A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű izgalmas szellemi utazás: a közelmúlt meghatározó lélektani munkáinak rövid ismertetője.

E tömör szellemtörténeti áttekintés bemutatja a tudományág úttörőit - Freudot, Adlert, Jungot, Kinseyt, Skinnert, Piaget-t és Pavlovot - de foglalkozik a mai sikerszerzőkkel is, mint amilyen Gladwell, Goleman, Schwartz vagy Seligman. A hangsúly az olyan műveken van, amelyek - bár egyes megközelítésben némelyiket még csak nem is tekintik a pszichológiai szakirodalom részének - valamely alapvető elmélettel, megállapítással vagy elemzéssel hozzátettek a szakma fontos irodalmához. A szerzők névsorában a pszichológusok mellett neurológusokat, pszichiátereket, biológusokat, kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk, sőt: kriminológus és regényíró is akad köztük. Kötetünk kalauz kíván lenni a további elmélyedéshez: az olvasó benyomást szerezhet a művekről, ami majd elvezetheti az érdeklődésének leginkább megfelelő teljes műhöz. Az újabb, gyakorlatiasabb munkák ismertetése pedig segíti, hogy a mai fejlődési irányokról tájékozódhasson.

TÓM BUTLER-BOWDON

50 pszichológiai alapmű

TÓM BUTLER-BOWDON

'yyi |..ií sf J JÍ,^^ í
il
/ '" >
_-

_

T
\ ít 1 1„ „

'f

T f '"1 f ' T l

f |"“' Í

Á

|'"‘

„ -. t | , íi,

50 pszichológiai alapmű

KÖNY VE K

Fordította: Garai Attila, Bozai Ágota Fordítás © Garai Attila, 2007 Bozai Ágota, 2007

Szerkesztette: Szabados Tamás Szaklektor: Dr. Kő Natasa

ISBN 978-963-9686-21-2

Tartalomjegyzék

Bevezetés Köszönetnyilvánítás 1. Alfréd Adler: Emberismeret (1927) 2. Gavin de Becker: A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen (1997) 3. Eric Berne: Emberi játszmák (1964) 4. Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (1979) 5. Edward de Bono: Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre (1970) 6 . Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (1969) 7. Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése (1980) 8 . Louann Brizendine: A női agy (2006) 9. Dávid D. Burns: Jókedvűen: az új hangulatterápia (1980) 10. Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (1984) 11. Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája (1996)

9 29 31 41 51

61 71 79 87 99 107 115 125

12. Albert Ellis és Róbert A. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (1961) 13. Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen): A hangom veletek lesz: Milton H. Erickson tanulságos meséi (1982) 14. Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (1958) 15. Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (1947) 16. Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem, a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (1997) 17. Viktor Franki: Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása (1969) 18. Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (1936) 19. Sigmund Freud: Álomfejtés (1900) 20. Howard Gardner: Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete (1983) 21. Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (2006) 22. Malcolm Gladwell: Ösztönösen (2005) 23. Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (1998) 24. John M. Gottman: A boldog házasság hét titka (1999) 25. Harry Harlow: A szeretet természete (1958) 26. Thomas A. Harris: Oké vagyok, oké vagy (1967) 27. Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. Gondolatok a tömegmozgalmakról (1951) 28. Karén Horney: Belső konfliktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete (1945) 29. William James: A pszichológia alapelvei (1890) 30. Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (1968) 31. Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (1953) 32. Melanie Klein: Irigység és hála (1957)

135 143 153 163 171 181 189 199 211 219 225 235 245 255 265 271 279 291 301 311 323

33. R. D. Laing: A megosztott én: Tanulmány a józan észről (1960) 34. Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (1971) 35. Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (1974) 36. Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex: női agy - férfiész? (1989) 37. Iván Pavlov: Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása (1927) 38. Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (1951) 39. Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (1923) 40. Steven Pinker: Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása (2002) 41. V. S. Ramachandran: Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása (1998) 42. Carl Rogers: Valakivé válni - A személyiség születése (1961) 43. Olivér Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, és más orvosi történetek (1970) 44. Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több? (2004) 45. Martin Seligman: Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása, a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában (2002) 46. Gail Sheehy: Átmenetek: a felnőttkor előrelátható válságai (1976) 47. B. F. Skinner: Szabadon fogva (1971) 48. Douglas Stone, Bruce Patton, Sheila Heen: Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat (1999) 49. William Styron: Látható sötétség (1990)

333 343 353 365 375 385 395 405 413 425 433 443

453 463 473

485 497

50. Róbert E. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete: Az energia, a feszültség és a stressz megszelídítése (1996) 50 további klasszikus A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje Felhasznált irodalom Név- és tárgymutató

507 517 529 533 535

Bevezetés

A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű félszáz könyvet, sok száz izgalmas tudományos kérdést érintő, több mint száz évet felölelő utazásra hívja az olvasót. Áttekinti az emberi érzéseket, cselekedeteket és azok mozgatórugóit, az agy működését, az „énélmény" mibenlétét. Mindezzel az emberi természet árnyaltabb megértéséhez, önismere­ tének, emberi kapcsolatainak és munkateljesítményének javításához igyekszik hozzásegíteni az Olvasót, abban a meggyőződésben, hogy a lélekismeret, a lélektan életünk jobbá tételének fontos eszköze. A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű bemutatja a lélek tudományának halhatatlan klasszikusait - köztük olyan nagyságokat, mint Freud, Adler, Jung, Skinner, James, Piaget vagy Pavlov -, de bő ter­ jedelemben foglalkozik kortársainkkal is, például Gardnerrel, Gilberttel, Golemannel és Seligmannel. Minden kiválasztott könyvet külön kom­ mentárban ismertetünk, főbb téziseiket megkíséreljük elhelyezni a gondolatok, személyek és mozgalmak összefüggésrendszerében. Sze­ retnénk, ha az Olvasó akkor is kapna egy általános benyomást ezekről a könyvekről, ha nem olvassa őket végig, és az újabb, gyakorlatiasabb munkákból megismerhesse a mai fejlődési irányokat. Elsősorban a „hétköznapi pszichológia" típusú könyvekre összpon­ tosítottunk, amelyeket mindenki megérthet, vagy amelyeket szerzőik eleve a laikus olvasónak szántak. A szerzők között a pszichológusok

9

kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk.mellett neurológusokat pszichiátereket. 10 . Az emberi viselkedés túlságosan fontos terület ahhoz. és olyan nagynevű terapeuták írásai is.50 pszichológiai alapmű kevesebbet mond a problémák kiküszöbölésé­ ről. Csupán néhány kiemelkedően izgalmas lélektani kérdést és fogal­ mat. Egy efféle gyűjtemény a válogató ízlését is tükrözi. Carol Pearson és Joseph Campbell könyvét e sorozat más köteteiből (50 „segíts magadon" alapmű és 50 spirituális alapmű) ismerhet meg az Olvasó. Erik Erikson. Fritz Perls vagy Milton Erickson. A Pszichológia dióhéjban . Thomas Moore. a rájuk vonatkozó alapvető felismeréseket szeretnénk felvillantani. és többet arról.50 pszichológiai alapmű nem támadhatatlan értékrendet tükröző válogatás. és nem törekedhet a pszichológia részterületeinek teljes körű bemutatá­ sára. Néhány ilyen tárgyú. köztük James Hillman. kriminoló­ gus és regényíró is akad köztük. D. sőt még dokkmunkás. hogy általánosságban miért gondolkodunk és visel­ kedünk úgy. biológusokat. R. csupán tallózás a nagy pszichológusok nagy munkái között. A tudattalannal is több könyv kapcsán foglalkozunk. amelyek az emberi természetről szerzett tudásunkat is gazdagították. Viktor Franki .munkái. ahogy. A könyv elsődlegesen nem pszichiátriai szemléletű. mint Carl Rogers. de a mélylé­ lektan vagy a psziché és a lélek taglalása sem tartozik válogatásunk ki­ emelt témái közé. amelyek jobban kidomborítják a pszi­ chológia transzformációs és spirituális vonulatait. hogy megelégedhettünk volna egyetlen szakterület. Laing. egyet­ len irányzat képviselőinek véleményével. A Pszichológia dióhéjban . bár helyet kap­ tak benne számos elmeorvos .Olivér Sacks. népszerű munkát.

de a tényeken. hogy minden gondolat és mentális folyamat biológiai természetű. majd a filozófia felé fordult. s ő maga is ezt a figyelemre méltó nézetet képviselte és terjesztette. Bár ez a kijelentés száz éve került papírra. A né­ met neuroanatómus Franz Gall elméletére építve James úgy vélte. és vaskos könyvet írt Grundzüge dér physiologischen Psychologie (Az élettani pszichológia alapelvei) címen. Ő hozta létre az 1870-es években az első kísérleti pszichológiai labora­ tóriumot. nem pedig spekulációkon alapuló lélektan mint tudomány még gyerekcipőben jár. részben a filozófia tudományából származik." William James Egy korai emlékezéskutató. akit szintén a modern pszichológia alapítói között tar­ tanak számon.Egy tudomány születése „A pszichológia a mentális élet tudománya. intelligenciáról és viselkedésről. minthogy írásait ma már csak tudománytörténeti jelentőségük miatt olvassák. de Wundthoz hasonlóan ő is úgy látta. érzelmekről. A pszichológia részben az élettan. Szerepeltetjük viszont az amerikai filozófust. a pszi­ chológia még ma is fiatal diszciplína. Atyjának a német Wilhelm Wundtot (1832-1920) tekintik. Wundtot nem válogattuk be kötetünkbe. Hermann Ebbinghaus (1850-1909) mond­ ta. William Jamest (1842-1910). Orvosnak tanult. hogy az emberek évezredek óta gondolkodnak az embe­ ri gondolkodásról. hogy „a pszichológiának hosszú a múltja. hogy az elme működését különálló kutatási területnek kellene tekinteni. de rövid a története" Arra célzott ezzel. Henry James fivérét. mert ő akarta először különválasztani a kevésbé empirikus filozófiá­ tól és az elme működésén kívül sok egyébbel is foglalkozó élettantól. miszerint az n . és ma is sokan olvassák írásait.

érzésével.összes reményével. mint pszichológiai. hogy ezeket . és az orvostudományi karra irat­ kozott be.például a lelket . az agy lágy szürkeállományában foglal helyet. De ha nem így lesz is. Akár így van.Freudnak kö­ szönhetjük. majd „hisztériás" betegekkel foglalkozott. Az agy anatómiájával. Freud hírneve változatlanul pá­ ratlan.a koponya falai között.segítségül hívó magyarázatait a metafizika birodalmába utalta. és nem is mindig jut eszünkbe. A gondola­ tok mélyebb erőket . Az újabb idegkutatások alapján elképzelhető. sokunknak ma is a díványon fekvő páciensének legbelső gondolatait felszínre hozó bécsi doktor képe jut eszébe először.a tudattalanba való bepillantás beszélgetéseken alapuló terápiája . mígnem a tudattalan és az álmok beható tanulmányozásába kezdett. a legeredetibb gondolkodású pszichológus rangját Freud aligha veszti el. vágyával és félelmével . Sigmund Freud írásai tették ezt a tárgyat igazán érde­ kessé a nagyközönség számára. hogy okos. és más freudi el­ méletek is igazolódhatnak még. Szülei tudták róla. s értékük inkább irodalmi. de az utolsó pillanatban meggondolta magát. hogy írásai tudománytalanok. ha a pszichológiára gondolunk. Manapság divat úgy nyilat­ kozni Freudról. Freud 1856-ban született. 12 . de nem sejthették.én . Bármilyen érdemeket szerzett is James a pszichológia paramétereinek meghatározásában.sokkal kevésbé népszerű. s bár mostanában a pszichoanalízis . hogy gondolatai megrázzák majd a világot. A válogatásunkba felvett könyvek nagyobbik fele freudista vagy posztfreudista.sok más (hasznos vagy kevésbé hasznos) alapfogalommal együtt . Szinte mindenki ismeri az olyan lélektani alapfogalmakat. mint az ego vagy a tudattalan. hogy Freud árfolyama a jövőben ismét emelkedni fog. esetleg „antifreudista" munka. Az agyon végzett képalkotó és egyéb vizsgálatok eredményei összeegyeztethetőnek látszanak a tudattalannak a viselkedés alakításában betöltött fontos szerepével. akár nem. Freud középiskolai tanulmányai után jogi pályára készült.

hogy az állat nem más. ha olyan környezetet teremtünk. F. hogy mi tör­ ténik az ember fejében („mentalizmus"). másokat pedig nem. milyen körülmé­ nyek késztették erre vagy arra a cselekedetre. A környezeti inger és a válasz között az agyunkban végbe kell menniük bizonyos folyamatoknak. vagy egyszerűen jobban kézben tudjuk tartani viselkedésünket. Skinner ezt egyfajta viselkedési technológiaként képzelte el. Dávid D. amely bizonyos cselekedeteket jutalmaz. Burns. ami vagyunk. Albert Ellis . hogy miként áll elő a fejünkben a viselkedés. A belső indítékaitól vezérelt autonóm személyiség eszméjét Skinner mint romantikus mítoszt elvetette. Ha meg tudjuk változtatni a gondolkodásunkat. hogy az emberi elme nagyszerű értelmező masina. hogy az ember cselekedeteinek okait tisztázni annyi. és a kognitív pszichológia felderítette. 13 .Aaron Beck. amely mintákat alkot és értelmezi a külvilágot: térképeket alkot a valóságról. A környezet tesz minket azzá. nem pedig fordítva. Az ilyenfajta pszichoterápia napjainkra jórészt kiszorította a mentális bajok kezelésé­ ből a freudi pszichoanalízist. Skinner. Az 1960-as években jelentkező kognitív pszichológia ugyanolyan szigorúan tudományos elvek mentén haladt. Nem foglalkozott azzal. de újra föltette azt a kérdést. mint felderíteni. mint a környezeti ingerekre adott feltételes válaszok összessé­ ge. hogy a gondo­ latainkból fakadnak az érzelmeink. ahogy az tapasz­ talataink szerint a túlélésünket szolgálja.arra alapozták terápiás eljárásaikat. az irányzat vezető képviselője számára Iván Pavlov híres kutyakísérleteiből az derült ki. E szemlélet jegyében a kognitív terapeuták . amely morálisabb és produktí­ vabb cselekvésre készteti az embereket. B. és azt hirdette. és cselekedeteinket úgy alakítjuk. mint a behaviorizmus. Azzal tudunk javítani a világ során.A freudizmussal való szembenállás legnyilvánvalóbban a behaviorizmusban öltött testet. enyhülni fog a depressziónk is.

miszerint a „mentális élet tudo­ mányáról" van szó. mint a tudat természete. az emlékezet kialakulása vagy az érzelmek átélése és ellenőrzése. szinapszisokat. s szinte bizo­ nyosan pozitív irányú lesz a változás: egyesek attól tartanak. bizonyos fokig ennek az irányzatnak az előhírnöke volt. de valójában az agy jobb megismerése csak még nagyobb csodálatot ébreszt bennünk az agyműködés iránt. A behavioristák még azt hitték. A mai agykutatás lehetővé teszi. hogy most már képesek vagyunk molekuláris szinten is elmélyíteni tudásunkat. mi törté­ nik az agy belsejében. mint ahogy Carl Rogers is. és feltérképezhetjük a cselekvésekért felelős ideg­ pályákat. aki az önmegvalósító vagy önaktualizáló emberről értekezett. mind a kognitív pszichológiát egyre jobban átitatták az agykutatás új eredményei. amely a mentális problémák helyett inkább azt vizsgálja. azzal a különbséggel. A részben a fiziológiából kifejlődött pszichológia talán visszakanyarodik fizikai gyökereihez. Még az is kiderülhet. ám ma már az új vizsgálati technikák jóvoltából belelátunk az agyba. aki azt mondta. a szabad akarat. Ezek a kutatások végeredményben gyökeresen megújíthatják azt. Abraham Maslow a humanisztikus pszichológia úttörője.A pszichológia kognitív ágának legújabb fejleménye ezen a területen a „pozitív pszichológia". Az elmúlt 30 évben mind a behaviorizmust. 14 . ha a világra gondol. hogy az „elme" és az „én" az agy rendkívül bonyo­ lult huzalozásából és kémiai reakcióiból adódó puszta illúziók. de az embert illetően optimista. az dehumanizálja majd az embert. borúlátó. Kü­ lönös módon az apró fizikai részletek új megvilágításba helyeznek olyan mélyenszántó filozófiai problémákat. nincs értelme azon spekulálni. hogy visszatérjünk a pszichológia William James által adott definíciójához. hogy ha az emberi jelenségeket sikerül az emberi agy huzalozására visszavezetni. mitől lesznek boldogabbak. hogy hogyan tekintünk önmagunkra. derűlátóbbak és produktívabbak az emberek.

Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály neve fémjelez. és bár ezt nem a szokványos módon tet­ tük. Ez sem kőbe vésett összeállítás. hogy további fejlődésében egyre inkább hasznosítja majd az agy­ ról szerzett ismereteket. a csoportosítás megkönnyíti az olvasó számára. benne további 50 alapművel. megkönnyíti a további olvasmányokat kereső olvasó dolgát. A köny­ veket hét csoportba osztottuk. Jungnak és Adlernek az írásai a laikus számára is jól követhetők voltak. Freudnak. de reméljük. hogy tematikusán tallózzon közöttük. A kötet rövid áttekintése A pszichológia részben azért válhatott oly népszerűvé. A könyv végén egy másik lista is található. melyet Dániel Goleman. az emberi indítékok vagy a viselkedés tit­ kai felé. Bár a fogalmak némelyikét nem könnyű megérteni. 15 . Ha kézbe vesszük valamelyik köny­ vüket. még ma is magával ragad minket. Steven Pinker. A továbbiakban röviden áttekintjük válogatásunk tartalmát.Merre vezet a pszichológia útja? Erről biztosan csak annyit tudha­ tunk. mert korai titán­ jainak. így Jamesnek. az utca embere csillapíthatatlan tudásszomjjal fordul az elme működése. Az elmúlt 15 év a pszichológiai ismeretterjesztés újabb arany­ kora volt.

gének: az agy tudománya Louann Brizendine: A női agy1 William James: A pszichológia alapelvei Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása Steven Pinker: Tiszta lap V. avagy „tisz­ ta lappal" születünk. biológia. A genetika és az evolúciós pszichológia kimutatta. vagy legalábbis hormonális befolyás alatt áll. Steven Pinker a Tiszta lapban megjegyzi. így az intelligencia és a sze­ mélyiség is már az anyaméhben „belénk huzalozódik". 16 . a technológiai fejlődésnek köszönhetően. de az ő idejében még nem születtek meg a legti­ tokzatosabb és legemberibb szerv tanulmányozására szolgáló eszközök. Manapság. és nem csupán az általa ki­ alakított viselkedéssel foglalkozik.Viselkedés. Vajon lényegében megváltoztathatatlanok vagyunk születésünk pillanatától. a pszichológia már sok mindent tud magáról az agyról is. aki kalapnak nézte a feleségét William James úgy vélte. Az agykutatás előtérbe kerülése kellemetlen kérdéseket vet föl a viselkedés biológiai és genetikai alapjait illetően. 1 A Bevezetésben található könyvek adatait lásd az egyes fejezeteknél. és a környezetünk hatása alatt szocializálódunk? A régi „natúré or nurture" (természet vagy nevelés) vita újra fellángolt. hogy sok minden abból. a pszichológia az agy működésén alapuló természettudomány. amit sajátosan emberinek érzünk. Ramachandran: Az elme fantomjai Olivér Sacks: A férfi. S.

Alfréd Kinsey eredetileg szintén biológus volt. Ramachandran idegkutató fantomvégtag-tanulmányai megerősíteni látszanak. hogy különböző életszakaszaikban mennyire befolyásolja a nőket biológiai állapotuk. 17 . hogy az agy folyamatos mun­ kával hozza létre és tartja fenn az ellenőrzést magáénak tudó „én" érzetét. amely a női agyra gyakorolt hormonhatások sok éves tanulmányozásán alapul. S. még akkor is. kimutatva. ha a valóság (a számos én és a számos tudatréteg valósága) összetettebb. annál inkább a csigákat a svájci hegyekben. ahol nevelke­ dett. hogy megfelelő környezeti ingerek érik őt. hogy az agy figyelemreméltóan alkalmas a kogni­ tív egység élményének kialakítására. hogy a gyermek fejlődése meghatározott. V. amely az embrionális élet első 8 hetében nagyrészt ki­ alakul. feltéve. Moir és Jessel könyve. amelyet az „énélmény" helyének te­ kinthetnénk. hogy számos vi­ selkedési hajlamunk agyunk szexuálbiológiájából vezethető le. A tudományos megfigyelések terén korán megnyilatkozó tehetségét a gyermekek tanulmányozásában hasznosította. az agy által létrehozott illúzióként értelmezhető. Jean Piaget sohasem tanulmányozta az agyat laboratóriumi körülmé­ nyek között. hogyan vezérlik az em­ lősök biológiájának törvényszerűségei az ember szexuális magatartását. A szexuális élet kutatója. Még az énnel kapcsolatos dédelgetett elképzeléseink is mikroszkó­ pos vizsgálatok tárgyaivá válhatnak. Olivér Sacks izgalmas írásai azt mutatják. ezt az elutasító ál­ láspontot azonban tudásunk bővülésével egyre nehezebb lesz fenntar­ tani. nagyszerűen mutat­ ja be. még ha nincs is olyan agyi terület. vagyis egy olyan tényezőből.hogy kulturális vagy politikai okokból egyesek tagadják. Az idegtudomány mai állása szerint az én legjobban egyfajta. milyen nagy szerepet játszik a biológia az emberi viselkedésben. s megállapította. az Agyszex meggyőzően fejti ki. Louann Brizendine könyve például. Ő a férfi és női szexualitást övező tabukat szerette volna megtörni. korfüggő stádiumokon halad keresztül.

amely az egyénektől függetlenül létezik. Még a viselkedés geneti­ kai vagy biológiai alapjaira vonatkozó legújabb felismerések fényében sem mondhatjuk. hogy a viselkedést elsősorban biológiai tényezők írják elő. irodal­ mat. mind pedig Freud úgy gondolta. a tudattalan felderítése rendkívül értékes tudás forrása. de e tényezők kifeje­ ződésében a környezetnek is döntő szerepe van. Az emberi lény nem csak természet. művészetet. A többi állattal ellentétben mi tudatá­ ban vagyunk az ösztöneinknek. hogy az álmok nem értelmetlen hallucinációk: ablakot nyitnak a tudattalanra. s a jéghegy víz alatti része a gravitációs központ. ahonnan az indítékok származnak. Számára a tudatosság csupán a jéghegy csúcsa volt. Mind Jung. hogy az emberi lényt a DNS-állománya. de nem is csak a nevelés produktuma. a tudatos jelenségekkel foglal­ kozik. Jung még tovább ment. s folyama­ tosan generálja a kultúrát: szokásokat. mitológiát. egy egész szubracionális építményt vázolt fel (a „kol­ lektív tudattalant"). hanem a kettő izgalmas elegye.Piaget és Kinsey munkássága egyaránt azt a felfogást támogatja. és így megpróbálhatjuk alakítani vagy ellen­ őrzés alá vonni ezeket az ösztönöket. A tudattalan feltárása: egy másfajta bölcsesség Gavin de Becker: A félelem adománya Milton Erickson (Sidney Rosen): A hangom veletek lesz Sigmund Freud: Álomfejtés Malcolm Gladwell: Ösztönösen Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan A pszichológia nem csak az ésszerű. és feltárhatják az elnyomott vágyakat. a hormonjai vagy az agyának a szerkezete határozná meg. Freud megkísérelte kimutatni. hogy ha az ember 18 .

Milton Erickson jelmondata például így hangzott: „Igazán bámulatos. és hatékonysága attól függ. A híres hipnoterapeuta. A tudattalan az intelligencia és tudás kincsesbányája. hogy egy helyzet vagy egy személy gyors felmérése gyakran éppoly pontos ítéletet eredményez. mire képesek az em­ berek. mit kell tennünk válságos helyzetekben. A „mélylélektan" mint terápiás módszer csupán mérsékelt sikereket tudott felmutatni. de az intelligens emberek állandó kapcsolatot tartanak elméjük minden szintjével. Malcolm Gladwell könyve. amely­ hez hozzáférhetünk. a „gondolkodás nélküli gondolkodás" erejére hívja fel a figyelmet. Kettejük küldetése volt. ha megtaláljuk a kulcsát. és visszanyerjék elvesztett személyes erejüket.jobban tudatosítja magában a felszín alatti réteget. hogy leássanak tudattalanjukba. amelyet továbbfejleszthetünk. hogy milyenek az egyes tera­ peuták felismerései és technikái. hogy megismertessenek minket a mélyben rejlő énünkkel. A logika és a racionalitás nyilvánvalóan fontos dolog. kevésbé fog elbukni az életben. az Ösztönösen. Burns: Jókedvűen Albert Ellis & Róbert Harper: Útmutató az ésszerű élethez 19 . Épp csak nem tudják. A tudat és a tudattalan között mintegy hidat alkotó intuíció is a böl­ csesség olyan forrása. alapos értékelés. mint a hosszas. hogy ösztönösen tudjuk. hogy mire képesek. Jobb érzés. jobb gondolkodás: boldogság és mentális egészség Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája Dávid D. A félelem adománya számos példáját mutatja be annak a természe­ tes képességünknek. és kimutatja. és bíznak titokzatos megérzéseikben." A tudattalanban Erickson is a bölcsesség forrását látta: pácienseit képessé tette arra. Gavin de Becker könyve.

Burns és Albert Ellis jóvoltából. és nem fordítva. Barry Schwartz különbséget tesz a „maximalizálás" és az „igénykielégítés" stratégiája között. több boldogsághoz és kielégüléshez juthatunk. hogy újra kezébe vehesse az életét: a logikát és az érvelést állították szembe az érzelmek ködös-homályos világával. hogy óráról órára jobban irányíthassa a közérzetét. Tayer: A mindennapi hangulatok eredete A pszichológia sok éven át meglepően elhanyagolta a boldogság kutatását. miszerint a gondolatok hozzák lét­ re az érzéseket. Róbert Thayer a nagy egész helyett a mikro jelenségeket vizsgálja. „po­ zitív pszichológiája" tudományos eszközökkel tárja fel a mentális jó ­ lét nemegyszer meglepő receptjeit. hogy mitől lehetünk boldogok. sok embernek segített abban. emberek gyakorta tévesen ítéljük meg. mint szeretnénk. mi. Munkáikból sokat tanulha- 20 . Martin Seligman szerzett nagy érdemeket abban. hogy ez a téma komoly vizsgálódás és megfigyelések tárgyává válhatott. amelyik a jövőbe lát. A kognitív pszichológia forradalma látványos hatást gyakorolt az emberek mentális egészségére. Dániel Gilbert könyve azt hangsúlyozza. hogy a boldogság megvalósítása sohasem olyan egyszerű. Izgalmas eszmefuttatásaikkal mindezek a könyvek azt igazolják. Mantrájuk. aki a mindennapi hangulatok élettani okainak felfejtésével sok ezer embernek segített abban. hogy bár az ember az egyetlen olyan állat­ faj.Dániel Gilbert: A meglelt boldogság Fritz Perls: A Gestalt-terápia Barry Schwartz: A választás paradoxona Martin Seligman: Hiteles boldogság William Styron: Látható sötétség Róbert E. s arra a vá­ ratlan következtetésre jut. hogy ha korlátozzuk magunkat választása­ inkban. nem utolsósorban Dávid D.

de a gyógyszerekre vagy a pszichoterápiára azonnal nem reagáló betegek szempontjából még nem elég közel. D. Ugyanakkor William Styronnak a depresszióval vívott saját küzdelmeiről szóló klaszszikus beszámolója azt jelzi. és bárkire lecsaphat. könnyen hatalmába keríthet minket az öngyűlölet és a depresszió. Az önbecsülés fogalmát az utóbbi években sokan kritizálták. ha megértjük a gondolkodás és az érzelmek belső viszonyrendszerét. Kik vagyunk és miért: a személyiség és az én tanulmányozása Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok Erik Erikson: A fiatal Luther Hans Eysenck: A személyiség dimenziói Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok Karén Horney: Belső konfliktusaink Melanie Klein: Irigység és hála R. Közel járunk már ahhoz.tünk a boldogság megvalósításáról is. Styron szerint a depresszió egyfajta mentális rákbetegség. hogy hatásos gyógymó­ dunk legyen ellene. Ha ez hibádzik. de Nathaniel Branden gondolatébresztő könyve a mai olvasót is meggyő­ zi arról. hiszen legtöbbször módunkban áll a boldogság mellett „dönteni". hogy ez az állapot gyakran rejtélyes okok­ ból alakul ki. hogy személyes önbecsülésünk személyes értékrendünkből és az annak megfelelő cselekedeteinkből fakad. Laing: A megosztott én Gail Sheehy: Átmenetek 21 .

Az emberi lény olykor egymással látszólag versengő énekkel kerül szembe. Ezek a hajlamaink egyfajta álarc szerepét töltik be. természetesen változhat életünk során. hogy kik vagyunk. apja nyomdokaiba lépve. s nem csupán számítanunk kell rájuk. hogy túllépjünk addigi önmagunkon. mint azt az erőt. némelyikük értékes felismerésekkel szolgálhat. 22 . az ember szinte mindent megtenne a lelki fájdalom elkerüléséért és az én érzetének fenntartásáért. a neuroticizmus és a tapasztalatokra való nyitottság alapján értékelik. számos válságon megyünk át felnőtt életünk folyamán. Az. Anna Freud. A modern értékelési rendszerek közül az eredetileg Isabel Briggs Myers által összeállított leltár a legismertebb. mert alkalmat kínálnak arra. „oda­ adó" személyiség. s neurózisba torkollhatnak. A mai pszichológusok az embereket gyakran az „öt nagy" személyiségjegy: az extraverzió. A neofreudista Karén Horney szerint „másokhoz közeledő" vagy „má­ soktól távolodó" énünk gyermekkori tapasztalatainkból ered. a pszichológiá­ ban azonban ez a törekvés sokféle formát ölthet. Eysenck munkája a személyiség extravertált és neurotikus dimenzióiról sok más modell ki­ dolgozása felé egyengette az utat. Erik Erikson alkotta meg az identitási válság fogalmát. az én (ego) pszicho­ lógiáját kutatta.A régiek parancsa így szólt: „ismerd meg magad". Az álarc mögött rejtőzik a valódi. Úgy látta. hanem még örülnünk is kell ne­ kik. Manapság számtalan személyiségtesztet végezhetünk „személyiségtípusunk" meghatározására. ha nem tudunk túllépni rajtuk. Mint Gail Sheehy mondja az 1970-es években megjelent sikerkönyvében. a kellemesség. s bár nem árt bizonyos fenn­ tartással kezelni ezeket. s ez a készte­ tés gyakorta pszichológiai elhárító mechanizmusokban jelentkezik. a lelkiismeretesség. és Luther Mártonról szóló lenyűgöző „pszichobiográfiájában" éppoly jól érzékelteti a bi­ zonytalan identitás kínjait. ami a végre magára találó embert tölti el.

és egészséges kapcsolatot tudnak kialakítani a külvilággal. de némelyekből . Legtöbbünknek stabil az énélményünk. hogy a szexualitás lenne az emberi viselkedés elsődleges hajtóereje. hogy ezt a legtöbben kinövik. Skinner: Szabadon fogva Alfréd Adler eredetileg Freud szűkebb köréhez tartozott.mint R. aminek gyermekkorunkban hiányát éreztük. hogy pótoljuk azt. Adler nevezetes kompenzációs elmélete szerint mindannyian igyekszünk kiterjeszteni hatalmunkat azzal. mert Adler nem fogadta el.Melanie Klein azt kutatta. Laing a szkizofréniáról szó­ ló alapművében kimutatja . és csak amikor elveszítjük. Jobban foglalkoztatta. Miért cselekszünk így vagy úgy: nagy gondolkodók az emberi indítékokról Alfréd Adler: Emberismeret Viktor Franki: Az értelem akarása Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés Iván Pavlov: Feltételes reflexek B. hogyan hat ránk a kora gyermekkori környezet. F. Hozzáteszi azonban. és ők a vákuu­ mot hamis énekkel igyekeznek kitölteni. de szakí­ tottak. hogyan válhat „szkizoiddá" az élmény­ világ a csecsemő és az anya közt az első életévben kialakuló viszony miatt. D.hiányzik ez az ősbizalom. hogy megteremti az én érzését vagy hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. akkor tudjuk értékelni agyunknak azt a képességét. Legtöbbször természetesnek vesszük. 23 .

s kilépjenek a banális jelen nyomorúságából. és a lelkiismeret és a moralitás egyszerűen olyan környezetet jelent. a szociális konformitás vezérel. F. hogy másoknak fájdalmat okozzanak. A hu­ manisztikus pszichológus.vagyunk képesek. Stanley Milgram híres kísérletei rávilágítottak. hogy mire . amely kiváltja a morális viselkedést. hanem a maguk útját járják. B. akinek a kutyák viselkedésé­ nek kondicionálásával kapcsolatos kísérletei szintén megkérdőjelezték az emberi viselkedés szabadságát. Egy műkedvelő pszichológus. Jóllehet az írók.mi jóra és mi rosszra . és minden körülmé­ nyek között meg kell őriznünk szabad akaratunk nyomait. A koncentrációs táborból élve hazakerült Viktor Franki egzisztenciális pszichológiája. vagy legalábbis azt. akiket nem a társadalmi igényekhez való alkalmazkodás. Felelősek vagyunk azért.Adler tehát a hatalommal kapcsolta össze az emberi viselkedést. hogy mit miért teszünk. mint „az eshetőségek adott halma­ zának megfelelő viselkedési repertoárt". költők és filozófusok már régóta hangsúlyozták az autonóm emberi viselkedés belső motívumait. Skinner az én fogal­ mát egyszerűen úgy határozta meg. mint a konformizmus. Abraham Maslow az önmegvalósításra törekvő egyének kisebbségével foglalkozott. Eric Hoffer ismerte föl. hogy megszabaduljanak saját életük felelősségétől. hogy az emberek azért sorakoznak fel nagy közös ügyek mellett. Emberi természet ebben a meg­ fogalmazásban nem létezik. és lehetőségeik kiteljesítésére törekszenek: ez a törekvés Maslow sze­ rint éppúgy hozzátartozik az emberi természethez. Az indítékok értelmezésének hatalmas különbségei ellenére ezek a könyvek jól érzékeltetik. Skinner gondolatai Pavlov munkásságán alapultak. 24 . „logoterápiája" viszont mint az egyetlen értelmet kereső lényt vizsgálja az emberi fajt. hogy adott feltételek mel­ lett az embereket hátborzongatóan könnyű rávenni arra. a legnehezebb időkben is keressük az élet értelmét. hogy mindig. ha azzal a felettük állók kedvében járhatnak.

. hogyan véde­ kezhetünk a kapcsolatok eróziójának e fontos eleme ellen. amely egyébként nem illett bele a kor nevelési elveibe. mígnem Susan Forward és más pszichológusok tanulmányozni kezdték. Bebizonyosodott. de az elmúlt 50 évben pszichológusok is egyre gyakrabban próbálkoztak a kapcsolatok sokaságának feltérképezésével. Harris: Oké vagyok. és megállapította. hogy anyjukat „textil-anyával" helyettesítette. A főemlőskutató Harry Harlow legendás kísérleteiben az 1950-es évek­ ben újszülött majmokat nevelt föl úgy. hogy mitől lesz jó egy hosszú távú szerelmi viszony.Kit miért szeretünk: a kapcsolatok dinamikája Eric Berne: Emberi játszmák Susan Forward: Érzelmi zsarolás John M. hogy a hagyomá­ nyos felfogás alapján gyakran téves következtetésre jutunk a tekintetben. Gottman: A boldog házasság hét titka Harry Harlow: A szeretet természete Thomas A. hogy a kismajmoknak szeretetre és gondoskodásra van szükségük ahhoz. többek közt a minden­ napi beszélgetéseik közben tett apró mozdulatokból és semmitmondó megjegyzésekből. Később a házasságkutató John M. Az olyan személyes témákhoz. hogy egészséges felnőtt legyen belőlük. régebben csak a szépirodalomban találtunk kulcsot. Gottman a kapcsolatok dinamiká­ jának egy másik kérdését vizsgálta. oké vagy Carl Rogers: Valakivé válni A szeretet és a szerelem hagyományosan a költők. festők és filo­ zófusok felségterülete. A kapcsolatok fenn­ maradására vagy megmentésére vonatkozó legértékesebb információk a párok tudományos megfigyeléséből származnak. s mindenekelőtt fizikai érintésre. mint az érzelmi zsaro­ lás.

könnyebben túlléphetünk rajtuk. Berne megfigyelése. 26 . hogy egy kapcsolat csakis a meghallgatás és az ítélkezéstől mentes elfogadás légkörében bontakozhat ki. Eric Berne és Thomas Harris a szoros személyes kontaktusokat tranzakciókként értelmezték. talán kissé cinikus emberfelfogásra vall. hogy az intelligencia többet foglal magában.A „pop-pszichológia" úttörői. s hogy az empátiáról ismerszik meg a hiteles személyiség. A kérdés irodalmának két kiváló képviselője Dániel Goleman és Howard Gardner könyve. mindkettőből az derül ki. de ha tudatában vagyunk játsz­ máinknak. A humanisztikus pszichológiának a kapcsolatok javításában be­ töltött szerepét szeretnénk hangsúlyozni Carl Rogers nagy hatású könyvének ismertetésével. a Felnőtt. Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések Tudományos körökben élénken vitatják az intelligencia mibenlétét. a Gyermek és a Szülő keretei között elemez­ hetők. de a munkahelyen az alkalmazása az elsődleges. A munkateljesítmény növelése: kreativitás és kommunikációs készség Róbert Bolton: A kommunikáció művészete Edward de Bono: Laterális gondolkodás Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás Howard Gardner: Az értelem keretei Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen Douglas Stone. hogy játszmákban érintkezünk egymással. amely arra emlékeztet minket. amelyek az én három szintje.

Mivel gyakran az életünk leg­ fontosabbnak látszó dolgai dőlnek el ezeken a megbeszéléseken. rendszerezett vizsgálatok alapján. A Harvard Egyetemen folytatott kutatásokra épülő Nehéz beszélgetésekben Douglas Stone és munkatársai a kihívást jelentő munkahelyi találkozások lebonyolításában remekül haszno­ sítható tanácsokkal látják el az olvasót. és miként őrizhetik meg méltóságukat a résztvevők a megbeszélés során. a krea­ tivitás miért a gazdag. a Kreativitás szélesebb perspektívába ágyazza a kérdést. aki marke­ tinggel foglalkozik. Róbert Cialdini könyve új korszakot nyitott a meg­ győzés lélektanában. Valójában sokféle in­ telligencia van. A munkahelyi siker további tényezője a kreativitás. e vonások kö­ zül számosat akár magunkévá is tehetünk. 27 . de ezen túl számot tarthat mindazok érdeklődésére. hogy mi van az elhangzó szavak mögött. hogy mennyire tudunk meggyőzni másokat. Az IQ-tól eltérően a kommunikációs képesség viszonylag könnyen fejleszthető. Mindenekelőtt pedig megtudhatjuk a könyvből. a vállalkozások világában senki sem elégedhet meg a sémákban való gondolkodással. értelmes élet központi eleme és sokan miért csak idősebb korukra jutnak el alkotóerejük csúcsára. amint az Róbert Bolton töretlen népszerűségnek örven­ dő könyvéből kiderül. Az üzleti siker egyik meghatározó tényezője. milyen a kreatív személyiség. Csíkszentmihályi Mihály könyve. amelyek együttese meghatározó tényezője az életben való boldogulásnak. hogyan lehet rávenni az embert olyan döntésekre. Bemutatja. amelyeket egyébként nem hozna meg. Edward de Bono szakkifejezése. akik kíváncsiak rá. de ma. különféle érzelmi és szociális „intelligenciák". a „laterális gondolkodás" megszületésekor. az 1960-as években egészen újszerűnek tetszett. így kötelező olvasmány mindenkinek. nem árt szánni egy kis időt annak megértésére.mint az egyszerű intelligenciahányados vagy IQ.

Körülbelül 80 évvel azután. ha éles szemmel felismerjük mások indítékait. Mindenki­ nek fontos. hogy mi mozgatja az em­ bereket. hogy Alfréd Adler a fenti megállapítást tette. de az emberi természet tudományaként is definiálhatta volna. Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van valamilyen elméletre. ha azt akarjuk. s nem árt. 28 . mi mozgatja az embereket. kik és mik vagyunk. de a pszichológia az egyetlen olyan tudomány. mások inkább a filozófiát hívják ehhez segítsé­ gül. épp ezt a létfontosságú tudást hivatott eljuttatni mindenkihez. ez pedig azt jelenti.Pszichológia és emberi természet „Az emberi természet tudománya olyan helyzetben van manapság. amelyek megmondják. " Steven Pinker William James a mentális élet tudományaként határozta meg a pszicho­ lógiát. hogy a pszichológia olyan sziklaszilárd alapokon álló tudomány legyen. hogy elméletekre van szükségünk. mint ami­ lyenben a kémia volt az alkímia korában. még mindig hosszú út áll előttünk. hogy előrejelezhesse mások viselkedését. amely elárulja nekünk." Alfréd Adler „Mindenkinek van valamilyen elmélete az emberi természetről. s a népszerű lélektani irodalom. Az életben mara­ dáshoz és a boldoguláshoz tudnunk kell. mint mondjuk a fizika vagy a biológia. de olvasással is előrébb juthatunk. Egyesek az irodalmat. amelyről kötetünk körképet ad. amely kizárólag az emberi természettel foglalkozik. E tudás megszerzé­ sének közös útja az élettapasztalat.

. amely emelte a Pszichológia dióhéjban . és javították az egyesült államokbeli megjelenés feltételeit. Kö­ szönettel tartozom a szerzői jogokkal foglalkozó munkatársaknak is. Mindemellett nélkülözhetetlenek voltak a sikerhez a kiadó .50 pszichológiai alapmű színvonalát. Köszönöm Patrícia O'Hare-nek és Chuck Dresnernek. akik sokat tettek azért. hogy szívükön viselték a könyv sorsát. a bostoni iro­ da munkatársainak. hogy szerte a világon minél többen vehessék ke­ zükbe könyvemet. sorozat valamennyi kötete több ezer órányi kutatás. Köszönet értük valamennyi élő szerzőnek..Köszön etnyilvá nítá s A Pszichológia dióhéjban . talán mondanom sem kell. 29 . Különösen hálás vagyok a Kiadó londoni irodájában dolgozó Nicholas Brealey és Sally Lansdell szerkesztői közreműködéséért.50 alapmű. olvasás és írói munka eredménye. hogy könyvem nem készülhetett volna el a benne tárgyalt alapművek eredeti és lényeglátó gondolatai nélkül.munkatársainak erőfeszítései is.a Nicholas Brealey Publishing . Végül.

Gyakorlati individuálpszichológia. A hiú egyén olyan célt t ű z . A z em beri psziché igazi m egism erésének nincsenek hagyo­ mányai. és ez a cél az elégtelenség érzésének közvetlen következm énye. "3 „ Van egy motívum. Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. mely az életben a célkitűzést kikényszeríti és kialakítani segíti.1927 Emberismeret2 „A fogyatékosság. Ford. m aga elé. A z em beri természet tudom ánya olyan helyzetben van m anapság. am ely ebben az életben n em elérhető. am ely a hiúság m in d en form ájában közös. oldal) Karén Homey: Belső konfliktusaink (279. az határozza meg. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199.: Kulcsár István Bp." „M in d en gyerm ek maga értékeli saját tapasztalatait. Göncöl." Dióhéjban Amit hiányolunk magunkból. és az osztálytermen kívül m aga go n ­ doskodik személyes fejlődéséről.. elégtelenség érzése az. Fontosabb és sikeresebb akar lenni m in d en ­ kinél. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. bizonytalanság. hogy mi lesz belőlünk az életben. 1990 3 Dr. Kulcsár István fordítása 30 . oldal) 2 Alfréd Adler: Emberismeret. m int am ilyenben a kém ia volt az alkímia ko ráb a n.

Míg Freud . Szemben a tekintélyt sugárzó.klasszikus műveltségével és régiséggyűjteményével tűnt ki. külvárosi környe­ zetben nőtt fel.1. mégpedig azért. Adler arról híresült el. zsidó származású tudós férfiak kis cso­ portja 1902-ben elhatározta. Adler néhány évvel korábban megjelent 31 . sohasem tartotta ma­ gát Freud tanítványának. miszerint minden lélektani jelenség az elfojtott szexuá­ lis vágyakra vezethető vissza. hogy szerdánként rendszeresen talál­ koznak egyikük bécsi lakásán. fejezet Alfréd Adler Egy többségükben orvos. aki a bécsi kör második legjelentősebb alakja és az individuálpszichológia irányzatának megalapítója volt. Kettejük már-már legendaként emlegetett szakítása 1911-ben történt. Ez a Sigmund Freud köré szerveződő „szerdai társaság" volt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) magva. hogy a munkások jobb egészségéért és képzé­ séért. arisztokratikus megjelenésű Freuddal. aki Bécs egyik elegáns kerületében élt.természetesen alapvető szakmai úttörő szerepén túl . amelynek első elnökévé Alfréd Adlert választották. illetve a nők jogaiért küzdött. a jelen­ téktelen külsejű Adler egy gabonakereskedő fiaként. mert Adler egyre kevésbé tudta elfogadni a freudi szem­ lélet gerincét. Adler.

A gyengeség ellensúlyozása Freudhoz hasonlóan Adler is azon az állásponton volt. A gyermekek környezetükben mindent maguk­ nál nagyobbnak és erősebbnek éreznek. „gyakorta túl­ szárnyalják a többi családtagot. Van egy útelágazás a gyermekek fejlődésében. és tehetségesebbnek bizonyulnak mind­ egyiküknél". s hogy viselkedési mintáink életünk hátralevő részében figyelemreméltóan állandók. a leggyengébbek lévén a családban. minél erősebb és ma­ gabiztosabb akar lenni. 32 . hogy az emberekben a saját tes­ tükről és annak elégtelenségeiről kialakult kép fontos szerephez jut az életcélok alakításában. s ki-ki a számára legkönnyebb módon próbálja megszerezni. akkor mindemellett be akar illeszkedni a társadalomba és tenni akar a közjó érdekében. de ha egészséges. s életstílusát aszerint alakítja. amelyen túl a gyermek vagy a felnőtteket akarja utánozni. vagyis az embernek a családján belül elfoglalt helyére. Freud azonban a kisgyermek szexualitására összpontosította figyelmét. hogy az emberi psziché a korai gyermekkorban alakul ki.könyvében (Studie über Minderwertigkeit dér Organen. hogy ezzel kivívja a felnőttek támogatását és figyelmét. Az egyén természeténél fogva törekszik a személyes hatalomra és iden­ titásának megteremtésére. vagy pedig tudatosan kimutatja gyengeségeit. A legkisebb gyermekek például. hogy milyen környezetben él és miben szenved hiányt. miként igyekszik a gyermek nagyobb hatalomra szert tenni a világban. azaz Tanulmány a szervi kisebbrendűségről) azt fejtegette. az embert a lázongó tudattalan vezérli. Adler köztudottan nagy hangsúlyt helyezett a „születési sorrend­ re". Freud úgy hitte. Adlert pedig inkább az érdekelte. amire szüksége van. Adler szerint azonban az ember társadalmi lény.

a másik a „szociális érzés". hogy legyőzze a kisebbrendűségi érzést. írja Adler. és a gyermek fejlődése során ne jusson túlsúlyra a többiek legyőzésének lelki szükséglete. hogy a pszichét nem örökletes tényezők. A nevelés szerencsés esetben képes arra. Adler a kis termetű világhódítót. az mindig az adott körülményektől függ. A „jellem" két ellentétes erő egyedi összjátéka: az egyik hatalmunknak. de hogy mit könyvelünk el tartozásnak és mit követe­ lésnek. az összetartozás érzése (németül: Gemeinschaftsgefühl). amelyet az egyén más emberek és az egész társadalom rovására igyekszik érvényesíteni. az egyén olykor szélsőséges módon próbálja kompenzálni azt. A psziché törekvése. Elsősorban az számít. az egyén egész életére rányomhatja a bélyegét. . Gondolhatjuk azt.Egyszóval minden gyermek azt a fejlődési utat járja be. a másikat túlteljesítésre sarkallják. hanem a társadalmi hatások formálják. hogy valaminek a hiányát hiányként éljük-e meg. Ez a kóros mértékű hatalomvágy. hogy eloszlassa ezt a ki­ sebbrendűségi érzést. A jellem formálódása Adlernek alapelve volt. Napóleont tartotta a kisebbrendűségi komplexus klasszi­ kus példájának. hogy vala­ mely gyermekkori mentális. „ezerféle tehetség és adottság származhat saját elégtelenségünk érzéséből". amelyik a legjobb lehetőséget kínálja gyengeségeinek ellensúlyozására. saját személyünknek az előtérbe helyezése. Ezt fejezi ki Adler híres fogalma. Az ilyen komplexusok az egyik embert félénkké és visszahúzódóvá teszik. a „kisebbrendűségi komplexus". A kisebbrendűségi érzéssel együtt jelenik meg az elismerés utáni vágy. fizikai vagy környezeti hátrányból gondja­ ink származtak.

ily módon a hiúság vagy önteltség korlátok között marad. hogy más-más módon fogadjuk el. a hiúság felszínre tör. irigység. megtörik a személyiség lélektani fejlődése. hogy ők is emberi lények.Ezek az erők ellentétesek egymással. Ha az egyik erőt. Arról szól az életük. így például a dominanciára törekvést rendes körülmények között csillapítja a közösség elvárásainak figyelembevétele. illetve vetjük el ezeket az erőket. bizonyos agresszív személyiségjegyek kerül­ nek felszínre: hiúság. Valódi érzéseiket sokszor igen találékonyan 34 . a szociális érzést és a közösségi elvárásokat az egyén semmibe veszi vagy megsérti. énközpontúságuk miatt nem tudják élvezni az élet adta lehetőségeket. s egyszerűen „becsvágyónak" vagy éppen csak „energikusnak" látszani. ha azonban a becsvágy. de mivel énjüket túlértékelik. a mindenhatóság érzése. ily módon kompenzálva az elégtelenség érzését. hogy a hiú. A társadalom ellenségei Adler úgy vélekedett. becsvágy. a félénkség vagy az illemtudás hiánya. Az ilyen emberek a „sikerek bűvöletében" élnek. mások úgy látják. és hogy mások mit gondolnak róluk. amely hatalmas energiák forrása. kapzsiság. vagy éppen olyan nem agresszív jegyek. feszültséget teremtenek. Megfeledkeznek arról. a szorongás. és kötődnek más emberekhez. bizonyos fokig elvesztik a realitásérzéküket. Ám ezek az erők egyszersmind olyan intenzi­ tást érnek el. Miközben bizonyos értelemben hősnek érzik magukat. hogy milyen jelet hagynak maguk után a világban. öntelt emberek általában igyekez­ nek elrejteni külsejüket. az rendszerint az elégtelenség mélyen gyökeredző érzésének következménye. és személyiségünk egyedisége ab­ ból fakad. Adler drámai meg­ fogalmazása szerint „a hataloméhes egyén az önpusztítás útján halad". Ha bárme­ lyik erő felülkerekedik. mint a vissza­ húzódás. féltékenység.

Mi­ vel mindig magát állítja a középpontba. A hiúságnak nincs sok köze az igazi géniuszhoz. Amidőn megcéloz egy bizonyos rangot. inkább csökkenti a teljesítmények értékét. A közösségi életnek vannak olyan törvényei és elvei. Emiatt azután általában elszigetelődik. A mentális és a fizikai túléléshez mindannyiunknak szüksége van a közösség többi tagjára. úgy érzi. Már Darwin megmondta. hogy ösztönzést érezzünk változtatni a világon és jobbnak látszani? Tagadólag válaszolt erre a kérdésre. Az emberiséget szolgáló valóban nagy értékek nem a hiúságnak. hogy mindig azt kérdezik maguktól: „Mit fogok ebből kihozni?" Föltette a kérdést: vajon a nagy teljesítmények mind az emberiség szolgálatába állított hiúság művei? Szükségképpen fel kell-e nagyíta­ nunk magunkat ahhoz. de az egészséges ember képes hiúságá­ ba beoltani a másokkal való együttműködés szellemét. de e nélkül a létfontosságú alkalmazkodási képesség nél­ kül mégsem tartja magát semmire. A hiú ember természeténél fogva nem engedi meg magának. hogy másokat vádoljon. kivonhatja magát a mások számára megkérdőjelezhetetlen közösségi vagy családi kötelezettségek alól. a szociális érzésnek köszönhetők. hanem az ellentétének. 35 . kapcsolatai kiürülnek. Lehet. hogy „behódoljon" a társadalom igényeinek. pozíciót vagy objektumot. Az ilyen emberek Adler szerint a társadalom ellenségei. Adler ezzel összhangban jelentette ki: „a közösséghez való alkalmazkodás a legfontosabb pszichés funkció". vagy szerénységüket hangsúlyozzák. Hiúságukat leplezve. Adler azt az éles megfi­ gyelést tette a hiú emberekről. és a hozzá nem közelállók sem tartják őt semmire. olykor szándékosan igénytelenül öl­ tözködnek. hogy valaki lát­ szólag sokra jut.palástolják. nagy gyakorlata van abban. hogy a gyenge állatok nem élhetnek társak nélkül. amire az egyénnek képesnek kell lennie. amelyeket az egyén nem kerülhet meg. Bizonyos fo­ kig mindannyian hiúk vagyunk.

a céloknak kell életet lehelniük belé . hogy túlságosan begubóztunk a családi vagy más. a személyes hatalomvágyat és a szociális érzést. Ugyanígy elképzelhető. hogy az egyén mindig valamilyen cél felé törekszik. Lehet. ahhoz.tudatosan vagy tudattalanul.önző vagy közösségi céloknak és folyama­ tosan e célok megvalósítása felé törekszik. szűkebb közösségünkbe. Freud úgy vélte.A célkövető egyén Az adleri lélektan központi eleme. ami szinte elpusztíthatatlanná és a változá­ sokkal szemben oly ellenállóvá teszi a pszichét. hogy a közösség magasabb ren­ dű kollektív intelligenciája egyensúlyt tartson az egyéni vágyakkal. Záró megjegyzések Adler azzal a szándékkal emelte ki az embert formáló páros erőt. 36 . Életünket végigkísérik „fikció­ ink" arról. Maga a célkövetés az. aki kénye-kedve szerint veheti semmibe a társadalmi szokásokat. Ezek. a múltunkból származnak a késztetéseink. természetüknél fogva. A psziché nem statikus. ami korlátozza lehetőségeinket. Adler viszont teleologikus nézetet vallott: szerinte mindig a céljainkat kö­ vetjük . Adler így fogalmaz: „Az emberi lény számára önmaga megismerése és önmaga megváltoztatása a legnehezebb. de energiát adnak az élethez. tényszerűen nem mindig felelnek meg a valóság­ nak. hogy valami felé haladjunk." Ez talán újabb ok arra. és megfeledkeztünk egykori hivatásbeli céljainkról. hogy miféle emberek vagyunk és milyenekké válhatunk. s ne hagyjuk magunkat öntudatlanul alakítani általuk. Mindkét esetben felborult az egyensúly. A könyvében leírt konkrét személyekben saját vonásainkat ismerhetjük fel. hogy az élet császárának érezzük magunkat. hogy jobban megért­ sük őket.

valamint egyik öccsének halála arra késztette. Három évvel később a szabók egészségi állapotá­ ról és munkakörülményeiről írt értekezést. 1899-ben 37 . Adlernek ezt a könyvét bárki elolvashatja és megértheti. Adler munkáit leginkább a tudományos háttér hiánya miatt támadják. Adler nem osztotta Freud kulturális eli­ tizmusát: hitt abban. Jóllehet Freud és Adler egyaránt komoly intellektuális progra­ mot tűztek maguk elé. semmint empirikus általáno­ sítások. A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1895ben.Az Emberismeret fejtegetéseiben sok helyütt több a filozófia. s miként szolgálhatja a társadalom egészének javát. hogy a könyv alapjául szolgáló előadások a Wiener Volksinstitutban hangzottak el egy éven át. hogyan alakítja a gyermekkor a felnőtt ember életét. Ő gyakorlati alapon akarta megérteni. Ennek ellenére az olyan fogalmak. inkább eseti megfigyeléseken alapuló. Alfréd Adler Bécsben született 1879-ben. a szocializmussal rokonszenvező Adler céljai szerényebbek voltak. és érthető. Ez. ő má­ sodikként jött a világra. a mindennapi szóhasználat részévé lettek. hiszen e tudás hiánya súlyos következményekkel jár. hogy az emberi természet megértése nem a pszi­ chológusok előjoga. Heten voltak testvérek. mint a kisebbrendűségi komplexus. és hemzsegnek benne az emberi jellemmel kapcsolatos. mint a lélektan. hogy az orvosi pályát válassza. hanem létfontosságú feladat mndenki számára. Ötévesen súlyos tüdőgyulladáson esett át. Akkoriban ez a fajta lélektani gondolkodás szokatlanul demokratikus volt.

és Amerika-szerte ismertté tették a nevét. és a Long Island-i Orvosegyetemen kapott professzori kinevezést. Miután a klinikákat 1932-ben (zsidó származása miatt) hatóságilag bezárták. Adler az Egyesült Államokba emigrált. Adler váratlanul.találkozott Sigmund Freuddal. ford. 1911-ig vett részt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület munkájában.háborúellenes felfogásával össz­ hangban . Nyirő József. Nyirő József. További munkái: Életismeret (Lebenskenntnis. s nyilvános előadásai Európa. 4 Alfréd Adler: Életismeret. Budapest 5 Alfréd Adler: Életünk jelentése. S. S. A háború után alapította meg Bécsben első gyermekvédelmi klinikáját. Praxis und Theorie dér Individualpsychologie (Az individuálpszichológia gyakorlata és elmélete. a skóciai Aberdeenben. 1 997. Kossuth. majd innen ki­ válva nyolc társával Individuálpszichológiai Egyesület né­ ven új társaságot alapított. Budapest 38 . Ekkor jelent meg nagy hatású munkája Über den nervösen Charakter (Az ideges alkat­ ról) címen. 1920) és a népszerű Életünk jelentése (Wozu leben wir?)5. amikor . szívroham követ­ keztében halt meg 1937-ben. világ­ háború éveiben. négy gyermekük született. Feleségével. amelyet Bécs környékén több mint húsz hason­ ló.)4. Tudományos pályája megtorpant az I.katonai kórházakban teljesített szolgálatot. ford. európai előadókörútjának egyik állomásán. Raiszával 1897-ben kötött házasságot. Kossuth. Emellett 1927 óta a Colum­ bia Egyetem vendégprofesszora volt. 1 998. úttörő szerepet játszó intézmény (gyermekpszichiátriai klinika) követett.

.

a personát. való­ já ba n folyamatról van szó. és ebben az értelem ben bűntettük az én védelm ében elkövetett gyilkosságnak m o ndha tó ." Dióhéjban Az erőszak elleni védekezésben az intuíció többet ér. Érintkezési pontok Makóim Gladwell: Ösztönösen (225. " „Az ilyen férfiak szem ében a visszautasítás az identitást. az em b er is felism eri a veszélyt. hogy az erőszak kim erül az okban és a következményben.1997 A félelem adománya „M in t m in d en állat. mint a technika. am elynek az erőszakos cselekm ény csupán az egyik láncszem e. és kockázatos helyzetekben m egm utatja a követendő u t a t " „B ár szeretnénk azt h in n i. láncolatról. Itt lakik b en n ü n k az a nagyszerű testőr. az én egészét fenyegeti. oldal) 40 . aki m indig kész figyelm eztetni m inket a veszélyre.

tudnia kellett kiszámítani. A félelmet általában rossz dolognak gondoljuk. Nem éppen megnyugtató olvas­ mány. hogy a kritikus helyzetekben mi fog történni a következő pillanatban. Nem tudjuk biz­ tosan. Gavin de Becker 13 éves koráig több erőszakkal találkozott otthon. fejezet Gavin de Becker „Valószínű. és ráfizetett. vagy nem hallgatott rájuk. A könyv (teljes címén: The Gift o f Fear: Survival Signals That Protect Us from Violence. hogy a fenyegetett személy hallgatott a megérzéseire. hogy a támadások ne érjenek minket teljesen váratlanul. Mindegyik eset azt példázza. hogy nem ő volt az első áldozata. de azt tudjuk. hogy a férfi egy ideje figyelte már a nőt. vagy kis híján áldozat lett belőlük. azaz „A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen") bepillantást nyújt az elkövetők gondolkodásába.2. különösen. mint mások egész életükben." Ezekkel a hátborzongató sorokkal kezdődik A félelem adománya. de még mindig jobb. mint a közvetlen tapasztalat. és meg­ menekült. ha egy potenciális gyilkosról van szó. védelem a baj ellen. Egész életét az erőszakhoz vezető gondolkodási sémák sza- 41 . de Becker azon­ ban azt bizonygatja. hogy jótétemény az inkább. Ha életben akart maradni. akik erőszakos cselekménynek es­ tek áldozatul. A könyv megtörtént eseteket mond el olyan emberekről.

Sokan dicsérik a kutyák megérzéseit. Van azonban egy megbízhatóbb védelmi eszköz a kezünkben: az ösztönös veszélyérzetünk. amire szükségünk van ahhoz. már megtörtént a baj. A félelem adománya letehetetlen könyv. ám könyve mégis többet mond a meg­ érzések. A többi állathoz hasonlóan az embernek is van beépített vészjelző rendszere. csak az a baj. és a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik fő szószólójaként ismerik. a félelem és az erőszakos lelki alkat természetéről. De Becker nem pszichológus. 42 . Általában minden információ rendelkezé­ sünkre áll. mint a szaktudományos magyarázatok. hogy az ösz­ töneinkre hallgatva vigyázzunk magunkra. kormányzati és üzleti ügyfelek őrzésével bízták meg. amelyek segítségével mások is észrevehetik a figyelmeztető jeleket. azok megvédenek minket. Az erőszak problémáját legtöbben a rendőrség és a büntetőjog hatáskörébe utaljuk. de Becker azonban úgy véli. De Becker az erőszakos bűncselekmények kockázatfelmérésének szaktekintélye lett. hanem meg­ mentésében is segítséget nyújthat. hogy kevésbé bízunk benne. és nem csupán életünk megváltoztatásában. annál nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Sokan a fejlettebb technikai megoldásokban keres­ nek védelmet a veszélyekkel szemben. akár egy jó krimi. Mire a hatóságokhoz fordulunk. az ember intuíciója jobb a kutyákénál. hogy bizonyos emberek vagy helyzetek fenyegető voltát megérezzük. és azt hiszszük. hírességek. Minél több riasztóberendezé­ sünk van és minél magasabb a kerítés.bályokba foglalásának szentelte. Intuitív biztonság De Becker szerint modern világunkban leszoktunk arról.

amelyekre egyébként nem lennénk képesek. és megszökött. akit a saját lakásában megerőszakoltak. A valódi félelem nem bénít. amivel elvághatja a torkát. hogy rettegésben éljünk: ép­ pen ellenkezőleg". erőt ad olyan cselekedetekhez. Az erőszak szikrája mindannyiunkban De Becker lerántja a leplet arról az elképzelésről. mégsem vontam ki magam belőle. hogy amit teszek az esemény bekövetkeztéig. Sikerült betörnie a bejárati ajtót. A megérzéssel párosuló valódi félelem. hogy „az. hogy „nem is 43 . Amikor a támadó azt mondta. hogy a fiókokban valami nagy kést keres. egyáltalán nem azt jelenti." A támadó. miszerint az úgyneve­ zett „született bűnözők" alapvetően különböznek a többi embertől. és látta. hogy nők. azonban többnyire hozzátesszük: „hacsak nem azért. Sok gyilkosról mondják. De Becker szerint a legtöbben automatikusan megérezzük az erőszak általános jeleit. hanem energiával tölt fel. pozitív érzés. Az elsőként bemutatott történet egy nőről szól. vagy együtt szállt be vele a liftbe. Vagy nem vesszük észre azokat. hogy megvédjem a szeretteimet". Leg­ többünk ki merné jelenteni. De Becker paradox módon azt állítja. valamiképpen elérte. Mindannyian képesek vagyunk bűnös gondolatokra.De Becker leírja. ami adott helyzetben életmentő lehet. Visszaemlékezésében az a leg­ különösebb. aki segített cipel­ ni az áldozat csomagját. hogy nem érzett rettegést. hogy bízunk a meg­ érzéseinkben. sőt akár bűnös cselekedetekre is. hogy sohasem ölne meg egy másik embert. nem egészen helyes. így beszélnek: „Tudtam. vagy nem ismerjük be magunknak. akiket megtámadtak. kimegy a konyhába. csak a modern élet gyakran elaltatja az éberségünket. ha észrevettük. hogy a nő az ő akarata szerint cselekedjék. a nő belső sugallatra lábujjhegyen követte.

De Becker csapata ezeket a „cselekmény előtti indikátorokat" tekinti át. amíg fogva tartja áldozatát. mint az. • Önigazolás . Ehelyett azt vizsgálja: szándékában áll-e és módjában áll-e az illetőnek. hogy megbecsülje. milyen mértékben fenyegeti ügyfelüket erőszak valaki részéről. azt látjuk. de Becker azonban azt feleli erre.az illető bízik abban. • Képesség . mondják. hogy ártson. csupán az változó. hogy szándékosan tettek ellene valamit. hogy különbséget tegyen „emberek" és „szörnyetegek" között. hogy „a tűzhelyen felforr a víz".az erőszak látszik az egyetlen lehe­ tőségnek a sérelmek orvoslására. Nem túl gyakori. mennyire érezzük igazolhatónak. De Becker szerint ál­ talában véve az erőszakos cselekmény éppúgy megjósolható. az igazság érvényesítésére. • Következmények . • Egyéb lehetőségek hiánya .az illető úgy ítéli meg. bizo­ nyos körülmények között bármelyikünk képes lehet rá. Ha nyitva tartjuk a szemünket. hogy az erőszak „sohasem a semmiből bukkan elő". Következtetése pedig ez: „az erőszak forrásai mindannyiunkban megvannak. hogy csakis ember lehet. revolveré­ vel vagy egy robbanószerkezettel el tudja érni céljait. hogy szabad folyást engedjünk nekik" Nem elszigetelt esemény: események láncolata Miért követnek el az emberek erőszakos cselekményeket? De Becker négy pontba sűríti a lehetséges tényezőket. Ha van olyan ember. 44 . Munkáiban de Becker nem engedi meg magának azt a luxust. aki képes végrehajtani egy bizonyos bűntettet.egy túszejtő például nem foglalkozik a bör­ tönbüntetés gondolatával. hogy testi erejével.ember". hogy valaki „pillanatnyi felindulásból" gyilkoljon.

amelyek másokat meg­ rémítenek. Általában előre átgondolt tett. és ha a nő visszautasítja. • konfliktushelyzetekben szokatlanul nyugodtan viselkednek. • kontrollt akarnak gyakorolni. hogy a házastársak közti gyilkosságok háromnegyede a feleség házasságtörése után következik be. melyet meg­ előzően a férj követi a feleségét. • hidegen hagyják őket olyan események. a gyerek­ kori bántalmazás fontos tényező. hogy folya­ matról van szó. De Becker hangsúlyozza a riasztó tényt. ha megértjük. hogy esetleg a partner meggyilkolását látják az egyedüli lehetőségnek identitásuk helyreállítására. Egy felmérésben sorozatgyilkosokat tanulmányoztak. hogy kivétel nélkül mind maguk 45 . kirobban belőle az erőszak. Vajon melyik az erőszakos bűncselekményekre való hajlam legbizto­ sabb előjele? De Becker tapasztalatai szerint a nehéz gyerekkor. „amelynek maga a végső cselekmény csupán egy láncsze­ me" Míg a rendőrség az indítékokat keresi. addig de Becker és munkatársai egy szinttel mélyebbre ásnak: az erőszaknak vagy erőszakos szándéknak a cselekményt megelőző történetét próbálják meg földeríteni. A félelem adománya egyik fejezete a házastársak közti erőszakról szól. Az ilyen férfiak énje számára a visszautasítás oly fenyegető. Hogyan lehet kiszűrni a pszichopatákat? Az áldozatot kereső bűnözők egyebek mellett a következőkkel jelle­ mezhetők: • nyughatatlanság. és megállapították. hogy a házastársgyilkosságok legtöbbje nem a pillanat hevében következik be. • céltudatosság. és arra a megállapításra jut. vakmerőség.Ugyancsak segít az erőszak előrejelzésében.

hogy reagáljunk rájuk. gyerekkorában szobafogságban tartották. Nem kell rettegésben élnünk. Félelmeink legtöbbje sohasem válik valósággá. hogy éreztessék velünk: tartozunk nekik („uzsorát szednek").is elszenvedtek erőszakot vagy megaláztatást. Az ilyen emberekben torz kép alakul ki a külvilágról. • ha nemet mondunk. figyelmünk elterelésére szükségtelen részle­ tekkel hozakodnak elő. hogy az erőszakra hajlamos emberek sokszor na­ gyon ügyesen palástolják pszichopátiájuk jeleit. • túl sokat beszélnek. Soha senki nem tanította meg a társa­ dalmi együttélés szabályaira. Ennek jelei: • túlságosan is kedvesek. mert első ránézésre hétköznapi embernek akar­ nak mutatkozni. Róbert Bardót. a megelőzéshez az embereket kell megértenünk. ők ketten egy csónakban eveznek. sohasem fordítva. • a „kényszerszövetség" technikáját alkalmazzák. 46 . többes szám első személyben beszélnek magukról és az áldozatról. mondja de Becker. foglalkoz­ zunk velük. hogy az úgy érezze. aki fegyverrel megölte Rebecca Shaeffer színésznőt. nem veszik figyelembe. vagy engedménye­ ket tesznek. vagy elhanyagolták őket gyerekkorukban. • enyhén inzultálnak minket. mégis ostobaság lenne tökéletesen megbízni az otthoni vagy a hivatali biztonsági berendezésekben. Mivel emberek okozzák a bajt. Másfelől az is igaz. a visszautasítástól sose hagyják magukat eltéríteni. mint a kutyát vagy a macskát. • mindig ők kezdeményeznek. aminek környezetük fizeti meg az árát. és úgy etették. mert a másik fél tudja: törlesztenivalója van. Sokszor teljesen kifo­ gástalanul viselkednek. • megtalálják a módját. a rendőrség nyújtotta védelem­ ben.

az fölkelti a közérdeklődést. valamiféle „kapcsolatuk" van a hírességgel). akkor a rendszabályok szigorítása nem javítja a biztonságot. Az erőszakra hajlamos emberek jól érzik magukat a konfliktushelyzetekben. hogy pozitív-e vagy negatív módon ítélik-e meg őket. akik de Becker ügyfelei. ha egyszer tettükkel a figyelem kö­ zéppontjába kerülhetnek. és egy híres ember megölésével maga a rajongó is híressé válhat. hogy mohón vágynak a sztár figyelmére. szerinte az csak elmérgesíti a helyzetet. de bármi is a szándékuk. sze­ retnénk fontosnak érezni magunkat. és ha nincsenek egyensúlyban. a sikerhez vezető legrövidebb út. a sikerre. A rendszabályok szigorításában azonban kevéssé bízik. Ha egy elmebeteg örökösen zaklatja valamelyik filmsztárt vagy elnö­ köt. százával küldik nekik a leveleket. Bizonyos fokig mindannyian vágyunk az elismerésre. Egy híres énekest vagy színészt mindig legalább hármannégyen próbálnak becserkészni egyszerre. hogy csak az Egyesült Államokban kétóránként megöl egy nőt a férje vagy a barátja. A pszichopaták nem nagyon törődnek azzal. közös bennük. Mark Chapman és az ifjabb John Hinckley neve például örökre egybeforrt az általuk megtámadott John Lennonéval és Ronald Reaganével. s akikhez rajongóik megpróbálnak közel férkőzni. 47 . igyekeznek kijátszani a testőröket. miközben fásult közönnyel vesszük tudomásul. hogy a hírességek nyomában járó fanatikus rajongóknak oly nagy figyelem jut. Ezek közül a fanatikus rajongók közül csak nagyon kevesen akarják megölni a célszemélyt (a többiek úgy érzik. Becker azonban nehezen tér napirend­ re a fölött.A fanatikus rajongók belső világa A félelem adománya különösen izgalmasan ír olyan közszereplőkről. Az ilyen emberek számára a gyil­ kosság tökéletesen értelmes cselekedet.

ahol lépten-nyomon használnak lőfegyvereket. és olyan társadal­ mat. De Becker három másik könyv hatása alatt írta A félelem adományát. Berghammer Rita. Ennek ellenére Becker mégis azt panaszolja. hangsúlyozza: sokkal többen halnak meg rákban vagy autóbalesetben. amely a pszichopaták lelki életé­ 6 Hare. a pszi­ chológus John Monahantól a Predicting Violent Behavior (Az erőszakos viselkedés előrejelzése) a másik. Róbert Resslernek a Whoever Fights Monsters (Ki küzd meg a szörnyekkel) című könyve volt az egyik. elkerülhetjük a bajt. és Róbert D. Hare-től a Kímélet nélkül (Without Conscience)6 a harmadik. ám a legtöbb támadás és ember­ ölés továbbra is az otthonukban éri az embereket. amelyben viszonylag gyenge az összetartás. Az FBI magatartás-kutatójának.Záró megjegyzések A félelem adománya nagyon amerikai könyv. és ha ismerjük az erőszakra figyelmeztető jeleket. Oprah Winfrey a televízióban úgy nyilatkozott. Róbert D. Ha az olvasó egy angliai falu vagy egy japán város lakója.: Kímélet nélkül a köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. de Becker szerint a férfiak és a nők külön világban élnek. Ami a személyes biztonságot illeti. Kövi György. A New York-i Világkereskedelmi Központ ellen 2001-ben elkövetett merénylet óta az emberek kényszeresen foglalkoznak a véletlenszerű­ en elszenvedett erőszak lehetőségével. mint amilyen valójában. hogy A félelem adományát Amerikában minden nőnek el kellene olvasnia. Budapest 48 . Becker könyvét kissé paranoidnak érezheti. a jegyzeteket ford. mint idegenek által elkövetett erőszakos cselekmények következtében. Háttér. ford. vagy akár az Egyesült Államok valame­ lyik nyugodtabb vidékén él. hogy a média esti híradásai sokkal veszélyesebbnek láttatják az országot. Olyan kulturális közeget mu­ tat be. 2004.

További munkái: Protecting the Gift (Gyermekeink vé­ delmében) és Fear Less: Reál Truth About Risk. Safety and Security in a Time ofTerrorism (Kevesebb félelmet: valós tények kockázatról. a szenátorokat és kongresszusi képviselőket fenyegető veszélyek kezelésére létrehozta a MOSAIC rendszert.be avatja be az olvasót. kormányzati hivataloknak és magánsze­ mélyeknek szaktanácsokat ad és védelmi szolgáltatást nyújt. Ő vezette a Reagan elnök külföldi vendégeinek biztonságáért felelős csoportot. biztonságról a terrorizmus ko­ rában). és a külföldi vezetők hi­ vatalos látogatásai alkalmával az USA Külügyminisz­ tériumának is dolgozott. 49 . De Becker a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) főmunkatársa. Simpson elleni büntetőjogi és polgári perekben is. Az erőszak lélektanának ma már terjedelmes szakirodalma van. és az otthoni erőszakkal foglalkozó tanács tanácsadó bizottságának társelnöke. Cége szervezeteknek. az erőszak előrejelzése és kezelése területén úttörőnek számít. de Becker könyve azonban változatlanul az egyik legjobb alapmű ebben a témában. J. Az Egyesült Államok Legfel­ sőbb Bíróságának bíráit. Gavin de Becker De Becker a fenyegetettség meghatározása. Szakvéleményét számos peres ügy­ ben kikérték. így többek között az O.

és bevágják az ajtót. reggelente néhány szendvicset készít m agának. A dolog három féleképpen végződhet: a ) az apa visszavonul a háló­ szobájába. A kim enetel attól fü gg. erre az apa beleköt valamibe. Egyre jobban m egem elik a hangjukat. hogy ki a kezdem ényező. és az összecsapás m ind hevesebb. " 8 Dióhéjban Az emberek játszmákkal pótolják a valódi intimitást. aki m egen ged h etn é m agának. Felhasznál kenyérdarabokat és vacsoramaradványokat. a papírzacskókat pedig a felesége rakja el neki.. oké vagy (265. és bevágja az ajtót. oldal) 7 Hankiss Ágnes fordítása 8 Hankiss Ágnes fordítása 50 . valami miatt beleköt a lányba.. oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. c) m indketten visszavonulnak a hálószobájukba. am it egy papírzacskóban elvisz a hivatalába. kifizetődik az egyik vagy mindkét fél számára* Érintkezési pontok Thomas A. hogy szem telen. még a leggyötrelmesebb is. az pim aszul válaszol A kez­ dem ényező lépést teheti a lány is azzal. és bevágja az ajtót. m ert ennyi önfeláldozás láttán ugyan melyik feleség m erészelne m űszőrm e gallért vásárolni m a gának V'7 „Az apa hazajön a m unkából. Harris: Oké vagyok. A »Perpatvar« játszma végét m indegyik esetben a bevágott ajtó jelzi. és minden játszma. A férfi így teljes ellenőrzést gyakorolhat a család pénzügyei fölött.1964 Emberi játszmák „Az »Uzsonnazacskó« nevű házassági játszm a . b) a lány visszavonul a hálószobájába. A férj. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. hogy délben egy jó vendéglőben étkezzék.

szórakoztató kategorizálásával ez a könyv. 300 000 példányt adtak el belőle kemény kötésben. és elég szépen fogyott. amely könnyed társalgási nyelven mutatta be ugyanazokat a fogalmakat. de két éven belül. s újra megházasodott. Az első 3000 példány lassan fogyott. Háttér. 9 Eric Berne: Emberi játszmák. Transactional Analysis in Psychotherapy (Tranzakcionális elemzés a pszichoterápiában) könyve 1961-ben jelent meg. Remek cí­ mével és az emberi motivációk elmés. A szakterület alapműve lett belőle. 2 0 0 2 . Budapest 51 . fejezet Eric Berne A pszichiáter Eric Beme meglehetősen unalmas című. és mintául szolgált mindazoknak a szakíróknak. az Emberi játszmák (Games People Play)9 érthető módon nagyobb figyelmet keltett. akik ké­ sőbb egy pop-pszichológiai bestsellerrel egy csapásra meggazdagod­ tak. hála a szóbeszédnek és egy kevés reklámnak. renge­ tegen hivatkoztak rá. Az ötven-egynéhány éves Berne új házat és Maseratit vásárolt. A könyv két évig tanyázott a New York Times bestseller listáján (ami a nonfiction kategóriában ritkaság).3. Ezt három évvel később egy újabb kötet követte. ford Hankiss Ágnes.

mint a gyermekek. Az Emberi játszmákból eddig több mint 5 millió példányt adtak el. Berne definíciója szerint a simogatás „a társas érintkezés alapegy­ sége".Bár Berne akkor ezt még nem láthatta világosan. Más vizsgálatokból arra következtet. és ez az a rész. de mivel az nem mindig elérhető. amiért a könyvet a legtöbben megvették. közönségcsalogatónak minősítették. emocionális „simogatásokkal". s ebből alkotta Berne a „Tranzakcióanalízis" (TA) kifejezést a társas interakciók dinamikájá­ nak leírására. A felnőttek éppúgy igénylik a fizikai kontaktust. Csak a második részben válik oldottabbá a stílus. A pszi­ chológia fő irányának képviselői Berne könyvét felszínesnek. megelégszünk jelképes. A filmszínész a hódolók heti több száz leveléből meríthet „simogatást". amelyek szerint a fizikai kontaktustól megfosztott csecsemők szelle­ mileg és fizikailag gyakran visszafordíthatatlan károsodásokat szen­ vednek. hogy az érzékszervi in­ gerektől való megfosztás felnőttkorban átmeneti pszichózist okozhat. tudományos stílusban íródott. A simogatások cseréje pedig tranzakció. 52 . pedig az első 5 0 -6 0 oldal meglehető­ sen komoly. az Emberi játszmák: az emberi kapcsolatok pszichológiájának megjelenése a lélektani önsegítő könyvek és az elméleti pszichológiai szakirodalom határmezsgyéjén kialakult népszerű pszichológia fellendülésének nyitánya volt. és címe bevonult az angol nyelv idiómái közé. a tudós azonban valamely nagyra becsült mes­ ter egyetlen „simogatásával" is beéri. Simogatások és tranzakciók Gondolatmenetének elején Berne említést tesz azokról a kutatásokról.

"Azért játszunk egy játszmát. ami jelzi. hogy ő „valójában kisfiú fel­ nőttre szabott ruhában". Egyszer egy felnőtt férfi páciense úgy nyilatkozott magáról. Ha valaki ingatlanban vagy biztosításban „utazik". mint az érintkezés hiánya. Az intimitás igénye miatt bocsátkoznak játszmákba az emberek. hogy ezekben a munkákban komoly stratégiai-taktikai manőverek eredménye a nyereség. play) is ki lehet fejezni. hogy 53 . hogy mivel szükségünk van simogatásokra.Miért folyamodunk játszmákhoz? Berne azt állítja. Az emberek többnyire nincsenek tudatában annak. amely pontosan meghatározott. És mi a helyzet a párkap­ csolatokkal? Ott a nyereség rendszerint valamilyen érzelmi kielégülés vagy az ellenőrzés fokozása. A következő üléseken Berne rákérdezett. rejtett tranzakciók fo­ lyamatos sorozata. amelyben a nyereség (a pénz) megszerzésére irányuló stratégiába tényleges motivációink elrejtése is beletartozik. előre látható kime­ netel felé halad. vagy éppen tőzsdézik. ugyanis Berne képzett pszichoanalitikusként kezdte pályáját. Nagyon hasonlítanak a pókerhez. Az én három szintje A tranzakcióanalízis a freudi pszichoanalízisből fejlődött ki. azt angolul a „játszma" vagy „játszik" szóval (game. hogy éppen játszmákat játszanak. Minden játszma valamilyen nyereségért folyik. biológiailag mindenképpen előnyö­ sebb. A munkahelyi környezetben a nyereség az üzlet megszerzé­ se lehet. ezek ugyanis pótolhatják a valódi kontaktust. hiszen azok a szociális interakciók megszokott részei. hogy kielégítsük valamely rejtett késztetésünket. így akármi­ lyen is legyen a társas érintkezés. A játszma Berne szóhasználatában „kiegészítő.

mondja Beme. Minden konkrét társas interakciónkban. a semlegesség. énnek (Felnőtt) és ösztön énnek (Gyermek). ahhoz. Ebből és más tapaszta­ lataiból Beme arra következtetett.most éppen a kisfiúi vagy a felnőtti énjét hallja-e. amelyek gyakran ellentmondásban állnak egy­ mással. • a felnőttre jellemző racionalitás. Gyermekként lehetünk kreatívak. a kihívóan viselkedő gyerek vagy a racionális felnőtt szerepét. és ezek könnyen átválthatnak egymásba. Úgy érezzük. • gyerekhez illő alapállás. Mindegyik alapállás lehet produktív és improduktív. hogy minden embernek három énje vagy „én-állapota" van. gyermekkorban rögzült viselkedésfor­ mák (Gyermek). amit akarunk. Az énnek ez a három szintje nagyjából megfelel a freudi felettes én­ nek (Szülő). Jellemzőik a következők: • szülőhöz illő attitűd és gondolkodásmód (Szülő). hogy elérjük. Amikor játszmába kezdünk valakivel. a háromfajta én egyikének va­ lamelyik aspektusát öltjük magunkra. 54 . a hitelesség vagy az intimitás megőrzése helyett fel kell vennünk a parancsoló szülő. objektivitás. de lehetünk hisztériásak vagy hajlíthatatlanok is. a Felnőtt és a Gyermek valamelyike nyilatko­ zik meg. az ilyen alap­ vető én-állapotok. az igazság elfoga­ dása (Felnőtt). a Szülő. kíváncsiak vagy aranyosak.

. ami korlátozta a feleség társadalmi életét. „És miért nem. A „Ha te nem lennél" játszma arra szolgál. hogy a másik korlátozza őt a tevékenységében. és minden megoldási javaslatban talál valami hibát.Hát igen. legnagyobb kétségbeesésére.. de.. és feltehetően letennénk a garast valamelyik megol- 55 .." Ez a játszma úgy kezdődik. de.. Berne szerint a legtöbben azért választanak egy bizonyos házastársat. Végül be­ iratkozott egy tánctanfolyamra. „Ha te nem lennél" Ez a leggyakoribb házassági játszma. Az egyik fél panaszkodik amiatt. aki mindenáron meg akart tanulni táncolni.. mert tudattalanul bizonyos korlátokra vágynak. hogy megszabaduljunk a félelmeinkkel és hibáinkkal való szembenézés felelőssége alól. rá kellett jönnie. mire egy másik személy konstruktív javaslatot tesz a probléma megoldására. hogy amikor a másik felet vádoljuk.". Csakhogy a férje utált elmenni otthonról. többnyire magunkban kéne keresnünk a hibát. Szerepelnek köztük a következők. hogy betegesen fél a táncparkettől: fel kellett hagynia tervével. hogy valaki fölvet egy problémát a maga életéből. . Berne arra akart rámutatni ezzel. és ekkor.Játszmatár A könyv legterjedelmesebb része a mindennapi életben előforduló sok­ féle emberi játszma bemutatása. Felnőttként szemügyre ven­ nénk a javaslatokat. Példaként egy olyan nő­ ről ír. Erre az illető azt mondja: „Hát igen.

gyerekkorunkból megmaradt mag­ nószalagokhoz hasonlítja.„Frigid nő". aki neuroti­ kus. hogy nem képes vagy nincs benne késztetés valamire. nehéz gyerekkora volt. mert fölment bennünket annak kényszere alól. aki alkoholista?" Vagyis mentségül hoz fel valamit arra. „Ennek is te vagy az oka!" • Házassági játszmák . hogy az illető . ám ennek az eszmecserének nem ez a célja.együttérzést csikarjon ki a többiekből.„Most rajtacsíptelek. miközben az egyik játékos olyan lépést tesz.Gyermekként . hogy ne kelljen viselnie a teljes felelősséget életének alakulásáért. amelyeket újra meg újra leforgatunk. miután képtelenek megoldani a helyzetet.dás mellett. védekező magatartást vesz fel: „Mit vár egy olyan embertől. te gazember!". hogy mindent meg­ próbáltam" • Jó játszmák . hogy szembenéz­ 56 . amely mindkettejük szemében „nyertessé" teszi őt). „Láthatod. A megoldásokat javasló társak fel­ használják az alkalmat a bölcs Szülő szerepének eljátszására. Faláb Aki ezt a játszmát játssza. Az emberi játszmákat Berne régi. Ez ön­ korlátozó és önpusztító dolog. ahogy a játszma eljut a végkifejleté­ hez. Néhány további játszma Berne könyvéből: • Életjátszmák . Arra való. hogy ismertek" Minden játszmában van egy tézis (az alaptétel és ahogy azt eljátszszák) meg egy antitézis (az a mód. akinek falába van.„Házibölcs". mégis valamiféle megnyugvást találunk benne. „Örülnek majd.

ám a tranzakcióanalízis változatlanul nagy befolyással bír. annál inkább erre számítunk másoktól is. vagy fondorkodniuk barátaikkal. a neves amerikai író nevezetes recenziójában hangsúlyozta.és színműirodalom felségterületéhez tartoztak. hogy harcba kell bocsátkozniuk a hozzájuk legközelebb állókkal. a szexuális feszültséggel és a tudattalan impulzusokkal kapcsolatos gon­ dolatain alapul. aki túlságosan belevetíti saját motivációit és előítéleteit mások viselkedésébe. hogy ne veszítsék el érdeklődésüket. Tartsuk szem előtt. hogy áttörést hozott ez a könyv. hogy Berne sok évre ellátta témával a szépírókat. mert a pszichológia precízebb eszközeivel közelített olyan kérdésekhez. a kíméletlen játékos végül pszichotikussá válhat. Berne által bemutatott játszma Freudnak a gátlásokkal. Záró megjegyzések Az Emberi játszmákat sok gyakorló pszichiáter lekicsinylő jelzőkkel illette. hogy mindig voltak és va- 57 . olcsónak vagy semmitmondónak minősítette. Ezzel együtt Beme könyve a mai olvasó számára is gondolatébresztő. hogy az Emberi játszmák lényegében freudi alapo­ kon áll. hogy a túl hosszú ideig. Sokan érzik úgy. Minél gyakrabban folyamodunk játsz­ mákhoz.zünk megoldatlan pszichés problémákkal. a könyv nyelve és szociális attitűdjei félreismerhetetle­ nül az 1960-as éveket idézik. ame­ lyek addig a regény. Berne azonban arra figyelmeztet. túl gyakran játszott „rossz" játszmák önpusztító hatásúak. A játszmák némely ember személyiségének alapvető részét jelentik. Kurt Vonnegut. Számos. Azért tűnt fel úgy. és része lett a nehéz esetekkel vagy köntörfalazó páciensekkel foglalkozó pszichoterapeuták és tanácsadók fegyvertárának. Az az egyszerű felismerés tette klasszikussá.

spontaneitásunkat és kíváncsiságunkat. anyja író volt. Hangsúlyozta: min­ denki képes lemondani a játszmákról. Ekkor már nem igényeljük mások engedélyét ahhoz. Eric Beme Eric Bernstein néven született. hogy sikerrel járjunk. apja orvos. Berne azonban nem ezért írta könyvét. gyermekeinket megtanítjuk mindazokra az időtöltésekre. Ha jobban tudatosul bennünk az én három szintje. amelyekre szükségük van ahhoz. ha tudja. hogy játszmákkal pótoljuk a valódi intimitást.lószínűleg mindig is lesznek emberi játszmák. és 1943-ban Eric Berne-re változtatta a nevét. és nem lesz kedvünk ahhoz. Már az Egyesült Államok polgáraként a New York-i Mt. Az Emberi játszmák látszólag talán túl sötét képet fest az emberi ter­ mészetről. amelyek . és boldogulhassanak az életben.minden család és intézmény dinamikájának valós elemei. világháború alatt az Egyesült Államok hadseregé- 58 . s he­ lyettük elsajátítjuk a Szülő elképzeléseit arról. de nem tanítjuk meg őket a játszmákra. A II. A McGill Egyetemen szerzett orvosi képesítést 1935-ben. akár nem . Zion Kórházban dolgozott. amelyben jobban érezzük magun­ kat a bőrünkben.akár tetszik. hogy van más lehetőség. szertartásokra és eljárásokra. viszszakerülhetünk egy olyan állapotba. Amint Berne megjegyzi. Gyermekkori tapasztalataink eredményeként levetkőzzük természetes gyerekkori bizalmunkat. rengeteg időt for­ dítunk arra. majd a Yale-en képez­ te pszichoanalitikussá magát. hogy kultúránkhoz al­ kalmazkodhassanak. hogy megfelelő iskolákat és tevékenységeket válasszunk szá­ mukra. mit szabad és mit nem szabad tenni. a kanadai Montrealban nőtt fel.

10 Eric Berne: Sorskönyv [az Emberi játszmák folytatása]. 1975) 1 az „élet-forgatókönyvek" témájával foglalkozott További könyvei: Layman's Guide to Psychiatry and Psychoanalysis (Pszichiátria és pszichoanalízis laikusoknak. az áb rák at. és 1970ben halt meg. Szenve­ délyes pókerjátékos volt. Structure and Dynamics o f Organizations and Groups (Szervezetek és csoportok szerkezete és dinamikája. 1963). kiábrándult a pszichoanalízisből. Berne sok mindenről írt. Egyszer „56 éves tinédzserként" jellemezte magát. Szex és szerelem (Sex in Humán Loving. Lásd még Elizabeth Watkins Jorgensen életrajzát: Eric Berne: Master Gamesman (Eric Berne. s magánpraxisa mellett szaktanácsadóként működött és kórházi állásokat is vállalt. 1976). 2 0 0 3 . Másik sikerkönyvében a Sors­ 0 könyvben (What Do You Say After You Say Hello. Osiris. Berne nem titkolta. oldal) mellett. 1970) n és Beyond Games and Scripts (A játszmákon és forgatóköny­ veken túl. hogy jól fejlett gyermeki énje van. és a következő évtizedben az én-állapotokkal kapcsolatos kuta­ tásaiból kifejlesztette a tranzakcióanalízist. ford. 200 2 .. Mirnics Zsuzsa. Budapest 1 59 .. Ehmann Bea. kész. Megalapította a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaságot (International Transactional Analysis Association). Budapest 1 Eric Berne: Szex a szerelemben. Boross Ottília. Az 1940-es évek végén Ka­ liforniában telepedett le. a játszmamester. 1984). háromszor házasodott. ford. majd a San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézetben folytatta tanulmányait Erik Erikson (lásd 153. 1957). Háttér.nek pszichiátereként dolgozott.

a legtöbb e m ­ b er n em jól ko m m u n ik á l A z alacsony szintű kom m unikáció magányossá teszi az em bert. Érintkezési pontok Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. oldal) Douglas Stone. oldal) 60 . Bmce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. m int ahogy arra a m últban sokan közülünk képesek voltak. gyermekeitől.1979 A kommunikáció művészete „B ár az em berek közötti kom m unikáció az em beriség legnagyobb vívmánya. szerelmétől. és ráadásul gátja a hatékony m u nkának is. n em pótolhat­ já k a hitelességet. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. a gondoskodást és a m egértést. Segíthetnek azonban abban. hanem kapcsolatainkból is a lehető legtöbbet hozza ki. " Dióhéjban A jó kapcsolatteremtési készség nemcsak minket tesz olyanná. eltávolítja barátaitól. bárm ilyen fin o m a n strukturáltak legyenek is." „A kom m unikációs készségek. hogy haté­ konyabban fejezzük ki ezeket a m inőségeket. amilyenek lenni akarunk. házastársától.

Listen to Others. amelyeket szerzőik saját használatra írnak. hogy sohasem kezdett volna bele a kommunikáció tanulmányozásába. kisvállalkozók. kórházi dolgozók. papok és apácák. ford. A résztvevők kö­ zött voltak vezérigazgatók. különö­ sen a műszaki területeken. hogy a tulajdonképpeni munka elvégzése 12 Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat.4. Budapest 61 . Gyakorlatilag nincs olyan állás. aki részt vett a cég kommunikációs készséget fejlesztő workshopjain. fejezet Róbert Bolton Sokszor azok a könyvek sikerülnek a legjobban. és anyagát sok ezer olyan emberen tesztelte. and Resolve Conflicts)1 elő­ 2 szavában Róbert Bolton megjegyzi. A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magun­ kat. ha saját kapcsolatteremtési készsé­ ge nem lett volna olyan csapnivaló. 1995. Bárkányi István. A könyv írásának hat éve alatt Bolton egy tanácsadó céget veze­ tett. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat. ahol a jó kommunikációs készség ne lenne fontos a siker szempontjából. Cascade. Sokan tapasztalhatják. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself.

Amikor beszélgetünk valakivel. vajon miért nem vagyunk a kommunikáció mesterei? Részben azért.csupán az egyik része az állással járó kötelezettségeknek. talán csak azért vannak egyedül. A „jó tanács" ritkán konstruktív. Úgy érezzük. nehéz úgy meghallgatni. a fennmaradó rész az emberekkel való foglalkozás. Majdnem mindenki szeretne jobb kapcsolatteremtési készségre szert tenni. A legfontosabbak közé tartozik az ítélkezés és a megoldások továbbítása. De ha képesek vagyunk embert küldeni a Holdra és meggyógyítani számos veszedelmes fertőző betegséget. hogy már a szüléink. az már legalább fél siker. mert intellektuális vonatkozás­ ban sérti a másik felet. Másokat pedig. „kölyök". mert kom­ munikációs készségünket jórészt a családunkban sajátítjuk el. milyen sok úttorlasz nehezíti meg a má­ sokkal való igazi kommunikációt. címkéznünk kell . de csak kevesen tudják. amit az il­ lető mond. hiszen különben mitől is változnának meg. mert nem tudnak jól kommunikálni. Ha tehát jól kommunikálunk. 62 . úgy gondoljuk. hanem egy típust. „házsártos" de ettől kezdve nem magát az illető személyt látjuk magunk előtt. a hozzánk közel állókkal szemben kritikát kell gyakorolnunk.„intellektuális". a másik oldal a bírálat és a címkézés. Az úttorlaszok eltávolítása Az emberek vágynak arra. s könynyen lehet. hogy ne mondjunk róla véleményt. Ez az ítélkezés szebbik oldala. meg az ő szüleik sem kommunikál­ tak tökéletesen. hogy szorosabb kapcsolatot teremthesse­ nek egymással. Nem feltétlenül azért magányosak. „balfácán". mert nincs körü­ löttük senki.

vagy egykettőre elfelejti. hangsúlyozza Bolton. hogy megértsük a másik embert. és világosan tudassuk: törődünk vele. Nem bámulhatjuk a falat vagy 63 ." Hatalmas különbség van a „meghallás" és a „meghallgatás" között. Ezeket a területeket ismertetjük a követ­ kezőkben. Az angol „listening" (meghallgatás) két angolszász szóból ered: az egyik a hlystan (hallás). vagy félreérti. A jelenlét készsége. együttérzést tanúsítsunk. amikor beszél. A meghallgatás összetett készség: ha helyesen gyakorolják. mi maradna. Mások meghallgatásának képessége Vajon nem úgy beszélgetünk-e. Megma­ radna az a képességünk. mintha versengenénk egymással: „amelyikőnk először vesz levegőt. A másik meghallgatása nem egyszerűen azt jelenti.Annyira hozzászoktunk az úttorlaszokhoz. a jó kommunikáció nélkülözhetetlen része. Jelenlét A tudományos közleményekben gyakran olvasható becslés szerint kom­ munikációnk 85%-a nem verbális természetű. A kutatások szerint „a szóban elhangzott információk 75%-át a másik fél vagy elereszti a füle mellett. annak kell hallgatnia a másikat"? Ke­ vesen tudnak odafigyelni embertársaikra. vagy­ is hogy mennyire vagyunk jelen az illető számára. ha kiiktatnánk őket a beszélgetéseinkből. hogy el sem tudjuk kép­ zelni. hogy ott vagyunk vele. a másik a hlosnian (izgatott várako­ zás). hanem pszichológiai elköteleződés a másik személy iránt. a készsé­ gek számos területére kiterjed.

de jobb. akit kiváló kommunikátornak tart. a szemkontaktusnak. • csendben maradunk: lehetőséget adunk a másik félnek arra. „Beszélgessünk erről?". A felsorolt lehetőségek bármelyikét választjuk is. Például: • a másik fél testbeszédére vonatkozó megjegyzést teszünk („Su­ gárzik ma az arcod. Nem nehezedik rá nyomás. • testbeszéddel közöljük. hogy ő áll figyelmünk gyújtópontjában. ha a szavainkkal „ajtót nyitunk". a másfél óra alatt. • arra ösztönözzük a másik személyt. a másik fél sza­ badon dönthet. amit mondanak nekünk. teljes mértékben a festőre figyelt. Gondolhat az olvasó bárki másra is. hogy mondjon többet („Fejtsd ezt ki részletesebben. hogy hogyan követjük. amit a másik fél mond. Követés Követési készségen azt értjük."). de némi gyakorlattal könnyű meghosszabbítani a komfortzónát. hogy „egész testünkkel hallgatjuk őt" Bolton leírja.". hogy beszél-e vagy sem. Jóllehet az elnököt hivatali gondok gyötörték. amíg modellt ült Rockwellnek. ugyanezt a következtetést vonhatja le: testben és lélekben mindig ott vannak velünk. Bolton megjegyzi. a választási kam­ pány küszöbén állt. hogy mondjon még valamit. a testtartásnak. Többnyire tanácsot adunk vagy megerősítjük. 64 . „Mi nyomja a lelked?"). hogy figyelünk a másik személyre. a mozgásnak azt kell sugároznia a másik fél felé.a mennyezetet. hogyan festett arcképet Norman Rockwell Eisenhower elnökről. hogy a csendtől kezdetben sokan zavarba jönnek.

ami kimondásra vár. Ha például valaki a problémáiról beszél. egy va­ cak kenyeret se tudsz megpirítani?". Ha ekkor a férj megjegyzi: „Te jó ég. Megeshet. hogy felis­ merje. most meg ez a pirítós. vagy kimon­ datjuk vele. és azt gondoljuk. mint az előbb. de a férj így szól: „Drágám. mi a fenét művelünk. saját szava­ inkkal adjuk vissza egy mondatban. csö­ rög a telefon. Képzeljünk magunk elé egy fiatal anyukát és egy olyan reggelt. és szabad utat engedünk annak. de valójában a leg­ többen örömmel fogadják.. hogy ezt kezdetben furcsának érezzük. Reflektív válaszok Az ilyenfajta figyelemmel egyfajta tükröt tartunk a beszélő elé. amit mondott. amit hallottunk. Ebből a beszélő tudhatja. A kicsi üvölt. amit a feleség átélt. a pirítós odaég. Nézzünk meg egy másik lehetőséget. Ugyanaz történt. hogyan érté­ keli a beszélő a helyzetét. hogy figyelünk rá. 65 . milyen érzelmi állapotban van.először a kicsi. ha tudomásul veszik érzéseiket. ez nem a te reggeled . amelyben a hallgató saját szavaival fogalmazza meg a hallottak tartal­ mának lényegét". Ez mindkét fél számára érték. hogy az aszszony mennyivel jobban fogja érezni magát. megértettük és elfogadtuk.Követési készségünket fejlesztve jobban megérthetjük. Nem nehéz elképzelni. a feleségből valószínűleg kitör a düh.." Ezzel a reflektív válasszal ítélet és bírálat nélkül nyugtázza. Körülírás Bolton meghatározása szerint a körülírás „tömör válasz a beszélőnek. a másik fél elcsodálkozik majd. aztán a telefon. amikor semmi sem sikerül.

és nem reaktív válaszokkal tudjuk kihámoz­ ni szavaikból a valódi üzenetet. Ezek a reakciók az állatvilágból örö­ költ alapvető „harc vagy menekülés" (fight or flight) reakciótípusokra vezethetők vissza. vagy egyszerű­ en megkerüljük a problémát. a magabiztos önkifeje­ zés (asszertivitás) pedig a jang (az aktív oldal). de sokan elkövetik azt a hibát. Rövid távon ez tényleg így van. és abban rejlik a probléma magva. A pszichológusok azt mondják erről.A reflektív válaszok azért hatásosak. Ezért kell beszélgetés közben a hangulatra figyelni. embereknek azonban van egy harmadik lehetőségünk is: a határozott szóbeli akaratérvényesítés. hogy van a „feltárt probléma" meg az „alapprobléma". Hallhatjuk olykor azt a panaszt. amit éreznek. Magabiztosság Bolton szívesen használja azt a kifejezést. hogy a meghallgatás a kommunikációban a jin (a befogadó oldal). vagy agresszívak vagyunk. mégis a legtöbben vagy megfeledkezünk az asszertivitás lehetőségéről. hogy a reflektív figyelem több időt és erőfeszítést igényel. Amit a páci­ ens feltár. ezért ha el akarunk érni valamit. hogy megelégszenek a szavak jelentésével. Valószínűleg ez a leg­ hatékonyabb kommunikációs eszköz a legtöbb helyzetben. 66 . Legtöbbünket nem tanítottak meg jól kommunikálni. mert az emberek nem min­ dig akarják nyíltan kimondani. azaz mond. vagy nem tudunk élni vele. vagy nyaggatjuk a másikat. Nekünk. sokszor köntörfalaznak. az az ügy. Agresszió nélkül is ragaszkodhatunk a véleményünkhöz. így megtalálhatjuk a helyes irányt. de segít elkerül­ ni a rossz kommunikáció miatt később jelentkező nagyobb bajokat. Ilyenkor csak reflektív.

Ezzel a módszerrel meglepően elegáns 67 . Ahhoz. Régi bölcsesség. sok más megoldási lehetőség is fölmerült.Az asszertív kijelentések lényege. Bolton azt az ösztönös sejtésünknek el­ lentmondó gondolatot veti föl. így az összeütközések el­ kerülhetetlenek voltak. A harag megmaradhat bennünk. amely lehetővé teszi számára. A konfliktusok megelőzése és kezelése Tulajdonképpen olyan élethelyzetekre vágyunk. a többinek nem. Bolton arról kérdezte őket. hogy közlekedési lehetőséget. mit szeretnének. amelyekben m in­ den résztvevő nyertes lehet. mit válaszol az üzenetre. a másik veszíteni. Erre azt felelték. Egy ízben egy apácarend tagjaival dolgozott. a megoldás helyett a felek igényeit kell a középpontba állí­ tanunk. de nem lehe­ tünk ellenségesek vagy agresszívek. az eredményen van a hangsúly. mi pedig érvényesíthetjük akaratunkat. amelyet egyszerre többen is szerettek volna használni látogatá­ sokhoz és összejöveteleken való részvételhez. A másik fél szabadon dönthet. hogy ha a megoldás szempontjából fogalmazzuk meg a problémát. ami azután elvezet a megoldáshoz. hogy a jól föltett kérdésben már a válasz fele is ben­ ne van. akiknek csak egy autó­ juk volt. Egyiküknek volt autója. hogy a végeredmény mindkét fél számára kedvező legyen. amit mondunk. Bolton lépésenként haladva azonosítja a szükségleteket. Erőt vagy kényszert nem alkalmazunk. akkor az egyik fél nyerni fog. Amikor a szükségletek felől közelítették meg a kérdést. és ezt a másik fél tudja is abból. és ennek a problémának a csoport autója csak az egyik le­ hetséges megoldása volt. hogy a másik fél személyes teré­ be való behatolás nélkül érjünk el változást. hogy megőrizze a méltóságát.

hogy megmarad az alapozásnál. Ha netán hajlamosak lennénk azt gondolni. Bolton könyve figyelmeztet: a valóban jó kapcsolatok a másik fél tiszteletben tartásának három pillérén . hogy a felek elége­ dettek legyenek. simulékony „közösségi ember" legyen. ha valóban odafigyelünk. és meleg szívű. Olyan gondosan elemzett technikákat mutat be. Bár a könyv kissé terjengős­ nek látszik. és még mindig sokan olvassák. mi kell ahhoz. hogy a jó kapcsolatte­ remtési készség azt a képességet jelenti. Karén Horney és mások gondolatainak felhasználása. a birtoklási vágy nélküli szereteten és a hitelességen . Másodszor az. Záró megjegyzések A kommunikáció művészete negyed századdal ezelőtt jelent meg először. Bolton nem várja el olvasójától. megtanulható készséggel foglalkozik: a meghallgatással. Sigmund Freud.nyugszanak. hogy manipuláljunk másokat és saját céljainknak megfelelő kijelentésekre vagy cselekedetekre sarkalljuk őket.válaszokat kaphatunk korábban megoldhatatlannak hitt kérdésekre. és megtanulhatjuk. nem próbálja feldolgozni az emberek kö­ zötti kapcsolatok minden vonatkozását. az akaratér­ vényesítéssel és a konfliktusmegoldással. néhány rendkívül hasznos ötletét és technikáját közvetlenül át lehet ültetni a gyakorlatba.az empátián. A könyv segítségével megérthetjük. Csupán három létfontosságú. de csak akkor. hogyan mondjuk azt. valójában mit is akarnak mondani az emberek. és elég sok benne az ismétlés. 68 . amelyek látványosan javíthatják a visel­ kedés hatékonyságát. amit tényleg akarunk. Vajon mi a tartós siker titka? Először is a szilárd intellektuális alapozás: Carl Rogers. hogy változtassa meg személyiségét.

a jóból még jobb?. További munkája (melyet feleségével. amely a munkahelyi kommunikációval és az interperszonális készségekkel fog­ lalkozik. 1996).Róbert Bolton A Ridge Associates nevű. Korábban képzési programokat szervezett New York állam Mentálhigiénés Hivatalának égisze alatt. 1972-ben alapított tanfolyam­ szervező és tanácsadó céget vezeti. és pszichiátriai klinikát is alapított. Dorothy Grover Boltonnal együtt írt): People Styles at Work: Making Bad Relationships Good and Good Relationships Better (Kom­ munikáció a gyakorlatban: hogyan lesz a rossz kapcsolat­ ból jó. .

hogy élni tudjunk vele. oldal) 70 .1970 Laterális gondolkodás „A laterális gondolkodás valami olyasmi. Senkinek n em ju tna eszébe. m int az autóvezetésben a hátram enet." „A gondolkodás célja n em a helyes következtetés. hogy folyamatosan tolasson. Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. de a manőverezéshez vagy a zsákutcákból való kijutáshoz szükség van a hátram enetre és arra. és problémamegoldó képességünket látványosan javíthatjuk általa." Dióhéjban A hatékonyabb gondolkodást nem nehéz elsajátítani. ha nem a hatékonyság.

és ő a legismertebb szaktekintély a gondolkodási minták és a gondolkodásbeli hatékonyság fejlesztése terén. Ezt a fogalmat de Bono a The Use ofLateral Thinking (A laterális gondolkodás használata) című könyvében vezette be. De Bonótól származik a „laterális gondolkodás" fogalma. fejezet Edward de Bono Edward de Bono neve elválaszthatatlanul összeforrt a gondolkodás fo­ galmával. amely ma már az Oxford English Dictionaryben is szerepel. Stílusuk nem igazán lebilincselő. Egyes embereket kreatívnak tekintettek. az USA-ban Creativity Step by Step (Kreativitás lépésről lépésre). standardizált módszerek arra. gondolatgazdagsá­ guk miatt mégis sikerkönyv lett belőlük. de szélesebb körben vált ismertté a ma is kapható Lateral Thinking (Laterális gondolkodás). Mi a laterális gondolkodás? Amikor de Bono az 1960-as években írni kezdett.5. De Bono első könyvei a lélektani ismeretterjesztő művek korai képvi­ selői közé tartoznak. még nem voltak gya­ korlatias. a többiek pedig fáradsá- 71 . hogyan lehet új felismerésekre jutni. Nagy-Britanniában A Textbook of Creativity (A kreativitás kézikönyve) alcímmel.

A laterális gondolkodás fogalma de Bonónak az elme működésére irányuló tanulmányaiban gyökeredzett. A laterális gondolkodás ellentéte a vertikális gondolkodás. amelyekben az egyik helyes állításból következik a másik. Ez valójában olyan­ fajta információfeldolgozás. spontán felis­ merés útján. amíg csak el nem jutunk a „helyes" megoldáshoz. sztereotip útvonalakat. nem leszünk azok rabjai. amely kreatívabb eredményt hoz. A laterális gondolkodást de Bono olyan gondolkodási segédeszközként vezette be. mint inkább „olyan speciális környezetként. hogy átstrukturáljuk gondolkodási mintáinkat és kiiktassuk gondolkodá­ sunkból a rögzített. A laterális gondolkodás folyamata lehetővé teszi számunkra. Mi más a humor. hogy az agyat nem annyira számítógépként érdemes elképzelnünk. Ez a fajta vertikális gondolkodás legtöbbször jó szolgálatot tesz. Egész kultúránk. az új gondolatoknak rendszerint meg kell küzdeniük a régiekkel ahhoz. Tulajdonképpen a kreativi­ tásról van itt szó. de különösen az oktatási rendszerünk azokra a logikai öszszefüggésekre helyezi a hangsúlyt. amelyet bárki felhasználhat a problémamegoldásban. hogy rögzülhessenek. Arra a következtetésre jutott. Azt kutatta. hogyan születhetnek új gondolatok ilyenfajta konfliktus nélkül. de misztikus felhangok nélkül. hogy az információk mintákba rendeződjenek" Az elme folyamatosan min­ tákat keres. mint a meglevő minták hirtelen. kérdezi de Bono. amely lehetővé teszi. de a különösen nehéz helyzetekben nem mindig ad módot a probléma átugrására . váratlan átstrukturálása? Ha képesek vagyunk belevinni a váratlanságot a mintá­ inkba.gosan araszoltak előre a mások által kitaposott mentális ösvényeken. E tényekből ki­ indulva de Bono úgy vélte.ehhez olykor ki kell lépnünk gondolkodásunk addigi keretei 72 . mintákban gondolkodik. és önszervező módon a korábbi ismereteknek megfelelően építi be az új információkat.

közül. ha kimerültek a megszokott gondolkodási minták lehetőségei. de ha soha semmilyen előfeltevést nem kérdőjelezünk meg. • Választási lehetőségek kidolgozása . 73 . A kreatív gondolkodás technikái Nem elég tudatában lennünk a laterális gondolkodás létezésének. miben hasonlít egy bizo­ nyos helyzet egy látszólag másmilyen helyzethez: ez a gondolko­ dás fejlesztésének jól bevált útja. Ha végiggondoljuk az ellentétét. • Analógiák . meglepő gondola­ tok kerülhetnek felszínre. hogy mé­ lyítsük a gödröt. Ilyenek például a következők. ha több lehetőség közül választhatunk. gondolkodá­ sunk sematikus marad. Sokszor épp a legutolsó bizonyul a leg­ hasznosabbnak. amelyek a laterális gondolkodás mikéntjével ismertetik meg az olvasót. ál­ lítja de Bono. • Kvóták . a laterális meg arra. nézzük meg a má­ sik oldaláról. hanem gyakorolnunk is kell azt. • Fordított gondolkodás .fordítsunk a dolgon. • Kételkedés az előfeltevésekben .sok mindent adottnak kell te­ kintenünk ahhoz. hogy ássunk egy másikat".egy-egy probléma megoldására dolgozzunk ki megha­ tározott számú javaslatot. Könyve nagyrészt olyan technikák leírásából áll. hogy elláthassuk feladatainkat. hanem kiegészíti azt: akkor van szükségünk rá. De Bono szavaival.jobb megoldáshoz jutunk. A laterális gondolkodás nem érvényteleníti a vertikális gondolko­ dást. „a vertikális gondolkodás arra való.próbáljuk meg felderíteni.

hogy a laterális gondolkodásban a haté­ konyságot tartjuk szem előtt.hajlandóság arra. mégis nyilvánvaló ötletek rejtőznek elménkben. mert egy új gondolatmenetben nagy valószínűséggel hibák is lesznek.ezt a jelenséget nevezi de Bono a „bejáratott minták arroganciájának". hogy kihalásszuk őket a mélyből. de kereteket ad annak érvényesüléséhez. hogy belemegyünk egy azonnal nem átlátható gondolatmenet részleteibe.nem a laterális gondolkodás része. ha az felületes megítélés alapján nem látszik ígéretes­ nek. Az evidencia dicsérete De Bono kijelenti: „Jellemző a belátáson alapuló megoldásokra és az új ideákra. hogy a helyes gondolkodás kénysze­ re gátolja az új gondolatok fölvetését. de ettől még a végeredmény lehet nagyszerű. Tudatában vagyunk annak. 74 . hogy mindig igazunk le­ gyen.nem könnyű szert tenni erre a készségre. mások helyesnek bizonyulnak majd. nem pedig azt. Sémákba szorított gondolko­ dásunk az. mi a veleje egy könyvnek. hogy miután rájuk találtunk. hogy elég sok ötletünk legyen. mert ragaszkodunk a meg­ szokott címkékhez. de rendkívül nagy hasznát vehetjük. skatulyákhoz . még ak­ kor is. • Ötletbörze (brainstorming) . nyilvánvalónak látszanak. ha tudni akarjuk. és arra várnak.• A domináns gondolat megkeresése . • Felfüggesztett ítélkezés . ami megnehezíti az előhívásukat. ha némelyik hibás is." Ragyogó. egy előadásnak vagy egy meg­ beszélésnek. De Bono egyik fő tézise az. A legfontosabb. osztályozásokhoz.

Ellentétben a nyomdokaiba lépő szemináriumi guruk jó részével. és de Bono könyvei be­ vezetésnek kiválóan megfelelnek ehhez. amitől a világ előrébb halad. Még­ is. Záró megjegyzések Jóllehet de Bono könyvei számos olyan mű elődei voltak. 75 . hogy az illető eleve hajlamos a laterális gondolkodásra. Sokan gúnyt űznek de Bono némely sajátos kifejezéséből (mint a „po"). amelyekkel egyszerűbben akarta kifejezni mondandóját. Egy gondolatot nem feltétlenül maga a koncepció tesz eredetivé. Aki folyamatosan gyakorolja a laterális gondolkodást. az újabb és jobb gondolatok alkotják a magvát. de Bono tudo­ mányos fokozattal rendelkező pszichológus és orvos lévén szigorúbban vett tudományos módszereket alkalmaz. másképp kell összeraknunk a ren­ delkezésünkre álló információkat. hanem az a tény. akkor valószínű. amely ma­ napság az „elme hatalma" tárgyában szenzációk tömkelegével bombáz­ za az olvasót. so­ hasem fogy ki az eredeti gondolatokból. Ezzel fontos küldetést teljesített. hogy többet gondolkodjunk magáról a gondolkodásról. Csakis azért van zsenikultusz. valószínűleg ő tette a legtöbbet azért. hogy a legtöbben azok közül. mert a legtöbb embert nem tanítják meg jobban gondolkodni. a Laterális gondolkodás száraz stílusú könyv. nem jutottak el hozzá.Hogy más eredményre jussunk. akik a szokásos gondolatmenetet követték. mint Einstein. hiszen mindennek. De mindenki fejlesztheti gondolkodási képességét. azért övezi dicsfény az olyan híressé­ geket. Ha valaki eddig nem sok hasznát vette de Bono tanainak.

Bozai Ágota. Budapest 76 . a Six Thinking Hats (Hat gondol­ kodó.útm utató a szellemi vonzerő foko­ 3 zásához. ford. az I Am Right. dolgozott tanárokkal és diákokkal.Edward de Bono Máltán született 1933-ban. a How to Be More Interesting (Hogyan legyünk érdekesebbek. orvosként PhD-fokozatot szerzett Miután Cambridge-ben is dokto­ rált. A St. közülük fontosab­ bak a The Mechanism o f Mind (Az elme mechanizmusa. Több mint 60 könyvet írt. You Are Wrong (Tévedsz. és 21 éves ko­ rában kapott orvosi diplomát a Máltai Királyi Egyetemen. Edward College-ban tanult. 1990). nekem van igazam. 2 0 0 6 . 1976). De Bono számos fontos cégtől és kormányzati szervtől ka­ pott megbízásokat. 1986). a Po: Beyond Yes and No (Po: az igenen és a ne­ men túl. ahol pszichológiából és élettanból diplomát. nép­ szerű előadó.. 1997) és A csodálatos elme (How to Have a Beautiful Mind. Londonban és a Harvard Egyetemen dolgozott. Rhodes-ösztöndíjjal Oxfordba ment (Christ Church). Cambridge-ben. Oxfordban. 1973). HVG Kv. 1976 óta főállású szakíróként tevékenykedik. orvos-újságíró házaspár gyer­ mekeként. 2004J 13. 1969). 1 Edward de Bono: A csodálatos elme . a The Greatest Thinkers (A legnagyobb gondolkodók.

.

vagyis az. M ulasztások. ha úgy döntünk. hogy sok egymást követő lépésben rosszul használjuk az elm énk et. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. amely az értékeink tagadásából vagy lerombolásából e re d . hogy m ennyire becsüli m agát. amely az értékeink érvényesüléséből ered. " „A boldogság vagy az öröm az az érzelm i állapot. egy hét vagy egy hónap műve. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135. Érintkezési pontok Albert Ellis és Róbert A. kifogások és irracionális dolgok hosszú sorának összegződése vezet ide .1969 Az önbecsülés pszichológiája „Az em b er szám ára nincs fontosabb értékítélet . " Dióhéjban Az önbecsülés természetes következménye annak. hogy a Józan ész és saját elveink parancsa szerint élünk. oldal) 78 . A szenvedés az az érzelm i állapot." „Az önérzet összeomlása n em egy nap.a lelki fejlődése és motivációja szem pontjá­ ból döntőbb tényező m int az.

s hogy a könyvet áthatják Randnek a mindenekfölött álló racionalizmusról és individualizmusról vallott nézetei.6. miért is van ez így. fejezet Nathaniel Branden Ez a könyv terjesztette el a köztudatban az önbecsülés fogalmát. és teljes ellenőrzést gyakorlunk a sorsunk fö­ lött. például a munkában vagy a szerelemben de csak kevesen nézték meg közelebbről. hogy ra­ cionális lények vagyunk. Ayn Rand . mert ez a legkülönbözőbb területeken befolyásolja a viselkedésünket. Nem véletlen tehát a lélektani szakirodalomban szokatlan filozofikus hangvétel.tanítványa és szeretője volt. akkor 14 Ayn Rand: Az ősforrás. Nathaniel Branden a híres orosz-amerikai filozófus. Path K. Az önbecsülés pszichológiája abból a feltevésből indul ki. ford.. A pszichológusok már korábban felismerték: fontos. 2 0 0 2 . hogy milyennek látjuk magunkat. A The Psychology of Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája) megkísérli feltárni az önérzet gyökereit . Takácsy Enikő.az Atlas Shrugged (Atlasz vállat von) és Az ősforrás (The Fountainhead)1 című 4 regények szerzőjének . Budapest 79 .hogy mitől javul és mitől romlik az önértékelésünk. Ha elfogadjuk ezt az igazságot és vállaljuk ezt a felelősséget.

mi tehát tudatosan választjuk a gondolkodást. a behavioristák pedig „inger-válasz gépnek" te­ kintenek minket. hogy önbecsülésünk a helyén legyen. Ha elhomályosít­ 80 . a tüdő vagy a szív automatikusan működik. ez a népszerű pszichológiai irodalom egyik első klasszikus műve. azonban csak mi ismerjük az „emberiség" fogalmát. hogy bár az állatok is rendelkeznek valamifé­ le tudattal. Konceptuális lények Branden hosszasan fejtegeti. Bár sokan nyögvenyelős olvasmánynak tartják . és még ma is képes befolyásolni a közgondolkozást. de csak mi ismerjük a „zöld" fogalmát. ha azt akarjuk. és ezért gondolkodnunk kell. hogy gondolkodjunk. A többi állat is érzékel zöld színű tárgyakat. hogy céljaink elérése érdekében szabályozzuk és alakítsuk saját tu­ datosságunkat (consciousness). amelyből öntudatunk és gondolkodásra való képességünk fakad. Ez a fogalomalkotás a legkevésbé sem automatikus. önbe­ csülésünk veszélybe kerül. csak az ember igényli azt. Csak az ember tesz föl kérdéseket az élet értelméről. Ha pedig nem tudunk felelősséget vállalni életünkért és cselekedeteinkért." Hatalmunkban áll. Egyik irányzat sem számol az elme fogalomalkotási képességével. miben különbözik az ember a többi állattól. A freudi pszichoanalízisben az ember „ösztönök által manipulált báb". A kutyák is érzékelik az egyes embereket.természetszerűleg kedvező megvilágításban látjuk magunkat. az elme azonban nem. hogy egyfajta konceptuális keretben elhelyezze magát. Branden idézi Ayn Rand megjegyzését: „A gyomor. Branden elutasítja a könyve írásakor uralkodónak számító két nagy pszichológiai iskolát. Mondandójának az a veleje. Arra születtünk.különösen a könyv első fele nehézkes -.

aláaknázzuk önbecsülésünket. ha passzívak vagy bátortalanok vagyunk. és gyűlölni fogjuk magunkat emiatt. Csakis az érzelmek racionális kezelésével kerülhetjük el a bénító önbizalomhiányt.juk a tudatunkat (awareness). de érzelmileg nem tudta rávenni magát? Branden szerint a lélektani értelemben vett érettség azt jelenti. A boldogságot érzelemnek szokás tekinteni. amikor az eszével tudta. fokról fokra kiöljük magunkból legnagyobb kincsünket. hogy érzelmeinknek meg kell maradniuk személyes életfilo­ zófiánk tágabb keretei között. Nem kell hideg. akkor szenvedünk. ha hagyjuk. hogy el kellene végeznie valamit. Nem lehetünk egyszerre boldogok és irracionálisak. táplálnunk kell gondolkodási képességünket. Neurózisról akkor beszélhetünk. aki kézben tudja tartani az életét. egyszerűen elég. érzelemmentes robotokká válnunk. Érzelmek és önbecsülés Volt-e már az Olvasó olyan helyzetben. ha közelebbről megnézzük. mondja Branden. hogy el­ vek és nem érzelmek mentén gondolkodunk. Ha pedig tagadjuk vagy erodáljuk ezeket az értékeket. hogy sodródunk a pillanattal. állítja Branden. Branden 81 . ésszerűen él. az érzelmeinkkel. Ha feláldozzuk a gondolato­ kat és a tudást a racionálisan nem igazolható érzelmek oltárán. beteljesítjük azt.akkor vagyunk boldogok. depressziót. de valójában a tudato­ san választott és fejlesztett értékekből ered . félelmeket. A pszichológiai éretlenség annyit tesz. miközben szem elől veszítjük a tágabb perspektívát. ami számunkra a legfontosabb. ha tudatosítjuk magunk­ ban. hogy érzelmeink irányítsák gondolatainkat és cselekede­ teinket. ha elérjük. mindenki. Hogy szerethessük magunkat.

esetleg új értékeket kialakítanunk. hanem mások körül forog. mintha a világ legésszerűbb dolga lenne az önfeláldozás. mert az életfilozófiája nem saját maga. „alkalmat­ lanná válik a való életre" A fizikai fájdalomról tudjuk. meg kell erősítenünk magunkat mint individuumot. meghatároznunk értékeinket. ha nem gondo­ lunk át valamit úgy. Ha azonban a racionalitást alárendeljük az ér­ zelmeknek. hogy a túlélés szolgálatában áll. 82 . ahogyan kellene. Branden „szociális metafizikusnak" mondja az ilyen embert. Aki nem gondolkodik. amit ezen az úton megtesz.szerint szorongás jobbára csak akkor támad bennünk. Nem áldozati állatok Az önbecsülésében erős embert az objektív tények irányítják. a bűntudat vagy a depresszió arról tudósít minket. mindenáron normálisnak akar látszani. Hogy meggyógyuljon. és gyötrelmes számára az eluta­ sítás. Természe­ tesen az ilyen ember „célirányosnak" tartja az életformáját. hogy tu­ datosságunk nincs rendben. mások elvárásainak és értékeinek akar megfelelni. Branden szerint azonban a lelki fájdalomnak is van biológiai értelme. és mindig hű akar maradni magához. aki a körülményeknek. elveszítjük saját ítélőképességünkbe vetett bizalmunkat. A szorongás. Jó viszony­ ban van a valósággal. aki nem igazán a maga életét éli. távolabb kerül a valóságtól és közeledik valódi énjének elvesztéséhez. Minden lépéssel. Ennek ellentéte az olyan ember.

. mert. amelyet nem lehet sekélyes eszközökkel kielégíteni. annál jobb lesz a közérzetünk. Minél több döntést hozunk saját legfőbb értékeink szerint. Minél több az életünkben a „kellene" (ezt vagy azt kellene tennem.hívei szűkebb körének vezetője lett. Nathaniel Branden Náthán Blumenthal néven született a kanadai Ontarióban 1930-ban. Mentségek köntösébe burkolódzunk. annál jobban megerősödik .). majd a New York Egyetemen doktorált. kevesebb filozófiába ágyazva tárgyalják az önbecsülést Branden későbbi munkái: The Six Pillars o f Self-Esteem (Az önbecsülés hat alappillére) és The Art of Living Consciously (A tudatos élet­ vezetés művészete). Pszichológusként végzett a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles).. A nagyon magabiztos személyiségnek. Mélyen gyökeredző szükségletről van szó. annál több mentséget találha­ tunk magunknak. és minél jobban fejlesztjük. Gyakorlatiasabban. Belülről kell jönnie. Az önbecsülés pszichológiája nem feltétlenül mond sokat. Barbara 83 .Záró megjegyzések Branden leszoktatja az olvasót arról a gondolatról. hogy az önbecsülés „jól érzem magam" dolog. és később a filozófusnő „kollektívájának" . s közben lassan elszivárog az önbizalmunk. de azt az olvasót. Ayn Randdel 1950-ben találkozott először. aki éli világát. Ebbe a körbe tartozott felesége. képes magával ragadni ez a könyv.ahogyan az izmaink is. akinek ne­ héz döntéseket kell meghoznia az életében.

miután ehhez mindket­ tejük házastársa hozzájárult. és a mozgalom második legbefolyásosabb szószólójának számított. A My Years with Ayn Rand (Éveim Ayn Randdel) című könyve jó képet ad arról a korról. A magánéleti és szakmai kapcsolat 1968-ig tartott. a filo­ zófusnő gondolatai későbbi írásaiban is tükröződnek. 1996). Branden az 1950-es évek végén megalapította a Nathaniel Branden Intézetet az objektivizmus terjesztésé­ re.Branden és Alán Greenspan. 1983) és Taking Responsibility (Fele­ lősségvállalás. Honoring the Self (A megbecsült én. s bár Branden később szóvá tette a Rand körül kialakult személyi kultuszt. 84 . és szemináriumokat tart az önbecsülésről. 1966) címűeket. 1964) és a Capitalism: The Unknown Ideál (Kapitalizmus: az ismeretlen ideál. Hosszú szerelmi viszonyba kezdett a nála több mint 20 évvel idősebb Randdel. Branden és Rand több könyvet is írt együtt. az Egyesült Államok Szö­ vetségi Tartalék Bankjai kormányzótanácsának későbbi elnöke. hogy Brandennek viszonya van Patrecia Scott színésznővel. Branden ma is gyakor­ ló pszichoterapeuta Los Angelesben. amikor Rand megtudta. További munkái: The Psychology o f Romantic Lőve (A szerelem pszichológiája. többek között a The Virtue o f Selfishness (Az önzés mint erény. 1980).

.

hogy mások lelki működései ugyanazokon az alapelveken nyug­ szanak. A természetes preferencia m indkét esetben állandó. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301.1980 Különféle adottságok „N e m tudhatjuk biztosan. nem a m i értékeinket tartja sokra. m int a m ieink. a cselekedeteiben nyújtja a legjobb teljesítményt. vagy n em érdeklődik a m inket érdeklő dolgok irá n t. N agyon is gyakori.vagy balkezesség. erőssége a reflexió. ahogyan mi. de kifelé. de a belső világában van igazán otthon." Dióhéjban A személyiségtípus ismeretében értelmet nyernek a másik ember cselekedetei. ha szükséges. nem úgy érvel. oldal) 86 . hogy a másik ember. akivel épp kontaktusba ke­ rülünk. H asonlóképpen a jól fejlett extravertált szem élyiség képes ugyan hatékonyan gondolkodni. Érintkezési pontok Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (163. akárcsak a jobb." „A jól fejlett introvertált szem élyiség jól elboldogul a külvilág dolgaival.

Úgy mondják. de az édesanya. ford. Katherine-t foglalkoztatni kezdte a kérdés. Isabel szüleinek tetszett a fiú. Jung: A lélektani típusok általános leírása. Isabel Briggs Myersszel. amely segített megalapozni a munkaadók által manapság használt pszichometriai módszereket. amelyben „meditatív".. hogy mennyire más. „végrehajtó" és „társaságkedvelő" típusokat kü­ lönböztetett meg. mint ők. „spontán". a Lélektani típusokra (Psychological Types)15. ez szolgáltatta az elméleti hátteret munkájához. Clarence Myersszel érkezett haza a szülői házba karácsonyi vakációra. 1 C. hogy Isabel Briggs egyszer egy barátjával. MBTI) az 1940-es évek óta forgalomban levő. amelyet egész életében folytatott lányával. a személyiségtípus meghatározását szolgáló teszt. és számos önéletrajz tanulmányozása alapján kidolgozott egy alaptipológiát. 2 0 0 6 . Budapest 87 .7. hogyan lehetne személyi­ ségtípusok szerint csoportosítani az embereket. A teszt születése nem mindennapi történet. G. fejezet Isabel Briggs Myers A Myers-Briggs-féle Típusjelző (Myers-Briggs Type Indicator. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. 5 Európa. Katherine felfigyelt rá. Rábukkant Carl Jung könyvére.

tudomást szerezvén az Indikátorról. Vannak olyan emberek. akik a személyiségtipológia elméleti hátterével foglalkoznak. Peter Briggs Myers volt. „miért olyanok az emberek. de mindvégig megmaradt Katherine Briggs eredeti szándéka: hogy fölfe­ dezhessük általa. A nem sokkal halála előtt befejezett könyv társszerzője fia. de az csak az 1970-es években terjedt el széles körben. A teszt az évtizedek során sokat finomodott. Penn­ sylvania államban iskolaigazgatókat sikerült rábeszélnie arra. Ez a könyv alapmű mindazok számára. de esetenként oktatási. A továbbiakban bemutatjuk a fő különbségeket a 16 típus között. A Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése) lapjain Isabel Briggs Myers személyes ma­ gyarázatot fűz munkájához. Az eldöntendő kérdésekből álló MBTI teszt végeredményül egy négy­ betűs kódot ad. amely a vizsgált személyiség preferenciáit fejezi ki. 1957-ben kiadta Briggs Myers munkáját. s hogy ezt az eredményt a gyakorlatban miként lehet hasznosítani. de az egyik helybeli bank vezetője segítségével megismerkedett a statisztikával és a személyiségtesz­ tekkel. főleg a munkaalkalmasság megítélése végett. Azóta az MBTI-t sok millió emberen vették fel. pél­ dául így: ISTJ vagy ESFP. s ezenkívül orvostanhallgatókon és le­ endő ápolókon is felvették a teszteket. hogy több ezer diákkal töltessék ki a tesztet. akik csak az öt érzékük segít­ 88 .Isabel nem szerzett pszichológus diplomát. házassági tanácsadási vagy sze­ mélyiségfejlesztési célból is. 1944-ben alkotta meg a Típus-indikátor első változatait. Az észlelés módjai: érzékelés vagy intuíció? Jung a Lélektani típusokban a külvilág észlelésének két formáját állította szembe egymással. Egy oktatási tesztekkel foglalkozó magáncég. amilyenek".

az érző embert ir­ racionálisnak és szubjektívnek tartja. hogyan maradhat közömbös a számára fontos dolgok iránt a gondolkodó . az érző pedig nem érti. s azt finomítjuk egész életünkben. Az érzékelő módszert alkalmazó személyiséget az köti le. és vannak olyanok. Bármelyik módszert hasz­ náljuk szívesebben és bármelyikben bízunk jobban. Döntéshozatal: gondolkodás vagy érzés? Jung és Briggs Myers felfogása szerint az emberek kétféleképpen követ­ keztetnek. Általában az a gyermek. mi valódi („intuitív" típusok).hogyan lehet olyan hideg és személytelen. aszerint. hogy a kér­ déses dolog számukra mit jelent. A gondolkodó. rendszerint már életünk korai szakaszában ahhoz vonzódunk. a logika személy­ telen folyamata segítségével. 89 . felhasználásában és rendezésében nyújt jobb teljesítményt. a személy­ közi kapcsolatok alakításában. Ezzel szemben az intuitív emberek szívesen időznek ideák és lehetőségek láthatatlan világában. csak a tényekkel törődik. amit maga körül tapasztal. hogy mi igaz. akik tudattalanjuktól várnak belső megerősítést arról. eszmék és abszt­ rakciók kevéssé foglalkoztatják. a gondolkodásra hajló pedig a tények és gondolatok egybevetésében. Mindenki az általa jobbnak tartott döntéshozatali módhoz ragasz­ kodik. bizal­ matlanok a fizikai valósággal szemben.ségével fogják fel a valóságot („érzékelő" típusok). hoznak döntéseket: (1) gondolkodás útján. aki az érzést részesíti előnyben. és (2) érzések alapján. a maga módszerében bízva.

min lehetne változtatni. NT . gépkezelő). író. és főleg a személytelen elemzést követelő munkakörök felelnek meg neki (pl. NF . amelyek bizonyos értékeket. jogász.intuíció és gondolkodás. Ezek a következők: ST . kutató). de a racionális elemzésre való képességét használja fel a célok elérésére. szokásokat és jelle­ geket határoznak meg.érzékelés és gondolkodás. könyvelő. és jobbára olyan területen helyezkedik el.intuíció és érzés. ha csak lehet. az intuícióból (N). reklámszakember. Többnyire 90 .érzékelés és érzés. de következtetéseit nem annyira a tények tárgyilagos elemzésére. mert jobban érdekli őket. milyen lehetőségeket kínál a jövő.A négy preferencia A felsorolt orientációkból .az érzékelésből (S). Az emberekhez kapcsolódó személy. mint inkább a tényekkel kapcsolatos érzései­ re alapozza. Az NF típusú emberek is többnyire szívélyesek. tanár felsőbb iskolá­ ban. pszichológus tanácsadó. lelkész. Az ilyen ember gyakorlatias. szükségleteket. barátságosak. szociális munkás. Az ST típusú ember. eladó. amelyben kommunikációs tehetségük mellett a dolgok jobbá tétele iránti igényüket is kiélhetik (pl. tanító. az érzékekkel igazolható tények alapján áll. de nem az adott helyzetre vagy az aktuális tényekre összpontosítanak. ahol szívélyes viszonyban lehet az emberekkel (pl.adódik a négy alapvető prefe­ rencia. Az NT típus szintén a lehetőségekre összpontosít. „mosolygós szolgáltatói" területek). ápoló. Az SF típus is az érzékeire hagyatkozik. sebész. SF . Az olyan munkát szeretik. a gondolkodásból (T) és az érzésből (F) .

akkor ez lesz a domináns folyamat. Egyik preferencia sem vezet feltétlenül jobb döntésekhez. de ha a gondolkodás a vonzóbb számára. számítástechnikai vagy pénzügyi szakember). érzékelő és érző típusúak is (ÉNT. az introvertáltak cselekvés előtt átgondolják döntéseiket. s csak azután állnak elő a véleményükkel. a helyzetek közvetlen befolyásolására törekszenek. illetve ISF). Az extravertáltak szívesen döntenek az események sűrűjében. Vannak például extravertált NT típusú em­ berek. hogy kinek melyik felel meg jobban. Extravertált és introvertált emberek Az extraverzió (a külvilágon keresztül szemlélni az életet). az introvertáltak viszont időt hagynak maguknak az összefüggések felismerésére. Nézzük az NT típust. Az extravertált emberek általában gyorsan mozdulnak. mind a gondolkodás preferenciája jellemző rá. egyszerűen azt fejezik ki. illetve introverzió iránti preferenciát jelöli. gondolkodással és érzéssel kapcsolatos preferenciáktól. ahol a problémák meg­ oldásához találékonyság kell (pl. Lehet. ahogy vannak introvertált. intuícióval. illetve az introverzió (amikor az embert inkább a gondolatok belső világa köti le) független az érzékeléssel. mint a másik. A négybetűs kód első betűje (E vagy I) az extraverzió.olyan (sokszor műszaki jellegű) szakmát művel. Domináns és kiegészítő folyamatok Bár mindannyian előnyben részesítünk bizonyos létezési módokat. Mind az intuí­ ció. matematikus. hogy intuí- 91 . tudományos kutató. az egyik mindig uralkodik a többi fölött.

akiben nem fejlődik ki a kiegészítő extraverzió. és a kiegészítő folyamat mindkettőt segít­ heti. Briggs Myers szerint az extraverziónak kedvező társadalmunkban rosszabbul jár az az introvertált személyiség. hogyan dönthet he­ 92 . A személyiségtípusok megkülönböztetésének célja az észlelés és a döntéshozatal megerősítése. Az extravertált emberek számára a befelé fordulás a kiegészítő folyamat. a jobb megértés vágyát fejezi ki. Jung azonban továbbment. amellyel egyensúlyban tartják belső világukat. az észlelés nélküli ítélkezés vak. A kiegészítő fo­ lyamat elhanyagolása mindkét esetben erős egyoldalúsághoz vezet. azt sugallja: nem értjük vagy nem értékeljük embertársaink világlátását. aki nem törődik a belső világával. A személyiség kódja: ENTJ. esetünk­ ben a személyiség fő eleme az ítélkezés vagy döntéshozatal (judgment). hogy az emberek nem mindig jönnek ki egymással. hogy egy „kiegészítő" folyamatra is szüksége van mindenkinek.dójával helyesnek ítél valamit. amely képessé teszi arra. azaz észlelés). ami a nyitottságot. Mivel a gondolkodás döntéshozatali folyamat.nem érti. hogy az én kohéziója érdekében valamelyik folya­ matnak dominánsnak kell lennie. hogy nyilvánosság előtt is megjelenjen. és azt ál­ lította. ezt azonban tárgyilagos gondolkodással is meg kell erősítenie. Teljesen érthető. A gondolko­ dó típus például alábecsüli az érző ítéletét . ha kell. Más esetekben az utolsó betű P (perception. Egy introvertált ember számára a kifelé fordulás lehet a kiegészítő folya­ mat. és az egyén megsínyli ezt. Briggs Myers szerint „Az ítélkezés nélküli észlelés nem ad tartást. mint az az extravertált szemé­ lyiség." A kapcsolatok javítása a személyiségtípus tudatosításával A tény. a kizárólagos extraverzió pedig felszínes. A teljesen egyoldalú introverzió a gyakor­ latban mond csődöt.

mert saját érzései bizonytalanok és megbízhatatlanok. Ha egy gondolko­ dó beszélget valakivel. ezért az érző típusú embernek. 93 . és jól működik. Az intuitív ember viszont földhözragadtnak érzi az érzékelő típust. Lássunk néhány ezzel kapcsola­ tos tudnivalót. hogy minél tömörebben fejezze ki magát. amikor a gondolkodó típust nem. aki egyszerűen csak „tudja". hogy az akkor is helyes észlelésre és ítélkezésre vezeti. Embertípusok a munkahelyen Munkahelyi körülmények között könnyebben elfogadtathatjuk gondo­ latainkat és csökkenthetjük a súrlódásokat. Az érző típus azonban olyan fokra fejlesztette a maga domináns folyamatát. ha megoldást várunk tőle. hogy a másik személy domináns folyamata működik. az inspiráció. mondván: hiányzik belőle „az élet lehelete". szaglási és tapintási érzékletei alapján észlel és ítélkezik. Vegyünk egy másik példát. hogy mivel az érzékelő típus a látási. információhoz akar jutni. • Az érzékelő típusú kollégának nagyon gyorsan kell bemutatnunk a problémát. igyekeznie kell. Ugyanígy az is igaz. A felsorolt esetekben mindegyik embertípus képtelen elfogadni azt. A gondolkodók szerint az érző típusú emberek túl sokat beszélnek. mint a füvet meggyőzni arról. számára felfoghatatlannak látszanak az intuitív típus nézetei és következtetései. hogy észlelése vagy ítélete helytelen. ha el akar érni valamit egy gondolkodónál. hogy ne legyen zöld. hallási. éppoly re­ ménytelen.lyesen az érző típus a logika igénybevétele nélkül -. Meggyőzni őt arról. mégpedig azért. mi jó és mi rossz. ha van némi elképzelésünk munkatársaink gondolkodásmódjáról.

Döntse el ki-ki maga. Minthogy négy em- 94 . így van-e. s nem elhibázott-e a személyiségtípusok azonosítására általa kidolgozott egész metodológia. hogy ne a résztvevőkre. mindig ügyelnünk kell arra. Ha tisztában vagyunk azzal. és a szkeptikusok azt is szóvá tették. Ha az olvasó elvégzi magán az eredeti tesztet vagy annak valamelyik módosított változatát.• Az intuitív munkatárs csak akkor kész segíteni. hogy a típusok leírása nem elég pontos. Záró megjegyzések Isabel Briggs Myers nem volt okleveles pszichológus. kisebb a tekintélyvesztés kockázata. hogy helyesen értelmezte-e Jung tanait. ezért a pszicholó­ gusi társadalom sohasem fogadta be őt teljesen. és a helyzetet logikai lépésekben kell elmagyaráznunk neki. bárkire vonatkoztatható. Úgy vélte. • A gondolkodó tudni akarja. kevesebb lesz a konfliktus. hanem a problémára összpontosítsunk. • Az érző típusú kolléga számára az érintett személyek szempontjai szerint kell bemutatnunk az adott helyzetet. nagyobb az esély arra. milyen típusú emberekkel van dolgunk. hogy tökéletes megoldás születik. milyen típusú eredményt várunk tőle. Bármelyik típusról legyen is szó. a teszt elvégzése az int­ rovertált emberek számára lehet a leghasznosabb. Maga Jung óvakodott attól. hogy figyelemreméltóan pontos leírást kap magáról. Többen is megkérdő­ jelezték. hogy egyes emberekre alkalmazza általános elveit. ha felcsillantunk előtte valamilyen számára vonzó lehetőséget. Saját skálája szerint Briggs Myers INFP-nek (introvertált-intuitívérző-észlelő) típusúnak bizonyult. elképzelhető.

ha egy balkezes mindenáron jobbkezessé akar válni. örökös stresszre és kínlódásra ítéli magát. Isabel 1918-ban összeházasodott Clarence Myersszel. hivatali munkakör) került. és minden intuitív típusú emberre három érzékelő típusú jut. Isabel Briggs Myers úgy vélte. mint a jobb. hogy ne akarjanak mások lenni. Washingtonban (D. Tesztjét a George Washington Orvosegyetemen több mint 5000 orvostanhallgatón végezték el. hogy az egykori medikusok többsége a típusa alapján várható pályára (kutató. C. környezetünk extravertáltnak mondható. Követéses vizsgálatá­ ból 12 évvel később kiderült. és egy évvel később. Az ápolókon végzett vizsgálatban több mint 10 000 fő vett részt. sebész. hogy személyiségtí­ pusunk megismerése és fejlesztése a jó IQ-nál is fontosabb feltétele lehet az életben való boldogulásnak. hogy a kisebbségben levő introvertált emberek úgy érzik. hogy megtagadják magukat.). há­ ziorvos. nyomás nehezedik rájuk az ügyben. Az 95 . Talán az MBTI-ből meríthettek először bátorítást ahhoz. Édesanyja taní­ totta otthonukban. Apja.bér közül három extravertált. így aztán nem meglepő. A Különféle adottságok egyik izgalmas felismerése. sok­ szorosan nagyobb esélyünk lesz a teljes. mint akik. ha bátran élünk meglevő adottságainkkal. a szemé­ lyiségtípus éppúgy veleszületett adottság. boldog és sikeres életre. a Swarthmore College-ban kapott politológusi diplomát. Isabel Briggs Myers Isabel Briggs néven született 1897-ben.vagy balkezesség. Lynam Briggs fizikus több mint tíz éven át az USA Országos Szab­ ványügyi Hivatalának igazgatója volt.

jelenleg a Myers and Briggs Alapítvány elnöke és a Myers-Briggs Vagyonkezelő Alapítvány kurátora. Petet Briggs Myers 1926-ban született. Munkáját a Myers and Briggs Alapítvány folytatja. és a Rhodes Schoolban fizikát tanult. Tizenéves kora óta részt vett az MBTI kidolgozásá­ ban. 96 .MBTI-t első ízben az Educational Testing Service adta ki 1957-ben. A National Academy o f Science hivatalának igazgatója volt. Isabel Briggs Myers 1980-ban halt meg.

.

és a fájdalom ­ érzésért felelős idegekben éppúgy. Ez érdekes nem ek közti kölcsönhatásokra ad alkalm at. m int az észleléseket. gondolatokat. akkor a női agyban ugyanez a központ csupán akkora. oldal) 98 . Ez a csekély különbség azonban testünk m inden egyes sejtjében érezteti hatását . D e ha a férfi agy szexuális go n ­ dolatokat feldolgozó központját a chicagói O 'H a re légikikötőhöz hasonlítjuk. am ely csak sport. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. oldal) Róbert E.3 0 éves férfiak 8 5 % -a körülbelül 5 0 m ásodpercenként gondol a szexre.2006 A női agy „M íg c női agyban az érzelm ek feldolgozása nyolcsávos szupersztrádákon halad. de m ég a legterm ékenyebb napjaikon is legföljebb 3 ." Dióhéjban A férfiak és a nők a nemi hormonok szintjének hatalmas különb­ ségei miatt eltérő tapasztalatokat szereznek a világról.és m a gángépeket fogad. a nők viszont csak naponta egyszer.4 óránként. m int az onnan nem messze levő leszállópálya. " „A férfiak és a nők genetikai anyaga több m int 9 9 % -b a n tökéletesen egyforma. oldal) Anne Moir és Dávid Jessel: Agyszex (365* oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. Valószínűleg ez magyarázza. Érintkezési pontok Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311.az öröm. A z em beri genom 3 0 0 0 0 g én je közül csak nagyon kevésben van eltérés a n em ek között. érzéseket és érzelm eket közvetítő neu ro n o k b a n . Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. hogy a 2 0 . addig a l férfiaknak csak egy keskeny bekötőútjuk van erre a célra.

amely húszéves neuropszichiátriai munkássá­ gának gyümölcse.mint sokan má­ sok . amelyek drámai változásokon mennek át. hogy nem a korai serdülőkor hormonális változásai teszik-e hajlamosabbá a lányokat a depresszióra. Egyetemi évei alatt volt tetőpontján a feminista mozgalom. Csakhogy ké­ sőbb kiderült az is: a serdülőkorig a fiúk és a leányok egyformán hajlamosak a depresszióra. formálják a belső valóságot . Később. ezért akkor ő is . miközben 99 .„a nők patriarchális elnyomásának" tudta be ezt a tényt.irányítják a visel­ kedést. milyen nagy mértékben alakítják a női agyat . Ő alapította meg 1994-ben a Nők Hangulat. saját kutatásait és számos más szakterület eredményeit foglalja össze. amely az egyik első ilyen intézmény volt a világon. fejezet Louann Brizendine Louann Brizendine már orvostanhallgatóként megismerkedett azokkal a vizsgálatokkal. és megdöbbenve ta­ pasztalta. Fölvetődött benne a kérdés. már pszichiáterként Brizendine a premenstruációs szindróma igen súlyos formájában szenvedő nőkkel foglalkozott.és Hormonklinikáját San Francis­ cóban. A The Female brain (A női agy) című művében. hogy szerte a világon kétszer annyi depressziós nő van.a hormonkémia drámai változásai. mint depressziós férfi. amelyekből egyértelműen kiderült.8. Szembeállítja a férfiak agyi hormonális állapotainak viszony­ lagos stabilitását a nők különféle kémiai anyagok koktélja által meghatáro­ zott agyi állapotaival.

A női agy izgalmas fejezetekben tárgyalja a szerelmes nő agyműkö­ dését. felnő. majd a változókorba lép. A mások arcán kifejeződő érzelmek felismerésében szerepet játszó idegi hálóza­ tok szintén fejlettebbek a nők agyában. az érzelmi intelligencia és az emlékek tárolása terén a nők természetes előnyt él­ veznek a férfiakkal szemben. A férfiaknak viszont több processzorúk van a félelmet és az agressziót sza­ bályozó amygdalában. hogy a férfiak könnyebben jönnek dühbe és követnek el erőszakos cselekményeket. mondja Brizendine. mint a férfiakéban. hogy a férfiak okosabbak. Eszerint a beszéd. anyává lesz. mint a nőké. a férfiak agya mintegy 9%-kal nagyobb. A könyv ra­ gyogóan világít rá. a szexualitás neurobiológiáját. csak a nők agysejtjei szorosabban vannak „összecsomagolva". ha közvetlen fizikai 100 . és hogy az emberi viselkedésre vonatkozó általános megállapítások miért jobbára a férfiak viselkedését tükrözik.a kislány felserdül. Va­ lójában a férfiak és a nők agysejtjeinek számában nincs különbség. Ebből régebben arra következtettek. A továbbiakban Brizendine-nek a leánycsecsemők és a serdülő leányok agyműködésével kapcsolatos gondolatait mutatjuk be. Alapvető különbségek Még ha figyelembe vesszük is a testméretbeli különbségeket. „anyu agyát" (hogyan befolyá­ solják a gondolkodást az agyban a terhesség alatt bekövetkező kémiai változások) és a változókoron túllépett. A nyelvhasználatért és a hallásért felelős agyterületeken nem keve­ sebb mint 11%-kal több neuron van a nők agyában. idősödő nők agyműködését. mint a nők. miért igényelnek a női agyi állapotok és a női hormonké­ mia változásai külön kutatásokat. Talán ezzel magyarázható. és a memóriáért felelős hippocampus is a női agyban nagyobb.

mivel az a család fennmaradására jelent veszélyt. Ha figyelembe vesszük.és a fiúmagzat agya között. Ezután már jelentős biokémiai különbség van a leány. mert számol a gyermekre vagy a családra leselkedő veszéllyel is. mint a férfiak. mint a női agyban. A leánycsecsemők agya A terhesség nyolcadik hetéig egyforma a leány. Kiderült. Nagyjából a ter­ hesség nyolcadik hetében a fiúembriók agyát elárasztja a tesztoszteron. más áramköreit használják ugyanazoknak a feladatoknak az elvégzésére . 101 . és ezek a „forró pontok" a férfi és a nő agyában különböző­ ek. hogy a férfiak átlagosan 52 másodpercenként gondolnak a szexre. megtizedelve a kommunikációban résztvevő sejteket. hogy szerelmesek va­ gyunk. A nők agyuk más részeit. a nők viszont csak naponta egyszer. A modem képalkotó eljárásokat alkalmazó vizsgálatok ma már lehető­ vé teszik az agyműködés azonosidejű (online) vizsgálatát. hogy a szexuá­ lis gondolatokat és viselkedést szabályozó agyterület a férfiak agyában két és félszer akkora. és a ter­ hesség közepére javarészt kialakulnak az agy nemek közti eltérései. a beszéd megértésére vagy általában a külvilág megtapasztalására -. de másképpen. mint a férfié. Brizendine szerint a női jelleg az alapértelmezett opció. Brizendine szerint egy mai nő azért élhet meg katasztrófaként egy kifizetetlen számlát. hogy az agy más-más pontjai aktiválódnak attól függően. beszélünk. A nő agya nagyobb stresszt él át egy adott esemény kö­ vetkeztében.például problémák megoldására. Kutatások bizonyítot­ ták.és fiúembriók agya.veszélybe kerülnek. A női agy is alkalmazkodott az életveszélyes helyzetek­ hez. problémát oldunk meg. egy arcot szemlélünk. és segítve a szexua­ litásért és agresszióért felelős sejtek növekedését. Említést érdemel még egy alapvető különbség. akkor ez nem is olyan meglepő. avagy szorongunk.

így marad ez később is. hogy a leánycsecsemők ér­ zékenyebbek anyjuk idegrendszerének állapotaira. kapcsolatteremtésre való hajlandóságot erősíti) és a dopamin (amely az agy örömérző központjainak működését serkenti). nem egy kultúrában szokás volt bezárni a nőket vagy kapoccsal rögzíteni a nyelvüket. mert agyuk nyelvhasználatért felelős áramkörei fejlettebbek. A tizenéves lányok agya A leányok gondolkodásának és viselkedésének serdülőkori változásai követik az ösztrogén (az egyik „közérzetjavító" hormon). Ennek ismeretében azonban meg lehet törni az anya-csecsemő stressz ciklusát. a ruházattal és a hajviselettel való 102 . hogy ne locsogjanak olyan sokat. hogy a nők ebbéli fölényét nem mindig méltányolták. szerelemre. ke­ vésbé tudnak szoptatni. a progeszteron („az agy Seduxenje") és a kortizol (a stresszhormon) szintjének agyi ingadozásait. amely alkalma­ sabb az arcok felismerésére és a hangszínek elkülönítésére. hiszen a felnőtt nők ajkát átlago­ san napi 20 000 szó hagyja el. Életének első három hónapjában az „egymás szemébe nézésben" és a szemkontaktus­ ban 400%-kal javul. Ugyancsak fontos hormon az oxitocin (amely a kötő­ désre. a vásárlás. Mint jól tudjuk. ha felnőnek és nekik is gyermekeik lesznek. a leánygyermekek valamivel hamarabb kezdenek beszélni. miközben a fiúcsecsemők e képességei egyáltalán nem fejlődnek ebben az időszakban.A leánycsecsemő olyan huzalozású aggyal születik. a titkok megbeszélése. mint a fiúk. a férfiakét pedig csak 7000. A stressztől kimerült anyák leánygyermekei. (Brizendine megjegyzi. E hormonok hatására a tizenéves lányokban erős az igény a traccsolás.) További fontos csecsemőkori különbség.

És miért oly gyakori a tizenéves fiúk között a mogorva.) A szoros társas kap­ csolatok rendkívül pozitívan hatnak a női agyra. a veszteség érzését. s mindebben nagy örömüket lelik. Ezeknek a változásoknak a barátok láttán hallatott örömkitörés és az elutasítás kiváltotta pánik is része. hogy a szoros csoportkötelék védel­ met jelent a kisgyermekes anya számára. hogy a serdülő lányok oly intenzíven barátkoznak egymással. aki nem tud úgy támadni vagy menekülni. Brizendine szerint a leányok „dopamin-oxitocin viharai" az orgazmust leszámítva „a leg­ nagyobb és legteljesebb neurológiai kielégülést nyújtják" De pontosan miért is érzi akkora katasztrófának egy tizenéves lány egy barát elvesztését. és Brizendine sok olyan „problémás" lányt kezelt. kommunikatív magatartásfor­ mák iránt. és evolúciós értelemben „tudja". és egy-egy kapcsolat elvesztése olyan hormonális változást idéz elő. amely erősíti az elhagyatottság. mert a stressz csökkentése érdekében szüksége van a kommunikációra. (A veszélyhelyzetre adott „harc vagy mene­ külés" reakciót nem nők. A tizenéves lányok önbizalma és stressztűrő képessége a havi cik­ lustól is függ. aki az átlagosnál nagyobb hormonális változásokat élt át. 1 03 . Eszerint biokémiai alapja van annak. hacsak nem sportról vagy lányokról van szó. Sok tinédzser lány foly­ ton a telefonon lóg. Az androgénszint normális mértékű ingadozásai miatt a lányok olykor jobban töreksze­ nek arra.az androgéneket az agresszióval hozzák összefüggésbe. hogy hatalmat szerezzenek egymás vagy a fiúk fölött. szófukar vi­ selkedés? A tesztoszteronban fürdő agysejtek nemcsak kényszeres maszturbációkat váltanak ki. A legrámenősebb.kísérletezés. hanem a beszélgetési és társas hajlamot is csök­ kentik. ahogy egy férfi. vagyis általában a társasági. legagresszívabb lányoknak gyakran magas az androgénszintjük . és miért oly fontosak számára a baráti társaságok? Élettanilag ekkor lép a gyermekszülés szempontjából optimális korba. hanem férfiak írták le.

hogy a férfiak és a nők matematikai és természettudományos teljesítményében megfigyelhe­ tő eltérések a két nem agyának természetes különbségeire vezethetők viszsza. hogy a politikai korrektség nem játszik szerepet a viselkedés megértésében.más-más irányba fordulnak: a fiúk a másoktól való függetlenség. de később a neurológiára tért át. Lawrence Summers indított el azzal az állításával.biológiája miként alakítja a viselkedést. és osztályelsők sem akarnak lenni. a serdülő fiúk agyát elárasztó tesztoszteron versengőbbé teszi őket. így kevésbé 104 .az eltérő hormonális hatások miatt . Brizendine szerint serdülőkorig a fiúk és a leányok teljesen egyforma teljesítményt nyújtanak a matematikában és a természettudományokban. Azonban. és hajlamosabbá válnak rá. hogy hosszú órákon át egyedül tanul­ janak vagy dolgozzanak a számítógépen. de ehhez előbb meg kell értenünk. a lányok viszont erős szociális kötődésük révén fokozzák önbecsülésüket. Brizendine is beszállt abba a vitába. Agyuk kémiai működése felnőttkorban is kommunikációra és kapcsolatteremtésre ösztönzi a nőket. amelyeknek nincs sok közük a tulajdonképpeni agyműködéshez. Ezzel szemben a lányok agya a társas kapcsolatokat és az érzelmi életet erősítő ösztrogénben fürdik. hogy az agy . Igen. amelyet a Harvard Egyetem elnö­ ke. hogy kulturális attitűdjeink vagy politikánk megváltoztatásával javítsunk a világon. és nem törődött az olyan pszichológiai és szociológiai eszmefuttatá­ sokkal. ezért ők nem szívesen törik a fejüket órákon át matematikai feladatokon. Feminista létére hangsúlyozza. képesek lehetünk arra.nemenként igencsak eltérő .Végeredményben tehát tizenéves korukban a fiúk és a lányok . Záró megjegyzések Brizendine pszichiáterként kezdte pályáját.

hogy ezek a kezelések ugyanolyan nagy változást hoznak majd a nők életébe. majd pszichiáter képesítést szerzett a Harvard Egyetem Orvoskarán (19821985). de nem zárja körül valóságunkat/' Más szóval. fő érdeklődési területe a hangulat. egy ku­ tatónak vagy egy mérnöknek gyakorta végeznie kell. mint annak idején a fogamzásgátló tabletták. Az ösztrogén ma már gyógyszerként is szedhető. Kutatásai és okta­ tómunkája mellett klinikai praxist is folytat. 1988-ban elfogadta a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) Langley Porter Pszichiátriai Intézetének állásajánlatát. és a hormonpótlás lehe­ tősége (A női agy terjedelmes függelékben foglalkozik a hormonpótló kezeléssel) azt jelenti: a nők ma már erősebb ellenőrzést gyakorolhat­ nak a valóságról szerzett tapasztalataik fölött. Brizendine mégis úgy véli: „A biológia erőteljesen befolyásolja. Itt alapította meg 1994-ben a Nők Hangulatjavító és Hormonklinikáját (Women's Mood and Hormoné Clinic). Miután rövid ideig a Harvardon oktatott. az energia és a szexuális működések összefüggései és a hormonoknak az agyra gyakorolt hatásai. Brizendine elméle­ tének lényege: nem a rátermettség hiányzik a nőkből az ilyen munkához. amit egy matematikusnak. Elképzelhető. hanem az agy által meghatározott beállítottság. ha ismerjük a minket ala­ kító élettani vagy genetikai erőket.alkalmasak arra a magányos munkára. akkor számolni is tudunk velük. 105 . Louann Brizendine Először neurobiológiát tanult a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) 1972 és 1976 között. Ezután orvostudományi stúdiumokat folytatott a Yale Egyetemen.

érzéseink is megváltoznak. következésképpen az érzelm ek nem iga­ zolhatják a gondolatokat. oldal) Albert Ellis és Róbert A. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. m int ahogy a kiskacsák a tojót. és hiszünk is benne. amellyel kiszabadulhatunk érzelm eink börtönéből? Egyszerűen a kö­ vetkező. A z érzelm einket a gondolataink szülik." Dióhéjban Az érzések nem tények. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. ha gondolkodásunkon változtatni tudunk. éppúgy m egtanulhat jobban uralkodni a hangulatain.9 1980 Jókedvűen „H a valaki szán egy kis időt m agára. oldal) William Styron: Látható sötétség (497. hogy valami negatív dologra gondolunk. ahogy a sportoló állóképessége és testi ereje is növekszik a m indennapos edzés hatására. A rossz érzések egyszerűen csak azt jelzik. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. oldal) Róbert E." „Vajon m i az a kulcs. A z érzelm eink éppoly biztos érzékkel követik gon do­ latainkat. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135. oldal) 106 .

ami az orvosnak a rák: gyakori. a depressziós jellegű meg­ betegedések száma 1900 óta drámaian nőtt. Bár a különböző fejlett országok adatai között jelentős különbségek vannak. fejezet Dávid D. hogy valamikor életük folyamán utoléri őket a melankólia. Burns Nézzünk néhány statisztikai adatot. s a Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulatterápia) című könyvében igyekezett megmagyarázni. Burns közreműködött egy új kezelési mód. de mára ez az életkor megfeleződött: 14. a freudi pszichoanalízistől a sokkterápiáig minden elképzelhetőt kipró­ báltak ellene. Egy adott pillanatban az Egyesült Államok lakosságának 5. mert először foglalta össze laikusok számára a kognitív 107 . az volt a depresszió a pszi­ chológusnak. A könyv azért arathatott közönségsikert. a kognitív terápia meg­ alapozásában. nem túl jó eredményekkel.5 éves korban jelentkezett. Negyven évvel ezelőtt ez a be­ tegség átlagosan 29. amelyhez ráadásul tabuk tapadtak. de nehezen kezelhető kór. és miben különbözik a többitől. Az 1980-as évek előtt. felért a szent Grállal.5 évnél tartunk. tovább súlyosbítva a legtöbb beteg helyzetét. Gyógymódja. és a felnőtteknek 7-8% esé­ lyük van rá (de a nőknek ennél is nagyobb).3%-a depressziós.9. hogyan hat ez a módszer. írja Dávid Burns. akárcsak a ráké.

Beck szerint a kognitív terápia három alapelve a következő. A kognitív módszer A Pennsylvaniai Egyetem pszichiáter rezidenseként Burns együtt dolgozott a kognitív pszichológia egyik úttörőjével. akiknek „csődtömeg az életük". hogy krónikus betegei közül milyen 108 .ezek a „szerencsétlen flótások". Aaron T.terápia lényegét. az attól függ. ámulva látta. hogy éppen mire gondolunk. • Az érzelmeinket felkavaró negatív gondolatok többsége egyszerű­ en hibás. • A depresszió abban áll. hogy a depresszió csakis a gondolkodás zavarával magyaráz­ ható. de amikor kipróbálta Beck új beszélgetős antidepresszív módszerét. aki azt vallotta. a kognitív terápiát. Bármely olvasó életére kiha­ tó felismeréseket kínál a gondolatok és érzelmek kölcsönhatásáról. Hogy az adott pillanatban hogy érezzük magunkat. azaz a gondolataink­ ból fakad. • Valamennyi érzelmünk a „kognícióinkból". nemegyszer komoly sikereket mutathatnak föl. vagy a valóság torzképe. hogy szüntelenül negatív gondolatok foglalkoztatnak minket. mégis kételkedés nélkül elfo­ gadjuk ezeket. Kusza gondolataink kiegyengetésével rendbe jöhetünk. Felhívta a figyelmet á depressziós betegek érzései és tényleges életkörülményei között megfigyelhető feltű­ nő kontrasztra . de azért is. mert meglepően élvezetes és hasznos olvas­ mány a nem depressziós olvasó számára is. Beck ebből arra következtetett. Beckkel. hogy a depresszió és a szorongás legtöbbször egyszerűen a logikátlan vagy negatív gondolkodás következménye. Burns számára mindez egy kissé túl triviálisnak és túl egyszerűnek tűnt.

új éle­ tet akartak kezdeni. ezért „oly ne­ hezen legyőzhető formája a fekete mágiának a depresszió". mint a vidámparkban az elvarázsolt kastély tükrei. kiváltképp ha torzításokon alapulnak. Az érzé­ sekben nincs semmi rendkívüli. a túlzott általánosítás. jókedvünk azt fejezi-e ki: értékesek vagyunk? Ha nem. tehát a kezelés célja is ezeknek a gondola­ toknak az elutasítása." Burns úgy véli. Ha megértjük ezeket a torzításokat. Burns tíz kognitív torzulást sorol fel. hogy negatív dolgokra gondolunk. olyanokat. de valójában csak úgy tükrözik énünket. érzelmeink sem­ mit se mondanak arról.sokan szabadultak meg destruktív érzéseiktől. akkor bízhatunk-e az érzéseinkben? Hiteleseknek látszanak. mennyire pontosak a gondolataink. akik pár héttel korábban még az öngyilkosság gondolatával foglalkoztak. Olyan betegek. az elhamarkodott következtetések és önma­ gunk címkézése. Minthogy a gondolatok megelőzik az érzelmeket. hogy rossz hangulatunkban az érzéseink szabják meg az értékünket? 109 . hogy a depresszió nem az érzelmek zavara. mondja Burns. és hiszünk bennük. A depresszió idején átélt rossz érzések mind a nega­ tív gondolatokból fakadnak. a pozitívu­ mok diszkvalifikálása. olyanok. A fekete mágia megértése A kognitív terápia forradalmi alapgondolata az. Burns fölteszi a kérdést: amikor feldobottak vagyunk. tudatosíthatjuk magunkban. akkor miből gondoljuk. hogy „az érzések nem tények". hanem csupán gondola­ taink tükrei. „A kellemetlen érzések csupán azt jelzik. mintha „igazak" lennének. De ha ez így van. megváltoztatása. mint a „minden vagy semmi" típusú gondolkodás.

Végül a be­ teg megtanulja önállóan kétségbe vonni a rossz gondolatait. Minél rosszabbul érezzük magunkat.például az. annál inkább eltorzulnak a gondolataink.Burns nem állítja azt. amit egy ro­ konunk elvesztésekor érzünk . hogy minden érzelem torzulás. A depresszió rossz válasz az élet által föltett kérdésekre. Majdnem az összes betege reménytelennek látta helyzetét. de nem tudjuk szeretni és becsülni magunkat. ezek egészséges és normális reakciók. Az igazi szomorúság . mintha egy lemezen megakadt volna a tű. olyan betegség. cirkulá­ ris gondolkodásból ered.mindig a „létekből" fakad. A kognitív terapeuták gyakran huzakodnak a betegeikkel. és emiatt még mélyebben belemerülünk önmagunkra vonatkozó sötét érzéseink­ be. megsemmisültünk. ami az első lépés az önmagával való kibékülés felé. Ha pél­ dául igazi szomorúságot vagy öröm öt élünk át. családjuk van. és magukkal folytatott párbeszédeik­ ben úgy ismétlődött az önbecsmérlés és az önvád. Ha megvan „mindenünk". Valóban rossz embernek hitték magukat. amely a hibás. A depressziósok akkor is nyomorultul érzik magu­ kat. 110 . igyekez­ vén rámutatni állításaik értelmetlenségére vagy buktatóira. Új énkép kialakítása Burns a 22-es csapdájához hasonlítja a depressziót. a de­ presszió pedig mindig az értelemből. ha szeretet árad feléjük. állásuk van és így tovább. úgy érezzük.

hogy egy hónap alatt olvassa el. hanem el is maradtak. hogy az igazán súlyos depressziók leghatásosabb gyógymódja a gyógyszerekkel kombinált kognitív terápia: míg az utóbbi a gondol­ kodást tereli más mederbe. Biblioterápiának nevezik azt a módszert. Az ókori filozófus. hogy nem az események határozzák 111 . Burns rámutat.miszerint a gondolatok hatnak az érzelmekre és a hangulatra. könyve nem kerül többe. A másik csoport nem kapott ilyen feladatot. A kognitív terápia nagy előnye. vagy akár nagyobb depreszszióellenes hatása. A könyvet olvasó betegek csoportjában nem csupán enyhültek a de­ pressziós tünetek a másik csoporttal összehasonlítva. mint amilyen a Jóked­ vűen. aki eszközt kap a kezébe a maga megváltoztatásához. hogy a kognitív terápia alapgondolata .hosszú múltra tekint vissza. A könyv hatásának titka talán az lehet. Ebből a szempontból Burns komoly szakmai megbecsülésnek örvend. amikor terápiás célból olyan könyveket olvastatnak a lelki betegekkel. és nincsenek mellékhatásai. hogy gyógyszerek nélkül is alkal­ mazható. nem pedig fordítva . mint 2 Prozac tabletta. Könyvének utolsó fejezetében azonban Burns azt fejtege­ ti. Epiktétosz pályájá­ nak meghatározó eszméje volt. hanem aktív résztvevőnek érzi magát. Mint az átdolgozott 1999-es kiadás bevezetőjében maga Burns megjegyzi. Vajon lehet-e egy könyvnek olyan.Záró megjegyzések Működnek-e a gyakorlatban a Jókedvűen gondolatai? Kutatók össze­ hasonlítottak egymással két hasonló betegcsoportot: az egyik csoport minden tagja megkapta Burns könyvét azzal a felszólítással. mint a gyógyszereknek vagy a pszichoterápiának? Mindenképpen érdemes kipróbálni. hogy a beteg nem a kezelés passzív tárgyának. addig a gyógyszerek javítják az alaphan­ gulatot.

„Mel­ lékterméke". A Society fór Biological Psychiatry 1975-ben A. Meghívott előadó volt a Harvard Egyetem Orvoskarán. hanem az. je ­ lenleg a pszichiátria és a magatartás-tudományok docense a Stanford Egyetem Orvoskarán. Dávid D. További munkái a Lőve is Never Enough (A szeretetből so­ sem elég) a Ten Days o f Self-Esteem (Önbecsülés tíz nap alatt) és a When Panic Attacks (Amikor jön a pánik).meg a lelki állapotot. Pszichiátriai ta­ nulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta. majd a Stanford Egyetemen szerzett orvosi diplomát. kézi­ könyv) is sikert aratott. a Feeling Good Handbook (Jókedvűen. Burns Burns az Amherst College-ban tanult. milyen érzéseket tápláljunk az események iránt. de a készség mások számára is elsajátítható. hogy hogyan döntünk arról. ahol a Belgyógyászati Központ megbízott vezető pszichiátere lett. E. Bennett-díjban részesítette az agy kémiájával kapcsola­ tos kutatásaiért. A Jókedvűen több mint 4 millió példányban kelt el. Minden boldog ember ismeri ezt a titkot. 112 .

.

oldal) 16 Róbert B. Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. ford. m ajd a halálba m entek."18 Dióhéjban Ismerjük meg a pszichológiai befolyásolás technikáit. Corvinus. hogy egy bizonyos módon előadott kérést biztos elutasítás követ. de am i nála fontosabb. m íg az ugyanarra a szívességre vonatkozó kérés. hogy az öngyilkosság a helyes cselekedet. Budapest 17 Széchenyi Kinga fordítása 18 Széchenyi Kinga fordítása 114 .1984 A befolyásolás lélektana16 „Vajon milyen tényezők miatt m o ndun k igent egy másik e m b e rn e k ? M ilyen technikákkal lehet ezeket a tényezőket a leghatásosabban felhasználni a beleegyezés m egszerzéséhez ? A rra voltam kíváncsi. a pánik hiánya. meghallgatásra ta lá l" 17 „Ilyen megvilágításban a szörnyű rend. am ivel az em berek a m éreggel töltött hordóhoz járultak. érthetőbbnek látszik. 1999. m iért van az. oldal) Malcolm Gladweil: Ösztönösen (225. a társadal­ mi bizonyosság győzte m eg őket. az a nyugalom. részben Jones. ha nem meggyőzték őket. ha kissé más m odorban terjesztik elő. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353* oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxom (443. Jones nem hipnotizálta őket. nehogy áldozatul essünk neki. Széchenyi Kinga. Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája. oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271.

fejezet Róbert Cialdini A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion) című könyv több mint egymillió példány­ ban kelt el. Kísérleti szociálpszi­ chológusként érdeklődni kezdett az iránt. Bevezetőjében Róbert Cialdini beismeri. és húsz nyelvre fordították le. házalók vagy adománygyűjtők ostromolták. mindig könnyen lépre ment. miközben sokat mond általában az emberi termé­ szetről is.10. bármire kértek is tőle pénzt. A könyv végül mind a marketingnek. Nehezen tudott nemet mondani. hogy milyen technikákkal lehet együttműködésre hangolni az olyan embert. hogy az „együttműködés elnyerésének pszichológiáját" annak szakavatott művelőitől lesse el.és alapítványi ügynökségekhez. Rávilágít arra. PR. miért vagyunk védtelenek a meggyő­ zéssel szemben. mind a pszichológiának alapműve lett. Kutatásai során különféle üzlet­ kötői tanfolyamok újsághirdetéseire is válaszolt. hogy első kézből tájékozódhasson a meggyőzési és eladási technikákról. aki egyébként kö­ zömbös lenne a kérdéses ügy iránt. hogy amikor kereskedők. Beférkőzött mindenféle reklám-. 115 .

A pszichológusok ezeket a könynyen kioldható viselkedésformákat „rögzített cselekvési mintáknak" nevezik. Ha a tojó meglát egy görényt. tekintély. mi váltja ki ezeket. jó anya. még mielőtt racionáli­ san átgondolnák a javaslatunkat?" Cialdini fő fegyverei. 116 . gondolhatnánk. Cialdini fél tucat „befolyásolási fegyvert" különböztet meg: fél tucat olyan automatikus cselekvési módot. társadalmi bizonyos­ ság. vonzalom. nagy való­ színűséggel meg tudjuk jósolni. még akkor is. amelyek általában hasznunkra vannak . ritkaság. akkor furcsa dolog történik: a pulyka a görény áldozatkész védelmezője lesz! Milyen együgyűek az állatok. hanem kitömött görény van a láthatáron. hogyan reagál majd rá az illető. elkötelezettség és következetesség. ha nem élő. amely megkerüli a szokványos ra­ cionális döntéshozatali folyamatokat.például segítenek abban. Ha ismerjük egy ilyen cselekvési minta kiváltó okát. a következők: kölcsönösség. amellyel a meg­ győzés szakemberei igenlő válaszra bírják rá ügyfeleiket. Gombnyomásra ezt vagy azt teszik. ha nem vagyunk tisztában azzal. azonnal támadó állásba helyezkedik. A tojó harciasan védi fiókáit. A befolyásolás lélektanának pontosabb címe ez lehetne: „Hogyan vált­ sunk ki automatikus reakciókat az emberekből. De Cialdini csak azért mesél a pulykákról.A magnószalag elindítása Cialdini a pulykák anyai ösztönével foglalkozik a könyv elején. hogy vészhelyzetben ne kelljen túl sokat gondolkodnunk az életben maradás mikéntjén -. legyen az bármilyen nevetséges. de ártalmasak is le­ hetnek. hogy felkészítsen minket az ember automatikus re­ akcióival kapcsolatos kényelmetlen igazságra. Ha azonban ez a kitömött ragadozó csipog. A görény a pulyka termé­ szetes ellensége. de anyai ösztöneit egyetlen dolog képes működésre bírni: a fiókák csip-csip hangjai. Nekünk is megvannak az „előre gyártott lyukszalagjaink".

Vajon inkább teszünk-e szívességet annak. akit kedvelünk? Erre a legtöbben azt válaszolnánk. könnyen beleesünk a dörzsölt marketingesek csapdájába. hogy mennyire érezzük köte­ lességünknek a szívesség viszonzását. kockázatos.például egy felra­ gasztható címke a címzett nevével és címével -.Viszonzandó szívességek A kölcsönösség szabálya minden kultúrában megfigyelhető. hogy azt nem jó szándékból adták. akkor is lekötelezve érezzük ma­ gunkat. bármilyen apróságot. akkor sokkal nagyobb a válaszarány. sokan vissza is akarják adni. és azt je­ lenti. Cialdini példaként a Hare Krishna mozgalom taktikáját hozza fel: utcákon. köny­ vecskékkel ajándékozzák meg az embereket. A legtöbb embernek nincs szüksége a virágra. és azt sem szeretnénk. legyen az ajándék. Ha nem tudunk nemet mondani. igen. Visszatekintve. kötelességüknek érzik. ha semmi hasznát se vesszük. az akció ostoba. hanem az el­ fogadás kényszerének is. azonban ha ajándék is van a küldeményben . de a lélektani vizsgálatok tanúsága szerint nem függ a vonzalom mértékétől. bók vagy bármi más. s akkor képes lesz viszonzás nélkül. Nemcsak a visszafizetés kényszerének nehéz ellenállni. repülőtereken virággal. tudnia kell. hogy amit csak kapunk. figyelmeztet Cialdini. hogy hálátlannak tartsanak minket. hogy adakozzanak. szük­ ségtelen (Nixon biztos befutónak látszott a következő választásokon) 117 . Itt a könyv a hírhedt Watergate betörésre utal. Ha az olvasó legközelebb kéretlen „ajándékot" kap. meghívás. Ha egyénektől vagy szervezetektől kapunk valamit. amely véget vetett Nixon elnökségének. A jótékonysági szerve­ zetek közvetlen postai úton 20%-osnál kisebb válaszarányt tudnak csak elérni. mégis jó lelkiis­ merettel elfogadni azt. de ha már a kezükben van. fizetnünk kell érte.

hogy igent mondjanak. a bizottság egyik tagja fo­ galmazott: „Nem akartuk üres kézzel elküldeni". ennél sokkal extra­ vagánsabb és drágább javaslattal is előállt már. Senki sem szereti a gondolkodásukban vagy lelki állapotukban ingatag embereket. hogy következetesek maradhassanak.. Óvakodjunk tehát a viszonzás impulzusaitól. s most. amelyekben rablótá­ madás és emberrablás is szerepelt. Amikor jótékonysági alapítványok megbízottjai telefonon azt kérde­ zik. a továbbiakban igyekszünk igazolni magunk előtt a döntésünket. 118 . és ki is használják azt. Úgy érzik. amelyhez csak egy közönséges kis betörést kellett a demokraták főhadiszállásán végrehajtani. mit akar. Amikor ezután a telefonáló valamilyen katasztrófa vagy beteg­ ség szerencsétlen áldozatai számára adományt kér. hirtelenjében ne­ hezen tudnak kicsinyes és barátságtalan hangot megütni. aki tudja. Következetesség Az ember szeret következetes lenni. G. „Hogy van ma este. . és ha ez megtörtént. amikor egy olyan ötlettel jött. tízből kilencen pozitív választ adnak. sze­ retünk olyannak látszani. ami iránt elköteleztük magunkat. Jobb érzésekkel gondolunk az olyan dologra.és ráadásul drága volt. akik tökéletesen tudatában vannak a véle­ ményváltoztatás ellen ható belső nyomásnak. Ahogy Jeb Magruder. a bizottság tagjai kötelességüknek érezték. A republikánusok újraválasztási bizottsága kizá­ rólag azért fogadta el a javaslatot. Va­ jon miért? Részben a társadalmi nyomás miatt. hogy kiengesztelje a bizottság egyik szélsőséges tagját. és megtagad­ ni a támogatást a bajban levőktől.. Ez sajnos aranybánya a marketingesek számára. Gordon Liddy korábban két. asszony?". adakozniuk kell ahhoz.

Társadalmi bizonyosság Vajon miért vágnak be előre felvett nevetést a televíziós szórakoztató műsorokba. 19 Széchenyi Kinga fordítása 119 . Ezért hirdetik meg a gátlástalanabb autókereskedők igen alacsony alap­ áron a modelljeiket. A másik eladói trükk. még akkor is. hogy a következetességre törek­ vésünk természetes emberi tulajdonság. hogy ha némi kis elköteleződést kicsi­ kartak valakiből. nem szereti? Azért. mert a kutatások azt bizonyítják. mert így könnyebben ki tudunk majd hátrálni a közelebbről megnézve nem is olyan kedve­ ző üzletekből.A marketingesek jól tudják. A nyilvános elköteleződés nagy erő. ha másokat nevet­ ni hallanak. hogy magával a vevővel töltetik ki a megrendelést vagy az adásvételi szerződést. Hallgassunk a hatodik érzékünkre. Különösen ha adásvételről van szó. hogy az extrákkal együtt már nem is olyan kedvező az ár. m ielőtt követke­ zetességre törekednénk . és a nézők több­ sége is azt mondja. hogy a nézők mulatságosabbnak találják a poénokat. az autószalonban azután kiderül. mindig jusson eszünkbe. de addigra a vevő már elkötelezte magát a típus mellett.és m ielőtt csak egy kicsit is elköteleznénk magunkat. hogy a vevő meggondolja magát. Cialdini idézi Emerson nevezetes kijelentését: „A következetes­ ség a kicsinyes elmék rossz szellem e"19. hogy a szereplőket zavarja. ha nem valódi a nevetés. Később. annak ellenére. mere­ deken csökkentve ezzel annak valószínűségét. azzal az illető énképét is a kezükbe kaparintották.

A cselekvéshez társadalmi bizonyosságot várunk.Az embernek szüksége van szociális visszaigazolásra: könnyebben szán­ juk rá magunkat valamire mások példája nyomán. Hogyan történhetett meg. Tömegben vagy városi utcán. az utcán gyilkolták meg 1964-ben. ámbár úgy tűnt. ha csak egy ember van a közelben. Annak ellenére. hogy nem szívesen használunk egy új terméket addig. ezért nem lépett közbe senki. noha 38 járókelő látta. Ha az ember szorongatott helyzetben van. elképesztő módon egyetlen lélek sem állt meg. aki sikoltozott és dulakodott vele. hogy ilyen sokan ennyire elszánták magukat a halálra? A szekta tagjainak nagy részét San Franciscóban toborozták. ahogyan azt elvárják tőlünk". és Cialdini úgy véli. maguk a szemtanúk sem tudnak napirendre térni saját tétlenségük fölött. mint ha sok a szemtanú. az elszigeteltség erősíthette fel azt a természetes emberi hajla­ mot. 120 . Különféle hétköznapibb jelenségek. Végül az a válasz fogalmazódott meg. amikor Jim Jones Népek Temploma elnevezésű szektájának 910 tagja vesztette életét több kádnyi mérgezett üdítőital elfogyasztásával. hogy senki sem segít. valaki más lép majd közbe. amíg sokan mások ki nem próbálták. hogy „igyekszünk úgy cselekedni. mondja Cialdini. nagyobb eséllyel kaphat segítséget. hasznos módja a termék értékelésének. hajlamosak vagyunk tétle­ nek maradni. hogy a támadó fél órán át összesen háromszor támadta meg áldozatát. köztük a reklám és a marketing is sok esetben a társadalmi bizonyosság iránti igényünkön alapul. Cialdini nagyon szomo­ rú példát hoz erre: a híres Catherine Genovese-ügyet. mi történik. Az asszonyt New York Queens negyedében. Cialdini már a fogalom közismertté válása előtt foglalkozott a tö­ meges öngyilkosságok kérdésével. ha azt látjuk. Vajon az eset New York lakóinak lelketlenségét bizonyítaná? Lehetséges. hogy közbelépjen. az idegen ország. hogy mindenki azt hitte. Az a szokásunk. Az öngyilkosságokkal kapcsolat­ ban a társadalmi visszaigazolás legismertebb példája a hátborzongató jonestowni (Guayana) tragédia 1978-ban.

mondja Cialdini. amire eszünk ágában sem volt. mert ez gátolhat minket a logikus gondolkodásban. Tisztában kell lennünk azzal. Könnyen áldozatul eshetünk annak az eladónak. vagy betiltanak. jócskán befolyásolhat­ nak minket vásárlási döntéseinkben. és olyasmire adunk ki pénzt. „Csak a készlet erejéig" . hogy jobban érté­ keljük azt. aki az „utolsó darabot" hozza ki a raktárból. hogy elveszíthetjük.halljuk mindig. A kereskedők jól tudják ezt. Ha egy filmet vagy könyvet cenzúráznak. ha mindkettejük szülei tilalmakat állítanak. Erősebb ösztönzést jelent számunkra az a gondolat. hogy meg akartunk szerezni. „Rómeó és Júlia ef­ fektuson" Cialdini azt érti. hogy nem szerez­ hetjük meg azt. rendszerint megugrik a nézők. Gondoljunk az elé­ gedett vásárlók szájába adott. Például meggondolatla­ nul belevágunk egy licitálásba. és ne hagyjuk magunkat azzal zsarolni. hogy hasonló értékűt kaphatunk helyette. mert azt szeretnék. „Nem szabad kihagyni" G. mint az. és akadályokat gördítenek a találkozásaik elé. hogy a végén lemaradunk róla. ha megijednénk. amelyek. ne vegyünk mérget rá. még ha színészektől halljuk is. akitől azt halljuk. K. hogy elveszíthetünk valamit." Általános emberi tulajdonság. vagy annak az ingatlanügynöknek. amit nem is biztos. fizetett hirdetésként sugárzott nyilatkoza­ tokra. hogyan reagálunk a ritkaságértékre. hogy ha két tinédzser szereti egymást. amiből kevés van. álta­ lában erősíti az egymáshoz való kötődésüket. Bármit hallottunk is. ha tudjuk. 121 . Chesterton mondta: „Akkor tudunk szeretni valamit. illetve az eladott példányok száma.de a marketingesek könnyen túljárnak az eszünkön. hogy „egy orvos és a felesége a szomszéd városból szin­ tén érdeklődik a ház iránt" Mindig józanul mérlegeljük az áru értékét.

Bár Cialdini sok hasznos és nemegyszer rémisztő leckét ad az ol­ vasónak abból. hogy a bemutatott meggyőzési taktikák kevésbé befolyásolhassák a gyanútlan embereket. majd ösztöndíjasként a Columbia Egyetemen dolgozott. amely szerint az ember akkor is tiszteli a tekintélyt. és meg akarták osztani másokkal tapasztalataikat. Ami az utóbbit illeti. oldal) hivatkozik. és ebből a szempontból Cialdini könyve nagy szolgálatot tett a társadalomnak. A legjobb módszer arra. A könyv átdolgozott kiadásának érdekes tartozékai azoknak az olva­ sóknak a levelei.Záró megjegyzések A befolyásolás további két kategóriájának. A befolyásolás lé­ lektana nagyszerű bevezetés a sikeres marketingmódszerek lélektanába. Cialdini Stanley Milgram híres kísérletére (lásd 353. akik a könyvben tárgyalt technikák tanúi vagy áldozatai voltak. ha az azt megtestesítő személy tiszteletre méltó volta erősen megkérdőjelezhető. Azon az alapon döntünk-e. a vonzalomnak és a tekintély­ nek a megértéséhez az olvasónak Cialdini könyvét kell fellapoznia. e technikák ismeretében nem biztos. 122 . ha minél többen megismerkednek velük. avagy racionálisan gondolkodunk? Róbert Cialdini Pszichológiából doktorált az Észak-carolinai Egyetemen. hogy milyen mentális vagy érzelmi húrt pendít meg bennünk valaki. hogy mennyire védtelenek vagyunk a lélektani techni­ kákkal szemben. de végső soron döntéseink meghozatalának módjáról szól. az. jobb esélyünk lesz az önálló gondolkodásra. Ellenkezőleg: ha tekin­ tetbe vesszük automatikus viselkedési mintáinkat. hogy rosszabb véleménnyel leszünk az emberi természetről.

és az Influence at Work nevű. Jelenleg a pszichológia Regents professzora az Arizonai Állami Egyetemen. A befolyásolás és meggyőzés lélektanának elsőszámú szaktekintélyeként tartják számon. 123 .Később vendégelőadó volt az Ohio Állami Egyetemen és a Stanford Egyetemen. vállalati megbízásokat teljesítő tanácsadó cég elnöke.

am i érdekes. Az em b er genetikai anyaga 9 8 % -b a n megegyezik a csim pánzéval. az olyan gondolatok vagy termékek. Egyrészt. ha teljes mértékben birtokoljuk munkánk médiumát vagy ismeretanyagát. m ert a leg­ több olyan dolog. amelyek kiérdemlik a »kreatív« jelzőt. sok forrásból táplálkoznak..." Dióhéjban A valódi kreativitás csak akkor léphet működésbe. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. . m int m ajd megpróbálom bebizonyítani.Először is azért. hanem évek kem ény m unkájának gyüm ölcsei." „A kreativitás több okból is életünk értelm ének egyik fő fo rrá sa . igencsak nehezen tudnánk elkülöníteni az emberszabású majmoktól. nem hirtelen felizzó lámpák a sötétben. és nem egyetlen em b er elméjéből pattannak e lő .. oldal) 12 4 . H a az em ber nem lenne kreatív. m int am ilyennek sok túlzottan derűlátó beszámoló alapján gondolnánk. Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71. a kreativitás eredm énye.II 1996 Kreativitás „A kreativitás nehezebb és különösebb ügy.. fontos és em beri. És a valóban kreatív teljesítmények szinte sohasem hirtelen felism erés eredm ényei..

11. fejezet

Csíkszentmihályi Mihály

Mielőtt érdeklődése a kreativitás felé fordult, a pszichológus Mihály Csíkszentmihályi írt egy nagy sikerű könyvet Flow (Áramlat) címen. En­ nek fő felismerése az, hogy hibát követünk el, amikor a boldogságot hajszoljuk. Ehelyett arra kellene törekednünk, hogy felismerjük, ami­ kor valóban boldogok vagyunk - azaz tudjuk, mit kell tennünk ahhoz, hogy erősnek és „igaznak" érezzük magunkat -, és gyakrabban csinál­ junk ilyen dolgokat. Az „áramlattal" járó tevékenységeket magáért a tevékenységgel járó örömért vagy intellektuális kielégülésért végezzük, nem pedig azért, hogy valamilyen külső jutalomban részesüljünk értük. Lehet, hogy meg akarjuk nyerni a sakkpartit, de azért sakkozunk, mert a játék teljesen leköti a figyelmünket. Lehet, hogy szeretnénk jó táncosok lenni, de az elsőszámú jutalom a tanulás és a tánc maga. Csíkszentmihályi ezeket a gondolatokat hívta segítségül annak a kér­ désnek a megválaszolásához, hogy hogyan lesznek valóban kreatívak némelyek. Nem a „kisbetűs" kreativitás foglalkoztatta, amely egy süte­ mény elkészítésében, a függöny kiválasztásában vagy egy csapongó szü­ lő-gyerek párbeszédben megnyilatkozik, hanem az a fajta kreativitás, amely új alapokra helyezi az emberi erőfeszítések valamely területét. Az igazán kreatív emberek képesek változtatni azon a módon, ahogy

125

látjuk, felfogjuk, értékeljük, vagy tesszük a dolgokat, akár egy új gépről, akár dalokról van szó, és Csíkszentmihályi arra volt kíváncsi, miben különböznek a többiektől ezek az emberek. A Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention (Kreativi­ tás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája) Csíkszentmihályi kreativitásra irányuló 30 éves kutatásainak csúcspontja. A kreativitást fejlesztő, nemritkán sekélyes könyvekre és szemináriumokra valóságos iparág épült, ez a könyv azonban egyike a kérdést tárgyaló kisszámú ko­ moly munkának, amely képet ad a kreatív személy és a kreatív folyamat komplexitásáról.

A kreativitás tanulmányozása
A Kreativitás elején Csíkszentmihályi beszámol arról a vizsgálatról, amely szerinte elsőként tűzte ki céljául ma élő kreatív emberek sziszte­ matikus tanulmányozását. A vizsgálatban 91 olyan személyiséggel ké­ szült interjú, aki a maga szakterületén kimagasló teljesítményt mutatott fel: voltak köztük művészek, üzletemberek, jogászok, kormánytisztvise­ lők, orvosok, kutatók egyaránt (nem kevesebb mint 14 Nobel-díjas volt a megkérdezettek között). Szerepelt a listán többek között Mortimer J. Adler filozófus, John Bardeen fizikus, Kenneth Boulding közgazdász, Margaret Butler matematikus, Subrahmanyan Chandrasekhar asztrofizikus, Barry Commoner biológus, Natalie Davis történész, Faludy György költő, Nadine Gordimer író, Stephen Jay Gould paleontológus, Hazel Henderson közgazdász, Ellen Lányon képzőművész, Ernst Mayr zoo­ lógus, Brenda Milner pszichológus, Ilya Prigogine vegyész, John Reed bankár, Jonas Salk biológus, Ravi Shankar zenész, Benjámin Spock gyer­ mekorvos és Éva Zeisel kerámiatervező.

126

Már csak azért is érdemes beszerezni a Kreativitást, hogy olvashassunk ezekről a széles körben ismert vagy a saját szakterületükön kimagasló tekintélyű alkotókról. Majdnem az összes interjúalany elmúlt már 60 éves a vizsgálat idején, így Csíkszentmihályi teljes pályaívüket áttekint­ hette, és bepillantást nyerhetett az érett kori kreatív sikerek titkaiba.

A kreativitás összefüggésrendszere
Csíkszentmihályi szerint téves az a közkeletű elképzelés, mely szerint a kreatív emberek nagy felismerései, fölfedezései, munkái, találmányai elszigetelt környezetben születnek. A kreativitás az egyén és a környe­ zet vagy a kultúra közti összetett kölcsönhatás eredménye, és az idő­ zítéstől is függ. Ha a reneszánsz nagy művészei, például Ghiberti vagy Michelan­ gelo csak 50 évvel előbb születtek volna, a művészet patronálásának kultúrája még nem lett volna képes finanszírozni és formálni nagysze­ rű alkotásaikat. Vagy nézzük a csillagászokat. Fölfedezéseik nem szü­ lethettek volna meg, ha előzőleg nem fejlődik a távcsőkészítés tech­ nikája századokon át, és nem gazdagodnak az univerzumról szerzett ismereteink. Csíkszentmihályi hangsúlyozza, hogy ugyanolyan nagy figyelmet kell szentelnünk az adott szakterület fejlődésének, mint a szakterület egyes művelőinek, mert csak így érthetjük meg igazán az előrelépések mibenlétét. Az egyes személyek csupán „láncszemek, az egész folyamat egyes fázisai", mondja. Hiszen Einstein „találta-e fel" a relativitás elmé­ letét; Edison „találta-e fel" az elektromosságot? Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a szikra a felelős a tüzért, holott a tűz fellángolásá­ nak, mint tudjuk, számos feltétele van.

127

A kreativitás eredményeinek értékeléséhez fogadókész közönség is kell. Az alkotás semmivé válhat, ha észrevétlen marad. A „mérnek" a gének kulturális megfelelői: mémnek tekinthetünk egy-egy nyelvet, szo­ kást, törvényt, dalt, elméletet vagy értéket. Az erős mérnek fennmarad­ nak, a gyengék kipusztulnak. A kreatív emberek olyan mérnek létreho­ zásán fáradoznak, amelyek hatással vannak az adott kultúrára. Minél nagyobb az alkotó, annál tartósabb és mélyebb a mérnek hatása.

Szeressük a munkánkat
A nagy áttöréseknek mindig van előzménye. Ezek csaknem mindig több éves kemény munka és célirányos figyelemösszpontosítás eredményei. Sok felfedezéshez szerencse is kellett, főként a tudományos kutatásban, de a szerencsés fordulat általában a sokéves alapos munkát koronázza meg. Csíkszentmihályi Vera Rubin csillagász példáját említi, aki fölfe­ dezte, hogy bizonyos galaxisokban a csillagok nem egy irányban forog­ nak: egy részük az óramutató járása szerinti, másik részük az ezzel el­ lentétes irányban forog. Nem juthatott volna el ehhez a fölfedezéshez, ha nem áll rendelkezésére egy újfajta, tisztább képet adó színképelem­ ző berendezés, de a berendezéshez azért juthatott hozzá, mert korábbi jelentős eredményeivel tekintélyt szerzett ezen a szakterületen. Rubin nem világraszóló fölfedezést akart tenni; sikere a csillagok alapos meg­ figyeléséből és munkaszeretetéből fakadt. Egyszerűen adatokat akart gyűjteni, a meglepő eredmény az odaadó figyelem jutalma volt. Az iga­ zán kreatív emberek magáért a munkáért dolgoznak, s ha netán közér­ deklődést keltő fölfedezésre jutnak, vagy hírnevet szereznek, számukra az csak ráadás. Minden más jutalomnál jobban vágynak arra, hogy a rendetlenségben megtalálják, vagy megteremtsék a rendet.

128

Előbb a mesterség, azután az alkotás
Közkeletű elképzelés, hogy az alkotó személyiség fölrúg minden normát, dogmát és szokást, de félreértésre adhat okot, mivel m in­ denkinek, aki valódi változást akar létrehozni, először a maga mes­ terségét kell birtokba vennie, vagyis magába kell szívnia, és ki kell fejlesztenie az ahhoz szükséges készségeket és tudást. Csak később, a mesterség birtokában hagyhatunk igazán kreatív jeleket, mert be kell épülnie gondolkodásunkba a szakterület „szabályainak" ahhoz, hogy rugalmasan kezelhessük, vagy megszeghessük ezeket a szabá­ lyokat, s valami újjal helyettesíthessük őket. Röviden tehát, ahhoz, hogy valami újat tegyünk le az asztalra, a réginek a kisujjunkban kell lennie.

A kreatív emberek gyakori jellemzői
Csíkszentmihályi további felismerései a következők. • Az önmagát sanyargató zseniről a köztudatban élő elképzelés nagyrészt csak mítosz. A kreatív emberek legtöbbje nagyon is elé­ gedett az életével és kreatív teljesítményével. • A sikeres kreatív emberek két alapvető jellemvonással bírnak: az egyik a kíváncsiság, a másik a lendület. Tárgyuk magával ragadja őket, s még ha akadnak is náluk okosabbak, őket hajtja jobban a teljesítmény utáni vágy, és ez a meghatározó. • A kreatív emberek komolyan veszik a megérzéseiket; érdeklő­ dést tanúsítanak a mások számára zűrzavarosnak tetsző minták iránt, és képesek kapcsolatot teremteni különálló ismerethalma­ zok között.

129

• A kreatív emberek gyakorta arrogánsnak mutatkoznak, de általá­ ban csak azért, mert figyelmüket a munkájukra szeretnék össz­ pontosítani. • A kreatív emberek kreativitása bármiben megmutatkozhat, még­ is bizonyos csomópontok felé gravitálnak, ahol érdeklődésüket könnyebben ki tudják elégíteni, ahol magukhoz hasonló embe­ rekkel találkozhatnak, és ahol munkájukat elismerik. • A kreativitás fejlesztése szempontjából a szép, ösztönző környe­ zet többet ér, mint egy szeminárium a kreativitásról. • Sok híres kreatív elméről elmondható, hogy valószínűleg nem sokat kaptak az iskoláiktól, és még az egyetemen sem tartoztak az évfolyamelsők közé. Sok későbbi géniusz gyermekkorában nem különösebben hívta föl magára a figyelmet. Egy valamiben azon­ ban mindig is élen jártak, ez pedig a kíváncsiság. • Sok kreatív alkotó vagy árvaságra jutott, vagy az apjával nem volt szoros kapcsolata. Sokan közülük igen sok törődést, szeretetet kaptak viszont az édesanyjuktól, aki sokat is várt tőlük. • Családi háttere szerint a legtöbb kreatív személyiség két kategória valamelyikébe osztható. Vagy szegények és hátrányos helyzetűek voltak, szüleik mégis taníttatták őket és egyengették a pályájukat; vagy pedig kutatók, írók, zenészek, intellektuelek gyermekeként nevelkedtek. Mindössze 10%-uk származik középosztálybeli csa­ ládból. A tanulság: az igazán kreatív felnőttéválást az olyan család segíti, amelyben az intellektuális teljesítménynek nagyobb a becsü­ lete, mint a polgári kényelemnek. • A kreatív személyiség alázatos és büszke egyszerre. Önzetlen oda­ adást tanúsít a munkaterülete és az elérhető eredmények iránt, ugyanakkor bízik saját elhivatottságában és abban, hogy mara­ dandó eredményeket érhet el.

130

Mítosz csupán, hogy egyfajta kreatív személyiség létezik. Úgy tű­ nik azonban, hogy egy dolog minden kreatív emberre jellemző, ez pedig a komplexitás - „többé-kevésbé magukban hordozzák az emberi lehetőségek teljes skáláját".

1 1

Záró megjegyzések
Csíkszentmihályi úgy véli, túl könnyű lenne előjogokkal felruházott elit­ nek tekinteni a kreatív embereket. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy éle­ tük üzenetet hordoz. Azt üzenik, tudnunk kell olyan munkát találni, ami kielégít minket, és amit szeretünk. A vizsgálat résztvevőinek nagy része nem kivételezett helyzetű családból jött; hanem pénzügyi nehézségek kö­ zepette vagy a család nyomása ellenében kellett megvalósítania céljait. A válaszadók némelyike azt tartotta saját legnagyobb teljesítményének, hogy a társadalmi elvárásoktól függetlenedve építette föl életét, pályáját. Vajon miért kell foglalkozni a kreativitással? Csíkszentmihályi kimutat­ ta, hogy az áramlatot leginkább olyankor tapasztaljuk meg, amikor „vala­ mi újnak a megtervezésével vagy felismerésével vagyunk elfoglalva". Azért olyan páratlanul jó érzés kreatívnak lenni, mert olyankor érzékeink számá­ ra megszűnik az „én", s egy nagyobb egység részének érezzük magunkat. Valójában arra vagyunk programozva, hogy a fölfedezésekből, a kreativi­ tásból nyerjünk örömet és kielégülést, hiszen az így elért eredmények hoz­ zájárulnak fajunk fennmaradásához. Ma pedig bolygónk fennmaradása érdekében nagyobb szükségünk van új gondolatokra, mint valaha, és az új gondolatok javát alighanem az igazán kreatív elméktől várhatjuk.

131

Csíkszentmihályi Mihály
Az Adriai-tenger partján fekvő Fiúméban (ma Rijeka) született 1934-ben. Az akkor Olaszországhoz tartozó vá­ rosban apja volt a magyar konzul. Fiatalságát Rómában töltötte, ahol a család vendéglőjében dolgozott, miközben klasszikus képzésben részesült. Az egyetem elvégzése után fényképészként és utazási ügynökként dolgozott. A Chica­ gói Egyetemre 1958-ban iratkozott be, itt diplomát, majd PhD-fokozatot szerzett. Moha Carl Jung gondolatai job­ ban foglalkoztatták, a behaviorista pszichológiát kellett ta­ nulmányoznia, és csak később, amikor már professzor volt Chicagóban, dolgozta ki az áramlattal, a kreativitással és az énnel kapcsolatos elméleteit. Csíkszentmihályi 1999 óta Kaliforniában a Claremont Továbbképző Egyetem professzora. Az ő vezetésével itt mű­ ködik a pozitív pszichológia különféle aspektusaival foglal­ kozó Életminőség-kutatási Központ. További munkái: Beyond Boredom and Anxiety (Az unal­ mon és a szorongáson túl, 1975), The Evolving Self: A Psychology fór the Third Millennium (A fejlődő én: a harmadik évezred pszichológiája, 1993) és Finding Flow: The Psychology of Engagement with Everyday Life (A megtalált áramlat: a mindennapi életbe való bekapcso­ lódás lélektana).

132

f

1961

Útmutató az ésszerű élethez
„Senki sem szám íthat arra, hogy mámoros boldogságban fo g telni az egész élete. N e m va­ lószínű, hogy a fizikai fájdalm ak egész életünkben elkerülnek m ajd m inket. A mentális és emocionális fájdalm aktól azonban m egszabadulhatunk - ha hiszünk abban, hogy ez lehet­ séges, és teszünk is azért, am iben h iszü nk."

„Az em b er - m int az egyetlen nyelveket alkotó állat - m á r korai gyerm ekkorától elkezdi tanulni, hogyan öntheti szavakba, kifejezésekbe és m ondatokba a gondolatait, észleléseit és érzéseit. "

Dióhéjban
Ha tudjuk, hogyan alakítunk ki bizonyos - elsősorban irracionális - gondolatok révén negatív érzelmeket, kezünkben van az a titok, amellyel elkerülhetjük, hogy még egyszer az életben reménytelenül boldogtalanok legyünk. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. oldal) Dávid D. Burns: Jókedvűen (107. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. oldal)

13 4

egyhan­ gúan ismétlődő kijelentések befolyásolják a legjobban. de Ellis úttörő gondolatai és a kognitív pszichológia négy évtize­ des tapasztalatai arról tanúskodnak. Ellis és Harper vitte be a köztudatba a racionális emotív terápia (RÉT) néven ismert irányzatot. de ez a könyv változatlanul képes megváltoztatni emberek életét. hogy valaki bármi­ lyen érzelmi útvesztőből észérvek segítségével próbáljon kikevered­ ni. Első pillantásra kétes vállalkozásnak tűnik.* 12. attitűdjeinkből és hiedelmeinkből erednek. 135 . Lelki egészségünket nem a rejtélyes tudattalan. Harper A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez) elnyűhetetlen porté­ ka a lélektani népszerűsítő irodalom piacán. eszméinkből. fejezet Albert Ellis és Róbert A. hanem a magunknak nap mint nap eldarált. hanem közvetlenül a gondolatainkból. hogy az érzelmek nem az elfojtott vágyakból és szükségletekből.Freud állításával ellentétben . amely az ortodox freudi pszichoanalízis évti­ zedei után forradalmasította a pszichológiát. A RÉT . Negyven évvel ezelőtt meg­ jelent első kiadása óta „ihletett" művek ezreit ismertük meg és felejtettük el. hogy az elmélet a gyakorlatban is működik.azt tanítja. amelyen azonban könnyen változtathatunk. Ezek együtt alkot­ ják az életfilozófiánkat. ha készek vagyunk átalakítani ezeket a magunknak címzett kijelentéseket.

Úgy tűnik.. Csak a belső állításainkhoz tudunk igazodni. Ha pedig emiatt alapvetően azzá válunk. ha.. milyen nagymértékben alakítják az életünket a belső mondataink. hogy az ember meghódította az űrt és az ato­ mot. hogy „Jaj de borzasztó lenne. menjen vissza a mostani szorongást előidéző gondolatsor legelső gon­ dolatához. hogy szavakban és mondatokban fejezzük ki érzelmeinket és gondola­ tainkat.. akár jónak. vajon örökké fog tartani? Ez a fajta önvallatás naivnak tűnhet." Ezen a ponton kell beavatkozni. vagy aláássák személyiségünket? A beszélgetésterápia azoknak a „logikai hibáknak" a feltárására irá­ nyul. amelyeket az emberek nem szoktak észrevenni. ha ez és ez történne.. Hajiunk arra. tényleg olyan rossz a mostani helyzet. és föltenni a kérdést: pontosan miért is lenne olyan szörnyű." vagy „Jaj de rémes.Figyeljünk belső mondatainkra! Ellis és Harper szerint az ember nyelveket alkotó állat. s a legtöbben mégis képtelenek vagyunk kivergődni a rosszked­ vűnkből. akár rossznak. hogy én . Az ilyen esetekben mindig az az első gondolat. Ha például ret­ tenetes szorongás vagy félelem gyötör valakit. akkor a személyünket érintő bármilyen változtatást a belső beszélgetéseinknél kell kezdenünk. akár semlegesnek ítélünk valamit. Sose essünk többé kétségbe! Hogyan lehetséges az. akkor biztosan az is lesz. de ha belekezdünk. felszólítják az illetőt. A javunkat szolgálják-e ezek a belső beszélgetések. Ha valamilyen eseményt katasztrófának tekintünk. az anyagi haladás közepette a társadalomban 136 . mint amilyennek mondjuk? És ha igen. látni fog­ juk. amit magunkról mon­ dunk magunknak.

hogy ellenőrzés alá vonja érzelmi életét. ha a beteg megváltoztatja gondolkodását. hogy visszatérő gondolatokkal tápot ne adnánk neki". A mai ember szá­ mára az a legnehezebb. guruló hólabda gyanánt egyre duz­ zad. Ellis már 1960-ban azon a véleményen volt. A szer­ ző ráérez. . hogy nem engedünk a depressziónak. lévén önfenntartó. de ha ez az érzés tartósan megmarad. amikor azok megjelennek. az érthető. hogy egyesek titokban élvezik a depressziójukat. Csak akkor következik be tartós vál­ tozás. hogy a gyötrődés. és „lebeszéli magát" a tartóssá vált negatív érzésekről. amíg azt rossznak mondjuk magunk előtt. a depresszió mindig csak elme­ állapot. és belesüppedünk „saját gyötrődésünk gyötrelmeibe". mert az fölmenti őket az alól. akkor tovább erősödik. ahelyett hogy megpróbálnánk racionálisan megoldani a helyzetet. és az érzéseink ennek megfelelően változnak majd. hogy tegyenek valamit a változásért. újra depressziós lesz. ugyan mitől maradna fenn? Persze ha fizikai fájdalmat érzünk. nincs többé automatikus kapcsolat az inger és az érzés között. Ha felhagyunk a rossz érzés gerjesztésével. Az Útmutató szerint „gyakorlatilag lehetetlen fenntartani egy érzelmi kitörést anél­ kül. de ha elmúlt. A „Hogyan ne essünk teljesen kétségbe?" című fejezetben Ellis és Harper azt fejtegeti. hogy a depresszió gyógyszeres kezelése nem jó megoldás. Ha egy kapcsolat megszűnése vagy egy állás elvesztése után levertek vagyunk. mert ha az illető elhagyja a gyógyszert. Elménk szá­ mára csak addig „rossz" valami. Vannak esetek. arról nem lehet nem tudomást venni. amikor egyszerűen el kell határoznunk.egyre magasabb a neurózis és a pszichózis szintje.

és ami a lényeg. és az. a racionális emotív módszer egyértelműen a buddhizmussal tart rokonságot. A felújított és átdolgo­ zott harmadik kiadásban van egy új fejezet a RÉT alapelveit alátámasztó kutatásokról és a RET-technikákról. Erre Ellis már gyerekkorában rájött. Ellis megértette. 138 . a szorongás és a kudarctól való félelem legyőzése. A könyv stílusa. A könyv témái között szerepel még a jóváhagyás iránti igény csökkentése. hogy az ember csak akkor izgatja fel magát az adott helyzet miatt. előítéletes vagy önző módon viselkedünk. s hogy miként legyünk frusztráltan is boldogok. Abból indul ki.Záró megjegyzések Racionális vagy irracionális lény az ember? Mindkettő. hogy mit tehetünk most a gondok enyhítésére. és hogy mindig módunkban áll kontrollálni a reakcióinkat. Az Útmutató az ésszerű élethez segítségével jobban megérthetjük ér­ zelmeink születését. ha ezt megengedi magának. Ha jobban akarunk élni. apja gyakran volt üzleti úton. tartalmával összhangban. hogy bármi történt is a múltban. a jelen számít. Talán vaskalaposnak látszik ez a terápiás felfogás. Bármilyen eszesek vagyunk is. Anyja bipoláris betegségben szenvedett. bámulatosan világos és egyszerű. boldogabb és termékenyebb életet élhetünk azáltal. a rációt kell érvényesítenünk életünk legirracionálisabb szférájában. Amikor vesepanaszokkal kórházba került. Annak hangsúlyozásában. hogy odafigyelünk a gondolkodásunkra és fegyelmez­ zük azt. hogy minden reggel felöltözzenek és elmenjenek az isko­ lába. sokszor gyerekesen. szülei alig látogatták. állítja Ellis és Harper. az érzelmek területén. de tulajdonképpen nagyon optimista emberkép áll mögötte. s ilyenkor neki kellett gondoskodnia a kisebb testvéreiről. hogy fegyelmeznünk kell gondolkodá­ sunkat és meg kell találnunk a középutat a szélsőséges érzelmek kö­ zött. ostobán.

Regényírással is próbálkozott. és New York városában nőtt fel. szintén sikertelenül. Utóbbiak közül a legsikeresebbek: How to Live with a Neurotic (Hogyan éljünk együtt egy neurotikussal). The Art and Science o f Lőve (A szeretet művészete és tudomá­ nya). The Art and Science o f Rational Eating (A racionális evés művé­ szete és tudománya) és How to Make Yourself Stubbornly Refuse to Be Miserable About Anything . majd részmunkaidőben családterápiás és szexuálpszichológiai magánpraxist nyitott. Tanait jelenleg az 1959-ben alapított Racionális-Emotív Terápiás Intézet terjeszti. 1942ben a Columbia Egyetem klinikai pszichológiai programjá­ hoz csatlakozott. Ellis több mint 600 szakcikk és több mint 50 könyv szer­ zője. Lásd még Emmet Velten életrajzát: The Lives o f Albert Ellis (Albert Ellis életei). Diplomáját 1943-ban kapta meg. Ellis gondolatait lassan fogadta be az amerikai pszicholó­ gustársadalom. Sex without Guilt (Szex bűntudat nélkül). Anything 1 39 . Közgazdászként végzett New York Város Egyetemén. illetve vezető klinikai pszichológusként a Northern New Jersey Mentálhigiénés Klinikán tevékenykedett. Miután írt néhány cikket az emberi szexualitásról. Doktori címet 1947-ben szerzett.Yes. A Rutgers és a New York Egyetemen. de ma már Aaron Beck mellett őt tekintik a kognitív viselkedésterápia atyjának. de nem járt sikerrel. és üzletemberként kezdte pályáját.Albert Ellis Pittsburghben (Pennsylvania) született 1913-ban.

Walter Stokesszal). bármikor). C). 140 . és 1953 óta magánrendelése van Washingtonban (D. Az Ohio Állami Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.12 (Hogyan állhatunk ellen a kétségbeesésnek bármikor . Albert EUisszel) és 45 Levels o f Sexual ünderstanding and Enjoyment (A szexuális megértés és öröm 45 szintje. További munkái: Creative Kíarriage (Kreatív házasság. Róbert A.igen. Harper korábban a Házassági Tanácsadók Amerikai Szövetségének és a Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiájának elnöke volt.

.

am elyben a terapeuta m in d en m ondata magasabb értelm et nyer.1982 A hangom veletek lesz: Milton Erickson tanulságos meséi „ H a valaki. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. Csak az a baj. Á m abban a hipnotikus állapotban. m ire képesek. egy ilyen történet vagy akár annak egyetlen szava mini-satorit indíthat el . oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. úgym ond. éb er állapotban olvassa ezeket a történeteket. hogy nem tudják. azt m ondhatja rájuk. oldal) 142 .így nevezik a zen hívei a megvilágosodást. hogy m ire képesek az em berek. hogy »közhelyesek«. " (M ilton Erickson) Dióhéjban A tudattalan elme a bölcs megoldások és az elfelejtett személyes erő egyik forrása. de n em megvilágító erejűek«. Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. »banálisak« vagy »érdekesek ugyan. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. " (S idney Rosen) „Igazán bám ulatra méltó.

Kezdő elmegyógyin­ tézeti orvos korában Erickson is ezt a szemléletet örökölte. tehát ők a gyógyítók. Hagyományosan az orvosok birtokolják a tudást. A 45 évvel Freud után született Milton Erickson sok tekintetben kiteljesítette a hipnózis adta lehetőségeket. nagy szuggesztív erőt teremtve. hogy elfogadják. a páciensek pedig a maguk tudatlanságában gyógyításra szorulnak. Valószínű­ leg a pszichoterápiás kapcsolat dinamikájában kell keresnünk a választ arra a kérdésre. de később úgy kezdte értelmezni a pszichoterápiás kapcsolatot. és hangja a páciens hangjává „vált" (az én hangom kíséri Önt. és együtt keresik a megoldá­ sokat. vagy rávenni őket arra. hogy Freud miért vallott kudarcot és Erickson miért ér­ hetett el olyan látványos sikereket ezen a területen. fejezet Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen) Sigmund Freud kísérletezett a hipnózissal. Hipnózis közben maga Erickson is transzba esett. mondta ilyenkor). de sohasem tudta könnyen transzba ejteni a pácienseit. amely gyakran azonnal segít évek óta komplexusokkal és fóbiákkal küszködő embereken. és bonafide pszi­ chológiai eszközzé avatta ezt a módszert. amit mond nekik.13. 143 . hogy két ember együttműködve megnyitja a tudattalanját.

hanem hagyta. nem teljesen értelmezhe­ tő. Erickson nem azt mond­ ta: „látom. Egyszer egy alkoholista kereste föl Ericksont. amely alig iszik. amelyek az illető személy problémájával összefüggésben sajátos je­ lentést nyertek. 144 . azt gondolván: „És akkor mi van?" Transzban azonban a talányos szavak. Megkérte a férfit. amelyek „három évet is kibírnak víz nélkül".úgy döntött.Az Erickson-módszer Erickson módszerének titka a „tanmese" Ne a régi tündérmesékre gondol­ junk: saját családja életéből vagy korábbi pácienseinek eseteiből merített tör­ téneteket. Ezekben a történetekben általában volt valami megrázó vagy meglepő. és gon­ dolkodjék el a kaktuszokról. és alkalmasak voltak arra. nyilvánvalóan hatott. ami azután változást idéz elő. hol a hiba. a jelentőségteljes szünetek és a meglepetés eleme egy csapásra utat találhatnak a tudattalan elméhez. Normális állapotunkban banálisnak érezhetjük őket. Erickson elküldhette volna a Névtelen Al­ koholistákhoz. de még a feleség és a fivére is ivott. hogy a „kaktuszkúra" után az apja és az anyja nem ittak többé. de tekintettel a férfi környezetére . talányaihoz hasonlítható. mással próbál­ kozik. hogy a páciens hámozza ki a tanmeséből az üzenetet. Némelyik története inkább a zen „koan"-jaihoz.egy újságnál dolgozott. A szülők is alkoholisták voltak. amelyik személy szerint neki a legtöbbet jelenti. s ez által a páciens kilépjen körben forgó gondolataiból. Reménytelennek látszott az eset. mindkét ágon mindkét nagyszülő. ezt és ezt kell tennie". A kaktusz példája. és mindenki arra a kezelésre reagál a legjobban. mégis él és virul. mintha csak maga jött volna rá. és elmondta neki. amely szerinte pártolta a nagyivó életmódot . hogy „aha" élményt váltsanak ki. menjen el a helyi botanikuskertbe. Módszerének éppen az volt a lényege. üljön le. Sok évvel később a beteg lánya fölhívta Ericksont. hogy ezt a terápiát kézikönyvekből nem lehetett volna kikeresni. hogy minden ember más. Erickson elismerte.

tanulmányainak folytatásá­ hoz kellett a pénz. Ezzel a történettel Erickson azt mutatta be. ebből a tudattalanunkat sem hagyhatjuk ki. A farmer arca felderült: „Azt az embert. és elkezdte vakargatni a disznók há­ tát. mennyire kedvelik ezt az állatok.Erickson felhatalmazta a pszichiáter Sidney Rosent. és tudja. hogy bármit is eladjon neki. aki szereti a disznókat. Egy nyáron Erickson könyvekkel házalt. hogyan kell vakargatni a hátukat. hogy mindennek. mert kiválóan ragadja meg annak varázsát és egyedülálló pszichológiai értékét. Erősen tuda­ tosította magában. Erickson le­ tett róla. Kapcsolatteremtés Amikor a pácienseivel. mint a farmernek. Amikor ítélkeznünk kell. Amikor egy farmernél próbálkozott. és a lehető legjobb bevezetés Erickson pszichológiájába. 145 . hogyan reagál a páciens a történetre testbeszéddel. Ez a kötet (A hangom veletek lesz) több mint 20 éve jelent meg. és könyvet állítson össze belőlük. tudta. Érzése­ ink vagy sejtelmeink többnyire helyesek. én is meg akarom ismerni. nem érdeklik a könyvek. van valami közlendője a számunkra. arcjátékkal. az azt mondta. és „egészében" kell befogad­ nunk az adott helyzetet." Az lett a vége. Nem tud­ juk kivonni magunkat a kommunikációból. A Rosen összeállította kötetből érdemes megismerni a többit is. ami csak körülvesz minket. és nem a háttértörténetek kitalálásával volt elfog­ lalva. Kizárólag a sertéstenyésztés izgatta. hogy meghívta az ifjú Ericksont vacsorára. Ő is farmon nőtt fel. majd megvette a könyveit. hogy a történe­ teit kommentárral lássa el. Vessünk most egy pillan­ tást egy maroknyi tanmesére és értelmezésükre. Erickson fő szempontja a „kapcsolatteremtés" volt. légzéssel.

és betakarta a nővért egy lepedővel. Erickson. Ez a szokatlan gyógymód elegendőnek bizo­ nyult ahhoz. (Az „éppen arra járó" nővér előzőleg vállalta a szerepet. de úgy.) 146 . hogy lábujját törte. „Most folytassuk másutt . mert az illető nem tagadhatja: Jézus tudvalevőleg ács volt. maga is elkezdett tömi-zúzni: letépte a lepedőt az ágyakról. mielőtt Messiássá lett. Amikor az egyik kórházhoz új szárny épült.mondta -. Lesték min­ den kívánságát. éppen a vakolatot kaparta a falakról. el tudta érni. Miután szembesült saját viselke­ désével. Ruth ekkor megszólalt: „Dr. vagy rátaposott a lábára. Amint szembesültek beszélgetőpartnerük kijelentéseinek képtelenségével. Amikor odaért. ahol Erickson dolgozott. két beteg is Jézus Krisz­ tusnak képzelte magát.Tükrözés Egy másik. mindketten belátták saját tévedésüket. ezzel rokon módszer a tükrözés. Ruth gyönyörűszép 12 éves leány volt. ahol letépte a köpenyt az első szembejövő nővérről . Erickson miután figyelem­ mel kísérte a páciens szavait. és kint termett a folyosón. Erickson megkért egy harmadik „Jézust". ahelyett hogy megpróbálta volna lecsillapítani. ablakokat tört be. Egy napon Erickson meghallotta. hogy objektívebben lássák saját cselekedeteiket. Az egyik kórházban. elmaradtak a dühkitörések. hogy segítsen az ácsoknak. ne tegyen ilyet". hogy be­ szélgessenek. letépte a ruháját. annyira szerették. Leültette őket egy padra egymás mellé. Az orvos. és nagy egyéniség. hogy a férfi visszataláljon a valósághoz és az emberekhez. Csakhogy Ruth néha megbokrosodott: sípcsonton rúgta a szembejövőt. hogy a kislány az egyik kórteremben őrjöng. jó mulatság ez".ott állt bugyiban és melltartóban.

hogy miért utálja Phoenixet any- 147 . hogy először meg kell híznia 90 kg-ra. A gyakori testmozgás jóvoltából a páciens elhagyta rossz szokásait. Új keretek Egy másik nőbeteg azt panaszolta Ericksonnak. sokszor nem arra kérte a pácienst. a cigarettát és a szeszes italokat. hogy gyűlöli a lakóhe­ lyét. de ígérjen meg valamit. hanem épp ellenkezőleg. Erickson felkeltette a nő kíváncsiságát az iránt. mint amit kényszerítéssel vagy utasításokkal érünk el. aki fogyni akart. „birtokolja" a változást. mint másutt kikapcsolódni. Korábbi fogyókúrái után mindig visszatértek a leadott kilók. az arizonai Phoenixet. hogy ne korlátozza magát. Az asszony beleegyezett. a dohányzás és az alkoholfogyasztás korlátozása helyett azt írta elő. aki le akart fogyni 82 kg-ról 60-ra. Egyszer egy férfinak. de amikor végül elérte a 90 kilót. Erickson azt mondta. Az ilyen változás jelentősebb és maradandóbb. arra. és gond nélkül leadta a 30 kiló felesleget. Nehezen szánta rá magát. Az előírás úgy szólt.Közvetett logika Amikor Erickson zavart önkontroll vagy függőség miatt kezelt valakit. ha az illető úgy érzi. alig várta már. A férje a szintén Arizonában levő Flagstaffben akarta tölteni a szabadságát. hogy másfél kilométernél messzebbről szerezze be az élelmiszert. hogy hagyjon fel korábbi szokásaival. de az asszony jobban szerette volna Phoenixben pocsékul érezni magát. hogy fogyhasson. segít neki. a táplálkozás. és a dohányzásról meg az ivásról is le akart szokni. Volt Ericksonnak egy nőbetege. Erickson „közvetett" logikájának e példái bepillantást engednek a módszer filozófiájába: Csak akkor tudunk rávenni valakit a változtatásra.

A belső bölcsesség Ha egy tanulságot akarunk levonni Erickson munkásságából. és az asszony mindenütt a „színvillanásokra" vadászott. megkérdezték Miltont. és amikor rátalált a „színvilla­ násra" (vörös madár zöld háttér előtt). hogy menjen el Flagstaffbe." 14 8 . s hogy a hipnózis jóvoltából ismét ennek az énnek az irányítása alá kerülhetünk. hogy az állat vezesse őt. hogy az övék. lát-e ott „színvillanást" Nem gondolt semmire. nem volt megjelölve. Milton úgy döntött. Az asszonyban felébredt a kíváncsiság. hogy minden személynek van egy egészséges. Hipnózisban felszólítot­ ta. „Én nem tudtam.mélyebb értelemben kibővítve a fizikai látást. hogy kié. Az erős negatív érzést Erickson egy vagy két ülésben életigenlő kíváncsisággá változtatta.hangzott a válasz. amit rendes körülmények között nem .nyira. és miért bünteti magát a gondolataival. Erickson meg akarta változtatni az asszony gondolkodási sémáját. majd újabb üdülések következtek Amerika külön­ böző tájain. hogy jobbra-balra lovagolt volna. Amikor a ló visszata­ lált a tulajdonos birtokára. Senki sem tudta. . Egy napon egy idegen ló tűnt fel a család birtokán. el volt ragadtatva tőle. hogy az úton tartsam. de azután ahelyett. Végül a páciens egy teljes hónapot töltött Flagstaffben. de a ló tudta . amit az asszonynak látnia kellene. erős belső magva. Saját gyermekkori emlékével illusztrálta ezt a tanítását. azok adták az utazás értelmét. míg meg nem ta­ lálja a tulajdonost. ami birtokolja a tudást" Hitt abban. akkor ez így szól: mindannyiunkban van „valami. és figyeljen. de ezt nem árulta el. hagyta. felül a lóra és visszavezeti az útra.Nekem csak annyi dolgom volt. honnan tudta. hogy olyasmit lásson.

amellyel olvasni tudott az emberi lélekben. mert le akart szokni a dohányzásról. mint a tudattalan. erős énünkhöz. és visszavezet minket igazi. átalakíthatjuk az életünket is. Lassanként kifejlődött nevezetes képessége. fogyni akart.szintén a pszichoterápiás eszköztár része lett. amely. és egyéb elfoglaltság híján figyelni és elemezni kezdte számos testvérének viselkedését.A „ló" természetesen nem más. hogy a hip­ nózis ma általánosan elfogadott gyógymód. nehezen tudott járni. Ha sikerül elérnünk és átalakítanunk tudattalanunk tartalmát. az tudja. Erickson hitt abban. Miután 17 évesen megkapta a járványos gyer­ mekbénulást. és ez is Ericksonnak kö­ szönhető. A „rövid terápia" gondolata . hogy átprogramozzuk-e magunkat a valósághoz jobban közelí­ tő és negatív vagy torzult gondolkodási mintákhoz nem tapadó in­ formációkkal. de ezért első­ sorban a tudatos elme a felelős. hogy korlátaink többségét magunk állítjuk fel. vagy gyógyírt keresett a fóbiájára. hogy olykor nem azt mondják. Aki járt már hipnotizőrnél. ha transz állapotban érintkezésbe kerülünk vele. és hogy a kommunikáció messze nem csak beszédből áll. sokakban azt az érzést keltette. hogy médiummal van dolguk. Záró megjegyzések Erickson képessége. Feltűnt neki. Richard Bandler és John Grinder megalkották Erickson technikáinak 149 . nem kell hozzá évekig analízisbe járni . Erickson követői. bármilyen problémát képes megoldani. amit gondolnak. Csak tőlünk függ.mely szerint egyik pillanatról a másikra bekövetkezhet a változás. hogy a legapróbb jelzéseket is észrevegye mások arcjátékában és testbeszédében.

és Amerika minden ré­ széből sokan keresték föl. és itt sajátította el a hipnózis módszerét. itt vezető pszichiáterré nevezték ki. elbeszélő fajnak tekintette az embert. Hipnotizálta az író Aldous Huxleyt. Milton Erickson Áurumban (Nevada) született 1901-ben. ahol új farmot alapítottak. amelyet vállalati és személyes tréningeken hasznosítanak a munka javítására. Erickson pszichológiát tanult a Wisconsini Egyetemen. Újra megnősült. előző házasságából há­ rom. a ne- 150 . híre ment „csodás" kúráinak. ő mesélő. 1930 és 1934 között a Worcesteri Állami Kórház orvosa volt. zenei hallással sem rendelkezett. majd klinikai és oktatói megbízást kapott Eloise-ban (Michigan). Színvak és disz­ lexiás volt. és kezdő pszi­ chiáterként a Rhode Island-i Állami Kórházban dolgo­ zott. második feleségétől. Egy mese. Erickson szemlélete nem technikai jellegű. egy mítosz vagy egy történet mindig a leghatásosabb módszer arra. A Coloradói Közkórházban orvosi diplomát szerzett. Elizabeth Ericksontól öt gyer­ meke született Egészségügyi okokból 1948-ban Phoenixbe költözött.formalizáltabb változatát. Fiatalkorá­ ban a család társzekéren Wisconsinba vándorolt. hogy kifejezzük az élettel. Mint Rosen kimutatta. a neurolingvisztikai programozást (NLP). Ezután. a személyes átalakulással kapcsolatos felismeréseinket. és barátai közé tartozott Margaret Mead.

Sidney Rosen a New York Egyetem Orvostudományi Köz­ pontjában a Pszichiátriai Tanszék klinikai adjunktusa. . a filozófus is. mely­ nek címe: Hypnotherapy: An Exploratory Casebook (Hip­ noterápia: feltáró esetgyűjtemény). az Amerikai Pszichológiai és Pszichiátriai Szövetségnek is tagja volt. amelynek megmászását sok betegének javasolta terápiás célzattal. Meg­ alapította az Amerikai Klinikai Hipnózis Társaságot. Workshopokat tartott Erickson technikáiról. Rossi közös könyvéhez.vés antropológus és Gregory Bateson. Erickson 1980-ban halt meg. azon a Scjuaw Peaken szórták szét. és ő írta az előszót Erickson és Ernest L. Hamvait Phpénixben.

Ez a válság az életciklusnak ab­ ban a szakaszában lép fel. A m ikor eljött az ideje. valamiyen működőképes egysége. am ikor m in d en fiatalnak ki kell alakítania a m aga szám ára va­ lamilyen központi perspektívát és irányt. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. Budapest 2 Fordította: Erős Ferenc. am iben benne volt m inden. a sátánhoz intézett szavait jelentős részben az a forrongó dac táplálta. Gondolat. tiszteletet parancsoló én kikovácsolásához* Érintkezési pontok Nátháméi Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. 1991. mindezt rázúdította a pápára. Erikson: A fiatal Luther és más írások. oldal) 20 Erik H. ford.1958 A fiatal Luther és más írások2 0 „A serdülőkor nagy válságát identitásválságnak nevezem . Pető Katalin. "21 „N em kétséges." Dióhéjban Az identitáskrízisek fájdalmasak ugyan. hogy am ikor M árton szónokolni tanult. Erős Ferenc. Pető Katalin 1 152 . de nélkülözhetetlenek az erős. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. am it az apjának és a tanárai­ nak nem mondhatott m eg. gyerm ekkorának m ég m indg hatékony maradványaiból és anticipált felnőttkorában rem ényeiből.

kék szemével északi istenekre emlékeztetett. Karla Abrahamsen és egy ismeretlen dán férfi rövid kapcsolatából született.14. identitásunk megkérdőjelező-^ dik. Erik Eriksonnak tartozunk köszönettel ezért a fogalomért. Három leány féltestvérének születése után még jobban megerősödött benne a kívülállás érzése. fejezet Erik Erikson Amikor azt mondjuk. szőke hajával. amikor USA-állampolgár lett. válságot élünk át. és harmincas évei végén. Amikor egy ilyen stádium véget ér. és a teljes életciklusban. mert magas termetével. vezetéknevét Eriksonra („saját fia") változtatta. „identitásválságba" kerültünk. Házasságban élő zsidó édes­ anya. hogy egy átlagember élete során sokszor vetődik fel a kérdés: „Ki vagyok én?" Freud a csecsemő­ kortól a tizenéves korig a lelki fejlődés öt szakaszát különböztette meg. és Németországban nevelkedett Erik Homberger néven. miután orvos mostohaapjának vezetéknevét vette föl. a születéstől az öregkorig nyolc „pszichoszociális stádiumot" különített el. Az iskolában a zsidó szár­ mazása miatt csúfolták. de nagy felismerése az volt. Eriksont saját családi háttere miatt is foglalkoztatta az identitás kérdése. s ezeken a pontokon választhatunk a növekedés és a stagnálás kö- 153 . Erikson megkülönböztetett figyelmet fordított az identitás serdülő­ kori alakulására. a zsinagógában pedig azért állították pellengér­ re. Erikson azonban továbbment.

A Luther-történet röviden Luther gyermekkora és fiatalsága idején a keresztény Európát az „utol­ só ítélet" tartotta lázban. Erikson alapozta meg Gan­ dhiról és Lutherről írt könyveivel a „pszichobiográfia" műfaját. Bármelyik választás. Ebbe a „bűntudattal és szomorúsággal átitatott világhangulatba" született bele Luther Márton 1483-ban. Az emberek élete a pokolra ju­ tástól való félelemben telt. Teljes mértékben felismerte ezeknek a fordulópontok­ nak az intenzitását. a gyerekeket az iskolában nádpálcával vagy ostorral ütötték nap mint nap. de kemény munkával kistőkéssé küzdötte fel magát: tulajdonrészt szer­ zett egy bányában. újabb sarokkő a felnőtt személyiség építményében. vagyis a pszichoanalízis felhasználását híres emberek életének megértéséhez. és szüntelenül a halottak leikéért imádkoz­ tak. mely szerint 20 éves korunk után a stabilitás töretlen vonalán halad az életünk. Az életre a feltétel nélküli engedelmesség nyomta rá a bélyegét: engedelmesség az idősebbek. azt akarta. porrá zúzva a mítoszt. és kiemelje az alacsony sorból a családot. De Erikson másnak köszönheti hírnevét. Bár már Freud is írt egy nevezetes tanulmányt Leonardo da Vinciről. a végső elszámolás. Mindennapos volt a bűnözők nyilvános kínvallatása. Lutherben az identitáskrízis mintaszerű esetét fedezte föl. mondta. Márton latin nyelvű iskolába járt. amint azt Az ifjú Luther: pszichoanalitikus és történelmi tanulmány (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History) címen kifejti. az egyház és Isten iránt. Apja parasztsorból származott. amikor az egyén minden bűne és jó cselekedete mérlegre tétetik. hogy Márton ügyvéd legyen.zött. Hans Luther félretett egy kis pénzt a fia taníttatására. és jó előmenetele miatt 154 .

Még a jócselekedetek alól is volt kibúvó: „búcsúcédulákat" lehetett venni helyettük. Luther letett a házasság­ ról és a világi pályáról. Közben azonban egyre szélesedett a rés a való­ di spirituális hitről vallott felfogása és az egyházhoz való viszonya kö­ zött. Luther szemében ez is csupán a jéghegy csúcsa volt. s most. a nemiség őt sem hagyta nyugodni. Mivel a számára kijelölt életpályát illetően amúgy is balsejtelmek gyötörték. Luthernek tetszett a kolostor meg­ szentelt légköre. &s megfogadta. Luther mégis egyházi szolgálatban maradt. de mint oly sok fiatalembert. és 1515-ben 11 kolostor vikáriusává nevezték ki. Amikor egyszer nyári szü­ netre hazament. úgy tűnt. hogy ő nem az. Arra az igen radikális meggyőződésre jutott. A középkori katolikus tanítás szerint a bűnökért világi büntetés jár. hogy szerzetesnek áll. Amint azt számos Luther-életrajzban olvashatjuk. a vallási pályán való ígéretes indulás után. mint egy intézményé. megint rossz úton van. egy zivatarban majdnem agyoncsapta a villám. Bárminek gondolta is magát. Szüleinek legnagyobb kétségbeesésére 1501-ben bevonult az erfurti Ágoston-rendi kolostorba. égi jelnek tekintette a villámcsapást. amelyhez apja oly nagy reményeket fűzött.17 éves korában beiratkozhatott az egyetemre. Kezdetben jól ment minden. egyszer valamiféle pánikroham fogta el a kolostor templomának kórusán. és bűntudat gyötörte emiatt. ezután a jogakadémiára jelentkezett. A teológia doktora lett. és felkiáltott: „Nem én vagyok!" Ezt Erikson klasszikus identitásválság jeleként értelmezte. ez azonban „jócselekedetekkel" enyhíthető. hogy a Biblia (az írás) tekintélye messze előbbrevaló. bármennyire is igyekezett betartani fogadalmait. amelyek kibocsátásával az egyház nagy bevételekre tett szert. és gyorsan emelkedett fölfelé a ranglétrán. 155 . fájóan világos volt. Identitásá­ ban hontalanná vált. 1505-ben kapta meg dip­ lomáját.

1517 októberében jött el a döntő pillanat.várják. így történt ez Luther esetében is. ezekhez a célokhoz csatlakozott. aki elégedetlen volt a status quóval. Erikson értelmezése A lázadás a fiatalkor sajátossága. és lázadása felgyújtotta a reformáció lángját. de . s kinyilvánította bennük. hogy alakot öltsön fejükben a saját igazságuk. hogy egy fiatalembernek először erősen hinnie kell valamiben. Luther híres ember lett. amikor kiszögezte neve­ zetes 95 tézisét a wittenbergi templom falára (oda. ha előzőleg nem esett volna át a teljes odaadás és ragaszkodás élményén. hogy természeténél fogva Luther nem 156 . hogy nyomot fognak hagyni maguk után. Nem lehetett volna az egyház leghangosabb bírálója. hogy azután ellene fordulhasson. Abból a feltevésből indult ki. hogy mely területeken kell az egyháznak megújulnia. Erikson nagy teret szentelt a Luther és apja közötti viszony pszicho­ analitikus elemzésének. Erikson azzal magyaráz­ ta ezt. Mint Erikson megjegyzi. Fiatalon is érzik már.tudtukon kívül . és Luther valóban nagyon akart hin­ ni az egyház istentől való hatalmában. és a megfelelő időben a legnagyobb hatást fejtse ki. A dokumentum bombaként hatott. ami­ kor nyíltan állást foglalt az egyházzal szemben. ahol a közérdekű közleményeket szokták elhelyezni). a történelem nagy alakjai gyakran éveken át tétlenek. Luther azonban már 34 éves volt. hogy Luthernek a Szentszékkel szembeni bátor kiállása csakis az apjával szembeni kez­ deti engedetlenségével összefüggésben értelmezhető. de nem fejthetett volna ki akkora hatást. ha a nem sokkal koráb­ ban föltalált könyvnyomtatás révén a tézisek és Luther későbbi írásai nem terjedhetnek széltében-hosszában. A jobbágytól a hercegig mindenki. Erikson azt a talán meglepő tételt fogalmazta meg.

Vajon a jó szerzetesnek.William James nyomán . Vajon mi történt volna. hogy felépítse magát. alkalmat teremtenek a fiataloknak arra. Erikson legizgalmasabb tétele az volt. hogy a társadalom meny­ nyire képes elsimítani a fiatalkori identitáskríziseket. hogy egy évet munka és tanulás nélkül tölt el a középiskola és az egyetem között.má­ sodik születésnek tekintette. hogy eldöntse.volt lázadó. a pápa sem tudta megállítani. A kétszer születettek pozitív vonása. vagyis arról. azok személyes démonjainak és identitási válságainak feldolgozásából fakadtak. avagy a nagy reformátornak érezte-e Luther önmagát? A nagy identitásválságokat Erikson . de azzal. hogy a kultúrák tudatosan időt. amire hivatva volt. Luther idejében a kolostorok adtak alkalmat sok fiatalnak arra. hogy ha sikeresen átalakítják magukat. ha Luther az apjának engedelmeskedve jogi pályára lép? Hagyományos értelemben jól végezhette volna a munkáját. addig a kétszer születettek sokszor gyötrődő lelkek. 157 . akkor képesek magukkal ragadni az egész világot. hogy „megtalálják magukat". de amikor ez megtörtént. akik az életüknek új irányt szabó teljes konverzió élményében keresnek gyógyulást. Ma sok fiatal megteheti. írt a „moratórium" fogalmáról. Moratórium Erikson rendkívül fontos kérdésnek tekintette. Luthernek sok időbe telt. válságokat. egyszer s mindenkorra az engedetlenség útját választotta. „minek érzi magát és mivé szeretne válni". hogy bár Luther a teológiai nézeteivel változtatta meg a világot. Míg az egyszer született emberek „eléggé fájdalommentesen illeszkednek és illesztődnek be koruk ideológiájába". vagy a jó fiúnak. de sohasem vihette volna végbe. hogy egyszer szembeszállt életének meghatározó szereplőjével. mielőtt ténylegesen felnőtté válnának.

15 8 . Tágabb nézőpontból Erikson arra a következtetésre jut. aminek az apja látni akarta: befolyásos. ha arra készteti tagjait. Az egykori lázadó immár ké­ nyelemben élt. hanem a tágabb közösségét is. Azt gondolhatnánk. Luther utolsó válsága Luther még hírnevének és befolyásának tetőpontján is igyekezett le­ veleiben védeni. amellyel nem tudtak azonosulni. s azt megkísérlik be­ illeszteni kereteik közé. de valójában az Erikson által az alkotóképesség érett kori válságá­ nak nevezett életszakasz nyitánya. ha kezdetben lelkesedtek iránta. inkább provinciális maradt. Életfelfogásában és szo­ kásaiban nem lett világias. Mire középkorú lett. jómódú házasember. hogy ez volt a legboldogabb időszak Luther éle­ tében. igazolni cselekedeteit. hogy a tár­ sadalom egészében rosszul jár. Pontosan az lett belőle. még akkor sem. Közülük sokan csak a legnagyobb pszichés erőfeszítések árán tudnak kikecmeregni a kezdeti sikerek csapdájából. mert akkor tudatosul bennük. amit létrehoztam? Újra végigcsinálnám. de valójában a megújulást segítik: nemcsak az élményen áteső személy megújulását. védelmezte a fejedelemségek rendszerét. A bölcs kultúrák mind számolnak az ifjúkori identitási válsággal. hogy túlságosan is elkötelez­ ték magukat egy olyan életút mellett. hogy életük for­ dulópontjain a fejlődés helyett a stagnálást válasszák. A személyes életút e fordulópontjain felszínre törő új gondolatok és energiák. apjához hasonlóan haladásellenes elveket vallott.Erikson szerint sok ember életében a húszas évek vége az igazi válság időszaka. amikor az ember fölteszi magának a kérdést: „Megérte a fáradságot. a jobbágyokat társadalmi helyzetük elfogadására ösztökélte. rövid távon zavart kelthetnek ugyan.

még mindig van egy nagyobb én." Erről a serdülők maguk körül forgó gondolkodása juthat eszünkbe. mint „mi nem vagyok?" típusú önvallomások sorozatát. Luther életét úgy jellemezhetjük. Záró megjegyzések A pszichológiában az az egyik legizgalmasabb kérdés. mert az identitás . vagy legalább hogy kik vagy mik szeretnénk lenni . Ha a társadalom nem tesz meg minden tőle telhetőt azért. hogy normális jelenségről van szó. Hiába lett nagy ember. Luthernek . amely megpróbálja megérteni a tapasztala­ tunkat.kinek vagy minek tudjuk magunkat. Erikson hangsúlyozza..vagy elvesztegettem az éveimet?" Luther első válsága színtiszta identi­ tásválság volt.. 159 .alapvető dolog. hogy hogyan vál­ tozik önképünk az életünk során. aki ilyen helyzetbe kerül: „Úgy cselekszik. mondván. ha valaki identitásválságon esik át. Amikor énünk egyik oldala eljut a teljességhez. Pedig Erikson Lutherre vonatkozó észrevétele mindenkire igaz. de minden életkorban meg kell hoznunk bizonyos döntéseket a világhoz való viszonyunkat illetően. hiszen a „mi vagyok?" kérdést nyitva hagyja. ez a második azonban az integritás válsága. Hajlamosak vagyunk alábecsülni. mintha az ő egyéni életútján az egész emberiség indulna útnak megint. Számára vele zárul le és vele kezdődik a történelem.is át kel­ lett esnie ezen a fázison. Ez bizonyos értelemben az identitás kialakítá­ sának könnyebbik fele.ahogy a legtöbb idősebb felnőttnek. annak mi. a társadalom tagjai elmebetegségekkel és lehetőségeink elvesztegetésével fizetjük meg az árát. hogy sikeresen túljussunk az élet nagy fordulópontjain. hogy az identitás problémája sohasem oldó­ dik meg teljesen.

A pszichobiográfia nyilvánvaló veszélye. Bécsben tanított képzőmű­ vészetet egy ideig. mint az egyének lélektanának gyakorlati kifejeződése. Azért is olyan fontos a pszichológia. 160 . majd képzőművészetet tanult. oldal) mellett. mert a történelem lé­ nyegében nem más. Édesanyja egyedül ne­ velte. hogy túl sokat vélünk kiolvasni az életrajz tárgyának gyermekkorából és annak a későbbi életre gyakorolt hatásaiból. amíg hozzá nem ment a gyermekorvosához. így például saját lelkiismerete kész­ tette Luthert arra. Ezután a család a dél-németországi Karlsruhéba költözött. itt ismerkedett meg Joan Sersonnal. Erik három húga már ott született. Erik Erikson Frankfurtban született 1902-ben. 1927-ben kezdett pszichoanalízissel foglalkozni. Anna Freud (189. Kimutatta. hogy az egyház szerepét az egyén Istenhez fűződő személyes viszonya mellett másodlagosnak fogja fel. Mindamellett Erikson meggyőzően hozta összefüggésbe a szigorú neveltetést és a zsarnok apát Luther korának tendenciáival. Iskoláinak elvégzése után egy évig utazgatott Európában. és hogy a re­ formációt egészében véve Luther személyes problémáinak globális megoldásaként is szemlélhetjük. aki felesége és állandó munkatársa lett. és gyermek­ pszichológiára szakosodott. vélte Erikson. Igaz hívőként az egész kereszténységet át tudta formálni. mert a hitet a „jócselekede­ tek" fölé helyezte. hogy Luther személyes válságai elválaszt­ hatatlanok a körülötte zajló társadalmi változásoktól. A bécsi Pszichoana­ litikus Intézetben. Theodor Hombergerhez.

amelyért a Pulitzerdíjat és a könyvszakma országos kitüntetését (National Book Award) is megkapta. ford. A Harvardon barátságot kötött Ruth Benedict antropológussal. 1985). Gandhi's Truth (Gandhi igazsá­ ga. és az Erikson nevet vette föl. 22 Erik H. a Felsőfokú Ma­ gatartás-tudományi Tanulmányok Központjában (Palo Alto. A lakota és a yurok indiánokra vonatko­ zó közismert vizsgálatait a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársaként folytatta. Helmich Katalin. akik nagy hatást gyakoroltak rá. Berkeleyből távozva sok éven át magánpraxist folytatott. Kalifornia) és a San Franciscó-i Mount Zion Kór­ házban dolgozott. Később a Yale Egyetemen. Három évig a Harvard Egyetem Orvoskarán tanított. 1994-ben halt meg. 1968). 2002. valamint Gregory Batesonnal és Margaret Meaddel. a Menninger Alapítványnál. és Boston elsőszámú gyermekanali­ tikusa lett. További munkái: Identity: Youth and Crisis (Identitás: fia­ talság és válság. 1970) és The Life Cycle Completed (A teljes életciklus. Budapest 161 .Erik 1933-ban áttelepült az Egyesült Államokba. végül visszatért a Harvardra. Osiris. Erikson nevét az egyének és kultúrák széles körét tárgya­ ló Gyermekkor és társadalom (Childhood and Society 1950)22 című könyve tette ismertté. Erikson: Gyermekkor és társadalom.

azok vagyunk. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375. és a környezet szerepe legtöbbször csekély változásokban és talán egyfajta leplezésben m erül ki. m int az intelligenciával. am ivé szü­ léink g én jein ek véletlenszerű kombinálódása tesz m inket. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal) 16 2 . M indkettő túlnyomóan a gén ek befolyása alatt áll. A személyiséggel ugyanúgy állunk. befolyása erősen korlátozott. Különféle adottságok (87.1947 A személyiség dimenziói „A személyiséget nagym értékben az egyén gén jei határozzák m eg. Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers. biológiailag meghatározott dimenzióban mérhető. " Dióhéjban Minden személyiség két vagy három alapvető. s bár a környezet valamelyest ja ­ víthatja az egyensúlyt.

de hajthatatlan volt abban. kolerikus. s számos területen ért el új eredményeket. de a nácikkal való szembenállása miatt az 1930-as években Nagy-Britanniába kellett menekülnie. fél évszázadra kije­ lölte a fejlődés útját a személyiségbeli különbségek kutatása területén. elvont. Mivel azonban ez volt az introverzió és extraverzió fogalmának első tudományos kifejtése. Öt évtizedet átívelő pályája során 50 könyve és több mint 900 cikke jelent meg. Németországban született. stílusa száraz. flegmatikus és melankolikus típus létezik -.15. aki introvertált és extravertált típust különböztetett meg. és nyilvánvalóan felhasználta Carl Jung osztályozását.amely szerint szangvinikus. ő volt a legtöbbet idézett pszichológus. A Dimensions o f Personality (A személyiség dimenziói) Eysenck első könyve volt. Amikor 1997ben meghalt. hogy a szemé- 163 . század egyik legvitatottabb és egyik legtermékenyebb pszichológusa volt. A két dimenzió Eysenck nem feledkezett meg az embertípusoknak a négy testnedvből kiinduló ókori görög felosztásáról . fejezet Hans Eysenck Eysenck a 20.

avagy (szélsősé­ ges esetben) antiszociális pszichotikus. a frontról visszatért katonát. A háború alatt Londonban. amely szociabilitást mér. illetve introverzió forrását az agy eltérő ingerelhetőségében kereste. azaz pontozással érté­ keljék a bizonyos helyzetekben adott reakcióikat. a faktoranalízisből táplálkozott. hogy válaszoljanak egy kérdéssorra. Később Eysenck hozzátett ezekhez egy harmadik dimenziót: a pszichoticizmust. ahol alkalma nyílt tanulmá­ nyozni sok száz. Eysenck meg volt győződve arról.az extraverzió/introverzió és a neuroticizmus . de többnyire azt feje­ zi ki. hogy a konvenciók szerint szocializálódott-e az illető. és hogy élettani szinten is megnyilvánulnak az agy és az idegrendszer működésében. hogy mennyire lázad az illető egyén a helyzete ellen.mentén. hogy ezek a szupervonások gene­ tikailag meghatározottak. Főbb jellegzetességei a következők. Az extraverzió. a pszichoticizmus annak mértékéül szolgál. A személyiség dimenziói egy bizo­ nyos kutatási módszerből. melynek segítségével Eysenck nagy mennyiségű kutatási adatból következtet­ hetett a személyiség különbségeire. A háromdimenziós modellt (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus) PEN modellnek nevezték el. szociopata. vakmerő.lyiségbeli különbségek tanulmányozásának objektívnek és statiszti­ kailag megalapozottnak kell lennie. Az extraverzió/introverzió dimenziótól eltérően. a neurotikus dimenzió meghatározóját pedig abban. 164 . vagy mennyi­ re féktelen. a Mill Hill Sürgősségi Kórházban dolgozott. Az összegyűjtött válaszok alapján Eysenck kijelölte a vizsgált személyek helyét két át­ fogó dimenzió vagy „szupervonás" . ahogy az idegrendszer az eseményekre adott érzelmi re­ akciókat kezeli. Ezen a téren Eysenck Pavlov követője volt. Ez mentális labilitást is jelezhet. Megkérte vizsgálatai alanyait.

vagy bűntudat gyötri. esetleg önértékelési problémái vannak. kevésbé aggodalmaskodik amiatt. • Az introvertált ember többnyire tartózkodóbb.a túl sok társas interakciót. a kockázatvállalás és a megbízhatatlanság is jellemző rá. jobban ki van szolgáltatva a hangulatainak. valóban él. de olykor a nyughatatlanság.ke­ vésbé ingerelhető. és intenzív belső éle­ tet él.mentálisan meg­ terh eln ek érzi . • Az extravertált ember általában véve élénk és derűlátó. • Az extravertált ember elfogulatlanabbul szemléli az eseményeket.Extraverzió • Az extravertált ember agya . mivel az agya könnyebben ingerelhető. hogy úgy érezze. • A kevesebb belső történés miatt az extravertált embernek termé­ szeténél fogva külső ingerekre és másokkal való kontaktusra van szüksége ahhoz. mint az introvertált emberé. • Mivel az introvertált ember a jelek szerint intenzívebben éli át a dolgokat. önvédelmi reakcióként az introvertált ember természeténél fogva kerüli . komolyabb. haj­ lamos a borúlátásra. és többet aggo­ dalmaskodik miattuk. Introverzió • Az introvertált ember. • A belső szenzoros túlterhelés miatt. hogy mások személyében ho­ gyan értékelik őt. mélyebben érintik őt az élet eseményei. vagy gazdag belső élete miatt egyszerűen nincs szüksége több társas interakcióra. 165 .várakozásunkkal ellentétben .

de a kutatások egyre inkább megerősítették a megállapítá­ sait. hogy olyan agya van.Neuroticizmus • A neuroticizmus azt mutatja meg. • A neurotikus hajlamú introvertált ember nagy erőfeszítéssel igyekszik ellenőrzést gyakorolni az őt érő ingerek fölött. a külön nevelkedett egype­ téjű ikrekkel kapcsolatos vizsgálatok értelmében a személyiség csupán kis részben vezethető vissza a társadalmi környezetre. Záró megjegyzések Eysencknek a személyiség biológiai alapjaival foglalkozó munkáit so­ kan bírálták. szoron­ gásra. az nyugodtabb. stresszre. és tagadásos vagy elfojtásos neurózisban betegedhet meg. A neurotikus hajlamú extravertált ember jobbára alulértékeli az életesemények hatását. hanem csak azt. pánikrohamokra.köztük a széles körben használatos ötfaktoros modell (extraver­ 166 . akiben nincs ilyen hajlam. hogy mennyire vagyunk haj­ lamosak az izgatottságra. hogy az illető neurotikus. ezért hajlamos a fóbiákra. aggodalmakra. • A neurotikus hajlamú ember túlreagálja az ingereket. Az alacsonyabb pontszám vi­ szont nagyobb érzelmi stabilitást jelent. nagyrészt a gének formálják. Mint Steven Pinker írja a Tiszta lapban. idegességre. amely neurózisra hajlamosít. reálisabban tudja megítélni a dolgokat. Ma már a személyiségtípusokról sok más modell is megpróbál számot adni . • Az ebben a dimenzióban kapott magas pontszám nem jelenti azt.

Intelligence and Education (Rassz. A pszichoanalízis tudományos értékét az 1950-es években nagy feltűnést keltve kérdőjelezte meg. lelkiismeretesség. . Race. hogy egyetemi előadása közben Eysencket pofonütötték. oktatás) című. Azt állította. de Eysenck volt az első. fölvetette. intelligencia. hogy egyesek biológiailag hajlamaik folytán könnyebben válhatnak bűnözővé. Nem valószínű. Eysenck tudósként és népszerű lélektani könyvek szerzőjeként is nagyban hozzájárult ahhoz.zió. mégis Eysenck munkássága alapozta meg azt. hogy az intelligencia nagy­ részt genetikailag meghatározott. állást foglalt a paranormális jelenségek létezése mellett. örökletes tulajdonság. hogy a dohányzás okozta rákbetegség összefügg a személyiséggel. semmi­ lyen bizonyíték nincs arra. 1971-ben megjelent könyvében bizonyítékokat hozott fel a rasszok közötti IQ-beli különb­ ségek mellett. mint mások. hogy a közvélemény jobban megértse a lélektan kérdéseit. Eysenck az intelligenciát is kutatta. célzottabbá váljék. hogy a személyiség tanulmányozása valaha is egzakt tu­ dománnyá válik. Vitatható megnyilatkozásai dacára az Amerikai Pszichológiai Társa­ ságtól Eysenck élete vége felé William James-díjat kapott a pszichológia tudományában egész életében elért kimagasló eredményeiért. Elmélyedt az asztrológiában is. aki megpróbálta statisztikailag vizsgálni a kérdést. és megkísérelt bizo­ nyítékot szolgáltatni arra. hogy a lélektan az emberek megértésében túllépjen a puszta megfigyelésen és a népi bölcsességeken. s ezzel végső soron ahhoz is hozzájárult. hogy a pszicho­ terápia tudományosan megalapozottabbá. és a szociális kondicionálás etoszával szembeszegülve kitartott amellett. hogy pszichoanalízissel gyógyítani lehetne a neurózisokat. s ekkor történt az a nagy port felvert esemény. A könyv megjelenését demonstrációk követték. neuroticizmus és nyitottság) -. barátságosság.

Angliában telepedett le. AII. Fiatalon szembehelyezkedett a nácikkal. Szülei elváltak. a Londoni Egye­ temen szerzett pszichológiából PhD-fokozatot 1940-ben. és örökre elhagyta Németországot. Megalapította és 1983-ig vezette a Londoni Egyetem Pszichiátriai Intézetének Pszi­ chológiai Osztályát. világháború alatt pszichiáterként a Mill Hill Sürgős­ ségi Kórházban. 168 .Hans Eysenck Hans Jürgen Eysenck Németországban született 1916ban. 1945 és 1950 között pszichológusként a Maudsley Kórházban dolgozott. nagyanyja nevelte fel. 1997-ben halt meg.

.

A z ujjuk kö ré csavarnak m in k e t. g o n ­ doskodnak róla. ford. s ha m égsem tesszük. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. Budapest 170 . oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. ezekkel az em b erek ­ kel szem b en zavarba jö vünk . am it akarnak. de gyakorta feny egetéssel próbálják elérn i. és hogyan kell v iselk ed nünk . ha ellenállunk mások kontrolláló viselkedésének. 1998.1997 Érzelmi zsarolás2 3 „H iá b a vagyunk talpraesettek és sikeresek életü nk más területein. Gottman: A boldog házasság hét titka (245. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. azzal a belső iránytűvel. A félelem. oldal) 23 Susan Forward: Érzelmi zsarolás. oldal) John M." „Talán az a legrosszabb. teh etetlen n ek érezzük m agunkat. a kötelességérzet és a bűntudat szorításában. am ely segít eld ö n ten ü n k . m ilyen értékeket kell fo nto sn ak tartanunk. hogy m aga alá tem essen m inket a b űntud at és az ö n v á d . Béresi Csilla Édesvíz. am ikor m egkapják. hogy m in d e n alkalom m al." „M egnyugtató intim itással vesznek körül m inket. am ikor en g e d ü n k az érzelm i zsarolás­ nak. elvesztjük a kontaktust saját integritásunkkal. hogy en g ed jü n k nekik. " Dióhéjban Csak úgy őrizhetjük meg integritásunkat.

hogy csak fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel érhe­ ti el. akit szeretnénk mindig kiengesztelni. gyermek. hogy zsarolják? Mi az érzelmi zsarolás? A legtöbbünk életében volt vagy van olyan ember . fejezet Susan Forward Ez a könyv azoknak szól.16. amiről tudjuk.házastárs. mert úgy érezték. Miért érzi úgy az egyik fél. 171 . hogy egy kapcsolat megőrzése érdeké­ ben meg kell tenniük. mennyire áthatja néha az egész életünket az érzelmi zsarolás. inkább csak jelzi a zsaroló és a megzsarolt személy közti mélyebb problémát. and Guilt to Manipulate You). a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (Emotional Blackmail: When the People in YourLife Use Fear. hogy nem jó nekünk. hogy olyan cseleke­ detre akar minket rábírni. amit akar? És miért hagyja az áldozat. Obligation. hogy akaratuk ellenére megtettek valamit. Bár maga a zsarolás tárgya is adhat okot aggodalmakra. hogy zavartalan maradjon a kapcsolat. akikkel előfordult már. munkatárs -. Aki elolvassa Susan Forward sikerkönyvét Érzelmi zsa­ rolás: a félelem. megértheti. mert neheztelünk rá azért. A másik lehetőség. hogy vállaljuk az illetővel az állandó nyílt konfliktust.

" Minthogy a zsaroló jól ismeri a megzsarolt személyt. hogy szenved miattunk. Olykor a mi akaratunk. ahogy én akarom. amikor meg akarja szerezni az együttműködésünket. • Nem vesz tudomást bizonyos gondolatainkról vagy érzéseinkről. de ezeket sohasem váltja valóra. lehetséges. A bűntudat és a félelem könnyen keltheti azt a látszatot. rosszul jársz. és kihasználja ezt. • Célozgat arra. feltéve. a fenyegetésbe beleértve a kapcsolat megszakítását. hogy ő megkapja. hogyan bánnak velünk. illetve számításon kívül hagyja azokat. rokonunk. és nem abban. • Azzal fenyeget. a félelem (fear). Az érzelmi zsarolót azonban nem igazán érdekli. amit akar. ha beleegyezünk valamibe. a lekötelezés (obligation) és a bűntudat (guilt) angol nevének kezdőbe­ tűi a „köd" jelentésű fog szót adják ki -. melyek az érzékeny pontjai. hogy megnehezíti a dolgunkat. ha nem engedünk neki. A normális kapcsolatokban egyensúlyban van az „adok" és a „kapok". aki zsarolni akar minket. Ha házastársunk. nem „engedelmeskedünk". tudja. figyelmeztet Forward. 172 . barátunk vagy munkatársunk a következők valamelyikét teszi. hogy nekünk mi okozna örömet. ha nem engedünk. • Hibaként állítja be.Az érzelmi zsarolás lényege a következő fenyegetésben össze­ gezhető: „Ha nem úgy cselekszel. hogy zsarolás célpontjai vagyunk. hogy bennünk van a hiba. és a ködben olykor nem vesszük észre.három fontos fegyverük. A zsarolók „ködösítenek" . mert nem működünk vele együtt. • Pénzzel vagy szeretettel jutalmaz. attól függően. illetve ezek megvonásával bün­ tet minket. • Nagy ígéreteket tesz arra az esetre. máskor a má­ sik fél akarata érvényesül. hogy megkapja-e tőlünk. amit akar.

a zsaroló fenyegeti: „Ha ezt nem fogadod el. és teljesíti a kérést.a zsaroló látja. Az események zavart és neheztelést váltanak ki belőlünk. miért megy el akár addig is. hogy célba talált. • A zsaroló nyomást gyakorol rá.a célszemély nem akarja veszélyeztetni a kap­ csolatot. Vajon nem minket hagyott-e cserben a józan ész? Forward az érzelmi zsarolás hat lépését különbözteti meg. • A zsaroló kér valamit. hogy általában frusztrált emberekről van szó. hogy a módszer használható. csak drasztikus cselekede­ tek árán juthatnak hozzá ahhoz. Az utolsó lépés a legfontosabb: a zsaroló most már tudja. A zsarolók lelki világa Miért olyan fontos a zsarolónak. • Ismétlés . pl. legjobb lesz másik kapcsolat után néznünk. hogy az ő akarata érvényesüljön. az áldozata pedig mi vagyunk. mégsem érezzük képesnek magunkat a határozott lépésekre. Fölfedezett egy manipulációs technikát. elő van készítve a talaj a jövőbeli manipulációhoz. amit a maguk számára létfontosságúnak 173 . így: „Jót akarok mindkettőnk­ nek. " „Már nem szeretsz?" • A célszemély továbbra is ellenáll. akik úgy érzik. • A célszemély ellenáll. hogy minél inkább ellenállunk a zsaroló követe­ léseinek. ő annál több „ködöt" (FOG) visz a kapcsolatba. hogy büntesse azt.Gyakran megesik. aki nem engedelmeskedik neki? A zsarolók lelki világát tárgyaló fejezetben Forward leírja. amivel kicsikarta a beleegyezésünket." • Engedelmeskedés . bármi volt is az.

Minél szorosabb a kapcsolat. hogy ilyen helyzetbe került. Mi természe­ tesen együttérzünk vele. Bár minket hibáztatnak. tudatosítva magunkban. mi fog történni. 17 4 . mert ezzel a módszerrel védekeznek az őket érő esetleges veszte­ séggel szemben. mások nyugodtan közlik. és eltávolodik. ha dühében teljesen kivetkőzik magából.tartanak. amikor nem vagyunk vele. voltaképp ren­ det tart vagy leckéztet. Tudatja velünk. Józanságunk és egészségünk megőrzése érde­ kében rögzítenünk kell a határokat. Az érzelmi zsarolás sokszor a nélkülözés vagy a kisajátítási vágy formáját ölti. és merev hozzáállása jóvoltából jobban érzi magát a bőrében. a partner kérése pedig ésszerűt­ len. megint mások szótlanul duzzognak. Egyesek agreszszívan fenyegetőznek. ahelyett hogy belátná. Ha üzleti ügyeket kell intéznünk. A célszemély. hogy mindvégig szenvedjünk a bűntudattól. nem visz közelebb a célhoz. ha nem engedünk nekik. hogy az ő múltbeli problémáik kísértenek a jelenlegi kapcsolatban. mi a dolga. Kevesen tudnak ellenállni. hogy amit tenni szeretnénk. mennyire magányos és levert. haragszik amiatt. akik ka­ paszkodnak a másikba. A zsaroló úgy érzi. míg ki nem találjuk és a békesség kedvéért nem teljesítjük a kívánságukat. ha a másik fél pénzügyi re­ torziót vagy válást helyez kilátásba. Az érzelmi zsarolásnak sok különböző formája van. azért ilyenek. még ha látszólag a szeretet diktálja is. Ám a kiszabott büntetés szükségképpen nem kívánt következmé­ nyekkel jár. hogy amikor bünteti a célszemélyt. Az olyan emberek. otthon hagyott partnerünk mindent megtesz. de Forward szerint az együttérzés csak fokozza a manipulatív viselkedést. A partnereik elképedve nézik. az teljesen normális. milyen hajlíthatatlan lett a párjuk hirtelen. vagy egy hétvégét ked­ vünk szerint akarunk eltölteni. az intim kapcsolatokban megszokott kompromisszumokat el­ lentmondást nem tűrő döntések váltják fel. dühösek rá vagy folytonosan próbára teszik. valószínűbb. annál védtelenebbek vagyunk a zsarolással szemben. írja Forward.

tudja. vagy elvetemült gazember.itt tehát az egyik személy a másik rovására próbál nagyobb hatalomra szert tenni. kapni fog kölcsönt az anyjától házvásárlásra. ha csatározásokkal járnak is. hogy az egyik ember személyében sérti vagy rágalmazza a másikat. azt fogom tenni. De vannak a zsarolásnak finomabb eszközei is. az egészséges konfliktusokban egyik fél sem akarja „felkor­ bácsolni a másik fél érzelmeit" A zsaroló mindig azt próbálja éreztetni.vagy ha a fizikai bántalmazástól sem riad vissza. utána ezt halljuk: „Hát már nem szeretsz?" Az a leány pedig. Aki pedig más véleményen van. Forward lelkére köti az olvasónak. ne feledje: az érzelmi zsarolás „úgy hangzik. 175 . Nem könnyű visszautasítani a kérést. Gyakorlott „szóvivő" a legésszerűt­ lenebb kéréseit is képes úgy beállítani. de javarészt egyáltalán nem rólunk szól Valójában a zsaroló sze­ mélyiségének gyenge pontjaiból ered. mert kijátszhatja a kártyát. például azért. aki nemrég szokott le a kábítószerről. hogy „ha nem adsz. nem lazítják fel a kapcsolat alapjaiban szilárd érzelmi talaját. ha előtte. mint ami mindenkinek jó. Forward megjegyzi: nagyon nagy véleménykülönbségek sem járnak fel­ tétlenül azzal. addig az utóbbi a másik ember énjé­ nek háttérbe szorítását jelenti. mintha rólunk szólna. olyan érzést kelt. vagy legalábbis arra irányul . Míg az előbbiek. mintha rólunk szólna. hogy az ő indítékai ma­ gasabb rendűek a mieinknél. hogy önzők vagy gondatlanok vagyunk. az vagy bolond. amit régen". és ezeket a gyenge pontokat lenne hivatva stabilizálni. és minket hibáztat." Az érzelmi zsarolás hatása Különbséget kell tenni a legtöbb kapcsolatban előforduló szokvá­ nyos konfliktusok vagy viták és a manipulatív viselkedés között.

de a vélt vagy valós visszautasítástól összeroppanunk. a szakadék egyre szélesebb. állandóan kerülgetjük a lényeget. Forward szavaival: „Lehet. Annyira kétségbeejtő számukra az elhagyatás gondolata. beszámoltak az általa „fekete lyukként" jellemzett érzés­ ről. s ame­ 176 .A valóság ilyetén kiforgatása erodálja a kapcsolatokat. „Az egymással törődés. annál inkább szem elől tévesztjük. amely megsúghatná nekünk. már nyert ügye van. Integritásunk és lelki békénk megőrzése attól függ. Egyre kevesebb témáról lehet beszélni.mondja Forward poétikusan. A kapcsolat kiürül. az intimitást. tojástáncot járunk. Miért vagyunk zsarolhatók? Sokan azok közül. hogy magas szinten teljesítünk életünk minden más területén. mit kell tennünk integritásunk megőrzése érdekében. Valahányszor letesszük a fegyvert. hogy viszszatérnek egy igen reaktív gondolkodási sémához. Minél inkább azzá válunk. szembeszállunk-e az ilyen félelmekkel: ezzel a kérdéssel foglalkozik Forward az Érzelmi zsaro­ lás második részében. kiszívja belőlük a kedvet. a jó szándékot. Eszközöket és technikákat mutat be. a bizalom és a gondoskodás semmivé lesz. kik is vagyunk. akik zsarolóik ellenében segítségért folyamodtak Forwardhoz. amelyben a résztvevők egyre jobban elrejtik igazi énjüket" . és ha a zsaroló mozgásba tudja hozni ezeket a félelmeket. bármit megtenné­ nek a kapcsolat megőrzéséért. lemondunk belső iránytűnkről." Az elhagyatástól való félelem szüli az egyéb félelmek legtöbbjét. aminek a zsaroló látni akar min­ ket. mely pontokon vagyunk érzelmileg sebezhetők. a bensőségesség egykori kecses táncát egyfajta álarcosbál váltja fel. amelyekkel földeríthetjük.

milyen hatások érték Forwardot. akik szeretik őket) . és képessé válhatunk arra. oldal): ő írt a gyermekkorban kifejlődő. Megtanulhatunk ellenállni. legsegítőkészebb ember a vilá­ gon". aki csak magára gondol.millióknak segítettek. jobban átlát­ juk az egy-egy személyiségre jellemző viselkedésformák és érzelmek komplexitását. hogy egy önsegítő könyv a pszichológia tu­ dományát is előreviheti. hogy miként lehet szembeszállni vele és meghiúsítani.köztük a remek címmel megjelent Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak. nincs hozzá bibliográfia. szembenézni a valódi kérdésekkel. Záró megjegyzések Mindez azonban ízelítő csupán az Érzelmi zsarolás tartalmából. hogy „a legcsodálatosabb. akik gyűlölik a nőket és a nők. de a második rész még értékesebb. 177 . úgy érezzük. Amikor letesszük. illetve hogy meglátásai mind saját terápiás tapasztalataiból táplálkoznak-e. Forward könyvei . hogy újra túszul ejtsen minket valaki. amit csinál. hogy miben áll a zsarolás. hogy nem tartalmaz hivatkozásokat. A könyv egyik gyengéje. A könyvben idézett személyek közül sokan mondják a párjukról. de egyszersmind hideg szívű zsaroló. A zsarolók érzelmi beállítottságával és élettörténetével kapcso­ latos gondolatai Karén Horney munkáját idézik fel (lásd 279. Az első rész („A zsarolási tranzakció megértése") önmagában is megéri a könyv árát.lyek segítségével megelőzhetjük. Itt Forward nem csupán arról ír. kijelölni a határokat. a biztonságérzetet erősítő neurotikus hajlamról. amely célt tévesztve felnőttkorban is megmarad. és az Érzelmi zsarolás kitűnő példa arra. Érdekes lenne tudni. hanem azt is felvázolja. hogy megmondjuk a zsarolónak: elfogadhatatlan.

1986) és a Mérgező szülők (Toxic Parents 1989)24. További munkái: Obsessive Lőve. a Betrayal oflnnocence (Az ártatlanság eláru­ lása. Kapcsolataink­ ban mégsem fogadhatjuk el a zsarolást. mert kifacsarja belőlük az éle­ tet. és az utószót írta Kövi György Háttér.hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől és nyerjük vissza életünket? ford. Pszichiátriai szociális gondozóként szerzett diplomát. . Ezt követte a szintén sikeres Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak. akik gyűlölik a nőket és a nők. Forward közismert médiaszemélyiség és előadó. Első könyve. még ha a kapcsolat nem roppan is bele.Tény. 2 0 0 4 . akik szeretik őket. Sok éven át magánpraxist folytatott. / Simpson-ügyben is tanúskodott. Ne hagyjuk kapcsolatain­ kat idáig fajulni. 1978) megjelenésétől a gyermekbántalmazás szakte­ kintélyének számít. Szakértőként hallgatták meg nagy port felvert büntetőügyekben. Budapest 178 . majd PhD-fokozatot. hogy az emberi természetbe mindkettő belefér. a pénz démonai) és a When Your Lover 24 Susan Forward: Mérgező szülők . mint Nicole Simpson terapeutája az O. Money Demons (Rög­ eszmés szeretet. hogy ön­ kéntesként a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) Neuropszichiátriai Intézetében dolgozott. miközben számos dél-ka­ liforniai pszichiátriai és orvosi intézet munkatársa is volt. Susan Forward Pszichológusi pályafutása azzal kezdődött.

16 179 . Az utóbbi könyvben és az Érzelmi zsarolásban társszerzőként Donna Frazier is közreműködött.Is a Liar (Hazudós szeretők).

És a régi idők em berével szem ben a m ai em b ernek a hagyományok sem mondják m eg. am i a jelek szerint két okból fakad. am it mások elvárnak tőle (totalitarianizm us). amit elérhetünk. hogy alapjában véve m it is szeretne tenni. értelm etlennek érzik az életet." Dióhéjban A szenvedés. hogy m it tegyen. hogy m it kell tennie. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülá pszichológiája (79. am it mások tesznek (k onform izm us). hogy üresnek. Egyre többen panaszkodnak arról. Gyakran nem is tudja. A z állatokkal ellentétben az em bernek n em m ondják m eg az ösztö­ nei. Ehelyett vagy arra törekszik. oldal) 180 .1 7 1969 Az értelem akarása „A m it én egzisztenciális vákuum nak nevezek. kihívást jelen t a m ai pszichiátria számára. a sors tudatos elfogadásából születhet az egyik legnagyobb dolog. vagy azt teszi.

bemutatva rabtársait. akik vagy magu­ kévá tették a túlélés gondolkodási sémáját. de tartalma bőségesen kárpótolja az olvasót a nehézségekért. lásd a kommentárt az 50 klasszikus önsegítő könyv című ki­ adványban). Megindítóan írja le benne azt az időszakot. amit egy náci koncentrációs táborban töltött. 181 . amely az emberi lényt környezetének komplex termékévé próbálja egyszerűsíteni. de Franki tanainak és az azokat megalapozó filozófiának a teljes kifejtése a The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása) című munkájában található. Ez nehezebb olvas­ mány. Franki terápiás módszerét sokan a bécsi pszichoterápia harmadik iskolájának tekintik a freudi pszichoanalízis és az adleri individuálpszichológia mellett. vagy lemondtak az életük­ ről. fejezet Viktor Franki Franki legismertebb munkája a Maris Search fór Meaning {Az értelmet kereső ember. Sok olvasója számára valóságos kincs ez a könyv: ellenméreg a mai élet unalmával és értelemnélküliségével szemben. Franki a behaviorista pszichológiát is elutasítja és vele azt a szemléletet is. és Az értelem akarása világosan megfogalmazza a Franki és honfitársai felfogása között lévő különbségeket. Ez a könyv is képet ad az értelem frankli pszichológiájáról .17.a logoterápiáról (a görög logosz szó értelmet jelent) -.

morális vagy spi­ rituális konfliktusokból fakadó panaszok tartoznak ide. de szemben Albert Camus vagy Jean-Paul Sartre egzisztencializmusával. Nem tagadja. Mint neurológus nem vitatta. az ilyen panaszoktól szenvedő páciensek job­ ban járnának. Bizonyos panaszaink talán ab­ ból fakadnak.az értékválasztásban. sokszor meg sem érti őket. hogy nehéz körülmények között is megőrizzük méltóságunkat. Franki nem fogadta el. a lelkiismeret. Ez utóbbiakkal a hagyományos módszereket alkalmazó pszichiáter nem tud mit kezdeni. amelyhez az élet értelmetlenségének érzését társítjuk: a logoterápia alapvetően 182 . amelynek nevében Jeanne d'Arcot szkizofrénnek minősí­ tették volna. de van a panaszoknak egy másik csoportja is: a Franki által noogénnek mondott. ha papot vagy rabbit keresnének fel.A pszichológia vakfoltja Franki úgy véli. de fontos szerepet tulajdonít a sza­ bad akaratnak is . mint az agorafóbia. a halál vagy a méltóság kérdéseiben? A logoterápia válasza Lélektani szemléletét Franki egzisztencialistának nevezte. hogy az emberi psziché tekintélyes részben komputerszerűen működik. vagy olyan lelki bajokból. hogy az ember nem pusztán számítógép. teszi fel a kérdést Franki. a pszichológia korábban képtelen volt számot vetni az em­ ber sokdimenziós természetével. hogy megbomlik testünk kémiai anyagainak egyensúlya. ítélkezhetnek-e hitelt érdemlően a bűntudat. hogy a biológiai adottságok vagy a kondicionálás alakítanak minket. az életút megválasztásában. hogy például a szeretetet vagy a lelkiismeretet egyszerűen kondicionált válaszként vagy a biológiai programozás eredmé­ nyeként értelmezhetnénk. Vajon annak a szakmá­ nak a művelői. vagy abban. de hangsúlyozta.

akik saját dön­ téseik folytán kerültek mostani helyzetükbe. hogy az általa választott módon haljon meg. amely azt jelzi. Franki előszeretettel hangoztatta. A ra­ bok szívesen hallgatták. és abban találta meg élete értelmét. Franki amellett érvelt. Tudomásul vette a bűnt mint realitást. amit az életben elérhetünk. hogy a társadalom vagy saját génjeik áldozatai. hogy amikor az ember egzisztenciális vákuu­ mot érez maga körül. hogy elevenen él bennünk az értelem akarása. hogy ők mind csodálatos emberek. mert nem azt mondta róluk. Szabad és felelős embereknek tekintette őket. Franki szerint nem a siker a legtöbb. ha nem is tudjuk még pontosan. 183 . Éppen arról igyekszik meggyőzni az embereket. akit Franki látogatott a kórházban. A nehéz. és nem is azt. A relativizmus korában élünk. hogy a halállal való bátor szembenézés megszépítheti utolsó óráját. Túllépett a korai halál „értelmetlenségén". a keleti par­ ti Szabadság-szobor ellentétpárjaként. Egy haldokló asszony. ha képesek vagyunk bátran szembenézni a megváltoztathatat­ lan végzettel. és aki a halálfélelemtől szinte megbénult. az nem neurózis. A regényíró Franz Werfelt idézi: „A víz létezésének legtámadhatatlanabb bizonyítéka a szomjúság. amikor a történtek eredményeként megerősödtünk. fájdalmas helyzetek értelmét nem mindig ismerjük fel. hogy ez mi­ ben áll. csak később. ha­ nem az.optimista. rájött. ellenkezőleg: nagyon is emberi jelenség. hogy az élet­ nek mindig van értelme. hogy valahol az Egyesült Államok nyugati partján fel kellene állítani a „Felelősség-szobrot"." Felelősség és bűntudat Egyszer Franki a hírhedt San Quentin börtönben tartott előadást.

Ha azonban úgy döntünk. azzal paradox módon bezárkózunk tulajdon szabad­ ságunkba. Válasza az. ha nem saját életünkre. Tudván. függetlenednek íté­ letünktől. addig a logo terápia a mentális egészséget szolgálja. csak az egyes emberek életének vannak egyedi értel­ mei. hogy ha a logoterápia az élet értelmét állítja középpontba. felajánlották neki az amerikai vízumot . Az élet értelmének ilyenfajta egyediségét hívjuk úgy. nem tudta rászánni magát a távozásra. Lelkiismeret Az értelmet kereső ember olvasói bizonyára meglepődtek azon. hogy míg a vallás termé­ szeténél fogva a megváltást állítja a középpontba. hogy lelkiismeret. 184 . s hogy elfogadjuk. Minden ember. hogy „Mi az élet értelme?". hogy milyen sors vár a szülőkre. Értelmezhetetlen a kérdés. saját problémáinkra és feladatainkra vonatkoztatjuk. írja Franki. a lehetséges értelmek egyedi sorozatának beteljesítésére születik. Záró megjegyzések Az értelem akarásának végén Franki fölteszi az önként adódó kérdést.de csak neki a szüleinek nem. Tőlünk függ. hogy megragadjuk-e ezeket az ér­ telmeket.amelyben a valódi értékek és értelmek felhígulnak. hogy megszabadulunk az ilyen univerzáliáktól. Az életnek nincs végső értelme. avagy igyekszünk elkerülni őket. hogy Franki elkerülhette volna a koncentrációs tábort. akkor vajon mi különbözteti meg a vallástól. Amikor neurológus­ ként Bécsben élt.

hogy módunkban áll eldönteni. 5 közben pszichiátriai magánpraxist épített ki. de számolt a szabad akarattal is . A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát és PhD-fokozatot. hogy az életnek lenne végső értelme. milyen értékeket állítunk előtérbe. 185 . Viktor Franki Becsben született 1905-ben. Ahogy Freud az örömöt vagy a szexualitást. nem tagadhatja az sem.azzal. ami magával húz. ami sokak szemében gyanússá tette ezt a lélektani irányzatot. milyen életutat járunk be. hogy a bio­ lógiai tényezők. Nem gondolkodott misztikusan. Franki nem tagadta. aki kételkedik abban. Mindamellett Franki a neurológia és a pszichi­ átria doktora volt. de az értelem az. és megőrizzük-e emberi méltóságunkat a nehéz helyzetekben. Adler pedig a hatal­ mat tette meg az ösztönös késztetések fő célpontjának. és nem volt álmodozó. ha éppúgy számí­ tásba veszi az értelem akarását. hogy az értelem akarása is legalább ilyen fontos szerepet ját­ szik személyiségünk alakításában. A Neurológiai Osz­ tály vezetőjeként 1940 és 1942 között a Rothschild Kór­ házban dolgozott. Az 1930-as években a Bécsi Közkórház öngyilkososztályán dolgozott. és túlélt két koncentrációs tábort.E különbségtételtől függetlenül Franki pszichológiáját áthatja a vég­ ső értelembe vetett spirituális hit. Franki számára a pszichológia csakis akkor töltheti be feladatát. mint az örömre vagy a hatalomra törekvés ösztönét. Franki hitt abban. Az ösztöneink hajtanak minket. S hogy az ember meg akarja találni élete értelmét. a kondicionálás is alakítják az embert.

1965). az amerikai csapatok bevonulásakor. A háború után visszatért Bécsbe. mint Teréz anya és Diana hercegnő.Szüleivel és feleségével. Tillyvel együtt 1942-ben kon­ centrációs táborba . ezt az állást töltötte be egészen 1971-ig. ekkor írta Az értelmet kereső embert. 1985). Huszonkilenc egyetem választotta díszdoktorává. Franki 1997-ben halt meg. További munkái: Árztliche Seelsorge (Orvosi lélekápolás. 186 . A Bécsi Neurológiai Szakrendelő Intézet vezetőjévé nevezték ki. Dér unbewusste Gott (A tudattalan isten. vendégprofesszor volt a Harvardon.került. más amerikai egyete­ meken és a Bécsi Egyetem Orvoskarán. 1948). The Unheard Cry fór Meaning: Psychotherapy and Humanism (Hangtalan kiáltás az értelemért: pszi­ choterápia és humanizmus. A családból csak ő maradt életben: 1945-ben szabadult Dachauból. ugyanazon a héten.először Theresienstadtba .

.

"26 „N oha páciensem igen szép. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. a védekezést létrehozó hatóság és az elhárított. így. Párbeszéd. Budapest 26 Fordította Horgász Csaba 27 Fordította Horgász Csaba 18 8 . hogy elkerüljük a fájdalmat és összhangban maradjunk saját énünkkel. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31 >oldal) Eric Beme: Emberi játszmák (51. oldal) 25 Anna Freud: Az én és az elhárító m echanizmusok. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. Horgász Csaba. ford. "2? Dióhéjban Szinte bármit megteszünk azért. aki pedig m ég gyereknek számított. bájos leány volt és felkeltette társasága érdeklődését. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. am i az ént védekező intézkedésekhez való folyam odásra ösztönzi. oldal) V.és férfibarátai csodálatát és szerelmét.1936 Az én és az elhárító mechanizmusok2 5 „Ezekben a konfliktushelyzetekben a szem ély énje saját ösztön-énje egy részének visszaszo­ rítására törekszik. ennek dacára heves féltékenység kínozta húgával szem ben. betörni akaró erő m indig m egegyezik. am i változik. 199 8 . s ez a kényszer gyakran pszichés elhárító mechanizmusokat hív elő belőlünk. S. Serdülőkorában a páciens m in d en addigi érdeklődésével felhagyott és csak egyetlen vágy hajtotta: hogy kivívja fiú. az az a motívum.

élet­ évét. Mire betöltötte 14. mint a felnőtteket. de a könyv laikusok számára is élvezhető. különösen a terápia és a pszichoanalízis tekintetében. Gyermekekkel és serdülőkkel dolgozott.18. Azt vizsgál­ ta. Óhatatlanul az apja lányát látták benne. mint az anya iránti gyűlölet. hogy pontosan milyen kölcsönhatás alakul ki az én. annál is inkább. hogy ugyanar­ ra a pályára lép. pedig úttörő munkát végzett két fontos területen is: az én pszichológiája és a gyer­ mek-pszichoanalízis területén. és ebből vezette le a pszichés elhárító mechaniz­ musok fogalmát. Sok klasszikus freudi fogalommal találkozha­ tunk benne . addig Anna nagyobb szerepet tulajdonított az énnek (az ego­ nak).olyanokkal. és az egyetlen. és elhatározta. Olvasását megkönynyíti a pszichoanalízis alapfogalmainak ismerete. A The Ego and the Mechanism o f Defence (Az én és az elhárító mechanizmusok) Anna Freud legismertebb könyve. az ösztön-én és a felettes-én között. Míg apja köztudottan az ösztön-énre (az id-re) összpontosította a figyelmét. és meggyőzte apját. hogy ezeket a pácienseket egészen másként kell kezelni. elolvasta apja valamennyi könyvét. fejezet Anna Freud Anna Freud volt a legfiatalabb Sigmund Freud hat gyermeke közül. mert az elméletet érdekes esetismertetések fűszerezik. a péniszirigység 189 . aki maga is neves pszichológus lett.

Az én azért hoz működésbe elhárítást. és annak ellenére.csatáját. s amely neurózist okozhat. hogy az ösztön-én felül­ kerekedik rajta.vagy a kasztrációs szorongás amelyeket a mai olvasó némi fenntar­ tással fogad. Mit értünk elhárító mechanizmuson? Pszichológiai értelemben Sigmund Freud használta először az „elhá­ rítás" kifejezést 1894-ben. hogy ne kerítsék hatalmukba a tudattalan késztetések. Anna Freud számunkra is meggyőzően magyarázza az elhárító me­ chanizmusok létrejöttét és funkcióját. A pszichoanalitikusnak pedig az a dolga. Anna Freud szerint ha valaki sikerrel alakít ki elhárító mechanizmusokat a szorongás és a fájdalom ellen. másokra vetíteni vagy tagadni a tudattalan késztetéseket. hogy elszigetelődik bennünk a kielégítetlen impulzusok miatt eredetileg érzett fájdalom.az én. Olykor megpróbálja intellektualizálni. Az én fo­ lyamatosan harmóniát igyekszik teremteni önmaga. akkor az én nyerte a három instancia . köztük a szexualitás vagy az agresszió. hogy a freudi pszichológia tekintélyét az utóbbi években igencsak megtépáz­ ták. Anna Freud megfogalmazása szerint azt a küzdelmet akarta kifejezni vele. az ösztön-én és a felettes-én . amelyet az én a fájdalmas vagy elvisel­ hetetlen gondolatok. 19 0 . ha alulmaradunk a belső küzdelemben a tudattalan ösztönnel vagy a társadalmi kötelezettségekkel és elvárásokkal szemben. de ez nem mindig vezet tökéletes mentális egészséghez. hatások ellen folytat. E fogalmak kapcsán azonban lenyűgöző magyarázatokat olvashatunk az emberek viselkedésének okairól. ami azzal a következménnyel járhat. És az én szenved vereséget akkor. az ösztön-én és a külvilág között. hogy tudatosítsa az egyénben ösz­ tönös vágyait. Az én mindig fel van készülve a veszélyre. illetve gátlás alá helyezni.

elhárító mecha­ nizmust konstruál. hogy bár az én diadalmaskodik. a konfliktus azonban ezzel még nem oldó­ dik meg. s mindaz. egészségtelen személyiségjegyek vagy neurózisok formájában jut ki­ fejezésre. Ha valakinek az énje puszta eszköz a felettes-én kezében. hogy ezeket a késztetéseket kizárjuk az én látóköréből. és hogy csökkentse a kielégítetlen impulzus okozta fájdalmat.Előfordul. amely megakadályoz­ za. az ösztön-én a tudattalan ösz­ tönök tartománya. más módon. Magasra teszi a mércét. A felettes-én. Az ösztönök megtagadása azonban sokszor csak anynyit jelent. hogy összhangban maradjon önmagával. addig a felettes-én a freudi szóhasználat szerint a személyiségnek az a része. hogy az én békés megegyezésre jusson az ösztönökkel"28. de szembekerül a felettes-énnel. Az én küzdelembe bocsátkozik az ösztönkésztetéssel. A felettes én szolgálatában Míg az én a józanul gondolkodó elme. az én annak kielégí­ tésére törekszik. az agressziót antiszociá­ lisnak állítja be. Amikor egy természetes ösztön a felszínre tör. mert az én kénytelen valamilyen elhárító mechanizmushoz folya­ modni annak érdekében. „a bajkeverő. 28 Fordította Horgász Csaba 191 . írta Anna Freud. a személyiség egészében ve­ szít. amely a társas együttélési vagy társadalmi szabályokra reagál. a szexualitást elítélendőnek. amelynek segítségével behódoló döntését értelem­ mel ruházhatja fel. amit az én nem tud beépíteni az énélménybe. Az én aláveti magát a fölötte álló felettes-énnek.

de nem engedélyezett magának efféle örömöket. Mivel énje és ösztön-énje megsemmisítő vereséget szenvedett a felettes-énjével szemben. 192 . aki állandó félelemben él amiatt. hogy olyan jó legyen. Barátainak szerelmi éle­ te rendkívüli módon foglalkoztatta. amelynek fenntartásá­ hoz különösen nagy energiára van szükség. Erőteljesebb és gyakran károsabb elhárítási mód az elfojtás.akkor gátlásos. inkább másokkal érzett együtt. gyermeket sem szült. másokról gondoskodott. kivetítette (projiciálta) életének más területeire. ruhákat követelt azért. Saját vágyai mindennél fontosabbak voltak számára. Anna Freud szerint ez az elhárítás viszonylag egészséges formája. hogy az ösztönei megtámadhatják és legyőzhetik. hogy a vágyait más embereken keresztül elégítette ki. Gyermekkorában igazi akarnok volt. egyszerűen öltözködő nevelőnő lett belőle. és a divatról is szívesen beszélt. ez volt az egyetlen mód arra. tárgyakat. Elhárító mechanizmusa azzal a felismeréssel szemben. hogy természetes késztetéseit. fantázi­ átlan. amelyek kielégítését nem engedélyezte magának. hogy kifejezésre jussanak. Felnőtt korában azután nem ment férjhez. becsvágy nélküli. Anna Freud beszámolt egy asszonyról. Nem törődött a maga bajával. Mi történhetett? Egy bizonyos ponton úgy érezte. az volt. összhangba kell kerülnie a társadalom értékeivel és szabályaival: elfojtotta természetes vágyait. illedelmes személyiséggel van dolgunk. és a másik szélsőséget tette magáévá. vagy még jobb. akinek az életét olyan mér­ tékben meghatározta rendkívül erős felettes-énje. hogy túl erősek a vágyai. kimért. Elfojtás Az előbbi példában az egyén a külvilágra vetítette ki ösztöneit. mint a többi gye­ rek.

mert ösztönéle­ tünknek egy egész területét fosztja meg a tudat jelenlététől. Szemügyre véve a gyermekek elhárítási mechanizmusait. gyengítve ezzel a személyiséget. s gyen­ geségüket fantáziájukkal és szerepjátékokkal igyekeznek ellensúlyozni. Ha egy gyermek valamilyen képtől. aki fivérek között nevelke­ dett. hogy leharapja apja péniszét.Olvashatunk a könyvben egy leányról. állapította meg Anna Freud. amit anyja egymást követő terhességei miatt érzett. hogy a kicsik gyengének érzik magukat az erős felnőttek és a veszélyek között. A leány elfojtotta ezt a számára visszatetsző érzést. aggodalmaskodással . anyagyűlöletbe fordult át. abban az értelemben. Anna Freud megállapította. Egy másik esetben egy leány arról kezdett fantaziálni. a leányokat egy másik szinten mégis veszteség érte a konfliktus elfojtása miatt. másfelől azonban természetes érzéseinek elfojtásával a leány megfosztotta magát a vele egykorú lányok normális reakcióitól és hangulataitól.próbált védekezni: A leány irigysége és féltékenysége önzetlenséggé és mások iránti figyelmességgé alakult át. például egy erőszakos férfi szellemé- 193 . és neheztelése. hogy többé nem kellett belső konfliktusokat megoldania. Ez egyfelől segítséget jelentett a családi környezetbe való be­ illeszkedésben. ami az evés zavaraihoz vezetett. Az elfojtás az elhárítás leg­ veszedelmesebb formája.túl­ zott gyengédséggel. Gyermekek elhárító mechanizmusai Az elhárításnak nem minden formája rossz. olykor egyszerűen így véde­ kezünk a valós külső veszéllyel szemben. és énje az érzés visszatérése ellen az ellentétes reakcióval . Az érzés elkerülésére énjében idegenkedés ébredt a rágás­ sal szemben. Mindkét esetben nyug­ vópontra került az én.

és igyekeznek elszigetelődni a többi családtagtól. A gyermek annyira meglágyítja az öreg szívét. szemléletük nárcisztikus. ford.vagy hajvisele­ tet. mint még senki. Pécs 194 . Más tör­ ténetek állatok megszelídítéséről vagy vadak emberré válásáról szólnak.tői fenyegetve érzi magát. és végül igazi emberi lény lesz belőle. Ami közös ezekben a fantáziaképekben. Nincs még egy olyan életszakasz. mint ekkor. mert a történetek lehetőséget kínálnak a valóság tagadására. Segítségükkel a gyermekek napirendre térhetnek a valódi kapcsola­ taikban. Alexandra. például az apa-gyermek kapcsolatban megmutatkozó gyenge­ ségük fölött. paradox módon éppen azért. hogy a tizenévesek könnyen antiszociálissá válhat­ nak. Cserna György. A serdülő én Anna Freud megfigyelte. az a valóság visszájára fordítá­ sa. amelyekben egy fiú vagy egy lány megszelídít egy gazdag vagy erős vagy félelmetes öreg­ embert. így többek között A kis lordot (Little Lord Fauntleroy)29 Frances Hodgson Burnett gyerekkönyvét. „Azonosulnak" a dolgokkal és emberekkel. A passzív szerepről aktívra vált. de szívesen ápolunk szoros kapcsolatot politikai vagy vallási eszményképekkel is. Ugyancsak jellemző a tizenévesekre. Anna Freud olyan gyerektörténeteket elemzett. magába építi ennek a külső objektumnak a jellegzetességeit. hogy változékonyak. 2001. s ezzel erőt merít kör­ nyezetéből. amikor olyan hirtelen és oly nagy odaadással választanánk új ruha. Ugyanakkor a serdülők a világ közepébe helyezik ma­ gukat. 29 Frances Hodgson Burnett: A kis lord. és megbékélhetnek a valósággal. vagy cowboynak. és maga is szellemként jelenik meg. rablónak öltözik.

ha az én nem képes megfelelően feldolgozni az ösztönimpulzu­ sokat. az embereknek a szociális nyomásra adott reakcióival foglalkozik? A freudi pszichológiát sokan vádolták azzal. és sok tekintetben valóban az.az én. Ez volt Anna Freud magyarázata a serdülők énközpontúságára . A pszichoanalitikusok he­ lyébe pszichoterapeuták és kognitív terapeuták léptek.ahelyett hogy annak látnák és azért szeretnék őket. erőteljes érzések kereszttüzében. Ezek a fogalmak ma is hasznosak. az óhajok­ kal és vágyakkal. ha az elme rejtett barlangjaival. amik valójában.közti versengés hangsúlyozását. hogy a szorongásokra és félelmekre válaszként megjelenő különféle elhárító mechanizmusok leírása nem egzakt tudo­ mány. amelyek nemkívá­ natos érzelmekhez vagy viselkedéshez vezettek. hogy érvényt szerezhessen akara­ tának. Az ösztönös belső késztetések veszélyt jelentenek az én számára. Ily módon azonban szem elől téveszthetjük a freudi pszichológia egyes tanításait. Anna Freud szerint minden olyan életszakaszban. akik nem sokat törődnek páciensük múltjával és vágyaival. Az emberi természet „szexualitás és agresszió" felfogá­ sát. a felettes-én és az ösztön-én . Hogyan is lehetne az. amikor fokozódik a szexuális késztetés. azok elég való- 195 . és ami az elhárító mechanizmusokat illeti. Azt tekintik feladatuknak. hogy kiigazítsák a hibás gondolkodási útvonalakat. Záró megjegyzések Anna Freud elismerte. hogy tudo­ mánytalan. valamint a személyiség három instanciája .így tartják fenn identitásukat a látszólag a semmiből előbukkanó új. az álmok és a mitológiai szimbólumok mély értelmű magyaráza­ tát. fennáll a neurotikus vagy pszichotikus betegség ve­ szélye. amely éppen ezért bármire hajlandó.

ságosak ahhoz. majd olaszországi utazások után tanítói oklevelet szerzett. Ramachandra. közben bővítette gyermekanaliti­ kai praxisát. és 1922-ben. hogy apja elméleteit átültette a gyakorlatba. visszatért Bécsbe. de amikor apja állka­ pocsrákban betegedett meg. Anna pedig a család esze. A család vendégeinek jóvoltából több nyelv is ráragadt. a Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson a Társaság tagjává választották. így elképzelhető. és Freud 1939-ben bekövetkezett haláláig főként ő ápolta apját. az ő munkái is a mostaninál nagyobb hatást fognak kifejteni. Anna 1927 és 1934 között a Nemzetközi Pszichoanaliti­ kus Társaság elnöke volt. Az iskolában nyughatatlan volt. de tanítónői állását sem adta fel. oldal). Anna 1912-ben érettségizett. Anna Freud fő érdeme. Anna Freud Bécsben született 1895-ben. Egy évvel később Berlinben nyitott pszichoanalitikus magánpraxist. 1935-ben a Bécsi Pszichoanalitikus Tovább- 196 . Újabban az elhárító mechanizmusok neurológiai hátterére is felhívták a figyelmet (lásd V. hogy legtöbbünk könnyen hozhat példát legalább az egyikre saját életéből. S. és ha a freudi pszichológia újra előtérbe kerül. és kisgyermekkorától közel állt apjához. Nővére. és falta a könyveket. Miközben apja írásainak fordításán dolgozott. bizonyos értelemben Sigmund Freud tanítványává vált. Apja 1918-ban pszichoanalízisnek vetette alá. 413. Sophie volt a család szépe. hogy a pszichoanalízis bizonyos fokig természettudo­ mányosán is értelmezhető.

Számos amerikai egyetem hívta meg előadások és szemináriumok megtartására és választotta díszdoktorává. fő hivatásának az apai örökség ápolását tartotta. Ausztria náci megszállása után Anna szervezte meg a Freud család Angliába történő emigrálását.képző Intézet igazgatója lett. és 1937-től részt vett egy szegény családból származó gyermekeket felkaroló óvoda megalapításában. Egyedülálló anyák gyermekei részére megalapította a Hampstead Háborús Óvodát. 197 . Londoni otthonában 1982-ben bekövetke­ zett halála után Freud Múzeum nyílt. Anna nem ment férjhez. majd 1947-ben a gyermeklélektan nemzetközi központjának számító Hampstead Gyermekterápiás Klinikát.

ford. "31 „Hogy miről álmodnak az állatok. Helikon. amelyet előző nap egy pá­ ciensem szalonjában futólag megpillantottam. Az én és az elhárító mechanizmusok (189. H a szabad e mondással élnem . Meller V. A látszólag ártatlan álmok sem éppen olyan ártatlanok. az a válasz.1900 Álomfejtés30 „Az álom sohasem bíbelődik csekélységekkel. lényegtelen dolgok miatt nem zavartatjuk alvá­ sunkat. "31 „Ebben az esetben álomsorozatról van szó. és eszembe jut. oldal) Anna Freud. Hollós István. hogy hiszen én be se m entem a városba. hogy megfejtsük őket. hogy Rómába utaz z a m . amelynek alapja az a vágy. A kilátás. azt nem tudom. Arra a kérdésre. oldal) 30 Sigmund Freud: Álomfejtés. Ágnes. Budapest 31 Hollós István fordítása 32 Hollós István fordítása 33 Hollós István fordítása 198 . hogy a kukoricáról. 1993. Könnyen felism erhető benne »az ígéret földjét távolról meglátni« motívuma. és megmutatja a félig ködfátyolba burkolózott Rómát olyan távolságból. egy ismert metszet mása volt.. az utószót írta Hermann István. hogy miről álmodik a liba. A zután m egindul a vonat. m ennyire tiszta a kilátás."33 Dióhéjban Az álmok fölfedik a tudattalan vágyait és fejlett intelligenciáját.vágyteljesülés. amely az álomban megjelent. hogy csodálkozom. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. az ilyen álomnak »vaj van a f e jé m . Egy példabeszéd. így hát egyszer azt álmodom. hogy a vasúti kocsi ablakából látom a Tiberist és az An gyalhidat... oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. tudni véli.. ha vesszük a fáradságot. Ez a két mondat magában foglalja az egész elméletet: az álom . amelynek közlését egy hall­ gatónak köszönhetem. a függeléket összeáll. M áskor valaki egy dombra vezet.

és még ezután is több mint egy évtizedre volt szükség ahhoz. Brill munkája) 1913-ban látott napvilágot. megjelent. inkább bírálta az Álomfejtést. és az otthonteremtés érdekében orvosi praxist kellett indítania. Minden idők egyik legnagyobb hatású könyve először mindössze 600 példányban jelent meg. hogy már negyvenes évei közepén járt. és ez a 600 példány 8 év alatt fogyott el. hogy neves orvoskutatóvá váljék. a beszédzavarokról. fejezet Sigmund Freud Kevesen tudják.19. akadályozta volna abban. amit írtak róla. mintsem dicsérte. A könyv félig-meddig önéletrajzi nézőpontból mutatja be a késő 19. századi Bécs polgári világát. az egyetemen csak nyolc évi or­ vostudományi és más irányú tanulmányok után kapott diplomát. Az a terve. hogy nevét megismerje a világ. amelynek hírnevét köszön­ heti. Az a kevés recenzió. a kokain érzéstelenítő hatásáról és a gyermekek agyszélhűdéséről írt közleménye­ ket. Jóllehet isko­ lai évei alatt többnyire osztályelső volt. Neu­ rológiai területen kezdett tevékenykedni. bepillantást enged a „nagy ember" mítosza 199 . Mindez oda vezetett. az első angol fordítás (A. A. hogy Freud elég későn indult el pályáján. majd érdeklődése a pszichopatológia felé fordult. hogy feleségül vegye menyasszonyát. Martha Bernayst. amikor az Álomfejtés (Traumdeutung) című könyve.

az Alpokba kiránduló. Az elemzések kimagasló mitológiai. Megismerhetjük belőle a gyermekeivel foglalkozó. és megemlékezik olyan mo­ dernebb szerzőkről is. az álmok tudomá­ nyos értelmezésében nem jutottunk túl messzire." A korai ígéret beteljesedése több mint 40 évbe telt. a szakmai sikerekre tö­ rekvő Freudot. és értelmezi azt. Carl Friedrich Burdach. Freud könyve a szakirodalom terjedelmes áttekintésével kezdődik. ez a könyv azonban csupán pályájának első fontos állomása volt. Az álmok okai Meglepő. hogy már Freud előtt is milyen sokat írtak az álmokról. ez beleszövődik az álomba. Az olvasó számára azonban maguknak az álmoknak az ismertetése és elemzése a legérdekesebb (többségük Freud pácienseitől. Az álmok isteni sugallatként történő értelmezésétől eljutottunk ad­ dig a természettudományos nézetig. Az Álomfejtés orvosi és természettudományos szempontból vizsgált egy olyan témát. amely addig minden komoly elemzésnek ellenállt. amely szerint az álmok egyszerűen érzékszervi ingerlés eredményei. Yves Delage és Ludwig Strumpell. a barátaival és kollégáival foglalkozó. Amikor alvás közben például meghal­ lunk valamilyen külső zajt. művészeti és irodalmi műveltségről árulkodnak. mint Louis Alfréd Maury. egyenként jó tízoldalas ter­ jedelemben. de némelyik magától Freudtól származik). melyben a szerző egészen Arisztotelészig tekint vissza. Az irodalmi áttekintést azzal sum­ mázza. A könyv megírása után Freud így értékelte munkáját: „Az embernek egy életben egyszer támad­ nak ilyen meglátásai.mögé. E magyarázat szerint a gyakori álmok mögött gyakori történések húzód­ 200 . és ezzel megalapozta a tudattalan tudományát. hogy bár a téma sok ezer éve terítéken van.

íme néhány a következ­ tetései közül. érzések összefüggő „történetté" állnak össze. amelynek révén különálló személyek. az érzékszervi ingerek nem adnak ma­ gyarázatot valamennyi álmunkra. • Az álmokban leggyakrabban az elmúlt napok benyomásai jelen­ nek meg. Az Álomfejtés megírásáig Freud több mint ezer álom klinikai elemzését végezte el. jelentéktelen. hogy a betegek álmainak tartalma jól jelzi mentális egészségi állapotukat. de kora gyermekkori emlékek is felszínre bukkanhat­ nak bennük. de ugyanígy előfordul az is. az azért van. Ráébredt arra. A tudattalan általában nem a jelentős eseményekre összpontosít. ami triviális. de sok minden megmarad benne. valójában olyan rendező elv érvényesül bennük. • Álmunkban másképp szelektálunk az emlékeink között. A sok álomban kitapintható etikai vagy mo­ rális dimenzió is arra utal. hogy nem veszünk tudomást róluk. Freud azonban úgy érezte. és nem épülnek be az álmainkba. hogy az okok nem pusztán fizikaiak. és számos gondolat sűrű­ södhet egyetlen álomképbe. amikor ébren vagyunk. Kétségtelenül előfordul. • Az álmok mindig az énről szólnak. Ugyanígy a gondolatok másokkal 201 . az álombéli repülés képzete a mellkas légzés közbeni emelkedéséből és süllyedéséből ered. • Jóllehet az álmok véletlenszerűnek vagy abszurdnak tűnhetnek. Freud eredetileg a pszichózisokkal foglalkozva kezdett érdeklődni az álmok iránt. mert leesik az ágyról a takaró. mint ak­ kor. • Az álmok jelentésének több rétege van. s hogy más tünetekhez hason­ lóan az álmok is értelmezhetők. hogy az elalvás közben minket érő fizikai ingerek befolyásolják az álom tárgyát. ha például álmunkban meztelennek érezzük magunkat.nak meg.

addig Freud azt a nézetet vallotta. Az álcázott üzenet Miután arra következtetett.helyettesíthetők (egy ismerős személy valaki mássá válhat. hogy számos vágyunkat elfojtjuk. egy ház más funkcióra tehet szert és így tovább). miért oly rosszul artikulálva. mélyen meghúzódó ösztönzést vagy vágyat hoz felszínre. Ezt az általa „álomtorzításnak" nevezett 202 . ami­ re vágyunk. ahol a tudattalan megnyilatkozhat. Míg a múltban több szerző azon a véleményen volt. és ezek a vágyak csak némiképp álcázva léphetik át tudatosságunk küszöbét. különös szimbólumokba és képekbe csomagolva jelennek meg az álmokban a vágyaink. ha a vágyunk az ellenkezőjére fordul benne. s az álom tartalma csak úgy tudatosulhat bennünk. hogy megkerüljük. vagyis olyan. Azért látszik sok álom ellentétesnek azzal. s hogy elsősorban vágyaink teljesülésé­ nek megjelenítésére kotyvasztjuk az álmokat. s amely gyakran a korai gyerekkorban gyökeredzik. Freudot az a kérdés kezdte foglalkoztatni. ami nyilvánvaló? A válasz erre a kérdésre abban a tényben keresendő. hanem csupán a psziché által az álom értelmének kialakításához felhasznált elemek. Röviden tehát ezek a motívumok nem az álmok okai. • Majdnem minden álom „vágyteljesülés". hogy az alvás közbeni fizikai érzetek és a napi ese­ mények emléke „mint megannyi olcsó alkatrész szükség esetén igénybe vehető". mert védekezünk a vágyainkkal szemben. hogy a napi ese­ ményekre való visszaemlékezés az álmok elsődleges oka. hogy az álmok alkotják a küzdőteret. el akarjuk rejteni azokat. amely betelje­ sedésre tör. Miért van szükségünk arra.

mert a tudatos én csökkenteni igyekszik a tudattalan által az éber elmére gyakorolt befolyást. hogy ha egy idegen alak álmának színterére lép. Freud szerint azért felejtjük el olyan könnyen az álmainkat.jelenséget Freud hasonlattal világította meg. és „tompított. Először az Álomfejtésben fogalmazta meg . hogy az álmok mindig énközpontúak. amikor valaki álmában kapott útmu­ tatást . Középpontban a szexualitás A betegek analizálása során szerzett tapasztalatai alapján Freud arra a meggyőződésre jutott. az üzenet csak cenzúrázva. amelyet éber tudatálla­ potban hajlamosak lennénk elnyomni . Kíváncsian kutatta azokat a történelmi példákat. az gyakran az álmodót jelképezi.arra néz­ ve. Freud úgy vélte. sohasem a családra. de ha megteszi. Az elemző tehát fél az uralkodó cenzúrájától. hogy a neurózisok az elfojtott szexuális vágyak­ ban gyökereznek. Az álomban kényszerítő erővel fejeződhet ki valamely cselekvésre felhatalmazó üzenet. megszelídítve vagy valami másnak álcázva juthat el a tudatunkig. Ha egy álomban másik személy bukkan fel.Szophok- 203 . hogy mit kell tennie. a társadalomra vagy bármi más szo­ ciális hatásra. az illető m in­ den kétséget kizáróan őt magát képviseli olyan mivoltában. ha a pszichénk üzen nekünk. és hogy az álmok is ezeknek az elfojtott érzéseknek a kifejeződései. amit valaki más az álmodónafe jelent. ami­ lyennek éber tudatállapotban nem mutatkozhat. Tegyük fel. torzított formában fejezi ki a véleményét" Ami az álmokat illeti.például utólag igazolódott bölcs figyelmeztetést . Freud egyik fő tétele az volt. hogy egy politikai elemző bírálni akarja az uralkodót. veszélybe sodorhat­ ja magát.és ez az üzenet mindig ránk vonatkozik. vagy azt.

Egyik este." Ezzel helyre tette az apát . Az egyik ilyen álomban például az apa volt az. miszerint nem vagyunk annyira a birtokában saját elménknek. Mintha csak azt akarta volna mondani az apjának. lefekvés előtt megszegte az egyik legfőbb szülői tilalmat: a hálószo­ bában bepisilt. Darwinéról .hogy a Föld nem az univerzum középpontja -.lész Oidipusz királyával alátámasztva . Freud leírt egy számára fontos eseményt a gyermekkorából. mint hittük. Az általános dorgálás közepette az apja ezt dünnyögte: „Semmi sem lesz ebből a fiúból!". hogy „Látod.el­ lenfelét az anyja érzelmeiért folytatott vetélkedésben -. és le akarják győzni a másikat. Freud szerint ez a megjegyzés nagyon érzékenyen érinthette őt. Nagy hiba tehát passzív éjszakai időtöltésnek tekinteni az álmokat. kulcsszerepet játszanak az emberi természet megértésében. melyek közül a legerősebb a szexualitás. jegyzi meg Freud. Záró megjegyzések Gyakran idézik Freudnak az emberi nemet a történelem folyamán ért három nagy megaláztatásról szóló szavait: Galilei fölfedezéséről . a tiltott vizelés szégyenletes emlékképével együtt. többnyire az eredményeivel összefüggésben. mert a jelenet még a felnőttkori álmaiban is rendszeresen felbukkant. 204 . Ezt az univerzális hajlamunkat nevezte el később Ödipuszkomplexusnak. és saját fölfedezéséről.azt a nézetét. lett belőlem valaki. A freudi kozmológiában a civilizáció épp csak takarja az ösztönö­ ket. hogy a gyerme­ kek szexuálisan vonzódnak egyik szülőjükhöz. aki Freud szeme láttára vizelt.hogy az ember nem a teremtés középpontja -. hiszen lehetőséget kínálnak a tudattalan motivációk feltárására.

igen aktívak az agy érzelmeket. hogy címlapján föltegye a kérdést: „Freud halott?" Manapság. ahol emiatt a pszicho­ analízis tudománytalan irányzatként került be a köztudatba. amikor mélyen alszunk. Érthető ezek után. Az agyról készült izotópos felvételekből arra lehet következtet­ ni. mivel tartoznak Freudnak az eredeti „gyógyító beszélgetésekért". hogy az álmok nem pusztán a véletlenszerű neuronkisülések mel­ léktermékei. hogy az álmok összefüggenének a vágyakkal vagy motivációkkal. amelyet Woody Allén oly jól figurázott ki jeleneteiben. Ráadásul a Londoni Királyi Orvosi Egyetem újabb kutatásai bizo­ nyos fokig alátámasztani látszanak Freudnak az álmokkal kapcsolatos nézeteit. Felhozták a freudi pszichoterápiával szemben.Ez az emberi szabad akarat elleni támadás óhatatlanul szitkot-átkot hozott Freud fejére. 205 . Bár Freud ateista volt. A neurológiában egyáltalán nem számolnak azzal a lehetőséggel. hogy túlságosan függ az analitikus­ tól. gyakran hallani olyan véleményt. hogy gyógyító hatására kevés a bizonyíték. hogy az emberben kárt tehet a benne lakozó irracionális lény. s felrótták neki a standardizált eljárások és ellenőrizhető eredmé­ nyek hiányát. hogy kialakult „a pszichiátriai dívány kultúrá­ ja". különösen Amerikában. Az 1990-es évek elején a Time magazin időszerűnek érezte. s azért a felismerésért. nagy valószínűséggel nem fog minket az álmainkról és a múltunkról kérdezni. ha felkeresünk egy pszichológust vagy egy pszichiátert. mert ezeket lényegtelennek tekintik a kognitív pszichológiá­ nak a mentális állapot megváltoztatására alkalmas pontosabb mód­ szerei mellett. hogy Freud munkái ma már nincsenek előkelő helyen az egyetemi pszichológiai kurzusok hallgatóinak olvasmányai között. ame­ lyekben meghallgatta és elemezte a páciensek tudattartalmait. Ám a mai terapeuták túl könnyen megfeledkeznek arról. és a pszichoanalitikusok száma is igencsak megcsappant. meg azt is. hogy a pszichoanalízist a vallás aurája lengi körül.

Freud legnagyobb vívmánya mégis az lehetett. Jacob és Amalia NyugatUkrajnából érkeztek Morvaországba. hogy érdekessé tette a pszichológiát a laikusok számára. és az orvoskarra iratkozott be 1873-ban. Az öt testvér közül ő volt a legidősebb. Miután diplomát szerzett. és hogy külön szobában tanulhasson. hogy klasszikus latin­ görög műveltséget szerezzen. eljegyezte Martha Bernayst. hogy ezt Freudnak az álmok vágyteljesítő szerepéről alkotott elmélete mellett szóló bizonyítéknak tekinthetjük-e. Most. gondoskodtak róla.vágyakat és motivációkat ellenőrző. hogy betekintést nyerjünk saját lelki működéseinkbe. Gondolatai azért voltak olyan nagy hatásúak. ahol az agy 206 . Cseh Köztársaság). és a család 1859-ben Lipcsébe. limbikus és paralimbikus területei. nem sokkal születésének 150. bár az még kérdéses. Freud jogi tanulmányokra készült a Bécsi Egyetemen. évfordulója után mondha­ tunk-e bármi biztosat Freud örökségéről? A tudattalan „fölfedezése" kétségkívül új távlatokat nyitott a gondolkodás és a képzelet számára. de az utolsó pillanatban megváltoztatta el­ határozását. A szülők hamar felismerték Sigismund kiváló szellemi képességeit. Eszerint az álmok a motivációkkal összefüggő magasabb rendű men­ tális működések. majd egy évvel később Bécsbe költözött. és a Bécsi Közkórházban helyezkedett el. Szülei. Sigmund Freud Sigismund Freud néven született 1856-ban a morvaországi Freiburgban (ma: Pribor. mert lehetőséget adtak arra.

Bárt István. 1895)34 című munkájukat írták.. ismertetőszöveg. fejezete.. 2 0 0 6 . [Dér Witz und seine Beziehung zum llnbewussten]. In: SFE 3 3 -2 5 1 . A pszichoanalízis nemzetközi mozgalommá vált.. Ford. Ford. Ford. Bárt István. előszó. In Sigmund Freud Művei VII. Néhány hónapon belül megjelent A mindennapi élet pszichopatológiája (Zűr Psychopathologie des Alltagslebens)35 című munkája. 1 9 9 3 -1 9 9 5 . Elisabeth von R. Budapest. jegy­ zetek. In: Sigmund Freud Művei VII. babonáról és tévedésekről. Magyarul megjelent részletei: Katharina. M. Budapest 36 H árom értekezés a szexualitás elméletéről. elvétésről. Legújabban a VI. 37 A vicc és viszonya a tudattalanhoz. Cserépfalvi. majd Josef Breuer osztrák pszichológus munkatársa lett. ford.1 9 9 5 . el­ szólásról. Apja 1896-ban bekövetkezett halála után Freud egy idő­ re magába mélyedt. bibliográfiai összeáll. . Charcot mellett dolgozott. első nagy nemzetközi kongresszusát 1908-ban tartották. In: Sigmund Freud: Válogatás az életműből.anatómiájával kezdett foglalkozni. Európa.. [Josef Breuer . . Később a párizsi Salpetriére Kórházban J. majd további tanulmányok és az önanalízis után kezdett bele az Álomfejtésbe. Lukács Katalin. in: SFV 207 . Cserép­ falvi. ford.. Ferenczi Sándor. Bp. amelyben bevezette a freudi elszólások fogal­ mát. Schulcz Katalin. „A vicc viszonya az álom hoz és a tudattalanhoz" c. [Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie].: Studien über Hysterie]. Erős Ferenc. Vál.. 35 Sigmund Freud: A m indennapi élet pszichopatológiája elfelejtésről. 20 0 3 . Budapest. A Három tanulmány a szexualitás elméletéről (Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie)36 és A vicc és viszonya a tudattalanhoz (Dér Witz und seine Beziehung zum Unbewuflten)37 című munkái 1905-ben jelentek meg. 1 9 9 3 .. Gabo. 34 Sigmund Freud: Tanulmányok a hisztériáról (Josef Breuerrel közö­ sen). Gergely Erzsébet. kisasszony. akivel a Tanulmányok a hisztériáról (Studien über Hysterie.

1 Párbeszéd. amikor a pszichoanalízist be­ tiltották. 1992. 1 998. Egész életében szenvedélyes dohányos volt. a harmadik gyermekét váró Sophie 1920-ban spanyol náthában meghalt. Hollós István. ford. ford. Linczényi Adorján. Schönberger (Székács) István. (A halálösztön és az életösztönök). Budapest 43 Albert Einstein. 1991. 1930)42 című terjedelmes tanulmányában kristályosodtak ki az emberi agresszióval és a „halálösztönnel" kapcsolatos gondolatai. Háború. Freud főbb művei ebből az évtizedből a Túl az örömelven (Jenseits dér Lustprinzips. Bodnár György és Tóth Gergely. ford. Budapest 42 Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában. A Rossz közérzet a kultúrában (Das Unbehagen in derKultur. [Jenseitdes Lustprinzips]. Hatágú Síp. [Korábban Az ősvalami és az én cím m el]. Glória. 1927)41. Cserépfalvi. Ausztria annektálása után. Ignotus. ford.Freud másodszülött leánya. ford. Sigmund Freud: Háború. és rákban halt meg 1939-ben. Freud családjával együtt Londonba települt át. Budapest 39 Az én és az ösztön-én. egy önéletrajz (1925)40 és a vallás lelep­ lezésének szándékával írt Egy illúzió jövője (Die Zukunft einer Illusion. 1989. 1920)38. 1923)39. Budapest 4 Sigmund Freud: Egy illúzió jövője. ford. 1991. de miért? Iszak Aszimov esszéjé­ vel. Az én és az ösztön-én (Das Ich und das Es. Budapest 208 . de miért? (Warum Krieg?)43 címmel Albert Einsteinnel kö­ zösen írtak könyvet 1933-ban. Budapest 40Sigmund Freud: Önéletrajzi írások. 1991. 38Túl az örömelven. Múzsák. Kossuth. [Das Ich und das Es]. Kovács Vilma (1 9 2 3 ).

.

oldal) 210 . Ellenzem azonban azt az alaptalan feltevést.1983 Az értelem keretei „Ki kell terjesztenünk és át kell fo rm á ln u n k az em beri intellektusról alkotott elképzelésünket. amely IQ-tesztekkel nem mérhető. önkényesen kiválasztott képességeket az intelli­ gencia részeként tarthatunk nyilván. és hatékonyabb eszközeink legyenek a fejlesztésére. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395." Dióhéjban Az intelligenciának számos olyan formája van. hogy jobb m ódszereket dolgozhassunk ki a m érésére. mely szerint egyes. oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. ha a z en ei érzéket vagy a térérzéket tehetségnek tekintjük." „Szerintem teljesen ren db en van. másokat pedig n e m . Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. am ennyiben a nyelvet és a logikát is tehetség címszó alatt tartjuk nyilván.

hogy a matematikai­ logikai vagy általános intelligencia. fejezet Howard Gardner Több mint 20 évvel ezelőtt. és ennek megfelelően korlátozottabbak a lehetőségeik. képesek le­ szünk-e szimfóniát komponálni. Azt a kérdést.helyettesítette: „Miben vagy okos?" (How are you smart?).egyszerűen mérhető.az intelligenciahányados megha­ tározásával . akiknek alacsonyabb az IQ-juk. A magas IQ azt jelentette. de nem sokat tudunk meg belőlük arról. a Harvard pszi­ chológus professzora megírta a Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete) című könyvét. választási kampányt megnyerni. nyitva állnak előtte bizonyos lehetőségek az életben. Gardner könyve terjesztette el azt a felfogást. míg azok. amit az IQ-tesztek mérnek. hogy az illető okos.bölcsebbel. Az IQ-tesztek alapján valószínűleg jól megjósolható. egy kicsit lassúbb észjárásúak. szá­ mítógépet programozni vagy egy nyelvet magas szinten elsajátítani. a közvélemény már alapjában véve elfogadta. 211 . Gardner egy másikkal . hogy az intelli­ gencia az úgynevezett IQ-tesztekkel . hogy „Mennyire vagy okos?" (How smart are you?). milyen lesz az előmenetelünk bizonyos tantárgyakban. nem fel­ tétlenül ad pontos képet az egyén lehetőségeiről. amikor Howard Gardner. általánosabbal .20.

Aligha jutna eszünkbe. amely eddigi tudásunkba beilleszthető. valamint az a képesség. Az írók. általában jó vitakészséggel dicsekedhet. Akinek magas szintű a nyelvi intelligen­ ciája. hogy nem az iskolai bizonyítványunktól függ. E hét intelligencia segítségével teremtünk kap­ csolatot a világgal és próbáljuk beteljesíteni céljainkat. hogy új nyelveket tanuljunk meg és a nyelvet felhasználjuk céljaink elérésére. újságírók. A nyelvi közlések megértése tartozik ide. humorát is jól kamatoztatja. és a siker abból fakad. ha az ember a maga intelligenciáját finomítja és használja egy életen át. Az értelem keretei. Gandhi vagy Churchill a „magas IQ-jának" köszönhetné. Azt ál­ lítja. hármat a művészetekkel szoktunk összefüggésbe hozni.Ösztönösen tudjuk. és mindenki ismer roppant eszes embe­ reket. A problémák elemzésének. meny­ nyire leszünk sikeresek az életben. hogy mondjuk egy Mo­ zart. Ezek alkotják az „értelem kereteit". ügyvédek és politikusok között különösen gyakori a magas szintű nyelvi intelligencia. a deduk­ 212 . bár nem osztja a hagyományos felfogást. amit elért. a maradék kettőt pedig Gardner „személyes intelligenciának" nevezi. költők. akik nem vitték sokra. jó mesélő. egyedi keveréke. Közülük kettőt a hagyományos oktatás tipikusan előtérbe állít. NYELVI INTELLIGENCIA. olyan képet fest az intelligenciáról. a kérdések tudományos vizsgá­ latának képessége. Az intelligencia típusai Gardner szerint minden ember „intelligenciája" hétféle intelligencia sajátos. Henry Ford. matematikai műveletek elvégzésének. LOGIKAI-MATEMATIKAI INTELLIGENCIA. hogy mindenki a maga módján intelligens. Gardner mindezt a mintázatok észlelése.

vágyait. tornászoktól és általában az olyan szakmák művelőitől. a színjátszás és a sportte­ vékenységek teljes skálája. a mozgással való önkifejezésnek a ké­ pessége. mi hova illeszkedik. 213 . zenei mintákban gondolkodni. VIZUÁLIS-TÉRI INTELLIGENCIA. énekesek és zenekritikusok.tív érvelés és a logikus gondolkodás képességével azonosítja. Ok­ tatók. képzőművészeknek. zsonglőröktől. táncosoktól. a lemezlo­ vasok. komponálásában vagy megértésében. színészektől. könyvelőkre és mérnökökre lehet jellemző. belsőépítészeknek és mérnököknek. Ide tartozik a testbeszéd. s tudjuk. tanácsadók és közéleti szereplők tudják ezt az intelligenciát jól hasznosítani. Összetett fizikai mozgások ellenőrzésének és koordinálásának. Kimagasló téri intelligenciára van szükségük a szobrászoknak. amelyekhez nélkülözhetetlen a biztos egyensúlyérzék és koordináció. piackutatók. INTERPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. A zeneileg intelligens emberek képesek han­ gokban. Ennek révén értjük meg mások céljait. ritmusokban. Többnyire közülük kerülnek ki a zeneszerzők. Kiváló testi-kinesztetikus intelligenciát várnak el a sportolóktól. építészeknek. kereskedők. navigáto­ roknak. hogy pontosan érzé­ keljük a tárgyakat a térben. TESTI-KINESZTETIKUS INTELLIGENCIA. A magas fokú logikai-matematikai intelligencia például tudományos kutatókra. így például a tűzoltóktól. indítékait. amely az IQ-tesztekben nagy hangsúlyt kap. matematikusokra. a muzsikusok. Kiváló készséget árulnak el a zene előadásában. számí­ tógép-programozókra. A nyelvi intelligencia mellett ez az intelligencia másik olyan formája. Az a képesség. Nagy része van a kapcsolatteremtésben. a némajáték. ZENEI INTELLIGENCIA.

vagy Gardner gondolatai fölébe kerekednek az intelligencia mérésére jelen­ leg elfogadott módszereknek. finoman hangolt ok­ tatási rendszerre lenne szükségünk. például az egyetemi felvételi rendszerben használatos SAT tesztnek? Kevesen tudják. mivel Alfréd Binet 214 . hogy minden em­ ber intellektusa a különféle intelligenciák sajátos elegye. az azt jelenti. hogy az intelligenciatesz­ tek már több mint 100 éve forgalomban vannak. Gardner beismeri: a pszichológia közvetlenül nem irányíthatja az oktatáspolitikát. hiszen ha elfogadjuk azt az alapgondolatot.INTRAPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. Záró megjegyzések Vajon mindig az IQ-val fogjuk mérni szellemi képességeinket. Általános következtetése mégis az. Ez az intelligencia segít abban. hogy az intelligenciának valóban sok összetevője van. és önmagunk megértése útján szabályozzuk éle­ tünket. hogy az egyéni képességek kibontakozását segítő. nem lehet rossz dolog. hogy hatékony munkamodellt alkossunk magunkról. Következtetések a tanulás módjával kapcsolatban Gardner elmélete óriási nehézségekkel szembesíti a bevett oktatási mo­ delleket. amelyik figyelembe veszi minden gyermek egyedisé­ gét. s először is további vizsgálatokkal bizonyítani kellene. hogy az olyan oktatási rendszer. hogy ér­ zéseink és indítékaink magasabb szintű tudatosítása révén megértjük énünket. Az a képességünk. Különösen az írók és a filozófusok bővelkednek az ilyen intel­ ligenciában.

hogy nem azon kellene törnünk a fejünket. hogy nagyszámú embert „érdemeik" szerint csoportokba soroljanak. hogy képesek vagyunk valamire. hogy rendelkezésünkre áll-e egy objektívnek mondott intelligenciateszt. amíg emberek úgy érzik. a maguk gondolkodási és cselekvési formáiban jutottak kivételesen magas szintre. ő 1943-ban született. és fegyelmezetten kitartunk-e mellette. az igazán okos emberek tudják magukról. miben nyújthatnak kiemelkedőt. akiket a legjobban csodálunk. Gardner könyvének tanulsága tehát az lehet. Van bennük valami a nyers intelli­ gencián túl: ítélőképesség. Végeredményben nem az számít. 1966-ban a Harvardon doktori ösztöndíjjal fejlődéspszichológiai ku­ li 5 . A viszonylag egyszerű és olcsó módszer alkalmasnak látszott arra. Miután egy évet a Londoni Közgazdasági Egyete­ men (London School o f Economics) töltött.és Theodore Simon francia pszichológusok 1905-ben tették első pró­ bálkozásaikat az intelligencia mérésére. milyen önkényes rendszert dolgozzunk ki az agy tel­ jesítőképességének mérésére. hanem hogy hiszünk-e abban. hogy értékeiket nem ismerik el. A Harvard Egyetemen először történelmet ta­ nult. Nagy különbség van a mentális. fizikai vagy szociális képességek puszta bir­ toklása és sikeres kibontakoztatásuk között. s épp ezért széles körben terjedt. Azok az emberek. meghatá­ rozott módon okosak. Ezt Gardner az adott környezeten belüli problémamegoldás képességé­ nek nevezi. Howard Gardner Szülei a náci Németországból menekültek el. és eköré szervezik az életüket. Mind­ amellett a többszörös intelligencia gondolata mindaddig élni fog.

The Disciplined Mind: Beyond Facts and Standardized Tests (A fegyelmezett elme: a tényeken és a standardizált teszteken túl. 1999) és Changing Minds: The Art and Science o f Changing Our Own and Other People's Minds (Változó értelem: saját és nem saját elmék megváltoztatása mint művészet és tudo­ mány. Számos egyetem díszdoktora. 1991). amely az ember intellektuális és kreatív fejlődésének hosszú távú tanulmányozását tűzte ki céljául A kognitív folyamatok iránti érdeklődésében témavezetője. Multiple Intelligences: The Theory in Practice (Sokrétű intelligencia: az elmélet a gyakorlatban. További munkái: The Unschooled Mind: How Children Think and How Schools Should Teach (Az iskolázatlan elme: hogyan gondolkoznak a gyermekek és hogyan kelle­ ne az iskolákban tanítani.tatásokba kezdett. 216 . és tagja lett a Project Zero elnevezésű kutatócsoportnak. oldal) hatása is tetten érhető. Erik Erikson (lásd 153. Emellett a Project Zero társigazgatójaként tevékenykedik. kitüntetések birtokosa. 2004). 1993). Gardner jelenleg a kogníció és az oktatás Hobbs profeszszora a Harvard posztgraduális pedagógiai karán. va­ lamint vendég neurológia professzor a Bostoni Egyetem Orvoskarán.

.

oldal) 218 . hogy nem mindig tudjuk pontosan megjósolni. Érintkezési pontok Barry Schwartz: A választás paradoxom (443. m int a poratkák élettartamáról vagy a flanel történetéről . hogyan fogjuk érezni magunkat a jövőben. s így azt sem.. am it érzelm ileg átélünk V Dióhéjban Agyunk úgy működik.a szója áráról éppúgy. B ár­ miről kiderülhet. hogy mitől lennénk boldogok. hogy elvileg tévedhet-e valaki a tulajdon érzéseit illetően. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. előbb azt kell m egfontolnunk. am it az em berek a saját boldogságukról m ondanak. hogy rosszul tudjuk . de vajon tévedhetünk-e abban. elfogadjuk-e.2006 A meglelt boldogság „M ielőtt eldöntenénk.

amikor már pszichológus volt. 219 . Gilbert szerint A Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság) az első könyv. Stílusa Bili Brysonéra emlékeztet. úgy az előrelá­ tásunk sem csalhatatlan. Nem győzött csodál­ kozni azon.21. de amit erről a jövőről és az akkori érzéseinkről tudunk. az távolról sem megbízható. és az olvasó minden oldalon talál legalább egy vagy két nevetésre ingerlő poént. Időnk nagy részét olyan tevékenységgel töltjük. amely pszichológiai. amelyek révén agyunk gyorsabban alkothat képet a valóságról. Ahogy a látásunk hajlamos bizonyos előre megjósolható hibákra. köztük a Necker-kockát és a híres arc-serleg ábrát (amely a könyve borítóján is látható). Bár az emberek már évezredek óta törik a fejüket az előrelátás kérdé­ sén. Sok évvel később. fejezet Dániel Gilbert Gyerekkorában Dániel Gilbert gyakran merült bele egy olyan könyvbe. hogy milyen könnyen be lehet csapni az ember szemét és agyát. és a kiváló szerzőnek arra is gondja volt. amely reményeink szerint a jövőben boldoggá tesz minket. amely optikai csalódásokat mutatott be. Ez a lélektan meglehetősen bonyolult területe. érdeklődését azok a rendszeresen előforduló „kiegészítési" hibák és gyakorlatok keltették fel. filozófiai és viselkedés­ közgazdaságtani apparátus segítségével igyekszik megválaszolni azt. hogy könyve izgalmas és gyakran mulatságos olvasmány legyen. idegtudományi.

A frontális lebeny rendkívüli megnövekedése tehát egyértelmű túlélési előnyt jelentett az ember számára. mind a szorongás feltételezi a jövőről való gondolkodást.a szorongás csökke­ nésére derített fényt. amely mögött új agysejtek milliói kaptak helyet. mondja Gilbert. hanem való­ ságos anticipációs gépként funkcionál. emberek előrejelzéseket fogalmazhatunk meg arról. amelyben ne fordulna elő valahol egy olyan mondat. aki képes gondolkodni a jövőről. Az ember viszont nemcsak tudatában van a jövőnek. majdnem ugyanúgy foglalkoztatják az eljövendő dolgok. csak biológiai ösztön. Hogyan váltunk képessé erre? Évmilliókkal ezelőtt viszonylag rövid idő alatt nagymértékben meg­ nőtt az emberi nem korai képviselőinek agya. s ezzel ellenőrzést gyakoroljon a környezete fölött. A űziológusok sokáig azt hitték. Mi az összekötő kapocs e két dolog között? Mind a tervezés. Ő azzal fejezi be ezt a mondatot. de csak azért. hogy őseink erősen csapott homlokát mára majdnem függőleges homlok váltotta fel. Mi.. ezért nem sző terveket. hogy a tervei valóra válnak-e." Látszólag a mókusok is képesek erre.. hogy a frontális lebenynek nincs spe­ ciális feladata. mint a jelenlegiek. hogy különféle jövőképeket alkosson. következésképpen nem is szorong amiatt. akinek a frontális lebenye károsodott.meglepő módon . mert agyuk jelzi a napsüté­ ses órák számának csökkenését. Ez nem tudatos előrelátás. hogy mitől lehetünk boldogok a jövőben.Előrelátó gépek Ritka az olyan lélektani munka. hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. Az a beteg. Ám a növekedés nem ter­ jedt ki az agy egészére. Elsősorban a frontális lebeny nőtt meg a szem fölötti részen. s főként ezzel magyarázható. 220 . ám a frontálislebeny-sérülést szenvedett betegek megfigye­ lése tervezési problémákra és . hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. hiszen makkot tesznek el télire. mivel képessé tet­ te arra. mindig csak a jelenben él. válasszon közülük. aki.

mint a tárgyukról. amelyek a művész kezéről (az észlelőről) éppoly sokat mondanak. mert nem teljes egészében raktározza el a dolgokat. A német filozófus.Az előrejelzés hibái Az agy azért tudja magába szívni az egyén valamennyi tapasztalatát. Csak ezekre emlékszünk vissza. hogy az észleletek azokhoz az arcképekhez hasonlíthatók. Ahogy az emlékezetünk és az észleleteink hiányosak lehetnek. hogy az emlékek hiánytalannak tűnjenek. hogy kétkedés nélkül elfogad­ juk. az emberi elme nem olyan jó felépítésű. hanem abban. a „hiányokat az agy egészíti ki" úgy. úgy gyakran a jövőről sem kapunk teljes képet a várható események elkép­ zelésekor. ráadásul érhálózatuk és agyszövetük nem teljesen külö­ nült el. Az agy értelmezi a valóságot. de olyan jól. vélekedik Gilbert. Ennek ellenére mindketten a maguk életét élik. Immánuel Kant vetette fel. Elsősorban nem azokban a dolgokban tévedünk. hogy megtörténnek. amelyek bekövetkeznek. amelyek­ ről úgy képzeljük. amit súg nekünk. Az agy az észlelés területén is leleményes egyszerűsítésekre képes. a tapasztalatoknak csupán néhány szálát őrzi meg. em­ lékét és tudását. hogy észrevegye a hiányokat. akik a fejüknél össze­ nőve születtek. mitől lehetünk boldogok? Gilbert mindenekelőtt azt állítja. Valóban tudjuk-e. hogy a boldogság szubjektív. és mindenkinek 221 . Agyunk azonban olyan ragyogó trükkökkel állítja be az értelmezéseinket tényeknek. Beszá­ mol például két sziámi ikerről. Amint azt számos pszicholó­ giai kísérlet bebizonyította. Lóriról és Rebáról. hogy nem vesszük észre: csupán értelmezésről van szó. hogy kihagyunk olyan dolgokat.

azt az szabja meg. milyen lesz az érzelmi reakciónk. az emberi agy úgy van felépítve. hanem végigfuttatjuk őket elménken. Honnan is tudhatnánk. Hasonlóképpen azt is túlbecsüljük. ha megvakulnánk. 222 . hogy lássuk. hogy nagyon boldogok. hogy mit érzünk most. hogy tíz év múlva egészen másképp fognak érezni egymás iránt. képesek a látók legtöbb tevékenységére. Ezt hallván a legtöbb ember arra gondol. így eshet meg az. hogy a boldogság csak „egyetlen" személy­ től eredhet. hogy valaha is visszamegy dolgozni. s még a boldogság észlelésében is időről időre meg­ változunk életünk folyamán. hogy boldoggá tenne. gon­ dosan súlyozva az érveket és ellenérveket. hogy ez a két ikergyermek aligha tudja. hogy egész életünket vagyonunk gyarapításával töltjük. mert azzal az előfeltevéssel élnek. árnyalja a boldogságról alkotott elképzelésünket. akikről. és aközött. a vakok azonban élik a maguk életét. és egy anya sohasem gondol arra. Minden. vagy hogy kellemesen csalódunk olyan emberekben. vagy amelyekről biztosra vettük. Hogy milyen eseményeket képzelünk el. de nem tökéletesen. és csak a végén jövünk rá. és ezért látunk szakadékot aközött. helyze­ tekben vagy eseményekben. A szerelmesek el sem tudnák képzelni. mint bárki más. amelyek révén a jelenben folyó valóságos dolgokról szerezzük tapasztalatainkat. mitől leszünk boldogok 20 év múlva? Röviden összefoglalva. ehhez agyunknak ugyanazokat a szenzoros részeit vesszük igénybe. hogy elég jól el tudja képzelni a jövőt. ami boldoggá tesz minket. mi a boldogság. hogy milyen rossz len­ ne. hogy nem érte meg. hogy szerencsétlenséget hoznak ránk. ami valóban boldoggá tesz minket. amiről úgy gondoljuk. Az ilyen észlelési hibáknak neurológiai okuk van. A jövőbeli eseményeket általában nem racionálisan mérlegeljük. amikor épp az újszülöttjét dédelgeti.azt mondják. Amikor jövőbeli eseményeket képzelünk magunk elé. s éppoly boldogok és elégedettek lehet­ nek.

Záró megjegyzések Gilbert szinte az egész könyvet annak a kérdésnek szenteli. Számos nagy hatású szociálpszichológiai tárgyú cikket jelentetett meg.boldogságra is. valamint a Hedonikus Pszichológiai Laboratórium vezetője a Harvard Egyete­ men. és szilárdan hiszünk sa­ ját egyediségünkben.kizárólag önmagunkra hagyatkozva megvalósítható . hogy jól érezzük magunkat és elégedettek legyünk az élettel. amely biztosabbá teszi a boldogságot? Kissé lapos válasza erre a kérdésre az. szakmai életút. De vajon kínál-e olyan megoldást. hogy ha ki akarjuk találni. Dániel Gilbert A Harvard College professzora. másik városba költözés vagy gyermekvállalás). akiknek vannak tapasztalataik a kérdéses dologról. hogyan le­ het azonosítani jövőbeli érzelmi állapotaink pontos előrejelzésének ne­ hézségeit. milyen érzelmeket kelt majd bennünk egy bizonyos cselekvési irány (pl. akkor legjobb. természetes módon berzenkedünk az ellen. Minthogy önma­ gunkat ellenőrzés alatt tartó lények vagyunk. s szerkesztője volt a Handbook o f Social Psychology (A szociálpszichológia kézikönyve) című kiadványnak. miközben rátalálhatunk a . hogy mások tapasztalataira hagyatkozzunk. 223 . Ez a nem különösebben érdek­ feszítő stratégia azonban jó módszer arra. ha olyan embereket kérdezünk meg jövendő érzéseikről.

Egyszerűen ránéztek a szoborra. ahogy a kísérletbeni szerencse játékosok tenyere is izzadni kezdett. "45 Dióhéjban Egy szempillantás alatt éppoly jól értékelhetünk valamit mint hosszas mérlegelés után* Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. fontolgatták döntéshozataluk során. m á r m egéreztek valamit. Gondolkodásuk pontosan úgy működött. oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. Csak azt vették figyelem be. . m iért tudják? Dehogy. G erd G igerenzer a „fást and frugal" (egyszerű. nagyszerű. ahogy azt a kognitív pszichológiai iskola képviselője. am it egy pillantás alatt felm érhettek. m int hónapokig tartó raci­ onális elemzéssel.. m íg aprólékos bizonyítékok állnak rendelkezésükre. D e tudták. n em ezeket m érlegel­ ték. gyors) kifeje­ zéssel leírja.2005 Ösztönösen „ N em várták m eg. " 44 „Egy szempillantás alatt ugyanolyan értékes döntések hozhatók.. oldal) 44 Fordította Bozai Ágota 45 Fordította Bozai Ágota 224 . és m ég mielőtt bárm ely tudatos gondolkodási folyam at beindulhatott volna. agyuk egy része azonnal kalkulációsorozatokat végzett. Tudták.

A mű részben Timothy Wilsonnak. Bozai Ágota.A döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking without Thinking)47 címen jelent meg.. 2007. amely Ösztönösen . 47 Malcolm Gladwell: Ösztönösen a döntésről másképp ford. 225 . aki főként azt vizsgálta. hogy oldott stílusban szövi egymásba a legkü­ lönbözőbb szakterületek . ahol a kis különbségekből nagy változás lesz. amellyel jó döntéseket hozhatunk anélkül. 2 0 0 5 . Gladwell következő sikerkönyvében. a pszichológia.vagyis az elmének azzal a részével. több a színtiszta pszichológia. A The New Yorker magazin kolumnistájaként dolgozik 1996 óta. a kriminoló- 46 Malcolm Gladwell: Fordulópont. amelyben azt vizsgálta. továbbá Gary Klein kognitív pszichológiai munkáira. Budapest. Gladwell fő érdeme. Budapest.. fejezet Malcolm Gladwell Malcolm Gladwell híres ember a könyvszakmában. Bozai Ágota.a szociológia. hogy tudnánk. miként kerülhetnek jelentéktelen gondolatok a kritikus tömeget elérve a gondolkodás főáramába. hogyan döntünk. ha nyomást gyakorolnak ránk. ford. hogyan .22. és a Fordulópont (The Tipping Point)46 című kötetével keltett feltűnést. HVG Kv. a Virginiai Egyetem „adaptív tudattalannal" .foglalkozó professzorának kutatásaira támaszkodik. HVG Kv.

kutatási eredményeit. Gladwell azt hangsúlyozza. mint azok a társaik. hogy egyetemi hallgatók egy 2 másodperces videoklip megtekintése után ugyanúgy ér­ tékelték a professzor előadói teljesítményét. „fontoljuk meg minden lépésünket". a túlélés érdekében fejlődött ki. Mintha csak két agyuk lenne: az egyik mérlegeli a dolgokat. amely eddig a szakmai berkeken túl kevés figyelemben részesült. Első benyomások és rögtönzött ítéletek Gladwell szerint az a képességünk. Életveszélyes helyzetekben ugyanis szükségünk van arra. akik egy egész szemeszteren át hallgatták ennek a professzornak az előadásait. és gondolkodásunkban folyamatosan váltja egymást a tudatos és tudat­ talan működési mód. Bár vannak előnyei ennek a szemléletnek is. s csak utána tesz föl kérdéseket. ha cselekvés előtt begyűjtünk . hogy ne bízzunk az első benyomásainkban. hogy a nagykö­ zönség számára reflektorfénybe állítsa a pszichológia mostanában fej­ lődésnek indult területét. Gyerekkorunkban arra tanítanak minket. mint ha sokkal hosszabb időn át figyeltük volna meg az illetőt. hanem „háromszor is gondoljuk meg a dolgokat". hogy nem mindig az a legjobb stratégia. Működéseink jelentős része nem igényel tudatos gondolkodást. elemez és kategorizál. hogy a rendelkezésünkre álló információ alapján késlekedés nélkül pontosan megítélhessük az adott helyzetet. hogy villámgyors következtetések­ re jutunk. Az Ösztönösen arra tesz kísérletet. A másokról alkotott rögtönzött ítéleteink gyakran éppoly pontosak. a másik pedig először képet alkot a dolgokról. a gyors gondolkodást. s a nem szakmabeli olvasónak új nézőpontokat kínál.gia. a marketing . és ne a külsőségekből ítéljünk. A pszi­ chológus Nalini Ambady vizsgálata például azt mutatta.

Alig hagyta el a csapat a há­ zat. A műértők is nagyon gyorsan fel tudják mérni. 227 . a nagy hadvezérek pedig ránézésre meg tudják ítélni a harctéri helyzetet (coup d'oeil). hogy hiteles-e egy alkotás: ahogy egy szobor vagy festmény előtt állnak. hogy eredeti-e az alkotás vagy hamisítvány. Gladwell egyik történetében a tűzol­ tóparancsnok az utolsó pillanatban adta ki embereinek a parancsot. „Vékony metszetek" Gladwell bevezeti a „vékony metszetek" (thin-slicing) fogalmát. hogy „pályaérzékük van". és ha ott maradnak. ha képesek egy pillanat alatt felmérni a helyzetet. hogy egy kapcsolat stabil marad-e. és mégis mindig a racionális. hogy „a tudattalan a tapasztalatok igen vékony metszetein is képes felismerni a helyzetek és viselkedésformák mintázatát". aki párok viselkedésének sokéves tanulmányozása alapján né­ hány perces megfigyelés után 90%-os pontossággal meg tudja jósolni. a hő onnan terjedt fölfelé a padlón át. Gottmann (lásd 245.minden létező információt. Még a legbonyolultabb helyzetek is könnyen megfejthetők. valóságos fi­ zikai megérzéseik támadnak. avagy válással végződik. Az Ösztönösen egyik fejezetét a szerző javarészt John M. hogy a tűz fő fészke az alagsorban volt. Valami megsúgja nekik. hogy hagyják el az égő házat. ha észrevesszük az alapjukban meghúzódó alapmintát. A többletinformáció sokszor semmivel sem teszi megbízhatóbbá az ítéletet. Csak később derült ki. a tűz az alagsorból átterjedt a földszintre. A tűzoltók a konyhában dolgoztak. oldal) munkásságának szenteli. A kosárlabdázókról azt szokták monda­ ni. Azt érti ezen. tudatos megfontolást tüntetjük ki bizalmunkkal. de a parancsnokot zavarta a helyzethez képest indokolatlanul nagy for­ róság.

amikor a megjelenése alapján tulajdonítunk bátorságot. Vezetésre termett emberek? A „vékony metszetek" módszerének pozitív oldala. hogy a cselekvés hevében is tudjunk helyesen ítélni. még akkor is. vélekedik Gladwell. egyszerűen csak „tudta". Valószínűségi alapon a nyomás. ám a pszichológusok tapasztalatai szerint az emberek még korlátozott mennyiségű információ birtokában is jobbára helyes döntéseket hoznak. Gladwell felmérést készített a nagy amerikai vállalatok vezérigaz­ gatóinak testmagasságáról. hogy hosszas fejtörés­ sel nem feltétlenül jutunk jobb eredményre. Amerika egyik legrosszabb elnökének bizonyult. kényszer hatása alatt hozott döntések legtöbbje hibás kellene hogy legyen. hogy rögtönzött döntéseink jobbak legye­ nek. hogy az igazgatók jobbára fehér bőrű férfiak. mély hangú férfi volt. amit hivatalában töltött. miért fújt visszavonulót hirtelen. rossz döntésekhez vezet. hogy képesek va­ gyunk helyes döntések gyors meghozatalára. aki a rövid idő alatt. „Warren Harding-effektusról" akkor beszélünk. jó megjelené­ sű. Ehhez azonban először el kell fogadnunk azt az alapelvet. Warren Hardingot azért választották meg annak idején az Egyesült Ál­ lamok elnökévé. sötét hajú. Kiderült. intelligenciát és tisztességet valakinek. s hogy átlagos testmagasságuk megközelíti a 190 centi­ 228 . ha a külső értékek nem párosulnak belső értékekkel. Van azonban a módszer­ nek rossz oldala is. A parancsnok nem tudta pontosan megmondani. s hogy az agyunk alapvetően úgy fejlődött. hiszen olykor elsietett. mint Warren Harding esetében. Gladwell egyik meglepő észrevétele szerint tanulással is el lehet érni. ahogy a logikus.valószínűleg megölte volna a tűzoltókat is. hogy így kell tennie. mérlegelő gondolkodás fejleszthető. éppúgy. mert magas.

Minél magasabb valaki. de idézi a pszichológus Keith Payne megállapítását: „Ha a másodperc tört része alatt kell döntést hoznunk. ha nincs. hogy legyenek vezetőink. a guineai félelmében bement a házába. Amadou Diallót. amikor egy autó jött arra. ha van okunk rá. A férfi ki­ ment a háza elé friss levegőt szívni.métert. nagy mértékben kitesszük magunkat annak a veszélynek. Tudni akar­ ták. benne négy civil ruhás rendőrrel . Az első 500 cég ügyvezető igazgatóinak 58%-a volt 190 cen­ timéternél magasabb. annál inkább bízunk benne. miközben az Egyesült Államok népességében csupán 14. hogy ezek a vezetők meg­ határozott külleműek legyenek. mert arra gyanakodtak. Tragikus első benyomások A téves első benyomásoknak tragikus következményeik is lehetnek. Mindez arra utal. hogy az Egyesült Államokban a rendőrség különösképpen rasszista lenne. hogy nemcsak azt igényel­ jük.5% ez az arány. és több golyót eresztettek bele. hogy vagy drogot árul. ami a rendőrök szemében újabb bi­ zonyíték volt a bűnösségére. Utánamentek. hanem azt is.mind a négyen fehér bőrű férfiak voltak."48 48 Fordította Bozai Ágota 229 . miben sántikál a színes bőrű férfi az út szélén. amikor New York Bronx kerületé­ ben lelőttek egy ártatlan guineai bevándorlót. hogy bedő­ lünk olyan sztereotípiáknak és előítéleteknek. vagy rablóknak falaz. Gladwell nem gondolja. amiket normális körül­ mények között nem feltétlenül támogatunk vagy hiszünk. Amikor odaszóltak neki. Diallo a helyszínen meghalt. Gladwell hosszan elemzi azt az esetet.

s azokból a másodperc tört része alatt következtetni tudnak a szándékokra is. Más kórházak idegenkedtek a módszertől. Idősebb. ezért a kórházban az óvatos döntések stratégiáját követték. tapasztaltabb rendőrök talán bölcsebben oldanak meg ilyen helyzeteket. hogy a kórház forrásainak tetemes részét fordítja a potenciálisan szívrohamot szenvedett betegek ágyainak fenn­ tartására. Az algoritmus azonban nagyszerűen működött. hogy egy ilyen súlyos állapotot bármiféle gyorsított módszerrel megbízhatóan fel lehetne ismerni. minél több információnak van a bir­ 230 / . s az orvosoknak időt. Nem létezett standardizált eljárás annak eldöntésére. esetleg kiválóan olvasnak az arcok apró rezdüléseiből. mert az első benyomás a tudatosság szintje alól tör a felszínre.kimutatták. Hogy pénzt takaríthassanak meg. és kisebb a gyanúsított külső megjelenésének. hogy a következő pillanatban mi várható. hogy a betegek kortörténetéből minél több adatot gyűjtsenek a dön­ tés meghozatala előtt. Az orvosok ahhoz voltak hozzászok­ va. hogy egy adott személy milyen mértékben veszélyeztetett. mert nem hittek abban. elhatározták. Túl sok információ A chicagói Cook Megyei Kórházban .a „Vészhelyzet" című tévésoro­ zat helyszínén . Orvosi területen általános az a vélemény. mert döntéseikben nagyobb szerep jut az arra vo­ natkozó korábbi tapasztalataiknak. hogy a gyakorló szakem­ ber annál jobb döntéseket hoz. a kórháznak pénzt takarított meg.Amikor kényszer hatása alatt azonnal kell ítélkeznünk valamiről. hogy a szívmegállás veszélyének kitett betegek ál­ lapotának gyors értékelésére kipróbálják az úgynevezett Goldman-algoritmust. nem tudjuk tudatosan kitörölni a fejünkből implicit asszociációinkat és előíté­ leteinket.

fel­ hozza Tóm Hanks vonzerejét és a gyorstalálkák módszerét éppúgy. de ol­ vasmányossága mellett az is nagy érdeme.tokában. bár a bizonyosság illúzióját nyújtja. sok információra van szüksé­ günk ahhoz. Záró megjegyzések Itt épp csak egy pillantást vethettünk az Ösztönösen tartalmára. és ahhoz is hoz­ zájárult. anekdotákkal. 231 . de ahogy Gladwell ír és ahogy az egyik gondo­ latról vagy példáról a másikra vált. az ógörög szobrok hamisítványait vagy a zenekari meghallgatásokat. A további információk összezavarhatják az értékelést. intellektuális kitérőkkel . hogy egy igen összetett lélek­ tani kérdéskört állított a közfigyelem gyújtópontjába. hogy minél több adatot gyűjt egy orvos a pácienséről. hogy megbízhassunk ítéleteinkben. Kimutatták. A tanulság a következő: úgy érezzük. Némelyek szerint Gladwell a The New Yorker számára írt cikkekből ollózta össze könyveit. bármi legyen a szövegek forrása. hogy jobb legyen az életünk. az az emberi motivációk és csele­ kedetek iránti szenvedélyes érdeklődésről tanúskodik. A könyv tele van érdekes esetekkel. Csakhogy a diagnózisok helyességének való­ színűsége a rendelkezésre álló adatok mennyiségének növekedésével nem javul. mint a katonai stratégiákat. Valójában sokszor nem ez a helyzet. de a többletinformá­ ció. annál inkább meg van győződve a di­ agnózis helyességéről. hogy illusztrálja Gladwellnek az első benyomások je­ lentőségéről vallott nézeteit. növeli a tévedés veszélyét. Az Ösztönösen rövidke könyv. repülőútra kitűnő olvasnivaló. és ugyanarra az állapotra sokféle egyéb kezelési lehetőséget kínálnak.

Előző könyve Fordulópont címen. 2000-ben jelent meg. és a Torontói Egyetemre iratko­ zott be. anyja jamaicai pszichoterapeuta. a lapban rendszeresen jelentek meg nagy.5 millió példányban kelt el.Malcoím Gladwell Nagy-Britanniában született 1963-ban. A kana­ dai Ontarióban nevelkedett. ahol 1984-ben mint történész kapott diplomát Közel tíz évig a The Washington Postnál dolgozott. Az Ösztönösen eddig 1. riport jellegű cikkei. és 25 nyelvre fordították le. Valószínűleg film is készül majd belőle. Címét gyakran emlegetik elferdített formában. A Time magazin jelölte őt a 100 legbefolyásosabb ember közé. előbb mint tudományos szakíró. később mint a New York-i iroda vezetője. 1996-ban a The New Yorker munkatársa lett. például: Blank: The Power o f Nőt Actually Thinking at All (Nem nyert: a sehogyan sem gondolkodás ereje). apja angol mate­ matikaprofesszor. a színész Leonardo di Caprio 1 millió dollárért vásárolta meg a film elkészítésének jogát 232 .

.

Ülkei Zol­ tán Edge 2 0 0 0 . ford.másfajta készségek is kellenek.. Kovács Kristóf. Budapest 234 . oldal) Howard Gardner: Az értelem keretei (211. m int a technikai és az analitikai készség együttvéve. a derűlátás és az alkalm azkod­ ni tudás.. " Dióhéjban A kimagasló teljesítményekhez a legtöbb területen kivételes érzelmi intelligencia szükségeltetik. annál kevésbé nélkülözhető az érzelm i in telligen cia. s hogy a jövőben az egyre változékonyabb m unkaerőpiacon a fenn m aradá sh oz . a kezdeményezőkészség.1998 Érzelmi intelligencia a munkahelyen49 „A kimagasló teljesítmények szempontjából az érzelm i intelligencia kétszer annyit ér. m int a rugalm asság. oldal) 49 Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. hogy a sikerhez nem elég az intellektuális kiválóság és a tech­ nikai tudás. És m inél magasabb beosztásban dolgozunk. 2 0 0 4 ." „Az em berek kezdik felism erni. Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. Felértékelődnek az olyan belső tulajdonságok.no m eg a boldoguláshoz . Nádas Rita.

N. az Érzelmi intelligen­ cia (Emotional Intelligence)50 váratlanul aratott óriási közönségsikert: világszerte több mint 5 millió példányban kelt el. Dániel: Érzelmi intelligencia. de Goleman meglepetésére az üzleti életben is nagy visszhangot keltett. Az Érzelmi intelligencia a laikus olvasókat célozta meg. hogy többre vitték. mint intellektuálisan jobb képességű társaik. az érzelmek és az intelli­ gencia között kapcsolatot kereső szakcikke adta az ötletet. Kiss Zsuzsa. aki korábban a The New York T imes szakírója volt. Megírásához John Mayer és Peter Salovey néhány alig ismert. Budapest. A levélírók az érzelmi in­ telligenciában (EQ) vélték megtalálni annak magyarázatát. hogy „az egyetemen nem tartoztam az évfolyamelsők közé. 2 0 0 3 235 . amely általában úgy kezdődött. 50 Goleman. miután a Harvardon pszichológiából PhD-fokozatot szerzett. újságírói készségét szaktudásával párosítva rendkívül hatásos pszichológiai ismeretter­ jesztő könyvet írt.23. fejezet Dániel Goleman Dániel Goleman 1995-ben megjelent munkája. Háttér. ford. Goleman. Sok olvasója kereste meg a szerzőt saját történetével. s most mégis egy nagy céget irányítok". távolról sem.

mint a rugalmasság. Mire vágynak a munkaadók? A könyv elején Goleman arról ír. Amikor egy munkaadó fölvesz egy alkalmazottat. hogy érzelmileg intelligens szervezeteket teremtsünk. érettségre. ford. személyiségre. manapság azonban a tudományos vagy szakmai képesítés csupán a belépő a pályán való elinduláshoz. az inkább az olyan készségektől függ. akik az indoklásban a jellemre. Hogy kiből lesz „nagy ember". amelyek meghatározhatják. Kovács Kristóf és Ülkei 1 Zoltán. Goleman megmagyarázza. mint amilyen Goleman 1 első bestsellere volt. Edge 2 0 0 0 . Biztos munkahely ma már nem létezik. Öt részében a szerző 25 olyan érzelmi kompeten­ ciát definiál. Régebben az egyetemi előmeneteltől vagy a szakmai gyakorlattól függött. és megmagyarázza. Nádas Rita.A sikerkönyvek folytatásai ritkán váltják be a hozzájuk fűzött remé­ nyeket. hogy előrehaladunk. Dániel: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. a derűlátás. a legritkább esetben indokolja azzal a döntését. és miért akarják megerősíteni ezen a téren al­ 5 Goleman. hogy „érzelmileg intelligens" az illető. 2 0 0 4 . Többnyire erre gondolnak azok. a kezdeménye­ zőkészség. miért fontos a vállalatoknak manapság az érzelmi intelligencia. mégis sokszor ez a döntő tényező. hogy ki milyen állásba kerül. miért kell arra töreked­ nünk. a változásokhoz való alkalmazkodás képessége és a mások iránti empátia. „alakítható adott­ ságokra" vagy kiválóságra való törekvésre hivatkoznak. avagy lemaradunk a pályánkon. mennyire megváltoztak a játékszabályok a munka világában. de a Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence)5 éppoly lebilincselő olvasmány. 236 . Budapest.

más szó­ val háromból két adottság az IQ-tól és a szakmai gyakorlattól független. ahol erős a versengés. amelyben a munkaadókat arra kérték. Dávid McLelland 1973-ban nagy sikert aratott cik­ ket közölt az American Psychologist hasábjain. • magabiztosság. • részvételi vagy vezetői ambíciók. Kompetensek vagyunk-e érzelmileg? Goleman mentora. mert azokban az ágazatokban. amelyben azt fejtegette. Goleman bemutatja annak a 120 vállalatnál készített felmérésnek az eredményeit. Konkrétan a következők szerepeltek a munkaadói listák élén: • meghallgatási és kommunikációs készség. A felso­ rolt erények 67%-a az érzelmi kompetenciák körébe tartozott. A cégek nemcsak a termékeikben. hogy a hagyományos szakmai és intelligenciatesztek eredménye alap­ ján nem lehet megjósolni. A kihívásokkal teli üzleti környezetben az érzelmi intelligencia lehet a vállalatok to­ vábblépésének záloga. az új termékek önmagukban csak csekély növekedést tesznek lehetővé. ezért a tesztekkel inkább az állás szempontjából fontos kompetenciákat 237 . hanem a munkaerő minél jobb hasznosításában is versengenek egymással. • a változásokhoz való alkalmazkodás és a nehézségeken való túl­ lépés képessége.kalmazotti állományukat: azért. karrierépítési szándék. hogyan válik be egy állásban valaki. általános viselkedéses készség volt. milyen tulajdonságokban kell a legjobb alkalmazottaiknak kitűnniük. sorolják fel. • együttműködési és konfliktuskezelési képesség. motiváció.

vagy célorientáció kialakítása a frusztrációk és nehézségek helyes megítélése. a kielégülés késleltetése a célok elérése érdekében. politika iránt. hogy befolyást gyakorolhatunk a legkülönbözőbb emberekre. amelyeket ma már széles körben vesznek igénybe a jelentkezők közti választásban és a teamek összeállításában az elméleti képzettség és a gyakorlat mellett. Lelkiismeretesség. Saját értékeink és gyengeségeink ismerete. McLelland álláspontja napjainkban majdnem közhely. TÁRSAS KÉSZSÉGEK. Az az érzés. Goleman tovább­ fejlesztette McLelland gondolatait. Készség a más emberek­ kel való interakciókra és együttműködésre az eredmények érdekében.kellene felmérni. EMPÁTIA. ÖNTUDAT. és az a képességünk. hogy a legtöbb feladat­ tal képesek vagyunk megbirkózni. érzék a közösségi ügyek. Képesség a közeli személyes kapcsolatok ápo­ lására. hogy felhasználjuk érzéseinket a jobb döntéshozatal érdekében. más adottságok (pl. ÖNSZABÁLYOZÁS. Saját érzéseink tudatosítása és az a képesség. 238 . Érzelmi egyensúlyunk helyreállításának és fenntar­ tásának képessége. Ekkor kezdtek elterjedni azok a kompetenciatesz­ tek. MOTIVÁCIÓ. a következő öt központi kompetencia köré rendez­ ve ezeket. kezdeményező­ készség. kitartás) javítása érdekében. és 25 érzelmi kompetenciát kü­ lönböztetett meg. Teljesítmény. Tudatában vagyunk mások érzéseinek és gondolatainak. de a maga idejében úttörőnek számított. ÖNISMERET.

gyakran éppoly ügyesek.Az érzelmi intelligencia segít. akiknek az a feladatuk. hogy meghallgassák. Az IQ a munkateljesítmény 25%-áért felelős. A tudományos kutatók azt szeretnék. hanem hogy megtanuljuk a megfelelő módon és a megfelelő időben kimutatni ezeket az érzéseket. hogy a jelenle­ gi információk tömegéből meghatározzuk a jövőbeli irányokat. hogy ne csupán technikusoknak. motiválják és együttműködésre bírják az ügyfeleket. A legtöbb műszaki cég jól fizetett munkatársakat alkalmaz. ha mindenki megismerné a kutatási eredményeiket. A legtöbb mun­ katerületen szükség van egy bizonyos szintű kognitív teljesítményre. Miben tűnnek ki a legjobbak? • Képesség a nagyobb léptékű gondolkodásra: arra. hogy a lehető leg­ jobban kamatoztassuk szakmai tudásunkat. képesek vagyunk empatizálni és jól együtt dolgozni másokkal. Ha azonban mindezt adottnak vesszük. illetve IQ-ra. Goleman hangsúlyozza: az érzelmi intelligencia nem azt jelenti. de ezenfelül megvan bennük az a képesség. és ki nem. mint ahogy bizonyos alapfokú szakmai kompetenciára. hogy kedvesek vagyunk másokhoz. hanem szolgáltatóknak tekintsük őket. véli Goleman. és nem is azt. a programozók pedig azt. érvel Goleman. vagy­ is nem kevesebb mint 75% jut az egyéb tényezőkre. Ők is éppoly jól képzettek. hogy kifejezzük az ér­ zéseinket. . tudásra. akkor az érzelmi és szociális kompetenciák döntik el. hogy kapcsolatot tartsanak az ügyfelekkel és megoldják a problémákat. hogy ki alkalmas veze­ tőnek. befolyásolják. mint a műszaki feladatokat ellátó kollégáik. gyakorlatra is.

és innen nem lépnek tovább. Goleman szerint az érzelmi intelligenciát alkotó fontos kompetenciákban nem elég jók ah­ hoz. de később leváltott vagy lefokozott igazgatók voltak. például ar­ rogánsán viselkedtek. hogy az intuíció a döntéshozatali folyamat középpontjában áll.tény­ leges képességeitől függetlenül . de sok esetben volt valami végzetes hibájuk. hogy ki ho­ gyan halad majd előre a pályáján. vagy roszszak az emberi kapcsolataik a szervezeten belül. azaz elképzelés arról. • Magabiztosság. Ez a tényező önmagában is kitűnően jelzi. de a helyes döntésekhez tudattalan elemzé­ sekkel jutnak el. hiányzott belőlük az együttműködési szándék. és elidegenítik maguk­ tól a beosztottjaikat. A pszichológus Albert Bandura az „én-hatékony­ ság" fogalmát vezette be annak jellemzésére. és nem tudnak vagy nem akarnak változtatni. Az igazgatói kudarcok elemzése is tanulságos lehet. A vezetőknek szükségük van „bal féltekei" elemzésekre ahhoz.• Politikai tudatosság. illetve a változásokhoz alkalmazkodni. Vagy túl merevek. hogy feljebb jussanak. hogy az illető . Vállalkozókon és igazgatókon végzett vizsgálatok egy­ aránt azt az eredményt hozták. • Intuíció. Goleman könyve több olyan tanulmányt is említ. Egon Zehnder fejvadász cégének tapasztalatai szerint a később le­ váltott igazgatóknak általában megfelelő volt az IQ-juk és a szakmai gyakorlatuk. 240 . hogy meggyőzzenek másokat né­ zeteik helyességéről. amelynek alanyai magas szinten telje­ sítő.mennyire bízik saját képessé­ geiben. A közismert „Peter"-elv szerint az ilyen vezetők a kompetenciájukat meghaladó szintre emelkednek. hogy bizonyos embe­ rek és embercsoportok milyen kölcsönhatásokba léphetnek egy­ mással és hogyan befolyásolják egymást.

és azt a benyomást keltette a beosztott­ jaiban.az a két pszichológus. Záró megjegyzések Goleman felhívja a figyelmet az IQ és az érzelmi intelligencia közti talán legfontosabb különbségre: míg az intelligencia velünk születik és tizen­ éves kor után nem sokat változik. el tudta engedni magát. hogy szívén viseli a szükségleteiket. a veleszületett intelligenciával szemben ezeknek a tulajdonságoknak a továbbfejlesztése rajtunk múlik. hogy a Goleman által körvonalazott érzelmi intelligen­ cia (amibe ő beleérti a buzgalmat. Az érzelmi intelligencia fogalma elég sok vitát kavart. és eltorzítja azt. jól tűrte a kritikát. Módunkban áll. vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítottak a „szürkeállománynak" Ezzel szemben a sikeres igazga­ tók legtöbbje nyugodt tudott maradni válságos helyzetekben. A régimódi kifejezések erre a folya­ matra a „jellem" és az „érettség". a kitartást. addig az érzelmi intelligencia alap­ vetően tanult tulajdonság. az érettséget és a karak­ tert) messze túlmegy az eredeti definíción. 241 . vagy sem. motiváltságban. akiktől az alapgondolat származik . Goleman ez­ zel szemben az érzelmi kompetenciákkal kapcsolatban már 30 éve fo­ lyó kutatásokra és a több mint 500 szervezetnél elvégzett felmérésekre hivatkozik. hogy az érzelmi intelligencia mértéke (EQ) alkalmas lehet az életben elérhető sikerek előrejelzésére. hogy az évek során tovább­ fejlődjünk késztetéseink és érzelmeink kezelésében. hogy az érzelmi intelligencia alkalmasabb az IQ-nál annak előrejelzésére.képtelenek voltak számolni a változásokkal. John Mayer és Peter Salovey .kijelentették. hogy egy bizonyos munkaterületen beválik-e majd valaki. a társas folyamatok tudatosításában. Mindezek azt támasztják alá. Golemannek azt a tételét sem írják alá.

gyakorlat. és azAmherst Collegeban tanult. és könnyen megváltoztathatja az olvasó nézeteit arról. hogy előrejutásában az iskolában vagy az egyetemen tanultak csekély szerepet játszanak. Egyesek szerint az EQ számos sajátossága egyszerűen a sze­ mélyiség valamely aspektusa. vállalatok életéből vett érdekes példákkal gazdagítja a könyv első harmadában mondottakat. Ennek a tételnek az igazságát pedig könnyen beláthatja bárki. hogy egyáltalán létezik-e az érzelmi in­ telligencia. Ezután 12 éven át a The New York Timesnak írt viselkedés­ tudományi és agykutatási cikkeket. Goleman sohasem állította. Az Érzelmi intelligencia a munkahelyen második kétharmada csupán kiegészíti. akkor azok az emberek. Dániel Goleman A kaliforniai Stocktonban nevelkedett. hogy az IQ mellékes len­ ne. hogy a várható munkahelyi eredményességnek változatlanul az IQ a legmegbízhatóbb indikátora. témavezetője Dávid McClelland volt. és a Psychology Today . Azt mondja csupán. hogy hogyan kelle­ ne a munkahelyen intézni a dolgokat. hogy ha az egyéb tényezők (intelligenciaszint. Pszichológusként a Harvard Egyetemen doktorált. óhatatlanul elavulnak. jóval sikeresebbek lesznek a pályájukon. empatikusak és tudatában vannak saját érzelmeiknek.Továbbra is sokan vitatják. akik jól mű­ ködnek együtt másokkal. aki munkába állá­ sa után tapasztalta. Bár az egyes hivatkozások. Bírálói azonban eltorzították Goleman mondanivalóját. amelyek az 1990-es évek végének vállalataira vonatkoznak. képzettség) azonosak. míg más pszichológusok azt hangsúlyoz­ zák. előrelátók. a könyv mintát ad az érzelmileg intelligens szervezeti működésre.

és Romboló érzel­ mek. and Emotional Learning. Az 1994-ben létrehozott Iskolai. 2002).5 2 52 Dániel Goleman Richard J. hogyan legyünk űrrá rajtuk ? tudományos beszélgetések a dalai lámával (Destructive Emotions: A Scientific\ue Dialogue with the Dalai Lama. CASEL) egyik alapítója volt. az érzelmi intelligencia szervezeteken belüli hasznosításának kutatásával foglalkozó konzorcium (Consortium fór Research on Emotional Intelligence in Organizations) társelnöke. ford. Szociális és Emocionális Tanítási Munkaközösség (Collaborative fór Academic. hogy elősegít­ se a szociális. Goleman jelenleg a Rutgers Egyetemen működő. Social. Trivium. 2 0 0 5 .főmunkatársaként dolgozott. a szervezet célja. Megkapta az Amerikai Pszi­ chiátriai Társaság újságírói díját. Prímái Leadership (Elsőszámú vezetők. Davidson: Romboló érzelmek. Budapest 243 . emocionális és iskolai képességek fejlődését a gyermekek iskolai és iskolán kívüli sikereinek előmozdítása érdekében. hogyan le­ gyünk úrrá rajtuk? tudom ányos beszélgetések a dalai lámával. Richard Boyatsisszal és Annié McKee-vel. 1996). További munkái: The Meditative Mind (A meditatív elme. 2003). Tótisz András.

"55 Dióhéjban Nemis olyan rejtélyes dolog. Vince. m int mások. "54 „Program om arra az egyszerű igazságra épül. sem n em gazdagabbak vagy pszichológiailag képzettebbek. Gottman: A boldog házasság hét titka. hogy a boldog házasságok mély barátságon alapulnak. hogy az egymással kapcsolatos (m in d e n pá r életének részét képező) negatív gondolata­ ik és érzéseik felü lk erek ed jen ek a pozitív érzéseken. hogy mitől lesz erős egyházasság vagy egy párkapcsolat . oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. hogyan akadályozzák m eg azt.a lélektani kutatásokválaszt adnak a kérdésre. hogy a két em b er tiszteli egymást és élvezi egymás társaságát. és utánanéz. oldal) Douglas Stone. megtalálták a módját. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. M indössze arról van szó. 2 0 0 0 . oldal) í ^ i j 53 John M. A boldog házasságban élők sem n em kedvesebbek. Ezt nevezem é n érzelm ileg intelligens házasságnak. Ez azt jelenti. Gyakorlati útm utató. ford. Budapest 54 Fordította: Angster Mária 55 Fordította: Angster Mária 244 . Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485.1999 A boldog házasság hét titka5 3 „A házasságot egy m eglepő en egyszerű dolog teheti m űködőképessé. Angster Mária. ha az ember veszi a fáradságot.

Gottman. amelynek kere­ tében tudományos igénnyel figyelték valódi házastársak egymással szem­ beni viselkedését. A házassági tanácsadók hagyományos tapasztalatok. bútorozott lakásban . aki korábban matematikát tanult a Massachusettsi Műegyetemen. fejezet John M. Meglepő módon ez volt az első olyan kutatási program. amelyektől egy házasság jól vagy rosszul működik. Mire Gottman (és Nan Silver) könyve A boldog házasság hét titka (The Seven Principles o f Making Marriage Work) címen megjelent. s ez persze azzal járt. Gottman Amikor dr. a seattle-i Washington Egyetem pszichológus professzo­ ra. alig voltak megbízható tudományos adatok a házas­ ságról és azokról a tényezőkről. 1986-ban hozta létre „Lőve Láb" (Szeretetlabor) néven elhíresült Csa­ ládkutatási Laboratóriumát.szorgosan filmezték. hogy közreműködésük nem volt különösebben eredményes. Itt . vallásos hiedelmek vagy a pszichoterapeuták elképze­ lései alapján látták el takácsokkal a hozzájuk forduló párokat. szó­ váltásait és testbeszédét.egy tóra néző. rögzítették együtt élő párok beszélgetéseit. magánvé­ lemények.24. de miután elsajátítot- 245 . intuíció. a kutatócsoport több mint 650 párt figyelt meg 14 éven át. A Gottmannál megforduló párok legtöbbje a válás küszöbén állt. John Gottman az 1970-es évek elején megkezdte kutatása­ it ezen a területen.

Ha a szópárbaj helyett megis­ mételjük és hitelesítjük. hogy az ítélkezés nélküli meghallgatás és a má­ sik ember érzéseinek elfogadása összhangot teremt. és Gottman érezhető élvezettel zúz porrá néhány mítoszt azzal kapcsolatban. mint amennyi a házassági tanácsadás után átlagosan szokott. Gottman munkája azzal válik ki közülük. . hogy mitől lesz egy romantikus kapcsolat boldog és stabil. amikor azt hallják. majd nyugodtan kinyil­ vánítjuk saját akaratunkat. oldal). hogy tanácsai valós adatokon és nem jó szándékú általánosságokon nyugszanak. hogy a problémák a rossz kommunikáció­ ból erednek. Ebből következően e könyv számos válasza ellentétes a várakozásunkkal. A legnagyobb rejtély Gottman workshopjainak résztvevői mindig megkönnyebbülnek. az áttörést hozhat az egymás közti megértés­ ben. hogy a part­ nerek közti kommunikáció a boldog és tartós házasság kulcsa. Százával jelentek meg akkoriban a párkapcsolatok javításával foglalkozó könyvek. Hogy mitől lesz jó egy házasság. s hogy a másik fél álláspontjának nyugodt és szeretetteljes meghallgatása átalakíthatja a házasságot. hogy a pár tagjai hogyan kezelik a konfliktusokat. A tanács­ adók azt szokták mondani. azt nem pusztán a „kémia" dönti el: attól függ. azok pedig. aki azt tanította. hogy még a legboldogabb és legstabilabb párok is megvívják a maguk harcait. „Miért vall rendszerint kudarcot a házasságterápia?" címen Gottman eloszlatja a professzionális tanácsadás nagy mítoszát: azt. amely megpróbálkozik vele. A legtöbb párt. kimeríti. Ez a gondolat a pszichológus Carl Rogerstől származik (lásd 425. A házasságokra alkalmazva azonban ez a módszer Gottman szerint nem működik. még feleannyi házasság sem került újból válság­ ba.ták Gottman alapelveit. amit a párunk mond.

Gottman úgy véli. 247 . de a jelentős nézeteltérések az értékek és a világlátás különbözőségéből fakadnak. A sikeres párok tudják ezt jól. A házas felek hosszú éveket és rengeteg energiát fordítanak arra. mégiscsak arról van szó. és nagyon kevesen képesek arra . az asszony némi vásárlással kúrálja magát. Bármilyen jól tudja mindkét fél tálalni a sérelmeit. és pár óra múlva már örülnek. hogy a bírálatok közepette megőrizzék nagylelkűségüket. A BOLDOG HÁZASSÁGOK SZOKATLANUL NYÍLTAK ÉS ŐSZINTÉK? Az igazság az.amelyekre látszólag kedvezően hat. amikor más párok egy­ másnak esnének. rendszerint egy éven belül visszasülylyednek korábbi konfliktusaikba. hogy az egyik személy pocskondiázza a másikat. és ezzel idegesíti Susant." Kutatásai szerint az ilyen konfliktusok 69%-a állandósult vagy megoldhatatlan problémák miatt alakul ki. John katolikusnak. ez pedig nem változik. Olyan helyzetekben. hogy nagyon sok jó házasságban egy csomó problémát a szőnyeg alá söpörnek. hogy megváltoztassák egymást. hogy a felek hangot adnának mélyen rejlő érzéseiknek. talán csak a dalai láma -. ha meglátják egymást. Chris mindig flörtöl az összejöveteleken. Például Meg akar gyerme­ ket. Sok párkapcsolat stabil marad és jól működik anélkül. Walternek több szexre van szüksége. Donald nem. Linda zsidó vallásúnak akarja nevelni a gyerekeket. mint Danának. és elfogadják egymást mindenestül. További mítoszok A NAGY VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK MEGMÉRGEZIK A HÁZASSÁ­ GOT? Gottman mellbevágó igazságot közöl a házasságon belüli konf­ liktusokkal kapcsolatban: „A házas felek közti viták nagy része megold­ hatatlan. a férfi például beviharzik a tévé elé.

és több olyan jelet azonosított. Ilyen jelek a következők. BÍRÁLAT. egy gú­ nyos mozdulat vagy olyan megszólítás. mert viták támad­ nak a két fél között. DURVA NYITÁS. írja Gottman. az jelzi igen nagy biztonsággal. LENÉZÉS. Ide tartozhat egy csúfondáros mosoly vagy pillantás.ámbár lehet. ahogyan vitatkoznak egymással. A válások nem azért következnek be. Különbséget kell tenni a házastárs egy bizonyos cselekedetére vonatkozó és az őt személyében érintő bírálat között. A válás előrejelzése Gottman nem kevesebbet állít. hanem csak később. hogy a má­ 248 . Az olyan beszélgetés. együtt marad-e egy pár vagy elválik. s nem a férfias vagy nőies viselkedéstől vagy bármi mástól. mondja Gottman. amely bíráló. hogy a házaspár el fog válni . amellyel az a célunk. hogy nem egy éven belül. gunyoros vagy megvető megjegyzésekkel kezdődik. mint hogy sokéves kutatásai alapján 91%-os pontossággal meg tudja jósolni. az ritkán végződik jól. amely arra utal. de a kiváltó ok nem ez. s ehhez elég 5 percen át figyelnie kettejük viselkedését. Gottman megszámlálhatatlan órán át figyelte párok videomagnóra rögzített interakcióit. elég szoros-e a barátság a két fél között.A NEMI KÜLÖNBSÉGEKBŐL SÚLYOS PROBLÉMÁK FAKADNAK? Az a tény. És ami rosszul kezdődik. Goleman „durva nyitásnak" neve­ zi. szerepet játszhat a házasságon belüli problémákban. hogy a férfiak Mars. a nők pedig Vénusz természetét örökölték. hogy elválnak-e majd. A párok 70%-a szerint a boldog párkapcsolat elsősorban attól függ.

ELÁRASZTÁS. érzelmileg elhidegülnek egymástól. belső elválasztású mirigyeiből adrenalin és más hormonok szabadulnak fel. Gottman szavaival „a kardfogú tigris látványa sem félelmetesebb". Az egyik fél „kikapcsol". nekünk semmi részünk nem lenne a probléma ki­ alakulásában. mint amikor a házastársunk az iránt tudakozódik. OBSTRUKCIÓ. szeretné elsimítani vagy észre se venni. hogy hárítsa a folyamatos bí­ rálatot. emelkedik a vérnyomása. érzelmi „elárasztás" az egyik fél megsem­ misítő erejű verbális kirohanásai a másik ellen. A KORREKCIÓS PRÓBÁLKOZÁSOK KUDARCA. lekicsinylést. és mindkét fél szeret­ né elkerülni az ilyen élményeket.sik félnek kellemetlen legyen. A férfi inkább méltatlankodással reagál a konfliktusra. A nő könnyebben megnyugszik a stresszhelyzet elmúltával. 249 . Akit ilyen támadás ér. a férfi pedig igyekszik elkerülni. mintha kizárólag a másik félben lenne a hiba. így ke­ vésbé van kitéve a sérülés veszélyének. defenzív viselkedést. miért is nem vagyunk képesek soha lehajtani a vécé ülőkéjét. Kitér a vágások elől. mert a férfiak szív-ér rendszerének működése lassabban áll vissza a nyugalmi szintre stresszhatás után. A rendszeres. Fia gyakori az elárasztás. A rossz házasságok­ ban a felek nem képesek a veszekedés hevében azt mondani: „várj csak. annak gyorsul a szívverése. Gottman szerint a házasságok 85%-ában a férfi obstruál. Úgy viselkedünk. s ezért a párkapcsolatban a konfliktusokat általában ő kezdeményezi. Élettani érte­ lemben az ilyen verbális támadások az élet ellen irányulnak. A lenézés súlyosabb formája ellenséges is. amit gyakran így fejeznek ki: „Mit óhajtasz kezdeni vele?" DEFENZÍV VISELKEDÉS.

A felsorolt jelek külön-külön nem feltétlenül jelzik előre a válást. a bírálatot és a megvetést „az apokalipszis négy lovasának" nevezi. vagy valami tréfával megelőzni a konflik­ tus eszkalálódását. mert a pár egyik vagy mindkét tagja magányosnak érzi magát. hanem tünete a házasság megromlásának. A két fél érzelmileg elhidegül egymástól. hogy a két fél kölcsönös meg­ becsülést érezzen egymás iránt. amit házastársától nem kap meg. hogy nem fog sokáig tartani a kapcsolat. Ameddig képesek vagyunk gyengédséget és csodálatot érezni a párunk iránt. de ha tartósan és halmozottan vannak jelen. 250 . nem foglalkoznak már azzal. de egymástól függetlenül éljék az életüket. A házasságtörés Gottman szerint általában nem oka.hadd higgadjak le egy kicsit". addig van remény a kapcsolat meg­ mentésére. hogyan hozhatnák rendbe a dolgokat. az obstrukciót. és megpróbálnak arra beren­ dezkedni. és szívesen legyenek egymás társaságá­ ban. Mitől lehet jó egy házasság? A tartós és boldog házasság Gottman által összeállított feltételeinek köz­ ponti eleme a barátság. nagy biztonsággal következtethe­ tünk belőlük arra. Gottman a de­ fenzívviselkedést. de védelmet nyújt a kapcsolat ellenségessé válása ellen is. és a kapcsolat „boldogságfoka" fájdalmas mértékben csökken. akkor a vitákban teret kaphat a kapcsolatot végleg megmérgező gyűlölködés. A jó kapcsolatban élők mind rendelkeznek ezzel a létfontosságú képességgel. és másutt keresi a támaszt. Ha ez hiányzik. hogy egymás mellett. A barátság felgyújthatja a szerelmet. figyelmet és gyengédséget. Döntő ugyanis. A negatív érzelmek szintje lassanként meghaladja a pozitív érzelmekét. Ilyenkor a legvalószínűbb a házasságtörés.

s tudnak egymásról alap­ vető dolgokat. pedig valójában a hétköznapi dolgokban egymás iránt tanúsított figyelem (az odafordulás) számít. A legfantáziátlanabb társalgások is segíthetnek életben tartani a gyengéd érzéseket. ha az egyik félnek fel kell áldoznia a céljait a másiknak a boldogságáért. Számon tartják párjuk érzéseit és akaratát. A hatalommeg­ osztás jobbá. mint az első gyermek megszületése. például hogy a másiknak kik a barátai. érzéseit. NE LEGYÜNK HAJTHATATLANOK. Sokan hiszik azt.Gottman szerint a házasság célját a közös törekvések adják. hanem inkább lazítani fogja kettejük kapcsolatát. tartósabbá teszi a házasságokat. A nők természetüknél fogva nyitot­ tak a párjuk által rájuk gyakorolt befolyás iránt. vagyis hogy a pár két tagja ossza egymás reményeit és álmait. A jó házasságokban azonban általában a férj is hallgat a feleségre. Ugyan­ csak a barátsággal függenek össze a jó házasság következő feltételei. JÁRTASSÁG HÁZASTÁRSUNK VILÁGÁBAN. hogy a házasságot a romantikus vacsorák vagy utazások teszik boldoggá. A szilárd kapcsolatokban a két félnek jó „szeretettérképe" van egymás­ ról. állapítja meg Gottman. Minden igazi barátság egyenrangú felek barátsága. . figyelembe veszi nézeteit. A házasság rossz irányba halad. Ennek hiányában egy jelentősebb esemény. a férfiak jobban ellen­ állnak a befolyásolásnak. ODAFORDULÁS A PÁRUNK FELÉ. nem erő­ síteni. A kapcsolat végét az jelzi. ÉRDEKLŐDÉS IRÁNTA. amikor már nem is veszünk tudomást egy­ másról (elfordulás).

Nyugalmazott professzor a Washingtoni Egyetemen. s megelőzzük a későbbi kudarcot. s általában véve a kapcsolatok kezelésének mikéntjéről. mitől működik egy há­ zasság. de a konfliktusok dinamikája és megoldásuk módja lényegében ugyanaz. Paradox módon az egzakt tudo­ mánynak sok mondanivalója van számunkra azokról a dolgokról . A homoszexuális férfiak egy kicsivel kevésbé személyesen élik meg a dolgokat. jobb esélyünk lesz arra. ahol először 1986-ban kapott professzori kinevezést. barátságról -. a What Predicts Divorce (Miből jósolható meg a válás. a Raising an Emotionally Intelligent Child (Érzelmi intelligenciára 252 . amelyekért élni érdemes. szerelemről. 1993). köztük az A Couple's Guide to Communication (Kom­ munikációs útmutató pároknak. s általában több ér­ zelemmel és több humorral vetik fel a problémáikat. hogy interakcióik nem sokban tértek el a heteroszexuális párokéitól. Ha ötven év múlva visszatekintünk napjainkra. kevésbé folyamodnak ellenséges vagy ellenőrző taktikákhoz. 1979). Homoszexuális férfiakon és nőkön folytatott 12 éves vizsgálatai nyomán Gottman megállapította.szeretetről. hogy javítsuk a párkapcsolatunkat. hogy az átlagember milyen keveset tudott a konf­ liktusok kiváltotta élettani és pszichés reakciókról. alighanem csodál­ kozni fogunk azon. John M Gottman / . Több mint száz tudományos cikke jelent meg.Záró megjegyzések Ha sikerül tudományos szinten megértenünk. valamint számos köny­ ve. Ez természetesen minden hosszú távú kapcsolatra érvényes.

253 . Gottman Családku­ tatási Laboratóriuma. 1996). 2003). Julié Schwartz Gottmannal együtt alapított. A Gottman Intézet. amelyet névadója feleségével. 2001) és a The Mathematics o f Marriage (A há­ zasság matematikája. képzési programokat kínál szakembereknek és családoknak. jelenleg a független Kapcsolatkutatási Intézet része. A könyv társszerzője.nevelés. Mán Silver a Parents magazin szer­ kesztője. amely az USA Országos Mentálhi­ giénés Intézetének égisze alatt jött létre 15 évvel ezelőtt. a The Relationship Cure (Kapcsolatgyó­ gyítás.

A pszichológusok . hogy egészséges felnőtt váljék belőlün Érintkezési pontok Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353. am it írunk róla. oldal) B.n em csupán a szeretet és az érzelm ek eredete és fejlődése iránt közömbös i a jelek szerint az ilyen dolgok létezéséről sem vesznek tudom ást. a költők és regényírók jobban m egírták már.1958 A szeretet természete „Az a kevés. oldal) . F. am it a szeretetről tudunk." Dióhéjban Acsecsemőkori bensőséges testi kapcsolat nélkülöz­ hetetlen ahhoz. hogy a pszichológusok egyre kevesebb figyelm et szentelnek en n ek az egt két átható m ozgatóerőnek . Skinner: Szabadon fogva (473. n em m egy túl az egyszerű megfigyelésen keveset. D e aggaszt az a tény.vagy legalábbis a pszichológiai ke szerzői . oldal Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405.

Mégis. hogy „közelség"-et mondjon vagy más hasonló kifejezést használjon. Az amerikai pszichológiát az 1950-es években a behaviorizmus uralta. Az egyenes beszédű Harlow azt a játékszabályt sem tartotta be. Margaret az ár ellen úszott: majmokat tanulmányoztak.25. Egyik előadásában a következőképpen fogalmazott. a pszichológusok nem teljesítették ezt a küldetésüket. az a küldetésünk. elemi változóira bontsuk az emberi és állati viselkedés minden oldalát. hogy részt vegyen a Társaság éves kongresszusán. Ugyanebben az évben Harlow Washington­ ba utazott. pszichológusoknak. hogy kísérleti kutatások tárgya legyen. fejezet Harry Harlow Harry Harlow főemlőskutatót 1958-ban az Amerikai Pszichológiai Tár­ saság elnökévé választották. hogy így sokkal jobb betekintést nyerhetnek az emberi viselkedés­ be. „A szeretet csodálatos állapot: mély. amikor a szeretetre gondolt. és beszá­ moljon rézusz majmokon végzett újabb kísérleteiről. Harlow és felesége. gyengéd és jutalmazó. amelynek vég nélküli patkánykísérletei azt voltak hivatva bizonyítani." 255 . nekünk. gondol­ ván. hogy milyen könnyen befolyásolhatja az emlősök agyát a környezet. hogy elemezzük. személyes érzése­ inktől függetlenül. Intim és személyes természete miatt azonban sokan nem tartják alkalmasnak arra. Ami a szeretetet vagy az érzel­ meket illeti.

víz és szeretet Harlow azért a kis rézusz majmokat választotta vizsgálatainak tár­ gyául. kiválasztás. A gyer­ meknevelésben elhanyagolták az érzelmeket a „tanítással" szemben. szomjúság. de egyébként nem nagyon különböznek a csecsemőktől abban. hogy pontosan olyan volt ez a reakció. mert érettebbek. nagyon erősen kötődtek a ketrecük alját borító vászondarabokhoz (pelen­ kákhoz). anyjukba ka­ paszkodnak. ahogy a szeretetre reagálnak. fájdalom. hogy mennyire fontos a csecsemők fejlődésében a fizikai kontaktus. hogy a laboratóriumban nevelkedett maj­ mok. Harlow felfigyelt arra. a majomkölyköknek rettenetes dühkitöréseik támadtak. s nagyon keveset lehetett tudni arról. ahogy látnak vagy hallanak. Harlow figyelmét nem kerülte el. ha nem kerülhettek fizikai kontaktusba az anyjukkal. szex . mint a csecsemők.A behaviorista doktrína úgy szólt. takaró vagy plüssjáték iránt kialakuló kötődés. de még abban sem. A tanulásban. Élelem. A vászondarabokkal ki nem bélelt dróthálós ketrecben ne­ 256 .és az embercsecsemők között. sőt a félelem és a frusztráció át­ élésében és kifejezésében sincs nagy különbség a rézuszmajom. Harlow cikke „The natúré o f lőve" (A szeretet természete) egyszerre mindent a feje tetejére állított. hogy az embert cselekedeteiben az elemi ösztönök . Valahányszor ezeket a pelenkákat újakra cserélték.éhség. Az egyéb indítékokat ezekből levezethetőknek tekintették.vezér­ lik. ahogy szopnak. Harlow nem volt hajlandó a szeretetet és pusztán „másodlagos hajtóerőkként" kezelni az érzelmeket. mint a csecse­ mőkben egy bizonyos párna. s az írás minden idők egyik legsikeresebb tudományos közleménye lett.

A behaviorista nézet e tekintetben az volt. a kis­ majmok sokkal. hogy a majmok számára nem a szoptatási képesség volt a fő tényező: a testi kontaktus.veit kismajmok megdöbbentő módon csak nagyon ritkán éltek 5 nap­ nál tovább. és izzót is helyeztek a belsejébe. hogy a csecsemők . Amit azonban Harlow a rongyokkal tapasztalt.és az embercsecsemők egyaránt . de sokkal szívesebben voltak a „puha anya" mellett. Eszerint a szeretet ugyan­ olyan alapvető szükséglet lehet.azért szeretik az anyjukat. és sokkal inkább keresték vele a fizikai kontaktust. Az egyik „anya" ronggyal bevont fából készült. hanem az anya távollétében az életben maradás elsődleges kellékei. Pótanya rongyból és drótból Elképzeléseik kísérleti ellenőrzése céljából Harlow és csoportja külön­ böző „anyapótlékokat" készített. Harlow ennél is tovább ment: fölvetette. Az eredmények szerint függetlenül attól. hiszen számukra a tej létszükséglet. az „anyai szere­ tet" számított. má­ sik négy kismajom viszont csak a drótfigurától számíthatott tejre.a ma­ jom. Úgy tűnt tehát. hogy lehetővé tegye az anya és a csecsemő gyakori fizikai 257 . Négy újszülött majom csak a „puha anyától" kapott tejet. mert tőle kapják a túlélés biztosítékát. Ez a megfigyelés megdöntötte a hagyományos felfogást. arra vallott. a másik „anyát" közönséges dróthálóból hajtogatták. hogy kitől kapták a tejet. a tejet. mint az élelem vagy az ivóvíz. Egyértelműen kiderült. miszerint a kicsik azért tanulják meg szeretni az anyjukat. mert tejet kapnak tőle. hogy a simogatnivaló puha dolgok nem pusztán kényelmi eszközök. hogy a szoptatás fő funkciója. a drótból készült figurától nem. hanem melegségre és érzelmekre is vágynak. hogy a kicsik nemcsak tejre. hogy meleg legyen.

hogy a pótanya ringató mozgást is végzett és meleg tapin­ tású is volt. akár kaptak tőle tejet azelőtt. amelynek egy sima 258 . Még az anya és pótanya nélkül fölnevelt majmok is képesek voltak bensőséges kapcsolatot kialakítani a ruhaanyaggal bevont figurával. akár nem. vagy ha bármilyen félelmük támad. Ez a kötelék. ahol új vizuális ingerek érték őket. hogy a pótanya arca . amikor vissza­ kapták. Egy idő után ezek a majmok is hasonlóan viselkedtek.nagy. nemegyszer napi 18 órán át kapaszkodtak belé. amikor az utód táplálásá­ ra már rég nincs szükség. ha egyszer kialakult. Fölmerül a kérdés. hogy a bábutól hosszú időre (5 hónap­ ra) elválasztott majmok azonnal reagáltak a pótanyára.s a puha és a drótból készült pótanya jelenlétében is így tesznek-e. Harlow azt is megfigyelte.érintkezését. Harlow és munkatársai többféleképpen módosították kísérleteiket. Ez történt akkor is. festett szeme és szája . s ahonnan visszatérhettek a „puha anyához". minthogy a szeretet köteléke nélkülözhetetlen a túléléshez. például úgy. mint a kezdettől fogva az anyafigura mellett nevelkedett társaik. amikor a majmokat számukra idegen helyiségbe vitték. akkor is megvan. mondja Harlow. így tesznek-e a kismajmok is . A kismajmok az ilyen anyához még erősebben kötődtek. ellenállt a felejtésnek. hogy a kismajmok nyomban odaszaladnak a puha anyaggal bevont „anyához".váltotta-e ki a kismajmokból a szeretetet? Harlow első pótanya mellett nevelt majma arc nélküli „anyát" kapott. A kötelék. Harlow arra volt kíváncsi. A szeretet vak A valódi csecsemők anyjukhoz menekülnek minden veszély elől. Megállapította. bár az első egy­ két napban megzavarodtak és megrémültek tőle.

csak kevesen találtak közülük párt maguknak. Bár képesek voltak szeretetet kifejez­ ni más majmok iránt. Ehhez a figurához kötődött a majom 6 hónapon át. Gyakran tépték magukat. és nem az. Elképzelésük sem lehetett arról. Kiderült. sző­ rös dolgokba kapaszkodjanak. A teljesebb igazság Ez az értékelés azonban elhamarkodottnak bizonyult. Közismert vizsgálatában . hogy a pótanya majdnem ugyanúgy betölti szerepét.a kismajomnak szemlátomást egy egészen kezdetleges anyafi­ gura is elég volt ahhoz. Amit a Harlow házaspár felismert. és a normális kapcsolatokban megszokott „adok és kapok" is felfoghatatlan volt számukra. Azt a következtetést vonta le. s ha kicsinyeik lettek. hogy néz ki az anya. hogy puha. hiszen az ő „anyjának" nem volt arca. Harlow nem viccből írta. ame­ lyeknek arcuk is volt. Szociális fejlő­ désük nyilvánvalóan zavart szenvedett. hogy ne láthassa az arcu­ kat. mint az igazi . hogy ami­ kor a pótanya mellett nevelkedett kismajmok felnőttek. azt már egy magyar pszichológus. hogy „a szeretet vak". megfordította a fejüket. sok baj volt velük. ronggyal bevont anyafigurát kapott. ruhákat vagy papírokat szag­ gattak darabokra. Amikor később két olyan.fagolyó volt a feje. Normális reakciók helyett a kapaszkodás és a destruktív agresszió végletei között hányódtak. és el voltak szigetelve társaiktól. vagy hogy nem közömbös-e irántunk. Halow kísérlete ismét csak azt mutatta meg. láthatólag nem tudtak különbséget tenni élőlények és élettelen tárgyak között. Felnőttkorukban is szükségük volt rá. hogy egészséges és boldog legyen. hogyan kellene viselkedniük. Spitz René is megfigyelte az 1940-es években. hogy az anyával kialakított szoros kapcsolat a fontos. mert a pótanyától nem láthattak normális reakciókat. nem tudták megfelelően gondozni őket.

A következő két évben a menhelyen élő gyermekek több mint harmada meghalt. míg a menhelyen hivatásos gondozók voltak a meghatározott napirend szerint nevelt kicsik mellett. Záró megjegyzések Bírálói szerint Harlow nem tett mást. a börtön bölcsődéjében viszont öt év múlva is élt az összes gyermek. Akár fizikailag. Úgy tűnik azonban. Azt a jó tanácsot például. hogy a kísérleti pszichológiának éppen az volt a küldetése. akár lélektanilag de­ finiáljuk a halált. A menhelyen nevelkedett és életben maradt gyermekek közül sokakból zavart viselke­ désű felnőtt lett. s hogy ez éppoly fontos nekik. 260 .Spitz két különböző intézetben nevelkedett gyermekeket hasonlított öszsze. annak oka a fizikai érintkezés és a szeretet hiánya volt. amit manapság lelkére kötnek minden kismamának. a másik meg egy börtön bölcsődéje. Az egyik egy nagyon tiszta és rendes. de a gyerekeknek sok fizikai kontaktusra nyílt alkalmuk. mert Harlow kí­ sérletei nélkül nem történt volna változás a gyermekotthonok és a szo­ ciális szolgáltató intézmények működésében. de eléggé rideg gyerekmenhely volt. amit amúgy is mindenki tudott: hogy a csecsemőknek és kisgyer­ mekeknek érzelmileg és fizikailag szorosan kötődniük kell valakihez. A gyermeknevelés egykor uralkodó módszerei elleni lázadás létjogosultságát ma már senki sem vitatja. Az eltérés abból adódott. hogy min­ den kétséget kizáróan bizonyítsa. hogy újszülöttjüket mindjárt a szülés után szorítsák ma­ gukhoz. ahol minden a feje tetején állt. hogy a bölcsődében anyjuk gondozhatta a gyer­ mekeket. húszán közülük továbbra is intézeti ápolásra szorultak. mint egy falat kenyér. amit mindenki tud. mint tudományosan bizonyította azt. az ilyen testi kontaktus hiányának Harlow által felismert súlyos következményei indokolják.

hírhedetten nyers modorú és kísérleteiben oly kíméletlen Harlow rettegett figura volt. hogy az antifeminista. újabb házasságkötését. B. szülői működését . melynek címe: Lőve at Goon Park: Harry Harlow and the Science o f Affection (Szeretet a „Goon Park"-bán: Harry Harlow és az érzelem tudománya. Ennek a tudásnak azonban ára volt. A címben a „Goon Park" Harlow Wisconsin Egyetemen levő laboratóriumának beceneve.Jórészt Harlow majmokkal végzett kutatásaiból táplálkozik az is. aki a „szeretet természetének" meghatározásán fáradozott. amit könnyen Goon Parknak lehetett olvasni. Fonák módon a kísérleti majmok sokat szenvedtek annak a kutatónak a laboratóriumában. A laboratórium postacíme 600 N Park volt.szeretné jobban megismerni. ám Harlow majmainak viselkedése kíváncsiságról. Sokak szerint találóan fejezte ki ez a név azt. Skinner (lásd 743. második feleségének halálát. Aki Harlow-t. 2003). és az állatfelszabadító mozga­ lom egyik fő célpontja lett. nem is ok nélkül. Ahogy Harlow öregedett. olvassa el Deborah Blum könyvét. 261 . Goon angolul „fafejű"-t vagy „verő­ em berét jelent. oldal) még azt tanította. egyre kegyetlenebb kísérleteket eszelt ki. tudás­ vágyról és mély érzelmi szükségletekről árulkodott. amit ma az állatok értelmi és érzelmi képességeiről gondolunk. alkoholproblémáit. az embert . hogy az állatoknak nincse­ nek érzéseik.válását. F. E kései kísérletek résztve­ vői közül sokan kiábrándító tapasztalatokról számoltak be.

. Ekkortájt változtatta Harlowra az Israel nevet. 25 éves korában állást kapott a Wisconsini Egyetemen. valamint Abraham Maslowval dolgozott együtt. az Arizonai Egye­ tem címzetes professzora lett. 1905ben. s előadásokat tartott többek kö­ zött a Cornell és a Northwestern Egyetemen. Emllett vezette az Egyesült Államok Hadseregének humánerőforrás-kutatá­ sával foglalkozó részlegét. Második felesége Margaret Kuenne (Harlow) lett. s többek között az IQ-kutató Lewis Termannel. Miután diplomát és PhD-fokozatot szerzett. Törekvő diák volt. Csaknem az egész kutatói pályáját a Wisconsini Egyete­ men töltötte. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1972-ben aranyéremmel tüntette ki. mert meggyőzték arról. hogy bekerüljön a Stanford Egyetemre. és elég intelligens is ahhoz. majd 1974-ben Tucsonba költözött. ahol 1974-ig a pszichológiai George Cary Comstock Kutatások professzora volt. Nem sokkal később létrehozta főemlős-pszichológiai laboratóriumát. az antiszemitizmus megnehezít­ heti szakmai előrejutását. akinek 1970-ben bekö­ vetkezett halála után Harlow újra feleségül vette Clara Mearst. de 1946-ban elváltak. Clara Mears részt vett Harlow főemlős­ kutatásaiban. Első felesége. Három fiuk és egy leányuk született. Harlow 1981-ben hunyt el.Harry Harlow Harry Israel néven született az iowai Fairfieldben. hogy bár episzkopális vallás híve.

.

2 0 0 0 . a választás sza­ badsága valós lehetőséggé válik szám ára . oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189.1967 Oké vagyok. hogy a szakem bereknek bőven van m it m ondaniok az em beri viselkedésről. Harcis: Oké vagyok. oldal) 56 Thomas A. hogy m iért élünk a jelenlegi tudásunkhoz képest is »ölég pocsékuU. hogy új adatokat és tényeket közöljek. "58 Dióhéjban Ha jobban tudatosítjuk magunkban a belénk rögződött reakciókat és magatartásmintákat. "5? „M ihelyt m egszerezte ismereteit a léthelyzetekről és az em beri játszmákról. de ez a legkevésbé sem hat jobbítólag búskomorságunkra. Tudjuk. hanem felelni akarok arra a kérdésre is. Falvai Mihály. Édesvíz. oké vagy -m ód szer az önismerethez. Érintkezési pontok Eric Beme: Emberi játszmák (51. megromló házasságunkra. lehetetlen kölykeinkre. Budapest 57 Falvai Mihály fordítása 58 Falvai Mihály fordítása 264 . oké vagy5 6 „Könyvemnek nem csupán az a célja. elindulhatunk a valóban szabad élet felé. ford.

De mit jeleznek az eladási adatok? Abban az időben egymást érték az egyszer használatos kiadványok. és úgy vitték őket.You're OK) olvassa. hogy George Costanza. hogy ma is sokan olvassák. Jerry számára a süket című önsegítő könyv újabb bizonyíték arra. hogy egy könyv klasszikussá vált. Gyerek Hogy megértsük Harris könyvének sikerét. Az Oké vagyok. hogy barátja megint a rövidebbet húzta.26. mint a cukrot. oké vagy a pop-pszichológia 1960-as és 1970-es évek­ beli felvirágzásának egyik jelképe. Mérhetetlenül nagy volt a kereslet a könyv iránt. Eric Berne az Emberi játszmákkal 265 . mekko­ ra feltűnést keltett Harris mentora. a gyógyíthatatlan balfácán a díványon elterülve az Oké vagyok. Felnőtt. fel kell idéznünk. amelynek ma biztos helye van a 10 milliónál több példány­ ban elkelt könyvek panteonjában. Harris Abból tudhatjuk. és azt látja. oké vagy-ot (I'm OK . fejezet Thomas A. Harris könyve abban különbözik ezektől. sokan veszik hasznát. A mentális család: Szülő. ha elkezdik emlegetni a tévésorozatokban. A Seinfeld című komikus szappanopera egyik epizód­ jában Jerry Seinfeld belép az ajtón.

mert tudjuk. amelynek szellemében Szókratész kijelentette: „a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet"59. 59 Fordította: Devecseri Gábor 266 . vagy hogy megrögzött szokásaink. oldalon). Harris példákkal illusztrálja mondanivalóját: beszélgetésrészlete­ ket idéz olyan szereplőkkel. akik szülői vagy gyermeki énjük fogságába estek. előítéleteink (Szülő) rabjai legyünk. A Felnőtt akadályozza meg. a Felnőttre és a Gyermekre. az ésszerű érvelés hangját szabadítja fel. Harris erre a könyvre alapozta a ma­ gáét. Legszí­ vesebben dühkitöréssel reagálnánk. hogy a tranzakcióanalízis a Felnőttet. meghagyva szabad akaratunk ma­ radványait. hogy ész nélkül engedelmeskedve (Gyer­ mek) mások csapdájába essünk. amíg nem tudatosítjuk magunkban a csele­ kedeteinket megszabó mintákat. de nem magukat a játszmákat elemezte benne. mind pedig a Gyermek „adatai". mind a Felnőtt.(a kommentárt lásd a 51. a morál hangja tesz minket Felnőtté. milyen nehéz megszabadulni a rasszizmustól vagy bármilyen más előítélettől. és Harris úgy vélte. amikor kiderül. de az adott pillanatban mégis elfogadjuk a helyzetet. és rámutat. Gondolataink irányításában és döntéseink meghozatalában szóhoz jut­ nak mind a Szülő. hogy megfelelnek-e az adott helyzetnek. hogy a pozitív megoldás érdekében jobb meg­ őriznünk nyugalmunkat. ellenőrzi a Gyei mek és a Szülő adatait. A Felnőtt képviseli az objektivitást. hogy a hotelportás eltévesztette az előjegyzéseket. hanem a Berne-féle „három belső hangra" összpontosított. amelyek archetípusos figurák­ ként örökké beszélnek hozzánk: a Szülőre. Az érvelés.

a New Age szóhasználatának megfelelően . oké vagy" akkor is igaz. Harris könyve kul­ csot ad ahhoz. hogy többé-kevésbé belénk ivódjék. választhatunk helyette egy lazább. felnőttről. ahol anélkül raboskodtunk. még akkor is. az a hajlandóság. Alkalmanként átéljük ezt a helyzetet. hogy a gyermekek.Mibe kerül az embernek.felsőbb énről (higher self) beszélünk. lévén ők a gyengébbek a felnőttek világában. oké vagy" helyzetbe nem magunktól sodródunk bele. része minden emberi lény fejlődésének. hogy tudtunk volna róla. ha ez a viselkedés egyébként sértő lenne ránk nézve. és még a saját gyermekeivel szemben is fenntartja ezt a helyzetet. tudva azt. Olyan szintre jutunk. tudatos döntést (és nem pusztán érzést) kíván. Ebből a helyzetből már könnyebben át­ láthatunk a másik ember szülői vagy gyermeki viselkedésén.egyszerűen csak a visszájára fordítja a tételt. Függetlenül attól. amely általánosságban az emberekbe vetett hitre épül. oké vagy. Az „Oké vagyok.miután a saját lábára állt . Gyakran kielégítőbb és nyil­ vánvalóan könnyebb is játszmákhoz folyamodni vagy defenzíven visel- 267 . avagy . ahol nem várunk minden tranzakciótól kielégülést. Sok felnőtt . hogy oké legyen Mit is jelent pontosan Harris könyvének címe? Harris megfigyel­ te. hogy saját döntésünkről van szó. de te. ha nincs rá szemmel lát­ ható bizonyíték. hogy felettes-énről. de ahhoz. számunkra kedvező életmódot is. vagyis a magunk és a mások teljes elfogadását jelenti. bármilyen boldog egyébként a gyermekkora. a felnőtt. hogy az „Oké vagyok. De Harrisnek van egy jó híre: ha tudjuk." Ezt mindenki megtanulja. megtanulják: „Én nem vagyok oké. hogy kiléphessünk a mentális börtönből. hogy a felnőttkori belső hangot engedjük jobban ér­ vényesülni. Kicsit hasonlít ez az állapot a kegyelem keresztény fogalmához.

Társadalmunkban előfordulhat. holott egész életében Gyermek maradt . hogy a többi ember mind egyenrangú velük. hogy valaki sikeres ember lesz. A tranzakcióanalízis irodalmi témaként is bevonult a köztudatba: James Redfield Harrist és Berne-t nevezte meg az 1990-es évek egyik 268 . mégis az Oké vagyok. Bátran idéz Emersontól. amely vagy kell neki. és nagyon is fontos dolgokat lehet ta­ nulni tőlük. oké vagy aratott óriási közönségsikert .mindenkit tárgynak tekint. Platóntól. nem akarta annyira lebutítani. én és ösztön-én szentháromságával: azokkal az alapelemekkel.kedni vagy előítéletekre hagyatkozni. pedig párhuzamba állíthatók a freudi felettes-én. Záró megjegyzések Könnyen lehet. de való­ di értéket képvisel a tekintetben. vagy az útjában áll. de annál szívesebben élnek vele a gyakorlatban hasznosítható módszere­ ket igénylő pszichológusok és tanácsadók. Ezek a fogalmak kissé talán komoly­ talannak látszanak. hogy tudatosíthatja bennünk negatív és rendszerint nem tudatos viselkedési mintáinkat.talán azért. mert úgy gondolja. A valóban sikeres emberek ezzel szemben pontosan tudják. hogy mindenkinek tetsszen. Whitmantől. kikről van szó. Freudtól és másoktól. A tranzakcióanalízis sohasem lesz közkézen forgó fogalom. vagy legalábbis tudniuk kellene. A „csináld magad" jellege miatt a pszichiátria nem sokat vett át Harris látásmódjából. hogy a két könyv közül Berne-nek a tranzakcióanalízist bemutató munkája a jobb. Bár Harris ismeretterjesztő könyvet írt. hogy olvasói vagy tudják. amelyeket Freud az emberi viselkedés magyarázatára alkotott. mert a könnyen érthető Felnőtt-SzülőGyerek keretbe helyezkedett bele.

Elizabeth Kórházban szerzett szak­ mai gyakorlatot. Sok éven át az USA Haditengerészetének pszichiátere volt.kirobbanó könyvsikere.). a St. A mennyei prófécia (The Celestine Prophecy)60 fő ihlető forrásaiként. és a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság igazgatója volt. a philadelphiai Temple Egyetemen ka­ pott orvosi diplomát. A háború után az Arkansasi Egyetemen adott elő. Révbíró Tamás. amelyekben a könyv hősei részt vesznek. A kaliforniai Sacramentóban 1956-ban magánpraxist indított.és az emberi nem evolúciója . Hanris Texasban született. és egy ideig mentálhigiénés főhivatalnokként is tevékenykedett.annak függvénye. hogy képesek-e túllépni automatikus reakcióikon. nagyjában-egészében a tranzakcióanalízis játszmáit és pozícióit tükrözik. amikor a támaszpontot a II. 60 James Redfield: A mennyei prófécia. Alexandra. A könyvben a hősök életben maradása . C. pszichiáterként 1942-től Washing­ tonban (D. Thomas A. Pécs 269 . 20 0 5 . s ahonnan szabadulni akarnak. A Haditengerészet pszichiátriai szolgálatának veze­ tőjévé nevezték ki. ford. A „kontroli-drámák". ő maga is Pearl Harborban tartózkodott. világháború idején támadás érte.

oldal) 6 Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza . ürességéről. hogy elfeledkezzenek a szorongásaikról. ha nem azzal. Lélekben sosem lesznek elégedettek. "61 „A töm egm ozgalm akat általában azzal vádolják. Á m a frusztráltak szám ára a jelen gyógyíthatatlanul rossz."6 3 Dióhéjban Az embereket azért olyan könnyű eszmék mögé felsorakoztatni. így megfosztva őket an nak lehetőségétől.1951 A fanatizmus természetrajza. csak ha lehetőséget kapnak. hogy lehetőséget nyújt nekik. egyéni életük értelm etlenségéről. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: A z ö n becsülés pszichológiája (79. Budapest 62 Fordította Doubravszky Sándor 63 Fordította Doubravszky Sándor 270 . A kényelem és az örömök n em orvosolhatják a bajt. hogy tagjaikat jövőre vonatkozó ígéretekkel kábítják. ford. Bagolyvár. Gondolatok a tömegmozgalmakról6 1 „Egy felem elk ed ő tömegmozgalom n em az ígéreteivel és az eszméivel vonz és tart m eg kö­ vetőket. Doubravszky 1 Sándor. oldal) Viktor Franki: A z értelem akarása (181.Gondolatok a tömegmozgalmakról. hogy rem énykedjenek valam iben . 1999. mert ezzel megszabadulhatnak saját életük felelősségétől és megmenekülhetnek a jelen banalitásától és nyomorúságától. hogy élvezzék a jelent.

fejezet Eric Hoffer Akinek van más vallásra áttért. aki látszólag elveszítette korábbi identi­ tását. A könyv több mint fél évszázada jelent meg először. Leírja azt is. hiszen örökér­ vényű magyarázatot keres a kérdésre: miért hajlandók emberek eszmé­ kért meghalni.Hoffer a könyv írása idején rakodómunkásként dolgozott a San Franciscó-i kikö­ tőben . miként készteti a spirituális szomjúság az embereket arra. A fanatizmus természetrajza. annak ez a könyv segít megérteni. világháború után. a II. hogy egy nagynak és dicsőségesnek tetsző ügyhöz csatlakozva elvessék régi énjüket. Megjelenésekor. 271 . Hoffer szinte valamennyi megállapítása érvényes nap­ jaink terroristáira és öngyilkos merénylőire is. de soha nem volt aktuálisabb. a könyvnek különleges je­ lentést kölcsönzött a nácizmus okozta pusztítás.lebilincselően mutatja be a tömegmozgalmakat és az egyén gon­ dolkodására gyakorolt hatásukat. amelyet nem pszichológus írt . de a csoportokkal való azonosulás lélektanát tekintve Hoffer munkája időtlen. valamilyen kultuszhoz vagy politikai moz­ galomhoz csatlakozott ismerőse.27. hogyan eshet meg ez. Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements).

most büszkeséget és önbizalmat érezhetünk.Az átalakulás vágya Miért olyan nagy hatásúak a tömegmozgalmak? Azért. „A szent eszmékbe vetett hit jelentős mértékben magunkba ve­ 64 Fordította Doubravszky Sándor 272 . hogy elé­ gedetlenek vagyunk saját énünkkel. hiszen ott a „nagy és szent ügy" mellett az én irreleváns. hogy „megszabaduljanak nemkívá­ natos énjüktől". Ugyanezt mondhatjuk a bolsevik és a náci forradalom­ ról is: „A sarló-kalapács és a horogkereszt szerepe . A tömegmozgalmak vezetői tisztában vannak ezzel. Egy tömegmozgalomban mit sem számít.jegyzi meg Hoffer . az egyházi dogmákat és szertartásokat hasonló. A nagy hatású politikai mozgalmak mindig vallá­ sos érzületet ébresztenek híveikben. Nem fokozatos változást ígérnek. és minden tőlük telhetőt megtesznek. reménykedhetünk. hanem állami dogmákkal és szertartásokkal helyettesítette."6 4 A forradalmi mozgalmak korai szakaszainak résztvevői arra várnak. mert szenvedélyt szítanak. célt láthatunk magunk előtt.azért. hanem már a hívek életében bekövetkező totális átalakulást. hogy felgyújtsák és szítsák az emberek re­ ményeit. A francia forradalom tulajdonkép­ pen új vallást teremtett. hogy előrelépjenek vagy javakhoz jussanak. Ezzel szemben a forradalmi tömegmozgalmak követői azért döntenek a csatlakozás mellett. hogy valami nagy és mindenre kiterjedő változás történjen az életük­ ben. Az emberek rendes körülmények között önérdekből csatlakoznak különféle szervezetekhez . véli Hoffer. csak éppen nem egyházi. Ha korábbi életünket megkeserítette a fruszt­ ráció és értelmetlennek láttuk mindennapjainkat.azonos a keresztével.

Tálán egyszerűen csak azért. a bajtársiasság érzését. Kik csatlakoznak még? Kik hajlamosak még arra. akik nem szívesen ér­ zik át saját életük irányításának felelősségét. akiknek már rálátásuk van a nagyobb dolgokra. A fiatal nácik meg akartak szabadulni a döntéshozatal terhétől. hogy a nagyon szegény sorban élők nem igazán. mint az. és attól a kényszertől. hogy teljes odaadással egy ügy. mint ha látszólag csak egy va­ lamire van szükségünk. akik már nem találtak örömet abban. Ellenállhatatlan volt szá­ mukra a lehetőség. akiknek korlátlanok a lehetőségeik. Nekik túlságosan is sokat jelent a puszta élet­ ben maradás ahhoz. Hoffer megemlíti. hogy Hitlert német iparmágnás-feleségek pénzelték. Kevésbé vagyunk elégedettek. egy vezető mellé áll­ janak. erősíti az önbizalmat. akiket könnyebb feltüzelni. írja Hoffer. hogy szüleik 273 . Mégis. hogy magukkal ragadják őket a látomások. lelkesítette őket." Az emberek azért csatlakoznak tömegmozgalmakhoz. Sokkal fogékonyabbak rájuk azok. amely a szabadversenyre épülő társadalmakban hiányzik az életükből. hogy átélhes­ sék a valahová tartozás. Gyakran éppen azokat vonzzák a legjobban a tömegmozgalmak. akiknek egy kicsivel több van. ha sok mindent hiányolunk. paradox módon az individuális lét feladásának vágya rendkívüli mértékben növeli az ön­ becsülést. mert nagyon unatkoznak. akinek sok van és még többet akar. akinek nincs semmije és akar valamit.tett egykori hitünk pótléka". hogy tömegmozgalmakhoz csatlakozzanak? Az áttérőkről szóló fejezetben Hoffer megjegyzi. Végül pedig vonzzák a mozgalmak azokat is. Hoffer szerint „frusztráltabbnak érzi magát az. ami korábban szórakoztatta.

Úgy érzi. gerinctelennek vagy dekadens­ nek tekinti a hitetleneket. hanem csupán népének. lassú léptekben építsék föl egzisztenciájukat.módjára. Hoffer figyelmeztet: legyünk nagyon óvatosak. mondja Hoffer. és feltétlen hittel valljuk egy mozgalom céljait. Mielőtt valaki átlépné ezt a vízválasztót. Ha azonban értéktelennek tartjuk a földi életet. korruptnak. 274 . „ha az utcákon elszabadulnak az emberek reményei. A dicsőséges végcél minden eszközt szentesít. az öngyilkos pilóták vagy az öngyilkos merénylők önfeláldozá­ sa. szándékainak tisztasága mindenre feljogosítja. amikor a háború veszteseiként felelősséget kellett volna érezniük a történtekért. hogy a halált is vállaljuk e célokért. pártjának vagy törzsének egyik képviselője. A nem hívő ember számára teljesen értelmetlennek látszik a már­ tírok. barátai és hozzátartozói számára ő többé nem az az ember. aki volt. Teljesen fel­ oldódik a tömegben. Az igaz hívő gyengének. akkor innen már csak egy lépés. Miért halnak meg eszmékért az emberek? A tömegmozgalmak jelszavai gyökeres megújulást hirdetnek. álmai" Ilyenkor általában katasztrófa van készülőben. s a hívek képesek a leg­ aljasabb bűnöket elkövetni embertársaik ellen. Annál nagyobb megrázkódtatás érte őket. hogy túllépjenek morális gátlásaikon. hogy megteremthessék saját Paradicsomukat. Sokkal csábítób­ bak voltak számukra a Harmadik Birodalom diadalát hirdető egyszerű ígéretek. levetkezi saját individualitásának érzését. és a nemes cél nevében akár az életét is kész feláldozni. hiszen éppen a felelősségérzettől szabadították meg őket az új rend szemfény­ vesztő külsőségei. s ezzel megkönnyítik híveik számára.

mi a teendő. apja Németor­ szágból bevándorolt műbútorasztalos volt Az angolt és a németet anyanyelvi szinten beszélte. A fana­ tikusok fordítják világunkat jobb vagy rosszabb irányba. ha javítani akar a sorsán. az mindig nagyobb ösztönző erő. Az átlagember. Ez a jelennel szembeni viszolygás egyfelől hatalmas károkat okozott. „ami van". másfelől azonban az ön­ kényuralmakat sem lehetett volna megdönteni olyan álmodozók nélkül. amije már van. Nagyszerű példa arra is. Záró megjegyzések Hoffer egyik fontos felismerése.Ereje ebből a beszűkültségből. Egy fejsérülés kö- 275 . hogy az emberi indítékok és cselekede­ tek tanulmányozása nem lehet a pszichológia magánügye. de úgy is mondhatjuk. Olyan filozófiai munka. és hajlandók voltak véres forradalmakat ki­ robbantani. Ha a világon minden fehér vagy fekete. A fanatizmus természetrajza nem a tömegmozgalmakról szól. amíg be nem kapcsolódik az új világ építésébe. Az igaz hívő viszont nem nyugszik addig. Eric Hoffer New York városában született 1902-ben. hogy „ami nincs". például a szabadság és egyenlőség eszméi érdekében. abból indul ki. hogy ebből a vak­ ságból ered. amely teli van az emberi természetről szóló éles meg­ látásokkal. akkor egyértelmű. akik valami jobbra vágytak. ellentmondásokra csak akkor kell számí­ tanunk. mint az. Jóformán egyetlen szót vagy mondatot sem lehetne kihagyni belőle. ha nyitottan gondolkodunk. Meglepetésekre.

Budapest 276 . Doubravszky Sándor. 1983-ban Ronald Reagan elnök Szabadság Emlékérem­ mel tüntette ki. Újságot adott ki a vízparti élet­ ről.vetkeztében 7 éves korában megvakult. Bagolyvár. ford. A fanatizmus természetrajzával hírnevet szerzett. További munkái: The Passionate State o f Mind and Other Aphorisms (A szenvedélyesség állapota és egyéb aforizmák. 1999. és csak 1941-ben hagyta abba a fizikai munkát. 1976). 65 Eric Hoffer: A változások kínjai. és hosszabb időre kimaradt az iskolából. The Temper o f Our Time (Korunk vérmérséklete. Halálának évében. Reflections on the Humán Condition (Reflexiók az emberi állapotról. 1967). önéletrajza Truth Imagined (Elképzelt igazság) címen halála után jelent meg. vá­ ratlanul visszanyerte látását. 1963). A változások kínjai65 (The Ordeal o f Change. de szabad­ idejében Montaigne-től Hitler Mein Kampfjáig mindent elolvasott. 15 éves korában. műtét nélkül. Tizenéves korában elvesztette mindkét szülőjét. 1954). ami a kezébe került. és 300 dollárra rúgó örökségével a zsebében Kaliforniába ment. Hosszú évekig dokkmun­ kás volt San Franciscóban. 1973) és In Our Time (A mi időnkben. és éle­ te második felét az írásnak szentelte. A vándormunkások és aranykeresők életét élte.

.

amit esetleg gyermekkorunk óta magunkkal hordozunk. A látszólagos odaadás n em az integrációból. oldal) Melanie Klein: Irigység és hála (323. oldal) R. bele­ értve a méltóságát és a becsvágyát A nőt esetleg sem m i más n em érdekli többi. hogy beteljesíthessük lehetőségeinket. ha nem a kétségbeesésből fa k a d . am ire nem csak m aguk a konfliktusok adnak alkalmat. N ém ely szülő m inden idegszálával a gyerm ekeire és csak rájuk fig y el A z ilyen em berek nagyon odaadóknak látszanak. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. hogy ezzel megoldhatják konfliktusaikat. m int láttuk. am ikor azt hiszik. oldal) 278 . ha nem a kiküszöbölésükre tett körm önfont próbálkozások is. de." „A neurózis olykor a célok sajátos beszűkülésével jár.1945 Belső konfliktusaink „ H a az em b er m egoldatlan konfliktusokkal él együtt. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. D. A férfi képes m indent feláldozni. nincs többé szükségünk. Laing: A megosztott én (333. csak a szere­ lem. ez elsősorban az em beri energiák iszo­ nyatos pazarlásával jár. valójában délibábot kergetnek. " Dióhéjban A neurotikus hajlamra. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. Meg kell szabadulnunk tőle.

hogy az em­ ber nem szükségképpen rabja a tudattalanjának vagy a múltjának. Azzal. hogy ezzel je­ lentős befolyást gyakorolt a modern pszichoterápiás gyakorlatra. és PhD-fokozatot szerzett. hogy hangsúlyt helyezett a „valódi 279 . de azt jobbára valamilyen jelenleg fennálló és gyógyítható problémában találta meg. fejezet Karén Horney Karén Danielsen tízes éveinek közepén járt. amikor Sigmund Freud megírta az Álomfejtést. hogy a közvélemény Homeyt tekintette az első feminista pszichoanalitikusnak. Mivel pedig azt is kimutatta. Később az eredetileg férfiak által kidolgozott pszi­ choanalízis női változatát tulajdonították neki. Karén Horney . Első könyvének megje­ lenésére 35 évig kellett várnia. A neurotikus betegek típusait oly egyszerűen és elegánsan vázolta fel.ez volt az asszonyneve . sokak szerint közelebb vitte a pszichoanalízist a józan ész el­ várásaihoz. amikor azt állította. nem véletlen.28. Horney eltért a freudi tanítástól. és általában véve nem fogadta el a szexuális hajtóerő elsőd­ legességét. Ő is kereste a pszichológiai problémák gyökerét.több fontos kérdésben elsza­ kadt Freud tanításaitól. hogy a nők fogékonyabbak az irreális kulturális elvárások keltette neurózisok iránt. három gyermeket szült. Közben férjhez ment. s in­ terperszonális szemléletével és azzal. hogy elutasította például a péniszirigység gondolatát.

Aki Horneynak a három neurotikus hajlamról szóló leírásában nem fedezi fel személyiségének legalább néhány elemét. amelyekre az érintettek általában vakok. az indokolatlan érzelmi eltávolodás. • Valakit mélyen érint egy vélt sértés. a túlzott függőség meg a többi is. végül is a konflik­ tusból ered a depresszió.én" . hogy kiszabaduljunk saját konfliktusa­ inkból" Önsegítő könyv tehát a Belső konfliktusaink. A konfliktusokban következetlenségek vannak jelen. Carl Rogers és Abraham Maslow humanisztikus pszichológiájának egyik fontos ihle­ tő je volt. de valójában nem sértette meg senki. A súlyos neurózisok kezeléséhez gyakorlott terapeutákra van szükség. hogy „fáradhatatlan erőfeszítéssel magunk is sokat tehetünk azért. a szorongás. Az Our Inner Conflicts: A Constructive Theory o f Neuroses (Belső konf­ liktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete) című könyvét laikus olva­ sóknak szánta. de a legcsiszoltabb fajtából. lapjain 40 év éles megfigyelései világítják meg az elhárítás lehe­ tőségeit. Végül. Konfliktusok és következetlenségek Horney szerint minden neurotikus tünet (az ő szavával: „lárma") vala­ milyen megoldatlan. de Horney hitt abban.és az abban rejlő nagy lehetőségek . boldog ember­ nek mondhatja magát. Például a következők. a tehetetlenség. a döntésképte­ lenség. mélyebb belső konfliktust jelez. Horney szerette volna olyannyira átláthatóvá tenni az analízis folyamatát. hogy az emberek analizálhassák magukat: ezzel a kognitív terápia és az önsegítő mozgalmak előfutára volt. 280 .feltárására. Bár a való életben az érintett számára a tünetek okoznak nehézségeket.

hogy a nyugtalanság. Vagy talán tudattalan szadisztikus hajlama azt diktálta. és mégis meglopja az illetőt. ha. s hogy ezen a helyzeten se­ hogy sem változtathatunk. Ha a fentiek értelmében „nem stimmel" valami. az megosztott szemé­ lyiségre vall. Vegyünk például egy olyan házassá­ got.• Valaki látszólag nagyra értékeli egy másik ember barátságát. hogy belső konfliktusaink az ösztönös késztetések és a „civilizált" lelkiismeret összecsapásai. de úgy érzi. hogy a külsődleges dolgok sokszor mélyebb konfliktusokat jeleznek. Horney ezzel szemben úgy foglalt állást. rajong a gyermekeiért. mégis kerüli a férfiakat. Ha például egy gyermek ellenséges családi környezetben nevelkedik. ahol férj és feleség minden apróság miatt huzakodik egymással. A lényeg az. meg akar 281 . ugyanúgy igényli a szeretetet. • Egy leánynak minden vágya. • Egy asszony azt mondja. hogy férjhez menjen. tényleges szándékaink öszszeütközéséből fakad. valahogy mégis megfeledkezik a születésnapjukról. Az említett anyáról Horney azt a megjegyzést teszi. mint a gyermekei­ ért". magával azonban roppant szigorú. • Valaki nagyon elnéző és toleráns mások iránt. amit ilyenkor érzünk. hogy „jobban rajong a jó anyáról kialakított eszményéért. hogy elront­ sa a gyermekei örömét. Ilyenkor vajon a viták tárgya vagy inkább a viták mögött rejlő dinamika a lényeges? Hogyan alakulnak ki a konfliktusok? Freud úgy képzelte. mint bárki más.

felelni a követelményeknek. Több évig tartó dühkitöré­ 282 . Hyde típusú jellemekbe torkollik: Stevenson hősei megosztott személyiségek. mint a túl kevés szeretet. Amikor ez a gyermek felnő. és ezért el akarta nyerni a családtagok szeretetét. amiket magukra öltöttek. a harmadik pedig a távolodás az emberektől. ám ez megosztott személyiség. a gyer­ mek irányításának. tragikus módon pontosan az a személyiség. hogy valamiképpen védekeznie kell a biztonságérzet hiánya ellen. hanem olyan alapvetőbb té­ nyezőkből fakadnak. Az a személy. a fojtogató szeretet. Végletes esetben a neurotikus hajlam Dr. gyakorlati­ lag a személyiségük részeivé váltak. agresszívan kell viselkednie. a más gyermekektől való elszigetelődés. hogy biztonságban érezhesse magát. Homey úgy vélte. Mindez azt az érzést kelti a gyermekben. Horney három alapvető neurotikus hajlamot nevez meg: az egyik a közeledés az emberekhez. és kialakulnak benne bizo­ nyos stratégiák vagy „neurotikus tendenciák". a másik a szembenállás az emberekkel. Közeledés az emberekhez A másokhoz közeledni vágyó személyiség elszigeteltséget vagy félel­ met élt át gyerekkorában. de tragikus mértékben nincsenek tudatában ennek a megosztottságnak. amit iga­ zán akarnak. amelyeket magával visz a felnőttkorba is. a feltételhez kötött szeretet. Jekyll és Mr. a valós szükségletek konfliktusba kerülnek a helyzetek és személyek ellenőrzésének a neurózisból fakadó igényével. a nem egyértelmű szabályok. akivé neurotikus hajlamuk változtatja őket. A viselkedésformák. a gyermekre irányuló figyelemnek vagy megbecsülés­ nek a hiánya. a felnőttkori neurózisok nem a „péniszirigység" vagy az „Ödipusz-komplexus" megnyilvánulásai. hogy megkapják. amely nem teszi lehetővé. az ellenséges légkör. az uralkodás és így tovább.

az a fő. s így nagyobb biztonságban érezhes­ se magát. Felnőttkorukban az ilyen emberek szeretet és elfogadás iránti igé­ nye úgy jelentkezik. Bármilyen furcsa. aki „értelmet adhat az életüknek". hogy őt elfogadják. hogy az illető hogyan érez irántuk. ők pedig úgy döntöttek. irányítsák és gondoskodjanak róla. hirtelen szerethetőbbnek látszik.a lelke mélyén talán nem is szereti a többi embert -. szeretőnek. Az ilyen ember számára tehát tabunak számít az akaratérvényesítés vagy a kritikus viselkedés. érzékenységét és másoktól való függését (a másik fél nemegyszer úgy érzi. amit akar. 283 . de amikor szorult helyzetében agresszív vagy érzelmileg távolságtartó. hogy az illető téves ítéletet alkot másokról. Gyanakvás ébredt bennük az őket körülvevő emberek szándékai és indítékai iránt. hogy kapcsolatokat teremtsen. segítőkészségét. Ez a típus engedé­ kenységét. Szembenállás az emberekkel Az ilyen embereket gyermekkorukban ellenséges családi környezet vet­ te körül. lázadnak ellene. akinek el kell nyerni a jóindulatát.rátalál arra a stratégiára.sek után rendszerint „kedves" és békés lesz . hogy nagy szükségét érzik egy barátnak. A számára fontos másik ember természete nem is érdekli őt olyan nagyon . Végeredményben azonban a valahová tartozás szükséglete miatt meges­ het. amellyel jobban elérheti. Kényszeres igényük van a választott társ „bebiztosítására" független attól. ezzel a „kis szerencsétlen" szerepébe kerül. po­ zíciója egyre gyengül. szeressék. férjnek vagy feleségnek. csak elfojtódott. belehal a nagy szeretetbe) arra használ­ ja. hogy szembeszállnak vele. A többi emberben egzotikus és fenyegető vadállatot látnak. Az agresszív hajlam ugyanis nem veszett ki belőle.

szorongással. különösen a saját gyengeségük­ től. tekintélyre. és hisz egyénisé­ gének egyediségében. méltányosak. mert többre tartja magát másoknál.ez lehetne a jelszavuk. de csak azok iránt. vagy kerülni akarnák az érzelmi bevonódással járó kapcsolatokat . könyveik vagy a vágyálmaik titkos világába. mint a szol­ gálatkész típus. konfliktusokat. rosszul van. mintha valóban magányra vágynának. A vég­ letes önzés mások kihasználásában vagy ellenőrzésében ölthet testet. hanem a „mindenki a saját szerencséjének kovácsa" stratégiát. „Ne bízz senkiben. hanem növelni akarták a távol­ ságot maguk és családjuk.Az ilyen típusú felnőttek szemében alapvetően ellenséges a külvilág. Képes kitartani a „ragyogó elszi­ geteltség" mellett. hogy „bűvös körét" nem lépik át. Sokszor nagyon egyszerűen él. s nem is szembeszállni másokkal. ha csoportokhoz kell csatlakoznia. Távolodás az emberektől Az ilyen típusú emberek gyerekkorukban nem valahová tartozni akar­ tak. és általában sikerre. környezetük között: visszahúzódtak játékaik.szerelme­ ket. de nem azért. Felnőttként neurotikus módon igénylik a világtól való érzelmi el­ különülést. Éppúgy tele vannak félelemmel. de színleg lefegyverzően udvariasak. hogyha nyájszellem veszi körül. elismerésre vágynak. feltéve. Jóindulatúak. hogy ne kelljen keményen dolgoznia másokért és így ellenőrzés alatt tarthassa életét. vagy egy összejövetelen felszínes cseve­ géssel kell elütnie az időt. de nem a „valahová tartozást" választják védekezésül a tehetetlenség ellen. Viszolyognak a gyengeségtől. ez a típus elég jól megvan másokkal. és őrködj éberen!" . Amíg felszínes kapcsolatról van szó. jó kollégák is tudnak lenni. akik alávetik magukat az ő aka­ ratuknak. 284 .

véleményük „rettentő erővel" szólal meg benne. ami kényszert vagy kötelezettséget ró rá. alkalmuk nyílik az „emi- 285 . hiszen a siker és a teljesítmény előtérbe kerülésével mindazoknak. például házasságtól. hogy megfosztják áldozatukat a szabad akaratától. ha feltétlen szeretetet kap valakitől. de őrá nem hárulnak kötelezettségek az illető személy iránt. írta Horney. A modern civilizációt átható versenyszellem.Az ilyen ember vágyakozik az elkülönülés és a függetlenség után. Egy egészséges gyermekben vagy felnőttben a felsorolt hajlamok mindegyike megvan valamilyen mértékben. Akkor a legboldogabb. A neurózisokban épp az a tragikus. E veszteség miatt saját értékítéletében paradox módon nagyobb fontosságot és hatalmat tulajdonít más em­ bereknek. adósságoktól. ha az adott helyzetben az nem helyénvaló. de sikeresen egyensúlyoz­ nak a valahová tartozás. és irtózik mindentől. hanem kényszeresen követi valamelyiket. Egyszóval a neurotikus egyén végletes énközpontúsága fonák módon az én elvesz­ téséhez és másoktól való függőséghez vezet. a neuró­ zisok melegágya. az egyén gyakor­ latilag „szem elől veszti önmagát". az érzések externalizálása (az önvizsgálat kerülése) és egy bizonyos énkép idealizálása rengeteg energiát emészt. amikor már nem tud választani e lehetőségek között. Szenvtelensége miatt érzéketlen a valódi érzései iránt. Akkor válik valaki neurotikussá. akiknek gyenge az énképük. Hajlam a függőségre Az elfojtás. és ak­ kor is belső hajlamát hozzák a felszínre. ami rette­ netes határozatlanságot vonhat maga után. a szembenállás és az emberektől való elkülö­ nülés mindig a megfelelő időben érvényesülő hajlamai között.

Lelkesíti őket a kiteljesedés le­ hetősége. az „odaadó" ember. és nem ismerik a mindent felemésztő kétségbeesést. Horney filozófiájának összefoglalá­ sául John Macmurrayt idézi: „Mi más jelentősége lehet a létezésünknek. vagy elmélyítsék magukban a szeretetet. erre a rejtőzködésre azonban szinte semelyikünk­ nek nincs szüksége többé. amelyben védelmet kerestünk a képzelt ártalmak ellen. aki teljes összhangban van saját hiteles vagy valós énjével. Jóllehet Horney is a gyermekkorra vezette vissza belső konfliktusain­ kat. hogy minél jobban kibontakoztassák tehetségüket. Ők azon fáradoznak. ha nem az. Az efféle igazságokkal való szembenézés sok olvasóját vezette el problémáinak gyökereihez. „a vak lázadás. s ne bújhassanak az „ilyen vagyok.nens" szerepében kompenzálni hiányosságukat. le­ tegyenek valamit az asztalra az őket mélységében érdeklő szakterületen. bátran feladhatjuk a kényszeres viselkedést. Neurotikus hajlamunk csupán álarc. A lélekben egészséges embereket nem ilyen hajtóerők mozgatják. hogy mi. 286 . hogy fogadják el jelenlegi dimenzióikban neurotikus hajlamaikat vagy komplexusaikat. Záró megjegyzések Horney eszményképe. Jó útra téríthetjük szolgálatkész. Mint mondja. hogy teljesen és igazán önmagunk legyünk?" Hitt abban. mert ez történt velem" attitűd mögé. emberek mindannyian erősek vagyunk. olvasóit arra ösztönözte. nem áll túlságosan messze az Abraham Maslow-féle „önmegvalósító egyén"-től vagy a „személyiséggé válás" Carl Rogerstől származó ideájától. a vak kitűnni vágyás és a vak elkülönülni akarás mind-mind a függőség egy neme". agresszív vagy érzelmileg távolságtartó énünket. hogy ne kelljen megmutat­ nunk valódi énünket. amit azért veszünk magunkra.

többek között Kari Abrahamhoz járt. A New Ways in Psychoanalysis (Új utak a pszichoanalízisben. Berndt hajóskapitány szigorú lutheránus elvek sze­ rint élt.A Belső konfliktusaink jól megírt. Horney derűlátása a változás lehetőségét illetően egyszerre lelkesítő és megnyugtató. Férje 1923-ban megbe­ tegedett. akivel meghitt kapcsolatba került. három leányuk született. köztük Eric Frommét. s az okos és ambició­ zus Karén két évvel később beiratkozott a Berlini Egyetem Orvoskarára. és pszichoanalí­ zisnek vetette alá magát. Karén Horney Karén Danielson néven Hamburgban született 1885-ben. könnyen követhető könyv. Valamennyi fontos pszichoanalitikus kongresszuson megjelent. és szá­ mos új felismeréssel szolgál az emberi természetről. a chicagói Pszichoanalitikus Inté­ zetben kapott állást. Hamarosan férjhez ment a jómódú Oscar Horneyhoz. miután vállalkozása csődbe ment. amelynek alapító tagja volt. és élvezte más európai intellektuelek társaságát. minden ko­ moly szakmai vitában részt vett. Ugyanebben az évben fertőző betegségben meghalt szeretett bátyja. 1939) c. és Karén depresszióba esett. Pszichiátriát tanult 1914 és 1918 között. Szülei 1904-ben elváltak. 28 7 . Férjétől különválva 1932-ben leányaival áttelepült az Egyesült Államokba. az ottani Pszichoanalitikus Intézetben dolgozott. Apja. A Berlini Pszichoanalitikus Intézetben kezdett ta­ nítani. Két évvel később New Yorkba költö­ zött.

1942). Amikor emiatt távoznia kellett az Intézetből. 2 0 04. Posztumusz tanulmánykötete. megalapította a Pszichoanalízis Amerikai Intézetét. 1967) megjelenésekor újból megélén­ kült az érdeklődés Horney munkássága iránt 66 Karén Horney: A neurotikus személyiség napjainkban. 1950). a Feminine Psychology (Női pszichológia. Budapest 288 . Neurosis and Humán Growth (Neurózis és emberi növe­ kedés. ford. További munkái: Self-Analysis (Önanalízis. 1952-ig tanított és terapeutaként működött. Túróczi Attila. Ursus Libris. Haláláig.könyvében bírálta Freudot. A neurotikus személyiség napjainkban66 (The Neurotic Personality o f Our Time) című könyvében a pszichológiá­ ban szerephez jutó szociális és kulturális tényezőket vizs­ gálta.

.

A saját tudata szám ára ő n em létezik addig. cseppfolyós.. amivel találkozhatunk.1890 A pszichológia alapelvei „A tudat tehát n em látja önm agát darabokra aprítva." „A legkülönösebb társas én. a szerelmes em b er fejéb en él. E n n ek az énnek a szerencséje vagy balszerencséje kelti a legintenzívebb diadalérzetet vagy elkesere­ dést. train). am íg ez a bizonyos társas én n em része­ sül elism erésben. más szóval az én tudománya. . amelyekkel a legterm észetesebben leírható. n em írják le jól. 290 . A továbbiakban." Dióhéjban Apszichológia a mentális élet tudománya. ha szóba kerül. m int a »gondolatsor« (chain. az olyan szavak. ahogy az első esetben jelentkezik. am it a pszichológiának jogában áll m indjárt kezdetben posztulálni. m a ­ g án ak a gondolkodásnak a ténye . Egyáltalán n em tagolt. de ha elism erésben részesül. elégedettsége túlmegy m inden h a táron . " „Az egyetlen dolog. a tudat vagy a szubjektív élet folya­ m ának fogjuk nevezni . a gondolat. A »folyó» vagy a »folyam» azok a metaforák.

vágyakat. Az új diszciplínát James természettudománynak tekintette. A pszichológia „a mentális élet tudo­ mánya". nagymérték­ ben előmozdította a tudományág fejlődését. gondolatokat. James ama döntése. amely megköveteli. A pszichológia régen a filozófia egyik ága volt. Ezzel szemben a mélyebben ható erők. fejezet William James William James sokak szerint a legnagyobb amerikai filozófus. és James is sok éven át a filozófia professzoraként tevékenykedett. időben és térben léteznek.29. ahogy egy ház felépítésére is következtethetünk a házat alkotó kövekből és téglákból. céljának megfelelően. s nem a jelenségek mögött álló elméleteket. és hozzájárult ahhoz. hogy az érzéseket. vagyis olyan elméké. hogy a pszichológiai jelenségeket ta­ nulmányozza. A két tudományterületet a következőképpen különítette el. szilárdabb tudományos alapra helyezze a pszichológiát. William Wundt mellett őt tekintik a modern pszichológia atyjának is. 291 . például a lélek vagy az ego által létrehozott gondolatok magyará­ zata a metafizika vagy a filozófia felségterületéhez tartozik. amelyek egy adott testben foglalnak he­ lyet. okfejtéseket és döntéseket a maguk jellegzetességei és dinamikája szerint elemezzük. hogy James. s gondolatokat és érzelmeket alakítanak ki az őket körülvevő fizikai világról.

ame­ lyek egymás után aktiválódó reflexpályák bizonyos mintázatát követik. hogy szokások tömegével van dolgunk" . ami föltűnik. amely 1400 sűrűn teleírt oldalra rúg.James gyakori depressziója és egyéb betegségei miatt A The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei) megírása 12 évbe telt. az egyetemisták legnagyobb örömére. hogy elszántan munkálkodjunk döntéseink megvaló­ 292 .új szokásokat kell kialakítania ahhoz.írja James. mint a szerző maga. iparkodással lehet. Igazán szangvinikus alkat kell ahhoz. A probléma az. hogy végső soron „idegközpontok kisülései". A könyv terjedelme miatt reménytelen vállalkozás lenne összefog­ lalni James alkotásának lényegét. Szokások rabjai „Ha állatokat kívülről figyelünk." Ez volt a híres kétkötetes. teljes változat. James szerint a jó szokások kulcsa. amelyből James később. addig az embernek . Az Előszó­ ban ezt olvashatjuk: „hogy a könyv terjedelme ekkorára duzzadt azt senki sem sajnálja jobban. viszonylag körülhatároltak és egyszerűek. hogy a mi mozgalmas korunkban sok olvasóban re­ ménykedhessen egy olyan könyv írója. hogy új. Tartalmából csak ízelítőt adhatunk. az egyik első dolog. tömörített verziót is készített. Mindamellett James különbséget tett az állatok és az ember szoká­ sai között. Ha egyszer kialakult egy ilyen pálya. jó szokáso­ kat kialakítani csak sok munkával.vágyainak és szán­ dékainak változatossága miatt . az idegimpulzusok árama könynyebben halad végig újra ugyanazon az útvonalon. néhány gondolat felelevenítésével. hogy elérhessen bizonyos célokat. Míg a legtöbb állat cselekedetei automatikusak. De mik is a szokások pontosan? Idegélettani kutatásai alapján James arra következtetett.

mint a szégyenletes kudarcot. amelyben az agy foglal helyet. „Egyetlen ember sem mulasztja el két nagy részre osztani az egész univerzumot. részben James ez irányú gondolatainak köszönhető. aki gyakran iszik egy-egy pohár italt. hogy az idegrendszert a szövetsé­ gesünknek. És mindenki a két fél egyikére fordítja csaknem minden 293 . s ne az ellenségünknek tekintsük. Más szóval. írta. hogy a mai pszicholó­ giában és a személyiségfejlődés irodalmában oly nagy hangsúlyt kap a pozitív habituális viselkedés kikovácsolása. A cselekedeteink váltják ki az idegrendszerünkben azokat a mo­ toros hatásokat amelyek szokásokká alakítják a vágyakat. „Ahogy iszákos lesz abból. Az a legfontosabb. illetve tudományos terület szaktekintélyeivé is válhatunk. de az a tény. a „gondolkodás" és az „érzés" mint elvont fogalom nem so­ kat jelentett számára az „én azt gondolom" és „én úgy érzem" személyes valósága mellett." Külön-külön nem tulajdonítunk jelentőséget a cselekedeteinknek. Mi és a többiek James a személyes ént helyezte lélektani felfogásának középpontjába. Mindenkit fal választ el mindenki mástól. Az agyunk­ nak „fel kell nőnie" a vágyainkhoz. mondja James. hogy a világot éles határral két félre osztjuk: az egyik fél mi magunk vagyunk. és a másikba tartozik minden más és mindenki más. de együtt éppúgy jelezhetik a kikezdhetetlen integritást. Mindez ma már nem újdonság. és a reflexpályák csak a cselekvés ismétlődésével alakulnak ki. vagyis a koponya. de még azt az állítást is meg­ kockáztatta.sításán. ugyanúgy sok különálló cselekedet vagy sokórányi munka révén szent életűekké vagy valamely gyakorlati.

felnőttek vagy öregek vagyunk. Ami azelőtt ragyogó és izgalmas volt. óráról órára. nyár vagy tél. hogy másokért élnek. hogy álmosak vagy éberek.figyelmét. ami rajtunk kívül áll.. egy aggyal szemléljük mindazt. s mindenekelőtt aszerint.. éhesek vagy jóllakottak. A madárfütty unalmas. " 294 .. mert a gondolatok és érzelmek általános elveire kíváncsiak. James sok más kommentárjához hasonló­ an. akik úgy érzik. az most elnyűtt. A világnak ez a felosztása „én"-re és „minden egyéb"-re kissé idegen lehet azok számára.. hiszen egy testben. hogy este van-e vagy reggel. hogy mindannyian ugyanazzal a névvel illetjük az univerzum két felét. mégis tény az ember alapvető élettani adottságai felől nézve. ahogy. ez pedig úgy hangzik. haszontalan. az ég szomorú. Mindenesetre kifejezi azt. S ha ehhez még hozzáteszem. „Másmilyennek érezzük a dolgokat aszerint. Az érzékenységbeli különbségeket legjobban az mutatja. akkor mindenki érteni fogja. mire gondolok." Ez az egyszerű meglátás. hogy az em­ bereket nem azért foglalkoztatja a pszichológia. hogy »én«. ráadásul saját tudatunk is vál­ tozik napról napra. másmilyennek aszerint. alig több népi bölcsességnél. miért gondolkodnak és éreznek ők maguk éppen úgy. hogy gyerekek. A gondolatfolyam Mindenki másmilyennek látja a világot. hanem azt szeretnék tudni. James így ír erről. a szellő komor. illetve »nem én«. kipihentek vagy fáradtak vagyunk. lapos. hogy milyen sokat változnak a dolgokkal kapcsolatos érzelmeink egyik életkortól a másikig.

„Az egyik és a másik tárgy gondolata között nincs nagyobb törés. de nem tudjuk. hiszen éppen ez volt a dolga. de mivel a világ állandóan változik. 295 . ez az örökös mozgás. A tudat egyáltalán nem hasonlít a számítógépes adatfeldolgozáshoz. És ez az állandó változás. éppen ez tesz minket emberré. de valódi természete szerint a gondolat cseppfolyós. Amíg élünk. milyen különös eltérések lehetnek az ugyanazokról a dolgokról egymás utáni időpontokban alkotott véleményünk között. Elvesztettük a korábbi gondolkodásmódunk lehetőségét. hogy a gondolat folyamatos. gondolatok és érzések szüntelen áramát." James híres észrevétele. és mivel a mi reakcióinknak is folya­ matosan változniuk kell. érzést és érzelmet. mint a bambusznád két íze kö­ zött. akár egy fo­ lyam." James óta a pszichológia tudománya ezernyi kategóriára tagolt szét minden gondolatot. hogy a tudatot nem ilyennek érezzük. Talán képesek vagyunk fenntartani a változatlanság illúzióját. Elcsodálkozunk. majd a visszatérés az egyensúlyhoz. hogyan. Olyan kifejezéseket használunk. ha a pszichológusok nem feledkeznének meg arról. Egyik évről a másikra új megvilágításban látjuk a dolgokat.James szerint nem juthat eszünkbe kétszer pontosan ugyanaz a gon­ dolat. „Gyakran mi magunk is meglepődünk. A törés része a tudatnak. ez csak illúzió lehet. tapasztaljuk az eszmék. ahogy az ízek közti csomó része a bam­ busznádnak. mint a „gondolatsor". Jó lenne azonban. hogyan alkothattuk valamiről a múlt hónapban ezt vagy azt a véleményt.

hogy ha valaki az énjéhez. az elképzelés kudarca igencsak megrendítheti az önértékelését. Ahány elvetett illúzió. amikor lemondunk a reménytelen célok vagy illúziók kergetéséről. egy nagy evezős vagy nagy pszichológus alakját rendeli. megesett vele olykor. felfedezőnek vagy kéjgyilkosnak képzelte magát. annyival kevesebb ok a csalódásra és annyival kevesebb hátráltató tényező. amit elérhet­ tünk volna és aközött. Az árnyoldala ennek az. Hatékonyan úgy tevékenykedhet az ember. hogy egyetlen énje van. ami akadályozná a valódi sikert. mondjuk. ha választ egyet a sok lehetőség közül. Nem lehet ellentmondások nélkül sok mindenné lenni egyszerre. 296 . de mindannyiszor be kellett látnia a szomorú igazságot. például a megfiatalodásról.29 A sikeres én James azt írja. a zenei tehetségről vagy az élsportolói karrierről. amit valóban elértünk. a karcsúságról. mennyire megkönnyebbülünk. és ehhez a kiválasztott énhez köti az üd­ vösségét. hogy milliomosnak. Ha szűk a rés aközött. akkor jó a véleményünk ma­ gunkról. James híres képlete a következőképpen definiálja az önértékelést: Onertekeles « 7 7 „ = - Sikerek Törekvések Felhívta a figyelmet arra.

A pszichológia tudományos meg­ alapozásának munkaigényes feladatát később mások végezték el. Ahogy mondani szokták. elmélyült filozófiai tudása. James azonban az emberi tudatot az „aurora borealishoz". hogy kitágítsa szakterületének határait. A pszichológiát mint a mentális élet tudományát határozta meg. de pontosan a művészi érzékenysége. s nem általá­ ban az „emberi elmének" a tudományaként. mint az. aki felvázolja a hátteret. a maga idejében szokatlan személyes. hogy James az énre összpontosított. Abban az időben azonban. az északi fényhez hasonlította. aki regényeket írt. Bár bátyjának hírneve némiképp elhomályosította az övét. William Jamesből is lehetett volna szépíró. és az embereknek a társadalomban elfoglalt helye sokkal fontosabbnak látszott. sőt misztikus gondolatok iránti nyitottsága is segítette őt abban. 297 . A James nyomdokaiba lépő 20. amikor a könyvét írta. aki lélektani kérdésekről értekezett. érzelmeinek. Az efféle poétikus magyarázatokkal James nem lopta be magát a laboratóriumi patkányokat a labirintusokban tanulmányozó pszicholó­ gusok szívébe. Ha azonban figyelembe vesszük. vagyis az egyes emberi agyak­ ban folyó életnek. és William a szépíró. de ehhez szükség volt egy ilyen nagyságrendű filozófusra. századi pszichológusok meglehetősen mechanikus modellekkel írták le az emberi elmét és viselkedést. az egyén gondolatainak. „melynek teljes belső egyensúlya minden apró változással eltolódik". miként korlátozta James vizsgálódásainak tárgyát. úgy érezzük. hogy mi zajlik a fejükben. kötetlen hangvétele miatt A pszichológia alapelvei a mai olvasót is lekö­ ti. gondolkodása nem is vehetett volna más irányt. Henry James pszichológus volt. még sokkal sűrűbb szövésű volt a társadalom szövete. mai individualista korunkban nem különösebben meglepő. James elegáns és élénk stílusa.Záró megjegyzések Az.

és számos európai múzeumot ismert meg. Ötgyermekes családban. jól megírt részei hosszú. A család 1855-ben áttelepült Európába. mégis in­ kább a Harvard Egyetemen tanult tovább. Henry és Mary James leg­ idősebb fiaként. 1865-ben le­ hetősége nyílt arra. keressék meg a számukra érdekes részeket. Előbb a vegyészetet választotta.Ennek ellenére A pszichológia alapelvei nem könnyű olvasmány. Németországban és Svájcban folytatta tanulmányait. de útja során betegségek sora támadta meg. másfél évig festeni tanult William Morris Hunt mellett. hogy tudományos expedíción vegyen részt Louis Agassizzal. szakmai jellegű (például az idegrendszer és az agy élettanát tárgyaló) vagy nehéz fogalmakon rágódó szakaszokkal válta­ koznak. jómódban nőtt fel. Több nyelvet is tanult. a honvágytól és a depressziótól is sokat szenvedett. William James New Yorkban született 1842-ben. Maga James is arra buzdította olvasóit. Megdöb­ bentő alázat egy olyan embertől. a neves természetbúvárral. Miután 1860-ban visszatért az Egyesült Államokba. James Franciaországban. s először lévén távol a család­ jától. hogy Hermann von Helmholtznál élettani tanulmányokat folytasson. Két évvel később Németországba utazott. világpolgárnak nevelték. később az orvostudományra tért át. hogy ne folyamatosan olvassák a könyvet. akit egy új tudomány egyik megalapí­ tójának tartanak. Itt ismerte 298 . Tehetős édesapja behatóan érdeklő­ dött a teológia és a miszticizmus iránt. különösen Emanuel Swedenborg írásai hatottak rá.

meg az akkor kibontakozó pszichológia első képviselőit és tö­ rekvéseit. újabb két év múltán visszatért a Harvardra. Első állását 1872-ben foglal­ ta el: élettant tanított a Harvardon. A következő három évben idegösszeomlás akadályozta mun­ kájában és tanulmányaiban. és ugyanebben az évben vette feleségül Alice Howe Gibbons bostoni tanárnőt. 1897). Pszichológiai kurzusa­ it 1875-ben indította meg. További munkái: The Will to Believe (A hit akarása. a pszichológus. ékkor. a pedagógus és Edward Thorndike. 1902) ésPragmatism (Pragmatizmus. 1907). New Hampshire-i nyaralójában. Neves tanítványai közé tartozott John Dewey. és megalapította Amerika első kísérleti pszichológiai laboratóriumát. 1910-ben érte a halál. Sigmund Freuddal és Carl Junggal is megismerkedett ame­ rikai útjaik során. A The Principles of Psychology (A pszichológia alapelvei) írását 1878-ban kezd­ te meg. 27 évesen kapta meg orvosi diplomáját. The Varieties o f Religious Experience (A vallási élmény változatai. 299 . Öt gyermekük született.

Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok (87. veszélyessé. Az olyan világszemlélet vagy társadalmi rend. amely elválasztja az em bert az élet ősi képeitől. mágikussá. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. amely a képek és mítoszok nyelvét beszéli.vagy istállószerű jelleget is ölt. ahol továbbra is része lehet a Természetnek. Dióhéjban Elménk összeköttetésben áll a tudat ama mélyrétegével.1968 Az archetípusok és a kollektív tudattalan „Az anim a archetípusával az istenek birodalmába lépü nk. és olyan erőket szabadítana el. folyamatosan tudatosítania kell ezt a világot. ezzel ugyanis lerombolná morális gátlásainkat. hanem mindinkább börtön. ő rontja m eg az ártatlan embert. M inden. M egvan m inden oka arra.. kapcsolatban maradhat a gyökereivel. akinek jók a döntései és m ég jobbak a szándékai. oldal) 300 . numinózussá válik -fe lté tel nélkülivé.." „Az ember. akár érti az archetípusokat. nemcsak távol áll m indennem ű kultúrától. tabuvá. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. hogy ne kutassa a tudattalant. am it az anim a megérint. akár nem . amelyeket jobb nem tudatosítani és nem bolygatni. Ő a kígyó a Paradicsom­ ban.

fejezet Carl Jung Vajon a primitív ember miért foglalkozott oly sokat a természeti jelensé­ geknek. éppen a psziché vagy a legtágabb értelemben vett én (Selbst67) magyarázatával maradt adós. mitológia . Akkorra. Jung számára az élet célja ennek az énnek az „individuációja". Az angol fordításokban általában a nagy kezdőbetűs Self kifejezést használják erre. Jung magyar nyelvre for­ dított írásaiban ezt Ősmagunknak. nevének eredeti görög jelentését figyelembe véve paradox módon. miután évezredeken át se­ gített az embereknek megérteni az élet misztériumait.művészet. mondta Jung. val­ lás. a szimbólumok . például a napkeltének és napnyugtának. az egyén tudatos és tudattalan elméjének egyfajta egyesítése a benne rejlő 67 Jung a legmélyebb és legtágabb „én" kifejezésére a „Selbst" szót használta. Ősvalónknak is szokták fordítani. Ez a tudomány azonban. a Hold fázisainak vagy az évszakok váltakozásának leírásával és értelmezésével? Carl Jung meg­ győződése szerint a természeti események nem egyszerűen azért kerül­ tek be a tündérmesékbe és a mítoszokba. hogy így fizikai magyarázatot nyerjenek. és a pszichológia tudománya lépett a helyébe.30. 301 . amikor ő élt. Inkább a fordítottja lehetett igaz: az ember a külvilágot hívta segítségül belső világának értelmezéséhez.bő vizű kútja betemetődött.

amelyektől az emberek kezdetben idegenkednek. az emberi pszichének a múltból örökölt. nem a személyes tapasztala­ tokból kibontakozó részére épül. Az emberi újszülött nem „tiszta lap". Vele szemben Jung úgy képzelte. Az archetípusok megtapasztalásában gyakran ke­ véssé törődünk a hagyományokkal vagy kulturális szabályokkal. vélte Jung: nem tapasztaltak még annyit a valóságból. hogy a személyes tudattalan a kollektív tudattalanra. az egyénhez tartozik. A kollektív tudattalan Maga Jung is elismeri. hogy a kollektív tudattalan „az eszméknek abba az osztályába tartozik. Ez a tágabb énfogalom részben azon a szemléleten alapult. Jungnak meg kellett védenie ezt a fogalmat a miszticizmus vádjával szemben. ami arra utal. amely szerint az emberekben egy egyetemes tudat jut érvényre. fonák módon túl kell lépnünk a személyes énen. mert agyának huzalozása képessé teszi bizonyos archetípusos mintázatok és szimbólumok észlelésére. Ahhoz. Azt is megjegyezte róla. hogy elméjükből törlődjön az archetípusos képek élvezete. Freud sze­ rint a tudattalan személyes dolog. hogy veleszületett projekciókról van szó. amelyek befolyásolják az egyén érzéseit és cselekedeteit. hogy az egyes ember egyediségét megragadhassuk. hogy már magában a tudattalan is irreálisnak tetszett mindaddig.ígéret beteljesítése érdekében. amíg Freud rá nem mutatott a létezésére. 302 . A kollektív tudattalan az „archetípusokban" ölt testet: egyetemes gon­ dolatformákban vagy mentális képekben. de ma már része az emberi gondolkodás és cselekvés magyarázatának. és meg kell értenünk ennek a mélyebb kollektív tudásnak a működését. Ezért fantaziálnak a gyerekek olyan sokat. de aztán hamar befogadják őket és megbarátkoznak velük".

Adolf Bastian német etnológus „elemi" vagy „ősi" gondolatokként emlegette őket. a külvilágba kihelyezett oldalát veszíti el. Az anima lelket jelent. de ő lesz a célpont. akik fölött a férfiaknak nincs hatalmuk. Ha egy férfi „kivetíti" egy valóságos nőre pszichéjének feminin oldalát. nőnemű alakban. Archetípusok és komplexusok Jung számos archetípust vázolt föl. A kiválasztott nő személye nem indokolná az ilyen reakciót. Ezek az elemi gondolatok azonban nem csupán antropológiai szempontból figyelemreméltók: általában az archetípusok alakítják a mindennapi életünkben fontos emberi kapcso­ latokat. A mitológiában szirének. mint az anima. 303 . aki a szakítással a maga egyik. az antropológiában kollektív reprezentációkként szerepel­ nek. akik „megigézik a fiatal férfiakat és kiszívják belőlük az életet" Régen vagy istennő. és újra meg újra megfigyelte jelentkezésüket a törzsi és hagyományos népi kultúrákban. a gyermek.Az archetípusok mítoszokban és tündérmesékben. a nő eszményítésében vagy iránta való intenzív érdeklődésben van jelen. azonban ez nem tudatosodik bennünk. Itt kettőt mutatunk be közülük. ezzel az illető nő fontosabbá válik számára. Ezért okozhat egy kapcsolat felbomlása összeomlást a férfiban. a bölcs öregember. nimfák és más olyan nőalakok képviselik. AZ ANIMA. vagy boszorkány képében jelent meg. történetekben. Az archetípus a férfi életében a nő iránti rajongásban. az árnyék. például olyanokat. hableányok. egyénileg pedig álmokban és látomásokban nyilatkoznak meg. A mitológiában „motí­ vumokéként. a kísértet vagy a csaló a mítoszokban. vagyis olyan nőalakok­ ként. amelyre a férfi animája áttevődik. az anya.

Jung szavaival . hogy ebben az összes többi is benne van. az Isten anyja vagy Zsófia. feláldozza értük saját egyéniségét. a gyermekgondozó. rendkívül becsvágyó. a mostohaanya.„az élet őrült és értelmes egyszerre". a nagy­ mama. Ha valakiben megbomlik ennek az archetípusnak az egyensúlya. a nevelőnő. Jung az anyát tekintette a legfontosabb archetí­ pusnak. a Föld. mert úgy érezte. bármilyen formában. A férfiak esetében ez a komplexus Don Juan-komplexus alakját öltheti. Az archetípus pozitív oldala az oly sok festőt és költőt megihlető anyai szeretet és me­ legség. a kert. az erdő. sorsszerűén kerít a hatalmába minket. Az anya archetípusát megtestesítheti a valódi anya. Az élet hétköznapi dolgaival nem törődik.Minden olyan alkalommal. Az anima. Nők esetében a komplexus túlságosan erős anyai ösztönben nyilvánulhat meg. miként a többi archetípus. Csodálatos vagy rettentő erővel lép be az életünkbe . s belátjuk. További anyaszimbólumok az egyház. Lehet azonban negatív jelentése is: a szerető anya megjelenhet a rettegett anya vagy a sors istennője képében. az ország. vagy az az anya. Az anyakomplexusos férfi azonban forradalmár szellem is lehet: szívós. Az anima jegyében elvetjük racionális elképzeléseinket arról. A férfiak kezdetben sokszor a 304 . hogy felrázzon minket. hogy az illető férfi min­ den nőnek tetszeni akar. Jelké­ pes alakok is betölthetik ezt a szerepet mint Mária. amikor fellángol a szeretet a képzelet vagy szövevényes érzelmi kapcsolat az anima működik mindkét nem­ ben. az ilyen nő él-hal a gyermekeiért. amin azt értjük. aki Démétér és Koré mitikus történetében újra leánnyá lesz. AZ ANY\. amelytől első identitásunkat kapjuk a világban.a célja mindenképpen az. intenzív élményekre vá­ gyik . a tenger. Ebben az esetben a férje csupán egy „bútordarab". a forrás és a kút. állhatatos. a felszántott mező.életre. az anyós. „anyakomplexusról" beszélünk. hogy ho­ gyan kellene élni. hogy .

Az archetípus más változataiban a nő bármire hajlandó azért. például intellektuel lesz. hogy valójában kit is vett feleségül. s a vallások a psziché minden része számára bőséges alkalmat adtak erre. és féltékenyek az anyjukra. és csak később fedezi fel.Jung szerint . Ugyanakkor a „vetítőernyő" szerepét is betölthetik ezek a nők. s ezzel . Spirituális archetípusok Miért olyan fiatal tudomány a pszichológia? Jung szerint azért.megnyitotta az utat az emberi élet elsivárosodása 305 . ha az anyja tanulatlan. amelyre a férfi az animáját kivetíti vagy externalizálja. vagy keresik a szerelmi kalandokat. hogy elidőzzenek az újjászületés és átalakulás eszméi és képei fölött. Más nők. A nős férfiak érdeklik őket. hogy ne hasonlítson a biológiai anyjához. Az emberek szükségét érezték. védelmező és gyógyító archetípusok a lelki törést szenvedett hívő számára. Önálló szférát alakít ki. A mitológiák és vallások csodálatos képi világa tökéletesen ki tud­ ta fejezni az örök archetípusokat. mert az emberiség történelmének nagy részében egyszerűen nem volt szükség rá. ha­ nem jelentést hordoznak. A katolikus egyháznak a szeplőtelen fogantatásról és a szentháromság­ ról vallott sajátos nézetei nem a szeszélyes képzelet szüleményei. esetleg tudattalan incesztuózus kapcsolatban állnak bio­ lógiai apjukkal. Nemegyszer házastársának ki­ választásában is az a cél vezérli. akik ennek az archetípusnak a hatása alatt állnak. A reformáció szembeszállt ezekkel a jelképekkel.nőiessége és ártatlansága miatt vonzódnak az anyakomplexusos nőhöz. hogy szembeszegüljön az anyjával és távolabb kerüljön tőle. A katolicizmus gaz­ dag képi világát és dogmarendszerét puszta „babonának" minősítette.

Az igaz spiritualitásnak mind a tudatot. mint azzá válni. pontosabban magában foglalja azt. aki többé nem hagyja. addig az^na személyes és kollektív tudattalanhoz tartozik. Minden emberben van vallásos ösztön. mind a tudattalant. beteljesíteni egyedi létünk ígéretét. Jung kitért az én (Selbst) meghatározására is. a teljes és elpusz­ títhatatlan én. a lélek legmélyebb és legfelső rétegeit egyaránt le kell kötnie. de olyan világi hit alakjában is." Individuáció Az „individuáció" fogalmával Jung azt az állapotot írta le. ami megjelenhet istenhit­ ként. „ahogy a nagyobb kör magában foglalja a benne levő kisebbet" Míg az ego a tudattal áll kapcso­ latban. akik lehetősége­ inkben mindig is voltunk. Ez a reintegráció azonban nem valósítható meg racionális gondol­ kodás révén. 306 . Számára az én különbö­ zik az egotól. A folyamat eredménye a szó igazi értelmében vett individuum. amikor az ember végre képes integrálni a benne rejlő ellentéteket: a tudatos ént és a tudattalant.felé. „Egyikőnk sem tud megszabadulni attól az előítélettől. hogy önma­ gunk kiteljesítése érdekében túllépjünk az értelmen. váratlan fordulatokkal tarkított út vezet ide. hogy a valóság szilánkjai vagy a komplexusok eltérítsék önmagától. Az individuáció nem más. Számos mítosz mutat rá. Kanyargós. mint a kommunizmus vagy az ateizmus. hogy embernek született. milyen nagy szükségünk van arra.

A modern életforma mellett sem engedhetjük meg magunknak. Ha elhanyagoljuk énünknek ezt az oldalát. hogy ha valaki rajzol vagy fest egy mandalát. csillag vagy nap. a min­ tákban. civilizált embernek érezzük magunkat. és gyakran úgy hatnak az egyénre. rendet visznek a psziché zűrzavarába. Terápiás gyakorlatában Jung azt tapasztalta. vár. tükrözik a mélyen az egyén tudatos gondolkodásának szintje alatt zajló folyamatokat. Úgy vélte. az Jung szerint általában a pszichés gyógyulás kezdeti jele. amelyen transzeurópai expresszvonatok robogtak végig napjában többször. Jung szerint azonban lelkűnkben „primitívek" vagyunk.absztrakt ábrákkal. Ha valaki képes értelmez­ ni a képeket. szem és így tovább . hogy az illető előrébb lépett az individuáció folyamatában. Záró megjegyzések Technikai vívmányaink és tudásunk alapján modem. szimbólumokban és alakzatokban kifejezésre jutnak tudattalan ismeretei. lótuszvirág. A hatás a tudat­ talan felszabadításán alapul: amit a szőnyeg alá söpörtünk. kívánságai. kígyó. vá­ ros. Azt mutatja. felszínre kerül.tojás. hogy ne foglalkozzunk tudattalan énünkkel. Jung egyszer Svájcban megfigyelt egy boszorkánydoktort. Mindez egy vasúti pálya árnyékában történt.A gyógyító mandala Az archetípusok és a kollektív tudattalant Jung mandalák reprodukcióival illusztrálta . amint egy istálló­ ról „leveszi a rontást". hogy a mandaláknak „má­ gikus" hatásuk van. A különféle motívumok . amelyek neve szanszkrit nyelven kört jelent. hogy az csak később lesz nyilvánvaló. de jelzik.nem valamilyen nyilvánvaló okból jelennek meg a rajzokon vagy festményeken. az archetípusok egyszerűen új kifejeződési formát találnak 307 .

a pszichológia . hogy folytathassa tanulmányait. különös és erőteljes módon jelentkeznek az archetípusok. napjainkra egy tudomány . ilyenkor az önismeret hiánya csapdába csalhatja az embert. Általában véve a tudományos gondol­ kodási sémáról Jung így nyilatkozott: „A menny a mi szemünkben a fizi­ kusok kozmikus terévé változott.maguknak." A mai férfi és a mai nő abban a spirituális űrben él. Pszichiátriára szako­ sodott. Ezt a titkos nyugtalanságot csak egy új típusú lélektan lenne képes megszüntetni. s valahol létünk gyökereinél titkos nyugtalanság mardos minket. 308 . az úttötő pszichiáter Eugen Bleuler mellett. és nagy házat építettek Kusnachtban családjuk számára.helyettesítette. Carl Jung Kesswilben (Svájc) született 1875-ben. amely számol a psziché mély rétegeivel. amelyet nem a lélek megérté­ sére vagy táplálására dolgoztak ki. A tudattalan általában támogatja tudatos döntéseinket.. 1903ban házasságot kötött Emma Rauschenbachhal. aki jelen­ tős vagyont örökölt. protestáns lelkész fiaként. és kisiklatják gondosan kidolgozott terveinket. A Zürichi Egyetemen 1905-től adott elő pszichiátriát. de ha rés támad közöttük. Apja halála után kölcsönt kellett fölven­ nie.. Az ősi szimbólumokat. és 1900-tól Zürichben. A Baseli Egyetemen orvosi tanulmányokba kez­ dett 1895-ben. és a következő években sikeres magánpraxist alakított ki. amelyek egykor segítségünkre voltak az élet változásainak és tágabban vett értelmének megfejtésében. a Burghölzli Klinikán dol­ gozott. De »a szív parázslik «. amelyet egykor oly jól kitöltött a vallás és a mitológia.

1957). 1911-1912). G. hogy a nácikkal rokonszenve­ zett. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. 2 0 0 6 . a maga útján járva dolgozta ki Jung a szinkronicitás és az individuáció fogalmát. Eu­ rópa 1990.1912-ben szakított Freuddal. világháború után Jungot az a bizonyítékokkal alá nem támasztott vád érte. Budapest 309 . 1912). 68 C. További munkái: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába68 (Über die Psychologie des Unbewussten. két évvel később távozott a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaságból Mivel Freud őt tekintette örökösének. Psychologie und Religion (Lélektan és val­ lás. 1937). erősen foglalkoztatta az etnológia és az antropológia. 87. Symbols o f Transformation (Az átalakulás szimbólumai. Svájcban halt meg 1961-ben. szakításuk nagy port vert fel. Ez­ után. oldal). ford.. ford. A lélektani típusok (Allgemeine Beschreibung dér Typen69 1921). Nagy Péter. Jung: A lélektani típusok általános leírása. A II. Psychologie und Alchemie (Lélektan és alkí­ mia. 1944) és The Undiscovered Self (A fel nem fedezett Self. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest 69 C. Európa. G. Utazásai során amerikai és afrikai őslakosok életét tanulmányozta. valamint a pszichológiai tí­ pusok elméletét (lásd még az Isabel Briggs Myersről írot­ takat.

" Dióhéjban Nagy űr tátong szexuális életünk változatossága és kiterjedtsége. mint az elfogadottabbakat. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. hogy a szexuális izgalmat láznak." „A felmérésben szereplő férjezett nők körülbelül negyedének (2 6 % ) volt már negyvenéves korára há­ zasságon kívüli nemi kapcsolata. hogy a házasságon kívüli szex példái és gyakorisága a mintában valójában magasabb volt. Az. ami mindig felgyorsul. igazolja azt a széles körű tapasztalatot. pírnak.1953 A nő szexuális viselkedése „Bárki tapasztalhatja szex közben a saját vagy szexuális partnere testfelületén. Mivel az emberek a társadalmilag helytelenített szexuális tevékenységet jobban el akarják titkolni. A szexuális aktus során még a nagyon hideg láb is meleggé válik. oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255.. mint amit felmérésünkben feltártunk. amit a társadalom vagy vallás megenged számunkra. ha szexuális válaszreakció történik. valamint a között. oldal) 310 . tűznek. 2 6 és 5 0 éves kora között körülbelül minden hatodik-tizedik nőnek volt házasságon kívüli nemi kapcsolata. hogy ilyenkor a bőrfelszín hőmérséklete emelkedik. előfordulhat. ez részben a periferális vérkeringés miatt van.. forróságnak vagy melegnek mondjuk. hogy a testhőmér­ séklet emelkedik.

filozófiai vagy társadalmi normák formálták ki. fejezet Alfréd Kinsey A híres szexológus. Hogyan jutott el odáig. Az Indianai Egyetem Bloomington campusán meglehetősen távolságtartó középko­ rú professzorként ismerték.31. eleve vallási. mint az emberekről. A hallgatóknak ilyen kérdéseik voltak: „Milyen hatással le­ het a későbbi házaséletre a házasság előtt átélt orgazmus vagy szex?" „Mi a normális és abnormális a szexualitásban?" Kevés meglévő tudásukat. olyannak. hogy induljanak kurzusok házas vagy házassá­ gukra készülő hallgatóknak. Henry Havelock Ellis angol fizikus tárgyalta először egzakt. hogy ma részben őt tartják a szexuális forradalom előkészítőjének? Az 1930-as évek végén az Indianai Egyetem Nőhallgatóinak Egyesü­ lete kérvényt nyújtott be. mint az ember szexuális magatartásáról. hogy a tudomány sokkal több ismerettel rendelkezik az apró rovarok viselkedéséről. Kinsey pedig hamar felismerte. és Kinseynek jutott a feladat. Természetesen 311 . de ezt az angol kormány betiltotta. érzelmek­ től mentes módon a témát a Studies in the Psychology ofSex (A tanulmányok a szex pszichológiájából) című munkájában (melyet 1897 és 1928 között hét kötetben adtak ki). hogy mindezt megszervezze. Alfréd Kinsey szakmai élete túlnyomó részében mérges darazsakat tanulmányozó zoológusként dolgozott. aki többet tud a rovarokról.

addigra Freud már sokat lazított a szexuális témára nehezedő tiltáson, de mindenre kiterjedő kutatást soha senki nem végzett a témában.Így esett, hogy 1938-ban Kinsey hozzálátott az adatgyűjtéshez. Tíz évvel később Kinsey és csoportja kiadta a Sexual Behavior in the Humán Male (A férfi szexuális viselkedése) című munkát, amely, bár egyetemi hallgatók számára íródott, óriási meglepetésre felkerült a si­ kerlistákra (csak az Egyesült Államokban több mint félmillió fogyott el belőle). Kinsey neve országosan ismert, a szexuális kutatást végző Kinsey-féle intézet pedig híres lett. Ezt a könyvet öt év múlva a 800 ol­ dalas Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) című kötet követte, amit Paul Gebharddal, Wardell Pomeroyjal és Clyde Martinnal együtt írt. A két kötetet, talán mert a címeket túl zavarba ejtőnek találták ahhoz, hogy az olvasók könyvesboltban vagy könyvtár­ ban keressék, egyszerűen „Kinsey-jelentések"-nek nevezték. 1953-ban, amikor a második könyv megjelent, a Time magazin a borítóján hozta Kinsey képét.

A történetek összegyűjtése
A kutatás a Kinsey-jelentések alapja, a történelem egyik legnagyobb tudo­ mányos kísérlete volt. Közösen hozta létre az Indianai Egyetem és a Nem­ zeti Tudományos Szervezet a Szexuális Problémák Kutatására, Róbert Yerkes vezetésével (aki intelligenciamérés és az állati viselkedés kutatásá­ ban jeleskedett). A kutatást a Rockefeller Alapítvány támogatta. A tanulmány a kutatási módszerek fejlettségével a nagy népesség kö­ rében is meglehetősen pontos mérési eredményeket hozott, nemcsak néhány esetleírásra támaszkodott. Ha számításba vesszük, hogy a szex általában nem nyílt közösségi tevékenység, hogyan remélhette Kinsey,

312

hogy megbízható információhoz jut e témában? A különféle amerikai államok törvényei alapján lehetséges volt, hogy vádat emelnek azok el­ len, akik önként mesélnek magukról. így a Kinsey-teamnek ki kellett dolgoznia az interjúkészítés olyan módszerét, amely biztosította, hogy a válaszadók személyazonossága nem derül ki. A válaszadóknak 350, szexuális élettörténetükre vonatkozó kérdésre kellett felelniük, és a megkérdezettek némelyike naplót vagy naptárat is mellékelt, melyekben napi rendszerességgel rögzítették szexuális tevékenységüket. Vizsgálták a szexuális viselkedés minden oldalát, életkor, családi állapot, műveltségi szint, társadalmi osztály, vallásos neveltetés vonatkozásában, és aszerint is, hogy a válaszadó falun vagy városon él-e. Szinte hihetetlen, de 1938-tól 1956-ig 17 000 embert vizsgáltak meg. Maga Kinsey több mint 5000 interjút készített. A Sexuality in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) alapját 5940 amerikai fehér nő esettörténete képezte, ehhez adódott hozzá 1849 más kategóriákba eső nő története. A könyv a női interjúalanyok foglalkoztatottságának széles skáláját mutatja, a katonai ápolónőktől főiskolai hallgatókig, táncosok­ tól gyári munkásokig, közgazdászoktól testnevelő tanárokig, filmrende­ zőktől pénztárosnőkig terjedt a megkérdezettek köre, és női elítélteket is meginterjúvoltak.

Az eredmények
A puszta adatok óriási tömegéhez a pszichológia részterületeit felhasz­ nálva a biológia, etológia, pszichiátria, élettan, antropológia, statisztika és jog szempontjait is hozzátették A nő szexuális viselkedése című mun­ kában, mely így jóval vaskosabbra duzzadt, mint az első Kinsey-jelen­ tés, és jóval nagyobb figyelmet szentelt az életkorok szerinti szexuális

313

élettörténetnek. A száraz tudományos nyelv, a megszámlálhatatlan sok oldalon át burjánzó grafikonok és táblázatok ellenére sokkal meghökkentőbbnek tűnt, mivel a női szexualitás körében sokkal több tabuval találkozunk - az interjúalanyok pedig döbbenetesen őszintén számol­ tak be mély, személyes titkokról. A könyv sok különféle megkérdezett válaszait tartalmazza, és több ezer eredményt közöl. Többek között például a következőket:

Önkielégítés, orgazmus és fantaziálás
• A gyerekek kétéves koruktól folytatnak önkielégítést. • Az orgazmus elérésében, nőknél, férfiaknál egyaránt, a nemi szer­ vek puszta izgatásánál nagyobb szerepet játszik a testen alkalma­ zott ritmikus nyomás. A nemi aktus során az izmok feszültségi állapota a teljes fiziológiai reakció elengedhetetlen része. • A hüvelyfalban csak nagyon kevés idegvégződés található. A nő önkielégítéskor több gyönyört élvez a csikló, a kis- és nagy szemé­ remajkak izgatásában, mint a hüvelyen belüli stimulációban. • Nagy általánosságban a férfiak önkielégítés során szívesebben fantáziáinak, hogy elérjék az orgazmust, míg a nők megelégsze­ nek testi érzetekkel. A nők 2%-a azonban egyedül, fantaziálás so­ rán is átélt már orgazmust. • A megkérdezett nők 36%-a vallotta be, hogy házasság előtt soha, egyetlenegyszer sem volt orgazmusa, jelentős részüknek később, a házasság során sem. • A nők a férfiakhoz hasonlóan álom közben is átélnek orgazmust: a nők 65%-ának van erotikus tartalmú álma, míg 20%-uk él át orgazmust éjszakai álom közben.

314

• A közkeletű nézet szerint a nők lassabbak a szexuális válaszreak­ cióban, mint a férfiak, és több időre van szükségük az orgazmus eléréséhez, de a vizsgálat során az derült ki, hogy önkielégítésnél a nőknek átlagosan 3-4 percre van szükségük az orgazmus eléré­ sére - nem sokkal több időre, mint a férfiaknak. • Bár több ezer éve makacsul tartja magát a hit, hogy az önkielégí­ tés káros az egészségre, Kinsey nem talált tudományos bizonyíté­ kot erre. Az egyetlen károsodás lélektani természetű: a lelkiismeret-furdalás okozta szorongás.

A közösülés nélküli szexuális kapcsolatok és a petting
• Míg a férfiak a petting során könnyen erotikus izgalomba jönnek, meglepően sok nő nem tud ezen a módon fölizgulni. Általában elmondható, hogy míg a férfi megfelelő fizikai ingerlés hatására azonnal felizgul, a nő erotikus késztetése sokkal inkább múlik pillanatnyi érzésein. • A férfi szexuális késztetése kamaszkorban, hirtelen jelentkezik, a serdülőkor folyamán gyorsan emelkedik, majd huszonéves korá­ ra beáll. A nő szexuális késztetése ezzel szemben sokkal inkább lassú ívű, és válaszreakciói inkább lélektani természetűek. • A férjezett nők 64%-ából, akik már a házasság előtt átéltek orgaz­ must, mindössze 17% tapasztalta meg ezt közösülésből eredően. A többiek petting, önkielégítés, álmok vagy leszbikus kapcsolat során élték át ugyanezt. • A nőket kevéssé lehet felizgatni mellük ingerlésével, mint a férfia­ kat. Csak a nők fele vallotta, hogy szexuális örömet él át melle izgatásának hatására.

315

Házasság előtti szex
• Az 1940-es évekre már rengeteg írás gyűlt össze, mely határozot­ tan állította, hogy a házasság előtti szex el nem múló megbá­ náshoz és lelki károsodáshoz vezet, különösen a nők körében. Kinsey kutatása kimutatta, hogy azon nők 77% -a, akiknek már házasság előtt is volt szexuális kapcsolata, ezt később egyáltalán nem bánta. • Azok, akik házasságuk előtt egynél több férfivel létesítettek sze­ xuális kapcsolatot, még kevésbé bánták meg ezt. Kinsey arra a következtetésre jutott, hogy a házasság előtti szexuális tapasz­ talat bizonyos foka - a „promiszkuitás" - ténylegesen kiegyen­ súlyozottabb párkapcsolatot eredményez, miután a nő férjhez ment, mivel a szex körüli szokásos problémázásban már ke­ vesebben vesznek részt. Érdekes módon, azon nők 83%-a sem bánta meg a házasság előtti szexet, akik az aktus után teherbe estek.

Házasságon kívüli szex
• Negyvenéves korára a Kinsey felméréseiben szereplő férjezett nők negyede létesített házasságon kívüli nemi kapcsolatot. A házassá­ gon kívüli szex a nők harmincas és korai negyvenes éveiben volt a leggyakoribb. • Fiatalabb nőknek a házasságon kívüli szex iránti alacsonyabb ér­ deklődése azzal magyarázható, hogy jobban kötődnek társukhoz szexuálisan, illetve azzal, hogy férjük ragaszkodik hozzá, hogy feleségük szexuálisan is kizárólag az övék legyen.

316

• A szokványos vélekedés ellenére, miszerint a férfiak szeretnek szexuális viszonyt kezdeményezni fiatalabb nőkkel, sokuk tény­ legesen a nála idősebb vagy vele azonos korú nőkkel kívánt vi­ szonyt folytatni, részben azért, mert nekik nagyobb a szexuális tapasztalatuk. • Azon nők közül, akiknek házasságon kívül nem volt nemi kap­ csolatuk, 17% mondta azt, hogy határozottan fontolgatja ennek kipróbálását, legalábbis nem zárja ki a lehetőségét. De a már „fél­ relépett" nők közül is 56% vallotta, hogy valószínűleg újra meg­ tenné.

Néhány más meglepő tény
• A „misszionárius póz" európai és amerikai kulturális szokás, de hogy miért, Kinsey nem tudta. Az európai és amerikai kultúrán kívül nem kedvelték annyira, és más emlősöknél ritkán lehet megfigyelni. A nyugati kultúra továbbra is előnyben részesítette ezt a szexuális pozitúrát, annak dacára, hogy a nő sokkal előbb eljuthat az orgazmusig, ha ő van felül, mert akkor úgy mozoghat, ahogy neki jó. • Mély szexuális elragadtatóttságban lévő férfiak és nők arcán ugyanolyan kifejezés látható, mint testi kínzást átélőkén. • A nemi aktus csúcspontja felé közeledve, mindkét nemnél csök­ ken a tapintás- és fájdalomérzet, a látás beszűkül. • A művelt nők körében magasabb volt a szexuális tapasztalat ará­ nya, valószínűleg azért, mert magukat „felvilágosultabbnak" tar­ tották, és kevésbé voltak kiszolgáltatva a női szexualitást sújtó tabuknak.

317

Záró megjegyzések
Ha Kinsey biológus volt, miért lett A nő szexuális viselkedése és ennek iker-műve klasszikus a pszichológiában? Az 1950-es évekbeli Ameriká­ ban a pszichológiát inkább a viselkedéssel hozták összefüggésbe, sem­ mint azzal, ami a tudatban játszódik, Kinsey munkája pedig az ember szexuális viselkedéséről szólt. A Kinsey-csoport azt akarta megmutatni, hogy az ember nem tagadhatja emlős (azaz „állati") örökségét; a szex­ szel kapcsolatban fiziológiánk határoz meg bennünket, hogy az inger­ lésre meghatározott válaszreakciókat tudjunk adni. Noha szeretjük azt gondolni, hogy a szexuális aktus a szerelemről szól, Kinsey azt akarta demonstrálni, hogy ez kevésbé múlik a magasabb rendű tudaton, mint ahogy azt hinni szeretnénk. Mégis, ami a tudomány emberét illeti, Kinsey elkövette azt az alap­ vető hibát, hogy elmosta a határvonalat a megkérdezettjei - akikkel ő készített interjút - és saját magánélete között. Akik mellette voltak, beleértve feleségét és kollégáit is, a „kutatás" nevében gyakran kerül­ tek fülledt és szokatlan helyzetekbe. A Kinsey-jelenségnek e kevés­ bé csodált oldalát előnyösen mutatja be a 2004-es Kinsey című film, melynek főszerepét Liam Neeson játssza. Egy egész fejezetet szentelt a homoszexualitásnak, egy másikat pedig a pre-pubertáskori szexuális já­ téknak. Kinsey olyan területek felé fordult, mint például a pornográfia (még a Playboy előtti időkben), szex graffiti, szado-mazochizmus, ál­ latok által végzett erotikus ingerlés, csoportos szex és voyeurizmus. Az ember szexuális anatómiáját és a szex és orgazmus közbeni fiziológiai válaszreakciókat részletesen bemutató részek többet tettek annak érde­ kében, hogy az amerikaiakat megismertessék a saját testükkel, mint ko­ rábban bármi más felvilágosító munka. Még ma is ritka az olyan ember, aki ne tudna valamit tanulni e fejezetekből.

318

A konzervatív ízlésűek Kinsey munkáját a civilizáció hanyatlása kez­ detének tekintették. Sokat támadták, mert könyvébe belevette a szexuá­ lis bűnelkövetőket is (1300 ilyen embert kérdeztek meg). Kinsey mégis ugyanabban látta önnön jelentőségét, mint Kopernikusz vagy Galilei: leírta mindazt, amit a külső világban látott, és ami nem tisztelte a teoló­ gia és erkölcs dogmáit. Tekintve, hogy kutatása tárgya a szex volt, talán elkerülhetetlenül lett híres.

Alfréd Kinsey
Kinsey New Yerseyben, Hoboken városban született 1894ben. A család három gyereke közül ő volt a legidősebb. Apja, aki műszaki ismereteket oktatott egy helyi egyete­ men, elkötelezett és zsarnoki természetű metodista volt. Kinsey olyan környezetben nőtt fel, mely a szexről szóló bármely beszédet vagy a szexről való tapasztalatgyűjtést száműzte. Aktívan tevékenykedett a cserkészcsapatban, szerette a táborozást, a szabad levegőn való életet. Az egyetemre kerülve engedett apjának, és műszaki órá­ kat vett föl, de elszánta magát, hogy biológiát tanul. Két év múlva, apja akarata ellenére beiratkozott a Maine-i Bowdoin College-ba, ahol biológiából és pszichológiából magna cum laude fokozattal diplomázott. A Harvardon biológiából doktorált 1919-ben, a következő év pedig meg­ hozta neki a zoológia vendégprofesszora állást az Indianai Egyetemen. Élete utolsó éveiben sokat kellett küzdenie azért, hogy folytathassa a vizsgálódást. Célja az volt, hogy 100 000

319

embernél végezze el a felmérést. 1954-ben vallásos csopor­ tok nyomást gyakoroltak a Rockefeller Alapítványra, hogy szüntesse be éves támogatását. 1956-ban érte a halál. További munkái: An introduction to Biology (Beveze­ tés a biológiába 1926), valamint The Gall Wasp Genus Cynips: A Study in the Origin o f Species (A Cynips nem­ zetségbe tartozó gubacsdarázs: Tanulmány a fajok eredeté­ ről 1930) és a The Origin ofHigher Categories in Cynips (A magasabb rendű Cynipsek eredete 1935).

Unoka Zsolt 322 . oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255. ford. és ezért irigysége csak még jobban felerősödik. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. Nézetem szerint ezek a tapasztalatok nem csak a szexuális kielégülés alapját képezik. a hála alapját pedig az örömteli élvezet képezi. 2 0 0 0 . "7 1 „A csecsemő. Unoka Zsolt 1 72 Fordította Beran Eszter. Animula. "71 Dióhéjban A fájdalomhoz és az örömhöz való csecsemőkori viszonyunk meghatározhatja a felnőttkorba átvien­ dő alapvető életszemléletünket. D. oldal) 70 Melanie Klein: Irigység és hála tanulmány a tudattalan forrásokról. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. aki stabilan megalapozta jó tárgyát. Solymár 7 Fordította Beran Eszter. Freud úgy beszélt a csecsemő szopási élvezetéről mint a szexuális kielégülés prototípusáról. felnőttkorában is kárpótlást talál veszteségei és nél­ külözései során. Laing: A megosztott én (333. Unoka Zsolt. Mindez az irigy ember számára olyasvalami. Beran Eszter. oldal) R. ha már teljesen kifejlődött a szeretetre való képessége. amit soha nem érhet el. mivel soha nem lehet elégedett. Budapest.1957 Irigység és hála7 0 „A csecsemő csak akkor tapasztalhatja meg a teljes élvezetet. hanem minden későbbi boldogságét és lehetővé teszik az egység érzését egy másik személlyel. Érintkezési pontok Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189.

benne a fantáziákra. amelyek a felnőttkor felé haladva formálják személyiségüket. mert sikerült félreállítani őt. A gyerekek haragját. Ám ez a késői pályakezdő fanatikus híveket vonzott. Úgy vélte. Klein sosem járt egyetemre. a csecse­ mőnek környezetéhez való viszonyulása (konfliktusai) a felnőtt korra is kiható mintát alkot. és három gyermeket szült. szomorúságát és lelkese­ déshiányát testi tényezőkkel magyarázták. köztük Anna Freud ellen. hogy a gyermekek jelentős konfliktusokat élnek át. frusztrációját.32. meghatározza a szeretet képességét." akik az 1940-es években intellektuális háborút indítot­ tak a freudiánusok. mint az irigység és a hála. elhárításaira és szorongásaira helyezte a hangsúlyt. ám munkája iránt felélénkült az érdeklődés. de Klein a csecsemő gondolkodására. köztük Anna Freud a kisgyermekek­ re fókuszáltak. mielőtt pszi­ choanalitikus lett. az emberi élet első néhány hónapjára koncentráló szakágát hozta létre. fejezet Melanie Klein Freud előtt úgy gondolták. Klein ellenlábasai végül elér­ ték a céljukat. De Freud rámutatott. Melanie Klein ott vette fel a fonalat. és az olyan alap­ vető jellemvonások kialakulását. lelki életüket nem vették ko­ molyan. a pszichoana­ lízis egy új. ahol Freud letette. hogy a gyermekkor a felhőtlen boldogság időszaka. a „Kleiniánusokat. Más pszichoanalitikusok. 323 . és kétségbevonhatatlan hatással volt a gyermekpszichológiára.

hogy jóllakott-e belőle. Ezek a hasított érzések az ember első szorongás-élményei. hogy megértsük Kleint. ez válik a gyermek minden érzelmének fókuszpontjává. A csecsemők vagy idealizálják a mell szeretet. de néha akár a személy egy része felé fejezzük ki. vagy szenvednek. amely szerint a csecsemőkorban alakul ki az alap­ vetően irigy vagy hálás világszemlélet. A paranoid/szkizoid pozíció Ahhoz. Röviden: a „paranoid-szkizoid" pozíció azt jelenti. általában egy személy. azt „projektálják" (kivetítik) az anyára. hogy munkássága a freudi „tárgykapcsolatokon" alapult. azt. ha szükségletük nem nyer azonnali kielégítést. Ezt a hasítást nevezi Klein „paranoid-szkizoid" pozíciónak. Ami jó az anyában és az anyamellben. vagyis önmaguk részeivé teszik. attól függően. a csecsemők „introjektálják" (befelé ve­ títik). tisztán kell látnunk. ami azt jelenti. mielőtt kialakítanák saját egojukat vagy énélményüket.Az Irigység és hála Klein élete utolsó 15 évében keletkezett írások gyűjteménye. 324 . és ellent­ mondásos elméletét. hogy a csecsemők megpróbálnak valamiféle szabályozást alkalmazni a külső és belső világra. Ami rossz magukban.és táplálóforrását. a mell lehet „jó" vagy „rossz. Ezekből az esszékből és cikkekből megismerhetjük híres témáját.vagy gyűlöletérzése a mellel való kapcsolatba összpontosul. hogyan analizált gyermekeket játéktevékenység közben. hogy érzelmeinket gyakran egy „tárgy". a gyermekkori „paranoid/szkizoid" és „depresszív" pozíciót. Klein szerint a csecsemő első tárgykapcsolata az anya mellével ala­ kul ki. A cse­ csemő szempontjából." és minden látens szeretet.

A depresszív pozíció abból ered. Klein szerint a szkizofrénia gyökerei a gyermek és felettes-énjének viszonyában keresendők.Klein szerint a Freud által leírt „életösztön" és „halálösztön" már csecsemőkorban is evidens. Ezt a realisztikusabb képet a felettes-én (szuperego) . vagy jó és szerető magatartással igyekeznek érvényteleníteni ezeket a negatív érzéseket. amire a túléléshez szükségünk van. A depresszív pozíció Klein megfigyelte. düh és agresszió van jelen (ez a csecsemő gyötrődő sírá­ sában és a mell „megragadásában" nyilvánul meg). ami jelentős szerephez kezd jutni a gyermek személyiségének alakításában. amikor az nem áll rendelkezésre készségesen szeretettel. hogy a gyermek bűntudatot érez amiatt. 325 .főleg a lányoknál . hogy az anya iránti destruktív érzésekkel kapcsolatban bűntudatot éreznek és megfelelő „jóvátételi törekvéssel" reagálnak.a tár­ sadalmilag kondicionált „én" kialakulása segíti. hogy agressziója. figyelemmel vagy táplálékkal.már nagyon korai életszakaszban kimutatta azt. Ezek az erők adnak ilyen intenzitást a „tárgykapcsolatoknak" Egyrészt elszántan szeretnék megkapni. Megjegyezte. és gyakran az az oka. Amikor a csecsemőt anyja nem szoptatja tovább. Freud szerint a felettes-én kialakulásához évek kellenek. és a gyerekek kezdenek nagyobb felelősséget tanúsítani érzelmeikkel kap­ csolatban. gyűlölete és irigysége következtében elveszti az anyamellet/az anyát. de Klein . hogy a gyermek első életévének második felében az ego fejlődése azt jelenti. hogy a szeretet és gyűlölet szélsőséges érzései egyesülnek. Az anyához már mindkét érzelemmel viszonyulnak. hogy a gyermeki felettes-én félelmetes vagy szigorú anyafigurát érzékel. másrészt a tárgy megsemmisítésére irányuló féltékenység.

hogy erős egot és ént alakítsunk ki. A korai negatív állapotokat felnőtt kor­ ban bizonyos események reaktiválhatják. hogy kisgyerekként hogyan jutunk át a depresszív és szkizoid pozíción.az elválasztás gyakran a depresszív pozíció katalizátorává válik. de a gyermek biztonságra törekvésének jeleként értelmezzük ezeket. csak hogy megvédjék törékeny énjüket. pontosabban megértik saját érzéseiket és vi­ lágukat. ő idézte elő ezt a veszteséget. hogy a gyermekek szorongást. mert a gyermek úgy érezheti. 326 . az ürítésre és bizonyos történe­ tek és mozdulatsorok ismétlésére éreznek kényszeres késztetést és hajla­ mot. szintén mintát ad ahhoz. Ám az. Klein szerint a felnőttkori lelki egészség szempontjából alapvetően fontos. sőt pszichotikus tendenciákat is kialakíthatnak. mert a kisgyerekek már jobban. Klein azt írta. hogy ezek a kényszeres késztetések neurotikus tünetek. A depresszív pozíció tulajdonképpen az érettség kezdetét jelenti. A gyász például nemcsak az elvesztett személyről. hogyan kezeljük az ilyen érzéseket felnőtt korunkban. és képesek jobban alkalmazkodni a realitá­ sokhoz. Felnőttként tudjuk. Normális esetben a kisgyermekek elhárításai és neurózisa az életkor előre haladtával csökken. Az egészséges ego A gyermek első két életévében az evésre. hanem belső veszteségekről is szól.

hogy szük­ ségleteik maradéktalanul kielégítettek. vajon a lovak embereknek felelnek-e meg. hogy öccse születése óta Peter nagyon agresszívan bánik a játékaival. hogy a gyerek két já­ téklovat csap össze. Az irigység hatásaként a gyer­ mek kevésbé képes élvezni a gondoskodást és kevésbé hálás a kapott táplálékért és figyelemért. Miután Klein látta. életük hátralévő részét azzal töltik. feloldatlan konfliktusaik dühét fejezik ki. képesek lojalitásra. amit legbelül éreznek. amire szükségük van. támogató csecsemőkori környezet sem tudja elejét venni. hangosan rákérdezett. A ló-összeütköztetés tovább 327 . Velük ellentétben. hogy ezek a gyerekek felnőtt korukra irigyek lesznek. Elmondták. meggyőződéseikben bátrak és általában „jó személyiségek". Pétért. A gyermek igennel felelt. Klein szerint azonban egyes gyerekek agresszívabbak és irigyebbek a többieknél.Az irigy és a hálás Ha a gyermekek csecsemőkorukban teljes mértékben kifejezhetik any­ juk iránt érzett szeretetüket. Klein azt állítja. hogy külső forrásokból pótolják a hiányt. de segíti a gyermekeket abban. hogy összetörje azokat. Klein hozzáfűzte. alapvetően pozitívan és hálásan szemlélik a világot. Gyerekjáték Egy házaspár elvitte Kleinhez a fiukat. ha nem érzik úgy. hogy kinőjenek belőle. és nagyobb haragot éreznek anyjuk iránt. hogy a szeretet/gyűlölet hasításnak szeretetteljes. akik szülőjük/szüleik jó as­ pektusait internalizálják. akik nem kapják meg. mindent meg­ tesz. vagy korai. képessé teszi őket arra. Ezzel szemben azok a cse­ csemők. hogy felnőtt ko­ rukban teljes mértékben élvezzék az életet és szeressenek.

az elmélet már értelmet nyer. képesek megérteni ilyen tartalmakat is. Azzal.folytatódott. A tárgyak egymáshoz ütése a szexuális aktust képviselte. Mivel a gyermekek nem tudják könnyen artikulálni gon­ dolataikat. és abba. hogy csecsemőkorunkban egy adott személyhez (jel­ lemzően biológiai anyánkhoz) ragaszkodunk. hogy Peter elfojtott érzéseit felszínre hozták. Akár elfogadjuk Klein elméletét. ki is ez a személy valójában . hogy egy gyermek ilyen értel­ mezésekre képes. hogy ha a gyerekek nyelvén szó­ lunk. Elrugaszkodott gondolatnak tűnhet. érdekeit és törekvéseit. hogy megfékezze agresszióját. bepillantást enged tudattalanjukba. tagadhatatlan. felnőtt gondolkodású emberek képesek meghaladni a „tárgykap­ csolataikat" és valóban figyelembe venni mások világnézetét. de Klein azt mondja.vagy inkább saját szükségleteinkben gondolkodunk -. Klein figyelte. hogyan elégíthetik ki alapvető szükségleteinket és kívánságainkat. a játék a legjobb módszer lelki problémáik gyógyítására. Csak érett. de ha belegondolunk. és nem kéne rögtön elvetnünk azt a gondolatot. hiszen valójában gyak­ ran kevésbé érdekel minket egy adott személy (személyisége). Ez a tendencia a felnőttkorban is megmarad. és ez váltotta ki nála a nagyfokú fél­ tékenységet és szorongást.még ha jók is . hogy szü­ léinkkel és gyermekeinkkel való kapcsolataink . hogy Peter meglátta szüleik szexuális aktusát. Klein se­ gített a kisfiúnak.igen összetettek. Záró megjegyzések A freudi elmélet „tárgy" fogalma meglehetősen hűvösnek tűnik. Szerinte az. hogy mi aggasztja őket. ahogy a gye­ rekek játszanak. mégpedig úgy. hogy ma­ . és arra a következtetésre jutott. hogy nem sokat gondolkodunk azon. akár nem. mint az.

hogy egyetemre járjon. és saját lányainak fejlődésén tesztelhette elméletét. ezeket az állapotokat jellemzően manapság már nem a pszichoanalízis. amikor a természetes hajlamok és a környezet kölcsönhatása meghatározza. hogy meg­ tagadták tőle az esélyt. hogy alapvetően kielégült vagy kielégületlen személyiség alakul ki. Klein ezt alapvetően fontos időszak­ nak tartja. Kamaszlányként az volt a célja. Vannak. a mániás depresszió és a depresszió a csecsemőkori paraniod-szkizoid és depresszív pozícióból ered. de 1903-ben férjhez ment Arthur Klein kémikushoz. kifejezetten mélyreha­ tó gondolkodó volt. A Klein család Arthur munkája miatt 1910-ben Budapest­ re költözött. Nyilvánvalóan saját gyermekkora hatott mun­ káira. hogy könyvei a legrosszabb végletekig elvitt freudiánus halan­ dzsa szövegek. így nem mehetett egyetemre. de ahhoz képest. Ahogy az a pszichoanalitikusok gyermekei esetében gyakran előfordul. hanem az agykutatás vizsgálja. akik számára Klein gazdag gondolatvilágot jelent. Melanie Klein Bécs egyik középosztály lakta elővárosában született.gatartásunk megnyilvánulásainak és gátlásainknak jó része életünk első néhány hónapjában gyökerezik. 1882ben. mely megmagyarázza legmélyebb szükségleteinket és vágyainkat. Mások úgy találják. Klein stílusára nehéz ráhangolódni. négy gyermek közül a legfiatalabbként. Kritikus szemmel kell vizsgálni azt az elméletét. misze­ rint a szkizofrénia. ebbéli igye­ kezete nem mindig talált kedvező fogadtatásra. hogy orvos legyen. Melanie Klein itt fedezte fel Sigmund Freud 329 .

Klein élete nagy részében depressziótól és szorongástól szenve­ dett. Melitta pedig. mindketten fiata­ lon hunytak el. Sidonie. halála. és a Narrative o f a Child Analysis (Beszámoló a gyermek­ analízisről 1961). Contributions to Psychoanalysis (Adalékok a pszichoanalízishez 1948). 1980-ban halt meg. hogy 1935-ben meghalt fia. Freuddal az 1918-as budapesti pszichoanaliti­ kus kongresszuson találkozott személyesen. A Lőve. 1926-ban Londonba költö­ zött és élete végéig ott élt. Melanie Klein három gyermekével Berlinbe költözött. és az is. Lánya. Guilt.írásait. aki szintén pszichoanalitikus lett. Klein személyes tragédiái között van szeretett bátyja. Hans. Miután elvált férjétől. ahol Kari Abraham pszichoanalitikus személyében mentorra talált. bűntudat és jóvátétel és más munkák 1921-1945) az Irigység és hála kísérő kötete. és először Ferenczi Sándorhoz járt pszichoanalikus terápiába. and Reparation: And Other Works (A szeretet. 330 . További munkái: The Psychoanalysis o f Children (Gyermekek pszichoanalízise 1932). Emmanuel és nővére. anyja munkásságának egyik leghangosabb bírálója.

.

de ha az embernek valami okból nincs erős énélménye. oldal) 332 . Ő k a m egtestesült cselszövés. értelm etlennek és céltalannak érzi az életét. oldal) V. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. " Dióhéjban Természetesnek vesszük az erős énélményt. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. S. A világ. oldal) Melanie Klein: Irigység és háta (323. Hálószobája falába különleges készüléket rejtettek. és az em berek is. am ik tompítják az agyát. céljuk. Egyesek ellene vannak. de a szkizoid egyénekben ezek az érzések állandósultak. mely olyan hullám okat bocsát ki. vagy elektromosan sokkolják. Ezek a hangulatok abból erednek. úgy ahogy van. m iközben alszik. A z ilyen szem ély ebben a fázisban úgy érzi. hogy ellopják az agyát. am ikor jelentéktelennek. az élet kínszenvedés lehet* Érintkezési pontok Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. oldal) William Sryron: Látható sötétség (497. hogy az érzékelés ajtóit és/vagy a cselekvés ajtóit n em az egyén nyitja-csukja. ha nem egy hamis én irányítása alatt állnak . m ind veszélyt jelen ten ek rá. hogy m aga a valóság üldözi." „ Időnként m indenkinek vannak olyan hangulatai.1960 A megosztott én „A paranoid szem élyiségnek specifikus üldözői vannak.

hogy hangsúlyozza. hogy „behatoljon" a beteg elméjébe. hogy „érthetővé tegye az őrültség állapotát és az őrültség kiala­ kulásának folyamatát. D. Laing azonban már 28 éves korában írt első könyvével hozzájárult ahhoz. D.a szkizoid és szkizofrén betegekről. Célja az volt. hogy a lelki egyensúlyát vesztett ember elmé­ jében értelmetlen fantáziák vagy rögeszmék zagyva halmaza kavarog." és ezt azzal érte el. Laing skót pszichiáter az 1950-es évek végén nekiült meg­ írni The Diviáed Self: A Study ofSanity and Madness (A megosztott én: Ta­ nulmány a józan észről és az őrületről)) című munkáját. hanem . a pszichiátriában az volt az uralkodó nézet. hogy megváltozzon a pszichózisokról kialakult szemlélet. Laing Amikor R.egzisztencialista filozófiával színezett .a beteg számára értelemmel bír. Laing kínosan ügyelt rá. fejezet R. A pácienseket az elmebetegségek hivatalos tünetei szemponjából vizs­ gálták és eszerint kezelték őket.33. A megosztott énben nem a szkizofrénia orvosilag kutatott elméletét fogalmazza meg. Ezért a pszichiáternek az a feladata. hogy feltárta: a pszichózis specifikusan a szkizofréniával kapcsolatos pszichózis .megfigyeléseit írja le . Laing óta a tudomány nagyot lépett előre a szkizoid állapotokkal kapcsolatban a biológiai és neurológiai magya- .

akik egy gombnyomásra készek elpusztítani az emberiséget.rázatok felé. A pszichiátria főárama rosszul kezelte a skizofréneket. hogy hiperérzékenyek elméjük belső folyamataira. Laing megfi­ gyelte. hanem a politikusok és katonai csúcsvezetők. Az ilyen páciensek nem azt akar­ ták. Óvakodj a pszichiátriától Könyvének első oldalain Laing hangot adott annak az 1960-as és 1970es években elterjedt nézetnek. ahogy érzékelik. és extrém módon védelmezik a hamis személyiség mögötti ént. hogy nem az elmegyógyintézetekbe zár­ tak az igazán őrültek. mint bárki valós elmeállapotáról. hogy úgy érzékeljék a világot. hogy meghallgassák őket. mintha a diagnózis után nem is tartoznának az em­ beriséghez. hogy megvizsgálják. mi vezette őket arra. hanem azt. Úgy érezte. de annak leírása. a mai napig a legjobbak egyike. va­ lahogy arrogáns dolog a pszichiátriától. hogy egyeseket „pszichotikusnak" nyilvánítanak. az igazi kérdés az. hogy a szkizoid személyek legjellegzetesebb megkülönböztető jegye az. mintha a páciens tárgy lenne. Laing szemében a pszichiáterek által a páciensekre aggatott címkék többet mondtak a pszichiátriáról és a pszichiátria által teremtett kultúráról. Az orvos. hogy milyen lehet megosztott énnel élni és „megbolondulni". 334 . vagy lerobbanni. minden próbálkozásával ellenállásba ütközik. aki csak a „szkizofrén tüneteket" keresi.

" Peter. hogy meghaltam.. más emberekkel kell együtt élni. A szkizoid személyt a szkizofréniától az különbözteti meg. pszichózissá vált. mélyen gyökerező kétségben élnek.A szkizoidok sajátos szorongása „Azt lehet mondani. hogy bizonyos fokú önbizo­ nyossága van. hogy utálják. hogy míg a szkizoid gyötrő problémái ellenére is egészséges maradhat. A legtöbb ember természetesnek veszi. és ezt veszé­ lyesnek tartják. A szkizoid emberek azonban Laing megfogalmazá­ sa szerint „ontológiai bizonytalanságban".. a szkizoid olyan szélsőséges módon reagál­ hat. Előfordul. hogy teljes elszigeteltségbe vonul. a világ rendszerében való helyükkel kapcsolatos. Levágtam magam a többi emberről. az emberiségtől. vagy önmaga és a világ közt él meg hasadást. Nincs „együtt" élményük. Ha nem így van. mivel így csökken az esélye. 335 . Ilyen törékeny énű pácienseknél jellemző. A szkizoid emberek jellegzetes szorongásai a következők: • A másokkal való interakciótól való rettegés. Elkerülendő. alapvető egzisztenciális és identitásukról. mert az. megfulladnak vagy elégnek. Lényegében elégedettek személyiségükkel és a világhoz való viszonyukkal. A világban. Laing egyik páciense Laing a „szkizoid" személyeket úgy definiálta. hogy „elárasztják az érzelmek". hogy feltárták személyiségüket. vagy inkább azt választja. hogy szeretik őket. hogy szerelem által feloldódjon egy másik személyben. és fájdalmasan elszigetelődve érzik magukat a többi embertől. és magamba záródtam. valami meghal odabent. hogy úgy érzik. hogy fél­ nek attól. hogy valaki annyira jól is­ meri őket. hogy az ilyen ember vagy ön­ magán belül. a szkizofrének tudathasadása túlment a határon. azt jelenti.

amikor azt érzik. ami velük történik. elfojtsák magukat. micsoda. vagy arról fantaziálnak. van-e valami odabent. Tapasztalják az életet. és ha igen. mellyel együtt jár az a hatás. hogy sokan tapasztalnak pszichés hasadást.• „Összeütközés". hogy miközben a „hisztériások" minden tőlük telhetőt megtesznek. szüntelen megfigyelése és arra való ösztönzése az énnek. A szkizoid személyiség azonban úgy érzi. Ha nem tudják elfogadni. • „Kővé válás" és „deperszonalizáció". Laing irodalmi pár­ huzamot hozott fel: Shakespeare szereplői gyakran jellemhibás sze­ 336 . hanem ridegen objektív. a szkizoidok önmagukra fixáltak. Ez az „átmeneti leválás" nem abnormális viselkedés. nem önszeretetről szól. hogy elfelejtkezzenek magukról. Laing felismerte. amivel nem kell foglalkozni. hogy szeretnék megta­ gadni másoktól a realitásérzést. evidens. amikor azt érzik. önmagukba for­ dulhatnak. hogy „tárggyá" váljanak. Ez a fixáció azonban a nárcizmus ellentéte. ha olyan szörnyű szituációkkal kell szembenézniük. hogy meglássa. melyekből nincs fizikai vagy mentális menekülési lehetőség (például a koncentrációs táborok fog­ lyai). Az ilyen rettegés csak nagyfokú ürességérzésből eredhet. hogy élnek. hogy a világ bármelyik pilla­ natban betörhet a tudatukba és lerombolhatja identitásukat. de nem érzik úgy. hogy kővé válhatnak. Az én zavarai Laing megjegyezte. a világ üldöző erő­ nek tűnhet. hogy valahol máshol vannak. hogy a leválás végleges. hogy ha az embernek fejletlen az énélménye.

Kafka regényeinek és Sámuel Beckett színdarabjainak karaktereiben azonban nincs meg ez az alapvető egzisztenciális biztonságérzés. jelentős személyes konfliktusok részesei. így bizton­ ságban van. amilyennek szerintük a vi­ lág látni szeretné őket. miszerint láthatatlanná tudja tenni magát. ezért morbid mértékig képesek környezetükhöz alkalmazkodni.mélyiségek. A helyzettel úgy próbált megbirkózni. A szkizoid emberek olyan belső. ezért igye- 337 .csak olyan ember építhet ki. szilárd.és a testet nem öltött emberek között. gyakran olyan személyt akarnak megszemélyesíteni. Az élet napi szintű küzdelemmé válik. kialakult egységes énélményük. Laing egyik páciensének.akiknek „hús-vér ember vagyok" érzésük van. akik nem éreznek kapcsolatot elméjük és testük között. hogy megtámadják. de közben valódi énjük még rejtettebb lesz. amelynek alapja. egy 12 éves lánynak hazafelé minden este át kellett mennie egy parkon. normális vágyakkal bírnak. hogy megőrizzék magukat a külső világ fenyegetései ellenében. de félt. mégis az élet áramában maradnak és megőrzik énélményüket. hogy kialakította magában azt a meggyőződést. Mivel a szkizoid embereknek nincs önbizonyosság érzetük. Nem tudják egyszerűen „megkérdőjelezni saját motivációikat". hogy testük nem képviseli igazi énjüket. mentális életet élnek. melyen keresztül érintkeznek a világgal. „Hamis én-rendszert" alakítanak ki. A hasadt elme Laing különbséget tett a testet öltött emberek . mivel nincs megkérdőjelezhető. ezért szkizoid jellegűek. Nagyon félnek a „leleplezéstől". amiknek kielégítésére törekednek .írta Laing . akiben az énélmény helyén üresség van. Ilyen védekező fantáziát .

Ha fantáziáik destruktívak. az énnel való kapcsolatuk. de eközben egyre távolabb sodorják magukat az objektív valóság középpontjából. A szkizoidok szabadnak és mindenha­ tónak érzik magukat.ebből ered ext­ rém szorongásuk és elkeseredettségük. hajlamo­ sak destruktív cselekedeteket elkövetni. amit érzékelnek. Normális. A szakadék széléről a mélybe Mi az a végső lökés. hogy oltalmazottnak érezzék magukat. A szkizoid ember mindent végletesen személyesként él meg. Ez a kidolgozott belső világ lehetővé teszi számukra.keznek minden másokkal való interakciót ellenőrzésük alatt tartani. Ezért van az. azt hangoztatva. Az egyetlen kapcsolat. eszüket vagy lelkűket. Ironikus módon végső összeomlá­ sukat nem mások. belső világuk elsivárosodik. nem éreznek bűntudatot vagy a jóvátétel szükségességét sem. férjük vagy feleségük meg akarja ölni őket. kreatív kapcsolatok helyett tárgyakhoz. a másikon pszichotikusnak tűnnek. akiktől féltek. Minden lehetségessé válik. emlékekhez és fantáziákhoz kötőd­ nek. nem azok okozzák. de mivel ez nem helyettesíti a való világbeli kapcso­ latukat. A hamis én vagy ének fátyla. amitől a szkizoid hajlamú egyén átcsúszik a pszi­ chózisba? A külvilág felé mutatott hamis énnel élő szkizoid emberek képesek képzelt belső világukban élni. de mert ezeknek nincs kapcso­ latuk valódi személyiségükkel. gondolatfolyamokhoz. 338 . ám ez meglehetősen viszontagságos . legbelül mégis ürességet érez. hanem „maguk a belső védekező manőverek". hogy szülőjük. hogy a szkizofrének egyik héten nyilvánvalóan nor­ málisnak. esetleg el akarja lopni az elméjüket.

ezért ta­ lálták vonzónak elméletét azok. Nem meglepő. hogy segített felszámolni az elmebetegségekkel kapcsolatos tabukat és jobban megértetni a szkizoid elme működését. hogy feltárjuk személyiségünket. hirtelen lehull. Záró megjegyzések A megosztott énben Laing leírja azt az ellentmondásos elméletét is. A drogfogyasztás. Laing alapvető fontosságúnak tartja. és akik magukévá akarták tenni az emberi képességeket hirdető „önmegvalósítási" gondolkodásmódot. A könyv tartósabb hatása az volt. mint a sámániz­ mus és a reinkarnáció hozzájárultak Laing szakmai hírnevének csökke­ néséhez. a másik út. és ezzel visszavonult a praktizálásból. hogy megpróbálunk beilleszkedni a társadalmi konvenciókba. misze­ rint ha egy gyermeknek genetikai hajlama van a szkizofréniára. Az a gondolata is fontos. az álta­ lánosan elfogadottól eltérő témákkal való foglalkozás. ami oly sokáig volt rejtve a világ elől. hogy ez a kijelen­ tés meglehetős dühöt váltott ki szkizofrén betegek hozzátartozóiból. anyja (vagy a tágabb család) bizonyos viselkedésmódja elősegítheti.ami viszonylag normálisnak láttatta őket. és kompromisszumként viseljük az ezzel járó szorongásokat. Laing ilyen gondolatai miatt lett híres az 1960-as években. nem pedig a hagyo­ mányos orvoslás betegség/tünet/terápia sémáját követni. 339 . hogy a pszichológiának a szemé­ lyiség fejlődéséről és szabadságáról kell szólnia. ha az kockázatos kaland. a meggyötört én. a depresszió és az olyan. így 1987-ben kénytelen volt lemondani nagy-britanniai orvosi kamarai tagságáról. még akkor is. hogy az elmebetegség kifejlődjön. akik úgy találták. és feltárul a titkolt. családjuk vagy kul­ túrájuk a perifériára sodorta őket. vagy meggátol­ hatja. az alkoholizmus.

Laing továbbra is a huszadik századi pszichológia leg­ nagyobbjai közé tartozik. Kingsley Hallt. már olvasott Voltaire-t. baráti viszonyban állt többek között Doris Lessing íróval és Roger Watersszel. és a Glasgow-i Egyetem orvostudományi karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. hogy megváltoztassa az elmebetegségekkel kapcsolatos hozzáállást. Marxot. Az iskolában azzal is kitűnt. Laing Ronalá Dávid Laing 1927-ben. D. További munkái: Laing The Politics o f Experience (A ta- 340 . A Brit Hadsereg pszichiátereként dolgozott. hogy mire 15 éves volt. Nietzschét és Freudot. 1989-ben St Tropezben. Az 1960-as években Londonban élt. teniszezés közben szívinfarktust kapott és meghalt. ahol a pácienseket nem kényszerítették különböző magatartásformákra és nem vetették őket alá gyógyszerkúrának. a kezelőszemélyzettel egyenlő elbánásban részesültek. 1965-ben elmegyógyintéze­ tet hozott létre. presbiteriánus vallású szülők gyermeke­ ként. Glasgow-ban született középosztálybeli. és segítsen átalakítani a pszichológia céljáról alkotott nézetet. Laingről legalább öt életrajzot írtak. R. a Pink Floyd együttes tagjával.A munkájának értékét csökkenteni igyekvő kritikusok igyekezete ellenére elérte kettős célját. Az 1950-es évek végén pszichoanalitikusképzési programot indított a londoni Tavistock klinikán. 1953-ban lett osztályos orvos a Glasgow-i Gartnavel Psychiatric Hospitalban.

Budapest 75 William Glasser: A realitás-gyógymód új szemléletmód a pszichiátriában ford. Budapest 74 Thom as S. D. Madness and Folly 1985). 2002. K. Szász: Az elmebetegség mítosza. 73 R. OAI. Benedek Loránd. ford. ford. 1990. Európa. 1991. Madness and the Family (Egészség. balgák. több millió példányban kelt e l Nagy érdeklődést váltott ki a Sanity.pasztalat politikája 1967) című műve. Laing: Bölcsek. bolondok Egy pszichiáter útja. a személyes magatartás elmé­ letének alapjai. Kádár András Akad. és önéletrajza: Bölcsek. Budapest 341 . őrültség és a család 1964). balgák. amelyben a nyuga­ ti társadalom családi és politikai intézményeit kritizálta. bolondok73 (Wisdom. Tandori Dezső és Tandori Ágnes.. A pszichiátriai gyakorlattal kapcsolatos kritikai észrevételei megjelennek Thomas Szász Az elmebetegség mítosza74 (The Myth of Mentái Illness) és William Glasser A realitás-gyógymód7 5 (Reality Therapy) című műveiben is.

kicsodák. hogy kisebesedik a lábuk. Tudják. önmegvalósító em berek. ha nem azzal is határozottan tisztában vannak. egész éjjel n em tudnak aludni. és nem csak az életben kitűzött céljaikhoz viszonyítva. M in d ez hozzátartozik az igazi énhez. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. " Dióhéjban Az emberi természetről alkotott nézetünket ki kell terjeszteni. ha ilyen és ilyen cipőt húznak fel. őszin­ ték. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. és kem ényen dolgoznak. akik m egfelelnek a követelményeknek. oldal) Viktor Franki: Az értelem akarása (181. hogy szeretik. hogy magában foglalja a legsikeresebb és leginkább kiteljesedett emberek tulajdonságait is. Ism erik saját biológiai természetüket.1971 Az emberi természet kiterjedése „ Egészében véve úgy vélem. ve­ lük született tulajdonságaikat . oldal) 342 . Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. " „A kivételes. megváltoztathatatlan vagy n ehezen változtatható. becsületesek. a következő kö­ zös tulajdonságokkal rendelkeznek: H allgatnak az intuícióikra. vagy ha túl sok sört isznak. A z em beri term észet legnagyobb lehetőségeit gyakorlatilag m indig alulér­ tékelték. felelősséget vállalnak. az em beriség története lényegében az em beri term észet áron alul való kiárusítása. vagy n em szeretik a padlizsánt.

míg igazsága be nem bizonyosodik. Azokat a lát­ szólag ritka egyéneket írta le ezzel. arra kéne törekednünk. Maslow tanulmányai a „csúcsélményről". hogy gyorsabb s jobb dolgok megalkotá­ sába fektetnénk minden energiánkat. a humanisztikus pszichológia. akik elérték az „emberi állapot teljessé­ gét". hogy olyan társadalmakat teremtsünk. kreatív. Kurt Goldstein nevéhez kapcsolódik. amelyekben több az „önmegvalósító" ember. akik azt vallották. amikor minden értelmet nyer.34. a pszichológiai egészség és munkájuk iránti lelkesedés olyan elegyét. Maslow-t megelőzően a pszichológia két tábora nézett szembe egy­ mással: a „tudományos" behavioristák és a pozitivisták. fejezet Abraham Maslow Bár az „önmegvalósítás" kifejezés egy másik pszichiáter. Maslow tette közismertté a fogalmat. Az ő megközelítésében az emberi lények megint emberek. Ahelyett. akik meg akarják valósítani le­ hetőségeiket. Maslow-tól ered a „harmadik erő". szabad akaratú egyének. hozzájárultak ahhoz. azokról a transz­ cendens pillanatokról. amely nem volt hajlan­ dó az embereket „a környezetre reagáló" gépezeteknek vagy a tudattalan erők bábujának tekinteni. Maslow szerint ha sok ilyen ember lenne. ami nagyon sikeressé tette őket. valamint a freudi pszichoanalitikusok. hogy megalapozza a 343 . és megtapasztaljuk önmagunk és a világ egységét. hogy a pszichológia egyetlen elmélete sem érvényes. világunk átalakulna.

„az embernek szüksége van arra. a szépségnek. és pihentethesse fáradt testét. hogy az ilyen embereknek közös jellemzőik vannak. nem összefüg­ gő munka.jegyez­ te meg Maslow . hogy ha ezek az alapszükségletek kielé­ gítést nyertek. Az önmegvalósító Maslow tanulmánya az önmegvalósító emberekről a tanárai. B-értékek közül. Ám ezek a „B-értékek" nem egyszerűen kiváló sajátságok. Első része inspirálóbb. Ez volt a hí- 344 .transzperszonális pszichológiát. „metaszükségleteket" alakítunk ki a magasabb. elhivatottságuk van. Ez a „negyedik erő" tudományosabb kere­ teket adott a vallási és misztikus élmények tanulmányozásának és az 1960as évek Amerikájában. és ezek is kielégítendő szükségletszintre emelkednek." Tudjuk. Mi különbözteti meg ezeket az embereket a többiektől? Először is az. A halála után kiadott The Farther Reacbes of Humán Natúré (Az emberi természet kiterjedése) című műve inkább cikkgyűjtemény. ami­ re az önmegvalósító törekszik . minden aspektusukban telje­ sen kialakult személyiségnek találta őket. hogy szükségünk van ételre. hogy ne rondaságban. hanem szépségben éljen.számukra ezek kielégítendő szükségletként jelentkeznek. milyen izgatottan fedezte fel. a jóságnak vagy az egyszerűségnek szentelték. „Bizonyos meghatározható és empirikus módon" . hogy rajongnak valami önmagukon túlmutatóért. italra. Életüket a Maslow által „lét" („being") értékeknek nevezett fogalmaknak. alvásra. amivel csillapíthatja éhségét. a nyugati part miliőjében ünnepelt ember lett. jusson ételhez. de Maslow úgy találta. és kitűnő bevezetést nyújt e pszicho­ lógiai felfedező gondolataiba. Ruth Benedict antropológus és Max Wertheimer pszichológus iránti csodálat­ tal kezdődött. Bár nem voltak tökéletesek. például az igazságnak. és felidézte.

amibe beletartozik. csúcsán pedig a spirituális és pszichológiai szükségletek vannak. Inkább: • A teljes elmélyülés megtapasztalása. Haj­ landók vagyunk kimondani: „ez és ez nem tetszik". 345 . ezért fe­ lelősséget vállalunk azért. akkor is. amit gondolunk és amit érzünk. Nem „egyetlen nagy pillanatnak" tekintette. melynek során megfeledkezünk elhárításainkról. Olyan tevékenység. Maslow készséggel megmagyarázta. pózainkról és gátlásaink­ ról. hogy nem tudjuk. nem pedig szüléink vagy a társadalom hangjára hallgatunk. hogy becsületesek és őszinték leszünk. mi az értelmük. hogy van ilyen szükséglete. ha ezzel népszerűtlenek leszünk. a másik visszafejlődést eredményez. adott kielégítetlen szükségletek mit jelentenek. hogy az önmegvalósítás ne tűnjön annyira ezoteri­ kus fogalomnak. • Tudatában vagyunk énünknek és erre. hogy az élet választások sorozata .az egyik út személyes fejlődést.rés Maslow-féle „motivációs piramis". a kielégítésükre való törekvés az emberi élet teljességének alapvető eleme. percről percre. Maslow szerint szinte minden pszichológiai probléma a „lélek beteg­ ségéből" ered. melynek alapján az oxigén és a víz. Az emberi teljesség elérése Annak érdekében. • Elhatározásunk. mégis. Ezekben a pillanatokban visszanyerjük „a gyermeki ártatlan­ ságot" • Tudatában vagyunk. mint amilyen a vallási élmény. illetve be nem teljesülésük kapcsán szorongást élünk át. A legtöbb ember nem is tudja konkrétan megfogalmazni. mit jelent ez napi szinten.

hogy felfedjük és megszüntessük pszichológiai védőmechanizmusainkat. hogy úgy határozott. „az örökkévalóság vonatkozásában" látni. vonta le a következtetést Maslow. aki fontos küldetést szánt j í j j . de valójában igen nagy változást jelentett a pszichológiában. Maslow úgy vélte. • Őszintén törekszünk arra. ez csak szemantikai különbség. Úgy tűnhet. kreatív. hogy a pszichológiának inkább az „emberi teljességre" kéne fókuszálnia. bátortalan kereskedő volt aki megpróbált ellenállni Isten hívó szavának. I j j J 1 j I | . hogy ez olyan orvosi paradigmában jött létre. önmagukat teljes mértékben megvalósító embereket tanulmányozunk? Nem meglepő. ha csak egészséges. milyen forradalmat indított el Maslow azzal. • Készek vagyunk másokat a legjobb fényben. de ne felejtsük el. hogy a legjobbak között legyünk. A bibliai Jónás egyszerű. arra törekszünk.• Készek vagyunk dolgozni és a célnak szentelni magunkat. | ] : A Jónás-komplexus Miért van az. hogy „Más képet kapunk az emberiségről. Ebben a kontextusban a neurotikus sze mély egyszerűen olyan ember. erre fókuszál. 346 ." Nehéz most megmondani. hogy legjobb képességeink szerint teljesítsünk. mégis csak keveseknek sikerül megfelelően kihasználni ezeket a lehetőségeket? Maslow szerint ennek egyik oka az általa Jónás-komplexusnak nevezett jelenség. aki „még nem érte el az önmegvalósítás állapotát". Mi következik abból. hogy mindannyian korlátlan képességekkel születünk. Bármilyen területen tevékenykedünk. ami a lélektani betegségekre koncentrált.

ha ezek a lehetőségek előttünk állnak. Ezzel kikerülik saját képességeiket és lehetőségeiket. Egyesek azért kerülik a naggyá válást. Azt mondta nekik. mert attól tartanak. túl sokat akarónak gondolják őket. hogy jelentősek. hogy ha törtetőnek.jegyezte meg Maslow . hogy mire lennénk valójában képesek. hogy legjobb oldalunktól ugyanúgy rettegünk. feltette a kérdést: „Ha ti nem. áhítattól és félelemtől. az egyenlő az életben való boldogtalanság receptjével. mindig csak azt tennénk. miszerint azt az életet kell újra és újra. Ám ez csak kifogás. mi értelme van középszerű pszi­ chológusnak lenni. A Maslow elnevezte komplexus a „saját nagyságunktól való féle­ lemre" utal. jelenté­ kenyek lehetnek. amikor betekintést kapunk abba. mint Albert Schweitzer?" Amikor a diákok fészkelődtek és elpirultak. Ha e szerint a szabály szerint élnénk. Mindannyiunknak vannak tökéletes pillanatai. ezért számos munkát elvállalunk az önfenntartás érdekében. mint az Időtlen időkig című filmben. hogy ezzel magukra vonják a figyelmet. és Maslow azt kérdezte tőlük. A Jó- 347 . Inkább tettetett szerénységet öltenek magukra és ala­ csony célokat tűznek maguk elé. számos jelentéktelen emberben heves félelemreakciót vált ki. hogy túl félelmetesnek tűnhet. az örökké­ valóságig élnünk. hogy elhi­ vatottságunk van az életben." Szeretett ilyen kérdéseket feltenni diákjainak: „Melyikőtök akar el­ nök lenni?" vagy „Melyikőtök szeretne olyan lelkes erkölcsi vezető len­ ni. hogy megpróbáljuk elkerülni igazi sorsun­ kat vagy elhívatásunkat. más néven arra. ami fontos. hogy meg se próbálják. Hirtelen rájönnek. Nietzsche gondolatát idézte az örök visszatérésről. Maslow megfigyelte. amikor felismerjük saját nagyságunkat. akkor ki?" A diákok pszichológushallgatók voltak.folyton remegünk a gyengeségtől. hogy képesítésük legyen és praktizáljanak. ha csak annyit tesznek. amennyit feltétlenül tenni kell ahhoz. „Mégis . A lehetőség. amit élünk. mint a legrosszabbtól. Lehet.neki.

hogy minden alkal­ mazott lelki egészségben és megelégedettségben dolgozzon. de a realitás talaján állnak. észrevehetjük. hogy bennük mindkét elem megfelelő mértékben van jelen. ahol senki nem háborgatja őket. hogy régi személyiségünk teljes átalakuláson mehet keresztül. amikor az 1960-as években a nagy üzlet lehetősége csillant meg előtte." Bár utópia volt. vagyis.az ihlet bevillanása.nás-komplexus részben az irányítás elvesztésétől való félelem. melyben „látjuk" a végeredményt. Az emberi természer kiterjedése című munkájának mintegy ne­ gyedét szenteli a kreativitás kérdésének. Ha a sikeres önmegvalósítókat tanulmányozzuk. nagyobb a termelékenység. az Eupsychiai management való világbeli megfelelőjét kívánták létrehozni. Munka és kreativitás Egyetemi tanár és kutató pszichológus lévén.és a másodlagos kreativitás . Maslow nagyon meglepő­ dött. amit 1000 önmegvalósító ember hozott létre egy biztonságos szigeten. mielőtt ténylegesen megalkotnánk azt . ahol a dolgozók kreatívabbak és elégedettebbek.az ihletből jött ötlet kidolgozása. Maslow korábban írt „Eupsychiáról". A jobb termékek előállítására irányuló egyre élesebb versenyben a vállalatok megérezték. Kü­ lönbséget tett elsődleges kreativitás . vagyis az ég felé törekszenek. A legtöbben túlságosan kibillennek egyik vagy másik irányba. legfontosabb tulajdonságának. mivel Maslow ezt tekinti az önmegvalósító ember lényegének. 348 . Ez „olyan kultúra. Maslow tanácsa: Meg kell találnunk az egyensúlyt nagyszabású ter­ veink és a két lábbal a földön maradás között. fejlesztése és véghez vitele . és rettegés attól is. hogy olyan munkakörülmények között.között.

Záró megjegyzések Ahogy sok más úttörő kutató. Ők azok. de ahhoz. Erről a tulajdonságról Maslow azt írta: „A legérettebb személyi­ ségű emberek azok. hogy mivel olyan világban élünk.gyermekes inspirációt. amit „ártatlanságnak" nevez. közös az önmegvalósító embe­ rekben. felforgatóknak számítanak a vállalat­ szervezetben. része a tudásnak"). de gondolatai új életet leheltek a pszichológiába. mert ők ismerhetik fel a nagyszerű új termékek vagy koncepciók iránti igényt. és egyben olyan szelle­ mi érettséget. hogy az ilyen emberek gyakran igen eredetieknek. hogy valami teljesen újat teremtsen. Ez a tu­ lajdonság. hogy fenn tudjanak ma­ radni és prosperáljanak." Pontosan tudta. és nyíltan megmondta a cégeknek. Maslow sem volt egészen biztos kutatási metodológiája helyességében (azt írta. akik. hogy valami alacsony megbízhatóságú. törődniük kellett a kreatív elmékkel. A vállalatok természetüknél fogva konzervatívok. vissza tudnak lépni az időben. ha szükséges. Mint Henry Geiger Az emberi természer kiterjedése be­ vezetőjében rámutat. ami sokkal gyorsabban változik. akik a legjobban tudnak szórakozni. mint régebben. bajkeverőknek. hogy valamiképpen integrálniuk és értékelniük kell ezeket az egyéniségeket. formabontóknak. hogy a víziót a valóság szűrőjén át tudja szemlélni. „Azt tudni. ahogy mindig is csináltuk. Maslow műveit nemcsak tudományos körökben 349 . nem elég úgy csinálni a dolgokat. akik képesek gyerekessé lenni. gyerekekkel játszani és közel kerülni hozzájuk. Az ideális munkahelynek az önmegvalósító ember kreatív természetét kell tükröznie . és a múlt terhe nélkül tanulmányozni a megoldandó problémákat.Maslow kiemelte. ők állíthatják elő és fejleszthetik ki ezeket. A legjobbak hajlandók feladni a múltat.

Nemcsak a „szentek és őrültek". Nem meglepő. apja sikeres üz­ letember lett. Míg egyrészt az önmegvalósítás arra inspirál. de 1928-ban át­ iratkozott a Wisconsin Egyetemre. Abraham eredetileg jogot tanult a New York-i City College-ben. hogy Maslow gondolatait átvették a munka világá­ ban. valamint a nagy történelmi alakok ki­ váltsága. oldal) személyében 350 . Bár szülei iskolázott orosz-zsidó emigránsok voltak. 1934-ben Maslow PhD-fokozatot szerzett pszichológiából. a Jónás-komplexusra való figyelmeztetés arra sürget. Harry Harlowval dolgozott (lásd 255. Ugyanebben az évben fe ­ leségül vette unokahugát. hogy félénk. írásaiban annak a meggyőződésének adott hangot. aki arra vágyott. hanem minden emberrel vele született jog. Bertha Goodanant. ahol érdeklődni kezdett a pszichológia iránt. hogy más jutalmakkal szemben mindig az értelmes munkára törekedjünk. hogy teljesítsük ki képességeinket és gondolkozzunk nagyban. hogy a Columbia Egyetemen Edward Thorndike-kal ellentmondásos kutatásokat foly­ tasson az egyetemista nők szexuális életéről. de visszatért New Yorkba. New Yorkban.értékelték nagyra. Brooklyn szegényne­ gyedében. hanem komoly üzleti sikert jelentettek. de rendkívül intelligens fiából ügyvéd legyen. hanem valójában minden ember számára elérhető. A Colum­ bia Egyetemen Alfréd Adler (lásd 31. oldal). hogy az önmegvalósítás nem esztelen gondolat. és a kiváló kutatóval. Abraham Maslow 1908-ban született. Hét gyerek közül ő volt a legidősebb.

A Brooklyn College-ben kapott 14 éves ta­ nári kinevezést. ford. itt írta a Motivation and Personality (Motiváció és személyiség 1954) és A lét pszi­ chológiája felé7 (Towards a Psychology o f Being 1968) 6 című műveit. 1951-től 1969-ig Maslow volt a Brandeis University pszi­ chológia tanszékének vezetője. Budapest 351 . 1970-ben bekövetkezett halálakor tagja volt a Laughlin Alapítványnak is. Ursus Libris. 2 0 03. oldal) és MargaretMead antropológus. A Theory o f Motivation (A motiváció teóriája) a Psychological Review hasábjain. mint Eric Fromm pszichológus. Maslow Principles ofAbnormal Psychology (Az abnormá­ lis pszichológia alapélvei) című munkája 1941-ben jelent meg. Karén Horney (lásd 279. 1968-ban az American Psychological Association elnö­ kévé megválasztották. itt alkalmazta az önmegvalósítás elmé­ letét üzleti környezetre. 76 Abraham Maslow: A lét pszichológiája felé. Ebben írta le a szükségletek piramisát. 1962-ben ösztöndíjat kapott egy kaliforniai high-tech cégnél. ahol mentorai között olyan európai emig­ ráns tudósok voltak. és 1943-ban látott napvilágot híres cikke. Turóczi Attila.mentort talált.

hogy vakon követünk másokat. meggyőződésünk ellenében cselekednek. oldal) 352 . Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. hogy feladja emberségét. D e itt ez nem így van. mintha egyedi személyiségét nagyobb. akik lelkiismeretünk. de csak úgy valósulhattak m eg nagy tömegben. intézményes struktúrákba olvasztaná be . ugyanolyan hatékonysággal állították elő. oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271. a napi holttestmennyiséget." „Az em berek feldühödnek. Ezek az em bertelen intéz­ kedések eredhetnek egyetlen em b er elméjéből. ahogy a gyárakban folyik a termelés. és m ajd' szétveti őket az egymás iránti gyűlölet. " Dióhéjban Ha felismerjük természetes hajlamunkat a tekintélynek való engedelmeskedésre. hogy erre képes. a haláltáborokat őrizték. az csökkentheti az esélyt. Valami sokkal veszélyesebb tárul fel: az em bernek az a ké­ pessége. m aga a tény. tényleg szörnyen viselkednek.1974 A tekintélynek való engedelmeskedés „A gázkamrákat felépítették. hogy nagyon sok em ber engedelm eskedett a parancsnak.

hogy az „áldozat" magatartását megfigyelje. hogy a „memóriát és a tanulási folyamatot" tanulmányozzák. hogy kis elektromos áramütést adjon. hogy a tanuló kis kényelmetlen felszisszenésektől eljut odáig. Ha nem emlékezett. hogy egyre nagyobb fájdalmat okozzon egy védtelen emberi lénynek? A kísérlet. és hogy az önkéntes „tanu­ ló" színész. amiről azt mondták nekik. leszíjazták. hogy szópársorozatokat kellett megjegyeznie. hanem a gombot nyomogató tanárra koncentrált. fejezet Stanley Milgram 1961-ben és 1962-ben számos kutatást végeztek a Yale Egyetemen. aki csak tettette a fájdalmas elektrosokk-hatást. és a tanárnak végig kellett néznie. Önkénteseknek kisebb összegeket fizettek. A tanár azonban nem tudta. Az esetek többségében egy fehér ruhás kísérletvezető kiválasztott két önkéntest. a tanárnak az volt a feladata. A feszültség minden helytelen válasznál emelkedett. hogy részt vegyenek egy kí­ sérletben. A tanulót beültették egy székbe. hogy sikoltozik a fájdalomtól. aminek eredményeit az Obedience to Authority: An lixperimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés) című könyvében 353 .35. hogy valójában nem folyt áram az általa kezelt vezérlő szerkezet és a diák széke között. egyikükre a „tanár". és az volt a feladata. a másikra a „tanuló" szerepét osztotta. Hogyan birkózik meg a feladat­ tal. A kísérlet való­ di célja nem az volt.

Milgram ezt a választ kapta. állítsák le a kísérletet. 354 . hogy követelik. vajon a megkérdezettek szerint hogyan reagál­ nának a kísérletben részt vevők e körülményekre.publikálta. hogy a tanár nem ad több áramütést azután hogy a tanuló kéri. A logikus következő lépés az lett volna. amikor a gyakorlati kísérlettől függetlenül felmérésben azt kutatta. De mi történt valójában? A tanárnak kiválasztottak többségének komoly stresszt okozott a kísérlet. A legtöbben azt jósol­ ták. hogy „a legtöbben a generátor legutolsó fokozatáig emelték a sokkolás erősségét". A valóságban azonban ez ritkán történt így. hogy az elektromosan sokkolt ember igazi fájdal­ mának első jelére félbeszakad a kísérlet. Akkor is. sikolyait. amikor hallották a tanuló kiáltásait. és hogy könyörög. Hiszen amúgy is csak kísérlet. és kérték a kísérletveze­ tőt. a pszichológia történetének egyik leghíresebb vállalkozása. enged­ jék el a kísérletből. Ezek a várakozások teljes mértékben megfeleltek Milgram várakozásainak. sza­ badítsák ki. hogy a székbe kötözött embernek ne kelljen nagyobb fájdalmat el­ viselnie. Mi is történt valójában. és miért fontos ez? Az elvárások és a valóság Legtöbben azt várnák. Fenntartásaik ellenére a legtöbben továbbra is követték a kísérletve­ zető utasításait és egyre nagyobb erősségű áramütést mértek a hibás vá­ laszt adó „tanulóra" Valójában Milgram hozzáfűzte.

Az emberek azt akarták hinni. hogy normális emberi lények így visel­ kednek. Ilyenek például: • A kísérlet technikai részével azonosultak. hiányosságot találni a metodológián. amit tesznek. hogy jól végezzék munkájukat. • Az erkölcsi felelősséget a kísérletvezetőre hárították. de a kísérletet a világ sok más intézetében is hasonló eredménnyel végezték el.Hogyan birkózunk meg a rossz lelkiismerettel? Milgram kísérlete évekig tartó vitákat generált. az eredmények megdöbbenést okoztak. ha az áldozat tilta­ kozott. Számos tudós kutató igyekezett hibát. lelki- 355 . A kísérlet és an­ nak sikeres teljesítése fontosabb volt nekik. hogy a kísérleti alanyok nagy része tudta. Ez a tipikus „Én csak parancsot teljesítettem" védekezés. Milgram azonban gondoskodott róla. különösen. Kifejezetten utálták a sokkolást. a legtöbben egyszerű­ en nem hajlandók elfogadni. különböző foglalkozásokat gyakorló normális emberek legyenek. Mint Milgram megjegyezte. hogy kegyetlennek vagy értelmetlennek találták a kísérletet. annak ellenére. a legtöbben képtelenek voltak kivonni magukat belőle. Inkább alkalmazkodási mechanizmusokat alakítottak ki. Az alany erkölcsi érzéke. mint az érintett sze­ mély jólléte. akiket pusztán szokatlan körül­ mények közé helyeztek. Az emberekben erős késztetés él arra. hogy a kísérletben részt vevők olyan kü­ lönböző társadalmi osztályokból való. hogy a kísérlet­ be önkéntesként jelentkezett emberek szadista szörnyetegek. nem helyes. hogy igazolják. ami minden hábo­ rús bűnös tárgyalásán elhangzik. Mégis. hogy amit tesz. Miért nem éreztek a „sokkot" adók bűntudatot és miért nem tagad­ ták meg a kísérletben való további részvételt? Milgram alaposan bizo­ nyította.

Régen vallási vagy politikai ideológiai indíttatású háborúkat indokoltak így. kit érdekel. • Leértékelték a sokkot kapó személyt: „Ha olyan hülyék. azt jellemzően a legtiszteletteljesebb hangnemben tette. megérdemlik a bünte­ tést. A tekintély kedvében járni érzékelhetően erősebb késztetést jelentett a legtöbb ember számára." 356 . jelen esetben az indok a tudomány szolgálata volt. szabadulja­ nak meg egész embercsoportoktól.udva­ riatlanságnak találták a kísérletvezető elvárásaival szemben. akik a parancsokat adták. hogy ha ez a csoport tényleg nem ér sokat. hogy nem képesek egyszerű szópárokat megjegyezni. hogy híveiket arra biztassák. ha megsemmisítik őket? Jobb lesz a világ nélkülük. • Azt a hitet alakították ki magukban. hogy éppen gyilkosságban vesz részt. ha kivonná magát. akit kínoztak.hihetetlen módon . hogy részt vegyen a kísérletben. Az alany nem volt képes kivonni magát a helyzetből. Az alany úgy érezte." Az intelligencia vagy a jellem ilyen kétségbevonását gyakran alkalmazzák zsarnokok.ismerete nem szűnt meg. de átalakult: igyekeznek a főnök vagy vezető kedvében járni. Amikor az alany ellenkezésé­ nek adott hangot. azzal megszegné ígéretét. A legmeglepőbb eredmény talán az volt. mégis olyan nyelvezetet használ. hanem új irányba terelődött. Úgy gondolkodnak. hogy Milgram azt regisztrálta. hanem az iránt. hogy tettük egy nagyobb. érdemes ok érdekében szükséges volt. így nem azzal szemben éreztek szolidaritást és kötelességtudatot. mintha kellemes teázás közben beszélgetne. a sokkoló alany erkölcsi érzéke nem tűnt el. Mint Milgram az egyik alannyal kapcsolatban megjegyezte: „Úgy gondolja. mint a kísérletben részt vevő másik személy fájdalmas kiáltásaiból eredő erkölcsi erő. mivel beleegyezett. mert azt .

amikor az egyént hierarchikus struktúrába helyezik. drámaian megváltozik. hogy ne bántsanak másokat. hogy viselkedésünk mindenekelőtt a tekintély elfogadására van programozva. hatalomnak. Megszűnünk önmagunk lenni. követőkre és hierar­ chiára. amit mondanak nekünk. így megszoktuk.Az egyéniségtől a „végrehajtóig" Miért vagyunk ilyenek? Milgram megfigyelése szerint az emberek haj­ lama. egyszerű túlélési célból alakult ki. Az ember közösségi állat. Hogyan „legyenek jók"? Ab­ ban az értelemben. hogy szót fogadjanak? A kísérleti alanyok többsége az utóbbit választotta. Ha egyedül döntünk. hogy engedelmeskedjenek a tekintélynek. hogy rossz dolog má­ sokat indokolatlanul bántani. amit teszünk. ami azt jelzi. A védtelenek bántal­ mazásával kapcsolatos rossz lelkiismeretnél is rosszabb az elszigetelő­ déstől való félelem. hogy a szükséges dolgok megvalósuljanak. ám ha hierarchia­ rendszerbe kerülünk. A természetes impulzus. hogy ne bántsunk másokat. Legtöbbünkbe gyerekkorunk óta belenevelték. vagy abban. egy másik személy vagy egy ügy „végre­ hajtóivá" válunk. és nem akarja felborítani a közös csónakot. hogy a tekintélynek engedelmeskedni kell. Milgram kísérletei ennek a dilemmának a kellős közepébe helyezték a kísérleti alanyokat. és autonóm személyiségeknek tekintjük magunkat. 357 . készséggel átengedjük a felelősséget másoknak. teljes felelősséget vállalunk mindazért. ám életünk első 20 évében általában azt tesszük. Szükség volt vezetőkre.

hogy Eichmann valójában nem pszichopata. ford. hogy a „magasabb cél érdekében" adjon utasítást az atrocitásokra. Hannah Arendt Eichmann Jeruzsálemben17 (Eichman in Jerusalem) című könyvében azt írta. hogy az átlagemberek (kísérleteibe nőket is bevont.és még csak rossz érzés sem alakul ki bennük ezzel kapcsolatban. hogy létezik a veleszületett pszichopátia vagy „gonosz". Eichmann feladata az volt. akinek a haláltáboroktól való fizikai távolsága lehetővé tette. csak a munkájukat végző. Budapest 35 8 . mint a férfiak) adott körülmények között szörnyűségeket tehetnek más emberekkel . különö­ sen egy interjú leirata. hanem engedelmes bürokrata volt. Milgram arra a következ­ tetésre jut. akik szinte ugyan­ úgy teljesítették a hatalom elvárásait. amelyben egy. A kísérlet fő tanulsága: Egyszerű. Elsősorban inkább arra figyelmeztetett. ha a tekintély kegyetlenséget vár el tőlük. 77 Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben . Azaz az emberek nem eredendően kegyetlenek. A tekintélynek való engedelmeskedés fájdalmas olvasmány.Hogyan válhat könnyűvé a gyilkolás? Milgramra nagy hatást gyakorolt Adolf Eichmann története. de ez statisztikailag nem gyakori.tudósítás a gonosz banalitásáról. Milgram kísérletei megerősítették Ardent elméletét a „gonosz banalitásá­ ról". de azzá válnak. Mesés Péter Osiris. ho­ gyan öljenek meg a hitleri uralom alatt 6 millió zsidó embert. 2 0 0 0 . hogy mérnöki megoldást találjon arra a problémára. a vietnami Mai Lai-i tömegmészár­ lásban részt vett amerikai katona nyilatkozik. nem különösebben rosszakaratú emberek is szörnyű destruktív folyamatok végrehajtóivá válhatnak.

engedelmességgel. hatalmas félelmet plántálnak beléjük: „Bár ennek látszólagos célja az. hogy valaki tiltakozik amiatt. morális alapon nem voltak hajlandók tovább engedelmeskedni a hatalomnak. hogy az újoncokat megtanítsák a katonai ismeretekre. az engedetlenség nehéz. azt a hitet. Mások megszűnnek emberi lények lenni és „járulékos kárt" jelentenek. mint Milgram megjegyezte a katonai kiképzés célja. Az engedetlenség képessége Mitől képesek egyesek ellentmondani a hatalomnak.Ez. valamint a parancsok nem teljesítésével kapcsolatos. míg a többség megadta magát a helyzet követel­ ményeinek. csak kevesen tudtak szakítani ezzel az érzéssel és a székbe kötözött szenvedő ember érdekét az auto­ ritás rendszer fölé helyezni. ez az a határ. Milgram megfigyelte. hogy a „tanulónak" fájdalmat okoznak (amit szinte minden alany megtett). azaz etikai. hogy a kísérletnek és a kísérletvezetőnek tartoznak lojalitással. míg mások erre képtelenek? Az ellentmondás. A kiképzés alatt lévő katonákat a normál társadalomtól és annak erkölcsi kényessé­ gétől elkülönített környezetbe helyezik. és aközött. hogy jó célért harcolnak. hogy tény­ legesen nem hajlandó folytatni a kísérletet. és az „ellenség" vonatkozásában való gondolkodásra ösztönzik őket." A kiképzett katonák nem szabadgondolkodó egyének. Ez a különbség Eichmann és egy hős között. hanem egy cél végrehajtói. 359 . A helyzet ellenére megtartják saját meggyőződésüket. hogy nagy szakadék van aközött. amit kevesen léptek át. alapvető célja az. Mégis. aki saját élete kockáztatásával kész megmenteni másokat. hogy letörjék az egyéniség és a személyiség maradványait is. és emiatt lehet szörnyű tettekre rávenni őket. Milgram kísérle­ ti alanyai általában úgy érezték. Beléjük táplálják a „kötelességtudat" szeretetét.

de arra nem. együttérzésre az etikára. akik­ nek sikerült megtagadniuk. arra utal. nem vallás. hogy örökségünk. ahogy a spanyol inkvizítorok Isten nevében kínozták áldozataikat. hogy engedelmeskedjünk a tekintély­ nek. Lehet. ami hatalmába kerítette a kísérleti alanyokat. és Milgram kísérletében az ideológia.A kultúra megtanított minket. hogy az ember szabad akaratának dédelgetett gondolata mítosz. a morális elvek betartására irá­ nyuló kondicionálásunkat. akik „felettünk" vannak. kommunizmus vagy egy karizmatikus vezető volt. Ha van egy elég nagy „cél". máris könnyű megindokolni. A tekintélynek való engedelmeskedés nem sok vigasztalót mond az emberi természettel kapcsolatban. hogy igyekezzünk megfelelni azoknak. hogy gondolkodás nélkül engedelmeskedjünk 360 . magatartásunk arra van programozva. hogyan tagadjuk meg az engedel­ meskedést az erkölcsileg kifogásolható tekintélynek. hogy hasonló helyzetben mi is hasonlóképpen cselekednénk. Másrészt Milgram leírása azokról. Úgy tűnik. Ám csak ennek az erős tendenciának tudatában vagyunk ké­ pesek elkerülni. akik nevében fellépnek. Az. Mivel több ezer éve egy­ értelmű társadalmi hierarchiákban élünk. ahol gonoszságo­ kat követhetünk el. az emberek ugyanúgy készek 4 tudomány nevében cselekedni. miért „kell" szenvedést okozni egy másik élő­ lénynek. hogy az engedelmességre való igényünk gyakran felülírja korábbi neveltetésünket. jegyzi meg Milgram. hogy olyan szituációkba kerüljünk. hogy további sokkot okozzanak. Záró megjegyzések Úgy tűnik. Minden ideológia megköveteli. reményt ad arra. hogy legyenek elkötelezett embe­ rei.

Milgram kísérletei kevésbé lennének ismertek. Milgram a Princeton Egyetemen Solomon Aschsel dolgo­ zott együtt. ha A tekintélynek való en­ gedelmeskedés nem lenne a szakirodalom jelentős műve. 1954-ben szerezte meg alapdiplomáját a Queens College-en. A kísérlet eredményei más megvilágításba helyezik. Milgram 1950ben érettségizett. Politológia volt a fő szakja. 1933-ban. mi alapján adják át emberek az ülőhelyüket tömegközle­ kedési eszközökön. Olyan könyv ez. disszertációjának témája az emberi alkalmazkodás okai. Kutatásokat végzett még abban a témában. de az is természetünkhöz tartozik. a hat lépés távolság („six degrees of separation") és a nem verbális kommunikációban megnyil­ vánuló agresszió témájában. aki híres kísérleteket dolgozott ki a társadalmi konformitás területén. és készek vagyunk a személyt a rendszernél fontosabbnak tekinteni. hogy fájdalmat okozunk. Stanley Milgram New York Cityben született. hogy miért. hogy felvegyék egy doktori programra a Harvardra. akit érdekel az emberi gondol­ kodás és viselkedés. és részben magyarázzák a ruandai vérengzést. de job­ ban érdekelte a pszichológia. PhD témavezetője a kiváló pszichológus. ha az azt jelenti. Gordon Allport volt. és nyári kurzusokat vett fel. hogy félretegyük az ideológiát.a hatalomnak. aminek mindenki könyvtárában ott a helye. Milgram dokumentumfilme­ ket is készített a yale-i kísérletekről Obedience (Engedel- 361 . a srebrenyicai mészárlást és az Abu Ghraib börtönben történt megalázó cselekményeket is.

aki megdöbbentette a világot: Stanley Milgram élete és hivatása 2004). 1984-ben.messég) címen. valamint a City and the Self (A város és az Én) című filmet a városi létnek a magatartásra gyakorolt hatásáról További információ Milgramről: Thomas Blass. 36 2 . Milgram New Yorkban halt meg. The Mán Who Shocked the World: The Life and Legacy of Stanley Milgram (Az ember.

.

férfiész?.és a felvilágosult e m b e r vélem énye . oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. m int a nőknél. oldal) John M. Gondolat. A z életm űködések és az érzelm ek e fő szabályozószerve a férfiak nál másképp szerveződött. ford. Budapest 79 Fordította Vitray Tamásné 80 Fordította Vitray Tamásné 364 . Dávid Jessel: Agyszex: női agy .között. m ert agyuk jellege is különbözik. Vitray Tamásné.a férfi és a nő agya n em ugyanolyan . m ást tartanak fontosnak. és m ásként is viselkednek. a férfia k és a nők különbö­ zőképpen észlelik a dolgokat. oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311.a férfiak és a nők agya egyform a Dióhéjban Mire előbújunk az anyaméhből. a férfiak és nők közötti különb­ ségek többsége már kialakult. 1992. oldal) 78 Anne Moir. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. M ivel pedig agyuk más m ódon dolgozza fe l az inform ációkat.1989 Agyszex78 „A férfiak és a nők azért különböznek. "80 . Gottman: A boldog házasság hét titka (245. "79 „Ritkán mutatkozik ilyen nagy különbség a tudom ány felfogása .

de lényeges eltéré­ sek mutatkoznak az élettel kapcsolatos prioritásaikban.és lánygyermekek oktatásában kialakult különbségeket. felfogásuk és magatartásuk alapján eltérő szerepeket osztottak rájuk. és nagyszerű modellnek tekintették az izraeli kibucokat. adottságaik. hogy ezek a nemi ho­ vatartozás szerint alakultak így. Anne Moir és Dávid Jessel szerint a nemek egyenlőségének gondolata „biológiai és tudományos hazugság". Miközben egyfolytában azt tanították nekünk. ké­ pességeik. és mindenki természetesnek vette. hogy nincs lényeges különbség férfi és nő között. ahol nem volt hagyományos „férfi" és „női" munka. hogy fenntartsák a férfiak­ nak a nők felett gyakorolt társadalmi és gazdasági elnyomását. mondván. ennek ellentmondtak az agykutatásban és az empirikus magatartás-kutatásban születő újabb kutatási eredmények. ezek csupán a fér­ fiak konspirációjának termékei. Ebben a világban azonban a nők többé nem fogad­ ják el egyszerűen a számukra a társadalom által kiosztott szerepet. Az 1960-as évek szexuális forradalmában azonban elvetették ezeket a szerep-definícókat. 365 . fejezet Anne Moir & Dávid Jessel Több ezer évig mindenki különbözőnek tekintette a nőket és a férfiakat.36. Egyetlen dolog állt az egyenlőség ezen szép új világa útjában: a tudo­ mány. és az volt a céljuk. A nemek nemcsak fizikailag különböznek egymástól. Felszámolták a fiú. a kommunikáció módjában és szexuális szükségleteikben.

xy a férfi). gyakran szórakoztató könyv ma is a „mítoszdöntés" nagy példája. mond­ ja Moir és Jessel. és ez volt az első népszerű könyv a nemek különbségeiről. Nemi differenciálódás az anyaméhben A gyerekek nem tiszta lappal. Trivium. Azok azonban. a nők a Vénuszról8 (Mén Are From Mars. Az agy nemi különb­ ségeinek eredete a kromoszómákban keresendő (általában xx a női. a könyv számos tudományos adaton alapul . Moir genetikus. olvassák el Brizendine: The Female Brain (A női agy) című könyvét. Budapest 366 .rengeteg információ kevesebb mint 200 oldalon -. Women 1 Are From Venus) című könyvét. a neurológia és a viselkedés területén a legújabb információkra kíváncsiak. ford. A terhesség hatodik-nyolcadik hetében a magzat gya­ korlatilag „kialakítja az elméjét/' vagyis onnantól fogva a hormonok hím vagy nőnemű minta szerint alakítják az agyát. A magzatot ért. és bár már több mint 15 éve megjelent. hormonális hatások koncentrációja. jóval az előtt kiadták. 2001. de a magzat csak férfihormonok jelenlétében alakul fiú mag­ zattá. A kiváló stílusú. nem tű­ nik elavultnak.Az Agyszex: női agy . akik a biológiai nem. Annak hiányában lány lesz. időzítése és megfelelő volta szervezi az idegi hálózatot határozott férfi vagy női minta szerint. a nők a Vénuszról [az igazi párkapcsolat kézikönyve]. 1 Szántó Balázs.férfiész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women) bestseller lett. betanításra váró tudattal születnek. hogy John Gray megírta A férfiak a Marsról jöttek. mindazonáltal az Agyszex még mindig nagyon jó átfogó képet ad a témáról. s ezek a minták a születés után 8 John Gray: A férfiak a Marsról jöttek.

A hormonok és az agy Pubertáskorban az agy. azaz vagy férfi. (Moir és Jessel külön megjegyzi. a fiúk közönyösen fogadják. a fiúkat inkább a tárgyak ér­ deklik. erős testi és pszichológiai változásokkal reagál a hor- 367 . amit a hormonok már a magzati életben be­ programoztak. még mielőtt a külső kondicionálás befo­ lyásolhatná őket. A fiúk már csak fiúk A születés után néhány órával. A kislányok az emberi arcokat nézegetik. ami a kifinomultabb hallás jele.) A különbség megvan az óvodás korban is: a fiúk inkább nagy területen. míg a lányok inkább olyan játékokat választanak. A lányok át­ lagosan egy évvel korábban tanulnak meg beszélni. Moir és Jessel megállapítja. hogy térbeli jártasságukat növeljék. a csecsemők már határozott tendenciákat mutatnak. Arra törekednek. A fiúk merészebbek a játékban és meszszebb csatangolnak. a természet furcsa játéka lenne. mint a fiúk. és jobban meg­ riadnak a zajoktól. élénk játékokat játszanak. agya nemi kémiájának szűrőjén át látja és tapasztalja meg a világot. és fegyelmezettebben viselkednek. hogy Einstein ötéves korában még nem beszélt. Amikor a csecsemőből tipegő lesz. miközben a lányok interperszonális képességeiket fejlesztik. A kislányok jobban reagálnak a csitító hangokra. ha az emberi agy semleges nemi mintázatú lenne. hogy az emlősök agya általában „dimorph". ami közben ülhetnek. vagy női minta szerint alakul.nagyon ellenállók a változásokkal szemben. Az újonnan érke­ zőket a lányok barátsággal és kíváncsisággal. Mivel az ember is emlős.

mint egy termosztát. A szerzők megjegyzik. a képességeket mindkét agyféltekén elhelyez­ kedő specifikus területek vezérlik. A férfi agy fokuszáltabb szerkezete okozhatja. hogy a női bűnelkövetők jelentős része a menstruáció előtti időszakban köve­ ti el a terhére rótt bűncselekményt. és más országokban is sikerrel hozta fel a védelem enyhítő körülményként. hogy a férfi hormonok növelik az agressziót. a nőknél a rendszer a menstruációs ciklus során alacsony és magas szintek között változik. és hatására a fiúk egyfolytában a szexre gondolnak. olyan. öntudatosabbak lesznek. míg a női agyi funkciók általában diffuzabbak. az önbizalmat és a magabiztosságot. ezek a tulajdonságok női hormonok jelenlétében csökken­ nek. a francia büntető törvénykönyvben a menstruáció előtti időszak az „ideiglenes beszámíthatatlanság" kate­ góriájába tartozik. Moir és Jessel azt az általános következtetést vonja le. ezzel szemben a nők az életkori hor­ monális változások hatására rámenősebbek. és egyértelműen jobb térbeli 368 . Intelligencia és érzelem A férfiak agya specializáltabb és tagoltabb. hogy a férfiak céltudatosabbak. A kamaszfiúk tesztoszteronszintje a lányokénak 20-szorosa. a versengést. Ám az életkor előre haladtával a férfiakban a tesztoszteron szintje csökken. a hatás drogelvonási tünethez hasonlítható. és a tesztoszteron mint anabolikus szteroid je­ lentősen növeli a testtömeget. Miközben a férfiak hormonrendszere állandó egyensúlyban marad. térészlelő és beszédképessé­ geik specifikus központokban helyezkednek el.monszintek hirtelen változására. és hajlamosak ellazulni. A menstruáció előtti időszakban a jó közérzetet biztosító progeszteron áramlása megszűnik.

több az »érzelmi inputjuk«. valami komoly bajnak kell lennie. ha szex közbeh égve marad a lámpa. Szex A szex területén a férfi és a női agy és a -hormonok úgy vannak konfigu­ rálva. hallanak és éreznek meg a külvilágból. A nők periferikus látása és általában az érzékszervi érzékelése jobb.tájékozódási képességüknek köszönhető. Moir és Jessel így magyarázza: „A nők tehát többet látnak."82 Ha egy férfi sír. Idegesíti őket a női sírás és csodálkoznak. és sikeresebben fejtik meg az arckifejezések apró jeleit. miért pityerednek el olyan gyakran a másik nem tagjai. és ez lehet a „női megérzés" alapja. hogy a férfi és a nő szexbeli tapasztalata teljesen más. mint a fér­ fiak. A nők viszont jobb helyzetfelismerő képességgel rendelkez­ nek. és ked­ velik a mellek és a nemi szervek látványát. ezáltal jobb jellemismerők. A nők izgalmához az kell. 82 Fordította Vitray Tamásné 369 . hogy nagyon jól kiigazodnak a térképen. mert több símivalójuk van . mint az ellenkező nem tagjaié. A férfiakat könnyen izgalomba hozzák a vizuális ingerek: örülnek. és kifi­ nomultabb tapintási és hallási érzékük miatt jobban szeretnek sötétben szeretkezni. amit a fér­ fiak nem vesznek észre. mindezekre erőteljesebben reagálnak és reakciójukat nagyobb hévvel juttatják kifeje­ zésre. hogy biztonságban és bensőséges helyzetben érezzék magukat. hogy „lássák az akciót". A férfi agy cselekvésorientált és az emberek helyett inkább tárgyakra koncentrál. és mindebből többet is szűrnek le maguknak. Talán azért sírnak gyakrabban.

hogy gyakran akar­ janak legmélyebb érzéseikről beszélni . „kompatibilisek". kölcsönös egymásrautaltságra és a part­ nerükkel való napi életben szóbeli megerősítésére vágynak. úgy tűnik.a férfi gyakran igényli a szexet. hogy lényegi­ leg azonosak. A nők folyton arról panaszkodnak. hogy „Nem jelentett semmit."8 3 Szerelem és házasság A férfiak és nők abban a tévképzetben kötnek házasságot. A nők érzelmi biztonságra. mert számára a szex egyet jelent a bizalmas viszonnyal és a szerelemmel. hogy ha a férfiak „rájuk ordítanak". ugyanakkor a nők nem tudják. és a nőket pedig tárgyként. 8 Fordította Vitray Tamásné 3 370 . akit szeret . Moir és Jessel egy pszichológust idéz. mert biológiailag alacsonyabb a düh. aki így foglalta össze a különbségeket: „A nő gyakran igényli a sze­ xet attól a férfitól. De nem. A férfi valószínűleg komolyan gondolja.A férfiak könnyen kezelik külön eseményként a szexet.és frusztrá­ ciótűrésük. miköz­ ben a férfiak szerint a sikeres házasság alapja az anyagi biztonság és a jó szexuális élet. hogy a női biológia a nőt sebezhetőbbé teszi a hangulatváltozásokkal szemben." Ám a férfi félrelépése a nő számára katasztrófa. az nagyrészt azért van. amikor azt mondja egy félrelépés után. hogy a férfiak nem kommunikál­ nak.az érzelmekért és a gondolatok kifejezéséért felelős agyterület szó szerint máshol van. A férfiak nem értékelik megfelelően. pedig a férfiak agya nem úgy van strukturálva. nem egymás mel­ lett helyezkedik el.

Ezekből az derül ki. Mindig is kerülték az olyan munkaterületeket. amikor a kérdőívet kitöltötték. „Min­ den intézményben azé az irányítás. a nők a sze­ mélyes kapcsolatot és a biztonságot. a mindenen átgázolást és „a személyes értékek felfüggesztéset". 84 Fordította Vitray Tamásné 371 . A házasság intézményében a nők rendelkeznek több információ­ val. A férfiak azonban olyan foglalkozásokat válasz­ tanak. hogy a nők társas intelligenciája lehetővé teszi."84 A házasság nem attól működik. hogy a státus. ahol sok nő dolgozik. melyekben a siker könnyen mérhető. ha feleségük szép és csinos. hogy a nők elsőbbséget adnak a személyes kapcsolatoknak. hogy a nő behódol. amit csinál. míg a nők. kísérletet. általá­ ban legyőzi a férfiak karriermegközelítését jellemző egocentrikusságot. A női agy arra van programozva. hogy a kapcsolat jól működjön. legalábbis azon a napon. Férfiak és nők a munka világában Az. férjük gyengédségét tartották a legfontosabbnak. ered­ mény vagy siker szempontjától függetlenül megelégedettséget találjon bármiben. hogy a férfiak leg­ inkább a hatalmat. hanem at­ tól. és megfelelő „szolgáltatást" nyújt. A férfiak „kalandozási" hajlamának ismeretében a házasság intéz­ ményének sikeressége Moir és Jessel szerint a női agy diadala. aki több információ birtokában van. a sikermegszállottságot.Az Agyszex számos felmérést. A férfiak boldogabbak a házasság­ ban. tanulmányt idéz a férfiak és nők prioritásaival kapcsolatban. a profitot és a függetlenséget értékelik.

ami kifejezi a biológiai igazságot. erősen befolyásolja mindezt. Miközben szimpatizálnak a feministák céljaival. Az Agyszexben a szerzők Alice Kossi amerikai szociológust idézik: „A különbözőség biológiai tény." Az egyenlőség szép gondolat. megjegy­ zik. hogy mindkét szemléletmód egy­ más mellett létezzen a nagyobb hatékonyság érdekében. 372 . az egyenlőség politikai. az semmiképpen nem rossz. mégis ez az egyetlen olyan megközelítés. de ha nem ugyanazt a foglalko­ zást választják. ha igyekeznek olyanok lenni. Pszichológusok megjegyzik. az nem azt jelenti.Másrészt számos sikertörténet szól olyan nőkről. mint a férfiak. hanem ellenkezőleg. hogy szükségszerűen másolták volna a „férfi" vezetési stílusokat. A fejlett munkagyakorlattal rendelkező kultúrákban. etikai és társadalmi felfogás. jegyzi meg Moir és Jessel. agyuk nem szerinti berendezkedése határozza meg. arra törekszenek. és ha ennek tudatában vagyunk. hogy a férfiak és nők „preferált kognitív stratégiája". azt. akiknek sikerült az általuk vezetett szervezetet sikerre vinni anélkül. de agyunk úgy van felépítve. mely érzések. hogy a nők nem akkor erősek. és melyeket vezérelik nemünk természetes ösztönei és a hormonok. mint Moir és Jessel megfigyelte. Bár nem kizárólagosan agyunk nemi jellege határozza meg ezeket. hogy nagyon nehéz objektíven mérlegelni. hogy hogyan viszonyulnak a világhoz. hogy valami nincs rendben. hogy szabad akarattal rendelkező lények vagyunk. Záró megjegyzések Abban a hitben élünk. és persze a fiúknak és lányoknak egyenlő esélyeket kell kapniuk az életben. gondolatok és cselekvések tartoznak hozzánk mint egyéniséghez. akiket nem biológiai nemünk határoz meg. amikor maximalizálják és kihasználják kü­ lönbségeiket. Ez „fordított feminizmusnak" tűnhet.

főként az igazságszolgáltatás­ ról szóló televíziós programokból ismert. kialakulásához kellett a többféle tudás. sem a nők nem teremthették volna meg kizárólagosan. amit csak a két nem együttesen adhatott meg. 373 . és egy nagy-britanniai televíziós produkciós céget vezet. hogy a politikai korrektség jegyében tagadnánk a különb­ ségeket.Ahelyett. alkotásokra és egyedi magatartásokra. Az emberi civilizációt sem a férfiak. Biliéi közösen írt könyve: Why Mén D ont Iron: The Fascinating and Unalterable Differences Between Mén and Women (Miért nem vasalnak a férfiak: érdekes és megváltoztathatatlan különbségek férfiak és nők között 2000 ) Dávid Jessel brit újságíró. Moirral közösen írt könyvük: A Mind to Crime: The Controversial Link Between the Mind and Criminal Behaviour (Ész a bűn­ tetthez: Ellentmondásos kapcsolat az ész és a bűnözői vi­ selkedés között 1997). Anne Moir & Dávid Jessel Anne Moir genetikából szerezte PhD-fokozatát. talán rá kellene csodálkozni az egyes nemekre jellemző képes­ ségekre. Férjé­ vel.

oldal) 374 . h a m a r kim úlna. oldal) B. F.1927 Feltételes reflexek „A feltételes reflexek jelen ség e gyakori és széles körben elterjedt: létük a m in d en n a p i élet szerves része. hogy választevékenységük létük m egóvása irányába ha sson . h a n em belevetné m agát. A z állatoknak úgy kell rea gálniuk a környezet változásaira. H ogy biológiai példával éljü nk: ha az állat n em vonzódna az ételhez. és m indezek n em mások. oldal) V." „ H a az állatok n e m le n n én ek állandó kölcsönhatásban kö rny ezetükk el előbb-utóbb ki­ h a ln á n a k . Skinner: Szabadon fogva (473.." Dióhéjban Mivel agyunkban feltételes reflexek működnek. mint gondolnánk. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. vagy n em fu tn a el a tűztől. kevésbé vagyunk önállóak.. Érintkezési pontok William James: A pszichológia alapelvei (291. h a n em undorodn a tőle. M a g u n k b a n és m ásokban is 'nevelés / 'szokások' és 'gyakorlat' címszavak alatt ism erhetjük fe l ezeket. m int új idegi kapcsolatok létesítése a szervezet születés utáni léte s o rá n . S.

hogy kémiát és fizikát tanuljon. Az egyetemen Pavlov szenvedélyesen megszerette a fiziológiát és számos kiváló professzor laboratóriumában dolgozott. amit munkatársaival végzett. de Darwin műveinek olvasásától inspirálva elszökött a helyi szemináriumból. mégis ez a terület vezette a „kondicionálás". Idővel az emésztőrendszer és az idegrendszer szakértőjeként lett ismert. Az oroszból fordított Conditioned Reflexes: An Investigation o f the Physiological Activity o f the Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agyké­ regfiziológiai aktivitásának kutatása). 375 . a feltételes reflexek kiálakulásának gondolatára. és azt várták tőle. ami szerint az állatok (köztük az ember is) a környezetre adott válaszként új reflexeket alakítanak ki. de ki volt ő és mivel já­ rult hozzá a pszichológia tudományához? Oroszország középső részén született. 1849-ben. Fiziológus lévén Pavlovnak nem volt nagy véleménye a pszichológia új tu­ dományáról. Az alábbiakban összefoglaljuk. Szentpétervárra ment. Aprólé­ kos részletességgel elemzi azt a 25 évnyi kutatást.37. és végül Nobel-díjhoz vezetett. fejezet Iván Pavlov Bizonyára hallottak Pavlovról és híres kutyáiról. Pavlovnak a szentpétervári katonai orvosi akadémián 1924-ben tartott előadásainak gyűjteménye. hogy apja nyomdokait követve az ortodox egyház papja lesz.

. Ezek a reakciók az idegrendszerben keletkez­ nek. ezek kutatása a fiziológusok privi­ légiumának kellene lennie. Kémiailag akarta elemezni a különböző feltételek mellett kínált ételre termelődő nyálat. Pav­ lov tovább akart kutatni. De kísérletei legelején Pavlov valami nagyon furcsát észlelt. és ennek milyen hatása van az emberi pszichológiára. hogy milyen inger éri őket a környezet részéről. hogy megjegyezte. hogy az agy a pszi­ chológia szakterülete lett. ha csak azt hihették. ame­ lyek előre megjósolhatóan viselkednek. hogy ételt fognak kapni. hogy bizonyos egyensúlyban legyenek a környezettel. Azért teszik ezt. és Pavlov éppen a kutyák nyálmirigyeinek működését ta­ nulmányozta. Az egyik ilyen reflexreakció a nyál­ termelődés. A kutyák nyálreflexének kiváltódásában volt egy lélektani elem. Az állatok mint gépek Pavlov azzal kezdte a Feltételes reflexeket. milyen ke­ veset tudtak akkor az agyról. aszerint. Descartes gondo­ lata az automatikus reakcióról nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű.mit fedezett fel valójában Pavlov. és az idegpályákon terjednek. aki három évtizeddel korábban olyan gépekként írta le az állatokat. akik feltárhatnák az agyműködés fizikáját és kémiáját. Úgy vélte. Sajnálatát fejezte ki. Elismeréssel adózott a filozófus René Descartes munkásságának. akkor is nyálzani kezdtek.

Pavlov különböző ingereket alkalmazott a kutyáknál: metronómot. akkor pontosan mi váltja ki a kutyák nyálelválasztását. Eze­ ket a jeleket közvetlenül az étel adása előtt alkalmazta. akkor is. így amikor a kutya látta. fekete négyzetet mutatott fel nekik. egy tartályba.inkább. ha nem egyszerű automatikus reflex. hogy megtudja. amikor a kutya a csengő hang hallatán is nyálzani kezd. csengőt. egy kis operá­ ciót kellett végrehajtania a kutyákon. hogy többféle ingert próbál ki. hallotta vagy érezte ezeket az ingereket. hogy az állatok kétféle reflexszel reagálnak kör­ nyezetükre: • a természetes vagy feltétlen reflex (például a kutya nyálzása. és amikor ténylegesen ételt is kapott. ami­ kor csak a metronómot hallotta. és felvillanó lámpával is adott jelzést az állatoknak.Reflexek kiváltása Elhatározta. mert számára a hang „egyenlő" az étellel. hogy mennyisége mérhető legyen. hogy nyáluk egy része egy lyukon át a pofa külső részére folyjék. a nyáltermelődése akkor is megindult. hogy reflexeket lehet kialakítani az állatoknál úgy. Pavlov azt a következtetést 3 77 . annak jelentésével lett egyenlő. mint a tál hús látványa . ha a kutya nem látott ételt. Pavlov felismerte.az „étel" jelzésévé vált. ami tudattalan tanulási folyama so­ rán jön létre (például. A metronóm hangja önmagában kiváltotta a nyálképződést. az emésztés elősegítésére) • a tanult vagy feltételes reflex.) A tényből. hogy az természetes életműködésük részévé váljon. hogy valós idejű kísérletet tudjon végezni. fiziológiailag nem volt különbség a kutya reakciójában. Annak érdekében. hősugárzásnak tette ki őket. ami­ kor elkezd enni. különböző helyeken érintette meg. amikor végül nem kapta meg az ételt. bugyborékoló és sercegő hangokat. kürtöt. A kutya számára a metronóm hangja .

ezt követi a „neuro-szintézis". hogy valami fenyegetést jelent-e számára vagy nem. és kiolthatok. melynek során az állat érzék­ szerveivel deríti ki. az agykéreg működése . nem tudta. például egy asztalláb került az útjába. A környezetre reagáló fejlett gépek Pavlov két szintet figyelt meg az állat a környezetére reagálásának folya­ matában. mivel azt is bizonyítani tudta. vagy túlságosan megváltoztatni. mit kell csinálni. amit a kutya nem szeret. hogy ha az állat valóban olyan gép. hogy az agykéreg működését nem lehet túlterhelni. de amikor a legkisebb akadály. de képtelen volt megfelelően reagálni a környezetére. hogy a reflexek gátolhatok vagy kiolthatok akkor.vonta le. amikor megállapítja. Úgy tűnt. Megmaradtak az agyba és az idegrendszerbe kódolt feltételes reflexek. Pavlov kísérletei során például eltávolította egy kutya teljes agykérgét. vagy a kutya nem reagált és egyszerűen elaludt.és az ahhoz kapcsolódó idegpályáké . A feltételes reflexek ugyanis egy idő után vagy megszokottá váltak. Először egy „neuro-analízist". hogyan illeszkedik valami a meglévő reakcióiba és tudá­ sába.nagyon jól szabályozható. hogy az agy legfejlettebb része. Az úgynevezett ösztönök tanulhatók. amely reagál a környezetére. Rámutatott. hogy gyorsan meg tudja határozni. Pavlov felismerte a feltételes reflexek kialakításának korlátait is. Ezzel 378 . hogy a kutya élet­ ben maradásához és megfelelő életműködéséhez elengedhetetlen az agyműködés bizonyos fokú stabilitása. Ettől a kutya gyakorlatilag reflexgéppé vált. Az életben maradás érdekében például a kutyának képesnek kell lennie arra. ha az ételt olyasvalamivel társítják. tudott menni. Arra a következtetésre jutott. és megszűnnek működni. mi micsoda. akkor nagyon összetett gép.

Pavlov óvatos volt abban. ha az ismeretet. Mivel az emberi agykéreg sokkal fejlettebb. annál jobban képes „nö­ velni a külvilággal fenntartott kapcsolatai összetettségét. ha a legapróbb változást észleli a környe­ zeti ingerekben. ahogy a kutyák feltételes reflexeit is szakaszosan alakítottuk ki. hogy a tanulás legjobb módszere. És ahogy a kutyáknak. A kutyák sok időt tölthetnek egyszerű „fürkészéssel". és egyre változa­ tosabban és pontosabban képes alkalmazkodni a külső körülményekhez". minél fejlettebb a szervezet. Mindazonáltal az alábbi párhuzamokat állapította meg: • Az emberek oktatása. hogy túl messzemenő következte­ téseket vonjon le munkájából. mint a kutyáé. hogy a fel­ tételes reflexek meghaladják a feltétlen reflexeket. hogy a környezetre reagáló reflexeik mindig teljesen felkészültek legyenek. hogy kísérleteinek eredményei nem csak kutyákra vonat­ koznak. az ember csak annyiban különbözik a kutyától. vagy valami újat tapasztal. Tudjuk. A „kultúra" és a „társadalom" a reflexek vezérlésének komplex rendszere­ ként írható le. Kijelentette. ugyanúgy.ellentétben egy normális kutya. képességet szakaszo­ san szerezzük meg. A kutyák a környezetre adott optimális reakcióként fejlett társadalmi és területi ismereteket alakí­ tanak ki. Pavlov tudta. az embereknek 379 . a „fürkésző reflex" működésbe lépésének hatására az állat azonnal felkapja a fülét vagy szaglászni kezd. az emberek pedig ugyanezen célból „civilizációt" hoztak létre. fegyelmezése és a kultúrába való bevezetése nem különbözik a kutyák tanulási folyamataitól. Ember és kutya: a hasonlóságok A Feltételes reflexek utolsó fejezete Pavlov elméletének emberekre való alkalmazását tárgyalja.

immobilizáció) vagy a hisztériát (neurotikus izgatottság). biztosítja. hogy visszatér­ jünk a környezetünkkel való egyensúly állapotába. mások megrémültek. • Pavlovnak különleges hangszigetelt kamrája volt. hogy nem mehetünk el reakció nélkül a jelentős események mellett. A kutyáknál neurózisok és pszichózisok alakulnak ki olyan extrém ingerlés hatására. hanem kiiktatni is tudniuk kell a feltéte­ les reflexeket. hogy ami­ kor az egyik nagy pétervári árvíz elmosta a kísérleti telep egy ré­ szét. 380 . hogy a külső ingerek befolyásolták a reflexek kialakításának képességét. ha közben filmet néz. megint mások magukba húzódtak. a „harcolj vagy menekülj" jelenség az idegrendszer egyfajta rövid távú védekező rendszere. • A kutyák reakciója nem megjósolható. fel kell dolgoznunk azt. sokkra adott pszichológiai reakció valamelyikét tükrözték: a neuraszténiát (kimerültség. Pavlov felidézte. amit tapasztal­ tunk. és ne­ héz „visszazökkenni a rendes kerékvágásba" szabadság vagy a ru­ tinból való kiesés után. visszahúzódás. egyes kutyák izgatottak lettek. Hasonlóképpen az emberek többsége nem tud könyvet olvasni. Hosszú távon azonban az. Ezek a reakciók mind kutyáknál. Hasonlóképpen. hogy viszszanyerjük lelki egyensúlyunkat. nem megjósolható. hogy reagáltunk az eseményre. mind embereknél a két leggyakoribb. hogy az evolúció biz­ tosította. Ahhoz. jegyezte meg Pavlov. Itt végezte a kísérleteket. mert rájött. amit nem lehet meg­ felelően beépíteni a meglévő gondolkodásba és reakciókba. Az utóbbi pontnál Pavlov feltételezése az volt. Ha kihívással szembesülünk. hogyan reagál egy ember érzelmileg például egy erős támadásra vagy a szeretett személy elvesztésére.is nemcsak megtanulni. valamiképpen tudomást kell vennünk róluk.

tudományos stílusban megírt mű. hogy számos kutyájának reakciói megjósolhatatlanok voltak. és kapacitás a meglévő válaszok módosítására.az embert érő minden bemeneti hatás bizonyos attitűdökben és visel­ kedésekben megnyilvánuló kimenettel jár. Ugyanolyan könnyen kondicionálódunk. A keményvonalas behaviorista számára a szabad akarat mítosz . mennyivel nagyobb mozgásszabadságunk van a különböző kifejezésmódok . A környezeti visszajelzésekből tudjuk. a rend és a fegye- 381 . aki ebben is kifejezte a tapasztalati tények. Kutyáinak valóban voltak „automatikus" viselkedésbeli jellegzetességeik. ha létrejött a kondicionálás. hogy szakítsunk kialakított viselkedésformánkkal.vagy „a környezetre adott reakciók" . Pavlov. melyek a hatékony válaszok az életben. hogy meg tudjuk változtatni viselkedésmintáinkat. mely szerint az ember és a kutya között nem sok különbség van az ingerekre adott kiszámítható válaszok szempontjából és abból a szempontból. ha annak fenntartása már nem érdekünk. ugyanakkor megvan az a képességünk. és melyek nem.területén? A Feltételes reflexek nagyon fárasztó. Pavlov kutatásai nagy hatással voltak a pszichológia behaviorista is­ kolájára. abban a helyzetben va­ gyunk. Megjegyezte például. mint bármely állat. Mindig van hely új reflexek kialakítására. ugyanakkor reflexeik és reakcióik megváltoztathatóak voltak. Még akkor is. hogy az emberek is kondicionálhatok bizonyos viselke­ désekre. Pavlov közvetlen megfigyelé­ sei azonban ennek ellentmondani látszanak. megnyilvánulhatott a kutya személyisége. Mivel az ember agykérge sokkal nagyobb.Záró megjegyzések Pavlov bonyolult kapcsolótáblának képzelte az agykérget. Mi ennek a jelentősége az emberek szempontjából? Bár életünk nagy részét szoká­ sokkal és adott kulturális környezetben éljük le. amelyen az egyes sejtcsoportok felelősek a különböző reflexekért.

hogy a mérhető élettani reakciókkal foglalkozott. Tizenegy gyermek közül ő volt a legidősebb. miszerint Pavlov munkássága „ha­ talmas jelentőségű a világ dolgozó népei számára". mégis ez a fokuszálás tette lehetővé. a bolsevik forradalom után is vígan dolgozhatott. Mégis lenyűgöző egyéniség volt. Szentpétervári egyetemi évei alatt a hasnyálmirigy beidegzésével kapcsolatos munkái­ val tűnt ki. 1890-ben Pavlov létrehozta az Élettan tanszéket a szent­ pétervári Kísérleti Tudományok Intézetében. 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Lenin külön rendeletet bocsátott ki. 382 . ezért ironikus. hogy a pszichológia tudományos alapokra épüljön. Számos díja mellett tagjává választotta az Orosz Tudo­ mányos Akadémia. később fiziológia professzor lett.lem iránti szeretetét. Doktori értekezését a szív centrifugális idegeiről írta. Apja falusi pópa. majd a Cári Orvosi Akadémián folytatta tanulmányait. Főként fiatal tudósokból álló nagy csapat dolgozott a keze alatt. Itt végezte legtöbb kutatását az emésztéssel és a kondicionált reflexek­ kel kapcsolatban. Már maga az. hogy nevét e tudománnyal kapcsolják össze. Itt tanári állást ka­ pott. Pavlov nem bízott a pszichológia tényeiben. szinte teljes ellentéte volt a „belső késztetésekbe és vágyakba" való freudi belemerítkezésnek. Iván Pavlov Iván Petrovics Pavlov 1849-ben a közép-oroszországi Rjazanyban született. 1875-ben diplomázott. Bár kritikusan viszonyult a kommunizmushoz. nem nagyon engedte személyiségét megnyilvánul­ ni a műben.

egyikük fizikus lett.1915-ben a francia becsületrenddel tüntették ki. Pavlov még a laboratóriumaiban dolgozott. ii 383 . amikor 87 éves korában meghalt. A házasságból született gyermekeik közül négy maradt életben. 1881-ben feleségül vette Serafima (Sara) Vaszilijevna Karcsevszkaja tanárnőt.

valójá­ ban szükségtelen. a m ire ráállhatnának. hogy összetartsuk m agunkat. nin csen ek n em i szerveik. oldal) R. és akadnak. D. 2004. a feszített figyelem ből. Budapest 384 ." Dióhéjban Éld meg fizikai világod minden percét. nincs szem ük vagy fü lü k . Laing: A megosztott én (333. N e m esü nk szét. Ursus Libris. n em hu llun k darabjainkra és n e m 'viselkedünk őrülten' ha en g ed ü n k visszafogottságunk. ne absztrakciókban élj. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. Sőt tapasztalásunk ko herensebb lesz. kontrolláló beavatkozásból. értelm esebb egészbe ren d ező d ik ." „V annak. akiknek nincs lábuk. a folyamatos 'gondolkodásból' és a m agatartásunkba term észetes folyam atába való aktív. Érintkezési pontok Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. am ellyel azon igyekszünk. oldal) 85 Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése. szívük vagy ösztönös m egérzésük n in c s e n . Hallgass a testedre. akiknek önbizalm uk.1951 Gestalt-terápia8 5 „A folyam atos erőfeszítés.

páciensével. Jelmon­ data: „Veszítsd el a fejed és térj észhez" (Lose your mind and come to your senses) tökéletesen összecsengett az ellenkultúrával. Úgy vélte. Az intézmény olyan embereket vonzott. amit a kiváló. és 1970-ben bekövetkezett haláláig sok időt töltött ott. a Csendes-óceán mellett. fejezet Fritz Perls Kalifornia Big Sur partvidékén az Esalen Institute volt az 1960-as évek társadalmi forradalmának epicentruma.38. a hitleri Németországból menekült az Egyesült Államokba. érezne és cselekedne. A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in The Humán Personality) című munkája. valamint Ralph Hefferline-nal. hogy a modern ember túl sokat gondolkodik. hogy tapasztalna. Szó szerint a „partvonalon" állt. Perls régen szakított a pszichoanalitikus 385 . és ki akar­ tak törni a társadalom kötöttségeiből. ahelyett. Bár a freudi pszichoanalízisen nevelkedett. Az Esalen szellemi otthont nyújtott neki. egyetemi ta­ nárral közösen írt. akik az „én" határait feszegették. magas hegyek között. A karizmatikus és néha kötekedő Perls a nyugati part személyiségfejlesztő guruinak egyike volt. Fritz Perls pszichológus 1964ben érkezett az Esalen intézetbe. radikális Paul Goodmannel. Az avantgárd Berlinben nőtt fel. az új pszichoterápia manifesztuma lett.

Lényege. más szemszögből azonban vén banya? Ha igen. azaz egy elemnek nagyobb figyelmet szenteljünk a többiek rovására. úgy találta. körülbelül valami 'alakját/ 'formáját' vagy valami 'egé­ szét' jelenti. Az egyén jólétére akarta alkalmazni az „egész" gondola­ tát. vagy „aha!" élményük. vibráló lénye.dívánnyal. a szöveg nagyfokú figyelmet igénylő. Gestalt = 'egész' Láttak már olyan képet. akkor volt már gestalt. Kurt Lewin. Perls a Gestalt pszichológiából merített ötleteket és ebből alakította ki terápiáját. meglehetősen unalmas olvasmány. hogy megadja a Gestalt-terápia elméleti alapjait. hogy „figurát" találjunk az „alap" vagy a háttér előtt. ami egyféleképpen nézve gyönyörű nőt ábrázol. és átvette azt az elképzelést. Wolfgang Köhler. hogy az embert mindig egy bizonyos 386 . Arra vagyunk programozva. A pszichológia alaklélektani vagy Gestalt iskolája (amihez olyan nevek kötődnek. hogy gyakran a konfrontatív csoportos megbe­ szélés a legjobb módszer arra. Mindez eléggé konfrontatív jelleget adott neki. és értelmet találjunk a szín és forma káoszában. Kurt Goldstein. Ma már könnyen elfelejtjük. hogy áthatoljanak az egyén lelki „páncél­ zatán" és megmutatkozzék igazi. ha nem teljes képet lát. hogy a Gestalt-terápia a felfokozott érzelmekről szól. A német Gestalt szónak nincs egészen pontos magyar fordítása. milyen újdonságnak tűnhetett ez az 1950-es évek Amerikájában. hogy a látás folya­ mán az agy mindig igyekszik „kiegészíteni a képet". Lancelot Law Whyte és Alfréd Korzybski) a vizuá­ lis érzékeléssel kapcsolatos kísérleteiben rámutatott. Ahhoz képest. Célja azonban az volt. hogy le kell rázni a szokványos társadalmi szerepek kényszer­ zubbonyát és az „itt és most"-ban kell élni. mint Max Wertheimer.

A Gestalt terapeuta ezzel szemben a környezet részeként fogadja el a személyt. A pszichológia hajlamos részekre bontani a jelenségeket. Az átlagember. elvesztette Egészlegességét. a testet és a környezetet egységes egészként kezeli. vagy megváltozik a túlélési szándékunk . de éppen az én nem rugalmas. hanem már neurotikus.domináns szükséglet formálja . hogy a modern élet. visszavonul a háttérbe . Már nem olyan körültekintő. hogy azt gondoljuk. hogy személyiségünk össze­ tettsége megzavarhatja az egyszerű szükségletkielégítés egyenletet. Perls szavaival: „A Gestalt szemlélet az élet eredeti. természetes megközelítése. a tapintás. kapcsolatban levő. hogy légkondicionált 387 . megszűnik érző. mivel részekre szabdalt világban nevelkedett. a Gestalt-terápia az egészet szemléli. Domináns szükségletünk teljesen öszszekapcsolódik énélményünkkel. vagyis az ember gondolkodá­ sát. A hagyományos freudi analízisben a „doktor" úgy igyekszik „megér­ teni" az ilyen személyt. a hallás és a látás a világgal való „kapcso­ lati határunk" Amikor az ember elkülönült. cselekvését. érzéseit vizsgáljuk. ami túléléséhez szükséges. izolált személyként kezd magára gondolni. El­ fojthatunk bizonyos szükségleteket és másokat túlhangsúlyozunk. életteli lényként létezni. bizonyos módon kell fenntartanunk magunkat. Perls felismerte. Integritását." Kapcsolat és összemosódás A szaglás.az alapba -. Az emberekkel azonban az a helyzet. ha ez egy kívülál­ ló számára ostobaságnak tűnik. így minden szervezet magát szabályozza. nem könnyed. és amikor ez a szükséglet kielégítést nyert. és tárgyként kezeli. még akkor is. úgy. és egy másik szükségletnek adja át a helyét.a figura -. az ízlelés. az. torzításmentes. megszerzi. Az elmét. hogy próbál elméje mélyére hatolni.

Perls azt a példát említi erre.irodákban ülünk. így vagy úgy min­ dig éreznek. azaz. inkább visszahúzódnak saját belső világukba. amire ráállhatnának. és akadnak. érzékelnek. érzékenységünket. akiknek nincs lábuk. Szándékosan lecsökkent)ük tudatosságunkat. amit tanítottak nekünk. amely erős elvárásokat támaszt ve­ lük szemben. akik igazi kapcsolatban vannak kör­ nyezetükkel. A kontaktus ellentéte az „összemosódás". hogy: „Bárcsak jobban töre­ kedtem volna a biztonságra és több pénzt kerestem volna. A Gestalt-terápiában az emberek annak visszaszerzésére töre­ kednek. konf­ liktusokba kerülnek. veszekednek. De mit kívánnak az emberek a halálos ágyukon? Nem azt. és a terápia eredményeképpen visszanye­ rik elvesztett agressziójukat vagy érzékenységüket. szeretnek. és nem fejlődnek. szeretkeznek. pedig „valójában kedvenc lapjának műkritikusával van kapcsolatban". amik valójában nem ők. vagy fü­ lük.azaz bárcsak több kapcsolata lett volna az élettel. 388 . hogy rendezettebb. Úgy érzi. nincs szemük." hanem azt. Az egészséges emberek belevetik magukat az életbe: „esznek. hogy „Bárcsak kihasználtam volna a lehetőségeimet és aktívabb lettem volna" . Az emberek olyan világba nőnek fel. amit látnunk „kell". ami hiányzik belőlük. tanulnak" és így tovább. hogy olyanok legyenek. felfokozott érzelmi állapotban vannak. amikor aszerint cse­ lekszünk. hogy azok. és azt látjuk. szokásból. élelmet szereznek. közvetlenül a művel van kapcsolatban. amikor az ember galériában modern műalkotást szemlél. Perls megjegyezte. elérzéstelenített minket. váratlan esemé­ nyektől mentes környezetet teremtsünk magunknak. „lyukak" keletkeznek rajta: „Vannak. és bioló­ giailag adott természetünk és a társadalom közti ellentét kikezdi szemé­ lyiségünket. A neurotikusok ezzel ellentétben nem kockáztatják a vi­ lággal való kapcsolatot. nincsenek nemi szerveik.szokta mondani Perls a csoportjainak meglehetősen sokkoló módon. akiknek önbizalmuk. szívük vagy ösztönös megérzésük nincsen" .

hogy miért merev a nyakunk. délután van. mit látnak és mit csinálnak. Egy másik vizsgálatban Perls embereket kért meg. a nap besüt az ablakon. nézem az előttem álló asztalt. amikor azt mondja nekik. hogy egyszerűen tudatosan figyelünk bizonyos izomcsoportokra és ízületek­ re. hogy „idegesítők vagy má­ sok idegesítik őket". amit páciensei tudatosságának növelésére alkalmazott. érzünk. egyes területeket 'élettelennek' talál. ami bennünk történik . hogy „Érezzétek a testeteket!" Ha az ember mozdulatlanul fek­ szik és teste minden részét érzékeli." Az introspekció azonban ugyanezekre a folyamatokra vonatkozó „értéke­ lés. az gyógyít meg minket. hallom a hangját. De az ilyen elemzés csak neurotikussá tesz minket. arcomon érzem. ha újra kapcsolatot teremtünk érzékeinkkel A Gestalt-terápia lapjain Perls számos kísérletet leírt. például: „Most itt ülök ezen a széken. és hogy fáj a gyomrunk. Fontos ez a megkülönbözte­ tés.amit teszünk. hogy elemezni tudjuk magunkat. tervezünk." Ezek a kísérletek gyakran vezettek olyan eredményre. Mind azt válaszolták: „Milyen nehézséget?" A kísér- 389 ." Aztán megkérdezte őket. és az állít a világgal való boldog egyensúlyba. például azt.és érzelemtudatosság Perls egyértelműen különbséget látott az introspekció (önmegfigyelés. ellenőrzés és beavatkozás". hogy a résztvevők felismerték. önelemzés) és a tudatosság között. mintha testünktől és tudatunktól valahogy függetlenedni tudnánk. Az. folyamatosan mondják maguknak. Most autó megy el az utcán.Test. A tudatosság „spontán érzékelése annak. magyarázatot adhat arra. korrekció. másokon fájdalmat vagy kiegyensúlyozatlanságot érzékelhet. mert a pszichológia hagyományosan abból a feltételezésből indul ki. milyen nehézséget éreztek a feladat teljesítése közben. Perls megjegyzi: „A neurotikusok tüneteiket izmaik tudatta­ lan manipulációjával okozzák.

let azt az eredményt mutatta, hogy amíg az ember teljesen a jelenben van, megfigyeli és érzékeli környezetét, teljesen mentes a gondoktól. Az absztrakt aggodalmak és szorongás csak akkor tér vissza, ha „elhagyja" környezetét. Egyesek a vizsgálatban türelmetlenséget, unalmat vagy szo­ rongást éreztek, ami Pearl szerint annak jele, mennyire hiányzott nor­ mál tudatosságukból a „most"

Ami rejtve van, azt nem lehet megváltoztatni
A Gestalt célja, hogy ne automatikusan éljük az életet. Sokan úgy érzik, hogy az idő csak egy kis részében élnek a jelenben; ha ezt hosszabb ide­ ig teszik tudatosan, az jelentős áttörést jelenthet. A teljes tudatosság es figyelem Perls szerint megold egy problémát és nem racionalizálja azt. Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy azok a részeink, amiket el aka­ runk tüntetni, mindig visszatérnek. A tudatosság szándékos csökken­ tése, vagy az elfojtás azt jelenti, hogy soha nem tudunk változtatni az adott problémán, és soha nem leszünk képesek megoldani azt. Perls szerint, ha valami szörnyűség történt a múltban, azt teljesen be kell hoznunk a jelenbe, akár újra el kell játszanunk, hogy „a miénk" le­ gyen. Ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, az tovább erősíti a problémát.

Megfontoltság kontra felelősség
Perls szerint az egészséges felnőttek nem vetnek ki magukból minden gyermekit. A spontaneitás, a képzelet, a kíváncsiság és a rácsodálkozás olyan tulajdonságok, amiket mindannyiunknak meg kell tarta­

390

nunk - ahogy minden nagy művész és tudós tette -, ebben ne bénít­ son minket a „felelősség" és az, hogy mindig mindennek igyekszünk értelmet találni. A gyermekek még játék közben is komolyabban viselkednek a fel­ nőtteknél. Lehet, hogy szeszélyből félbehagynak valamit, de amíg azzal foglalkoznak, semmi más nem számít. A tehetséges embereknél jellem­ zően megmaradt ez a közvetlen tudatosság, de az átlag felnőttet általá­ ban nem érdekli eléggé az, amit csinál. Perls rámutatott, hogy amit „felelősségnek" hiszünk, gyakran csak azt jelenti, hogy kizárjuk magunkat az élet intenzív megéléséből. Perls szavaival: „a felnőttek többségének megrögzött megfontoltsága, a konk­ rétumokhoz való merev kötődése, elkötelezettséghiánya, túlzott felelős­ ségérzete neurotikus tünet; ezzel szemben a spontaneitás, a fantázia, a megfontoltság és játékosság, az értelmek közvetlen kifejezése, vagyis a gyermekekre jellemző tulajdonságok egészségesek."

Záró megjegyzések:
Perls filozófiája, miszerint azt kell tennünk, amit érzünk, nem azt, amit tennünk kell, sokak szívében és tudatában helyet talált. Az 1960-as évek szellemében megfogalmazott híres „Gestaltima:" „Teszem a dolgom, te is teszed a dolgodat. Nem azért vagyok a világon, hogy a te elvárásaidnak megfeleljek És ti sem azért vagytok a világon, hogy az én elvárásaimnak megfeleljetek. Te vagy te, én vagyok én, És ha véletlenül egymásra találunk, az szép. Ha pedig nem, ellene tenni semmit nem lehet."

391

Poszterekről gyakran lehagyták az utolsó sort, mert nem igazán paszszolt a virág-hatalom erkölcsi világképhez. De Perls gyakran kigúnyolta azokat, akik „örömöt", „extázist" és „magasztos élményt" keresnek, és hangsúlyozta, milyen kemény munka van a terápiájában. A foglalkozá­ sok gyakran elég kellemetlenek és nyersek, és a páciensek gyakran sír­ va fakadtak. Senki sem akarja, hogy lerohanják a személyes szféráját és megmondják, hol vannak „lyukak" a személyiségén. Ám Perls rámuta­ tott, hogy csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt kibírjuk. Milton Ericksonhoz hasonlóan Perls is kitűnően olvasott a tesztbeszédből. A csoportüléseken gyakran nem annyira az érdekelte, mit mond az illető, hanem az, hogy milyen hangszínnel, intonációval mondja, és hogy ül. A csoport tagjai nem beszélhettek senkiről, aki nem volt a szo­ bában, ezzel is hangsúlyozandó a Gestalt-terápia „itt és most" jellegét. Perls önmagát jó „szarság detektornak" tartotta, vagyis olyannak, aki kiszúrta, ha valaki felesleges dolgokról beszél, ami meglehetősen távol esett a korszak homályos „szeretet és béke" mantrájától. Perls sokat foglalkozott az agresszióval is. Úgy tartotta, hogy a düh visszatartása ellentétes az emberi természettel, hiszen alapvetően álla­ tok vagyunk. Elviseljük a fáradtságot vagy az unalmat, de olyannak kéne lennünk, mint a macskáknak: ásítanunk és nyújtózkodnunk kéne, hogy újra cselekvésre fogjuk magunkat. Ahhoz, hogy egyensúlyban maradjunk, meg kell adnunk a testnek, amit megkövetel. Van bármi, amit azért fojtot­ tunk magunkba, mert antiszociálisnak vagy rendes emberhez méltatlan­ nak éreztük? Ahhoz, hogy újra igazán éljünk, meg kell valósítanunk azt.

392

Fritz Perls
Frederick Salomon Perls 1893-ben, Berlinben született. Orvosi diplomáját 1926-ban szerezte meg. Kezdő orvos­ ként Frankfurtban, az agysérült katonák kórházában dol­ gozott. Az itt töltött idő alatt volt rá hatással a Gestalt pszichológia, az egzisztencialista filozófia, valamint a neofreudista Karén Horney és Wilhelm Reich. Az 1930-as évek elején, amikor Németország zsidó polgá­ rai számára veszélyessé vált, Perls és felesége, Laura Hol­ landiába, később Dél-Afrikába költöztek. Ott létrehozták saját pszichoanalitikus praxisukat, valamint a Dél-afrikai Pszichoanalitikus Társaságot. De kritikussá váltak afreudi koncepciókkal kapcsolatban, és fokozatosan kifejlesztették a Gestalt-módszert, amit Ego, Hunger and Aggression: A Revision o f Freud's Theory and Method (Ego, éhség és agresszió: Freud elméletének és módszerének felülvizsgá­ lata 1947) című művükben írtak le. 1946-ban New York­ ba költöztek, ahol 1952-ben megalapították a Gestalt-terápia Intézetet. Miután elváltak, Fritz Kaliforniába köl­ tözött, Laura a gyerekekkel New Yorkban maradt. Fritz 1964-ben ment Esalenbe. További munkái: Perls halála előtt megjelent Gestalt Therapy Verbatim (Gestalt-terápia szóról szóra 1969) című műve, melyben az esaleni terápiáinak történetét írja le, valamint önéletírása: In and Out o f the Garbage Pail (Ki-be a szemétvödörbe).

393

1923

A gyermek nyelve és gondolkodása
„A gyerm eki logika végtelenül összetett; m inden elem ében hem zsegnek a problémák, a fu n k ­ cionális és strukturális pszichológia problémái, logika, sőt az ismeretelm élet problémái. N em könnyű e labirintusban kézben tartani a következetesség fonalát, és módszeresen elkerülni a pszichológiával összefüggésben n em levő pro b lém á k a t"

„A g y erm ek ... úgy tűnik, sokkal többet beszél, m int a felnőtt. Szinte m indent, am it tesz, ilyen megjegyzésekre hangolva teszi: »Most éppen kalapot rajzolok,« »}obban csinálom, m int te« stb. A gyerm ekek gondolkodása tehát szociálisabb, kevésbé képes kitartó és magányos kutatásra. D e ez csak látszólag igaz. A gyerm ek kevésbé tudja visszafogni verbális megnyilvánulásait, egysze­ rűen azért, m ert nem tudja, mit jelent m agában tartani, nem közölni a dolgokat. B ár szinte szünet nélkül beszél a körülötte lévőkhöz, ritkán veszi fe l az ő nézőpontjukat . "

Dióhéjban
A gyerekek nem kis felnőttek, akik kevésbé hatékonyan gondol­ kodnak - teljesen másként gondolkodnak.
Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71. oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal)

394

39. fejezet

Jean Piaget

Ahogy Alfréd Kinsey éveket töltött a tölgygubacsdarázs tanulmányozá­ sával, példányok begyűjtésével és megfigyeléseinek leírásával, mielőtt az emberi szexualitással kezdett foglalkozni, Jean Piaget is természetkutató volt, mielőtt emberi téma felé fordult figyelme. Gyermekként, kamasz­ ként szeretett Svájc nyugati vidékének hegyein, patakjai környékén bók­ lászni; csigát gyűjtött, később doktori disszertációját Valais tartomány puhatestű-populációjárói írta. Amit ezekben az években megtanult - előbb megfigyelni, aztán le­ írni - megfelelő előképzést adott neki a gyermeki gondolkodás vizs­ gálatára, mellyel kapcsolatban számos elmélet keletkezett, de gyerme­ keken senki sem végzett konkrét tudományos megfigyelést a tárgyban. Amikor Piaget elkezdett ezzel a tudományterülettel foglalkozni, legfőbb kívánsága az volt, hogy következtetéseit tényekből vonhassa le, bármi­ lyen bonyolultnak vagy ellentmondásosnak is tűnjenek. Módszertani képességei mellett - legalábbis természettudóshoz képest - szokatlanul jó érzéke volt a filozófiához. A gyermekpszichológia ismeretelméleti kérdések kusza halmaza volt, Piaget mégis úgy határozott, hogy olyan nagyon földhözragadt kérdésekkel foglalkozik, mint hogy „Miért beszél a gyermek, és kihez beszél?" és „Miért kérdez annyit?"

Tudta, hogy ha van válasz ezekre a kérdésekre, az nagyon hasznos lehet a tanároknak, és főként tanároknak írta The Language and Thought ofthe Child (A gyermek nyelve és gondolkodása) című munkáját. A gyermeki elme kutatói­ nak többsége a gyermekpszichológia kvantitatív természetére koncentrál­ tak, mert úgy gondolta, hogy a gyermekek értelmi képességei gyengébbek a felnőttekénél és gyakrabban hibáznak. De Piaget úgy vélte, nem arról van szó, hogy a gyermekeknek több vagy kevesebb van valamiből, hanem alap­ vetően más a gondolkodásuk. Nem azért van kommunikációs probléma a felnőttek és gyerekek között, mert a gyermekeknek kevés az információjuk, hanem azért, mert teljesen másként látják magukat a világukban.

Miért beszélnek a gyerekek?
Piaget a könyv első oldalain feltette a saját bevallása szerint is furcsa kér­ dést: „Mi az a szükséglet, amit a gyermek ki akar elégíteni azzal, hogy be­ szél?" Erre a kérdésre minden épelméjű ember azt válaszolta volna, hogy a nyelv célja, hogy kommunikáljunk másokkal; ám ha ez valóban így van, vélekedett Piaget, akkor miért beszélnek a gyerekek olyankor is, amikor egyedül vannak, és miért van az, hogy hangtalanul vagy hangosan időn­ ként a felnőttek is magukban beszélnek. Egyértelmű volt, hogy a nyelv nem redukálható egyszerűen egy funkcióra, a gondolatközlésre. Piaget kutatásait az 1912-ben a gyermekek és tanárok képzésére léte­ sített genfi Rousseau intézetben végezte. Itt 4 és 6 éves gyerekeket figyelt meg. Mindent lejegyzett, amit tanulás és játék közben mondtak, köny­ vében „párbeszédeket" is közöl. Amire hamar rájött - és amit minden szülő megerősíthet - az volt, hogy amikor beszélnek, beszédjüknek sokszor nincs meghatározott címzettje. Hangosan gondolkodnak. Kétfajta, egocentrikus és szociali­

396

zált beszédet különböztetett meg. Az egocentrikus típuson belül három mintázat jelent meg: • Ismétlés - nem másoknak címzett üzenet, a szavak pusztán a kiejtés öröméért való ismételgetése. • Monológ - a gyermek cselekvését vagy játékát követő teljes kommentárok. • Kollektív monológ - amikor a gyerekek mintha beszélgetnének, de nem igazán veszik figyelembe, amit a másik mond. (Egy szo­ ba, ahol 10 gyerek külön asztaloknál ül, beszédtől lehet zajos, de mindannyian gyakorlatilag magukban beszélnek.) Megfigyelte, hogy egy bizonyos életkorig (szerinte 7 éves korig) a gyermekeknek nincs „verbális visszatartási képességük" (vagy marad­ hat kontinencia), belső késztetésüktől vezérelve mindent kimondanak, ami eszükbe jut. Az óvoda, írta Piaget „olyan társadalom, amelyben az egyéni és a társasági élet gyakorlatilag nem különül el". Mivel a gyere­ kek magukat hiszik a világ közepének, nincs szükség a személyes szféra elkülönítésére vagy arra, hogy másokra való tekintettel ne mondják ki gondolataikat. A felnőttek ezzel szemben, mivel már nem jellemző rá­ juk az egocentrizmus, teljesen szocializált beszédmintát alkalmaznak, melyben számos gondolat kimondatlan marad. Mondhatni, csak az őrültek és a gyerekek mondanak ki mindent, bármit, ami az eszükbe jut, mert nekik csak önmaguk számít. Ezért van az, hogy a gyerekek ké­ pesek barátaik jelenlétében folyton beszélni, de képtelenek a barátjuk nézőpontjába helyezni magukat. A gyerekek egocentrizmusának oka részben az, hogy nyelvük rész­ ben gesztusokból, mozgásokból és hangokból áll. Mivel ezek nem szavak, nem lehet velük mindent kifejezni, ezért a gyerekek szükség­ szerűen részben saját gondolkodásuk foglyai. Ezt abból érthetjük meg,

397

ha belegondolunk, minél jobb egy felnőtt beszédkészsége, annál job­ ban képesek megérteni mások szempontjait, vagy legalábbis tudomást venni róluk. A nyelv tulajdonképpen arra képes, hogy általa az ember meghaladja önmagát, ezért fektet az emberi kultúra oly nagy súlyt arra, hogy a nyelvet megtanítsa a gyerekeknek - képessé teszi őket arra, hogy kilépjenek egocentrikus gondolkodásukból.

Más gondolkodás, más világ
Piaget a pszichoanalízisből vett át egy, a kétféle gondolkodásra vonatko­ zó megkülönböztetést: • Irányított vagy intelligens gondolkodás, aminek célja van, ezt a célt a valósághoz igazítja, és azt nyelvileg is képes kommunikál­ ni. Ez a gondolkodás a tapasztalaton és logikán alapul. • Irányítatlan vagy autisztikus gondolkodás, melynek tudattalan céljai vannak és nem igazodik a valósághoz; a vágyak kielégülésén és nem az igazság feltárásán alapul. Ennek a gondolkodásnak a nyelve a képek, mítoszok, szimbólumok nyelve. Az irányított gondolkodásban a víznek bizonyos tulajdonságai vannak és bizonyos természeti törvények vonatkoznak rá. Az autisztikus elme szá­ mára a víz csak a vágyak szintjén releváns - megiható, nézhető, élvezhető. Ez a megkülönböztetés segítette Piaget-t abban, hogy egészen 11 éves korig kövesse a gyermeki gondolkodás fejlődését. A gyermekek 3-tól 7 éves korukig nagyrészt egocentrikusak és gondolkodásukban autisztikus elemek is vannak, de 7 és 11 éves kor között az egocentrikus logika he­ lyét átveszi a perceptuális intelligencia.

398

Piaget vizsgálatokat tervezett és folytatott, melyben a gyerekeket arra kérték, hogy meséljenek el a saját szavaikkal egy korábban hallott tör­ ténetet vagy magyarázzanak meg valamit, például a vízcsap működését, amit előzőleg megmutattak nekik. A hétévesnél fiatalabb gyerekeket nem igazán érdekelte, hogy azok, akikhez beszélnek, értik-e a történetet vagy a magyarázatot. Leírásokat tudtak adni, de elemezni nem tudtak. De 78 éves kortól a gyerekek nem feltételezték, hogy akihez beszélnek, eleve érti, miről beszélnek neki, ezért megpróbáltak pontos, hiteles beszámolót adni - objektivitásra törekedtek. Egészen addig az életkorig egocentrikusságuk nem teszi lehetővé, hogy objektívek legyenek. Amit nem tudnak megmagyarázni vagy nem tudnak, azt „hozzáköltik" a biztos szöveghez. De 7-8 éves koruk után már tudják, mint jelent pontosan előadni az igaz­ ságot; vagyis, hogy mi a különbség a kitaláció és a valóság között. Piaget észrevette, hogy a gyerekek „sémákban" gondolkodnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy az üzenet egészében gondolkodjanak, anélkül, hogy minden részletet értelmezniük kéne. Ha olyasmit halla­ nak, amit nem értenek, nem a mondatszerkezetet vagy a szavakat pró­ bálják meg elemezni, hanem az átfogó értelmet igyekeznek megérteni vagy kitalálni. Megfigyelte, hogy az értelmi fejlődésben a fejlődés iránya mindig a szinkretikustól az analitikus felé halad - előbb az egészet látják, csak később alakul ki a kategorizálás, részekre bontás képessége. A 7-8 évesnél fiatalabb gyermekek gondolkodása jórészt szinkretikus, de később kialakul az elemzőképesség, ami a fiatalkori gondolkodásból a felnőttkori gondolkodásba menő átmenetet jelenti.

399

Gyermeki logika
Piaget elgondolkodott, vajon miért van az, hogy a gyermekek, különö­ sen a 7 évesnél fiatalabbak olyan gyakran fantaziálnak, álmodoznak és használják képzeletüket. Megfigyelte, hogy mivel nem folytatnak deduktív és analitikus gondolkodást, nincs ok arra, hogy határozottan elkülönítsék a „valós" és a „nem valós" világot. Mivel gondolkodásuk nem oksági viszonyok és bizonyítékok szerint működik, minden lehet­ ségesnek tűnik. Amikor egy gyermek azt kérdezi: „Mi lenne, ha angyal lennék?" a felnőtt a kérdést nem találja komoly megfontolásra alkalmasnak, mivel az a realitás világán kívül esik. De egy gyerek számára nemcsak, hogy minden lehetséges, hanem megmagyarázható is, mivel nem szükséges hozzá objektív logika. Értelmük kielégítéséhez csak indítékra van szük­ ség - a labda le akart gurulni a dombról, ezért le is gurult. Egy 6 éves gyerek úgy gondolhatja, hogy a folyó azért folyik lefele a hegyről, mert le akar folyni. Egy évvel később ugyanezt úgy magyarázza: „a víz mindig lefele folyik, ezért folyik erről a hegyről is lefele a folyó". Miért van az, hogy sok kisgyermek folyton azt kérdezi: „Miért?" Azért, mert minden és mindenki szándékára kíváncsiak, nemcsak az élőlények, hanem az élettelen dolgok szándékára is, és nem veszik észre, hogy csak bizonyos dolgoknak van szándéka. Később, amikor a gyermekek már fel tudják fogni, hogy a dolgok többsége indíték nél­ kül történik, kérdéseik az okozati viszonyokra irányulnak. Az időszak, amíg nem értik meg az ok-okozati viszonyokat, egybeesik az egocentrizmus időszakával. A „képzelet világa", ahogy mi felnőttek felsőbbrendűen címkézzük, a gyermek számára hideg és nyers valóság, hiszen ebben mindennek a maga szándéka és motivációja szerint értelme van. Valójában, mint

400

Piaget fanyarul megjegyezte, úgy tűnik, a gyerekek világa olyan jól mű­ ködik, hogy az ő felfogásuk szerint nincs szükség hozzá logikára. A felnőttek gyakran nehéznek találják, hogy megértsék a gyereke­ ket, mert már elfelejtették, hogy a logika nem játszik szerepet a gyer­ mek gondolkodásában. Egy bizonyos életkor alatt nem tudjuk rávenni a gyerekeket, hogy úgy gondolkodjanak, mint mi. A gyerekek minden életkorban sajátos egyensúlyba kerülnek környezetükkel. Vagyis, ahogy 5 évesen gondolkodnak, az tökéletesen megmagyarázza világukat. De ugyanaz már nem érvényes 8 éves korukban. Késői írásaiban Piaget a gondolkodás fejlődésének végső, 11-12 éves korban kezdődő szakaszával foglalkozott. A tizenévesek gondolkodási, elvonatkoztatási, ítéletalkotási és jövőbeli lehetőségeket felmérő képessé­ ge gyakorlatilag megegyezik a felnőttekével. Innentől kezdve a képességek nem minőségi, hanem inkább mennyiségi vonatkozásban változnak.

Záró megjegyzések
Bár a pontos időzítéssel, szakaszolással kapcsolatosan vannak még kér­ dések, Piaget gyermek-fejlődéstani szakaszai általában kiállták az idő próbáját, és nagy hatással volt az óvodai és iskolai nevelésre. Bár Piaget sosem tekintette magát gyermekpszichológusnak, és való­ jában inkább ismeretelmélettel foglalkozó tudós volt. A gyermekekkel kapcsolatos megfigyelései a kommunikáció és a megismerés tágabb el­ méleteihez vezettek, mert amit a gyermeki elméről megtudott, a felnőt­ tek gondolkodásáról alkotott képet is világosabbá tette. Például nem csak a gyerekek használnak sémákat gondolkodásukban, hogy képet al­ kossanak a világról - a felnőtteknek is akkomodálniuk és asszimilálni­ uk kell az új információt, hogy az illeszkedjék a meglévő ismereteikbe.

401

Piaget találta ki a „genetikus ismeretelmélet" szakterületet, ami azt vizsgálja, hogyan fejlődik vagy változik az ismeretelmélet az új infor­ mációval kapcsolatban. Az elmét meglehetősen önkényes valaminek tartotta, ami úgy épül fel, hogy a valóság az adott személy saját világ­ képéből magyarázható. Az oktatásnak figyelembe kell vennie ezeket a modelleket, ahelyett, hogy egyszerűen tényekkel tömné a diákok fejét, különben az információt a tanulók nem képesek befogadni. Az ilyen oktatási módszer szürke konformistákat termel, akik kellemetlennek találnak minden változást. Piaget megelőzte a korát azzal, hogy azt mondta, újító és találékony gondolkodókat kell nevelni, akik tisztában vannak gondolkodásuk szubjektivitásával, ám elég érettek ahhoz, hogy befogadják az új tényeket. Kezdeti, a gyermeknyelvet és a gyermeki gon­ dolkodást tanulmányozó vizsgálatai kitűnő betekintést adtak a felnőt­ tek gondolkodási folyamatainak megértéséhez.

Jean Piaget
1896-ban születet Neuchátelben, Svájc nyugati részén. Piaget apja a középkori irodalom professzora volt a helyi egyetemen. A biológia iránti érdeklődése abban is meg­ nyilvánult, hogy még középiskolás korában számos tudo­ mányos cikket publikált, és 1917-ben megjelent Recherché című filozófiai regénye. Miután megszerezte PhD-fokozatát, Piaget a gyermekek nyelvi fejlődését kezdte tanulmányozni, és 1921-ben a genfi Institut Jean-Jacques Rousseau igazgatója lett. 1925 és 1929 között a pszichológia, a szociológia és tudományfilozófia professzora volt a neucháteli egyetemen, majd

402

visszatért a genfi, egyetemre és egy évtizeden keresztül volt a tudományos gondolkodás professzora. Ezzel egyidejűleg több posztot is betöltött a svájci oktatási hatóságoknál. 1952-ben Párizsban, a Sorbonne-on a genetikai pszicho­ lógia professzora lett, és 1980-ban bekövetkezett halá­ láig a genfi székhelyű International Center fór Genetic Epistemology elnöke volt. További munkái: The Child's Conception o f the World (A gyermek fogalma a világról 1928), The Morál Judgment o f the Child (A gyermek erkölcsi ítélete 1932), The Origins o f Intelligence in Children (A gyermeki intel­ ligencia eredete 1953), Biology and Knowledge (Biológia és tudás 1971) és The Grasp o f Consciousness (A tudat megértése 1977).

2002 Tiszta lap
„Az em beri természet elfogadása sokak szerint azt jelenti, hogy belenyugszunk: a rasszizmus, szexizmus, háború, népirtás, nihilizmus, reakciós politika, gyerm ekek és hátrányos helyzetűek elhanyagolása az em beri természetből következik. Azt állítani, hogy az elm ének vele született szervezettsége van, nem csak azzal döbbenti m eg az em bereket, hogy igaz lehet, ha nem azzal is, hogy önm agában erkölcstelen gondolat."

„M indenkinek van elmélete az em beri természetről M indenkinek előre kell éreznie mások visel­ kedését, és ez azt jelenti, hogy m indannyiunknak szüksége van elméletekre az em beri viselkedés­ ről. A z em beri természettel kapcsolatos hallgatólagos elmélet - miszerint a viselkedést gondola­ tok és érések okozzák - nagyon mélyen beépült az emberekről alkotott gondolkodásunkba . "

Dióhéjban
A genetika tudománya és az evolúciós pszichológia kimutatja, hogy az emberi természet nem egyszerűen a szocializáció terméke.
Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. oldal) Hans Eysenck: A szem élyiség d im e n z ió i (163. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. oldal) Anne Moir & Dávid Jessel: A gyszex (365. oldal) V. S. Ramachandran: A z e lm e fa n to m ja i (413. oldal)

404

tudja. hogy minden gyerek születésé­ től fogva különbözik testvéreitől. és mítosznak nevezte. vagy teljes mértékben kultúránk és környezetük alakít minket. melyben kiigazított több. hogy magatartásunk teljes mértékben a szocializáció eredménye. Pinker azt. hogy ez is torzítja a közérdeket. például nem engedték a fiúgyermekeket játékpuskával játszani. az emberi intelligencia alakíthatóságával kapcsolatos vad elképzelést. antropológusok és szociológusok tanácsaira hallhatva úgy gondolták. meghatározott tulajdonságokkal és tehetségekkel jövünk-e a világra.40. Steven Pinker híres kísérleti és kogni­ tív pszichológus megírta The Bionk-Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása) című munká­ ját. a viktoriánus kornak azon hozzáállásá­ hoz hasonlította. inkább babát adtak a kezükbe. kevésbé szexista környezetet teremtsenek. Hozzátette. fejezet Stcvcn Pinker A „természet kontra nevelés" elcsépelt vita arról szól. hogy nem ismerjük be a tényt. Mindent megtettek. Az 1960-as és 1970-es években a szülők a behaviorista pszichológusok. miszerint az emberi termé­ szet biológiailag determinált. a tudományos kutatást és azt is. hogy békésebb. hogyan 405 . hogy már eleve „beprogramozva". hogy tabutémának nyilvánították a szexet. hogy minden a környezeten múlik. Akinek vannak gyerekei.

Egy eszme története John Stuart Mill. A John B. milyen fontos az emberi tudat számára a tapasztalat és a tudat rugal­ massága. a társadalom és az egyén tetszés szerint alakíthatja azt" Ebben benne foglaltatik az a logikai feltételezés. „A modern szellemi élet világi dogmája lett" . hogy minden ember egyenlő. Ám nem helyezkedik egyszerűen arra az ál­ láspontra. az a tantétele. hogy az emberi tudat születéskor „teljesen tiszta lap". Eléggé érthető. Ám ennek elfogadásából egyenesen következik. hogy „A gének felelősek mindenért. bármit elérhet az életben. kol­ dussá vagy tolvajjá. hogy milyenek az emberek. hogy nem akarunk visszamenni egy olyan időszakba. hogy ha rá bíznának egy tucat kisgyereket. Watson Behaviorism (Viselkedéstan 1924) című könyvének híres feje­ zetében azzal dicsekedett. a felvilágosodás korának egyik filozófusa rámutat. mennyire alakítják az emberi természetet a veleszületett minták. hogy ha az embernek nincs súlyos értelmi vagy fizikai fogya­ tékossága. és ma készségesen elfogadjuk.mondja Pinker. a kultúra semmilyen ha­ tást se gyakorol" Inkább az a szándéka. így terjedt el a „tiszta lap" fogalom. és mennyire befolyásolja azt a kultúra és a környezet. olyan papírlaphoz hasonlította. amire még soha senki nem írt semmit.viszonyulunk egymáshoz. hogy feltárja. művésszé. Pinker ezt a koncepciót úgy definiálja: „az emberi elmének nincs öröklött struktúrája. felnőtt korukra bármivé tudná őket nevelni: orvossá. hogy a biológia erői nem játszanak szerepet abban. Bár a behaviorizmus már nem ortodox pszichológiai tan. makacsul tartja magát. amikor az emberek közötti biológiai különbségek 406 .

ugyanakkor. a dominancia. hogy az emberi elme soha nem lehetett tiszta lap. hogy a tömegeket bármivé alakíthatják. amelyek úgy hiszik. Az ember brutális és okos és szerető tud lenni. amik vagyunk Pinker rámutat. amint az várható. az erkölcsi érzék. mert évezredek során át alakította a darwini természetes szelekció. a féltékenység. mint az érzelmek. mivel az rassz. a nemi erőszak. Mindazonáltal ironikus. A túlságosan képlékeny elméket azon­ ban az élet „kiszelektálta". hogy a „tiszta lap" elmélet által keletkez­ tetett vákuum lehetővé tette. Azok vagyunk. a jóindulat és a szerelem is. mivel olyan emberek neurológiai felépítését örököltük. hogy számos „társadalmilag konstruált" tényező. hogy ezzel olyan parancsuralmi rend­ szerek éljenek vissza. akik csatározásokban és egyéb küzdelmekben vettek részt. míg a tiszta lap elmélet végleg eltűnik a süllyesztőben? . Donald Brown feltérképezte az általa „általános emberinek" tartott jellemvonásokat és viselkedé­ seket a föld népei között. akiknek érzékeik pon­ tosak voltak. függetlenül a népcsoportok civilizációs fej­ lődési fokától. biológiai nem és társa­ dalmi osztály szerinti megkülönböztetéshez és előítéletekhez vezet. akiknek elméje kiváló problémamegoldó volt. Az evolúciós biológusok és néhány felvilágosult antropológus rá­ mutatott. természetesen sikert arattak másokkal szemben és nekik sikerült átörökíteniük génjeiket.te­ szi fel a kérdést Pinker.rendkívüli hangsúlyt kapnak. Ilyenek: a küzdelem. a konfliktusmegoldás. Még mennyi „ember-áttervezési" kísérletet kell elszen­ vednünk. 407 . Azok. a nemek közötti hasonlóságok és eltérések valójában nagy­ mértékben biológiailag programozottak.

Ezzel ellentétben elítélt gyilkosok agyának vizs­ gálatakor azt találták. • Einstein agyának nagy és szokatlan alakú alsó parietális lebenye volt." Ami velünk született Idegtudósok számos kísérlete bizonyítja. Ez nem csak annak tudható be. Olyan apró személyiségjegyekben is megegyeznek. ez az agyterület felelős a döntéshozatalért és az impulzu­ sok gátlásáért. Az agy ezen részének a nemi különb­ ségek kialakulásában van szerepe. 408 .vagyis az agyba épített evolú­ ciós adaptációs készségek.„'biológiai' meghatározottságúak is . valamint olyan vonások is nagyon hasonlók. ami a térbeli tájékozódásban és a számolási képességekben játszik szerepet. ami a normálisnál kisebb. hogy genetikai állományuk teljesen azonos. az akarat és a lelkiismeret" .és túlélték. hogy prefrontális lebenyük az átlagosnál kisebb. • Születésükkor elválasztott egypetéjű ikrek esetében az általános intelligencia. extraver­ zió. Például: • A homoszexuális férfiak agyának általában van egy olyan része (a harmadik interstitiális nucleus az anterior hypothalamusban).összegzi Pinker . közben képesek voltak szoros közelségben együtt élni és kibékülni. hogy agyuk fiziológiája (bizonyos agyterületek barázdáltsága és mérete) is szinte teljesen azonos. hanem annak is. hogy szeretnek-e szerencsejátékokat játszani vagy tévét nézni. milyen aprólékos részletekig van agyunk „beprogramozva" születéskor. barátságosság és az élettel való általános elégedettség. „A szerelem. a verbális és matematikai képességek. mint az introverzió.

Félünk attól. Ilyen a ski­ zofrénia. minthogy a személyiségünk 40-50%-a e genetikai tendenciák alapján meghatározott. hogy ha a gének irányítják elménket. Záró megjegyzések Pinker a „tiszta lap" elméletet Galilei idejének kozmológiájához hason­ lítja.az emberi természet biológiai alapja . hogy a világegyetem agyagi valósága erkölcsi kereteken nyugszik. kiderült. alacsony nyitotságú vagy nyitott.ideológiai okokból félresöpörtetett. az autizmus. hogy ezek a tények „értékek devalválódásához" és ahhoz vezet­ nek.önmagukban semmit nem határoznak meg. akkor gondolkodásunkat és magatartásunkat is a teljesen a gének hatá­ rozzák meg. hogy a tudományos tény . 409 . amelyben élni akarunk. Mind az öt dimenzió örökölhe­ tő. Ám a gének csak egy bizonyos fokú valószínűséget jelente­ nek . a diszlexia. Az ilyen állapotok a család több tagjánál is megjelennek. a depresszió. hogy genetikai gyökerei vannak. a bipoláris be­ tegség és a nyelvi készségek sérülése. barátságos vagy ellenséges. Pinker elismeri félelmünket attól. • A pszichológusok öt dimenzió alapján jellemzik a személyisé­ get: introvertált vagy extravertált. és nehéz megkülönböztetni őket a környezeti tényezőktől.• Számos állapotról. amikor az volt az általános vélekedés. neurotikus vagy stabil. hogy nem tudjuk befolyásolni azt a társadalmat. és lelkiisme­ retes vagy gyenge lelkiismeretű. Hasonlóképpen a mai morális és politikai érzékenység azt jelenti. amit korábban környezeti hatásnak tulajdo­ nítottunk.

Jelenleg a Harvard pszichológia professzora. A nyelv és a megismerés területén végzett kutatásaival lett a legismertebb. Montrealban.Pinker válaszul Csehovtól idéz: „Az ember akkor válik jobbá. míg elolvas­ suk és teljesen megértjük. darabokra zúzza néhány dédelgetett elképzelésünket. meglehet. hogy ezeket tagadjuk. A Tiszta lap nagy. a genetika és az evolúciós pszichológia tényeihez ragasz­ kodva megismerjük. A McGill Egyetemen diplomázott. miért olyan népszerű Pinker a tudományos ismeretterjesztő írók között . További munkái: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?86 (The Language Instinct 1994). Nagyszerű szellemi teljesítmény. Ho- 86 Steven Pinker: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?. vaskos kötet. vagy szilárdabb tudományos alapokat ad nekik. ha megmutatjuk neki. Könnyű belátni. kik és mik vagyunk. beletelik némi időbe. még nem tűnnek el. Typotex. milyen is valójában. amit nem szeretünk elismerni. Steven Pinker 1954-ben született. Kanadában. ha a biológia. Pinker 2003-ig volt a Massachusetts Institute o f Technology pszi­ chológia professzora és a Center fór Cognitive Neuroscience igazgatója. Lehet az emberi természetnek sok olyan tulajdonsága.írásaiban a pontos tudományos tartalom nagyon élvezetes stílussal társul. de attól." Csak akkor léphetünk tovább. a Harvardon szerezte PhD-fokozatát kísérleti pszichológiából. Budapest 410 . 2 0 0 6 .

ford. 40 87 Steven Pinker: Hogyan működik az elme?. Lexical and Conceptual Semantics (Lexikális és konceptuális szemantika 1992). Budapest 411 . Visual Cognition (Vizuális megismerés 1985). 20 0 2 . Csibra Gergely. Osiris.gyan működik az elm e?87 (How the Mind Works 1997). és Words and Rules: The Ingredients o f Language (Szavak és szabályok: A nyelv alkotóelemei 1999).

ahogy az agy küszködik. Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189.teszi ren dkí­ vül érdekessé a neurológiát. hogy az elm e nem csak hogy képes feltárni. ha nem saját létével kapcsolatos kérdéseket tesz fe l: Ki vagyok? M i történik a halál u tá n 7 E lm ém kizárólag az .1998 Az elme fantomjai „Van valami rendkívül szokatlan egy szőrtelen főem lős újszülöttben. aki olyan fajba fejlő­ dött. hogy m egértse m agát . agyamat alkotó neuronokból áll? És ha igen." Dióhéjban A neurológia furcsább eseteinek felfedése bepillantást adhat. M ég furcsább. oldal) 412 . hogyan m űködnek más elm ék. am ely a vállán át visszatekintve kérdéseket tud felten n i eredetéről. milyen tere van a szabad akaratnak? E kérdé­ sek sajátos ismétlődő jellege . aki kalapnak nézte a feleségét (433. oldal) Olivér Sacks: Aférfi. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. milyen a magunkról alkotott felfogásunk.

hogy egyre töb­ bet tudunk magáról az agyról. Miután az ember elolvassa ezt a könyvet. hogy ezt teljesen természetesnek vegye. aztán bizonyítékot találjanak az elméletek alátámasz­ tására. Most. ahhoz hasonlóan ahogy Einstein kidol­ gozta a relativitás elméletét. hogy sok eset- 413 . akik érdeklődnek a pszichiátria iránt. Szándékosan gyűjti az orvosi esetekben leírt anomáliákat. Azoknak. megfogni egy csészét úgy. Ramachandran ennek ellenkezőjét teszi. a tudomány is beleszól a vitába. Amíg a tudósok arra törekednek. fejezet V. hogy elmélete­ ket állítsanak fel.41. Ramachandran a világ egyik vezető idegtudósa szerint az agykutatás még mindig túl friss tudományág ahhoz. már nem képes felemelni a kezét. Ramachandran Mi a tudatosság? Mi az „én"? E nagy kérdésekkel való foglalkozás év­ ezredeken át a filozófusok privilégiuma volt. amit a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudnak könnyen magyarázni. A Phantoms o f the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása. V. a könyv legfontosabb üzenete talán az. társszerző: Sandra Blakesleé) Ramachandran könyvpiaci sikere. bevezetés az „elme titkai­ ba". hogy valamiféle átfogó tu­ dat-elméletet állítsunk fel. Igazi kinyilatkoztatás. S. de talán eljutottunk a megértés folyama­ tának kezdetére. S.

hanem felfedi. hogy egy halomnyi nedves szürke sejt éntudatot és tudatosságot teremt. a bal agyfélteke az agynak azon része. Ramachandran. hogy az agy neurális kapcsolati zavarai okozzák. Shakespeare-től és a holisztikus gyógyítás gurujától. hogy sokkal tartozik a tudományos ismeretterjesztő könyveknek. hogy bevezetést ad a koponya anatómiájába.ben a korábban „elmezavarként" diagnosztizált állapotokat ma jobban értjük. kicsiben Ramachandran felhívja a figyelmet egy meghökkentő tényre: „Agyunk egy homokszemnyi része százezer neuront. Nem tudományos elismeréseit sorolja. Amellett. amik a „dió két felét" alkotják. mennyire csodálja. Általában a frontális lebenyt tekintik 414 . amely a tudatosság racionális kifejezőjeként végig „beszél". aki Sherlock Holmes nagy rajongója.frontá­ lis lebeny. kétmillió axont és egymilliárd szinapszist tartalmaz. parietális lebeny. Deepak Choprától idéz. köztük a négy lebenyt . Úgy tűnik.óriási. Ramachandran fesztelen stílusával kifejezi. occipitális -. elismeri. A két félteke az ellenoldali testfél mozgásait irányítja: a bal agyfélteke a test jobb oldalát a jobb félteke a test bal oldalát vezér­ li. akár csak gondolatban. Részlete­ sen bemutatja az agy különböző részeit. temporális lebeny. hogy nem szokványos tudós. akár hangosan nyilvánul meg. A jobb féltekéhez inkább érzelmeink és az élet holisztikus felfogása kötődik. Freudra és a hinduizmusra utal. Ez a széles látókörűség teszi Az elme fantomjai című könyvet élvezetes olvasmánnyá akkor is. a könyv szóra­ koztató is. hogy az illető elmebeteg. és ezek mind „beszélnek" egymással. A látszólag őrült viselkedés nem feltétlenül jelenti azt. Az agy . Számos ilyen kóros állapotról kimutatták. ha sosem hallottunk a thalamusról vagy a frontális lebenyről. Bár időnként elka­ landozik.

valamint hormonális és anyagcsere-funkciók. hogy ez az agy egy korán kialakult. mi adja az „emberi természet" lényegét. hogy míg az agy egyes területei bizonyos meghatározott feladatot látnak el. ahol a bölcsesség. • A gerincvelő csúcsánál elhelyezkedő medulla oblongata (nyúltvelő). ide kapcsolódik a szagláson kívül minden érzékszervi érzékelésünk. primitív része. a szívritmust és a légzést. az agy egész területén? A szerző szerint mindkét ma­ gyarázat igaz lehet. ami olyan „hajtóerőket" szabályoz. ahogy egyre jobban megértjük. Fantomvégtagok Mire utal Az elme fantomjai cím? Ramachandran azokról a vizsgálatairól a legismertebb. • Az agy közepén elhelyezkedő talamusz.az agy „legemberibb" részének. a tudósok úgy gondolják. a két agyféltekét összekötő rostköteg. • A hipotalamusz a talmusz alatti agyi képlet. ez szabályozza a vérnyomást. Az agy további részei: • A kéregtest (corpus callosum). Ramachandran megjegyzi. hogyan működik az emlékezet és az észlelés. a féle­ lem. úgy értjük meg. mintha az normálisan működne. hogy az agy részei hogyan kommunikálnak egymással. Ebben az a legrosz- 415 . a ter­ vezés és az ítéletalkotás folyamata megy végbe. a szex. vagy holisztikusán. annyiban. más néven látótelep. mint az agresszió. hogy ezen az alaptudáson túl. A memória például az agy egy külön részén helyezkedik el. azaz olyannak. még mindig nem vagyunk egészen biztosak abban. Amputációt vagy bénulást követően a páciensek ugyanúgy ér­ zik végtagjukat. melyeket fantomvégtagérzésről beszámoló emberekkel végzett.

A hagyományos vélekedés szerint a kar vagy láb elvesztése feletti sokk miatt a páciens vágyálomba éli bele magát. hogy az agy a végtagok mozgásának koordinációjára van programozva.ámde alkar nélkül született. hogy gyakran nagyfokú fájdalmat is éreznek a fantomvégtagban. Mirabelle. Amikor a páciens elveszti egyik végtagját. De Ramachandran rámutat. Ebből arra lehet következtetni. de egy idő után a visszacsatolás hiánya elég. Sőt egyik páciense. hogy van mozgatandó kéz vagy láb.szabb. amikor egy lány rendszeresen az ujjait használta egyszerű számolási műveletek el­ végzésére . hogy az általa vizsgált páciensek túlnyomó része nem neurotikus. hogy a végtag érzete megszűn­ jön. kar nélkül született. mégis élénk érzései van­ nak a kéz és kar használatáról. hogy nincs semmi mozgatnivaló. mint önmaga reprezentációja. Említ egy másik esetet is. Ha egy végtagunkat elvesztjük. Ramachandran azon tűnődött. hogy valami megváltozott. az agy továbbra is jeleket küld a hiányzó végtag vezérlésére. hogyan és miként keletkeznek ezek a fantomok az idegrendszerben? Miért marad „bevésődve" a végtag meg­ létének érzése az agyban amputáció után? A páciensek vizsgálata és kí­ sérletek során a következőképpen magyarázza a fantomvégtagérzést: az agyban van egy testséma. 416 . míg az agy fel tudja dolgozni ezt a tényt. Ám az amputáltakkal ellentétben a végtag nélkül születettek sosem kaptak visszacsatolást a csonktól. és ezt akkor is alkalmazni akarja. beletelik bizonyos időbe. hogy a végtag még mindig megvan. így az agy továbbra is azt hiszi. amikor a szenzoros információ arról tudósít. és ebbe beletar­ tozik a láb és a kéz is. vagy tagadja annak elvesztését.

A „tagadás- 417 . ha a bal láb vagy kar érintett. amikor olyan új információ merül fel. és keresi az inkonzisztenciákat és a a változás legkisebb jeleit.Végtagbénulás tagadása Az anazognózia olyan tünetegyüttes. hogy az emberek miért racionalizálnak és miért igyekeznek elkerülni a valóságot. Ezért. melyben egy nyilvánvalóan szinte minden tekintetben egészséges páciens tagadja. Mi okozza ezt a rendellenességet? Egyszerű vágyálom? És miért csak a bal végtagokon jelentkezik? Ramachandran magyarázatában szerepe van a két agyfélteke közötti munkamegosztásnak is. ki akarja billenteni a status quót. hogy karja vagy lába le­ bénult volna. hanem az agyi idegpályákban keresi az okot. valóság-modelleket. Ha a jobb félteke sérül. ami nem illik a meglévő mo­ dellbe. azaz olyan gondolataink keletkeznek és úgy viselkedünk. A bal agyfélteke generálja a meggyőződési rend­ szereket. állhatatosan próbál ragaszkodni a dolgok megszokott állapotához". hogy azzal megvédjük mindazt. A neurológia fel­ adata. amit magunkról gondolunk. A jobb félteke valóság-el­ lenőrző tevékenysége nélkül az elme az önámítás ösvényére téved. a bal agyfélteke „szabad kezet" kap a „tagadásban és konfabulációban". de ez a tagadás csak akkor fordul elő. Az „én" megőrzése bármi áron Ramachandran kísérletei az anazognózia tüneteitől szenvedő pácien­ sekkel igazolni látszik az elhárító mechanizmusok freudi elméletét. és „min­ dig. A jobb agyfélteke feladata ezzel éppen ellenté­ tes. Természeténél fogva konformista. hogy felfedezze. ám a pszichológiával ellentétben nem a pszichében. a tagadás vagy elfojtás elhárító mechanizmusaival válaszol a status quo megőrzése érdekében.

néha saját testük bal oldalával kapcsolatosan is. saját sorsát és cselekedeteit irányítani képes személyiségek vagyunk.sál" élő páciensek vizsgálata erre a legjobb kutatási módszer. mert az agy és az idegrendszer nagyon sok külön­ féle rendszert tartalmaz. arra a tapasztalatra van szükségünk. a többi automatikusan. ford. társat találjunk és vele éljünk. Bíró Dániel Osiris. Különös és csodás esetek Ramachandran idézi Thomas Kuhnt és A tudományos forradalmak szerkezete88 (The Structure of Scientific Revolutions) című úttörő munkáját. míg nem sikerül azokat beilleszteni már elfogadott elméletekbe. hogy ezeket mind összefogja. Az agy mindent megtesz. hogy a tudomány hajlamos a szőnyeg alá söpörni a szokatlan eseteket. Vegyünk például a bemutatottak közül csak három esetet: • A féloldali neglect tünetegyüttesben szenvedő páciensek közö­ nyösek a tér bal oldalán levő tárgyakkal. Ez talán azért fejlődött így. és szükség van egy nagy illúzióra. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete. beilleszkedjünk a társadalomba. 2 0 0 2 . hogy megőrizze énélményét. Budapest 418 . Ám az ezért felelős részünk csak egy kis része az egésznek. hogy önálló. ha kiderítjük a furcsa esetek okát. amelyben megjegyezte. zombiszerűen működik. hogy életben maradjunk. Ahhoz. mivel az ő elhárításaik koncentráltak és felerősítettek. az ott történő esemé­ nyekkel. De Ramachandran feje tetejére állítja ezt a gyakorlatot: Azzal kerülhetünk közelebb az általánosításokhoz. nem sminkeli ki arca bal 88 Thom as S. Elle nem eszi meg a tányér bal oldalán levő ételt.

Neurológiai szakkifejezéssel nincs kapcsolat (a temporális kéregállományban elhelyezkedő) arcfelismerő agyterület és az amygdala (a limbikus rendszer kapuja) között. ez az állapot nem szokatlan. amikor az arcukra néz. ezért „leold­ ják" magukat az életről. amelyben a páciens saját szüleit. hogyan működik a normális elme. és gyak­ ran előfordul agyvérzéses állapotokat követően. gyermekeit. Bár ez meglehetősen nyugtalanítja a vele élőket. húsuk rothadt és tes­ tükben tenyésző. aminek egyik fel­ adata. ki-be mászó férgeket vélnek látni. Azt állítják. ám ha agyunk neurális kapcsolataiban valami kicsit megváltozik.felét. hogy biztosan csalók. szélhámos­ ok. házastársát. a valósról és a nem valósról 419 . szélhá­ mosnak tekinti. A világról való tapasztalásunkat természetesnek vesszük. mivel könnyebben lehet kísérleteket tervezni rájuk. A páciens felismeri hozzátartozóit. • A Cotard-szindróma olyan bizarr állapot. Agyuk csak úgy tud megbirkózni ezzel a helyzettel. de nem jelent­ kezik nála semmi érzelem. amikor a páciens azt hi­ szi. A páciensek szó szerint nem éreznek többé semmilyen érzelmet. különösen. hogy a test már nem él. és bal oldalon a fogát sem mossa meg. amiből az agy azt a következtetést vonja le. • A Capgras-jelenség ritka neurológiai állapot. hogy bűzlenek. Ramachandran szerint ez az agy szenzoros területei és az érzelmekért felelős limbikus rendszer közötti kapcsolat hibájából ered. ha azt feltételezi. megmutathatják. testvéreit csalónak. ha a jobb parietális lebeny sérül. hogy halott. hogy bizonyos arcokra érzelmi válaszokat generáljon. Mi a tudat? Az ilyen bizarr esetek.

a páciens hirtelen mindent intenzív spirituális módon értékel. hogy tudatosak vagyunk. amik megmondják. Ha minden pillanatban a puszta érzékeléssel kéne foglalkoznunk.alkotott elképzelésünk teljesen félrevezethet minket. hogy valóságérzékelésünk inkább bonyolult illúzió. hogy lehetővé tegye a világban való túlélésünket. hanem mert „minden rossz" . vannak olyan részek is. Az embert az különbözteti meg az összes többi állattól. ami úgy van tervezve. képtelenek lennénk észlelni cselek­ véseink értelmét. erőszak. nem egyszerűen azért. hogyan csináljunk valamit. ha az agynak ez a területe sérül. Felhívást tett közzé. e területek nél­ kül gyakorlatilag robotok lennénk. Záró megjegyzések Ramachandran szerint az emberi faj történelmének legnagyobb for­ radalma akkor következik be. beleértve azt is. amit teszünk. A realitásészlelés bizonyos részét ma­ gától értetődőnek. hogy az illetékesek nagyobb mértékben támogassák az agykutatást. ami megmondja. Csak ha valami elromlik. hogy a jelenségekhez különböző jelenté­ seket társítunk. Agyunkban nem csak olyan idegi kapcsolati rendszer van. Kezdjük megér­ teni. amikor tényleg kezdjük megérteni ma­ gunkat. ter­ 420 . az ember mindenbe túl sok jelentést láthat bele. vesszük észre. Egy egész fejezetet szentel a felfokozott vallási érzület és a temporális lebeny-epilepszia kö­ zötti összefüggésnek. Ramachandran azt mondja. milyen fi­ noman kiegyensúlyozva működik a tudatunk. hogy kíváncsiságun­ kat elégítsük ki. soha semmit nem lennénk képesek befejezni. természetesnek kell vennünk. Az amygdala és a temporális lebenyek alapvető szerepet játszanak tudatunk működtetésében. és ezt az agy általában kiválóan irányítja is.háború. miért tesszük. de ha ez a képességünk sérül vagy módosul. hogy képesek vagyunk arról beszélni.

az Australian National University aranyérme és az oxfordi All Souls College-beli tagság. köztük 2003-ban a Reith előadásokat NagyBritanniában és az Agy évtizede előadást az Egyesült Ál­ lamokban. ezért nagy becsben kell tartanunk. mi a kapcsolat a szürke sejtek tömege és a között a meggyőződésünk között. De nagyobb feladat az. Jelenleg San Diegóban a University o f California egyik intézete. PhD-fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte. hogy elin­ dulhassunk. és szükségünk van erre. a Center fór Brain and Cognition igazgatója és a Salk Institute fór Biological Studies docense. amit agyunk azért ho­ zott létre. hogy szabad akaratú személyiségek vagyunk.innen ered.rorizmus . Tudományos elismerései töb­ bek között a holland Ariens-Kappers érem. hogy testünk életben maradását biztosítsa. Ramachandran szerint még ha az énélmény valóban csak bonyolult illúzió is. amivel filozófiai vagy spirituális szinten kapcsolatot tartunk a világgal. a National Institute fór Mentái Health rende­ zésében. Ramachandran jelentős előadás-sorozatokat tartott szerte a világban. orvosi dip­ lomáját a Chennai (Madras) egyetemén. Ramachandran Vilayanur Ramachandran Indiában nőtt fel. és további gondos tanulmányozást érdemel. amit az Egyesült Királyságban a 421 . attól még ez az eszköz. Ez egyedi jelenség az állatvilágban. A Phantoms in the Brain könyv alapján kétrészes dokumentumfilm készült. hogy megértsük. V. S. A neurológia az agy anatómiájáról és neurális kapcsolatairól nyújt ismereteket.

4 1 Channel Four. az Egyesült Államokban a PBS mutatott be. 422 . További munkái: Encyclopaedia o f the Humán Brain (Az emberi agy enciklopédiája 2002). szakterülete a kognitív idegélettan. Szerzőtársa. The Emerging Mind (A felbukkanó szellem 2003) és A Brief Tour o f Humán Consciousness (Rövid utazás az emberi tudatban 2005). Sandra Blakeslee a The New York Times tudo­ mányos szakírója.

.

Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. Rogers: Valakivé válni . Edge. és amellyel kapcsolatban önmagát is folyamatosan becsapta. az utószót írta Klein Sándor. Kramer. oldal) 89 Carl R. hogy mi rejlik az álarca mögött. amelyek m indeddig saját maga előtt is rejtve voltak.felfedezi. érző és pulzáló folyamat: személlyé válik. ford. oldal) Douglas Stone. A másokhoz való alkalmazkodás álarca. "9 1 Dióhéjban Az igazi kapcsolat vagy kölcsönhatás olyan. & Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. Bruce Patton. az érzések cinikus elutasítása. 2 0 0 6 . Simonfalvy László. hogy a kliens fokozatosan . Budapest 90 Simonfalvi László fordítása 9 Simonfalvi László fordítása 1 424 . "90 „Úgy tűnik. amellyel ezt a kapcsolatot növekedésre használhatja: sze­ mélyisége fejlődni fog.A személyiség születése.1961 Valakivé válni .A személyiség születése 89 „H a képes vagyok létrehozni egy bizonyos típusú kapcsolatot. a másik szem ély fe l fogja f e ­ dezni m agában azt a képességet. lélegző. oldal) Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143* oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. amiben jól érezzük magunkat a bőrünkben. így egyre inkább önmagává válik. az intellektuális raciona­ lizálás felszínessége helyét átveszi egy élő. M élyen és intenzíven éli át személyiségének azokat a vo­ násait. amelyet a világnak önmaga helyett mutat. az előszót írta Peter D.bár időnként fájdalm ak közepette . oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. önmagunk lehetünk és melyben a másik fél világosan látja a bennünk rejtező lehetőségeket.

hogy teljes mértékben elfogadjuk a másik személyben rejlő lehetőségeket. aminek szélesebb körű hatása volt a sikeres emberi kapcsolatokra. milyen mély megértés és nyíltság van a rendelőben ülő két ember között. nyílt és őszinte környezetben történtek. „mire teremtetett". hogy kiváló gyakor­ ló pszichológus lesz. és előítéletek nélkül hallgatták meg a problémáit. melyben teljes figyelmet kapott. Carl Rogers ezeket tartotta a jó kapcsolat jellegzetességeinek.42. Az eredmény a ha­ gyományos pszichológus-páciens modell forradalmi változása. amitől megint normálisnak és jól érez­ te magát? Ezek a kölcsönhatások valószínűleg olyan megbízható. hogy ez a modell ritkán hatékony. Erősen hatott rá az egziszten­ cialista filozófus Martin Buber és „a másik megerősítése" elmélete. Rogers tanulmányai kezdetén úgy gondolta. és al­ kalmazta pszichológusi és tanácsadói munkájában. és hogy a folyamat inkább attól függ. Ez azt jelentette. De kezdett rájönni. Ez a hangsúlyeltolódás a lehetséges (szemben a pusztán problema­ tikus jelenséggel) felé tette Rogerst és Abraham Maslow-t a huma- 425 . hogy „meggyógyult" attól. fejezet Carl Rogers Érezte már valaha. hogy hosszan beszélgetett valakivel? Volt olyan kapcsolata. és képesek vagyunk meglátni. aki megoldja minden hozzá forduló páciense problémáját.

hogy ő szabályozza a páciensével fennálló kapcsolatot. hogy elfogadják minden gondolatu­ kat. A valakivé válni nem egyetlen írás. mindazzal együtt.nisztikus pszichológia nagy alakjává. ha a páciens (vagy pá­ ciensek) határozzák meg a folyamat irányát. és bár nem könnyű olvas­ mány. és az ő dolga analizálni és kezelni a pácienst. ha tévesnek. hogy hatékonyabb. De arra a következtetésre jutott."92 Mivel ekkoriban a pszichológia tudománya laboratóriumban tanulmányozott patkányok 92 Simonfalvi László fordítása 426 . Ez volt a híres kliens-köz­ pontú (vagy személy-központú) terápia kezdete. amit ez magával hozhat. rendkívül ösztönző lehet. hogy mindenki önmaga legyen Pszichológusi képzése során Rogers természetesen azt tanulta. Ez a hozzáállás segítette őket abban. ha megragadjuk a lényegét. furcsának. akkor is. korrigálni akarta klienseit. Rogers úgy összegezte filozófiáját: „Amint egyre inkább önmagam leszek. amit mondtak. hanem Rogers egy évtized alatt keletkezett írásainak gyűjteménye. Ebben gyűjtötte össze 30 évnyi pszi­ choterápiás munkásságának tapasztalatát. és segítette őket abban. fontosabbnak tartotta. mintha „munkadarab". hogy önmaga legyen. A humanisztikus pszichológiát ma magától értetődőnek vesszük a személyes fejlődés és az emberi potenciál terén. Hagyjuk. ostobaságnak vagy helytelennek tűnt. egyre inkább meg tudom engedni a másiknak is. hogy abszolút figyelmet fordítson arra. hogy néhány ülés után maguktól meggyógyul­ janak. mintha tárgy lenne. Rogers nem „helyretenni". gyengének.

Rogers munkájának leglényegesebb eleme az a nézete. mit gondolnak róluk 427 . hogy ha a pszichológus-kliens viszony az igazságon alapul. Rogers felhagyott a nyugodt és hig­ gadt. Ha valamire nem volt válasza. és sokan tagad­ ták elképzeléseit. mintha lett vol­ na. hogy a terapeutának is lehessen személyisége. munkaadó. a klienst objektíven meghallgató terapeuta eszményével is. a szakma kihívásának számított. hogy hagyja. általában megad egy okot. vagy valamely kontrollálhatatlan magatartása miatt. a „bolond" pácien­ sek vezessék a kezelést. abba beletartozik a praktizáló szakember hangulata és érzései is. Igazi személyiséggé válni Rogers megfigyelte. miért kér kezelést. Általában nagyon foglalkoztatta őket. hogy igazi önmaguk legyenek. ők is kifejezhessenek érzelmeket.viselkedése körül folyt. elfogulatlan doktor látszatát. hogy amikor valaki először jelentkezik a terapeutá­ nál. Általában elkövetjük azt a hibát. ám ennek eredmé­ nye az. hogy elvethessék azokat a hamis szerepeket és álarcokat. amikkel addig az élethez viszo­ nyultak. férj. Ha például a kezelés során ellenségességet érzett vagy ideges lett. Úgy vélekedett. például feleség. Szerinte a megelégedett embernek „folyamato­ san fejlődő. Fenntar­ totta magának a jogot. meggyőződése. befejezett személyiségként" kell elfogad­ nia magát. nem pedig kész. tapasztalásunk minden aspektusát befolyásunk alatt akarjuk tartani. hogy létünk. nem csinált úgy. Valójában a hozzá kezelésre jelentkezett emberekkel csak egyetlen probléma volt: nagyon vágytak arra. miszerint az élet áramló folyamat. Mintha ez még nem lett volna elég. hogy személyiségünk nem a valóságban gyökerezik. nem tartotta fenn a kellemes. Kivétel nélkül nem ezek az „okok" jelentették az igazi problémát.

csak aztán arra. A hangsúly. Ennek az átalakulásnak az egyik aspektusa az volt. Édesvíz. A terápia visszavitte őket az élet és az élethelyzetek közvetlen megtapasztalásába. milyen befolyása volt a mai „segíts önmagadon" írókra. Gellért Marcell. Például Stephen Covey: A sikeres élet hét aranyszabálya (The Seven Habits ofHighly Effective People)93 című munká­ jában az „először arra törekedj. azt je­ lenti. hogy tagadjuk. hogy megértsd a másik felet. miszerint az embernek inkább folya­ matnak. hogy nem halunk bele. a tanács­ adás pszichológiáján. mint befejezett entitásnak tekintsék személyiségüket. rájövünk. és könnyű észrevenni. Covey ford. kifejezésre juttatták ellentmondá­ sos érzelmeiket is (az egyik páciens beismerte. az igazi veszély abban rejlik. hogy őszintén beszélhetnek és figyelmesen 93 A sikeres élet hét aranyszabálya Stephen R. amit érzünk. hogy létezzenek. része volt annak az eszmekörnyezetnek. hogy a kapcsolatokban addig nincs előrelépés. hogy egyszerre gyűlöli és szereti szüleit). hogy énjük min­ den aspektusát kezdték „birtokolni".mások. hogy téged megértsenek" szabály nagyon rogersi gondolat. Rogers szállóigévé vált kijelentése: „a tények mindig segítőkészek" az ember érzelmeinek rendezésére vonatkozik. 1 994 428 . Ahogy felszínre jön­ nek a korábban szégyellt érzések. Budapest. amíg a felek nem érzik biztonságban magukat. Záró megjegyzések Rogers hatása jelentősen túlmutatott szűkebb szakterületén. és mit kéne tenniük egy adott szituációban. ami az 1960-as évek ellenkulturális forradalmához vezetett. ha megengedjük. A társada­ lom visszatükröződése helyett igazi személlyé váltak.

De a legfontosabb az. bár tudományos szempontból 429 . kik vagyunk valójában.meghallgatják őket. hanem az emberek közötti jobb párbeszéd mentik meg az emberiséget. miszerint olyan életet éljünk. szigorú vallásos család­ ban. a gyer­ mekbántalmazás megelőzésére létrejött szervezetnél kez­ dett dolgozni. Ha azt a nyitott és őszinte légkört. hogy a pszichológusok munkája a legfontosabb a világon. hogy valóban érezni akarjuk. Az ilyen hajlandóság. de pap akart lenni. amit terápiás foglalkozásain megteremtett. Rogers úgy érezte. Chicagóban. ami kifejezi. Az „éld meg a szenvedélyed" jelszó is visszavezet­ hető Rogers megközelítésére. 1924-ben New York Cityben beiratkozott a liberális Union Theological Seminary papneveldébe. amit a másik személy vagy másik fél akar és érez. de két év után úgy érezte. a vállalati vagy a politikai életbe. megváltoztathatja a párbeszédek résztvevőit. A gyermekpszichológiában végzett terápiás gyakorlatával Rogers a New York állambeli Rochesterben egy. majd PhD-fokozatát 1931-ben. Ez az állás. és a Columbia University tanárképző tanszékén pszichológia kurzusokat vett f e l Itt szerezte meg alapdiplomáját 1928ban. majd történelmet tanult. bár sohasem könnyű. mivel végső soron nem a természettudományok. át­ vinnénk a családi. kevesebb szorongás és konstruktívabb megoldás lenne az eredmény. teljesen gúzsba kötik a hitelvek. Carl Rogers 1902-ben született. hat gyermek közül negyedikként A Wisconsin Egye­ temen mezőgazdaságot.

és 12 évig dolgozott itt. Counselling and Psychotherapy (Tanácsadás és pszichoterápia) című műve 1942-ben jelent meg. a felnőttek számára kidolgozott alternatív tanulási módszerek és a konfliktusmegoldásra gyakorolt hatása. . 1945-ben megkezdte 12 évig tartó munkáját a University o f Chicago pszichológia tan­ székén.nem jelentett különösebb presztízst. és egészen 1987-ben bekövetkezett haláláig Kaliforniá­ ban maradt. A Client-Centered Therapy (A kliensközpontú terápia 1951) tovább növelte Rogers hírnevét. 1964-ben a kaliforniai La Jollába költözött. és 1954-ben az American Psychological Association elsőként neki ítélte a Distinguished Scientific Achievement Award kitüntetést. Nagy jelentőségű. hogy eltartsa családját. lehetővé tette. Ismertségéhez hozzájárult az encounter-csoportokban való munkája. 1940-ben a Clinical Treatment o f the Problem Child (A problémás gyerek klinikai kezelése) című könyve megjelenése után professzori állást ajánlottak neki az Ohio State University pszichológia tanszékén. hogy elfoglalja a Western Behavioral Studies Institute-nál ajánlott pozíci­ ót. ahol tanácsadó központot hozott létre.

.

Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181. Rupp Anikó. hogy önálló egyéniséggé váljon. B á r­ milyen im pulzusnál.."96 Dióhéjban Az emberi elme zsenije abban rejlik. és más orvosi történetek. m in d en n él erősebb. hogy megteremti és folyamatosan fenntartja az énélményt. . m iközben m indenfélével foglalkozik. ami súlyos neurológiai zavarok ellenére is fennmarad. Vajda Róza 432 . Rupp Anikó. A csoda az. Kis Anna. holott éppen az ítélőképesség elvesztése sor neuropszichológiai zavar lényegét. 2 0 0 4 . "95 . ford. A z egészség. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. Park. aki kalapnak nézte a feleségét.azért. Kis Anna. oldal) V S* Ramachandran: Az elme fantomjai (413* oldal) 94 Olivér Sacks: A férfi. a harcos egészség a végén általában győzedelm eskedik . Rupp Anikó. és az állandó kész­ tetésekkel szem ben fe n n tudjon m aradni. hogy egyedülálló és elidegeníthetetlen szem élyiségként m aradjon fe n n a világban. Vajda Róza 96 Fordította: Fenyves Katalin.hiszen az em b er túlélési képessége. képezi egy „A szuper-Tourette-beteg tehát azért van m indenkinél nehezebb helyzetben. Budapest 95 Fordította: Fenyves Katalin. Fenyves Katalin. érdekes m ódon szinte sohasem beszél az »ítélőképességről«.. és más orvosi történetek94 „A neurológia és a pszichológia. aki kalapnak nézte a feleségét. bármilyen betegségnél hatalmasabb. m ert neki a puszta túlélésért kell harcolnia .1970 A férfi. hogy a legtöbb esetben ezt mégis sikerül véghezvinnie . akaratának ereje. Kis Anna... Vajda Róza.

hiszen integráns „én"-ről. olvasmányos stílusban. mégis megma­ rad személyiségének félreismerhetetlen egyedisége. szerzőjét híressé tevő könyvének elején Olivér Sacks neurológus kijelenti. milyen módon alkalmazkod­ nak az emberek a lelki és testi betegségekhez. személyiségről van szó. hanem az. világszerte hatalmas bestsellerré lett. Sacks. bámulatosnak tartja. mint az emberek. amelyek gyakran befolyásolják a beteg énélményét. és milyen találékonyan alkotják meg magukat újra. Az első rész címe „Veszteségek" és olyan 433 . aki rengeteg furcsa esetet látott. aki kalapnak nézte a feleségét. Ez még fontosabb a neurológiában. Egy élet munkája meggyőzte arról. Könyvében Sacks azt igyekszik bemutatni. hogy „milyen személyt támadott meg a betegség". amely az agy olyan fizikai mű­ ködési zavaraival foglalkozik. hogy mindig is legalább annyira érdekelték a betegségek. mintha valami rovar lenne .. A könyv 24 fejezetében számtalan furcsa és érdekes esetet mutat be. hogy gyakran nem az a fő kérdés. hogy az ember elvesztheti egészséges állapotban meglévő képességeit. letehetetlen. Nem vizsgálhatjuk a beteget úgy.43. és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His Wife Fór A Hat: And Other Clinical Tales) című. „milyen betegség támadta meg ezt a sze­ mélyt". fejezet Olivér Sacks A férfi.

hogy kicsoda. Mintha sosem beszéltek volna egymással. Érettségi után felvették az amerikai haditengerészethez. hogy visszatérjenek normális énjükhöz. 434 . hogy a háborút megnyerték. Megkérdezte. Sacks azt írta naplójába. a corpus mamillare-ban alkohol hatására keletkezett súlyos károsodás. ahol tengeralattjáró-rá­ diósnak képezték ki. hogy Jimmie állandó jelenben él. Minden jel arra mutatott. és amikor két perccel később visszatért. Jimmie nagyon jóképű. hosszútávú emlékezete 1945-ben megszűnt létezni. Sacks észrevette. hogy a tükörből egy negyvenes férfi néz vissza rá. hogy milyen nagy változások mentek végbe körülötte. ezt mindenki tudja!" Jimmie szá­ mára a jelen az volt. Sacks kiment a szobából. hogy a katonák kedvezményével megkezdhesse egyetemi tanulmányait. Jimmie-nek fogalma sincs. Ez krónikus esetben kihat a memó­ riára is. akik valamely szellemi képesség elvesztése. hogy Jimmie élettörténetéről és családi életéről jelen időben mesél. de láthatóan zavarta. bár az agy többi részében nem következik be változás. esetét. és nagyon várja. de nem talált rá magyarázatot. A tudományokban való jártassága révén könnyen megoldott komplex problémákat tesztek során. milyen évet írnak. súlyos ál­ lapot után megharcoltak azért. értelmetlen pillanatban re­ kedt. Nem tagadhatta. akit abban az öregek otthonában ápoltak. egészséges. Jimmie elvesztett évtizedei Létezhet-e én emlékezet nélkül? Sacks bemutatja 49 éves páciense. tehetséges férfi volt. Jimmie G. Truman az elnök. úgy tűnt. 19 évesnek hitte magát. ahol Sacks 1975-ben dolgozott." Diagnózisa: Korszakov-szindróma. és határozott választ kapott: „1945 van.embereket mutat be. hogy a páciens „múlt (és jövő) nélkül folyamatosan változó.

Sacks azt írja: „Az emlékezés. mintha a leírt események vala­ ki mással történtek volna. maradt ben­ ne valami. tudatában 1945-ben állt meg az idő. szerin­ tük Jimmie tényleg elvesztette-e a lelkét. mint korábban bármikor. hogy a kápolná­ ban figyelje meg páciensét. hogy felülkerekedjen „normális" lelki káo­ szán. az elme önma­ gában nem volt elég. a mise rituáléjába. Valami okból retrográd amnézia alakult ki nála. mondhatni. Mintha teljesen belemerült volna a vallásgyakorlásba. hogy ő mint orvos. Sacks megkérte Jimmie-t. 435 . énünket alkotja. teljesen más Jimmie-t látott. de a morális figyelem és cselekvés képes volt teljes tartást adni neki. hogy fennmaradjon. így. aki elmondta. Gondosan megválasztott tevékenységekkel nyugodt életet tudott élni. figyelje meg. de ez sem adta meg Jimmie-nek a folytonosság érzését. hogy Jimmy 1965ben lépett ki a haditengerészettől. megtudja. és ezután alkoholista lett. meghalt a normál emlékezet számára. bár Jimmie. ami a betegség ellenére megtalálta a módját. és azt válaszolták. más területen nyilvánvalóan teljes életet élő ember volt. és valahogy „öszszeszedettebb" lett. amikor a kápolnában van. Az apácák némiképp megbánt­ va érezték magukat a kérdéstől. aki tapasztalataihoz jelentést társított.Sacks megkereste Jimmie testvérét. mert olyan volt. Amikor Sacks beült. hogy összetartsa." Ugyanezt lehetett megfigyelni. Sacks megkérdezte az öregek otthonában dolgozó apácákat. írjon naplót. mintha énjéből valami hiányzott volna. amiről úgy érezzük. amikor Jimmie kertészkedett. nevezzük „léleknek" vagy „énnek". műalkotásokat nézegetett vagy zenét hallgatott. mit csinált páciense az előző napon. A spirituális jelentés szintje nyilvánvalóan elég volt ahhoz. Jimmie mintha „elvesztette volna a lelkét". a szellemi tevékenység. milyen Jimmie.

és más orvosi történetek második részé­ nek címe „Túlkapások/7Ebben nem valamilyen képessége elvesztésével. rángásszerű mozgások jelennek meg (motoros ticben). a hipotalamuszt. ezt extravagáns mozgások. Ezek a funkciók annyira beleolvadhatnak a személy identitásába. akiket nem lehet meggyógyítani. és az 1970-es évekre a Tourette-szindróma Egyesületnek már több ezer tagja volt.Az „én" kontra Tourette-szindróma A férfi. aki kalapnak nézte a feleségét. mégpedig az agy legősibb. hogy agyi rendellenességről van szó. amelyet először 1885-ben írtak le. hogy vannak. a limbikus rendszert és az amygdalát magában foglaló terület betegségéről. A betegség azonban nem szűnt meg létezni. felfokozott észlelés. káromkodás. a talamuszt. A szindróma az egyes pácienseknél különbözőképpen és eltérő mértékben nyilvánult meg. ez nem tarthat sokáig). furcsa hangok. Charcotnak volt tanítványa (ahogy Freud is). Megmagya­ rázhatatlan furcsasága és viszonylagos ritkasága miatt a Tourette-szindrómáról az orvosi világ hosszú időre szinte teljesen megfeledkezett. Gilles de la Tourette a neurológia úttörőjének. ami azt súgja. mániák. irracionális szóbőség. hogy a páciens­ nél ismétlődő akaratlan. hanem bizonyos funkciók túlzott mértékű megjelenésével foglalkozik: tévképzetek. mások erőszakosak voltak. Tulajdon­ képpen betegek. A neurológiai „szertelenség" egyik esete az a tünetegyüttes vagy szindróma. egyesek inkább szelídek. amit a normalitás nem tud megadni. Ez az agyterület együttesen alakítja személyiségün­ 436 . őrült­ nek tűnő humor és furcsa kényszeres cselekvések kísérik. A kuta­ tások megerősítették Gilles de la Tourette eredeti sejtését. Ezek a „hiper-állapotok" valójában olyan felfokozott életérzést nyújtanak a bennük szenvedőknek. amelyet az jellemez. és elsőként írta le azt az állapotot. de ezek az állapotok a pácienseknek nagyfokú jóllét-ér­ zést és életörömöt adnak (bár tudatuk mélyén ott van egy érzés.

káromkodott. Csak akkor szabadult meg a tüneteitől. hogy intenzívebbé válik a gondolkodásuk.a betegeken nem mutatkozik a tic és jellegzetes magatartásuk sem nyilvánul meg. bölcsességgel. mert időnként . sőt megnősült. és azt is kihasználják. mozgásaikat. A 24 éves Ray a Tourette-szindróma meglehetősen extrém formája mi­ att kereste fel Sacks doktort. hogy beépítse ezt hétvégenkénti jazzdobosi tevékenységébe. A Tourett-szindrómás betegekben a szokásosnál több agyi serkentő neurotranszmitter van jelen. táncolnak vagy prózai szerepet adnak elő . mások egyszerűen megadják magukat a betegségnek. De a Tourette-szindróma nem egyszerűen az agyban jelentkező bio­ kémiai rendellenesség. Sacks megjegyzi. Néhány másodperces időközökben görcsös tic jött rá.két. 437 . sze­ mélyiségükbe integrálni a Tourette-szindrómát. Ezeket a betegeket a haloperidol nevű vegyülettel lehet kezelni. különösen a dopamin mennyisége nő meg (ezzel ellentétben a Parkinson-kór a dopamin hiánya miatt alakul ki).amikor énekelnek. ha közvetle­ nül szex után álomba merült. humorral és ép karakterrel sikeresen elvégezte a középiskolát. az egyetemet. hogy az a csoda. hogy egojuk fenn tudja tartani az énélményüket. amitől mindenki megrémült a környezetében. melynek során néha vad dob­ szólókat produkált. Tourette-szindrómája „hirtelen" tört rá. A normális emberek azt gondolják. Munkába állt. hogy egyesek képesek „befogadni". Sacks megfigyelése sze­ rint ilyenkor a betegekben a személy „én"-je felülkerekedik az állapot „személytelenségén". akik ismerték. és Ray minden tőle telhetőt megtett. ATourette-szindrómában szenvedőket olyan gyakran érik befolyásolha­ tatlan impulzusok. vagy nagyon lefoglalta valamilyen feladat. Összeférhetetlen volt. kivéve azokat. ezért könnyű erős énélménnyel élni. Ray nagyfokú intelligenciával. de állapota miatt minden munkahelyéről el­ bocsátották. amely csökkenti a dopamin mennyiségét. hogy ők irá­ nyítják reakcióikat.

hogy ahogy ő ne­ vezte. a drámaiságot. így érzékeli élénken a kör­ nyező anyagi és szellemi világot.Ray beleegyezett. ticmentes . ha a tic teljesen eltűnik. annak teljességét. amikor dolgozott. Ebben az esetben melyik Ray igazi énje? Sack nem ad erre választ. hogy az agy megértésére szolgáló jelenlegi modellünk a számítógépen alapul. Amikor a szer hatni kezdett. aki megéli tapasztalásának értelmét. A bűvös szövőszék Sacks megjegyzi. Raynek teljesen más személyként kellett magára tekintenie. ezért úgy döntött. de aggódott. tickes Ray" lehessen. legalább akkor a „stikkes. a gyógyszer józan. hogy a memória agyunk számítógépének mélyén rejtezik és azt a fajta visszaemlékezést. amely folyamatosan új jelentésmintákat sző. „ikonikusan" képezi le magának a valóságot. Sacks szerint ez 438 .sze­ mélyiséget kreált belőle. ha egy extrém „az" eluralkodik rajtunk. magát. De felteszi a kérdést: vajon algoritmusokkal és programokkal le lehet-e írni a valóság megtapasztalásának sokféleségét. hogy kipróbálja a dopaminszint-csökkentő haloperidolt. hanem olyan lény. de a történetet a „lélek rugalmassága" példájaként mutatja be: mindig van valamilyen „én" bennünk. amit Proust és más nagy írók tártak elénk irodalmi műveikben? Az ember nyilvánvalóan nem egyszerűen „gon­ dolkodó gép". mi marad belőle. intenzív. szellemesen káromkodó egyénisége (addigi egyetlen ismert énje). hogy hétvégén nem szedi a gyógyszert. rángatózó. a zeneiséget? Hogyan egyeztetjük öszsze azt. Hétközben. ami akkor is meg akar nyilvánulni. hiszen már 4 éves kora óta ezzel az állapottal élt.kissé unalmas . de hiányzott neki a régi. a művésziséget. Charles Sherrington angol fiziológus „bűvös szövőszéknek" képzelte az agyat.

nem tudná magát viszszahozni a káosz. Életünk olyan. Van olyan szemszög. hogy autonóm. és gyakran alábecsüljük. hogy „az empirikus tudo­ mány. mint az írás. milyen akaratra van szüksége az énnek ahhoz. A jobb agyfélteke. vagy mint a kotta.ez talán a bal agyfélteke működésének felelne meg -.az analógia lényegesen jobb. . amit „én"nek érzünk. és nem tudná helyreállítani a jelentés és az önállóság érzetét. magunkon mindig uralkodó személyiségek va­ gyunk. mert utal a tapasztalat nagyon személyes természetére és arra. Ha az agy pusztán csak számítógép lenne. aki idegrendszeri számítógépén keresztül reagál a világra. amelyen keresz­ tül életünket szemléljük. nem tudományos vagy matematikai legyen . mint a számítógép-hasonlat. ami nagymértékben alakítja azt. Az elme nem egyszerűen hatékony 439 . Sacks megjegyzi. nem vesz tudomást a lélekről. mint a neurológiai károsodás vagy betegség. az ember „az integráció csodája". milyen erőfeszítésbe telik fenntartani az ér­ zést. Saját analógiája az agy működésének megértésére: „írás és kotta". ha az idegrendszerünkben valami elromlik. nem vesz tudomást arról.. de az „én" kiala­ kításához valami más kell. hogy fenntartsa magát az olyan romboló erőkkel szemben." Ezt a valamit akarták páciensei oly nagyon visszaszerezni vagy megőrizni a betolakodók ellen. ahogy folyamatosan keletkezik. A prizma. hanem művészi jellegű. ami a személyiséget alkotja és meghatározza. ami úgy nyer értelmet. amiből az ember fejlett robotnak tűnhet. a jelentést „a történések megtapasztalásának művészi elren­ dezéséből és dallamából" nyeri. a szétesés széléről. Záró megjegyzések Csak akkor vesszük észre. hogy a jelentés kiala­ kulásához idő kell. Sack azt mondja.

hanem teljességre törekszik. Hasonlóképpen. 1965-ben New Yorkban telepedett le. majd Los Angelesben a University of California rezidense lett. Csörögi István. 1991. A bronxi Beth Abraham kórházban az 1960-as években „járványos ví­ rusos agyvelőgyulladásban" szenvedő betegeken végzett vizsgálatának eredményéről lett ismert. amelynek hatására számos páciens képes volt újra normá­ lis életet élni. mert „jó test" volt. Szülei orvosok voltak. értelemalkotó énről. nem azért gyászoljuk. Az 1960-as években az Egyesült Államokba költözött. 1933-ban. a véletlenszerű érzésekből és tapasztalásból jelentést akar teremteni. Budapest 440 . Faludi Endre. Erről ír Sacks: a meghatározatlan. Szak­ mai gyakorlatát San Franciscóban teljesítette. Olivér Sacks Londonban született. az ember élete folyamán többé válik a testét alkotó anyagnál. Az akkor kísérleti stádiumban lévő. L-dopa nevű gyógyszerrel kezelte őket. ami Harold Pintért A Kind o f Alaska (Egyfajta Alaszka) drámája megírására ihlette. Interjú. Sacks az oxfordi egyetemen szerzett orvosi diplomát. hanem mert bizonyos jelen­ tést hordozott. Kísérleteit Ébredések97 (Awakenings 1973) című könyvében írta le. ford.mindkettőnek jelentése van.működésre. Amikor valaki meg­ hal. Egy festmény vagy egy szimfónia nem csak olajfesték vagy zenei han­ gok halmaza . és 97 Olivér Sacks: Ébredések.

ebből merített a Róbert De Niro és Robin Williams fősze­ replésével bemutatott hollywoodi film. The Island o f the Colorblind (Színvakok szi­ gete 1996) és Uncle Tungsten: Memories o f a Chemical Boyhood (Tungsten bácsi: A kémiai ifjúkor emlékei 2002 ). Racsmány Mihály. Konzultáns neuro­ lógus a Little Sisters o f the Poor szegénygondozó szerzetesrendnél is. Számos díszdoktori cím birtokosa. 98 Olivér Sacks: Antropológus a Marson. Budapest 441 . 1999. ford. Antropológus a Marson98 (An Anthropologist on Mars 1995). További munkái: Seeing Voices: A Journey Intő the World o f the D eaf (Látni a hangokat: Utazás a süketek világába 1990). az Ébredések is. Osiris. Magánpraxisa mellett Sacks az Albert Einstein College of Medicine neurológus professzora és a New York University School o f Medicine vendégprofesszora.

oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. a csalódás.a düh. oldal) 99 Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több?. hogy növelné. ahelyett. Lexecon. m ég a bánat is . 2006. "1 ° 0 „Az egyszerű m egkülönböztetésen alapuló több millió éves túlélés után az a helyzet . a szomorúság. és ezt m i m a gunk kerülhettük volna el. hogy az esem ények sajnálatos állapota elkerülhető lett volna.2004 A választás paradoxona99 „M ás negatív érzésekhez képest . am elyekkel a m odern világban szem be találjuk m agunkat.a saj­ nálkozást az az érzés teszi nehézzé. ha m ásképpen választunk. Érintkezési pontok Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219. "m Dióhéjban A boldogság paradox módon korlátozza a lehetőségeiket. Hajdú Eszter. Győr i°° Fordította: Hajdú Eszter 1 1 Fordította: Hajdú Eszter 0 . hogy bio­ lógiailag felkészületlenek vagyunk a választások sokaságára. ford.

fejezet Barry Schwartz Jó vagy rossz az. a második csoport­ nak harmincféle közül kellett választani. Sőt az első csoport a kísér­ letben való részvételért felajánlott tiszteletdíját nagyobb arányban kérte csokoládéban. akiknek kevesebbféle csokoládé közül kellett választaniuk.44. mit jelent ha „normál stílusú" farmernadrágot kér. amelyben egyetemisták két csoport­ ját kérték meg. miért nem tudja. akiknek több közül kellett választania. közgaz­ dászok. összesen hatféle csokoládét adtak.a 443 . hogy a nagyobb válasz­ ték elégedettebbé tesz minket a választási lehetőséggel kapcsolatban . mert a mai végtelen nagy választékban nincs már olyan. piackutatók és a döntéshozatal területén dolgozók tapasztalatain alapuló A választás paradoxom: miért a kevesebb a több? (The Paradox ofChoice: Why More Is Less) azzal kezdődik. hogy „normál" Schwartz idéz egy tanulmányt. mint készpénzben. A első csoportnak csak egy kis doboznyi. mint azok. Ez meglepő eredmény. hányfajta gabonapehely közül választhat a helyi áruházban. sokkal elégedetteb­ bek voltak a minőséggel (szó szerint jobban ízlett nekik a termék). és miért van a ruházati eladó za­ varban. mivel azt várnánk. hányféle tévékészüléket árulnak. hogy Barry Schwartz pszichológus ténye­ ket és adatokat idéz arról. Az eredmény: azok. hogy csokoládét minősítsenek. ha választási lehetőségünk van? Pszichológusok.

vagy közműszolgáltatásokat. amikor az emberek nem válogathat­ tak. hol lakjunk? Ha gyermekeink vannak. hogy végül csak azért maradunk a megszokott szolgáltatónál. Szerelmi életünkben is számtalan választási lehetőség van. hogy ne kelljen végiggondolnunk a különböző ajánlatok részleteit. Most a választási lehetőségek gyakran olyan zavarba ejtően számosak. amit keresünk. annál elégedettebbek va­ gyunk. mivel most több ezer lehetőséget kell átnéznünk. mire megtaláljuk. Ám ehelyett. hogy minél kevesebb lehetőség közül kell választanunk. a gyűjtögető életmódba vitt vissza minket. amikor már megtaláltuk az „igazit" döntenünk kell: Melyikünk családjához lakjunk közelebb? Ha mindketten dolgozunk. A döntések növekvő ára Schwartz ötletesen mutat rá arra. a mai generáció azonban rutinszerűen. Folyton valami jobbat keresünk. melyik cégtől veszik a telefon. Volt idő például. ha egyre több döntési lehetőségünk van. jegyzi meg. hogy időt spóroljon meg nekünk. A technológia arra lett kitalálva. 2-5 évenként vált mun­ kahelyet.döntési helyzet hatalom. akkor is. Még ak­ kor is. Valójában azonban az a helyzet. A munka világában szüléink még egész karrierjüket egy cégnél tölthették. melyi­ künk marad otthon velük? 444 . a túl sok választási lehető­ ség fordított arányban van a boldogsággal. melyikünk munkája határozza meg. fejlett országok lakosságában. mivel nem feltétlenül jelent jobb életminőséget vagy nagyobb fokú szabadságot. ha a meglevő hely­ zetünkkel viszonylag elégedettek vagyunk. hogy egyre nagyobb ára van annak. Schwartz szerint ez azt jelzi. hogy bizonyos szorongás alakult ki a gazdag.

házastársunk kiválasztása például. Megválaszthatjuk identitásunkat. hogy még a vallás területén is a magunk által választott hitet követhetjük. valami más is játékba lendül . és mivel nagyon nagy gyakori­ sággal kell döntéseket hoznunk. családba és társadalmi osztályba születünk. Régen sokat mondtak másoknak arról. Bár mindannyian egy bizonyos etnikai csoportba. 445 . Bizonyos hibák következményei kis jelentőségűek lehetnek. • Megnő a hibalehetőség. amikre egykor nem volt befolyásunk. Mi­ nél több választási lehetőségünk van. mások azonban. kik vagyunk. Amikor „csak a legjobb" nem működik Mivel gyakran hozunk rossz döntéseket. Úgy gondolkodunk: „Ha annyi választási lehetőség volt. személyiségünk lényegét is. de ma már ebből semmi­ lyen következtetést nem vonhatunk le. hogy melyik egyetemre iratkozzunk be. vagy az. ha rossz dön­ tést hozunk. meghatározhatja életünket.az emberi elme hibázásra való hajlama. nem feltétlenül szüléink vallását gyakorol­ juk. • A hibák pszichológiai következményei nagyobbak. hogyan lehet. hogy a tényezők. Azzal. annál nagyobb a tét.Schwartz megjegyzi. biztosan nem lenne több értelme annak. amit Schwartz hosszasan illuszt­ rál. most választási lehetőségként jelennek meg. hogy ekkorát tévedtünk?" Schwartz a rendkívüli mértékben megnőtt választék és választási le-( hetőségek három hatását emeli ki: • Minden döntéshez nagyobb erőfeszítésre van szükség. ezeket ma már csak „poggyásznak" tekintik. Hibázási hajlamunk miatt a „helyes" döntésre való esélyeink megle­ hetősen alacsonyak.

tudtam volna. de valószínűtlen. súlyos ön­ kritikának tesszük ki magunkat. ha minden körülmények kö­ zött „a legjobbat" kapják. de szubjektiven nézve nem. amit csak teszünk. amit megítélésük szerint a legjobb megoldásnak tartanak.hogy a „legjobb" helyett az „elég jó"-t válasszuk? Schwartz lenyűgöző fel­ osztást tett: az embereket „maximalizálok" és „megelégedőkre" osztotta. a tökéletes helyett a kielégítő megoldásra törekvés a legjobb stratégia. hogy „a legjobbat" kapják. ami egyszerűen elég jó. hogy a maximalizálok sok energiát fek­ tetnek a döntéshozatalba. A maximalizálásnak keserű ára lehet az ember életében. A megelégedők hajlandók megállapodni a mellett a megoldás mel­ lett. és nem érzik szükségét annak. a mellett döntenek. amiknek. Nem ideológiai szükséglet számukra. hogy objektíven nézve a válasz igen. de ez a választás nem teszi őket szükségszerűen boldoggá. Ha minden­ nek. coulda. hogy kicsit jobb állásuk és valamivel magasabb fizetésük lesz. A maximalizálok csak akkor boldogok. a döntéshozatalhoz. meglett volna) önmarcangolás sok maximalizálót 446 . mielőtt döntenek. legyen szó akár 15 pulóverről vagy 10 potenciális partnerről. Lehet. A „shoulda. Ez alatt azt érti. van-e ennél jobb. Schwartz eltűnődött: adott. Ez megköveteli. hogy ha figyelembe vesszük. Simon meglepő következtetése az volt. woulda" (kellett volna. de vajon jobb döntéseket hoznak? Arra az eredményre jutott. hogy a maximalizálok elérhetik azt. hogy minden opciót meg­ vizsgáljanak. mennyi idő szükséges a lehetőségek elbírálásához. abszolút tökéletesnek kell lennie. ha az adott lehetőség megfe­ lel. A megelégedés koncepcióját Herbert Simon közgazdász vezette be az 1950-es években a „korlátozottan racionális döntéshozatal" terminus­ sal. hogy elégedet­ tek lennének pozíciójukkal. A megelégedőknek vannak bizonyos kritériumaik vagy szabványaik. hogy meggyő­ ződjenek arról.

hogy meg tudják teremteni maguknak a tökéletes világot. Ha lelki nyugalomra és az élettel való megelége­ dettségre törekszünk. hogy a boldogságnak a kevesebb. és sorsukról Schwartznak az a karikatúra jut eszébe. A boldogság a családdal és barátokkal való szoros kapcsolatból származik. ha a világ nem tökéletes. Felmérések kimutatták. A házasság például csökkenti a szabadságunkat. hogy a maximalizálok általában kevésbé boldogok. de elsőnek a Yale-t választottam. legyünk inkább megelégedők. Az adott időszakban azonban nem mértek jelentős emelkedést a boldogságérzet vonatkozásában. és úgy gondolkodnak: „Megtettem minden tőlem telhetőt az előttem állt választási lehetőségekhez viszonyítva. és depresszióra hajlamosabbak.összezavar döntéseiben. amelyen egy egyetemi elsőéves pólójának felirata: „BROWN. ebből az következik. hogy az utóbbi négy évtizedben az amerikaiak egy főre jutó jövedelme (az infláció figyelembevételével) megduplázódott. ezért kevésbé feszélyezi őket. és ebben rejlik a paradoxon: a szoros társadalmi kötelékek csökkentik választási lehetőségeinket és az életben való önállóságunkat. bizonyos határok között Schwartz megjegyzi." A megelégedők nem hiszik. Ha ez így van." Velük ellentétben a megelégedők elnézőbbek saját hibáikkal kap­ csolatban. nem pedig a több szabad- 447 . mint megelégedő társaik. a légkon­ dicionáló berendezések száma 15%-ról 73%-ra emelkedett. Boldogság. kevésbé optimisták. A mosogatógéppel felszerelt otthonok száma 9%-ról 50%-ra. márpedig többnyire ez a helyzet. amennyiben nem lehet egynél több szerelmi vagy szexuális partnerünk.

A válasz arra a kérdésre. már kevésbé vonzó . hogy ha az em­ bernek kompromisszumokat is mérlegelnie kell a választásban. ha több választási lehetőségünk van. a döntést igyekszünk magunkban megindo- 448 .sághoz és önállósághoz van köze. eltölthetnénk értékes kapcsolatunkban is. Schwartz például hoz egy felmérést. mert amikor olyan döntést hozunk. hogy boldogabbak vagyunk. hogy egy­ általán nem vásárolunk. „Lehet. talán az. De a valóban rákbetegek 88%-a nem akart maga választani a lehetséges kezelések közül. ők akarnák meg­ határozni. Ha például két előnyös vételi ajánlat közül kell választanunk. amit a több ezernyi választási lehetőség mérlegelésével töltünk. hogy választékot akarunk. Hiszen az időt.a túl sok lehetőség valójában szoron­ gáskeltő tényező. akkor döntésében ingadozóbb és kevésbé boldog lesz. Ebben a kontextusban jelentős kutatási eredmények azt mu­ tatják. valójában valószínűbb. hogy a választás szabadsága nem is olyan jó. melyek azt mutatják. A választások nem csak hogy nem feltétlenül javítják az életminőséget. hogy nem másítható meg. Miért hátrányos az összehasonlítás? Schwartz tanulmányokat idéz. amiről tudjuk. Azt hisszük.teszi fel a kérdést Schwartz. melynek során az emberek 65%-a kijelentette. hogy ez megnöveli felelősségünk mértékét. mint amennyire dicsérik?" . de amikor ténylegesen megvan a választás lehetősége. milyen kezelést kapjanak. Ez azért van így. hanem valójában ronthatják is azt. hogy ha rákban betegednék meg. ha döntésünk nem visszavonható. miért vagyunk kevésbé boldogok. Ebben az egyenletben bizonyos fokú korlátozottság­ nak felszabadító hatása lehet.

hálás emberek egészségesebbek. ha minden reggel és este azt mondjuk magunknak: „Sok dolog van. az Internet és egyéb kommunikációs eszközök megjelenésével rengeteg ember életére láthatunk rá. akikkel összehasonlíthatjuk ma­ gunkat. Az ilyen összehasonlítás növeli az ember kedvét és önbecsülését. amiért hálás lehetek" és ezeket végiggondoljuk. vannak nálunk gazdagabbak. milyen szerencsések vagyunk azokhoz képest. és • Folyamatosan becsüld meg jelenlegi életedet. akiknek kevesebb van. hogy észreve­ gyük. a boldog­ ság receptje egyszerű és kettős: • Döntéseid legyenek visszavonhatatlanok. Ezt nevezi Schwartz „felfelé történő hasonlításnak". Egyszerűen azzal. Régebben. Mivel a több választás lehetőséget ad az összehasonlításra. csökkenti a szorongást. ellenségessé. 449 . Még akkor is. A „lefelé történő hasonlítás" ezzel szemben arra vezet. Az elégedett.kölni és minden lélektani alátámasztást megadunk neki. optimistábbak. A házassághoz való rugalmas hozzáállásunk például természetes folyamatként vezet a házasság meggyengüléséhez. mint nekünk. iriggyé. egészen elégedett lehetett a sorsával. De a televízió. és minden ba­ rátja ebből a körből került ki. közelebb visz minket a valósághoz és boldogabbak leszünk. ha az ember fizikai munkásként dolgozott. és ez az összehasonlítás féltékennyé. idegessé tesz min­ ket és csökkenti önbecsülésünket. ha viszonylag jómódban élünk.

nem fontolgatott meg minden szót. hogy ő megelégedő. és azzal. mert Schwartz évtizedekig foglalkozott ezekkel a témákkal. vagy olyan gazdagok. Elis­ meri. hogy érzékelünk-e szakadékot a dolgok valós állása és aközött.mégis az. minden mondatot. hogy milyen hatással lehetnek boldogságunkra. és ez írásán meg is mutatkozik.Záró megjegyzések A választási lehetőségek túltengése a lelki gyötrelmek legfőbb forrása. miszerint 450 . mivel magában foglalja az elmulasztott lehetőségek miatti szorongást és a nem választott módok miatti megbánást. A maximalizálok számára A választás paradoxona sorsváltoztató könyv lehet. hanem attól. hogy ez legyen a választásról és döntéshozatalról szóló „lehető legjobb könyv" . hogy milyennek kéne lenniük. Összhangban saját elméletével. vajon mi miért nem vagyunk olyan híresek. és milyen banálisnak és korlátozottnak tűnik életünk az összehasonlításban. Mégis. Ha eddig a „bárcsak" agóniája gyötört. hogy az olvasó eldönt­ hesse. a maximalizálok vagy megelégedők csoportjába tartozik. PhD-fokozatát pedig 1972-ben a Pennsylvania Egye­ temen szerezte. Barry Schwartz Schwartz BA diplomáját 1968-ban a New York Universityn. hogy mennyire vagyunk elégedettek az élettel. nem az aktuális élettapaszta­ lataink minőségétől függ. az. Schwartz néhány 7 tételes tesztet mellékel. ezért óhatatlanul is eltűnődünk. a jólét növekedésével és a megnövekedett választási lehetőséggel szinte járvánnyá vált. A világ egy nagy falu. rádöbbenthet. ez a különleges nyomorúság. amit régebben olyan kevesen tapasztaltak meg. mint Madonna. mint Bili Gates. A választás paradoxona érzékelhetően nem évek fáradságos munkájával készült.

1971-ben egyetemi tanársegéd lett a pennsylvaniai Swarthmore College-ben. Jelenleg az egyetem pszichológia tanszékének Dorwin Cartwright ösztöndíjas társadalomelmélet. Schwartz számos szakcikket publikált a tanulás. a motivá­ ció.és társadalmi cselekvés tudomány professzora. 2001 . További munkái: The Battle Fór Humán Natúré: Science.célszerű korlátozni a választási lehetőségeket az életben. Schwartz 35 éve ugyanazon az egyetemen tanít és ku­ tat. Morality and Modern Life (Harc az emberi természetért 1986). és házassága ma is tart. kiadás. 451 . Wasserrnan és S. Robbins). Fiatalon nősült.szerzőtársak: E. The Cost ofLiving: How Markét Freedom Erodes the Best Things in Life (Az élet ára: A piaci szabadság ho­ gyan erodálja az élet legjobb dolgait 2002) és Psychology ofLearning and Memory^A tanulás és memória pszicho­ lógiája 5. az értékek és a döntéshozatal területén.

Z sém bes voltam. Ötven évet töltöttem úgy. A z én életem ben nézve N ikki nagyon eltalálta a dol­ got. és az utóbbi tíz évben én voltam a két lábon járó fénykoszorú ragyogó napsütötte ház­ ban. jó tár­ sasági em b ernek tartják magukat." Dióhéjban A boldogságnak nem sok köze van az élvezethez. hogy a lelkem ben m indig esős. A bban a pillanatban úgy döntöttem: változtatok.2002 Hiteles boldogság „ Szerintem : H irtelen ráeszmélés volt. oldal) 452 . oldal) Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. Jó szerencsém valószínűleg nem azért ért. " „A [nagyon] boldog em berek lényegesen különböznek az átlagosan boldog és a boldogtalan em berektől is abban. Burns: Jókedvűen (107. oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxona (443. Érintkezési pontok Dávid D. oldal) Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219. A nagyon boldog em berek töltik a legkevesebb időt egyedül. oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. a legtöbbet társaságban. sokkal inkább kapcsolódik a személyes erősségek és karakter fejlesztéséhez. borongás idő volt. m ert mogorva voltam. és barátaiknak is ez a vélem ényük. hogy m indannyian mozgalmas és örömteli társadalmi életet élnek. ha nem éppen annak ellenére.

a szomorúságról szóló tudományos szakcikkre csak egyet­ len. hogy átgondolja a pszichológia tágabb célját. hogy ezeknek az érzelmeknek a jelenléte hogyan növelhető életünkben. és azt. Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfilment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megva- 453 . jegyzi meg Martin Seligman. fejezet Martín Seligman Minden 100. és az utóbbi ötven évben meglehetősen sikeres tudomány lett a lelki betegségek diagnosztizálása és kezelése területén. a boldogsággal foglalkozó cikk jut. De ez a fokuszálás azt jelentette. A pszichológia tudománya min­ dig arról szólt.45. hogy sokkal kevesebb figyelem jutott annak. hogy az optimizmust és a pozitív érzelmeket kezdje kutatni. mi a probléma az emberekkel. Szakmai munkásságának első 30 évében Seligman maga is az „ab­ normális" pszichológia területén dolgozott. a „pozitív pszichológia" alapítójaként lett ismert. de éppen a tehetetlen­ séggel és pesszimizmussal kapcsolatos munkája vezette arra. mitől boldogok vagy elégedettek az emberek. Bár 1991-ben megjelenirlearned Optimism (Tanult optimizmus) című munkája elismert klasszikus lett. hogy kiderítsék. Ez a munka arra késztette.

Úgy tűnik. hogyan vezethetünk jó és értelmes életet. és sokat tanít arról. függetlenül attól. A nagyon szegény emberek bol­ dogságszintje alacsonyabb. amiben 30 éven át 35 000 amerikait kérdeztek. a pozitív pszicholó­ gia egyfajta manifesztumának tekinthető. 454 . Mitől vagyunk boldogok? Seligman több száz kutatás eredményét összegyűjtve megállapításokat tesz a hagyományosan a boldogsággal összefüggőnek tartott tényezőkről. hogy a házasságban élő emberek 40%-a „nagyon boldog". Seligman megjegyzi: „A pénznél jobban befo­ lyásolja az ember boldogságérzetét az. hogy „nagyon boldog".lósításában) című művének is jelentős hatása van. hogy mennyire tartja fontosnak a pénzt." Az anyagias emberek nem boldogok. kü­ lönélők és özvegyek csak 24%-a nyilatkozta. Ezt a statisztikát más felmérések is alátámasztották. és ez a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. mennyi idős. a National Opinion Research Center arra az eredményre jutott. ezen túlhaladva a jövedelem további emelkedése nem növeli a boldogságérzést. HÁZASSÁG Egy nagy felmérésben. Japánban és Franciaországban több mint duplájára nőtt. hogy az embernek mennyi a jövedelme. a há­ zasság növeli a boldogságszintet. de amikor elérnek egy alap bevételi szintet („éppen elég"). PÉNZ Az utóbbi 50 évben a vásárlóerő az Egyesült Államokban. Az elváltak. de az élettel való általános elégedettség egyáltalán nem növekedett.

általában sokkal alacso­ nyabb boldogságszintről nyilatkoznak. Ugyanakkor a férfiaknál sokkal több pozitív érzelem megtapaszta­ lására képesek. VALLÁS A vallásos emberek következetesen boldogabbnak és megelégedettebbnek mutatkoznak. Azok. Az evangéliumi keresztény egyházak prédikációi op­ timistább hangvételűek a hagyományos protestáns egyházakban mon­ dottaknál. BETEGSÉG A betegség közel sincs olyan kihatással az élettel való megelégedettségre vagy a boldogságra. mint a reform zsidók. „jövőbe vetett hit".TÁRSAS HAJLAM Szinte mindenki. Egy tanulmány kimutatta. jó ér­ zést kelt az emberekben magukkal és a világgal kapcsolatban. Náluk alacsonyabb a depreszszió aránya és rugalmasabban állnak a kedvezőtlen fordulatokhoz és rugalmasabban épülnek fel a megrázkódtatásokból. aki nagyon boldognak tartja magát. mint azt gondolnánk. A jó egészséget természetes- 455 . Seligman megfogalmazása szerint az erős. hogy több negatív érzelmet éljenek át. úgy értékeli. hogy minél fundamentalistábbak egy vallás követői. mint a nem vallásosak. BIOLÓGIAI NEM A nők a férfiakhoz viszonyítva kétszeres gyakorisággal tapasztalnak depressziót és hajlamosak arra. hogy „jelentős és örömteli társasági életet él" Ők töltik a legkevesebb időt egyedül. Vagyis a nők egyszerre szomorúbbak és boldogabbak a férfiaknál. annál boldogabbak. akik sok időt töltenek egyedül. Az ortodox zsidók reménytelibbek a jövőt illetően.

ahogy nagyszüleink emlegették . de ebben tévednek. teljesen és nagyon gyorsan alkalmazkodunk a jó időhöz. például afroamerikaiak és spanyol amerikaiak között/alacsonyabb dep­ ressziószintet mértek. igazságosság.nek vesszük. ami minden kultúrában. hogy ezek a tényezők nagyon alapvetők abban. A fenti tényezők helyett Seligman az igazi boldogság és az élettel való elégedettség . Ezeket 456 . minden korban megtalálha­ tó. KLÍMA A klímának sincs hatása a boldogság-szintre. A fajnak sincs. hogy együttesen is csak 8-15%-ban befolyásolják boldogságérzetünket. Seligman szerint ez jó hír azoknak. hogy a kali­ forniaiak boldogabbak. Karakter és boldogság A fenti tényezők mindegyikét hagyományosan a boldogságot teremtő fő elemeknek tekintették. hogy meghatározzák.„karakterünk". akik a nebraskai télben szenvednek. kik vagyunk és milyen körülmények között élünk. azt gondolják. mértékletesség és spiritualitás. akik úgy vélik. a bátorság. ahogy lassú formálódása során alakul ki bennünk. a szeretet és emberségesség. ez nem nagy arány. Seligman megjegyzi: „Azok. Figyelembe véve. Ilyen többek között a bölcsesség és a tudás. hogy boldogok legyenek. A karakter olyan univerzális erényekből áll. bár néhány csoportban. de kutatások bizonyítják. körülményeik nem teszik lehetővé számukra. és valójában csak a súlyos vagy halmozott betegség csök­ kenti az ember pozitív érzésének szokványos szintjét." Végül az intelligenciának és a felsőfokú tanulmányoknak sincs mérhető hatása a boldogságra.

mint amikor tisztességünket dicsérik.túlnyomórészt képességeink fejlesztéséből ered. aki valamely nagy akadályt győzött le. és az erősségek között. hogy jobban lelkesít minket egy olyan ember. Seligman megjegyzi. mint az eredetiség.a hiteles boldogság . Az életben való siker és az igazi megelégedettség . a tisztesség. mint az. hogy a karak­ terjegyek és a személyes képességek mérhetők és fejleszthetők. a bátorság. „Jellegzetes erősségeink" finomítása révén (Seligman kérdőívet állí­ tott össze róluk) érjük el az élettel való igazi elégedettséget és boldog­ ságot.az erényeket úgy érhetjük el. A karakter gondolata régen kegyvesztett lett. a lojalitás. mert régimódinak és tudománytalannak gondolták. ugyanúgy büszkék vagyunk eredményünkre. hogy elérjen valamit. A tehetség a génekről szól. ezáltal alkalmasak pszichológiai tanulmányozásra. kedvesség és korrektség. hogy gyengeségeinket próbáljuk kiigazítani. ha műveljük és neveljük olyan személyes képességeinket. amiben automatikusan jók vagyunk. ha azzal töltjük az életünket. aki ugyanazt egyszerűen természetes adottságával éri el. de az erények és a kifejlesztett tehetségek (a személyes képességek maximális felfejlesztése) rólunk szól. Erősségek és boldogság Különbség van a velünk született tehetség. Ha tehetségünkhöz akarat és elszántság társul. aminek kifejlesztését mi választjuk. De Seligman azt mondja. 457 . Seligman szerint nagy hiba.

hogy élete folyamán depressziós lesz. Seligman határozott üzenetet fogalmaz meg: elvesztegetjük az életet. amiben a váratlan szerencse előtt volt. 458 . szenvedélybetegség. hogy a gyerekkorunkban történtek okozzák je­ lenbeli gyötrődéseinket vagy ha ez passzívvá tesz minket a jövővel kap­ csolatban. Például ha egy 11 évesnél fiatalabb gyermek anyja meghal. rossz há­ zasság. Azt is kimutatták. ahogy a fogyókúrázó a diéta ellenére is visszahízik egy bizonyos testsúlyra. ami gyermekként történt velünk. és ez az eredmény így is csak a kutatások felében mutatkozik. A szülők válásának csak jelentéktelen romboló hatása van a későbbi gyermekkorra és felnőttkorra vonatkozóan. a gyermek esetében kissé nő a kockázat. Sok kutatás arra jutott. szorongás. düh nem tudható be annak. ám elérhető. hogy természe­ tes boldogságtartományunk felső határa legyen a normális érték. De a jelenlegi kutatások eredményei mást mutatnak. hogy az embe­ reknek beállított boldogság. hogy boldogságszintünk nem emelhető tartósan. hogy nagy lottónyeremények után egy évvel a nyertes visszatér arra a szomorúsági vagy boldogsági szintre. ami genetikailag öröklött. ha folyton arra gondolunk. ami független gyermekkorunk eseményeitől és jelenlegi körülményeinktől. de csak akkor. Seligman kijelenti.Meghatározza-e a múltunk jövőbeli boldogságunkat? A pszichológia történetének nagy részében Freudtól egészen a „belső gyer­ mek" „segíts magadon" mozgalomig a válasz harsány „igen" volt. Valóban növelhető-e a boldogság? A válasz bizonyos szintig: „nem". Csak személyes erősségeink fejlesztése számít. A felnőttkori depresszió.és boldogtalanságtartományuk van. ha a gyermek lány. és ez a hatás az élet folyamán egyre csökken.

Ezzel ellentétben. De furcsamód. mert elfojtásuk lelki problémákat okozhat. Záró megjegyzések Olyan világban élünk. mi történt velünk és hogyan fejezzük ezt ki. Az érintettek az esemény után napokig. ha az ember úgy dönt. de ne adj neki hangot" a boldogság kulcsa. amikor a hallgatók meghívtak valakit. ami „kiveszi. hogy az ellenséges érzelmek kifejezése. sőt hetekig igen jó hangulatban voltak. Agyunk úgy van kialakítva. Szerencsésebb. a sérelmet okozónak nem igazi büntetés. hogy „lenyeli haragját" vagy barátságos érzéseket fejez ki. A nyugati kultúrákban az emberek úgy gondolják. a düh kifejezése egész­ séges. De Seligman azt írja.Érzelmek kifejezése Az „érzelmi hidraulika" fogalom azt jelenti. hogy ki kell adnunk magunk­ ból negatív érzelmeinket. hogy pozitív érzé­ sünk legyen. Ha azon rágódunk. Az. az örömök könnyebb elérhetősége mintha 459 . „A-típusú" személyiségek vizsgálatából kiderült. míg ha megbocsátunk. A keleti hozzá­ állás „érezd a haragot. elfojtása egészségtelen. nem pedig megélése van összefüggésben a szívinfarktussal. megváltozunk és visszanyerjük az élettel való elégedettségünket. hogy akaratlagosan nem tudunk felej­ teni. hogy ennek éppen el­ lenkezője az igaz. Seligman diákjai „hálaestét" ren­ deztek. melyben a boldogsághoz számtalan rövidebb út is vezet. a közösség nyilvánossága előtt. sőt átalakítja a sérelem fullánkját". akinek köszönetét akar­ tak mondani valamiért. Nem kell nagy erőfeszítéseket tennünk. annál jobban érezzük magunkat. hogy nem bocsátunk meg. az érzés még rosszabbodik. minél több hálát érzünk az emberek és jelenségek iránt. De megbocsátani tudunk.

mert nem igényel semmilyen személyes fejlődést.tátongó lukat hagyna sokunk életében. mo­ gorva emberként töltötte. hogy azt higgyük. Az igazi élet olyan. többek között azt is elmondja. és nem használjuk kreativitásunkat. az többnyire irreleváns. hogy boldogok vagyunk vagy nem vagyunk boldogok életünk minden percében. és tőlünk függ. de a boldogságról szóló rengeteg bizonyíték elgondolkodásra késztette. a boldogság felé vezető ösvények világosabban látszanak. Az. hogy Seligman saját életéből is vesz példákat. melyekkel meghatározhatjuk. hogy felelősséget vállalunk-e lelki állapotunkért. mint résztvevői vagyunk.a boldogság nem „hullik az ölünkbe". hogy folyamatosan keressük a kihívásokat és igyek­ szünk azoknak megfelelni. az általános elvárások ellenére az egyik legna­ gyobb amerikai elnökké vált. hogy Seligman elismeri. amit ő más néven „Harry Truman-hatásnak" nevez. mint valaha. Bámulatos. aminek élvezete másoknak adatott meg. hogy azokat magára is alkalmaznia kéne! Többé nem engedhetjük meg magunknak. menyire vagyunk optimisták. hogy régen háttérbe szorult személyes erősségei kibontakozzanak. szerepe van benne választásainknak. A tisztség felfedte karakterét és lehetővé tet­ te. Truman esetéhez hasonlóan csak az számít. hogyan nyerte el az American Psychological Association elnöki tisztét. élete első 50 évét kelletlen. Nem tanulunk semmit. hogyan döntünk: kibontakoztatjuk vagy nem bontakoz­ tatjuk ki a bennünk rejlő lehetőségeket . Amikor Franklin Delano Roosevelt halála után Truman átvette az elnöki hivatalt. Vannak olvasók. 460 . akiknek nem tetszik. Seligman szerint a „feladathoz való felnövés" pszichológiájára van szükségünk. de ezek a kitérők valójában kellemesen fűszerezik a könyvet és gyakran szórakoztatók. hogy az életnek inkább szemlélői. A Hiteles boldogság egyik legjobb részét a tesztek alkotják. mik a jellegzetes erős­ ségeink stb. Az élvezetes élet azt eredményezi. a bol­ dogság valami misztikus dolog.

1964-ben szerezte. BA fokozatát summa cum laude a Princeton Egyetemen. What You Can Change and What You Cárit (Mi megváltoztatható és mi nem? 1993) és The Optimistic Child (Az optimista gyermek 1995). 1993). A társaság koráb­ bi elnökei többek között: William James. Seligman New Yorkban. 1976 óta a UPenn pszichológia professzora. 1998-ban megválasztották az American Psychological Association elnökéül. Seligman 200 tudományos szakcikk és 20 könyv szerzője. Szülei köztisztviselők. Albanyban született. PhD-fokozatát pszichológiából a Pennsylvania Egyete­ men.Martin Seligman New York államban. 1995). hét gyermeke van. mely társaságtól két Distinguished Scientific Contribution díjat is kapott. Abraham Maslow és Harry Harlow. társszerző Dávid Rosenhan 1982. az Albany Academy fór Boys iskolában tanult. 461 . 1967-ban kapta. További munkái: Helplessness (Tehetetlenség 1975. 1942-ben. Learned Optimism (Tanult optimizmus 1991). Nős. Abnormal Psychology (Rendellenes pszicholó­ gia. John Dewey.

Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. oldal) 462 . d e sem m it nem tudtam azokról a szálakról. Azt viszont sejtem. gyakran egyszerűen az élet egyik évszakából a másikba való átmenet. A növekedése során több ke­ mény. akik a képzett em berek osztályán belül élvezték egy tipikus házasság új tapasztalatait. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425.m 1976 Átmenetek „Sokban hasonlítunk egy különösen kem ény páncélú rákhoz. Évekig tipikusan lelkes em bereknek tűntek . A z új páncél belülről növekszik. de előbb a régit le kell dobnia magáról. Barátként ism ertem őket. A rák védtelen egészen addig." „ 2 5 éves korukban házasodtak össze. m íg az új páncél ki n em nő a régi hely éb en. am ik párként kapcsolták őket össze. védelm ező páncélt növeszt és vet le. hogy mostanra nekik is m egvannak a m aguk g u b a n ca i." Dióhéjban Ami nagyon személyes változásnak tűnik.

pedig férjhez ment és elvált. Az a borzalmas gondolat foglalkoztatta: Hogyan reagálnak má­ sok. megint mások nagy partikat adtak vagy fiatalabb partnereket vittek ágyukba. és a helyszínen belekeveredett a Véres Vasárnap eseményeibe. élete felénél úgy tűnt. fejezet Gail Sheehy Gail Sheehyt riporterként rendelték ki. 463 . de most. melynek során a brit erők 14. Ez a nap talán csak rossz emlék maradt volna. bátor. a Derry kerületen átmenő katolikus polgárjogi menetbe.46. főként fiatal civilt öltek meg. hogy írjon beszámolót egy észak­ írországi konfliktusról. de valójában nem élte meg. Azt mondta. 35 évesen már ke­ vésnek találta. csak „résztvevő" volt az életben. hogy újságíróként utazgasson a világban. Amerikába visszatérve számot vetett az életével. mások veszélyes sportokat kezdtek gyakorolni. Addig optimista. Úgy érezte. ha nem a riporternő szeme előtt lövi szét egy golyó egy fiú arcát. csak a sötét dogokat látja. ha ilyesmi történik velük? Egyesek még keményebben dolgoz­ tak a karrierjükben. „egész nyavalyás vi­ lága" mintha szét akart volna esni. hogy ezek egyike sem töltené be az elméjé­ ben tátongó űrt. gyermeke is született. kedves és törekvő „jó" lánynak gondolta magát. De Gail tudta.

Határszakaszt jelentő események és mélyebb válságok Sheehy felismerte.A Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor előre­ látható válságai) az 1970-es évek könyvkiadásának kiemelkedő jelensége volt. aminek tanúja volt. Könnyű az Átmeneteket elavult és népszerű pszichológiai könyvként leértékelni. megjósolható rend­ szerességgel következtek be. Ha eddig elégedettek voltunk az életünkkel. amit el is vár az olvasó egy jó magazin szerzőjétől. hogy a szörnyű esemény. jó stílusú író volt.valamiféle. hogy népszerű magazinokban részletek jelentek meg belőle. egysze­ rűen a benne zajló nagyobb változások . bestseller lett. és meglepetésére kiderült. A könyv stílusa olyan. de ahogy az ő esetében is történt. a gyermek születése. A dolog felkeltette az érdeklődését az iránt. és most hirtelen mindez megváltozott. a házasság. a munkába állás (melyek 464 . ahogy Sheehy leírta a felnőtt élet szakaszait. hogy egy másik szinten valami más zajlik. és a könyv nyomán sokan ébredtek rá. az azt jelzi. azzal.előidézője volt. Rámutatott. továbbá. a könyv figyelemfelhívó borítójával. hogy má­ soknál mi vált ki ilyen fordulópontot. hogy ezek az „átmenetek" körülbelül azonos életkorban. Bár a felnőttek életkríziseinek témája nem számított különösebben újszerű és népszerű témának. Az emberek külső eseményekkel próbálták érzéseiket magyarázni. életközépi válság . hogy nincsenek egyedül az élet viszontagságain át való evickélésben. mint az érettségi. hogy Sheehy tehetséges. de nagyon sok olvasója kiáltott fel: „De hiszen ez én va­ gyok!" ahogy felismerték magukat abban. hogy különbség van a „mérföldkő események". a külső esemé­ nyek igazából nem adtak magyarázatot. a szöveg az első oldaltól fogva magával húzza az olvasót.

A gyermekkori és a kamaszkori fejlődés fázisait. Mindkét esetben változást tapasztalunk. ami az élet egy másik szakaszába vezet át minket. nem kell félnünk tőlük. 465 . tömérdek életrajzot olvasott el és gyűjteni kezdte 18 és 55 év közötti emberek élettörténetét. hogy ezek milyen feszültségeket jelentenek a kapcsolatban.nyilvánvalóan hatással vannak ránk) és a belső eredőjű fejlődési fázisok között. gondoskodott róla. Az életszakaszok vál­ tozásait egy házaspár esetében is vizsgálta. mivel végső soron fejlődést jelen­ tenek. Változások évtizedről évtizedre A könnyebb érthetőség kedvéért Sheehy bevezette azt az újítást. és jobban tudatosítjuk azt. de nem sok figyelmet fordítottak a felnőttkor életszakaszaira. vagy az ismert biztonságban maradhatunk. Azt. miszerint bi­ zonyos fordulópontoknál vagy személyes fejlődésünk irányába mozdul­ hatunk el. hogy a felnőtt életet évtizedenként osztotta szakaszokra. mint Sheehy meg­ jegyzi. Bár ezek az átmeneti időszakok kellemetlenek és gyakran fé­ lelmetesek. Mivel a kutatás nagy része férfiakkal foglalkozott. hogy számos nő története is bekerüljön a kötetbe. legalább tudjuk. hogy a folyamat sodorjon minket. igen részletesen kutatták és dokumentálták. pedig ez az esemény egyszerűen olyan katalizátor. hogy jobban ellenőrzé­ sünk alatt tartjuk a folyamatot. Az Átmenetek írásakor alaposan beleásta magát az életszakaszok szakirodaimába. hogy hogyan érezzük magunkat. vagy hagyjuk. hogy fejlődünk. a választás abban áll. Sheehyre nagy hatást gyakorolt Erik Erikson elmélete. Ha azt választjuk. és megfigyelte. hogy elfogadjuk a változást. hajlamosak vagyunk ma­ gának a „mérföldkő eseménynek" tulajdonítani.

mint a férjüknek. Legnagyobb szerelmük a munká­ juk. re­ ménnyel. hogy gyere­ kes anyák. tele vagyunk energiával. amikor kilépnek férjük árnyékából. A nőkben kialakulhat az érzés. Új irányokat kell keresnünk. ilyenek pél­ dául azok a nők. amit családunk vagy barátaink elvárnak tőlünk. A nők gyakran választanak „erősebb" férfit. jegyzi meg Sheehy. amivel esetleg később kénytelenek szembenézni. aki bizonyos fokig pótolni tudja családi kapcsolataikat. A húszas éveikben járó párok úgy érzik. bár bátorságuk mögött gyakran van kétség és bizonytalanság. vagy új elkötelezettségeket kell vállalnunk. A nők nem érzik ezt a nyomást. jól kell teljesíteniük a munkahelyü­ kön. és kevésbé értékelik őket önmagukért. Ha a húszas éveink 466 . a nők önbizalma gyakran a kamaszkori szint alá csökken. Lehet. mintha kinőttünk volna belőlük. együtt minden akadályt le­ győznek. különben nevetségessé válnak. Többnyire két út áll előttünk: vagy azt tesszük. bármit képesek megtenni. akik fiatalon mennek férjhez. hogy el vannak vágva a világtól. Míg a húszas éveikben járó férfiak úgy érzik.A huszonéves kor Húszas éveinkben meg kell találnunk helyünket és célunkat az életben. vagy teljesen elutasítjuk az elkötelezettséget. és 30-as éveikben nagy változáson mennek keresztül. esetleg kisebb lesz önbecsülésük. ha otthon maradnak. felfedezzük hogyan élhetjük az életünket. vagy a kalandot és „önmagunkat" keressük. A huszonéves férfiak úgy érzik. De ezzel a nők elkerülik saját fejlődési fel­ adatukat. gyermeket nevelnek. Vagy biztonságra és elkötelezettségre törek­ szünk. mert a házon kívül dolgozó férfiaknál sokkal kevesebb visszajelzést kapnak tel­ jesítményükről. A „harmadik X" közeledtével. általában elége­ detlennek érezzük magunkat karrierünkkel és addigi választásainkkal. mint azért. amit tennünk „kéne". hogy pályát változtatunk vagy visszamegyünk dolgozni vagy gyereket vállalunk.

ez az „utolsó lehetőség" évtizede. hogy lehet.közepétől kezdve kapcsolatban voltunk. a harmincasokban rájövünk. A harmadik X Az ember harmincas évei „a határidő évtizede". amikor már esetleg nagyobb árat fizetünk érte. hogy ha nincs valamiféle identi­ tásválságunk 20-as éveinkben. és ez sokként érhet bennünket. A férfiak úgy érzik. hogy korábban mindent a házas­ ságuknak és a családjuknak rendeltek alá. amikor felismerik. hogy gyökeret verjünk vala­ hol. „Kezd szoríta­ ni az idő". de öntudatosságuk növekedni kezdhet. ilyenkor érhet el minket a „hét­ éves krízis" Sheehy arra figyelmeztet. Míg a húszas évek a „minden lehetséges" évtized. „a gyökerek feltépésének" időszakában. Sheehy kutatásaiban különösen a 37 éves kor mutatkozott krízisévnek. amikor alkal­ mazottból üzlettárssá kell előlépniük. és kezdjük belátni. hogy az élet sokkal komolyabb és bonyolultabb. ahogy Sheehy is rádöbbent. 467 . ami kifinomultabbá teszi prioritásainkat. Eldönthetjük. hogy életünk egyszer véget ér. sikeres íróvá kell lenniük. A nők lehet. milyen karriert akarunk befutni és házat vehetünk. hogy semmiért nem hibáztathatunk másokat. Hiteles­ séget követelünk magunknak. A 37 és 42 közötti életkor a legtöbb ember számára a szorongással leg­ inkább jellemzett időszak. Mindkét nembeliek arra a következtetésre jutnak. Az élet általában kissé megállapodottabb lesz. nem kapunk mindenre választ. vagy „ígéretes fiatal tehetségből" elfogadott. mint amilyennek húszas éveikben hitték. hogy életük nem csak arról szól. Hirtelen rádöbbenünk. hogy má­ sok kedvében járjanak és megfeleljenek a kulturális normáknak. később ez elkerülhetetlenül jelentkezik.

ezek lehetnek a legjobb évek. akik vagyunk. hogy önmagunk legyünk Az identitás keresését Jung „individuációnak". Azoknak. Akik addig látszólag erőfeszítés nélkül haladtak előre az életben. A másik nem elveszti felettünk varázshatását. ez az egymásra következő életszakaszok célja. Ha intenzíven hajszoltuk a karriert. Az élet ezen szakaszának mottója Sheehy szerint az lehetne: „Elég a sü­ ket szövegből!" . Minden egyes fázisban lehetőségünk van arra. hogy előrébb haladjanak a karrierjükben. Önállóbbnak érezzük magunkat. a férfiak. Akárhogy is nevezzük. túl nagy a teher rajta. kevésbé valószínű. vagy megadjuk magunkat a csoport elgondolásai­ 468 . hogy szerelmesek leszünk. úgy érzik. feltehetjük magunknak a kérdést: „Megérte? Miért nincsenek gyerekeim?" A negyedik X-be forduló számos férfi úgy érzi. de na­ gyobb tiszteletet és odaadást tudunk tanúsítani egy másik ember iránt. ezért vé­ gül mesterei leszünk sorsunk alakításának és magabiztosabbá válunk. jobban reagálnak az érzelmekre. hogy az élet utolérte őket. hogy még jobban meg­ határozzuk. hogy senki nem csinál meg semmit helyettünk. A nők öntudatosabbak lehetnek. mert már be tudtuk építeni a pszichénkbe saját nemünk ellentétét. hogy nem értékelik eléggé. akik addig félretették ér­ zelmeiket. kik vagyunk. mert belátjuk. Sheehy kifejezése: „hitelességünk elnyerése". Próbálkozás. hogy a negyvenes évek közepén visszatér bizonyos egyen­ súly. és olyan érzése támad: „Ez minden?" A jó hír az. Maslow „önmegvalósí­ tásnak" nevezte.A negyedik X Amikor középkorúvá válunk.azok vagyunk. akik megújították céljukat. bizonyos stagnálást és egyensúlytalanságot érzünk.

mennyire jól helyettesítik a szülőt. hogy Sheehy számos interjút készített kü­ lönböző személyekkel és párokkal. „Az én kultúrámban az emberek ebben a korban megházasodnak" Mindkét nem esetében a leggyakoribb ok az volt: „Szükségem volt valakire. vagy egyidejűleg versengnek bennünk. Ennek gyakori eredménye az. azt gondolhatjuk: „ő nem engedi". és vica versa. amikor a férfi éppen a növekedés és lel­ kesedés fázisában van. Ezzel az a probléma. Bár ezek az interjúk ma már nyilván­ valóan nem aktuálisak. hogy a Sheehy által megkérdezett párok egyike sem pusztán szerelemből kötött házasságot. hogy felelősséget vállalnánk magunkért. Például. amit tapasztalunk. Életünk során folyton vált­ hatunk egyik vagy másik között. „A családom elvárta". hogy elszabadul­ junk. aki gondoskodik rólam".nak és elvárásainak. a nő a kétség és instabilitás időszakát élheti meg. Két énünk van: az egyik össze akar olvadni másokkal. így aztán. Sokan ezért köt­ nek házasságot. ha­ nem a szerint ítéljük meg házastársunkat. hogy tudatosabbak vagyunk életünk fázisaival kapcsolat- 469 . miközben az igazi változás belső eredetű." Az. Mindig volt valami erősebb ok: „A barátnőm nagyon akarta". Tovább bonyolítja a dolgot. Számos döntésünk egyszerűen azt a vágyat tükrözi. Nagyon érdekes. hogy nem saját érdeme. Willa Cather regényírótól idéz: „Csak két vagy három emberi történet van. ahelyett. hogy most egymást okoljuk azért. vagy megkülönböztessük magunkat szüléinktől. mikor nem vagyunk boldogok. van valami időtlen érték bennük. a másik kreatív önállóságot és szabadságot akar. mintha korábban soha meg nem történtek volna. Záró megjegyzések Az Átmenetek legfőbb erénye. ezek is­ métlődnek olyan élénken. hogy a házaspárok fejlődési fázisai ritkán vannak összhangban.

sőt talán harmincas éveinkből is szánjunk néhány évet arra. hogy meglássuk: amit egyedi problémánknak tartunk. nem pedig másokat vagy külső körülményeket kell hibáztatnunk miattuk.bán. hogy hajlamosabbak leszünk az életet elkerülhetetlen. hogy elvetjük a „fiatalság" és az „érettség" közötti megkülönböztetést. Itt vetődik fel szükségszerűen a kérdés: Milyen életkornál lesznek a fordulópontok és az életkrízispontok. Az is gyakoribb. Busht. ahogy azt a tudósok előre jelzik. Margaret Tha- 470 . amikor az em­ berek sokkal későbbi életkorban „állapodnak meg". szinte elvárássá vált. pedig a várható átlagélettartam növekedésével az élet sokak számára valóban 40-nél kezdődik. és a lehető legkevesebb elkötele­ zettséget vállaljuk. hogy felfedezzük. folyamatosan fejlődő. mit akarunk csinálni. Most. stabil periódu­ sokkal megszakított átmeneti állapotok sorozatának tekinteni. Newt Gingrichet. Az Átmenetek megjelenése óta az életszakaszok időkeretei mintha meg­ változtak volna. És Sheehy nem tárgyalta a 40-es éveken sokkal túlhaladó életszakaszokat is. Az 1970-es években az Egyesült Államokban az átlagos házasságkötési kor nőknél 21. Lehet. hogy minden kontrollt feladunk. nem pedig rögzült identitással rendelkező személyiségeknek tekintjük. vagy egyáltalán nem vállalnak gyereket. hogy húszas. amikor. férfiaknál 23 év volt. és magunkat inkább változó. de lehetővé teszi. Gail Sheehy Sheehy magazinokban írt éles karakterprofiljairól közis­ mert. és inkább saját életszakaszunkhoz van köze. az emberek százéves korukon túl is egészségesen élhetnek? Lehet. melyekben leírta többek között George W. Mihail Gorbacsovot. hogy a nők későbbi életszakaszban. valószínűleg már milliók átélték. nem jelenti azt.

Pődör Dóra. Őszintén a klimaxról1 2 (The Silent Passage: Menopause 1992). A Kongreszszusi Könyvtár felmérése alapján bekerült korunk legbefo­ lyásosabb tíz könyvének listájára. Fortuna. Hillary's Choice. További munkái: Pathfinders (Útkeresők 1981). Hillary Clinton arcképe 1999) és Sex and the Seasoned Woman (A szex és a ta­ pasztalt nő 2006). a profile o f Hillary Clinton (Hillary választása. 1994. ford.tekert és Szaddám Husszeint Régóta szerkesztő a Vanity Fair magazinnál. 0 Understanding Men's Passages (Az emberi átmenetek megértése 1998). számos újságírói díjat nyert Az Átmenetek három évig szerepelt a New York Times bestseller listáján és 28 nyelvre fordították le. Budapest 471 . A kultúrában és a társadalomban bekövetkezett változások követéseként Sheehy New Passages (Új átmenetek 1995) címen dolgozta át könyvét 102 Gail Sheehy: Őszintén a klimaxról.

hogy alkalmazkodjunk. hogy az em b er ugyanúgy érti önmagát. "1 4 0 „A lovas nom ád Külső-Mongóliában és az asztronauta a világűrben különböző emberek. oldal) 1 Burrhus Frederic Skinner: Szabadon fogva. az ember is környezete által formált . oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. Kemenes Inez. Érintkezési pontok Harry Harlow: A szeretet természete (255. Magyar Könyvklub. am it tesznek vagy tenni fognak. de. az em beri viselkedés tudom ányára m ég csak hasonlító dolog sem mutatott. am ely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375."106 Dióhéjban Mint minden állat. "1 5 0 „B ár a kultúrákat jobbá teszik azok az em berek. am ennyire tudjuk. elfoglalták volna egymás helyét.de nekünk megvan az a képességünk is. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353. A fizika és a biológia hosszú utat tett m eg. akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz. vagy új környezetet teremtsünk. de ezzel összem érhető fejlődést sem m i.1971 Szabadon fogva1 3 0 „Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt elm ondhattuk volna. az alapvető javulás a környezettől jön. ha születésükkor elcserélték volna őket. ford. 2 0 0 4 03 104 Fordította: Kemenes Inez 105 Fordította: Kemenes Inez 106 Fordította: Kemenes Inez 472 . m int világa bárm ely más részét M a önm agát érti a legkevésbé.

473 . hogy úgy gondolják: az ember alapvetően környezetének teremtménye. Skinner A pszichológia történetének egyik legellentmondásosabb alakja. az Skinner szá­ mára a galamb volt). Pszichológushallgatóként is fellázadt az ellen. de azért is. Skinner arról volt híres. Szerinte. érvelt. oldal) megmutatta. ahogy azt Pavlov munkássága (375. fejezet B. miszerint az emberi cselekvések belső érzelmek. mert briliáns kísérletező volt (ami Pavlovnak a kutya. amit romantikus gondolat­ nak tartott. részben azért. az embereket az állatokhoz hason­ lóan a környezetükkel való kölcsönhatásuk vonatkozásában kell vizsgálni. hogy nem látott különbséget emberek és állatok között. amelyek gondolkodásra késztették az embereket. filozófiai képet. Skinner lett a behaviorizmus leghíresebb képviselője. hogy meglássa a nagyobb.47. az eredmény: kollégái megbecsülése és olyan bestseller könyvek. Az emberek nem egyszerűen reflexgépek. hanem viselkedé­ sük következményeinek függvényében változtatnak magatartásukon. gondolatok és ösztönök (a „psziché") hatására keletkeznek. Páratlanul tudta kom­ binálni technikai készségeit és azt a vágyát. Ám „operáns viselkedés" elméletében Skinner tovább ment Pavlovnál. Ez a filozófiai megkülönböztetés az emberi különbözőség hihetetlen mértékű variációit engedi meg. ugyanakkor lehetővé teszi a behavioristák számára. mert tudott írni. F.

a pszichológia mégis azon alapul. De manapság. Úgy tűnt. hogy az emberek alkalmazzák is azokat. kijelentet­ te. Új pszichológia megteremtése Skinner úgy vélte. Skinner felhívta a figyelmet arra. jegyezte meg. mi okozza a kövérséget. Mit lehet tenni? Skinner megjegyezte. az emberi faj puszta túlélése is veszélyben van. ezért alapvető tévedésben van. hogy a világ problémáit a tech­ nológia vagy a tudomány fejlődésével próbáljuk megoldani. a fejlettebb mezőgazdasági technikák elérhetősége még nem biztosítja alkalmazásukat. hogy a pszichológia tudománya rossz helyen kere­ si a viselkedés okait. hogy az embereket démonok szállták meg. ha megváltozik az emberek viselkedése.Viselkedéstechnológia? A Szabadon fogva (Beyond Freedom and Dignity) oly korban íródott. mint azt. ami­ kor a túlnépesedés és az atomháború szörnyű fenyegetésként hatott. Az. még nem jelenti azt. Az ókori Görög­ országban az emberek ugyanúgy értették. hogyan működik a világegyetem. Már nem hisszük. hogy milyen keveset fejlődött a pszichológia a fizikához és a biológiához viszonyítva. hogy igazi megoldások csak akkor jöhetnek létre. miközben tudá­ sunk a természettudományok területén óriási léptekkel haladt előre. ha csak az emberek és a technológia kapcsolatát javítjuk. bár természetes. hogy magatartásunkat „a lélekben rejtező erők" ha­ 474 . Amire valójában egyfajta „viselkedéstechno­ lógiára" van szükség. nem sokkal ismerjük jobban magunkat. hogy vannak fogamzásgátlók. hogy felhasználóbarát­ tá tesszük a technológiát. mégsem elégséges. sőt az sem. Az embe­ rek okozzák a problémákat.

hogy ha valakit megkérdezünk. Az eredmény: azt mondják. ezért túl kell jutni a büszkeségen. csökkenteni kell a hatalom és az agresszió iránti vágyat. mint olyan „végtermékekre". hogy a viselkedést nem saját jogán tanulmányozták. hogy a világ minden problémája a belső attitűdök megváltoztatásában sűrűsödik. azt je­ lenti. A fizika és a biológia régen elvetette azt a gondolatot. mint „központokra. mit olvasott a darabról. hogy valamiféle „emberi természet" alakítja cselek­ véseinket. akik a világ rájuk gyakorolt ha­ tásaként. és vannak-e más környezeti tényezők.tározzák meg. A középkori alkimisták minden embernek viselkedését alakító misztikus „lényeget". Adott tényként fogadják el. amelyekből bizonyos viselkedés ered". Úgy gondolunk az emberekre. hogy „mert kedvem volt". és ma abban hiszünk. miért ment szín­ házba. Skinner azonban „tudomány előttinek" találta az ember efféle kon­ cepcióit. Mindazonáltal pontosabb lenne azt tudnunk. elfogadjuk ezt magya­ rázatul. céltudatot kell adni. amik arra a döntésre vezették őt. esszenciát tulajdonítottak. hogy színházba menjen. A freudi pszichológiában például az ember cselekvéseit nem egy. Ez a „mentalizmus". hogy a jelenségeket vagy az állatokat „belső szándék" vezérli. mi késztette őt színházba menetelre a múltban. hogy a lelki állapotok okoz­ zák a hangulatokat. hanem három belső elem (az ösztön-én az ego és a felettes­ én) kölcsönhatása alakítja. ahogy Skinner nevezte. illetve a világra adott reakcióikból jönnek létre. Nem kell is- 475 . növelni kell az önbecsülést. Környezeti. holott pontosabb lenne úgy gondolnunk az emberekre. és erre azt feleli. stb. mégis. hogy a fizikai agressziót nem fizikai természetű érzés „okozza". nem lelki pszichológia Skinner megjegyezte. még ma­ napság is azt mondjuk.

személyiségét. és hogyan alkalmazkodik ahhoz. mert végső soron saját társadalmi vagy gazdasági céljaikat szolgálják. hogy túlélé­ sünk érdekében mi a jó. A hatalom ezen kifinomultabb formái­ nak az emberek hajlandók alávetni magukat. miért cselekszik az ember úgy. de pontosabb megfigyelések azt mutatják. hogy lépjenek fel az elnyomó hatalommal szemben. az alóla való szabadulást pedig a jóhoz kötötték. hogy miképpen lép kölcsönhatásba a világgal. Például: emberek milliói 476 . terveit. hogy valami hiányzik ebből az egyszerű egyenletből: Úgy alakítottuk ki társadalmunkat. amibe be­ leszületett. érzéseit.mernünk egy ember lelki állapotát. hogy au­ tonóm módon cselekszünk. nem jobb emberek Mit jelent Skinner könyvének címe: Szabadon fogva? Elismerte. hogy mit sajátítottunk el korábban arról. változtatjuk cselekvésünket. Skinner azt javasolta. hogy ha meg akarjuk tudni. hogy viselkedését tanulmányozzuk. Azt hisszük. az ember szintén annak a folyamatnak az eredménye. Aszerint választjuk meg. hogy a hatalomgya­ korlás különböző formái nem a közvetlen erőn. céljait ahhoz. hogy „a szabadság irodalma" sikeresen inspirált embereket arra. Ezek az írások természetesen az emberek kizsákmányolását és az elnyomó hatalom gyakorlását a go­ noszhoz. amik vagyunk. hanem negatív vagy pozitív ösztönzőkön alapulnak. hogy miképpen lép kölcsönhatásba és alkalmazkodik környezetéhez. és mi a rossz nekünk. Környezetünk nemcsak elhatározott cselekvéseink színtere. De Skinner úgy találta. hogy aszerint cselekszünk. ami „megerősíti" cselekvéseinket. milyen körülmények késztették erre. csak annyit kell tudnunk. Jobb környezet. hanem azzá alakít minket. ahogy cselekszik. Ahogy egy állatfaj is attól él vagy pusztul ki.

hogy a hatalomnak mely formái a leghatásosabbak? Ez a behaviorizmus lényege. írta Skinner. hogy a hatalom milyen formájának vetjük alá magunkat? Miért ne foglalkoznánk tudományosan a témával. Az emberek elméjét nem változtathatjuk meg. Skinner szerint a büntetés ügyetlen módszer azokkal az emberekkel. akik nem értették meg a társadalom magasabb céljait. hogy voltak nagy emberek. hogy alternatív cselekvéseket erősítünk meg. mintha jobb embereket akar­ nánk teremteni". de attól még irányítás alatt állnak. nem a hatalom irányítja. Nem tagadta. ön­ magunk fenntartása érdekében. a kultúra erőforrásait sokkal jobban használjuk ki azzal. amelyek jelentős teljesítménye­ ket eredményezhetnek. többet érhetnénk el. miközben mint faj. pedig a közösségeknek valamiféle ha­ talmat kell gyakorolniuk. Csak a környezetet változtathatjuk meg. hogy másképpen cselekedjen. Láncszemek Skinner rámutat. ha elismernénk. ha nyíltan megválasztanánk. miért ne határoznánk meg. ha azokra a környezeti helyzetekre koncentrálnánk. Szinte mindannyian közösségben élünk. hogy sok energiát fordítunk az individualizmus etiká­ jának fenntartására. őket averzív tényezők.utálják a munkájukat. ami arra ösztönözheti az egyént. mégis maradnak. és nem ennek megfelelőan reagáltak. de bizonyos viselkedéseket vonzób­ bá tehetünk számukra. mint azt hinni szeretnénk. Nem adhatunk az embereknek célt vagy szándékot. A környezet hatalmas alakító erejét figyelembe véve. ha úgy változtatjuk meg a visel­ kedésüket. hogy nem vagyunk olyan szabadok és autonómok. Nem lenne jobb. a munkanélküliség következ­ ményei miatt. ha „jobb környezetet teremtünk. Jobb módszer az. akik 477 .

Skinner szerint az ember több. hogy tudományos elemzés alanyai vagyunk. hanem abban. Röviden: Skinner szerint piedesztálra állítottuk az em­ bert. érezte azt is. azok valójában a múltbeli környezeti megerősítések beteljesülései. Minden ember egy 1 Kemenes Inez fordítása 07 108 Kemenes Inez fordítása 478 . Skinner klinikai definíciója: „Az 'én' bizonyos feltételekre adott megfelelő reakciók repertoárja. mint a kutya. amely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket.ám azt is mondta. Skinner hozzáfűzi Pavlov megfigyelését az emberiségről: „Kutyára hasonlít". hogy képes volt morális vagy etikus társadalmi környezet létrehozására.hatalmas eredményekkel gazdagították az emberi kultúrát. az alapvető javulás a környezet­ től jön. Nem abban különbözik a többi állattól. hanem a pozitívabban ösztönző környezet megteremtésével. Skinner megfogalmazásában: „Bár a kultúrákat jobbá teszik azok az emberek. hogy abban nem különbözünk a kutyától. amit tesznek vagy tenni fognak. hogy morális vagy erkölcsi érzéke van. filozófusok és írók régóta ünnepük az emberi ént ve­ zérlő belső motivációt. Fejlődésében eljutott arra a pontra. de szerinte több ilyen embert hozhatnánk lére. írók."1 8 0 Bár Skinner szerint minden ember testének legapróbb rostjáig egye­ di. amikor erkölcsös vagy morális kul­ túrát alkotott. Míg Hamlet azt mondta az emberről: „Istenre hasonlít". és rácsodálkozott az ember és cselekedetei komplexitására ."1 7 0 Amit „karaktervoná­ soknak" tartunk." Mi van a lelkiismerettel és az erkölccsel? Skinner ezzel kapcsolatban azt mondja: „Az ember nem etikus vagy morális lényként fejlődött ki. mégpedig nem a győzedelmes in­ dividualizmus etikája révén. hogy ezzel nem fejezi ki a lényeget. akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz. Míg költők.

olyan elemek. ha egy hosszú lánc egy szemének tekintenénk önmagunkat. olyan embernek. mint példá­ ul a büntetéstől való félelem. amiket az emberek önként elfogadnak. Skinner azt vizsgálta. Záró megjegyzések A Szabadon fogva sok vitát váltott ki megjelenésekor. ami nem különbözik attól. amelyben a hatalmat kevésbé az averzív szabályzók. minden kultúrának. A kontroll ezért az élet ténye. ahogy az egyes emberek létük és jól­ létük fenntartása érdekében szervezik az életüket. nem hiú ábrándokra. Skinner a kultúrák fejlődését „egyfajta gigantikus önkontroll-gyakorlat"-ként írta le. Walden II című utópiaregényében írt le. Ebben a nagyobb kontextus­ ban nem ostobaság sok hűhót csapni az individualitás körül? Biztosan eredményesebb lenne.állomás abban a folyamatban. Ezzel szemben a behaviorizmus tudományosan akarta elemezni a valós emberi viselkedést. Látszólag olyan. aki képes környezete alakítására. hanem megfi­ gyelhető. de egyben olyannak. De vajon valóban veszélyesek voltak Skinner gondolatai? A szabadság csodálatos eszme. de a kultúrák és közösségek fennma­ radása természetüknél fogva nagy kontroli-apparátust igényel. mérhető tényekre kell építenie. de a legfőbb különbség az. akit genetikai története és a környezet alakít. hogy a kommunista ideológia az emberi természetbe ve­ tett téves hiten alapult. hanem inkább pozitívabb megerősítők vezérlik. mint a kommunizmus korai szakasza. 479 . ami jóval létük kialakulása előtt kezdő­ dött. mert aláásni lát­ szik a személyi szabadság etikáját. ami ebből a gondolatrendszerből ered. amit klasszikus. és haláluk után is sokáig folytatódik. hogyan lehet olyan kultúrákat terem­ teni. Ez volt az az elképzelés.

Az országok büszkélkedhetnek azzal. de az ilyen rugalmatlanság nem mindig a jövő garanciája. vagyis a pszichológiának a belső személyiség szabadságáról szóló „romantikus" eszményét teszik magukévá. azt kockáztatják. és ott a helye az igazi humanitá­ rius gondolkodók sorában. laboratóriumába húzódott ember. a sze­ mélyi felelősségben a szabad akaratba és az individuum egyediségébe vetett hithez. hogy „jók. hogy az emberiség ideológiáival és romantikus elképzeléseivel hazardírozzunk. az.Skinner egyik legmegragadóbb gondolata. hogy azok a kultúrák. hogy Isaac Newton elemezte a szivárványt. számos tudományterületen nagy hatást gyakorolt. igazságosak". Csak arról a „belső személyről" mondta ezt. hogy elnyomják őket más kultúrák. és talán megmutatkozik a reali­ tás: olyan ember volt. Skinner forradalmat robbanthat ki gondolkodásunkban. Azzal. nem csökkent a jelenség szépsége. Tényleg úgy gondolta. hogy az egyén gondolatát teljesen el kell törölni? Nem. 480 . hogy tudományosan beszélünk róluk. akiről azt mondták. Tudomá­ nyos alapról akart sorsunkon javítani. hogy hősiesen manipulálja a környezetet. jegyezte meg Skinner. aminek talán a mi időnk­ ben is jelentősége van. amelyek szabadságot és méltóságot minden más fölé helyezhetik. aki tudta. Bár Skinner sosem lett divatos szerző. ame­ lyek a túlélést helyezik az első helyre. ahogy attól. hogy ri­ deg. Idővel megváltozhat az a közhiedelem. Ha eddig következetesen ragaszkodtunk az Ayn Rand-féle. túl nagy a tét ahhoz. nem változtatjuk meg az embereket.

a behaviorizmus alapítójának néhány írása. New Yorkban szerzett BA diplomát angol szakon. hogy író lesz. F. Walden II (1948). Skinner a Hamilton College-ben. de mivel nem ért el igazi sikert költészetével és no­ velláival. je­ lentkezett a Harvard University pszichológia szakára. Watson. amit 1968-ban Lyndon B. Skinner 1990-ben. Egy ideig bohém életet élt Greenwich Village-ben.és doktori fokozatát. Skinner Burrhus Frederic („Fred") Skinner 1904-ben született Susquehannában. és mert véletlenül a kezébe került Pavlov és John B. leu­ kémiában halt meg. amit híres írásában 481 . William James Lecturer-ösztöndíjjal tanított. amelyek ismertté tették. Apja jogász.B. ku­ tatott és tanított. A Harvardon szerezte mester. anyja háztartásbeli. Verbal Behavior (Szóbeli viselkedés 1957. később a pszichológia Edgár Pierce-ösztöndíjas professzora lett. 1947-ben visszatért a Harvardra. e két egyetemen végezte azokat a kísérleteit. vasút melletti városban. New Yorkban. Penn­ sylvania államban. és arról ábrándozott. A University o f Minnesota (1937-45) és a University o f Indiana (1945-48) pszichológia tan­ székének vezetője volt. Johnson elnök adományozott neki. egy kis. az Egyesült Államokban. Skinner számos kitüntetései közt megkapta a National Medál o f Science díjat is. További munkái: The Behavior o f Organisms (Az orga­ nizmus viselkedése 1938).

482 . The Shaping o f a Behaviorist (A viselkedés­ kutató jellemzői 1979) és A Matter of Consequences (A dolgok jelentősége 1983). Science and Humán Behavior (A tudomány és az emberi viselkedés 1953) és About Behaviorism (A viselkedéstudományról 1974).4 1 kritizált Noam Cbomsky). Háromré­ szes önéletrajza Particulars of My Life (Életem sajátossá­ gai 1976).

.

oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. az gyakran m egerősítően hat a kapcsolatra.. m it m ondhatnak mások. ahhoz. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171." Dióhéjban A nehéz beszélgetésekben benne rejlik a lehetőség. hogy kevésbé tartanak attól. ha az üzenet közlésének álláspontjáról átváltunk abba az álláspontba.1999 Nehéz beszélgetések „[A z ] em berek. oldal) 484 . Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. hogy ha elég konstruktívan állnak hozzá a nehéz témákhoz.. akikkel do lgoztunk. M egerősödött cselekvési szabadságot. Azt is megtanulják. amit tesz. És az ilyesmi túl jó lehetőség. miért teszi a másik azt. A zt tapasztalják. kevesebb szorongásról és nagyobb hatékonyságról szá­ m olnak be párbeszédeikben. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. hogy megpróbáljuk megérteni. hogy elszalasszuk. nagyobb fokú integritást és öntiszteletet éreznek nehéz helyzetekben. hogy átalakuljon a kapcsolat de csak akkor.

Patton és Heen azt a célt tűzte ki maga elé. hogyan lehet sokkal hatékonyabbá tenni a négyszemközti kommunikációt. A project részeként Stone. akik nagy hatással voltak rájuk. Sheila Heen Az élet tele van nehéz beszélgetésekkel. a szociálpszichológia és a kommunikációelmélet eredményeit. Az eredmény igen figyelemreméltó bevezetés azokba a ha- 485 . hogy kevésbé legye­ nek nehezek? A Difficult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat) a Harvard Negotiation Project 15 éves kutatómunkájának eredménye. hogy új technikákat dolgoz­ zanak ki a konfliktus és párbeszéd megértésére. mi jelenti számukra a nehéz beszélgetést és kommunikációs szituációt. hogy kiderítsék. Aaron Beck. különösen a családon belüli kommunikációdinamikával való kapcsolódásukat vették figyelembe. Tehetünk valamit. Bár képzettségük szerint szakterületük a tárgyalástechnika. bár mindannyian megpróbál­ juk ezeket valahogy elkerülni. Bruce Patton. Dávid Burns és Carl Rogers pszichológusokat említik azok között. fejezet Douglas Stone. Diákok­ kal és dolgozó emberekkel beszéltek arról. a kognitív terápiák.48. Ebből szü­ letett a 4 millió példányban eladott Getting to YES (A sikeres tárgyalás alapjai) című tárgyalástechnikai kézikönyv is. a Nehéz beszélgetések szerzői munkájukat a szervezeti viselkedés. a mediáció és a jog.

Bár ennek az újfajta kom­ munikációnak az elsajátítása időbe telik. így is. úgy is kárt okoz". hogy ahelyett. helyébe a meghallgatás érzése lép. ha: • ki kell rúgni valakit • szakítani kell • szembe kell szállni az anyóssal • felmerül az előítélet kérdése • fizetésemelést kérünk A nehéz üzenet közvetítését kézigránát elhajításához hasonlítják. Az sem elég. mert eltűnik a másik hibáztatása. Patton és Heen azt ígéri. A „tapintatos" elhajítás nem válasz. amelyeket a világ számos konfliktusában alkalmaz­ nak arra. Akkor tehát mi a válasz? Stone. hogy azok az ő meghatározásuk szerint „tanuláson alapuló" beszélgetések lesznek. hogy kézigránátokat dobálnánk vagy „üzeneteket közölnénk" az emberekkel. hogy elősegítsék a szemben álló felek közti megértést és új jövőt alakíthassanak ki. jelentősen csökkentheti a stresszt a másokkal való érintkezéseink során. amiről beszélni szerinted nehéz és megpróbálod elkerül­ ni" körülírással definiálva Stone.tásos technikákba. Nem remélhetjük. hogy a leg­ több ember szerint nincs egyszerű vagy könnyű mód a beszélgetésre. dobhatjuk lazán vagy keményen. Ez természete­ 486 . Patton és Heen megjegyzi. Mi a nehéz beszélgetés? A témát „bármi. képesek leszünk átalakítani a nehéz beszélgetéseket úgy. minden rendben megy. ami „lehet cukorral bevonva. hogy kedvességünk bizto­ sítja. ha „dip­ lomatikusak" vagyunk. A tanuláson alapuló beszélgetések minden érintett fél önbizalmát növelik.

a párbeszéd rögtön nem lesz annyira nehéz és „érzelmi tüskés". Ezek lényegében az észlelésről.ki mit mondott.sen növeli az általános bizalmat és a magabiztosságot. hogy ki téved. hogy mi mit jelent. 487 . A probléma csak az. A „Mi történt?" beszélgetés Akkor folytatunk ilyen beszélgetést. A kimondott szavak felett és azokon túl ez a másik két beszélgetés többnyire belső folyamat. hogyan látja másképpen a másik fél az adott helyzetet. kinek van igaza. hogy „minden nehéz be­ szélgetés valójában három beszélgetés". észlelésünkként közöljük azt. ha megváltoztatjuk hozzáállásunkat és nem csak az üzenetet közvetítjük. ki a hibás. hanem arról. és arról szól. hogy saját értelmezésünket „igazságként" állítanánk be. Ahelyett. az értelmezésről és az értékekről szóló konfliktusok. és azt sem. hogy „pontosítsuk a tényeket". hanem megpróbáljuk megtudni. Három beszélgetés egyben A Nehéz beszélgetések arra a gondolatra épül. hogyan éljük meg a beszélgetést és mit jelent nekünk. amikor végigvesszük az eredmény megfigyelését . hogy sosem vonjuk kétségbe saját verziónkat azzal kapcsolat­ ban. A konfliktus megértésbe fordul át. hogy a nehéz beszélgetések nem arról szólnak. Mindazonáltal.

Az identitás-beszélgetés Vajon amit a másik embernek mondtunk. hogy a „nehéz beszélgetések nemcsak. nem kéne megpróbálkoznunk azzal. mert függetlenül attól. de szem elől tévesztjük a lényeget. hogy ha az érzelmeket kihagyjuk a párbeszédek­ ből. de Stone. megrengeti önazonosság-érzésünket? Egy párbeszéd után hirtelen volt olyan érzésünk. hogy teljesen kiiktassuk az érzelmeket a nehéz beszélgetésekből? Nem kéne pusztán a tényekhez ragaszkodnunk? Szép gondolat. mint operát zene nélkül játszani: lehet. hogy megkapjuk-e a kért fizetéseme­ lést vagy nem. hogy a főnök . idegesek leszünk. párhuzamos be­ szélgetés folyik gondolataikban a párbeszéddel kapcsolatos érzéseikkel kapcsolatban. amit nekünk monda­ nak.Érzelemtartalmú beszélgetés Hogyan érzek az elhangzottakkal kapcsolatban? Vajon helyesek-e a má­ sik fél érzései? Vajon az én érzéseim helyesek? Mit tegyek. vagy az. Ha két ember beszélget. az olyan. hogy érzelmeket tartalmaznak. 488 . Patton és Heen megjegyzi. de ezek gyak­ ran nem jutnak kifejezésre. ha a másik fél dühös vagy sértődött? Egy nehéz beszélgetésbe számos erős érzés keveredhet. Ez azért van.értékeljük magunkat. alkalmatlanok vagy árulók vagyunk? Az identitás-beszélgetés az énképről és önbecsülésről szól. Mivel az érzések elhomályosítják az objektív értékítéletet és ké­ nyelmetlenséget okoznak. Rámutatnak. hogy megértjük a cselekményt. azzal jár. Ha főnökünkkel értekezünk fizetésemelés ügyben. hanem az érzelmek ezeknek lényegi elemét alkotják".és mi is . hogy alapjában rossz emberek.

ha éppen főnökként ki kell rúgnunk valakit. A hibáztatás alternatívája az együttműködés. hogy valakit el kell bocsátani az állásából. hogy ez az észlelete alakult ki róla? 489 . hogy a dolog énképünkről szól. Hogyan látja a másik fél a szituációt. hogy azt próbál­ nánk meghatározni. merre kell ujjal vádlón mutogatni. hogy a nehéz beszélge­ tésekben valójában három beszélgetés húzódik. mi a helyes és mi nem. hogy kiderítsük. a személyekről a megoldandó problémára fordul a figyelem. hogy hirtelen elvesztjük az érzelmi egyensúlyunkat. mi a valós helyzet. hogy tudatában vagyunk az önmagunkkal folytatott identitás-beszélgetésnek. hanem rólunk. Ha tudjuk. ha megértjük. igyekszünk kide­ ríteni. hibáztatás. A legnehezebb párbe­ szédekben ott van az ujjal mutogatás erős eleme. Patton és Heen szerint. A kárhoztatás. kevésbé valószínű. mit mond ez rólunk mint személyről. már nem akarjuk bebizonyítani az igazunkat vagy „helyretenni valakit". Ez apró változás. nagy hatás­ sal lehet a nehéz beszélgetésre. hanem arról fog szólni.Nem csak a pénzről van szó. áthe­ lyezzük beszélgetésünk súlypontját. bűnbakkeresés megakadályozza. tagadást és téves ítéleteket teremt. Pusztán azzal. hogy milyen hibákat követhetünk el a három szinten. Hasonlóképpen. Hallgassuk meg egymás történeteit A hibáztatástól az együttműködésig tartó folyamat a meghallgatással kezdődik. hogy megtudjuk. csak részben szól az érintettről. Ahelyett. hogy szívtelen gazemberek vagyunk? Az. mi járult hozzá a problémához. ha­ nem a kíváncsiság és a közös problémamegoldás igénye vezérel minket. és amikor tudatában vagyunk. Álláspontunk elmozdul. de ez csak nagyobb konfliktust. hogy kinek van igaza és ki téved. A párbeszéd kevésbé fog arról szól­ ni. Stone. és mi történt. mi romlott el.

Például: Trevor bosszús. hanem mert előbb a nagy igényeket támasztó ügyfeleivel kell foglalkoznia. Amikor végül leülnek megbe­ szélni a problémát. míg ha megértjük őt. Nincs igazunk. hogy meg akar szabadulni a „jó kis­ lány" képtől és függetlenebb akar lenni. hogy a munka le nem adása milyen problémá­ kat okoz neki. kevésbé valószínű. ha előbb nem érzik. ha Trevor rászánja az időt és megérti. De számos szituációban nem az a kérdés. hogy Karén nem azért nem adja le időre a papírmunkát. azzal lebonthatjuk az ellenállás falát. De Karén a maga részéről ezt csak akkor tartja fontosnak. hogy megértsük. mit csináljon. amikor egészen biztosak vagyunk abban. hogy úgy is cselekszik." Nyilvánvalóan lesznek alkalmak. vagy rosszhiszemű. hogy identitás-vál­ tozását megértettük. Patton és Heen megjegyzi: „Ahhoz. előbb elég jól kell ismernünk a má­ sik fél történetét ahhoz. hogy igazunk van. talán már nem érzi szükségét annak. mert lusta. amikor igyekszünk megtiltani a lányunknak a dohányzást? Lehet. mint mi . 490 . Mint Stone. abba a helyzetbe kerülnek. az ő következtetései hogyan állnak össze értelmes egésszé ebben a történetben. hogy valakinek meg­ mondjuk. hogy folytassa a dohányzást. nem előbb. mert Karén nem adja le határidőre a papírmunkát. hogy a dohányzás káros az egészségére.a konfliktus inkább arról szólhat. hogy igazunk van-e vagy sem. Amikor érzi. hogy meghallgatják őket. hogy egy vitás ügyben tovább tudjunk lépni. Amikor mindketten megértik a másik felet. és a másik téved. Attól. miért az esetleges késedelem. hogy kidolgozhatnak valamiféle megoldást. Karén ugyanak­ kor megtudja Trevortól.A szerzők egyik fontos szabálya: Az emberek sosem változnak. Trevor megtudja. A lányunk ugyanúgy tudja. de csak akkor.

491 . csendesen tönkretehetjük a kapcsola­ tainkat. Például. hogy mondatot vagy párbe­ szédet az „Úgy érzem" kifejezéssel kezdjenek. • Nem szabad összetévesztenünk a felindultságot az érzelmek egy­ értelmű szóbeli kifejezésével. pedig ez a beveze­ tés igazi figyelmet vált ki a másik félből.: „Megbántva érzem magam" vagy „Dühös vagyok". • A mi érzéseink legalább olyan fontosak. amíg a haragunkat valamiféleképpen kifejezésre nem jut­ tatjuk. • Egyesek nagyon nehéznek találják. nem tudjuk megfelelő módon szeretni mind­ addig. Ha tagadjuk érvényességüket. hogy eredmé­ nyessé tegyük a nehéz beszélgetéseket. testbeszédünkben vagy arckifejezésünkben mindenképpen igyekeznek felszínre törni.ezek igazi érzé­ sek. Patton és Heen sok bölcs dolgot mond erről. Tudnunk kell. • Nem lenne szabad megtagadnunk érzéseinket . Ne fordítsuk le érzelmeinket a másik sze­ mélyről szóló értékítéletre. hogy „jó embereknek is lehetnek rossz érzé­ sei".Ne izgasd fel magad . pl. ha eltemetjük magunkban házastársunk iránt érzett haragunkat.csak fejezd ki az érzéseidet Az érzelmek óvatos kifejezése alapvető fontosságú abban. Stone. mint mások érzései. azok hangszínünk megváltozásában. többek között: • Ha megpróbáljuk is elnyomni érzéseinket.

hogy tanuljunk belőlük. düh vagy a helyszínről való elmenekülés vágya.elismerjük. vagy alkal­ matlanok vagyunk rá. mert kételyei vannak az éves teljesítményünkkel kapcsolatban. és kérésünket azért utasítja vissza.meg akarjuk véde­ ni magunkat és teljesítményünket. vagy kiválóan tesszük. ami megmagyarázza. Ritkán vagyunk egyik vagy másik véglet. amit teszünk.A „mindent vagy semmit" gondolkodás veszélyei A szerzők felhívják a figyelmet. hogy szembe kell nézzünk azzal. hogy a nehéz párbeszédek fenyegetést jelentenek identitásunkra. anél­ 492 . Vagy szentek. és minden apró kritikával szemben sebez­ hetővé tesz minket. A mindent vagy semmit gondolkodás gyenge alap identitásérzésünkhöz. De ez a szétziláló gondolkodás. az elutasítás okozta rémület két­ fajta reakcióra ösztönözhet minket: ellenállásra . hogy egy vitás kérdést egy másik emberrel át­ beszéljünk. Ezek a reakciók túlzott mértékben leegyszerűsítik a világot. Ha például bemegyünk a főnökünkhöz. Félelmetes voltuk nem csak abból ered. hogy bár egyes munkáknál nem teljesítettünk nagyon jól. Az énkép „közvetlen kapcsolatban áll" a mellékvese-hormon-szabályzókörrel. ami különösen nehéz beszélgetésekben jelenik meg. hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. ha biztosítjuk identitásunk összetettségét . Mindkét válasz a „mindent vagy semmit" gondolkodást tükrözi. Ne feled­ jük. és összességében teljesít­ ményünk alapján szerintünk megérdemeljük a fizetésemelést. számos más projektben kiválóan dolgoztunk. hogy fizetésemelést kér­ jünk.a főnöknek igaza van. vagy ördögök vagyunk. hogy a nehéz párbeszédek fantasztikus lehetőséget jelentenek arra. tényleg nem érdemeljük meg a fizetésemelést. miért tör ránk hirtelen szorongás. A megfelelő reakció az. nem a valóságon alapul. vagy túlzásra . hanem hogy szembe kell néznünk a „magunkról magunknak mondott történet" igazságtartalmával.

hogy azzal mennénk be. amit mi akarunk. hogy fizetésemelést kapjak?" Ha nem követelésként jelenik meg a kérés. „Fizetésemelést akarok". amit érdemes megtartani és belenézni. valahányszor fontos megbeszélésnek nézünk elébe. hogy a másik nyomást gyakorolt rá. ame­ lyek még érdekesebbé teszik a témát. Ha a téves feltételezések és a hibáztatás kiesik az egyenletből. hogy üzenetet adunk át. a szöveg gördülékeny. Záró megjegyzések Csak néhányat említettünk a Nehéz beszélgetések számtalan témájából. az igazság. hogy hiányoznak belőle a manipulatív technikák. A Nehéz beszélgetések legüdítőbb jellegzetessége az. Célja nem az. a főnökkel való beszélgetés során azt mondhatjuk: „Lát-e reális alapot arra. a valós helyzet marad meg. bár a szerzőkre nyilvánvalóan hatással volt számos korábbi gondolkodó. a főnök nem vonul védekező állásba. és sok. hogy a másik fél szükségletei és kívánságai iránti kíváncsiság ahhoz vezet. hogy egyetértsenek azzal. egyikünk sem érzi úgy. hanem az. hogy három szerző írta. hogy megta­ nítsa az olvasót. Olyan könyv ez. Ahelyett. Mindketten tudakozódunk. 493 . Tekintve. úgy. Az egyetlen hiányzó dolog a bib­ liográfia. hogy a másik felet új módon értékeljük és értjük meg. hogy megváltoztassa a fontos beszélgetések légkörét. hogyan kell pszichológiai trükkökkel másokat befolyá­ solni arra. így bármi is legyen annak végkifejle­ te. és végső soron legfeljebb tanultunk valamit. hogy a szokásos érzelmi terhet el kéne viselnünk. információt szerzünk a helyzetről. és mi sem vagyunk annyira sebezhetőek a visszautasítással szemben.kül. a való életből vett példát hoznak fel.

Patton a Harvard Negotiation Project igazgatóhelyette­ se. a Triad Consulting cég résztulajdonosa. . Kulcsszerepet ját­ szott nemzetközi egyeztető tárgyalásokban. Etiópiában és a World Health Organization kon­ zultánsa volt.Dougías Stone. Kolum­ biában. Cipruson. Részt vett a ciprusi görögök és törökök közti konfliktusok és ipari vi­ ták megoldásában. a túszválság idején. valamint az Egyesült Államok és Irán között 1980-ban. Mediátorként dolgozott Dél-Afrikában. többek között a dél-afrikai apartheid rendszer megszűnéséhez vezető fo­ lyamatban. vezetéstudomány­ ra. Bruce Patton Sheila Heen Stone a Harvard jogi karának megbízott előadója. a Vantage Consulting cég alapítója. Roger Fisher és William Dry társszerzőkkel megírta a Getting to Yes: Negotiating Agreement Without Giving In (A sikeres tárgyalás alapjai 1992) második kiadását. tárgyalástechnikára és kommunikációra szakosodott. Heen a Harvard jogi karának megbízott előadója és nagyvállalati ügyfeleknél végez konzultánsi munkát. 494 .

.

Burns: Jókedvűen (107.. 1 9 9 3 .megütődtem. Laing: A megosztott én (333. oldal) 109 William Styron: Látható sötétség. ford. Érintkezési pontok Dávid D. milyen pontosan teremtettem meg a depresszió tájképét ezeknek a fiatal nőknek a tudatában.49 1990 Látható sötétség1 9 0 „Mikor hoszú évek után először olvastam összefüggő részeket saját regényeimből . mikor végre eljött. D. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. Kiss Zsuzsa. "10 1 Dióhéjban A depresszió bárkit elérhet. Európa Könyvkiadó. Úgyhogy a depresszió. Budapest 1 0 Kis Zsuzsa fordítása 1 496 .. évtizedek óta kocogtam már az ajtóm. ahol hősnőim a kárhozat felé tántorognak . oldal) Róbert E.olyanokat. voltaképpen nem volt idegen. sőt teljesen váratlan vendég sem. oldal) R. és okai gyakran titokzatosak.

és csak arra tudott gondolni. fejezet William Styron William Styron amerikai regényíró 1985-ben. ami rendes körülmények között nagyon hízelgő lett volna egojának és élvezte volna. hogy átvegyen egy jelentős díjat. még erőltetett mosolyt sem volt képes produkálni. majd kiadták és a igen jó kritikát kapott a Vanity Fair ma­ gazinban. Azért ment a városba. szépirodalmi jellege miatt kiemelkedik a témában írt több száz mű közül. és fel kell keresnie egy pszichiátert. Eredetileg a John Hopkins egyetem orvosi karán tartott előadás volt. De mentális sötétségtől elhomályosított tudatállapotában a díjátadás és az azt követő díszva­ csora gyötrelmes megpróbáltatást jelentett számára. A Látható sötétség Styron klasszikus beszámolója a depresszióval ví­ vott harcáról.49. még tovább ron­ tott a helyzeten. hogy depresszív zavarban szenved. 497 . hogy mielőbb vissza kell jutnia az Egyesült Államokba. hogy úgy kel­ lett tennie. mintha minden rendben lett volna vele. párizsi látogatásakor jött rá. Estére. amikor kiadójával vacsorázott. Az.

mint a „rossz hangulat" vagy a rendszeresen jelentkező nyomott kedélyállapot. el sem tudja képzelni. ezért a testet hibáztatja • Libidó. Csak vacsora után érzett újra némi nyugalmat. mert ha mindenki megértené. nem ismeri el működési zavarát. hogy leírhatatlan. még tud járni és beszélni. Az. Az együttérzés nem azonos a megértéssel. hogy ez nem egészen pontos. memóriakiesések Hipochondria . értéktelenségérzés Öngyilkossági gondolatok vagy fantáziák Álmatlanság Zavartság. de délutánra sötét felhők gyülekeztek tudatában. milyen .annyira más. A depresszió jellegzetességei Styron leírásában: • • • • • Nagyfokú öngyűlölet.A leírhatatlan leírása Styron megjegyzi. A depresszióban szen­ vedők többsége például nehezen kezdi a napot. Általában jó alvó volt. csak növelte a depresszió körüli titokzatosságot és tabu jellegét. de ekkor felírt nyugtatót kellett 498 . de már nem egészen érzi embernek magát.az elme így védekezik.és étvágycsökkenés Styron leírja a „sötét dög" sajátos jellegét is. és estére kibír­ hatatlan érzései és gondolatai támadtak. figyelmi összpontosítási problémák. nem társulna hozzá szégyenérzés. gyakran képtelenek fel­ kelni az ágyból és hangulatuk csak a nap folyamán javul. mindenki tudhatná milyen. de elismeri. Az ember afféle élőhalottá válik. Styron állapota mintha ennek éppen az ellenkezője lett volna: elég „összeszedett" volt reggel. Styron legpontosabb megközelítése a vízbefúlás vagy megfojtatás. amit az életben a legtöbb ember megtapasztal. hogy a depresszió abban különbözik más betegségektől. hogy ha az ember sosem szenvedett benne.

akkor ez nem történhet-e meg vajon bármelyikünkkel? 499 . hogy golyót röpítsen a fejébe? Ha egy ilyen ember úgy találta. mert az­ zal jár. hogy a depresszió a napszaknak megfelelően csökken vagy növekszik. ami nagy szerepet játszik a hangulati ingadozásokban. melyben a normális gondolkodás és a logika megszű­ nik létezni. Rájött. igen intenzíven jelenik meg előtte az agyat elborító. A legnagyobb tabu Styron írt irodalmi ihletőjéről. korábbi diplomatát. Azon tűnődik.szednie. Ezek az agyi biokémiai és hor­ monális egyensúlytalanságok „egy szerv rángógörcsének kínját közvetí­ tik". hogy a depressziósok „tehetetlen bénult­ ságot" éreznek. bon vivant-t és nőcsábászt. akinek regényeit viszony­ lag későn fedezte fel. hogy nem ismerték egymást személyesen. Azt is megbánja. hogy a „brainstorm" (idegroham) kifejezés egyáltalán benne van a nyelv szókészletében. mindent feltartóz­ tathatatlanul beárnyékoló vihar (storm) képzete. hogy pszichológiailag tönkreteszi az ember napi ritmusait. Styron arról is beszámol. Styron nagy veszteséget érzett. Találkozót beszéltek meg. ami sokként hat a betegre. Annak ellenére. A neurotranszmitterek szintjén a stressz az agyi noradrenalin és szerotonin mennyiségének csökkenéséhez és a kortizol hormonszintjének növekedéséhez vezet. Romain Garyt. Ilyen szélsőséges állapotban a depresszió szó szerint megbolondítja az embert. hogy nem érde­ mes élni. a kiváló szerzőt. több regényében is az öngyilkosság témájával foglalkozik. Styron a Látható sötétség jelentős részét szenteli depressziótól szen­ vedő ismerőseinek. hogy legalább két-három órát tudjon aludni. Albert Camus-ről is. mert Camus időközben meghalt. Camus gyakran küszködött de­ presszióval. de ez nem jött létre. mi vitte arra barátját.

hogy az a gyávaság jele . mert az életben maradottak nem érzik. mit éreznek azok. akik valamilyen testi fájdalomnak vetnek véget öngyilkosságukkal. akik lelki gyötrelem miatt teszik ugyanezt. de néhány évvel később ő maga is öngyilkos lett. el sem tudják képzelni. Titokzatos okok Annak. részben az az oka. mert azt hisszük. Milyen üzenetet lehet kiolvasni ebből? Azt. Vla­ gyimir Majakovszkij orosz költő elítélte honfitársa. nem nagyobb rosszallással kéne tekinteni rájuk. mint a gyógyíthatatlan rákbetegség áldozataira". Kifejti. hogy ne ítéljünk.a könnyebb út választása -. pedig inkább arról szól. biokémiai egyensúlytalanságok. Megbocsátunk azoknak. hogy gyakran nem vezethető vissza egyetlen jól azonosítható okra. Azért tartjuk tabunak az öngyilkosság témáját. de nem tudunk megbocsátani azoknak. Diane Arbus és Marth Rothko. akik önkezükkel vetnek véget életüknek. Vincent van Gogh. hogy rokonuk képes volt önkezével véget vetni életének. De ha mégis megteszik. hogy az öngyilkos képtelen tovább elviselni az „élve létezés" fájdalmát. hogy sok művész lett öngyilkos. múltbeli élmények és a maga­ tartás is egyaránt fontos lehet. Ernest Hemingway. „ugyanúgy. és ha az egyik okot kezeljük. ezért van az. hogy a művészek hajlamosabbak a depresszióra.Az öngyilkosságot elkövetett emberek családjai nehezen tudják el­ fogadni. Styron megjegyzi. Genetikai okok. Szergej Jeszenyin öngyilkosságát. köztük: Hart Crane. Virginia Woolf. hogy a depresszió nehezen gyógyítható. hogy manapság a jobb orvosi ellátás és az álla­ potról való bővebb ismeretek révén a depressziósok többsége nem jut el az öngyilkosságig. egy másik 500 .

vagy a nyarakat a Massachusetts állam partjai­ nál levő Martha's Vineyard szigeten töltse. mikor végre eljött. amik addig örömet jelentettek számára . hogy nem a krízis­ esemény az ok. Súlyos depressziós állapotot egy adott válságnak tulajdoníthatunk. Styron szerint vele is éppen ez történt: egészségügyi okokból abba­ hagyta az ivást. Ez arra enged következtetni. de mint Styron megjegyzi. amit addig alkohollal nyomott el. szintén depresszióban szenvedett. Elismerte. évtizedek óta kocogtatta már az ajtóm. anyja korai halála és művészi érzékeny­ sége miatt Styron valószínűleg a betegség által legveszélyeztetettebbek közé tartozott. hogy ku­ tyáit sétáltassa az erdőben. az egyedüllét vagy szeretteink elvesztése. és ez a korai trauma mély veszteségérzést hagyott benne. A Látható sötétség­ ben annak a véleményének ad hangot. A depresszió első jele nála az volt. ami minden depresszióban jelen van: a veszteség. egész addigi életén végighúzódó szorongás megnyilvánulása volt. Mivel már semmi sem vértezte fel az állandó szorongás ellen. hogy közömbös lett olyan dolgokra. hogy apja. Genetikai öröksége. a súlyos megpróbáltatá­ sokat átélők többsége figyelemre méltóan jól jön ki a krízisből és nem zuhan betegségspirálba. ami annak kifejeződése. amikor ő 13 éves volt. és az alkoholtól már nem tompított démonai kirepültek barlangjukból. hogy depressziója egyszerűen egy mélyebb. Styron esetében ez is pontosnak tűnt: anyja meghalt.például az. képtelen volt elmenekülni az állandóan rá zúduló fájdalmas gondolatok elől. voltaképpen nem volt idegen. de Styron rámutat egy elemre. 501 . egyszerre kellett megtapasztalnia mindent. Nyilvánvalónak tűnhet. hogy Camus-höz hasonlóan a depresszió és öngyilkos­ ság témája állandóan jelen volt regényeiben. akár a veszteségtől való félelem vagy elhagyatottság. hajóépítő mérnök.kezeletlen maradhat. hogy „a depresszió. hanem az egyszerűen előhozza a lappangó depressziót. Magába fordult. sőt teljesen váratlan vendég sem." Megemlíti.

hogy az orvosi rutin valamely ismeretlen állandósága mentette meg az életét. Úgy véli. kognitív terápiával vagy a kettő kombinációjával javítható a meggyötört elme állapota. A de­ presszió kiváltó okai továbbra is meglehetősen titokzatosak. akkor is. melyben Camus azt írja. amíg élünk. 12 ford. ha nincs remény. de egyikre sem lehet teljes mértékben támaszkodni. akiknek sikerül ki­ kerülni belőle. az idő mindent begyógyít A pszichoterápia nem sokat tehet a depresszió előrehaladottabb stádiu­ mában járó betegekért. és Styron rájött. tanulmányok. hogy bár a szenvedő számára a depresszió állandó állapotnak tűnik. Budapest 502 . Styron depressziójának feltárása csak az után kezdődött. bár a depresszióban szenvedők közül szinte mindenki viszonylag épen keveredett ki a betegségből. Antidepresszánsokkal. „A magány és az idő voltak az én igazi orvosaim. A kezelésben történt számos elő­ relépés ellenére nincs varázsütés. nincs gyorsan ható vakcina. sem a gyógysze­ rek nem tettek sokat állapota enyhítéséért. 1990. hogy a súlyos depresszióra nincs gyorsan ható gyógyszer és módszer.Ha más nem. hogy kötelességünk megpró­ 1 bálni élni. valójában olyan. mint a vihar. hogy beleegyezett. túlélni. Magvető. Sok orvos állításával ellen­ tétben tudta. és azt kívánta. legyőzhetjük. hogy sem ez. Ferch Magda. Felidézi a Sziszüphosz míto­ sza12 című esszét. páratlanul könnyű és örömteli érzés vár. bárcsak korábban megtette volna ezt a lépést. Válogatott esszék. a tanulmányokat vál. ami kiadja a mérgét és eloszlik. kórházba vonul. 11 Kis Zsuzsa fordítása 1 1 Albert Camus: Sziszüphosz mítosza. Könnyebb ezt mondani. Réz Pál."11 1 Mindebből azt tanulta. Azokra. mint megtenni.

A depresszió kialaku­ lásában szerepet játszik az agy biokémiai egyensúlyának felbomlása és a negatív belső párbeszéd is. hogy „leírják a leírhatatlant". Ha belegondolunk. Bár sok kreatív elme adta meg magát a depresszió­ nak. A depresszióban szenve­ dők természetesen lelkesen hisznek a gyors gyógyulásban. hogy határozott ígéreteket tehessünk. de még korántsem vagyunk annyira előrehaladottak a tu­ dásban. identitásával és múltjával kapcsolatos kérdésekre mu­ tattak. de csak csa­ lódás éri őket. nem tart sokáig elolvasni. Esszéje nem teszi depresszióssá az olvasót. de en­ nél mélyebbre. de mindemellett az egész a pszichéről. 503 . ami az énélményünkkel kapcsolatos dolgokat torzítja vagy hozza előtérbe. amikor azokat egész életére vonat­ koztatta. hogy a depresszió irodalmának nagy része „fesztelenül optimista" Egyes páciensek jól reagálnak bizonyos gyógyszerekre vagy terápiákra. hogy a depresszió olyan betegség. de sokat tanulhatunk belőle.az alkoholról való leszokás és nyugtatok nem megfelelő dózisban való szedése -. nem meglepő. A Látható sötétség csak 84 oldal. de a helyzet azóta sem változott.Záró megjegyzések Styron úgy véli. Az okok egy része valójában testi volt . ha gyötrelmüktől nem szabadulnak meg hamar. Styron például csak akkor tudta értelmezni depressziós epizódjait. hanem furcsamód inkább felemeli. az ő felelősségük. illetve az énélmény teljességéről szól. hogy nincs rá azonnali orvosság. és Styron próbál­ kozása a legjobbak közé tartozik. Styron 15 évvel ezelőtt írta könyvét.

világháború utolsó két évében főhadnagyként szolgált. ford. (Pulitzer-díjas). amit Meryl Streep főszereplé­ 11 William Styron: Feküdj le sötétben!. ford.William Styron 1925-ben született. Styron nagyon korán megtanult olvasni. a Sophie választ1 5 1 (Sophie's Choice 1979). Bukarest 11 W illiam Styron: Sophie választ. Első regénye. Az ötvenes évek elején Párizsban élt. Bartos Tibor. 3 Budapest 1 4 William Styron: Nat Turner vallomása. 1971. és a II. és a New School fór Social Research kurzusán kreatív írást tanult. és számos novellát publikált az iskolai újságban. Európa. a Virginia állambeli Newport Newsban. Leszerelése után New Yorkban telepedett le és a McGraw-Hill könyvkiadó kereskedelmi osztályán dol­ gozott. BA fokozatát a Duke Universityn szerezte. a Feküdj le sötétben!1 3 (Lie Down in 1 Darkness 1951). és az American Book Award nyertese. irodalmi szenzáció lett. 1 9 8 5 . Göncz Árpád. majd a követ­ kező évben belépett az amerikai tengerészgyalogsághoz. 1 1974. Kriterion. Árkádia. Göncz Árpád. a Paris Review alapításában. részt vett a legendás irodalmi lap. amiben egy fiatal nő öngyilkosságát írja le. és az American Academy a Prix de Romé díjjal jutalmazta. Bu­ 5 dapest 504 . További munkái: Nat Turner vallomása1 4 (The 1 Confession o f Nat Turner 1967). ford.

sével fümesítettek meg. aki je ­ lentős művel járult hozzá a humanizmushoz. A Látható sötétségben említett díj a Prix Mondial Cino dél Dúca. m 505 . amit minden évben annak a művésznek vagy tudósnak ítélnek oda.

a státus. megérthetjük. mint napi tevékenységünk.1996 Mindennapi hangulataink eredete „Ha úgy gondolunk hangulatainkra. hangulataink létezésünk lényegét jelentik. Ebben a vonatko­ zásban fontosabbak. hogy azok életünk értelmét hangsúlyozzák és növelik vagy csökkentik örömünket. sőt még személyes kapcso­ latainknál is fontosabbak. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. a pénz. mert ezek általában átmennek hangulataink szűrőjén. Burns: Jókedvűen (107. oldal) . alapvető. hogy milyen nagy hatást gyakorolnak életminőségünkre. Akárhogy is. milyen jelentős szerepük van. mi okozza hangulatainkat/' Érintkezési pontok Dávid D. hogy kiderítsük." Dióhéjban „Tekintve.

hogy tudo­ mányos szakcikkein túllépve írjon könyvet elméletének gyakorlati al­ kalmazásairól. Tension. Róbert Thayer pszichológus szerint a hangulat attól is függ. valamint függ a napi vagy circadian ritmusunktól. milyen fittek vagyunk. ennek eredménye a nagyon olvasmányos The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy. milyen általános egészségi állapotban vagyunk. Tanítványai győzték meg.50. and Stress (Mindennapi hangu­ lataink eredete: Az energia. A siker jó. Thayer az 1970-es évek óta tanulmányozza a hangulatokat. és általában bizonyos eseményekre vagy információkra adott reakciók. fejezet Róbert E. a feszültség és a stressz megszelídítése) 507 . mennyit aludtunk. és eleget mozogtunk-e vagy sem. és a téma legnagyobb szakértőjének számít. Bár ez igaz. csak egy része a hangulati egyenletnek. Thayer A közvélekedés szerint hangulatainkat stressz vagy gondolatok okozzák. hogy mit ettünk. a sikertelenség rossz hangulatba hozhat minket. attól.

Röviden: nem választ­ hatjuk külön testünk és elménk érzéseit. mikor vagyunk veszélyben. ami­ ről leolvasható pillanatnyi lelki és fiziológiai állapotunk. mert olyan ideig-óráig tartók. az energia és a feszültség körül rende­ ződik. Hasonlóképpen depressziós hangulatban nincs kedvünk testgyakorlással stimulálni magunkat. és az érzelmekkel ellentétben látszólag min­ den kiváltó ok nélkül csak megjelennek és eltűnnek. megfoghatatlanok. cselekvésre készen. Kutatásai Thayert arra a következtetésre vezették. hogy hangulataink többsége két alapvető dimenzió. A depressziós hangulatot alacsony energiaállapot és nagy feszült­ ség jellemzi (amihez a reménytelenség érzete társul). mind a testben zajló. a hangulatok gyakran nem vezethetők vissza közvetlen okra. hogy míg az ér­ zelemnek mindig van jól beazonosítható oka. A hangulatokat az különbözteti meg az érzelmektől. míg az optimista hangulat magas energiaszintet és alacsony feszültséget jelent (úgy érez­ zük. mikor vagyunk komfort­ zónában. nagy az esélye. éppen azért. a hangulatok mind a tudatban. zaklatottak vagy „agyhalottak". sokra vagyunk képesek és lelkesek vagyunk). azaz na­ gyon kimerültek vagyunk. Thayer a hangulatot a lázmérőhöz hasonlítja.A hangulat anatómiája Thayer „tartós érzelmi háttérállapotként" definiálja a hangulatot. Miért van ez így? Míg az érzelmek általában a tudatban lejátszódó eseményekhez kö­ tődő jelenségek. Az érzelmekhez képest sokkal kevésbé tanulmányozták a témát. hogy idegesek. Létezésének biológiai oka van . egymással bonyolult kölcsönhatásban levő folyamatok eredménye­ ként jelentkeznek. 508 . mikor kell meghúznunk magunkat és erőt gyűjteni. Ha testileg fáradtak vagyunk.megmondja. mint a szél.

magabiztosság.energikus. az egészségtelen ételek és stimulánsok. amikor nagyon igyekszünk határidőre befejezni egy munkát. Thayer szerint az az érzés. • Nyugodt . Az ideális állapot a munkához. magas feszültség. A természetes hullámvölgyet gyakran súlyosbítja az előző éjszakai alváshiány. • Nyugodt . a vázizmok megfeszülnek. Alacsony energia. Magas energia-. amit általában lefekvés előtt tapasz­ talunk: nem stresszes. Az igyekezet az adrenalinhormon fokozott termelődése miatt megemelkedett szívritmusban jelentkezik.fáradt. Alacsony energia. például kávé fogyasztása. Ezt az állapotot a legtöbben a délután folyamán élik meg. • Feszült . Magas energia. az az érzés. alacsony feszültségszint.fáradt. • Feszült . a legtöbb ember a reggeli órákban éli át a nyugodt-energikus fázist. A fizikai fáradtság ideges szorongással vagy feszültséggel. Az evolú­ ciós biológia fogalmaival a test „harcolj vagy menekülj" üzem­ módban van. az az érzés.A négy alaphangulat Thayer szerint minden hangulat megérthető az energiafeszültség spekt­ rum négy alapállapota szerint. negatív gondolatokkal jár. amikor „teljesen ki vagyunk facsarva". alacsony feszültség. energikusság. optimizmus. magas feszültség. „jól érzem magam" állapot.energikus. de nem is energikus. 509 . amit akkor érzünk.

Az átlagra azonban az jellemző. Egyesek a nap folyamán töltődnek fel energiával. majd egészen lefekvésig csök­ kennek.34 óra az átlagos legrosszabb időpont). hogy az illető csökkentse a stresszt és a feszültséget. 510 . hogy testgyakorlást vagy más egészséges hangulatszabályozó módszert építsünk a napi te­ vékenységeinkbe. ami negatív érzéseket (nyomott vagy rossz hangulat) eredményez. kisebb csúcsot érnek el.Napi ritmusok A circadian (napszaki) ritmus testi és lelki energiáink napi ár-apály jelensége. nyilvánvalóan segíthet abban. A legtöbb ember „reggeli típusú". néhány nap után nem a nikotin megvonása okozza a visszaesést. az alap circadianritmuson belül számtalan variáció létezik. és este 9 és 11 között a természetes energiaszint csökkenése feszültségnöveke­ déshez. mely időszakokban vagyunk a leghajlamosab­ bak a visszaesésekre. és ez jellemzőbb az extravertált személyek esetén. A függőségekbe való vissza­ esés. hanem a stressz napi megtapasztalása. ami beindítja azt a pszichológiai szükségletet. amikor az ember energiaszintje alacsony és meg akar szabadulni a feszültségtől (16. Amikor valaki megpróbál leszokni a dohányzásról. mint az introvertáltaknál. feszült-fáradt állapothoz vezet. Energiáink emelkednek a reggeli órákban. a bulimiás falás és az ételtől való kényszeres megtisztulás többnyire délután történik. hogy délután 4 óra körül jelentkezik a feszültség-fáradtság állapot csúcspontja. a délután folyamán csökkennek. dél és délután egy óra között érik el a csúcspontot. Ha tudatában vagyunk. majd kora este újabb.

Ha fáradtak vagyunk.Hogyan szabályozhatjuk hangulatunkat? Rossz hangulat vagy fáradtság esetén a következőket tesszük: • Mások társaságát keressük vagy elvonulunk. 5-15 perces intenzív séta paradox módon helyreállíthatja hangulatunkat. Je­ lentősen csökkentheti a stresszt. például hobbink­ nak hódolunk. • Kellemes tevékenységeket igyekszünk végezni. 511 . hogy a testmozgás a legjobb hangulatszabá­ lyozó. hogy introvertált vagy extravertált szemé­ lyiségek vagyunk-e). • Rágyújtunk egy cigarettára. Az adatok azt mutatják. • Megpróbáljuk szabályozni gondolatainkat (pl. vagy humorral oldjuk a han­ gulatot. A hangulatszabályozás másik nagyon jó módja a társasági élet. amit a kutatások a feszültségcsökkentés és energiaszint-növelés kiváló módsze­ rének találtak. • Tévét nézünk. ha telefonon vagy személyesen beszél­ getünk egy barátunkkal. Ugyanilyen módszer a zenehallgatás. • Csokoládét vagy süteményt eszünk. • Kávét iszunk. pozitív gondolko­ dással). • Alkoholt fogyasztunk. és akár 2 órára is energiával tölthet fel minket. vásárolni megyünk. • Könyvet vagy magazinokat olvasunk. hogy egyedül le­ gyünk (attól függően.

jó hangulatban vannak. míg a betegeké alacsony. amit megeszünk. hogy mennyit alszunk. Alvás A hangulatot jelentősen befolyásolja az. to­ vábbi rossz étkezési szokásokat vesznek fel. im­ munreakcióik nem olyan hatékonyan. A hangulat kapcsolatban van azzal is.Étel Nehéz tudományosan mérni. mivel energiaszintjük csök­ kenése arra készteti őket. 512 . Egészség Az egészséges embereknek általában magas az energiaszintjük. amikor pozitív. akik sok cukrot fogyasztanak. és Thayer szerint azok. amikor az emberek általában negatív hangulatban érzik magukat. hogy több éjszakán át tartó alváshiány depresszióhoz vezethet. ha túl sok vagy túl kevés ételt fogyasztunk. de fogyasztásuk után egy-két órával „lehangoltságot" eredményeznek. Thayer azonban publikált egy tanulmányt. mint azokon a napokon. hogy azokon a napokon. ami az energiaszint csökkenésében és a feszültség növekedésében nyilvánul meg. Kutatások azt mutatják. mely­ ben a cukortartalmú snackek paradox hatását demonstrálja: Rövid távon javítják a hangulatot. olyanynyira. hogy többet nassoljanak. milyen hatással van a hangulatunkra az étel.

Arra kérte őket. mint délután. hogyan érzünk azzal kapcsolatban. Ugyanakkor magas energiaszinten optimistábbak vagyunk annál. akiknek jelentős személyes problémájuk volt. hanem azt is. ne feszült-fáradt állapotban gondolkodjunk a problémánkon.a szezonális hangulatzavar (Seasonal Affective Disorder. jó alternatíva. Thayer hipotézise szerint miközben a nyugodt-energikus állapot a leginkább kívánt hatás. ha mód van rá. talán ezért okoz függőséget.A hangulatot befolyásoló további tényezők: • Nikotin . súlyosabbnak észlelte a prob­ lémát. mint amit a valóság indokol. a feszült­ energikus állapot. 513 .feszült-energikus állapotot idéz elő. egyben nyugodtságot okoz. fo­ gyasztói éppen erre vágynak. mindezt rövid ideig. mert ilyenkor a ténylegesnél rosszabbnak látjuk. Pillanatnyi energiaszintünk nemcsak hangula­ tunkat befolyásolja. hogy a válaszadók ugyanazt a problémát kevésbé súlyosnak ítélték reggel. Miért fontosak a hangulatok? Thayer vizsgálatot végzett olyan emberekkel. Érdekes módon egy 10 napos értékelési időszak azt az eredményt adta. • Alkohol .nyugtató hatású. de úgy tűnik. hogy értékeljék a nap különböző sza­ kaiban. SAD) vagy téli depresszió erős fénnyel vagy melatoninnal enyhíthető. • Időjárás . Ezért. de hatásának kezdeti stádiumában energiát szabadít fel (a partikon ez a dinamika figyelhető meg). hogyan látták az adott problémát. • Koffein . Lelkesedést.ideiglenesen nyugodt-energikus állapotot idéz elő. amit a kávé és a kóla vált ki. Valahányszor a feszült-fáradt fázisban volt a válaszadó.

hogyan tu­ datosítsuk jobban hangulatainkat és sebezhető. mert ezeket hangulataink szűrőjén át. óráról órára.ezért tudatában kell lennünk. Thayer figyelemre méltó megjegyzése. Megtudhatjuk például. amikor általában a legsötétebb gondolatok árasztanak el minket. eredmé­ nyeinket. mint a minket körülvevő láthatatlan buborék. sőt még személyes kapcsolatainknál is fontosabbak". javainkat sem tudjuk értékelni. közvetetten tapasztaljuk. fáradt-feszült állapo­ tainkat. Thayer rámutat. hogyan érezzük magun­ kat a nap folyamán. hogy a hangulatok „fonto­ sabbak. és délután 4 óra körül. ha jó hangulatban vagyunk. és ezáltal miként válasszunk a hangulatszabályozás egészséges módjai közül. tanácsos elkerülni a munkatársainkkal való konfrontációt. hogy valójá­ ban egész létezésünk alapja. A feszült-fáradt hangulat veszélyes időszakaival kapcsolatos taná­ csoknál fontosabb Thayer könyvében az. mert azzal foglalkozik. Záró megjegyzések A Mindennapi hangulataink eredete gyakorlati tanácsokat ad. úgy érezzük. energiaszintünk hogyan befolyásolja ítélőképességünket. mint napi tevékenységünk. a pénz. amikor ener­ giaszintünk lecsökken és feszültségszintünk megemelkedik. a hangulat olyan. 514 . Ha borús hangulatban vagyunk. a státus. Míg a felszínen a hangulat nem tűnik nagyon fontosnak. a legnehezebb helyzetet is kezelhetőnek látjuk. Más pszichológiai elméletek segíthetnek életünket egészként értékelni. és az életet végső soron a pillanatnyi jelenben. hogy hajnali 3 óra körül. hogy megmutatja. jobb nem fog­ lalkozni sorsdöntő kérdésekkel. de a hangulat tanulmányozása vitathatat­ lanul sokkal fontosabb.hogy mire vagyunk képesek a jövőben . órák sorozatában éljük meg.

Thayer Róbert Thayer 1973 óta a California State University pszichológia professzora.Róbert E. 515 . Számos gyakran idézett tudományos szakcikk szerzője. PhD-fokozatát a University o f Rochester hall­ gatójaként szerezte. BA fokozatát a University o f Redlands. További munkái: The Biopsychology ofM ood and Arousal (A hangulat és a vágy biopszichológiája 1989) és Calm Energy: How People Regulate Mood with Food and Exercise (Nyugodt energia: Hogyan szabályozzuk hangu­ latunkat étellel és gyakorlatokkal 2001).

.

Gondolat. Virginia Axline: Dibs in Search of Self (Az én kutatásának jutalma. Csepeli György.50 további klasszikus 1. 1954)1 6 Alap­ T 1 mű az előítélet gyökereiről. Budapest. 2. 4. hogy a hibás gondolkodás hogyan vezethet depresszióhoz. 1964) Egy visszahúzódó kisfiú terápiájáról szóló klasszikus bestseller: azt a lassú folyamatot mutatja be. Napjaink egyik meghatározó pszichológusának könyve. hogy valójában mit érünk el. ami inspirálóan hatott Martin Luther Kingre és Malcom X-re. Albert Bandura: Self-Efficacy: The Exercise o f Control (Én-hatékonyság: Az ellenőrzés felhasználása. 1979) Korszakalkotó munka arról. A kognitív terápia kidolgozójának műve. 1977 517 . Gordon Allport: Az előítélet (‘ he Natúré o f Prejudice. 1997) Hogyan befolyásolják teljesítményünk­ kel kapcsolatos elvárásaink azt. Beck: Cognitive Therapy and the Emotional Disorders (Kognitív terápia és az érzelmi rendellenességek. 116 Gordon Allport: Az előítélet ford. 3. melynek során újra megtalálja a világ­ gal való normális kapcsolatot. Aaron T.

1985 118 John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezése. Ha újra felfedezzük „a bennünk élő gyerme­ ket". 8. 1990) n8 Erikson személyiségfejlődési szakaszainak gyakorlati alkalmazása. Budapest. John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezé­ se (Homecoming: Reclaiming and Championing Your Inner Child. 1976)n? Népszerű és kiváló meglátásokat tartalmazó könyv a mesék pszicholó­ giájáról. 1973) Pulitzerdíjas írás arról. 1997 518 . 6. Kúnos László. hogy az emberek mi mindenre képesek azért. John Bowlby: Attachment (Kötődés. Hungalibri. hogy a felnőttek lelki problémái korábbi. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (The Uses o f Enchantment: The Meaning and Importance ofFairy Tales. feldolgozatlan prob­ lémákban gyökereznek. 1969) Az anya-gyermek kapcso­ latot feltáró trilógia első része. Gondolat. Szász Ilma. 1916) Az intelligen­ ciamérés úttörőinek alapműve. ford. Alfréd Binet & Theodore Simon: The Development o f Intelligence in Children (A gyermekek intelligenciájának fejlesztése. 1 Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Nagyon freudi. de attól még kitűnő ol­ vasmány. hogy tagadják saját halandóságukat. meg­ mutatja. továbbléphetünk felnőtt életünkben.5. a „kötődés magatartás" („attachment behavior") meghonosítója a pszichológiában. ford. Ernest Becker: The Deniál ofD eath (A halál tagadása. 7. 17 Budapest. 9.

mint a komputációs feldolgozásban keresendő. Az American Psychological Association (1905) első női elnöke. hogy az érzelmek ítélőképességünk és döntésho­ zatalunk szerves részét képezik. értelem és az emberi agy (Descartes' Error: Emotion. and the Humán Brain. mely elutasítja az elme és a test szét­ választását és rámutat. Esettanulmányok könyve. hogy az elme modellje inkább az értelemkeresésben. Mary Whiton Calkins: An Introduction to Psychology (Bevezetés a pszichológiába. 1901) William James munkatársa volt.10. 14. a pszichoanalízis előhírnö­ ke. 13. Hermann Ebbinghaus: Memory: A Contribution to Experimental Psychology (Adalék a kísérleti pszichológiához. 1996 519 . értelem és az emberi agy. bár a Harvard Egye­ tem megtagadta tőle a PhD-fokozatot. 1994) 1 9 1 A prominens agykutató elmélete. 1885) Beszámoló az első laboratóriumi kísérletekről a tanulással és emlékezettel kapcsolatban. 1895). miszerint bizarr hisztérikus tünetek gyakran elfojtott fájdalmas emlékek nyomán alakulnak ki. Pléh Csaba AduPrint Budapest. amely magasra tette a mércét a további kutatások számára. 11. Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. ford. Joseph Breuer & Sigmund Freud: Studien über Hysterie (Tanulmányok a hisztériáról. 1990) A kogni­ tív pszichológia alapítója amellett érvel. 12. A pszichológiát az „én tudomá­ nyának" tekintette. 119 Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. Freud később visszavonta ezt az elméletet. Reason. Jerome Bruner: Acts ofMeaning: FourLectures on Mind and Culture (Az értelem törvényei négy előadás a szellemről és a kultúráról.

nem csak depressziósoknak. Berkics Mihály. OAI. Benedek Loránd. elfogadjuk saját életünkért való felelősségünket. hogy a lelki egész­ ség azt jelenti. hogyan próbálják az emberek fenntartani meggyőződéseik következetességét akkor is. 19. hogy elképzeléseik tévesek.15. A szerző még az előtt írta. 16. 18. amikor kiderül. ford. Róbert D. Eric Fromm: Menekülés a szabadság elől (Escapefrom Freedom. 1995) Népszerű mű a hatékony kognitív terápiás technikákról. hogy a nácizmus teljes szörnyűségében megmutatkozott volna. 17. Budapest 1 122 William Glasser: A realitás-gyógymód . Budapest.új szemléletmód a pszichiátriá­ ban (Reality Therapy: A New Approach to Psychiatry. Bíró Dávid. Osiris. 1965) 122 Az elmebe­ tegségek alternatív megközelítése. ford. William Glasser: A realitás-gyógymód . Hunyady András. Budapest 520 . hogy az emberek mennyire hajlamosak behó­ dolni a fasiszta rezsimeknek.új szem léletm ód a pszichiátriában. amely azon alapul. Dennis Greenberger & Christine Padesky: Mind Over Mood: Change How You Feel by Changing the Way You Think (Az ész a hangulat fölött Változtassuk meg érzéseinket gondolataink megváltoztatásával. 1941)11 2 Jelentős tanulmány arról. 2 0 0 0 12 Eric From m : Menekülés a szabadság elől. ford. 1957)120 Híres elmélet arról. Hare: Kímélet nélkül A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa (Without Conscience: The Disturbing World of the Psychopaths 120 León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete. Akadémiai Kiadó. León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete (Theory o f Cognitive Dissonance.

érts meg. Intelligencia és osztálystruk­ túra az amerikai életben. hogyan fedezte fel. hogyan menekült családjával Amerikába. Kövi György. Eric Kandel: In Search o f Memory: The Emergence o f a New Science o f Mind (Az ész új tudományának felbukkanása. Ez annak a tágabb elméletnek a része volt. Budapest. Jellem. hogy az agy idegsejtjei tárolják az emlékeket. Személyes emlékekkel átszőtt írás Bécs náci megszállásának időszaká­ ról. Richard Herrnstein & Charles Murray: The Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life (Harang görbe.Among Us. Hare: Kímélet nélkül. 1993)1 A világ leghíresebb. amely egy „temperamentum szortírozó eszközt" is tartal­ maz. 20. hogy az IQ az egyes rasszokban eltérést mutat. A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. 1978) Bestseller személyiségtipizáló munka a Jung/Briggs Myers tradí­ ció szerint. amelyben leírja. amivel az olvasó meghatározhatja saját típusát. 21. és arról. 2006) A Nobel-díjas ideg­ kutató lenyűgöző beszámolója 30 éves kutatómunkájáról. 1994) Nagy vitát kavart azzal az állításával. 2 0 0 4 521 . Dávid Keirsey & Marilyn Bates: Please Understand Me: Character and Temperament Types (Kérlek. 123 Róbert D. Háttér. mint a társadalmi osztály háttér vált a gazdasági siker előjelzőjévé. Joseph Le Doux: The Emotional Brain: The Mysterious ünderpinnings o f Emotional Life (Az emocionális agy.és temperamentumtípusok. ford. 23. 22. Az érzelmi élet titokzatos oszlopai. mégsem éreznek bűntudatot vagy megbánást. hogy a szociopaták pontosan tudják mi a különb­ ség jó és rossz között. miszerint inkább az intelligencia. a szociopatákkal foglalkozó 23 kutatójának írása arról.

1972. hogy az emberi viselkedés a másokkal való interakciók (csoportdinamika) és a belső jellemvonások kombinációjának eredménye. Harriet Lerner: A harag tánca.1996) A kiváló idegkutató áttekintése arról. ford. 25. 1979) Az igazságügyi pszichológus támadása a büntetőügyekben vallomást tevő szemtanúk megbízhatósága ellen. Levinson nagy befolyással volt Gail Sheehy munkásságára (lásd 463. 24. amelyben a női düh tabujával. 1978) A maga idejében úttörő jelentőségű mű a felnőtt férfi életciklu­ sáról. Gondolat. hogy az agy érzelmi köz­ pontjai és idegi hálózatai hogyan fejlődtek annak érdelében. Édesvíz. 124 Harriet Lerner: A harag tánca. akit a szociálpszichológia atyjának tekintenek. hogy megkérdő­ jelezte az elfojtott emlék-szindróma hitelességét. 1951) 125 Lewin. amely Erik Erikson elméletét fejlesztette tovább. ford. oldal). Útmutató nőknek kapcsolataik megvál­ toztatásához [az állandósult düh feloldása] (The Dance ofAnger: A Woman's Guide to Changing the Pattems oflntimate Relationships. Budapest. Válogatott elméleti tanulmányok. 1985)124 Népszerű mű a nők pszichológiájának szakértőjétől. Válogatott el­ méleti tanulmányok (Field Theory in Social Science. Kurt Lewin: A mezőelmélet a társadalomtudományban. Endrefíy Júlia. 522 . Levinson: The Season's o f a Man's Life (A férfi életszakaszai. 1997 125 Kurt Lewin: A mezőelm élet a társadalom tudom ányban. Arról is ismert. 26. valódi eredetével és a kapcsolataikban betöltött szerepével foglalkozik. azt hirdette. Elizabeth Loftus: Eyewitness Testimony (A szemtanú vallomása. hogy biz­ tosítsák túlélésünket. Dániel J. Budapest. Józsa Péter. Útm utató nőknek kapcsolataik m egváltoztatásához [az állandósult düh feloldása]. 27.

A szerelem motiválja legnagyobb teljesítmé­ nyeinket. Tandori Dezső és Zoltai Ildikó. 1960) A pszichológus McGregor üzleti guru lett azzal. Douglas McGregor: The Humán Side o f Enterprise (A vállalkozás emberi oldala. 31. hogy két kategóriába osztotta a management stílusokat: „X elmélet" (a főnökök utasítás-irányítás módszere) és „Y elmélet" (az alkalmazottak magukat motiválhatják). 1969) Az egzisztencia­ lista pszichológus bestsellere arról. Cartafilus. ford. 126 Konrad Lorenz: Az agresszió. hogy a szerelem (vagy „Érosz") és a szex két külön ösztön. 2003) A kiemelkedő pszichológus meg­ lepő állítása. 32. 1963)126 A Nobeldíjas kutató híres tanulmánya az emberben rejlő „gyilkos ösztönéről. 1908) A kísérleti pszichológia német származású alapítóját William James hívta meg a Harvardra tanítani.. hanem az apátia. valamint az irracionalitás és az intelligencia pusztító kombinációjáról. a bűnözői ma­ gatartás és a filmelmélet kutatása területén. ami kihívást jelent az egyetemes viselkedés elméletére nézve. and Why (A gondolat földrajza. és a szerelem ellentéte nem a gyűlölet. Miért gondolkodnak az ázsiaiak és a nyugatiak másként. miszerint az ázsiai és nyugati emberek másképpen gondol­ kodnak. Konrad Lorenz: Az agresszió (Das sogenannte Bőse. Budapest 523 .. Richard Nesbitt: The Geography ofThought: HowAsians and Westerners Think Differently. Abraham Maslow humanista pszichológiája hatott rá. Úttörő volt az ipari pszichológia (hogyan viselkednek az emberek munkakörnyezetben).28. 30. Rollo May: Lőve and Will (Szerelem és vágy. 29. Hugó Munsterberg: Psychology and Crime (Pszichológia és bűntett.

1973) Lenyűgöző igaz történet egy nőről. Hermann Rorschach. az izmok és szervek változásában („testpáncél") nyilvánulhat meg. ford. Ottó Ránk: The Trauma o f Birth (A születés traumája. Flóra Rheta Schreiber: Sybil (Sybil. és a Frasier tévéshow-ba is bekerült. és küzdelméről. 1971 524 . hogy az ember át­ fogó karakterét specifikus neurózisok. Psychodiagnostics: A Diagnostic Text Based on Perception (Pszichodiagnosztíka. álmok vagy gondolati asszociáci­ ókkal szembeállítva is lehet elemezni. 36. hogyan próbálják az emberek egész életük folyamán újra megteremteni az anyával való eredeti kap­ csolatukat. 35. 37. 127 Sylvia Plath: Az üvegbura. Budapest. Sylvia Plath: Az üvegbura (The Bell Jár. és azt. ő írta le a megszületés so­ rán átélt szeparációs szorongást. hogy integrált személyiséggé váljon.33. hí­ res tintafolt tesztjével kapott eredményeinek leírása. 1933) Az ellent­ mondásos osztrák pszichoanalitikus elmélete arról. 1963)127 Plath kiváló fikciós (és önéletrajzi) beszámolója egy fiatal nő elmebetegségének kialakulá­ sáról. akinek 16 személyisége volt. Wilhelm Reich: Character Analysis (Jellem analízis. A könyv több millió példányban fogyott el. Tandori Dezső. 1921) A svájci pszichiáter 400 elmebeteg és egészséges személyen végzett. Európa. Azt is állította. 34. Ma is lenyűgöző olvasmány. 1924) Freud eredeti belső köréhez tartozó pszichológus. Az észlelésen alapuló diagnózis. hogy az elfojtott pszichoszexuális energia az ember fizikai megjelenésében.

Coincidencia. 39. ford. 1999 525 . 1953) A független amerikai pszichiáter magyarázata arról. A szerző úgy véli. Utazás a depresszív betegségek minden aspektusába. Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a beszél­ getési stíluson állnak vagy buknak (You Just D ont Understand: Women and 128 Thom as Szász: Az elmebetegség mítosza. (Peoplemaking. az emberi lét természetes része. Kádár András Akadémiai Kiadó. 42. a depreszszió nem irtható ki. Új családműhely. hanem interperszonális kapcsolataink alakítják. 2 0 0 0 129 Virginia Satir: A család együttélésének művészete. Virginia Satir: A család együttélésének művészete. A depresszió atlasza. A személyes magatartás elméletének alapjai. hogy „én-rendszerünket" vagy személyiségünket nem a Freud által leírt belső én. és ellenez minden kényszerkezelést. ford. A személyes magatartás elmé­ letének alapjai (The Myth o f Mentái Illness. 1972) 1 A családterapeuta híres könyve a család-dina­ 29 mika feltárásáról. 41. 40. Új családműhely. Harry Stack Sullivan: Interpersonal Theory o f Psychiatry (A pszichi­ átria interperszonális teóriája. 2001) Díjnyertes könyv. Miklósfalvi Mária. Budapest. Andrew Solomon: The Noonday Démon: An Atlas o f Depression (Dé­ monfényes nappal. Budapest. A modern pszichiátriát az inkvizícióhoz hasonlítja. Thomas Szász: Az elmebetegség mítosza. 1960)128 A pszichiátria híres kritikusa szerint az elmebetegség valójában az „élet megélésében jelent­ kező probléma".38.

Az első könyv. Watson: Behaviorism (Viselkedéstan. aki leírta az állatok tanulási folya­ matait. Edward B. amely a széles közönség elé tárja a témát. 1945) A német-amerikai Gestalt-pszichológus hozzájárulása a gondolkodás művészetéhez. Lewis Termán: The Measurement o f Intelligence (Az intelligencia mé­ rése. 45. aki szerint az intelli­ gencia öröklődik. Titchener közreműködött Amerika első pszichológiai laboratóriumának létrehozásában a Cornell Egyetemen. 44. miért olyan nehéz a két nem közötti kommunikáció. Titchener: Experimental Psychology (Kísérleti pszichológia . 1911) Úttörő amerikai pszichológus. 1990)130 A nyelvészprofesszor bestseller könyve arról. Max Wertheimer: Productive Thinking (Produktív gondolkodás. 47. 1901-1905) Wilhelm Wundt tanítványának nagy jelentő­ ségű munkája. Edward Lee Thorndike: Animál Intelligence (Az állati intelligencia.négy kötet. Reményi Andrea Ágnes. Tehetséges gyerekek korai fejlesztését is kutatta. híres „macska a pedálos ketrecben" kísérletei nyomán. 2001 beszélgetési stíluson állnak vagy 526 . 43.Mén in Conversation. különösen a problémát megalapozó struktúra felfedése és a rendellenességek figyelembevétele terén. John B. mely pszichológiában megalapozta a behaviorizmus irányzatát. Budapest. Tinta. 1916) Úttörő kognitív pszichológus és a Stanford-Binet IQ Test (a Binet-Simon teszt adaptációjának) kidolgozója. 130 Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a buknak. 1924) Olvasmányos könyv. ford. 46.

amilyenek. 1873-74) Ez a könyv tette Wundtot a pszicho­ lógia új tudományának domináns alakjává. többek között a monogámiát. nyílt leírás 3 a pszichoterapeuta és a páciens közti viszonyról lenyűgöző esettanul­ mányokkal. az altruizmust. and Other Tales o f Psychotherapy. Wilhelm Wundt: Grundzüge dér physiologischen Psychologie (A fizioló­ giai pszichológia alapelvei. 527 . Animula. 20 0 2 . 1995) Az evolúciós pszi­ chológia nagy hatású műve. 49. a testvér­ rivalizálást és a munkahelyi „politizálást". 50. Miért vagyunk olyanok. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek: ford. Róbert Wright: The Morál Animál: Why We Are the Way We Are (Az erkölcsös állat.48. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek (Love's Executioner. 131 Irvin D. Budapest. 1989)1 1 Őszinte. Irvin D. Bíró Sándor és Nagy Csilla. amely feltárja az emberi magatartás gene­ tikai stratégiáit.

.

1958) . Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements. 1951) Alfréd Kinsey: Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése. 1900) Jean Piaget: The Language and Thought ofth e Child (A gyermek nyelve és gondolko­ dása. 1890) Sigmund Freud: Álomfejtés (Die Traumdeutung. 1953) Melanie Klein: Irigység és hála . 1927) Anna Freud: Dimensions o f Personality (Az én és az elhárító mechanizmusok.A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje William James: The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei. 1957) Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History. 1927) Iván Pavlov: Conditioned Reflexes: An Investigation ofthe Physiological Activity ofthe Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása. 1958) Harry Harlow: The Natúré o f Lőve (A szeretet természete.Gyakorlati individuálpszichológia ( Under-standing Humán Natúré. 1951) Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the Humán Personality. 1947) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. 1923) Alfréd Adler: Emberismeret .tanulmány a tudattalan forrásokról (Envy and Gratitude.

1964) Thomas A. 1970) Abraham Maslow: The Farther Reaches o f Humán Natúré (Az emberi természet ki­ terjedése. oké vagy . 1970) Olivér Sacks: A férfi. 1977) B. F. Harper: A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez. Skinner: Beyond Freedom and Dignity (Szabadon fogva. Laing: The Divided Self: A Study o f Sanity and Madness (A megosztott én: Tanulmány a józan észről és az őrületről. 1967) Carl Jung: The Archetypes and the Collective Unconscious (Az archetípusok és a kol­ lektív tudattalan. 1960) Albert Ellis & Róbert A. 1976) 530 . 1968) Nathaniel Branden: The Psychology o f Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája. 1971) Gail Sheehy: Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor elő­ relátható válságai. 1961) Carl Rogers: Valakivé válni .a személyiség születése (On Becoming a Person: A Therapist's View o f Psychotherapy. 1961) Eric Berne: Emberi játszmák (Games People Play: The Psychology o f Humán Relationships. 1969) Edward de Bono: Lateral Thinking: Creativity Step by Step (Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre.módszer az önismerethez (Tm OK-Youre OK. aki kalapnak nézte a feleségét és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His W ifefor a Hat: And Other Clinical Tales.R. Harris: Oké vagyok. 1969) Viktor Franki: The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása. D.

and Resolve Conflicts. 1979) Isabel Briggs Myers: Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok. Burns: Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulat­ terápia. és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself. Tension. (A hangom veletek lesz: Milton H.Stanley Milgram: Obedience to Authority: An Experimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés. férfi ész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women. 1982) Howard Gardner: Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete. a személyiségtípusok megértése. Listen to Others.női agy. Thayer: The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy. 1990) Csíkszentmihályi Mihály: Creativity: Flow and the Psychology o f Discovery and Invention (Kreativitás: áramlat. a feszültség és a stressz meg­ szelídítése. hogyan figyeljünk másokra. M. 1980) Dávid D. 1984) Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex . 1996) Róbert E.D. avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája. 1980) Milton Erickson (és Sidney Rosen): My Voice Will Go With You: The Teaching Tales o f Milton H. Erickson. and Stress (Mindennapi hangulataink eredete: Az energia. 1976) Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat. 1983) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion. Erickson tanul­ ságos meséi. 1989) William Styron: Darkness Visible: A Memoir o f Madness (Látható sötétség. 1996) 531 .

& Sheila Heen: Diffícult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat. Bruce Patton. 2002) Martin Seligman: Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfúment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában. 1999) Douglas Stone. 2004) Malcolm Gladwell: Ösztönösen . 1997) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence. 1998) V. 2006) 532 . a kötelességérzet és a bűntudat szorítá­ sában (Emotional Blackmail: When the People in Your Life Use Fear. 1999) Steven Pinker: The Blank Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modem tagadása. Ramachandran: Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása. 1997) Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem. S. 2002) Barry Schwartz: A választás paradoxona . Gottman: A boldog házasság hét titka gyakorlati útmutató (The Seven Principles fór Making Marriage Work. 2006) Dániel Gilbert: Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság.miért a kevesebb a több ? (The Paradox o f Choice: Why More Is Less.Gavin de Becker: The Gift ofFear: Survival Signals that Protect Us from Violence (A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen. 2005) Louann Brizendine: The Female Brain (A női agy. 1998) John M. Obligation. and Guilt to Manipulate You.a döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking Without Thinking.

Ellis. New York: Basic Books. New York: Wiley. Joyce Crick) (1 9 9 0 ) The Interpretation ofDreams. London: Orion. New York: Morgan Road. London: Routledge & Kegan Paul. (1 9 9 6 ) Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention. (1 9 8 6 ) People Skills: How to Assert Yourself Listen to Others. Berne. ( 1 9 9 7 ) Emotional Blackmail: W hen the People in Your Life Use Fear. New York: William Morrow. ( 1 9 9 7 ) The Gift of Fear: Survival Signals that Protect Us from Violence. Adler. (1 9 8 0 ) Feeling Good: The New Mood Therapy. and Resolve Conflicts New York: Prentice H a ll de Bono. London: Faber and Faber. D. A. R. E. M. Freud. H. Freud. (1 9 5 8 ) Young M án Luther: A Study in Psychoanalysis and History. London: Penguin. (1 9 6 9 ) The Will to M eaning: Foundations and Applications o f Logotherapy. Csíkszentmihályi. de Becker. (1 9 5 8 ) „The Natúré o f Lőve. Cialdini. ( 1 9 9 8 ) Working with Emotional Intelligence. (1 9 9 5 ) Gifts Differing: Understanding Personality Type. M. Brizendine. Bolton. New York: William Morrow. (1 9 9 9 ) The Seven Principles fór Making Marríage Work. R. Gottman. CA: Davies-Black. (1 9 7 4 ) A Guide to Rational Living. ( 1 9 4 8 ) The Ego and the Mechanisms ofD efence. (2 0 0 5 ) Blink: The Power of Thinking Without Thinking. és Myers. E. London: The Hogarth Press. R. Forward. Lásd még: 533 . Oxford: Oneworld. H. Eysenck. Harlow. S. (2 0 0 1 ) The Psychology o f Self-Esteem.6 8 5 . New York: HarperCollins. Goleman. (1 9 8 3 ) Frames ofM ind: The Theory of Multiple Intelligences. G. Palo Alto. & Harper. London: Transworld. Oxford: Oxford University Press. Burns. J. J. London: M eridián. I. E. N. Los Angeles: Wilshire Book Company. E. Branden. V. New York: Random House. 1 3 : 5 7 3 . London: HarperCollins. London: Penguin. (ford. L.Felhasznált irodalom A kötet összeállításában referenciaként az alábbi kiadásokat vettük alapul. S. Az első kiadások dátumait a vonatkozó fejezetekben tüntettük fel. Franki. (1 9 9 3 ) Influence: The Psychology o f Persuasion." American Psychologist. & Silver. Gladwell. N. Gilbert. A. London: Bloomsbury. (1 9 9 2 ) Understanding H um án Natúré. (1 9 6 4 ) Games People Play: The Psychology o f H um án Relationships. H. London: Penguin. Briggs Myers. (1 9 6 6 ) Dimensions o f Personality. Gardner. (2 0 0 6 ) The Female Brain. (1 9 7 0 ) Lateral Thinking. Obligation and Guilt to Manipulate You. D. A. D. ( 2 0 0 6 ) Stumbling on Happiness. Erikson.

A. F. R. F. S. B. (1 9 5 7 ) O u rln n e r Conflicts. (1 9 7 5 ) Envy and Gratitude: A nd Other Works 1 9 4 6 . Seligman. P. Jung. Chicago: Time-Life Books. (szerk. Philadelphia: Saunders. Stone. New York: HarperCollins. London: Nicholas Brealey/New York: Free Press.ca/Harlow/love. C. K. Rogers. ( 1 9 8 9 ) Brainsex: The Reál D ifference Between M én and Women. Hoffer. & James. New York: Arrow. Mineola. London: Penguin.. London: Penguin. Boston: Houghton Mifflin Rosen. Mineola. A. S. B. ( 1 9 9 8 ) Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the H um án M ind. London: M andarin. W. Oxford: Oxford University Press. Horney. D. Pavlov. T. & Heen. London: Penguin. ( 1 9 7 6 ) Passages: Predictable Crises of Aduit Life. New York: Vintage. ( 1 9 6 0 ) The Divided Self. I. Vols I & II. Erickson. Piaget. Princeton University Press.1 9 6 3 . Pinker.A n Existential Study in Sanity and Madness.http:J/psychclassics. M. O. Perls. S. F. A. Thayer. Kinsey.. M. Klein. (1 9 8 0 ) The True Believer.. (1 9 7 4 ) Obedience to Authority. S. a feszültség és a stressz megszelídítése. R. J. ( 2 0 0 3 ) Authentic Happiness. & Goodman. (1 9 5 9 ) The Language and Thought o f the Child. London: Routledge & Kegan Paul. New York: HarperCollins. S. Sherhy. New York: Bantam. G. (1 9 9 9 ) Difficult Conversations: How to Discuss W hatMatters Most. V. Thoughts on the Natúré of Mass Movements. New York: W W Norton. Sacks. R. A. Harris. Moir. Milgram. Schwartz. D. C. (1 9 6 1 ) On Becoming a Person. Hull) The Archetypes and the Collective Unconscious. Parton. (1 9 5 0 ) The Principles o f Psychology. G. (1 9 5 3 ) Sexual Behavior in the Huntan Female. & Jessel. R. (1 9 5 1 ) Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the H um án Personality. Ramachandran. Styron. (1 9 7 1 ) Beyond Freedom and Dignity. (1 9 8 5 ) The M án Who Mistook His W ifefor a Hat: A nd Other Clinical Tales. N Y: Dover. London: Routledge < Kegan Paul. London: Souvenir. Hefferline. New York: Viking. (1 9 9 6 ) The Origin o f Everyday Moods. yorku. htm. (1 9 7 6 ) The Farther Reaches o f H um án Natúré. S. B. D. Laing. C. Skinner. London: Vintage. W.. ( 1 9 6 8 ) (ford. (2 0 0 3 ) Conditioned Reflexes. (M indenna­ pi hangulataink eredete: Az energia. 534 . N Y: Dover. (2 0 0 4 ) The Paradox ofC hoice: Why M ore Is Less. London: Pan Macmillan.) ( 1 9 8 2 ) M y Voice Will Go With You: The Teaching Tales of Milton H. E. Indianapolis: Hackett. New York: HarperCollins. Maslow. & Blakeslee. (1 9 7 3 ) l'm O K -Y ou re OK. ( 1 9 9 0 ) Darkness Visible: A M em oir o f Madness. (2 0 0 3 ) The Blank Slate: The M odern Denial of H um án Natúré..

484. 440. 234. 384. 530 A Gestalt-terápia (Fritz Perls) 7. 26. 392-93. 17. 424. 394. 23. 300. 16. 329. 352. 452. 16. 86. 103. 470. 114. 126. 523 agykutatás 14. 310. 364. 404. 107. 142. 122. 312-13. 364. 162-64. 154. 259. 275-76. 421-22. 278. 533 Adler. 188. 412. 532 A kommunikáció művészete (Róbert Bolton) 5. 531 A fiatal Luther (Erik Erikson) 6. D. 114. 181. 68. 84. 529. 188. 114. 532 A boldog házasság hét titka (John M. 142. 529 A hangom veletek lesz (Milton Erickson) 6. 45. alkoholizmus 56. 454. 442-43. 530 A tekintélynek való engedelmeskedés (Stanley Milgram) 7. 364. 21. Alfréd 5. 339 435 álmatlanság 498 Álomfejtés (Sigmund Freud) 6. 366. 20. 30. 228-29. 312. 529 a pszichológia vakfoltja 182 A személyiség dimenziói (Hans Eysenck) 6. 98100. 374. 218-19. 244. 389. 396. 224. 207. 388. 98. 360-61. 290. 18. 436. 339. 287. 386. 325. 142. 16. 432-33. 365. 412. 50. 384. 481. 310. 218. 100-01. 60-61. 47-49. 98. 442. 310. 58. 114-16. 25. 472. 23-24. 424. 105. 190-91. 535 agresszió 66. 332-33. 26. 533 A fanatizmus természetrajza (Eric Hoffer) 6.és tárgymutató A befolyásolás lélektana (Róbert Cialdini) 5. 203. 30. 529 A gyermek nyelve és gondolkodása (Jean Piaget) 7. 328. 208. aki kalapnak nézte a feleségét (Olivér Sacks) 7. 292. 40-42. 256. 536 Amerikai Egyesült Államok (USA) 29. 185. 310. 318. 424. 244-45. 529 „álomtorzítás" 202 American Psychologist 237. 16. 368. 394. 254. 38. 144. 195. 18. 26. 404. 371-72. 350. 531 A választás paradoxona (Barry Schwartz) 7. 13. 358.Név. 210. 533 A férfi . 254. 198. 224. 262. Laing) 7. 530 A női agy (Louann Brizendine) 5. 21. 534 A pszichológia alapelvei (William James) 6. 322. 472. 530 A nő szexuális viselkedése (Alfréd Kinsey) 6. 352. 20. 270-71. 25. 475. Gottman) 6. 415. 297-99. 16. 404 A szeretet természete (Harry Harlow) 6. 404. 47-48. 18-19. 298. 413. 20. 279. 496. 310. 23. 152. 9. 385. 183. 366. 21. 534 A megosztott én (R. 16. 364. 30-38. 242. 497 535 . 532 alkoholista. 531 A meglelt boldogság (Dániel Gilbert) 6. 161. 170. 432. 16. 494. 145. 450. 198-201. 452. 462. 278. 420 Agyszex (Anne Moir & Dávid Jessel) 7. 529 A félelem adománya (Gavin de Becker) 5. 254. 384. 322. 114. 142. 352-53. 484. 152. 361.

530 elme fantomjai (V. 206 Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) 31. 479. Edward de 5. 374. 307. 71-76. 405. 481. 394. 255. 300.munka 12 anyagyűlölet 193 anyakomplexus 304-05 anyaméh 16. 385. 303-05. 382 Bolton. 302. Dávid D. 404. 439 „antifreudista/. 224. 19. 30. 152. 174. 114. 5. 198. 366. 38 becsvágy 34. 278. 344. 152. 170. 21. 198. 170. Róbert 5. 185-86. 343. 470-71 Az archetípusok és a kollektív tudattalan Az Az Az Az Az Az (Carl Jung) 6. 530. 462. 65. 308. 182-83. 535 „B-értékek" 344 Biblia 155. Aaron 13. 300. 344 Berlin 196. 533 emberi természet kiterjedése (Abraham Maslow) 7. 18-19. Ruth 161. 18. 381. 531. 535 bűntudat (guilt) 6. 485. 404. 506. 364. 16. 188. 304 „befolyásolási fegyver" 116 behaviorista 14. 139. Nathaniel 5. 278. 106. 132. 532 önbecsülés pszichológiája (Nathaniel Branden) 5. 300. 192. 266. 26. 484. 412. 80. 26-27. 310. 183-84. 346 bírálat 62. 384. 234. 355. Carl Friedrich 200 Burns. 535 Bécsi Egyetem 37. 21. 432. 307. 106. 99-105. 134. 41-49. 142. 19. 533 536 . 531 Beck. 325. 477. 531 értelem keretei (Howard Gardner) 6. 393 Berne. 198. 473 behaviorizmus 13-14. 424. Gavin de 5. 264. 86. 452. 108. 485 Becker. 278. 181. 152. 124. 366 archetípus 6. 535 Bono. 364. 264-66. 534-35 Burdach. 86. 134. 210-12. 413-15. 19-20. 530 Arisztotelész 200 Arizonai Állami Egyetem 123 Átmenetek (Gail Sheehy) 7. 83. 107-12. 473. 268. 330. 234. 25-26. 526 belső bölcsesség 148 Belső konfliktusaink (Karén Horney) 280 belső mondataink 136 „belső szándék" 475 Benedict. 270. 242 ami velünk született 408. 247-50 bolsevik 272. 531. 532. 496. 26-27. 165. 61-69. 51-59. 330. S. 464-65. 412. Ramachandran) 7.Amerikai Klinikai és Pszichiátriai Szövet­ ség 151 Amherst College 112. 23. 188. 287. 342. 531 én és az elhárító mechanizmusok (Anna Freud) 6. 244. 535 Branden. 469. 270. Louann 5. 16-17. 139. 432. 180-81. 521. 98. 134. 154-55. 79-84. 412. 18. 322. 457 analógia 73. Eric 5. 531. 342. 142. 180. 332. 529 értelem akarása (Viktor Franki) 6. 270. 23. 82. 21. 188-89. 535 Brizendine. 338. 170-72. 13. 256-57. 78-79. 406. 424. 180. 170. 533.

519 dominancia 34. 470. Charles 35. 522. 210. 311. 348. 501-02 Cialdini. 357. 432. 530 emberi teljesség 345-46 Emberismeret (Alfréd Adler) 5. 352. 496-503. 339. 30. 139.Camus. 26-27. 224. 462. 131. Erik 6. 275 Emberi játszmák (Eric Berne) 5. 518. 198. 537 Erickson-módszer 144 Erikson. 520. 532. 517. 292. 315. 484. 150. 31-32. 26-27. 392. 300. 280. Felnőtt. 529 embertípusok 93. 192-93. 450-51. 273. 68. 449. 407 defenzív viselkedés 249-50 depresszió 13. 529 Ellis. 501. 125-29. 532. 30. 35. 15. 458. 390-91. 22. 53. 163 empátia 26. 188. 135. Hermann 11. 201. 413. 359 Erickson. 10. 208. 326. 10. Albert 182. 56-59. 407 domináns és kiegészítő folyamatok 91 „dopamin-oxitocin viharai" 103 döntéshozatal 89. 190-92. 116. 408. 512. 329 Descartes. 287. 188-93. 417. 319. 525 depresszív pozíció 324-26. 45 érzékelés vagy intuíció 88 érzelemtartalmú beszélgetés 488 érzelmek és önbecsülés 81 érzelmek kifejezése 459 érzelmek óvatos kifejezése 491 537 . 11922. 127. 455-56. 259. 30. 51213. 238. 490. 50-52. 170. 152-54. 507. 341. 520. 37. 304. 519 „durva nyitás" 248 Ebbinghaus. 148. 240. Gyer­ mek) 26. 343. 216. 519 egészség 19-20. 190. 174. 224. 184. 514. 335. 407 Columbia Egyetem 38. 388. 432-34. 21. 23. 455. Milton H. 285. 465. 388. 135-40. 384. 21. 460 emberi indíték 15. Albert 6. 21-22. 285. 322. 254. 285-86. 532. 509-10. 81-82. 236. 188. 382. 390. 438 Eichmann. 107-11. 92. 156-61. Róbert 5. 122. 58 engedetlenség 156-57. 530. 499. 6. 530. 359. 349. 142-51. 137. 446. 346. 524 egocentrizmus 397. 106. 298. 70. 535 Darwin. 114-17. 412. 284. 459. 195-96. 238 én három szintje (Szülő. 535 erkölcsi felelősség 355 erőszak forrása 44 erőszak szikrája 43 erőszakos bűncselekmény 42. 535 civilizáció 204. 131-32. 25. 417. 443. 452. 278. 25. 198. 13. 350 Cotard-szindróma 419 „cselekmény előtti indikátor" 44 Csíkszentmihályi Mihály 5. 535 első benyomás 226. 400 egzisztencializmus 182 egyéniség 146. 279. 59. 23. 99. 373. 19-20. 264. 447. 78. 110. 354. Albert 75. René 376. 264-65. 417. 342. 229-31 elvárások 34. 367. 329-30. 409. 375. 278. 459 elhárító mechanizmus 6. 508. 379. 441 életjátszma 56 elfojtás 166. 408. 204. 37. 424. 18-19. Adolf 358-59 Einstein. 142. 372. 23.

78. 333. 244. 534. 103. 534. 533. 231-32. 472. 107. 529. 170-71. 279. 23. 114. 337-38. 338 felettes-én 189-92. 310. 536 félelem (fear) 5-6. 198. 390-91. 211-12. 10. 452. 300. 415 234-43. 281. 242. 25.Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Dániel Goleman) 6. 53-54. Gilbert. 284. 181-86. Malcolm 6. 531 Hampstead Gyermekterápiás Klinika 197 Freud. 248. Sigmund 6. 9. 170-75. 9. John M. 336. 529 feltétlen reflex 377. 270. 529. 21-22. 537 fantázia 192-94. 374-79. 57. 536 Feltételes reflexek (Iván Pavlov) 7. 214-16. 15. 299. 458. 302. 181. 236. 323. Goleman. 407-08. 37-38. 40. 538 . 40-43. 536 gondolatfolyam 294. 9. 384-86. Hampstead Háborús Óvoda hangulat anatómiája 508 188-96. 210. 400 fantomvégtag(ok) 415-17 Gladwell. 18-19. 417. 188-89. 325 Gottman. 452. 340. 527 extravertált és introvertált emberek (E vagy I) 91 Eysenck. Harry 6. 393. 288. 536 Freud. 518-19. 371 gyermeki logika 394. 410. gyermekszülés 103 484. 323-25. 50. 322-23. 234. 379 gyengédség 193. 533 evolúció 16. 319. 16668. 162. 4748. 114. Harlow. 424. Viktor 6. Dániel 6. 278. 533 érzelmi zsarolás 25. 391. 26. 536 frontálislebeny-sérülés 220 1 9 5 . 21-22. 25. 329-30. 364. 60. 170. 26. 264. 255 hamis én 32. 269. 461. 312. 176. 12-13. 15. 256. 475. 302. 472. 195. 20. 347-48. 255-62. 412. 385. Howard 6. 400 feminista mozgalom 99 gyermekotthon 260 férfiak agya 98. 68. 18. 414. 442. 223. 409 Gardner. 368-69 Forward. 309-10. 343. Érzelmi zsarolás (Susan Forward) 6. 509. 337-38 Franki. 23. 179. 18-19. 378-80 53. Dániel 6. 393. 25. 9. 436. 190-92. 404535 142-43. 529. 138. 25. 535 haladásellenes elvek 158 főemlőskutató 25. 153-54. 176-77. 192. 30. 357. 30„harmadik X" 466-67 32. 300. 533. 219-21. 314. 233. 388-89. 20. 78. 6. 170-78. 224. 382. 387. 432. 392-93. 526 Gestalt-terápia 7. 536 350. 23-24. 170-72. 251. 210. 154. 530. 86. 45. 322. 135. 244. 136. 532. 26. 533. 342. Galilei 204. 160. 484. 250. 225-29. Hans 6. 227. 142. 536 fantáziálás 193. Susan 6. 404. 381. 498 452. 170. 267-68. 80. 268. 524. 536 George Washington Orvosegyetem 95 gestalt = 'egész 386-87. 244feltételes reflex 374-75. 412.2 0 8 . 380. 60. 163-64. Anna 6.

105. 264-69. 132. 529. 98-100. 330. 9. 351. 21. 152-55. 16. Róbert A. 198. 530. 397. 215. 95. 102-05. 537 hipnoterapeuta 19 hipnózis 143. 408 hormonok 16-18. 311-13. 304. 523. 470. 477-78 intelligenciateszt 214-15. 481. 432.háromdimenziós modell (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus. 437. 452. 262. 453 jellemvonás 129. 16-18. 460. 104. 492. 214. 23-24. 530 ítélőképesség 82. 244. 394-95. 415. 239-42. 112. 15. 167. 364. 322. PEN) 164 Harper. 135-40. 488-97. 404. 55-56 Házassági Tanácsadók Amerikai Szövet­ sége 140 házasságon kívüli szex 310. 249. 506. 322. 503 identitás-beszélgetés 488-89 identitásválság 22. 285-88. 124. 350 Jung. 536 Harvard Egyetem 27. 532 Jónás-komplexus 346. 452. Bums) 5. 159. 148-51 hipotalamusz 415. 530. 98. 480 individualizmus 79. 361. 478. 213 karakter 241. 368. 18. 432. 237. 366-69. 102. 335-36. 407. 86-89. 316 házasságterápia 246 Heen. 237 IQ 27. 98. 337. 366. 211-12. 50. 479. 485. 279-82. 532. 374. 211. 299. 264. 494. 111-12. Sheila 7. 213 Irigység és hála (Melanie Klein) 6. 188. 533 Hoffer. 461. 352. 536 539 . 446. 342. 412. 11-12. 452-53. Immánuel 221 kapcsolatok dinamikája 25. 68. 30. 19. 509 Horney. 153. 157-59. 530. 20. 301-09. 157. 19. 481. 195. 45. 31519. 533. 485-86. 94. 242. 161. 106. 157. 332. 106. 521. 522 Jessel. 523 házassági játszma 50. 155. 404. 6. 161. 324. 26. 32. 356. 468. 332. 76. 506. 104-05. 323. 521. 278. 178 Kant. 145. 524 Kinsey. 25-26. 536 Jókedvűen (Dávid D. 445. 9. 410. Dávid 7. Thomas A. 530. 529. 514. 442. 470. 235. 519 James. William 6. 18. 223. 218. Eric 6. Alfréd 6. 436. 152. 92. 167. 535 Harris. 14-16. 526 IQ-teszt 210-11. 270-76. Karén 6. 143 kapcsolatteremtés 60-62. 114. 152. 163. 215-16. 83. 360-61. 492. 467 ideológia 157. 456-57. 193. 496. 60. 319. 490. 161. 21-22. 258. 78. 177. 134. 40. 364-73. 409. 536 jelenlét 63. 28. 536 homoszexualitás 252. 424. 536 Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) (UCLA) 49. 393. 291-98. 134. 170. 519. 50. 519. 436 Hiteles boldogság (Martin Seligman) 7. 499. 318. 468. 372. 494. 457. 142. 298-99. 106-07. 460. 536 identitás 22. 68. 384. 271. 6. Carl 6.

72. 279. 181-82. 398. 394. 205. 165. 58. 161. 205. 456. 167. 130-32. 531 Látható sötétség (William Styron) 7. 249. 124. 467. 408-09. 478 lenézés 248-49 logika 19-20. 519 kulturális szabályok 302 Különféle adottságok (Isabel Briggs Myers) 5. 372. 455. 532 kreativitás 26-27. 124-28. 164. 95. 339-41. 302-03. 20. 147. 143. 306-07. 480. 71-72. 215. 388 kontroll 45. 10. 26. 278. 355. 505. 520 Kreativitás (Csíkszentmihályi Mihály) 5. 102. 486 követési készség 64-65 következetesség 116. 182. 210. 104. 47172. 23. 281. 117. 440. 64. 300. 288. 406. 322. 21. 20. 496-97. 459. 195 kollektív tudattalan 6. 496. 340. 252. 394. 535-37 Luther Márton 21. 278. 394. 503. 86. 352. 208. 110. 280. 302. 405-06. 2627. 499 kozmológia 204. 181. 157-58. 532 lázadás 156. 162. 348. 138. 339. 238. 469. 517. 499. 499 logikai-matematikai intelligencia 211-13 „logoterápia" 6. 501. 330. 317. 102. 379. 225 kudarcok 138. 210. 357. 300. 108. 89. 286 leánycsecsemők agya 101 Legfelsőbb Bíróság (USA) 49 leírhatatlan leírása 498 lekötelezés (obligation) 172 lelkiismeret 22. D.86. 106. 530. 184-85. 124. 147. 108. 296 kultúra 17-18. 198. 72. 477-80. 21. 224-25. 299 Klein. 532 Külügyminisztérium (USA) 49 Laing R. 184. 7. 21. 246. 76. 388 kontaktus 26. 322-32. Melanie 6. 118-19. 519 kognitív terapeuta 13. 93-94. 23. 37. 170. 334. 460 kreativitás tanulmányozása 126 kriminológia 10. 168. 160. 18. 24. 170. 530. 384. 60-62. lekötelezés (obligation). 256-57. 197. 332. 336 konceptuális lények 80 konfliktus 247. 70-75 Laterális gondolkodás (Edward de Bono) 5. 530 kommunikációs készség 26. 260. 385. 252. 400-01. 428. 293. 154-60. 381. 479 „kontroli-drámák" 269 korrekciós próbálkozások kudarca 249 Korszakov-szindróma 434 kortizol 102. 535 540 . 398. 384. 24. 135. 315. 117. 300. 536 láncszemek 127. 208. 477 laterális gondolkodás 27. 260. 33337. 52-53. 184. 240. 342. 531 London 29. 88. 452. 237 kompenzációs elmélet 23 kompetencia 236-41 koncentrációs tábor 24. 127-28. 409 „köd" (FOG= félelem (fear). 530. 470. 70.kisebbrendűségi komplexus 33. bűntudat (guilt)) 172-73 „ködösítés" 172 körülírás 65. 48. 70-71. 126. 348. 37 kísérleti pszichológiai laboratórium 11. 427. 360. 536 kognitív pszichológia 13. 86. 142.

231. 26. 205. 509 marketing 27. 58. Dávid 237 megfontoltság 390-91 megosztott én 7. 160. 337. 487. 371 541 . 139. 237-38. 53. New Yorker. 166-67 neurotikus tünet 280. 131. 533 Németország 153. 521. 391 New York 48. 385. 14. 122. 364. 105. 232. 531. 535-37 New York Times. 368-69. 199. 309. 478 munkaadók 87. 269 neurológia 103-04. 139. 531. 87-89. 326. 339. 531 Myers. 286. 240. 129. 436. 417. 332-34. Bruce Patton. 241 McLelland. 427 művészet 5. 439 maximalizálok 20. 438. 245. 353. 278. 212. 127. 531. 361-62. 57. oldalon „hangu­ latokénak van írva mítoszok 13. 114. 509 négy alaphangulat 509 „negyedik X" 468 N ehéz beszélgetések (Douglas Stone. 232. 204-06. 200. 510 Nathaniel Branden Intézet 84 „natúré or nurture" (természet vagy neve­ lés) 16 negatív gondolatok 108-09. 275. 244. 309 Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság (Internacional Transactional Analysis Association) 59. 254. 502. 117-22. 345. 298. 246-47. 97. 301. 424-25. 229. 236-37. 322. 495. 468. 523. 496. 381. 498 Mentálhigiénés Hivatal (New York) 69 Milgram. 60. 434. 306. 237. 333. 139. 446-47. 23-24. 504. 278. 451.83. 163. 424. 280. 422. Mayer. 235. 432-33. 66. 21-22. 412. 472. 303. 530 „mélylélektan" 10. 60-61. Tayer) 7. 353-62. 364-73. 384. 23-24. 300 motiváció 51. 199. 404. 481. Anne 7. 440-41. 262. 415. 154. 98. John 235. 298. 231-32 New York-i Világkereskedelmi Központ 48 nők agya 17. 253. 275. 419. 215. 398. 407. 366. 222. 424. 216. Sheila Heen) 7. 164. 103. 196. 300-01. 162. 525 Moir. 99-101. 216. 19 memória 100. 400. 408. 360. 513. 532. 405. 83. 536 M indennapi hangulataink eredete (Róbert E. Stanley 7. 19. 69. 520 napi ritmus 499. 78. 451. 532. 226 Maslow. 484-85. 160. 421. 439 neuroticizmus 22. 287. 493. 115. 92. 368. 536 mások meghallgatásának képessége 63 matematika 104. 94-96. 351. 505-06. 120. Abraham 7. 18. 372. 168. 21. 341. The 225. 16-17. 343-51. 536 morális gátlás 274. 150. The 51. 300. 393. 242. 450. 484. 234. 461. 525-26. Isabel Briggs 5. 384. 487. 450. 185-86.magabiztosság 31. 535 nácizmus 271. 151. 211-13. 350. 393 Nemzeti Tudományos Szervezet a Szexuá­ lis Problémák Kutatására 312 Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongreszszus 196. 429. 460. 536 -a 19. 366. 68. 26. 471 New York Város Egyeteme 83.

68. 375-83. 520-21 Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiája 140 pubertáskor 318. 28. 537 pop-pszichológia 26. 530. 224-27. 105. 195. 98. 533 Pavlov. 410. 367 racionális emotív terápia (RÉT) 135. 268. 520. Oxford 71. 188. 498 önismeret 9. 210. 311. 265 premenstruációs szindróma 99 progeszteron 102. 313. 515. 47-48. 154. Carl 7. 350. 287. 310. 244. 384. 162. 112. 168. 412. 142. Bruce 7. 20. 142. 26. 185. 504 öngyűlölet 21. 50. 238 Ramachandran. Steven 7. 432-41. 14. 484-85. 368. 50. 440.. 537 „Rómeó és Júlia effektus" 121 rossz lelkiismeret 355. 196 obstrukció 249-50 Ohio Állami Egyetem 123. 424. James 268-69 rézusz majom 255-56 Rockefeller Alapítvány 312. 120. 178. 450.és Hormonklinikája (San Francisco) 99. 529. 308. 105 nyelvi intelligencia 212-13 nyughatatlanság 45. 254. 462. 140. 279. V. 16-17. 533. 404 Redfield. 60. 264-65. 165. 472. 413-21. 402. 332. 40. Jean 7. 114. Harris) 6. 151. 243. 104-05 „öt nagy" személyiségjegy 22 „paranoid-szkizoid" pozíció 324 Patton. 278. 467-68 ősbizalom 23 összefüggésrendszer 9. 69. 254. 166. 238. 10. 264. 9. 537 Pinker. 535-37 oxitocin 102-03 „Ödipusz-komplexus"203. 421. 533. 534 ösztönző környezet 130. 461. 529. 205. 531. 25-26. 76. 357 Sacks. 286. 320 Rogers. 140 Oidipusz király (Szophoklész) 204 Oké vagyok. 494. 16-17. 51. 160 pszichopata 45. 364. Fritz 7. 7. 332. 424-30. 246. 432. 59. 231-32. Olivér 7. 132. 180. 479 öntudat 36. 341. Iván 7. 18-19. 333-34. 10. 404. 374. 15-16. 519 Piaget. 235. 38. 262. 80. 485-86. 421. 530 orgazmus 103. 314-15.Nők Hangulat. 168. 9. 530 önkielégítés 314-15 önkontroll 147. 268-69. 267-68. 413. 395-402. 127 összemosódás 387-88 ösztön-én 188-92. 322. 475 Ösztönösen (Malcolm Gladwell) 6. 281 önértékelés 79. 384-93. oké vagy (Thomas A. 525 „pszichobiográfia" 22.138. 373. 537 542 . 529. 498-501. 23-24. 212. 208. 342. 405-11. 114. 25. 99. 10. 60. 488-91. 537 Pearl Harbor 269 Perls. 238. 429. 394. 178. 473. 162. 280. 185. 16-18. S. 13. 537 rasszizmus 266. 165. 296 öngyilkosság 109. 368 pszichiátria 10. 358. 317-18. 308. 478 ösztrogén 102. 424. 478. 537 PhD-fokozat 76.

532. 507-09. 291. 9. 530 543 . 104. 152. 190-91. 533. 190. 249. 32. 467. 188. 317-18. 266. 207. F. 537 Spitz René 259-60 Stanford Egyetem 112. 501. 537 (B. 56. William 7. 23. 262 Stone. 524 társadalmi bizonyosság 114. 103. 57. 424. 442-52. 448-50. 100-01. 254. 472. 472-81. 499. 330. 218. 492. 429. 13. 280. 342. 325. 123. 410. B. 463-71. 102 szexuális magatartás 17. 23-24. 8. Martin 7. Gail 7. 474 teljes elmélyülés 345 terápiás módszer 19.Salovey. 136. 162. 270-75. 311 szexualitás 17. 26-27. 185. 16. 124. 394. 244. 333. 106. 82. 166. 496. 533. 94-95. 102-06. 33839. 98. 101. 19. 506. 314. 533 tizenéves lányok agya 102 Tourette-szindróma 436-37 tömegmozgalmak 6. Peter 235. 119-20 társadalom ellenségei 34-35 technológia 13. 458. 512-15. 7. 315. 181 természettudomány 16. 395 Szabadon fogva szkizofrénia 23. 270. 329. 32. 196. 328. 20. 102. 345. 354. 60. 195. 513 Thayer. 20. 531 személyiségteszt 22. 488-90. F. 444. 108. 537 Schweitzer. 104. 86-88. 339 „szociális érzés" 33-36. Douglas 7. 253. 200. 312 Tiszta lap (Steven Pinker) 7. 474. 284. 368 tézis 9. 484. 15. Albert 347 Seligman. 390. 16. 116. 404-05. 95. 429. 218. 139. 138. 20. 323-24. 88 „személyiségtípusok" 5. Skinner) 7. 531. 98. Róbert E. 178 Skinner. 106. 23. 529 transzcendens pillanat 343 „Tranzakcióanalízis" (TA) 52-53. 453-61. 476. 537 Styron. 533. 134-35. 20-21. 522. 195. 232. 166. 442. 532 szemkontaktus 64. 254. 152-53. 114. 507. 9. 326. Theodore 215. 21-22. 78. 444. 374. 138. 268-69 új énkép kialakítása 110 új keretek 147 Útmutató az ésszerű élethez (Albert Ellis & Róbert Harper) 6. 509-11. 335. 254. 532. 509. 166. 532. Barry 7. 104. 225. 134. 537 stressz 8. 220. 315 Sheehy. 311. 22. 106. 74. 132. 474 testi-kinesztetikus intelligencia 213 tesztoszteron 101. 98. 472. 335. 166. 374. 402 szokások rabjai 292 szorongás 34. 49. 261. 479. 363. 59. 486. 485-86. 537 Time 205. 203-04. 531 Simon. 537 serdülők énközpontúsága 195 serdülőkor 99. 241 San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézet 59 SAT teszt 214 Schwartz. szociológia 104. 106. 518 Simpson O. 378. 156. 494. 496-504. J.

Wilhelm 11. 420. 194. 429. 353. 461. 25. 361. 342. 245. 299. 205. Timothy 225 Winfrey. 426. 384. 313. 247. 424. Franz 183 Wertheimer. 386. 447 zavartság 498 Zehnder. 60. 360. 369 vizuális-téri intelligencia 213 „Warren Harding-effektus" 228 Washington Egyetem (Seattle) 245 Valakivé válni Watergate betörés 117 Werfelt. 530 válás előrejelzése 248 vallás 155. 142. 278. 526 William James-díj 167 Wilson. 301. 455 „vékony metszetek" (thin-slicing) 227-28 Virginiai Egyetem 225 viszonzandó szívességek 117 vizuális ingerek 258. 262. 208. 340. 356. 30811. 320. Max 344. 305-06. 161. 435. 484.(Carl Rogers) 7. Oprah 48 Wundtot. 184. 445. 105. 271-72. Egon 240 zenei intelligencia 213 zsarolók lelki világa 173 544 . 527 Yale Egyetem 58. 332. 344-45.

Anthony D.Egy év. század rövid története Jessica Williams: Merre tart a világ? lan Gately: Bolygóbuli Stephen Weinberg: Csillagokra látni Tim Harford: A leleplezett gazdaság John Howkins: Az alkotás gazdagít Adrián Slywotzky: A profit művészete Bojár Gábor: Graphi-sztori Előkészületben: Don Tapscott .Az öreg hölgy és a bika Emma Hartley: Sokszínű Európa Mark Kurlansky: 1968 .. - A XXI..William Patrick: Bagdadi tolvajok Thomas L.A döntésről másképp Seth Godin: Mi a bőgés? Marján Attila: Európa sorsa . Williams: Wikinómia Keith Suter: 50 kérdés a világról Folk György: India Tóth Éva Mária: Karrieriskola Kiss Mariann: Teakalauz Több mosolyt a világnak! Ara: 3200 Ft i BN 978-96 -9686-21-2 n 9 89639 686212 .A HVG Könyvek köteteiből: Dominic Streatfeild: Agymosás - Fejezetek a tudatmódosítás titkos történetéből Dominic Streatfeild: Kokain Deyan Sudjic: Épület-komplexus Chris Anderson: Hosszú farok Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni! Edward de Bono: A csodálatos elme Malcolm Gladwell: Fordulópont Malcolm Gladwell: Ösztönösen . Friedman: És mégis lapos a Föld.Dezső András .Pál Attila: Legendavadászat Stephen Addis: Hogyan nézzük a japán művészetet? Tóm ZoeUner: Szívtelen kő - Utazás a gyémántok birodalmában Matthew Bogdanos . amely felrázta a világot Bőgel György: Blogvilág Marínov Iván .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful