You are on page 1of 291

A vaIIsi Iet eIemi formi

A totemisztikus rendszer AusztrIiban


Durkheim EmiIe
A vaIIsi Iet eIemi formi: A totemisztikus rendszer
AusztrIiban
Durkheim Emile
megjelent 2002
Copyright 2002 L'Harmattan Kiado
Flszveg. Mig Durkheim a szociologus jol ismert Magyarorszagon es szinte minden szociologiai mve
megjelent mar magyarul, Durkheim, a vallasetnologus, klns modon meg mindig csak az idegen nyelveken
olvaso beavatottak szamara ismert. Pedig alapvet, I mve, A vallasi elet elemi Iormai, amely idestova 100 eve
jelent meg, es amelyet tucatnyi nyelvre leIorditottak, az antropologusok, etnologusok es vallastudosok valosagos
Bibliaja, amelynek ismerete nelkl joIorman az egesz XX. szazadi tarsadalomtudomanyi Iejldes erthetetlen. A
kiadassal ezen a hianyon kivanunk segiteni, hozzaIerhetve teve a Irancia etnologia es szociologia egyik
legnagyobb alakjanak legnagyobb mvet a magyar olvasok szamara. ,Egyetlen olyan tzhely van, ahol lelkileg
megmelegedhetnk: az, amelyet a hozzank hasonlok tarsadalma hoz letre' irja Emile Durkheim, akit ,a
szociologia atyjakent' szoktunk emlegetni, s aki nem titkolja, hogy a vallas, amelyet a XIX. szazadi
tarsadalomtudomanyok kznseges teveszmenek es illuzionak tartottak, szamara mindenekeltt tarsadalmi teny.
Ez a kzel szaz esztendeje irt, nagyszabasu, rendszerez munka, amely minden bizonnyal Durkheim Imve,
vegre megjelent magyarul is. Termeszetesen elgondolkoztato, hogy Jaszi Oszkar ugy is mint a Huszadik
Szazad szerkesztje annak idejen szemelyes kapcsolatban allt a Sorbonne neves proIesszoraval, s mar
1909-ben, azaz harom esztendvel az eredeti m parizsi megjelenese eltt ket reszletet is kzlt A vallasi elet
elemi Iormaibol Iolyoirataban, a teljes mre megis mostanaig kellett varnunk. Igaz, Durkheim Iontosabb
szociologiai munkai kzben sorra napvilagot lattak nalunk (Az ngyilkossag elszr 1967-ben, A tarsadalmi
tenyek magyarazatahoz, amely A szociologia modszertani szabalyait is tartalmazza, 1978-ban, a Neveles es
szociologia 1980-ban), st elmondhatjuk, hogy e mvek nemcsak hozzaIerhetve valtak, hanem szervesen be is
epltek a hetvenes evekben kibontakozo magyar szociologiaba.
Copyright 2002, L'Harmattan Kiado
Forditotta: Vargyas Zoltan
Szakmailag lektoralta es az elszot irta: Vargyas Gabor
TartaIom
Vargyas Gabor: E. Durkheimes Avallasi elet elemi Iormai ............................................................... vii
1.BibliograIia....................................................................................................................xxvi
1. Akutatas targya: Vallasszociologia es ismeretelmelet ................................................................... 1
1.1.I ................................................................................................................................1
1.2.II ...............................................................................................................................5
I. I. Knyv: ELOZETESKERDESEK........................................................................................... 13
1. AVALLASI JELENSEGESAVALLASMEGHATAROZASA ............................................ 17
1.1.I .........................................................................................................................18
1.2.II. .......................................................................................................................20
1.3.III .......................................................................................................................24
1.4.IV.......................................................................................................................27
2. AZELEMI VALLASROLALKOTOTTFOELKEPZELESEK .............................................. 31
2.1. I. Azanimizmus .................................................................................................... 31
3. AZELEMI VALLASROLALKOTTFOELKEPZELESEK(Iolytatas) .................................... 45
3.1. II. Anaturizmus..................................................................................................... 45
4. ATOTEMIZMUSMINTELEMI VALLAS ........................................................................ 55
4.1. Akerdes trteneti attekintese: modszer a targyalasara ................................................... 55
II. II. Knyv: ELEMI HIEDELMEK............................................................................................. 63
1. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK ........................................................ 67
1.1. I. Atotemmint nev es mint emblema ......................................................................... 67
2. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) .......................................... 83
2.1. II. Atotemallat es az ember ...................................................................................... 83
3. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) .......................................... 91
3.1. III. Atotemizmus kozmologiai rendszere es a nemIogalma ........................................... 91
4. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(beIejezes) ......................................... 101
4.1. IV. Az egyeni es a nemi totem .................................................................................. 101
5. EHIEDELMEKEREDETE.............................................................................................. 107
5.1. I. Azelmeletekkritikai vizsgalata ............................................................................. 107
6. EHIEDELMEKEREDETE(Iolytatas) ............................................................................... 119
6.1. II. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalma es az er gondolata ........................ 119
7. EHIEDELMEKEREDETE(beIejezes) .............................................................................. 129
7.1. III. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalmanak genezise ................................ 129
8. ALELEKFOGALMA..................................................................................................... 147
8.1.I .........................................................................................................................147
8.2.II ........................................................................................................................150
8.3.III .......................................................................................................................156
8.4.IV.......................................................................................................................159
8.5.V........................................................................................................................161
8.6.VI .......................................................................................................................163
9. ASZELLEMEKESISTENEKFOGALMA ........................................................................ 165
9.1.I..........................................................................................................................165
9.2.II. .......................................................................................................................169
9.3.III .......................................................................................................................171
9.4.IV.......................................................................................................................172
9.5.V........................................................................................................................177
III. III. Knyv: AFOBBRITUALISATTITUDK ......................................................................... 179
1. NEGATIVKULTUSZESFUNKCIOI: AZASZKETIKUSRITUSOK..................................... 183
1.1.I .........................................................................................................................183
v
1.2.II ........................................................................................................................188
1.3.III .......................................................................................................................192
1.4.IV.......................................................................................................................195
2. APOZITIVKULTUSZ ................................................................................................... 199
2.1. I. Azaldozat elemei ................................................................................................ 199
3. APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ..................................................................................... 213
3.1. II. Amimetikus ritusok es az oksag elve ..................................................................... 213
4. IV. FEJEZET- APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ................................................................ 223
4.1. III. Az eladasszer-abrazolovagymegemlekezritusok .............................................. 223
5. ENGESZTELO-VEZEKLESI (PIAKULARIS) RITUSOK. A SZENT FOGALMANAK
KETERTELMUSEGE ........................................................................................................233
5.1.I .........................................................................................................................233
5.2.II ........................................................................................................................236
5.3.III .......................................................................................................................240
5.4.IV.......................................................................................................................243
6.KONKLUZIO................................................................................................................247
6.1. Mennyibenaltalanosithatokakapott eredmenyek? ....................................................... 247
A vallasi elet elemi Iormai
vi
1 A De la division du travail social eredetileg 1893-ban, a Rgles de la methode sociologique 1894-ben, a Le suicide 1897-ben, a Les formes
elementaires de la vie religieuse pedig 1912-ben jelent meg. A Iontosabb magyar kiadasokat a teljesseg igenye nelkl szamba veve elszr
A s:ociologia mods:ere latott napvilagot 1917-ben (2. kiadas 1924). 1945 utan ket evtizedes csnd kvetkezett, majd elskent A:
ngvilkossag jelent meg (Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1967; 2. kiadas: 1982). Ezt kvette 1972-ben, a Mveldesgyi
Miniszterium MarxizmusLeninizmus Oktatasi Fosztalya kiadasaban A tarsadalmi tenvrol cim valogatas, ami tbbek kztt A vallasi elet
elemi formai bevezet Iejezetet is tartalmazta ,A vallasi jelenseg es a vallas meghatarozasa' cimmel (Szociologiai Fzetek 4. Budapest,
Kossuth Kiado soksz., 1972, 123165. o.), majd 1978-ban egy masik valogatott tanulmanyokat tartalmazo Durkheim-ktet jelent meg A
tarsadalmi tenvek magvara:ataho: cimmel (Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado). Mindket ktet anyagat Lederer Pal valogatta, a
kett kztt nemi atIedes is van. Az utobbi ktet tbb mas iras mellett A s:ociologia mods:ertani s:abalvai uj kiadasat tartalmazza, valamint
Durkheim nehany mas Iontos mvet, mint peldaul a M. Mauss-szal kzsen irt A: os:talvo:as nehanv elemi formafa (1903) cim
tanulmanyt. Nem sokkal ezutan a Neveles es s:ociologia latott napvilagot (Irancia eredeti: 1922; Budapest, Tanknyvkiado Vallalat, 1980),
majd 1986-ban A tarsadalmi munkamegos:tasrol, rviditett kiadasban (Budapest, MTA Szociologiai Kutato Intezetenek Kiadvanyai). A
rendszervaltas utan Durkheim mveinek uj kiadasat az Osiris Kiado vallalta Iel: A: ngvilkossag uj kiadasban 2000-ben (majd ujra
2003-ban) jelent meg; A tarsadalmi munkamegos:tasrol teljes kiadasa pedig 2001-ben latott napvilagot. Meg mindig varat azonban magara
Durkheim tbbi irasanak magyar megjelentetese.
Erdekes modon Durkheim munkassagarol es szociologiajarol magyarul nem tul sok m olvashato. Az egyedli reszletes, az egesz eletmre
kiterjed iras Nemedi Denes: Durkheim. Tudas es tarsadalom (Budapest, Aron Kiado, 1996), melynek 7., 8. es 10. Iejezetei Ioglalkoznak
Durkheim vallasszociologiajaval. A tbbi m altalanos szociologiatrtenet, amely egyebek kztt Durkheimre vonatkozo Iejezeteket is
tartalmaz. Ilyen I. Sz. Kon: A s:ociologiai po:itivi:mus. Budapest, Kossuth, 1967; Kulcsar K.: A s:ociologiai gondolkodas feflodese.
Budapest, Akademiai, 1971; vagy Francia s:ociologia. (Jalogatas). Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1971. Valogatta es a
bevezeteseket irta: Ferge Zs. Ezenkivl a Ienti ktetek el- illetve utoszavai tartalmaznak meg Durkheimre vonatkozo ertekeleseket.
Tekintettel ezen irasokra, jelen elszavunkban nem tartottuk Ieladatunknak A vallasi elet elemi formait elhelyezni Durkheim teljes
eletmveben. Ehelyett inkabb magara a mre, illetve annak antropologiai vonatkozasaira koncentraltunk, klns tekintettel arra a tenyre,
hogy a Ient emlitett mvek inkabb Durkheim altalanos szociologiajat targyaljak es Nemedi kivetelevel erdemben nem Ioglalkoznak
Durkheim vallasszociologiajaval.
2 Lasd Durkheim 1909. A Hus:adik S:a:ad, a Tarsadalomtudomanyi Tarsasag Iolyoirata 19001919 kztt jelent meg. Szerkesztje
19061919 kztt Jaszi Oszkar volt.
Vargyas Gbor: E. Durkheim s A
vallsi let elemi formi
Nehany ev hijan epp egy evszazada annak, hogy a XIXXX. szazad Iorduloja egyik legnagyobb
tarsadalomtudosanak, E. Durkheimnek I mve, A vallasi elet elemi formai (1912) napvilagot latott. Noha
Durkheim, a szociologus Magyarorszagon jol ismert, es szociologiai mvei, A tarsadalmi munkamegos:tasrol, A
s:ociologia mods:ertani s:abalvai vagy A: ngvilkossag regota ktelez egyetemi tananyagnak, a szakmabeliek
megkerlhetetlen olvasmanyanak szamitanak, A vallasi elet elemi formai most jelenik meg elszr magyarul.1
Ez a majd` egy evszazados hiatus meg a megkesett magyar tarsadalomtudomanyi Iejldes ismereteben is
nehezen erthet. Nemcsak azert, mert a mult evszazad egyik legnagyobb tarsadalomtudosanak talan legnagyobb
hatasu, mara klasszikussa valt mverl van szo, amit azota szamos nyelvre leIorditottak, hanem azert is, mert a
magyar szociologia legels nemzedekenek kepviseli, Jaszi Oszkar es tarsai szemelyesen is kapcsolatban alltak
Durkheimmel, es 1909-ben, harom evvel A vallasi elet elemi formai Iranciaorszagi megjelenese elott (!) ket
reszletet is kzltek belle a Hus:adik S:a:adban.2
vii
3 Lasd M. Eliade: A: eredet bvleteben. Jallastrteneti kutatas es mods:ertan 1912-tol napfainkig cim ktetet, ami mar cimevel is utal a
jelzett problematikara.
4 Az utalasok a Irancia kiadas lapszamaira vonatkoznak.
5 Tylor 1855-ben egy amatr regesszel, H. Christyvel hat honapos utazast tett az Antillakon es Mexikoban; errl szolo beszamoloja
Anahuac or Mexico and the Mexicano Ancient and Modern cimen 1860-ban jelent meg. Ez a m azonban inkabb utleiras, mintsem valodi
etnograIiai beszamolo.
Minden bizonnyal az els vilaghaboru es az azt kvet Iorradalmak, majd Jaszi emigracioja (1919), illetve ezzel
parhuzamosan a Hus:adik S:a:ad megsznese sprte el a vallalkozast, okozta az els elmaradast. Ezt kveten
aztan a ket vilaghaboru kztti idszak, majd klnsen 1945 utan a szociologia ,burzsoa altudomannya' valasa
mar nem kedvezett Durkheim magyarorszagi beIogadasanak, s igy tbb mint Iel evszazados kesessel, a
szociologia 1970-es evekbeli masodik terhoditasaval parhuzamosan indult meg Durkheim munkassaganak
magyarorszagi ujraIelIedezese. Talan nem tevednk, ha azt gondoljuk, hogy A vallasi elet elemi formai azert (is)
maradt ki mindmaig ebbl az ujraIelIedezesbl, mert specialis targyanal Iogva inkabb a kulturalis antropologia
illetve a vallastudomany targykrebe tartozik, mint a szociologiaeba e ket elbbi tudomany szarnybontasara
pedig joszerevel egesz a legutobbi evtizedekig varni kellett. A szociologusok ugyanakkor a ,primitiv'
kulturakkal es vallassal, ausztraliai bennszlttekkel illetve totemizmussal Ioglalkozo m megjelenteteset talan
nem ereztek annyira srgetnek, mint a tbbi, kiIejezetten ,szociologiai' mvet, amelyek kiadasaert amugy is
meg kellett vivniuk a maguk harcait.
Miert is tartjuk hat mi, kulturalis antropologusok es vallaskutatok A vallasi elet elemi formait az els megjelenes
ota eltelt csaknem szaz ev ellenere is megkerlhetetlen alapmnek? Ahhoz, hogy a kerdesre valaszolni tudjunk,
elszr Iel kell vazolnunk, hol tartott a m megjelenesekor meg ,primitivnek' mondott nepek vallasanak
kutatasa Durkheim Iellepese eltt.
A XIXXX. szazad Iordulojan vagyunk. A termeszet- es tarsadalomtudomanyokra, kztk az eppen csak hogy
megszletett antropologiara is az evolucio eszmeje nyomja ra a belyeget: mveli (jogaszok, vallaskutatok,
pszichologusok, mitologusok, antropologusok stb.) megszallottan keresik az emberi intezmenyek, a kulturalis
vivmanyok ,abszolut kezdetet', amibl kiindulva magyarazatot lehet talalni a ,ma' jelensegeire. Mindennek: a
hazassagi es csaladIormaknak, a leszarmazasnak, a rokonsagi rendszereknek, az allamnak, a jognak, a
mveszetnek, de meg a kognitiv jelensegeknek is, mint a nyelv vagy a vallas, nem beszelve az eletIormakrol es
a technologiakrol, abszolut kezdete, Iejldesi stadiumai es ,csucspontja' van, illetve besorolhato a Iejldes
valamelyik Iokozataba; a Iejldes ,jobbulast', a maiho:, a mienkhe: valo kzeledest jelent; a tudomanyok
mvelinek legIbb trekvese az, hogy Ielvazolva az ,elemitl' a ,bonyolultig', a ,primitivtl' a ,civilizaltig'
tarto utat, athidaljak azt az oriasi szakadekot, ami oket (aIrikaiakat, ausztralokat, papuakat, indianokat) mitolnk,
a Iejldes csucsara helyezett viktorianus europaiaktol elvalasztja.
A vallasok kutatasa klnskeppen az ,eredet bvleteben'3 zajlott. A meg gyermekcipben jaro etnograIia
vagy antropologia nem tudott olyan IelIedezest tenni, olyan ,primitiv' vallasi jelensegre bukkanni, amit a vallas
kutatoi ne posztulaltak volna azonnal a vallas abszolut kezdetere: animizmus, animatizmus, Ietisizmus,
skultusz, mana, totemizmus egyik a masik utan mind az ,abszolut seredeti kezdet' rangjara emelkedett,
ahonnan kiindulva aztan le lehet vezetni az sszes ismert vallasi Iormat, meg lehet magyarazni azok egymashoz
valo viszonyat, ,Iejldeset'. Mint azt a ,primitivek vallasarol' irt klasszikus knyveben Evans-Pritchard
(1965/1971: 1314. o.)4 megjegyezte, minderre az antropologia kesei tudomannya valasa, akkori altalanos
allapota szolgal magyarazattal: blcseszek, Iilologusok, IilozoIusok ,vadaszterletekent' egeszen kesig
elavultan IilozoIikus es spekulativ maradt; a vallassal Ioglalkozo egyetlen nagy elmeletiroja (Spencer, Frazer,
Marett, Lang, Van Gennep, Levy-Bruhl, Tylor5) sem jart terepen; a terepkutatok adatai pedig maguk is
kerdesesek voltak: a leirasok IelIedezk, katonatisztek, misszionariusok, kereskedk, mkedvel tudosok,
kalandorok tollabol szarmaztak tavol vagyunk meg a Malinowski altal kezdemenyezett
terepmunka-Iorradalomtol!
viii
6 Idezi Evans-Pritchard 1965/1971: 1314. o.
7 Lasd Levy-Bruhl 1916; 1927.
8 Lasd Frazer 1965; Crawley 1902; Levy-Bruhl 1927.
9 A ,teny' vagy ,dolog' szo bar Durkheim egyik kulcskiIejezese, eleg homalyos. Lukes szerint nagyjabol ,egyenen kivl allo valosagot
jelent, ami Iggetlen a megIigyel konceptualis apparatusatol'; de legalabb negyIele ertelme van. Lasd Lukes 1973: 9. o. es 40. labjegyzet.
Jo pelda minderre Sir Samuel Bakernek, a Nilus IelIedezjenek 1866-ban tartott tudomanyos eladasa a nilusi
nepekrl: ,Egyik nep sem hisz egy Ielsbb lenyben, es nincs semmiIele kultuszuk vagy idoljuk; tudatlan
elmejkbe meg a babona leghalvanyabb sugara sem vilagit bele. Elmejk eppugy pang, mint a mocsar, amely
letk nyomorusagos keretel szolgal.'6 Ez a leiras nmagaban is elgondolkodtato: jol mutatja, hogyan
valtozott az utolso szaztven ev IelIogasa arrol, mit neveznk ,vallasnak'; de klnsen akkor arulkodo, ha
tudjuk, hogy a nilusi nepek elssorban a nuerek azok a nepek, akikrl hozzavetleg szaz evvel kesbb
Evans-Pritchard klasszikus monograIiait, a The Nuert, a Kinship and Marriage among the Nuert es
mindenekeltt a Nuer Religiont irta! E korban a beszamolok egyebkent is a szenzaciost, a klnst, a barbart
preIeraltak, ami hatterbe szoritotta a hetkznapit vagy a ,normalist', holott az Evans-Pritchard es mas
mervado antropologusok velemenye szerint a ,primitivek' eletenek kilenctizedet teszi ki. Igy valtak aztan a
,vadak' meg a vallast sem ismer vagy annak legalso Iejldesi Iokaiig eljutott ,animistakka',
,totemvallasuakka' vagy ,Ietisisztakka', illetve Levy-Bruhl kiIejezeset klcsnveve ,misztikusakka' es
,pre-logikusakka', remenytelenl babonasakka7, es ezekbl a leirasokbol szlettek meg a terepen soha nem
jart szerzk altal irt olyan mvek, mint az Aranvag, a Mis:tikus ro:sa, A prelogikus mentalitas, illetve mas
hasonlo knyvek8. A nuer trilogiairoja szerint mai szemmel nezve szinte IelIoghatatlan, hogyan tudtak jo nev
szerzk ennyi, a jozan eszt meghazudtolo keptelenseget sszehordani: ,.e knyvek |.| a primitiv mentalitas
karikaturai voltak: gyermetegnek, babonasnak allitottak be a vadakat, olyannak, akik keptelenek arra, hogy
gondolkodasukban kvetkezetesek vagy kritikusak legyenek.' (1965/1971: 1314. o.) S jollehet ez a
szemleletmod Durkheim mvenek megjelenese idejen mar egyre elavultabbnak szamitott, a vallaskutatasban
tovabbra is az ,inkabb anekdotikus, mintsem komparativ' Irazeri modszer: a kontextusukbol kiszakitott,
nkenyesen egymas utani Iejldesi sorrendbe helyezett vallasi tenyek kutatasa volt az uralkodo, ahol a
kiindulopontot az a Iajta pszichologizalo gondolkodas jelentette, hogy ,hogyan is gondolkodnek en, ha
vadember lennek?'
*****
Ilyen elzmenyek utan, ilyen tudomanyos legkrben Iogalmazta meg celjat Durkheim: ,E knyvben a jelenleg
ismert legprimitivebb es legegyszerbb vallast Iogjuk tanulmanyozni' (13. o.), illetve: ,.ujratargyaljuk, de
immar uf krlmenvek k:tt, a vallasok eredetenek problemajat' (18. o.). Az ismersnek, st avittnak tn
,evolucionista' cel kisse megteveszt. Letagadhatatlan evolucionizmusa ellenere ugyanis Durkheim maga
hangsulyozza, hogy az abszolut seredeti kezdet keresese ,tudomanytalan, es ezt nyomatekosan el kell vetnnk.
Nincs olyan hatarozott pillanat, amelytl Iogva a vallas letezni kezdett |.| Amikent minden emberi intezmeny,
a vallas sem kezddik sehol. BarmiIele eIIajta spekulacio joggal vesztette hitelet; ezek szubjektiv, nkenyes
gondolatmenetek, amelyek minden alapot nelklznek.' (18. o.) Helyette inkabb azokat a ,mindmaig jelen lev
hatookokat' kivanja Ielkutatni, ,amelyektl a vallasos gondolkodas es gyakorlat legIontosabb Iormai Iggenek'
(18. o.), vagyis azokat a krlmenyeket, azt a tarsadalmi-ps:ichologiai krnve:etet akarja megragadni,
amelyben vagy amelyek kztt a vallas megszlet(het)ett.
A vallas ugyanis Durkheim szamara mindenekeltt tarsadalmi tenv, azaz objektiv jelenseg, ,dolog'.9 Szamara
nyilvanvalo, hogy a vallast individualis pszichologiabol, egyeni almokbol, tevkepzetekbl, mentalis
aberraciokbol magyarazni tevedes, ezert e nezeteket el is utasitja. ,A szociologia egyik legIontosabb
posztulatuma irja , hogy semmilyen emberi intezmeny nem alapulhat tevedesen es hazugsagon, mert akkor
nem maradhatna Inn tartosan |.| Amikor tehat a primitiv vallasok tanulmanyozasahoz kezdnk, azzal a
bizonyossaggal tesszk, hogy a valosaghoz tartoznak es a valosagot Iejezik ki |.| A legbarbarabb es
legbizarrabb ritusok, a legklnsebb mitoszok is valamiIele emberi szksegletet, az egyeni vagy a tarsadalmi
let valamely Iormajat Iejezik ki.' (14. o.)
ix
10 Az itt kvetkez gondolatmenethez lasd Morris 1987: 106111. o.; Evans-Pritchard 1965/1971: 6568. o.
11 Ehhez lasd peldaul a knyv bevezeteseben irottakat: ,.az ember kzkelet megIogalmazassal elve ketts. Ket leny van benne: egy
individualis leny, amelynek alapja a szervezetben van, s amelynek mkdesi kre ennelIogva meglehetsen szk, es egy tarsadalmi leny,
amely a megIigyelessel meg megismerhet, intellektualisan es moralisan legmagasabb valosagot, vagyis a tarsadalmat kepviseli.
Termeszetnk e kettssege azt eredmenyezi, hogy a gyakorlat szintjen az erklcsi ideal nem vezethet vissza a haszonelv inditekra, a
gondolkodas szintjen pedig az ertelem nem vezethet vissza az egyeni tapasztalasra. Az egyen a tarsadalomhoz valo tartozasanal Iogva igy
hat mind gondolkodasaban, mind cselekveseben termeszetszerleg meghaladja nmagat.' (26. o.) Ugyanezt maskepp: ,Nagyon is igaz,
hogy ket klnallo reszbl allunk, amelyek ugy allnak szemben egymassal, mint a szent es a proIan, ugyhogy bizonyos ertelemben azt lehet
mondani, hogy tenyleg van bennnk az istenibl. Mert a tarsadalom, minden szentseg egyedli Iorrasa, nem csupan kivlrl mozgat
bennnket |.| tartosan berendezkedik bennnk. Arra sztnz bennnket, hogy egesz vilagot hozzunk letre az t kiIejez gondolatokbol es
erzelmekbl; s ezek egyszersmind allando, szerves reszeinkke is valnak.' (245. o.); illetve ,Az ugyanis igaz, hogy termeszetnk ketts;
valoban van bennnk az isteninek egy szikraja, mert bennnk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszmenyeknek, amelyek a kzsseg
lelket alkotjak.' (246. o.) Az idezetek szama szaporithato lenne.
12 Olasz eredetiben: Saggi intorno alla conce:ione materialistich della storia. 13. ktet, 18951898.
13 Idezi Lukes 1973: 231. o.
A kerdes tehat adva van: mi ez a valosag, es hogyan erhetjk tetten? Hogyan, milyen krlmenyek kztt,
milyen okok miatt szletett meg a vallas? A vallasos szimbolum alatt ,hogyan lehet tetten erni az altala
kiIejezett valosagot, ami megadja igazi jelenteset'? (14. o.) E kerdesre Durkheim valasza az, hogy ez a valosag
maga a tarsadalom: ,E knyv, amelyet most olvasnak, arra a vegkvetkeztetesre jut, hogy a vallas legelssorban
tarsadalmi dolog. A vallasi kepzetek olyan kollektiv kepzetek, amelyek kollektiv valosagokat Iejeznek ki; a
ritusok olyan cselekvesmodok, amelyek csakis sszegylt csoportokon bell szlethetnek, rendeltetesk pedig
az, hogy Ienntartsak vagy ujra letrehozzak e csoportok bizonyos szellemi allapotait.' (20. o.)
Ahhoz, hogy Durkheim ervelesmodjat es knyvenek I kvetkezteteseit vilagosan lassuk, tudni kell, hogy egesz
szociologiaja mgtt nehany alapgondolat huzodik meg.10 Durkheim szamara a tarsadalmi tenyek elszr is sui
generis, azaz sajatos termeszet, egyedi, csakis nmagukbol magyarazhato jelensegek. Ezert ellenerzessel
viseltetik minden olyan elmelet irant, amely a tarsadalmi tenyeket individualis vagy pszichologiai tenyezkkel
akarja megmagyarazni. Ennek kvetkezteben nem sznik meg hangsulyozni, hogy a tarsadalmi tenyek az
egyenen kivl esnek, es kenyszerit ervel birnak a szamara. Mint Lukes megjegyzi (1973: 22. o.), egyen es
tarsadalom egymassal valo szembeallitasa, st merev dichotomiaja Durkheim gondolkodasanak a sarkpontja;11
e dichotomiat ersen tuldimenzionalva Durkheim a tarsadalmi tenyeket kizarolag mas tarsadalmi tenyek
Iggvenyeben akarta megmagyarazni, Iigyelmen kivl hagyva a tarsadalmi eletet meghatarozo egyeb
termeszeti-gazdasagi stb. tenyezket.
Masreszt bar Max Weberhez hasonloan elvetette a gazdasagi determinizmust, es Marxszal szemben
alapveten elutasito allasponton volt Durkheim elemzesmodja megis alapveten materialista. 1897-ben, A.
Labriola olasz IilozoIus Tanulmanvok a trtenelmi materiali:musrol cim mverl12 irott knyvismerteteseben
Durkheim maga irja, hogy ,nezetnk szerint gymlcsz az az elkepzeles, hogy a tarsadalmi eletet nem a
benne resztvevk elkepzelesei szerint kell magyarazni, hanem melyen rejl okokkal, amelyek nem tudatosulnak
|bennk|; azt is valljuk tovabba, hogy ezeket az okokat elssorban az egymashoz kapcsolodo egyenek
csoportalkotasi Iormaiban kell keresni'.13 Ugyanezt A vallasi elet elemi formai konkluziojaban a
kvetkezkeppen Iejtette ki: ,De ha van olyan, hogy vallasi elmeny, vagy ha ugy tetszik, vallasi tapasztalat
|.| abbol meg egyaltalan nem kvetkezik, hogy az alapjaul szolgalo valosag objektive olyan is, mint
amilyennek a hivk gondoljak. Az, hogy az idk soran vegtelen sokIele elkepzeles szletett rola, mar
nmagaban is bizonyitja, hogy egyik eIIele elkepzeles sem Iejezi ki adekvat modon |.| Ha tehat Iel akarjuk
x
14 Empirizmusahoz lasd peldaul: ,Csak keves szellemet itatott at az a gondolat, hogy a tarsadalmak is szksegszer trvenyeknek vannak
alavetve, s ezert termeszeti vilagot alkotnak.' (36. o.)
15 Lasd alabb.
Iedezni, mi is e targy valojaban, akkor azt a Iajta eljarast kell alkalmaznunk, amelynek segitsegevel a vilag
erzeki kepzetet tudomanyos vilagkeppel sikerlt Ielvaltani.' (379. o.)
A tarsadalmi eletet vegezetl evolucionista szemszgbl kzelitette meg, meg akkor is, ha ez az
evolucionizmus, mint lattuk, meglehetsen absztrakt szinten Iejezdtt ki nala. Modszertani empirizmusanak14
ksznheten ugyanis a kerdest inkabb ugy Iogta Iel, ahogy azt korabban A s:ociologia mods:ertani
s:abalvaiban megIogalmazta: ,Amikor tehat egy jelenseg magyarazatahoz Iogunk, kln kell Ieltarnunk a
hatookot, amely kivaltotta, es a Iunkciot, amelyet betlt.' (1978: 113114. o.) Ily modon az evolucionista
kerdesIelteves elssorban ugy jelentkezett nala, hogy vajon mi is volt az az ok, ami a vallas szleteset kivaltotta,
es milyen Iunkciot tlt be a vallas a letrejtte ota? Ennek ellenere is ketsegtelen azonban, hogy Durkheim
,sokkal inkabb a multba, mintsem a jvbe mutato evolucionizmusa' (Lukes 1973: 454. o.) latens vagy nyiltan
megIogalmazott Iormaban szamtalan Iormaban tetten erhet a knyvben: peldaul az ausztral slakok
Ieltetelezett strukturalis es kulturalis egyszersege illetve evolucios elsdlegessege kze tett egyenlsegjel
Iormajaban.15
A Ientiek szellemeben tehat a vallas Durkheim szamara mindenekeltt tarsadalmi jelenseg, valami olyasmi, ami
kzs es hagyomanyos, altalanos es ktelez. Kzs es hagyomanyos, mert meghatarozott tarsadalmi
kontextusban letezik, az anyanyelvvel egytt sajatitjak el, s generaciorol generaciora adjak tovabb: ,Olyan
nyelvet beszelnk, amit nem magunk csinaltunk; olyan szerszamokat hasznalunk, amelyeket nem mi talaltunk
Il; olyan jogokra hivatkozunk, amelyeket nem mi alkottunk; minden generacio egesz tarhazat kapja az olyan
ismereteknek, amelyeket nem maga gyjttt ssze stb. A tarsadalomnak ksznhetjk e klnbz civilizacios
javakat |.| nem mi magunk hoztuk letre ket.' (196. o.); es ,.az embert a civilizaciot alkoto javak
sszessege teszi emberre, e civilizacio pedig a tarsadalom mve' (379. o.). Igy noha a vallas az egyen szintjen is
megnyilvanul, megis az egyenen kivlrl ered, es a halala utan is tovabb el. A vallas azonIell altalanos es
ktelez: egy zart tarsadalomban (innen Durkheim klns Iigyelme a primitiv tarsadalmak irant) mindenki
ugyanolyan hiedelmekkel es gyakorlatokkal bir; a vallas a letez kenyszerit-bntet szankcioktol Iggetlenl is
ktelez, hisz az egyennek valojaban nincs valasztasi lehetsege: ha tagadni akarna, akkor is csak a:t a vallast
tagadhatna.
E tarsadalmi jellegbl egyenesen kvetkezik, hogy hiabavalo es ertelmetlen probalkozas lenne a
vallaskutatasbol ,vallasellenes hadigepezetet acsolni' (14. o.) ezt Durkheim hangsulyosan el is utasitja. ,Azt
mondjak, hogy a tudomany elvileg tagadja a vallast. Csakhogy a vallas ettl meg letezik; adott tenyek rendszere,
egyszoval valosag. Hogyan tagadhatna a tudomany egy valosagot?' (389. o.) A vallast tehat nem akarja a
,primitiv' tarsadalmakban kialakult hamis es teves elkepzelesekre visszavezetve diszkreditalni. Hires, sokat
idezett reszlet az a kijelentes, amit ezzel kapcsolatban a vallas episztemologiai statusarol tesz: ,Alapjaban veve
|.| nincs teves vallas. Mindegyik igaz a maga modjan: bar klnbz modokon, mindegyik az emberi let adott
allapotara ad valaszt. Nyilvan nem lehetetlen hierarchikus rendben targyalni ket |.| De |.| valamennyi
egyarant vallas. Tehat nem azzal a hatso szandekkal Iolyamodunk a primitiv vallasokhoz, hogy a vallast
lealacsonyitsuk; mert e vallasok nem kevesbe tiszteletre meltoak, mint a tbbi. Ugyanazoknak a
szksegleteknek Ielelnek meg, ugyanazt a szerepet jatsszak, ugyanazoktol az okoktol Iggenek; tehat eppoly
alkalmasak a vallasi elet termeszetenek megjelenitesere.' (14. o.) A szociologus Ieladata ezert nem az, hogy
,megmagyarazza' vagy plane ,igazolja' a vallast, hanem hogy IelIedje: a vallasos kepzetek es a gyakorlat
hogyan ktdnek egymashoz illetve az egyeb tarsadalmi tenyekhez, a tarsadalmi elet egeszehez.
Az uj tipusu kerdesIelveteshez Durkheim uj modszert valaszt. Elkerlend az un. ,antropologiai iskola' altal
elkvetett hibakat, szembeIordul a Ielletes Irazeri sszehasonlitasokkal. ,A szociologus szamara |.| a
tarsadalmi tenyek annak a tarsadalmi rendszernek a Iggvenyei, amelynek reszei; ebbl kiszakitva nem lehet
megerteni ket. Ezert ket klnbz tarsadalombol szarmazo tenyt nem vethetnk ssze eredmenyesen pusztan
azert, mert latszolag hasonlitanak egymasra; ehhez meg az is kell, hogy maguk a tarsadalmak is hasonloak
xi
16 E gondolatmenethez lasd meg Durkheim Frazerrl tett megjegyzeseit ktetnk 205. labjegyzeteben.
17 A ,vallas' szot azert hasznaljuk idezjelben, mert Levi-Strauss (1962a; 1962b) ota az is Ielmerlt, hogy a totemizmus
,gondolkodasIorma', nem pedig vallas.
18 DurkheimMauss 1978.
legyenek.' (95. o.)16 O a Iigyelmet ,egyetlen, vilagosan meghatarozott tipusra' koncentralja, mert ,csak olyan
tenyeket lehet haszonnal sszehasonlitani, amelyeket jol ismer az ember', s mert ,a tenyek erteke sokkal
Iontosabb, mint a szamuk'; ,egyetlen teny is megvilagithat egy trvenyt, mikzben pontatlan es homalyos
megIigyelesek tmege csak zavart kelt' (96. o.). Ennek szellemeben Durkheim dnten egyetlen ,tipikus'
tarsadalom minel teljesebb leirasat, melyebb elemzeset tzi ki maga ele celul: ez a tarsadalom az ausztral
slakok tarsadalma (kiegeszitve azt nehany esetben az eszak-amerikai indianok tarsadalmaval). Valasztasanak
tbb oka is van.
Elszr is nehany kivalo terepkutato, B. Spencer es F. Gillen munkassaganak ksznheten (1899; 1904) ekkor
ismeri meg a vilag a kzep-ausztraliai trzsek, az arandak, lorityak, walpirik, pityantyatyarak stb. hiedelmeit es
ritusait, ami akkor valosagos revelacioszamba megy. Soha korabban ilyen melysegben, ilyen reszletekbe
menen nem irtak le egyetlen mas nep vallasat sem! E trzsek raadasul a korabeli kzIelIogas szerint, amit
Durkheim is oszt, ,az evolucios kezdetekhez legkzelebb allo tarsadalmak' (9697. o.) kze tartoznak, Frazer
kiIejezesevel elve ,az emberiseg bab-allapotat' kepviselik; kkorszaki ,anyagi kulturajuk es
tarsadalomszervezetk a legprimitivebb es a legegyszerbb, amit eddig ismernk' (97. o.); ,vallasuk'17 az
ekkor epp az erdekldes homlokterebe kerlt totemizmus. Mindezek Ielett az ausztraliai anyag egynem is, tehat
a Ielhozott peldak ,egyazon Iaj valtozatai' (95. o.) igy az sszehasonlitas Durkheim szabta sszes I
Ieltetelenek eleget tesznek.
De emellett ,a primitiv vallasok tanulmanyozasa nmagaban is erdekes es elsrenden Iontos' (15. o.); a
primitiv civilizaciok azert ,kivaltsagosak, mert egyszerek' (17. o.), mert krkben a tenyek elemiek, a tenyek
kzti kapcsolatok es sszeIggesek pedig meg vilagosak; mert naluk a lenyeges elemek jol elvalnak a kesbb
rajuk tapado masodlagos elemektl, s mert ,a magyarazatok meg kzelebb allnak a tetteket kivalto kzvetlen
inditekokhoz' (18. o.). Noha itt Durkheim teved, mert mint Lukes megjegyzi, ,nem tesz klnbseget strukturalis
es kulturalis egyszerseg, illetve evolucios elsdlegesseg kztt' (1987/2. ktet: 517518. o.), jegyezzk meg,
hogy az altala kiIejtett elv, a monograIikus bemutatas, illetve a korlatozott szamu, reszletesen dokumentalt,
tipikus peldan keresztli, ellenrztt sszehasonlitas azota is a modern kulturalis antropologia egyik
modszertani alapelvenek szamit. Igy van ez meg akkor is, ha Evans-Pritchard aki melyen hiv anglikankent
nemileg ellensegesen szemleli Durkheim ateizmusat azt a gonoszkodo megjegyzest teszi evvel kapcsolatban,
hogy ,ez a Iajta erveles ugy tnik szamomra alig tbb annal, mint hogy Iigyelmen kivl hagy mindent, ami
az un. elmeletet nem tamasztja ala' (1965/1971: 7071. o.).
*****
A vallas ,elemi Iormainak' vizsgalata mellett a knyvn masodlagos Iontossaggal vegigvonul az
ismeretelmeleti kategoriak, az id, a ter, a nem, a szam, az ok, az anyag, a szemelyiseg stb. eredetenek a
vizsgalata. A kerdest Durkheim Mauss-szal kzsen mar korabban targyalta;18 elemzesk eredmenyekepp a
knyvben leszgezi, hogy ezek is vegs soron tarsadalmi tenyezk eredmenyei, es a tarsadalmi valosagot
kepezik le: ,Minden valoszinseg szerint soha esznkbe nem jutott volna a vilag lenyeit nemnek nevezett
homogen csoportokba gyjteni, ha nem lett volna ott a szemnk eltt az emberi tarsadalmak peldaja.' (143. o.)
Az id kepzeteben ,a nelklzhetetlen viszonyitasi pontokat |.| a tarsadalmi elet szolgaltatja. A napokra,
hetekre, honapokra, evekre stb. valo Ielosztas a ritusok, nnepek, nyilvanos szertartasok ismetldesehez
igazodik. A naptar egyIell a kollektiv tevekenyseg ritmusat Iejezi ki, de egyszersmind annak rendszeresseget is
hivatott biztositani.' (2021. o.) Ugyanigy, ,a tarsadalmi szervezdes szolgalt modelll a terszervezdes
szamara, ez utobbi mintegy az elbbi lenyomata' (22. o.); ami pedig a nem Iogalmanak geneziset illeti: ,a
dolgok els osztalyozasai a tarsadalombol veszik a kereteiket' (7. o.); ,ramutattunk |.| mikent Iormalodhatott
ki az emberisegben a nem illetve az osztaly Iogalma |.| lattuk, hogy a tarsadalomszervezet mintajara epltek
Iel, pontosabban szolva a tarsadalom keretei szolgaltak keretl a szamukra. A Iratriak szolgaltak nemkent, a
xii
19 Hasonlo ertelemben ir az Annee Sociologique 1899. IVV. ktetenek elszavaban: ,A vallas a kezdetektl Iogva, kialakulatlan
Iormaban mindazokat az elemeket tartalmazza, amelyek azutan, hogy levaltak rola, kiIormalodtak, es egymassal sszekapcsolodtak az
ezredevek soran, letrehoztak a kollektiv elet klnbz megnyilvanulasait. A mitoszokbol es legendakbol jtt letre a tudomany es a
klteszet; a vallasos diszitesekbl es kultuszceremoniabol a plasztikus mveszet; a ritualis gyakorlatbol a jog es az erklcs. Sajat
vilagIelIogasunkat, a lelekrl, a halhatatlansagrol, az eletrl vallott sajat IilozoIiai koncepcioinkat nem erthetjk meg, ha nem ismerjk a
vallasos hiedelmek kezdeti Iormait. A rokonsag alapveten vallasos ktelekkent kezddtt; a bntetes, a szerzdes, az ajandek es a tisztelet
a kiengesztel, szerzdesszer, kzssegi es tiszteletkiIejez aldozatok atalakulasa es igy tovabb. LegIeljebb azt tehetjk Iel kerdeskent,
hogy a gazdasagi szervezet nem kivetel-e ez alol, s nem mas Iorrasbol ered-e.' (Idezi Lukes 1975: 238. o.)
klanok pedig Iajkent. Az emberek azert tudtak csoportositani a dolgokat, mert maguk is csoportokra oszlottak.'
(140. o.)
Sokan es sokszor szemere hanytak Durkheimnek latens vagy explicit materializmusat. Amit Needham A:
os:talvo:as nehanv elemi formafa cim tanulmannyal kapcsolatban jegyzett meg (1963: XXVXXVII. o.),
nevezetesen hogy Durkheim es Mauss voltakepp csak Ieltetelezi azt, ami bizonyitando lenne, azaz hogy a
tarsadalmi tenyez az elsdleges, az ok, nem pedig az okozat, jelen esetben is ervenyes. Valojaban Durkheim
sehol sem hoz Iel bizonyitekot allitasa alatamasztasara, egyszeren magatol ertetdnek tekinti azt. Sokak
szerint viszont az ilyesIele kauzalis magyarazatok tarthatatlanok. Needham peldaul azon a velemenyen van,
hogy ,egyedl annyit mondhatunk, hogy barhogy is osztjuk Iel a szoban Iorgo tarsadalmi ideakat (pl.
tarsadalmi rend-re es szimbolikus rend-re), azok kzs rendszerz elveket mutatnak Iel, s kzlk egyik
szIera sem oka vagy modellje a masiknak' (1963: XXVI. o.); a strukturalis rend kimutatasan tul tehat tovabbi
magyarazat nem lehetseges.
Durkheim egyebkent, mikzben itt is es masutt is alapveten materialista modon ervel, kategorikusan tiltakozik
ennek vadja ellen: ,Nem szabad tehat e vallaselmeletben pusztan a trtenelmi materializmus uj hajtasat latni: ez
gondolatmenetnk legteljesebb Ielreertese lenne. A vallas alapveten tarsadalmi jellegenek kimutatasaval
egyaltalan nem azt akarjuk mondani, hogy a vallas mindssze mas nyelven Iejezi ki a tarsadalom materialis
Iormait, a kzvetlen letszksegleteket. Nyilvan evidencianak tekintjk, hogy a tarsadalmi elet nnn
szubsztratumatol Igg, ennek belyeget viseli magan |.| a kollektiv tudat |azonban| nem pusztan a morIologiai
alap epiIenomenje.' (384. o.) A vallas tehat Durkheim szamara nem epiIenomen, azaz masodlagos Iontossagu
kiserjelenseg: miutan egy kollektiv cselekvesnek ksznheten megszletett, autonomma valik, es sajat
trvenyeinek engedelmeskedve mindenIele lehetseges modon burjanzik, ami mar nem magyarazhato az t
megszl tarsadalomszervezetbl, hanem kizarolag mas tarsadalmi es vallasi jelensegekbl.
Materializmus es idealizmus egyebkent bekesen megIer egymas mellett Durkheim gondolkodasaban
pontosabban ez a kerdes t egyaltalan nem Ioglalkoztatja, nem merl Iel problemakent a szamara. A kategoriak
tehat maguk ,a vallasban, a vallas altal szlettek; a vallasi gondolkodas termekei' (20. o.); ami pedig a vallast
magat illeti, annak mindent megelz primatusat Durkheim expressis verbis tbbszr is megIogalmazza:
,Menet kzben megallapitottuk, hogy a gondolkodas s igy a tudomany alapkategoriai vallasi eredetek |.|
Masreszt regota tudjuk, hogy a Iejldes egy viszonylag elrehaladott idszakaig a vallasi es a jogi szabalyok
nem klnltek el a ritualis elirasoktol. sszeIoglalasul elmondhato tehat, hogy valamennyi nagy tarsadalmi
intezmeny a vallasbol szletett meg.' (380. o.)19 Az ilyen es hasonlo okIejtesekre Morris joggal jegyzi meg,
hogy ,ugyanilyen alapon azt is mondhatnank, hogy kezdetben minden gazdasagi volt' (1987: 108. o.).
A gondolkodasbeli-ismeretelmeleti kategoriak targyalasa mindazonaltal azert klnsen Iontos A vallasi elet
elemi formai es altalaban Durkheim megertesehez, mert velk kapcsolatban Iejti ki sajat ismeretelmeleti es
vallasszociologiai megkzelitesmodjat. Durkheim szerint ket ilyen megkzelitesmod van. Az egyik IelIogas
kepviseli (pl. Kant) szamara a kategoriak megelzik a tapasztalatot, az emberi elme immanens reszei, s
mindannak, ami emberi, reszet kepezik. Ez az apriorista tan. A masik IelIogas, az empiri:mus kepviseli (pl.
Locke) szerint viszont az ismeretek a tapasztalatbol szarmaznak: az egyenek hozzak letre es alkotjak meg azokat
xiii
20 Ezek a kvetkezk: 1) a vilagban a Iajdalom meglete a dolgok rks Iolyasahoz ktdik; 2) a Iajdalom oka a vagy; 3) a Iajdalom
megszntetesenek egyetlen modszere a vagy kioltasa; 4) a vagy kioltasahoz illetve a Iajdalom megszntetesehez meditacio es a tan
birtoklasa reven juthatunk el.
21 Lasd peldaul Goody 1961.
22 Lasd Spiro 1972; 1978.
23 Lasd peldaul Eliade A s:ent es a profan (1987) cim mvet, amely mar cimeben is utal erre az ellentetparra.
tapasztalataik sokasagabol. Durkheim mindkettt elveti, hogy sajat magyarazataban egyesiteni probalja azokat;
pozicioja valahol Ieluton van a kett kztt. Valasza az, hogy a kategoriak se nem immanensek, se nem
individualis tapasztalaton alapulnak, hanem tarsadalmi eredetk van: emberi csoportok hozzak ket letre, s az
intellektualis tke evszazadokon keresztl halmozodott Iel a letrehozasukra; ilyen ertelemben az egyenen kivl
allnak, szamara a priori adottak, am ugyanakkor megiscsak a tapasztalaton alapulnak. Ha Durkheimet meg
akarjuk erteni, vilagosan kell latnunk, hogy ez a megkzelitesmod vallasmagyarazatara is ervenyes.
*****
Ahhoz azonban, hogy ,a jelenleg ismert legprimitivebb es legegyszerbb vallast' tanulmanyozhassa, elszr
meg kell hatarozni, hogy mi a vallas. VallasdeIiniciojaban Durkheim kezdetben eliminacio reven ervel: elveti a
M. Mller Iele ,naturmitologiai iskola' magyarazatat, mondvan, hogy a ,primitivek' szamara semmi misztikus
nincs a ,nagy' termeszeti jelensegekben; szamukra meg nem valik szet a termeszeti es a termeszetIeletti
Iogalma; a vallas nem a rendkivlihez, a termeszetelleneshez kapcsolodik, hanem a termeszeteshez. A
Tylor-Iele animista iskola istenIogalmon vagy szellemlenyeken alapulo vallasdeIiniciojat viszont a buddhizmus
alapjan caIolja, ami szerinte ,isten nelkli vallas', vagy maskepp: ,isten nelkli moral es Termeszet nelkli
ateizmus' (39. o.). A buddhizmus lenyege az dvzles, amit az emberek kizarolag nmaguktol, a ,negy nemes
igazsag', azaz a tan ismerete es gyakorlasa reven erhetnek el;20 Buddha mindebben csak a tan kinyilatkoztatasa
reven, utmutatokent jatszott szerepet. ,Ime, olyan nagy vallasok, amelyekben az invokacio, az engeszteles, az
aldozat es a tulajdonkeppeni imadsag egyaltalan nem jatszanak Iontos szerepet; ezek kvetkezeskeppen nem is
tekinthetk olyan megklnbztet jegyeknek, amelyek alapjan egyesek a kimondottan vallasi
megnyilvanulasokat velik Ielismerni' (42. o.) Iejezi be Durkheim a tylori gondolatmenet caIolatat.
Ez az erveles olyan meggyznek, st lehengerlnek tnt, hogy mintegy Iel evszazadra meghatarozta a vallasrol
illetve a vallas deIiniciojarol valo gondolkodast. Csak az 1960-as evekben, a neotylorianusok21 Iellepese
nyoman kezdtek megkerdjelezni, ramutatva modszertani es tenybeli tevedeseire, nem annyira a tan, mint
inkabb a vallasos gyakorlat alapjan. Az ujraertekelesi Iolyamatban Iontos szerepet jatszott a buddhista
tarsadalmakat sajat burmai terepmunkajabol22 kivaloan ismer M. Spiro, aki a vallas deIiniciojarol irott
tanulmanyaban tbbek kztt arra a vegkvetkeztetesre jutott, hogy ,meg ha a Theravada buddhi:mus ateista
lenne is, akkor sem tagadhato, hogy a Theravada buddhistak egy olyan hiedelemrendszer hivi is egyben,
amelynek lenyegi magva teista' (1966: 93. o.).
A konkurens meghatarozasok caIolata utan Durkheim kiIejti sajat deIiniciojat. Meghatarozasa voltakepp ket
oppozicioparon alapul: a szent es a proIan, illetve az egyeni es a kzssegi ellentetparjan. Az els valojaban egy,
a vallasnal is szelesebb kategoriat, a szent kategoriajat vonja be a meghatarozasba: ,Valamennyi ismert
egyszer vagy komplex vallasi hiedelem kzs jegye az, hogy a |.| kepzetek olyan Ielosztasat tetelezi Iel,
amely e kepzeteket ket osztalyba, ket egymassal szemben allo Iajtara csoportositja, es e ket osztalyt altalaban
vilagos megnevezessel illeti, amit a profan es a s:ent (s:akralis) szo eleg jol ad vissza.' (44. o.) ,Az emberi
gondolkodas trteneteben nincs meg egy pelda a dolgok ennyire melyen klnbz, ennyire ellentetes ket
kategoriajara' (46. o.), es ,a szent dolgok azok, amelyeket tiltasok vedenek es valasztanak kln; a proIan
dolgok azok, amelyekre e tiltasok vonatkoznak, s amelyeknek tavol kell tartaniuk magukat az elbbiektl' (48.
o.).
Bar a Durkheim teziseit ert kritikakra kesbb meg ki Iogunk terni, jegyezzk meg maris, hogy jollehet ez az
ellentetpar maig nagyon nepszer es tovabb el olyan szerzk mveiben, mint Eliade23, meglehetsen sok
xiv
24 A moralis szo ebben az sszeIggesben nagyjabol azt jelenti, hogy a kzsseg tagjait kzs normak Izik egymashoz. Lasd Goody 1961:
146. o.
25 Az itt kvetkez gondolatmenet Evans-Pritchard 1965/1971: 6365. oldalakon alapul.
kritikat kapott. Mint azt Spiro leszgezte, nem sok ertelme van egy meghatarozando, homalyos dolgot (a vallast)
egy masik homalyos dologgal (a szenttel vagy szakralissal) magyarazni, ,es meg ha el is Iogadnank, hogy egy
homalyos dolog vilagossa valhat azaltal, hogy egy masik homalyossal helyettesitjk, az ilyen tipusu realis
deIiniciok |.| a tul szk meghatarozas csapdajat ugy kerlik ki, hogy a tul szeles meghatarozasok csapdajaba
esnek' (1966: 89. o.).
A masodik ellentetparra, az egyenikzssegi, illetve az azzal izomorI magannyilvanos ellentetparra viszont
azert van szkseg, mert a deIinicio els resze a ,tenyek ket rendjere is egyarant ervenyes, melyek ugyan
rokonsagban allnak egymassal, de megklnbztetesre szorulnak: a magiara es a vallasra' (49. o.). Marpedig ha
,a kimondottan vallasi hiedelmek mindig kzsek egy adott embercsoporton bell, amely kinyilvanitja azt, hogy
e hiedelmekben osztozik, es kzsen gyakorolja az azokhoz kapcsolodo ritusokat', azaz ha ,a trtenelemben
nem talalunk vallast egyhaz nelkl' (50. o.), ,a varazslo es a hozza Iordulo emberek kzt, akarcsak ezen
emberek kztt, nincs tartos kapcsolat', vagyis ,a varazslonak kliensei, nem pedig egyhaza van': tehat ,nincs
magikus egyhaz' (51. o.). Durkheim szamara igy a klnbseg a vallas alapveten tarsadalmi, azaz kollektiv
jellegebl adodik; mig a magia az egyen dolga, a vallas ( egyhaz) a tarsadalome. Igy jutunk el a hires
meghatarozasig: ,A vallas szent, vagyis elklnitett es tiltott dolgokra vonatkozo hiedelmek es gyakorlatok
sszeIgg rendszere, amely a hiveket az egyhaznak nevezett moralis24 kzssegbe egyesiti.' (53. o.)
*****
Ennyi elmeleti-modszertani alapvetes utan Durkheim rater az ausztraliai slakok totemizmusanak a targyalasara.
Szamara a totemizmus vallas, s Frazerrel szemben aki ,nem ismerte Iel ezen hiedelmek es ritusok
melysegesen vallasos jelleget' a maga reszerl ,az emberiseg vallasi eletenek kezd csirajat' (33. o.) latja
bennk. Ezen a ponton Robertson Smithszel es azon korabeli szerzkkel (McLennan, Jevons, Wundt, Freud es
els mveiben Frazer) van egy velemenyen, akik szamara a totemizmus a vallas ,abszolut kezdete'.
E helytt kis kitert kell tennnk. Durkheim elIutarai kztt kln szolni kell Robertson Smithrl es I
mverl, a Lectures on the Religion of the Semites cim knyvrl, ami nagy hatassal volt A vallasi elet elemi
formai irojara.25 Az eredetileg presbiterianus Biblia-kutato, teologus Robertson Smith 1879-ben, a
Sinai-Ielszigeten tett utazasa soran meglepdve tapasztalta, hogy a beduinok vallasaban milyen nyilvanvalo
nyomai vannak a totemizmusnak. Klasszikus mvenek I tetele az, hogy a regi Arabia semi nyelv tarsadalmai
matrilinearis klanokbol alltak, amelyek mindegyike egy-egy szakralis allatIajjal, totemmel volt kapcsolatban.
Noha, mint Evans-Pritchard megjegyzi (1965/1971: 63. o.), e Ieltetelezese kevesse volt megalapozott, Robertson
Smith melyen hitt benne. Elmelete szerint a klan tagjai es a totem kztt verrokonsag allt Ienn, es ugyanaz a ver
Iolyt a klan istenenek ereiben is, hisz t a klanalapito s hus-ver rokonanak, apjanak tekintettek. Szociologiai
szempontbol tehat isten maga volt az idealizalt es istenitett klan, amit a totemallat kepeben jelenitettek meg. A
tagok, illetve a tagok es az isten kztti rokonsagot a klan periodikus nnepsegek soran juttatta kiIejezesre es
ersitette meg; ennek soran, a totemallat nnepelyes lelese utan, mindenki evett a szakralis aldozat nyers
husabol es verebl. A totemlakoma I celja Robertson Smith ertelmezeseben az istennel trten kommunio volt,
melynek soran a klantagok nemcsak istennel egvtt, hanem isten husabol ettek, ki-ki magaeva teve igy az isteni
esszencia egy reszet. ,Ezen elmeletrl |.| mindssze annyit mondhatunk irja Evans-Pritchard , hogy nincs
semmiIele bizonyitek ra, bar elkepzelhet, hogy a totemallat elIogyasztasa lett volna az aldozatbemutatas es a
vallas els Iormaja. Mi tbb, az egesz vilagra kiterjed hatalmas irodalombol mindssze egyetlen peldat
ismernk arra az ausztraliai slakok krebl , hogy nnepelyesen megegyek a totemet, s ezen eset
jelentsege, Ielteve, hogy egyaltalan hitelesseget elIogadjuk, ketseges es vitatott. Ettl Iggetlenl is, noha
Smith meg volt gyzdve rola, hogy elmelete az sszes primitiv nepre ervenyes, szamtalan olyan nepet
ismernk, kztk nehanyat a legprimitivebbek kzl, akiknel a veres aldozat ismeretlen, illetve akik kreben az
aldozatnak semmi kze a kommuniohoz. E tekintetben Robertson Smith mind Durkheimet, mind Freudot
Ielrevezette.' (1965/1971: 64. o.)
xv
26 E ritusok Spencer es Gillen nyoman az aranda eredet intichiuma (ejtsd: inticsiuma) neven valtak kzismertte.
27 A csurunga szo magyarazatat es leirasat lasd knyvnk 116120. oldalain.
Az aldozatelmeletnel sokkal lenyegesebb volt azonban Robertson Smithnek az az elkepzelese, hogy a vallasos
gyakorlat elbbvalo a hiedelmeknel. Szerinte a ,primitivek' hiedelmei gyakran kdsek, homalyosak vagy
ellentmondasosak, illetve vallasukban nincs hittetel es dogma; vallasuk mindenekeltt intezmenyekbl es
gyakorlatbol all. Ezert a The Religion of the Semitesben Iigyelmenek kzeppontjaban a ritusok, azok kztt is
elssorban az aldozatbemutatas all, amelyben barmiIele vallasos ritus kiindulopontjat latja. A vallas emellett
Iolytatja Robertson Smith sohasem az egyen, hanem a csoportok es a tarsadalom gye, a kultusz alapveten
kzssegi jelleg: ,.az antikvitasban minden vallas inkabb a kzsseg, mintsem az egyen dolga volt. Az
aldozat a varos vagy a klan nyilvanos nnepe volt.' (1927: 254. o.) Es jollehet a primitiv vallasok
,materialistak', azaz evilagi es testi rmk megszerzesere iranyulnak, kzssegi jellegk miatt nem ,nzek':
,Az istene szine eltt, istenevel egytt nnepl ember rokonaival, szomszedaival es honIitarsaival egytt, azok
jolete erdekeben is nnepelt, es mikzben nnepelyes vallasi aktus imadas reven megersitette az t az
istenhez Iz ktelekeket, egyben megersitette a csaladhoz, a tarsadalomhoz es a nemzethez Izd ktelekeit
is.' (1927: 263. o.) Mert ,mig az imadas aktusa megszilarditja az embert az istenhez Iz ktelekeket, egyben
megszilarditja az embereket egymashoz Iz ktelekeket is' (1927: 265. o.). A vallas I Iunkcioja tehat a
csoport sszetartozasanak es egysegenek a kikovacsolasa; nem a lelkek megvaltasahoz, hanem a kzsseg
megersitesehez van kze.
Durkheim a kvetkez elkepzeleseket vette at Robertson Smithtl: 1) a primitiv vallas alapveten kzssegi
vallas, mindenekeltt a klan mint legprimitivebb tarsadalomszervezeti Iorma kultusza; 2) ez a kultusz
totemisztikus; klanrendszer es totemizmus egytt jarnak; 3) a klanisten nem mas, mint maga a divinizalt klan. Es
evvel elerkeztnk a ,vallasi elet elemi Iormajahoz' vagy ,kezd csirajahoz', a totemizmushoz.
Minden vallasnak ket oldala van, hiedelem es cselekedet, tan vagy dogma, illetve ritus. Durkheim nagyjabol
azonos Iontossagot tulajdonit mindkettnek; egy-egy ,knyvet' szentel mindegyiknek. Kiindulaskent
megallapitja, hogy az ausztral slakok tarsadalma klanokba van szervezve; a klan egyben kultuszcsoport is. E
csoportok IerIitagjai a Ielelsek az ,Alomidbeli' sk es hsk allat- es nvenyIajtak kepeben elkepzelt
kulturheroszok, szellemlenyek vagy istenek, ,LegIels Lenyek' tevekenysege nyoman letrejtt vilag
rendjenek a Ienntartasaert. E vilagrend Ienntartasa, a termeszet periodikus krIorgasanak biztositasa erdekeben a
kultuszcsoport tagjai un. ,totemkzpontokban' ritusokat vegeznek, amelyek celja a totemisztikus Iajtak
szaporodasanak az elsegitese.26 A klanok mindegyike ily modon egy-egy termeszeti Iajtahoz, allathoz vagy
nvenyhez kapcsolodik, ami egyben a klan szamara emblemakent is szolgal. Ezeket az emblemakat az slakok
klnbz modokon abrazolhatjak: a testkre Iesthetik, IldIestmenyeken jelenithetik meg, de leginkabb megis
nehany kiemelkeden szent targyon, mindenekeltt csurungan27 szoktak abrazolni ket. Minden csoportnak
vannak ilyen targyai. E targyakat a lehet legszigorubb tabuk vezik, nagy tisztelettel viseltetnek irantuk.
Durkheim IelIigyel arra, hogy a harom sszetartozo ,dolog'-csoportbol (emblema, termeszeti Iajta,
embercsoport) a targyak, illetve a rajtuk abrazolt totemisztikus kepmasok vagy emblemak szentsege a
legnagyobb. Hozzajuk kepest a masik ket ,dolog': az emblemak altal abrazolt allat vagy nvenyIaj, illetve az
altaluk szimbolizalt klan tagjai egyre cskken mertekben szakralisak. Az emberek szakralitasukat a termeszeti
Iajtaktol kapjak, hisz azok rokonai: a totemizmusban ember es termeszeti Iajta nem valik szet egymastol;
azonosak. Az elbbiek viszont nmaguktol nem lehetnek szakralisak, hisz meg csak nem is kozmikus jelensegek
(lasd naturmitologiai iskola!); kznseges allatok vagy nvenyek: nyul, gyik, kenguru, hernyo, hangya stb.,
amelyekben semmiIele olyan objektiv tulajdonsag nincs, ami Ielkelthetne a vallasos erzelmet.
A kerdes tehat az, s itt tr uj utat Durkheim, hogy e dolgok szakralitasa honnan szarmazik? A vallasos
szimbolum alatt ,hogyan lehet tetten erni az altala kiIejezett valosagot, ami megadja igazi jelenteset'? (14. o.) E
kerdesre Durkheim valasza az, hogy a totemizmus mgtt egy kvazi-isteni elv, manaszer szemelytelen
varazser vagy ,totemisztikus principium' van: ,A hiv tudataban |.| |az| erzesek, amelyektl e dolgok szent
termeszetket kapjak, nyilvan csakis egy olyan principiumtol szarmazhatnak, amely valamennyikben egyarant
megvan, a totememblemakban eppugy, mint a klan embereiben es a toteml szolgalo Iaj egyedeiben. Valojaban
ezt a kzs principiumot vezi a kultusz.' (179. o.)
xvi
28 Az ilyesIele gondolatmenetre nyilvan Durkheim nyoman a magyar szakirodalomban is talalni peldat, lasd Hahn 1980.
29 A kiIejezes magyarazatat lasd a 196. oldal *-gal jellt szaklektori jegyzeteben.
St, a vallas ss:es I megnyilvanulasi Iormaja, a lelekhit, a szellemlenyekben es az istenekben valo hit, az
skultusz, a magia mind e szemelytelen, mindenben jelen lev es a dolgokat elektromossag modjara elettel
Ieltlt erre vezethet vissza, annak klnIele aspektusa vagy megnyilvanulasi Iormaja. Durkheim
IelIogasaban ,a lelek nem mas, mint az individualizalt totemisztikus principium' (242. o.), azaz az egyenekben
megtesteslt mana; az individualizalt lelek kivetitdik es objektivalodik: igy szletnek meg az sszellemek; a
trzsek kztti kapcsolatok eredmenyekeppen az sszellemek egysegeslnek, es letrejnnek a trzs vagy Iratria
egeszet tkrz kulturheroszok, illetve a LegIels Leny kepzete. Ebben a Durkheim altal Ielallitott tipikus
evolucios sorban mar csak az els lancszem, a totemisztikus principium szorul magyarazatra, s ekkepp maganak
a vallasnak a magyarazata is voltakepp e kvazi-isteni elv magyarazatara szkl le.
Durkheim valojaban itt is egy ismeretlent (a totemisztikus principiumot) egy masik ismeretlennel (a manaval)
probal meghatarozni, akarcsak korabban a vallast a ,szenttel'. Ahhoz, hogy a manara valo hivatkozast vilagosan
lassuk, tudni kell, hogy e Iogalom e korban mar a vallas eredeterl alkotott spekulaciok kzeppontjaban all.
Amiota Codrington tiszteletes leirasa (1891) reven elszr bekerlt a kztudatba, tbben is peldaul Marett
(1909) a vallas ,abszolut kezdetenek' kialtottak ki; Durkheim ket legkzelebbi munkatarsa, Mauss es Hubert
19021903-ban (magyarul 2000) egy akkoriban igen beIolyasos tanulmanyban a magia eredetet is a manara
vezette vissza; ez volt az az ,stojas', amire mindent vissza lehetett vinni, ami ,szemelytelen' leven kezd
csirakent minden mgtt ott allhatott, s ilyen ertelemben a vallas Ieltetelezett evoluciojaban az oly hn keresett
,abszolut seredeti kezdet' szerepet jatszhatta. 28
Mi is tehat ez a mana, es mibl szarmazik? Miert van benne minden dologban? ,Ezek mgtt a|z| |.| alakok
|ertsd: a totemek| mgtt konkret, el valosag van. A vallasnak ekkeppen |.| ertelme es oka lesz |.| F celja
nem az, hogy a Iizikai vilagrol nyujtson az embernek kepet |.| Hanem mindenekeltt olyan Iogalmak
rendszere, amelyek segitsegevel az emberek meg tudjak jeleniteni maguknak a tarsadalmat, amelynek tagjai, es
a tarsadalommal Ienntartott homalyos, de meghitt kapcsolataikat. Ez a vallas elsdleges szerepe; s barmilyen
metaIorikus es szimbolikus is ez a megjelenites, megis h kepet ad |.| mert rk igazsag az, hogy van rajtunk
kivl valami nalunk nagyobb dolog, amellyel erintkezesben allunk' (212. o.) ez a nagyobb dolog pedig
Durkheim szerint a tarsadalom.
,A totem |tehat| mindenekeltt szimbolum, valami masnak az anyagi kiIejezese. De minek? |.| ket klnbz
Iajta dolgot Iejez ki es szimbolizal. Egyreszt kls, erzekelhet alakja annak, amit totemisztikus principiumnak
vagy istennek neveztnk. Masreszt azonban annak a meghatarozott tarsadalomnak is a szimboluma, amit
klannak neveznek. Ennek zaszlaja; ez az a jel, amivel egy-egy klan megklnbzteti magat a tbbitl |.| Ha
tehat egyszerre az istennek es a tarsadalomnak is a szimboluma, nem azt jelenti-e ez, hogy isten es tarsadalom
egy es ugyanaz a dolog |.| A klan istene, a totemisztikus principium tehat nem lehet mas, mint a klan maga, de
hiposztazis29 Iormajaban, azaz hiposztazialva, a toteml szolgalo nveny vagy allat erzekelhet alakjaban
megjelenitve a kepzelet szamara.' (196. o.) Azaz ,a vallasi er nem mas, mint a klan kollektiv es nevtelen ereje,
s mivel ez a tudat szamara csak a totem alakjaban jelenithet meg, a totememblema olyan, mint az isten lathato
teste' (208. o.); maskeppen mondva ,a szent principium nem mas, mint a tarsadalom hiposztazialt, szellemitett
Iormaja' (318319. o.), vagy Evans-Pritchard kiIejezeset klcsnveve ,az egyenben jelenlev tarsadalom'
(1965/1971: 73. o.).
De hogyan valt lehetsegesse ez az apoteozis? Miert tehetnk egyenlsegjelet isten es a tarsadalom kze?
,Altalaban nem ketseges, hogy egy tarsadalomban minden egytt van ahhoz, hogy |.| Ielkeltse az isteni
erzetet; mert a tarsadalom ugyanaz a tagjai szamara, mint az isten a hivk szamara' (196. o.), azaz a tarsadalom
ugyanolyan Iggsegi erzest kelt az emberekben, mint az istenek; Ielette all az embereknek, akik ellenkezes
nelkl vetik ala magukat az akaratanak: ,.megkveteli tlnk, hogy megIeledkezznk nnn erdekeinkrl es
legynk a szolgaloi; korlatoz, es mindenIajta lemondastra es aldozatra kenyszerit bennnket, mert anelkl
lehetetlen lenne a tarsadalmi elet. Ily modon minden pillanatban olyan viselkedesi es gondolkodasi
szabalyoknak kell alavetnnk magunkat, amelyeket nem mi hoztunk letre es nem mi akartunk, s amelyek
xvii
30 Ugyanezt a gondolatot Durkheim meg egyszer megismetli, szinte szo szerint azonos Iormaban, a knyv vegen: ,A vallasi erk tehat
hiposztazialt kollektiv, vagyis erklcsi erk; olyan gondolatokbol vagy erzesekbl allnak, amelyeket a tarsadalom latvanya, nem pedig a
Iizikai vilagbol szarmazo erzetek keltenek bennnk; mas nemek tehat, mint azok az erzeki dolgok, amelyek kztt elhelyezzk ket. E
dolgoktol klcsnvehetik ugyan kls, anyagi Iormajukat, amelyek kepeben megjelennek, de hatekonysagukat nem nekik ksznhetik. Nem
allnak bels kapcsolatban azokkal a tamaszokkal, amelyeken megtelepednek, nem eresztenek belejk gykeret |.| ho::afuk adodnak.
Ugyhogy nincs is olyan targy, amely a tbbi kizarasaval a vallasi erkbe Iogadasara lenne predesztinalva; meg a legjelentektelenebbek, a
legkznsegesebbek is betlthetik ezt a szerepet: veletlen krlmenyek dntenek arrol, hogy mely targy lesz a kivalasztott.' (297. o.)
31 A teljes idezet a kvetkezkepp hangzik: ,Lattuk ugyanis, hogy valamely leny szent jellege nem a benne rejl tulajdonsagokbol Iakadt. A
totemallat nem azert kelt vallasi erzletet, mert ilyen vagy olyan Iormaja vagy tulajdonsaga van; a vallasi erzletek a tartozkodasi helykl
szolgalo targy termeszetetl tkeletesen idegen okokbol erednek: annak a lelki tamaszt ado Iggesnek az erzete hozza letre ket, amelyet a
tarsadalom hatasa kelt a tudatokban.' (298. o.)
nemegyszer legalapvetbb hajlamainkkal es sztneinkkel ellenkeznek.' (196197. o.) Mint azt Hamilton irja,
,ez a |.| jellegzetes idezet jol mutatja, mikent helyezi Durkheim elterbe a tarsadalmit az egyenihez kepest, s
egyben jol illusztralja a tarsadalomrol mint tulajdon trvenyeinek alavetett, sajat kvetelesekkel es igenyekkel
biro, sui generis valosagrol alkotott IelIogasat' (1998: 128. o.).
,A vallasi er |tehat| annak az inspiralo erzesnek a kivetl, objektivalodo Iormaja, amelyet a kzsseg
gyakorol a sajat tagjaira. Ez az erzes akkor tud objektivalodni, ha valamely targyon rgzl, amely ily modon
szent lesz, de barmely targy betltheti ezt a szerepet. Elvileg nincs olyan targy, amely erre termeszetenel Iogva
mas targyakat kizarva predesztinalva volna |.| Teljes mertekben a krlmenyektl Igg, hogy a vallasi
gondolatokat kivalto erzes erre vagy arra, inkabb egyik vagy inkabb egy masik targyra iranyul. Valamely dolog
szent jellege tehat nem a benne rejl tulajdonsagoktol Igg, hanem ho::aadodik. A vallasossag vilaga nem az
empirikus termeszet valamely oldala; fle van helve:ve.' (215. o.)30 Ily modon a vallasi ert ,annak a lelki
tamaszt ado Iggesnek az erzete hozza letre |.| amelyet a tarsadalom hatasa kelt a tudatokban' (298. o.)31
vagyis a vallas Durkheim szerint nem mas, mint a tarsadalomnak az egyen Ielett gyakorolt kollektiv hatalma.
Ezek utan a ,vallas immar nem valami megmagyarazhatatlan hallucinacio, hanem a valosagban gykerezik. Mi
ugyanis kijelenthetjk, hogy a hiv nem teved, amikor ugy gondolja, hogy egy erklcsi hatalomtol Igg, es
ennek ksznheti azt, ami a legjobb benne; van ilyen hatalom, megpedig a tarsadalom. Amikor az ausztral
ember nmaga Ile emelkedik |.| nem egy illuzio rabja; ez az egzaltacio valosagos, es valoban az emberek
Iltt allo kls erk mve. Nyilvan teved, amikor azt hiszi, hogy eleterejenek megnvekedeset egy allat vagy
nveny alakjaban megjelen hatalomnak ksznheti. De kizarolag abban teved, ahogyan e lenyt a szimbolum
segitsegevel megjeleniti, ahogy a mibenletet elkepzeli.' (212. o.)
Ezutan kvetkezik A vallasi elet elemi formai legeredetibb, am ugyanakkor legvitatottabb, Evans-Pritchard
szerint ,legkevesbe meggyz' (1965/1971: 75. o.) resze: a vallas szleteserl szolo resz. Fentebb mar targyalt
modszertani elvenek szellemeben (,amikor |.| egy jelenseg magyarazatahoz Iogunk, kln kell Ieltarnunk a
hatookot, amely kivaltotta, es a Iunkciot, amelyet betlt') Durkheim ugyanis arra a kerdesre keresi a valaszt,
hogy vajon mi is volt az az ok, ami a vallas szleteset kivaltotta, azaz milyen tarsadalmi-pszichologiai
krnyezetben jtt letre, es milyen Iunkciot tlt be a vallas azota?
Akarcsak korabban, M. Mauss ,Az eszkimo tarsadalmak evszakonkenti valtozasairol' (1906; magyarul 2000)
irott tarsadalommorIologiai tanulmanyaban, a kulcsot a magyarazathoz itt is a tarsadalmi elet adja. Az ausztral
tarsadalmak elete ket Iazis kzt valtakozik. Idnkent a nepesseg kis csoportokra oszlik es minden csoport vagy
csalad eli a maga eletet. Idnkent viszont a nepesseg meghatarozott pontokra koncentralodik es vallasos
szertartast, un. ,korroborit' vegez. E ket Iazis a lehet legnagyobb ellentetben all egymassal. Az elsben a
gazdasagi tevekenyseg a tulnyomo; ez a Iazis mersekelt intenzitasu, ,a tarsadalom szetszortsaga vegkepp
xviii
32 Lasd meg: ,.a vallasi elet ritmusa csak a tarsadalmi elet ritmusat Iejezi ki, ennek eredmenyekeppen zajlik. A tarsadalom csak ugy tudja
ujraeleszteni az nmagarol taplalt erzest, ha sszegylekezik. De Iolyton Iolyvast nem gylesezhet. Az elet kvetelmenyei nem engedik meg
szamara, hogy meghatarozatlan ideig a hitkzsseg allapotaban leleddzen; szetszeled tehat, hogy aztan, ha szkseget erzi, ujbol
egybegylekezzen. E szksegszer valtakozast kveti a szent illetve a proIan idszakok szabalyos valtakozasa.' (320. o.)
egyhanguva, bagyadtta, szrkeve teszi az eletet' (204. o.). Korrobori idejen viszont minden megvaltozik. ,Ha
sszegylnek az emberek, kzeledeskbl elektromossagIele keletkezik, melytl hamarosan rendkivl
IelIokozott allapotba kerlnek. A kiIejezesre juto erzelmek ellenallas nelkl Ilersdnek a kls hatasokra
nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a masikban. A kezd impulzus |.| egyre ersdik, mint ahogy
a lavina is egyre dagad, ahogy megy leIele |.| a szabadjara engedett szenvedelyeknek Ielszinre kell trnik,
mindenki vadul hadonaszik, kiabal, ordit, s Ilsketiten zajong, amivel csak meg jobban Iokozza |.| a lelki
allapotot |.| A IelIorrosodott hangulatban elkepeszt cselekedetekre vetemednek.' (204. o.) sszeIoglalva:
,az ausztral ember vallasi eleteben |.| ket Iazis valtakozik, a teljes atonia es a hiperizgatottsag, s a tarsadalmi
elet is ugyanebben a ritmusban ingadozik.' (207. o.)32
,A jelek szerint ebben a Ielajzott tarsadalmi kzegben, magaban ebben a Iorrongasban szlethetett meg a vallasi
gondolat'! (206. o.) ,A kzssegi elet bizonyos Ioku intenzitasa azert tud vallasi indulatokat ebreszteni, mert a
Ielhevlt allapot mar megvaltoztatja a pszichikai mkdes Ielteteleit. Az eletenergiak a vegskig Iokozodnak, a
szenvedelyek Ielersdnek, az erzetek Ielajzodnak; bizonyos erzesek csakis ilyenkor jelentkeznek. Az ember
nem ismer magara; ugy erzi, atalakult, ezert a krnyezetet is atalakitja. Sajatos benyomasai magyarazatakeppen
olyan tulajdonsagokkal ruhazza Iel a vele kzvetlen kapcsolatban lev dolgokat, olyan klnleges kepessegeket
es erenyeket tulajdonit a kznapi eletben eszlelt targyaknak, amellyel azok nem rendelkeznek. Egyszoval a Ile
a vilag Ile, amelyben a proIan elete Iolyik, egy masik vilagot helyez, amely bizonyos ertelemben csak az
gondolatvilagaban letezik, de amelyet az els vilaghoz kepest nagyobb tekintellyel ruhaz Il.' (382383. o.)
,Freud szamara isten az apaval, Durkheim szamara a tarsadalommal egyenl' kommentalta Evans-Pritchard
(1965/1971: 77. o.) Iel evszazaddal kesbb. Barki barmit is gondoljon az elmeletrl, letagadhatatlanul oriasi
hatast gyakorolt az utana kvetkez nemzedekekre. Nem volt olyan kritikusa Drukheimnek, aki ne erezte volna
ktelessegenek, hogy e nezetekre reIlektalva meghatarozza sajat poziciojat. A kritikakra hamarosan visszaternk
meg.
*****
A kepzetek es hiedelmek vizsgalata utan azonban hatravan meg a vallas masik oldalanak, a vallasos
gyakorlatnak a vizsgalata is. A ,harmadik knyvben' tehat Durkheim a vallasos ritusok szerepet es jelentseget
vizsgalja. Ha ervelese eddig leginkabb szimbolikus volt, ezutan elmeletenek pszichologiai es Iunkcionalista
vonasai kerlnek elterbe. Eddig Ieltarta a hatookot, ami a vallas szleteset kivaltotta, most tehat arra a kerdesre
keresi a valaszt, hogy milyen Iunkciot tlt be a vallas? Hogyan lehet, hogy hit es tapasztalat viszonyaban a hitet
annyi csalodas utan sem kezdi ki a tapasztalas? Hogyan lehet, hogy a szakralis ideak, amelyek a tarsadalmi
valosag szimbolikus kiIejezesei, transzcendentalis es ktelez jelleget ltenek? Ez utobbi klnsen azert
erdekes es Iontos kerdes, mert a ,primitiveknel' nincsenek allami intezmenyek, amelyek a ktelez jellegnek
ervenyt tudnanak szerezni; a tekintely elIogadasanak, a normanak valo engedelmeskedesnek tehat mashonnan
kell jnnie.
A Durkheim altal a ritus Iunkciojara adott valasz leitmotivja lehetne az a Ientebb mar idezett kijelentes, hogy
,nezetnk szerint gymlcsz az az elkepzeles, hogy a tarsadalmi eletet nem a benne resztvevk elkepzelesei
szerint kell magyarazni, hanem melyen rejl okokkal, amelyek nem tudatosulnak |bennk|'. Durkheim szerint
ugyanis ,a vallasgyakorlatok valodi igazolasat |.| nem a latszolag kvetett celok adjak meg, hanem az a
lathatatlan hatas, amit a tudatra gyakorolnak, az a mod, ahogy szellemisegnket megerintik' (330. o.); ,egy ritus
valodi Iunkcioja |ugyanis| nem a latszolag megcelzott konkret, egyedi hatasokban all, amelyekkel altalaban
jellemzik, hanem egy altalanosabb mkdesben, amely bar mindig, mindentt ugyanaz, a krlmenyektl
Iggen mas es mas Iormat lthet' (352. o.).
xix
33 A knyv utolso reszebl bven idezhetnenk ilyen es hasonlo peldakat. Illusztraciokent csak nehany pelda: ,.a kultusz hatasakeppen
idrl idre valoban egy olyan erklcsi lenyt teremtnk ujra, amelytl eppugy Iggnk, mint ahogy az tlnk Igg |.| ez a leny letezik: ez
a tarsadalom.' (319. o.) ,A hiv altal a ritusoknak tulajdonitott Iizikai hatekonysag |.| eltakarja valodi letokukat: az egyenek es a
csoportok azert velik ugy, hogy hathatnak a dolgokra altaluk, mert e ritusoktol erklcsileg megujulnak.' (339. o.) A totemisztikus ritusokban
embert es termeszeti Iajtat rokonsag Izi egybe: ,.a ritus nem csupan kiIejezi ezt a rokonsagot; ez teremti meg, ez teremti ujja' (328329.
o.); ,valojaban meg a leganyagibb jelleg kultuszok letjogosultsagat sem az elirt cselekedetsorban kell keresni, hanem az e cselekvesek
altal elhivott bels erklcsi megujulasban' (318. o.).
Hogy mi is ez a krlmenyektl Iggen mas es mas Iormat lt valodi cel vagy Iunkcio, Durkheim szamtalan
megIogalmazasban Iejti ki: ,.a vallas igazi Ieladata nem az, hogy gondolkodasra kesztessen bennnket es
gazdagitsa ismereteinket |.| hanem az, hogy cselekedni tudjuk altala, hogy segitsen elnnk. Az istenevel
kommunioban egyesl hiv nem egyszeren olyan ember, aki a hitetlen szamara ismeretlen uj igazsagokat
pillant meg. Olyan ember, aki ezutan tbbre kepes |.|Aki valoban gyakorolt valamilyen vallast, tudja, hogy a
kultusztol Iogja el rm, az szolgaltat neki lelki beket, dert, lelkesedest |.| A kultusz nem pusztan olyan
jelrendszer, amely altal a hit kiIele is megnyilvanul, hanem olyan eszkztar, amelynek segitsegevel az ember
idrl idre ujrateremti magat.' (378379. o.)
A ritusoknak tehat Iunkcionalista magyarazatuk van: valodi Iunkciojuk a csoport szolidaritasanak es
koheziojanak a Ienntartasa es megersitese; a kzsseg ezek reven alkotja meg es tartja Ienn magat; a
periodikusan megismetelt ritusok soran kinyilvanitja egyseget, s ,mar pusztan azaltal is, hogy latszolag a hiv es
istene kztti ktelek szorosabbra Ionasa a szerepk, egyszersmind tenylegesen szorosabbra Ionjak az ember es
a tarsadalom kzti kteleket, hiszen az isten csak a tarsadalom atvitt megjelenitese' (212. o.). A Robertson
Smith-i hatas letagadhatatlan! E Iunkcionalista magyarazatbol egyenesen kvetkezik, hogy ,a ritus a
totemallatra gyakorolt allitolagos hatasan kivl a benne reszt vev hivek lelkere is mely hatast tesz. A hivket
ugyanis valami kellemes erzes Iogja el; nem tudjak ugyan, honnan szarmazik ez az erzes, ettl azonban az meg
nem kevesbe valosagos' (330. o.); ,a ritus tehat csakis arra szolgal, hogy |.| vegs soron |.| ezaltal a csoport
idrl idre ujraeleszti az nmagarol, nnn egysegerl alkotott erzest; az egyenekben pedig egyszersmind
megersiti tarsadalmi leny mivoltukat.' (343. o.)
Ahhoz azonban, hogy a ritus jotekony hatasat ki tudja Iejteni, szkseges az, hogy az emberek sszegyljenek. Itt
csatol vissza Durkheim a vallas szleteserl adott magyarazathoz: ,A tarsadalom csak akkor tud nmaga
tudatara ebredni, csak akkor tudja kell hIokon tartani az nmagarol alkotott erzest, ha sszegylekezik. Az
sszegylekezes Ielszitja a szellemi es lelki eletet, ez pedig olyan gondolat-egyttesben nyilvanul meg, amely az
ekkeppen keletkez uj eletet tkrzi vissza |.| A tarsadalom nem teremtheti meg, illetve nem teremtheti magat
ujra, ha nem teremt egyszersmind idealt is maganak |.| Mert a tarsadalmat nemcsak a reszet kepez egyedek
alkotjak |.| hanem mindenekeltt az a gondolat, amelyet a tarsadalom nmagarol alkot.' (383. o.)
Durkheim olyan nagy Iontossagot tulajdonit az sszegylt embercsoporton bell lezajlo tmegpszichologiai
Iolyamatoknak, illetve maganak az sszegylekezes tenyenek, hogy egy helytt meg azt is ki meri jelenteni: ,A
lenyeg az, hogy az egyenek sszegyljenek, hogy kzs erzeseik kzs cselekvesekben nyilvanuljanak meg;
hogy aztan trtenetesen miIele erzesekrl es miIele cselekedetekrl van szo, masodlagos, esetleges dolog. A
csoporttudat biztositasa szempontjabol mindegy, hogy a csoport ilyen vagy olyan gesztusokat vegez |.|
Minden ugyanahhoz a gondolathoz vezet tehat bennnket vissza: hogy a ritus mindenekeltt olyan eszkz,
amellyel a tarsadalmi csoport idrl idre kinyilvanitja es ujra megersiti nmagat |.| ugy erzik, hogy
sszetartoznak, sszegylnek, s tudatara ebrednek szellemi egysegknek.' (353. o.)33 Mert valojaban ,nincs
olyan tarsadalom, amely ne erezne szkseget, hogy szabalyos idkznkent megersitse az egyseget es a sajatos
arculatat biztosito kollektiv erzeseket es gondolatokat. Marpedig ez a lelki ujraeples csakis gylekezetek,
kongregaciok utjan trtenhet meg, ahol az egymassal szoros kapcsolatba kerl egyenek kzsen nyilvanitjak ki
es ersitik meg kzs erzeseiket.' (386387. o.)
xx
34 Ugyanez mas megIogalmazasban: ,.ami |.| a vallasi elmeny sui generis erzeteinek objektiv, egyetemes es rk okat jelenti, nem mas,
mint a tarsadalom. Kimutattuk, milyen szellemi erket Iejleszt ki, mikent ebreszti Il a hivkben azt az erzest, hogy tamaszra talalnak,
oltalmat kapnak, partIogasban reszeslnek, s mikeppen kapcsolja ezaltal a hivket a kultuszhoz. A tarsadalom emeli a hivt nmaga Ile:
egyaltalan a tarsadalom teremti meg |.| Ez magyarazza a kultusz dnt szerepet az sszes, amugy igen klnbz vallasban. A tarsadalom
ugyanis csak valamiIele cselekves altal tudja erzetetni a beIolyasat, ehhez pedig az kell, hogy a tarsadalmat alkoto egyenek sszegyljenek
es kzsen cselekedjenek. A tarsadalom a kzs cselekves utjan ebred nmaga tudatara, a kzs cselekves altal Iormalja magat |.| A
vallasi erk tehat emberi, szellemi-lelki erk |.| |amelyek| a tudatbol klcsnzik alkotoelemeiket.' (379380. o.)
35 A peldakat idezi Morris 1987: 111. o.
36 Malinowski 1913-ban, huszonkilenc eves koraban, knyvismertetest irt A vallasi elet elemi formairol (lasd a bibliograIiat),es ugyanabban
az evben lengyell kiadott egy munkat ,Primitiv vallas es tarsadalomszervezeti Iormak' cimmel. (Ezt a mvet csak angol hivatkozasbol
ismerjk lasd A. Kuper: Anthropologists and Anthropologv. The British School of Social Anthropologv |London, 1983|cim mvenek
bibliograIiajat.)
37 E kritikakat Evans-Pritchard (1956; 1965/1971), Van Gennep (1912; 1920), Stanner (1967), Goldenweiser (1917) es nyomukban Lukes
(1973), Hamilton (1998) illetve Morris (1987) nyoman Ioglaljuk ssze.
A vallasi elet tehat, vegs soron ,kls megnyilvanulasait tekintve barmilyen sszetett is |.| alapjaban veve
egyseges es egyszer. Mindentt ugyanazt a szksegletet elegiti ki, es ugyanabbol a lelkiallapotbol szarmazik.
Barmilyen Iormat is lt, mindig az a celja, hogy nmaga Ile emelje az embert, s olyan kls, magasabb rend
elet-elmenyben reszesitse, amely nem adatna meg neki, ha csakis egyeni sztneit kvetne; ezt az elet-elmenyt a
hiedelmek kepzetekben jelenitik meg, a ritusok pedig egysegbe Ioglaljak es szabalyozzak a mkdeset.' (376.
o.)34
*****
Durkheimnek ezt a Iunkcionalizmusat osztatlan lelkesedes Iogadta. Nem mintha a vallas tarsadalmi, st
Iunkcionalista magyarazatanak nem lenne hosszu eltrtenete. Mar Arisztotelesz megallapitotta, hogy ,az
emberek az isteneiket sajat kepkre teremtik'; egy kinai IilozoIus szerint ,az emberek egyseget a |kzs|
aldozatbemutatasokon keresztl lehet megersiteni; a kinai Ritusok Knyve (Kr. e. 3. sz.) szerint ,a tmegeket a
ceremoniak tartjak egyben, s ha ez a ktelek megsznik, a tmegek megzavarodnak'.35 Am senki nem mutatott
ra korabban olyan meggyzen, olyan melysegekig es olyan sokoldaluan vallas es tarsadalom kapcsolatara, mint
Durkheim. A XX. szazadi kulturalis antropologia teljes Iejldese, RadcliIIe-Brown, Malinowski36 es a
Iunkcionalistak munkassaga erthetetlen lenne nelkle. Mint Morris megjegyzi, ,Durkheim mve oly sok
szvegmagyarazatot es kritikai kommentart kapott, es az sszehasonlito vallastudomany kepviselire oly nagy
hatast gyakorolt, hogy nehez elIogulatlanul beszelni rola. Ez a m, amelyet elete vege Iele irt, ketsegkivl a
legjelentsebb az sszes munkaja kzl, s bar szamos temaja nem tle szarmazik, illetve I tetele ersen
ketseges, megis kiemelked Iontossagu intellektualis teljesitmeny.' (1987: 113114. o.) A knyv I teteleinek
Ielvazolasa utan lassuk most a knyvet ert kritikakat!
E kritikakat Lukes (1973) nyoman altalaban harom csoportba szoktak sorolni: 1) etnograIiai; 2) modszertani; 3)
elmeleti kritikak.
A tenybeli, etnograIiai kiIogasokkal kezdve37 Durkheimnek az az elkepzelese, hogy a totemizmus a
legprimitivebb vallasi kepzet, ket Ieltetelezesen nyugszik: a) mivel a legprimitivebb tarsadalomszervezeti
egyseg a klan, a vele szorosan egyttjaro totemizmusnak is annak kell lennie; b) bar a totemizmus ,elemi',
minden magas vallas jellegzetes jegye (lelek- es szellemhit, istenek, egyeni vedszellem, kozmogonia, aldozat,
kiengeszteles stb.) megvan benne, tehat maga is vallas.
xxi
38 Az unilinearis csoportoknal oly Iontos jegyet jell angol ,corporate' szonak nincs elIogadott magyar Iorditasa. Nagyjabol annyit jelent,
hogy a csoport testlet modjara, egykent Ielel egymasert; magyarra a ,testleti' vagy ,szolidaris' csoport kiIejezessel irhato le a legjobban.
Az els tevedes, a masodik legalabbis ketseges. A klan ugyanis altalaban ismeretlen vagy legalabbis nincs nagy
jelentsege a legprimitivebb eletmodot Iolytato, zsakmanyolo eletIormaban el un. hordatarsadalmakban, ahol a
tarsadalomszervezet magja a terleti szervezdesen alapulo lokalis csoport, illetve az elemi csalad; ennel is
Iontosabb azonban, hogy a klanszervezet nmagaban, mas tarsadalomszervezeti Iorma nelkl sehol sem letezik,
ami kizarja azt, hogy a ,legprimitivebb' Iorma legyen. A ,testleti'38-szolidaris csoport igy Ausztraliaban is a
nehany rokon csaladot illetve behazasodott es/vagy beIogadott nem-verrokon egyent egyesit horda vagy
,banda', aIltti szinten pedig a nem annyira politikai Iunkciokkal, mint inkabb nyelvi-kulturalis jegyekkel
rendelkez trzs. A vallasi Iunkciokat ellato, verrokonokat egyesit klan tehat szetszort, csak virtualisan van
sajat Ildterlete, es nincs vezetje; nem vilagos tehat, miert kellene hangsulyt Iektetni egy ilyen tarsadalmi
csoport szolidaritasanak a Ienntartasara?
De meg ha el is Iogadnank, hogy a klan a legprimitivebb tarsadalomszervezeti egyseg, akkor sem kvetkezik
belle, hogy a vele egyttjaro totemizmus is az. Elszr is, nem igaz az sem, hogy klanszervezet es totemizmus
ktelezen egytt jar, ismernk totem nelkli klanokat, es Iorditva: klanok nelkli totemeket is. Az az
evolucionista posztulatum pedig, hogy az egyszer anyagi kultura egyszer tarsadalomszervezetet es plane
egyszer vallast vagy mveszetet Ieltetelez, teljesen teves. Ausztraliaban peldaul a pattintott kkori technologiai
szint es a ,primitiv' zsakmanyolo eletIorma hihetetlenl bonyolult tarsadalomszervezettel (horda, trzs,
nemzetseg, Iratria, hazassagi osztalyok: kett, negy es nyolcszekcios rendszerek) illetve Iejlett vallasi
elkepzelesekkel jar egytt; az eszkimoknal az egyszer tarsadalomszerkezet magasrend mveszetet
eredmenyezett stb. A totemizmus es a legprimitivebb tarsadalomszerkezet egymassal valo azonositasabol
raadasul az kellene hogy kvetkezzek, hogy a totemizmus a zsakmanyolo nepek szintjen egyetemes jelenseg:
csakhogy az eszkimoknal, az eszak-amerikai Nagy Medenceben el sosonoknal, vagy mondjuk a
malaj-Ielszigeti szemangoknal nyoma sincs. Az is hiba, hogy Durkheim a totemizmust (vallas)trtenetileg es
pszichologiailag egyseges, homogen jelensegnek kezeli, amelynek klnbz Iejlettsegi Iokai vagy stadiumai
vannak, s igy erveleseben rendre a totemizmus ilyen vagy olyan jegyenek ,keseisegere' hivatkozik. Mint azt
Goldenweisertl tudjuk (1910), a totemizmus I jegyeinek tartott jelensegek kzl (exogamia, totemnevek, a
totemtl valo leszarmazas, tabu es a ,totemizmus vallasos aspektusa': magikus szertartasok, reinkarnacio,
vedszellemek es titkos tarsasagok, valamint mveszet) vannak olyanok is, amelyek vagy csak Ausztraliaban,
vagy csak az eszak-amerikai indianoknal vannak meg! Vegezetl egyaltalan nincs bizonyitek arra sem, hogy a
totemizmus altalaban a vallas ,kezd csiraja' lenne.
Ami marmost az ausztraliai etnograIiai tenyeket illeti, a kzep-ausztraliai totemizmus, amire Durkheim a
mveben alapozott, atipikus, es meg Ausztralian bell is speciIikus. Masutt az intichiuma szertartasok peldaul
ismeretlenek, vagy mas ertelmk van. Sok olyan jegy, amit Durkheim tipikusnak allitott be, masutt hianyzik:
nincsenek sszejvetelek, szertartasok, szakralis targyak es abrazolasok. Stanner szerint Durkheim ,az
ausztraliai etnograIia tarka, atmeneti allapotanak aldozata lett' (1967: 240. o.). SemmiIele evidencia nem szol
amellett, hogy az ausztral totemizmus a totemizmus (vagy plane a vallas) legkorabbi Iormaja lenne. St, bar az
ausztral slakok a technikai Iejldes es a politikai szervezdes elemibb Iokan alltak, mint az eszak-amerikai
indianok, totemisztikus szervezetk, de hozzatehetjk, rokonsagi rendszerk is sokkal gazdagabb es
bonyolultabb volt amazokenal. Kerdeses tovabba az a hangsuly is, amit Durkheim a totemek Iiguralis
abrazolasara helyez. A totemek nagy reszet ugyanis egyaltalan nem abrazoljak. Teljesen elIogadhatatlan az az
evolucios sema is, amit Durkheim a totemizmusbol kialakulo egyeb vallasi jelensegek magyarazatara hoz Iel:
nincs bizonyitek ra peldaul, hogy az istenek a totemek szintezisebl jttek volna letre Ausztraliaban, mint ahogy
nincs bizonyitek arra sem, hogy mana tipusu ideak allnanak a totemizmus mgtt. A mana egyebkent is kisse
,deus ex machina' modon kerl Durkheim ervelesebe, s a ,totemisztikus principium' illetve a ,mana' kztti
klnbsegtetel homalyos es mesterkelt (az elbbi a nemzetseghez ktdik, pluralisztikus, es elIutara az
utobbinak, mig az utobbi ktetlen es szabad, monisztikus, valamint az utobbibol szarmazik).
Vegezetl Levi-Strauss munkassaga ota (1962a; 1962b) legalabbis komoly ketelyek merltek Iel a tekintetben,
hogy a totemizmus egyaltalan vallas-e. Mint ismeretes, Levi-Strauss IelIogasaban a totemizmus
xxii
,gondolkodasmod', aminek lenyege az, hogy a termeszeti Iajtak csoportjai kzt Ielismert klnbsegek es
hasonlosagok szolgalnak modelll az embercsoportok osztalyozasara. Jollehet velemenyet az ausztral kutatok
egy resze kezdettl Iogva elutasitotta, es Ielhivta a Iigyelmet a totem iranyaban megnyilvanulo szakralis
viselkedesmintakra, annyi bizonyos, hogy a Durkheim altal a totemizmusban Ielismerni velt szamos jegy
(peldaul az aldozat) vagy teljesen hianyzik az ausztral anyagbol, vagy kimutathatoan nem totemisztikus eredet.
A kozmologiai osztalyozas peldaul bizonyosan nem a totemizmusbol ered, hisz gyakori teny az, hogy a
tarsadalomszervezetet totemizmus nelkl is kivetitik a kozmologiaba; a vedszellem-hit pedig Goldenweiser
szerint ott a legersebb Eszak-Amerikaban (a Iennsik es a Nagy Medence videken), ahol a totemizmusnak
nyoma sincs, tehat az ,egyeni totemizmus' nem szarmaztathato, szemben a Durkheim altal kepviselt nezettel, a
csoport-totemizmusbol.
Tovabblepve az altalanosabb etnograIiai tenyek Iele, nehezsegek merlnek Iel Durkheim vallasdeIiniciojaval
kapcsolatban is. Mar utaltunk a szakralisproIan ellentetparral kapcsolatban Ielmerl problemakra, arra, hogy a
deIinicio valojaban tautologia, amely egy ismeretlent (a vallast) egy masik ismeretlennel (a szakralis) helyettesit
be. Szinte minden kritikusa szemere vetette tovabba Durkheimnek, hogy a szakralisproIan ellentetpart tulzottan
merev dichotomiakent kezeli. Evans-Pritchard peldaul megjegyzi, hogy ez a szetvalasztas ertelmetlen; a kett
,oly mertekben sszeIonodik, hogy elvalaszthatatlan egymastol. Sem az egyen, sem a tarsadalom sikjan nem
lehet ket egymast klcsnsen kizaro skatulyakba zarni, ahol az egyikbl kilepnenk, amikor belepnk a
masikba.' (1965/1971: 7879. o.) Az altala Ielhozott peldaban egy termeszetIeletti eredetnek tartott betegseg
eseten, ahol valamiIele elkvetett moralis vetseg miatt bnteteskepp a szellemek megbetegitik a pacienst ami
meglehetsen kzismert etnograIiai teny szetvalaszthatatlan egyseget kepez a harom sszetartozo dolog: a
Iizikai szimptoma, a beteg moralis allapota es a szellemvilag kzbeavatkozasa. Hol huzzuk meg egy ilyen
esetben a szakralis es a proIan hatarat? Hasonlo sajat peldaval elve egy kzep-vietnami hegyi trzs, a bruk
krebl, bru nyelven ugyanazzal a szoval (rahau) nevezik meg az orvossag, a mereg, az amulett es a ronto
szubsztancia Iogalmait. Amikor tehat egy rosszindulatu saman magikus szubsztanciakat lvell aldozataba, hogy
megrontsa azt, s az illet elmegy egy masik samanhoz, hogy a rontast ,amulett' segitsegevel elharitsa, majd
betegsegebl nem gyogyulva ker nehany pirula gyogyszert az epp ott tartozkodo antropologustol, am az
Iigyelmezteti, hogy tul sokat ne vegyen be egyszerre belle, mert az mereg, ugyanazt az egy szot vagy Iogalmat
hasznaljak, hol ,proIan', hol ,szakralis' ertelemben. Eleg nehez igy a ket vilagot szetvalasztani egymastol! Az
ausztral anyagot bellrl ismer Stanner joggal mondja e dichotomiarol, hogy ,hasznalhatatlan, hacsak a
megIigyelt tenyekbe nem avatkozunk bele tulzott mertekben', illetve, hogy az slakok vilaga ,nem oszlik, es
ezert nem is szabad elmeletileg sem ket osztalyra osztani' (1967: 229230. o.).
Ami a deIinicio masik ellenetparjat, az egyenitarsadalmi, illetve az annak megIelel nyilvanosmagan
oppoziciot illeti, az is ketseges. Eltekintve most attol, hogy Durkheim itt sszekeveri a ,nyilvanos' es a
,tarsadalmi' Iogalmat, a meghatarozas e resze tenyszeren sem allja meg a helyet. A varazslonak eppugy
egyhaza van, mint a papnak, nemcsak ,kliensei': a Malinowski altal leirt trobriand-szigeteki ,kerti varazslo' a
Ialu sszes tagja szamara elvegzi sorban a kertek termekenysegehez szkseges magiat, mint ahogy ismet sajat
peldaval elve a bruk krebl a bru saman is mindenki altal ismert es elvart ,magikus' modszerek segitsegevel,
a helyi tarsadalom teljes nyilvanossaga eltt probalja a betegsegokozo szellemeket eltavolitani a beteg testebl.
Atterve marmost a modszertani kritikakra, kiIogas elssorban Durkheimnek azt a modszertani posztulatumat
illette, hogy egyetlen alapvet peldaval igazolni lehet egy elmeletet. Az ilyen esetben ugyanis mindig ketseges,
hogy a korlatozott anyagra epl altalanositas mennyiben megalapozott: ,.nem lehetnk bizonyosak benne,
hogy a megvizsgalt vallas lenyegi vonasai azonosak a vallas altalaban vett lenyegevel. Ennek a
megallapitasahoz esetek szeles krenek a vizsgalatara van szkseg ezt pedig Durkheim nem vegzi el'
(Hamilton 1998: 131. o.). Az a teny, hogy limitalt szamu, bar jol dokumentalt esetre korlatozta magat, mint
lattuk, vedelml szolgalt szamara az elmeletenek ellentmondo adatokkal szemben is. Ugyanakkor, mint azt
Lukes megjegyezte (1973: 479. o.), meresz altalanositasokat tett egyetlen vallas sovany talajan; raadasul azt a
vallast is sajat elmelete Ienyeben ertelmezte. Igy aztan elhanyagolta az egyenek, mindenekeltt a vallasos
vezetk (proIetak, varazslok stb.) szerepet, a tarsadalmi es vallasos konIliktusokat vagy a vallas nem-integrativ
Iunkcioit.
xxiii
39 Lasd Lukes 1973: 31. o.
40 Az innen kvetkez gondolatmenet Hamilton 1998: 131137. oldalakon alapul.
Az egyen szerepet illeten peldaul Goldenweiser (1917) joggal kiIogasolja, hogy Durkheim latoszgebl
teljesen hianyzik a kerdes. Pedig ez a szerep Goldenweiser szerint ketIele is lehet: lehet egy atlagos egyen, aki
rendkivli krlmenyek kze kerl, illetve lehet egy kiveteles egyeniseg is. Az elsre jo pelda az az indian, aki
iIjuavataskor visszavonul az erdbe, bjtl, megtisztitja magat, majd vizioi soran egy allat valik a
vedszellemeve, akitl termeszetIltti hatalmat es tulajdonsagokat kap. Ezert ezen allat Ildi masait nem eheti
meg. A masikra peldakent szolgalhat az sszes proIeta es vallasi tanito vagy vallasalapito, illetve
vallasreIormator. Mindket kategoriara jellemz, hogy idrl idre visszavonulnak a tarsadalombol, a tmegtl,
es maganyban elnek. A vallasos elmenyt es extazist itt, a maganyban elik meg: ,.az istenk nmagukban van.
Eletk nmagaban is latvanyos caIolata Durkheim elmeletenek' (1917: 124. o.).
Az elmeleti kritika els resze Durkheim kzponti tetelere vonatkozik, amelynek ertelmeben a tarsadalom a
vallas (tovabba a moral es a tudas) egyedli, mindent Iellel fons et origoja. A vallasi elet elemi formai minden
pozitivuma nagyszabasusaga, koherenciaja, eleslatasa ellenere is egyoldalu. Ezt az egyoldalusagot Van
Gennep ugy Ioglalta ssze (1920: 50.), hogy Durkheim a totembl egyIajta ,tarsadalmi Logost' csinalt. Az
persze kzhelyszamba megy, hogy szoros kapcsolat all Ienn vallas es tarsadalom kztt. De amikor Durkheim
tovabb megy ennel, es azt allitja, hogy a vallasos erzelem targya, a: isteni, nem mas, mint maga a tarsadalom,
azaz hogy a vallas a tarsadalom szimbolikus reprezentacioja, az mar problematikus. A vallas es tarsadalom kzti
szoros kapcsolatbol es szamtalan megIelelesbl meg nem kvetkezik, ,hogy a tarsadalom maga a vallasos
elkepzelesek eredete, vagy a vallasos erzelmek targva. A Durkheim allitotta okon kivl sok egyeb oka akad
annak, miert tkrzhetik a vallasos elkepzelesek a tarsadalmi szerkezet bizonyos aspektusait.' (Hamilton 1998:
133. o.).
Ezen tulmenen a kritikak joggal vetettek Durkheim szemere, hogy vallasmagyarazataban ellentmond a sajat
maga altal Ielallitott szabalyoknak es tarsadalmi tenyeket pszichologiai tenyekkel probal magyarazni.
Evans-Pritchard szerint ,barhogy is bveszkedik az olyan szavakkal, mint intenzitas es Iorrongas, nem tudja
elkendzni azt a tenyt, hogy a totemvallast |.| a kis tmegben sszegylt egyenek emocionalis izgatottsagabol,
azaz egyIajta tmeghiszteriabol probalja levezetni' (1965/1971: 82. o.). Raadasul Durkheim e magyarazat soran
a ra oly jellemz39 krkrs erveles vagy petitio principii hibajaba esik: a kollektiv erzelmi Ielajzottsag vallasos
hiedelmeket es ritusokat hoz letre holott ez az allapot mar Ieltetelezi e hiedelmeket es ritusokat, hisz valojaban
azoknak a kiIejezdese! Ugyanezt mondhatnank a ritusokrol is, amelyek Durkheim szerinti Iunkcioja a
tarsadalmi szolidaritas megersitese, holott legalabb annyira igaz az is, hogy e ritusokon keresztl Iejezdik ki a
tarsadalmi csoport mar meglev szolidaritasa. A vallas szletesevel kapcsolatban nem veletlenl mondja
Evans-Pritchard, hogy nincs bizonyitek ra, hogy az ausztraliai slakok sajatos lelkiallapotban vannak. Ha
viszont tenyleg abban vannak, akkor minden bizonnyal az elvegzett ritusok illetve az azokhoz kapcsolodo
hiedelmek miatt vannak abban. A ritusok tehat nem lehetnek ezen emociok okozoi! Az okIejtes zart krben
Iorog: mi volt elbb, a tyuk vagy a tojas teszi Iel a kerdest. A ritusok letrehozzak a Ielhevlt lelkiallapotot, ami
letrehozza a hiedelmeket, amik kvetkezteben viszont elvegzik a ritusokat.
Szamos egyeb Iontos kerdessel kapcsolatban is nehezsegek merlnek Iel, igy peldaul a tarsadalomnak az
egyenre gyakorolt hatasaval kapcsolatban.40 Sok peldat ismernk ugyanis arra, hogy az egyen igenis ki tudta
vonni magat a tarsadalom kenyszerit hatasa alol, s hogy epp a vallas reven tudott ellenallni a tarsadalomnak,
szembeszallva a csoportmentalitassal; illetve arra is, hogy a tarsadalmi nyomas nemcsak moralis, hanem
immoralis hatast is ki tud Iejteni. Igy meg ha Durkheimnek igaza is van abban, hogy a tarsadalmak erklcsi
kzssegek, erklcs es tarsadalom viszonya sokkal bonyolultabb annal, mint amit Ieltetelezett. Ugyanigy a
vallas kizarolagosan integralo Iunkcioja is kerdeses. A vallas legalabb annyira szetvalaszt, mint amennyire
egybekt, a vallasi klnbsegek gyakran vezettek Ieszltsegekhez es konIliktusokhoz marpedig Durkheim a
vallasnak ezt az oldalat teljesen Iigyelmen kivl hagyja. Vegezetl igen kerdeses az a Iunkcionalista hozzaallas
is, amely a vallasi hiedelmek es ritusok magyarazataban teljesen Iigyelmen kivl hagyja a hivk vagy cselekvk
velemenyet es magyarazatait, azaz az ,emikus'41 nezpontot. Ezek Iigyelembevetele termeszetesen ,nem
egyenl azzal, hogy soha nem jhet szoba mas tenyez a resztvevk sajat helyzetertekelesenel, sem azzal, hogy
amikor azt megertettk, akkor mar mindent megertettnk |.| Ugyanilyen szelsseges azonban Durkheimmel
xxiv
41 ,Emikus' es ,etikus' nezpont: a ,Ionemikus' es ,Ionetikus' kiIejezespar mintajara megalkotott terminus technicus a ,bels' es a
,kls' latasmod megklnbztetesere. Az elbbi azt Iejezi ki, hogy a cselekvk vagy resztvevk mit gondolnak egy adott cselekvesrl,
esemenyrl vagy hiedelemrl; az utobbi pedig azt, ahogy ezekrl a kls megIigyel velekedik.
42 Az itt kiIejtett gondolatmenet Lukes 1973: 459477. oldalakon es Lukes 1987-en nyugszik.
azt allitani, hogy amit az erintettek gondolnak cselekveskrl, az nem jatszik Iontos szerepet annak
magyarazataban.' (Hamilton 1998: 135. o.)
*****
Ha a knyvet ennyi jogos biralat es kritika erheti, akkor megis mi az, ami miatt A vallasi elet elemi formai oly
megkerlhetetlen alapm ma is? Erre probalunk meg rviden valaszt adni a kvetkezkben.
A tarsadalom es a vallasos jelensegek klnIele tipusu kapcsolatait vizsgalva Durkheim lenyegeben haromIele
modon tekintette a vallast tarsadalminak:42 a) ugy, mint ami tarsadalmilag meghatarozott; b) mint ami
megtestesiti a tarsadalmi realitasokrol alkotott kepzeteket (azaz ami tkrzi a tarsadalmi valosagot); c) mint
aminek Iunkcionalis tarsadalmi kvetkezmenyei vannak (azaz ami visszahat a tarsadalomra). Ennek
megIelelen a m kzponti tezis- es hipotezisrendszeret Lukes harom reszre bontotta: a) kauzalis; b)
interpretativ; es c) Iunkcionalis hipotezisekre.
a) A kauzalis hipotezis lenyege, hogy a vallasos hiedelmek, a ritusok, a szakralis lenyek, a kollektiv kepzetek
intenziv tarsadalmi hevletben, Iorrongasban szletnek meg es/vagy szletnek ujja. Meg altalanosabban,
tarsadalmilag meghatarozottak, s azokat a tarsadalmi strukturakat tkrzik, amelyek kztt megszlettek, mint
ahogy tarsadalmilag meghatarozottak a gondolkodasbeli kategoriak is, amelyek maguk is vallasos eredetek. b)
A masodik, interpretativ hipotezis lenyege, hogy a vallas a tarsadalmi valosag tkrzesenek sajatos modja, ami
ketIele Iormaban valosulhat meg: kognitiv es expressziv Iormaban. Az els Iormaban a vallas a vilag
megertesenek egyIajta modozata, ,els vilagmagyarazat', valamiIele mitologiai szociologia. A masodik
Iormaban a vallas a tarsadalmi kapcsolatok szimbolizalasanak es dramatikus kiIejezesenek modja; a totem a
klan ,zaszlaja' vagy ,gylekez kzpontja', a vallasos ritus es abrazolasok pedig az egymas klcsns tudatara
ebredes modozatai. c) A Iunkcionalis hipotezis lenyege, hogy a vallas Iolyamatosan ujraalkotja a kzsseget
azaltal, hogy megersiti az egyent a tarsadalomhoz Iz szalakat, es Ienntartja a tarsadalmi s ezaltal egyben
egyeni eletIelteteleket. Ily modon Durkheim egyszerre tudta kimutatni a hitbl es gyakorlatbol allo vallas
egyetemes, integralo Iunkcioit, illetve elre latni azok tudomany altali hatterbe szoritasat.
Ezek a kzponti tezisek vagy hipotezisek nagy hatast gyakoroltak, st gyakorolnak maig a
tarsadalomtudomanyokra, es jelenleg is ervenyesek Ielteve, hogy a tarsadalmi valosag es a vallasos jelensegek
egymasra vonatkoztatasat nem oly egyoldaluan vegezzk, mint azt Durkheim tette. Az a tetel, hogy a vallasos
hiedelmek es gyakorlat tarsadalmilag meghatarozott, ma is a vallas szociologiai es szocialantropologiai
tanulmanyozasanak az alapja, meg akkor is, ha mint lattuk Durkheim elavult tmegpszichologiai
magyarazata mara mar nem elIogadott. Az az elkepzeles, hogy a vallasos gondolkodast kognitiv
tevekenysegkent kell IelIogni, s hogy a nem-empirikus, termeszetIeletti vilagnak alapvet szerepe van abban,
hogy az emberi vilagot erthetve es ertelmesse tegye, maig hat. Az az elgondolas, hogy a vallas es a ritus
tarsadalmi kapcsolatokat Iejez ki es dramatizal, ma is el antropologiai tradicio. E szimbolikus-expresziv-dramai
vallasIelIogas I kepviseli E. Leach, R. Firth es J. Beattie. Ugyanigy maig erezheten jelen van az a IelIogas is,
hogy a vallast valamiIelekeppen a tarsadalmi szolidaritas Ienntartasa szempontjabol targyaljak; e
megkzelitesmod I kepviselje RadcliIIe-Brown volt. Vegezetl Durkheim hipoteziseinek szuggesztivitasa
tulmegy a vallas kutatasan, es altalaban a szimbolizmus es az ideologiai integracio kutatasaban is iranyt mutat:
az amerikai neodurkheimianus iskola kepviseli peldaul a politikai ritusok modern tarsadalmakbeli integrativ
Iunkciojat vizsgaltak!
Mindezen okok miatt, a jogos kritikak es Ienntartasok dacara is, A vallasi elet elemi formai maig nem szn
csodalat es inspiracio Iorrasa. Durkheim egyik legadazabb kritikusa, Van Gennep a kvetkez modon ir errl:
,Nem tagadom, hogy az egesz konstrukcio szellemes es eredeti, ami egyszersegeben es atIogo jellegeben a
hindu metaIizikusok, a mohamedan kommentatorok es a katolikus skolasztikusok egyttesen vett legjobb
konstrukcioival veszi Iel a versenyt. De nehezen tudok barmiIele tudomanyos valosagot es igazsagot
xxv
tulajdonitani neki, mivel egeszeben olyan elemzeseken es magyarazatokon alapul, amelyek megbizhatosagat az
etnograIusok nem tudjak elIogadni.' (1920: 49. o.) Hasonlo szellemben nyilatkozik Stanner, aki szerint
,Durkheim a tavolbol sok tekintetben brilians modon latott bele' az ausztraliai slakok vallasaba (1967: 240.
o.), vagy A. P. Elkin, az ausztraliai antropologia egyik alapito atyja, aki L. Warner A Black Civilisation (New
York, 1937)cim mverl irott knyvismerteteseben a kvetkezket irta: ,Amiota betekintest nyerhettem az
slakok eletebe Ausztraliaban, mindig elamulok azon, hogy Durkheim milyen melysegig volt kepes belelatni
abba Spencer es Gillen, Strehlow, illetve nehany mas szerz mvein keresztl. Durkheim poziciojat nem lehet
teljes egeszeben elIogadni, de mve rk inspiracioul szolgal.' (Idezi Lukes 1973: 479. o.) E velemenyek, az
ausztral-specialistak elismerese marcsak azert is mervado, mert, mint Lukes megjegyzi, A vallasi elet elemi
formai ,nem annyira ausztral etnologiai tanulmany vagy altalanos vallaselmeleti m, mint inkabb ideak tarhaza,
amelyet a vallas- es tudasszociologia kutatoi meg nem aknaztak ki elegge' (1987: 518. o.).
Durkheimet szamos tudomany, tbbek kztt a kulturalis antropologia, a szociologia es a vallastudomany is
sajat tudomanyaga elIutaranak, megalapozojanak, klasszikus mveljenek tekinti, A vallasi elet elemi formai
pedig a megjelenese ota eltelt csaknem szaz ev ellenere is megkerlhetetlen alapm, amely nemzedekek latas- es
gondolkodasmodjat beIolyasolta, s amely az egesz XX. szazadi tarsadalomtudomanyra ranyomta belyeget. Ezt a
hatast, Durkheim jelentseget, talan az a teny is jol mutatja, hogy a XX. szazadi Irancia tarsadalomtudomany
egy masik oriasa, Levi-Strauss 1958-ban, Durkheim szletesenek 100. evIordulojan Strukturalis antropologia
cim ktetet Durkheim emlekenek dedikalta: ,Talan megengedhet, hogy |.| egy allhatatlan tanitvany
tisztelegjen az Annee sociologique Iolyoirat alapitojanak emleke eltt: e lap volt az a varazslatos mhely, ahol a
kortars etnologia szert tett Iegyvertara egy reszere, de amelyet hagytunk hallgatasba es Ieledesbe merlni, nem
is annyira halatlansagbol, mint inkabb azon szomoru meggyzdesnk okan, hogy e vallalkozas ma meghaladna
ernket.' (2001: 7. o.)
Ket evvel kesbb ugyancsak volt az, aki a Durkheim-evIordulohoz kapcsolodoan megkapoan Irappans modon
Ioglalta ssze Durkheim jelentseget a minket itt kzelebbrl erint kulturalis antropologia szempontjabol. Nem
tehetnk jobbat, mint hogy utoszonkat a tle vett idezettel zarjuk: ,Durkheimmel az etnograIiai kutatas celjai es
modszerei gykeresen atalakultak. A kutatas vegre kiszabadulhatott annak a valasztasi kenyszernek a
Iogsagabol, hogy vagy beeri egy regisegkeresked kivancsisaganak a kielegitesevel, es hagyja, hogy erteket
leleteinek bizarr es idegen volta hatarozza meg, vagy elIogadja Ieladataul az emberi nem eredeterl es
Iejldeserl szolo spekulativ hipotezisek a posteriori illusztralasat, kipecezett peldak segitsegevel |.| Els
izben trtent, hogy a modszeresen elemzett es osztalyozott etnograIiai megIigyelesek nem kuriozumok es
aberraciok gyjtemenyekent vagy a mult emlekeikent jelentek meg, vegre meg lehetett kiserelni elhelyezni ket
egy atIogo, a viselkedesIormakat es hiedelmeket Iellel tipologiai rendszerbe. A tavoli vegvarakbol, ahol addig
idztt, az etnograIia vegre bekerlt a tudomany varosanak szivebe. Mindazok, akik azota valamit is tettek
azert, hogy ezt a helyet megrizze, kntrIalazas nelkl beismertek: Durkheim nyomdokain jarnak.' (2001/II:
46. o.)
1. BibIiogrfia
Codrington, R. H.: The Melanesians. Studies in their Anthropologv and Folklor. OxIord, OxIord University
Press, 1891.
Crawley, A. E.: The Mvstic Rose. 2 vols. 1902.
Durkheim, E.: ,A vallasos gondolat eredeterl alkotott klasszikus rendszerek kritikai vizsgalata'. 12. resz.
(Reszlet a,Vallasi elet elemi Iormai' cim knyvbl). Hus:adik S:a:ad, 1909. 417442, 528547. o.
Durkheim, E.: Les formes elementaires de la vie religieuse. Paris, Alcan, 1912 (2. kiadas: 1925; 3. kiadas: 1937;
4. kiadas: 1960; 5. kiadas: 1968). Angolul: The Elementarv Forms of the Religious Life. A Studv in Religious
Sociologv. London, Allen and Unwin; New York, Macmillan 1915 (2. kiadas: 1926; 3. kiadas: 1954; 4. kiadas:
1957; tovabba szamos ujranyomas).
Durkheim, E. Mauss, M.: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja. In: Durkheim: A tarsadalmi tenvek
BibIiogrfia
xxvi
magvara:ataho:. Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 255334. o.
Durkheim, E.: A szociologia modszertani szabalyai. In: Durkheim: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:.
Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 21160. o.
Eliade, M. (ed. in chieI): The Encvclopaedia of Religon. 13 vols.New York London, Macmillan Publishing
Company, 1987.
Eliade, M.: A: eredet bvleteben. Jallastrteneti kutatas es mods:ertan 1912-tol napfainkig. Budapest,
Cartaphilus, 2002.
Eliade, M.: A s:ent es a profan. Budapest, Europa, 1987.
Evans-Pritchard, E. E.: The Nuer. A Description of the Modes of Livelihood and Political Institutions of a
Nilotic people. OxIord, Clarendon Press, 1940.
Evans-Pritchard, E. E.: Kinship and Marriage among the Nuer. OxIord, Clarendon Press, 1951.
Evans-Pritchard, E. E.: Nuer Religion. OxIord, Clarendon Press, 1956.
Evans-Pritchard, E. E.: ,Religion'. In: The Institutions of Primitive Societv. A Series of Broadcast Talks bv E. E.
Evans-Pritchard, R. Firth, E. R. Leach, J. G. Pertistianv, J. Lavard, M. Gluckman, M. Fortes and G. Lienhardt.
OxIord, B. Blackwell, 1956.
Evans-Pritchard, E. E.: Theories of Primitive Religion. OxIord, OxIord University Press, 1965. Francia kiadas:
La religion des primitifs a travers les theories des anthropologues. Paris, Petite Bibliothque Payot, 1971.
Frazer, J. G.: Aranvag. Budapest, Gondolat, 1965.
Goldenweiser, A.: Totemism, an Analytical Study. Journal of American Folklore, 1910/XXIII. 179293. o.
Goldenweiser, A.: Religion and Society: A Critique oI Emile Durkheim`s Theory oI the Origin and Nature oI
Religion. The Journal of Philosophv, Psvchologv and Scientific Methods, 1917/XIV. 113124. o.
Goody, J.: Religion and ritual: the deIinitional problem. British Journal of Sociologv, 1961/12. 142164. o.
Hahn, I.: Istenek es nepek. Budapest, Minerva, 1980.
Hamilton, M. B.: Jallas, ember, tarsadalom. Elmeleti es ss:ehasonlito vallass:ociologia. Budapest, AduPrint,
1998.
Labriola, A.: Tanulmanvok a trtenelmi materiali:musrol. Budapest, Kossuth, 1966.
Levi-Strauss, Cl.: Mit ksznhet az etnologia Durkheimnek?In: Strukturalis antropologia III. Budapest, Osiris,
2001, II. kt. 4346. o.
Levi-Strauss, Cl.: Le totemisme aufoudhui. Paris, PUF, 1962a.
Levi-Strauss, Cl.: La pensee sauvage. Paris, Plon, 1962b.
Levy-Bruhl, L.: Les Fonctions mentales dans les societes inferieures. Paris, Alcan, 1916.
Levy-Bruhl, L.: La Mentalite primitive. Paris, Alcan, 1927.
Lukes, S.: E. Durkheim. His Life and Work. A Historical and Critical Studv. Penguin Books, 1973 (reprinted
with new preIace in 1985).
Lukes, S.: ,Durkheim, Emile (19581917)' cimszo. In: Eliade (ed. in chieI): The Encvclopaedia of Religion.
BibIiogrfia
xxvii
1987.
Malinowski, B.: knyvismertetes E. Durkheim: Les formes elementaires de la vie religieuse cim mverl.
Folklore, 1913/24. 525531. o.
Marett, R. R.: The Treshold of Religion. London, Methuen 1909 (2nd revised and enlarged ed. 1914).
Mauss, M. (H. Hubert kzremkdesevel): A magia altalanos elmeletenek vazlata. In: Mauss: S:ociologia es
antropologia. Budapest, Osiris, 2000, 49191. (eredeti Irancia megjelenes: 19021903).
Mauss, M. (H. Beuchat kzremkdesevel): Tanulmany az eszkimo tarsadalmak evszakonkenti valtozasarol. In:
Mauss: S:ociologia es antropologia, 49191. (eredeti Irancia megjelenes: 1906).
Needham, R.: Introduction. In: E. Durkheim M. Mauss: Primitive Classification. London, Cohen and West,
1963.
Pickering, W. S. F. (ed.): Durkheim on Religion. A Selection of Readings with Bibliographies and Introductorv
Remarks. Boston, 1975.
Smith, W. R.: Lectures on the Religion of the Semites. Edinburgh, Black, 1927 (1. kiadas: 1889).
Spencer, W. B. F. J. Gillen: The Native Tribes of Central Australia. London, 1899.
Spencer, W. B. F. J. Gillen: The Northern Tribes of Central Australia. London, 1904.
Spiro, M. E.: Religion: Problems oI DeIinition and Explanation. In: Banton, M.: Anthropological Approaches to
the Studv of Religion. /ASA Monographs 3./ Tavistock, London, 1966, 85126. o.
Spiro, M. E.: Buddhism and Societv. A Great Tradition and Its Burmese Jicissitudes. New York, Harper and
Row, 1972.
Spiro, M. E.: Burmese Supernaturalism. Philadelphia, Institute oI the Study oI Human Issues, 1978.
Stanner, W. E. H.: ReIlections on Durkheim and Aboriginal Religion. In: M. Freedman (ed.): Social
organisation. Essavs presented to Ravmond Firth. London, 1967.
Van Gennep, A.:Publications nouvelles sur la theorie du totemisme. Revue de lhistoire des religions,
1912/LXV. No. 3. 223. o.
Van Gennep, A.: Letat actuel du problme totemique. Paris, 1920.
BibIiogrfia
xxviii
43 Ugyanebben az ertelemben mondjuk valamely tarsadalomrol, hogy primitiv, es nevezzk az ilyen tarsadalomban el embert primitivnek.
A kiIejezes nyilvan pontatlan, de nehezen kikerlhet, ha pedig gondosan deIinialjuk a jelenteset, akkor nem zavaro.
1. fejezet - A kutats trgya:
VaIIsszocioIgia s ismereteImIet
1.1. I
E knyvben a jelenleg ismert legprimitivebb es legegyszerbb vallast Iogjuk tanulmanyozni, ezt szandekozzuk
elemezni es megmagyarazni. Egy vallasi rendszerrl akkor mondjuk, hogy vizsgalodasunk szempontjabol a
legprimitivebb, ha a kvetkez ket Ieltetelnek tesz eleget: elszr is olyan tarsadalmakban van jelen, amelyeket
egyszersegben43 egyetlen mas tarsadalom sem halad meg; masodszor, ha ezt a vallast korabbi vallasok
elemeire valo hivatkozas nelkl tudjuk megmagyarazni.
E rendszer szervezetet olyan pontosan es hiven igyeksznk leirni, ahogyan azt egy etnograIus vagy egy
trtenesz tenne. De Ieladatunk ebben meg nem merl ki. A szociologia mas problemakat vet Il, mint a
trtenelem vagy az etnograIia. Nem kizarolag azzal a szandekkal igyekszik megismerni a civilizacio letnt
Iormait, hogy megismerje es rekonstrualja azokat. Hanem mint minden pozitiv tudomany, elssorban az a celja,
hogy a hozzank kzel allo, aktualis valosagot magyarazza, s ily modon gondolatainkhoz es tetteinkhez jusson
kzelebb: e valosag maga az ember, azon bell is a ma embere, mert ez erdekel bennnket a legesleginkabb.
Tehat a kvetkezkben targyalando archaikus vallast nem azon egyszer rm kedveert tanulmanyozzuk, hogy
Iurcsasagairol es klnssegeirl meselhessnk. Hanem azert valasztottuk kutatasunk targyaul, mert barmi
masnal alkalmasabbnak tnt szamunkra az ember vallasos termeszetenek a megertesere, azaz az emberiseg
egyik alapvet es allando aspektusanak a Ieltarasara.
E celkitzes azonban komoly ellenveteseket valthat ki. Klnsnek talalhatjak, hogy az emberiseg jelenenek
megismeresehez elszr is hatat Iorditunk e jelennek, es a trtenelem kezdeteihez ternk vissza. Ez az eljaras
Ikeppen a minket erdekl kerdes eseteben tnhet klnsen paradoxnak. Altalanos velemeny szerint ugyanis az
egyes vallasoknak mas es mas az erteke es tekintelye; ugy tartjak, hogy nem mindegyik tartalmaz ugyanannyi
igazsagot. Olyba tnik tehat, hogy ha a vallasi gondolat legmagasabb Iormait a legalacsonyabbakehoz
hasonlitjuk, azzal ohatatlanul ez utobbiak szintjere alacsonyitjuk le ket. Ha azt allitjuk, hogy az ausztral trzsek
kezdetleges kultuszan keresztl knnyebben megerthetjk mondjuk a keresztenyseget, azzal nem azt
Ieltetelezzk-e, hogy a keresztenyseg ugyanabbol a gondolkodasmodbol Iakad, azaz ugyanazokbol a
babonakbol all es ugyanazokon a tevedeseken alapul? Igy trtent, hogy az olykor-olykor a primitiv vallasoknak
tulajdonitott elmeleti jelentseget a szisztematikus vallasellenessegre utalo nyomnak tekintettek, ami a szoban
Iorgo kutatasi eredmenyeket elre minsitetve egyben vedhetetlenne is tette azokat.
Itt most nem celunk annak Ielderitese, hogy valoban voltak-e olyan tudosok, akiket joggal illettek e kiIogassal, s
akik a vallastrtenetbl es a vallasetnograIiabol vallasellenes hadigepezetet acsoltak. Mindenesetre ez
semmikeppen sem lehet egy szociologus allaspontja. A szociologia egyik legIontosabb posztulatuma ugyanis az,
hogy semmilyen emberi intezmeny nem alapulhat tevedesen es hazugsagon, mert akkor nem maradhatna Inn
tartosan. Ha nem a dolgok termeszeten alapulna, akkor olyan ellenallasba tkztt volna, amelyen nem
diadalmaskodhatott volna. Amikor tehat a primitiv vallasok tanulmanyozasahoz kezdnk, azzal a
bizonyossaggal tesszk, hogy a valosaghoz tartoznak es a valosagot Iejezik ki; mint majd latni Iogjuk, ez az elv
Iolytonosan vissza Iog terni a kvetkez elemzesek es vitak soran, s azon iskolaknak, amelyektl elhataroljuk
magunkat, eppen azt vetjk a szemere, hogy ezt az elvet nem veszik Iigyelembe. Ha a szertartasoknak csak a
betjet nezzk, akkor e hiedelmek es vallasi gyakorlatok zavarba ejthetnek minket, s nagy a kisertes, hogy
valami melyseges aberraciot lassunk bennk. A szimbolum alatt azonban tetten kell erni az altala kiIejezett
valosagot, ami megadja az igazi jelenteset. A legbarbarabb es legbizarrabb ritusok, a legklnsebb mitoszok is
valamiIele emberi szksegletet, az egyeni vagy a tarsadalmi let valamely Iormajat Iejezik ki. A hiv altal
nmaganak vagy masnak adott magyarazat termeszetesen lehet teves, st legtbbszr az; az igazi okok azonban
1
ettl meg nem sznnek meg letezni; a tudomany Ieladata, hogy megtalalja azokat.
Alapjaban veve tehat nincs teves vallas. Mindegyik igaz a maga modjan: bar klnbz modokon, mindegyik az
emberi let adott allapotara ad valaszt. Nyilvan nem lehetetlen hierarchikus rendben targyalni ket. Valamely
vallast abban az ertelemben lehet a tbbinel magasabbnak tekinteni, hogy Iejlettebb mentalis Iunkciokat mozgat
meg, gondolatokban vagy erzesekben gazdagabb, tbb Iogalommal es kevesebb erzessel vagy keppel el, s
rendszere tudatosabb. De barmennyire valosagos is e nagyobb bonyolultsag, e magasabb gondolatisag, megsem
lehet a vallasokat ennek alapjan kln nemekbe sorolni. Valamennyi egyarant vallas, amikent valamennyi
elleny elleny, a legegyszerbb plasztidatol az emberig. Tehat nem azzal a hatso szandekkal Iolyamodunk a
primitiv vallasokhoz, hogy a vallast lealacsonyitsuk; mert e vallasok nem kevesbe tiszteletre meltoak, mint a
tbbi. Ugyanazoknak a szksegleteknek Ielelnek meg, ugyanazt a szerepet jatsszak, ugyanazoktol az okoktol
Iggenek; tehat eppoly alkalmasak a vallasi elet termeszetenek megjelenitesere, s kvetkezeskeppen a targyalni
kivant kerdes megoldasara.
De miert illetjk valamiIele kivaltsaggal a primitiv vallasokat? Miert ezeket valasztjuk tanulmanyunk targyaul
az sszes tbbivel szemben? Kizarolag modszertani okokbol.
Elszr is csak ugy erthetjk meg a legujabb vallasokat, ha Iolyamataban vegigkvetjk a trtenelemben,
hogyan alakultak ki. A trtenelem ugyanis az egyetlen olyan elemzesi modszer, amely magyarazatkent
alkalmazhato rajuk. Csakis ennek segitsegevel bonthato Iel valamely intezmeny az alkotoelemeire, mivel ez
mutatja meg, mikent szlettek meg ezek az elemek, sorban egymas utan az idben. Masreszt, ha valamennyit
belehelyezzk a krlmenyeknek azon egyttesebe, amelyben megszlettek, azzal keznkbe kapjuk azt az
egyetlen modszert, amellyel meghatarozhatjuk a letrejttket kivalto okokat. Valahanyszor meg akarunk tehat
magyarazni egy meghatarozott idben jelen lev emberi dolgot legyen szo bar vallasi hiedelemrl, erklcsi
szabalyrol, jogi elirasrol, esztetikai technikarol, gazdasagi rendszerrl , elbb mindig vissza kell mennnk a
legprimitivebb, legegyszerbb Iormajahoz, meg kell probalnunk meghatarozni, mely tulajdonsagok jellemzik
letenek ebben a szakaszaban, majd meg kell mutatnunk, hogyan Iejldtt s valt egyre bonyolultabba, hogyan
valt olyanna, amilyennek mutatkozik a vizsgalt idpillanatban. Az eddigiekbl most mar vilagosan lathato, hogy
ezen egymast kvet magyarazat-sor szempontjabol mekkora jelentseggel bir a kezdpont meghatarozasa,
hiszen erre a kezdpontra van valamennyi IelIggesztve. Kartezianus elv volt, hogy a tudomanyos igazsagok
lancolataban az els lancszem dnt szerepet jatszik. Mindezzel egytt szo sem lehet arrol, hogy egy
kartezianus modon kidolgozott Iogalmat tegynk meg a vallastudomany alapjaul, vagyis egy olyan logikai
Iogalmat, tiszta lehetsegest, amit kizarolag a szellem ereje hoz letre. Neknk egy konkret valosagot kell
megtalalnunk, amit csakis a trtenelmi es etnograIiai megIigyeles tarhat Il szamunkra. Jollehet ez az alapelv
sokIele eljarassal erhet el, az azert bizonyos, hogy a tudomany valamennyi ezutani Ielvetesere jelents
beIolyast kell gyakorolnia. A biologiai evoluciot mindjart maskepp kezdtek ertelmezni, amikor kiderlt, hogy
vannak egysejt lenyek is. Ugyanigy a vallasi tenyek mozzanatait is maskepp kell ertelmezni, ha az evolucio
kezdpontjaba a naturizmust, az animizmust vagy mas egyeb vallasi Iormat allitunk. Meg a legszkebb terleten
dolgozo specialistaknak is Ielteve, hogy nem pusztan a mveltsegket akarjak nvelni ki kell valasztaniuk
egy hipotezist, es ennek szellemeben kell megprobalniuk magyarazatot talalni az altaluk elemzett tenyekre. Akar
akarjak, akar nem, a kerdesek ohatatlanul a kvetkezkepp vetdnek Iel: mitl lttt ilyen vagy olyan alakot a
naturizmus illetve az animizmus, mitl szegenyedett el itt, illetve mitl valt gazdagabba amott? Mivel tehat
mindenkeppen allast kell Ioglalnunk e kezd problemaval kapcsolatban, s mivel a megoldas modja a tudomany
egeszet erinti, Irontalisan celszer megkzelitennk; ezt probaljuk itt most megtenni.
Egyebirant tul e kzvetett visszahatasokon, a primitiv vallasok tanulmanyozasa nmagaban is erdekes es
elsrenden Iontos.
Ha ugyanis hasznos tudni azt, miben all egy-egy konkret vallas, meg Iontosabb annak kutatasa, hogy mi is a
vallas altalaban. Ez a kerdes mindig izgatta a IilozoIusokat, megpedig okkal; mert az egesz emberiseget erdekli.
Sajnos tisztan dialektikus modszerekkel igyekeznek megoldani a kerdest: kizarolag a vallasrol alkotott sajat
elgondolasukat elemzik, s nem illusztraljak ezen gondolati elemzes eredmenyeit az idealjukat legjobban
megtestesit vallasokbol vett peldakkal. E modszert tehat el kell vetnnk, ettl azonban meg teljes egeszeben
I
2
44 Ezzel nyilvan nem azt akarjuk mondani, hogy a primitiv kultuszokban teljes mertekben hianyzik a pompa. Eppenseggel azt Iogjuk latni,
hogy minden vallasban vannak olyan hiedelmek, illetve gyakorlatok, amelyek nem szken ertelmezett hasznossagi celokat kvetnek (III.
knyv, IV. Iej., 2. ). E pompa azonban nelklzhetetlen resze a vallasi eletnek, st a lenyegehez tartozik. Mindazonaltal az alacsonyabb
rend vallasokban sokkal kezdetlegesebb, mint a tbbiben, s eppen ezert tudjuk jobban meghatarozni az ertelmet.
megmarad a problema, es a IilozoIia mar azzal is nagy szolgalatot tett, hogy az irastudok ezutan nem sprhetik
le az asztalrol a kerdest. De van mas modszer is. Mivel minden vallas sszehasonlithato, es minden vallas
egynem, szksegkeppen tartalmaznak olyan lenyegi elemeket, amelyek valamennyikben kzsek. Ezen nem
egyszeren azokat a jol lathato, kls jegyeket ertjk, amelyek valamennyiknel Iellelhetk, s amelyek alapjan
mar a kutatas kezdeten ideiglenes deIinicioval lehet ket illetni; e latszolagos jegyeket viszonylag knny
Iellelni, mivel a megIigyelesnek ilyenkor nem kell tulmennie a dolgok Ielszinen. E kls hasonlosagok azonban
mas, melyebb hasonlosagokat is teteleznek. Minden hiedelemrendszer es minden kultusz melyen szksegkeppen
bizonyos szamu alapvet kepzetnek es ritualis viselkedesi Iormanak kell lennie, amelyeknek minden Iormai
klnbzsegk mellett is mindentt ugyanaz az objektiv jelentesk, s amelyek mindentt ugyanazokat a
Iunkciokat tltik be. Ezek azok az allando elemek, amelyek a vallasok rk emberi reszet kepezik; ezek adjak
meg annak az objektiv gondolatnak a tartalmat, amit azzal Iejeznk ki, hogy a vallasrol beszelnk
altalanossagban. Hogyan juthatunk el ezekhez az allando elemekhez?
Semmikeppen sem ugy, hogy a trtenelem soran megjelen komplex vallasokat probaljuk megIigyelni.
Valamennyi oly sok klnbz elembl all, hogy meglehetsen nehez a Iontosat a masodlagostol, a lenyegest a
jarulekostol megklnbztetni. Vegynk peldaul olyan vallasokat, mint az egyiptomiak, az indiaiak vagy a
grg-romaiak vallasai! Szamos kultusz Ionodik ssze bennk kibogozhatatlanul; teleplesenkent,
templomonkent, generacionkent, invazionkent mas es mas Iormakat ltenek. Nepi babonak keverednek a
legkiIinomultabb tanokkal. Sem a vallasi gondolkozas, sem a vallasi tevekenyseg nem egyenletesen oszlik meg
a hivk tmegeben; a krnyezettl, a krlmenyektl Iggen ki-ki mas es mas modon erzi at a hiedelmeket,
illetve a ritusokat. Emitt papok vannak, ott szerzetesek, masutt vilagiak; vannak misztikusok meg racionalistak,
teologusok meg proIetak stb. Ilyen krlmenyek kzt nehez meglatni, mi a kzs valamennyikben. Lehet
ugyan olyan modszert talalni, amelynek segitsegevel hasznosan tanulmanyozhato, hogy e rendszereken bell
egy-egy specialis, konkret jelenseg mikeppen Iejldtt ki, ugymint az aldozat, a proIetasag, a szerzetesseg vagy
a miszteriumok; de hogyan leljnk ra e burjanzo vegetacio alatt a vallasi elet kzs alapjara? A klnbz
teologiak, ritusok, szektak kavargasaban, a sok-sok klnbz egyen kzt hogyan talaljuk meg a vallasos
gondolkodasmodra altalaban jellemz, alapvet allapotokat?
Egeszen mas a helyzet az alacsonyabb rend tarsadalmaknal. Az individualitas kisebb Ioka, a csoport kisebb
kiterjedese, a kls krlmenyek egyIormasaga mind-mind korlatozza a klnbsegeket, es minimalisra
cskkenti a valtozatokat. A csoport allando jelleggel olyan gondolati es erklcsi egyntetseget valosit meg,
amire a Iejlettebb tarsadalmakban keves peldat talalunk. Minden kzs mindenkiben. A cselekves sztereotip;
ugyanazon krlmenyek kzt mindenki ugyanazt teszi, es ez a viselkedesbeli konIormizmus a gondolkodas
hasonlo konIormizmusat Iejezi ki. S mivel minden tudatot egyazon rvenyek szivnak magukba, az egyedi
csaknem teljesen Ielolvad a nembeliben. Mikzben minden egyntet, minden egyszer is. Mi sem olyan nyers,
mint az egyetlen temara epl, s e temat rksen ismetelget mitoszok; mint a csak nehany mozdulatbol allo, e
nehany mozdulatot minduntalan ujra- es ujrakezd ritusok. A nepi vagy papi kepzeletnek egyelre sem ideje,
sem lehetsege nem volt a vallasi eszmek es gyakorlatok nyersanyaganak kiIinomitasara es atdolgozasara; e
nyersanyag ily modon a maga meztelensegeben jelenik meg, s a megIigyel knnyszerrel IelIedezheti. A
jarulekos, masodlagos elemek, a pompa Iejldese meg nem takarja el a lenyeget.44 Minden a legszksegesebbre
korlatozodik: arra, ami nelkl mar nem lehetne vallas a vallas. De ami a legszksegesebb, az egyszersmind
maga a lenyeg, vagyis az, amit mindenekeltt megismerni akarunk.
A primitiv civilizaciok tehat azert kivaltsagosak, mert egyszerek. S ezert van az, hogy a tenyszer IelIedezesek
kzt eppen az etnograIusok megIigyelesei hatottak gyakran revelaciokent, s ujitottak meg az emberi
intezmenyek tanulmanyozasat. A XIX. szazad kzepeig peldaul mindenki meg volt gyzdve rola, hogy az apa
a csalad legIontosabb eleme; meg se Iordult senki Iejeben, hogy lehetseges olyan csaladi szervezdes is,
amelynek ne az atyai tekintely lenne a boltkve. BachoIen IelIedezese aztan megdnttte ezt a regi koncepciot.
Nem is olyan reg meg nyilvanvalonak tartottak, hogy a rokonsagot alkoto erklcsi es jogi kapcsolatok csak a
leszarmazasbol ered pszichologiai kapcsolatokat Iejezik ki mas Iormaban; BachoIen es kveti, Mac Lennan,
I
3
45 Mint lathato, az ,eredet' szonak, mikent a ,primitiv'-nek is, ugyancsak viszonylagos ertelmet adunk. Nem abszolut kezdetet ertnk rajta,
hanem a jelenleg ismeretes legegyszerbb tarsadalmi allapotot, amelynel tovabb jelenleg nem tudunk visszamenni. Amikor a trtenelem
eredeterl, kezdeteirl beszelnk, e kiIejezeseket ebben az ertelemben hasznaljuk.
Morgan s meg sokan masok is ennek az eliteletnek a hatasa alatt alltak. Amiota azonban ismerjk a primitiv
klan termeszetet, ezzel szemben tudjuk, hogy a rokoni kapcsolatot nem lehet a verrokonsaggal deIinialni.
Visszaterve a vallasokra, a hozzank legkzelebb allo vallasi Iormak hatasara sokaig azt hittk, hogy az
istenIogalom a vallas minden Iormajara jellemz. Marpedig az alabbiakban targyalando vallastol tbbnyire
teljesen idegen barmiIele istensegIogalom; a ritusok egeszen masIele erkhz Iolyamodnak, mint amik a mi
modern vallasainkban a kzeppontban allnak, segitsegkkel megis kzelebb juthatunk ez utobbiakhoz.
Teljesseggel alaptalan tehat az a lenezes, amivel szamos trtenesz illeti az etnograIusok munkait. Ezzel szemben
bizonyos, hogy a szociologia bizonyos agaiban az etnograIia gyakran igen termekeny Iorradalmakat inditott el,
hasonloan ahhoz, ahogy a mar emlitett egysejtek IelIedezese is alapveten megvaltoztatta az eletrl alkotott
elkepzelesnket. Ezen egyszer lenyeknel az elet a lenyegi vonasokra korlatozodik, s ezert e vonasokat mar
sokkal nehezebb nem eszrevenni.
A primitiv vallasok azonban nemcsak azt teszik lehetve, hogy elklnitsk egymastol a vallas alkotoelemeit;
az a tovabbi oriasi elnyk is megvan, hogy ezek magyarazatat is megknnyitik. Mivel a tenyek egyszerbbek
bennk, e tenyek kzti kapcsolatok is nyilvanvalobbak. Az emberek meg nem ertelmeztek at a tetteiket kivalto
okokat; a magyarazatok meg kzelebb allnak a tetteket kivalto kzvetlen inditekokhoz. Ha az orvos meg akarja
erteni az rlet termeszetet, hogy aztan a megIelel kezelest alkalmazza, akkor tudnia kell, hogy mi volt a
kiindulopont. Nos, minel korabbi stadiumban vizsgalja a betegseget, annal knnyebben tudja elhatarolni a
kerdeses esemenyt. Viszont minel tbb idt hagyunk a betegsegnek, hogy kiIejldjn, annal nehezebb lesz
megIigyelni; ugyanis menet kzben mindenIele mas ertelmezesek is kzbeiktatodnak, amelyek az eredeti
allapotot a tudattalanba igyekeznek lenyomni, es olyan magyarazatokkal helyettesitik, amelyeken at gyakran
igen nehez a legelst meglelni. A rendszerre Iejldtt rlet es a szleteset kivalto els benyomasok kztt
gyakran igen jelents a tavolsag. Ugyanez a helyzet a vallasos gondolkodassal. Ahogy Iejldik a trtenelem
soran, a letrejttet kivalto, s meg mindig hato okokat mar csak torzito magyarazatok egesz rendszeren keresztl
lehet eszrevenni. A nepi mitologiak es a kiIinomult teologiak elvegzik munkajukat: az eredeti erzesek Ile
igencsak klnbz erzeseket helyeznek, melyek bar az elskhz tartoznak, leven annak Ieldolgozott Iormai,
csak igen keveset mutatnak meg valosagos termeszetkbl. Az ok es okozat, a latszolagos ok es a tenyleges ok
kztti pszichologiai tavolsag jelentsen megnvekszik, s ezert a szellem szamara nehezebben bejarhato.
Knyvnkben e modszertani megIontolast jarjuk vegig. Megmutatjuk, hogy a primitiv vallasokban a vallasi teny
hogyan viseli meg magan eredetenek lenyomatat: Iejlettebb vallasok eseten ezt sokkal nehezebb lett volna
kikvetkeztetnnk.
Jelen tanulmanyban tehat ujratargyaljuk, de immar uf krlmenvek k:tt, a vallasok eredetenek problemajat. Ha
azonban eredeten abszolut, seredeti kezdetet ertnk, akkor a kerdes tudomanytalan, es ezt nyomatekosan el kell
vetnnk. Nincs olyan hatarozott pillanat, amelytl Iogva a vallas letezni kezdett; s nem is valamiIele kerlutat
keresnk, hogy gondolatilag ehhez a pillanathoz jussunk. Amikent minden emberi intezmeny, a vallas sem
kezddik sehol. BarmiIele eIIajta spekulacio joggal vesztette hitelet; ezek szubjektiv, nkenyes
gondolatmenetek, amelyek minden alapot nelklznek. Mi egesz masIelekeppen vetjk Iel a kerdest: olyan
modszert keresnk, amelynek segitsegevel el tudjuk klniteni azokat a mindmaig jelen lev hatookokat,
amelyektl a vallasos gondolkodas es gyakorlat legIontosabb Iormai Iggenek. A Ient emlitett okokbol
kiIolyolag ezek a hatookok akkor Iigyelhetk meg a legknnyebben, ha minel kevesbe bonyolult
tarsadalmakban vizsgaljuk ket. Ezert igyeksznk kzel jutni az eredethez.45 Nem mintha ezen alacsonyabb
rend vallasokat sajatos erenyekkel ruhaznank Iel. Nem, e vallasok eppenseggel kezdetlegesek es Iaragatlanok;
esznk agaban sincs valamiIele modell gyanant Ieltntetni ket, amit a kesbbi vallasoknak csak utanozniuk
kellene. De eppen Iaragatlansaguk teszi tanulsagossa ket; mert olyan kenyelmes tapasztalatokat nyujtanak,
melyekben a tenyek es a kzttk lev kapcsolatok knnyen tetten erhetk. Ha a Iizikus Iel akarja tarni az altala
vizsgalt jelensegek trvenyszersegeit, igyekszik leegyszersiteni e jelensegeket, megszabaditja ket
masodlagos tulajdonsagaiktol. Az intezmenyek eseteben a termeszet spontan modon hasonlo egyszersiteseket
vegzett a trtenelem kezdeten. Mindssze ezt akarjuk Ielhasznalni. E modszerrel nyilvan csak nagyon elemi
tenyekhez juthatunk. Ha azonban idaig eljutunk, mar amennyire ez lehetseges lesz szamunkra, akkor az evolucio
I
4
46 Az idrl es a terrl azt mondjuk, hogy kategoriak, mert semmiIele klnbseg nincs a kztt a szerep kztt, amit ezek a Iogalmak,
illetve amit a nem es az ok Iogalmai jatszanak az intellektualis eletben. (Ehhez lasd HAMELIN: Essai sur les elements principaux de la
representation, Paris, Alcan, majd P.U.F., 63, 76. o.)
soran letrejv barmiIele tovabbi ujdonsagot ezzel mar nem magyarazhatunk. S bar nem all szandekunkban az
ujabb Iejlemenyek altal Ielvetett kerdesek Iontossagat tagadni, ugy gondoljuk, celszerbb ket a maguk idejeben
targyalni: azon kerdesek megvalaszolasa utan, amelyeket most Iogunk tanulmanyozni.
1.2. II
Kutatasunk azonban nemcsak a vallastudomany szamara erdekes. Ugyanis minden vallasnak van egy olyan
oldala, amely tulmegy a kimondottan vallasi eszmek kren, s ily modon a vallasi jelensegek tanulmanyozasa
olyan kerdesek ujraIelvetesehez is eszkzt nyujt, amelyeket eddig csak IilozoIusok targyaltak.
Regota tudjuk, hogy a vilagrol alkotott els kepzetrendszerek vallasi eredetek. Nincs olyan vallas, ami az
istenirl valo spekulacion tul ne volna egyszersmind kozmologia is. A IilozoIia es a tudomanyok azert
szlethettek meg a vallasbol, mert kezdetben a vallas maga helyettesitette mind a tudomanyokat, mind a
IilozoIiat. Azt azonban mar kevesbe vettk eszre, hogy nemcsak gazdagitotta nehany gondolattal a mar
elzetesen kialakult emberi szellemet; magahoz a kialakulasahoz is hozzajarult. Az emberek nemcsak
tudasanyaguk jelents reszet ksznhetik neki, hanem azt a Iormat is, amelyben ezek az ismeretek
kidolgozodhattak.
Iteleteink gykereben van nehany olyan lenyegi Iogalom, amely ertelmi eletnk egeszet uralja: ezeket hivjak a
IilozoIusok Arisztotelesztl kezdve a megismeres kategoriainak: az id, a ter,46 a nem, a szam, az ok, az anyag,
a szemelyiseg stb. Iogalma. Ezek a dolgok leguniverzalisabb sajatossagainak Ielelnek meg. Szilard keretek kze
szoritjak a gondolkodast; a gondolkodas latszolag csak nmaga megsemmisitese utjan tud megszabadulni tlk,
mert a jelek szerint nem tudunk ugy gondolkodni a targyakrol, hogy azok ne lennenek benne az idben vagy a
terben, ne lennenek megszamolhatoak stb. A tbbi Iogalom esetleges es valtozo; Iel tudjuk Iogni, hogy egy-egy
embernel, tarsadalomnal, korszaknal hianyoznak; ezek viszont csaknem elvalaszthatatlannak tnnek a szellem
normalis mkdesetl. Mintegy az ertelem csontvazat kepezik. Marpedig a primitiv vallasi hiedelmek
modszeres elemzese soran termeszetes modon eppen e kategoriak legIontosabbjaival talalkozunk. A vallasban, a
vallas altal szlettek; a vallasi gondolkodas termekei. Ezt a tenyt e munka soran meg tbbszr le Iogjuk
szgezni.
Ez az eszrevetel mar nmagaban is erdekes bizonyos Iokig; de igazi jelentseget a kvetkez adja meg.
E knyv, amelyet most olvasnak, arra a vegkvetkeztetesre jut, hogy a vallas legelssorban tarsadalmi dolog. A
vallasi kepzetek olyan kollektiv kepzetek, amelyek kollektiv valosagokat Iejeznek ki; a ritusok olyan
cselekvesmodok, amelyek csakis sszegylt csoportokon bell szlethetnek, rendeltetesk pedig az, hogy
Ienntartsak vagy ujra letrehozzak e csoportok bizonyos szellemi allapotait. Ha azonban a kategoriak vallasi
eredetek, akkor termeszetkre nezve epp olyanok, mint barmely mas vallasi teny: maguk is tarsadalmi dolgok,
a kollektiv gondolkodas termekei. Legalabbis mert az e targyban meglev ismereteink jelenlegi szintjen
ovakodnunk kell barmiIele radikalis es kizarolagos tezistl jogos annak Ieltetelezese, hogy tarsadalmi
elemekben gazdagok.
Egyebkent nemelyiknel ez mar most elre sejthet. Probaljuk meg peldaul elkepzelni, mive lenne az id
Iogalma, ha elvonatkoztatnank azoktol az eljarasoktol, amelyek segitsegevel Ielosztjuk, merjk, objektiv jelek
altal kiIejezzk; mit kezdenenk egy olyan idvel, amely nem evek, honapok, hetek, napok, orak egymasutanja!
Valami elgondolhatatlan dolog slne ki belle. Csak akkor tudjuk IelIogni az idt, ha egyes pillanatokat meg
tudunk klnbztetni benne. Marmost mi az eredete ennek a megklnbztetesnek? A mar egyszer
megtapasztalt tudatallapotok nyilvan ismet letrejhetnek bennnk, megpedig ugyanolyan sorrendben, ahogyan
eredetileg leIolytak; ily modon multunk reszei jelenne valnak, jollehet spontan modon meg tudjuk klnbztetni
ket a jelentl. De barmilyen Iontos is ez a klnbsegtetel sajat szemelyes tapasztalasunk szempontjabol,
tavolrol sem eleg az idkategoria Iogalmanak Ielallitasahoz. Ez ugyanis nem merl ki pusztan elmult eletnk
reszleges vagy teljes Ielidezeseben. Hanem olyan elvont es szemelytelen keret, amely nemcsak egyedi letnket,
II
5
47 Ezen allitas megersitesere lasd HUBERT es MAUSS: Melanges dhistoire religieuse (Travaux de lAnnee sociologique) cim
knyvenek (Paris, Alcan) ,Az id kepzete a vallasban' cim Iejezetet. |Magyarul: Ido es antropologia. Forditasok gvftemenve. (Szerk.
Fejs Z.) Budapest, Osiris, 2000, 3567. o.|
48 Ebbl jol latszik, miben klnbzik egymastol egyIell az az erzes- es kepkomplexum, aminek segitsegevel tajekozodni tudunk az
idIolyamban, masIell az id kategoriaja. Az els olyan tapasztalatok sszessege, amelyek csak az e tapasztalatokat szerz egyen szamara
ervenyesek. Az idkategoria ezzel szemben a csoport szamara kzs idt, ha szabad igy mondanunk, a tarsadalmi idt Iejezi ki. Maga is
igazi tarsadalmi intezmeny. S egyben csak az ember sajatja; az allatnak nincs eIIajta kepzete.
Az idkategoria illetve a hozza kapcsolodo erzesek klnvalasztasat megtehetnenk a terrel, az okkal kapcsolatban is. Ez talan eloszlatna
bizonyos zavarokat, amelyek az e targyban Iolytatott vitakat taplaljak. E pontra a m zaroIejezeteben meg visszaternk (4. ).
49 HUBERT MAUSS: i. m. 75. skk.
50 Klnben e megIeleles magyarazatara azt kene Ielteteleznnk, hogy minden egyent testi-pszichikai Ielepitesenel Iogva spontan
modon ugyanugy erintenek a ter e klnbz reszei: ami annal valoszintlenebb, mivel e klnbz regiok nmagukban valojaban teljesen
kzmbsek. Egyebkent a ter Ielosztasa tarsadalmankent valtozik; ez bizonyitja, hogy nem veleszletett modon van meg az ember
termeszeteben.
51 Lasd DURKHEIM MAUSS: ,De quelques Iormes primitives de classiIication', Annee sociologique, VI. 47. skk. |Magyarul: Az
osztalyozas nehany elemi Iormaja. In: E. DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest,
Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 253334. o.|
52 Uo. 34. skk.
53 ,Zuni Creation Myths', 13th Rep. of the Bureau of Amer. Ethnologv, 34. skk.
de az emberi letet is magaba Ioglalja. Olyan, mint egy vegtelen tabla, melyen az egesz tartam kiterithet a
szellem tekintete eltt, s amelyen valamennyi lehetseges esemeny meghatarozott Iix viszonyitasi pontokhoz
kepest helyezhet el. Mar nem a: en idom van ily modon elrendezve; ez az az id, amit egyazon civilizacio
valamennyi embere objektiven gondol el. Ez mar nmagaban is sejteti, hogy az eIIele szervezdes csakis
kollektiv lehet. Es valoban, a megIigyeles azt mutatja, hogy ezeket a nelklzhetetlen viszonyitasi pontokat,
amelyekhez idben minden dolog illeszkedik, a tarsadalmi elet szolgaltatja. A napokra, hetekre, honapokra,
evekre stb. valo Ielosztas a ritusok, nnepek, nyilvanos szertartasok ismetldesehez igazodik.47 A naptar
egyIell a kollektiv tevekenyseg ritmusat Iejezi ki, de egyszersmind annak rendszeresseget is hivatott
biztositani.48
Ugyanez a helyzet a terrel. Mint Hamelin49 kimutatta, a ter nem az a homalyos es meghatarozatlan kzeg,
aminek Kant kepzelte: ha tisztan, abszolut modon homogen lenne, akkor semmire se szolgalna, s a gondolkodas
nem talalna Iogodzot benne. Lenyeget tekintve a terkepzet az erzeki tapasztalas altal szerzett adatok legels
koordinalasa. Ez a koordinacio azonban lehetetlen volna, ha a ter reszei minsegileg egyeznenek; ha valoban
klcsnsen Ielcserelhetk volnanak. Ahhoz, hogy terbelileg el tudjuk rendezni a dolgokat, klnbzkeppen
kell tudnunk elhelyezni ket; az egyiket jobbra, a masikat balra, ezt IlIele, azt leIele, eszaknak vagy delnek,
keletnek vagy nyugatnak stb., amikent a tudatallapotokat is csak ugy tudjuk elrendezni az idben, ha
meghatarozott idpontokhoz ktjk ket. Ezzel azt allitjuk, hogy a ter nem lehetne ter, ha az idhz
hasonlatosan nem lenne Ielosztva es diIIerencialva. De honnan van a lenyegehez tartozo Ielosztas? Magatol
nincsen benne sem jobb es bal, sem Int es lent, sem eszak es del stb. Ezek a klnbsegtetelek nyilvanvaloan
onnan szarmaznak, hogy az egyes regioknak mas es mas erzelmi erteket tulajdonitottak. S mivel az ugyanabban
a civilizacioban el emberek ugyanolyan modon kepzelik el a teret, az erzelmi ertekeknek es a bellk Iakado
klnbsegteteleknek is kzseknek kell lennik; ez pedig csaknem szksegszeren azt Ieltetelezi, hogy
tarsadalmi eredetek.50
Bizonyos esetekben egyebkent e tarsadalmi jelleg nyilvanvalova valt. Ausztraliaban es Eszak-Amerikaban
vannak olyan tarsadalmak, amelyeknel a teret hatalmas krkent Iogjak Iel, mivel a taborhelyk is krkrs
alaku,51 es a terbeli krt is pontosan ugy osztjak Il, mint a trzsit, ennek kepere. Ugyanannyi regiot
klnbztetnek meg benne, ahany klan van a trzsben, es a klanok taborbeli elhelyezkedese szabja meg a regiok
helyet. Egy-egy regiot az egyes klanokhoz tartozo totem alapjan hataroznak meg. A zunyiknal peldaul a
pueblonak het krzete van; minden ilyen krzetet egy-egy valaha egyseges klancsoport alkot: minden
valoszinseg szerint eredetileg egyetlen klant alkottak, amely aztan alcsoportokra oszlott. A ternek szinten het
regioja van, s a vilag mind e het krzete szoros kapcsolatban all a pueblo egy-egy krzetevel, vagyis egy-egy
klancsoporttal.52 ,Igy hat irja Cushing az egyik osztas eszakot hivatott kepviselni; a masik a nyugattal
kapcsolatos, megint masik a dellel stb.'53 A pueblo minden egyes krzetenek megvan a maga jellemz szine,
mely egyben szimboluma is; minden egyes regionak is megvan a maga szine, megpedig ugyanaz, mint a
megIelel taborbeli krzete. A trtenelem soran az alapklanok szama meg-megvaltozott; a ter regionak szama is
II
6
54 V. HERTZ: ,La preeminence de la main droite. Etude de polarite religieuse', Rev. philos., 1909. december. Ugyanerrl a kerdesrl, azaz
a terkepzetek es a kollektivitas Iormaja kzti kapcsolatokrol lasd RATZEL: Politische Geographie, a ,Der Raum im Geist der Vlker' cim
Iejezetet.
55 Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a mitologiai gondolkodas nem ismeri az azonossag elvet, hanem hogy a tudomanyos
gondolkodasnal gyakrabban es nyiltabban szegi meg. E gondolatot megIorditva pedig ki Iogjuk mutatni, hogy a tudomany sem teheti meg,
hogy ne hagja at, bar sokkal lelkiismeretesebben igazodik hozza, mint a vallas. E tekintetben, mikent oly sok mas tekintetben is, a tudomany
meg a vallas kzt csak Iokozati klnbsegek vannak; s bar ezeket eltulozni nem kell, megis Iontos Ielhivni rajuk a Iigyelmet, mert
jelentsegk van.
56 Ezt a hipotezist a Jlkerpsvchologie alapitoi mar kiIejtettek. Nevezetesen utal ra Windelband ,Die Erkenntnisslehre unter dem
Vlkpsychologischen Gesichtpunkte' cim rvid cikke (Zeitsch. f. Jlkerpsvchologie, VIII. 166. skk.; v. Steinthal ugyanilyen targyu
jegyzetet |uo., 178. skk.|).
57 Meg Spencer elmeleteben is az egyeni tapasztalas altal eplnek Iel a kategoriak. E tekintetben mindssze annyi a klnbseg a kznseges
empirizmus meg az evolucionista empirizmus kzt, hogy ez utobbi szerint az egyeni tapasztalas eredmenyeit az rkles ersiti meg.
Csakhogy ez a megersites semmi lenyeges adalekkal nem szolgal: a kategoriak Ielepitesebe egyetlen olyan elem sem kerl bele, amely ne
az egyeni tapasztalasban gykerezne. E szerint az elmelet szerint az, hogy a kategoriak jelenleg a szksegszerseg erejevel uralkodnak
rajtunk, csak holmi illuziobol, babonas eliteletbl Iakad, ami ugyan melyen gykerezik szervezetnkben, de nem alapul a dolgok
termeszeten.
ennek megIelelen valtozott. Igy hat a tarsadalmi szervezdes szolgalt modelll a terszervezdes szamara, ez
utobbi mintegy az elbbi lenyomata. Meg jobb meg bal sem letezik, mivel ezek egyaltalan nincsenek benne az
ember altalanosan vett termeszeteben, hanem valoszinleg vallasi, kvetkezeskeppen kollektiv kepzetekbl
keletkeztek.54
Kesbb meg hasonlo bizonyitekokkal Iogunk talalkozni a nem, az er, a szemelyiseg es a hatekonysag
Iogalmaval kapcsolatban. Azon is el lehet gondolkodni, hogy nem Igg-e maga az ellentmondas Iogalma is
tarsadalmi Ieltetelektl. Ezt az teszi valoszinve, hogy a gondolkodasra gyakorolt hatasa korszakonkent es
tarsadalmankent valtozott. Az azonossag elve ma uralkodo a tudomanyos gondolkodasban; de vannak kiterjedt
kepzetrendszerek, amelyek jelents szerepet jatszottak az eszmetrtenetben, s amelyekben ez az elv nem
ismeretes: a mitologiakrol van szo, a legkezdetlegesebbektl a legtudosabbakig.55 Folyton olyan lenyekrl van
bennk szo, amelyek egyidejleg a legellentmondasosabb tulajdonsagokkal birnak, egyszerre egyek es tbbek,
anyagszerek es szellemiek, vegtelenl tudnak osztodni, de kzben nem vesztik el lenyegket; mitologiaban
axioma, hogy a resz az egesszel egyenl. Az, hogy a jelenlegi logikankat kormanyozni latszo szabaly eIIajta
valtozasokon ment keresztl a trtenelem soran, azt bizonyitja, hogy korant sincs ott idtlen idk ota az emberi
gondolkodasban, hanem legalabbis reszben trtenelmi, kvetkezeskeppen tarsadalmi tenyezktl Igg. Nem
tudjuk pontosan, melyek ezek a tenyezk; de Ieltetelezhetjk, hogy vannak ilyenek.56
Ha elIogadjuk ezt a hipotezist, akkor a megismeres kerdese uj keretek kzt vetdik Iel.
Eddig csak ket doktrina volt ismert. Egyesek szerint a kategoriak nem vezethetk le a tapasztalasbol: a
kategoriak voltak elbb, s ezek vezerlik a tapasztalast. Ugy kell elkepzelnnk ket, mint megannyi egyszer,
oszthatatlan adatot, melyek az ember veleszletett alkatanal Iogva immanens modon vannak benne az emberi
szellemben. Ezert mondjak roluk, hogy a priori adottak. Masok szerint a kategoriakat ugy alkottak meg,
elemenkent, aprodonkent, s alkotojuk maga az egyen.57
Csakhogy mindket megoldas komoly nehezsegeket vet Il.
Az empirista tetelt Iogadjuk el? Akkor a kategoriakbol ki kell vonnunk minden jellemz sajatossagukat.
Ugyanis eppen egyetemes es szksegszer mivoltuk klnbzteti meg ket az sszes tbbitl. Mivel az egesz
valosagra vonatkoznak, a lehet legaltalanosabb Iogalmak, st egyetlen konkret targyra sem vonatkoztathatok,
es minden egyenitl Iggetlenek: olyan kzhelyek, amelyek menten valamennyi szellem sszetalalkozik.
Megpedig szksegszeren; mert az esz, amely nem mas, mint az alapkategoriak sszessege, olyan hatalommal
van Ielruhazva, amely alol nem vonhatjuk ki magunkat kedvnkre. Ha megprobalunk Iellazadni ellene, ha
megprobaljuk Ielszabaditani magunkat e lenyegi Iogalmak alol, akkor elenk ellenallasba tkznk. Tehat e
kategoriak nemcsak hogy nem Iggenek tlnk, de uralkodnak is rajtunk. Az empirikus adatok viszont
homlokegyenest ellenkez tulajdonsagokat mutatnak. Valamely erzes vagy kep mindig valamely konkret targyra
vagy targy-egyttesre vonatkozik, s ezert az egyedi tudat pillanatnyi allapotat Iejezi ki: lenyeget tekintve
individualis es szubjektiv. Ezert aztan viszonylag szabadon kezeljk az eIIajta eredet kepzeteket. Ha erzeteink
jelen idejek, akkor nyilvan de facto uralnak bennnket. Ellenben de fure kepesek vagyunk ra, hogy masnak
Iogjuk Iel ket,mint amik, mas sorrendben kepzeljk el ket magunkban, mint ahogy lezajlottak. Semmi sem
II
7
58 Talan csodalkoznak rajta, hogy az apriorizmust nem a veleszletettseg hipotezisevel deIinialjuk. Valojaban azonban ez az elkepzeles csak
masodlagos szerepet jatszik a tanban. Tulsagos leegyszersites ugy kepzelni, hogy a racionalis ismeretek nem vezethetk vissza az
empirikus adatokra. Ha az elbbiekrl azt mondjuk, hogy veleszletettek, azzal pozitive csak azt mondjuk, hogy nem a tapasztalas termekei,
mint ahogy altalaban gondoljak.
59 Legalabbis annyiban, amennyiben leteznek egyeni, s kvetkezeskepp teljes mertekben empirikus kepzetek. Valojaban azonban
valoszinleg nem Iordulhat el, hogy e ketIajta elem ne kapcsolodna szorosan egymashoz.
kt bennnket velk szemben, amig masIajta megIontolasok nem lepnek kzbe. Adva van tehat ketIajta
megismeres, amely mintegy az ertelem ket ellenpolusat testesiti meg. Ilyen krlmenyek kzt, ha az eszt
visszavezetjk a tapasztalasra, azzal egyben el is tntetjk, hiszen a ra jellemz egyetemesseget es
szksegszerseget a tiszta latszat szintjere sllyesztjk; olyan illuziova tesszk, ami ugyan a gyakorlatban
kenyelmes, de semminek sem Ielel meg a dolgokban: kvetkezeskeppen a logikai elettl, amelyet pedig a
kategoriaknak kellene szabalyozniuk es sszeszerveznik, eltagadjuk az objektiv valosagot. A klasszikus
empirizmus irracionalizmusba torkollik; talan celszerbb is lenne inkabb ez utobbi nevvel illetni.
Az aprioristak a cimkejkhz tapado kzkelet velekedessel szemben jobban tisztelik a tenyeket. Mivel nem
nyilvanvalo igazsagkent Iogadjak el, hogy a kategoriak ugyanazokbol az elemekbl allnak, mint erzeki
kepzeteink, nem kenyszerlnek szisztematikusan elszegenyiteni ket, nem ritik ki bellk a valosagtartalmat,
nem degradaljak ket verbalis mesterkedesekke, hanem meghagyjak minden speciIikus jellemzjket. Az
aprioristak racionalistak; ugy hiszik, hogy a vilag logikus, s ezt az esz Iejezi ki legelssorban. Ehhez azonban Iel
kell ruhazniuk a szellemet azzal a kepesseggel, hogy meghaladja a tapasztalatot; hogy hozza tud tenni valamit
ahhoz, ami kzvetlenl adva van a szamara; am e sajatos kepessegre sem magyarazatot, sem igazolast nem
adnak. Mert az nem magyarazat, ha mindssze annyit mondanak, hogy e kepesseg inherens modon benne van az
emberi ertelem termeszeteben. Azt is latni kellene, honnan van e meglep kivaltsagunk, hogyan tudunk a
dolgokba olyasmit is belelatni, amit a puszta latvany nem tar Il elttnk. Ha azt mondjuk, hogy a tapasztalas
csakis ezzel a Ieltetellel lehetseges, azzal csak arrebb toljuk a kerdest, de nem oldjuk meg. Mert eppenseggel azt
kellene megtudnunk, miert nem elegend a tapasztalas nmagaban, miert tetelez Iel rajta kivl allo es mar elbb
meglev krlmenyeket, s hogyan lehetseges, hogy e krlmenyek eppen akkor es ugy valosulnak meg,
ahogyan az szkseges. E kerdeseket megvalaszolando neha ugy kepzeltek, hogy az egyeni ertelmek Iltt van
egy Ielsbbrend ertelem, az elbbiek ebbl Iakadnak, s csodas kepessegket valamiIele misztikus sszetartozas
utjan kapjak tle: ez volna az isteni ertelem. Ennek a hipotezisnek legalabbis az a komoly hatultje, hogy
kivonja magat mindennem tapasztalati kontroll alol; igy hat nem Ielel meg azoknak a Ielteteleknek, amelyeket
egy tudomanyos hipotezissel szemben tamasztanunk kell. Raadasul az emberi gondolkodas e kategoriai sosem
rgzlnek vegleges Iormaba; kiIejldnek majd visszaIejldnek; helyenkent es idnkent valtoznak. Ezzel
szemben az isteni ertelem megingathatatlan. Hogy adhatna szamot e megingathatatlansag az allando
valtozekonysagrol?
Ez a ket koncepcio harcol egymassal evszazadok ota; a vita azert allandosul, mert a szemben allo ervek
erezheten egyenertekek. Ha az ertelem csak az egyeni tapasztalas egy Iormaja, akkor nincs is ertelem. Ha
viszont masIell olyan kepessegekkel ruhazzuk Il, amelyeket nem tudni honnan szerez, azzal kivl helyezzk a
termeszeten s a tudomanyon. E ket, egymassal szemben allo ellenvetes kzt a szellem bizonytalan marad. Ha
azonban elIogadjuk a kategoriak tarsadalmi eredetet, az uj szemleletmodot tesz lehetve, amelynek segitsegevel,
ugy gondoljuk, elkerlhetjk e ket ellentetes nehezseget.
Az apriorizmusnak az az alaptetele, hogy a megismeres ket, egymasra vissza nem vezethet elemIelesegbl all,
amelyek vilagosan elklnithet retegkent rakodnak egymasra.58 A mi hipotezisnk teljes egeszeben megtartja
ezt az elvet. Az empirikusnak nevezett ismeretek, amelyek az empirizmus teoretikusai szamara minden mast
kizaro modon szolgaltak az ertelem megalkotasara, azok, amelyek a targyak kzvetlen hatasara keletkeznek a
szellemnkben. Ezek tehat egyeni allapotok, amelyeket teljes egeszkben59 az individuum pszichikai
termeszete magyaraz. Ha viszont a kategoriak, mint ahogy mi gondoljuk, lenyegket tekintve kollektiv
kepzetek, akkor mindenekeltt a kzsseg allapotait tkrzik: ennek Ielepitesi modjatol, szervezettsegetl,
morIologiajatol, vallasi, erklcsi, gazdasagi stb. intezmenyeitl Iggenek. E ketIajta kepzet kzt ugyanolyan
tavolsag van, mint az egyeni es a tarsadalmi kzt, s az elbbiek eppugy nem vezethetk le az utobbiakbol,
amikent a tarsadalom sem vezethet le az egyenbl, az egesz a reszbl, a bonyolult az egyszerbl.60 A
tarsadalom sui generis valosag; megvannak a maga tulajdonsagai, amelyeket nem talalunk meg, vagy nem
ugyanolyan Iormaban talalunk meg a vilag tbbi reszeben. A tarsadalmat kiIejez kepzeteknek tehat egeszen
II
8
60 Ezt a visszavezethetetlenseget egyebkent nem kell abszolut ertelemben IelIogni. Sem azt nem allitjuk, hogy ne lenne semmi olyan az
empirikus kepzetekben, ami a racionalis kepzeteket vetiti elre, sem azt, hogy ne lenne semmi az egyenben, amit a tarsadalmi eletet
megelz jelensegnek tekinthetnenk. Ha a tapasztalas teljes mertekben idegen lenne mindattol, ami racionalis, akkor az ertelem nem tudna
mit kezdeni vele; hasonlokeppen, ha az egyen pszichikai termeszete teljesen szemben allna a tarsadalmi elettel, akkor nem elhetnenk
tarsadalomban. A racionalitas e csirait a kategoriak teljes kr, az egyeni tudatra is kiterjed elemzesenek kellene Ielkutatnia. Egyebkent
erre meg alkalmunk lesz visszaterni a konkluzioban. Itt mindssze annyit akarunk leszgezni, hogy e meg hatarozatlan ertelemcsirak es a
tulajdonkeppeni ertelem kztt olyasIele tavolsag van, mint az elvilag Iejldesenek kezdpontjaban allo asvanyi elemek tulajdonsagai es a
mar kialakult elet jellemz attributumai kztt.
61 Gyakran megIigyeltek, hogy a tarsadalmi zavarok hatasakeppen a mentalis zavarok is sokasodni kezdtek. Ez ujabb bizonyitek arra, hogy
a logikai Iegyelem a tarsadalmi Iegyelem sajatos megjelenesi Iormaja. Ha ez utobbi gyengl, az elbbi Iellazul.
mas a tartalmuk, mint a tisztan egyeni kepzeteknek, s elre biztosak lehetnk benne, hogy az elbbiek
hozzatesznek valamit az utobbiakhoz.
Mind az elbbieket, mind az utobbiakat eppen keletkezesi modjuk diIIerencialja. A kollektiv kepzeteket
hatalmas egyttmkdes hozza letre, amely nemcsak terben, hanem idben is kiterjed; ennek erdekeben
szellemek egesz sora adja ssze, csereli ki, gyurja egybe gondolatait es erzeseit; nemzedekek hosszu sora
halmozza Iel bennk tapasztalatait es tudasat. Tehat nagyon sajatos, az egyeninel vegtelenl gazdagabb es
bonyolultabb szellemiseg srsdik ssze bennk. Igy most mar mindjart erthet, mikent haladhatja meg az
ertelem az empirikus ismeretek hatokret. E kepesseget nem holmi misztikus adomanynak ksznheti, hanem
egyszeren annak a tenynek, hogy az ember kzkelet megIogalmazassal elve ketts. Ket leny van benne:
egy individualis leny, amelynek alapja a szervezetben van, s amelynek mkdesi kre ennelIogva meglehetsen
szk, es egy tarsadalmi leny, amely a megIigyelessel meg megismerhet, intellektualisan es moralisan
legmagasabb valosagot, vagyis a tarsadalmat kepviseli. Termeszetnk e kettssege azt eredmenyezi, hogy a
gyakorlat szintjen az erklcsi ideal nem vezethet vissza a haszonelv inditekra, a gondolkodas szintjen pedig az
ertelem nem vezethet vissza az egyeni tapasztalasra. Az egyen a tarsadalomhoz valo tartozasanal Iogva igy hat
mind gondolkodasaban, mind cselekveseben termeszetszerleg meghaladja nmagat.
Szinten e tarsadalmi jelleg segitsegevel valik erthetve, honnan szarmazik a kategoriak szksegszer jellege.
Egy gondolatrol akkor mondjuk, hogy szksegszer, ha valami bels er altal mindenIajta bizonyitek nelkl
uralja a szellemet. Van tehat benne valami, ami arra kenyszeriti az ertelmet, hogy elzetes vizsgalodas nelkl
magaenak erezze. A kategoriak ilyen ertelemben vett sajatos hatekonysagat az apriorizmus posztulalja ugyan, de
nem magyarazza; mert ha azt mondja, hogy azert szksegszerek, mert nelklzhetetlenek a gondolkodas
mkdesehez, azzal pusztan csak azt ismetli meg, hogy szksegszerek. Ha ezzel szemben a kategoriak azzal az
eredettel birnak, amit mi tulajdonitunk nekik, akkor parancsolo erejkben nincs semmi meglep. Ugyanis a
dolgok kzt Iennallo legaltalanosabb kapcsolatokat Iejezik ki; mivel kiterjedesben minden mas Iogalmat
meghaladnak, ertelmi eletnk egeszet, annak minden reszletet uraljak. Ha tehat az emberek nem ertenenek egyet
barmikor e lenyegi gondolatok teren, ha nem lenne egyntet elkepzelesk az idrl, terrl, okrol, szamrol stb.,
akkor barmiIele megegyezes lehetetlenne valna az ertelmek kzt, s igy az egesz tarsadalomban is. A tarsadalom
nem hagyhatja az egyenek szabad belatasara a kategoriakat, nem mondhat le roluk, mert azzal magamagarol
mondana le. Ahhoz, hogy elni tudjon, nemcsak elegseges mertek moralis konIormizmusra van szkseg; a
logikai konIormizmusnak is van egy olyan minimuma, amit a tarsadalom nem tud nelklzni. Ez okbol
tekintelye egesz sulyat latba veti, hogy tagjait elrettentse az eIIele elhajlasoktol. Tnteten athagja valamely
szellem az egesz gondolkodast szabalyozo normakat? Akkor a tarsadalom a szo teljes ertelmeben mar nem is
emberi szellemnek tekinti, es ennek megIelelen banik vele. Ezert van az, hogy ha bensnk melyen
megprobaljuk lerazni magunkrol ezeket az alapIogalmakat, akkor ugy erezzk, hogy nem vagyunk teljesen
szabadok; hogy valami ellenall, bennnk is es rajtunk kivl is. Kivl a kzvelemeny itel el bennnket; raadasul
mivel a tarsadalom szinten kepviselve van bennnk, sajat bensnkben szegl szembe lazadozasunkkal; ugy
erezzk, hogy nem engedhetnk a kisertesnek, mert akkor gondolkodasunk mar nem igazan emberi gondolkodas
lesz. Ugy tnik tehat, hogy innen ered az ertelemben benne rejl ugyancsak sajatos parancsolo er, amely arra
kenyszerit bennnket, hogy bizalommal elIogadjuk, amit sugalmaz neknk. E parancsolo er maga a
tarsadalom;61 a tarsadalom terjed at bizonyos gondolkodasi modokra, amelyek barmiIele kzs cselekves
mintegy nelklzhetetlen Ieltetelei. Az a szksegszerseg tehat, amellyel ezek a kategoriak uralkodnak rajtunk,
nem a puszta megszokasbol Iakad, melynek jarmat nemi erIeszitessel lerazhatjuk magunkrol; es e
szksegszerseg nem is Iizikai vagy metaIizikai, mivel a kategoriak helyenkent es idnkent valtoznak; hanem az
erklcsi szksegszerseg egy sajatos valIaja, mely ugyanazt jelenti az ertelmi elet szamara, mint az erklcsi
II
9
62 A logikai szksegszerseg es az erklcsi ktelezettseg kzt csak analogia van, de nem azonossag, legalabbis jelenleg. Manapsag a
tarsadalom maskepp banik a bnzkkel, mint az abnormalis intelligenciaju alanyokkal; ez bizonyitja, hogy a logikai normakhoz
kapcsolodo tekintely, illetve az erklcsi normakban benne rejl tekintely, jelents hasonlosaguk ellenere sem azonos termeszet egyazon
nem ket klnbz Iajtaja. Erdekes lenne kutatni, honnan szarmazik ez a klnbseg, ami eredetileg bizonyara meg nem volt meg, hiszen a
kztudat sokaig nehezen tett klnbseget rlt es bnz kzt. Most mindssze jelezzk a kerdest. E peldabol jol lathato, mennyi problemat
vet Il ezeknek a Iogalmaknak az elemzese: altalaban eleminek es egyszernek tekintik ket, valojaban azonban rendkivl bonyolultak.
63 A kerdest a knyv konkluziojaban Iogjuk targyalni.
64 A megismeres szociologiai elmeleteben benne rejl racionalizmus tehat Ieluton all az empirizmus es a klasszikus apriorizmus kzt. Az
els szerint a kategoriak tisztan mestersegesek; a masodik szerint a kategoriak epp ellenkezleg termeszettl adottak; vegl, a mi
IelIogasunk szerint, bizonyos ertelemben malkotasok, am ez a mveszet Iolytonosan nvekv tkeletesseggel utanozza a termeszetet.
65 Peldaul az idkategoria alapjaul a tarsadalmi elet ritmusa szolgal; de ha a kzssegi eletnek van ritmusa, akkor biztosak lehetnk benne,
hogy az egyen eletenek is van, es meg altalanosabban a vilagmindensegnek is. Az els mindssze hangsulyosabb es nyilvanvalobb, mint a
tbbi. Hasonlokeppen latni Iogjuk, hogy a nem Iogalma is az embercsoportok Iogalma alapjan alakult ki. Ha azonban az emberek
termeszetes csoportokat alkotnak, akkor Ieltetelezhet, hogy a dolgok kzt is vannak hasonlo, egyszersmind egymastol megis klnbz
csoportok. A dolgok e termeszetes csoportjai a nemek es a Iajtak.
Szamos szellemnek tnik ugy, hogy ha a kategoriaknak tarsadalmi eredetet tulajdonitunk, azzal megIosztjuk ket spekulativ ertekktl.
Ennek az az oka, hogy meg mindig gyakori az a velemeny, amely szerint a tarsadalom nem termeszeti dolog; ebbl aztan arra
kvetkeztetnek, hogy a tarsadalmat kiIejez kepzetek mit sem Iejeznek ki a termeszetbl. De ez a konkluzio is csak annyit er, mint az
alaptetel.
66 Ezert indokolt a kategoriakat a szerszamokhoz hasonlitani; mivel a maga reszerl a szerszam Ielhalmozott anyagi tke. Egyebkent e
harom Iogalom kzt szerszam, kategoria, intezmeny szoros rokonsag all Ienn.
ktelezettseg az akarat szamara.62
De, ha e kategoriak eredetileg csak tarsadalmi allapotokat tkrznek, nem kvetkezik-e ebbl, hogy a termeszet
tbbi reszere csak metaIorakent alkalmazhatok? Ha kizarolag tarsadalmi dolgok kiIejezesere szlettek, akkor
ugy tnik csak konvencio altal terjeszthetk ki mas terletekre. Igy, amennyiben a Iizikai vagy biologiai vilag
elgondolasara szolgalnak, akkor gyakorlatilag talan hasznos, de a valosaggal semmiIele kapcsolatban nem allo,
mesterseges szimbolumok ertekevel birhatnak. Ily modon, mas uton, megint csak a nominalizmushoz es az
empirizmushoz jutunk.
De ha eIIelekeppen interpretaljuk a megismeres szociologiai elmeletet, akkor elIelejtjk, hogy a tarsadalom
ugyan speciIikus valosag, de nem birodalom a birodalomban; resze a termeszetnek, annak legmagasabb
kiIejezesi Iormaja. A tarsadalmi vilag termeszeti vilag, amely csak nagyobb bonyolultsagaval klnbzik a
tbbitl. Marpedig lehetetlen, hogy a termeszet eppen leglenyegesebb mivoltaban klnbzzn itt-ott
nmagatol. A dolgok kzt Iennallo alapvet kapcsolatok pontosan azok, amelyeket a kategoriak hivatottak
kiIejezni lenyegket tekintve nem klnbzhetnek terletenkent egymastol. Bar meg kesbb kiIejtend okok
Iolytan63 a tarsadalmi vilagban lathatobb modon jelennek meg, lehetetlen, hogy jollehet burkoltabb Iormaban
ne legyenek meg masutt is. A tarsadalom kezzelIoghatobba teszi ket, de nem elvez kizarolagossagot Ilttk.
A tarsadalmi dolgok alapjan kidolgozott Iogalmak ekkeppen segithetnek neknk mas termeszet dolgok
elgondolasaban. Ha e Iogalmakat elteritjk eredeti jelentesktl, akkor, igaz, szimbolumszerepet jatszhatnak, de
ezeknek a szimbolumoknak megvan az alapjuk. S bar konstrualtsaguknal Iogva mviek lesznek, ez a mviseg a
termeszetet kveti, a termeszethez igyekszik minel kzelebb jutni.64 Attol, hogy az idrl, terrl, nemrl, okrol,
szemelyisegrl alkotott gondolataink tarsadalmi elemekbl eplnek Iel, meg nem kell arra a kvetkeztetesre
jutnunk, hogy mentesek barmiIele objektiv ertektl. Epp ellenkezleg, tarsadalmi eredetk alapjan inkabb azt
kell Ielteteleznnk, hogy igenis van alapjuk a dolgok termeszeteben.65
Az ekkeppen megujitott ismeretelmelet egyesiteni kivanja a ket szembenallo elmelet elnyeit, annak hatranyai
nelkl. Az apriorizmus minden lenyeges alaptetelet megtartja; egyszersmind azonban abban a pozitivista
szellemben jar el, amelynek az empirizmus igyekezett eleget tenni. Meghagyja az ertelemnek a maga speciIikus
hatalmat, de megmagyarazza azt, megpedig anelkl, hogy kilepne a megIigyelhet vilagbol. Valosagoskent
tetelezi ertelmi eletnk kettsseget, de e kettsseget megmagyarazza, megpedig termeszetes okokkal. A
kategoriakat immar nem eleve meglev, elemezhetetlen tenyeknek tekinti; e kategoriak azonban megis megrzik
bonyolultsagukat, amellyel az empirikusok altal elegsegesnek velt, leegyszersit elemzesek nem tudtak
megbirkozni. E kategoriak ugyanis most mar nem ugy jelennek meg elttnk, mint poIonegyszer Iogalmak,
amelyeket barki jttment kihamozhat szemelyes megIigyeleseibl, jollehet a nepi kepzelet sajnalatos modon
tulbonyolitotta ket, hanem, epp ellenkezleg, mint okos gondolati szerszamok, amelyeket evszazadok soran
emberek csoportjai kovacsoltak kitarto munkaval, s amelyekben szellemi tkejk legjavat halmoztak Iel.66 E
II
10
Iogalmak mintegy summazatat adjak az emberi trtenelem egy jelents reszenek. Ezzel azt is allitjuk, hogy
megerteskhz es megiteleskhz immar mas modszerekhez kell Iolyamodnunk, mint amelyek eddig voltak
hasznalatban. Ha tudni akarjuk, hogyan es mibl jttek letre ezek a Iogalmak, amelyeket nem mi magunk
alkottunk meg, akkor immar nem eleg sajat tudatunkat Iaggatni; nmagunkon kivl kell krlneznnk, a
trtenelmet kell vizsgalnunk, es egesz tudomanyt kell megalkotnunk: egy komplex tudomanyt, amely csak
lassankent lep elre, kollektiv munkaval. Jelen m ehhez a tudomanyhoz jarul hozza, kiserletkeppen, nehany
tredekes adalekkal. E kerdeseket nem tesszk ugyan vizsgalodasunk kzvetlen targyava, de ahanyszor csak
lehetsegnk nyilik ra, megprobaljuk legalabbis nehany olyan Iogalomnak a szleteset tetten erni, amelyek, bar
eredetket tekintve vallasiak, tovabbra is az emberi gondolkodas alapjait kepezik.
II
11
12
I. rsz - I. Knyv: ELZETES
KRDSEK
TartaIom
1. AVALLASI JELENSEGESAVALLASMEGHATAROZASA ................................................... 17
1.1.I .........................................................................................................................18
1.2.II. .......................................................................................................................20
1.3.III .......................................................................................................................24
1.4.IV.......................................................................................................................27
2. AZELEMI VALLASROLALKOTOTTFOELKEPZELESEK ..................................................... 31
2.1. I. Azanimizmus .................................................................................................... 31
3. AZELEMI VALLASROLALKOTTFOELKEPZELESEK(Iolytatas) ........................................... 45
3.1. II. Anaturizmus..................................................................................................... 45
4. ATOTEMIZMUSMINTELEMI VALLAS ............................................................................... 55
4.1. Akerdes trteneti attekintese: modszer a targyalasara ................................................... 55
xv
xvi
67 A vallasi jelenseg meghatarozasara mar tettnk kiserletet egyik munkankban, amelyet az Annee sociologique (III. kt. 1. skk.) kzlt. Az
ott adott meghatarozas, mint latni Iogjak, klnbzik attol, amit ma javaslunk. E Iejezet vegen megmagyarazzuk, mi kesztetett bennnket e
modositasokra, melyek egyebkent a tenyek IelIogasaban semmiIele lenyeges valtozast nem hoznak.
68 Lasd Ient, ... o. Nem bizonygatjuk tovabb az elzetes deIinicio szksegesseget, es nem taglaljuk itt az e celbol kvetend modszert sem.
Reszletesebben lasd R gles de la methode sociologique (43. skk.) cim mvnket. |Magyarul: A szociologia modszertani szabalyai.In: E.
Durkheim: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok, Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 21160. o.|
V. Le suicide, 1. skk. (Paris, Alcan, majd P.U.F.). |Magyarul: A: ngvilkossag, Budapest, Osiris, 2000.|
1. fejezet - A VALLSI JELENSG S
A VALLS MEGHATROZSA67
Ha azt keressk, milyen a megIigyeles reven megismerhet legprimitivebb es legegyszerbb vallas, akkor
elszr is meg kell hataroznunk azt, hogy mit ertnk vallason; e nelkl oda jutunk, hogy vagy egy semmiIele
vallasit nem tartalmazo gondolat- es gyakorlatrendszert neveznk vallasnak, vagy ugy haladunk el a vallasi
tenyek mellett, hogy nem vesszk eszre igazi termeszetket. Hogy e veszely egyaltalan nem kepzelt, s hogy nem
metodologiai Iormalizmussal kivanunk pepecselni, mi sem mutatja jobban, mint hogy meg egy olyan tudos is,
mint Frazer, akinek pedig sokat ksznhet az sszehasonlito vallastudomany, ezen ovintezkedest elmulasztvan
nem ismerte Iel azon hiedelmek es ritusok melysegesen vallasos jelleget, amelyeket itt Iogunk tanulmanyozni, s
amelyekben a magunk reszerl az emberiseg vallasi eletenek kezd csirajat latjuk. Itt tehat egy olyan, elzetesen
eldntend kerdesrl van szo, amelyet az sszes tbbi eltt kell targyalni. Nem mintha azt gondolnank, hogy
mar most elerhetnk a vallas mely, valoban revelativ vonasaihoz; ezeket csak a kutatas vegen lehet
meghatarozni. De az mindenkepp szkseges es lehetseges, hogy kijelljnk bizonyos szamu knnyen
erzekelhet kls jegyet, amelyek segitsegevel aztan mindentt, ahol csak elIordulnak, Iel tudjuk ismerni a
vallasi jelensegeket, s nem keverjk ssze ket valami massal. Most ezen elzetes mveletbe Iogunk belevagni.
De hogy olyan eredmenyekre jussunk, amilyeneket varunk, elszr is meg kell szabadulnunk mindenIele
prekoncepciotol. Az embereknek reges-reg Iogalmat kellett alkotniuk arrol, hogy mi a vallas, joval azeltt, hogy
a vallastudomany kialakithatta volna a maga sszehasonlito modszertanat. Igy hat a let szksegletei arra
kenyszeritenek bennnket, hivket es hitetleneket egyarant, hogy valami modon kepet alkossunk magunknak
arrol a kzegrl, amelyben elnk, amelyrl allandoan itelkeznnk kell, s amellyel cselekvesnk soran szamot
kell vetnnk. Csakhogy ezek az elIogalmak modszertelenl, az elet veletlen talalkozasaibol szlettek, ezert
nem tarthatnak szamot semmiIele hitelre, s szigoruan Ielre kell tolnunk ket a most kvetkez vizsgalodas
soran. Nem eliteleteinktl, szenvedelyeinktl, szokasainktol varjuk, hogy a szamunkra szkseges deIiniciohoz
elemeket szolgaltassanak; hanem magatol a valosagtol, amit meghatarozni akarunk.
Nezznk hat szembe ezzel a valosaggal. Tegynk Ielre minden olyan elkepzelest, amely altalaban tekinti a
vallast; nezzk meg a vallasokat a maguk konkret valosagaban, s probaljuk meg kibontani, hogy mi a kzs
bennk; mert a vallast csak azon jellegzetessegek alapjan lehet meghatarozni, amelyek mindentt megtalalhatok,
ahol csak vallas letezik. Ebbe az sszehasonlitasba tehat belevesszk az sszes olyan, jelenlegi vagy multbeli
vallasi rendszert, amit ismernk, a legprimitivebbeket es legegyszerbbeket eppugy, mint a legujabbakat es
legkiIinomultabbakat; mert nincs jogunk, es nincs is ra logikai eszkznk, hogy egyeseket kizarjunk, masokat
pedig megtartsunk. Aki a vallasban csak az emberi tevekenyseg termeszetes megnyilvanulasat latja, annak
kivetel nelkl minden vallas tanulsagos; mert a maga modjan mindegyik az embert Iejezi ki, s ily modon segit
neknk abban, hogy termeszetnk ezen oldalat jobban megertsk. Masutt mar lattuk, mennyire nem igaz, hogy a
vallas tanulmanyozasanak legjobb modszere az, ha lehetleg a legcivilizaltabb nepeknel megjelen Iormait
vetjk vizsgalat ala.68
17
69 Premiers principes, Irancia Iord., 3839. o. (Paris, Alcan). |Magyar kivonata: Collins, F. H.: Spencer Herbert svnthetikus filo:ofiafanak
kivonata, Budapest, Grill Karoly Knyvkiadovallalata, 1908.|
70 Introduction la science des religions, 17. o.; v. Origine et developpement de la religion, 21. o.
71 Ugyanez a szellem volt meg a skolasztika korszakaban, mikent arrol a IilozoIia korabeli deIinicioja tanuskodik: Fides quaerens
intellectum.
De hogy knnyebben tudjunk megszabadulni a megszokott elkepzelesektl, amelyek tekintelyk Iolytan
megakadalyozhatjak, hogy olyannak lassuk a dolgokat, amilyenek, mieltt belevagnank a kerdes targyalasaba,
tekintsnk at nehany olyan, kzkelet deIiniciot, amelyeken keresztl eppen ezek az eliteletek Iogalmazodtak
meg.
1.1. I
Van egy olyan Iogalom, amely altalanosan elIogadott nezet szerint valamennyi vallasi dologra jellemz, ez
pedig a termeszetIltti Iogalma. Ezen a dolgok olyan rendjet kell erteni, amely meghaladja
IelIogokepessegnket; a termeszetIltti a miszterium, a megismerhetetlenseg, az erthetetlenseg vilaga. A vallas
eszerint valamiIele spekulacio volna arrol, ami elerhetetlen a tudomany, s meg altalanosabban a szabatos
gondolkodas szamara. ,Meg a legellentetesebb tanokat hirdet vallasok is megegyeznek abban irja Spencer ,
hogy hallgatolagosan elismerik: a vilag, mindazzal, amit tartalmaz, s ami krlveszi, magyarazatra varo
miszterium'; igy hat a vallas lenyege szerinte ,egy olyasIajta mindenhato dologba vetett hit, ami meghaladja az
ertelmet'.69 Hasonlokeppen Max Mller is ugy tartotta, hogy minden vallas ,kiserlet a IelIoghatatlan
IelIogasara, a kiIejezhetetlen kiIejezesere, trekves a vegtelen Iele'.70
Annyi bizonyos, hogy a miszterium erzete valoban jelents szerepet jatszott bizonyos vallasokban, nevezetesen
a keresztenysegben. De azt is hozza kell tenni, hogy e szerep jelentsege sajatos modon ingadozott a
keresztenyseg trtenelme soran. Vannak olyan idszakok, amikor e Iogalom hatterbe szorul es elhalvanyul. A
XVII. szazad emberenek peldaul nem volt semmi olyan a dogmaban, ami zavaro lett volna az ertelem szamara;
a hit knnyen sszhangba hozhato volt a tudomannyal es a IilozoIiaval, az olyan gondolkodok pedig, mint
Pascal, akik elesen atereztek a dolgokban rejl melyseges homalyt, oly kevesse voltak sszhangban korukkal,
hogy kortarsaik nem is ertettek meg ket.71
Annyi bizonyos, hogy a miszterium csak nagyon kesn jelenik meg a vallasok trtenelmeben; nemcsak a
primitivnek nevezett nepektl, hanem mindazon nepektl is idegen, amelyek nem ertek meg el az intellektualis
kultura egy bizonyos Iokara. Igaz, ha azt latjuk, hogy jelentektelen targyaknak rendkivli erenyeket
tulajdonitanak, a vilagmindenseget pedig olyan lenyekkel nepesitik be, amelyek egymassal ssze nem ill
elemekbl allnak es a mindentt jelenleves nehezen elkepzelhet tulajdonsagaval rendelkeznek, akkor hajlunk
ra, hogy ezekben a vilagkepekben misztikus jelleget lassunk. Ugy gondoljuk, hogy az emberek csak azert nem
tudtak lemondani a mi modern elmenk szamara zavarba ejt kepzetekrl, mert nem voltak kepesek racionalisabb
magyarazatot talalni helyettk. Valojaban azonban ezek a meglep magyarazatok a primitiv ember szamara a
lehet legegyszerbbek. Nem valamiIele ultima ratiot lat bennk, melyhez az ertelem csak ketsegbeeseseben
Iolyamodik; szamara ez a krnyez vilag legkzvetlenebb elkepzelesi es megertesi modja. Nincs szamara
semmi meglep abban, hogy hangadassal vagy kezmozdulattal parancsolni lehet az elemeknek, meg lehet
allitani, vagy siettetni lehet a csillagok jarasat, est lehet Iakasztani vagy el lehet allitani azt stb. Az szamara a
Ild vagy a taplalkozasat biztosito allatok termekenyseget elsegit ritusok nem irracionalisabbak, mint
szamunkra az agronomusaink altal alkalmazott, hasonlo celzatu technikai eljarasok. Nem lat semmi kiIejezetten
misztikust az eIIajta modokon megidezett hatalmakban. Ezek az erk nyilvan masmilyenek, mint amilyeneket a
mai tudosok gondolnak el s tanitanak bennnket hasznalni; masIelekeppen viselkednek, masIelekeppen lehet
igaba Iogni ket; de aki hisz bennk, annak szamara nem IelIoghatatlanabbak, mint a nehezkedes vagy az
elektromossag a mai Iizikusok szamara. Latni Iogjuk egyebkent meg e knyv lapjain, hogy a termeszeti erk
Iogalma nagy valoszinseggel a vallasi erk Iogalmabol eredeztethet; eszerint nem lehet akkora szakadek a
kett kzt, mint amekkora a racionalis es az irracionalis kzt tatong. Meg az sem bizonyitek irracionalis
voltukra, hogy a vallasi erket gyakran spiritualis entitasok, tudatos akaratok Iormajaban gondoljak el. Az elme
nem vonakodik a priori annak Ieltetelezesetl, hogy az ugynevezett elettelen dolgokat, mikent az emberi testet
is, ertelmek mozgassak, jollehet a mai tudomany nemigen eri be ezzel a hipotezissel. Amikor Leibniz azzal allt
I
18
72 Introduction to the Historv of Religion, 15. skk.
el, hogy a klvilagot szellemek hatalmas tarsadalmakent kell IelIogni, akik kzt nincs es nem is lehet mas
kapcsolat, mint szellemi, racionalisnak tekintette magat, s egyetemes animizmusaban semmi olyasmit nem
latott, ami zavaro lett volna az ertelem szamara.
A mai ertelemben vett termeszetIltti gondolata egyebkent ujabb kelet: Ieltetelez ugyanis egy ellentetes
gondolatot is, amelyet tagad, s amelyben nincs semmi primitiv. Csak akkor lehetett azt mondani bizonyos
tenyekrl, hogy termeszetIlttiek, amikor mar megvolt az az erzesnk, hogy a dolgoknak van egv termes:etes
rendfk, vagyis hogy a vilag jelensegeit szksegszer kapcsolatok, ugynevezett trvenyek ktik egymashoz.
Ennek az elvnek a Ienyeben aztan minden, ami athagta e trvenyeket, ohatatlanul mint a termeszeten,
kvetkezeskepp az ertelmen kivl allo dolog jelent meg: mert ami ebben az ertelemben termeszetes, az egyben
racionalis is, leven hogy e szksegszer kapcsolatok pusztan a dolgok logikai kapcsolodasi modjat Iejezik ki.
Csakhogy az egyetemes determinizmusnak ez a Iogalma viszonylag ujabb kelet; meg az antikvitas nagy
gondolkodoinak sem sikerlt teljes mertekben tudatara ebrednik. Az erdem a pozitiv tudomanyoke; ezen a
posztulatumon alapulnak, ezt bizonyitottak Iejldesk soran. Amig azonban ez az elv meg nem volt meg, illetve
nem szilardult meg elegge, addig a legcsodasabb esemenyekben sem volt semmi olyasmi, ami ne lett volna
teljes mertekben IelIoghato. Amig nem tudtak, hogy a dolgok rendjeben van valami megingathatatlan es
megvaltoztathatatlan, amig minden esemenyben a dolgokhoz kapcsolodo akaratok mvet lattak, addig
termeszetesnek talaltak, hogy ezek az akaratok vagy masok nkenyesen megvaltoztassak e rendet. Ezert a
csodas isteni kzbeavatkozasok az antikvitas embere szamara nem voltak a szo mai ertelmeben vett csodak.
Hanem szep, ritka, vagy borzaszto szinjatekok, amelyeken lehetett meglepdni, amelyekben lehetett
gynyrkdni (GRG SZO, mirabilia, miracula); de semmikepp sem tekintettek ugy ket, mint valamiIele, a
misztikus vilagra nyilo alagutat, ahova az ertelem mar nem kepes behatolni.
Ez a mentalitas mar csak azert is knnyen erthet, mert meg nem tnt el teljesen a krnkbl. Bar a
determinizmus elve ma mar szilardan beeplt a Iizikaba es a termeszettudomanyokba, a
tarsadalomtudomanyokban csak egy evszazada jatszik szerepet, es meg ma is sokan ketsegbe vonjak. Csak
keves szellemet itatott at az a gondolat, hogy a tarsadalmak is szksegszer trvenyeknek vannak alavetve, s
ezert termeszeti vilagot alkotnak. Ennek kvetkezteben az emberek meg mindig igazi csodakban hisznek. Azt
allitjak peldaul, hogy a trvenyhozo csak ugy, puszta akaratanal Iogva, a semmibl teremthet uj intezmenyeket;
hogy valamely tarsadalmi rendszert egy masikba alakithat, pontosan ugy, ahogy oly sok vallas hivi szerint az
isteni akarat a semmibl hozta letre a vilagot; vagy hogy lenyeket egymasba valtoztathat at. A tarsadalmi
tenyeket illeten meg ma is a primitivek mentalitasaval rendelkeznk. Ha azonban a szociologia teren annyi
kortarsunk ragadt le ennel az elavult IelIogasnal, az nem azert van, mert a tarsadalmak elete homalyosnak vagy
rejtelyesnek tnik szamukra; azert elegednek meg ily knnyen e magyarazatokkal, azert ragaszkodnak
krmszakadtaig a tapasztalat altal szamtalanszor megcaIolt illuziokhoz, mert a tarsadalmi tenyek a vilag
legegyszerbb dolgainak tnnek a szamukra; mert meg nem ereztek at tenyleges homalyukat, mert nem ismertek
Iel, hogy e homaly Iokozatos eloszlatasahoz a termeszettudomanyok Iaradsagos eljarasaihoz kell Iolyamodniuk.
Ugyanez a szellemi beallitottsag rejlik szamos olyan vallasi hiedelem melyen, amely leegyszersit
szemleletevel lep meg bennnket. A tudomany, es nem a vallas tanitotta meg arra az embereket, hogy a dolgok
bonyolultak es nehezen erthetk.
Na de az emberi szellemnek, Ieleli erre Jevons,72 nincs szksege kimondottan tudomanyos kulturara, anelkl is
eszreveszi, hogy a tenyeknek meghatarozott egymasutanjai vannak, allando rendben ismetldnek, masIell azt is
megIigyeli, hogy ez a rend gyakran Ielborul. ElIordul, hogy a Nap hirtelen eltnik; hogy az es nem esik,
amikor pedig varhato; hogy a Hold csak kesbb jelenik meg, miutan periodikus rendszeresseggel eltnt stb.
Mivel ezek az esemenyek kivl esnek a dolgok szokasos rendjen, klnleges, kiveteles, azaz tulajdonkeppen
termeszetIltti okokkal magyarazzak ket. IlyenIorman szletett volna meg a termeszetIltti gondolata,
mindjart a trtenelem kezdeten, s eszerint igy trtent, hogy a vallasi gondolkodasnak mar ekkor rendelkezesere
allt nnn targya.
Csakhogy elszr is a termeszetIltti korant sem vezethet vissza az elre nem lathatora. Az uj eppugy a
termeszet resze, mint az ellentete. Ha azt konstataljuk, hogy a jelensegek altalaban meghatarozott rend szerint
kvetik egymast, akkor azt is megIigyeljk, hogy e rend mindig csak hozzavetleges, esetrl esetre nem azonos
I
19
73 JEVONS: i. m. 23. o.
74 Lasd alabb: III. knyv, II. Iej.
75 Prolegomnes a lhistoire des religions, 34. o.
76 La civilisation primitive, I. 491. o.
nmagaval, mindenIajta kivetelek vannak benne. Ha csak egy kis tapasztalatunk is van, akkor hozzaszokunk,
hogy varakozasunkban gyakran csalodnunk kell, s e csalodasok sokkal gyakoribbak annal, semhogy
klnlegesnek erzekelnenk ket. A bizonyos mertek esetlegesseg eppugy tapasztalati adat, mint a bizonyos
mertek egyntetseg; ezert semmi okunk sincs ra, hogy barmelyikket mas okokhoz es erkhz soroljuk, mint
amelyek a masikat vezerlik. Ahhoz tehat, hogy a termeszetIltti gondolatahoz jussunk, nem eleg varatlan
esemenyekbe tkznnk; az is szkseges hozza, hogy e varatlan esemenyeket mint lehetetlent Iogjuk Iel, vagyis
ne tudjuk sszeegyeztetni azzal a renddel, amely szerintnk joggal vagy tevesen a dolgok termeszetes
rendjebl szksegszeren kvetkezik. A szksegszer rend Iogalmat azonban a pozitiv tudomanyok epitettek Il
lepesrl lepesre, kvetkezeskepp az ezzel ellentetes Iogalom nem letezhetett mar elttk.
De barmit is kepzeltek az emberek a tapasztalt ujdonsagokrol es esetlegessegekrl, e kepzetekben nincs semmi
olyan, amivel a vallasokat jellemezhetnenk. Mert a vallasos vilagkepek mindenekeltt nem azt akarjak kiIejezni
es megmagyarazni, ami a dolgokban kiveteles es abnormalis, hanem eppenseggel azt, ami allando es
szabalyszer bennk. Az esetek tbbsegeben az istenek nem a szrnysegek, Iurcsasagok, anomaliak
magyarazatara szolgalnak, hanem sokkal inkabb a vilag szokasos Iolyasat, a csillagok jarasat, az evszakok
valtakozasat, a nvenyzet evenkenti megujulasat, a Iajok allandosagat stb. igazoljak. A vallasi Iogalma tehat
tavolrol sem esik egybe a klnleges es az elrelathatatlan Iogalmaval. Jevons erre azt Ieleli, hogy a vallasi
erknek ez a koncepcioja nem primitiv. Szerinte elszr azert kepzeltek el ket, hogy a rendetlenseget, a
veletleneket magyarazzak velk, s csak aztan hasznaltak Iel ket a termeszet egyIormasagainak igazolasara.73
De nem latjuk be, mi birta volna ra az embereket, hogy idvel ily nyilvanvaloan ellentetes Iunkciokkal lassak el
ket. Raadasul teljesen nkenyes az a hipotezis, amely szerint a szent lenyeket eleinte a negativ, arto szerepre
korlatoztak. Latni Iogjuk ugyanis, hogy mar az altalunk ismert legegyszerbb vallasokban is elssorban az a
Ieladatuk, hogy pozitiv modon tartsak Inn az elet normalis Iolyasat.74
Igy hat a miszterium gondolata nem eredend. Nem adatott meg elre az embernek; az ember kovacsolta
maganak, sajat kezevel, az ellentettjevel egyidejleg. S ezert van csak keves vallasban valamennyire is jelen.
Nem jellemezhetjk tehat vele a vallasi jelensegeket, mert akkor kizarnank a deIiniciobol a deIinialando tenyek
tbbseget.
1.2. II.
Van egy masik gondolat is, amellyel gyakran probaltak meghatarozni a vallast: az istenseg gondolata. ,A vallas
az emberi elet azon erzestl valo meghatarozottsaga mondja A. Reville , mely szerint az emberi szellemet
kapcsolat Iz egy misztikus szellemhez, amelyrl elismeri, hogy uralkodik a vilagon es rajta is, es amellyel
szereti egyeslve erezni nmagat.'75 Ketsegtelen teny, hogy ha az ,istenseg' szot pontos es szk ertelemben
hasznaljuk, akkor a deIinicio szamos nyilvanvaloan vallasi tenyt kirekeszt magabol. A halottak lelkei, a
klnIele rangu szellemek, amelyekkel a legklnIelebb nepek vallasi kepzelete oly gyakran tlti be a
termeszetet, mindig ritusok, st gyakran szabalyos kultusz targyai; de megsem istenek a szo tulajdonkeppeni
ertelmeben. Ahhoz, hogy a deIinicio ket is Iellelje, eleg, ha az ,isten' szot a tagabb ,szellemleny' kiIejezessel
helyettesitjk. Ezt tette Tylor: ,Amikor az alsobbrend Iajok vallasait szisztematikusan akarjuk tanulmanyozni,
az els lenyeges pont az, hogy deIinialjuk es kiIejtsk, mit ertnk vallason. Ha valamely Ielsbb istensegben
valo hitet ertenenk rajta |...| akkor eleg sok trzset kizarnank a vallasos vilagbol. De ennek a tul szk
deIinicionak az a hibaja, hogy a vallast nehany kesbbi Iejlemenyevel azonositja |...| Erdemesebb inkabb a
szellemlenyekben valo hitet tenni meg a vallas minimum-deIiniciojanak.'76 Szellemlenyeken tudatos alanyokat
kell erteni, akik Ielsbbrend kepessegekkel rendelkeznek, mint az atlagemberek; ez a minsites eppugy
megIelel a halottak lelkeinek, a szellemeknek, a demonoknak, mint a tulajdonkeppeni istensegeknek.
Figyeljk meg, milyen sajatos vallasIelIogas tkrzdik ebben a deIinicioban. A velk lehetseges kapcsolat
II.
20
77 Mar a Golden Bough els kiadasaban, I. 3032. o.
78 Nevezetesen Spencer es Gillen, s meg Preuss is, aki minden, nem individualizalt vallasi ert magikusnak nevez.
79 BURNOUF: Introduction a lhistoire du bouddhisme indien, 2. kiad. 464. o. Az idezet utolso szava azt jelenti, hogy a buddhizmus meg az
rkkevalo termeszet letezeset sem Iogadja el.
80 OLDENBERG: Le Bouddha, 51. o. (Irancia Iord., Paris, Alcan, majd P.U.F.).
81 BARTH: The Religions of India, 110. o.
82 OLDENBERG: i. m. 214, 318. o. V. KERN: Histoire du bouddhisme dans lInde, I. ktet, 389. skk.
83 Uo. 258. o.; BARTH: i. m. 110. o.
84 Uo. 314. o.
85 BARTH: i. m. 108. o. ,Mely meggyzdesem irja BurnouI is , hogy ha kya | Buddha | nem talalt volna maga krl egy panteont,
tele olyan istenekkel, amelyeket megneveztem, akkor semmi szksege nem lett volna arra, hogy kitalalja ket.'
86 BURNOUF: i. m. 117. o.
87 KERN: i. m. 289. o.
kizarolag az altalunk nekik tulajdonitott termeszet Iggvenye. E szellemlenyek tudatos lenyek; csakis ugy
hathatunk rajuk, ahogy altalaban tudatos lenyekre hat az ember, vagyis pszichologiai modszerekkel; meg kell
probalni meggyzni, meghatni ket: szoval (knyrgessel, imadsaggal), vagy adomanyokkal es aldozatokkal. S
mivel a vallasnak eszerint az volna a rendeltetese, hogy e specialis lenyekkel valo kapcsolatunkat szabalyozza,
nem beszelhetnenk vallasrol ott, ahol nincs ima, aldozat, engesztel ritusok stb. Eszerint lenne egy igen
egyszer kriterium, amelynek alapjan meg lehet klnbztetni, mi vallasi, es mi nem. Ehhez a kriteriumhoz
Iolyamodik modszeresen Frazer,77 s vele egytt tbb etnograIus. 78
De barmilyen nyilvanvalonak is tetszik ez a deIinicio vallasos nevelesnkbl Iakado gondolkodasi
szokasainknal Iogva, szamos tenyre nem alkalmazhato, jollehet ezek is a vallas terletehez tartoznak.
Legelssorban is vannak nagy vallasok, amelyekbl az istenek es szellemek gondolata hianyzik, vagy legalabbis
csak masodlagos, halvany szerepet jatszik bennk. Ilyen a buddhizmus. A buddhizmus irja BurnouI ,a
brahmanizmussal szemben isten nelkli moral es Termeszet nelkli ateizmus',79 Oldenberg pedig a maga
reszerl ,isten nelkli vallasnak'80 nevezi. ,Nem ismer el olyan istent, amelytl az ember Iggene irja Barth
, a tana teljesseggel ateista.'81 A buddhizmus lenyeget negy tetel Ioglalja ssze, ezeket nevezik a hivk a negy
nemes igazsagnak.82 Az els ertelmeben a Iajdalom meglete a dolgok rks Iolyasahoz ktdik; a masodik
szerint a Iajdalom oka a vagy; a harmadik ertelmeben a Iajdalom megszntetesenek egyetlen modszere a vagy
kioltasa; a negyedik megnevezi azt a harom allomast, amelyeken at eljutunk a Iajdalom megszntetesehez:
ugymint az egyenesseg, a meditacio, s vegl a blcsesseg, a tan teljes birtoklasa. E harom allomas utan
elerkeznk utunk vegere, a szabadulashoz, a nirvanaban valo dvzleshez.
Nos, ezen elvek egyikeben sincs szo istensegrl. A buddhistat nem erdekli, honnan van e letez vilag, amelyben
el, s amelyben szenved; tenynek83 tekinti, s minden erejevel azon van, hogy szabaduljon belle. MasIell
dvzlese soran csakis magara szamithat; ,semmiIele istennek sem kell ksznetet mondania, amikent a
harcban sem hivja segitsegl egyiket sem'.84 Nem imadkozik a szo szokasos ertelmeben, nem Iolyamodik
Ielsbb lenyekhez es nem keri tamogatasukat, hanem nmagaba Iordul es medital. Ez nem azt jelenti, hogy
,mindenestl tagadja az Indranak, Agninak vagy Varunanak85 nevezett lenyek letet, de ugy tekinti, hogy nem
tartozik nekik semmivel, es nincs semmi kze hozzajuk', mert hatalmuk csak a Ildi vilag javaira terjed ki,
amelyek szamara ertektelenek. Tehat abban az ertelemben ateista, hogy nem erdekli, vannak-e istenek.
Egyebkent, meg ha lennenek is, s valamiIele hatalommal birnanak is, a szent, a megszabadult magasabb
rendnek tekinti magat naluk; mert a lenyek meltosagat nem az adja meg, hogy a dolgokra gyakorolt hatasuk
milyen nagy terletet lel Il, hanem kizarolag az, hogy az dvzleshez vezet ut mely Iokaig jutottak el 86
Igaz, Buddhat, legalabbis a buddhista egyhaz bizonyos Ielekezeteiben, vegl is egyIajta istennek tekintettek.
Megvannak a templomai; kultusza lett, bar e kultusz igen egyszer, mivel lenyegeben viragok adomanyozasara
es nehany relikvia vagy megszentelt kep imadasara korlatozodik, tehat az egesz semmi mas, mint az emlekezet
apolasa. Csakhogy elszr is Buddha eIIajta istenitese, Ielteve, hogy a kiIejezes pontos, pusztan az ugynevezett
eszaki buddhizmus sajatja. ,A manapsag ismert adatok alapjan allithato irja Kern , hogy a deli buddhistak,
illetve a kevesbe elrehaladott eszaki buddhistak is ugy beszelnek tanaik megalapozojarol, mintha ember
volna.'87 Klnleges, az egyszer halandoet meghalado kepessegeket tulajdonitanak ugyan Buddhanak, de
Indiaban, s egyebkent a legklnIelebb vallasok szazaiban is nagyon regi hiedelem, hogy a nagy szentek
kiveteles erenyekkel rendelkeznek;88 mindamellett a szent nem isten, amikent a pap vagy a varazslo sem az,
dacara a nekik tulajdonitott emberIeletti kepessegeknek. MasIell a legtekintelyesebb tudosok szerint ez a Iajta
II.
21
88 Az Indiaban altalanosan uralkodo hiedelem szerint a nagy szentseg szksegszeren termeszetIltti kepessegekkel jar ez az egyetlen
tamasz, amit kya | Buddha | a szellemekben talalhatott (BURNOUF: i. m. 119. o.).
89 BURNOUF: i. m. 120. o.
90 Uo. 107. o.
91 Uo. 302. o.
92 Ezt magyarazza Kern a kvetkez modon: ,Bizonyos tekintetben ember; bizonyos tekintetben nem ember; bizonyos tekintetben sem ez,
sem az.' (I. m. 290. o.).
93 ,Az az elkepzeles, hogy a Kzsseg isteni Inke nem klnl el hiveitl, st tenylegesen ott van kzttk urukkent es kiralyukkent,
olyannyira, hogy a kultusz nem mas, mint e kzs elet allandosaganak kiIejezese nos, ez a kepzet teljesen idegen a buddhistaktol. Az
mesterk a Nirvanaban van; hiaba szolongatnak hivei, nem hallana ket.' (OLDENBERG: Le bouddhisme, 368. o.)
94 ,A buddhista tan, minden lenyeges vonasaval egytt, akkor is letezhetne jelenleg ismert Iormajaban, ha Buddha Iogalma teljesen idegen
maradna tle.' (OLDENBERG: i. m. 332. o.) S amit a trtenelmi Buddharol mondtunk, eppugy ervenyes az sszes mitologiai Buddhara is.
95 Lasd ugyanebben az ertelemben Max MLLER: Natural Religion, 103. skk., 190. o.
96 I. m. 146. o.
97 BARTH, in: Encvclopedie des sciences religieuses, VI. 548. o.
teizmus es az altalaban vele jaro komplex mitologia a buddhizmusnak csak elvaltozott, elIerdlt Iormaja.
Buddhat szerintk kezdetben csak ,az emberek legblcsebbjenek' tekintettek.89 Az a IelIogas, miszerint
Buddha nem a szentseg legmagasabb Iokara eljutott ember irja BurnouI , kivl esik meg az egyszer Szutrak
alapjat kepez gondolatok kren is;90 es teszi hozza ugyan ,emberi mivolta annyira ketsegbevonhatatlan
teny mindenki szamara, hogy a legendariumoknak, pedig azoknak semmibe se kerlnek a csodak, eszkbe se
jutott, hogy halala utan istent Iaragjanak belle.91 Igy hat elgondolkodhatunk rajta, vajon sikerlt-e valaha is
teljes mertekben megszabadulnia emberi jellegetl, es szabad-e teljes mertekben istenkent kezelnnk;92
legalabbis sajatos istenkent, akinek szerepe egyaltalan nem hasonlit a tbbiere. Mert az isten mindenekeltt
olyan elleny, akivel az embernek szamolnia kell, s akire szamithat; Buddha viszont meghalt, Ieloldodott a
nirvanaban, s nincs tovabbi beIolyasa az emberi esemenyek menetere.93
De barki barmit is tart Buddha isteni mivoltarol, annyi bizonyos, hogy ez a elkepzeles teljesen kivl all azon,
ami igazan lenyeges a buddhizmusban. A buddhizmus lenyege ugyanis mindenekeltt az dvzles, az
dvzleshez pedig kizarolag az szkseges, hogy az ember ismerje a jo tant es alkalmazza a gyakorlatban.
Nyilvan nem valhatott volna ismerette a tan, ha Buddha nem nyilatkoztatja ki; de miutan e kinyilatkoztatas
megtrtent, Buddha elvegezte a mvet. Ettl Iogva megsznt a vallasi elet szkseges tenyezjenek lenni. A negy
szent igazsag gyakorlasa akkor is lehetseges lenne, ha a kinyilatkozo szemely emleke eltnne az
emlekezetbl.94 Egeszen mas a helyzet a keresztenysegben, amely elkepzelhetetlen Krisztus mindig jelen lev
gondolata es Iolyamatosan gyakorolt kultusza nelkl; mert a hivek kzssege a meg mindig el es nap mint nap
Ielaldozott Krisztuson keresztl erintkezik a szellemi elet legIelsbb Iorrasaval.95
Az elzek India egy masik nagy vallasara, a dzsainizmusra is ervenyesek. A ket tan egyebkent erezheten
egyIorman Iogja Iel a vilagot es az eletet. ,A buddhistakhoz hasonloan irja Barth a dzsainistak is ateistak.
Nem teteleznek Iel teremtt; szamukra a vilag rk, es kiIejezetten tagadjak, hogy letezne egy tkeletes,
rkkevalo leny. A Dzsina tkeletes lett, de eredetileg nem volt az.' Az eszaki buddhistakhoz hasonloan a
dzsainistak is, legalabbis nemelyek kzlk, visszatertek egyIajta deizmushoz; a dekkani Ieliratok egy resze
Dzsinapatit, egy Ielsbbrend Dzsina-Ielet emlit steremtkent; ez a megIogalmazas azonban teszi hozza
ugyan ,ellentetben all a legautentikusabb szerzk legegyertelmbb kijelenteseivel'.96
Ha egyebkent az isteni iranti kzny ennyire Iejlett a buddhizmusban es a dzsainizmusban, annak az az oka,
hogy csirajaban megvolt mar a brahmanizmusban is, amelybl mindkett szarmazik. A brahmanikus spekulacio
ugyanis, legalabbis bizonyos Iormaiban, ,a vilagegyetem kimondottan materialista es ateista magyarazatahoz
jutott el'.97 Idvel az a sok istenseg, akit India nepei megtanultak imadni, mintegy sszeolvadt egy
szemelytelen, elvont, els?egyes? principiumIelebe, amely minden letez lenyege. Ezt az immar semmiIele
szemelyes istenseget nem tartalmazo Ielsbbrend valosagot az ember magaban hordozza; pontosabban egy
vele, mivel ezen kivl semmi sem letezik. Ahhoz, hogy megtalalja es egyesljn vele, nem nmagan kivl kell
keresnie valamiIele kls tamaszt; eleg, ha magara koncentral es medital. ,Amikor a buddhizmus belevag abba
a nagy vallalkozasba irja Oldenberg , hogy isten nelkli vallast teremtsen, es olyan vilagot kepzeljen el,
amelyben az ember maga gondoskodik nnn dvzleserl, akkor a brahmanikus spekulacio mar elkeszitette
a terepet e kiserletre. Az istenseg Iogalma lassankent visszaszorult; a regi istenIigurak elhalvanyuloban vannak
es eltnnek; a Brahma ott tronol magasan a Ildi vilag Iltt a maga rks nyugalmaban, s csak egyetlen
szemely maradt, aki aktivan reszt vehet a szabadulas nagy mveben: az ember maga.'98 Ime, ama vallasi
II.
22
98 Le Bouddha, 51. o.
99 1Sam 21,6.
100 Lev 12.
101 MTrv 22,10.11.
102 La religion vedique, I. 122. o.
103 La religion vedique, 133. o.
104 Mi sem tanuskodik jobban az embernek a mennyei vizekre gyakorolt magikus hatasarol, mint a X, 32, 7 vers, amelyben ez a hiedelem
oly altalanos jelleggel jut kiIejezesre, hogy a mai emberre eppugy alkalmazhato, mint valosagos vagy mitologiai seire is: ,A tudatlan
megkerdezte a tudost; a tudostol kitanittatvan cselekedett, s ime az kitanittatasanak eredmenye: elerte, hogy Iolyjanak a zugok.' (137. o.)
105 Uo. 139. o.
106 Tovabbi peldakat talalunk Hubert-nel, a ,magia' szocikkben, in: Dictonnaire des Antiquites, VI. 1509. o.
Iejldes jelentekeny szakasza, amely sszessegeben a szellemi leny es az istenseg Iokozatos hatterbe
szorulasabol allt. Es ime, olyan nagy vallasok, amelyekben az invokacio, az engeszteles, az aldozat es a
tulajdonkeppeni imadsag egyaltalan nem jatszik Iontos szerepet; ezek kvetkezeskeppen nem is tekinthetk
olyan megklnbztet jegyeknek, amelyek alapjan egyesek a kimondottan vallasi megnyilvanulasokat velik
Ielismerni.
De meg a nagy deista vallasokon bell is szamos olyan ritust talalunk, amely teljesen Iggetlen barmiIele isten
vagy szellemi leny gondolatatol. Van elszr is egy sereg tiltas. A Biblia peldaul azt rendeli a nnek, hogy
minden honapban egy meghatarozott idszakban elklnlve eljen;99 hasonlo elklnlest ir el a szles
alatt;100 megtiltja a szamar es a lo egytt valo beIogasat, lennel kevert kenderbl keszlt ruha hordasat, 101
anelkl hogy belathato lenne, miIele szerepet jatszik ezekben a tiltasokban a Jehovaba vetett hit; mert Jehova
nincs jelen az ekkeppen tiltott kapcsolatokban, s ily modon ezek nem is erdekelhetik. Ugyanez mondhato el az
elelmiszerekkel kapcsolatos tiltasok nagy reszerl is. Es e tiltasok nemcsak a heberekre jellemzk; klnbz
Iormakban ott talaljuk ket, hasonlo jelleggel, szamtalan vallasban.
Igaz, hogy ezek a ritusok tisztan negativak, ettl azonban meg eppugy vallasiak. Raadasul vannak meg olyanok
is, amelyek aktiv vagy passziv reszvetelt kvetelnek meg a hivektl, de ezek is epp ilyen termeszetek.
Maguktol hatnak, hatekonysaguk nem Igg semmiIele isteni hatalomtol; automatikusan a letjogosultsagukat
jelent hatassal jarnak. Nem imadsagok, nem is egy olyan lenynek tett Ielajanlasok, akinek joakaratatol Igg a
vart eredmeny; ezt az eredmenyt a ritualis cselekedet hozza meg automatikusan. Pontosan ugyanez a helyzet a
vedikus vallasi aldozatnal. ,Az aldozat irja Bergaigne kzvetlen beIolyast gyakorol az egi jelensegekre';102
magatol mindenhato, barmiIele isteni beIolyas nelkl. Peldaul aldozat trte be annak a pincenek az ajtajat,
amelybe a hajnalok voltak bezarva, s igy hozta meg a reggeli IenyIakadast.103 Hasonlokeppen a megIelel
himnuszok okoztak, kzvetlenl, hogy a mennyei vizek a Ildre Iolytak, megpedig a: istenek ellenere. 104
Bizonyos nsanyargatasok ugyanilyen hatekonyak. St: ,Az aldozat olyannyira par excellence hatook, hogy
ennek tulajdonitjak meg az emberek, st az istenek eredetet is. EIIajta vilagkep joggal tnhet klnsnek. De
megmagyarazhato ugy, mint az aldozat mindenhatosagaba vetett gondolat egyik utolso Iolyomanya.'105
Ugyhogy Bergaigne munkajanak egesz els reszeben masrol sincs szo, mint olyan aldozatokrol, amelyekben az
istensegek semmiIele szerepet nem jatszanak.
E teny nem a vedikus vallas sajatja; ellenkezleg, ugyancsak altalanos. Minden kultuszban vannak olyan
gyakorlatok, amelyek maguktol hatnak, egy olyan bels er altal, amely a sajatjuk, s egyetlen istennek sem kell
kzbeekeldnie a ritust vegrehajto ember es az elerend cel kze. Az ugynevezett satoros nnepen a zsido azert
lengette bizonyos ritmusban a IzIaagakat, hogy a szelet Iujasra, az est esesre sztkelje; es ugy hittek, hogy a
kivant jelenseg automatikusan kvetkezik a ritusbol, Ielteve hogy megIelel modon hajtjak vegre.106 Egyebkent
ez magyarazza, miert tulajdonit csaknem minden kultusz elsrend Iontossagot a szertartasok anyagi reszenek.
Ez a vallasi Iormalizmus, amely minden valoszinseg szerint a jogi Iormalizmus elkepe, abbol Iakad, hogy az
elmondando Iormulak, a vegrehajtando mozgasok leven, hogy magukban hordozzak hatekonysaguk Iorrasat
elvesztenek e hatekonysagot, ha nem Ielelnenek meg pontosan a siker altal Ielszentelt tipusnak.
Igy hat vannak isten nelkli ritusok, st olyan ritusok is, amelyekbl az istenek szarmaznak. Nem az sszes
vallasi ereny szarmazik isteni szemelyekbl; s vannak olyan kulturalis kapcsolatok, amelyeknek nem az a
celjuk, hogy az embert valamely istenseggel egyesitsek. A vallas tehat tullep az istenek vagy a szellemek kren,
s ezert nem hatarozhato meg kizarolag ez utobbiak gondolataval.
III
23
107 Nem szolva a blcsekrl es a szentekrl, akik ezen igazsagokat gyakoroljak, s ennelIogva szinten a szakralis vilagba tartoznak.
1.3. III
E deIiniciokat kikszblven nezznk most mar szembe magunk is a kerdessel.
Elszr is Iigyeljk meg, hogy mindezekben a megIogalmazasokban a maga egeszeben probaljak meg
kzvetlenl kiIejezni a vallast. Ugy jarnak el, mintha az valamiIele lathatatlan entitasIelet alkotna, holott
reszekbl Iormalt egesz; mitoszok, ritusok, szertartasok tbbe-kevesbe komplex rendszere. Marpedig valami
egeszet csak a reszeihez valo viszonyaval lehet meghatarozni. Modszeresebben jarunk tehat el, ha elbb a
minden vallasban meglev elemeket probaljuk meg jellemezni, s csak azutan az egyesleskbl letrejv
rendszert. Ez a modszer annal is inkabb adja magat, mivel vannak olyan vallasi jelensegek, amelyek egyetlen
meghatarozott vallashoz sem kapcsolhatok. Ezekkel Ioglalkozik a Iolklor. Altalaban letnt vallasok tredekeirl,
szervezetlen, tovabbel cskevenyeirl van szo; de vannak olyanok is, amelyek spontan, helyi hatasokra
szletnek. Nalunk Europaban a keresztenyseg probalta meg ezeket Ielszivni es magaba olvasztani, kereszteny
szinezetet adva nekik. Mindazonaltal sok olyan is van, amely meg a kzelmultban is Iennmaradt, illetve mind a
mai napig viszonylag nallo eletet el: majusIa-nnep, nyari napIordulo, karneval, klnbz szellemekben,
helyi demonokban valo hiedelmek stb. Vallasi jellegk ugyan eltnben van, vallasi jelentsegk megis oly
nagy, hogy Mannhardt es iskolaja eppen ezeknek ksznheten tudta megujitani a vallastudomanyt. Ha egy
deIinicio nem vetne szamot velk, akkor nem Ioglalhatna magaba mindent, ami vallasi.
A vallasi jelensegek teljesen termeszetes modon ket alapkategoriara oszlanak: hiedelmekre es ritusokra. Az
elbbiek, melyek velemenyallapotok, kepzetekbl allnak; az utobbiak meghatarozott cselekvesi modok. A
tenyek e ket osztalya kzt legalabb akkora a tavolsag, mint a gondolat es a tett kzt.
A ritusokat csakis targyuk specialis termeszete alapjan hatarozhatjuk es klnbztethetjk meg a tbbi emberi
szokastol, nevezetesen az erklcsi szokasoktol. Valamely erklcsi trveny ugyanis a ritushoz hasonloan elirhat
szamunkra cselekvesi modokat, de ezek masIajta targyakra iranyulnak. Tehat a ritus targyat kellene
jellemeznnk, hogy magat a ritust jellemezni tudjuk. Marpedig e targy specialis termeszetet a hiedelem Iejezi ki.
Vagyis a ritust csak a hiedelem deIinialasa utan hatarozhatjuk meg.
Valamennyi ismert egyszer avagy komplex vallasi hiedelem kzs jegye az, hogy a valosagos vagy idealis
dolgokrol alkotott kepzetek olyan Ielosztasat tetelezi Iel, amely e kepzeteket ket osztalyba, ket egymassal
szemben allo Iajtara csoportositja, es e ket osztalyt altalaban vilagos megnevezessel illeti, amit a profan es a
s:ent (s:akralis) szo eleg jol ad vissza. A vilag ket terletre oszlik, az egyikben van minden, ami szent, a
masikban minden, ami proIan ez a vallasos gondolkodas megklnbztet jele; a hiedelmek, a mitoszok, a
gnomak, a legendak olyan kepzetek vagy kepzetrendszerek, amelyek a szent dolgok termeszetet, a nekik
tulajdonitott erenyeket es kepessegeket, trtenelmket, egymassal illetve a proIan dolgokkal valo kapcsolatukat
Iejezik ki. De szent dolgokon nem csupan azokat a szemelyeket kell ertennk, akiket isteneknek vagy
szellemeknek neveznek; egy szikla, egy Ia, egy Iorras, egy k, egy Iadarab, egy haz, egyszoval barmilyen dolog
lehet szent. A ritusnak is lehet szakralis jellege; st nincs olyan ritus, amely ne lenne valamilyen mertekben az.
Vannak szavak, mondasok, Iormulak, amelyeket csak a megszentelt szemelyek ejthetnek ki; vannak gesztusok,
mozgasok, amelyeket nem mindenki vegezhet el. A vedikus aldozat azert volt annyira hatekony, azert hozhatott
letre a mitologia szerint isteneket is, es azert nem korlatozodott pusztan a kegyeik elnyeresere, mert maga is a
legszentebb lenyek erejehez hasonlatos ervel birt. A szent dolgok kret tehat nem lehet egyszer s mindenkorra
meghatarozni; kiterjedese vallasonkent vegtelenl valtozo. Igy lehetseges, hogy a buddhizmus is vallas; ugyanis
isten hianyaban is Ieltetelez szent dolgokat, nevezetesen a negy szent igazsagot es az abbol ered
gyakorlatot.107
Eddig azonban csak annyit tettnk, hogy peldakeppen Ielsoroltunk bizonyos szamu szent dolgot: most mar arra
kell ramutatnunk, mely altalanos jellemvonasaikkal klnbztethetk meg a proIan dolgoktol.
Csabito lenne elszr is annak alapjan deIinialni a szent dolgokat, hogy altalaban hol helyezkednek el a lenyek
hierarchiajaban. Szivesen tekintik ezeket ugy, mint meltosag es hatalom tekinteteben a proIan dolgok,
elssorban az ember Iltt allokat, mar amikor az ember csak ember, s nincsen benne nmaganal Iogva valami
III
24
108 Ezzel nem azt mondjuk, hogy e kapcsolatok nem lthetnek vallasi jelleget. De nem szksegszeren birnak azzal.
109 SCHULTZE: Fetichismus, 129. o.
110 E szokasokra Frazernel talalunk peldakat (Golden Bough, 2. kiad. I. 81. skk.).
111 Az az elkepzeles, amely szerint a proIan ugy all szemben a szenttel, mint az irracionalis a racionalissal, a IelIoghato a misztikussal, nem
mas, mint ezen ellentet egyik megjelenesi Iormaja. Ahogy letrejtt a tudomany, proIan jelleget lttt, klnsen a kereszteny vallasok
szemeben: ezert aztan ugy tekintettek, hogy nem alkalmazhato a szent dolgokra.
112 Lasd FRAZER: ,On some Ceremonies oI the Central Australian Tribes', in: Australasian Association for the Advancement of Science,
1901, 313. skk. Ez a IelIogas egyebkent rendkivl altalanos. Indiaban az aldozati aktusban valo puszta reszvetelnek is ugyanez a hatasa; az
aldozat-bemutato azaltal, hogy belep a szent dolgok krebe, mas szemellye valtozik (lasd HUBERT MAUSS: ,Essai sur le sacriIice',
Annee sociol., II. 101. o.).
szent. Ugyanis az ember a szent dolgokhoz viszonyitva alacsonyabban all, azoktol Igg; e kepzet nyilvan nem
nelklz nemi igazsagot. Csakhogy nem igazan ez jellemz a szakralisra. Ha egy dolog egy masiknak van
alavetve, attol meg nem lesz az a masik dolog szent az elbbihez kepest. A rabszolgak uruktol, az alattvalok a
kiralytol, a katonak a parancsnokuktol, az alavetett osztalyok az uralkodo osztalytol, a Isveny az aranyatol, a
trtet a hatalomtol es az azt tarto kezektl Igg; ha marmost azt mondjuk egy emberrl, hogy vallasosan tisztel
lenyeket vagy dolgokat, s ily modon kimagaslo erteket tulajdonit nekik es elismeri nalanal Ieljebbvalo voltukat,
akkor minden esetben nyilvanvalo, hogy a szot metaIorikus ertelemben hasznaljuk, s hogy e kapcsolatok
voltakeppen egyaltalan nem vallasiak.108
MasIell nem szabad szem ell veszteni, hogy a dolgok szentsegenek klnbz Iokozatai vannak, vannak
olyan dolgok, amelyekkel szemben az ember viszonylag knnyeden banik. Egy amulettnek ugyan szent jellege
van, megsem kelt klns tiszteletet. Meg az istenekkel szemben sem mindig erzi magat az ember kiIejezetten
alacsonyabb rendnek; igen gyakran megtrtenik, hogy Iizikai kenyszert alkalmaz velk szemben a celbol, hogy
kicsikarja, amit kivan tlk. Megveri a Ietist, ha elegedetlen vele, es addig bantalmazza, amig nem mutatkozik
engedelmesebbnek imadoja kivansagaival szemben.109 Ha est akar, kveket dob abba a szent Iorrasba vagy
toba, ahol elkepzelese szerint az esisten lakik; ugy hiszi, hogy e modszerrel kenyszeritheti, hogy kijjjn es
megmutassa magat.110 Ha egyebkent igaz, hogy az ember az istenektl Igg, akkor a Igges klcsns. Az
isteneknek is szksegk van az emberre; az adomanyok, aldozatok nelkl elpusztulnanak. Meg lesz alkalmunk
megmutatni, hogy az isteneknek a hivektl vallo eIIajta Iggese meg a legidealistabb vallasokban is megmarad.
Ha azonban a tisztan hierarchiai alapon valo klnbsegtetel tul altalanos es tul pontatlan kriterium, akkor a
szentet a proIanhoz viszonyitva mar csakis klnnemsegk alapjan hatarozhatjuk meg. E klnnemseg azert
elegend a dolgok ezen osztalyozasanak jellemzesehez es az sszes tbbitl valo megklnbztetesehez, mert
igen sajatos: abs:olut. Az emberi gondolkodas trteneteben nincs meg egy pelda a dolgok ennyire melyen
klnbz, ennyire ellentetes ket kategoriajara. A jo es a rossz hagyomanyos szembeallitasa ehhez kepest
semmi; mert a jo es a rossz egyazon nemnek, tudniillik az erklcsnek ket ellentetes Iajtaja, amikeppen az
egeszseg meg a betegseg is csak egyazonIajta tenyeknek, az eletnek ket klnbz aspektusa; ezzel szemben a
szentet es a proIant mindig es mindenhol ket klnallo nemkent Iogta Iel az emberi szellem, olyan ket vilagkent,
amelyben nincsen semmi kzs. Azok az erk, amelyek az egyikben hatnak, nem egyszeren csak Iokozatilag
klnbznek a masikban is megtalalhato erktl; mas termeszetek. E szembenallast vallasonkent mas es mas
modon kepzeltek el. Az egyikben elegsegesnek tnt, ha a dolgok e ket Iajtajat a Iizikai vilag ket elklnithet
regiojaba helyezik; masutt az egyik csoportot idealis es transzcendens milibe szamzik, a materialis vilag Iltt
pedig teljes mertekben a masik csoport rendelkezik. De bar az ellentet Iormai valtoznak,111 a szembenallas
tenye maga egyetemes.
Ezzel nem azt mondjuk, hogy egyes lenyek soha ne lephetnenek at egyik vilagbol a masikba: ha azonban ilyen
atlepes trtenik, akkor eppen ennek modja teszi nyilvanvalova a vilag lenyegi dualitasat. Ugyanis valosagos
metamorIozisra van szkseg hozza. Ezt bizonyitjak nevezetesen a beavatasi ritusok, amelyeket szamos nepnel
megIigyelhetnk. A beavatas egy olyan, hosszu szertartassor, amelynek celja a Iiatalemberek vallasi eletbe valo
bevezetese: els izben lepnek ki a kisgyermekkort jelent tisztan proIan vilagbol s lepnek be a szent dolgok
krebe. Marpedig ezt az allapotvaltozast nem a mar meglev csirak tovabbIejlesztesekent, hanem totius
substantiae atalakulasakent Iogjak Iel. Ilyenkor azt mondjak, hogy a Iiatalember meghal, az a bizonyos szemely,
aki volt, megsznik letezni, s azon nyomban egy masik lep az elz helyebe. Uj Iormaban szletik ujja. A
megIelel szertartasok ezt a halalt es ezt az ujjaszletest hivatottak megvalositani, s ezt nem szimbolikus
ertelemben, hanem szo szerint igy gondoljak.112 Nem annak bizonyiteka-e ez, hogy a kztt a proIan leny
III
25
113 Lasd, amit Ientebb mondtunk a beavatasrol.
114 A tovabbiak soran magunk Iogunk ramutatni, hogy peldaul a szent dolgok bizonyos, egymassal sszeegyeztethetetlen Iajtai eppugy
kizarjak egymast, mint ahogy a szent is kizarja a proIant.
kztt, aki volt, es a kztt a vallasi leny kztt, akive valik, nincs is atmenet?
Gyakran eppen ez a klnnemseg Iajul igazi antagonizmussa. A ket vilagot nemcsak klnallonak, hanem
egymassal ellensegesnek es egymasra klcsnsen Ieltekenynek kepzelik el. Mivel csak akkor tartozhatunk
teljes mertekben valamelyikhez, ha a masikbol kilepnk, az ember sztnzest erez arra, hogy teljes mertekben
visszavonuljon a proIan vilagbol es kizarolag vallasi eletet eljen. Innen a szerzetesseg: azon termeszetes kzeg
mellett, illetve azon kivl, amelyben az atlagember a vilagi eletet eli, mestersegesen egy olyan, az elbbi
szamara zart kzeget hoznak letre, amely annak tbbnyire majdhogynem a visszaja. Innen a misztikus
aszketizmus, amely gykeresen ki akar irtani az emberbl mindent, ami meg a proIan vilaghoz kti. S vegl
innen a vallasi ngyilkossag barmiIele Iormaja; mert vegl is csak egy modon szabadulhat ki az ember a proIan
vilagbol: ha teljesseggel elmenekl az eletbl.
E ket nem szembenallasat egyebkent kls jegyek is kiIejezik, amelyek alapjan e nagyon specialis osztalyozas
mindentt, ahol csak megvan, knnyen Ielismerhet. Mivel az emberek gondolkodasaban a szent Iogalma
mindig es mindentt elvalik a proIan Iogalmatol, s mivel kzttk valamiIele logikai rt Ielteteleznek, a szellem
legyzhetetlenl viszolyog attol, hogy e dolgok sszekeveredjenek vagy akar csak kapcsolatba lepjenek
egymassal; mert erintkezesk vagy akar csak tul kzvetlen szomszedsaguk kialto ellentetben all a tudatunkban
el klnallasukkal. Szent dolognak par excellence azt nevezzk, amit a proIannak nem szabad, bntetlenl
nem lehet megerintenie. E tiltas nyilvan nem terjed odaig, hogy a ket vilag kzt valo barmiIele kzlekedest
lehetetlenne tegye; mert ha a proIan semmi modon nem lephetne kapcsolatba a szenttel, akkor ez utobbi nem
szolgalna semmire. De tul azon, hogy ez a kapcsolatba lepes mar nmagaban is Ilttebb kenyes mvelet, ami
elvigyazatossagot es hol nagyon, hol kevesbe bonyolult beavatast kvetel,113 a kapcsolat nem is lehetseges
csak akkor, ha a proIan elveszti sajatos jelleget es maga is valamilyen mertekben, illetve valamilyen Iokon
szentte valik. A ket nem nem tud ugy kzeledni egymashoz, hogy egyszersmind meg is rizze sajat termeszetet.
Megvan tehat a vallasi hiedelmek els kriteriuma. Nyilvan e ket alapnemen bell vannak olyan masodlagos
Iajtak, amelyek tbbe-kevesbe szinten sszeegyeztethetetlenek egymassal.114 De a vallasi jelensegre az
jellemz, hogy mindig ketts osztast Ieltetelez: az ismert es megismerhet vilag ket olyan nemre oszlik, amely
magaba Ioglal minden letezt, de egymast a leghatarozottabban kizarja. A szent dolgok azok, amelyeket tiltasok
vedenek es valasztanak kln; a proIan dolgok azok, amelyekre e tiltasok vonatkoznak, s amelyeknek tavol kell
tartaniuk magukat az elbbiektl. A vallasi hiedelmek olyan kepzetek, amelyek a szent dolgok termeszetet,
valamint egymashoz illetve a proIan dolgokhoz Izd kapcsolatukat Iejezik ki. Vegl a ritusok olyan
magatartasszabalyok, amelyek elirjak, mikent kell viselkednik az embereknek a szent dolgokkal szemben.
Ha bizonyos szamu szent dolog oly modon all egymassal melle- vagy alarendeltsegi viszonyban, hogy
sszessegeben bizonyos egyseget kepez, am ez az egyseg a maga reszerl semmi mas hasonnem rendszerbe
nem tartozik bele, akkor a hiedelmek es az ezeknek megIelel ritusok sszessege vallast alkot. E deIiniciobol
kitetszik, hogy egy-egy vallas nem merl ki Ieltetlenl egy es ugyanazon ideaban, nem vezethet vissza
valamiIele kizarolagos elvre, ami bar sokIele alakot lt aszerint, hogy milyen krlmenyekre alkalmazzak
alapjaban veve mindentt azonos: klnallo es viszonylag individualizalt reszek egeszerl van szo. A szent
dolgok valamennyi homogen csoportja, st valamennyi szent dolog olyan szervezdesi magot alkot, amely krl
hiedelmek es ritusok egy csoportja, sajatos kultusz kering; s nincs olyan vallas, barmilyen egyseges is
egyebkent, amely ne ismerne a szent dolgok tbbIeleseget. Meg a keresztenysegben is, legalabbis annak
katolikus Iormajaban, az isteni szemelyen kivl aki egyebkent egyszerre harom, mikzben egy ott van meg
Szz Maria, az angyalok, a szentek, a halottak lelkei stb. A vallas altalaban nem is korlatozodik egyetlen
kizarolagos kultuszra, hanem bizonyos nallosagot elvez kultuszok rendszerebl all. Ez az nallosag egyebkent
valtozo. Neha a kultuszok hierarchikus rendet alkotnak es az uralkodo kultusz ala vannak rendelve, amelyben
vegl Iel is oldodnak; de az is elIordul, hogy egyszeren egymas melle vannak rendelve es szvetseges
rendszert alkotnak. Az altalunk tanulmanyozando vallas eppen ez utobbi szervezdesre Iog peldat szolgaltatni.
Ezzel az is magyarazatot nyer, hogyan letezhetnek olyan vallasi jelensegek, amelyek egyetlen Iennallo vallasba
sem tartoznak bele: ezek ugyanis nem epltek be, vagy mar nem tartoznak semmilyen vallasi rendszerbe. Ha a
III
26
115 Ez a helyzet peldaul bizonyos menyegzi illetve temetesi ritusoknal.
116 Lasd SPENCER GILLEN: Native Tribes of Central Australia, 534. skk., Northern Tribes of Central Australia, 463. o.; HOWITT:
Native Tribes of S. E. Australia, 359361. o.
117 Lasd CODRINGTON: The Melanesians, XII. Iej.
118 Lasd Hubert ,Magia' szocikk, in: Dictionnaire des Antiquites.
119 Melanesiaban peldaul a tintado hol vallasi, hol magikus szellem (CODRINGTON: i. m. 125. skk., 129. skk.).
120 Lasd HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la magie', Annee sociologique, VII. 8384. o.
121 Peldaul az ostyat szentsegtelenitik meg a Ieketemiseken.
122 Hatat Iorditanak az oltarnak, vagy balrol, s nem jobbrol jarjak krbe.
Ient targyalt kultuszok valamelyike sajatos okokbol Iennmarad, jollehet az egesz, amihez tartozott, eltnik,
akkor csak cskevenyes Iormaban elnek tovabb. Ez trtent szamos agrarkultusszal, amely a Iolklorban elte tul
nmagat. Bizonyos esetekben mar nem is kultuszrol, hanem csak egy bizonyos Iormaban tovabb el
ceremoniarol, sajatos ritusrol van szo.115
Bar ez a deIinicio csak elzetes, segitsegevel mar sejthet, mikent kell Ielvetni a vallastudomany szksegkeppen
legIontosabb kerdeset. Ha ugy gondoljuk, hogy a szent lenyek csak a nekik tulajdonitott kepessegek
intenzitasaban klnbznek a tbbitl, akkor egyszer a valasz arra a kerdesre, hogy az embereknek honnan
tamadt e gondolatuk: csak azt kell kideriteni, mely erk ragadhattak meg kiveteles energiajuk Iolytan annyira az
emberi szellemet, hogy vallasi erzeseket keltsenek bennk. Ha viszont mint azt megprobaltuk leszgezni a
szent dolgok a termeszetkben klnbznek a proIan dolgoktol, azaz ha mas lenyegek, akkor a kerdes
maskepp lesz bonyolult. Mert akkor azon kell elgondolkodni: mi vitte ra az embereket arra, hogy a vilagban ket
klnnem, sszehasonlithatatlan vilagot lassanak, jollehet az erzeki tapasztalasban latszolag semmi sem
sugallhatta az eIIele radikalis dualitas gondolatat.
1.4. IV
E deIinicio azonban meg nem teljes, mert a tenyek ket rendjere is egyarant ervenyes, melyek ugyan rokonsagban
allnak egymassal, de megklnbztetesre szorulnanak: a magiara es a vallasra.
A magia is hiedelmekbl es ritusokbol all. A vallashoz hasonloan szinten vannak mitoszai meg dogmai; csak
ezek kezdetlegesebbek, mivel a magia technikai jelleg, utilitarius celokat kvet, s ezert nem vesztegeti idejet
puszta spekulaciokra. Szinten megvannak a szertartasai, az aldozatai, a lusztracioi, az imadsagai, az enekei es a
tancai. A varazslo altal megidezett lenyek, es a szolgalataba allitott erk nem csupan ugyanolyan termeszetek,
mint amelyekhez a vallas Iolyamodik: igen gyakran teljes mertekben azonosak velk. Peldaul a halottak lelkei
mar a legalacsonyabb rend tarsadalmakban is alapveten szentek, s ezert vallasi ritusok targyai. De
egyszersmind a magiaban is jelents szerepet jatszottak. Ausztraliaban116 es Melaneziaban117, Grgorszagban
es a kereszteny nepeknel118 a halottak lelke, csontjai, haja azon dolgok kze szamitanak, melyeket a varazslo a
leggyakrabban hasznal kzvetitl. A demonok is a magikus aktus szokasos kellekei. Marpedig a demonok is
tiltasokkal krlvett lenyek; k is elklnlve elnek egy kln vilagban, s gyakran alig lehet megklnbztetni
ket a tulajdonkeppeni istenektl.119 Egyebkent vegyk akar a keresztenyseget: hat nem bukott isten az rdg, s
szarmazasan tul nincs vallasi jellege: mar csak azert is, mert az altala igazgatott pokol nelklzhetetlen
alkotoresze a kereszteny vallasnak? De vannak olyan, szabalyos, hivatalos istensegek is, akiket a varazslo is
megidez. Ezek olykor valamely mas nep istenei; a grg varazslok peldaul az egyiptomi, asszir vagy zsido
istenekhez Iolyamodtak. Maskor nemzeti istenek: Hekate es Diana magikus kultusz targyai; Szz Mariat,
Krisztust es a szenteket a kereszteny varazslok is hasonloan hasznaltak.120
Azt kellene tehat mondanunk, hogy a magiat szigoruan nem is lehet megklnbztetni a vallastol; hogy a magia
eppugy tele van vallassal, mint a vallas magiaval, s hogy lehetetlen klnvalasztani, es egymas nelkl
meghatarozni ket? Ezt a tetelt azonban az teszi nehezen tarthatova, hogy a vallas viszolyog a magiatol, emez
pedig ellensegesen viseltetik a vallas irant. A magia klns elszeretettel proIanizalja a szent dolgokat;121
ritusaiban a vallasi szertartasokat a visszajukra Iorditja.122 A maga reszerl a vallas, bar nem mindig tiltotta be a
magikus ritusokat, altalaban rossz szemmel nezi ket. Mint Hubert es Mauss megjegyzik, a varazslo eljarasaiban
van valami alapveten vallasellenes.123 Barmi kapcsolat is van e ketIele intezmeny kzt, aligha lehetseges,
IV
27
123 HUBERT MAUSS: i. m. 19. o.
124 Az nyilvanvaloan ritkan Iordul el, hogy egy szertartast egy adott pillanatban ne iranyitson valaki; altalaban meg a legkezdetlegesebben
szervezett tarsadalmakban is vannak olyan emberek, akik kiemelked tarsadalmi szerepknel Iogva vezet beIolyassal birnak a vallasi eletre
is (peldaul a helyi trzsInkk bizonyos ausztral tarsadalmakban). De a szerepek eIIele leosztasa meg nagyon ingadozo.
125 Athenben azok az istenek, amelyekhez a hazi kultusz Iolyamodik, csak a varos isteneinek specializalt Iormai (grg betk).
Hasonlokeppen a kzepkorban a szerzetesrendek vedszentjei nem masok, mint a naptari szentek.
126 Mivel ,egyhaz'-nak altalaban csak az olyan csoportot nevezik, amelynek kzs hiedelmei kevesbe specialis dolgok krere iranyulnak.
127 HUBERT MAUSS: i. m. 18. o.
hogy valahol ne alljanak szemben egymassal; annal is Iontosabb megtalalni, hogy hol klnbznek, mert
kutatasunkat a vallasra akarjuk korlatozni, s ott szandekozunk megallni, ahol a magia kezddik.
A kvetkezkeppen lehet hatarvonalat huzni e ket terlet kzt.
A kimondottan vallasi hiedelmek mindig kzsek egy adott embercsoporton bell, amely kinyilvanitja e
hiedelmekben valo osztozasat, es kzsen gyakorolja az azokhoz kapcsolodo ritusokat. E hiedelmeket nem csak
egyenileg Iogadja el a kzsseg valamennyi tagja; ezek a csoport kzs dolgat kepezik, a csoport egyseget
biztositjak. A csoportba tartozo egyenek azaltal erzik egymashoz tartozonak magukat, hogy kzs hitk van.
Amikor egy tarsadalom tagjait az egyesiti, hogy a szent vilagot, valamint annak kapcsolatat a proIan vilaggal
azonos modon kepzelik el, s hogy e kzs kepzetet azonos gyakorlatba ltetik at, egyhaznak hivjuk. Marpedig a
trtenelemben nem talalunk vallast egyhaz nelkl. Olykor az egyhaz kiIejezetten nemzeti jelleg, maskor tullep
a hatarokon; olykor egy egesz nepet erint (Roma, Athen, a zsido nep), maskor csak egy-egy reszet (a kereszteny
tarsadalmak a protestantizmus hatalomra jutasa ota); olykor papi testlet iranyitja, maskor tbbe-kevesbe
teljesen mentes barmiIele iranyito testlettl.124 De mindentt, ahol csak vallasi eletet Iigyelhetnk meg, ez az
elet egy meghatarozott csoport kezeben sszpontosul. Meg az ugynevezett magankultuszok mint amilyen a
hazi vagy testleti kultusz is megIelelnek e Ieltetelnek; mert mindig egyazon kzsseg: a csalad vagy a testlet
gyakorolja ket. Egyebirant pedig, amikeppen e maganvallasok tbbnyire csak reszei egy altalanosabb, az elet
egeszet Iellel125 vallasnak, e korlatozott egyhazak is csak kapolnai egy szelesebb egyhaznak, amelyet mar
csak nagyobb kiterjedesenel is Iogva meltan illethetnk ezzel a nevvel.126
Egeszen mas a helyzet a magianal. Nyilvan a magikus hiedelmek is mindig valamennyire altalanosak; tbbnyire
a nepesseg szeles retegeiben terjednek el, st vannak nepek, amelyek kzt tbb hivk van, mint a
tulajdonkeppeni vallasnak. De ezek az egyazon hiedelmeket vallo embereket nem kapcsoljak egymashoz, nem
egyesitik ket azonos eletet el csoportba. Nincs magikus egvha:. A varazslo es a hozza Iordulo emberek kzt,
akarcsak ezen emberek kztt, nincs tartos kapcsolat, ami altal egyazon moralis testlet tagjaiva valnanak
olyanna, mint amilyenek egyazon isten hivei, egyazon kultusz gyakorloi. A varazslonak kliensei, nem pedig
egyhaza van, s elIordulhat, hogy kliensei kzt annyira nincs kapcsolat, hogy nem is ismerik egymast; de meg a
varazsloval valo kapcsolatuk is tbbnyire csak alkalmi es atmeneti, amely az orvosbeteg kapcsolathoz
hasonlatos. Az sem valtoztat a helyzeten, hogy olykor hivatalos, nyilvanos jelleggel ruhazzak Iel a varazslot;
attol, hogy orszag-vilag eltt gyakorolja tevekenyseget, meg nem lesz rendszeresebb es tartosabb kapcsolata a
szolgalataihoz Iolyamodokkal.
Igaz, bizonyos esetekben a varazslok is tarsasagokba tmrlnek: elIordul, hogy tbbe-kevesbe rendszeresen
egytt Iolytatnak bizonyos ritusokat; tudjuk, milyen helyet Ioglalnak el a boszorkanygylesek az europai
Iolklorban. De vegyk eszre, hogy e tarsulasok egyaltalan nem nelklzhetetlenek a magia mkdesehez; mi
tbb, csak ritkan, kivetelkeppen jnnek letre. A varazslonak mestersege gyakorlasahoz egyaltalan nincs
szksege ra, hogy tarsaival egyesljn. Tbbnyire egymagaban tevekenykedik; nem tarsasagi ember, inkabb
tarsasagkerl. ,Meg a kollegaival szemben is hvsen tartozkodo.'127 Ezzel szemben a vallas elvalaszthatatlan
az egyhaz gondolatatol. Els megkzelitesben tehat maris van egy lenyeges klnbseg magia es vallas kzt.
Raadasul, s ez meg Iontosabb, e magikus tarsulasokba, ha egyaltalan letrejnnek, sosem lephetnek be a magia
sszes hivei, csakis a varazslok lehetnek tagjai; a laikusok, ha szabad e kiIejezessel elnnk, vagyis azok, akik
kedveert e ritusok Iolynak, s akik vegl is olyanok, mint a hivek a szabalyos kultuszokban, ki vannak zarva
bellk. A magiaban a varazslo ugyanaz, mint a vallasban a pap, marpedig egy papi testlet nem egyhaz, mint
ahogy nem az egy vallasi kongregacio sem, amely egy kolostor Ielhomalyaban valamiIele szentnek kln
kultuszt szentel. Az egyhaz nem egyszeren papi tarsasag, hanem az egy hitet vallo valamennyi hiv papok es
laikusok moralis kzssege. A magiaban az eIIajta kzsseg altalaban hianyzik.128
IV
28
128 Robertson Smith mar korabban ramutatott, hogy a magia ugy all szemben a vallassal, mint az egyeni a tarsadalmival (The Religion of the
Semites, 2. kiad., 264265. o.). Egyebkent, amikor ekkeppen tesznk klnbseget magia es vallas kzt, nem allitjuk, hogy a kett kzt ne
lehetnenek atmenetek. A ket terlet kzt gyakran elmosodik a hatar.
129 CODRINGTON, in: Trans. and Proc. Rov. Soc. of Jictoria, XVI. 136. o.
130 NEGRIOLI: Dei Genii preso i Romani.
131 Erre a vegkvetkeztetesre jut Spencer (Ecclesiastical Institutions, XVI. Iej.), valamint Sabatier (Esquisse dune philosophie de la
religion dapr s la psvchologie et lhistoire), tovabba az altala kepviselt iranyzat valamennyi kvetje.
132 Nevezetesen szamos eszak-amerikai indian trzsnel.
133 Ez a tenymegallapitas nem oldja meg azt a kerdest, hogy vajon a klsdleges, nyilvanos vallas csak a bels, szemelyes vallas
tovabbIejldese-e, vagyis ez utobbi volna az eredeti; avagy epp ellenkezleg, a bels vallas lenne emennek kiterjesztese a szemelyes
tudatban. A kerdest a tovabbiak soran kzvetlenl Iogjuk targyalni (II. knyv, V. Iej., II. , v. ugyanitt VI. Iej. es VII. Iej. I. ). Egyelre
csak annyit jegyznk meg, hogy az egyeni kultusz a megIigyel szamara a kollektiv kultusz elemekent es Iggvenyekent jelenik meg.
De ha a vallas deIiniciojaba belevesszk az egyhaz Iogalmat, azzal nem zarjuk-e ki az egyeni vallasokat,
amelyeket az egyen nmaga szamara intezmenyesit, s csak nmaga kedveert gyakorol? Marpedig nincs olyan
tarsadalom, amelyben ne lenne ilyen. Minden odzsibve indiannak, mint azt kesbb latni Iogjuk, megvan a maga
szemelyes manituja, amit maga valaszt maganak, es amelynek sajatos vallasi ktelezettsegekkel tartozik; a
Banks-szigeteken el minden melaneziainak megvan a tamaniuja129; a romainak a geniusa130; a keresztenynek
a vedszentje meg a vedangyala stb. Ugy tnik, e kultuszok mar meghatarozasuknal Iogva is Iggetlenek
mindenIajta csoport barmiIele gondolatatol. Ezek az egyeni vallasok oly gyakoriak a trtenelemben, hogy
manapsag tbben is azon a velemenyen vannak: talan ezek hivatottak a vallasi elet elsdleges Iormaiva valni, s
eljn a nap, amikor nem is lesz mas kultusz, csak az, amit ki-ki szabadon nmaga alkot maganak.131
De ha most egyelre Ielretesszk a jvre iranyulo spekulaciokat, s csak jelen- es multbeli valojukban tekintjk
a vallasokat, akkor nyilvanvalova valik, hogy ezek az egyeni kultuszok nem klnallo, autonom vallasi
rendszerek, hanem pusztan a barmilyen egyhazban amelybe az egyenek tartoznak meglev kzs vallas
megjelenesi Iormai. A keresztenyek vedszentjket a katolikus egyhaz altal jovahagyott hivatalos listarol
valasztjak ki; hasonlo modon a kanoni rend irja el, hogy a hivknek hogyan kell eljarniuk magankultuszuk
soran. Tovabba az a gondolat, hogy minden embernek szksegkeppen megvan a maga vedszelleme, klnbz
Iormaban ugyan, de ott van szamos amerikai vallasban, mikent a romaiban is (hogy csak e ket peldat idezzk);
mert mint kesbb latni Iogjuk szorosan sszeIgg a lelek gondolataval, az viszont nem olyan kepzet, amit
teljes mertekben az egyedek nkenyere lehetne bizni. Egyszoval az egyhaz tanitja meg tagjainak, hogy melyek a
szemelyes istenek; mi a szerepk; hogyan kell kapcsolatba lepni velk; hogyan kell tisztelni ket. Amikor
valamely egyhaz tanait barmiIele egyhazrol legyen is szo modszeresen tanulmanyozzuk, elbb-utobb mindig
beletkznk e specialis kultuszokra vonatkozo tanitasokba. Nincs tehat ket elter tipusu, ellenkez iranyba
Iordulo vallas; mindkettben ugyanazok a gondolatok es ugyanazok az elvek vannak, csak egyikben a
kzsseget sszessegeben erint krlmenyekre, a masikban pedig az egyen eletere alkalmazzak azokat. Az
sszetartozas annyira szoros, hogy bizonyos nepeknel132 azok a szertartasok, amelyek soran a hiv elszr lep
kapcsolatba vedszellemevel, egytt zajlanak ketsegbevonhatatlanul nyilvanos ritusokkal, tudniillik a beavatasi
ceremoniaval.133
Mi maradt meg? Azok a jelenkori trekvesek, amelyek arra iranyulnak, hogy a vallas teljes mertekben bels,
szubjektiv allapot legyen, amit ki-ki szabadon epithet Il magaban. De barmennyire valosak is e trekvesek,
deIinicionkat nem erinthetik; mert az csak kesz, megvalosult tenyekre vonatkozhat, nem pedig lappango
lehetsegekre. Azt meghatarozhatjuk, hogy milyenek voltak vagy milyenek ma a vallasok, azt azonban nem,
hogy a jvre nezve milyen homalyos tendenciakat mutatnak. Lehetseges, hogy ez a vallasi individualizmus
valoban arra hivatott, hogy tennye valjek; de hogy milyen mertekben, azt csak akkor lehet megmondani, ha mar
tudjuk, hogy mi a vallas, milyen elemekbl all, milyen okok hoztak letre, milyen szerepet tlt be; csupa olyan
kerdes, amelynek megjosolhatatlan a megoldasa mindaddig, amig neki nem lattunk a kutatasnak. Csak e
tanulmany vegen probalhatjuk meg, hogy a jv ele vagjunk.
Eljutottunk tehat a kvetkez deIiniciohoz: A vallas s:ent, vagvis elklnitett es tiltott dolgokra vonatko:o
hiedelmek es gvakorlatok ss:efggo rends:ere, amelv a hiveket a: egvha:nak neve:ett moralis k:ssegbe
egvesiti. Igy a deIinicionkban helyet kapo masodik elem nem kevesbe lenyeges, mint az els: mert mikzben
megmutatja, hogy a vallas elvalaszthatatlan az egyhaztol, azt is sejteti, hogy a vallas elsdlegesen kollektiv
dolog.134
IV
29
30
135 Itt nem Ioglalkozunk azokkal az elmeletekkel, amelyek teljesen vagy reszben az erzekelest meghalado adatokat hivnak segitsegl. Ez a
helyzet nevezetesen azzal az elmelettel, amelyet Andrew Lang a The Making of Religion cim knyveben Iejtett ki, s amelyet Schmidt atya
nehany reszletben elterve tle atvett a ,L`origine de l`idee de Dieu'cim cikksorozataban (Anthropos, 1908, 1909). Lang sem az
animizmust, sem a naturizmust nem veti el teljesen, de ha jobban megnezzk, az isteni kzvetlen megerzeset, vagyis intuiciot Ieltetelez. E
Iejezetben nem latjuk ugyan szkseget, hogy kiIejtsk es megvitassuk e koncepciot, de nem szandekozunk elhallgatni sem; kesbb meg
visszaternk ra, amikor majd magunknak is meg kell magyaraznunk azokat a tenyeket, amelyekre ez az elmelet tamaszkodik (II. knyv, IX.
Iej., IV. ).
136 Igy jar el peldaul Fustel de Coulanges, aki egyidejleg mindket koncepciot elIogadja (lasd Cite antique, I. knyv, es III. knyv, II. Iej.).
|Magyarul: A: okori k:seg. Tanulmanv a grg es romai vallasrol, fogrol es inte:menvekrol. Budapest, 1883, MTA Knyvkiado Hivatala.|
137 Peldaul Jevons kritikaval illeti ugyan a Tylor altal kiIejtett animizmust, megis elIogadja a lelek-gondolat geneziserl, az ember
antropomorI sztnerl szolo elmeletet. Forditva jar el Usener a Gtternamenben: elveti ugyan Max Mller nehany kesbb ismertetend
hipoteziset, elIogadja viszont a naturizmus I posztulatumait.
2. fejezet - AZ ELEMI VALLSRL
ALKOTOTT F ELKPZELSEK
2.1. I. Az animizmus
E deIinicioi birtokaban hozzalathatunk az elemi vallas kutatasahoz, amelyet celul tznk ki magunk ele.
Meg a trtenelembl ismert legkezdetlegesebb vallasok is oly bonyolultak, hogy nehezen egyeztethetk ssze
azzal a keppel, amelyet neha a primitiv mentalitasrol alkottunk maguknak. Nemcsak hiedelmek es ritusok
szvevenyes rendszeret talaljuk bennk, hanem klnbz elvek oly sokIele Iormajat, alapIogalmak oly
gazdagsagat, hogy lehetetlennek latszott mast latni bennk, mint valamiIele meglehetsen hosszu Iejldes kesei
termeket. Ebbl aztan azt a kvetkeztetest vontak le, hogy a vallasi elet valoban eredeti Iormajat csak ugy lehet
Ieltarni, ha az elemzes soran a megIigyelhet vallasok melyere hatolunk, Ielbontjuk ket kzs alapelemeikre,
majd megkeressk, hogy ez utobbiak kzt nincs-e olyan, amibl a tbbi szarmaztathato lenne.
Az ekkeppen Ielvetett kerdesre ket ellentetes megoldas szletett.
Ugyszolvan nincs olyan si vagy ujabb vallasi rendszer, amelyben klnbz Iormaban ne talalnank meg
egymas mellett ket vallasIelet, amelyek bar szoros egyseget alkotnak es egymast at- meg atszvik, megis jol
megklnbztethetk egymastol. Az egyik a termeszet dolgaira iranyul: vagy a nagy kozmikus erkre, mint a
szelek, a Iolyok, a csillagok, az eg stb., vagy a Fld Ielszinet borito targyakra, mint a nvenyek, az allatok, a
sziklak stb.; ezert naturi:musnak nevezik. A masik a szellemlenyekkel Ioglalkozik, a szellemekkel, a lelkekkel,
a tnderekkel, a demonokkal, a kiIejezett istensegekkel olyan szereplkkel, akik lelekkel es tudattal birnak,
akarcsak az ember, de abban klnbznek tle, hogy mas kepessegeket tulajdonitanak nekik; nevezetesen azzal
a sajatsagos tulajdonsaggal rendelkeznek, hogy az erzekekre nem ugyanolyan modon hatnak: az emberi szem
szamara kznsegesen nem eszlelhetk. Ezt a Iajta szellemvallast animi:musnak hivjak. Nos, e ketIajta kultusz
ugyszolvan egyetemes egyttelesenek magyarazatara ket ellentetes elmelet szletett. Egyesek szerint az
animizmus lett volna elszr, a naturizmus pedig annak masodlagos, torzult Iormaja. Masok szerint, epp
ellenkezleg, a termeszetkultusz lett volna a vallasi Iejldes kiindulopontja; a szellemek kultusza csak ennek
volna egy sajatos esete.
A mai napig csak e ket elmelet kiserelt meg racionalis135 magyarazatot adni a vallasi gondolkodas eredetere.
Ennek megIelelen a vallastudomany I kerdese leggyakrabban abban merl ki, hogy e ket megoldas kzl
vajon melyiket celszer valasztani; illetve hogy nem jobb-e a kettt sszevegyiteni, s ez esetben hol lesz a helye
az egyiknek, es hol a masiknak.136 Meg azok a tudosok is atveszik ezen hipotezisek egy-egy alaptetelet, akik
pedig egyiket sem Iogadjak el a maguk szisztematikus Iormajaban.137 Van tehat bizonyos szamu kesz Iogalom
es latszolagos evidencia, amelyet kritika ala kell vetnnk, mieltt magunk is hozzalatnank a tenyek
tanulmanyozasahoz. Sokkal vilagosabb lesz, hogy uj utra kell lepni, ha megertjk e ket hagyomanyos elmelet
elegtelenseget.
31
138 La civilisation primitive, XIXVIII. Iej.
139 Lasd Principes de la sociologie, I. resz, I. es VI.
140 Ezt a szot hasznalja Tylor. Ennek az a hatultje, hogy olyan benyomast sugall, mintha mar a civilizacio meglete eltt letezett volna a
szo szoros ertelmeben vett ember. Egyebkent nincs megIelel kiIejezes a gondolat visszaadasara; az altalunk jobb hijan hasznalt
,primitiv', mint mar emlitettk, szinten tavol van attol, hogy kielegit legyen.
141 TYLOR: i. m. I. 529. o.
142 Lasd SPENCER: Principes de sociologie, I. 205. skk. (Paris, Alcan), tovabba TYLOR: i. m. I. 509, 517. o.
2.1.1. I
Az animista elmelet138 alapjait Tylor Iektette le. Spencer, aki kesbb atvette tle, nemileg modositotta is egyben
azt.139 De sszessegeben mindkettejknel ugyanugy vetdnek Iel a kerdesek, es a rajuk adott valaszok is egy
kivetelevel teljesen azonosak. E ket elmeletet tehat a kvetkezkben egytt targyalhatjuk, s csak ha odaernk,
mutatunk ra, hogy mely pontban ternek el egymastol.
Ahhoz, hogy az animista hiedelmekben es gyakorlatokban a vallasi elet eredeti Iormajat lathassuk, harmas
desideratumnak kell megIelelni: 1) mivel e hipotezis nelkl a lelek-gondolat a vallas sarkalatos Iogalma, meg
kell mutatni, hogyan alakult ki, anelkl hogy egy korabbi vallasbol vett volna at barmiIele elemet; 2) azutan
meg kell mutatni, hogy a lelkek hogyan lettek kultusz targyai, es hogyan valtoztak at szellemekke; 3) vegl,
minthogy egyetlen vallas sem merl ki a szellemek kultuszaban, azt is meg kell magyarazni, mikent szarmazott
a termeszet kultusza az elbbibl.
A lelek gondolatat az embernek az az altala Ielreertett teny sugallta volna, hogy ketts eletet el: az egyiket
eberen, a masikat almaban. Ugyanis a vadember140 szamara az eber allapotban megjelen kepzeteknek ugyanaz
az ertekk, mint az alombelieknek: emezeket is, amazokat is objektivalja, azaz olyan kls targyak kepet latja
bennk, amelyeket szerinte e kepzetek tbbe-kevesbe pontosan adnak vissza. Amikor tehat azt almodja, hogy
tavoli videken jart, akkor azt hiszi, hogy valoban ott is volt. De csak ugy mehetett oda, ha ket leny lakozik
benne: az egyik a testeben, amely ott Iekdt a Ildn, s amelyet ebredeskor ugyanabban a helyzetben talal; s egy
masik, amely ez id alatt a terben koborolt. Hasonlokeppen, ha almaban olyasvalakivel beszelget, akirl tudja,
hogy tavol van, abbol arra kvetkeztet, hogy az a masik is ket lenybl all: az egyik ott alszik a messzesegben, a
masik pedig eljtt, hogy alom utjan nyilatkozzek meg neki. Ezekbl az ismetld tapasztalatokbol bomlik ki
lassankent az a gondolat, hogy valamennyinknek van egy hasonmasa, egy masik enje, akinek meghatarozott
krlmenyek kzt megvan az a kepessege, hogy elhagyja a lakohelyel szolgalo szervezetet, s tavoli videkekre
vandoroljon.
E hasonmas termeszetesen magan viseli a kls burkaul szolgalo erzeki leny minden lenyeges vonasat;
egyszersmind azonban tbb tekintetben is klnbzik tle. Mozgekonyabb, hiszen egy pillanat alatt hatalmas
tavolsagokat tud bejarni. Puhabb, keplekenyebb; mert a szervezetet csak ugy hagyhatja el, ha valamelyik
nyilasan, nevezetesen az orron vagy a szajon at, ki tud jnni. Ugy kepzelik tehat el, mint ami nyilvan
anyagszer, de ez az anyag Iinomabb, eteribb, mint barmi, amit empirikusan ismernk. E hasonmas a lelek.
Ketsegtelen ugyanis, hogy szamos tarsadalomban a lelket a test kepere gondoljak el; st ugy tartjak, hogy magan
viseli az esetleges karosodasok, peldaul sebeslesek vagy csonkitasok nyomait is. Egyes ausztral slakok,
miutan meglik az ellensegket, levagjak a jobb hvelykujjat, hogy a lelke, amely ezaltal szinten elveszti a
hvelykujjat, ne tudjon majd dardat hajitani, es bosszut allni. Egyszersmind azonban, barmennyire hasonlit is a
testhez, van benne valami szellemszer. Azt mondjak, hogy ,a test legIinomabb, leglegiesebb resze', ,nincsen
se husa, se csontja, se idegei'; s ha az ember el akarja kapni, nem erez semmit; olyan, ,mint egy megtisztitott
test'.141
Az alom altal nyujtott alapvet teny kre egyebkent termeszetszerleg mas tapasztalati tenyek is csoportosulnak,
amelyek szinten ebbe az iranyba hajlitjak a szellemet: az ajulas, a gutates, a katalepszia, a revlet, egyszoval az
erzekek atmeneti elvesztesenek az sszes esete. Ezek valoban nagyon jol beleillenek abba a hipotezisbe, amely
szerint az elet es az erzes principiuma idlegesen elhagyhatja a testet. MasIell termeszetes volt, hogy e
principiumot sszekevertek a hasonmassal, hiszen azaltal, hogy a hasonmas az alom soran messze jart, egy idre
mindennap IelIggesztette az eletet s a gondolkodast. Igy hat a klnbz megIigyelesek megersitettek
egymast, s igazoltak az ember alkati kettsegenek gondolatat.142
I
32
143 TYLOR: II. 143. skk.
144 Uo. I. 326, 555. o.
A lelek azonban nem szellem. A testhez van ktve, amelybl csak kivetelesen jn el; s amig ennel nem tbb,
nem targya semmilyen kultusznak. Ezzel szemben a szellem, bar altalaban valamely meghatarozott targyban
lakozik, barmikor tavozhat belle, az ember pedig csak ritualis elvigyazatossagi ovintezkedesek betartasaval
lephet kapcsolatba vele. A lelek tehat csak ugy valhatott szellemme, ha atalakult: az elz elkepzeleseknek a
halalra valo puszta alkalmazasa termeszetszerleg maris ezt a metamorIozist eredmenyezi. Egy kezdetleges
intelligencia szamara ugyanis a halal nem klnbzik a mely ajulastol vagy a hosszu alomtol; ugyanazok a
jellemzi. Ugy tnik tehat, hogy a halal sem mas, mint a lelek es a test klnvalasa, hasonlo dolog, mint ami
minden ejjel lejatszodik; de mivel ilyenkor a test nem eled ujja, ugy gondoljak, hogy a klnvalas belathatatlan
idre szol. St, ha a test megsemmisl marpedig a temetesi ritusok reszben ezt a Iolyamatot siettetik , akkor a
klnvalast szksegszeren veglegesnek tartjak. S ime, maris elttnk allnak a szervezettl elszakadt, a terben
szabadjara engedett szellemek. S mivel a szamuk idvel egyre n, az el nepesseg kre lelkek nepessege telepl.
Ezen emberi lelkeknek emberi szksegleteik es emberi szenvedelyeik vannak; igyekeznek tehat beavatkozni volt
tarsaik eletebe; hol segitik ket, hol artanak nekik, aszerint hogy milyen erzeseket taplalnak velk szemben.
Termeszetk Iggvenyeben hol ertekes segittarsakka, hol Ielelmetes ellensegge valnak. Rendkivli legiessegk
reven ugyanis be tudnak hatolni a testekbe, s mindenIele zavarokat okozhatnak bennk, vagy eppenseggel
megnvelhetik eleterejket. Ugyhogy az emberek nekik tulajdonitanak minden olyan esemenyt, amely kicsit is
elter a megszokottol: nem trtenhet semmi, amire ne szolgalnanak magyarazattal. Tehat valosagos tarhazat
nyujtjak olyan okoknak, amelyek mindig keznel vannak, s amelyek soha nem hagyjak cserben a magyarazatot
keres szellemet. Ihlete tamad valakinek, nagy vehemenciaval beszel, Iellmulja nmagat s az atlagember
szintjet? De hisz egy jotet lelek van benne, es az mozgatja! Rohama tamad valakinek, rltseg szallja meg? Egy
gonosz lelek Iurakodott be a testebe, s az keltett zavart! Nincs olyan betegseg, ami ne volna valami ilyesIele
beIolyasnak tulajdonithato. A lelkek hatalma nttn n, ahogy egyre tbb mindent tulajdonitanak nekik,
olyannyira, hogy vegl az ember Ioglya lesz annak a kepzelt vilagnak, amelynek pedig a szerzje es a modellje
is egyben. Fgg helyzetbe kerl azoktol a szellemi erktl, amelyeket sajat kezleg, a sajat kepmasara
teremtett meg. Mert ha a lelkek ekkora hatalommal birnak egeszseg es betegseg, jo es rossz Iltt, akkor az a
legokosabb, ha kieszkzljk a joindulatukat, illetve lecsillapitjuk ket, ha haragosak: e:ert az adomanyok, az
aldozatok, az imadsagok, egyszoval a vallasi elirasok egesz eszkztara.143
A lelek tehat atalakult. Az emberi testet eltet egyszer eleterbl szellem lett, jo vagy rossz tnder, st
istenseg, aszerint hogy milyen jelentseg hatasokat tulajdonitottak neki. De mivel istenne lenyegleset a halal
hozta magaval, az emberiseg altal gyakorolt els kultusz vegl is a halottakra, az sk lelkeire iranyult. Eszerint
az els ritusok a halotti ritusok lettek volna; az els aldozatok az elhunyt taplalkozasat biztositando
elelmiszeradomanyok; az els oltarok pedig a sirok.144
De mivel ezek a szellemek emberi eredetek voltak, csak az emberek elete erdekelte ket, s csakis az emberi
esemenyekre voltak hivatottak hatni. Ugyhogy meg meg kell magyarazni, mikent jttek letre ujabb szellemek a
kepzelet reven, amelyek mar a vilagmindenseg jelensegeiert Ielelnek, majd mikent jtt letre az sk kultusza
mellett a termeszet kultusza.
Tylor szerint az animizmus a primitiv ember gondolkodasmodjanak azon sajatossaga miatt hodithatott tert, hogy
a gyermekhez hasonloan nem tud klnbseget tenni el es elettelen kzt. Mert az els ellenyek, amelyekrl a
gyermek valamiIele elkepzelest alkot maganak, mind emberek, tudniillik maga es a csaladja, s minden dolgot
az emberi termeszet mintajara hajlamos elkepzelni maganak. Jatekszereiben, egyaltalan az erzekeit ostromlo
minden targyban ugyanolyan ellenyeket lany, mint maga. Nos, a primitiv ember ugyanugy gondolkodik, mint
a gyermek. Kvetkezeskepp is hajlamos meg az elettelen dolgokat is a sajatjahoz hasonlo termeszettel
Ielruhazni. Ha pedig a Ient emlitett okokbol eljutott odaig, hogy az embert szellem altal iranyitott testnek
gondolja, akkor szksegkeppen a szervetlen testeknek is a sajatjahoz hasonlo kettsseget es lelket klcsnztt.
Az elbbiek es utobbiak mkdesi kre azonban megsem lehetett egyIorma. Az emberi lelkeknek csak az
emberek vilagara van kzvetlen beIolyasuk: meg akkor is elszeretetIelevel viseltetnek az emberi szervezet
irant, amikor a halal reven visszanyerik szabadsagukat. A dolgok lelkei ezzel szemben mindenekeltt a
dolgokban lakoznak, es k okoznak mindent, ami e dolgokban trtenik. Az elbbiek Ielelnek az egeszsegert
I
33
145 Principes de sociologie, I. 184. o.
146 Principles de sociologie, 477. o. skk.
147 Uo. 504. o.
148 Uo. 478, 528. o.
vagy betegsegert, az gyessegert vagy gyetlensegert stb.; az utobbiakkal magyarazzak mindenekeltt a Iizikai
vilag jelensegeit, a vizek vagy a csillagok jarasat, a nvenyek csirazasat, az allatok szaporodasat stb. Igy trtent,
hogy az sk kultuszan alapulo els emberIilozoIia vilagIilozoIiava egeszlt ki.
E kozmikus szellemekkel szemben az ember meg nyilvanvalobb Iggesbe kerlt, mint sei koborlo
hasonmasaival szemben. Mert ez utobbiakkal csak gondolatban, kepzeletben erintkezhetett, a dolgoktol viszont
tenylegesen Igg; ha elni akar, szksege van a tamogatasukra; igy hat szkseget erezte olyan szellemeknek is,
akik e dolgokat mozgatjak, akik klnbz megnyilvanulasaikat meghatarozzak. Knyrgtt a segitsegkert,
ajandekokkal, imadsagokkal igyekezett a kegyket elnyerni, s az embervallas termeszetvallassa alakult.
Herbert Spencer azt hozza Iel e magyarazat ellen, hogy az alapjaul szolgalo hipotezisnek ellentmondanak a
tenyek. Altalaban azt Ieltetelezik, mondja, hogy volt egy idszak, amikor az ember nem Iogta Iel, mi a
klnbseg el es elettelen kzt. Am ahogy Ieljebb megynk az allatvilag Iejldesi lancan, ugy n az eIIajta
klnbsegtetelre valo kepesseg. A Ielsbbrend allatok nem tevesztenek ssze egy magatol es celiranyosan
mozgo targyat olyanokkal, amelyeket kivlrl es mechanikusan mozgatnak. ,Amikor a macska az egerrel
jatszadozik, es azt latja, hogy sokaig mozdulatlan marad, megerinti a karmaval, hogy szaladasra sztkelje. A
macska nyilvanvaloan ugy gondolja, hogy ha egy ellenyt megzavarnak, meneklni kezd.'145 Meg a primitiv
embernek sem lehet alacsonyabb rend az intelligenciaja, mint az evolucioban eltte allo allatoknak; tehat nem e
klnbsegtetelre valo keptelensege okozta, hogy az sk kultuszarol a dolgok kultuszara tert at.
Spencer szerint, aki e pontban, de csakis e pontban ter el Tylortol, ez az atteres valoban Ielreertesnek, de
masIajta Ielreertesnek ksznhet. Megpedig, legalabbis nagy reszben, a nagyszamu ketertelmsegnek. Szamos
alacsonyrend tarsadalomban bevett szokas, hogy minden egyent, akar szleteskor, akar kesbb, valamely
termeszeti targyrol, allatrol, nvenyrl, csillagrol neveznek el. Csakhogy aztan, nyelvk rendkivli
pontatlansaga Iolytan, ezek a primitivek igen nehezen tudjak megklnbztetni a metaIorat a valosagtol. Igy
hamar szem ell vesztettek, hogy ezek az elnevezesek puszta hasonlatok, s mivel szo szerint vettek ket, vegl
azt hittek, hogy a Tigrisnek vagy Oros:lannak nevezett s valoban tigris vagy oroszlan volt. Kvetkezeskepp a
kultusz, amely addig az sre iranyult, attevdtt az allatra, amellyel sszecsereltek; s mivel ugyanez az attetel
nvenyekkel, csillagokkal, barmiIele termeszeti jelenseggel lejatszodott, a termeszetvallas lepett a korabbi
halotti vallas helyebe. Ezen alapIelreertesen kivl, mondja Spencer, nyilvan van meg tbb masik is, amelyek
helyenkent megersitik az els hatasat. Peldaul szerinte a sirok krnyeket vagy az emberek hazait latogato
allatokat reinkarnalodott lelkeknek neztek, s ilyen minsegkben imadtak;146 vagy azt a hegyet, amelyrla
hagyomany szerint szarmaztak, vegl is ugy tekintettek, mint Iajuk valodi kezdetet; mivel seik szerintk onnan
jttek, azt hittek, hogy az emberek a hegy leszarmazottai, s kvetkezeskeppen vegl magat a hegyet kezdtek
skent kezelni.147 De e jarulekos okoknak meg Spencer bevallasa szerint is csak masodlagos beIolyasuk volt; a
naturizmus letrejttet alapveten a ,metaIorikus elnevezesek szo szerint valo vetele' hatarozta volna meg.148
Azert kellett Ielvazolnunk ezt az elmeletet, mert teljes ismertetest kivantunk adni az animizmusrol; de annyira
nem Ielel meg a tenyeknek, s mara mar annyira nincs kvetje, hogy tbbet nem is idznk nala. Hogy egy oly
mertekben altalanos tenyt, mint a vallas, illuzioval tudjunk megmagyarazni, ahhoz az kellene, hogy a Ielhozott
illuzio hasonloan altalanos okokon alapuljon. De meg ha magyarazatot adhatna is a Spencer altal Ielhozott
nehany pelda egy-ket olyan, valoban megIigyelt esetre, amikor az sk kultusza termeszetkultuszba Iordult at,
akkor sem latjuk be, mi okbol kvetkezett volna ez be egyetemleges jelleggel. SemmiIele pszichikai
mechanizmus nem tette szksegszerve. A szo a maga ketertelmsegevel nyilvan okozhatott eIIele
Ielreerteseket; masIell viszont az emberek emlekezeteben az srl megmarado sszes emlek szemben allt
ezekkel a Ielreertesekkel. A hagyomany, amely az st ugy rkitette meg, ahogy es amilyen volt, vagyis emberi
eletet el emberkent, miert bizonyult volna rendre gyengebbnek a szo bverejenel? MasIell megiscsak nehezen
Iogadhattak el, hogy az emberek hegybl vagy csillagbol, allatbol vagy nvenybl szlettek; a nemzes szokasos
krlmenyeitl valo eIIajta kiveteles elteresnek elenk ellenallasba kellett tkznie. Korantsem allt tehat
kitaposott ut a tevedes eltt; alighanem tbb erv is vedte tle az emberi szellemet. Igy hat nem ertjk, hogy
I
34
149 Lasd alabb: II. knyv, VIII. Iej.
ennyi akadaly ellenere mikent gyzedelmeskedhetett volna ennyire altalanosan.
2.1.2. II
Marad Tylor elmelete, amelynek tovabbra is igen nagy a tekintelye. Az alomrol, a lelek es a szellem
gondolatarol Ielallitott hipotezisei meg mindig klasszikusak; Iontos tehat megvizsgalni, mennyit ernek.
Elszr is el kell ismerni, hogy az animizmus teoretikusai jelents szolgalatot tettek a vallastudomanynak s meg
az altalanos eszmetrtenetnek is azaltal, hogy trtenelmi elemzes ala vetettek a lelek Iogalmat. Oly sok
IilozoIussal ellentetben nem a tudatban egyszeren es kzvetlenl adott dolognak tekintettek, hanem, sokkal
helyesebben, komplex egeszet lattak benne, a trtenelem es a mitologia termeket. Nem ketseges ugyanis, hogy a
lelek termeszete, eredete es Iunkcioja reven alapveten vallasi dolog. A IilozoIusok a vallasbol kaptak; ezert
aztan nem erthet az a Iorma, amelyben az antikvitas gondolkodoinal jelentkezik, ha nem vetnk szamot a
kialakulasaban szerepet jatszo mitikus elemekkel.
Tylor erdeme, hogy Ilvetette a kerdest; a valasz azonban, amelyet ad ra, komoly nehezsegeket tamaszt.
Elszr is mar az elmelet alapjaul szolgalo elvvel szemben is Ienntartassal kell elnnk. Tylor evidenciakent
Iogadja el, hogy a lelek teljes mertekben kln all a testtl, annak hasonmasa, s hogy a testben vagy a testen
kivl altalaban sajat, nallo eletet el. De latni Iogjuk,149 hogy a primitiv ember nem igy Iogja Iel a lelket; ez a
koncepcio csak egyik aspektusa a lelekrl alkotott kepnek. Szamara a lelek, bar bizonyos vonatkozasokban
Iggetlen az altala eltetett szervezettl, reszben megis sszekeveredik vele, olyannyira, hogy nem is lehet
gykeresen elvalasztani tle; tbb olyan szerv van, amely nemcsak a lelek allando szekhelye, de annak kls
Iormaja, materialis megnyilvanulasa is. A Iogalom tehat sokkal komplexebb, mint ahogy azt az elmelet
Ieltetelezi, kvetkezeskeppen ketseges, hogy a Ielhozott tapasztalatok elegseges magyarazatot adnanak ra; mert
azt ugyan megertjk bellk, hogyan hihette magat az ember kettsnek, azt azonban mar nem magyarazzak
meg, hogyan lehetseges, hogy e kettseg nemhogy nem zarja ki, hanem egyenesen magaval hozza a ket
ekkeppen megklnbztetett leny mely egyseget es egymasba Ionodasat.
De Iogadjuk el, hogy a lelek gondolata visszavezethet a hasonmas gondolatara, s nezzk meg, mikent alakult ki
allitolag ez utobbi. Az alom tapasztalata sugallta az embernek. Eszerint az ember, amikor elgondolkodott azon,
hogyan lathatott almaban tavolabb lev helyeket, mikzben teste ott Iekdt a Ildn, hajlott arra, hogy nmagat
ket lenykent Iogja Iel: egyIell van a teste, masIell egy masik enje, amely kepes elhagyni a lakhelyel szolgalo
szervezetet, s szabadon mozog a terben. De hogy ez a hasonmas-hipotezis szksegszer modon jelentkezhessek
az embernel, ahhoz az kellett volna, hogy az egyedl lehetseges, vagy legalabbis a leggazdasagosabb hipotezis
legyen. Valojaban azonban vannak ennel egyszerbbek is, amelyek latszolag eppoly termeszetszerleg
adodhattak a szellem szamara. Miert ne kepzelhette volna az alvo ugy, hogy az alomban messzire kepes latni?
Ahhoz, hogy eIIajta kepesseget tulajdonitson maganak, kevesebb kepzelerre lett volna szksege, mint a
hasonmas komplex Iogalmanak a Ielepitesehez, amely eteri szubsztanciabol all, Ielig lathatatlan, s amelyre a
tapasztalas semmiIele kzvetlen peldat nem nyujt. Mindenesetre, ha Ieltetelezzk is, hogy bizonyos almok
meglehetsen termeszetes modon kinaljak az animista magyarazatot, egeszen bizonyosan vannak olyanok is,
amelyek teljes mertekben szemben allnak vele. Almaink igen sokszor vonatkoznak multbeli esemenyekre; ismet
latjuk, amit eber allapotban lattunk vagy cselekedtnk tegnap, tegnapeltt, Iiatal korunkban stb.; marpedig az
eIIajta almok gyakoriak es meglehetsen Iontos helyet Ioglalnak el ejszakai eletnkben. Ezekre azonban a
hasonmas gondolata nem szolgal magyarazattal. Ha a hasonmas kepes is arra, hogy a ter egyik helyerl a
masikon teremjen, az mar nem vilagos, hogyan lenne lehetseges szamara az, hogy visszamenjen az idben.
Mikent hihette ebredeskor az ember, barmilyen kezdetleges volt is az ertelme, hogy valosagosan jelen volt vagy
reszt vett olyan esemenyeken, amelyekrl tudta, hogy regen trtentek? Mikent kepzelhette azt, hogy almaban
egy olyan eletet elt, amelyrl tudta, hogy mar regen lezajlott? Sokkal termeszetesebb volt, hogy azt lassa
ezekben a kepekben, amik valojaban voltak, vagyis ugyanolyan emlekeket, amelyeket nappal is lat, csak kisebb
intenzitassal.
II
35
150 V. SPENCER GILLEN, The Native Tribes of Central Australia, 123127. o.; STREHLOW: Die Aranda und Loritfa Stmme in
Zentral Australien, II. 52. skk.
Masreszt azokban a jelenetekben, amelyeknek alvas kzben a szerzi es a tanui vagyunk, minduntalan
megtrtenik, hogy velnk egyidejleg valamelyik kortarsunk is szerepet kap: latni, hallani veljk ket ugyanott,
ahol mi is vagyunk. Az animizmus szerint a primitiv azzal magyarazza e tenyeket, hogy hasonmasa talalkozott
egyik vagy masik tarsaval. De eleg lenne ebredeskor megkerdeznie ket, hogy meggyzdjn aIell: az
tapasztalatuk egybeesik-e az vevel. Csakhogy vele egy idben azok is almodtak valamit, egeszen mast. Es
almukban nem ugyanabban a jelenetben vettek reszt; ugy hiszik, hogy egeszen mas helyeken jartak. S mivel
hasonlo esetekben az eIIele ellentmondasok jelentik a szabalyt, vajon miert nem gondoltak azt az emberek, hogy
valoszinleg tevedes trtent, csak kepzeldtek, erzekeik megcsaltak ket? Mert kisse leegyszersitjk a
dolgokat, amikor elvakult hiszekenyseget teteleznk Il a primitiv emberrl. Tavolrol sem objektival
szksegszeren mindent, amit erzekel. O is eszreveszi, hogy neha meg eber allapotban is megcsaljak az erzekei.
Miert hinne ket csalhatatlanabbnak ejszaka, mint nappal? Sok erv szol tehat az ellen, hogy tul knnyen vegye
valosagnak az almait, s hogy enje megkettzesevel ertelmezze ket.
De meg ha valoban minden almot a hasonmas hipotezisevel lehetne is magyarazni, s maskepp nem lehetne
megmagyarazni ket, akkor is meg kellene mondani, miert igyekezett az ember magyarazatot adni rajuk. Az
alom nyilvan anyagot szolgaltat esetleges kerdesIelvetesekhez. De az ember rendre elmegy a kerdesek mellett
anelkl, hogy Ieltenne ket, s meg csak sejtelme sincs roluk, mignem valamely krlmeny Iolytan szksegesnek
nem erzi, hogy Ieltegye azokat maganak. Messze nem vetjk Iel az sszes kerdest, amelyen esetleg
elgondolkozhatnank, meg akkor sem, amikor pedig mar Ielebredt hajlamunk a tiszta spekulaciora; csak azok
ragadjak meg a Iigyelmnket, amelyek valami klns erdekkel birnak a szamunkra. S a megszokas eppen
akkor altatja el legknnyebben a kivancsisagunkat, es akkor nem jut meg csak esznkbe se elgondolkodni,
amikor olyan tenyekrl van szo, amelyek mindig ugyanugy ismetldnek meg. Ernyedtsegnkbl csak az raz Il
bennnket, amikor gyakorlati szkseg, vagy legalabbis valami igen srget elmeleti erdek sztkeli
Iigyelmnket az ez iranyba valo Iordulasra. Igy trtenhetett meg, hogy a trtenelem soran annyi mindennek
lemondtunk a megerteserl, s meg csak tudataban sem voltunk annak, hogy lemondtunk valamirl. Nem is olyan
regen meg ugy hittk, hogy a Napnak csak nehany labnyi az atmerje. Az viszont erthetetlen volt, hogy egy
ilyen kis kiterjedes Ienyl korong hogyan vilagithatna be a Fldet: mindamellett az emberisegnek
evszazadokon at eszebe sem jutott, hogy megoldja az ellentmondast. Az rkles is regota ismeretes; de csak
nemreg probaltak meg Ielallitani az elmeletet. St szlettek olyan hiedelmek, amelyek teljesen IelIoghatatlanna
tettek: igy trtent, hogy tbb, kesbb ismertetend ausztraliai tarsadalom IelIogasa szerint a gyerek
Iiziologiailag nem a szlk produktuma.150 Ez az intellektualis lustasag szksegkeppen a primitiv embernel eri
el a maximumat. E gyenge leny, amely oly nehezen birkozik meg az t ostromlo erkkel, nem engedheti meg
maganak a luxust, hogy puszta spekulaciokra pazarolja az erejet. Nyilvan csak akkor gondolkodik, amikor
sztnzve van ra. S nehez belatni, mi birhatta volna ra, hogy az almot tegye meg meditacioi targyava. Mert mi
is az alom az eletnkben? Milyen keves helyet Ioglal el benne, Ikepp azert, mert nagyon homalyos
benyomasokat hagy az emlekezetben, s mert nagyon gyorsan ki is trldik belle; ezek utan mennyire meglep,
hogy egy eIIele kezdetleges ertelemmel biro ember ily nagy erIesziteseket tesz a megertesere! A ket letIorma
kzl, amelyet Ielvaltva, nappal es ejszaka Iolytatott, nyilvan az elbbi erdekelte jobban. Hat nem klns, hogy
a masodik annyira rabul ejtette Iigyelmet, hogy azt tette meg alapjaul egy olyan, bonyolult eszmerendszernek,
amely egesz gondolkodasara es viselkedesere mely beIolyast gyakorolt a kesbbiekben?
Minden arra mutat tehat, hogy a lelek animista elmelete bar meg mindig hitelt adnak neki Iellvizsgalatra
szorul. Manapsag a primitiv ember ketsegkivl hasonmasa mozgasanak tulajdonitja az almait, vagy legalabbis
azok egy reszet. Ez azonban meg nem jelenti egyszersmind azt, hogy valoban az alom szolgaltatott anyagot a
hasonmas vagy a lelek gondolatanak a megIormalasahoz; mert az is elkepzelhet, hogy e ket kepzetet utolag
alkalmaztak az alom, a revlet, a megszallottsag jelensegeire, anelkl hogy emezekbl szarmaztak volna.
Gyakran elIordul, hogy ha megIormalodik egy gondolat, olyan tenyek sszhangba hozasara vagy inkabb
latszolagos, mintsem valosagos megvilagitasara alkalmazzak, amelyekkel eredetileg nem is volt kapcsolatban, s
amelyek annak idejen nem is jarultak hozza a szletesehez. Manapsag Istent s a lelek halhatatlansagat azzal
szoktak bizonygatni, hogy e hiedelmek mar a erklcs alapelveiben benne Ioglaltatnak; valojaban azonban
egeszen mashonnan erednek. A vallasi gondolkodas trtenelme meg szamos peldat nyujt az eIIajta
II
36
151 The Melanisians, 249250. o.
152 HOWITT, The Natives Tribes of South-East Australia, 358. o. (Gason nyoman).
153 HOWITT, i. m. 434442. o.
154 A Guinea deli resz en el negereknek Tylor szerint ,almukban csaknem ugyanannyi kapcsolatuk van a holtakkal, mint ebren az elkkel'
(Civilisation primitive, I. 515. o.). Ugyan ugyanezen nepekkel kapcsolatban egy megIigyel kvetkez megjegyzeset idezi: ,Jalamennvi
almukat azzal magyarazzak, hogy elhunyt barataik szelleme latogatta meg ket' (uo. 514. o.). A kiIejezes nyilvan tulzo: de ujabb adalek
ahhoz, hogy a primitiveknel milyen gyakoriak a misztikus almok. Ezt latszik megersiteni az aranda altifererema (almodni) szo etimologiaja
is. Strehlow szerint a szo ket reszbl all: altifra, amit Strehlow istennek Iordit, illetve rama, ami `latni`-t jelent. Eszerint az alom az az
idszak, amelyben az ember a szent lenyekkel all kapcsolatban (Die Aranda und Loritfa Stmme, I. 2. o.).
155 Andrew Lang, aki szinten elvetette azt, hogy a lelek gondolatat az alom tapasztalata sugallta volna az embernek, ugy gondolta, hogy mas
tapasztalati adatokbol viszont levezethet: nevezetesen a spiritizmus tenyeibl (telepatia, tavolbalatas stb.). E helytt nem tartjuk
szksegesnek a The Making of Religion cim knyveben kiIejtett elmeletet vitatni. Ez az elmelet ugyanis arra a hipotezisre epl, hogy a
spiritizmus ketsegtelen tapasztalati teny, a tavolbalatas az ember, vagy legalabbis nemely emberek valosagos kepessege, marpedig tudjuk,
hogy ez a tetel tudomanyosan mennyire vitatott. De meg vitathatobb az az allitas, miszerint a spiritizmus tenyei eleg szembeszkek es
kellkeppen gyakoriak ahhoz, hogy a lelkekre es szellemekre vonatkozo valamennyi hiedelem es valamennyi vallasi gyakorlat alapjaul
szolgalhassanak. E kerdesek vizsgalata tulsagosan messzire vinne bennnket kutatasunk targyatol. Egyebkent mar csak azert sem szkseges
belemennnk a vizsgalatukba, mivel Lang elmeletet eppugy erinteni Iogjak azok a megjegyzesek, amelyeket a kvetkezk soran Tylor
elmeletehez Iogunk Izni.
visszamenleges igazolasokra, amelyek mit sem mondanak arrol, hogy mikent keletkeztek e gondolatok, s hogy
milyen elemekbl allnak.
S meg az is valoszin, hogy a primitiv ember klnbseget tesz az almai kzt, s nem mindegyiket magyarazza
ugyanugy... A mi europai tarsadalmainkban meg ma is sok olyan ember van, aki az alomban magikus-vallasi
allapotIelet lat, amelyben a szellem reszlegesen megszabadulvan a test sulyatol elesebb latasra tesz szert,
mint eber allapotban, de meg k sem mennek el odaig, hogy valamennyi almukat megannyi misztikus
kinyilatkoztatasnak tekintsek: hanem a tbbi emberhez hasonloan almaik tbbsegeben csak proIan allapotokat,
hiabavalo kepi jatekokat, puszta hallucinaciokat latnak. Ugy gondoljuk, hogy a primitiv ember mindig is tett
eIIajta klnbseget. Codrington egyenesen azt mondja a melaneziaiakrol, hogy nem tulajdonitjak valogatas
nelkl minden almukat a lelkek vandorlasainak, hanem csak azokat, amelyek nagyon megragadjak a
kepzeletket:151 ezen nyilvan azokat kell erteni, amelyekben az alvo ember vallasi lenyekkel, jotev vagy
gonosz szellemekkel, az elhunytak lelkeivel stb. lep kapcsolatba. Hasonlokeppen a dierik nagyon vilagos
klnbseget tesznek a szokvanyos almok, illetve azon ejszakai latomasok kztt, melyekben valamely elhunyt
baratjuk vagy rokonuk nyilatkozik meg. E ketIajta allapotot ket kln nevvel illetik. Az elsben csak kepzeletk
egyszer szeszelyet latjak; a masodikat valamely gonosz szellem tenykedesenek tulajdonitjak.152 Szinten
misztikus jellege van azoknak a tenyeknek, amelyeket Howitt hoz Il peldakent arra, hogy bemutassa, mikent
tulajdonitja az ausztral slako a leleknek a test elhagyasanak kepesseget: az alvo azt hiszi, hogy a holtak
orszagaba kerlt, illetve hogy egy elhunyt tarsaval beszelget.153 Ezek az almok gyakoriak a primitiveknel.154
Valoszinleg e tenyek krl alakulhatott ki az elmelet. Magyarazataul azt Ielteteleztek, hogy a halott lelkek
meglatogatjak almukban az elket. E magyarazat annal is knnyebben elIogadhato volt, mivel semmiIele
tapasztalati teny nem caIolta. Csakhogy ezek az almok csak ott voltak lehetsegesek, ahol az embereknek mar
volt valamiIele Iogalmuk a szellemekrl, a lelkekrl, a halottak orszagarol, vagyis ahol a vallasi Iejldes mar
viszonylag magas Iokon allt. Korantsem ezek szolgaltattak a vallas szamara az alapjait kepez Iogalmakat,
hanem ellenkezleg: egy mar letez vallast Ielteteleztek, s ez hatarozta meg ezeket.155
2.1.3. III.
De terjnk most mar ra az elmelet lenyegere.
Barhonnan szarmazik is a hasonmas gondolata, azt meg az animistak is elismerik, hogy nem szolgal elegseges
magyarazattal arra, mikent jtt letre az skultusz, amelyet valamennyi vallas kiindulo tipusanak akartak
kikialtani. Ahhoz, hogy a hasonmas kultusz targya lehessen, meg kellett sznnie az egyen puszta
tkrzdesenek lennie, s olyan tulajdonsagokra kellett szert tennie, amelyekkel a szent lenyek rangjara
emelkedhetett. Azt mondjak, hogy a halal vitte vegbe ezt az atalakulast. De honnan szarmazhat a neki
tulajdonitott kepesseg? Ha az alom es a halal hasonlosaga eleg lenne is azon hiedelem kialakulasahoz, hogy a
lelek tuleli a testet (marpedig ezen a ponton is lesznek Ienntartasaink), ez a lelek vajon miert tett szert egeszen
mas termeszetre pusztan azert, mert immar elvalt a szervezettl? Ha meg eleteben csak proIan dolog volt,
III.
37
156 Jevons hasonlo megjegyzest tesz. Tylorral egytt elIogadja, hogy a lelek gondolata az alombol szarmazik, s ha e gondolat mar megvan,
az ember belevetiti a dolgokba. ,De teszi hozza az, hogy a termeszetet az ember a sajat kepere elkent Iogja Iel, meg nem szolgal
magyarazattal arra, hogy miert valik a termeszet kultusz targyava. Abbol, hogy az ember a meghajlo Iaban, az ide-oda Iutkoso langban
hozza hasonlo ellenyt lat, semmikepp sem kvetkezik, hogy barmelyiket termeszetIltti lenynek tekinti: epp ellenkezleg, minel jobban
hasonlitanak rea, annal kevesbe lehet bennk barmi termeszetIltti is a szamara.' (Introduction to the Historv of Religion, 55. o.)
157 Lasd SPENCER GILLEN, North. Tr., 506. o., es Nat. Tr., 512. o.
158 Ezt a ritualis es misztikus temat tanulmanyozza Frazer a Golden Bough-ban.
159 The Melanesians, 119. o.
mozgo eleter, akkor mitl lett most egy csapasra szent dolog, vallasi erzletek targya? A halal semmi
lenyegeset nem tesz hozza, csak a mozgasszabadsagat nveli meg. Mivel nincs mar odaktve allitolagos
lakhelyehez, immar barmikor csinalhatja azt, amit eddig csak ejszaka csinalt; de a tevekenyseg, amit gyakorol,
tovabbra is ugyanolyan termeszet. Akkor hat az elk miert lattak volna tegnapi tarsuk gykeret vesztett, bolygo
hasonmasaban mas egyebet, mint hozzajuk hasonlo lenyt? Kellemetlen lehetett e hasonlo leny szomszedsagaban
elni, de akkor sem volt istenseg.156
Ugy tnik, hogy a halalnak inkabb gyengitenie, nem pedig ersitenie kellene az eletenergiakat. Igen elterjedt
hiedelem ugyanis az alacsonyabb rend tarsadalmakban, hogy a lelek szoros hasonlosagot mutat a test eletevel.
Ha a test megsebesl, akkor is megsebesl, megpedig a megIelel helyen. Ezek szerint vele egytt kellene
regednie is. S valoban, vannak olyan nepek, amelyeknel a szenilisse lett emberek nem kapjak meg a
vegtisztesseget; ugy bannak velk, mintha a lelkk is szenilisse valt volna.157 Meg az is megesik, hogy mieltt
megregednenek, rendszeresen meglik azon kivaltsagosokat, kiralyokat vagy papokat, akik valamely nagy
hatalmu szellem letetemenyesei, amennyiben e szellem tamogatasat a tarsadalom tovabbra is elvezni szeretne.
Ezaltal azt akarjak elkerlni, hogy a szellemet is elerje letetemenyesei testi hanyatlasa; ezert kiveszik a
lakohelyel szolgalo szervezetbl, mieltt legyengitette volna azt a kor, s meg ereje teljeben attelepitik egy
Iiatalabb testbe, amelyben erintetlenl meg tudja rizni eletkepesseget.158 Amikor viszont a halal betegseg vagy
regseg kvetkezteben all be, a lelek a Ientiek ertelmeben csak legyenglt ert rizhet meg; st, ha a test vegleg
Ielbomlik, nem latjuk be, mikeppen tudna tulelni, ha egyszer nem mas, mint puszta hasonmasa. E nezpontbol a
tuleles gondolata nehezen ertelmezhet. Logikai es pszichologia r vagy szakadek van tehat a szabadda valt
hasonmas, illetve a kultikus szellem gondolata kzt.
A kett kzti klnbseg meg nagyobbnak tnik, ha tudjuk, micsoda szakadek valasztja el egymastol a szent es a
proIan vilagot; mert nyilvanvalo, hogy puszta Iokozati valtozas nem eleg ahhoz, hogy valamely dolog egy masik
kategoriaba kerljn at. A szent lenyek nemcsak klns, netan zavarba ejt Iormajuk vagy kiterjedtebb
hatalmuk altal klnbznek a proIan dolgoktol; ssze sem lehet hasonlitani ket, nem azonos leptekek.
Marpedig a hasonmas gondolataban nincsen semmi olyasmi, ami e gykeres klnbzsegre magyarazatot
adhatna. Azt mondjak, hogy a testtl megszabadulvan sok jot vagy rosszat tehet az elkkel, aszerint hogy mi
modon banik velk. De abbol, hogy egy leny nyugtalanitja a krnyezetet, meg nem kvetkezik, hogy mas is a
termeszete, mint azoknak, akiknek a nyugalmat haborgatja. A hivnek az altala imadott dolgok iranti erzelmeibe
nyilvan belejatszik nemi tartozkodas, nemi Ielelem; de ez sui generis Ielelem, inkabb tisztelet, mintsem ijedtseg,
amelyben az embernek a meltosag irant taplalt sajatos erzlete az uralkodo. A meltosag alapveten vallasi
gondolat. Ugyszolvan semmit sem magyarazott meg a vallasbol az, aki nem jtt ra, honnan ered ez a gondolat,
minek Ielel meg, s mi ebreszthette Iel az emberek tudataban. Egyszer ember-lelkekre nem aggathatnak ra e
tulajdonsagot pusztan azert, mert elhagytak testi burkukat.
Ezt vilagosan mutatja Melanezia peldaja. A melaneziaiak ugy tartjak, hogy az embernek lelke van, amely a halal
bealltakor elhagyja a testet; ekkor a neve is mas lesz, ugynevezett tindalova, natmanna stb. valik. Masreszt
kultusszal vezik a halottak lelkeit: knyrgnek nekik, megidezik ket, adomanyokkal halmozzak el ket, es
aldozatot mutatnak be nekik. De nem minden tindalo reszesl e ritualis gyakorlatokban; ebben a
megtiszteltetesben csak az olyan emberektl szarmazo tindalok reszeslnek, akiknek a kzvelemeny meg
eletkben igen sajatos erenyt, melaneziai szoval manat tulajdonitott. Kesbb meg pontosan kiIejtjk, mit jelent
ez a szo; egyelre eleg, ha annyit mondunk, hogy ez minden szent leny megklnbztet jegye. A mana az,
mondja Codrington, ,amelynek segitsegevel olyan dolgokat lehet veghez vinni, amelyek az atlagember
hatalman kivl allnak, s amelyek kivl allnak a termeszet szokasos meneten is'.159 Egy papnak, varazslonak,
ritualis Iormulanak eppugy manaja van, mint egy szent knek vagy egy szellemnek. Tehat csak azokat a
tindalokat illeti vallasos imadat, amelyek mar tulajdonosuk elete soran, nmaguktol is szent lenyek voltak. Ami
III.
38
160 Uo. 125. o.
161 Neha meg aldozati adomanyokra is sor kerl a temeteseken (lasd ROTH: ,Superstition, Magic a. Medicine', N. Queensland Ethnog.,
Bull. no 5, 69. , c, es ,Burial Customs', N. Qu. Ethn., Bull. no 10, in: Records of the Australian Museum, VI. no 5. 395. o.). Ezek az
aldozati adomanyok azonban nem periodikusak.
162 Lasd SPENCER GILLEN, Native Tribes of Central Australia, 538, 553. o., es Northern Tribes, 463, 543, 547. o.
163 Lasd nevezetesen SPENCER GILLEN, Northern Tribes, VI., VII. es IX. Iej.
a tbbi lelket, az atlagemberektl szarmazokat illeti, azok mondja megint csak Codrington ,halaluk utan
eppugy semmik, akarcsak eltte voltak'.160 A halalnak tehat nmagaban, egyedl nincs istenne tev, divinizalo
ereje. Azaltal, hogy teljesebb es veglegesebb modon hajtja vegre a leleknek a proIan dolgoktol valo
elvalasztasat, ersiti ugyan a lelek szent jelleget, ha ez a szent jelleg mar megvan, de megteremteni nem tudja.
Ha marmost az els szent lenyek valoban a halottak lelkei lettek volna, az els kultusz pedig az sk kultusza,
amikent ezt az animista elmelet Ieltetelezi, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy minel alacsonyabb rend egy
tarsadalom, annal nagyobb helyet Ioglal el vallasi eleteben az skultusz. De ennek inkabb az ellenkezje igaz.
Az skultusz csak ott Iejldtt ki es mutatkozik meg jellegzetes Iormaban, ahol Iejlett tarsadalmak vannak, mint
Kinaban, Egyiptomban, a grg es latin varosallamokban; hianyzik viszont az ausztraliai tarsadalmakban,
amelyek, mint majd latni Iogjuk, az altalunk ismert legalacsonyabb rend es legegyszerbb
tarsadalomszervezetet kepviselik. Termeszetesen ott is talalunk halotti es gyaszritusokat; de az eIIajta
gyakorlatok nem kepeznek kultuszt, jollehet neha tevesen ezzel az elnevezessel illettek ket. A kultusz
ugyanis nem csupan azon ritualis ovintezkedesek sszessege, amelyeket az ember bizonyos krlmenyek kztt
hozni szokott; hanem olyan, klnbz ritusok, nnepek es szertartasok rendszere, amelyeknek az a kzs
sajatossaguk, hogy periodikusan ismetlodnek. A hivnek azt a szksegletet elegitik ki, hogy szabalyos
idkznkent szorosabbra Ionjak, megersitik a Iltte uralkodo szent lenyekkel valo kapcsolatat. Ezert
beszelnk menyegzi ritusrol, es nem menyegzi kultuszrol; szletesi ritusrol, es nem ujszltt-kultuszrol; mert
azon esemenyek, amelyek alkalmabol e ritusok lezajlanak, nem periodikusan ismetldnek. Hasonlokeppen csak
akkor beszelhetnk skultuszrol, ha idrl idre aldozatot mutatnak be a siroknal, ha tbbe-kevesbe megegyez
idpontokban kerl sor az italaldozatokra, ha a halott tiszteletere rendszeres nnepsegeket rendeznek. Az
ausztraliai slako azonban semmi ilyesIele kapcsolatot nem tart Ienn a halottaival. Igaz, a ritusnak megIelelen
temeti el, az elirt ideig es az elirt modon siratja el ket, s ha kell, bosszut is all ertk. 161 De miutan kegyes
ktelesseget teljesitette, a csontok elporladtak, s lejart a gyaszid, le is zarul a dolog, az elknek tbbe nincsenek
ktelezettsegeik elhunyt hozzatartozoikkal szemben. Igaz, a halottak meg a gyaszid letelte utan is
megrizhetnek valamiIele helyet hozzatartozoik eleteben. ElIordul ugyanis, hogy bizonyos csontjaikat
megtartjak,162 mivel sajatos erenyeket tulajdonitanak nekik. De ekkorra mar megszntek szemelykent letezni;
nevtelen, szemelytelen amulettek rangjara sllyedtek. Ebben az allapotukban mar nem vezi ket kultusz; csak
magikus celokra szolgalnak.
Vannak viszont olyan ausztraliai trzsek, amelyeknel rendszeresen tartanak ritusokat azon meses sk
tiszteletere, akiket a hagyomany az idk kezdetere helyez. E szertartasok altalaban dramai eladasIelekbl
allnak, amelyek soran a resztvevk eljatsszak a legendas hsknek tulajdonitott cselekedeteket.163 Csakhogy az
ekkeppen megjelenitett szemelyek nem olyan emberek, akik emberkent leelt eletk utan, halaluk reven
istenszer lenyekke valtak volna. Hanem azt tartjak roluk, hogy mar eletkben emberIeletti kepessegekkel
rendelkeztek. Nekik tulajdonitjak a trzs, st az egesz vilag trteneteben az sszes lezajlott nagy esemenyt.
Nagyreszt k tettek a Ildet s az embereket olyanna, mint amilyenek azok vagy az most. A Iejket vez
dicsIeny tehat nem pusztan annak ksznhet, hogy meghaltak, hanem annak, hogy isteni jelleget tulajdonitanak
s tulajdonitottak mindig is nekik; melaneziai kiIejezessel elve alkatuknal Iogva manaval rendelkeznek.
Kvetkezeskeppen semmi sem bizonyitja, hogy a halalnak a legcsekelyebb mertekben is istenne tev, divinizalo
hatalma lenne. Tovabba helytelen azt mondani, hogy ezek a ritusok valojaban skultuszt jelentenenek, hiszen
nem az skre mint olyanokra iranyulnak. Csak akkor beszelhetnk valodi halottkultuszrol, ha a tenyleges
sket vezi kultusz: azokat a hozzatartozokat, akiket valoban nap mint nap elveszit az ember; de szgezzk
le meg egyszer eIIajta kultusz nyomokban sem letezik Ausztraliaban.
Igy hat az a kultusz, amelynek az elmelet szellemeben uralkodonak kellene lennie az alacsonyabb rend
tarsadalmakban, valojaban nem lelhet Iel bennk. Vegeredmenyben az ausztraliai slako csak a halal
pillanataban es a kzvetlenl utana kvetkez idszakban Ioglalkozik a halottaival. Ezzel szemben ugyanezen
nepek, mint majd latni Iogjuk, egeszen mas termeszet szent lenyeket bonyolult kultusszal veznek, amely
III.
39
164 The Religions of Primitive Peoples, 47. skk.
165 Mvthes, cultes et religions, 50. o.
166 Les religions des peuples non civilises, II. konkluzio.
167 The Religion of the Semites, 2. kiad., 126, 132. o.
168 Igy ervel peldaul Westermarck, lasd Origine du mariage dans lespce humaine, 6. o. (Paris, Alcan).
169 Szexualis kommunizmuson nem olyasIajta promiszkuitast ertnk, amelyben az ember semmiIele hazassagi szabalyozast nem ismerne:
ugy gondoljuk, hogy ilyen allapot sohasem allt Inn. Az viszont gyakran elIordult, hogy egy-egy csoport IerIi rendszeresen egy vagy tbb
asszonnyal volt egytt.
170 Lasd Le Suicide, 223. skk.
olykor hetekig, st honapokig tarto szertartasok egesz sorozatabol all. ElIogadhatatlan, hogy az a nehany ritus,
amit az ausztraliai slako akkor gyakorol, amikor trtenetesen elveszti valamelyik hozzatartozojat, alapjaul
szolgalhatott volna azoknak a minden evben megismetld, rendszeres kultuszoknak, amelyek elete jelents
reszet teszik ki. St, a kett oly ers kontrasztban all egymassal, hogy inkabb az a kerdes, nem az elbbiek
szarmaztak-e az utobbiakbol: nem az emberi lelkeket kepzeltek-e el mar eredetileg is az istenseg emanacioinak,
ahelyett hogy ezek mintajara Iormaltak meg volna isteneiket.
2.1.4. IV
Ha nem a halottkultusz volt elbb, akkor az animizmusnak nincs alapja. Igy hat Ieleslegesnek is tnhet a
gondolatrendszer harmadik tetelet, a halottkultusznak termeszetkultussza valo alakulasat targyalni. De mivel
alapposztulatuma gyakran meg olyan vallastrteneszeknel is megjelenik, akik a tulajdonkeppeni animizmust
pedig elvetik peldaul Brintonnal164, Langnal165, Reville-nel166, st Robertson Smith-nel167 , megiscsak
meg kell vizsgalnunk.
A halottkultusznak az egesz termeszetre valo kiterjesztese eszerint azon sztnszer hajlandosagbol Iakadna,
hogy minden dolgot a magunk kepere: azaz elnek es gondolkodonak kepzelnk el. Lattuk mar, hogy Spencer
mikent caIolta ezt az allitolagos sztnt. Mivel az allat hatarozott klnbseget tud tenni el es elettelen kzt,
szerinte lehetetlen, hogy az ember, az allat rkse, ne rendelkezne mar kezdettl Iogva a klnbsegteves e
kepessegevel. De barmilyen tenyeket hoz is Iel Spencer, az adott targykrben nincs oly bizonyito erejk, mint
azt gondolja. Ervelese ugyanis Ieltetelezi, hogy az allat valamennyi kepessege, sztne, hajlama teljes
mertekben atrkldtt az emberre; nos, ez a sokak altal nyilvanvalo igazsagkent kezelt hibas allitas tbb
tevedes Iorrasa. Peldaul abbol, hogy a szexualis Ieltekenyseg altalaban igen ers a Ielsbbrend allatoknal, azt a
kvetkeztetest vontak le, hogy az embernel is hasonlo intenzitassal volt jelen mar a kezdetektl Iogva.168 Mara
viszont mar nyilvanvalo, hogy az ember szexualis kommunizmusban is elhet, ami lehetetlen lenne, ha e
Ieltekenyseg ne tudna gyenglni, st eltnni is, amennyiben az szkseges.169 Ugyanis az ember nemcsak olyan
allat, amelyik az allathoz kepest meg nehany plusz adottsaggal rendelkezik: az ember mas. Az emberi termeszet
az allati termeszet melyrehato atalakulasabol keletkezett, s e bonyolult Iolyamatok soran Iajunkat szamos
veszteseg es szamos nyereseg erte. Mennyi sztnnket veszitettk el! Ennek az az oka, hogy az ember nemcsak
Iizikai krnyezetevel van kapcsolatban, hanem egy sokkal kiterjedtebb, stabilabb tarsadalmi kzeggel is, s igy
sokkal ersebb hatasoknak van kiteve, mint az allatok. Ha elni akar, alkalmazkodnia kell. Marpedig a
tarsadalomnak a Iennmaradasahoz gyakran arra van szksege, hogy a dolgokat bizonyos szemszgbl lassuk,
bizonyos modon erezzk at; kvetkezeskepp megvaltoztatja gondolatainkat, amelyeket magunktol hoznank
magunkkal, azokat az erzeseket, amelyekre allati sztneinknek engedelmeskedve hajlanank; olyannyira
megvaltoztatja ket, hogy erzeseink gyakran az ellentetkbe Iordulnak. Meg azt is megteszi velnk, hogy
eletnknek keves erteket tulajdonitunk, holott az allat szamara az elet a par excellence ertek.170 Hiabavalo
kiserlet tehat a primitiv ember lelkialkatat a magasabb rend allatok lelkialkatabol megprobalni kikvetkeztetni.
Spencer ellenvetese tehat korantsem olyan dnt, mint azt szerzje Ieltetelezi; a gyerekek latszolagos tevesztesei
pedig vegkepp nem ersitik az animista posztulatomot. Amikor azt latjuk, hogy a gyerek haragosan megszidja a
Iajdalmat okozo targyat, abbol arra kvetkeztetnk, hogy magahoz hasonlo tudatos lenyt lat benne; ilyenkor
azonban rosszul ertelmezzk a szavait es tetteit. Valojaban egyaltalan nem olyan bonyolultan gondolkodik
ilyenkor, mint azt hisszk. Nem azert esik neki az asztalnak, amely Iajdalmat okozott neki, mert elnek
Ieltetelezi, hanem azert, mert Iajdalmat okozott neki. A Iajdalom altal Ielkeltett haragnak ki kell aradnia; keresi
tehat, mire aradjon, s termeszetesen arra Iog iranyulni, ami a Iajdalmat okozta, jollehet nem az a hibas. Hasonlo
IV
40
171 SPENCER: Principes de sociologie, I. 188.
172 The Melanisians, 123. o.
173 DORSEY: ,A Study oI Siouan Cults', in: XIth Annual Report of the Bureau of Amer. Ethnologv, 431. skk., illetve passim.
174 La religion des peuples non civilises, I. 248. o.
175 Lasd W. DE VISSER: De Graecorum diis non referentibus speciem humanam.V.P. PERDRIZET: Bulletin de correspondance
hellenique, 1889, 635. o.
esetekben gyakran a Ielntt viselkedese is epp ily kevesse esszer. Amikor ers haragra gyulunk, szkseget
erezzk, hogy szitkozodjunk, trjnk-zuzzunk, jollehet azoknak a targyaknak, amelyeken kieljk a haragunkat,
semmiIele gonosz szandekot nem tulajdonitunk. Szo sincs ilyenkor sszetevesztesrl; amikor a gyerek
lecsillapodik, nagyon is jol meg tud klnbztetni egy szeket egy embertl: nem ugy viselkedik ezzel, mint
amazzal. Hasonlo okokbol banik ugy a jatekaival, mintha azok ellenyek volnanak. Oly intenziv nala a jatek
szkseglete, hogy megIelel anyagot kreal maganak hozza, amikent az elz esetben a Iajdalom altal Ielkeltett
heves erzelem is csak megIelel targyat keresett maganak. Hogy tehat tudatosan jatszhasson a bohocaval, azt
kepzeli rola, hogy el. Annal is knnyebb szamara az illuzio, hogy nala a kepzelet az ur; csak kepekben
gondolkodik, s tudjuk, mennyire hajlekonyak a kepek, milyen knnyen engedelmeskednek a vagy sszes
kivansaganak. De azert annyira nem l Iel a Iikcionak: maga lenne a legjobban meghkkenve, ha az valosagga
valna, s rongybabaja egyszer csak megharapna.171
Hagyjuk hat e ketes analogiakat. Ha arra vagyunk kivancsiak, hogy az ember mar eredetileg is hajlamos volt-e a
neki tulajdonitott tevedesekre, akkor nem az allatbol, s nem is a mai kisgyerekbl kell kiindulnunk; magukat az
eredeti hiedelmeket kell tanulmanyoznunk. Ha a termeszet szellemeit es isteneit valoban az emberi lelek
mintajara alkottak meg, akkor magukon kell viselnik eredetk nyomat, emlekeztetnik kell a minta Ibb
vonasaira. A leleknek az a legIbb jellegzetessege, hogy a szervezetet iranyito bels erkent kepzelik el; a lelek
mozgatja, elteti a testet, olyannyira, hogy amikor tavozik belle, az elet megall vagy megszakad.
Termeszetszerleg a testben szekel, mar ameddig a test el. A termeszet klnbz dolgaiba kepzelt szellemeknel
azonban nem ez a helyzet. A Nap istene nem Ieltetlenl a Napban, a k szelleme nem Ieltetlenl a kben lakozik
elssorban. A szellemek nyilvan szoros kapcsolatban allnak azzal a testtel, amellyel a nevk ssze van ktve; de
nagyon pontatlan az a megIogalmazas, amely szerint az illet targy lelke volnanak. ,Ugy tnik mondja
Codrington , Melaneziaban nem olyan szellemekben hisznek, amelyek egy-egy termeszeti targyat Iat,
vizesest vagy vihart a lelekhez hasonloan eltetnek. Igaz, az europaiak a tenger, a vihar vagy az erd
szellemerl beszelnek; a bennszltt gondolata azonban, amelyet ekkeppen Iorditanak le, egeszen mas. O ugy
veli, hogy a szellem meglatogatja az erdt vagy a tengert, s hatalmaban all vihart tamasztani vagy az utazot
nyavalyakkal sujtani.'172 Mig a lelek alapveten a testben lakozik, a szellem lete legnagyobb reszet anyagi
alapjan kivl tlti. Ez rgtn egy olyan klnbseg, amely aligha arrol tanuskodik, hogy az utobbi gondolat
szarmazik az elbbibl.
MasIell ha az ember valoban arra erzett kesztetest, hogy nnn kepet vetitse ki a dolgokba, akkor mar a legels
szent lenyeket is nnn hasonlosagara teremtette volna meg. Am az antropomorIizmus korantsem primitiv
vonas, inkabb a viszonylag Iejlettebb civilizaciokra jellemz. Eredetileg a szent lenyeket allati vagy nvenyi
Iormaban kepzeltek el, emberi alakjuk csak kesbb bontakozott ki. A tovabbiakban latni Iogjuk, hogy
Ausztraliaban mikent allhatnak els helyen allatok es nvenyek a szent dolgok kztt. St, az eszak-amerikai
indianoknal a mar kezdd kultusz altal vezett nagy kozmikus istensegeket is klnbz allatok Iormajaban
kepzelik el.173 ,Az allat, ember es isteni leny kzti klnbseget allapitja meg Reville nem minden meglepetes
nelkl a tudatnak ezen a szintjen nem erzekelik, st ugy tnik, hogy tbbnvire a: allati forma a:
alapforma. '174 Hogy teljes egeszeben emberi elemekbl Ielepl istent talaljunk, csaknem a keresztenysegig
kell elremennnk. Itt mar az Isten nemcsak idlegesen megnyilatkozo testi mivoltaban, hanem gondolataiban
es erzeseiben is ember. De meg Romaban es Grgorszagban is, ahol pedig az isteneket altalaban emberi
vonasokkal abrazoljak, tbb mitikus szemely is magan viseli allati szarmazasat; ott van Dionszosz, akivel
gyakran bika alakban talalkozunk, vagy legalabbis bikaszarvat visel; ott van Demeter, akit losrennyel
abrazolnak, ott van Pan, ott van Szilenosz, ott vannak a Faunok stb.175 Az ember tehat korantsem volt hajlamos
nnn alakjat vetiteni ki a targyakba. St, inkabb nmagat kepzelte az allati termeszetbe tartozonak. Ugyanis
csaknem altalanos hiedelem Ausztraliaban, es igen elterjedt hiedelem az eszak-amerikai indianoknal, hogy az
emberek sei allatok vagy nvenyek voltak; illetve, hogy legalabbis az els emberek reszben vagy egeszben
bizonyos allat- vagy nvenyIajok tulajdonsagaival rendelkeztek. igy hat az ember eppenseggel nem nmagahoz
IV
41
176 Spencer szerint viszont a szellemhitben megiscsak van az igazsagnak valamiIele csiraja: ezt Iejezi ki az a gondolat, amely szerint ,a
tudatban megnyilvanulo hatalom |pouvoir| csak egy masik Iormaja a tudaton kivl megnyilvanulo hatalomnak' (Ecclesial Institutions, 659.
). Spencer ezen azt erti, hogy az altalaban vett er Iogalma annak az ernek az erzete, amelyet az egesz vilagra kiterjesztettnk; marpedig
az animizmus, amikor a termeszetet a mienkhez hasonlo szellemekkel nepesiti be, implicit modon ezt tetelezi Iel. De, meg ha az er
gondolatanak keletkezesi modjara vonatkozo hipotezis igaz lenne is jollehet komoly Ienntartasainknak Iogunk hangot adni ezzel
kapcsolatban (III. knyv, III. Iej. III. ) , nmagaban veve akkor sincs benne semmiIele vallasi jelleg; nem vezi semmilyen kultusz. Marad
tehat az az allitas, hogy a vallasi szimbolumok es ritusok rendszereben, a dolgoknak szent es proIan osztalyba valo sorolasaban, es
mindenben, ami a vallasban kimondottan vallasi, semmi olyan nincs, aminek kze lenne a valosaghoz. Egyebkent ez az igazsagcsira megint
csak, es meg inkabb, tevedescsira; mert az igaz ugyan, hogy a termeszeti illetve a tudati erk rokonsagban allnak egymassal, egyszersmind
azonban melysegesen klnbznek is egymastol, es sajatos Ielreertesekre ad alkalmat, ha azonosnak vesszk ket.
hasonlo lenyeket latott mindentt, hanem magat is azon lenyekhez hasonlonak gondolta, amelyektl olyannyira
klnbztt.
2.1.5. V.
Az animista elmelet egyebirant kimondatlanul egy olyan kvetkeztetest is magaban rejt, amelynek segitsegevel
talan a legjobban lehet megcaIolni.
Ha ez az elmelet igaz lenne, akkor azt kellene Ielteteleznnk, hogy valamennyi vallasi hiedelem minden objektiv
alapot nelklz kepzelges. Az animistak ugyanis azt Ieltetelezik, hogy e hiedelmek a lelek Iogalmabol
szarmaznak, hiszen a szellemekben es istenekben csak szublimalt lelkeket latnak. De Tylor es kveti szerint
mar maganak a leleknek a Iogalma is teljes egeszeben az almunkban megjelen homalyos, tnekeny kepekbl
epl Iel; elvegre a lelek hasonmas, a hasonmas pedig maga az ember, abban a Iormaban, ahogyan alvas kzben
nmaga szamara jelenik meg. Innen nezve tehat a szent lenyek a kepzelet szlemenyei, amelyeket az ember a
nap mint nap bekvetkez nkivleti allapotIeleben szl meg, anelkl hogy tudnank, milyen hasznos celt
szolgalnak, s minek Ielelnek meg a valosagban. Azert imadkozik, azert aldoz, azert ad adomanyokat az
istenenek, azert korlatozza szksegleteit a ritus altal elirt modon, mert alkati aberraciojanal Iogva az almokat
eszlelesnek, a halalt hosszan tarto alomnak, a szervetlen targyakat pedig el, gondolkodo lenyeknek hiszi. Igy
hat nemcsak hogy mint azt oly sokan gondoljak a vallasi erknek az a Iormaja, amelyben az emberi szellem
szamara megjelennek, nem Iejezi ki pontosan ezeket az erket; nemcsak hogy az elgondolasukhoz szkseges
szimbolumok reszben el is Iedik igazi termeszetket, de e kepek es Iigurak mgtt valojaban nem all mas, mint
mveletlen szellemek hagymazos kepzelgese. Eszerint tehat a vallas vegl is nem egyeb, mint rendszerezett,
megelt alom, amelynek azonban nincs alapja a valosagban.176 Hat ez az oka annak, hogy az animizmus
teoretikusai, ha a vallasi gondolkodas eredetet keresik, vegl is meglehetsen kevessel beerik. S amikor ugy
hiszik, hogy sikerlt megmagyarazniuk, mi vihette ra az embert klns Iormaju, legnem, alombeli lenyek
elkepzelesere, azzal szamukra a kerdes le is zarult.
Valojaban azonban meg neki se lattak. ElIogadhatatlan ugyanis, hogy olyan gondolatrendszerek, mint a
vallasok, amelyek igen jelents szerepet jatszottak a trtenelemben, es melyekbl a nepek mindig is az elethez
szkseges energiat meritettek a maguk szamara, mind holmi illuzioszvevenyek lennenek csupan. Manapsag
egyetertes uralkodik a tekintetben, hogy a jog, az erklcs, st meg a tudomanyos gondolkodas is a vallasbol
szletett, hogy sokaig ssze is keveredtek vele, s vallasos szellem itatja at ket. Hogyan alakithatta volna puszta
Iantazmagoria ily ersen es ily hosszan az emberek tudatat? Bizonyos, hogy a vallastudomanynak abbol az
elvbl kell kiindulnia, hogy a vallas semmi olyasmit nem Iejez ki, ami ne volna meg a termeszetben; mert nem
tudomany az, amelyik ne a termeszet jelensegeit vizsgalna. Csak az a kerdes, hogy a termeszet melyik vilagahoz
tartoznak e valosagok, s mi vitte ra az embereket, hogy a vallasi gondolkodasra jellemz sajatos Iormaban
alkossanak maguknak ezekrl kepet. De hogy e kerdest Ieltehessk, ahhoz elbb el kell Iogadnunk, hogy
valosagos dolgok kepzeteirl van szo. Amikor a XVIII. szazad IilozoIusai papok altali vaskos koholmanykent
allitottak be a vallast, k legalabb azzal tudtak magyarazni ezt, hogy a papi kasztnak mindig is erdekeben allt a
tmegek amitasa. De ha maguk a nepek Iormaltak a maguk szamara e teves eszmerendszereket, s ezzel
nmagukat szedtek ra, akkor mikent lehetseges, hogy ez az elkepeszt nbecsapas vegigvonul az egesz
trtenelem Iolyaman?
Azon is el kell gondolkodni, hogy ilyen krlmenyek kzt lehet-e egyaltalan a ,vallastudomany' kiIejezessel
elni. A tudomany olyan diszciplina, amely barhogy Iogja is azt Il az ember mindig valamely adott
V.
42
valosagra iranyul. A Iizika meg a kemia azert tudomanyok, mert a Iizikai-kemiai jelensegek valosagosak, mert
egy olyan valosag tenyei, amely nem a tudomany altal bizonygatott igazsagok Iggvenye. Van
pszichologiatudomany is, mert a tudatok a valosagban is leteznek, s nem a pszichologus akaratabol jnnek letre.
A vallas ezzel szemben azonnal megsznne, ha az animista elmeletet az emberek egynteten igaznak ismernek
el; mert akkor ohatatlanul kikszblnek azokat a tevedeseket, amelyek eredete es termeszete ily modon Ieltarul
a szamukra. MiIele tudomany az, amelynek I IelIedezese az, hogy eltnteti nnn tanulmanyanak a targyat?
V.
43
44
177 Nyilvan szinten ezert viseltetnek rokonszenvvel az animistak gondolatai irant az olyan Iolkloristak is, mint Mannhardt. A nepi
vallasokban mikent az alacsonyrend vallasokban is a masodrend szellemlenyek vannak elterben.
178 A Comparative Mvthologv cim irasaban (47. skk.). A Irancia Iorditas Essai de mvthologie comparee cimmel jelent meg (ParisLondon,
1859).
179 Herabkunft des Feuers und Gttertranks, Berlin, 1859. (Ernst Kuhn 1886-ban ujra kiadta.) V.,Der Schuss des Wilden Jgers auI den
Sonnenhirsch', Zeitschrift f. d. Phil., I., 1869. 89169. o.; Entwicklungsstufen des Mvthus, Abhandl. d. Berl. Akad., 1873.
180 Der Ursprung der Mvthologie, Berlin, 1860.
181 Hercule et Cacus. Etude de mvthologie comparee cim knyveben Max Mller Komparativ mitologia cim esszejet ,a mitologia
trteneteben uj korszakot nyito' mkent meltatja.
182 Die Griechischen Kulte und Mvthen, I. 78. o.
3. fejezet - AZ ELEMI VALLSRL
ALKOTT F ELKPZELSEK
(foIytats)
3.1. II. A naturizmus
Egeszen mas szellem hatja at a naturista iskolat.
Mas krkbl kerlnek is ki a kveti. Az animistak tbbnyire etnograIusok vagy antropologusok. Ok az
emberiseg altal gyakorolt legkezdetlegesebb vallasokat tanulmanyoztak. Ezert a legnagyobb jelentseget a
halottak lelkeinek, a demonoknak, vagyis a masodrend szellemeknek tulajdonitjak: magasabb rend isteneket
ugyanis ezek a vallasok nem ismernek.177 Ezzel szemben a most ismertetend elmeleteket olyan tudosok
alkottak meg, akik elssorban az europai es azsiai nagy civilizaciokkal Ioglalkoztak.
Miutan a Grimm-testverek nyoman IelIigyeltek arra, hogy az indoeuropai nepek mitologiait erdemes
sszehasonlitani egymassal, rgtn eszleltek, hogy milyen Iigyelemremelto hasonlosagok talalhatok bennk.
Olyan mitikus szemelyeket sikerlt azonositani, akik klnbz neveken ugyanazon gondolatokat jelkepeztek es
egyazon Iunkciokat tltttek be; meg a nevek is rokonsagot mutattak, s Ielmerlt a gyanu, hogy kzk lehet
egymashoz. E hasonlosagokat csakis kzs eredet indokolhatta. Arra a Ieltetelezesre jutottak tehat, hogy e
latszolag oly klnbz vilagkepek valojaban egy kzs salapbol szarmaztak, ennek modosult elagazasai, s
ilyenIorman nem lehetetlen eljutni eddig az salapig. A nagy vallasoktol sszehasonlito modszerrel el lehet jutni
egy sokkal regibb gondolatrendszerhez, egy valoban seredeti, primitiv vallashoz, amelybl az sszes tbbi
szarmazik.
Ezeket az ambiciokat leginkabb a Vedak IelIedezese sarkallta. A Vedakkal ugyanis olyan szveg kerlt a
birtokukba, amelynek regiseget ugyan a IelIedezes pillanataban alighanem eltuloztak, de amely mindezzel
egytt az egyik legregibb indoeuropai nyelvemlek. Igy hat lehetsegk nyilt ra, hogy a Iilologia szokasos
modszereivel egy Homerosz korabeli vagy meg regebbi irodalmat, s egy olyan vallast tanulmanyozzanak,
amelyet meg a regi germanok vallasanal is primitivebbnek gondoltak. E Ielbecslhetetlen ertek dokumentum
termeszetesen uj megvilagitasba helyezte az emberiseg vallasi kezdeteit, s a vallastudomany szksegszer
megujulasat vonta maga utan.
A tudomany allasa es az eszmek haladasa olyannyira elkeszitettek a terepet, hogy az uj koncepcio csaknem egy
idben ket klnbz orszagban is megszletett. 1856-ban Max Mller az Oxford Essav-ben178 Iejtette ki az
alapjait. Harom evvel kesbb jelent meg Adalbert Kuhn knyve A t: es a: isteni ital eredete 179 cimmel, amely
erezheten ugyanebben a szellemben irodott. Miutan a gondolat napvilagot latott, igen gyorsan elterjedt a
tudomanyos krkben. Kuhn nevehez szorosan kapcsolodik sogora, Schwartz neve, akinek knyve, A mitologia
eredete 180 nem sokkal az elbbi utan jelent meg. Steinthal es a Jlkerpsvchologie egesz nemet iskolaja is
ehhez a mozgalomhoz csatlakozik. Franciaorszagba Michel Breal importalta az elmeletet 1863-ban.181 Az
eszme oly keves ellenallasra lelt, hogy Gruppe182 kiIejezesevel elve ,eljtt az az id, amikor a Vedaktol
45
183 Azon irok kzl, akik magukeva tettek e koncepciot, Renant emlitjk meg, lasd Nouvelles etudes dhistoire religieuse, 1884, 31. o.
184 A Comparative Mvthologvn kivl Max Mller meg a kvetkez munkakban Iejtette ki a vallasra vonatkozo altalanos elmeleteit: Hibbert
lectures (1878), Irancia Iorditasban Origine et developpement de la religion cimmel; Natural Religion, London, 1889; Phvsical Religion,
London, 1898; Anthropological Religion, 1892; Theosophv or Psvchological Religion, 1893; Nouvelles etudes de mvthologie, Paris, Alcan,
1898. Mivel Max Mller mitologiai elmeletei szoros kapcsolatban allnak nyelveszeti IilozoIiajaval, Ielsorolt mvei mellett meg a
kvetkez nyelveszeti vagy logikai munkait kell megemlitennk: Lectures on de Science of Language, Iranciaul Nouvelles leons sur la
science du langage, valamint The Science of Thought.
185 Natural Religion, 114. o.
186 Nincs semmi az ertelemben, ami ne lett volna meg mar korabban az erzekelesben. (A Iordito.)
187 Phvsical Religion, 119120. o.
idegenked nehany klasszika-Iilologust leszamitva valamennyi mitologus Max Mller vagy Kuhn elveibl
indult ki ervelese soran'.183 Fontos tehat megvizsgalnunk, miben allnak es mit is ernek ezek az elvek.
Mivel legrendszerezettebb Iormaban Max Mller Iejtette ki ket, lehetleg tle klcsnzzk a most kvetkez
ismertetes elemeit.184
3.1.1. I
Mar lattuk, hogy az animizmus hallgatolagosan abbol a posztulatumbol indul ki, hogy a vallas legalabbis
eredetileg semmi tapasztalati valosagot nem Iejez ki. Max Mller eppen az ellenkezjet vallja. Szamara
axioma, hogy a vallas a tapasztalaton alapul, s ennek ksznheti tekintelyet. ,A vallas irja csak ugy
Ioglalhatja el tudatunkban az t megillet legitim helyet, ha valamennyi ismeretnkhz hasonloan erzeki
tapasztalattal kezddik.185 Elveszi a regi empirikus blcsesseget Nihil est in intellectu quod non ante fuerit
in sensu186 , alkalmazza a vallasra, s kijelenti, hogy nem lehet semmi olyan a hitben, ami ne lett volna meg
korabban az erzekelesben. Ezuttal tehat egy olyan elmelettel van dolgunk, amely a jelek szerint nem esik az
animizmus altalunk kiIogasolt hibajaba. Ebbl a nezpontbol ugyanis a vallas nem mint holmi homalyos es
zavaros almodozas tnik Il, hanem mint a valosagon alapulo gondolatok es gyakorlatok rendszere.
De mely erzesek keltettek Iel a vallasos gondolkodast? Erre a kerdesre kellett a Vedak tanulmanyozasanak
segitenie megadni a valaszt.
A Vedakban szerepl istenek nevei altalaban kznevek, megpedig mai kznevi ertelmkben, vagy regi
kznevek, amelyeknek meg Iellelhet eredeti ertelmk. S ezek is, azok is a termeszet I jelensegeit jellik.
Peldaul Agni, az egyik I indiai istenseg neve eredetileg csak a tz anyagi valosagat jelentette, ahogy azt az
erzekeink eszlelik, mindenIajta mitologiai hozzaadas nelkl. Meg a Vedakban is ebben az ertelemben szerepel;
hogy ez lehetett az eredeti jelentese, mi sem bizonyitja jobban, mint hogy mas indoeuropai nyelvekben is
Iennmaradt: a latin ignis, a litvan ugnis, az oszlav ognvi nyilvanvaloan az Agni kzeli rokonai. Hasonlokeppen a
szanszkrit Dvaus, a grg Zeus:, a latin Jovis es a Ielnemet Zio rokonsaga mara mar ketsegtelen. Ez azt
bizonyitja, hogy e klnbz szavak egyazon istenseget jellnek, akit a klnbz indoeuropai nepek mar
szetvalasuk eltt is ekkeppen tiszteltek. Marpedig ,Dyaus' ragyogo eget jelent. Az elmondottak, s mas hasonlo
tenyek is azt latszanak bizonyitani, hogy e nepeknel legelszr is a testeket s a termeszeti erket kezdtek
vallasos erzlettel vezni: ezek voltak az els divinizalt dolgok. Max Mller, tovabblepve az altalanositasban,
arra a kvetkeztetesre jutott, hogy az emberiseg vallasi Iejldeseben altalaban veve is ugyanez volt a
kiindulopont.
E kvetkeztetest csaknem kizarolag pszichologiai jelleg megIontolasokkal igazolja. Szerinte a termeszet altal
nyujtott sokIele latvany mindegyike megIelel azon kvetelmenynek, hogy az ember lelkeben vallasos erzletet
keltsen. Ugyanis ,amikor az emberek elszr tekintettek a vilagra, mi sem volt kevesbe termeszetes a szamukra,
mint a termeszet. Nagy meglepeteseket, nagy borzalmakat tartogatott; bamulatos csoda volt, allando varazslat.
Csak kesbb Iedeztek Iel, hogy e csodak allandok, valtozatlanok, szabalyszeren ismetldnek, csak kesbb
neveztek e csodak bizonyos aspektusait termeszetesnek, abban az ertelemben, hogy elrelathatok,
szokvanyosak, IelIoghatok |...| Nos, a meglepetesek es Ielelmek e hatalmas birodalma, e csoda, e varazslat, ez
az oriasi ismeretlen, amely szemben allt az ismert dolgokkal |...| ez az adta meg az els impulzust a vallasos
gondolkodashoz es a vallasi nyelvezethez.'187 S hogy peldakkal magyarazza gondolatmenetet, a vedikus
vallasban jelents helyet elIoglalo termeszeti erre, a tzre alkalmazza. ,Probaljanak meg gondolatban
belehelyezkedni a primitiv eletnek ebbe a stadiumaba irja , mert Ieltetlenl ide kell a termeszetvallas eredetet,
I
46
188 Phvsical Religion, 121. skk.; v. KESOBB BEIRANDO oldalszam o.
189 Natural Religion, 121. skk., es 149155. o.
190 ,The owerhelming pressure oI the inIinite' (uo. 138. o.).
191 Uo. 195196. o.
192 Max Mller meg azt is mondja, hogy amig a gondolkodas nem lepett tul ezen a Iazison, addig nem is igen rendelkezett olyan
vonasokkal, mint amilyeneket manapsag a vallasnak tulajdonitunk (Phvsical Religion, 120. o.).
193 Phvsical Religion, 128. o.
194 Lasd The Science of Thought, 30. o.
st els szakaszait is helyeznnk; knnyen elkepzelhetik, milyen benyomast tesz az emberre a tz els
megjelenese. Barmi modon keletkezett is elszr, akar villamcsapasbol, akar ugy, hogy sszedrzsltek szaraz
agakat, akar ket k sszetesebl pattant ki a szikra, olyasvalami volt, ami terjedt, amitl ovakodni kellett, ami
pusztulast vont maga utan, egyszersmind azonban lehetve tette az eletet telen, oltalmazott ejszaka, egyszerre
szolgalt tamado es ved celokat. Segitsegevel az embernek mar nem nyersen kellett Ialnia a hust: attert a Itt
etelek Iogyasztasara. S megint csak a tz segitsegevel dolgozta Il a Iemeket, alkotta meg szerszamait es
Iegyvereit; a tz tehat minden technikai es mveszi Iejldes nelklzhetetlen tenyezje lett. Mive lennenk meg
manapsag is a tz nelkl?188 Az ember irja ugyan egy masik mveben nem lephet ugy kapcsolatba a
termeszettel, hogy ne Iogna Iel hatalmassagat, vegtelenseget. A termeszet meghaladja ertelmet. Az erzekelt
tereken tul ujabb, vegelathatatlan tersegek nyilnak; a let minden pillanatat behatarolhatatlan id elzi meg illetve
kveti; a Iolyo vegtelen ert nyilvanit meg, hiszen semmi sem meritheti ki.189 Nincs a termeszetnek egyetlen
olyan aspektusa sem, amely ne ebreszthetne Iel bennnk a nyomasztoan Ilenk tornyosulo vegtelenseg
erzetet.190 Nos, ebbl az erzesbl szarmaznanak a vallasok.191
Ekkor azonban meg csak csiraallapotban voltak meg.192 A vallas akkor alakul ki, amikor a termeszeti erket az
emberi szellem mar nem elvont Iormaban kepzeli el. Ehhez az kell, hogy az elbbiek szemelyes hatoerkke
alakuljanak at, el, gondolkodo lenyekke, spiritualis hatalmakka, istenekke; altalaban az eIIajta lenyekre
iranyulnak a kultuszok. Mar lattuk, hogy az animizmus is kenytelen volt Iltenni a kerdest, s hogy mikepp
oldotta meg: eszerint az emberben lenne valamiIele veleszletett keptelenseg az el es az elettelen dolgok
megklnbztetesere, s ellenallhatatlan kesztetest erezne arra, hogy ez utobbiakat az elbbiek alakjaban kepzelje
el. Max Mller elveti ezt a megoldast.193 Velemenye szerint a nyelvnek a gondolkodasra gyakorolt hatasa reven
ment vegbe ez az atalakulas.
KezenIekvnek latszik, hogy az embereket izgatni kezdtek e csodas alakzatok, melyektl erzesk szerint az
eletk Iggtt, s sztnzest ereztek, hogy elgondolkodjanak rajtuk; hogy Ieltegyek maguknak a kerdest, mibl is
allnak ezek; hogy a velk kapcsolatos eddigi homalyos erzeseiket vilagosabb gondolattal, jobban krlhatarolt
Iogalommal helyettesithessek. Csakhogy jegyzi meg nagyon is jogosan szerznk194 a gondolat, a Iogalom
lehetetlen a szo nelkl. A nyelv nemcsak kls burka a gondolatnak; a nyelv adja a bels vazat. Nem szoritkozik
a mar megIormalt gondolat leIorditasara; reszt vesz a megIormalasaban. Mindekzben azonban neki is megvan
a maga sajatos termeszete, s kvetkezeskeppen mas trvenyeknek engedelmeskedik, mint a gondolkodas. Ha
tehat hozzajarul a gondolat kidolgozasahoz, valamilyen mertekben ohatatlanul erszakot is tesz rajta es
eltorzitja. Egy ilyesIajta torzitas eredmenyekeppen kaptak volna oly sajatos jelleget a vallasi kepzetek.
A gondolkodas ugyanis a gondolataink elrendezese; kvetkezeskeppen osztalyozasi Iolyamat. Ha elgondoljuk
peldaul a tzet, azzal a dolgok ilyen vagy olyan kategoriajaba helyezzk, hogy aztan azt mondhassuk, hogy a tz
ez vagy az, nem pedig amaz. MasIell az osztalyozas megnevezes; mert egy altalanos gondolat csak azaltal nyer
eletet, azaltal valik valosagga, hogy a szo kiIejezi; egyedl a szo adja meg egyeni jelleget. Igy hat egy-egy nep
nyelve mindig is beIolyasolta es beIolyasolja a szellemet abban, hogy mikent osztalyozza, s ebbl kvetkezen
mikent gondolja el azokat az uj dolgokat, amelyeket megtanul megismerni; mert ezeknek a mar meglev
keretekhez kell igazodniuk. Ezert az a nyelv, amelyet az emberek akkor beszeltek, amikor nekilattak atIogo
vilagkepet kidolgozni maguknak, kitrlhetetlenl ranyomta belyeget a szletben lev gondolatrendszerre.
Valamennyit azert tudunk errl a nyelvrl, legalabbis az indoeuropai nepek eseteben. Barmilyen tavol is van
mar tlnk, mai nyelveinkben is Iennmaradtak belle olyan emlekek, amelyek segitsegevel el tudjuk kepzelni,
milyen lehetett: a szotvek. E tveket, amelyekbl az altalunk is hasznalt szavak szarmaznak, s amelyek
valamennyi indoeuropai nyelv alapjaul szolgalnak, Max Mller ugy tekinti, mint megannyi visszhangot abbol a
kzs nyelvbl, amelyet az egyes nepek meg szetvalasuk eltt beszeltek, vagyis eppen akkor, amikor a minket
erdekl termeszetvallas keletkezett. Nos, a szotvek ket Iigyelemre melto sajatossaggal rendelkeznek, amelyet
I
47
195 Natural Religion, 393. skk.
196 Phvsical Religion, 133. o.; The Science of Thought, 219. o.; Nouvelles leons sur la science du language, II. kt. 1. skk.
197 The Science of Thought, 272. o.
198 The Science of Thought, I. 327. o.; Phvsical Religion, 125. skk.
199 Melanges de mvthologie et de linguistique, 8. o.
egyelre csak ennel a konkret nyelvcsoportnal Iigyeltek meg, de amely szerznk szerint a tbbi nyelvcsaladnal
is kimutathato.195
A szotvek elszr is tipikusak; vagyis nem konkret dolgokat, konkret egyeneket, hanem tipusokat, st
rendkivl altalanos tipusokat Iejeznek ki. A gondolkodas legaltalanosabb temait kepviselik; mintegy
kimerevitett, kikristalyosodott Iormaban talalhatok meg bennk a szellem azon alapkategoriai, amelyek a
trtenelem minden pillanataban uraltak es uraljak a szellemi eletet, s amelyekbl a IilozoIusok mar oly sokszor
probaltak meg rekonstrualni a rendszert.196
Masodszor nem targytipusoknak, hanem cselekvestipusoknak Ielelnek meg. Az ellenyeknel, s mindenekeltt az
embereknel megIigyelhet cselekvesek legaltalanosabb modjait Iejezik ki: az test, a tolast, a drzslest, a
ktzest, a Ilemelest, a nyomast, a Ilmenest, a lemenest, a jarast stb. Maskepp Iogalmazva: az ember elbb
altalanositotta es nevezte meg sajat cselekvesi modjait, s csak azutan altalanositotta es nevezte meg a termeszet
jelensegeit.197
Mivel a szavak ily rendkivl altalanosak, knnyen kiterjeszthetk olyan targyakra is, melyekre eredetileg nem
iranyultak; epp rendkivli hajlekonysaguk reven adhattak eletet a bellk szarmazo sok-sok uj szonak. Amikor
az ember a dolgok Iele Iordulva elkezdte megnevezni, hogy aztan el tudja gondolni ket, ezeket a szavakat
alkalmazta rajuk, jollehet eredetileg mas dolgokra vonatkoztak. De szarmazasuknal Iogva a termeszeti erket
csak azon megnyilvanulasi Iormaik altal tudtak jellni, amelyek a legjobban hasonlitottak az emberi
cselekedetekre: a villam olvan dolog, ami belecsap a Ildbe vagy tzveszt okoz; a szel olvan dolog, ami sivit
vagy Iuj; a nap olvan dolog, ami arany nyilakat l at a teren; a Iolyo olvan dolog, ami szalad; stb. De mivel a
termeszeti jelensegeket ily modon az emberi cselekedetekhez tettek hasonlova, azt a bizonyos dolgot, amit
ezekhez hasonlitottak, szksegkeppen az emberhez tbbe-kevesbe hasonlo, cselekv szemelykent Iogtak Iel. Ez
ugyan csak egy hasonlat volt, de szo szerint ertelmeztek; elkerlhetetlen volt a tevedes, mert csak a tudomany
oszlathatta volna el, az viszont meg nem letezett. Egyszoval, mivel a nyelv emberi allapotokat visszaado emberi
elemekbl all, a termeszetre valo alkalmazasa ohatatlanul annak atalakitasaval jar egytt. 198 Meg manapsag is,
jegyzi meg Breal, a nyelv bizonyos mertekben kenyszerit bennnket arra, hogy ebbl a szemszgbl tekintsk a
dolgokat. ,Ha egy gondolatot ki akarunk Iejezni, legyen bar szo pusztan valamely tulajdonsagrol, kenytelenek
vagyunk nemmel ellatni, vagyis a IerIiak vagy a nk kze sorolni; akar altalaban, akar konkretan akarunk egy
targyrol beszelni, kenytelenek vagyunk nevelvel meghatarozni; minden mondatbeli alany cselekv lenykent,
minden gondolat cselekveskent jelenik meg, es minden cselekvest, akar atmeneti, akar allando, az az id hatarol
be, amelybe az iget tesszk.'199 Tudomanyos kulturank segitsegevel manapsag nyilvan knnyen ki tudjuk
gyomlalni a nyelv altal ily modon sugallt tevedeseket; akkor azonban, amikor meg nem volt ellensulya, a szo
mindenhato lehetett. Az erzekeink altal kzvetitett anyagi vilaghoz a nyelv tehat uj, maga Iormalta
szellemlenyekbl allo vilagot tett hozza, s immar ezek a szellemlenyek jelentek meg a Iizikai jelensegek
hatotenyezi gyanant.
De a nyelv meg ennel is tbbet tett. Ahogy kikovacsolodtak a szavak a dolgok mge kepzelt szemelyisegek
megnevezesere, a gondolkodas immar magukra a szavakra iranyult: a szavak mindenIele rejtvenyeket adtak Il,
s e rejtvenyek megIejtesere szlettek a mitoszok. ElIordult, hogy ugyanazon targy tbb nevet is kapott, mivel
klnbz vonatkozasokban jelent meg a tapasztalasban; igy trtent, hogy a Vedakban tbb mint husz szo van
az egre. Mivel tbb szo volt, ugy gondoltak, hogy e tbb szo megannyi klnbz szemelynek Ielel meg. De
szksegkeppen azt is ereztek, hogy e szemelyek rokonsagban allnak egymassal. Ennek magyarazataul ugy
kepzeltek, hogy csaladot alkotnak; szarmazasrendet, csaladi allapotot gondoltak ki a szamukra, trtenetet
keritettek krejk. Maskor klnbz dolgokat jellt ugyanaz a kiIejezes; e homonimiak magyarazataul ugy
kepzeltek, hogy az illet dolgok egymasbol alakultak at, s ujabb es ujabb Iikciokat hoztak letre ezen
atalakulasok erthetve tetelere. A nyelv teremt mve tehat egyre bonyolultabb konstrukciokban Iolytatodott, s
ahogy a mitologia egyre kiterjedtebb es teljesebb eletrajzzal latta el az egyes isteneket, az eredetileg a targyakkal
I
48
200 Anthropological Religion, 128130. o.
201 Ez a magyarazat egyebkent nem egyenertek Tyloreval. Max Mller szerint az ember nem tudta elIogadni, hogy az elet megsznik a
halallal; ebbl arra kvetkeztetett, hogy ket leny el benne, s az egyik tuleli a testet. Nem latjuk be, mibl gondolta, hogy az elet Iolytatodik,
mikzben a test mar bomlasnak indul.
202 Reszletesebben lasd Anthropological Religion, 351. skk.
203 Anthropological Religion, 130. o. Ez nem akadalyozza meg Max Mllert abban, hogy a keresztenysegben e Iejldes betetzeset lassa.
Velemenye szerint az sk vallasa azt Ieltetelezi, hogy van valami isteni az emberben. Marmost nem ez-e Krisztus tanitasanak az alapja?
(Uo. 378. skk.) Felesleges hangsulyoznunk, mennyire klns ez a koncepcio, amely a keresztenyseget teszi meg a halottak kultusza
megkoronazasanak.
204 Lasd GRUPPE: Griechische Kulte und Mvthen, 79184. o., melyben a szerz e ponton veszi kritika ala Max Mller hipoteziseit.
205 Lasd MEILLET: Introduction a letude comparative des langues indo-europeennes, 2. kiad., 119. o.
206 OLDENBERG: La religion du Jeda, 59. skk., MEILLET: ,Le dieu iranien Mithra', Journal asiatique, X. no 1, 1907. juliusaugusztus,
143. skk.
sszekevert isteni szemelyek vegl is elvaltak a targyaktol es kln eletet kezdtek elni.
Igy jtt volna letre az isteni Iogalma. Az sk vallasa pedig csak ennek a tkrzdese.200 A lelek Iogalma a
Tylor altal Ielhozott okokhoz meglehetsen hasonlo okokbol jtt volna letre, azzal a klnbseggel, hogy Max
Mller szerint nem az alomrol, hanem a halalrol adott szamot.201 Majd klnbz krlmenyek sszejatszasa
Iolytan,202 reszben esetleges okokbol, a testtl klnvalt lelkek Iokozatosan atkerltek az isteni lenyek krebe, s
vegl maguk is divinizalodtak. Ez az uj kultusz azonban csak masodlagos kialakulas termeke lenne. Erre
egyebkent az a bizonyitek, hogy az istenne lett emberek tbbnyire tkeletlen istenek, Ielistenek voltak, akiket a
nepek mindig is megklnbztettek a tulajdonkeppeni istensegektl.203
3.1.2. II
Ez az elmelet reszben szamos olyan nyelveszeti tetelen alapul, amelyet ersen vitattak vagy vitatnak ma is.
Ketseg merlt Iel azon megIelelesekkel kapcsolatban, amelyeket Max Mller az isteneket jelent szavak kzt
velt IelIedezni a klnbz indoeuropai nyelvekben. LegIkeppen az altala adott ertelmezest vetettek kritika ala:
ugy veltek, hogy ezek a megIelelesek korantsem egy igen korai vallasra mennek vissza, hanem kesbbi
Iejlemenyek: talan kzvetlen atvetelek, talan termeszetszer egybeesesek.204 MasIell ma mar nem Iogadjak el,
hogy a szotvek elklnlt allapotban, autonom valosagkent leteztek, s hogy kvetkezeskeppen ezekbl akar
hipotetikusan is rekonstrualni lehetne az indoeuropai nepek eredeti nyelvet.205 Vegl a legujabb kutatasok arra
utalnak, hogy a vedikus istensegek nem mind rendelkeztek olyan kizarolagos naturista jelleggel, mint azt Max
Mller es iskolaja Ieltetelezte.206 De tegyk most Ielre e kerdeseket, amelyek igen specialis nyelveszeti
ismereteket igenyelnek, s terjnk ra inkabb a gondolatmenet altalanos elveire. Celszer a naturista gondolatot s e
vitatott teteleket nem tulsagosan szorosan egytt targyalni; az elmeletet ugyanis szamos olyan tudos is elIogadja,
aki Max Mllerrel ellentetben nem tulajdonit a nyelvnek dnt szerepet.
Hogy az embernek erdekeben all a krnyez vilagot megismerni, s hogy kvetkezeskeppen gondolkodasa
hamarosan erre iranyult, azzal mindenki knnyen egyetert. Az embernek nagyon is szksege volt a vele
kzvetlen kapcsolatban allo dolgok segitsegere, igy hat termeszetesen tprengeni kezdett a termeszetkn. De
ha, mint a naturizmus allitja, ezekbl a reIlexiokbol szletett meg a vallasi gondolkozas, akkor
megmagyarazhatatlan, hogyan maradhatott meg a dolgok els kiprobalasa utan is, s meg erthetetlenebb, mikent
maradhatott Inn makacsul kesbb is. A dolgokat ugyanis azert akarjuk megismerni, hogy a megIelel modon
tudjunk banni velk. Marpedig az a kep, amit a vallas Ikepp a kezdetekben ad a vilagrol, sokkal elnagyoltabb,
semhogy atmenetileg is hasznos lehetne a gyakorlatban. Minden dolog csupa el, gondolkodo leny es tudat,
hasonlatosan azokhoz a szemelyekhez, akiket a vallasi kepzelet a kozmikus jelensegek magyarazatara alkotott.
Tehat az ember nem ebben az alakjukban IelIogva, nem e vilagkep szerint kezelve tudta a dolgokat a maga
celjaiba allitani. Nem imadkozassal, szertartasokkal vagy aldozatokkal, nem bjtlessel vagy egyeb
nmegtartoztatassal akadalyozhatta meg, hogy artsanak neki, nem ezekkel a modszerekkel kenyszerithette ket,
hogy a celjait szolgaljak. Ezek az eljarasok csak igen kiveteles esetekben, hogy ugy mondjuk, csodakeppen
jarhattak eredmennyel. Ha tehat a vallas letoka az, hogy olyan kepzetet adjon neknk a vilagrol, amelynek
alapjan tajekozodni tudunk benne, akkor e Iunkciojanak nem tudott eleget tenni, s erre a nepek hamar ra is jttek
volna: a sikernel sszehasonlithatatlanul tbb kudarc rvidesen raebresztette volna ket, hogy rossz uton jarnak,
a vallas pedig olyannyira megrendlt volna az egyre ismetld caIolatoktol, hogy nem maradhatott volna Inn.
II
49
207 Ez szamos nepi blcsessegre is igaz.
208 Igaz, ez az erveles nem erinti azokat, akik a vallasban olyan technikai (nevezetesen higienias) szabalyozast latnak, amelynek
megszegeset ugyan kepzeletbeli lenyek szankcionaljak, de amelyeknek ezzel egytt is megvan a maguk alapja. De e helytt nem szallunk
vitaba egy olyan, tarthatatlan elkepzelessel, amit rendszerezett Iormaban soha nem is vedelmezett egyetlen, a vallastrtenelemben csak kicsit
is jaratos szellem. Nehezen lathato be, mikent szolgalhattak az egeszseget az egeszsegre artalmas szrny beavatasi szertartasok; hogy a
legtbbszr tkeletesen egeszseges allatok Iogyasztasara vonatkozo tilalmak mennyiben higieniaiak; hogy az epitkezes kzben vegzett
aldozatoktol hogyan lett volna szilardabb a haz stb. Ketsegkivl akadnak olyan vallasi elirasok, amelyek technikailag is hasznosak; de ezek
elvesznek a tbbi tmegeben, s hasznuk mellett gyakran egyenesen karosak. Vannak a vallasokban tisztasagi ovintezkedesek, de ugyanezen
elvekbl vallasi piszkossag is szarmazik. Gyakorlatilag hasznos az a szabaly, hogy a halottat el kell tavolitani a taborbol, mert Ielelmetes
szellem lakozik benne. De ugyanezen hiedelem eredmenyekeppen a rokonsag bekeni magat a bomlasnak indult testbl szarmazo
Iolyadekkal, mert az szerinte kiveteles erenyekkel rendelkezik. Technikai szempontbol a magia hasznalhatobb volt, mint a vallas.
209 Etudes de mvthologie comparee, 5152. o.
210 Lasd Nouvelles leons sur la science du langage, II. 147. o., es Phvsical Religion, 276. skk. Ugyanebben az ertelemben BReAL:
Melange. 6. o.: ,Hogy a mitologia eredetenek kerdesebe kell vilagossagot vigynk, gondosan meg kell klnbztetnnk az isteneket, akik
az emberi ertelem kzvetlen termekei, a mesektol, amelyek csak kzvetve es akaratlanul keletkeztek.'
Igaz, elIordul, hogy egy-egy tevedes makacsul tovabb el a trtenelemben; de hacsak nem a krlmenyek
egeszen kiveteles sszejatszasarol van szo kizarolag akkor maradhat Inn, ha gvakorlatilag iga:, vagyis ha
elmeletileg ugyan nem ad helyes Iogalmat azokrol a dolgokrol, amikre vonatkozik, viszont nagyjabol helyes
kepet ad arrol, mikent erintenek bennnket, akar kedvezen, akar kedveztlenl. Ilyen krlmenyek kztt
ugyanis az esetleges tevedes altal adott sztnzesek legalabbis nagyjabol megIelelek lehetnek, s ily modon
megmagyarazhato, hogyan tudta megallni a helyet a tenyek probajaban.207 Ha viszont egy tevedes, mi tbb:
tevedesrendszer, csakis gyakorlati melleIogasokkal jar, mert nem is jarhat massal, akkor nem lesz eletkepes.
Marmost e tekintetben mi kze van egymashoz azoknak a ritusoknak, amelyekkel a hivk a termeszetre
igyekeztek hatni, illetve azoknak a tudomanyos eljarasoknak, melyeket megtanultunk, s amelyekrl tudjuk, hogy
csakis egyedl hatasosak? Ha az emberek ezt igenyeltek a vallastol, akkor nem erthet, mikent maradhatott
Inn, hacsak mindenIele mesterkedesekkel el nem lepleztek ellk, hogy nem kaptak meg azt, amit vartak tle.
Ez esetben azonban megint csak a XVIII. szazadi leegyszersit magyarazatokhoz jutunk el.208
IlyenIorman a naturizmus csak latszolag mentes attol a Iogyatekossagtol, amit az animizmusnak mar Ielrottunk.
A naturizmus is hallucinaciobol szarmazo kepek rendszerenek tekinti a vallast, hiszen azt allitja, hogy objektiv
ertek nelkli hatalmas hasonlat csupan. Igaz, kiindulopontjat a valosagba, nevezetesen a valosag altal keltett
erzetekbe helyezi; ezek az erzetek azonban a nyelv bveszmutatvanya altal extravagans vilagkepekke alakulnak.
A vallasi gondolkodas csak azert lep kapcsolatba a valosaggal, hogy legott vastag Iatyolt boritson ra, amely
eltakarja igazi alakjat: e Iatyol a mitologia altal koholt meses hiedelmek szvete. A hiv tehat, mint a
hagymazos beteg, olyan lenyekkel es dolgokkal benepesitett krnyezetben el, ami csak a szavakban letezik. Ezt
egyebkent Max Mller is elismeri, mivel szerinte a mitoszok a gondolkodas betegsegebl szletnek. Eredetileg a
nyelv betegsegebl szarmaztatta ket; de mivel szerinte a nyelv es a gondolat elvalaszthatatlan egymastol, ami
az egyikre igaz, igaz a masikra is. ,Amikor megkisereltem rviden jellemezni a mitologiat a maga legbensbb
termeszeteben irja , inkabb nyelvi, mintsem gondolkodasbeli betegsegnek neveztem. De mindazok utan, amit
A gondolkodas tudomanva cim knyvemben a beszed es a gondolkodas elvalaszthatatlansagarol, s ebbl
kvetkezen a nyelvi betegseg es a gondolkodasbeli betegseg teljes azonossagarol irtam, a jelek szerint mar
nincs helye a ketelynek... Ha valaki ugy kepzeli el a legIbb Istent, mint aki mindenIele bnert egymaga Ielels,
akit becsaptak az emberek, aki sszeveszett a Ielesegevel es veri a gyermekeit, az bizonyosan gondolkodasanak
abnormalis voltara vagy betegsegere, jobban mondva szabalyszer rltsegere utal.'209 Az erv nemcsak Max
Mllerre es teoriajara, hanem a naturizmus elvere magara is ervenyes, barmi modon alkalmazzak is. Akarhogy
is nezzk, ha a vallasnak az a I celja, hogy a termeszeti erket Iejezze ki, akkor csakis lehangolo
Iikciorendszert lathatunk benne, s nem erthet, hogyan maradhatott Inn egyaltalan.
Igaz, Max Mller erezte ennek az ellenvetesnek a sulyat, s oly modon velte kivedeni, hogy hatarozott
klnbseget tett mitologia es vallas kzt: az elbbit kivl helyezte az utobbin. Fenntartja maganak a jogot, hogy
a ,vallas' elnevezessel csak azokat a hiedelmeket illesse, amelyek megIelelnek az egeszseges erklcs
elirasainak, es racionalis teologiat hirdetnek. Ezzel szemben a mitoszok csak parazita Iejlemenyek lennenek,
amelyek a nyelv hatasara nttek krbe es torzitottak el az alapkepzeteket. Eszerint a Zeuszban valo hiedelem
csak annyiban vallasi, amennyiben a grgk Zeuszt Iistennek, az emberiseg atyjanak, a trveny
vedelmezjenek, a bnk megbosszulojanak stb. tekintettek; ami viszont Zeusz elettrtenetet, hazassagait,
kalandjait illeti, az csak mitologia.210
II
50
211 Ezt Max Mller is elismeri. Lasd Phvsical Religion, 132. o., valamint Mvthologie comparee, 58. o.; ,.az istenek irja nominak, es
nem numinak, azaz leny nelkli nevek |noms sans tre|, nem pedig nev nelkli lenyek |tres sans noms|'.
212 Igaz, Max Mller Ienntartja, hogy a grgk szamara ,Zeusz minden mitologiai kdsites dacara a legIbb Istenseg neve volt es
maradt' (Science du langage, II. 173. o.). Most nem szallunk vitaba e trtenelmileg vitathato allitassal; annyi bizonyos, hogy Zeusznak ez a
Iajta IelIogasa mindig csak egyike volt a grgk szamos vallasi hiedelmenek.
Egyebkent egy kesbbi mveben Max Mller odaig megy, hogy magat az altalaban vett istenIogalmat is merben verbalis Iolyamat
eredmenyenek, kvetkezeskeppen mitologiai szlemenynek tekinti (Phvsical Religion, 138. o.).
213 A tulajdonkeppeni mitoszokon kivl persze mindig is voltak mesek, amelyekben nem, vagy legalabbis nem ugy es nem ugyanolyan
mertekben hittek, s ezert nem is volt vallasi jellegk. A mesek es mitoszok kzti valasztovonal ketsegkivl elmosodott, nehezen
meghatarozhato. Ez azonban meg nem ok ra, hogy minden mitoszbol meset csinaljunk; amikeppen mi sem szandekozunk minden mesebl
mitoszt csinalni. Van azonban legalabbis egy jegy, amely szamos esetben elegend a vallasos mitosz elklnitesere: a kultusszal valo
kapcsolata.
Ez a klnbsegtetel azonban nkenyes. A mitologia nyilvan egyarant erdekes az esztetika, illetve a
vallastudomany szempontjabol, mindezzel egytt a vallasi elet egyik lenyeges eleme. Ha kivesszk a vallasbol a
mitologiat, akkor a ritust is ki kell venni, mivel a ritusok tbbnyire nevvel, jellemmel, elettrtenettel,
meghatarozott tulajdonsagokkal rendelkez konkret szemelyisegekre iranyulnak, s aszerint valtoznak, hogy e
szemelyisegeket az emberek mikent kepzelik el. Az istenseget vez kultusz az istennek tulajdonitott arculattol
Igg: ezt az arculatot a mitosz rgziti. A ritus gyakran nem is mas, mint mkdesbe lep mitosz; a kereszteny
aldozas elvalaszthatatlan a husveti mitosztol, ez adja meg ertelmet. Ha tehat minden mitologia valamiIele
verbalis rlet termeke, semmiIele valaszt nem kaptunk a kerdesnkre: a kultusz lete, s Ikent makacs
Iennmaradasa megmagyarazhatatlan. Nem ertjk, hogyan vegezhettek az emberek evszazadokon at olyan
tevekenysegeket es gesztusokat, amelyeknek nincs targyuk. Egyebkent nemcsak az isteni alakok szemelyes
vonasait hatarozzak meg ily modon a mitoszok; maga az a gondolat is alapveten mitikus, hogy vannak istenek,
szellemlenyek, melyek a termeszet egy-egy osztalyanak az elen allnak.211 Ha marmost a multbeli vallasokbol
elvesznk mindent, ami a kozmikus erkent IelIogott istenek Iogalmaba tartozik, akkor mi marad bellk? Az
nmagaban vett istenseg gondolata, egy olyan transzcendens ere, amelytl az ember Igg, s amelyre
tamaszkodik? De hiszen ez elvont, IilozoIiai koncepcio, amely mint olyan egyetlen trtenelmi vallasban sem
valosult meg; a vallastudomany szempontjabol erdektelen.212 Nem celszer tehat klnbseget tenni az egyes
hiedelmek kzt, egyeseket megtartani, mert szamunkra igaznak es egeszsegesnek tnnek, masokat mint a vallas
nevre erdemteleneket pedig elvetni, mert ingerelnek s zavarba ejtenek bennnket. Minden, meg a
legesszertlenebbnek tn mitosz is hit targya volt.213 Az ember hitt bennk, nem kevesbe, mint az erzekeiben;
ezek alapjan szabalyozta viselkedeset. Igy hat minden latszat ellenere is lehetetlen, hogy ne lett volna objektiv
alapjuk.
Igen am, mondjak majd erre, de akarhogy is magyarazzuk a vallasokat, annyi bizonyos, hogy valamennyi
melleIogott, ami a dolgok igazi termeszetet illeti: erre a tudomanyok szolgaltattak bizonyitekot. Azok a
cselekvesi modok, amelyeket tanacsoltak vagy elirtak az embernek, csak nagy ritkan jartak haszonnal:
szenteltviz-hintessel nem lehet gyogyitani a betegseget, a termest nem aldozatokkal vagy raeneklessel lehet
nveszteni. Amit a naturizmusnak Ielrottunk, az a jelek szerint az sszes lehetseges magyarazatra is all.
Illetve egyre megsem. Tegyk Iel: a vallas egeszen mas szksegletet elegit ki, mint azt, hogy segitsen az
eszlelhet dolgokhoz valo alkalmazkodasunkban; ez esetben pusztan amiatt nem Iog az erejebl vesziteni, hogy
nem, vagy rosszul elegiti ki e szksegletet. Ha a vallasos hit nem azert szletett, hogy sszhangba hozza az
embert az anyagi vilaggal, akkor azok a hibak, amelyeket az ember netan a hite miatt kvet el a vilaggal
Iolytatott harcaban, nem erintik a hit Iorrasat magat, mert a hit mas Iorrasbol taplalkozik. Ha az ember nem ezen
okokbol jutott el a hithez, meg akkor is megmaradt hiteben, ha ezen okoknak ellentmondtak a tenyek. Ekkor
meg az is erthetve valik, hogy a hit eleg ers lehetett ahhoz, hogy elviselje ezeket az ellentmondasokat, st,
hogy tagadja ket, es ne engedje a hivknek, hogy eszrevegyek jelentsegket; ezaltal artalmatlanna valtak a
vallas szamara. Amikor a vallasi erzlet ers, akkor nem Iogadja el, hogy a vallas hibas lehet valamiben, s
knnyen sugall olyan magyarazatot, amely reven Iel lehet menteni: ha a ritus nem hozza meg a vart eredmenyt,
a kudarcot vegrehajtasi hibanak vagy valamely ellenseges istenseg kzbelepesenek tulajdonitjak. Ehhez azonban
az kell, hogy a vallasi gondolatok ne olyan erzesbl Iakadjanak, amelyet bantanak a tapasztalatbeli csalodasok;
mert klnben honnan szarmazhatna ellenallo kepessegk?
III.
51
214 Lasd Ientebb, ........KESOBB BEIRANDO OLDALSZAM o.
215 Max Mller szohasznalata szerint egyebkent szamos visszaeles trtenik a szavakkal. Az erzeki tapasztalas, mondja, legalabbis bizonyos
esetekben azt implikalja, hogy ,az ismerten tul van valami ismeretlen, valami, amit engedelmkkel vegtelennek neve:ek' (Natural Religion,
195. o.; v. 218. o.). Az ismeretlen nem Ieltetlenl vegtelen, amikent a vegtelen sem Ieltetlenl ismeretlen, ha minden pontjaban hasonlo
nmagahoz, kvetkezeskeppen ahhoz, amit ismernk belle. Be kellene bizonyitani, hogy amit erzekelnk belle, az mas termeszet, mint
amit mar nem tudunk erzekelni.
3.1.3. III.
De meg ha az embernek valoban oka is lett volna arra, hogy minden sikertelenseg dacara tovabbra is makacsul
vallasi szimbolumokkal Iejezze ki a kozmikus jelensegeket, meg arra is szkseg lett volna, hogy e jelensegek
termeszetknel Iogva ezt az ertelmezest sugalljak neki. Honnan lenne e tulajdonsaguk? Itt megint csak egy
olyan posztulatummal allunk szemben, amely csak azert szamit evidensnek, mert meg senki sem vette kritika
ala. Axiomakent szoktak leszgezni, hogy a Iizikai erkben minden egytt van, ami a szentseg erzetet Ielkeltheti
bennnk; de ha kisse kzelebbrl megnezzk az erre Ielhozott amugy sommas bizonyitekokat, azt latjuk,
hogy ez az allitas puszta elitelet.
Azt mondjak, hogy az embert csodalattal tlttte el a szemei eltt Ieltarulo vilag. Csakhogy a termeszet eletet
mindenekeltt az egyhangusagig men szabalyossag jellemzi. A Nap minden reggel Ilkel a horizonton, minden
este lenyugszik; a Hold minden honapban ugyanazt a ciklust jarja vegig; a Iolyo szakadatlanul Iolyik a
medreben; ugyanazon evszakok periodikusan ugyanazokat az erzeteket hozzak vissza. Itt-ott persze trtennek
varatlan esemenyek: megIogyatkozik a Nap, eltnik a Ielhk mgtt a Hold, kiarad a Iolyo stb. De ezek az
atmeneti rendellenessegek szinten csak atmeneti benyomasokat kelthetnek, amelyek emleke egy id utan
elhalvanyul; nem szolgalhatnak tehat olyan, stabil, allando gondolat- es gyakorlatrendszerek alapjaul,
amelyekbl a vallas all ssze. Normalis krlmenyek kztt a termeszet menete egyntet, ez az egyntetseg
pedig nem kelthet ers erzelmeket. Ujabb kelet erzeseket vetitnk vissza a trtenelem kezdetere, amikor ugy
kepzeljk, hogy a vadembert bamulattal tltik el e csodak. O sokkal inkabb szokva van hozzajuk, semhogy
nagyon meglepdne rajtuk. Csak a kultura s a gondolkodas segitsegevel tudjuk levetni magunkrol a megszokas
jarmat, s csak ekkor Iedezzk Iel, mennyi csoda rejlik e szabalyossagban is. Egyebkent, mint mar korabban
utaltunk ra,214 attol hogy csodalunk egy targyat, meg nem Iog szentnek tnni neknk, azaz nem Iog olyan
tulajdonsaggal rendelkezni, amelynel Iogva ugy erezzk, hogy szentsegtrest vagy -gyalazast kvetnk el, ha
barminem kzvetlen kapcsolatba lepnk vele. Felreismeri a vallasos erzlet speciIikus jelleget az, aki
sszekeveri ezt az amulo csodalat barmely megnyilvanulasaval.
Csakhogy, mondjak erre, ha csodalatot nem is, egyvalamit Ieltetlenl erez az ember a termeszettel szemben: ha
kapcsolatba lep vele, azonnal IelIogja, hogy a termeszet Iellmulja, meghaladja; agyonnyomja a
hatalmassagaval. Erzi, hogy vegtelen ter, a jelen pillanat eltt es utan is vegtelen id, a rendelkezesere allo
erkhz kepest vegtelenl nagyobb er veszi krl, s ez az erzes a jelek szerint ohatatlanul azt a gondolatot kelti
Il benne, hogy van rajta kivl egy vegtelen hatalom, s hogy Igg ettl a hatalomtol. Marpedig ez a gondolat
lenyeges elemkent lep be a mi istenIelIogasunkba.
De emlekezznk csak ra, mi is a kerdes. Arra keresnk valaszt, mikent jutott az ember arra a gondolatra, hogy a
valosagban a dolgok ket gykeresen klnbz, egymassal ssze sem vethet kategoriara oszlanak. Hogyan
szolgaltathatna szamunkra a termeszet ennek a dualitasnak a gondolatat? A termeszet mindig es mindenhol
hasonlo nmagahoz. Semmi jelentsege, hogy a vegtelenbe nyulik: azon a vegs hataron tul, ameddig latasom
terjed, semmiben sem klnbzik attol, ami meg innen van e hatartol. Az a ter is csak ter, amit a latohatar mge
gondolok el, es azonos azzal, amit latok. A hatartalanul Iolyo id az altalam atelt pillanatokkal azonos
pillanatokbol all. A ter, mikent az id is, a vegtelensegig ismetldik; ha az altalam atlathato szeletei
nmagukban nem rendelkeznek szent jelleggel, akkor mitl rendelkezne ilyennel a tbbi? Az, hogy nem
eszlelem ket kzvetlenl, nmagaban meg nem eleg az atalakitasukhoz.215 Hiaba vegtelen a proIan dolgok
vilaga, attol meg proIan vilag marad. Azt mondjak, hogy a velnk kapcsolatban allo Iizikai erk meghaladjak a
mi erinket? De hiszen a szent erk nem pusztan intenzitasukban klnbznek a proIan erktl, hanem
egyszeren masok; olyan specialis tulajdonsagaik vannak, amelyekkel amazok nem rendelkeznek. Ezzel
szemben a vilagegyetemben megnyilatkozo valamennyi er az is, amely bennnk, es az is, amely rajtunk kivl
van azonos termeszet. S legIkeppen nincs semmi olyan ok, melynek Iolytan kimagaslo tekintellyel
III.
52
216 Ezt ismeri el akaratlanul is Max Mller bizonyos helyeken. Bevallja, hogy Iogalmilag nem sok klnbseget lat a tzisten Agni, illetve az
eter kzt, mellyel a modern Iizikus a Ienyt es a meleget magyarazza (Phvsical Religion, 126. o.). Egyebkent az istenseg Iogalmat az agencv
(138. o.) vagy a kauzalitasIogalmara vezeti vissza, ami se nem termeszeti, se nem proIan. Az, hogy a vallas az igy elkepzelt hatookokat
szemelyes cselekvkkent |agents personnels| Iogja Il, meg nem magyarazza meg, mitl kapnak szent jelleget. Egy szemelyes cselekv is
lehet proIan, egyebkent pedig szamos vallasi er alapveten szemelytelen.
217 A ritusok es a hatekonysagukba vetett hit kapcsan latni Iogjuk, mi is a magyarazata ezeknek az illuzioknak (lasd II. knyv, II. Iej.).
ruhazhatnank Iel egyes erket masokkal szemben. Ha tehat a vallas valoban abbol a szksegletbl szletett
volna, hogy hatookokat rendeljnk a Iizikai jelensegekhez, akkor az ekkeppen elkepzelt erk semmivel sem
lettek volna szentebbek azoknal, mint amiket a mai tudos gondol ki ugyanezen tenyek magyarazatara.216 Ez
pedig annyit jelentene, hogy soha nem is voltak szent lenyek, kvetkezeskeppen vallas sem.
Mi tbb, meg ha Ilteteleznenk is, hogy a termeszet altal valo ,szetlapittatas' erzese valoban vallasos
gondolatokat inspiral, akkor sem lehetett ilyen hatassal a primitiv emberre; neki nincs ilyen erzese. Egyaltalan
nincs tudataban, hogy a kozmikus erk ennyire Iltte allnak az veinek. Mivel a tudomany meg nem tanitotta
szerenysegre, olyan hatalmat tulajdonit maganak a dolgok Ielett, amivel nem rendelkezik, de amelynek illuzioja
reven nem erzi ugy, hogy azok uralkodnanak rajta. Mint mar emlitettk, azt hiszi, hogy parancsolhat az
elemeknek: hogy szelet tamaszthat, est Iakaszthat, egy kezmozdulattal meg tudja allitani a Napot stb.217 Maga
a vallas is hozzajarul biztonsagerzetehez, hiszen allitolag az a Ieladata, hogy kiterjessze az ember hatalmat a
termeszet Ielett. A vallasok tehat korantsem az embernek a vilagegyetemmel szembeni trpesegebl, hanem
inkabb az ellentetes erzesbl Iakadnak. Meg a legemelkedettebb, leggondolatibb vallasok is abba az iranyba
hatnak, hogy megnyugtassak az embert a dolgokkal vivott harcaban: azt hirdetik, hogy a hit egymagaban
,hegyeket kepes megmozgatni', vagyis hogy a termeszeti erk Iltt tud uralkodni. Hogyan sugallhatnak ezt a
bizakodast, ha a gyengeseg es tehetetlenseg erzesebl Iakadnanak?
Ha egyebirant a termeszet dolgai a maguk lenygz Iormaitol vagy a bennk megnyilvanulo ertl valtak
volna szent lenyekke, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy a Nap, a Hold, az eg, a hegyek, a tenger, a szelek,
egyszoval a nagy kozmikus hatalmak emelkedtek elskent erre a rangra, hiszen naluk semmi mas nem ejthette
volna jobban rabul az erzekeket s a kepzeletet. Valojaban azonban ezeket csak kesbb divinizaltak. Az els
lenyek, amelyeket kultusz vezett errl majd a kvetkez Iejezetekben bizonyosodhatunk meg olyan,
szereny nvenyek vagy allatok, amelyekkel szemben az ember legalabbis egyenlnek erezhette magat: a kacsa,
a nyul, a kenguru, az emu, a gyik, a hernyo, a beka stb. Nyilvanvalo, hogy nem objektiv tulajdonsagaiknak
ksznhet, hogy vallasi erzeseket ebresztettek az emberben.
III.
53
54
218 Jovages and Travels of an Indian Interpreter.
219 Ez a velekedes olyannyira altalanos volt, hogy meg M. Reville is a totemizmus klasszikus Ildjenek Amerikat tekinti (Religions des
peuples non civilises, I. 242. o.).
220 Journals of two Expeditions in North-West and Western Australia, II. 228. o.
221 The Worship of Animals and Plants. Totems and Totemism (1869, 1870).
4. fejezet - A TOTEMIZMUS MINT
ELEMI VALLS
4.1. A krds trtneti ttekintse: mdszer a
trgyaIsra
Az iment tanulmanyozott ket gondolatrendszer latszolag megoly ellentetes konkluziojuk dacara is egy
lenyeges ponton megegyezik: ugyanugy teszik Il a kerdest. Ugyanis mindkett bizonyos termeszeti Iizikai
illetve biologiai jelensegek altal Ielkeltett erzetekbl igyekszik Ielepiteni az isteni Iogalmat. Az animistak
szerint az alom, a naturistak szerint bizonyos kozmikus jelensegek jelentenek a vallasi Iejldes kezdpontjat. De
az egyik nezpont hivei is, es a masike is a termeszetben az ember illetve a vilag termeszeteben keresik a
proIan es a szent vilag nagy ellentetenek csirajat.
Am ez a vallalkozas a lehetetlennel hataros: valosagos ex nihilo teremtest Ieltetelez. Egy altalanosan tapasztalt
teny nem vezethet bennnket egy olyan dolog gondolatara, amely kivl esik az altalanosan tapasztalt vilagon.
Az alomban megjelen ember is csak ember. Az erzekeink altal kzvetitett termeszeti erk is csak termeszeti
erk, barmily intenzivek legyenek is. Ez okbol illetjk mindket elmeletet kzs kritikaval. Annak
magyarazataul, miert ltttek a vallasi gondolkodas ezen allitolag eleve adott elemei szent jelleget, amit
objektive semmi sem igazol, azt Ielteteleztek, hogy hallucinaciobol szarmazo kepzetek egesz sora lepedett
rajuk es torzitotta el ket a Ielismerhetetlensegig, olyannyira, hogy vegl a valosag helyere mer Iantazmagoria
lepett. Ezt az atlenyegitest az egyik elmelet hivei szerint az alom keltette illuziok vegeztek el; a masik szerint
pedig a szo altal keltett kepek csillogo, de hivsagos menete. De ugy az egyik, mint a masik esetben csak arra
lehetett kilyukadni, hogy a vallas valamiIele hagymazas ertelmezes eredmenyekeppen jtt volna letre.
E kritikai vizsgalatbol tehat pozitiv konkluziora jutunk. Mivel sem az ember, sem a termeszet nmagaban nem
rendelkezik szent jelleggel, ezt csakis mas Iorrasbol kaphatjak. Az emberi egyenen es a Iizikai vilagon kivl
lennie kell egy masik valosagnak is, amelyhez kepest az a bizonyos hagymazas lazalomIele mert bizonyos
ertelemben minden vallas az jelentest es objektiv erteket kap. Mas szoval, tul azon, amit naturizmusnak meg
animizmusnak neveztek, kell lennie egy masik, alapvetbb, meg primitivebb kultusznak, amelynek az elbbiek
valoszinleg csak szarmazekai vagy sajatos megjelenesi Iormai.
Valoban letezik ilyen kultusz; az, amelyet az etnograIusok a totemizmus elnevezessel illettek.
4.1.1. I
A ,totem' szo csak a XVIII. szazadban bukkan Il az etnograIiai irodalomban. Elszr egy indian tolmacs, J.
Long 1791-ben, Londonban megjelent knyveben talalkozunk vele.218 A totemizmus csaknem Iel evszazadig
kizarolagosan amerikai intezmenykent volt ismert.219 Csak 1841-ben jelezte Grey egy hiresse valt
passzusaban,220 hogy Ausztraliaban is elIordul ugyanilyen gyakorlat. Ekkor rgtn sejteni kezdtek, hogy
egyetemesebb erveny rendszerrel allnak szemben.
De akkoriban csak kimondottan archaikus intezmenyt, a trtenesz szamara nem klnsebben erdekes neprajzi
kuriozumot lattak benne. MacLennan probalta elszr a totemizmust az emberiseg altalanos trtenelmehez
kapcsolni. A Fortnightlv Review-ban megjelent cikksorozataban221 nemcsak azt igyekezett kimutatni, hogy a
55
222 A gondolat mar vilagos megIogalmazasban jelentkezik Gallatin ,Synopsis oI the Indian Tribes' cim tanulmanyaban (Archaeologia
Americana, II. 109. skk.), valamint Morgan egy krleveleben, amelyet a Cambrian Journal is kzl (1860, 149. o.).
223 E munkat egyebkent ugyanezen szerz ket korabbi irasa keszitette el: The League of the Iroquois, 1851, es Svstems of Consanguinitv
and Affinitv of the Human Familv, 1871. |A szoban Iorgo m magyar kiadasa: A: osi tarsadalom. Budapest, 1961, Gondolat.|
224 Kamilaroi and Kurnai, 1880.
225 Mar az Annual Report of the Bureau of American Ethnologv legels kteteiben ott talaljuk Powell tanulmanyat: ,Wyandot Government'
(I. 59. o.), Cushinget: ,Zuni Fetisches' (II. 9. o.), Smithet: ,Myths oI the Iroquois' (uo. 77. o.), es Dorsey Iontos irasat: ,Omaha Sociology'
(III. 211. o.); mindegyik hozzajarult a totemizmus tanulmanyozasahoz.
226 Elszr, rviditett Iormaban, az Encvclopaedia Britannica ban jelent meg.
227 Tylor a Primitive Culture-ben mar megprobalkozott a totemizmus magyarazataval; erre kesbb meg visszaternk, most azonban nem
ismertetjk; mert azaltal, hogy pusztan az skultusz egyik specialis esetenek tekinti a totemizmust, tkeletesen Ielreerti a jelentseget. E
Iejezetben csak azokat a megIigyeleseket vagy elmeleteket emlitjk meg, amelyek komoly elrelepest jelentettek a totemizmus
tanulmanyozasaban.
228 Kinship and Mariage in Earlv Arabia, Cambridge, 1885.
229 The Religion of the Semites, 1. kiad., 1889. Ez az aberdeeni egyetemen 1888-ban tartott eladasainak szerkesztett valtozata.
V.,aldozat' cimszo az Encvclopaedia Britannica ban.
230 London, 1890. Azota megjelent a masodik kiadas harom ktetben, es keszl a harmadik, tktetes kiadas is.
231 Ezen az iranyvonalon meg kell meg emliteni Sidney Hartland erdekes mvet: The Legend of Perseus, 3 ktet, 189496.
totemizmus vallas, hanem hogy ebbl a vallasbol eredt egy sereg olyan hiedelem es gyakorlat, amelyet sokkal
Iejlettebb vallasi rendszerekben lehet Iellelni. A totemizmus ilyesIajta kiterjesztese nyilvan tulzas volt. Az allat-
es nvenykultusz szamos olyan oktol Igg, amelyet egyszersites nelkl nem lehet egy nevezre hozni. De
ennek a leegyszersitesnek, st tulzasnak megvolt az az elnye, hogy nyilvanvalova tette a totemizmus
trtenelmi jelentseget.
MasIell az amerikanistak mar regota IelIigyeltek ra, hogy a totemizmus meghatarozott tarsadalmi szervezettel
Igg ssze: azzal, amely a tarsadalom klanokra valo tagozodasan alapul.222 1877-ben Lewis H. Morgan az
Ancient Societvben223 belevagott a tanulmanyozasaba, meghatarozta megklnbztet jegyeit, s kimutatta,
hogy Eszak- es Kzep-Amerika indian trzsei kzt is altalanos ervennyel van jelen. Csaknem ezzel egy idben,
s egyebkent Morgan kzvetlen sztnzesere, Fison es Howitt224 Ausztraliaban is konstatalta e tarsadalmi
rendszer jelenletet s a totemizmussal valo kapcsolatat.
Ezen iranyado gondolatok hatasa alatt most mar modszeresebben Iolyhattak a megIigyelesek. Az Amerikai
Etnologiai Hivatal altal elinditott kutatasok nagymertekben hozzajarultak e vizsgalatok Iejldesehez.225
1887-ben mar annyi jelents dokumentum gylt ssze, hogy Frazer elerkezettnek latta az idt, hogy sszegezze
es rendszerezze azokat. Ezt a celt valositja meg Totemi:mus cim knyve,226 amelyben a totemizmust
egyidejleg mint vallast es mint jogi intezmenyt vizsgalja. Vizsgalata azonban tisztan leiro jelleg; semmiIele
erIeszitest nem tesz, hogy megmagyarazza227 a totemizmust, vagy elmelyitse az alapIogalmait.
Robertson Smith volt az els, aki beleIogott a Ieldolgozasba. Valamennyi eldjenel ersebben erezte, hogy ez az
elnagyolt es zavaros vallas mennyire magaban hordozta a jv csirait. Igaz, MacLennan is sszevetette a nagy
okori vallasokkal; de kizarolag csak azert, mert itt is, ott is allat- es nvenykultuszt velt talalni. Marpedig
azaltal, hogy a totemizmust pusztan valamiIele allat- vagy nvenyimadatnak tekinti, csak a Ielszini vonasait
veszi eszre; st, Ielreerti igazi termeszetet. Smith igyekezett eljutni a totemisztikus hiedelmek szo szerinti
ertelmezesen tul rejl, melyebb hatoelvekhez. Mar a Rokonsag es ha:assag a korai Arabiaban 228 cim
knyveben is ramutatott, hogy a totemizmus az ember es az allat (vagy nveny) egylenyegseget tetelezi Il. A
s:emitak vallasaban229 ugyanezt a gondolatot tette meg valamennyi aldozati rendszer seredetenek: az
emberiseg a totemizmusnak ksznhetne az etelaldozat elvet. Smith elmeletet ketsegtelenl egyoldalunak lehet
talalni; nem Ielel meg a jelenleg ismert tenyeknek; mindezzel egytt is zsenialis meglatasokat tartalmazott, s a
vallastudomany Iejldesere a legtermekenyebb beIolyast gyakorolta. Ugyanebben a szellemben irodott a Golden
Bough. 230 a totemizmust amit korabban MacLennan az okori vallasokkal, Smith pedig a szemita
tarsadalmakkal hozott sszeIggesbe Frazer az europai Iolklorhoz kapcsolja. MacLennan es Morgan iskolaja
ily modon Mannhardt231 iskolajahoz csatlakozott.
Mindekzben az amerikai hagyomany nalloan Iejldtt tovabb, s ezt a sajatossagat maig megrizte. Klnsen
harom, a totemizmus szempontjabol erdekes tarsadalmi csoportot kutattak. Elszr is az eszaknyugati trzseket:
a tlingiteket, a haidakat, a kwakiutlokat, a szeliseket, a tszimsianokat; aztan a sziuk nagy nemzetet; vegl az
Amerika kzeps reszen el pueblo indianokat. Az elsket Ikent Dall, Krause, Boas, Swanton es Hill-Tout
tanulmanyozta; a masodikakat Dorsey; az utolsokat MindeleII, Mrs. Stevenson es Cushing.232 De barmilyen
I
56
232 Itt most csak a neveket soroljuk Il; mveiket akkor tntetjk majd Il, amikor hivatkozunk rajuk.
233 Bar Spencer es Gillen tanulmanyoztak elszr melyrehatoan e trzseket, nem k szolnak roluk elszr. Howitt mar 1888-ban beszamolt
a ,wuaramongok' (Spencernel es Gillennel warramungak |magyar atirasban: warramangak|) tarsadalmi szervezeterl a ,Further Notes on
the Australian Classes' cim cikkeben, Journal of the Anthropological Institute (tovabbiakban J.A.I.), 4445. o. Az arandakrol Schulze irt
sommas tanulmanyt (,The Aborigines oI the Upper and Middle Finke River', in: Transactions of the Roval Societv of South Australia, XIV.
kt., 2. Iz.); a ,chingalee'-k (Spencernel es Gillennel |es magyar atirasban| tjingilik) es wambajak es mas trzsek tarsadalomszervezetet
Mathews irta le (,Wombya Organization oI the Australian Aborigines', American Anthropologist, uj sorozat II. 494. o.; ,Divisions oI Some
West Australian Tribes', uo. 185. o.; tovabba Proceed. Amer. Philos. Soc., XXXVII. 151152. o., valamint Journal Rov. Soc. of. N. S.
Wales, XXXII. 71. o. es XXXIII. 111. o.). Az arandak vizsgalatanak els eredmenyei egyebkent a Report on the Work of the Horn Scientific
Expedition to Central Australiaban jelent meg, IV. resz (1896). A Jelentes els reszet Sterlin, a masodikat Gillen irta: az egesz kiadvany
Baldwin Spencer vezetesevel keszlt.
234 London, 1899; a tovabbiakban rviditve Native Tribes vagy Nat. Tr.
235 London, 1904; a tovabbiakban Northern Tribes vagy North. Tr.
236 E labjegyzetben Durkheim eredetileg az ausztral trzs- es nepnevek Irancia tbbes szamu atirasanak problemairol ejt szot. Ezt a magyar
kiadasban elhagytuk. A magyar atirasban a ma legelIogadottabb trzs- vagy nepmegnevezest vettk alapul N. B. Tindale: Aboriginal Tribes
oI Australia (Canberra, ANU Press, 1974) cim mve alapjan, s az ott kzlt sztenderdizalt neveket irtuk at a magyar kiejtes szabalyai
szerint. Ehhez azonban nem mindig ragaszkodtunk mereven. Ha peldaul a Tindale altal javasolt sztenderd Iorma teljesen eltert a knyvben
kzlttl, ami a nevet Ielismerhetetlenne es igy beazonosithatatlanna tette volna, inkabb megriztk az eredeti alakot. Peldaul a wakelbara
trzsnev helyett Tindale a ,jagalingu' Iormat preIeralja; hasonlokepp, a yuin (juin) nevre a ,djiringanj es thaua' alakot javasolja, aminel
tovabbi nehezseget okozott az, hogy a ket alak kzl melyiket valasszuk, stb. Ugyanigy megriztk a knyvcimekben szerepl nep- es
trzsneveket is, a visszakereshetseg miatt: az ,euahlayi' nev javasolt Iormaja Tindale-nal ,walarai', de K. Langloh Parker klasszikus
knyveiben (Australian Legendarv Tales |Sydney, 1896|; More Legendarv Tales |London, 1898|; Euahlavi Tribe |London, 1905|) ilyen
Iormaban szerepel, igy nem lattuk ertelmet a Tindale-Iele alak atvetelenek.
Ami az amerikai nep- es trzsneveket illeti, ott az Indianok es osi kulturak Es:ak-Amerikaban cim knyv (Budapest, 1993, Helikon)
Borsanyi Laszlo szaklektor altal kidolgozott neveit vettk at helyenkent modositasokkal. Vegezetl a klnIele bennszltt nyelvekbl
szarmazo szavakat az ismeretlen kiejtes es az ezzel egytt jaro atirasi nehezsegek miatt eredeti Iormajukban riztk meg. Ez alol csak
nehany kzismert szo eseteben (pl. korrobori) tettnk kivetelt. (A s:aklektor.)
237 Strehlow 1892 ota el Ausztraliaban. Elszr a dieriknel elt, utana atkerlt az arandakhoz.
238 Die Aranda und Loritfa-Stmme in Zentral-Australien. Negy Izet jelent meg eddig; az utolso jelen munka beIejezese utan latott
napvilagot, ezt mar nem tudtuk bedolgozni az anyagba. A els kett a mitoszokkal es legendakkal, a harmadik a kultusszal Ioglalkozik.
Strehlow mellett meg kell emliteni Leonhardit is, aki a kzreadasban jelents szerepet jatszott. Azon tul, hogy vallalkozott Strehlow
keziratainak kiadasara, talalo kerdeseivel tbb ponton is raszoritotta a szerzt, hogy pontositsa megIigyeleseit. Haszonos egyebkent
elolvasni Leonhardinak a Globusban megjelent cikket, amelyben tbb reszlet talalhato Strehlowwal Iolytatott levelezesebl (,ber einige
religise une totemistische Vorstellungen des Aranda und Loritja in Zentral-Australien', Globus, XCI. 285. o.). V.N.-W. Thomasnak a
Folk-lore-ban megjelent hasonlo targyu cikket (XVI. 428. skk.).
239 Spencer es Gillen is beszeltek e nyelveket, de tavolrol sem olyan kivaloan, mint Strehlow.
gazdag termes gylt is ssze mindenIell, a rendelkezesre allo anyag tovabbra is tredekes maradt. Bar az
amerikai vallasok a totemizmus szamos nyomat rzik, tulhaladtak a tulajdonkeppeni totemizmus Iazisan.
Masreszt Ausztraliaban a megIigyelesek csak szetszort hiedelmekre es elszigetelten allo beavatasi ritusokra
vagy totemmel kapcsolatos tiltasokra iranyultak. Ezekbl az elszort adatokbol probalt meg Frazer atIogo kepet
alkotni a totemizmusrol. De barmennyire vitathatatlan erdemeket szerzett is, sszegzese az adott krlmenyek
kzt nem lehetett teljes es ohatatlanul hipotetikus maradt. Ez ideig vegeredmenyben meg senki sem latott
totemisztikus vallast a maga teljessegeben.
E hatalmas rt csak az utobbi evekben sikerlt betlteni. Ket Iigyelemremeltoan eles elmej megIigyel,
Baldwin Spencer es F. J. Gillen az ausztral kontinens belsejeben vegzett kutatasokat, s meglehetsen sok olyan
trzs reszbeni233 IelIedezese Izdik a nevkhz, amelynek kreben teljes vallasi rendszert Iigyelhettek
meg a gyakorlatban: e vallasi rendszerekben az a kzs, hogy valamennyiknek a totemisztikus hiedelmek
kepezik az alapjat. Kutatasaik eredmenyeit ket olyan mben tettek kzze, amelyek megujitottak a totemizmus
tanulmanyozasat. Az els, The Native Tribes of Central Australia, 234 a legkzpontibb trzset, az arandakat, a
loritjakat, s a kisse delebbre, az Eyre-to nyugati partjan el arabanakat targyalja. A masodik, amelynek The
Northern Tribes of Central Australia 235 a cime, az arabanaktol eszakra el tarsadalmakrol szol; ezek a
Macdonnel-hegyseg es a Carpentaria-bl kztti terletet Ioglaljak el. Hogy csak a legIontosabbakat emlitsk:
az anmatjerak, a kaititjak, a warramangak, a wakadjak, a tjingilik, a binbingak, a walbirik, a kotandjik, s vegl
kzvetlenl az bl partjain a marak es janjulak.236
Nemreg egy nemet misszionarus, Carl Strehlow, aki hivatasanak ksznheten hosszu eveket tlttt ugyanezen
kzep-ausztraliai tarsadalmakban,237 maga is kzzetette ket trzsnel, az arandaknal es a loritjaknal (Spencernel
es Gillennel ,arundak' es ,luritchak') vegzett megIigyeleseit.238 Kitnen ismerte e nepek beszelt nyelvet,239 s
igy igen sok totem-mitoszt es vallasos eneket tudott kzreadni, megpedig tbbnyire az eredeti szveggel. Apro,
I
57
240 Nevezetesen KLAATSCH: ,Schlussbericht ber meine Reise nach Australien', Zeitschrift f. Ethnologie, 1907, 635. skk.
241 K. Langloh Parker knyve: The Euahlavi Tribe, Eylmanne: Die Eingeborenen der Kolonie Sdaustralien, John Mathew-e: Two
Representative Tribes of Queensland, valamint Mathews nehany nemreg megjelent cikke egyarant Spencer es Gillen hatasarol tanuskodik.
242 E publikaciok listajat a Nat. Tr. elszavaban talalhatjuk meg (89. o.).
243 London, 1904. A tovabbiakban Nat. Tr. rviditessel hivatkozunk e knyvre, de mindig eletesszk Howitt nevet, hogy
megklnbztethet legyen Spencer es Gillen els knyvetl, amit ugyanezen a modon rviditnk.
244 Totemism and Exogamv, 4 kt. London, 1910. A m a Totemism opusculum lenyegeben valtozatlan ujrakiadasaval kezddik.
245 A m elejen es vegen azert olyan altalanos elmeleteket is talalunk, amelyeket a kesbbiekben Frazer kiIejt es megvitat. De ezek az
elmeletek viszonylag Iggetlenek a velk egytt jaro tenyektl, mert Iolyoiratcikkekben mar joval a m megjelenese eltt napvilagot lattak.
E cikkeket az els ktetben kzlte le ujra Frazer.
246 Totemi:mus, 12. o.
247 Uo. 15. o.
248 Uo. 32. o.
249 Megjegyzend, hogy e tekintetben az ujabb Totemism and Exogamv Iontos elrelepest jelent Frazer gondolkodasaban es modszereben.
Valahanyszor leirja egy-egy trzs vallasi vagy hazi intezmenyeit, igyekszik meghatarozni, milyen Ildrajzi es tarsadalmi krlmenyek kzt
el az illet trzs. Barmilyen sommasak is ezek az elemzesek, szakitast jelentenek az antropologiai iskola regi modszereivel.
250 Termeszetesen mi is azt tekintjk a vallastudomany I celjanak, hogy sikerljn megerteni, miben is all az ember vallasi termeszete. De
mivel mi nem alkati adottsagot latunk benne, hanem tarsadalmi okok eredmenyet, semmikeppen sem a tarsadalmi kzegtl elvonatkoztatva
akarjuk meghatarozni.
reszletbeli elteresek ellenere, amelyek jelentseget ugyancsak eltuloztak,240 meg Iogjuk latni, hogy Strehlow
megIigyelesei, amelyek kiegeszitik, pontositjak, olykor ki is igazitjak Spencer es Gillen megIigyeleseit,
sszessegeben, a lenyegi pontok vonatkozasaban, megersitik azokat.
E IelIedezeseknek igen nagy irodalma lett, amire meg vissza kell ternnk. Spencer es Gillen nemcsak azert
gyakoroltak jelents beIolyast, mert k voltak az elsk, hanem mert rendszerezett Iormaban mutattak be a
tenyeket: ez egyreszt iranyt mutatott a tovabbi megIigyelesekre vonatkozoan,241 masreszt tovabbi spekulaciokra
sztnztt. Az eredmenyeket igen sokan, s a lehet legklnbzbb modokon kommentaltak, vitattak es
ertelmeztek. Ezzel egy idben Howitt akinek tredekes tanulmanyai elszorva jelentek meg a legklnbzbb
kiadvanyokban242 nekilatott, hogy a deli trzseknel vegezze el ugyanazt a munkat, amit Spencer es Gillen a
kzponti trzseknel vegzett el. A Native Tribes of South-East Australiaban243 atIogo kepet ad a
Del-Ausztraliaban, Uj-Del-Walesben es Queensland jelents reszen el nepek tarsadalomszervezeterl. Az
ekkeppen elert elrelepes hatasara Frazer kiegeszitette Totemi:musat egy kompendiumIelevel,244 hogy minden
olyan Iontos dokumentumot egybegyjtsn, ami vagy a totemisztikus vallasra, vagy az akar tevesen, akar
helyesen ezzel sszeIggesben allonak tartott csalad- es hazassagi szervezdesre vonatkozik. E mnek nem az
volt a celja, hogy altalanos es rendszerezett kepet adjon a totemizmusrol, hanem inkabb az, hogy anyagot
szolgaltasson a kutatoknak valami ilyesIele konstrukcio letrehozasahoz.245 A tenyek szigoruan etnograIiai es
Ildrajzi rend szerint vannak csoportositva: minden kontinens, s minden egyes kontinensen bell minden trzs
vagy etnikai csoport kln van targyalva. Egy ilyen terjedelm tanulmany, amely ennyi nepet tekint vegig,
nyilvan nem lehetett minden reszeben egyIorman mely; mindezzel egytt hasznos breviarium, ami
megknnyitheti a tovabbi kutatast.
4.1.2. II
E rvid trteneti attekintesbl kiderl, hogy Ausztralia a legkedvezbb terep a totemizmus tanulmanyozasara.
Ezert mi is ezt tesszk meg vizsgalodasunk I terletenek.
Frazer a Totemi:musban elssorban arra trekedett, hogy a totemizmusnak a trtenelemben es az etnograIiaban
Iellelhet minden nyomat rgzitse. Vizsgalata ilyen modon a legklnIelebb termeszet es kulturalis Iejlettseg
tarsadalmakra kiterjedt: az si Egyiptom,246 Arabia, Grgorszag,247 a delszlavok248 egytt szerepelnek az
ausztraliai es amerikai trzsekkel. Ez a Iajta eljaras egyaltalan nem meglep az antropologiai iskola kvetinel.
Ez az iskola ugyanis nem abban a tarsadalmi kzegben igyekszik elhelyezni a vallasokat, amelynek reszei,249 s
nem az ily modon vele kapcsolatba hozott klnbz krnyezetek szerint probal klnbseget tenni kztk. Epp
ellenkezleg, mint mar az iskola nmaganak adott neve is mutatja, az a celja, hogy a nemzeti es trtenelmi
klnbsegeken tul a vallasi elet egyetemes, valoban emberi alapjaihoz jusson el. Ez az iskola azt Ieltetelezi,
hogy az embernek nmagatol, alkatanal Iogva, es barmiIele tarsadalmi krlmenytl Iggetlenl vallasi
termeszete van, s e vallasi termeszet meghatarozasat tzi ki celul maga ele.250 Egy eIIele kutatasban barmilyen
nepet Iel lehet hasznalni. Nyilvan inkabb a legprimitivebbeket Iogjak vallatora Iogni, mert naluk e kezdeti
II
58
251 Nem gyzzk elegszer elismetelni, hogy az a jelentseg, amit a totemizmusnak tulajdonitunk, teljesen Iggetlen attol a kerdestl, hogy
egyetemes volt-e, avagy sem.
252 Ez a helyzet a Iratriaknal es a hazassagi osztalyoknal; v.e tekintetben SPENCER GILLEN: Northern Tribes, III. Iej.; HOWITT:
Native Tribes of South Australia, 109, 137142. o.; THOMAS: Kinship and Marriage in Australia, VI. es VII. Iej.
alaptermeszet nagyobb esellyel talalhato meg a maga meztelensegeben; de mivel ugyanez a civilizaltabb
nepeknel is Iellelhet, termeszetesen azokat is tanuul hivjak. Mar csak azert is, mert a homalyos es pontatlan vad
rubrikaba sorolva egy kalap ala vesznek minden olyan nepet, amely velemenyk szerint nem tavolodott meg el
nagyon a kezdetektl; ezeket valogatas nelkl egytt vizsgaljak. De mivel e szempontbol a tenyek csak
altalanosithatosaguk Ioka szerint erdekesek a szamukra, ktelessegknek erzik, hogy annyit gereblyezzenek
ssze, amennyit csak tudnak; az sszehasonlitas kre tehat a szamukra soha nem lehet eleg tag.
Mi ezt a modszert semmikepp sem kvethetjk, megpedig tbb okbol.
Elszr is, a szociologus szamara, mikent a trtenesz szamara is, a tarsadalmi tenyek annak a tarsadalmi
rendszernek a Iggvenyei, amelynek reszei; ebbl kiszakitva nem lehet megerteni ket. Ezert ket klnbz
tarsadalombol szarmazo tenyt nem vethetnk ssze eredmenyesen pusztan azert, mert latszolag hasonlitanak
egymasra; ehhez meg az is kell, hogy maguk a tarsadalmak is hasonloak legyenek, vagyis hogy egyazon Iaj
valtozatai legyenek. Nem volna lehetseges a komparativ modszer, ha nem lennenek tarsadalmi tipusok, es a
modszer csakis egyetlen tipuson bell alkalmazhato haszonnal. Hany hibat kvettek mar el e szabaly Iigyelmen
kivl hagyasa miatt! Ezert vetettek ssze megalapozatlanul olyan tenyeket, amelyeknek latszolagos
hasonlosagaik dacara sem az ertelme, sem a jelentsege nem volt ugyanaz: a primitivek demokraciajat a
maival, az alacsonyabb rend tarsadalmak kollektivizmusat a mai szocialista tendenciakkal, az ausztral
trzseknel gyakori monogamiat a mi trvenyeink altal szankcionalt monogamiaval stb. Meg Frazer knyveben
is vannak eIIajta Ielreertesek. Gyakran vel azonosnak kimondottan totemisztikus szokasokat egyszer
allatimado ritusokkal, holott a megIelel tarsadalmi kzegeket elvalaszto, gyakran hatalmas tavolsag eleve kizar
barmiIele egyezest. Ha tehat nem akarunk beleesni ugyanezekbe a hibakba, egyetlen, vilagosan meghatarozott
tipusra kell koncentralni a Iigyelmnket, nem pedig az sszes szoba jhet tarsadalmat kell valogatas nelkl
Iigyelembe venni.
Az is Iontos, hogy Iigyelmnk Iokuszaba a lehet legszkebb krbl vonjuk be a tenyeket. Csak olyan tenyeket
lehet haszonnal sszehasonlitani, amelyeket jol ismer az ember. Ha tul sok tarsadalmat es civilizaciot vizsgalunk
egyszerre, nem mindegyik esetben lesz meg a szkseges kompetenciank; ha az ember a legklnbzbb
helyekrl es emberektl szarmazo tenyeket gyjti ssze egybevetes vegett, sem ideje, sem modja nem lesz ra,
hogy kritika ala vesse ket. Eppen ezek a tmeges es sommas egybevetesek diszkreditaltak a komparativ
modszert szamos gondolkodo szemeben. A modszer csak akkor adhat komoly eredmenyeket, ha viszonylag kis
szamu tarsadalomra alkalmazzak, hogy igy valamennyit elegseges pontossaggal lehessen tanulmanyozni. A
lenyeg az, hogy olyan tarsadalmakat valasszunk ki, amelyekben a legtbb az esely arra, hogy a kutatas valoban
gymlcsz lesz.
A tenyek erteke sokkal Iontosabb, mint a szamuk. Az, hogy a totemizmus mennyire volt elterjedve, szamunkra
masodlagos.251 Mindenekeltt azert erdekel bennnket, mert tanulmanyozasaval olyan termeszet
sszeIggeseket remelnk megtalalni, amelyek segitsegevel jobban megertjk, mi is maga a vallas. Marmost
sszeIggesek Ielallitasahoz nem szkseges, es nem is hasznos a tapasztalatok egymasra halmozasa; sokkal
Iontosabb, hogy e tapasztalatok alaposak es valoban jelentsegteljesek legyenek. Egyetlen teny is megvilagithat
egy trvenyt, mikzben pontatlan es homalyos megIigyelesek tmege csak zavart kelt. Barmely terlet tudosat
maga ala temetnek az eletarulo tenyek, ha nem valogatna kzlk. A legtanulsagosabbnak igerkezket kell
kivalogatnia, Iigyelmet ezekre kell iranyitsa, a tbbitl pedig atmenetileg Iorduljon el.
Ezert szandekozunk a kesbb meg jelzend Ienntartasokkal kutatasunkat az ausztraliai tarsadalmakra
korlatozni. Ezek az elbb Ielsorolt valamennyi Ieltetelnek eleget tesznek. Tkeletesen egynemek; bar el lehet
klniteni valtozatokat kzttk, egyetlen tipusba tartoznak. Egynemsegk olyan nagy, hogy nemcsak
tarsadalomszervezeti kereteik egyIormak, de azonos vagy egyenertek nevvel is nevezik meg ket szamos,
egymastol meglehetsen tavoli trzsben.252 Masreszt az ausztral totemizmusrol allnak rendelkezesnkre a
legteljesebb dokumentumok. Vegezetl ebben a munkaban az elerhet legprimitivebb es legegyszerbb vallast
szandekozzuk tanulmanyozni. Termeszetes hat, hogy ennek Ielderitese erdekeben az evolucios kezdetekhez
II
59
253 Division du travail social, 3. kiad., 150. o. (Paris, Alcan). |Magyarul: A tarsadalmi munkamegos:tasrol. Budapest, 1986, MTA
Szociologiai Kutato Intezetenek kiadvanyai.|
254 Persze nem mindig van igy. Gyakran megesik, hogy mint mar mondtuk a legegyszerbb Iormak segitenek megerteni a
legbonyolultabbakat. E tekintetben nincs olyan modszertani szabaly, amit automatikusan minden lehetseges esetre alkalmazni lehetne.
255 Peldaul az amerikai egyeni totemizmus az ausztraliai egyeni totemizmus jelentseget ily modon segithet neknk megerteni. Mivel ez
utobbi nagyon kezdetleges, talan eszre sem vettek volna.
256 Amerikaban egyebkent nem egyetlen totemizmustipus van, hanem klnbz Iajtak, amelyeket meg kell klnbztetnnk egymastol.
lehetleg legkzelebb allo tarsadalmakhoz Iordulunk: nyilvanvaloan a krkben lesz a legtbb eselynk arra,
hogy ezt a vallast Iellelhessk, es jol megIigyelhessk. Marpedig nem ismernk olyan tarsadalmat, amely az
ausztral trzseknel kzelebb allna az evolucio kezdetehez. Egyreszt nagyon kezdetleges a technikajuk a hazat,
st meg a kunyhot sem ismerik , masreszt tarsadalomszervezetk a legprimitivebb es a legegyszerbb, amit
eddig ismernk; ezt neveztnk masutt253 klan-alapu s:erve:etnek. Ennek Ibb vonasait mar a kvetkez
Iejezetben alkalmunk lesz Ielidezni.
Mikzben Ausztraliat tesszk meg kutatasunk I targyava, ugy gondoljunk, nem celszer teljesen Iigyelmen
kivl hagynunk azokat a tarsadalmakat, amelyek kreben elszr Iedeztek Iel a totemizmust, azaz az
eszak-amerikai indian trzseket.
Az sszehasonlitasba bevont kr kiterjesztese egyaltalan nem indokolatlan. Igaz, ezek a nepek Iejlettebbek, mint
az ausztraliaiak. A technika sokkal tudomanyosabb; meg megersitett Ialvaik is vannak. A tarsadalom tmege
sokkal jelentsebb, s kezd megjelenni naluk a centralizacio is, ami teljesen hianyzik Ausztraliaban; kzponti
akaratnak alarendelt nagy konIderaciok vannak, mint peldaul az irokezeke. Olykor diIIerencialt, hierarchikus
osztalyokbol allo bonyolult rendszert is talalni naluk. De a tarsadalmi Ielepites lenyegi vonalai ugyanazok, mint
Ausztraliaban; itt is klan-alapu szervezet van. Tehat nem ket klnbz tipussal, hanem egyazon tipus ket
valtozataval allunk szemben, amelyek raadasul eleg kzel allnak egymashoz. Ugyanazon Iejldes ket egymast
kvet pillanata; kvetkezeskepp a homogenitas eleg nagy ahhoz, hogy sszehasonlitasokat tehessnk.
Masreszt ezeknek az sszehasonlitasoknak meglehet a maguk haszna. Eppen azert lehet knnyebb a
tarsadalomszervezet bizonyos vonasait az amerikai indianoknal tanulmanyozni, mert a technikajuk sokkal
Iejlettebb, mint az ausztral trzseke. Amig az emberek meg csak az els lepeseket teszik a gondolatkiIejezes
mestersegeben, a megIigyelnek nem knny eszrevennie, mi mozgatja ket; mert semmi sem Iejezi ki
vilagosan, mi megy vegbe e homalyos tudatokban, amelyeknek magukrol is csak zavaros es tnekeny erzeseik
vannak. A vallasi szimbolumok peldaul ez id tajt csak Iormatlan vonal- es szinkombinaciokbol allnak, melyek
ertelmet, mint meglatjuk, nem knny kitalalni. Termeszetesen vannak gesztusok es mozdulatok, amelyek
kiIejezik a bels allapotokat; de mivel lenyegknel Iogva ezek is illekonyak, hamar eltnnek a megIigyel
szeme ell. Ezert eszleltek elbb Amerikaban a totemizmust, s nem Ausztraliaban; mert ott jobban lathato volt,
annak ellenere, hogy viszonylag kisebb helyet Ioglalt el a vallasi elet egeszeben. Raadasul ott, ahol a hiedelmek
es az intezmenyek nem ltenek valamennyire is meghatarozott anyagi Iormat, jobban ki vannak teve annak,
hogy a krlmenyek legkisebb hatasara is megvaltozzanak, st teljesen kitrldjenek az emlekezetbl. Ezert van
az, hogy az ausztral klanokban van valami lebeges, allando valtozekonysag, mig az ennek megIelel
szervezetnek Amerikaban nagyobb a stabilitasa, sokkal hatarozottabbak a krvonalai. S bar az amerikai
totemizmus tavolabb all az eredetektl, mint az ausztraliai, tbb Iontos sajatossagnak is jobban megrizte az
emleket.
Masodszor, ha meg akarunk erteni egy intezmenyt, gyakran celszer a Iejlettebb Iazisokig nyomon kvetni a
Iejldeset;254 mert gyakran csak mar teljesen kiIejlett allapotaban mutatkozik meg elttnk tisztan a
jelentsege. E tekintetben is hasznunkra lehet az amerikai totemizmus: mivel nagyobb mult all mgtte,
megvilagithatja az ausztral totemizmus bizonyos vonatkozasait.255 Ugyanakkor annak meglatasaban is
segitsegnkre lesz, mikent kapcsolodik a totemizmus a kesbbi vallasi Iormakhoz, s hol a helye a trtenelmi
Iejldes egeszeben.
Alabbi elemzeseink soran tehat nem Iogunk elzarkozni attol, hogy Ielhasznaljunk nehany, az eszak-amerikai
indianoktol klcsnztt tenyt. Nem mintha szo lehetne arrol, hogy e helytt az amerikai totemizmust
tanulmanyozzuk;256 az eIIajta vizsgalatot kzvetlenl, nmagaert kell vegezni, s nem szabad sszekeverni
azzal, amibe belevagtunk: mas problemakat vet Il, s egy sereg specialis kutatast igenyel. Az amerikai
tenyekhez csak kiegesziteskepp Iolyamodunk, s csakis olyankor, amikor segitsegkkel jobban meg tudjuk
II
60
257 Csak nagyon kiveteles esetben Iogunk kilepni a tenyek e krebl, olyankor, amikor valami klnsen tanulsagos parhuzam adodik.
ertetni az ausztral tenyeket. Kutatasunknak ez utobbiak kepezik igazi, kzvetlen targyat.257
II
61
62
II. rsz - II. Knyv: ELEMI HIEDELMEK
TartaIom
1. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK............................................................... 67
1.1. I. Atotemmint nev es mint emblema ......................................................................... 67
2. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) ................................................ 83
2.1. II. Atotemallat es az ember ...................................................................................... 83
3. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) ................................................ 91
3.1. III. Atotemizmus kozmologiai rendszere es a nemIogalma ........................................... 91
4. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(beIejezes) ............................................... 101
4.1. IV. Az egyeni es a nemi totem .................................................................................. 101
5. EHIEDELMEKEREDETE .................................................................................................... 107
5.1. I. Azelmeletekkritikai vizsgalata ............................................................................. 107
6. EHIEDELMEKEREDETE(Iolytatas) ...................................................................................... 119
6.1. II. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalma es az er gondolata ........................ 119
7. EHIEDELMEKEREDETE(beIejezes) ..................................................................................... 129
7.1. III. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalmanak genezise ................................ 129
8. ALELEKFOGALMA ........................................................................................................... 147
8.1.I .........................................................................................................................147
8.2.II ........................................................................................................................150
8.3.III .......................................................................................................................156
8.4.IV.......................................................................................................................159
8.5.V........................................................................................................................161
8.6.VI .......................................................................................................................163
9. ASZELLEMEKESISTENEKFOGALMA ............................................................................... 165
9.1.I..........................................................................................................................165
9.2.II. .......................................................................................................................169
9.3.III .......................................................................................................................171
9.4.IV.......................................................................................................................172
9.5.V........................................................................................................................177
lxv
lxvi
258 Cicero a kvetkez deIiniciojat adja a gentileseknek: ,Gentiles sunt qui inter se eodem nomine sunt' (Topica 6).
259 Altalanossagban azt lehet mondani, hogy a klan olyan csaladi csoport, amelyben a rokonsag egyedl a nev kzssegebl szarmazik;
ebben az ertelemben klan a gens. De az eIIele modon Ielepl nemnek a totemisztikus klan csak egy sajatos Iaja.
1. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
1.1. I. A totem mint nv s mint embIma
Tanulmanyunk termeszetesen ket reszbl Iog allni. Mivel minden vallas kepzetekbl es ritualis gyakorlatokbol
epl Il, egymas utan kell targyalnunk a totemisztikus vallasra jellemz hiedelmeket illetve ritusokat. A vallasi
elet e ket eleme nyilvan sokkal szorosabban sszetartozik, semhogy gykeresen szet lehetne valasztani ket. A
kultusz ugyan a hiedelmekbl szarmazik, de vissza is hat rajuk; a mitosz gyakran a ritus Iormajara epl, azt
magyarazza, Ikepp akkor, amikor a ritus ertelme nem vilagos illetve mar nem nyilvanvalo. Es viszont, vannak
olyan hiedelmek, amelyek csak az ket kiIejez ritusok altal nyilvanulnak meg vilagosan. Az elemzes ket resze
tehat ohatatlanul egymasba agyazodik. Masreszrl azonban e ket tenycsoport sokkal jobban klnbzik
egymastol, semhogy ne lenne Ieltetlenl szkseges kln tanulmanyozni ket. S mivel semmit sem lehet
megerteni egy vallasbol, ha nem tudjuk, milyen gondolatokra epl, elszr is ez utobbiakat kell megkiserelnnk
megismerni.
Mindazonaltal nem az a szandekunk, hogy az sszes olyan spekulaciot Ielvazoljuk most, amelyen a vallasi
gondolkodas akar csak az ausztraloknal is vegigment. Mi a vallas alapjaul szolgalo elemi Iogalmakat akarjuk
tetten erni; de szamitasba se jhet, hogy az sszes olyan, gyakran rendkivl kusza Iejlemenyt vegigkvessk,
amelyek reven a mitologiai kepzelet mar e tarsadalmaktol kezdve elvaltoztatta a vallast. Igaz, Iel Iogjuk
hasznalni a mitoszokat, ha segitsegkkel jobban megerthetjk ezen alapIogalmakat, de nem magat a mitologiat
tesszk meg tanulmanyunk targyava. Ez utobbi egyebkent, mivel reszben malkotas, nem is csak a
vallastudomany targykrebe tartozik. Raadasul azok a mentalis Iolyamatok, amelyekbl szarmazik, sokkal
komplexebbek, semhogy kzvetetten, kerl uton tanulmanyozhatok lennenek. Ez nehez kerdes, amit csakis
nmagaban, nmagaert, kiIejezetten erre szolgalo specialis modszerrel celszer targyalni.
A totemisztikus vallas alapjait jelent hiedelmek kzt azonban termeszetesen azok a legIontosabbak, amelyek a
totemre vonatkoznak; tehat ezekkel kell kezdennk.
1.1.1. I
A legtbb ausztral trzs alapjainal egy olyan csoportot talalunk, amely dnt helyet Ioglal el a kollektiv eletben:
ez a klan. Ket lenyeges vonas jellemzi.
Elszr is a klant kepez egyedek ugy tekintik, hogy rokonsagi ktelek Izi ket ssze. Ez a ktelek azonban
igen sajatos termeszet: nemcsak abbol Iakad, hogy meghatarozott verrokonsagi kapcsolatban allnak egymassal;
mar pusztan azaltal rokonok, hogy ugyanazt a nevet viselik. Nem abban az ertelemben apaik, anyaik, Iiaik,
lanyaik, nagybatyjaik vagy unokaccseik egymasnak, ahogyan mi ma ertjk e kiIejezeseket; ennek ellenere
egyetlen a klan merete szerint szkebb vagy tagabb csaladnak tekintik magukat, espedig pusztan azert, mert
kollektiven egy es ugyanazon nevvel jellik magukat. Ami minket illet, azert mondjuk, hogy egy csaladba
tartozonak tekintik magukat, mert pontosan olyan ktelessegekkel tartoznak egymas irant, mint amelyek mindig
is a rokonok kztt voltak ktelezk: egymas segitese, verbosszu, gyasz, egymas kzti hazassag elkerlese stb.
A klan azonban ezen els jellemvonasa altal meg nem klnbzik a romai genstl es a grg ....-tol; mert a
gentilesek rokonsaga szinten kizarolag abbol szarmazott, hogy a gens valamennyi tagja ugyanazt a nevet,258 a
nomen gentiliciumot viselte. Bizonyos ertelemben a gens nyilvan klan; de a nemzetseg egy olyan Iajtaja,
amelyet nem szabad sszekeverni az ausztral klannal.259 Ez utobbit az klnbzteti meg tle, hogy a nev,
67
260 Az sszetartozas bizonyos mertekig tulterjed a trzs hatarain. Amikor klnbz trzsek tagjainak ugyanaz a totemk, sajatos
ktelezettsegekkel tartoznak egymas irant. Ezt a tenyt kiIejezetten megersitette nehany eszak-amerikai trzs peldaja (lasd FRAZER:
Totemism and Exogamv, III. 57, 81, 299, 356357. o.). Az Ausztraliara vonatkozo dokumentumok kevesbe egyertelmek. De valoszin,
hogy az egyazon totemhez tartozok kzti hazassag tilalma nemzetkzi erveny.
261 MORGAN: Ancient Societv, 165. o.
262 Ausztraliaban trzsenkent valtoznak a szavak. A Grey altal megIigyelt regiokban kobongnak mondjak; a dierik murdunak (HOWITT,
Nat. Tr. of s. E. Aust., 91. o.), a narrinverik mgaitvenek (TAPLIN, in: CURR, II. 244. o.), a warramangak mungainak vagy mungaiinak
(North. Tr., 754. o.) stb.
263 Indian Tribes of the United States, IV. 86. o.
264 Mindamellett mar csak azert is sajnalatos ennek az esetleges szonak a hasznalata, mivel azt sem tudjuk pontosan, hogyan kell helyesen
leirni. Egyesek totamet, masok toodaimet, dodaimet vagy ododamet irnak (lasd FRAZER: Totemism, 1. o.). A szo jelentese sincs pontosan
meghatarozva. Ha az ozsibvek els megIigyeljenek, J. Longnak a szohasznalatabol indulunk ki, akkor a totam vedszellemet, vagyis a
kesbb ismertetend (II. knyv, IV. Iej.) egyeni totemet, nem pedig a klan-totemet jelenti. A tbbi kutato anyaga viszont kiIejezetten ennek
az ellenkezjerl tanuskodik (lasd e tekintetben FRAZER: Totemism and Exogamv, III. 4952.).
265 A wotjobalukoknak (121. o.) es a buandikoknak (123. o.). |A buandikok Tindale altal javasolt sztenderdizalt neve bungditj, de a 193.
labjegyzetben emlitett okok miatt itt es a kvetkezkben megtartottuk a buandik elnevezest. A s:aklektor.|
266 Ugyanazoknak.
267 A wolgaloknak (102. o.), a wotjobalukoknak es a buandikoknak.
268 A muruburraknak (177. o.), a wotjobalukoknak es a buandikoknak. |Tekintettel arra, hogy a muruburrak nem szerepelnek Tindale
listajan, a Durkheimnel szerepl nevet valtozatlan Iormaban riztk meg. A s:aklektor.|
269 A buandikoknak es a kaiabaraknak (116. o.). Figyeljk meg, hogy az sszes pelda mindssze t trzstl szarmazik.
270 Hasonlokeppen a Spencer es Gillen altal vizsgalt igen nagy szamu trzsnel Ielterkepezett 204 Iele totem kzl 188 volt allat vagy
nveny. Az elettelen targyak a kvetkezk: a bumerang, a hideg viz, a stetseg, a tz, a villam, a Hold, a vrs okker, a gyanta, a sos viz, az
esthajnalcsillag, a k, a Nap, a viz, az rveny, a szel, a jeges (North. Tr., 773. o., v.FRAZER: Totemism and Exogamv, I. 253254. o.).
amelyet visel, egyben anyagi dolgok egy meghatarozott Iajtajanak is a neve, amely dolgokkal sajatos, kesbb
meg ismertetend termeszet kapcsolatot vel Ienntartani; nevezetesen rokonsagi kapcsolatot. A dolgoknak azt a
Iajtajat, amellyel a klan kollektiven megnevezi magat, totemnek hivjak. A klan toteme egyben valamennyi
klantag toteme is.
Minden klannak megvan a maga sajat toteme, amely egyazon trzs ket klnbz klanjanal nem egyezhet meg.
Azaltal tartozik ugyanis valaki a klanba, hogy egy bizonyos nevet visel. Tehat azok, akik ezt a nevet viselik,
rokonok; barmi modon oszlanak is meg a trzsi terleten, valamennyiket ugyanaz a rokonsagi kapcsolat Izi
egymashoz.260 Kvetkezeskeppen ket olyan csoport, amelynek ugyanaz a toteme, csak egyazon klan ket
alcsoportja lehet. Nyilvan gyakran megtrtenik, hogy egy-egy klan nem teljesen egytt el, klnbz helyeken
vannak kepviseli. De az egyseg akkor is erezheten Innmarad, ha nincs Ildrajzi alapja.
Ami magat a ,totem' szot illeti, azt az algonkin ozsibve trzs hasznalja a dolgok azon Iajtajanak a
megnevezesere, amelynek egy klan a nevet viseli.261 Bar a kiIejezes egyaltalan nem Ausztraliabol ered,262 es
Amerikaban is csak egyetlen tarsadalomban Iordul el, az etnograIusok vegervenyesen elIogadtak es
egynteten a szoban Iorgo intezmeny megnevezesere hasznaljak. Ily modon SchoolcraIt terjesztette ki elskent
a szo ertelmet s beszelt ,totemisztikus rendszerrl'.263 Az eIIajta jelenteskiterjesztes, amelyre eleg sok pelda
van az etnograIiaban, szamos kellemetlenseggel jar. Nem normalis dolog, hogy egy ilyen jelentseg
intezmenyt teljesen esetlegesen egy helyi nyelvjarasbol klcsnztt szoval jelljnk, ami raadasul egyaltalan
nem idezi Il a megnevezend dolog megklnbztet jegyeit. Manapsag azonban annyira egyetemesen
elIogadott szo lett, hogy csak elvakult puristak lazadoznak ellene.264
A toteml szolgalo targyak az esetek dnt tbbsegeben a nveny- vagy az allatvilagba, de klnsebben ez
utobbiba tartoznak. Elettelen targyakat mar sokkal ritkabban alkalmaznak. A Howitt altal a delkelet-ausztraliai
trzsek kzt eszlelt tbb mint tszaz totemnev kzl csak mintegy negyven nem nveny- vagy allatnev: a
Ielhk, az es, a jeges, a Iagy, a hold, a nap, a szel, az sz, a nyar, a tel, bizonyos csillagok, a villam, a tz, a
Ist, a viz, a vrs okker, a tenger. Figyeljk meg, milyen keves helyet kapnak kzttk az egitestek, illetve
altalanosabban a nagy kozmikus jelensegek, amelyeknek pedig meg oly nagy szerep jut majd osztalyreszl a
vallas Iejldese soran. A Howitt altal ismertetett sszes klan kzl csak kettnek toteme a Hold,265 kettnek a
Nap,266 haromnak valamely csillag,267 haromnak a mennydrges,268 kettnek a villam.269 Egyedl az es
kivetel; a Ientiekkel szemben igen gyakori.270
Ezek azok a totemek, amelyeket megszokottnak vagy szabalyszernek nevezhetnenk. Csakhogy a
totemizmusnak megvannak a maga anomaliai. ElIordul peldaul, hogy a totem nem valamely egesz targy,
hanem annak csak egy resze. Ausztraliaban ez eleg ritka;271 Howitt csak egyetlen peldat idez.272 De knnyen
I
68
271 Frazer (Totemism, 10, 13. o.) meglehetsen sok peldat hoz Il, st, kln nemket is megklnbzteti, amelyet split-totem-nek nevez.
Ezeket a peldakat azonban olyan trzsek krebl hozza, amelyeknel a totemizmus melyrehato valtozasokon ment keresztl, mint Szamoaban
vagy a bengaliai trzseknel.
272 HOWITT, Nat. Tr., 107. o.
273 Lasd a Strehlow altal sszeallitott tablazatokat (Die Aranda und Loritfa-Stmme, II. 6172. o.; v. XIIIXVII). Figyelemre melto, hogy
e resz-totemek kizarolag allati totemek.
274 STREHLOW, II. 52, 72. o.
275 Peldaul az egyik ilyen totem egy barlangmelyedes, amelyben a Macska totemenek egy se pihent meg; egy masik egy Ildalatti jarat,
amelyben az Eger klan valamely se asott valamit stb. (uo. 72. o.)
276 Nat. Tr., 561. skk.; STREHLOW, II. 71. o.; HOWITT, Nat. Tr., 246. skk.; ,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI.53. o.; ,Further
notes on the Australian Class Systems', J.A.I., XVIII. 63. skk.
277 SPENCER es GILLEN Iorditasa szerint Thaballa neveto fiut jelent. A nevet visel klan tagjai az neveteset halljak a lakhelyel
szolgalo sziklakbol (North. Tr., 207, 215, 227. o. labj.). A 442. oldalon kzzetett mitosz szerint a mitikus Thaballaknak volt egy
kiindulopontkent szolgalo, eredeti csoportjuk (v.208. o.). A ,katik', vagyis a teljesen kiIejlett emberek (Spencernel es Gillennel full-grown
men) klanja alighanem ugyanebbl a Iajtabol valo (North. Tr., 207. o.).
278 North. Tr., 226. skk.
279 STREHLOW, II. 7172. o. Strehlow a loritjaknal es az arandaknal emlit egy olyan totemet, amely igen kzel all a Wollunquahoz: a
mitikus vizikigyo totemet.
280 Nevezetesen Klaatsch, a mar emlitett cikkeben (lasd 197. labj.).
lehetseges, hogy bizonyos gyakorisaggal olyan totemisztikus csoportoknal Iordul el, amelyek tbbszrsen is
alcsoportokra bomlottak; mintha csak maguknak a totemek is reszekre kellett volna bomlaniuk, hogy nevvel
tudjanak szolgalni a sok alcsoport szamara. A jelek szerint ez trtent az arandaknal es a loritjaknal. Strehlow e
ket tarsadalomban 442 totemet gyjttt ssze, amelyek kzl tbb nem allatIajtat, hanem az illet allat valamely
testreszet, peldaul az oposszum Iarkat, gyomrat, vagy a kenguru hajat stb. jelenti.273
Lattuk, hogy normalis esetben a totem nem egyed, hanem Iaj vagy Iajta: nem ez vagy az a kenguru, ez vagy az a
hollo, hanem altalaban veve a kenguru, az emu. Neha azonban konkret targy. Elszr is olyankor, amikor a
dolog egyedlallo a maga nemeben, mint a Nap, a Hold, bizonyos csillagkepek stb. De az is elIordul, hogy a
klanok egy Ildrajzilag meghatarozott dombhajlatrol vagy bemelyedesrl kapjak a nevket, egy bizonyos
hangyabolyrol stb. Igaz, erre Ausztraliaban csak kis szamu peldat ismernk; Strehlow mindazonaltal idez
nehanyat.274 De mar a rendhagyo totemek szletesenek okai is jol mutatjak, hogy ezek viszonylag ujabb
keletek. E helyeket ugyanis az teszi totemme, hogy allitolag valamely mitikus s pihent meg ott vagy hajtotta
vegre legendas elete valamely tettet.275 Marpedig ezek az sk a mitoszokban ugy jelennek meg, mint akik
maguk is valamely teljesen szokvanyos, vagyis allat- vagy nvenyIajtarol elnevezett totemmel rendelkez
klan tagjai voltak. Az ezen hsk cselekedeit megrkit totemisztikus elnevezesek tehat nem lehetnek
eredetiek, hanem a totemizmus kesbbi, szarmazekos es torzult Iormainak Ielelnek meg. Joggal merl Il a
kerdes, hogy a meteorologiai totemek nem ugyanilyen eredetek-e; mert a Napot, a Holdat, a csillagokat
gyakran a meses korszak seivel azonositjak.276
Neha, de nem kevesbe kivetelesen, valamely s vagy sk csoportja szolgal kzvetlenl totemkent. A totem
ilyenkor nem valamely valosagos targytol vagy targyIajtatol, hanem egy tisztan mitikus lenytl kapja a nevet.
Spencer es Gillen mar jelzett ket-harom eIIajta totemet. A warramangaknal es a tjingiliknel van egy klan, amely
egy Thaballanak nevezett s nevet viseli; ez az s a jelek szerint a vidamsagot testesiti meg.277 Egy masik
warramanga klan egy szrnyseges, legendas kigyo, a Wollunqua nevet viseli; a klan ettl a kigyotol
szarmaztatja magat.278 Strehlow is szolgal nehany hasonlo peldaval.279 Valamennyi esetben sejthet, mi
trtenhetett. Klnbz okoknak, es maganak a mitologikus gondolkodasnak a hatasara, a kollektiv es
szemelytelen totemet hatterbe szoritottak bizonyos mitikus szemelyek, s ezek valtak maguk totemekke.
Barmilyen erdekesek is egyebkent e klnIele szabalytalansagok, korantsem kenyszeritenek bennnket arra,
hogy modositsunk totem-deIinicionkon. Ezek ugyanis nem jelentenek megannyi nallo, egymasra vagy az
altalunk meghatarozott szokvanyos totemre vissza nem vezethet totemet, mint azt egyesek gondoltak.280
Egyazon Iogalom masodlagos, gyakran teves Iormai, maga a Iogalom viszont messze a legaltalanosabb,
ugyhogy minden okunk megvan ra, hogy a legsibbnek tekintsk.
Hogy a totemnev mikent jn letre, az mar inkabb a klan toborzodasat es berendezkedeset, mintsem a vallast
illeti; tehat inkabb a csaladszociologia, mint a vallasszociologia targykrebe tartozik.281 Ugyhogy mi is csupan
vazlatosan jelezzk az e teren uralkodo legIbb elveket.
I
69
281 Mint mar az elz Iejezetben utaltunk ra, a totemizmus egyszerre erinti a vallas illetve a csalad kerdeset, mivel a klan egy csalad. Az
alacsonyrend tarsadalmakban e ket problemakr szorosan sszetartozik. De mindkett sokkal bonyolultabb, semhogy ne lenne Ieltetlenl
szkseges kln targyalni ket. Egyebkent sem lehet megerteni a primitiv csaladszervezetet a primitiv vallasi gondolatok megismerese
nelkl; ugyanis ez utobbiak szolgaltatjak az elbbi alapelveit. Ezert kellett a totemizmust csak azutan tanulmanyozni mint vallast, hogy a
totemisztikus klant elbb mint csaladi csoportosulast vizsgaltuk meg.
282 Az euahlayi trzsnev Tindale altal javasolt sztenderdizalt Iormaja ,ualarai', de a 193. labjegyzetben emlitett okok miatt megriztk a
Durkheim- (es K. L. Parker-) Iele eredeti Iormat. (A s:aklektor.)
283 A kurnandaburi trzsnev Tindale altal javasolt sztenderdizalt Iormaja ,karendala', de a 193. labjegyzetben emlitett okok miatt
megriztk a Durkheim- (es K. L. Parker-) Iele eredeti Iormat. (A s:aklektor.)
284 Lasd TAPLIN: The Narrinveri Tribe, CURR, II. 244245. o.; HOWITT, Nat. Tr., 131. o.
285 North. Tr., 163, 169, 170, 172. o. Megjegyzend azonban, hogy a marakat es a janjulakat kiveve e trzsek valamennyienel a totem apai
agon trten rklese csupan a legaltalanosabb jelenseg; e szabaly alol kiveteleket is ismernk.
286 Spencer es Gillen szerint (Nat. Tr., 123. skk.) az s lelke az anya testeben reinkarnalodik s igy lesz a gyermek lelkeve; Strehlow szerint
(II. 51. skk.) viszont a Iogantatas ugyan az s mve, am nem jar reinkarnacioval; de a gyermek toteme egyik interpetacio szerint sem Igg
szksegkeppen a szlk totemetl.
287 Nat. Tr., 133. o.; STREHLOW, II. 53. o.
288 Tbbnyire az a hely hatarozza meg a gyermek totemet, ahol az anya szerint a Iogantatas trtent. Mint majd latni Iogjuk, minden
totemnek megvan a maga kzpontja, marpedig az sk elszeretettel latogatjak azokat a helyeket, amelyek az totemk kzpontjaul
szolgalnak. A gyerek toteme tehat az lesz, akinek a Ielgyelete ala tartozik az a hely, ahol az anya szerint a Iogantatas trtent. De mivel
leggyakrabban az anya is annak a helynek a kzeleben tartozkodik, amely Ierje totemisztikus kzpontjaul szolgal, a gyerek tbbnyire
ugyanahhoz a totemhez Iog tartozni, mint apja. Nyilvan ez a magyarazata annak, hogy egy hely lakoi miert tartoznak tbbsegkben
ugyanahhoz a totemhez (Nat. Tr., 9. o.).
Az egyes trzsek kztt harom klnIele szabaly van ervenyben.
Igen sok tarsadalomban, mondhatni a tbbsegkben a gyerekek anyjuktol rklik a totemet: igy van ez a
Kzep-Ausztralia deli reszen el dieriknel es arabanaknal; a Victoria-beli wotjobalukoknal es gunditjmaraknal;
az uj-del-walesi kamilaroiknal, wiradjuriknal, wongaibonoknal, euahlayiknal 282; a queenslandi pita-pitaknal,
kurnandaburiknal283, hogy csak a legIontosabbakat emlitsk. Ez esetben, az exogamia szabalyanak
megIelelen, az anyanak ktelezen mas a toteme, mint a Ierjenek, s mivel masIell viszont Ierjevel egy helyen
el, az egy totemhez tartozok szksegkeppen szetszorodnak aszerint, hogy a hazassagok hogyan alakulnak. Ebbl
kvetkezik, hogy a totemisztikus csoportnak nincs terleti alapja.
Masutt a totem atyai agon adodik tovabb. Ezuttal, mivel a gyerek az apjanal marad, a lokalis csoport alapveten
egy- es ugyanazon totemhez tartozo emberekbl all; csak a Ierjezett asszonyok kepviselnek idegen totemeket.
Maskepp szolva minden helynek megvan a maga toteme. Ausztraliaban egeszen a legutobbi idkig csak olyan
trzseknel talalkoztak ezzel a szervezdesi moddal, ahol a totemizmus hanyatloban volt, peldaul a
narrinyeriknel, akiknel a totemnek mar szinte nincs is vallasi jellege.284 Ezert aztan ugy hittek, hogy szoros
kapcsolat all Ienn a totemisztikus rendszer es az anyaagi leszarmazas kztt. Spencer es Gillen azonban
Kzep-Ausztralia eszaki reszen egesz csoport olyan trzset Iigyelt meg, ahol meg gyakoroljak a totemisztikus
vallast, a totem atrkitese viszont apai agon trtenik: ez a helyzet a warramangaknal, a wambajaknal, a
binbingaknal, a maraknal es a janjulaknal.285
Vegl a harmadik kombinaciot az arandaknal es loritjaknal Iigyelhetjk meg. Itt a gyermek nem szksegkeppen
az anya, st nem is az apa totemet rkli meg; hanem azet a mitikus set, aki olyan eljarasok reven,
amelyekrl a megIigyelk elter modon szamolnak be286 az anyat a Iogantatas pillanataban misztikus modon
megtermekenyiti. Meghatarozott technikaval megallapithato, melyik s ez, es melyik totemcsoporthoz
tartozik.287 De mivel a veletlen mve, hogy eppen mely s tartozkodik az anya kzeleben, a gyermek toteme
vegl is esetleges krlmenyektl Igg.288
A klantotemeken kivl illetve azok Iltt ott vannak meg a Iratria-totemek; ezek ugyan termeszetkben nem
klnbznek az elbbiektl, megis meg kell klnbztetni tlk ket.
Fratrianak olyan klanok csoportjat nevezzk, amelyeket sajatos testverisegi ktelek Iz egymashoz. Az ausztral
trzs altalaban ket klnbz Iratriara oszlik, s ezek kzt oszlanak meg a klnbz klanok. Nyilvan vannak
olyan tarsadalmak, amelyeknel ez a szervezet mar eltnt; de minden jel arra mutat, hogy valaha egyetemes volt.
Ausztraliaban mindenesetre nincs olyan trzs, ahol a Iratriak szama kettnel nagyobb lenne.
Nos, csaknem valamennyi olyan esetben, amikor a Iratria nevenek jelenteset sikerlt megIejteni, a nev valamely
I
70
289 The Secret of the Totem, 159. skk. V.FISON HOWITT: Kamilaroi and Krnai, 4041. o.; John MATTHEW: Eaglehawk and Crow,
THOMAS: Kinship and Marriage in Australia, 52. skk.
290 HOWITT, Nat. Tr., 124. o.
291 Uo. 121, 123, 124.; CURR, II. 461. o.
292 Uo. 126. o.
293 Uo. 98. skk.
294 CURR, II. 165. o.; BROUGH SMYTH, I. 423. o.; HOWITT: i. m. 429. o.
295 HOWITT, 101. 102. o.
296 J. MATTHEW: Two Representativ Tribes of Queensland, 139. o.
297 E hipotezis alatamasztasara mas okokat is Il lehetne hozni; de ehhez a csaladi szervezdesre vonatkozo megIontolasokat is be kellene
vonnunk, marpedig mi a kettt kln szandekozunk targyalni. Temank szempontjabol egyebkent a kerdes amugy is csak masodsorban
erdekes.
298 Peldaul a ,Mukwara', ami Iratria-nev a barkindjiknel, a parundjiknel es a milpuloknal, Brough Smyth szerint solymot jelent; marpedig
az ezen Iratriaba tartozo egyik klannak a solyom a toteme. Naluk azonban ezt az allatot a ,Bilyara' szoval jellik. Lang szamos eIIajta
peldat idez (i. m. 162. o.).
299 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 115. o. Ugyanigy, Howitt szerint (i. m. 121, 454. o.) a wotjobalukoknal a pelikan klan mindket
Iratriaban kepviseltetve lenne. Ez szamunkra ketsegesnek tnik. Knnyen elkepzelhet, hogy e ket klannak ket klnIele pelikanIajta a
toteme. Erre latszanak mutatni Matthews ugyanezen trzsre vonatkozo adatai (,Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and Victoria', Journal and
Proceedings of the Roval Societv of N. S. Wales, 1904, 287288. o.).
300 Lasd e kerdesrl az Annee sociologique-ban megjelent tanulmanyunkat ,A totemizmus'-rol (V. 82. skk.).
301 Lasd e kerdesben az ausztral osztalyokat altalanosan targyalo ,Az incesztus tilalma' cim irasunkat, Annee sociologique, I. 9. skk.;
illetve a csak a nyolcosztalyos trzsekkel Iogalkozo, ,A hazassagi szervezet az ausztral tarsadalmakban' cim tanulmanyunkat, Annee
sociologique, VIII. 118147. o.
allat neve volt; a jelek szerint tehat totem. Ezt mutatta ki A. Lang nemreg megjelent mveben.289 Igy a
gunditjmaraknal az egyik Iratriat Krokitchnak, a masikat Kaputchnak hivjak; az els szo Ieher, a masodik Iekete
kakadut jelent.290 Ugyanezek a kiIejezesek egeszben vagy reszben a buandikoknal es wotjobalukoknal is
megtalalhatok.291 A wurundjerik a ,BunIil' es a ,Waang' szot hasznaljak, amelyek solymot (aigle-Iaucon)
illetve hollot jelentenek.292 Ugyanezt a celt szolgalja szamos uj-del-walesi trzsnel a ,Mukwara' es a ,Kilpara'
szo;293 ugyanezen allatokat jelentik.294 Szinten a solyom es a hollo adott nevet a ngarigok es a walgaluk ket-ket
Iratriajanak.295 A kuinmurburaknal a Ieher kakadu es a hollo.296 Mas peldakat is idezhetnenk. Ebbl arra
kvetkeztethetnk, hogy a Iratriaban olyan regebbi klant kell latnunk, amely aztan ket reszre valt; a jelenlegi
klanok valoszinleg e reszekre szakadas termekei, s sszetartozasuk eredeti egysegkbl Iakad.297 De ebben
nincs is semmi meglep. A Iratria bizonyosan si intezmeny, mivel mindentt visszaszoruloban van; helyette a
belle szarmazo klanok kerltek elterbe. Termeszetes hat, hogy a Iratrianevek nemikepp elhalvanyultak az
emberek emlekezeteben, vagy mar nem is ertik ket; mert e szavak egy olyan archaikus nyelvbl valok, amely
mar nincs hasznalatban. Ezt az bizonyitja, hogy sok esetben, amikor tudjuk, milyen allat nevet viseli a Iratria, a
jelenlegi nyelvben az illet allatot egeszen mas szo jelli, mint a Iratriat.298
A Iratria illetve a klan toteme kzt alarendeltsegi viszony van. Elvileg ugyanis minden klan csak egy Iratriaba
tartozhat; csak egeszen kiveteles esetekben vannak a masik Iratriaban is kepviseli. Egyedl a kzponti
trzseknel Iordul ez el, nevezetesen az arandaknal;299 de meg olyankor is, amikor bizonyos zavaro tenyezk
hatasara letrejnnek eIIele sszeIonodasok, a klan zme a trzs valamelyik Ielebe tartozik; csak egy kisebbseg
kerl a masik Ielebe.300 A szabaly tehat az, hogy a ket Iratria nem keveredik egymassal; kvetkezeskeppen az
egyes szemelyek altal viselhet totemeket eleve meghatarozza az, hogy ki melyik Iratriaba tartozik. Maskepp
szolva a Iratria toteme olyan, mint a nem, s ennek Iajai a klantotemek. Kesbb meg latni Ioguk, hogy e
megkzelites nem teljesen puszta hasonlat.
A Iratriakon es a klanokon kivl gyakran talalunk az ausztral tarsadalmakban meg egy masodlagos csoportot,
amely nem nelklz bizonyos nallosagot: a hazassagi osztalyokrol van szo.
Hazassagi osztalynak a Iratria alosztalyait nevezzk; szamuk trzsenkent valtozik: olykor kett, olykor negy van
belle egy-egy Iratrian bell.301 Kivalasztodasukat es mkdesket a kvetkez szabalyok iranyitjak:
1) Minden Iratriaban minden nemzedek mas osztalyba kerl, mint az elz nemzedek. Ha tehat csak ket osztaly
van egy-egy Iratriaban, nemzedekenkent csereldnek. A gyerekek a masik osztalyba kerlnek, mint a szleik; az
unokak viszont ugyanabba az osztalyba kerlnek, mint a nagyszlk. Peldaul a kamilaroiknal a
Kupathin-Iratrianak ket osztalya van, Ippai illetve Kumbo; a Dilbi-Iratrianak megintcsak ket osztalya van, Murri
illetve Kubbi. Mivel a leszarmazas anyai agon trtenik, a gyerek az anya Iratriajaba tartozik; ha az anya
I
71
302 Ezt az elvet nem mindentt tartjak be egyIorma szigorral. Nevezetesen a kzep-ausztraliai nyolcosztalyos tzseknel azon az osztalyon
kivl, amellyel a hazassag a szabaly szerint szabad, van meg egy, amellyel amolyan masodlagos connubium all Inn (SPENCER GILLEN,
North. Tr., 106. o.). Minden osztaly valaszthat maganak a masik Iratria ket osztalya kzl. Ez a kabikabiknal van igy (lasd MATHEW, in:
CURR, III. 1762. o.).
303 Lasd ROTH: Ethnological Studies among the North-West-Central Queensland Aborigines, 56. skk.; PALMER: ,Notes on some
Australian Tribes', J.A.I., XIII. (1884), 302. skk.
304 Talan ugyanez a magyarazat ervenyes nehany mas delkeleti es keleti trzsre is, ahol Howitt szerint allitolag szinten kln-kln
toteme van az egyes hazassagi osztalyoknak. Ez lenne a helyzet a wiradjuriknal, a wakelbaraknal es a Bulloo Iolyonal el punthamaraknal
(HOWITT, Nat. Tr., 210, 221, 226. o.). De az altala gyjttt erteslesek sajat bevallasa szerint is ketesek. Tablazataibol ugyanis kiderl,
hogy tbb totem is egyszerre van jelen ugyanazon Iratria mindket osztalyaban.
A Frazertl atvett magyarazat (Totemism and Exogamv, 531. skk.) egyebkent Ilvet egy problemat. Elvben minden klan, es kvetkezeskepp
minden totem egyarant kepviselve lehet egyazon Iratria mindket osztalyaban, hiszen az egyik osztaly a gyerekeke, a masik a szlke, akiktl
az elbbiek a totemeiket atrklik. Amikor tehat a klanok eltntek, a tovabbel totemisztikus tilalmaknak mindket osztalyra ervenyesnek
kellett volna maradniuk, holott a hivatkozott esetekben az egyes osztalyoknak sajat, kln tilalmaik vannak. Minek ksznhet ez a
klnbsegtetel? A kaiabarak peldaja (del-queenslandi trzs) talan sejtetni engedi, hogyan zajlott le ez az elklnles. Ebben a trzsben a
gyerekek az anyjuktol rklik a totemet, de ezt megklnbztet jeggyel teszik egyedive. Ha az anyanak a Iekete solyom a toteme, akkor a
gyereke a Ieher solyom lesz (HOWITT, Nat. Tr., 299. o.). Ez mintegy els jele annak a tendencianak, hogy a totemek a hazassagi osztalyok
szerint diIIerencialodnak.
305 Egy nehany szaz Is trzsben olykor 50-60, st akar sokkal tbb klan is lehet. Lasd e kerdesrl DURKHEIM MAUSS: ,De quelques
Iormes primitives de classiIication', Annee sociologique, VI. kt. 28. o., 1. labj. |Magyarul: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja, in: E.
DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 253334.
o.|
Kupathin, akkor is Kupathin lesz. De ha az anya az Ippai-osztalyba valo, akkor a gyerek Kumbo lesz; az
gyerekei viszont, ha maga lany, megint csak az Ippai-osztalyba kerlnek. Hasonlokeppen a Murri-osztalyba
tartozo asszonyok gyerekei a Kubbi-osztalyba kerlnek, a Kubbi-osztalyba tartozo aszonyok gyerekei pedig
megint Murrik lesznek. Ha egy-egy Iratriaban negy osztaly van, a rendszer bonyolultabb, de az elv ugyanez. E
negy osztaly ugyanis ket osztalyparra oszlik, es ez a ket osztaly valtakozik egymassal nemzedenkenkent a Ient
leirt modon. 2) Egy-egy osztaly tagjai elvileg302 csak a masik Iratria egyik osztalyaval kthetnek hazassagot.
Az Ippaiknak a Kubbi-osztalybol kell hazastarsat valasztaniuk; a Murriknak a Kumbo-osztalybol. Ez a szervezet
tehat melyen erinti a hazassagi kapcsolatokat, ezert is nevezzk e csoportosulasokat hazassagi osztalyoknak.
Felmerlt tehat a kerdes, hogy nem volt-e neha ezeknek az osztalyoknak eppugy totemk, mint a Iratriaknak
meg a klanoknak.
A kerdest az vetette Il, hogy bizonyos queenslandi trzseknel minden hazassagi osztaly csak ra jellemz
taplalkozasi tilalmaknak van alavetve. Az osztaly tagjainak tartozkodniuk kell bizonyos allatok husanak a
Iogyasztasatol, amit viszont a tbbi osztaly szabadon Iogyaszthat. Nem totemek-e ezek az allatok?
Csakhogy a taplalozasi tilalom nem a totemizmus jellemz jegye. A totem elszr is, mindenekeltt egy nev, s
mint majd latni Iogjuk, emblema vagy jelkep. Marpedig a szoban Iorgo tarsadalmakban nincs olyan hazassagi
osztaly, amely valamely allat vagy nveny nevet viselne vagy hasznalna emblemakent.303 Nyilvan
elkepzelhet, hogy e tiltasok kzvetve a totemizmusbol szarmaznak. Felteheten a tilalmak altal vedett allatok
eredetileg olyan klanok totemei voltak, amelyek aztan megszntek, mikzben a hazassagi osztalyok
Innmaradtak. Az ugyanis bizonyos, hogy olykor nagyobb ellenallokepessegk van, mint a klanoknak.
Kvetkezeskeppen az eredeti tamaszuktol megIosztott tiltasok atterjedhettek valamennyi osztalyra, mivel mar
nem volt olyan csoport, amihez kapcsolodhattak volna. Annyi mindenesetre lathato ebbl, hogy ha e
szabalyozas a totemizmusbol szletett is, mara csak legyenglt, torzult Iormajat kepviseli.304
Amit az ausztral tarsadalmak totemerl mondtunk, ervenyes az eszak-amerikai indian trzsekre is. Csak annyi a
klnbseg, hogy ott a totemszervezet sokkal hatarozottabb Iormat lt, sokkal stabilabb, mint Ausztraliaban. Az
ausztraloknal nem egyszeren sok klan van; egy-egy trzsn bell a klanok szama joIorman korlatlan. A
megIigyelk peldakeppen Ielsorolnak nehanyat, de sose sikerl teljes listat szolgaltatniuk. E listakat ugyanis
sosem lehet veglegesen rgziteni. Ugyanaz a szegmentacios Iolyamat, amely eredetileg a Iratriat szabdalta szet a
tulajdonkeppeni klanokra, most korlatlanul Iolytatodik e klanokon bell is; e szetmorzsolodas eredmenyekeppen
egy-egy klan rendkivl keves tagot szamlal.305 Amerikaban ezzel szemben a totemisztikus szervezet
hatarozottabb Iormat lt. Bar a trzsek atlagosan sokkal nepesebbek, mint Ausztraliaban, kevesebb klan van
bennk. Egyazon trzsn bell ritkan van tbb, mint tiz,306 gyakran kevesebb; egy-egy ilyen csoport tehat
I
72
306 Kiveve a delnyugati pueblo indianokat, ahol sokkal tbb van. Lasd HODGE: ,Pueblo Indian Clans', American Anthropologist, 1.
sorozat, IX. kt., 345. skk. Felmerl azonban a kerdes, hogy e totemet visel csoportok klanok-e vagy alklanok.
307 Lasd Morgan tablazatait az Ancient Societvben, 153185. o.
308 KRAUSE: Die Tlingit-Indianer, 112. o.; SWANTON: Social Condition, Beliefs and Linguistic Relationship of the Tlingit Indians in
XXJIth Rep., 398. o.
309 SWANTON: Contribution to the Ethnologv of the Haida, 62. o.
310 ,The distinction between the two clans is absolute in every respect' irja Swanton a 68. oldalon; azt nevezi klannak, amit mi
Iratrianak. A ket Iratria, irja masutt, olyan egymashoz kepest, mint ket idegen nep.
311 A tulajdonkeppeni klan-totem, legalabbis a haidaknal, jobban elvaltozott, mint a Iratria-totem. Annak a szokasnak ksznheten, hogy a
klan odaadhatta vagy eladhatta masnak is a totem viselesi jogat, mara minden klannak tbb toteme is van, amelyek kzl egynemely mas
klanokeval kzs (lasd SWANTON: i. m. 107, 268. o.). Minthogy Swanton klannak nevezi a Iratriat, a tulajdonkeppeni klant a ,csalad'
szoval, a tenyleges csaladot pedig a ,household' szoval kenytelen jellni. De az altala hasznalt terminologia ertelme nem ketseges.
312 Journals of two Expeditions in N. W. and W. Australia, 228. o.
313 Kamilaroi and Kurnai, 165. o.
314 Indian Tribes, I. 420. o.; v.I. 52. o. Egyebkent ez az etimologia nagyon vitathato. V. Handbook of American Indians North of Mexico
(Smithsonian Instit., Bur. oI Ethnol., 2. resz, ,Totem', 787. o.).
sokkal nepesebb. De ami a lenyeges, a klanoknak pontosabban van meghatarozva a szamuk: tudjak, mennyi van
bellk, es meg is mondjak neknk.307
Ez a klnbseg a tarsadalmi technika Iejlettebb voltanak ksznhet. A tarsadalmi csoportokat mar akkor is,
amikor e trzseket elszr Iigyeltek meg, ers gykerek ktttek a Ildhz, kvetkezeskeppen jobban ellen
tudtak allni a szetIorgacsolo erknek. Egyszersmind a tarsadalom sokkal ersebben aterezte egyseget, semhogy
ne lett volna tudataban nnn alkotoreszeinek. Amerika peldaja ily modon segit megmagyarazni neknk, mi is
az a klan-alapu szervezet. Megteveszt lenne, ha ezt csak annak alapjan probalnank megitelni, amilyen alakot
jelenleg Ausztraliaban lt. Ott ugyanis lebeg, szetIolyo allapotban van, ami egyaltalan nem normalis;
elkorcsosult, ami eppugy tulajdonithato az id termeszetes bomlaszto hatasanak, mint a Ieher emberek zlleszt
tevekenysegenek. De alighanem volt egy olyan idszak, amikor a kett nem allt ennyire tavol egymastol; mert
az amerikai tarsadalmaknak nem sikerlhetett volna ilyen szilard vazra szert tennik, ha a klannak mindig is
ilyen Iolyekony es valtozekony lett volna az anyaga.
E nagyobb stabilitas eredmenyekeppen a Iratriak sibb rendszere tisztabban es hangsulyosabban maradt Inn
Amerikaban, mint Ausztraliaban. Lattuk az iment, hogy ez utobbi kontinensen a Iratria mindentt hanyatloban
van; igen gyakran mar csak nevtelen csoportosulas; ha van neve, akkor vagy nem ertik, vagy legalabbis nem
sokat mond az slakoknak, mivel a szo idegen, vagy mar nem beszelt nyelvbl szarmazik. A Iratria-totemek
letere ilyenIorman csak nehany tovabb el cskevenybl lehet kvetkeztetni, de ezek tbbnyire oly halvanyak,
hogy szamos megIigyel eszre sem veszi ket. Ezzel szemben Amerika bizonyos pontjain eppen ez a rendszer
maradt elterben. Az eszaknyugati part trzsei, nevezetesen a tlingitek es a haidak mar a civilizacio viszonylag
Iejlett Iokara ertek; mindekzben ket Iratriara oszlanak (amelyek maguk is bizonyos szamu klanra tagolodnak):
hollo- es Iarkas-Iratriara a tlingiteknel,308 sas- es hollo-Iratriara a haidaknal.309 Es ez a Ielosztas nem csupan
nevleges; az erklcs jelenlegi allapotanak Ielel meg, es melyrehatoan szabalyozza az eletet. De a klanok kztti
erklcsi tavolsag semmiseg ahhoz kepest, ami a Iratriakat valasztja el egymastol.310 A Iratriaknak nem csak ugy
egyszeren van nevk, aminek mar elIelejtettek, vagy csak homalyosan tudjak az ertelmet; ez a nev a szo teljes
ertelmeben vett totem; megvan az sszes olyan lenyeges tulajdonsaga, amelyet a kvetkezkben ismertetnk.311
Kvetkezeskeppen e ponton is celszer volt Iigyelembe venni az amerikai trzseket, hiszen azoknal kzvetlenl
Iigyelhetjk meg a Iratria-totemet, mig Ausztraliaban ennek csak homalyos nyomai maradtak Ienn.
1.1.2. II
A totem azonban nem csak nev; hanem emblema, valosagos cimer, aminek a heraldikus cimerrel valo
rokonsagara mar tbben IelIigyeltek. ,Minden csalad irja Grey az ausztralokrol valamely allatot tesz meg
cimerel es jelvenyel (as their crest and sign)';312 amit Grey csaladnak nevez, az vitathatatlanul klan. ,Az
ausztral tarsadalomszervezet irja Fison es Howitt is azt mutatja, hogy a totem mindenekeltt egy-egy csoport
jelvenye (the badge of a group)'.313 SchoolcraIt ugyanilyen ertelemben nyilatkozik az eszak-amerikai indianok
totemeirl: ,A totem irja valojaban olyan rajz, amely a civilizalt orszagok cimereinek Ielel meg, s minden
ember a csaladjahoz valo tartozas jelkepekent jogosult viselni azt. Ezt bizonyitja a szo tenyleges etimologiaja is:
a totem a dodaimbl szarmazik, ami valamely csaladi csoport Ialujat vagy tartozkodasi helyet jelenti.'314
II
73
315 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, III. 184. o.; Garrick MALLERY: ,Picture-Writing oI the American Indians', in: Tenth Rep., 1893,
377. o.
316 HEARNE: Journev to the Northern Ocean, 148. o. (idezi FRAZER: Totemism, 30. o.).
317 CHARLEVOIX: Histoire et description de la Nouvelle France, lasd 329. o.
318 KRAUSE: Tlingit-Indianer, 248. o.
319 Erminnie A. SMITH: ,Myths oI the Iroquois', in: Second Rep. of the Bureau of Ethnol., 78. o.
320 DODGE: Our Wild Indians., 225. o.
321 POWELL: ,Wyandot Government', in: I. annual report of the Bureau of Ethnologv (1881), 64. o.
322 DORSEY: ,Omaha Sociology', Third Rep., 229, 240, 248. o.
323 KRAUSE: i. m. 130131. o.
324 Uo. 308. o.
325 Lasd a Ienykepet Swanton idezett mveben (XI. kep); TYLOR: ,Totem Post oI the Haida Village oI Masset', J.A.I., uj sorozat, I. 133.
o.
326 Hill TOUT: ,Report on the Ethnology oI the Statlumh oI British Columbia', J.A.I., XXXV. kt., 1905, 155. o.
327 KRAUSE: i. m. 230. o.; SWANTON: Haida, 129. o., illetve 135. skk.; SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, I. 5253, 337, 356. o. Ez
utobbi esetben a totemet a gyasz jelekent Iejjel leIele abrazoljak. Hasonlo szokassal talalkozunk a krikeknel (C. SWAN, in:
SCHOOLCRAFT: Indian Tribes of the United States, lasd 265. o.), es a delavereknel (HECKEWELDER: An account of the Historv.
Manners and Customs of the Indian Nations who once inhabited Pennsvlvania, 246247. o.).
328 SPENCER GILLEN, North. Tr., 168, 537, 540. o.
329 Uo. 174.
330 BROUGH SMITH: The Aborigines of Jictoria, I. 99. o. labj.
331 Uo. I. 284. o. STREHLOW hasonlo esetet emlit az arandaknal (III. 68. o.).
Amikor az indianok kapcsolatba leptek az europaiaikkal es szerzdest ktttek velk, akkor egy-egy klan a
totemevel pecsetelte le a szerzdest.315
A Ieudalizmus korabeli nemesek minden lehet modon raIaragtak, ravestek, odaIestettek cimereiket a
kastelyaikra, a Iegyvereikre, a birtokukban lev mindenIajta targyakra: az ausztraliai negerek, az eszak-amerikai
indianok ugyanezt teszik a totemeikkel. A Samuel Hearne-t kiser indianok a pajzsukra Iestettek a totemket,
mieltt csataba indultak.316 Charlevoix szerint bizonyos indian trzseknek haboru idejen igazi jelvenyeik
voltak, olyan keregdarabokat szurtak egy pozna vegere, amelyek a totemeiket abrazoltak.317 Amikor a
tlingiteknel konIliktus tamad ket klan kzt, a ket ellenseges tabor harcosai olyan sisakot ltenek, amelyen ott
van a totemk.318 Az irokezeknel a klan jelvenyekent minden wigwamra kiteritettek a totemallat bret.319 Egy
masik megIigyel szerint a kitmtt allatot odaallitottak az ajto ele.320 A wajandotoknal a klanoknak sajat
diszitmotivumaik vannak; mindegyik klan mashogy Iest.321 Az omahaknal, s meg altalanosabban a sziuknal a
totem a satorra van Iestve.322
Ott, ahol a tarsadalom a leteleplt eletIormara tert at, ahol a satort Ielvaltja a haz, ahol a kepzmveszet mar
Iejlettebb, ott Iara es a Ialakra vesik a totemet. Ez a helyzet peldaul a haidaknal, a tszimsianoknal, a szeliseknel,
a tlingiteknel. ,Sajatos a tlingitek hazanak diszitese irja Krause. A totem szolgal cimerl.' Allati alakokat
gyakran emberi alakokkal kombinalnak, mindezt az ajto mellett allo hosszu poznakra Iaragjak, amelyek akar 15
meter magasak is lehetnek; altalaban nagyon rikito szinekkel Iestik ki ket.323 Ugyanakkor egy tlingit Ialuban
nincs tul sok ilyesIele totemabrazolas; csak a Inkk es a gazdagok hazai eltt talalhatok. Sokkal gyakoribbak
viszont a szomszed trzsnel, a haidaknal; ott egy-egy haznal tbb is van bellk.324 A sok es gyakran igen
magas poznaval teletzdelt haida Ialu valamiIele szent varosra emlekeztet, mintha megannyi aprocska
harangtorony es minaret emelkedne a hazak kzt.325 A szeliseknel gyakran a haz bels Ialain abrazoljak a
totemet.326 De ott lathato a csonakokon, mindenIele hasznalati targyakon, a siremlekeken.327
Az elz peldakat kizarolag az eszak-amerikai indianoktol vettk. Ugyanis eIIajta szobrok, Iaragasok,
maradando alakabrazolasok csak ott lehetsegesek, ahol a kepzmveszet sokkal magasabb Iokra jutott, mint az
ausztral trzseknel. Kvetkezeskeppen az eIIajta totemabrazolasok Ausztraliaban sokkal ritkabbak es kevesbe
Ieltnek, mint Amerikaban. Mindamellett tudunk ilyen esetekrl. A warramangaknal a halotti szertartas vegen
elIldelik a halott csontjait, amit elzetesen kiszaritanak, es porra trnek; a melle a hely melle, ahol ilyenIorman
eltemetik a halottat, a totem jellegzetes alakjat rajzoljak a Ildre.328 A maraknal es a janjulaknal a holttestet egy
kivajt Iatrzsbe teszik, amelyet szinten a totem jellemz mintaival diszitenek.329 Uj-Del-Walesben Oxley egy
bennszltt sir330 melletti Iakon olyan Iaragasokat talalt, amelyeknek Brough Smyth totemisztikus jelleget
tulajdonit. A Darling Iels Iolyasa menten el bennszlttek totemkepeket vesnek a pajzsukra.331 Collins
szerint csaknem minden hasznalati targyon valoszinleg ugyanilyen jelentes diszitesek lathatok; ilyen alakokat
talalunk a sziklakon is.332 A totemrajzok meglehet meg ennel is gyakoribbak; de kesbb kiIejtend okoknal
II
74
332 An account of the English Colonv in N. S. Wales, II. 381. o.
333 KRAUSE: i. m. 327. o.
334 SWANTON: ,Social Condition, BelieIs and linguistic Relationship oI the Tlingit Indians', in: XXIJth Rep., 435. skk.; BOAS: The
Social Organisation and the Secret Societies of the Kwakiutl Indians, 358. o.
335 FRAZER: Totemism, 26. o.
336 BOURKE: The Snake Dance of the Moquis of Ari:ona, 229. o.; J. W. FEWKES: ,The Group oI Tusayan Ceremonials called Katcinas',
in: XJth Rep., 1897, 251263. o.
337 MLLER: Geschichte der Amerikanischen Urreligionen, 327. o.
338 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, III. 269. o.
339 DORSEY: Omaha Sociol, Third Rep., 229, 238, 240, 245. o.
340 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 451. o.
341 Szubincizio: a himvessz mely bemetszese vegig a hugycs menten. (A s:aklektor.)
342 SPENCER GILLEN, i. m. 257. o.
343 Kesbb meg meglatjuk (II. knyv, IV. Iej.), hogy mit jelentenek e rokoni kapcsolatok.
344 SPENCER GILLEN, North. Tr., 257. o.
345 HOWITT, Nat. Tr., 744746. o.; v.129. o.
346 Kamilaroi and Kurnai, 68. o. labj. Igaz, e tenyt mas adatkzlk vitatjak.
347 HOWITT, Nat., Tr., 744. o.
349 Spencer es Gillen szerint olyanok is vannak, amelyeknek egyaltalan semmi vallasi jelentsege nincs (lasd Nat. Tr., 4142. o.; North. Tr.,
45, 5456. o.).
Iogva nem mindig knny eszrevenni, mi az igazi ertelmk.
E klnbz tenyek mar erzekeltetik, milyen jelents helyet Ioglal el a totem a primitivek eleteben. De eddig
mint az emberen viszonylag kivl allo dolog jelent meg a szamunkra; mert csak dolgokon lattuk abrazolva.
Csakhogy a totemkepeket nemcsak hazak Ialara, csonakok oldalara, Iegyverekre, szerszamokra, sirokra helyezik
el; ott vannak az emberek testen is. Az emberek nemcsak a birtokukban lev targyakra teszik ra a cimerket,
hanem nnn szemelykre is; beleivodik a husukba, reszkke valik, s ez a Iajta abrazolasmod lenyegesen
Iontosabb.
Altalanos szabaly ugyanis, hogy egy-egy klan tagjai igyekeznek a klsejkkel is kiIejezni a totemket. A
tlingiteknel bizonyos vallasi nnepeken a szertartas vezetje olyan ruhat visel, amely reszben vagy egeszben a
klan nevet ado allat testet abrazolja.333 Specialis maszkokat hasznalnak e celra. Ugyanezt a gyakorlatot egesz
Eszaknyugat-Amerikaban megtalaljuk.334 Ugyanez a szokas a minitari indianoknal, amikor harcba indulnak,335
meg a pueblo indianoknal.336 Ha egyebkent a totem madar, az emberek a Iejkn viselik a madar tollait.337 Az
ajovaknal minden klan mashogy nyirja a hajat. A sas-klanban ket nagy tincset meghagynak ell, egy pedig hatul
csng ala; a bleny-klanban szarvIormaba rendezik.338 Az omahaknal is hasonlo a gyakorlat: minden klannak
megvan a maga Irizuraja. A tekns-klanban peldaul kopaszra borotvaljak a Iejket, csak hat kis tincset hagynak
meg, kettt-kettt oldalt, egyet ell es egyet hatul, ily modon utanozzak az allat labait, Iejet es Iarkat.339
De leggyakrabban magara a testre nyomjak ra a totemjelet. Ez az abrazolasmod meg a legkevesbe Iejlett
tarsadalmak szamara is elerhet. Felmerl a kerdes, hogy annak az igen gyakori ritusnak, amelynek soran a
Ielserdlt iIjaknak kihuzzak a ket els Iogat, nem az-e a celja, hogy ilyenIorman utanozzak a totem alakjat. Ez
meg nincs bizonyitva; de Iigyelemre melto, hogy neha maguk a bennszlttek is igy magyarazzak e szokast. Az
arandaknal peldaul a Iogak kihuzasat csak az es- meg a viz-klanban gyakoroljak; marpedig a hagyomany
szerint a mvelet celja az, hogy az iIju abrazatat Ieher szel Iekete Iellegekhez tegye hasonlatossa, amelyek
szerintk elre jelzik a bekvetkez est, ez okbol a Ielhket a csalad dolgainak tekintik.340 Ez bizonyitja, hogy
a bennszltt tudataban e csonkitasok ugy jelennek meg, mint amelyeknek a celja legalabbis konvencionalisan
a totemmel valo hasonlosag elerese. Ugyanezeknel az arandaknal a szubincizios341 ritusok soran az ujonc
lanytestvereinek es jvendbelijenek bevagdossak a bret; a keletkez sebhelyek Iormajat szinten egy szent
targyon, a csurungan abrazoljak, amelyrl meg beszelni Iogunk; marpedig, mint latni Ioguk, a csurunga mintaja
a totem emblemajakent szolgal.342 A kaititjaknal egy kenguruIelet, az eurot az es kzeli rokonanak
tekintenek;343 az es-klan emberei euroIogakbol keszlt kis Iggket hordanak a Ilkben.344 A jerklaknal a
beavatas alatt olyan sebeket ejtenek az iIjun, amelyeknek megmarad a hege: a sebhelyek szama es Iormaja
totemenkent mas es mas.345 Fison egyik adatkzlje ugyanezt a tenyt jelzi az altala megIigyelt trzseknel.346
Howitt szerint ugyanilyen kapcsolat all Inn a dieriknel egyes hegtetovalasok es a viz toteme kzt.347 Ami az
eszaknyugati indianokat illeti, naluk a totem tetovalasa igen altalanos szokas.348
De mig a csonkitas vagy hegtetovalas reven letrejtt mintaknak nincs mindig totemisztikus jelentesk,349
II
75
348 SWANTON: Contributions to the Ethnologv of the Haida, 41. skk., XX. es XXI. kep; BOAS: The Social Organi:ation of the Kwakiutl,
318. o.; SWANTON: Tlingit, XVI. keptl. Egy olyan esetben, amely egyebkent tavol esik az altalunk tzetesebben vizsgalt ket Ildrajzi
terlettl, a klan allatait szoktak ily modon tetovalni. A del-aIrikai botszwanak bizonyos szamu klanra oszlanak: krokodil-, bleny-,
majom-klanra stb. A krokodil-klan emberei peldaul az allataik Ilebe olyan bemetszeseket ejtenek, amelyek Iormaja a krokodil poIajara
emlekeztet (CASALIS: Les Basoutos, 221. o.). Robertson Smith szerint ugyanez a szokas a regi araboknal is megvolt (Kinship and Mariage
in earlv Arabia, 212214. o.).
350 Az arandaknal vannak kivetelek e szabaly alol, ezekre kesbb adunk magyarazatot.
351 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 162. o.; North. Tr., 179, 259, 292, 295296. o.; SCHULZE: i. m. 221. o. Ilyenkor nem mindig magat a
totemet, hanem a hozza kapcsolodo targyakat abrazoljak, amelyeket ugyanezen csalad dolgainak tekintenek.
352 Ez trtenik peldaul a warramangaknal, a walbiriknel, a wulmalaknal |Tindale-nel ,ngardik'. A s:aklektor.|, a tjingiliknel, a
wambajaknal, az anmatjeraknal (North. Tr., 348, 349. o.). A warramangaknal, amikor a rajz elkeszl, a szertartasvezet a kvetkez
szavakat intezi a beavatotthoz: ,Ez a jel a te helyed (place) jele; ne vesd tekintetedet egy masik helyre.' ,Ez a megIogalmazas irja Spencer
es Gillen azt jelenti, hogy az iIju ne avatkozzon be masok szertartasaiba, csak a sajat totemjere iranyulo szertartasokban vegyen reszt; de
azt is megmutatja, milyen szoros kapcsolatot Ielteteleznek az ember, a toteme es a totem szamara Ienntartott, neki szentelt hely kztt.'
(North. Tr., 548. o.) A warramangaknal a totem aparol Iiura rkldik; kvetkezeskeppen minden helynek megvan a maga toteme.
353 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 215, 241, 376. o.
354 Emlekezznk ra (lasd Ientebb ... o.), hogy ennel a trzsnel a gyereknek mas is lehet a toteme, mint az apjae vagy az anyjae, vagy meg
altalanosabban, mint a kzeli rokonaie. Marpedig eppen e kzeli akar apa-, akar anyaagi rokonok vegzik el a beavatasi szertartasokat. S
mivel elvileg mindenki csak a sajat totemere vonatkozo szertartast vezetheti, ebbl az kvetkezik, hogy bizonyos esetekben a gyereket olyan
ritussal avatjak be, amely eppenseggel nem az totemere iranyul. Igy Iordulhat el, hogy a beavatott testere Iestett rajz nem szksegkeppen
az totemet abrazolja: eIIajta eseteket lathatunk Spencernel es Gillennel, Nat. Tr., 229. o. Ez egyebkent elarulja, hogy anomaliarol van szo,
hiszen a krlmetelesi szertartasoknak lenyegknel Iogva a beavatott lokalis csoportjaban dnt Iontossagu totemre kellene iranyulniuk, ha
a totemszervezetben nem alltak volna be zavarok, illetve ha e szervezet az arandaknal is olyan lenne, mint a warramangaknal (lasd
SPENCER GILLEN: i. m. 219. o.).
E zavarnak mas kvetkezmenye is lett. Nagy altalanossagban azzal jar, hogy nemikepp meglazitja a totemnek valamely meghatarozott
csoporthoz Izd kapcsolatat, hiszen igy egy es ugyanazon totemnek valamennyi lokalis csoportban, st akar mindket Iratriaban is lehetnek
tagjai. Ily modon az a gondolat, hogy egy totem szertartasait mas totemhez tartozo ember is elvegezheti ami maganak a totemizmus
elvenek mond ellent, mint majd a kvetkezkben meglatjuk , klnsebb ellenallas nelkl meggykeresedhetett. ElIogadtak, hogy ha egy
embernek egy szellem kinyilatkoztatta valamely szertartas elvegzesenek a modjat, akkor az az ember akkor is elvegezheti az illet
szertartast, ha trtenetesen nem az illet totemhez tartozik (Nat. Tr., 519. o.). De hogy itt a szabaly aloli kivetelrl, valamiIele toleranciarol
van szo, azt az bizonyitja, hogy a kinyilatkoztatasban reszesl ember nem szabadon rendelkezik a szertartasvezetes jogaval: ha tovabbadja
ez gyakran megtrtenik , akkor csakis olyan emberre ruhazhatja at, aki ahhoz a totemhez tartozik, amelyre a ritus iranyul (uo.).
355 Nat. Tr., 140. o. Ilyenkor az ujonc addig rzi testen a diszitmenyt, amig az idvel magatol le nem kopik rola.
356 BOAS: ,General Report on the Indians oI British Columbia', in: British Association for the Advancement of Science, Fifth Rep. of the
Committee on the N. W. Tribes of the Dominion of Canada, 41. o.
egeszen mas a helyzet a testre Iestett rajzokkal: ezek a legtbbszr totemabrazolasok. Igaz, a bennszlttek nem
viselik ket mindennap. Amikor tisztan gazdasagi tevekenyseget vegeznek, amikor a kis csaladi csoportok
szetszorodnak, hogy vadasszanak es halasszanak, nem veszdnek e bonyodalmas ruhazattal. Amikor viszont a
klanok sszegylnek, hogy kzs eletet eljenek s egytt vegezzek a vallasi szertartasokat, akkor Ieltetlenl
kiIestik magukat. Mint majd latni Iogjuk, valamennyi szertartas egy-egy totemre iranyul, s csak azok vehetnek
reszt benne, akik a totemhez tartoznak. A papi Iunkciot betlt szertartasvezetk mindig,350 s olykor az
egyszer resztvevk is totemabrazolasokat viselnek a testkn.351 Az egyik legIontosabb beavatasi szertartas,
amellyel az iIjut a trzs vallasi eletebe vezetik be, pontosan abbol all, hogy raIestik testere a totemisztikus
szimbolumot.352 Igaz, az arandaknal ez a rajz nem Ieltetlenl a beavatott totemet abrazolja;353 ez azonban
kivetel, mely alighanem arra mutat, hogy zavar allt be a trzs totemszervezeteben.354
Egyebirant meg az arandaknal is a beavatast megkoronazo es megszentel legnnepelyesebb pillanatban,
amikor is az uj tag belephet abba a szentelybe, amelyben a klan szent targyait rzik, jelkepes abrat Iestenek a
testere: ezuttal az iIju totemet abrazoljak ily modon. 355 St, az egyennek a totemhez Izd kapcsolata annyira
szoros, hogy az Eszak-Amerika eszaknyugati partjan el trzseknel a klan emblemajat nemcsak az elkre,
hanem a halottakra is raIestik: mieltt eltemetnek a holttestet, raIestik a totemjelet.356
1.1.3. III
Mar e totemisztikus diszitesekbl is erezni lehet, hogy a totem nemcsak nev es emblema. A vallasi szertartasok
soran e diszek maguk a totemek; ugyanakkor a totem valamiIele kzs gyjtcimke, amelynek vallasi jellege
van. Es valoban, a dolgok eppen a totemhez valo viszonyuk alapjan kerlnek a szent vagy proIan osztalyba. A
totem maga a szent dolgok tipusa.
A kzep-ausztraliai trzsek Ikepp az arandak, a loritjak, a kaititjak, az anmatjerak, a walbirik357 ritusaik
III
76
357 Van a warramangaknal is, de kisebb szamban, mint az arandaknal, es nem szerepel a totemisztikus szertartasok soran, habar valamennyi
helyet kap a mitoszokban (North. Tr., 163. o.).
358 Mas trzsek mashogy nevezik. Azert az arandak elnevezesenek adunk nembeli ertelmet, mert ennel a trzsnel a legjelentsebb a
csurunga szerepe, s mert itt tanulmanyoztak a legalaposabban.
359 STREHLOW, II. 81. o.
360 Van nehany, de nem sok olyan csurunga is, amelyen nincs jol lathato rajzolat (lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 144 o.).
361 Nat. Tr., 139, 648. o.; STREHLOW, II. 75. o.
362 Strehlow, aki tfurunganak irja, a szot kisse maskepp Iorditja. ,Ez a szo irja azt jelenti, ami titkos es szemelyes (der eigene geheime).
Tfu regi szo, rejtettet, titkosat jelent, runga pedig azt jelenti, hogy az enyem.' Kempe viszont, akinek e teren nagyobb a tekintelye, a tfu szot
nagynak, hatalmasnak, szentnek Iorditja (KEMPE: ,Vocabulary oI the Tribes inhabiting Macdonnel Ranges', ,Tju' cimszo, in:
Transactions of the R. Societv of Jictoria, XIII. kt.). Tulajdonkeppen Strehlow Iorditasa nincs olyan tavol az elbbitl, mint els pillantasra
latszik: mert ami titkos, azt nem ismerhetik a proIanok vagyis szent. Ahogy azonban a runga szot magyarazza, az szamunkra igen
ketesnek tnik. Az emu szertartasai az emu-klan valamennyi tagjahoz hozzatartoznak; valamennyien reszt vehetnek rajta; e szertartasok
tehat szemelyesen egyikjkei sem lehetnek.
363 Nat. Tr., 130132. o.; STREHLOW, II. 78. o. Azt a nt, aki meglatott egy csurungat, es azt a IerIit is, aki megmutatta neki, egyarant
meglik.
364 Strehlow ezt a helyet, amelyet pontosan ugyanazokkal a szavakkal hataroz meg, mint Spencer es Gillen, arknanauanak, es nem
ertnatulunganak nevezi (STREHLOW, II. 78. o.).
365 North. Tr., 270. o.; Nat. Tr., 140. o.
366 Nat. Tr., 135. o.
367 STREHLOW, II. 78. Strehlow szerint azonban, ha egy gyilkos menekl az ertnatulunga melle, annak oda is utanamennek, es
knyrtelenl meglik. Szamunkra e teny nehezen sszeegyeztethetnek tnik az allatok altal elvezett eljoggal, s Ielmerl a kerdes, hogy a
bnssel valo szigorubb banasmod nem kesbbi Iejlemeny-e, nem az ertnatulungat eredetileg oltalmazo tabu gyenglese Iolytan valt
lehetve.
soran mindig hasznalnak bizonyos eszkzket, amelyeket az arandaknal Spencer es Gillen szerint churinganak,
Strehlow szerint tfurunganak358 hivnak. Ezek a legklnIelebb Iormaju, de tbbnyire ovalis vagy hosszukas Ia-
illetve csiszolt ktargyak.359 Minden totemcsoportnak meglehetsen sok ilyen csurungaja van. Nos,
valamennvibe olvan raf: van vesve, amelv a csoport totemet abra:olfa. 360 Nemelyik csurunga az egyik vegen
at van lyukasztva, a lyukon pedig emberi hajbol vagy oposszum szrebl Iont zsinor van athuzva. Azok a
csurungak, amelyek Iabol keszltek es ily modon ki vannak lyukasztva, pontosan olyan celt szolgalnak, mint az
angol etnograIusok altal bull-roarernek, azaz zugattyunak nevezett kultikus szerszamok. A lyukon atIztt
zsinegnel Iogva sebesen prgetik a levegben, minekutana olyan hangot adnak, mint a prgettys bugocsigak,
amivel meg ma is jatszanak a gyerekeink, s amik az rdg hangjat szolaltatjak meg; a Ilsiketit zajnak ritualis
jelentese van, s minden valamirevalo szertartason hallhato. Ezek a csurungaIelek valodi bull-roarerek. Vannak
azonban olyanok is, amelyek nem Iabol keszlnek vagy nincsenek atlyukasztva, kvetkezeskeppen eIIajta
modon nem hasznalhatok. Mindazonaltal ezek is epp oly vallasos erzleteket keltenek.
Ugyanis a csurunga, barmi celra hasznaljak is, a legeslegszentebb dolgok kze tartozik; nincs is semmi mas,
amit nagyobb vallasi tisztelet vezne. Ezt mar az elnevezese is mutatja. Amellett, hogy Inev, melleknev is,
amely szentet jelent. Azon nevek kzl, amelyet minden aranda hasznal, van egy, ami annyira szent, hogy
idegennek nem is szabad elarulni; csak ritkan ejtik ki, akkor is rejtelyesen mormogva. Nos, e nev az arithna
csurunga (arithna annyit jelent, hogy ,nev'!).361 Altalanosabb szempontbol a ,csurunga' szo valamennyi
ritualis aktust jelenti; ilia csurunga az Emu kultuszat jelenti.362 nmagaban, Inevkent hasznalva a csurunga az
a dolog, amelynek I jellemzje az, hogy szent. A proIanok, azaz a nk es a vallasi eletbe meg be nem avatott
Iiatalok nem nyulhatnak hozza, st nem is lathatjak; csak tavolrol szabad neznik, s azt is csak ritka
alkalmakkor.363
A csurungakat nagy ahitattal egy specialis helyen rzik, amit az arandak ertnatulunganak364 neveznek. Ez egy
reg, rejtett Ild alatti oduIele, valami elhagyatott helyen. A bejaratat gondosan kvekkel takarjak el, es olyan
gyesen alcazzak, hogy az arra jaro idegen nem sejtheti, hogy ott rejtzik eltte a klan vallasi kincse. A
csurunga annyira szent, hogy szentseget annak a helynek is atadja, ahol rzik: a nk, a be nem avatottak nem
mehetnek e hely kzelebe. A Iiatalok is csak akkor kapnak bebocsattatast, amikor beavatasuk mar teljesen
lezarult: de az is elIordul, hogy nemelyeket csak tbb evi proba utan talalnak erre meltonak.365 A hely vallasi
jellege meg a krnyekere is kisugarzik: ami csak ott van, az mind ilyen jelleget lt, vagyis proIanok nem
erinthetik. ldznek valakit? Ha odaer az ertnatulungahoz, megmeneklt; ott nem szabad hozzanyulni.366 Meg
a sebeslt allatot sem szabad bantani, ha trtenetesen oda vette be magat.367 Itt veszekedni sem szabad. Ez a
beke helye, mint azt a german tarsadalmakban mondanak, a totemisztikus csoport szentelye, igazi azilium, azaz
menhely.
III
77
368 Nat. Tr., 248. o.
369 Uo. 545546. o. STREHLOW, II. 79. o. Peldaul ha a kcsurungarol lekaparjak a port, es vizben oldjak Il, az ekkeppen keletkez
varazsital visszadja a betegek egeszseget.
370 Nat. Tr., 545546. o. Strehlow (II. 79. o.) ezt ketsegbe vonja.
371 Peldaul ha elassak a yam-totem csurungajat, a yam kin tle. A csurunganak ilyen hatasa van az allatokra is.
372 Nat. Tr., 135. o.; STREHLOW, II. 79.
373 North. Tr., 278. o.
374 Uo. 180.
375 Uo. 272273. o.
376 Nat. Tr., 135. o.
377 Egy csoport abbol a megIontolasbol vesz klcsn csurungakat valamely masik csoporttol, hogy e csurungak egyes tulajdonsagai majd
atszallnak rajuk, illetve hogy puszta jelenletk is Iokozni Iogja az egyenek es a kzsseg eleterejet.
378 Uo. 136. o.
379 Minden egyent sajatos kapcsolat Iz elszr is egy-egy meghatarozott csurungahoz, amely szamara az elet zaloga, masodszor azokhoz,
amelyeket a szleitl rklt.
380 Nat. Tr., 154. o.; North. Tr., 193. o. A csurungak annyira a kzsseg lenyomatat viselik magukon, hogy azokat a hirnkbotokat is
helyettesithetik, amelyekkel mas trzsekben a kldncket latjak el, amikor valamely szertartasra akarjak az idegen klanokat meghivni (Nat.
Tr., 141142. o.).
381 Uo. 326. o. Itt jegyzend meg, hogy a bull-roarereket is pontosan igy hasznaljak (MATHEWS: Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and
Victoria, Journal of Rov. Soc. of N. S. Wales, XXXVIII. 307308. o.).
382 Nat. Tr., 161, 250. skk.
383 Uo. 138.
384 STREHLOW, I. Vorwort, in Iine; II. 76, 77, 82. o. Az arandaknal maganak az snek a teste; a loritjaknal csak a kepe.
De a csurunga tulajdonsagai nem csak abban nyilvanulnak meg, hogy a proIant tavol tartja magatol. Azert
klnl el ennyire, mert rendkivli vallasi ertekkel bir, amelynek elvesztese sulyos kart okozna a kzssegnek
es az egyeneknek. Egesz sor csodas kepesseggel rendelkezik: ha megerintik, begyogyulnak tle a sebek,
nevezetesen azok, amelyek a krlmeteles soran keletkeznek;368 ugyanilyen hatekony a betegsegek ellen;369 a
segitsegevel kin a szakall;370 jelents hatalmat biztosit a totemallat Iajtaja Iltt, biztositja kell mertek
szaporodasat;371 a IerIiaknak ert, batorsagot, kitartast ad, az ellenseget viszont elbagyasztja es legyengiti. Ez
utobbi hiedelem olyan ersen meggykeresedett, hogy amikor ket harcos sszekapaszkodik, s az egyik
eszreveszi, hogy a masik raemelte a csurungajat, rgtn elveszti magaban a hitet, es bizonyosan vereseget
szenved.372 Nincs is mas olyan ritualis eszkz, ami Iontosabb helyet Ioglalna el a vallasi szertartasokban.373 A
csurunga erejet drzsles vagy kenes Iormajaban adjak at a szertartasvezetnek vagy a resztvevknek; evegett
zsirral kenik be, majd a hivek vegtagjaihoz es gyomrahoz drglik.374 Vagy tollpihevel boritjak, ami aztan
szerterpl, amikor prgetik; igy hintik szet a bennk rejl csodas tulajdonsagokat.375
De nemcsak az egyenek szamara hasznosak; az egesz klan kzs sorsa Igg tle. Ha elvesz, az szinte
katasztroIa; a legnagyobb csapas, ami a csoportot erheti.376 Neha kikerlnek az ertnatulungabol, peldaul amikor
klcsnadjak valamely idegen csoportnak.377 Ilyenkor valosagos nyilvanos gyaszt tartanak. A totem emberei
ket hetig sirnak, jajveszekelnek, Ieher agyaggal kenik be a testket, mint amikor valamely hozzatartozojukat
vesztik el.378 Maganszemely nem is rendelkezhet szabadon a csurungakkal; az ertnatulunga, ahol rzik ket, a
csoport Inkenek az ellenrzese alatt all. Ketsegkivl minden egyennek specialis jogai vannak bizonyos
darabokra;379 de annak ellenere, hogy bizonyos mertekig a tulajdonosuk, csak a Ink hozzajarulasaval es
ellenrzese alatt hasznalhatja ket. A csurunga kollektiv kincs; a klan legIbb szentsege.380 Mar a csurungat
vez ahitat is mutatja, milyen nagy erteket tulajdonitanak neki. nnepelyes mozdulatokkal, tiszteletteljesen
nyulnak hozza.381 Apolgatjak, bezsirozzak, trlgetik, Ienyesitik, s ha mas helyre viszik at, kzben olyan
szertartasokat vegeznek, amelyek arrol tanuskodnak, hogy rendkivli jelentseg aktusnak tekintik ezt az
athelyezest.382
Am a csurungak nmagukban kznseges Ia- illetve ktargyak; egyetlen tulajdonsagukban klnbznek csak a
hasonlo jelleg proIan targyaktol: hogy belejk van vesve, vagy rajuk van Iestve a totemjel. Tehat ez a jel, es
csakis ez klcsnz nekik szent jelleget. Igaz, Spencer es Gillen szerint a csurungaban egy s lelke lakozik, s e
lelek iranyitasaval tesz szert csodas tulajdonsagokra.383 Strehlow ugyan hangoztatja, hogy ez a magyarazat
pontatlan, amit azonban helyette javasol, az nem sokban klnbzik tle: a csurungat szerinte az s kepenek
tekintik, illetve magat az s testet latjak benne.384 Vagyis megint csak az s irant taplalt erzesek tevdnenek at a
materialis targyra, amely ezaltal IetisIeleve valtozik. De elszr is, mindket elkepzelest amelyek egyebkent
csak a mitosz megIogalmazasaban klnbznek egymastol nyilvanvaloan utolag gyartottak a csurunganak
III
78
385 Amikor gyermek szletik, az anya jelzi az apanak, hogy szerinte hol hatolt bele az s szelleme. Az apa nehany rokon tarsasagaban
elmegy ide es megkeresi a csurungat, amit hitk szerint az s a reinkarnalodas kzben elejtett. Ha megtalaljak, akkor az alighanem annak
ksznhet, hogy a totemcsoport valamelyik regje odatette (Spencer es Gillen hipotezise). Ha nem talaljak meg, meghatarozott technika
szerint uj csurungat keszitenek (Nat. Tr., 132. o.; v.STREHLOW, II. 80. o.).
386 Ez a helyzet a warramangaknal, az arabanaknal, a wakaiaknal, a wambajaknal, a tjingiliknel, a kotandjiknel (North. Tr., 258, 275276.
o.). Ilyenkor mondja Spencer es Gillen ,They were regarded as oI especial value because oI their asociations with a totem' (Nat. Tr.,
156. o.).
387 Strehlow inatanfanak irja (i. m. I. 45. o.).
388 A kaititjaknal, a walbiriknel, az anmatjeraknal; ez utobbiaknal azonban ritka.
389 A poznat neha igen hosszu, egymashoz illesztett csurungak helyettesitik.
390 Neha a nurtunja csucsarol egy masik kisebb nurtunja log ala. Maskor a nurtunjanak kereszt vagy T alakja van. Ritkabban a kzponti
tamasz is hianyozhat (Nat. Tr., 298300, 360364, 627. o.).
391 Neha harom keresztrud van.
392 Nat. Tr., 231234, 306310, 627. o. A nurtunjan es waningan kivl Spencer es Gillen meg egy harmadik szent oszlopot vagy zaszloIelet
is megklnbztet, a kauauat (Nat. Tr., 364, 370, 629. o.), amelyrl egyebkent szinten bevalljak, hogy nem sikerlt kideritenik, mire valo.
Annyit jegyeznek meg csupan rola, hogy a kauauat ,olyasminek tekintik, ami valamennyi totemtagban kzs'. Strehlow szerint viszont (III.
23. o., 2. labj.) a Spencer es Gillen altal emlitett kauaua egesz egyszeren a vadmacska totemenek nurtunjaja. Mivel ezt az allatot trzsi
kultusz vezi, erthet, hogy a nurtunjajat vez tisztelet is valamennyi klanban kzs.
393 North. Tr., 342. o.; Nat. Tr., 309. o.
tulajdonitott szent jelleg magyarazatara. E Iaalkotmanyok es kdarabok Ielepiteseben, kls alakjaban semmi
olyan nincs, ami arra predesztinalna ket, hogy egy s lakhelyenek vagy testi kepmasanak tekintsek ket. Az
emberek tehat azert gondoltak ki ezt a mitoszt, hogy nmaguknak magyarazzak meg, miert keltenek bennk e
targyak vallasos tiszteletet; egyaltalan nem a mitosz ebresztette Il bennk ezt a tiszteletet. E magyarazat, mint
annyi mas mitikus magyarazat, a kerdest ugy oldja meg, hogy ugyanazt a kerdes kisse mas megIogalmazasban
teszi Il; mert ha azt mondjuk, hogy a csurunga szent, majd azt mondjuk, hogy ilyen vagy olyan kapcsolatban
all valamely szent lennyel, akkor egyazon tenyt Iogalmaztunk meg ketIelekeppen; ezzel nem magyaraztuk meg.
Egyebkent Spencer es Gillen bevallasa szerint meg az arandaknal is vannak olyan csurungak, amelyeket
mindenki szeme lattara keszitettek a csoport regei;385 ezek termeszetesen nem az sktl szarmaznak. Megis
csaknem ugyanolyan hatekonyak, mint a tbbi, es eppugy vigyaznak rajuk, akarcsak azokra. Vegl egesz
trzsek vannak, ahol a csurungat egyaltalan nem tarsitjak valamely szellemhez.386 Vallasi jellege tehat mas
Iorrasbol Iakad, s mi masbol is Iakadhatna, mint a rajta lev totemabrazolasbol? Igy hat valojaban erre
iranyulnak a ritus soran trten cselekmenyek; ez szenteli meg a targyat, amelyre ra van vesve.
De az arandaknal es a szomszedos trzseknel van meg ket olyan liturgikus eszkz, amely nyilvanvaloan a
totemhez, illetve magahoz a csurungahoz kapcsolodik (a csurunga altalaban a reszket kepezi): a nurtunfa es a
waninga.
A nurtunja,387 amelyet az eszaki arandaknal es kzvetlen szomszedaiknal388 talalunk meg, lenyegeben egy
Iggleges tamaszbol all, ami lehet landzsa, vagy nyalabba tamasztott tbb landzsa, vagy egyszer pozna.389
Krs-krl Icsomok vannak raersitve hajbol keszitett vekkel vagy szalagokkal. Ezekre kr alakban meg
tollpihet raknak, krkrsen, vagy Iellrl leIele Iuto parhuzamos vonalakban. A csucsat solyomtoll disziti. Ez
egyebkent a legaltalanosabb es a legtipikusabb Iormaja; esetenkent a legklnIelebb valtozatok lehetsegesek.390
A waninganak, amely kizarolag a deli arandaknal, az arabanaknal es a loritjaknal talalhato meg, szinten nem
csak egyetlen Iormaja letezhet. Ha lenyegi elemeire csupaszitjuk, ez is egy Iggleges tamaszbol all, amely egy
tbb mint egy lab hosszu bot vagy egy tbb meter magas landzsa is lehet, amire keresztbe hol egy, hol ket rudat
ersitenek.391 Az els esetben olyan, mint egy kereszt. A kzponti tengely ket vege es a keresztrud altal hatarolt
sikban emberhajbol, illetve oposszum- vagy bandikutszrbl keszlt zsinegek vannak atlos iranyban kiIeszitve;
ily modon srn telesztt rombusz jn letre. Amikor ket keresztrud van, e zsinegek a kett kzt Ieszlnek, majd
a Ilstl IelIutnak a csucsig, onnan pedig le a tamaszrud aljahoz. Neha meglehetsen sr pihereteg boritja,
hogy takarva legyen a tekintetek ell. A waninga igy olyan, mint egy igazi zaszlo.392
A szamos Iontos ritusban szerepl nurtunjat es waningat eppoly ahitatosan tisztelik, mint a csurungat.
Keszitesket, Ielallitasukat a legnagyobb neppelyesseggel vegzik. Akar a Ildbe szurjak, akar a
szertartasvezet hordozza, ezek kepezik a szertartas kzeppontjat: krlttk Iolynak a tancok es a ritusok. A
beavatas soran az ujoncot odavezetik az e celbol emelt nurtunja ele. ,Ime atyad nurtunjaja mondjak neki.
Mar sok Iiatalemberbl valt ember altala.' Ezutan a beavatottnak meg kell csokolnia a nurtunjat.393 E csok altal
kapcsolatba lep a benne lakozo vallasi servel; ez a valosagos kommunio ad ert a Iiatalembernek a
III
79
394 Nat. Tr., 255. o.
395 Uo. X. es XI. Iej.
396 Uo. 138, 144. o.
397 Lasd DORSEY: ,Siouan Cults', XIth Rep., 413. o.; ,Omaha Sociology', IIIrd Rep., 234. o. Igaz, a trzsnek nincs szent oszlopa, pedig
minden klannak van nurtunjaja. Az elv azonban ugyanaz.
398 Nat. Tr., 232, 308, 313, 334. o. stb.; North. Tr., 182, 186. o. stb.
399 Uo. 346. o. Igaz, az mondjak, hogy a nurtunja annak az snek a landzsajat abrazolja, amely az alcheringa idejen egy-egy trzs elen allt.
De csak szimbolikusan; ez nem relikvia, mint a csurunga, amely allitolag magatol az stl szarmazik. Itt klnsen nyilvanvalo a
magyarazat utolagos jellege.
400 Nat. Tr., 614. skk., nevezetesen 617. o.; North. Tr., 749. o.
401 Nat. Tr., 624. o.
402 Uo. 179. o.
403 Uo. 181. o.
404 A peldakat lasd Spencernel es Gillennel, Nat. Tr., 131. abra. Olyan rajzokat lathatunk itt, amelyek kzl tbbnek is termeszetesen az a
celja, hogy allatot, nvenyt, emberIejet stb. abrazoljon, persze igen sematikusan.
405 Nat. Tr., 617. o.; North. Tr., 716. skk.
szrnyseges szubincizio elviselesehez.394 Egyebkent a nurtunja jelents szerepet jatszik e tarsadalmak
mitologiajaban. A mitoszok arrol tudositanak bennnket, hogy a nagy sk meses idejeben a trzs terletet
szelteben hosszaban olyan embercsoportok nepesitettek be, amelyek valamennyien kizarolag egy totemhez
tartoztak.395 Valamennyi csapat magaval hordozta a nurtunjajat. Amikor letaboroztak valahol, mieltt
szetszeledtek volna vadaszni, leszurtak a Ildbe a nurtunjat, a tetejere pedig Illogattak csurungaikat.396 Vagyis
rabiztak azt, ami a legertekesebb volt a szamukra. Egyszersmind zaszlo gyanant is szolgalt, ez jelentette a
csoport gylekezesi kzpontjat. Nem lehet nem eszrevenni, milyen nagy hasonlosagot mutat a nurtunja az
omahak szent oszlopaival.397
Marpedig e szent jelleg csakis egy okbol szarmazhat: abbol, hogy materialisan jeleniti meg a totemet. Ugyanis a
Iggleges vonalak, illetve az egeszet borito tollpihek, st meg a waninga keresztrudja es a kzponti tengely
kztt Ieszl, szinten klnbz szin zsinegek sem tetszes szerint, a szertartasvezetk kenye-kedve szerint
vannak elrendezve; hanem Ieltetlenl a hagyomany altal pontosan meghatarozott alakzatot kell kvetnik,
amely a bennszlttek gondolkodasaban a totemet jeleniti meg.398 Itt mar nem kerdeses, mint a csurunganal,
hogy a kultikus targyat vez tisztelet vajon nem csak az sk tiszteletenek visszIenye-e; mert az a szabaly,
hogy minden nurtunja es minden waninga csak addig tart, amig a szertartasban hasznaljak. Ahanyszor csak
szkseges, ujra elkeszitik, amikor pedig a ritus lezarul, szetszorjak az alkotoreszeit. 399 Tehat e ket targy semmi
mas, mint a totem kepe st idleges kepe , kvetkezeskeppen ezen, es csakis ezen az alapon jatszanak vallasi
szerepet.
Igy hat a csurunga, a nurtunja es a waninga kizarolag annak ksznhetik vallasi termeszetket, hogy magukon
viselik a totememblemat. Ez az emblema az, ami szent. S akkor is megrzi a szentseget, amikor barmiIele mas
targyon abrazoljak. Neha sziklakra Iestik ra; e Iestmenyeket csurunga ilkinianak, szent rajzoknak nevezik.400 A
szertartasvezetk es a resztvevk testet diszit rajzokat is ugyanigy nevezik meg: gyereknek es asszonynak tilos
latniuk ezeket.401 ElIordul, hogy bizonyos ritusok soran a Ildre rajzoljak a totemet. Mar a mvelet technikaja
is jelzi, milyen erzeseket kelt e rajz, es milyen nagy erteket tulajdonitanak neki; ugyanis a Ildet elzetesen
emberverrel locsoljak meg bsegesen,402 marpedig kesbb latni Iogjuk, hogy a ver nmagaban is szent
Iolyadek, amelyet csak vallasos szertartasokon hasznalnak. Amikor elkeszl a kep, a hivek a legnagyobb
ahitatba merlve meg sokaig ott lnek eltte.403 Azzal a megszoritassal, hogy a primitiv ember mentalitasanak
megIelel ertelmet adunk a szonak, azt mondhatjuk, hogy imadjak. Es igy lesz erthet, hogy miert all mind a
mai napig oly nagy becsben a totemcimer az eszak-amerikai indianoknal: tovabbra is vallasi dicsIeny vezi.
De hogy megertsk, miert ennyire szentek a totemabrazolasok, nem erdektelen tudnunk, mibl is allnak.
Az eszak-amerikai indianoknal ezek olyan Iestett, vesett, vagy szobor Iormaju kepek, amelyek a lehet
leghivebben adjak vissza a totemallat kls megjeleneset. Az eljarasok ugyanazok, mint amiket meg ma is
alkalmazunk hasonlo esetekben, csak eppen altalaban elnagyoltabbak. Ausztraliaban azonban nem ez a helyzet,
marpedig ezen alakzatok eredetet termeszetesen az ausztraliai tarsadalmakban kell keresnnk. Az ausztral
bennszltt kepes ugyan arra, legalabbis kezdetleges modon, hogy a dolgok Iormajat utanozza,404 a szent
diszitesek azonban tbbnyire semmi ilyen szandekot nem mutatnak: lenyegeben geometriai rajzok, amelyeket
vagy a csurungan, vagy az emberek testen abrazolnak. Klnbz modokon Iestett egyenesek meg grbek,405
III
80
406 Uo. 145. o.; STREHLOW, II. 80. o.
407 Uo. 151. o.
408 Nat. Tr., 346. o.
409 Nem ketseges egyebkent, hogy e rajzok es Iestmenyek egyszersmind esztetikusak: ez a mveszet els Iormaja. S mivel egyszersmind, es
legIkeppen, irott nyelv is, a rajz es az iras eredete kvetkezeskeppen sszekeveredik. Nagyon is ugy tnik, hogy az ember nem elssorban
azert kezdett rajzolni, hogy Ian vagy kvn rgzitsen olyan szep alakzatokat, amelyek megnyertek erzekei tetszeset, hanem inkabb azert,
hogy anyagszeren Iormalja meg a gondolatait (v.SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, I. 405. o.; DORSEY: ,Siouan Cults',349. skk.).
amelyek egyttesenek csakis megallapodasszer ertelme lehet. A Iorma es a megIormazott dolog kztt oly
kzvetett es tavoli a kapcsolat, hogy aki nincs beavatva, nem is veheti eszre. Csak a klan tagjai tudjak
megmondani, milyen ertelmet tulajdonitanak ennek vagy annak a vonalkombinacionak.406 A nket es IerIiakat
altalaban Ielkrrel abrazoljak, az allatokat teljes krrel vagy spirallal,407 egy-egy ember vagy allat nyomait
pontokbol allo vonallal stb. Az ily modon nyert abraknak annyira nkenyes az ertelmk, hogy ugyanaz a rajz
mast es mast jelenthet ket klnbz totemhez tartozo emberek szamara: egyeseknek allatot, masoknak egy
masik allatot vagy nvenyt. Ez talan meg nyilvanvalobb a nurtunjak vagy a waningak eseteben. Valamennyi
mas es mas totemet abrazol. De az a kisszamu es igen egyszer elem, ami bekerlhet a kompozicioba, nem sok
kombinaciora ad lehetseget. Ennek az az eredmenye, hogy ket nurtunja klsleg akar teljesen egyIorma is
lehet, megis ket annyira klnbz dolgot Iejez ki, mint egy gumiIa meg egy emu.408 Amikor sszeallitjak a
nurtunjat, adnak neki valami jelentest, amit az a szertartas vegeig meg is riz, ez azonban megallapodasszer.
E tenyek azt bizonyitjak, hogy az ausztral bennszltt nem azert abrazolja oly nagy elszeretettel a totemet,
hogy az allandoan szeme eltt lev kepmas reven Iolyton aterezze a totem jelenletet; hanem egyszeren azert,
mert szkseget erzi, hogy anyagi jellel abrazolja a totemrl alkotott gondolatat, barmi legyen is egyebkent ez a
jel. Meg ne probaljuk egyelre megerteni, mitl erzi szkseget a primitiv ember annak, hogy sajat testere illetve
klnbz targyakra rairja a totemerl alkotott Iogalmat; de Iontos volt azonnal konstatalnunk, milyen
termeszet szkseglet is szli e sokIele alakzatot.409
III
81
82
410 EIIajta eseteket lasd TAPLIN: The Narrinveri, 63. o.; HOWITT, Nat. Tr., 146, 769. o.; FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 169.
o.; ROTH: Superstition, Magic and Medicine, 150. ; WYATT: Adelaide and Encounter Bav Tribe, in: WOODS, 168. o.; MEYER: i. m.
186. o.
411 Peldaul a warramangaknal (North. Tr., 168. o.).
412 Peldaul a warramangaknal, az arabanaknal, a wongaibonoknal, a juinoknal, a wotjobalukoknal, a buandikoknal, a ngembaknal stb.
413 A kaititjaknal ha egy klantag tul sok totemet eszik, a masik Iratria tagjai olyan magikus manverhez Iolyamodnak, amely szerintk az
illet halalat okozza (North. Tr., n. 294.; v. Nat. Tr., 204. o.; Langloh PARKER: The Euahlavi Tribe, 20. o.).
414 Nat. Tr., 202. o. labj.; STREHLOW, II. 58. o.
415 North. Tr., 173. o.
416 Nat. Tr., 207. skk.
2. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
(foIytats)
2.1. II. A totemIIat s az ember
De nem a totemkepek az egyedli szent dolgok. Vannak valos lenyek is, akik szinten ritus targyai a totemhez
kapcsolodo viszonyuk kvetkezteben: mindenekeltt a totem Iajtajaba tartozo ellenyek, illetve a klan tagjai.
2.1.1. I
Mivel a totemet abrazolo rajzok vallasos erzletet keltenek, termeszetesen az e rajzok altal abrazolt dolgok is
rendelkeznek valamennyire e tulajdonsaggal.
Mindenekeltt az allatokrol es nvenyekrl van szo. Ezek proIan szerepe altalaban az, hogy taplalekul
szolgalnak; igy hat az allatok vagy nvenyek szent jelleget arrol lehet Ielismerni, hogy tilos megenni ket. Igaz,
eppen szent jellegknel Iogva belekerlhetnek bizonyos misztikus eledelekbe, es mint latni Iogjuk, olykor
valosagos szentsegkent is szolgalhatnak; de kznseges Ielhasznalasuk altalaban tilos. Aki megszegi e tilalmat,
nagyon nagy veszelynek teszi ki magat. Nem mintha a csoport mindig kzbelepne, es mestersegesen megtorolna
a kihagast; de ugy tartjak, hogy a szentsegtres automatikusan halallal jar. A totemnvenyben vagy -allatban
szerintk Ielelmetes principium lakozik, amely ha a proIan szervezetbe jut, szetbomlasztja vagy megsemmisiti
azt.410 Egyedl az regek mentesek e tilalom alol, legalabbis bizonyos trzsekben;411 ennek kesbb latni
Iogjuk az okat.
De bar a tilalom a kesbb jelzend kivetelekkel igen sok trzs eseteben egyertelm,412 tagadhatatlan, hogy
enyhlni szokott, amikor bomlasnak indul a regi totemisztikus szervezet. De meg a Iennmarado megszoritasok
is mutatjak, hogy ezen enyhlesek elIogadasa milyen nehezsegekkel jart. Mert meg ott is, ahol meg szabad enni
a totemallatot vagy -nvenyt, a Iogyasztasuk korlatozott; egyszerre csak kis mennyiseget szabad megenni
bellk. A mertek tullepese ritualis bntett, amelynek sulyos kvetkezmenyei vannak.413 A tilalom egyebkent
tovabbra is teljes mertekben Iennall a legertekesebbnek, tehat legszentebbnek tekintett testreszekre, peldaul a
tojasra vagy a zsirra.414 S meg a tbbi reszt is csak akkor szabad elIogyasztani, ha nem teljesen kiIejlett allatrol
van szo.415 Ez esetben nyilvan ugy tartjak, hogy termeszetenek szent jellege meg nem teljes. A totemlenyt
elzaro es ved korlat tehat csak lassan harul el, s az ezzel szemben tanusitott elenk ellenallas mutatja, mennyire
ers lehetett eredetileg.
Igaz, Spencer es Gillen szerint ezek a megszoritasok nem egy eredetileg szigoru s kesbb enyhl tilalom
maradvanyai, hanem eppenseggel egy csak most kezdd tilalom bevezet lepesei lennenek. E ket iro szerint416
eredetileg teljesen szabad volt a Iogyasztasuk, s a jelenleg ervenyben lev korlatozasokat viszonylag kesbb
hoztak. E tetel bizonyitekat a kvetkez ket tenyben velik megtalalni. Elszr is, mint mar emlitettk, vannak
olyan nnepi alkalmak, amelyek soran a klantagoknak vagy a Inkknek nemhogy szabad, de egyenesen
83
417 Lasd Intebb ... o.
418 Azt is Iigyelembe kell venni, hogy ezekrl az skrl soha nem ugy szamolnak be, mint akik rends:eresen a totemkkel taplalkoztak. A
totem megevese eppenseggel kivetel. Az sk Strehlow szerint rendszerint ugyanazt ettek, mint amit a totemallatuk (lasd STREHLOW, I. 4.
o.).
419 Ez az egesz teoria egyebkent egy teljesen nkenyes hipotezisen alapul: Spencer es Gillen, Frazerrel egytt, azt Ieltetelezik, hogy a
kzep-ausztraliai trzsek, nevezetesen az arandak kepviselik a legarchaikusabb, kvetkezeskepp a legtisztabb totemizmust. Kesbb meg
elmondjuk, miert tnik szamunkra e Ielteves a lehet legvaloszintlenebbnek. De meg az is elkepzelhet, hogy a szerzk nem tettek volna
oly knnyen magukeva e tetelt, ha hajlandok lettek volna a totemizmust vallasnak tekinteni, s ily modon nem ertettek volna Ielre a totem
szent jelleget.
420 TAPLIN: The Narrinvieri, 64. o.; HOWITT, Nat. Tr., 145, 147. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 202. o.; GREY: i. m., CURR, III.
462. o.
421 North. Tr., 160, 167. o. Nem eleg az, ha a kzvetit mas totemhez tartozik; ennek az a magyarazata, hogy mint latni Iogjuk az
egy-egy Iratriaba tartozo sszes totem bizonyos mertekig tiltva van ugyanezen Iratria mas totemhez tartozo tagjai szamara is.
422 North. Tr., 167. o. Most mar jobban meg tudjuk magyarazni, miert van az, hogy ha a tiltast nem veszik Iigyelembe, a masik Iratria tagjai
toroljak meg a szentsegtrest (lasd Ientebb ... o.). Ok ugyanis a legerdekeltebbek abban, hogy a szabaly tiszteletben legyen tartva mert e
nepek ugy gondoljak, hogy ha e szabalyt megszegik, a totemisztikus Iaj nem Iog kell bseggel szaporodni. E Iajt viszont a masik Iratria
tagjai Iogyasztjak rendszeresen; ennek tehat k a karvallottjai. Ezert allnak bosszut.
ktelez is a totemallat vagy -nveny Iogyasztasa. Masreszt a mitoszok arrol szamolnak be, hogy a klanalapito
nagy sk rendszeresen ettek a totemket: marpedig, mondja Spencer es Gillen, e trteneteket egy olyan idszak
visszhangjaikent kell ertennk, amelyben a jelenlegi tilalmak meg nem alltak Inn.
Csakhogy abbol, hogy bizonyos vallasi nnepeken ktelez a totem egyekent mersekelt Iogyasztasa,
korantsem kvetkezik, hogy valaha is kznseges taplalekul szolgalt volna. Az eIIajta misztikus etkezesek soran
elIogyasztott taplalek eppenseggel a legszentebb dolog, kvetkezeskepp tilos a proIanok szamara. Ami pedig a
mitoszokat illeti, nemikepp sommas kritikai modszerre vall, hogy ilyen knnyen trtenelmi dokumentum erteket
tulajdonitunk nekik. Celjuk altalaban inkabb a jelenleg Iennallo ritusok magyarazata, mintsem a multbeli
esemenyekrl valo megemlekezes; sokkal inkabb a jelent, semmint a multat magyarazzak. Jelen esetben az a
hagyomany, miszerint a meses idk sei megettek a totemket, tkeletes sszhangban all a jelenleg ervenyben
lev hiedelmekkel es ritusokkal. Az regemberek es a magas vallasi meltosagra jutott szemelyek menteslnek a
kznseges halandokra vonatkozo tilalmak alol:417 azert ehetik meg a szent dolgot, mert maguk is szentek; ez a
szabaly egyebkent nemcsak a totemizmusra all, a legklnIelebb vallasokban talalkozhatunk vele. Marpedig e
meses sk csaknem istenek voltak. Tehat a bennszlttek a lehet legtermeszetesebbnek tarthattak, hogy szent
eledelt vehettek magukhoz;418 ez azonban meg nem ok ra, hogy azt az egyszer proIanoknak is
megengedjek.419
Ugyanakkor se nem biztos, se nem valoszin, hogy a tilalom valaha is abszolut lett volna. Ugy tnik, hogy
szkseg eseten mindig IelIggesztettek, peldaul amikor a bennszlttek ki voltak ehezve es semmi mas eledel
nem allt a rendelkezeskre.420 Klnsen olyankor, amikor a totem olyan taplalek, amit az ember nem
nelklzhet. Szamos trzsnel elIordult peldaul a viz-totem; ilyenkor szigoru tilalom nyilvanvaloan lehetetlen.
De az engedely meg ez esetben is olyan Ieltetelekhez ktdik, amelyek korlatozzak a hasznalatat, s egyben arra
vallanak, hogy a mindenki altal elismert elv athagasarol van szo. A kaititjaknal es a warramangaknal az e totem
ala tartozo emberek nem ihatnak szabadon vizet; tilos maguknak meriteni belle; csak egy olyan harmadik
szemelytl kaphatnak, aki szksegkeppen ahhoz a Iratriahoz tartozik, amelynek k nem tagjai.421 A procedura
bonyolultsagaval s az ebbl Iakado nehezseggel jelzik nmaguk szamara, hogy a szent dologhoz nem lehet
szabadon hozzaIerni. Ugyanezt a szabalyt alkalmazzak valamennyi olyan esetben, amikor kenyszersegbl vagy
mas okbol totemet esznek. Itt is hozza kell azonban tenni, hogy ha ez a Iormalis eljarasmod nem megvalosithato,
vagyis ha az egyen egyedl van, illetve csak sajat Iratriajanak tagjai vannak krltte, akkor srgs esetben
barminem kzvetitest nelklzhet. Mint lathato, a tilalom merteke igen valtozo lehet.
A tiltas mindezzel egytt olyan melyre ivodott gondolatokon alapul, hogy gyakran tovabb el, mintsem azt a
letrejttet kivalto ok indokolna. Mar lattuk, hogy egy-egy Iratria klnbz klanjai tulajdonkeppen csak egy
korabbi, kesbb Ielaprozodo klan alosztalyai. Volt tehat olyan idszak, amikor a meg egyseges klanoknak
ugyanaz volt a totemk; kvetkezeskeppen ott, ahol e kzs eredet emleke meg nem halvanyult el teljesen,
valamennyi klan tovabbra is sszetartozonak erzi magat a tbbivel es amazok totemet sem erzi magatol
idegennek... Ezert aztan az egyen meg a masik Iratria klnbz klanjaihoz tartozo totemeket sem eheti meg
szabadon; csak akkor nyulhat hozzajuk, amikor a tiltott nvenyt vagy allatot a masik Iratria valamely tagja
kinalja oda neki.422
I
84
423 Ez a helyzet a loritjaknal (STREHLOW, II. 60, 61. o.), a wakaiaknal, a warramangaknal, a walbiriknel, a maraknal, a janjulaknal, a
binbingaknal (North. Tr., 166, 172, 173. o.). A warramangaknal es a walbiriknel csak akkor lehet az anyai totemet enni, ha egy masik
Iratriabeli kinalja oda. Spencer es Gillen megjegyzik (167. o., 1. labj.), hogy e tekitetben az apai meg az anyai totem a jelek szerint mas-mas
elbanas ala esik. Az nyilvanvalo, hogy mindket esetben masik Iratriabelinek kell kinalnia. De ha az apai, maskepp mondva a
tulajdonkeppeni totemrl van szo, akkor e masik Iratria az a Iratria, amelyikhez nem tartozik az illet totem; ennek epp az ellenkezje igaz
az anyai totem eseten. Ennek nyilvan az a magyarazata, hogy az elvet kezdetben az els esetre dolgoztak ki, majd gepiesen a masodikra is
kiterjesztettek, holott ott a helyzet egeszen mas volt. Miutan a szabaly amelynek ertelmeben csak akkor lehet athagni a totemet ved tiltast,
ha erre a masik Iratriabol tesz valaki javaslatot eletbe lepett, minden modositas nelkl atvittek az anyai totemre is.
424 Peldaul a warramangaknal (North. Tr., 166. o.), a wotjobalukoknal, a buandikoknal, a karnaiknal (HOWITT, 146147. o.), a
narrinnyeriknel (TAPLIN: The Narrinveri, 63. o.).
425 De meg akkor sem mindig. A szunyog-totemhez tartozo arandanak meg akkor sem szabad meglnie a szunyogokat, ha csipkedik; csak
elhessegetheti ket (STREHLOW, II. 58. o.; v.TAPLIN, 63. o.).
426 A kaititjaknal, az anmatjeraknal (North. Tr., 160. o.). Meg az is elIordul, hogy valamelyik reg egy mas totemhez tartozo
Iiatalembernek olyan csurungat ad, amelynek segitsegevel a Iiatal vadasz knnyebben ejtheti el az adomanyozo totemjehez tartozo vadat
(uo. 272. o.).
427 HOWITT, Nat. Tr., 146. o.; GREY, i. m. II. 228. o.; CASALIS: Basoutos, 221. o. ,Ez utobbiaknal az eIIajta szentsegtres utan meg kell
tisztalkodni.'
428 STREHLOW, II. 58, 59, 61. o.
429 DORSEY: ,Omaha Sociology', IIIrd Rep., 225, 231. o.
430 CASALIS: i. m.
431 Meg az omahaknal meglev, iment ismertetett tilalmakrol sem allithatjuk biztosan, hogy tisztan totemisztikus eredetek lennenek; mert
e tilalmak nemelyike nincs kzvetlen kapcsolatban a klan totemel szolgalo allattal. Peldaul a Sas egyik alklanjanal a jellegzetes tiltas az,
hogy nem szabad a bleny Iejet megerinteni (DORSEY, i. m. 239. o.); egy masik alklanban, amelynek ugyanaz a toteme, a rezrozsdahoz, a
Iaszenhez stb. tilos hozzanyulni (uo. 245. o.).
Azokrol a Frazer altal emlitett tilalmakrol mar nem is szolunk, amelyek valamely allat vagy nveny megnevezesere vagy nezesere
iranyulnak, mert ezek eseteben meg kevesbe biztos, hogy totemisztikus eredetek lennenek; talan csak a botszwanaknal megIigyelt nehany
teny jelent ez alol kivetelt (Totemism, 1213. o.). Frazer tul knnyen Ieltetelezte s e tekintetben tbben is utanoztak , hogy minden olyan
tiltas, amely valamiIele allat megevesere vagy megerintesere iranyul, szksegkeppen totemisztikus eredet. Mindamellett ismert egy olyan
eset Ausztraliabol, amikor tilos volt a totemre ranezni. Strehlow szerint (II. 59. o.) az arandaknal es a loritjaknal a Hold-totembe tartozo
embernek nem szabad hosszan neznie a Holdat; ha megis megteszi, az ellenseg keze altal Iog meghalni. De ugy hisszk, ez egyedlallo eset.
Nem szabad szem ell teveszteni, hogy az asztronomiai totemek Ausztraliaban valoszinleg nem siek; e tiltas mas, bonyolult uton jhetett
letre. Ezt a Ieltevest az tamasztja ala, hogy az euahlayiknal a Holdra valo ranezes tilalma minden anyara es gyermekre kiterjed, Iggetlenl
attol, hogy mi a totemk (L. PARKER: The Euhlavi, 53. o.).
A masik eIIajta cskeveny az anyai totemhez kapcsolodik. Ers okunk van azt hinni, hogy a totem eredetileg
anyai agon rkldtt. Ott tehat, ahol az apai agon trten rkles valt szokassa, azt hosszu ideig igen
valoszinen az ellentetes elv elzte meg: vagyis a gyermek az anya totemet kapta meg, a hozza kapcsolodo
sszes tilalommal egytt. Nos, szamos olyan trzsben, ahol pedig a gyermek ma mar az apa totemet rkli,
tovabb el valami az eredetileg az anyai totemet ved tilalmakbol: nem lehet csak ugy szabadon megenni.423 A
dolgok jelen allasaban azonban semmi sem indokolja ezt a tilalmat.
Az eves tilalmahoz gyakran jarul a megles, illetve nveny eseteben a leszedes tilalma.424 De itt is sok kivetel
es enyhites van. Nevezetesen olyan kenyszerhelyzetek, amikor peldaul a totem karos allat,425 vagy vegkepp
nincs mit enni. Olyan trzsek is vannak, ahol sajat maga szamara senki sem vadaszhat arra az allatra, amelynek
a nevet viseli, viszont mas szamara meglheti.426 De altalaban az a mod, ahogy ez az aktus lezajlik, mutatja,
hogy itt valami meg nem engedett dologrol van szo. Ilyenkor bocsanatot kernek, mint valami vetsegert;
elmondjak, hogy nagyon banatosak, hogy nem szivesen teszik,427 es mindent elkvetnek annak erdekeben,
hogy az allat a lehet legkevesebbet szenvedjen.428
Ezen alapvet tilalmakon tul olyan eseteket is ideznek, amikor az ember nem is nyulhat a totemhez. Peldaul az
omahaknal, a javorszarvas-klanban senki sem erintheti meg a him javorszarvas testenek egyetlen reszet sem; az
egyik Bleny alklanban nem szabad az illet allat Iejehez nyulni.429 A botszwanaknal senki sem merne a
totemallat brebe ltzni.430 De ezek ritka esetek, es termeszetes is, hogy kivetelesek, hiszen normalis esetben
az embernek nmagan kell viselnie a totem kepet, illetve valami olyasmit, ami emlekeztet ra. Nem lenne
lehetseges a tetovalas meg a totemisztikus ruhazat, ha semmikepp sem lenne szabad megerinteni a totemlenyt.
Megjegyzend egyebkent, hogy ez a tilalom Ausztraliaban nem is Iigyelhet meg, csak olyan tarsadalmakban
van ervenyben, melyekben a totemizmus mar meglehetsen eltavolodott eredeti Iormajatol; tehat valoszinleg
kesbbi eredet, s olyan eszmek hatasara jtt letre, amelyeknek semmi kzk a tulajdonkeppeni
totemizmushoz.431
I
85
432 Lasd II. knyv, II. Iej., II. .
433 Talan nincs is olyan vallas, amely az embert kizarolagosan proIan lenynek tekintene. A kereszteny szamara a lelekben amely
mindannyiunkban megvan, st szemelyisegnk lenyeget alkotja van valami szent. Latni Iogjuk, hogy a leleknek ez a IelIogasa egyids a
vallasi gondolkodassal. Am az embernek a dolgok hierarchiajaban elIoglalt helye vallasonkent mas es mas.
434 Nat. Tr., 202. o.
435 TAPLIN: The Narrinveri, 5961. o.
436 Peldaul a warramangak bizonyos klanjainal (North. Tr., 162. o.).
Ha most sszehasonlitjuk e tilalmakat a totememblemara iranyulo klnbz tilalmakkal, akkor
varakozasunkkal ellentetben azt talaljuk, hogy ez utobbibol sokkal tbb van, es sokkal kategorikusabbak es
szigorubbak, mint az elbbiek. A totemet abrazolo klnbz alakzatokat erezheten nagyobb tisztelet vezi,
mint az abrazolt dolgot magat. A csurungakat, a nurtunjakat, a waningakat soha nem hasznalhatjak a nk es a be
nem avatottak, s meg neznik is csak tisztes tavolbol szabad ket. Ezzel szemben a klan nevado allatat vagy
nvenyet barki lathatja, barki megerintheti. A csurungakat egy templomIeleben rzik, amelynek kszben
elhalnak a proIan vilag zajai; ez mar a szent dolgok birodalma. Es mivel mennel tbb es mennel jelentsebb
tilalom ovja a klvilagtol es vonja ki a Iorgalombol a szent dolgot, annal nagyobb a benne lev szentseg, arra a
meghkkent eredmenyre jutunk, hogy a totemlenv kepei sokkal s:entebbek, mint maga a totemlenv. Egyebkent
a kultikus szertartasokban a csurunga es a nurtunja Ioglalja el az els helyet; maga az allat csak kivetelesen
jelenik meg bennk. Egy ritusban, amelyrl meg majd beszelnnk kell,432 az allat vallasos etkezes alapanyagaul
szolgal, aktiv szerepet azonban nem jatszik a ritusban. Az arandak a nurtunja krl tancolnak, a totem kepe eltt
gylnek ssze, es imadatban reszesitik azt: maga a totemallat eIIajta megbecslesben sosem reszesl. Ha ez
utobbi lenne a par excellence szent dolog, akkor vele, a szent allattal vagy nvennyel kellene az ujoncnak
szellemi kzssegbe lepnie, amikor bebocsattatast nyer a vallasi eletbe; de mint lattuk, a beavatas
legnnepelyesebb pillanata az, amikor az ujonc a csurungak szentelyebe lep be a csurungakkal, a nurtunjaval
lep vallasos kzssegbe. A totemabrazolasok tehat aktivabban hatekonyak, mint maga a totem.
2.1.2. II
Most az ember helyet kell meghataroznunk a vallasi dolgok rendszereben.
Szerzett szokasainknal es a nyelv erejenel Iogva is hajlamosak vagyunk az atlagembert, az egyszer hivt
alapveten proIan lenynek tekinteni. Pedig knnyen elIordulhat, hogy ez az elkepzeles szo szerint egyetlen
vallasra sem igaz;433 annyi mindenesetre bizonyos, hogy a totemizmusra nem ervenyes. Minden klantagnak van
valamiIele szent jellege, ami erezheten nem kisebb, mint amit a totemallat eseteben lattunk. E szemelyes
szentsegnek az az oka, hogy az emberek ugy hiszik, hogy a szo szokasos ertelmeben vett embersegkn tul
egyszersmind a totem Iajaba tartozo nvenyek vagy allatok is.
Hiszen viselik a nevet; marpedig a nevazonossag szerintk termeszetk azonossagaval is egytt jar. A
nevazonossag ugyanis velik nem pusztan klsleg jelli a termeszetazonossagot, hanem az utobbi logikusan
kvetkezik az elbbibl. Mert a primitiv ember szamara a nev nemcsak szo, hangok kombinacioja: a nev az
elleny resze, megpedig lenyegi resze. Aki a kenguru-klan tagja, annak kenguru is a neve; tehat bizonyos
ertelemben maga is ilyenIajta allat. ,Az ember a totemel szolgalo allatot magaval azonos dolognak tekinti
mondja Spencer es Gillen. Amikor egy bennszlttel errl beszelgettnk, ramutatott egy rola keszlt
Ienykepre: Ez pontosan ugyanaz, mint ami en vagyok. Hat ugyanigy van a kenguruval is.' A kenguru volt a
toteme.434 Tehat minden egyennek ketts termeszete van: ket leny el egytt benne, egy ember meg egy allat.
Hogy e szamunkra oly idegen kettseg legalabb latszolag IelIoghato legyen, a primitiv ember mitoszokat
gondolt ki, amelyek ugyan semmit sem magyaraznak meg, es csak elodazzak a kerdest, de mar ezzel az
elodazassal is enyhitik logikai botranyossagat. Minden reszletklnbsegk dacara valamennyi egy semara epl:
celjuk az, hogy az ember es a totemallat kztt geneologiai viszonyt letesitsenek, amelynek ertelmeben az elbbi
az utobbi rokona. E kzs eredettel amit egyebkent a legklnbzbb modokon kepzelnek el magyarazatot
velnek adni termeszetk azonossagara. A narrinyerik peldaul ugy gondoltak, hogy az els emberek kztt voltak
olyanok, akik allatta tudtak valtozni.435 Mas ausztraliai kzssegek az emberiseg senek idegen allatokat tettek
meg, s valamiIele modon ezektl szarmaztattak az embereket,436 vagy vegyes az allat- es embervilag kzt allo
lenyeket,437 illetve Iormatlan, alig abrazolhato teremtmenyeket, amelyeknek nincsenek hatarozott szerveik,
II
86
437 Az arabanaknal (North. Tr., 147. o.). Meg olyankor is, amikor azt mondjak neknk, hogy az els lenyek emberek, valojaban csak
Ielemberek, s egyidejleg allati termeszetk is van. Ez a helyzet az anmatjeraknal (uo. 153. o.). Vannak olyan gondolkodasmodok, amelyek
zavarba ejtenek bennnket, de olyanoknak kell elIogadnunk ket, amilyenek. Csak eltorzitanank ket, ha tlk idegen tisztasagot
igyekeznenk belejk vinni (v. Nat. Tr., 119. o.).
438 Egyes aranda csoportoknal (Nat. Tr., 338. skk.); egyes anmatjera csoportoknal (North. Tr., 153. o.).
439 Nat. Tr., 389. o.; v.STREHLOW, I. 27. o.
440 Uo. 2. skk. E mitikus temaban nyilvan sok minden visszatkrzdik a beavatasi ritusbol magabol. A bevatasnak is az a celja, hogy az
iIjubol kesz embert Iaragjon, masreszt az is valodi sebeszi beavatkozasokkal jar (krlmeteles, szubincizio, Ioghuzas stb.). Termeszetes hat,
hogy ugyanilyen modon kepzeltek el az els emberek megIormalasara iranyulo eljarasokat.
441 Igy trtenik a moki indianok kilenc klanjanal (SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, IV. 86. o.), az ozsibvek daru-klanjanal (MORGAN:
Ancient Societv, 180. o.), a nutkak klanjainal (BOAS: JIth Rep. on the N. W. Tribes of Canada, 43. o.) stb.
442 Igy keletkezett allitolag a teknc-klan az irokezeknel. Egy csapat teknc kenytelen volt elhagyni azt a tavat, amelyben eltek, s uj
lakohely utan nezni. Egyikk azonban, amely kverebb volt, mint a tbbi, nehezen viselte a gyaloglast a nagy hsegben. Hatalmas
erIeszitessel kibujt hat a panceljabol. Ezutan mintegy mar magatol Iolytatodott az atalakulasi Iolyamat, s a teknc emberre, a klan seve lett
(Erminnie A. SMITH: ,The Myths oI the Iroquois', IInd Rep., 77. o.). A csoktauk rak-klanja is hasonlo modon jtt letre. Az emberek
kiIogtak nehany rakot, hazavittek ket, megtanitottak ket beszelni, jarni, s vegl beIogadtak ket a tarsadalmukba (CATLIN: North
American Indians, II. 128. o.).
443 Vegyk peldaul a tszimsianok mondajat. Vadaszat kzben egy indian egy Iekete medvevel talalkozott. Az allat hazavitte magahoz,
megtanitotta lazacot Iogni es csonakot epiteni. Az ember ket evig a medvevel elt, aztan visszatert a Ialujaba. Az emberek azonban
megijedtek tle, mert egeszen olyan lett, mint a medve. Nem tudott beszelni, csak nyers taplalekot evett. Akkor bedrzsltek magikus
Ivekkel, es lassankent visszanyerte eredeti alakjat. A kesbbiek soran, ha bajba jutott, medve baratait hivta, s azok kisegitettek. Hazat
epitett es a homlokzatara egy nagy medvet Iestett. A lanytestvere olyan tancleplet varrt, amire medve volt rajzolva. Ezert lett e lany
leszarmazottjainak a medve az emblemaja (BOAS: Kwakiutl, 323. o.; v.,Vth Report on the N. W. Tribes oI Canada', 23. ill 29. skk.; Hill
TOUT: ,Report on the Ethnology oI the Statlumh oI British Columbia', J.A.I., 1905, XXXV. 150. o.).
Ebbl is lathato, miert nem celszer az allat es az ember kzt Iennallo rokoni viszonyt tenni meg a totemizmus megklnbztet jegyenek,
amikent azt Van Gennep javasolja (,Totemisme et methode comparative', Revue de lhistoire des religions, LVIII. kt. 1908. julius, 55. o.).
Ez a rokonsag nem egyeb, mint masIelekeppen mely sszeIggesek mitikus kiIejezdese; akar hianyozhat is, anelkl hogy a totemizmus
lenyegi vonasai ugyanakkor hianyoznanak. A klantagok es a totemallat kzt nyilvan mindig szoros kapcsolat van, de e kapcsolat nem
szksegszeren verrokonsag, jollehet tbbnyire valoban ez utobbi Iormaban kepzelik el.
444 Vannak egyebkent olyan tlingit mitoszok, amelyekben az ember Ielig emberi, Ielig allati szarmazasa sajatosabb Iormaban jelenik meg.
Ugy tartjak, hogy a klan, ha szabad igy Iogalmaznunk, vegyes hazassagbol jtt letre, azaz vagy a IerIi, vagy a n a klan nevado allatanak
Iajabol volt valo (lasd SWANTON: Social Condition, BelieIs. oI the Tlingit Indians, XXJIth Rep., 415418. o.).
445 Nat. Tr., 284. o.
vegtagjaik, s amelyeknek klnbz testreszei is alig-alig krvonalazodtak.438 Ezutan gyakran allat Iormajaban
elkepzelt mitikus hatalmak leptek a szinre s alakitottak emberre e Iormatlan, megnevezhetetlen lenyeket,
amelyek Spencer es Gillen szerint ,atmenetet kepeznek az emberi illetve az allati allapot kzt'.439 Az
atvaltoztatas erszakos, csaknem sebeszi beavatkozas utjan trtent. Az embert balta, vagy ha az operaciot vegz
leny egy madar, csr vagja ki a Iormatlan masszabol, ekkeppen Iaragjak ki a vegtagjait, nyitjak meg a szajat,
Iurjak at az orrat.440 Amerikaban is talalunk hasonlo legendakat, de mivel az ottani nepeknek Iejlettebb a
gondolkodasmodjuk, az abrazolas nem annyira bantoan zavaros. Olykor valami legendas szemely alakitja at
hatalmanal Iogva emberre a klan nevado allatat.441 Maskor a mitosz majdhogynem termeszetes esemenyek
soraval probalja megmagyarazni, mikent alakult at az allat Iokozatosan olyannyira, hogy vegl is emberi Iormat
lttt.442
Igaz, vannak olyan tarsadalmak (haidak, tlingitek, tszimsianok), amelyek nem ugy kepzelik, hogy az ember
allatbol vagy nvenybl szletett: az a gondolat viszont, hogy rokonsag all Inn a totemallat Iajtaja es a klan
tagjai kzt, megis tovabbelt, s az errl szolo mitoszok, bar ugyancsak klnbznek az elbbiektl, lenyegket
tekintve ersen emlekeztetnek rajuk. Egyik alapmotivumuk ugyanis a kvetkez. A nevado s ugyan emberkent
jelenik meg, de klnbz viszontagsagok kvetkezteben tbb-kevesebb ideig azon meses allatok kreben kell
elnie, amelyekrl a klan a nevet kapta. Hosszu, meghitt egyttelesk soran uj tarsaihoz annyira hasonlatossa
valt, hogy amikor visszatert az emberek kze, azok meg sem ismertek. E mitikus tajakrol hozta magaval a
totememblemat, s vele egytt a benne rejl hatalmakat es csodas kepessegeket. 443 Igy hat az ember ezuttal is az
allatvilaghoz tartozik, bar odatartozasat kisse klnbz Iormaban kepzelik el.444
Tehat az emberben is van valami szent. Noha e tulajdonsaga az egesz testeben oszlik el, bizonyos kivaltsagos
pontokon megis hangsulyosabban jelenik meg. Vannak olyan szervek illetve testszvetek, amelyek
klnskeppen szentek: mindenekeltt a ver meg a haj.
Az emberi ver olyannyira szent dolog, hogy a kzep-ausztraliai trzseknel gyakran a kultusz legtiszteltebb
eszkzeit szentelik Iel vele. A nurtunjat peldaul bizonyos esetekben emberverrel kenik be ritualisan.445 A szent
II
87
446 Uo. 179. o.
447 Lasd III. knyv, II. Iej.; v.SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 184, 201. o.
448 Nat. Tr., 204, 262, 284. o.
449 A dieriknel, a pangkalaknal. Lasd HOWITT, Nat. Tr., 658, 661, 668, 669671.
450 A warramangaknal az anya megissza a krlmetelesi vert (North. Tr., 352. o.). A binbingaknal a krlmetelesnel hasznalt kesrl a
beavatottnak le kell szopogatnia a vert (uo. 368. o.). Nagy altalanossagban a nemi szervekbl szarmazo ver kivetelesen szentnek szamit
(Nat. Tr., 464. o.; North. Tr., 598. o.).
451 Nat. Tr., 268. o.
452 Uo. 144, 568. o.
453 Nat. Tr., 442, 464. A mitosz egyebkent altalanos Ausztralia-szerte.
454 Uo. 627. o.
455 Uo. 466. o.
456 Uo. Ha mindeme Iormasagokat nem tartjak be, hitk szerint nagy baj erheti az illett.
457 Nat. Tr., 358. o.; North. Tr., 604. o.
458 A levagott Iitymat a krlmeteles utan gyakran szintugy elrejtik a tekintetek ell, akarcsak a vert; sajatos erenyekkel bir; biztositja
peldaul bizonyos nveny- es allatIajok termekenyseget (North. Tr., 353354. o.). A poIaszakallt a hajjal azonositjak es ekkeppen is kezelik
(North. Tr., 544, 604. o.). Egyebkent a mitoszokban is szerepet kap (uo. 158. o.). Ami a majzsirt illeti, szent jellege abbol is kivilaglik, hogy
bizonyos halotti ritusok soran alkalmazzak.
460 Nat. Tr., 460. o.
emblemat emberverrel aztatott Ildre rajzoljak az arandaknal az emu-totem emberei.446 Kesbb meg latni
Iogjuk, mikent locsolnak vert a totemnvenyt vagy -allatot megtestesit sziklakra.447 Nincs olyan vallasi
szertartas, amelyben a ver ne jatszana valami szerepet.448 A beavatas soran elIordul, hogy a Ielnttek
megnyitjak ereiket, es verkkel locsoljak meg az ujoncot; ez a ver annyira szent, hogy az asszonyok nem is
lehetnek jelen, amig Iolyik; a latasa tilos, akarcsak a csurungae.449 A ver, amit az operaciok soran a Iiatal
beavatott veszit, sajatos erenyekkel rendelkezik: klnbz aldozasokhoz-kommuniokhoz alkalmazzak.450 A
szubincizional keletkez vert az arandak nagy ahitattal IelIogjak, majd elassak, s egy Iadarabbal jelzik az arra
jaroknak a hely szentseget; n vagy gyerek nem mehet arra.451 Egyebkent a ver vallasi szerepevel
magyarazhato, hogy a vrs okker miert kap gyakran szinten vallasi szerepet a szertartasokban; bekenik vele a
csurungakat; a ritualis disziteseknel alkalmazzak.452 Ugyanis a szine miatt a verrel rokon anyagnak tekintik. Az
arandak lakta terleten Iellelhet szamos vrs agyagdepozitrol is ugy tartjak, hogy alvadt ver, amelyet a
mitikus kor bizonyos hsni Iolyattak valaha a Ildre.453
A hajnak hasonlo tulajdonsagai vannak. A kzep-ausztraliai bennszlttek emberhajbol keszlt vet viselnek,
amelynek mar jeleztk vallasi Iunkciojat: bizonyos kultikus targyak beburkolasara szolgalnak.454 Klcsnadja
egy ember a masiknak a csurungajat? A masik halabol odaajandekoz neki egy tincset a hajabol; e ket dolog
egynemnek es azonos erteknek szamit.455 A hajvagas is ritualis aktus, amit meghatarozott szertartasok
kisernek: akit nyirnak, annak a Ildre kell kuporodnia, arccal arraIele, ahol allitolag azok a meses sk lakoztak
valaha, akiktl a mitosz szerint az anya klanja szarmazik.456
Ha valaki meghal, ugyanezen okbol azonnal levagjak a hajat, egy Ielrees helyre teszik, mert sem a nk, sem a
be nem avatottak nem lathatjak; s ott, a proIan szemektl tavol latnak neki az vek keszitesenek.457
Mas olyan testreszeket is emlithetnenk, amelyek kisebb vagy nagyobb mertekben hasonlo tulajdonsagokkal
rendelkeznek: ilyen a poIaszakall, a Iityma, a maj zsiradeka stb.458 De Ielesleges szaporitani a peldakat. Mar az
eddigiek is bven bizonyitjak, hogy az emberben is van valami olyan, ami tavol tartja a proIantol, s ami vallasi
hatekonysaggal rendelkezik; mas szoval az emberi szervezet olyan szent principiumot rejt magaban, amely
meghatarozott krlmenyek kztt klsleg is szembetlen megnyilvanul. Ez a principium sajatlagosan nem
klnbzik attol, amely a totem vallasi jelleget biztositja. Lattuk ugyanis, hogy azok a szubsztanciak,
amelyekben legkivaltkeppen megtestesl, kultikus eszkzk ritualis sszetevive valnak (nurtunja,
totemisztikus rajzok), illetve olyan kenetkent alkalmazzak ket, amelyek celja a csurungak vagy a szent sziklak
csodas kepessegeinek Ielelenkitese; tehat egynem dolgok.
Mindazonaltal az ily modon a klan minden tagjaban egyarant benne rejl vallasi meltosag nem mindenkinel
egyIorma mertek. A IerIiakban nagyobb Iokon van meg, mint a nkben; hozzajuk kepest a nk szinte
proIanok.459 Ugyhogy valahanyszor sszegylik a totemcsoport vagy a trzs, a IerIiak kln tabort alkotnak,
amelybl ki vannak zarva a nk, akik tehat elklnlnek tlk.460 De meg a IerIiak szent jellegeben is vannak
klnbsegek. A be nem avatott Iiatalokbol teljes mertekben hianyzik, hiszen nem is engedik oda ket a
szertartasokhoz. Az regeknel viszont a legintenzivebb. Ok annyira szentek, hogy olyan dolgokat is
II
88
459 Ezzel nem azt allitjuk, hogy a n abszolut proIan volna. A mitoszokban, legalabbis az arandaknal, sokkal Iontosabb vallasi szerepet
jatszik, mint amennyi a valosagban van neki (Nat. Tr., 195196. o.). Ott meg reszt vehet bizonyos beavatasi szertartasokon. Vegl a vere
vallasi erenyekkel rendelkezik (lasd Nat. Tr., 464.; v. ,La prohibition de l`inceste et ses origines', Annee sociol., 51. skk.).
A n e komplex helyzetetl Iggnek az exogam tiltasok. E helytt nem beszelnk ezekrl, mert inkabb a hazi es hazassagi szervezet
kerdesehez kapcsolodnak.
461 A wakelbaraknal (HOWITT, 146. o.); a botszwanaknal (CASALIS: Basoutos, 221. o.).
462 A buandikoknal, a karnaiknal (HOWITT: i. m.); az arandaknal (STREHLOW, II. 58. o.).
463 HOWITT: i. m.
464 A Tully Iolyonal, irja Roth (,Superstition, Magic and Medicine', North Queensland Ethnographv, 5. szam, 74. ), a bennszltt
leIekveskor vagy ebredeskor, tbbe-kevesbe halkan, kiejti annak az allatnak a nevet, amirl maga is el van nevezve. Ennek az eljarasnak az
a celja, hogy a vadasz gyes vagy szerencses legyen a vadaszaton, s elkerlje azokat a veszelyeket, amelyek t ettl az allattol erhetik. Az
olyan ember peldaul, akinek valamely kigyo a toteme, vedve lesz a kigyomarastol, ha rendszeresen elvegzi az invokaciot.
465 TAPLIN: The Narrinveri, 64. o.; HOWITT, Nat. Tr., 147. o.; ROTH: i. m.
466 STREHLOW, II. 58. o.
467 HOWITT, 148. o.
468 North. Tr., 159160. o.
469 Uo.
470 Uo. 255. o.; Nat. Tr., 202, 203. o.
471 A. L. P. CAMERON: ,On two Queensland Tribes', Science of Man. Australasian Anthropological Journal, 1904. VII. 28., 1. kol.
megtehetnek, amelyek az egyszer halandok szamara tilosak: szabadabban ehetik a totemallatot, st, mint lattuk,
bizonyos trzseknel mindennem etkezesi tilalom alol mentesek.
Nem szabad tehat a totemizmusban valamiIele allatimadatot latni. Az ember egyaltalan nem ugy viselkedik a
nevet ado allatokkal vagy nvenyekkel, mint a hiv az istenevel szemben, hiszen maga is a szent vilaghoz
tartozik. Itt inkabb ket, erezheten egy szinten lev, egyenertek leny viszonyarol van szo. LegIljebb annyit
lehet mondani, legalabbis bizonyos esetekben, hogy az allat talan egy hajszallal magasabban all a szent dolgok
hierarchiajaban az embernel. Neha ezert hivjak a klantagok apjuknak vagy nagyapjuknak; ez arra latszik utalni,
hogy valamiIele erklcsi Iggesben levnek erzik magukat tle.461 De meg az is gyakran elIordul, st, talan ez
a leggyakoribb, hogy a hasznalt kiIejezesek az egyenlseg erzeterl tanuskodnak. A totemallatot baratnak,
batyonak nevezik emberi Iajtarsai.462 Vegs soron a kzttk lev ktelekek sokkal inkabb a csaladi
ktelekekre hasonlitanak; allat es ember egy husbol van, mint a buandikok mondjak.463 E rokonsag miatt a
totem Iajaba tartozo allatokban az ember joindulatu tarsat lat, akinek tamogatasara mindig szamithat. Segitsegl
hivja,464 es a totemallat vezerli a vadaszaton, vagy Iigyelmezteti a veszelyre.465 Viszonzasul Iigyelmesen banik
vele; ha lehet, nem bantja;466 de ez a gondoskodas egyaltalan nem hasonlit egy kultuszra.
Neha ugy tnik, mintha az embernek meg valamiIele misztikus tulajdonjoga is lenne a totemere. Meglesenek
es megevesenek tilalma termeszetesen csak a klantagokra vonatkozik; ha e tilalom mas szemelyekre is
kiterjedne, az anyagi ertelemben lehetetlenne tenne az eletet. Ha egy olyan trzsnel, mint az arandak, ahol
szamtalan klnIele totem van, nemcsak a nevado allatot vagy nvenyt lenne tilos megenni, hanem az sszes
olyan nvenyt vagy allatot, amelyek mas klanok totemel szolgalnak, akkor az egvilagon semmit sem lehetne
enni. Mindazonaltal vannak olyan trzsek, ahol a totemnveny vagy -allat Iogyasztasa meg az idegen szamara
sem korlatlanul szabad. A wakelbaraknal nem kerlhet sor ra a totem embereinek jelenleteben.467 Ha pedig
mashol trtenik, az engedelyk szkseges hozza. Peldaul a kaititjaknal es az anmatjeraknal ha az emu-totem
valamelyik embere a Imag-klan (Grass seed) terleten tartozkodik, es ilyen magot talal, mieltt megenne, oda
kell mennie a Inkhz, es azt kell mondania: ,Az n orszagaban gyjtttem e magokat.' Erre a Ink azt
Ieleli: ,Jo, megeheti.' De ha az emu-ember engedelykeres nelkl enne a Imagbol, azt hinnek, hogy meg Iog
betegedni; hogy eletveszelyben van.468 Olyan esetek is vannak, amikor a csoport Inke ktelezen elvesz egy
kis reszt az eledelbl, es maga eszi meg: ez aIIele neki jaro tartozas, amit le kell roni neki.469 Ugyanezen okbol
a csurunga is bizonyos hatalommal ruhazza Il a vadaszt a megIelel allat Iltt: peldaul nagyobb esellyel ejti el
az eurot.470 Ez is azt bizonyitja, hogy a totemlennyel valo egytermeszetseg kitntetett jogIelevel ruhazza Iel az
embert. Vegl Queensland eszaki reszeben van egy trzs, a karingbalok, ahol egyedl a totem embereinek van
joguk meglni a totemallatot, vagy ha a totem egy Ia, lehantani a kerget. Az hozzajarulasuk szkseges, ha
barki idegen sajat celjaira akarja Ielhasznalni az illet allat husat vagy az illet Ia anyagat.471 Tehat tulajdonosi
szerepet jatszanak, habar itt specialis tulajdonrol van szo, amelyrl kisse nehez Iogalmat alkotnunk magunknak.
II
89
90
472 Kamilaroi and Kurnai, 170. o.
473 ,Notes on some Australian Tribes', J.A.I., XIII. 300. o.
474 Idezi CURR: Australian Race, III. 45. o.; BROUGH-SMYTH: The Aborigines of Jictoria, I. 91. o.; FISON HOWITT: Kamilaroi and
Kurnai, 168. o.
475 DURKHEIM MAUSS: ,De quelques Iormes primitives de classiIication', Annee sociol., VI. 1. skk. |Magyarul: Az osztalyozas
nehany elemi Iormaja, in: E. DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Kzgazdasagi es Jogi
Knyvkiado, 1978, 253334. o.|
3. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
(foIytats)
3.1. III. A totemizmus kozmoIgiai rendszere
s a nem fogaIma
Kezdjk mar latni, hogy a totemizmus sokkal komplexebb vallas, mint els latasra tnt. A dolgoknak eddig
harom olyan kategoriajat klnitettk el, amelyeket klnbz Iokon szentnek ismer el: a totememblemat, a
nvenyt vagy allatot, amit ez az emblema abrazol, es a klan tagjait. A kep azonban meg nem teljes. Egy vallas
ugyanis nem pusztan az iment Ielsoroltakhoz hasonlo, igen specialis targyakra vonatkozo tredekes hiedelmek
gyjtemenye. Valamennyi eddig ismert vallas tbbe-kevesbe olyan gondolatrendszer volt, amely igyekezett
Iellelni a dolgok egyetemesseget, es amely totalis kepet akart adni a vilagrol. A totemizmust tehat csak akkor
tekinthetjk a tbbihez hasonlithato vallasnak, ha kepet ad a vilagegyetemrl. Nos, e Ieltetelnek megIelel.
3.1.1. I
A totemizmusnak ezt a vonatkozasat altalaban azert hanyagoltak el, mert tul szk Iogalmat alkottak maguknak a
klanrol. Altalaban csak emberek csoportjat latjak benne. Mivel a klan nem mas, mint a trzs egyszer alosztalya,
ugy tnik, hogy ahhoz hasonloan ez is csak emberekbl allhat. Ha azonban igy ervelnk, a mi europai
elkepzeleseinkkel helyettesitjk be azokat a gondolatokat, amelyeket a primitiv ember alkot maganak a vilagrol
s a tarsadalomrol. Az ausztral ember szamara maguk a dolgok is, tehat a vilagegyetemet benepesit valamennyi
dolog a trzs resze; alkotoelemei, mondhatni rendes tagjai annak; tehat mint minden embernek, ezeknek is
meghatarozott helyk van a tarsadalom keretei kzt: ,A del-ausztraliai vadember irja Fison , egyetlen nagy
trzsnek tekinti a vilagegyetemet, amelynek valamelyik osztalyaba tartozik; minden el vagy elettelen dolog,
amelyet vele egy csoportba sorolnak, eppugy resze annak a testnek, amelynek is tagja.'472 Ha a trzs Iratriara
oszlik, akkor ennek az elvnek az ertelmeben valamennyi ismert leny is megoszlik kzttk. ,Az egesz
termeszetet mondja Palmer a Bellinger Iolyo trzseirl a Iratriak nevei alapjan osztjak Il |...| A Nap, a Hold
meg a csillagok |...| az egyik vagy a masik Iratriahoz tartoznak, akarcsak maguk a negerek.'473 A queenslandi
Port-Mackay-i trzs ket Iratriabol all, az egyiknek Yungaroo, a masiknak Wootaroo a neve, s ugyanigy van a
szomszedos trzseknel is. Marpedig, mondja Bridgmann, ,ezek a trzsek valamennyi el es elettelen dolgot ket
osztalyba sorolnak, s ezeknek Yungaroo illetve Wootaroo a nevk'.474 De az osztalyozas itt nem all meg.
Egy-egy Iratria emberei bizonyos szamu klanra oszlanak; hasonlokeppen az egy-egy Iratriahoz tartozo dolgok is
megoszlanak a Iratriakat alkoto klanok kzt. Peldaul az egyik vagy masik Iat a kenguru-klanhoz tartozonak
nyilvanitjak, s akkor ennek a Ianak a kenguru lesz a toteme; a masik a kigyo klanjaba tartozik; a Ielhk ehhez a
totemhez Iognak tartozni, a Nap amahhoz stb. IlyenIorman minden ismert leny amolyan tablazatIelebe kerl, s a
modszeres osztalyozas az egesz termeszetet Ielleli.
Masutt bemutattunk mar nehany osztalyozast;475 most csak peldakeppen emlekeztetnk nehanyra. Az egyik
legismertebb az, amelyiket a Gambier-hegyi trzsnel Iigyeltek meg. Ez a trzs ket Iratriara oszlik, az egyiknek
91
476 CURR, III. 461. o.
477 Currt es Fisont ugyanaz a szemely, D. S. Stewart tajekoztatta.
478 MATHEWS: ,Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and Victoria', Journal and Proceedings of the Roval Societv of N. S. Wales, XXXVIII.
287288. o.; HOWITT, Nat. Tr., 121. o.
479 Mathews a kvetkezkeppen adja meg e nevek nnemet: Gurogigurk, illetve Gamatyturk. Howitt ezeket a Iormakat adja, kisse mas
atirasban. A ket szo egyebkent a Gambier-hegyi trzsnel hasznalatos ket szo (Kumite es Kroki) megIelelje.
480 E klan bennszltt neve Dyalup, amit Mathews nem Iordit le. E szo azonban minden jel szerint ugyanaz, mint a Jallup, amit Howitt
ugyanezen trzs egyik alklanjanak nevekent ad meg, s amit musselnek, azaz a Irancia ,moule' kagylo szonak Iordit. Ezert gondoljuk ugy,
hogy megkockaztathatjuk a Ienti Iorditast.
481 Ez Howitt Iorditasa. Mathews a warwurt szot a deli nap melegenek Iorditja.
Kumite, a masiknak Kroki a neve; mind a kett 5 klanra oszlik. Es ,a termeszet minden dolga a tiz klan
valamelyikehez tartozik';476 Fison es Howitt ugy mondjak, hogy ,valamelyikebe'. Ugyanis minden ugy
sorolodik e tiz totem ala, mint a Iajok a megIelel nemek ala. Ezt mutatja a kvetkez tablazat, amit a Curr,
illetve Fison es Howitt altal gyjttt adatok alapjan allitottunk ssze.477
Fratriak Klanok A klanhoz sorolt dolgok
halasz-ekIarku sas Ist, jerikoi lonc, bizonyos Iak stb.
pelikan Iekete Iaju Ia, kutyak, tz, jeg stb.
hollo es, mennydrges, villam, Ielhk, jeges, tel stb.
Kumite Iekete kakadu csillagok, Hold stb.
egy nem merges kigyo hal, Ioka, angolna, rostos hancsu Iak stb.
teaIa kacsa, garnelarak, bagoly stb.
Kroki egy ehet gyker tuzok, Irj, egy kenguruIajta stb.
nem tarajos Ieher
kakadu kenguru, nyar, Nap, szel, sz stb.
A 4. es 5. Kroki-klanrol nincs adat.
Az egyes klanokhoz kapcsolodo dolgok listaja egyebkent korantsem teljes; Curr maga Iigyelmeztet bennnket,
hogy csak nehanyat sorolt Iel. De Mathews es Howitt munkai nyoman478 mar tbbet tudunk a wotjobalukok
trzseben ismert osztalyozasrol, s ezaltal az is jobban erthetve valik, mikent lelheti Iel az eIIele rendszer a
bennszlttek egesz vilagat. A wotjobalukok is ket Iratriara oszlanak, az egyiknek Gurogity, a masiknak
Gumaty a neve (Howitt szerint479 Krokitch es Gamutsch); hogy ne nyuljon nagyon hosszura e Ielsorolas, most
csak jelezzk Mathews nyoman, hogyan osztalyozzak a dolgokat a Gurogity-Iratria nehany klanjaban.
A yam-klanhoz tartozik a sikvideki pulyka, a bennszltt macska, a mopoke, a dvim-dvim bagoly, a mallee tyuk,
a rosella papagaj, a peewe.
A moule-kagylo-klanba480 a szrke emu, a tarajos sl, a poling, a Ieher kakadu, az erdei kacsa, a malle gyik, a
bzs teknc, a repl mokus, a gyrsIarku oposszum, a bronzszarnyu (bron:e-wing) galamb, a wifuggla.
A Nap-klanba a bandikut, a Hold, a kengurupatkany, a Iekete szarka meg a Ieher szarka, az oposszum, a ngurt
ekIarku sas, a gumiIa hernyoja, az akacIa (wattle-tree) hernyoja, a Venusz-bolygo.
A meleg szel481 klanjaba a szrke Iej ekIarku sas, a lapulo kigyo, a Istl papagaj, a pikkelyes (shell)
papagaj, a murrakan ekIarku sas, a dikkomur kigyo, az rvs papagaj, a mirndai kigyo, a mintas hatu gyik.
Ha belegondolunk, hogy meg mennyi klan van (Howitt tizenkettt, Matthews tizennegyet nevez meg, es
hangsulyozza, hogy a lista korantsem teljes482), akkor megertjk, hogy kerl bele a bennszlttet erdekl
minden dolog az eIIele osztalyozasokba.
I
92
482 Mathews illetve Howitt tablazata tbb lenyeges ponton is elter egymastol. Meg az is valoszinnek latszik, hogy a Howitt altal a Kroki
Iratriaba sorolt klanokat Mathews a Gamutchba sorolta, es Iorditva. Ez is mutatja, hogy milyen nagy nehezsegekkel kell szembeneznnk e
megIigyelesek kapcsan. Ezek az elteresek azonban erdektelenek az altalunk targyalt kerdes szempontjabol.
483 Mrs. Langloh PARKER: The Euahlavi Tribe, 12. skk.
484 Lasd kesbb.
485 CURR, III. 27. o.; v. HOWITT, Nat. Tr., 112. o. Itt most csak a legjellegzetesebb adatokat idezzk. Reszletesebben lasd ,Az
osztalyozas nehany elemi Iormaja'-rol szolo, mar emlitett tanulmanyunkat.
486 Uo. 34. skk.
487 SWANTON: The Haida, 1314, 17, 22. o.
488 Ez klnsen nyilvanvalo a haidaknal. Naluk, mondja Swanton, minden allatnak ket arca van. EgyIell szokvanyos elleny, amit el
lehet ejteni, meg lehet enni; egyszersmind azonban olyan termeszetIltti leny, amely kls alakjaban allat, s amelytl az ember Igg. A
kozmikus jelensegeknek megIelel mitikus lenyek ugyanilyen ketertelmek (SWANTON: i. m. 14, 16, 25. o.).
Az ausztral kontinens tbb pontjan is hasonlo Ielosztast Iigyeltek meg: Del-Ausztraliaban, Victoria-allamban,
Uj-Del-Walesben (az euahlajiknal483); a kzep-ausztraliai trzseknel is nyilvanvalo nyomait talaljuk.484
Queenslandben, ahol a jelek szerint mar nincsenek klanok, s csak a hazassagi osztalyok jelentenek alcsoportokat
a Iratrian bell, a dolgok az osztalyok kztt oszlanak meg. A wakelbarak peldaul ket Iratriara, a Mallerara es a
Wutarara oszlanak; az elbbi osztalyait Kurgillanak illetve Banbenek hivjak, az utobbi osztalyait Wungonak
illetve Obunak. A Banbebe tartozik az oposszum, a kenguru, a kutya, a kis meh meze stb. A Wungoke az emu, a
bandikut, a Iekete kacsa, a Iekete kigyo, a barna kigyo; az Obuke a lapulo kigyo, a szuros mehek meze stb.; a
Kurgillake a tarajos sl, a siksagi pulyka, a viz, az es, a tz, a mennydrges stb.485
Ugyanezt a szervezetet talaljuk az eszak-amerikai indianoknal. A zunyik osztalyozasi rendszere Ibb vonalaiban
megegyezik az iment ismertetett rendszerekkel. Az omahake ugyanazokon az elveken alapul, mint a
wotjobalukoke.486 Meg a legIejlettebb tarsadalmakban is megtalalhatjuk ugyanezen gondolatok visszhangjat. A
haidaknal az sszes isten, a termeszeti jelensegekhez kapcsolt sszes mitikus leny eppugy a trzs valamelyik
Iratriajaba tartozik, mint az emberek; az elbbiek a sasok, az utobbiak a hollok.487 Marpedig a dolgok istenei
valojaban nem masok, mint az altaluk igazgatott dolgok egy masik arca.488 A mitologikus osztalyozas tehat
csak az elbbi osztalyozasok egy masik megnyilvanulasi Iormaja. Igy hat biztosak lehetnk benne, hogy ez a
Iajta vilagkep Iggetlen barmiIele etnikai vagy Ildrajzi jellegzetessegtl; ugyanakkor nyilvanvalo, hogy
szorosan sszeIgg a totemisztikus hiedelmekkel.
3.1.2. II
Mar tbbszr hivatkozott tanulmanyunkban ramutattunk, hogy e tenyek tkreben mikent Iormalodhatott ki az
emberisegben a nem illetve az osztaly Iogalma. Ezek ugyanis a trtenelembl ismert els osztalyozasi
rendszerek; es lattuk, hogy a tarsadalomszervezet mintajara epltek Iel, pontosabban szolva a tarsadalom keretei
szolgaltak keretl a szamukra. A Iratriak szolgaltak nemkent, a klanok pedig Iajkent. Az emberek azert tudtak
csoportositani a dolgokat, mert maguk is csoportokra szlottak; a dolgok osztalyozasanal mindssze annyit
tettek, hogy helyet adtak nekik a maguk alkotta csoportokban. A dolgok klnIele osztalyai pedig azert kerltek
nem pusztan egymas melle, azert alltak ssze egyseges rendszerbe, mert a velk eggyeolvado tarsadalmi
csoportok is sszeIggenek egymassal, s szerves egessze, trzzse allnak ssze. Az els logikai rendszerek
egysege tehat csak a tarsadalom egyseget reprodukalja. Most elszr nyilt alkalmunk tehat arra, hogy
ellenrizzk a tetelt, amit munkank elejen megIogalmaztunk, most elszr bizonyosodhatunk meg arrol, hogy a
szellem alapIogalmai, a gondolkodas lenyegi kategoriai tarsadalmi tenyezk eredmenyekeppen jnnek letre. A
Ient elmondottak ugyanis azt bizonyitjak, hogy maganak a kategorianak az eseteben ez trtent.
Ezzel azonban nem szandekozunk elvitatni a szemelyes tudat azon kepesseget, hogy akar nerejere hagyatkozva
is ne tudna hasonlatossagokat IelIedezni az altala kepzetekben megIormalt konkret dolgok kztt. Nyilvanvalo
ugyanis, hogy meg a legsibb, legegyszerbb osztalyozasok is Ieltetelezik ezt a kepesseget. Az ausztral ember
nem veletlenszeren sorolja a dolgokat ugyanabba vagy egy masik klanba. Szamara, akarcsak a mi szamunkra, a
hasonlo kepek vonzzak, az ellentetesek pedig taszitjak egymast, s e vonzasok illetve taszitasok alapjan
osztalyozza igy vagy ugy a megIelel dolgokat.
Bizonyos esetekben mar sejtjk, milyen elkepzelesek mozgatjak. Kezdetben minden valoszinseg szerint a ket
Iratria szolgaltatta az alapkeretet, kvetkezeskeppen az osztalyozas is dichotomikus volt. Ugyanis amikor az
II
93
489 Lasd Ientebb, a ... oldalon. Igy van a gunditjmaraknal (HOWITT, Nat. Tr., 124. o.), a Cameron altal Mortlake kzeleben megIigyelt
trzseknel, es a wotjobalukoknal (HOWITT, Nat. Tr., 125, 250. o.).
490 J. MATHEW: Two Repres. Tribes, 139. o.; THOMAS: Kinship and Mariage. 5354. o.
491 Peldaul az oszidzs indianoknal (lasd DORSEY: ,Siouan Sociology', in: XJth Rep., 233. skk.).
492 A Torres-szorosban lev Mabuiag-szigeten (HADDON: Head Hunters, 132. o.). Ugyanezt a szembeallitast latjuk egyebkent az arandak
ket Iratriaja kzt: az egyikben vannak a viz, a masikban a Ild emberei.
493 Az irokezeknel tornaIelekre kerl sor a ket Iratria kzt (MORGAN: Ancient Societv, 94. o.). A haidaknal irja Swanton ,a sas illetve a
hollo embereit gyakran megrgztt ellensegeknek tekintik. A szksegszeren mas-mas Iratriahoz tartozo Ierj es Ieleseg habozas nelkl
elaruljak egymast' (The Haida, 62. o.). Ausztraliaban ez az ellensegeskedes a mitoszokban tkrzdik. Az egy-egy Iratria totemel szolgalo
ket allatot gyakran ugy abrazoljak, mint akik Iolytonos haboruban allnak egymassal (lasd J. MATHEW: Eaglehawk and Crow. A Studv of
Australian Aborigines, 14. skk.). A jatekokban a Iratriak termeszetes vetelytarsai egymasnak (HOWITT, Nat. Tr., 770. o.).
494 Igy hat Thomas jogtalanul veti a szemnkre, hogy a Iratriak szletesere vonatkozo elmeletnk nem magyarazza a szembenallasukat
(Kinship and Marriage in Australia, 69. o.). Mindazonaltal nem gondoljuk, hogy e szembenallast a proIan es a szent ellentetere kellene
visszavezetni (lasd HERTZ: ,La preeminence de la main droite', Revue phil., 1909. dec., 559. o.). Valamely Iratria dolgai nem proIanok a
masik Iratria szamara; ezek is, azok is egyazon vallasi rendszer reszei (lasd alabb, a .... oldalon).
495 Peldaul a teaIa-klanba tartozik minden IIele, kvetkezeskeppen a Iev allatok is. Nyilvan ez a magyarazata annak a sajatossagnak,
amit Boas jelez az eszak-amerikai totememblemak kapcsan. ,A tlingiteknel irja , tovabba a partvidek sszes tbbi trzsenel a csoport
emblemaja minden olyan allatot magaba Ioglal, amely a csoport nevado allata szamara elesegl szolgal.' (Fifth Rep. of the
Committe.British Association for the Advancement of Science, 25. o.)
496 Ezert az arandaknal a bekat a gumiIa toteme ala soroljak, mivel gyakran talalni bekat e Ia odvaiban; a vizet a vizityukhoz kapcsoljak; a
kenguruhoz egy olyan papagajIajtat, amely gyakran rpkd krltte (SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 146147, 448. o.).
osztalyozasnak csak ket neme van, akkor ezeket szinte szksegszeren antitetikusan Iogjak Iel: segitsegkkel a
legszembetnbben szembenallo dolgokat valasztjak szet egymastol vilagosan. Az egyiket jobbra teszik, a
masikat balra. Pontosan ilyen jelleg az ausztral osztalyozas. Ha a Ieher kakadu az egyik Iratriaba sorolodik,
akkor a Iekete a masikba; ha a Nap az egyik oldalra kerl, akkor a Hold meg a csillagok az ellenkezre.489 A
ket Iratria szamara szolgalo totemlenyek gyakran ellentetes szinek.490 E szembeallitasokat Ausztralian kivl is
megtalaljuk. Ahol az egyik Iratria a bekehez tartozik, ott a masik a haboruhoz;491 ha az egyiknek a viz a toteme,
a masiknak a Ild.492 Nyilvan ennek tudhato be, hogy e ket Iratriat gyakran termeszetadta modon
antagonisztikusnak Iogtak Iel. Az Ielteteleztek, hogy rivalizalasIele, st intezmenyesitett ellensegeskedes volt
kztk.493 A dolgok szembenallasa kiterjedt a szemelyekre is; a logikai kontraszt tarsadalmi konIliktusIeleve
szelesedett.494
MasIell az egyes Iratriakon bell egy klanba kerlnek azok a dolgok, amelyek a totemkent szolgalo targgyal a
legtbb rokonsagot mutatjak. Peldaul a Hold a Iekete kakaduval, a Nap viszont a levegvel meg a szellel
egyetemben a Ieher kakaduval kerlt ssze. Masreszt a totemallattal egy kategoriaba kerl minden, ami csak
taplalekaul szolgal,495 tovabba az sszes olyan allat, amellyel szoros kapcsolatban all.496 Nyilvan nem mindig
erthet szamunkra, miIele homalyos pszichologia mkdtt az ilyen egyve sorolasoknal, illetve
szetvalasztasoknal. De az elz peldakbol is kitetszik, hogy a dolgok hasonlosagaira vagy klnbsegeire valo
raerzesIele szerepet jatszott ezen osztalyozasok megszleteseben.
De mas a hasonlosag erzete, s megint mas a nem Iogalma. A nem az a kls keret, amelynek reszben a
hasonlokent erzekelt dolgok adjak a tartalmat. Marpedig a tartalom nem szolgaltathatja maga azt a keretet,
amelyet majd kitlt. A tartalom homalvos, lebego kepekbl all, amelyek meghataro:ott s:amu, trtenetesen
egynemely kzs elemet tartalmazo egveni kep egymasra rakodasabol s reszleges Iuziojabol jnnek letre; a keret
viszont meghataro:ott forma, szabott krvonalai vannak, mindamellett meghataro:ott s:amu, erzekelhet vagy
nem erzekelhet, aktualis vagy lehetseges dologra alkalmazhato. A nem ugyanis mindig merhetetlenl tbb
targyat lel Il, mint aminek kzvetlen tapasztalas utjan erzekeltk a hasonlosagat. Ezert utasitja el, nem minden
alap nelkl, a gondolkodok egy egesz iskolaja, hogy a nem gondolatat a nembeli keppel azonositsa. A nembeli
kep csak a tudatunkban egyidejleg jelen lev hasonlo kepzetek elmosodott hataru, szarmazekos kepzete; a nem
pedig olyan logikai szimbolum, melynek segitsegevel ezeket a hasonlatossagokat gondolatilag vilagosan el
tudjuk klniteni mas hasonlosagoktol. Egyebirant e ket Iogalom klnbseget mi sem bizonyitja jobban, mint
hogy az allat kepes nembeli kepeket alkotni, keptelen viszont nemben es Iajtaban gondolkodni.
A nem gondolata a gondolkodas olyan eszkze, amit nyilvanvaloan az ember szerkesztett meg. De
megszerkesztesehez legalabbis mintara volt szksegnk; mert mi modon szlethetett volna meg ez a gondolat,
ha sem bennnk, sem rajtunk kivl ne lett volna semmi olyan dolog, ami termeszetenel Iogva sugalmazhatta
volna azt a szamunkra? Ha erre azt valaszoljuk, hogy a priori adva volt szamunkra, azzal nem valaszoltunk; e
II
94
497 Ennek az si elklnletlensegnek egyik jele, hogy a nemekhez a tarsadalmi csoportok mintajara, amelyekkel eggyeolvadtak, terleti
alapot kapcsolnak. IlyenIorman az ausztraliai wotjobalukoknal, az amerikai zunyiknal a dolgokat gondolatilag eppugy terben helyezik el,
mint ahogy a klanok is a terben helyezkednek el. Marpedig a dolgok terbeli elhelyezkedese pontosan egybeesik a klanokeval (lasd De
quelques formes primitives de classification, 34. skk. |Magyarul: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja, in: E. DURKHEIM: A tarsadalmi
tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 253334. o.|). Az osztalyozasok meg
a viszonylag Iejlettebb nepeknel, peldaul Kinaban, is megriztek valamit ebbl a terbelisegbl (uo. 55. skk.).
498 BRIDGMANN, in: BROUGH SMYTH: The Aborigines of Jictoria, I. 91. o.
499 FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 168. o.; HOWITT: ,Further Notes on the Australian Class Systems', J.A.I., XVIII. 60. o.
500 CURR, III. 461. o. A Gambier-hegyi trzsrl van szo.
lusta megoldas, mint mar mondtuk, az elemzes halala. Marpedig nem lathato, honnan vehettk volna az
elkerlhetetlenl szkseges mintat, ha nem a kollektiv eletbl? A nem ugyanis olyan dolgok gondolati, de
vilagosan meghatarozott csoportja, amelyek kzt a rokonsagi kapcsolatokhoz hasonlo bels kapcsolatok vannak.
Marpedig eddigi tapasztalataink alapjan az eIIajta csoportoknak csak egy Iajtajat ismerjk: a tarsult emberek
csoportjait. Az anyagi dolgok gyjtemenyeket, halmokat, bels egyseg nelkli mechanikus egytteseket
alkothatnak, de csoportokat nem, legalabbis abban az ertelemben nem, amit mi e szonak adtunk az iment. Egy
homokkupacnak, egy khalomnak semmi kze ahhoz a meghatarozott es szervezett tarsadalomIelehez, ami a
nem. Minden valoszinseg szerint soha esznkbe nem jutott volna a vilag lenyeit nemnek nevezett homogen
csoportokba gyjteni, ha nem lett volna ott a szemnk eltt az emberi tarsadalmak peldaja, ha nem tettk volna
meg magunk is kezdetben a dolgokat az emberi tarsadalom tagjaiva, olyannyira hogy az emberi illetve logikai
csoportok teljesen sszekeveredtek egymassal.497
MasIell viszont az osztalyozas olyan rendszer, amelynek reszei hierarchikus rendet kvetnek. Vannak
dominans jellegzetessegek, masok ezeknek vannak alarendelve; a Iajok es tulajdonsagaik a nemektl es a nemek
altal meghatarozott sajatossagoktol Iggenek; illetve egyazon nem klnbz Iajtait ugy Iogjuk Il, mint
amelyek egy szinten allnak. Inkabb a megismeres szemszgebl akarjuk latni a dolgokat? Akkor Iorditott
sorrendben kepzeljk el ket: legIellre a legsajatsagosabb, leggazdagabb valosagtartalmu targyakat helyezzk,
lejjebb pedig az altalanosabbakat, tulajdonsagban szegenyebbeket. De ilyenkor is hierarchikus Iormaban
kepzeljk el ket. S ezt a kiIejezest korantsem csak hasonlatkent kell erteni: az osztalyozasnak valoban ala- es
mellerendelesi viszonyok letesitese a celja, s az embernek meg sem Iordult volna a Iejeben, hogy eIIajta modon
rendezze ismereteit, ha nem tudta volna mar elzetesen, mi is az a hierarchia. Marpedig sem a Iizikai termeszet
latvanya, sem a gondolati asszociaciok mechanizmusa nem szolgaltathatta szamunkra a hierarchia gondolatat. A
hierarchia kizarolagosan tarsadalmi dolog. Csak a tarsadalomban vannak Inkk, alarendeltek es egyenlk.
Kvetkezeskeppen e Iogalmak puszta elemzese meg akkor is Ieltarna eredetket, ha e ponton a tenyek nem
volnanak meggyzek. A tarsadalombol vettk ket, hogy aztan kivetitsk ket a vilagrol alkotott kepnkre. A
tarsadalom szolgaltatta a kanavaszt a logikai gondolkodas himzmunkajahoz
3.1.3. III
E primitiv osztalyozasIormak azonban a vallasi gondolkodas kialakulasa szempontjabol is kzvetlen
jelentseggel birnak.
Az kvetkezik ugyanis bellk, hogy az egy klanba vagy Iratriaba sorolt dolgok szoros rokonsagban allnak
egymassal is, meg az illet Iratria illetve klan szamara toteml szolgalo dologgal is. Amikor a Port-Mackay-i
trzs ausztral bennszlttje azt mondja a Naprol, a kigyokrol stb., hogy a Yungaroo-Iratriaba valok, akkor ezzel
nem pusztan kzs, de tisztan megegyezesszer cimkevel latja el e klnallo lenyeket; a szonak szamara
objektiv jelentese van. O valoban ugy hiszi, hogy ,az aligatorok tenvlegesen yungarook, a kenguruk viszont
wootarook. A Nap tenvlegesen yungaroo, a Hold tenvlegesen wootaroo, es igy tovabb a csillagkepekkel, a
Iakkal, a nvenyekkel stb.'498 Bels kapcsolat egyesiti ket azzal a csoporttal, ahova be vannak sorolva;
szabalyos tagok k is. Pontosan ugy mondjak roluk, hogy ebbe vagy abba a csoportba tartoznak,499 amikent azt
az illet csoportba tartozo emberekrl is mondjak; vagyis ez utobbiakkal is ugyanolyan Iajta kapcsolatban
allnak. Az ember a klanjaba tartozo dolgokban rokonokat vagy tarsakat lat; baratainak hivja, egy husbol valonak
tekinti ket.500 Ennek megIelelen ugyancsak sajatsagos klcsns vonzalmak es illendsegi viszonyok
Iigyelhetk meg. Dolognak, embernek egy a neve, termeszetadta modon megertik egymast, egytt elnek.
Amikor peldaul eltemetnek egy wakelbarat a Mallera-Iratriabol, akkor a halotti emelvenyt ,olyan Iabol kell
acsolni, ami a Mallera-Iratriahoz tartozik'.501 Ha a halott a Banbe-osztalybol valo, akkor banbeIat kell
III
95
501 HOWITT: ,On some Australian BelieIs', J.A.I., XIII. 191. o., 1. labj.
502 HOWITT: ,Notes on Australian Message Sticks', J.A.I., XVIII. 326. o.; ,Further Notes', J.A.I., XVIII. 61. o., 3. labj.
503 CURR, III. 28. o.
504 MATHEWS: ,Ethnological Notes on the Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and Victoria', Journ. and Proc. of the R. Societv of N. S.
Wales, XXXVIII. 294. o.
505 V. CURR, III. 461. o., es HOWITT, Nat. Tr., 146. o. A Tooman es Wingo kiIejezesek ezekre is, azokra is vonatkoznak.
506 HOWITT, Nat. Tr., 123. o.
507 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 447. skk.; STREHLOW, III. XII. skk.
508 FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 169. o.
509 CURR, III. 462. o.
510 Mrs. PARKER: The Euahlavi Tribe, 20. o.
511 SPENCER GILLEN, North. Tr., 151. o.; Nat. Tr., 447. o.; STREHLOW, III. XII. o.
512 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 449. o.
514 Mrs. Parker a multiplex totems kiIejezest hasznalja.
hasznalni. A trzsn bell a varazslo csak a Iratriajaba tartozo dolgokkal varazsolhat,502 a tbbi dolog idegen
neki, nem tudna engedelmessegre birni ket. Misztikus rokonszenv Iz tehat minden egyent a vele egyve
tartozo el vagy elettelen lenyekhez; ennek eredmenyekeppen ugy gondolja, hogy emezek cselekedeteibl ki
tudja kvetkeztetni, hogy maga mit Iog cselekedni, illetve hogy mit tett korabban. Ugyanezen wakelbaraknal
ha valaki azt almodja, hogy meglt egy ilyen vagy olyan tarsadalmi alosztalyba tartozo allatot, akkor arra
szamit, hogy masnap ugyanezen alosztaly tagjaval Iog talalkozni.503 Es viszont, valamely Iratriaba vagy klanba
tartozo dolgok nem arthatnak az illet Iratria, illetve klan tagjainak. A wotjobalukoknal minden Iratrianak
megvannak a maga sajat Iai. Marpedig a Gurogity-Iratria allatait csak olyan Iegyverrel lehet elejteni, amely a
masik Iratria Iajabol keszlt, es viszont; klnben a vadasz bizonyosan elveti a vadat.504 A bennszltt meg van
gyzdve rola, hogy ilyenkor a nyilvessz magatol elkerli a celt, ugyszolvan nem lesz hajlando rokon, barati
allatba hatolni.
Ily modon a klan emberei es a klanba sorolt dolgok egyeslesk reven sszetartozo rendszert kepeznek,
amelynek minden reszecskejet klcsns rokonszenv Izi egymashoz, amelynek minden resze egytt lelegzik.
Ez az els pillantasra tisztan logikainak tn szervezet egyszersmind erklcsi is. Egyazon elv hatja at es teremti
meg az egyseget: a totem. Mint ahogy a hollo-klanba tartozo emberben van valami a hollobol, az est ami
ugyanebbl a klanbol valo s ugyanehhez a totemhez tartozik szinten ugy tekintik, mint ami ,ugyanaz a dolog,
mint a hollo'; ugyanezen okbol a Hold Iekete kakadu, a Nap Ieher kakadu, minden Iekete trzs Ia pelikan stb.
Tehat az egy klanba tartozo sszes ember, allat, nveny vagy elettelen targy a totemleny puszta modozata. Ezt
jelenti az iment megIogalmazott allitas, mely szerint ezek a dolgok verrokonok: valoban egy husbol valok abban
az ertelemben, hogy valamennyien ugyanolyan termeszetek, mint a totemallat. Egyebkent pontosan olyan
jelzkkel is latjak el ket, mint a totemet.505 A wotjobalukok ugyanazon Mir nevvel illetik a totemet es az ala
tartozo dolgokat.506 Igaz, az arandaknal, ahol, mint latni Iogjuk, vannak meg lathato nyomai az osztalyozasnak,
klnbz nevvel illetik a totemet, illetve a hozza kapcsolodo lenyeket; az utobbiaknak adott elnevezes megis
arrol tanuskodik, hogy szoros kapcsolat Izi ket a totemallathoz. Baratnak, tarsnak, paftasnak nevezik ket;
ugy tartjak, hogy elvalaszthatatlanul sszetartoznak.507 Tehat ugy erzik, hogy e dolgok nagyon kzeli rokonaik.
MasIell viszont tudjuk, hogy a totemallat szent. Ezert a klanba sorolt, vagyis az emblemaja ala tartozo dolgok
szinten ugyanilyen jellegek, mert bizonyos ertelemben mind-mind vele egyIaju allatok, mikent az ember is.
Ezek is szentek; s ezert a vilag tbbi dolgaihoz kepest trten besorolasuk egyszersmind a vallasi rendszerben
elIoglalt helyket is kijelli. Ezert van az, hogy ha a totemek nvenyek vagy allatok, akkor a klan ember tagjai
nem Iogyaszthatjak szabadon ket. Ily modon a Gambier-hegyi trzs embereinek, akiknek a nem merges kigvo a
totemk, nem csak e kigyo Iogyasztasatol kell tartozkodniuk: a Ioka, az angolna stb. Iogyasztasa is tilos a
szamukra.508 Ha raviszi ket a szkseg, s megiscsak esznek bellk, akkor a szentsegtrest engesztel
aldozatokkal kell enyhitenik, ugyanugy, mint a tulajdonkeppeni totemek eseteben.509 Az euahlajiknal,510 ahol
szabad elni a totemmel, de nem mertektelenl, ugyanez a szabaly vonatkozik a klan tbbi dolgaira is. Az
arandaknal a totemallatot ved tilalom meg a tarsallatokra is kiterjed;511 ez utobbiakat meglehetsen sajatos
banasmodban reszesitik.512 Ezek is, azok is ugyanolyan erzeseket keltenek.513
De hogy a totemhez kapcsolodo dolgok nem mas termeszetek, mint maga a totem, s kvetkezeskeppen vallasi
jellegek, az bizonyitja leginkabb, hogy esetenkent maguk is hasonlo szerepet jatszhatnak. Ilyenkor jarulekos,
masodlagos, vagy a szokas altal mar szentesitett kiIejezessel elve altotemek lesznek.514 Minduntalan
III
96
513 Queenslandben viszont van nehany olyan trzs, amelyek kreben a valamely tarsadalmi csoporthoz tartozo dolgok nem tilosak e csoport
tagjainak: nevezetesen a wakelbaraknal. Mint emleksznk ra, az osztalyozas keretel az tarsadalmukban a hazassagi osztalyok szolgalnak
(lasd Ientebb, ... o.). Egy-egy ilyen osztaly tagjai pedig nemcsak hogy megehetik az osztalyukba sorolt allatokat, de nem is ehetnek mas
allatot. Minden mas elelem tilos a szamukra (HOWITT, Nat. Tr., 113. o.; CURR, III. 27. o.).
Ebbl azonban nem szabad arra kvetkeztetni, hogy ezeket az allatokat proIanoknak tekintenek. Vegyk eszre: nem egyszeren arrol van
szo, hogy az egyennek meg szabad ennie ket, hanem arrol, hogy ez a ktelessege, hiszen mast nem is szabad ennie. Marpedig eppen az
eliras kategorikus volta jelzi szamunkra, hogy vallasi termeszet dologgal allunk szemben. Csak eppen a benne rejl vallasi elem ezuttal
pozitiv ktelesseget szlt, nem pedig negativat, mint amilyen a tilalom. Talan az sem lehetetlen, hogy eszrevegyk, hogyan trtent ez az
elvaltozas. Fentebb mar lattuk (... o.), hogy minden egyen valamiIele tulajdonjoggal rendelkezik a toteme, s kvetkezeskeppen az attol Igg
dolgok Ielett. Azt is lattuk, hogy specialis krlmenyek hatasara a totemkapcsolatnak ez az oldala tovabbIejldtt, s termeszetszerleg arra a
gondolatra jutottak ezutan, hogy egyedl a klantagok rendelkezhetnek a totemk, illetve a hozza sorolt minden dolog Iltt; a tbbiek
viszont hozza sem nyulhatnak. Ilyen krlmenyek kztt a klan tagjai csakis a maguknak tulajdonitott dolgokkal taplalkozhattak.
515 Peldakeppen lasd az euahlajik trzset Mrs. Parker knyveben (15. skk.), illetve a wotjobalukoket (HOWITT, Nat. Tr., 121. skk.; v.
Mathews mar idezett cikkevel).
516 A peldakat lasd HOWITT, Nat. Tr., 122. o.
517 Lasd De quelques formes primitives de classification, 28. o. 2. labj. |Magyarul: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja, in: E.
DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 253334.
o.|
518 STREHLOW, II. 6172. o.
519 Nat. Tr., 112. o.
520 Lasd nevezetesen Nat. Tr., 447. o., es North. Tr., 151. o.
521 STREHLOW, III. XIIIXVII. o. ElIordul, hogy ugyanazon masodlagos totemek egyidejleg ket-harom Itotemhez is kapcsolodnak.
Ez nyilvan ugy lehetseges, hogy Strehlow nem tudta biztosan eldnteni, hogy e totemek kzl melyik a I.
A tablazat ket olyan erdekessegre is ravilagit, amely nehany korabbi allitasunkat ersiti meg. Elszr is a Itotemek nagyon keves kivetellel
majdnem mindig allatok. Tovabba az egitestek mindig csak masodlagos vagy tarstotemek. Ez ujolag bizonyitja, hogy ez utobbiak csak
kesbb emelkedtek totem-meltosagra, s hogy a Itotemeket eredetileg inkabb az allatvilagbol vettek.
522 A mitosz szerint a tarsult totemek a meses idkben a Itotem embereinek taplalekaul szolgaltak, illetve Iak eseteben az arnyekukkal
szolgaltak ket (STREHLOW, III. XII. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 403. o.). Az, hogy a tarsult totemet allitolag megettek, meg nem
jelenti azt, hogy proIannak tekintettek; mert a mitikus korszakban a hiedelem szerint meg a Itotemet is megettek a klanalapito sk.
elIordul az, hogy egy-egy klanban egyeni rokonszenvek, vonzalmak alapjan szkebb csoportok,
korlatozottabb, viszonylag nallo eletet el tarsulasok jnnek letre, uj alosztalyok, amelyek a klanon bell
amolyan alklanIelekke Iejldnek. Az alklannak ahhoz, hogy megklnbztesse magat, es sajat arcot ltsn, sajat
totemre, kvetkezeskeppen altotemre van szksege.515 Ezen masodlagos csoportok az altotemeket a Itotem ala
besorolt klnbz dolgok kzl valasztjak. Ezek tehat szo szerint benne rejl, lappango totemek, s a legkisebb
hatasra is mkdesbe lephetnek. Latens totemtermeszetk azonnal megnyilvanul, mihelyst a krlmenyek
megengedik vagy megkivanjak azt. Ily modon elIordul, hogy ugyanazon egyennek ket toteme van: egy
Itoteme, mely az egesz klannal kzs, es egy altoteme, amely csak az alklanjanak a sajatja. Hasonlo ez, mint
a romaiak nomenje es cognomenje.516
Neha az is megtrtenik, hogy egy-egy alklan teljesen Ielszabadul es autonom csoportta, Iggetlen klanna valik:
ilyenkor az altotem is tulajdonkeppeni totem lesz. Ez a szegmentacios folvamat az arandaknal jutott el, hogy ugy
mondjuk, a vegs hatarig. Mar a Spencer es Gillen els knyveben trtent utalasokbol is kiderlt, hogy az
arandaknal vagy hatvan totem is van;517 Strehlow legujabb kutatasai szerint azonban ez a szam sokkal
jelentsebb. O nem kevesebb, mint 442-t szamlalt ssze.518 Eszerint Spencer es Gillen egyaltalan nem tuloztak,
amikor azt mondtak, hogy ,a bennszlttek altal lakott terleten nincs olyan el vagy elettelen targy, amely ne
adna nevet valamely totemcsoportnak.'519 A totemeknek a lakossaghoz viszonyitott elkepeszt szama annak
ksznhet, hogy sajatos krlmenyek Iolytan az eredeti klanok Iolyton ujabb es ujabb alcsoportokra oszlottak;
ilyenIorman csaknem valamennyi altotem eljutott a totemallapotba.
Ezt mutattak ki veglegesen Strehlow megIigyelesei. Spencer es Gillen csak nehany elszigetelt peldat hozott Il a
tarsult totemekre.520 Strehlow megallapitotta, hogy valojaban teljesen altalanos szervezetrl van szo; tablazatot
allitott ssze, amelyben az arandak csaknem sszes toteme e szerint az elv szerint osztalyozodik: tars- illetve
mellektotem minsegben valamennyi a mintegy hatvan Itotemhez kapcsolodik.521 Az elbbiek az utobbiak
szolgalataban allnak.522 Ez a viszonylagos Iggseg minden valoszinseg szerint azon idk visszhangja, amikor
a mai ,szvetsegesek' meg csak altotemek voltak, s ily modon a trzsben meg csak keves olyan klan volt,
amely alklanokra bomlott. Szamos tovabb el szokas tamasztja ala ezt a hipotezist. Gyakran elIordul, hogy ket
ily modon tarsult csoportnak ugyanaz a totememblemaja: marpedig az emblema kzs volta csak ugy
magyarazhato, hogy eredetileg a ket csoport egyve tartozott.523 Egyebkent ket klan rokonsaga abban nyilvanul
III
97
523 Peldaul a vadmacska-klanban a csurungaba vesett rajzok a viragzo hakeaIat abrazoljak, ami mara mar kln totem lett (SPENCER
GILLEN, Nat. Tr., 147148. o.). STREHLOW (III. XII. o., 4. labj.) szerint ez igen gyakori.
524 SPENCER GILLEN, North. Tr., 182. o.; Nat. Tr., 151, 297. o.
525 Nat. Tr., 151, 158. o.
526 Uo. 447449. o.
527 Igy Iordulhat el, hogy Spencer es Gillen az inturitanak nevezett galambrol hol mint Itotemrl (Nat. Tr., 410. o.), hol mint tarsult
totemrl beszel (uo. 448. o.).
528 HOWITT: Further notes, 6364. o.
529 Ezert kevertek ssze gyakran a klant a trzzsel. Ezt a hibat, ami miatt gyakran zavarossa valnak az etnograIusok leirasai, jelen esetben
Curr kvette el (I. 61. skk.).
meg, hogy reszt vesznek egymas ritusaiban. A ket kultusz meg csak tkeletlenl valt szet; ennek alighanem az
az oka, hogy kezdetben teljesen ssze voltak Ionodva.524 A hagyomany azzal magyarazza a kapcsolatukat, hogy
valaha a ket klan egymas kzvetlen szomszedsagaban elt.525 Mas esetekben a mitosz kereken kimondja, hogy
az egyik a masikbol szarmazik. Ugy meselik, hogy a tarsult allat eleinte ahhoz a Iajtahoz tartozott, amely
mindmaig Itotemkent szolgal; csak egy kesbbi idszakban klnlt el tle. Peldaul a chantunga madarak,
amelyek ma a witchetty hernyo szvetsegesei, a meses idkben szinten witchetty hernyok voltak, s csak azutan
valtoztak madarakka. Ket olyan Iaj, amely jelenleg a mezhangyakhoz kapcsolodik, eredetileg szinten
mezhangya volt stb.526 Az altotem Itotemme valo ilyetenIorma atalakulasa egyebirant eszrevehetetlen apro
lepesekben trtenik, s olykor annyira meghatarozhatatlan a helyzet, hogy nagyon nehez megmondani, vajon I-
avagy masodlagos totemmel van-e dolgunk.527 Mint Howitt mondja a wotjobalukok kapcsan, vannak olyan
altotemek, amelyek alakuloIelben lev totemek.528 Ily modon az egy klanba sorolt dolgok megannyi
kzpontIelet alkotnak, amelyek krl uj totemkultuszok alakulhatnak. Ez bizonyitja a leginkabb, hogy vallasos
erzletet keltenek. Ha nem volna szent jellegk, nem emelkedhetnenek ily knnyen a par excellence dolgok, a
tulajdonkeppeni totemek rangjara.
A vallasi dolgok kre tehat sokkal messzebbre terjed ki, mint az az els pillantasra latszott. Nem csak a
totemallatokat es a klan embertagjait Ioglalja magaban; hanem mivel nincs olyan ismert dolog, amely ne lenne
valamely klanba vagy totem ala sorolva, olyan dolog sincs, amely ne kapna valamilyen Iokon vallasi szinezetet.
Amikor majd kesbb kialakulnak a vallasok, s megjelennek a tulajdonkeppeni istenek, mindegyikk a
termeszeti jelensegek valamely specialis kategoriajat Iogja Ielgyelni: ez a tengert, az a levegt, amaz az aratast
vagy a gymlcsket, s a termeszet valamennyi tartomanya mintegy a Ileje rendelt istentl kapja majd a benne
rejl eletet. S eppen a termeszetnek a klnbz istenek kzt trten Ielosztasa reven jn letre az a vilagkep,
amit a vallasok szolgaltatnak neknk. Ameddig pedig az emberiseg nem lep tul a totemizmus Iazisan, a trzsi
totemek pontosan azt a szerepet jatsszak, mint ami kesbb az isteni szemelyeknek jut. A mar tbbszr is peldaul
vett Gambier-hegyi trzsben tiz klan van; kvetkezeskepp a vilag tiz osztalyra, pontosabban tiz csaladra oszlik,
s mindegyik csalad egy-egy totemtl eredezteti magat az a t. A klanba sorolt dolgok ettl a ttl kapjak meg
a valosagukat, mivel valamennyit a totemleny modozatanak Iogjak Il; visszaterve peldankra, az est, a
mennydrgest, a Ielhket, a jegest a hollo klnbz Iajtainak tekintik. E tiz csalad egytt teljes es
rendszerezett vilagkepet ad; ez a vilagkep pedig vallasi, mivel vallasi Iogalmak szolgaltatjak az alapjait. A
totemvallas hataskre tehat korantsem korlatozodik a lenyek egy vagy ket kategoriajara, hanem az ismert vilag
hataraig terjed. A grg vallashoz hasonloan mindenbe istent helyez; a hires mondat ,Isten mindenben felen
van' itt is jelszoul szolgalhat.
Ha azonban ekkeppen Iogjuk Iel a totemizmust, akkor egy lenyeges ponton modositani kell a rola alkotott,
regota ervenyben lev Iogalmat. Az utobbi evekben trtent IelIedezesekig a totemizmust kizarolag egy-egy
totem kultuszanak tekintettek, es klan-vallaskent deIinialtak. Ebbl a szempontbol nezve ugy tnt, hogy egy-egy
trzsn bell annyi, egymastol Iggetlen totemvallas van, ahany klan van benne. Ez a IelIogas egyebkent
sszhangban all a klanrol alkotott szokasos elkepzelesekkel: olyan autonom tarsadalmat latnak benne,529 amely
tbbe-kevesbe zart a hasonlo tarsadalmak Iele, illetve ez utobbiakkal csak klsdleges, Ielletes viszonyban all.
A valosag azonban ennel bonyolultabb. Termeszetesen minden totem kultuszanak a megIelel klan ad otthont;
csak ott, az krkben Iolytatjak; ez a kultusz a klan tagjainak a Ieladata; altaluk adodik at nemzedekrl
nemzedekre, az alapjaul szolgalo hiedelmekkel egytt. MasIell viszont az egyazon trzsn bell Iolytatott
totemkultuszok nem parhuzamosan, egymasrol tudomast se veve zajlanak, mintha mindegyikk zart,
nmagaban is eleg vallas lenne. Epp ellenkezleg, klcsnsen Ieltetelezik egymast. Egyazon egesz reszei,
ugyanazon vallas elemei. Egy-egy klan emberei a szomszed klanok hiedelmeit egyaltalan nem azzal a
III
98
530 Igy trtenik nevezetesen a warramangaknal (North. Tr., 298. o.).
531 Lasd peldaul SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 380. o. es passim.
532 Meg azon is el lehet gondolkodni, hogy nincsenek-e neha trzsi totemek. Az arandaknal peldaul van egy allat, a vadmacska, amely
ugyan csak egy konkret klan totemel szolgal, de az egesz trzs szamara tilalom alatt all; meg a mas klanbeli emberek is csak igen
mersekelten Iogyaszthatjak (Nat. Tr., 168. o.). De alighanem tulzas lenne ebben az esetben trzsi totemrl beszelni, mert abbol, hogy egy
allat Iogyasztasa tilos, meg nem kvetkezik, hogy totem. A tilalomnak mas okai is lehetnek. A trzs vallasi egysege nyilvan valosagos, de
ezt mas szimbolumok segitsegevel nyilvanitja ki. Kesbb ramutatunk majd, melyek ezek a szimbolumok (II. knyv, IX. Iej.).
kznnyel, szkepszissel vagy ellenseges erzlettel nezik, mint amit altalaban az idegen vallas kelt az emberben;
maguk is osztjak e hiedelmeket. A hollo emberei is meg vannak gyzdve arrol, hogy a kigyo embereinek egy
mitikus kigyo az sk, es hogy szarmazasuknal Iogva klns erenyekkel es csodas kepessegekkel
rendelkeznek. Mar lattuk, hogy legalabbis bizonyos krlmenyek kzt az ember csak akkor eheti meg az olyan
totemet, ami nem az ve, ha megIelel ritualis ktelezettsegeknek tesz eleget. Nevezetesen engedelyt kell kernie
az illet totem embereitl, ha eppen a kzelben tartozkodnak. Vagyis ez az eledel a szamara sem teljesen proIan;
is ugy tartja, hogy ama masik klannak a tagjai illetve nevado allatuk kzt mely rokonsag van. A hiedelmek
kzssege egyebkent olykor a kultuszban is megnyilvanul. Elvileg valamely totemre iranyulo ritusokat csak az
illet totem emberei vegezhetnek, megis gyakran elIordul, hogy mas klanok kepviseli is jelen vannak. Meg az
is megtrtenik, hogy nem pusztan a nezk szerepet jatsszak; persze nem k vezetik a szertartast, de k diszitik
Il a szertartasvezett, es keszitik el a ceremoniat. Ok maguk is erdekelve vannak a ritusban; ez az oka, hogy
bizonyos trzseknel k hivjak meg az illet nnepseg elvegzesere jogosult klant.530 St, van egy egesz
ritusciklus is, amely ktelez jelleggel az egesz trzs jelenleteben zajlik: megpedig a totemisztikus beavatasi
szertartasok.531
Egyebirant az iment leirt totemszervezet nyilvanvaloan csak a trzs valamennyi tagjanak valamiIele egyetertese
alapjan jhetett letre. Elkepzelhetetlen, hogy valamennyi klan teljesen nalloan alkotta volna meg a hiedelmeit;
hanem az kellett hozza, hogy a klnbz totemkultuszokat valamiIele modon egymashoz igazitsak hiszen
pontosan kiegeszitik egymast. Lattuk ugyanis, hogy normalis esetben ugyanaz a totem nem ismetldtt meg
egy-egy trzsn bell; ugy osztottak Il az egesz vilagegyetemet az ily modon megalkotott totemek kztt, hogy
ugyanaz a targy ne Iordulhasson el ket klnbz klanban. EIIajta modszeres Ielosztas nem lett volna
lehetseges az egesz trzs hallgatolagos vagy tudatos megegyezese nelkl. Az ily modon megszlet
hiedelemegyttes tehat reszben (de csak reszben) trzsi dolog. 532
sszeIoglalaskepp, ha megIelel kepet akarunk alkotni magunknak a totemizmusrol, nem szabad bezarkoznunk
a klanba, hanem a trzset a maga egeszeben kell szemlelnnk. Egy-egy klan sajat kultusza ketsegkivl igen
nagy nallosagot elvez: mar most sejthet, hogy a klan a vallasi elet kovasza. MasIell viszont valamennyi
kultusz sszeIgg egymassal, es egyesleskbl komplex rendszer, a totemvallas jn letre, ugyanugy, mint
ahogy a grg tbbistenhit is a klnbz istenekhez Iolyamodo kln kultuszok egyeslesebl jtt letre.
Ramutattunk, hogy az ilyen modon IelIogott totemizmusnak is megvan a maga kozmologiaja.
III
99
100
533 A totemek abban az ertelemben a trzs kzs dolgai, hogy az egyes klanok altal Iolytatott totemkultuszok az egesz trzset erintik.
534 Frazer igen kimerit listat ad az eszak-amerikai egyeni totemizmusra vonatkozo irasokrol (Totemism and Exogamv, III. 370456. o.).
535 Peldaul a huronoknal, az irokezeknel, az algonkinoknal (CHARLEVOIX: Histoire de la Nouvelle France, VI. 6770. o.; SAGARD: Le
grand vovage au pavs des Hurons, 160. o.), a Thomson-indianoknal (TEIT: The Thompson Indians of British Columbia, 335. o.).
536 Nevezetesen a juinoknal (HOWITT, Nat. Tr., 133. o.); a karnaiknal (ibid., 135. o.); tbb queenslandi trzsnel (ROTH: ,Superstition,
Magic and Medicine', North Queensland Ethnographv, Bulletin no. 5, 19. o.; HADDON: Head-hunters, 193. o.); a delavereknel
(HECKEWELDER: An account of the Historv... of the Indian Nations, 238. o.); a Thompson-indianoknal (TEIT, i. m. 355. o.); a szelis
stalumhoknal (Hill TOUT: ,Rep. oI the Ethnol. oI the Statlumh', J.A.I., XXXV. 147. skk.).
537 Hill TOUT: i. m. 154. o.
538 CATLIN: Manners and Customs. London, 1876, I. 36. o.
539 Lettres edifiantes et curieuses, uj. kiad., VI. 172. skk.
540 CHARLEVOIX: i. m. VI. 69. o.
541 DORSEY: ,Siouan cults', XIth Rep., 443. o.
542 Boas: Kwakiutl, 323. o.
543 Hill TOUT: i. m. 154. o.
544 BOAS: Kwakiutl, 323. o.
4. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
(befejezs)
4.1. IV. Az egyni s a nemi totem
Az elzekben mint kzintezmenyt vizsgaltuk a totemizmust: egyedl olyan totemekrl volt szo, amelyek
egy-egy klannak, Iratrianak, bizonyos ertelemben az egesz trzsnek a kzs dolgai voltak;533 az egyennek csak
mint a csoport tagjanak volt vele dolga. De tudjuk, hogy nincs olyan vallas, amelynek ne lenne egyeni oldala is.
Az elterben lev szemelytelen es kollektiv totemek mellett az egyennek vannak sajat totemei is, amelyek az
egyeniseget Iejezik ki, s amelyeknek kultuszat a maganeleteben zi.
4.1.1. I
Nehany ausztral trzsben, illetve az eszak-amerikai indian tarsadalmak tbbsegeben534 minden egyes egyen
olyasIajta szemelyes kapcsolatban all egy-egy meghatarozott dologgal, mint a klan a totemevel. Ez a dolog
olykor elettelen leny vagy mesterseges targy; de leggyakrabban allat. Bizonyos esetekben a szervezet egy resze
ugymint a Iej, a lab, a maj is hasonlo szolgalatot tehet.535
A dolog neve az egyen nevel is szolgal. Ez az szemelyes neve, mint nalunk a keresztnev, ugy jarul a kollektiv
totemnevhez, mint a romai proenomen a nomen gentiliciumhoz. Igaz, ezt a tenyt csak bizonyos szamu
tarsadalomnal Iigyeltek meg;536 de valoszinleg altalanos. Mindjart megmutatjuk ugyanis, hogy termeszetbeli
azonossag all Ienn a dolog es az egyen kzt; marpedig a termeszetazonossag nevazonossaggal jar. A
keresztnevnek, amelyet klnsen Iontos vallasi szertartasok kereteben kap meg az egyen, szent jellege van. A
proIan elet szokasos krlmenyei kzt nem szabad kimondani. ElIordul, hogy a dolgot jell kzhasznu szot
kicsit elvaltoztatjak, hogy e sajatos hasznalatra alkalmas legyen.537 Ugyanis a mindennapi nyelv kiIejezesei ki
vannak zarva a vallasi eletbl.
A nevhez, legalabbis az amerikai trzsekben, egy emblema is jarul, amely egyenenkent mas es mas Iormaban
abrazolja a szo altal jelzett targyat. Peldaul minden mandan a vele azonos nev allat szret viseli.538 Madar
eseteben a tollaival ekesiti magat.539 A huronok, az algonkinek a testkre tetovaltak a kepet.540 A Iegyvereken
is abrazoljak.541 Az eszaknyugati trzseknel az egyeni emblemat eppugy a hasznalati targyakra, hazakra stb.
vesik, Iestik, mint a kollektiv emblemat;542 az elbbi jelzi a szemelyes tulajdont.543 A ket jelvenyt gyakran
kombinaljak; reszben ez magyarazza, hogy e nepeknel miert olyan valtozatosak a totemcimerek.544
101
545 Miss FLETCHER: ,The Import oI the Totem, a Study Irom the Omaha Tribe' (Smithsonian Rep. for 1897, 583. o.). Hasonlo adatokat
kzl TEIT: i. m. 354, 356. o.; Peter JONES: Historv of the Ofibwav Indians, 87. o.
546 Ez a helyzet peldaul a kutyaval a Statlumh szeliseknel, a szolgai allapot miatt, amelyben el (Hill TOUT: i. m. 153. o.).
547 Langloh PARKER: Euahlavi, 21. o.
548 ,Az ember szelleme irja Mrs. Parker (uo.) a Yunbeaijeben (egyeni totemeben) van, a Yunbeaije pedig benne.'
549 Langloh PARKER: i. m. 20. o. Ugyanigy van bizonyos szelis csoportoknal (Hill TOUT: ,Ethn. Rep. on the Stseelis and Skaulits
Tribes', J.A.I., XXXIV. 324. o.). A jelenseg altalanos a kzep-amerikai indianoknal (BRINTON: Nagualism, ,a Study in Native American
Folkolore and History', in: Proceedings of the American Philosophical Societv, XXXIII. 32. o.).
550 PARKER: i. m., HOWITT, Nat. Tr., 147. o.; DORSEY: ,Siouan Cults', XIth Rep., 443. o. Frazer egyebkent sszeallitotta az amerikai
esetek listajat, s konstatalta a tilalom altalanos voltat (Totemism and Exogamv, III. 450. o.). Igaz, azt is lattuk, hogy Amerikaban az egyen
kezdetben alighanem meglte az allatot, amelynek brebl az etnograIusok altal orvossagos zacskonak nevezett dolgot keszitett. Ezt a
szokast azonban csak t trzsnel Iigyeltek meg; valoszinleg az intezmeny eltorzult, kesei Iormajaval allunk szemben.
551 HOWITT, Nat. Tr., 135, 147. 387. o.; ,Austral. Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.; TEIT: The Shuswap, 607. o.
552 MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of the Encounter Bav Tribe, in WOODS, 197. o.
553 BOAS: JIth Rep. on the North-West Tribes of Canada, 93. o.; TEIT: The Thompson Indian, 336. o.; BOAS: Kwakiutl, 394. o.
554 Erre vonatkozo adatokat kzl Hill TOUT: ,Report oI the Ethnol. oI the Statlumh'. J.A.I., XXXV. 144. o.; v. Langloh PARKER: i. m.
29. o.
555 Mint errl Howitt tajekoztatta Frazert egy maganlevelben (Totemism and Exogamv, I. 495. o. es 2. labj.).
556 Hill TOUT: ,Ethnol. Rep. on the Stseelis and Skaulits Tribes', J.A.I., XXXIV. 324. o.).
557 HOWITT: ,Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.; LAFITAU: Moeurs des Sauvages americains, I. 37. o.; CHARLEVOIX:
Histoire de la Nouvelle France, VI. 68. o. Ugyanigy van az atai es a tamania eseteben Motaban (CODRINGTON: The Melanesians,
250251. o.).
558 Ezert is nincs az eIIajta oltalmazo allatok es a Ietisek kzt olyasIajta demarkacios volnal, mint amit FRAZER vel huzni kztk. Szerinte
ott kezddik a Ietisizmus, ahol az oltalmazo leny mar individualis targy es nem osztaly (Totemism, 56. o.); pedig mar Ausztraliaban is
elIordul, hogy meghatarozott leny tlti be ezt a szerepet (lasd HOWITT: ,Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.). Az az igazsag,
hogy a ,Ietis' es ,Ietisizmus' Iogalmak valojaban semmit sem takarnak.
Az egyen es nevado allata kzt a legszorosabb ktelek letezik. Az ember azonos termeszet az allattal;
rendelkezik az erenyeivel, de a hibaival is. Peldaul akinek a sas az egyeni cimere, arrol ugy tartjak, hogy kepes a
jvbe latni; ha a medve nevet viseli, azt mondjak, hogy knnyen megsebeslhet a harcban, mert a medve
lomha es knny elkapni;545 ha az allatot megvetik, az ember is megvetes targya.546 St, a ket leny rokonsaga
annyira ers, hogy veszely eseten ugy hiszik , Ielltheti az allat alakjat.547 Es viszont, az allatot az ember
hasonmasanak, alter egojanak tekintik.548 Kapcsolatuk annyira szoros, hogy sorsukat gyakran sszetartozonak
tekintik: semmi nem trtenhet az egyikkel anelkl, hogy a masik ne erezne azonnal annak visszahatasat.549
Ezert aztan ugyancsak altalanos szabaly, hogy nem szabad meglni az allatot, s Ileg nem szabad a husabol
enni. A tilalom, amely klantotem eseten mindenIajta kibuvokat es enyhiteseket is tartalmaz, itt sokkal
kategorikusabb es teljesebb.550
A maga reszerl az allat vedelmezi az embert, s nemikepp patronusaul szolgal. Figyelmezteti a veszelyre, jelzi
neki, mi modon kerlheti el.551 Azt mondjak rola, hogy barat.552 A hiedelem szerint gyakran meg csodas
kepessegekkel is rendelkezik, s ezeket atadja emberszvetsegesenek. Az pedig ugy gondolja, hogy nem Iogja a
golyo, a nyilvessz, meg semmiIele lvedek.553 Az egyen annyira bizik patronusa hatekonysagaban, hogy ders
rettenthetetlenseggel dacol a legnagyobb veszedelmekkel, s hajtja vegre a leghajmeresztbb hstetteket: a hit ad
hozza megIelel ert es batorsagot.554 Mindazonaltal az ember es patronusa kztt nem pusztan Iggsegi
viszony van. Az egyen is tud hatni az allatra. Utasitasokat ad neki; hatalma van Ielette. Egy karnai, akinek a
capa a baratja es a szvetsegese, ugy hiszi, hogy egy raolvasas elmondasaval elzheti a csonakot Ienyeget
capakat.555 Mas esetekben ugy gondoljak, hogy az ily modon letrejtt kapcsolat reven az ember sajatos
kepessegre tesz szert az allat elejteseben.556
E kapcsolatok termeszetebl adodik, hogy az egyen ekkepp szerzett szvetsegese maga is csak egyed lehet, nem
pedig osztaly. Nem lehet egy egesz Iaj az alter egonk. S valoban vannak olyan esetek, amikor egy bizonyos Ia,
egy bizonyos szikla, egy meghatarozott k tlti be ezt a szerepet.557 Szksegkeppen mindig igy van ez, amikor
allatrol van szo, s amikor ezen allat es az ember sorsat sszetartozonak tekintik. EIIajta sszetartozas nem allhat
Ienn egy egesz Iajjal, hiszen a Iaj minden nap, ugyszolvan minden pillanatban elveszti egy-egy tagjat.
Mindezzel egytt a primitiv ember nemigen kepes az egyent a Iajtol Iggetlenl elgondolni; az egyiket a
masikhoz Iz ktelek termeszetszerleg atterjed a masikra; egyIorman erez irantuk. Ily modon szamara az
egesz Iaj szent.558
Ezt az oltalmazo lenyt termeszetesen tarsadalmankent mas es mas modon nevezik: nagual-nak a mexikoi
I
102
559 BRINTON: Nagualism, Proceedings oI the Amer. Philos. Society, XXXIII. 32. o.
560 CHARLEVOIX, VI. 67. o.
561 Hill TOUT: ,Rep. on the Ethnol. oI the Statlumh oI British Columbia', J.A.I., XXXV. 142. o.
562 Hill TOUT: ,Ethnol Rep. on the Stseelis and Skaluts Tribes', J.A.I., XXXIV. 211. skk.
563 HOWITT, Nat. Tr., 133. o.
564 Lagloh PARKER: i. m. 20. o.
565 J. W. POWELL: ,An American View oI Totemism', Man, 1902. no. 84.; TYLOR, uo. no. 1. Andrew Lang hasonlo gondolatokat Iejtett
ki a Social Originsben (133135. o.). Vegl ma mar Frazer is visszaterve korabbi allaspontjahoz ugy veli, hogy amig nem tarjuk Iel
teljesen, milyen kapcsolat all Ienn a kollektiv totem es a guardian spirits kzt, addig celszerbb kln nevvel illetni ket (Totemism and
Exogamv, III. 456. o.).
566 Igy van ez Ausztraliaban a juinoknal (HOWITT, Nat. Tr., 81. o.), a narrinyeriknel (MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of
the Encounter Bav Tribe, in: WOODS, 197. skk.).
567 A totem nem hasonlit jobban az egyen patronusara irja Tylor , mint a cimerpajzs a szent kepere' (loc. cit., 2. o.). Hasonlokeppen
Frazer is csak azert csatlakozik Tylor velemenyehez, mert most mar caIolja, hogy a klantotemnek barminem vallasi jellege lenne
(Totemism and Exogamv, III. 452. o.).
568 Lasd alabb, jelen knyv, IX. Iej.
569 Ezzel szemben Mathews egy helytt azt irja, hogy a wotjobalukoknal az egyeni totem rkletes. Szerinte ,minden egyen sajat,
szemelyes totemenek vall egy-egy allatot, nvenyt vagy elettelen targyat, s ezt az anyjatol rkli' (J. and Proc. of the R. Societv of N. S.
Wales, XXXVIII. 291. o.). De nyilvanvalo, hogy ha egyazon csaladon bell minden gyerek az anyja szemelyes totemet rklne, akkor
valojaban sem az anyanak, sem a gyerekeknek nem lenne szemelyes totemk. Mathews alighanem azt akarja mondani, hogy minden
egyennek az anyja klanjaba tartozo dolgok krebl kell maganak egyeni totemet valasztania. Latni Iogjuk ugyanis, hogy minden klannak
megvannak a maga egyeni totemei, amelyek a kizarolagos tulajdonukat kepezik, s igy a tbbi klan tagjai nem rendelkezhetnek Ilttk.
Ebben az ertelemben a szletes bizonyos mertekig, de csak bizonyos mertekig, determinalja a szemelyes totemet.
indianoknal,559 manitounak az algonkineknel es okkinak a huronoknal,560 snamnak a szelisek egy reszenel,561
sulianak a masiknal,562 budfannak a juinoknal,563 vunbeainak az euahlajiknal564 stb. Mivel ezeknek a
hiedelmeknek es gyakorlatoknak nagy jelentsegk van az eszak-amerikai indianoknal, a naguali:mus es a
manitoui:mus szavakat javasoltak a jelleskre.565 Ha azonban specialis megklnbztet nevet adunk nekik,
akkor knnyen Ielreerthetjk a totemizmussal valo kapcsolatukat. Itt ugyanis ugyanazok az elvek ervenyeslnek
az egyenre, mint amott a klanra. Mindkettben egyarant ugy hiszik, hogy a dolgokat es az embereket eltet
kapcsolat Izi egymashoz: az elbbiek specialis kepessegekkel birnak, ami hasznara van
emberszvetsegeseiknek. Az a szokas is megvan mindkettben, hogy az embert es a vele eIIajta modon
szvetsegben allo dolgot ugyanazzal a nevvel illetik, s e nevhez emblemat kapcsolnak. A totem ugyanugy a klan
patronusa, mint ahogy az egyen patronusa szemelyes totemkent szolgal az illet szamara. Celszer tehat, ha a
terminologia is erezteti a ket rendszer rokonsagat; ezert Frazerrel egyetemben egveni totemi:musnak nevezzk
ezt a kultuszt, amellyel az egyen a patronusat vezi. Ez a kiIejezes annal is inkabb indokolt, mivel bizonyos
esetekben maga a primitiv ember is ugyanazt a szot hasznalja a klantotem illetve az egyeni patronusallat
jellesere.566 Tylor es Powell azert utasitottak el ezt az elnevezest, es azert akartak klnbz kiIejezeseket
hasznalni a ketIajta vallasi intezmeny jellesere, mert szerintk a kollektiv totem csak nev, kzs cimke, de
nincs vallasi jellege.567 Mi azonban tudjuk, hogy szent dolog, megpedig nagyobb mertekben, mint a
patronusallat. Tanulmanyunk Iolytatasabol egyebkent ki Iog derlni, hogy a totemizmus e ket Iormaja mennyire
elvalaszthatatlan egymastol.568
De barmilyen nagy is a rokonsag e ket intezmeny kzt, Iontos klnbsegek is vannak kztk. Mig a klan a
totemel szolgalo allatra vagy nvenyre vezeti vissza az eredetet, az egyen egyaltalan nem szarmaztatja magat a
patronusallattol; ilyen ertelemben az allat nem rokona. ProIital ugyan a neki tulajdonitott erenyekbl, de nem
egy verbl valok. Masodszor, a klan tagjai megengedik a szomszedos klanoknak, hogy megegyek a szamukra
kollektiv nevet ado allatot, legIeljebb azt ktik ki, hogy a szkseges Iormasagok be legyenek tartva. Az egyen
viszont, tul azon, hogy tiszteli a Iajt, amelybe a szemelyes toteme valo, igyekszik is megvedeni azt az
idegenektl, legalabbis olyankor, amikor az ember es az allat sorsat sszetartozonak gondoljak.
De e ketIajta totem legIkeppen abban klnbzik egymastol, hogy mi modon jut hozzajuk az ember.
A kollektiv totem minden egyen trvenyadta statusza: altalaban rkli; mindenesetre a szletes hatarozza meg,
az ember akaratanak semmi kze hozza. A gyerek hol az anyja totemet rkli (kamilaroik, dierik, arabanak stb.),
hol az apjaet (narrinyerik, warramangak stb.), hol az dnt, hol Iogant meg az anya (arandak, loritjak). Ezzel
szemben az egyeni totem akaratlagos dntes eredmenye:569 egesz sor ritualis mvelet szkseges a
kivalasztasahoz. Az amerikai indianoknal a leggyakoribb modszer a kvetkez. A pubertaskor krl, amikor
kzeleg a beavatas ideje, a Iiatalember elvonul egy Ielrees helyre, peldaul az erdbe. Ott egy ideig ennek
I
103
570 HECKEWELDER: ,An Account oI the History, Manners and Customs oI the Indian Nations who once inhabited Pennsylvania', in:
Transactions of the Historical and Literarv Committe of the American Philos. Societv, I. 238. o.
571 Lasd DORSEY: ,Siouan Cults', XIth Rep., 507. o.; CATLIN: i. m. I. 37. o.; Miss FLETCHER: ,The Import oI the Totem', in:
Smithsonian Rep. f., 1897, 580. o.; TEIT: The Thompson Indians, 317320. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 144. o.
572 Nehany peldaval azert talalkozunk. A karnai varazsloknak almukban nyilatkoznak meg szemelyes totemeik (HOWITT, Nat. Tr., 387. o.;
,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.). A BedIord-Ioki emberek ugy tartjak, hogy ha egy regember ejszaka valamilyen
dologrol almodik, akkor ez a dolog annak az embernek a szemelyes toteme lesz, akivel masnap elszr Iog talalkozni (W. E. ROTH:
Superstition, Magic and Medicine, 19. o.). De valoszin, hogy ezzel a modszerrel csak a kiegeszit, jarulekos szemelyi totemeket szerzik
maguknak: mert ugyanennel a trzsnel a beavataskor masik eljarast alkalmaznak, amint azt a Iszvegben emlitjk is.
573 Bizonyos trzseknel, amelyekrl ROTH (i. m.) ir; a Maryborough szomszedsagaban el nehany trzsnel (HOWITT, Nat. Tr., 147. o.).
574 A wiradjuriknal (HOWITT, Nat. Tr., 406. o.; ,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 50. o.).
575 ROTH: i. m.
576 HADDON: Head Hunters, 193. skk.
577 A wiradjuriknal (lasd mint elbb, HOWITT, Nat. Tr., 406. o.; ,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 50. o.).
578 Ugy tnik, hogy altalaban csak akkor lehet szo az apatol a gyereknek trten atadasrol, ha az apa saman vagy varazslo. Ugyanigy van a
Thompson-indianoknal (TEIT: The Thompson Insians, 320. o.) es az iment targyalt wiradjuriknal is.
579 Hill TOUT (J.A.I., XXXV. 146147. o.). A I ritus az, hogy raIujnak a brre: ha ezt nem megIelel modon vegzik, akkor a totematadas
nem valosulhat meg. Ugyanis, mint kesbb latni Iogjuk, a lehellet a lelek. Amikor mind a ketten raIujnak a brre, a varazslo es az iIju is
kilehell egy-egy darabot a lelkebl, ezek sszekeverednek egymassal, egyszersmind az allat termeszetevel is kzssegbe lepnek, hiszen
jelkep Iormajaban az allat is reszt vesz a szertartasban.
580 N. W. THOMAS: ,Further Remarks on Mr. Hill Tout`s Views on Totemism', Man, 1904, 85. o.
hossza valtozo, lehet nehany nap, de tbb ev is kimerit, termeszetellenes gyakorlatoknak veti ala magat.
Bjtl, sanyargatja magat, klnbz csonkitasokat vegez magan. Olykor vadul kiabal, valosaggal bg; olykor
mozdulatlanul hever a Ildn es jajgat. Neha tancol, imadkozik, a szokasos istensegeket idezi meg. Vegl is
tulhevlt, az rlethez kzel allo allapotba kerl. Amikor vegskig Iokozodik a roham, nemegyszer
hallucinacios latomasai vannak. ,Amikor egy Iiunak kszbn all a beavatasa irja Heckewelder , akkor
Ielvaltva bjtltetik, illetve orvosi kezelest kap; semmi modon nem taplalkozik, igen ers es undorito szereket
eszik: alkalomadtan annyira mergez Izeteket iszik, hogy egeszen megzavarodik a szelleme. Ilyenkor vannak
vagy ilyenkor kepzeli, hogy vannak azok a latomasai, almai, amelyekre ez a gyakorlatsorozat termeszetes
modon Ielkeszitette. Azt kepzeli, hogy szall a levegben, a Ild alatt jar, egyik csucsrol a masikra ugral a
vlgyek Iltt, oriasokat es szrnyeket gyz le.'570 Ilyen krlmenyek kzt almaban megjelenik neki, vagy ami
egyre megy, azt hiszi, hogy megjelenik neki egy allat, s ennek tnteten baratsagos viselkedesebl arra
kvetkeztet, hogy megtalalta a keresett patronust.571
Ausztraliaban azonban ritkan alkalmazzak ezt az eljarast.572 E kontinensen a szemelyes totemet inkabb egy
harmadik szemely ajanlja, vagy a szleteskor,573 vagy a beavataskor,574 Ezt a szerepet altalaban valamely
rokon vagy egy klnleges kepessegekkel rendelkez szemely tlti be, peldaul egy regember vagy egy
varazslo. E celbol gyakran jos-eljarasokat alkalmaznak. Peldaul a BedIord-Ioknal, a Charlotte-blben, a
Proserpine Iolyonal a nagymama vagy mas regasszonyok Iognak egy kis darabot a kldkzsinorbol, amelyen
rajta van a placenta, s az egeszet vadul Iorgatni kezdik. Kzben mas regasszonyok, akik krben lnek,
klnbz neveket javasolnak. Azt Iogadjak el, amelyik epp akkor hangzik el, amikor a kldkzsinor
elszakad.575 A York-Ioki jathaikanaknal, miutan kihuztak a Iiatal beavatott Iogat, vizet adnak neki, hogy blitse
ki a szajat, s Ielszolitjak, hogy kpjn bele egy vizzel teli csbrbe. Az regek gondosan megvizsgaljak az ily
modon nyert, verbl es nyalbol allo masszat: amely termeszeti targyra emlekeztet az alakja, az lesz a Iiatalember
szemelyes toteme.576 Maskor a totemet kzvetlenl kapja az illet, peldaul az apjatol vagy a nagybatyjatol.577
Ezt az eljarast Amerikaban is alkalmazzak. Hill Tout emlit egy esetet, amikor a procedurat egy saman
vezette,578 aki a totemet az unokacsenek akarta atadni. ,A nagybacsi Iogta snamja (szemelyes toteme)
szimbolikus emblemajat; jelen esetben ez egy madar kiszaritott bre volt. Felszolitotta az unokaccset, hogy
Iujjon ra, maga is igy tett, s rejtelyes szavakat mormolt. Ekkor ugy tnt Paulnak (igy hivtak az unokacst),
hogy a br el madarra valtozott, amely nehany pillanatig ott rpdstt krlttk, majd eltnt. Paul azt az
utasitast kapta, hogy meg aznap szerezze be egy ilyen Iajta madar bret, s az legyen mindig nala; igy is trtent.
A kvetkez ejszaka azt almodta, hogy a snam emberalakban jelent meg neki, kinyilatkoztatta, milyen rejtelyes
szoval kell hivni t, s azt igerte, hogy oltalmaba veszi.'579
Az egyeni totem nemcsak hogy nem adott, hanem szerzett, de altalaban a megszerzese sem ktelez. Elszr is
Ausztraliaban szamos olyan trzs van, amelynel ez a szokas teljesen ismeretlen.580 Raadasul meg ott is, ahol
megvan, gyakran Iakultativ. Peldaul az euahlajiknal ugyan minden varazslonak van egyeni toteme, s ettl kapja
csodas kepessegeit; szamos laikusnak viszont nincs. Ez ugyanis kegy, amit a varazslo osztogat, de Ikent csak a
I
104
581 Langloh PARKER: i. m. 20, 29. o.
582 Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 143, 146. o.; J.A.I., XXXIV. 324. o.
583 PARKER: i. m. 30. o.; TEIT: The Thompson Indians, 320. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 144. o.
584 CHARLEVOIX, VI. 69. o.
585 Hill TOUT: i. m. 145. o.
586 Peldaul a gyerek szletesenel elltetnek egy Iat, s ajtatosan gondozzak; mert ugy tartjak, hogy sorsa es a gyerek sorsa sszetartozik.
Frazer a Golden Bough-ban rengeteg olyan szokasrol szamol be, melyek mas es mas modon ugyanazt a gondolatot Iejezik ki.
587 HOWITT, Nat. Tr., 148. skk.; FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 194, 201. skk.; DAWSON: Australian Aborigines, 52. o.
Petrie is jelzi Queenslandben (Tom Petries Reminiscences of Earlv Queensland, 62, 118. o.).
588 Journal and Proceed of the R. Societv of N. S. Wales, XXXVIII. 239. o. Vajon a nemi totemizmus nyomait kell-e latnunk a
warramangak kvetkez szokasaban? Mieltt eltemetnek a halottat, kivesznek egy csontot a karjabol. Ha n az illet, akkor a Iahancsba,
amibe a csontot csomagoljak, emutollakat raknak; ha IerIi, bagolytollakat (North. Tr., 169. o.).
589 Olyan esetet is emlitenek, amikor allitolag mindket nemi csoportnak ket-ket nemi toteme van; a wurundjeriknel megvannak a karnaik
totemei (krszem-emu es ggs poszata) meg a wotjobalukokei is (denever es a nightfar macskabagoly). Lasd HOWITT, Nat. Tr., 150. o.
590 Totemism, 51. o.
591 Kamilaroi and Kurnai, 215. o.
592 THRELLDKE, idezi MATHEWS: i. m. 339. o.
baratainak, a kegyeltjeinek, olyanoknak, akik szinten varazslok szeretnenek lenni.581 Ugyanigy a szeliseknel is
csak azok lathatjak el magukat eIIajta patronussal, akik ki akarnak tnni a csataban vagy a vadaszatban, illetve
akik maguk is samanszerepre aspiralnak.582 A szemelyes totemet tehat, legalabbis bizonyos nepeknel, inkabb
elnynek, kenyelmi cikknek tekintik. Jo, ha van; de nem ktelez, hogy legyen. Es megIorditva, az ember nem
kteles beerni egyetlen totemmel; ha meg nagyobb biztonsagban akarja erezni magat, semmi sem gatolja abban,
hogy tbbet is beszerezzen,583 es viszont: ha a toteme nem jol tlti be a szerepet, akkor kicserelheti.584
Az egyeni totemizmusban tehat van valami Iakultativabb, szabadabb jelleg, viszont olyan ellenallo kepesseggel
rendelkezik, amit a klantotemizmus tavolrol sem er el. Hill Tout egyik I adatkzlje egy megkeresztelt szelis
volt; szinten hatat Iorditott sei minden hiedelmenek, peldas katekista lett, de a szemelyes totemek
hatekonysagaba vetett hitebl jottanyit sem engedett.585 IlyenIorman ha mar a civilizalt orszagokban nyoma
sem marad a kollektiv totemizmusnak, szamos szokas alapjaul szolgal meg mindig az a gondolat, hogy valamely
allat, nveny vagy barmiIele targy szorosan sszetartozik az emberrel, amikent ez tbb europai orszagban is
megIigyelhet.586
4.1.2. II
A kollektiv es az egyeni totemizmus kzt van egy atmeneti Iorma, amely mindkettbl tartalmaz valamit: ez a
nemi totemizmus. Csak Ausztraliaban talalkozunk vele, es ott is csak nehany trzsnel. Fleg Victoriaban es
Uj-Del-Walesben jeleztek a letet.587 Igaz, Mathews azt allitja, hogy mindentt talalkozott vele, amerre csak
megIordult Ausztraliaban, de allitasat alatamasztando nem hoz Iel pontos adatokat.588
E klnbz nepeknel egyIell a trzs IerIiai, masIell a trzs ni, barmely klanba tartozzanak is egyebirant,
mintegy ket klnallo, st antagonisztikus tarsadalmat alkotnak. A karnaiknal valamennyi IerIi az
krszem-emu (Yeerung) Iiverenek, es valamennyi n a ggs poszata (Djeetgun) nverenek tekinti magat;
valamennyi IerIi Yeerung es valamennyi n Djeetgun. A wotjobalukoknal, a wurundjeriknel ezt a szerepet a
denever illetve a nightfar (egy bagolyIajta) tlti be. Mas trzsekben a harkaly helyettesiti a nightfart. Mindket
nem patronust lat az ily modon rokonna lett allatban, akivel a legnagyobb tisztelettel kell banni: tilos meglni
vagy megenni.589
IlyenIorman a patronusallat ugyanolyan szerepet tlt be a nemi tarsadalomnal, mint a klantotem a klannal.
Indokolt tehat a ,nemi totemizmus' kiIejezes, amit Frazertl vesznk at. 590 Ez az uj totemIajta abban hasonlit
klnsen a klantotemre, hogy szinten kollektiv; valamennyi azonos nem egyenhez hozzatartozik. Abban is
hasonlit ra, hogy a patronusallat es a hozza tartozo nemi csoport kzt leszarmazasi es verrokonsagi kapcsolatot
teteleznek: a karnaiknal valamennyi IerIi a Yeerungtol, es valamennyi n a Djeetguntol szarmaztatja magat591.
Az els megIigyel, aki mar 1834-ben jelezte ezt a klns intezmenyt, a kvetkezkeppen szamolt be rola: ,A
tilmunrol, ami egy rigo nagysagu harkalyIele, a nk ugy tartjak, hogy volt az els, aki nket szlt. E
madarakat csak a nk vezik ahitatos tisztelettel.'592 Tehat ez egy nagy s volt. MasIell viszont ez a totem az
egyeni totemhez all kzel. Ugy tartjak ugyanis, hogy a nemi csoport minden egyes tagja szemelyesen a
megIelel allatIajta egy bizonyos egyedehez kapcsolodik. Kettejk elete oly szorosan sszeIonodik, hogy az
II
105
593 HOWITT, Nat. Tr., 148, 151. o.
594 Kamilaroi and Kurnai, 200203. o.; HOWITT, Nat. Tr., 149. o.; PETRIE: i. m. 62. o. A karnaiknal az eIIele veres csatak gyakran
hazassagokba torkollnak, amelyeknek ily modon mintegy eljatekai. Neha e csatak egyszer jatekka szelidlnek (PETRIE: i. m.).
595 Errl lasd tanulmanyunkat: ,La prohibition de l`inceste et ses origines', in: Annee sociologique, 44. skk.
596 Mindazonaltal kesbb latni Iogjuk (IX. Iejezet), hogy megis van kapcsolat a nemi totem es a nagy istenek kzt.
allat halala az ember halalat vonja maga utan. ,Egy denever elete mondjak a wotjobalukok nem mas, mint
egy ember elete.'593 Ezert aztan a nemek nemcsak hogy tiszteletben tartjak a sajat totemket, hanem a masik
nem kepviselit is ktelezik arra, hogy szinten tartsak tiszteletben. E tilalom barmiIele megszegese nk es
IerIiak kzti veres csatakat von maga utan.594
Vegl is az az igazan eredeti e totemekben, hogy bizonyos ertelemben veve amolyan trzsi totemIelek. Ugyanis
onnan szarmaznak, hogy az emberek az egesz trzset egy mitikus par leszarmazottjanak tekintik. Ez a hiedelem
arra latszik utalni, hogy a trzsi erzes olyannyira megersdtt, hogy bizonyos mertekig hatterbe szoritotta a
klanpartikularizmust. Hogy miert valasztjak szet a IerIiak illetve a nk eredetet, annak okat alighanem abban
kell keresni, hogy a ket nem egymastol elklnlve el.595
Erdekes lenne tudni, hogy az ausztral ember gondolkodasaban mikepp kapcsolodik a nemi totem a
klantotemhez, s hogy milyen viszony all Ienn a trzs ezen ket se illetve azon sk kzt, akiktl szerintk az
egyes klanok szarmaznak. De a jelenleg rendelkezesnkre allo etnograIiai adatok alapjan erre egyelre nem
tudunk valaszolni. Egyebkent pedig barmilyen termeszetesnek es szksegesnek is tnik a kerdes, Ilttebb
valoszin, hogy a bennszlttek meg sohasem tettek Iel maguknak. Ugyanis eppugy, mint mi is, nem erzik
szkseget, hogy sszehangoljak es rendszerezzek a hiedelmeiket.596
II
106
597 Civilisation primitive, I. 465. o., II. 305. o.; ,Remarks on Totemism, with especial reIerence to some modern theories concerning it',
J.A.I., XXVIII. es az uj sorozat I. 138. o.
598 Het Animisme bif den Jolken van den indischen Archipel, 5975. o.
599 TYLOR: Civilisation primitive, II. 8. o.
600 Uo. 821. o.
5. fejezet - E HIEDELMEK EREDETE
5.1. I. Az eImIetek kritikai vizsgIata
Az attekintett hiedelmek nyilvanvaloan vallasi termeszetek, mivel szent es proIan dolgokra osztjak Iel a
vilagot. Nyilvan nincs szo bennk szellemlenyekrl, s gondolatmenetnk soran meg csak ki sem kellett
mondanunk a ,szellemlenyek', ,szellemek', ,isteni szemelyek' szavakat. Emiatt nehany iro, akikrl egyebkent
ujIent szot kell ejtennk, nem is volt hajlando a totemizmusban vallast latni; ennek azonban az az oka, hogy a
vallasi jelensegrl pontatlan Iogalmat alkottak maguknak.
MasIell viszont bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a legprimitivebb vallas, amit manapsag meg
megIigyelhetnk, st ami minden valoszinseg szerint valaha is letezett. Elvalaszthatatlan ugyanis a klanalapu
tarsadalmi berendezkedestl. Mint kimutattuk, egyreszt csakis ez utobbi Iggvenyeben deIinialhato, masreszt a
jelek szerint a klan sem letezhetett totem nelkl abban a Iormaban, ahogy igen nagy szamu ausztraliai
tarsadalomban jelen van. A klan tagjait ugyanis nem is a hely, es nem is a ver kzssege egyesiti, hiszen nem
Ieltetlenl verrokonok, es gyakran szetszorva elnek a trzs terleten. Egysegket kizarolag az adja, hogy
ugyanaz a nevk es ugyanaz az emblemajuk, ugyanazon kapcsolatban hiszik magukat a dolgok ugyanazon
kategoriaival, ugyanazokat a ritusokat gyakoroljak, tehat hogy vegs soron ugyanazt a totemkultuszt zik.
IlyenIorman a totemizmus es a klan mar amennyiben ez utobbi nem keveredik ssze a lokalis csoporttal
klcsnsen Ieltetelezik egymast. Marpedig a klan-alapu szervezet a legegyszerbb ismert tarsadalomszervezet.
Valamennyi lenyeges eleme megvan, mihelyst a tarsadalom ket primer klant Ioglal magaba; kvetkezeskeppen
addig nem letezhet kezdetlegesebb tarsadalom, amig Iel nem Iedeznek olyat, amelyik csak egyetlen klanbol all,
de jelenleg nincs tudomasunk rola, hogy ilyennek nyomat talaltak volna. Ha egy vallas ilyen szorosan sszeIgg
az eddig ismert legegyszerbb tarsadalmi rendszerrel, akkor ezt tekinthetjk az eddig ismert legelemibb
vallasnak. Ha tehat sikerl megtalalni az iment elemzett hiedelmek eredetet, akkor eselynk nyilik ra, hogy
egyszersmind arra is valaszt kapjunk, mely okokbol csirazott ki az emberisegben a vallasos erzlet.
De mieltt nekikezdenenk a kerdes targyalasanak, nezzk meg elbb az eddigi legjelentsebb elmeleteket.
5.1.1. I.
Elszr is szamos tudos velte azzal magyarazni a totemizmust, hogy kzvetlenl egy korabbi vallasbol
szarmaztatta.
Tylor597 es Wilken598 szerint a totemizmus az skultusz egy sajatos Iormaja lenne; a lelekvandorlas valoban
igen elterjedt tana szolgalt volna atmenetl a ket vallasi rendszer kzt. Szamos nep hiszi ugy, hogy a lelek a
halal utan nem marad rkke testetlen, hanem ismet valamely testet Iog eltetni; masreszt ,mivel az alsobb rend
Iajok pszichologiaja nem huz hatarozott valasztovonalat az emberek es az allatok kzt, klnsebb nehezseg
nelkl Ieltetelezik, hogy az emberi lelek at tud vandorolni az allatok testebe'.599 Tylor idez nehany ilyen
esetet.600 Ilyen krlmenyek kzt az st vez vallasos tisztelet termeszetszerleg attevdik arra az allatra vagy
nvenyre, amellyel most mar sszekeverik. Ha tehat az allat egy ily modon tisztelt lenyt Iogad magaba, akkor az
s sszes leszarmazottja, vagyis a belle szarmazo klan szamara szent dolog lesz, kultikus targy, egyszoval
totem.
Wilken olyan eseteket jelez a Malaj-Ielsziget tarsadalmaiban, amelyek szerinte azt bizonyitanak, hogy valoban
igy szlettek meg a totemisztikus hiedelmek. Javaban es Szumatraban rendkivli modon tisztelik a krokodilokat:
joindulatu partIogot latnak bennk, nem szabad meglni ket; adomanyokat adnak nekik. Azert vezik ket
107
601 G. McCall THEAL: Records of South-Eastern Africa, VII. E munkat csak Frazer ,South AIrican Totemism' cim cikke alapjan
ismerjk (Man, 1901. 111. sz.).
602 CODRINGTON: The Melanesians, 3233. o., es a szerz maganlevele, amelyre Tylor hivatkozik (J.A.I., XXVIII. 147. o.).
603 Arnyalati klnbsegekkel ugyanezt a megoldast Iogadja el WUNDT (Mvthus und Religion, II. 269.).
604 Igaz, Tylor szerint a klan nem mas, mint kibvlt csalad; ezert amit az egyikrl el lehet mondani, az szerinte a masikra is ervenyes
(J.A.I., XXVIII. 157. o.). Ez az elkepzeles azonban ugyancsak vitathato; a klan Ieltetelezi a totemet, a totemnek pedig csakis a klanban es a
klan altal van ertelme.
605 Ugyanebben az ertelemben nyilatkozik A. LANG: Social Origins, 150. o.
606 Lasd Ientebb, ... o.
607 Civilisation primitive, II. 23. o.
609 ,Azert imadnak bizonyos allatokat mondja Tylor , mert az sk isteni lelkenek inkarnaciojat latjak bennk; ez a hiedelem sszekt
kapocsul szolgal a halotti es az allatkultusz kzt' (Civilisation primitive, II. 305. o.; v. 308. o. in Iine). Ugyanigy Wundt is az animalizmus
reszenek tekinti a totemizmust (II. 234. o.).
kultusszal, mert szerintk az sk lelke lakozik bennk. A Flp-szigeteki malajok nagyapjuknak tekintik a
krokodilt; ugyanazon okokbol, ugyanilyen modon bannak a tigrissel. Hasonlo hiedelmeket Iigyeltek meg a
bantuknal is.601 Melaneziaban a beIolyasos emberek halaluk eltt gyakran bejelentik, hogy ebben vagy abban
az allatban vagy nvenyben szandekoznak reinkarnalodni; erthet modon barmi targyat valasztanak is
szekhelyl halaluk utan, az a targy szent lesz a csaladjuk szamara.602 A totemizmus eszerint egyaltalan nem
seredeti kepzdmeny, hanem korabban meglev bonyolultabb vallasok termeke.603
De azok a tarsadalmak, amelyekbl ezek az adatok szarmaznak, mar a kultura eleg magas Iokara jutottak; a
tiszta totemizmus Iazisan mindenesetre tulleptek. Naluk csaladi, nem pedig klantotemek vannak.604 St, az ily
modon tisztelt allatok tbbseget nem meghatarozott csaladi csoportok, hanem egesz trzsek imadjak. E
hiedelmek es gyakorlatok nyilvan kapcsolatban allnak a regi totemkultuszokkal, de mara csak eltorzult
Iormait605 kepviselik, kvetkezeskepp nem lehetnek iranyadok az eredet szempontjabol. Nem a hanyatlas
idszakaban kell vizsgalni egy intezmenyt, ha meg akarjuk erteni, mikent jtt lere. Ha azt akarjuk megtudni,
hogyan szletett a totemizmus, akkor nem Javat, nem Szumatrat, es nem is Melaneziat kell vizsgalni: hanem
Ausztraliat. Ott viszont sem halottkultuszt,606 sem lelekvandorlast nem talalunk. Abban persze hisznek az
ausztralok, hogy a klanalapito mitikus hsk idrl idre reinkarnalodnak; de csakis embertestekben, mint majd
latni Iogjuk, minden egyes szletes eIIele reinkarnalodasnak ksznhet. A totemallat Iajaba tartozo allatok
tehat nem azert ritusok targyai, mert a hiedelem szerint bennk lakoznak az sk lelkei. Igaz, az els sket
gyakran kepzelik el allatalakban, s ez a kepzet, amely meglehetsen gyakori, igen Iontos teny, amit majd meg
kell magyaraznunk; de nem a lelekvandorlasban valo hiedelemnek ksznheti a szleteset, mivel e hiedelem
ismeretlen az ausztral tarsadalmakban.
A lelekvandorlas tavolrol sem ad magyarazatot a totemizmusra, st maga is olyan alapelvet Ieltetelez, amelyen
amaz nyugszik; vagyis azt veszi adottnak, amit meg kellene magyarazni. Ugyanis a totemizmushoz hasonloan az
az alapja, hogy az embert az allattal szoros rokonsagban allonak Iogjak Iel; mert ha az allat- illetve az emberi
vilag elesen elklnlne a tudatukban, akkor nem hinnek azt, hogy az emberi lelek ilyen knnyen atmehet
egyikbl a masikba. St, igazi lakhelyenek az allati testet kell tekintenik, mivel szerintk a lelek azonnal
odakltzik, mihelyst visszanyeri a szabadsagat. A lelekvandorlas tana ugyan e sajatos rokonsagot posztulalja,
de egyaltalan nem ad ra magyarazatot. Tylor csak egyetlen okot hoz Iel, megpedig azt, hogy az emberek
anatomiailag es pszichologiailag olykor bizonyos mertekig az allatokra emlekeztetnek. ,A vadember irja
ders csodalkozassal nezi az allatok Ielig emberi cselekedeteit es tulajdonsagait. Az allat mintegy megtestesiti,
ha szabad ezzel a kiIejezessel elni, az ember szamara jol ismert tulajdonsagokat; es amikor bizonyos emberekre
az ,oroszlan', ,medve', ,roka', ,bagoly', ,papagaj', ,vipera', ,Iereg' jelzt alkalmazzuk, vajon nem az
emberi elet bizonyos vonasait Ioglaljuk ssze egy szoban?'607 De bar vannak ilyen hasonlosagok, ezek
bizonytalanok es kivetelesek; az ember mindenekeltt a szleire, a tarsaira, es nem a nvenyekre vagy az
allatokra hasonlit. Az eIIajta ritka es ketes analogiak nem szorithattak hatterbe ilyen nyilvanvalo
hasonlosagokat, es arra sem kesztethettek az embert, hogy nmagat es eldeit a mindennapos tapasztalatnak
homlokegyenest ellentmondo Iajtakkent gondolja el. A kerdes tehat Iggben maradt, s amig erre nincs valasz,
nem lehet azt allitani, hogy megvan a totemizmus magyarazata.608
Ez az elmelet vegl is egy alapvet Ielreertesen alapul. Tylor azt allitja, amikent Wundt is, hogy a totemizmus
csak az allatkultusz egy sajatos esete.609 Ezzel szemben tudjuk, hogy egeszen mast kell latnunk benne, mint
puszta allatimadatot.610 Az allatot a totemizmusban egyaltalan nem imadjak; az ember csaknem egyenrangu
I.
108
608 Wundt, aki lenyegeben atvette Tylor elmeletet, maskeppen probalta magyarazni az ember es az allat kzt Iennallo rejtelyes kapcsolatot;
szerinte a bomlo emberi holttest latvanya sugallta a gondolatat. Amikor az ember latta, hogyan jnnek ki a kukacok a testbl, azt hitte, hogy
a lelek testeslt meg bennk, s az jtt ki ilyen Iormaban. Tehat eszerint a kukacok, tagabb ertelemben pedig a hllk (kigyok, gyikok stb.)
lennenek az els olyan allatok, amelyek lakhelyl szolgalhattak a halottak lelkeinek. Ily modon ezeket is tiszteltek volna elszr, es ezek
tlthettek be elszr a totem szerepet, s csak ezutan emelkedtek volna ugyanerre a rangra mas allatok, nvenyek, majd elettelen targyak is. E
hipotezis mgtt azonban a legcsekelyebb bizonyitek sem all. Wundt azt allitja (Mvthus und Religion, II. 269. o.), hogy a hllk sokkal
gyakrabban szolgalnak toteml, mint mas allatok; ebbl arra kvetkeztet, hogy ezek voltak elbb. De nem tudjuk belatni, mi igazolna ezt az
allitast, melynek alatamasztasara a szerz semmiIele adatot nem hoz Il. Az eddig Ausztraliaban illetve Amerikaban sszeallitott
totemlistakbol egyaltalan nem az tnik ki, hogy barmiIele allatIajta kiemelked szerephez jutott volna. A totemek terletenkent valtoznak a
Iauna es a Ilora allapota szerint. Ha pedig a totemek kre eredetileg ilyen szorosan lett volna korlatozva, akkor nem vilagos, hogyan
Ielelhetett volna meg annak az alapelvnek, hogy egyazon trzs ket klanjanak vagy alklanjanak nem lehet ugyanaz a toteme.
610 Lasd Ientebb.
611 Introduction to the Historv of Religion, 96. skk.
612 Lasd Ientebb.
613 Ezt Jevons is elismeri: ,Feltehetleg a szvetseges megvalasztasanal az embernek inkabb |...| azt a Iajt kellett volna elnyben
reszesitenie, amelynek a legnagyobb volt a hatalma' (101. o.).
tarsa, gyakran mint sajat tulajdonaval rendelkezik vele, s korantsem alarendeltje, mint hiv az istenenek. Ha a
totem Iajaba tartozo allatok e hiedelem szerint valoban az sk inkarnacioi lennenek, akkor az idegen klanok
tagjainak nem engednek meg, hogy szabadon Iogyasszak a husukat. Valojaban nem az allatra mint olyanra
iranyul a kultusz, hanem a totememblemara. Marpedig ezen emblemavallas es az skultusz kzt nincs
semmiIele kapcsolat.
Mig Tylor a totemizmust az skultuszra vezeti vissza, Jevons a termeszetkultuszhoz kapcsolja,611 s a
kvetkezkeppen szarmaztatja belle.
Miutan az ember, meglepdven a jelensegek meneteben eszlelt szabalytalansagokon, termeszetIltti lenyekkel
nepesitette be a vilagegyetemet,612 szkseget erezte, hogy kiegyezzen azon Ielelmetes erkkel, amelyekkel
maga vette krbe magat. Rajtt, hogy az a legjobb vedekezes, ha szvetsegre lep valamelyikkel, s igy nyeri el a
tamogatasukat. A trtenelemnek ebben a szakaszaban azonban csakis egyIajta szvetsegi vagy tarsulasi
rendszert ismert: azt, ami a rokonsagbol Iakad. A klantagok azert tarsulnak egymassal, mert rokonok, vagy
ami egyre megy , mert rokonoknak tekintik magukat; a klnbz klanok viszont azert tekintik ellensegnek
egymast, mert klnbz verbl valok. A termeszetIltti lenyek tamogatasat tehat csak egyIele modon lehetett
elnyerni: rokonul kellett Iogadni ket, illetve magukat is ebben a minsegben kellett elIogadtatni velk: a jol
ismert blood-covenant-eljarassal ezt knnyen el is erhettek. De ez id tajt az embernek meg nem volt sajat
egyenisege, hiszen pusztan a csoport, vagyis a klan reszenek tekintettek; ezert a klan egesze, nem pedig az
egyen kerlt velk rokonsagba. Megpedig ugyanezen okbol nem egy konkret targgyal, hanem a termeszeti
csoporttal, vagyis a Iajjal; mert az ember eppugy gondolja el a vilagot, mint magat is, s amikent nmagat nem
tudja klnvalasztani a klantol, ugy a dolgot sem tudja attol a Iajtol klnvalasztani, amelybe az tartozik.
Marpedig a dolgoknak az a Iaja, amely a klan egeszehez rokoni szalakkal kapcsolodik, Jevons szerint a totem.
Valoban ketsegtelen, hogy a totemizmusban szoros szvetseg van a klan es a targyak egy meghatarozott
kategoriaja kzt. De hogy e szvetseget szandekosan, az elerend cel teljes tudataban ktttek volna, mint
Jevons allitja, az kevesse all sszhangban azzal, amit a trtenelembl tudunk. A vallasok komplex dolgok, es
annyira sokret es homalyos igenyeket elegitenek ki, hogy semmikepp sem jhettek letre egyetlen, atgondolt,
tudatos aktus eredmenyekeppen. Ez a hipotezis egyIell a tulzott leegyszersites vetkebe esik, masIell tbb
valoszintlenseget is tartalmaz. Eszerint az ember szerette volna a dolgokat igazgato termeszetIltti lenyek
tamogatasat elnyerni. De akkor a leghatalmasabbakhoz kellett volna Iolyamodniuk, azokhoz, akik partIogasa a
leghatekonyabbnak igerkezett.613 E misztikus rokonsagot ezzel szemben gyakran eppen a lehet legszerenyebb
lenyekkel ktttek. Ha pedig valoban csupan arrol lett volna szo, hogy szvetsegeseket vagy vedelmezket
akartak volna szerezni, akkor minel tbbet probaltak volna beszerezni maguknak. Am valojaban rendre minden
klan beeri egy totemmel, vagyis egyetlen partIogoval, es hagyjak, hogy a tbbi klan szabadon elvezhesse a
sajatjat: mindegyik csoport szigoruan bezarkozik a maga sajat vallasi vilagaba, es soha nem probal meg atlepni a
szomszedaieba. Az iment vizsgalt hipotezis szempontjabol ertelmezhetetlen ez a visszaIogottsag es
mertekletesseg.
5.1.2. II
II
109
614 2. kiad., III. 416. skk.; lasd klnsen 419. o., 5. labj. Ujabb, kesbb targyalando cikkeiben Frazer uj elmeletet Iejtett ki, amely azonban
nem zarja ki teljesen a Golden Bough-ban leIektetett gondolatokat.
615 ,The Origin oI the Totemism oI the Aborigines oI British Columbia', in: Proc. and Transac. of the R. Societv of Canada, 2. sorozat,
VII. 2. resz, 3. skk. Tovabba ,Report on the Ethnology oI Statlumh', J.A.I., XXXV. 141. o. Hill Tout az elmeletevel kapcsolatban Ielvetett
ellenvetesekre a Trans. of the R. Societv of Canada IX. kteteben valaszolt (6199. o.).
616 Alice C. FLETCHER: ,The Import oI the Totem', in: Smithsonian Report for 1897, 577586. o.
617 The Kwakiutl Indians, 323. skk., 336338, 393. o.
618 ,The Development oI the Clan System', Amer. Anthrop., uj Iolyam, 1904, VI. 477864. o.
619 J.A.I., XXXV. 142. o.
620 Uo. 150. o.; v. ,Vth Rep. on the Physical Characteristics. oI the N. W. Tribes oI Canada', B.A.A.S., 24. o. Fntebb ismertettnk egy
eIIajta mitoszt.
621 J.A.I., XXXV. 147. o.
622 Proc. and Transac., VII. 2. resz, 12. o.
Ezeknek az elmeleteknek egyebkent mind az a hibajuk, hogy elsiklanak egy olyan kerdes Iltt, amely az egesz
anyagon vegigvonul. Lattuk, hogy ketIajta totemizmus van: az egyeni es a klantotemizmus. Oly nyilvanvalo a
rokonsag a kett kzt, hogy mindenkeppen kapcsolatban kell allniuk egymassal. El kell tehat gondolkozni rajta,
nem szarmazott-e valamelyik a masikbol, es ha igen, akkor melyik volt elbb; az elIogadott valasztol Iggen
aztan a totemizmus eredetenek kerdese is mas modon Iog Ilvetdni. Annal is inkabb Iontos a kerdes, mivel
altalanossagban is nagy jelentsege van. Az egyeni totemizmus a totemizmus egyeni oldala. Ha tehat az az
eredeti, akkor azt kell mondani, hogy a vallas az egyen tudataban szletett, elssorban az egyeni trekveseknek
Ielel meg, s csak masodlagosan lttt tarsadalmi Iormat.
A meg mindig sok etnograIusra es szociologusra jellemz, mindent leegyszersit szellem termeszetesen
szamos tudost hajtott abba az iranyba, hogy ezuttal is a bonyolultat az egyszervel, a csoport-totemet az egyeni
totemmel magyarazza. Ezt latjuk ugyanis abban az elmeletben, amit Frazer Iejt ki a Golden Bough-ban,614 s
amit Hill Tout,615 Miss Fletcher,616 Boas617 es Swanton618 is oszt. Ennek az elmeletnek egyebkent megvan az
az elnye, hogy sszhangban all a vallasrol alkotott kzkelet elkepzelessel: a vallasban ugyanis altalaban
valami nagyon intim, szemelyes dolgot szoktak latni. Ebbl a szempontbol a klantotem nem is lehet mas, mint
altalanossa valt egyeni totem. Egy markans szemelyiseg, miutan meggyzdtt szabadon valasztott toteme
ertekerl, atadta leszarmazottainak; ezek idvel megszaporodtak, s vegl k alkottak azt a kiterjedt csaladot, ami
a klan. IlyenIorman valt volna a totem kollektiv dologga.
Ezen elmelet alatamasztasara Hill Tout abban latja a bizonyitekot, ahogyan bizonyos eszaknyugat-amerikai
tarsadalmakban, nevezetesen a szeliseknel es a Thompson Iolyonal el indianoknal a totemizmust ertelmezik.
Ezeknel a nepeknel ugyanis megvan az egyeni totemizmus es a klantotemizmus is; de vagy nincsenek
egyidejleg jelen egyazon trzsn bell, vagy nem egyIorman Iejlettek. Ha az egyik ersebb, a masik gyengebb:
ahol inkabb a klantotem az altalanos szabaly, ott az egyeni totem eltnben van, es viszont. Nem azt jelenti-e ez,
hogy a klantotem az egyeni totem kesbbi Iormaja, melyet mindjart ki is zar, mihelyt a helyebe lep?619
Latszolag a mitologia is megersiti ezt az interpretaciot. Ugyanis a Ient emlitett tarsadalmakban a klans nem
totemallat: a csoport alapitojat altalaban olyan emberi leny alakjaban kepzelik el, aki egy adott pillanatban
erintkezesbe lepett es meghitt viszonyba kerlt egy meses allattal, s attol kapta a totememblemat. Ez az
emblema aztan a hozza kapcsolodo klns kepessegekkel rkletes modon adodott volna tovabb a mitikus hs
leszarmazottjainak. Ugy tnik tehat, hogy ezek a nepek a kollektiv totem szemelyeben olyan egyeni totemmel
rendelkeznek, amely egyazon csaladon bell maradt volna Inn.620 Egyebkent ma is elIordul valoban, hogy az
apa atadja a totemet a gyerekeinek. Ha tehat ugy kepzeljk, hogy a kollektiv totemnek altalanossagban is ez volt
az eredete, azzal mindssze egy ma is megIigyelhet tenyt ersitnk meg a multban.621
Mar csak az marad hatra, hogy megmagyarazzuk, honnan ered az egyeni totemizmus. A szerzk mas es mas
valaszt adnak erre a kerdesre.
Hill Tout a Ietisizmus sajatos esetet latja benne. Az egyent, miutan mindenIell Ielelmetes szellemek vettek
krl, ugyanaz az erzes Iogta el, mint amit Jevons a klanrol Ieltetelezett: Iennmaradasa erdekeben valamely
hatalmas partIogo tamogatasat szerette volna megnyerni maganak e rejtelyes vilagban. Igy honosodott volna
meg az egyeni totem szokasa.622 Frazer szerint ez az intezmeny inkabb csak Iortely volt, amolyan harci
ravaszkodas, s azert eszeltek ki az emberek, hogy ily modon kerljenek el bizonyos veszelyeket. Tudjuk, hogy
az alacsonyabb rend tarsadalmakban meglehetsen gyakori hiedelem szerint az emberi lelek minden hatranyos
II
110
623 Lasd The Golden Bough, III. 351. skk. Wilken is jelzett mar hasonlo eseteket: ,De Simsonsage', in: De Gids, 1890; ,De Betrekking
tusschen Menschen-Dieren en Plantenleven', in: Indische Gids, 1884, 1888; ,Ueber das HaaropIer', in: Revue coloniale internationale,
18871887.
624 Peldaul Eylmann (Die Eingeborenen der Kolonie Sdaustralien, 199. o.).
625 Bar a Yunbeai mondja Mrs. Parker az ewalajikkal kapcsolatban ,rendivli ert klcsnz az embernek, egyszersmind azonban
rendkivli veszelyeknek is teszi ki, hiszen ami art az allatnak, az neki is art' (Euahlavi, 29. o.).
626 Egy kesbbi munkajaban (,The origin oI Totemism', The Fortnightlv Review, 1899. majus, 844845. o.) Frazer maga is ugyanezt az
ellenvetest teszi: ,Ha en egy nyul testeben helyeztem el a lelkemet irja , az en John testverem pedig (egy idegen klan tagja) megli,
megsti es megeszi ezt a nyulat, akkor mive lesz az en lelkem? E veszelyt csak ugy kerlhetjk el, ha John testverem ismeri lelkem
helyzetet, es ezert amikor megli a nyulat, gondosan kiveszi belle a lelkemet, es visszaszolgaltatja nekem, mieltt meg megstne es
megvacsorazna az allatot.' Frazer ezt a gyakorlatot megtalalni veli a kzep-ausztraliai trzseknel. Egy kesbb meg ismertetend ritus soran
minden evben, amikor az allatok uj nemzedeke erett korba jut, Ielszolgaljak az els elejtett allatot a totem embereinek, es azok esznek belle
egy keveset; mas klanbeli emberek csak ezutan Iogyaszthatjak szabadon. Ez is egy modszer arra mondja Frazer , hogy
visszaszolgaltassak a lelkket az elbbieknek, akik azt netan ezen allatokra biztak. De tul azon, hogy a ritus ilyenIorma magyarazata teljesen
nkenyes, ugyancsak Iurcsanak latszik ez a modszer a veszely kivedesere. A szertartas evenkent zajlik; sok-sok nap telhetett el azota, hogy
az allatot megltek. Mive lett kzben a nala lev lelek, s mive lett az egyen, akinek e lelek adja meg az eleterejet? De nem is szkseges
tovabb idznnk e magyarazat keptelensegein.
kvetkezmeny nelkl ideiglenesen elhagyhatja azt a testet, amelyben lakozik; barmilyen tavol kerl is a testtl,
tavolba hato modon tovabbra is elteti. Akkor hat bizonyos kritikus pillanatokban, amikor az elet klnskepp
veszelyben van, celszer lehet kivonni a lelket a testbl, s olyan helyre, vagy olyan targyba bujtatni, ahol inkabb
biztonsagban van. S valoban szamos olyan praktika letezik, amelynek celja a lelek elmenekitese valamely
valosagos vagy kepzelt veszedelem ell. Peldaul amikor az emberek egy ujonnan eplt hazba lepnek be, egy
varazslo kiveszi a lelkket, zsakba teszi, s majd csak akkor adja vissza nekik, ha mar atleptek a kszbt.
Ugyanis az uj hazba valo belepes pillanata klnsen kritikus; azzal a veszellyel jar, hogy az ember megzavarja,
tehat megserti a Ildben, s Ileg a kszbben lakozo szellemeket, s aki nem tesz megIelel ovintezkedeseket,
dragan megIizethet a mereszsegeert. Amikor viszont mar elmult a veszely, amikor kivedtek a szellemek
haragjat, mi tbb, bizonyos ritusok segitsegevel biztositottak maguknak a tamogatasukat, akkor a lelkek teljes
biztonsagban visszaterhetnek megszokott helykre.623 Ugyanennek a hiedelemnek ksznheten szletett volna
meg az egyeni totem. Az emberek biztonsagosabbnak gondoltak, ha a magikus rontasok ell valamely allat-
vagy nvenyIaj nevtelen sokasagaba rejtik a lelkket. Amikor azonban ily modon egy-egy allat- vagy
nvenyIajra biztak eleterejket, annyira szoros egysegbe kerltek velk, hogy a ket sszetartozo leny kzt alig
lattak klnbseget: ugy hittek, hogy mindkettnek egy a termeszete. Az ekkeppen meggykeresedett hiedelem
aztan megknnyitette es meggyorsitotta a szemelyes totem rkletesse, s ily modon kollektivva valasat; mert
nyilvanvalonak tnt, hogy a termeszeti rokonsagnak aparol Iiura kell rkldnie.
Itt most nem Iogjuk hosszan vitatni az egyeni totem e ketIajta magyarazatat: igen szellemes elmeletek, de teljes
mertekben nelklzik a pozitiv bizonyitekokat. A totemizmusnak a Ietisizmusra valo visszavezetesehez elszr
is ki kellene mutatni, hogy a Ietisizmus elbb volt, mint a totemizmus; e hipotezis demonstralasara azonban
egyetlen tenyt sem hoznak Il, holott mindaz, amit eddig tudunk, ellentmond neki. Az a pontatlanul
meghatarozott ritusegyttes, amit Ietisizmusnak neveznek, a jelek szerint csak a civilizacio bizonyos Iokara
jutott nepeknel jelenik meg; ez a kultuszIajta Ausztraliaban ismeretlen. Igaz, a csurungat Ietisnek
minsitettek;624 de meg ha jogosnak tartjuk is ezt a minsitest, az sem bizonyitja a Ietisizmus allitolagos
korabbi voltat. A csurunga eppenhogy a totemizmust Ieltetelezi, hiszen lenyeget tekintve totemisztikus
kultuszeszkz, s a neki tulajdonitott erenyeket csakis a totemhiedelmeknek ksznheti.
Ami Frazer elmeletet illeti, a primitiv embert abszurd modon ertelmetlennek tetelezi, holott a rendelkezesnkre
adatok nem erre engednek kvetkeztetni. A primitiv embernek igenis van logikaja, barmilyen Iurcsanak tnik is
e logika olykor a szamunkra: ha pedig egyaltalan nem lenne neki, akkor meg arra a gondolatmenetre sem lenne
kepes, amit neki tulajdonitanak. Mert mi sem termeszetesebb, mint hogy biztonsagosabbnak hiszi, ha lelket
valamely titkos, hozzaIerhetetlen helyre rejti, amikent oly sok mitosz- vagy mesehs is cselekedte. De miert
gondolta volna biztonsagosabb helynek az allat testet, mint a sajatjat? Ha ekkeppen Ieloldja a Iajban, azzal
nyilvan knnyebben elkerlheti a varazslo mesterkedeset, kiteszi viszont a vadaszok tamadasanak.
Meglehetsen sajatsagos Iormaja a biztonsagba helyezesnek, hogy olyan anyagi burkot terit ra, amelyet minden
pillanatban tamadas Ienyeget.625 Az pedig klnsen elkepzelhetetlen, hogy egesz nepek ily aberralt modon
gondolkoztak volna.626 Vegl az egyeni totem Iunkcioja szamos esetben nyilvanvaloan egeszen mas, mint amit
Frazer tulajdonit nekik: mindenekeltt az, hogy a varazsloknak, vadaszoknak, harcosoknak rendkivli
kepessegeket klcsnzzn.627 Ami az ember es a dolog sorsanak sszeIonodasat illeti, minden kellemetlen
II
111
627 PARKER: i. m. 20. o; HOWITT: ,Australian Medicine Men', J.A.I., 34, 4950. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 146. o.
628 Hill Tout maga is igy veli: ,|a szemelyes totem| adomanyozasat vagy atadasat csak bizonyos szemelyek vegezhetik, mint a samanok,
vagy nagy, rejtelyes hatalommal rendelkez IerIiuk' (J.A.I., XXXV. 146. o.). V. Langloh PARKER: i. m.
kvetkezmenyevel egytt a ritus szksegszer kvetkezmenyekent Iogadjak el; de nem nmagaban es
nmagaert talaljak kivanatosnak.
Annal is kevesbe erdemes e vitaba jobban belemenni, mert nem itt van az igazi kerdes. Mindenekeltt azt
kellene megtudni, hogy valoban az egyeni totem volt-e elbb, es a kollektiv totem ily modon belle szarmazott;
mert aszerint, hogy milyen valaszt adunk erre a kerdesre, a vallasi elet blcsjet mas es mas iranyban kell
keresnnk.
Ami pedig Hill Tout, Miss Fletcher, Boas es Frazer hipoteziset illeti, oly nagysagu dnt teny szol ellene, hogy
nem is ertjk, mikent talalhatott ilyen knnyen ilyen altalanos elismeresre.
Elszr is tudjuk, hogy az ember nemcsak annak erzi szorito szkseget, hogy tiszteletben tartsa a szemelyes
totemel szolgalo allatIajt, hanem annak is, hogy tarsaival is tiszteletben tartassa; az elete Iorog kockan. Ha tehat
a kollektiv totemizmus csak az egyeni totemizmus altalanossa valt Iormaja lenne, akkor ugyanezen az elven
kellene nyugodnia. Vagyis a klantagoknak nemcsak tartozkodniuk kellene a totemallat meglesetl es
megevesetl, hanem mindent el kene kvetnik, hogy ezt az idegenekkel is betartassak. A klanok azonban
korantsem kivannak eIIajta lemondast az egesz trzstl, hanem kesbb ismertetend ritusok segitsegevel
csak arra gyelnek, hogy a nevado nvenyk vagy allatuk megIelel modon nvekedjen es szaporodjon, s ily
modon a tbbi klannak bseges eledell szolgaljon. Tehat legalabbis azt kellene elismernnk, hogy az egyeni
totemizmus a kollektivva valasa soran melyen atalakult, s ezt az atalakulast kellene megmagyaraznunk.
Masodszor, hogyan magyarazhato ebbl a szempontbol az, hogy kiveve ott, ahol a totemizmus hanyatloban
van egyazon trzs ket klanjanak sosem ugyanaz a toteme? Latszolag semmi sem szolt volna az ellen, hogy
egyazon trzsn bell kett vagy tbb ember is ugyanazt az allatIajtat valassza szemelyes totemel, majd adja at
a leszarmazottainak. Manapsag talan nem Iordul el, hogy ket klnallo csaladnak ugyanaz a neve? A
totemeknek es altotemeknek a ket Iratria kzti, majd a Iratrian bell a klanok kzti szigoruan szabalyozott
elosztasi modja nyilvanvaloan tarsadalmi megegyezest, kollektiv szervezetet tetelez Il. Ezzel egyszersmind azt
allitjuk, hogy a totemizmus nem valamiIele egyeni gyakorlat, amely spontan modon valt volna altalanossa.
Egyebkent is csak akkor lehet a kollektiv totemizmust az egyeni totemizmusra visszavezetni, ha Ielreismerjk a
kzttk lev klnbsegeket. A kollektiv totemet a gyerek a szletesekor kapja meg mint tarsadalmi allasanak
alkotoelemet. Az egyeni totemet az elete soran szerzi, ami egy meghatarozott ritus teljesiteset es statuszanak
megvaltozasat Ieltetelezi. Ezek az elmeletek azzal velik athidalni a kztk lev tavolsagot, hogy mintegy
kzbls lancszem gyanant a kett kze ekelik a totemtulajdonosok azon jogat, hogy totemket tetszes szerint
barkinek tovabbadhassak. De ezek az atadasok, ahol csak megIigyelhetk, igen ritkak, mondhatni kivetelesek;
csak varazslok vagy klnleges kepessegekkel rendelkez szemelyek vegezhetik;628 mindenesetre csakis
ritualis szertartasok kereteben kerlhet rajuk sor. Azt kellene tehat megmagyarazni, hogy ami korabban csak
bizonyos embereknek volt a kivaltsaga, az hogyan valhatott altalanos jogga; s hogy ami eleinte mely
valtozasokat vont maga utan az egyen vallasi es erklcsi allasaban, az mikepp valhatott ezen allas
alkotoelemeve; s vegl az az atadas, amely eredetileg ritus soran zajlott, mikent trtenhetett meg magatol, a
dolgok puszta erejenel Iogva, barminem emberi akarat kzbeavatkozasa nelkl.
Hill Tout ezen interpretacio alatamasztasaul azt hozza Il, hogy bizonyos mitoszok szemelyes eredetet
tulajdonitanak a klantotemnek: azt meselik bennk, hogy a totememblemat egy meghatarozott szemely szerezte,
s adta aztan tovabb a leszarmazottainak. Csakhogy ezek a mitoszok elszr is az eszak-amerikai indianoktol,
vagyis meglehetsen magas kulturalis Iokra jutott tarsadalmakbol szarmaznak. Az eredetektl ilyen messze lev
mitologia segitsegevel hogyan lehetne csak hozzavetleges biztonsaggal is valamely intezmeny eredeti
Iormajara kvetkeztetni? Jo esely van ra, hogy az azota Ielmerlt okok nagyon eltorzitottak az emleket, amit az
emberek rizhettek rola. Amugy pedig igen knny olyan, regebbinek latszo mitoszokat allitani emezekkel
szembe, amelyeknek egeszen mas a jelentesk. Azokban a totem eppenseggel olyan lenykent szerepel, akitl a
klan leszarmazott. Vagyis a totem a klan lenyeget kepezi: az egyenek szletesktl Iogva magukban hordozzak;
husuk-verk reszet alkotja, s egyaltalan nem kivlrl kaptak.629 Mi tbb: meg azok a mitoszok is ennek a
II
112
629 V. HARTLAND: ,Totemism and some Recent Discoveries', Folk-lore, XI. 59. skk.
630 Talan csak a karnaik kivetelevel; de az egyeni totemeken kivl meg ebben a trzsben is ott vannak a nemi totemek.
631 A watyabalukoknal, a buwandikoknal, a wiragyuriknal, a juwinoknal es a Maryborough (Queensland) krnyeki trzseknel. Lasd
HOWITT, Nat. Tr., 114147. o.; MATHEWS, J. of R. Soc. of N. S. Wales, XXXVIII. 291. o.; v. THOMAS: ,Further Notes on M. Hill
Tout`s Views oI Totemism', Man, 1904, 85. o.
632 Igy van az ewalajiknal, valamint a szemelyes totemizmus azon eseteiben, amelyekrl Howitt ir az ,Australian Medicine Men'-ben
(J.A.I., XVI. 34, 45, 4950. o.).
633 Miss FLETCHER: ,A Study oI the Omaha Tribe', in: Smithsonian Report for 1897, 586. o.; BOAS: The Kwakiutl, 322. o.; BOAS:
,VIth Rep. oI the Committee... oI the N. W. Tribes oI the Dominion oI Canada', B.A.A.S., 25. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 148. o.
634 A klnbz gensek tulajdonnevei irja Boas a tlingitekkel kapcsolatban mindig a megIelel totembl szarmaznak, igy minden
gensnek megvan a maga kln neve. A nev es a (kollektiv) totem kzti kapcsolat sokszor nem nyilvanvalo, de mindig van ilyen kapcsolat
(,Vth Rep. oI the Committe...', 25. o.). Az, hogy a szemelyes keresztnevek a klan tulajdonat kepezik, es eppoly biztosan jellemzik ket,
mint a totemk, megIigyelhet az irokezeknel (MORGAN: Ancient Societv, 78. o.); a wajandotoknal (POWELL: ,Wyandot Government',
in: Ist Rep., 59. o.); a soniknal, a szokoknal, a Ioxoknal (MORGAN: Ancient Society, 72, 7677. o.); es az omahaknal is (DORSEY:
,Omaha Sociology', in: IIIrd Rep., 227. skk.). Marpedig tudjuk, milyen sszeIgges van a keresztnevek es a szemelyes totemek kzt (lasd
Ientebb, ... o.).
635 ,Peldaul mondja Mathews ha megkerdezik egy wartwurttol |ezt a trzsnevet Tindale mve nem tartalmazza, igy megriztk az
eredeti Iormat a s:akletor|, hogy mi a toteme, akkor elbb a szemelyes totemet mondja, de azutan nagy valoszinseggel klanja tbbi
szemelyes totemet is Ielsorolja' (J. of the Rov. Soc. of. N. S. Wales, XXXVIII. 291. o.).
regebbi elkepzelesnek a visszhangjat rzik, amelyekre Hill Tout tamaszkodik. A klan nevado szemelyisege
valoban ember Iormaju; csakhogy ez az ember oly sokaig elt az adott allatIajta kzegeben, hogy vegl is hozza
valt hasonlatossa. Nyilvan eljtt egy olyan pillanat, amikor mar mveltebb lett az emberek szelleme, hogysem
Ielteteleztek volna, hogy a multban az emberek allatoktol szlethettek volna; az elkepzelhetetlen allatst ezert
emberlennyel helyettesitettek; de ugy kepzeltek, hogy ez az ember utanzassal vagy mas eljarasok reven
bizonyos allati vonasokat lttt magara. Ily modon e kesei mitologia magan viseli egy olyan, tavolabbi kor
nyomat, amelyben korantsem gondoltak ugy, hogy a klantotemet egyenek alkottak meg.
Ez a hipotezis azonban nemcsak sulyos logikai nehezsegeket tamaszt; a kvetkez tenyek egyenesen
ellentmondanak neki.
Ha az egyeni totemizmus lett volna elbb, akkor annal Iejlettebbnek es nyilvanvalobbnak kellene lennie, minel
primitivebbek maguk a tarsadalmak; megIorditva pedig a Iejlettebb nepeknel kellene talajt vesztenie a masikkal
szemben. Ennek azonban az ellenkezje az igaz. Az ausztral trzsek sokkal elmaradottabbak, mint az
eszak-amerikaiak; ugyanakkor Ausztralia a kollektiv totemizmus legkedveltebb terlete. A tr:sek dnto
tbbsegeben ki:arolagosan e: van felen, es tudomasunk s:erint nincs olvan tr:s, ahol a: egveni totemi:must
csak nmagaban gvakorolnak. 630 Ez utobbit jellegzetes alakjaban csak igen kis szamu trzsnel lehet
megtalalni.631 S ahol meg egyaltalan megvan, ott is csak kezdetleges allapotban. Csak nehanyan, nem
ktelezen zik; egyaltalan nem altalanos jelleg. Egyedl a varazslok tudjak, mikent kell rejtelyes modon
kapcsolatba lepni azokkal az allatIajokkal, amelyekkel nem allnak termeszetszer rokonsagban. Az atlagember
nem rendelkezik ezzel a kivaltsaggal.632 Ezzel szemben Amerikaban a kollektiv totem ersen hanyatloban van;
nevezetesen az eszaknyugati tarsadalmakban mar meglehetsen elmosodott a vallasi jellege. Az egyeni totem
viszont ezeknel a nepeknel annal jelentsebb szerepet jatszik; valosagos kzintezmennye valt. Ami azt jelenti,
hogy egy Iejlettebb civilizaciora jellemz. Egeszen bizonyosan ez a magyarazata annak a szerepcserenek, amit
Hill Tout velt megIigyelni a totemizmus ket Iormajaval kapcsolatban. Annak, hogy ahol a kollektiv totemizmus
teljesen kiIejldtt, ott a masik teljesen hianyzik, nem az az oka, hogy ez utobbi tert vesztett az utobbival
szemben; hanem eppen ellenkezleg az, hogy meg nem valosultak meg teljesen a letIeltetelei.
De ami meg nagyobb bizonyito ervel rendelkezik, az a kvetkez: az egyeni totemizmus nemcsak hogy nem
volt a klantotemizmus szlje, hanem eppenseggel Ieltetelezi is azt. Az egyeni totemizmus a kollektiv
totemizmus keretein bell szletett meg es Iejldtt tovabb: annak szerves reszet alkotja. Azokban a
tarsadalmakban ugyanis, ahol tulsulyban van, az ujoncok nem valaszthatnak szemelyes toteml barmilyen
allatot; minden klan szamara meg van szabva bizonyos szamu meghatarozott ellenyIajta, s ezeken kivl mast
nem szabad az ujoncoknak valasztaniuk. Ami viszont az vek, az kizarolagos tulajdonuk; idegen klan tagjai nem
bitorolhatjak.633 Ezek a Iajtak elkepzelesk szerint szoros Iggsegi viszonyban allnak az egesz klan
szamara toteml szolgalo Iajjal. Olyan esetek is vannak, amikor szemmel lathatok e kapcsolatok: az egyeni
totem a kollektiv totem egy reszet vagy valamely sajatos aspektusat jeleniti meg.634 A watyabalukoknal a
klantagok valamennyire a sajatjuknak is tekintik tarsaik szemelyes totemeit;635 ezek tehat valoszinleg
II
113
636 ,The Beginnings oI Religion and Totemism among the Australian Aborigines', The Fortnightlv Review, 1905. julius, 162. skk., es
szeptember, 452. o.; v. FRAZER: ,The Origin oI Totemism', uo. 1899. aprilis, 648. o., es majus, 835. o. E ket utobbi, kisse regebbi cikk
egy ponton ugyan elter az elbbiektl, az elmelet alapja azonban lenyegeben nem mas. Valamennyit atveszi a Totemism and Exogamvban (I.
89172. o.). Ugyanebben az ertelemben lasd SPENCER GILLEN: ,Some Remarks on Totemism as applied to Australian Tribes', J.A.I.,
1899, 275280. o., es Frazer megjegyzeseit ugyanerrl a temarol, uo. 281286. o.
637 ,Perhaps we may |...| say that it is but one remove Irom the original pattern, the absolutely primitive type oI totemism' (Fortn. Rev.,
1905, 455. o.).
638 E teren Strehlow tanusagtetele egybeesik Spencerevel es Gillenevel (II. 52. o.). Evvel ellenkez ertelemben lasd LANG: The Secret of
the Totem, 190. o.
639 Rokon gondolatot Iejtett ki Haddon az ,Address to the Anthropological section' cim irasaban (B.A.A.S. 1902, 8. skk.). Azt Ieltetelezi,
hogy eredetileg minden lokalis csoportnak volt valami jellemz, kln taplaleka. S az etkezes szempontjabol legIbb nveny vagy allat valt
volna kesbb a csoport totemeve.
Ezek a magyarazatok termeszetesen mind azt Ioglaljak magukba, hogy a totemallat megevesenek tilalma kezdetben hianyzott, st ellentetes
eliras volt ervenyben eltte.
altotemek. Marpedig az altotem eppugy Ieltetelezi a totemet, mint a Iajta a nemet. Ily modon a trtenelemben
elszr Iellelhet egyeni vallasi Iorma nem mint a kzvallas aktiv seleme, hanem eppen ellenkezleg, mint ez
utobbi puszta aspektusa jelenik meg. Az a kultusz, amit az egyen nmaga szamara, s nemikepp nnnmagaban
z, korantsem a kollektiv kultusz csiraja, hanem emennek az egyen szksegleteihez igazitott valtozata.
5.1.3. III
Spencer es Gillen mveinek hatasara Frazer a korabbi, altalunk iment vitatott elmeletehez kepest ujabb
irasaban636 maskeppen probalja magyarazni a totemizmust. Ujabb elmelete azon a posztulatumon alapul, hogy
az arandak totemizmusa a legprimitivebb, amit csak ismernk; Frazer egyenesen azt allitja, hogy alig
klnbzik a tenyleges, abszolut seredeti tipustol. 637
Az arandaknal az a sajatos, hogy a totemek nem szemelyekhez, nem is meghatarozott szemelyek csoportjaihoz,
hanem helyekhez kapcsolodnak. Ugyanis minden totemnek egy meghatarozott helyen van a kzpontja.
Leginkabb ott szeretnek idzni a totemcsoportot letrehozo els sk. Ott vannak a csurungakat rz szentelyek;
ott Iolytatjak a kultuszt. S szinten e Ildrajzi eloszlas szabja meg a klanok sszetetelet. A gyerek ugyanis nem az
apja, es nem is az anyja totemet kapja meg, hanem azt, amelyiknek epp arra a helyre esik a kzpontja, ahol az
anya jvend anyasaga els jeleit veli IelIedezni. Mert allitolag az arandaknak nincs tudomasuk arrol, hogy
pontosan miIele kapcsolat all Inn a szaporodas es a nemi aktus kzt;638 azt hiszik, hogy minden egyes
Iogantatas valamiIele misztikus megtermekenyitesnek ksznhet. Szerintk ugy megy vegbe a dolog, hogy
valamelyik s lelke behatol a n testebe es ott egy uj elet eltet elemeve valik. Amikor tehat a n megerzi a
gyermek els moccanasait, azt kepzeli, hogy az a lelek hatolt ekkor bele, akinek eppen a kedvenc tartozkodasi
helye kzeleben van. S mivel az ezutan szlet gyerek nem mas, mint a reinkarnalodott s, nyilvan t kapja meg
toteml; vagyis azt, hogy melyik klanba Iog tartozni, az a hely hatarozza meg, ahol hitk szerint a misztikus
Iogantatas trtent.
Ezek szerint a helyi totemizmus lenne a totemizmus eredeti Iormaja; vagy legalabbis igen kzel allna hozza
idben. Frazer a kvetkezkeppen magyarazza a szleteset.
Abban a pillanatban, amikor az asszony terhesnek erzi magat, nyilvan azt gondolja, hogy az t megszallo
szellem a krnyez targyakbol jtt, Ikepp azokbol, amikre e pillanatban eppen odaIigyelt. Ha tehat epp
valamilyen nvenyt gyjttt, vagy egy allatot Iigyelt, akkor azt Iogja hinni, hogy ennek az allatnak vagy
nvenynek a lelke kltztt bele. Terhesseget a sok lehetseg kzl egyebek kztt Ikepp azoknak az
elesegeknek lesz hajlamos tulajdonitani, amiket nem sokkal azeltt Iogyasztott. Ha nemreg emut vagy yamot
evett, akkor ketsege se lesz aIell, hogy emu vagy yam szletett meg s Iejldik benne. Ezzel magyarazhato,
hogy aztan a gyereket is yam- vagy emuIelenek tekintik; s hogy a gyerek maga is Iajtestverenek tekinti az illet
Iajba tartozo allatokat vagy nvenyeket, hogy rokonszenvvel viseltetik irantuk, Iigyelmes velk, megtiltja
maganak, hogy megegye ket stb.639 S maris elttnk all a totemizmus a maga lenyegi vonasaival: ezt a
Iogalmat alkotja meg maganak a bennszltt arrol a nemzesrl, amelynek ksznheten maga is megszletett, s
ezert nevezi Frazer fogantatasinak a primitiv totemizmust.
Ebbl az stipusbol szarmazott volna a totemizmus sszes tbbi Iormaja. ,Ha sorban egymas utan tbb n
III
114
640 Fortn. Rev., 1905. szept., 458. o.
641 Fortn. Rev., 1899. majus, 835. o., es 1905. julius, 162. skk.
642 Bar a totemizmusban csak magiarendszert lat, elismeri, hogy itt-ott Ieltalalhatok benne a tulajdonkeppeni vallas els csirai (Fotrn. Rev.,
1905. julius, 163. o.). Hogy szerinte a vallas hogyan szarmazott a magiabol, lasd Golden Bough, 7578. o.
643 A totemizmusrol lasd in: Annee sociol., V. 82121. o. V. ugyanerrl a kerdesrl HARTLAND: ,Presidential Address', in: Folk-lore,
XI. 75. o.; A. LANG: ,A theory oI Arunta Totemism', Man, 1904, no. 44; ,Conceptional totemism and Exogamy', uo. 1907. no. 55; The
secret of Totem, IV. Iej.; N. W. THOMAS: ,Arunta Totemism', Man, 1904. no. 68; P. W. SCHMIDT: ,Die Stellung der Aranda unter den
Australischen Stmmen', Zeitschrift fr Ethnologie, 1908,866. skk.
644 Die Aranda, II. 5758. o.
645 SCHULZE: i. m. 238239. o.
ugyanazon a helyen es ugyanazon krlmenyek kztt tapasztalja magan az anyasag eljeleit, akkor arrol a
helyrl azt Iogjak gondolni, hogy bizonyosIajta szellemek szoktak arra kiserteni; igy aztan idvel a krnyeket
totemkzpontokkal latjak el es totemkrzetekre osztjak Iel.'640 Igy szletett volna meg az arandak helyi
totemizmusa. Hogy aztan a totemek elszakadjanak terleti alapjuktol, ahhoz eleg, ha ugy kepzelik, hogy az sk
lelkei nincsenek odaktve egy-egy meghatarozott helyhez, hanem szabadon mozoghatnak az egesz terleten, s
elkiserhetik utjaikra a velk azonos totem IerIiakat vagy nket. Ily modon a nket meg akkor is
megtermekenyitheti sajat totemknek vagy Ierjk totemenek a szelleme, ha trtenetesen mas totemkrzetben
tartozkodnak. Es annak Iggvenyeben, hogy elkepzelesk szerint a Ierj avagy a n sei kiserik el utjukon az iIju
hazaspart es lesik az alkalmat a reinkarnalodasra, a gyerek toteme vagy az apjaeval, vagy az anyjaeval lesz
egyIorma. Es valoban, egyreszt a kutangyik meg a wambajak, masreszt az arabanak is igy magyarazzak
totemrklesi rendszerket.
Csakhogy ez az elmelet, akarcsak Tylore, circulus vitiosuson alapul. Csak ugy kepzelhettek az emberi lelkeket
allat- vagy nvenylelkeknek, ha mar korabban is azt hittek, hogy az ember az allat- vagy a nvenyvilagbol kapja
nnn lenyeget. Marpedig eppen ez az a hiedelem, amely a totemizmus alapjaul szolgal. Ha ezt mint evidenciat
tetelezzk, akkor eppen azt tekintjk adottnak, amit meg kellene magyarazni.
Masreszt ebbl a szempontbol a totem vallasi jellege teljesseggel megmagyarazhatatlan; mert az ember es allat
kzti homalyos rokonsagban valo hiedelem nem elegseges egy kultusz megteremtesehez. E ket kln vilag
sszemosasa nem eredmenyezhetne az univerzum megkettzeset proIan es szent vilagga. Igaz, Frazer
kvetkezetes marad, s nem hajlando a totemizmusban vallast latni, megpedig azzal az rggyel, hogy nincsenek
benne szellemlenyek, imadsagok, knyrgesek vagy aldozati adomanyok stb. Szerinte ez csak magiarendszer,
amin elnagyolt, teves tudomanyt, a dolgok trvenyszersegeinek Ieltarasara iranyulo els erIeszitest ert.641 De
tudjuk, miert helytelen a vallas es a magia ilyetenkeppen valo IelIogasa. Mert akkor beszelhetnk vallasrol, ha
klnbseget tesznek a szent es a proIan kztt; marpedig lattuk, hogy a totemizmus a szent dolgok kiterjedt
rendszere. Ha tehat a totemizmust meg akarjuk magyarazni, akkor azt kell megmutatnunk, mitl kaptak a dolgok
ezt a jellegket.642 Ezt a kerdest azonban Iel sem teszik.
De ami vegkepp megdnti ezt az elmeletet, az az, hogy a posztulatum, amin nyugszik, ma mar tarthatatlan.
Frazer egesz ervelese ugyanis azt Ieltetelezi, hogy az arandak lokalis totemizmusa a legsibb, amit csak
ismernk, s Ikent hogy erezheten korabbi, mint az akar apai, akar anyai agon tovabbadott rkletes
totemizmus. De mar csak a Spencer es Gillen els mve reven rendelkezesnkre allo adatokbol is arra
kvetkeztethettnk, hogy kellett egy olyan idszaknak lennie az arandak trtenelmeben, amikor a totemek nem
helyekhez ktdtek, hanem rkletesen adodtak tovabb anyarol Iiura.643 Ezt a Ieltetelezest veglegesen igazoltak
Strehlow644 ujabb IelIedezesei, amelyek egyebkent csak megersitik Schulze korabbi megIigyeleseit. 645 E ket
szerz ugyanis arrol tudosit bennnket, hogy a helyi totemen kivl minden arandanak van meg egy toteme,
amely Iggetlen mindennem Ildrajzi tenyeztl, s amely a szletes jogan az ve: ugyanaz, mint az anyjae. Ezt
a masodik totemet a bennszlttek az elshz hasonloan oltalmazo, barati hatalomnak tekintik, amely elelmet
biztosit a szamukra, Iigyelmezteti ket, ha veszely van stb. Az arandaknak joguk van reszt venni a kultuszukban.
Amikor eltemetik ket, a holttestet ugy helyezik el, hogy arcuk az anyjuk totemkzpontja Iele nezzen. Ennek az
az oka, hogy e kzpont nemikeppen az elhunyte is. Ugy is nevezik, hogy tmara altfira, ami azt jelenti, hogy ,az
en szvetseges totemem tabora'. Bizonyos tehat, hogy az arandaknal az anyai agon rkld totemizmus nem
kesbbi, mint a helyi totemizmus, hanem eppenseggel korabbinak kell lennie tekintettel arra, hogy az anyai
totemnek ma mar csak masodlagos, kiegeszit szerepe van; csak masodik totem, s ezzel magyarazhato, hogy
meg olyan krltekint es tapasztalt megIigyelknek is, mint Spencer es Gillen, elkerlte a Iigyelmet. De hogy
III
115
646 Igaz, a Totemism and Exogamv konkluziojaban (IV. 5859. o.) Frazer azt irja, hogy van egy olyan totemizmus, amely meg az
arandakenal is regebbi: amit RIVERS Iigyelt meg a Banks-szigeteken (,Totemism in Polynesia and Melanesia', J.A.I., XXXIX. 172. o.). Az
arandaknal ugy gondoljak, hogy egy s szelleme termekenyiti meg az anyat; a Banks-szigeteki elmelet szerint allat- vagy nvenyszellem. De
mivel az arandak seinek szelleme szinten allat- vagy nvenyalakot lt, a klnbseg csekely. Ismertetnkben ezert nem is tertnk ki ra.
647 Social Origins, London, 1903, klnsen a ,The Origin oI Totem Names and BelieIs' cim VIII. Iejezet; valamint The Secret of the
Totem, London, 1905.
648 Lang Ileg a Social Originsben probalja meg gondolati uton rekonstrualni, milyen Iormat lthettek ezek a primitiv csoportok; ugy
gondoljuk, e helytt nem erdemes ismertetnnk e hipoteziseket, mivel amugy sem erintik a totemizmusra vonatkozo elmeletet.
649 E ponton Lang Julius Pikler elmeletehez kzelit (lasd PIKLER SOMLO: Der Ursprung des Totemismus. Ein Beitrag :ur
materialistischen Geschichtstheorie, Berlin, 36. o.) E ket hipotezis kzt az a klnbseg, hogy Pikler nagyobb jelentseget tulajdonit a nev
kepirasos abrazolasnak, mint maganak a nevnek.
650 Social Origins, 166. o.
651 The Secret of the Totem, 121. o.; v. 116, 117. o.
652 Uo. 136. o.
653 J.A.I., 1888. augusztus, 5354. o.; v. Nat. Tr., 89, 488, 498. o.
megis megmaradt a hatterben, a helyi totem arnyekaban, az csak ugy lehetseges, hogy korabban els helyen allt
a vallasi eletben. Tehat egy hanyatlo totemrl van szo, amely azonban egy olyan korszakot idez Il, amelyben az
arandak totemszervezete meg meglehetsen klnbztt a maitol. Ez alapjaiban renditi meg Frazer egesz
Ielepitmenyet.646
5.1.4. IV
Bar Andrew Lang hevesen vitatta Frazernek ezt az elmeletet, utolso mveiben647 olyan megoldast javasolt,
amely tbb ponton is kzel all hozza. Frazerhez hasonloan is ugy veli, hogy a totemizmus az ember es az allat
valamiIele egylenyegsegen alapul. O azonban ezt maskepp magyarazza.
Szerinte az egesz abbol ered, hogy a totem egy nev. Mihelyt emberi csoportosulasok jttek letre,648 valamennyi
szkseget erezte, hogy megklnbztesse magat a vele kapcsolatban allo szomszed csoportoktol, s e celbol adott
nekik klnIele neveket. E neveket elszeretettel klcsnztek a krnyez Iaunabol es Ilorabol, mivel az
allatokra es a nvenyekre knny ramutatni, illetve knny ket rajzzal abrazolni.649 S mivel az emberek
ugy-ahogy hasonlitottak e targyak valamelyikere, ezen hasonlosagok alapjan kaptak kollektiv elnevezeseket az
egyes csoportok.650
Ismeretes marmost, hogy ,a primitiv szellemisegben a nevek es az e nevekkel jellt dolgok kzt misztikus,
transzcendentalis kapcsolat van'.651 Azt a nevet peldaul, amit az egyen visel, nem pusztan szonak,
egyezmenyes jelnek tekintik, hanem az illet lenyegi reszenek. Amikor tehat allatnevrl van szo, az e nevet
visel ember nyilvan ugy hitte, hogy maga is rendelkezik az illet allat legjellegzetesebb tulajdonsagaival. E
hiedelem annal knnyebben talalt hitelre, minel messzebbre kerlt ezeknek az elnevezeseknek a trtenelmi
eredete, minel inkabb elhalvanyult az emberek emlekezeteben. Mitoszok szlettek, hogy a szellem szamara
knnyebben elkepzelhet legyen az emberi termeszet e kettssege. Azzal probaltak magyarazni, hogy az allat
volt az ember se, illetve hogy mindkett valamely kzs stl szarmazott. S ezert gondoltak ugy, hogy a klant
rokoni ktelekek Izik a dolgoknak ahhoz a Iajtajahoz, amelynek a nevet viseli. Igy aztan, hogy e meses
rokonsag eredetet ily szepen megmagyarazta, szerznk ugy veli, hogy a totemizmusnak immar nincsenek titkai
eltte.
De akkor honnan szarmazik a totemisztikus hiedelmek es gyakorlatok vallasi jellege? Mert az, hogy az ember
ilyen vagy olyanIajta allatnak hiszi magat, meg nem magyarazza meg, miert tulajdonit e Iajnak csodalatos
kepessegeket, s Ikent hogy miert vezi az azt jelkepez abrat valosagos kultusszal. Erre a kerdesre Lang
ugyanezt Ieleli, mint Frazer: tagadja, hogy a totemizmus vallas lenne. ,Egyetlen peldat sem talalok
Ausztraliaban olyan vallasi gyakorlatra, amelynek soran imadkoznanak a totemhez, vagy etetnek, illetve
eltemetnek.'652 E hiedelmek csak egy kesbbi idszakban, a totemizmus kialakulasa utan kerltek bele a
kimondottan vallasi vilagkepek rendszerebe. Howitt653 egy megjegyzese szerint a bennszlttek nem magukkal
a totemekkel, es nem is valami emberrel, hanem olyan termeszetIltti lennyel magyarazzak a totemisztikus
intezmenyeket, mint Bunjil vagy Baiame. ,Ha elIogadjuk e tanusagtetelt mondja Lang , akkor maris Ieltarul
elttnk a totemizmus vallasi jellegenek egyik Iorrasa. A totemizmus eppugy Bunjil rendeleteinek
engedelmeskedik, mint ahogy a kretaiak engedelmeskedtek azon isteni rendeleteknek, amelyeket Zeusz adott
IV
116
654 ,With reverence' irja Lang (The Secret of the Totem, 111. o.).
655 E tabukhoz Lang hozzaveszi azokat is, amelyek az exogam gyakorlatbol kvetkeznek.
656 Uo. 136137. o.
657 Nem beszeltnk viszont Spencer elmeleterl. Ennek az az oka, hogy ez az elmelet csak resze annak az altalanos elmeletnek, amellyel a
halottkultusznak termeszetkultussza valo atalakulasat magyarazza. Mivel azt mar ismertettk, most ohatatlanul ismetlesekbe kellett volna
bocsatkoznunk.
658 Leszamitva azt, hogy Lang mas Iorrasbol eredezteti a nagy istenek gondolatat: szerinte ez, mint mar elmondtuk, egy primitiv
kinyilatkoztatasIelebl szletett. A totemizmus magyarazatanal azonban Lang nem hozakodik el ezzel az elkepzelessel.
Minosznak.' Nos, a nagy istensegek Iogalma Lang szerint a totemisztikus rendszeren kivl szletett meg; a
totemizmus csak egy-egy valodi vallassal valo erintkezes soran szinezdtt vallasi jelleggel.
Csakhogy e mitoszok maguk is ellentmondanak Lang totemizmus-elmeletenek. Ha az ausztralok csak emberi,
proIan dolgot lattak volna a totemben, akkor meg sem Iordult volna a Iejkben, hogy isteni intezmennye tegyek.
Ha viszont annak ereztek szkseget, hogy egy istensegnek tulajdonitsak, azzal szent jelleget ismertek el. Ezek a
mitologikus interpretaciok tehat igazoljak a totemizmus vallasi termeszetet, magyarazatot azonban nem adnak
ra.
Egyebkent Lang maga is tudataban van annak, hogy ez a megoldas nem elegend. Elismeri, hogy a
totemisztikus dogokat vallasos tisztelettel kezelik;654 hogy trtenetesen az allat veret, mikent amugy az emberet
is, szamos tilalom, vagy mint mondja, tabu vezi, amire e tbbe-kevesbe kesei mitologia nem adhat
magyarazatot.655 De akkor honnan szarmaznak e tilalmak? Lang a kvetkezkeppen Ielel a kerdesre: ,Mihelyst
az allatnevet visel csoportok kiIejlesztettek a wakan es a mana altalanosan elterjedt hiedelmeit, vagy a ver
misztikus es szent jellegere vonatkozo elkepzeleseket, rgtn meg kellett jelennik a klnIele totem-tabuknak
is.'656 A wakan es mana szavak, mint majd a kvetkez Iejezetben latni Iogjuk, magukban Ioglaljak a s:ent
Iogalmat; az egyiket a sziuk, a masikat a melaneziai nepek nyelvebl vettek at. Ha a totemisztikus dolgok szent
jelleget e jelleg posztulalasaval magyarazzuk, akkor a kerdesre kerdessel valaszolunk. Azt kellene latni, honnan
szarmazik a wakan Iogalma, es mikepp alkalmaztak a totemre, illetve minden velejarojara. Amig e kerdesre nem
kapunk valaszt, addig semmit sem magyaraztunk meg.
5.1.5. V
Attekintettk a totemisztikus hiedelmekre adott Ibb magyarazatokat,657 s valamennyinek igyekeztnk
Ielvazolni egyeni vonasait. De most, hogy vizsgalodasunk vegere ertnk, megallapithatjuk: valamennyit kzs
kritikaval illethetjk.
Formalisan tekintve, ugy tnik, ket kategoriara oszthatjuk ket. Egyesek (Frazer, Lang), tagadjak a totemizmus
vallasi jelleget ami egyebkent a tenyek tagadasaval egyenl. Masok elismerik ugyan, de azzal magyarazzak,
hogy egy korabbi vallasbol eredeztetik, amelybl a totemizmus szarmazott volna. Valojaban azonban e
klnbsegtetel csak latszolagos: a masodik kategoria Iedi az elst is. Sem Frazer, sem Lang nem tudta
vegigvinni az allaspontjat, nem tudta ugy magyarazni a totemizmust, mintha nem lenne vallas. A dolgok
erejenel Iogva kenytelenek voltak belebonyolodni vallasi termeszet Iogalmak magyarazgatasaba. Lattuk,
mikent Iolyamodott Lang a ,szent' gondolatahoz, vagyis ahhoz, ami minden vallas sarkalatos Iogalma. Frazer
viszont mind a korabbi, mind a kesbbi magyarazataban nyiltan a lelek meg a szellem gondolataval hozakodott
el; szerinte ugyanis a totemizmus egyIell onnan szarmazik, hogy az emberek azt hittek, hogy valamely kls
targyban helyezhetik el biztonsagosan a lelkket, masIell hogy a Iogantatast valamiIele spiritualis
megtermekenyites Iormajaban kepzeltek el, amit szerintk egy szellem vegzett el. Csakhogy a lelek, s meg
inkabb a szellem megint csak szent dolog, ritusok targya; az ezekrl alkotott Iogalmak tehat lenyegket tekintve
vallasiak, kvetkezeskeppen hiaba mondja azt Frazer, hogy a totemizmus tisztan magikus rendszer, is csak egy
masik vallas Iggvenyeben tudja megmagyarazni azt.
A naturizmus es az animizmus elegtelensegeire is ramutattunk; aki tehat ezekhez Iolyamodik, mint Tylor es
Jevons, ugyanezen ellenveteseknek nezhet elebe. Mindamellett a jelek szerint sem Frazer, sem Lang nem lat
lehetseget mas hipotezisre.658 Masreszt tudjuk, hogy a totemizmus szorosan ktdik az eddig ismert st,
minden valoszinseg szerint az egyaltalan elkepzelhet legprimitivebb tarsadalmi szervezethez. Ha azt
Ieltetelezzk, hogy volt eltte mas vallas, amely egyebkent csak Iokozatilag klnbztt tle, azzal kilepnk a
V
117
megIigyelhet adatok krebl es az nkenyes, ellenrizhetetlen Ieltevesek terletere kalandozunk. Ha
sszhangban akarunk maradni eddig elert eredmenyeinkkel, akkor a totemizmust vallasi jellegenek elismerese
mellett nem szabad egy tle klnbz vallasra visszavezetnnk. Ezzel nem azt mondjuk, hogy letrehivo
okaikent nem-vallasi gondolatokat akarunk megtenni. Hanem azt, hogy a genezisebe belejatszo kepzetek kzt
lehettek olyanok is, amelyek nmagukban, kzvetlenl is a vallasi jelleget hivtak maguk utan. Ezeket kell
megtalalnunk.
V
118
6. fejezet - E HIEDELMEK EREDETE
(foIytats)
6.1. II. A totemisztikus princpium, avagy a
mana fogaIma s az er gondoIata
Mivel az egyeni totemizmus kesbbi, mint a klantotemizmus, es a jelek szerint belle szarmazik, elszr ez
utobbit kell targyalnunk. De minthogy elemzesnk szamos, latszolag heterogen hiedelemre bontotta Iel, mieltt
tovabbmennenk, meg kell probalnunk rajnni, mitl egyseges megis.
6.1.1. I
Lattuk, hogy a totemizmus a szentnek tekintett dolgokat es a totem Iiguralis abrazolasait helyezi az els sorba;
azutan kvetkeznek a klan nevado allatai vagy nvenyei, s vegl a klantagok. Mivel mindezek a dolgok
egyarant, bar mas es mas mertekben szentek, vallasi jellegk nem kvetkezhet azon egyedi tulajdonsagaikbol,
amelyekben klnbznek egymastol. Egy-egy allat- vagy nvenyIajtat nem specialis sajatossagai miatt vez
ahitatos Ielelem, hiszen a klan tagjai igaz, nemikepp kisebb mertekben szintugy rendelkeznek ezzel a
kivaltsaggal, raadasul ugyanezen nveny vagy allat puszta kepe meg hatarozottabb tiszteletet ebreszt. A hiv
tudataban a klnIele dolgok altal keltett hasonlo erzesek, amelyektl e dolgok szent termeszetket kapjak,
nyilvan csakis egy olyan principiumtol szarmazhatnak, amely valamennyikben egyarant megvan, a
totememblemakban eppugy, mint a klan embereiben es a toteml szolgalo Iaj egyedeiben. Valojaban ezt a kzs
principiumot vezi a kultusz. Mas szoval a totemizmus mint vallas nem ilyen vagy olyan allatra, emberre vagy
kepre iranyul, hanem egy olyan nevtelen, szemelytelen erIelere, amely ott van ezen lenyek mindegyikeben, bar
egyikkel sem keveredik ssze. Senki sem birtokolja teljes mertekben, de mindenki resze. Annyira Iggetlen az
t megtestesit alanyoktol, hogy mar elttk is letezett, es halaluk utan is tovabb el. Az egyedek meghalnak,
nemzedekek tnnek le sorban egymas utan de ez az er mindig Iennmarad, mindig el, mindig nmaga marad.
Ugyanugy elteti a mai nemzedekeket, mint ahogy a korabbiakat eltette es az ezutan jvket is eltetni Iogja. Ha
nagyon tag ertelemben hasznaljuk a szot, akkor azt mondhatnank, hogy ez az az isten, amelyet minden
totemkultusz imad. Csakhogy ez egy szemelytelen, nevtelen, eltrtenet nelkli, a vilagban benne rejl isten,
amely a dolgok megszamlalhatatlan sokasagaban olvad Iel.
De ezzel meg csak tkeletlen Iogalmat alkottunk e szinte isteni entitas mindentt jelenlevsegerl. Nemcsak a
totemisztikus Iajban, az egesz klanban, s a totemet jelkepez sszes targyban oszlik el: mkdesi terlete joval
tovabb terjed. Lattuk ugyanis, hogy a kimagasloan szent dolgokon kivl a Itotem ala sorolt, s ily modon a
klannak tulajdonitott valamennyi dolog is bizonyos mertekig hasonlokeppen szent. Ezeknek is van valami
vallasi jellegk, mivel nemelyikket tilalmak vezik, masok pedig a kultikus szertartasokban tltenek be
meghatarozott szerepet. Vallasi jellegk ugyanolyan termeszet, mint a Ilejk sorolt toteme; szksegkeppen
ugyanattol a principiumtol szarmazik. Vagyis hogy az iment hasznalt metaIorikus kiIejezessel eljnk a
totemisztikus isten eppugy megvan bennk, mint a toteml szolgalo allatIajban vagy a klan embereiben.
Latnivaloan ersen klnbzik azon lenyektl, amelyekben lakozik, hiszen egeszen klnIele lenyeknek lehet
egyszerre a lelke.
Ezt a szemelytelen ert azonban az ausztral ember nem a maga elvont Iormajaban kepzeli el. Meg kutatasra varo
okok hatasara valamiIele allat- vagy nvenyIaj, egyszoval erzekelhet dolog kepeben Iogja Iel. A totemet tehat
a kvetkezkeppen hatarozhatjuk meg: anyagszer megjelenesi Iormaja annak az elkepzelt, anyagtalan
szubsztancianak, annak a legklnIelebb lenyekben tovaterjed diIIuz energianak, amely egymagaban jelenti a
kultusz igazi targyat. Igy mar jobban ertjk, mit jelent az, amikor a bennszltt azt allitja, hogy a hollo-Iratriaba
tartozo emberek hollok. Ezt nem ugy erti, hogy a szo kznapi, empirikus ertelmeben hollok, hanem ugy, hogy
119
659 Egy kwakiutl mitoszban peldaul egy sherosz ugy hasitja szet az ellenseg Iejet, hogy raszegezi az ujjat (BOAS: ,Rep. on. the North.
Tribes oI Canada', B.A.A.S., 1899, 30. o.).
660 Ezen allitas alatamasztasaul tovabbi hivatkozasokat talalhatunk a 364. es 1095. labjegyzetekben.
661 Lasd III. knyv, II. Iej.
662 Lasd peldaul HOWITT, Nat. Tr., 482. o.; SCHURMANN: ,The Aboriginal Tribes oI Port Lincoln', in: WOODS: Nat. Tr. of S.
Australia, 231. o.
valamennyikben ott van egy principium, ami a lenyegket adja, ami kzs bennk az azonos nevet visel
allatokkal, s amit a hollo kls alakjaban kepzelnek el. Ily modon a vilagmindenseget a totemizmus IelIogasa
szerint bizonyos szamu er hatja at es elteti, ezeket az erket pedig a kepzelet keves kiveteltl eltekintve az
allat- vagy a nvenyvilagbol vett alakokkent gondolja el: pontosan annyi van bellk, ahany klan van a
trzsben, s mindegyikk a dolgok egy meghatarozott kategoriajaban kering, amelynek lenyege es eltet eleme.
Amikor azt mondjuk, hogy ezek a principiumok erk, akkor a szot nem metaIorikus ertelemben hasznaljuk;
ezek valoban mint igazi erk hatnak. St, bizonyos ertelemben olyan anyagi erkkent jelennek meg, amelyek
automatikusan Iizikai hatast vonnak maguk utan. Kapcsolatba lep velk valaki anelkl, hogy megtenne a
szkseges ovintezkedeseket? Olyan csapas eri, amit az aramteshez lehet hasonlitani. Olykor ugy kepzelik el,
mint valami Iluidumot, ami a nyulvanyokbol arad ki.659 Ha olyan szervezetbe hatolnak be, amely nem keszlt
Iel a Iogadasukra, automatikusan betegseget vagy halalt okoznak.660. Az emberen kivl az eleter szerepet
tltik be; az ember ugy tudja biztositani a Iajtak szaporodasat, ha mint latni Iogjuk661 hat rajuk. Ezeken
alapul minden elet.
De Iizikai megjelenesi Iormajukkal egy idben moralis jellegk is van. Ha megkerdezik a bennszlttet, miert
tartja be a ritusokat, azt Ieleli, hogy az sei is mindig betartottak ket, neki is kvetnie kell a peldajukat.662
Tehat nemcsak azert viselkedik ilyen vagy olyan modon a totemlenyekkel, mert a bennk lakozo erkkel valo
erintkezes Iizikailag Ielelmetes, hanem mert erklcsi ktelessegenek erzi, hogy ekkeppen cselekedjek; ugy erzi,
hogy valamiIele imperativusznak engedelmeskedik, ktelesseget teljesit. Egyebkent a totem a klan erklcsi
eletenek Iorrasa. Valamennyi leny, amely a totemisztikus principiummal szellemi kzssegben all, eppen emiatt
erzi ugy, hogy erklcsileg is kapcsolatban all a tbbivel; meghatarozott ktelezettsegeik vannak, tamogatniuk
kell egymast, verbosszut kell allniuk stb., s ezek a ktelessegek adjak rokonsagukat. A totemisztikus principium
tehat tul azon, hogy anyagi er moralis hatalom is: ennelIogva, mint majd latni Iogjuk, knnyen alakul at
kimondott istensegge.
Mindebben semmi olyan nincs, ami csakis a totemizmusra volna ervenyes. Talan meg a legIejlettebb
vallasokban sincs olyan isten, amely ne rztt volna meg valamit ebbl a kettssegbl, s ne tltene be egyszerre
kozmikus es erklcsi Iunkciokat. A vallas egyszerre spiritualis Iegyelem es olyasIajta technika, amelynek
segitsegevel az ember nagyobb bizalommal nezhet szembe a vilaggal. Mert vegyk akar a keresztenyek
Atyaistenet: talan bizony nem a vilag Iizikai rendjenek re, s nem az emberi viselkedes trvenyhozoja es biraja
is egyben?
6.1.2. II
Felmerlhet a kerdes, hogy a totemizmus ilyetenkeppen valo ertelmezese soran nem tulajdonitunk-e olyan
gondolatokat a primitiv embernek, amelyek meghaladjak a szellemet. Nyilvan nem allithatjuk, hogy eppoly
tisztan viszonylag tisztan kepzelne el maganak ezeket az erket, mint amire mi kenyszerltnk az
elemzesnk soran. Noha azt ki tudjuk mutatni, hogy e Iogalom benne Ioglaltatik ezekben a hiedelmekben es
uralja ket, azt nem tudjuk megmondani, mennyire tudatosan Iogjak Iel, vagy eppenseggel mennyire
homalyosan erzik at. SemmiIele eszkz nincs a keznkben annak meghatarozasara, mennyire lehet vilagos egy
ilyen gondolat a homalyos tudatokban. De hogy e Iogalom mennyire nem haladja meg a primitiv mentalitast
ami pedig az imenti gondolatmenetnket igazolja , azt az bizonyitja, hogy akar az ausztral trzsekkel rokon
tarsadalmakban, akar magukban az ausztral trzsekben explicit Iormaban olyan elgondolasokat talalunk,
amelyek csak arnyalatokban es Iokozatokban klnbznek Ienti gondolatmenetnktl.
A szamoai bennszltt vallasok bizonyosan tul vannak a totemisztikus Iazison. Igazi istenek vannak naluk,
akiknek sajat nevk van, st bizonyos mertekig sajat arcuk is. Ugyanakkor a totemizmus nyomai is
II
120
663 Frazer eppen Szamoarol vett eseteket talal kimondottan totemisztikus peldakkent (lasd Totemism, 6, 1215, 24. stb. o.). Igaz, azt
mondtuk, hogy Frazer nem jar el kell kritikaval a peldak megvalogatasanal. De ily nagy szamu pelda atvetele nem lett volna lehetseges, ha
a totemizmusnak Szamoan valoban nem maradtak volna jelents nyomai.
664 Lasd TURNER: Samoa, 21. o., valamint IV. es V. Iej.
665 Alice FLETCHER: ,A Study oI the Omaha Tribe', in: Smithsonian Rep. for 1897, 582583. o.
666 DORSEY: ,Siouan Sociology', in: XJth Rep., 238. o.
667 Uo. 221. o.
668 RIGGS DORSEY: ,Dakota English Dictionary', in: Contrib. N. Amer. Ethnol., VII. 508. o. Dorsey tbb olyan megIigyelt is idez, aki
a wakannal azonosnak talalja a belle szarmazo wakanda illetve wakanta szavakat is, melyeknek azonban valojaban pontosabb a jelentesk.
669 XIth Rep., 372. o., 21. . Miss Fletcher ugyan hasonloan egyertelmen elismeri, hogy a wakanda szemelytelen, hozzateszi azonban,
hogy ezen elkepzelesre megis ratelepedett nemi antropomorI jelleg. Ez azonban csak a wakanda klnIele megnyilvanulasaira vonatkozik.
Ugy Iolyamodnak ahhoz a sziklahoz vagy Iahoz, amelyben a wakandat erezni velik, mintha azok szemelyes lenyek volnanak. Magat a
wakandat azonban sosem szemelyesitik meg (Smithsonian Rep. f. 1897, 579. o.).
670 RIGGS: Tah-Koo Wah-Kon, 5657. o., Dorsey nyoman idezi XIth Rep., 433. o., 95. .
671 XIth Rep., 380. o., 33. .
672 Uo. 381. o., 35. .
tagadhatatlanul jelen vannak naluk. Ugyanis minden isten valamely lokalis vagy hazi csoporthoz
kapcsolodik, ugyanugy, ahogy a totem a klanhoz.663 Marpedig minden ilyen istent ugy Iognak Iel, mint aki
egy-egy meghatarozott allatIajban benne rejlik. Ez nem azt jelenti, hogy valamely konkret alanyban lakozna:
valamennyiben ott van egyszerre, teljes mertekben Ieloldodik a Iajban. Amikor meghal egy allat, az t tisztel
csoport emberei elsiratjak, teljesitik vele kapcsolatos vallasos ktelezettsegeiket, hiszen egy isten lakik benne; az
isten azonban nem halt meg. Eppoly rk, akarcsak a Iaj. Meg csak a jelen generacioval sem olvad ssze; mar
az elznek is lelke volt, amikent a kvetkeznek is lelke lesz.664 Tehat a totemisztikus principium minden
tulajdonsagaval rendelkezik; olyan totemisztikus principium, amit a kepzelet nemileg szemelyes Iormaval
ruhazott Il. Mindezzel egytt ne tulozzuk el e szemelyesseget, ami nemigen egyeztethet ssze a diIIuz
jelleggel es a mindentt jelenlevseggel. Ha a krvonalai vilagosan kirajzolodnanak, nem szorodhatna szet
ekkeppen, nem olvadhatna Il a dolgok sokasagaban.
Ez esetben azonban tagadhatatlan, hogy a szemelytelen vallasi er Iogalma eltorzuloban van; mas esetekben
viszont a maga elvont tisztasagaban jelenik meg, s az altalanossagnak meg magasabb Iokat eri el, mint
Ausztraliaban. Bar azok a totemisztikus principiumok, amelyekhez az egyazon trzsn bell lev klnbz
klanok Iolyamodnak, egymastol elklnlnek, alapjaban veve megiscsak hasonlok egymashoz, elvegre mind
ugyanazt a szerepet jatssza, csak a maga szIerajaban. Nos, vannak tarsadalmak, amelyek atereztek e
principiumok egytermeszetseget, s ezert Iel tudtak emelkedni egy olyan egyetlen vallasi er Iogalmaig, amely
egysegbe Ioglalja a vilagot, s amelynek az sszes tbbi szent principium csak modozata. S mivel ezeket a
tarsadalmakat meg mindig atitatja a totemizmus, hiszen tarsadalmi szervezetk tovabbra is ugyanaz, mint az
ausztral nepeke, kimondhatjuk, hogy a totemizmus ezt a gondolatot a meheben hordozta.
Ezt Iigyelhetjk meg szamos amerikai trzsnel, nevezetesen azoknal, amelyek a sziuk nagy csaladjaba
tartoznak: az omahaknal, a ponkaknal, a kanszaszoknal, az oszidzseknel, az assziniboinoknal, a dakotaknal, az
ajowaknal, a winnebagoknal, a mandanoknal, a hidatszaknal stb. E tarsadalmak egy reszenel meg megvan a
klanszervezet, ugymint az omahaknal,665 a ajowaknal;666 mas reszknel nemreg meg megvolt, es Dorsey
szerint ugyanugy megtalalhato naluk ,a totemszervezet sszes alapja, mint a tbbi sziu tarsadalomban'.667
Marpedig ezeknel a nepeknel, tul az sszes olyan kln istenen, akiket az emberek kultusszal veznek, van egy
kiemelked hatalom, amelynek az sszes tbbi csak mintegy a szarmazeka: ezt a hatalmat wakannak hivjak.668
Mivel a sziu panteonban ily uralkodo helyet Ioglal el e principium, nemegyszer amolyan Iistent, Jupitert vagy
Jahvet lattak benne, es az utazok gyakran Iorditottak a wakant ,nagy szellem'-nek. Ezzel azonban sulyosan
Ielreertettek valosagos termeszetet. A wakan a legcsekelyebb mertekben sem szemelyes: az indianok nem
meghatarozott alakban kepzelik el. ,Azt mondjak idez Dorsey egy megIigyelt , hogy sose lattak a wakandat;
ezert nem is allitjak, hogy szemely lenne.669 Nem is lehet meghatarozott tulajdonsagokkal es jellemvonasokkal
deIinialni. ,Nincs az a kiIejezes mondja Riggs , amivel vissza lehetne adni, hogy mit jelent ez a szo a
dakotaknal. Magaban Ioglal minden miszteriumot, minden titkos hatalmat, minden isteniseget.'670 Minden
olyan lenyben, amit a dakota vallasosan tisztel, ,a Fldben, a negy szelben, a Napban, a Holdban vagy a
csillagokban, az a misztikus elet, az a hatalom nyilvanul meg', amely ott kering valamennyi dologban. Hol szel
Iormajaban kepzelik el, amely a negy egtajban szekel, es amely mindent mozgat;671 hol az a hang, amelyet a
mennydrgesben hallunk;672 a Nap, a Hold, az sszes csillag is wakan.673 De nincs az a Ielsorolas, ami
II
121
673 Uo. 376. o., 28. ; 378. o., 30. ; v. 449. o., 138. .
674 Uo. 342. o., 95. .
675 Uo. 421. o., 92. .
676 Uo. 433. o., 95. .
677 ,Orenda and a DeIinition oI Religion', American Anthropologist, 1902, 33. o.
678 Uo. 36. o.
679 TESA: Studi del Thavenet, 17. o.
680 BOAS: The Kwakiutl, 695. o.
681 SWANTON: ,Social Condition, BelieIs and Linguistic Relationship oI the Tlingit Indians, XXJIth Rep., 1905, 451. o., 3. labj.
682 SWANTON: Contributions to the Ethnologv of the Haida, 14. o.; v. Social Condition. 479. o.
683 Bizonyos melaneziai tarsadalmakban (Banks-szigetek, Eszak-Uj-Hebridak) megtalalhato az ausztral tarsadalomszervezetre jellemz ket
exogam Iratria (CODRINGTON: The Melanisians, 23. skk.). Floridaban butose neven igazi totemek vannak (uo. 31. o.). Errl erdekes vita
talalhato A. LANG: Social Origins cim knyveben (176. skk.). V. ugyanerrl a kerdesrl W. H. R. RIVERS: ,Totemism in Polynesia and
Melanesia', J.A.I., XXXIX. 156. skk.
684 The Melanesians, 118. o., 1. labj.; PARKINSON: Dreissig Jahre in der Sdsee, 178, 392, 394. o. stb.
685 E Iogalom elemzeset lasd HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la Magie', in: Annee sociol., VII. 108. o.
kimerithetne ezt a vegtelenl sszetett Iogalmat. Nem meghatarozott es meghatarozhato hatalom, nem ennek
vagy annak a megtetele all hatalmaban; maga a Hatalom, az abszolut hatalom, mindenIajta jelz es
meghatarozas nelkl. A klnIele isteni hatalmak is csak az sajatos, megszemelyesitett megjelenesi Iormai;
mindegyik e soklenyeg hatalom valamelyik arca.674 Ezert mondta az egyik megIigyel, hogy ,ez egy
lenyegileg sokalaku istenseg, amely a krlmenyektl Iggen valtogatja tulajdonsagait es Iunkcioit.675 Es
nemcsak az isteneket elteti: mindennek slenyege, ami csak el, hat es mozog. ,Minden elet wakan. Es igy van ez
mindennel, ami csak valami hatalmat mutat, akar pozitiv cselekvessel, mint a szelek meg a Ielszakadozo Ielhk,
akar passziv ellenallassal, mint az utszeli szikla.'676
Az irokezeknel, akiknel a tarsadalomszervezet meg hangsulyosabban totemisztikus, szinten megtalaljuk ezt a
Iogalmat: az orenda szo pontos megIelelje a sziuk wakan szavanak. ,Ez egy misztikus hatalom mondja
Hewitt , ami a vadember szerint a krnyezeteben talalhato minden testben ott lakozik |...| a sziklakban, a
vizIolyasokban, a nvenyekben, a Iakban, az allatokban, az emberben, a mennydrgesben, a szelekben, a
villamban stb.677 Ezt a hatalmat ,az ember kezdetleges szelleme a krltte megnyilvanulo valamennyi
jelenseg es tevekenyseg hatookanak tekinti'.678 A varazslonak, a samannak orendaja van, de ugyanezt lehet
mondani arrol az emberrl is, aki sikeres vallalkozast hajt vegre. Alapjaban veve semmi sincs a vilagon, ami ne
reszeslne az orendabol; csak a reszesedes merteke valtozik. Bizonyos lenyek, emberek vagy dolgok elnyt
elveznek, masok viszonylag ki vannak semmizve belle, s altalaban az egesz elet e klnbz intenzitasu
orendak harca. Az intenzivebbek maguk ala hajtjak a gyengebbeket. Fellkerekedik valaki a vetelytarsain a
vadaszatban vagy a haboruban? Mert tbb orendaja van. Ha egy allat elmenekl az t ldz vadasz ell, az
annak ksznhet, hogy ersebb volt az orendaja, mint a vadasze.
Ugyanezt a gondolatot talaljuk a sosonoknal, csak naluk pokunt-nak hivjak; az algonkineknel manitounak,679 a
kwakiutloknal naualanak,680 a tlingiteknel veknek,681 a haidaknal sgananak.682 De nemcsak az amerikai
indianok sajatja; elszr Melaneziaban tanulmanyoztak. Igaz, bizonyos melaneziai szigeteken a
tarsadalomszervezet mar nem klan-alapu; de valamennyiben jol lathato meg a totemizmus,683 barmit mond is
Codrington. Nos, ezeknel a nepeknel mana neven talalunk egy olyan Iogalmat, amely pontos megIelelje a sziu
wakannak, illetve az irokez orendanak. Codrington a kvetkez deIiniciojat adja: ,A melaneziaiak egy olyan,
barmiIele anyagi ertl teljesen Iggetlen er letezeseben hisznek, amely a legklnIelebb modokon hat,
eppugy segithet, mint ahogy arthat, es igen sok elnnyel jar, ha az ember rateheti a kezet es iranyithatja. Ez
pedig a mana. Ugy velem, ertem, mit jelent ez a szo a bennszlttek szamara |...| Ez valamiIele er, valami
anyagtalan termeszet, s bizonyos ertelemben termeszetIltti beIolyas, ami megis Iizikai er altal nyilvanul
meg, illetve mindenben megmutatkozik, amire kepes az ember, vagy amiben jobb a tbbieknel. A mana nem
rgzl valamely meghatarozott targyhoz; barmiIele targyra atvihet... A melaneziaiak egesz vallasa arra iranyul,
hogy hasznot huzzanak a manabol, illetve hogy masokat reszeltessenek abbol.'684 Nem ugyanannak a nevtelen,
diIIuz ernek a Iogalma-e, amelynek az iment az ausztral totemizmusban Iedeztk Iel a csirajat? Ugyanaz a
szemelytelenseg; mert mint Codrington Ielhivja ra a Iigyelmet, ebben nem szabad valamiIele legIelsbb lenyt
latni; az eIIajta gondolat ,teljesseggel idegen' a melaneziaiak gondolkodasmodjatol. Ugyanaz a mindentt
jelenlevseg: a mana sehol sincs veglegesen; mindentt van. Az elet minden Iormajat, az emberek, az ellenyek,
de meg a puszta asvanyok barmely cselekedetenek hatekonysagat is a beIolyasanak tulajdonitjak.685
II
122
686 Nemcsak klantotemek vannak, hanem konIraternitalis totemek is (A. FLETCHER: Smith. Rep., 1897, 581. skk.).
687 FLETCHER: i. m. 578579. o.
688 Uo. 583. o. A dakotaknal a totemet wakannak hivjak. Lasd RIGGS DORSEY: ,Dakota Grammar, Texts and Ethnog.', in:
Contributions N. Amer. Ethn., 1893, 219. o.
689 Jamess Account of Longs Exped. Rockv Mountains, I. 268. o. (Idezi DORSEY: XIth Rep., 431. o., 92. .)
690 Ezzel nem all szandekunkban azt allitani, hogy a vallasi erk allat Iormaban trten abrazolasa mindig egy korabbi totemizmus letere
utalna. De amikor olyan tarsadalmakrol van szo, mint a dakotaknal is, amelyekben a totemizmus meg nyilvanvaloan jelen van, kezenIekv,
hogy nem idegen ezektl az elkepzelesektl.
691 Lasd alabb, jelen knyv, IX. Iej. IV. ... skk.
Egyaltalan nem mereszseg tehat, ha azt allitjuk, hogy a totemisztikus hiedelmek elemzese soran kiIejtett
gondolat mar ott volt az ausztral tarsadalmak meheben, mivel magasabb elvontsagi es altalanossagi Iokon olyan
vallasok alapjaban talaljuk meg, amelyeknek gykerei az ausztral rendszerbe nyulnak vissza, es amelyek
szemmel lathatoan magukon viselik meg a nyomait. A ket elkepzeles nyilvanvaloan rokon; csak Iokozati
klnbseg van kztk. A mana az egesz vilagegyetemben oszlik el, amit viszont istennek, vagy pontosabban
Iogalmazva totemisztikus principiumnak neveztnk, az klnbz Iajtaju dolgok es lenyek csak egy
meghatarozott igaz, meg igy is igen szeles krere korlatozodik. Ez is mana, csak nemikepp specializalt
Iormaban, jollehet ez a specializacio vegl is igen viszonylagos.
Egy esetben egyebkent ez a rokonsagi kapcsolat klnsen jol lathato. Az omahaknal mindenIele totem van,
egyeni es kollektiv is;686 de ez is, az is csak a wakan sajatos Iormaja. ,Az indiannak a totem hatekonysagaba
vetett hite irja Miss Fletcher , a termeszetrl es az eletrl alkotott IelIogasan alapult. E vilagkep igen sszetett
volt, es ket I eszmet tartalmazott. Elszr is azt, hogy minden el es elettelen dolgot egy kzs eleter hat at;
masodszor azt, hogy ez az elet Iolytonos.'687 Marpedig ez a kzs eleter nem mas, mint a wakan. A totem az
eszkz, amelyen keresztl az egyen kapcsolatba lep ezzel az energiaIorrassal; a totemnek azert van hatalma,
mert megtestesiti a wakant. Ha az ember megszegi a totemet vez tilalmat, s aztan megbetegszik vagy meghal,
annak az az oka, hogy ily modon sszetkzesbe kerlt egy rejtelyes ervel, a wakannal, az pedig az
elszenvedett csapassal aranyosan sujtott vissza ra. 688 Es megIorditva, amikent a totem wakan, a wakan is
Ielidezi szletesenek modjat, totemisztikus eredetet. Say azt mondja, hogy a dakotaknal a wahconda hol a
szrke medve, hol a bleny, hol a hod vagy egyeb allat Iajtajaban nyilatkozik meg.689 A megIogalmazassal
persze nem erthetnk Ienntartas nelkl egyet. A wakan nem enged semmiIele megszemelyesitesnek, ezert
kevesse valoszin, hogy elvont altalanossagaban ennyire meghatarozott jelkepek segitsegevel gondoltak volna
el. Say megjegyzese alighanem azokra az esetekre vonatkozik, amikor az elet konkret realitasaban
specializalodva sajatos Iormakat lt. Marpedig ha valoban volt olyan id, amikor a wakan specializalodasai
ilyen ers aIIinitast mutattak az allati Iorma irant, akkor ez ujIent csak az bizonyitja, hogy szoros szalakkal
Izdik e Iogalom a totemisztikus hiedelmekhez.690
Egyebkent knnyen megmagyarazhato, hogy a mana miert nem erte el Ausztraliaban az elvontsagnak es az
altalanossagnak azt a Iokat, mint a Iejlettebb tarsadalmakban. Nemcsak azert, mert az ausztral ember esetleg
kevesbe kepes elvonatkoztatni es altalanositani: hanem mindenekeltt azert, mert a tarsadalmi krnyezet vonta
magaval ezt a partikularizmust. Amig ugyanis a totemizmus marad a kultikus szervezet alapja, addig a klan, ha
nem is abszolut, mindenesetre igen hangsulyos autonomiat elvez a vallasi tarsadalomban. Igaz, bizonyos
ertelemben azt lehet mondani, hogy a totemcsoport a trzsi egyhaznak csak egy kapolnaja; de olyan kapolna,
amely meglehets nallosagot elvez. Bar a benne ztt kultusz nem alkot nmagaban is elegseges egeszet, a
tbbivel csak klsdleges kapcsolatban all: egymas melle vannak rendelve es nem nyulnak at egymasba;
egy-egy klan toteme csak az illet klan szamara teljesen szent. Kvetkezeskeppen az egy-egy klanhoz
kapcsolodo s az emberekhez hasonloan a klan reszet kepez dolgok csoportja is eppugy megrzi egyeni
jelleget es nallosagat. Valamennyirl ugy kepzelik, hogy a hasonlo csoportok szamara hozzaIerhetetlen, mintha
e dolgok kzt Iolytonossagi hiany lenne, mintha kln vilagot alkotnanak. Ilyen krlmenyek kztt nemigen
juthatott senkinek sem az eszebe, hogy e heterogen vilagok csak egyazon alaper klnIele megnyilvanulasai
lennenek; epp ellenkezleg, azt kellett Ielteteleznik, hogy valamennyinek egy speciIikusan klnbz mana
Ielelt meg, amelynek mkdesi terlete nem terjedhetett tul a klanon es a klannak tulajdonitott dolgok kren. Az
egyetlen es mindent magaba Ioglalo mana gondolata csak akkor szlethetett meg, amikor a trzs egyik vallasa a
klankultuszok Ile emelkedett es tbbe-kevesbe magaba olvasztotta ket. Elbb a trzs egyseget kellett
erzekelni, hogy a vilag lenyegi egyseget erzekelhessek. A tovabbiakban ra Iogunk mutatni,691 hogy az
II
123
692 Az els irasmod Spencertl es Gillentl szarmazik, a masodik Strehlowtol.
693 Nat. Tr., 548. o., 1. labj. Igaz, Spencer es Gillen hozzateszik: ,A legjobban ugy lehetne visszaadni a gondolatot, ha azt mondanank, hogy
az arungqiltha targyat megszallta egy gonosz szellem.' Ez a szabad Iorditas azonban Spencer es Gillen ertelmezese, amit semmi sem igazol.
Az arungquiltha Iogalma egyaltalan nem Ieltetelezi a szellemlenyek letet. Ez derl ki a kontextusbol es Strehlow deIiniciojabol is.
694 Die Aranda. II. 76. o. labj.
695 Ott Bovl-vanak hivjak (lasd GREY: Journals of Two Expeditions of Discoverv in N. W. and W. Australia, II. 337338. o.).
696 Lasd Ientebb. Ezt egyebkent Spencer es Gillen is hallgatolagosan elismerik, amikor azt irjak, hogy az arungquiltha ,temeszetIltti er'.
V. HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la magie', in: Annee sociol., VII. 119. o.
697 CODRINGTON: The Melanesians, 191. skk.
698 HEWITT: i. m. 38. o.
699 Meg az a kerdes is Ielmerl, hogy vajon valoban nem letezik-e Ausztraliaban a wakannal vagy a manaval megegyez Iogalom. Az
aranda csurunga, vagy ahogy Strehlow irja, tfuringa szonak ugyanis igen hasonlo a jelentese. Ez a kiIejezes irja Spencer es Gillen
,mindent jelent, ami csak titkos vagy szent. Alkalmazhato lehet valamely targyra is, meg ugyanezen targy tulajdonsagara is' (Nat. Tr., 648.
o., ,Churinga' cimszo). Ez mar majdnem a mana deIinicioja. Spencer es Gillen idnkent altalanossagban jellik vele bizonyos dolgok
kepessegeit, vallasi erejet. Egy kajtitya szertartas ismertetesenel irjak, hogy a szertartasvezet ,tele van csurungaval (full of churinga)',
vagyis ,a csurunganak nevezett targyakbol sugarzo magikus hatalommal'. Ugy tnik azonban, hogy a csurunga Iogalma nem alakult ki
Ausztraliaban olyan tisztan es pontosan, mint Melaneziaban a manae, vagy a sziuknal a wakane.
ausztraliai tarsadalmakban van mar a trzs egeszet erint kultusz is. S bar e kultusz az ausztral vallasok
legmagasabb Iormajat kepviseli, nem kezdhette ki, nem modosithatta azokat az alapelveket, amelyeken
nyugodott: a totemizmus lenyegileg szvetsegi vallas, nem lephet tul a centralizacio bizonyos Iokan anelkl,
hogy megsznne nmaga lenni.
Egy jellegzetes tenybl kiderl, mely melyen Iekv okoknal Iogva maradt meg Ausztraliaban a mana Iogalma
ebben a specializalodott allapotban. Az ausztral ember nemcsak a totem alakjaban elgondolt, kimondottan
vallasi erkrl gondolja ugy, hogy szamolnia kell velk. Ott vannak meg azok is, amelyek Iltt csak a varazslo
rendelkezik. Mig az elbbieket lenyegeben jotekony, dvs erknek tekinti, az utobbiak elssorban halalt vagy
betegseget hozhatnak ra. S amikent ezek az erk hatasukban is klnbznek, a tarsadalmi szervezettel is
klnbz kapcsolatban allnak. A totem mindig a klan dolga; a magia viszont trzsi, st trzsek kztti
intezmeny. A magikus erk a trzs egyetlen szeletenek sem kepezik a tulajdonat. Ha az ember hasznalni akarja
ket, eleg, ha hatekony recepteket tud. Mindenki ki van teve nekik, kvetkezeskeppen mindenki kenytelen
vedekezni ellenk. Ezek olyan homalyos erk, amelyek egyetlen meghatarozott tarsadalmi csoporthoz sem
kapcsolodnak kln; mkdesi terletk pedig tulnyulhat a trzsn is. Igen Iigyelemremelto, hogy az
arandaknal es a loritjaknal ugy Iogjak Iel ket, mint egyazon er aranda nyelven az arungquiltha vagy
arunkulta 692 puszta aspektusait, sajatos Iormait. ,Ennek a kiIejezesnek irja Spencer es Gillen kicsit
homalyos a jelentese; de az alapjaban mindig ott talaljuk egy ross: termes:et, termes:etfltti hatalom
gondolatat |...| A szot egyarant hasznaljak arra az arto hatasra, ami valamely targybol arad, es arra a targyra is,
amelyben idlegesen vagy allandoan tartozkodik.'693 ,Arunkultan irja Strehlow a bennszltt olyan ert
ert, amely hirtelen megszakitja az eletet, es halalt hoz arra, akibe belehatol.694 Igy nevezik a csontokat vagy
Iadarabokat, amelyekbl gonosz varazslat arad, illetve az allati es nvenyi mergeket.' Ez tehat egeszen pontosan
egy arto mana. Grey az altala megIigyelt trzseknel teljesen azonos Iogalmat talalt.695 Ily modon egeszen
klnbz nepeknel latjuk azt, hogy mig a kimondottan vallasi erk nem szabadulnak meg teljesen valamiIele
heterogenitastol, a magikus erk mind azonos termeszetnek tnnek Iel: nembeli egysegben jelennek meg a
kepzetekben. Ennek az az oka, hogy mivel a tarsadalomszervezet osztalyai es alosztalyai Iltt lebegnek,
homogen, Iolyamatos terben mozognak, ahol semmi sem diIIerencialja ket. Az elbbiek ezzel szemben
meghatarozott, egymastol elklnl tarsadalmi keretek kze vannak szoritva, s ezert a krnyezetk kepere
valtoznak at, es partikularizalodnak.
Latjuk, hogy az ausztral totemizmus ertelmeben es szellemeben mennyire ott van a szemelytelen vallasi er
Iogalma, hiszen azonnal tiszta Iormat lt, mihelyst ezt semmi sem gatolja. Igaz, az arungquiltha tisztan magikus
er. De a magikus erk meg a vallasi erk termeszete kzt nincs klnbseg,696 olykor meg egyazon nevvel is
illetik ket: Melaneziaban a varazslonak es mesterkedeseinek eppugy manaja van, mint a szabalyszer kultusz
vezetinek es ritusainak;697 az irokezeknel az orenda szot ugyanigy hasznaljak.698 Ugyhogy teljesen jogos az
egyik termeszetebl a masikera kvetkeztetni.699
6.1.3. III
Az elz elemzes eredmenye nemcsak a totemizmus trtenelme, hanem altalaban a vallasi gondolat genezise
III
124
700 Kesbb meg latni Iogjuk (ugyenezen knyv, VIII. es IX. Iej.), hogy a totemizmustol termeszetesen nem teljesen idegen a mitikus
szemelyiseg gondolata. De ki Iogjuk mutatni, hogy csak masodlagos kepzdmenyek: a Ient elemzett hiedelmekbl szarmaznak, de tavolrol
sem ezen hiedelmek alapjait kepezik.
701 HOWITT: i. m. 38. o.
702 Rep. Peabodv Museum, III. 276. o., labj. (Idezi NORSEY: XIth Rep., 435. o.)
703 Lasd Ientebb.
szempontjabol is erdekes.
Arra hivatkozva, hogy az embert eredetileg az erzekei es az erzeki kepzetei uraljak, gyakran azt allitottak, hogy
az isteneit meghatarozott szemelyes lenyek konkret alakjaban kepzelte el maganak. A tenyek nem igazoljak ezt
az elIeltevest. Az iment mutattuk be vallasi hiedelmek olyan, rendszert alkoto egytteset, amelyet joggal
tekintnk igen primitivnek, megsem talalkoztunk benne eIIele szemelyisegekkel. A kiIejezetten totemisztikus
kultusz nem egy-egy konkret allathoz vagy nvenyhez, nem is valamely nveny- vagy allatIajhoz Iolyamodik,
hanem egy homalyos hatalomIelehez, amely a dolgokban szetszortan van jelen.700 Meg a totemizmusbol
kiIejldtt legIejlettebb vallasokban is azt latjuk, mint peldaul az eszak-amerikai indianoknal, hogy e gondolat
korantsem halvanyul el, hanem eppenseggel tudatosabb lesz; tisztabban Iogalmazodik meg, mint valaha,
egyszersmind magasabb altalanossagi Iokra jut: uralja a vallasi rendszert.
Ebbl a nyersanyagbol alkottak meg maguknak az emberek azokat a legklnIelebb lenyeket, amelyeket aztan
az idk soran a vallasok megszenteltek es imadtak. A szellemekben, a demonokban, a legklnbzbb Ioku
istenekben ez az energia, Howitt kiIejezesevel: ez a ,lehetsegesseg'701 lttt konkret Iormat azaltal, hogy
individualizalodott: valamely meghatarozott targyra vagy a ter egy pontjara rgzlt, egy eszmenyi, legendas
leny kre sszpontosult, mikzben azonban a nepi kepzelet valosnak Iogta Iel. Miss Fletcher kerdesere egy
dakota igen erzekletesen irta le minden szent dolog alapvet egylenyegseget. ,Ami csak mozog, az hol itt, hol
ott, elbb vagy utobb megall. A szallongo madar is megall, hogy Ieszket epitsen maganak, vagy hogy kipihenje
magat. A jarkalo ember akkor all meg, amikor neki tetszik. Ugyanigy van az istenseggel. A Nap, a ragyogo, a
csodalatos Nap olyan hely, ahol az istenseg allt meg. Es a Iak meg az allatok is. Az indian ezekre a helyekre
gondol, es ezekre a helyekre kldi imadsagait, hogy odaerjenek, ahol az isten idztt, s igy meghallgattassanak
es megaldassanak.'702 Maskeppen Iogalmazva a wakan (mert rola van szo) jn-megy a vilagban es azok a
pontok a szent dolgok, ahol elidztt. Ezuttal eppoly messze vagyunk a naturizmustol, mint az animizmustol.
Ha a Napot, a Holdat, a csillagokat imadjak, akkor nem bens termeszetknek ksznhetik e tisztesseget, hanem
annak, hogy reszesei annak az ernek, amely egyedl adhat szent jelleget a dolgoknak, s amely ezernyi mas,
akar a lehet legjellegtelenebb lenyben is jelen van. Ha a halottak lelkeit ritus vezi, akkor az nem azert van,
mert illekony, tapinthatatlan szubsztanciaIeleknek tartjak ket; es azert sem, mert a testek arnyekara vagy a
vizrl visszatkrzd kepere hasonlitanak; csak oly mertekben emelkedhettek e rangra, amilyen mertekben ezt
az ert, minden szentseg Iorrasat tartalmazzak.
Most mar jobban erthet, miert volt lehetetlen szamunkra a vallast mitikus szemelyisegek, istenek vagy
szellemek gondolataval meghatarozni; ugyanis a vallasi dolgok ilyetenkeppen valo elkepzelese egyaltalan nem
bels termeszetkbl Iakad. A vallasi gondolkodas eredeteiben es alapjaiban nem olyan meghatarozott,
elklnithet targyakat vagy lenyeket talalunk, amelyek (vagy akik) mar nmagukban is szent jelleggel
rendelkeznek; hanem meghatarozatlan hatalmakat, nevtelen erket, amelyek szama tarsadalmankent valtozik,
olykor lehet akar egy is, s amelyek szemelytelensege kiIejezetten a termeszettudomanyok altal tanulmanyozott
termeszeti erkehez hasonlithato. Ami a konkret szent dolgokat illeti, azok csak ennek az sprincipiumnak az
individualizalt Iormai. Nem meglep tehat, hogy meg az elIogadott istensegekkel rendelkez vallasokban is
vannak olyan ritusok, amelyek nmagukban, mindenIele isteni kzbenjaras nelkl hatekonyak. Ez az er
ugyanis az elhangzott szavakhoz, az elkvetett tettekhez eppugy kapcsolodhat, mint az anyagi szubsztanciakhoz;
a hang, a mozdulat is kzvetitheti, ezek segitsegevel is kiIejtheti a maga hatasat, anelkl hogy barmiIele isten
vagy szellem tamogatasara szorulna. St, ha kiIejezetten valamely ritus krl srsdik ssze, akkor maga a
ritus is istensegteremtve valhat altala.703 Ugyanez az oka annak, hogy talan nincs is olyan isteni szemelyiseg,
amelyik ne rizne magaban valami szemelytelenseget. Meg azok is, akik a legvilagosabban, konkret, erzekletes
Iormaban kepzelik el ezt az ert maguknak, egyszersmind olyan, elvont hatalomkent gondoljak el, amelyet csak
hatekonysaganak termeszete hatarozhat meg, olyan erkent, amely szetterl a terben, s legalabbis reszben ott
van minden hatasaban. Ez az er Iakasztja az est vagy a szelet, hozza meg a termest vagy a hajnalhasadast:
III
125
704 Az olyan kiIejezesek, mint ..... (grg), valamint a Ceres succiditur is mutatjak, hogy ez az elkepzeles Grgorszagban es Romaban is
tovabbelt. Egyebkent Usener a Gtternamenben kimutatta, hogy a grg istenek, akarcsak a romaiak, eredetileg szemelytelen erk voltak,
amelyek csak hataskrk alapjan eltek a kepzetekben.
705 ,DeIinition du phenomene religieux' (A vallasi jelenseg deIinicioja), in: Annee sociol., II. 1416. o.
706 ,Preanimistic Religion', in: Folk-lore, 1900, 162182. o.
707 Uo. 179. o. Egy ujabb munkajaban (,The Conception oI Mana', in: Transaction of the third International Congress for the Historv of
Religions, II. 54. skk.) Marett mar inkabb az animista vilagkepet rendeli ala a mana Iogalmanak. Mindamellett e ponton egyelre
bizonytalan es igen visszaIogott.
708 Uo. 168. o.
709 A preanimizmusbol az animizmushoz valo visszateres meg hangsulyosabb Clodd Ielszolalasaban a III. Vallastrteneti Kongresszuson
(,Preanimistic Stages in Religion', in: Transactions of the third Internat. Congress. I. 33. o.).
710 Annee sociologique, VII. kt., 108. skk.
711 ,Der Ursprung der Religion und Kunst', in: Globus, 1904, LXXXVI. kt., 321, 355, 376, 389. o.; LXXXVII. kt., 333, 347, 380, 394,
413. o.
712 Globus, LXXXVII. 381. o.
713 Vilagosan szembeallitja ket mindenIele proIan termeszet beIolyassal (Globus, LXXXVI. 379. o.).
Zeusz ott van minden lehullo escseppben, mint ahogy Ceres is ott van minden betakaritott keveben.704 De
tbbnyire meg ez a hatekonysag is oly tkeletlenl van deIinialva, hogy a hivnek csak nagyon hatarozatlan
elkepzelese lehet rola. Epp ez a hatarozatlansag tette lehetve azokat a szinkretizmusokat es megkettzdeseket,
amelyek soran az istenek reszekre estek, Ieldarabolodtak es minden letez modon sszekeveredtek egymassal.
Talan nincs is olyan vallas, ahol az eredeti mana akar egyetlen, akar tbb alaku volt teljes mertekben Iel ne
oldodott volna meghatarozott szamu, klnallo, egymassal kapcsolatba nem hozhato lenyben; valamennyi rzi
mintegy a nimbuszat annak a szemelytelensegnek, mely ujabb es ujabb kapcsolodasokra teszi alkalmassa, s ez
nem valami cskeveny: a vallasi erk termeszetebl kvetkezik, hogy nem tudnak teljesen individualizalodni.
E mellett az elkepzeles mellett, amit szamunkra egyedl a totemizmus tanulmanyozasa sugallt, meg az is szol,
hogy a kzelmultban tbb tudos is, egymastol Iggetlenl, klnbz terleteken ugyanerre a gondolatra jutott.
E ponton spontan egyetertes kezd kialakulni, ami Iigyelemre melto, mert bizonyitek az objektivitasra.
Mar 1899-ben kimutattuk, hogy a vallasi teny deIiniciojaba semmiIele mitikus szemelyiseg Iogalmat nem
szabad belevenni.705 1900-ban Marett jelezte egy olyan vallasi Iazis letet, amelyet preanimistanak nevezett, s
amelyben a ritusok szemelytelen erkhz mint peldaul a melaneziai manahoz vagy az omahak es a dakotak
wakanjahoz Iolyamodtak.706 Marett azonban nem allitotta, hogy a szellem Iogalma mindig, minden esetben,
logikailag es kronologiailag is kesbbi, mint a manae, amelybl szarmazik: st hajlamos volt Ieltetelezni, hogy
olykor Iggetlenl jtt letre, kvetkezeskeppen a vallasi gondolkozas ketts Iorrasbol taplalkozik.707 Masreszt
ugy Iogta Iel a manat, mint a dolgok benne rejl tulajdonsagat, arculatuk egy elemet; mert szerinte a mana egesz
egyszeren az lenne, ami meghaladja a szokvanyost, ami Ielelmet vagy csodalatot kelt bennnk.708 Ezzel
csaknem a naturista elmelethez tert vissza.709
Kevessel ezutan Hubert es Mauss egy altalanos magiaelmelet Ielallitasan dolgozva megallapitotta, hogy a magia
teljes mertekben a mana Iogalman nyugszik.710 Tekintettel a magikus, illetve a vallasi ritus szoros rokonsagara,
sejthet volt, hogy ugyanez az elmelet a vallasra is alkalmazhato lesz. Ezt allitotta Preuss a Globusban
ugyanezen evben megjelent cikksorozataban.711 Preuss elszeretettel tamaszkodott az amerikai civilizaciokbol
vett adatokra, s ezek alapjan igyekezett kimutatni, hogy a lelek es a szellem Iogalma csak a hatalom es a
szemelytelen er Iogalmanak a kialakulasa utan Iormalodhatott meg, hogy az elbbiek csak az utobbiak
transzIormacioi, s hogy meg viszonylag kesei idszakban is megrzik eredeti szemelytelensegket. Kimutatta
ugyanis, hogy meg a Iejlettebb vallasokban is homalyos aramokkent kepzelik el ket, amelyek automatikusan
sugaroznak azokbol a dolgokbol, amelyekben lakoznak, st olykor ki is akarnak szkni bellk minden
lehetseges kijaraton: a szajon, az orron, a test valamennyi nyilasan, a lelegzettel, a tekintettel, a beszeddel stb.
Preuss azt is megmutatta, hogy rendkivli valtozatossaguk, keplekenysegk reven hogyan tudjak egymas utan,
joIorman egyszerre a legklnbzbb Iunkciokat ellatni.712 Igaz, ha szo szerint vennenk a szerz
terminologiajat, akkor azt hihetnenk, hogy ezek az erk magikus, nem pedig vallasi termeszetek:
varazserknek nevezi ket (Zauber, Zauberkrfte). De e szohasznalattal szemmel lathatoan nem akarja
kirekeszteni ket a vallas terleterl; mert kiIejezetten vallasi ritusokban mutatja meg mkdesket, peldaul a
nagy mexikoi szertartasokban.713 Nyilvan csak jobb hijan hasznalja ezt a kiIejezest, mert nem talalt olyat,
amely visszaadna ezen erk szemelytelenseget, mkdesk mechanizmusIelejet.
III
126
714 Meg Frazer legujabb elmeleteiben is megtalaljuk. Frazer ugyanis epp azert nem hajlando a totemizmusban vallast latni, es azert tekinti
egyIajta magianak, mert a totemkultusz eppoly szemelytelen erkkel operal, mint a varazslo. Frazer tehat az altalunk iment leszgezett
alapvet tenyt ismeri el. Csak eppen mas konkluziora jut, mert szerinte nem lehet szo vallasrol ott, ahol nincsenek mitikus szemelyisegek.
715 Mindazonaltal mi ezt a szot nem ugyanugy ertjk, mint Preuss es Marett. Szerintk allitolag volt egy olyan meghatarozott idszak a
vallasi evolucioban, amikor az emberek nem ismertek sem lelkeket, sem szellemeket ez lenne a preanimista Iazis. E hipotezis ugyancsak
vitathato. Lentebb reszletesebben kiternk erre a pontra (II. knyv, VIII. es IX. Iej.).
716 Errl a kerdesrl lasd Alessandro Bruno cikket: ,Sui Ienomeni magico-religiosi delle communita primitive', Rivista italiana di
Sociologia, XII. evI., IVV. Iz., 568. skk., es W. Borgoras nem publikalt Ielszolalasat az amerikanistak Stuttgartban, 1904-ben megtartott
XIV. kongresszusan. Ezt a Ielszolalast Preuss elemzi a Globusban (LXXXVI. 201. o.).
717 ,Minden dolgot irja Miss Fletcher ugyanazon kzs eleter hat at.' (Smiths. Rep. f. 1897, 579. o.)
718 HEWITT, American Anthropologist, 1902, 36. o.
719 The Melanesians, 118120. o.
720 Uo. 119. o.
Igy hat mindenIell ugyanaz a gondolat tr utat maganak.714 Egyre inkabb az a benyomas kezd kialakulni, hogy
meg a legelemibb mitologiai Ielepitmenyek is csak masodlagos termekek;715 olyan egyszerre homalyosabb es
egyszerbb, elmosodottabb es lenyegibb hiedelemvilag all mgttk, amelynek szilard alapzatara a vallasi
rendszerek epltek ra. Ezt az seredeti alapot ertk el a totemizmus elemzese segitsegevel. Azok a szerzk,
akiknek kutatasaira az iment kitertnk, csak ugy jutottak el ehhez az elkepzeleshez, hogy a legklnbzbb
vallasokbol vett adatokat hasonlitottak ssze, olyanoket is, amelyek mar igen Iejlett civilizacionak Ielelnek meg:
Preuss peldaul a mexikoi vallasokat tekintette at. Felmerlt tehat a kerdes, hogy vajon ez az elmelet
alkalmazhato-e a legegyszerbb vallasokra is. De mivel a totemizmusnal nem lehet lejjebb menni, nem all Inn
e hiba veszelye; masreszt viszont jo eselynk van arra, hogy azt a eredeti Iogalmat talaltuk meg, amibl a wakan
es a mana gondolata szarmazott: a totemisztikus principium Iogalmat.716
6.1.4. IV
Ez a Iogalom azonban nemcsak a vallasi gondolatok Iejldeseben jatszott szerepe miatt elsrenden Iontos;
vilagi oldalrol is erdekes: a tudomanyos gondolkodas trtenete szempontjabol. Ez az er Iogalmanak az els
megjelenesi Iormaja.
A wakan ugyanis a sziuk altal elkepzelt vilagban ugyanazt a szerepet tlti be, mint azok az erk, amelyekkel a
tudomany a klnbz termeszeti jelensegeket magyarazza. Ez nem azt jelenti, hogy kizarolag Iizikai energia
Iormajaban gondoljak el; a kvetkez Iejezetben majd latni Iogjuk, hogy a gondolat elemeit a legklnbzbb
vilagokbol meritettek. De eppen sszetett jellege reven hasznalhato univerzalis magyarazo elvkent. Belle
szarmazik minden elet;717 ,minden elet wakan'; es az ,elet' szo mindent jelent, ami csak hat es visszahat, ami
csak mozog vagy mozgat, akar az asvanyi, akar a biologiai vilagban. A vilagegyetemben vegbemen minden
mozgasnak a wakan az oka. Lattuk, hogy az irokezeknel az orenda ,az ember krl megnyilvanulo minden
jelenseg es cselekedet hatooka'. ,Minden testben, minden dologban benne rejl' hatalom.718 Az orenda teszi,
hogy Iuj a szel, hogy st a Nap es melegiti a Fldet, hogy nnek a nvenyek, hogy szaporodnak az allatok, hogy
az ember ers, gyes, okos. Amikor az irokez azt mondja, hogy az egesz termeszet klnbz lenyek nem
egyIorman ers orendai kztt zajlo sszecsapasokbol all, azzal csak a maga nyelven mondja el azt a modern
gondolatot, hogy a vilag egymast korlatozo, egymast Ieltarto es kiegyensulyozo erk rendszere.
A melaneziai ember ugyanilyenIajta hatekonysagot tulajdonit a mananak. A mananak ksznhet, hogy az
ember sikeres a vadaszatban vagy a csataban, hogy a kertek jo termest hoznak, hogy szepen hizik a nyaj. Ha a
nyilvessz celba er, az azt jelenti, hogy mana volt benne; ugyanezen okbol Iogja ki a halo a halat, uszik jol a
csonak a tengeren; stb.719 Igaz, ha szo szerint vennem Codrington bizonyos kiIejezeseit, a mananak
tulajdonitananak ,mindent, ami meghaladja az ember kepessegeit, ami kivl esik a termeszet szokasos
meneten.'720 De eppen az altala hozott peldakbol kvetkezik, hogy a mana mkdesi terlete sokkal szelesebb.
Valojaban a szokvanyos mindennapi jelensegek magyarazatara szolgal; abban semmi emberIeletti es semmi
termeszetIltti nincs, hogy egy hajo uszik a vizen, hogy a vadasz elejti a vadat stb. Csakhogy e hetkznapi
esemenyek nemelyike annyira jelentektelen, annyira kezenIekv, hogy az ember nem is veszi eszre: nem Iigyel
Iel rajuk, kvetkezeskeppen nem erzi szkseget, hogy magyarazatot adjon rajuk. A mana Iogalmat csak azokra a
valamennyire jelents esemenyekre alkalmazzak, amelyek magukra iranyitjak a gondolkodast, amelyek
valamiIele erdekldest es kivancsisagot keltenek; ezek az esemenyek azonban ezzel egytt sem csodalatosak. S
IV
127
ami igaz a manara, az orendara meg a wakanra, az eppugy elmondhato a totemisztikus principiumrol: ez elteti a
klan embereit, a totem Iajaba tartozo nvenyeket meg allatokat, valamint a totem ala sorolt, s ily modon vele
azonos termeszet minden dolgot.
Az er Iogalma tehat vallasi eredet. Elbb a IilozoIia, majd a tudomany is a vallasbol vette at. Ezt erezte meg
Comte, s ezert tette a metaIizikat a ,teologia' rkseve. O azonban ebbl azt a kvetkeztetest vonta le, hogy az
er gondolata ohatatlanul el Iog tnni a tudomanybol; mert mitikus eredete miatt szerinte semmiIele objektiv
ertekkel nem rendelkezik. Mi ezzel szemben ki Iogjuk mutatni, hogy a vallasi erk valosagosak, barmennyire
tkeletlen szimbolumok segitsegevel gondoltak is el ket. Ebbl kvetkezik, hogy ugyanez a helyzet az
altalaban vett er Iogalmaval is.
IV
128
721 Lasd Ientebb.
722 Pikler, a mar idezett opusculumaban, kisse dialektikusan ugyan, de hangot adott azon erzesenek, hogy ez kepezi a totem lenyeget.
7. fejezet - E HIEDELMEK EREDETE
(befejezs)
7.1. III. A totemisztikus princpium, avagy a
mana fogaImnak genezise
Az elz Iejezetben megIogalmazott allitas megszabja, mikent kell Ieltenni a totemizmus eredetenek kerdeset. A
totemizmus teljes egeszet uralja egy olyan szinte isteni principium Iogalma, amely benne rejlik emberek es
dolgok bizonyos kategoriaiban, s amelyet allati vagy nvenyi Iormaban gondolnak el, ezert ha meg akarjuk
magyarazni ezt a vallast, akkor mindenekeltt ezt a hiedelmet kell megmagyaraznunk; az a kerdes: mi birta ra az
embereket, hogy erre a gondolatra jussanak, es hogy milyen nyersanyagokbol alkottak meg.
7.1.1. I
Nyilvanvalo, hogy nem az erzekek keltettek Iel a tudatban a totemkent szolgalo dolgokat; mint ramutattunk,
ezek gyakran jelentektelen dolgok. A gyik, a hernyo, a patkany, a hangya, a beka, a pulyka, a keszeg, a szilvaIa,
a kakadu stb. hogy csak azokat a neveket idezzem, amelyek a leggyakrabban ismetldnek az ausztraliai
totemlistakon termeszetknel Iogva nem tesznek olyan mely es ers benyomast az emberre, hogy az barmilyen
viszonylatban is hasonlithatna a vallasi erzletre, es szent jelleggel ruhazhatna Iel az ezen erzest Ielkelt targyat.
Nyilvan nem igy van az egitestek meg a nagy legkri jelensegek eseteben, amelyek viszont valoban
megragadhatjak a kepzeletet; de trtenetesen ezek csak kiveteles esetben szolgalnak toteml, st valoszinleg
csak kesbb tltttek be ezt a tisztseget.721 Tehat a klan nevet szolgaltato dolog nem bels termeszete reven valt
kultusz targyava. Egyebkent, ha megis az e dolog altal Ielkeltett erzelmek hatasara szlettek volna meg a
totemisztikus ritusok es hiedelmek, akkor maga a targy lenne a par excellence szent leny; a totemkent
hasznalatos allatok vagy nvenyek jatszananak kiemelked szerepet a vallasi eletben. De tudjuk, hogy a kultusz
kzpontja mashova esik. Az illet nveny vagy allat Iiguralis abrazolasai, a klnIele totememblemak es
-szimbolumok rendelkeznek a legtbb szentseggel; tehat ezekben van a vallasi jelleg Iorrasa, s az emblemak
altal abrazolt targyak maguk ennek csak visszIenyet kapjak.
Igy hat a totem mindenekeltt szimbolum, valami masnak az anyagi kiIejezese.722 De minek?
Mar az altalunk elkezdett elemzesbl is kivilaglik, hogy ket klnbzIajta dolgot Iejez ki es szimbolizal.
Egyreszt kls, erzekelhet alakja annak, amit totemisztikus principiumnak vagy istennek neveztnk. Masreszt
azonban annak a meghatarozott tarsadalomnak is a szimboluma, amit klannak neveznek. Ennek zaszlaja; ez az a
jel, amivel egy-egy klan megklnbzteti magat a tbbitl; szemelyisegenek lathato jegye, amelyet barki vagy
barmi visel, aki illetve ami barmilyen jogcimen a klanba tartozik: ember, allat es dolog. Ha tehat egyszerre az
istennek es a tarsadalomnak is a szimboluma, nem azt jelenti-e ez, hogy isten es tarsadalom egy es ugyanaz a
dolog? Hogyan valhatott volna a csoport emblemaja e majdnem-istenseg alakjava, ha a csoport es az istenseg
ket klnallo valosag volna? A klan istene, a totemisztikus principium tehat nem lehet mas, mint a klan maga,
de hiposztazalva, a toteml szolgalo nveny vagy allat erzekelhet alakjaban megjelenitve a kepzelet szamara.
De hogyan valt lehetsegesse ez az apoteozis, s miert ekkeppen ment vegbe?
7.1.2. II
Altalaban nem ketseges, hogy egy tarsadalomban minden egytt van ahhoz, hogy pusztan az emberek
129
723 Errla Division du travail socialban irunk. |Magyarul: E. DURKHEIM: A tarsadalmi munkamegos:tasrol.|
724 Uo. 76. o.
725 Legalabbis annal az erklcsi tekintelynel ez a helyzet, amit a kzsseg ismer el mint olyant.
szellemere gyakorolt hatasanal Iogva Ielkeltse az isteni erzetet; mert a tarsadalom ugyanaz a tagjai szamara,
mint az isten a hivk szamara. Az isten ugyanis elszr is olyan leny, akit az ember bizonyos vonatkozasokban
nmaga Iltt allonak kepzel, akitl maga Igg. Akar tudatos szemelyisegrl van szo, mint Zeusz vagy Jahve,
akar elvont erkrl, mint amik a totemizmusban jatszanak szerepet, a hiv minden esetben ugy tartja, hogy a
vele kapcsolatban allonak velt szent principium altal megkvetelt modon kell viselkednie. Marpedig a
tarsadalom is az allando Igges erzetet tartja Ienn bennnk. Minthogy megvan a maga sajatos termeszete, es ez
mas, mint a mi egyeni termeszetnk, a celjai is sajatosak: de mivel ezeket csak a mi kzvetitesnkkel erheti el,
parancsolo jelleggel kveteli kzremkdesnket. Megkveteli tlnk, hogy Ieledkezznk meg nnn
erdekeinkrl es legynk a szolgaloi; korlatoz, es mindenIajta lemondasra es aldozatra kenyszerit bennnket,
mert anelkl lehetetlen lenne a tarsadalmi elet. Ily modon minden pillanatban olyan viselkedesi es gondolkodasi
szabalyoknak kell alavetnnk magunkat, amelyeket nem mi hoztunk letre es nem mi akartunk, s amelyek
nemegyszer legalapvetbb hajlamainkkal es sztneinkkel ellenkeznek.
Mindamellett ha a tarsadalom ezeket az engedmenyeket es aldozatokat csak anyagi kenyszerrel erne el, akkor
legIeljebb egy olyan Iizikai er kepzetet kelthetne bennnk, amelynek szksegbl kell engedni, nem pedig
moralis hatalomet, amelyet minden vallas imad. Valojaban azonban a tudat Iltt gyakorolt hatalma sokkal
kevesbe a kivaltsagakent meglev Iizikai Ilenyebl, mintsem a raruhazott moralis tekintelybl ered. Nem
pusztan azert hajlunk meg parancsai eltt, mert eleg Iegyverrel rendelkezik ellenallasunk letresehez; hanem
mindenekeltt azert, mert tenylegesen tiszteljk.
Valamely egyeni vagy kollektiv alanyra akkor mondjuk, hogy tekintelyt sugall, ha a tudatunkban rola el kepzet
olyan ervel rendelkezik, hogy az automatikusan kivalt vagy meggatol bizonyos cselekedeteket, tekintet nelkl
a: e:ek has:nos vagv karos voltara iranvulo barminem megfontolasra. Ha valakinek a neki tulajdonitott
tekintely miatt engedelmeskednk, akkor nem azert kvetjk a tanacsait, mert blcseknek tartjuk ket, hanem
azert, mert az errl a szemelyrl alkotott gondolat olyasIajta immanens pszichikai energiaval rendelkezik, amely
akaratunkat a kivant jelzett iranyba hajlitja. Tiszteletet akkor erznk, amikor ezt a bels szellemi nyomast
megtapasztaljuk magunkban. Ilyenkor nem a szamunkra elirt vagy ajanlott magatartas elnyei vagy hatranyai
birnak bennnket cselekvesre, hanem az, hogy az elirast vagy ajanlatot tev szemelyt hogyan kepzeljk el
magunknak. Ezert ltenek a parancsolatok tmr, vels Iormat, ami nem enged teret a habozasnak; mert az, aki
e parancsolatokat adja, nmaga erejenel Iogva kizar mindennem tanacskozast vagy mericskelest; a parancs
hatekonysagat abbol a szellemi allapotbol illetve annak intenzitasabol meriti, amellyel adva van szamunkra.
Ez az intenzitas eredmenyezi azt, amit erklcsi tekintelynek neveznk.
A tarsadalom altal nyomatekosan megkvetelt cselekvesi modok pedig eppen ezert viselik magukon a
megklnbztet jegyet, ami tiszteletet parancsol. Mivel kzsen dolgozodnak ki, az egyes egyeni kepzetek
klcsnsen Ielersdnek egymasban. Azok a kepzetek tehat, amelyek roluk elnek bennnk, olyan intenzitassal
rendelkeznek, amit a tisztan magan-tudatallapotok sohasem erhetnek el; megszamlalhatatlanul sok egyeni kepzet
vett reszt valamennyik megIormalasaban. A tarsadalom szol azokon a szemelyeken keresztl, akik
jelenletnkben ezeket hangoztatjak: ket hallva a tarsadalmat halljuk, s e hang sokkal nyomatekosabb, mint
amilyen egyvalaki hangja valaha is lehet.723 A tarsadalom hol elitel Iellepesevel, hol Iizikai kenyszerit
eszkzket alkalmazva, de mindig a kzs meggyzdes vakito Ienyet arasztva igen hevesen reagal a
klnallasi kiserletekre, s ezzel is hozzajarul a hatalma megersitesehez.724 Egyszoval, ha egy dologban
megallapodik a kzvelemeny, akkor az egyes szemelyekben a dologrol el kepzet olyan hatoert kap e
velemeny eredetebl, szletese krlmenyeibl kvetkezen, hogy azt meg az is aterzi, aki nem veti ala magat
neki. A kzvelemeny hajlamos minden neki ellentmondo kepzetet elnyomni, Ielreallitani; olyan cselekedeteket
kvetel, amelyek t valositjak meg, s mindezt nem Iizikai kenyszerrel vagy eIIajta kenyszer kilatasba
helyezesevel, hanem pusztan a benne lev mentalis energia kisugarzasaval. Hatekonysaga kizarolag pszichikai
tulajdonsagaibol Iakad, vagyis eppen abbol a jelbl, amirl az erklcsi tekintely ismerszik meg. A kzvelemeny,
minden dolgok legtarsadalmibbika, tehat tekintelyIorras, s meg azon is el lehet gondolkodni, hogy nem minden
tekintely a kzvelemeny gyermeke-e.725 Ez ellen azt lehet Ielhozni, hogy a tudomany elesen szemben all a
kzvelemennyel, harcol vele, kiigazitja a hibait. De e Ieladatat csak akkor lathatja el sikerrel, ha megIelel
II
130
726 Remeljk, hogy ez, es a tovabbi elemzesek veget vetnek gondolatmenetnk pontatlan ertelmezesenek, amibl mar tbb Ielreertes is
szarmazott. Minthogy mi a kenyszeritest olyan klso fegvnek tekintjk, amelynek alapjan a tarsadalmi tenyek Ielismerhetk es az egyeni
pszichologiai tenyektl megklnbztethetk, tbben ugy gondoltak, hogy szerintnk a Iizikai kenyszer kepezi a tarsadalmi elet lenyeget.
Valojaban azonban mindig is ugy gondoltuk, hogy a Iizikai kenyszerben anyagszeren, nyilvanvalo modon egy mely, bels, teljesseggel
gondolati teny nyilvanul meg: a: erklcsi tekintelv. A szociologiai kerdes az ha egyaltalan lehet azt mondani, hogy a szociologianak van
egv kerdese , hogy a kls kenyszer Iormain keresztl mikent talalhatok meg a nekik megIelel erklcsi tekintelyek, s hogy ezek milyen
okokbol alakultak ki. Jelen munkankban klnsen az erdekel bennnket, hogy milyen sajatos Iormaban szletett meg es mibl alakult
ilyenne a minden vallasi tenyben benne rejl sajatos tekintelyIajta. Kesbb meg latni Iogjuk, hogy bar a tarsadalmi nyomast a szociologiai
jelensegek egyik megklnbztet jegyenek tekintjk, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ez lenne az egyetlen ilyen jegy. A kollektiv elet
egyik-masik aspektusara is ra Iogunk mutatni, amelyek az elzvel csaknem szemben allnak, de nem kevesbe valosagosak (lasd ... o.).
727 Ami termeszetesen nem azt jelenti, hogy a kollektiv tudatnak ne volnanak speciIikus vonasai (errl lasd ,Representations individuelles
et representations collectives' |,Egyeni kepzetek kollektiv kepzetek'|, in: Revue Metaphvsique et de Morale, 1898, 273. skk.).
728 Ezt bizonyitja, hogy kesbb, amikor a kollektiv lelkesles heveben hozott elvi dnteseket jogi Iormaba kellett nteni, milyen hosszan es
szenvedelyesen vitatkoztak. A papsag es a nemesseg soraibol is tbben ,a lova tettek ejszakajanak' neveztek e hires gylest, masok pedig
Rivarollal az elkn ,a tulajdon Szent Bertalan-ejekent' emlegettek (lasd STOLL: Suggestion und Hvpnotismus in der Jlkerpsvchologie,
2. kiad., 618.).
tekintelye van, azt viszont megint csak a kzvelemenybl meritheti. Ha egy nepnek nincs hite a tudomanyban,
akkor a tudomany egyetlen eredmenye sem lesz hatassal a szellemekre. Meg ma is elIordul, hogy ha a
tudomany valamely nagyon ers kzvelemeny-aramlattal szegl szembe, elveszitheti hitelet.726
Mivel a tarsadalmi nyomas mentalis uton Iejti ki hatasat, ohatatlanul arra a gondolatra vezette az embert, hogy
van rajta kivl egy vagy tbb olyan egyszerre moralis es Iizikai hatalom, amelytl Igg. Ezeket a hatalmakat
reszben nyilvan nmagan kivl allonak kepzelte el, hiszen parancsololag szolnak hozza, s olykor azt kvetelik
tle, hogy tegyen erszakot legtermeszetesebb hajlamain. Ha persze azonnal rajtt volna, hogy a ra nehezed
nyomas a tarsadalombol szarmazik, akkor nem bajlodott volna mitologiai magyarazatokkal. De a tarsadalom
tevekenysege olyan krlmenyes es homalyos utakat kvet, olyan bonyolult Iizikai mechanizmusokat alkalmaz,
hogy az atlagmegIigyel nem veheti eszre, honnan ered. Amig ezt meg nem tanulja a tudomany elemzeseibl,
addig csak azt erzi, hogy mozgatjak, azt viszont nem, hogy ki mozgatja. Kenytelen volt hat a sajat szakallara
Ielepiteni maganak azon hatalmak Iogalmat, amelyekkel erzese szerint kapcsolatban allt, s ebbl mar mi is
sejthetjk, hogyan jutott oda, hogy ezeket az erket gondolatilag atalakitsa, es olyan Iormaban kepzelje el
maganak, amely teljesen idegen ezektl az erktl.
De az isten nemcsak tekintely, amitl Iggnk, hanem er is, amelyre tamaszkodunk. Aki az istenenek
engedelmeskedik, az ugy hiszi, hogy isten vele van, s ezert bizakodva, tbbletenergiaval tekint a vilagba.
Ugyanigy a tarsadalom sem csak oly modon hat rank, hogy aldozatokat es lemondasokat kvetel tlnk. Mert a
kollektiv er nem teljesen klsdleges a szamunkra; nemcsak kivlrl mozgat bennnket, hanem mivel a
tarsadalom csak az egyeni tudatokban es azok altal tud mkdni727 szksegkeppen belenk hatol, es bennnk
szervezdik; ily modon lenynk szerves resze lesz, s ezaltal emeli Il es teszi naggya.
Bizonyos krlmenyek kztt ez az ert ado, eltet hatas klnsen nyilvanvalo. Olyan gylesen, amit kzs
szenvedely hevit, olyan erzesekre es tettekre lesznk kepesek, melyekre amugy, csak sajat ernkre hagyatkozva
keptelenek lennenk; amikor pedig a gyles Ieloszlik es magunkra maradunk, visszaesnk szokasos szintnkre, s
csak akkor merjk Il, hogy magunkhoz kepest micsoda magaslatokba emelkedtnk. Szamtalan esetet ismer
erre a trtenelem. Eleg, ha csak az augusztus 4-i ejszakara gondolunk, amikor a nemzetgyles olyan
nIelaldozasra es nmegtagadasra szanta el magat hirtelen, amelyre elz nap meg egyetlen tagja sem volt
hajlando, s amelyen masnap annal jobban csodalkozott.728 Ezert gyel ra minden politikai, gazdasagi vagy
Ielekezeti tarsulas, hogy idrl idre gylest kezdemenyezzen, amelyen a tagok kzsen tett hitvallassal szitjak
ujra kzs hitk tzet. Azon erzesek megersitesere, amelyek magukra hagyatva elhalvanyulnanak, elegend
egybegyjteni es egymassal szorosabb, aktivabb kapcsolatba hozni ezen erzesek hordozoit. Ez szolgal
magyarazattal arra, hogy miert viselkedik oly sajatosan az, aki a tmeghez beszel, mar ha egyaltalan sikerl
szellemi kzssegre lepnie vele. Nyelvezete ilyenkor ekesszolo lesz, ami szokvanyos krlmenyek kzt
nevetseges lenne; gesztusaiban van valami uralkodoi; gondolkodasa trelmetlenne valik, s mindenIele
tulzasokra ragadtatja magat. Ugy erzi ugyanis, hogy mintegy tulburjanzik benne az er, kidagad belle, es ki
akar trni; olykor az a benyomasa, hogy valamely erklcsi hatalom szallja meg, amely t magat is meghaladja, s
amelynek csak a tolmacsa. Errl ismerszik meg az, amit gyakran a szonoki ihlet demonanak neveznek.
Marpedig ez a kiveteles ermegnvekedes nagyon is valosagos: a szonok eppenseggel attol a tmegtl kapja,
amelyhez beszel. A beszede altal keltett erzesek megsokszorozodva, Ielersitve ternek vissza hozza, s annal
II
131
729 Lasd STOLL: i. m. 353. skk.
730 Uo. 619, 635. o.
731 Uo. 622. skk.
732 Ugyanezek a hatasok Ielelmet is kelthetnek, a banatot is ersithetik. Mint majd meglatjuk, ezek az erzesek a vallasi elet egy masik
oldalanak Ielelnek meg (lasd III. knyv, V. Iej.).
733 Ez a tarsadalomnak az a bizonyos masik oldala: a tarsadalom nemcsak parancsolokent, hanem egyszersmind josagoskent, joindulatukent
tnik Iel elttnk. Uralkodik rajtunk, es tamogat. A tarsadalmi tenyt megis azert inkabb ezen els jellegzetessege alapjan deIinialtuk, mert
knnyebben megIigyelhet: ugyanis kls, lathato jegyekben nyilvanul meg; de esznkbe sem jutott, hogy tagadjuk a masikat. Lasd Regles
de la methode sociologique |magyarul: A s:ociologia mods:ertani s:abalvai|, a 2. kiadashoz irt elszo, XX. o., 1. labj.
jobban megersitik az sajat erzeset is. Az altala Ielkorbacsolt szenvedelyek energiaja visszahat ra es emeli
elettonusat. Mar nem egy szimpla egyen beszel, hanem maga a testet lttt, megszemelyesitett tmeg.
Ezen atmeneti allapotokon kivl vannak hosszabb idszakok is, amelyekben a tarsadalom megersit beIolyasa
kvetkezetesebben, st gyakran Ielvillanyozoan ervenyesl. Vannak olyan trtenelmi periodusok, amikor
valamely nagy, kollektiv megrazkodtatas hatasara a tarsadalmi erintkezes gyakoribba es elenkebbe valik. Az
egyenek keresik egymas tarsasagat, tbbszr jnnek ssze. Ez altalanos pezsgest von maga utan, ami a
Iorradalmi vagy teremt korszakokra jellemz. E IelIokozott aktivitas eredmenyekeppen az egyeni erk is
nagyobb sztnzest kapnak. Az emberek tbbet es maskeppen elnek, mint a normalis idkben. A valtozas nem
csak arnyalatnyi vagy Iokozatnyi: masok lesznek tle az emberek. Az ket mozgato szenvedelyek olyannyira
IelIokozodnak, hogy csak vad, Iekeveszett tettekben eleglhetnek ki: emberIeletti hsiessegben vagy barbar
verengzesben. Ez magyarazza peldaul a keresztes hadjaratokat,729 vagy a Irancia Iorradalom megannyi Iennklt
vagy verengz jelenetet.730 Az altalanos Ielbuzdulasban a leghetkznapibb vagy legartalmatlanabb nyarspolgar
egyszer csak hsse vagy hoherra alakul.731 S hogy itt ugyanazon lelki Iolyamatokrol van szo, amelyek a vallas
alapjait is jelentik, azt mi sem bizonyitja jobban, mint hogy maguk a cselekv szemelyek is gyakran kiIejezetten
vallasi alakban kepzeltek el maguknak a nyomast, amelynek ekkeppen engedtek. A keresztesek ott ereztek
maguk mellett Istent, s hallottak szavat, amint a SzentIld meghoditasara sarkallja ket; Jeanne d`Arc egi
szozatnak velt engedelmeskedni.732
De a tarsadalom sztkel hatasa nemcsak kiveteles krlmenyek kzt erezhet; ugyszolvan nincs olyan
pillanat az eletnkben, amikor ne kapnank kivlrl valamiIele energiatbbletet. Aki a dolgat teszi, az
mindenIajta modon megersitest talal tarsai rokonszenveben, megbecsleseben, szereteteben, bar tbbnyire nem
is tudatosul benne, hogy ez milyen nagy tamogatast jelent neki. Amit a tarsadalom erez iranta, az az nerzetet
nveli. Mivel sszhangban van kortarsaival, tbb nbizalommal, batorsaggal, mereszseggel cselekszik; amikent
a hiv is, amikor istene joindulatu tekintetet veli erezni magan. Ez tartja Ienn moralis lenynket. Minthogy ez
szamtalan kls krlmenytl Igg, aszerint hogy mennyire aktiv a kapcsolatunk a krnyezetnkben lev
tarsadalmi csoportokkal, s hogy melyek ezek a csoportok, ohatatlanul erezzk, hogy ez a moralis tonus kls
oktol Igg; csak arra nem jvnk ra, hogy hol van ez az ok, es mi is valojaban. Ezert aztan tbbnyire olyan
moralis hatalom alakjaban gondoljuk el, amely bar bensnkbl Iakad, mast kepvisel, mint amik mi vagyunk: ez
az erklcsi tudat, amelyrl egyebkent az atlagember mindig is csak vallasi szimbolumok segitsegevel tudott
valamennyire is elklnithet kepzetet alkotni.
Ezen szabad allapotban leledz, erinket Iolyvast megujito erkn kivl ott vannak meg azok is, amelyek az
altalunk hasznalt mindenIele technikakban es tradiciokban rgzltek. Olyan nyelvet beszelnk, amit nem
magunk csinaltunk; olyan szerszamokat hasznalunk, amelyeket nem mi talaltunk Il; olyan jogokra
hivatkozunk, amelyeket nem mi alkottunk; minden generacio egesz tarhazat kapja az olyan ismereteknek,
amelyeket nem maga gyjttt ssze stb. A tarsadalomnak ksznhetjk e klnbz civilizacios javakat, s bar
altalaban nem latjuk, honnan kapjuk, annyit azert tudunk, hogy nem mi magunk hoztuk letre ket. Pedig ezek
adjak meg az embernek az sszes tbbi lenytl t megklnbztet szemelyes arculatat; az ember csak azert
ember, mert civilizalt. Nem maradhatott tehat mentes az alol az erzes alol, hogy leteznek rajta kivli hatookok,
amelyeknek termeszete jellegzetessegeit ksznheti: nevezetesen olyan joindulatu hatalmak, melyek tamogatjak,
vedelmezik, es kivaltsagos sorsot biztositanak neki. E hatalmakat pedig szksegkeppen a nekik tulajdonitott
javak ertekenek megIelel tekintellyel ruhazta Iel.733
Ugy tnik tehat szamunkra, hogy parancsolo es segit, magasztos es josagos erk vesznek bennnket krl es
allnak kapcsolatban velnk. S minthogy olyan nyomast gyakorolnak rank, amelynek tudataban vagyunk,
kenytelenek vagyunk magunkon kivlre helyezni ket, mikent azt erzeteink objektiv okaival is tesszk.
II
132
734 CONDRINGTON: The Melanesians, 50, 103, 120. o. Egyebkent ugy tartjak, hogy a polineziai nyelvekben a ,mana' szo eredetileg
tekintelyt jelentett (lasd TREGAR: Maori Comparative Dictionarv, ,Mana' cimszo).
735 Lasd Albert MATHIEZ: Les Origines des cultes revolutionnaires (17891792).
736 Uo. 24. o.
737 Uo. 29, 32. o.
738 Uo. 30. o.
739 Uo. 46. o.
740 Lasd MATHIEZ: La Theophilanthropie et le culte decadaire, 36. o.
MasIell azonban az altaluk keltett erzesek mas termeszetek, mint amilyenek az erzekelhet kis dolgokkal
kapcsolatban ebrednek bennnk. Amig ezek csak a szokvanyos tapasztalasban megnyilatkozo empirikus
jellegkre korlatozodnak, amig a vallasi kepzelet nem alakitja at ket, addig semmi olyasmit nem erznk
irantuk, ami a tiszteletre hasonlit, s maguk sem rendelkeznek semmi olyasmivel, amivel minket nnnmagunk
Ile tudnanak emelni. Ilyenkor tehat egeszen masIele kepzeteink vannak roluk, mint amiket a kollektiv
beIolyasok szolgaltatnak. Tudatunkban e klnbz kepzetek klnbz mentalis allapotoknak Ielelnek meg, s
ezek ket jol elklnl krt kepeznek, amikent a hozzajuk kapcsolodo ketIajta eletIorma is elklnl.
Kvetkezeskeppen az a benyomasunk alakul ki, hogy ket klnbz, egymastol elklnl valosaggal vagyunk
kapcsolatban, amelyek kzt vilagos valasztovonal huzodik: egyIell a proIan, masIell a szent dolgok vilagaval.
Egyebkent ugy a jelenben, mint a trtenelemben is, a tarsadalom lepten-nyomon szent dolgokat kreal. Ha
beleszeret egy emberbe, ha benne veli IelIedezni legIbb trekveseit, es kepesnek gondolja ezek kielegitesere,
maris paratlannak kialtja ki, s mintegy istenne teszi. A kzvelekedes olyasIajta meltosaggal ruhazza Il, mint
ami az isteneknek jar. Ez trtent megannyi uralkodoval, akikben hitt a szazad: istenne ugyan nem tettek ket, de
legalabbis az istenseg kzvetlen kepviseljet lattak bennk. S hogy a tarsadalom egymaga vegzi el e
Ielmagasztalasokat, azt mi sem bizonyitja jobban, minthogy nemegyszer olyan embereket is Ielszentelt ily
modon, akiknek pedig szemelyes erdemeik alapjan erre egyaltalan nem lett volna joguk. Egyebirant a magas
tarsadalmi allasu emberek altal keltett puszta hodolat nem mas termeszet, mint a vallasos tisztelet. Ugyanazok
a mozdulatok Iejezik ki: a magas rangu szemely krl tavolsagot tartunk; csak ovatosan kzelitjk meg; a vele
valo beszelgetes soran mas nyelvet hasznalunk, mashogy gesztikulalunk, mint az egyszer halandokkal. Az
ilyenkor Iellep erzes annyira kzeli rokona a vallasos erzletnek, hogy sok nep ssze is keverte a kettt. A
hercegeket, nemeseket, politikai vezetket vez megbecslest azzal magyaraztak, hogy szent jelleget
tulajdonitottak nekik. Melaneziaban es Polineziaban peldaul azt mondjak a beIolyasos emberrl, hogy
manajavan, s beIolyasat ennek a mananak tulajdonitjak.734 Pedig helyzetet nyilvanvaloan annak ksznheti,
hogy a kzvelemeny Iontosnak tekinti. Tehat a kzvelemeny altal szolgaltatott erklcsi tekintelynek, illetve a
szent dolgokra ruhazott erklcsi hatalomnak alapjaban veve ugyanaz az eredete, es ugyanazon elemekbl is all.
Ezert lehetseges, hogy egyazon szo jelli mindkettt.
A tarsadalom az emberekhez hasonloan dolgokat, nevezetesen eszmeket is Ielszentelhet. Ha egy nep
egynteten oszt egy hiedelmet, akkor a Ientebb kiIejtett okoknal Iogva nem szabad hozzanyulni, azaz nem
szabad tagadni vagy vitatni azt. Marpedig a kritika tilalma is csak olyan tilalom, mint a tbbi, s azt bizonyitja,
hogy valami szent dologgal allunk szemben. Meg ma is, barmilyen szabadsagot engedelyeznk is egymasnak,
ha valaki teljes mertekben tagadna a haladast, ha sarba tiporna azt az embereszmenyt, amelyhez a modern
tarsadalmak ktdnek, akkor szentsegtrest kvetne el. Legalabbis egy olyan elv van, amelyet meg a
velemenyszabadsagba leginkabb szerelmes nepek is vitan Iell allonak tekintenek, s ezert mintegy
erinthetetlennek, azaz szentnek tartanak: ez pedig maganak a velemenyszabadsagnak az elve.
Soha olyan jol nem mutatkozott meg a tarsadalom istenne emel vagy istenteremt kepessege, mint a
Forradalom els eveiben. A mindenkit magaval ragado lelkesltseg lazaban a kzvelemeny a legtisztabban
vilagi dolgokat valtoztatta at ekkor szentte: a Hazat, a Szabadsagot, az Eszt.735 AlakuloIelben volt egy vallas is,
amelynek megvolt a maga dogmaja,736 megvoltak a maga szimbolumai,737 oltarai738 es nnepei.739 Ezen
spontan trekveseket igyekezett aztan hivatalosan is kielegiteni az Esz es a LegIelsbb Leny kultusza. Igaz, ez a
vallasi ujitas elenyesz ideig tartott. De csak azert, mert a hazaIias lelkesedes, amely kezdetben magaval ragadta
a tmegeket, idvel maga is alabbhagyott.740 Az ok eltnt, a hatas sem maradhatott Inn. De barmilyen rvid
ideig tartott is e kiserlet, szociologiai jelentsege megmarad. Lattunk egy olyan esetet, melyben a tarsadalom es
legIontosabb eszmei kzvetlenl, mindenIajta atalakulas nelkl valodi kultusz targyai lettek.
II
133
741 Lasd SPENCER GILLEN, North. Tr., 33. o.
742 Vannak olyan szertartasok is, nevezetesen a beavatasi ceremoniak, amelyekre idegen trzsbelieket is meghivnak. zenetek es
zenetvivk egesz rendszere biztositja az ilyesIele meghivasokat, amelyek nelkl elkepzelhetetlenek a nagy nnepi pillanatok (lasd
HOWITT: ,Notes on Australian Message-Sticks and Messengers', J.A.I., 1889; Nat. Tr., 83, 678691. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr.).
743 A korrobori abban klnbzik a kimondottan vallasi szertartastol, hogy nk es nem-beavatottak is reszt vehetnek rajta. De bar e ketIajta
kollektiv jelenseget meg kell klnbztetni egymastol, szoros rokonsag all Ienn kztk. Kesbb meg alkalmunk lesz visszaterni e
rokonsagra s majd akkor Iejtjk ki reszletesebben.
744 Kiveve a nagy hajtovadaszatokat.
745 ,The peaceIul monotony oI this part oI his liIe' mondja Spencer es Gillen (North. Tr., 33. o.).
746 HOWITT, Nat. Tr., 683. o. Trtenetesen erre a jelenetre akkor kerlt sor, amikor egy idegen csoporthoz kldtt kvetseg kedvez
eredmennyel tert vissza a taborba. V. BROUGH SMYTH, i. m. I. 138. o.; SCHULZE: i. m. 222. o.
E tenyekbl mar sejthet, mikent kelthette tagjaiban a klan azt a gondolatot, hogy vannak rajtuk kivl olyan
erk, amelyek uraljak, de egyszersmind tamogatjak is ket, egyszoval vegl is vallasi erk: ugyanis nincs meg
egy olyan tarsadalom, amellyel a primitiv ember a klannal kzvetlenebb es szorosabb egysegben elne. A
trzzsel valo kapcsolata mar sokkal lazabb, kevesbe erezhet. Nyilvan nem idegen tle a trzs sem, de a maga
klanjabeliekkel van a legtbb kzs dolga; ennek a csoportnak a hatasat erzi a legkzvetlenebbl; tehat inkabb
ennek kellett vallasi szimbolumokban kiIejezve megjelennie eltte.
Ez az els magyarazat azonban tul altalanos, mivel egyarant iranyul valamennyi tarsadalom-, s igy valamennyi
vallasIajtara. Probaljuk meg tehat pontosabban meghatarozni, milyen sajatos Iormat lt e kollektiv hatas a
klanban, majd hogyan ebreszti Iel a szentseg erzetet. Sehol mashol nem Iigyelhet meg jobban, sehol mashol
nem olyan nyilvanvalo az eredmenye.
7.1.3. III
Az ausztral tarsadalmak elete ket Iazis kzt valtakozik.741 Idnkent a nepesseg kis csoportokra oszlik, s e
csoportok egymastol Iggetlenl vegzik a dolgukat; minden csalad eli a maga eletet, vadaszik, halaszik,
gyjtget, egyszoval a rendelkezesere allo eszkzkkel biztositja maganak a szkseges taplalekot. Idnkent
viszont, meghatarozott idre, ami nehany naptol tbb honapig is terjedhet, a nepesseg meghatarozott pontokra
koncentralodik, srsdik ssze. Ez olyankor trtenik meg, amikor egy klant vagy a trzs egy reszet742 gylesre
hivjak ssze, s ez alkalombol valami vallasi szertartast vegeznek, vagy az etnograIiaban bevett kiIejezessel
elve korroborit tartanak.743
E ket Iazis a lehet legnagyobb ellentetben all egymassal. Az elsben a gazdasagi tevekenyseg a tulnyomo; ez a
Iazis altalaban meglehetsen mersekelt intenzitasu. A taplalkozashoz szkseges magvak vagy Ivek
gyjtgetese, a vadaszat vagy a halaszat nem olyan tevekenysegek, amelyek heves erzelmeket gerjesztenek.744
A tarsadalom szetszortsaga vegkepp egyhanguva, bagyadtta, szrkeve teszi az eletet.745 Ha azonban korrobori
van, akkor minden megvaltozik. Minthogy a primitiv ember az eszevel es az akarataval csak tkeletlenl
kontrollalja az erzelmeit, knnyen elveszti nuralmat. Barmely jelentsebb esemeny azonnal kihozza a sodrabol.
Jo hirt kap? Ugral rmeben. Ellenkez esetben ssze-vissza Iutkarozik, mint egy bolond, kiabal, vlt, port
szor minden iranyba, harapdalja magat, dhsen hadonaszik a Iegyvereivel stb.746 De mar pusztan a sokasag is
klnsen ers izgatoszerkent hat ra. Ha sszegylnek az emberek, kzeledeskbl elektromossagIele
keletkezik, melytl hamarosan rendkivl IelIokozott allapotba kerlnek. A kiIejezesre juto erzelmek ellenallas
nelkl Ilersdnek a kls hatasokra nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a masikban. A kezd
impulzus ily modon valamennyi visszaverdesre egyre ersdik, mint ahogy a lavina is egyre dagad, ahogy
megy leIele. S mivel az eIIajta heves, szabadjara engedett szenvedelyeknek Ielszinre kell trnik, mindenki
vadul hadonaszik, kiabal, ordit, s Ilsiketiten zajong, amivel csak meg jobban Iokozza az ezaltal
megnyilvanulo lelki allapotot. De mivel a kollektiv erzest csak ugy lehet kollektiv modon kiIejezni, ha bizonyos
rend hangolja ssze az egyttes mozgast, a mozdulatok s a hangok maguktol egyre ritmikusabbak es
szabalyozottabbak lesznek; a zajongas eneklesbe, tancba csap at. A szabalyossag azonban mit sem vesz el a
termeszetes vadsagbol; a szabalyozott tombolas is tombolas. Az emberi hang mar nem is elegend; mesterseges
modon is ersitik a hatasat: egymashoz csapkodjak a bumerangokat, prgetik a bull-roarereket. Ezek az
eszkzk, amelyeket Ausztraliaban csaknem minden vallasi szertartason hasznalnak, valoszinleg arra
szolgaltak, hogy megIelel modon adjak vissza az aterzett izgalmat. De mikzben atadjak, tovabb is ersitik. A
IelIorrosodott hangulatban elkepeszt cselekedetekre vetemednek. A szenvedelyek tombolasat mar semmi sem
III
134
747 Lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 9697. o., North. Tr., 137. o.; BROUGH SMYTH, II. 319. o. Ez a ritualis promiszkuitas a
beavatasi szertartasok idejen Iigyelhet meg (SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 267, 381. o.; HOWITT, Nat. Tr., 657. o.) es a totemisztikus
szertartasokon (SPENCER GILLEN, North. Tr., 214, 237, 298. o.). Ez utobbiak soran a szokasos exogam szabalyokat hagjak at.
Mindazonaltal az arandaknal az apa es lanya, a Iiu es anyja, a Iiu- es a lanytestver kzti egyeslesek (vagyis amikor verrokonsagi
kapcsolatrol van szo) tovabbra is tilosak (Nat. Tr., 9697. o.).
748 HOWITT, Nat. Tr., 535, 545. o. E jelenseg rendkivl altalanos.
749 Ezek az asszonyok maguk is kingillik voltak, kvetkezeskeppen az egyeslesek athagtak az exogamia szabalyat.
750 North. Tr., 237. o.
751 North. Tr., 391. o. A vallasi szertartasokon zajlo hasonlo kollektiv tombolasokra tovabbi peldakat talalunk: Nat. Tr., 244246, 365366,
364, 509510. o. (ez utobbira egy temetesi rituson kerlt sor); v. North. Tr., 213, 351. o.
Iekezheti meg. Az emberek olyannyira kivl kerlnek szokasos eletkrlmenyeiken, es ennek annyira tudataban
is vannak, hogy mintegy szkseget erzik, hogy a szokasos erklcsn is tul Ile emelkedjenek. FerIiak es nk
a szokasos nemi erintkezes szabalyait Ielresprve kzslnek. A IerIiak kicserelik egymas kzt a Ielesegeiket.
Neha meg olyan verIertz egyeslesek is bntetlenl megtrtenhetnek mindenki szeme lattara, amelyeket
normalis idben Irtelmesnek tartanak, es szigoruan elitelnek.747 Ha ehhez hozzavesszk, hogy ezek a
szertartasok altalaban ejszaka Iolynak, a stetben, amit csak itt-ott vilagit meg a tz Ienye, knny elkepzelni,
milyen hatast gyakorolnak az eIIele jelenetek a resztvevk szellemere. A testi es lelki elet oly heves izgalomba
kerl, hogy tartosan nem is lehet elviselni. A Iszerepl vegl is kimerlten a Ildre rogy.748
Kvetkezzek e szksegkeppen sematikus kepet kiegeszitend meg nehany jelenet ismertetese, amelyet
Spencertl es Gillentl vesznk at.
A waramangaknal az egyik legIontosabb vallasi nnepseg a Wollunqua-kigyo krl zajlik. Ez egy tbb napig
tarto szertartassor; a negyedik napon kerl sor a most ismertetend szertartasra.
A waramangaknal szokasos szertartasrendnek megIelelen ket Iratria kepviseli vesznek reszt benne: az els
Iratria szertartasvezetkent, a masik elkeszitkent illetve resztvevkent. Csak az uluuru-Iratria tagjai vezethetik
a ritust; viszont a kingilli-Iratria tagjainak kell Ieldiszitenik a szereplket, elkeszitenik a terepet, az
eszkzket, s k tltik be a gylekezet szerepet. E minsegkben meg a szertartas kezdete eltt vizes homokbol
egy halmocskat emelnek, amelyre vrs tollpihebl kirakjak a Wollunqua-kigyo abrajat. A szo soros ertelmeben
vett szertartas, amelyen Spencer es Gillen reszt vett, csak stetedes utan kezddtt. Tiz-tizenegy ora tajban
megjttek az uluuruk meg a kingillik; leltek a halomra es enekelni kezdtek. Valamennyien nyilvanvaloan ers
izgalmi allapotban voltak (,everv one was evidentlv verv excited'). Kicsivel kesbb az uluuruk elmentek az
asszonyaikert, es atadtak ket a kingilliknek,749 akik kzsltek velk. Ekkor Irissen beavatott Iiatalembereket
bocsatottak maguk kze, s reszletesen elmagyaraztak nekik az egesz szertartast, majd hajnali haromig Iolyt
tovabb az enekles. Ekkor kvetkezett egy Iekevesztett es valoban vad jelenet (,a scene of the wildest
excitement'). Mikzben a szanaszet meggyujtott tzek Ienyeben elesen Ieherlettek a gumiIak a stetl hatter
eltt, az uluuruk egymas mge terdeltek, majd kezket a combjukra helyezve, egy emberkent Ielugralva
krbegettek a halmot. Kzben jobbra-balra hajlongtak, es minden egyes ugrasra vadul Ielvltttek: Yrrsh'
Yrrsh' Yrrsh' Kzben a kingillik igen izgatottan csattogtattak a bumerangjaikat, vezetjk pedig meg
izgatottabb volt, mint a tarsai. Miutan az uluuruk terdelve ketszer krbeugraltak a halmot, leltek, es megint
enekelni kezdtek; idnkent alabbhagyott az enekles, majd hirtelen ujrakezddtt. Amikor hajnalodni kezdett,
mindnyajan talpra ugrottak; a kialudt tzeket ujraelesztettek, majd az uluuruk mikzben krlttk ott
tolongtak a kingillik dhdten nekiestek a halomnak, es bumeranggal, landzsaval, botokkal nehany perc alatt
szetvertek. Majd a tzek kialudtak, es mely csend telepedett a tajra.750
Ugyanezek a megIigyelk meg vadabb jelenetnek is szemtanui voltak a waramangaknal a tz szertartasan.
Elzleg mar napszallta ota mindenIele krmenetek, tancok es eneklesek zajlottak IaklyaIenynel; egyre izzobb
lett a hangulat. Egy adott pillanatban tizenket resztvev egy-egy eg IaklyaIelet Iogott a kezebe, egyikk pedig e
Iaklyat landzsakent maga ele szegezve nekirontott egy csoportnak. Amazok botokkal es landzsakkal vedekeztek.
Szabalyszer tkzet alakult ki. Mindenki ssze-vissza ugralt, hajladozott, vadul vltztt; sercegve csaptak le
a Iaklyak a Iejekre, testekre, hatalmas szikraest szorva. ,A langolo Iaklyak Istje, a szikraes, a tancolo,
vltz sokasag irja Spencer es Gillen , az egesz jelenet olyan elkepeszten vad volt, hogy arrol szavakkal
Iogalmat adni sem lehet.'751
III
135
Knnyen erthet, hogy ilyen egzaltalt allapotban az ember nem ismer magara. Mivel egy kls hatalomIele
keriti hatalmaba es sodorja magaval, amelynek hatasara maskeppen gondolkodik es cselekszik, mint normalis
krlmenyek kzt, termeszetesen ugy erzi, hogy mar nem nmaga. Ugy tnik neki, hogy mas ember lett:
maskaraja, az arcat takaro maszkIele inkabb csak megjeleniti anyagszeren a bensejeben Iolyo atalakulast,
magahoz az atalakulashoz kevesbe jarul hozza. De mivel ugyanakkor sszes tarsa ugyanilyen atalakulast erez
magaban, es ugyanugy viselkedik: kiabalassal es vad mozdulatokkal Iejezi ki az erzelmeit, minden azt sugallja
krltte, hogy valoban egy klns vilagba kerlt, amely egeszen masIele, mint amiben altalaban el, hogy ezt
kivetelesen intenziv erk nepesitik be, amelyek megszalljak es atIormaljak a lenyet. EIIele tapasztalatok Ileg
ha heteken at naponta ismetldnek hogy is ne gyznek meg arrol, hogy valoban letezik ket homlokegyenest
ellenkez, egymassal ssze sem hasonlithato vilag? Az egyikben bagyadtan tengeti mindennapi eletet; a
masikba viszont csak ugy lephet be, ha azonnal nem mindennapi hatalmakkal lep erintkezesbe, amelyek az
rjngesig Ielvillanyozzak. Az els a proIan, a masodik a szent dolgok vilaga.
A jelek szerint ebben a Ielajzott tarsadalmi kzegben, magaban ebben a Iorrongasban szlethetett meg a vallasi
gondolat. S hogy valoban ez lehet az eredete, azt az latszik megersiteni, hogy Ausztraliaban a kimondottan
vallasi tevekenyseg csaknem teljesen azokra az idszakokra sszpontosul, amikor az eIIele gylesek Iolynak.
Igaz, nincs olyan nep, amelynel a nagy kultikus nnepsegek ne volnanak valamennyire periodikusak; de a
Iejlettebb tarsadalmakban ugyszolvan nem mulik el ugy nap, hogy ne Iordulnanak istenhez valamiIele ritualis
adomannyal. Ausztraliaban viszont a klan- es trzsi nnepeken kivl csaknem az egesz idt vilagi es proIan
tevekenysegek tltik ki. Nyilvan vannak olyan tilalmak, amelyeket meg ezen idlegesen aktiv idszakokban is
be kell tartani, es be is tartjak ket; soha nem szabad meglni vagy szabadon Iogyasztani a totemallatot,
legalabbis ott, ahol a tilalom megrizte eredeti szigorat; de ilyenkor semmiIele pozitiv ritus, semmi jelents
szertartas nincs. Az ausztral ember vallasi eleteben tehat ket Iazis valtakozik, a teljes atonia es a
hiperizgatottsag, s a tarsadalmi elet is ugyanebben a ritmusban ingadozik. Ez nyilvanvalova teszi a kett kzti
kapcsolatot, mig a civilizaltabb nepeknel a kett viszonylagos Iolyamatossaga e kapcsolatot reszben elIedi.
Felmerl a kerdes, nem volt-e szksegszer ez az eles ellentet akkor, amikor a szentseg szletben lev erzeset
kellett ervenyre juttatni. A meghatarozott idben trten sszegylekezessel a kollektiv elet ugyanis maximalis
intenzitast es hatekonysagot erhetett el, s ily modon jobban atereztette az emberrel, hogy ketts eletet el, es hogy
a termeszete is ketts.
A magyarazat azonban meg nem teljes. Azt mar megmutattuk, hogy a klan a tagokra gyakorolt hatasanal
Iogva mikepp ebreszti Iel bennk a rajtuk uralkodo es ket magasba emel kls erk gondolatat; de ra kell
meg jnnnk, miert gondoljak el ezeket az erket a totem Iajanak Iormajaban, vagyis allat- vagy nvenyalakban.
Azert, mert ez az allat vagy nveny adott nevet a klannak, es szolgal emblemajaul. Ismert trveny ugyanis, hogy
ha egy dolog erzelmeket kelt bennnk, akkor ezek az erzelmek spontan modon atterjednek a dolgot megjelenit
szimbolumra is. Szamunkra a Iekete a gyasz jele; ezert szomoru erzeseket es gondolatokat sugall neknk. Ez az
erzelematvitel egyszeren annak ksznhet, hogy a dolognak illetve szimbolumanak a gondolata szorosan
sszekapcsolodik tudatunkban: ennek eredmenyekeppen az egyik altal Ielkeltett erzelmek atterjednek a masikra.
Ez az erzelemattevdes, amely valamilyen Iokon mindig lezajlik, sokkal teljesebb es hangsulyosabb olyankor,
amikor a szimbolum valami egyszer, meghatarozott, knnyen abrazolhato dolog, mig a dolgot magat
kiterjedese, alkotoreszeinek szama, Ielepitesenek bonyolultsaga miatt nehez gondolatilag atIogni. Mert egy
absztrakt entitasban, amit csak nagy nehezen es akkor is csak homalyosan tudunk elkepzelni magunknak,
aligha vagyunk kepesek eIIele ers erzelmek Iorrasat latni. Csak akkor tudjuk megmagyarazni magunknak, ha
valami konkret targyhoz ktjk, amelynek valosagat elenken ateljk. Ha tehat maga a dolog nem Ielel meg
ennek a Ieltetelnek, akkor nem szolgalhat Iogodzoul az erzelmeknek, jollehet azokat maga keltette Iel. Ekkor lep
a jelkep a helyebe; arra aramlik at az altala Ielkeltett erzelem. Azt szeretjk, Ieljk, tiszteljk; neki vagyunk
halasak; erte hozunk aldozatot. A katona, aki a zaszloert hal meg: a hazaert hal meg. Tudataban azonban
valojaban a zaszlo gondolata all elterben: meg az is elIordul, hogy ez valtja ki kzvetlenl a cselekvest. Ha
egy maganyos zaszlo az ellenseg kezebe kerl, attol meg nem veszett el a haza, a katona megis akar az eletet
adja erte, hogy visszaszerezze. Szem ell teveszti, hogy a zaszlo csak jelkep. nmagaban nincs erteke, csak
Ielidezi az altala kepviselt valosagot; ugy kezeli, mintha maga a targy lenne ez a valosag.
III
136
Marpedig a totem a klan zaszlaja. Termeszetes hat, hogy azok a benyomasok, amelyeket a klan kelt az egyeni
tudatokban a Igges es a megnvekedett eleter erzese , sokkal inkabb a totem, semmint a klan gondolatahoz
kapcsolodnak: mert a klan sokkal sszetettebb valosag, semhogy eIIele kezdetleges ertelemmel a maga konkret
egysegeben tisztan el lehetne kepzelni.
Egyebkent a primitiv ember meg csak nem is sejti, hogy ezek a benyomasai a kzssegbl es a kzssegtl
szarmaznak. Nem tudja, hogy ha bizonyos szamu ember kzssegben el, akkor ebbl olyan uj energiak
Iakadnak, amelyek valamennyiket atalakitjak. O csak azt erzi, hogy nmaga Ile emelkedik es egeszen
masIajta eletet el, mint altalaban. Ezeket az erzeseket ugyanakkor meg kell magyaraznia maganak, ezert
valamiIele kls dolognak tulajdonitja ket. Marpedig mit lat maga krl? Erzekeit, Iigyelmet a szamtalan
totemabrazolas ragadja meg: a waninga, a nurtunja, vagyis a szent leny szimbolumai. A bull-roarerek, a
csurungak, a belejk vesett vonalkombinaciokkal, amelyeknek ugyanez a jelentesk. A testet borito diszitesek,
amelyek szinten mind totemisztikus jelek. Hogy is ne kapna tudataban kiveteles hangsulyt e mindentt, ezernyi
Iormaban megjelen kep? Minthogy e kep a szinpad kzeppontjaba van helyezve, maga kepviseli az egeszet.
Rajta rgzlnek a Ielkeltett erzelmek, mert nincs is mas targy, amihez ktdhetnenek. Ez hivja el ket mar
azutan is, hogy a gyles szetoszlott; mert Iennmarad a kultikus eszkzkbe vesve, a sziklaIalakra Iestve, a
pajzsokra rajzolva stb. Ez tartja Ienn es kelti ujra meg ujra eletre az erzelmeket. Tehat latszolag minden arra vall,
mintha ezeket az erzelmeket maga a kep sugallna kzvetlenl. Mi sem termeszetesebb, mint hogy a kepnek is
tulajdonitjak ket, hiszen a csoport kzs erzelmeirl van szo, s igy csak olyan dologhoz ktdhetnek, ami az
egesz csoport szamara kzs. Marpedig egyedl a totememblema Ielel meg ennek a Ieltetelnek. Az ugyanis mar
meghatarozasanal Iogva is mindenki szamara kzs. A szertartas alatt minden szem raszegezdik. Nemzedekek
jnnek, majd tnnek le, a totememblema azonban nmagaval azonos marad; a tarsadalmi elet allando
alkotoeleme. Latszolag tehat belle szarmaznak azok a rejtelyes erk, amelyekkel az emberek kapcsolatban
erzik magukat, s ez a magyarazata annak, hogy ezen erket vegl is a klan nevado el vagy elettelen
lenyenek alakjaban kepzeltek el maguknak.
Ezutan mar kepesek vagyunk megerteni, mi a lenyeg a totemisztikus hiedelmekben.
Minthogy a vallasi er nem mas, mint a klan kollektiv es nevtelen ereje, s mivel ez a tudat szamara csak a totem
alakjaban jelenithet meg, a totememblema olyan, mint az isten lathato teste. Tehat belle Iakadnak azok a
jotekony vagy rettegett cselekedetek, amelyeket a kultusz hivatott elidezni vagy meggatolni; kvetkezeskeppen
a ritusok kiIejezetten a totememblemara iranyulnak. Ez a magyarazata annak, hogy a szent dolgok soraban a
totememblema all az els helyen.
Csakhogy a klan, mint minden tarsadalomIajta, csak az t alkoto egyeni tudatokban, illetve azok altal kepes elni.
Ha tehat a tarsadalmat ugy Iogjak Il, mint ami a totememblemaban lt testet, akkor a vallasi er az egyenhez
kepest klsdlegeskent tnik Il, olyan dologkent, ami egyreszt valamiIele transzcendens kepesseggel
rendelkezik, masreszt ugyanugy, ahogy az altala szimbolizalt klan is csak bennk es altaluk valosulhat
meg; ebben az ertelemben a lenyegkbl Iakad, es ekkeppen is jelenitik meg a maguk szamara. Ugy erzik, hogy
jelen van es munkal bennk, hiszen neki ksznhetik, hogy egy magasabb rend eletbe emelkednek. Ezert hitte
ugy az ember, hogy benne is lakozik egy olyan principium, mint a totemben; s ezert tulajdonitott nmaganak is
szent jelleget, ami azonban kevesbe hangsulyos, mint az emblemae. Az emblema ugyanis a vallasi elet legIbb
Iorrasa; az ember csak kzvetve vesz reszt benne, es ennek tudataban is van; IelIogja, hogy az az er, amely t a
szent dolgok krebe viszi at, nem benne van, hanem kivlrl kapja.
A totemisztikus Iajba tartozo allatok vagy nvenyek mar mas okbol kaptak szinten de magasabb Iokon szent
jelleget. Mert bar a totemisztikus principium nem mas, mint maga a klan, a klant az emblema altal megjelenitett
alakban gondoljak el anyagszeren: marpedig ez az alak a klannak nevet ado konkret lenyek alakja. Ezek az
ellenyek hasonlosaguknal Iogva ohatatlanul olyasIajta erzelmeket keltettek, mint maga az emblema. Minthogy
ez utobbit vallasosan tisztelik, az ellenyeknek is szksegkeppen hasonlo tiszteletet kellett ebresztenik,
kvetkezeskeppen maguk is szentkent tntek Iel. A hiv tehat az ily tkeletesen azonos Iormak mge nem tudott
nem azonos termeszet erket helyezni. Ezert tilos meglni es megenni a totemallatot, ezert gondoljak ugy,
hogy a husa pozitiv tulajdonsagokkal bir, amit a ritusok hasznalnak Il: mert hasonlit a klan emblemajara,
III
137
752 Mint lathato, e testveriseg a totemizmus logikus kvetkezmenye, de semmikeppen sem az soka. Az emberek nem azert ereztek ugy,
hogy ktelessegeik vannak a totemisztikus Iajba tartozo allatokkal szemben, mert rokonaiknak gondoltak azokat; hanem azert gondoltak ki
ezt a rokonsagot, hogy ily modon magyarazzak meg maguknak az illet allatokat vez hiedelmek es ritusok termeszetet. Az allatot azert
tekintettek az ember Iajtarsanak, mert ugyanugy szent volt, mint az ember; de nem azert bantak vele szent lenykent, mert Iajtarsukat lattak
benne.
753 Lasd alabb, III. knyv, I. Iej., III. .
754 Ennek az elkepzelesnek az alapja egyebkent egy olyan megalapozott gondolat, amely tovabb el. A modern tudomany is mindinkabb
elIogadja, hogy az ember es a termeszet kettssege nem zarja ki egysegket; hogy a Iizikai illetve moralis erket, bar egymastol kln
allnak, szoros rokonsag kti ssze. Errl az egysegrl, illetve errl a rokonsagrol nyilvan mas Iogalmat alkotunk magunknak, mint a primitiv
ember; de az allitas jollehet mas szimbolumokkal itt is, ott is ugyanaz.
755 Azert mondjuk, hogy olykor csak kzvetve, mert az ipari technikak az esetek tbbsegeben inkabb a magia kzvetitesevel, semmint
kzvetlenl a vallasbol szarmaztak (lasd HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la magie', in: Annee sociol., VII. 144. skk.); mert a
magikus erk velemenynk szerint csak a vallasi erk sajatos Iormai. Erre meg tbbszr is vissza Iogunk terni.
vagyis nnn kepmasara. S mivel jobban hasonlit, mint az ember, magasabban is all a szent dolgok
hierarchiajaban. Nyilvan szoros rokonsagi kapcsolat van e ket leny kzt, hiszen ugyanazzal a szubsztanciaval
allnak szellemi kzssegben: mindkett megtestesit valamit a totemisztikus principiumbol. De mivel e
principiumot trtenetesen allat alakjaban gondoljak el, az allat latszolag jobban megtestesiti, mint az ember.
Ezert van az, hogy bar az ember testverenek tekinti, es ekkeppen is banik vele, maga legalabbis a kiscs.752
Bar a totemisztikus principium kedvenc szekhelye valamely meghatarozott allat- vagy nvenyIajta, nem
maradhatott odaktve. A szent jelleg a legmagasabb Iokon ragalyos;753 a totemlenyrl tehat minden kzeli es
tavoli velejarojara kiterjedt. Az allat altal Ilkeltett erzelmek tovabbadodtak azokra az anyagokra, amelyekkel
taplalkozik, s amelyek husava, vereve valnak; azokra a dolgokra, amelyek ra hasonlitanak; azokra a lenyekre,
amelyekkel allando kapcsolatban all. Igy aztan a totemekhez lassankent altotemek kapcsolodtak, s ezek alltak
ssze a primitiv osztalyozasokban kiIejezett kozmologiai rendszerekke. Vegl is az egesz vilag Ielosztasra
kerlt a trzs totemisztikus principiumai kzt.
Most mar megmagyarazhato, honnan szarmazik a trtenelemben megjelen vallasi erk kettssege: hogyan
lehetnek egyszerre Iizikaiak es emberiek, erklcsiek es anyagiak. Erklcsi hatalmak, hiszen valamennyi azokbol
a benyomasokbol epl Il, amelyeket egy erklcsi leny, a tarsadalom ebreszt mas erklcsi lenyekben, az
egyenekben; nem azt Iejezik ki, hogy a Iizikai dolgok mikeppen hatnak erzekeinkre, hanem azt, hogy a kollektiv
tudat hogyan hat az egyeni tudatokra. Hatalmuk csak annak az erklcsi tekintelynek egy Iormaja, amelyet a
tarsadalom gyakorol a tagjaira. De mivel anyagszer Iormaban kepzelik el, ohatatlanul az anyagi dolgok kzeli
rokonainak tekintik ket.754 Mindket vilagot uraljak. Az emberekben lakoznak; de egyszersmind a dolgokat is
eltetik. Taplaljak es Iegyelmezik a tudatot; de k okozzak azt is, hogy a nveny n, az allat pedig szaporodik. E
ketts termeszetenek ksznheti a vallas, hogy mintegy meheben hordozhatta es kikelthette az emberi
civilizacio sszes lenyeges csirajat. Mivel magaba Ioglalta az egesz valosagot, az emberek vallasi Iormaban
Iogtak Iel az anyagi vilagot eppugy, mint az erklcsit, a testeket mozgato erket eppugy, mint a szellemet
vezerl erket. Igy lehetseges, hogy a legklnIelebb technikak es gyakorlatok, azok is, amelyek az erklcsi elet
mkdeset biztositjak (jog, erklcs, kepzmveszetek), es azok is amelyek az anyagi eletet szolgaljak
(tarsadalomtudomanyok, technika, ipar), kzvetlenl vagy kzvetve, mind a vallasbol szarmaztak.755
7.1.4. IV
Az els vallaskepeket sokan ugy magyaraztak, hogy amikor az ember kapcsolatba lepett a vilaggal, gyengenek
es kiszolgaltatottnak erezte magat, Ielt es szorongott. RemlatomasIele gytrte, amit aztan maga epitgetett Il
ujra: ugy hitte, hogy Ielelmetes, ellenseges hatalmak veszik krl, s ezeket igyekezett lecsillapitani a ritusok
segitsegevel. Amint azonban kimutattuk, az els vallasoknak egeszen mas volt az eredetk. A hires
megIogalmazast: Primus in orbe deos fecit timor, egyaltalan nem igazoljak a tenyek. A primitiv ember nem
idegeneket, ellensegeket, alapveten es szksegkeppen gonosz lenyeket latott az isteneiben, hanem eppenseggel
baratokat, rokonokat, termeszetes partIogokat. Talan bizony nem ilyen nevekkel illeti a totemisztikus Iaj
egyedeit? Azt a hatalmat, amelyhez a kultusszal Iolyamodik, nem ugy jeleniti meg maganak, mint ami magasan
Iltte lebeg valahol es agyonnyomja Ielsbbrendsegevel: e hatalom eppenseggel igen kzel all hozza, es olyan
hasznos kepessegekkel ruhazza Il, amelyekkel termeszetadta modon nem rendelkezne. Talan sosem allt olyan
kzel az istenseg az emberhez, mint a trtenelemnek ebben a pillanataban, hiszen isten a kzvetlen
IV
138
756 Legalabbis amikor mar Ielntt, es teljes mertekben be van avatva; mert a beavatasi ritusok, amelyek bevezetik a Iiatalembert a
tarsadalmi eletbe, kemeny megregulazast jelentenek.
757 A primitiv tarsadalmak ezen sajatos termeszeterl lasd Division du travail social, 3. kiad., 123, 149. o., 173. skk. |Magyarul: E.
DURKHEIM: A tarsadalmi munkamegos:tasrol.|
krnyezeteben lev dolgokban van jelen, es reszben az emberben magaban is benne lakozik. A totemizmus
gykereben vegs soron inkabb ders bizakodas van, mintsem Ielelem es elnyomattatas. Ha eltekintnk a halotti
ritusoktol minden vallas stet oldalatol , akkor a totemkultusz enekszoval, tanccal, szinieladasokkal zajlik.
A kegyetlen vezeklesek, mint majd latni Iogjuk, viszonylag ritkak; meg a beavatasi szertartas ktelez es
Iajdalmas csonkitasainak sem ez a jellegk. A Ieltekeny, rettent istenek csak kesbb jelennek meg a vallasi
evolucio soran. A primitiv tarsadalmak ugyanis nem holmi Leviathanok, amelyek agyonnyomjak hatalmuk
sulyaval az embert, es kemenyen megregulazzak;756 az ember spontan modon, ellenallas nelkl adja at magat
nekik. Mivel a tarsadalmi lelek meg csak kis szamu gondolatbol es erzesbl all, knnyen lt testet teljes
egeszeben az egyeni tudatokban. Az egyen nmagaban hordozza mint nmaga reszet; kvetkezeskeppen amikor
a tarsadalmi lelek valamely sztnzesenek enged, nem ugy erzi, hogy kenyszernek enged, hanem ugy, hogy
sajat termeszete szavat kveti.757
Lattuk, hogy a naturistak es az animistak mikent veltek Ielepiteni a szentseg Iogalmat a klnIele Iizikai vagy
biologiai jelensegek keltette erzetekbl, s bebizonyitottuk, miert lehetetlen, st ellentmondasos ez a vallalkozas.
A semmibl nem lesz semmi. Azok a benyomasok, amelyeket a Iizikai vilag kelt bennnk, mar
meghatarozasuknal Iogva sem tartalmazhatnak semmi olyasmit, ami meghaladja ezt a vilagot. Az erzekelhetbl
csak erzekelhett lehet csinalni; kiterjedesbl nem lehet kiterjedesnelkliseget csinalni. Igy hat e teoretikusok
tbbnyire csak ugy tudtak magyarazatot adni arra, mikepp szlethetett meg ilyen krlmenyek kztt a szentseg
Iogalma, hogy azt Ielteteleztek: az ember az erzekeles alapjan adott vilag Ile egy irrealis vilagot helyezett, s azt
teljes egeszeben alombeli Iantazmagoriakbol epitette Il, vagy azokbol a gyakran vaskos tevedesekbl,
amelyeket a mitologiai kepzelet szlt a nyelv varazslatos, amde csaloka hatalmanak bvleteben. Ekkor
azonban erthetetlen lett, miert tartott ki az emberiseg makacsul, evszazadokon at a tevedeseben, amire pedig a
tapasztalat hamar raebreszthette volna.
A mi allaspontunkbol nezve a dolgokat eltnnek ezek a nehezsegek. A vallas immar nem valami
megmagyarazhatatlan hallucinacio, hanem a valosagban gykerezik. Mi ugyanis kijelenthetjk, hogy a hiv
nem teved, amikor ugy gondolja, hogy egy erklcsi hatalomtol Igg, es ennek ksznheti azt, ami a legjobb
benne; van ilyen hatalom, megpedig a tarsadalom. Amikor az ausztral ember nmaga Ile emelkedik, amikor
meglepdve erzi, micsoda hevvel znlik bele az elet, nem egy illuzio rabja; ez az egzaltacio valosagos, es
valoban az emberek Iltt allo kls erk mve. Nyilvan teved, amikor azt hiszi, hogy eleterejenek
megnvekedeset egy allat vagy nveny alakjaban megjelen hatalomnak ksznheti. De kizarolag abban teved,
ahogyan e lenyt a szimbolum segitsegevel megjeleniti, ahogy a mibenletet elkepzeli. Ezek mgtt a hol
elnagyoltan, hol Iinomabban kimunkalt alakok mgtt konkret, el valosag van. A vallasnak ekkeppen olyan
ertelme es oka lesz, amit a legkvetkezetesebb racionalista sem tagadhat. F celja nem az, hogy a Iizikai vilagrol
nyujtson az embernek kepet; mert ha ez volna a legIontosabb Ieladata, akkor erthetetlen lenne, hogyan
maradhatott Inn, hiszen e tekintetben csak tevedesek szvevenye. Hanem mindenekeltt olyan Iogalmak
rendszere, amelyek segitsegevel az emberek meg tudjak jeleniteni maguknak a tarsadalmat, amelynek tagjai, es
a tarsadalommal Ienntartott homalyos, de meghitt kapcsolataikat. Ez a vallas elsdleges szerepe; s barmilyen
metaIorikus es szimbolikus is ez a megjelenites, megis h kepet ad. Eppen azt Iejezi ki, ami a leglenyegesebb a
megjelenitend kapcsolatokban: mert rk igazsag az, hogy van rajtunk kivl valami nalunk nagyobb dolog,
amellyel erintkezesben allunk.
Ezert mar eleve meg lehetnk gyzdve arrol, hogy a kultikus cselekedetek, barmibl alljanak is, nem
ertelmetlen lelki indittatasok es hatastalan cselekvesek egyttesei. Mar pusztan azaltal is, hogy latszolag a hiv
es istene kztti ktelek szorosabbra Ionasa a szerepk, egyszersmind tenylegesen szorosabbra Ionjak az ember
es a tarsadalom kzti kteleket, hiszen az isten csak a tarsadalom atvitt megjelenitese. Egyuttal azt is IelIogjuk,
hogy a vallasnak ez az alapigazsaga nmagaban is ellensulyozni tudta a szksegkeppen benne rejl masodlagos
hibakat, s ezert nem kszbltek ki ezeket a hivk, annak ellenere, hogy e tevedesek nyilvan sok melleIogast
eredmenyeztek. Tbbnyire nyilvan az trtent, hogy a vallas altal ajanlott receptek hatastalannak bizonyultak. E
kudarcok megsem jartak melyrehato kvetkezmenyekkel, mert nem a vallas lenyeget erintettek.758
IV
139
758 Most egyelre csak altalanossagban jelezzk ezt a gondolatot; kesbb meg visszaternk ra, es reszletesebben kiIejtjk a ritusok
targyalasa kapcsan (III. knyv).
759 Lasd e kerdesrl ACHELIS: Die Ekstase, Berlin, 1902, Ikeppen az I. Iej.
760 V. MAUSS: ,Essai sur les variations saisonnieres des societes eskimos', in: Annee sociol., IX. 127. o.
Ezzel szemben azonban azt az ellenvetest lehet tenni, hogy a vallas meg ebben a hipotezisben is bizonyos
mertekig tudatzavar |delire| termeke. Mert mi masnak lehetne nevezni azt a szenvedelykitrest, amelyben a
kollektiv hevltseg eredmenyekeppen az emberek azt hiszik, hogy egy egeszen masIele vilagba kerltek, mint
ami a szemk eltt van?
Valo igaz, hogy a vallasi elet nem erhet el bizonyos intenzitast valamiIele Iizikai egzaltacio nelkl, ennek pedig
van nemi kze az eszelsseghez |delire|. Ez az oka annak, hogy a proIetak, a vallasalapitok, a nagy szentek,
egyszoval azok az emberek, akiknek vallasi tudata klnsen erzekeny, igen gyakran egyenesen patologikus
tulerzekenysegi jeleket mutatnak: ez az idegrendszeri Iogyatekossag predesztinalja ket a nagy vallasi szerepre.
A mergez italok ritualis hasznalatanak is ugyanez a magyarazata.759 Ez nyilvan nem azt jelenti, hogy az izzo
hit Ieltetlenl reszegseg vagy az ezzel jaro tudatzavar kvetkezmenye lenne; de mivel a tapasztalat hamar
megtanitotta ra a nepeket, hogy milyen hasonlosagok vannak az eszelsseg es a latnoki allapot kztt, ez
utobbiba az elbbi mesterseges Ielkeltesevel probaltak eljutni. De bar ez okbol azt lehet mondani, hogy
bizonyos eszelsseg |delire| szkseges a vallashoz, azt is hozza kell tennnk, hogy ennek az eszelssegnek ha
az az oka, amit mi tulajdonitunk neki megvan a maga alapfa. Azok a kepek, amelyek kivaltjak, nem holmi
illuziok, mint azok, amelyeket a naturistak meg az animistak tesznek meg a vallas alapjaul; tenyleg megIelelnek
valaminek a valosagban. Igaz, azoknak az erklcsi erknek, amelyeket e kepek kiIejeznek, a termeszetkbl
Iakad, hogy csak akkor erinthetik meg kell ervel az ember szellemet, ha kivetkztetik magabol; ha olyan
allapotba hozzak, amit extatikusnak minsithetnk, Ielteve ha a szot etimologiai ertelmeben (... grg)
hasznaljuk: de ebbl egyaltalan nem kvetkezik az, hogy mer kepzelgesek volnanak. St eppen az altaluk
kivaltott mentalis izgalom tanuskodik valos voltukrol. Ez pusztan ujabb bizonyiteka annak, hogy a nagyon
intenziv tarsadalmi elet mindig tulhajtja az egyen szervezetet, akarcsak tudatat, s ezzel megzavarja normalis
mkdeset. Ez a tulhajtottsag eppen ezert csak nagyon korlatozott ideig tarthat.760
Egyebirant ha deliriumnak neveznk minden olyan allapotot, amelyben a szellem hozzatesz valamit a
kzvetlenl erzekelt adatokhoz, es erzeseit, benyomasait belevetiti a dolgokba, akkor talan nincs is olyan
kollektiv kepzet, amely bizonyos ertelemben ne lenne delirium; a vallasi hiedelmek csak egy igen altalanos
trveny sajatos esetei. Egesz tarsadalmi krnyezetnket olyan erk nepesitik be, amelyek valojaban csak a
tudatunkban leteznek. Tudjuk, mit jelent a zaszlo a katona szamara; nmagaban csak egy vaszondarab. Az
emberi ver csak szerves Iolyadek; de latvanya meg ma is olyan heves erzelmet kelt bennnk, amit Iizikai-kemiai
tulajdonsagai semmikeppen sem magyaraznak. Fizikai szempontbol az ember csupan sejtek, mentalis
szempontbol pedig csupan kepzetek rendszere: mindket szempontbol csak Iokozatilag klnbzik az allattol. A
tarsadalom azonban ugy tekinti es bennnket is erre kenyszerit , hogy az embert sui generis jellege
klnallova teszi, akihez nem szabad hozzanyulni egyszoval tiszteletet parancsol. Meltosaga, amely
paratlanna teszi, szamunkra megklnbz jegyenek tnik, habar empirikus termeszeteben semmi olyat nem
talalunk, ami ezt megalapozna. Egy lepecsetelt postabelyeg vagyonokat erhet; nyilvanvalo, hogy ez az ertek
semmikeppen sem termeszetes tulajdonsagaibol kvetkezik. Bizonyos mertekben a klvilagrol alkotott
kepzetnk is csak hallucinaciok szvevenye; mert azok a szagok, izek es szinek, amelyeket a testekbe vetitnk,
nincsenek meg bennk, vagy legalabbis nem olyan Iormaban, ahogyan mi eszleljk ket. Mindennek ellenere
szaglasi, izlelesi, latasi erzeteink megiscsak megIelelnek a megjelenitett dolgok bizonyos objektiv allapotainak;
a maguk modjan Iejezik ki azon anyagi reszecskek vagy azon mozgasok tulajdonsagait, amelyeknek megvan a
maguk eredete az altalunk jo szagunak, jo iznek vagy szinesnek erzekelt testekben. Csakhogy a kollektiv
kepzetek gyakran olyan tulajdonsagokkal ruhazzak Iel a dolgokat, amellyel azok semmilyen Iormaban es
semmilyen Iokon nem rendelkeznek. A legkznsegesebb targyat is szentte vagy hatalmassa tudjak tenni.
De bar az ily modon rajuk ruhazott hatalmak tisztan gondolatiak, ugy mkdnek, mintha valosak volnanak;
eppoly kenyszerit modon hatarozzak meg az ember viselkedeset, mint a Iizikai erk. Amikor az aranda annak
rendje s modja szerint bedrzsli magat a csurungaval, akkor ersnek erzi magat; es valoban ersebb is. Ha
evett valamely allat husabol, ami jollehet tkeletesen egeszseges szamara tilos lett volna, betegnek Iogja
erezni magat, talan bele is hal. A katona, aki a zaszlot vedelmezve esik el, nem gondolja ugy, hogy egy
IV
140
761 Ebbl is lathato, miert tevesek azok az elmeletek, amelyek mikent Ratzel Ildrajzi materializmusa (lasd nevezetesen Politische
Geographie) az egesz tarsadalmi eletet annak anyagi (gazdasagi vagy terleti) szubsztratumabol probaljak leszarmaztatni. Pontosan
ugyanolyan hibat kvetnek el, mint Maudsley az egyeni pszichologia teren. Amikent ez utobbi az egyen pszichikai eleteben nem latott mast,
mint a Iiziologiai alap epiIenomenjat, ezek az elmeletek a kzsseg egesz pszichikai eletet annak Iizikai alapjara akarjak redukalni.
ElIelejtik, hogy a gondolatok is valosagok, erk, es hogy a kollektiv kepzetek meg hatekonyabbak, mint az egyeni kepzetek. E kerdesrl lasd
,Representations individuelles et representations collectives' cim cikknket, Revue de Metaphvsique et de Morale, 1998. majus.
762 Lasd Ientebb: .skk.
763 Meg az excrementumoknak is lehet vallasi jellegk. Lasd PREUSS: ,Der Ursprung der Religion und Kunst', klns tekintettel a ,Der
Zauber der DeIkation' cim II. Iejezetet (Globus, LXXXVI. 325. skk.).
764 Az elv a vallasbol a magiaba is atment: ez az alchimistak totum ex parteje.
vaszondarabert aldozta eletet. Ugyanis a tarsadalmi gondolat a maga parancsolo tekintelye Iolytan sokkal
hatekonyabb, mint amilyen hatekony az egyeni gondolat valaha is lehet; a szellemnkre gyakorolt hatasa reven
oly modon lattatja velnk a dolgokat, ahogy neki tetszik; a krlmenyektl Iggen hozzatesz vagy elvesz a
valosagbol. Ily modon van egy olyan terlete a termeszetnek, ahol az idealizmus tetele joIorman szo szerint
alkalmazhato: ez pedig a tarsadalmi vilag. Itt, sokkal inkabb, mint masutt, az idea a valosag. De az idealizmus
meg ebben az esetben is csak megszoritasokkal igaz. Sosem tudunk kilepni termeszetnk kettsegebl, nem
tudunk teljesen Ielszabadulni Iizikai szksegleteink alol: csak ugy tudjuk nnn ideainkat nmagunk szamara
megjeleniteni, ha mint hamarosan megmutatjuk a jelkepkl szolgalo anyagi dolgokhoz kapcsoljuk ket. De
az anyag szerepe itt minimalis. A gondolat tamaszaul szolgalo targy vajmi csekely azon gondolati
Ielepitmenyhez kepest, amely alatt rejtzik, st, amelyhez joIorman semmi kze. Ebben all az a
pszeudodelirium, amelyet annyi kollektiv kepzet gykereben ott talalunk: voltakeppen csak ennek a lenyegi
idealizmusnak egy Iormaja.761 Tehat megsem kimondott rlet |delire|; mert az ily modon objektivalodo
gondolatoknak megvan a maguk alapja, jollehet nem azokban az anyagi dolgokban, amelyekre rarakodnak,
hanem a tarsadalom termeszeteben.
Most mar ertjk, hogy a totemisztikus principium es altalanosabban minden vallasi er mikent lehet
klsdleges ahhoz a dologhoz kepest, amelyben lakozik.762 Ugyanis ez a Iogalom egyaltalan nem azokbol a
benyomasokbol epl Il, amelyeket a dolog kzvetlenl gyakorol erzekeinkre vagy a szellemnkre. A vallasi
er annak az inspiralo erzesnek a kivetl, objektivalodo Iormaja, amelyet a kzsseg gyakorol a sajat tagjaira.
Ez az erzes akkor tud objektivalodni, ha valamely targyon rgzl, amely ily modon szent lesz, de barmely targy
betltheti ezt a szerepet. Elvileg nincs olyan targy, amely erre termeszetenel Iogva mas targyakat kizarva
predesztinalva volna; olyanok sincsenek, amelyek szksegkeppen kiesnenek.763 Teljes mertekben a
krlmenyektl Igg, hogy a vallasi gondolatokat kivalto erzes erre vagy arra, inkabb egyik vagy inkabb egy
masik targyra iranyul. Valamely dolog szent jellege tehat nem a benne rejl tulajdonsagoktol Igg, hanem
ho::aadodik. A vallasossag vilaga nem az empirikus termeszet valamely oldala; fle van helve:ve.
A vallasi jellegnek ez a IelIogasa vegre magyarazatot ad arra az elvre is, amelyet szamos mitosz es ritus
alapjaiban ott talalunk, s amelyet a kvetkezkepp Iogalmazhatunk meg: ha egy szent leny szetosztodik, akkor
valamennyi reszben teljes mertekben nmaga marad. Mas szoval a vallasos gondolkodas szempontjabol a resz
az egesszel egyenertek; ugyanolyan hatalma van, ugyanolyan hatekony. Valamely relikvia tredeke
ugyanolyan erenyekkel bir, mint a csorbitatlan egesz. Egyetlen vercspp is ugyanannyit tartalmaz az aktiv
principiumbol, mint az egesz ver. A lelek, mint majd meglatjuk, csaknem annyi reszre osztodhat, ahany testresz
vagy szvet van a szervezetben; minden egyes lelekresz egyenertek az egesz lelekkel. Ez a IelIogas
megmagyarazhatatlan volna, ha a szent jelleg a szubsztratumaul szolgalo dolog alkoto tulajdonsagaibol Iakadna;
mert akkor a dologgal egytt kellene valtakoznia, nnie vagy cskkennie. Ha azonban a dolognak tulajdonitott
erenyek nem benne rejlenek, hanem olyan erzesekbl szarmaznak, amelyeket csak Ielidez es jelkepez, jollehet
mashonnan, rajta kivlrl erednek, akkor e Ielidez szerep erdekeben nem szkseges, hogy a dolognak
meghatarozott dimenzioi legyenek, mivel ugyis ugyanazzal az ertekkel bir, akar teljes, akar nem. Mivel a resz
Ielidezi az egeszet, azokat az erzeseket is Ielidezi, amelyeket az egesz idez Iel. A zaszlo egyetlen kis darabkaja
is eppugy jelkepezi a hazat, mint az egesz zaszlo: ezert ugyanugy es ugyanolyan mertekben szent is.764
7.1.5. V.
De bar a Ienti totemizmuselmelet segitsegevel sikerlt magyarazatot adnunk e vallas legjellegzetesebb
V.
141
765 Lasd errl Les Regles de la methode sociologique, 5. skk. |Magyarul: E. DURKHEIM: A s:ociologia mods:ertani s:abalvai.|
hiedelmeire, maga a totemizmus mint vallas olyan tenyen alapul, amely meg nincs megmagyarazva. Tekintve,
hogy adva van a totem a klanemblema Iogalma, a tbbi mar kvetkezik belle; de azt meg meg kell
keresnnk, mikeppen jtt letre e Iogalom. A kerdes ketts, es a kvetkez alkerdesekre oszlik: 1. Mi birta ra a
klant, hogy emblemat valasszon maganak? 2. Miert az allat- illetve a nvenyvilagbol vettek az emblemakat,
klnsen az elbbibl?
Hogy az emblema barmely csoportIajta szamara hasznos gylekez kzpont, azt Ielesleges bizonygatnunk.
Azaltal, hogy a tarsadalmi egyseget anyagi Iormaban Iejezi ki, mindenki szamara erzekelhetbbe is teszi azt, s
az emblematikus szimbolumok hasznalata mar csak ezert is mindig gyorsan altalanosult, mihelyt megszletett a
gondolata. Raadasul ennek a gondolatnak spontan modon a kzs eletIeltetelekbl kellett Iakadnia; mivel az
emblema nem pusztan olyan kenyelmes eszkz, amellyel a tarsadalomnak nmagarol alkotott erzeset lehet
vilagossa tenni: ezen erzes letrehozasara is szolgal; maga is alkotoeleme.
Az egyeni tudatok ugyanis nmagukban zarva vannak egymas Iele; csak olyan jelek segitsegevel tudnak
erintkezni egymassal, amelyek kiIejezik bels allapotaikat. Hogy az igy letrejv erintkezes szellemi
kzsseghez, vagyis az egyes erzeseknek egy kzs erzesben valo egyeslesehez vezessen, az szkseges tehat,
hogy az ezeket kiIejez jelek maguk is egyetlen eredbe olvadjanak ssze. Ennek az erednek a megjelenese
mutatja meg az egyeneknek, hogy sszhangban vannak, ezaltal tudatosul bennk erklcsi egysegk. Akkor
ertenek egyet, es akkor erzik at egyetertesket, ha valamely targy lattan ugyanugy kialtanak Il, ugyanazt
mondjak, ugyanazt a mozdulatot teszik. Nyilvan az egyeni kepzetek ellenhatasokat is kivaltanak a szervezetbl,
megpedig jelents ellenhatasokat; az egyeni kepzeteket azonban gondolatilag is Iel lehet Iogni, eltekintve a
velk jaro vagy utanuk kvetkez Iizikai ellenhatasoktol. A kollektiv kepzetekkel ellenben egeszen mas a
helyzet. Ezek azt Ieltetelezik, hogy a tudatok hassanak es visszahassanak egymasra; e hatasokbol es
ellenhatasokbol amelyek maguk is anyagi kzvetitk reven valnak lehetve szarmaznak. Tehat szerepk
nem korlatozodik pusztan a hozzajuk kapcsolodo tudatallapot kinyilvanitasara; maguk is kzremkdnek annak
letrehozasaban. Az egyes szellemek csak akkor talalkozhatnak es egyeslhetnek szellemileg, ha kilepnek
nmagukbol; csakhogy kizarolag mozdulatokban |mouvements| exteriorizalodhatnak. A mozdulatok
egyntetsege adja meg a csoport nerzeset, vagyis letet. Ha letrejtt ez az egyntetseg, ha egyszer a
mozdulatok Iormat ltttek es sztereotip alakot vettek Il, akkor mar a hozzajuk kapcsolodo kepzetek
jelkepezesere szolgalnak. De csak azert jelkepezhetik ket, mert hozzajarultak a kialakitasukhoz.
Egyebkent szimbolumok nelkl a tarsadalmi erzesek csak ideig-oraig maradhatnanak Inn. Ezek az erzesek igen
ersek, amikor az emberek sszegylnek, s klcsnsen beIolyasoljak egymast; ha azonban a gyles veget ert,
akkor mar csak emlekek Iormajaban maradnak meg, s magukra maradvan egyre inkabb elhalvanyulnak; mivel a
csoport ekkor mar nincs jelen, knnyen Iellkerekednek rajtuk az egyeni temperamentumok. A sokasagban
knnyen elszabadulo heves indulatok kialszanak, ha szetoszlott a tmeg, az egyenek pedig elcsodalkoznak rajta,
hogyan ragadtathattak el magukat ennyire. Ha azonban az ezen erzeseket kiIejez mozdulatokat tartos dolgokon
abrazoljak, akkor maguk is tartosak lesznek. Ezek a dolgok szntelenl Ielidezik ket, ebren tartjak az emberek
tudatat; mintha a kivalto ok tovabbra is hatna. Az emblemaalkotas tehat egyreszt azert elengedhetetlen, hogy a
tarsadalom nmaga tudatara ebredjen, de ugyanannyira elengedhetetlen ezen ntudat Iolyamatos Ienntartasahoz
is.
E szimbolumokban nem szabad tehat puszta mesterkedest, amolyan cimket latni, amit csak ugy hozzatesznek a
mar kesz kepzetekhez, hogy knnyebben kezelhetk legyenek: a szimbolumok a kepzetek szerves reszei. St
meg az sem teljesen nkenyes, ahogy a kollektiv erzesek szamukra idegen dolgokhoz kapcsolodnak: ezaltal jut
erzekelhet Iormaban kiIejezesre a tarsadalmi tenyek egyik valosagos vonasa: Iensbbsegk |transcendence| az
egyeni tudatokhoz kepest. Tudjuk ugyanis, hogy a tarsadalmi jelensegek nem az egyenbl, hanem a csoportbol
erednek. Barmi resznk is van a szleteskben, valamennyien kivlrl kapjuk ket.765 Ha tehat ugy kepzeljk,
hogy valamely kls targybol erednek, akkor nem ertjk teljesen Ielre a termeszetket. Nyilvan nem abbol a
konkret targybol szarmaznak, amelynek tulajdonitjuk; annyi azonban igaz, hogy eredetk rajtunk kivl van. A
hivt megtarto erklcsi er tehat bar nem az altala imadott balvanybol, nem az altala vallasosan tisztelt
emblemabol Iakad, mindazonaltal valoban kivlrl jn, s ezt at is erzi. A szimbolum targyi volta ezt a
V.
142
766 Procope de GAZA: Commentarii in Isaiam, 496. o.
767 Lasd V. THeBENOT: Jovage au Levant, Paris, 1689, 638. o. Erre mar 1862-ben is IelIigyeltek: v. BERCHON: ,Histoire medicale du
tatouage', 1869, Archives de medecine navale, XI. 377. o. labj.
768 LACASSAGNE: Les Tatouages, 10. o.
769 LOMBROSO: LHomme criminel, I. 292. o.
770 Uo. I. 268, 285, 291292. o.; LACASSAGNE: i. m. 97. o.
771 Lasd Ientebb, .... o.
772 A Inkk tekintelyerl lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 10. o.; North. Tr., 25. o.; HOWITT, Nat. Tr., 295. skk.
773 Legalabbis Ausztraliaban. Amerikaban a nepesseg altalaban leteleplt eletmodot Iolytat: csakhogy az amerikai klan viszonylag
elrehaladottabb szervezeti Iormat kepvisel.
774 Errl knnyen megbizonyosodhatunk, ha megnezzk Thomas terkepet (Kinship and Marriage in Australia, 40. o.). Hogy e terkepet
megIelel modon ertekeljk, Iigyelembe kell vennnk, hogy a szerz, ki tudja miert, az apai agon trten totemleszarmazasi rendet egeszen
Ausztralia nyugati reszeig kiterjesztette, holott etnograIiai vonatkozasban ugyszolvan semmi adattal nem rendelkeznk e terletrl, amely
mellesleg szolva nagyreszt sivatagos.
klsdlegesseget Iejezi ki.
Igy hat a tarsadalmi elet, minden vonatkozasban es trtenelme minden pillanataban, csakis kiterjedt
szimbolizmussal lehetseges. Azok az anyagszer emblemak, elvont abrazolasok, amelyekkel jelen
tanulmanyunkban kln Ioglalkoznunk kell, csak egyik sajatos Iormajuk; meg sok mas ilyen Iorma van. A
kollektiv erzesek szemelyekben es szokvanyos dolgokban |Iormules| is megtesteslhetnek: ez utobbiak kztt
vannak olyanok, amelyek zaszlok; es vannak olyan valos vagy mitikus szemelyek , akik szimbolumok. De
van egy olyan emblemaIajta, amely mindenIajta megIontolas vagy gondolkodas nelkl is igen gyorsan
megjelenhetett; az, amelyik a totemizmusban jatszott jelents szerepet: a tetovalas. Ismert tenyek igazoljak
ugyanis, hogy adott krlmenyek kztt mintegy nmkden jelentkezik. Amikor alacsonyabb kulturaba
tartozo emberek kzs eletet elnek, mintegy sztnszeren gyakran Iestenek vagy vesnek a testkre olyan
kepeket, amelyek ezt a letkzsseget idezik Il. Prokopiosz egyik irasa szerint az skeresztenyek a testkre
belyegeztettek Krisztus vagy a kereszt kepet.766 A Palesztinaba indulo zarandokcsoportok is a karjukra vagy a
csuklojukra tetovaltattak a keresztet vagy Krisztus monogramjat.767 Ugyanezt a szokast jelzik bizonyos italiai
zarandokhelyekrl is.768 Lombroso a spontan tetovalas egy klns eseterl szamol be: egy olasz kollegium
husz Iiatal diakja, amikor eljtt az elvalas oraja, olyan abrakat tetovaltatott magara, amelyek klnbz
Iormakban emlekeztettek ket az egytt tlttt evekre. 769 Gyakran megIigyeltek e gyakorlatot az egy
kaszarnyaban szolgalo katonaknal, az egy hajon szolgalo tengereszeknel, es az ugyanabba a Iegyintezetbe zart
raboknal.770 Erthet, hogy Ikepp olyankor, amikor a technika meg kezdetleges, tetovalassal jelenithet meg a
legkzvetlenebbl es legkiIejezbben a szellemi kzsseg. Azzal tanusitja az ember legjobban maganak is es a
tbbieknek is a csoporthoz tartozasat, ha valamely megklnbztet jegyet nyom a testere. S hogy valoban ez
volt a totem kivalto oka, azt az bizonyitja, hogy mint kimutattuk a kep nem igyekszik visszaadni annak a
dolognak a klsejet, amelyet abrazolni hivatott. Vonalakbol es pontokbol all, amelyek jelentese teljesen
megallapodasszer.771 Nem az a celja, hogy egy meghatarozott targyat abrazoljon es Ielidezzen, hanem hogy
bizonyos szamu egyen kzs erklcsisegerl tanuskodjon.
A klan egyebirant olyan tarsadalom, amely az sszes tbbinel kevesbe tudja nelklzni az emblemat s a
szimbolumot, mert valamennyinel ingatagabb. A klant nem lehet a Inkevel meghatarozni; mert ugyan nem
teljesen mentes nemi kzponti hatalomtol, ez a hatalom azonban legalabbis bizonytalan es instabil.772 A klan az
altala lakott terlettel sem hatarozhato meg; tekintve, hogy a nepesseg nomad,773 nem ktdik szorosan
valamely meghatarozott helyhez. Raadasul az exogamia szabalya miatt Ierj es Ieleseg szksegkeppen mas-mas
totem ala tartozik; ahol tehat a totem anyai agon rkldik s manapsag is ez a leszarmazasi rendszer a
legaltalanosabb774 ott a gyerekeknek mas a totemk, mint az apjuknak, habar ez utobbival egytt elnek.
Mindezen okokbol kiIolyolag egyazon csaladon, mi tbb, egyazon terleten bell a legklnIelebb klanok
kepviselit talaljuk. A csoport egysege tehat csak a tagok kzs nevebl es az e nevvel jellt targyat visszaado,
szinten kollektiv emblemabol erzekelhet. Ha elvesszk a nevet es az azt materializalo jelet, a klan mar nem is
abrazolhato. Mivel csak e Ieltetellel lehetseges a lete, knnyen magyarazhato az emblema intezmenye es a
csoport eleteben elIoglalt helye is.
Most mar csak arra a kerdesre kell megIelelnnk, hogy e neveket es emblemakat miert az allat- illetve
nvenyvilagbol vettek, klnsen az elbbibl.
Valoszinnek tnik szamunkra, hogy az emblema Iontosabb szerepet jatszott, mint a nev. Mindenesetre az irott
V.
143
775 A csillagokat meg az ausztraliaiak is gyakran a lelkek vagy a mitikus szemelyisegek orszaganak tekintik, mikent azt a kvetkez
Iejezetben ki Iogjuk mutatni, vagyis az elk vilagatol ugyancsak klnbz vilagnak szamitanak.
776 I. m. I. 4. o.; v. ugyanebben az ertelemben SCHULZE: i. m. 243. o.
777 Persze mint mar alkalmunk volt ramutatni (lasd Ientebb, ... o.), e dntes csak a klnbz csoportok kzti valamiIele megegyezes
alapjan trtenhetett, hiszen mindegyik csoportnak mas-mas emblemat kellett valasztania.
778 Az e bekezdesben targyalt tudatallapot ugyanaz, mint amit Levy-Bruhl sszetartozasi trvenynek |loi de participation| nevez (Les
Fonction mentales dans les societes inferieures, 76. skk.). Az alabb kvetkez oldalak mar keszen voltak, amikor e m megjelent; igy
eredeti Iormajukban kzljk ket, anelkl hogy barminem valtoztatast eszkzlnenk rajtuk; mindssze nehany magyarazatot Iznk
hozzajuk, amelyekben jelezzk, miben ternk el Levy-Bruhl tenyertekelesetl.
jel ma is Iontosabb helyet Ioglal el a klanok eleteben, mint a beszelt jel. Marpedig az emblemakep
nyersanyagaul csakis olyan dolog szolgalhatott, amelyet knny volt lerajzolni. Masreszt pedig olyan dologra
volt szkseg, amellyel a klan emberei a lehet legkzvetlenebb es leggyakoribb kapcsolatban alltak. Az allatok
Ieleltek meg leginkabb e Ieltetelnek. A vadasz-halasz nepek szamara ugyanis az allat jelenti a gazdasagi
krnyezet legIontosabb elemet. E tekintetben a nvenyek csak utanuk kvetkeznek a sorban; mert amig nincs
Ildmveles, addig csak masodlagos szerepk lehet a taplalkozasban. Egyebkent is szorosabban ktdik az allat
az ember eletehez, mint a nveny; ha masert nem, hat ezen ket leny kztti termeszetbeli rokonsag miatt. Ezzel
szemben a Nap, a Hold meg a csillagok tulsagosan messze voltak, es mas vilagba tartozonak latszottak.775
Raadasul, amig a csillagkepeket nem ismertek Iel es nem osztalyoztak, addig a csillagos egbolt nem nyujtott
elegenden valtozatos, megIelelen vilagosan diIIerencialt kepet ahhoz, hogy egy-egy trzs sszes klanja es
alklanja olyan dolgot talaljon rajta, amivel azonosithatja magat; a Ilora, de klnskeppen a Iauna
valtozatossaga viszont csaknem kimerithetetlen volt. Ezen okoknal Iogva az egitestek barmilyen Ienyesek is,
es barmilyen ers benyomast tesznek is az erzekekre nem voltak alkalmasak a totemszerepre, amire viszont az
allatok meg a nvenyek oly kivaloan megIeleltek.
Strehlow egyik eszrevetele alapjan meg azt is krvonalazhatjuk, hogy valoszinleg hogyan valasztottak ki
ezeket az emblemakat. Strehlow azt mondja, hogy tapasztalatai szerint a totemisztikus kzpontok leggyakrabban
valamely hegy, Iorras vagy olyan hegytorok kzeleben vannak, ahol a csoporttotemkent szolgalo allatok
gyakran megIordulnak, s erre bizonyos szamu peldat is Ielhoz.776 Marpedig bizonyosan e totemisztikus
kzpontok azok a megszentelt helyek, ahol a klan a gyleseit tartotta. Ugy tnik tehat, hogy mindegyik csoport
azt az allatot vagy nvenyt valasztotta jelvenyel, amely a legsrbben Iordult el a szokasos gylekezhely
kzeleben.777
7.1.6. VI
Ez a totemizmuselmelet kulcsot ad neknk az emberi mentalitas egyik Iurcsasagahoz, amely ugyan valaha
hangsulyosabb volt, mint manapsag, mindazonaltal vegig jelents szerepet jatszott a gondolkodas trteneteben.
Ismet alkalmunk lesz latni, hogy a logikai evolucio szorosan sszeIgg a vallas evoluciojaval, s mikent ez
utobbi is, tarsadalmi Ieltetelektl Igg.778
Ha van olyan igazsag, amely manapsag egeszen nyilvanvalonak tnik, akkor az az, hogy a lenyek nemcsak
kls megjeleneskben, hanem leglenyegesebb tulajdonsagaikban is klnbznek egymastol, vagyis az
asvanyokat, a nvenyeket, az allatokat es az embereket semmikeppen sem tekinthetjk egyenerteknek es
egymassal kzvetlenl helyettesithetknek. A gyakorlat, amit a tudomanyos kultura csak meg jobban
meggykereztetett szellemnkben, idvel megtanitott bennnket arra, hogy a termeszeti vilagok kze korlatokat
emeljnk, amelyek letezeset meg a Iejldeselmelet sem tagadja; mert Ieltetelezi ugyan, hogy az elet nem el
anyagbol, az ember pedig allatbol Iejldhetett ki, azt azonban nem tagadja, hogy a mar kialakult ellenyek
masok, mint az asvanyok, az ember pedig mas, mint az allat. Az egyes vilagokon bell hasonlo korlatok
valasztjak el az osztalyokat egymastol: semmikeppen sem tudjuk elkepzelni, mikepp rendelkezhetne valamely
asvany egy masik asvany, vagy valamely allatIaj egy masik allatIaj megklnbztet jegyeivel. Am e manapsag
oly magatol ertetd klnbsegtetelek hianyoznak a primitiveknel. Eredetileg valamennyi termeszeti vilag
egymasba keveredett. A sziklaknak nemk van; kepesek nemzeni; a Nap, a Hold, a csillagok IerIiak vagy nk,
akiknek emberi erzelmeik es megnyilatkozasaik vannak, az embereket ellenben allatkent vagy nvenykent
Iogjak Iel. E klnbseg nelkli allapoton alapul valamennyi mitologia. Ebbl Iakad a mitologiak altal szinre
leptetett lenyek ketertelm volta; egyetlen meghatarozott nembe |genre| sem sorolhatok be, mert egyszerre
VI
144
779 Lasd Ientebb.
780 Az sszeolvadashoz meg egy ok jarult jelents mertekben hozza: a vallasi erk rendkivl ragalyos volta. Ezek az erk a kzelkben lev
barmely targyat bekebelezik. Ezert eltethet ugyanazon vallasi er a legklnIelebb dolgokat, amelyek ily modon kzel kerlnek egymashoz,
es egy nembe sorolodnak. Kesbb meg visszaternk erre a ragalyossagra, es egyben kimutatjuk, hogy az a szentseg Iogalma tarsadalmi
eredetenek ksznhet (lasd III. knyv, I. Iej., in Iine).
tartoznak a legellentetesebb nemekbe. Igy hat minden tovabbi nelkl Ieltetelezik roluk, hogy egymasba tudnak
alakulni; az emberek hosszu ideig ezekkel az egymasba valo alakulasokkal veltek megmagyarazni a dolgok
szleteset.
Hogy az az antropomorI sztn, amivel az animistak ruhaztak Iel a primitiv embert, nem adhat magyarazatot
erre a tudatallapotra, azt eppen a dolgok jellegzetes egybemosasa mutatja. Ez ugyanis nem abbol ered, hogy az
ember mertektelenl kiterjesztette az emberi vilagot, s az sszes tbbit ebbe gymszlte bele, hanem abbol,
hogy a legklnIelebb termeszeti vilagokat is sszekeverte egymassal. Nem a maga kepere gondolta el a vilagot,
amikent nmagat sem a vilag kepere gondolta el: egyszerre elt mindket modszerrel. A dolgokrol alkotott
elkepzeleseibe nyilvan beepitett emberi elemeket; de az nmagarol alkotott elkepzelesekbe is beepitette a
dolgokbol szarmazo elemeket.
Csakhogy a tapasztalasban semmi sem sugallhatta neki ezeket az egybemosasokat. Az erzeki megIigyeles
szempontjabol minden klnbzik, semmi sem Iolytonos. A valosagban sehol sem latunk olyat, hogy mas
termeszet lenyek egymasba alakulnanak. Tehat valami kivetelesen ers oknak kellett kzrehatnia, s ugy
megvaltoztatnia a valosagot, hogy az ne a maga megjelenesi Iormajaban tnjek Il.
A vallas vegezte el ezt az atalakitast; a vallasi hiedelmek leptettek az erzekelhet vilag helyebe egy masIajta
vilagot. Ezt mutatja a totemizmus esete. Az az alapvet ebben a vallasban, hogy a klan emberei, illetve a
totememblemaval abrazolt klnIele lenyek egylenyegnek szamitanak. E hiedelem elIogadasa azonnal hidat
vert a klnIele termeszeti vilagok kzt. Az embert mint allat- vagy nvenyIajtat jelenitettek meg, a nvenyeket
meg az allatokat pedig mint az ember rokonait; jobban mondva e megoly klnbz lenyeket mind azonos
termeszetnek gondoltak el. Ily modon a nyilvanvaloan klnallo dolgok sszekeveresenek sajatos kepessege
onnan szarmazik, hogy az ember elszr is a vallas altal kidolgozott erkkel nepesitette be a vilagegyetemet. S
minthogy ezeket az erket klnbz termeszeti vilagokbol vettek, ezeket tettek meg a legklnIelebb dolgok
kzs sokanak, egylenyegve teve ezen dolgokat.
MasIell viszont tudjuk, hogy e vallasi vilagkepeket meghatarozott tarsadalmi okok hozzak letre. Mivel a klan
nem letezhet nev es emblema nelkl, s mivel ez az emblema allandoan az egyenek szeme eltt van, ra es az
altala abrazolt dolgokra vivdnek at a tarsadalom altal Ielkeltett erzelmek. Az emberek ily modon az altaluk is
erzekelt kollektiv ert a csoport zaszlajaul szolgalo dolog Iajtainak kepeben jelenitettek meg maguknak. Ezen
er Iogalmaban tehat a legklnbzbb termeszeti vilagok keveredtek egymassal: bizonyos ertelemben
alapveten emberi volt ez az er, mivel emberi gondolatokbol es erzesekbl allt; egyszersmind azonban ugy
tnt, hogy szksegkeppen kzeli rokonsagban all a kls alakjat klcsnz el vagy elettelen targgyal is. A most
tetten ert ok egyebirant nem csak a totemizmus sajatja: nincs olyan tarsadalom, amelyben ne hatna. Altalaban
barmely kollektiv erzes csak valamely anyagszer targyon rgzlve kepes tudatosulni.779 De eppen emiatt
osztozik e targy termeszeteben, es viszont. Tehat tarsadalmi szksegszersegek okoztak, hogy els pillantasra
klnallonak tn Iogalmak sszeolvadtak, a tarsadalmi elet pedig az altala keltett tudati pezsgessel, Ielajzott
allapottal knnyitette meg e Iolyamatot.780 Ez ujabb bizonysaga annak, hogy a logikai ertelmezes tarsadalmi
Ieladat, hiszen e logika Iormajara es viselkedesere is a tarsadalom nyomta ra belyeget.
Igaz, zavarba ejt a szamunkra e logika. De nem szabad lebecslnnk: barmilyen durvanak tnik is, rendkivl
jelents adalekot jelentett az emberiseg ertelmi Iejldeseben. Altala valt lehetve a vilag els magyarazata.
Persze a belle kvetkez gondolkodasi szokasok megakadalyoztak, hogy az ember olyannak lassa a vilagot,
amilyennek az erzekei mutattak neki; csakhogy az erzekei altal mutatott kepnek az a komoly hatranya, hogy
ellenszegl barminem magyarazatnak. Mert a magyarazat azt jelenti, hogy egymashoz kapcsoljuk a dolgokat;
hogy olyan sszeIggeseket allitunk Iel kztk, amelyek egymas Iggvenyeben tntetik Iel szamunkra ket,
mint amelyek a termeszetkbl Iakado bels trveny ertelmeben lktetnek egytt. Ezekbl az sszeIggesekbl,
ezekbl a bels kapcsolatokbol az erzekeles semmit sem tarhatna Iel; egyedl a szellem kepes ezek Iogalmat
VI
145
781 LeVY-BRUHL: i. m. 77. skk.
782 Uo. 79. o.
783 Lasd Ientebb.
megteremteni. Amikor megtudom, hogy A szabaly szerint megelzi B-t, akkor ismeretem uj tudassal
gazdagodott; ertelmemet azonban egyaltalan nem elegiti ki egy olyan megallapitas, amely nem hordozza
magaban ennek az ertelmet. Csak akkor kezdem erteni, ha mas oldalrol ugy tudom IelIogni B-t, mint ami nem
idegen A-tol, mint ami ilyen modon rokonsagi kapcsolatban van A-val. A vallasok nagy szolgalatot tettek az
emberisegnek azzal, hogy elskent szolgaltattak valamiIele kepzetet a dolgok kzt Iennallo rokonsagi
kapcsolatokrol. E vallalkozas az adott krlmenyek kztt termeszetesen csak ingatag eredmenyekhez
vezethetett. De szolgaltathat-e egyaltalan e vallalkozas valaha is vegleges eredmenyt? Es klnben is, nem
annyira az eredmeny volt a Iontos, mint az, hogy meg mertek probalni. A lenyeg az volt, hogy nem engedtek
behodolni a szellemet az erzeki latszatoknak, hanem megtanitottak uralkodni rajta, megtanitottak, hogy
egymashoz illesztheti azt, amit az erzekek klnvalasztanak; mert attol kezdve, hogy az ember raerzett a dolgok
kzti bels kapcsolatokra, lehetve valt a tudomany es a IilozoIia. Ezek szamara a vallas trte az utat. De ezt a
szerepet csak azert tlthette be, mert tarsadalmi dolog. Ahhoz, hogy az uralma ala hajthassa az erzekek altal
szolgaltatott benyomasokat, s a valosag ujIajta megjelenitesevel valtsa Iel ket, egy ujIajta gondolkodasmodnak
kellett letrejnnie: a kollektiv gondolkodasnak. Azert csak ez lehetett ennyire hatekony, mert egy olyan
ideavilag megteremtesehez, amelyen keresztl az aterzett valosagok vilaga atlenyeglve jelenik meg, az ertelmi
erk oly mertek Ielajzottsaga vagy tulizgatottsaga volt szkseges, ami csak a tarsadalomban es a tarsadalom
altal lehetseges.
Korantsem igaz tehat, hogy e mentalitas ne lenne rokonsagban a mienkkel. Logikank ebbl a logikabol szletett.
A mai tudomanyos magyarazatok eseteben nagyobb a bizonyossag, hogy objektivek, mert modszeresebbek,
mert szigorubban ellenrztt megIigyeleseken alapulnak, de termeszetkben nem klnbznek azoktol a
magyarazatoktol, amelyek a primitiv embert is kielegitettek. Ma is, mikent hajdanan is, a magyarazattal azt
mutatjuk ki, hogy valamely dolog mikent tartozik egy vagy tbb masik dologhoz. Egyes velemenyek szerint a
mitologiak altal posztulalt sszetartozasok megsertik az ellentmondas elvet, s ezaltal szemben allnak a
tudomanyos magyarazatokbol kvetkez sszetartozasokkal.781 Ha azt allitjuk, hogy az ember kenguru, hogy a
Nap madar, azzal nemdebar azonositjuk ket. De mi sem gondolkodunk maskeppen, amikor azt mondjuk, hogy
a meleg tulajdonkeppen mozgas, hogy a Ieny az eter rezgese stb. Ahanyszor csak bels kapcsolat reven
egyesitnk heterogen Iogalmakat, szksegkeppen ellentetes dolgokat azonositunk egymassal. Nyilvan nem
ugyanazokat a Iogalmakat azonositjuk ekkeppen, mint az ausztral ember; mas kriteriumok, mas megIontolasok
alapjan valogatjuk ki ket; de maga az eljaras, amellyel a szellem kapcsolatba hozza ket, lenyegeben ugyanaz.
Igaz, a primitiv gondolkodas allitolag altalanos es modszeres kznyIelevel viseltetett az ellentmondas irant,782
s e tekintetben elesen eltne a modern gondolkodastol, amely viszont mindig gyel ra, hogy sszhangban
maradjon nmagaval. De nem hisszk, hogy az alacsonyabb rend tarsadalmakat egyoldalu es kizarolagos
sszemosasi hajlammal lehetne jellemezni. A primitiv ember ugyan sszekever olyan dolgokat, amelyeket mi
megklnbztetnk egymastol, ezzel szemben viszont olyan dolgok kzt tesz klnbseget, amelyeket mi
sszetartozonak tartunk, st e klnbsegtetelt eles, kategorikus szembeallitas Iormajaban vegzi. Ket klnbz
Iratriahoz sorolt dolog nem csupan klnbzik egymastol, hanem antagonisztikus ellentetet kepez.783 Ezert
aztan ugyanaz az ausztral, aki egybemossa a Napot meg a Ieher kakadut, ez utobbit elesen szembeallitja a Iekete
kakaduval. Szamara mindket dolog kln nembl szarmazik, amelyben nincs semmi kzs. Meg kialtobb az
ellentet a szent es a proIan dolgok kzt. Ezek olyan ervel taszitjak egymast, oly mertekben ellentmondanak
egymasnak, hogy a szellem nem is hajlando egy idben elgondolni ket. Klcsnsen kizik egymast a
tudatbol.
Igy hat a vallasi gondolkodas logikaja illetve a tudomanyos gondolkodas logikaja kzt nincsen szakadek.
Mindkett ugyanazokbol a lenyegi elemekbl all, mindssze ez utobbiak Iejlettsegi Iokaban klnbznek
egymastol. Az elst talan ugy jellemezhetjk a legjobban, hogy hajlamos gatlastalan egybemosasokra es vad
szembeallitasokra. Mindket iranyban szertelen. Amit egymashoz kzelit, azt mindjart ssze is keveri; amit
megklnbztet, azt mindjart szembe is allitja. Nem ismer merteket, arnyalatokat, a szelssegeket keresi;
kvetkezeskeppen a logikai mechanizmusokat nemikepp sutan alkalmazza, de valamennyit ismeri.
VI
146
784 Peldaul a kutangyiknal; lasd North. Tr., 170, 546. o.; v. BROUGH-SMYTH, II. 269.
785 Australian Aborigines, 51. o.
786 A kutangyiknal bizonyosan volt olyan id, amikor a nknek meg volt lelkk; mert meg ma is nagyszamu ni lelek letezik. Csak eppen
soha sem reinkarnalodnak; s mivel e nepnel az ujszlttet egy reinkarnalodo regi lelek elteti, abbol, hogy a ni lelkek nem
reinkarnalodhatnak, egyenesen kvetkezik, hogy a nknek nem lehet lelkk. Egyebkent megmagyarazhato, miert sznt meg a reinkarnacio.
A kutangyiknal az eredetileg anyai agu leszarmazas ma apai agon trtenik: az anya nem adja at a totemet a gyereknek. A nnek tehat
nincsenek leszarmozattjai, amelyek tovabbrkitenek: a finis familiae suae. E helyzet magyarazatara csak ket hipotezis adodott: a nknek
vagy nincs lelkk, vagy a lelkk elpusztul a halaluk utan. A kutangyik az els magyarazat mellett dntttek; bizonyos queenslandi nepek a
masodikat reszesitettek elnyben (lasd ROTH: ,Superstition, Magic and Medicine', N. Queensland Ethnog., 5. sz. 68. ).
787 ,A negy-t ev alatti gyerekeknek sem lelkk nincs, sem jvend eletk' irja Dawson. Csakhogy az a teny, amelyet ekkeppen talal,
mindssze annyi, hogy a kiskoru gyermekek szamara nem tartanak temetesi ritusokat. Ennek tenyleges jelenteset kesbb Iogjuk latni.
788 DAWSON, 51. o.; PARKER: The Euahlavi, 35. o.; EYLMANN, 188. o.
789 North. Tr., 542.; SCHURMANN: The Aboriginal Tribes of Port Lincoln, in: WOODS, 235. o.
790 Ezt a kiIejezest hasznalja Dawson, 50. o.
8. fejezet - A LLEK FOGALMA
Az elz Iejezetekben a totemisztikus vallas alapelveit vizsgaltuk. Lathattuk, hogy barmiIele lelek, szellem vagy
mitikus szemely gondolata hianyzik belle. De bar a szellemlenyek Iogalma nincs ott a totemizmus alpjaban,
kvetkezeskeppen altalaban a vallasi gondolkodasban sem, meg sincs olyan vallas, amelyben ne talalkoznank
ezzel a Iogalommal. Fontos tehat megtudni, mikeppen jtt letre. Arrol, hogy masodlagos kepzdmeny, csak ugy
bizonyosodhatunk meg, ha megallapitjuk, mi modon szarmazott le az elbbiekben bemutatott es
megmagyarazott elkepzelesekbl.
A szellemlenyek kzl mindjart magara vonja a Iigyelmet az egyik, leven hogy ez az a prototipus, amelybl az
sszes tbbi Ilepl: ez pedig a lelek.
8.1. I
Amikent nincsen tarsadalom vallas nelkl, olyat sem talalunk barmilyen kezdetlegesen szervezett is ,
amelyben ne lennenek a lelekre, a lelek eredetere es rendeltetesere vonatkozo kollektiv kepzetek. Amennyire az
etnograIiai adatokbol megitelhet, a lelek gondolata egyids az emberiseggel, s ugy tnik, hogy azonnal
rendelkezett is minden lenyegi vonasaval, olyannyira, hogy a Iejlettebb vallasok es a IilozoIia tulajdonkeppen
csak megtisztitgattak, de semmi igazan lenyegest nem tettek hozza. Valamennyi ausztral tarsadalom Ieltetelezi
ugyanis, hogy az emberi testben ott lakozik egy bels leny, egy eleter: a lelek. Igaz, elIordul, hogy a nk
kivetelt alkotnak az altalanos trveny alol: bizonyos trzseknel ugy tartjak, hogy nincs lelkk.784 Ha hihetnk
Dawsonnak, akkor a kiskoru gyerekekre is ugyanez lenne ervenyes az altala megIigyelt trzseknel.785 De ezek
kivetelek, valoszinleg kesbbi Iejlemenyek;786 az utobbi egyenesen gyanusnak tnik, s knnyen elIordulhat,
hogy a tenyek hibas ertelmezesenek tulajdonithato.787
Nem knny meghatarozni, hogy mikent gondolkodik az ausztral ember a lelekrl, annyira homalyos es lebeg
az errl alkotott gondolata. Ebben azonban nincs semmi meglep. Ha megkerdeznenk a kortarsainktol, espedig
azoktol, akik a legszilardabban hisznek a lelek letezeseben, hogy mikeppen kepzelik el maguknak a lelket, akkor
az erre kapott valaszok sem lennenek sokkal sszeIggbbek es pontosabbak. Ugyanis nagyon sszetett
Iogalomrol van szo, szamos kielemezetlen benyomas jatszik bele, amelyet mar evszazadok ota probalnak
Ieldolgozni, anelkl hogy az embereknek pontos kepe lenne rola. Kvetkezzenek most megis azok a legIbb
egyebkent gyakran ellentmondasos tulajdonsagai, amelyekkel meghatarozhato.
Bizonyos szamu esetben azt mondjak, hogy klsre olyan, mint a test.788 De az is elIordul, hogy
homokszemnyi nagysagunak kepzelik; eszerint annyira kicsi lenne, hogy a legkisebb lyukacskan, a legaprobb
hasadekon is at tud bujni. 789 Majd latni Iogjuk, hogy egyszersmind allatIajok alakjaban is elkepzelik. Vagyis
lenyegeben bizonytalan, meghatarozatlan az alakja;790 a krlmenyektl Iggen egyik pillanatrol a masikra
valtozik a mitosz es a ritus kvetelmenyei szerint. Nem anyagtalan, hiszen van Iormaja, barmennyire homalyos
legyen is az. Ugyhogy a Ildi elete soran meg Iizikai szksegletei is vannak: eszik, es t is meg lehet enni. Az is
elIordul, hogy kijn a testbl, es barangolasa soran olykor idegen lelkeket eszeget.791 Ugy tartjak, hogy ha
147
791 STREHLOW, I. 15. o. 1. labj.; SCHULZE: i. m. 246. o. Ez a vampir mitoszanak a motivuma.
792 STREHLOW, I. 15. o.; SCHULZE, 244. o.; DAWSON, 51. o. Igaz, neha azt mondjak a lelkekrl, hogy nincs testk: Eylmann (188. o.)
egyes adatkzli szerint a lelek ,[sei] ohne Fleisch und Blut'. E gykeres tagadas irant azonban szkeptikusak vagyunk. Abbol, hogy a
halottak lelkeinek nem mutatnak be etelaldozatokat, meg nem kvetkezik, mint Roth hiszi (Superstition, Magic. 65. ), hogy ne ennenek.
793 ROTH: i. m. 65. ; North. Tr., 500. o. Meg az is elIordul, hogy a leleknek szaga van (ROTH, i. m. 68. ).
794 ROTH: i. m. 67. ; DAWSON, 51. o.
795 ROTH: i. m. 65. .
796 SCHURMANN: Aborig. Tr., of Port Lincoln, in: WOODS, 235. o.
797 PARKER: The Euahlavi, 29, 35. o.; ROTH: i. m. 65., 67., 68. .
798 ROTH: Superstition. 65. ; SREHLOW, I. 15. o.
799 STREHLOW, I. 14. o., 1. labj.
800 FRAZER: ,On Certain Burial Customs, as Illustrative oI the Primitive Theory oI the Soul', J.A.I., XV. 66. o.
801 Ezt latjuk a kajtityaknal es az anmatyaraknal. Lasd SPENCER GILLEN, North. Tr., 506. o., illetve Nat. Tr., 512. o.
802 ROTH: i. m. 65., 66., 67., 68. .
803 ROTH: i. m. 68. ; ebben a bekezdesben arrol van szo, hogy amikor a vervesztest ajulas kveti, annak az az oka, hogy a lelek eltavozott.
V. PARKER: The Euahlavi, 38. o.
804 PARKER: The Euahlavi, 29, 35. o.; ROTH: i. m. 65. .
805 STREHLOW, I. 12, 14. o. Ezekben a reszekben arrol van szo, hogy a rossz szellemek meglik a kisgyerekeket, megeszik a lelkket, a
majukat, a majzsiradekukat, vagy a lelkket, a majukat es a vesejket. Abbol, hogy a lelek egy szinten all ily modon a belssegekkel vagy a
testszvetekkel, es ugyanolyan Iajta taplalekot jelent, jol lathato, milyen szoros kapcsolat van kztk. V. SCHULZE, 246. o.
teljesen Ielszabadul a szervezet alol, akkor is pontosan olyan eletet el, mint idelent a Ildn: iszik, eszik,
vadaszik stb.792 Amikor a Iak agai kzt rpkd, akkor olyan suhogas es recseges hallhato, hogy azt meg a
proIanok is halljak.793 Ezzel szemben az atlagember szamara nem lathato.794 Igaz, a varazslok vagy az regek
latjak a lelkeket; de csak azert, mert eletkoruknak vagy specialis kulturajuknak ksznhet specialis kepessegeik
reven olyan dolgokat is erzekelni tudnak, amelyek a mi erzekeink ell rejtve maradnak. A kznapi halandok
ellenben Dawson szerint csak eletk egyetlen pillanataban elveznek e kivaltsagot: id eltti halaluk elestejen.
Ugyhogy e csaknem csodas latomas baljos eljelnek szamit. Marpedig a lathatatlansagot altalaban a szellemiseg
egyik jelenek tekintik. A lelket tehat bizonyos mertekben anyagtalannak kepzelik, hiszen nem ugy hat az
erzekekre, mint a testek: nincs csontja, mondjak a Tully Iolyonal el trzsek.795 Ezen egymassal szembenallo
tulajdonsagok sszehozasa erdekeben ugy gondoljak, hogy vegtelenl ritka es Iinom, mintegy eteri anyagbol
van,796 hasonlatosan az arnyekhoz vagy a lehelethez.797
A testtl azonban kln all es Iggetlen tle, hiszen mar evilagi eleteben is idlegesen ki tud jnni belle: alom,
ajulas stb. idejen hagyja el.798 Olykor hosszabb idre is tavol maradhat, anelkl hogy ez halalt vonna maga
utan; e tavolmaradasok soran azonban az elet lecskken, st meg is all, ha a lelek nem ter vissza hajlekaba.799
Mindamellett klnallasa es Iggetlensege leginkabb a halalkor valik hangsulyossa. Test mar nincs, nem marad
lathato nyoma, a lelek azonban Iennmarad; valahol egy kln vilagban nallo eletet el.
De barmilyen valosagos is ez a kettseg, egyaltalan nem abszolut. Felreertes ugy kepzelni a testet, mint holmi
lakast, amelyben a lelek ugyan lakik, de amivel csak klsdleges kapcsolatban all. Nagyon is szoros ktelekek
Izik hozza, olyannyira, hogy csak ggyel-bajjal lehet elvalasztani tle. Mar lattuk, hogy klsleg olyan, mint a
test, vagy legalabbis ennek alakjat lti magara. Kvetkezeskeppen, ami csak eri a testet, az a lelket is eri:
minden testi sebesles a lelekre is kiterjed.800 A lelek oly szorosan ktdik a szervezet eletehez, hogy egytt
nvekszik es egytt is hanyatlik vele. Ezert van az, hogy egy bizonyos kor Iltt olyan kivaltsagokat elvez az
ember, amik a Iiatalokat nem illetik meg; ugyanis a benne lev vallasi principium az id elre haladtaval
nagyobb erre es hatekonysagra tett szert benne. De amikor az regember mar valoban szenilis, amikor mar nem
kepes hasznos szerepet jatszani a trzs szamara letIontossagu nagy vallasi szertartasokban, akkor mar nem
bannak vele megklnbztetett Iigyelemmel. Ugy tartjak, hogy a test elertlenedese a lelekre is atterjedt. S
minthogy az illetnek mar nincsenek meg a regi kepessegei, a presztizset is elveszti.801
A test es a lelek azonban nemcsak szorosan sszetartozik, hanem reszben ssze is keveredik. Mint amikeppen a
lelekben is van valami a testbl, hiszen olykor az alakjat lti Iel, a testben is van valami a lelekbl. A szervezet
bizonyos regioi, bizonyos termekei, ugymint a sziv, a lehelet, a placenta,802 a ver,803 az arnyek,804 a maj, a maj
zsiradeka, a vese805 stb. klns aIIinitast mutatnak iranyaban. Ezek az anyagi szubtratumok nem pusztan
lakohelyek a lelek szamara; k maguk a kivlrl lathato lelek. Amikor elIolyik a ver, a lelek is kiszkik vele. A
lelek nem a leheletben van; maga a lehelet. Egybetartozik azzal a testresszel, amelyben lakozik. Innen
szarmazik az az elkepzeles, hogy az embernek tbb lelke van. A lelek, ahogy szetszorodott a szervezetben,
diIIerencialodott es reszekre szakadt. Mindegyik testresz mintegy individualizalta a benne lev lelekadagot,
I
148
806 Peldaul a PenneIather Iolyonal el embereknel (ROTH: i. m. 68. .) kln neve van annak a leleknek, amelyik a szivben lakik (ngai),
megint mashogy hivjak azt, amely a placentaban lakozik (choi), s ugyancsak mashogy hivjak azt, amely sszekeveredik a lehelettel (wanfi).
Az ewalayiknal harom-negy Iele lelek van (PARKER: The Euahlavi, 35. o.).
807 Az arandak urpmilchima ritusanak leirasat lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 503. skk.
808 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 497, 508. o.
809 SPENCER GILLEN, North. Tr., 547, 578. o.
810 Uo. 506. o., 527. skk.
811 MEYER: The Encounter Bay Tribe, in: WOODS, 198. o.
812 SPENCER GILLEN, North. Tr., 551, 463. o.; Nat. Tr., 553. o.
813 Uo. 540. o.
814 Peldaul az arandaknal es a loritjaknal (STREHLOW, I. 15. o., 2. labj.; II. 77. o.). A lelket meg az eletben gurunanak, a halal utan
ltananak hivjak. A Strehlow-Iele ltana azonos a Spencer es Gillen-Iele ulthanaval (Nat. Tr., 514. skk.). Ugyanez a helyzet a BloomIield
Iolyonal el lakosoknal is (ROTH: Superstition. 66. ).
815 EYLMANN, 188. o.
816 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 524., 491., 496. o.
817 SPENCER GILLEN, North. Tr., 508., 542. o.
818 MATHEWS: ,Ethnol. Notes on the Aboriginal Tribes oI N. S. Wales', XXXVIII. 287. o.
819 STREHLOW, I. 15. skk. Igy hat az arandaknal a halottak Strehlow szerint egy szigeten elnek; Spencer es Gillen szerint egy Ildalatti
helyen. Felteheten a ket mitosz egymas mellett el, es nem is ezek az egyetlenek. Mint latni Iogjuk, van egy harmadik is. A halottak
szigetevel kapcsolatos ezen elkepzelesrl v. HOWITT, Nat. Tr., 498. o.; SCHURMANN: Aborig. Tr., of Port Lincoln, in: WOODS, 235.
o.; EYLMANN, 189. o.
820 SCHULZE, 244. o.
821 DAWSON, 51. o.
822 Ugyanezen trzseknel nyilvanvalo nyomai vannak egy regebbi mitosznak, amely szerint a lelkek egy Ild alatti helyen elnek
(DAWSON: i. m.).
amely ily modon kln entitassa alakult. A sziv lelekresze nem azonos a lehelet, az arnyek vagy a placenta
lelekreszevel. Bar valamennyien rokonok, megis meg kell klnbztetni ket, es klnbz nevk is van.806
De bar a lelek a szervezet bizonyos pontjain sszpontosul, a tbbibl sem hianyzik. Klnbz mertekben
ugyan, de az egesz testben szetszorodik. Ezt mutatjak a halotti ritusok. Azt gondolna az ember, hogy az utolso
lehelet utan, amikor is a lelek tavozik, azonnal el mozgasi szabadsagaval, s igyekszik minel gyorsabban eljutni
masutt lev, igazi hazajaba. Csakhogy ottmarad a holttest mellett; a hozzaIz ktelek meglazult ugyan, de nem
szakadt el. Egesz sor klnleges ritus szkseges ahhoz, hogy vegleges tavozasra birjak. Jelentsegteljes
kezmozdulatokkal es mozgasokkal sztnzik tavozasra.807 Utat nyitnak neki, kijaratokat csinalnak, hogy
knnyebben elreplhessen.808 Ugyanis meg nem jtt ki teljesen a testbl; olyan melyen beleivodott, hogy nem
tud csak ugy egyszeren elszabadulni tle. Ez a magyarazata az oly gyakori emberevesi gyaszritusnak; azert
Iogyasztjak el a halott husat, mert szerintk szent principium lakozik benne, ami nem mas, mint a lelek.809
Hogy vegervenyesen kiszakitsak belle, meg kell olvasztani a testet: vagy ugy, hogy kiteszik a napra,810 vagy
ugy, hogy tzet raknak.811 A lelek a tesIolyadekokkal tavozik. De a megszaradt csontok is tartalmaznak bellk
valamennyit. Ugyhogy ezeket szent targyakkent vagy magikus eszkzkkent hasznaljak;812 vagy ha teljesen ki
akarjak szabaditani a bennk lev principiumot, sszetrik ket.813
De elerkezik a pillanat, amikor a valas vegleges lesz; a kiszabadult lelek elrppen. Csakhogy termeszetenel
Iogva oly ersen ktdik a testhez, hogy az elszakadas ohatatlanul komoly allapotvaltozassal jar. Ezutan a neve
is megvaltozik.814 Megrzi ugyan az eddig altala eltetett egyen valamennyi megklnbztet vonasat, a
kedelyet, a jo es rossz tulajdonsagait,815 de ugyanakkor uj lennye valik. Ezutan uj elet kezddik a szamara.
Elmegy a lelkek orszagaba. Ezt trzsenkent klnbzkeppen gondoljak el; olykor egyazon tarsadalmon bell is
tbbIele elkepzeles el egymas mellett rola. Hol a Ild alatt talalhato totemcsoportonkent mas es mas helyen
van : ott, ahol a klanalapito sk valaha alalesllyedtek a Ildbe, hogy ott eljenek a halaluk utan. Ily modon a
Ild alatti vilag eppugy oszlik Iel Ildrajzilag, mint az elk vilaga. Odalent rkke st a nap; odalent sosem
szaradnak ki a Iolyok. Spencer es Gillen szerint igy kepzelik a kzep-ausztraliai trzsek, az arandak,816 a
waramangak817 stb. Ezt az elkepzelest a watyabalukoknal is megtalaljuk.818 Egyebkent a halottak totemktl
Iggetlenl valamennyien egytt elnek egy viszonylag homalyosan meghatarozott helyen, a tengeren tul, egy
szigeten,819 egy to partjan.820 Vegl olykor az egben, a Ielhk Iltt is lakhatnak. ,Csodalatos tajek van ott
mondja Dawson , bvelkedik kenguruban meg mindenIele vadban; vidam az elet. sszetalalkoznak, es
boldogan ismernek egymasra a lelkek.'821 E kep bizonyos vonasait alighanem a kereszteny misszionarusok
paradicsomabol klcsnztek;822 de maga a gondolat, hogy a lelkek, vagy legalabbis bizonyos lelkek az egbe
mennek halaluk utan, eredetinek latszik; ezt az bizonyitja, hogy a kontinens mas pontjain is Ieltalalhato.823
I
149
823 TAPLIN: The Narrinveri, 1819. o.; HOWITT, Nat. Tr., 473. o.
824 HOWITT, Nat. Tr., 498. o.
825 STREHLOW, I. 16. o.; EYLMANN, 189. o.; HOWITT, Nat. Tr., 473. o.
826 Egy sajatos klan, a meregzacsko-klan (Giftdrsenmnner) seinek a szellemei mvelik ezt.
827 Olykor nyilvanvalo a misszionarusok hatasa. Dawson igazi pokolrol beszel, amivel a paradicsom all szemben; de maga is hajlik ra, hogy
europai behozatalt lasson ebben az elkepzelesben.
828 V. DORSEY: ,Siouan Cults', in: XIth Rep., 419420, 422, 485. o.; v. MARILLIER: La survivance de lme et de lidee de fustice che:
les peuples non civilises, 1893.
829 A lelkek atmenetileg ugyan megketszerezdhetnek, mint majd a kvetkez Iejezetben lathatjuk; de e megkettzdesek nem nvelik a
reinkarnalodo lelkek szamat.
Altalaban valamennyi leleknek ugyanaz a sorsa, es ugyanazt az eletet eli. De az is elIordul, hogy mas
banasmodban reszeslnek aszerint, hogy mikepp viselkedtek a Ildn; es mar itt is Ieltnnek annak a ket
klnbz, st ellentetes kategorianak a krvonalai, amelyekre majd a tulvilag oszlik. Akik eletkben kivalo
vadaszok, harcosok, tancosok stb. voltak, azoknak a lelke nem vegyl el a tbbiek tmegeben; kln hely van a
szamukra biztositva824. Ez olykor az egben talalhato.825 Strehlow meg arrol is beszamol, hogy egy mitosz
szerint a gonoszak lelket Ielelmetes szellemek Ialjak Il es semmisitik meg.826 Mindazonaltal Ausztraliaban
ezek az elkepzelesek meglehetsen elnagyoltak;827 csak a mar Iejlettebb tarsadalmakban kezdenek
hatarozottabb, tisztabb Iormat lteni, mint peldaul Amerikaban.828
8.2. II
LegIontosabb vonasaikra korlatozva ezek volnanak a lelekre es a lelek sorsara vonatkozo hiedelmek
legprimitivebb Iormai. Most meg kell probalnunk megmagyarazni ket. Vajon mi kesztette az embert arra a
gondolatra, hogy ket leny lakozik benne, amelyek kzl az egyik a Ient Ielsorolt sajatos tulajdonsagokkal
rendelkezik? Hogy e kerdesre valaszolni tudjunk, nezzk meg, hogy maga a primitiv ember hogyan velekedik
annak a szellemi sernek az eredeterl, amelyet nmagaban erez: ha elkepzeleset megIelel modon elemezzk,
akkor maga Iog minket a megoldas utjara ravezetni.
Az altalunk kvetett modszernek megIelelen a szoban Iorgo gondolatokat a tarsadalmak egy meghatarozott
csoportjaban Iogjuk tanulmanyozni, ahol klnsen pontos megIigyelesek trtentek: a kzep-ausztraliai
trzseknel. Jollehet vizsgalodasi krnk ily modon szeles lesz, megis korlatozott. De okunk van hinni, hogy
ugyenezen gondolatok, klnbz Iormakban ugyan, meg Ausztralian kivl is meglehetsen altalanosak voltak,
es azok ma is. Raadasul, es legIkeppen, a lelek gondolata a kzponti trzseknel alapveten nem mas, mint a
tbbi ausztral tarsadalomban; mindentt ugyanazokat a lenyegi jegyeket mutatja. Minthogy ugyanazon
kvetkezmenynek mindig ugyanaz az oka, joggal gondolhatjuk, hogy ez az nmagaval mindentt azonos
gondolat esetenkent nem mas es mas elemekbl epitkezik. Azt az eredetet tehat, amit az alabbiakban
reszletesebben targyalando trzsek tanulmanyozasa alapjan Iogunk tulajdonitani e gondolatnak, a tbbi trzsre
is igaznak kell tekinteni. E trzsek egy olyan kiserlethez szolgaltatnak alkalmat, melynek eredmenyet aztan
mint minden megalapozott kiserletet altalanositani lehet. Mar csak az ausztral civilizacio egyntetsege is
jogossa teszi az altalanositast; de gondunk lesz ra, hogy gondolatmenetnket mas ausztral es amerikai nepek
krebl szarmazo adatokkal is megersitsk.
Mivel a bizonyitasi eljarasunkhoz alapul szolgalo elkepzelesekrl Spencer es Gillen, illetve Strehlow egymastol
elter modon szamolnak be, elszr is e ket beszamolot kell ismertetnnk. Latni Iogjuk, hogy ha megIelelen
ertelmezzk ket, akkor szociologiai szempontbol vegl is mindkett ugyanazt jelenti.
Spencer es Gillen szerint az ujszlttek testet nemzedekrl nemzedekre eletre kelt lelkek nem ujonnan, kln e
celra teremnek; valamennyi trzs ugy tartja, hogy van egy meghatarozott nagysagu lelek-keszlet |stock|,
amelynek nagysaga eggyel sem nhet;829 ezek a lelkek reinkanalodnak idrl idre. Amikor meghal egy egyen,
II
150
830 STREHLOW, I. 2. o.
831 Nat. Tr., 73. o., 1. labj.
832 Ezen elkepzelesek egytteserl lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 119, 123127, 387. skk.; North. Tr., 145174. o. A kutangyiknal
nem Ieltetlenl az oknanikilla krnyeken trtenik a Iogantatas. De ugy tartjak, hogy minden hazaspart a Ierj totemehez tartozo lelkek raja
kiser a kontinensen trten vandorlasaik soran. Alkalomadtan az egyik ilyen lelek behatol a n testebe es megtermekenyiti, Iggetlenl attol,
hogy a n eppen hol tartozkodik (North. Tr., 169. o.).
833 Nat. Tr., 512513. o.; v. X. es XI. Iej.
834 Nat. Tr., 119. o.
lelke elhagyja a lakhelyel szolgalo testet, es a gyasz leteltevel elmegy a lelkek orszagaba; egy id mulva
azonban visszater reinkarnalodni, s ezen reinkarnalodasok altal trtennek a Iogantatasok es a szlesek. Ezek az
alap-lelkek ugyanazok, mint akik valaha, a kezdet kezdeten a klanalapito sket is eltettek. Van egy idszak,
amelynel a kepzelet mar nem tud visszabb menni, s amelyet az idk kezdetenek tekintenek; ekkor eltek azok a
lenyek, akik mar senkitl sem szarmaztak. Az aranda ezert alfirangamitfinanak830, nem-teremtetteknek nevezi
ket, azt az idszakot pedig, amelyben ezek a meses lenyek eltek Spencer es Gillen szerint
alcheringanak.831 A mai emberekhez hasonloan k is totemklanokban eltek, utazgattak, es mindenIele csodas
hstetteket hajtottak vegre, amelyek emleket a mitoszok rkitettek meg. De egy napon veget ert a Ildi eletk:
egyenkent vagy csoportosan alasllyedtek a Ildbe. Testk Iava vagy sziklava valtozott, ezeket meg ma is latni
lehet azokon a helyeken, ahol a Ild ala buktak. De lelkeik meg mindig elnek; azok halhatatlanok.
Vissza-visszajarnak azokra a helyekre, ahol els vendeglatoik bevegeztek Ildi palyaIutasukat. E helyek
egyebkent a hozzajuk kapcsolodo emlekeknek ksznheten szentek; ott vannak az oknanikillak, azok a
szentelyek, amelyekben a klan csurungait rzik, s amelyek mintegy a klnbz totemkultuszok kzpontjaul
szolgalnak. Ha egy ilyen lelek egy eIIajta szentely krl koszalva behatol egy n testebe, annak Iogantatas,
kesbb pedig szles lesz az eredmenye.832 Igy hat minden egyent egy-egy meghatarozott s uj megnyilvanulasi
Iormajanak tekintenek: maga ez az s, uj testben es uj vonasokkal. Kik voltak hat ezek az sk?
Elszr is merhetetlenl nagyobb hatalommal rendelkeztek, mint a mai emberek, mint akar a legtiszteltebb
regek vagy a leghiresebb varazslok. Olyan erenyekkel rendelkeztek, amelyeket csodasnak nevezhetnk: ,A
Ild alatt, a Ildn, a levegben egyarant kzlekedni tudtak; ha megnyitottak valamely veredenyket,
barmelyikk egesz videkeket tudott elarasztani, de ugyanigy uj Ildeket tudtak a vizek melyerl Ielhozni; a
sziklaIalbol tavat Iakasztottak, vagy hasadekot nyitottak rajta, hogy azon at kzlekedjenek; ahol leszurtak a
nurtunjaikat, ott Iak nttek ki a Ildbl.'833 Ok alakitottak a Ildet olyanna, amilyen most. MindenIele lenyeket,
allatokat, embereket teremtettek. Vagyis csaknem istenek. Tehat a lelkknek is isteni jellege van. S mivel az
lelkk reinkarnalodik a mai emberek testeben, a mai lelkek is szent lenyek.
Masodszor ezek az sk nem emberek voltak a szo tulajdonkeppeni ertelmeben, hanem allatok vagy nvenyek,
vagy pedig vegyes lenyek, akikben hol az allati, hol a nvenyi elem volt tulsulyban: ,A meses idkben el sk
irja Spencer es Gillen a bennszlttek velemenye szerint oly szoros kapcsolatban alltak a nevket ado
allattal vagy nvennnyel, hogy peldaul a kenguru toteme ala tartozo alcheringa szemelyt a mitoszok gyakran
emberkengurunak vagy kenguruembernek abrazoljak. Emberi mivoltukat gyakran elIedi az az allat vagy
nveny, amelybl allitolag szarmaztak.'834 rkke el lelkknek is szksegkeppen ugyanilyen a termeszete;
bennk is egytt el az emberi meg az allati elem, s inkabb az utobbi van tulsulyban az elbbivel szemben.
Ugyanabbol a szubsztanciabol allnak tehat, mint a totemisztikus principium; tudjuk ugyanis, hogy ez utobbit
eppen az a kettseg jellemzi, hogy magaban Ioglalja es szintetizalja az emberi s az allati vilagot.
Mivel csakis ezek a lelkek leteznek, arra a kvetkeztetesre jutunk, hogy a lelek altalaban veve nem mas, mint az
egyes egyenekben megtesteslt totemisztikus principium. S ebben a szarmaztatasban nincs is semmi meglep.
Mar tudjuk, hogy ez a principium benne rejlik valamennyi klantagban. Ha azonban behatol az egyenekbe, akkor
szksegkeppen maga is egyeniesl. Mivel azok a tudatok, amelyeknek ily modon szerves eleme lesz,
klnbznek egymastol, hozzajuk hasonulva maga is sokIele alakot lt; s minthogy valamennyi tudatnak sajat
arculata van, maga is valamennyiben mas es mas arculatot vesz Iel. nmagaban persze az emberhez kepest
klsdleges, idegen er marad; de az a szelete, amelynek minden ember a birtokaban van, ohatatlanul szoros
rokonsagba kerl azzal a konkret egyennel, akiben lakozik: Ielveszi a termeszetet, s maga is bizonyos mertekben
e szemely tulajdona lesz. Igy hat ket ellentetes jellege van, de eppen ezek egyttelese a lelek Iogalmanak egyik
megklnbeztet jegye. A lelek ma is, akarcsak hajdanan, egyreszt az, ami a legjobb, a legmelyebb bennnk,
lenynk legkivalobb resze; ugyanakkor azonban kivlrl erkez, atmeneti vendeg, aki a testtl kln eletet el, s
II
151
835 A kajtityaknal (North. Tr., 154. o.) es az arabanaknal (North. Tr., 146. o.).
836 Nevezetesen a waramangaknal es a szomszed trzseknel: a walpiriknal, a wulumaraknal |Tindale sztenderdizalt listajan: ngardiknal. A
s:aklektor.|, a wakajaknal, a tyingiliknel (North. Tr., 161. o), valamint a wambajaknal es a kutangyiknal (North. Tr., 170. o.).
837 STREHLOW, I. 1516. o. A loritjakrol lasd STREHLOW, II. 7. o.
838 Strehlow egyenesen azt allitja, hogy a nemi kapcsolatot meg csak szkseges Ieltetelnek, amolyan elkeszletnek sem tekintik a
Iogantatashoz (II. 52. o., 7. labj.). Igaz, nehany sorral lejjebb hozzateszi, hogy az regek nagyon is jol tudjak, miIele kapcsolat van a testi
erintkezes es a nemzes kzt, ami pedig az allatok szaporodasat illeti, azzal meg a gyerekek is tisztaban vannak. Mindez nemikepp cskkenti
els kijelentese horderejet.
839 Altalaban inkabb Spencer es Gillen terminologiajat hasznaljuk, semmint Strehlow-et, mivel az elbbit mar regota szentesitette a szokas.
840 Nat. Tr., 124, 513. o.
841 I. 5. o. A ngarra Strehlow szerint ,rkkevalo'-t jelent. A loritjaknal csak sziklak jatsszak ezt a szerepet.
egy napon majd visszanyeri teljes Iggetlenseget. Egyszoval amikent a tarsadalom is csak az egyenekben es
azok altal letezhet, a totemisztikus principium is csak a klant alkoto egyeni tudatokban es azok altal elhet. Ha
ezen egyeni lelkek nem ereznek magukban a totemisztikus principiumot, akkor az nem is lenne; k teszik bele a
dolgokba. Igy hat a principiumnak szksegkeppen reszekre kell osztodnia bennk. Egy-egy ilyen osztodott resz
a lelek.
Van egy olyan mitosz, amelyet eleg nagy szamban talalunk meg a kzep-ausztraliai trzseknel, amely egyebkent
csak az elzk sajatos Iormaja, s ez a mitosz meg inkabb megmutatja, hogy valoban ebbl a nyersanyagbol
keszlt a lelek gondolata. Ezekben a trzsekben a hagyomany szerint egy-egy klannak nincs tbb se, hanem
csak kett,835 st egyetlen egy.836 Ez az egyetlen leny, amig ily modon egyedl allt, nmagaban tartalmazta a
teljes totemisztikus principiumot, hiszen ekkor meg nem volt semmi, amivel erintkezhetett volna. Nos,
ugyanezen hagyomany szerint, minden letez emberi lelek azok is, amelyek most az emberek testet eltetik, es
azok is, amelyek jelenleg nincsenek alkalmazasban s mintegy tartalekban allnak a jvre mind ebbl az
egyetlen szemelybl szarmaztak; az szubsztanciajabol lettek. Ahogy a Ild Ielszinen mozgott, megrazta magat,
kivetette ket a testebl, es telehintette velk azokat a helyeket, amelyeket vegigjart. Nem azt jelenti-e ez
szimbolikus Iormaban, hogy minden lelek a totemisztikus istenseg egy-egy szelete?
E vegkvetkeztetes azonban azt elIeltetelezi, hogy a szoban Iorgo trzsek hisznek a reinkarnacio tanaban. Nos,
Strehlow szerint ezt eppen az arandak nem ismerik, vagyis az a trzs, amelyet Spencer es Gillen a legtovabb es a
legalaposabban tanulmanyozott. Ha pedig ebben a konkret esetben a ket megIigyel ekkorat tevedett, akkor
egesz anyagukat gyanusnak kell tekinteni. Meg kell tehat hatarozni, hogy valojaban mekkora is a jelentsege
ennek az elteresnek.
Strehlow szerint, ha a lelek vegervenyesen kiszabadul a testbl a gyaszritusok reven, akkor mar nem
reinkarnalodik ujra. Elmegy a halottak szigetere, nappal alszik, ejjel tancol, amig csak jol erzi magat itt a Ildn.
Ekkor visszater az elk krebe es a vedszellem szerepet tlti be kiskoru gyerekei mellett, vagy ha ilyenek
nincsenek, arvan maradt unokai mellett; behatol a testkbe es elsegiti a nvekedesket. IlyenIorman egy-ket
evig a regi csaladja kreben el; aztan visszater a lelkek orszagaba. Egy id mulva azonban megint csak visszajn
onnan a Ildre, am ez a latogatasa egyben az utolso is. Elerkezik az id, amikor ismet vissza kell ternie immar
a Ildre valo visszateres remenye nelkl a halottak szigetere; ott aztan, klnbz kalandok utan, amelyeket
Ielesleges reszletezni, vihar szakad ra, es egy villam agyoncsapja. PalyaIutasa ezzel vegervenyesen veget er.837
Tehat nem tud reinkarnalodni; kvetkezeskeppen a Iogantatasok es a szletesek eszerint nem annak
ksznhetk, hogy a lelkek reinkarnalodnak, s ezzel uj testben uj eletet kezdenek. Persze Strehlownak is az a
velemenye akarcsak Spencernek es Gillennek , hogy az arandak szerint a nemek erintkezese korantsem dnt
krlmeny a nemzesben;838 ehhez szerinte is misztikus mveletek szksegeltetnek, de egeszen masIelek, mint
amikrl az elz megIigyelk szamoltak be. A Iogantatas a kvetkez ket mod valamelyikevel trtenhet.
Ahol csak a hagyomany szerint egy alcheringa-s839 alasllyedt a Ildbe, van egy szikla vagy Ia, amely a testet
kepviseli. Spencer es Gillen szerint nanfanak,840 Strehlow szerint ngarranak841 nevezik az olyan Iat vagy
sziklat, ami eIIajta misztikus kapcsolatot tart az elhunyt hssel. Olykor a viznyer lyukrol is ugy tartjak, hogy
ekkeppen keletkezett. Nos, minden ilyen Ian, sziklan, viznyelben ratapanak nevezett gyermekembriok
elnek,842 amelyek pontosan ahhoz a totemhez tartoznak, mint a megIelel s. Peldaul egy olyan gumiIan,
amelyik a kenguru-klan egyik set abrazolja, olyan ratapak vannak, amelyeknek mind a kenguru a totemk. Ha
pedig arra jar egy n, es abba a hazassagi osztalyba tartozik, amelybe a szabaly szerint e ratapak anyjainak is
II
152
842 Strehlow a ratapat a ,Kinderkeime', azaz ,gyermekcsira' szoval Iorditja. Elkepzelhetetlen, hogy Spencer es Gillen ne ismerte volna a
ratapak mitoszat es a hozza kapcsolodo szokasokat. Explicit modon szolnak rola a Nat. Tr., 366. skk. es 552. skk. oldalain. Az arandak lakta
terlet klnbz pontjairol szolva beszamolnak az erathipanak nevezett sziklakrol, ahonnan spirit children, azaz gyermeklelkek
szabadulnak Iel, akik behatolnak a nk testebe es megtermekenyitik ket. Spencer es Gillen szerint erathipa annyit jelent, hogy gyermek,
ambar hozzaIzik, hogy ezt a szot a hetkznapi nyelvben csak ritkan hasznaljak ilyen ertelemben (i. m. 338. o.).
843 Az arandak hol negy, hol nyolc hazassagi osztalyra oszlanak. A gyerek hovatartozasat az apa osztalya hatarozza meg; ily modon a
gyerek osztalyabol vissza lehet kvetkeztetni az apaera (lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 70. skk.; STREHLOW, I. 6. skk.). Kerdes,
hogy a ratapanak mi szabja meg az osztalyat; erre kesbb meg visszaternk.
844 STREHLOW, II. 52. o. Neha ritkan az is elIordul, hogy egyesek tiltakoznak a gyerek totemenek termeszete ellen. Strehlow idez
egy esetet (53. o.).
845 Ugyanezt a szot (namatwinna) talaljuk Spencernel es Gillennel is (Nat. Tr., 514. o.).
846 STREHLOW, II. 53. o.
847 Uo. II. 56. o.
848 Mathews szerint a tyingiliknel (nala ,chingalee') is ugyanez az elmelet el a Iogantatasrol (Proc. R. Gegor. Tras. and. Soc. Queensland,
XXII (1907), 7576. o.).
849 Olykor az is elIordul, hogy miutan az s elhajitja a namatunajat, allat- vagy emberalakban meg is mutatkozik a n eltt; ez ujabb
bizonyiteka annak, hogy az sk lelkenek milyen ers aIIinitasa van az anyagi Iormak irant.
850 SCHULZE: i. m. 237. o.
851 Ez az eredmenye annak, hogy a ratapanak csak a mitikus s anyjanak hazassagi osztalyaba tartozo n testeben szabad inkarnalodnia.
Ugyhogy nem is ertjk, hogyan mondhatta azt Strehlow (I. 42. o. Anmerkung), hogy egy esetet leszamitva a mitoszok nem soroljak be az
alcheringa-sket meghatarozott hazassagi osztalyokba. Sajat Iogantataselmelete ennek eppen az ellenkezjet Ieltetelezi (v. II. 53. skk.).
852 STREHLOW, II. 58. o.
tartozniuk kell,843 akkor valamelyikk esetleg belemaszik az len keresztl. Az asszony a terhesseg els
jellegzetes Iajdalmai altal ertesl rola, hogy birtokba vettek. Az igy megIogant gyereknek termeszetesen
ugyanaz lesz a toteme, mint annak az snek, akinek misztikus testen meg reinkarnalodasa eltt lakozott.844
Mas esetekben egy kicsit mas az eljaras: maga az s tenykedik szemelyesen. Alkalomadtan eljn Ild alatti
hajlekabol es az elhalado nre egy klns Iormaju, namatunanak nevezett csurungat hajit.845 A csurunga
behatol a n testebe s ott emberi alakot lt, az s pedig megint eltnik a Ild alatt.846
E ket megtermekenyitesi mod egyIorman gyakorinak szamit. Allitolag a gyerek arcIelepitese alapjan lehet
megmondani, hogyan Iogantatott: ha szeles az arca, akkor ratapa, ha hosszukas, akkor namatuna segitsegevel.
De e ket megtermekenyitesi eljarason kivl Strehlow jelez egy harmadikat is, ami viszont mar sokkal ritkabbnak
szamit. Az s, miutan a namatunaja behatolt a n testebe, maga is behatol, es nkent beleegyezik az
ujjaszletesbe. Ezen elkepzeles szerint tehat igazi sreinkarnacio trtenik. Csakhogy ez az eset allitolag igen
kiveteles, raadasul amikor az ekkeppen Iogant ember meghal, akkor az addig t eltet s lelke a tbbi lelekhez
hasonlatosan a halottak szigetere megy, ahol is a szokasos viszontagsagok utan vegleg megsemmisl. Ujabb
reinkarnacion tehat mar nem megy keresztl.847
Ez volna Strehlow verzioja.848 A szerz szerint e verzio gykeresen klnbzik Spenceretl es Gillenetl.
Valojaban azonban csak a megIogalmazasok es a szimbolumok masok, de az alakvaltozatok alatt itt is, ott is
ugyanez a mitikus tema rejtzik.
Elszr is valamennyi megIigyel egyetert abban, hogy minden Iogantatas reinkarnacio eredmenye. Csak eppen
Strehlow szerint nem egy lelek inkarnalodik, hanem egy rapata vagy egy namatuna. Mi hat a rapata? Strehlow
azt mondja, hogy kesz embrio, amely egyszerre van lelekbl es testbl. Igen am, csakhogy a lelket mindig
anyagi Iormaban kepzelik el: alszik, tancol, vadaszik, eszik stb. Tehat neki is van testi eleme. Es viszont, a
ratapa a kznseges halando szamara lathatatlan; senki sem latja, amikor behatol a n testebe;849 vagyis
ugyancsak hasonlo anyagbol epitkezik, mint a lelek. Igy hat e tekintetben nem is lehet a kettt vilagosan
megklnbztetni egymastol. Vegeredmenyben olyan mitikus lenyekrl van szo, akiket erezheten az elbbi
modell alapjan Iormaztak meg. Schulze gyermeklelkeknek nevezi ket.850 Raadasul a lelekhez hasonloan a
ratapa is a lehet legszorosabb kapcsolatban all azzal az ssel, amelynek a szent Ia vagy szikla az anyagiasult
Iormaja. Ugyanaz a toteme, mint az snek, ugyanabba a Iratriaba, ugyanabba a hazassagi osztalyba tartozik.851
Pontosan olyan helyet Ioglal el a trzs tarsadalmi keretei kzt, mint amit a hagyomany szerint az s Ioglalt el
valaha. Ugyanugy is hivjak.852 Ez bizonyitja, hogy e ket szemely legalabbis nagyon kzeli rokona egymasnak.
Mi tbb, e rokonsag a tkeletes azonossagig is mehet. A ratapa ugyanis az s misztikus testen lttt Iormat,
belle szarmazik; mintegy az sbl kiszakadt resz. Vagyis vegeredmenyben az s egy darabja hatol be a n
lebe s valik gyermekke. S ezzel vissza is ertnk Spencer es Gillen elmeletehez: a szletes valamely si szemely
II
153
853 A ket verzio kzti klnbseg meg inkabb elhalvanyul, st joIorman teljesen elenyeszik, ha eszrevesszk, hogy Spencer es Gillen azon
allitasat, miszerint az s lelke inkarnalodik a n testeben, nem szabad szo szerint ertelmezni. Nem az egesz lelek termekenyiti meg a nt,
hanem csak e lelek emanacioja. Ugyanis az megIogalmazasuk szerint is ott marad a nanjaIaban vagy sziklaban egy hasonlo, st nagyobb
hatalmu lelek (lasd Nat. Tr., 514. o.); e kerdesre meg tbbszr is vissza Iogunk terni (v. alabb, . skk.).
854 II. 76, 81. o. Spencer es Gillen szerint a csurunga nem az s teste, hanem olyan targy, amelyben a lelke lakozik. Alapjaban veve e ket
mitikus ertelmezes azonos, es knnyen belathato, hogy miert tertek at az egyikrl a masikra: a test az a hely, ahol a lelek lakozik.
855 STREHLOW, I. 4. o.
856 STREHLOW, I. 5354. o. Ezekben a trtenetekben elbb maga az s hatol be a n lebe, es ugy idezi el a terhesseg jellegzetes
zavarait, majd maga tavozik, es csak a namatunajat hagyja ott.
857 STREHLOW, II. 76. o.
858 Uo. 81. o. Ez szo szerinti Iorditasa a Strehlow altal kzlt Iormulanak: ,Dies du Krper bist. dies du der nmliche.' Az egyik
mitoszban az egyik kulturherosz, Mangarkunjerkunja, amikor mindenkinek bemutatja se csurungajat, ezt mondja: ,Ebbl a csurungabol
szlettel' (uo. 76. o.).
859 STREHLOW, II. 76. o.
860 Uo.
861 Strehlow, illetve Spencer es Gillen kzt vegl is mindssze a kvetkezben mutatkozik elteres. Utobbiak szerint az egyen lelke a halal
utan visszater a nanjaIahoz, es ott ismet sszeolvad az s lelkevel (Nat. Tr., 513. o.); Strehlow szerint viszont elmegy a halottak szigetere, s
vegl is megsemmisl. Egyenileg tehat egyik mitoszban sem el tovabb. Hogy a Ienti elteresnek mi lehet az oka, annak meghatarozasatol
eltekintnk. Lehet, hogy Spencer es Gillen reszerl megIigyelesi hiba trtent, s azert nem beszelnek a halottak szigeterl. Az is lehet, hogy a
mitosz nem ugyanaz a Spencer es Gillen altal Ikeppen tanulmanyozott keleti arandaknal, illetve a trzs tbbi reszeben.
megtesteslesenek ksznhet. Persze nem az egesz szemely testesl meg; csak az emanacioja. Ez a klnbseg
azonban huszadrangu, hiszen ha egy szent leny szetosztodik es megketszerezi magat, akkor minden lenyegi
vonasa megmarad azokban a reszekben, amikre osztodott. Vegl is tehat az alcheringa-s teljes egeszeben ott
van nmaganak abban az elemeben, ami aztan ratapava valik.853
A Strehlow altal megklnbztetett masik Iogantatasi modnak ugyanez a jelentese. A csurungat es meg inkabb a
namatunanak nevezett sajatos csurungat az s egy megjelenesi Iormajanak tekintik; Strehlow
megIogalmazasaban a namatuna eppugy az s teste, mint a nanjaIa.854 Mashogy Iogalmazva az s
szemelyisege, a csurungaja, a nanjaIaja mind szent dolgok, es olyan erzelmeket keltenek, amelyeknek egyIorma
vallasi erteket tulajdonitanak. At is tudnak alakulni egymasba: ha az s elveszti a csurungajat, azon a helyen
eppugy szent Ia vagy szikla n ki a Ildbl, mint ahol maga a Ildbe sllyed.855 A mitosz szerint tehat az
alcheringa-s es a csurungaja egyenertek; kvetkezeskepp, ha az s beledobja a namatunajat egy n testebe, az
olyan, mintha maga hatolna bele. S valoban, olyat is lattunk, hogy szemelyesen hatolt be a namatuna
nyomaban; mas elbeszelesek szerint maga megy elre; mintegy utat tr a namatunajanak.856 Az, hogy e ket
motivum egyetlen mitoszon bell is egytt elhet, vegervenyesen bizonyitja, hogy az egyik csak a masik
valtozata.
Egyebirant barmilyen modon trtent is a Iogantatas, nem ketseges, hogy minden egyes egyen rendkivl ers
szalakkal ktdik egy-egy meghatarozott alcheringa-shz. Elszr is minden embernek megvan a maga se;
ket klnbz szemelynek nem lehet egyszerre ugyanaz. Maskepp szolva egy alcheringa-lenynek csak egyetlen
kepviselje lehet az elk kreben.857 Raadasul az egyik csak a masik megjelenesi Iormaja. Az s altal
otthagyott csurunga ugyanis, mint tudjuk, a szemelyiseget Iejezi ki; ha azt az ertelmezest Iogadjuk el, amelyet
Strehlow is idez, es amely talan a legkielegitbb, akkor azt mondhatjuk, hogy a teste. Ez a csurunga azonban
epp ily modon rokona annak az egyennek is, aki a hagyomany szerint az s hatasara Iogant, vagyis aki az
misztikus tenykedesenek a gymlcse. Amikor a beavatando Iiatalembert bevezetik a klan szentelyebe, es
megmutatjak neki senek csurungajat, akkor azt mondjak neki: ,Te ez a test vagy; ugyanaz a dolog, mint ez
itt.'858 A csurunga tehat maganak Strehlownak a megIogalmazasa szerint is az egyennek es senek kzs
teste.859 De csak ugy lehet kzs testk, ha a ket szemely a csurunga legalabbis valamelyik oldalan
sszekeveredik. Ezt egyebkent Strehlow kiIejezetten el is ismeri: ,A tjutunga (csurunga) altal az egyen a
szemelyes sevel egyesl.'860
Vegeredmenyben tehat Strehlow szerint es a SpencerGillen szerzparos szerint is minden ujszlttben ott van
egy misztikus vallasi principium, valamely alcheringa-s emanacioja. Ez a principium alkotja az egyen
lenyeget: ez tehat a lelek, illetve a lelek legalabbis ugyanabbol az anyagbol es ugyanabbol a szubsztanciabol
epl Il. Nos, mi kizarolag erre az alapvet tenyre tamaszkodva hataroztuk meg a lelekgondolat termeszetet es
eredetet. Hogy ezt miIele metaIorak Iejezik ki, az szamunkra teljesen mellekes jelentseg.861
II
154
862 STREHLOW, II. 51. o.
863 Uo. II. 56. o.
864 Uo. I. 34. o.
865 Uo. II. 61. o.
866 Lasd Ientebb
867 STREHLOW, II. 57. o., es I. 2. o.
868 Uo.
869 ROTH: Superstition, Magic. 74. .
870 Mas szoval a totemisztikus Iajt sokkal inkabb az sk csoportja, a mitikus Iaj, mint a tulajdonkeppeni allatIaj alkotja.
871 Lasd Ientebb, ....o.
872 STREHLOW, II. 76. o.
873 Uo.
874 Uo. 57, 60, 61. o. Strehlow a totemlistat ratapalistanak nevezi.
Strehlow legujabb megIigyelesei tehat korantsem mondanak ellent a tetelnk alapjaul szolgalo adatoknak,
hanem eppenseggel ujabb bizonyitekokkal ersitik meg ket. A mi gondolatmenetnk abban allt, hogy az
emberi lelek totemisztikus termeszetet az s lelkenek totemisztikus termeszete alapjan kvetkeztettk ki, hiszen
az elbbi ez utobbinak az emanacioja, amolyan pandanja. Strehlow nehany ujabb adaleka pedig meg
kategorikusabban bizonyitja a Ient elmondottakat, vagyis mindkett ilyesIele jelleget. Elszr is Spencerhez es
Gillenhez hasonloan Strehlow is hangsulyozza, hogy ,minden st szoros kapcsolatok Iznek egy-egy allathoz,
nvenyhez vagy egyeb termeszeti targyhoz'. Nehany altjirangamitjina (ezek a Spencer es Gillen-Iele
alcheringa-sknek Ielelnek meg) ,alighanem kvetlenl is allat minsegben nyilatkozott meg; masok csak
atmenetileg ltttek allatalakot.'862 Meg ma is lepten-nyomon allatta valtoznak.863 Mindenesetre barmi legyen
is kls alakjuk, ,valamennyikben nyilvanvaloan megmutatkoznak az allat sajatos, megklnbztet
tulajdonsagai'. Peldaul a kenguru-klan sei eppugy Ivet esznek, akarcsak az igazi kenguruk, es meneklnek a
vadasz ell; az emu-klan sei ugy Iutnak es taplalkoznak, mint az emuk;864 stb. Mi tbb, azok az sk, akiknek
nveny volt a totemk, halaluk utan egyenesen e nvennye valtoznak!865 Az s es a totemleny kztti szoros
rokonsagot egyebkent annyira aterzik a bennszlttek, hogy ez a terminologiaban is megnyilvanul. Az
arandaknal a gyerek altfiranak nevezi az anyja totemet, amely szamara masodlagos totemkent szolgal.866 Mivel
eredetileg a totematadas anyai agon trtent, volt egy olyan idszak, amikor mindenkinek csak egy toteme volt:
az anyjae; igen valoszin tehat, hogy az altfira kiIejezes valaha a tulajdonkeppeni totemet jelentette. Marpedig
nyilvanvaloan beleepl a nagy st jelent altfirangamitfina szoba.867
A totem illetve az s gondolata annyira kzeli rokonsagban all egymassal, hogy olykor mintha ssze is kevernek
ket. Strehlow peldaul az anyai totemmel, az altfiraval kapcsolatban a kvetkez megjegyzest Izi
Iejtegetesehez: ,Ez az altfira megjelenik a negerek almaban, es klnbz dolgokra Iigyelmezteti ket, tovabba
ertesleseket visz roluk alvo barataiknak.'868 Ez az altfira, amely beszel, amely minden egyenhez szemelyesen
ktdik, nyilvanvaloan egy s; egyszersmind azonban a totem inkarnacioja. Roth egyik irasat, amelyben a
totemhez intezett invokaciokrol van szo, nyilvan igy kell ertelmezni.869 Nagyon ugy tnik tehat, hogy a
tudatokban a totem olykor olyan gondolati lenyek, mitikus szemelyek sszessegekent jelenik meg, akik nemigen
klnbznek az sktl. Egyszoval az sk maguk a reszekre oszlott totem.870
Ha azonban az s ennyire sszekeveredik a totemlennyel, akkor nem lehet ez maskent az s lelkehez olyannyira
kzel allo egyeni lelekkel sem. Egyebkent erre mutat az embereket a csurungajukhoz kt szoros kapcsolat is.
Tudjuk ugyanis, hogy a csurunga annak az egyennek a szemelyiseget Iejezi ki, aki a hiedelem szerint belle
szletett;871 de egyszersmind a totemallatot is kiIejezi. Amikor a kulturherosz, Mangarkunjerkunja megmutatta
a kenguru-klan tagjainak szemelyes csurungajukat, a kvetkezkeppen Iejezte ki magat: ,Ime a kenguru
teste.'872 Igy hat a csurunga egyszerre az s, az aktualis egyen es a totemallat teste; e harom leny Strehlow
igen talalo kiIejezesevel elve ,egybetartozo egyseget alkot873,. Ezek tehat reszben egyenertek, egymassal
behelyettesithet kiIejezesek. Vagyis ugy Iogjak Iel ket, mint egyazon valosag klnbz oldalait, amit a totem
megklnbztet jegyeivel is meg lehet hatarozni. Kzs lenyegk a totemisztikus principium. Maga a nyelv is
kiIejezi ezt az azonossagot. A ratapa szo, ami a loritjak nyelveben aratapi, azt a mitikus embriot jelenti, amely
levalik az srl, es gyerekke valik; marpedig ugyanez a szo egyszersmind ugyanezen gyerek anyai totemet is
jelenti, amelyet az a hely hataroz meg, ahol az anya szerint a Iogantatas trtent.874
III
155
875 HOWITT, Nat. Tr., 475. skk.
876 The Manners and Customs of the Dieverie Tribe of Austalian Aborigines, in: CURR, II. 47. o.
877 HOWITT, Nat. Tr., 482. o.
878 Uo. 487. o.
879 Tindale sztenderdizalt listajan: wailpik. (A s:aklektor.)
880 TAPLIN: Folklore, Customs, Manners. of South-Austral. Aborig., 88. o.
881 Az sk valamennyi klanjanak van a Ild alatt egy kln tabora; ez a tabor a miyur.
882 MATHEWS, Journal of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 293. o. Mathews mas victoriabeli trzseknel is ugyanezt a hiedelmet jelzi
(uo. 197. o.).
883 MATHEWS: i. m. 349. o.
884 J. BISHOF: ,Die Niol-Niol', in: Anthropos, III. 35. o.
885 ROTH, Superstition. 68. ; v. 69a. Hasonlo esetet lattunk a Proserpine Iolyo bennszlttjeinel. Az egyszerseg kedveert mellztk a
nemek klnbsegebl adodo bonyodalmakat. A lanyok lelke az anyjuk choijabol keszl, es Iiutestvereikkel egytt osztoznak apjuk ngaijan.
Ez a sajatossag ami talan onnan szarmazik, hogy a ket leszarmazasi rendszer egymast kveten volt szokasban amugy nem erinti a lelek
rkkevalosaganak elvet.
8.3. III
Az elbbiek soran a reinkarnacio tanat csak a kzep-ausztraliai trzsek kreben tanulmanyoztuk; azt lehet hat
mondani, hogy kvetkeztetesnk nagyon ingatag alapokon nyugszik. Csakhogy elszr is a Ient kiIejtett
okoknal Iogva a kiserlet tulmutat az altalunk kzvetlenl vizsgalt tarsadalmakon. Raadasul szamos teny
bizonyitja, hogy ugyanezen vagy hasonlo elkepzelesek talalhatok Ausztralia legklnbzbb pontjain, vagy
hogy legalabbis nyilvanvalo nyomai maradtak ennek. E nyomok meg Amerikaban is Iellelhetk.
Howitt Del-Ausztraliaban a dijariknal jelzi ket.875 A mura-mura szo, amelyet Gason ,jo szellem'-nek Iordit,
es a teremt Istenben valo hiedelem kiIejezdeset latja benne,876 valojaban olyan gyjtnev, amely a mitosz
szerint a trzset alapito sk sokasagat jelzi. Ezek meg ma is eppugy elnek, mint hajdanan. ,Ugy gondoljak,
hogy a Iakban laknak, ezert ezek a Iak szentek.' Bizonyos talaj-, szikla- vagy Iorrasalakzatokat a
mura-murakkal azonositanak,877 ugyhogy ezek sajatosan hasonlitanak az arandak altjirangamitjinaira. A
gipslandi karnaik jollehet naluk csak nyomokban van meg a totemizmus szinten hisznek Muk-Kurnainak
nevezett sk leteben, akiket az ember es az allat kzt allo atmeneti lenyekkent kepzelnek el.878 A
nimbaldiknal879 Taplin ugyanolyan Iogantataselmeletet Iigyelt meg, mint amit Strehlow tulajdonit az
arandaknak.880 Victoria-allamban a watyabalukoknal teljes egeszeben megtalaljuk a reinkarnacioban valo
hiedelmet. ,A halottak szellemei mondja Mathews az egyes klanok mivurjaiban881 gylekeznek ssze;
emberi Iormaban ujjaszletve jnnek innen el, amikor kedvez alkalom kinalkozik.'882 Mathews egyenesen
azt allitja, hogy ,valamennyi ausztral trzsben melyen meg van gykerezve a reinkarnacioban vagy a
lelekvandorlasban valo hiedelem.'883
Az eszaki regiokra atterve eszaknyugaton a njul-njuloknal tiszta Iormaban talaljuk meg az arandak hiedelmet:
minden szletes annak ksznhet, hogy egy mar korabban letez lelek behatol a n testebe, es ott
reinkarnalodik.884 Eszak-Queenslandben az elzektl Iormailag semmiben sem klnbz mitoszok Iejezik ki
ugyanezeket a gondolatokat. A PenneIather Iolyo mellett el trzseknel ugy hiszik, hogy az embernek ket lelke
van: az egyik, amelyet ngainak hivnak, a szivben lakozik, a masik, a choi, a placentaban marad. Ahogy
megszletik a magzat, a placentat egy megszentelt helyen elassak. Egy bizonyos Anje-a nevezet szellem,
akinek az a tisztje, hogy a utodlas jelenseget Ielgyelje, eljn a choiert, es megrzi, amig a gyerek Iel nem n es
meg nem hazasodik. Amikor elerkezik az ideje, hogy gyereket adjon neki, Anje-a elvesz egy darabot ennek az
embernek a choijabol, beleteszi az altala gyartott embrioba, az embriot pedig belehelyezi az anya lebe. Tehat a
gyerek lelke az apa lelkebl keszl. Igaz, a gyerek nem kapja meg mindjart az egesz apai lelket, mert a ngai
tovabbra is ott marad az apa sziveben, amig csak az apa el. De amikor meghal, a kiszabadulo ngai szinten a
gyerekek testeben inkarnalodik; ha tbb gyerek van, akkor egyenlen oszlik el bennk. Igy hat tkeletes
szellemi Iolytonossag van a nemzedekek kzt; ugyanaz a lelek adodik at aparol Iiura es az Iiaira, es ugyanez
az egyetlen lelek amely minden osztodasa es tovabbosztodasa ellenere nmagaval azonos marad eltette az
els st is a kezdet kezdeten.885 E kzt az elmelet es a kzep-ausztraliai trzsek elmelete kzt csak egy
Iontosabb klnbseg van: hogy itt a reinkarnacio nem maguknak az sknek a mve, hanem egy olyan specialis
szelleme, amely hivatasszeren Iolytatja e tevekenyseget. De ugy tnik, hogy ez a szellem egy olyan
szinkretizmus nyoman jtt letre, amely egyetlen alakban egyesitette az els sk szamos alakjat. E hipotezist az
teszi legalabbis valoszinve, hogy az ,Anje-a' es az ,Anjir' szo nyilvanvaloan kzeli rokonok; marpedig az
III
156
886 Uo. 16. o.
887 Die Tlinkit-Indianer, 282. o.
888 SWANTON: Contributions to the Ethnologv of the Haida, 117. skk.
889 BOAS: Sixth Rep. of the Committee on the North-Western Tribes of Canada, 59. o.
890 LAFITAU: Moeurs des sauvages americains, II. 434. o.; PETITOT: Monographie des Dene-Dindfie, 59. o.
891 Lasd Ientebb, ...........skk.
892 Lasd Ientebb, ... o.
893 HOWITT, Nat. Tr., 147. o.; v. uo. 769. o.
894 Strehlow (I. 15. o., 2. labj.) es Schulze (i. m. 246. o.) pontosan ugy mutatjak be a lelket, mint ahogy itt Howitt mutatja be a totemet,
vagyis hogy kijn a testbl es megeszik egy masik lelket. Fentebb is azt lattuk, hogy az altijra vagy anyai totem az alomban lelekkent
vagy szellemkent jelenik meg.
895 FISON HOWITT: Kurnai and Kamilaroi, 280. o.
utobbi azt az els embert, kezdeti st jelenti, akitl allitolag minden ember szarmazik.886
Ugyanezeket a gondolatokat talaljuk meg az amerikai indianok trzseinel. Krause szerint a tlingiteknel az
elhunytak lelkei visszajnnek a Ildre, es behatolnak csaladjuk terhes ninek testebe. ,Amikor tehat egy n a
terhessege soran egy elhunyt rokonaval almodik, akkor azt hiszi, hogy ez utobbi lelke hatolt bele. Ha az
ujszltt olyan jellegzetesseget mutat, amivel mar az elhunyt is rendelkezett, akkor ugy tekintik, hogy maga ez
az elhunyt, es ez utobbi nevet adjak neki.'887 Ez a hiedelem a haidaknal is altalanos. A saman mondja meg,
hogy melyik rokon reinkarnalodott a gyerekben, s hogy ennelIogva a gyereknek mely nevet kell viselnie.888 A
kwakiutloknal ugy tartjak, hogy az utolso halott a csaladban szlet els gyerek szemelyeben jn vissza az
eletbe.889 Ugyanez a helyzet a huronoknal, az irokezeknel, az athapaszkoknal es meg tbb mas Egyeslt
Allamok-beli trzsnel.890
Ezen elkepzelesek altalanossaga termeszetesen a bellk levont konkluziora, vagyis a lelek gondolatarol adott
magyarazatunkra is all. Altalanos ervenyet egyebkent a kvetkez tenyek ersitik meg.
Tudjuk,891 hogy minden egyes ember magaban rejt valamit abbol a nevtelen erbl, amely a szent Iajban oszlik
szet; maga is ennek a Iajnak a tagja. De nem mint empirikus, erzekelhet leny; mert a testet diszit
szimbolikus rajzok es abrak dacara e tekintetben semmi sem emlekezteti valamely allat vagy nveny alakjara.
Ez tehat azt jelenti, hogy van benne meg egy leny, akiben szinten Ielismeri magat, de ezt valamely allat- vagy
nvenyIaj Iormajaban kepzeli el maganak. Nyilvanvalo, hogy e hasonmas csakis a lelek lehet, hiszen a lelek mar
nmagaban is az altala eltetett alany hasonmasa. Ezt az azonossagot az igazolja vegervenyesen, hogy a lelek
eppen azokban a testreszekben lakozik, amelyekben a minden egyenben benne lev totemisztikus principium is
a leginkabb megtestestesl. Peldaul a verben. A verben is van valami a totem termeszetebl, amint azt a
totemisztikus szertartasokban jatszott szerepe is bizonyitja.892 A ver azonban egyszersmind a lelek egyik
szekhelye; jobban mondva a ver maga a lelek lathato alakja. Amikor ver Iolyik, az elet Iolyik el, s vele a lelek is
elszkik. A lelek tehat sszekeveredik a verben benne rejl szent principiummal.
Masreszt, ha magyarazatunk megalapozott, akkor a totemisztikus principium, amikor Ieltetelezesnk szerint
behatol az egyenbe, nyilvan megrzi valamennyire az nallosagat, hiszen speciIikusan klnbzik attol az
alanytol, akiben megtestesl. Nos, Howitt allitasa szerint eppen ezt Iigyelte meg a juwineknel: ,Hogy e
trzsekben irja a totemet ugy kepzelik el, mint ami valami modon az ember reszet alkotja, azt vilagosan
bizonyitja annak a bizonyos Umbara nev embernek az esete, akirl mar beszeltem. Ez azt meselte nekem, hogy
nehany evvel azeltt egy illet a Iogas gyikok (lace-li:ards) klanjabol elkldte neki a totemet, amig aludt. A
totem behatolt a torkaba es majdnem megette a melleben lakozo totemet; kis hijan bele is halt.'893 Valoban igaz
tehat, hogy individualizalodasa soran a totem reszekre osztodik, es az ily modon levalo valamennyi resze a
testben lakozo szellem vagy lelek szerepet jatssza.894
De kvetkezzen nehany meg kzvetlenebb bizonyitek. Ha a lelek nem mas, mint az individualizalt totemisztikus
principium, akkor legalabbis bizonyos esetekben tbbe-kevesbe szoros kapcsolatban kellene allnia azzal az
allat- vagy nvenyIajjal, amelynek alakjat a totem magara lti. Es valoban, a ,geawegalok (Uj-Del-Walesben
el trzs) ugy tartjak, hogy mindegyikknek van valami rokonsaga valamely madarral, emlssel vagy hllvel.
Nem mintha azt hinnek, hogy ezen allattol szarmaznak; de ugy gondoljak, hogy az embert eltet szellem es az
allat szelleme kzt rokonsag van.'895
Bizonyos esetekben meg azt is hiszik, hogy a lelek kzvetlenl a toteml szolgalo nvenybl vagy allatbol
III
157
896 Globus, CXI. kt. 289. o. Leonhardt ellenvetesei dacara Strehlow Ienntartotta az erre vonatkozo allitasait (lasd STREHLOW, III. XI. o.).
Leonhardt ugy gondolja, hogy nemi ellentmondas van ezen allitas, illetve azon elmelet kztt, miszerint a ratapak Iakbol, sziklakbol vagy
csurungakbol emanalnak. Csakhogy a totemallat eppugy megtestesiti a totemet, akarcsak a nanjaIa vagy -szikla; tehat betltheti ugyanazt a
szerepet. E klnbz dolgok mitologiailag egymas megIeleli.
897 ,Notes on the West Coastal Tribes oI the Northern Territory oI S. Australia', Trans. R. Soc. South Australia, XXXI (1907). 4. o. V. a
Cairns-krzetbeli (Eszak-Queensland) trzsek kapcsan, Man, 1909, 86. szam. |Mivel a wogait trzsnev nem szerepel Tindale sztenderdizalt
listajan, megriztk az eredeti alakot. A s:aklektor.|
898 A wakelbaraknal |Tindale sztenderdizalt listajan: jagalinguknal. A s:aklektor.| Curr es Howitt szerint minden hazassagi osztalynak
megvan a maga toteme, igy az allat elarulja, hogy melyik osztalyrol (lasd CURR, 28. o.), a buwandikoknal pedig azt, hogy melyik klanrol
van szo (Mrs. James SMITH: The Booandik Tribes of S. Austral. Aborigines, 128. o.). V. HOWITT: ,On some Austral. BelieIs', J.A.I.,
XIII. 191. o., XIV. 362. o.; THOMAS: ,An American View oI Totemism', Man, 1902, 85. szam; MATHEWS, Journ. of R. S. of N. S.
Wales, XXXVIII. 347348. o.; BROUGH SMYTH, I. 110. o.; SPENCER GILLEN: Nort. Tr., 513. o.
899 ROTH: Superstition. 83. . Felteheten a nemi totemizmus egy Iormajarol van szo.
900 Prinz zu WIED: Reise in das innere Nord-Amerika, II. 190. o.
901 K. von den STEINEN: Unter den Naturvlkern Zentral-Brsiliens, 1894, 511, 512. o.
902 Lasd FRAZER: Golden Bough2, I. 250, 253, 256, 257, 258. o.
903 Third Rep., 229, 233. o.
904 Indian Tribes, IV. 86. o.
906 Lasd Ientebb. A lelekvandorlas hiedelmenek altalanossagarol lasd Tylor, II. 8. skk.
szarmazik. Az arandaknal Strehlow szerint, amikor egy n sokat eszik valamely gymlcsbl, azt hiszik, hogy a
majdan megszlet gyermekenek ez a gymlcs lesz a toteme. Ha pedig a n akkor erzi meg a gyerek els
moccanasat, amikor eppen egy kengurut nez, azt hiszik, hogy egy kenguru ratapaja hatolt be a testebe es az
termekenyitette meg.896 H. Basedow ugyanerrl szamol be a wogaitok eseteben.897 MasIell tudjuk, hogy a
ratapa meg a lelek krlbell ugyanaz. Marpedig nem tulajdonithattak volna a leleknek eIIele szarmazast, ha
nem ugy gondoltak volna, hogy ugyanabbol a szubsztanciabol van, mint a totemisztikus Iajba tartozo allatok
vagy nvenyek.
A lelket gyakran allatalakban jelenitik meg. Tudjuk, hogy az alacsonyabbrend tarsadalmakban a halalt soha
sem tekintik tisztan Iizikai okokbol bekvetkez, termeszetes esemenynek; altalaban egy varazslo gonosz
mesterkedesenek tulajdonitjak. Azt eldntend, hogy ki a Ielels a gyilkossagert. Igen sok ausztral trzsben
abbol az elvbl indulnak ki, hogy a gyilkos lelke valamiIele kenyszernek engedve Ieltetlenl meg Iogja latogatni
az aldozatat. Ezert a testet emelvenyre helyezik; majd a halott alatt, illetve krbe-krbe gondosan elegyengetik a
Ildet, hogy a legkisebb nyom is meglatsszon rajta. Masnap visszajnnek; ha kzben arra jart egy allat, annak
knnyen Ielismerhet a nyoma. Latszik, hogy milyen Iajta allatrol van szo, ebbl pedig kikvetkeztetik, hogy
melyik tarsadalmi csoportba tartozik a bns. Azt mondjak, hogy ebbl vagy abbol az osztalybol vagy
klanbol898 valo emberrl van szo, aszerint hogy az allat melyik klannak vagy osztalynak a toteme. Ugyanis a
lelek szerintk a totemallat alakjaban latogatott el az aldozathoz.
Mas tarsadalmakban, ahol pedig a totemizmus mar visszaszorult vagy el is tnt, a lelket tovabbra is allatalakban
gondoljak el. A BedIord-Ioki bennszlttek (Eszak-Queensland) ugy tartjak, hogy ha a gyermek lany, akkor
poling, ha Iiu, akkor kigyo alakjaban megy be az anya testebe, es csak kesbb lt emberi alakot.899 Wied herceg
szerint sok eszak-amerikai indian mondja azt, hogy allat van a testeben.900 A braziliai bororok madaralakban
kepzelik el a lelkket, es ezert ezen Iajta madarnak is hiszik magukat.901 Masutt kigyokent, gyikkent, legykent,
mehkent stb. gondoljak el a lelket.902
De a lelek allati termeszete elssorban a halal utan nyilvanul meg. Az eletben ezt a jelleget reszben elIedi az
emberi test alakja. De miutan a halal kiszabaditja, visszavaltozik nmagava. Az omahaknal legalabbis ket
bleny-klanban ugy tartjak, hogy a halottak lelkei visszaternek seik, a blenyek kze.903 A hopik bizonyos
szamu klanra oszlanak, ezek sei vagy allatok, vagy allat Iormaju lenyek voltak. Marmost SchoolcraIt irasa
szerint azt mondjak, hogy a halalkor visszanyerik eredeti alakjukat; mindegyik visszavaltozik medveve,
szarvassa, aszerint hogy melyik klanhoz tartozik.904 Igen gyakran hiszik ugy, hogy a lelek valamely allat
testeben reinkarnalodik.905 Alighanem innen szarmazik a lelekvandorlas igen elterjedt tana, aminek
magyarazata lattuk annyi gondot okozott Tylornak.906 Ha a lelek lenyegileg emberi principium, akkor
valoban igen Iurcsa, hogy miert reszesiti oly sok tarsadalomban ily nyilvanvalo elnyben az allati Iormat? De
mindjart erthetve valik, ha mar alkatanal Iogva kzeli rokona az allatnak: mert akkor az elet utan az
allatvilagba valo visszateresevel csak az igazi termeszetehez ter vissza. Igy hat a lelekvandorlasban valo
hiedelem altalanos volta csak ujabb bizonyiteka annak, hogy a lelek alkotoelemeit eredetileg az allatvilagbol
III
158
905 Peldaul a szumatrai batakoknal (lasd Golden Bough2, III. 420. o.), Melaneziaban (CODRINGTON: The Melanisans, 178. o.), a
Malaj-Ielszigeten (TYLOR: ,Remarks on Totemism', J.A.I., uj sor., I. 147. o.). Figyelemre melto, hogy azokat az eseteket, amikor a halal
utan a lelek tisztan allati alakban jelenik meg, mind olyan tarsadalmakban Iigyeltek meg, ahol a totemizmus mar valamennyire hanyatlasnak
indult. Ugynis ahol a totemisztikus hiedelmek viszonylag tisztak, ott a lelek gondolata szksegkeppen ketertelm, hiszen a totemizmus eleve
azt Ieltetelezi, hogy a lelek egyarant tartozik az allat- es az embervilaghoz. Egyik ertelemben sem hatarozodik meg soha kizarolagos
Iormaban, hanem csak a krlmenyektl Iggen lti inkabb ennek vagy annak az alakjat. Minel inkabb hatterbe szorul a totemizmus, annal
kevesbe lesz szksegszer ez a kettsseg, s annal inkabb erzi szkseget a szellem a klnbsegtetelnek. S ekkor elterbe kerl a leleknek az
allatvilaggal valo rokonsaga, klnsen azutan, hogy a lelek kiszabadul az emberi testbl.
vettek, amikent azt az altalunk ismertetett elmelet is Ieltetelezi.
8.4. IV
A lelek Iogalma tehat a szent lenyekre vonatkozo hiedelmek sajatos alkalmazasa. Ezzel magyarazhato az, hogy e
gondolatnak mar trtenelmi Ielbukkanasatol kezdve mind a mai napig vallasi jellege van. A lelket mindig is
szent dolognak tekintettek; e tekintetben szemben all a testtel, ami nmagaban proIan. A lelek nem pusztan
anyagi burkaban klnbzik tle, mint bels a klstl; nem pusztan abban, hogy sokkal Iinomabb, eteribb
anyagbol valonak kepzelik; mindezeken tul valami olyan erzest is sugall, ami mindentt az isteninek van
Ienntartva. Ha nem is tartjak istennek, legalabbis az istenseg szikrajat latjak benne. E lenyegi sajatossaga
megmagyarazhatatlan volna, ha a lelek-eszme csakis az alom problemajanak a megoldasara szletett volna a
tudomany eltti idkben: az alomban semmi olyasmi sincs, ami vallasos erzletet kelthetne, ugyhogy a
magyarazataul Ielhozott ok sem lehetne mas termeszet. Ha viszont a lelek az isteni szubsztancia resze, akkor
bennnk is valami mast kepvisel, mint amik mi vagyunk; ha ugyanabbol a gondolati anyagbol van, mint a szent
lenyek, akkor mi sem termeszetesebb, mint hogy maga is hasonlo erzeseket ebreszt.
Az ember nmaganak tulajdonitott szent jellege sem holmi illuzio szlemenye; ahogy a vallasi er es az istenseg
Iogalmainak, ugy a lelek Iogalmanak is megvan a maga realitasa. Nagyon is igaz, hogy ket klnallo reszbl
allunk, amelyek ugy allnak szemben egymassal, mint a szent es a proIan, ugyhogy bizonyos ertelemben azt lehet
mondani, hogy tenyleg van bennnk az istenibl. Mert a tarsadalom, minden szentseg egyedli Iorrasa, nem
csupan kivlrl mozgat bennnket, nem csupan atmenetileg erint meg bennnket; tartosan berendezkedik
bennnk. Arra sztnz bennnket, hogy egesz vilagot hozzunk letre az t kiIejez gondolatokbol es
erzelmekbl; s ezek egyszersmind allando, szerves reszeinkke is valnak. Amikor az ausztral ember egy vallasi
szertartasrol eltavozik, nem enyesznek el egy csapasra benne a kzssegi eletrl szlet vagy ujraeled kepzetei.
A nagy sk alakjai, a ritusok altal Ielidezett hstetteik, mindazok a nagy dolgok, amelyekben a kultusz altal
reszt vehetett, egyszoval a kzsseg altal kidolgozott ideak tovabb elnek a tudataban, s minthogy rendkivl
sajatsagos hatalommal biro erzelmek kapcsolodnak hozzajuk, elesen elklnlnek a kls dolgokkal valo
erintkezes soran szerzett hetkznapi benyomasoktol. Az erklcsi gondolatok is ugyanilyen jellegek. A
tarsadalom veste ket belenk, s mivel az iranta erzett tisztelet minden olyan dologra is atterjed, ami belle jn, a
viselkedesi normak tekintettel eredetkre szinten olyan tekintellyel es meltosaggal ruhazodnak Iel, amit
egyeb, kls allapotaink nem erhetnek el: eppen ezert kln helyet is biztositunk nekik pszichikai eletnkben.
Bar erklcsi tudatunk a tudatunk resze, nem erezzk magunkat egyenragunak vele. Ebben a hangban, amely
csak akkor szolal meg bennnk, ha utasit bennnket vagy eltilt valamitl, nem ismerjk Iel a sajat hangunkat;
mar a hanglejtesebl is erezzk, hogy valami mas szolalt meg, mint amik mi vagyunk. Ez a valami az, ami
objektiv a lelek gondolataban: a bels eletnk szvetet alkoto kepzetek ket klnbz, egymasra vissza nem
vezethet Iajtaba tartoznak. Az els Iajtaba tartozok a kls, anyagi vilagra vonatkoznak; a masik Iajtaba
tartozok egy olyan ideavilagra, amelyet az elsnel erklcsileg magasabb rendnek tekintnk. Tehat valoban ket,
egeszen klnbz iranyba Iordulo lenybl allunk, melyek kzl az egyik kiIejezett elsbbseget elvez a
masikkal szemben. Ez a melyebb ertelme a test es a lelek kzti antitezisnek, amelyet minden nep tbbe-kevesbe
vilagosan megIogalmazott. Moralistak es predikatorok is gyakran hangoztattak, hogy a Ieladat valosaganak es
szent jellegenek tagadasa ohatatlanul materializmushoz vezet. S valoban, ha nem lenne Iogalmunk az erklcsi es
vallasi imperativuszokrol,907 akkor pszichikai eletnk kiegyenlitdne, valamennyi tudatallapotunk egy sikba
kerlne, s mindenIajta kettsegerzet eltnne belle. Igaz, e kettseg erthetve tevese erdekeben semmi szkseg
ra, hogy ,lelek' nevvel egy olyan, rejtelyes es elkepzelhetetlen szubsztanciat kepzeljnk el, ami szemben all a
testtel. De itt is akarcsak a szentseg Iogalmanal csak az alkalmazott szimbolum szo szerint valo ertelmezese
a hiba, maga a szimbolizalt teny valosagos. Az ugyanis igaz, hogy termeszetnk ketts; valoban van bennnk az
IV
159
907 Bar meggyzdesnk szerint a vallasi es moralis kepzetek a lelek gondolatanak lenyegi elemeit alkotjak, mindamellett nem allitjuk,
hogy ezek az egyetlenek. E kzponti mag krl mas olyan tudatallapotok is csoportosulnak, amelyeknek bar kisebb Iokon ugyanilyen a
jellegk. Nevezetesen az intellektualis elet valamennyi Ielsbbrend Iormaja, minthogy ezeket a tarsadalom sajatos ertekkel es meltosaggal
ruhazza Iel. Amikor tudomanyos vagy mveszi eletet elnk, ugy erezzk, hogy az erzekelesnel magasabb rend dolgok kreben mozgunk;
ezt egyebkent majd meg pontosabban is alkalmunk lesz kiIejteni a konkluzioban. Ezert az intelligencia magasabb Iunkcioit mindig is a lelki
tevekenyseg speciIikus megnyilvanulasainak tekintettek. Mindez azonban valoszinleg nem lett volna eleg a lelek Iogalmanak letrejttehez.
908 F. TREGEAR: The MaoriPolvnesian Comparative Dictionarv, 203205. o.
isteninek egy szikraja, mert bennnk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszmenyeknek, amelyek a kzsseg
lelket alkotjak.
Az egyeni lelek tehat csak a csoport kzssegi lelkenek egy darabja; az a nevtelen er, amelyen minden kultusz
alapul, de amely az egyenben lt testet es az egyeniseg alakjat lti magara; vagyis az individualizalt mana. Az
alom is hozzajarulhatott a lelek-eszme bizonyos masodlagos jellemzinek meghatarozasahoz. Talan az alombeli
kepek bizonytalansaga, illekonysaga, sajatsagos egymasba valo attnese szolgalt mintaul ahhoz a Iinom,
attetsz, ezer alakot lt anyaghoz, amibl a lelket Ieleplni kepzeltek. Masreszt az ajulas, a katalepszia stb.
szinten azt sugallhattak, hogy a lelek mozgekony, s meg az e vilagi elet soran is idlegesen elhagyhatja a testet;
ennek visszahatasakent pedig ezzel tbb almot is meg lehetett magyarazni. De mindezek a tapasztalatok es
megIigyelesek csak jarulekos, kiegeszit hatast gyakorolhattak, olyannyira, hogy egyaltalan a megletket is
nehez kimutatni. Ami igazan lenyeges e Iogalomban, az mashonnan szarmazik.
De a lelek-eszme e genezise nem teved-e a lenyegi sajatossagot illeten? Ha a lelek csak a csoportban, a
totemIajban es a hozzajuk kapcsolodo mindenIele dologban szetoszlo szemelytelen principium sajatos Iormaja,
akkor alapjaban veve maga is szemelytelen. Tehat nemi klnbseggel ugyan, de ugyanazokkal a sajatossagokkal
kell birnia, mint aminek maga csak egy specialis modozata, nevezetesen eppugy szet kell oszlania, eppugy
kepesnek kell lennie a ragalyos tovaterjedesre, st a mindentt jelenlevesre. Marpedig ezzel szemben a lelket
elszeretettel kepzelik konkret, meghatarozott, nmagaba Iordulo, masok szamara elerhetetlen lenykent;
szemelyisegnk alapjaul teszik meg.
Csakhogy a leleknek ez a IelIogasa kesbb alakult ki, a IilozoIia dolgozta ki. A kollektiv tapasztalasbol
kibontakozo spontan nepi kepzet, Ileg kezdetben, egeszen mas. Az ausztral ember szamara a lelek nagyon
homalyos, elmosodott, lebeg entitas, amely az egesz szervezetben szetoszlik. Habar bizonyos pontokon
erteljesebben nyilatkozik meg, talan nincs is olyan porcikaja a testnek, ahonnan teljes mertekben hianyozna.
Tehat eppoly diIIuz, eppoly ragalyos es mindentt jelenlev, mint a mana. A manahoz hasonloan a
vegtelensegig kepes osztodni es megkettzdni, mikzben valamennyi reszben teljes marad; ezen osztodasok es
megkettzdesek eredmenyekeppen jn letre a lelkek sokasaga. Masreszt a reinkarnacio tana, melynek
altalanossagat mar jeleztk, mutatja, hogy mennyi szemelytelen elem van a lelek gondolataban, s hogy ezek
mennyire lenyegesek. Mert hogy ugyanazon lelek nemzedekenkent mas es mas szemelyiseget tudjon lteni,
ahhoz az szkseges, hogy valamennyi egyeni Iorma, amelybe ltzik, klsdleges legyen a szamara, es ne
tartson ki eredeti termeszete mellett. Vagyis a lelek olyan nembeli szubsztanciaIele, amely csak masodsorban es
Ielletesen individualizalodik. Egyebkent ez a lelekIelIogas tavolrol sem tnt el teljesen. A relikviak kultusza
bizonyitja, hogy a hivk tmege szamara egy-egy szent lelke meg ma is ott van a csontjaiban, valamennyi
lenyegi kepessegevel egyetemben; kvetkezeskeppen meg ma is ugy kepzelik el, mint ami osztodik, szet tud
aradni, s egy idben a legklnIelebb dolgokban kepes testet lteni.
Amikeppen a lelekben megtalaljuk a mana jellegzetes sajatossagait, ugy a mana is tud lelekke
individualizalodni, s ehhez eleg nehany masodlagos, Ielleti valtozas. Tres nelkl jutunk az els gondolattol a
masodikig. Minden olyan vallasi er, amely allando jelleggel valamely meghatarozott lenyhez kapcsolodik,
osztozik e leny tulajdonsagaiban, Ielveszi arcat, szellemi hasonmasava valtozik. Tregear az altala sszeallitott
maoripolinez szotarban egy egesz sor mas szoval hozta rokonsagba a mana szot, ugymint manawa, manamana
stb., amelyek a jelek szerint ugyanazon csaladba tartoznak, es szivet, eletet, tudatot jelentenek. Nem azt jelenti-e
ez, hogy hasonlo rokonsag all Inn a megIelel gondolatok, vagyis a szemelytelen hatalom Iogalma, illetve a
bels elet, a mentalis er, egyszoval a lelek Iogalma kztt?908 Mindezek utan az, hogy a csurunga azert
szent-e, mert a lelek lakhelyel szolgal, mint Spencer es Gillen gondolja, vagy mert szemelytelen erenyekkel
rendelkezik, mint Strehlow veli, szamunkra kevesse erdekes, es szociologiai szempontbol nincs is jelentsege.
Hogy valamely szent targy hatekonysagat elvont alakban megjelen szellemeknek avagy egy szemelyes
IV
160
909 Ez Preussnak a Globusban megjelent cikkeben kzlt elmelete, amelyre mar tbbszr is hivatkoztunk. Ugy tnik, hogy Levy-Bruhl is e
Iele az elkepzeles Iele hajlik (lasd Fonctions mentales. 9293. o.).
910 Lasd errl Suicide cim irasunkat (233. skk.). |Magyarul: E. DURKHEIM: A: ngvilkossag. Budapest, Osiris, 2000.|
hatoernek tulajdonitjak, az nem erinti a dolgok alapjat. Mindket hiedelem gykere tkeletesen azonos:
valamely dolog azert szent, mert a kollektiv tisztelet mindegy, milyen jogcimen elerhetetlenne teszi a
proIanok szamara. Ezen erzes magyarazataul az emberek hol valami homalyos, pontatlan okot hoznak Il, hol
egy meghatarozott, nevvel es elettrtenettel rendelkez szellemlenyt; de e klnbz ertelmezesek csak
hozzaadodnak ahhoz az alapIolyamathoz, amely mindket esetben azonos.
Egyebkent ez magyarazza azokat a sajatos sszemosodasokat, amire menet kzben tbb peldaval is
talalkoztunk. Az egyen, az altala megtestesitett s lelke, amelybl az lelke emanal, a csurungaja, a
totemisztikus Iajba tartozo allatok mint mondtuk mind-mind reszben egyenertekek es egymassal
kicserelhetk. Ugyanis bizonyos viszonylatokban mind ugyanolyan modon erintik a kollektiv tudatot. A
csurunga azert szent, mert a belevesett totememblema kollektiv tiszteletet ebreszt; marpedig ugyanez a tisztelet
vezi a totem altal kls Iormajukban abrazolt allatokat vagy nvenyeket is, illetve az egyen lelket, minthogy
azt a totemleny Iajtajanak alakjaban gondoljak el; s vegl az s lelket is, mivel az egyeni lelek ennek csak
sajatos megjelenesi Iormaja. Igy hat e klnIele valosagos vagy gondolati targyak mindegyikenek van egy
kzs oldala, ami a tudatokban ugyanazt az erzelmi allapotot gerjeszti; ezert e targyak knnyen sszemosodnak.
Ha egyazon kepzetben Iejezdnek ki, nem klnithetk el egymastol. Hat ezert lathatta az aranda a csurungaban
az egyen, az s, st meg a totemleny kzs testet is. A maga modjan igy Iejezte ki nmaga szamara e klnbz
targyak altal Ielkeltett erzelmek azonossagat.
Mindazonaltal abbol, hogy a lelek gondolata a mana gondolatabol szarmazik, meg korantsem kvetkezik, hogy
az elbbi viszonylag kesei eredet volna; illetve, hogy lett volna egy olyan kor a trtenelemben, amelyben az
emberek csakis szemelytelen Iormaban ismertek volna a vallasi erket. Amikor a ,preanimizmus' szoval olyan
trtenelmi idszakot akarnak jellni, amelyben az animizmus tkeletesen ismeretlen volt, nkenyes hipotezist
allitanak Il;909 mert nincs olyan nep, amelynel a leleknek illetve a mananak a gondolata ne elne egymas
mellett. Semmi alapunk tehat azt Ieltetelezni, hogy ezek kln idben keletkeztek volna; eppenseggel minden
azt bizonyitja, hogy kiIejezetten egyidsek. Amikent nincs tarsadalom egyenek nelkl, a kzssegbl
kibontakozo szemelytelen Iormak sem allhatnak ssze anelkl, hogy ne inkarnalodnanak az egyeni tudatokban,
amelyekben aztan maguk is egyenieslnek. Valojaban itt nem ket klnbz Iolyamatrol, hanem egyazon
Iolyamat ket klnbz aspektusarol van szo. Igaz, ezek nem egyIorman jelentsek: az egyik lenyegesebb, mint
a masik. A mana gondolata nem tetelezi Il a lelek gondolatat; mert ahhoz, hogy a mana individualizalodni
tudjon, legelszr is arra van szkseg, hogy egyaltalan legyen, marpedig nmagaban vett lete nem Igg attol,
hogy milyen Iormakat lt az individualizalodasa soran. A lelek gondolata viszont csakis a mana gondolatanak
viszonylataban erthet. E tekintetben azt mondhatjuk, hogy masodlagos Iormacio; de a ,masodlagos' szot itt
logikai, es nem kronologiai jelenteseben kell ertennk.
8.5. V
De honnan ered az a hiedelem, hogy a lelek tuleli a testet, st meghatarozatlan ideig tovabb el?
Elzetes elemzesnkbl az kvetkezik, hogy a halhatatlansagban valo hit korantsem erklcsi gondolatok hatasa
alatt keletkezett. Az ember nem azert kepzelte ugy, hogy lete a siron tul is Iolytatodik, hogy majd a tulvilagi
eletben igaz elbanasban reszesljn erklcsi tetteiert, ha mar a Ildi eletben ez nem trtent meg; mert mint
lattuk, eIIajta megIontolasok meg idegenek voltak a tulvilag primitiv elgondolasatol.
Annal a hipotezisnel sem erdemes idznnk, miszerint a tulvilagi eletet abbol a celbol talaltak ki, hogy ily
modon zzek el maguktol a megsemmisles szorongato perspektivajat. Elszr is a szemelyes tovabbeles vagya
eredetileg korantsem volt olyan ers. A primitiv ember altalaban meglehetsen kznysen Iogadja a halal
gondolatat. Neveltetesenel Iogva nem sokat trdik egyeni mivoltaval, eletet allandoan kockara teszi, knnyen
le is mond rola.910 Raadasul az altala gyakorolt vallasok olyasIele halhatatlansagot igernek neki, amiben
V
161
nincsen semmi szemelyes. Az esetek nagy reszeben a lelek nem elteti tovabb, vagy nem sokaig elteti tovabb az
elhunyt szemelyiseget, hanem megIeledkezven korabbi leterl egy id mulva mas testekbe kltzik, s ily
modon ujabb egyenisegek eltet erejeve valik. De ha a Iejlettebb nepeket nezzk, az arnyaknak a Seolban vagy
az Ereboszban Iolytatodo halovany lete sem sok karpotlast igert az elet elveszteseert.
Mar kielegitbb az a magyarazat, amely szerint a halal utani eletre vonatkozo elkepzelesek az alombeli
tapasztalatokhoz kapcsolodnak. Rokonaink, barataink megjelennek almainkban: latjuk, hogy cselekednek;
halljuk, hogy beszelnek; kezenIekvnek latszott az a kvetkeztetes, hogy meg mindig elnek. De bar e
megIigyelesek megersithettek a mar megszletett gondolatot, aligha voltak egymagukban elegsegek a
letrejttere. Ritkan almodunk halottakkal, s e rvidke almok sokkal homalyosabb emlekeket hagynak maguk
utan, hogysem nmagukban kepesek lettek volna ily jelents hiedelemrendszert sugallni az embereknek.
KiIejezett aranytalansag all Inn a hatas es ezen hatas Ieltetelezett oka kzt.
A kerdes azert zavarba ejt, mert a lelek Iogalma nmagaban nem Ieltetelezte, st inkabb kizarta a tulvilagi elet
gondolatat. Lattuk ugyanis, hogy a lelket megklnbztetik ugyan a testtl, de ugy tartjak, hogy szorosan
sszetartozik vele: egytt regszik vele; a testet sujto betegsegek t magat is sujtjak az lett volna tehat a
termeszetes, hogy a testtel egytt maga is meghal. Legalabbis azt kellett volna hinni, hogy megsznik letezni, ha
mar vegleg elvesziti eredeti alakjat, es semmi sem marad meg abbol, ami volt. Csakhogy eppen ekkor nyilik
meg szamara az uj elet kapuja.
Csakis a korabban ismertetett mitoszok szolgalhatnak magyarazattal e hiedelemre. Mint lattuk, az ujszlttek
lelkei az sk lelkebl emanalodtak, vagy k maguk ezen lelkek reinkarnacioi. De hogy ujra
inkarnalodhassanak, illetve hogy idrl idre tovabb emanalodhassanak, tul kellett elnik els birtokosukat.
Ugy tnik tehat, hogy a halottak tovabbeleset az elk szletesenek magyarazata erdekeben talaltak ki. A primitiv
ember nem gondol olyan mindenhato istennel, amely a semmibl varazsolja el a lelkeket. O ugy gondolja,
hogy csakis lelkekbl lehet lelkeket csinalni. Ha tehat egy lelek megszletik, az csak egy mar korabban letez
lelek Iormaja lehet; kvetkezeskeppen e korabban leteznek tovabb is kell elnie, hogy ujabb lelkek
kepzdhessenek belle. Vegeredmenyben az emberiseg az id tajt csakis a lelkek halhatatlansagaval tudta
maganak megmagyarazni azt, ami ohatatlanul Ielkeltette Iigyelmet: a csoport eletenek rkkevalosagat. Az
egyen meghal; a klan tovabb el. Tehat a klan eletet eltet erknek is rkkevaloknak kell lennik. Marpedig
ezek az erk ugyanazok a lelkek, amelyek az egyenek testet is eltetik; hiszen ezekben a lelkekben, ezek altal
valosul meg a csoport. Ezert kell tehat tartosaknak lennik. St az is szkseges, hogy tartossaguk mellett
egyszersmind nmagukkal azonosak maradjanak; mivel a klan mindig megrzi jellegzetes arculatat, az anyagat
kepez szellemi szubsztanciat is szksegkeppen minsegileg valtozatlannak kellett kepzelni. A klan a maga
allando totemisztikus principiumaval mindig ugyanaz, ugyhogy a lelkeknek is allandoknak kell lennik, leven
hogy nem masok, mint e totemisztikus principium partikularizalodott darabjai. Van tehat egy misztikus
termeszet csiraplazma, amely nemzedekrl nemzedekre adodik at, s ily modon biztositja, illetve hivatott
biztositani a mulandosagon tul a klan szellemi egyseget. E hiedelem szimbolikus jellege dacara nem
nelklzi az objektiv igazsagot. Mert bar a csoport a szo abszolut ertelmeben nem halhatatlan, annyi azonban
igaz, hogy lete idben tulnyulik az egyenen, s nemzedekrl nemzedekre szletik es inkarnalodik ujra.
Ezt az ertelmezest a kvetkez teny ersiti meg. Mint lattuk, Strehlow tanusaga szerint az arandak ketIajta lelket
klnbztetnek meg: vannak egyIell az alcheringa-sk lelkei, masIell azon egyenek lelkei, akik a trtenelem
soran a mindenkori trzsi allomanyt alkotjak. Az utobbiak csak meglehetsen kevessel elik tul a testet;
hamarosan teljesen megsemmislnek. Egyedl az elbbiek halhatatlanok; mikent nem is teremtes utjan
keletkeztek, nem is pusztulnak el. Ebben az a Iigyelemre melto, hogy csak az halhatatlansaguk szkseges a
trzs rkkevalosaganak a magyarazatahoz; mert rajuk es csakis rajuk harul a klan rkkevalosaganak
biztositasa, elvegre nekik ksznhet minden Iogantatas. A tbbi leleknek e teren semmi szerepe. A lelkeket
tehat csak annyiban tartjak halhatatlannak, amennyiben halhatatlansaguk a kollektiv elet Iolytonossaganak
erhetve tetele szempontjabol hasznos.
Ezek szerint a tulvilagi masik eletben valo els hiedelmek kivalto okai nem alltak semmiIele kapcsolatban
azokkal a szerepekkel |Ionction|, amelyeket kesbb a tulvilagi intezmenyek jatszottak. De miutan megszlettek,
hamarosan nem mas celra hasznaltak ket, mint amire eredetileg szanva voltak. Mar az ausztral tarsadalmakban
V
162
911 Ezzel szemben talan azt lehet Ielhozni, hogy a szemelyisegnek az egyseg a sajatja, mig a lelket mindig is sokszorosnak kepzelik; ugy
gondoljak, hogy a vegtelensegig tud osztodni es tovabbosztodni. De manapsag mar tudjuk, hogy a szemely egysege szinten reszekbl all, s
maga is kepes osztodni, illetve Ielbomlani. A szemelyiseg Iogalma azonban nem tnik el pusztan azert, mert mar nem oszthatatlan,
metaIizikus atomkent kepzeljk el. Ugyanez a helyzet a lelek gondolataban megnyilvanulo nepi elkepzelesekkel. Ezek tanusaga szerint a
nepek mindig is ugy ereztek, hogy az ember szemelye nem oly abszolut modon egyseges, mint azt egyes metaIizikusok gondoltak.
is megIigyelhetjk, hogy e hiedelmek ez iranyban kezdenek szervezdni. E tekintetben egyebkent nem is volt
szksegk melyrehato valtozasokra. Regota tudjuk ugyanis, hogy egyazon tarsadalmi intezmeny egymas utan
ujabb es ujabb Iunkciokat tlthet be, anelkl hogy termeszetet megvaltoztatna!
8.6. VI
A lelek gondolata sokaig, s mind a mai napig a szemelyiseg gondolatanak nepi Iormaja.911 Tehat az elbbi
gondolat genezisebl azt is megerthetjk, mikeppen jtt letre az utobbi.
Az elbbiekbl kitnik, hogy a szemely Iogalma ketIajta tenyezbl allt ssze. Az egyik lenyeget tekintve
szemelytelen: a szellemi principium az, ami a kzsseg lelkel szolgal. St, ez kepezi az egyeni lelkek
szubsztanciajat is. De nem a szemely kln dolga: a kollektiv rkseg resze; benne es altala egyeslnek
szellemileg a tudatok. MasIell viszont csak ugy letezhetnek egymastol klnallo szemelyisegek, ha egy masik
tenyez is belep, amely reszekre bontja es diIIerencialja ezt a principiumot: mas szoval szkseg van valamiIele
egyenit tenyezre. Ezt a szerepet a test tlti be. Minthogy a testek egymastol kln allnak, s mintegy az id es
ter klnbz pontjait Ioglaljak el, mindegyikk olyan sajatos kzeget kepez, amelyben a kollektiv kepzetek
maskepp tkrzdnek es mas szinezetet kapnak. Ennek eredmenyekeppen, jollehet az e testekben helyet kapo
tudatok ugyanazt a vilagot, vagyis a csoport egyseget alkoto ugyanazon gondolatok es erzesek vilagat latjak
maguk eltt, nem ugyanabbol a szemszgbl latjak; mindegyik a maga modjan Iejezi ki.
E ket egyarant szkseges tenyez kzl az els bizonyara nem a kevesbe Iontosabb, mert ez szolgaltatja a
lelek-eszme nyersanyagat. Talan meglep, hogy a szemelyiseg Iogalmanak geneziseben ilyen jelents szerepet
tulajdonitunk a szemelytelen elemnek. De a szemely gondolatanak IilozoIiai elemzese, amely joval megelzte a
szociologiai elemzest, e tekintetben hasonlo eredmenyekre jutott. A IilozoIusok kzl Leibniz erezte at a
legersebben, hogy mi a szemelyiseg; mert a monasz mindenekeltt szemelyes es autonom leny. Csakhogy
Leibniz szerint valamennyi monasz tartalma azonos. Ugyanis mindegyikk olyan tudat, amely egy- es
ugyanazon targyat, a vilagot Iejezi ki; s mivel maga a vilag csak kepzetrendszer, az egyes tudatok
vegeredmenyben csak a vilagtudat tkrzdesei. Csak eppen a maguk szemszgebl es a maguk modjan Iejezik
ki azt. Azt pedig tudjuk, hogy e perspektivaklnbsegeknek az az oka, hogy a monaszok egymashoz kepest is es
az altaluk alkotott egeszhez kepest is mas es mas modon helyezkednek el.
Kant mas Iormaban ugyan, de ugyanezt az erzest Iejezi ki. Szerinte a szemelyiseg boltkve az akarat. Marpedig
az akarat az esznek megIelel modon valo cselekves kepessege, az esz pedig az, ami bennnk a
legszemelytelenebb. Mert az esz nem az en eszem, hanem az altalaban vett emberiseg esze. A szellem azon
kepessege, hogy a partikularis, az esetleges, az egyeni Ile emelkedve egyetemes Iormaban gondolkozzek. E
tekintetben tehat elmondhato, hogy az ember azaltal valik szemellye, ami altal sszekeveredik a tbbi emberrel,
ami altal ember, nem pedig ez vagy az az ember. Ezzel szemben az erzekeket, a testet, egyszoval mindazt, ami
egyenive tesz, Kant a szemelyiseggel ellentetben allonak tekinti.
Az individuacio ugyanis nem az egyen lenyegi jegye. Az egyen nemcsak sajatos alany, amely az sszes tbbitl
klnbzik, hanem mindenekeltt olyan leny, amely viszonylagos autonomiaval rendelkezik azon kzeggel
szemben, amellyel a legkzvetlenebb a kapcsolata. Ugy kepzelik el, mint ami bizonyos mertekig magatol kepes
mozogni: ezt Iejezte ki Leibniz szelsseges modon ugy, hogy a monasz kiIele teljesen zart. Nos, elemzesnk
segitsegevel erthetve valik, mikent alakult ki es minek Ielel meg ez az elkepzeles.
A lelek ugyanis, ami a szemelyiseg szimbolikus kiIejezdese, ugyanezekkel a tulajdonsagokkal rendelkezik. Bar
szorosan ktdik a testhez, melysegesen klnbzik tle, es hozza kepest nagy nallosaggal rendelkezik. Az elet
soran idlegesen, a halal utan veglegesen tavozhat belle. Tehat korantsem Igg tle, hanem eppenseggel
uralkodik rajta a benne lev magasabb meltosag altal. Felveheti kls alakjat, mely altal individualizalodik, de
VI
163
912 Mindamellett nem tagadjuk az egyeni tenyez jelentseget: allaspontunk szerint eppoly knnyen megmagyarazhato, mint az ellentete.
Bar a szemelyiseg lenyege az, ami bennnk tarsadalmi, masIell viszont csak ugy letezhet tarsadalmi elet, ha klnallo egyenek tarsulnak, s
annal gazdagabb ez az elet, minel tbb es minel klnbzbb egyen tarsul. Az egyeni tenyez tehat a szemelytelen tenyez Ieltetele. Ennek
megIorditasa sem kevesbe igaz, hiszen maga a tarsadalom is Iontos Iorrasa az egyeni diIIerencialodasnak (lasd La division du travail social,
3. kiad. 627. skk.). |Magyarul: E. DURKHEIM: A tarsadalmi munkamegos:tasrol.|
semmi lenyegest nem kap tle. Nos, a leleknek ez az nallosaga, amellyel valamennyi nep ellatta, nem teljesen
illuzorikus, s ma mar tudjuk, mi az objektiv alapja. Nagyon is igaz, hogy a lelek gondolatat alkoto elemek illetve
a test megjeleniteset szolgalo kepzetek ket klnbz, egymastol Iggetlen Iorrasbol szarmaznak. Az utobbiak a
szervezet valamennyi pontjabol ered benyomasokbol es kepekbl erednek; az utobbiak olyan gondolatokbol es
erzesekbl allnak ssze, amelyek a tarsadalombol szarmaznak, es a tarsadalmat Iejezik ki. Az elbbiek tehat
nem az utobbiakbol szarmaznak. Igy hat valoban van ennknek egy olyan resze, amely nincs kzvetlenl a
szervi tenyez hatasa ala helyezve: mindaz, ami bennnk a tarsadalmat kepviseli. Az altalanos ideak, amelyeket
a vallas vagy a tudomany ves szellemnkbe; a gondolati mveletek, amik ezekbl az ideakbol kvetkeznek; a
hiedelmek es erzesek, amelyek erklcsi eletnk alapjat kepezik; egyszoval valamennyi, a Iizikai tevekenyseghez
kepest magasabb rend Iorma, amit a tarsadalom ebreszt Iel es Iejleszt ki bennnk, mind-mind kikerl a test
beIolyasa alol, ellentetben erzeki benyomasainkkal es szerverzeteinkkel. Ugyanis, mint ramutattunk, az a
kepzetvilag, amelyben a tarsadalmi elet zajlik, csak rarakodik anyagi szubsztratumara, de nem abbol szarmazik:
az itt uralkodo determinizmus sokkal hajlekonyabb, mint a masik, amelynek gykerei a szveteink Ielepiteseben
vannak, es igy jogosan kelti a cselekvben a nagyobb szabadsag kepzetet. Az a kzeg, amelyben ily modon
mozgunk, kevesbe atlathatatlan, kevesbe ellenallo: kenyelmesebben erezzk magunkat, es tenylegesen
kenyelmesebben leteznk benne. Egyszoval csak egy modon tudunk megszabadulni a Iizikai erktl: ha a
kollektiv erket allitjuk velk szembe.
De amit a tarsadalomtol kapunk, az kzs a tarsainkkal. Tavolrol sem igaz tehat, hogy minel jobban
individualizalodunk, annal szemelyesebbek lesznk. A ket kiIejezes egyaltalan nem szinonimaja egymasnak:
bizonyos ertelemben inkabb szemben allnak, semmint Ieltetelezik egymast. A szenvedely individualizal, de le is
igaz. Erzeteink lenyegileg egyeniek; de annal inkabb vagyunk szemelyek, minel inkabb Ielszabadulunk az
erzekek alol, minel inkabb Iogalmakban tudunk gondolkodni es cselekedni. Akik tehat azt hangsulyozzak, hogy
mennyi minden tarsadalmi van az egyenben, azok ezzel nem a szemelyiseget akarjak tagadni vagy
lealacsonyitani. Csak nem hajlandok sszekeverni azt az egyeniesles tenyevel.912
VI
164
913 ROTH: Superstition, Magic. 65., 68. ; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 514, 516. o.
914 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 515, 521. o.; DAWSON: Austral. Aborigin. 58. o.; ROTH: Superstition. 67. .
915 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 517. o.
9. fejezet - A SZELLEMEK S
ISTENEK FOGALMA
A lelek Iogalmaval kiertnk a szemelytelen erk krebl. De mar az ausztral tarsadalmak is ismernek a lelek
Iltt allo Ielsbbrend mitikus szemelyisegeket: szellemeket, kulturheroszokat, st tulajdonkeppeni isteneket
is. Anelkl hogy reszletezni akarnank a mitologiakat, mindenkeppen utana kell jarnunk, hogy a szellemlenyek e
harom kategoriaja milyen Iormaban tnik Iel Ausztraliaban, es milyen modon kapcsolodik a vallasi rendszer
egeszehez.
9.1. I.
A lelek nem szellem, ugyanis egy meghatarozott szervezetbe van bezarva; bar olykor kijhet belle, altalaban
Iogoly. Vegleg csak a halalkor szabadul ki, es lattuk, hogy meg akkor is milyen nehez elszakadnia a testtl. A
szellem viszont bar szoros szalakkal kapcsolodik egy-egy targyhoz, Iorrashoz, sziklahoz, Iahoz, egitesthez stb.,
es a legszivesebben ott idzik, ha ugy tartja kedve, eltavozhat belle, es Iggetlen eletet el a terben. A hatokre
is kiterjedtebb. Barkire hatni tud, aki megkzeliti, vagy akit kzelit meg. A leleknek viszont csak az altala
eltetett testre van beIolyasa; Ildi elete soran csak kiveteles esetben tud idegen alanyokra hatni.
A lelek tehat nem rendelkezik a szellemek megklnbztet jegyeivel, de a halal utan reszben szert tesz rajuk.
Amikor ugyanis elhagyja a testet, illetve amig meg nem kltztt be egy testbe, ugyanolyan szabadon mozog,
mint a szellemek. Igaz, a gyaszritusok leteltevel a lelkek orszagaba tavozik, de elszr is eleg hosszu ideig ott
marad a sir krl, raadasul meg vegleges tavozasa utan is ugy hiszik, hogy ott koszal a tabor krl, a
bokrokban.913 Altalaban inkabb joindulatu lenynek kepzelik el, Ileg a csalad eletben maradt tagjaival josagos:
lattuk, hogy az apa lelke meg a gyerekek es az unokak nvekedeset is segiti. De az is elIordul, hogy nagy
kegyetlensegrl tesz tanubizonysagot; minden attol Igg, milyen a hangulata, es hogy mikent bannak vele az
elk.914 Ugyhogy Ileg a nknek es gyermekeknek nem is ajanlatos ejszaka kimereszkedni a taborbol, nehogy
veszelyes talalkozasoknak tegyek ki magukat.915
A visszajaro lelek azonban nem valosagos szellem. Elszr is korlatozott a hatokre; masodszor nincsenek
meghatarozott Iunkcioi. Kosza alomkep, meghatarozott Ieladat nelkl; mert a halalnak epp az a hatasa, hogy
kivl helyezi az sszes letez kereten; az elkhz kepest amolyan szamkivetett. A szellemnek viszont mindig
van valamiIele hatekonysaga, s epp ez hatarozza meg; ala tartoznak bizonyos kozmikus vagy tarsadalmi
jelensegek; tbbe-kevesbe pontos Ieladatkrt tlt be a vilag rendszereben.
Vannak azonban olyan lelkek, amelyek megIelelnek e ketts Ieltetelnek, s igy kvetkezeskeppen a szo
tulajdonkeppeni ertelmeben vett szellemek. Nevezetesen azon mitikus szemelyek lelkei, akiket a nepi kepzelet
az idk kezdetere helyez, az arandaknal az alcheringa- vagy altjiranhamitjina-emberek, az Eyre-to krli trzsek
mura-murai, a karnaik muk-kutnaiai stb. Bizonyos ertelemben meg ezek is lelkek, mivel a hiedelem szerint
valaha k is testeket eltettek, amelyekbl csak egy adott pillanatban tavoztak el. De mar Ildi eletk soran is
mint lattuk kiveteles hatalommal rendelkeztek; ersebb volt a manajuk, mint a kznseges embereknek, es ezt
meg is riztek. Raadasul meghatarozott Iunkcioik vannak.
Elszr is akar Spencer es Gillen, akar Strehlow verziojat Iogadjuk el az Ieladatuk a klan idszakos
utanpotlasanak a biztositasa. Ok Ielgyelik a Iogantatas jelenseget.
De a Iogantatassal meg nem ert veget az s Ieladata. Neki kell vigyaznia az ujszlttre. Kesbb, amikor a
gyermek Ieln, elkiseri a vadaszatra, Ieleje hajtja a vadat; almaban Iigyelmezteti, hogy milyen veszelyek erhetik;
megvedelmezi az ellensegtl; stb. E tekintetben Strehlow teljesen sszhangban van Spencerrel es Gillennel.916
165
916 STREHLOW, II. 76. o. es 1. labj.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 514., 516. o.
917 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 513. o.
918 E kerdesrl lasd NEGRIOLI: Dei Genii presso i Romani, ,Daimon' es ,Genius' szocikkek, in: Diction. des Ant., PRELLER: Roemische
mvthologie, II. 195. skk.
919 NEGRIOLI, 4. o.
920 Uo. 8. o.
921 Uo. 7. o.
922 Uo. 11. o.; v. SAMTER: ,Der Ursprung des Larencuntus', Archiv. f. Religionswissenschaft, 1907, 368393. o.
923 SCHULZE: i. m. 237. o.
924 STREHLOW, I. 5. o.; v. SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 133. o.; GASON, in: CURR, II. 69. o.
925 Lasd Howittnal (Nat. Tr., 482. o.) egy mura-mura esetet, akit bizonyos hevizIorrasok szellemenek tekintenek.
926 North. Tr., 313, 314. o.; MATHEWS, Journ. of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 351. o. Hasonlokeppen a dijariknal is van egy
Mura-mura, akinek az a Ieladata, hogy est hozzon (HOWITT, Nat. Tr., 798799. o.).
927 ROTH: Superstition. 67. ; v. DAWSON, 58. o.
928 STREHLOW, I. 2. skk.
929 Lasd Ientebb: . o.
930 North. Tr., VII. Iej.
Igaz, Ielmerl a kerdes, hogy ez utobbiak verziojaban hogyan tltheti be az s e Ieladatat; mivel a Iogantatas
pillanataban reinkarnalodik, azt hinne az ember, hogy sszekeveredik a gyermek lelkevel, kvetkezeskeppen
nem tudja kivlrl is vedelmezni. Valojaban azonban nem reinkarnalodik teljes egeszeben; csak megkettzdik.
nmaganak egy resze behatol a n testebe, es megtermekenyiti; a masik resze azonban kint el tovabb, es
Arumburinga neven a vedszellem tisztet tlti be.917
Latjuk, hogy az s szelleme milyen kzeli rokona a latinok geniusanak, illetve a grgk .-anak918 (grg).
Teljes szerepazonossag van kztk. A genius ugyanis elszr is az, aki utodokat nemz, qui gignit, a nemz
hatalmat Iejezi ki es szemelyesiti meg.919 Ugyanakkor annak az egyennek a vednke, pasztora is, akihez oda
van ktve.920 Vegezetl sszekeveredik az illet szemelyisegevel; kepviseli a ra jellemz hajlamok es
tendenciak sszesseget, amelyek kln arcot adnak neki a tbbi ember kzt.921 Innen szarmaznak az ismert
mondasok, mint peldaul ,indulgere genio, defraudare genium', ami annyit jelent, hogy termes:etes
vermersekletet kveti. Vegeredmenyben a genius az egyen lelkenek egy masik Iormaja, hasonmasa. Ezt
bizonyitja a genius es a manes szavak reszleges szinonimiaja.922 A manes a halal utani genius, de egyben az is,
ami tovabb el az elhunytbol, vagyis a lelke. Hasonlokeppen az aranda lelke es a geniusaul szolgalo s-szellem is
csak egyazon leny ket klnbz megjelenesi Iormaja.
De az s nemcsak a szemelyekhez kepest Ioglal el meghatarozott helyet, hanem a dolgokhoz kepest is. Bar ugy
tartjak, hogy a Ild alatt van az igazi lakohelye, Iolyton kisert azon a helyen, ahol a nanjaIa vagy -szikla, illetve
az a vizesgdr van, amely ott kepzdtt, ahol az s els lete vegeztevel eltnt a Ildben. Ez a Ia illetve szikla a
hs testet kepviseli, ezert ugy kepzelik, hogy a lelke mindig visszajn ide, es tbbe-kevesbe allandoan itt is
lakik; e lelek jelenletevel magyarazhato az a vallasos tisztelet, amely ezeket a helyeket vezi. Aki letri egy
nanjaIa agat, sulyosan megbetegedhet.923 ,Valaha halal jart azert, ha kivagtak vagy megrongaltak. Ha egy allat
vagy madar odabujik, nem szabad meglni. Meg a krnyez bozotot is tiszteletben kell tartani: nem szabad
Ilegetni a Ivet. A sziklakkal is tisztelettel kell banni. Nem szabad arrebb vinni vagy sszetrni ket.'924 Es
mivel e szent jelleg az stl szarmazik, az s mint a Ia, a szikla, a vizesgdr vagy a Iorras szelleme tnik
Il.925 Ha ugy gondoljak, hogy a Iorras valamiIele kapcsolatban all az esvel,926 akkor lesz az es szelleme.
Igy hat ezek a lelkek egyIell az emberek vedszellemei, masIell kozmikus Iunkciokat is gyakorolnak. Nyilvan
igy kell ertelmezni Roth egyik irasat, amely szerint Eszak-Queenslandben a termeszeti szellemek olyan
elhunytak lelkei volnanak, akik az erdt vagy a barlangokat valasztottak lakohelykl.927
Most tehat olyan szellemlenyeink vannak mar, akik nem csupan meghatarozott hatekonysag nelkli, bolygo
lelkek. Strehlow isteneknek nevezi ket;928 de az esetek tbbsegeben e kiIejezes nem megIelel. Ugyanis egy
olyan tarsadalomban, mint az arandake, ahol mindenkinek megvan a maga partIogo se, eszerint ugyanannyi,
vagy tbb isten lenne, mint ahany ember van. sszezavarna a terminologiat, ha isten nevvel illetnenk egy olyan
szent lenyt, akinek csak egy hive van. Igaz, elIordulhat, hogy egy s alakja olyannyira Ielnagyul, hogy egy
tulajdonkeppeni istensegre emlekeztet. A waramangaknal, mint emlitettk,929 ugy tartjak, hogy az egesz klan
egyetlen stl szarmazik. Knnyen belathato, hogy bizonyos krlmenyek kztt ez a gyjts kollektiv ahitat
targyava valhatott. Ez trtent a Wollunqa-kigyoval.930 Ez a mitikus allat, amelytl a nevet visel klan
szarmazik, a hiedelem szerint most is el egy vizesgdrben, amelyet vallasos tisztelet vez. Ugyhogy a klan
I.
166
931 SPENCER GILLEN, North. Tr., 277. o.
932 STREHLOW, I. 5. o.
kzsen gyakorolja a kultuszat: meghatarozott ritusok segitsegevel igyekszik elnyerni a tetszeset, kierdemelni a
kegyeit, imadsagIeleket inteznek hozza stb. Azt lehet tehat mondani, hogy olyan, mint a klan istene. De ez
nagyon kiveteles eset, s meg Spencer es Gillen szerint is egyedlallo. Normalis krlmenyek kzt csakis a
,szellem' kiIejezes alkalmas ezen si szemelyek megnevezesere.
Hogy mikepp alakult ki ez az elkepzeles, az kiderl az elzekbl.
Mint kimutattuk, az egyeni lelkek lete, miutan hinni kezdtek benne, erthetetlen lett volna, ha nem ugy kepzeltek
volna, hogy az idk kezdeten volt egy seredeti lelekalap, amelybl az sszes tbbi leszarmazott. Marpedig
ezeket a lelekarchetipusokat szksegkeppen ugy kellett elkepzelnik, mint amelyek magukban hordozzak a
vallasi hatekonysag Iorrasat; mivel a kepzelet ennel visszabb nem megy, ezekbl es csakis ezekbl tud
szarmaztatni minden szent dolgot, a kultikus eszkzket, a klantagokat es a totemisztikus Iajba tartozo allatokat.
Ok testesitik meg a trzsben es a vilagban szetszortan meglev vallasossagot, epp ezert tulajdonitanak nekik az
egyszer emberek lelkeinel magasabb rend kepessegeket. Egyebkent az id mar nmagaban is nveli es ersiti
a dolgok szent jelleget. Egy nagyon regi csurunga sokkal nagyobb tiszteletet ebreszt, mint egy ujabb kelet, es
sokkal tbb erennyel is rendelkezik.931 Mindazok a vallasi erzletek, amelyekkel az egymast kvet
nemzedekek veztek, mintegy Ielhalmozodtak benne. Ugyanezen okok miatt azok a szemelyek, akik
evszazadok ota a mitoszokban szerepelnek, akiknek nevet tisztelettel adjak szajrol-szajra, s akiket a ritusok
periodikus rendszeresseggel ujra mozgositanak, a nepi kepzeletben vegl is mindenkeppen kln helyet
Ioglalnak el.
De miert nem maradtak kivl a tarsadalom keretein, miert valtak teljes ertek tagjaiva?
Azert, mert minden egyen valamely s hasonmasa. Marpedig amikor ket leny ily mertekben rokon,
termeszetszerleg sszetartozonak Iogjak Iel ket; mivel ugyanaz a termeszetk, ugy tnik, hogy ami az egyiket
erinti, az szksegkeppen a masikra is ugyanugy hat. A mitikus sk csapata ezaltal szellemi modon kapcsolodik
az elk tarsadalmahoz; ugyanolyan erdekldest, ugyanolyan szenvedelyeket tulajdonitanak nekik; tarsakat
latnak bennk. De mivel nagyobb meltosaggal rendelkeznek, mint az elk, tarsulasuk a kzvelekedes szerint
olyan, mint a Ieljebbvalo es az alattvalo, a partIogo es a partIogolt, a jotev es a tamogatott tarsulasa. Igy jtt
letre az egyenekhez kapcsolodo vedszellem Iurcsa Iogalma.
A kerdes, hogy az s miert nem csak az emberekkel kerlt kapcsolatba, miert kapcsolodott a dolgokhoz is, meg
zavarbaejtbbnek tnik, mert els megkzelitesben nem lathato, hogyan lehet kapcsolat egy eIIele szemely es
egy Ia vagy szikla kzt. De egy Strehlowtol szarmazo adat legalabbis valoszin megoldast kinal e kerdesre.
Ezek a Iak meg sziklak nem akarhol allnak a trzs terleten, hanem Ikent a Spencer es Gillen altal
ertnatulunganak, Strehlow szerint arknanauanak nevezett szentelyek krl, amelyekben a klan csurungait
rzik.932 Tudjuk, milyen tisztelet vezi e helyeket pusztan azert, mert ott talalhatok a legertekesebb kultikus
eszkzk. Valamennyi ilyen eszkz szentseget sugaroz ki maga krl. Ezert tnnek szentnek a krnyez Iak es
sziklak, ezert nem szabad megrongalni ket, ezert szentsegtres, ha barmi modon bantalmazzak ket.
Szentsegk tehat valojaban egyszer pszichikai ragalyossagbol ered; a bennszltt azonban csak ugy tudja
megmagyarazni maganak ezt, ha azt Ieltetelezi, hogy e klnbz targyak kapcsolatban allnak a minden vallasi
hatalom Iorrasat jelent lenyekkel, azaz az alcheringa-skkel. Ez az eredete a mar ismertetett mitoszoknak.
Ugy kepzeltek, hogy minden ertnatulunga azt a helyet jelli, ahol az sk egy-egy csoportja a Ild ala sllyedt.
A tumuluszokrol, a Iakrol mind-mind azt tartottak, hogy az testket jelenitik meg. De mivel a lelek altalaban
bizonyos vonzodast mutat a valaha lakhelyel szolgalo test irant, termeszetszerleg ugy hittek, hogy az sk
lelkei szivesen jarnak vissza azokra a helyekre, ahol anyagi burkuk Iennmaradt tehat e Iakban, sziklakban,
vizesgdrkben tartozkodnak elszeretettel. Igy trtent, hogy mikzben tovabbra is egy-egy meghatarozott
egyenre vigyaztak, egyszersmind amolyan genius lociva alakultak, s ennek szerepet is betltttek.933
Ezen elkepzelesek tisztazasa utan most mar meg tudjuk erteni a totemizmus egy olyan Iormajat, amelyet eddig
magyarazat nelkl kellett hagynunk: az egyeni totemizmust.
I.
167
933 Igaz, vannak olyan nanjaIak es -sziklak, amelyek nem az ertnatulunga kzeleben vannak, hanem a trzsi terlet egyeb pontjain allnak
elszorva. Ezekrl azt mondjak, hogy azon a helyen tnt el a Ildben egy-egy maganyos s, ott vesztette el a kezet vagy a labat, ott Iolyt el a
vere, vagy ott Ielejtette a csurungajat, ami aztan Iava vagy sziklava valtozott. De e totemisztikus helyeknek csak masodlagos jelentsegk
van, Strehlow kleinere Totemplt:enek nevezi ket (I. 45. o.); arra kell gondolnunk, hogy a I totemhelyek analogiajara ltttek ilyen
jelleget. Ha egy-egy Ia, szikla barmilyen okbol valamilyen modon az ertnatulunga kzeleben lev Iakra vagy sziklakra emlekeztetett,
hasonlo erzeseket ebresztett, kvetkezeskeppen az utobbiakra vonatkozo mitoszt az elbbiekre is kiterjesztettek.
934 Nat. Tr., 139. o.
935 PARKER: The Euahlavi, 21. o. Altalaban olyan Ia szolgal e celra, amely az egyen altotemei kzt szerepel. E valasztast azzal
magyarazzak, hogy e Iak leven, hogy egy csaladba tartoznak az egyennel inkabb hajlanak arra, hogy tamogassak (uo. 29. o.).
936 Uo. 36. o.
937 STREHLOW, II. 81. o.
938 PARKER: i. m. 21. o.
939 CODRINGTON: The Melanesians.
940 TURNER: Samoa, 17. o.
941 Ugyanezeket a kiIejezeseket hasznalja Codrington (251. o.).
Az egyeni totemet ket alabbi tulajdonsaga hatarozza meg: 1) olyan, nveny- vagy allatalakban megjelen leny,
amelynek az a Ieladata, hogy az egyent oltalmazza; 2) az egyen es a partIogo sorsa szorosan sszetartozik: ami
az utobbit erinti, az a szimpatia elve alapjan az elbbinel is jelentkezik. Nos, a szoban Iorgo s-szellemek e
deIinicionak megIelelnek. Legalabbis reszben k is az allat- vagy a nvenyvilagbol szarmaznak. Ok is
vedszellemek. Vegezetl minden egyent szimpatian alapulo kapcsolat Iz a ved shz. Ha ugyanis a nanjaIat
ezen s misztikus testet bantalmazzak, az ember is Ienyegetve erzi magat. Igaz, e hiedelem manapsag egyre
inkabb veszit az erejebl. De Spencer es Gillen meg talalkozott vele, s velemenyk szerint valaha altalanosan el
volt terjedve.934
A ket elkepzeles reszleteiben is azonos.
Az sk lelkei szentnek tekintett Iakban es sziklakban lakoznak. Hasonlokeppen az ewalajiknal az egyeni
totemkent szolgalo allat lelkerl is ugy tartjak, hogy Iaban vagy kben lakik.935 Ez a Ia illetve k szent: a totem
tulajdonosan kivl senki sem nyulhat hozza; a tiltas akkor is teljes, ha krl vagy sziklarol van szo.936 Ebbl az
kvetkezik, hogy ezek a helyek oltalmat nyujtanak.
Vegl lattuk, hogy az egyeni lelek az s lelkenek csak egy masik aspektusa; ez utobbi, Strehlow kiIejezesevel
elve, amolyan masodik enkent szolgal.937 Hasonlokeppen az ewalajiknal a Yuenbeainak nevezett egyeni totem
Mrs. Parker megIogalmazasa szerint az egyen alter egoja: ,Az ember lelke az Yunbeaiaban van, a
Yunbeaiajanak lelke pedig benne.'938 Vagyis alapjaban veve ugyanaz a lelek ket testben van. E ket Iogalom
olyannyira rokon, hogy neha egyazon szoval Iejezik ki mindkettt. Ezt latjuk Melaneziaban es Polineziaban:
Mota-szigeten az atai, Aurore-szigeten a tamaniu, Motlawon a talegia egyszerre jelenti valamely egyen lelket,
illetve a szemelyes totemet.939 Ugyanez a helyzet a szamoai aituval.940 Ugyanis a szemelyes totem csak az en
kls, lathato alakja, a lelek pedig a szemelyiseg lathatatlan, bels Iormaja.941
Igy hat az egyeni totem a ved-oltalmazo s valamennyi lenyeges tulajdonsagaval rendelkezik, es vele azonos
szerepet tlt be; tehat ugyanonnan szarmazik es ugyanabbol a gondolatbol ered.
Ugyanis mindkett a lelek megkettzdese. A totem, akarcsak az s, az egyen lelke, de klsdlegesse teve es
nagyobb hatalommal Ielruhazva, mint amivel a lelek a szervezet belsejeben rendelkezik. Marpedig ez a
megkettzdes pszichologiai szksegszerseg eredmenye; voltakeppen csak a lelek termeszetet Iejezi ki, amely
mint lattuk ketts. Bizonyos ertelemben a sajatunk: a szemelyisegnket Iejezi ki. Egyszersmind azonban
kivl is van rajtunk, hiszen csak egy szamunkra klsdleges vallasi er bennnk lev Iolytatasa. Nem tudunk
tejesen eggye valni vele, mivel olyan erenyeket, olyan meltosagot tulajdonitunk neki, ami altal Ilenk, empirikus
egyeni mivoltunk Ile emelkedik. Igy hat van bennnk egy tekintelyes resz, amit igyeksznk kivetiteni
magunkbol. nmagunk ilyetenkeppen valo IelIogasa olyannyira meg van alapozva termeszetnkben, hogy meg
akkor sem tudjuk elkerlni, ha mindennem vallasi szimbolumok nelkl probaljuk elgondolni magunkat.
Erklcsi tudatunk olyan, mint egy mag, amely kre a lelek gondolata szervezdtt; de amikor a szavat hallatja,
megis ugy erezzk, hogy kls, hozzank kepest Ielsbbrend hatalom szol hozzank, diktal trvenyt es itel
Ielettnk, vagy segit es tamogat bennnket. Amikor velnk van, ersebbnek erezzk magunkat az elet
megprobaltatasaival szemben; bizonyosabbak vagyunk a gyzelemben, akarcsak az ausztral ember, aki seben
I.
168
942 A lelek, a vedszellem es az egyen erklcsi tudata kztti szoros kapcsolat klnsen nyilvanvalo Indonezia bizonyos nepeinel. ,A toba
batakok het lelkenek egyiket a placentaval egytt assak el; bar legszivesebben ezen a helyen idzik, olykor elhagyja, hogy Iigyelmeztesse az
egyent, illetve hogy helyesleset Iejezze ki, amiert jol viselkedik. Bizonyos ertelemben tehat az erklcsi tudat szerepet tlti be.
Figyelmeztetesei mindazonaltal nemcsak az erklcs terletet erintik. A lelek ccsenek nevezik, amikepp a placentat is a gyermek
kisccsenek hivjak. Haboruban batorsagot nt az emberbe, amikor az ellensegre kell tamadni.' (WARNECK: ,Der bataksche Ahnen und
Geisterkult', Allg. Missions:eitschrift, Berlin, 1904, 10. o.; v. KRUIJT: Het Animisme in den indischen Archipel, 25. o.)
943 Kutatasra szorul, minek ksznhet, hogy a Iejldes egy bizonyos pontjatol kezdve a leleknek e megkettzdese miert inkabb az egyeni
totem, s nem a partIogo s Iormajaban trtent. A kerdes talan inkabb etnograIiai, mintsem szociologiai szempontbol erdekes. Probaljuk meg
most megis elkepzelni, hogy Ielteheten hogyan jatszodott le e behelyettesites.
Kezdetben az egyeni totem nyilvan csak kiegeszit szerepet jatszott. Akik az atlagemberenel nagyobb hatalmat akartak maguknak, nem
ertek be, es nem is erhettek be csak az s partIogasaval; probaltak hat maguknak valami ilyesIele potvedelmet biztositani. Igy trtenhetett,
hogy az ewalajiknal csakis a varazsloknak lehet szemelyes totemk is, illetve egyedl k szerezhetnek ilyet masoknak. Mivel ezenIell
valamennyiknek van kollektiv totemk, tbb lelek is letezik. De e tbblelksegben nincs semmi meglep: ez a Ieltetele a nagyobb
hatekonysagnak.
Amikor azonban a kollektiv totemizmus talajt vesztett, kvetkezeskepp a partIogo s kepe is elhalvanyult a tudatokban, a lelek tovabbra is
aterzett kettsseget valami mas modon kellett kiIejezni. Az a gondolat, hogy az egyeni lelken kivl van egy masik is, amelynek az a
Ieladata, hogy vigyazzon az elbbire, tovabb elt. Minthogy ez az oltalmazo hatalom nem a szletesetl Iogva allt az ember melle,
termeszetesnek talaltak, hogy elteremtesere eppolyan eszkzket alkalmazzanak, mint amikhez a varazslok Iolyamodtak, hogy kapcsolatba
lepjenek bizonyos erkkel, amelyeknek a tamogatasat el akartak nyerni.
944 Lasd peldaul: STREHLOW, II. 82. o.
945 WYATT, Adelaide and Encounter Bav Tribes, in: WOODS, 168. o.
946 TAPLIN: The Narrinverri, 6263. o.; ROTH: Superstition. 116. ; HOWITT, Nat. Tr., 356, 358. o.; STREHLOW, 1112. o.
947 STREHLOW, I. 1314. o.; DAWSON, 49. o.
vagy szemelyes totemeben bizva vitezebbnek erzi magat ellensegeinel.942 E klnbz elkepzelesek alapjaban
tehat van valami objektiv, akar a romai geniusrol, akar az egyeni totemrl, vagy az alcheringa-srl van szo;
klnbz Iormakban ezert is maradtak Ienn mind a mai napig. Minden olyba tnik, mintha valoban ket lelknk
volna; az egyik bennnk van, azaz inkabb mi magunk vagyunk az; a masik pedig Ilttnk van, es az a szerepe,
hogy ellenrizze es segitse az elbbit. Frazer erezte, hogy az egyeni totemben egy kls lelek lakozik; de ugy
gondolta, hogy e klsdlegesseg csak amolyan magikus mesterkedes vagy ravaszkodas. Valojaban maganak a
lelekgondolatnak a Ielepitesebl kvetkezik.943
9.2. II.
Az iment targyalt szellemek alapveten jotekonyak. ElIordul persze, hogy dhngenek, ha az ember nem
megIelel modon viselkedik velk.944 De nem az a szerepk, hogy rosszat tegyenek.
A szellem azonban eppugy szolgalhatja a rosszat, mint a jot. Ezert a kiegeszit, oltalmazo szellemekkel szemben
termeszetszerleg kialakult egy sereg gonosz szellem is, amelyek segitsegevel az emberek megmagyarazhattak
maguknak mindenIele allando bajaikat, a lidercnyomast,945 a betegsegeket,946 az rvenyeket es viharokat947
II.
169
948 STREHLOW, I. 1114. o.; EYLMANN, 182, 185. o.; SPENCER GILLEN, North. Tr., 211. o.; SCHRMANN: The Aborig. Tr. of
Port Lincoln, in: WOODS, 239. o.
949 EYLMANN, 182. o.
950 MATHEWS: Journ. of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 345. o.; FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 467. o.; STREHLOW, I. 11.
o.
951 ROTH: Superstition. 115. ; EYLMANN, 190. o.
952 Nat. Tr., 390391. o. Strehlow Erintfanak nevezi a rossz szellemeket; de ez a szo, illetve az ,Oruncha' nyilvanvaloan egy es ugyanaz.
Csakhogy az ertelmezeskben elteres mutatkozik. Spencer es Gillen szerint az Orunchak inkabb pajkosak, mint gonoszak; st,
megIigyelesk szerint (328. o.) az arandak nem is ismernek alapveten rossz szandeku szellemeket. Ezzel szemben a Strehlow-Iele
Erintjaknak szabalyszeren az a szerepk, hogy artsanak. Egyebkent nehany olyan mitosz alapjan, amelyet eppen Spencer es Gillen kzl,
ugy tnik, nemikepp megszepitettek az Orunchak abrazatat: eredetileg emberev oriasok voltak (uo.).
953 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 390391. o.
954 Uo. 551. o.
955 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 326., 327. o.
956 STREHLOW, I. 14. o. Amikor ikertestverek szletnek, ugy gondoljak, hogy az els Iogantatott ily modon.
957 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 327. o.
958 HOWITT, Nat. Tr., 358, 381, 385. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 334. o.; North. Tr., 501, 530. o.
959 Mivel a varazslo betegseget is okozhat es gyogyitani is tud, a kiIejezetten arto magikus szellemek mellett neha olyanokat is talalunk,
amelyek az elbbiek karos beIolyasat hivatottak megelzni vagy semlegesiteni. EIIele eseteket lathatunk a North. Tr.-ben (501502. o.).
Hogy az elbbiek is es az utobbiak is magikus erk, az bizonyitja, hogy az arandaknal mindket Iajtat ugyanugy hivjak. Tehat egyazon
magikus hatalom klnbz megnyilvanulasairol van szo.
stb. Nem mintha ezen emberi nyomorusagok oly abnormalis dolgoknak tntek volna, hogy csakis
termeszetIltti erk segitsegevel lehetett volna megmagyarazni ket; de akkoriban a vallasi principiumnak
tulajdonitottak az elet Iorrasat, ugyhogy az volt a logikus, hogy az eletet megzavaro vagy megszntet
esemenyeket is valamiIele hasonlo jelleg principiummal magyarazzak.
A jelek szerint tehat az arto szellemeket ugyanazon modell alapjan kepzeltek el, mint az iment targyalt jotekony
vedszellemeket is. Allati, vagy Ielereszt allati, Ielereszt emberi Iormaban szoktak megjeleniteni ket;948 de
termeszetszerleg hajlanak ra, hogy orias termetet es visszataszito kls klcsnzzenek nekik.949 Az sk
lelkeihez hasonloan a hiedelem szerint ezek is Iakban, sziklakban, vizesgdrkben, Ildalatti regekben
laknak.950 Gyakran olyan emberek lelkeikent szamolnak be roluk, akik valaha Ildi eletet eltek.951 Az
arandakkal kapcsolatban Spencer es Gillen egyenesen ugy nyilatkoznak, hogy az Oruncha neven ismert rossz
szellemek alcheringa-lenyek.952 A meses idkben ugyanis a legklnIelebb vermerseklet szemelyek eltek;
voltak olyanok, akiknek kegyetlen, gonosz sztnei mind a mai napig megmaradtak;953 masok termeszettl
Iogva gonosz lelkletek voltak; sovanyak es aszottak; ugyhogy miutan a Ild ala sllyedtek, a bellk letrejtt
nanjasziklaktol mindenki ovakodik, mert veszedelmes beIolyasok erhetik tlk az embert.954
Fajtarsaiktol, az alcheringa-sktl ugyanakkor sajatos tulajdonsagokban klnbznek. Nem reinkarnalodnak;
az el emberek kzt sosincs kepviseljk; nincs emberi utoeletk.955 Ha az emberek bizonyos jelekbl ugy
velik, hogy a gyerek az mvk, szletese utan azonnal meglik.956 Masreszt egyetlen meghatarozott
totemkzponthoz sem tartoznak; a tarsadalmi kereteken kivl allnak.957 Mindebbl lathato, hogy sokkal inkabb
magikus, mint vallasi hatalmak. Es valoban, Ikepp a varazsloval allnak kapcsolatban; igen gyakran tle kapjak
a hatalmukat.958 Elerkeztnk tehat oda, ahol veget er a vallas, es kezddik a magia vilaga; s minthogy ez utobbi
kivl esik kutatasunk kren, jelen vizsgalodast nem is Iolytatjuk tovabb.959
III
170
960 STREHLOW, I. 9. o. Egyebkent nem Putiaputia az egyetlen ilyen szemely, aki az aranda mitoszokban szerepel: a trzs bizonyos
reszeiben mashogy nevezik azt a hst, akinek tudasukat ksznhetik. Nem szabad elIelejteni, hogy az arandak olyan hatalmas terleten
elnek, ami lehetetlenne teszi a mitologia tkeletes egyntetseget.
961 SPENCER GILLEN, North. Tr., 493. o.
962 Uo. 498. o.
963 Uo. 498499. o.
964 HOWITT, Nat. Tr., 135. o.
965 Uo. 476. skk.
966 STREHLOW, I. 68. o. Mangarkunjerkunja mvet kesbb mas hsknek kellett Iolytatnia: mert egy olyan hiedelem szerint, amely
egyebkent nem az arandak sajatja, egy adott pillanatban az emberek elIelejtettek els tanitoik tanitasat, es megromlottak.
967 Mint peldaul Atnatut (SPENCER GILLEN, North. Tr., 153. o.), Witurnat (North. Tr., 489. o.). A ritusokat ugyan nem Tundun vezette
be, de az tiszte ezek iranyitasa (HOWITT, Nat. Tr., 670. o.).
968 North. Tr., 499. o.
9.3. III
A szellem Iogalmanak megjelenese Iontos Iejldest jelez a vallasi erk individualizalodasaban.
Mindezzel egytt az eddig targyalt szellemlenyek csak masodlagos szemelyek voltak. Vagy arto szellemek,
amelyek inkabb a magia, mintsem a vallas krebe tartoznak; vagy olyan, egy-egy szemelyhez vagy
meghatarozott helyhez ktd lenyek, amelyek csak nagyon szk krben tudtak a beIolyasukat ervenyre juttatni.
Ezek tehat csak magan- vagy helyi ritusok targyat kepezhettek. De amikor mar kialakult a szellem gondolata,
termeszetszerleg azonnal tovabbterjedt a vallasi elet magasabb szIeraiba is, s igy magasabb rend mitikus
szemelyisegek szlethettek meg.
Az egyes klanok szertartasai ugyan elternek egymastol, de ettl meg ugyanahhoz a vallashoz tartoznak; van is
kztk bizonyos szamu lenyegi hasonlosag. Mivel minden klan egyazon trzs resze, lehetetlen, hogy a trzs
egysege ne erzdjn az egyes kultuszok klnbzsegen keresztl. S valoban, nincs olyan totemcsoport,
amelynek ne volnanak csurungai, bull-roarerei; ezeket mindentt ugyanugy hasznaljak. A trzs Iratriakra,
hazassagi osztalyokra illetve klanokra valo Ielosztasa, az ezekhez kapcsolodo exogam tilalmak szinten igazi
trzsi intezmenyeket jelentenek. A beavatasi nnepsegekben is egyarant szerepelnek bizonyos
alaptevekenysegek: Ioghuzas, krlmeteles, szubincizio stb., melyek a trzsn bell nem valtoznak
totemenkent. Az egyntetseget mar csak az is biztositja, hogy a beavatas mindig az egesz trzs jelenleteben
trtenik, vagy legalabbis tbb klant sszehivnak ez alkalombol. Ennek az az oka, hogy a beavatandot nem csak
annak a klannak a vallasi eletebe szandekoznak bevezetni, amelybe beleszletett, hanem az egesz trzsebe;
elengedhetetlen tehat, hogy a trzsi vallas klnbz valtozatai mind kepviselve legyenek eltte, s mintegy
elvonuljanak a szeme eltt. Ekkor mutatkozik meg a legjobban a trzs szellemi es vallasi egysege.
Igy hat minden tarsadalomban vannak bizonyos ritusok, amelyek egyntetsegk es altalanos voltuk reven
klnbznek a tbbitl. E Iigyelemre melto sszehangoltsag latszolag csakis kzs eredettel magyarazhato. Ugy
kepzeltek tehat, hogy a hasonlo ritusokat vegz csoportokat egyazon s hozta letre, s valamennyi ritust mutatta
be az egesz trzsnek. Az arandaknal peldaul a vadmacska-klan se, bizonyos Putiaputia960 tanitotta meg az
embereket arra, hogyan keszitsek es hogyan hasznaljak a ritusok soran a csurungat; a waramangaknal ez a
szemely Murtu-murtu;961 az arabanaknal Witurna;962 a kajtityaknal Atnatu,963 a karnaiknal Tundun.964 A
krlmeteles gyakorlatat a keleti dijarik es tbb mas trzs is ket meghatarozott Mura-muranak tulajdonitja;965
az arandak egy, a gyik totemhez tartozo alcheringa-hsnek, bizonyos Mangarkunjerkunjanak.966 Ugyanezen
szemelyhez Izdik a hazassagi tilalmak es az ezekbl kvetkez tarsadalomszervezet bevezetese, tovabba a tz
IelIedezese, a landzsa, a pajzs, a bumerang stb. Ieltalalasa. Egyebkent igen gyakori, hogy a bull-roarer
Ieltalalojat tekintik egyben a beavatasi szertartasok megalapozojanak is.967
E specialis sk nem kerlhettek a tbbivel egy polcra. Egyreszt nemcsak egy-egy klan, hanem az egesz trzs
tisztelete vezte ket. Masreszt nekik tulajdonitottak azt, amit a legmagasabbra tartottak a trzs kulturajaban. E
ketts okbol kiIolyolag egeszen maskepp tekintettek rajuk. Atnaturol peldaul azt mondjak, hogy az egben
szletett, meg az alcheringa-idk eltt, maga alkotta magat, es maga adta maganak azt a nevet, amelyet visel. A
csillagok a Ielesegei vagy a lanyai. A Iltt az eg Iltt, ahol el, van egy masik eg is es egy masik Nap. E
Napnak szent a neve, nk es nem-beavatottak eltt nem is szabad kiejteni.968
III
171
969 HOWITT, Nat. Tr., 493. o.; Kamilaroi and Kurnai, 197, 267. o.; SPENCER GILLEN, North. Tr., 492. o.
970 Lasd peldaul North. Tr., 493. o.
971 North. Tr., 338, 347, 499. o.
972 Igaz, Spencer es Gillen azt allitja, hogy semmiIele erklcsi szerepet nem jatszanak (North. Tr., 493. o.), ennek azonban csak az az oka,
hogy szkebb ertelemben hasznaljak e szot. A vallasi Ieladatok is Ieladatok: az, hogy ezek betartasat Ielgyelik, szinten az erklcs krebe
tartozik, annal is inkabb, mivel ez id tajt az erklcs teljes mertekben vallasi jelleg meg.
973 Mar 1845-ben megIigyelte Eyre (Journals. II. 362. o.), s meg eltte Henderson (Observations on the Colonies of N. S. Wales and Jan
Diemens Land, 147. o.).
974 Nat. Tr., 488508. o.
975 A kulinoknal |Ez a nev a Tindale-Iele jegyzekben nem szerepel. A s:aklektor.|, a watyabalukoknal, a warangyariknal (Victoria).
976 A juwinoknal, a ngarigaknal, a walgaluknal (Uj-Del-Wales).
977 A kamilaroiknal, az ewalajiknal (Uj-Del-Wales eszaki resze); ugyanezen terlet kzepe Iele a wangkajibonoknal es a wiragyuriknal.
978 A wimbaiaknal es a Murray-medence also reszen el trzseknel (RIDLEY: Kamilaroi, 137. o.; BROUGH SMYTH, I. 423. o., 431.
labj.).
979 A Herbert Iolyonal el trzseknel (HOWITT, Nat. Tr., 498. o.).
980 A karnaiknal.
981 TAPLIN, 55. o.; EYLMANN, 182. o.
982 Nyilvan erre a Ielsbbrend Mura-murara hivatkozik Gason a mar idezet szvegreszben (CURR, II. 55. o.).
983 Nat. Tr., 246. o.
985 Bunjillal kapcsolatban lasd BROUGH SMYTH, I. 417. o.; Baiameval kapcsolatban RIDLEY: Kamilaroi, 156. o.; Daramulunnal
kapcsolatban HOWITT, Nat. Tr., 495. o.
De barmilyen nagy presztizsnek rvendenek is e szemelyek, nem volt szkseges kln ritusokat bevezetni a
tiszteletkre; k ugyanis csak megszemelyesitett ritusok. Csakis azert leteznek, hogy a meglev gyakorlatokat
magyarazzak velk; e gyakorlatok masik aspektusat kepviselik. A csurunga egy es ugyanaz a Ieltalalojaval;
olykor ugyanugy is hivjak ket.969 Amikor a bull-roarereket zugatjak, azt mondjak, hogy az s hangja szol
bellk.970 De mivel valamennyi ilyen hs sszekeveredik az allitolag altala bevezetett kultusszal, ugy
gondoljak, hogy nagyon Iontos neki, mi modon zajlik a szertartas. Csak akkor elegedett, ha a hivk pontosan
teljesitik Ieladatukat; akit mulasztason er, azt megbnteti.971 Tehat egyreszt a ritus Ielvigyazojanak, masreszt az
alapitojanak tekintik, s ezert igazi erklcsi szereppel ruhazzak Iel.972
9.4. IV
Mindamellett nem ez a legmagasabb mitologiai Iormacio az ausztraloknal. A trzsek legalabbis egy resze
eljutott egy olyan istenseg Iogalmaig, amely ha nem is az egyetlen, de a legIelsbb, s kimagaslo helyet Ioglal el
a tbbi vallasi entitashoz kepest.
E hiedelem megletet tbb megIigyel is mar igen koran jelezte;973 de leginkabb Howitt erdeme, hogy sikerlt
kimutatnia viszonylagos altalanossagat. Howitt ugyanis igen szeles terleten eszlelte, amely magaba Ioglalja
Victoria allamot, Uj-Del-Walest, s egeszen Queenslandig terjed.974 E terlet egeszen jelents szamu trzs hisz
egy igazi trzsi istensegben, amelynek regionkent mas es mas a neve: leggyakrabban Bunjil vagy Punjil,975
Daramulun976 es Baiame.977 De talalkozunk Nuralie vagy Nurelle,978 Kohin979 es Mangan-ngaua980
elnevezessel is. Ugyanez az elkepzeles lelhet Iel nyugatabbra, a narinyariknal, ahol a nagy istent Nurunderinek
vagy Ngurrunderinek hivjak.981 Igen valoszin, hogy a dijariknal a Mura-murak azaz a szokasos sk
kztt van egy, amelyik amolyan Ihatalommal rendelkezik.982 Vegl Spencerrel es Gillennel szemben, akik
ugy nyilatkoznak, hogy az arandaknal semmiIele kimondott istensegre vonatkozo hiedelemmel nem
talalkoztak,983 Strehlow azt allitja, hogy e nep a loritjakhoz hasonloan Altijra neven egy igazi ,jo istent'
ismer.984
E szemely lenyegi jegyei mindentt ugyanazok. Halhatatlan, st rkkevalo leny, hiszen senki mastol nem
szarmazik. Miutan egy ideig a Fldn lakott, Ilemelkedett vagy Ilvittek az egbe,985 s ott el a csaladja
kreben; mert altalaban tbb Ieleseget, gyermeket es testvert tulajdonitanak neki,986 akik olykor segitenek neki
IV
172
984 EgyIell Baiame, Bunjil, Daramulun, masIell Altijra kzt az volna a klnbseg, hogy ez utobbitol teljesseggel idegen az, ami az
emberiseget erinti: nem teremtette az embereket, es nem is Ioglalkozik vele, hogy mit tesznek. Az arandak tehat ugymond nem is szeretik
es nem is Ielnek tle. Ha azonban ezt a hiedelmet pontosan Iigyeltek meg, es helyesen elemeztek, akkor aligha lehet eredeti, mert ha Altijra
semmiIele szerepet nem jatszik, semmit sem magyaraz, semmire sem szolgal, akkor mi vegre talaltak ki maguknak az arandak? Talan
valami Baiame-Ielet kell latni benne, aki elvesztette regi tekintelyet, valami regi istent, akinek halvanyul az emleke. De az is lehet, hogy
Strehlow rosszul ertelmezte az adatkzlk szavait. Eylmann szerint aki ugyan se nem hozzaert, se nem tulsagosan megbizhato
megIigyel Altijra alkotta meg az embereket (i. m. 148. o.). Egyebkent a loritjaknal van egy Tukura nev szemely, aki az arandak
Altijrajanak Ielel meg: a hiedelem szerint szemelyesen vezeti a beavatasi szertartasokat.
986 Bunjil csaladjaval kapcsolatban lasd peldaul HOWITT, Nat. Tr., 128, 129, 489, 491. o.; BROUGH SMYTH, I. 417, 423. o.; Baiame
csaladjarol L. PARKER: The Euahlavi, 7, 66, 103. o.; HOWITT, Nat. Tr., 407, 502, 585. o.; Nurunderi csaladjarol TAPLIN: The
Narrinveri, 5758. o. Egyebkent persze igen sok valtozata van e nagy istenek csaladjairol szolo elkepzeleseknek. A Ielesegek szama es neve
regionkent valtozik.
987 HOWITT, Nat. Tr., 128. o.
988 BROUGH SMYTH, I. 430., 431. o.
989 Uo. 432. o.
990 HOWITT, Nat. Tr., 498., 538. o.; MATHEWS, Journal of. R. S. of. N. S. Wales, XXXVIII. 343. o.; RIDLEY, 136. o.
991 HOWITT, Nat. Tr., 538. o.; TAPLIN: The Narrinveri, 5758. o.
992 L. PARKER: The Euahlavi, 8. o.
993 BROUGH-SMYTH, I. 424. o.
994 HOWITT, Nat. Tr., 492. o.
995 Bizonyos mitroszok szerint csak a IerIiakat teremtette meg, a nket nem; ezt mondjak Bunjilrol. A nk eredetet Iianak-testvereneek,
Pallyannak tulajdonitjak (BROUGH SMYTH, I. 417. es 423. o.).
996 HOWITT, Nat. Tr., 489, 492. o.; MATHEWS: Journ. of. R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 340. o.
997 L. PARKER: The Euahlavi, 7. o.; HOWITT, Nat. Tr., 630. o.
998 RIDLEY: Kamilaroi, 136. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 14. o.
999 L. PARKER: More Austr. Leg. Tales, 8499, 9091. o.
1000 HOWITT, Nat. Tr., 495, 498, 543, 563, 564. o.; BROUGH SMYTH, I. 429. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 79. o.
1001 RIDLEY, I. 137. o.
1002 L. PARKER: The Euahlavi, 9091. o.
1003 HOWITT, Nat. Tr., 495. o.; TAPLIN: The Narrinveri, 58. o.
1004 HOWITT, Nat. Tr., 588, 543, 553, 556. o.; MATHEWS: i. m. 318. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 6, 79, 80. o.
1005 HOWITT, Nat. Tr., 498, 528. o.
1006 Uo. 493. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 76. o.
Ieladatai ellatasaban. Minthogy az egben lakik, csaladtagjaival egyetemben gyakran azonositjak bizonyos
csillagokkal.987 Egyebkent az egitestek Iltt is hatalma van. O szabta meg a Nap es a Hold jarasat;988
utasitasokat ad nekik.989 O tamaszt villamot a Ielhbl es hajitja le a mennykvet a Ildre.990 Mivel a
mennydrges, az esvel is kapcsolatban van:991 hozza Iolyamodnak, ha nincs viz, vagy ha tul sok es esett.992
Ugy beszelnek rola, mint valamiIele teremtrl; az emberek atyjanak nevezik, es azt mondjak, hogy csinalta
ket. Egy hajdan Melbourne-ben ismert legenda szerint Bunjil a kvetkez modon hozta letre az els embert.
Agyagbol szobrot Iormalt; aztan tbbszr krbetancolta, beleIujt az orrlyukaba, ettl a szobor eletre kelt es jarni
kezdett.993 Egy masik mitosz szerint Ielgyujtotta a Napot; ettl a Fld Ilmelegedett es elbujtak az
emberek.994 Az emberekkel egy idben995 csinalta az allatokat es a Iakat is;996 tle szarmaznak a
mestersegek, a Iegyverek, a nyelv, a trzsi ritusok.997 Az emberiseg jotevje. Meg most is amolyan
gondviselesszer szerepet jatszik. O latja el a hiveket mindazzal, ami a letezeskhz szkseges.998 Vagy
kzvetlenl, vagy kzvetitkn keresztl erintkezik velk.999 A trzs erklcsenek az re, ha azonban megsertik,
akkor tombol.1000 Bizonyos megIigyelk szerint a halal utan a biro tisztet tlti be; klnbseget tesz jok es
rosszak kzt, es nem ugyanugy banik az egyikkel, mint a masikkal.1001 Mindenesetre gyakran mutatjak ugy be,
mint aki a halottak orszagat igazgatja,1002 s a tulvilagra erkez lelkeket Iogadja.1003
Mivel a beavatas a trzsi kultusz I Iormaja, kiIejezetten hozza kapcsolodnak a beavatasi ritusok; all ezek
kzeppontjaban. Igen gyakran Iakeregbe vesik a kepet, vagy Ildbl mintaznak rola szobrot. Krbetancoljak,
enekelnek a tiszteletere; meg igazi imadsagokat is inteznek hozza.1004 Elmagyarazzak a Iiatalembereknek, hogy
kit abrazol ez az alak; elmondjak titkos nevet, amit a nk es a be nem avatottak nem tudhatnak; elmeselik
elettrtenetet; elmondjak, hogy a hagyomany szerint milyen szerepet jatszik a trzs eleteben. Maskor az eg Iele
emelik a kezket es ugy mutatjak, hogy ott lakozik; vagy a landzsaikkal illetve ritualis eszkzeikkel bknek az
eg Iele,1005 ily modon lepnek kapcsolatba vele. Mindentt erzik a jelenletet. O vigyaz az ujoncokra, mikzben
azok az erdbe vannak szamzve.1006 Nagyon Iontos neki, mi modon zajlik a szertartas. A beavatas az
kultusza. Ugyhogy argus szemekkel Iigyeli, hogy mindent pontosan betartsanak: ha hibaznak vagy mulasztast
kvetnek el, akkor szrnyseges modon torolja meg azt.1007
IV
173
1007 L. PARKER: The Euahlavi, 76. o.; HOWITT, Nat. Tr., 493., 612. o.
1008 RIDLEY: Kamilaroi, 153. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 67. o.; HOWITT, Nat. Tr., 585. o.; MATHEWS: i. m. 343. o. Baiameval
ellentetben Daramulunt gyakran mint alapveten rossz szandeku szellemet jelenitik meg (L. PARKER: i. m., RIDLEY, in: BROUGH
SMYTH, II. 285. o.
1009 J.A.I., XXI., 292. skk.
1010 The Making of Religion, 187293. o.
1011 LANG: i. m. 331. o. Lang mindssze annyit mond, hogy Szent Pal hipotezise tnik a legkevesbe hibasnak (,the most unsatisfactorv').
1012 Schmidt az Anthropos 1908-as es 1909-es szamaban atvette A. Lang elmeletet. Sidney Hartlandnak valaszolva, aki ,The Hig Goods
oI Australia' cim, Folk-lore-ban (IX. kt., 290. skk.) megjelent cikkeben Lang elmeletet biralta, Schmidt azt bizonygatja, hogy Baiame,
Bunjil stb. rkkevalo, teremt, mindenhato, mindentudo istenek, az erklcsi rend rei. Itt most nem megynk bele ebbe a szerintnk
erdektelen vitaba. Ha e kiIejezeseket viszonylagos, az ausztral mentalitasra alkalmazott ertelemben hasznaljak, akkor magunk is elIogadjuk
ket, mi is eltnk velk. E szempontbol mindenhato azt jelenti, hogy az illet istennek nagyobb hatalma van, mint barmely mas szent
lenynek; mindentudo azt, hogy olyan dolgokat is lat, amelyek a kznseges halandok, de meg a varazslok szamara is lathatatlanok; az
erklcsi rend re pedig azt, hogy tartatja be az ausztral erklcs szabalyait, barmennyire klnbzek is azok a mieinktl. De ha olyan
jelentest akarnak adni e szavaknak, amit egyedl a kereszteny spiritualistak tulajdonithatnak neki, akkor nem latjuk ertelmet, hogy a
trtenelmi modszerrel ilyennyire ellentetes allasponttal vitatkozzunk.
1013 Lasd e kerdesrl N. W. THOMAS: ,Baiame and Bell-bird. A note on Australian Religion', Man, 1905. 28. Szam; v. LANG: Magic
and Religion, 25. o. Mar Waitz is ugy velte, hogy e vilagkep eredeti (Anthropologie d. Naturvlker, 796798. o.).
E Ielsbb istensegek tekintelye egyebkent nem csak egy-egy trzsre korlatozodik; szamos szomszed trzs is
elismeri ket. Bunjilt csaknem egesz Victoria allamban, Baiamet Uj-Del-Wales jelents reszen imadjak; ez a
magyarazata annak, hogy egy viszonylag ennyire kiterjedt Ildrajzi terleten csak ily keves eIIele istenseg van.
Kultuszuk tehat nemzetkzi jelleg. Az is elIordul, hogy a klnbz mitologiak sszekeverednek,
kombinalodnak egymassal, klcsnsen meritenek egymasbol. Peldaul a Baiameban hiv trzsek legtbbje
Daramulun letet is elismeri; csak eppen kisebb meltosaggal ruhazzak Iel. A mitologiak Baiame Iiakent vagy
testverekent, vagyis alarendeltjekent tntetik Il.1008 A Daramulunban valo hit klnbz Iormakban egesz
Uj-Del-Walesben elterjedt. Tavolrol sem igaz tehat, hogy a vallasi nemzetkziseg csak az ujabb, Iejlettebb
vallasok sajatja. A vallasi hiedelmek mar a trtenelem kezdeten sem hajlamosak megmaradni egy politikailag
behatarolt tarsadalomban; mintegy termeszetes kepessegk, hogy atlepjek a hatarokat, szetszorodjanak es
nemzetkzive valjanak. Termeszetesen az is elIordul, hogy bizonyos nepeknel, bizonyos idkben e spontan
tendenciat es kepesseget ellenkez iranyu tarsadalmi szksegszersegek meghiusitottak; ettl azonban meg a
kepesseg megvan, mint latjuk, mar a primitiv nepeknel is.
Ez a vilagkep Tylor szerint olyan magas teologiat Ieltetelez, hogy csakis europai behozatal lehet: ugy veli, hogy
kereszteny gondolat jelenik meg benne, eltorzult Iormaban.1009 A. Lang viszont eredeti hiedelemnek
tekinti;1010 es bar is ugy latja, hogy ellentetben all az ausztral hiedelmek egeszevel es egeszen mas elveken
alapul, arra a kvetkeztetesre jut, hogy az ausztraliai vallasok ket heterogen, egymasra helyezett rendszerbl
allnak, kvetkezeskeppen az eredetk is ketts. Megvannak bennk egyIell a totemekre meg a szellemekre
vonatkozo gondolatok, ezeket bizonyos termeszeti jelensegek sugalltak volna az embernek. Egyszersmind
azonban valamiIele intuicio reven amelynek termeszetet senki sem hajlando megmagyarazni1011 az emberi
intelligencia egy csapasra eljutott volna a vilagteremt, erklcsi trvenyt alkoto egyetlen isten gondolatahoz.
Lang egyenesen azt mondja, hogy e gondolat eredetileg, nevezetesen Ausztraliaban, meg inkabb nelklztt
mindennem idegen elemet, mint a kzvetlenl ezutan kvetkez civilizaciokban. Idvel azonban rarakodott, es
elhomalyositotta az animista es totemisztikus babonak egyre nvekv tmege. Igy tehat Iokozatosan,
naprol-napra Iajult el, mignem egy privilegizalt kultura hatasara ujbol Ileszmelt, es sokkal ragyogobban es
tisztabban nyilatkozott meg, mint eredetileg.1012
A tenyek azonban sem Tylor szkeptikus hipoteziset, sem Lang teologiai ertelmezeset nem tamasztjak ala.
Elszr is mara mar bizonyos, hogy a nagy trzsi istenre vonatkozo gondolatok bennszltt eredetek. Ezeket
mar abban az idben is eszleltek, amikor a misszionarusok tevekenysege meg nem ereztethette a hatasat.1013
Ebbl azonban meg nem kvetkezik, hogy valamiIele rejtelyes kinyilatkoztatasnak kellene tulajdonitani ket.
Korantsem mas Iorrasbol szarmaznak, mint a kiIejezetten totemisztikus hiedelmek, hanem epp ellenkezleg
ezek logikai betetzesenek legmagasabb Iormajat jelentik.
Lattuk ugyanis, hogy a mitikus sk Iogalmat mar a totemizmus alapelvei is elIeltetelezik; elvegre minden s
totemleny. A nagy istenek ugyan ketsegkivl Ilttk allnak, de kztk illetve a mitikus sk kztt csak
Iokozati klnbsegek vannak; tres nelkl jutunk el az elbbiektl az utobbiakig. A nagy isten ugyanis maga is
IV
174
1014 DAWSON, 49. o.; MEYER: Encounter Bav Tribe, in: WOODS, 205, 206. o.; HOWITT, Nat. Tr., 481, 491, 492, 494. o.; RIDLEY:
Kamilaroi, 136. o.
1015 TAPLIN: The Narrinnveri, 5556. o.
1016 L. PARKER: More Austr. Leg. Tales, 49. o.
1017 TAPLIN: i. m. 61. o.
1018 BROUGH SMYTH, I. 425427. o.
1019 TAPLIN: i. m. 60. o.
1020 ,A vilagot a Nuralie-nak nevezett lenyek teremtettek; e regota letez lenyek egy reszenek hollo, masiknak solyom Iormaja volt.'
(BROUGH SMYTH, I. 423424. o.).
1021 Mrs. L. Parker szerint ,Byamee ugyanaz az ewalajik, mint alcheringa az arandak szamara' (The Euahlavi, 6. o.).
1022 Lasd Ientebb.
1023 Egy masik mitoszban, amelyet Spencer es Gillen kzl, teljesen hasonlo szerepet tlt be ket Ungambikula nev egi szemely (Nat. Tr.,
388. skk.).
1024 HOWITT, Nat. Tr., 493. o.
1025 L. PARKER: The Euahlavi, 6266, 67. o. A nagy istent azert azonositjak a mennydrgessel, mert szoros kapcsolatban van a
bull-roarerrel; ugyanis e ritualis eszkz zugasat az egzengeshez hasonlitjak.
1026 HOWITT, Nat. Tr., 135. o. A ,totem'-et jelent szot Howitt thundungnak irja.
1027 STEHLOW, I. 12. o. es II. 59. o. Mint emleksznk ra, az arandaknal erdetileg az anyai totem volt minden valoszinseg szerint a
tulajdonkeppeni totem.
s, csak klns jelentsegre tett szert. Gyakran ugy beszelnek rola, mint akinek ugyan az embereket meghalado
kepessegei vannak, de a Ildn teljesen emberi eletet elt.1014 Ugy Iestik le, mint nagy vadaszt,1015 hatalmas
varazslot,1016 a trzs alapitojat.1017 O az els ember.1018 Egy legenda egyenesen Iaradt venemberkent
abrazolja, aki alig tud mozogni.1019 Ha volt a dijariknal egy Mura-muranak nevezett Iels isten, akkor a szonak
kln jelentese van; az sk osztalyat jelli. Hasonlokeppen a Murray Iolyonal el trzseknel a nagy isten nevet,
Nuralie-t neha gyjtkiIejezeskent hasznaljak: magaba Ioglalja az sszes olyan mitikus lenyt, amelyektl a
hagyomany szerint a dolgok erednek.1020 E szemelyek teljes mertekben sszevethetk az
alcheringa-skkel.1021 Queenslandben mar talalkoztunk egy olyan istennel, Anjeaval vagy Anjirral, aki az
embereket megalkotta, de a jelek szerint is csak a legels ember.1022
Az ausztralok azert tudtak a tbbszellemsegtl a trzsi isten gondolataig eljutni, mert e ket vegpont kze
beekeldtt egy kztes Iogalom, amely atmenetl szolgalt: ugyanis a kulturheroszok, azok a meses lenyek,
amelyeket e nevvel illetnk, valojaban egyszer sk, akiknek a mitologia kiemelked szerepet juttatott a trzs
trtenelmeben, s ezert a trzs a tbbi s Ile helyezte ket. St, mint lattuk, rendszeresen beletartoznak a
totemszervezetbe: Mangarkunjerkunja a gyik-totembe, Putiaputia a vadmacska-totembe tartozik. MasIell
viszont olyan Iunkciokat hivatottak, vagy voltak hivatva betlteni, amelyek meglehetsen kzel allnak a nagy
istenek Iunkcioihoz. A kulturheroszrol is ugy tartjak, hogy vezette be az embereket a civilizacio
mestersegeibe, alapitotta meg a I tarsadalmi intezmenyeket, Iedte Iel az embereknek a nagy vallasi
szertartasok rejtelmeit, s hogy ezek Iltt tovabbra is gyakorol Ielgyeletet. Bar az emberek atyja, nem
nemzette, hanem megalkotta ket; mellesleg Mangarkunjerkunja is ezt tette. Eltte nem eltek emberek, csak egy
alaktalan hustmeg letezett, amelyben a klnbz vegtagok, st az egyes egyedek sem valtak el meg
egymastol. O Iaragta meg ezt a nyersanyagot, hivott el belle kimondott emberi lenyeket.1023 Ezen
elallitasi mod illetve a kztt, amelyet a mitosz a mar targyalt Bunjilnak tulajdonit, csak arnyalatnyi
klnbsegek vannak. Egyebkent hogy e ketIele alak kzt milyen szoros kapcsolat van, az mutatja, hogy neha
egymastol szarmaztatjak ket. A karnaiknal a bull-roarer herosza, Tundun, a nagy isten, Mungan-ngaua Iia.1024
Hasonlokeppen az ewalajiknal Daramulun, Baiame Iia vagy testvere, azonos Gayandival, aki a karnaik
Tundunjanak a megIelelje.1025
Mindazonaltal e tenyekbl nem szabad arra a kvetkeztetesre jutni, hogy a nagy isten semmi tbb, mint egy
kulturherosz. Bizonyos esetekben e ket szemely vilagosan klnvalik egymastol. De bar nem keverednek ssze,
legalabbis rokonok. Olykor nem is knny megklnbztetni ket; vannak kztk olyanok, amelyeket az egyik
vagy a masik kategoriaba egyarant be lehet sorolni. Mi peldaul Atnaturol mint kulturheroszrol beszeltnk; de
igen kzel all hozza, hogy nagy isten legyen.
A legIelsbb isten Iogalma oly nagy mertekben Igg a totemisztikus hiedelmek egeszetl, hogy ennek gyakran
magan viseli a nyomat. Tundun, az isteni hs, mint lattuk, egeszen kzel all hozza, hogy trzsi istenseg legyen;
marpedig ugyanez a szo a karnaiknal ,totem'-et jelent.1026 Hasonlokeppen az arandaknal a nagy isten neve
Altijra; de igy hivjak az anyai totemet is.1027 Mi tbb, szamos istennek nyilvanvaloan totemisztikus arculata
IV
175
1028 HOWITT, Nat. Tr., 555. o.
1029 Uo. 456, 560. o.
1030 RIDLEY: Kamilaroi, 136, 156. o. Ebben az alakban jelenik meg a kamilaroiknal a beavatasi ritusokban. Egy masik legenda szerint
pedig Iekete hattyu (L. PARKER: More Austral. Leg. Tales, 94. o.).
1031 STREHLOW, I. 1. o.
1032 BROUGH SMYTH, I. 423424. o.
1033 Nat. Tr., 492. o.
1034 HOWITT, Nat. Tr., 492. o.
1035 BROUGH SMYTH, I. 417423. o.
1036 Lasd Ientebb.
1037 Azokban a trzsekben, ahol a Iratriakat Kilparanak (Hollo) vagy Mukvaranak hivjak. Ez a magyarazata a Brough Smyth altal kzlt
mitosznak (I. 423424).
1038 BROUGH SMYTH, I. 125427. o.; v. HOWITT, Nat. Tr., 486. o.; ez utobbi esetben Karweent a kek gemmel azonositjak.
1039 BROUGH SMYTH, I. 423. o.
1040 RIDLEY: Kamilaroi, 136. o.; HOWITT, Nat. Tr., 585. o.; MATHEWS, J. of R. S. of N. S. Wales, XXVIII (1894), 111. o.
1041 Lasd Ientebb. v. SCHMIDT: ,L`origine de l`idee de Dieu', Anthropos, 1909.
van. Daramulun solyom;1028 az anyja emu.1029 Baiamet szinten emu-vonasokkal abrazoljak.1030 Az arandak
Altijrajanak maganak is emu-labai vannak.1031 ,Nuralie', mieltt meg egy nagy isten neveve valt volna, mint
lattuk, a trzsalapito sket jelentette; marpedig ezek egyreszt hollok, masreszt solymok voltak.1032 Howitt
szerint Bunjilt mindig emberi alakban abrazoljak;1033 csakhogy a szo egyszersmind egy Iratriatotemet, a
solymot is jelli. Legalabbis egyik Iia maga is totem, megpedig olyan totem, amelyrl az egyik Iratriat
elneveztek, vagy amelyikrl kapta a nevet.1034 Fivere Pallyan, a denever; marpedig ez tbb Victoria allambeli
trzsnel is nemi totemkent szolgal a IerIiak szamara.1035
De akar tovabb is mehetnk, es kzelebbrl is megnezhetjk, milyen viszonyban allnak a nagy istenek a
totemisztikus rendszerrel. Daramulun es Bunjil is solyom, s ez az allat tudvalevleg Iratriatotem szamos
delkeleti trzsnel.1036 Nuralie, mint emlitettk, a jelek szerint eleinte gyjtkiIejezes volt, amely egyarant
jelentett solymot vagy hollot; marpedig azokban a trzsekben, ahol ezt a mitoszt megIigyeltek, a hollo az egyik,
a solyom a masik Iratria totemel szolgal.1037 Masreszt a nagy istenek legendas trtenete is ugyancsak hasonlit
a Iratria-totemek trtenetere. A mitoszok, es reszben a ritusok is, arrol emlekeznek meg, hogy ezek az istensegek
hogyan harcoltak egy ragadozo madarral, s hogyan diadalmaskodtak vegl rajta nagy kzdelemben. Bunjil, mas
neven az els ember, miutan megalkotta a masodik embert, Karweent, sszeklnbztt vele, es egy parbajIele
soran sulyosan megsebesitette, es hollova valtoztatta.1038 A Nuralie-k ket Iajtaja mint ket ellenseges csoport
jelenik meg, amelyek eredetileg allando harcban alltak egymassal.1039 Baiamenak viszont egy emberev
solyommal, Mulliannel kellett harcolnia, aki egyebkent Daramulunnal azonos.1040 Marpedig tudjuk, hogy a
Iratriatotemek kzt szinten amolyan alkati ellensegesseg all Inn. E parhuzamok vegkepp bizonyitjak, hogy a
nagy istenek illetve a totemek mitologiaja szoros rokonsagban van egymassal. E rokonsag meg nyilvanvalobb,
ha eszrevesszk, hogy az isten vetelytarsa rendszerint a hollo vagy a solyom, amelyek altalaban
Iratriatotemek.1041
Baiame, Daramulun, Nuralie, Bunjil tehat alighanem divinizalt Iratriatotemek, akik Ilemelkedeset a kvetkez
modon kepzelhetjk el. Nyilvanvaloan a beavatasi szertartasok kapcsan trten gyleseken alakult ki ez az
elkepzeles; ugyanis a nagy istenek csakis e ritusok soran jatszanak Iontosabb szerepet, mas vallasi
szertartasoktol idegenek. S mivel a beavatas a trzsi kultusz I Iormaja, csakis ennek soran szlethetett meg
barmiIele trzsi mitologia. Mar lattuk, mikent mutat a krlmeteles es a szubincizio ritusa spontan hajlamot
arra, hogy a kulturherosz alakjaban szemelyesljn meg. E hsk azonban meg nem rendelkeztek
Ihatalommal; egy szinten alltak a tarsadalom tbbi legendas jotevjevel. Am ahol a trzs ersebben erzekelte
nmagat, ez az erzes termeszetszerleg egy kesbb jelkeppe nv szemelyben testeslt meg. Az emberek azzal
magyaraztak meg maguknak a klanba valo tartozasuktol Iggetlenl is Iennallo klcsns kapcsolataikat, hogy
ugy kepzeltek, valamennyien egy trl szarmaznak, valamennyien egyazon apa gyerekei, letket neki
ksznhetik, az sapa pedig magatol lett. A beavatasi isten eleve adva volt e szerepre; mert a bennszlttek altal
gyakran hasznalt kiIejezessel elve a beavatasnak eppenseggel ,embercsinalas' a celja. Tehat ennek az istennek
teremt szerepet tulajdonitottak, s mindezen okoknal Iogva olyan tekintelyre tett szert, ami joval a tbbi
mitologiai hs Ile emelte. Ez utobbiak az alarendeltjei, kisegiti lettek, illetve a Iiai vagy ccsei, mint Tundu,
Karween, Pallyan stb. De ekkor mar mas szent lenyek is kitntetett helyet Ioglaltak el a trzs vallasi
rendszereben: a Iratriatotemek. Ahol Innmaradtak, ott azt tartjak roluk, hogy a klantotemek tlk Iggenek. Igy
hat nekik is minden adottsaguk megvolt ra, hogy trzsi istensegekke valjanak. Termeszetes volt hat, hogy a
IV
176
1042 I. m. 7. o. Ugyanennel a nepnel Baiame I Ieleseget szinten minden totemek anyjanak tekintik, jollehet maga semmiIele totem ala
nem tartozik (uo. 7, 78. o.).
1043 HOWITT, Nat. Tr., 511512, 513, 602. skk.; MATHEWS, J. of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 270. o. A beavatasi nnepsegre
nemcsak azokat a trzseket hivjak meg, amelyekkel rendszeres connubium all Inn, hanem azokat is, amelyekkel elszamolnivalo ellenteteik
vannak; ilyenkor Ielig ceremonialis, Ielig komoly vendettakra kerl sor.
mitologiai alakok e ket Iajtaja reszben sszekeveredjen; igy trtent, hogy a trzs ket alaptotemenek egyike sajat
vonasait klcsnzte a nagy istennek. De mivel meg kellett magyarazni, miert csak az egyik emelkedett e
meltosagra, a masik kizarasaval, azt Ielteteleztek, hogy ez utobbi alulmaradt a vetelytarsaval Iolytatott harcban,
kizarasat tehat a vereseg indokolta. E gondolatot annal is knnyebben elIogadtak, mert sszhangban allt a
mitologia egeszevel, hiszen a Iratriatotemeket altalaban egymas ellensegeinek tekintik.
Mrs. Parker egy olyan mitoszt jegyzett Iel az ewalajiknal,1042 amely e magyarazat alatamasztasaul szolgalhat;
ugyanezt mondja el kepletes Iormaban. Arrol szol, hogy e trzsben a totemek eleinte csupan Baiame klnbz
testreszeinek a nevei voltak. A klanok eszerint az isteni test tredekei volnanak. Vajon nem azt mondja-e a
mitosz a maga modjan, hogy a nagy isten valamennyi totem szintezise, s kvetkezeskeppen a trzsi egyseg
megszemelyesitese?
E magyarazat egyszersmind nemzetkzi jelleget lttt. Nemcsak a trzs tagjai vannak jelen ugyanis a beavatasi
szertartasokon; ez alkalombol kln meghivjak a szomszed trzsek kepviselit is, ugyhogy e szertartasok
egyben amolyan nemzetkzi egyszerre vallasi es vilagi vasarok is.1043 Az ebben a tarsadalmi kzegben
kidolgozott hiedelmek nem maradnak egy-egy meghatarozott nemzet kizarolagos tulajdonaban. Az idegen, aki
eltt Ieltarulnak a titkok, trzsehez visszaterve elmeseli ket; s mivel elbb-utobb is kenytelen lesz meghivni
vendeglatoit, Iolyamatosan kicsereldnek a gondolatok a tarsadalmak kztt. Ily modon jtt letre a nemzetkzi
mitologia, amelynek kzeppontjaba termeszetszerleg a nagy isten kerlt, hiszen eredetileg a beavatasi
szertartasbol szarmazik, s ennek megszemelyesitese a Ieladata. Szajrol szajra szallt a neve, s vele egytt a hozza
kapcsolodo kepzetek is. A szetaramlast meg inkabb megknnyitette az, hogy a Iratrianevek altalaban kzsek a
legklnbzbb trzseknel. A Iratriatotemek nemzetkzisege utat trt a nagy isten nemzetkzive valasahoz.
9.5. V
Elerkeztnk a totemizmus altal elert legmagasabb elkepzeleshez. Ez az a pont, ahol a totemizmus
sszetalalkozik az utana kvetkez vallasokkal, egyengeti nekik az utat, neknk pedig segit megerteni ket.
Egyszersmind az is lathato, hogy e csucspontot jelent Iogalom tres nelkl kapcsolodik az altalunk elskent
elemzett kezdetlegesebb vallasokhoz.
A nagy trzsi isten ugyanis nem csupan egy s szelleme, amely vegl is kiemelked helyre kerlt. Az
s-szellemek pusztan olyan entitasok, amelyeket az egyeni lelkek kepmasara alakitottak ki abbol a celbol, hogy
ez elbbiek szletesere magyarazatot adjanak. A lelkek viszont pusztan azt a Iormat jelentik, amit a totemizmus
alapjat kepez szemelytelen erk ltenek individualizaciojuk soran egy-egy konkret testben. Amilyen egyseges
a rendszer, olyan bonyolult is.
Ennek kimunkalasaban a lelek gondolata nyilvan Iontos szerepet jatszott: altala kerlt be a szemelyiseg Iogalma
a szentseg terletere. Az azonban tavolrol sem igaz, hogy mint azt az animizmus teoretikusai allitjak a lelek
Iogalma az egesz vallast csirajaban tartalmazna. Elszr is Ieltetelezi a mana illetve a totemisztikus principium
megletet, hiszen annak csak egyik sajatos modozata. Tovabba jollehet a szellemek es istenek gondolata nem
elzhette meg a lelek gondolatat, ez meg nem jelenti azt, hogy ez elbbiek pusztan a halal utan szabadda valt
emberi lelkek volnanak; mert akkor honnan szarmaznanak emberIltti kepessegeik? A lelek gondolata
mindssze mas iranyba mutatott utat a mitologiai kepzeletnek, ujIajta Ielepitmenyeket sugallt neki. De e
Ielepitmenyekhez nem a lelek kepzete, hanem az e vallasok eredeti alapjat kepez nevtelen, diIIuz erk tarhaza
szolgaltatta a nyersanyagot. A mitikus szemelyek megteremtese csak ezen lenyegi erk mas modon valo
V
177
1044 Lasd Ientebb.
ujragondolasanak az eredmenye.
Ami a nagy isten Iogalmat illeti, teljes mertekben annak az erzesnek ksznheti a letet, amelynek mkdeset
mar a legspeciIikusabban totemisztikus hiedelmek szletesenel is megIigyeltk: a trzsi erzesnek. Lattuk
ugyanis, hogy a totemizmust nem a klanok alakitjak ki egymastol elszigetelten, hanem azt az egysegenek
valamennyire tudataban lev trzs dolgozza ki egytt. Ez az oka annak, hogy az egyes klanok kln kultuszai
oly modon talalkoznak ssze es egeszitik ki egymast, hogy kzsen sszeIgg egeszt alkotnak.1044 Marpedig
ugyanez az erzes, a trzsi egyseg erzese nyilvanul meg az egesz trzs szamara kzs legIelsbb istenrl szolo
elkepzelesben is. Tehat ugyanazok az okok hatnak e vallasi rendszer alapjaitol kezdve egeszen a csucsaig.
Eddig azonban ugy tekintettk a vallasi kepzeteket, mintha nmagukban is megallnanak es nmagukban is
magyarazhatoak volnanak. Valojaban azonban elvalaszthatatlanok a ritusoktol, s nemcsak azert, mert azok soran
nyilvanulnak meg, hanem azert is, mert a ritusok is beIolyasoljak ket. A kultusz nyilvan Igg a hiedelmektl,
de vissza is hat rajuk. Hogy tehat jobban megertsk a hiedelmeket, a kultuszt is jobban meg kell ismerni.
Elerkezett az id, hogy nekilassunk a vizsgalatanak.
V
178
III. rsz - III. Knyv: A FBB RITULIS
ATTITDK
TartaIom
1. NEGATIVKULTUSZESFUNKCIOI: AZASZKETIKUSRITUSOK ........................................... 183
1.1.I .........................................................................................................................183
1.2.II ........................................................................................................................188
1.3.III .......................................................................................................................192
1.4.IV.......................................................................................................................195
2. APOZITIVKULTUSZ .......................................................................................................... 199
2.1. I. Azaldozat elemei ................................................................................................ 199
3. APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ............................................................................................ 213
3.1. II. Amimetikus ritusok es az oksag elve ..................................................................... 213
4. IV. FEJEZET- APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ...................................................................... 223
4.1. III. Az eladasszer-abrazolovagymegemlekezritusok .............................................. 223
5. ENGESZTELO-VEZEKLESI (PIAKULARIS) RITUSOK. A SZENT FOGALMANAK
KETERTELMUSEGE...............................................................................................................233
5.1.I .........................................................................................................................233
5.2.II ........................................................................................................................236
5.3.III .......................................................................................................................240
5.4.IV.......................................................................................................................243
6.KONKLUZIO.......................................................................................................................247
6.1. Mennyibenaltalanosithatokakapott eredmenyek? ....................................................... 247
clxxxi
clxxxii
1045 A ritusok egyik Iormajat, nevezetesen a szobeli ritust teljesseggel mellzni Iogjuk; ezt az Annee sociologique sorozat egyik kln
kteteben Iogjuk targyalni.
1046 Lasd a Frazer altal irt ,Tabu' szocikket az Encvclopedia Britannica ban.
1047 Tenyek bizonyitjak, hogy valos zavarokrol van szo. Nem egy szerz ugy gondolta a szo alapjan, hogy az ily modon jelzett intezmeny
vagy csak altalaban a primitiv tarsadalmakra, vagy kizarolag a polineziai nepekre ertend (lasd ReVILLE: Religion des peuples primitifs, II.
55. o.; RICHARD: La femme dans lhistoire, 435. o.).
1. fejezet - NEGATV KULTUSZ S
FUNKCII: AZ ASZKETIKUS
RTUSOK
A kvetkezkben nem szandekozunk teljes leirasat adni a primitiv kultusznak. Minthogy elssorban az a celunk,
hogy a vallasi elet legelemibb, legalapvetbb Iormaihoz jussunk el, nem is probaljuk meg minden reszleteben
rekonstrualni a ritualis gesztusok gyakran zavaros sokIeleseget. Hanem a gyakorlatok rendkivli
valtozatossagabol azt probaljuk megragadni, milyen jellegzetes cselekvesIormakat kvet a primitiv ember a
kultusz gyakorlasa kzben; majd osztalyozzuk a ritusok legaltalanosabb Iormait, meghatarozzuk eredetket es
jelentesket, hogy ily modon ellenrizhessk s ha szkseges, kiigazitsuk a hiedelmek elemzese kzben elert
eredmenyeinket.1045
Minden kultusznak ketts arca van: negativ es pozitiv. Az ekkeppen elnevezett ketIajta ritus valojaban szoros
kapcsolatban all egymassal; mint latni Iogjuk, klcsnsen Ieltetelezik egymast. Mindezzel egytt klnbznek
is egymastol, s mar csak kapcsolatuk jobb megertese vegett is celszer klnbseget tenni kztk.
1.1. I
A szent lenyek meghatarozasuknal Iogva is klnallo lenyek. Az jellemzi ket, hogy kztk es a proIan lenyek
kzt nincs Iolytonossag. Normalis krlmenyek kzt egymason kivl vannak. Egesz sor ritusnak az a celja,
hogy e lenyegi klnallast valositsa meg. Minthogy e ritusoknak az a szerepk, hogy a nemkivanatos
keveredeseket es kzeledeseket megelzzek, a ket terlet egymasba csuszasat megakadalyozzak, szksegkeppen
nmegtartoztatast, vagyis negativ aktusokat irnak el. Az eIIajta specialis ritusok rendszerere ezert a negativ
kultusz elnevezest javasoljuk. Ezek ugyanis nem elirjak a hiveknek, hogy bizonyos hatekony cselekveseket
vegezzenek, hanem megtiltanak bizonyos cselekvesmodokat; tehat valamennyi a tiltas vagy az etnograIiaban
szokasos kiIejezessel elve a tabu Iormajat lti. Ez utobbi szoval a polineziai nyelvek azt az intezmenyt jellik,
amelynek ertelmeben bizonyos dolgokat kivonnak a kzhasznalat krebl;1046 a szo egyben melleknev is,
amely az eIIajta dolgok ezen sajatossagat jelli. Mar tbb izben kiIejtettk, mennyire helytelenitjk, ha egy-egy
kimondottan helyi, nyelvjarasbeli kiIejezest emelnek kategoria ervenyve. Nincs olyan vallas, ahol ne lennenek
tiltasok, s ahol ezek ne jatszananak jelents szerepet; sajnalatos tehat, hogy a szokas altal szentesitett
terminologia latszolag polineziai sajatossagga tesz meg egy ily altalanos intezmenyt.1047 A tiltas vagy tilalom
szo szamunkra sokkalta megIelelbbnek latszik. A ,tabu' szo azonban akarcsak a ,totem' mar annyira
elterjedt, hogy tulhajtott purizmus volna, ha modszeresen tiltani probalnank; egyebirant pedig a vele jaro
zavarokat enyhiteni lehet, ha az ember pontosan meghatarozza az ertelmet es a hasznalati kret.
De klnbzIele tiltasok leteznek, s ezek kzt Iontos klnbseget tenni; mert a jelen Iejezetben nem kivanunk
valamennyi tiltasIajtaval Ioglalkozni.
Elszr is a vallasi tiltasokon kivl ott vannak azok, amelyek a magia krebe tartoznak. Mindket Iajtaban az a
kzs, hogy bizonyos dolgok sszeIerhetetlenseget rendelik el, s elirjak az ily modon sszeIerhetetlennek
nyilvanitott dolgok szetvalasztasat. De igen komoly klnbsegek is vannak kztk. Elszr is nem ugyanolyan
szankciokkal jarnak. Igaz, mint majd kesbb bemutatjuk, a hiedelem szerint a vallasi tilalmak megszegese
183
1048 Lasd Ientebb
1049 Ezzel nem allitjuk, hogy a vallasi illetve a magikus tilalmak kzt kiIejezett tresvonal huzodik; egyes tilalmak valodi termeszete
meglehetsen hatarozatlan. Vannak olyan Iolklorisztikus tilalmak, amelyekrl nemigen lehet megmondani, hogy vallasi vagy magikus
jellegek-e. Megis klnbseget kell tenni kztk; ugy gondoljuk, hogy a magikus tilalmakat csak a vallasi tilalmak Iggvenyeben lehet
megerteni.
1050 Lasd Ientebb.
gyakran mar nmagaban is olyan, anyagi jelleg zavarokkal sujtja a bnst, amelyek mintegy tette
szankciojakent tnnek Iel. De meg ha valoban automatikusan bekvetkezik is ez a spontan szankcio, nem az lesz
az egyetlen; mindig kiegeszl egy masikkal is, amely mar emberi beavatkozast Ieltetelez: vagy kiIejezett
bntetes adodik hozza ha ez mar elbb nem lett volna beigerve , amit a tbbi ember ro a tettesre, vagy
legalabbis nyilvanos megrovasban, megszegyenitesben reszesitik. A szentsegtresert tehat a tettes egyIell
betegseggel vagy termeszetes halallal bnhdik, masIell meg meg is belyegzik a tbbiek; megserti a
kzvelemenyt, az pedig valaszkeppen vetkesnek nyilvanitja. A magikus tiltas ellenben csakis anyagi
szankciokkal jar, a tiltott cselekedet mintegy Iizikai szksegkeppen csakis anyagi kvetkezmenyeket von maga
utan. Aki nem engedelmeskedik, az csak olyan kockazatot vallal, mint az orvos tanacsat Iigyelmen kivl hagyo
beteg; de az engedetlenseg ilyenkor nem jelent vetseget, nem kelt Ielhaborodast. Magikus bn nincs. A
szankciok klnbsege egyebirant a tilalmak termeszetenek mely klnbzsegeben rejlik. A vallasi tilalom
szksegkeppen a szentseg Iogalmat Ioglalja magaban; a szent targyat vez tiszteletbl Iakad, celja pedig e
tisztelet elmaradasanak megakadalyozasa. A magikus tiltasok ellenben csak a tulajdonsagok vilagi Iogalmat
Ieltetelezik. A varazslo azert tanacsolja bizonyos targyak elklniteset, mert jellegzetes tulajdonsagaiknal Iogva
veszelyt jelenthetnek, ha sszekeverik vagy kzel hozzak ket a tbbivel. S bizonyos szent targyaktol sem azert
tartja tavol a klienseit, mintha annyira tisztelne e targyakat, es attol Ielne, hogy megszentsegtelenitik ket, hiszen
a magia, mint tudjuk, eppen a megszentsegtelenitest szereti;1048 kizarolag hasznossagi megIontolasokbol jar el
ekkeppen. Egyszoval a vallasi tilalmak kategorikus imperativuszok; a tbbi haszonelv szabaly, a higieniai es
orvosi tilalmak els Iormaja. Ha ket ennyire klnbz tenycsoportot azonos nevvel illetnk es egyidejleg
tanulmanyozunk, az ohatatlanul zavarokhoz vezet. A kvetkezkben csak a vallasi tilalmakkal szandekozunk
Ioglalkozni.1049
De meg ez utobbiak kzt is ujabb klnbseget kell tenni.
A vallasi tilalmak egy reszenek az a celja, hogy elvalassza egymastol a klnbz Iajtaju szent dolgokat.
Emleksznk meg ra peldaul, hogy a wakelbaraknal a halotti emelveny kizarolag olyan anyagbol keszlhet,
amely az elhunyt Iratriajahoz tartozik; vagyis mindenIajta erintkezes tilos a halott illetve a mas Iratriabeli dolgok
kzt mindkett szent ugyan, de mas es mas jogcimen. Tovabba nem szabad egy-egy allatra olyanIajta Iabol
keszlt Iegyverrel vadaszni, amely ugyanabba a tarsadalmi osztalyba tartozik, mint az allat maga.1050 De a
legIontosabb ilyenIajta tilalmakat egy kesbbi Iejezetben Iogjuk vizsgalni: ezek azt celozzak, hogy semmiIele
erintkezes ne trtenhessen a tiszta illetve a tisztatalan, a megIelel es a nem megIelel szentseg kztt.
Valamennyi eIIele tilalomnak az a kzs jellegzetessege, hogy nem a szent illetve a nem szent dolgok kzt
tesznek klnbseget, hanem a szent dolgokon bell allitanak Iel meg nem Ielelesi, sszeIerhetetlensegi
kapcsolatokat. Vagyis nem a szentseg Iogalmanak a lenyeget erintik. Ugyhogy e tiltasokat csak egyes elszigetelt
ritusok eseteben Ioganatositjak; klns, csaknem kiveteles esetekrl van szo, amelyek nem allnak ssze
tulajdonkeppeni kultussza, mivel a kultuszt mindenekeltt a proIan es a szent kztti szabalyszer kapcsolatok
alkotjak.
Van azonban a vallasi tilalmaknak egy sokkal elterjedtebb es sokkal Iontosabb rendszere: az, amely nem a szent
dolgok klnbz Iajtait valasztja el egymastol, hanem mindazt, ami szent, mindattol, ami proIan. Ez tehat
kzvetlenl a szentseg Iogalmabol ered, ezt Iejezi ki es lepteti eletbe. Ugyhogy ez mar valodi kultuszhoz
szolgaltat anyagot, megpedig olyan kultuszhoz, amely az sszes tbbi alapja; mert az ily modon elirt
viselkedestl a hiv sohasem terhet el a szent lenyekkel valo kapcsolataban. Ezt hivjuk negativ kultusznak. E
tilalmakrol tehat elmondhatjuk, hogy ezek a par excellence vallasi tilalmak.1051 A kvetkez oldalakon csakis
ezekrl lesz szo.
Igen am, de meglehetsen sokIele Iormaban jelentkezhetnek. Tekintsk vegig, milyen Ibb tipusokat
Iigyelhetnk meg Ausztraliaban.
I
184
1051 Ugy gondoljuk, hogy a szent dolgok kztti tilalmak is a szent es a proIan kzti tiltasra mennek vissza. Ezt latjuk az eletkorral vagy a
ranggal kapcsolatos tilalmak eseteben. Ausztraliaban peldaul vannak olyan taplalekok, amelyeket egyedl a beavatottak Iogyaszthatnak. De
e taplalekok nem egyIorma mertekben szentek; hierarchia van kztk. MasIell a beavatottak sem mind egyenlk. Nem egy csapasra jutnak
vallasi jogaik birtokaba, hanem csak lepesrl lepesre jutnak be a szent dolgok birodalmaba. Vegig kell jarniuk egy sor Iokozatot, melyekhez
specialis probak es szertartasok reven juthatnak hozza; honapokba, olykor evekbe telik, amig eljutnak a legmagasabb Iokozatba. E
Iokozatokhoz pedig meghatarozott taplalekok kapcsolodnak; az alacsonyabb ranguak nem nyulhatnak hozza a magasabb ranguak szamara
Ienntartott taplalekokhoz (lasd MATHEWS: Ethnol. Notes., i. m. 262. skk.; Langloh PARKER: The Euahlavi, 23. o.; SPENCER
GILLEN, North. Tr., 611. skk.; Nat. Tr., 470. skk.). A szentebb tehat taszitja a kevesbe szentet, ugyanis az utobbi proIan az elbbihez
kepest. Vegeredmenyben valamennyi vallasi tilalom ket osztalyba sorolhato: vannak a szent es a proIan kzti, illetve a tiszta es a tisztatalan
szentseg kzti tilalmak.
1052 Lasd Ientebb.
1053 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 43. o.
1054 Nat. Tr., 538. o.
1055 North. Tr., 531. o.
1056 North. Tr., 518519. o.; HOWITT, Nat. Tr., 449. o.
1057 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 498. o.; SCHULZE: i. m. 231. o.
1058 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 449. o.
1059 HOWITT, Nat. Tr., 451. o.
1060 Bar a totemallatra vagy -nvenyre vonatkozo tilalmak a legIontosabbak, korantsem ezek az egyetlenek. Lattuk, hogy bizonyos
taplalekok azert tilosak a be nem avatottak szamara, mert szentnek szamitanak; marpedig a legklnIelebb okokbol kaphatnak ilyen jelleget.
Peldaul, mint latni Iogjuk, a magas Iak tetejen el allatokat azert tekintik szentnek, mert az egekben lakozo nagy isten szomszedai. Az is
elkepzelhet, hogy klnbz okoknal Iogva bizonyos allatok husat kiIejezetten az regek szamara tartottak Inn, kvetkezeskeppen ugy
gondoltak, hogy ezek is reszesltek az regeknek tulajdonitott szent jellegbl.
1061 FRAZER: Totemism, 7. o.
1062 HOWITT, Nat. Tr., 674. o. Van egy olyan erintesi tilalom, amelyrl semmit sem mondunk, mert pontos termeszete nem knnyen
meghatarozhato: a nemi erintes. Bizonyos vallasos idszakokban a IerIi nem erintkezhet nvel (North. Tr., 239, 295. o.; HOWITT, Nat. Tr.,
378. o.). Vajon azert, mert a n proIan, vagy mert a szexualis aktus Ielelmet kelt? A kerdest nem lehet csak ugy menet kzben megoldani.
Maskorra halasztjuk tehat, mikent a hazassagi vagy nemi ritusokkal kapcsolatos kerdeseket is. Ezek oly szorosan kapcsolodnak a hazassag
es a csalad kerdeskrehez, hogy nem lehet kln targyalni ket.
Elszr is ott vannak az erintesi tilalmak: ezek az elsdleges tabuk, a tbbi csak ezek sajatsagos valtozata. Azon
az elven alapulnak, hogy a proIan nem erintheti meg a szentet. Mar lattuk, hogy a csurungakhoz vagy a
bull-roarerekheza be nem avatottak nem nyulhatnak hozza. A Ielnttek azert hasznalhatjak, mert k a
beavatassal szent jelleget kaptak. A vernek, klnsen a beavataskor Iolyo vernek vallasi hatoereje van;1052
ugyanilyen tilalom vonatkozik ra.1053 Ugyanez a helyzet a hajjal is.1054 A halott szent leny, mert a testet valaha
eltet szellem a halottal marad, ezert neha csakis Iahancsba burkolva szabad a csontjait szallitani.1055 Meg a
halaleset helyet is kerlni kell; mert ugy tartjak, hogy az elhunyt lelke tovabbra is ott lakozik. Ezert az egesz
tabor arrebb kltzik;1056 bizonyos esetekben mindenestl le is romboljak,1057 s csak egy bizonyos id
elmultaval szabad ugyanoda visszaterni.1058 Az is elIordul, hogy mar a haldoklo krl is mintegy r
keletkezik: magara hagyjak, miutan a lehet legkenyelmesebben elhelyeztek.1059
Klnsen intim erintesnek szamit a taplalek lenyelese. Innen ered a szent, nevezetesen a tabukent szolgalo
allatok es nvenyek Iogyasztasanak a tilalma.1060 Az eIIele cselekedet annyira szentsegtr, hogy a tilalom
meg a Ielnttekre, vagy legalabbis egy reszkre is vonatkozik; egyedl az regek rendelkeznek akkora vallasi
meltosaggal, hogy nem mindig esnek e tilalom ala. Egyesek azzal magyaraztak e tiltast, hogy az embert mitikus
rokonsag Izi a nevado allatahoz; az allatot tehat eszerint a rokonsagbol Iakado rokonszenv vedelmezne.1061 De
hogy a tilalom nem pusztan onnan ered, hogy valamiIele bels sszetartozas-erzes tiltakozik az illet allat
megevese ellen, mutatja, hogy a tiltott hus Iogyasztasa a hiedelem szerint automatikusan halalt vagy betegseget
von maga utan. Vagyis masIajta erk jatszanak itt szerepet, olyanok, amelyek valamennyi vallasban Iellepnek a
szentsegtresek ellen.
Bizonyos taplalekok tehat azert tilosak a proIanok szamara, mert szentek, mas taplalekok viszont eppen hogy
proIan jellegk miatt tilosak a szent jelleggel biro szemelyek szamara. Gyakran megesik peldaul, hogy
meghatarozott allatok kiIejezetten a nk taplalkozasara vannak szanva; ezert ugy gondoljak, hogy ezek az
allatok a nk termeszeteben osztoznak, kvetkezeskeppen proIanok. A Iiatal beavatandot viszont klnsen
sulyos ritus-egyttesnek vetik ala; hogy atadjak neki mindazon erenyeket, amelyek segitsegevel majd belephet
az eddig szamara elzart vilagba, kivetelesen hatalmas vallasi erk egesz sorat iranyitjak ra. Vagyis olyannyira
szent allapotba kerl, hogy mindennek tavoznia kell tle, ami proIan. Ilyenkor nem is szabad ni taplaleknak
szamito vadat ennie.1062
I
185
1063 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 134. o.; HOWITT, Nat. Tr., 534. o.
1064 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 624. o.
1065 HOWITT, Nat. Tr., 572. o.
1066 Uo. 661. o.
1067 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 386. o.; HOWITT, Nat. Tr., 655, 665. o.
1068 A wimbaiaknal (HOWITT, i. m. 451. o.).
1069 HOWITT, i. m. 624, 661, 663, 667. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 221, 382. skk.; North. Tr., 335, 344, 353, 369. o.
1070 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 221, 262, 288, 303, 367, 378, 380. o.
1071 Uo. 302. o.
1072 HOWITT, Nat. Tr., 581. o.
1073 North. Tr., 227. o.
1074 Lasd Ientebb.
1075 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 498. o.; North. Tr., 526. o.; TAPLIN: Narinnveri, 19. o.
1076 HOWITT, Nat. Tr., 466, 469. skk.
1077 WYATT: Adelaide and Encounter Bav Tribes, in: WOODS: i. m. 165. o.
1078 HOWITT, Nat. Tr., 470. o.
1079 HOWITT, Nat. Tr., 657. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 139. o.; North. Tr., 580. skk.
1080 HOWITT, Nat. Tr., 537. o.
De nemcsak tapintas utjan lehet megerinteni valamit. Mar azaltal is kapcsolatba kerlnk egy dologgal, ha
nezzk: a nezes viszonyt hoz letre. Ezert bizonyos esetekben a szent dolgoknak meg a latasa is tilos a proIanok
szamara. A nknek sosem szabad latniuk a kultikus eszkzket; legIeljebb tavolrol pillanthatjak meg ket.1063
Ugyanez a helyzet azokkal a totemabrazolasokkal, amelyeket a szertartasvezetk Iestenek a testkre nemely
klnsen Iontos szertartas alkalmabol.1064 A beavatasi ritusok rendkivli nnepelyessege miatt bizonyos
trzseknel a nk sem azt a helyet nem lathatjak, ahol a szertartas lezajlott,1065 sem az ujonnan
beavatottakat.1066 Az egesz szertartasban benne rejl szent jelleg termeszetszerleg vonatkozik a
szertartasvezetkre es mindazokra, akik barmi modon reszt vesznek benne; ennelIogva az ujoncoknak nem
szabad rajuk vetnik a szemket, s a tilalom meg a ritus vegeztevel is ervenyben marad.1067 Neha a halottat
sem erinthetik tekintetek: az arcat eltakarjak, hogy ne legyen lathato.1068
A dolgokkal vagy a szemelyekkel valo kapcsolatIelvetel masik Iormaja a beszed. A lehelet erintkezest hoz letre;
valami kiarad bellnk. Ugyhogy a proIanoknak nem is szabad a szent lenyekhez szolniuk, st beszelnik sem a
jelenletkben. S amikent az ujoncoknak sem a szertartasvezetre, sem a tbbi resztvevre nem szabad
raneznik, beszelni is csak jelek utjan beszelhetnek velk; ez a tilalom pedig mindaddig Iennall, amig egy
specialis ritus segitsegevel Il nem oldjak.1069 Az arandaknal gyakran vannak olyan pillanatok a nagy
szertartasok soran, amikor mindenkinek csndben kell maradnia.1070 Mihelyst elveszik a csurungakat,
mindenki elhallgat; vagy ha beszelnek, akkor nagyon halkan, epphogy csak mozog az ajkuk.1071
De nemcsak a dolgok lehetnek szentek, hanem bizonyos szavak is: a proIanok ezeket nem vehetik a szajukra,
nem is hallhatjak ket. Vannak olyan ritualis enekek, amelyeket a nk halalbntetes terhe mellett nem
hallhatnak.1072 A bull-roarerek zugasat hallhatjak ugyan, de csak tavolrol. Minden tulajdonnevet ugy
tekintenek, mint hordozoja lenyegi reszet; minthogy a IelIogas szerint szorosan kapcsolodik az illet
szemelyhez, reszesl a szemely altal keltett erzesekbl is. Ha tehat a szemely szent, akkor a neve is szent. A
proIan elet soran nem szabad kiejteni. A waramangaknal az egyik totemet, a Wollunqua-kigyot klnsen mely
tisztelet vezi: a neve tabu.1073 Ugyanez a helyzet Baiame, Daramulun es Bunjil eseteben: nevk ezoterikus
Iormajat nem szabad a nem-beavatottak szamara IelIedni.1074 A gyasz soran a halott neve nem hangozhat el,
legalabbis a rokonok nem ejthetik ki, csak ha Ieltetlenl szkseges, de akkor is csak suttogva.1075 E tiltas az
zvegy es bizonyos kzeli rokonok szamara egesz eletre szol.1076 Bizonyos nepeknel meg a csaladon is
tulmutat; az elhunyttal azonos nevet viselknek idlegesen nevet kell valtoztatniuk.1077 Mi tbb, az elhunyt
rokonai es kzeli baratai olykor megtiltjak maguknak bizonyos kznapi szavak hasznalatat, alighanem azert,
mert az elhunyt gyakran hasznalta ket; ilyenkor krlirasokkal elnek, vagy mas dialektusokbol vesznek
klcsn szavakat.1078 A kznapi, nyilvanos neven kivl az embereknek van egy masik, titkos nevk is: a nk es
a gyerekek ezt nem is ismerik; a kznapi elet soran nem hangozhat el, ugyanis szent jellege van.1079 Bizonyos
szertartasok soran pedig specialis nyelven kell beszelni, amit a proIan kapcsolatok soran nem szabad hasznalni.
Ez mar a szent nyelv kezdete.1080
De nemcsak a szent lenyeket kell a proIanoktol elvalasztani, hanem azt is meg kell akadalyozni, hogy a proIan
elet akar kzvetlenl, akar kzvetve belekeveredhessen a vallasi eletbe. A bennszlttnek gyakran teljesen
I
186
1081 Uo. 544, 597, 614, 620. o.
1082 Peldaul a hajbol Iont vtl, amely mindig rajta van (SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 171. o.).
1083 Uo. 624. skk.
1084 HOWITT, Nat. Tr., 556. o.
1085 Uo. 587. o.
1086 Igaz, e cselekedet vallasi jelleget lthet, ha az elIogyasztott taplalek szent. De maga az aktus olyannyira proIan, hogy a szent eleseg
elIogyasztasa mindig szentsegtresnek szamit. A szentsegtrest olykor megengedik, st egyenesen el is rendelhetik, de mint kesbb latni
Iogjuk, csak akkor, ha a megelz vagy utana kvetkez ritusok enyhitik vagy levezeklik a bnt. Mar e ritusok puszta lete is mutatja, hogy a
szent dolog mennyire ellentetes az evessel.
1087 North. Tr., 263. o.
1088 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 171. o.
1089 HOWITT, Nat. Tr., 674. o. Talan a nagy vallasi nnepsegek alatt ervenyes beszedtilalomnak is reszben ugyanez az oka. A hetkznapi
eletben beszelni szoktunk, megpedig altalaban hangosan; a vallasi eletben tehat az embernek hallgatnia, de legalabbis suttognia illik. E
megIontolas a taplalkozasi tilalmaktol sem idegen (lasd Ientebb, ... o.).
1090 North. Tr., 33. o.
meztelennek kell lennie ez az elIeltetele annak, hogy reszt vehessen a ritusban.1081 Meg kell szabadulnia
minden szokasos diszetl, meg azoktol is, amelyekhez a leginkabb ragaszkodik, s amelyektl, ha lehet, sosem
valik meg, mert oltalmazo erenyeket tulajdonit nekik.1082 Ha a ritualis szerep betltesehez Iel kell ekesitenie
magat, akkor az eIIajta alkalmakra keszlt specialis diszeket lti magara: szertartasi ltzeket, diszruhat.1083
Minthogy ez az ltzet ily modon szentte valik, proIan viszonylatban nem szabad hasznalni: a szertartas
vegeztevel elassak vagy elegetik;1084 a IerIiaknak meg is kell mosdaniuk, hogy nyoma se maradjon rajtuk a
szertartas soran viselt diszeknek.1085
Meg nagyobb altalanossagban szolva a vallasi elet soran tilosak a kznapi eletre jellemz cselekedetek. Az eves
mar nmagaban is proIan cselekedet, mert mindennap megtrtenik, kimondottan utilitarius es materialis
igenyeket elegit ki, kznapi eletnk reszet kepezi.1086 Ezert tilos a vallasi id soran. Amikor peldaul egy
totemcsoport klcsnadja a csurungait egy idegen klannak, az eppolyan nnepelyes pillanat, mint amikor
visszahozzak es visszahelyezik ket az ertnatulungaba: akik a szertartasban reszt vesznek, azoknak vegig
bjtlnik kell, pedig a szertartas igen sokaig is eltarthat.1087 Ugyanez a szabaly ervenyes a kvetkez
Iejezetben targyalando ritusokra is,1088 tovabba a beavatas bizonyos idszakaira.1089
Ugyanezen okbol minden tevekenyseget Iel kell Iggeszteni a nagy vallasi nnepsegek idejen. Spencer es
Gillen1090 mar idezett megjegyzesenek megIelelen az ausztralok elete ket szigoruan elklnl reszbl all: az
egyikben vadasznak, halasznak, haboruznak; a masikban kultikus tevekenysegeket znek, s e ket
tevekenysegIorma klcsnsen kizarja es taszitja egymast. Ezen az elven alapul a vallasi munkabeszntetes
egyetemes intezmenye. Az nnepnapoknak valamennyi ismert vallasban az a megklnbztet jegyk, hogy
olyankor megall a munka, IelIggesztik a nem vallasi celzatu kz- es maganeletet. A munka szneteltetesevel
nem pusztan arrol van szo, hogy az emberek egy kis pihent engedelyeznek maguknak, hogy szabadabban
atadhassak magukat az nnepnapok altal rendesen kivaltott vidam erzeseknek; mert vannak szomoru
nnepsegek is, gyasz- es vezeklesi szertartasok, amelyek eppoly ktelez erejek. Hanem arrol, hogy a munka a
proIan tevekenyseg legjellegzetesebb Iormaja: nyilvanvaloan csakis az a celja, hogy az elet idleges
szksegleteit elegitse ki; csak a kznapi dolgokkal hozza kapcsolatba az embert. Az nnepnapokon viszont a
vallasi elet kiveteles intenzitast er el. A ketIajta letmod kzti klnbseg ilyenkor tehat kiIejezetten hangsulyos;
vagyis a kett nem erintkezhet egymassal. Az ember nem kzeledhet meghitt modon az istenehez, amikor meg a
proIan elet nyomait viseli magan; es viszont: nem terhet vissza azonnal a szokasos Ioglalatossagaihoz, amikor
valamely ritus reven epp hogy reszeslt a szentsegbl. A ritualis munkabeszntetes tehat a szent es a proIan
altalanos sszeIerhetetlensegenek egyik sajatos esete; egy tiltas eredmenye.
Itt most semmikepp sem sorolhatjuk Iel az sszes olyan tiltasIajtat, amelyet akar csak az ausztral vallasokban
Iigyeltek meg. Amikent az alapjaul szolgalo ,szent' Iogalma is, a tiltasok rendszere is a legklnbzbb
terletekre terjed ki; a tilalmakat olykor kiIejezetten utilitarius celokra is Ielhasznaljak.1091 De barmilyen
bonyolult is a rendszer, vegs soron mindig a lenyeget kepez ket dnt Iontossagu alaptiltasba torkollik.
Elszr is a vallasi es a proIan elet nem Iolyhat egymas mellett ugyanabban a terben. Az elbbi
kibontakoztatasahoz tehat egy specialis helyre van szkseg, amelybl az utobbi ki van zarva. Innen szarmazik a
templomok es a szentelyek intezmenye: ezek a ternek olyan szeletei, amelyek a szent dolgok vagy lenyek
I
187
1091 Minthogy minden emberben van egy szent principium, a lelek, az egyent kezdettl Iogva tiltasok vettek krl az emberi szemelyt
klnvalaszto es ved moralis tiltasok els Iormai. Ezert tekintik peldaul az aldozat holttestet a gyilkos szamara veszelyesnek (SPENCER
GILLEN, Nat. Tr., 492. o.), s igy tilosnak is. Am az ilyen eredet tiltasokat gyakran arra hasznaljak Iel, hogy bizonyos dolgokat kivonjanak
a kzhasznalat krebl, s ezaltal sajat tulajdonjogot ervenyesitsenek Ilttk. ,Ha valaki kimegy a taborbol, es otthagyja a Iegyvereit, az
ennivalojat stb. irja Roth a Palmer Iolyo trzseivel kapcsolatban , akkor krbevizeli az otthagyott targyakat, ily modon tamik lesznek (ez
a ,tabu' szo megIelelje), es biztos lehet abban, hogy visszajvetelekor epsegben, erintetlenl Iogja talalni ket'. (,North Queensland
Ethnography', in: Record of the Australian Museum, VII. kt., 2. szam, 75. o.) A vizelet ugyanis, akarcsak a ver, a hiedelem szerint
magaban rejt valamit az egyen szemelyes szent erejebl. Vagyis tavoltartja az idegeneket. Ugyanezen okoknal Iogva a beszed is hasonlo
beIolyasok hordozoja lehet; ezert az egy-egy targyhoz valo hozzanyulast pusztan szavakkal is meg lehet tiltani. A tiltasok Ielallitasanak
kepessege egyenenkent valtozhat: annal ersebb, minel tbb szentseggel bir az illet. A IerIiak csaknem mindig rendelkeznek e kivaltsaggal,
a nk szinte sohasem (Roth egyetlen olyan esetet emlit, amikor nk nyilvanitottak tabunak valamit); legersebb a Inkknel es az
regeknel, akik elnek is ezzel a lehetseggel a nekik tetsz targyak kisajatitasa erdekeben (ROTH: i. m. 77. o.). Igy valhat a vallasi tilalom
tulajdonjogga es adminisztrativ szabalyozo eszkzze.
1092 Lasd alabb, ugyanezen knyv II. Iej.
1093 Lasd Ientebb.
1094 Lasd Ientebb.
lakhelyel szolgalnak; mert ezek csak akkor tudnak megtelepedni a Ildn, ha azt egy meghatarozott krzetben
teljes mertekben kisajatithatjak maguknak. Az eIIajta terelrendezesek olyannyira nelklzhetetlenek barmiIele
vallasi elet szamara, hogy meg a legalacsonyabb rend vallasok sem lehetnek meg nelklk. Az ertnatulunga, az
a hely, ahol a csurungakat rzik, igazi szentely. A be nem avatottak nem is kzelithetik meg; tilos barmiIele
proIan tevekenyseget Iolytatni bennk. A kvetkezkben latni Iogjuk, hogy mas szent helyek is vannak, ahol
Iontos szertartasok zajlanak.1092
A vallasi es a proIan elet ugyanabban az idben sem Iolyhat egymas mellett. Az elbbi szamara tehat olyan
meghatarozott napokat vagy idszakokat kell kijellni, amelyekbl mindenIajta proIan tevekenyseg ki van
zarva. Igy szlettek meg az nnepek. Nincs olyan vallas, kvetkezeskeppen tarsadalom sem, amely nepenkent
es civilizacionkent valtozo trveny alapjan ne ismerte es ne alkalmazta volna az id ket egymast valto
szakaszra valo osztasat; st, mint mondtuk, alighanem e valtakozas szkseglete vitte ra az embereket, hogy az
id Iolytonossagaba es egyntetsegebe olyan klnbsegteteleket vigyenek be, amelyeket az termeszetszerleg
nem tartalmazott.1093 Nyilvan csaknem lehetetlen, hogy a vallasi elet valaha is csakis a neki szant id- es terbeli
kzegben sszpontosuljon; valamennyi ohatatlanul kiszrdik belle mashova. A szentelyeken kivl is mindig
vannak szent dolgok; olyan ritusok is vannak, amelyeket munkanapokon is el lehet vegezni. Ezek azonban
masodrangu dolgok, kisebb jelentseg ritusok. E szervezkedes uralkodo jegye megiscsak a szentseg
sszpontosulasa. Ez pedig a nyilvanos kultusz tekinteteben altalaban teljes mertek, hiszen azt csak kzsen
lehet zni. Egyedl az egyeni, a magankultusz keveredik ssze nagyobb mertekben a vilagi elettel. Ugyhogy az
emberi elet e ket egymast kvet Iazisa kzti kontraszt az olyan, alacsonyrend tarsadalmaknal a legelesebb,
mint az ausztral trzseke; az egyeni kultusz ugyanis ezeknel all a legkezdetlegesebb Iokon.1094
1.2. II
Eddig a negativ kultusz csak mint a valamitl valo tartozkodasok rendszere jelent meg elttnk. Ugy tnik tehat,
hogy csakis bizonyos cselekvesek tiltasara szolgal, ezert semmire sem sztnz, nincs pezsdit hatasa. Am a
tiltasok varatlan visszahatasakeppen a negativ kultusz rendkivl jelents pozitiv hatast gyakorol az egyen vallasi
termeszetere es moraljara.
A szentet a proIantol elvalaszto korlat miatt ugyanis az ember csak akkor kerlhet bensseges kapcsolatba a
szent dolgokkal, ha mindattol megszabadul, ami proIan benne. Csak akkor elhet valamennyire is intenziv vallasi
eletet, ha tbbe-kevesbe teljesen kivonja magat a vilagi eletbl. A negativ kultusz tehat bizonyos ertelemben
tehat olyan eszkz, amely egyetlen celt szolgal: a pozitiv kultuszhoz valo eljutas Ieltetele. Nem pusztan megovja
a szent lenyeket a proIan erintesektl; magukra a hivkre is hat, pozitiv modon modositja az allapotukat. Aki
alavetette magat az elirt tilalmaknak, az mar nem az az ember, aki azeltt volt. Korabban kznapi halando volt,
akinek ennelIogva tavol kellett tartania magat a vallasi erktl. Utana viszont egy szintre kerl velk; mert mar
pusztan azaltal is kzelebb kerlt a szenthez, hogy eltavolodott a proIantol; azaltal is megtisztult es
II
188
1095 Lasd HUBERT MAUSS: ,Essai sur la nature et la Ionction du sacriIice', in: Melange dhistoire des religions, 22. skk.
1096 HOWITT, Nat. Tr., 560, 657, 659, 661. o. Nem eshet ra a nk arnyeka (uo. 633. o.). Amihez hozzanyul, ahhoz n nem nyulhat hozza.
1097 Uo. 561, 563, 670671. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 233. o.; North. Tr., 340, 342. o.
1098 Peldaul a ,jeraeil' szo a karnaiiknal; a ,kuringal' a juwinoknal es a wolgaloknal (HOWITT, Nat. Tr., 581, 617. o.).
1099 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 348. o.
1100 HOWITT, i. m. 561. o.
1101 Uo. 538, 560, 663. o.
1102 Uo. 674. o.; Langloh PARKER: Euahlavi, 75. o.
1103 RIDLEY: Kamilaroi, 154. o.
1104 HOWITT: i. m. 563. o.
1105 Uo. 611. o.
1106 Uo. 549, 674. o.
1107 HOWITT, Nat. Tr., 580, 596, 604, 668, 670. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 223, 351. o.
1108 HOWITT, i. m. 567. o.
1109 Uo. 557. o.
1110 Uo. 604. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 351. o.
1111 HOWITT, i. m. 611. o.
1112 Uo. 589. o.
megszenteldtt, hogy elemelkedett a termeszetet elnehezit alantas, kznseges dolgoktol. A negativ ritus tehat
epp oly hatekony kepessegeket klcsnz az embernek, mint a pozitiv ritus; mindkett az egyen vallasi
tonusanak az emelesere szolgalhat. Egy talalo megIogalmazas szerint senki sem kezdhet hozza egy jelentsebb
vallasi szertartashoz anelkl, hogy elzleg valamiIele beavatas reven ne vezetnek be Iokozatosan a szent
vilagba.1095 E celbol keneteket, italokat, aldasokat, tehat alapveten pozitiv mveleteket is alkalmazhatnak; de
ugyanerre az eredmenyre jutnak bjtlessel, virrasztassal, visszavonulassal, hallgatassal, vagyis ritualis
nmegtartoztatasokkal, amelyekkel voltakeppen meghatarozott tilalmakat ltetnek at a gyakorlatba.
Amikor egyeni, elszigetelt negativ ritusokrol van csak szo, pozitiv hatasuk altalaban nehezen eszlelhet. De
bizonyos krlmenyek kztt a tilalmak egesz rendszere sszpontosul egyetlen szemelyre; ez esetben a hatasuk
sszeadodik s igy nyilvanvalobb lesz. Ez trtenik Ausztraliaban a beavataskor. Az ujoncot egesz sor negativ
ritusnak vetik ala. Ki kell vonnia magat abbol a tarsadalombol, ahol eddig az elete zajlott, st csaknem minden
emberi tarsadalombol. Nemcsak a nkkel es a be nem avatottakkal tilos talalkoznia,1096 hanem kivonul a
bozotosba, tavol a csaladjatol, s csak nehany reg vigyaz ra, mintegy keresztapa gyanant.1097 Olyannyira az
erd szolgal ilyenkor termeszetes kzegel, hogy a beavatast jell szo bizonyos trzseknel azt jelenti, hogy ami
a: erdobe valo. 1098 Ugyanezen okbol igen gyakran lombokkal diszitik,1099 ha szertartasokon vesz reszt. Igy
tlt el hosszu honapokat,1100 amelyeket csak itt-ott szakit meg egy-egy olyan ritus, amelyen reszt kell vennie. A
legklnIelebb nmegtartoztatasok ideje ez a szamara. Szamos taplalektol el van tiltva; eppen csak annyi
ennivalot adnak neki, amennyi az elete Ienntartasahoz szkseges;1101 gyakran meg szigoru bjtre is Iogjak1102,
vagy valami gusztustalansagot kell ennie.1103 Taplalkozas kzben nem szabad hozzanyulnia az etelhez; a
keresztapai adjak a szajaba.1104 Bizonyos esetekben ugy kell sszekoldulnia maganak az ennivalot.1105 Aludni
is csak annyit alszik, amennyi elengedhetetlen.1106 Tartozkodnia kell a beszedtl, amig hozza nem szolnak;
mutogatassal jelzi a szksegleteit.1107 Minden szorakozas tilos a szamara.1108 Nem mosakodhat;1109 olykor
megmoccannia sem szabad. Mozdulatlanul Iekszik a Ildn,1110 mindennem ruha nelkl.1111 Mindeme
tiltasok eredmenyekeppen az avatando statuszaban gykeres valtozas all be. A beavatas eltt nkkel elt, a
kultuszbol ki volt zarva. Most viszont mar be van Iogadva a IerIiak tarsadalmaba; reszt vesz a ritusokban, szent
jellegre tett szert. Atalakulasa annyira teljes, hogy gyakran mint masodik szletest jelenitik meg. Ugy kepzelik,
hogy az a proIan szemely, aki a Iiatalember volt, meghalt; a beavatas istene, Bunjil, Baiame vagy Daramulun
meglte es magaval vitte, s annak a helyebe, aki mar nincs, egy egeszen mas egyen lepett.1112 Itt tehat mar jol
lathato, milyen pozitiv hatasokkal jarhatnak a negativ ritusok. Termeszetesen nem allitjuk, hogy nmagukban
eredmenyezik e nagy atalakulast, de ketsegkivl hozzajarulnak, megpedig jelents mertekben.
E tenyek Ienyeben mar erthet, mi az aszketizmus, milyen helyet Ioglal el a vallasi eletben, honnan szarmaznak
az igen altalanosan neki tulajdonitott erenyek. Nincs ugyanis olyan tiltas, amelynek betartasa ne birna valamiIele
aszketikus jelleggel. Ha az ember tartozkodik bizonyos dologtol, ami pedig hasznos lenne neki, illetve egy olyan
cselekvesIormatol, amelyet gyakran vegez, vagyis valamiIele emberi szksegletet elegit ki vele, akkor
szksegkeppen lemond valamirl, kellemetlensegeket okoz maganak. Hogy tehat valodi aszketizmusrol legyen
szo, eleg, ha e gyakorlatok szabalyos eletrendde Iejldnek tovabb. Normalis krlmenyek kzt a negativ kultusz
II
189
1113 Ezeket az aszketikus probateteleket kapcsolatba lehet hozni azokkal a megprobaltatasokkal, amelyeket a varazslo beavatasa soran
alkalmaznak. Amikent a Iiatal avatandot, a varazslotanoncot is egy sereg tilalomnak vetik ala, melyek segitsegevel speciIikus kepessegre
tehet szert (lasd HUBERT MAUSS: ,L`origine des pouvoirs magiques', in: Melanges dhistoire et de religions, 171, 173, 176. o.).
Ugyanez a helyzet a hazasparokkal kzvetlenl a hazassag eltt vagy utan (hazasulandokra vagy Iriss hazasokra vonatkozo tabuk), ugyanis a
hazassag szinten komoly statuszvaltozast Ieltetelez. Most csak sommasan emlitjk e tenyeket, anelkl hogy elidznenk rajtuk, mivel az
elbbiek a magia krebe tartoznak, amely nem tartozik a temankhoz, az utobbiak pedig a nemek erintkezesere vonatkozo jogi-vallasi
szabalyok egyttesehez kapcsolodnak, melyeket csakis a primitiv hazassagi erklcs egyeb elirasaival egytt lehet majd tanulmanyozni.
1114 Igaz, Preuss ezt ugy ertelmezi, hogy a Iajdalom az ember magikus erejenek (die menschliche Zauberkraft) nvelesere szolgalo eszkz;
e megIogalmazas alapjan azt hihetnenk, hogy a szenvedes magikus, s nem vallasi ritus. De mint mar mondtuk, Preuss kisse pontatlanul
minden nevtelen es szemelytelen ert magikusnak nevez, akar a magia, akar a vallas krebe tartozik. Nyilvan vannak olyan kinzasok,
amelyek a varazslok kepzesere szolgalnak; de az altala ismertetett eljarasok jo resze kimondottan vallasi szertartasok reszet alkotja,
kvetkezeskeppen celjuk az egyen vallasi allapotanak a modositasa.
1115 PREUSS: ,Der Ursprung der Religion und der Kunst', Globus, LXXXVII. 309400. o. Preuss ugyanide sorol meg szamos, egeszen
mas termeszet ritust is, peldaul olyan vercsapolasokat, amelyeket a vernek tulajdonitott pozitiv tulajdonsagok, nem pedig az ezzel jaro
Iajdalmak kedveert vegeznek. Mi csak azokat az eseteket emeljk ki, amelyekben a Iajdalom a ritus lenyegi eleme, hatekonysaganak zaloga.
csak beavatasra, illetve a pozitiv kultuszra valo elkeszletl szolgal. De elIordul, hogy kiszabadul alarendelt
helyzetebl es az elterbe lep; a tilalmak rendszere oly mertekben Ielduzzad, hogy az egesz letet betlti. Igy
szletik meg a modszeres aszketizmus, ami ily modon nem mas, mint a negativ kultusz tulhajtasa. Azok a
specialis erenyek, amelyeket nyujtani hivatott, voltakeppen nem masok, mint IelIokozott Iormaban
ugyanazok az erenyek, amelyeket, bar kisebb mertekben, barmiIele tiltas betartasa ad. Ugyanonnan szarmaznak,
hisz azon az elven alapulnak, hogy az ember pusztan azaltal is megszenteldik, hogy erIeszitest tesz a proIantol
valo elszakadas erdekeben. A tiszta aszketa olyan ember, aki a tbbiek Ile emelkedik; sajatsagos szentseget
pedig inkabb bjtlessel, virrasztassal, elvonulassal, hallgatassal, egyszoval nelklzesekkel eri el, mintsem
pozitiv kegyes cselekedetek (adomanyok, aldozatok, imadsag stb.) reven. MasIell a trtenelem mutatja, milyen
magas vallasi presztizsre tehet szert ezaltal az ember: a szent buddhista lenyegeben aszketa, es egyenrangu
istennel, vagy Iltte is all.
Ebbl mar kvetkezik, hogy az aszketizmus nem ritka, kiveteles, majdhogynem abnormalis termeke a vallasi
eletnek, hanem eppenseggel lenyegi eleme. Minden vallas legalabbis csirajaban tartalmazza, mert nincs olyan
vallas, amelyben ne volnanak tiltasok. E tekintetben csak annyi a klnbseg a kultuszok kzt, hogy e csira
mennyire Iejldtt ki. S meg azt is hozza kell tenni, hogy Ieltehetleg nincs is olyan kultusz, ahol e Iejldes ha
csak atmenetileg is ne ltene magara a kimondott aszketizmus jellegzetessegeit. Ez trtenik altalaban bizonyos
kritikus idszakokban, amikor valamely egyennel viszonylag rvid id alatt kell allapotvaltozast elerni.
Ilyenkor, hogy minel gyorsabban bevezethessek a szent dolgok krebe, amelyekkel kapcsolatba akarjak hozni,
hirtelen kiragadjak a proIan vilagbol; ehhez azonban nmegtartoztatasok egesz sora, kiveteles tilalomrendszer
szkseges. Pontosan ez trtenik Ausztraliaban a beavataskor. A Iiatalembereket igazi aszketaeletre Iogjak, s
ezzel alakitjak at ket. Mrs. Parker igen talaloan Baiame szerzeteseinek nevezi ket.1113
De az nmegtartoztatas es nelklzes ohatatlanul szenvedessel jar. Minden porcikankkal a proIan vilaghoz
ragaszkodunk, erzekenysegnk oda kt bennnket, eletnk attol Igg. Termeszetszerleg ott zajlik minden
tevekenysegnk, mindenIell krlvesz, nmagunk resze. Tehat csak ugy tudunk elszakadni tle, ha erszakot
tesznk a termeszetnkn, ha Iajdalmasan megsertjk sztneinket. Mas szoval a negativ kultusz csakis
szenvedes aran bontakozhat ki: a Iajdalom szksegszer Ieltetel hozza. Ugyhogy az ember ertheten ugy kezdte
tekinteni, mintha a Iajdalom nmagaban is valamiIele ritust alkotna; olyan kegyelmi allapotot lattak benne,
amelyet akar mestersegesen is el kell idezni, mert eppugy kepessegeket es eljogokat biztosit, mint az a
tilalomrendszer is, amelynek termeszetes velejaroja. Tudomasunk szerint Preuss erzett ra elszr, hogy az
alacsonyabb rend tarsadalmakban a Iajdalomnak vallasi szerepet tulajdonitanak.1114 Szamos esetet idez: az
arapahok valodi gytrelmeknek vetik ala magukat, hogy erzeketlenne valjanak a harc veszelyeire; a gros-ventre
indianok a hadjaratok eltt megkinozzak magukat; a hupak hogy biztositsak a vallalkozasuk sikeret jeges
Iolyokban usznak, majd a lehet leghosszabb ideig Iekszenek utana a parton; a karazsak ugy edzik meg az
izmaikat, hogy halIogakbol keszitett kaparok segitsegevel idnkent kieresztenek valamennyi vert a karjukbol, a
labukbol; a dallmanhaIeniek (Vilmos Csaszar Fldje Uj-Guineaban) ugy probaljak orvosolni asszonyaik
meddseget, hogy veres bevagasokat eszkzlnek a combjuk Iels reszen.1115
De Ausztralian bell maradva is talalhatunk hasonlo eseteket, nevezetesen a beavatasi szertartasok soran. Az
ilyenkor szokasos ritusok tbbnyire eppen abbol allnak, hogy az ujoncokat meghatarozott szenvedeseknek vetik
II
190
1116 North. Tr., 331332. o.
1117 Uo. 335. Hasonlo gyakorlatot talalunk a dijariknal (HOWITT, Nat. Tr., 658. skk.).
1118 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 214. skk. E peldabol kitetszik, hogy a beavatasi ritusok gyakran a katonasagnal manapsag szokasos
ujoncgytresre emlekeztetnek. Az ujoncok megleckeztetese ugyanis valodi tarsadalmi intezmeny, amely spontan modon mkdesbe lep,
valahanyszor ket, szellemileg es tarsadalmilag egyenltlen csoport kzvetlen erintkezesbe kerl egymassal. Ilyenkor a magat a masiknal
Ieljebbvalonak tarto csoport ellenall az ujonnan erkezk behatolasanak: ugy viselkedik velk szemben, hogy erzekeltesse a Ielsbbseget.
Ennek az automatikusan bekvetkez es altalaban meglehetsen durva bantalmazasok Iormajat lt reakcionak ugyanakkor az is a celja,
hogy az egyeneket beletrje uj letkbe, hozzaszoktassa ket uj krnyezetkhz. Tehat amolyan beavatasIele. Ezzel magyarazhato, hogy a
beavatas viszont amolyan ujoncgytres. Ugyanis az regek, jollehet vallasi es erklcsi meltosag tekinteteben Ieljebb allnak a Iiataloknal,
kenytelenek maguk kze Iogadni ket. Vagyis az ujoncgytres minden Ieltetele adva van.
1119 SPENCER GILLEN, Nat Tr., 372. o.
1120 Uo. 335. o.
1121 HOWITT, Nat. Tr., 675. o.
1122 Uo. 569, 604. o.
1123 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 251. o.; North. Tr., 341, 352. o.
1124 Igy a waramangaknal az operaciot olyan szemelyeknek kell elvegeznik, akiknek szep dus hajuk van.
1125 HOWITT: Nat., Tr., 675. o.; a Darling also Iolyasa menti trzsekrl van szo.
1126 EYLMANN: i. m. 212. o.
1127 Uo.
1128 E kerdeseket mar erintettk a ,La prohibition de l`inceste et ses origines' (Annee sociologique, I. 1. skk.) cim tanulmanyunkban, lasd
meg CRAWLEY: Mvstic Rose, 37. skk.
ala, hogy ily modon megvaltozzek az allapotuk s szert tegyenek a IerIiak jellemz tulajdonsagaira. A
karakiaknal peldaul a Iiatalembert, aki visszavonul az erdbe, a keresztapak rendszeresen, mintegy ok nelkl,
elzetes Iigyelmeztetes nelkl is tlegelik. 1116 Az arabanaknal egy adott pillanatban az ujoncot arccal a Ildre
Iektetik. Az sszes jelenlev kemenyen tni kezdi; aztan egy sor negy-nyolc bemetszest ejtenek a hatan, a
gerince ket oldalan, egyet pedig a tarkoja kzepvonalaban.1117 Az arandaknal az els beavatasi ritus soran a
levegbe dobaljak az avatandot.1118 Ugyanezen trzsnel a hosszu szertartassor zarasakeppen a Iiatalembert
lombagyra Iektetik, amelybe elzetesen tzes parazsat helyeztek; mozdulatlanul kell Iekdnie a szrny
Iorrosagban s a Iojtogato Istben.1119 Az arabanaknal hasonlo ritust Iigyelhetnk meg; de mindennek tetejebe
az illetnek meg tlegelik is a hatat. 1120 Altalaban valamennyi megprobaltatas annyira gytrelmes, hogy a
Iiatalember meglehetsen szanalmas, bodult allapotban ter vissza a kznapi eletbe.1121 Igaz, e probateteleket
ugy talaljak, mint amolyan isteniteleteket, amelyek azt mutatjak, megerdemli-e az ujonc a vallasi tarsadalomba
valo beIogadtatast.1122 Valojaban azonban a ritus probatetel-jellege csak hatekonysaganak egy masik aspektusa.
Mert az elszenvedes modja eppenseggel azt bizonyitja, hogy a ritus megtette a hatasat, vagyis Ielruhazta az
ujoncot azokkal a tulajdonsagokkal, amelyek kedveert elssorban elvegeztek.
Mas esetekben nem a szervezet egeszet, csak egy bizonyos testreszt vagy szvetet bantalmaznak ritualisan, hogy
ennek eleterejet nveljek ily modon. Igy peldaul az arandaknal, a waramangaknal es tbb mas trzsnel is,1123
meghatarozott szemelyek teljes erbl beleharapnak az ujonc hajbrebe, de oly vadul, hogy az illet altalaban
nkentelenl Ielvlt Iajdalmaban. A mveletnek az a celja, hogy elsegitse a haj nvekedeset.1124 Ugyanilyen
modon probaljak nveszteni a szakallt is. A Howitt altal ismertetett szrtelenitesi ritusnak is talan ez a celja mas
trzseknel.1125 Eylmann szerint az arandaknal es a kajtityaknal a IerIiak es a nk apro sebeket ejtenek magukon
tzben Ielizzitott botokkal, hogy majd gyesen tudjanak tzet gyujtani es megIelel erejk legyen a
Iahordashoz.1126 Ugyan irja le, hogy a Iiatal waramanga lanyok az egyik kezkn levagjak a mutatoujjuk
masodik es harmadik percet, mert ugy gondoljak, hogy ily modon alkalmasabb lesz az ujjuk a yam
Iellelesere.1127
Elkepzelhet, hogy olykor a Iog eltavolitasanak is hasonlo hatasok elerese a celja. Annyi biztos, hogy a
kegyetlen krlmetelesi es szubincizios ritusokat azert vegzik, hogy ily modon sajatos kepessegeket
biztositsanak a nemi szerveknek. A Iiatalembert ugyanis csak akkor engedik meghazasodni, ha atesett rajtuk;
vagyis specialis erenyekre tesz szert altaluk. Ezt a sui generis beavatast azt teszi Ieltetlenl szksegesse, hogy a
nemek egyeslese minden alacsonyrend tarsadalomban vallasi jelleggel bir. Ugy gondoljak ugyanis, hogy
ilyenkor Ielelmetes erk lepnek szinre, amelyekkel csak akkor tanacsos kapcsolatba lepni, ha ritualis eljarasok
utjan elzleg vedettseget szereznek velk szemben1128 e celbol pozitiv es negativ ritusok egesz sorat
alkalmazzak; ezeket vezeti be a krlmeteles es a szubincizio. Egy-egy testresz Iajdalmas csonkitasaval tehat
szent jelleget adnak neki, hiszen eppen ezaltal teszik ellenallova a szinten szent erkkel szemben, amelyekkel e
nelkl nem dacolhatna.
II
191
Knyvnk elejen azt mondtuk, hogy a vallasi gondolkodas es elet valamennyi elemenek, legalabbis csirajaban,
mar a legprimitivebb vallasokban is meg kell lennie; a Ienti tenyek megersitik ezt az allitasunkat. Ha van olyan
hiedelem, amelyet a legujabb, leggondolatibb vallasok sajatossaganak tartanak, akkor az mindenkeppen az,
amelyik a Iajdalomnak megszentel ert tulajdonit. Marpedig eppen ez a hiedelem szolgal alapul az iment
megIigyelt ritusok eseteben. A Iajdalom nyilvan klnbz modokon hat a trtenelem klnbz pillanataiban.
A kereszteny szerint Ikeppen a lelekre hat: megtisztitja, spiritualizalja azt. Az ausztral ember szerint a testre
gyakorol jotekony hatast: nveli az eletert, kin tle a szakall meg a haj, megkemenyiti a himtagot. De az elv
itt is, ott is ugyanaz. Itt is, ott is ugy tartjak, hogy a Iajdalom kiveteles erket szabadit Il. S e hiedelem nem
alaptalan. Az ember nagysaga ugyanis epp abban nyilvanul meg, ahogy a Iajdalommal dacol. Sohasem
emelkedik oly Ienyes magassagokba, mint amikor olyannyira megzabolazza termeszetet, hogy ellenkez
iranyban halad, mint amerre sztnei vezerelnek. Ez klnbzteti meg az sszes tbbi teremtestl, amelyek
vakon mennek arra, amerre az rm hivja ket; es ezaltal nyer kln helyet a vilagban. A Iajdalom annak jele,
hogy elszakitotta a proIan krnyezetehez ktd szalakat; azt tanusitja tehat, hogy az ember reszben
Ielszabadult e krnyezet uralma alol, kvetkezeskeppen a Iajdalmat joggal tekintik a Ielszabadulas eszkzenek.
Az ily modon Ielszabadult ember tehat nem holmi illuzionak esik aldozatul, amikor ugy erzi, hogy az uralma ala
hajtotta a dolgokat; valoban Ilejk emelkedett, megpedig azaltal, hogy lemondott roluk; ersebb, mint a
termeszet, mert elhallgattatta azt.
Ez az ereny egyebkent tavolrol sem pusztan esztetikai: az egesz vallasi elet elIeltetele. Nincs olyan aldozat es
adomany, amely ne kvetelne nelklzest a hivtl. Ha a ritus nem is kvetel tle anyagi szolgaltatast, az idejet
es erejet mindenkeppen igenybe veszi; ha az isteneket akarja szolgalni, el kell Ielejtenie nmagat; ha meg akarja
adni a nekik jaro helyet sajat eleten bell, akkor Iel kell aldoznia proIan erdekeit. A pozitiv kultusz tehat csak
ugy lehetseges, ha az ember kepesse valik a lemondasra, az nmegtagadasra, az aldozatvallalasra, s ily modon a
szenvedesre is. Nem szabad Ielnie tle: a Ieladatait is csak akkor tudja vidaman teljesiteni, ha valamennyire
szereti ket. Ehhez azonban az szkseges, hogy gyakorlatot szerezzen benne, s erre valok az aszketikus
gyakorlatok. Az ilyenkor okozott Iajdalmak tehat nem nkenyes, ncelu kegyetlenkedesek; olyan iskola ez,
amelyben az ember kialakul, megedzdik, szert tesz arra a szenvtelensegre es trkepessegre, ami nelkl nincs
vallas. Ennek elerese erdekeben celszer, ha az aszketikus ideal olyan klnleges emberekben testesl meg, akik
ugyszolvan Ioglalkozasszeren, st eltulzott Iormaban kepviselik a ritualis elet ezen vonatkozasat; k ugyanis
mintegy erIeszitesre sztnz, el peldakent szolgalnak. Ez a nagy aszketak trtenelmi szerepe. Amikor
belemelyednk cselekedeteikbe, viselkedeskbe, nem ertjk, mi a celjuk mindezzel. Meghkkent, milyen
veghetetlen megvetest hirdetnek mindaz irant, amiert az emberek altalaban lelkesednek. E tulzasok azonban arra
szolgalnak, hogy megIelel undort ebresszenek a hivben a knny elet, a szokvanyos rmk irant. Kell egy
elit, amelyik tul magasra teszi a mercet, hogy a tmeg ne tegye tul alacsonyra azt. Kell nehany ember, aki tuloz,
hogy az atlag a megIelel szinten maradjon.
De az aszketizmus nem csak vallasi celokat szolgal. A vallasi erdekek itt is csak a tarsadalmi es erklcsi erdekek
szimbolikus Iormai. Azok a gondolati lenyek, amelyekhez a kultuszok Iolyamodnak, nem csak a Iajdalom
megveteset irjak el szolgaloiknak: a tarsadalom is csak ezen az aron lehetseges. A tarsadalom jollehet
Ielmagasztalja az embert gyakran szinten kemenyen lep Il az egyennel szemben: szksegkeppen allando
aldozatokat kivan tle; Iolyton erszakot tesz termeszetes hajlandosagain, eppen azaltal, hogy nmaga Ile
emeli. Tehat csak akkor tudjuk teljesiteni a tarsadalommal szemben Iennallo ktelessegeinket, ha belenk
nevelik, hogy olykor Ieket vessnk sztneinknek, s ha kell, termeszetnk ellen haladjunk. Van tehat egy olyan
aszketizmus, amely benne rejlik a tarsadalmi eletben, amely minden mitologiat, minden dogmat tul Iog elni;
szerves resze minden emberi kulturanak. Ez indokolja, ez igazolja azt az aszketizmust, amelyet a mindenkori
vallasok tanitanak neknk.
1.3. III
Miutan meghataroztuk, miben all a tilalmak rendszere, es melyek a negativ es pozitiv Iunkcioi, meg kell
keresnnk, milyen okok hatasara szletetett meg.
III
192
1129 SPENCER GILLEN, Nat Tr., 133. o.
1130 Lasd Ientebb.
1131 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 134145. o.; STREHLOW, II., 78. o.
1132 SPENCER GILLEN, North. Tr., 167., 299. o.
Bizonyos ertelemben logikailag benne rejlik maganak a szentnek a Iogalmaban. Ami szent, azt tisztelet vezi; s
aki tiszteletet erez, az tiltassal Iejezi ki ezt. A tisztelt leny ugyanis olyan kepzet Iormajaban jelenik meg a
tudatban, amely erzelmi tltete reven jelents mentalis energiaval rendelkezik; kvetkezeskeppen hatarozottan
kivet maga melll minden olyan kepzetet, amely akar teljesen, akar reszben tagadja t. Marpedig a szakralis
vilag antagonisztikus kapcsolatban all a proIan vilaggal. A hozzajuk kapcsolodo eletIormak klcsnsen
kizarjak egymast, de legalabbis nem Iolytatodhatnak egy idben egyIorma intenzitassal. Nem kepviselhetjk
egyszerre teljes mertekben a kultusz vezte gondolati lenyeket es ugyanakkor nmagunkat, a magunk erzeki
erdekeivel. Nem kepviselhetjk egyszerre a kzsseget es nnn egoizmusunkat. Ket olyan tudatallapotrol van
itt szo, amely viselkedesnket ket ellentetes polus Iele iranyitja. Amelyik tehat nagyobb hatoervel rendelkezik,
az kiszoritja a masikat a tudatbol. Amikor a szent dolgokra gondolunk, a proIan dolog kepzete ohatatlanul
szellemnk ellenallasaba tkzik: valami nem akarja engedni bennnk, hogy beIeszkelje magat. A szent kepzete
az, amely nem tri meg a szomszedsagot. De a gondolatok ezen pszichikai antagonizmusanak, egymast
klcsnsen kizaro jellegenek termeszetszerleg oda kell vezetni, hogy meg a kapcsolodo dolgok is klcsnsen
kizarjak egymast. Ahhoz, hogy a gondolatok ne egymas mellett eljenek, az kell, hogy a dolgok se erintkezzenek,
semmi modon ne kerljenek kapcsolatba egymassal. Pontosan ebben all a tilalom elve.
Raadasul a szent vilaga mar meghatarozasanal Iogva is kln vilag. Mivel minden, mar emlitett, jellemzje
reven szemben all a proIan vilaggal, sajatossagahoz ill modon kell kezelni: Ielreismernenk a termeszetet,
valami massal kevernenk ssze; ha a reszet alkoto targyakkal valo kapcsolatunkban azokkal a gesztusokkal,
nyelvezettel, viselkedesmoddal elnenk, amelyek a proIan dolgokkal valo erintkezesnket szolgaljak. Emezekhez
barmikor hozzanyulhatunk, a kznapi lenyekhez barmikor szolhatunk; a szent lenyeket tehat nem erinthetjk
meg, vagy legalabbis csak bizonyos Ienntartasokkal; a jelenletkben nem beszelhetnk, illetve a kznapi nyelvet
nem hasznalhatjuk. Ami az egyikkel valo erintkezesben szokasos, azt ki kell zarnunk a masikkal valo
kapcsolatunkbol.
De bar e magyarazat nem helytelen, semmikepp sem elegseges. Sok olyan leny van ugyanis, amelyet tisztelet
vez, megsem vedik ket a Ient leirtakhoz hasonloan szigoru tilalomrendszerek. A szellemnek nyilvan van
valamiIele hajlama arra, hogy a klnbz dolgokat klnbz krnyezetbe lokalizalja, Ikent ha ezek
egymassal sszeegyeztethetetlenek. De a proIan illetve a szent krnyezet nemcsak klnbz, hanem zart is
egymas Iele: szakadek van kztk. A szent lenyek termeszeteben kell lennie tehat egy olyan sajatsagos oknak,
amely szksegesse teszi ezt az egymastol valo kiveteles elklnitest es zartsagot. S valoban, valamiIele
ellentmondas Iolytan a szent vilag mintegy a termeszetenel Iogva hajlamos kiaradni az altala amugy kirekesztett
vilagba: mikzben eltaszitja magatol, egyszersmind igyekszik is beleIolyni, mihelyst kzel kerl hozza. Ezert
szkseges tavol tartani ket egymastol, ezert szkseges valamiIele rt tamasztani kztk.
Ezen ovintezkedesekre a szentseg rendkivl ragalyos volta miatt kenyszerlnk. A szent jelleg korantsem marad
ahhoz a dologhoz ktve, amelyet jell, hanem mintegy hajlamos kiszkni belle. A legIelletesebb,
legkzvetettebb erintes is eleg ahhoz, hogy atterjedjen egyik dologrol a masikra. A vallasi erk ugy jelennek
meg a szellem szamara, mint amik mindig keszek arra, hogy kiaramoljanak lakhelykbl es mindent
elboritsanak, amit csak ernek. A nanjaIa, amelyben egy s szelleme lakozik, szentnek szamit azon egyen
szamara, aki ezen s reinkarnaciojanak tekinti magat. De minden olyan madar, amelyik csak ral e Iara, szinten
szent lesz: meg sem szabad erinteni.1129 Mint mar elmondtuk, a csurunga puszta erintese is megszentel embert
es dolgot;1130 egyebkent a szentseg ragalyossaganak ezen elven alapul valamennyi Iel- es megszentelesi ritus.
A csurungak szentsege annyira ers, hogy meg a tavolbol is hat. Mint emleksznk ra, nemcsak arra az regre
terjed ki, amelyben rzik ket, hanem az egesz krnyekre; az ott megbuvo allatokat tilos meglni, az arraIele
term nvenyekhez tilos hozzanyulni.1131 Ha egy kigyo totemenek olyan helyen van a kzpontja, ahol
vizesgdr talalhato, akkor a totem szentsege atterjed a helyre, a vizesgdrre, st maga a viz is tilos lesz a
totemcsoport tagjai szamara.1132 Az avatando klnlegesen ers vallasi atmoszIeraba kerl, s maga is mintegy
atitatodik vele.1133 Kvetkezeskeppen ami csak az ve, amihez csak hozzanyul, tilos a nk szamara; nem
erinthetik, legyen az madar, amit bottal lever, kenguru, amit a landzsajaval leszur, vagy hal, amely az horgara
III
193
1133 A mar targyalt aszketikus ritusokon kivl vannak pozitiv ritusok is, amelyeknek az a celjuk, hogy az avatandot vallasossaggal tltsek
meg, vagy mint Howitt mondja telitsek (HOWITT, Nat. Tr., 535. o.). Igaz, Howitt vallasossag helyett magikus kepessegekrl beszel; de
tudjuk, hogy az etnograIusok tbbsegenel e szo pusztan szemelytelen termeszet vallasi erenyeket jelent.
1134 HOWITT: i. m. 674675. o.
1135 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 454. o., v. HOWITT, Nat. Tr., 561. o.
1136 HOWITT, Nat. Tr., 557. o.
1137 Uo. 560. o.
1138 Lasd Ientebb, ..., ... o. V. SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 498. o.; North. Tr., 506, 507, 518519, 526. o.; HOWITT, Nat. Tr., 449,
461, 469. o.; MATHEWS, Journ. R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 274. o.; SCHULZE: i. m. 231. o.; WYATT: Adelaide and Encounter Bav
Tribes, in: WOODS, 165, 198. o.
1139 Australian Aborigines, 42. o.
1140 HOWITT, Nat. Tr., 470471. o.
1141 Lasd e kerdesrl Robertson SMITH: The Religion of the Semites, 152. skk., 446, 481. o.; FRAZER: ,Tabu' szocikk az Encvclopedia
Britannica ban; JEVONS: Introduction to the Historv of Religion, 59. skk.; CRAWLEY: Mvstic Rose, IIIX. Iej.; VAN GENNEP: Tabou et
totemisme a Madagascar, III. Iej.
1142 A hivatkozasokat lasd Ientebb, ... o. V. SPENCER GILLEN: Nort. Tr., 323, 324. o.; TAPLIN: The Narrinveri, 16. o.; ROTH:
,North Queensland Ethnography', 10. bull., in: Records of the Australian Museum, VII. 76. o.
1143 Meg egyszer hangsulyozzuk, hogy vallasi tilalom athagasa eseten mas szankciok is eletbe lepnek: valodi bntetesek vagy nyilvanos
megbelyegzes.
harapott ra.1134 Masreszt viszont azok a ritusok, amelyeknek alavetik, s azok a dolgok, amelyek ezekben
szerepet kapnak, magasabb Iokon szentek, mint : szentsegk meg arra is atterjed, ami csak emlekeztet rajuk. A
beavatott kittt Ioga nagyon szentnek szamit. 1135 Ezert nem ehet olyan allatot, amelynek kiallo Ioga van, mert
az a kittt Iogra emlekeztet. A kuringgaiok szertartasai ritualis mosakodassal vegzdnek;1136 a vizi madarak
tehat tilosak az ujoncok szamara, mivel e ritusra emlekeztetnek. A Iak tetejen el allatok szinten szentek a
szamara, mert nagyon kzel laknak Daramulunhoz, a beavatas istenehez, aki a mennyben lakozik.1137 A halott
lelke szent leny; mint mar lattuk, ugyanezen tulajdonsag atterjed a lelek volt lakohelyel szolgalo testre is;
tovabba arra a helyre, ahol az illett eltemetik; arra a taborra, ahol meg eleteben lakott, s amelyet le is
rombolnak, vagy amelybl kikltznek; a nevere, a Ielesegere es a rokonaira.1138 Ezaltal k is mintegy szent
jelleggel ruhazodnak Iel, kvetkezeskeppen tavolsagot tartanak tlk: nem ugy kezelik ket, mint az egyszer
proIanokat. A Dawson altal megIigyelt tarsadalmakban a halott nevehez hasonloan az nevket sem szabad
kiejteni a gyasz ideje alatt.1139 A halott altal gyakran Iogyasztott allatok nemelyike is tilossa valik.1140
A szentseg ragalyossaga olyannyira kzismert,1141 hogy kar lenne peldak sokasagaval bizonygatni a megletet;
mindssze annyit akartunk leszgezni, hogy ez a totemizmusra eppugy all, mint a Iejlettebb vallasokra. Ezek
utan mar knnyen erthet, miert oly rendkivl szigoruak a szentet a proIantol elrekeszt tilalmak. Minthogy e
hihetetlen ers tovabbterjedesi kepesseg miatt a proIan lenyek legcsekelyebb kzeledese, vagy az azokkal valo
legcsekelyebb anyagi vagy szellemi erintkezes is kiragadhatja a vallasi erket a maguk terleterl, s mivel
masreszrl ez a kiaramlas nnn termeszetk ellen valo, tilalmak egesz rendszere szkseges a ket vilag
egymashoz kepest tiszteletteljes tavolsagban valo tartasara. Ezert tilos a hetkznapi halando szamara nemcsak
megerinteni, de meg latni vagy hallani is mindazt, ami szent; ezert nem szabad e ket letmodnak sszekeverednie
egymassal a tudatokban. Annal inkabb el kell valasztani tehat ket egymastol, hogy minden ellentetessegk
dacara is hajlamosak egymasba athatolni.
A tilalmak sokIelesege mellett most mar azt is ertjk, mikent mkdnek es milyen szankciok kapcsolodnak e
tiltasokhoz. Ha egy proIan leny athagja ket, a szent dolgokban benne rejl ragalyossag miatt ra is hatni Iog az a
vallasi er, amelyhez jogtalanul kzelitett, ra is kiterjeszti beIolyasat. De mivel antagonizmus van kztk, a
vallasi er ellenseges lesz vele szemben, megprobalja elpusztitani. Ezert gondoljak ugy, hogy az eIIele
tilalomszegesek termeszetszerleg betegseggel vagy halallal jarnak, s hogy mindez mintegy Iizikai
szksegszersegkeppen kvetkezik be. A bns ugy erzi, hogy megszallja egy er, amellyel szemben tehetetlen.
Evett a totemallatbol? Ugy erzi, hogy valami belehatolt es a beleit ragja; leIekszik a Ildre es ugy varja a
halalt.1142 Minden proIanacio valamiIele Iel- es megszenteldessel jar, ez azonban igen veszedelmes az illet
szamara, st azok szamara is, akik hozza kzelitenek. Reszben e megszenteldes kvetkezmenyeit
szankcionaljak a tilalmak.1143
Itt jegyezzk meg, hogy a tilalmak e magyarazata Iggetlen attol, hogy a vallasi erket trtenetesen milyen
szimbolumok segitsegevel kepzelik el. Mindegy, hogy nevtelen, szemelytelen erk, vagy tudatos, erz lenyek
Iormajaban jelennek meg. Igaz, az els esetben nyilvan mintegy automatikusan, ntudatlanul lepnek Iel a
III
194
1144 Lasd JEWONS: Introduction to the Historv of Religion, 6768. o. Nem Ioglalkozunk Crawley amugy sem vilagosan kiIejtett
elmeletevel (Mvstic Rose, IVVII. Iej.), amely szerint a tabuk ragalyos volta bizonyos Iertzesi jelensegek teves ertelmezesenek ksznhet.
A hipotezis nkenyes. Mint Jevons igen helyesen megjegyzi az altalunk is hivatkozott szvegreszben, a szentseg ragalyos volta a priori
kijelentesen, nem pedig rosszul ertelmezett tapasztalatok alapjan szerzett hiten alapul.
proIanaciot elkvet szemellyel szemben, mig a masodik esetben erzelmi inditekok is belejatszanak
reakciojukba. De alapjaban veve mindket elkepzeles ugyanolyan gyakorlati kvetkezmenyekkel jar, csak ket
klnbz nyelven Iejezi ki ugyanazt a pszichikai mechanizmust. Mindkett a szent es a proIan antagonizmusan
alapul, tovabba azon, hogy az elbbi rendkivli knnyen atragad a masikra; marpedig ez az antagonizmus es ez
a ragalyossag mindig ugyanugy hat akar vak erknek, akar tudatos lenyeknek tulajdonitjak a szent jelleget.
Tehat a kimondottan vallasi elet korantsem ott kezddik, ahol mar mitikus szemelyek vannak; a ritus mint
latjuk ez esetben is ugyanaz, akar meg vannak szemelyesitve a vallasi lenyek, akar nem. E tenyt ujra es ujra el
kell ismetelnnk majd a kvetkez Iejezetek soran.
1.4. IV
De ha a tilalmak rendszere reszben a szentseg ragalyos voltaval magyarazhato, mivel magyarazhato maga a
ragalyossag?
Tbben ugy gondoltak, hogy a gondolattarsitas jol ismert trvenyei adhatnak ra magyarazatot: a valamely
szemely vagy dolog altal keltett erzelmek ragalyosan atterjednek az e dologhoz vagy szemelyhez tarsitott
kepzeteinkre, majd azokra a targyakra is, amelyeket e kepzetek kiIejeznek. Vagyis a szent leny irant erzett
tiszteletnk atterjed mindenre, ami csak e lennyel erintkezik, ami csak hasonlit vagy emlekeztet ra. A mvelt
ember nyilvan nem l Iel e kepzettarsitasoknak; tudja, hogy a szarmazek-erzelmek pusztan kepi jatekokbol,
csakis szellemi kombinaciokbol erednek, s nem engedi at magat az illuziok altal sugallt babonasagoknak.
Csakhogy, mondjak erre, a primitiv ember naiv modon, kritika nelkl objektivalja a benyomasait. Felelemmel
elegy tiszteletet kelt benne valami? Ebbl arra kvetkeztet, hogy a valosagban is Ienseges, Ielelmetes er
lakozik e dologban; tehat tavol tartja magat tle, s ugy kezeli, mintha szent volna, jollehet semmi modon nem
illetne meg azt ez a cim.1144
Ekzben azonban elIelejtik, hogy nem csak a legprimitivebb vallasok ruhaztak Iel a szentseget a tovabbterjedes
kepessegevel. Meg a legujabb kultuszokban is egy sereg ritus alapul ezen az elven. Talan a megkenes vagy
meghintes reven valo Ielszenteles nem azt jelenti, hogy egy szent targy szentte tev tulajdonsagait atadjuk egy
proIan targynak? Pedig ugyancsak bajos volna a mai Ielvilagosult katolikusban amolyan megkesett vadembert
latnunk, aki meg mindig a gondolattarsitasok rabja, jollehet a dolgok termeszete semmi modon nem magyarazza
es nem igazolja az eIIajta gondolkodasmodot. Egyebirant pedig meglehetsen nkenyesen tulajdonitjak a
primitiv embernek az erzelmek vak objektivalasanak hajlamat. A kznapi eletben, vilagi tevekenysegei soran
egyaltalan nem tulajdonitja ugyanis valamely dolognak a szomszedos dolog tulajdonsagait, es viszont. Jollehet
nem olyan kenyesen szrszalhasogato, ami a vilagossagot es a klnbsegtetelt illeti, mint jomagunk, korantsem
hajlik arra, hogy szanalomra melto modon mindent sszekeverjen es sszezagyvaljon. Csakis a vallasi
gondolkodas hajlamos kiIejezetten egymasba keverni a dolgokat. Tehat a vallasi dolgok termeszeteben, nem
pedig az emberi intelligencia altalanos trvenyeiben kell ezen hajlandosagok eredetet keresni.
Ha egy er vagy sajatossag annak a dolognak szerves reszekent, alkotoelemekent tnik Iel szamunkra, amelyben
lakozik, nehezen tudjuk elkepzelni, hogy csak ugy elvalik tle es tovabbaramlik belle. A testet tmege es
atomszerkezete hatarozza meg; nem is kepzeljk ugy, hogy ezen sajatossagok barmelyiket erintes utjan tovabb
tudna adni. Ha viszont olyan errl van szo, amely kivlrl hatolt be az illet testbe, akkor semmi sem kti
hozza, idegen minsegben van jelen, s ilyenkor mar egyaltalan nem elkepzelhetetlen a szamunkra, hogy
kiszkjn belle. Ilyen peldaul a h vagy az elektromossag, amit valamely test kls Iorrasbol kap: ezek
tovabbterjednek a krnyezetkre, szellemnk pedig minden tovabbi nelkl elIogadja az eIIele tovabbterjedes
lehetseget. A vallasi erk rendkivli terjedekenysegeben nincs semmi meglep, ha a lakohelykl szolgalo
lenyekhez kepest klsdlegeskent Iogjak Iel ket. Marpedig az altalunk javasolt elmelet eppen ezt a gondolatot
Ioglalja magaban.
IV
195
1145 Hiposztazis (grg hvpostasis ,valami, ami valami alatt van; ami valaminek az alapja'; majd ebbl ,valosag, let, lenyeg'): 1. a
mitologiaban: valamely istenseg egy tulajdonsaganak kln megszemelyesitese; 2. a IilozoIiabanes teologiabannallo letezkent valo
IelIogasa valaminek, ami eredetileg nem nallo, ami csak tulajdonsag, cselekves vagy viszony, ami tehat csak mason es masban van, illetve
ami masnak a cselekvese es viszonya. A durkheimi szohasznalatban e kiIejezes nagyjabol ,nallo letre kelt es megszemelyesitett, ert',
,szimbolikus Iormaban kiIejezett jelenseget', ,masodlagos Iontossagu kiserjelenseget', azaz ,epiIenoment' jelent. A szohasznalat
sajatossaga miatt megriztk az eredeti kiIejezest. (A s:aklektor.)
1146 Lasd Ientebb.
1147 Lasd ... o.
1148 Lasd Ientebb.
1149 Ezt mutatta ki szepen Preuss a mar idezett Globusbeli cikkeiben.
A vallasi erk tehat hiposztazalt1145 kollektiv, vagyis erklcsi erk; olyan gondolatokbol vagy erzesekbl
allnak, amelyeket a tarsadalom latvanya, nem pedig a Iizikai vilagbol szarmazo erzetek keltenek bennnk; mas
nemek tehat, mint azok az erzeki dolgok, amelyek kztt elhelyezzk ket. E dolgoktol klcsnvehetik ugyan
kls, anyagi Iormajukat, amelyek kepeben megjelennek, de hatekonysagukat nem nekik ksznhetik. Nem
allnak bels kapcsolatban azokkal a tamaszokkal, amelyeken megtelepednek, nem eresztenek belejk gykeret;
egy Ientebb mar hasznalt megIogalmazassal elve,1146 amellyel a legjobban jellemezhetk, ho::afuk adodnak.
Ugyhogy nincs is olyan targy, amely a tbbi kizarasaval a vallasi erk beIogadasara lenne predesztinalva; meg a
legjelentektelenebbek, a legkznsegesebbek is betlthetik ezt a szerepet: veletlen krlmenyek dntenek arrol,
hogy mely targy lesz a kivalasztott. Idezzk Iel Codringtonnak a manarol adott meghatarozasat: ,Ez egy olyan
er irja , amelv nem rg:l valamelv anvagi targvho:, es ami barmifafta targvra atviheto.' 1147 Miss
Fletcher dakotaja is ugy jelenitette meg a wakant, mint valamiIele mozgo ert, amely ide-oda jarkal a vilagban,
hol itt, hol ott szall le, de sehol sem telepszik meg vegleg.1148 Az emberben benne rejl vallasossagnak is
ugyanilyen a jellege. Igaz, nincs is a tapasztalati vilagban olyan leny, amely kzelebb allna barmiIele vallasi elet
Iorrasahoz, mint az ember; egyik sem tartozik hozza oly kzvetlenl, hiszen a vallasossag az emberek tudataban
Iormalodik ki. Azt is tudjuk viszont, hogy az embert eltet vallasi principium, vagyis a lelek, reszben kivlrl
szarmazik.
De ha a vallasi erknek sehol sincsen sajat helyk, akkor a mozgekonysaguk mar knnyen megmagyarazhato.
Mivel semmi sem kti ket azokhoz a dolgokhoz, amelyekhez hozzakapcsoljuk ket, mi sem termeszetesebb,
mint hogy a legkisebb erintesre is ugyszolvan akaratlanul kiszknek belle es tovabbterjednek. Intenzitasuk is
tovabbterjedesre sztnzi ket, s ezt minden elsegiti. Ezert all Ienn allandoan a veszelye, hogy meg a lelek is
kiszkhet a testbl, jollehet kiIejezetten szemelyes szalakkal ktdik hozza: a szervezet minden nyilasa, minden
porusa megannyi kijarat, amelyen at ki akar aramlani belle.1149
De a megerteni kivant jelensegrl meg jobban szamot adhatunk magunknak, ha a vallasi erknek nem a mar
kesz, kialakult Iogalmat tekintjk, hanem visszamegynk ahhoz a mentalis Iolyamathoz, amely e Iogalmat
megteremtette.
Lattuk ugyanis, hogy valamely leny szent jellege nem a benne rejl tulajdonsagokbol Iakadt. A totemallat nem
azert kelt vallasi erzletet, mert ilyen vagy olyan Iormaja vagy tulajdonsaga van; a vallasi erzletek a
tartozkodasi helykl szolgalo targy termeszetetl tkeletesen idegen okokbol erednek: annak a lelki tamaszt
ado Iggesnek az erzete hozza letre ket, amelyet a tarsadalom hatasa kelt a tudatokban. nmagukban ezek az
erzelmek egyetlen meghatarozott targy gondolatahoz sem ktdnek; de mivel erzelmek, megpedig rendkivl
intenziv erzelmek, kimagasloan ragalyosak. Olyanok, mint az olajIolt; a szellemben jelen lev valamennyi
tudatallapotra atterjednek; s eppen azokat a kepzeteket lepik el es Iertzik meg, amelyek altal az ember a
kezeben tartott vagy a szeme eltt lev targyakat megjeleniti maganak: a testet borito totemabrazolasokat, az
altala zugatott bull-roarereket, a krnyez sziklakat, a laba alatt lev Ildet stb. Igy tesznek szert maguk e
targyak is vallasi ertekre, ami valojaban nem bennk van, hanem kivlrl kapjak. A Iertzes tehat nem
valamiIele masodlagos eljaras, amely altal az egyszer mar megszerzett vallasi jelleg tovabbterjed, hanem ezen
eljaras reven szerzi meg a targy a szentseget. A szent jelleg Iertzes altal rgzl; nem meglep tehat, hogy
Iertzes altal is adodik tovabb. Ennek valosagat specialis erzes teremti meg; ha tehat az erzes valamiIele
targyhoz kapcsolodik, akkor az azt jelenti, hogy ez az erzes trtenetesen ezzel a targgyal talalkozott ssze.
Termeszetes hat, hogy e targyrol tovabb is terjed a kzeleben lev sszes tbbi targyra, vagyis azokra,
amelyeket a szellem barmely okbol, Iizikai szomszedsaguk vagy puszta hasonlosaguk Iolytan, hozza
kzelalloknak eszlel.
IV
196
1150 Igaz, e ragalyossag nem csak a vallasi erk sajatja; a magiaban Iellep erk is ugyanezzel a tulajdonsaggal rendelkeznek, mindazonaltal
nyilvanvalo, hogy nem objektivalodott tarsadalmi erzeseknek Ielelnek meg. De ez azert van igy, mert a magikus erket a vallasi erk
mintajara kepzeltek el. Kesbb meg visszaternk erre a kerdesre (lasd ... o.).
1151 Lasd Ientebb, ... skk.
Igy hat a szent jelleg ragalyos volta magyarazatra lel a vallasi erk altalunk javasolt elmeleteben, s ezaltal ala is
tamasztja azt.1150 Egyszersmind a primitiv mentalitas egy olyan vonasat segit megertennk, amelyre korabban
mar Ielhivtuk a Iigyelmet.
Lattuk,1151 milyen knnyen keveri ssze a primitiv ember az el- es az elettelen vilagot, milyen knnyen
azonositja egymassal a legklnIelebb dolgokat, embert, allatot, nvenyt, csillagot stb. Most mar azt is lathatjuk,
mely ok knnyitette meg leginkabb e keveredesek letrejttet. Minthogy a vallasi erk kimagasloan ragalyosak,
lepten-nyomon elIordul, hogy ugyanazon principium a legklnbzbb dolgokat elteti egyidejleg: puszta
Iizikai kzelsegk vagy Ielletes hasonlosaguk kvetkezteben atterjed egyikrl a masikra. Igy trtenhet, hogy
ember, allat, nveny, szikla egyazon totemhez tartozik: az ember azert, mert az allat nevet viseli; az allat azert,
mert a totememblemara emlekeztet; a nveny azert, mert annak az allatnak az elesegel szolgal; a szikla azert,
mert azon a helyen all, ahol a szertartas zajlik. Marpedig ilyenkor a vallasi erket tekintik minden hatekonysag
Iorrasanak; azokrol a lenyekrl tehat, amelyekben ott van ugyanez a principium, ugy tartjak, hogy
egylenyegek, s csak masodlagos jegyekben klnbznek egymastol. Ezert termeszetesnek tnt a szamukra,
hogy egy kategoriaba soroljak ket, s csak ugyanazon nem egymasba atvaltoztathato Iajtait lassak bennk.
Ennek az sszeIggesnek a Ienyeben uj oldalrol mutatkoznak meg a Iertzdesi jelensegek. nmagukban veve
ellentetesnek latszanak a logikai elettel. Talan nem az a hatasuk, hogy sszekeverik es egymasba mossak a
megoly klnbz lenyeket? De lattuk, hogy ezek az egymasba mosasok, ezek a megIeleltetesek Ilttebb
hasznos logikai szerepet jatszottak: olyan dolgok sszekapcsolasat tettek lehetve, amelyeket az erzekeles
egymason kivl hagy. Tehat a ragalyossag, ezen sszekapcsolasok es egymasba keveresek Iorrasa, korantsem
olyan alapveten irracionalis, mint azt eleinte veltek az eljvend tudomanyos magyarazatok Iele nyitotta meg
az utat.
IV
197
198
1152 STREHLOW, I. 4. o.
1153 Termeszetesen az ezen nnepet jell szo trzsenkent valtozik. Az arabanaknal pitfinta (North. Tr., 294. o.); a waramangaknal
thalaminta (uo. 297. o.) stb.
1154 SCHULZE: i. m. 243. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 169170. o.
2. fejezet - A POZITV KULTUSZ
2.1. I. Az Idozat eIemei
Bar a negativ kultusznak nagy szerepe van, es kzvetve pozitiv hatasai is vannak, nmagaban nincs
letjogosultsaga; bevezet a vallasi eletbe, de csak elIeltetelezi, nem alkotoresze annak. Csak azert irja el a
hivnek a proIan vilag elkerleset, hogy a szent vilagahoz hozza kzelebb. Az ember soha nem kepzelte ugy,
hogy a vallasi erkkel szemben Iennallo ktelezettsegei a tevekenysegektl valo tartozkodasban merlnenek ki,
hanem mindig is ugy tekintette, hogy pozitiv, ketoldalu viszont Iolytat velk, amit ritualis gyakorlatok egyttese
hivatott szabalyozni es sszehangolni. A ritusok e specialis rendszerenek a po:itiv kultus: nevet adjuk.
Sokaig joIorman semmit sem tudtunk arrol, hogy miben is allhat a totemvallas pozitiv kultusza. Csak a beavatasi
ritusokat ismertk, es azokat is elegtelenl. De Spencernek es Gillennek, korabban pedig Schulzenek a
kzep-ausztraliai trzseknel vegzett megIigyelesei, amelyeket Strehlow kesbb megersitett, betltttek ezt az
rt. Fkent egy bizonyos nnepet irtak le klnsen reszletesen, amely egyebkent a jelek szerint az egesz
totemisztikus kultuszban uralkodo szerepet jatszik: azt, amelynek az arandaknal Spencer es Gillen szerint
intichiuma a neve. Igaz, Strehlow vitatja, hogy a szonak ez volna az ertelme. Szerinte az intichiuma (vagy ahogy
irja, intifiuma) ,tanitas'-t jelent, es azokat a szertartasokat jellik vele, amelyek segitsegevel megismertetik a
Iiatalembert a trzs hagyomanyaival. A most ismertetend nnepnek pedig mbatfalktiuma lenne a neve, ami azt
jelenti, hogy ,megtermekenyiteni', ,jo allapotba hozni'.1152 Mi azonban nem ohajtjuk eldnteni a vitat, mar
csak azert sem, mivel a dolgok lenyeget nem erinti: mindket Iajta ritus egyarant szerepet kap a beavatas soran.
Masreszt az ,intichiuma' szo mara mar bevett kiIejezes lett az etnograIusok kreben, csaknem kznevve
valtozott, ugyhogy szksegtelennek erezzk masikkal helyettesiteni.1153
Az intichiuma idpontja nagyreszt az evszaktol Igg. Kzep-Ausztraliaban ket evszak valik el elesen egymastol:
a szaraz, amely sokaig tart; es az ess, amely viszont igen rvid, es gyakran kiszamithatatlan. Amint megjnnek
az esk, mintegy varazstesre elbujnak a nvenyek a Ildbl, az allatok megsokasodnak, a nemreg meg kopar
pusztasagot buja Iauna es Ilora lepi el. Az intichiumat akkor szoktak megnnepelni, amikor a jo evszak mar
kzelegni latszik. De mivel az ess idszak nagyon valtozo, a szertartasok idejet nem lehet egyszer s
mindenkorra kijellni. Az eghajlati viszonyoktol Igg, amelyek megitelese egyedl a totemcsoport Inke, az
alatunfa dntesi krebe tartozik: a megIelelnek itelt napon kzli tarsaival, hogy elerkezett az id.1154
Ugyanis minden csoportnak sajat intichiumaja van. De bar a ritus altalanos a kzep-ausztraliai trzsek kztt,
nem mindentt egyIorma; mas a waramangaknal, es mas az arandaknal; nemcsak trzsenkent, hanem a trzsn
bell klanonkent is valtozik. Az igazat megvallva, az ilyenkor szokasos klnbz eljarasok olyannyira
hasonlitanak egymasra, hogy nem is lehet teljesen klnvalasztani ket. Talan nincs is olyan szertartas,
amelyben ne lenne tbbIele valtozat egyszerre jelen, csak eppen a Iejlettsegi Iokuk valtozik: ami az egyik helyen
csak csiraallapotban talalhato meg, az mashol mindent betlt, es viszont. Megis gondosan meg kell
klnbztetni ket, mert megannyi klnbz ritus-tipust alkotnak, amelyeket kln kell targyalnunk es
magyaraznunk, hogy aztan majd megkereshessk, van-e olyan kzs t, amelyrl szarmaznak.
Azokkal kezdjk, amelyeket leginkabb az arandaknal Iigyeltek meg.
2.1.1. I
Az nnepseg ket egymast kvet szakaszbol all. Az elsben lezajlo ritusoknak az a celjuk, hogy biztositsak a
klan totemel szolgalo allat- vagy nvenyIaj bseget. Az e celbol alkalmazott eszkzk nehany I tipusba
sorolhatok.
199
1155 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 170. skk.
1156 Termeszetesen a nk is hasonlo elirasok ala esnek.
1157 Az apmara az egyetlen targy, amit elhoztak a taborbol.
Mint emleksznk ra, azok a meses sk, akiktl a hiedelem szerint a klan szarmazik, valaha a Fldn eltek, s
palyaIutasuk soran nyomokat hagytak maguk utan. E nyomok nevezetesen kvek vagy sziklak, amelyeket
bizonyos helyeken ott hagytak, illetve amelyek azokon a helyeken alakultak ki, ahol k maguk a Ild ala
szalltak. E sziklakat vagy kveket az sk testenek, vagy testk egy reszenek tekintik; ezek tehat az emlekket
rzik, ket kepviselik. Kvetkezeskeppen a valaha totemkl szolgalo allatokat es nvenyeket is kepviselik,
hiszen egyen es totem egy es ugyanaz. Vagyis ugyanolyan valosaggal, ugyanolyan tulajdonsagokkal ruhazzak
Iel ket, mint a jelenleg el allatokat vagy nvenyeket. De ez utobbiakkal szemben megvan az az elnyk, hogy
elpusztithatatlanok; betegseg, halal nem Iog rajtuk. Az allati es nvenyi elet mintegy allando, soha ki nem
merl, mindig rendelkezesre allo tartalekat kepezik tehat. S szamos esetben eppen ebbl a tartalekbol
meritenek minden evben a Iaj szaporodasa erdekeben.
Nezzk meg peldaul, hogy Alice Springsben mikent zajlik le az intichiuma a witchettyhernyo-klannal.1155
A Ink altal kijellt napon a totemcsoport valamennyi tagja a I taborban gylekezik. A mas totemhez tartozo
IerIiak1156 kisse arrebb huzodnak; az arandaknal ugyanis tilos jelen lennik a rituson, mivel az a titkos
szertartasok minden jellegzetessegevel rendelkezik. Gesztuskent meghivhatnak ugyan olykor egy-egy mas
totemhez, de ugyanabba a Iratriaba tartozo szemelyt; az illet azonban csak tanukent lehet jelen, semmikeppen
sem jatszhat aktiv szerepet.
Amikor a totemcsoport tagjai sszegyltek, utnak erednek, s csak ketten-harman maradnak kzlk a taborban.
Teljesen csupaszon, szokasos diszeik es Iegyvereik nelkl, nema csndben lepkednek egymas nyomaban.
Viselkedesket, mozdulataikat vallasos nnepelyesseg hatja at: az az aktus, amelyben reszt vesznek, kiveteles
jelentseggel bir a szamukra. Egeszen a szertartas vegeig szigoru bjtt kell tartaniuk.
A videk, amelyen athaladnak, tele van a dics sk altal hagyott emlekekkel. Odaernek egy olyan helyhez, ahol
egy nagy kvarctmb van a Ildbe sllyedve, krltte apro kerek kvek. A ktmb a Ielntt korba ert
witchetty-hernyot kepviseli. Az alatunja egy apmaranak nevezett kis Iatallal tgeti, 1157 s kzben enekel hozza,
s enekevel arra buzditja, hogy tojjon. Ugyanigy jar el az allat tojasait abrazolo kvekkel is; az egyikkel minden
resztvev hasat megdrzsli. Ezutan valamennyien kicsit lejjebb mennek, egy olyan sziklahoz, amelyrl szinten
megemlekeznek az Alcheringa-mitoszok. Ennek tveben meg egy k van, amely szinten a witchetty-hernyot
kepviseli. Az alatunja veregetni kezdi az apmaraval; a tbbiek utkzben szedegetett gumiIa-agakkal szinten
tgetik, s kzben egyIolytaban enekelnek, tovabbra is tojasra buzditva az allatot. Vagy tiz helyet jarnak vegig
ekkeppen, nemelyik jo egy merIldnyire is lehet a masiktol. Mindegyikben van egy reg- vagy lyukIele, benne
kvekkel, amelyek a witchetty-hernyo letezesenek valamelyik aspektusat vagy Iazisat hivatottak megjeleniteni;
valamennyi ilyen helyen megismetlik ugyanazt a szertartast.
A ritus ertelme nyilvanvalo. Az alatunja azert tgeti meg a szent kveket, hogy por szalljon Iel roluk. E por
minden szemcseje nagyon szent, az elet megannyi csirajanak tekintik ket: valamennyiben benne van az eltet
er, ami ha behatol e Iaj egyedeibe, uj leny szleteset hozza magaval. A resztvevk a Iaagakkal ezt az ertekes
port szorjak szerteszet, a szetszallo por pedig elvegzi a megtermekenyites munkajat. Ily modon velik biztositani
azon allatIaj bseges szaporodasat, amelytl ugyszolvan a klan elete Igg.
Maguk a bennszlttek is ekkeppen ertelmezik a ritusukat. Az ilpirla- (egyIajta manna) klan peldaul a
kvetkezkeppen jar el. Amikor elerkezik az intichiuma napja, a csoport egy olyan helyen gylekezik ssze,
ahol egy krlbell tlabnyi magas, hatalmas k emelkedik; a k tetejen egy masik, meglehetsen hasonlo k
van, amit krben kisebbek vesznek krl. Ezek is, azok is mannahalmokat kepviselnek. Az alatunja kias a kvek
alol egy csurungat, amelyet allitolag meg az Alcheringa-idkben temettek oda, s amely szinten mintegy a manna
kvintesszenciajat kepezi. Aztan Ielmaszik a Ill lev kre, s elbb a csurungaval, majd a krben lev kisebb
kvekkel megdrgli. Vegl Iaagakkal lespri a tetejen ily modon kepzd port; sorban valamennyi resztvev
ekkeppen jar el. Marpedig, mondja Spencer es Gillen, a bennszlttek ugy gondoljak, hogy ,az ekkeppen
szetszorodo por a mulgaIakra Iog raszallni es mannat Iog eredmenyezni'. S valoban, e mveletek soran olyan
I
200
1158 Nat. Tr., 185186. o.
1159 North. Tr., 288. o.
1160 Uo.
1161 Uo. 312.
1162 Uo.
1163 Kesbb latni Iogjuk, hogy sokkal tbb ilyen klan van, mint Spencer es Gillen irjak.
1164 Nat. Tr., 184185. o.
1165 North. Tr., 438, 461, 464. o.; North. Tr., 596. skk.
1166 Nat. Tr., 201. o.
1167 Uo. 206. o. Spencer es Gillen szohasznalataval elnk, vagyis mi is azt mondjuk, hogy a sziklabol a kenguruk szellemei bujnak el
(spirits vagy spirit arts of kangaroo). Strehlow vitatja e kiIejezes pontossagat. Szerinte a ritus hatasara valosagos kenguruk, el testek
bujnak el. De e vita erdektelen, ugyanugy, ahogy a ratapa Iogalmara nezve is az volt (lasd Ientebb, ... o.). A sziklabol ily modon kirajzo
kengurucsirak nem lathatok; tehat nem ugyanabbol az anyagbol valok, mint az erzekeinkkel is IelIoghato kenguruk. Spencer es Gillen
mindssze ennyit akart mondani. De egyebkent az is igaz, hogy ezek nem olyan tiszta szellemek, mint azt egy kereszteny kepzelne. Az
emberi lelkekhez hasonlatosan ezeknek is anyagi Iormajuk van.
eneket enekelnek, amely ezt a gondolatot juttatja ervenyre.1158
Klnbz valtozatokban ugyanezt a ritust talaljuk meg mas tarsadalmaknal is. Az arabanaknal van egy szikla,
amely a gyik-klan set kepviseli; kdarabkakat trnek le roluk, ezeket szetdobaljak, hogy ekkeppen biztositsak a
gyikok bseges szaporodasat.1159 Ugyanennel a trzsnel van egy homokpad, amelyhez szorosan kapcsolodnak
a tet-totem mitologiai emlekei. Ket Ia is all ezen a helyen, az egyiket a kznseges tet, a masikat a raktet
Iajanak nevezik. Fogjak a homokot, bedrzslik a Iaba, szetszorjak, es meg vannak gyzdve rola, hogy ezaltal
sok-sok tet Iog szletni.1160 A maraknal a szent kvekrl ledrglt porral vegzik el a mehek
intichiumajat.1161 A sikvideki kenguru eseteben mar kisse mas modszert alkalmaznak. Fogjak a kenguru
rleket, becsomagoljak egy IIelebe, amit az allat nagyon szeret, s ami ennelIogva a kenguru-totemhez
tartozik. Az ily modon becsomagolt Ivet leteszik a Ildre, ala es Ile egy-egy reteg ugyanilyen Ivet tesznek,
majd az egeszet meggyujtjak. A Ielcsapo langgal Iaagakat gyujtanak meg, majd ezeket oly modon lengetik,
hogy a szikrak szerteszet szorodjanak. E szikrak ugyanazt a szerepet tltik be, mint az elz esetekben a
por.1162
Nehany klannal1163 azzal teszik hatekonyabba a ritust, hogy a k szubsztanciajahoz hozzaadnak valamit a sajat
szubsztanciajukbol. Fiatalemberek megnyitjak a venaikat, s bsegesen meglocsoljak a sziklat a verkkel. Ez
nevezetesen a Hakea-virag intichiumajaban, az arandaknal trtenik. A szertartas szent helyen, egy szinten szent
k krl zajlik, amely a bennszlttek szemeben a Hakea-viragot kepviseli. Nehany elzetes mvelet utan ,a
ritus vegrehajtasat Ielgyel regember Ielszolit egy Iiatalembert, hogy nyissa meg a venait. Az
engedelmeskedik, s veret a sziklara Iolyatja, mikzben a resztvevk tovabb enekelnek. A ver addig Iolyik, amig
teljesen be nem boritja a sziklat.'1164 E mveletnek az a celja, hogy valamikeppen Ielelessze a k jo
tulajdonsagait es Iokozza hatekonysagat. Nem szabad elIelejteni, hogy a klanbeli emberek maguk is rokonai
annak a nvenynek vagy allatnak, amelynek a nevet viselik; bennk, s klnsen a verkben ugyanaz az eleter
lakozik. Termeszetes hat, hogy e vert es az altala hordozott misztikus csirakat hasznaljak Iel a totemIaj
rendszeres szaporodasanak a biztositasara. Az arandaknal gyakran megtrtenik, hogy ha valaki beteg vagy
Iaradt, valamelyik Iiatal tarsa megnyitja az ereit, es megntzi a verevel.1165 Ha a ver megpezsditheti az ember
eletet, akkor nem meglep, hogy azt az allatIajt is Iel lehet elenkiteni vele, amelyikkel a klanbeli emberek
sszekeverik magukat.
Ugyanezt az eljarast alkalmazzak a kenguru intichiumajaban Undiaraban (az arandak). A szertartas szinhelye
egy vizesgdr, amely Iltt meredek szikla magasodik. E szikla egy Alcheringa-kengurut kepvisel, amelyet
egy kenguru-ember lt meg es helyezett oda meg abban az idben, ugyhogy szamos kenguru-szellem lakozik
benne. Miutan bizonyos szamu szent kvet a mar ismertetett modon egymashoz drglnek, tbb resztvev
Ielmaszik a sziklara, es az oldalan lecsorgatjak a verket.1166 ,A szertartasnak a bennszlttek elmondasa
alapjan jelenleg a kvetkez a celja. A kenguru-embernek a sziklara locsolt veretl elbujnak az ott lako
allat-kenguruk szellemei, es szanaszet meneklnek; ennek eredmenyekeppen aztan nni Iog a kenguruk
szama.'1167
Olyan esetet is ismernk az arandaknal, ahol a jelek szerint a ver az aktiv hatoer. Az emu-klannal nem
hasznalnak kvet, sem semmi hasonlot. Az alatunja tbb resztvevvel egytt meglocsolja a Ildet a verevel; az
ily modon megaztatott Ildre klnbz szin vonalakat rajzolnak, amelyek az emu testenek klnbz reszeit
I
201
1168 Nat. Tr., 181. o.
1169 Az Eyre-totol keletre el trzs.
1170 North. Tr., 287288. o.
1171 HOWITT, Nat. Tr., 798. o., v. ,Legends oI the Dieri and Kindred Tribes oI Central Australia', J.A.I., XXIV. 124. skk. Howitt ugy
veli, hogy a szertartast a totem emberei vegzik, de bizonyitekkal nem rendelkezik ra.
1172 North. Tr., 295. o.
1173 Uo. 314. o.
1174 Uo. 296297. o.
1175 Nat. Tr., 170. o.
abrazoljak. Krbeterdelik a rajzot es monoton eneket enekelnek. Az ily modon megigezett Iiktiv emubol, s
kvetkezeskeppen az alapjaul szolgalo verbl rajzanak ki azok az erk, amelyek a kvetkez nemzedekek
embrioiba eletet lehelnek, s ily modon biztositjak a Iaj Iennmaradasat.1168
A wongkangaruknal1169 van egy klan, amelynek egy bizonyos halIajta a toteme; e totem intichiumajaban
szinten a ver jatssza a Iszerepet. A csoport Inke, miutan szertartasosan beIesti magat, bemaszik egy
vizesgdrbe es lel. Majd apro csontokkal elbb a herezacskojat szurja at, aztan a kldke krl a brt. ,A
sebekbl lecsorgo ver szetarad a vizben es uj halak szletnek belle.'1170
Teljesen hasonlo eljarassal velik a dijarik is ket totemk, a lapulo kigyo es a woma kigyo (kznseges kigyo)
szaporodasat biztositani. Egy homokbucka alatt a hiedelem szerint egy ,Minkani'-nak nevezett mura-mura
lakozik. A testet olyan emls- vagy hll-Iossziliak kepviselik, amikkel mint Howitt elmondja tele vannak
az Eyre-toba ml Iolyok deltai. Amikor elerkezik a szertartas napja, a IerIiak sszegylnek es elmennek egytt
oda, ahol Minkani lakozik. Ott addig asnak, amig egy vizes Ildretegre nem lelnek, amit ,Minkani rlekenek'
neveznek. Innen kezdve igen ovatosan asnak tovabb, mig meg nem talaljak ,Minkani knyket'. Ekkor ketten
megnyitjak az ereiket, es a szent kre Iolyatjak a verket. Mikzben Minkani eneket eneklik, a resztvevk
valosaggal tombolni kezdenek, es Iegyvereikkel egymasnak esnek. Egeszen addig tart a csata, amig vissza nem
ernek a krlbell egy merIldnyire lev taborba. Ott aztan a nk kzbelepnek, es veget vetnek a viadalnak.
FelIogjak a sebekbl Iolyo vert, hozzakeverik ,Minkani rlekehez', s az igy kapott kevereket a homokpadra
szorjak. A ritus vegeztevel meg vannak gyzdve arrol, hogy a lapulo kigyok ezutan bsegesen Iognak
szaporodni.1171
Nehany esetben ugyanazt a szubsztanciat alkalmazzak eltet erkent, mint aminek a szaporodasat biztositani
akarjak. A kajtityaknal peldaul egy esIakaszto szertartas soran vizzel locsolnak meg egy szent kvet, amely a
viz-klan mitikus hseit kepviseli. Nyilvanvalo, hogy ezzel eppugy a k megtermekenyit erejet velik nvelni,
mint a verrel, megpedig ugyanazon okokbol.1172 A maraknal a szertartasvezet vizet merit egy szent
vizesgdrbl, majd iszik belle es szetkpkdi minden iranyba.1173 A wakatyaknal, amikor a yam kihajt, a
yam-klan Inke az vevel ellentetes Iratrianak a tagjait kldi el gumokat gyjteni; azok hoznak neki nehanyat,
es megkerik, hogy tegyen valamit annak erdekeben, hogy a Iaj jol Iejldjn. Fog egyet, szetharapdalja, majd
szanaszet dobalja a darabjait.1174 A kajtityaknal klnbz ritusok utan, amelyeket most nem ismertetnk
amikor egy bizonyos erlipinnanak nevezett Imag mar teljesen beerett, a totemInk visz belle egy keveset a
IerIiak taboraba es ket k kzt megrli; az igy nyert port ahitatosan sszegyjtik, s egy keveset a Ink ajkara
tesznek belle, az pedig szetIujja minden iranyba. Nyilvan azert kell a Ink szajanak is hozzaernie az
rlemenyhez, hogy specialis megszentel erejevel stimulalja a magokban rejl eletert, ami aztan a szelrozsa
minden iranyaban szetszorva atadodik a nvenyeknek es kiIejti megtermekenyit hatasat.1175
E ritusok hatekonysagaban a bennszltt cseppet sem ketelkedik: meg van gyzdve rola, hogy mintegy
szksegszeren meghozzak a vart eredmenyt. Ha csalatkoznia kell remenyeiben, akkor ebbl egyszeren arra
kvetkeztet, hogy valamely ellenseges csoport arto mesterkedesei akadalyoztak meg az eredmenyt.
Mindenesetre eszebe sem jut, hogy mas modszerekkel is kedvez eredmenyt lehet elerni. Ha netan a nvenyzet
mar azeltt kin es az allatok meg azeltt elszaporodnak, hogy belekezdett volna az intichiumaba, akkor azt
Ieltetelezi, hogy valahol a Ild alatt egy masik intichiumat vegeztek el az sk lelkei, s az elk e Ild alatti
szertartas jotekony hatasaban reszesltek.1176
2.1.2. II
II
202
1176 Uo. 519. o. A Ient tanulmanyozott ritusok elemzesenel kizarolag Spencer es Gillen megIigyeleseire tamaszkodtunk. E Iejezet
elkeszlte utan jelentette meg Strehlow mve harmadik Izetet, mely eppen a pozitiv kultuszrol szol, nevezetesen az intichiumarol, vagy
ahogy irja, a mbatfalkatiuma ritusokrol. De semmi olyat nem talaltunk ebben az irasban, ami miatt modositanunk vagy jelentsen
kiegeszitennk kellene a Ienti leirast. A legerdekesebb adalek Strehlow-nal e teren az, hogy a verIolyatasok es veraldozatok sokkal
gyakoribbak, mint ahogy azt Spencer es Gillen beszamoloja alapjan gondoltuk volna (lasd STREHLOW, III., 23, 24, 29, 39, 43, 46, 56, 67,
80, 89. o.).
Strehlow-nak a kultuszra vonatkozo inIormacioit egyebkent ovatosan kell kezelnnk, mert nem volt szemelyesen jelen az ismertetett
ritusokon; mindssze az altalaban meglehetsen sommas szobeli beszamolokat gyjttte ssze (lasd III. Izet, Leonhardi elszava, V. o.).
Felmerl a kerdes, hogy nem keverte-e ssze a totemisztikus beavatasi szertartasokat az altala mbatfalkatiumanak nevezett ritusokkal. Igaz,
tiszteletre melto erIeszitest tett a kett megklnbztetesere, es megIelel modon kiemelte megklnbztet jegyeiket. Elszr is az
intichiuma mindig megszentelt helyen zajlik, amelyhez valamely s emleke kapcsolodik, mig a beavatasi szertartasok barhol trtenhetnek.
Masodszor a veraldozatok az intichiuma sajatossagai; ami azt bizonyitja, hogy ezek kepezik e ritus lenyeget (III. 7. o.). De az altala adott
leirasokban olyan inIormaciok keverednek, amelyek mindketIele szertartasIajtara egyarant vonatkozhatnak. Ugyanis a mbatfilkatiuma
nevvel jelzett ritus soran a Iiatalemberek altalaban Iontos szerepet jatszanak (lasd peldaul 11, 13. stb. o.); ez azonban a beavatasra jellemz.
Ugy tnik tovabba, hogy a ritus helyszine nkenyes: mert a szereplk mestersegesen hozzak letre. Gdrt asnak es ebben helyezkednek el;
szent sziklakrol vagy Iakrol, ezek ritualis szereperl nem trtenik emlites.
1177 Nat. Tr., 203. o.
1178 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 204. o.
Ez volt az nnepseg els Ielvonasa.
A kzvetlenl ezutan kvetkez szakaszban nincs valodi ertelemben vett szertartas. A vallasi elet azonban
intenziv marad: a szokasos tilalomrendszer szigorodasaban nyilvanul meg. A totem szent jellege mintegy
Ielersdik: meg kevesbe mernek hozzanyulni. Normalis idkben az arandak, modjaval bar, de ehetnek a
toteml szolgalo allatbol, az intichiuma masnapjan viszont ezt nem tehetik meg; a taplalkozasi tilalom alol
ilyenkor nincs kibuvo. Ugy gondoljak, hogy e tilalom barmiIele athagasa semlegesiti a ritus jotekony hatasat es
meggatolja a Iaj szaporodasat. Igaz, az ugyanott el mas totembeliekre nem vonatkozik e tilalom. De ilyenkor az
szabadsaguk is kisebb, mint altalaban. A totemallatot nem Iogyaszthatjak el barhol, peldaul a bozotosban; be
kell hozniuk a taborba, es csak ott szabad megstnik. 1177
E rendkivli tilalmaknak egy utolso szertartas vet veget es zarja le veglegesen a hosszu ritussort. A szertartas
klanonkent valtozik; de lenyegi elemei mindentt ugyanazok. Kvetkezzek itt az arandaknal megIigyelhet ket
I Iormaja. Az egyik a witchetty-hernyoval, a masik a kenguruval kapcsolatos.
Amikor a hernyok teljesen kiIejldnek es elszaporodnak, a totemkbe tartozo emberek st idegenek is minel
tbbet sszeszednek bellk; aztan valamennyien behozzak a taborba, amit talaltak, s addig stik, amig egeszen
meg nem kemenyednek. A megsttt hernyokat pitchinek nevezett Iaedenyekben rzik. A hernyogyjtes
pusztan egy nagyon rvid idszakban lehetseges, mert az allatok csak es utan bujnak el. Amikor mar
Iogyatkozni kezdenek, az alatunja mindenkit sszehiv a IerIiak taboraban; Ielhivasara mindenki magaval hozza
a sajat adagjat. Az idegenek a totembeliek ele helyezik az edenyeiket. Az alatunja Iogja az egyik pitchit, s tarsai
segitsegevel ket k kzt megrli a tartalmat; ezutan eszik egy keveset az igy nyert porbol, majd a maradekot
atadja a mas klanbelieknek, akik ezutan mar szabadon rendelkeznek vele. Pontosan ugyanigy jarnak el azzal az
adaggal, amit az alatunja gyjttt. Ettl kezdve a totemhez tartozo IerIiak es nk is ehetnek belle, de csak egy
keveset; mert ha tullepnek a megengedett hatarokat, elveszitenek az intichiuma megnneplesehez szkseges
kepessegeiket es hatalmukat, a Iaj pedig nem szaporodna tovabb. Ha viszont egyaltalan nem ennenek belle, s
Ileg ha a mar emlitett krlmenyek kzt az alatunja teljes mertekben tartozkodna a Iogyasztasatol, megint csak
elveszitenek az nnepseghez szkseges kepessegeiket.
A kenguru totemcsoportban, amelynek kzpontja Undiaraban van, a szertartas bizonyos jellemzi meg
nyilvanvalobbak. A szent sziklakon vegrehajtott ritusok vegeztevel a Iiatalok kenguruvadaszatra indulnak, majd
a zsakmanyt a IerIiak taboraba viszik. Ott az regek az alatunja tarsasagaban egy keveset esznek az allat
husabol, majd mindenkit megkenegetnek a zsirjaval, aki csak reszt vett az intichiuman. A maradekot szetosztjak
az sszegylt IerIiak kzt. Ezutan a totembeliek totemabrakkal diszitik Iel magukat, s egesz ejszaka dalolnak:
megeneklik az Alcheringa-idkben elt kenguru-emberek es kenguru-allatok hstetteit. Masnap a Iiatalok megint
vadaszni mennek az erdbe, most mar tbb kenguruval ternek vissza, mint elszr, s kezddik ujra az elz napi
szertartas.1178
II
203
1179 Nat. Tr., 205207. o.
1180 North. Tr., 286287. o.
1181 Uo. 294. o.
1182 Uo. 296. o.
1183 MEYER, in: WOODS: i. m. 187. o.
1184 Egy ilyen esetet mar ideztnk; tovabbi peldakat lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 205. o.; North. Tr., 286. o.
1185 Walpirik, wulumarak, tjlingilik, wambajak.
1186 North. Tr., 318. o.
1187 A szertartas masodik reszenek ismertetesenel, mikent az elsnel is, Spencert es Gillent kvettk. De Strehlow legutobbi Izete e
tekintetben csak megersiti eldei megIigyeleseit, legalabbis ami a lenyeget illeti. Elismeri ugyanis, hogy az els szertartas utan (szerinte ket
honap mulva, 13. o.) a Ink ritualisan eszik a totemallatbol vagy -nvenybl, illetve hogy ezutan oldjak Iel a tilalmakat; e mveletet die
Freigabe des Totems :um allgemeinen Gebrauchnak nevezi (III. 7. o.). St azt is elmondja, hogy e mvelet annyira Iontos, hogy az arandak
nyelveben kln szo jelli. Igaz, azt is hozzateszi, hogy nem ez a ritualis Iogyasztas az egyedli, s hogy neha az regek Inke is eszik a
szent allatbol vagy nvenybl meg a kezd szertartas eltt, st a szertartasvezet az nnepseg utan is hasonloan jar el. A dologban nincs
semmi valoszintlen; az eIIajta ritualis Iogyasztas a szertartast vegzk illetve az azon resztvevk elerni ohajtott erenyeit hivatott biztositani;
nem meglep, hogy tbbszr is elnek tehat ezzel az eszkzzel. Mindez egyaltalan nem ervenyteleniti Spencer es Gillen beszamolojat; mert
az a ritus, amit k nem ok nelkl hangsulyoznak, az eppen a Freigabe des Totems.
Strehlow csak ket ponton vitatja Spencer es Gillen allitasait. Elszr is kijelenti, hogy a ritualis Iogyasztas nem minden esetben trtenik
meg. Azt azonban is elismeri, hogy a ritus igen gyakori; maga is szamos peldat hoz ra (STREHLOW, III. 13, 14, 19, 23, 33, 36, 50, 69, 67,
68, 71, 75, 80, 84, 89, 93. o.). Masodszor Spencernel es Gillennel azt lattuk, hogy ha a klanInk nem enne a totemallatbol vagy -nvenybl,
elveszitene a kepessegeit es a hatalmat. Strehlow azt bizonygatja, hogy a bennszlttek kzlesei nem tamasztjak ala ezt az allitast. De
szamunkra e kerdes masodlagos. Az bizonyos, hogy a ritualis Iogyasztas el van irva; tehat hasznosnak vagy szksegesnek itelik. Marpedig,
mint minden aldozatbemutatas, csakis arra szolgalhat, hogy azon erenyeket kzvetitse, amelyekre az illetnek szksege van. Hogy aztan a
bennszlttek vagy nehanyuk ezt szem ell tevesztettek, abbol meg nem kvetkezik, hogy a ritus ezen Iunkcioja ne lenne valosagos.
Szkseges-e elismetelnnk, hogy a hivknek tbbnyire Iogalmuk sincs az altaluk gyakorolt mveletek szlokairol?
1188 Lasd The Religion of the Semites, VI. es XI. eladas, valamint ,Az aldozat' szocikk az Encvclopedia Britannica ban.
Reszletbeli valtozatokkal ugyanezt a ritust talaljuk mas aranda klanoknal,1179 az arabanaknal,1180 a
kajtityaknal,1181 az anmatyaraknal,1182 az Encounter-blbeli trzsnel.1183 A ritus mindentt ugyanazokbol a
lenyegi elemekbl all: bemutatjak a klanInknek a totemallat vagy -nveny nehany peldanyat, nnepelyesen
eszik belle, st ennie kell belle. Ha nem teljesitene a Ieladatat, elveszitene azt a hatalmat, hogy az intichiuma
eredmenyesseget vagyis a Iaj evenkenti megujulasat biztositsa. Neha a ritualis evest az allat zsirjaval, vagy a
nveny valamely reszevel valo megkenes kveti.1184 A ritust altalaban megismetlik a totembeli emberek, de
legalabbis az regek, s miutan ez megtrtent, a rendkivli tilalmak ervenyket vesztik.
Az eszakabbra lev trzseknel, a waramangaknal es a szomszedos tarsadalmakban1185 e szertartas jelenleg
hianyzik. De vannak meg nyomai, ami arrol tanuskodik, hogy korabban itt sem volt ismeretlen. Igaz, a
klanInk itt sohasem eszik ritualisan es ktelezen a totembl. De bizonyos esetekben azok, akik egy masik
totemhez tartoznak, mint amelynek eppen lezajlott az intichiumaja, ktelesek behozni az allatot vagy a nvenyt
a taborba es bemutatni a Inknek, majd megkerdezni tle, ohajt-e enni belle. O a kerdest e szavakkal haritja
el: ,Ezt ertetek tettem; szabadon ehettek belle.'1186 A bemutatas gyakorlata tehat Iennmaradt, s a Inkhz
intezett kerdes a jelek szerint abbol az idbl szarmazik, amikor meg szokasban volt a ritualis Iogyasztas.1187
2.1.3. III
Az iment ismertetett ritusrendszerben az a Iontos, hogy a jelenleg ismert legelemibb Iormaban talalhatok meg
benne egy nagy vallasi intezmeny, az aldozat alapelvei; ez az intezmeny a kesbbiekben a Iejlettebb vallasok
pozitiv kultuszanak egyik alapjava valt.
Ismeretes, mennyire Iorradalmasitottak az aldozat hagyomanyos elmeletet Robertson Smith munkai.1188 Addig
az aldozatban csak amolyan ktelez vagy nkentes jarandosagot, illetve hodolattevest lattak, amely az
alattvalok altal a hberurnak lerott adohoz hasonlatos. Robertson Smith mutatott ra elszr, hogy ez a klasszikus
magyarazat nem vet szamot a ritus ket lenyeges sajatossagaval. Elszr is etkezesrl van szo; a ritus anyagat a
taplalkozas adja. Raadasul ezen az etkezesen nemcsak az isten vesz reszt, akinek a kedveert a ritust bemutatjak,
hanem a ritust bemutato hivek is. Az aldozati eleseg bizonyos reszeit az istennek tartjak Inn; mas reszeit az
aldozatbemutatok |sacriIiants| Iogyasztjak el; ezert a Bibliaban az aldozatot olykor Jahve jelenleteben tartott
etkezesnek nevezik. Marpedig igen sok tarsadalomban ugy tartjak, hogy a kzs etkezes mesterseges rokonsagot
hoz letre a resztvevk kzt. A rokonok ugyanis olyan lenyek, akik termeszetszerleg egy husbol, egy verbl
III
204
1189 Lasd HUBERT MAUSS: ,Essai sur la nature et la Ionction du sacriIice', in: Melanges dhistoire des religions, 40. skk.
1190 E szaballyal kapcsolatban magyarazatunkat lasd Ientebb: . o.
vannak. A taplalkozas allandoan megujitja a szervezet anyagat. A kzs taplalkozas tehat ugyanolyan hatassal
jarhat, mint a kzs leszarmazas. Smith szerint az aldozati lakomaknak eppen az volna a celjuk, hogy a hivk es
az isten egyazon taplalek reven egyesljenek, s ily modon kerljenek rokonsagba egymassal. Ebbl a
szemszgbl az aldozat teljesen uj oldalarol jelent meg. Most mar nem az ,aldozat' szoban magaban is
kiIejezesre juto lemondas volt a lenyege, mint sokaig hittek; hanem legelssorban az etkezes altal trten
egyesles |communion|.
Bizonyos reszleteiben nyilvan Ienntartasokkal kell elnnk az aldozati lakomak ezen magyarazataval szemben.
Az etkezes hatekonysaga ugyanis nem kizarolag az egytt taplalkozasbol ered. Az ember nem csak azaltal
reszesl a szentsegbl, hogy bizonyos ertelemben egy asztalhoz lhet az istennel, hanem elssorban azert, mert
a ritualis etkezes soran magahoz vett taplaleknak szent jellege van. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az aldozat
soran egy sor elzetes mvelet meghintes, megkenes, imadsag stb. a Ielaldozando allatot olyan szent
dologga valtoztatja at, amelynek szentsege aztan az t elIogyaszto hivnek is atadodik.1189 Mindezzel egytt is
igaz, hogy az etkezes altal trten egyesles |communion| az aldozat egyik lenyeges eleme. Visszaterve az
intichiuma szertartassorat zaro ritusra, az is eIIajta aktusbol all. Miutan lelik a totemallatot, az alatunja es az
regek nnepelyesen esznek belle. Vagyis ezaltal egyeslnek a benne lakozo szent principiummal, magukeva
teve azt. Mindssze annyi a klnbseg, hogy ez esetben az allat termeszetszerleg szent, holott altalaban e
jelleget csak az aldozati szertartas soran, mestersegesen nyeri el.
Az etkezes altal trten egyesles, azaz a kommunio celja egyebkent nyilvanvalo. A totemklan minden egyes
tagja magaban hordoz egy misztikus szubsztanciaIelet, amely lenyk kimagaslo resze, hiszen ebbl van a
lelkk. Ebbl szarmaznak a nekik tulajdonitott kepessegek, illetve tarsadalmi szerepk; ez adja meg a
szemelyisegket. Eletbe vagoan Iontos tehat a szamukra, hogy erintetlenl megrizzek, es amennyire csak lehet,
az rk Iiatalsag allapotaban tartsak Inn azt. Sajnos meg a legszellemibb erk is idvel megkopnak, ha semmi
sem potolja a dolgok termeszetes Iolyasa kzben kiapado energiajukat: itt egy olyan elsrend szksegrl van
szo, amely mint latni Iogjuk, egyben a pozitiv kultusz mely ertelmet adja meg. A totemhez tartozo emberek
tehat csak akkor rizhetik meg nmagukat, ha idrl-idre megujitjak a bennk rejl totemisztikus
principiumot; s mivel ezt a principiumot nveny vagy allat alakjaban kepzelik el, az illet allat- vagy
nvenyIajtol kerik a megujitasahoz vagy megIiatalitasahoz szkseges plusz ert. A kenguru-klan tagja ugy
gondolja es ugy erzi, hogy maga is kenguru; ezen minsegeben hatarozza meg magat; ez jelli ki helyet a
tarsadalomban. Ezt megrzend, idrl-idre az illet allat husaval egesziti ki nnn szubsztanciajat, amelybl
egy keveske is elegend annak a szabalynak megIelelen, hogy a res: a: egess:el egvenlo.1190
De hogy e mvelet meg is hozza a vart hatast, Iontos, hogy meghatarozott idben trtenjen. Legalkalmasabb az
az idszak, amikor az uj nemzedek teljesen kiIejldtt; mert a totemIajt eltet erk is ilyenkor bontakoznak ki a
leghatekonyabban. Eppen csak hogy most hivtak el ket az elet gazdag tarhazaibol, a Iakbol es a szent
sziklakbol. Raadasul a legklnIelebb eljarasokkal nveltek meg az intenzitasukat; e celt szolgaltak az
intichiuma els reszeben lezajlo ritusok. Egyebkent az els zsengek mar megjeleneskben is tanuskodnak a
bennk rejl energiarol: a totemisten Iiatalsaganak teljes pompajaban nyilatkozik meg. A zsenge hajtasokat ezert
mindig is nagyon szent elesegnek tekintettek, es a nagyon szent lenyek szamara tartottak Ient. Termeszetes
tehat, hogy az ausztral ember is ezeket hasznalja Iel a szellemi regeneralodasra. Ezzel magyarazhato a szertartas
idpontja es leIolyasa.
Talan meglep, hogy ilyen szent eleseget egyszer proIan halandok is Iogyaszthatnak. De elszr is nincs olyan
pozitiv kultusz, amelyet ne hatna at ez az ellentmondas. A szent lenyeket, eppen szent jellegk miatt, a proIanok
nem erinthetik; masIell viszont az elbbiek semmire se szolgalnanak, es minden letjogosultsagukat
elvesztenek, ha nem kerlnenek kapcsolatba a hivekkel, akiknek egyebkent tiszteletteljes tavolban kell
maradniuk tlk. Nincs olyan pozitiv ritus, amely alapjaban veve ne jelentene valosagos szentsegtrest; mert az
ember csak ugy erintkezhet a szent lenyekkel, ha athagja azt a sorompot, amely amugy elvalasztja ket tle.
Ilyenkor csak az a Iontos, hogy a szentsegtrest megIelel enyhit elvigyazatossaggal vegezzek el. A
legszokasosabb modszer az, hogy az atmenet enyhitese erdekeben a hivt lassan, Iokozatosan engedik be a szent
dolgok krebe. Az ily modon Ielszabdalt es Ielhigitott szentsegtres mar nem serti oly nagyon a vallasi tudatot;
III
205
1191 Lasd: STREHLOW, III., 3. o.
1192 Nem szabad szem ell teveszteni, hogy az arandaknal nem teljesen tilos a totemallat Iogyasztasa.
1193 Mas peldakat lasd FRAZER: Golden Bough2, 348. skk.
1194 The Religion of the Semites, 275. skk.
1195 Uo. 318319. o.
1196 Lasd errl HUBERT MAUSS: Melanges dhistoire des religions, elszo, V. skk.
mar nem is erzik annak, elhalvanyul a jelentsege. Nos, ez trtenik a minket erdekl esetben is. A totem
nnepelyes megeveset megelz szertartassornak az a celja, hogy Iokozatosan megszentelje azokat, akik aktivan
reszt vesznek benne. Ez kimagasloan vallasos idszak, amelynek vegeztevel a resztvevk vallasi statusza
megvaltozik. A bjtles, a szent sziklak megerintese, a csurungak1191, a totemdiszek stb. Iokozatosan olyan
jelleggel ruhazzak Iel ket, amellyel korabban nem rendelkeztek, s amelynek reven barmiIele veszely nelkl
magukhoz vehetik az ahitott es rettegett taplalekot, amit szokasos idben tilos volna megtennik.1192
Ha azt az aktust, amelynek soran lelnek, majd megesznek egy szent lenyt, amelyet imadnak, aldozatnak
nevezhetnk, akkor ugyanez az elnevezes megilleti az iment targyalt ritust is. Jelenteset mi sem mutatja jobban,
mint hogy szembetn hasonlosagokat mutat szamos, az agrarkultusz terleten Iellelhet mas szokassal. Meg a
civilizacio igen magas Iokara jutott nepeknel is meglehetsen altalanos szabaly ugyanis, hogy a legels termest
ritualis etkezesre hasznaljak, amelyek kzl a husveti lakoma a legismertebb.1193 S mivel masIell az
agrarritusok kepezik a kultusz legmagasabb Iormait, azt latjuk, hogy az ausztral tarsadalmak intichiumaja sokkal
kzelebb all hozzank, mint azt latszolagos kezdetlegessege miatt gondolnank.
Smith nem ismerte e tenyeket, zsenialis intuiciojaval megis rajuk erzett. Szellemes levezetesek soran amit
Ilsleges lenne itt ismertetnnk, mivel mara mar csak trteneti szempontbol erdekes1194 arra a
kvetkeztetesre jutott, hogy eredetileg a lelt allatot az aldozatbemutatoknak majdhogynem istennek, kzeli
rokonuknak kellett tekintenik: marpedig eppen e jegyek segitsegevel hatarozhato meg a totemIaj. Smith ennek
alapjan Ieltetelezte, hogy a totemizmusban leteznie kellett egy, az iment vizsgalthoz tkeletesen hasonlo
ritusnak; st hajlott ra, hogy ebben az aldozatIeleben minden kesbbi aldozati intezmeny alapjat lassa.1195
Eszerint az aldozatot eredetileg nem azert intezmenyesitettek, hogy mesterseges rokonsagi kapcsolatot
teremtsenek az ember es istenei kztt, hanem a mar eleve meglev termeszetes rokonsagot akartak Ienntartani
es megujitani vele. Tehat a mviseg ez esetben is a termeszet utanzasara jtt volna letre. E hipotezis azonban
Smith knyveben csak mint amolyan gondolatmenet jelentkezett, amit az akkor ismert tenyek meg alig-alig
igazoltak. Annak a keves totemisztikus aldozatnak, amit tetele igazolasara hoz Iel, mas a jelentese, mint amit
tulajdonit neki; az ott szerepl allatok nem kiIejezett totemek.1196 Ma mar azonban kijelenthet, hogy
legalabbis egy ponton megtrtent a bizonyitas: lattuk ugyanis, hogy meglehetsen nagy szamu tarsadalomban a
totemisztikus aldozat pontosan ugy zajlik vagy zajlott le, ahogy azt Smith elkepzelte. Arra termeszetesen semmi
bizonyitekunk nincs, hogy e gyakorlat a totemizmus szksegszer velejaroja lenne, vagy hogy ez lenne a csiraja
valamennyi kesbbi aldozatIajtanak. De bar a ritus egyetemes volta hipotetikus, meglete most mar nem
tagadhato. Tenykent kell kezelni tehat, hogy az istennel etkezes altal trten egyesles, azaz a kommunio
legmisztikusabb Iormaja mar a jelenleg ismert legkezdetlegesebb vallasban is megtalalhato.
2.1.4. IV
MasIell azonban a rendelkezesnkre uj allo adatok egy bizonyos ponton ervenytelenitik Smith elmeleteit.
Szerinte ugyanis a kommunio nemcsak hogy az aldozat lenyeges eleme, hanem legalabbis eredetileg az
egesz csakis ebbl allt volna. Tehat tevedes az aldozatot pusztan adomanykent |oIIrande| vagy lerott adokent
IelIogni, st az adomany vagy aldozati ajandek |oIIrande| gondolata eredetileg egyenesen hianyzott is belle;
csak kesbb merlt Il, kls krlmenyek hatasara, s nemhogy segitene bennnket a ritus mechanizmusanak
megerteseben, hanem elIedi valosagos termeszetet. Smith ugyanis maganak az aldozati adomanynak |oblation| a
gondolataban olyan Ielhaborito keptelenseget latott, ami miatt elkepzelhetetlennek tartotta, hogy az lett volna
egy ilyen nagy intezmeny melyebb oka. Az istenseg egyik legIontosabb Ieladata ugyanis az, hogy biztositsa az
embereknek a megelheteskhz szkseges taplalekot; eszerint lehetetlenseg, hogy az aldozatnak az volna a
lenyege, hogy a maga reszerl az ember is taplalekot ajanl Il az istensegnek. Ellentmondasnak tnik, hogy az
istenek az embertl varnak a taplalekukat, holott amugy k taplaljak az embert. Ugyan miert Iormalnanak jogot
IV
206
1197 The Religion of the Semites, 2. kiad., 390. skk.
1198 R. Smith maga is emlit egy ilyen esetet, lasd The Religion of the Semites, 231. o.
1199 Lasd peldaul Kiv 29,1014; Lev 9,811; st Baal papjai sajat verket locsoljak az oltarra (lasd 1Kir 18,28).
1200 STREHLOW, III. 12. o., 7. versszak.
maguknak egy reszre abbol, amit ugyis k adomanyoznak oda? Smith e megIontolasokbol arra a kvetkeztetesre
jutott, hogy az aldozati adomany gondolata csakis a nagy vallasokban szlethetett meg, ahol az istenekrl mar
lehantottak azokat a dolgokat, amelyekkel eredetileg sszekevertek ket, s ezert ugy kepzeltek el ket, mint
amolyan kiralyokat, akik legIbb birtokosai a Ildnek es a Ild javainak. Ettl Iogva az aldozatot valamiIele
adohoz hasonlatosan kezdtek IelIogni, amit az alattvalo Iizet az uranak mintegy a neki juttatott jogok Iejeben. Ez
az uj ertelmezes azonban az eredeti elkepzeles modosulasabol, mi tbb: elIajulasabol kvetkezett. Mert a
,tulajdon gondolata mindent materializal, amit csak erint'; ahogy beIerkztt az aldozatba, azonnal kiIorgatta a
termeszetebl, s amolyan isten es ember kztti alkuIeleve tette.1197
Csakhogy a Ieltart tenyek romba dntik ezt az ervelest. Az altalunk ismertetett ritusok bizonyosan a valaha is
megIigyelt legsibb szertartasok. SemmiIele meghatarozott mitikus szemelyiseget nem talalunk bennk; nincs
bennk szo sem istenekrl, sem tulajdonkeppeni szellemekrl; homalyos, nevtelen, szemelytelen erkhz
Iolyamodnak. Mindezzel egytt megis pontosan azt az ervelest Ieltetelezik, amit Smith a keptelensege miatt
lehetetlennek nyilvanit.
Menjnk vissza az intichiuma els Ielvonasahoz, a klantotemkent szolgalo allat- vagy nvenyIaj termekenyseget
biztositani hivatott ritusokhoz. Az illet ellenyIaj a par excellence szent dolog; benne testesl meg az, amit
hasonlatkeppen totemisztikus istensegnek neveztnk. Azt is lattuk azonban, hogy az istensegnek nmaga
tovabbrkitesehez az ember egyttmkdesere is szksege van. Az ember biztositja evrl evre az eletet az uj
nemzedek szamara; nelkle nem kelne eletre az uj nemzedek. Ha nem vegezne el az intichiuma-szertartast, a
szent lenyek eltnnenek a Ild szinerl. Tehat bizonyos ertelemben neki ksznhetik a letket; masIell viszont
is nekik ksznheti az vet, mert amikor teljes mertekben kiIejldnek, akkor bellk Iogja meriteni az nnn
szellemi lete Ienntartasahoz es karbantartasahoz szkseges erket. Vagyis azt lehet mondani, hogy alkotja meg
az isteneket, de legalabbis tartja ket eletben; t magat viszont az istenek tartjak Inn. Vagyis rendszeresen azt
a krt jarja be, amit Smith szerint az aldozatban lerott ado Iogalma Ioglal magaba: ad egy keveset a szent
lenyeknek abbol, amit tlk kap, es mindent tlk kap, amit csak ad nekik.
Mi tbb, az ily modon evrl evre nyujtott aldozati adomanyok nem klnbznek termeszetkben a kesbb, a
tulajdonkeppeni aldozatokban megjelen adomanyoktol. Ha az aldozatbemutato |sacriIiant| lel egy allatot, azt
akarja elerni, hogy a benne lev eltet erk kiaramoljanak a szervezetebl es az istenseget taplaljak.
Hasonlokeppen a sziklarol ledrglt valamennyi porszemecske is megannyi szent er az ausztral ember
szamara, amit azert szor szanaszet, hogy a totemIajt eltesse vele, a totemIaj megujulasat biztositsa. A mozdulat,
amellyel e szetszorast vegzik, ugyanaz, mint amivel altalaban az aldozati adomanyokat is Ielajanljak. Bizonyos
esetekben a ketIajta ritus kzti hasonlosag meg a reszmozzanatokban is megnyilvanul. Lattuk, hogy a kajtityak
vizet locsolnak a sziklara, s igy Iakasztanak est; bizonyos nepeknel a pap ugyanezen celbol az oltarra vizet
locsol.1198 A szamos intichiumaban szokasos verIolyatas igazi aldozati adomanyt jelent. Amikent az aranda
vagy a dijari verevel locsolja meg a szent sziklat vagy a totemabrazolast, a Iejlettebb kultuszokban is gyakran
elIordul, hogy a lelt aldozat, st a hiv veret odantik az oltar ele vagy az oltarra.1199 Ez esetben az
isteneknek ajanljak Il, mert az isteneknek ez a kedvenc taplalekuk; Ausztraliaban a szent Iajnak adjak. Semmi
alapunk nincs tehat arra, hogy az aldozati adomany gondolatat a civilizacio kesei termekenek tekintsk.
Strehlow egy kzlese jol mutatja az intichiuma es az aldozat rokonsagat. A kenguru intichiumajat enek kiseri;
ebben szo van a szertartasrol, es varhato hatasairol is. A Ink kenguruzsir-darabot helyez egy agakbol keszitett
emelvenyre. Nos, az enek szvege szerint ettl a zsirtol nni Iog a kenguru zsirja.1200 Ezuttal tehat nemcsak a
szent port vagy az embervert szorjak szet; magat az allatot is lelik, Ielaldozzak, mondhatni egy oltarIelere
helyezik, es az eletevel taplaljak a Iaj eletet.
Most mar lathatjuk, milyen ertelemben mondhato, hogy az intichiuma csirajaban tartalmazza az aldozati
rendszert. Teljesen kialakult Iormajaban az aldozat ket lenyegi elembl all: egy etkezes altal trten
egyeslesbl, azaz kommuniobol es egy aldozati adomanybol |oblation|. A hiv a szent taplalek magahoz vetele
IV
207
1201 Legalabbis amikor a szertartas teljes; bizonyos esetekben leegyszersdhet csak az egyik elemre is.
1202 A bennszlttek irja Strehlow ,ezeket a szertartasokat amolyan istennek tett szolgalatnak tekintik, akarcsak a keresztenyek a maguk
vallasgyakorlatait'. (III. 9. o.).
1203 Nevezetesen el kell gondolkodni rajta, hogy a ver kiIolyatasa, a haj levagasa, amelyben Smith kommuniot lat, nem kimondottan
aldozati adomanyok-e (lasd: SMITH: i. m. 320. skk.).
1204 A vezeklesi ritusok, amelyekrl knyvnk V. Iejezeteben kln Iogunk beszelni, kizarolag adomanyozasbol allnak. Kommuniora csak
mellekesen szolgalnak.
1205 Ezert beszelnek gyakran ugy ezekrl a szertartasokrol, mintha isteni szemelyekre iranyulnanak (lasd peldaul: KrichauI, illetve Kempe
egyik irasat, melyet Eylmann idez, 202, 203. o.).
reven egyesl az istenevel, s egyszersmind ajandekot vagy adomanyt |oIIrande| is kinal az istennek. E leiras
alapjan mindket aktust megtalaljuk az intichiumaban. Mindssze annyi a klnbseg, hogy a valodi aldozatban
ezek egyidejleg vagy kzvetlenl egymas utan trtennek,1201 mig az ausztral szertartasban elklnlnek
egymastol. Ott ugyanazon, osztatlan ritus reszei; itt klnbz idkben trtennek st, hosszu id is eltelhet
kztk. De a mechanizmus alapjaban veve ugyanaz. sszessegeben veve az intichiuma egy nagy aldozati
szertartas, melynek alkotoelemei azonban meg nem Iormalodtak ki, es nem szervezdtek ssze.
Ez az sszevetes azzal az elnnyel jar, hogy az intichiumanak is es az aldozatnak is jobban megertjk a
termeszetet.
Jobban ertjk, mi az az intichiuma. Frazer azon elkepzelese, hogy itt egy barmiIele vallasi jelleg nelkli, pusztan
magikus mveletrl lenne szo,1202 most mar tarthatatlannak tnik. Nem lehet a vallason kivlre helyezni egy
olyan ritust, amely egy ilyen nagy vallasi intezmeny eljateka.
De azt is jobban ertjk, hogy mi az aldozat maga. Elszr is, ket alkotoelemenek azonos Iontossaga most mar
nyilvanvalo. Ha az ausztral ember aldozati ajandekokat ad a szent lenyek szamara, akkor semmi okunk
Ieltetelezni, hogy az adomany gondolata idegen az aldozat mint intezmeny eredeti Ielepitesetl, es hogy
megzavarta annak termeszetes gazdasagat. Smith elmelete e ponton helyesbitesre szorul.1203 Az aldozat reszben
nyilvan kommunio; de nem kevesbe lenyeges, hogy egyben adomany |don| is, valamirl valo lemondas. A hiv
ilyenkor mindig odaad valamit az isteneknek nmagabol vagy a javaibol. Hiu kiserlet lenne barmelyik elemnek
a masikra valo visszavezetese. St, talan az adomany |oblation| allandobb, mint a kommunio, az etkezes altal
trten egyesles.1204
Masodszor, altalaban ugy tnik, hogy az aldozatot es Ikepp az aldozati adomanyt csak szemelyes lenyeknek
lehet nyujtani. Marpedig az Ausztraliaban latott aldozati adomanyok semmi ilyesIele Iogalmat nem Ielteteleznek
vagy tartalmaznak. Ez annyit tesz, hogy az aldozat Iggetlen attol, hogy trtenetesen milyen Iormakban
gondoljak el a vallasi erket; melyebb okai vannak, amiket tavolabb kell keresnnk.
Mindamellett vilagos, hogy az adomanyozasi aktus hatasara a tudatban kialakul egy olyan erklcsi alany
gondolata, akihez az adomany szol. Az ismertetett ritualis mozzanatok knnyebben ertelmezhetk, ha ugy
gondoljuk, hogy szemelyek Iele iranyulnak. Tehat bar az intichiuma csak szemelytelen erket hozott
mkdesbe, egy masIele istenIelIogas Iele nyitotta meg az utat.1205 Ezek a ritusok nmagukban nyilvan nem
tudtak volna eletre hivni a mitikus szemelyisegek gondolatat. De ahogy alakot lttt ez a gondolat, epp e ritusok
termeszetenel Iogva valt a kultusz reszeve; egyszersmind spekulativ jellege is cskkent: ahogy a cselekves es az
elet kzvetlen resze lett, mindjart valosagosabbnak tnt. Ugy veljk tehat, hogy a kultusz masodlagos, de
megis emlitesre melto modon ugyan hozzajarult a vallasi erk megszemelyesitesehez.
2.1.5. V
De magyarazatot kell meg adnunk arra az ellentmondasra, amelyben R. Smith elIogadhatatlan logikai botranyt
latott.
Ha a szent lenyek mindig tkeletesen egyIorman nyilvanitanak ki a hatalmukat, akkor valoban elkepzelhetetlen
volna, hogy az ember Ielajanlja nekik a szolgalatait; mert nemigen lathato, hogy az isteneknek mi szksegk
lenne ra. Csakhogy amig az istenek sszekeverednek a dolgokkal, amig az ember a kozmikus elet sokait latja
bennk, addig maguk is ezen elet ritmusanak vannak alavetve. Marpedig az elet meghatarozott trveny szerint
V
208
1206 FilozoIiai ertelemben ez minden dologra igaz; mert minden csak a kepzetek utjan letezik. De mint ramutattunk (.... o.), ez az allitas a
vallasi erkre ketszeresen is igaz, mert a dolgok Ielepiteseben semmi olyan nincs, ami a szent jellegenek Ielelne meg.
vegbemen ingamozgast kvet. Hol teljes Ienyeben ragyog Il; hol annyira legyengl, hogy az ember mar azon
gondolkodik, nem all-e le mindjart teljesen. Minden evben elhalnak a nvenyek; ujja Iognak-e szletni? Az
allatIajok is kihalni latszanak, elhullanak, elpusztitjak ket; ismet eletre kelnek-e ugy, ahogy kell, a megIelel
idben? Fleg az es szeszelyes; idnkent hosszu idre eltnik, mintha soha tbbe nem akarna visszaterni. A
termeszetnek ez a periodikus hanyatlasa arrol tanuskodik, hogy a megIelel idszakokban az allatokat, a
nvenyeket, az est stb. szabalyozo istenek is hasonlo kritikus allapoton esnek at; vagyis idrl idre k is
elgyenglnek. Az ember pedig mindezt nem nezheti tetlenl. Eletben maradasahoz az egyetemes eletnek is
Iolytatodnia kell, vagyis az isteneknek nem szabad meghalniuk. Igyekszik hat tamogatni, segiteni ket; ezert
mobilizalja es allitja szolgalatukba a rendelkezesere allo erket. Az ereiben Iolyo vernek megtermekenyit
hatasa van; szerteIolyatja. A klan birtokaban lev sziklakbol elvarazsolja az ott szunnyado eletcsirakat, es
szanaszet szorja ket. Egyszoval aldozati adomanyokat ad az isteneknek.
Ezekhez a klsdleges, Iizikai valsagokhoz raadasul bels, lelki valsagok is jarulnak, amelyek hasonlo
eredmennyel jarnak. A szent lenyek csak azert leteznek, mert mint ilyenek jelennek meg a kepzetekben. Ha nem
hinnenk bennk, akkor olyan lenne, mintha nem is leteznenek. E szempontbol meg az anyagi Iormat lt, az
erzeki tapasztalas altal adott istenek is az ket imado hivk gondolkodasatol Iggenek, mert szent jellegk, ami
miatt kultusz vezi ket, nem termeszetes adottsaguk; azzal csak a hit ruhazza Iel ket. A kenguru is csak olyan
allat, mint a tbbi; a kenguru-klan emberei szamara azonban olyan eletert tartalmaz, ami miatt egyedlallo, a
tbbitl klnbz lennye valik, marpedig ez az eleter csak az t elgondolo tudatokban letezik.1206 Hogy tehat
e szent lenyek miutan a kepzetk mar kialakult az ember segitsege nelkl is Iennmaradhassanak, az
szkseges, hogy az ket kiIejez kepzetek az idk vegezeteig azonosak maradjanak. Csakhogy ez az allandosag
lehetetlen, mivel a csoportban zajlo elet kelti ket eletre; marpedig a csoportelet alapveten valtakozo jelleg,
tehat a kepzetek is szksegkeppen valtakozo jellegek. Intenzitasuk akkor eri el a tetIokat, amikor az egyenek
sszegylnek es kzvetlen kapcsolatba kerlnek egymassal, s ugyanazt a gondolatot vagy ugyanazt az erzest
kzvetitik egymasnak. De amikor a gyles veget er, s ki-ki Iolytatja a maga egyeni eletet, a kepzetek
Iokozatosan vesziteni kezdenek eredeti energiajukbol. Lassankent ellepi ket a mindennapos erzeki benyomasok
aradata, s vegl ala is merlnenek a tudattalanba, ha valami modon nem tudnank ismet a tudatba hivni, s ez altal
Ilelenkiteni ket. Marpedig ha meggyenglnek, a szent lenyek is elvesztik valosagukat, hiszen csakis a
kepzetekben, a kepzetek altal leteznek. Ha kevesbe ersen gondolunk rajuk, kevesebbet is szamitanak neknk,
kevesbe szamolunk velk; alacsonyabb szintre sllyednek. E tekintetben tehat a szent lenyeknek megint csak
szksegk van az emberek szolgalataira. E masodik ok alighanem meg Iontosabb, mint az els; mert ez minden
idszakban ervenyes. A Iizikai elet ingadozasai csak akkor erintik a vallasi hiedelmeket, amikor a vallasok meg
nem valtak le kozmikus burkukrol. A tarsadalmi elet ingadozasai viszont elkerlhetetlenek; ezt meg a
leggondolatibb vallasok sem kepesek elkerlni.
Egyebirant eppen az isteneknek az ember gondolkodasatol valo Iggese miatt hiheti ugy az ember, hogy az
istenek a tamogatasara szorulnak. A szent lenyekre vonatkozo kollektiv kepzetek csakis ugy ujulhatnak meg, ha
ujIent megmeritik ket maganak a vallasi eletnek a Iorrasaban, vagyis az emberek csoportosulasaiban. Marpedig
a kls dolgok periodikus valsagai altal kivaltott erzelmek arra sztnzik a mindezt eszlel embereket, hogy a
teendket megtanacskozando sszegylekezzenek. De mar pusztan azaltal, hogy sszegylekeztek, klcsns
tamaszt nyujtanak egymasnak; azert lelik meg az orvossagot, mert kzsen keresik. A kzs hit termeszetes
modon ujjaeled az ismet sszeallo kzssegben; azert szletik ujja, mert ugyanazon krlmenyek kze kerl
vissza, mint amelyben eredetileg szletett. S ahogy igy helyreall, immar akadalytalanul diadalmaskodik
mindazon egyeni ketelyek Iltt, amelyek egy-egy szellemben kln tamadhattak. A szent dolgok kepe olyan
erre kap, hogy ellenall minden bels vagy kls gyengit krlmenynek. Hiaba adjak tehat olykor az istenek
latszolagos tkeletlensegknek tanujelet, nem halhatnak meg, hiszen az ember erzi, mikent szletnek ujja benne.
A megsegitesket celzo megoly kezdetleges eljarasok sem tnnek hiabavalonak, hiszen ugy tnik, mintha
minden valoban hatekony volna. Az ember bizakodobb lesz, mert ersebbnek erzi magat; es valoban ersebb is
lesz, mert tudataban Ilebrednek az addig csak szunnyadozo erk.
Nem kellene tehat Smithszel egytt ugy velni, hogy a kultuszt csak az emberek javara talaltak ki, s az isteneknek
V
209
semmi kzk hozza: eppugy szksegk van ra, mint a hivknek. Az istenek nelkl az emberek nyilvan nem
maradhatnanak eletben. MasIell viszont az istenek is meghalnanak, ha nem kapnak meg a kultuszukat. E
kultusznak tehat nemcsak az a celja, hogy a proIan alanyok szellemi kzssegre lepjenek a szent lenyekkel,
hanem az is, hogy ez utobbiakat eletben tartsak, Iolyamatosan ujjateremtsek es ujraelesszek. Igaz, nem a
materialis adomanyok, nem ezek sajat erenyei vegzik el az ujrateremtes munkajat, hanem az ezekkel az
nmagukban egyebkent hiabavalo tevekenysegekkel egytt jaro, vagy azok altal kivaltott lelkiallapotok.
Valojaban meg a leganyagibb jelleg kultuszok letjogosultsagat sem az elirt cselekedetsorban kell keresni,
hanem az e cselekvesek altal elhivott bels erklcsi megujulasban. A hiv tenylegesen nem az oltarra helyezett
etelt adja az istenenek, es nem is az ereibl kicsorgatott vert: hanem a gondolkodasat. Ettl meg nem kevesbe
igaz, hogy az istenseg es imadoi kztt klnIele joszolgalatok trtennek, amelyek klcsnsen Ieltetelezik
egymast. A do ut des szabalya nem az utilitarius teoretikusok kesei talalmanya: ez maganak az aldozati
rendszernek, nagyobb altalanossagban pedig mindenIajta pozitiv kultusznak a mechanizmusat Iejezi ki explicit
modon. A Smith altal jelzett kr tehat nagyon is valosagos; de semmi megalazo nincs benne az esz szamara.
Abbol Iakad, hogy bar a szent lenyek Ielsbbrendek az emberhez kepest, csakis az emberi tudatokban elhetnek.
De meg termeszetesebbnek Iog tnni szamunkra ez a kr, meg inkabb megertjk ertelmet es letjogosultsagat, ha
elemzesnkben tovabblepve a vallasi szimbolumok helyebe az altaluk kiIejezett valosagokat helyezzk, s
ezeknek a ritusban tanusitott viselkedeset vesszk vizsgalat ala. Ha mint mar probaltuk Ielvazolni a szent
principium nem mas, mint a tarsadalom hiposztazalt, szellemitett Iormaja, akkor a ritualis eletet vilagi,
tarsadalmi viszonylatokban is meg kell tudnunk ragadni. S valoban, ez utobbihoz hasonloan a tarsadalmi elet is
zart krben mozog. Az egyen a tarsadalombol es a tarsadalomtol kapja azt, ami a legertekesebb benne, ami az
arculatat adja, ami a tbbiek kzt helyet biztosit a szamara: ertelmi es erklcsi kulturajat. Ha az embertl
elvesszk a nyelvet, a tudomanyt, a mveszetet, az erklcsi hiedelmeket, akkor allati sorba zuhan vissza. Az
emberi termeszet jellegzetes attributumai tehat a tarsadalombol szarmaznak. MasIell viszont a tarsadalom
csakis az egyenekben, az egyenek altal el es maradhat eletben. Ha a tarsadalom gondolata kialszik az egyeni
tudatokban, ha a kzssegi hiedelmeket, hagyomanyokat, trekveseket mar nem erzik at, nem osztjak az egyes
emberek, akkor meghal a tarsadalom. Elismetelhetjk tehat, amit Ientebb az istensegrl mondtunk: csak
annyiban valosagos, amennyiben helyet kap az emberi tudatokban, s e helyet mi adjuk meg neki. Most mar
kezdjk sejteni, mi a melyebb oka annak, hogy az istenek eppugy nem tudjak nelklzni hiveiket, mint azok
ket; a tarsadalom ugyanis amit az istenek csak szimbolikusan jelenitenek meg eppugy nem lehet meg az
egyenek nelkl, mint az egyenek a tarsadalom nelkl.
Ezzel eljutottunk ahhoz a sziklaszilard alaphoz, amelyre minden kultusz epl, s amelynek ksznheten e
kultuszok oly tartosnak bizonyultak, amiota csak emberi tarsadalmak leteznek. Ha azt latjuk, hogy a ritusok
mibl allnak s latszolag mire iranyulnak, csodalkozunk rajta, hogyan juthattak az ember eszebe, s Ikent azon:
hogyan tarthatott ki oly hsegesen mellettk. Honnan tamadhatott az az illuzioja, hogy ha a szelbe szor nehany
homokszemet, vagy egy sziklara, oltarkre locsolja a veret, azzal egy allatIaj vagy egy isten Iennmaradasat
biztosithatja? A kerdes megoldasa Iele nyilvan tettnk mar egy lepest, amikor e klsdleges, s latszolag
ertelmetlen cselekedetek mgtt IlIedeztnk egy olyan gondolkodasi mechanizmust, amely ertelmet es erklcsi
hatoert klcsnz nekik. De semmi biztositek nincs arra, hogy maga e mechanizmus is nem pusztan valami
hallucinacios jatek-e. Kimutattuk ugyan, miIele pszichologiai Iolyamat kvetkezteben veli ugy a hiv, hogy a
ritus a szamara szkseges szellemi erket kelti ujra krltte; de abbol, hogy e hiedelem pszichologiailag
megmagyarazhato, meg nem kvetkezik, hogy objektiv erteke is van. Hogy a ritusoknak tulajdonitott
hatekonysagban bizonnyal mast is lathassunk, mint holmi idlt rletet, amivel az emberiseg Iolyamatosan
becsapja nmagat, ahhoz azt is bizonyitani kellene tudni, hogy a kultusz hatasakeppen idrl idre valoban egy
olyan erklcsi lenyt teremtnk ujra, amelytl eppugy Iggnk, mint ahogy az tlnk Igg. Marpedig ez a leny
letezik: ez a tarsadalom.
Akarmilyen csekely jelentsegk legyen ugyanis a vallasi szertartasoknak, mozgasba hozzak a kzsseget; a
csoportok sszegylekeznek. Els hatasuk tehat az, hogy kzel hozzak egymashoz az egyeneket;
megsokszorozzak, meghittebbe teszik a kapcsolatokat. Mar csak ezaltal is megvaltoztatjak a tudattartalmakat. A
hetkznapok soran a hasznos egyeni tevekenysegek Ioglaljak el a legtbb helyet a tudatban. Mindenki teszi a
dolgat; az emberek tbbsege az elet anyagi szksegleteit igyekszik kielegiteni, marpedig a gazdasagi
V
210
1207 Lasd MAUSS: ,Essai sur les variations saisonnires des societes Eskimos', in: Annee Sociologique, IX. 96. skk.
tevekenyseg I inditeka mindig is az egyeni erdek volt. Nyilvan a tarsadalmi erzesek sem hianyoznak teljesen
belle. Kapcsolatban maradunk a hozzank hasonlokkal; a neveles altal belenk rgzlt szokasok, gondolatok,
hajlamok, amelyek normalis esetben a masokkal valo kapcsolatainkat szabalyozzak, tovabbra is ereztetik
hatasukat. De visszaszorulnak, nem tudnak ervenyeslni, elnyomjak ket a mindennapos harc szksegletei altal
Iolyamatosan Iellep ellentetes tendenciak. Ugy-ahogy ellenallnak a bennk rejl energianak ksznheten, de
ezen energiajukat semmi sem ujitja meg. A multjukbol elnek, s idvel megkopnanak, ha semmi sem potolna azt
az ert, amit a Iolytonos konIliktusokban es surlodasokban elvesztenek. Amikor az ausztralok kis csoportokra
szakadva vadasznak, halasznak, szem ell tevesztik a klant vagy a trzset erint dolgokat: csak arra gondolnak,
mikent ejthetnenek el minel tbb vadat. Az nnepnapokon viszont e Ioglalatossagok ktelezen hatterbe
szorulnak; alapveten proIan tevekenysegek leven, ki vannak zarva a szent idszakokbol. Az ember gondolatait
ilyenkor a kzs hiedelmek, a kzs hagyomanyok, a nagy sk emleke, az emberek altal megtestesitett
kollektiv ideal tlti be; egyszoval a tarsadalmi dolgok. Meg a nagy vallasi nnepsegek altal elerni kivant anyagi
erdekek is kzerdekek, vagyis tarsadalmiak. Az egesz tarsadalom erdekelt abban, hogy bseges legyen a
termes, hogy megIelel idben megIelel mennyiseg es essen, hogy az allatok szaporodjanak. Tehat a
tarsadalom lep a tudatok elterebe, a tarsadalom uralja es iranyitja a viselkedest; ami azt jelenti, hogy elbb,
hatekonyabb, s igy valosagosabb lesz, mint proIan idkben. Az emberek tehat nem tevednek, amikor ugy erzik,
hogy ilyenkor ujjaszletik valami rajtuk kivl, hogy valamiIele erk lepnek mkdesbe, valamiIele elet pezsdl
meg. E megujulas korantsem kepzeletbeli, s maguk az egyenek is reszeslnek belle. Mert a mindenkiben ott
lev tarsadalmi darabka szksegkeppen reszt vesz a kollektiv megujulasban. De az egyeni lelek is megersdik
azaltal, hogy ujra megmeritkezik az eletet ado Iorrasban; ezutan ersebbnek erzi, uralja nmagat, mar nem
annyira a Iizikai szksegletek rabja.
Tudjuk, hogy a pozitiv kultusz termeszetszerleg hajlamos periodikus Iormakat lteni; ez az egyik
megklnbztet jegye. Nyilvan vannak olyan ritusok, amelyeket az ember esetleges helyzetek megoldasa
erdekeben vegez. De ezek az epizodikus gyakorlatok mindig is csak jarulekos szerepet jatszottak, st a most
tanulmanyozott vallasokban csaknem kivetelesek. A kultuszt alapveten a meghatarozott idszakokban
szabalyosan ismetld nnepsegek ciklusa alkotja. Most mar ertjk, honnan szarmazik e periodikussagra valo
hajlam; a vallasi elet ritmusa csak a tarsadalmi elet ritmusat Iejezi ki, ennek eredmenyekeppen zajlik. A
tarsadalom csak ugy tudja ujraeleszteni az nmagarol taplalt erzest, ha sszegylekezik. De Iolyton Iolyvast
nem gylesezhet. Az elet kvetelmenyei nem engedik meg szamara, hogy meghatarozatlan ideig a hitkzsseg
allapotaban leleddzen; szetszeled tehat, hogy aztan, ha szkseget erzi, ujbol egybegylekezzen. E szksegszer
valtakozast kveti a szent illetve a proIan idszakok szabalyos valtakozasa. Mivel eredetileg a kultusz celja,
legalabbis latszolag, a termeszeti jelensegek szabalyozasa, a kozmikus elet ritmusa szabta meg a ritualis elet
ritmusat. Ezert kapcsolodtak sokaig a vallasi nnepek az evszakokhoz; mint lattuk, mar az ausztral intichiuma is
ilyen jelleg volt. De az evszakok csak e szervezet kls keretet, es nem az alapelvet szolgaltattak; mert meg a
kizarolag szellemi celokat szolgalo kultuszok is periodikusak maradtak. Tehat e periodikussagnak masok az
okai. Minthogy az evszakok valtozasai mar termeszetknel Iogva is kritikus idszakok, termeszetes alkalmat
szolgaltatnak az sszejvetelekhez, s ezaltal a vallasi szertartasokhoz. De mas esemenyek is betlthetik, s
valoban be is tltttek az esetleges ok szerepet. El kell azonban ismerni, hogy e megoly klsdleges keret is
rendkivli ellenallo kepessegrl tett tanubizonysagot: mert meg az olyan vallasokban is Iellelhetjk a nyomat,
amelyek mar reg elszakadtak a Iizikai alapoktol. Szamos kereszteny nnep tres nelkl kapcsolodik a regi
heberek pasztor- es agrarnnepsegeihez, jollehet nmagukban mar semmi agrar- vagy pasztorjelleget nem
mutatnak.
E ritmus egyebkent tarsadalmankent valtozhat. Ahol a szetszorodas hosszu ideig tart es a hivk igen messze
elnek egymastol, ott a hitkzssegi idszak is nagyon elnyulhat, s ilyenkor valosaggal tobzodik a kollektiv s a
vallasi elet. Heteken, honapokon at nnep nnepet kvet, s a ritualis elet valosagos tombolasba csaphat at. Ez
trtenik az ausztral trzseknel es tbb eszak-, illetve eszaknyugat-amerikai trzsnel.1207 Masutt viszont a
tarsadalmi elet e ket Iazisa kisebb idkzkben kveti egymast, s ilyenkor az ellentetk is kevesbe eles. Minel
Iejlettebbek a tarsadalmak, a jelek szerint annal kevesbe hajlanak a valtakozas tulhangsulyozasara.
V
211
212
1208 Nat. Tr., 176. o.
1209 North. Tr., 179. o. Igaz, Spencer es Gillen nem mondja ki kiIejezetten, hogy intichiumarol van szo. De a szvegsszeIgges nem hagy
ketseget a ritus ertelmet illeten.
1210 A totemlistaban Spencer es Gillen untfalkanak irja (North. Tr., 772. o.).
3. fejezet - A POZITV KULTUSZ
(foIytats)
3.1. II. A mimetikus rtusok s az oksg eIve
De nemcsak az iment targyalt eljarasokat szoktak alkalmazni a totemIaj termekenysegenek a biztositasara.
Vannak mas eljarasok is, amelyek ugyanezt a celt szolgaljak, hol az elzket kiegeszitve, hol azokat
helyettesitve.
3.1.1. I
A klnbz veres vagy egyeb aldozati adomanyok mellett meg az ismertetett szertartasokban is gyakran
vegeznek klnIele egyeb, kiegeszit ritusokat, amelyek az elbbiek hatasat hivatottak megersiteni. Ezekben
olyan mozgasokat vegeznek, olyan hangokat adnak ki, amelyekkel a szaporitando allat viselkedeset, klnbz
megnyilvanulasait utanozzak; e ritusokat ezert mimetikus ritusoknak nevezzk.
Igy peldaul az arandak witchetty-hernyo intichiumajaba nem csak a szent sziklakon vegrehajtott, mar ismertetett
ritusok tartoznak. Ezek vegeztevel az arandak elindulnak vissza a taborba; de amikor mar csak egy merIldnyi
tavolsagra ernek tle, megallnak, s valamennyien ritualis diszt ltenek; csak ezutan mennek tovabb. A Iellttt
diszek mar elre jelzik, hogy Iontos szertartas kvetkezik. S valoban, mialatt a csoport tavol volt, a tabor
rzesevel megbizott egyik regember agakbol egy umbananak nevezett hosszu, keskeny kunyhoIelet epitett,
amely egy babbol elbujo rovart abrazol. Az elz szertartas valamennyi reszvevje odagylik arra helyre, ahol
a kunyhoIele eplt; majd lassan megindulnak Iele, meg-megallnak, vegl odaernek es bemennek az umbanaba.
Ekkor a nem a witchetty-hernyo Iratriajaba tartozo emberek, akik a tavolbol Iigyelik a jelenetet, azonnal hasra
vagodnak; igy kell maradniuk mozdulatlanul, arccal a Ild Iele, amig engedelyt nem kapnak a Ielallasra. Kzben
enekszo harsan az umbanabol, a dal arrol szol, milyen Iazisokon megy keresztl az allat a Iejldese soran, illetve
vegigveszi a szent sziklakhoz kapcsolodo mitoszokat. Amikor abbamarad az enekles, az alatunja negykezlab
elmaszik az umbanabol s lassan halad elre az eltte lev tersegen; valamennyi tarsa is jn utana, s utanozza a
mozdulatait, amelyekkel termeszetesen a babbol elbujo hernyot jeleniti meg. Egyebkent az ezzel egy idben
Ielhangzo, s mintegy a ritus szobeli kommentarjat jelent enek is eppen arrol szol, hogy milyen mozdulatokat
vegez az allat Iejldesenek e szakaszaban.1208
Egy masik intichiuma,1209 amelyet egy masik hernyoIajtaval, az unchalka-hernyoval kapcsolatban
vegeznek,1210 meg tisztabban mimetikus jelleg. A ritus szerepli az unchalka-bokort abrazolo rajzzal diszitik
magukat, amelyen a hernyo elete kezdeti szakaszaban el; majd pajzsaikra tollpihebl koncentrikus krket
raknak; ezek egy masik bokrot abrazolnak, amelyre a mar kiIejlett rovar rakja le a peteit. Ezen elkeszletek
vegeztevel valamennyien Ielkrbe lnek, szemben a szertartasvezetvel. Az hol ketret grnyed, hol leterdel;
kzben kinyujtott karral csapkod, amivel a rovar szarnyait utanozza. Neha a pajzsa Ile hajol, amivel azt
utanozza, hogyan rpkd a pillango a Iak Iltt, amelyekre a peteit rakja. E szertartas utan egy masik kezddik,
mas helyen; csndben atvonulnak. Ezuttal ket pajzsot hasznalnak. Az egyiken cikk-cakk vonalak abrazoljak a
hernyo nyomait; a masikon klnbz meret koncentrikus krk lathatok, amelyek a rovar peteit, illetve a
kedvenc taplalekat jelent Eremophila-bokor termeset abrazoljak. Az els szertartashoz hasonloan itt is
mindenki csndben l, amig a szertartasvezet a Ildn kuszva utanozza a babbol elbujo, majd Ielreplni
probalo allatot.
Spencer es Gillen meg nehany hasonlo, bar kisebb jelentseg mozzanatot jegyzett Il az arandaknal: peldaul az
213
1211 Nat. Tr., 182. o.
1212 Uo. 193. o.
1213 SCHULZE: i. m., 221. o.; v.... o.
1214 STREHLOW, III., 11, 31, 36, 37, 68, 72, 84. o.
1215 Uo. 100. o.
1216 Uo. 81, 100, 112, 115. o.
1217 North. Tr., 310. o.
1218 Uo. 285286. o. A landzsaval valo hadonaszasnak talan a Ielhk kilyukasztasa a celja.
1219 North. Tr., 294296. o. Erdekes, hogy a janyulaknal viszont eppen a szivarvanyt tekintik esIakasztonak (uo. 314. o.).
1220 Ugyanezt az eljarast alkalmazzak az arandaknal (STREHLOW, III, 132. o.). Igaz, azon is el lehet gondolkodni, hogy a ver locsolasa
nem olyan aldozati adomany-e, amellyel az esIakaszto erket probaljak jobb belatasra birni. Gason azonban hatarozottan azt mondja, hogy
ezzel az eljarassal az est utanozzak.
emu intichiumaja soran a szereplk egy adott pillanatban eljatsszak, megjelenitik e madarat;1211 a viz
intichiumaja soran a totemtagok az esmadar (lile) jellegzetes hangjat utanozzak, ami a tudatukban
termeszetesen az ess evszakhoz kapcsolodik.1212 Vegeredmenyben azonban e ket kutato meglehetsen keves
mimetikus ritust jegyzett Il. Csakhogy ennek bizonyosan az az oka, hogy nem lattak eleg intichiumat, vagy az,
hogy a szertartas e reszet Iigyelmen kivl hagytak. Schulze viszont IelIigyelt ra, hogy az arandak ritusai
lenyegeben mimetikusak. ,A szent korroborik irja tbbnyire valamilyen allatot megjelenit szertartasok';
ezeket az allatokat tfurunga allatoknak nevezi,1213 kzleset pedig Strehlow azota vegzett gyjtese is megersiti.
Ez utobbi szerz oly sok peldat sorol Il, hogy nem is tudjuk valamennyit idezni; szinte nincs is olyan szertartas,
amelyben ne jelezne valamilyen utanzo mozzanatot. Aszerint, hogy eppen milyen Iajta totem nneperl van szo,
hol ugy ugralnak, mint a kenguru; hol azt utanozzak, ahogyan eszik; hol a szarnyas hangyak rpkdeset, a
denever rikoltozasat, a vadpulyka hangjat, a sas vijjogasat, a kigyo sziszegeset, a beka brekegeset stb.
utanozzak.1214 Ha a totem nveny, akkor ugy tesznek, mintha letepnek,1215 megennek1216 stb.
A waramangaknal az intichiuma altalaban igen sajatos Iormat lt, amit a kvetkez Iejezetben ismertetnk, s
ami klnbzik az eddig targyaltaktol. Van viszont e nepnel egy tipikus, s egyben tisztan mimetikus intichiuma:
a Ieher kakadu intichiumaja. A Spencer es Gillen altal ismertetett szertartas este tiz orakor kezddtt. A
klanInk egesz ejszaka ketsegbeejten egyhanguan utanozta a madar rikoltozasat. Csak akkor hagyta abba,
amikor mar vegkepp nem birta tovabb, ekkor a Iia helyettesitette; de ahogy kipihente magat, mar kezdte is ujra.
E kimerit tevekenyseg megszakitas nelkl egesz reggelig Iolytatodott.1217
De nemcsak ellenyeket igyekeznek utanozni. Az es intichiumaja is igen sok trzsnel lenyegeben utanzo
ritusokbol all. Az egyik legegyszerbbet az arabanaknal Iigyeltek meg. A klanInk lel a Ildre, egesz testet
tollpihek diszitik, kezeben landzsa. ssze-vissza rangatozik, hogy elszalljanak rola a tollpihek, amelyek a
levegben szetterlve a Ielhket abrazoljak. Ezzel az Alcheringa idk Ielh-embereit utanozza, akik a
hagyomany szerint gyakran Ilszalltak az egbe, ott Ielhket hoztak letre, amelyekbl aztan es hullott.
Egyszoval a ritus az esIelhk kepzdeset es magasba emelkedeset jeleniti meg.1218
A kajtityaknal mar sokkal bonyolultabb a szertartas. Az egyik alkalmazott modszerrl mar beszeltnk: a
szertartasvezet vizet locsol a szent kvekre es nmagara. De ezt az aldozati adomanyIelet mas ritusok is
megersitik. A szivarvany szoros kapcsolatban all az esvel: azt mondjak rola, hogy az es Iia, s azert siet Il az
egre, hogy megszntesse az est. Tehat csak ugy tud esni az es, ha nem jelenik meg a szivarvany, s ezt a
kvetkez eljarassal gondoljak elerni: egy pajzsra Ilrajzoljak a szivarvanyt. A pajzsot aztan ugy csempeszik be
a taborba, hogy senki mas ne lassa meg. Meg vannak gyzdve rola, hogy ha lathatatlanna teszik a szivarvany
kepet, akkor magat a szivarvanyt is megakadalyozzak abban, hogy megjelenjen. Kzben a klanInk egy vizzel
teli pitchibl Ieher pelyheket szor szet, amelyek a Ielhket abrazoljak. A szertartast a lile hangjanak utanzasa
teszi teljesse. Hogy milyen komoly szertartasrol van szo, bizonyitja, hogy a resztvevknek szereplknek es
nezknek egyarant tilos barmiIele kapcsolatot tartaniuk a Ielesegkkel; meg csak nem is szolhatnak
hozzajuk.1219
A dijariknal masok a megjelenitesi eljarasok. Az est nem a viz jelkepezi, hanem a ver, amit a szereplk a
nezkre csorgatnak az ereikbl.1220 Kzben marokszam szorjak szet a Ielhket jelkepez Ieher piheket.
Elzleg epitettek egy kunyhot, amiben ket nagy kvet helyeztek el. Ezek az es elhirnkeinek tekintett
Ielhket kepviselik. Egy id utan egy kicsit messzebbre viszik, s ott a legmagasabb Iara, azon is a lehet
legmagasabbra helyezik ket; ily modon probaljak rabirni a Ielhket, hogy Ilszalljanak az egbe. Majd gipszport
I
214
1221 GASON: The Dieverie Tribe, in: CURR, II, 6668. o. Howitt (Nat. Tr., 798900. o.) masIajta esIakaszto ritust emlit a dijariknal.
1222 ,Ethnographical Notes on the Western-Australian Aborigines', Internationales Archiv f. Ethnographie, XVI, 67. o. V. WITHNAL:
,Marriage Rites and Relationship', Science of Man, 1903, 42. o.
1223 Feltetelezzk, hogy az altotemnek is lehet tarlow-ja, mivel Clement szerint bizonyos klanoknak tbb totemk is van.
1224 Clement tribal-familvt mond.
1225 Alabb megmagyarazzuk (. o.), hogy miert nem megIelel.
1226 Ezen osztalyozassal kapcsolatban lasd Frazer: Lectures on the Earlv Historv of Kingship, 37. skk.; HUBERT MAUSS: Theorie
generale de la magie, 61. skk.
szornak egy vizesgdrbe, amire az esszellem azonnal megjelenteti a Ielhket. Vegl mindenki, Iiatal, reg
egyarant a kunyho kre gylekezik, majd leszegett Iejjel megrohamozzak. Vadul keresztlcsrtetnek rajta, es az
egeszet addig csinaljak, amig az epitmenybl csak a tamaszgerendak maradnak meg. Ekkor a gerendaknak is
nekiesnek, s addig rangatjak ket, amig az egesz vegkepp ssze nem omlik. A kunyho kilyukasztasanak
mveletevel a Ielhk megnyilasat, az epitmeny sszedntesevel pedig az es megindulasat jelenitik meg.1221
Azoknal az eszaknyugati trzseknel, amelyeket Clement1222 tanulmanyozott, s amelyek a Fortescue es a Fitzroy
Iolyok kzti terleten elnek, pontosan ugyanolyan celu szertartasok ismertek, mint amilyen az arandak
intichiumaja, s a jelek szerint ezek tbbnyire elssorban mimetikus ritusok.
E nepeknel tarlow-nak hivnak bizonyos khalmokat. Ezek termeszetesen szentek, mivel, mint majd latni Iogjuk,
Iontos szerepet jatszanak a ritusokban. Minden allatot, minden nvenyt, vagyis vegl is minden totemet es
altotemet1223 egy-egy tarlow kepvisel, amelynek rzese egy-egy meghatarozott klan1224 Ieladata. Knnyen
lathato a tarlow-k es az arandak szent kvei kzti analogia. Ha peldaul megritkulnak a kenguruk, a kenguruk
tarlow-janak Ielgyeletet ellato klan Inke nehany ember kisereteben odamegy a tarlow-hoz. Ott aztan
klnbz ritusokat vegeznek, amibl a legIontosabb az, hogy kenguruk modjara ugralnak krltte, kenguruk
modjara isznak, egyszoval az allatok legjellegzetesebb mozdulatait utanozzak. E ritusokban a kenguruvadaszat
soran hasznalt Iegyverek is Iontos szerepet jatszanak: hadonasznak velk, dobaljak velk a kveket stb. Ha az
emuk Iogyatkoznak meg, akkor az emu tarlow-jahoz mennek; ugy jarnak es ugy Iutkosnak, mint az emu. A
bennszlttek az eIIajta utanzasokban a leirasok szerint Iigyelemremeltoan gyesek.
Megint mas a nvenyek, a Imagok stb. tarlow-ja. A bennszlttek ez esetben a magok rostalasat vagy rleset
utanozzak. S mivel a kznapi eletben e mveletet rendszerint az asszonyok vegzik, a ritust is k hajtjak vegre,
sok-sok tanccal es enekkel.
3.1.2. II
Ezek a ritusok mind egy tipusba tartoznak. Alapelveik ugyanazok, mint amiken az ugynevezett szimpatikus
magia is alapul, bar e kiIejezes nem megIelel.1225
Altalaban ezek az elvek ket I elvre vezethetk vissza.1226
Az elst a kvetkezkeppen Iogalmazhatjuk meg: ami egv targvat erint, a: egvarant erinti minda:t, amihe: a
targv k:el van, illetve amivel a: barmifele modon ss:etarto:ik. Ami tehat a reszt erinti, az az egeszet is erinti;
barmiIele hatas er is egy egyent, az atterjed a szomszedaira, a rokonaira: mindenkire, aki valamiIele cimen
hozzatartozik. Ezek az esetek mind a mar korabban vizsgalt Iertzesi trveny egyszer alkalmazasai. Valamely
egyed barmely jo vagy rossz minsege Iertzes utjan atterjed mindenki masra, aki ezen egyeddel valamiIele
kapcsolatban all.
A masodik elvet rendesen a kvetkezkepp Ioglaljak ssze: hasonlo hasonlot ho: letre. Egy leny vagy egy
allapot megjelenitese nyoman letrejn az illet leny vagy az illet allapot. E szabaly alapjan mkdnek az iment
ismertetett ritusok, s ezeknel erhetk leginkabb tetten e szabaly sajatossagai. Sokkal kevesbe jellemz a rontas
klasszikus peldaja, amit ezen eljaras tipikus alkalmazasakent szoktak emlegetni. A rontasnal ugyanis nagyreszt
egyszer atvitel trtenik. A kep gondolata a hivk tudataban sszekapcsolodik a modell gondolataval, ezert a
szobrocskaval vegzett dolgok Iertzes utjan atterjednek a szobrocska altal abrazolt szemelyre. A kep az
eredetihez kepest azt a szerepet jatssza, amit a resz az egeszhez kepest: az atvitel eszkze. Ugyhogy ugyanezt az
eredmenyt velik elerni az illet nehany hajszalanak az elegetesevel: a ket mvelet kzt mindssze annyi a
klnbseg, hogy az els esetben az atvitel a hasonlosag, a masikban az erintkezes utjan trtenik. Mas a helyzet a
II
215
1227 Itt most nem szolunk az ugynevezett ellentet szabalyarol; mert mint Hubert es Mauss kimutatta, az ellentet csakis a hasonlo
kzvetitesevel tudja letrehozni nnn ellentetet (Theorie generale de la magie, 70. o.).
1228 Lectures on the Earlv Historv of Kingship, 39. o.
1229 Annyiban valoban alkalmazhato, hogy a szobrocskat es a megrontott embert tenyleg azonositjak egymassal. Csakhogy ez az azonositas
a hasonlosagon alapulo elkepzelesek egyszer sszetarsitasanak a termeke. A jelenseg valodi meghatarozo oka, mint ahogy azt kimutattuk, a
vallasi erkre jellemz erintkezes.
bennnket erdekl ritusok eseteben. Ezek nemcsak egy adott tulajdonsag valamely targyrol egy masik targyra
valo atvitelet, hanem valami teljesen uj dolog letrehozasat Ieltetelezik. Az allat puszta megjelenitese szli,
teremti meg az allatot; a szel zugasanak, az es kopogasanak utanzasaval kenyszeritik arra a Ielhket, hogy
sszealljanak, es az es esni kezdjen stb. A hasonlosag nyilvan itt is nagy szerepet jatszik, de egeszen mas
modon hat. A rontasnal csak az elvegzett mvelet iranyat szabja meg; egy bizonyos cel Iele tereli a hatast, ami
nem belle szarmazik. A szoban Iorgo ritusokban viszont a hasonlosag nmagaban hat, es kzvetlen hatast
gyakorol. Ugyhogy a szokasos deIiniciokkal szemben nem az klnbzteti meg igazan az ugynevezett
szimpatikus magiat illetve a mimetikus ritusokat egymastol, hogy az egyik esetben az erintkezes hat, a masikban
pedig a hasonlosag, hanem hogy az els esetben Iertzes utjan trten atvitel, a masodikban viszont valami uj
dolog letrehozasa: teremtes trtenik.1227
Ha megmagyarazzuk a mimetikus ritusokat, azzal a masodik elvre is magyarazatot adunk, es viszont.
Itt most nem Iogjuk hosszasan targyalni azt a magyarazatot, amit errl az antropologiai iskola adott. Mikent a
szentseg Iertz jellegenek a magyarazatanal, itt is a gondolattarsitas sajatossagaira hivatkoznak. ,A
homeopatikus magia irja Frazer, mivel ezt a kiIejezest reszesiti elnyben a mimetikus magiaval szemben
ugyanugy a hasonlosag altal trten gondolattarsitason alapul, mint ahogy a Iertz magia (contagious magic)
az erintkezes altal trten gondolattarsitason. A homeopatikus magia abba a tevedesbe esik, hogy azonosnak
veszi a hasonlo dolgokat.'1228 Ezzel azonban Frazer Ielreerti az e celbol vegzett mveletek sajatos jelleget. Az
egyik oldalrol nezve megIogalmazasa nemi megszoritassal alkalmazhato lenne a rontasra;1229 ott valoban
ket klnbz dolgot azonositanak egymassal reszleges hasonlosaguk alapjan: a kepet, illetve azt, akit ez a kep
ugy-ahogy megjelenit. Csakhogy az altalunk vizsgalt mimetikus ritusokban csak a kep adott, a modell nem,
hiszen a totemIaj meg csak remeny, meghozza bizonytalan remeny. Itt tehat szo sincs teves vagy nem teves
azonositasrol: kimondott teremtes Iolyik, s nemigen latjuk, mikent vezethetne ez esetben barmiIele
gondolattarsitas ahhoz a hithez, hogy a teremtes vegbemegy. Egy allat mozdulatainak a megjelenitese mikent
adhatja azt a bizonyossagot, hogy az illet allat aztan majd nagy szamban Iog ujraszletni?
EIIajta klns, egyedi eljarasok nem magyarazhatok az emberi termeszet altalanos sajatossagaival. Ne
altalanos, elvont Iormajaban ersitsk tehat meg az elvet, amin alapulnak, hanem helyezzk vissza azt a mar
vizsgalt szellemi krnyezetbe, amelynek reszet alkotja, kapcsoljuk hozza azon gondolatok es erzesek
egyttesehez, amelyekbl az ezen az elven alapulo ritusok taplalkoznak, s akkor knnyebben megtalalhatjuk,
milyen okok eredmenyekeppen Iormalodott meg ekkeppen.
Az ezen ritusok alkalmabol sszegyl emberek tenylegesen ugy velik, hogy maguk is azok az allatok vagy
nvenyek, amelynek a nevet viselik. Nvenyi vagy allati termeszetet ereznek magukban, s szamukra ez az, ami
a lenyegk, ami a legertekesebb bennk. Amikor tehat sszegylnek, legelszr is megersitik egymasban ezt a
jelleget, hiszen ezzel hatarozzak meg magukat es egymast. A totem jelkepezi az sszetartozasukat: ezert, mint
lattuk, a testkre Iestik a kepet; de ugyanilyen termeszetes, hogy mozdulataikkal, az altaluk kiadott hangokkal,
viselkedeskkel is igyekeznek hasonlitani ra. Ugyhogy mivel k emuk vagy kenguruk, az ilyen nev allatok
modjara Iognak viselkedni. Ezaltal klcsnsen kinyilvanitjak egymasnak, hogy egyazon szellemi kzsseg
tagjai, ekkeppen tudatositva, hogy rokonsag Izi ket egymashoz. A ritus nem csupan kiIejezi ezt a rokonsagot;
ez teremti meg, ez teremti ujja. Hiszen csak akkor van rokonsag, ha hisznek benne; ugyhogy e kollektiv
kinyilvanitasoknak az a celjuk, hogy Ienntartsak a rokonsag alapjat jelent hiedelmeket. Igy hat e latszolag
bizarr es komikus ugrandozasnak, kiabalasnak, mindenIajta mozgasnak valojaban mely emberi jelentese van. Az
ausztral ember eppugy igyekszik hasonlitani a totemallatara, mint ahogy a Iejlettebb vallasokban a hiv
igyekszik hasonlitani az istenere. Az utanzas mindkett szamara olyan eszkz, amely altal kzssegre lep a
szent lennyel, vagyis a szent leny altal szimbolizalt kollektiv ideallal. Ez a oo????? ?? ??? els Iormaja.
De mivel ez az els ok ahhoz kapcsolodik, ami a legsajatosabb a totemisztikus hiedelmekben, ha egyedl allna,
II
216
1230 A klsdleges megjelenites kivalto okairol lasd Ientebb, .. skk.
akkor az az elv, miszerint a hasonlo hasonlot szl, nem maradhatott volna Ienn a totemizmusban. Pedig talan
nincs is olyan vallas, amelyben ne talalnank ezen alapulo ritusokat. Kell tehat meg egy oknak lennie, ami az
elshz hozzaadodott.
S valoban, az erre az elvre epl szertartasok nemcsak az altalunk jelzett altalanos, jollehet lenyeges celt
kvetik; van ezenkivl egy kzelebbi, tudatosabb celjuk is: a totemIaj szaporitasa. A szaporitas gondolata tehat
makacsul ott Ieszkel a hivk lelkeben: minden idegszalukkal erre Iigyelnek, minden erejkkel ezt probaljak
elmozditani. Marpedig ha valamely gond ily makacsul tartja Iogva egy csoport Iigyelmet, az elbb-utobb
ohatatlanul anyagi Iormaban is kivetl. Mivel mindenki arra az allatra vagy nvenyre gondol, amelytl a klan
sorsa Igg, a kzs gondolat klsleg, gesztusokban is meg kell nyilvanuljon, s e szerepre azok a
legalkalmasabbak, akik az illet allat vagy nveny legjellegzetesebb tulajdonsagait kepviselik; semmi mas
mozgas nem all ily kzel a lelkeket betlt gondolathoz, hiszen k annak legkzvetlenebb, csaknem
automatikus megnyilvanulasai. Igyekeznek tehat utanozni az allatot: hozza hasonloan rikoltoznak, hozza
hasonloan ugralnak; eljatsszak a nveny Ielhasznalasanak mindennapi jeleneteit. Az eIIajta megjelenites
megannyi eszkz a kzsen ahitott cel lathatova tetelere, az elerend dolog kimondasara, kzelebb hozasara,
megidezesere.1230 S e szkseglet nem korhoz kttt, nem egy-egy vallas hiedelmeibl Iakad; alapveten
emberi. Ez a magyarazata annak, hogy amikor a hivk kzsen knyrgnek istenkhz valamely ahitott
esemeny erdekeben, meg a most vizsgalttol megannyira klnbz vallasokban is mintegy kenyszert ereznek ra,
hogy megjelenitsek a dolgot. Nyilvan szoban is kiIejezhetik, de a gesztus sem kevesbe termeszetes: az is eppoly
spontan modon Iakad a testbl, s tbbnyire meg is elzi a szot, de legalabbis egytt jar vele.
Azt tehat mar ertjk, mikent kaptak helyet e gesztusok a szertartasban, az azonban meg mindig magyarazatra
szorul, miert tulajdonitanak hatekonysagot nekik. Ha az ausztral bennszltt az uj evszak bekszntevel ujra es
ujra elismetli ket, az azt jelenti, hogy ezt szksegesnek veli a ritus sikere erdekeben. Vajon honnan tamadt az a
gondolata, hogy puszta utanzassal szaporodasra tudja birni az allatot?
Egy ily nyilvanvalo tevedes nehezen erthet, amig a ritusban csak azt az anyagi celt latjuk, ami Iele latszolag
tr. De tudjuk, hogy a ritus a totemallatra gyakorolt allitolagos hatasan kivl a benne reszt vev hivek lelkere is
mely hatast tesz. A hivket ugyanis valami kellemes erzes Iogja el; nem tudjak ugyan, honnan szarmazik ez az
erzes, ettl azonban az meg nem kevesbe valosagos. Erzekelik, hogy a szertartas jotekony hatassal van rajuk; s
valoban, erklcsileg megersdnek benne. Miert ne ereznek akkor ugy ebben az euIorikus allapotban, hogy
sikerlt a ritus, elerte a celjat, az valosult meg, amit kitztek maguknak? S mivel tudatosan egyetlen celt
kvettek, a totemIaj szaporitasat, olyba tnik szamukra, mintha ez az alkalmazott modszereknek lenne
ksznhet; a modszerek hatekonysaga ilyetenkeppen bizonyitast nyer. Igy trtent, hogy az emberek teremt
ert tulajdonitottak nmagukban amugy hiabavalo gesztusoknak. A ritus moralis sikere, ami valosagos, elhitette
velk, hogy Iizikailag is sikerrel jart ami mar kepzeletbeli; az egesz sikere Ieledtette az egyes alkotoreszek
kepzelt voltat. A szertartassorok igazi haszna az, hogy mintegy kiserletileg igazolja a reszeit alkoto elemi
mveleteket, jollehet ezek valojaban egyaltalan nem szksegesek a sikerhez. Egyebkent mi sem bizonyitja
jobban, hogy nem nmagukban hatnak, mint az, hogy masIele, mas termeszet mveletekkel is helyettesithetk,
anelkl hogy az a vegeredmenyen valtoztatna. Vannak olyan intichiumak, amelyekben csak aldozati adomanyok
trtennek, mimetikus ritusok nelkl; es viszont, vannak tisztan mimetikus ritusok, amelyekben nem trtenik
semmiIele adomany. Mindazonaltal ezeket is, azokat is egyarant hatekonynak tartjak. E klnbz
tevekenysegeknek tehat nem a bennk rejl ertek miatt tulajdonitanak jelentseget, hanem mert a ritus
egeszenek reszet kepezik, a ritus globalis hasznat pedig jol erzekelik.
Ezt a szellemi allapotot mar csak azert is knnyen megerthetjk, mert a krnyezetnkben is megIigyelhetjk.
Leginkabb a legcivilizaltabb nepeknel, a legmveltebb milikben talalkozhatunk olyan hivkkel, akik jollehet
ketelkednek az nmagukban vett egyes ritusok konkret eredmenyessegeben, megis elvegzik a kultikus
gyakorlatokat. Nem biztosak benne, hogy az elirt viselkedesIormak minden egyes mozzanata racionalisan
igazolhato; megis ugy erzik, hogy ha nem tartanak be az elirasokat, erklcsi kaoszba kerlnenek, s ez ell
meghatralnak. A hit melyebb okai eppen azaltal valnak nyilvanvalova, hogy a hit ezeknel az embereknel elveszti
intellektualis gykereit. A kezenIekv leegyszersit racionalista ellenervek, amelyekkel olykor a ritualis
II
217
1231 L. Levy-Bruhl: Les fonctions mentales dans les societes inferieures, 6168. o.
1232 Golden Bough2, 6975. o.
1233 Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy volt olyan id, amikor a vallas magia nelkl letezett. Valoszinleg ahogy Iokozatosan kialakult a
vallas, egyes elveit nem vallasi viszonylatokra is kiterjesztettek, s igy egeszlt ki valamennyire a Iejlett magiaval. De abbol, hogy e ket
gondolatrendszer nem ktdik jol elklnithet trtenelmi idszakokhoz, korantsem kvetkezik, hogy nincs kztk meghatarozott
szarmazasi viszony. Csak ennyit ohajtottunk leszgezni.
elirasokat szoktak illetni, altalaban hidegen hagyjak ezert a hivt: a vallasgyakorlatok valodi igazolasat ugyanis
nem a latszolag kvetett celok adjak meg, hanem az a lathatatlan hatas, amit a tudatra gyakorolnak, az a mod,
ahogy szellemisegnket megerintik. Ugyhogy amikor a predikaloszekrl a pap meg akarja gyzni hallgatosagat,
altalaban nem kzvetlenl, modszeres ervekkel igyekszik bizonyitani egy-egy allitas igazsagat vagy valamely
vallasi eliras hasznossagat, hanem inkabb annak az erklcsi tamasznak az erzetet igyekszik Ielebreszteni vagy
Ienntartani a hivk lelkeben, amit a kultusz rendszeres vegzese nyujt a szamukra. Ezzel a hitre valo
hajlandosagot teremti meg, ami a bizonyitekok eltt jar; ami arra sarkallja az eszt, hogy Iellemelkedjen a
logikai okok elegtelensegen es ami arra sztnzi, hogy mintegy magamagatol menjen az elIogadtatni kivant
allitasok elebe. E kedvez elitelet, ez a hinni akaras a hit lenyege; a hit teremti meg a ritusok tekintelyet, legyen
a hiv kereszteny vagy ausztral bennszltt. Az elbbi mindssze annyiban mulja Iell ez utobbit, hogy jobban
tudatosul benne a pszichikai Iolyamat, amelybl a hite szarmazik; tudja, hogy ,a hit altal dvzl'.
Ezert, emiatt az eredete miatt, ,nem kezdheti ki a hitet a tapasztalas'.1231 Az intichiuma meg-megismetld
kudarcai azert nem renditik meg az ausztral embernek a ritusba vetett bizodalmat, mert lelke minden erejevel
ragaszkodik e gyakorlatokhoz, amelyek altal maga is idrl idre megujul; ha megtagadna az alapelvet,
Ienekestl Iorgatna Iel az eletet ezert egesz lenyevel ellenall neki. De barmilyen ers is ez az ellenallas, ettl a
vallasi mentalitas meg nemigen klnbzik az emberi mentalitas egyeb Iormaitol, meg azoktol sem, amelyekkel
pedig altalaban szembeallitjak. E tekintetben a tudos gondolkodasmodja is csak Iokozatokban klnbzik a
vallasi gondolkodasmodtol. Ha egy tudomanyos trveny tekintelyt elvez eltte, mert sokszor es sokIelekeppen
beigazolodott mar, akkor barmiIele modszertannal ellentetes lenne, ha knnyeden lemondana rola, csak mert
egy ujonnan IelIedezett teny ellentmondani latszik neki. Elbb meg megbizonyosodik rola, vajon csakis egyIele
modon ertelmezhet-e az a teny, s nem tudja-e anelkl is megmagyarazni, hogy azzal Ielrugna a latszolag
megdlt trvenyt. Nos, az ausztral ember sem jar el maskeppen, amikor az intichiuma kudarcat valami
rontasnak, a vartnal korabban bekvetkez b termest pedig valami tulvilagi intichiuma eredmenyenek
tulajdonitja. Minden alapja megvan ra, hogy ne ketelkedjen egy-egy ellentmondasos teny miatt, hiszen a ritus
erteket szamos egybevago teny igazolja vagy latszik igazolni. Elszr is, a szertartas erklcsi hatekonysaga
valosagos, ezt valamennyi resztvev kzvetlenl aterzi; ez olyan, allando tapasztalat, amelynek horderejet
semmiIele ellentetes tapasztalat nem gyengitheti. Masodszor, ami a Iizikai hatekonysagot illeti, az sem igaz,
hogy ne talalna legalabbis latszolag megersitest az objektiv megIigyeles altal szolgaltatott adatokban. Mi
sem termeszetesebb ugyanis, mint hogy a totemIaj rendszeresen szaporodik; az esetek tulnyomo tbbsegeben
minden arra vall, hogy a ritualis gesztusok valoban meghoztak a vart eredmenyt. A kudarc kivetel. S minthogy a
ritusok, klnsen az evszakhoz ktd ritusok, semmi mast nem kivannak a termeszettl, mint hogy a szokasos
mederben haladjon, nem meglep, hogy tbbnyire engedelmeskedik is nekik. Ha tehat a hiv olykor Iittyet hany
a tapasztalat leckejenek, annak az az oka, hogy mas tapasztalatokra hagyatkozik, amelyek meggyzbbek a
szamara. A tudos sem jar el maskeppen; csak modszeresebb.
A magia tehat nem elsdleges teny, amelynek a vallas csak szarmazeka, mikent azt Frazer allitja.1232 A
varazslomesterseg alapjait kepez elvek eppenseggel a vallasi gondolatok hatasara keletkeztek, s csak kesbb,
masodlagosan terjesztettek ki ket tisztan vilagi viszonyokra. Mivel a vilagmindensegben meglev valamennyi
ert a szent erk mintajara kepzeltek el, ezek ragalyossagat az elbbiekre is kiterjesztettek, s ugy veltek, hogy
meghatarozott krlmenyek kzt a testek minden sajatossaga tovabbadodhat Iertzes utjan. Ugyanez trtent a
,hasonlo hasonlot' szl elvvel: miutan meghatarozott vallasi szksegletek kielegitesere letrejtt, csakhamar
elszakadt ritualis eredetetl, s amolyan spontan altalanositasIele eredmenyekeppen termeszettrvennye
alakult.1233 De a magia ezen alapaxiomait csak akkor erthetjk meg igazan, ha visszahelyezzk ket abba a
vallasi kzegbe, amelyben megszlettek, mert csakis ezek segitsegevel tudunk magyarazatot adni rajuk. Ha
elklnlt egyenek, maganyos varazslok mvet latjuk bennk, nemigen ertjk, hogyan juthatott ilyesmi
egyaltalan az ember eszebe, hiszen a tapasztalat semmikeppen sem sugallhatta vagy igazolhatta e gondolatot; es
Ikepp az az erthetetlen, hogy eIIajta hamis mesterkedesek mikepp ejthettek oly sokaig rabul az emberek
II
218
1234 Noha itt valoban a ,szimpatian', azaz vonzason, vonzalmon alapulo hatasrol, kvetkezeskeppen ,szimpatikus ritusokrol' van szo, a
Irazeri szohasznalatot az Aranvag (Budapest, Gondolat, 1965) Iorditoi, Bodrogi Tibor es Bonis Gyrgy a Ielreertesek elkerlese vegett az
angol ,sympathetic' megtartasaval ,szimpatetikus' magianak Iorditottak. Noha ez a kiIejezes azota a szaktudomanyban reszben gykeret
vert, itt mi most megis a helyes magyar szo hasznalata mellett dntttnk. (A s:aklektor.)
1235 I. m. 108. skk.
1236 Lasd Ientebb, . o.
bizalmat. De mindjart megsznik a problema, ha a magia csak az altalaban vett vallasos hit kln esete, ha
legalabbis kzvetve maga is a kollektiv hevlet termeke. Ez persze azt is jelenti, hogy a targyalt mveletek
egytteset jell ,szimpatikus1234 magia' kiIejezes nem a legpontosabb. Vannak ugyan szimpatian alapulo
ritusok, de ezek nem kizarolag a magia krebe tartoznak; nemcsak hogy a vallasban is megtalalhatok, de maga a
magia is eppenseggel a vallasbol kapta ket. Csak zavart okoz tehat, ha e megnevezessel azt sugalljuk, mintha
speciIikusan magikus dolgok lennenek.
Elemzesnk e ponton megersiti Hubert es Mauss eredmenyeit, amelyekre a magia tanulmanyozasa kzben
jutottak.1235 Bebizonyitottak, hogy a magia korantsem holmi cskevenyes tudomanyon alapulo kontar
mesterkedes. Kimutattak, hogy a varazslo altal alkalmazott, latszolag tisztan vilagi mechanizmusok hattereben
vallasi elkepzelesek huzodnak meg; olyan erk egyttese, amelyeket a magia a vallasbol vett at. Most mar
ertjk, miert hatjak at a magiat vallasi elemek: mert a vallasbol szletett.
3.1.3. III
De az iment magyarazott elvnek nemcsak ritualis Iunkcioja van; kzvetlenl az ismeretelmelet szempontjabol is
erdekes. Ez ugyanis az oksagi trveny els megIogalmazasa, st minden valoszinseg szerint a valaha is letez
egyik legsibb trvenyIelallitas. A hasonlo hasonlot szl ugyanis oksagi viszonyrendszert Ioglal magaba; ez az
elkepzeles az egesz primitiv gondolkodast athatja, mivel egyszerre szolgal a kultikus tevekenysegek es a
magikus technikak alapjaul. A mimetikus ritusok alapjat kepez szabalyok eredete tehat Ienyt vethet az oksagi
elv eredetere is; az egyik genezise segithet a masik genezisenek a megerteseben. Marpedig, mint lathattuk, az
els tarsadalmi okokbol szletett: kollektiv erzeseket Iejez ki, a tarsadalom csoportjai kollektiv celok erdekeben
dolgoztak ki. Feltetelezheten ugyanez lesz ervenyes a masodikra is.
Az oksagi elv elemzese soran hamar meggyzdhetnk rola, hogy klnIele alkotoelemei valoban tarsadalmi
eredetek.
Az oksagi viszony Iogalma mindenekeltt a hatekonysag, a teremtkepesseg, az aktiv er gondolatat Ioglalja
magaba. Okon altalaban azt ertjk, ami meghatarozott valtozast tud elidezni. Az ok az az er, amely meg nem
nyilvanitotta ki a benne lev kepesseget; a hatas ugyanennek a kepessegnek a megvalosult Iormaja. Az
emberiseg mindig is dinamikus Iormaban kepzelte el az oksagot. Igaz, nemely IilozoIusok tagadjak, hogy e
koncepcionak barmiIele objektiv erteke lenne; a kepzelet olyan nkenyes konstrukciojat latjak benne, ami
semminek sem Ielel meg a dolgokban. Most azonban szamunkra nem az a kerdes, hogy van-e vagy nincs alapja
a valosagban: megelegsznk annyival, hogy letezik, hogy a kzgondolkodas egyik elemet alkotja es alkotta is
mindig; ezt meg biraloi is elismerik. Kzvetlen celunk nem annak a megallapitasa, hogy logikailag mennyit er,
hanem hogy mikent magyarazhato.
Marpedig tarsadalmi okokkal magyarazhato. A tenyek elemzesebl lathattuk, hogy az er gondolatanak
prototipusa a mana, a wakan, az orenda vagy a totemisztikus principium, azaz a dolgokba vetitett, targyiasult
kollektiv er klnbz elnevezesekkel illetett Iormaja.1236 Az els hatoer, amit az emberek mint olyant
kepzeltek el maguknak, a jelek szerint az a hatalom es beIolyas volt, amit a tarsadalom gyakorol a tagjaira. Ezt a
tapasztalati eredmenyt a gondolkodas is megersiti; megallapithato ugyanis, hogy mas Iorrasbol nem
szarmazhat.
Elszr is nyilvanvalo s ezt mindenki el is ismeri hogy nem kaphatjuk kls tapasztalasbol. Erzekeink csak
az egy idben, illetve az egymas utan kvetkez jelensegekrl adnak szamot neknk, de nem szolgaltathatjak
annak a jellegzetes kenyszerit, meghatarozo ernek a gondolatat, amit hatalomnak vagy ernek neveznk.
Csupan megvalosult, elert allapotokra terjednek ki, amelyek egymas szamara klsdlegesek; az ezen allapotok
kzti bels kapcsolatot nem eszlelik. Eszleleteink semmikeppen sem tudjak sugallni szamunkra a hatas vagy
III
219
hatekonysag gondolatat. Az empirista IilozoIusok eppen ezert tekintettek az eIIajta elkepzeleseket mitologiai
aberracioknak. De meg ha Ieltetelezzk is, hogy itt megannyi hallucinaciorol van szo, akkor is meg kell tudnunk
mondani, honnan szarmaznak e hallucinaciok.
Ha a kls tapasztalasnak semmi kze az eIIajta gondolatok genezisehez, es ugyanakkor az Esem elIogadhato,
hogy keszen kapjuk ket, azt kell Ielteteleznnk, hogy bels tapasztalasbol szarmaznak. Az er Iogalma ugyanis
olyan spiritualis elemeket tartalmaz, amelyeket csakis pszichikai eletnkbl vehettnk at.
Sokan ugy gondoltak, hogy e konstrukciohoz az az aktus szolgalhatott modelll, amellyel meghozunk egy
dntest, visszatartjuk a hajlamainkat, parancsolunk a szerveinknek. Az akaratnyilvanitasban, mondtak,
kzvetlenl ragadhatunk meg egy cselekv ert. Ha tehat az ember eljutott e gondolatig, akkor mar csak ki
kellett terjesztenie a dolgokra, s maris letrejtt az er Iogalma.
Amig az animista elmelet bizonyitott igazsagnak szamitott, e magyarazat latszolag trtenelmileg is igazolt volt.
Ha az els erk, amelyekkel az emberi gondolkodas benepesitette a vilagot, valoban szellemek, vagyis
szemelyiseggel es tudattal rendelkez, az emberhez tbbe-kevesbe hasonlo lenyek voltak, akkor valoban hihet
volt, hogy egyeni tapasztalasunk egymagaban is szolgaltathatta az er Iogalmanak alkotoelemeit. Csakhogy
tudjuk, hogy az emberek elszr eppenseggel nevtelen, homalyos, elmosodo hatalmakat gondoltak el, amelyek
szemelytelensegkkel a kozmikus erkre hasonlitanak, s ezert a lehet legelesebben klnbznek az emberi
akarat altal kepviselt, kimondottan szemelyes ertl. Lehetetlen tehat, hogy az ember kepere gondoltak volna el
ket.
E szemelytelen erknek egyebkent van egy olyan lenyegi tulajdonsaguk, amely e hipotezis alapjan nem
magyarazhato: a termeszet erit mindig is ugy kepzeltek el, mint amik kepesek arra, hogy egyik dologbol a
masikba atmenjenek, sszekeveredjenek, sszeadodjanak, egymasba alakuljanak. Eppen e sajatossaguk adja
meg magyarazo erejket; mert ennek reven kapcsolodhatnak tres nelkl az okaikhoz. Az ,en' viszont eppen
ellentetes jelleg: atadhatatlan. Nem tud elszakadni targyi alapjatol, nem tud egyikrl a masikra atterjedni; csak
utanzassal vihet tovabb. Az a mod tehat, amellyel az ,en' dntest hoz, majd vegrehajtja dnteseit, semmikepp
sem sugallhatta neknk egy olyan energia gondolatat, amely at tud adodni, st ssze is tud keveredni mas
energiakkal, s klnbz kombinaciok es sszeIonodasok reven uj hatasokat kepes szlni.
Igy hat az ernek az oksagi viszony Iogalmaban benne rejl gondolata ketts jelleget mutat. Elszr is csakis
bels tapasztalasunkbol szarmazhat; azok az erk, amelyeket kzvetlenl is el tudunk erni, szksegkeppen
erklcsi erk. De egyszersmind szemelytelennek is kell lennik, hiszen a szemelytelen hatalom Iogalma
keletkezett elbb. Nos, e ketts Ieltetelt kizarolag azok teljesitik, amelyek a kzssegi eletbl szarmaznak: a
kollektiv erk. EgyIell ugyanis teljes mertekben pszichikaiak: kizarolag targyiasult gondolatokbol es
erzesekbl allnak. MasIell viszont mar meghatarozasuknal Iogva is szemelytelenek, hiszen egyttmkdes
reven jnnek letre. Ami mindenkie, az kln senkie. A kollektiv erk olyannyira nem ktdnek a lakhelykl
szolgalo alanyok szemelyisegehez, hogy nem is telepednek meg bennk soha. Amikent belejk hatolnak
kivlrl, ugy barmikor el is szakadhatnak tlk. Hajlamosak maguktol tovabbterjedni, ujabb terleteket
elIoglalni: mint tudjuk, nincs meg egy er, amely Iertzbb, s igy atvihetbb lenne naluk. Nyilvan a Iizikai
erknek is ugyanez a tulajdonsaguk, de ennek nem lehetnk kzvetlenl a tudataban; meg csak szellemileg sem
ragadhatjuk meg ket mint olyanokat, mert klsdlegesek a szamunkra. Amikor valami akadalyba tkzm,
kenyelmetlenl erzem magam, de az ezen erzesemet okozo er nem bennem van, hanem az akadalyban,
kvetkezeskeppen kivl esik eszlelesem kren. Csak a hatasat veszem eszre; a maga valojaban nem erem el.
Mas a helyzet a tarsadalmi erkkel: bels eletnk reszet alkotjak, s ezert nemcsak mkdesk eredmenyet
ismerjk; a mkdesket is latjuk. Az az er, amely a szentet elszigeteli, a proIanokat pedig tavol tartja tle,
valojaban nem a szent lenyben lakozik, hanem a hivk tudataban. Egyszoval e kenyszerit ert, amelyet nem
eszlelnk, ha kls targybol ered, itt tetten erjk, hiszen teljes mertekben bennnk zajlik. Nyilvan nem mindig
megIelel modon ertelmezzk, de annyi bizonyos, hogy valamiIele modon mindenkeppen a tudataban vagyunk.
Raadasul az er gondolata nyilvanvaloan magan hordozza eredete belyeget. Benne van ugyanis a hatalom
gondolata, ami mindig egytt jar az uralkodas, a tekintely, s ezzel kapcsolatban a Igges es az alavetettseg
gondolataval; marpedig azok a viszonyok, amelyeket e gondolatok kiIejeznek, kiIejezetten tarsadalmiak. A
III
220
1237 Nyilvan vannak allati tarsadalmak. Mindazonaltal a szonak nem teljesen azonos az ertelme, ha emberre, illetve ha allatra
vonatkoztatjuk. Az emberi tarsadalmak sajatsagos jegye az intezmeny; az allati tarsadalmakban nincsenek intezmenyek.
tarsadalom sorolta be az embereket Ielsbb es alsobb osztalyokba; a tarsadalom hozott letre parancsolo urakat es
engedelmesked alattvalokat; a tarsadalom adta meg az elbbieknek azt a sajatos jelleget, ami altal hatekonyan
tudnak parancsolni, s ami a hatalmat alkotja. Minden arra vall tehat, hogy az emberi szellemnek legelszr is a
szervezd tarsadalmak altal letrehozott hatalmakrol lehetett Iogalma: ezek kepere kepzelte el aztan a Iizikai
vilag erit. Csak ugy kepzelhette magat nnn testeben uralkodo ernek, ha az nmagarol alkotott kepbe a
tarsadalmi eletbl vett Iogalmakat vitt be. Meg kellett ugyanis klnbztetnie magat sajat Iizikai hasonmasatol,
majd ez utobbihoz kepest magasabb meltosaggal kellett Ielruhaznia nmagat; egyszoval lelekkent kellett
elgondolnia magat. S valoban mindig is lelek Iormajaban kepzelte el azt az ert, aminek magat hitte. De tudjuk,
hogy a lelek egeszen mas, mint a mozgas, a gondolkodas vagy az erzes elvont kepessegenek az elnevezese;
mindenekeltt vallasi principium, a kollektiv er sajatos megjelenesi Iormaja. Vegs soron az ember azert erzi
magat leleknek, s igy ernek, mert tarsadalmi leny. Igaz, az allat is eppugy mozgatja a tagjait, mint mi, de
semmi sem jogosit Il bennnket azt Ieltetelezni, hogy tudataban is lenne aktiv hatook mivoltanak. Ennek az az
oka, hogy nincs lelke, pontosabban szolva, hogy nem tulajdonit maganak lelket. Megpedig azert, mert nem
Iolytat az emberekehez hasonlithato tarsadalmi eletet. Az allatoknal semmi olyasmit nem tapasztalunk, ami a
civilizaciora emlekeztetne.1237
De az er Iogalma nem meriti ki az oksag elvet. Ez utobbi egy olyan itelet, amelynek ertelmeben minden er
meghatarozott modon Iejldik, s mindenkori allapota eleve megszabja a kvetkez allapotat. Az els allapotot
oknak, a masodikat hatasnak nevezzk, az oksagi itelet pedig azt allitja, hogy barmiIele er e ket allapota kztt
szksegszer kapcsolat all Inn. Ezt a kapcsolatot a szellem valamiIele kenyszerit ernek engedelmeskedve
minden bizonyitek ele helyezi; IilozoIiai kiIejezessel szolva a priori posztulalja.
Errl az apriorizmusrol, errl a szksegszersegrl az empirizmusnak sosem sikerlt szamot adnia. Ennek az
iskolanak a IilozoIusai sosem tudtak megmagyarazni, hogy a szokas altal megersitett gondolattarsitas mikent
eredmenyezhetett mast is, mint egy varakozasi allapotot, mint kisebb-nagyobb hajlandosagot azirant, hogy a
gondolatok meghatarozott rend szerint kvetkezzenek egymasra. Marpedig az oksagi elv egeszen mas jelleg.
Nem pusztan gondolkodasunk arra iranyulo, velnk szletett hajlandosaga, hogy e gondolkodas bizonyos
modon menjen vegbe; hanem olyan norma, amely kivl esik a kepzeteinken: Ilttk all, uralja es parancsololag
szabalyozza ket. Olyan tekintellyel van Ielruhazva, amely megkti es meghaladja a szellemet; vagyis nem a
szellem kovacsolja maganak. E tekintetben mit sem ernk vele, ha az egyeni szokast az rkletes szokassal
helyettesitjk; mert a szokas attol meg nem lesz mas termeszet, hogy tovabb tart az embereletnel, legIeljebb
ersebb lesz. Az sztn nem szabaly.
Az iment tanulmanyozott ritusok azonban sejtetni engedik, hogy e tekintelynek mas, eddig nem gyanitott Iorrasa
van. Emlekezznk csak ra, hogyan szletett az oksagi trveny, amit az utanzo ritusok a gyakorlatban
alkalmaznak. A csoport egyazon gond sulya altal nyomasztva gylik ssze: ha a nevado Iaj nem szaporodik,
vege a klannak. Ez az altalanos erzes, amely a csoport valamennyi tagjat athatja, klsleg meghatarozott
gesztusok Iormajaban jut ervenyre; ezek azonos krlmenyek kztt mindig megismetldnek, amikor pedig
beIejezdik a szertartas, a mar ismertetett okokbol kiIolyolag mindenki ugy erzi, hogy az ohajtott eredmenyt
elertek. Az eredmeny illetve az ezt megelz gesztusok kzt tehat kapcsolat jn letre, s e kapcsolat egyenenkent
nem mas es mas, hanem a ritus minden szereplje szamara egyIorma, hiszen a kollektiv elmeny hozza letre. Ha
azonban semmi mas tenyez nem merlne Iel, mindez csak kollektiv varakozasi allapotot eredmenyezne; a
mimetikus gesztusok vegeztevel mindenki tbb-kevesebb bizakodassal varna az ohajtott esemeny mielbbi
bekvetkeztet; mindazonaltal parancsolo erej gondolati szabaly nem jnne letre. De mivel elsrenden Iontos
tarsadalmi erdek Iorog kockan, a tarsadalom nem hagyhatja, hogy a dolgok csak ugy megtrtenjenek; aktivan
kzbelep tehat, hogy az esemenyeket a szksegleteinek megIelel iranyba terelje. Megkveteli, hogy e
nelklzhetetlen szertartast mindannyiszor megismeteljek, ahanyszor csak szkseges, s hogy a siker Ieltetelet
jelent mozdulatokat rendszeresen vegrehajtsak: e kveteles ktelez erej. Nos, e mozdulatok olyan
meghatarozott szellemi viselkedesIormat Ielteteleznek, ami ellenhataskeppen hasonloan ktelez jelleggel bir.
Az az eliras, hogy az allatot vagy nvenyt utanozni kell a celbol, hogy szaporodjon, voltakeppen mintegy
ketsegbevonhatatlan axiomakent szgezi le, hogy a hasonlo hasonlot szl. A kzvelemeny nem engedheti meg
III
221
1238 Az oksagot nem ugyanugy Iogja Iel a tudos, mint egy tudomanyos kulturaval egyaltalan nem rendelkez szemely. Masreszt meg
kortarsaink kzl is sokan mas es mas modon ertelmezik az oksag elvet, aszerint hogy tarsadalmi vagy Iizikai-kemiai tenyekre
alkalmazzak-e. Tarsadalmi teren gyakorta talalkozunk olyan oksag-IelIogassal, ami sajatsagosan emlekeztet arra, amelyen a magia alapult
igen hosszu ideig. Meg az is kerdeses, hogy egy Iizikus meg egy biologus is egyIorman kepzeli-e el az oksagi viszonyt.
az egyeneknek, hogy elmeletileg tagadjak ezt az elvet, mert akkor a viselkedeskben is athagnak azt. Ktelezve
teszi tehat, amikent a belle kvetkez sszes gyakorlatot is, s ilyenIorman a ritualis elirast logikai elirassal
Iejeli meg, ami nem mas, mint az elbbi intellektualis oldala. Mindkett tekintelye egyazon Iorrasbol, a
tarsadalombol Iakad. A tarsadalmat vez tisztelet a gondolkodasmodokra eppugy atterjed, mint a Iontosnak
tartott viselkedesi modokra. Sem ezektl, sem azoktol nem szabad elterni, mert akkor az ember a krnyezet
ellenallasaba tkzik. Ezert a gondolkodasmod mindenekeltt az ertelem barmiIele elzetes vizsgalodas nelkli
csatlakozasat igenyli, mig a viselkedesmodok kzvetlenl az akaratot hodoltatjak be.
E peldan keresztl megint lathatjuk, hogy az oksag Iogalmanak, es tagabb ertelemben a kategoriaknak a
szociologiai elmelete hogyan tavolodik el a klasszikus IelIogasoktol ugy, hogy kzben egyben Ieloldja a
kzttk lev ellentmondasokat is. Az apriorizmushoz hasonloan megtartja az oksagi viszony eleve adott
|prejudiciel|, szksegszer jelleget; de nemcsak kinyilatkoztatja, hanem magyarazza is, ennek rgyen azonban
nem sznteti egyszersmind meg, mint ahogy azt az empirizmus teszi nemegyszer. Az egyeni tapasztalas szerepe
egyebkent nem tagadhato. Igy nem ketseges, hogy az egyen maga is konstatalja, hogy egyes jelensegek
szabalyszeren kvetik egymast, s igy bizonyos szabaly-er:ete tamad. Csakhogy ez az erzet nem egyenl az
oksag kategoriafaval. Az elbbi egyeni, szubjektiv, atadhatatlan; magunk tesznk ra szert sajat szemelyes
megIigyeleseink altal. A masik a kzsseg mve, a kzssegtl kapjuk keszen. Olyan keretet szolgaltat
tapasztalatainknak, amelynek segitsegevel kepesek vagyunk elgondolni, azaz olyan Iormaban latni ket, hogy
masokkal is tudjunk roluk beszelni. Minthogy a keretet a tartalomra alkalmazzuk, termeszetesen kapcsolatba
kerl a benne lev anyaggal; de ssze nem keveredik vele. A keret meghaladja es uralja a tartalmat. Ennek az az
oka, hogy mashonnan szarmazik. Nem egyeni emlekek puszta sszegzese; elsdleges Ieladata az, hogy a
kzssegi elet igenyeit elegitse ki.
Az empirizmus vegl is abban tevedett, hogy az oksagi kapcsolatot kizarolag a spekulativ gondolkodas tudos
alkotasanak, a tbbe-kevesbe modszeres altalanositas termekenek tekintette. Csakhogy a tiszta spekulacio
nmagaban pusztan atmeneti, hipotetikus, tbbe-kevesbe elIogadhato nezeteket szlhet; ezeket azonban mindig
gyanakvassal kell kezelni, mert sosem lehet tudni, hogy nem ervenyteleniti-e ket a jvben valamiIele uj
megIigyeles. Ebbl a Iorrasbol tehat nem szarmazhat olyan axioma, amelyet a szellemnek ktelezen es Ieltetel
nelkl el kellene Iogadnia. Csak a cselekves, s azon bell is a kollektiv cselekves szksegletei nyilatkozhatnak
meg kategorikus, parancsolo, ellentmondast nem tr Iormakban; st, ezeknek ilyen Iormaban kell is
megnyilatkozniuk, mert a kzssegi mozgasok alapIeltetele az sszehangoltsag, ehhez pedig pontosan deIinialt
szabalyok szksegesek. A kzssegi mozgasokban nincs helye az anarchiahoz vezet tapogatozasnak; maguktol
is olyan szervezdes Iele haladnak, amely aztan ktelez lesz az egyenek szamara. S mivel a cselekves nem
nelklzheti az ertelmet, megesik, hogy ez utobbi is ugyanezen az uton indul el, s vita nelkl elIogadja a
gyakorlat altal megkvetelt elmeleti posztulatumokat. A gondolkodas imperativuszai alighanem csak az akarat
imperativuszainak egy masik oldalat kepviselik.
Tavolrol sem szandekozzuk a Ienti Iejtegetest az oksag Iogalmanak teljes elmelete gyanant talalni. A kerdes
sokkal bonyolultabb annal, semhogy ekkeppen ssze lehetne Ioglalni. Az oksag elvet klnbz korokban,
klnbz orszagokban mas es mas modon ertelmeztek: meg egyazon orszagon bell is valtozhat aszerint, hogy
a termeszet melyik vilagara alkalmazzak.1238 Egyetlen trtenelmi megjelenesi Iormajabol tehat nem
allapithatjuk meg megIelel pontossaggal, hogy milyen okoktol es krlmenyektl Igg. A Ienti nezeteket
csakis mint ellenrzesre es kiegeszitesre szorulo utmutatast szabad tekinteni. De mivel a Ient targyalt oksagi
trveny bizonyosan egyike a legsibbeknek, s ilyenIorman jelents szerepet jatszott az emberi gondolkodas es
az ipar Iejldeseben, kivaltsagos helyet Ioglal el. Igy joggal Ieltetelezhetjk, hogy az ezzel kapcsolatban tett
megjegyzeseink bizonyos mertekig altalanosithatok.
III
222
1239 E szertartasokat termeszetesen nem kveti kommunio, azaz eves reven trten szellemi egyesles. Strehlow szerint mas is a
kategorianevk, legalabbis amikor emberi Iogyasztasra nem alkalmas nvenyekrl van szo: ilyenkor nem mbatfalkatiumanak, hanem
knufilelamanak hivjak ket.
1240 STREHLOW, III. 8. o.
1241 Az intichiuma nemcsak a waramangaknal jelenik meg a most ismertetend Iormaban. Ugyanezt lathatjuk a tyingiliknel, a
wambajaknal, a wulumaraknal, a walpiriknel, st meg a kajtityaknal is, jollehet ez utobbiak szertartasrendje bizonyos vonatkozasokban az
arandakera emlekeztet (North. Tr., 291, 309, 311, 317. o.). Azert a waramangakat vesszk tipuskent, mert Spencer es Gillen ket
tanulmanyoztak a legreszletesebben.
4. fejezet - IV. FEJEZET - A POZITV
KULTUSZ (foIytats)
4.1. III. Az eIadsszer-brzoI vagy
megemIkez rtusok
Az elz ket Iejezetben a szoban Iorgo pozitiv ritusoknak magyarazatunkban elssorban moralis es tarsadalmi
jelentseget tulajdonitottunk. A hiv altal a ritusoknak tulajdonitott Iizikai hatekonysag eszerint olyan
ertelmezesen alapul, amely eltakarja valodi letokukat: az egyenek es a csoportok azert velik ugy, hogy hathatnak
a dolgokra altaluk, mert e ritusoktol erklcsileg megujulnak. E hipotezis segitsegnkre volt ugyan a tenyek
magyarazataban, megsem allithatjuk, hogy kzvetlenl bebizonyitottuk volna; st els megkzelitesben nehezen
tnik sszeegyeztethetnek az altalunk elemzett ritualis mechanizmusok termeszetevel. Akar aldozati
adomanyokrol |oblation|, akar utanzo eladasokrol legyen szo, minden gesztus tisztan anyagi celt kvet;
valamennyinek az a rendeltetese, legalabbis latszolag, hogy a totemIaj szaporodasat sztnzze. Ilyen
krlmenyek kztt nem meglep-e, hogy szerepk valojaban megis erklcsi celokat szolgal?
Igaz, knnyen lehetseges, hogy Iizikai Iunkciojukat Spencer es Gillen meg azokban az esetekben is eltulozza,
amelyekben az a legvitathatatlanabb. Szerintk ugyanis a klanok azert tartjak meg az intichiumat, hogy a tbbi
klan szamara biztositsak vele a hasznos taplalekot, es az egesz kultusz amolyan gazdasagi egyttmkdes lenne
a klnbz totemcsoportok kztt; mindegyikk a tbbiert tevekenykedik. Strehlow szerint viszont az ausztral
totemizmus ilyesIajta IelIogasa tkeletesen idegen a bennszlttek gondolkodasatol. ,Ha egy totemcsoport
tagjai irja a szent allat- vagy nvenyIaj szaporitasan munkalkodnak, es ezt latszolag mas totemhez tartozo
tarsaik kedveert teszik, akkor ebben az egyttmkdesben semmikepp sem szabad az aranda vagy lorittya
totemizmus alapelvet latnunk. A Ieketek sosem mondtak maguktol, hogy ez volna a szertartasaik celja. Ha
persze sugalltam es eladtam nekik ezt a gondolatot, akkor megertettek es egyet is ertettek velem. De aligha
ronak meg erte, ha nemi bizalmatlansaggal viseltetek az ilyen krlmenyek kztt kapott valaszok irant.'
Strehlow egyebkent megjegyzi, hogy a ritus ezen ertelmezesenek ellentmond az, hogy a totemallatok vagy
-nvenyek nem mindig ehetek vagy hasznosak; van olyan, amelyik semmire sem hasznalhato; nemelyik
egyenesen veszelyes. Az ezzel kapcsolatos szertartasoknak tehat nem lehet etkezesi celjuk.1239
,Amikor megkerdezzk a bennszlttektl mondja vegezetl a szerz , hogy mi e szertartasok meghatarozo
oka, egybehangzoan igy Ielelnek: Az seink ekkepp rendeztek el a dolgokat. Hat ezert cseleksznk mi igy, nem
pedig maskeppen.1240 ,De ha azt mondjuk, hogy a ritust azert tartjak be, mert az sktl ered, azzal elismerjk,
hogy tekintelye sszekeveredik a hagyomany, vagyis egy kimagasloan tarsadalmi dolog tekintelyevel. Az
nnepet azert tartjak meg, hogy hivek maradjanak a multhoz, hogy megrizzek a kzsseg szellemi arculatat,
nem pedig remelt Iizikai hatasa kedveert. Igy hat meg a hivk magyarazatan is att eredetenek melyebb oka.
De vannak olyan esetek, amelyekben a szertartasok ezen aspektusa kzvetlenl is megnyilvanul.
4.1.1. I
Ezt a waramangaknal lehet a legjobban megIigyelni.1241
223
1242 Nevezetesen a Ieher kakadu intichiumajaban; lasd Ientebb, ... o.
1243 North. Tr., 300. skk.
1244 Az egyik szinesz nem a Iekete kigyo-, hanem a hollo-klanba tartozik. Ugyanis a hollot a Iekete kigyo ,szvetsegesenek' tekintik;
maskepp szolva a hollo a Iekete kigyo altoteme.
1245 North. Tr., 302. o.
1246 Uo. 305. o.
E nepnel a hiedelem szerint minden klan egy bizonyos stl szarmazik, aki egy meghatarozott helyen szletett, s
Ildi elete soran keresztl-kasul bejarta a videket. Barangolasa soran adta meg a tajnak jelenlegi Iormajat:
alkotta meg a hegyeket es a siksagokat, a vizesgdrket es a patakokat stb. Utkzben elhintette a testebl
sarjadzo eletcsirakat, amelyek aztan, sorozatos reinkarnaciok utan, a klan jelenlegi tagjainak kepeben szlettek
ujra. Nos, annak a szertartasnak, amely a waramangaknal pontosan megIelel az arandak intichiumajanak, az a
celja, hogy ezen s mitikus trteneterl emlekezzen meg eladas Iormajaban. Nincs itt szo semmiIele aldozati
adomanyrol es egyetlen egy esetet leszamitva1242 nincsenek mimetikus aktusok sem. A ritus kizarolag a
multat akarja Ielidezni, jelenvalova tenni, s ezt igazi dramai eladas reven eri el. A szo mar csak azert is
helyenvalo, mivel a szertartasvezett ilyenkor egyaltalan nem az altala kepviselt hs inkarnaciojanak tekintik,
hanem szinesznek, aki szerepet jatszik.
Peldakent nezzk meg, hogyan Iest a Iekete kigyo intichiumaja Spencer es Gillen kzlese alapjan.1243
A bevezet szertartas a jelek szerint meg nem a multra vonatkozik; mindenesetre a rendelkezesnkre allo leiras
nem hatalmaz Iel bennnket arra, hogy igy ertelmezzk. Ket szertartasvezet1244 Iutkarozik ide-oda es
ugrandozik, testket a Iekete kigyot abrazolo Iestmenyek diszitik. Amikor vegl kimerlten a Ildre rogynak, a
nezk Iinoman megerintik a hatukon lev emblematikus abrakat. Azt mondjak, hogy e mozdulat tetszik a Iekete
kigyonak. Csak ezutan kezddik meg a megemlekezesi szertartassorozat.
Ebben a Thalaualla nev s mitikus trtenete elevenedik meg, kezdve azzal, hogy kibujt a Ildbl, egeszen
addig, amig vegleg visszatert a Ild ala. Vegigkvethetjk valamennyi barangolasat. Ahol csak elidztt, a
mitosz szerint mindentt totemisztikus ceremoniakat tartott; a szineszek pontosan abban a sorrendben adjak el
ezeket, ahogy eredetileg lezajlottak. A leggyakrabban az a motivum ismetldik meg, hogy a szereplk temesen,
vadul, egesz testkben rangatozni kezdenek; ugyanis a mitikus idkben az s is ugyanigy razta ki magabol a
benne lev eletcsirakat. A szereplk bret tollpihek boritjak, melyek a razas hatasara szerteszet replnek;
ekkeppen jelenitik meg a mitikus csirak kikeleset es szetszorodasat.
Mint emleksznk ra, az arandaknal a szertartas helyszine ritualisan meghatarozott: az a hely, ahol a szent
sziklak, a Iak, a vizesgdrk talalhatok; az nnepseg alkalmabol a hivknek oda kell mennik. A
waramangaknal viszont a szertartas helyszinet nkenyesen, kenyelmi szempontok szerint jellik ki. Ez egy
hagyomanyos szinpad. Csakhogy a helyszin, ahol a ritus altal megjelenitett esemenyek is trtentek, meg
Iestmenyeken is abrazolva van. Neha ezeket az abrakat egyenesen a szineszek testere Iestik Il. Peldaul a
szinesz hatara vagy hasara Iestett kis piros kr vizesgdrt abrazol.1245 Maskor a Ildre rajzoljak a kepet. Az
elzetesen vrs okkerrel boritott Ildre apro Ieher pttykbl allo grbeket rajzolnak, amelyek patakot vagy
hegyet jelkepeznek. Ez amolyan diszletIele.
A kimondottan vallasi szertartasokon kivl amelyeket a hiedelem szerint valaha az s is megtartott Ildi
palyaIutasanak egyszer, epikus vagy komikus epizodjait is eladjak. Egy adott pillanatban peldaul, mig harom
szerepl a szinpadon egy Iontos ritust ad el, egy negyedik kicsit arrebb egy Iacsoport mge bujik. Nyakaba egy
pihecsomag van akasztva, ami egy wallabvt abrazol. Amint a I szertartas veget er, egy regember vonalat huz a
Ildre, arraIele, ahol a negyedik szinesz rejtzkdik. A tbbiek ugy jnnek utana, szemket a vonalra szegezve,
mintha nyomot kvetnenek. Amikor IelIedezik az illett, ugy tesznek, mintha nagyon csodalkoznanak, majd az
egyikk bottal raver. Ez a pantomin a nagy Iekete kigyo eletenek egy esemenyet jeleniti meg. Egyszer a Iia
elment egyedl vadaszni, Iogott egy wallabvt, es megette anelkl, hogy adott volna belle az apjanak. Ez utobbi
kvette a nyomait, rajtakapta, majd ervel elvette tle a maga reszet; erre celoz az eladast zaro botozas.1246
Itt most nem meseljk el a sorban bemutatott sszes mitikus esemenyt. Mar az eddigi peldak is jol mutatjak,
miIele szertartasokrol van szo: ezek dramak, csakhogy sajatsagos mIaju dramak, amelyek hatnak vagy
legalabbis a bennszlttek IelIogasa szerint hatnak a termeszet Iolyasara. Amikor veget er a Thalauallarol
I
224
1247 Lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 188.; STREHLOW, III., 5. o.
1248 Ezt Strehlow is elismeri: ,A totemisztikus st es leszarmazottjat, vagyis azt, aki kepviseli (der Darsteller), a szent enekek mint egy es
ugyanazon szemelyt jelenitik meg.'(III., 6. o.) Mivel e ketsegbevonhatatlan teny ellentmond annak a tetelnek, miszerint az sk lelkei nem
reinkarnalodnak, Strehlow igaz, labjegyzetben hozzateszi, hogy ,a szertartas soran nem megy vegbe tulajdonkeppeni ertelemben vett
reinkarnacio; az s nem testesl meg az t kepvisel szinesz szemelyeben'. Ha ezzel Strehlow azt akarja mondani, hogy az inkarnacio nem a
szertartas alkalmabol trtenik, akkor a dolog egyertelm. Ha viszont ugy erti, hogy egyaltalan nincs semmiIele inkarnacio, akkor nem ertjk,
hogyan keverhetik ssze a szertartasvezett es az st.
1249 E klnbseg reszben talan abbol Iakad, hogy a waramangaknal minden klan kln-kln stl szarmazik, s a klan legendas trtenete e
kre az s kre szervezdik. A ritus errl az srl emlekezik meg; marpedig a szertartasvezet nem Ieltetlenl az leszarmazottja. Meg az is
kerdeses, hogy e Ielistenszer mitikus Inkk egyaltalan reinkarnalodhatnak-e?
1250 Ebben az intichiumaban harom resztvev alakit ,meglehetsen regi idkre visszamen' sket; igazi szerepjatszasrol van szo (Nat. Tr.,
181182. o.). Igaz, Spencer es Gillen hozzateszi, hogy az Alcheringa-kornal kesbbi skrl van szo. Ennek ellenere is mitikus szemelyek,
akiket ritus soran testesitenek meg.
1251 Nem esik ugyanis szo szent sziklakrol vagy vizesgdrkrl. A szertartas kzeppontjaban az emu kepe all, amelyet a Ildre rajzolnak, s
ez barhol trtenhet.
1252 Ezzel egyebkent nem akarjuk azt mondani, hogy a waramangak valamennyi szertartasa ilyen tipusu lenne. A Ientebb mar targyalt Ieher
kakadu peldaja bizonyitja, hogy vannak kivetelek.
szolo megemlekezes, a waramangak meg vannak gyzdve rola, hogy ezutan a Iekete kigyok most mar
mindenkepp nvekedni es szaporodni Iognak. Ezek a dramak tehat ritusok, amelyek hatekonysaguk
termeszetenel Iogva minden szempontbol az arandak intichiumajahoz hasonlatosak.
Igy tehat klcsnsen meg is vilagitjak egymas termeszetet. Annal is jogosabb egymas melle helyezni ket,
mivel nincs kzttk Iolytonossagi hiany. Nemcsak a kvetett cel ugyanaz mindket esetben, de ami a
waramanga szertartasban a legsajatsagosabb, az csiraallapotban mar ott van a masikban is. Az intichiuma
ugyanis, kimondatlanul bar, de magaban rejt valamiIele megemlekezest: azokon a helyeken tartjak, amelyeket
az sk tntettek ki jelenletkkel. A hivk azokon az utakon zarandokolnak vegig, amelyeket az
Alcheringa-sk jartak be valaha; azokon a helyeken allnak meg ritust tartani, ahol az sk maguk is hosszabb
ideig idztek, illetve ahol a Ild ala bujtak stb. A resztvevk szamara minden az emlekket idezi. A manualis
ritusokat egyebkent igen gyakran olyan enekek kiserik, amelyek az sk hsi tetteit regelik el.1247 Ha pedig
ezeket a trtenetek nem elmondjak, hanem eljatsszak, s ha e Iormajukban a szertartas leglenyegesebb reszeve
Iejldnek, maris a waramangak szertartasahoz jutunk. St, bizonyos vonatkozasban mar az aranda intichiuma is
egyIajta eladas. A szertartasvezet ugyanis eggye valik azzal az ssel, akitl szarmazik s akit megtestesit.1248
Ugyanazokat a mozdulatokat vegzi, amelyeket ugyanilyen krlmenyek kztt az s is megtett. Pontosabban
Iogalmazva, nem ugy jatssza el az si szemelyt, ahogy egy szinesz eljatszana; maga az s. Mindazonaltal
bizonyos ertelemben megis a hs all elttnk. A ritus eladasjellegenek kidomborodasahoz csak annyi kell,
hogy az s es a szertartasvezet kettsege nagyobb hangsulyt kapjon; pontosan ez trtenik a
waramangaknal.1249 Meg az arandaknal is ismert legalabb egy olyan ritus, amelyben bizonyos szemelyek olyan
sket alakitanak, akikkel nem allnak leszarmazasi viszonyban, es ahol kvetkezeskepp kimondott dramai
eladasrol van szo: az emu intichiumajaban.1250 S a jelek szerint szemben azzal, ahogy az arandaknal lenni
szokott itt is mestersegesen kialakitott helyszinen zajlik a szertartas.1251
Abbol, hogy a ketIajta szertartas, minden klnbzsege dacara, mintegy rokonsagban all egymassal, meg nem
kvetkezik, hogy egymasbol szarmaznanak, hogy egyik a masik modosulasa volna. Meglehet, a jelzett
hasonlosagok abbol erednek, hogy mindkett egy trl Iakad, vagyis mindkett egy regebbi szertartas elter
modozata; mint latni Iogjuk, e hipotezis a legvaloszinbb. Egyelre azonban nem szkseges allast Ioglalni e
kerdesben: az elzk alapjan egyszeren leszgezhetjk, hogy e ritusok azonos termeszetek. Jogos tehat
sszevetnnk, s egymas segitsegevel megprobalnunk megerteni ket.
Nos, a waramangak mar targyalt szertartasaiban az a sajatsagos, hogy egyetlen olyan gesztus sincs bennk,
amely a totemIaj ujjaszleteset probalna segiteni vagy kzvetlenl elidezni. 1252 Ha a megtett mozdulatokat, az
elhangzott beszedeket elemezzk, semmi olyat nem talalunk bennk, ami eIIele szandekot takarna. Az
eladasoknak csakis az a celjuk, hogy megjelenitsek a resztvevk szamara a klan mitikus multjat. Csakhogy
egy-egy csoport mitologiaja nem mas, mint a csoport szamara kzs hiedelmek egyttese. Azok a
hagyomanyok, amelyek emleket a mitologia megrkiti, azt Iejezik ki, mi modon kepzeli el a tarsadalom az
embert es a vilagot; vagyis a trtenet egyben moral es kozmologia is. A ritus tehat csakis arra szolgal, hogy
eletben tartsa e hiedelmeket, vagyis hogy vegs soron a kollektiv tudat leglenyegesebb elemeit elenkitse Iel.
I
225
1253 North. Tr., 226. skk. V. ugyanebben a temaban Eylmann nehany szvegreszletet, amelyek nyilvanvaloan ugyanezen mitikus lenyre
vonatkoznak (Die Eingeborenen. 185. o.). Strehlow az arandaknal is jelez egy mitikus kigyot (Kulaia, vizikigyo), ami talan nem is
klnbzik nagyon a Wollunquatol (STREHLOW, I. 78. o.; v. II. 72. o., ahol a Kulaia a totemlistakon is szerepel).
1254 A terminologia egyszersitese erdekeben az aranda szot hasznaljuk: a waramangaknal e mitikus idszakot Wingaranak nevezik.
1255 ,Nem knny szavakkal kiIejezni azt irja Spencer es Gillen , ami a bennszltteknel is inkabb csak halvany erzes. De miutan
Iigyelmesen vegigneztnk klnbz szertartasokat, hatarozottan az volt a benyomasunk, hogy a bennszlttek tudataban a Wollunqua egy
dominans totem gondolatanak Ielel meg.' (North. Tr., 248. o.)
1256 E szertartasok kzl az egyik legnnepelyesebb az, amelyet mar alkalmunk volt bemutatni (... o.), s amelynek soran a Wollunqua kepet
egy tumuluszIelere rajzoljak, majd a tumuluszt Ielhevlt allapotban szetromboljak.
Ezaltal a csoport idrl idre ujraeleszti az nmagarol, nnn egysegerl alkotott erzest; az egyenekben pedig
egyszersmind megersiti tarsadalmi leny mivoltukat. A szemk eltt megelevened, velk kapcsolatos dics
emlekektl ersebbnek, magabiztosabbnak erzik magukat: az ember biztosabb a hiteben, ha latja, hogy milyen
messzire nyulik vissza ez a hit, s milyen nagy dolgokat sugallt valaha. A szertartast ez a jellege teszi
tanulsagossa. A tudatra, es csakis a tudatra hat. Ha mindezenkzben azt hiszik, hogy a dolgokra hat, hogy a Iaj
szaporodasat biztositja, az csakis a tapasztalt moralis hatas visszahatasaval magyarazhato, hiszen csakis a
moralis hatas nyilvanvalo. Igy hat az altalunk Ielallitott hipotezist egy jelentsegteljes tapasztalat igazolja, ami
annal inkabb bizonyito erej, mert mint kimutattuk a waramangak illetve az arandak ritualis rendszere kzt
nincs termeszetbeli klnbseg. Az egyik csak vilagosabban juttatja ervenyre azt, amit a masiknal meg csak
Ielteteleztnk.
4.1.2. II
Vannak azonban olyan szertartasok, amelyekben az eladasszer, gondolati jelleg meg hangsulyosabb.
Az eddig targyalt szertartasokban a dramai eladas nem nmagaert trtent: csak eszkze volt egy merben
anyagi celnak, a totemIaj szaporitasanak. Vannak viszont olyanok, amelyek jellegkben ugyan nem
klnbznek az elzektl, megis hianyzik bellk az eIIajta celkitzes. Csakis azert abrazoljak a multat, hogy
abrazoljak, hogy meg jobban belevessek az emberek tudataba, de senki sem varja el e ritusoktol, hogy
meghatarozott modon hassanak a termeszetre. Illetve az a Iizikai hatas, amit olykor tulajdonitanak nekik, teljes
mertekben hatterbe szorul, es semmi kze az esemeny liturgikus jelentsegehez.
Ezt latjuk nevezetesen azon nnepsegek eseteben, amelyeket a waramangak a Wollunqua-kigyo tiszteletere
tartanak.1253
A Wollunqua, mint mar emlitettk, igen sajatos Iajta totem. Nem allat- vagy nvenyIajta, hanem egyedlallo
leny: csak egyetlen Wollunqa letezik. Raadasul tisztan mitikus leny. A bennszlttek oriasi kigyokent kepzelik
el, olyan hatalmas, hogy ha a Iarkara all, akkor a Ieje a Ielhkbe vesz. Egy vizesgdrben lakozik, aminek
Thapauerlu a neve, s ami egy elhagyott vlgy melyen talalhato. De bar bizonyos szempontbol elter a szokvanyos
totemektl, azok minden megklnbztet jegyevel rendelkezik. Nevadokent es emblemakent szolgal egy egesz
csoportnak, amelynek tagjai kzs sknek tekintik, s pontosan olyan kapcsolatot tartanak vele, mint amilyen
kapcsolatot mas totemcsoportok velnek tartani klanalapito seikkel. Az Alcheringa-idkben1254 a Wollunqua
vegigbarangolta a videket. Ahol megallt egy idre, ott spirit-childreneket, szellemcsirakat eregetett ki magabol,
amelyek maig lelekl szolgalnak az elk szamara. A Wollunquat amolyan kimagaslo totemnek tekintik. A
waramangak ket Iratriara oszlanak, az egyiknek Uluuru, a masiknak Kingilli a neve. Az elbbi Iratria joIorman
valamennyi toteme klnIele kigyo. Ezek pedig a hiedelem szerint mind a Wolllunquatol szarmaztak: azt
mondjak, hogy a Wollunqua a nagyapjuk.1255 Sejthet, mikent szletett meg minden valoszinseg szerint a
Wollunqua mitosza. Hogy megmagyarazzak, miert van egyazon Iratrian bell annyi hasonlo totem, ugy
kepzeltek, hogy valamennyi egy es ugyanazon totemtl szarmazott; ezt azonban gigaszi meretekkel kellett
Ielruhazniuk, hogy aranyos legyen azzal a jelents szereppel, amit a trzs trtenelmeben kapott.
A Wollunqua krl zajlo szertartasok termeszetkre nezve nem klnbznek a Ient targyalt szertartasoktol:
olyan eladasokrol van szo, amelyek megjelenitik a kigyo meses eletenek legIbb esemenyeit. Bemutatjak, mint
bujt ki a Ildbl, hogyan vandorolt ide-oda; eladjak vandorlasa klnbz epizodjait stb. Spencer es Gillen
tizent eIIajta szertartast nezett vegig, amelyek julius 27-tl augusztus 23-ig meghatarozott rend szerint kvettek
egymast, valosagos ciklust alkotva.1256 A ritusok reszleteit tekintve az nnepsegsorozat nem klnbzik a
II
226
1257 North. Tr., 227, 248. o.
1258 Nezzk meg, hogyan Iogalmaz Spencer es Gillen abban az egyetlen szvegreszben, amelyben szo esik a Wollunqua es az es jelensege
kzti esetleges kapcsolatrol. Nehany nappal a tumulusz krl zajlo nnepseg utan ,az regek bejelentettek, hogy hallottak beszelni a
Wollunquat: elegedett a trtentekkel es est Iog kldeni. E proIecianak az volt az oka, hogy bizonyos tavolsagbol mennydrgest hallottak,
amit mi is hallottunk.' Az esIakasztas olyannyira nem a szertartas kzvetlen celja, hogy csak jo par nappal a szertartas utan, s csak
veletlenszer krlmenyek kvetkezteben tulajdonitottak ilyen szandekot a Wollunquanak. Egy masik eset is mutatja, milyen homalyosak e
ponton a bennszlttek gondolatai. Nehany sorral lejjebb mar nem a Wollunqua elegedettsegenek, hanem elegedetlensegenek jelekent
jelenik meg a mennydrges. A kedvez elrejelzes dacara ,semmi es nem esett. Nehany nappal kesbb azonban megint mennydrges
hallatszott a tavolbol. Az regek azt mondtak, hogy a Wollunqua azert morog, mert nincs megelegedve' azzal, ahogy a ritus lezajlott. Igy
hat egyazon jelenseget, a mennydrgest, hol kedvez lelkiallapotkent, hol rossz szandek eljelekent ertelmeztek.
Van azonban a ritusnak egy olyan reszlete, ami ha elIogadjuk Spencer es Gillen magyarazatat kzvetlenl hatekony lenne. Szerintk a
tumuluszt azert romboljak szet, hogy magikus modon ekkepp akadalyozzak meg a Wollunqua eljvetelet. Ez az ertelmezes azonban
szamunkra gyanusnak tnik. A Ient emlitett krlmenyek kztt ugyanis, amikor bejelentik, hogy a Wollunqua elegedetlen, elegedetlenseget
annak tulajdonitjak, hogy elmulasztottak eltakaritani a tumulusz maradvanyait. Ezt tehat maga a Wollunqua kveteli, s nem azert tettek,
hogy megIelemlitsek vagy elrettentsek. A waramangaknal alighanem egy altalanosabb szabaly konkret esetevel allunk szemben: a kultikus
eszkzket minden szertartas utan meg kell semmisiteni. Ennek ertelmeben tepik le vadul a szertartasvezetk ritualis diszeit rgtn azutan,
hogy a ritus veget er (North. Tr., 205. o.).
1259 North. Tr., 207208. o.
1260 Uo. 210. o.
waramangak szokasos intichiumajatol; ezt a rola beszamolo szerzk is elismerik.1257 MasIell viszont olyan
intichiuma ez, amelynek nem lehet celja az allat- vagy nvenyIaj szaporitasa, hiszen a Wollunqua egymagaban
kepviseli a Iajt, es nem is szaporodik. Egyszeren csak van; a jelek szerint a bennszlttek nem erzik ugy, hogy
kultuszra lenne szkseg a lete Ienntartasa erdekeben. E szertartasok tehat nem rendelkeznek a klasszikus
intichiuma hatekonysagaval, st latszolag semmiIele anyagi hatasuk sincs. A Wollunqua nem olyan istenseg,
amely a termeszeti jelensegek valamely osztalyaert Ielels, kvetkezeskeppen nem is varnak tle semmit a
kultusz Iejeben. Mondjak ugyan, hogy ha nem tartjak be a ritualis elirasokat, a Wollunqua megharagszik,
elbujik a rejtekhelyerl es bosszut all a hivkn az elkvetett mulasztasokert. Ha pedig minden szabalyszeren
zajlik, hajlamosak ugy gondolni, hogy valami rvendetes esemeny Iog bekvetkezni. De az esetleges szankciok
gondolata nyilvan kesbb, a ritus magyarazatakeppen keletkezett. Amikor a szertartas intezmenyeslt,
termeszetesnek tnt, hogy valamire szolgalnia kell, tehat az elirasok megszegese is valamiIele veszellyel jar.
De nem azert hoztak letre, hogy e mitikus veszelyek ellen vedekezzenek, vagy hogy valamiIele kln
elnykhz jussanak. Ez utobbiak egyebkent eppen hogy csak jelen vannak a tudatokban. Az regek peldaul az
nnep vegeztevel bejelentik, hogy ha a Wollunqua elegedett, est Iog kldeni. De nem azert tartottak az
nnepet, hogy est kapjanak.1258 Hanem azert, mert az sk is megtartottak, mert ragaszkodnak a tiszteletre
melto hagyomanyhoz, mert erklcsileg IelIrisslnek tle. Ami a tbbi megIontolast illeti, ezeknek legIljebb
kiegeszit szerepk lehet; megersitik a hivket abban az attitdjkben, amit a ritus elir nekik; de nem ezek
hivjak letre ezt az attitdt.
Elttnk all tehat egy olyan szertartas-egyttes, amelynek csakis az a celja, hogy Ilebresszen bizonyos
gondolatokat es erzeseket; hogy a jelent a multhoz, az egyent a kzsseghez kapcsolja. Nemcsak arrol van szo,
hogy valojaban nem is szolgalhat mas celokat, hanem arrol, hogy maguk a hivk sem igenyelnek tle tbbet. Ez
ujabb bizonyiteka annak, hogy egyedl az sszegylt csoport pszichikai allapota az, ami szilard, stabil alapjat
kepezi annak, amit ritualis mentalitasnak nevezhetnk. Ami a ritusnak ilyen vagy olyan hatekonysagot
tulajdonito hiedelmeket illeti, ezek jarulekos, esetleges dolgok, hiszen akar el is maradhatnak, a ritus lenyegileg
akkor sem valtozik. Ily modon a Wollunquaval kapcsolatos szertartasok ugyszolvan lemeztelenitve mutatjak ki a
pozitiv kultusz alapIunkciojat.
Ezeken az nnepsegeken egyebkent kiveteles jelensegk miatt idztnk el. De mas szertartasok is vannak,
amelyeknek ugyanez a jellegk. Ott van peldaul a waramangak ,nevet Iiu' toteme. Az ilyen nev klannak
mondja Spencer es Gillen pontosan olyan a szervezete, mint mas totemcsoportoknak. Nekik is megvannak a
szent helyeik (mungai), ahol az alapito s a meses idkben a szertartasait vegezte, spirit-childreneket hagyva
maga utan, amelyekbl aztan a klan emberei lettek; s az e totemhez kapcsolodo ritusok semmiben sem
klnbznek azoktol, amelyek allati vagy nvenyi totemekhez kapcsolodnak.1259 Ezzel szemben nyilvanvalo,
hogy Iizikailag nem lehetnek hatekonyak. Negy szertartasbol allnak, melyekben tbbe-kevesbe ugyanaz
ismetldik meg; a cel mindig a nevetes nevetes altal valo sztnzese, vagyis vegeredmenyben a csoport
vidamsaganak es jo hangulatanak a Ienntartasa, hiszen ez a Iajta lelkiallapot mintegy a csoport specialitasa.1260
II
227
1261 Lasd a strehlow altal sszeallitott totemlistan a 432442. totemeket (II. 72. o.).
1262 Lasd STREHLOW, III. 8. o. Az arandaknal is van egy Worra nev totem, amely ugyancsak hasonlit a waramangak ,nevet Iiu'
totemere (uo. es III. 124. o.). Worra ,Iiatalemberek'-et jelent. A szertartasnak az a celja, hogy a Iiatalok jobban elvezzek a labara nev
jatekot (e jatekrol lasd STREHLOW, I. 55. o., 1. jegyz.).
1263 Lasd Ientebb, 626627. o.
1264 EIIajta esetekrl lasd North. Tr., 204. o.
1265 Nat. Tr., 118. o. es 2. jegyzet, 618. skk.; North. Tr., 716. skk. Mindamellett vannak olyan szent szertartasok, ahonnan a nk nincsenek
teljesen kizarva (lasd peldaul North. Tr., 375. skk.); ez azonban kivetel.
1266 Lasd Nat. Tr., 329. skk.; North. Tr., 210. skk.
1267 Ez a helyzet peldaul a quenslandi pitapitaknal es a szomszedos trzseknel tartott Molonga-korrobori eseteben (lasd ROTH: Ethnog.
Studies among the N. W. Central Queensland Aborigines, 120. skk.). A szokvanyos korroborikrol lasd STIRLING: Rep. of the Horn
Expedition to Central Australia, IV. resz, 72. o., es in: ROTH: i. m. 117. skk.
1268 E kerdesrl lasd nevezetesen Culin szep munkajat: ,Games oI the North American Indians' (XXIJth Rep. of the Bureau of Amer.
Ethnol.).
Az arandaknal is tbb olyan totem van, amely nem von maga utan intichiuma szertartast. Lattuk ugyanis, hogy e
nepnel a Ild bizonyos gyrdesei vagy melyedesei, amelyek azt jelzik, hogy valamelyik s ott idztt valaha,
szinten szolgalhatnak totemkent.1261 E totemekhez olyan szertartasok kapcsolodnak, amelyeknek nyilvanvaloan
semmiIele Iizikai hatasuk nem lehet. Itt csakis olyan eladasokrol lehet szo, amelyek celja a multrol valo
megemlekezes, s e megemlekezesen kivl mas celjuk nem is lehet.1262
E ritualis eladasok segitsegevel tehat egyreszt jobban megerthetjk a kultusz termeszetet, masreszt a vallas egy
masik Iontos elemet is lathatova teszik: a szorakoztato es esztetikai elemet.
Mar alkalmunk volt ramutatni arra, hogy kzeli rokonsagban allnak a szinhazi eladasokkal.1263 E rokonsag
meg nyilvanvalobban jelentkezik a Ient targyalt utolso szertartasokban. Ugyanis nemcsak ugyanazokkal a
Iogasokkal elnek, mint a kimondott drama, de hasonlo celt is kvetnek: minden utilitarius megIontolastol
mentesen igyekeznek elIeledtetni az emberekkel a valo vilagot, s egy olyan vilagba rpitik ket, ahol kepzeletk
szabadabban szarnyalhat; szorakoztatjak ket. Olykor meg klsleg is teljesen szorakozasjellegek: a
resztvevk nyiltan kacagnak es mulatnak.1264
Az eladasszer ritusok es a kollektiv szorakozasok olyannyira kzel allnak egymashoz, hogy a ket mIaj tres
nelkl mehet at egymasba. A kiIejezetten vallasi szertartasokra az jellemz, hogy Ielszentelt helyen kell
Iolyniuk, ahonnan a nk es a gyerekek ki vannak zarva.1265 De olyanok is vannak, amelyekben a vallasi jelleg
nemikepp elhalvanyul, bar nem tnik el teljesen. Ezekre a szertartas-teren kivl kerl sor, ami mar nmagaban
is bizonyitja, hogy valamilyen Iokon vilagi jellegek; de ezeken sem vehetnek reszt proIanok, nk es gyerekek.
Tehat a ket terlet mezsgyejen helyezkednek el. E ritusok altalaban olyan szemelyisegekkel kapcsolatosak,
akiknek jollehet mitikus-legendas szemelyisegek meg sincs megszabott helyk a totemisztikus vallas
keretein bell. E lenyek tbbnyire arto szellemek, akik inkabb a varazslokkal, mintsem az atlaghivkkel vannak
kapcsolatban; amolyan mumusok, akikben nem oly komolyan es meggyzdessel hisznek, mint a kiIejezetten
totemisztikus lenyekben es dolgokban.1266 Minel lazabb a kapcsolat a trzs trtenelme es a megjelenitett
esemenyek es szemelyek kzt, annal irrealisabb szinezetet ltenek ez utobbiak, s a hozzajuk kapcsolodo
szertartasok termeszete is ugy valtozik. Ekkeppen ernk el Iokozatosan a tiszta Iantazia birodalmaba, ekkeppen
jutunk el a megemlekezesi ritustol a kznseges korroboriig, a nyilvanos vigassagig, amelyben mar nincs semmi
vallasi, s igy barki reszt vehet rajta. Talan a manapsag kizarolag szorakoztato eladasok nemelyike is valaha
ritus volt, s csak azota valtozott meg a minsitese. A ketIajta szertartas kzt annyira el vannak mosodva a
hatarok, hogy nemelyiknel nem is lehet pontosan megmondani, melyik Iajtaba tartozik.1267
Ismert teny, hogy a mveszet I Iormai es a jatekok a vallasbol szlettek meg, s ezert sokaig meg is riztek
vallasi jellegket.1268 Latjuk, hogy ennek mik az okai: a kultusz, jollehet kzvetlenl mas volt a celja,
egyszersmind amolyan szorakozasIelet is nyujtott az embereknek. A vallas nem veletlenl, szerencses talalkozas
Iolytan tlttte be ezt a szerepet; ez szksegkeppen a termeszetebl Iakadt. Mert bar a vallas, mint ramutattunk,
korantsem puszta Iikciok rendszere, a hozza tartozo valosagok csak akkor nyilvanulhatnak meg vallasi modon,
ha a kepzelet atalakitja ket. A maga objektivitasaban vett tarsadalom, illetve az azt szimbolikusan lekepez
szent dolgok kzt igen jelents a tavolsag. Az emberek altal tenylegesen erzett benyomasok, melyek e
Ielepitmeny nyersanyagaul szolgaltak, szksegkeppen annyira atertekeldtek, atdolgozodtak, atalakultak, hogy
vegl Ielismerhetetlenne valtak. A vallasi dolgok vilaga tehat reszben de csak kls Iormajaban kepzeletbeli
II
228
1269 Lasd Ientebb.
1270 Nevezetesen szexualis teren. A szokasos korroborikon gyakoriak a szexualis kilengesek (lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 9697.
o. es North. Tr., 136137. o.). A nepnnepelyeken megIigyelhet szexualis kilengesekrl altalaban lasd HAGELSTANCE: Sddeutsche
Bauernleben im Mittelalter, 221. skk.
vilag, s ezert alakithatobb is az alkoto szellem szamara. S mivel egyebkent az e vilagot alkoto szellemi erk
intenzivek es szerteagazok, nem Ioglalja le ket teljes mertekben a valosag megIelel szimbolumokkal valo
kiIejezese. Altalaban szabadon marad nemi ertbblet, amely kiegeszit, Ilsleges, luxusjelleg, vagyis
mveszeti alkotasokban keres kiIutast maganak. A tevekenysegekkel ugyanaz a helyzet, mint a hiedelmekkel. A
gylesek soran a hivk Ielhevlt allapota kiIele szksegkeppen tularado mozdulatokban nyilvanul meg, melyek
nehezen szorithatok szken meghatarozott celok kze. Reszben csak ugy trtennek, a mozgas puszta rmeert,
jatekosan csapongva. Minel kepzeletbelibb lenyekhez Iolyamodik a kultusz, annal nehezebb Ieken tartani es
szabalyozni e nyzsgest; e tevekenyseg pontos, gazdasagos alkalmazasra valo szoritasahoz a kezzelIoghato,
ellenallo valosagok nyomasa szkseges. Ugyhogy Ielreerteshez vezet, ha a ritusok magyarazatanal minden
egyes gesztusnak pontos celt, meghatarozott szlokot probalunk tulajdonitani. Bizonyos mozdulatok
eppenseggel semmire sem szolgalnak; pusztan a hivk Iorrongo cselekves- es mozgasigenyet elegitik ki.
ssze-vissza ugrandoznak, Iorognak, tancolnak, kiabalnak, enekelnek, s e nagy nyzsgesnek nem lehet mindig
pontos ertelmet adni.
Igy hat nem lenne vallas a vallas, ha nem engedne nemi teret a gondolkozas es a tevekenyseg szabad
kombinacioinak, a jateknak, a mveszetnek, mindannak, ami Ielditi a mindennapi kizsigerel munkatol Iaradt
szellemet: ezt eppen a letrehivo okok teszik szksegesse. A mveszet nem pusztan kls disz, amellyel a kultusz
takargatja nnn tulsagosan zord es kemeny jelleget: a kultusz nmagaban is valamennyire esztetikai. A
mitologianak a klteszettel valo jol ismert kapcsolatabol kiIolyolag egyesek megprobaltak a klteszetet a
vallason kivl helyezni;1269 valojaban azonban szervesen hozzatartozik minden vallashoz. Az iment targyalt
eladasszer ritusok erzekelhetve teszik a vallasi elet ezen oldalat; de szinte nincs is olyan ritus, amelyben ne
lenne valamennyi klteszet jelen.
Nyilvan oriasi hiba lenne, ha csakis ezt az oldalat latnank a vallasnak, vagy eltuloznank a jelentseget. Ha egy
ritus nem tesz mast, csak szorakoztat, akkor mar nem is ritus. A vallasi szimbolumokat kiIejez szellemi erk
valosagos erk, amelyekkel szamolnunk kell, s amelyekkel nem banhatunk csak ugy kedvnkre. A kultusz
hatasa meg akkor sem pusztan a tiszta malkotas letrehozasara iranyul, amikor nem Iizikai hatasra trekszik,
hanem kimondottan a szellemre akar hatni. Azok a kepzetek, amelyeket a ritus rendeltetesenel Iogva Iel akar
ebreszteni bennnk, nem holmi hivsagos kepek, amelyek semminek sem Ielelnek meg a valosagban, es
amelyeket csak ugy celtalanul ideznk Iel magunkban, mert olyan kellemes, hogy szemnk eltt a
legklnbzbb alakzatokban jelennek meg. E kepzetek szellemi eletnk mkdese szempontjabol eppoly
elengedhetetlenek, mint Iizikai eletnk Ienntartasa szempontjabol az elelem; mert ezek altal nyilatkozik meg es
tartja Ienn magat a csoport, marpedig tudjuk, hogy ez mennyire nelklzhetetlen az egyen szamara. De bar nem
az irrealis es kepzeletbeli elem a lenyeg, ennek a szerepe sem elhanyagolhato. Ez is reszet alkotja annak a lelki
megersdesnek, amely a hivt a ritus vegeztevel elIogja; mert a kikapcsolodas is egyik Iormaja annak a lelki
megujulasnak, amely a pozitiv kultusz I celja. Amikor teljesitjk ritualis ktelessegeinket, Ielbatorodva,
megersdve ternk vissza a proIan eletbe, s nemcsak azert, mert egy magasabbrend energiaIorrassal kerltnk
kapcsolatba, hanem mert erink megacelosodtak attol, hogy egy ideig kevesbe Ieszlt, knnyebb, szabadabb
eletet eltnk. Tbbek kzt ez adja meg a vallas vonzerejet.
Ezert van az, hogy barmely Iontosabb vallasi szertartas az nnep gondolatat ebreszti Iel. Es viszont, meg az
eredetileg tisztan vilagi nnepekben is van valami a vallasi szertartasok hangulatabol, mert valamennyi ugy hat,
hogy kzelebb hozza egymashoz az egyeneket, mozgositja a tmegeket, s ezaltal Ielhevlt, st neha egzaltalt
allapotot idez el, amely nemikepp rokon a vallasi allapottal. Az ember elIelejti mindennapi gondjait,
trekveseit, kilep nmagabol. Ezert mindket esetben azonos megnyilvanulasokat Iigyelhetnk meg: kiabalas,
enekles, zene, heves mozdulatok, tanc, a hangulatot emel izgatoszerek stb. Mar tbben megIigyeltek, hogy a
nepnnepelyek gyakran vezetnek szelssegekre, s ilyenkor elmosodnak a szabad es a tiltott dolgok hatarai;1270
olyan vallasi szertartasok is vannak, amelyekben mintegy szksegletkeppen hagjak at eppen a leginkabb
tiszteletben tartott szabalyokat.1271 Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna helyenvalo klnbseget tenni a
nyilvanos tevekenyseg e ket Iormaja kzt. A puszta vigassagnak, a proIan korroborinak nincs komoly celja, mig
II
229
1271 Ekkeppen eshet meg, hogy bizonyos vallasi szertartasokon ktelessegszeren megszegik az exogamia szabalyait (lasd Ientebb, 706. (?)
lj.). Valoszinleg nem kell pontos ritualis ertelmet keresni a kicsapongasok melyen. Mindssze a szertartas altal keltett IelIokozott izgalmi
allapot mechanikus kvetkezmenyerl van szo. Ez is pelda azokra a ritusokra, amelyeknek nmagukban nincs meghatarozott celjuk,
egyszeren az energiak kielesere iranyulnak (lasd Ientebb, ... o.). A bennszlttek maguk sem tulajdonitanak nekik meghatarozott celt:
csupan annyit mondanak, hogy ha e kilengesek nem trtennenek meg, akkor a ritus nem hozna meg a hatasat: a szertartas eredmenytelen
lenne.
1272 Idezzk, pontosan mit is ir Spencer es Gillen. A totemekre vonatkozo szertartasok ,gyakran, de nem mindig a Iiatalemberek beavatasat
erint szertartasokhoz kapcsolodnak, vagy pedig az intichiuma reszet alkotjak'. (North. Tr., 178. o.)
1273 Most mellzzk a kerdest, miben is all ez a jelleg. Hosszu, raadasul ersen technikai jelleg Iejtegetesekbe kellene bocsatkoznunk,
ugyhogy inkabb kln kellene targyalnunk. A kerdes amugy sem erdekes azon tetelek szempontjabol, amelyeket jelen munkankban
allitottunk Iel.
1274 A VI. Iejezet: ,Ceremonies connected with the totems'.
1275 STREHLOW, III. 12. o.
1276 Ez volna a magyarazata annak a tevedesnek, amit Strehlow Spencer es Gillen szemere vet: az egyik ritusmodozatra alkalmaztak azt a
kiIejezest, ami pedig kiIejezetten a masikat jelli. Jelen krlmenyek kztt azonban a hiba nem tnik olyan sulyosnak, mint ahogy
Strehlow beallitja.
1277 Ennek igy is kell lennie. A beavatas trzsi nnep, amelynek soran egyszerre avatnak be klnbz totemekhez tartozo ujoncokat. Az
egy helyen lejatszodo szertartasok tehat mindig tbb totemre vonatkoznak, ezert ugy kell megvalasztani a helyszint, hogy az kivl essen az
egyes totemek kedvenc tartozkodasi helyein.
a ritualis szertartasnak mindig Iontos rendeltetese van. Megjegyzend, talan nincs is olyan vigassag, amelyben a
komoly eletnek ne volna valami visszhangja. A klnbseg tulajdonkeppen csak a ketIajta elem megoszlasaban
jelentkezik.
4.1.3. III
Az elz Iejtegeteseket egy altalanosabb teny ersiti meg.
Els mvkben Spencer es Gillen tkeletesen krlhatarolt ritualis entitaskent mutattak be az intichiumat: olyan
mveletkent jellemeztek, amelynek egyetlen celja a totemIaj szaporodasanak a biztositasa, es olyba tnt, hogy
ezen egyedli rendeltetese nelkl szksegkeppen ertelmet veszti. De mar kvetkez mvkben, a Northern
Tribes of Central Australiaban, jollehet talan maguk sem veszik eszre, mashogy Iogalmaznak. Elismerik, hogy
ugyanazok a szertartasok a tulajdonkeppeni intichiumaban, illetve a beavatasi ritusokban is szerepelhetnek.1272
Tehat arra is szolgalnak, hogy a totemallatot vagy -nvenyt szaporitsak, es arra is, hogy az ujoncokat a
IerIitarsadalomba valo beilleszkedeshez szkseges tulajdonsagokkal lassak el.1273 E szempontbol az intichiuma
uj oldalarol jelentkezik. Mar nem egy jol elklnithet ritualis mechanizmus, amely a csak ra jellemz elveken
nyugszik, hanem olyan altalanosabb szertartasok sajatos alkalmazasa, amelyek igen klnbz celokat
kvethetnek. A szerzk ezert uj mvkben, mieltt az intichiumat targyalnak, kln Iejezetet szentelnek az
altalaban vett totemisztikus szertartasoknak, egyelre eltekintve attol, hogy ezek milyen klnbz Iormakat
lthetnek aszerint, hogy milyen celbol alkalmazzak ket.1274
A totemisztikus szertartasok termeszeteben gykerez meghatarozatlansagra Spencer es Gillen csak kzvetve
utal; Strehlow viszont mar a lehet leghatarozottabban Iogalmaz. ,Amikor a Iiatal ujoncok atesnek a klnbz
beavatasi nnepeken, egy sor olyan ritust is elvegeznek elttk, amelyek ugyan a legaprobb reszletekig
megismetlik a tulajdonkeppeni kultusz jellegzetes ritusait |ertsd: azokat a ritusokat, amelyeket Spencer es Gillen
intichiumanak nevez|, de nem az a celjuk, hogy a megIelel totem szaporodasat es nvekedeset
biztositsak.'1275 Tehat ugyanaz a szertartas Iolyik mindket esetben, csak a neve nem ugyanaz. Amikor a Iaj
szaporitasa a cel, akkor mbatfalkatiumanak hivjak, s csak amikor beavatasi eljaraskent alkalmazzak, akkor
nevezik intichiumanak.1276
E ket szertartasIajta az arandaknal bizonyos masodlagos jegyekben is klnbzik egymastol. Bar Ielepitesk
mindket esetben ugyanaz, tudjuk, hogy az aranda intichiumara jellemz vercsapolasok, illetve egyaltalan az
aldozati adomanyok hianyoznak a beavatasi szertartasokbol. Tovabba mig az intichiuma egy olyan helyen
jatszodik, amelyet a hagyomany pontosan elir, s ahova el kell zarandokolni, addig a beavatasi helyszin pusztan
megallapodasszer.1277 Amikor viszont mint a waramangaknal az intichiuma pusztan dramai eladas, a ket
ritus egyaltalan nem klnbztethet meg egymastol. Mindkettben megemlekeznek a multrol,
megcselekmenyesitik a mitoszt, eljatsszak, marpedig nagyon maskeppen nem lehet eljatszani. Tehat egyazon
szertartasnak a krlmenyektl Iggen ket egeszen klnbz Iunkcioja lehet.1278
III
230
1278 Most mar erthet, miert nem tanulmanyoztuk sehol nmagukban a beavatasi ritusokat: mert nem kepeznek ritualis entitast, hanem a
legklnbzbb ritusokbol allnak ssze. Nevezetesen tiltasokbol, aszketikus ritusokbol, s olyan eladasokbol, amelyeket nem is lehet
megklnbztetni az intichiumaban zajlo szertartasoktol. Ezert szettagoltuk ezt az sszetett rendszert, s a reszeit alkoto elemi ritusokat kln
targyaltuk, azokhoz a hasonlo ritusokhoz sorolva ket, amelyekkel valoban rokonsagban allnak. Masreszt lathattuk (... skk.), hogy a
beavatas kiindulopontul szolgal minden olyan vallas szamara, amely kezdi meghaladni a totemizmust. E vallasok eseteben azonban csak azt
mutattuk ki, hogy mit tartalmaz csirajaban a totemizmus; nem kvettk tovabb a Iejldeset. E knyv celja az elemi hiedelmek es
gyakorlatok vizsgalata; ezert mindig megalltunk azon a ponton, ahol mar bonyolultabb Iormakat szltek.
1279 Nat. Tr., 463. o. Az egyen azert valaszthat szabadon az anyja illetve az apja toteme kztt, mivel a Ientebb (... o.) kiIejtett okok Iolytan
mindketthz tartozik.
1280 Lasd alabb, V. Iej., ... o.
1281 Lasd ,Essai sur le sacriIice', in: Melanges dhistoire des religions, 83. o.
De a szertartas meg ezen kivl is tbb celra szolgalhat. Tudjuk, hogy a ver szent dolog, ezert a nknek nem
szabad latniuk, amikor kiIolyik. ElIordulhat azonban, hogy nk jelenleteben robban ki egy veszekedes, ami
aztan veres sebeslessel zarul. Ilyenkor tehat athagnak egy ritualis tiltast. Marpedig az arandaknal az a IerIi,
akinek elszr ered el a vere, kteles jovatenni ezt a vetseget, s ezert ,egy olyan szertartast vegez, amely az apja
vagy az anyja totemevel kapcsolatos'.1279 E szertartasnak kln neve van, Alua uparilima, ami a ver lemosasat
jelenti. De e szertartas nmagaban nem klnbzik a beavatasi vagy intichiuma-szertartasoktol: az sk
trtenelmenek egy esemenyet mutatja be; tehat beavatasra, az allatIaj szaporitasara, illetve egy szentsegtresert
trten vezeklesre is szolgalhat. Kesbb meg latni Iogjuk, hogy a totemisztikus szertartas gyaszritust is
helyettesithet.1280
Hubert es Mauss mar jeleztek ugyanezt a Iajta tbbIunkciossagot az aldozat, s ezen bell is a hindu aldozat
eseteben.1281 Arra is ramutattak, hogy a kommunio-aldozat, a vezekl aldozat, a Iogadalmi aldozat, a
szerzdes-aldozat mind egyazon mechanizmus puszta valtozatai. Most mar latjuk, hogy a jelenseg sokkal sibb,
s egyaltalan nem korlatozodik az aldozat intezmenyere. Talan nincs is olyan ritus, amelyben ne volna eIIajta
hatarozatlansag. A mise eppugy szolgalhat hazassagra, mint temetesre; megvaltja a halottak vetkeit, az elk
szamara isten joakaratat biztositja; stb. A bjt vezekles es penitencia, de egyszersmind Ielkeszles az aldozasra;
pozitiv erenyeket is szolgaltat. E ketertelmseg azt mutatja, hogy egy-egy ritus valodi Iunkcioja nem a latszolag
megcelzott konkret, egyedi hatasokban all, amelyekkel altalaban jellemzik, hanem egy altalanosabb
mkdesben, amely bar mindig, mindentt ugyanaz, a krlmenyektl Iggen mas es mas Iormat lthet. Nos,
az altalunk javasolt elmelet eppen ezt Ieltetelezi. Ha a kultusz valodi celja az, hogy bizonyos lelkiallapotot
hozzon letre a hivk kreben, nvelje lelkierejket es nbizalmukat, s ha velt hatasai csak ezen alapallapot
masodlagos, valtozo hatarozatlansagabol kvetkeznek, akkor nem meglep, hogy ugyanazon ritus, Ielepiteseben
es szerkezeteben valtozatlanul maradva, tbbIele hatassal is jarhat. Mert azok a lelki hajlandosagok, melyeket
alapIunkciojabol kiIolyolag Ielebreszteni hivatott, mindig, minden esetben ugyanazok: abbol a tenybl
Iakadnak, hogy a csoport egyaltalan sszegylt, nem pedig azon specialis okokbol, amelyekert trtenetesen
sszegylt. Masreszt e lelkiallapotokat klnbzIelekeppen is magyarazzak aszerint, mi az elerend cel.
Fizikai eredmenyt akarnak elerni? A ritusba vetett bizakodas Iolytan ugy Iogjak erezni, hogy az alkalmazott
modszerek miatt sikerl is. Valami vetseget kvettek el, s ezt akarjak jovatenni? Ugyanaz a biztonsagerzet
vezekl erenyeket Iog tulajdonitani ugyanazoknak a ritualis gesztusoknak. Igy hat a latszolagos hatekonysag
valtakozik, mikzben a tenyleges hatekonysag valtozatlan marad, a ritus latszolag klnbz Iunkciokat tlt be,
jollehet valojaban mindig egy es ugyanaz.
Es viszont, amikeppen egyetlen ritus tbb celra is szolgalhat, tbb ritus is egyazon hatassal jarhat es klcsnsen
helyettesitheti egymast. A totemIaj szaporitasa erdekeben aldozati adomanyokhoz, beavatasi aktusokhoz vagy
megemlekez eladasokhoz Iolyamodhatnak. A ritusok egymast helyettesit kepessege, akarcsak
keplekenysegk, ujIent bizonyitja az altaluk elert jotekony hatas rendkivl altalanos voltat. A lenyeg az, hogy az
egyenek sszegyljenek, hogy kzs erzeseik kzs cselekvesben nyilvanuljanak meg; hogy aztan trtenetesen
miIele erzesekrl es miIele cselekedetekrl van szo, masodlagos, esetleges dolog. A csoporttudat biztositasa
szempontjabol mindegy, hogy a csoport ilyen vagy olyan gesztusokat vegez. Arra van szksege, hogy egyazon
gondolatban, egyazon cselekvesben lepjen szellemi kzssegre; az mar kevesbe Iontos, hogy e szellemi
kzsseg mely erzekelhet Iormaban valosul meg. Nyilvan nem veletlen, hogy mi lesz ez a kls Iorma; ennek
is megvannak a maga okai, de ezek az okok nem a kultusz lenyegebl Iakadnak.
Minden ugyanahhoz a gondolathoz vezet tehat bennnket vissza: hogy a ritus mindenekeltt olyan eszkz,
III
231
amellyel a tarsadalmi csoport idrl idre kinyilvanitja es ujra megersiti nmagat. Ezaltal talan sikerl
hipotetikusan rekonstrualni, hogy eredetileg mikent szlethetett meg a totemisztikus kultusz: azok az emberek,
akik versegi ktelekeik, de Ikepp kzs erdekeik es hagyomanyaik altal ugy erzik, hogy sszetartoznak,
sszegylnek, s tudatara ebrednek szellemi egysegknek. A mar kiIejtett okoknal Iogva ezt az egyseget igen
sajatos egylenyegsegkent kepzelik el: ugy gondoljak, hogy valamennyien egy bizonyos allat termeszeteben
osztoznak. Ilyen krlmenyek kzt csak egyetlen modon nyilvanithatjak ki kzssegket: hogy nmagukat
ugyanebbe a Iajtaba tartozo allatnak nyilvanitjak, s hogy raadasul ezt nem nmagukban, hang nelkl, hanem
Iizikai aktusok utjan teszik. Ezek az aktusok alkotjak majd a kultuszt, s termeszetesen csakis olyan
mozdulatokrol lehet szo, amelyekkel az ember azt az allatot utanozza, amellyel magat azonositja. Ebben az
ertelemben az utanzo ritusok jelentik a kultusz legels Iormait. Sokan Iurcsallhatjak majd, hogy trtenelmi
szerepet tulajdonitunk olyan szokasoknak, amelyek els latasra gyermeteg jatszadozasnak tetszenek. De mint
kimutattuk, e naiv, suta gesztusok, ezek a kezdetleges megjelenitesi eljarasok pontosan olyan bszkeseget,
nbizalmat, ahitatot keltenek, mint amit a leggondolatibb vallasok hivi is ereznek, amikor sszegylven a
mindenhato isten gyermekeinek nyilvanitjak magukat. Mert ez az ahitat mindket esetben abbol a
biztonsagerzetbl, abbol a tiszteletbl taplalkozik, amit az egyes lelkekben ugyanaz a hatalmas, megtarto
moralis er ebreszt Iel: a kzsseg ereje.
Az eddig vizsgalt tbbi ritus alighanem csak ennek az alapvet ritusnak a modozata. Miutan arra a gondolatra
jutottak, hogy szoros kapcsolatban allnak valamely allattal, radbbentek, hogy letIontossagu szamukra az illet
allat szaporodasanak rendszeres biztositasa, ugyhogy ezt tettek meg kultuszuk targyava. Ezeket az utanzo
aktusokat, amelyeknek eredetileg minden bizonnyal csak erklcsi jelentsegk volt, utilitarius, anyagi cel ala
rendeltek, s mint a kivant eredmeny eleresenek eszkzet Iogtak Iel. De ahogy a mitologia Iejldesevel a mitikus
s, amelyet eredetileg sszekevertek a totemallattal, egyre inkabb elvalt ez utobbitol es egyre szemelyesebb
arcot kezdett lteni, mar inkabb az st kezdtek utanozni, vagy kln-kln mind a kettt, ugyhogy a mimetikus
ritusokat eladasszer szertartasokkal helyettesitettek vagy egeszitettek ki. Vegl, hogy biztosabban elerjek az
ohajtott celt, minden eszkzt megragadtak, ami csak a rendelkezeskre allt. Ott voltak a szent sziklakban
Ielhalmozodott eleter-tartalekok, ezeket is latba vetettek; mivel az ember vere epp olyan termeszet, mint az
allate, azt is ugyanerre a celra alkalmaztak: megnyitottak ereiket. Es megIorditva: ugyanezen rokonsag okan az
allat husat nnn anyagi lenyegk ujraalkotasara hasznaltak Il. Igy szlettek az aldozati adomanyt es
kommuniot tartalmazo szertartasok. De e klnIele eljarasok vegeredmenyben mind egy es ugyanazon tema
valtozatai: mindig ugyanazon a szellemi beallitottsagon alapulnak, csak epp a helyzet, a trtenelmi pillanat s a
hivk lelkiallapota szerint mindig mas es mas modon ertelmezik ket.
III
232
1282 Piacularia auspicia appellabant quae sacrificantibus tristia portendebant (Paul ex Fest., 244. o., Muller-Iele kiadas). A piaculum szot
meg a ,baj', ,csapas' szinonimajakent is hasznaljak. ,Jetonica herba irja Plinius tantum gloriae habet ut domus in qua sata sit tuta
existimetur a piaculis omnibus'. (XXV, 8, 46.)
1283 North. Tr., 526. o.; EYLMANN: i. m. 239. o. V. Ientebb, ... o.
1284 BROUGH SMITH, I. 106. o.; DAWSON: i. m. 64. o.; EYLMANN: i. m. 239. o.
1285 DAWSON: i. m. 66. o.; EYLMANN: i. m. 241. o.
1286 Nat. Tr., 502. o.; DAWSON: i. m. 67. o.
5. fejezet - ENGESZTEL-VEZEKLSI
(PIAKULRIS) RTUSOK. A SZENT
FOGALMNAK KTRTELMSGE
Barmilyen klnbz termeszet gesztusokat Ioglalnak is magukba az iment attekintett pozitiv ritusok,
egyvalami kzs bennk: mind bizakodo, vidam, st lelkes hangulatban zajlik. Egy jvbeli, esetleges esemeny
varasaban mindig van ugyan valami bizonytalansag, de mi sem termeszetesebb, mint hogy esik az es, amikor
megjn az ess evszak, s hogy allat, nveny rendszeresen szaporodik. Szamtalanszor megismetld tapasztalat
bizonyitja, hogy a ritus meghozza azt az eredmenyt, amit varnak tle, s ami a letjogosultsagat adja. A
bennszlttek tehat magabiztosan tartjak meg nnepeiket, mar elre rlnek a ritusok altal elkeszitett s egyben
beigert boldog esemenyeknek. Minden cselekedetk ebbl a szellemi allapotbol Iakad: athatja ugyan ket a
vallasi nnepsegekkel mindig egytt jaro komolysag, de ez nem zarja ki sem a lelkesedest, sem a vidamsagot.
Ezek tehat vidam nnepek. De vannak szomoru nnepek is, amelyek valami nagy veszedelemmel neznek
szembe, valami nagy csapast ideznek Iel, nagy szerencsetlenseget siratnak el. E ritusoknak igen sajatos az
arculatuk; ezt probaljuk meg jellemezni es megmagyarazni most. Annal is inkabb szkseges kln
tanulmanyoznunk ket, mivel a vallasi elet egy uj oldalat tarjak Iel elttnk.
Az eIIajta nnepsegeket piakularis szertartasnak nevezzk. A piaculum kiIejezesnek ugyanis az az elnye, hogy
bar Ielidezi a kiengeszteles, a vezekles gondolatat, jelentese sokkal tagabb. Minden baj, minden baljos esemeny,
mindaz, ami szorongast vagy Ielelmet kelt, piaculumot igenyel, azaz piakularis. 1282 A szo tehat a lehet
legmegIelelbbnek latszik a nyugtalansagban vagy szomorusagban zajlo ritusok jellesere.
5.1. I
A piakularis szertartasokra az els es legIontosabb peldat a gyasz szolgaltatja.
Mindazonaltal klnbseget kell tenni a klnbz gyaszritusok kztt. Nemelyik csak abbol all, hogy valamitl
tartozkodni kell: nem szabad kiejteni a halott nevet;1283 tilos azon a helyen tartozkodni, ahol a halaleset
trtent;1284 az elhunyt rokonainak, klnsen a nknek, tartozkodniuk kell az idegenekkel valo
erintkezestl;1285 a szokasos mindennapi tevekenysegeket Iel kell Iggeszteni, ugyanugy, ahogy az nnepek
idejen1286 stb. Mindezen gyakorlatok a negativ kultuszba tartoznak, ezert itt nem szkseges Ioglalkoznunk
velk. Abbol Iakadnak, hogy a halott egy szent leny. Kvetkezeskeppen ami csak kapcsolatban volt vele, az
Iertzes utjan szinten szentte valik, s ezert semmikeppen sem erintkezhet a proIan elet dolgaival.
De a gyasz nem csak tiltasokbol all. Pozitiv aktusokat is kvetel, s ezekben a rokonok hol cselekvkent, hol
szenvedkkent szerepelnek.
E ritusok igen gyakran mar a halal beallta eltt megkezddnek, amikor elkerlhetetlennek latszik a veg.
Nezznk meg egy olyan jelenetet, amelynek Spencer es Gillen a waramangaknal volt tanuja. Eppen beIejeztek
233
1287 North. Tr., 516517. o.
1288 North. Tr., 520520. o. A szerzk nem emlitik, hogy vajon trzsi vagy ver szerinti rokonsagrol van szo. Az elbbi a valoszinbb.
1289 North. Tr., 525526. o. A nk beszedtilalma, bar egyszer nmegtartoztatas, a vezeklesi ritus jeleit viseli magan: ez is egy modja
annak, hogy az ember valami kellemetlenseget vallaljon. Adott krlmenyek kzt a bjt is lehet vezeklesi vagy aszketikus ritus. Minden
attol Igg, hogy milyen krlmenyek kzt trtenik, es milyen celt szolgal (a ketIajta ritus kzti klnbsegrl lasd alabb, ... o.).
1290 A North. Tr., 525. oldalan egy igen kiIejez metszetet lathatunk, amely ezt a ritust abrazolja.
1291 Uo. 522. o.
1292 A Ibb temetesi ritusokrol, lasd: HOWITT, Nat. Tr., 446508. o. (delkeleti trzsek); SPENCER GILLEN, North. Tr., 505. o.,
valamint Nat. Tr., 497. skk. (kzep-ausztraliai trzsek); ROTH: ,North Queensland Ethnog.', Bull, n 9, in: Records of the Australian
Museum, VI., n 5, 365. skk. (Burial Ceremonies and Disposal of the Dead).
1293 Lasd nevezetesen: ROTH: i. m. 368. o.; EYRE: Journals of Exped. into Central Australia, II. 344, 345, 347. o.
egy totemszertartast, szineszek es nezk mar jttek visszaIele a szent szinhelyrl, amikor hirtelen eles kialtas
hallatszott a tabor Iell: egy IerIi haldoklott. Az egesz tarsasag azonnal rohanni kezdett, ahogy csak birt, s
tbben mar kzben is kialtozni kezdtek. ,Kztnk es a tabor kzt meselik a megIigyelk egy mely patak
volt, tbben is ltek a partjan; Iejket a terdkre hajtva sirtak es jajgattak. Amikor atkeltnk a patakon, a tabort a
szokasnak megIelelen lerombolva talaltuk. MindenIell sszeszaladtak a nk, nehanyan a haldoklon Iekdtek,
a tbbiek pedig ott alltak vagy terdeltek krlttk, szurkaltak a Iejket a yam kiturasara hasznalt asobotjaikkal,
s olyan mely sebeket ejtettek magukon, hogy patakokban Iolyt arcukra a ver. S mindemellett szakadatlanul
jajveszekeltek. Kzben IerIiak is odaIutottak, k is a haldoklora vetettek magukat; a nk Ilkelnek; nehany
pillanat mulva mar csak a nyzsg embermassza latszik. Arrebb harom IerIi l a Thapungarti osztalybol, meg
szertartasi diszben, hattal a haldoklonak; k is hangosan jajgatnak. Egy-ket perc mulva egy ugyanabbol az
osztalybol valo IerIi rohan oda, orditva Iajdalmaban, kkessel hadonaszva. Ahogy a taborba er, ssze-vissza
vagdossa a combjat, de olyan melyen, hogy mar nem is bir megallni a laban, vegl tbbektl krlallva a Ildre
rogy; ket-harom nrokona arrebb vonszolja, majd szajukat tatongo sebeire tapasztjak, mikzben elettelenl
hever a Ildn.' A beteg csak kes este halt meg. Ahogy kilehelte a lelket, ujrakezddtt az egesz jelenet. De
most mar meg metszbb volt a jajgatas. FerIiak, nk, valosaggal tombolni kezdtek, ssze-vissza Iutkostak,
kessel, hegyes botokkal sebeket ejtettek magukon; a nk vadul tlegeltek egymast, anelkl hogy barmelyikk is
vedekezett volna. Vegl egy ora mulva Iaklyas menet indult a siksagon at egy Iahoz, s ennek agaira helyeztek a
holttestet.1287
Barmilyen hevesek is ezek az erzelemkitresek, minden, a legaprobb reszletekig is, szigoru elirasok szerint
trtenik. Hogy ki ejt magan mely bevagasokat, azt a szokas szabalyozza: az illetk adott rokonsagban allnak a
halottal. A waramangaknal peldaul a Spencer es Gillen altal megIigyelt esetben az elhunyt anyai nagyapja, anyai
nagybatyja, Iivere es Ielesege vagdosta be a combjat.1288 Masoknak a barkojukat vagy a hajukat kell levagniuk,
majd Iejbrket agyaggal kell bedrzslnik. A nk ktelezettsegei klnsen szigoruak. Le kell vagniuk a
hajukat, majd egesz testket agyaggal kenik be; raadasul meg sem szolalhatnak egeszen a gyaszid letelteig, ami
ket evig is eltarthat. E tilalom kvetkezteben nemegyszer elIordul a waramangaknal, hogy egy-egy tabor sszes
ntagja teljes hallgatasra van itelve. Olyannyira hozzaszoknak, hogy olykor a gyasz leteltevel sem kivannak mar
beszelni, inkabb jelbeszeddel ertetik meg magukat, amiben egyebkent rendkivli gyessegrl tesznek
tanubizonysagot. Spencer es Gillen ismert egy olyan regasszonyt, aki tbb mint huszonnegy evig nem szolalt
meg.1289
Az ismertetett szertartas hosszu ritussort indit el, amely heteken vagy honapokon at Iolytatodik. A kvetkez
napokon mas es mas Iormaban kezddik ujra. FerIiak, nk csoportokban sszekapaszkodva lnek a Ildn,
sirnak, jajgatnak, meghatarozott idnkent megcsokoljak egymast. A ritualis csokok gyakran ismetldnek a gyasz
idejen. A jelek szerint az egyenek szkseget erzik, hogy kzelebb kerljenek egymashoz, szorosabb kzsseget
alkossanak; annyira sszekapaszkodnak, hogy vegl egyetlen kupacot alkotnak, amelybl hangos nyges
hallatszik.1290 Kzben a nk megint gytrni kezdik magukat, s hogy meg egetbbe tegyek a Iejsebeiket,
tzben izzitott, hegyes Iadarabokat is hasznalnak.1291
Ezek az aktusok egesz Ausztraliaban altalanosak. A temetesi ritusok, vagyis a halottal valo banasmod, az a mod,
ahogy eltemetik stb., trzsenkent mas es mas,1292 es meg a trzsn bell is a resztvevk eletkora, neme es
tarsadalmi erteke szerint valtozik,1293 de a kimondott gyaszszertartasok mindentt ugyanazt a motivumot
ismetlik meg; a valtozatok csak a reszleteket erintik. Az emberek mindentt ugyanugy hallgatnak, ugyanugy
nygnek Iel meghatarozott idnkent,1294 ugyanugy ktelesek levagni a hajukat vagy szakallukat,1295 ugyanugy
I
234
1294 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 500. o.; North. Tr., 507, 508. o.; EYLMANN, 241. o.; Langloh PARKER: The Euahlavi, 83. skk.;
BROUGH SMYTH, I. 118. o.
1295 DAWSON: i. m. 66. o.; HOWITT, Nat. Tr., 466. o.; EYLMANN, 239, 240. o.
1296 BROUGH SMYTH, I. 113. o.
1297 W. E. STANBRIDGE: Trans. Ethnological Societv of London, e. n., I. ktet, 286. o.
1298 BROUGH SMYTH, I. 104. o.
1299 HOWITT, Nat. Tr., 459. o. Hasonlo jeleneteket talalunk EYRE: i. m. 255. o. jegyz., es 547. o.; ROTH: i. m., klnsen 394, 395. o.;
GREY, II. 320. skk.
1300 BROUGH SMITH, I. 104, 112. o.; ROTH: i. m. 382. o.
1301 North. Tr., 511512. o.
1302 DAWSON: i. m. 67. o.; ROTH: i. m. 366367. o.
1303 Nat. Tr., 508510. o.
agyaggal vagy hamuval, st rlekkel kenik ssze a Iejket;1296 vegl mindentt ugyanolyan vadul tlegelik,
kinozzak es egetik ssze magukat. Victoria allam kzeps terleten ,ha valaki meghal, az asszonyok sirnak,
jajveszekelnek, sszekarmoljak homlokukon a brt. Az elhunyt rokonai dhdten ssze-vissza sebzik magukat,
klnsen akkor, ha a Iiukat vesztettek el. Az apa keseren nygve tomahawkkal veri a Iejet. Az anya odal a
tz melle, es mellet, hasat egy izzo Iaaggal egeti ssze... Neha annyira kegyetlen sebeket ejtenek magukon, hogy
bele is halnak.'1297 Nezzk, mi trtenik ugyanezen allam deli trzseinel Brough Smyth beszamoloja alapjan.
Ahogy leeresztik a holttestet a gdrbe, ,az zvegy megkezdi a gyaszszertartast. Ell levagja a hajat, majd
valosaggal megvadulva izzo botokat kap ki a tzbl, es a mellehez, karjahoz, labahoz, combjahoz szoritja.
Olyan, mintha elvezne, hogy kinozza magat. Meg se probalja senki jobb belatasra birni, meg amugy sem
sikerlne. Amikor mar annyira kimerl, hogy jarni sem bir, utolso erejebl meg mindig a hamut rugdossa, hogy
szanaszet repljn. Amikor a Ildre rogy, hamut vesz a kezebe es a sebeibe drzsli; aztan sszekaparja az arcat
(a teste egyetlen reszet, amit az izzo botok meg nem sertettek Iel). A lecsorgo ver raIolyik a sebeit borito
hamura, s mikzben az arcat kaparja, hangosan kiabal es jajveszekel.'1298
Howittnak a karnaik gyaszarol adott leirasa sajatosan hasonlit az elzekre. Miutan a holttestet oposszumbrbe
csavarjak es hancskoporsoba zarjak, kunyhot epitenek, ahol a rokonok sszegylnek. ,Ott a Ildn Iekve
siratjak sorsukat, azt mondjak peldaul: Miert hagytal el bennnket? Ketsegbeesett Iajdalmukban hangosan
Ieljajdulnak; az elhunyt Ielesege azt kialtja: Meghalt a Ierjem!, az anyja: Meghalt a gyermekem!
Valamennyi resztvev sorban ugyanigy kialt Il, csak eppen mas szot hasznal aszerint, milyen rokonsagban van
a halottal. Eles kvekkel vagy tomahawkkal addig tgetik magukat, mig patakokban Iolyik a ver a Iejkn meg
a testkn. A siras es jajveszekeles egesz ejszaka Iolyik.'1299
Nem a szomorusag az egyetlen erzes, amely e szertartasok soran kiIejezesre jut; altalaban harag is vegyl bele.
A rokonok szkseget erzik, hogy valami modon bosszut alljanak a halalesetert. sszeverekednek, igyekeznek
megsebesiteni egymast. A tamadas olykor valosagos, neha csak szinlelik.1300 Meg olyan is elIordul, hogy
szabalyszer csatakat rendeznek. A kajtityaknal az elhunyt haja a vejere szall. Ennek Iejeben a v kteles a
rokonok kisereteben parviadalra kihivni valamelyik trzsi testveret, vagyis olyasvalakit, aki ugyanabba a
hazassagi osztalyba tartozik, s ily modon szinten elvehette volna a halott lanyat. A kihivast nem lehet
visszautasitani, s a ket harcos komoly sebeket ejt egymas vallan es combjan. A parbaj beIejeztevel a kihivo
atadja ellenIelenek az ideiglenesen rklt hajcsomot. Ekkor ez utobbi hivja ki harcra valamelyik trzsi
testveret, s az ertekes ereklye ezutan ra szall, de megint csak ideiglenesen. Igy hat kezrl kezre, csoportrol
csoportra jar.1301 Egyebkent abba a veszettsegIelebe, amivel az sszes rokon ti, egeti vagy szabdalja nmagat,
szinten belejatszanak ezek az erzesek: ilyen vegletes Iajdalom ohatatlanul haraggal jar. E szokas Ieltn
hasonlatossagot mutat a vendettaval. Mindkett abbol az elvbl indul ki, hogy a halal vert kvetel. Csak annyi a
klnbseg, hogy az egyik esetben rokonok, a masikban pedig idegenek az aldozatok. Itt most nem targyaljuk
kln a vendettat, mivel az inkabb a jogi intezmenyekhez tartozik; azt azonban meg kellett mutatni, hogyan
kapcsolodik mintegy zaroaktuskent a gyaszritushoz.1302
Bizonyos tarsadalmakban a gyasz olyan szertartassal zarul, amely olykor meg a nyito szertartasoknal is
hevesebb. Az arandaknal ezt a zaro ritust Urpmilchimanak nevezik. Spencer es Gillen ket ilyen ritusnal volt
jelen. Az egyiket egy IerIi, a masikat egy n tiszteletere tartottak. Nezzk meg, hogyan irjak le ez utobbit.1303
Elszr is egy nagyon sajatos diszt allitanak ssze, amit IerIiak eseteben chimurilianak, nk eseteben
aramurilianak neveznek: elzetesen sszegyjttt allatcsontokat egy gyantaIelevel a halott asszony nrokonaitol
I
235
1304 Kis IaedenyIele, amelyrl Ientebb mar szo volt (. o.).
1305 Nat. Tr., 508510. o. A masik zaro ritus, amelyen Spencer es Gillen jelen volt, ugyanezen m 503508. oldalan olvashato. Lenyegeben
nem klnbzik a Ient ismertetettl.
1306 North. Tr., 531540. o.
kapott hajtincsekhez ragasztanak. Ezeket a IggdiszIeleket a nk szokasos hajszalagjaira aggatjak, s meg Ieher
kakadu- es papagajtollakat is tznek melle. Ezutan a nk sszegylnek a taborhelykn. Klnbz szinekkel
kiIestik magukat, aszerint hogy milyen kapcsolatban allnak az elhunyttal. Vagy tiz percig sszelelkezve,
hangosan jajveszekelnek, majd elindulnak a sir Iele. Egy bizonyos tavolsagra sszetalalkoznak a halott egyik
vertestverevel, akit nehany trzsi Iivere kiser. Valamennyien a Ildre lnek, es ismet jajveszekelni kezdenek.
Ekkor a batynak atadnak egy chimuriliakat tartalmazo pitchit1304, az pedig a hasahoz szoritja; azt mondjak, ily
modon enyhiteni lehet a Iajdalmat. Aztan kivesznek belle egy chimuriliat, es a halott anyja kis idre a Iejere
teszi; majd visszarakjak a pitchibe, amit a tbbi IerIi sorban a mellehez szorit. Vegl a baty Ielteszi a ket nver
Iejere a chimuriliakat, es Iolytatjak utjukat a sir Iele. Utkzben az anya tbbszr is a Ildre veti magat, es egy
hegyes bottal probalja szurkalni a Iejet. Ilyenkor a tbbi n mindig Ilemeli, nehogy kart tegyen magaban.
Amikor odaernek a sirhoz, raveti magat a sirhalomra, s megprobalja a kezevel szetturni, mikzben a tbbi n a
szo szoros ertelmeben tancol rajta. A trzsi anyak es nagynenik (a halott n apjanak ntestverei) kvetik a
peldajat; azok is a Ildre vetik magukat, s tik-tepik egymast; vegl mer ver a testk. Egy id mulva arrebb
vonszoljak ket. Ekkor a nverek a sirgdrbe egy lyukat asnak, es belehelyezik az elzleg darabokra szedett
chimuriliakat, amire a trzsi anyak ujIent a Ildre vetik magukat, es ssze-vissza vagdossak egymas Iejet. Ekkor
,a krben allo asszonyok sirasa es jajgatasa vegletes izgalomba csapott at. Az agyaggal bekent testkn lecsorgo
vertl ugy neztek ki, mint a kisertetek. Vegl csak a halott reg edesanyja Iekdt a siron, teljesen kimerlve,
halkan nyszrgve.' Ekkor a tbbiek Ilsegitettek, lekapargattak rola az agyagot; igy vegzdtt a
gyaszszertartas.1305
A waramangaknal meglehetsen sajatos a zaro ritus. Ugy tnik, itt nincs szkseg a ver kiIolyatasara; a kollektiv
hevlet mas modon nyilvanul meg.
Mieltt vegleg eltemetnek a holttestet, egy emelvenyIelere rakjak, azt pedig egy Ia agai kze helyezik; a holttest
lassan szetbomlik, csak csontok maradnak belle. Ekkor a csontokat sszeszedik, es az egyik Ielkarcsont
kivetelevel egy hangyabolyba dugdossak ket. A Ielkarcsontot hancstokba teszik, amelyet klnbzIelekeppen
diszitenek Iel. A tokot a nk kiabalasa es nyszrgese kisereteben a taborba viszik. A kvetkez napokon egy
sor olyan totemisztikus szertartast tartanak, amelyek az elhunyt totemevel es a klanalapito s mitikus
trtenetevel kapcsolatosak. E szertartasok vegeztevel latnak hozza a zaro ritushoz.
Egy lab melyseg es tizent lab hosszu arkot asnak a szertartas szinhelyen. Elzleg egy kicsit arrebb egy olyan
totemabrat rajzolnak, amely a halott totemet abrazolja, illetve nehany olyan helyszint jelenit meg, ahol az s
valaha elidztt. E mellett a rajz mellett egy gdrt is astak a Ildbe. Most tiz Ieldiszitett IerIi jn oda sorban, es
kezet a Ieje mge rakva szettart labbal az arok Ile all. Egy adott jelre siri csndben odaszaladnak az asszonyok;
amikor kzel ernek, libasorba allnak, az utolsonak ott van a kezeben a tokba bujtatott Ielkarcsont. Aztan
valamennyien a Ildre vetik magukat, es negykezlab atmasznak a IerIiak szettart labai alatt. A jelenet nagy
szexualis izgalmat kelt. Amikor az utolso n is athaladt, elveszik tle a tokot, s odaviszik a gdrhz, amely
mellett egy regember l; az regember egyetlen csapassal sszetri a csontot, a darabjait pedig gyorsan
eltemetik. Kzben az asszonyok tavolabb allnak hattal, mivel ezt a jelenetet tilos neznik. De amikor halljak a
tomahawk-csapast, kiabalva, jajgatva elIutnak. A ritus lezarul; a gyasz veget ert.1306
5.2. II
Ezek a ritusok a korabbiakban ismertetettekhez kepest egeszen mas tipusba tartoznak. Ezzel nem azt mondjuk,
hogy ne lennenek jelents hasonlosagok a ket tipus kzt; a klnbsegek azonban jobban szembetlenek. Vidam
tancok, enekek, szorakoztato, hangulatoldo dramai eladasok helyett itt siras es jajgatas van, egyszoval a
szorongo banat, a klcsns szanalom nyilatkozik meg a legklnIelebb Iormakban. Igaz, az intichiumaban is
II
236
1307 Ellentetben azzal, amit Jevons allit, lasd Introduction to the Historv of Religion, 46. skk.
1308 Ezert mondja Dawson, hogy a gyaszt szinten viselik (66. o.). Eylmann viszont azt allitja, hogy egyetlen olyan esetet sem ismer,
amikor tenyleges banatbol sebezte volna meg valaki magat (i. m. 113. o.).
1309 Nat. Tr., 510. o.
1310 EYLMANN: i. m. 238239. o.
1311 North. Tr., 507. o.; Nat. Tr., 498. o.
1312 Nat. Tr., 500. o.; EYLMANN: i. m. 227. o.
1313 BROUGH SMYTH, I. 114. o.
1314 Nat. Tr., 510. o.
kiIolyatjak az emberek a verket; ilyenkor azonban ahitattal vegzett aldozati adomanyrol van szo. A gesztus
hasonlo ugyan, de klnbz, st eppen ellenkez erzeseket juttat ervenyre. Az aszketikus ritusok is
lemondassal, nsanyargatassal, st ncsonkitassal jarnak, de mindezt szenvtelen hatarozottsaggal es dervel kell
elviselni. Itt viszont a levertseg, a jajgatas, a siras a szabaly. Az aszketa azert sanyargatja magat, hogy
nmaganak es tarsainak is megmutassa: Iltte all a szenvedesnek. A gyasz soran viszont azert okoznak
maguknak Iajdalmat az emberek, hogy szenvedesket bizonyitsak. Mindezen jelekbl jol lathato, hogy itt
engesztel-vezeklesi (piakularis) ritusokrol van szo.
Hogyan magyarazhatok e ritusok?
Egyvalami bizonyos: a gyasz nem az egyeni erzelmek spontan megnyilvanulasa.1307 A rokonok nem azert
sirnak, jajgatnak, nem azert ejtenek sebeket magukon, mert szemelyesen erinti ket hozzatartozojuk halala.
Bizonyos esetekben persze elIordulhat, hogy tenyleges banat jut ekkeppen ervenyre.1308 Legtbbszr azonban
semmiIele kapcsolat nincs a tenyleges erzelmek, illetve a ritus szereplinek a cselekedetei kzt.1309 Meg az is
gyakran megesik, hogy amikor a latszolag leglevertebb allapotban vannak, s valaki valami apro-csepr dologrol
kezd beszelgetni velk, hirtelen hangot es stilust valtanak, s a lehet legvidamabb hangulatban, nevetgelve
tarsalognak tovabb.1310 A gyasz nem a kegyetlen vesztesegtl megrendlt egyeni erzekenyseg termeszetes
megnyilvanulasa; a gyasz a csoport altal az egyenre rott ktelesseg. A bennszlttek nemcsak azert jajgatnak,
mert szomoruak, hanem mert illik jajgatniuk. Ez ritualis viselkedes, igy kveteli a szokas, de legnagyobbreszt
Iggetlen az egyenek erzelmi allapotatol. E ktelezettseg elmulasztasa egyebkent mitikus vagy tarsadalmi
bntetessel jar. Ugy tartjak peldaul, hogy ha egy rokon nem ill modon viseli a gyaszt, a halott lelke a nyomaba
szegdik es megli.1311 Mas esetekben a tarsadalom nem bizza a vallasi erkre a vetkesek megbnteteset: maga
lep kzbe, es maga torolja meg a ritualis vetket. Ha egy v nem teljesiti megIelel modon az aposaval szemben
Iennallo gyasz-ktelezettseget, trzsi aposai elveszik tle a Ieleseget, es masnak adjak oda.1312 Olykor, ha
mashogy nem megy, mesterseges eszkzkkel erik el a knnyek kisajtolasat.1313
Honnan ez a ktelezettseg?
Az etnograIusok es a szociologusok altalaban beertek azzal a valasszal, amit maguk a bennszlttek adnak erre
a kerdesre. Vagyis hogy azert kell elsiratni a halottat, mert ha nem kapna meg az t megillet szanalmat, sertve
erezne magat, s csak ugy lehet megelzni a haragjat, ha teljesitjk a kivansagat.1314
Ez a mitologikus magyarazat azonban csak maskepp teszi Iel a kerdest, de nem oldja meg; mert azt kellene
megtudni, hogy a halott miert kveteli ki maganak ilyen hatarozottan a gyaszt. Erre azt lehet mondani, hogy az
ember termeszeteben van, hogy szereti, ha siratjak es sajnaljak. De ha ezzel az erzessel magyarazzuk a
gyaszritusok bonyolult egytteset, azzal olyan erzelmi igenyeket tulajdonitunk az ausztraloknak, amelyekrl
meg a civilizalt ember sem ad tanubizonysagot. Tegyk Iel holott a priori egyaltalan nem nyilvanvalo , hogy
a jvre gondolo ember szamara termeszet adta modon edes a gondolat, hogy nem egyhamar Ielejtik el. De meg
azt is ki kellene mutatnunk, vajon eleg ers-e ez az erzes az elk sziveben annak Ieltetelezesehez, hogy a
halottnak is ez lesz a legnagyobb gondja. Valoszintlennek latszik azonban, hogy ez az erzes ennyire makacsul
beIeszkelte volna magat a bennszlttek lelkebe, hiszen amugy nemigen szoktak trdni a tulvilaggal. Az elk
emlekezeteben valo megmaradas vagyat tehat korantsem szabad a gyasz eredetenek tekinteni, inkabb azon kell
elgondolkodni, vajon nem az intezmenyeslt gyasz keltette-e Iel visszamenleg az emberek azon vagyat, hogy
halaluk utan elsirassak ket.
Meg tarthatatlanabbnak latszik a klasszikus magyarazat, ha tudjuk, mibl all a primitiv nepeknel a gyasz.
II
237
1315 E hiedelemre tbb peldat is talalhatunk Howittnal (Nat. Tr., 435. o.); v. STREHLOW, I. 1516. o. es II. 7. o.
Nemcsak jambor sajnalkozasokbol, hanem kemeny nmegtartoztatasbol es kegyetlen aldozatokbol. A ritus
nemcsak azt kveteli meg az emberektl, hogy banatosan gondoljanak vissza az elhunytra, hanem azt is, hogy
tlegeljek, megsebezzek, marcangoljak, sszeegessek magukat. Az is elIordul, hogy a gyaszolok oly Iektelenl
kinozzak magukat, hogy belehalnak a sebeikbe. Vajon miert kvetel a halott eIIele nsanyargatast? Ha ennyire
kegyetlen, akkor valami mas is mozgatja, nemcsak a vagy, hogy ne Ielejtsek el. Ha rmet leli hozzatartozoi
szenvedeseben, akkor alighanem gylli ket, a verket szomjazza. Ez a verszomj nyilvan termeszetesnek tnik
azoknak, akik szerint minden szellem szksegkeppen arto, Ielelmetes hatalom. De tudjuk, hogy sokIele szellem
van; hogyan lehet, hogy a halott szelleme szksegkeppen gonosz? Amig az ember eletben van, szereti a
rokonait, szolgalatokat tesz nekik. Nem klns, hogy amint kiszabadul testebl a lelke, azonnal kivetkzik regi
erzeseibl, s gonosz, gytr szellemme valtozik? Pedig altalanos szabaly, hogy a halott az el szemelyiseget
viszi tovabb: ugyanaz lesz a termeszete, ugyanugy Iog gyllni es ugyanugy Iog szeretni. Korant sem magatol
ertetd tehat az atalakulasa. Igaz, a bennszlttek hallgatolagosan megis ezt Ieltetelezik, amikor a halott
igenyeivel magyarazzak a ritust; de eppen azt kellene megtudnunk, honnan ered ez az elkepzeles. Mert
egyaltalan nem kezenIekv, hanem eppoly homalyos, akarcsak a ritus maga, s ezert semmikepp sem
magyarazhato vele a ritus.
Ha pedig netan megtalaljuk e meglep atalakulas okat, meg azt is meg kell magyaraznunk, hogy az miert csak
atmeneti? Mert csak a gyasz idejeig tart; ahogy veget ernek a ritusok, a halott megint olyan lesz, mint az
eleteben volt: josagos, h rokon. Uj helyzetebl Iakado uj kepessegeit is hozzatartozoi szolgalataba allitja. 1315
Innentl kezdve jo szellemnek tekintik, aki mindig kesz segiteni azokon, akiket hajdanan meggytrt. Miert e
tbbszri palIordulas? Ha a lelek azert valik gonossza, mert mar nincs eletben, akkor gonosz erzelmeinek meg
kellene maradniuk, s ha a gyasz ezekbl Iakad, akkor korlatlan ideig kellene tartaniuk.
E mitikus magyarazatok csak azt mutatjak meg, hogy a bennszltt mit gondol a ritusrol, magara a ritusra
azonban nem adnak magyarazatot. Ezeket tehat Ielretehetjk, hogy szembenezznk az altaluk torzitva
bemutatott valosaggal. Bar a gyasz elter a pozitiv kultusz mas Iormaitol, egy tekintetben megis hasonlit rajuk: a
gyaszt alkoto kollektiv szertartasok szinten Ielajzott allapotba hozzak a reszvevket. Mas erzesek hevlnek
ugyan tul, de a tulhevles ugyanaz. Feltetelezhetjk tehat, hogy a vidam ritusok magyarazata ertelemszer
valtoztatasokkal a szomoru ritusokra is alkalmazhato.
Amikor meghal egy egyen, a csaladi csoport, amelyhez tartozik, megIogyatkozottnak erzi magat, s e
megIogyatkozasra reagalva sszegylik. A kzs baj ugyanolyan hatassal jar, mint a kszbnallo rvendetes
esemeny: Ielszitja a kollektiv erzeseket, ezek pedig az egyeneket arra sztnzik, hogy egymas kzelseget
keressek. Az egy helyre gylekezes igenye, mint lattuk, olykor klns ervel nyilvanul meg: az emberek
sszelelkeznek, sszekapaszkodnak, a lehet legjobban sszepreseldnek. Ilyenkor azonban a csoport erzelmi
allapota a csoport egeszenek a krlmenyeit tkrzi. EgyIell a legkzelebbrl erintett rokonok beviszik a
kzsbe a maguk szemelyes Iajdalmat, masIell azonban a tarsadalom is erklcsi nyomast gyakorol a tagjaira,
hogy erzeseiket a krlmenyekhez igazitsak. Ha megengedne nekik, hogy kznysek maradjanak a tarsadalmat
sujto, a csoportot Iogyatkozasra itel csapassal szemben, azzal azt nyilvanitana ki, hogy nem Ioglalja el
szivkben az t megillet helyet; nmagat tagadna meg. Ha egy csalad eltrne, hogy valamely tagja csak ugy
meghaljon anelkl, hogy elsiratna, azzal azt tanusitana, hogy hianyzik belle az erklcsi egyseg, nincs benne
sszetartas: magat tagadna meg, leterl mondana le. Az egyen pedig, ha a tarsadalomhoz tartozik, erklcsi
ktelessegenek erzi, hogy osztozzon banataban es rmeben; ha ezzel nem trdne, azzal eltepne azokat a
szalakat, amelyek a kzsseghez Izik; lemondana a tarsadalomrol, nmaganak mondana ellent. A kereszteny
vagy a zsido nem azert bjtl, nem azert sanyargatja magat a nagyheten, illetve Jeruzsalem elestenek
evIordulojan, hogy sajat spontan banatanak adjon teret. Az eIIajta alkalmakkor a hiv lelkiallapota nem all
aranyban azokkal a kemeny megprobaltatasokkal, amelyeknek alaveti magat. Elssorban azert szomoru, mert
szomorusagra kenyszeriti magat, es azert kenyszeriti szomorusagra magat, hogy ily modon nyilvanitsa ki a hitet.
Ugyanez a magyarazata annak is, ahogy az ausztral bennszltt a gyasz alatt viselkedik. Nemcsak azert sir, nem
pusztan azert jajgat, hogy szemelyes banatat elje ki, hanem olyan ktelesseget teljesit, amelyre krnyezete, ha
netan szkseges, azonnal ra is Iogja kenyszeriteni.
II
238
MasIell azonban tudjuk, mennyire Ilersdnek az emberi erzelmek, amikor kollektiv modon nyilvanulnak
meg. A banat, mikent az rm is, egyre n, egyre dagad, ahogy tudatrol tudatra sugarzik, s ezert tulhajtott, heves
Iormaban nyilvanul meg. Nem vidam nyzsgesben, mint a korabban megIigyelt esetekben, hanem Iajdalmas
vltesben. Amikor a Iajdalom ekkora intenzitast er el, egyIajta ketsegbeesett dh tarsul hozza. Az embernek
trni, zuzni tamad kedve. nmagat vagy a tbbieket bantalmazza. tlegeli, megsebzi, megegeti magat, vagy
masokra tamad ra, es azokat ti, sebzi, egeti meg. Igy alakult ki az a szokas, hogy gyasz idejen valosagos
kinzas-orgiat rendeznek. Igen valoszinnek tartjuk, hogy a vendettanak illetve a Iejvadaszatnak is ugyanez az
eredete. Azert tulajdonitanak minden halalesetet valamely magikus mesterkedesnek, s azert gondoljak ugy, hogy
a halottat meg kell bosszulni, mert mindenaron talalni akarnak maguknak egy aldozatot, akin kielhetik kzs
Iajdalmukat, kollektiv dhket. Az aldozatot termeszetesen a csoporton kivl keresik, hiszen az idegen mindig
kisebb ellenallasu (minor resistenciae) alany; nem oltalmazza az a rokonszenv, amit rokona vagy szomszedja
irant erez az ember, nem rendelkezik semmi olyasmivel, ami kzmbsithetne a halal altal Ielebresztett gonosz,
pusztito erzeseket. Alighanem ugyanezen ok miatt valnak gyakrabban a nk a kegyetlen gyaszszertartasok
szenved alanyaiva; mert kisebb a tarsadalmi ertekk, s ezaltal mintegy nkent kinalkoznak a bnbak szerepere.
Mint lathatjuk, a gyasznak ez a magyarazata teljes mertekben elvonatkoztat a lelek illetve a szellem Iogalmatol.
Teljesen szemelytelen erk lepnek Il: azok az erzelmek, amelyeket valamely tag halala ebreszt Il a
csoportban. Csakhogy a primitiv ember nem ismeri azt a pszichikai mechanizmust, amelybl ezek a
cselekedetek szarmaznak. Ha tehat megprobalja ertelmezni ket, kenytelen egesz mas magyarazatot kiagyalni.
Mindssze annyit tud, hogy kteles Iajdalmasan meggytrni magat. Mivel minden ktelesseg valamiIele
kenyszerit akarat gondolatat idezi Il, keresni kezdi, honnan jhet ez a kenyszerites. Egyetlen olyan erklcsi
hatalmat ismer, amelynek letezeseben biztos, s amely e szerepre alkalmasnak latszik: a halal altal kiszabadulo
lelket. Mert ki mast, mint t erdekelhetne jobban, hogy milyen hatassal van halala az elkre? A bennszltt tehat
ugy gondolja, hogy ha neki termeszetellenes modon kell gytrnie magat, azt csakis a halott lelke kvetelheti
tle. Igy jelenhetett meg utolag a lelek gondolata a gyasz mitologiajaban. Ha pedig ez alkalombol embertelen
elvarasokat tulajdonitanak neki, akkor azt is Ieltetelezni kell rola, hogy amikor elhagyja a testet, levetkzi
minden emberi erzeset. Ekkeppen magyarazhato, mikent lesz a tegnapi rokonbol Ielelmetes ellenseg. Nem ez az
atalakulas all a gyasz eredeteben; ez inkabb a kvetkezmenye. A csoport erzelmi allapotaban beallott valtozast
tkrzi: nem azert siratjak el a halottat, mert Ielnek tle; azert Ielnek tle, mert siratjak.
Ez az erzelmi allapotvaltozas azonban csak ideig-oraig tart, mert a gyaszszertartasok, amelyek belle Iakadnak,
egyben veget is vetnek neki. A gyaszszertartas lassankent maga kzmbsiti azokat az okokat, amelyekbl
megszletett. Amikor meghal valaki, a csoport ugy erzi, hogy meggyenglt; ebbl az erzesbl Iakad a gyasz.
Ugyanezen erzes kvetkezteben azonban az egyenek egyszersmind kzelebb is kerlnek egymashoz, szorosabb
kapcsolatba lepnek egymassal, egyazon lelkiallapotban egyeslnek, ebbl pedig lelki tamaszt meritenek, ami
ellensulyozza kezdeti elgyenglesket. Mivel kzsen sirnak, klcsnsen megersitik egymast, s igy a
kzsseg az elszenvedett csapas dacara is teljes marad. Igaz, ilyenkor a szomoru erzelmeiket viszik be a
kzsbe; de a banatban valo egyesles is egyesles, s minden tudati kzsseg, barmely Iormaban trtenjek is, a
tarsadalmi vitalitast ersiti. Az a kiveteles vadsag, amellyel a Iajdalom szksegkeppen es ktelez jelleggel
megnyilvanul, eppen azt tanusitja, hogy ilyenkor a tarsadalom sokkal ersebben el es hat, mint barmikor
maskor. Amikor ugyanis a tarsadalmi erzes Iajdalmas serlest szenved, a szokasosnal nagyobb ervel tr el: az
ember mindig akkor ragaszkodik a legjobban a csaladjahoz, amikor egyik tagjat valami nagy baj eri. Ez a
tbbletenergia knnyeden elspri a kezdeti elbizonytalanodast, s ily modon szetoszlatja a halalt mindig
krbeleng jeges hideget. A csoport erzi, hogy lassankent visszater bele az er; ujraeled, ujra remenykedni kezd.
Ki tud lepni a gyaszbol, s eppen a gyasz reven tud kilepni belle. De mivel a lelekrl alkotott gondolat a
tarsadalom szellemi allapotat tkrzi, a gondolatnak is kvetnie kell az allapot valtozasat. Amig az emberek
levertek es szoronganak, gonosznak kepzelik maguknak a lelket, ugy gondoljak, hogy a vesztkre tr. Most,
hogy mar megint bizakodnak, megint biztonsagban erzik magukat; ugy gondoljak, hogy immar a lelek is
visszanyerte eredeti termeszetet: megint olyan kedves es egytt erz, mint annak eltte. Ekkeppen
magyarazhato, miert kepzelik olyannyira klnbznek lete klnbz pillanataiban.1316
A gyaszritusok tehat egyIell megszabjak a lelek bizonyos masodlagos tulajdonsagait, de talan ahhoz a
gondolathoz is kzk lehet, hogy a lelek tuleli a testet. Ha a bennszltt meg akarja erteni, miert vegez bizonyos
II
239
1316 Felmerlhet a kerdes, hogy miert van szkseg tbbszr megismetelt szertartasokra a gyasz utani lecsillapodas eleresere. A temetes
gyakran nagyon sok ideig tart; sok-sok mveletbl all, s ezek a kztk lev sznetekkel egytt tbb honapot is kitehetnek. Ily modon hosszu
ideig tartositjak a halal altal keltett lelki megrendlest (v. HERTZ: ,La representation collective de la mort', in: Annee sociologique, X. 48.
skk. |Magyarul: ,A halal mint kollektiv kepzet'. In: Berta P. (szerk.): Halal es kultura. Tanulmanvok a tarsadalomtudomanvok krebol, I.
Budapest, JanusOsiris, 2001, 1179. o.|). Altalanossagban veve a halal komoly allapotvaltozas, amely a csoport kreben szeles kr, tartos
lelki kvetkezmenyekkel jar. E hatasok semlegesitesehez id kell.
1317 Bussel megIigyelese nyoman Grey egy olyan esetrl szamol be, amikor a ritus kiIejezetten aldozat-jelleg: a vert egyenesen a halott
testere Iolyatjak (GREY, II. 330. o.). Mas esetekben mintegy a szakallukat adomanyozzak oda neki: a gyaszolok levagnak egy darabot a
szakallukbol es a holttestre dobjak (uo. 335. o.).
1318 Nat. Tr., 135136. o.
1319 A hiedelem szerint termeszetesen minden csurunga kapcsolatban van egy ssel. De nem azert gyaszoljak az elveszett csurungat, hogy
kiengeszteljek az sk szellemeit. Masutt mar kimutattuk (. o.), hogy az s gondolata csak masodlagosan, es csak a csurunga Iogalma utan
keletkezik.
1320 I. m. 207. o.; v. 163164. o.
1321 EYLMANN: i. m. 208. o.
cselekmenyeket egy-egy rokona halalakor, akkor ugy kell gondolnia, hogy e cselekmenyek nem kzmbsek az
elhunyt szamara. A gyasz soran oly gyakran elIolyatott verrel tulajdonkeppen aldozatot mutat be a halott
szamara.1317 Vagyis a halottbol valami tovabb el; s mivel e valami a teste nem lehet, hiszen az szemmel
lathatoan nem mozog, st oszlasnak indult, csakis a lelek lehet. Persze nem lehet pontosan megmondani, milyen
mertekben jatszottak bele e megIontolasok a halal utani elet gondolatanak a genezisebe. De valoszin, hogy a
kultusz itt is ugyanazt a szerepet jatszotta, mint egyebtt. A ritusokat knnyebb megmagyarazni, ha kepzeletben
szemelyes lenyekhez ktik ket; ez sztnzte arra az embereket, hogy kiterjesszek a mitikus szemelyek
beIolyasat a vallasi eletben. A gyasz magyarazataul a lelek letet a siron tulra is kiterjesztettek. Ez ujabb peldaja
annak, mikent hatnak vissza a ritusok a hiedelmekre.
5.3. III
De nem a halal az egyetlen esemeny, amely megzavarhatja a kzsseg eletet. Meg szamos olyan alkalom van,
amely elszomorithatja vagy szorongassal tltheti el az embereket, ezert ugy gondolhatnank, hogy az ausztralok a
gyaszszertartasokon kivl mas piakularis ritusokat is ismernek. Figyelemre melto azonban, hogy a megIigyelk
beszamoloiban csak nagyon keves ilyesIele peldaval talalkozunk.
Az els eIIajta ritus meglehetsen hasonlit a Ient vizsgaltakra. Emlekezznk csak ra, hogy az arandaknal az
egyes lokalis csoportok milyen kiveteles erenyeket tulajdonitanak csurunga-gyjtemenyknek: ez olyan
kollektiv palladium, amelytl a hiedelem szerint a kzsseg sorsa Igg. Ugyhogy amikor az ellensegnek vagy a
Ieher embernek sikerl egy ilyen vallasi kincset ellopnia, azt az egesz kzssegre mert csapaskent elik meg. E
csapas eseten olyan ritusra kerl sor, amely a gyaszszertartas sszes jegyet magan viseli: Ieher agyaggal kenik
be a testket, es ket hetig ki se mozdulnak a taborbol, csak sirnak es jajveszekelnek.1318 Ez ujabb bizonysaga
annak, hogy a gyaszt nem a halott lelkerl valo ilyen vagy olyan elkepzeles, hanem szemelytelen ok, a csoport
moralis allapota hatarozza meg. Ime tehat egy olyan ritus, amely Ielepiteset tekintve semmiben sem klnbzik
a kimondott gyasztol, de semmiIele szellem vagy arto demon nem szerepel benne.1319
Akkor is ugyanilyen termeszet szertartasokra kerl sor, ha a rossz termes miatt ehinseg Ienyegeti a tarsadalmat.
,Az Eyre-to krnyeken lako bennszlttek irja Eylmann titkos szertartasokkal igyekeznek elharitani a
taplalekIorrasok elapadasat is. De az itt megIigyelhet ritualis cselekmenyek kzl tbb is elter azoktol,
amelyekrl korabban szo volt: itt nem szimbolikus tancokkal, utanzo mozdulatokkal, szinpompas jelmezekkel
probalnak a vallasi hatalmakra vagy a termeszet erire hatni, hanem oly modon, hogy az egyenek klnIele
szenvedesekre karhoztatjak magukat. Az eszaki terleteken szinten nkinzassal, ugymint hosszan tarto bjttel,
virrasztassal, a vegkimerlesig tarto tancolassal, mindenIajta Iizikai Iajdalmakkal igyekeznek lecsillapitani az
ember irant rosszindulattal viselked hatalmakat.'1320 Az e celbol elszenvedett gytrelmektl olykor annyira
legyenglnek, hogy napokig keptelenek vadaszni indulni.1321
E ritusokat Ikent a szarazsag elkerlese erdekeben vegzik. A vizhianynak ugyanis altalanos ehinseg a
III
240
1322 Uo. 211. o.
1323 HOWITT: ,The Dieri', J.A.I., XX. (1891), 93. o.
1324 HOWITT, Nat. Tr., 394. o.
1325 Uo. 396. o.
1326 Gason kzlese, J.A.I., XXIV. (1895), 175. o.
1327 North. Tr., 286. o.
1328 GASON: The Dieverie Tribe, in: CURR, II. 68. o.
1329 GASON: i. m., EYLMANN: i. m. 208. o.
1330 HOWITT, Nat. Tr., 227. es 430. o.
1331 Uo. 195. o.
1332 GASON: The Dieverie Tribe, in: CURR, II. 69. o. Ugyanezt az eljarast alkalmazzak a megszegyenles levezeklesere is. Ha valakit
valami gyetlenseg vagy mas miatt a tbbiek kinevetnek, az illet megkeri valamelyikket, hogy addig sse a Iejet bottal, amig el nem ered
a vere. Ezzel vissza is zkken minden a rendes kerekvagasba, s a kigunyolt szemely most mar maga is egytt nevet a tbbiekkel ( uo. 70. o.).
1333 EYLMANN: i. m. 212, 447. o.
1334 Lasd Ientebb, 644645. o.
kvetkezmenye. A baj orvoslasa erdekeben szelsseges eszkzkhz Iolyamodnak. Az egyik szokasos eljaras a
Iog kitese. A kajtityaknal peldaul kitik valakinek az egyik metszIogat, es Ielakasztjak egy Iara. 1322 A dijarik
gondolatvilagaban az es szoros kapcsolatban all a mellkasba vagy a karba ejtett veres bevagasokkal.1323
Szinten a dijariknal, ha nagyon nagy a szarazsag, sszel a nagytanacs, es egybehivjak az egesz trzset. Ez igazi
trzsi esemeny. Szetkldik az asszonyokat, hogy szoljanak mindenkinek, hol es mikor lesz a gyles. Amikor
mindenki sszegylt, jajgatni kezdenek, athato hangon irjak le, milyen sanyaru helyzetben van a videk, es azzal
a keressel Iordulnak a Mura-murakhoz (mitikus skhz), hogy tegyek kepesse ket bseges es
Iakasztasara.1324 Abban az egyebkent igen ritka esetben, amikor tul sok csapadek esik, hasonlo szertartast
vegeznek az es elallitasa erdekeben is. Ilyenkor az regek valosaggal rjng allapotba kerlnek,1325 es a
tmeg vltese alig elviselhet.1326
Spencer es Gillen intichiuma neven egy olyan szertartast ir le, amelynek ugyanaz lehet a celja es az eredete,
mint az elzeknek: Iizikai kinzast alkalmaznak, hogy ily modon birjanak szaporodasra valamilyen allatIajt. Az
arabanaknal van egy klan, amelynek egy wadnungadni nev kigyo a toteme. Nezzk meg, mikent jar el a
klanInk, hogy ne haljon ki ez az allatIaj. Fldisziti magat, leterdel a Ildre, a karjat kinyujtja. Jobb keze bret
egy seged az ujjaival sszecsipi, s az igy kepzd redbe hegyes, t hvelyk hosszu csontot szur bele. Ugyanigy
jarnak el a bal kezevel is. Ez az ncsonkitas hivatott meghozni a kivant eredmenyt.1327 A dijariknal hasonlo
ritust alkalmaznak annak erdekeben, hogy a vadtyukok tojjanak: a szertartasvezetk atszurjak a
herezacskojukat1328. Az Eyre-to krl el mas trzseknel a Ilket Iurjak at, hogy ily modon birjak
szaporodasra a yamot.1329
De nemcsak teljes vagy reszleges ehinseg szakadhat a trzs nyakaba. Mas csapasok is Ienyegetik vagy latszanak
Ienyegetni a kollektiv eletet. Ilyen peldaul az ausztraliai hajnal. A karnaiok azt hiszik, hogy a hajnal azert van,
mert Mungan-ngaua isten nagy tzet rakott az egben; amikor tehat hajnalodik, attol Ielnek, hogy a tzvesz
tovabbterjed a Ildre, es mindent elemeszt. Ilyenkor nagy izgalom tamad a taborban. Egy halott kiszaradt
kezevel hadonasznak, amelynek klnbz erenyeket tulajdonitanak, es ekzben olyasmiket kiabalnak, hogy
,kldd el; ne engedd, hogy Ielperzseljen minket!' Ezenkzben az regek parancsara kicserelik egymas kztt az
asszonyaikat, ami mindig valami nagy izgalomnak a jele.1330 Hasonlo szexualis szabadossag Iigyelhet meg a
wambajaknal olyankor, amikor valami nagy csapas Ienyeget, nevezetesen jarvany idejen.1331
Ezen elkepzelesek hatasara olykor az ncsonkitast es a ver kicsorgatasat is hatekony betegseggyogyito
eszkznek tekintik. Ha a dijariknal egy gyerek balesetet szenved, a hozzatartozoi bottal vagy bumeranggal addig
verik a Iejket, amig csupa ver nem lesz az arcuk. Ugy velik, hogy ily modon knnyiteni tudnak a gyerek
bajan.1332 Egyebkent ugyanezt az eredmenyt velik elerni egy jarulekos totemszertartas utjan. 1333 Ezeket az
eljarasokat ahhoz a Ientebb mar idezett specialis szertartashoz hasonlithatjuk, amit ritualis vetsegek levezeklese
celjabol vegeznek.1334 Igaz, e ket utobbi esetben nem ejtenek sebeket vagy vagasokat magukon, es nincs
semmiIele Iizikai szenvedes; mindezzel egytt is a ritus nem klnbzik termeszeteben az elzktl:
valamennyi esetben klnleges ritualis szolgaltatasok reven haritanak el bajt vagy vezekelnek le vetseget.
A gyasz kivetelevel tehat ezek voltak az egyedli engesztel-vezeklesi (piakularis) ritusok Ausztraliaban. Igaz,
nehany alighanem elkerlte a Iigyelmnket, s ugyanezt Ieltetelezhetjk a megIigyelkrl is. De ha eddig csak
III
241
1335 The Religion of the Semites, XI. eladas.
1336 Amikor Gason kzlese szerint a dijarik a viz Mura-muraihoz Iolyamodnak szarazsag idejen.
ilyen keveset sikerlt eszlelni, annak minden bizonnyal az az oka, hogy a piakularis ritusok nem jatszanak
jelents szerepet a kultuszban. Lathatjuk, hogy a primitiv vallasok korantsem szorongasbol vagy Ielelembl
szarmaznak, hiszen a Iajdalmas erzeseket kiIejez ritusok viszonylag ritkak. Ennek nyilvan az a magyarazata,
hogy jollehet az ausztralok a civilizaltabb nepekhez kepest nyomorusagosan elnek, megis oly keveset kernek az
elettl, hogy aprosagokkal is beerik. Csak annyi kell nekik, hogy a termeszet a maga rendjet kvesse, hogy az
evszakok szabalyosan valtakozzanak, s a szokasos idben annyi es essen, amennyi szkseges, se nem tbb, se
nem kevesebb; a nagy kozmikus zavarok amugy is kivetelesek. Igy aztan a Ientiekhez hasonlo, rendszeresen
ismetld engesztel-vezeklesi ritusokat azoknal a trzseknel Iigyeltek meg, akik Kzep-Ausztraliaban elnek,
ahol a szarazsag gyakori es valosagos sorscsapasszamba megy. Az viszont meglep, hogy a bnt levezekl
specialis ritusokkal joIorman nem is talalkozunk Ausztraliaban. Pedig, mint minden ember, nyilvan az
ausztralok is elkvetnek ritualis vetsegeket, amelyeket szeretnenek jovatenni; Ielmerl tehat a kerdes, hogy
ezekrl vajon nem csak azert hallgatnak-e a megIigyelk, mert elkerlte a Iigyelmket.
De barmilyen keves adatot sikerlt is sszegyjtennk, ezek annal tanulsagosabbak.
Ha az engesztel-vezeklesi ritusokat a Iejlettebb vallasokban tanulmanyozzuk, ahol a vallasi erk mar szemelyes
Iormaban jelentkeznek, azt lathatjuk, hogy a szertartasok antropomorI elkepzelesekhez kapcsolodnak. A hiv
azert veti magat ala nelklzeseknek, azert bantalmazza magat, hogy ily modon elharitsa bizonyos Iltte allo
szent lenyek rosszindulatat. Hogy lecsillapitsa gylletket vagy haragjukat, elebe megy az igenyeiknek; maga
sujtja magat, hogy ne azok sujtsak t. Ugy tnik tehat, hogy e gyakorlatok csak akkor szlethettek meg, amikor
mar az isteneket vagy a szellemeket moralis lenyekkent kepzeltek el, akik az emberhez hasonlo szenvedelyekre
kepesek. Robertson Smith pontosan ez okbol gondolta ugy, hogy az engesztel aldozatok, csakugy mint az
aldozati adomanyok, viszonylag ujabb keletek. Velemenye szerint az e ritusokra jellemz verkiIolyatasok
eredetileg egyszeren a szellemi kzsseg kinyilvanitasat celoztak: az ember azert Iolyatta ki veret az oltarra,
hogy szorosabbra vonja az istenehez Izd ktelekeit. Eszerint a ritus csak akkor lttt engesztel, nbntet
jelleget, amikor eredeti jelentese mar Ieledesbe merlt, s amikor a szent lenyek ujIajta elkepzelese reven uj
Iunkciot kaphatott.1335
De mivel a piakularis szertartasokkal mar az ausztral tarsadalmakban is talalkozunk, lehetetlen ennyire kesei
eredetet tulajdonitani nekik. Egyebkent az altalunk attekintett valamennyi eset egy kivetellel1336 barmiIele
antropomorI elkepzelestl Iggetlen: nincs szo bennk sem istenekrl, sem szellemekrl. Az nmegtartoztatas
es a verkiIolyatas magatol sznteti meg az ehinseget, es magatol gyogyitja meg a betegsegeket. A ritus remelt
hatasa elerese erdekeben nincs szkseg semmiIele isten kzbenjarasara. A mitikus szemelyek tehat csak utolag
kerltek bele. Amikor a ritualis mechanizmus mar mkdtt, e szemelyek reven valt IelIoghatova; de nem e
szemelyek reven jttek letre a ritusok. Mas okokbol szlettek meg, es mas okbol kiIolyolag lettek hatekonyak.
A ritusok az altaluk mkdesbe hozott kollektiv erkn keresztl hatnak. Kzeli katasztroIa Ienyegeti a
kzsseget? Az emberek eppugy sszegylnek, mint gyasz idejen, s termeszetesen nyugtalansag es szorongas
lesz urra a csoporton. Ahogy sszeadodnak az erzelmek, Iel is ersdnek, mint mindig. Az erzelmek annyira
Ielgerjednek, oly hevesse valnak, hogy azt mar csak hasonloan heves mozdulatok Iejezhetik ki. Az emberek
eppoly vadul kiabalnak, mint valamely hozzatartozojuk elvesztesekor, eppugy tombolnak, eppoly
ellenallhatatlan rombolasvagy keriti ket hatalmukba; ezert tik-verik, ezert sebesitik meg magukat es egymast,
ezert Iolyatjak ki a verket. De amikor ennyire hevesek az erzelmek, barmennyire Iajdalmasak is, nem verik le
az embert, hanem eppenseggel olyan hevrl tanuskodnak, amely minden aktiv ert mozgosit, st kls
energiakat is hozzatesz azokhoz. Nem szamit, hogy e tombolast szomoru esemeny valtotta ki, ettl meg eppoly
valosagos, mint az, amit a vidam nnepsegek soran Iigyelhetnk meg; klnskeppen nem is klnbzik tle. A
hev olykor megdbbenten hasonlo cselekvesekben nyilvanul meg: ugyanaz az rjnges keriti hatalmukba a
hivket, es ugyanolyan ers indittatast ereznek szexualis kicsapongasokra; marpedig ez a IelIokozott idegi
izgalom legbiztosabb jele. A szemita kultuszok kapcsan mar Robertson Smith is IelIigyelt a szomoru ritusok e
Iurcsa hatasara: ,Amikor nehez idk jartak irja , amikor az embereket komor gondok gytrtek, akkor ugy
Iordultak a vallas Iizikai izgalmaihoz, mint ahogy manapsag a borban szokas vigaszt keresni. A szemitaknal
altalaban sirassal, jajgatassal kezddtt a kultikus nnep mint az Adonisz-gyasz, vagy az utobbi idkben egyre
III
242
1337 I. m. 262. o.
1338 Lehetseges egyebkent, hogy mindebben a szenvedes szellemi serkent hatasaba vetett hit (lasd Ientebb, ... o.) is nemi szerepet jatszott.
Minthogy a Iajdalom megszentel es megemeli a hiv vallasi szintjet, ezt olyankor is megteheti, amikor az a szokasos szint ala esik.
1339 V. azzal, amit a Division du travail socialban irtunk a vezeklesrl, 3. kiad., 64. skk.
gyakoribba valo nagy engesztel ritusok , majd a gyaszszertartas minden atmenet nelkl tombolo, ujjongo
rmnnepbe csapott at.'1337 Egyszoval a vallasi szertartasok meg akkor is megrzik Ielvillanyozo hatasukat,
amikor eredetileg valamilyen nyugtalanito vagy elszomorito esemeny szolgaltatja hozzajuk a kiindulopontot.
Pusztan kollektiv jellegknel Iogva is Iokozzak az emberek tonusat. Amikor pedig az ember Ielbuzogni erzi
magaban az eletet s mindegy, hogy az trtenetesen Iajdalmas harag vagy ujjongo lelkesedes Iormajaban
nyilvanul meg , tbbe nem hisz a halalban; megnyugszik tehat, ismet batorsagra kap, s szubjektive minden ugy
trtenik, mintha a ritus valoban elharitotta volna a rettegett veszedelmet. Ekkeppen trtenhetett, hogy a ritus
alkotoreszeinek a kiabalasnak, a ver kiIolyatasanak, az elszenvedett vagy masoknak okozott sebesleseknek
gyogyito, megelz erenyeket tulajdonitottak; s minthogy e kegyetlenkedesek szksegkeppen szenvedessel
jartak, vegl magat a szenvedest is olyan eszkznek kezdtek tekinteni, amelynek segitsegevel elharithato
minden baj, meggyogyithato minden betegseg.1338 Kesbb, amikor a vallasi erk tbbsege erklcsi leny
Iormajat lttte, akkor e gyakorlatok hatekonysagat azzal magyaraztak, hogy ekkeppen sikerlt lecsillapitaniuk
valamely gonosz vagy haragvo isten dhet. De ezek az elkepzelesek csak magat a ritust es az altala Ielkeltett
erzelmeket tkrzik; a jelenseget, nem pedig a kivalto okot ertelmezik.
A ritus elmulasztasa is ugyanigy mkdik. Az is eppugy az egesz kzsseget Ienyegeti; moralis letet tamadja,
hiszen a hiedelmeit kezdi ki. De ha az altala kivaltott dh nyilvanvalo modon, s a kell energiaval nyilatkozik
meg, akkor az az okozott kart ellensulyozni tudja. Mert ha e dht mindenki melyen aterzi, az azt jelenti, hogy a
szabalyszeges csak kivetelkeppen trtent, s a kzs hit nem szenvedett csorbat. Tehat a kzsseg moralis
egysege nincs veszelyben. Marpedig a vezeklesl kirott bntetesben e nyilvanos harag jut ervenyre, e harag
egysegessege nyer anyagi bizonyitekot. Vagyis valoban meghozza a vart jovatev hatast. Az az erzes, amit a
valodi ertelemben vett engesztel-vezeklesi ritusok gykereben talaltunk, termeszeteben nem klnbzik attol,
ami a tbbi piakularis ritus alapjat kepezi: a sertett dh valamennyi esetben rombolasban nyilvanul meg. E dh
olykor az ellen Iordul, aki aterzi; maskor egy idegen harmadik szemely lesz a szenved alany. De a pszichikai
mechanizmus mindket esetben ugyanaz.1339
5.4. IV
Robertson Smith talan azzal tette a legnagyobb szolgalatot a vallastudomanynak, hogy ravilagitott a szent
Iogalmanak ketertelmsegere.
KetIele vallasi er van. Vannak jotekony erk, amelyek a Iizikai es a moralis rend Iltt rkdnek; ezek Ielelnek
az eletert, az egeszsegert, egyaltalan az ember altal becslt sszes tulajdonsagert: ilyen az allat- vagy
nvenyIajtaban szetszorodo totemisztikus principium, a mitikus s, a vedallat, a kulturheroszok, es a
mindenIele Iajta oltalmazo istenek. Mindegy, hogy klnallo szemelyekkent vagy diIIuz energiakkent kepzelik
ket, mindket alakjukban ugyanazt a szerepet jatsszak, es ugyanolyan modon hatnak a hivk tudatara: szeretettel
es halaval elegy tiszteletet ebresztenek benne. A velk kapcsolatban allo dolgok es szemelyek ugyanilyen
erzeseket keltenek es ugyanilyen termeszetek: maguk is szentek. Ilyenek a kultikus helyszinek, a ritusok soran
hasznalt targyak, a papok, az aszketak stb. MasIell vannak a gonosz es tisztatalan hatalmak, amelyek bajt
hoznak, halalt okoznak, betegsegeket tamasztanak, szentsegtreseket kvetnek el. Velk szemben az ember
csakis Ielelmet erez, melybe altalaban irtozat keveredik. Ezeket az erket hasznaljak Iel a varazslok, ezek
aradnak a hullakbol, a menstruacios verbl, ezek szabadulnak ki minden megszentsegtelenitett szent dologbol
stb. Ezen hatalmak megszemelyesitett Iormai a halottak lelkei es a mindenIele arto szellemek.
Az erk es lenyek e ket kategoriaja kzt a lehet legteljesebb az ellentet, st gykeres antagonizmus van kztk.
A josagos hatalmak messze tavol tartjak maguktol az ket tagado, tevekenysegket gatolo lenyeket. Ezert az
IV
243
1340 Lasd Ientebb: . o.
1341 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 460. o.; North. Tr., 601. o.; ROTH, North Queensland Ethnographie, Bulletin n 5, 24. o. Felesleges
tovabb szaporitani a hivatkozasokat egy altalanosan ismert teny igazolasara.
1342 Spencer es Gillen ugyanakkor jeleznek egy olyan esetet, amikor is a csurungakat a halott Iejere teszik (Nat. Tr., 156. o.), de sajat
bevallasuk szerint is egyedi, abnormalis esetrl van szo (uo. 157. o.); Strehlow pedig erteljesen caIolja (II. 79. o.).
1343 Robertson SMITH: Religion of the Semites, 153. o.; v. 446. o.: az utolagos ,Holiness, Uncleanless and Taboo' cim jegyzettel.
1344 HOWITT, Nat. Tr., 448450. o.; BROUGH SMYTH, I. 118, 120. o.; DAWSON: i. m. 67. o.; EYRE, II. 257. o.; ROTH: ,North
Queensland Ethn.', Bull no 9, in: Rec. of The Australian Museum, VI. no 5, 367. o.
1345 Lasd Ientebb.
1346 SPENCER GILLEN: Nat. Tr., 464. o.; North. Tr., 599. o.
1347 Peldaul a hebereknel az engesztel aldozat verevel locsoljak meg az oltart (Lev 4,5 skk.); elegetik a husat, majd a hamvak segitsegevel
keszitenek tisztito vizet (Szam 19).
elbbiek tilosak az utobbiak szamara: a kett kzti barmiIele erintkezes a legnagyobb szentsegtresnek szamit.
Ennek legtipikusabb Iormai a klnbz Iajtaju szent dolgok erintkezesere vonatkozo tilalmak, amelyek leterl
menet kzben mar ejtettnk szot.1340 A menstrualo nk, Ikent a menstruacio els napjan tisztatalanok; ezert
ilyenkor szigoruan el is klnitik ket; a IerIiak semmi modon nem kzeledhetnek hozzajuk.1341 A
bull-roarerek, a csurungak sosem kerlnek kapcsolatba a halottal.1342 A szentsegtrt kizarjak a hivk
kzssegebl; nem vehet reszt a kultuszban. Igy hat minden vallasi elet ket ellentetes polus krl kering,
amelyek kzt eppoly ellentet van, mint a tiszta es a tisztatalan, a szent es a szentsegtr, az isteni es az rdgi
kztt.
De mikzben a vallasi elet e ket oldala szemben all, egyszersmind szoros rokonsag is Izi ket egymashoz.
Elszr is mindkett ugyanolyan kapcsolatban van a proIan lenyekkel, ezeknek ugyanis a tisztatalan dolgoktol
eppugy tavol kell tartaniuk magukat, mint a nagyon szent dolgoktol. A jotekony lenyekhez tartozo dolgok nem
kevesbe tilosak a szamukra, mint az arto hatalmakhoz tartozok; ezeket is, azokat is egyarant kivonjak a
Iorgalombol. Vagyis mindegyik szent. Az altaluk Ielkeltett erzelmek nyilvan nem egyIormak; mas dolog a
tisztelet, es megint mas az undor vagy az utalat. Ahhoz viszont, hogy a gesztusok mindket esetben ugyanazok
legyenek, az is szkseges, hogy az altaluk kiIejezett erzelmek ne klnbzzenek termeszetkben egymastol. S
valoban, a vallasos tiszteletben is van irtozas, Ikent ha a tisztelet nagyon intenziv, s a gonosz hatalmak altal
keltett Ielelemben is van valami ahitatos tisztelet. Az e ket attitdt megklnbztet arnyalatok olyannyira
elmosodhatnak, hogy olykor nem knny megmondani, voltakeppen milyen lelkiallapotban is vannak a hivk.
Bizonyos szemita nepeknel a disznohus tiltas ala esik; de sosem lehetett tudni, hogy azert, mert tisztatalan, vagy
azert, mert szent dolog,1343 s ugyanez a megjegyzes meg igen sok mas etkezesi tilalomra ervenyes.
Mi tbb, gyakran elIordul, hogy egy-egy tisztatalan dolog vagy arto hatalom anelkl hogy megvaltozna a
termeszete, pusztan a kls krlmenyek megvaltozasa reven szent dologga illetve jotekony hatalomma valik,
es viszont. Lattuk, mikent alakul at az eredetileg Ielelmetes hatalomnak tartott halotti lelek oltalmazo
szellemme, mihelyst veget er a gyasz. Hasonlokeppen a hulla is, amelytl kezdetben rettegve tavol tartjak
magukat az emberek, kesbb tiszteletet kivalto ereklyeve valik: ezen atalakulasnak az ausztral tarsadalmakban
gyakori temetkezesi embereves a bizonyiteka.1344 A totemallat a par excellence szent dolog; de aki
jogosulatlanul eszik a husabol, annak szamara halal-principium. Altalanossagban veve a szentsegtr nem mas,
mint olyan proIan szemely, akit megIertztt egy jotekony vallasi er. Ez az er megvaltoztatja a termeszetet, ha
kikerl tartozkodasi helyerl; ilyenkor nem megszentel, hanem beszennyez.1345 A n nemi szervebl szarmazo
vert, annak ellenere, hogy ugyanolyan tisztatalan, mint a menstruacios ver, gyakran betegsegek elleni
orvossagkent hasznaljak.1346 Az engesztel aldozat soran Ielaldozott allat tisztatalan lesz, hiszen benne
gylemlik Iel az sszes levezekelend bn. De miutan lelik, husa es vere a legajtatosabb celokra szolgal.1347 A
kommunio viszont, amelynek rendesen Ielszenteles a celja, neha hasonlokeppen szentsegtr modon hat. Akik
kzsen aldoztak, azoknak bizonyos esetekben ugy kell egymast kerlnik, mint a pestisest. Mintha csak
veszedelmes Iertz gocokka valtak volna egymas szamara: az egyesit szent ktelek egyben el is valasztja ket
egymastol. Az eIIajta kommuniok igen gyakoriak Ausztraliaban. Tipikus peldajat Iigyelhetjk meg a
narinyariknal es a szomszedos trzseknel. Amikor gyerek szletik, a szlei gondosan megrzik a
kldkzsinorjat, mivel az a hiedelem szerint tartalmaz valamit a lelkebl. Ha ket szemely elcsereli egymassal az
ily modon megrztt kldkzsinort, mar pusztan ezaltal is szellemi kzssegre lep egymassal; mert ezzel
mintegy a lelkket csereltek ki. Egyszersmind azonban tilos megerintenik egymast, nem beszelhetnek
egymassal, meg csak nem is talalkozhatnak. Olyan, mintha klcsnsen irtozniuk kellene egymastol.1348
IV
244
1348 TAPLIN: The Narrinveri, 3234. o. Ha ket ilyen kldkzsinort cserel szemely klnbz trzsbe tartozik, akkor kzvetitkkent
szolgalnak a trzsek kztti erintkezesben. Ilyenkor a kldkzsinorcsere nem sokkal a szletesk utan trtenik meg, az erintett szlk
kzvetitesevel.
1349 Igaz, Smith nem Iogadja el az eIIajta klcsns helyettesitesek es egymasba alakulasok lehetseget. Szerinte az engesztel aldozati
allat azert szolgalhat megtisztulasra, mert nmagaban nem tisztatalan. Eredetileg szent dolog volt; arra szolgalt, hogy megegyek, s ezaltal a
hiv szorosabbra vonja az istenhez Izd ktelekeit, ha ezek valamely ritualis vetseg miatt meglazultak vagy elszakadtak. Ugyhogy e
mvelethez eredetileg mindig kiIejezetten szent allatot valasztottak, hogy a kzs aldozas a lehet leghatekonyabb legyen, a lehet
legteljesebb mertekben jovategye a vetseget. S csak akkor kezdtek a vegtelenl szent allatot tisztatalannak tekinteni, amikor mar elIelejtettek
a ritus eredeti ertelmet (i. m. 347. skk.). Szamunkra azonban elIogadhatatlan, hogy az engesztel aldozatoknak vilagszerte alapjaul szolgalo
hiedelmek es gyakorlatok pusztan valamiIele ertelmezesi hibabol szlettek volna. Nem ketseges ugyanis, hogy az engesztel aldozatkent
szolgalo allatot a bn tisztatalansaga terheli. Egyebkent, mint lattuk, a tisztanak tisztatalansagba Iordulasa, illetve ennek az ellentete mar az
altalunk ismert legalsobbrend tarsadalmakban is elIordul.
A tiszta es a tisztatalan tehat nem ket klnallo osztaly, hanem a minden szent dolgot magaba Ioglalo osztaly ket
alosztalya. KetIajta szent dolog van, jotekony es arto, s a ket ellentetes Iorma kzt nemcsak hogy nincs tres
vagy hiatus, de egyazon targy atkerlhet egyikbl a masikba, anelkl hogy amugy megvaltozna a termeszete. A
tisztabol tisztatalant lehet csinalni, es viszont. Ezen atalakulasok lehetsege adja a szent ketertelm jelleget.
De bar Robertson Smith nagyon is erezte e ketertelmseget, nem adott ra kzvetlen magyarazatot. Mindssze
annyit jegyzett meg, hogy mivel minden vallasi er egyarant intenziv es ragalyos, celszer csak megIelel
ovintezkedesek utan megkzeliteni ket, barmilyen iranyban Iejtik is ki hatasukat. Ugy gondolja, hogy ezzel
meg is magyarazza a minden ellentetessegk dacara Iennallo nyilvanvalo rokonsagukat. Csakhogy ezzel
nincs megvalaszolva a kerdes; azt kellene tudni, mitl ugyanolyan intenzivek es ragalyosak a gonosz hatalmak,
mint a jok? Maskepp Iogalmazva: hogyan lehetseges, hogy ezek is vallasi termeszetek? Tovabba a mindket
Iajtara egyarant jellemz energia es tovabbterjedesi kepesseg meg nem magyarazza meg, hogy miert
alakulhatnak at egymasba, illetve hogy mikent helyettesithetik egymast, mikent tlthetik be egymas Iunkcioit;
hogyan lehetseges, hogy a tiszta neha Iertz, a tisztatalan pedig neha megszentel?1349
A piakularis ritusokra adott korabbi magyarazatunk segitsegevel mindket kerdesre valaszt adhatunk.
Lattuk ugyanis, hogy a gonosz hatalmak e ritusokbol szarmaznak, e ritusokat jelkepezik. Amikor a tarsadalom
olyan krlmenyek kze kerl, amelyek elszomoritjak, szorongassal tltik el, vagy Ielbszitik, nyomast
gyakorol a tagjaira, hogy szomorusagukat, szorongasukat, vagy mergket beszedes aktusok utjan nyilvanitsak
ki. Mintegy Ieladatul roja rajuk, hogy sirjanak, jajgassanak, megsebesitsek nmagukat vagy masokat; mert e
kollektiv erzelemnyilvanitasok es az altaluk megnyilatkozo es megersd szellemi kzsseg visszaadja a
csoportnak azt az energiat, amelyet a Ienyeget esemenyek elvonnanak tle; ily modon a kzsseg ujult erre
kap. Ezt a tapasztalatot ertelmezi aztan ugy az ember, hogy a rajta kivl allo gonosz lenyek alkati vagy
idleges ellensegesseget csak emberi szenvedessel lehet leIegyverezni. E lenyek tehat tulajdonkeppen
objektivalt kollektiv lelkiallapotok; maga a tarsadalom, annak egyik aspektusabol nezve a dolgokat. MasIell
azonban tudjuk, hogy a jotekony erk is ugyanigy keletkeznek; ezek is a kollektiv eletbl szarmaznak es a
kollektiv eletet Iejezik ki; ezek is a tarsadalmat kepviselik, csak eppen egeszen mas lelkiallapotban jelenitik
meg, nevezetesen akkor, amikor bizalommal tekint a jvbe, es minden idegszalaval azon van, hogy a dolgokat
az elerend cel szolgalataba allitsa. Minthogy e ketIajta ernek kzs az eredete, nem meglep, hogy bar
ellentetes iranyba hatnak, ugyanolyan termeszetek, ugyanolyan intenzivek es ragalyosak, s ezert ugyanolyan
tiltottak es szentek is.
Ugyanezen okbol erthet az is, mikent alakulhatnak at egymasba. Minthogy a csoport erzelmi allapotat tkrzik,
eleg, ha ez a hangulat megvaltozik, s maris maguk is iranyt valtanak. Ahogy veget er a gyasz, a helyi kzsseg
Ielvidul, megpedig magatol a gyasztol; az emberek ismet bizakodni kezdenek: megszabadulnak az eddig rajuk
nehezed Iajdalmas nyomastol, jobban erzik magukat a brkben. Ugy gondoljak tehat, hogy a halott szelleme
levetkzte ellenseges erzelmeit, s jotekony partIogova valtozott. A Ient emlitett mas eIIajta atvaltozasoknak is
ugyanez a magyarazata. Mint ramutattunk, valamely dolog szent voltat a ra iranyulo kollektiv erzes szabja meg.
Ha tehat e dolog, megszegve az elklnles tilalmat, kapcsolatba lep egy proIan szemellyel, az eddig csak ra
iranyulo erzes atterjed ez utobbira is, es sajatos jelleget klcsnz neki. Csakhogy ilyenkor a kollektiv erzes mar
egeszen mas lesz, mint eredetileg volt. A szentseg jogtalan es termeszetellenes kiterjesztesen Ielhaborodva es
Ielbszlve agresszivve valik, vad rombolasvagy keriti hatalmaba; meg akarja bosszulni az elszenvedett sertest.
Ezert a megIertztt szemely olyannak tnik a szamara, mintha valamiIele ujdonslt virulens er keritette volna
IV
245
hatalmaba, amely mindent Ienyeget, ami csak a kzelebe kerl; kvetkezeskeppen tavolsagtartasra es undorra
sztnz: mintha valami Iogyatekossaga lenne, mintha beszennyeztek volna. Pedig ugyanez a szennyezettseg
okozza azt a psziches allapotot is, amely mas krlmenyek kzt szentte tesz vagy megszentel. De ahogy kielegl
e harag valamely engesztel ritus segitsegevel, rgtn el is mulik; a sertett erzes lecsillapul, es visszater kezdeti
allapotaba. Tehat megint ugyanugy hat, mint ahogy eredetileg is: nem Iertz, hanem megszentel. Minthogy
tovabbra is megszenteli a targyat, amelyre iranyul, az sem tud visszavaltozni proIan es vallasilag kzmbs
dologga. De az e targyat latszolag hatalmaba kerit vallasi er iranya megvaltozott: tisztatalanbol tisztava,
ritualis tisztitas, azaz puriIikacio eszkzeve valtozott.
sszeIoglalasul azt mondhatjuk, hogy a vallasi elet ket polusa a tarsadalmi elet ket ellentetes allapotanak Ielel
meg. A jotekony es az arto szentseg kzt ugyanaz az ellentet, mint a kollektiv euIoria es a diszIoria kzt. De
mivel mindket erzes kollektiv, a jelkepkl szolgalo mitologiai konstrukciok termeszete is szoros rokonsagot
mutat. A kzsen megnyilatkozo erzesek a teljes levertseg es a Iektelen vidamsag, a Iajdalmas harag es az
extatikus lelkesedes kztt ingadoznak; de minden esetben tudatkzsseg jn letre, e tudatkzsseg pedig
klcsns lelki tamaszt nyujt. Az alapIolyamat mindig ugyanaz, csak a krlmenyek szinezik ket
klnIelekeppen. Tehat vegs soron a tarsadalmi elet egysegessegebl es valtozatossagabol kvetkezik a szent
lenyek es dolgok egysegessege es valtozatossaga.
E ketertelmseg egyebirant nemcsak a szent Iogalmanak sajatossaga; a Ient vizsgalt ritusok valamennyieben
valami hasonlot talalhatunk. De elbb a klnbsegeiket kellett szamba vennnk; nem keverhettk ssze ket,
mert azzal Ielreismertk volna a vallasi elet ezernyi arcat. MasIell viszont barmennyire klnbzek is, nincs
kzttk tres. AtIolynak egymasba, st, klcsnsen helyettesithetik is egymast. Mar kimutattuk, hogy az
aldozati ajandekot es a kommuniot tartalmazo ritusok, a mimetikus es a megemlekez szertartasok gyakran
ugyanazt a Iunkciot tltik be. Azt lehetne hinni, hogy a negativ kultusz legalabbis elesebben elvalik a pozitiv
kultusztol; de, mint lattuk, az elbbi is eppoly pozitiv hatasokkal jarhat, mint a masik. A bjttel,
nmegtartoztatassal es ncsonkitassal ugyanazt az eredmenyt lehet elerni, mint a kommunioval, az aldozati
adomannyal es a megemlekezessel. Es viszont: a klnbz aldozati adomanyok es a veres aldozat is
lemondassal es nelklzessel jarhatnak. Az aszketikus es a piakularis ritusok kzt meg szembetnbb a
Iolytonossag: mindkett vallalt vagy elszenvedett szenvedesekbl all, s ezeknek hasonlo hatast tulajdonitanak.
Igy hat a hiedelmekhez hasonloan a vallasi gyakorlatot sem lehet mereven elklnl osztalyokba sorolni.
Kls megnyilvanulasait tekintve barmilyen sszetett is a vallasi elet, alapjaban veve egyseges es egyszer.
Mindentt ugyanazt a szksegletet elegiti ki, es ugyanabbol a lelkiallapotbol szarmazik. Barmilyen Iormat is lt,
mindig az a celja, hogy nmaga Ile emelje az embert, s olyan kls, magasabb rend elet-elmenyben reszesitse,
amely nem adatna meg neki, ha csakis egyeni sztneit kvetne; ezt az elet-elmenyt a hiedelmek kepzetekben
jelenitik meg, a ritusok pedig egysegbe Ioglaljak es szabalyozzak a mkdeset.
IV
246
6. fejezet - KONKLZI
6.1. Mennyiben ItaInosthatk a kapott
eredmnyek?
Knyvnk elejen ugy nyilatkoztunk, hogy a targyalando vallas a vallasi elet minden jellemz jegyet magaban
Ioglalja. Most ellenrizni tudjuk allitasunk igazat. Barmilyen egyszer volt is az altalunk tanulmanyozott
rendszer, az sszes olyan nagy eszmet, az sszes olyan I viselkedesIormat megtalaltuk benne, amely a
legIejlettebb vallasok alapjaul is szolgal: a dolgok szentre es proIanra valo osztasat; a lelek, a szellem, a mitikus
szemelyek, a nemzeti, st meg a nemzetkzi isten Iogalmat is; a negativ kultuszt s ennek legIelIokozottabb
Iormajat, az aszketikus ritusokat; tovabba aldozati adomanyokat es kommuniot tartalmazo szertartasokat;
utanzo, megemlekez, engesztel es vezeklesi ritusokat: semmi lenyeges nem hianyzik. Joggal remelhetjk
tehat, hogy a kapott eredmenyek nemcsak a totemizmusra jellemzk, hanem azt is megerthetjk a segitsegkkel,
hogy mit jelent a vallas altalaban.
Ezzel azt lehet szembevetni, hogy egyetlen, megoly szeles krben elterjedt vallas nem szolgaltat elegseges
alapot eIIele kvetkeztetesekre. Ketsegbevonhatatlan, hogy a szelese kr bizonyitas tekintelyt adhat egy-egy
elmeletnek. De az sem kevesbe igaz, hogy ha egy trvenyt egyetlen megalapozott kiserlet igazol, akkor e
bizonyitek egyetemes erveny. Ha egy tudosnak akar csak egyetlenegyszer, de sikerlne ralelnie az elet titkara,
meg ha az az elkepzelhet legegyszerbb protoplazma is lenne, az ekkeppen nyert igazsagok a legIejlettebb
ellenyekre is alkalmazhatok lennenek. Ha tehat az altalunk tanulmanyozott igen szereny tarsadalmakban
valoban sikerlt IelIedeznnk a legalapvetbb vallasi Iogalmak nehany alkotoelemet, akkor nincs ra okunk,
hogy kutatasunk legaltalanosabb eredmenyeit ne terjesszk ki a tbbi vallasra is. Nehezen elkepzelhet ugyanis,
hogy ugyanazon hatas hol ennek, hol annak az oknak a kvetkezteben lepjen Iel, hacsak e ket ok alapjaban veve
nem egy es ugyanaz. Nem Iejezhet ki ugyanaz a gondolat hol ilyen, hol olyan realitast, hacsak e kettseg nem
latszolagos. Ha bizonyos nepeknel a szent, a lelek es az istenek gondolata szociologiai modon magyarazhato,
akkor tudomanyosan Ieltehet, hogy e magyarazat elvben ugyanugy ervenyes az sszes olyan nepre, amelynek
kreben e gondolatok ugyanazokkal a lenyegi vonasokat mutatva Iellelhetk. Felteve tehat, hogy nem
tevedtnk, vegkvetkezteteseink legalabbis egy resze joggal altalanosithato. Eljtt az id, hogy levonjuk a
tanulsagokat. Az eIIajta indukcio, amely pontosan deIinialt kiserleten alapul, sokkal kevesbe meresz, mint azok
a lepten-nyomon Ielbukkano sommas altalanositasok, amelyek egy csapasra akarjak elerni a vallas lenyeget,
anelkl hogy egyetlen konkret vallas elemzesere is tamaszkodnanak, s ilyenIorman igen knnyen kerlnek
legres terbe.
6.1.1. I
A teoretikusok legtbbszr racionalis modon probaltak megIogalmazni a vallast; elssorban olyan
gondolatrendszert lattak benne, amely meghatarozott celnak Ielel meg. E celt klnbz modokon kepzeltek el:
termeszetnek, vegtelennek, megismerhetetlennek, gondolatinak stb.; de e klnbsegek nem erdekesek.
Valamennyi esetben a kepzeteket, a hiedelmeket tekintettek a vallas alapvet elemenek. E szemszgbl nezve a
ritusok nem tntek masnak mint az egyedl bels ertekkel biro bels allapotok kls, esetleges, anyagi
megnyilvanulasainak. Annyira elterjedt ez az elkepzeles, hogy a vallasrol Iolyo vitak egyre a krl a kerdes
krl Iolynak, hogy sszeegyeztethet-e a vallas a tudomannyal, azaz hogy a tudomanyos megismeres mellett
helye van-e egy masik, speciIikusan vallasi gondolkodasIormanak.
Csakhogy a hivk, akik kzvetlen modon erzik at es elik meg, mibl all a vallasi elet, erre azzal az ellenvetessel
elnek, hogy e latasmod nem Ielel meg mindennapi tapasztalataiknak. Erzik ugyanis, hogy a vallas igazi Ieladata
nem az, hogy gondolkodasra kesztessen bennnket es gazdagitsa ismereteinket, hogy a tudomanynak
ksznhet kepzeteinket mashonnan szarmazo, masmilyen jelleg kepzetekkel gazdagitsa, hanem az, hogy
247
1350 William JAMES: The Jarieties of Religious Experience.
1351 JAMES: i. m. (a Irancia Iorditasban a 19. o.).
cselekedni tudjunk altala, hogy segitsen elnnk. Az istenevel kommunioban egyesl hiv nem egyszeren
olyan ember, aki a hitetlen szamara ismeretlen uj igazsagokat pillant meg. Olyan ember, aki ezutan tbbre
kepes, aki tbb ert erez magaban a let nehezsegeinek elviselesere vagy lekzdesere, aki mintegy az emberi
nyomorusag Ile tud emelkedni, mert mar az emberi sors Ile emelkedett; aki ugy gondolja, hogy megszabadult
a gonosztol, barmilyen Iormaban kepzelje is el azt egyebkent magaban. Minden hit sarokkve a hit altal trten
dvzles. Marmost nem latjuk be, hogy egy szimpla gondolat mikent lehet ennyire hatekony. A gondolat csak
nmagunk resze; hogyan szolgaltathat neknk olyan kepessegeket, amelyek Ielette allnak a termeszettl kapott
kepessegeinknek? Rendelkezzen bar megoly gazdag erzelmi ervel is a gondolat, nem Iokozhatja termeszetes
vitalitasunkat; mert csak a mar bennnk lev erzelmi erket indithatja be, de nem teremthet ilyeneket, s nem is
nvelheti meg ket. Attol, hogy valamely targyat szeretetre es eleresre meltonak kepzelnk, meg nem
kvetkezik, hogy ersebbnek is kellene ereznnk magunkat altala; ehhez az szkseges, hogy az illet targybol a
rendelkezesnkre allo erket meghalado energiak aradjanak, neknk pedig legyen valami olyan eszkznk,
amivel ezeket az energiakat magunkba Iogadjuk es lelki eletnk reszeve tesszk. Marpedig ehhez nem eleg csak
elgondolnunk ket; az is elengedhetetlenl szkseges, hogy a hatokrkbe kerljnk, hogy arraIele Iorduljunk,
ahol a leginkabb erezzk hatasukat; egyszoval cselekednnk kell, s cselekedeteinket annyiszor kell
megismetelnnk, ahanyszor csak szkseges a hatas Ielujitasa erdekeben. Mar sejtjk, miert olyan jelentsek a
kultuszt alkoto, rendszeresen ismetld cselekvessorok. Aki valoban gyakorolt valamilyen vallast, az tudja,
hogy a kultusztol Iogja el rm, az szolgaltat neki lelki beket, dert, lelkesedest vagyis az, ami szamara
hiedelmei megannyi kiserleti bizonyitekat jelenti. A kultusz nem pusztan olyan jelrendszer, amely altal a hit
kiIele is megnyilvanul, hanem olyan eszkztar, amelynek segitsegevel az ember idrl idre ujrateremti magat.
Akar anyagi teren nyilvanul meg a kultusz, akar szellemi mveletekbl all, mindig nmagaban hat.
Tanulmanyunk vegig azon a posztulatumon alapult, hogy a hivk mindenkori egyseges erzese nem lehet pusztan
illuzorikus. A hit egyik nemregi apologetajahoz1350 hasonloan tehat ugy veljk, hogy a vallasi hiedelmek
sajatos tapasztalaton alapulnak, amelynek demonstrativ erteke, jollehet egeszen masIele, bizonyos ertelemben
nem alacsonyabb rend, mint a tudomanyos tapasztalatoke. Ugy gondoljunk tovabba, hogy ,gymlcserl
ismerszik meg a Ia',1351 s hogy mit ernek a gykerei, azt termekenysege tanusitja a legjobban. De ha van olyan,
hogy ,vallasi elmeny', vagy ha ugy tetszik, ,vallasi tapasztalat', s ennek valamiIele alapja van van-e
egyebkent olyan tapasztalat, amelynek ne volna semmi alapja? abbol meg egyaltalan nem kvetkezik, hogy az
alapjaul szolgalo valosag objektive olyan is, mint amilyennek a hivk gondoljak. Az, hogy az idk soran
vegtelen sokIele elkepzeles szletett rola, mar nmagaban is bizonyitja, hogy egyik eIIele elkepzeles sem Iejezi
ki adekvat modon. Ha egy tudos axiomakent szgezi le, hogy az emberek h- es Ienyerzetei valami objektiv
dolognak Ielelnek meg, ebbl meg nem kvetkeztet arra, hogy ez az objektiv dolog olyan is, mint amilyennek az
erzekelesben jelenik meg. Hasonlokeppen a hivk altal erzett benyomasok sem kepzeletbeliek, de nem is valami
Ielsbbrend intuiciok; semmi okunk ugy gondolni, hogy targyuk termeszeterl jobb tajekoztatast adnak
neknk, mint amit kznseges erzeteink szolgaltatnak szamunkra a testek termeszetevel es tulajdonsagaival
kapcsolatban. Ha tehat Iel akarjuk Iedezni, mi is e targy valojaban, akkor azt a Iajta eljarast kell alkalmaznunk,
amelynek segitsegevel a vilag erzeki kepzetet tudomanyos vilagkeppel sikerlt Ielvaltani.
Nos, pontosan ezt kisereltk meg elvegezni. S azt lattuk, hogy e valosag, ami ugyan a legklnIelebb Iormakban
jelenik meg a mitologiakban, am mindezzel egytt a vallasi elmeny sui generis erzeteinek objektiv, egyetemes
es rk okat jelenti, nem mas, mint a tarsadalom. Kimutattuk, milyen szellemi erket Iejleszt ki, mikent ebreszti
Il a hivkben azt az erzest, hogy tamaszra talalnak, oltalmat kapnak, partIogasban reszeslnek, s mikeppen
kapcsolja ezaltal a hivket a kultuszhoz. A tarsadalom emeli a hivt nmaga Ile: egyaltalan, a tarsadalom
teremti meg. Mert az embert a civilizaciot alkoto javak sszessege teszi emberre, e civilizacio pedig a
tarsadalom mve. Ez magyarazza a kultusz dnt szerepet az sszes, amugy igen klnbz vallasban. A
tarsadalom ugyanis csak valamiIele cselekves altal tudja ereztetni a beIolyasat, ehhez pedig az kell, hogy a
tarsadalmat alkoto egyenek sszegyljenek es kzsen cselekedjenek. A tarsadalom a kzs cselekves utjan
ebred nmaga tudatara, a kzs cselekves altal Iormalja magat; a tarsadalom mindenekeltt aktiv
egyttmkdes. De a kollektiv gondolatok es erzesek is csak ugy lehetsegesek, ha klsdleges jelkepeket
kapnak, mint ezt mar kimutattuk.1352 A vallasi eletet tehat mar csak azert is a cselekves dominalja, mert a
248
1352 Lasd Ientebb.
1353 A tarsadalmi eletnek eddig csak egyetlen Iormajat nem sikerlt kiIejezetten a vallashoz kapcsolni: a gazdasagi tevekenyseget.
Mindazonaltal a magiabol szarmazo technikak mar eredetknel Iogva is kzvetve vallasiak. Raadasul a gazdasagi ertek is egyIajta hatalom
vagy hatasossag, marpedig tudjuk, hogy a hatalom, a hatekonysag gondolata is vallasi eredet. A gazdagsag manatbiztosithat; vagyis
maganak a gazdagsagnak is manajavan. Ebbl mar sejthet, hogy a gazdasagi illetve a vallasi ertek gondolata valamiIele kapcsolatban kell
alljon egymassal. De hogy milyen termeszet ez a kapcsolat, azt meg senki sem vizsgalta.
1354 A szemelytelen vallasi erket ezert helyezi Frazer, st meg Preuss is, a vallason kivl, vagy legalabbis a vallas kszbere, s ezert
sorolja inkabb a magiahoz.
tarsadalom a Iorrasa.
Az e koncepcio igazolasul Ielhozott okokhoz meg egyet lehet hozzatenni, amely egesz mvnkn vegigvonul.
Menet kzben megallapitottuk, hogy a gondolkodas s igy a tudomany alapkategoriai vallasi eredetek.
Lattuk, hogy ugyanez ervenyes a magiara, s igy a magiabol Iakado sszes technikara is. Masreszt regota tudjuk,
hogy a Iejldes egy viszonylag elrehaladott idszakaig a vallasi es a jogi szabalyok nem klnltek el a ritualis
elirasoktol. sszeIoglalasul elmondhato tehat, hogy valamennyi nagy tarsadalmi intezmeny a vallasbol
szletett meg.1353 Marpedig ha a kollektiv elet Ibb vonasai eredetileg csak a vallasi elet klnIele aspektusait
jelentettek, akkor a vallasi elet nem mas, mint az altalaban vett kollektiv elet kimagaslo Iormaja, mintegy
sritmenye. Ha a tarsadalom szl mindent, ami csak Iontos a tarsadalomban, az azt jelenti, hogy a vallasnak a
tarsadalom a lelke.
A vallasi erk tehat emberi, szellemi-lelki erk. Mivel a kollektiv erzesek csak ugy tudnak tudatosodni, ha kls
targyakon rgzlnek, a vallasi erk letrejttk soran maguk is Ielvettek e targyak nehany tulajdonsagat: ily
modon mintegy Iizikai termeszetk lett; e minsegkben pedig belekeveredtek az anyagi vilag eletebe, s az
emberek ugy gondoltak, hogy velk tudjak megmagyarazni a vilagban zajlo trteneseket. De ha kizarolag errl
az oldalukrol, ebben a szerepkben tekintjk ket, akkor csak azt latjuk meg bennk, ami legIelletesebb
aspektusuk. A vallasi erk valojaban a tudatbol klcsnzik alkotoelemeiket. Altalaban ugy tnik, hogy csak
akkor van emberi jellegk, ha ember alakban kepzelik el ket;1354 de meg a legszemelytelebb, legnevtelenebb
erk is valojaban objektivalt erzesek.
Csakis e szemszgbl nezve lehet megerteni a vallas igazi jelenteset. Ha a latszatra hagyatkozunk, a ritusok
tbbnyire pusztan manualis tevekenysegnek tnnek: megkenesnek, mosdatasnak, etkezesnek. Ha az ember meg
akar szentelni egy dolgot, egy vallasi Iorrassal hozza erintkezesbe, amikent manapsag az elektromossaggal vagy
hvel valo telitdes erdekeben h- vagy aramIorrashoz kapcsolja; a ketIele eljaras lenyegeben nem klnbzik
egymastol. Csakhogy ezek az anyagi mveletek pusztan a kls burkot jelentik, a mgtt viszont szellemi
mveletek rejtznek. Nem arrol van szo tehat, hogy az egyebkent kepzeletbeli vak erkre akarna az ember
valamiIele Iizikai kenyszert gyakorolni, hanem arrol, hogy a tudatot akarja ily modon elerni, azt akarja
Ielelenkiteni es megIegyelmezni. Tbben allitottak, hogy az alacsonyabb rend vallasok materialistak. A
kiIejezes nem helyenvalo. Meg a legkezdetlegesebb vallasok is bizonyos ertelemben spiritualisak: egyreszt mert
az altaluk mozgasba hozott hatalmak mindenekeltt spiritualisak, masreszt mert az a I Ieladatuk, hogy a
szellemi eletre hassanak. Igy mar erthet, hogy amit a vallas neveben valaha is cselekedtek, sohasem trtent
hiaba: mert az szksegkeppen az emberek tarsadalmanak, az emberisegnek valt hasznara.
Na de, kerdezhetik, tulajdonkeppen mi is az a tarsadalom, ami ily modon a vallasi elet szubsztratumat alkotja? A
valosagos tarsadalom, abban a Iormaban, ahogy a szemnk eltt mkdik, a trtenelem soran lassankent
kialakult erklcsi, jogi szervezetevel? De hiszen az tele van Iogyatekossagokkal, tkeletlensegekkel. A jo
mellett ott van a rossz, gyakran az igazsagtalansag az ur, az igazsagot lepten-nyomon tevedesek arnyekoljak be.
Mikent kelthet egy ilyen kezdetleges alkatu leny olyan szeretetet, oly Iorro lelkesedest es lemondokepesseget,
amit minden vallas megkvetel a hiveitl? Oly tkeletes lenyek, mint az istenek, nem klcsnzhettek
vonasaikat egy ennyire kzepszer, gyakran egyenesen alantas valosagbol.
Vagy talan epp ellenkezleg: a tkeletes tarsadalomrol volna szo, amelyben meltanyossag es igazsag az ur,
amelybl a gonosz minden Iormajat gykerestl kiirtottak? Nem tagadhato, hogy az eIIajta tarsadalom szoros
kapcsolatban van a vallasos erzlettel; a vallasok allitolag ezt a tkeletes tarsadalmat igyekeznek megvalositani.
Csakhogy e tarsadalom nem empirikus, krlhatarolt, megIigyelhet adat, hanem agyszlemeny; olyan alom,
amelyet nyomorusagaban dedelget az ember, de a valosagban sohasem elte meg. Ez a tarsadalom csak egy
gondolat, amely a tudatban a jora, a szepre, az idealisra iranyulo, tbbe-kevesbe homalyos trekveseinket
249
1355 BOUTROUX: Science et religion, 206207. o.
Iogalmazza meg. E trekveseknek pedig mibennnk vannak a gykerei, letnk melyebl Iakadnak; rajtunk kivl
tehat nincs semmi, ami magyarazatot adhatna rajuk. Egyebkent e trekvesek mar nmagukban is vallasiak; az
idealis tarsadalom tehat Ieltetelezi a vallast, es korantsem szolgal magyarazattal ra.1355
De elszr is nkenyesen leegyszersitenenk a dolgokat, ha a vallasnak csak ezt az idealista oldalat latnank: a
maga modjan a vallas is realista. Nincs olyan Iizikai vagy erklcsi csunyasag, nincs olyan bn, olyan nyavalya,
amit ne istenitettek volna. Voltak istenei a lopasnak es a ravaszkodasnak, a bujalkodasnak es a haborunak, a
betegsegnek es a halalnak. A Satan a kereszteny rendszer egyik sarkpontja; tisztatalan leny, megsem proIan. Az
anti-Isten is Isten, igaz, alacsonyabb rend, alarendelt, megis igen kiterjedt hatalommal rendelkezik; meg ritusai
is vannak, legalabbis negativ ritusai. A vallas tehat tavolrol sem veszti szem ell a valos tarsadalmat, nem
vonatkoztat el tle; minden vonatkozasat, meg a legkznsegesebb, legvisszataszitobb oldalat is tkrzi.
Minden megvan benne, s ha tbbnyire inkabb a jo diadalmaskodik benne a gonosz, az elet a halal, a vilagossag a
stetseg Iltt, vegl is a tarsadalomban sincs ez maskepp. Mert ha az erviszonyok megIordulnanak, akkor
nem volna lehetseges az elet; valojaban azonban az elet mindig Iennmarad, st Iejldik is.
A mitologiakon es a teologiakon keresztl tehat szemmel lathatoan atsejlik a valosag, de ketsegkivl
Ielnagyitva, atalakitva, idealizalt Iormaban jelenik meg. E tekintetben a legprimitivebb vallasok sem
klnbznek a legujabb, legkiIinomultabb vallasoktol. Lathattuk peldaul, hogy az arandak az idk kezdetere egy
olyan mitikus tarsadalmat helyeznek, amelynek szervezete pontosan megismetli a jelenlegi tarsadalom
berendezkedeset; ugyanazok a klanok, ugyanazok a Iratriak vannak meg benne, ugyanolyan hazassagi
szabalyoknak engedelmeskedik, ugyanazokat a ritusokat vegzi. De e tarsadalom tagjai idealis lenyek, olyan
hatalmuk, olyan kepessegeik vannak, amelyrl az egyszer halando nem is almodhat. Termeszetk nemcsak
magasabb rend, hanem klnbz is, hiszen egyszerre tartoznak az allat- es az emberi vilagba. A gonosz
hatalmak hasonlo atalakulason mennek keresztl: maga a gonosz is mintegy szublimalva es idealizalva jelenik
meg. A kerdes marmost szamunkra az, hogy honnan szarmazik ez az idealizalas.
Erre azt szoktak Ielelni, hogy az embernek termeszetes hajlama es kepessege van az idealizalasra, vagyis arra,
hogy a valo vilagot egy masikkal helyettesitse, s abba gondolatilag belehelyezkedjen. De ily modon csak mas
szavakkal tesszk Iel ugyanazt a kerdest; ezzel nem oldjuk meg, es nem is lepnk elre egy tapodtat sem. A
szisztematikus idealizalas minden vallas lenyegi sajatossaga. Ha tehat a vallast veleszletett idealizalasi
kepesseggel magyarazzuk, akkor csak Ielcsereljk a szavakat, egy szot egy vele egyenertek masik szoval
helyettesitnk; mintha azt mondanank, hogy az ember azert teremtette meg a vallast, mert vallasi termeszete
van. Holott az allat csak egyetlen vilagot ismer: amit kls es bels tapasztalataval erzekel. Egyedl az
embernek van meg az a kepessege, hogy idealt kepzeljen maganak s azt a valosaghoz hozzategye. Honnan
szarmazik e sajatos kivaltsaga? Mieltt e kivaltsagot eleve adott tenykent, rejtelyes, a tudomany szamara nem
IelIoghato kepessegkent kezelnenk, meg arrol is meg kell gyzdnnk, vajon nem empirikusan meghatarozhato
krlmenyektl Igg-e.
Az altalunk javasolt vallasmagyarazatnak epp az az elnye, hogy e kerdesre is valaszt ad. A szentet ugyanis
valami olyasmikent hataroztuk meg, ami a valosaghoz hozzaadodik; marpedig az ideal ugyanennek a
deIinicionak Ielel meg: tehat az egyiket nem lehet a masik nelkl megmagyarazni. Lattuk ugyanis, hogy a
kzssegi elet bizonyos Ioku intenzitasa azert tud vallasi indulatokat ebreszteni, mert a Ielhevlt allapot mar
megvaltoztatja a pszichikai mkdes Ielteteleit. Az eletenergiak a vegskig Iokozodnak, a szenvedelyek
Ielersdnek, az erzetek Ielajzodnak; bizonyos erzesek csakis ilyenkor jelentkeznek. Az ember nem ismer
magara; ugy erzi, atalakult, ezert a krnyezetet is atalakitja. Sajatos benyomasai magyarazatakeppen olyan
tulajdonsagokkal ruhazza Iel a vele kzvetlen kapcsolatban lev dolgokat, olyan klnleges kepessegeket es
erenyeket tulajdonit a kznapi eletben eszlelt targyaknak, amellyel azok nem rendelkeznek. Egyszoval a Ile a
vilag Ile, amelyben a proIan elete Iolyik, egy masik vilagot helyez, amely bizonyos ertelemben csak az
gondolatvilagaban letezik, de amelyet az els vilaghoz kepest nagyobb tekintellyel ruhaz Il. Ez tehat
ketszeresen is idealis vilag.
Az idealalkotas tehat a tudomany szamara nem levezethetetlen, nem megragadhatatlan teny; a megIigyeles
szamara elerhet Ieltetelek szabalyozzak: a tarsadalmi elet termeszetes produktuma. A tarsadalom csak akkor
250
1356 Lasd Ientebb, ... skk. V. az errl a kerdesrl irt cikknket: ,Representations individuelles et representations collectives', Revue de
Metaphvsique, 1898. majus.
tud nmaga tudatara ebredni, csak akkor tudja kell hIokon tartani az nmagarol alkotott erzest, ha
sszegylekezik. Az sszegylekezes Ielszitja a szellemi es lelki eletet, ez pedig olyan gondolat-egyttesben
nyilvanul meg, amely az ekkeppen keletkez uj eletet tkrzi vissza; ezek az elkepzelesek azoknak a
Ielgyleml pszichikai erknek Ielelnek meg, amelyek hozzaadodnak a let mindennapos Ieladatainak
megoldasahoz rendelkezesnkre allo erkhz. A tarsadalom nem teremtheti meg, illetve nem teremheti magat
ujra, ha nem teremt egyszersmind idealt is maganak. E teremtes nem amolyan potlolagos aktus, amellyel akkor
egesziti ki magat, amikor mar kialakult; ezzel az aktussal alkotja meg s teremti ujra magat idrl idre. Amikor
tehat a valos illetve az idealis tarsadalmat ket, ellentetes iranyba huzo, antagonisztikus vilagkent allitjuk szembe,
akkor absztrakciokat teremtnk, es ezeket allitjuk szembe egymassal. Az idealis tarsadalom valojaban nem esik
kivl a valos tarsadalmon; reszet kepezi. E ket vilag egyaltalan nem ket, egymast taszito poluskent oszt meg
bennnket; csak ugy tartozhatunk bele barmelyikbe, ha a masikba is beletartozunk. Mert a tarsadalmat nemcsak
a reszet kepez egyedek alkotjak, nemcsak az altaluk elIoglalt Ild, az altaluk hasznalt targyak vagy az altaluk
vegzett cselekvesek, hanem mindenekeltt az a gondolat, amelyet a tarsadalom nmagarol alkot. Nyilvan
elIordul, hogy olykor nem tudja, mikent is kepzelje el magat: mintha tbb iranyba huznak egyszerre. De ha
eIIele konIliktusok tamadnak, akkor sohasem az idealis meg a valos harcol egymassal, hanem a klnbz
idealok: a tegnapi a maival, a hagyomany tekintelyevel rendelkez az eppen alakuloban levvel. Ketsegkivl
kutatasra szorul, mitl Iejldnek az idealok; de barmilyen megoldast is adunk e kerdesnek, annyi bizonyos, hogy
a Iejldes az ideal vilagaban zajlik.
A vallas altal kiIejezett kollektiv ideal tehat nem az ember valamiIele veleszletett kepessege; az egyen a
kzssegi elet iskolajaban tanult meg idealizalni, a tarsadalom altal kidolgozott idealok elsajatitasa reven tette
kepesse magat az ideal IelIogasara. Azaltal, hogy a tarsadalom bevonta az egyent a tevekenysegi krebe,
megteremtette benne az igenyt, hogy a tapasztalati vilag Ile emelkedjen; mindezen kzben pedig egy masik
vilag elkepzelesehez is eszkzt szolgaltatott a szamara. Mert ezt az uj vilagot maga a tarsadalom hozta letre,
mikzben magat is letrehozta, hiszen e vilag t magat Iejezi ki. Igy hat sem az egyen, sem a csoport eseteben
nincs semmi rejtelyes az idealizalas kepessegeben. Az idealizalas nem holmi luxus, amit akar nelklzhetne is
az ember, hanem letenek Ieltetele. Nem lehetne tarsadalmi leny, azaz nem lehetne ember, ha nem tenne szert e
kepessegre. Amikor a kollektiv idealok az egyenekben testeslnek meg, akkor termeszetesen valamennyire
individualizalodnak. Minden ember a maga modjan Iogja Iel ket, rajuk nyomja a belyeget; ezt elvesz bellk,
azt hozzajuk tesz. A szemelyes ideal ily modon a tarsadalmi idealbol Iakad, abbol valik ki, ahogy az egyeni
szemelyiseg mindjobban kiIejldik, es nallo cselekvesIorrassa valik. De ha a valosagon kivl valo eles
latszolag oly sajatos kepesseget meg akarjuk erteni, csupan a megIelel tarsadalmi krlmenyekhez kell
ktnnk gondolatban.
Nem szabad tehat e vallaselmeletben pusztan a trtenelmi materializmus uj hajtasat latni: ez gondolatmenetnk
legteljesebb Ielreertese lenne. A vallas alapveten tarsadalmi jellegenek kimutatasaval egyaltalan nem azt
akarjuk mondani, hogy a vallas mindssze mas nyelven Iejezi ki a tarsadalom materialis Iormait, a kzvetlen
letszksegleteket. Nyilvan evidencianak tekintjk, hogy a tarsadalmi elet nnn szubsztratumatol Igg, ennek
belyeget viseli magan, amikent az egyen szellemi elete is az agytol, st az egesz szervezettl Igg. Am a
kollektiv tudat nem pusztan a morIologiai alap epiIenomenje, amikent az egyeni tudat sem pusztan az
idegrendszer kiviragzasa. A tarsadalmi tudat megjelenesehez az egyeni tudatok sui generis szintezisere van
szkseg. E szintezisbl egy uj vilag keletkezik, s ezen uj vilag erzesei, gondolatai, kepei pedig mar a sajat
trvenyeiknek engedelmeskednek. Vonzzak es taszitjak egymast, egyeslnek, kettevalnak, reszekre hasadnak,
elburjanzanak, s e kombinaciokat mar nem az alapjukul szolgalo valosag teszi szksegesse, nem az vezerli
kzvetlenl. Az ekkeppen letrejv elet mar annyira nallo, hogy olykor celtalan, teljesseggel haszontalan
jelensegekben nyilvanul meg, pusztan a megnyilvanulas rmeert. Az elbbi Iejtegetesekben epp azt mutattuk
ki, hogy a ritualis tevekenysegben es a mitologiai gondolkodasban gyakran ez trtenik.1356
Ha azonban a vallas tarsadalmi okokbol jn letre, akkor mivel magyarazzuk az egyeni kultuszt, illetve bizonyos
vallasok egyetemes jelleget? Ha in foro externo szletett, akkor mikent hatolt be az egyenekbe, s mikent
Ieszkelte be magat lenyk legmelyere? Ha meghatarozott, individualizalodott tarsadalmak mve, akkor hogyan
251
szakadhatott el ezektl annyira, hogy immar az emberiseg kzs dolganak tekintik?
Kutatasunk soran raleltnk az egyeni vallas illetve a vallasi kozmopolitizmus els csiraira, s lattuk, mikent
alakultak ki; ily modon birtokunkban vannak azok az alapelemek, amelyek segitsegevel valaszolni tudunk e
ketts kerdesre.
Kimutattuk ugyanis, hogy a klant eltet vallasi er hogyan bomlik reszekre azaltal, hogy az egyeni tudatokban
lt testet. Ily modon masodlagos Iontossagu szent lenyek jnnek letre; minden egyennek megvannak a maga
szent lenyei, amelyek a kepmasara keszltek, a bens eletehez tartoznak, a sorsaval sszeIonodnak: a lelek, az
egyeni totem, a partIogo s stb. E lenyeket olyan ritusok vezik, amelyeket a hiv egyedl, barmiIele csoporttol
Iggetlenl is megtarthat; ez tehat az egyeni kultusz kezdeti Iormaja. Ketsegkivl igen kezdetleges kultuszrol
van szo; ennek az az oka, hogy a szemelyiseg meg nem hangsulyos, nemigen tulajdonitanak erteket neki, ezert a
kultusza sem lehet meg nagyon Iejlett. De ahogy az egyenek egyre jobban diIIerencialodtak, ugy ntt a
szemelyiseg erteke is, s a megIelel kultusz is mind nagyobb helyet kapott a vallasi elet egeszeben, mikzben a
klvilag Iele meg inkabb bezarult.
Az egyeni kultuszok lete tehat semmi olyasmit nem Ioglal magaban, ami ellentmondana a vallas szociologiai
magyarazatanak; azok a vallasi erk ugyanis, amelyekhez az egyeni kultusz Iolyamodik, csak a kollektiv erk
individualizalt Iormai. Igy hat meg olyankor is a tarsadalom az el, a taplalo Iorras, amikor a vallas latszolag
teljes egeszeben az egyen bels vilagat tlti ki. Most mar latjuk, mit is er valojaban az a radikalis individualista
szemlelet, amely tisztan egyeni dolognak szeretne kikialtani a vallast: a vallasi elet alapIelteteleivel sincs
tisztaban. S ha eddig csak megvalosulatlan elmeleti trekves maradt, annak az az oka, hogy nem is valosithato
meg. FilozoIiat ki lehet dolgozni a bels meditacio csndjeben, hitet azonban nem. Mert a hit mindenekeltt
melegseg, elet, lelkesedes, a lelki tevekenyseg IelIokozodasa, az egyen nmaga Ile emelkedese. Marpedig ha
az egyen nem lepne ki nmagabol, akkor honnan venne potlolagos energiait? Hogyan tudna nnn erejet
meghaladni? Egyetlen olyan tzhely van, ahol lelkileg megmelegedhetnk: az, amelyet a hozzank hasonlok
tarsadalma hoz letre; egyetlen olyan lelki er van, amely a sajatunkat Ienntartja es megnveli: az, amelyet
masoktol kapunk. Tetelezzk Iel, hogy valoban leteznek a mitologiak hseihez hasonlo lenyek. Am k csak
akkor Iejthetik ki letjogosultsagukat ado aldasos hatasukat, ha hisznek is bennk. Marpedig a hiedelmek
csak akkor hatekonyak, ha tbben is osztjak ket. Ideig-oraig szemelyes erIeszites aran is Ienntarthatja ugyan
ket az ember, de nem ily modon szletnek, nem ily modon tesz szert rajuk az ember; meg az is ketseges, hogy
ilyen krlmenyek kztt egyaltalan Iennmaradhatnak-e. Ha az embernek ers hite van, akkor ellenallhatatlan
szkseget erzi, hogy azt meg is ossza masokkal; ezert kilep maganyabol, Ielkeresi a tbbieket, igyekszik
meggyzni ket, s az ily modon masokban Ilkeltett meggyzdes heve megersiti az hitet is. E hit hamar
megIakulna, ha magara maradna.
A vallas egyetemessegere ugyanaz all, mint az individualizmusra. Korantsem csak nehany nagy vallas
kizarolagos sajatja; mar az ausztral vallasi rendszerben is megtalaljuk, igaz, nem az alapoknal, hanem a csucson.
Bunjil, Daramulun, Baiame nem pusztan trzsi istenek; valamennyiket tbb, egymastol klnbz trzs is
ismeri. Kultuszuk bizonyos ertelemben nemzetkzi. Ez az istenkep tehat igen kzel all ahhoz, amit az ujabb
teologiakban talalunk. Egyes szerzk eppen ezert ketsegbe is vontak eredetiseget, jollehet ehhez ketseg sem
Ierhet.
Neknk sikerlt kimutatnunk, mikent alakult ki ez az istenkep.
Az azonos civilizacioju szomszedos trzsek ohatatlanul allando kapcsolatban allnak egymassal. Ehhez a
legklnbzbb esemenyek szolgaltatnak alkalmat: az ekkoriban meg kezdetleges kereskedelmen kivl ott
vannak a hazassagok; mert a nemzetkzi hazassagok igen gyakoriak Ausztraliaban. E talalkozasok soran az
emberek termeszetesen tudatara ebrednek, milyen lelki rokonsag Izi ket egymashoz. Ugyanaz a
tarsadalomszervezetk, ugyanugy Iratriakra, klanokra, hazassagi osztalyokra oszlanak; ugyanolyan, de
legalabbis nagyon hasonlo beavatasi ritusokat vegeznek. Klcsns atvetelek, megegyezesek tovabb ersitik a
spontan hasonlosagokat. Nyilvanvaloan azonos intezmenyekhez kapcsolodo isteneik immar nemigen klnlnek
el az emberek tudataban. Egyre kzelebb kerlnek egymashoz, s meg ha Ieltetelezzk is, hogy minden trzs
egymastol Iggetlenl dolgozta ki maganak a maga istenet, akkor is ohatatlanul egymasba mosodnak egy id
252
utan. Valoszinbb egyebkent, hogy ezeknek az isteneknek a gondolata a trzsek kztti gyleseken szletett
meg. Ezek ugyanis legIkeppen beavatasi istensegek, marpedig a beavatasi szertartasokon altalaban tbb trzs is
kepviselteti magat. Ha tehat olyan szent lenyek is letrejttek, amelyek nem kapcsolodnak Ildrajzilag
meghatarozhato csoportosulasokhoz, attol meg nem tarsadalmon kivli az eredetk. Ilyenkor egyszeren arrol
van szo, hogy e Ildrajzi csoportosulasok Iltt mas, egyelre bizonytalan krvonalu csoportosulasok jttek
letre: hataraik meg nem alakultak ki, de szamos szomszedos vagy rokon trzset magukba Ioglalnak. Az eIIele
csoportosulasokbol kisugarzo, meglehetsen sajatos vallasi elet tehat pontosan krl nem hatarolhato tersegen
terjed el. Az egymasnak megIelel mitologikus szemelyek termeszetszerleg egyre jobban hasonlitani kezdenek
egymasra; hatokrk immar nem ismer korlatokat; ott lebegnek az egyes trzsek, az egyes terletek Iltt. Ezek
lesznek a nagy nemzetkzi istenek.
E helyzet egyaltalan nem az ausztral tarsadalmak sajatossaga. Nincs olyan nep, nincs olyan allam, amely ne
lenne valamikeppen resze egy masik, nagyobb, tbbe-kevesbe korlatlan tarsadalomnak, amely az sszes olyan
nepet, az sszes olyan allamot magaba Ioglalja, amelyekkel az illet nep kzvetlenl vagy kzvetve
kapcsolatban all; nincs olyan nemzeti elet, amit ne uralna valamiIele nemzetkzi termeszet kzssegi elet.
Ahogy haladunk elre a trtenelemben, ugy lesznek egyre Iontosabbak, egyre nagyobb kiterjedesek e
nemzetkzi csoportosulasok. Most mar sejtjk, hogy bizonyos esetekben az egyetemes tendencia hogyan
ersdhetett Iel annyira, hogy a vallasi rendszernek mar nemcsak a legmagasabb eszmeire, de az alapelveire is
hatassal lehetett.
6.1.2. II
A vallasban tehat van valami rk, ami tuleli az sszes olyan sajatos jelkepet, amelyben a vallasi gondolat
valaha is megnyilvanult. Nincs olyan tarsadalom, amely ne erezne szkseget, hogy szabalyos idkznkent
megersitse az egyseget es a sajatos arculatat biztosito kollektiv erzeseket es gondolatokat. Marpedig ez a lelki
ujraeples csakis gylekezetek, kongregaciok utjan trtenhet meg, ahol az egymassal szoros kapcsolatba kerl
egyenek kzsen nyilvanitjak ki es ersitik meg kzs erzeseiket; innen szarmaznak azok a szertartasok,
amelyek sem celjukban, sem az alkalmazott eljarasokban, sem a kapott eredmenyek teren nemigen klnbznek
a szo szoros ertelmeben vett vallasi szertartasoktol. Mert lenyegeben miben klnbzik egymastol egy
kereszteny gylekezet, amely Krisztus eletenek Ibb esemenyeirl emlekezik meg, egy zsido kzsseg, amely
az Egyiptombol valo kivonulast vagy a Tizparancsolat kihirdeteset nnepli, es egy olyan gyles, amelyre
valamely nagyszabasu erklcsi megallapodas, illetve a nemzet eletenek valamely jelents esemenye alkalmabol
gylnek ssze a polgarok?
Manapsag nehezen tudjuk elkepzelni, milyenek lesznek a jvben az nnepek s a szertartasok, ugyanis atmeneti
korban elnk, amit erklcsi kzepszerseg jellemez. A mult nagy dolgai, amelyekert atyaink meg rajongtak,
bennnk mar nem keltenek ugyanilyen heves erzeseket, talan azert, mert annyira megszoktuk ket, hogy
ntudatlanna valtak, talan azert, mert mar nem Ielelnek meg jelenlegi trekveseinknek; csakhogy egyelre
semmi sem lepett a helykbe. Ma mar nem lelkesednk azokert az elvekert, amelyek neveben a keresztenyseg
elrendeli az uraknak, hogy embersegesen banjanak rabszolgaikkal, masreszt viszont ugy erezzk, hogy az
emberi egyenlsegrl es testveriessegrl megIogalmazott kereszteny eszmek tul sok teret adnak az igazsagtalan
egyenltlensegeknek. Az elesettek irant valo szanakozas szamunkra tul platoi; valami hatekonyabbat szeretnenk,
de meg nem latjuk vilagosan, mi is lehetne az a valami, hogyan is valosulhatna meg tenylegesen. Egyszoval a
regi istenek elregedtek vagy haldokolnak, ujabbak pedig nem szlettek. Ezert volt hiabavalo Comte azon
probalkozasa, hogy mestersegesen Ilelesztett regi trtenelmi emlekekbl szervezzen uj vallast: magabol az
eletbl, s nem a halott multbol kell az el kultusznak letrejnnie. De ez a bizonytalan, tetova allapot nem tarthat
rkke. El Iog jnni a nap, amikor a tarsadalmakat ujbol elIogja az alkoto hevlet; uj idealok, ezekbl pedig uj
eszmek szletnek, amelyek egy idre vezerIonalul szolgalnak majd az emberisegnek; s ha az emberek megerik e
napot, akkor termeszet adta szkseget Iogjak erezni, hogy idrl idre gondolatban ujbol ateljek, vagyis hogy
olyan nnepsegek reven tartsak Ienn az emleket, amelyek rendszeresen Ielelesztik e nap, illetve e pillanatok
jotekony hatasat. Mar lattuk, mikent vezetett be a Irancia Iorradalom egesz nnepsegsorozatot, hogy rkke
iIjan tartsa nnn lelkesit alapelveit. Az intezmeny ugyan gyorsan elenyeszett, de csak azert, mert a Iorradalmi
II
253
hit pusztan ideig-oraig tartott; az els Ielbuzdulast ugyanis csakhamar egy sor csalodas es csggedes kvette. De
bar a m elvetelt, segitsegevel elkepzelhetjk, mive lehetett volna mas krlmenyek kzt; minden arra vall,
hogy elbb vagy utobb ismet belevag az ember. Nincs halhatatlan evangelium, es semmi okunk azt hinni, hogy
az emberiseg keptelen volna ujabbakat alkotni. De hogy milyen jelkepek utjan jut majd ervenyre az uj hit,
hasonlit-e avagy sem a multbeliekre, megIelelbb modon Iejezi-e majd ki a kiIejezend valosagot, nos ez a
kerdes mar meghaladja az emberi elrelatas lehetsegeit, s a lenyeget amugy sem erinti.
De a vallas nem csak nnepekbl, ritusokbol, egyszoval kultuszbol all. Nem csak gyakorlatok rendszere, hanem
egyszersmind olyan eszmerendszer, amely a vilagot akarja kiIejezni; mint lattuk, meg a legszerenyebb
vallasoknak is volt kozmologiajuk. Barmennyire sszeIgg is a vallasi elet e ket eleme, egyszersmind ersen
klnbznek is egymastol. Az egyik a cselekves Iele Iordul, azt sztnzi, azt szabalyozza; a masik a
gondolkodas Iele, azt gazdagitja, azt szervezi egybe. Tehat nem ugyanazon krlmenyektl Iggenek, s Ielmerl
a kerdes, hogy az utobbi ugyanolyan egyetemes es allando szksegleteknek Ielel-e meg, mint az elbbi.
Aki a vallasi gondolkodasnak sajatos jelleget tulajdonit, aki ugy gondolja, hogy a valosag egy olyan aspektusat
Iejezi ki a maga sajatos modszereivel, amely a kznapi megismeres es a tudomany szamara elerhetetlen, az
termeszetesen nem hajlando Ieletelezni, hogy a vallas valaha is elvesztheti spekulativ szerepet. Am a tenyek
elemzese nem tamasztja ala e sajatossagot. Az altalunk tanulmanyozott vallas jelkepei a lehet
legzavarbaejtbbek az esz szamara. Csupa rejtely az egesz. Els pillantasra ugy tnik, hogy ezek a lenyek
amelyek a lehet legklnIelebb vilagokba tartoznak egyidejleg, amelyek ugy szaporodnak, hogy kzben
egyek maradnak, es ugy osztodnak, hogy kzben nem cskkennek valami egeszen mas vilagban elnek, mint
mi magunk; meg az is elhangzott, hogy akik e vilagot kigondoltak, azoknak Iogalmuk sem volt a logika
trvenyeirl. Talan soha nem volt ekkora ellentet esz es hit kzt. Ha tehat volt egy olyan pillanat a
trtenelemben, amikor az esz es a hit klnnemsege nyilvanvalo volt, akkor ez az. De a latszat ellenere is azt
tapasztaltuk, hogy azok a valosagok, amelyekre ez id tajt vallasi spekulacio iranyult, ugyanazok, mint amelyek
kesbb tudomanyos reIlexio targyaiva valtak: a termeszet, az ember, a tarsadalom. Az ezeket krlleng
latszolagos rejtely csak Ielleti, s rgtn szerteoszlik, ha elmelylten vizsgaljuk ket: eleg csak a Iatylat
Iellebbenteni roluk, amit a mitologiai kepzelet aggatott rajuk, s maris a maguk valosagaban allnak elttnk. E
valosagokat a vallas erthet nyelven probalja megIogalmazni, ez a nyelv pedig termeszeteben nem klnbzik
attol, amit a tudomany is hasznal; mindkett a dolgokat probalja egymashoz kapcsolni, mindkett bels
kapcsolatokat allapit meg, osztalyoz, rendszerez. St, mint lathattuk, a tudomanyos logika I Iogalmai
egyenesen vallasi eredetek. Igaz, a tudomany elbb atdolgozza e Iogalmakat, s csak azutan alkalmazza ket;
megtisztogatja az esetleges, jarulekos elemektl; egyaltalan, kvetkezetesen kritikai szellemben jar el, ami a
vallas szamara ismeretlen; egy sor ovintezkedest tesz, hogy ,sem elhamarkodott, sem elIogult ne legyen';
igyekszik kizarni a szenvedelyeket, az eliteleteket, barmiIele szubjektiv beIolyast. De e modszertani
Iinomitasok dacara sem klnbzik gykeresen a vallastol. E tekintetben mindkett ugyanazt a celt kveti; a
tudomanyos gondolkodas csak a vallasi gondolkodas tkeletesebb Iormaja. Termeszetesnek tnik tehat, hogy ez
utobbi Iokozatosan teret veszit a masikkal szemben, ahogy emez egyre megIelelbben latja el a Ieladatat.
Nem ketseges ugyanis, hogy e tervesztes mar megtrtent a trtenelemben. A vallasbol kiIejld tudomany ott
tart, hogy az sszes kognitiv es intellektualis Iunkcio tekinteteben lassankent a vallas helyebe lep. A
keresztenyseg mar aldasat adta az anyagi jelensegek birodalmaban bekvetkez rsegvaltasra. Mivel az
anyagban a par excellence proIan dolgot latja, knny szivvel atengedte egy idegen diszciplinanak, tradidit
mundum hominum disputationi, igy alakulhattak ki a termeszettudomanyok, s igy tehettek szert viszonylag
knnyen tekintelyre. De mar a lelkek vilagarol nem mondhatott le ilyen knnyen; mert a keresztenyek istene
elssorban a lelkeken szandekozik uralkodni. Ezert az a gondolat, hogy a pszichikai eletet is a tudomany
Iennhatosaga ala kell helyezni, sokaig amolyan szentsegtresnek szamitott; meg manapsag is sokan
viszolyognak tle. Mindamellett letrejtt a kiserleti es a komparativ pszichologia, s ma mar szamolni kell vele.
A vallasi es a szellemi-erklcsi elet vilaga viszont meg mindig tilos. Az emberek nagy tbbsege tovabbra is ugy
veli, hogy itt dolgok olyan rendjerl van szo, amelyhez a szellem csak nagyon sajatos utakon erhet el. Ezert kelt
mindig olyan heves ellenallast, ha tudomanyosan probaljak kezelni a vallasi es erklcsi jelensegeket. De e
kiserletek minden ellenkezes dacara Iolytatodnak, s mar ez a makacssag is mutatja, hogy az utolso sorompo is el
Iog harulni, s a tudomany vegl e zart terletre is behatol majd.
254
Ebben all a tudomany es a vallas konIliktusa. Errl sokan helytelen Iogalmat alkotnak maguknak. Azt mondjak,
hogy a tudomany elvileg tagadja a vallast. Csakhogy a vallas ettl meg letezik; adott tenyek rendszere,
egyszoval valosag. Hogyan tagadhatna a tudomany egy valosagot? Raadasul a vallas cselekves, leven hogy elteti
is az embert, s e teren a tudomany nem helyettesitheti, hiszen csak kiIejezi, de nem teremti meg az eletet;
megkiserelhet magyarazatot adni a vallasra, de mar ezzel is Ieltetelezi a letet. Tehat csak egy adott ponton van
konIliktus. Abbol a ket Iunkciobol, amit a vallas eredetileg betlttt, csak az egyiket vesziti el lassankent: a
spekulativ Iunkciot. A tudomany nem a vallas letjogosultsagat vitatja, hanem azt a jogat, hogy dogmakat
Iogalmazzon meg a dolgok termeszeterl, azt a specialis hataskrt, amivel az ember es a vilag
megismerhetsege teren ruhazta Iel nmagat. Hiszen a vallas valojaban meg nmagat sem ismeri. Nem tudja,
miben is all, milyen szksegleteket is elegit ki. Maga is tudomany targya; ugyhogy tavolrol sem tehet trvenyt a
tudomany Ielett! S mivel masIell azon a valosagon kivl, amelyre a tudomanyos gondolkodas is iranyul, nincs
mas olyan megIelel targy, amelyre a vallasi spekulacio iranyulhatna, nyilvanvalo, hogy a jvben nem tltheti
be ugyanazt a szerepet, mint a multban.
Mindezzel egytt is inkabb az varhato, hogy atalakul, semmint az, hogy eltnik.
Mint mar mondottuk, a vallasban van valami rk; ez pedig a kultusz es a hit. Csakhogy az emberek nem
vegezhetnek olyan szertartasokat, amelyeknek nem latjak a letjogosultsagat, es nem Iogadhatnak el egy olyan
hitet, amit semmi modon nem ertenek. A terjesztesehez, st a puszta Ienntartasahoz is igazolasra, vagyis
elmeletre van szksegk. Egy eIIajta elmeletnek azonban mar a klnbz tudomanyokra kell tamaszkodnia, ha
egyszer azok mar leteznek; elszr is a tarsadalomtudomanyokra, mivel a vallasos hitnek a tarsadalomban
vannak a gykerei; a pszichologiara, mivel a tarsadalom az emberi tudatok szintezise; s vegl a
termeszettudomanyokra, mivel ember es tarsadalom a vilagegyetem resze, s csak mestersegesen vonatkoztathato
el tle. De barmily Iontos atvetelek trtenjenek is a mar meglev tudomanyokbol, nmagaban ez nem eleg; mert
a hit mindenekeltt cselekv lendlet, a tudomany viszont, barmilyen messzire menjen is, mindig tavol marad a
cselekvestl. A tudomany tredekes es beIejezetlen, csak lassan halad, es soha nem er vegponthoz; az elet
viszont nem varhat. Az eltet, cselekvesre sarkallo elmeletek ezert kenytelenek a tudomany elebe vagni, s id
eltt a helyebe lepni. EIIele elmeletek csak akkor jhetnek letre, ha a gyakorlat kvetelmenyei, a let elemi
szksegletei amelyeket csak erezni szoktunk magunkban, anelkl hogy pontos Iogalmunk lenne roluk olyan
terletre hajtjak a gondolkodast, ahol a tudomany segitsegevel mar semmit sem allithatunk bizonyossaggal. Igy
hat meg a legracionalisabb, legelvilagiasultabb vallasok sem lehetnek meg soha egyIajta nagyon sajatos
spekulacio nelkl, amelynek bar ugyanaz a targya, mint a tudomanynak, megsem lehet kimondottan
tudomanyos: az erzekeles es az erzelmek gyakran homalyos intuicioi helyettesitik a logikai erveket. E
spekulacio egyIell tehat arra hasonlit, amivel a multban is talalkozhattunk; masIell azonban klnbzik tle.
Jogot Iormalhat ugyan ra, hogy meghaladja a tudomanyt, de elbb meg kell ismernie azt, belle kell meritenie.
Minthogy a tudomany mar tekintelyre tett szert, szamolnia kell vele; a szkseg szoritasaban ugyan nala
messzebb mehet, de belle kell kiindulnia. Nem allithat semmi olyat, amit amaz tagad, nem tagadhat semmi
olyat, amit amaz allit, nem nyilatkoztathat ki semmi olyat, ami kzvetlenl vagy kzvetve ne a tudomanybol
atvett elveken alapulna. Ekkor azonban a Iltt a kepzetrendszer Iltt, amit tovabbra is vallasinak
nevezhetnnk, a hit mar nem Iog olyan hegemoniaval rendelkezni, mint annak eltte. Egy rivalis hatalom
emelkedik vele szemben, amely bar belle szletett, immar biralata es ellenrzese ala veti. S minden arra vall,
hogy ez az ellenrzes egyre szelesebb kr, egyre hatekonyabb lesz, jollehet jvend hatarait egyelre lehetetlen
kijellni.
6.1.3. III
De ha a tudomany alapIogalmai vallasi eredetek, hogyan szlhette ket a vallas? Els pillantasra nemigen
latszik, miIele kapcsolat lehet logika es vallas kzt. St, mivel a vallasi gondolkodas altal kiIejezett valosag a
tarsadalom, a kerdest meg a kvetkezkeppen is Iltehetjk, amibl meg inkabb kitetszik nehezsege: vajon mi
tette a tarsadalmi eletet a logikai elet ilyen Iontos Iorrasava? Latszolag semmi sem predesztinalta erre a szerepre;
az emberek nyilvan nem azert gyltek ssze, hogy spekulativ szksegleteiket elegitsek ki.
Talan meresznek talalhatjak, hogy ilyen komplex temaba vagunk bele. E kerdes megIelel modon valo
III
255
1357 William JAMES: The Principles of Psvchologv, I. 464. o.
kezelesehez jobban kellene ismernnk a megismeres szociologiai Ielteteleit; jelenleg azonban meg csak nehany
ilyen Ieltetelt kezdnk sejteni. A kerdes azonban annyira Iontos, s oly kzvetlenl kvetkezik az eddigiekbl,
hogy nem hagyhatjuk valasz nelkl. Egyebkent pedig talan mar most sem lehetetlen nehany olyan alapelvet
leIektetni, amelyek legalabbis valami megoldas Iele mutatnak.
A logikai gondolkodas anyagat Iogalmak alkotjak. Ha arra keresnk valaszt, milyen szerepet jatszhatott a
tarsadalom a logikai gondolkodas geneziseben, akkor voltakeppen azt kerdezzk, hogy mikent vehetett reszt a
Iogalmak kialakitasaban.
Ha mint ez mindkznsegesen trtenik a Iogalomban csak altalanos gondolatot latunk, akkor a kerdes
megoldhatatlannak latszik. Az egyen ugyanis a maga eszkzei segitsegevel is ssze tudja vetni az erzeteit vagy a
kepeit, ki tudja bontani bellk, ami kzs bennk, egyszoval kepes arra, hogy altalanositson. Nehez tehat
belatni, miert csak tarsadalomban, csak a tarsadalom altal volna lehetseges az altalanositas. De elszr is
elIogadhatatlan, hogy a logikai gondolkodast kizarolag az epitelemeit jelent kepzetek nagyobb kiterjedese
jellemezne. Ha az egyedi gondolatokban nincs semmi logika, akkor miert lenne ez maskepp az altalanos
gondolatok eseteben? Az altalanos csak az egyediben letezik; az egyedi leegyszersitett, elszegenyitett Iormaja.
Az altalanos csak olyan erenyekkel es kivaltsagokkal rendelkezhet, melyekkel az egyedi is rendelkezik. Es
viszont: ha a Iogalmi gondolkodas nemre, Iajra es barmilyen korlatozott legyen is az Iajtara is iranyulhat,
akkor miert ne terjedhetne ki az egyenre is, vagyis arra a hatarra, ameddig a kepzet a kiterjedese cskkenesevel
egyaltalan elerhet? Tbb olyan Iogalom is van, amelynek az egyen a targya. Az istenek az sszes vallasIajtaban
egymastol jol elklnl egyedek; pedig gondolkozas, es nem eszleles utjan keletkeztek. Minden nep a maga
idvel valtozo modjan kepzeli el trtenelmi vagy legendas hseit; e kepzetek Iogalmiak. Vegl
valamennyink valamiIele gondolatot alkot a vele kapcsolatban allo szemelyekrl, a jellemkrl, a klsejkrl,
testi es lelki alkatuk megklnbztet jegyeirl: e gondolatok mar igazi Iogalmak. Igaz, altalaban meglehetsen
elnagyoltak; de talalunk-e akar a tudomanyos Iogalmak kzt is sok olyat, amely tkeletesen megIelelne
targyanak? E tekintetben csak Iokozati klnbseg van az egyes Iogalmak kzt.
Tehat mas jellemzkkel kell meghatarozni a Iogalmat. A Iogalom az sszes erzeki kepzettl az erzekelesektl,
az eszlelesektl vagy a kepektl a kvetkez tulajdonsagaiban klnbzik.
Az erzeki kepzetek allandoan aradnak; hajtjak egymast, mint a Iolyo habjai, s meg addig sem azonosak
nmagukkal, ameddig idben tartanak. Valamennyi a pillanat Iggvenye. Sosem lehetnk biztosak benne, hogy
egy eszleletet ugyanabban a Iormaban latunk majd viszont, mint eltte; mert ha az eszlelt dolog netan nem
valtozott, mi magunk mar nem ugyanazok vagyunk. A Iogalom viszont mintegy kivl all az idn es a keletkezes
pillanatan; nem vesz reszt e nyzsgesben; mintha csak a szellem egy masik, dersebb, nyugodtabb regiojaban
helyezkedne el. Magatol mozog, spontan bels Iejldesenel Iogva; a maga reszerl ellenall a valtozasnak. Olyan
gondolkodasi mod, amely az id minden pillanataban ki van merevitve, ki van kristalyosodva.1357 Ha olyan,
amilyennek lennie kell, akkor mozdithatatlan. Es valtozni sem azert valtozik, mintha ez a termeszeteben rejlene,
hanem mert valami tkeletlenseget Iedeztnk Iel benne; kiigazitasra szorul. Azt a Iogalomrendszert, amelyet a
kznapi eletben hasznalunk, az anyanyelv szokeszlete tkrzi; minden egyes szo egy-egy Iogalmat Iejez ki.
Marpedig a nyelv rgzitve van; csak nagyon lassan valtozik, s ezert ez az altala kiIejezett Iogalomrendszerrel
sem trtenik maskent. A tudos mindig ugyanabban helyzetben van a tudomanyagaban hasznalatos
terminologiahoz, s kvetkezeskeppen az e terminologia altal kiIejezett specialis Iogalomrendszerhez kepest.
Persze ujithat, de az ujitassal mindig erszakIelet tesz az intezmenyeslt gondolkodasmodokon.
A Iogalom tehat viszonylag mozdithatatlan, s egyszersmind ha nem is egyetemes, de egyetemesse tehet. A
Iogalom sosem az enyem; mas emberekkel egytt birtoklom, s legalabbis at tudom adni nekik. A tudatomban
lev erzeteket viszont nem adhatom at masok tudatanak; szorosan az en szervezetemhez, az en
szemelyisegemhez tartoznak, nem valaszthatok le rola. Mindssze megkerhetem a tarsamat, hogy helyezze
magat szembe azzal a targgyal, amivel en, es nyiljon meg a mkdese eltt. A beszelgetesben, az emberek
kztti szellemi erintkezesben viszont klcsnsen at lehet adni a Iogalmakat. A Iogalom alapveten
szemelytelen kepzet: az emberi elmek Iogalmak utjan erintkeznek. 1358
256
1358 A Iogalom egyetemesseget nem szabad sszekeverni az altalanossagaval: ez ket klnbz dolog. Egyetemessegnek a Iogalom azon
tulajdonsagat nevezzk, hogy sok, st elvileg minden szellem szamara atadhato; ez az atadhatosag azonban tkeletesen Iggetlen a
kiterjedtsegetl. Attol, hogy egy Iogalom csak egyetlen targyra alkalmazhato, ennelIogva kiterjedtsege minimalis, meg lehet egyetemes
abban az ertelemben, hogy minden gondolkodo ember szamara ugyanazt jelenti: ilyen peldaul egy-egy istenseg Iogalma.
1359 Ezzel azt lehet szembevetni, hogy az egyen eseteben a cselekvesi illetve gondolkodasi modok mar a puszta ismetles reven is a
valtozasnak ellenallo szokasok Iormajaban kristalyosodhatnak ki vagy rgzlhetnek. De a szokas csak egy-egy cselekedet vagy gondolat
azon tendenciaja, hogy azonos krlmenyek kztt automatikusan ismetldjek; a szokasbol meg nem kvetkezik, hogy az illet gondolat
vagy cselekves mar a peldaertek, ajanlott vagy ktelez tipus allapotaban leledzik. Csak akkor lehet tarsadalmi hatasra kvetkeztetni, ha
egy eIIajta tipus mar eleve adott, vagyis amikor szabaly vagy norma Iormajaban intezmenyeslt.
Ha ily modon hatarozzuk meg a Iogalmat, akkor mar elarulja eredetet. Ha mindenki szamara kzs, akkor a
kzsseg mve. Ha egyetlen konkret intelligencianak sem viseli magan a keze nyomat, az azt mutatja, hogy
egyseges intelligencia dolgozta ki, amelyben mindenki sszetalalkozik, s amelybl valami modon mindenki
taplalkozik. Ha allandobb, mint az erzetek es a kepek, annak az az oka, hogy a kollektiv kepzetek allandobbak,
mint az egyeni kepzetek; mert mig az egyen bels es kls krnyezete legkisebb valtozasat is eszleli, az egesz
tarsadalom szellemi tarhazara csak igen komoly esemenyek lehetnek hatassal. Ahanyszor csak olyan
gondolkodasi vagy cselekvesi tipussal 1359 talalkozunk, amely egyIorman ktelez erej az egyeni akaratokra
es az egyeni intelligenciakra, ez az egyenre nehezed nyomas mindig a kzsseg hatekony jelenleterl
tanuskodik. Az elzek soran egyebkent azt mondtuk, hogy kznapi Iogalmainkat a szokeszletnk jelzi. Nos,
nem ketseges, hogy a nyelvet, s igy az altala kiIejezett Iogalomrendszert is a kzsseg dolgozta ki. A nyelv azt
Iejezi ki, hogy a tarsadalom a maga egeszeben milyen kepzeteket alkot a tapasztalati targyakrol. A nyelv
klnbz elemeinek megIelel Iogalmak tehat kollektiv kepzetek.
Mar e Iogalmak tartalma is ugyanerrl tanuskodik. Meg a leggyakrabban hasznalatos szavaink kzt is alig van
olyan, amelynek a jelentese ne haladna meg valamilyen mertekben szemelyes tapasztalatunkat. Egy-egy
kiIejezes gyakran olyan dolgokat jelenit meg, amelyeket sohasem eszleltnk, olyan tapasztalatokat kzl,
amelyekben sohasem volt resznk, st tanujuk sem voltunk sohasem. Ha azokbol a targyakbol, amikre e
kiIejezes vonatkozik, egynehanyat ismernk is netan, ezek csak mintegy peldakeppen illusztraljak a gondolatot,
de nmagukban nem tudtak volna letrehozni. A szoban tehat olyan tudas sszpontosul, amelynek letrehozasaban
nem en mkdtem kzre; ez a tudas sokkal tbb, mint amivel en rendelkezem; s oly mertekben meghalad
engem, hogy nem is tudom az sszes eredmenyet elsajatitani. Ugyan ki ismeri az altala beszelt nyelv minden
szavat, ki tudja az sszes szo jelenteset?
E megjegyzesbl kivilaglik, milyen ertelemben mondjuk azt, hogy a Iogalmak kollektiv kepzetek. Nem azert
kzsek egy-egy tarsadalmi csoportra nezve, mert pusztan valamiIele kzlekedesi modot jelentenek a megIelel
egyeni kepzetek kzt; ez esetben ugyanis szegenyebb lenne intellektualis tartalmuk, mint az utobbiake, holott
valojaban olyan tudast hordoznak magukban, amely meghaladja az atlag egyenet. Nem holmi absztrakciok,
amelyeknek csak a konkret tudatokban van valosaguk, hanem eppoly konkret kepzetek, mint amiket az egyen
tud szemelyes krnyezeterl alkotni: annak a szemleleti modnak Ielelnek meg, amellyel a tarsadalom, e sajatos
leny, nnnmagarol gondolkodik. S ha a Iogalmak tbbnyire altalanos gondolatok, ha inkabb kategoriakat es
osztalyokat, semmint konkret targyakat jellnek, annak az az oka, hogy a lenyek egyedi es valtozo tulajdonsagai
csak ritkan erdeklik a tarsadalmat; a Iogalom mar kiterjedesenel Iogva is inkabb az altalanos, allando
sajatossagokra rezonal. Tehat erre iranyul a Iigyelme: termeszeteben van, hogy a dolgokat tbbnyire nagy
tmegben s a legaltalanosabban megjelen oldalukrol tekinti. Ez azonban nem szksegszer; mindenesetre a
kepzetek meg olyankor is a tarsadalom mvei, olyankor is a tarsadalom tapasztalatat hordozzak, amikor nem a
szokasos nembeli jellegkben jelennek meg.
Egyebirant eppen ezert olyan ertekes szamunkra a Iogalmi gondolkodas. Ha a Iogalmak csak altalanos
gondolatok volnanak, akkor nemigen gazdagitanak ismereteinket; mert az altalanos, mint mar emlitettk,
semmivel sem tartalmaz tbbet, mint az egyedi. Ha viszont a Iogalmak elssorban kollektiv kepzetek, akkor
szemelyes tapasztalatunkhoz hozzaadjak mindazt a blcsesseget es tudast, amit a kzsseg az evszazadok soran
Ielhalmozott. A Iogalmakban valo gondolkodas nem pusztan azt jelenti, hogy a valosagot a legaltalanosabb
oldalarol szemleljk; hanem azt, hogy az erzekelesre olyan Ieny vetl, ami megvilagitja, atjarja es atalakitja azt.
Ha egy dolgot Iogalmilag megragadunk, azzal egyszersmind jobban meg is ertjk lenyegi elemeit, elhelyezzk
egy egeszben; ugyanis minden civilizacionak megvan a maga jellemz Iogalomrendszere. E Iogalomrendszerrel
szemben az egyeni szellem ugyanolyan helyzetben van, mint a platoni (...grg) az Ideak vilagaval szemben.
257
Igyekszik elsajatitani ket, mivel szksege van rajuk a tarsaival valo erintkezes soran; de az az elsajatitas mindig
tkeletlen. Valamennyink a maga modjan latja ket. Bizonyos dolgok nem is ernek el hozzank, latokrnkn
kivl maradnak; masoknak csak bizonyos vonatkozasait latjuk. Vannak olyanok is, amelyeket eltorzitunk,
mikzben elgondoljuk ket; mivel termeszetknel Iogva kzssegiek, csak oly modon individualizalhatoak, ha
igazitunk rajtuk, modositjuk, vagyis meghamisitjuk ket. Ezert olyan nehez sokszor megertetnnk egymast, s
ezert hazudunk oly gyakran akaratlanul is egymasnak: mert ugyanazokat a szavakat hasznaljuk, de nem mindig
ugyanazt azt ertelmet adjuk nekik.
Most mar sejthet, mi resze van a tarsadalomnak a logikai gondolkodas megszleteseben. Ez utobbi csak attol
kezdve lehetseges, hogy az embernek sikerlt az erzeki tapasztalasbol szarmazo tnekeny kepzetek Iltt egy
olyan, szilard es tartos ideavilagot letrehoznia, amelyben az intelligenciak sszetalalkozhatnak. A logikus
gondolkodas ugyanis valamilyen mertekben szemelytelen gondolkodas; sub specie aeternitatis gondolkodas.
Szemelytelenseg, stabilitas, ez az igazsag ket jellemzje. Marpedig a logikai elet termeszetesen azt Ieltetelezi,
hogy az ember legalabbis homalyosan tudja, hogy van egy igazsag, amely az erzeki latszatoktol klnbzik. De
hogyan juthatott el idaig? Tbbnyire ugy ervelnek, hogy ez az elkepzeles mintegy spontan merlt Iel a szamara,
amint ranyitotta szemet a vilagra. Csakhogy a kzvetlen tapasztalasban semmi olyasmi sincs, ami ezt sugallhatta
volna; st minden ellentmond neki. A gyermeknek meg az allatnak sejtelme sincs rola. A trtenelem egyebirant
azt mutatja, hogy evszazadokba telt, amig az eIIajta igazsag gondolata kibontakozott. Nyugati vilagunkban a
grg gondolkodokkal ebredt e gondolat vilagosan nmaga tudatara, s merte Iel nnn kvetkezmenyeit; s
amikor megtrtent e IelIedezes, valosagos csoda volt, amit Platon lenygz nyelven tolmacsolt. De bar csak ez
id tajt nyert a gondolat IilozoIiai megIogalmazast, mar korabban is leteznie kellett homalyos erzes Iormajaban.
Ezt az erzest igyekeztek a IilozoIusok megvilagitani; de nem k teremtettek meg. Csak ugy gondolkozhattak el
rajta, csak ugy elemezhettek, ha mar adva volt a szamukra, s epp az a kerdes, hogy honnan szarmazott, vagyis
hogy miIele tapasztalat vetette meg az alapjat. A kollektiv tapasztalat! A szemelytelen gondolkodas a kollektiv
gondolkodas Iormajaban tarult Il elszr az emberiseg szamara; s nem lathato, mi mas uton trtenhetett volna
meg e revelacio. A tarsadalomnak mar a puszta letebl kvetkezik, hogy az egyeni kepzeteken es az egyeni
kepeken kivl mas, csodas tulajdonsagokkal rendelkez kepzetek is vannak, s egesz rendszert alkotnak. Az
emberek ezeken keresztl ertik meg egymast, az intelligenciak ezeken keresztl hatolnak egymasba. ValamiIele
erklcsi er, tekintely sugarzik bellk, amelynek reven ktelez ervennyel birnak az egyes szellemek szamara.
Ekkor az egyen legalabbis homalyosan tudatara ebred annak, hogy magankepzetei Iltt olyan Iogalomtipusok
alkotnak vilagot, amelyekhez hozza kell igazitania gondolatait; lelki szemei eltt Ilsejlik egy intellektualis
vilag, amelybe beletartozik, de amely egyben t magat meghaladja. Ekkor erez ra intuitiv modon els izben
az igazsag vilagara. Amikor aztan ily modon tudatara ebredt e magasabb gondolatisagnak, nyilvan kutatni
kezdte a termeszetet; kereste, mitl rendelkeznek e magasabb rend kepzetek eIIajta eljogokkal, s ha ugy velte,
hogy megtalalta az okait, a maga erejebl probalta meg mkdesbe hozni ezeket az okokat, maga probalta meg
elidezni a bennk rejl hatasokat; vagyis Ielruhazta magat a Iogalomalkotas jogaval. Ily modon
individualizalodott a Iogalomalkotas kepessege. De eredetenek es mkdesenek megertesehez mar a letrehozo
tarsadalmi krlmenyeket kell vizsgalni.
Ezzel azt vethetik szembe, hogy a Iogalomnak csak az egyik vonatkozasat mutattuk be, hiszen szerepe szerint
nemcsak az emberek egymas kzti sszhangjat, hanem meg inkabb a dolgok termeszetevel valo sszhangjat
is biztositania kell. Ugy tnik, csakis az adja letjogosultsagat, hogy igaz, vagyis hogy objektiv; szemelytelensege
pedig objektiv jellegebl kvetkezik. Az embereknek a lehet legadekvatabb modon elgondolt dolgokon
keresztl kellene szellemi kzssegre lepnik egymassal. Nem tagadjuk, hogy a Iogalmi evolucio reszben ebben
az iranyban trtenik. A Iogalmat eredetileg azert tartjak igaznak, mert kollektiv, kesbb azonban csak akkor
valhat kollektivve, ha igaznak tartjak: elbb igazoltatjuk, s csak aztan adunk neki hitelt. Csakhogy elszr is
nem szabad elIelejteni: az altalunk hasznalt Iogalmak dnt tbbseget meg ma sem modszeresen dolgozzuk ki;
keszen kapjuk ket a nyelvbl, vagyis a kzs tapasztalatbol, anelkl hogy elzleg barmiIele kritikanak
vetnenk is ala. A tudomanyosan kidolgozott es megbiralt Iogalmak meg ma is elenyesz kisebbsegben vannak.
Raadasul ezek kzt, illetve a pusztan kollektiv voltuknal tekintelyt elvez Iogalmak kzt csupan Iokozati
klnbsegek vannak. Barmely kollektiv kepzet mar pusztan azaltal, hogy kollektiv, garanciat jelent
objektivitasara nezve; mert nem ok nelkl valt altalanossa, nem ok nelkl maradt Ienn megIelel tartossaggal.
Ha nem lett volna sszhangban a dolgok termeszetevel, akkor nem tehetett volna szert oly sokaig oly kiterjedt
258
1360 Lathatjuk, mennyire nem igaz, hogy a kepzeteknek azert nincs objektiv ertekk, mert tarsadalmi eredetek.
1361 V. Ientebb, ... o.
1362 Fonctions mentales dans les societes inferieures, 131138. o.
1363 Uo., 446. o.
1364 Lasd Ientebb.
hatalomra a szellem Iltt. A tudomanyos Iogalmak tulajdonkeppen azert keltenek bizalmat, mert modszeresen
ellenrizhetk. De a kollektiv kepzetek is szksegkeppen vegtelenszer megismetelt ellenrzesen esnek at: akik
magukenak valljak ket, azok nnn tapasztalatukkal ellenrzik. Tehat valamiIelekeppen megiscsak meg kell
Ielelnik targyuknak. Az a szimbolum, amelynek segitsegevel e targyat kiIejezik, nyilvan tkeletlen; de a
tudomanyos szimbolumok is mindig csak kzelit jellegek. Pontosan ez az elv szolgal szamunkra alapul abban
modszerben, amellyel a vallasi jelensegeket tanulmanyozzuk: axiomakent tekintjk, hogy a vallasi
hiedelmeknek barmi Iurcsanak tnnek is olykor Il megvan a maguk Ieltarando igazsaga.1360
Es viszont: szlessen bar egy Iogalom a tudomany minden szabalyanak megIelelen, akkor sem pusztan
objektiv ertekenel Iogva rvend tekintelynek. Attol, hogy igaz, meg nem Ieltetlenl hisznek is benne az
emberek. Ha nincs sszhangban a tbbi hiedelemmel, a tbbi velemennyel, egyszoval a kollektiv kepzetek
egeszevel, akkor sosem ismerik el; a szellem bezarul szamara; mintha nem is letezne. Manapsag altalaban
elegend, ha valamely Iogalmon ott diszeleg a tudomany pecsetje, s maris bizonyos kivaltsagos hitelnek rvend,
ennek azonban az az oka, hogy hisznk a tudomanyban. A tudomanynak tulajdonitott ertek vegs soron attol
Igg, hogy kollektive milyen gondolatot alkotunk magunknak a termeszeterl es az eletben jatszott szereperl.
Az eletben ugyanis minden, meg a tudomany is, a kzvelemenyen alapul. Persze magat a kzvelemenyt is
tanulmanyozhatjuk tudomanyosan; pontosan ez a szociologia lenyege. De nem a kzvelemeny tudomanyos
kutatasa hozza letre a kzvelemenyt; csak annyit tehet, hogy megvilagitja, tudatosabba teszi. Igaz, ezaltal
valtozasra is birhatja; a tudomany azonban meg akkor is a kzvelemenytl Igg, amikor latszolag diktal neki,
mert mint kimutattuk, a kzvelemenybl nyeri a kzvelemenyre valo hatashoz szkseges erejet.1361
Ha azt mondjuk, hogy a Iogalmak azt Iejezik ki, hogy mi modon kepzeli el maganak a tarsadalom a dolgokat,
azzal azt is mondjuk, hogy a Iogalmi gondolkodas egyids az emberiseggel. Semmikepp sem vagyunk
hajlandok valamely kesei kultura termekenek tekinteni. Ha egy ember nem Iogalmakban gondolkodik, az nem
ember, nem tarsadalmi leny. Ha a puszta erzeteire kell szoritkoznia, akkor nem klnbzik az allattol. Az ezzel
ellentetes allitas csak ugy volt tarthato, hogy a Iogalmat nem a lenyegi jegyei altal deIinialtak, hanem az
altalanos gondolattal,1362 illetve egy pontosan krlhatarolt altalanos gondolattal azonositottak.1363 Ily modon
olyba tnhetett, hogy az alacsonyabb rend tarsadalmak nem ismerik a tulajdonkeppeni Iogalmi gondolkodast:
mert csak kezdetleges altalanositasi eljarasokat vegeznek, es jobbara nem deIinialt Iogalmakat hasznalnak.
Csakhogy a mi jelenlegi Iogalmaink tbbsege is ugyanilyen meghatarozatlan; csak olyankor kenyszeritjk ra
magunkat a deIiniciora, ha ertekeznk vagy tudomanyos munkat vegznk. MasIell pedig lattuk, hogy a
Iogalomalkotas nem egyenl az altalanositassal. A Iogalmi gondolkodas nem csak abbol all, hogy bizonyos
szamu targy kzs tulajdonsagait levalasztjuk es egy csoportba rakjuk, hanem hogy a valtozot az allandoban, az
egyenit a tarsadalmiban gondoljuk el. S mivel a logikai gondolkodas mar a Iogalomalkotassal megkezddik,
kvetkezeskeppen mindig is letezett; nem volt a trtenelemnek olyan szakasza, amelyben az emberek kronikus
modon tevedesben es ellentmondasban eltek volna. Termeszetesen nem lehet elegge hangsulyozni a logikanak a
trtenelem egyes periodusaiban mutatott megklnbztet jegyeit; a logika egytt Iejldik a tarsadalommal. De
barmilyen valosagosak is a klnbsegek, nem Iedhetik el ellnk a hasonlosagokat, amelyek nem kevesbe
jelentsek.
6.1.4. IV
Most mar belevaghatunk az utolso kerdesbe, amely mar a bevezetben is Ielmerlt,1364 s hallgatolagosan
vegigvonult az egesz mvn. Lattuk, hogy a kategoriak legalabbis egy resze tarsadalmi dolog. Az a kerdes,
honnan szarmazik ez a tulajdonsaguk.
Mivel e kategoriak maguk is Iogalmak, knnyen belathato, hogy a kzsseg alkotta ket. Nincs is olyan
Iogalom, amely valamilyen Iokon ne mutatna a kollektiv kepzetre utalo jegyeket. Annyira tartosak es
szemelytelenek ugyanis, hogy gyakran abszolut egyetemesnek es mozdithatatlannak tekintettek ket. S mivel az
IV
259
1365 William JAMES: Principles of Psvchologv, I. 134. o.
1366 Sokan ugy beszelnek a terrl es az idrl, mintha azok csak az egyeni tudat altal erzett, de az absztrakcio altal elszegenyitett konkret
ter- vagy idbeli kiterjedesek lennenek. Valojaban ezek egeszen masIajta kepzetek, amelyek mas elemekbl eplnek Il, mas sikon zajlanak,
s mas celokat is kvetnek.
emberi szellemek kztti klcsns egyetertes alapIelteteleit Iejezik ki, nyilvanvalonak tnik, hogy csakis a
tarsadalom dolgozhatta ki ket.
De a kategoriak eseteben a problema mar sszetettebb: mert mas ertelemben, s csak mintegy masodIokon
tarsadalmiak. Nemcsak hogy a tarsadalombol szarmaznak, de az altaluk kiIejezett dolgok is tarsadalmiak.
Nemcsak hogy a tarsadalom intezmenyesitette ket, de a tarsadalmi leny klnbz aspektusai szolgalnak
tartalmaul: a nem kategoriaja eleinte egybeolvadt az emberi csoport Iogalmaval; a tarsadalmi elet ritmusa
szolgalt alapul az id kategoriajahoz; a tarsadalom altal elIoglalt ter szolgaltatott anyagot a ter kategoriajahoz; a
kollektiv er volt az oksag kategoriajanak legIontosabb elemet jelent hatoer Iogalmanak a prototipusa.
Ugyanakkor azonban a kategoriak nemcsak a tarsadalmi vilagra alkalmazhatok; az egesz valosagra kiterjednek.
Akkor hogyan lehetseges, hogy a megalkotasukhoz szkseges mintakat a tarsadalombol vettek?
A kategoriak kiemelked Iogalmak, amelyek dnt szerepet jatszanak a megismeresben. A Ieladatuk ugyanis az,
hogy az sszes tbbi Iogalmat uraljak es leIedjek: a szellemi elet allando keretel szolgalnak. Ahhoz pedig,
hogy ilyen atIogo targyat Ioglalhassanak magukban, hasonloan kiterjedt valosag alapjan kell Iormat ltenik.
Az altaluk kiIejezett viszonylatok implicit modon nyilvan mar az egyeni tudatokban is ott vannak. Az egyen az
idben el, s mint mar emlitettk, az idben valo tajekozodashoz van bizonyos erzeke. A ter egy meghatarozott
pontjan helyezkedik el, s okkal velhettek ugy egyesek, hogy sszes erzete valamennyire ter jelleg.1365 Erzi a
hasonlosagokat; agyaban az egymashoz hasonlo kepzetek elhivjak egymast, kzelednek egymashoz, s a
kzeledeskbl szarmazo uj kepzetnek mar van nemi nembeli jellege. Azt is erzekeljk, hogy van valami rend
bizonyos jelensegek sorrendisegeben; ezt meg az allat is erzekeli. Csak eppen ezek a viszonylatok szemelyesek
az erintett egyen szamara, ezert a bellk nyerhet Iogalom semmikepp sem tud tulterjedni az egyen szk
horizontjan. A tudatomban a hasonlo kepek Iuziojabol kepzd nembeli kepek csak az altalam kzvetlenl
erzekelt targyakat mutatjak; nincs bennk semmi, ami az osztaly gondolatat adhatna szamomra, vagyis ami
olyan keretet szolgaltathatna, amely magaba tudna Ioglalni az azonos Ieltetelnek megIelel sszes lehetseges
targyak telfes csoportjat. Ehhez meg az is szkseges, hogy mar elzetesen meglegyen bennem a csoport
gondolata, ezt azonban bels eletem latvanya nmagaban nem ebresztheti Iel bennem. De Ikepp nincs olyan
terben es idben megoly kiterjedt egyeni elmeny, amely akar csak halvanyan is sugallhatna neknk, hogy van
egy totalis nem, amely az sszes lenyt Ielleli, s melyhez kepest a tbbi nem csak egymas melle- illetve
alarendelt Iaj. A telfesseg Iogalma, amely az altalunk bemutatott sszes osztalyozas alapja, nem szarmazhat az
egyenbl, hiszen az egyen csak resz a teljesseghez kepest, s a valosagnak csak vegtelen kicsi tredeket erheti el.
De talan meg sincs lenyegesebb kategoria ennel; mert a kategoriaknak az a szerepk, hogy az sszes Iogalmat
magukba Ioglaljak, ugyhogy a par excellence kategoria ezek szerint eppen a telfesseg Iogalma kell hogy legyen.
Az ismeretelmelet teoretikusai a teljesseget altalaban mint magatol ertetdt posztulaljak, holott vegtelenl
meghaladja az nmagaban vett egyeni tudatok tartalmat.
Ugyanezen okbol az a ter, amit az erzekeimmel ismerek, aminek en vagyok a kzeppontja, s amiben minden
hozzam viszonyitva van elrendezve, nem lehet totalis ter, amely minden egyeni teret magaban Ioglal, s
amelyben raadasul ezek az egyeni terek minden egyen szamara kzs, szemelytelen viszonyitasi pontokhoz
vannak tajolva. Hasonlokeppen az altalam erzett, bennem es velem eltel konkret id sem adhatja a totalis id
gondolatat: az elbbi csak sajat egyeni eletem ritmusat Iejezi ki; a masodik viszont egy olyan elet ritmusanak
Ielel meg, amely bar kln senkie, megis mindenkie.1366 Vegl a sajat erzeteim sorrendisegebl erzekelt
szabalyszersegek is birhatnak ertekkel szamomra; megmagyarazhatjak nekem, miert varom a kvetkezmenyt,
amikor egy, a sajat tapasztalataim szerint mindig egytt bekvetkez jelensegpar els tagja adva van szamomra.
E szemelyes varakozasi allapotot azonban nem szabad sszekeverni az sszes szellem es az sszes esemeny
szamara ktelez egyetemes sorrendiseggel.
Mivel a Iogalmak sszessege altal kepviselt vilagot a tarsadalom Iejezi ki kepzetekben, egyedl a tarsadalom tud
olyan altalanos Iogalmakkal szolgalni, amelyek alapjan e vilag lekepezhet. Csakis az sszes egyeni alanyt
260
1367 Alapjaban veve a teljesseg, a tarsadalom, illetve az istenseg Iogalma alighanem csak egy es ugyanazon Iogalom klnbz aspektusai.
1368 Lasd Classifications primitives, i. m., 40. skk. |magyarul: A: os:talvo:as nehanv elemi formafa. In: E. Durkheim: A tarsadalmi tenvek
magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Kzgazdasagi es Jogi Knyvkiado, 1978, 253334. o.|
Iellel alany kepes egy eIIajta targyat atIogni. Mivel a vilagegyetem csak ugy letezik, ha elgondoljak, s mivel a
maga teljessegeben csak a tarsadalom tudja elgondolni, a tarsadalomba Iog beeplni; a tarsadalom bels
eletenek reszeve valik, s ily modon a tarsadalom maga lesz az a totalis nem, amelyen kivl mas nem letezhet. A
teljesseg Iogalma csak a tarsadalom Iogalmanak elvont Iormaja: az az egesz, amely minden dolgot magaban
Ioglal; az a legIlsbb osztaly, amely az sszes tbbi osztalyt tartalmazza. Ezen az alapvet elven alapul az
sszes primitiv osztalyozas, amelyben a klnbz vilagokba tartozo lenyek eppugy a tarsadalmi keretek kze
sorolodnak, mint az emberek.1367 Ha viszont a vilag a tarsadalomban van, akkor a tarsadalom altal elIoglalt ter
sszekeveredik a totalis terrel. Lattuk ugyanis, hogy minden dolognak megvan a maga megIelel helye a
tarsadalmi terben; s hogy e totalis ter mennyire klnbzik az erzekeink altal eszlelt konkret kiterjedesektl, azt
mi sem mutatja jobban, mint hogy ez az elrendezdes teljes mertekben gondolati, s meg csak nem is hasonlit
arra, amilyennek az erzeki tapasztalas szerint lennie kellene.1368 Ugyanezen okbol a kollektiv elet ritmusa uralja
es magaban Ioglalja az sszes olyan elemi elet klnbz ritmusat, amelybl szarmazik; ezert a kollektiv
eletet kiIejez id az sszes maganidt uralja es magaban Ioglalja. Ez a totalis id. A vilagtrtenelem hosszu
ideig csak a tarsadalom trtenetenek egy masik aspektusa volt. Az egyik a masikkal kezddik; az elbbi
periodusait az utobbi periodusai hatarozzak meg. Ezt a szemelytelen es globalis idtartamot pedig a tarsadalom
sszegylekezese es szetszorodasa, vagy meg altalanosabban Iogalmazva: a kollektiv megujulas periodikus
szkseglete meri; ez jelli ki a Ielosztasanak es elrendezesenek alapjat jell viszonyitasi pontokat. Ha pedig e
kritikus pillanatok tbbnyire valami anyagi jelenseghez, ugymint valamely csillag visszateresehez vagy az
evszakok valtakozasahoz kapcsolodnak, annak az az oka, hogy e lenyegileg tarsadalmi beosztas erzekelhetve
tetelehez objektiv jelekre van szkseg. Vegezetl ugyanigy az oksagi viszony is Iggetlenne valik mindennem
egyeni tudattol, mihelyst a csoport kzsen Iogalmazza meg; magasan az egyes szellemek es az egyes
esemenyek Iltt lebeg. Az oksag szemelytelen ertek trveny, s mint ramutattunk, a jelek szerint eppen igy
szletett meg.
Van egy masik magyarazata is annak, hogy a kategoriak alkotoelemeit miert a tarsadalombol vettek:
nevezetesen az, hogy a kategoriak altal kiIejezett viszonyok csak a tarsadalomban es a tarsadalmon keresztl
tudatosodhattak. Jollehet valamiIele ertelemben az egyen eleteben is benne rejlenek, az egyennek sem oka, sem
eszkze nincs ra, hogy atgondolja, megIogalmazza es klnallo Iogalmakka emelje ket. A terben valo
tajekozodashoz, vagy annak eldntesehez, hogy mely pillanatban elegitse ki szervi szksegleteit, semmi
szksege nem volt arra, hogy egyszer s mindenkorra Iogalmi kepzetet alkosson maganak az idrl vagy a terrl.
Sok allat visszatalal a szamara ismert helyhez vezet svenyhez; eppen a megIelel pillanatban megy oda,
anelkl hogy barmely kategoriaval is rendelkezne; az erzetei automatikusan odavezetik. Ez az embernek is
elegend lenne, ha inditekai csakis egyeni szksegletek kielegiteset celoznak. Annak megallapitasahoz, hogy
egy dolog hasonlit egy mar altalunk ismert targyhoz, egyaltalan nem szkseges, hogy a tbbi targyat
osztalyokba es Iajokba soroljuk: a hasonlo kepek egymast idez jellege es sszeolvadasa is megadja a
hasonlosag erzeset. Az ,ezt mar lattam', ,ezt mar tapasztaltam' elmenye nem Ieltetelez semmiIele osztalyozast.
Amikor csak a sajat kenyelmnkrl van szo, a keresend es a kerlend targyak kzti klnbsegtetel erdekeben
mindssze annyit kell tennnk, hogy emezeknek illetve amazoknak a kvetkezmenyeit logikai szallal az
okaikhoz kapcsoljuk. A tapasztalati sorrendisegek, a konkret kepzetek kzti ers kapcsolatok megIelel
biztonsaggal vezerlik az akaratot. Az allatnak sincs mas vezetje, st gyakran magunknak sincs tbbre
szksegnk maganeletnkben. MegIontolt embernek azt nevezzk, aki nagyon vilagosan erzi, mit kell tennie,
holott ezt tbbnyire nem tudna trvenybe Ioglalni.
Mas a helyzet a tarsadalommal. Tarsadalom csak akkor lehetseges, ha a reszet kepez egyenek es dolgok
klnbz csoportokra oszlanak, vagyis ha osztalyozva vannak, s ha e csoportok egymashoz kepest is
osztalyokba sorolodnak. A tarsadalom tehat tudatos nszervezdest Ieltetelez, ami nem mas, mint osztalyozas.
A tarsadalom szervezettsege termeszetszerleg atadodik az altala elIoglalt ternek is. A surlodasok elkerlese
erdekeben arra van szkseg, hogy minden egyes csoport meghatarozott szeletet kapjon a terbl, mas szoval:
hogy a teret Ielosszak, diIIerencialjak, betajoljak, a Ielosztast es a tajolast pedig mindenki ismerje. Masreszt
minden egyes nnepsegre, vadaszatra vagy hadi expediciora szolo sszehivas azt Ieltetelezi, hogy az idpontot
261
klcsns megallapodassal jelljek ki, kvetkezeskeppen kell lennie egy olyan kzs idnek, amelyet mindenki
ugyanugy ertelmez. Vegl pedig valamely kzs cel erdekeben tbbek altal vegzett cselekves csak ugy
lehetseges, ha egyetertes van a kvetend cel, illetve az elereset lehetve tev eszkzk tekinteteben, vagyis ha
ugyanazt az oksagi kapcsolatot Iogadja el a vallalkozas valamennyi resztvevje. Nem meglep tehat, hogy a
tarsadalmi id, a tarsadalmi ter, a tarsadalmi osztalyok, a kzssegi oksag jelenti a megIelel kategoriak alapjat,
hiszen az emberi tudat e klnbz viszonylatokat elszr a maguk tarsadalmi Iormajaban Iogta Iel valamelyes
vilagossaggal.
sszeIoglalasul azt mondhatjuk, hogy a tarsadalom egyaltalan nem olyan logikatlan, sszeIggestelen es
szeszelyes leny, mint amilyennek sokan oly szivesen tekintik. Epp ellenkezleg: a kollektiv tudat a pszichikai
elet legmagasabb Iormaja, mivel a tudatok tudata. Az egyeni, helyi esetlegessegek Ile es rajtuk kivl helyezve
a dolgokat csakis allando, lenyegi vonasaikban latja, s masokkal is kzlhet Iogalmakban rgziti ket. S mivel
magasrol tekint le, messzire lat; minden egyes pillanatban az egesz ismert valosagot Ielleli; ezert tud az emberi
szellem szamara olyan keretekkel szolgalni, amelyek a lenyek sszessegere alkalmazhatok, amelyek
segitsegevel e lenyek elgondolhatok. E kereteket nem mestersegesen hozza letre, hanem nmagaban talalja meg:
csak tudatositja ket. E keretek a valosag sszes szintjen elIordulo, de teljes tisztasagukban csak a csucson
megjelen letmodokat Iejezik ki, mivel a bennk megnyilatkozo pszichikai elet rendkivli bonyolultsaga
nagyobb tudati Iejlettseget kvetel. Ha tehat a logikai gondolkodasnak tarsadalmi eredetet tulajdonitunk, azzal
nem alacsonyitjuk le, nem kisebbitjk erteket, nem holmi mesterseges kombinacios rendszerre degradaljuk;
hanem eppenseggel olyan okra vezetjk vissza, amelybl termeszetszeren kvetkezik. Ezzel azonban
korantsem allitjuk azt, hogy az ily modon kidolgozott Iogalmak mindjart teljes mertekben meg is Ielelnek
targyuknak. Jollehet a tarsadalom az egyenhez kepest valamennyire egyetemes, maga is egyeni, megvan a
szemelyes arculata, a maga idioszinkraziaja; partikularis alany, s ezert gondolatait partikularizalja. A kollektiv
kepzetek tehat szinten tartalmaznak szubjektiv elemeket, amelyeket Iokozatosan kell megtisztitani, hogy jobban
megkzelitsek a dolgokat. De barmilyen kezdetlegesek is eredetileg, annyi bizonyos, hogy egy olyan uj
mentalitas csirajat hordozzak magukban, ameddig az egyen a maga erejebl nem emelkedhetett volna Iel: ezzel
megnyilt az ut egy tartos, szemelytelen, szervezett gondolkodas Iele, amelynek a tovabbiakban mar csak tovabb
kellett Iejldnie.
Egyebkent e kesbbi Iejldes okai a jelek szerint nem klnbznek sajatlagosan a kezd csirat kialakito okoktol.
A logikai gondolkodas nem azert szabadult meg lassacskan az eredetileg benne grgetett szubjektiv, szemelyes
elemektl, mert valamiIele tarsadalmon kivli tenyezk leptek Il; hanem sokkal inkabb azert, mert mindinkabb
egy ujIajta tarsadalmi elet kezdett kiIejldni. Ezen azt a nemzetkzi eletet ertjk, amely egyetemesse teszi a
vallasi hiedelmeket. Ahogy ez elbbi mind kiterjedtebb lesz, a kzssegi horizont is egyre jobban kitagul; a
tarsadalom mar nem mint a par excellence egesz jelenik meg, hanem egy sokkal tagasabb egesz reszekent,
amelynek elmosodo hatarai a vegtelensegig kitolhatok. Igy aztan a dolgok mar nem Iernek el a szamukra
eredetileg kijellt tarsadalmi keretek kzt; megkvetelik, hogy a rajuk jellemz elvek szerint szervezdjenek,
ezert a logikai szervezdes elvalik a tarsadalomszervezettl es nallosodik. IlyenIorman lassan szetIoszlik az a
szal, amely a gondolkodast eredetileg bizonyos meghatarozott kollektiv egyenisegekhez kapcsolta; ilyenIorman
valik szemelytelenne es egyetemesse. Az igazan es sajatosan emberi gondolkodas nem eleve adott teny;
trtenelmi termek; olyan idealis hatar, amelyhez mindjobban kzelednk, de amelyet minden valoszinseg
szerint soha nem ernk el.
Igy hat egyIell a tudomany, masIell az erklcs meg a vallas kzt korant sincs olyan ellentet, mint azt gyakran
gondoljak, hiszen az emberi tevekenyseg e klnbz modozatai valojaban egyazon Iorrasbol Iakadnak. Ezt
ertette meg Kant, s ezert tette meg a spekulativ, illetve a gyakorlati eszt egyazon kepesseg ket klnbz
aspektusanak. Velemenye szerint az adja egysegket, hogy mindkett egyetemessegre hajlik. Ha racionalisan
gondolkodunk, akkor az eszes lenyek egyetemes sszesseget uralo trvenyek szerint gondolkodunk; ha
moralisan cseleksznk, akkor olyan elirasokat kvetnk, amelyek ellentmondas nelkl kiterjeszthetk az
akaratok egyetemes sszessegere. Mas szoval a tudomany es az erklcs azt Ieltetelezi, hogy az egyen Ill tud
emelkedni nnn allaspontjan, kepes arra, hogy szemelytelen eletet eljen. Nem ketseges ugyanis, hogy
elssorban ez jellemz a gondolkodas es a cselekves Ielsbb Iormaira. Azt viszont nem magyarazza meg a
kantianizmus, honnan szarmazik az az ellentmondasIele, amit az ember ilyetenkeppen megvalosit. Miert
262
1369 A szaklektor vegl szeretne ksznetet mondani Nagy Ilonanak a latin es grg kiIejezesek es szvegek Iorditasaert, Bankovics
Attilanak es Korsos Zoltannak az ausztraliai madar- es hllnevek Iorditasaert, valamint Vaszolyi Eriknek az ausztraliai trzs- es
nepnyelvek atirasaert.
kenytelen erszakot tenni magan, es meghaladni egyen mivoltat; es viszont: miert van bukasra itelve a
szemelytelen trveny, ha az egyedekben testesl meg? Mondjuk azt, hogy ket antagonisztikus vilag van, s
mindkettnek reszesei vagyunk: egyIell az anyag es az erzekek vilaga, masIell a tiszta esz szemelytelen
vilaga? Ezzel azonban szinte ugyanazokkal a szavakkal ismeteljk meg a kerdest; mert eppen azt szeretnenk
tudni, hogy miert kell egyszerre ket eletet elnnk. Miert nem marad egymason kivl e ket latszolag
antagonisztikus vilag, mi keszteti ket arra, hogy antagonizmusuk dacara klcsnsen egymasba hatoljanak? E
sajatos szksegre eddig csak egyetlen magyarazat szletett, a bnbeeses hipotezise, a maga sszes nehezsegevel
egytt, amire itt most szksegtelen kiterni. Megsznik viszont minden rejtely, ha Ielismerjk, hogy a
szemelytelen esz csak a kollektiv gondolkodas masik neve. Mert kollektiv gondolkodas csak az egyenek
csoportosulasa altal lehetseges; a kollektiv gondolkodas tehat egyeneket Ieltetelez, es viszont, az egyenek pedig
kollektiv gondolkodast, mert csak sszecsoportosulva kepesek Iennmaradni. A szemelytelen celok es igazsagok
vilaga csak az egyeni akaratok es erzekenysegek egyttmkdese altal valosulhat meg. Egyszoval azert van
szemelytelenseg bennnk, mert tarsadalmisag van bennnk, s mivel a tarsadalmi elet kepzeteket es
gyakorlatokat is magaban Ioglal, e szemelytelenseg termeszetesen gondolatokra es tettekre egyarant kiterjed.
Talan meglep, hogy az emberi gondolkodas legmagasabb Iormait a tarsadalomra vezetjk vissza: az ok
ugyancsak szerenynek tnhet ahhoz kepest, mekkora erteket tulajdonitunk az okozatnak. Az erzekek es az
etvagyak, illetve az esz es az erklcs vilaga kzt oly nagy a tavolsag, hogy ez utobbi alighanem csakis teremt
aktus reven adodhatott hozza az elbbihez. Am azzal, hogy a tarsadalomnak dnt szerepet tulajdonitunk
termeszetnk geneziseben, egyaltalan nem tagadjuk e teremtest; mert a tarsadalom eppenseggel olyan teremt
kepesseggel rendelkezik, amellyel egyetlen megIigyelhet leny sem kelhet versenyre. Minden teremtes ugyanis
hacsak nem az esz es a tudomany szamara IelIoghatatlan misztikus mvelet szintezis eredmenye. Marpedig
ha az egyes egyeni tudatokban letrejv magankepzetek szintezisei mar nmagukban is ujdonsagokat kepesek
teremteni, mennyivel hatekonyabbak lehetnek a tarsadalmak altal megvalositott teljes tudatszintezisek! Sehol
masutt nem talalunk ilyen hihetetlenl gazdag, s ilyen mertekben egybesritett anyagot. Nem meglep tehat,
hogy ebbl egy magasabb rend elet bontakozik ki, ami visszahatvan az t letrehozo elemekre, magasabb
letIormaba emeli es atalakitja ket.
A szociologia tehat uj utat nyithat az embertan tudomanyaba. Eddig a kvetkez alternativaval alltunk szemben:
vagy azzal magyaraztuk az ember magasabb rend, sajatos kepessegeit, hogy a let alsobbrend Iormaira az
eszt az erzekekre, a szellemet az anyagra vezettk vissza; vagy azzal, hogy e jegyeket valamiIele tapasztalas
Iltti valosagnak tulajdonitottuk, amit posztulaltunk ugyan, de letet semmiIele megIigyelesre nem
alapozhattuk. A zavart az okozta, hogy az egyent finis naturaenek veltk: ugy tnt, hogy azon tul mar nincs
semmi, legalabbis semmi olyan, ami a tudomany szamara elerhet volna. De ahogy Ilismertk, hogy az egyen
Iltt ott a tarsadalom, s hogy a tarsadalom nem nevleges, esz alkotta leny, hanem hatoerk rendszere, uj
embermagyarazat valt lehetsegesse. Ahhoz, hogy megtarthassuk az ember megklnbztet jegyeit, immar nem
szkseges a tapasztalason kivl helyeznnk ket. Illetve mieltt e szelssegre ragadtatnank magunkat,
legalabbis meg kell vizsgalni, hogy ami az egyenben meghaladja az egyent, nem abbol az egyenek Iltt allo, de
tapasztalatilag adott valosagbol szarmazik-e, ami a tarsadalom. Igaz, most azonnal meg nem lehet megmondani,
meddig terjedhet e magyarazat, s megszntet-e minden problemat. De olyan hatarvonalat, amelyet sosem lephet
tul, szinten nem lehet eleve megvonni. Vegig kell probalni, a hipotezist a lehet legmodszeresebben a tenyek
ellenrzese ala kell vetni. Munkankban ezt kisereltk meg megvalositani. 1369
263

You might also like