P. 1
Tom Butler-Bowdon - Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapm

Tom Butler-Bowdon - Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapm

|Views: 176|Likes:
Published by Teca Papp

More info:

Published by: Teca Papp on Dec 18, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/29/2013

pdf

text

original

A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű izgalmas szellemi utazás: a közelmúlt meghatározó lélektani munkáinak rövid ismertetője.

E tömör szellemtörténeti áttekintés bemutatja a tudományág úttörőit - Freudot, Adlert, Jungot, Kinseyt, Skinnert, Piaget-t és Pavlovot - de foglalkozik a mai sikerszerzőkkel is, mint amilyen Gladwell, Goleman, Schwartz vagy Seligman. A hangsúly az olyan műveken van, amelyek - bár egyes megközelítésben némelyiket még csak nem is tekintik a pszichológiai szakirodalom részének - valamely alapvető elmélettel, megállapítással vagy elemzéssel hozzátettek a szakma fontos irodalmához. A szerzők névsorában a pszichológusok mellett neurológusokat, pszichiátereket, biológusokat, kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk, sőt: kriminológus és regényíró is akad köztük. Kötetünk kalauz kíván lenni a további elmélyedéshez: az olvasó benyomást szerezhet a művekről, ami majd elvezetheti az érdeklődésének leginkább megfelelő teljes műhöz. Az újabb, gyakorlatiasabb munkák ismertetése pedig segíti, hogy a mai fejlődési irányokról tájékozódhasson.

TÓM BUTLER-BOWDON

50 pszichológiai alapmű

TÓM BUTLER-BOWDON

'yyi |..ií sf J JÍ,^^ í
il
/ '" >
_-

_

T
\ ít 1 1„ „

'f

T f '"1 f ' T l

f |"“' Í

Á

|'"‘

„ -. t | , íi,

50 pszichológiai alapmű

KÖNY VE K

Fordította: Garai Attila, Bozai Ágota Fordítás © Garai Attila, 2007 Bozai Ágota, 2007

Szerkesztette: Szabados Tamás Szaklektor: Dr. Kő Natasa

ISBN 978-963-9686-21-2

Tartalomjegyzék

Bevezetés Köszönetnyilvánítás 1. Alfréd Adler: Emberismeret (1927) 2. Gavin de Becker: A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen (1997) 3. Eric Berne: Emberi játszmák (1964) 4. Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (1979) 5. Edward de Bono: Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre (1970) 6 . Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (1969) 7. Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése (1980) 8 . Louann Brizendine: A női agy (2006) 9. Dávid D. Burns: Jókedvűen: az új hangulatterápia (1980) 10. Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (1984) 11. Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája (1996)

9 29 31 41 51

61 71 79 87 99 107 115 125

12. Albert Ellis és Róbert A. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (1961) 13. Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen): A hangom veletek lesz: Milton H. Erickson tanulságos meséi (1982) 14. Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (1958) 15. Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (1947) 16. Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem, a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (1997) 17. Viktor Franki: Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása (1969) 18. Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (1936) 19. Sigmund Freud: Álomfejtés (1900) 20. Howard Gardner: Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete (1983) 21. Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (2006) 22. Malcolm Gladwell: Ösztönösen (2005) 23. Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (1998) 24. John M. Gottman: A boldog házasság hét titka (1999) 25. Harry Harlow: A szeretet természete (1958) 26. Thomas A. Harris: Oké vagyok, oké vagy (1967) 27. Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. Gondolatok a tömegmozgalmakról (1951) 28. Karén Horney: Belső konfliktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete (1945) 29. William James: A pszichológia alapelvei (1890) 30. Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (1968) 31. Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (1953) 32. Melanie Klein: Irigység és hála (1957)

135 143 153 163 171 181 189 199 211 219 225 235 245 255 265 271 279 291 301 311 323

33. R. D. Laing: A megosztott én: Tanulmány a józan észről (1960) 34. Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (1971) 35. Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (1974) 36. Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex: női agy - férfiész? (1989) 37. Iván Pavlov: Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása (1927) 38. Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (1951) 39. Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (1923) 40. Steven Pinker: Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása (2002) 41. V. S. Ramachandran: Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása (1998) 42. Carl Rogers: Valakivé válni - A személyiség születése (1961) 43. Olivér Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, és más orvosi történetek (1970) 44. Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több? (2004) 45. Martin Seligman: Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása, a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában (2002) 46. Gail Sheehy: Átmenetek: a felnőttkor előrelátható válságai (1976) 47. B. F. Skinner: Szabadon fogva (1971) 48. Douglas Stone, Bruce Patton, Sheila Heen: Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat (1999) 49. William Styron: Látható sötétség (1990)

333 343 353 365 375 385 395 405 413 425 433 443

453 463 473

485 497

50. Róbert E. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete: Az energia, a feszültség és a stressz megszelídítése (1996) 50 további klasszikus A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje Felhasznált irodalom Név- és tárgymutató

507 517 529 533 535

Bevezetés

A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű félszáz könyvet, sok száz izgalmas tudományos kérdést érintő, több mint száz évet felölelő utazásra hívja az olvasót. Áttekinti az emberi érzéseket, cselekedeteket és azok mozgatórugóit, az agy működését, az „énélmény" mibenlétét. Mindezzel az emberi természet árnyaltabb megértéséhez, önismere­ tének, emberi kapcsolatainak és munkateljesítményének javításához igyekszik hozzásegíteni az Olvasót, abban a meggyőződésben, hogy a lélekismeret, a lélektan életünk jobbá tételének fontos eszköze. A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű bemutatja a lélek tudományának halhatatlan klasszikusait - köztük olyan nagyságokat, mint Freud, Adler, Jung, Skinner, James, Piaget vagy Pavlov -, de bő ter­ jedelemben foglalkozik kortársainkkal is, például Gardnerrel, Gilberttel, Golemannel és Seligmannel. Minden kiválasztott könyvet külön kom­ mentárban ismertetünk, főbb téziseiket megkíséreljük elhelyezni a gondolatok, személyek és mozgalmak összefüggésrendszerében. Sze­ retnénk, ha az Olvasó akkor is kapna egy általános benyomást ezekről a könyvekről, ha nem olvassa őket végig, és az újabb, gyakorlatiasabb munkákból megismerhesse a mai fejlődési irányokat. Elsősorban a „hétköznapi pszichológia" típusú könyvekre összpon­ tosítottunk, amelyeket mindenki megérthet, vagy amelyeket szerzőik eleve a laikus olvasónak szántak. A szerzők között a pszichológusok

9

50 pszichológiai alapmű kevesebbet mond a problémák kiküszöbölésé­ ről. D. Thomas Moore. kriminoló­ gus és regényíró is akad köztük. Viktor Franki .50 pszichológiai alapmű nem támadhatatlan értékrendet tükröző válogatás. amelyek jobban kidomborítják a pszi­ chológia transzformációs és spirituális vonulatait. bár helyet kap­ tak benne számos elmeorvos . Néhány ilyen tárgyú. kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk. Fritz Perls vagy Milton Erickson. és nem törekedhet a pszichológia részterületeinek teljes körű bemutatá­ sára. R. A Pszichológia dióhéjban .Olivér Sacks. Laing. és többet arról. A tudattalannal is több könyv kapcsán foglalkozunk. de a mélylé­ lektan vagy a psziché és a lélek taglalása sem tartozik válogatásunk ki­ emelt témái közé. mint Carl Rogers. sőt még dokkmunkás. népszerű munkát. Csupán néhány kiemelkedően izgalmas lélektani kérdést és fogal­ mat. csupán tallózás a nagy pszichológusok nagy munkái között. amelyek az emberi természetről szerzett tudásunkat is gazdagították.mellett neurológusokat pszichiátereket. hogy megelégedhettünk volna egyetlen szakterület. 10 . Carol Pearson és Joseph Campbell könyvét e sorozat más köteteiből (50 „segíts magadon" alapmű és 50 spirituális alapmű) ismerhet meg az Olvasó. Erik Erikson. A Pszichológia dióhéjban . biológusokat. a rájuk vonatkozó alapvető felismeréseket szeretnénk felvillantani. hogy általánosságban miért gondolkodunk és visel­ kedünk úgy. köztük James Hillman. és olyan nagynevű terapeuták írásai is. A könyv elsődlegesen nem pszichiátriai szemléletű. Egy efféle gyűjtemény a válogató ízlését is tükrözi. ahogy.munkái. Az emberi viselkedés túlságosan fontos terület ahhoz. egyet­ len irányzat képviselőinek véleményével.

Egy tudomány születése „A pszichológia a mentális élet tudománya. A né­ met neuroanatómus Franz Gall elméletére építve James úgy vélte. hogy az elme működését különálló kutatási területnek kellene tekinteni. a pszi­ chológia még ma is fiatal diszciplína. akit szintén a modern pszichológia alapítói között tar­ tanak számon. és ma is sokan olvassák írásait. Bár ez a kijelentés száz éve került papírra. majd a filozófia felé fordult. nem pedig spekulációkon alapuló lélektan mint tudomány még gyerekcipőben jár. de Wundthoz hasonlóan ő is úgy látta. A pszichológia részben az élettan. Szerepeltetjük viszont az amerikai filozófust. Wundtot nem válogattuk be kötetünkbe. de a tényeken. William Jamest (1842-1910)." William James Egy korai emlékezéskutató. mert ő akarta először különválasztani a kevésbé empirikus filozófiá­ tól és az elme működésén kívül sok egyébbel is foglalkozó élettantól. hogy az emberek évezredek óta gondolkodnak az embe­ ri gondolkodásról. Hermann Ebbinghaus (1850-1909) mond­ ta. miszerint az n . érzelmekről. és vaskos könyvet írt Grundzüge dér physiologischen Psychologie (Az élettani pszichológia alapelvei) címen. Henry James fivérét. Ő hozta létre az 1870-es években az első kísérleti pszichológiai labora­ tóriumot. hogy „a pszichológiának hosszú a múltja. részben a filozófia tudományából származik. Orvosnak tanult. de rövid a története" Arra célzott ezzel. s ő maga is ezt a figyelemre méltó nézetet képviselte és terjesztette. minthogy írásait ma már csak tudománytörténeti jelentőségük miatt olvassák. intelligenciáról és viselkedésről. hogy minden gondolat és mentális folyamat biológiai természetű. Atyjának a német Wilhelm Wundtot (1832-1920) tekintik.

Az újabb idegkutatások alapján elképzelhető.sok más (hasznos vagy kevésbé hasznos) alapfogalommal együtt .sokkal kevésbé népszerű. és az orvostudományi karra irat­ kozott be. Manapság divat úgy nyilat­ kozni Freudról.a tudattalanba való bepillantás beszélgetéseken alapuló terápiája . A gondola­ tok mélyebb erőket . Az agy anatómiájával. Szinte mindenki ismeri az olyan lélektani alapfogalmakat. Freud hírneve változatlanul pá­ ratlan. Az agyon végzett képalkotó és egyéb vizsgálatok eredményei összeegyeztethetőnek látszanak a tudattalannak a viselkedés alakításában betöltött fontos szerepével. hogy okos. s értékük inkább irodalmi.a koponya falai között. hogy ezeket . a legeredetibb gondolkodású pszichológus rangját Freud aligha veszti el. Sigmund Freud írásai tették ezt a tárgyat igazán érde­ kessé a nagyközönség számára. de az utolsó pillanatban meggondolta magát. majd „hisztériás" betegekkel foglalkozott. vágyával és félelmével . Freud középiskolai tanulmányai után jogi pályára készült. hogy írásai tudománytalanok. hogy gondolatai megrázzák majd a világot. mint az ego vagy a tudattalan. és nem is mindig jut eszünkbe.én . esetleg „antifreudista" munka. Freud 1856-ban született. Akár így van.segítségül hívó magyarázatait a metafizika birodalmába utalta. de nem sejthették. mígnem a tudattalan és az álmok beható tanulmányozásába kezdett. A válogatásunkba felvett könyvek nagyobbik fele freudista vagy posztfreudista. Bármilyen érdemeket szerzett is James a pszichológia paramétereinek meghatározásában. mint pszichológiai. érzésével. az agy lágy szürkeállományában foglal helyet.összes reményével. és más freudi el­ méletek is igazolódhatnak még.Freudnak kö­ szönhetjük. hogy Freud árfolyama a jövőben ismét emelkedni fog. 12 . s bár mostanában a pszichoanalízis .például a lelket . sokunknak ma is a díványon fekvő páciensének legbelső gondolatait felszínre hozó bécsi doktor képe jut eszébe először. Szülei tudták róla. akár nem. ha a pszichológiára gondolunk. De ha nem így lesz is.

Az 1960-as években jelentkező kognitív pszichológia ugyanolyan szigorúan tudományos elvek mentén haladt. B. ha olyan környezetet teremtünk. Azzal tudunk javítani a világ során. A belső indítékaitól vezérelt autonóm személyiség eszméjét Skinner mint romantikus mítoszt elvetette. Nem foglalkozott azzal. Albert Ellis . amely morálisabb és produktí­ vabb cselekvésre készteti az embereket. A környezeti inger és a válasz között az agyunkban végbe kell menniük bizonyos folyamatoknak. E szemlélet jegyében a kognitív terapeuták . de újra föltette azt a kérdést. hogy az ember cselekedeteinek okait tisztázni annyi. A környezet tesz minket azzá. Az ilyenfajta pszichoterápia napjainkra jórészt kiszorította a mentális bajok kezelésé­ ből a freudi pszichoanalízist. Burns. vagy egyszerűen jobban kézben tudjuk tartani viselkedésünket. másokat pedig nem. Dávid D. az irányzat vezető képviselője számára Iván Pavlov híres kutyakísérleteiből az derült ki. ami vagyunk. amely mintákat alkot és értelmezi a külvilágot: térképeket alkot a valóságról. mint a behaviorizmus. milyen körülmé­ nyek késztették erre vagy arra a cselekedetre.arra alapozták terápiás eljárásaikat. 13 . és azt hirdette. mint felderíteni. Skinner ezt egyfajta viselkedési technológiaként képzelte el. és cselekedeteinket úgy alakítjuk. hogy a gondo­ latainkból fakadnak az érzelmeink. hogy az emberi elme nagyszerű értelmező masina. és a kognitív pszichológia felderítette. amely bizonyos cselekedeteket jutalmaz. ahogy az tapasz­ talataink szerint a túlélésünket szolgálja. Skinner.A freudizmussal való szembenállás legnyilvánvalóbban a behaviorizmusban öltött testet. Ha meg tudjuk változtatni a gondolkodásunkat. mint a környezeti ingerekre adott feltételes válaszok összessé­ ge. hogy az állat nem más. hogy mi tör­ ténik az ember fejében („mentalizmus"). hogy miként áll elő a fejünkben a viselkedés. nem pedig fordítva. enyhülni fog a depressziónk is.Aaron Beck. F.

s szinte bizo­ nyosan pozitív irányú lesz a változás: egyesek attól tartanak. hogy visszatérjünk a pszichológia William James által adott definíciójához. ha a világra gondol. aki az önmegvalósító vagy önaktualizáló emberről értekezett. amely a mentális problémák helyett inkább azt vizsgálja. mint a tudat természete. Abraham Maslow a humanisztikus pszichológia úttörője. az emlékezet kialakulása vagy az érzelmek átélése és ellenőrzése. Még az is kiderülhet. A részben a fiziológiából kifejlődött pszichológia talán visszakanyarodik fizikai gyökereihez. miszerint a „mentális élet tudo­ mányáról" van szó. ám ma már az új vizsgálati technikák jóvoltából belelátunk az agyba. hogy ha az emberi jelenségeket sikerül az emberi agy huzalozására visszavezetni. Ezek a kutatások végeredményben gyökeresen megújíthatják azt. aki azt mondta. borúlátó. a szabad akarat. Kü­ lönös módon az apró fizikai részletek új megvilágításba helyeznek olyan mélyenszántó filozófiai problémákat. hogy hogyan tekintünk önmagunkra. bizonyos fokig ennek az irányzatnak az előhírnöke volt. azzal a különbséggel. és feltérképezhetjük a cselekvésekért felelős ideg­ pályákat. derűlátóbbak és produktívabbak az emberek. mind a kognitív pszichológiát egyre jobban átitatták az agykutatás új eredményei. hogy most már képesek vagyunk molekuláris szinten is elmélyíteni tudásunkat. mint ahogy Carl Rogers is. Az elmúlt 30 évben mind a behaviorizmust. 14 . de az embert illetően optimista. az dehumanizálja majd az embert. szinapszisokat. de valójában az agy jobb megismerése csak még nagyobb csodálatot ébreszt bennünk az agyműködés iránt. A mai agykutatás lehetővé teszi. hogy az „elme" és az „én" az agy rendkívül bonyo­ lult huzalozásából és kémiai reakcióiból adódó puszta illúziók. mi törté­ nik az agy belsejében. A behavioristák még azt hitték.A pszichológia kognitív ágának legújabb fejleménye ezen a területen a „pozitív pszichológia". mitől lesznek boldogabbak. nincs értelme azon spekulálni.

melyet Dániel Goleman. így Jamesnek. Az elmúlt 15 év a pszichológiai ismeretterjesztés újabb arany­ kora volt. Jungnak és Adlernek az írásai a laikus számára is jól követhetők voltak. benne további 50 alapművel. és bár ezt nem a szokványos módon tet­ tük. A könyv végén egy másik lista is található. Ha kézbe vesszük valamelyik köny­ vüket. A kötet rövid áttekintése A pszichológia részben azért válhatott oly népszerűvé. még ma is magával ragad minket. hogy további fejlődésében egyre inkább hasznosítja majd az agy­ ról szerzett ismereteket. az utca embere csillapíthatatlan tudásszomjjal fordul az elme működése.Merre vezet a pszichológia útja? Erről biztosan csak annyit tudha­ tunk. Freudnak. Steven Pinker. 15 . mert korai titán­ jainak. a csoportosítás megkönnyíti az olvasó számára. Bár a fogalmak némelyikét nem könnyű megérteni. A köny­ veket hét csoportba osztottuk. megkönnyíti a további olvasmányokat kereső olvasó dolgát. az emberi indítékok vagy a viselkedés tit­ kai felé. de reméljük. Ez sem kőbe vésett összeállítás. hogy tematikusán tallózzon közöttük. A továbbiakban röviden áttekintjük válogatásunk tartalmát. Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály neve fémjelez.

Viselkedés. hogy sok minden abból. Manapság. Az agykutatás előtérbe kerülése kellemetlen kérdéseket vet föl a viselkedés biológiai és genetikai alapjait illetően. amit sajátosan emberinek érzünk. Ramachandran: Az elme fantomjai Olivér Sacks: A férfi. A genetika és az evolúciós pszichológia kimutatta. Steven Pinker a Tiszta lapban megjegyzi. 1 A Bevezetésben található könyvek adatait lásd az egyes fejezeteknél. így az intelligencia és a sze­ mélyiség is már az anyaméhben „belénk huzalozódik". biológia. a pszichológia az agy működésén alapuló természettudomány. a technológiai fejlődésnek köszönhetően. és nem csupán az általa ki­ alakított viselkedéssel foglalkozik. és a környezetünk hatása alatt szocializálódunk? A régi „natúré or nurture" (természet vagy nevelés) vita újra fellángolt. S. aki kalapnak nézte a feleségét William James úgy vélte. vagy legalábbis hormonális befolyás alatt áll. Vajon lényegében megváltoztathatatlanok vagyunk születésünk pillanatától. avagy „tisz­ ta lappal" születünk. de az ő idejében még nem születtek meg a legti­ tokzatosabb és legemberibb szerv tanulmányozására szolgáló eszközök. gének: az agy tudománya Louann Brizendine: A női agy1 William James: A pszichológia alapelvei Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása Steven Pinker: Tiszta lap V. 16 . a pszichológia már sok mindent tud magáról az agyról is.

Ramachandran idegkutató fantomvégtag-tanulmányai megerősíteni látszanak. Louann Brizendine könyve például. feltéve. Ő a férfi és női szexualitást övező tabukat szerette volna megtörni. Jean Piaget sohasem tanulmányozta az agyat laboratóriumi körülmé­ nyek között. hogy az agy folyamatos mun­ kával hozza létre és tartja fenn az ellenőrzést magáénak tudó „én" érzetét. A tudományos megfigyelések terén korán megnyilatkozó tehetségét a gyermekek tanulmányozásában hasznosította. S. hogy különböző életszakaszaikban mennyire befolyásolja a nőket biológiai állapotuk. Alfréd Kinsey eredetileg szintén biológus volt. milyen nagy szerepet játszik a biológia az emberi viselkedésben. amely a női agyra gyakorolt hormonhatások sok éves tanulmányozásán alapul. V. hogy a gyermek fejlődése meghatározott. s megállapította. Még az énnel kapcsolatos dédelgetett elképzeléseink is mikroszkó­ pos vizsgálatok tárgyaivá válhatnak. vagyis egy olyan tényezőből. Moir és Jessel könyve. hogy megfelelő környezeti ingerek érik őt. annál inkább a csigákat a svájci hegyekben. Az idegtudomány mai állása szerint az én legjobban egyfajta. hogy számos vi­ selkedési hajlamunk agyunk szexuálbiológiájából vezethető le. ha a valóság (a számos én és a számos tudatréteg valósága) összetettebb. amely az embrionális élet első 8 hetében nagyrészt ki­ alakul. korfüggő stádiumokon halad keresztül. ahol nevelke­ dett. hogyan vezérlik az em­ lősök biológiájának törvényszerűségei az ember szexuális magatartását. amelyet az „énélmény" helyének te­ kinthetnénk. A szexuális élet kutatója. még ha nincs is olyan agyi terület. nagyszerűen mutat­ ja be.hogy kulturális vagy politikai okokból egyesek tagadják. hogy az agy figyelemreméltóan alkalmas a kogni­ tív egység élményének kialakítására. ezt az elutasító ál­ láspontot azonban tudásunk bővülésével egyre nehezebb lesz fenntar­ tani. 17 . az agy által létrehozott illúzióként értelmezhető. Olivér Sacks izgalmas írásai azt mutatják. az Agyszex meggyőzően fejti ki. kimutatva. még akkor is.

mitológiát. művészetet. Még a viselkedés geneti­ kai vagy biológiai alapjaira vonatkozó legújabb felismerések fényében sem mondhatjuk. Az emberi lény nem csak természet. de e tényezők kifeje­ ződésében a környezetnek is döntő szerepe van.Piaget és Kinsey munkássága egyaránt azt a felfogást támogatja. Számára a tudatosság csupán a jéghegy csúcsa volt. Mind Jung. hanem a kettő izgalmas elegye. és feltárhatják az elnyomott vágyakat. de nem is csak a nevelés produktuma. amely az egyénektől függetlenül létezik. A tudattalan feltárása: egy másfajta bölcsesség Gavin de Becker: A félelem adománya Milton Erickson (Sidney Rosen): A hangom veletek lesz Sigmund Freud: Álomfejtés Malcolm Gladwell: Ösztönösen Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan A pszichológia nem csak az ésszerű. mind pedig Freud úgy gondolta. hogy az álmok nem értelmetlen hallucinációk: ablakot nyitnak a tudattalanra. és így megpróbálhatjuk alakítani vagy ellen­ őrzés alá vonni ezeket az ösztönöket. a tudattalan felderítése rendkívül értékes tudás forrása. hogy ha az ember 18 . hogy a viselkedést elsősorban biológiai tényezők írják elő. irodal­ mat. hogy az emberi lényt a DNS-állománya. a tudatos jelenségekkel foglal­ kozik. A többi állattal ellentétben mi tudatá­ ban vagyunk az ösztöneinknek. Freud megkísérelte kimutatni. egy egész szubracionális építményt vázolt fel (a „kol­ lektív tudattalant"). s a jéghegy víz alatti része a gravitációs központ. Jung még tovább ment. a hormonjai vagy az agyának a szerkezete határozná meg. s folyama­ tosan generálja a kultúrát: szokásokat. ahonnan az indítékok származnak.

hogy milyenek az egyes tera­ peuták felismerései és technikái. Burns: Jókedvűen Albert Ellis & Róbert Harper: Útmutató az ésszerű élethez 19 . A logika és a racionalitás nyilvánvalóan fontos dolog. A „mélylélektan" mint terápiás módszer csupán mérsékelt sikereket tudott felmutatni. Gavin de Becker könyve. mire képesek az em­ berek. a „gondolkodás nélküli gondolkodás" erejére hívja fel a figyelmet. és visszanyerjék elvesztett személyes erejüket. és hatékonysága attól függ. ha megtaláljuk a kulcsát. és bíznak titokzatos megérzéseikben. mit kell tennünk válságos helyzetekben. A félelem adománya számos példáját mutatja be annak a természe­ tes képességünknek. jobb gondolkodás: boldogság és mentális egészség Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája Dávid D. alapos értékelés. Malcolm Gladwell könyve. mint a hosszas. A tudattalan az intelligencia és tudás kincsesbányája. Kettejük küldetése volt.jobban tudatosítja magában a felszín alatti réteget. de az intelligens emberek állandó kapcsolatot tartanak elméjük minden szintjével. hogy ösztönösen tudjuk. Milton Erickson jelmondata például így hangzott: „Igazán bámulatos. hogy egy helyzet vagy egy személy gyors felmérése gyakran éppoly pontos ítéletet eredményez. amelyet továbbfejleszthetünk." A tudattalanban Erickson is a bölcsesség forrását látta: pácienseit képessé tette arra. Épp csak nem tudják. A tudat és a tudattalan között mintegy hidat alkotó intuíció is a böl­ csesség olyan forrása. Jobb érzés. hogy leássanak tudattalanjukba. és kimutatja. hogy megismertessenek minket a mélyben rejlő énünkkel. kevésbé fog elbukni az életben. az Ösztönösen. amely­ hez hozzáférhetünk. hogy mire képesek. A híres hipnoterapeuta.

mint szeretnénk. Róbert Thayer a nagy egész helyett a mikro jelenségeket vizsgálja. Dániel Gilbert könyve azt hangsúlyozza. emberek gyakorta tévesen ítéljük meg. hogy mitől lehetünk boldogok. Mantrájuk. Munkáikból sokat tanulha- 20 . hogy óráról órára jobban irányíthassa a közérzetét. Tayer: A mindennapi hangulatok eredete A pszichológia sok éven át meglepően elhanyagolta a boldogság kutatását.Dániel Gilbert: A meglelt boldogság Fritz Perls: A Gestalt-terápia Barry Schwartz: A választás paradoxona Martin Seligman: Hiteles boldogság William Styron: Látható sötétség Róbert E. hogy ha korlátozzuk magunkat választása­ inkban. Burns és Albert Ellis jóvoltából. hogy újra kezébe vehesse az életét: a logikát és az érvelést állították szembe az érzelmek ködös-homályos világával. hogy ez a téma komoly vizsgálódás és megfigyelések tárgyává válhatott. s arra a vá­ ratlan következtetésre jut. nem utolsósorban Dávid D. és nem fordítva. hogy bár az ember az egyetlen olyan állat­ faj. aki a mindennapi hangulatok élettani okainak felfejtésével sok ezer embernek segített abban. mi. Izgalmas eszmefuttatásaikkal mindezek a könyvek azt igazolják. több boldogsághoz és kielégüléshez juthatunk. sok embernek segített abban. amelyik a jövőbe lát. Barry Schwartz különbséget tesz a „maximalizálás" és az „igénykielégítés" stratégiája között. Martin Seligman szerzett nagy érdemeket abban. miszerint a gondolatok hozzák lét­ re az érzéseket. A kognitív pszichológia forradalma látványos hatást gyakorolt az emberek mentális egészségére. „po­ zitív pszichológiája" tudományos eszközökkel tárja fel a mentális jó ­ lét nemegyszer meglepő receptjeit. hogy a boldogság megvalósítása sohasem olyan egyszerű.

de a gyógyszerekre vagy a pszichoterápiára azonnal nem reagáló betegek szempontjából még nem elég közel. Az önbecsülés fogalmát az utóbbi években sokan kritizálták. D. és bárkire lecsaphat. Laing: A megosztott én Gail Sheehy: Átmenetek 21 . Ha ez hibádzik. hogy személyes önbecsülésünk személyes értékrendünkből és az annak megfelelő cselekedeteinkből fakad. hiszen legtöbbször módunkban áll a boldogság mellett „dönteni". de Nathaniel Branden gondolatébresztő könyve a mai olvasót is meggyő­ zi arról. Ugyanakkor William Styronnak a depresszióval vívott saját küzdelmeiről szóló klaszszikus beszámolója azt jelzi.tünk a boldogság megvalósításáról is. hogy ez az állapot gyakran rejtélyes okok­ ból alakul ki. ha megértjük a gondolkodás és az érzelmek belső viszonyrendszerét. Kik vagyunk és miért: a személyiség és az én tanulmányozása Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok Erik Erikson: A fiatal Luther Hans Eysenck: A személyiség dimenziói Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok Karén Horney: Belső konfliktusaink Melanie Klein: Irigység és hála R. hogy hatásos gyógymó­ dunk legyen ellene. Közel járunk már ahhoz. Styron szerint a depresszió egyfajta mentális rákbetegség. könnyen hatalmába keríthet minket az öngyűlölet és a depresszió.

természetesen változhat életünk során. a pszichológiá­ ban azonban ez a törekvés sokféle formát ölthet. Úgy látta. az én (ego) pszicho­ lógiáját kutatta. Az emberi lény olykor egymással látszólag versengő énekkel kerül szembe. számos válságon megyünk át felnőtt életünk folyamán. A modern értékelési rendszerek közül az eredetileg Isabel Briggs Myers által összeállított leltár a legismertebb. Ezek a hajlamaink egyfajta álarc szerepét töltik be. Eysenck munkája a személyiség extravertált és neurotikus dimenzióiról sok más modell ki­ dolgozása felé egyengette az utat. Anna Freud. az ember szinte mindent megtenne a lelki fájdalom elkerüléséért és az én érzetének fenntartásáért. hogy kik vagyunk. s ez a készte­ tés gyakorta pszichológiai elhárító mechanizmusokban jelentkezik. Az. a lelkiismeretesség. Manapság számtalan személyiségtesztet végezhetünk „személyiségtípusunk" meghatározására. ha nem tudunk túllépni rajtuk. 22 . hanem még örülnünk is kell ne­ kik. a neuroticizmus és a tapasztalatokra való nyitottság alapján értékelik. és Luther Mártonról szóló lenyűgöző „pszichobiográfiájában" éppoly jól érzékelteti a bi­ zonytalan identitás kínjait. s neurózisba torkollhatnak. Az álarc mögött rejtőzik a valódi. s nem csupán számítanunk kell rájuk. A neofreudista Karén Horney szerint „másokhoz közeledő" vagy „má­ soktól távolodó" énünk gyermekkori tapasztalatainkból ered. Mint Gail Sheehy mondja az 1970-es években megjelent sikerkönyvében. „oda­ adó" személyiség. némelyikük értékes felismerésekkel szolgálhat. ami a végre magára találó embert tölti el. hogy túllépjünk addigi önmagunkon. a kellemesség. A mai pszichológusok az embereket gyakran az „öt nagy" személyiségjegy: az extraverzió. s bár nem árt bizonyos fenn­ tartással kezelni ezeket.A régiek parancsa így szólt: „ismerd meg magad". Erik Erikson alkotta meg az identitási válság fogalmát. mert alkalmat kínálnak arra. mint azt az erőt. apja nyomdokaiba lépve.

és csak amikor elveszítjük. és ők a vákuu­ mot hamis énekkel igyekeznek kitölteni. D. Jobban foglalkoztatta.Melanie Klein azt kutatta. de szakí­ tottak.hiányzik ez az ősbizalom. hogy pótoljuk azt. akkor tudjuk értékelni agyunknak azt a képességét. és egészséges kapcsolatot tudnak kialakítani a külvilággal. F.mint R. hogyan válhat „szkizoiddá" az élmény­ világ a csecsemő és az anya közt az első életévben kialakuló viszony miatt. Miért cselekszünk így vagy úgy: nagy gondolkodók az emberi indítékokról Alfréd Adler: Emberismeret Viktor Franki: Az értelem akarása Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés Iván Pavlov: Feltételes reflexek B. 23 . Hozzáteszi azonban. hogy ezt a legtöbben kinövik. hogy a szexualitás lenne az emberi viselkedés elsődleges hajtóereje. de némelyekből . Laing a szkizofréniáról szó­ ló alapművében kimutatja . Legtöbbször természetesnek vesszük. mert Adler nem fogadta el. Legtöbbünknek stabil az énélményünk. aminek gyermekkorunkban hiányát éreztük. hogyan hat ránk a kora gyermekkori környezet. Skinner: Szabadon fogva Alfréd Adler eredetileg Freud szűkebb köréhez tartozott. Adler nevezetes kompenzációs elmélete szerint mindannyian igyekszünk kiterjeszteni hatalmunkat azzal. hogy megteremti az én érzését vagy hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

„logoterápiája" viszont mint az egyetlen értelmet kereső lényt vizsgálja az emberi fajt. A hu­ manisztikus pszichológus. B. Emberi természet ebben a meg­ fogalmazásban nem létezik. hogy mire . Felelősek vagyunk azért. hogy az emberek azért sorakoznak fel nagy közös ügyek mellett.Adler tehát a hatalommal kapcsolta össze az emberi viselkedést. hogy megszabaduljanak saját életük felelősségétől. hogy adott feltételek mel­ lett az embereket hátborzongatóan könnyű rávenni arra. akiket nem a társadalmi igényekhez való alkalmazkodás. hanem a maguk útját járják. és minden körülmé­ nyek között meg kell őriznünk szabad akaratunk nyomait. 24 . mint a konformizmus. amely kiváltja a morális viselkedést. a szociális konformitás vezérel. s kilépjenek a banális jelen nyomorúságából. és lehetőségeik kiteljesítésére törekszenek: ez a törekvés Maslow sze­ rint éppúgy hozzátartozik az emberi természethez. akinek a kutyák viselkedésé­ nek kondicionálásával kapcsolatos kísérletei szintén megkérdőjelezték az emberi viselkedés szabadságát. A koncentrációs táborból élve hazakerült Viktor Franki egzisztenciális pszichológiája. Egy műkedvelő pszichológus. mint „az eshetőségek adott halma­ zának megfelelő viselkedési repertoárt". hogy mit miért teszünk. Stanley Milgram híres kísérletei rávilágítottak. és a lelkiismeret és a moralitás egyszerűen olyan környezetet jelent. Jóllehet az írók. Abraham Maslow az önmegvalósításra törekvő egyének kisebbségével foglalkozott. vagy legalábbis azt. a legnehezebb időkben is keressük az élet értelmét.mi jóra és mi rosszra . hogy másoknak fájdalmat okozzanak. ha azzal a felettük állók kedvében járhatnak. F. hogy mindig. Eric Hoffer ismerte föl. Skinner az én fogal­ mát egyszerűen úgy határozta meg. Az indítékok értelmezésének hatalmas különbségei ellenére ezek a könyvek jól érzékeltetik.vagyunk képesek. Skinner gondolatai Pavlov munkásságán alapultak. költők és filozófusok már régóta hangsúlyozták az autonóm emberi viselkedés belső motívumait.

Harris: Oké vagyok. amely egyébként nem illett bele a kor nevelési elveibe. Az olyan személyes témákhoz. Gottman a kapcsolatok dinamiká­ jának egy másik kérdését vizsgálta. . de az elmúlt 50 évben pszichológusok is egyre gyakrabban próbálkoztak a kapcsolatok sokaságának feltérképezésével. többek közt a minden­ napi beszélgetéseik közben tett apró mozdulatokból és semmitmondó megjegyzésekből. mint az érzelmi zsaro­ lás. hogy a kismajmoknak szeretetre és gondoskodásra van szükségük ahhoz. Később a házasságkutató John M. s mindenekelőtt fizikai érintésre. mígnem Susan Forward és más pszichológusok tanulmányozni kezdték. régebben csak a szépirodalomban találtunk kulcsot. hogy egészséges felnőtt legyen belőlük. A kapcsolatok fenn­ maradására vagy megmentésére vonatkozó legértékesebb információk a párok tudományos megfigyeléséből származnak. Bebizonyosodott.Kit miért szeretünk: a kapcsolatok dinamikája Eric Berne: Emberi játszmák Susan Forward: Érzelmi zsarolás John M. A főemlőskutató Harry Harlow legendás kísérleteiben az 1950-es évek­ ben újszülött majmokat nevelt föl úgy. hogy mitől lesz jó egy hosszú távú szerelmi viszony. Gottman: A boldog házasság hét titka Harry Harlow: A szeretet természete Thomas A. és megállapította. festők és filo­ zófusok felségterülete. oké vagy Carl Rogers: Valakivé válni A szeretet és a szerelem hagyományosan a költők. hogy anyjukat „textil-anyával" helyettesítette. hogyan véde­ kezhetünk a kapcsolatok eróziójának e fontos eleme ellen. hogy a hagyomá­ nyos felfogás alapján gyakran téves következtetésre jutunk a tekintetben.

A munkateljesítmény növelése: kreativitás és kommunikációs készség Róbert Bolton: A kommunikáció művészete Edward de Bono: Laterális gondolkodás Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás Howard Gardner: Az értelem keretei Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen Douglas Stone. a Felnőtt. Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések Tudományos körökben élénken vitatják az intelligencia mibenlétét.A „pop-pszichológia" úttörői. de a munkahelyen az alkalmazása az elsődleges. amelyek az én három szintje. hogy egy kapcsolat csakis a meghallgatás és az ítélkezéstől mentes elfogadás légkörében bontakozhat ki. hogy az intelligencia többet foglal magában. amely arra emlékeztet minket. Berne megfigyelése. mindkettőből az derül ki. Eric Berne és Thomas Harris a szoros személyes kontaktusokat tranzakciókként értelmezték. A kérdés irodalmának két kiváló képviselője Dániel Goleman és Howard Gardner könyve. 26 . a Gyermek és a Szülő keretei között elemez­ hetők. könnyebben túlléphetünk rajtuk. hogy játszmákban érintkezünk egymással. s hogy az empátiáról ismerszik meg a hiteles személyiség. talán kissé cinikus emberfelfogásra vall. A humanisztikus pszichológiának a kapcsolatok javításában be­ töltött szerepét szeretnénk hangsúlyozni Carl Rogers nagy hatású könyvének ismertetésével. de ha tudatában vagyunk játsz­ máinknak.

amelyek együttese meghatározó tényezője az életben való boldogulásnak. A munkahelyi siker további tényezője a kreativitás. amelyeket egyébként nem hozna meg. e vonások kö­ zül számosat akár magunkévá is tehetünk. hogyan lehet rávenni az embert olyan döntésekre. a „laterális gondolkodás" megszületésekor. Az üzleti siker egyik meghatározó tényezője. 27 . Mindenekelőtt pedig megtudhatjuk a könyvből. a krea­ tivitás miért a gazdag. rendszerezett vizsgálatok alapján. így kötelező olvasmány mindenkinek. milyen a kreatív személyiség. Az IQ-tól eltérően a kommunikációs képesség viszonylag könnyen fejleszthető. különféle érzelmi és szociális „intelligenciák". A Harvard Egyetemen folytatott kutatásokra épülő Nehéz beszélgetésekben Douglas Stone és munkatársai a kihívást jelentő munkahelyi találkozások lebonyolításában remekül haszno­ sítható tanácsokkal látják el az olvasót. de ma. akik kíváncsiak rá. hogy mennyire tudunk meggyőzni másokat. Csíkszentmihályi Mihály könyve. amint az Róbert Bolton töretlen népszerűségnek örven­ dő könyvéből kiderül. de ezen túl számot tarthat mindazok érdeklődésére. a Kreativitás szélesebb perspektívába ágyazza a kérdést. Róbert Cialdini könyve új korszakot nyitott a meg­ győzés lélektanában.mint az egyszerű intelligenciahányados vagy IQ. nem árt szánni egy kis időt annak megértésére. Valójában sokféle in­ telligencia van. a vállalkozások világában senki sem elégedhet meg a sémákban való gondolkodással. értelmes élet központi eleme és sokan miért csak idősebb korukra jutnak el alkotóerejük csúcsára. Edward de Bono szakkifejezése. aki marke­ tinggel foglalkozik. Mivel gyakran az életünk leg­ fontosabbnak látszó dolgai dőlnek el ezeken a megbeszéléseken. hogy mi van az elhangzó szavak mögött. és miként őrizhetik meg méltóságukat a résztvevők a megbeszélés során. az 1960-as években egészen újszerűnek tetszett. Bemutatja.

Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van valamilyen elméletre. amelyek megmondják. s a népszerű lélektani irodalom. hogy elméletekre van szükségünk.Pszichológia és emberi természet „Az emberi természet tudománya olyan helyzetben van manapság. mint mondjuk a fizika vagy a biológia. 28 . mi mozgatja az embereket. hogy Alfréd Adler a fenti megállapítást tette. még mindig hosszú út áll előttünk. ha azt akarjuk. mint ami­ lyenben a kémia volt az alkímia korában. de olvasással is előrébb juthatunk. hogy mi mozgatja az em­ bereket. amely elárulja nekünk. de a pszichológia az egyetlen olyan tudomány. kik és mik vagyunk. Körülbelül 80 évvel azután. amely kizárólag az emberi természettel foglalkozik. de az emberi természet tudományaként is definiálhatta volna." Alfréd Adler „Mindenkinek van valamilyen elmélete az emberi természetről. amelyről kötetünk körképet ad. s nem árt. Mindenki­ nek fontos. Az életben mara­ dáshoz és a boldoguláshoz tudnunk kell. ha éles szemmel felismerjük mások indítékait. Egyesek az irodalmat. épp ezt a létfontosságú tudást hivatott eljuttatni mindenkihez. " Steven Pinker William James a mentális élet tudományaként határozta meg a pszicho­ lógiát. mások inkább a filozófiát hívják ehhez segítsé­ gül. E tudás megszerzé­ sének közös útja az élettapasztalat. hogy a pszichológia olyan sziklaszilárd alapokon álló tudomány legyen. ez pedig azt jelenti. hogy előrejelezhesse mások viselkedését.

50 pszichológiai alapmű színvonalát. amely emelte a Pszichológia dióhéjban .Köszön etnyilvá nítá s A Pszichológia dióhéjban . Mindemellett nélkülözhetetlenek voltak a sikerhez a kiadó . talán mondanom sem kell. akik sokat tettek azért. hogy szívükön viselték a könyv sorsát. hogy könyvem nem készülhetett volna el a benne tárgyalt alapművek eredeti és lényeglátó gondolatai nélkül. olvasás és írói munka eredménye.a Nicholas Brealey Publishing . Köszönöm Patrícia O'Hare-nek és Chuck Dresnernek. hogy szerte a világon minél többen vehessék ke­ zükbe könyvemet.. sorozat valamennyi kötete több ezer órányi kutatás..munkatársainak erőfeszítései is. Különösen hálás vagyok a Kiadó londoni irodájában dolgozó Nicholas Brealey és Sally Lansdell szerkesztői közreműködéséért. Végül. a bostoni iro­ da munkatársainak. 29 . és javították az egyesült államokbeli megjelenés feltételeit.50 alapmű. Kö­ szönettel tartozom a szerzői jogokkal foglalkozó munkatársaknak is. Köszönet értük valamennyi élő szerzőnek.

m aga elé. am ely a hiúság m in d en form ájában közös. oldal) Karén Homey: Belső konfliktusaink (279. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199.1927 Emberismeret2 „A fogyatékosság. 1990 3 Dr. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189.: Kulcsár István Bp. Kulcsár István fordítása 30 . oldal) 2 Alfréd Adler: Emberismeret. Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. Göncöl. m int am ilyenben a kém ia volt az alkímia ko ráb a n." „M in d en gyerm ek maga értékeli saját tapasztalatait. A z em beri psziché igazi m egism erésének nincsenek hagyo­ mányai. A hiú egyén olyan célt t ű z . A z em beri természet tudom ánya olyan helyzetben van m anapság. mely az életben a célkitűzést kikényszeríti és kialakítani segíti. bizonytalanság. Ford. am ely ebben az életben n em elérhető. Fontosabb és sikeresebb akar lenni m in d en ­ kinél. és az osztálytermen kívül m aga go n ­ doskodik személyes fejlődéséről. az határozza meg. hogy mi lesz belőlünk az életben." Dióhéjban Amit hiányolunk magunkból. Gyakorlati individuálpszichológia. elégtelenség érzése az. "3 „ Van egy motívum.. és ez a cél az elégtelenség érzésének közvetlen következm énye.

mert Adler egyre kevésbé tudta elfogadni a freudi szem­ lélet gerincét. Adler arról híresült el. Adler néhány évvel korábban megjelent 31 . aki Bécs egyik elegáns kerületében élt. arisztokratikus megjelenésű Freuddal. Kettejük már-már legendaként emlegetett szakítása 1911-ben történt. hogy a munkások jobb egészségéért és képzé­ séért. Szemben a tekintélyt sugárzó.klasszikus műveltségével és régiséggyűjteményével tűnt ki. Adler. fejezet Alfréd Adler Egy többségükben orvos. amelynek első elnökévé Alfréd Adlert választották. mégpedig azért. Ez a Sigmund Freud köré szerveződő „szerdai társaság" volt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) magva. sohasem tartotta ma­ gát Freud tanítványának. aki a bécsi kör második legjelentősebb alakja és az individuálpszichológia irányzatának megalapítója volt.természetesen alapvető szakmai úttörő szerepén túl . a jelen­ téktelen külsejű Adler egy gabonakereskedő fiaként. miszerint minden lélektani jelenség az elfojtott szexuá­ lis vágyakra vezethető vissza. zsidó származású tudós férfiak kis cso­ portja 1902-ben elhatározta. Míg Freud . illetve a nők jogaiért küzdött. külvárosi környe­ zetben nőtt fel.1. hogy szerdánként rendszeresen talál­ koznak egyikük bécsi lakásán.

Adler köztudottan nagy hangsúlyt helyezett a „születési sorrend­ re". az embert a lázongó tudattalan vezérli. miként igyekszik a gyermek nagyobb hatalomra szert tenni a világban. akkor mindemellett be akar illeszkedni a társadalomba és tenni akar a közjó érdekében. Adlert pedig inkább az érdekelte. s ki-ki a számára legkönnyebb módon próbálja megszerezni. Freud azonban a kisgyermek szexualitására összpontosította figyelmét. de ha egészséges. „gyakorta túl­ szárnyalják a többi családtagot. vagyis az embernek a családján belül elfoglalt helyére. s életstílusát aszerint alakítja. és tehetségesebbnek bizonyulnak mind­ egyiküknél". amire szüksége van.könyvében (Studie über Minderwertigkeit dér Organen. hogy ezzel kivívja a felnőttek támogatását és figyelmét. vagy pedig tudatosan kimutatja gyengeségeit. hogy milyen környezetben él és miben szenved hiányt. hogy az emberi psziché a korai gyermekkorban alakul ki. A gyermekek környezetükben mindent maguk­ nál nagyobbnak és erősebbnek éreznek. Van egy útelágazás a gyermekek fejlődésében. A gyengeség ellensúlyozása Freudhoz hasonlóan Adler is azon az állásponton volt. Az egyén természeténél fogva törekszik a személyes hatalomra és iden­ titásának megteremtésére. 32 . A legkisebb gyermekek például. hogy az emberekben a saját tes­ tükről és annak elégtelenségeiről kialakult kép fontos szerephez jut az életcélok alakításában. Freud úgy hitte. azaz Tanulmány a szervi kisebbrendűségről) azt fejtegette. a leggyengébbek lévén a családban. minél erősebb és ma­ gabiztosabb akar lenni. s hogy viselkedési mintáink életünk hátralevő részében figyelemreméltóan állandók. amelyen túl a gyermek vagy a felnőtteket akarja utánozni. Adler szerint azonban az ember társadalmi lény.

Egyszóval minden gyermek azt a fejlődési utat járja be. hogy a pszichét nem örökletes tényezők. hanem a társadalmi hatások formálják. az egyén egész életére rányomhatja a bélyegét. és a gyermek fejlődése során ne jusson túlsúlyra a többiek legyőzésének lelki szükséglete. A nevelés szerencsés esetben képes arra. hogy eloszlassa ezt a ki­ sebbrendűségi érzést. hogy legyőzze a kisebbrendűségi érzést. írja Adler. a másikat túlteljesítésre sarkallják. az egyén olykor szélsőséges módon próbálja kompenzálni azt. hogy vala­ mely gyermekkori mentális. fizikai vagy környezeti hátrányból gondja­ ink származtak. Ez a kóros mértékű hatalomvágy. Gondolhatjuk azt. A kisebbrendűségi érzéssel együtt jelenik meg az elismerés utáni vágy. „ezerféle tehetség és adottság származhat saját elégtelenségünk érzéséből". de hogy mit könyvelünk el tartozásnak és mit követe­ lésnek. Ezt fejezi ki Adler híres fogalma. az összetartozás érzése (németül: Gemeinschaftsgefühl). Elsősorban az számít. A jellem formálódása Adlernek alapelve volt. A psziché törekvése. a másik a „szociális érzés". A „jellem" két ellentétes erő egyedi összjátéka: az egyik hatalmunknak. Az ilyen komplexusok az egyik embert félénkké és visszahúzódóvá teszik. hogy valaminek a hiányát hiányként éljük-e meg. . a „kisebbrendűségi komplexus". Adler a kis termetű világhódítót. az mindig az adott körülményektől függ. amelyet az egyén más emberek és az egész társadalom rovására igyekszik érvényesíteni. saját személyünknek az előtérbe helyezése. amelyik a legjobb lehetőséget kínálja gyengeségeinek ellensúlyozására. Napóleont tartotta a kisebbrendűségi komplexus klasszi­ kus példájának.

Miközben bizonyos értelemben hősnek érzik magukat. de mivel énjüket túlértékelik. vagy éppen olyan nem agresszív jegyek. öntelt emberek általában igyekez­ nek elrejteni külsejüket. a szorongás. hogy a hiú. a hiúság felszínre tör. énközpontúságuk miatt nem tudják élvezni az élet adta lehetőségeket. féltékenység. Megfeledkeznek arról. becsvágy. hogy milyen jelet hagynak maguk után a világban. mások úgy látják. és kötődnek más emberekhez. kapzsiság. ily módon kompenzálva az elégtelenség érzését.Ezek az erők ellentétesek egymással. Valódi érzéseiket sokszor igen találékonyan 34 . amely hatalmas energiák forrása. a szociális érzést és a közösségi elvárásokat az egyén semmibe veszi vagy megsérti. hogy más-más módon fogadjuk el. Ha az egyik erőt. és személyiségünk egyedisége ab­ ból fakad. s egyszerűen „becsvágyónak" vagy éppen csak „energikusnak" látszani. Ám ezek az erők egyszersmind olyan intenzi­ tást érnek el. feszültséget teremtenek. A társadalom ellenségei Adler úgy vélekedett. a félénkség vagy az illemtudás hiánya. ily módon a hiúság vagy önteltség korlátok között marad. az rendszerint az elégtelenség mélyen gyökeredző érzésének következménye. ha azonban a becsvágy. Adler drámai meg­ fogalmazása szerint „a hataloméhes egyén az önpusztítás útján halad". Az ilyen emberek a „sikerek bűvöletében" élnek. illetve vetjük el ezeket az erőket. a mindenhatóság érzése. mint a vissza­ húzódás. Ha bárme­ lyik erő felülkerekedik. hogy ők is emberi lények. így például a dominanciára törekvést rendes körülmények között csillapítja a közösség elvárásainak figyelembevétele. irigység. bizonyos fokig elvesztik a realitásérzéküket. Arról szól az életük. bizonyos agresszív személyiségjegyek kerül­ nek felszínre: hiúság. megtörik a személyiség lélektani fejlődése. és hogy mások mit gondolnak róluk.

hogy valaki lát­ szólag sokra jut. hogy „behódoljon" a társadalom igényeinek. kivonhatja magát a mások számára megkérdőjelezhetetlen közösségi vagy családi kötelezettségek alól. A mentális és a fizikai túléléshez mindannyiunknak szüksége van a közösség többi tagjára. Adler ezzel összhangban jelentette ki: „a közösséghez való alkalmazkodás a legfontosabb pszichés funkció". 35 . hogy mindig azt kérdezik maguktól: „Mit fogok ebből kihozni?" Föltette a kérdést: vajon a nagy teljesítmények mind az emberiség szolgálatába állított hiúság művei? Szükségképpen fel kell-e nagyíta­ nunk magunkat ahhoz. olykor szándékosan igénytelenül öl­ tözködnek. vagy szerénységüket hangsúlyozzák. A hiúságnak nincs sok köze az igazi géniuszhoz. A hiú ember természeténél fogva nem engedi meg magának. Már Darwin megmondta. de az egészséges ember képes hiúságá­ ba beoltani a másokkal való együttműködés szellemét. pozíciót vagy objektumot. de e nélkül a létfontosságú alkalmazkodási képesség nél­ kül mégsem tartja magát semmire. Lehet. inkább csökkenti a teljesítmények értékét. Hiúságukat leplezve. kapcsolatai kiürülnek.palástolják. úgy érzi. Mi­ vel mindig magát állítja a középpontba. Adler azt az éles megfi­ gyelést tette a hiú emberekről. Az emberiséget szolgáló valóban nagy értékek nem a hiúságnak. A közösségi életnek vannak olyan törvényei és elvei. hanem az ellentétének. hogy ösztönzést érezzünk változtatni a világon és jobbnak látszani? Tagadólag válaszolt erre a kérdésre. hogy másokat vádoljon. és a hozzá nem közelállók sem tartják őt semmire. hogy a gyenge állatok nem élhetnek társak nélkül. Amidőn megcéloz egy bizonyos rangot. Az ilyen emberek Adler szerint a társadalom ellenségei. a szociális érzésnek köszönhetők. Bizonyos fo­ kig mindannyian hiúk vagyunk. nagy gyakorlata van abban. Emiatt azután általában elszigetelődik. amelyeket az egyén nem kerülhet meg. amire az egyénnek képesnek kell lennie.

Freud úgy vélte. Maga a célkövetés az. tényszerűen nem mindig felelnek meg a valóság­ nak." Ez talán újabb ok arra. de energiát adnak az élethez. ami szinte elpusztíthatatlanná és a változá­ sokkal szemben oly ellenállóvá teszi a pszichét.tudatosan vagy tudattalanul. Életünket végigkísérik „fikció­ ink" arról. Mindkét esetben felborult az egyensúly. Lehet. természetüknél fogva. ami korlátozza lehetőségeinket. hogy miféle emberek vagyunk és milyenekké válhatunk. A psziché nem statikus. hogy túlságosan begubóztunk a családi vagy más. hogy jobban megért­ sük őket. Ugyanígy elképzelhető. s ne hagyjuk magunkat öntudatlanul alakítani általuk. Záró megjegyzések Adler azzal a szándékkal emelte ki az embert formáló páros erőt. a múltunkból származnak a késztetéseink. aki kénye-kedve szerint veheti semmibe a társadalmi szokásokat.A célkövető egyén Az adleri lélektan központi eleme.önző vagy közösségi céloknak és folyama­ tosan e célok megvalósítása felé törekszik. a céloknak kell életet lehelniük belé . Adler viszont teleologikus nézetet vallott: szerinte mindig a céljainkat kö­ vetjük . Ezek. hogy az élet császárának érezzük magunkat. hogy az egyén mindig valamilyen cél felé törekszik. 36 . hogy a közösség magasabb ren­ dű kollektív intelligenciája egyensúlyt tartson az egyéni vágyakkal. ahhoz. és megfeledkeztünk egykori hivatásbeli céljainkról. a személyes hatalomvágyat és a szociális érzést. hogy valami felé haladjunk. A könyvében leírt konkrét személyekben saját vonásainkat ismerhetjük fel. szűkebb közösségünkbe. Adler így fogalmaz: „Az emberi lény számára önmaga megismerése és önmaga megváltoztatása a legnehezebb.

Adler munkáit leginkább a tudományos háttér hiánya miatt támadják. hiszen e tudás hiánya súlyos következményekkel jár. ő má­ sodikként jött a világra. és hemzsegnek benne az emberi jellemmel kapcsolatos. hogyan alakítja a gyermekkor a felnőtt ember életét. s miként szolgálhatja a társadalom egészének javát. a szocializmussal rokonszenvező Adler céljai szerényebbek voltak.Az Emberismeret fejtegetéseiben sok helyütt több a filozófia. Három évvel később a szabók egészségi állapotá­ ról és munkakörülményeiről írt értekezést. Alfréd Adler Bécsben született 1879-ben. inkább eseti megfigyeléseken alapuló. Jóllehet Freud és Adler egyaránt komoly intellektuális progra­ mot tűztek maguk elé. Ez. Heten voltak testvérek. mint a kisebbrendűségi komplexus. és érthető. A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1895ben. hanem létfontosságú feladat mndenki számára. Adler nem osztotta Freud kulturális eli­ tizmusát: hitt abban. valamint egyik öccsének halála arra késztette. Ennek ellenére az olyan fogalmak. hogy az orvosi pályát válassza. Akkoriban ez a fajta lélektani gondolkodás szokatlanul demokratikus volt. Ötévesen súlyos tüdőgyulladáson esett át. mint a lélektan. hogy a könyv alapjául szolgáló előadások a Wiener Volksinstitutban hangzottak el egy éven át. hogy az emberi természet megértése nem a pszi­ chológusok előjoga. a mindennapi szóhasználat részévé lettek. Adlernek ezt a könyvét bárki elolvashatja és megértheti. 1899-ben 37 . semmint empirikus általáno­ sítások. Ő gyakorlati alapon akarta megérteni.

amikor . és a Long Island-i Orvosegyetemen kapott professzori kinevezést. Ekkor jelent meg nagy hatású munkája Über den nervösen Charakter (Az ideges alkat­ ról) címen. Praxis und Theorie dér Individualpsychologie (Az individuálpszichológia gyakorlata és elmélete. Tudományos pályája megtorpant az I. További munkái: Életismeret (Lebenskenntnis. S. s nyilvános előadásai Európa. amelyet Bécs környékén több mint húsz hason­ ló. Nyirő József. a skóciai Aberdeenben. Kossuth. 1 997. 1911-ig vett részt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület munkájában. S. Feleségével. ford. majd innen ki­ válva nyolc társával Individuálpszichológiai Egyesület né­ ven új társaságot alapított. A háború után alapította meg Bécsben első gyermekvédelmi klinikáját.háborúellenes felfogásával össz­ hangban . Emellett 1927 óta a Colum­ bia Egyetem vendégprofesszora volt. Budapest 5 Alfréd Adler: Életünk jelentése. Adler az Egyesült Államokba emigrált. világ­ háború éveiben. 4 Alfréd Adler: Életismeret. Miután a klinikákat 1932-ben (zsidó származása miatt) hatóságilag bezárták. Budapest 38 .)4.katonai kórházakban teljesített szolgálatot. Nyirő József. Adler váratlanul. Raiszával 1897-ben kötött házasságot. európai előadókörútjának egyik állomásán. 1 998. négy gyermekük született. úttörő szerepet játszó intézmény (gyermekpszichiátriai klinika) követett. ford. 1920) és a népszerű Életünk jelentése (Wozu leben wir?)5. szívroham követ­ keztében halt meg 1937-ben. Kossuth.találkozott Sigmund Freuddal.és Amerika-szerte ismertté tették a nevét.

.

és ebben az értelem ben bűntettük az én védelm ében elkövetett gyilkosságnak m o ndha tó .1997 A félelem adománya „M in t m in d en állat." Dióhéjban Az erőszak elleni védekezésben az intuíció többet ér. való­ já ba n folyamatról van szó. oldal) 40 . am elynek az erőszakos cselekm ény csupán az egyik láncszem e. " „Az ilyen férfiak szem ében a visszautasítás az identitást. Itt lakik b en n ü n k az a nagyszerű testőr. aki m indig kész figyelm eztetni m inket a veszélyre. Érintkezési pontok Makóim Gladwell: Ösztönösen (225. a personát. az em b er is felism eri a veszélyt. mint a technika. az én egészét fenyegeti. hogy az erőszak kim erül az okban és a következményben. láncolatról. és kockázatos helyzetekben m egm utatja a követendő u t a t " „B ár szeretnénk azt h in n i.

A könyv (teljes címén: The Gift o f Fear: Survival Signals That Protect Us from Violence. A könyv megtörtént eseteket mond el olyan emberekről. Ha életben akart maradni." Ezekkel a hátborzongató sorokkal kezdődik A félelem adománya. hogy jótétemény az inkább. fejezet Gavin de Becker „Valószínű. de azt tudjuk. különösen. hogy a kritikus helyzetekben mi fog történni a következő pillanatban. mint a közvetlen tapasztalat. Nem éppen megnyugtató olvas­ mány. hogy nem ő volt az első áldozata. vagy kis híján áldozat lett belőlük. ha egy potenciális gyilkosról van szó. mint mások egész életükben.2. de még mindig jobb. Mindegyik eset azt példázza. hogy a fenyegetett személy hallgatott a megérzéseire. akik erőszakos cselekménynek es­ tek áldozatul. vagy nem hallgatott rájuk. de Becker azon­ ban azt bizonygatja. azaz „A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen") bepillantást nyújt az elkövetők gondolkodásába. védelem a baj ellen. Gavin de Becker 13 éves koráig több erőszakkal találkozott otthon. Nem tudjuk biz­ tosan. Egész életét az erőszakhoz vezető gondolkodási sémák sza- 41 . hogy a férfi egy ideje figyelte már a nőt. és ráfizetett. tudnia kellett kiszámítani. és meg­ menekült. A félelmet általában rossz dolognak gondoljuk. hogy a támadások ne érjenek minket teljesen váratlanul.

Általában minden információ rendelkezé­ sünkre áll. Minél több riasztóberendezé­ sünk van és minél magasabb a kerítés.bályokba foglalásának szentelte. már megtörtént a baj. Van azonban egy megbízhatóbb védelmi eszköz a kezünkben: az ösztönös veszélyérzetünk. amire szükségünk van ahhoz. azok megvédenek minket. Intuitív biztonság De Becker szerint modern világunkban leszoktunk arról. Mire a hatóságokhoz fordulunk. ám könyve mégis többet mond a meg­ érzések. a félelem és az erőszakos lelki alkat természetéről. hogy az ösz­ töneinkre hallgatva vigyázzunk magunkra. az ember intuíciója jobb a kutyákénál. hogy kevésbé bízunk benne. hogy bizonyos emberek vagy helyzetek fenyegető voltát megérezzük. A félelem adománya letehetetlen könyv. és nem csupán életünk megváltoztatásában. kormányzati és üzleti ügyfelek őrzésével bízták meg. mint a szaktudományos magyarázatok. A többi állathoz hasonlóan az embernek is van beépített vészjelző rendszere. Az erőszak problémáját legtöbben a rendőrség és a büntetőjog hatáskörébe utaljuk. és azt hiszszük. hírességek. annál nagyobb biztonságban érezzük magunkat. De Becker az erőszakos bűncselekmények kockázatfelmérésének szaktekintélye lett. Sokan dicsérik a kutyák megérzéseit. De Becker nem pszichológus. amelyek segítségével mások is észrevehetik a figyelmeztető jeleket. csak az a baj. és a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik fő szószólójaként ismerik. akár egy jó krimi. Sokan a fejlettebb technikai megoldásokban keres­ nek védelmet a veszélyekkel szemben. hanem meg­ mentésében is segítséget nyújthat. de Becker azonban úgy véli. 42 .

A megérzéssel párosuló valódi félelem. egyáltalán nem azt jelenti. Leg­ többünk ki merné jelenteni. Visszaemlékezésében az a leg­ különösebb. és megszökött. pozitív érzés. aki segített cipel­ ni az áldozat csomagját. Az erőszak szikrája mindannyiunkban De Becker lerántja a leplet arról az elképzelésről. vagy nem ismerjük be magunknak. hogy „az. A valódi félelem nem bénít. Sok gyilkosról mondják. nem egészen helyes. és látta. sőt akár bűnös cselekedetekre is." A támadó. ha észrevettük. amivel elvághatja a torkát. Vagy nem vesszük észre azokat. hogy megvédjem a szeretteimet". hogy bízunk a meg­ érzéseinkben. De Becker szerint a legtöbben automatikusan megérezzük az erőszak általános jeleit. akiket megtámadtak. akit a saját lakásában megerőszakoltak. erőt ad olyan cselekedetekhez. a nő belső sugallatra lábujjhegyen követte. hogy sohasem ölne meg egy másik embert. hogy amit teszek az esemény bekövetkeztéig. amelyekre egyébként nem lennénk képesek. Sikerült betörnie a bejárati ajtót. ami adott helyzetben életmentő lehet. De Becker paradox módon azt állítja. hogy a nő az ő akarata szerint cselekedjék. hogy „nem is 43 . azonban többnyire hozzátesszük: „hacsak nem azért. Mindannyian képesek vagyunk bűnös gondolatokra. hogy rettegésben éljünk: ép­ pen ellenkezőleg". Az elsőként bemutatott történet egy nőről szól. kimegy a konyhába. miszerint az úgyneve­ zett „született bűnözők" alapvetően különböznek a többi embertől. hanem energiával tölt fel. hogy nők. valamiképpen elérte. hogy nem érzett rettegést.De Becker leírja. mégsem vontam ki magam belőle. Amikor a támadó azt mondta. hogy a fiókokban valami nagy kést keres. vagy együtt szállt be vele a liftbe. csak a modern élet gyakran elaltatja az éberségünket. így beszélnek: „Tudtam.

hogy ártson. Ha nyitva tartjuk a szemünket. mint az. de Becker azonban azt feleli erre. hogy különbséget tegyen „emberek" és „szörnyetegek" között. • Következmények . hogy szándékosan tettek ellene valamit.egy túszejtő például nem foglalkozik a bör­ tönbüntetés gondolatával. azt látjuk. De Becker csapata ezeket a „cselekmény előtti indikátorokat" tekinti át. amíg fogva tartja áldozatát. • Egyéb lehetőségek hiánya . Ha van olyan ember. revolveré­ vel vagy egy robbanószerkezettel el tudja érni céljait.ember". Munkáiban de Becker nem engedi meg magának azt a luxust.az illető bízik abban. Ehelyett azt vizsgálja: szándékában áll-e és módjában áll-e az illetőnek. milyen mértékben fenyegeti ügyfelüket erőszak valaki részéről. 44 . az igazság érvényesítésére. hogy testi erejével. hogy megbecsülje.az erőszak látszik az egyetlen lehe­ tőségnek a sérelmek orvoslására. hogy az erőszak „sohasem a semmiből bukkan elő". Következtetése pedig ez: „az erőszak forrásai mindannyiunkban megvannak. csupán az változó. • Önigazolás . De Becker szerint ál­ talában véve az erőszakos cselekmény éppúgy megjósolható. hogy valaki „pillanatnyi felindulásból" gyilkoljon. hogy szabad folyást engedjünk nekik" Nem elszigetelt esemény: események láncolata Miért követnek el az emberek erőszakos cselekményeket? De Becker négy pontba sűríti a lehetséges tényezőket. • Képesség . bizo­ nyos körülmények között bármelyikünk képes lehet rá. Nem túl gyakori. mondják.az illető úgy ítéli meg. hogy csakis ember lehet. hogy „a tűzhelyen felforr a víz". aki képes végrehajtani egy bizonyos bűntettet. mennyire érezzük igazolhatónak.

A félelem adománya egyik fejezete a házastársak közti erőszakról szól. Vajon melyik az erőszakos bűncselekményekre való hajlam legbizto­ sabb előjele? De Becker tapasztalatai szerint a nehéz gyerekkor. hogy a házastársak közti gyilkosságok háromnegyede a feleség házasságtörése után következik be. vakmerőség. hogy kivétel nélkül mind maguk 45 .Ugyancsak segít az erőszak előrejelzésében. Általában előre átgondolt tett. ha megértjük. Az ilyen férfiak énje számára a visszautasítás oly fenyegető. • céltudatosság. és arra a megállapításra jut. és ha a nő visszautasítja. melyet meg­ előzően a férj követi a feleségét. „amelynek maga a végső cselekmény csupán egy láncsze­ me" Míg a rendőrség az indítékokat keresi. hogy a házastársgyilkosságok legtöbbje nem a pillanat hevében következik be. kirobban belőle az erőszak. • konfliktushelyzetekben szokatlanul nyugodtan viselkednek. a gyerek­ kori bántalmazás fontos tényező. Egy felmérésben sorozatgyilkosokat tanulmányoztak. hogy folya­ matról van szó. Hogyan lehet kiszűrni a pszichopatákat? Az áldozatot kereső bűnözők egyebek mellett a következőkkel jelle­ mezhetők: • nyughatatlanság. De Becker hangsúlyozza a riasztó tényt. addig de Becker és munkatársai egy szinttel mélyebbre ásnak: az erőszaknak vagy erőszakos szándéknak a cselekményt megelőző történetét próbálják meg földeríteni. • kontrollt akarnak gyakorolni. amelyek másokat meg­ rémítenek. • hidegen hagyják őket olyan események. hogy esetleg a partner meggyilkolását látják az egyedüli lehetőségnek identitásuk helyreállítására. és megállapították.

a megelőzéshez az embereket kell megértenünk. hogy éreztessék velünk: tartozunk nekik („uzsorát szednek"). hogy az úgy érezze. Ennek jelei: • túlságosan is kedvesek. • a „kényszerszövetség" technikáját alkalmazzák. 46 . vagy engedménye­ ket tesznek. Az ilyen emberekben torz kép alakul ki a külvilágról. mint a kutyát vagy a macskát. hogy az erőszakra hajlamos emberek sokszor na­ gyon ügyesen palástolják pszichopátiájuk jeleit. ők ketten egy csónakban eveznek. Róbert Bardót. • megtalálják a módját. Másfelől az is igaz. Mivel emberek okozzák a bajt. mert a másik fél tudja: törlesztenivalója van. mégis ostobaság lenne tökéletesen megbízni az otthoni vagy a hivatali biztonsági berendezésekben. és úgy etették. mert első ránézésre hétköznapi embernek akar­ nak mutatkozni. sohasem fordítva. • mindig ők kezdeményeznek. gyerekkorában szobafogságban tartották. többes szám első személyben beszélnek magukról és az áldozatról. Félelmeink legtöbbje sohasem válik valósággá. figyelmünk elterelésére szükségtelen részle­ tekkel hozakodnak elő. Sokszor teljesen kifo­ gástalanul viselkednek. Nem kell rettegésben élnünk.is elszenvedtek erőszakot vagy megaláztatást. nem veszik figyelembe. hogy reagáljunk rájuk. Soha senki nem tanította meg a társa­ dalmi együttélés szabályaira. aminek környezetük fizeti meg az árát. aki fegyverrel megölte Rebecca Shaeffer színésznőt. a rendőrség nyújtotta védelem­ ben. mondja de Becker. • ha nemet mondunk. vagy elhanyagolták őket gyerekkorukban. foglalkoz­ zunk velük. • enyhén inzultálnak minket. a visszautasítástól sose hagyják magukat eltéríteni. • túl sokat beszélnek.

Bizonyos fokig mindannyian vágyunk az elismerésre. hogy mohón vágynak a sztár figyelmére. A rendszabályok szigorításában azonban kevéssé bízik. hogy csak az Egyesült Államokban kétóránként megöl egy nőt a férje vagy a barátja. a sikerhez vezető legrövidebb út. Az ilyen emberek számára a gyil­ kosság tökéletesen értelmes cselekedet. s akikhez rajongóik megpróbálnak közel férkőzni. valamiféle „kapcsolatuk" van a hírességgel). akik de Becker ügyfelei. és egy híres ember megölésével maga a rajongó is híressé válhat. Mark Chapman és az ifjabb John Hinckley neve például örökre egybeforrt az általuk megtámadott John Lennonéval és Ronald Reaganével. A pszichopaták nem nagyon törődnek azzal. a sikerre. hogy pozitív-e vagy negatív módon ítélik-e meg őket. Az erőszakra hajlamos emberek jól érzik magukat a konfliktushelyzetekben. Egy híres énekest vagy színészt mindig legalább hármannégyen próbálnak becserkészni egyszerre. Ezek közül a fanatikus rajongók közül csak nagyon kevesen akarják megölni a célszemélyt (a többiek úgy érzik. miközben fásult közönnyel vesszük tudomásul. ha egyszer tettükkel a figyelem kö­ zéppontjába kerülhetnek. és ha nincsenek egyensúlyban. 47 . Ha egy elmebeteg örökösen zaklatja valamelyik filmsztárt vagy elnö­ köt. sze­ retnénk fontosnak érezni magunkat. hogy a hírességek nyomában járó fanatikus rajongóknak oly nagy figyelem jut. az fölkelti a közérdeklődést. közös bennük. Becker azonban nehezen tér napirend­ re a fölött. akkor a rendszabályok szigorítása nem javítja a biztonságot. százával küldik nekik a leveleket. szerinte az csak elmérgesíti a helyzetet. de bármi is a szándékuk.A fanatikus rajongók belső világa A félelem adománya különösen izgalmasan ír olyan közszereplőkről. igyekeznek kijátszani a testőröket.

Ha az olvasó egy angliai falu vagy egy japán város lakója. és ha ismerjük az erőszakra figyelmeztető jeleket. Budapest 48 . de Becker szerint a férfiak és a nők külön világban élnek.: Kímélet nélkül a köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. Az FBI magatartás-kutatójának. elkerülhetjük a bajt. 2004. ford. Róbert Resslernek a Whoever Fights Monsters (Ki küzd meg a szörnyekkel) című könyve volt az egyik. Oprah Winfrey a televízióban úgy nyilatkozott. Ami a személyes biztonságot illeti. hangsúlyozza: sokkal többen halnak meg rákban vagy autóbalesetben. Hare-től a Kímélet nélkül (Without Conscience)6 a harmadik. hogy A félelem adományát Amerikában minden nőnek el kellene olvasnia. Berghammer Rita. Kövi György. mint idegenek által elkövetett erőszakos cselekmények következtében. Róbert D. ahol lépten-nyomon használnak lőfegyvereket. De Becker három másik könyv hatása alatt írta A félelem adományát. és olyan társadal­ mat. amely a pszichopaták lelki életé­ 6 Hare. Becker könyvét kissé paranoidnak érezheti. hogy a média esti híradásai sokkal veszélyesebbnek láttatják az országot.Záró megjegyzések A félelem adománya nagyon amerikai könyv. amelyben viszonylag gyenge az összetartás. és Róbert D. Ennek ellenére Becker mégis azt panaszolja. Háttér. mint amilyen valójában. a pszi­ chológus John Monahantól a Predicting Violent Behavior (Az erőszakos viselkedés előrejelzése) a másik. Olyan kulturális közeget mu­ tat be. a jegyzeteket ford. A New York-i Világkereskedelmi Központ ellen 2001-ben elkövetett merénylet óta az emberek kényszeresen foglalkoznak a véletlenszerű­ en elszenvedett erőszak lehetőségével. ám a legtöbb támadás és ember­ ölés továbbra is az otthonukban éri az embereket. vagy akár az Egyesült Államok valame­ lyik nyugodtabb vidékén él.

biztonságról a terrorizmus ko­ rában). az erőszak előrejelzése és kezelése területén úttörőnek számít. Az erőszak lélektanának ma már terjedelmes szakirodalma van. de Becker könyve azonban változatlanul az egyik legjobb alapmű ebben a témában. Gavin de Becker De Becker a fenyegetettség meghatározása. Cége szervezeteknek. így többek között az O. De Becker a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) főmunkatársa. a szenátorokat és kongresszusi képviselőket fenyegető veszélyek kezelésére létrehozta a MOSAIC rendszert. J. További munkái: Protecting the Gift (Gyermekeink vé­ delmében) és Fear Less: Reál Truth About Risk. és az otthoni erőszakkal foglalkozó tanács tanácsadó bizottságának társelnöke. Ő vezette a Reagan elnök külföldi vendégeinek biztonságáért felelős csoportot. Simpson elleni büntetőjogi és polgári perekben is. Szakvéleményét számos peres ügy­ ben kikérték.be avatja be az olvasót. és a külföldi vezetők hi­ vatalos látogatásai alkalmával az USA Külügyminisz­ tériumának is dolgozott. kormányzati hivataloknak és magánsze­ mélyeknek szaktanácsokat ad és védelmi szolgáltatást nyújt. 49 . Az Egyesült Államok Legfel­ sőbb Bíróságának bíráit. Safety and Security in a Time ofTerrorism (Kevesebb félelmet: valós tények kockázatról.

és bevágja az ajtót. még a leggyötrelmesebb is.. a papírzacskókat pedig a felesége rakja el neki. oké vagy (265. kifizetődik az egyik vagy mindkét fél számára* Érintkezési pontok Thomas A. A kim enetel attól fü gg. " 8 Dióhéjban Az emberek játszmákkal pótolják a valódi intimitást. A dolog három féleképpen végződhet: a ) az apa visszavonul a háló­ szobájába. oldal) 7 Hankiss Ágnes fordítása 8 Hankiss Ágnes fordítása 50 .1964 Emberi játszmák „Az »Uzsonnazacskó« nevű házassági játszm a . és az összecsapás m ind hevesebb. Harris: Oké vagyok. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. A »Perpatvar« játszma végét m indegyik esetben a bevágott ajtó jelzi. és bevágja az ajtót. és bevágják az ajtót. valami miatt beleköt a lányba. A férj. Felhasznál kenyérdarabokat és vacsoramaradványokat. c) m indketten visszavonulnak a hálószobájukba. reggelente néhány szendvicset készít m agának. hogy szem telen. A férfi így teljes ellenőrzést gyakorolhat a család pénzügyei fölött. m ert ennyi önfeláldozás láttán ugyan melyik feleség m erészelne m űszőrm e gallért vásárolni m a gának V'7 „Az apa hazajön a m unkából. hogy ki a kezdem ényező. hogy délben egy jó vendéglőben étkezzék. és minden játszma. am it egy papírzacskóban elvisz a hivatalába. az pim aszul válaszol A kez­ dem ényező lépést teheti a lány is azzal.. oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. b) a lány visszavonul a hálószobájába. aki m egen ged h etn é m agának. erre az apa beleköt valamibe. Egyre jobban m egem elik a hangjukat.

A könyv két évig tanyázott a New York Times bestseller listáján (ami a nonfiction kategóriában ritkaság). renge­ tegen hivatkoztak rá. hála a szóbeszédnek és egy kevés reklámnak. Az első 3000 példány lassan fogyott. akik ké­ sőbb egy pop-pszichológiai bestsellerrel egy csapásra meggazdagod­ tak. amely könnyed társalgási nyelven mutatta be ugyanazokat a fogalmakat. Az ötven-egynéhány éves Berne új házat és Maseratit vásárolt. Transactional Analysis in Psychotherapy (Tranzakcionális elemzés a pszichoterápiában) könyve 1961-ben jelent meg. és elég szépen fogyott. A szakterület alapműve lett belőle. Budapest 51 . az Emberi játszmák (Games People Play)9 érthető módon nagyobb figyelmet keltett. szórakoztató kategorizálásával ez a könyv.3. és mintául szolgált mindazoknak a szakíróknak. 2 0 0 2 . s újra megházasodott. fejezet Eric Berne A pszichiáter Eric Beme meglehetősen unalmas című. Ezt három évvel később egy újabb kötet követte. Remek cí­ mével és az emberi motivációk elmés. 300 000 példányt adtak el belőle kemény kötésben. 9 Eric Berne: Emberi játszmák. ford Hankiss Ágnes. Háttér. de két éven belül.

s ebből alkotta Berne a „Tranzakcióanalízis" (TA) kifejezést a társas interakciók dinamikájá­ nak leírására. A filmszínész a hódolók heti több száz leveléből meríthet „simogatást". Simogatások és tranzakciók Gondolatmenetének elején Berne említést tesz azokról a kutatásokról. Más vizsgálatokból arra következtet. és címe bevonult az angol nyelv idiómái közé. az Emberi játszmák: az emberi kapcsolatok pszichológiájának megjelenése a lélektani önsegítő könyvek és az elméleti pszichológiai szakirodalom határmezsgyéjén kialakult népszerű pszichológia fellendülésének nyitánya volt. A simogatások cseréje pedig tranzakció. Berne definíciója szerint a simogatás „a társas érintkezés alapegy­ sége". és ez az a rész. A felnőttek éppúgy igénylik a fizikai kontaktust. 52 . a tudós azonban valamely nagyra becsült mes­ ter egyetlen „simogatásával" is beéri. hogy az érzékszervi in­ gerektől való megfosztás felnőttkorban átmeneti pszichózist okozhat. tudományos stílusban íródott. emocionális „simogatásokkal". mint a gyermekek. Csak a második részben válik oldottabbá a stílus. de mivel az nem mindig elérhető. közönségcsalogatónak minősítették.Bár Berne akkor ezt még nem láthatta világosan. Az Emberi játszmákból eddig több mint 5 millió példányt adtak el. amelyek szerint a fizikai kontaktustól megfosztott csecsemők szelle­ mileg és fizikailag gyakran visszafordíthatatlan károsodásokat szen­ vednek. amiért a könyvet a legtöbben megvették. A pszi­ chológia fő irányának képviselői Berne könyvét felszínesnek. pedig az első 5 0 -6 0 oldal meglehető­ sen komoly. megelégszünk jelképes.

amelyben a nyereség (a pénz) megszerzésére irányuló stratégiába tényleges motivációink elrejtése is beletartozik. Minden játszma valamilyen nyereségért folyik. hogy kielégítsük valamely rejtett késztetésünket. A következő üléseken Berne rákérdezett. azt angolul a „játszma" vagy „játszik" szóval (game. "Azért játszunk egy játszmát. hogy éppen játszmákat játszanak. Az intimitás igénye miatt bocsátkoznak játszmákba az emberek. biológiailag mindenképpen előnyö­ sebb. hogy ezekben a munkákban komoly stratégiai-taktikai manőverek eredménye a nyereség. előre látható kime­ netel felé halad. Az emberek többnyire nincsenek tudatában annak. ugyanis Berne képzett pszichoanalitikusként kezdte pályáját. Ha valaki ingatlanban vagy biztosításban „utazik". hogy ő „valójában kisfiú fel­ nőttre szabott ruhában". hiszen azok a szociális interakciók megszokott részei. play) is ki lehet fejezni. Az én három szintje A tranzakcióanalízis a freudi pszichoanalízisből fejlődött ki. hogy 53 . amely pontosan meghatározott.Miért folyamodunk játszmákhoz? Berne azt állítja. hogy mivel szükségünk van simogatásokra. így akármi­ lyen is legyen a társas érintkezés. mint az érintkezés hiánya. Nagyon hasonlítanak a pókerhez. ami jelzi. A munkahelyi környezetben a nyereség az üzlet megszerzé­ se lehet. És mi a helyzet a párkap­ csolatokkal? Ott a nyereség rendszerint valamilyen érzelmi kielégülés vagy az ellenőrzés fokozása. rejtett tranzakciók fo­ lyamatos sorozata. vagy éppen tőzsdézik. A játszma Berne szóhasználatában „kiegészítő. ezek ugyanis pótolhatják a valódi kontaktust. Egyszer egy felnőtt férfi páciense úgy nyilatkozott magáról.

a Felnőtt és a Gyermek valamelyike nyilatko­ zik meg. mondja Beme. • gyerekhez illő alapállás. Az énnek ez a három szintje nagyjából megfelel a freudi felettes én­ nek (Szülő).most éppen a kisfiúi vagy a felnőtti énjét hallja-e. Minden konkrét társas interakciónkban. ahhoz. Mindegyik alapállás lehet produktív és improduktív. az ilyen alap­ vető én-állapotok. Úgy érezzük. de lehetünk hisztériásak vagy hajlíthatatlanok is. hogy elérjük. Ebből és más tapaszta­ lataiból Beme arra következtetett. a Szülő. gyermekkorban rögzült viselkedésfor­ mák (Gyermek). 54 . amit akarunk. a semlegesség. Amikor játszmába kezdünk valakivel. a kihívóan viselkedő gyerek vagy a racionális felnőtt szerepét. Jellemzőik a következők: • szülőhöz illő attitűd és gondolkodásmód (Szülő). énnek (Felnőtt) és ösztön énnek (Gyermek). hogy minden embernek három énje vagy „én-állapota" van. a háromfajta én egyikének va­ lamelyik aspektusát öltjük magunkra. amelyek gyakran ellentmondásban állnak egy­ mással. objektivitás. • a felnőttre jellemző racionalitás. kíváncsiak vagy aranyosak. az igazság elfoga­ dása (Felnőtt). és ezek könnyen átválthatnak egymásba. Gyermekként lehetünk kreatívak. a hitelesség vagy az intimitás megőrzése helyett fel kell vennünk a parancsoló szülő.

Csakhogy a férje utált elmenni otthonról. de.".Játszmatár A könyv legterjedelmesebb része a mindennapi életben előforduló sok­ féle emberi játszma bemutatása." Ez a játszma úgy kezdődik. Végül be­ iratkozott egy tánctanfolyamra. Az egyik fél panaszkodik amiatt. Példaként egy olyan nő­ ről ír. Szerepelnek köztük a következők. többnyire magunkban kéne keresnünk a hibát.. . de. hogy amikor a másik felet vádoljuk. rá kellett jönnie.. hogy a másik korlátozza őt a tevékenységében. Erre az illető azt mondja: „Hát igen. és minden megoldási javaslatban talál valami hibát. hogy megszabaduljunk a félelmeinkkel és hibáinkkal való szembenézés felelőssége alól.Hát igen. A „Ha te nem lennél" játszma arra szolgál.. ami korlátozta a feleség társadalmi életét. hogy valaki fölvet egy problémát a maga életéből. mire egy másik személy konstruktív javaslatot tesz a probléma megoldására.. Berne szerint a legtöbben azért választanak egy bizonyos házastársat. „Ha te nem lennél" Ez a leggyakoribb házassági játszma. legnagyobb kétségbeesésére. mert tudattalanul bizonyos korlátokra vágynak. hogy betegesen fél a táncparkettől: fel kellett hagynia tervével. aki mindenáron meg akart tanulni táncolni... és feltehetően letennénk a garast valamelyik megol- 55 . és ekkor. „És miért nem. Felnőttként szemügyre ven­ nénk a javaslatokat. Berne arra akart rámutatni ezzel.

A megoldásokat javasló társak fel­ használják az alkalmat a bölcs Szülő szerepének eljátszására. hogy nem képes vagy nincs benne késztetés valamire. Néhány további játszma Berne könyvéből: • Életjátszmák . „Láthatod. Arra való. ahogy a játszma eljut a végkifejleté­ hez. Ez ön­ korlátozó és önpusztító dolog. aki alkoholista?" Vagyis mentségül hoz fel valamit arra. Faláb Aki ezt a játszmát játssza. nehéz gyerekkora volt. miközben az egyik játékos olyan lépést tesz. mert fölment bennünket annak kényszere alól. hogy az illető . te gazember!". mégis valamiféle megnyugvást találunk benne. amely mindkettejük szemében „nyertessé" teszi őt). hogy ne kelljen viselnie a teljes felelősséget életének alakulásáért.„Most rajtacsíptelek.együttérzést csikarjon ki a többiekből.Gyermekként .dás mellett. akinek falába van. aki neuroti­ kus. hogy mindent meg­ próbáltam" • Jó játszmák . miután képtelenek megoldani a helyzetet. védekező magatartást vesz fel: „Mit vár egy olyan embertől. gyerekkorunkból megmaradt mag­ nószalagokhoz hasonlítja. hogy ismertek" Minden játszmában van egy tézis (az alaptétel és ahogy azt eljátszszák) meg egy antitézis (az a mód.„Házibölcs".„Frigid nő". „Ennek is te vagy az oka!" • Házassági játszmák . ám ennek az eszmecserének nem ez a célja. hogy szembenéz­ 56 . „Örülnek majd. Az emberi játszmákat Berne régi. amelyeket újra meg újra leforgatunk.

Számos. Berne azonban arra figyelmeztet. hogy áttörést hozott ez a könyv. Záró megjegyzések Az Emberi játszmákat sok gyakorló pszichiáter lekicsinylő jelzőkkel illette. Az az egyszerű felismerés tette klasszikussá. Azért tűnt fel úgy. a neves amerikai író nevezetes recenziójában hangsúlyozta. Tartsuk szem előtt. Ezzel együtt Beme könyve a mai olvasó számára is gondolatébresztő. Kurt Vonnegut. Minél gyakrabban folyamodunk játsz­ mákhoz. túl gyakran játszott „rossz" játszmák önpusztító hatásúak. vagy fondorkodniuk barátaikkal. hogy ne veszítsék el érdeklődésüket. mert a pszichológia precízebb eszközeivel közelített olyan kérdésekhez. A játszmák némely ember személyiségének alapvető részét jelentik. a kíméletlen játékos végül pszichotikussá válhat. ame­ lyek addig a regény. Berne által bemutatott játszma Freudnak a gátlásokkal.zünk megoldatlan pszichés problémákkal. ám a tranzakcióanalízis változatlanul nagy befolyással bír. a szexuális feszültséggel és a tudattalan impulzusokkal kapcsolatos gon­ dolatain alapul. hogy harcba kell bocsátkozniuk a hozzájuk legközelebb állókkal. annál inkább erre számítunk másoktól is. hogy a túl hosszú ideig. a könyv nyelve és szociális attitűdjei félreismerhetetle­ nül az 1960-as éveket idézik. hogy Berne sok évre ellátta témával a szépírókat. és része lett a nehéz esetekkel vagy köntörfalazó páciensekkel foglalkozó pszichoterapeuták és tanácsadók fegyvertárának. olcsónak vagy semmitmondónak minősítette. aki túlságosan belevetíti saját motivációit és előítéleteit mások viselkedésébe. hogy az Emberi játszmák lényegében freudi alapo­ kon áll.és színműirodalom felségterületéhez tartoztak. Sokan érzik úgy. hogy mindig voltak és va- 57 .

és 1943-ban Eric Berne-re változtatta a nevét. rengeteg időt for­ dítunk arra. Hangsúlyozta: min­ denki képes lemondani a játszmákról. amelyekre szükségük van ahhoz. Ha jobban tudatosul bennünk az én három szintje. Amint Berne megjegyzi. hogy sikerrel járjunk. majd a Yale-en képez­ te pszichoanalitikussá magát. és nem lesz kedvünk ahhoz. akár nem . a kanadai Montrealban nőtt fel. ha tudja. s he­ lyettük elsajátítjuk a Szülő elképzeléseit arról. Gyermekkori tapasztalataink eredményeként levetkőzzük természetes gyerekkori bizalmunkat. szertartásokra és eljárásokra. viszszakerülhetünk egy olyan állapotba. Zion Kórházban dolgozott. spontaneitásunkat és kíváncsiságunkat.akár tetszik. de nem tanítjuk meg őket a játszmákra. amelyek .lószínűleg mindig is lesznek emberi játszmák. hogy játszmákkal pótoljuk a valódi intimitást. A II. Már az Egyesült Államok polgáraként a New York-i Mt. világháború alatt az Egyesült Államok hadseregé- 58 . anyja író volt. Ekkor már nem igényeljük mások engedélyét ahhoz. Berne azonban nem ezért írta könyvét. Eric Beme Eric Bernstein néven született. mit szabad és mit nem szabad tenni. amelyben jobban érezzük magun­ kat a bőrünkben. hogy van más lehetőség. hogy megfelelő iskolákat és tevékenységeket válasszunk szá­ mukra. Az Emberi játszmák látszólag talán túl sötét képet fest az emberi ter­ mészetről. A McGill Egyetemen szerzett orvosi képesítést 1935-ben. gyermekeinket megtanítjuk mindazokra az időtöltésekre. és boldogulhassanak az életben.minden család és intézmény dinamikájának valós elemei. hogy kultúránkhoz al­ kalmazkodhassanak. apja orvos.

s magánpraxisa mellett szaktanácsadóként működött és kórházi állásokat is vállalt. és a következő évtizedben az én-állapotokkal kapcsolatos kuta­ tásaiból kifejlesztette a tranzakcióanalízist. Szenve­ délyes pókerjátékos volt. Osiris. 1984). majd a San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézetben folytatta tanulmányait Erik Erikson (lásd 153. és 1970ben halt meg. 1957). Mirnics Zsuzsa. ford. oldal) mellett. ford. Budapest 1 59 . kiábrándult a pszichoanalízisből. Szex és szerelem (Sex in Humán Loving.. 200 2 . Lásd még Elizabeth Watkins Jorgensen életrajzát: Eric Berne: Master Gamesman (Eric Berne. Berne nem titkolta. 1970) n és Beyond Games and Scripts (A játszmákon és forgatóköny­ veken túl. 1976). Ehmann Bea. 2 0 0 3 . Másik sikerkönyvében a Sors­ 0 könyvben (What Do You Say After You Say Hello.nek pszichiátereként dolgozott. Egyszer „56 éves tinédzserként" jellemezte magát. Az 1940-es évek végén Ka­ liforniában telepedett le. háromszor házasodott. az áb rák at. Megalapította a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaságot (International Transactional Analysis Association). Structure and Dynamics o f Organizations and Groups (Szervezetek és csoportok szerkezete és dinamikája. Berne sok mindenről írt. hogy jól fejlett gyermeki énje van. Budapest 1 Eric Berne: Szex a szerelemben. Háttér. a játszmamester. 10 Eric Berne: Sorskönyv [az Emberi játszmák folytatása]. kész. 1975) 1 az „élet-forgatókönyvek" témájával foglalkozott További könyvei: Layman's Guide to Psychiatry and Psychoanalysis (Pszichiátria és pszichoanalízis laikusoknak. Boross Ottília. 1963)..

szerelmétől. bárm ilyen fin o m a n strukturáltak legyenek is. Bmce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. gyermekeitől. hanem kapcsolatainkból is a lehető legtöbbet hozza ki." „A kom m unikációs készségek. " Dióhéjban A jó kapcsolatteremtési készség nemcsak minket tesz olyanná. a gondoskodást és a m egértést.1979 A kommunikáció művészete „B ár az em berek közötti kom m unikáció az em beriség legnagyobb vívmánya. házastársától. oldal) Douglas Stone. eltávolítja barátaitól. és ráadásul gátja a hatékony m u nkának is. m int ahogy arra a m últban sokan közülünk képesek voltak. oldal) 60 . a legtöbb e m ­ b er n em jól ko m m u n ik á l A z alacsony szintű kom m unikáció magányossá teszi az em bert. amilyenek lenni akarunk. n em pótolhat­ já k a hitelességet. Segíthetnek azonban abban. hogy haté­ konyabban fejezzük ki ezeket a m inőségeket. Érintkezési pontok Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425.

fejezet Róbert Bolton Sokszor azok a könyvek sikerülnek a legjobban. Gyakorlatilag nincs olyan állás. Cascade. ha saját kapcsolatteremtési készsé­ ge nem lett volna olyan csapnivaló. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself. Budapest 61 . Listen to Others. hogy a tulajdonképpeni munka elvégzése 12 Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat. A könyv írásának hat éve alatt Bolton egy tanácsadó céget veze­ tett. kórházi dolgozók.4. papok és apácák. különö­ sen a műszaki területeken. ford. A résztvevők kö­ zött voltak vezérigazgatók. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat. és anyagát sok ezer olyan emberen tesztelte. amelyeket szerzőik saját használatra írnak. and Resolve Conflicts)1 elő­ 2 szavában Róbert Bolton megjegyzi. kisvállalkozók. A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magun­ kat. 1995. ahol a jó kommunikációs készség ne lenne fontos a siker szempontjából. Bárkányi István. Sokan tapasztalhatják. aki részt vett a cég kommunikációs készséget fejlesztő workshopjain. hogy sohasem kezdett volna bele a kommunikáció tanulmányozásába.

meg az ő szüleik sem kommunikál­ tak tökéletesen. „kölyök". Majdnem mindenki szeretne jobb kapcsolatteremtési készségre szert tenni. az már legalább fél siker. úgy gondoljuk. nehéz úgy meghallgatni. a másik oldal a bírálat és a címkézés. Másokat pedig. mert intellektuális vonatkozás­ ban sérti a másik felet. Nem feltétlenül azért magányosak. mert nincs körü­ löttük senki. hiszen különben mitől is változnának meg. Ez az ítélkezés szebbik oldala. amit az il­ lető mond. hanem egy típust. mert nem tudnak jól kommunikálni. hogy szorosabb kapcsolatot teremthesse­ nek egymással. a fennmaradó rész az emberekkel való foglalkozás. a hozzánk közel állókkal szemben kritikát kell gyakorolnunk. A legfontosabbak közé tartozik az ítélkezés és a megoldások továbbítása. címkéznünk kell . hogy ne mondjunk róla véleményt. Úgy érezzük. 62 . A „jó tanács" ritkán konstruktív. „balfácán". s könynyen lehet. „házsártos" de ettől kezdve nem magát az illető személyt látjuk magunk előtt. Amikor beszélgetünk valakivel. de csak kevesen tudják. milyen sok úttorlasz nehezíti meg a má­ sokkal való igazi kommunikációt. Ha tehát jól kommunikálunk. Az úttorlaszok eltávolítása Az emberek vágynak arra. De ha képesek vagyunk embert küldeni a Holdra és meggyógyítani számos veszedelmes fertőző betegséget. vajon miért nem vagyunk a kommunikáció mesterei? Részben azért.csupán az egyik része az állással járó kötelezettségeknek. mert kom­ munikációs készségünket jórészt a családunkban sajátítjuk el.„intellektuális". talán csak azért vannak egyedül. hogy már a szüléink.

Az angol „listening" (meghallgatás) két angolszász szóból ered: az egyik a hlystan (hallás). Nem bámulhatjuk a falat vagy 63 . ha kiiktatnánk őket a beszélgetéseinkből. és világosan tudassuk: törődünk vele. annak kell hallgatnia a másikat"? Ke­ vesen tudnak odafigyelni embertársaikra. Megma­ radna az a képességünk.Annyira hozzászoktunk az úttorlaszokhoz. a készsé­ gek számos területére kiterjed. Jelenlét A tudományos közleményekben gyakran olvasható becslés szerint kom­ munikációnk 85%-a nem verbális természetű. Ezeket a területeket ismertetjük a követ­ kezőkben. hanem pszichológiai elköteleződés a másik személy iránt. vagy­ is hogy mennyire vagyunk jelen az illető számára. hogy el sem tudjuk kép­ zelni. a jó kommunikáció nélkülözhetetlen része. vagy egykettőre elfelejti. mintha versengenénk egymással: „amelyikőnk először vesz levegőt. vagy félreérti. a másik a hlosnian (izgatott várako­ zás). A másik meghallgatása nem egyszerűen azt jelenti. együttérzést tanúsítsunk. mi maradna. A meghallgatás összetett készség: ha helyesen gyakorolják. amikor beszél. A kutatások szerint „a szóban elhangzott információk 75%-át a másik fél vagy elereszti a füle mellett. hogy ott vagyunk vele. A jelenlét készsége. hogy megértsük a másik embert. hangsúlyozza Bolton. Mások meghallgatásának képessége Vajon nem úgy beszélgetünk-e." Hatalmas különbség van a „meghallás" és a „meghallgatás" között.

a szemkontaktusnak. Jóllehet az elnököt hivatali gondok gyötörték. ha a szavainkkal „ajtót nyitunk". hogy figyelünk a másik személyre. Gondolhat az olvasó bárki másra is. A felsorolt lehetőségek bármelyikét választjuk is. „Beszélgessünk erről?". amit mondanak nekünk. ugyanezt a következtetést vonhatja le: testben és lélekben mindig ott vannak velünk. Bolton megjegyzi. 64 . hogy hogyan követjük. a választási kam­ pány küszöbén állt. hogy beszél-e vagy sem. amit a másik fél mond. • csendben maradunk: lehetőséget adunk a másik félnek arra. Nem nehezedik rá nyomás. hogy ő áll figyelmünk gyújtópontjában. Többnyire tanácsot adunk vagy megerősítjük. hogy mondjon még valamit. • testbeszéddel közöljük. Például: • a másik fél testbeszédére vonatkozó megjegyzést teszünk („Su­ gárzik ma az arcod. a másik fél sza­ badon dönthet.a mennyezetet. a másfél óra alatt. a testtartásnak. de jobb. hogy a csendtől kezdetben sokan zavarba jönnek. hogy mondjon többet („Fejtsd ezt ki részletesebben. akit kiváló kommunikátornak tart. de némi gyakorlattal könnyű meghosszabbítani a komfortzónát. teljes mértékben a festőre figyelt. hogyan festett arcképet Norman Rockwell Eisenhower elnökről.". a mozgásnak azt kell sugároznia a másik fél felé. • arra ösztönözzük a másik személyt. „Mi nyomja a lelked?")."). Követés Követési készségen azt értjük. hogy „egész testünkkel hallgatjuk őt" Bolton leírja. amíg modellt ült Rockwellnek.

saját szava­ inkkal adjuk vissza egy mondatban. 65 . Körülírás Bolton meghatározása szerint a körülírás „tömör válasz a beszélőnek. de valójában a leg­ többen örömmel fogadják. amit mondott. csö­ rög a telefon. hogyan érté­ keli a beszélő a helyzetét. Ha például valaki a problémáiról beszél. aztán a telefon. a másik fél elcsodálkozik majd. Nézzünk meg egy másik lehetőséget. ami kimondásra vár. Ebből a beszélő tudhatja. milyen érzelmi állapotban van. a feleségből valószínűleg kitör a düh. most meg ez a pirítós. hogy az aszszony mennyivel jobban fogja érezni magát. egy va­ cak kenyeret se tudsz megpirítani?". amit hallottunk. Ha ekkor a férj megjegyzi: „Te jó ég. Ugyanaz történt. de a férj így szól: „Drágám. amelyben a hallgató saját szavaival fogalmazza meg a hallottak tartal­ mának lényegét". A kicsi üvölt. megértettük és elfogadtuk. és azt gondoljuk. amit a feleség átélt. Ez mindkét fél számára érték. Képzeljünk magunk elé egy fiatal anyukát és egy olyan reggelt. ez nem a te reggeled . hogy felis­ merje. Megeshet. mint az előbb. hogy ezt kezdetben furcsának érezzük. ha tudomásul veszik érzéseiket. Nem nehéz elképzelni. Reflektív válaszok Az ilyenfajta figyelemmel egyfajta tükröt tartunk a beszélő elé.először a kicsi.Követési készségünket fejlesztve jobban megérthetjük.. vagy kimon­ datjuk vele. amikor semmi sem sikerül. hogy figyelünk rá." Ezzel a reflektív válasszal ítélet és bírálat nélkül nyugtázza.. és szabad utat engedünk annak. mi a fenét művelünk. a pirítós odaég.

A pszichológusok azt mondják erről. Rövid távon ez tényleg így van. Ezért kell beszélgetés közben a hangulatra figyelni. Ezek a reakciók az állatvilágból örö­ költ alapvető „harc vagy menekülés" (fight or flight) reakciótípusokra vezethetők vissza. vagy nyaggatjuk a másikat. embereknek azonban van egy harmadik lehetőségünk is: a határozott szóbeli akaratérvényesítés. Amit a páci­ ens feltár. de segít elkerül­ ni a rossz kommunikáció miatt később jelentkező nagyobb bajokat. Valószínűleg ez a leg­ hatékonyabb kommunikációs eszköz a legtöbb helyzetben. Legtöbbünket nem tanítottak meg jól kommunikálni. Hallhatjuk olykor azt a panaszt. hogy a reflektív figyelem több időt és erőfeszítést igényel. 66 . Nekünk. a magabiztos önkifeje­ zés (asszertivitás) pedig a jang (az aktív oldal). hogy a meghallgatás a kommunikációban a jin (a befogadó oldal). azaz mond. Ilyenkor csak reflektív. az az ügy. de sokan elkövetik azt a hibát. ezért ha el akarunk érni valamit. és nem reaktív válaszokkal tudjuk kihámoz­ ni szavaikból a valódi üzenetet. mégis a legtöbben vagy megfeledkezünk az asszertivitás lehetőségéről. amit éreznek. így megtalálhatjuk a helyes irányt. mert az emberek nem min­ dig akarják nyíltan kimondani. és abban rejlik a probléma magva. vagy nem tudunk élni vele. hogy van a „feltárt probléma" meg az „alapprobléma". sokszor köntörfalaznak. vagy agresszívak vagyunk. Magabiztosság Bolton szívesen használja azt a kifejezést. Agresszió nélkül is ragaszkodhatunk a véleményünkhöz. vagy egyszerű­ en megkerüljük a problémát. hogy megelégszenek a szavak jelentésével.A reflektív válaszok azért hatásosak.

a másik veszíteni. akiknek csak egy autó­ juk volt. hogy megőrizze a méltóságát. Bolton azt az ösztönös sejtésünknek el­ lentmondó gondolatot veti föl. és ennek a problémának a csoport autója csak az egyik le­ hetséges megoldása volt. A harag megmaradhat bennünk. Erőt vagy kényszert nem alkalmazunk. sok más megoldási lehetőség is fölmerült. és ezt a másik fél tudja is abból. A másik fél szabadon dönthet. hogy a végeredmény mindkét fél számára kedvező legyen. mit szeretnének. a többinek nem. ami azután elvezet a megoldáshoz. Bolton arról kérdezte őket. hogy a jól föltett kérdésben már a válasz fele is ben­ ne van. de nem lehe­ tünk ellenségesek vagy agresszívek. Erre azt felelték. Bolton lépésenként haladva azonosítja a szükségleteket. hogy közlekedési lehetőséget. a megoldás helyett a felek igényeit kell a középpontba állí­ tanunk. amelyet egyszerre többen is szerettek volna használni látogatá­ sokhoz és összejöveteleken való részvételhez. Régi bölcsesség. Ahhoz. A konfliktusok megelőzése és kezelése Tulajdonképpen olyan élethelyzetekre vágyunk. amit mondunk. mi pedig érvényesíthetjük akaratunkat. így az összeütközések el­ kerülhetetlenek voltak. az eredményen van a hangsúly. hogy ha a megoldás szempontjából fogalmazzuk meg a problémát. hogy a másik fél személyes teré­ be való behatolás nélkül érjünk el változást. mit válaszol az üzenetre. Egy ízben egy apácarend tagjaival dolgozott. Ezzel a módszerrel meglepően elegáns 67 . Amikor a szükségletek felől közelítették meg a kérdést. amely lehetővé teszi számára. amelyekben m in­ den résztvevő nyertes lehet.Az asszertív kijelentések lényege. Egyiküknek volt autója. akkor az egyik fél nyerni fog.

néhány rendkívül hasznos ötletét és technikáját közvetlenül át lehet ültetni a gyakorlatba. és meleg szívű. hogy megmarad az alapozásnál. Karén Horney és mások gondolatainak felhasználása. hogy a felek elége­ dettek legyenek. megtanulható készséggel foglalkozik: a meghallgatással. ha valóban odafigyelünk. a birtoklási vágy nélküli szereteten és a hitelességen . Csupán három létfontosságú.az empátián.válaszokat kaphatunk korábban megoldhatatlannak hitt kérdésekre. és megtanulhatjuk. Olyan gondosan elemzett technikákat mutat be. A könyv segítségével megérthetjük. Bolton könyve figyelmeztet: a valóban jó kapcsolatok a másik fél tiszteletben tartásának három pillérén . 68 . valójában mit is akarnak mondani az emberek. simulékony „közösségi ember" legyen. és elég sok benne az ismétlés. hogyan mondjuk azt. Ha netán hajlamosak lennénk azt gondolni. hogy változtassa meg személyiségét. nem próbálja feldolgozni az emberek kö­ zötti kapcsolatok minden vonatkozását. Másodszor az. Sigmund Freud. amelyek látványosan javíthatják a visel­ kedés hatékonyságát. hogy manipuláljunk másokat és saját céljainknak megfelelő kijelentésekre vagy cselekedetekre sarkalljuk őket.nyugszanak. amit tényleg akarunk. hogy a jó kapcsolatte­ remtési készség azt a képességet jelenti. mi kell ahhoz. Bolton nem várja el olvasójától. és még mindig sokan olvassák. Bár a könyv kissé terjengős­ nek látszik. de csak akkor. az akaratér­ vényesítéssel és a konfliktusmegoldással. Záró megjegyzések A kommunikáció művészete negyed századdal ezelőtt jelent meg először. Vajon mi a tartós siker titka? Először is a szilárd intellektuális alapozás: Carl Rogers.

1996). . Dorothy Grover Boltonnal együtt írt): People Styles at Work: Making Bad Relationships Good and Good Relationships Better (Kom­ munikáció a gyakorlatban: hogyan lesz a rossz kapcsolat­ ból jó. a jóból még jobb?. Korábban képzési programokat szervezett New York állam Mentálhigiénés Hivatalának égisze alatt. 1972-ben alapított tanfolyam­ szervező és tanácsadó céget vezeti. és pszichiátriai klinikát is alapított. További munkája (melyet feleségével. amely a munkahelyi kommunikációval és az interperszonális készségekkel fog­ lalkozik.Róbert Bolton A Ridge Associates nevű.

hogy folyamatosan tolasson." Dióhéjban A hatékonyabb gondolkodást nem nehéz elsajátítani.1970 Laterális gondolkodás „A laterális gondolkodás valami olyasmi. de a manőverezéshez vagy a zsákutcákból való kijutáshoz szükség van a hátram enetre és arra." „A gondolkodás célja n em a helyes következtetés. Senkinek n em ju tna eszébe. és problémamegoldó képességünket látványosan javíthatjuk általa. oldal) 70 . Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. m int az autóvezetésben a hátram enet. hogy élni tudjunk vele. ha nem a hatékonyság.

Stílusuk nem igazán lebilincselő. gondolatgazdagsá­ guk miatt mégis sikerkönyv lett belőlük. és ő a legismertebb szaktekintély a gondolkodási minták és a gondolkodásbeli hatékonyság fejlesztése terén. az USA-ban Creativity Step by Step (Kreativitás lépésről lépésre). De Bonótól származik a „laterális gondolkodás" fogalma. Mi a laterális gondolkodás? Amikor de Bono az 1960-as években írni kezdett. de szélesebb körben vált ismertté a ma is kapható Lateral Thinking (Laterális gondolkodás).5. Nagy-Britanniában A Textbook of Creativity (A kreativitás kézikönyve) alcímmel. standardizált módszerek arra. még nem voltak gya­ korlatias. a többiek pedig fáradsá- 71 . Egyes embereket kreatívnak tekintettek. Ezt a fogalmat de Bono a The Use ofLateral Thinking (A laterális gondolkodás használata) című könyvében vezette be. hogyan lehet új felismerésekre jutni. amely ma már az Oxford English Dictionaryben is szerepel. De Bono első könyvei a lélektani ismeretterjesztő művek korai képvi­ selői közé tartoznak. fejezet Edward de Bono Edward de Bono neve elválaszthatatlanul összeforrt a gondolkodás fo­ galmával.

gosan araszoltak előre a mások által kitaposott mentális ösvényeken. Azt kutatta. Ez a fajta vertikális gondolkodás legtöbbször jó szolgálatot tesz. amely kreatívabb eredményt hoz. nem leszünk azok rabjai. amíg csak el nem jutunk a „helyes" megoldáshoz. hogy rögzülhessenek. mintákban gondolkodik. spontán felis­ merés útján. A laterális gondolkodás fogalma de Bonónak az elme működésére irányuló tanulmányaiban gyökeredzett.ehhez olykor ki kell lépnünk gondolkodásunk addigi keretei 72 . váratlan átstrukturálása? Ha képesek vagyunk belevinni a váratlanságot a mintá­ inkba. sztereotip útvonalakat. amely lehetővé teszi. amelyekben az egyik helyes állításból következik a másik. de különösen az oktatási rendszerünk azokra a logikai öszszefüggésekre helyezi a hangsúlyt. hogyan születhetnek új gondolatok ilyenfajta konfliktus nélkül. és önszervező módon a korábbi ismereteknek megfelelően építi be az új információkat. az új gondolatoknak rendszerint meg kell küzdeniük a régiekkel ahhoz. mint inkább „olyan speciális környezetként. Arra a következtetésre jutott. mint a meglevő minták hirtelen. hogy az agyat nem annyira számítógépként érdemes elképzelnünk. de misztikus felhangok nélkül. hogy az információk mintákba rendeződjenek" Az elme folyamatosan min­ tákat keres. Mi más a humor. E tényekből ki­ indulva de Bono úgy vélte. hogy átstrukturáljuk gondolkodási mintáinkat és kiiktassuk gondolkodá­ sunkból a rögzített. Egész kultúránk. A laterális gondolkodás folyamata lehetővé teszi számunkra. Ez valójában olyan­ fajta információfeldolgozás. de a különösen nehéz helyzetekben nem mindig ad módot a probléma átugrására . amelyet bárki felhasználhat a problémamegoldásban. A laterális gondolkodást de Bono olyan gondolkodási segédeszközként vezette be. A laterális gondolkodás ellentéte a vertikális gondolkodás. Tulajdonképpen a kreativi­ tásról van itt szó. kérdezi de Bono.

A laterális gondolkodás nem érvényteleníti a vertikális gondolko­ dást. meglepő gondola­ tok kerülhetnek felszínre. A kreatív gondolkodás technikái Nem elég tudatában lennünk a laterális gondolkodás létezésének.fordítsunk a dolgon. miben hasonlít egy bizo­ nyos helyzet egy látszólag másmilyen helyzethez: ez a gondolko­ dás fejlesztésének jól bevált útja. gondolkodá­ sunk sematikus marad. ha kimerültek a megszokott gondolkodási minták lehetőségei. • Választási lehetőségek kidolgozása . a laterális meg arra.közül. ha több lehetőség közül választhatunk. hogy elláthassuk feladatainkat. 73 . hogy mé­ lyítsük a gödröt. • Fordított gondolkodás .sok mindent adottnak kell te­ kintenünk ahhoz. • Analógiák . De Bono szavaival. amelyek a laterális gondolkodás mikéntjével ismertetik meg az olvasót. ál­ lítja de Bono. • Kvóták . de ha soha semmilyen előfeltevést nem kérdőjelezünk meg. hogy ássunk egy másikat". nézzük meg a má­ sik oldaláról. Ilyenek például a következők.próbáljuk meg felderíteni. Ha végiggondoljuk az ellentétét. Sokszor épp a legutolsó bizonyul a leg­ hasznosabbnak. Könyve nagyrészt olyan technikák leírásából áll.egy-egy probléma megoldására dolgozzunk ki megha­ tározott számú javaslatot. hanem gyakorolnunk is kell azt. „a vertikális gondolkodás arra való. hanem kiegészíti azt: akkor van szükségünk rá. • Kételkedés az előfeltevésekben .jobb megoldáshoz jutunk.

" Ragyogó. mások helyesnek bizonyulnak majd. és arra várnak. mi a veleje egy könyvnek. • Ötletbörze (brainstorming) . 74 .nem a laterális gondolkodás része. mert egy új gondolatmenetben nagy valószínűséggel hibák is lesznek. A legfontosabb. nyilvánvalónak látszanak. ami megnehezíti az előhívásukat. mégis nyilvánvaló ötletek rejtőznek elménkben. ha az felületes megítélés alapján nem látszik ígéretes­ nek. hogy a laterális gondolkodásban a haté­ konyságot tartjuk szem előtt. • Felfüggesztett ítélkezés . hogy miután rájuk találtunk. Az evidencia dicsérete De Bono kijelenti: „Jellemző a belátáson alapuló megoldásokra és az új ideákra. skatulyákhoz . hogy kihalásszuk őket a mélyből.hajlandóság arra.• A domináns gondolat megkeresése . de rendkívül nagy hasznát vehetjük. hogy elég sok ötletünk legyen. de kereteket ad annak érvényesüléséhez.nem könnyű szert tenni erre a készségre. Tudatában vagyunk annak. hogy belemegyünk egy azonnal nem átlátható gondolatmenet részleteibe.ezt a jelenséget nevezi de Bono a „bejáratott minták arroganciájának". De Bono egyik fő tézise az. hogy mindig igazunk le­ gyen. hogy a helyes gondolkodás kénysze­ re gátolja az új gondolatok fölvetését. osztályozásokhoz. egy előadásnak vagy egy meg­ beszélésnek. nem pedig azt. ha tudni akarjuk. de ettől még a végeredmény lehet nagyszerű. Sémákba szorított gondolko­ dásunk az. még ak­ kor is. ha némelyik hibás is. mert ragaszkodunk a meg­ szokott címkékhez.

és de Bono könyvei be­ vezetésnek kiválóan megfelelnek ehhez. azért övezi dicsfény az olyan híressé­ geket. mert a legtöbb embert nem tanítják meg jobban gondolkodni. Aki folyamatosan gyakorolja a laterális gondolkodást. Ha valaki eddig nem sok hasznát vette de Bono tanainak. akik a szokásos gondolatmenetet követték. Záró megjegyzések Jóllehet de Bono könyvei számos olyan mű elődei voltak. Egy gondolatot nem feltétlenül maga a koncepció tesz eredetivé. másképp kell összeraknunk a ren­ delkezésünkre álló információkat. Ellentétben a nyomdokaiba lépő szemináriumi guruk jó részével. amelyekkel egyszerűbben akarta kifejezni mondandóját. amitől a világ előrébb halad. mint Einstein. hogy többet gondolkodjunk magáról a gondolkodásról. De mindenki fejlesztheti gondolkodási képességét. akkor valószínű. Még­ is. amely ma­ napság az „elme hatalma" tárgyában szenzációk tömkelegével bombáz­ za az olvasót. hiszen mindennek. 75 . so­ hasem fogy ki az eredeti gondolatokból. Ezzel fontos küldetést teljesített. Sokan gúnyt űznek de Bono némely sajátos kifejezéséből (mint a „po"). valószínűleg ő tette a legtöbbet azért. nem jutottak el hozzá. hogy az illető eleve hajlamos a laterális gondolkodásra.Hogy más eredményre jussunk. hogy a legtöbben azok közül. Csakis azért van zsenikultusz. de Bono tudo­ mányos fokozattal rendelkező pszichológus és orvos lévén szigorúbban vett tudományos módszereket alkalmaz. hanem az a tény. a Laterális gondolkodás száraz stílusú könyv. az újabb és jobb gondolatok alkotják a magvát.

A St. 2004J 13. 1976 óta főállású szakíróként tevékenykedik. nép­ szerű előadó.Edward de Bono Máltán született 1933-ban. ahol pszichológiából és élettanból diplomát. Több mint 60 könyvet írt. dolgozott tanárokkal és diákokkal. 1976). Londonban és a Harvard Egyetemen dolgozott. Oxfordban.. a The Greatest Thinkers (A legnagyobb gondolkodók. Cambridge-ben. a Po: Beyond Yes and No (Po: az igenen és a ne­ men túl.útm utató a szellemi vonzerő foko­ 3 zásához. Rhodes-ösztöndíjjal Oxfordba ment (Christ Church). 2 0 0 6 . 1986). 1990). 1997) és A csodálatos elme (How to Have a Beautiful Mind. orvosként PhD-fokozatot szerzett Miután Cambridge-ben is dokto­ rált. Bozai Ágota. De Bono számos fontos cégtől és kormányzati szervtől ka­ pott megbízásokat. közülük fontosab­ bak a The Mechanism o f Mind (Az elme mechanizmusa. Budapest 76 . a Six Thinking Hats (Hat gondol­ kodó. 1 Edward de Bono: A csodálatos elme . és 21 éves ko­ rában kapott orvosi diplomát a Máltai Királyi Egyetemen. 1969). ford. Edward College-ban tanult. a How to Be More Interesting (Hogyan legyünk érdekesebbek. You Are Wrong (Tévedsz. orvos-újságíró házaspár gyer­ mekeként. nekem van igazam. az I Am Right. 1973). HVG Kv.

.

vagyis az. amely az értékeink érvényesüléséből ered. oldal) 78 .1969 Az önbecsülés pszichológiája „Az em b er szám ára nincs fontosabb értékítélet . hogy m ennyire becsüli m agát. " Dióhéjban Az önbecsülés természetes következménye annak. A szenvedés az az érzelm i állapot. " „A boldogság vagy az öröm az az érzelm i állapot. M ulasztások.a lelki fejlődése és motivációja szem pontjá­ ból döntőbb tényező m int az. ha úgy döntünk. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. egy hét vagy egy hónap műve. amely az értékeink tagadásából vagy lerombolásából e re d . hogy a Józan ész és saját elveink parancsa szerint élünk. Érintkezési pontok Albert Ellis és Róbert A." „Az önérzet összeomlása n em egy nap. hogy sok egymást követő lépésben rosszul használjuk az elm énk et. kifogások és irracionális dolgok hosszú sorának összegződése vezet ide . Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135.

mert ez a legkülönbözőbb területeken befolyásolja a viselkedésünket. 2 0 0 2 ..tanítványa és szeretője volt. akkor 14 Ayn Rand: Az ősforrás.az Atlas Shrugged (Atlasz vállat von) és Az ősforrás (The Fountainhead)1 című 4 regények szerzőjének . s hogy a könyvet áthatják Randnek a mindenekfölött álló racionalizmusról és individualizmusról vallott nézetei. Takácsy Enikő. Nathaniel Branden a híres orosz-amerikai filozófus. hogy ra­ cionális lények vagyunk. és teljes ellenőrzést gyakorlunk a sorsunk fö­ lött. ford. Ha elfogadjuk ezt az igazságot és vállaljuk ezt a felelősséget. Nem véletlen tehát a lélektani szakirodalomban szokatlan filozofikus hangvétel.6. Az önbecsülés pszichológiája abból a feltevésből indul ki.hogy mitől javul és mitől romlik az önértékelésünk. Ayn Rand . A pszichológusok már korábban felismerték: fontos. például a munkában vagy a szerelemben de csak kevesen nézték meg közelebbről. hogy milyennek látjuk magunkat. Path K. A The Psychology of Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája) megkísérli feltárni az önérzet gyökereit . miért is van ez így. Budapest 79 . fejezet Nathaniel Branden Ez a könyv terjesztette el a köztudatban az önbecsülés fogalmát.

A kutyák is érzékelik az egyes embereket. csak az ember igényli azt. de csak mi ismerjük a „zöld" fogalmát. és ezért gondolkodnunk kell. a behavioristák pedig „inger-válasz gépnek" te­ kintenek minket. ha azt akarjuk." Hatalmunkban áll. Egyik irányzat sem számol az elme fogalomalkotási képességével. hogy céljaink elérése érdekében szabályozzuk és alakítsuk saját tu­ datosságunkat (consciousness). ez a népszerű pszichológiai irodalom egyik első klasszikus műve. azonban csak mi ismerjük az „emberiség" fogalmát. Ha elhomályosít­ 80 . hogy gondolkodjunk. hogy egyfajta konceptuális keretben elhelyezze magát.természetszerűleg kedvező megvilágításban látjuk magunkat. Konceptuális lények Branden hosszasan fejtegeti. Mondandójának az a veleje. önbe­ csülésünk veszélybe kerül. az elme azonban nem. és még ma is képes befolyásolni a közgondolkozást. a tüdő vagy a szív automatikusan működik. A többi állat is érzékel zöld színű tárgyakat. Branden elutasítja a könyve írásakor uralkodónak számító két nagy pszichológiai iskolát. Arra születtünk.különösen a könyv első fele nehézkes -. Ez a fogalomalkotás a legkevésbé sem automatikus. miben különbözik az ember a többi állattól. amelyből öntudatunk és gondolkodásra való képességünk fakad. Ha pedig nem tudunk felelősséget vállalni életünkért és cselekedeteinkért. hogy bár az állatok is rendelkeznek valamifé­ le tudattal. mi tehát tudatosan választjuk a gondolkodást. hogy önbecsülésünk a helyén legyen. Branden idézi Ayn Rand megjegyzését: „A gyomor. Csak az ember tesz föl kérdéseket az élet értelméről. A freudi pszichoanalízisben az ember „ösztönök által manipulált báb". Bár sokan nyögvenyelős olvasmánynak tartják .

ésszerűen él. depressziót. amikor az eszével tudta. ami számunkra a legfontosabb. hogy érzelmeinknek meg kell maradniuk személyes életfilo­ zófiánk tágabb keretei között. Érzelmek és önbecsülés Volt-e már az Olvasó olyan helyzetben. de érzelmileg nem tudta rávenni magát? Branden szerint a lélektani értelemben vett érettség azt jelenti. ha hagyjuk. állítja Branden. az érzelmeinkkel. Ha feláldozzuk a gondolato­ kat és a tudást a racionálisan nem igazolható érzelmek oltárán. Branden 81 . A boldogságot érzelemnek szokás tekinteni. aláaknázzuk önbecsülésünket. ha elérjük. beteljesítjük azt. hogy érzelmeink irányítsák gondolatainkat és cselekede­ teinket. hogy el kellene végeznie valamit. ha közelebbről megnézzük. hogy sodródunk a pillanattal. Neurózisról akkor beszélhetünk. félelmeket. akkor szenvedünk.juk a tudatunkat (awareness). ha passzívak vagy bátortalanok vagyunk. A pszichológiai éretlenség annyit tesz. egyszerűen elég. ha tudatosítjuk magunk­ ban. mindenki. Nem kell hideg. és gyűlölni fogjuk magunkat emiatt. miközben szem elől veszítjük a tágabb perspektívát. érzelemmentes robotokká válnunk. de valójában a tudato­ san választott és fejlesztett értékekből ered . mondja Branden. Hogy szerethessük magunkat.akkor vagyunk boldogok. Nem lehetünk egyszerre boldogok és irracionálisak. fokról fokra kiöljük magunkból legnagyobb kincsünket. hogy el­ vek és nem érzelmek mentén gondolkodunk. táplálnunk kell gondolkodási képességünket. Csakis az érzelmek racionális kezelésével kerülhetjük el a bénító önbizalomhiányt. aki kézben tudja tartani az életét. Ha pedig tagadjuk vagy erodáljuk ezeket az értékeket.

Minden lépéssel. ha nem gondo­ lunk át valamit úgy. aki a körülményeknek. mindenáron normálisnak akar látszani. és gyötrelmes számára az eluta­ sítás. Természe­ tesen az ilyen ember „célirányosnak" tartja az életformáját. amit ezen az úton megtesz. mintha a világ legésszerűbb dolga lenne az önfeláldozás. A szorongás. hogy tu­ datosságunk nincs rendben. elveszítjük saját ítélőképességünkbe vetett bizalmunkat. Ennek ellentéte az olyan ember. Hogy meggyógyuljon. mások elvárásainak és értékeinek akar megfelelni. aki nem igazán a maga életét éli. és mindig hű akar maradni magához. hogy a túlélés szolgálatában áll. távolabb kerül a valóságtól és közeledik valódi énjének elvesztéséhez. meghatároznunk értékeinket. Nem áldozati állatok Az önbecsülésében erős embert az objektív tények irányítják. esetleg új értékeket kialakítanunk. Branden szerint azonban a lelki fájdalomnak is van biológiai értelme. Ha azonban a racionalitást alárendeljük az ér­ zelmeknek. 82 . hanem mások körül forog. ahogyan kellene.szerint szorongás jobbára csak akkor támad bennünk. „alkalmat­ lanná válik a való életre" A fizikai fájdalomról tudjuk. Jó viszony­ ban van a valósággal. Aki nem gondolkodik. Branden „szociális metafizikusnak" mondja az ilyen embert. meg kell erősítenünk magunkat mint individuumot. mert az életfilozófiája nem saját maga. a bűntudat vagy a depresszió arról tudósít minket.

Gyakorlatiasabban. annál jobb lesz a közérzetünk.Záró megjegyzések Branden leszoktatja az olvasót arról a gondolatról. s közben lassan elszivárog az önbizalmunk. Mentségek köntösébe burkolódzunk. Barbara 83 . de azt az olvasót. Minél több az életünkben a „kellene" (ezt vagy azt kellene tennem. Belülről kell jönnie. Ayn Randdel 1950-ben találkozott először. amelyet nem lehet sekélyes eszközökkel kielégíteni. Nathaniel Branden Náthán Blumenthal néven született a kanadai Ontarióban 1930-ban. Ebbe a körbe tartozott felesége.ahogyan az izmaink is. hogy az önbecsülés „jól érzem magam" dolog. annál jobban megerősödik . Pszichológusként végzett a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles). Minél több döntést hozunk saját legfőbb értékeink szerint... és minél jobban fejlesztjük. képes magával ragadni ez a könyv. mert. annál több mentséget találha­ tunk magunknak. Mélyen gyökeredző szükségletről van szó.). és később a filozófusnő „kollektívájának" . akinek ne­ héz döntéseket kell meghoznia az életében.hívei szűkebb körének vezetője lett. Az önbecsülés pszichológiája nem feltétlenül mond sokat. kevesebb filozófiába ágyazva tárgyalják az önbecsülést Branden későbbi munkái: The Six Pillars o f Self-Esteem (Az önbecsülés hat alappillére) és The Art of Living Consciously (A tudatos élet­ vezetés művészete). majd a New York Egyetemen doktorált. A nagyon magabiztos személyiségnek. aki éli világát.

az Egyesült Államok Szö­ vetségi Tartalék Bankjai kormányzótanácsának későbbi elnöke. Branden az 1950-es évek végén megalapította a Nathaniel Branden Intézetet az objektivizmus terjesztésé­ re. miután ehhez mindket­ tejük házastársa hozzájárult.Branden és Alán Greenspan. s bár Branden később szóvá tette a Rand körül kialakult személyi kultuszt. 1964) és a Capitalism: The Unknown Ideál (Kapitalizmus: az ismeretlen ideál. 1966) címűeket. a filo­ zófusnő gondolatai későbbi írásaiban is tükröződnek. és szemináriumokat tart az önbecsülésről. Hosszú szerelmi viszonyba kezdett a nála több mint 20 évvel idősebb Randdel. hogy Brandennek viszonya van Patrecia Scott színésznővel. Branden ma is gyakor­ ló pszichoterapeuta Los Angelesben. További munkái: The Psychology o f Romantic Lőve (A szerelem pszichológiája. 1996). 84 . amikor Rand megtudta. Branden és Rand több könyvet is írt együtt. Honoring the Self (A megbecsült én. 1980). 1983) és Taking Responsibility (Fele­ lősségvállalás. és a mozgalom második legbefolyásosabb szószólójának számított. többek között a The Virtue o f Selfishness (Az önzés mint erény. A My Years with Ayn Rand (Éveim Ayn Randdel) című könyve jó képet ad arról a korról. A magánéleti és szakmai kapcsolat 1968-ig tartott.

.

" Dióhéjban A személyiségtípus ismeretében értelmet nyernek a másik ember cselekedetei. hogy mások lelki működései ugyanazokon az alapelveken nyug­ szanak. hogy a másik ember. akárcsak a jobb. H asonlóképpen a jól fejlett extravertált szem élyiség képes ugyan hatékonyan gondolkodni. ahogyan mi. de a belső világában van igazán otthon. akivel épp kontaktusba ke­ rülünk." „A jól fejlett introvertált szem élyiség jól elboldogul a külvilág dolgaival. A természetes preferencia m indkét esetben állandó. nem úgy érvel.1980 Különféle adottságok „N e m tudhatjuk biztosan. oldal) 86 . m int a m ieink. Érintkezési pontok Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (163. de kifelé. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. vagy n em érdeklődik a m inket érdeklő dolgok irá n t. erőssége a reflexió. ha szükséges. a cselekedeteiben nyújtja a legjobb teljesítményt.vagy balkezesség. nem a m i értékeinket tartja sokra. N agyon is gyakori.

A teszt születése nem mindennapi történet. amelyben „meditatív". Clarence Myersszel érkezett haza a szülői házba karácsonyi vakációra. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. hogy Isabel Briggs egyszer egy barátjával. és számos önéletrajz tanulmányozása alapján kidolgozott egy alaptipológiát. a Lélektani típusokra (Psychological Types)15.7. de az édesanya. fejezet Isabel Briggs Myers A Myers-Briggs-féle Típusjelző (Myers-Briggs Type Indicator. amelyet egész életében folytatott lányával. 2 0 0 6 . a személyiségtípus meghatározását szolgáló teszt. „spontán". mint ők. G. ez szolgáltatta az elméleti hátteret munkájához.. hogyan lehetne személyi­ ségtípusok szerint csoportosítani az embereket. Rábukkant Carl Jung könyvére. MBTI) az 1940-es évek óta forgalomban levő. 5 Európa. amely segített megalapozni a munkaadók által manapság használt pszichometriai módszereket. Isabel szüleinek tetszett a fiú. Jung: A lélektani típusok általános leírása. ford. 1 C. Katherine felfigyelt rá. „végrehajtó" és „társaságkedvelő" típusokat kü­ lönböztetett meg. hogy mennyire más. Úgy mondják. Isabel Briggs Myersszel. Budapest 87 . Katherine-t foglalkoztatni kezdte a kérdés.

akik csak az öt érzékük segít­ 88 . de az egyik helybeli bank vezetője segítségével megismerkedett a statisztikával és a személyiségtesz­ tekkel. amely a vizsgált személyiség preferenciáit fejezi ki. Az észlelés módjai: érzékelés vagy intuíció? Jung a Lélektani típusokban a külvilág észlelésének két formáját állította szembe egymással. s hogy ezt az eredményt a gyakorlatban miként lehet hasznosítani. Azóta az MBTI-t sok millió emberen vették fel. de az csak az 1970-es években terjedt el széles körben. s ezenkívül orvostanhallgatókon és le­ endő ápolókon is felvették a teszteket. Penn­ sylvania államban iskolaigazgatókat sikerült rábeszélnie arra. de mindvégig megmaradt Katherine Briggs eredeti szándéka: hogy fölfe­ dezhessük általa. Vannak olyan emberek. Ez a könyv alapmű mindazok számára. 1944-ben alkotta meg a Típus-indikátor első változatait. Az eldöntendő kérdésekből álló MBTI teszt végeredményül egy négy­ betűs kódot ad. Egy oktatási tesztekkel foglalkozó magáncég. hogy több ezer diákkal töltessék ki a tesztet. 1957-ben kiadta Briggs Myers munkáját. házassági tanácsadási vagy sze­ mélyiségfejlesztési célból is.Isabel nem szerzett pszichológus diplomát. „miért olyanok az emberek. A továbbiakban bemutatjuk a fő különbségeket a 16 típus között. A nem sokkal halála előtt befejezett könyv társszerzője fia. de esetenként oktatási. A teszt az évtizedek során sokat finomodott. amilyenek". Peter Briggs Myers volt. akik a személyiségtipológia elméleti hátterével foglalkoznak. A Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése) lapjain Isabel Briggs Myers személyes ma­ gyarázatot fűz munkájához. főleg a munkaalkalmasság megítélése végett. pél­ dául így: ISTJ vagy ESFP. tudomást szerezvén az Indikátorról.

hoznak döntéseket: (1) gondolkodás útján. Általában az a gyermek.ségével fogják fel a valóságot („érzékelő" típusok). 89 . a maga módszerében bízva. rendszerint már életünk korai szakaszában ahhoz vonzódunk. Mindenki az általa jobbnak tartott döntéshozatali módhoz ragasz­ kodik. és (2) érzések alapján. Az érzékelő módszert alkalmazó személyiséget az köti le. aszerint. csak a tényekkel törődik. a gondolkodásra hajló pedig a tények és gondolatok egybevetésében. Döntéshozatal: gondolkodás vagy érzés? Jung és Briggs Myers felfogása szerint az emberek kétféleképpen követ­ keztetnek. aki az érzést részesíti előnyben. hogy a kér­ déses dolog számukra mit jelent. a személy­ közi kapcsolatok alakításában. a logika személy­ telen folyamata segítségével. az érző embert ir­ racionálisnak és szubjektívnek tartja. eszmék és abszt­ rakciók kevéssé foglalkoztatják. bizal­ matlanok a fizikai valósággal szemben. amit maga körül tapasztal. Bármelyik módszert hasz­ náljuk szívesebben és bármelyikben bízunk jobban.hogyan lehet olyan hideg és személytelen. akik tudattalanjuktól várnak belső megerősítést arról. hogyan maradhat közömbös a számára fontos dolgok iránt a gondolkodó . felhasználásában és rendezésében nyújt jobb teljesítményt. s azt finomítjuk egész életünkben. az érző pedig nem érti. mi valódi („intuitív" típusok). hogy mi igaz. Ezzel szemben az intuitív emberek szívesen időznek ideák és lehetőségek láthatatlan világában. és vannak olyanok. A gondolkodó.

ha csak lehet.intuíció és érzés. és főleg a személytelen elemzést követelő munkakörök felelnek meg neki (pl. SF . amelyek bizonyos értékeket. jogász. Ezek a következők: ST . és jobbára olyan területen helyezkedik el. kutató). tanár felsőbb iskolá­ ban.A négy preferencia A felsorolt orientációkból . Az olyan munkát szeretik. lelkész.intuíció és gondolkodás. Az NF típusú emberek is többnyire szívélyesek. mert jobban érdekli őket. „mosolygós szolgáltatói" területek). a gondolkodásból (T) és az érzésből (F) . gépkezelő).érzékelés és érzés. szükségleteket. eladó. Az NT típus szintén a lehetőségekre összpontosít.érzékelés és gondolkodás. de következtetéseit nem annyira a tények tárgyilagos elemzésére. könyvelő. de a racionális elemzésre való képességét használja fel a célok elérésére. NT . reklámszakember. ahol szívélyes viszonyban lehet az emberekkel (pl. szociális munkás. Az ilyen ember gyakorlatias. barátságosak.adódik a négy alapvető prefe­ rencia. az érzékekkel igazolható tények alapján áll. pszichológus tanácsadó. ápoló. író. mint inkább a tényekkel kapcsolatos érzései­ re alapozza. Többnyire 90 . Az emberekhez kapcsolódó személy. sebész. amelyben kommunikációs tehetségük mellett a dolgok jobbá tétele iránti igényüket is kiélhetik (pl. milyen lehetőségeket kínál a jövő. NF . Az ST típusú ember. de nem az adott helyzetre vagy az aktuális tényekre összpontosítanak. Az SF típus is az érzékeire hagyatkozik. tanító.az érzékelésből (S). min lehetne változtatni. az intuícióból (N). szokásokat és jelle­ geket határoznak meg.

az introvertáltak viszont időt hagynak maguknak az összefüggések felismerésére. az introvertáltak cselekvés előtt átgondolják döntéseiket.olyan (sokszor műszaki jellegű) szakmát művel. de ha a gondolkodás a vonzóbb számára. hogy kinek melyik felel meg jobban. Az extravertált emberek általában gyorsan mozdulnak. a helyzetek közvetlen befolyásolására törekszenek. Domináns és kiegészítő folyamatok Bár mindannyian előnyben részesítünk bizonyos létezési módokat. ahol a problémák meg­ oldásához találékonyság kell (pl. matematikus. Vannak például extravertált NT típusú em­ berek. Az extravertáltak szívesen döntenek az események sűrűjében. az egyik mindig uralkodik a többi fölött. érzékelő és érző típusúak is (ÉNT. számítástechnikai vagy pénzügyi szakember). ahogy vannak introvertált. tudományos kutató. gondolkodással és érzéssel kapcsolatos preferenciáktól. Lehet. mind a gondolkodás preferenciája jellemző rá. intuícióval. akkor ez lesz a domináns folyamat. illetve az introverzió (amikor az embert inkább a gondolatok belső világa köti le) független az érzékeléssel. A négybetűs kód első betűje (E vagy I) az extraverzió. s csak azután állnak elő a véleményükkel. mint a másik. hogy intuí- 91 . Nézzük az NT típust. Egyik preferencia sem vezet feltétlenül jobb döntésekhez. illetve introverzió iránti preferenciát jelöli. illetve ISF). Extravertált és introvertált emberek Az extraverzió (a külvilágon keresztül szemlélni az életet). egyszerűen azt fejezik ki. Mind az intuí­ ció.

ha kell. azt sugallja: nem értjük vagy nem értékeljük embertársaink világlátását. hogy egy „kiegészítő" folyamatra is szüksége van mindenkinek. ami a nyitottságot. hogyan dönthet he­ 92 . akiben nem fejlődik ki a kiegészítő extraverzió. A kiegészítő fo­ lyamat elhanyagolása mindkét esetben erős egyoldalúsághoz vezet. A személyiségtípusok megkülönböztetésének célja az észlelés és a döntéshozatal megerősítése. aki nem törődik a belső világával. amely képessé teszi arra. hogy nyilvánosság előtt is megjelenjen.nem érti. Az extravertált emberek számára a befelé fordulás a kiegészítő folyamat. A teljesen egyoldalú introverzió a gyakor­ latban mond csődöt. Egy introvertált ember számára a kifelé fordulás lehet a kiegészítő folya­ mat. Más esetekben az utolsó betű P (perception. Teljesen érthető. és a kiegészítő folyamat mindkettőt segít­ heti. és azt ál­ lította. hogy az emberek nem mindig jönnek ki egymással." A kapcsolatok javítása a személyiségtípus tudatosításával A tény. hogy az én kohéziója érdekében valamelyik folya­ matnak dominánsnak kell lennie. A gondolko­ dó típus például alábecsüli az érző ítéletét . Briggs Myers szerint „Az ítélkezés nélküli észlelés nem ad tartást. a kizárólagos extraverzió pedig felszínes. és az egyén megsínyli ezt. Mivel a gondolkodás döntéshozatali folyamat. a jobb megértés vágyát fejezi ki. ezt azonban tárgyilagos gondolkodással is meg kell erősítenie. az észlelés nélküli ítélkezés vak.dójával helyesnek ítél valamit. mint az az extravertált szemé­ lyiség. Jung azonban továbbment. Briggs Myers szerint az extraverziónak kedvező társadalmunkban rosszabbul jár az az introvertált személyiség. esetünk­ ben a személyiség fő eleme az ítélkezés vagy döntéshozatal (judgment). A személyiség kódja: ENTJ. azaz észlelés). amellyel egyensúlyban tartják belső világukat.

szaglási és tapintási érzékletei alapján észlel és ítélkezik. információhoz akar jutni. az inspiráció. Lássunk néhány ezzel kapcsola­ tos tudnivalót. és jól működik. mint a füvet meggyőzni arról. Az intuitív ember viszont földhözragadtnak érzi az érzékelő típust. mi jó és mi rossz. hallási. éppoly re­ ménytelen. Az érző típus azonban olyan fokra fejlesztette a maga domináns folyamatát. hogy az akkor is helyes észlelésre és ítélkezésre vezeti. hogy ne legyen zöld. aki egyszerűen csak „tudja". ezért az érző típusú embernek. hogy észlelése vagy ítélete helytelen. Ugyanígy az is igaz. amikor a gondolkodó típust nem. A felsorolt esetekben mindegyik embertípus képtelen elfogadni azt. hogy mivel az érzékelő típus a látási. Vegyünk egy másik példát. A gondolkodók szerint az érző típusú emberek túl sokat beszélnek. igyekeznie kell.lyesen az érző típus a logika igénybevétele nélkül -. Ha egy gondolko­ dó beszélget valakivel. ha van némi elképzelésünk munkatársaink gondolkodásmódjáról. ha megoldást várunk tőle. mégpedig azért. mondván: hiányzik belőle „az élet lehelete". 93 . Meggyőzni őt arról. hogy minél tömörebben fejezze ki magát. mert saját érzései bizonytalanok és megbízhatatlanok. hogy a másik személy domináns folyamata működik. számára felfoghatatlannak látszanak az intuitív típus nézetei és következtetései. ha el akar érni valamit egy gondolkodónál. • Az érzékelő típusú kollégának nagyon gyorsan kell bemutatnunk a problémát. Embertípusok a munkahelyen Munkahelyi körülmények között könnyebben elfogadtathatjuk gondo­ latainkat és csökkenthetjük a súrlódásokat.

bárkire vonatkoztatható. Záró megjegyzések Isabel Briggs Myers nem volt okleveles pszichológus. ha felcsillantunk előtte valamilyen számára vonzó lehetőséget. Ha az olvasó elvégzi magán az eredeti tesztet vagy annak valamelyik módosított változatát. a teszt elvégzése az int­ rovertált emberek számára lehet a leghasznosabb. s nem elhibázott-e a személyiségtípusok azonosítására általa kidolgozott egész metodológia. elképzelhető. hogy ne a résztvevőkre. Saját skálája szerint Briggs Myers INFP-nek (introvertált-intuitívérző-észlelő) típusúnak bizonyult. Bármelyik típusról legyen is szó. Úgy vélte. és a szkeptikusok azt is szóvá tették. milyen típusú emberekkel van dolgunk. hogy tökéletes megoldás születik. és a helyzetet logikai lépésekben kell elmagyaráznunk neki. Minthogy négy em- 94 . nagyobb az esély arra. hogy a típusok leírása nem elég pontos. Maga Jung óvakodott attól. • A gondolkodó tudni akarja. kevesebb lesz a konfliktus. Többen is megkérdő­ jelezték. milyen típusú eredményt várunk tőle. • Az érző típusú kolléga számára az érintett személyek szempontjai szerint kell bemutatnunk az adott helyzetet. így van-e. mindig ügyelnünk kell arra. hogy helyesen értelmezte-e Jung tanait. Ha tisztában vagyunk azzal. hogy egyes emberekre alkalmazza általános elveit. ezért a pszicholó­ gusi társadalom sohasem fogadta be őt teljesen. kisebb a tekintélyvesztés kockázata. hanem a problémára összpontosítsunk. hogy figyelemreméltóan pontos leírást kap magáról.• Az intuitív munkatárs csak akkor kész segíteni. Döntse el ki-ki maga.

sok­ szorosan nagyobb esélyünk lesz a teljes. Tesztjét a George Washington Orvosegyetemen több mint 5000 orvostanhallgatón végezték el.bér közül három extravertált. ha egy balkezes mindenáron jobbkezessé akar válni. Az ápolókon végzett vizsgálatban több mint 10 000 fő vett részt. Isabel Briggs Myers Isabel Briggs néven született 1897-ben. mint a jobb. hogy ne akarjanak mások lenni. a szemé­ lyiségtípus éppúgy veleszületett adottság. mint akik. hogy személyiségtí­ pusunk megismerése és fejlesztése a jó IQ-nál is fontosabb feltétele lehet az életben való boldogulásnak. Édesanyja taní­ totta otthonukban. így aztán nem meglepő. örökös stresszre és kínlódásra ítéli magát.). hivatali munkakör) került. hogy az egykori medikusok többsége a típusa alapján várható pályára (kutató. Lynam Briggs fizikus több mint tíz éven át az USA Országos Szab­ ványügyi Hivatalának igazgatója volt. hogy a kisebbségben levő introvertált emberek úgy érzik. Az 95 . hogy megtagadják magukat. Isabel Briggs Myers úgy vélte. és egy évvel később. sebész. Követéses vizsgálatá­ ból 12 évvel később kiderült. Washingtonban (D. a Swarthmore College-ban kapott politológusi diplomát. Apja. és minden intuitív típusú emberre három érzékelő típusú jut. há­ ziorvos. A Különféle adottságok egyik izgalmas felismerése. környezetünk extravertáltnak mondható. C. Talán az MBTI-ből meríthettek először bátorítást ahhoz. nyomás nehezedik rájuk az ügyben.vagy balkezesség. Isabel 1918-ban összeházasodott Clarence Myersszel. boldog és sikeres életre. ha bátran élünk meglevő adottságainkkal.

Munkáját a Myers and Briggs Alapítvány folytatja. Petet Briggs Myers 1926-ban született. Tizenéves kora óta részt vett az MBTI kidolgozásá­ ban. és a Rhodes Schoolban fizikát tanult.MBTI-t első ízben az Educational Testing Service adta ki 1957-ben. jelenleg a Myers and Briggs Alapítvány elnöke és a Myers-Briggs Vagyonkezelő Alapítvány kurátora. A National Academy o f Science hivatalának igazgatója volt. 96 . Isabel Briggs Myers 1980-ban halt meg.

.

D e ha a férfi agy szexuális go n ­ dolatokat feldolgozó központját a chicagói O 'H a re légikikötőhöz hasonlítjuk. oldal) Róbert E. oldal) 98 . m int az onnan nem messze levő leszállópálya. m int az észleléseket.4 óránként. A z em beri genom 3 0 0 0 0 g én je közül csak nagyon kevésben van eltérés a n em ek között. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. am ely csak sport." Dióhéjban A férfiak és a nők a nemi hormonok szintjének hatalmas különb­ ségei miatt eltérő tapasztalatokat szereznek a világról. addig a l férfiaknak csak egy keskeny bekötőútjuk van erre a célra. Ez a csekély különbség azonban testünk m inden egyes sejtjében érezteti hatását .és a fájdalom ­ érzésért felelős idegekben éppúgy. de m ég a legterm ékenyebb napjaikon is legföljebb 3 . Ez érdekes nem ek közti kölcsönhatásokra ad alkalm at. oldal) Anne Moir és Dávid Jessel: Agyszex (365* oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. érzéseket és érzelm eket közvetítő neu ro n o k b a n . Valószínűleg ez magyarázza. a nők viszont csak naponta egyszer.és m a gángépeket fogad. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. Érintkezési pontok Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311.2006 A női agy „M íg c női agyban az érzelm ek feldolgozása nyolcsávos szupersztrádákon halad.3 0 éves férfiak 8 5 % -a körülbelül 5 0 m ásodpercenként gondol a szexre. gondolatokat.az öröm. hogy a 2 0 . " „A férfiak és a nők genetikai anyaga több m int 9 9 % -b a n tökéletesen egyforma. akkor a női agyban ugyanez a központ csupán akkora.

Fölvetődött benne a kérdés.és Hormonklinikáját San Francis­ cóban. már pszichiáterként Brizendine a premenstruációs szindróma igen súlyos formájában szenvedő nőkkel foglalkozott. amely húszéves neuropszichiátriai munkássá­ gának gyümölcse. amely az egyik első ilyen intézmény volt a világon. milyen nagy mértékben alakítják a női agyat .irányítják a visel­ kedést. és megdöbbenve ta­ pasztalta. amelyekből egyértelműen kiderült. Ő alapította meg 1994-ben a Nők Hangulat.8. A The Female brain (A női agy) című művében. Később. hogy szerte a világon kétszer annyi depressziós nő van. Egyetemi évei alatt volt tetőpontján a feminista mozgalom. formálják a belső valóságot .a hormonkémia drámai változásai.mint sokan má­ sok . miközben 99 . fejezet Louann Brizendine Louann Brizendine már orvostanhallgatóként megismerkedett azokkal a vizsgálatokkal. Csakhogy ké­ sőbb kiderült az is: a serdülőkorig a fiúk és a leányok egyformán hajlamosak a depresszióra. amelyek drámai változásokon mennek át. mint depressziós férfi.„a nők patriarchális elnyomásának" tudta be ezt a tényt. hogy nem a korai serdülőkor hormonális változásai teszik-e hajlamosabbá a lányokat a depresszióra. ezért akkor ő is . Szembeállítja a férfiak agyi hormonális állapotainak viszony­ lagos stabilitását a nők különféle kémiai anyagok koktélja által meghatáro­ zott agyi állapotaival. saját kutatásait és számos más szakterület eredményeit foglalja össze.

Talán ezzel magyarázható. a férfiak agya mintegy 9%-kal nagyobb. és hogy az emberi viselkedésre vonatkozó általános megállapítások miért jobbára a férfiak viselkedését tükrözik. A könyv ra­ gyogóan világít rá. hogy a férfiak könnyebben jönnek dühbe és követnek el erőszakos cselekményeket. A nyelvhasználatért és a hallásért felelős agyterületeken nem keve­ sebb mint 11%-kal több neuron van a nők agyában. Va­ lójában a férfiak és a nők agysejtjeinek számában nincs különbség. Alapvető különbségek Még ha figyelembe vesszük is a testméretbeli különbségeket. mint a férfiakéban. ha közvetlen fizikai 100 . A férfiaknak viszont több processzorúk van a félelmet és az agressziót sza­ bályozó amygdalában. a szexualitás neurobiológiáját. hogy a férfiak okosabbak. A mások arcán kifejeződő érzelmek felismerésében szerepet játszó idegi hálóza­ tok szintén fejlettebbek a nők agyában. Ebből régebben arra következtettek. és a memóriáért felelős hippocampus is a női agyban nagyobb. „anyu agyát" (hogyan befolyá­ solják a gondolkodást az agyban a terhesség alatt bekövetkező kémiai változások) és a változókoron túllépett. majd a változókorba lép. miért igényelnek a női agyi állapotok és a női hormonké­ mia változásai külön kutatásokat. mint a nőké. anyává lesz. csak a nők agysejtjei szorosabban vannak „összecsomagolva". idősödő nők agyműködését. Eszerint a beszéd. mint a nők. A női agy izgalmas fejezetekben tárgyalja a szerelmes nő agyműkö­ dését. A továbbiakban Brizendine-nek a leánycsecsemők és a serdülő leányok agyműködésével kapcsolatos gondolatait mutatjuk be.a kislány felserdül. az érzelmi intelligencia és az emlékek tárolása terén a nők természetes előnyt él­ veznek a férfiakkal szemben. mondja Brizendine. felnő.

Kutatások bizonyítot­ ták.veszélybe kerülnek. A modem képalkotó eljárásokat alkalmazó vizsgálatok ma már lehető­ vé teszik az agyműködés azonosidejű (online) vizsgálatát. problémát oldunk meg. mint a női agyban. mint a férfié. és ezek a „forró pontok" a férfi és a nő agyában különböző­ ek. Brizendine szerint a női jelleg az alapértelmezett opció. avagy szorongunk. hogy az agy más-más pontjai aktiválódnak attól függően. hogy a szexuá­ lis gondolatokat és viselkedést szabályozó agyterület a férfiak agyában két és félszer akkora. a nők viszont csak naponta egyszer. és a ter­ hesség közepére javarészt kialakulnak az agy nemek közti eltérései. a beszéd megértésére vagy általában a külvilág megtapasztalására -. más áramköreit használják ugyanazoknak a feladatoknak az elvégzésére . akkor ez nem is olyan meglepő. Ha figyelembe vesszük. hogy szerelmesek va­ gyunk. Említést érdemel még egy alapvető különbség.például problémák megoldására. A női agy is alkalmazkodott az életveszélyes helyzetek­ hez. Nagyjából a ter­ hesség nyolcadik hetében a fiúembriók agyát elárasztja a tesztoszteron. hogy a férfiak átlagosan 52 másodpercenként gondolnak a szexre. Brizendine szerint egy mai nő azért élhet meg katasztrófaként egy kifizetetlen számlát. A nők agyuk más részeit. 101 . beszélünk. mint a férfiak. de másképpen. A leánycsecsemők agya A terhesség nyolcadik hetéig egyforma a leány. egy arcot szemlélünk.és fiúembriók agya. megtizedelve a kommunikációban résztvevő sejteket. mivel az a család fennmaradására jelent veszélyt. és segítve a szexua­ litásért és agresszióért felelős sejtek növekedését. A nő agya nagyobb stresszt él át egy adott esemény kö­ vetkeztében. Kiderült. mert számol a gyermekre vagy a családra leselkedő veszéllyel is.és a fiúmagzat agya között. Ezután már jelentős biokémiai különbség van a leány.

a leánygyermekek valamivel hamarabb kezdenek beszélni. mert agyuk nyelvhasználatért felelős áramkörei fejlettebbek. hiszen a felnőtt nők ajkát átlago­ san napi 20 000 szó hagyja el. így marad ez később is. a titkok megbeszélése. a férfiakét pedig csak 7000. mint a fiúk. ha felnőnek és nekik is gyermekeik lesznek. a progeszteron („az agy Seduxenje") és a kortizol (a stresszhormon) szintjének agyi ingadozásait. a vásárlás. (Brizendine megjegyzi. E hormonok hatására a tizenéves lányokban erős az igény a traccsolás. hogy a nők ebbéli fölényét nem mindig méltányolták. a ruházattal és a hajviselettel való 102 .A leánycsecsemő olyan huzalozású aggyal születik. Mint jól tudjuk. Ennek ismeretében azonban meg lehet törni az anya-csecsemő stressz ciklusát. ke­ vésbé tudnak szoptatni. szerelemre. A tizenéves lányok agya A leányok gondolkodásának és viselkedésének serdülőkori változásai követik az ösztrogén (az egyik „közérzetjavító" hormon). kapcsolatteremtésre való hajlandóságot erősíti) és a dopamin (amely az agy örömérző központjainak működését serkenti). Ugyancsak fontos hormon az oxitocin (amely a kötő­ désre. Életének első három hónapjában az „egymás szemébe nézésben" és a szemkontaktus­ ban 400%-kal javul. nem egy kultúrában szokás volt bezárni a nőket vagy kapoccsal rögzíteni a nyelvüket. hogy ne locsogjanak olyan sokat. A stressztől kimerült anyák leánygyermekei. hogy a leánycsecsemők ér­ zékenyebbek anyjuk idegrendszerének állapotaira. miközben a fiúcsecsemők e képességei egyáltalán nem fejlődnek ebben az időszakban.) További fontos csecsemőkori különbség. amely alkalma­ sabb az arcok felismerésére és a hangszínek elkülönítésére.

Eszerint biokémiai alapja van annak. ahogy egy férfi. És miért oly gyakori a tizenéves fiúk között a mogorva. a veszteség érzését. hanem a beszélgetési és társas hajlamot is csök­ kentik. és miért oly fontosak számára a baráti társaságok? Élettanilag ekkor lép a gyermekszülés szempontjából optimális korba. legagresszívabb lányoknak gyakran magas az androgénszintjük . Az androgénszint normális mértékű ingadozásai miatt a lányok olykor jobban töreksze­ nek arra. Brizendine szerint a leányok „dopamin-oxitocin viharai" az orgazmust leszámítva „a leg­ nagyobb és legteljesebb neurológiai kielégülést nyújtják" De pontosan miért is érzi akkora katasztrófának egy tizenéves lány egy barát elvesztését. s mindebben nagy örömüket lelik. mert a stressz csökkentése érdekében szüksége van a kommunikációra. Sok tinédzser lány foly­ ton a telefonon lóg.) A szoros társas kap­ csolatok rendkívül pozitívan hatnak a női agyra. hogy hatalmat szerezzenek egymás vagy a fiúk fölött. hacsak nem sportról vagy lányokról van szó. A tizenéves lányok önbizalma és stressztűrő képessége a havi cik­ lustól is függ. szófukar vi­ selkedés? A tesztoszteronban fürdő agysejtek nemcsak kényszeres maszturbációkat váltanak ki. hanem férfiak írták le. hogy a serdülő lányok oly intenzíven barátkoznak egymással. és Brizendine sok olyan „problémás" lányt kezelt. hogy a szoros csoportkötelék védel­ met jelent a kisgyermekes anya számára. (A veszélyhelyzetre adott „harc vagy mene­ külés" reakciót nem nők. aki az átlagosnál nagyobb hormonális változásokat élt át. aki nem tud úgy támadni vagy menekülni. 1 03 . amely erősíti az elhagyatottság.kísérletezés.az androgéneket az agresszióval hozzák összefüggésbe. és evolúciós értelemben „tudja". és egy-egy kapcsolat elvesztése olyan hormonális változást idéz elő. A legrámenősebb. vagyis általában a társasági. kommunikatív magatartásfor­ mák iránt. Ezeknek a változásoknak a barátok láttán hallatott örömkitörés és az elutasítás kiváltotta pánik is része.

hogy hosszú órákon át egyedül tanul­ janak vagy dolgozzanak a számítógépen. és osztályelsők sem akarnak lenni. amelyet a Harvard Egyetem elnö­ ke.az eltérő hormonális hatások miatt . de ehhez előbb meg kell értenünk. Azonban. Igen. Lawrence Summers indított el azzal az állításával. a lányok viszont erős szociális kötődésük révén fokozzák önbecsülésüket. Agyuk kémiai működése felnőttkorban is kommunikációra és kapcsolatteremtésre ösztönzi a nőket. Záró megjegyzések Brizendine pszichiáterként kezdte pályáját. hogy a politikai korrektség nem játszik szerepet a viselkedés megértésében.biológiája miként alakítja a viselkedést. Brizendine szerint serdülőkorig a fiúk és a leányok teljesen egyforma teljesítményt nyújtanak a matematikában és a természettudományokban. hogy kulturális attitűdjeink vagy politikánk megváltoztatásával javítsunk a világon. így kevésbé 104 . Feminista létére hangsúlyozza. de később a neurológiára tért át. és hajlamosabbá válnak rá. Ezzel szemben a lányok agya a társas kapcsolatokat és az érzelmi életet erősítő ösztrogénben fürdik. és nem törődött az olyan pszichológiai és szociológiai eszmefuttatá­ sokkal. képesek lehetünk arra. Brizendine is beszállt abba a vitába.nemenként igencsak eltérő .Végeredményben tehát tizenéves korukban a fiúk és a lányok . hogy a férfiak és a nők matematikai és természettudományos teljesítményében megfigyelhe­ tő eltérések a két nem agyának természetes különbségeire vezethetők viszsza. amelyeknek nincs sok közük a tulajdonképpeni agyműködéshez. a serdülő fiúk agyát elárasztó tesztoszteron versengőbbé teszi őket. ezért ők nem szívesen törik a fejüket órákon át matematikai feladatokon. hogy az agy .más-más irányba fordulnak: a fiúk a másoktól való függetlenség.

1988-ban elfogadta a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) Langley Porter Pszichiátriai Intézetének állásajánlatát. egy ku­ tatónak vagy egy mérnöknek gyakorta végeznie kell. de nem zárja körül valóságunkat/' Más szóval. Brizendine elméle­ tének lényege: nem a rátermettség hiányzik a nőkből az ilyen munkához. az energia és a szexuális működések összefüggései és a hormonoknak az agyra gyakorolt hatásai. Miután rövid ideig a Harvardon oktatott. Elképzelhető. Itt alapította meg 1994-ben a Nők Hangulatjavító és Hormonklinikáját (Women's Mood and Hormoné Clinic). majd pszichiáter képesítést szerzett a Harvard Egyetem Orvoskarán (19821985). Ezután orvostudományi stúdiumokat folytatott a Yale Egyetemen. Louann Brizendine Először neurobiológiát tanult a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) 1972 és 1976 között. mint annak idején a fogamzásgátló tabletták. amit egy matematikusnak. akkor számolni is tudunk velük. hanem az agy által meghatározott beállítottság. ha ismerjük a minket ala­ kító élettani vagy genetikai erőket. Kutatásai és okta­ tómunkája mellett klinikai praxist is folytat. Brizendine mégis úgy véli: „A biológia erőteljesen befolyásolja. Az ösztrogén ma már gyógyszerként is szedhető. fő érdeklődési területe a hangulat. hogy ezek a kezelések ugyanolyan nagy változást hoznak majd a nők életébe. és a hormonpótlás lehe­ tősége (A női agy terjedelmes függelékben foglalkozik a hormonpótló kezeléssel) azt jelenti: a nők ma már erősebb ellenőrzést gyakorolhat­ nak a valóságról szerzett tapasztalataik fölött.alkalmasak arra a magányos munkára. 105 .

éppúgy m egtanulhat jobban uralkodni a hangulatain. ahogy a sportoló állóképessége és testi ereje is növekszik a m indennapos edzés hatására. oldal) 106 . oldal) Albert Ellis és Róbert A. m int ahogy a kiskacsák a tojót. érzéseink is megváltoznak. hogy valami negatív dologra gondolunk. A z érzelm eink éppoly biztos érzékkel követik gon do­ latainkat. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135." „Vajon m i az a kulcs. következésképpen az érzelm ek nem iga­ zolhatják a gondolatokat. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. A rossz érzések egyszerűen csak azt jelzik. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. oldal) Róbert E. oldal) William Styron: Látható sötétség (497. A z érzelm einket a gondolataink szülik.9 1980 Jókedvűen „H a valaki szán egy kis időt m agára." Dióhéjban Az érzések nem tények. és hiszünk is benne. ha gondolkodásunkon változtatni tudunk. amellyel kiszabadulhatunk érzelm eink börtönéből? Egyszerűen a kö­ vetkező.

hogy valamikor életük folyamán utoléri őket a melankólia. de mára ez az életkor megfeleződött: 14. és miben különbözik a többitől. mert először foglalta össze laikusok számára a kognitív 107 . Negyven évvel ezelőtt ez a be­ tegség átlagosan 29.5 évnél tartunk.3%-a depressziós. de nehezen kezelhető kór. hogyan hat ez a módszer. Bár a különböző fejlett országok adatai között jelentős különbségek vannak. Burns közreműködött egy új kezelési mód. az volt a depresszió a pszi­ chológusnak. a freudi pszichoanalízistől a sokkterápiáig minden elképzelhetőt kipró­ báltak ellene. a depressziós jellegű meg­ betegedések száma 1900 óta drámaian nőtt. a kognitív terápia meg­ alapozásában.9. és a felnőtteknek 7-8% esé­ lyük van rá (de a nőknek ennél is nagyobb). Az 1980-as évek előtt. Gyógymódja. akárcsak a ráké. nem túl jó eredményekkel. amelyhez ráadásul tabuk tapadtak. ami az orvosnak a rák: gyakori. felért a szent Grállal. tovább súlyosbítva a legtöbb beteg helyzetét. A könyv azért arathatott közönségsikert. fejezet Dávid D.5 éves korban jelentkezett. Burns Nézzünk néhány statisztikai adatot. Egy adott pillanatban az Egyesült Államok lakosságának 5. s a Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulatterápia) című könyvében igyekezett megmagyarázni. írja Dávid Burns.

mégis kételkedés nélkül elfo­ gadjuk ezeket. az attól függ. de amikor kipróbálta Beck új beszélgetős antidepresszív módszerét. hogy a depresszió csakis a gondolkodás zavarával magyaráz­ ható. mert meglepően élvezetes és hasznos olvas­ mány a nem depressziós olvasó számára is. • Valamennyi érzelmünk a „kognícióinkból". Hogy az adott pillanatban hogy érezzük magunkat. Bármely olvasó életére kiha­ tó felismeréseket kínál a gondolatok és érzelmek kölcsönhatásáról. Beck ebből arra következtetett. A kognitív módszer A Pennsylvaniai Egyetem pszichiáter rezidenseként Burns együtt dolgozott a kognitív pszichológia egyik úttörőjével.terápia lényegét. Aaron T. Beckkel.ezek a „szerencsétlen flótások". vagy a valóság torzképe. aki azt vallotta. azaz a gondolataink­ ból fakad. hogy szüntelenül negatív gondolatok foglalkoztatnak minket. • Az érzelmeinket felkavaró negatív gondolatok többsége egyszerű­ en hibás. akiknek „csődtömeg az életük". hogy krónikus betegei közül milyen 108 . Kusza gondolataink kiegyengetésével rendbe jöhetünk. Burns számára mindez egy kissé túl triviálisnak és túl egyszerűnek tűnt. • A depresszió abban áll. hogy a depresszió és a szorongás legtöbbször egyszerűen a logikátlan vagy negatív gondolkodás következménye. ámulva látta. a kognitív terápiát. hogy éppen mire gondolunk. de azért is. Felhívta a figyelmet á depressziós betegek érzései és tényleges életkörülményei között megfigyelhető feltű­ nő kontrasztra . nemegyszer komoly sikereket mutathatnak föl. Beck szerint a kognitív terápia három alapelve a következő.

A depresszió idején átélt rossz érzések mind a nega­ tív gondolatokból fakadnak. és hiszünk bennük. a pozitívu­ mok diszkvalifikálása. a túlzott általánosítás. mennyire pontosak a gondolataink. hogy a depresszió nem az érzelmek zavara. Burns tíz kognitív torzulást sorol fel. jókedvünk azt fejezi-e ki: értékesek vagyunk? Ha nem. az elhamarkodott következtetések és önma­ gunk címkézése. kiváltképp ha torzításokon alapulnak. De ha ez így van. akik pár héttel korábban még az öngyilkosság gondolatával foglalkoztak. Olyan betegek. akkor miből gondoljuk. megváltoztatása. Ha megértjük ezeket a torzításokat. olyanok. A fekete mágia megértése A kognitív terápia forradalmi alapgondolata az. ezért „oly ne­ hezen legyőzhető formája a fekete mágiának a depresszió"." Burns úgy véli. érzelmeink sem­ mit se mondanak arról. hogy rossz hangulatunkban az érzéseink szabják meg az értékünket? 109 . új éle­ tet akartak kezdeni. de valójában csak úgy tükrözik énünket. hogy negatív dolgokra gondolunk. tehát a kezelés célja is ezeknek a gondola­ toknak az elutasítása. „A kellemetlen érzések csupán azt jelzik. mondja Burns. mint a „minden vagy semmi" típusú gondolkodás. hanem csupán gondola­ taink tükrei. akkor bízhatunk-e az érzéseinkben? Hiteleseknek látszanak.sokan szabadultak meg destruktív érzéseiktől. Burns fölteszi a kérdést: amikor feldobottak vagyunk. mint a vidámparkban az elvarázsolt kastély tükrei. hogy „az érzések nem tények". mintha „igazak" lennének. Az érzé­ sekben nincs semmi rendkívüli. tudatosíthatjuk magunkban. olyanokat. Minthogy a gondolatok megelőzik az érzelmeket.

Végül a be­ teg megtanulja önállóan kétségbe vonni a rossz gondolatait. családjuk van. amit egy ro­ konunk elvesztésekor érzünk .Burns nem állítja azt.például az. mintha egy lemezen megakadt volna a tű. A kognitív terapeuták gyakran huzakodnak a betegeikkel. Minél rosszabbul érezzük magunkat. Ha megvan „mindenünk". hogy minden érzelem torzulás. Az igazi szomorúság . ami az első lépés az önmagával való kibékülés felé. állásuk van és így tovább. Ha pél­ dául igazi szomorúságot vagy öröm öt élünk át.mindig a „létekből" fakad. Majdnem az összes betege reménytelennek látta helyzetét. A depresszió rossz válasz az élet által föltett kérdésekre. amely a hibás. Valóban rossz embernek hitték magukat. igyekez­ vén rámutatni állításaik értelmetlenségére vagy buktatóira. cirkulá­ ris gondolkodásból ered. olyan betegség. megsemmisültünk. úgy érezzük. 110 . A depressziósok akkor is nyomorultul érzik magu­ kat. és magukkal folytatott párbeszédeik­ ben úgy ismétlődött az önbecsmérlés és az önvád. Új énkép kialakítása Burns a 22-es csapdájához hasonlítja a depressziót. ezek egészséges és normális reakciók. ha szeretet árad feléjük. annál inkább eltorzulnak a gondolataink. és emiatt még mélyebben belemerülünk önmagunkra vonatkozó sötét érzéseink­ be. de nem tudjuk szeretni és becsülni magunkat. a de­ presszió pedig mindig az értelemből.

hosszú múltra tekint vissza. hanem el is maradtak.Záró megjegyzések Működnek-e a gyakorlatban a Jókedvűen gondolatai? Kutatók össze­ hasonlítottak egymással két hasonló betegcsoportot: az egyik csoport minden tagja megkapta Burns könyvét azzal a felszólítással. hogy nem az események határozzák 111 . aki eszközt kap a kezébe a maga megváltoztatásához. könyve nem kerül többe. Ebből a szempontból Burns komoly szakmai megbecsülésnek örvend. hogy gyógyszerek nélkül is alkal­ mazható. Vajon lehet-e egy könyvnek olyan. A másik csoport nem kapott ilyen feladatot. amikor terápiás célból olyan könyveket olvastatnak a lelki betegekkel. és nincsenek mellékhatásai. Burns rámutat. A könyvet olvasó betegek csoportjában nem csupán enyhültek a de­ pressziós tünetek a másik csoporttal összehasonlítva. addig a gyógyszerek javítják az alaphan­ gulatot. hogy egy hónap alatt olvassa el. hogy a kognitív terápia alapgondolata . nem pedig fordítva . hogy a beteg nem a kezelés passzív tárgyának. Könyvének utolsó fejezetében azonban Burns azt fejtege­ ti. mint amilyen a Jóked­ vűen. mint a gyógyszereknek vagy a pszichoterápiának? Mindenképpen érdemes kipróbálni. Epiktétosz pályájá­ nak meghatározó eszméje volt. vagy akár nagyobb depreszszióellenes hatása. A könyv hatásának titka talán az lehet. mint 2 Prozac tabletta.miszerint a gondolatok hatnak az érzelmekre és a hangulatra. A kognitív terápia nagy előnye. Az ókori filozófus. Mint az átdolgozott 1999-es kiadás bevezetőjében maga Burns megjegyzi. hogy az igazán súlyos depressziók leghatásosabb gyógymódja a gyógyszerekkel kombinált kognitív terápia: míg az utóbbi a gondol­ kodást tereli más mederbe. hanem aktív résztvevőnek érzi magát. Biblioterápiának nevezik azt a módszert.

Burns Burns az Amherst College-ban tanult. E. Minden boldog ember ismeri ezt a titkot. A Jókedvűen több mint 4 millió példányban kelt el. milyen érzéseket tápláljunk az események iránt. hanem az. Meghívott előadó volt a Harvard Egyetem Orvoskarán. majd a Stanford Egyetemen szerzett orvosi diplomát. 112 . je ­ lenleg a pszichiátria és a magatartás-tudományok docense a Stanford Egyetem Orvoskarán.meg a lelki állapotot. Pszichiátriai ta­ nulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta. ahol a Belgyógyászati Központ megbízott vezető pszichiátere lett. Dávid D. A Society fór Biological Psychiatry 1975-ben A. de a készség mások számára is elsajátítható. Bennett-díjban részesítette az agy kémiájával kapcsola­ tos kutatásaiért. hogy hogyan döntünk arról. További munkái a Lőve is Never Enough (A szeretetből so­ sem elég) a Ten Days o f Self-Esteem (Önbecsülés tíz nap alatt) és a When Panic Attacks (Amikor jön a pánik). „Mel­ lékterméke". a Feeling Good Handbook (Jókedvűen. kézi­ könyv) is sikert aratott.

.

hogy az öngyilkosság a helyes cselekedet. érthetőbbnek látszik. am ivel az em berek a m éreggel töltött hordóhoz járultak. de am i nála fontosabb. oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271. Corvinus. m íg az ugyanarra a szívességre vonatkozó kérés. Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája. oldal) 16 Róbert B. oldal) Malcolm Gladweil: Ösztönösen (225. Jones nem hipnotizálta őket. meghallgatásra ta lá l" 17 „Ilyen megvilágításban a szörnyű rend. 1999. hogy egy bizonyos módon előadott kérést biztos elutasítás követ. a társadal­ mi bizonyosság győzte m eg őket."18 Dióhéjban Ismerjük meg a pszichológiai befolyásolás technikáit. ha kissé más m odorban terjesztik elő. a pánik hiánya. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353* oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxom (443. ha nem meggyőzték őket. Széchenyi Kinga. az a nyugalom. nehogy áldozatul essünk neki.1984 A befolyásolás lélektana16 „Vajon milyen tényezők miatt m o ndun k igent egy másik e m b e rn e k ? M ilyen technikákkal lehet ezeket a tényezőket a leghatásosabban felhasználni a beleegyezés m egszerzéséhez ? A rra voltam kíváncsi. részben Jones. m iért van az. Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. Budapest 17 Széchenyi Kinga fordítása 18 Széchenyi Kinga fordítása 114 . m ajd a halálba m entek. ford.

Rávilágít arra.10. hogy milyen technikákkal lehet együttműködésre hangolni az olyan embert. házalók vagy adománygyűjtők ostromolták. bármire kértek is tőle pénzt. hogy az „együttműködés elnyerésének pszichológiáját" annak szakavatott művelőitől lesse el. Kísérleti szociálpszi­ chológusként érdeklődni kezdett az iránt. Nehezen tudott nemet mondani. PR. A könyv végül mind a marketingnek. Beférkőzött mindenféle reklám-. aki egyébként kö­ zömbös lenne a kérdéses ügy iránt. mind a pszichológiának alapműve lett. Kutatásai során különféle üzlet­ kötői tanfolyamok újsághirdetéseire is válaszolt.és alapítványi ügynökségekhez. fejezet Róbert Cialdini A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion) című könyv több mint egymillió példány­ ban kelt el. 115 . hogy amikor kereskedők. és húsz nyelvre fordították le. hogy első kézből tájékozódhasson a meggyőzési és eladási technikákról. miközben sokat mond általában az emberi termé­ szetről is. mindig könnyen lépre ment. Bevezetőjében Róbert Cialdini beismeri. miért vagyunk védtelenek a meggyő­ zéssel szemben.

de ártalmasak is le­ hetnek. még akkor is. hanem kitömött görény van a láthatáron. tekintély. ha nem vagyunk tisztában azzal. De Cialdini csak azért mesél a pulykákról. gondolhatnánk. A pszichológusok ezeket a könynyen kioldható viselkedésformákat „rögzített cselekvési mintáknak" nevezik. 116 . hogyan reagál majd rá az illető. Ha ismerjük egy ilyen cselekvési minta kiváltó okát. még mielőtt racionáli­ san átgondolnák a javaslatunkat?" Cialdini fő fegyverei. vonzalom. a következők: kölcsönösség. társadalmi bizonyos­ ság. Cialdini fél tucat „befolyásolási fegyvert" különböztet meg: fél tucat olyan automatikus cselekvési módot.A magnószalag elindítása Cialdini a pulykák anyai ösztönével foglalkozik a könyv elején. A tojó harciasan védi fiókáit. nagy való­ színűséggel meg tudjuk jósolni.például segítenek abban. hogy felkészítsen minket az ember automatikus re­ akcióival kapcsolatos kényelmetlen igazságra. Ha a tojó meglát egy görényt. Ha azonban ez a kitömött ragadozó csipog. ha nem élő. A befolyásolás lélektanának pontosabb címe ez lehetne: „Hogyan vált­ sunk ki automatikus reakciókat az emberekből. legyen az bármilyen nevetséges. jó anya. mi váltja ki ezeket. ritkaság. A görény a pulyka termé­ szetes ellensége. amely megkerüli a szokványos ra­ cionális döntéshozatali folyamatokat. akkor furcsa dolog történik: a pulyka a görény áldozatkész védelmezője lesz! Milyen együgyűek az állatok. hogy vészhelyzetben ne kelljen túl sokat gondolkodnunk az életben maradás mikéntjén -. amelyek általában hasznunkra vannak . amellyel a meg­ győzés szakemberei igenlő válaszra bírják rá ügyfeleiket. Nekünk is megvannak az „előre gyártott lyukszalagjaink". de anyai ösztöneit egyetlen dolog képes működésre bírni: a fiókák csip-csip hangjai. elkötelezettség és következetesség. azonnal támadó állásba helyezkedik. Gombnyomásra ezt vagy azt teszik.

A jótékonysági szerve­ zetek közvetlen postai úton 20%-osnál kisebb válaszarányt tudnak csak elérni. meghívás. Vajon inkább teszünk-e szívességet annak. köny­ vecskékkel ajándékozzák meg az embereket.Viszonzandó szívességek A kölcsönösség szabálya minden kultúrában megfigyelhető. Cialdini példaként a Hare Krishna mozgalom taktikáját hozza fel: utcákon. de a lélektani vizsgálatok tanúsága szerint nem függ a vonzalom mértékétől. és azt sem szeretnénk. mégis jó lelkiis­ merettel elfogadni azt. bók vagy bármi más. Ha egyénektől vagy szervezetektől kapunk valamit. Visszatekintve. sokan vissza is akarják adni. legyen az ajándék. Itt a könyv a hírhedt Watergate betörésre utal. Nemcsak a visszafizetés kényszerének nehéz ellenállni. A legtöbb embernek nincs szüksége a virágra. hogy adakozzanak. hanem az el­ fogadás kényszerének is. figyelmeztet Cialdini. az akció ostoba. könnyen beleesünk a dörzsölt marketingesek csapdájába. repülőtereken virággal. akit kedvelünk? Erre a legtöbben azt válaszolnánk. akkor is lekötelezve érezzük ma­ gunkat. ha semmi hasznát se vesszük.például egy felra­ gasztható címke a címzett nevével és címével -. hogy azt nem jó szándékból adták. akkor sokkal nagyobb a válaszarány. s akkor képes lesz viszonzás nélkül. tudnia kell. fizetnünk kell érte. azonban ha ajándék is van a küldeményben . Ha az olvasó legközelebb kéretlen „ajándékot" kap. kockázatos. bármilyen apróságot. Ha nem tudunk nemet mondani. de ha már a kezükben van. kötelességüknek érzik. hogy hálátlannak tartsanak minket. hogy amit csak kapunk. szük­ ségtelen (Nixon biztos befutónak látszott a következő választásokon) 117 . hogy mennyire érezzük köte­ lességünknek a szívesség viszonzását. és azt je­ lenti. amely véget vetett Nixon elnökségének. igen.

mit akar. Úgy érzik. A republikánusok újraválasztási bizottsága kizá­ rólag azért fogadta el a javaslatot. Ahogy Jeb Magruder. amikor egy olyan ötlettel jött. amelyhez csak egy közönséges kis betörést kellett a demokraták főhadiszállásán végrehajtani. amelyekben rablótá­ madás és emberrablás is szerepelt. Va­ jon miért? Részben a társadalmi nyomás miatt. 118 . hogy kiengesztelje a bizottság egyik szélsőséges tagját. Jobb érzésekkel gondolunk az olyan dologra. asszony?". hirtelenjében ne­ hezen tudnak kicsinyes és barátságtalan hangot megütni. „Hogy van ma este. ennél sokkal extra­ vagánsabb és drágább javaslattal is előállt már.. Óvakodjunk tehát a viszonzás impulzusaitól. akik tökéletesen tudatában vannak a véle­ ményváltoztatás ellen ható belső nyomásnak. . a bizottság tagjai kötelességüknek érezték. aki tudja. adakozniuk kell ahhoz. és ki is használják azt. s most. Amikor ezután a telefonáló valamilyen katasztrófa vagy beteg­ ség szerencsétlen áldozatai számára adományt kér. ami iránt elköteleztük magunkat. és megtagad­ ni a támogatást a bajban levőktől. Ez sajnos aranybánya a marketingesek számára. hogy igent mondjanak.és ráadásul drága volt. G. a bizottság egyik tagja fo­ galmazott: „Nem akartuk üres kézzel elküldeni". és ha ez megtörtént. Senki sem szereti a gondolkodásukban vagy lelki állapotukban ingatag embereket. Amikor jótékonysági alapítványok megbízottjai telefonon azt kérde­ zik. Következetesség Az ember szeret következetes lenni. tízből kilencen pozitív választ adnak. hogy következetesek maradhassanak. Gordon Liddy korábban két. sze­ retünk olyannak látszani. a továbbiakban igyekszünk igazolni magunk előtt a döntésünket..

A nyilvános elköteleződés nagy erő. mert a kutatások azt bizonyítják. Ezért hirdetik meg a gátlástalanabb autókereskedők igen alacsony alap­ áron a modelljeiket. és a nézők több­ sége is azt mondja. hogy az extrákkal együtt már nem is olyan kedvező az ár. még akkor is. hogy a nézők mulatságosabbnak találják a poénokat. hogy magával a vevővel töltetik ki a megrendelést vagy az adásvételi szerződést. hogy a szereplőket zavarja. Társadalmi bizonyosság Vajon miért vágnak be előre felvett nevetést a televíziós szórakoztató műsorokba. ha nem valódi a nevetés. mindig jusson eszünkbe. Hallgassunk a hatodik érzékünkre. hogy a következetességre törek­ vésünk természetes emberi tulajdonság.és m ielőtt csak egy kicsit is elköteleznénk magunkat. hogy a vevő meggondolja magát. annak ellenére. A másik eladói trükk. azzal az illető énképét is a kezükbe kaparintották. m ielőtt követke­ zetességre törekednénk . az autószalonban azután kiderül. nem szereti? Azért. Cialdini idézi Emerson nevezetes kijelentését: „A következetes­ ség a kicsinyes elmék rossz szellem e"19. ha másokat nevet­ ni hallanak. hogy ha némi kis elköteleződést kicsi­ kartak valakiből. de addigra a vevő már elkötelezte magát a típus mellett. 19 Széchenyi Kinga fordítása 119 . Különösen ha adásvételről van szó. Később. mere­ deken csökkentve ezzel annak valószínűségét. mert így könnyebben ki tudunk majd hátrálni a közelebbről megnézve nem is olyan kedve­ ző üzletekből.A marketingesek jól tudják.

Hogyan történhetett meg. ezért nem lépett közbe senki. hogy „igyekszünk úgy cselekedni. amíg sokan mások ki nem próbálták. Végül az a válasz fogalmazódott meg. Cialdini már a fogalom közismertté válása előtt foglalkozott a tö­ meges öngyilkosságok kérdésével. hogy nem szívesen használunk egy új terméket addig. ámbár úgy tűnt. nagyobb eséllyel kaphat segítséget. hogy közbelépjen. aki sikoltozott és dulakodott vele. Vajon az eset New York lakóinak lelketlenségét bizonyítaná? Lehetséges. valaki más lép majd közbe. mint ha sok a szemtanú. hajlamosak vagyunk tétle­ nek maradni. noha 38 járókelő látta. hogy senki sem segít. és Cialdini úgy véli.Az embernek szüksége van szociális visszaigazolásra: könnyebben szán­ juk rá magunkat valamire mások példája nyomán. ha csak egy ember van a közelben. Az asszonyt New York Queens negyedében. hogy a támadó fél órán át összesen háromszor támadta meg áldozatát. elképesztő módon egyetlen lélek sem állt meg. Az öngyilkosságokkal kapcsolat­ ban a társadalmi visszaigazolás legismertebb példája a hátborzongató jonestowni (Guayana) tragédia 1978-ban. az elszigeteltség erősíthette fel azt a természetes emberi hajla­ mot. az utcán gyilkolták meg 1964-ben. az idegen ország. Különféle hétköznapibb jelenségek. köztük a reklám és a marketing is sok esetben a társadalmi bizonyosság iránti igényünkön alapul. hasznos módja a termék értékelésének. Az a szokásunk. maguk a szemtanúk sem tudnak napirendre térni saját tétlenségük fölött. Annak ellenére. Ha az ember szorongatott helyzetben van. Cialdini nagyon szomo­ rú példát hoz erre: a híres Catherine Genovese-ügyet. mondja Cialdini. Tömegben vagy városi utcán. mi történik. A cselekvéshez társadalmi bizonyosságot várunk. ahogyan azt elvárják tőlünk". ha azt látjuk. hogy mindenki azt hitte. hogy ilyen sokan ennyire elszánták magukat a halálra? A szekta tagjainak nagy részét San Franciscóban toborozták. amikor Jim Jones Népek Temploma elnevezésű szektájának 910 tagja vesztette életét több kádnyi mérgezett üdítőital elfogyasztásával. 120 .

amiből kevés van.de a marketingesek könnyen túljárnak az eszünkön. Erősebb ösztönzést jelent számunkra az a gondolat. 121 . hogy a végén lemaradunk róla. Bármit hallottunk is. és ne hagyjuk magunkat azzal zsarolni. mert ez gátolhat minket a logikus gondolkodásban." Általános emberi tulajdonság. hogy jobban érté­ keljük azt. hogy nem szerez­ hetjük meg azt. amelyek. Tisztában kell lennünk azzal. még ha színészektől halljuk is. K. Könnyen áldozatul eshetünk annak az eladónak. Ha egy filmet vagy könyvet cenzúráznak. rendszerint megugrik a nézők. mondja Cialdini. aki az „utolsó darabot" hozza ki a raktárból. ha megijednénk. amire eszünk ágában sem volt. ne vegyünk mérget rá. álta­ lában erősíti az egymáshoz való kötődésüket. Például meggondolatla­ nul belevágunk egy licitálásba. hogy elveszíthetünk valamit. „Rómeó és Júlia ef­ fektuson" Cialdini azt érti. Chesterton mondta: „Akkor tudunk szeretni valamit. ha mindkettejük szülei tilalmakat állítanak. hogy elveszíthetjük. illetve az eladott példányok száma. mert azt szeretnék. hogy „egy orvos és a felesége a szomszéd városból szin­ tén érdeklődik a ház iránt" Mindig józanul mérlegeljük az áru értékét. „Nem szabad kihagyni" G. ha tudjuk. Gondoljunk az elé­ gedett vásárlók szájába adott. hogyan reagálunk a ritkaságértékre. amit nem is biztos. és akadályokat gördítenek a találkozásaik elé. akitől azt halljuk. A kereskedők jól tudják ezt. „Csak a készlet erejéig" . hogy meg akartunk szerezni. jócskán befolyásolhat­ nak minket vásárlási döntéseinkben. mint az. vagy betiltanak. fizetett hirdetésként sugárzott nyilatkoza­ tokra. vagy annak az ingatlanügynöknek. hogy hasonló értékűt kaphatunk helyette. és olyasmire adunk ki pénzt. hogy ha két tinédzser szereti egymást.halljuk mindig.

ha az azt megtestesítő személy tiszteletre méltó volta erősen megkérdőjelezhető. oldal) hivatkozik. hogy rosszabb véleménnyel leszünk az emberi természetről. hogy milyen mentális vagy érzelmi húrt pendít meg bennünk valaki. és meg akarták osztani másokkal tapasztalataikat. hogy mennyire védtelenek vagyunk a lélektani techni­ kákkal szemben. A befolyásolás lé­ lektana nagyszerű bevezetés a sikeres marketingmódszerek lélektanába. amely szerint az ember akkor is tiszteli a tekintélyt. Ami az utóbbit illeti. akik a könyvben tárgyalt technikák tanúi vagy áldozatai voltak.Záró megjegyzések A befolyásolás további két kategóriájának. Bár Cialdini sok hasznos és nemegyszer rémisztő leckét ad az ol­ vasónak abból. avagy racionálisan gondolkodunk? Róbert Cialdini Pszichológiából doktorált az Észak-carolinai Egyetemen. majd ösztöndíjasként a Columbia Egyetemen dolgozott. Cialdini Stanley Milgram híres kísérletére (lásd 353. Azon az alapon döntünk-e. A legjobb módszer arra. de végső soron döntéseink meghozatalának módjáról szól. e technikák ismeretében nem biztos. ha minél többen megismerkednek velük. a vonzalomnak és a tekintély­ nek a megértéséhez az olvasónak Cialdini könyvét kell fellapoznia. 122 . hogy a bemutatott meggyőzési taktikák kevésbé befolyásolhassák a gyanútlan embereket. jobb esélyünk lesz az önálló gondolkodásra. és ebből a szempontból Cialdini könyve nagy szolgálatot tett a társadalomnak. A könyv átdolgozott kiadásának érdekes tartozékai azoknak az olva­ sóknak a levelei. Ellenkezőleg: ha tekin­ tetbe vesszük automatikus viselkedési mintáinkat. az.

Jelenleg a pszichológia Regents professzora az Arizonai Állami Egyetemen. A befolyásolás és meggyőzés lélektanának elsőszámú szaktekintélyeként tartják számon. vállalati megbízásokat teljesítő tanácsadó cég elnöke. 123 .Később vendégelőadó volt az Ohio Állami Egyetemen és a Stanford Egyetemen. és az Influence at Work nevű.

fontos és em beri. am i érdekes. m ert a leg­ több olyan dolog. amelyek kiérdemlik a »kreatív« jelzőt. Egyrészt. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. a kreativitás eredm énye. és nem egyetlen em b er elméjéből pattannak e lő . igencsak nehezen tudnánk elkülöníteni az emberszabású majmoktól." „A kreativitás több okból is életünk értelm ének egyik fő fo rrá sa . sok forrásból táplálkoznak.. hanem évek kem ény m unkájának gyüm ölcsei. az olyan gondolatok vagy termékek. m int m ajd megpróbálom bebizonyítani. Az em b er genetikai anyaga 9 8 % -b a n megegyezik a csim pánzéval. És a valóban kreatív teljesítmények szinte sohasem hirtelen felism erés eredm ényei.. Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71. ha teljes mértékben birtokoljuk munkánk médiumát vagy ismeretanyagát.. m int am ilyennek sok túlzottan derűlátó beszámoló alapján gondolnánk..Először is azért. oldal) 12 4 .II 1996 Kreativitás „A kreativitás nehezebb és különösebb ügy. nem hirtelen felizzó lámpák a sötétben. . H a az em ber nem lenne kreatív.." Dióhéjban A valódi kreativitás csak akkor léphet működésbe.

11. fejezet

Csíkszentmihályi Mihály

Mielőtt érdeklődése a kreativitás felé fordult, a pszichológus Mihály Csíkszentmihályi írt egy nagy sikerű könyvet Flow (Áramlat) címen. En­ nek fő felismerése az, hogy hibát követünk el, amikor a boldogságot hajszoljuk. Ehelyett arra kellene törekednünk, hogy felismerjük, ami­ kor valóban boldogok vagyunk - azaz tudjuk, mit kell tennünk ahhoz, hogy erősnek és „igaznak" érezzük magunkat -, és gyakrabban csinál­ junk ilyen dolgokat. Az „áramlattal" járó tevékenységeket magáért a tevékenységgel járó örömért vagy intellektuális kielégülésért végezzük, nem pedig azért, hogy valamilyen külső jutalomban részesüljünk értük. Lehet, hogy meg akarjuk nyerni a sakkpartit, de azért sakkozunk, mert a játék teljesen leköti a figyelmünket. Lehet, hogy szeretnénk jó táncosok lenni, de az elsőszámú jutalom a tanulás és a tánc maga. Csíkszentmihályi ezeket a gondolatokat hívta segítségül annak a kér­ désnek a megválaszolásához, hogy hogyan lesznek valóban kreatívak némelyek. Nem a „kisbetűs" kreativitás foglalkoztatta, amely egy süte­ mény elkészítésében, a függöny kiválasztásában vagy egy csapongó szü­ lő-gyerek párbeszédben megnyilatkozik, hanem az a fajta kreativitás, amely új alapokra helyezi az emberi erőfeszítések valamely területét. Az igazán kreatív emberek képesek változtatni azon a módon, ahogy

125

látjuk, felfogjuk, értékeljük, vagy tesszük a dolgokat, akár egy új gépről, akár dalokról van szó, és Csíkszentmihályi arra volt kíváncsi, miben különböznek a többiektől ezek az emberek. A Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention (Kreativi­ tás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája) Csíkszentmihályi kreativitásra irányuló 30 éves kutatásainak csúcspontja. A kreativitást fejlesztő, nemritkán sekélyes könyvekre és szemináriumokra valóságos iparág épült, ez a könyv azonban egyike a kérdést tárgyaló kisszámú ko­ moly munkának, amely képet ad a kreatív személy és a kreatív folyamat komplexitásáról.

A kreativitás tanulmányozása
A Kreativitás elején Csíkszentmihályi beszámol arról a vizsgálatról, amely szerinte elsőként tűzte ki céljául ma élő kreatív emberek sziszte­ matikus tanulmányozását. A vizsgálatban 91 olyan személyiséggel ké­ szült interjú, aki a maga szakterületén kimagasló teljesítményt mutatott fel: voltak köztük művészek, üzletemberek, jogászok, kormánytisztvise­ lők, orvosok, kutatók egyaránt (nem kevesebb mint 14 Nobel-díjas volt a megkérdezettek között). Szerepelt a listán többek között Mortimer J. Adler filozófus, John Bardeen fizikus, Kenneth Boulding közgazdász, Margaret Butler matematikus, Subrahmanyan Chandrasekhar asztrofizikus, Barry Commoner biológus, Natalie Davis történész, Faludy György költő, Nadine Gordimer író, Stephen Jay Gould paleontológus, Hazel Henderson közgazdász, Ellen Lányon képzőművész, Ernst Mayr zoo­ lógus, Brenda Milner pszichológus, Ilya Prigogine vegyész, John Reed bankár, Jonas Salk biológus, Ravi Shankar zenész, Benjámin Spock gyer­ mekorvos és Éva Zeisel kerámiatervező.

126

Már csak azért is érdemes beszerezni a Kreativitást, hogy olvashassunk ezekről a széles körben ismert vagy a saját szakterületükön kimagasló tekintélyű alkotókról. Majdnem az összes interjúalany elmúlt már 60 éves a vizsgálat idején, így Csíkszentmihályi teljes pályaívüket áttekint­ hette, és bepillantást nyerhetett az érett kori kreatív sikerek titkaiba.

A kreativitás összefüggésrendszere
Csíkszentmihályi szerint téves az a közkeletű elképzelés, mely szerint a kreatív emberek nagy felismerései, fölfedezései, munkái, találmányai elszigetelt környezetben születnek. A kreativitás az egyén és a környe­ zet vagy a kultúra közti összetett kölcsönhatás eredménye, és az idő­ zítéstől is függ. Ha a reneszánsz nagy művészei, például Ghiberti vagy Michelan­ gelo csak 50 évvel előbb születtek volna, a művészet patronálásának kultúrája még nem lett volna képes finanszírozni és formálni nagysze­ rű alkotásaikat. Vagy nézzük a csillagászokat. Fölfedezéseik nem szü­ lethettek volna meg, ha előzőleg nem fejlődik a távcsőkészítés tech­ nikája századokon át, és nem gazdagodnak az univerzumról szerzett ismereteink. Csíkszentmihályi hangsúlyozza, hogy ugyanolyan nagy figyelmet kell szentelnünk az adott szakterület fejlődésének, mint a szakterület egyes művelőinek, mert csak így érthetjük meg igazán az előrelépések mibenlétét. Az egyes személyek csupán „láncszemek, az egész folyamat egyes fázisai", mondja. Hiszen Einstein „találta-e fel" a relativitás elmé­ letét; Edison „találta-e fel" az elektromosságot? Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a szikra a felelős a tüzért, holott a tűz fellángolásá­ nak, mint tudjuk, számos feltétele van.

127

A kreativitás eredményeinek értékeléséhez fogadókész közönség is kell. Az alkotás semmivé válhat, ha észrevétlen marad. A „mérnek" a gének kulturális megfelelői: mémnek tekinthetünk egy-egy nyelvet, szo­ kást, törvényt, dalt, elméletet vagy értéket. Az erős mérnek fennmarad­ nak, a gyengék kipusztulnak. A kreatív emberek olyan mérnek létreho­ zásán fáradoznak, amelyek hatással vannak az adott kultúrára. Minél nagyobb az alkotó, annál tartósabb és mélyebb a mérnek hatása.

Szeressük a munkánkat
A nagy áttöréseknek mindig van előzménye. Ezek csaknem mindig több éves kemény munka és célirányos figyelemösszpontosítás eredményei. Sok felfedezéshez szerencse is kellett, főként a tudományos kutatásban, de a szerencsés fordulat általában a sokéves alapos munkát koronázza meg. Csíkszentmihályi Vera Rubin csillagász példáját említi, aki fölfe­ dezte, hogy bizonyos galaxisokban a csillagok nem egy irányban forog­ nak: egy részük az óramutató járása szerinti, másik részük az ezzel el­ lentétes irányban forog. Nem juthatott volna el ehhez a fölfedezéshez, ha nem áll rendelkezésére egy újfajta, tisztább képet adó színképelem­ ző berendezés, de a berendezéshez azért juthatott hozzá, mert korábbi jelentős eredményeivel tekintélyt szerzett ezen a szakterületen. Rubin nem világraszóló fölfedezést akart tenni; sikere a csillagok alapos meg­ figyeléséből és munkaszeretetéből fakadt. Egyszerűen adatokat akart gyűjteni, a meglepő eredmény az odaadó figyelem jutalma volt. Az iga­ zán kreatív emberek magáért a munkáért dolgoznak, s ha netán közér­ deklődést keltő fölfedezésre jutnak, vagy hírnevet szereznek, számukra az csak ráadás. Minden más jutalomnál jobban vágynak arra, hogy a rendetlenségben megtalálják, vagy megteremtsék a rendet.

128

Előbb a mesterség, azután az alkotás
Közkeletű elképzelés, hogy az alkotó személyiség fölrúg minden normát, dogmát és szokást, de félreértésre adhat okot, mivel m in­ denkinek, aki valódi változást akar létrehozni, először a maga mes­ terségét kell birtokba vennie, vagyis magába kell szívnia, és ki kell fejlesztenie az ahhoz szükséges készségeket és tudást. Csak később, a mesterség birtokában hagyhatunk igazán kreatív jeleket, mert be kell épülnie gondolkodásunkba a szakterület „szabályainak" ahhoz, hogy rugalmasan kezelhessük, vagy megszeghessük ezeket a szabá­ lyokat, s valami újjal helyettesíthessük őket. Röviden tehát, ahhoz, hogy valami újat tegyünk le az asztalra, a réginek a kisujjunkban kell lennie.

A kreatív emberek gyakori jellemzői
Csíkszentmihályi további felismerései a következők. • Az önmagát sanyargató zseniről a köztudatban élő elképzelés nagyrészt csak mítosz. A kreatív emberek legtöbbje nagyon is elé­ gedett az életével és kreatív teljesítményével. • A sikeres kreatív emberek két alapvető jellemvonással bírnak: az egyik a kíváncsiság, a másik a lendület. Tárgyuk magával ragadja őket, s még ha akadnak is náluk okosabbak, őket hajtja jobban a teljesítmény utáni vágy, és ez a meghatározó. • A kreatív emberek komolyan veszik a megérzéseiket; érdeklő­ dést tanúsítanak a mások számára zűrzavarosnak tetsző minták iránt, és képesek kapcsolatot teremteni különálló ismerethalma­ zok között.

129

• A kreatív emberek gyakorta arrogánsnak mutatkoznak, de általá­ ban csak azért, mert figyelmüket a munkájukra szeretnék össz­ pontosítani. • A kreatív emberek kreativitása bármiben megmutatkozhat, még­ is bizonyos csomópontok felé gravitálnak, ahol érdeklődésüket könnyebben ki tudják elégíteni, ahol magukhoz hasonló embe­ rekkel találkozhatnak, és ahol munkájukat elismerik. • A kreativitás fejlesztése szempontjából a szép, ösztönző környe­ zet többet ér, mint egy szeminárium a kreativitásról. • Sok híres kreatív elméről elmondható, hogy valószínűleg nem sokat kaptak az iskoláiktól, és még az egyetemen sem tartoztak az évfolyamelsők közé. Sok későbbi géniusz gyermekkorában nem különösebben hívta föl magára a figyelmet. Egy valamiben azon­ ban mindig is élen jártak, ez pedig a kíváncsiság. • Sok kreatív alkotó vagy árvaságra jutott, vagy az apjával nem volt szoros kapcsolata. Sokan közülük igen sok törődést, szeretetet kaptak viszont az édesanyjuktól, aki sokat is várt tőlük. • Családi háttere szerint a legtöbb kreatív személyiség két kategória valamelyikébe osztható. Vagy szegények és hátrányos helyzetűek voltak, szüleik mégis taníttatták őket és egyengették a pályájukat; vagy pedig kutatók, írók, zenészek, intellektuelek gyermekeként nevelkedtek. Mindössze 10%-uk származik középosztálybeli csa­ ládból. A tanulság: az igazán kreatív felnőttéválást az olyan család segíti, amelyben az intellektuális teljesítménynek nagyobb a becsü­ lete, mint a polgári kényelemnek. • A kreatív személyiség alázatos és büszke egyszerre. Önzetlen oda­ adást tanúsít a munkaterülete és az elérhető eredmények iránt, ugyanakkor bízik saját elhivatottságában és abban, hogy mara­ dandó eredményeket érhet el.

130

Mítosz csupán, hogy egyfajta kreatív személyiség létezik. Úgy tű­ nik azonban, hogy egy dolog minden kreatív emberre jellemző, ez pedig a komplexitás - „többé-kevésbé magukban hordozzák az emberi lehetőségek teljes skáláját".

1 1

Záró megjegyzések
Csíkszentmihályi úgy véli, túl könnyű lenne előjogokkal felruházott elit­ nek tekinteni a kreatív embereket. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy éle­ tük üzenetet hordoz. Azt üzenik, tudnunk kell olyan munkát találni, ami kielégít minket, és amit szeretünk. A vizsgálat résztvevőinek nagy része nem kivételezett helyzetű családból jött; hanem pénzügyi nehézségek kö­ zepette vagy a család nyomása ellenében kellett megvalósítania céljait. A válaszadók némelyike azt tartotta saját legnagyobb teljesítményének, hogy a társadalmi elvárásoktól függetlenedve építette föl életét, pályáját. Vajon miért kell foglalkozni a kreativitással? Csíkszentmihályi kimutat­ ta, hogy az áramlatot leginkább olyankor tapasztaljuk meg, amikor „vala­ mi újnak a megtervezésével vagy felismerésével vagyunk elfoglalva". Azért olyan páratlanul jó érzés kreatívnak lenni, mert olyankor érzékeink számá­ ra megszűnik az „én", s egy nagyobb egység részének érezzük magunkat. Valójában arra vagyunk programozva, hogy a fölfedezésekből, a kreativi­ tásból nyerjünk örömet és kielégülést, hiszen az így elért eredmények hoz­ zájárulnak fajunk fennmaradásához. Ma pedig bolygónk fennmaradása érdekében nagyobb szükségünk van új gondolatokra, mint valaha, és az új gondolatok javát alighanem az igazán kreatív elméktől várhatjuk.

131

Csíkszentmihályi Mihály
Az Adriai-tenger partján fekvő Fiúméban (ma Rijeka) született 1934-ben. Az akkor Olaszországhoz tartozó vá­ rosban apja volt a magyar konzul. Fiatalságát Rómában töltötte, ahol a család vendéglőjében dolgozott, miközben klasszikus képzésben részesült. Az egyetem elvégzése után fényképészként és utazási ügynökként dolgozott. A Chica­ gói Egyetemre 1958-ban iratkozott be, itt diplomát, majd PhD-fokozatot szerzett. Moha Carl Jung gondolatai job­ ban foglalkoztatták, a behaviorista pszichológiát kellett ta­ nulmányoznia, és csak később, amikor már professzor volt Chicagóban, dolgozta ki az áramlattal, a kreativitással és az énnel kapcsolatos elméleteit. Csíkszentmihályi 1999 óta Kaliforniában a Claremont Továbbképző Egyetem professzora. Az ő vezetésével itt mű­ ködik a pozitív pszichológia különféle aspektusaival foglal­ kozó Életminőség-kutatási Központ. További munkái: Beyond Boredom and Anxiety (Az unal­ mon és a szorongáson túl, 1975), The Evolving Self: A Psychology fór the Third Millennium (A fejlődő én: a harmadik évezred pszichológiája, 1993) és Finding Flow: The Psychology of Engagement with Everyday Life (A megtalált áramlat: a mindennapi életbe való bekapcso­ lódás lélektana).

132

f

1961

Útmutató az ésszerű élethez
„Senki sem szám íthat arra, hogy mámoros boldogságban fo g telni az egész élete. N e m va­ lószínű, hogy a fizikai fájdalm ak egész életünkben elkerülnek m ajd m inket. A mentális és emocionális fájdalm aktól azonban m egszabadulhatunk - ha hiszünk abban, hogy ez lehet­ séges, és teszünk is azért, am iben h iszü nk."

„Az em b er - m int az egyetlen nyelveket alkotó állat - m á r korai gyerm ekkorától elkezdi tanulni, hogyan öntheti szavakba, kifejezésekbe és m ondatokba a gondolatait, észleléseit és érzéseit. "

Dióhéjban
Ha tudjuk, hogyan alakítunk ki bizonyos - elsősorban irracionális - gondolatok révén negatív érzelmeket, kezünkben van az a titok, amellyel elkerülhetjük, hogy még egyszer az életben reménytelenül boldogtalanok legyünk. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. oldal) Dávid D. Burns: Jókedvűen (107. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. oldal)

13 4

Ezek együtt alkot­ ják az életfilozófiánkat.Freud állításával ellentétben . hanem közvetlenül a gondolatainkból. eszméinkből.azt tanítja. fejezet Albert Ellis és Róbert A. egyhan­ gúan ismétlődő kijelentések befolyásolják a legjobban. hogy az érzelmek nem az elfojtott vágyakból és szükségletekből. Lelki egészségünket nem a rejtélyes tudattalan. Ellis és Harper vitte be a köztudatba a racionális emotív terápia (RÉT) néven ismert irányzatot. Harper A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez) elnyűhetetlen porté­ ka a lélektani népszerűsítő irodalom piacán. Negyven évvel ezelőtt meg­ jelent első kiadása óta „ihletett" művek ezreit ismertük meg és felejtettük el. Első pillantásra kétes vállalkozásnak tűnik.* 12. hogy valaki bármi­ lyen érzelmi útvesztőből észérvek segítségével próbáljon kikevered­ ni. hogy az elmélet a gyakorlatban is működik. hanem a magunknak nap mint nap eldarált. ha készek vagyunk átalakítani ezeket a magunknak címzett kijelentéseket. de Ellis úttörő gondolatai és a kognitív pszichológia négy évtize­ des tapasztalatai arról tanúskodnak. amely az ortodox freudi pszichoanalízis évti­ zedei után forradalmasította a pszichológiát. attitűdjeinkből és hiedelmeinkből erednek. 135 . A RÉT . de ez a könyv változatlanul képes megváltoztatni emberek életét. amelyen azonban könnyen változtathatunk.

milyen nagymértékben alakítják az életünket a belső mondataink. hogy én . Ha valamilyen eseményt katasztrófának tekintünk. akkor biztosan az is lesz." vagy „Jaj de rémes. hogy az ember meghódította az űrt és az ato­ mot. akár jónak. vagy aláássák személyiségünket? A beszélgetésterápia azoknak a „logikai hibáknak" a feltárására irá­ nyul. Csak a belső állításainkhoz tudunk igazodni.." Ezen a ponton kell beavatkozni. az anyagi haladás közepette a társadalomban 136 . Ha pedig emiatt alapvetően azzá válunk.. tényleg olyan rossz a mostani helyzet. Ha például ret­ tenetes szorongás vagy félelem gyötör valakit. felszólítják az illetőt. ha. s a legtöbben mégis képtelenek vagyunk kivergődni a rosszked­ vűnkből. amit magunkról mon­ dunk magunknak. és föltenni a kérdést: pontosan miért is lenne olyan szörnyű. Hajiunk arra.. akkor a személyünket érintő bármilyen változtatást a belső beszélgetéseinknél kell kezdenünk. de ha belekezdünk. A javunkat szolgálják-e ezek a belső beszélgetések. Az ilyen esetekben mindig az az első gondolat. akár semlegesnek ítélünk valamit. ha ez és ez történne. mint amilyennek mondjuk? És ha igen. hogy „Jaj de borzasztó lenne. látni fog­ juk. Sose essünk többé kétségbe! Hogyan lehetséges az. menjen vissza a mostani szorongást előidéző gondolatsor legelső gon­ dolatához. Úgy tűnik. vajon örökké fog tartani? Ez a fajta önvallatás naivnak tűnhet.Figyeljünk belső mondatainkra! Ellis és Harper szerint az ember nyelveket alkotó állat. hogy szavakban és mondatokban fejezzük ki érzelmeinket és gondola­ tainkat.. akár rossznak. amelyeket az emberek nem szoktak észrevenni.

A „Hogyan ne essünk teljesen kétségbe?" című fejezetben Ellis és Harper azt fejtegeti. Ha egy kapcsolat megszűnése vagy egy állás elvesztése után levertek vagyunk. Vannak esetek. mert ha az illető elhagyja a gyógyszert. Az Útmutató szerint „gyakorlatilag lehetetlen fenntartani egy érzelmi kitörést anél­ kül. nincs többé automatikus kapcsolat az inger és az érzés között. arról nem lehet nem tudomást venni. de ha elmúlt. Csak akkor következik be tartós vál­ tozás. és az érzéseink ennek megfelelően változnak majd. mert az fölmenti őket az alól. ugyan mitől maradna fenn? Persze ha fizikai fájdalmat érzünk. ha a beteg megváltoztatja gondolkodását. amikor egyszerűen el kell határoznunk. Ha felhagyunk a rossz érzés gerjesztésével. az érthető. de ha ez az érzés tartósan megmarad. hogy visszatérő gondolatokkal tápot ne adnánk neki". Ellis már 1960-ban azon a véleményen volt. . a depresszió mindig csak elme­ állapot. hogy a gyötrődés. guruló hólabda gyanánt egyre duz­ zad. A mai ember szá­ mára az a legnehezebb. hogy ellenőrzés alá vonja érzelmi életét. Elménk szá­ mára csak addig „rossz" valami. lévén önfenntartó. amíg azt rossznak mondjuk magunk előtt.egyre magasabb a neurózis és a pszichózis szintje. és belesüppedünk „saját gyötrődésünk gyötrelmeibe". hogy egyesek titokban élvezik a depressziójukat. hogy a depresszió gyógyszeres kezelése nem jó megoldás. és „lebeszéli magát" a tartóssá vált negatív érzésekről. A szer­ ző ráérez. hogy tegyenek valamit a változásért. amikor azok megjelennek. ahelyett hogy megpróbálnánk racionálisan megoldani a helyzetet. akkor tovább erősödik. újra depressziós lesz. hogy nem engedünk a depressziónak.

a rációt kell érvényesítenünk életünk legirracionálisabb szférájában. Bármilyen eszesek vagyunk is. és hogy mindig módunkban áll kontrollálni a reakcióinkat. A felújított és átdolgo­ zott harmadik kiadásban van egy új fejezet a RÉT alapelveit alátámasztó kutatásokról és a RET-technikákról. tartalmával összhangban. Amikor vesepanaszokkal kórházba került. az érzelmek területén. hogy fegyelmeznünk kell gondolkodá­ sunkat és meg kell találnunk a középutat a szélsőséges érzelmek kö­ zött. Anyja bipoláris betegségben szenvedett. Ha jobban akarunk élni. hogy az ember csak akkor izgatja fel magát az adott helyzet miatt. boldogabb és termékenyebb életet élhetünk azáltal. a racionális emotív módszer egyértelműen a buddhizmussal tart rokonságot. hogy mit tehetünk most a gondok enyhítésére. Annak hangsúlyozásában. s ilyenkor neki kellett gondoskodnia a kisebb testvéreiről. A könyv stílusa. 138 . ostobán. hogy odafigyelünk a gondolkodásunkra és fegyelmez­ zük azt. A könyv témái között szerepel még a jóváhagyás iránti igény csökkentése. szülei alig látogatták. Erre Ellis már gyerekkorában rájött. a jelen számít. apja gyakran volt üzleti úton. és az. de tulajdonképpen nagyon optimista emberkép áll mögötte. ha ezt megengedi magának. a szorongás és a kudarctól való félelem legyőzése. és ami a lényeg. bámulatosan világos és egyszerű.Záró megjegyzések Racionális vagy irracionális lény az ember? Mindkettő. s hogy miként legyünk frusztráltan is boldogok. sokszor gyerekesen. Az Útmutató az ésszerű élethez segítségével jobban megérthetjük ér­ zelmeink születését. állítja Ellis és Harper. Ellis megértette. Abból indul ki. hogy bármi történt is a múltban. előítéletes vagy önző módon viselkedünk. Talán vaskalaposnak látszik ez a terápiás felfogás. hogy minden reggel felöltözzenek és elmenjenek az isko­ lába.

és New York városában nőtt fel. de ma már Aaron Beck mellett őt tekintik a kognitív viselkedésterápia atyjának. és üzletemberként kezdte pályáját. A Rutgers és a New York Egyetemen. Sex without Guilt (Szex bűntudat nélkül).Yes. szintén sikertelenül. Diplomáját 1943-ban kapta meg. Doktori címet 1947-ben szerzett. de nem járt sikerrel.Albert Ellis Pittsburghben (Pennsylvania) született 1913-ban. Lásd még Emmet Velten életrajzát: The Lives o f Albert Ellis (Albert Ellis életei). The Art and Science o f Rational Eating (A racionális evés művé­ szete és tudománya) és How to Make Yourself Stubbornly Refuse to Be Miserable About Anything . Anything 1 39 . 1942ben a Columbia Egyetem klinikai pszichológiai programjá­ hoz csatlakozott. majd részmunkaidőben családterápiás és szexuálpszichológiai magánpraxist nyitott. Közgazdászként végzett New York Város Egyetemén. illetve vezető klinikai pszichológusként a Northern New Jersey Mentálhigiénés Klinikán tevékenykedett. Ellis több mint 600 szakcikk és több mint 50 könyv szer­ zője. The Art and Science o f Lőve (A szeretet művészete és tudomá­ nya). Miután írt néhány cikket az emberi szexualitásról. Tanait jelenleg az 1959-ben alapított Racionális-Emotív Terápiás Intézet terjeszti. Regényírással is próbálkozott. Ellis gondolatait lassan fogadta be az amerikai pszicholó­ gustársadalom. Utóbbiak közül a legsikeresebbek: How to Live with a Neurotic (Hogyan éljünk együtt egy neurotikussal).

12 (Hogyan állhatunk ellen a kétségbeesésnek bármikor . Walter Stokesszal). Róbert A. 140 . Harper korábban a Házassági Tanácsadók Amerikai Szövetségének és a Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiájának elnöke volt. Albert EUisszel) és 45 Levels o f Sexual ünderstanding and Enjoyment (A szexuális megértés és öröm 45 szintje. bármikor).igen. C). Az Ohio Állami Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. és 1953 óta magánrendelése van Washingtonban (D. További munkái: Creative Kíarriage (Kreatív házasság.

.

" (M ilton Erickson) Dióhéjban A tudattalan elme a bölcs megoldások és az elfelejtett személyes erő egyik forrása. azt m ondhatja rájuk. oldal) 142 . hogy m ire képesek az em berek. »banálisak« vagy »érdekesek ugyan. am elyben a terapeuta m in d en m ondata magasabb értelm et nyer. hogy »közhelyesek«. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. m ire képesek. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385.így nevezik a zen hívei a megvilágosodást. hogy nem tudják.1982 A hangom veletek lesz: Milton Erickson tanulságos meséi „ H a valaki. Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. " (S idney Rosen) „Igazán bám ulatra méltó. úgym ond. Csak az a baj. egy ilyen történet vagy akár annak egyetlen szava mini-satorit indíthat el . de n em megvilágító erejűek«. Á m abban a hipnotikus állapotban. éb er állapotban olvassa ezeket a történeteket.

A 45 évvel Freud után született Milton Erickson sok tekintetben kiteljesítette a hipnózis adta lehetőségeket. hogy elfogadják. vagy rávenni őket arra. de sohasem tudta könnyen transzba ejteni a pácienseit. de később úgy kezdte értelmezni a pszichoterápiás kapcsolatot. amit mond nekik.13. fejezet Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen) Sigmund Freud kísérletezett a hipnózissal. 143 . Valószínű­ leg a pszichoterápiás kapcsolat dinamikájában kell keresnünk a választ arra a kérdésre. amely gyakran azonnal segít évek óta komplexusokkal és fóbiákkal küszködő embereken. hogy Freud miért vallott kudarcot és Erickson miért ér­ hetett el olyan látványos sikereket ezen a területen. a páciensek pedig a maguk tudatlanságában gyógyításra szorulnak. mondta ilyenkor). hogy két ember együttműködve megnyitja a tudattalanját. és hangja a páciens hangjává „vált" (az én hangom kíséri Önt. és bonafide pszi­ chológiai eszközzé avatta ezt a módszert. Hipnózis közben maga Erickson is transzba esett. nagy szuggesztív erőt teremtve. Kezdő elmegyógyin­ tézeti orvos korában Erickson is ezt a szemléletet örökölte. tehát ők a gyógyítók. Hagyományosan az orvosok birtokolják a tudást. és együtt keresik a megoldá­ sokat.

hanem hagyta. Erickson elküldhette volna a Névtelen Al­ koholistákhoz. mintha csak maga jött volna rá. mással próbál­ kozik. nyilvánvalóan hatott. hol a hiba. hogy ezt a terápiát kézikönyvekből nem lehetett volna kikeresni. nem teljesen értelmezhe­ tő. és mindenki arra a kezelésre reagál a legjobban. hogy a „kaktuszkúra" után az apja és az anyja nem ittak többé. hogy minden ember más. Egyszer egy alkoholista kereste föl Ericksont. és gon­ dolkodjék el a kaktuszokról. mégis él és virul. Normális állapotunkban banálisnak érezhetjük őket. üljön le. menjen el a helyi botanikuskertbe. amely alig iszik. 144 . de tekintettel a férfi környezetére . amelyik személy szerint neki a legtöbbet jelenti. de még a feleség és a fivére is ivott.úgy döntött. Némelyik története inkább a zen „koan"-jaihoz. hogy „aha" élményt váltsanak ki. ezt és ezt kell tennie". Megkérte a férfit. hogy a páciens hámozza ki a tanmeséből az üzenetet. talányaihoz hasonlítható.egy újságnál dolgozott. ami azután változást idéz elő. azt gondolván: „És akkor mi van?" Transzban azonban a talányos szavak. Módszerének éppen az volt a lényege. a jelentőségteljes szünetek és a meglepetés eleme egy csapásra utat találhatnak a tudattalan elméhez. Sok évvel később a beteg lánya fölhívta Ericksont. amelyek az illető személy problémájával összefüggésben sajátos je­ lentést nyertek. Erickson elismerte.Az Erickson-módszer Erickson módszerének titka a „tanmese" Ne a régi tündérmesékre gondol­ junk: saját családja életéből vagy korábbi pácienseinek eseteiből merített tör­ téneteket. és alkalmasak voltak arra. s ez által a páciens kilépjen körben forgó gondolataiból. és elmondta neki. Erickson nem azt mond­ ta: „látom. Ezekben a történetekben általában volt valami megrázó vagy meglepő. A kaktusz példája. amelyek „három évet is kibírnak víz nélkül". amely szerinte pártolta a nagyivó életmódot . mindkét ágon mindkét nagyszülő. A szülők is alkoholisták voltak. Reménytelennek látszott az eset.

Amikor ítélkeznünk kell. mert kiválóan ragadja meg annak varázsát és egyedülálló pszichológiai értékét. Amikor egy farmernél próbálkozott. hogyan kell vakargatni a hátukat. Egy nyáron Erickson könyvekkel házalt. hogy mindennek. én is meg akarom ismerni. Erősen tuda­ tosította magában. nem érdeklik a könyvek. és a lehető legjobb bevezetés Erickson pszichológiájába. A farmer arca felderült: „Azt az embert.Erickson felhatalmazta a pszichiáter Sidney Rosent. arcjátékkal. és „egészében" kell befogad­ nunk az adott helyzetet. aki szereti a disznókat. Ezzel a történettel Erickson azt mutatta be. Erickson fő szempontja a „kapcsolatteremtés" volt. mint a farmernek. hogy meghívta az ifjú Ericksont vacsorára. az azt mondta. Erickson le­ tett róla. és nem a háttértörténetek kitalálásával volt elfog­ lalva. hogy bármit is eladjon neki. hogy a történe­ teit kommentárral lássa el. Ez a kötet (A hangom veletek lesz) több mint 20 éve jelent meg. Vessünk most egy pillan­ tást egy maroknyi tanmesére és értelmezésükre. és elkezdte vakargatni a disznók há­ tát. Ő is farmon nőtt fel. Kizárólag a sertéstenyésztés izgatta. A Rosen összeállította kötetből érdemes megismerni a többit is. ebből a tudattalanunkat sem hagyhatjuk ki. és könyvet állítson össze belőlük. tudta. ami csak körülvesz minket. hogyan reagál a páciens a történetre testbeszéddel. Érzése­ ink vagy sejtelmeink többnyire helyesek. légzéssel. 145 . tanulmányainak folytatásá­ hoz kellett a pénz. Nem tud­ juk kivonni magunkat a kommunikációból. Kapcsolatteremtés Amikor a pácienseivel. majd megvette a könyveit. mennyire kedvelik ezt az állatok. és tudja." Az lett a vége. van valami közlendője a számunkra.

„Most folytassuk másutt . mert az illető nem tagadhatja: Jézus tudvalevőleg ács volt.ott állt bugyiban és melltartóban. hogy segítsen az ácsoknak. ahol letépte a köpenyt az első szembejövő nővérről . el tudta érni.mondta -. Miután szembesült saját viselke­ désével. vagy rátaposott a lábára. maga is elkezdett tömi-zúzni: letépte a lepedőt az ágyakról.Tükrözés Egy másik. Amint szembesültek beszélgetőpartnerük kijelentéseinek képtelenségével. (Az „éppen arra járó" nővér előzőleg vállalta a szerepet. Erickson. mielőtt Messiássá lett. de úgy. ahelyett hogy megpróbálta volna lecsillapítani. letépte a ruháját. Ruth ekkor megszólalt: „Dr. Amikor az egyik kórházhoz új szárny épült. hogy lábujját törte. hogy be­ szélgessenek. Lesték min­ den kívánságát. Ruth gyönyörűszép 12 éves leány volt. Ez a szokatlan gyógymód elegendőnek bizo­ nyult ahhoz. két beteg is Jézus Krisz­ tusnak képzelte magát. Erickson megkért egy harmadik „Jézust". hogy objektívebben lássák saját cselekedeteiket.) 146 . Csakhogy Ruth néha megbokrosodott: sípcsonton rúgta a szembejövőt. Erickson miután figyelem­ mel kísérte a páciens szavait. Az egyik kórházban. ne tegyen ilyet". elmaradtak a dühkitörések. ezzel rokon módszer a tükrözés. Egy napon Erickson meghallotta. és betakarta a nővért egy lepedővel. Az orvos. annyira szerették. ablakokat tört be. éppen a vakolatot kaparta a falakról. hogy a kislány az egyik kórteremben őrjöng. Amikor odaért. mindketten belátták saját tévedésüket. ahol Erickson dolgozott. Leültette őket egy padra egymás mellé. jó mulatság ez". és kint termett a folyosón. és nagy egyéniség. hogy a férfi visszataláljon a valósághoz és az emberekhez.

Nehezen szánta rá magát. Erickson felkeltette a nő kíváncsiságát az iránt. és gond nélkül leadta a 30 kiló felesleget. a dohányzás és az alkoholfogyasztás korlátozása helyett azt írta elő. hogy először meg kell híznia 90 kg-ra. Volt Ericksonnak egy nőbetege. Új keretek Egy másik nőbeteg azt panaszolta Ericksonnak. hogy fogyhasson. a cigarettát és a szeszes italokat. hogy másfél kilométernél messzebbről szerezze be az élelmiszert. alig várta már. az arizonai Phoenixet. Korábbi fogyókúrái után mindig visszatértek a leadott kilók. mint másutt kikapcsolódni.Közvetett logika Amikor Erickson zavart önkontroll vagy függőség miatt kezelt valakit. de az asszony jobban szerette volna Phoenixben pocsékul érezni magát. Az ilyen változás jelentősebb és maradandóbb. sokszor nem arra kérte a pácienst. Erickson azt mondta. hogy miért utálja Phoenixet any- 147 . hanem épp ellenkezőleg. aki le akart fogyni 82 kg-ról 60-ra. A gyakori testmozgás jóvoltából a páciens elhagyta rossz szokásait. „birtokolja" a változást. hogy gyűlöli a lakóhe­ lyét. hogy ne korlátozza magát. Az előírás úgy szólt. a táplálkozás. aki fogyni akart. de ígérjen meg valamit. segít neki. A férje a szintén Arizonában levő Flagstaffben akarta tölteni a szabadságát. mint amit kényszerítéssel vagy utasításokkal érünk el. arra. és a dohányzásról meg az ivásról is le akart szokni. hogy hagyjon fel korábbi szokásaival. Az asszony beleegyezett. de amikor végül elérte a 90 kilót. ha az illető úgy érzi. Egyszer egy férfinak. Erickson „közvetett" logikájának e példái bepillantást engednek a módszer filozófiájába: Csak akkor tudunk rávenni valakit a változtatásra.

hogy minden személynek van egy egészséges. amit az asszonynak látnia kellene." 14 8 . lát-e ott „színvillanást" Nem gondolt semmire. megkérdezték Miltont. „Én nem tudtam. de azután ahelyett. Hipnózisban felszólítot­ ta. és az asszony mindenütt a „színvillanásokra" vadászott. s hogy a hipnózis jóvoltából ismét ennek az énnek az irányítása alá kerülhetünk. azok adták az utazás értelmét. hogy az állat vezesse őt. el volt ragadtatva tőle. Végül a páciens egy teljes hónapot töltött Flagstaffben. hogy az övék. A belső bölcsesség Ha egy tanulságot akarunk levonni Erickson munkásságából. de a ló tudta . erős belső magva. hogy jobbra-balra lovagolt volna. hogy olyasmit lásson. Erickson meg akarta változtatni az asszony gondolkodási sémáját. és amikor rátalált a „színvilla­ násra" (vörös madár zöld háttér előtt). hogy kié. felül a lóra és visszavezeti az útra.nyira. hogy az úton tartsam. amit rendes körülmények között nem .Nekem csak annyi dolgom volt. Senki sem tudta. Saját gyermekkori emlékével illusztrálta ezt a tanítását. Milton úgy döntött. . honnan tudta. de ezt nem árulta el. Egy napon egy idegen ló tűnt fel a család birtokán. és miért bünteti magát a gondolataival. Az asszonyban felébredt a kíváncsiság. hogy menjen el Flagstaffbe. Amikor a ló visszata­ lált a tulajdonos birtokára. és figyeljen. ami birtokolja a tudást" Hitt abban.mélyebb értelemben kibővítve a fizikai látást. hagyta.hangzott a válasz. majd újabb üdülések következtek Amerika külön­ böző tájain. nem volt megjelölve. akkor ez így szól: mindannyiunkban van „valami. míg meg nem ta­ lálja a tulajdonost. Az erős negatív érzést Erickson egy vagy két ülésben életigenlő kíváncsisággá változtatta.

az tudja. bármilyen problémát képes megoldani. Záró megjegyzések Erickson képessége. A „rövid terápia" gondolata . amellyel olvasni tudott az emberi lélekben. hogy a hip­ nózis ma általánosan elfogadott gyógymód. de ezért első­ sorban a tudatos elme a felelős. és hogy a kommunikáció messze nem csak beszédből áll. hogy olykor nem azt mondják. Miután 17 évesen megkapta a járványos gyer­ mekbénulást. sokakban azt az érzést keltette. nehezen tudott járni. mint a tudattalan. fogyni akart. Lassanként kifejlődött nevezetes képessége. hogy átprogramozzuk-e magunkat a valósághoz jobban közelí­ tő és negatív vagy torzult gondolkodási mintákhoz nem tapadó in­ formációkkal. Richard Bandler és John Grinder megalkották Erickson technikáinak 149 . vagy gyógyírt keresett a fóbiájára.mely szerint egyik pillanatról a másikra bekövetkezhet a változás. amit gondolnak. Feltűnt neki. Ha sikerül elérnünk és átalakítanunk tudattalanunk tartalmát. és visszavezet minket igazi. és ez is Ericksonnak kö­ szönhető. Csak tőlünk függ. hogy a legapróbb jelzéseket is észrevegye mások arcjátékában és testbeszédében. átalakíthatjuk az életünket is.szintén a pszichoterápiás eszköztár része lett. Erickson követői. nem kell hozzá évekig analízisbe járni . ha transz állapotban érintkezésbe kerülünk vele.A „ló" természetesen nem más. hogy korlátaink többségét magunk állítjuk fel. és egyéb elfoglaltság híján figyelni és elemezni kezdte számos testvérének viselkedését. hogy médiummal van dolguk. amely. erős énünkhöz. Aki járt már hipnotizőrnél. Erickson hitt abban. mert le akart szokni a dohányzásról.

hogy kifejezzük az élettel. zenei hallással sem rendelkezett. és kezdő pszi­ chiáterként a Rhode Island-i Állami Kórházban dolgo­ zott. a neurolingvisztikai programozást (NLP). ő mesélő. 1930 és 1934 között a Worcesteri Állami Kórház orvosa volt. és Amerika minden ré­ széből sokan keresték föl. Színvak és disz­ lexiás volt. Hipnotizálta az író Aldous Huxleyt. Ezután. A Coloradói Közkórházban orvosi diplomát szerzett. Milton Erickson Áurumban (Nevada) született 1901-ben. ahol új farmot alapítottak. Újra megnősült. előző házasságából há­ rom. a ne- 150 . Erickson szemlélete nem technikai jellegű. második feleségétől. Fiatalkorá­ ban a család társzekéren Wisconsinba vándorolt. Elizabeth Ericksontól öt gyer­ meke született Egészségügyi okokból 1948-ban Phoenixbe költözött. majd klinikai és oktatói megbízást kapott Eloise-ban (Michigan). és itt sajátította el a hipnózis módszerét. amelyet vállalati és személyes tréningeken hasznosítanak a munka javítására. Egy mese. híre ment „csodás" kúráinak. és barátai közé tartozott Margaret Mead. itt vezető pszichiáterré nevezték ki. Erickson pszichológiát tanult a Wisconsini Egyetemen.formalizáltabb változatát. elbeszélő fajnak tekintette az embert. Mint Rosen kimutatta. a személyes átalakulással kapcsolatos felismeréseinket. egy mítosz vagy egy történet mindig a leghatásosabb módszer arra.

és ő írta az előszót Erickson és Ernest L. Workshopokat tartott Erickson technikáiról. Sidney Rosen a New York Egyetem Orvostudományi Köz­ pontjában a Pszichiátriai Tanszék klinikai adjunktusa. azon a Scjuaw Peaken szórták szét. Erickson 1980-ban halt meg. Rossi közös könyvéhez. az Amerikai Pszichológiai és Pszichiátriai Szövetségnek is tagja volt. amelynek megmászását sok betegének javasolta terápiás célzattal. mely­ nek címe: Hypnotherapy: An Exploratory Casebook (Hip­ noterápia: feltáró esetgyűjtemény). Hamvait Phpénixben. a filozófus is. Meg­ alapította az Amerikai Klinikai Hipnózis Társaságot.vés antropológus és Gregory Bateson. .

gyerm ekkorának m ég m indg hatékony maradványaiból és anticipált felnőttkorában rem ényeiből. Pető Katalin 1 152 ." Dióhéjban Az identitáskrízisek fájdalmasak ugyan. am iben benne volt m inden. am it az apjának és a tanárai­ nak nem mondhatott m eg. tiszteletet parancsoló én kikovácsolásához* Érintkezési pontok Nátháméi Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. "21 „N em kétséges. Pető Katalin. am ikor m in d en fiatalnak ki kell alakítania a m aga szám ára va­ lamilyen központi perspektívát és irányt. 1991. A m ikor eljött az ideje. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. ford. Ez a válság az életciklusnak ab­ ban a szakaszában lép fel. Erős Ferenc. valamiyen működőképes egysége. mindezt rázúdította a pápára. hogy am ikor M árton szónokolni tanult. de nélkülözhetetlenek az erős. Gondolat.1958 A fiatal Luther és más írások2 0 „A serdülőkor nagy válságát identitásválságnak nevezem . oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. Budapest 2 Fordította: Erős Ferenc. a sátánhoz intézett szavait jelentős részben az a forrongó dac táplálta. oldal) 20 Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások.

a születéstől az öregkorig nyolc „pszichoszociális stádiumot" különített el. vezetéknevét Eriksonra („saját fia") változtatta. identitásunk megkérdőjelező-^ dik. Erikson megkülönböztetett figyelmet fordított az identitás serdülő­ kori alakulására. Három leány féltestvérének születése után még jobban megerősödött benne a kívülállás érzése. Házasságban élő zsidó édes­ anya. Amikor egy ilyen stádium véget ér.14. miután orvos mostohaapjának vezetéknevét vette föl. a zsinagógában pedig azért állították pellengér­ re. s ezeken a pontokon választhatunk a növekedés és a stagnálás kö- 153 . Karla Abrahamsen és egy ismeretlen dán férfi rövid kapcsolatából született. mert magas termetével. fejezet Erik Erikson Amikor azt mondjuk. kék szemével északi istenekre emlékeztetett. és a teljes életciklusban. válságot élünk át. és harmincas évei végén. „identitásválságba" kerültünk. és Németországban nevelkedett Erik Homberger néven. de nagy felismerése az volt. Eriksont saját családi háttere miatt is foglalkoztatta az identitás kérdése. Erik Eriksonnak tartozunk köszönettel ezért a fogalomért. Az iskolában a zsidó szár­ mazása miatt csúfolták. hogy egy átlagember élete során sokszor vetődik fel a kérdés: „Ki vagyok én?" Freud a csecsemő­ kortól a tizenéves korig a lelki fejlődés öt szakaszát különböztette meg. amikor USA-állampolgár lett. szőke hajával. Erikson azonban továbbment.

A Luther-történet röviden Luther gyermekkora és fiatalsága idején a keresztény Európát az „utol­ só ítélet" tartotta lázban. hogy Márton ügyvéd legyen. a gyerekeket az iskolában nádpálcával vagy ostorral ütötték nap mint nap. porrá zúzva a mítoszt. vagyis a pszichoanalízis felhasználását híres emberek életének megértéséhez. Márton latin nyelvű iskolába járt. Mindennapos volt a bűnözők nyilvános kínvallatása. és kiemelje az alacsony sorból a családot. De Erikson másnak köszönheti hírnevét. Lutherben az identitáskrízis mintaszerű esetét fedezte föl. és jó előmenetele miatt 154 . Bármelyik választás. Hans Luther félretett egy kis pénzt a fia taníttatására. amint azt Az ifjú Luther: pszichoanalitikus és történelmi tanulmány (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History) címen kifejti. de kemény munkával kistőkéssé küzdötte fel magát: tulajdonrészt szer­ zett egy bányában. és szüntelenül a halottak leikéért imádkoz­ tak. azt akarta. Ebbe a „bűntudattal és szomorúsággal átitatott világhangulatba" született bele Luther Márton 1483-ban. Apja parasztsorból származott.zött. amikor az egyén minden bűne és jó cselekedete mérlegre tétetik. Bár már Freud is írt egy nevezetes tanulmányt Leonardo da Vinciről. újabb sarokkő a felnőtt személyiség építményében. Teljes mértékben felismerte ezeknek a fordulópontok­ nak az intenzitását. Erikson alapozta meg Gan­ dhiról és Lutherről írt könyveivel a „pszichobiográfia" műfaját. a végső elszámolás. mely szerint 20 éves korunk után a stabilitás töretlen vonalán halad az életünk. az egyház és Isten iránt. mondta. Az emberek élete a pokolra ju­ tástól való félelemben telt. Az életre a feltétel nélküli engedelmesség nyomta rá a bélyegét: engedelmesség az idősebbek.

hogy a Biblia (az írás) tekintélye messze előbbrevaló. Amint azt számos Luther-életrajzban olvashatjuk. égi jelnek tekintette a villámcsapást. és felkiáltott: „Nem én vagyok!" Ezt Erikson klasszikus identitásválság jeleként értelmezte. megint rossz úton van. Szüleinek legnagyobb kétségbeesésére 1501-ben bevonult az erfurti Ágoston-rendi kolostorba. a vallási pályán való ígéretes indulás után. 1505-ben kapta meg dip­ lomáját. Luther mégis egyházi szolgálatban maradt. a nemiség őt sem hagyta nyugodni. mint egy intézményé. ez azonban „jócselekedetekkel" enyhíthető. egy zivatarban majdnem agyoncsapta a villám.17 éves korában beiratkozhatott az egyetemre. hogy szerzetesnek áll. fájóan világos volt. bármennyire is igyekezett betartani fogadalmait. s most. úgy tűnt. Arra az igen radikális meggyőződésre jutott. Luthernek tetszett a kolostor meg­ szentelt légköre. A teológia doktora lett. de mint oly sok fiatalembert. Még a jócselekedetek alól is volt kibúvó: „búcsúcédulákat" lehetett venni helyettük. amelyhez apja oly nagy reményeket fűzött. 155 . és bűntudat gyötörte emiatt. Bárminek gondolta is magát. amelyek kibocsátásával az egyház nagy bevételekre tett szert. A középkori katolikus tanítás szerint a bűnökért világi büntetés jár. ezután a jogakadémiára jelentkezett. Amikor egyszer nyári szü­ netre hazament. egyszer valamiféle pánikroham fogta el a kolostor templomának kórusán. Luther letett a házasság­ ról és a világi pályáról. hogy ő nem az. és gyorsan emelkedett fölfelé a ranglétrán. Kezdetben jól ment minden. Luther szemében ez is csupán a jéghegy csúcsa volt. Identitásá­ ban hontalanná vált. &s megfogadta. és 1515-ben 11 kolostor vikáriusává nevezték ki. Közben azonban egyre szélesedett a rés a való­ di spirituális hitről vallott felfogása és az egyházhoz való viszonya kö­ zött. Mivel a számára kijelölt életpályát illetően amúgy is balsejtelmek gyötörték.

amikor kiszögezte neve­ zetes 95 tézisét a wittenbergi templom falára (oda. de . hogy nyomot fognak hagyni maguk után. Mint Erikson megjegyzi. így történt ez Luther esetében is. Erikson azt a talán meglepő tételt fogalmazta meg.várják. Abból a feltevésből indult ki. s kinyilvánította bennük. de nem fejthetett volna ki akkora hatást. Erikson azzal magyaráz­ ta ezt. ami­ kor nyíltan állást foglalt az egyházzal szemben. Luther híres ember lett. hogy Luthernek a Szentszékkel szembeni bátor kiállása csakis az apjával szembeni kez­ deti engedetlenségével összefüggésben értelmezhető. A dokumentum bombaként hatott. hogy alakot öltsön fejükben a saját igazságuk. ahol a közérdekű közleményeket szokták elhelyezni). Erikson nagy teret szentelt a Luther és apja közötti viszony pszicho­ analitikus elemzésének. hogy azután ellene fordulhasson. A jobbágytól a hercegig mindenki. Nem lehetett volna az egyház leghangosabb bírálója. Luther azonban már 34 éves volt. ezekhez a célokhoz csatlakozott. a történelem nagy alakjai gyakran éveken át tétlenek. ha a nem sokkal koráb­ ban föltalált könyvnyomtatás révén a tézisek és Luther későbbi írásai nem terjedhetnek széltében-hosszában. ha előzőleg nem esett volna át a teljes odaadás és ragaszkodás élményén. hogy természeténél fogva Luther nem 156 . Fiatalon is érzik már.1517 októberében jött el a döntő pillanat. és lázadása felgyújtotta a reformáció lángját. hogy mely területeken kell az egyháznak megújulnia. és Luther valóban nagyon akart hin­ ni az egyház istentől való hatalmában. Erikson értelmezése A lázadás a fiatalkor sajátossága.tudtukon kívül . aki elégedetlen volt a status quóval. és a megfelelő időben a legnagyobb hatást fejtse ki. hogy egy fiatalembernek először erősen hinnie kell valamiben.

Luthernek sok időbe telt. akik az életüknek új irányt szabó teljes konverzió élményében keresnek gyógyulást. Vajon a jó szerzetesnek. hogy bár Luther a teológiai nézeteivel változtatta meg a világot. 157 . mielőtt ténylegesen felnőtté válnának. de sohasem vihette volna végbe. vagy a jó fiúnak. de amikor ez megtörtént. ha Luther az apjának engedelmeskedve jogi pályára lép? Hagyományos értelemben jól végezhette volna a munkáját. Moratórium Erikson rendkívül fontos kérdésnek tekintette. hogy a kultúrák tudatosan időt. addig a kétszer születettek sokszor gyötrődő lelkek. akkor képesek magukkal ragadni az egész világot. hogy felépítse magát. hogy a társadalom meny­ nyire képes elsimítani a fiatalkori identitáskríziseket. alkalmat teremtenek a fiataloknak arra. vagyis arról. avagy a nagy reformátornak érezte-e Luther önmagát? A nagy identitásválságokat Erikson . „minek érzi magát és mivé szeretne válni". Luther idejében a kolostorok adtak alkalmat sok fiatalnak arra. hogy egy évet munka és tanulás nélkül tölt el a középiskola és az egyetem között.volt lázadó. Ma sok fiatal megteheti. a pápa sem tudta megállítani.má­ sodik születésnek tekintette. Vajon mi történt volna. A kétszer születettek pozitív vonása. amire hivatva volt. hogy „megtalálják magukat". de azzal. egyszer s mindenkorra az engedetlenség útját választotta. írt a „moratórium" fogalmáról. válságokat. azok személyes démonjainak és identitási válságainak feldolgozásából fakadtak. hogy egyszer szembeszállt életének meghatározó szereplőjével. hogy ha sikeresen átalakítják magukat. Míg az egyszer született emberek „eléggé fájdalommentesen illeszkednek és illesztődnek be koruk ideológiájába". Erikson legizgalmasabb tétele az volt. hogy eldöntse.William James nyomán .

Pontosan az lett belőle. védelmezte a fejedelemségek rendszerét. még akkor sem. hogy a tár­ sadalom egészében rosszul jár. aminek az apja látni akarta: befolyásos. inkább provinciális maradt. hogy túlságosan is elkötelez­ ték magukat egy olyan életút mellett. ha kezdetben lelkesedtek iránta. de valójában a megújulást segítik: nemcsak az élményen áteső személy megújulását. A személyes életút e fordulópontjain felszínre törő új gondolatok és energiák. de valójában az Erikson által az alkotóképesség érett kori válságá­ nak nevezett életszakasz nyitánya. a jobbágyokat társadalmi helyzetük elfogadására ösztökélte. Közülük sokan csak a legnagyobb pszichés erőfeszítések árán tudnak kikecmeregni a kezdeti sikerek csapdájából. rövid távon zavart kelthetnek ugyan. hogy életük for­ dulópontjain a fejlődés helyett a stagnálást válasszák. hanem a tágabb közösségét is. Azt gondolhatnánk. igazolni cselekedeteit. Tágabb nézőpontból Erikson arra a következtetésre jut. ha arra készteti tagjait. apjához hasonlóan haladásellenes elveket vallott. amikor az ember fölteszi magának a kérdést: „Megérte a fáradságot.Erikson szerint sok ember életében a húszas évek vége az igazi válság időszaka. A bölcs kultúrák mind számolnak az ifjúkori identitási válsággal. Mire középkorú lett. Az egykori lázadó immár ké­ nyelemben élt. amit létrehoztam? Újra végigcsinálnám. Luther utolsó válsága Luther még hírnevének és befolyásának tetőpontján is igyekezett le­ veleiben védeni. amellyel nem tudtak azonosulni. Életfelfogásában és szo­ kásaiban nem lett világias. 15 8 . jómódú házasember. hogy ez volt a legboldogabb időszak Luther éle­ tében. mert akkor tudatosul bennük. s azt megkísérlik be­ illeszteni kereteik közé.

ha valaki identitásválságon esik át.is át kel­ lett esnie ezen a fázison. mintha az ő egyéni életútján az egész emberiség indulna útnak megint. Ez bizonyos értelemben az identitás kialakítá­ sának könnyebbik fele. Luther életét úgy jellemezhetjük. vagy legalább hogy kik vagy mik szeretnénk lenni . mint „mi nem vagyok?" típusú önvallomások sorozatát. hogy sikeresen túljussunk az élet nagy fordulópontjain. a társadalom tagjai elmebetegségekkel és lehetőségeink elvesztegetésével fizetjük meg az árát. annak mi. Ha a társadalom nem tesz meg minden tőle telhetőt azért. hogy hogyan vál­ tozik önképünk az életünk során. de minden életkorban meg kell hoznunk bizonyos döntéseket a világhoz való viszonyunkat illetően. aki ilyen helyzetbe kerül: „Úgy cselekszik. Luthernek . mondván. 159 . Amikor énünk egyik oldala eljut a teljességhez.vagy elvesztegettem az éveimet?" Luther első válsága színtiszta identi­ tásválság volt.. mert az identitás ." Erről a serdülők maguk körül forgó gondolkodása juthat eszünkbe. Pedig Erikson Lutherre vonatkozó észrevétele mindenkire igaz. ez a második azonban az integritás válsága. Hiába lett nagy ember. hogy normális jelenségről van szó. Záró megjegyzések A pszichológiában az az egyik legizgalmasabb kérdés. Hajlamosak vagyunk alábecsülni. hogy az identitás problémája sohasem oldó­ dik meg teljesen.kinek vagy minek tudjuk magunkat. még mindig van egy nagyobb én..ahogy a legtöbb idősebb felnőttnek. hiszen a „mi vagyok?" kérdést nyitva hagyja. Számára vele zárul le és vele kezdődik a történelem. Erikson hangsúlyozza.alapvető dolog. amely megpróbálja megérteni a tapasztala­ tunkat.

hogy Luther személyes válságai elválaszt­ hatatlanok a körülötte zajló társadalmi változásoktól. Bécsben tanított képzőmű­ vészetet egy ideig.A pszichobiográfia nyilvánvaló veszélye. hogy az egyház szerepét az egyén Istenhez fűződő személyes viszonya mellett másodlagosnak fogja fel. A bécsi Pszichoana­ litikus Intézetben. Iskoláinak elvégzése után egy évig utazgatott Európában. Kimutatta. mint az egyének lélektanának gyakorlati kifejeződése. Erik Erikson Frankfurtban született 1902-ben. oldal) mellett. Anna Freud (189. aki felesége és állandó munkatársa lett. hogy túl sokat vélünk kiolvasni az életrajz tárgyának gyermekkorából és annak a későbbi életre gyakorolt hatásaiból. itt ismerkedett meg Joan Sersonnal. Theodor Hombergerhez. Erik három húga már ott született. és gyermek­ pszichológiára szakosodott. 1927-ben kezdett pszichoanalízissel foglalkozni. Ezután a család a dél-németországi Karlsruhéba költözött. mert a történelem lé­ nyegében nem más. majd képzőművészetet tanult. mert a hitet a „jócselekede­ tek" fölé helyezte. és hogy a re­ formációt egészében véve Luther személyes problémáinak globális megoldásaként is szemlélhetjük. Édesanyja egyedül ne­ velte. így például saját lelkiismerete kész­ tette Luthert arra. amíg hozzá nem ment a gyermekorvosához. Mindamellett Erikson meggyőzően hozta összefüggésbe a szigorú neveltetést és a zsarnok apát Luther korának tendenciáival. vélte Erikson. Azért is olyan fontos a pszichológia. Igaz hívőként az egész kereszténységet át tudta formálni. 160 .

Három évig a Harvard Egyetem Orvoskarán tanított. ford. Helmich Katalin. Később a Yale Egyetemen. További munkái: Identity: Youth and Crisis (Identitás: fia­ talság és válság. a Menninger Alapítványnál. és az Erikson nevet vette föl. Kalifornia) és a San Franciscó-i Mount Zion Kór­ házban dolgozott. Gandhi's Truth (Gandhi igazsá­ ga. 2002. valamint Gregory Batesonnal és Margaret Meaddel. végül visszatért a Harvardra. és Boston elsőszámú gyermekanali­ tikusa lett. akik nagy hatást gyakoroltak rá. 1985).Erik 1933-ban áttelepült az Egyesült Államokba. A Harvardon barátságot kötött Ruth Benedict antropológussal. A lakota és a yurok indiánokra vonatko­ zó közismert vizsgálatait a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársaként folytatta. Berkeleyből távozva sok éven át magánpraxist folytatott. Osiris. 1970) és The Life Cycle Completed (A teljes életciklus. 1994-ben halt meg. amelyért a Pulitzerdíjat és a könyvszakma országos kitüntetését (National Book Award) is megkapta. 1968). Budapest 161 . 22 Erik H. a Felsőfokú Ma­ gatartás-tudományi Tanulmányok Központjában (Palo Alto. Erikson: Gyermekkor és társadalom. Erikson nevét az egyének és kultúrák széles körét tárgya­ ló Gyermekkor és társadalom (Childhood and Society 1950)22 című könyve tette ismertté.

am ivé szü­ léink g én jein ek véletlenszerű kombinálódása tesz m inket. A személyiséggel ugyanúgy állunk.1947 A személyiség dimenziói „A személyiséget nagym értékben az egyén gén jei határozzák m eg. biológiailag meghatározott dimenzióban mérhető. m int az intelligenciával. azok vagyunk. s bár a környezet valamelyest ja ­ víthatja az egyensúlyt. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375. " Dióhéjban Minden személyiség két vagy három alapvető. Különféle adottságok (87. oldal) 16 2 . befolyása erősen korlátozott. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. és a környezet szerepe legtöbbször csekély változásokban és talán egyfajta leplezésben m erül ki. Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers. M indkettő túlnyomóan a gén ek befolyása alatt áll.

század egyik legvitatottabb és egyik legtermékenyebb pszichológusa volt. A Dimensions o f Personality (A személyiség dimenziói) Eysenck első könyve volt.amely szerint szangvinikus. A két dimenzió Eysenck nem feledkezett meg az embertípusoknak a négy testnedvből kiinduló ókori görög felosztásáról . de a nácikkal való szembenállása miatt az 1930-as években Nagy-Britanniába kellett menekülnie. fél évszázadra kije­ lölte a fejlődés útját a személyiségbeli különbségek kutatása területén.15. kolerikus. Mivel azonban ez volt az introverzió és extraverzió fogalmának első tudományos kifejtése. Öt évtizedet átívelő pályája során 50 könyve és több mint 900 cikke jelent meg. flegmatikus és melankolikus típus létezik -. de hajthatatlan volt abban. Németországban született. aki introvertált és extravertált típust különböztetett meg. ő volt a legtöbbet idézett pszichológus. s számos területen ért el új eredményeket. és nyilvánvalóan felhasználta Carl Jung osztályozását. stílusa száraz. fejezet Hans Eysenck Eysenck a 20. hogy a szemé- 163 . Amikor 1997ben meghalt. elvont.

a frontról visszatért katonát. a neurotikus dimenzió meghatározóját pedig abban. és hogy élettani szinten is megnyilvánulnak az agy és az idegrendszer működésében. hogy válaszoljanak egy kérdéssorra. A háromdimenziós modellt (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus) PEN modellnek nevezték el. ahol alkalma nyílt tanulmá­ nyozni sok száz. A háború alatt Londonban. hogy mennyire lázad az illető egyén a helyzete ellen.az extraverzió/introverzió és a neuroticizmus . a Mill Hill Sürgősségi Kórházban dolgozott. Az extraverzió. Ezen a téren Eysenck Pavlov követője volt. illetve introverzió forrását az agy eltérő ingerelhetőségében kereste. Később Eysenck hozzátett ezekhez egy harmadik dimenziót: a pszichoticizmust. Megkérte vizsgálatai alanyait. vakmerő. A személyiség dimenziói egy bizo­ nyos kutatási módszerből. Ez mentális labilitást is jelezhet. szociopata. Az extraverzió/introverzió dimenziótól eltérően. Főbb jellegzetességei a következők. melynek segítségével Eysenck nagy mennyiségű kutatási adatból következtet­ hetett a személyiség különbségeire. amely szociabilitást mér. Eysenck meg volt győződve arról. vagy mennyi­ re féktelen. 164 . de többnyire azt feje­ zi ki. a faktoranalízisből táplálkozott. Az összegyűjtött válaszok alapján Eysenck kijelölte a vizsgált személyek helyét két át­ fogó dimenzió vagy „szupervonás" . azaz pontozással érté­ keljék a bizonyos helyzetekben adott reakcióikat.mentén. hogy ezek a szupervonások gene­ tikailag meghatározottak.lyiségbeli különbségek tanulmányozásának objektívnek és statiszti­ kailag megalapozottnak kell lennie. avagy (szélsősé­ ges esetben) antiszociális pszichotikus. hogy a konvenciók szerint szocializálódott-e az illető. ahogy az idegrendszer az eseményekre adott érzelmi re­ akciókat kezeli. a pszichoticizmus annak mértékéül szolgál.

valóban él. hogy úgy érezze.várakozásunkkal ellentétben . • Az extravertált ember elfogulatlanabbul szemléli az eseményeket. mélyebben érintik őt az élet eseményei. 165 .ke­ vésbé ingerelhető. esetleg önértékelési problémái vannak. • A kevesebb belső történés miatt az extravertált embernek termé­ szeténél fogva külső ingerekre és másokkal való kontaktusra van szüksége ahhoz. mint az introvertált emberé. • Az introvertált ember többnyire tartózkodóbb. • A belső szenzoros túlterhelés miatt. • Mivel az introvertált ember a jelek szerint intenzívebben éli át a dolgokat. hogy mások személyében ho­ gyan értékelik őt. vagy bűntudat gyötri. és intenzív belső éle­ tet él. Introverzió • Az introvertált ember. önvédelmi reakcióként az introvertált ember természeténél fogva kerüli .mentálisan meg­ terh eln ek érzi . komolyabb. jobban ki van szolgáltatva a hangulatainak. • Az extravertált ember általában véve élénk és derűlátó. mivel az agya könnyebben ingerelhető. vagy gazdag belső élete miatt egyszerűen nincs szüksége több társas interakcióra. de olykor a nyughatatlanság.Extraverzió • Az extravertált ember agya .a túl sok társas interakciót. és többet aggo­ dalmaskodik miattuk. haj­ lamos a borúlátásra. a kockázatvállalás és a megbízhatatlanság is jellemző rá. kevésbé aggodalmaskodik amiatt.

Záró megjegyzések Eysencknek a személyiség biológiai alapjaival foglalkozó munkáit so­ kan bírálták. stresszre. az nyugodtabb.köztük a széles körben használatos ötfaktoros modell (extraver­ 166 .Neuroticizmus • A neuroticizmus azt mutatja meg. idegességre. hogy olyan agya van. a külön nevelkedett egype­ téjű ikrekkel kapcsolatos vizsgálatok értelmében a személyiség csupán kis részben vezethető vissza a társadalmi környezetre. • A neurotikus hajlamú ember túlreagálja az ingereket. pánikrohamokra. Az alacsonyabb pontszám vi­ szont nagyobb érzelmi stabilitást jelent. akiben nincs ilyen hajlam. hogy mennyire vagyunk haj­ lamosak az izgatottságra. hogy az illető neurotikus. szoron­ gásra. A neurotikus hajlamú extravertált ember jobbára alulértékeli az életesemények hatását. aggodalmakra. hanem csak azt. • A neurotikus hajlamú introvertált ember nagy erőfeszítéssel igyekszik ellenőrzést gyakorolni az őt érő ingerek fölött. • Az ebben a dimenzióban kapott magas pontszám nem jelenti azt. Mint Steven Pinker írja a Tiszta lapban. és tagadásos vagy elfojtásos neurózisban betegedhet meg. de a kutatások egyre inkább megerősítették a megállapítá­ sait. amely neurózisra hajlamosít. reálisabban tudja megítélni a dolgokat. ezért hajlamos a fóbiákra. Ma már a személyiségtípusokról sok más modell is megpróbál számot adni . nagyrészt a gének formálják.

Azt állította.zió. hogy a dohányzás okozta rákbetegség összefügg a személyiséggel. örökletes tulajdonság. A könyv megjelenését demonstrációk követték. fölvetette. hogy pszichoanalízissel gyógyítani lehetne a neurózisokat. hogy a lélektan az emberek megértésében túllépjen a puszta megfigyelésen és a népi bölcsességeken. aki megpróbálta statisztikailag vizsgálni a kérdést. és a szociális kondicionálás etoszával szembeszegülve kitartott amellett. de Eysenck volt az első. A pszichoanalízis tudományos értékét az 1950-es években nagy feltűnést keltve kérdőjelezte meg. hogy a közvélemény jobban megértse a lélektan kérdéseit. állást foglalt a paranormális jelenségek létezése mellett. s ekkor történt az a nagy port felvert esemény. mint mások. barátságosság. hogy egyetemi előadása közben Eysencket pofonütötték. semmi­ lyen bizonyíték nincs arra. hogy a pszicho­ terápia tudományosan megalapozottabbá. és megkísérelt bizo­ nyítékot szolgáltatni arra. 1971-ben megjelent könyvében bizonyítékokat hozott fel a rasszok közötti IQ-beli különb­ ségek mellett. hogy az intelligencia nagy­ részt genetikailag meghatározott. Race. lelkiismeretesség. oktatás) című. Vitatható megnyilatkozásai dacára az Amerikai Pszichológiai Társa­ ságtól Eysenck élete vége felé William James-díjat kapott a pszichológia tudományában egész életében elért kimagasló eredményeiért. mégis Eysenck munkássága alapozta meg azt. s ezzel végső soron ahhoz is hozzájárult. neuroticizmus és nyitottság) -. hogy egyesek biológiailag hajlamaik folytán könnyebben válhatnak bűnözővé. hogy a személyiség tanulmányozása valaha is egzakt tu­ dománnyá válik. célzottabbá váljék. . Nem valószínű. Eysenck tudósként és népszerű lélektani könyvek szerzőjeként is nagyban hozzájárult ahhoz. intelligencia. Elmélyedt az asztrológiában is. Eysenck az intelligenciát is kutatta. Intelligence and Education (Rassz.

Angliában telepedett le. 168 . Megalapította és 1983-ig vezette a Londoni Egyetem Pszichiátriai Intézetének Pszi­ chológiai Osztályát. világháború alatt pszichiáterként a Mill Hill Sürgős­ ségi Kórházban. 1945 és 1950 között pszichológusként a Maudsley Kórházban dolgozott.Hans Eysenck Hans Jürgen Eysenck Németországban született 1916ban. a Londoni Egye­ temen szerzett pszichológiából PhD-fokozatot 1940-ben. nagyanyja nevelte fel. AII. 1997-ben halt meg. Szülei elváltak. és örökre elhagyta Németországot. Fiatalon szembehelyezkedett a nácikkal.

.

ezekkel az em b erek ­ kel szem b en zavarba jö vünk . g o n ­ doskodnak róla. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. s ha m égsem tesszük. hogy en g ed jü n k nekik. m ilyen értékeket kell fo nto sn ak tartanunk." „M egnyugtató intim itással vesznek körül m inket. A z ujjuk kö ré csavarnak m in k e t. de gyakorta feny egetéssel próbálják elérn i. Budapest 170 . hogy m aga alá tem essen m inket a b űntud at és az ö n v á d . hogy m in d e n alkalom m al. am ikor m egkapják. teh etetlen n ek érezzük m agunkat. " Dióhéjban Csak úgy őrizhetjük meg integritásunkat. a kötelességérzet és a bűntudat szorításában. A félelem. oldal) 23 Susan Forward: Érzelmi zsarolás. am it akarnak. elvesztjük a kontaktust saját integritásunkkal. oldal) John M. ha ellenállunk mások kontrolláló viselkedésének. Gottman: A boldog házasság hét titka (245. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. ford." „Talán az a legrosszabb. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. és hogyan kell v iselk ed nünk . azzal a belső iránytűvel. 1998. Béresi Csilla Édesvíz.1997 Érzelmi zsarolás2 3 „H iá b a vagyunk talpraesettek és sikeresek életü nk más területein. am ely segít eld ö n ten ü n k . am ikor en g e d ü n k az érzelm i zsarolás­ nak.

munkatárs -. inkább csak jelzi a zsaroló és a megzsarolt személy közti mélyebb problémát. fejezet Susan Forward Ez a könyv azoknak szól.16. mert úgy érezték. akit szeretnénk mindig kiengesztelni. and Guilt to Manipulate You). Bár maga a zsarolás tárgya is adhat okot aggodalmakra. hogy zavartalan maradjon a kapcsolat. hogy akaratuk ellenére megtettek valamit. mert neheztelünk rá azért. hogy nem jó nekünk. akikkel előfordult már. hogy csak fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel érhe­ ti el. amiről tudjuk. hogy olyan cseleke­ detre akar minket rábírni.házastárs. hogy egy kapcsolat megőrzése érdeké­ ben meg kell tenniük. Miért érzi úgy az egyik fél. hogy vállaljuk az illetővel az állandó nyílt konfliktust. hogy zsarolják? Mi az érzelmi zsarolás? A legtöbbünk életében volt vagy van olyan ember . Aki elolvassa Susan Forward sikerkönyvét Érzelmi zsa­ rolás: a félelem. Obligation. 171 . a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (Emotional Blackmail: When the People in YourLife Use Fear. amit akar? És miért hagyja az áldozat. A másik lehetőség. mennyire áthatja néha az egész életünket az érzelmi zsarolás. megértheti. gyermek.

és kihasználja ezt. ha nem engedünk neki.Az érzelmi zsarolás lényege a következő fenyegetésben össze­ gezhető: „Ha nem úgy cselekszel. rosszul jársz. feltéve. nem „engedelmeskedünk". hogy nekünk mi okozna örömet. máskor a má­ sik fél akarata érvényesül. lehetséges. • Nem vesz tudomást bizonyos gondolatainkról vagy érzéseinkről. Ha házastársunk. a félelem (fear). tudja. hogy bennünk van a hiba. de ezeket sohasem váltja valóra. amit akar. barátunk vagy munkatársunk a következők valamelyikét teszi. a lekötelezés (obligation) és a bűntudat (guilt) angol nevének kezdőbe­ tűi a „köd" jelentésű fog szót adják ki -. és nem abban. illetve ezek megvonásával bün­ tet minket. • Pénzzel vagy szeretettel jutalmaz. ahogy én akarom. 172 . amikor meg akarja szerezni az együttműködésünket. A bűntudat és a félelem könnyen keltheti azt a látszatot. • Hibaként állítja be. A zsarolók „ködösítenek" ." Minthogy a zsaroló jól ismeri a megzsarolt személyt. hogy szenved miattunk.három fontos fegyverük. amit akar. • Nagy ígéreteket tesz arra az esetre. hogy zsarolás célpontjai vagyunk. illetve számításon kívül hagyja azokat. • Azzal fenyeget. ha beleegyezünk valamibe. rokonunk. A normális kapcsolatokban egyensúlyban van az „adok" és a „kapok". aki zsarolni akar minket. hogy ő megkapja. a fenyegetésbe beleértve a kapcsolat megszakítását. melyek az érzékeny pontjai. Olykor a mi akaratunk. hogy megkapja-e tőlünk. mert nem működünk vele együtt. figyelmeztet Forward. hogy megnehezíti a dolgunkat. • Célozgat arra. Az érzelmi zsarolót azonban nem igazán érdekli. ha nem engedünk. attól függően. és a ködben olykor nem vesszük észre. hogyan bánnak velünk.

• A zsaroló kér valamit. ő annál több „ködöt" (FOG) visz a kapcsolatba. amit a maguk számára létfontosságúnak 173 . akik úgy érzik. hogy általában frusztrált emberekről van szó. amivel kicsikarta a beleegyezésünket. elő van készítve a talaj a jövőbeli manipulációhoz. Az események zavart és neheztelést váltanak ki belőlünk. az áldozata pedig mi vagyunk. bármi volt is az. pl.Gyakran megesik. hogy célba talált. aki nem engedelmeskedik neki? A zsarolók lelki világát tárgyaló fejezetben Forward leírja. csak drasztikus cselekede­ tek árán juthatnak hozzá ahhoz.a zsaroló látja. Fölfedezett egy manipulációs technikát. hogy büntesse azt. A zsarolók lelki világa Miért olyan fontos a zsarolónak. " „Már nem szeretsz?" • A célszemély továbbra is ellenáll. Az utolsó lépés a legfontosabb: a zsaroló most már tudja. • Ismétlés .a célszemély nem akarja veszélyeztetni a kap­ csolatot. hogy minél inkább ellenállunk a zsaroló követe­ léseinek. Vajon nem minket hagyott-e cserben a józan ész? Forward az érzelmi zsarolás hat lépését különbözteti meg. • A célszemély ellenáll. mégsem érezzük képesnek magunkat a határozott lépésekre. így: „Jót akarok mindkettőnk­ nek. a zsaroló fenyegeti: „Ha ezt nem fogadod el. hogy a módszer használható. hogy az ő akarata érvényesüljön. legjobb lesz másik kapcsolat után néznünk." • Engedelmeskedés . miért megy el akár addig is. és teljesíti a kérést. • A zsaroló nyomást gyakorol rá.

voltaképp ren­ det tart vagy leckéztet. mi a dolga. ahelyett hogy belátná. Egyesek agreszszívan fenyegetőznek. Bár minket hibáztatnak. A célszemély. és merev hozzáállása jóvoltából jobban érzi magát a bőrében. Az olyan emberek. ha a másik fél pénzügyi re­ torziót vagy válást helyez kilátásba. milyen hajlíthatatlan lett a párjuk hirtelen. vagy egy hétvégét ked­ vünk szerint akarunk eltölteni. mennyire magányos és levert. otthon hagyott partnerünk mindent megtesz. valószínűbb. még ha látszólag a szeretet diktálja is. ha nem engedünk nekik. annál védtelenebbek vagyunk a zsarolással szemben. Az érzelmi zsarolás sokszor a nélkülözés vagy a kisajátítási vágy formáját ölti. akik ka­ paszkodnak a másikba. a partner kérése pedig ésszerűt­ len. dühösek rá vagy folytonosan próbára teszik. mások nyugodtan közlik. 17 4 .tartanak. amikor nem vagyunk vele. A partnereik elképedve nézik. hogy amikor bünteti a célszemélyt. Ám a kiszabott büntetés szükségképpen nem kívánt következmé­ nyekkel jár. haragszik amiatt. megint mások szótlanul duzzognak. és eltávolodik. A zsaroló úgy érzi. Ha üzleti ügyeket kell intéznünk. ha dühében teljesen kivetkőzik magából. Minél szorosabb a kapcsolat. Kevesen tudnak ellenállni. mi fog történni. Az érzelmi zsarolásnak sok különböző formája van. az intim kapcsolatokban megszokott kompromisszumokat el­ lentmondást nem tűrő döntések váltják fel. Józanságunk és egészségünk megőrzése érde­ kében rögzítenünk kell a határokat. írja Forward. hogy ilyen helyzetbe került. nem visz közelebb a célhoz. mert ezzel a módszerrel védekeznek az őket érő esetleges veszte­ séggel szemben. míg ki nem találjuk és a békesség kedvéért nem teljesítjük a kívánságukat. Mi természe­ tesen együttérzünk vele. azért ilyenek. de Forward szerint az együttérzés csak fokozza a manipulatív viselkedést. Tudatja velünk. tudatosítva magunkban. hogy az ő múltbeli problémáik kísértenek a jelenlegi kapcsolatban. az teljesen normális. hogy amit tenni szeretnénk. hogy mindvégig szenvedjünk a bűntudattól.

nem lazítják fel a kapcsolat alapjaiban szilárd érzelmi talaját. Nem könnyű visszautasítani a kérést. hogy önzők vagy gondatlanok vagyunk. ha csatározásokkal járnak is. például azért. és minket hibáztat. Míg az előbbiek. vagy elvetemült gazember. ne feledje: az érzelmi zsarolás „úgy hangzik. hogy az ő indítékai ma­ gasabb rendűek a mieinknél. tudja. Forward lelkére köti az olvasónak." Az érzelmi zsarolás hatása Különbséget kell tenni a legtöbb kapcsolatban előforduló szokvá­ nyos konfliktusok vagy viták és a manipulatív viselkedés között. mert kijátszhatja a kártyát. De vannak a zsarolásnak finomabb eszközei is. mint ami mindenkinek jó. aki nemrég szokott le a kábítószerről. az vagy bolond. vagy legalábbis arra irányul . 175 . kapni fog kölcsönt az anyjától házvásárlásra. de javarészt egyáltalán nem rólunk szól Valójában a zsaroló sze­ mélyiségének gyenge pontjaiból ered. olyan érzést kelt. és ezeket a gyenge pontokat lenne hivatva stabilizálni. Aki pedig más véleményen van. Gyakorlott „szóvivő" a legésszerűt­ lenebb kéréseit is képes úgy beállítani. mintha rólunk szólna. addig az utóbbi a másik ember énjé­ nek háttérbe szorítását jelenti. mintha rólunk szólna. amit régen". utána ezt halljuk: „Hát már nem szeretsz?" Az a leány pedig. az egészséges konfliktusokban egyik fél sem akarja „felkor­ bácsolni a másik fél érzelmeit" A zsaroló mindig azt próbálja éreztetni. Forward megjegyzi: nagyon nagy véleménykülönbségek sem járnak fel­ tétlenül azzal. hogy „ha nem adsz.itt tehát az egyik személy a másik rovására próbál nagyobb hatalomra szert tenni. hogy az egyik ember személyében sérti vagy rágalmazza a másikat.vagy ha a fizikai bántalmazástól sem riad vissza. ha előtte. azt fogom tenni.

tojástáncot járunk. állandóan kerülgetjük a lényeget. aminek a zsaroló látni akar min­ ket. Forward szavaival: „Lehet. az intimitást. bármit megtenné­ nek a kapcsolat megőrzéséért. A kapcsolat kiürül. Miért vagyunk zsarolhatók? Sokan azok közül. hogy magas szinten teljesítünk életünk minden más területén. Integritásunk és lelki békénk megőrzése attól függ. és ha a zsaroló mozgásba tudja hozni ezeket a félelmeket. amely megsúghatná nekünk. „Az egymással törődés. Annyira kétségbeejtő számukra az elhagyatás gondolata. már nyert ügye van. Valahányszor letesszük a fegyvert. lemondunk belső iránytűnkről. Minél inkább azzá válunk. a bizalom és a gondoskodás semmivé lesz.mondja Forward poétikusan. annál inkább szem elől tévesztjük. kik is vagyunk. Egyre kevesebb témáról lehet beszélni. szembeszállunk-e az ilyen félelmekkel: ezzel a kérdéssel foglalkozik Forward az Érzelmi zsaro­ lás második részében. hogy viszszatérnek egy igen reaktív gondolkodási sémához. a bensőségesség egykori kecses táncát egyfajta álarcosbál váltja fel. mely pontokon vagyunk érzelmileg sebezhetők. a szakadék egyre szélesebb. kiszívja belőlük a kedvet. beszámoltak az általa „fekete lyukként" jellemzett érzés­ ről. mit kell tennünk integritásunk megőrzése érdekében. de a vélt vagy valós visszautasítástól összeroppanunk. amelyben a résztvevők egyre jobban elrejtik igazi énjüket" . amelyekkel földeríthetjük. a jó szándékot." Az elhagyatástól való félelem szüli az egyéb félelmek legtöbbjét. s ame­ 176 . akik zsarolóik ellenében segítségért folyamodtak Forwardhoz.A valóság ilyetén kiforgatása erodálja a kapcsolatokat. Eszközöket és technikákat mutat be.

aki csak magára gondol. milyen hatások érték Forwardot. és az Érzelmi zsarolás kitűnő példa arra.köztük a remek címmel megjelent Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak. a biztonságérzetet erősítő neurotikus hajlamról. amit csinál. A könyv egyik gyengéje. hanem azt is felvázolja. hogy „a legcsodálatosabb. amely célt tévesztve felnőttkorban is megmarad. de a második rész még értékesebb. A zsarolók érzelmi beállítottságával és élettörténetével kapcso­ latos gondolatai Karén Horney munkáját idézik fel (lásd 279. de egyszersmind hideg szívű zsaroló. 177 . Megtanulhatunk ellenállni. és képessé válhatunk arra. jobban átlát­ juk az egy-egy személyiségre jellemző viselkedésformák és érzelmek komplexitását. szembenézni a valódi kérdésekkel. Itt Forward nem csupán arról ír. Amikor letesszük. hogy egy önsegítő könyv a pszichológia tu­ dományát is előreviheti. kijelölni a határokat. illetve hogy meglátásai mind saját terápiás tapasztalataiból táplálkoznak-e. hogy miben áll a zsarolás. akik szeretik őket) . akik gyűlölik a nőket és a nők. hogy megmondjuk a zsarolónak: elfogadhatatlan. Érdekes lenne tudni. hogy nem tartalmaz hivatkozásokat. legsegítőkészebb ember a vilá­ gon". oldal): ő írt a gyermekkorban kifejlődő.lyek segítségével megelőzhetjük. nincs hozzá bibliográfia. úgy érezzük. hogy miként lehet szembeszállni vele és meghiúsítani. Az első rész („A zsarolási tranzakció megértése") önmagában is megéri a könyv árát. A könyvben idézett személyek közül sokan mondják a párjukról. Forward könyvei . hogy újra túszul ejtsen minket valaki. Záró megjegyzések Mindez azonban ízelítő csupán az Érzelmi zsarolás tartalmából.millióknak segítettek.

Ne hagyjuk kapcsolatain­ kat idáig fajulni. hogy az emberi természetbe mindkettő belefér. Kapcsolataink­ ban mégsem fogadhatjuk el a zsarolást. Ezt követte a szintén sikeres Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak. a pénz démonai) és a When Your Lover 24 Susan Forward: Mérgező szülők . akik gyűlölik a nőket és a nők.Tény. Szakértőként hallgatták meg nagy port felvert büntetőügyekben. Budapest 178 . a Betrayal oflnnocence (Az ártatlanság eláru­ lása. 1978) megjelenésétől a gyermekbántalmazás szakte­ kintélyének számít. Money Demons (Rög­ eszmés szeretet. 1986) és a Mérgező szülők (Toxic Parents 1989)24. Susan Forward Pszichológusi pályafutása azzal kezdődött. További munkái: Obsessive Lőve. Sok éven át magánpraxist folytatott. Első könyve. / Simpson-ügyben is tanúskodott. Forward közismert médiaszemélyiség és előadó. még ha a kapcsolat nem roppan is bele. . hogy ön­ kéntesként a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) Neuropszichiátriai Intézetében dolgozott. és az utószót írta Kövi György Háttér.hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől és nyerjük vissza életünket? ford. majd PhD-fokozatot. mint Nicole Simpson terapeutája az O. akik szeretik őket. miközben számos dél-ka­ liforniai pszichiátriai és orvosi intézet munkatársa is volt. 2 0 0 4 . Pszichiátriai szociális gondozóként szerzett diplomát. mert kifacsarja belőlük az éle­ tet.

16 179 .Is a Liar (Hazudós szeretők). Az utóbbi könyvben és az Érzelmi zsarolásban társszerzőként Donna Frazier is közreműködött.

am it mások elvárnak tőle (totalitarianizm us). am it mások tesznek (k onform izm us). értelm etlennek érzik az életet. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülá pszichológiája (79. a sors tudatos elfogadásából születhet az egyik legnagyobb dolog.1 7 1969 Az értelem akarása „A m it én egzisztenciális vákuum nak nevezek. Ehelyett vagy arra törekszik. És a régi idők em berével szem ben a m ai em b ernek a hagyományok sem mondják m eg. am i a jelek szerint két okból fakad. Egyre többen panaszkodnak arról. amit elérhetünk. Gyakran nem is tudja. kihívást jelen t a m ai pszichiátria számára. hogy üresnek. oldal) 180 . A z állatokkal ellentétben az em bernek n em m ondják m eg az ösztö­ nei." Dióhéjban A szenvedés. hogy alapjában véve m it is szeretne tenni. hogy m it tegyen. hogy m it kell tennie. vagy azt teszi.

bemutatva rabtársait. fejezet Viktor Franki Franki legismertebb munkája a Maris Search fór Meaning {Az értelmet kereső ember. akik vagy magu­ kévá tették a túlélés gondolkodási sémáját. Franki a behaviorista pszichológiát is elutasítja és vele azt a szemléletet is. Ez a könyv is képet ad az értelem frankli pszichológiájáról . lásd a kommentárt az 50 klasszikus önsegítő könyv című ki­ adványban). de Franki tanainak és az azokat megalapozó filozófiának a teljes kifejtése a The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása) című munkájában található.17. de tartalma bőségesen kárpótolja az olvasót a nehézségekért. amit egy náci koncentrációs táborban töltött. Ez nehezebb olvas­ mány. és Az értelem akarása világosan megfogalmazza a Franki és honfitársai felfogása között lévő különbségeket. Franki terápiás módszerét sokan a bécsi pszichoterápia harmadik iskolájának tekintik a freudi pszichoanalízis és az adleri individuálpszichológia mellett. vagy lemondtak az életük­ ről. 181 . amely az emberi lényt környezetének komplex termékévé próbálja egyszerűsíteni. Sok olvasója számára valóságos kincs ez a könyv: ellenméreg a mai élet unalmával és értelemnélküliségével szemben.a logoterápiáról (a görög logosz szó értelmet jelent) -. Megindítóan írja le benne azt az időszakot.

a pszichológia korábban képtelen volt számot vetni az em­ ber sokdimenziós természetével. az életút megválasztásában. de hangsúlyozta. hogy az emberi psziché tekintélyes részben komputerszerűen működik. Ez utóbbiakkal a hagyományos módszereket alkalmazó pszichiáter nem tud mit kezdeni. hogy nehéz körülmények között is megőrizzük méltóságunkat. vagy olyan lelki bajokból. amelyhez az élet értelmetlenségének érzését társítjuk: a logoterápia alapvetően 182 . ítélkezhetnek-e hitelt érdemlően a bűntudat. Bizonyos panaszaink talán ab­ ból fakadnak. hogy a biológiai adottságok vagy a kondicionálás alakítanak minket. az ilyen panaszoktól szenvedő páciensek job­ ban járnának. hogy megbomlik testünk kémiai anyagainak egyensúlya. teszi fel a kérdést Franki. Franki nem fogadta el. a lelkiismeret. morális vagy spi­ rituális konfliktusokból fakadó panaszok tartoznak ide. a halál vagy a méltóság kérdéseiben? A logoterápia válasza Lélektani szemléletét Franki egzisztencialistának nevezte. Mint neurológus nem vitatta. ha papot vagy rabbit keresnének fel. hogy az ember nem pusztán számítógép.A pszichológia vakfoltja Franki úgy véli. de fontos szerepet tulajdonít a sza­ bad akaratnak is . de szemben Albert Camus vagy Jean-Paul Sartre egzisztencializmusával. Nem tagadja.az értékválasztásban. amelynek nevében Jeanne d'Arcot szkizofrénnek minősí­ tették volna. mint az agorafóbia. vagy abban. Vajon annak a szakmá­ nak a művelői. sokszor meg sem érti őket. hogy például a szeretetet vagy a lelkiismeretet egyszerűen kondicionált válaszként vagy a biológiai programozás eredmé­ nyeként értelmezhetnénk. de van a panaszoknak egy másik csoportja is: a Franki által noogénnek mondott.

hogy ők mind csodálatos emberek. és aki a halálfélelemtől szinte megbénult. Egy haldokló asszony. ha­ nem az. Franki amellett érvelt. A nehéz. A ra­ bok szívesen hallgatták. hogy a halállal való bátor szembenézés megszépítheti utolsó óráját. amely azt jelzi. rájött. hogy az általa választott módon haljon meg. ellenkezőleg: nagyon is emberi jelenség. ha képesek vagyunk bátran szembenézni a megváltoztathatat­ lan végzettel. hogy elevenen él bennünk az értelem akarása. hogy az élet­ nek mindig van értelme. amikor a történtek eredményeként megerősödtünk. mert nem azt mondta róluk. hogy amikor az ember egzisztenciális vákuu­ mot érez maga körül. hogy a társadalom vagy saját génjeik áldozatai. a keleti par­ ti Szabadság-szobor ellentétpárjaként. akik saját dön­ téseik folytán kerültek mostani helyzetükbe. Túllépett a korai halál „értelmetlenségén". Szabad és felelős embereknek tekintette őket. és nem is azt. A relativizmus korában élünk. amit az életben elérhetünk. Éppen arról igyekszik meggyőzni az embereket. akit Franki látogatott a kórházban. Franki szerint nem a siker a legtöbb. hogy ez mi­ ben áll." Felelősség és bűntudat Egyszer Franki a hírhedt San Quentin börtönben tartott előadást. és abban találta meg élete értelmét. fájdalmas helyzetek értelmét nem mindig ismerjük fel.optimista. hogy valahol az Egyesült Államok nyugati partján fel kellene állítani a „Felelősség-szobrot". A regényíró Franz Werfelt idézi: „A víz létezésének legtámadhatatlanabb bizonyítéka a szomjúság. Tudomásul vette a bűnt mint realitást. az nem neurózis. ha nem is tudjuk még pontosan. csak később. 183 . Franki előszeretettel hangoztatta.

hogy milyen sors vár a szülőkre. Ha azonban úgy döntünk. felajánlották neki az amerikai vízumot . Minden ember. avagy igyekszünk elkerülni őket. Értelmezhetetlen a kérdés. hogy megragadjuk-e ezeket az ér­ telmeket. Tőlünk függ. hogy megszabadulunk az ilyen univerzáliáktól.de csak neki a szüleinek nem. s hogy elfogadjuk. hogy lelkiismeret. Záró megjegyzések Az értelem akarásának végén Franki fölteszi az önként adódó kérdést. addig a logo terápia a mentális egészséget szolgálja. a lehetséges értelmek egyedi sorozatának beteljesítésére születik. hogy ha a logoterápia az élet értelmét állítja középpontba. Tudván. saját problémáinkra és feladatainkra vonatkoztatjuk. hogy míg a vallás termé­ szeténél fogva a megváltást állítja a középpontba. Az életnek nincs végső értelme. csak az egyes emberek életének vannak egyedi értel­ mei. Lelkiismeret Az értelmet kereső ember olvasói bizonyára meglepődtek azon. nem tudta rászánni magát a távozásra.amelyben a valódi értékek és értelmek felhígulnak. 184 . hogy Franki elkerülhette volna a koncentrációs tábort. Amikor neurológus­ ként Bécsben élt. írja Franki. akkor vajon mi különbözteti meg a vallástól. Az élet értelmének ilyenfajta egyediségét hívjuk úgy. függetlenednek íté­ letünktől. Válasza az. azzal paradox módon bezárkózunk tulajdon szabad­ ságunkba. ha nem saját életünkre. hogy „Mi az élet értelme?".

185 . Mindamellett Franki a neurológia és a pszichi­ átria doktora volt. Franki hitt abban. ha éppúgy számí­ tásba veszi az értelem akarását. 5 közben pszichiátriai magánpraxist épített ki. A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát és PhD-fokozatot. S hogy az ember meg akarja találni élete értelmét. és túlélt két koncentrációs tábort. és nem volt álmodozó. és megőrizzük-e emberi méltóságunkat a nehéz helyzetekben. hogy az értelem akarása is legalább ilyen fontos szerepet ját­ szik személyiségünk alakításában. Viktor Franki Becsben született 1905-ben. ami sokak szemében gyanússá tette ezt a lélektani irányzatot. Adler pedig a hatal­ mat tette meg az ösztönös késztetések fő célpontjának. Franki nem tagadta. de számolt a szabad akarattal is . a kondicionálás is alakítják az embert.azzal. ami magával húz. hogy módunkban áll eldönteni. nem tagadhatja az sem.E különbségtételtől függetlenül Franki pszichológiáját áthatja a vég­ ső értelembe vetett spirituális hit. hogy a bio­ lógiai tényezők. aki kételkedik abban. Az 1930-as években a Bécsi Közkórház öngyilkososztályán dolgozott. Az ösztöneink hajtanak minket. mint az örömre vagy a hatalomra törekvés ösztönét. Nem gondolkodott misztikusan. hogy az életnek lenne végső értelme. milyen életutat járunk be. A Neurológiai Osz­ tály vezetőjeként 1940 és 1942 között a Rothschild Kór­ házban dolgozott. de az értelem az. milyen értékeket állítunk előtérbe. Franki számára a pszichológia csakis akkor töltheti be feladatát. Ahogy Freud az örömöt vagy a szexualitást.

A Bécsi Neurológiai Szakrendelő Intézet vezetőjévé nevezték ki. az amerikai csapatok bevonulásakor. A családból csak ő maradt életben: 1945-ben szabadult Dachauból. 186 . 1985). Dér unbewusste Gott (A tudattalan isten. Huszonkilenc egyetem választotta díszdoktorává. 1948). A háború után visszatért Bécsbe. mint Teréz anya és Diana hercegnő. ezt az állást töltötte be egészen 1971-ig. ugyanazon a héten. más amerikai egyete­ meken és a Bécsi Egyetem Orvoskarán. vendégprofesszor volt a Harvardon. The Unheard Cry fór Meaning: Psychotherapy and Humanism (Hangtalan kiáltás az értelemért: pszi­ choterápia és humanizmus. További munkái: Árztliche Seelsorge (Orvosi lélekápolás. 1965).Szüleivel és feleségével.először Theresienstadtba . Tillyvel együtt 1942-ben kon­ centrációs táborba . ekkor írta Az értelmet kereső embert. Franki 1997-ben halt meg.került.

.

Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31 >oldal) Eric Beme: Emberi játszmák (51.és férfibarátai csodálatát és szerelmét. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. oldal) V. bájos leány volt és felkeltette társasága érdeklődését. betörni akaró erő m indig m egegyezik. S. Horgász Csaba. ford. 199 8 . ennek dacára heves féltékenység kínozta húgával szem ben. aki pedig m ég gyereknek számított. s ez a kényszer gyakran pszichés elhárító mechanizmusokat hív elő belőlünk. az az a motívum. Serdülőkorában a páciens m in d en addigi érdeklődésével felhagyott és csak egyetlen vágy hajtotta: hogy kivívja fiú. am i az ént védekező intézkedésekhez való folyam odásra ösztönzi.1936 Az én és az elhárító mechanizmusok2 5 „Ezekben a konfliktushelyzetekben a szem ély énje saját ösztön-énje egy részének visszaszo­ rítására törekszik. am i változik. oldal) 25 Anna Freud: Az én és az elhárító m echanizmusok. "26 „N oha páciensem igen szép. így. Budapest 26 Fordította Horgász Csaba 27 Fordította Horgász Csaba 18 8 . Párbeszéd. a védekezést létrehozó hatóság és az elhárított. hogy elkerüljük a fájdalmat és összhangban maradjunk saját énünkkel. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. "2? Dióhéjban Szinte bármit megteszünk azért.

18. mint a felnőtteket. és elhatározta. Olvasását megkönynyíti a pszichoanalízis alapfogalmainak ismerete. hogy ugyanar­ ra a pályára lép. Sok klasszikus freudi fogalommal találkozha­ tunk benne . élet­ évét. hogy pontosan milyen kölcsönhatás alakul ki az én. de a könyv laikusok számára is élvezhető. elolvasta apja valamennyi könyvét.olyanokkal. Gyermekekkel és serdülőkkel dolgozott. addig Anna nagyobb szerepet tulajdonított az énnek (az ego­ nak). mert az elméletet érdekes esetismertetések fűszerezik. és ebből vezette le a pszichés elhárító mechaniz­ musok fogalmát. Azt vizsgál­ ta. pedig úttörő munkát végzett két fontos területen is: az én pszichológiája és a gyer­ mek-pszichoanalízis területén. annál is inkább. Mire betöltötte 14. aki maga is neves pszichológus lett. különösen a terápia és a pszichoanalízis tekintetében. A The Ego and the Mechanism o f Defence (Az én és az elhárító mechanizmusok) Anna Freud legismertebb könyve. az ösztön-én és a felettes-én között. és az egyetlen. Míg apja köztudottan az ösztön-énre (az id-re) összpontosította a figyelmét. és meggyőzte apját. fejezet Anna Freud Anna Freud volt a legfiatalabb Sigmund Freud hat gyermeke közül. hogy ezeket a pácienseket egészen másként kell kezelni. Óhatatlanul az apja lányát látták benne. a péniszirigység 189 . mint az anya iránti gyűlölet.

Anna Freud számunkra is meggyőzően magyarázza az elhárító me­ chanizmusok létrejöttét és funkcióját. hogy elszigetelődik bennünk a kielégítetlen impulzusok miatt eredetileg érzett fájdalom. Az én mindig fel van készülve a veszélyre. ha alulmaradunk a belső küzdelemben a tudattalan ösztönnel vagy a társadalmi kötelezettségekkel és elvárásokkal szemben. az ösztön-én és a felettes-én . akkor az én nyerte a három instancia .csatáját. és annak ellenére. köztük a szexualitás vagy az agresszió. És az én szenved vereséget akkor.az én. hogy a freudi pszichológia tekintélyét az utóbbi években igencsak megtépáz­ ták. hogy tudatosítsa az egyénben ösz­ tönös vágyait. hogy az ösztön-én felül­ kerekedik rajta. de ez nem mindig vezet tökéletes mentális egészséghez. ami azzal a következménnyel járhat. Az én fo­ lyamatosan harmóniát igyekszik teremteni önmaga. E fogalmak kapcsán azonban lenyűgöző magyarázatokat olvashatunk az emberek viselkedésének okairól. A pszichoanalitikusnak pedig az a dolga. hogy ne kerítsék hatalmukba a tudattalan késztetések. illetve gátlás alá helyezni. az ösztön-én és a külvilág között.vagy a kasztrációs szorongás amelyeket a mai olvasó némi fenntar­ tással fogad. Anna Freud szerint ha valaki sikerrel alakít ki elhárító mechanizmusokat a szorongás és a fájdalom ellen. s amely neurózist okozhat. 19 0 . Az én azért hoz működésbe elhárítást. Mit értünk elhárító mechanizmuson? Pszichológiai értelemben Sigmund Freud használta először az „elhá­ rítás" kifejezést 1894-ben. Anna Freud megfogalmazása szerint azt a küzdelmet akarta kifejezni vele. Olykor megpróbálja intellektualizálni. hatások ellen folytat. másokra vetíteni vagy tagadni a tudattalan késztetéseket. amelyet az én a fájdalmas vagy elvisel­ hetetlen gondolatok.

amelynek segítségével behódoló döntését értelem­ mel ruházhatja fel. mert az én kénytelen valamilyen elhárító mechanizmushoz folya­ modni annak érdekében. de szembekerül a felettes-énnel. Az ösztönök megtagadása azonban sokszor csak anynyit jelent. 28 Fordította Horgász Csaba 191 . s mindaz. hogy bár az én diadalmaskodik. Amikor egy természetes ösztön a felszínre tör. A felettes-én. Az én küzdelembe bocsátkozik az ösztönkésztetéssel. a konfliktus azonban ezzel még nem oldó­ dik meg. egészségtelen személyiségjegyek vagy neurózisok formájában jut ki­ fejezésre. Magasra teszi a mércét. „a bajkeverő. az én annak kielégí­ tésére törekszik. az agressziót antiszociá­ lisnak állítja be. amely megakadályoz­ za. más módon. a személyiség egészében ve­ szít. elhárító mecha­ nizmust konstruál. amely a társas együttélési vagy társadalmi szabályokra reagál. amit az én nem tud beépíteni az énélménybe. addig a felettes-én a freudi szóhasználat szerint a személyiségnek az a része. hogy az én békés megegyezésre jusson az ösztönökkel"28. írta Anna Freud. és hogy csökkentse a kielégítetlen impulzus okozta fájdalmat. az ösztön-én a tudattalan ösz­ tönök tartománya. hogy ezeket a késztetéseket kizárjuk az én látóköréből. Ha valakinek az énje puszta eszköz a felettes-én kezében. A felettes én szolgálatában Míg az én a józanul gondolkodó elme. a szexualitást elítélendőnek. hogy összhangban maradjon önmagával.Előfordul. Az én aláveti magát a fölötte álló felettes-énnek.

kimért. becsvágy nélküli. ruhákat követelt azért. az volt. amelynek fenntartásá­ hoz különösen nagy energiára van szükség. de nem engedélyezett magának efféle örömöket. 192 . egyszerűen öltözködő nevelőnő lett belőle. Nem törődött a maga bajával. Mi történhetett? Egy bizonyos ponton úgy érezte. másokról gondoskodott. kivetítette (projiciálta) életének más területeire. vagy még jobb. mint a többi gye­ rek. akinek az életét olyan mér­ tékben meghatározta rendkívül erős felettes-énje. amelyek kielégítését nem engedélyezte magának. hogy az ösztönei megtámadhatják és legyőzhetik. összhangba kell kerülnie a társadalom értékeivel és szabályaival: elfojtotta természetes vágyait.akkor gátlásos. Barátainak szerelmi éle­ te rendkívüli módon foglalkoztatta. Felnőtt korában azután nem ment férjhez. illedelmes személyiséggel van dolgunk. fantázi­ átlan. ez volt az egyetlen mód arra. Saját vágyai mindennél fontosabbak voltak számára. Elhárító mechanizmusa azzal a felismeréssel szemben. hogy olyan jó legyen. Anna Freud szerint ez az elhárítás viszonylag egészséges formája. Anna Freud beszámolt egy asszonyról. hogy túl erősek a vágyai. hogy kifejezésre jussanak. tárgyakat. Elfojtás Az előbbi példában az egyén a külvilágra vetítette ki ösztöneit. hogy a vágyait más embereken keresztül elégítette ki. hogy természetes késztetéseit. Gyermekkorában igazi akarnok volt. aki állandó félelemben él amiatt. Erőteljesebb és gyakran károsabb elhárítási mód az elfojtás. és a divatról is szívesen beszélt. Mivel énje és ösztön-énje megsemmisítő vereséget szenvedett a felettes-énjével szemben. és a másik szélsőséget tette magáévá. inkább másokkal érzett együtt. gyermeket sem szült.

Az érzés elkerülésére énjében idegenkedés ébredt a rágás­ sal szemben. hogy leharapja apja péniszét. Ha egy gyermek valamilyen képtől. s gyen­ geségüket fantáziájukkal és szerepjátékokkal igyekeznek ellensúlyozni. aki fivérek között nevelke­ dett. aggodalmaskodással .túl­ zott gyengédséggel. Gyermekek elhárító mechanizmusai Az elhárításnak nem minden formája rossz. Anna Freud megállapította. olykor egyszerűen így véde­ kezünk a valós külső veszéllyel szemben. gyengítve ezzel a személyiséget. Szemügyre véve a gyermekek elhárítási mechanizmusait. amit anyja egymást követő terhességei miatt érzett. abban az értelemben.Olvashatunk a könyvben egy leányról. és énje az érzés visszatérése ellen az ellentétes reakcióval . Egy másik esetben egy leány arról kezdett fantaziálni. mert ösztönéle­ tünknek egy egész területét fosztja meg a tudat jelenlététől. és neheztelése. hogy többé nem kellett belső konfliktusokat megoldania. Az elfojtás az elhárítás leg­ veszedelmesebb formája. másfelől azonban természetes érzéseinek elfojtásával a leány megfosztotta magát a vele egykorú lányok normális reakcióitól és hangulataitól. például egy erőszakos férfi szellemé- 193 . ami az evés zavaraihoz vezetett. anyagyűlöletbe fordult át. Ez egyfelől segítséget jelentett a családi környezetbe való be­ illeszkedésben. a leányokat egy másik szinten mégis veszteség érte a konfliktus elfojtása miatt. hogy a kicsik gyengének érzik magukat az erős felnőttek és a veszélyek között. Mindkét esetben nyug­ vópontra került az én. A leány elfojtotta ezt a számára visszatetsző érzést.próbált védekezni: A leány irigysége és féltékenysége önzetlenséggé és mások iránti figyelmességgé alakult át. állapította meg Anna Freud.

rablónak öltözik. és maga is szellemként jelenik meg. de szívesen ápolunk szoros kapcsolatot politikai vagy vallási eszményképekkel is. Ugyanakkor a serdülők a világ közepébe helyezik ma­ gukat. és megbékélhetnek a valósággal. s ezzel erőt merít kör­ nyezetéből.vagy hajvisele­ tet. A serdülő én Anna Freud megfigyelte. vagy cowboynak. amelyekben egy fiú vagy egy lány megszelídít egy gazdag vagy erős vagy félelmetes öreg­ embert. hogy a tizenévesek könnyen antiszociálissá válhat­ nak. magába építi ennek a külső objektumnak a jellegzetességeit. így többek között A kis lordot (Little Lord Fauntleroy)29 Frances Hodgson Burnett gyerekkönyvét. Más tör­ ténetek állatok megszelídítéséről vagy vadak emberré válásáról szólnak. paradox módon éppen azért. és végül igazi emberi lény lesz belőle. A passzív szerepről aktívra vált. az a valóság visszájára fordítá­ sa. „Azonosulnak" a dolgokkal és emberekkel. Anna Freud olyan gyerektörténeteket elemzett. A gyermek annyira meglágyítja az öreg szívét. hogy változékonyak. Ugyancsak jellemző a tizenévesekre. például az apa-gyermek kapcsolatban megmutatkozó gyenge­ ségük fölött. Ami közös ezekben a fantáziaképekben. és igyekeznek elszigetelődni a többi családtagtól. 2001. 29 Frances Hodgson Burnett: A kis lord.tői fenyegetve érzi magát. Segítségükkel a gyermekek napirendre térhetnek a valódi kapcsola­ taikban. amikor olyan hirtelen és oly nagy odaadással választanánk új ruha. mint még senki. Nincs még egy olyan életszakasz. szemléletük nárcisztikus. Pécs 194 . Alexandra. Cserna György. mert a történetek lehetőséget kínálnak a valóság tagadására. mint ekkor. ford.

amely éppen ezért bármire hajlandó.az én. Ez volt Anna Freud magyarázata a serdülők énközpontúságára . Az emberi természet „szexualitás és agresszió" felfogá­ sát. Hogyan is lehetne az. ha az én nem képes megfelelően feldolgozni az ösztönimpulzu­ sokat. azok elég való- 195 . hogy a szorongásokra és félelmekre válaszként megjelenő különféle elhárító mechanizmusok leírása nem egzakt tudo­ mány. amikor fokozódik a szexuális késztetés. hogy tudo­ mánytalan. az álmok és a mitológiai szimbólumok mély értelmű magyaráza­ tát. Záró megjegyzések Anna Freud elismerte.ahelyett hogy annak látnák és azért szeretnék őket. ha az elme rejtett barlangjaival. Ily módon azonban szem elől téveszthetjük a freudi pszichológia egyes tanításait. amelyek nemkívá­ natos érzelmekhez vagy viselkedéshez vezettek. Az ösztönös belső késztetések veszélyt jelentenek az én számára.közti versengés hangsúlyozását. erőteljes érzések kereszttüzében. és sok tekintetben valóban az. amik valójában. valamint a személyiség három instanciája . Azt tekintik feladatuknak. akik nem sokat törődnek páciensük múltjával és vágyaival.így tartják fenn identitásukat a látszólag a semmiből előbukkanó új. hogy kiigazítsák a hibás gondolkodási útvonalakat. A pszichoanalitikusok he­ lyébe pszichoterapeuták és kognitív terapeuták léptek. az embereknek a szociális nyomásra adott reakcióival foglalkozik? A freudi pszichológiát sokan vádolták azzal. az óhajok­ kal és vágyakkal. Ezek a fogalmak ma is hasznosak. a felettes-én és az ösztön-én . és ami az elhárító mechanizmusokat illeti. hogy érvényt szerezhessen akara­ tának. Anna Freud szerint minden olyan életszakaszban. fennáll a neurotikus vagy pszichotikus betegség ve­ szélye.

Anna pedig a család esze. de tanítónői állását sem adta fel. Anna 1927 és 1934 között a Nemzetközi Pszichoanaliti­ kus Társaság elnöke volt. bizonyos értelemben Sigmund Freud tanítványává vált. így elképzelhető. közben bővítette gyermekanaliti­ kai praxisát. Az iskolában nyughatatlan volt. 413. Miközben apja írásainak fordításán dolgozott. és falta a könyveket. Sophie volt a család szépe. és kisgyermekkorától közel állt apjához. majd olaszországi utazások után tanítói oklevelet szerzett. az ő munkái is a mostaninál nagyobb hatást fognak kifejteni. a Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson a Társaság tagjává választották. és Freud 1939-ben bekövetkezett haláláig főként ő ápolta apját. Nővére. Apja 1918-ban pszichoanalízisnek vetette alá. 1935-ben a Bécsi Pszichoanalitikus Tovább- 196 . oldal). hogy apja elméleteit átültette a gyakorlatba. Anna 1912-ben érettségizett. hogy a pszichoanalízis bizonyos fokig természettudo­ mányosán is értelmezhető. és 1922-ben. visszatért Bécsbe. Anna Freud Bécsben született 1895-ben. S. hogy legtöbbünk könnyen hozhat példát legalább az egyikre saját életéből. de amikor apja állka­ pocsrákban betegedett meg. Anna Freud fő érdeme. és ha a freudi pszichológia újra előtérbe kerül. Ramachandra.ságosak ahhoz. Újabban az elhárító mechanizmusok neurológiai hátterére is felhívták a figyelmet (lásd V. A család vendégeinek jóvoltából több nyelv is ráragadt. Egy évvel később Berlinben nyitott pszichoanalitikus magánpraxist.

képző Intézet igazgatója lett. 197 . Egyedülálló anyák gyermekei részére megalapította a Hampstead Háborús Óvodát. és 1937-től részt vett egy szegény családból származó gyermekeket felkaroló óvoda megalapításában. Londoni otthonában 1982-ben bekövetke­ zett halála után Freud Múzeum nyílt. Számos amerikai egyetem hívta meg előadások és szemináriumok megtartására és választotta díszdoktorává. majd 1947-ben a gyermeklélektan nemzetközi központjának számító Hampstead Gyermekterápiás Klinikát. Ausztria náci megszállása után Anna szervezte meg a Freud család Angliába történő emigrálását. Anna nem ment férjhez. fő hivatásának az apai örökség ápolását tartotta.

A látszólag ártatlan álmok sem éppen olyan ártatlanok. és eszembe jut. az utószót írta Hermann István. 1993. az a válasz. Hollós István. hogy a vasúti kocsi ablakából látom a Tiberist és az An gyalhidat. azt nem tudom.. A kilátás. egy ismert metszet mása volt.vágyteljesülés. Meller V. "31 „Hogy miről álmodnak az állatok. hogy Rómába utaz z a m . M áskor valaki egy dombra vezet. és megmutatja a félig ködfátyolba burkolózott Rómát olyan távolságból. amelynek közlését egy hall­ gatónak köszönhetem. hogy a kukoricáról... Helikon. amelynek alapja az a vágy. lényegtelen dolgok miatt nem zavartatjuk alvá­ sunkat. az ilyen álomnak »vaj van a f e jé m . ha vesszük a fáradságot.1900 Álomfejtés30 „Az álom sohasem bíbelődik csekélységekkel. m ennyire tiszta a kilátás.. "31 „Ebben az esetben álomsorozatról van szó. hogy miről álmodik a liba. Könnyen felism erhető benne »az ígéret földjét távolról meglátni« motívuma. oldal) 30 Sigmund Freud: Álomfejtés. hogy hiszen én be se m entem a városba. A zután m egindul a vonat. Az én és az elhárító mechanizmusok (189. amelyet előző nap egy pá­ ciensem szalonjában futólag megpillantottam. oldal) Anna Freud."33 Dióhéjban Az álmok fölfedik a tudattalan vágyait és fejlett intelligenciáját. Budapest 31 Hollós István fordítása 32 Hollós István fordítása 33 Hollós István fordítása 198 . ford. így hát egyszer azt álmodom. amely az álomban megjelent. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. H a szabad e mondással élnem . Ez a két mondat magában foglalja az egész elméletet: az álom . Arra a kérdésre. tudni véli. Egy példabeszéd. Ágnes. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. hogy csodálkozom. a függeléket összeáll. hogy megfejtsük őket.

19. Mindez oda vezetett. amikor az Álomfejtés (Traumdeutung) című könyve. Jóllehet isko­ lai évei alatt többnyire osztályelső volt. Martha Bernayst. a beszédzavarokról. és még ezután is több mint egy évtizedre volt szükség ahhoz. mintsem dicsérte. A könyv félig-meddig önéletrajzi nézőpontból mutatja be a késő 19. inkább bírálta az Álomfejtést. hogy feleségül vegye menyasszonyát. és ez a 600 példány 8 év alatt fogyott el. Minden idők egyik legnagyobb hatású könyve először mindössze 600 példányban jelent meg. A. Az a terve. bepillantást enged a „nagy ember" mítosza 199 . hogy nevét megismerje a világ. majd érdeklődése a pszichopatológia felé fordult. századi Bécs polgári világát. Neu­ rológiai területen kezdett tevékenykedni. Az a kevés recenzió. a kokain érzéstelenítő hatásáról és a gyermekek agyszélhűdéséről írt közleménye­ ket. fejezet Sigmund Freud Kevesen tudják. akadályozta volna abban. amit írtak róla. és az otthonteremtés érdekében orvosi praxist kellett indítania. hogy Freud elég későn indult el pályáján. hogy neves orvoskutatóvá váljék. megjelent. amelynek hírnevét köszön­ heti. hogy már negyvenes évei közepén járt. Brill munkája) 1913-ban látott napvilágot. az első angol fordítás (A. az egyetemen csak nyolc évi or­ vostudományi és más irányú tanulmányok után kapott diplomát.

Az Álomfejtés orvosi és természettudományos szempontból vizsgált egy olyan témát. melyben a szerző egészen Arisztotelészig tekint vissza. A könyv megírása után Freud így értékelte munkáját: „Az embernek egy életben egyszer támad­ nak ilyen meglátásai. művészeti és irodalmi műveltségről árulkodnak. Az álmok okai Meglepő. Az irodalmi áttekintést azzal sum­ mázza. egyenként jó tízoldalas ter­ jedelemben. Az olvasó számára azonban maguknak az álmoknak az ismertetése és elemzése a legérdekesebb (többségük Freud pácienseitől. hogy bár a téma sok ezer éve terítéken van. a barátaival és kollégáival foglalkozó. az Alpokba kiránduló. Yves Delage és Ludwig Strumpell. Freud könyve a szakirodalom terjedelmes áttekintésével kezdődik. és értelmezi azt. Az álmok isteni sugallatként történő értelmezésétől eljutottunk ad­ dig a természettudományos nézetig. amely addig minden komoly elemzésnek ellenállt. Az elemzések kimagasló mitológiai. és ezzel megalapozta a tudattalan tudományát. és megemlékezik olyan mo­ dernebb szerzőkről is. ez a könyv azonban csupán pályájának első fontos állomása volt. E magyarázat szerint a gyakori álmok mögött gyakori történések húzód­ 200 .mögé. de némelyik magától Freudtól származik). Amikor alvás közben például meghal­ lunk valamilyen külső zajt. mint Louis Alfréd Maury. az álmok tudomá­ nyos értelmezésében nem jutottunk túl messzire. Megismerhetjük belőle a gyermekeivel foglalkozó." A korai ígéret beteljesedése több mint 40 évbe telt. amely szerint az álmok egyszerűen érzékszervi ingerlés eredményei. Carl Friedrich Burdach. hogy már Freud előtt is milyen sokat írtak az álmokról. a szakmai sikerekre tö­ rekvő Freudot. ez beleszövődik az álomba.

Ráébredt arra. hogy nem veszünk tudomást róluk. Az Álomfejtés megírásáig Freud több mint ezer álom klinikai elemzését végezte el. és nem épülnek be az álmainkba. A sok álomban kitapintható etikai vagy mo­ rális dimenzió is arra utal. Ugyanígy a gondolatok másokkal 201 . mint ak­ kor. de ugyanígy előfordul az is. jelentéktelen. valójában olyan rendező elv érvényesül bennük. • Az álmok jelentésének több rétege van. • Álmunkban másképp szelektálunk az emlékeink között.nak meg. érzések összefüggő „történetté" állnak össze. A tudattalan általában nem a jelentős eseményekre összpontosít. de sok minden megmarad benne. Freud azonban úgy érezte. de kora gyermekkori emlékek is felszínre bukkanhat­ nak bennük. • Az álmok mindig az énről szólnak. és számos gondolat sűrű­ södhet egyetlen álomképbe. hogy a betegek álmainak tartalma jól jelzi mentális egészségi állapotukat. • Az álmokban leggyakrabban az elmúlt napok benyomásai jelen­ nek meg. hogy az elalvás közben minket érő fizikai ingerek befolyásolják az álom tárgyát. amelynek révén különálló személyek. amikor ébren vagyunk. • Jóllehet az álmok véletlenszerűnek vagy abszurdnak tűnhetnek. ha például álmunkban meztelennek érezzük magunkat. hogy az okok nem pusztán fizikaiak. Kétségtelenül előfordul. Freud eredetileg a pszichózisokkal foglalkozva kezdett érdeklődni az álmok iránt. az azért van. s hogy más tünetekhez hason­ lóan az álmok is értelmezhetők. íme néhány a következ­ tetései közül. az érzékszervi ingerek nem adnak ma­ gyarázatot valamennyi álmunkra. mert leesik az ágyról a takaró. az álombéli repülés képzete a mellkas légzés közbeni emelkedéséből és süllyedéséből ered. ami triviális.

mélyen meghúzódó ösztönzést vagy vágyat hoz felszínre. hogy megkerüljük.helyettesíthetők (egy ismerős személy valaki mássá válhat. és ezek a vágyak csak némiképp álcázva léphetik át tudatosságunk küszöbét. ami nyilvánvaló? A válasz erre a kérdésre abban a tényben keresendő. hogy az alvás közbeni fizikai érzetek és a napi ese­ mények emléke „mint megannyi olcsó alkatrész szükség esetén igénybe vehető". s az álom tartalma csak úgy tudatosulhat bennünk. Miért van szükségünk arra. • Majdnem minden álom „vágyteljesülés". Az álcázott üzenet Miután arra következtetett. hogy számos vágyunkat elfojtjuk. amely betelje­ sedésre tör. Azért látszik sok álom ellentétesnek azzal. ha a vágyunk az ellenkezőjére fordul benne. Röviden tehát ezek a motívumok nem az álmok okai. mert védekezünk a vágyainkkal szemben. ahol a tudattalan megnyilatkozhat. hogy a napi ese­ ményekre való visszaemlékezés az álmok elsődleges oka. Míg a múltban több szerző azon a véleményen volt. addig Freud azt a nézetet vallotta. s hogy elsősorban vágyaink teljesülésé­ nek megjelenítésére kotyvasztjuk az álmokat. különös szimbólumokba és képekbe csomagolva jelennek meg az álmokban a vágyaink. miért oly rosszul artikulálva. hogy az álmok alkotják a küzdőteret. ami­ re vágyunk. vagyis olyan. Ezt az általa „álomtorzításnak" nevezett 202 . Freudot az a kérdés kezdte foglalkoztatni. el akarjuk rejteni azokat. s amely gyakran a korai gyerekkorban gyökeredzik. egy ház más funkcióra tehet szert és így tovább). hanem csupán a psziché által az álom értelmének kialakításához felhasznált elemek.

de ha megteszi. Az álomban kényszerítő erővel fejeződhet ki valamely cselekvésre felhatalmazó üzenet.és ez az üzenet mindig ránk vonatkozik. Tegyük fel. és „tompított. amelyet éber tudatálla­ potban hajlamosak lennénk elnyomni . Kíváncsian kutatta azokat a történelmi példákat. az üzenet csak cenzúrázva. amit valaki más az álmodónafe jelent. hogy ha egy idegen alak álmának színterére lép. Ha egy álomban másik személy bukkan fel. a társadalomra vagy bármi más szo­ ciális hatásra. Freud egyik fő tétele az volt.jelenséget Freud hasonlattal világította meg. Először az Álomfejtésben fogalmazta meg . hogy mit kell tennie. hogy a neurózisok az elfojtott szexuális vágyak­ ban gyökereznek. Freud úgy vélte. vagy azt. ami­ lyennek éber tudatállapotban nem mutatkozhat. torzított formában fejezi ki a véleményét" Ami az álmokat illeti. Az elemző tehát fél az uralkodó cenzúrájától. sohasem a családra. ha a pszichénk üzen nekünk. veszélybe sodorhat­ ja magát. Középpontban a szexualitás A betegek analizálása során szerzett tapasztalatai alapján Freud arra a meggyőződésre jutott.például utólag igazolódott bölcs figyelmeztetést . hogy egy politikai elemző bírálni akarja az uralkodót. az illető m in­ den kétséget kizáróan őt magát képviseli olyan mivoltában. az gyakran az álmodót jelképezi. mert a tudatos én csökkenteni igyekszik a tudattalan által az éber elmére gyakorolt befolyást. hogy az álmok mindig énközpontúak. amikor valaki álmában kapott útmu­ tatást .arra néz­ ve. Freud szerint azért felejtjük el olyan könnyen az álmainkat. megszelídítve vagy valami másnak álcázva juthat el a tudatunkig. és hogy az álmok is ezeknek az elfojtott érzéseknek a kifejeződései.Szophok- 203 .

A freudi kozmológiában a civilizáció épp csak takarja az ösztönö­ ket. Freud leírt egy számára fontos eseményt a gyermekkorából. kulcsszerepet játszanak az emberi természet megértésében.lész Oidipusz királyával alátámasztva .azt a nézetét.hogy a Föld nem az univerzum középpontja -. a tiltott vizelés szégyenletes emlékképével együtt. Az általános dorgálás közepette az apja ezt dünnyögte: „Semmi sem lesz ebből a fiúból!". többnyire az eredményeivel összefüggésben. lefekvés előtt megszegte az egyik legfőbb szülői tilalmat: a hálószo­ bában bepisilt. Mintha csak azt akarta volna mondani az apjának. Darwinéról . és saját fölfedezéséről. mert a jelenet még a felnőttkori álmaiban is rendszeresen felbukkant. hiszen lehetőséget kínálnak a tudattalan motivációk feltárására. hogy „Látod." Ezzel helyre tette az apát . Egyik este. és le akarják győzni a másikat. Freud szerint ez a megjegyzés nagyon érzékenyen érinthette őt. miszerint nem vagyunk annyira a birtokában saját elménknek. Az egyik ilyen álomban például az apa volt az.hogy az ember nem a teremtés középpontja -. melyek közül a legerősebb a szexualitás. aki Freud szeme láttára vizelt. Ezt az univerzális hajlamunkat nevezte el később Ödipuszkomplexusnak. 204 .el­ lenfelét az anyja érzelmeiért folytatott vetélkedésben -. jegyzi meg Freud. Záró megjegyzések Gyakran idézik Freudnak az emberi nemet a történelem folyamán ért három nagy megaláztatásról szóló szavait: Galilei fölfedezéséről . Nagy hiba tehát passzív éjszakai időtöltésnek tekinteni az álmokat. mint hittük. hogy a gyerme­ kek szexuálisan vonzódnak egyik szülőjükhöz. lett belőlem valaki.

Felhozták a freudi pszichoterápiával szemben. s felrótták neki a standardizált eljárások és ellenőrizhető eredmé­ nyek hiányát. mert ezeket lényegtelennek tekintik a kognitív pszichológiá­ nak a mentális állapot megváltoztatására alkalmas pontosabb mód­ szerei mellett.Ez az emberi szabad akarat elleni támadás óhatatlanul szitkot-átkot hozott Freud fejére. igen aktívak az agy érzelmeket. különösen Amerikában. hogy címlapján föltegye a kérdést: „Freud halott?" Manapság. amelyet Woody Allén oly jól figurázott ki jeleneteiben. ame­ lyekben meghallgatta és elemezte a páciensek tudattartalmait. meg azt is. hogy a pszichoanalízist a vallás aurája lengi körül. A neurológiában egyáltalán nem számolnak azzal a lehetőséggel. Bár Freud ateista volt. hogy kialakult „a pszichiátriai dívány kultúrá­ ja". hogy az álmok összefüggenének a vágyakkal vagy motivációkkal. nagy valószínűséggel nem fog minket az álmainkról és a múltunkról kérdezni. amikor mélyen alszunk. 205 . Ráadásul a Londoni Királyi Orvosi Egyetem újabb kutatásai bizo­ nyos fokig alátámasztani látszanak Freudnak az álmokkal kapcsolatos nézeteit. hogy gyógyító hatására kevés a bizonyíték. s azért a felismerésért. hogy túlságosan függ az analitikus­ tól. hogy az álmok nem pusztán a véletlenszerű neuronkisülések mel­ léktermékei. Az agyról készült izotópos felvételekből arra lehet következtet­ ni. Érthető ezek után. ahol emiatt a pszicho­ analízis tudománytalan irányzatként került be a köztudatba. mivel tartoznak Freudnak az eredeti „gyógyító beszélgetésekért". Az 1990-es évek elején a Time magazin időszerűnek érezte. hogy Freud munkái ma már nincsenek előkelő helyen az egyetemi pszichológiai kurzusok hallgatóinak olvasmányai között. Ám a mai terapeuták túl könnyen megfeledkeznek arról. ha felkeresünk egy pszichológust vagy egy pszichiátert. gyakran hallani olyan véleményt. és a pszichoanalitikusok száma is igencsak megcsappant. hogy az emberben kárt tehet a benne lakozó irracionális lény.

Jacob és Amalia NyugatUkrajnából érkeztek Morvaországba. de az utolsó pillanatban megváltoztatta el­ határozását.vágyakat és motivációkat ellenőrző. és a család 1859-ben Lipcsébe. Eszerint az álmok a motivációkkal összefüggő magasabb rendű men­ tális működések. mert lehetőséget adtak arra. A szülők hamar felismerték Sigismund kiváló szellemi képességeit. évfordulója után mondha­ tunk-e bármi biztosat Freud örökségéről? A tudattalan „fölfedezése" kétségkívül új távlatokat nyitott a gondolkodás és a képzelet számára. és hogy külön szobában tanulhasson. ahol az agy 206 . Cseh Köztársaság). Sigmund Freud Sigismund Freud néven született 1856-ban a morvaországi Freiburgban (ma: Pribor. Az öt testvér közül ő volt a legidősebb. és a Bécsi Közkórházban helyezkedett el. Freud legnagyobb vívmánya mégis az lehetett. hogy érdekessé tette a pszichológiát a laikusok számára. hogy ezt Freudnak az álmok vágyteljesítő szerepéről alkotott elmélete mellett szóló bizonyítéknak tekinthetjük-e. hogy klasszikus latin­ görög műveltséget szerezzen. limbikus és paralimbikus területei. eljegyezte Martha Bernayst. Most. Gondolatai azért voltak olyan nagy hatásúak. nem sokkal születésének 150. gondoskodtak róla. majd egy évvel később Bécsbe költözött. Szülei. Freud jogi tanulmányokra készült a Bécsi Egyetemen. hogy betekintést nyerjünk saját lelki működéseinkbe. és az orvoskarra iratkozott be 1873-ban. Miután diplomát szerzett. bár az még kérdéses.

20 0 3 . Magyarul megjelent részletei: Katharina. előszó.. In Sigmund Freud Művei VII.: Studien über Hysterie].anatómiájával kezdett foglalkozni. 34 Sigmund Freud: Tanulmányok a hisztériáról (Josef Breuerrel közö­ sen). Charcot mellett dolgozott. Lukács Katalin. 1 9 9 3 -1 9 9 5 . In: SFE 3 3 -2 5 1 .1 9 9 5 . . Budapest. In: Sigmund Freud: Válogatás az életműből. amelyben bevezette a freudi elszólások fogal­ mát. Budapest 36 H árom értekezés a szexualitás elméletéről. „A vicc viszonya az álom hoz és a tudattalanhoz" c. fejezete. ford. jegy­ zetek. 1 9 9 3 . majd további tanulmányok és az önanalízis után kezdett bele az Álomfejtésbe. Gabo. Gergely Erzsébet. majd Josef Breuer osztrák pszichológus munkatársa lett. Bárt István. Ford. Cserép­ falvi. akivel a Tanulmányok a hisztériáról (Studien über Hysterie. ismertetőszöveg. első nagy nemzetközi kongresszusát 1908-ban tartották. 37 A vicc és viszonya a tudattalanhoz. Legújabban a VI. A pszichoanalízis nemzetközi mozgalommá vált.. 1895)34 című munkájukat írták. 35 Sigmund Freud: A m indennapi élet pszichopatológiája elfelejtésről. Ferenczi Sándor.. Bp. Erős Ferenc. elvétésről. In: Sigmund Freud Művei VII. Néhány hónapon belül megjelent A mindennapi élet pszichopatológiája (Zűr Psychopathologie des Alltagslebens)35 című munkája. Cserépfalvi. [Josef Breuer . Schulcz Katalin.. bibliográfiai összeáll. Ford. Budapest. Európa. Vál.. Bárt István. kisasszony. Elisabeth von R. M. in: SFV 207 . babonáról és tévedésekről. el­ szólásról.. . A Három tanulmány a szexualitás elméletéről (Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie)36 és A vicc és viszonya a tudattalanhoz (Dér Witz und seine Beziehung zum Unbewuflten)37 című munkái 1905-ben jelentek meg.. Ford. ford. [Dér Witz und seine Beziehung zum llnbewussten]. 2 0 0 6 . Később a párizsi Salpetriére Kórházban J. Apja 1896-ban bekövetkezett halála után Freud egy idő­ re magába mélyedt. [Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie].

ford. Cserépfalvi. ford. Egész életében szenvedélyes dohányos volt. 1991. Budapest 43 Albert Einstein. 1927)41. Bodnár György és Tóth Gergely. Budapest 42 Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában. egy önéletrajz (1925)40 és a vallás lelep­ lezésének szándékával írt Egy illúzió jövője (Die Zukunft einer Illusion. 1923)39. Hatágú Síp. 1989. (A halálösztön és az életösztönök). Kovács Vilma (1 9 2 3 ). 1930)42 című terjedelmes tanulmányában kristályosodtak ki az emberi agresszióval és a „halálösztönnel" kapcsolatos gondolatai. Freud főbb művei ebből az évtizedből a Túl az örömelven (Jenseits dér Lustprinzips. Budapest 4 Sigmund Freud: Egy illúzió jövője. Glória. amikor a pszichoanalízist be­ tiltották.Freud másodszülött leánya. 1991. 1992. de miért? Iszak Aszimov esszéjé­ vel. Schönberger (Székács) István. Az én és az ösztön-én (Das Ich und das Es. Sigmund Freud: Háború. Budapest 40Sigmund Freud: Önéletrajzi írások. Budapest 39 Az én és az ösztön-én. de miért? (Warum Krieg?)43 címmel Albert Einsteinnel kö­ zösen írtak könyvet 1933-ban. a harmadik gyermekét váró Sophie 1920-ban spanyol náthában meghalt. 1920)38. 1 Párbeszéd. és rákban halt meg 1939-ben. [Jenseitdes Lustprinzips]. Linczényi Adorján. 1991. ford. Budapest 208 . Hollós István. A Rossz közérzet a kultúrában (Das Unbehagen in derKultur. 1 998. Ausztria annektálása után. Kossuth. Múzsák. [Das Ich und das Es]. ford. Freud családjával együtt Londonba települt át. Háború. ford. [Korábban Az ősvalami és az én cím m el]. 38Túl az örömelven. ford. Ignotus.

.

amely IQ-tesztekkel nem mérhető. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. másokat pedig n e m . oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. oldal) 210 .1983 Az értelem keretei „Ki kell terjesztenünk és át kell fo rm á ln u n k az em beri intellektusról alkotott elképzelésünket." Dióhéjban Az intelligenciának számos olyan formája van. és hatékonyabb eszközeink legyenek a fejlesztésére. ha a z en ei érzéket vagy a térérzéket tehetségnek tekintjük. Ellenzem azonban azt az alaptalan feltevést. Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. mely szerint egyes. am ennyiben a nyelvet és a logikát is tehetség címszó alatt tartjuk nyilván. hogy jobb m ódszereket dolgozhassunk ki a m érésére. önkényesen kiválasztott képességeket az intelli­ gencia részeként tarthatunk nyilván." „Szerintem teljesen ren db en van.

egy kicsit lassúbb észjárásúak. hogy az illető okos. nyitva állnak előtte bizonyos lehetőségek az életben. fejezet Howard Gardner Több mint 20 évvel ezelőtt. a Harvard pszi­ chológus professzora megírta a Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete) című könyvét. hogy a matematikai­ logikai vagy általános intelligencia. nem fel­ tétlenül ad pontos képet az egyén lehetőségeiről. választási kampányt megnyerni. de nem sokat tudunk meg belőlük arról.egyszerűen mérhető. A magas IQ azt jelentette.helyettesítette: „Miben vagy okos?" (How are you smart?). hogy az intelli­ gencia az úgynevezett IQ-tesztekkel . Az IQ-tesztek alapján valószínűleg jól megjósolható. Gardner könyve terjesztette el azt a felfogást. Azt a kérdést. 211 .bölcsebbel. amikor Howard Gardner.20. akiknek alacsonyabb az IQ-juk. szá­ mítógépet programozni vagy egy nyelvet magas szinten elsajátítani. Gardner egy másikkal . míg azok. a közvélemény már alapjában véve elfogadta. képesek le­ szünk-e szimfóniát komponálni. milyen lesz az előmenetelünk bizonyos tantárgyakban.az intelligenciahányados megha­ tározásával . amit az IQ-tesztek mérnek. és ennek megfelelően korlátozottabbak a lehetőségeik. hogy „Mennyire vagy okos?" (How smart are you?). általánosabbal .

E hét intelligencia segítségével teremtünk kap­ csolatot a világgal és próbáljuk beteljesíteni céljainkat. akik nem vitték sokra. bár nem osztja a hagyományos felfogást.Ösztönösen tudjuk. Közülük kettőt a hagyományos oktatás tipikusan előtérbe állít. hogy új nyelveket tanuljunk meg és a nyelvet felhasználjuk céljaink elérésére. és a siker abból fakad. hogy mindenki a maga módján intelligens. jó mesélő. Henry Ford. Az írók. Gandhi vagy Churchill a „magas IQ-jának" köszönhetné. Ezek alkotják az „értelem kereteit". ügyvédek és politikusok között különösen gyakori a magas szintű nyelvi intelligencia. általában jó vitakészséggel dicsekedhet. matematikai műveletek elvégzésének. amit elért. Aligha jutna eszünkbe. Gardner mindezt a mintázatok észlelése. olyan képet fest az intelligenciáról. LOGIKAI-MATEMATIKAI INTELLIGENCIA. humorát is jól kamatoztatja. egyedi keveréke. hogy nem az iskolai bizonyítványunktól függ. újságírók. valamint az a képesség. hármat a művészetekkel szoktunk összefüggésbe hozni. A nyelvi közlések megértése tartozik ide. Akinek magas szintű a nyelvi intelligen­ ciája. a maradék kettőt pedig Gardner „személyes intelligenciának" nevezi. ha az ember a maga intelligenciáját finomítja és használja egy életen át. meny­ nyire leszünk sikeresek az életben. a deduk­ 212 . Az intelligencia típusai Gardner szerint minden ember „intelligenciája" hétféle intelligencia sajátos. a kérdések tudományos vizsgá­ latának képessége. NYELVI INTELLIGENCIA. amely eddigi tudásunkba beilleszthető. Azt ál­ lítja. költők. hogy mondjuk egy Mo­ zart. Az értelem keretei. és mindenki ismer roppant eszes embe­ reket. A problémák elemzésének.

képzőművészeknek. VIZUÁLIS-TÉRI INTELLIGENCIA. számí­ tógép-programozókra. 213 . Ok­ tatók. a némajáték. A zeneileg intelligens emberek képesek han­ gokban. amelyekhez nélkülözhetetlen a biztos egyensúlyérzék és koordináció. építészeknek. tanácsadók és közéleti szereplők tudják ezt az intelligenciát jól hasznosítani. A nyelvi intelligencia mellett ez az intelligencia másik olyan formája. a színjátszás és a sportte­ vékenységek teljes skálája. mi hova illeszkedik. matematikusokra. indítékait. INTERPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. Többnyire közülük kerülnek ki a zeneszerzők. piackutatók. ritmusokban. amely az IQ-tesztekben nagy hangsúlyt kap. zsonglőröktől. könyvelőkre és mérnökökre lehet jellemző. navigáto­ roknak. belsőépítészeknek és mérnököknek. Kimagasló téri intelligenciára van szükségük a szobrászoknak. Összetett fizikai mozgások ellenőrzésének és koordinálásának.tív érvelés és a logikus gondolkodás képességével azonosítja. a mozgással való önkifejezésnek a ké­ pessége. tornászoktól és általában az olyan szakmák művelőitől. hogy pontosan érzé­ keljük a tárgyakat a térben. s tudjuk. színészektől. kereskedők. így például a tűzoltóktól. Ide tartozik a testbeszéd. Az a képesség. A magas fokú logikai-matematikai intelligencia például tudományos kutatókra. ZENEI INTELLIGENCIA. vágyait. komponálásában vagy megértésében. a muzsikusok. énekesek és zenekritikusok. Kiváló testi-kinesztetikus intelligenciát várnak el a sportolóktól. zenei mintákban gondolkodni. Ennek révén értjük meg mások céljait. TESTI-KINESZTETIKUS INTELLIGENCIA. Kiváló készséget árulnak el a zene előadásában. Nagy része van a kapcsolatteremtésben. táncosoktól. a lemezlo­ vasok.

hogy hatékony munkamodellt alkossunk magunkról. amelyik figyelembe veszi minden gyermek egyedisé­ gét. Az a képességünk. nem lehet rossz dolog. hiszen ha elfogadjuk azt az alapgondolatot. hogy az olyan oktatási rendszer. az azt jelenti. hogy ér­ zéseink és indítékaink magasabb szintű tudatosítása révén megértjük énünket. hogy az intelligenciának valóban sok összetevője van. vagy Gardner gondolatai fölébe kerekednek az intelligencia mérésére jelen­ leg elfogadott módszereknek. Általános következtetése mégis az. Gardner beismeri: a pszichológia közvetlenül nem irányíthatja az oktatáspolitikát.INTRAPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. s először is további vizsgálatokkal bizonyítani kellene. Záró megjegyzések Vajon mindig az IQ-val fogjuk mérni szellemi képességeinket. Következtetések a tanulás módjával kapcsolatban Gardner elmélete óriási nehézségekkel szembesíti a bevett oktatási mo­ delleket. hogy az intelligenciatesz­ tek már több mint 100 éve forgalomban vannak. Ez az intelligencia segít abban. finoman hangolt ok­ tatási rendszerre lenne szükségünk. például az egyetemi felvételi rendszerben használatos SAT tesztnek? Kevesen tudják. hogy minden em­ ber intellektusa a különféle intelligenciák sajátos elegye. és önmagunk megértése útján szabályozzuk éle­ tünket. mivel Alfréd Binet 214 . hogy az egyéni képességek kibontakozását segítő. Különösen az írók és a filozófusok bővelkednek az ilyen intel­ ligenciában.

Gardner könyvének tanulsága tehát az lehet. a maguk gondolkodási és cselekvési formáiban jutottak kivételesen magas szintre.és Theodore Simon francia pszichológusok 1905-ben tették első pró­ bálkozásaikat az intelligencia mérésére. akiket a legjobban csodálunk. Ezt Gardner az adott környezeten belüli problémamegoldás képességé­ nek nevezi. Nagy különbség van a mentális. fizikai vagy szociális képességek puszta bir­ toklása és sikeres kibontakoztatásuk között. Van bennük valami a nyers intelli­ gencián túl: ítélőképesség. Mind­ amellett a többszörös intelligencia gondolata mindaddig élni fog. 1966-ban a Harvardon doktori ösztöndíjjal fejlődéspszichológiai ku­ li 5 . Miután egy évet a Londoni Közgazdasági Egyete­ men (London School o f Economics) töltött. hogy értékeiket nem ismerik el. hogy nem azon kellene törnünk a fejünket. és fegyelmezetten kitartunk-e mellette. Végeredményben nem az számít. A viszonylag egyszerű és olcsó módszer alkalmasnak látszott arra. Howard Gardner Szülei a náci Németországból menekültek el. s épp ezért széles körben terjedt. az igazán okos emberek tudják magukról. meghatá­ rozott módon okosak. és eköré szervezik az életüket. hogy nagyszámú embert „érdemeik" szerint csoportokba soroljanak. hanem hogy hiszünk-e abban. miben nyújthatnak kiemelkedőt. Azok az emberek. ő 1943-ban született. milyen önkényes rendszert dolgozzunk ki az agy tel­ jesítőképességének mérésére. A Harvard Egyetemen először történelmet ta­ nult. amíg emberek úgy érzik. hogy rendelkezésünkre áll-e egy objektívnek mondott intelligenciateszt. hogy képesek vagyunk valamire.

Gardner jelenleg a kogníció és az oktatás Hobbs profeszszora a Harvard posztgraduális pedagógiai karán. oldal) hatása is tetten érhető. További munkái: The Unschooled Mind: How Children Think and How Schools Should Teach (Az iskolázatlan elme: hogyan gondolkoznak a gyermekek és hogyan kelle­ ne az iskolákban tanítani. 2004). amely az ember intellektuális és kreatív fejlődésének hosszú távú tanulmányozását tűzte ki céljául A kognitív folyamatok iránti érdeklődésében témavezetője. Emellett a Project Zero társigazgatójaként tevékenykedik. 1991). Számos egyetem díszdoktora. kitüntetések birtokosa.tatásokba kezdett. va­ lamint vendég neurológia professzor a Bostoni Egyetem Orvoskarán. 216 . 1999) és Changing Minds: The Art and Science o f Changing Our Own and Other People's Minds (Változó értelem: saját és nem saját elmék megváltoztatása mint művészet és tudo­ mány. Erik Erikson (lásd 153. Multiple Intelligences: The Theory in Practice (Sokrétű intelligencia: az elmélet a gyakorlatban. 1993). és tagja lett a Project Zero elnevezésű kutatócsoportnak. The Disciplined Mind: Beyond Facts and Standardized Tests (A fegyelmezett elme: a tényeken és a standardizált teszteken túl.

.

elfogadjuk-e. előbb azt kell m egfontolnunk. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. m int a poratkák élettartamáról vagy a flanel történetéről . s így azt sem. hogy nem mindig tudjuk pontosan megjósolni.a szója áráról éppúgy. de vajon tévedhetünk-e abban. hogy elvileg tévedhet-e valaki a tulajdon érzéseit illetően. am it érzelm ileg átélünk V Dióhéjban Agyunk úgy működik.2006 A meglelt boldogság „M ielőtt eldöntenénk. Érintkezési pontok Barry Schwartz: A választás paradoxom (443. oldal) 218 .. hogyan fogjuk érezni magunkat a jövőben. hogy mitől lennénk boldogok. B ár­ miről kiderülhet. am it az em berek a saját boldogságukról m ondanak. hogy rosszul tudjuk .

Ez a lélektan meglehetősen bonyolult területe. fejezet Dániel Gilbert Gyerekkorában Dániel Gilbert gyakran merült bele egy olyan könyvbe. az távolról sem megbízható. érdeklődését azok a rendszeresen előforduló „kiegészítési" hibák és gyakorlatok keltették fel. Stílusa Bili Brysonéra emlékeztet. hogy könyve izgalmas és gyakran mulatságos olvasmány legyen. idegtudományi. filozófiai és viselkedés­ közgazdaságtani apparátus segítségével igyekszik megválaszolni azt. és a kiváló szerzőnek arra is gondja volt. Bár az emberek már évezredek óta törik a fejüket az előrelátás kérdé­ sén. Időnk nagy részét olyan tevékenységgel töltjük. köztük a Necker-kockát és a híres arc-serleg ábrát (amely a könyve borítóján is látható). amely optikai csalódásokat mutatott be.21. de amit erről a jövőről és az akkori érzéseinkről tudunk. és az olvasó minden oldalon talál legalább egy vagy két nevetésre ingerlő poént. Gilbert szerint A Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság) az első könyv. Nem győzött csodál­ kozni azon. Ahogy a látásunk hajlamos bizonyos előre megjósolható hibákra. amelyek révén agyunk gyorsabban alkothat képet a valóságról. úgy az előrelá­ tásunk sem csalhatatlan. amely reményeink szerint a jövőben boldoggá tesz minket. 219 . hogy milyen könnyen be lehet csapni az ember szemét és agyát. Sok évvel később. amikor már pszichológus volt. amely pszichológiai.

Hogyan váltunk képessé erre? Évmilliókkal ezelőtt viszonylag rövid idő alatt nagymértékben meg­ nőtt az emberi nem korai képviselőinek agya. aki képes gondolkodni a jövőről. de csak azért. mivel képessé tet­ te arra. hogy a frontális lebenynek nincs spe­ ciális feladata. s főként ezzel magyarázható. emberek előrejelzéseket fogalmazhatunk meg arról. amely mögött új agysejtek milliói kaptak helyet. hogy a tervei valóra válnak-e. 220 . amelyben ne fordulna elő valahol egy olyan mondat. hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. hogy különféle jövőképeket alkosson. Az ember viszont nemcsak tudatában van a jövőnek. Elsősorban a frontális lebeny nőtt meg a szem fölötti részen. mint a jelenlegiek. következésképpen nem is szorong amiatt. hogy őseink erősen csapott homlokát mára majdnem függőleges homlok váltotta fel.a szorongás csökke­ nésére derített fényt.. mindig csak a jelenben él. hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. majdnem ugyanúgy foglalkoztatják az eljövendő dolgok. mind a szorongás feltételezi a jövőről való gondolkodást.Előrelátó gépek Ritka az olyan lélektani munka. Ez nem tudatos előrelátás. válasszon közülük. Mi az összekötő kapocs e két dolog között? Mind a tervezés. Ő azzal fejezi be ezt a mondatot. mondja Gilbert.meglepő módon . akinek a frontális lebenye károsodott. s ezzel ellenőrzést gyakoroljon a környezete fölött. ám a frontálislebeny-sérülést szenvedett betegek megfigye­ lése tervezési problémákra és . hogy mitől lehetünk boldogok a jövőben. A űziológusok sokáig azt hitték. A frontális lebeny rendkívüli megnövekedése tehát egyértelmű túlélési előnyt jelentett az ember számára. ezért nem sző terveket. hiszen makkot tesznek el télire." Látszólag a mókusok is képesek erre. mert agyuk jelzi a napsüté­ ses órák számának csökkenését. Az a beteg. csak biológiai ösztön. Mi. hanem való­ ságos anticipációs gépként funkcionál. aki.. Ám a növekedés nem ter­ jedt ki az agy egészére.

mitől lehetünk boldogok? Gilbert mindenekelőtt azt állítja. hogy nem vesszük észre: csupán értelmezésről van szó. Immánuel Kant vetette fel. a „hiányokat az agy egészíti ki" úgy. Az agy értelmezi a valóságot. hogy az emlékek hiánytalannak tűnjenek. Lóriról és Rebáról.Az előrejelzés hibái Az agy azért tudja magába szívni az egyén valamennyi tapasztalatát. amelyek bekövetkeznek. Ennek ellenére mindketten a maguk életét élik. ráadásul érhálózatuk és agyszövetük nem teljesen külö­ nült el. hogy a boldogság szubjektív. Agyunk azonban olyan ragyogó trükkökkel állítja be az értelmezéseinket tényeknek. amelyek a művész kezéről (az észlelőről) éppoly sokat mondanak. és mindenkinek 221 . mert nem teljes egészében raktározza el a dolgokat. úgy gyakran a jövőről sem kapunk teljes képet a várható események elkép­ zelésekor. Ahogy az emlékezetünk és az észleleteink hiányosak lehetnek. amit súg nekünk. vélekedik Gilbert. a tapasztalatoknak csupán néhány szálát őrzi meg. hogy megtörténnek. hogy kétkedés nélkül elfogad­ juk. Valóban tudjuk-e. Csak ezekre emlékszünk vissza. hogy kihagyunk olyan dolgokat. Amint azt számos pszicholó­ giai kísérlet bebizonyította. hogy az észleletek azokhoz az arcképekhez hasonlíthatók. amelyek­ ről úgy képzeljük. akik a fejüknél össze­ nőve születtek. az emberi elme nem olyan jó felépítésű. de olyan jól. hanem abban. A német filozófus. em­ lékét és tudását. Elsősorban nem azokban a dolgokban tévedünk. Az agy az észlelés területén is leleményes egyszerűsítésekre képes. mint a tárgyukról. hogy észrevegye a hiányokat. Beszá­ mol például két sziámi ikerről.

az emberi agy úgy van felépítve. Minden. hogy nagyon boldogok. vagy amelyekről biztosra vettük. és aközött. ehhez agyunknak ugyanazokat a szenzoros részeit vesszük igénybe. mitől leszünk boldogok 20 év múlva? Röviden összefoglalva. helyze­ tekben vagy eseményekben. hogy egész életünket vagyonunk gyarapításával töltjük. hogy ez a két ikergyermek aligha tudja. hogy szerencsétlenséget hoznak ránk. a vakok azonban élik a maguk életét. hogy tíz év múlva egészen másképp fognak érezni egymás iránt. hogy a boldogság csak „egyetlen" személy­ től eredhet. s még a boldogság észlelésében is időről időre meg­ változunk életünk folyamán. vagy hogy kellemesen csalódunk olyan emberekben. 222 . hogy valaha is visszamegy dolgozni. akikről. gon­ dosan súlyozva az érveket és ellenérveket. így eshet meg az. Az ilyen észlelési hibáknak neurológiai okuk van. ami valóban boldoggá tesz minket. ha megvakulnánk. Hogy milyen eseményeket képzelünk el. milyen lesz az érzelmi reakciónk. mint bárki más. Hasonlóképpen azt is túlbecsüljük. A szerelmesek el sem tudnák képzelni. és ezért látunk szakadékot aközött. árnyalja a boldogságról alkotott elképzelésünket. hogy boldoggá tenne. azt az szabja meg. hogy nem érte meg. és csak a végén jövünk rá. és egy anya sohasem gondol arra. Honnan is tudhatnánk. mi a boldogság. amiről úgy gondoljuk. hogy mit érzünk most. hogy elég jól el tudja képzelni a jövőt. ami boldoggá tesz minket. képesek a látók legtöbb tevékenységére. mert azzal az előfeltevéssel élnek.azt mondják. amelyek révén a jelenben folyó valóságos dolgokról szerezzük tapasztalatainkat. A jövőbeli eseményeket általában nem racionálisan mérlegeljük. Ezt hallván a legtöbb ember arra gondol. Amikor jövőbeli eseményeket képzelünk magunk elé. de nem tökéletesen. hogy lássuk. s éppoly boldogok és elégedettek lehet­ nek. hogy milyen rossz len­ ne. hanem végigfuttatjuk őket elménken. amikor épp az újszülöttjét dédelgeti.

223 . Minthogy önma­ gunkat ellenőrzés alatt tartó lények vagyunk. hogy mások tapasztalataira hagyatkozzunk. amely biztosabbá teszi a boldogságot? Kissé lapos válasza erre a kérdésre az.kizárólag önmagunkra hagyatkozva megvalósítható . szakmai életút. De vajon kínál-e olyan megoldást. Dániel Gilbert A Harvard College professzora. Ez a nem különösebben érdek­ feszítő stratégia azonban jó módszer arra. hogy jól érezzük magunkat és elégedettek legyünk az élettel. másik városba költözés vagy gyermekvállalás). természetes módon berzenkedünk az ellen. Számos nagy hatású szociálpszichológiai tárgyú cikket jelentetett meg. ha olyan embereket kérdezünk meg jövendő érzéseikről. s szerkesztője volt a Handbook o f Social Psychology (A szociálpszichológia kézikönyve) című kiadványnak.boldogságra is. hogy ha ki akarjuk találni. akiknek vannak tapasztalataik a kérdéses dologról. milyen érzelmeket kelt majd bennünk egy bizonyos cselekvési irány (pl. akkor legjobb. miközben rátalálhatunk a . valamint a Hedonikus Pszichológiai Laboratórium vezetője a Harvard Egyete­ men.Záró megjegyzések Gilbert szinte az egész könyvet annak a kérdésnek szenteli. hogyan le­ het azonosítani jövőbeli érzelmi állapotaink pontos előrejelzésének ne­ hézségeit. és szilárdan hiszünk sa­ ját egyediségünkben.

Csak azt vették figyelem be. és m ég mielőtt bárm ely tudatos gondolkodási folyam at beindulhatott volna. D e tudták. "45 Dióhéjban Egy szempillantás alatt éppoly jól értékelhetünk valamit mint hosszas mérlegelés után* Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. Gondolkodásuk pontosan úgy működött. Tudták. agyuk egy része azonnal kalkulációsorozatokat végzett. ahogy a kísérletbeni szerencse játékosok tenyere is izzadni kezdett. ahogy azt a kognitív pszichológiai iskola képviselője. G erd G igerenzer a „fást and frugal" (egyszerű. fontolgatták döntéshozataluk során. m íg aprólékos bizonyítékok állnak rendelkezésükre. m int hónapokig tartó raci­ onális elemzéssel.2005 Ösztönösen „ N em várták m eg.. gyors) kifeje­ zéssel leírja. m iért tudják? Dehogy. m á r m egéreztek valamit.. oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. am it egy pillantás alatt felm érhettek. Egyszerűen ránéztek a szoborra. nagyszerű. n em ezeket m érlegel­ ték. . " 44 „Egy szempillantás alatt ugyanolyan értékes döntések hozhatók. oldal) 44 Fordította Bozai Ágota 45 Fordította Bozai Ágota 224 .

hogyan döntünk. Budapest. 47 Malcolm Gladwell: Ösztönösen a döntésről másképp ford. Bozai Ágota. fejezet Malcolm Gladwell Malcolm Gladwell híres ember a könyvszakmában. hogy tudnánk. továbbá Gary Klein kognitív pszichológiai munkáira. a Virginiai Egyetem „adaptív tudattalannal" . hogy oldott stílusban szövi egymásba a legkü­ lönbözőbb szakterületek . A The New Yorker magazin kolumnistájaként dolgozik 1996 óta. amely Ösztönösen .vagyis az elmének azzal a részével.. miként kerülhetnek jelentéktelen gondolatok a kritikus tömeget elérve a gondolkodás főáramába. HVG Kv. Gladwell fő érdeme.foglalkozó professzorának kutatásaira támaszkodik. aki főként azt vizsgálta. Budapest. több a színtiszta pszichológia. 225 . hogyan .22. HVG Kv. és a Fordulópont (The Tipping Point)46 című kötetével keltett feltűnést. a kriminoló- 46 Malcolm Gladwell: Fordulópont. 2 0 0 5 . amelyben azt vizsgálta. ahol a kis különbségekből nagy változás lesz. 2007. ford. ha nyomást gyakorolnak ránk. Bozai Ágota. A mű részben Timothy Wilsonnak.a szociológia. amellyel jó döntéseket hozhatunk anélkül. a pszichológia. Gladwell következő sikerkönyvében..A döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking without Thinking)47 címen jelent meg.

a marketing . a másik pedig először képet alkot a dolgokról. hogy a rendelkezésünkre álló információ alapján késlekedés nélkül pontosan megítélhessük az adott helyzetet. hogy villámgyors következtetések­ re jutunk. hogy nem mindig az a legjobb stratégia. és ne a külsőségekből ítéljünk. hogy ne bízzunk az első benyomásainkban. s a nem szakmabeli olvasónak új nézőpontokat kínál.gia.kutatási eredményeit. hogy a nagykö­ zönség számára reflektorfénybe állítsa a pszichológia mostanában fej­ lődésnek indult területét. hanem „háromszor is gondoljuk meg a dolgokat". Életveszélyes helyzetekben ugyanis szükségünk van arra. ha cselekvés előtt begyűjtünk . amely eddig a szakmai berkeken túl kevés figyelemben részesült. Az Ösztönösen arra tesz kísérletet. Működéseink jelentős része nem igényel tudatos gondolkodást. akik egy egész szemeszteren át hallgatták ennek a professzornak az előadásait. a gyors gondolkodást. „fontoljuk meg minden lépésünket". és gondolkodásunkban folyamatosan váltja egymást a tudatos és tudat­ talan működési mód. hogy egyetemi hallgatók egy 2 másodperces videoklip megtekintése után ugyanúgy ér­ tékelték a professzor előadói teljesítményét. mint ha sokkal hosszabb időn át figyeltük volna meg az illetőt. A másokról alkotott rögtönzött ítéleteink gyakran éppoly pontosak. a túlélés érdekében fejlődött ki. mint azok a társaik. s csak utána tesz föl kérdéseket. Mintha csak két agyuk lenne: az egyik mérlegeli a dolgokat. Gyerekkorunkban arra tanítanak minket. elemez és kategorizál. Első benyomások és rögtönzött ítéletek Gladwell szerint az a képességünk. Gladwell azt hangsúlyozza. A pszi­ chológus Nalini Ambady vizsgálata például azt mutatta. Bár vannak előnyei ennek a szemléletnek is.

ha képesek egy pillanat alatt felmérni a helyzetet. hogy eredeti-e az alkotás vagy hamisítvány. és mégis mindig a racionális. hogy egy kapcsolat stabil marad-e. Csak később derült ki. Gottmann (lásd 245. Az Ösztönösen egyik fejezetét a szerző javarészt John M. hogy „pályaérzékük van". tudatos megfontolást tüntetjük ki bizalmunkkal. hogy hiteles-e egy alkotás: ahogy egy szobor vagy festmény előtt állnak. a tűz az alagsorból átterjedt a földszintre. A többletinformáció sokszor semmivel sem teszi megbízhatóbbá az ítéletet. a hő onnan terjedt fölfelé a padlón át. Gladwell egyik történetében a tűzol­ tóparancsnok az utolsó pillanatban adta ki embereinek a parancsot. Valami megsúgja nekik. Alig hagyta el a csapat a há­ zat. Még a legbonyolultabb helyzetek is könnyen megfejthetők. „Vékony metszetek" Gladwell bevezeti a „vékony metszetek" (thin-slicing) fogalmát. A kosárlabdázókról azt szokták monda­ ni. A műértők is nagyon gyorsan fel tudják mérni. hogy „a tudattalan a tapasztalatok igen vékony metszetein is képes felismerni a helyzetek és viselkedésformák mintázatát". aki párok viselkedésének sokéves tanulmányozása alapján né­ hány perces megfigyelés után 90%-os pontossággal meg tudja jósolni. de a parancsnokot zavarta a helyzethez képest indokolatlanul nagy for­ róság. avagy válással végződik. 227 . hogy a tűz fő fészke az alagsorban volt. a nagy hadvezérek pedig ránézésre meg tudják ítélni a harctéri helyzetet (coup d'oeil). valóságos fi­ zikai megérzéseik támadnak. hogy hagyják el az égő házat. oldal) munkásságának szenteli. A tűzoltók a konyhában dolgoztak. Azt érti ezen. és ha ott maradnak. ha észrevesszük az alapjukban meghúzódó alapmintát.minden létező információt.

Van azonban a módszer­ nek rossz oldala is. hogy így kell tennie. hogy a cselekvés hevében is tudjunk helyesen ítélni. hogy hosszas fejtörés­ sel nem feltétlenül jutunk jobb eredményre. hogy képesek va­ gyunk helyes döntések gyors meghozatalára. egyszerűen csak „tudta". amikor a megjelenése alapján tulajdonítunk bátorságot. Kiderült. miért fújt visszavonulót hirtelen. amit hivatalában töltött. Gladwell felmérést készített a nagy amerikai vállalatok vezérigaz­ gatóinak testmagasságáról. hogy az igazgatók jobbára fehér bőrű férfiak. intelligenciát és tisztességet valakinek. aki a rövid idő alatt. ám a pszichológusok tapasztalatai szerint az emberek még korlátozott mennyiségű információ birtokában is jobbára helyes döntéseket hoznak. még akkor is. ahogy a logikus. vélekedik Gladwell. mély hangú férfi volt. Warren Hardingot azért választották meg annak idején az Egyesült Ál­ lamok elnökévé. Vezetésre termett emberek? A „vékony metszetek" módszerének pozitív oldala. éppúgy. A parancsnok nem tudta pontosan megmondani.valószínűleg megölte volna a tűzoltókat is. mert magas. mérlegelő gondolkodás fejleszthető. ha a külső értékek nem párosulnak belső értékekkel. hiszen olykor elsietett. mint Warren Harding esetében. Amerika egyik legrosszabb elnökének bizonyult. kényszer hatása alatt hozott döntések legtöbbje hibás kellene hogy legyen. „Warren Harding-effektusról" akkor beszélünk. Valószínűségi alapon a nyomás. hogy rögtönzött döntéseink jobbak legye­ nek. rossz döntésekhez vezet. sötét hajú. jó megjelené­ sű. s hogy az agyunk alapvetően úgy fejlődött. s hogy átlagos testmagasságuk megközelíti a 190 centi­ 228 . Ehhez azonban először el kell fogadnunk azt az alapelvet. Gladwell egyik meglepő észrevétele szerint tanulással is el lehet érni.

mind a négyen fehér bőrű férfiak voltak. Diallo a helyszínen meghalt. Tudni akar­ ták. amikor egy autó jött arra. Gladwell hosszan elemzi azt az esetet. ha van okunk rá. ha nincs. Amadou Diallót. Utánamentek. Amikor odaszóltak neki. hogy legyenek vezetőink.métert. ami a rendőrök szemében újabb bi­ zonyíték volt a bűnösségére. Minél magasabb valaki. benne négy civil ruhás rendőrrel . Tragikus első benyomások A téves első benyomásoknak tragikus következményeik is lehetnek. és több golyót eresztettek bele. hogy ezek a vezetők meg­ határozott külleműek legyenek. annál inkább bízunk benne. Az első 500 cég ügyvezető igazgatóinak 58%-a volt 190 cen­ timéternél magasabb. amikor New York Bronx kerületé­ ben lelőttek egy ártatlan guineai bevándorlót. Mindez arra utal. hogy az Egyesült Államokban a rendőrség különösképpen rasszista lenne. hogy bedő­ lünk olyan sztereotípiáknak és előítéleteknek. hogy nemcsak azt igényel­ jük. mert arra gyanakodtak. a guineai félelmében bement a házába. A férfi ki­ ment a háza elé friss levegőt szívni."48 48 Fordította Bozai Ágota 229 . de idézi a pszichológus Keith Payne megállapítását: „Ha a másodperc tört része alatt kell döntést hoznunk. hanem azt is. hogy vagy drogot árul. vagy rablóknak falaz.5% ez az arány. nagy mértékben kitesszük magunkat annak a veszélynek. miben sántikál a színes bőrű férfi az út szélén. miközben az Egyesült Államok népességében csupán 14. amiket normális körül­ mények között nem feltétlenül támogatunk vagy hiszünk. Gladwell nem gondolja.

mert az első benyomás a tudatosság szintje alól tör a felszínre. hogy a gyakorló szakem­ ber annál jobb döntéseket hoz. hogy egy adott személy milyen mértékben veszélyeztetett.Amikor kényszer hatása alatt azonnal kell ítélkeznünk valamiről. s az orvosoknak időt. elhatározták. mert nem hittek abban. Hogy pénzt takaríthassanak meg. Más kórházak idegenkedtek a módszertől. Az orvosok ahhoz voltak hozzászok­ va. hogy a betegek kortörténetéből minél több adatot gyűjtsenek a dön­ tés meghozatala előtt. ezért a kórházban az óvatos döntések stratégiáját követték. hogy a következő pillanatban mi várható. mert döntéseikben nagyobb szerep jut az arra vo­ natkozó korábbi tapasztalataiknak. Túl sok információ A chicagói Cook Megyei Kórházban . Az algoritmus azonban nagyszerűen működött. esetleg kiválóan olvasnak az arcok apró rezdüléseiből. Nem létezett standardizált eljárás annak eldöntésére. a kórháznak pénzt takarított meg. hogy a kórház forrásainak tetemes részét fordítja a potenciálisan szívrohamot szenvedett betegek ágyainak fenn­ tartására. hogy egy ilyen súlyos állapotot bármiféle gyorsított módszerrel megbízhatóan fel lehetne ismerni.kimutatták.a „Vészhelyzet" című tévésoro­ zat helyszínén . nem tudjuk tudatosan kitörölni a fejünkből implicit asszociációinkat és előíté­ leteinket. hogy a szívmegállás veszélyének kitett betegek ál­ lapotának gyors értékelésére kipróbálják az úgynevezett Goldman-algoritmust. s azokból a másodperc tört része alatt következtetni tudnak a szándékokra is. Orvosi területen általános az a vélemény. és kisebb a gyanúsított külső megjelenésének. Idősebb. tapasztaltabb rendőrök talán bölcsebben oldanak meg ilyen helyzeteket. minél több információnak van a bir­ 230 / .

Az Ösztönösen rövidke könyv. sok információra van szüksé­ günk ahhoz. A további információk összezavarhatják az értékelést. intellektuális kitérőkkel . 231 . hogy megbízhassunk ítéleteinkben. Némelyek szerint Gladwell a The New Yorker számára írt cikkekből ollózta össze könyveit. hogy illusztrálja Gladwellnek az első benyomások je­ lentőségéről vallott nézeteit. annál inkább meg van győződve a di­ agnózis helyességéről. és ugyanarra az állapotra sokféle egyéb kezelési lehetőséget kínálnak. de a többletinformá­ ció. repülőútra kitűnő olvasnivaló. Csakhogy a diagnózisok helyességének való­ színűsége a rendelkezésre álló adatok mennyiségének növekedésével nem javul. Valójában sokszor nem ez a helyzet.tokában. és ahhoz is hoz­ zájárult. anekdotákkal. növeli a tévedés veszélyét. A tanulság a következő: úgy érezzük. hogy egy igen összetett lélek­ tani kérdéskört állított a közfigyelem gyújtópontjába. de ahogy Gladwell ír és ahogy az egyik gondo­ latról vagy példáról a másikra vált. A könyv tele van érdekes esetekkel. az az emberi motivációk és csele­ kedetek iránti szenvedélyes érdeklődésről tanúskodik. Kimutatták. mint a katonai stratégiákat. az ógörög szobrok hamisítványait vagy a zenekari meghallgatásokat. Záró megjegyzések Itt épp csak egy pillantást vethettünk az Ösztönösen tartalmára. hogy minél több adatot gyűjt egy orvos a pácienséről.fel­ hozza Tóm Hanks vonzerejét és a gyorstalálkák módszerét éppúgy. de ol­ vasmányossága mellett az is nagy érdeme. bármi legyen a szövegek forrása. bár a bizonyosság illúzióját nyújtja. hogy jobb legyen az életünk.

riport jellegű cikkei. a színész Leonardo di Caprio 1 millió dollárért vásárolta meg a film elkészítésének jogát 232 . előbb mint tudományos szakíró. Előző könyve Fordulópont címen. anyja jamaicai pszichoterapeuta. Az Ösztönösen eddig 1. 1996-ban a The New Yorker munkatársa lett.5 millió példányban kelt el. és 25 nyelvre fordították le. később mint a New York-i iroda vezetője. ahol 1984-ben mint történész kapott diplomát Közel tíz évig a The Washington Postnál dolgozott. a lapban rendszeresen jelentek meg nagy. például: Blank: The Power o f Nőt Actually Thinking at All (Nem nyert: a sehogyan sem gondolkodás ereje). és a Torontói Egyetemre iratko­ zott be. A Time magazin jelölte őt a 100 legbefolyásosabb ember közé. A kana­ dai Ontarióban nevelkedett. apja angol mate­ matikaprofesszor. Valószínűleg film is készül majd belőle.Malcoím Gladwell Nagy-Britanniában született 1963-ban. Címét gyakran emlegetik elferdített formában. 2000-ben jelent meg.

.

2 0 0 4 . Ülkei Zol­ tán Edge 2 0 0 0 .. a derűlátás és az alkalm azkod­ ni tudás. s hogy a jövőben az egyre változékonyabb m unkaerőpiacon a fenn m aradá sh oz .no m eg a boldoguláshoz .. Felértékelődnek az olyan belső tulajdonságok.1998 Érzelmi intelligencia a munkahelyen49 „A kimagasló teljesítmények szempontjából az érzelm i intelligencia kétszer annyit ér. a kezdeményezőkészség. Kovács Kristóf. m int a technikai és az analitikai készség együttvéve. Nádas Rita. annál kevésbé nélkülözhető az érzelm i in telligen cia. Budapest 234 . Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. hogy a sikerhez nem elég az intellektuális kiválóság és a tech­ nikai tudás. oldal) 49 Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen.másfajta készségek is kellenek. m int a rugalm asság. oldal) Howard Gardner: Az értelem keretei (211." „Az em berek kezdik felism erni. ford. " Dióhéjban A kimagasló teljesítményekhez a legtöbb területen kivételes érzelmi intelligencia szükségeltetik. És m inél magasabb beosztásban dolgozunk.

hogy többre vitték. aki korábban a The New York T imes szakírója volt.23. 50 Goleman. amely általában úgy kezdődött. Budapest. hogy „az egyetemen nem tartoztam az évfolyamelsők közé. A levélírók az érzelmi in­ telligenciában (EQ) vélték megtalálni annak magyarázatát. az érzelmek és az intelli­ gencia között kapcsolatot kereső szakcikke adta az ötletet. miután a Harvardon pszichológiából PhD-fokozatot szerzett. Az Érzelmi intelligencia a laikus olvasókat célozta meg. Sok olvasója kereste meg a szerzőt saját történetével. de Goleman meglepetésére az üzleti életben is nagy visszhangot keltett. 2 0 0 3 235 . Kiss Zsuzsa. Dániel: Érzelmi intelligencia. újságírói készségét szaktudásával párosítva rendkívül hatásos pszichológiai ismeretter­ jesztő könyvet írt. fejezet Dániel Goleman Dániel Goleman 1995-ben megjelent munkája. az Érzelmi intelligen­ cia (Emotional Intelligence)50 váratlanul aratott óriási közönségsikert: világszerte több mint 5 millió példányban kelt el. Háttér. távolról sem. Megírásához John Mayer és Peter Salovey néhány alig ismert. mint intellektuálisan jobb képességű társaik. s most mégis egy nagy céget irányítok". Goleman. ford. N.

avagy lemaradunk a pályánkon. ford. Mire vágynak a munkaadók? A könyv elején Goleman arról ír. Dániel: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Többnyire erre gondolnak azok. Budapest. a derűlátás. a változásokhoz való alkalmazkodás képessége és a mások iránti empátia. 236 . amelyek meghatározhatják. az inkább az olyan készségektől függ.A sikerkönyvek folytatásai ritkán váltják be a hozzájuk fűzött remé­ nyeket. Hogy kiből lesz „nagy ember". személyiségre. és megmagyarázza. Goleman megmagyarázza. „alakítható adott­ ságokra" vagy kiválóságra való törekvésre hivatkoznak. hogy „érzelmileg intelligens" az illető. manapság azonban a tudományos vagy szakmai képesítés csupán a belépő a pályán való elinduláshoz. Edge 2 0 0 0 . mégis sokszor ez a döntő tényező. akik az indoklásban a jellemre. 2 0 0 4 . hogy érzelmileg intelligens szervezeteket teremtsünk. mint a rugalmasság. Öt részében a szerző 25 olyan érzelmi kompeten­ ciát definiál. Kovács Kristóf és Ülkei 1 Zoltán. miért fontos a vállalatoknak manapság az érzelmi intelligencia. Régebben az egyetemi előmeneteltől vagy a szakmai gyakorlattól függött. Amikor egy munkaadó fölvesz egy alkalmazottat. de a Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence)5 éppoly lebilincselő olvasmány. a legritkább esetben indokolja azzal a döntését. hogy előrehaladunk. Biztos munkahely ma már nem létezik. miért kell arra töreked­ nünk. és miért akarják megerősíteni ezen a téren al­ 5 Goleman. mennyire megváltoztak a játékszabályok a munka világában. mint amilyen Goleman 1 első bestsellere volt. a kezdeménye­ zőkészség. Nádas Rita. hogy ki milyen állásba kerül. érettségre.

A cégek nemcsak a termékeikben. A kihívásokkal teli üzleti környezetben az érzelmi intelligencia lehet a vállalatok to­ vábblépésének záloga. A felso­ rolt erények 67%-a az érzelmi kompetenciák körébe tartozott. • együttműködési és konfliktuskezelési képesség. amelyben azt fejtegette. Dávid McLelland 1973-ban nagy sikert aratott cik­ ket közölt az American Psychologist hasábjain. sorolják fel. milyen tulajdonságokban kell a legjobb alkalmazottaiknak kitűnniük. mert azokban az ágazatokban. karrierépítési szándék. általános viselkedéses készség volt. Kompetensek vagyunk-e érzelmileg? Goleman mentora. amelyben a munkaadókat arra kérték. hogyan válik be egy állásban valaki. Goleman bemutatja annak a 120 vállalatnál készített felmérésnek az eredményeit. • a változásokhoz való alkalmazkodás és a nehézségeken való túl­ lépés képessége. motiváció. hogy a hagyományos szakmai és intelligenciatesztek eredménye alap­ ján nem lehet megjósolni. • magabiztosság.kalmazotti állományukat: azért. ezért a tesztekkel inkább az állás szempontjából fontos kompetenciákat 237 . ahol erős a versengés. • részvételi vagy vezetői ambíciók. más szó­ val háromból két adottság az IQ-tól és a szakmai gyakorlattól független. Konkrétan a következők szerepeltek a munkaadói listák élén: • meghallgatási és kommunikációs készség. az új termékek önmagukban csak csekély növekedést tesznek lehetővé. hanem a munkaerő minél jobb hasznosításában is versengenek egymással.

érzék a közösségi ügyek. Érzelmi egyensúlyunk helyreállításának és fenntar­ tásának képessége. Tudatában vagyunk mások érzéseinek és gondolatainak. Lelkiismeretesség. Ekkor kezdtek elterjedni azok a kompetenciatesz­ tek. Teljesítmény. hogy felhasználjuk érzéseinket a jobb döntéshozatal érdekében. TÁRSAS KÉSZSÉGEK. és az a képességünk. politika iránt. kitartás) javítása érdekében. Készség a más emberek­ kel való interakciókra és együttműködésre az eredmények érdekében. Az az érzés. 238 . Saját érzéseink tudatosítása és az a képesség. a kielégülés késleltetése a célok elérése érdekében. ÖNSZABÁLYOZÁS. és 25 érzelmi kompetenciát kü­ lönböztetett meg. hogy befolyást gyakorolhatunk a legkülönbözőbb emberekre. a következő öt központi kompetencia köré rendez­ ve ezeket. Goleman tovább­ fejlesztette McLelland gondolatait. MOTIVÁCIÓ. Saját értékeink és gyengeségeink ismerete.kellene felmérni. de a maga idejében úttörőnek számított. ÖNISMERET. EMPÁTIA. ÖNTUDAT. amelyeket ma már széles körben vesznek igénybe a jelentkezők közti választásban és a teamek összeállításában az elméleti képzettség és a gyakorlat mellett. hogy a legtöbb feladat­ tal képesek vagyunk megbirkózni.vagy célorientáció kialakítása a frusztrációk és nehézségek helyes megítélése. más adottságok (pl. kezdeményező­ készség. Képesség a közeli személyes kapcsolatok ápo­ lására. McLelland álláspontja napjainkban majdnem közhely.

hogy meghallgassák. gyakorlatra is. hogy kapcsolatot tartsanak az ügyfelekkel és megoldják a problémákat. Ők is éppoly jól képzettek. akiknek az a feladatuk. Ha azonban mindezt adottnak vesszük. a programozók pedig azt. Az IQ a munkateljesítmény 25%-áért felelős. vagy­ is nem kevesebb mint 75% jut az egyéb tényezőkre. Miben tűnnek ki a legjobbak? • Képesség a nagyobb léptékű gondolkodásra: arra. hogy ki alkalmas veze­ tőnek. A legtöbb mun­ katerületen szükség van egy bizonyos szintű kognitív teljesítményre. akkor az érzelmi és szociális kompetenciák döntik el.Az érzelmi intelligencia segít. ha mindenki megismerné a kutatási eredményeiket. mint ahogy bizonyos alapfokú szakmai kompetenciára. gyakran éppoly ügyesek. és ki nem. illetve IQ-ra. hogy a jelenle­ gi információk tömegéből meghatározzuk a jövőbeli irányokat. motiválják és együttműködésre bírják az ügyfeleket. hogy kedvesek vagyunk másokhoz. érvel Goleman. A legtöbb műszaki cég jól fizetett munkatársakat alkalmaz. hanem szolgáltatóknak tekintsük őket. Goleman hangsúlyozza: az érzelmi intelligencia nem azt jelenti. . hogy a lehető leg­ jobban kamatoztassuk szakmai tudásunkat. tudásra. véli Goleman. befolyásolják. mint a műszaki feladatokat ellátó kollégáik. hogy ne csupán technikusoknak. de ezenfelül megvan bennük az a képesség. képesek vagyunk empatizálni és jól együtt dolgozni másokkal. és nem is azt. hanem hogy megtanuljuk a megfelelő módon és a megfelelő időben kimutatni ezeket az érzéseket. A tudományos kutatók azt szeretnék. hogy kifejezzük az ér­ zéseinket.

hogy meggyőzzenek másokat né­ zeteik helyességéről. A pszichológus Albert Bandura az „én-hatékony­ ság" fogalmát vezette be annak jellemzésére. Vagy túl merevek. Goleman szerint az érzelmi intelligenciát alkotó fontos kompetenciákban nem elég jók ah­ hoz. hiányzott belőlük az együttműködési szándék. Az igazgatói kudarcok elemzése is tanulságos lehet. Egon Zehnder fejvadász cégének tapasztalatai szerint a később le­ váltott igazgatóknak általában megfelelő volt az IQ-juk és a szakmai gyakorlatuk. A vezetőknek szükségük van „bal féltekei" elemzésekre ahhoz. például ar­ rogánsán viselkedtek. hogy feljebb jussanak. Goleman könyve több olyan tanulmányt is említ. de a helyes döntésekhez tudattalan elemzé­ sekkel jutnak el. és innen nem lépnek tovább.mennyire bízik saját képessé­ geiben. illetve a változásokhoz alkalmazkodni. amelynek alanyai magas szinten telje­ sítő. Ez a tényező önmagában is kitűnően jelzi. és nem tudnak vagy nem akarnak változtatni. de később leváltott vagy lefokozott igazgatók voltak. hogy az illető . és elidegenítik maguk­ tól a beosztottjaikat. azaz elképzelés arról. hogy az intuíció a döntéshozatali folyamat középpontjában áll. A közismert „Peter"-elv szerint az ilyen vezetők a kompetenciájukat meghaladó szintre emelkednek. • Magabiztosság. • Intuíció. hogy ki ho­ gyan halad majd előre a pályáján. Vállalkozókon és igazgatókon végzett vizsgálatok egy­ aránt azt az eredményt hozták.tény­ leges képességeitől függetlenül . de sok esetben volt valami végzetes hibájuk. 240 . hogy bizonyos embe­ rek és embercsoportok milyen kölcsönhatásokba léphetnek egy­ mással és hogyan befolyásolják egymást. vagy roszszak az emberi kapcsolataik a szervezeten belül.• Politikai tudatosság.

az érettséget és a karak­ tert) messze túlmegy az eredeti definíción. Mindezek azt támasztják alá. hogy a Goleman által körvonalazott érzelmi intelligen­ cia (amibe ő beleérti a buzgalmat. Záró megjegyzések Goleman felhívja a figyelmet az IQ és az érzelmi intelligencia közti talán legfontosabb különbségre: míg az intelligencia velünk születik és tizen­ éves kor után nem sokat változik. Goleman ez­ zel szemben az érzelmi kompetenciákkal kapcsolatban már 30 éve fo­ lyó kutatásokra és a több mint 500 szervezetnél elvégzett felmérésekre hivatkozik. hogy egy bizonyos munkaterületen beválik-e majd valaki. a veleszületett intelligenciával szemben ezeknek a tulajdonságoknak a továbbfejlesztése rajtunk múlik. és azt a benyomást keltette a beosztott­ jaiban. hogy szívén viseli a szükségleteiket. 241 . Golemannek azt a tételét sem írják alá.kijelentették. A régimódi kifejezések erre a folya­ matra a „jellem" és az „érettség". hogy az érzelmi intelligencia mértéke (EQ) alkalmas lehet az életben elérhető sikerek előrejelzésére. a társas folyamatok tudatosításában. el tudta engedni magát. akiktől az alapgondolat származik . hogy az évek során tovább­ fejlődjünk késztetéseink és érzelmeink kezelésében. John Mayer és Peter Salovey . motiváltságban. Az érzelmi intelligencia fogalma elég sok vitát kavart. addig az érzelmi intelligencia alap­ vetően tanult tulajdonság.képtelenek voltak számolni a változásokkal. vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítottak a „szürkeállománynak" Ezzel szemben a sikeres igazga­ tók legtöbbje nyugodt tudott maradni válságos helyzetekben. vagy sem. és eltorzítja azt.az a két pszichológus. Módunkban áll. a kitartást. jól tűrte a kritikát. hogy az érzelmi intelligencia alkalmasabb az IQ-nál annak előrejelzésére.

és könnyen megváltoztathatja az olvasó nézeteit arról. Egyesek szerint az EQ számos sajátossága egyszerűen a sze­ mélyiség valamely aspektusa. Goleman sohasem állította. Azt mondja csupán. hogy a várható munkahelyi eredményességnek változatlanul az IQ a legmegbízhatóbb indikátora. gyakorlat. és azAmherst Collegeban tanult. Bírálói azonban eltorzították Goleman mondanivalóját. vállalatok életéből vett érdekes példákkal gazdagítja a könyv első harmadában mondottakat. képzettség) azonosak. jóval sikeresebbek lesznek a pályájukon. Bár az egyes hivatkozások. Ezután 12 éven át a The New York Timesnak írt viselkedés­ tudományi és agykutatási cikkeket.Továbbra is sokan vitatják. Dániel Goleman A kaliforniai Stocktonban nevelkedett. a könyv mintát ad az érzelmileg intelligens szervezeti működésre. hogy az IQ mellékes len­ ne. empatikusak és tudatában vannak saját érzelmeiknek. Ennek a tételnek az igazságát pedig könnyen beláthatja bárki. Pszichológusként a Harvard Egyetemen doktorált. és a Psychology Today . amelyek az 1990-es évek végének vállalataira vonatkoznak. óhatatlanul elavulnak. aki munkába állá­ sa után tapasztalta. akkor azok az emberek. Az Érzelmi intelligencia a munkahelyen második kétharmada csupán kiegészíti. hogy előrejutásában az iskolában vagy az egyetemen tanultak csekély szerepet játszanak. akik jól mű­ ködnek együtt másokkal. témavezetője Dávid McClelland volt. előrelátók. hogy egyáltalán létezik-e az érzelmi in­ telligencia. hogy hogyan kelle­ ne a munkahelyen intézni a dolgokat. hogy ha az egyéb tényezők (intelligenciaszint. míg más pszichológusok azt hangsúlyoz­ zák.

Budapest 243 . Megkapta az Amerikai Pszi­ chiátriai Társaság újságírói díját. Social. További munkái: The Meditative Mind (A meditatív elme. Szociális és Emocionális Tanítási Munkaközösség (Collaborative fór Academic. 2003). Az 1994-ben létrehozott Iskolai. 2 0 0 5 . hogyan legyünk űrrá rajtuk ? tudományos beszélgetések a dalai lámával (Destructive Emotions: A Scientific\ue Dialogue with the Dalai Lama. a szervezet célja. ford. CASEL) egyik alapítója volt. 1996). hogyan le­ gyünk úrrá rajtuk? tudom ányos beszélgetések a dalai lámával. és Romboló érzel­ mek.főmunkatársaként dolgozott. Trivium. and Emotional Learning. Tótisz András. Goleman jelenleg a Rutgers Egyetemen működő. emocionális és iskolai képességek fejlődését a gyermekek iskolai és iskolán kívüli sikereinek előmozdítása érdekében. Prímái Leadership (Elsőszámú vezetők. Davidson: Romboló érzelmek. Richard Boyatsisszal és Annié McKee-vel. az érzelmi intelligencia szervezeteken belüli hasznosításának kutatásával foglalkozó konzorcium (Consortium fór Research on Emotional Intelligence in Organizations) társelnöke.5 2 52 Dániel Goleman Richard J. hogy elősegít­ se a szociális. 2002).

oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. sem n em gazdagabbak vagy pszichológiailag képzettebbek. hogy a két em b er tiszteli egymást és élvezi egymás társaságát. A boldog házasságban élők sem n em kedvesebbek. Vince.a lélektani kutatásokválaszt adnak a kérdésre. oldal) í ^ i j 53 John M. hogyan akadályozzák m eg azt."55 Dióhéjban Nemis olyan rejtélyes dolog. hogy mitől lesz erős egyházasság vagy egy párkapcsolat . és utánanéz. Ezt nevezem é n érzelm ileg intelligens házasságnak. Gyakorlati útm utató. hogy az egymással kapcsolatos (m in d e n pá r életének részét képező) negatív gondolata­ ik és érzéseik felü lk erek ed jen ek a pozitív érzéseken. Angster Mária. 2 0 0 0 . Budapest 54 Fordította: Angster Mária 55 Fordította: Angster Mária 244 . oldal) Douglas Stone. Gottman: A boldog házasság hét titka. m int mások. megtalálták a módját. "54 „Program om arra az egyszerű igazságra épül. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. Ez azt jelenti. ford.1999 A boldog házasság hét titka5 3 „A házasságot egy m eglepő en egyszerű dolog teheti m űködőképessé. Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. hogy a boldog házasságok mély barátságon alapulnak. M indössze arról van szó. ha az ember veszi a fáradságot.

1986-ban hozta létre „Lőve Láb" (Szeretetlabor) néven elhíresült Csa­ ládkutatási Laboratóriumát. vallásos hiedelmek vagy a pszichoterapeuták elképze­ lései alapján látták el takácsokkal a hozzájuk forduló párokat. hogy közreműködésük nem volt különösebben eredményes. s ez persze azzal járt. fejezet John M. de miután elsajátítot- 245 . bútorozott lakásban . Gottman. John Gottman az 1970-es évek elején megkezdte kutatása­ it ezen a területen. Itt . a kutatócsoport több mint 650 párt figyelt meg 14 éven át.szorgosan filmezték. intuíció. amelyektől egy házasság jól vagy rosszul működik. Mire Gottman (és Nan Silver) könyve A boldog házasság hét titka (The Seven Principles o f Making Marriage Work) címen megjelent. rögzítették együtt élő párok beszélgetéseit. amelynek kere­ tében tudományos igénnyel figyelték valódi házastársak egymással szem­ beni viselkedését. A házassági tanácsadók hagyományos tapasztalatok. A Gottmannál megforduló párok legtöbbje a válás küszöbén állt.egy tóra néző. Gottman Amikor dr. magánvé­ lemények. alig voltak megbízható tudományos adatok a házas­ ságról és azokról a tényezőkről. Meglepő módon ez volt az első olyan kutatási program.24. szó­ váltásait és testbeszédét. aki korábban matematikát tanult a Massachusettsi Műegyetemen. a seattle-i Washington Egyetem pszichológus professzo­ ra.

kimeríti. és Gottman érezhető élvezettel zúz porrá néhány mítoszt azzal kapcsolatban. hogy a pár tagjai hogyan kezelik a konfliktusokat. A tanács­ adók azt szokták mondani. oldal). Hogy mitől lesz jó egy házasság. amely megpróbálkozik vele. „Miért vall rendszerint kudarcot a házasságterápia?" címen Gottman eloszlatja a professzionális tanácsadás nagy mítoszát: azt. hogy az ítélkezés nélküli meghallgatás és a má­ sik ember érzéseinek elfogadása összhangot teremt. még feleannyi házasság sem került újból válság­ ba. Ha a szópárbaj helyett megis­ mételjük és hitelesítjük. aki azt tanította. majd nyugodtan kinyil­ vánítjuk saját akaratunkat. azok pedig. A házasságokra alkalmazva azonban ez a módszer Gottman szerint nem működik. hogy még a legboldogabb és legstabilabb párok is megvívják a maguk harcait. s hogy a másik fél álláspontjának nyugodt és szeretetteljes meghallgatása átalakíthatja a házasságot. hogy a problémák a rossz kommunikáció­ ból erednek. hogy mitől lesz egy romantikus kapcsolat boldog és stabil. amit a párunk mond. azt nem pusztán a „kémia" dönti el: attól függ. Ebből következően e könyv számos válasza ellentétes a várakozásunkkal. hogy tanácsai valós adatokon és nem jó szándékú általánosságokon nyugszanak. hogy a part­ nerek közti kommunikáció a boldog és tartós házasság kulcsa. A legnagyobb rejtély Gottman workshopjainak résztvevői mindig megkönnyebbülnek. mint amennyi a házassági tanácsadás után átlagosan szokott. Ez a gondolat a pszichológus Carl Rogerstől származik (lásd 425. Gottman munkája azzal válik ki közülük. amikor azt hallják. az áttörést hozhat az egymás közti megértés­ ben. . A legtöbb párt. Százával jelentek meg akkoriban a párkapcsolatok javításával foglalkozó könyvek.ták Gottman alapelveit.

de a jelentős nézeteltérések az értékek és a világlátás különbözőségéből fakadnak. a férfi például beviharzik a tévé elé. Például Meg akar gyerme­ ket. és nagyon kevesen képesek arra . Sok párkapcsolat stabil marad és jól működik anélkül. A házas felek hosszú éveket és rengeteg energiát fordítanak arra. az asszony némi vásárlással kúrálja magát. A sikeres párok tudják ezt jól. ez pedig nem változik. és ezzel idegesíti Susant. ha meglátják egymást. mégiscsak arról van szó. hogy a felek hangot adnának mélyen rejlő érzéseiknek. mint Danának. és elfogadják egymást mindenestül. A BOLDOG HÁZASSÁGOK SZOKATLANUL NYÍLTAK ÉS ŐSZINTÉK? Az igazság az. John katolikusnak. Walternek több szexre van szüksége. Chris mindig flörtöl az összejöveteleken. Linda zsidó vallásúnak akarja nevelni a gyerekeket. hogy megváltoztassák egymást. és pár óra múlva már örülnek. 247 . rendszerint egy éven belül visszasülylyednek korábbi konfliktusaikba. Bármilyen jól tudja mindkét fél tálalni a sérelmeit. talán csak a dalai láma -. További mítoszok A NAGY VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK MEGMÉRGEZIK A HÁZASSÁ­ GOT? Gottman mellbevágó igazságot közöl a házasságon belüli konf­ liktusokkal kapcsolatban: „A házas felek közti viták nagy része megold­ hatatlan. hogy nagyon sok jó házasságban egy csomó problémát a szőnyeg alá söpörnek.amelyekre látszólag kedvezően hat. hogy a bírálatok közepette megőrizzék nagylelkűségüket. Olyan helyzetekben. amikor más párok egy­ másnak esnének." Kutatásai szerint az ilyen konfliktusok 69%-a állandósult vagy megoldhatatlan problémák miatt alakul ki. Donald nem.Gottman úgy véli. hogy az egyik személy pocskondiázza a másikat.

a nők pedig Vénusz természetét örökölték. együtt marad-e egy pár vagy elválik. hogy nem egy éven belül. az ritkán végződik jól. az jelzi igen nagy biztonsággal. hogy a férfiak Mars. Ilyen jelek a következők. ahogyan vitatkoznak egymással. hogy a házaspár el fog válni . hogy a má­ 248 . mondja Gottman. és több olyan jelet azonosított. DURVA NYITÁS. Gottman megszámlálhatatlan órán át figyelte párok videomagnóra rögzített interakcióit. hogy elválnak-e majd. gunyoros vagy megvető megjegyzésekkel kezdődik. mint hogy sokéves kutatásai alapján 91%-os pontossággal meg tudja jósolni. A válás előrejelzése Gottman nem kevesebbet állít. egy gú­ nyos mozdulat vagy olyan megszólítás. LENÉZÉS. s ehhez elég 5 percen át figyelnie kettejük viselkedését. amellyel az a célunk.ámbár lehet. írja Gottman. A válások nem azért következnek be. Az olyan beszélgetés. amely bíráló. elég szoros-e a barátság a két fél között. És ami rosszul kezdődik. Goleman „durva nyitásnak" neve­ zi. Különbséget kell tenni a házastárs egy bizonyos cselekedetére vonatkozó és az őt személyében érintő bírálat között.A NEMI KÜLÖNBSÉGEKBŐL SÚLYOS PROBLÉMÁK FAKADNAK? Az a tény. amely arra utal. de a kiváltó ok nem ez. A párok 70%-a szerint a boldog párkapcsolat elsősorban attól függ. mert viták támad­ nak a két fél között. s nem a férfias vagy nőies viselkedéstől vagy bármi mástól. szerepet játszhat a házasságon belüli problémákban. Ide tartozhat egy csúfondáros mosoly vagy pillantás. BÍRÁLAT. hanem csak később.

érzelmi „elárasztás" az egyik fél megsem­ misítő erejű verbális kirohanásai a másik ellen. a férfi pedig igyekszik elkerülni. OBSTRUKCIÓ. mintha kizárólag a másik félben lenne a hiba. így ke­ vésbé van kitéve a sérülés veszélyének. A rossz házasságok­ ban a felek nem képesek a veszekedés hevében azt mondani: „várj csak. amit gyakran így fejeznek ki: „Mit óhajtasz kezdeni vele?" DEFENZÍV VISELKEDÉS. A rendszeres. érzelmileg elhidegülnek egymástól. Fia gyakori az elárasztás. Akit ilyen támadás ér. Úgy viselkedünk. Élettani érte­ lemben az ilyen verbális támadások az élet ellen irányulnak. hogy hárítsa a folyamatos bí­ rálatot. A lenézés súlyosabb formája ellenséges is. A KORREKCIÓS PRÓBÁLKOZÁSOK KUDARCA.sik félnek kellemetlen legyen. és mindkét fél szeret­ né elkerülni az ilyen élményeket. Gottman szavaival „a kardfogú tigris látványa sem félelmetesebb". lekicsinylést. szeretné elsimítani vagy észre se venni. belső elválasztású mirigyeiből adrenalin és más hormonok szabadulnak fel. A férfi inkább méltatlankodással reagál a konfliktusra. Az egyik fél „kikapcsol". ELÁRASZTÁS. mint amikor a házastársunk az iránt tudakozódik. Kitér a vágások elől. annak gyorsul a szívverése. defenzív viselkedést. nekünk semmi részünk nem lenne a probléma ki­ alakulásában. miért is nem vagyunk képesek soha lehajtani a vécé ülőkéjét. s ezért a párkapcsolatban a konfliktusokat általában ő kezdeményezi. mert a férfiak szív-ér rendszerének működése lassabban áll vissza a nyugalmi szintre stresszhatás után. Gottman szerint a házasságok 85%-ában a férfi obstruál. 249 . A nő könnyebben megnyugszik a stresszhelyzet elmúltával. emelkedik a vérnyomása.

de védelmet nyújt a kapcsolat ellenségessé válása ellen is. addig van remény a kapcsolat meg­ mentésére. Ameddig képesek vagyunk gyengédséget és csodálatot érezni a párunk iránt. nem foglalkoznak már azzal.hadd higgadjak le egy kicsit". Ha ez hiányzik. vagy valami tréfával megelőzni a konflik­ tus eszkalálódását. hogyan hozhatnák rendbe a dolgokat. A barátság felgyújthatja a szerelmet. és másutt keresi a támaszt. és megpróbálnak arra beren­ dezkedni. hogy nem fog sokáig tartani a kapcsolat. de egymástól függetlenül éljék az életüket. figyelmet és gyengédséget. A két fél érzelmileg elhidegül egymástól. Mitől lehet jó egy házasság? A tartós és boldog házasság Gottman által összeállított feltételeinek köz­ ponti eleme a barátság. A felsorolt jelek külön-külön nem feltétlenül jelzik előre a válást. A házasságtörés Gottman szerint általában nem oka. a bírálatot és a megvetést „az apokalipszis négy lovasának" nevezi. Döntő ugyanis. hogy egymás mellett. 250 . Gottman a de­ fenzívviselkedést. hanem tünete a házasság megromlásának. és szívesen legyenek egymás társaságá­ ban. amit házastársától nem kap meg. A jó kapcsolatban élők mind rendelkeznek ezzel a létfontosságú képességgel. mert a pár egyik vagy mindkét tagja magányosnak érzi magát. az obstrukciót. nagy biztonsággal következtethe­ tünk belőlük arra. és a kapcsolat „boldogságfoka" fájdalmas mértékben csökken. hogy a két fél kölcsönös meg­ becsülést érezzen egymás iránt. A negatív érzelmek szintje lassanként meghaladja a pozitív érzelmekét. de ha tartósan és halmozottan vannak jelen. akkor a vitákban teret kaphat a kapcsolatot végleg megmérgező gyűlölködés. Ilyenkor a legvalószínűbb a házasságtörés.

A kapcsolat végét az jelzi. Sokan hiszik azt. például hogy a másiknak kik a barátai. Minden igazi barátság egyenrangú felek barátsága. állapítja meg Gottman. A legfantáziátlanabb társalgások is segíthetnek életben tartani a gyengéd érzéseket. amikor már nem is veszünk tudomást egy­ másról (elfordulás). NE LEGYÜNK HAJTHATATLANOK. pedig valójában a hétköznapi dolgokban egymás iránt tanúsított figyelem (az odafordulás) számít. érzéseit. vagyis hogy a pár két tagja ossza egymás reményeit és álmait. ha az egyik félnek fel kell áldoznia a céljait a másiknak a boldogságáért. Ugyan­ csak a barátsággal függenek össze a jó házasság következő feltételei. A szilárd kapcsolatokban a két félnek jó „szeretettérképe" van egymás­ ról. A hatalommeg­ osztás jobbá. a férfiak jobban ellen­ állnak a befolyásolásnak. figyelembe veszi nézeteit. ÉRDEKLŐDÉS IRÁNTA. . A házasság rossz irányba halad. A jó házasságokban azonban általában a férj is hallgat a feleségre. hogy a házasságot a romantikus vacsorák vagy utazások teszik boldoggá. nem erő­ síteni. ODAFORDULÁS A PÁRUNK FELÉ.Gottman szerint a házasság célját a közös törekvések adják. s tudnak egymásról alap­ vető dolgokat. hanem inkább lazítani fogja kettejük kapcsolatát. Számon tartják párjuk érzéseit és akaratát. mint az első gyermek megszületése. Ennek hiányában egy jelentősebb esemény. tartósabbá teszi a házasságokat. A nők természetüknél fogva nyitot­ tak a párjuk által rájuk gyakorolt befolyás iránt. JÁRTASSÁG HÁZASTÁRSUNK VILÁGÁBAN.

s általában több ér­ zelemmel és több humorral vetik fel a problémáikat. hogy interakcióik nem sokban tértek el a heteroszexuális párokéitól. ahol először 1986-ban kapott professzori kinevezést. Ha ötven év múlva visszatekintünk napjainkra. Paradox módon az egzakt tudo­ mánynak sok mondanivalója van számunkra azokról a dolgokról . 1993). szerelemről. Homoszexuális férfiakon és nőkön folytatott 12 éves vizsgálatai nyomán Gottman megállapította. a Raising an Emotionally Intelligent Child (Érzelmi intelligenciára 252 . John M Gottman / . hogy javítsuk a párkapcsolatunkat. s megelőzzük a későbbi kudarcot. 1979). a What Predicts Divorce (Miből jósolható meg a válás. alighanem csodál­ kozni fogunk azon. Ez természetesen minden hosszú távú kapcsolatra érvényes. mitől működik egy há­ zasság.szeretetről. s általában véve a kapcsolatok kezelésének mikéntjéről. köztük az A Couple's Guide to Communication (Kom­ munikációs útmutató pároknak. kevésbé folyamodnak ellenséges vagy ellenőrző taktikákhoz.Záró megjegyzések Ha sikerül tudományos szinten megértenünk. de a konfliktusok dinamikája és megoldásuk módja lényegében ugyanaz. amelyekért élni érdemes. Nyugalmazott professzor a Washingtoni Egyetemen. A homoszexuális férfiak egy kicsivel kevésbé személyesen élik meg a dolgokat. barátságról -. hogy az átlagember milyen keveset tudott a konf­ liktusok kiváltotta élettani és pszichés reakciókról. jobb esélyünk lesz arra. valamint számos köny­ ve. Több mint száz tudományos cikke jelent meg.

A Gottman Intézet. amely az USA Országos Mentálhi­ giénés Intézetének égisze alatt jött létre 15 évvel ezelőtt. 253 . 1996). Gottman Családku­ tatási Laboratóriuma. 2001) és a The Mathematics o f Marriage (A há­ zasság matematikája.nevelés. jelenleg a független Kapcsolatkutatási Intézet része. Mán Silver a Parents magazin szer­ kesztője. képzési programokat kínál szakembereknek és családoknak. amelyet névadója feleségével. Julié Schwartz Gottmannal együtt alapított. a The Relationship Cure (Kapcsolatgyó­ gyítás. A könyv társszerzője. 2003).

oldal) B.vagy legalábbis a pszichológiai ke szerzői . a költők és regényírók jobban m egírták már. hogy a pszichológusok egyre kevesebb figyelm et szentelnek en n ek az egt két átható m ozgatóerőnek . am it írunk róla. n em m egy túl az egyszerű megfigyelésen keveset. D e aggaszt az a tény. F. oldal Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395.1958 A szeretet természete „Az a kevés. A pszichológusok ." Dióhéjban Acsecsemőkori bensőséges testi kapcsolat nélkülöz­ hetetlen ahhoz.n em csupán a szeretet és az érzelm ek eredete és fejlődése iránt közömbös i a jelek szerint az ilyen dolgok létezéséről sem vesznek tudom ást. oldal) . am it a szeretetről tudunk. Skinner: Szabadon fogva (473. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. hogy egészséges felnőtt váljék belőlün Érintkezési pontok Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353.

Mégis. hogy így sokkal jobb betekintést nyerhetnek az emberi viselkedés­ be. hogy részt vegyen a Társaság éves kongresszusán.25. Ugyanebben az évben Harlow Washington­ ba utazott. Margaret az ár ellen úszott: majmokat tanulmányoztak." 255 . pszichológusoknak. hogy elemezzük. Intim és személyes természete miatt azonban sokan nem tartják alkalmasnak arra. személyes érzése­ inktől függetlenül. amelynek vég nélküli patkánykísérletei azt voltak hivatva bizonyítani. amikor a szeretetre gondolt. gondol­ ván. hogy kísérleti kutatások tárgya legyen. a pszichológusok nem teljesítették ezt a küldetésüket. Egyik előadásában a következőképpen fogalmazott. Az egyenes beszédű Harlow azt a játékszabályt sem tartotta be. „A szeretet csodálatos állapot: mély. Ami a szeretetet vagy az érzel­ meket illeti. hogy „közelség"-et mondjon vagy más hasonló kifejezést használjon. az a küldetésünk. fejezet Harry Harlow Harry Harlow főemlőskutatót 1958-ban az Amerikai Pszichológiai Tár­ saság elnökévé választották. elemi változóira bontsuk az emberi és állati viselkedés minden oldalát. és beszá­ moljon rézusz majmokon végzett újabb kísérleteiről. nekünk. gyengéd és jutalmazó. Harlow és felesége. Az amerikai pszichológiát az 1950-es években a behaviorizmus uralta. hogy milyen könnyen befolyásolhatja az emlősök agyát a környezet.

de egyébként nem nagyon különböznek a csecsemőktől abban. hogy a laboratóriumban nevelkedett maj­ mok. kiválasztás. Az egyéb indítékokat ezekből levezethetőknek tekintették. s nagyon keveset lehetett tudni arról. mint a csecsemők. víz és szeretet Harlow azért a kis rézusz majmokat választotta vizsgálatainak tár­ gyául. ahogy szopnak. hogy az embert cselekedeteiben az elemi ösztönök .és az embercsecsemők között. hogy pontosan olyan volt ez a reakció. ahogy a szeretetre reagálnak. s az írás minden idők egyik legsikeresebb tudományos közleménye lett. A vászondarabokkal ki nem bélelt dróthálós ketrecben ne­ 256 . Harlow cikke „The natúré o f lőve" (A szeretet természete) egyszerre mindent a feje tetejére állított. ahogy látnak vagy hallanak. a majomkölyköknek rettenetes dühkitöréseik támadtak. szex . Élelem. A gyer­ meknevelésben elhanyagolták az érzelmeket a „tanítással" szemben. fájdalom.A behaviorista doktrína úgy szólt. mint a csecse­ mőkben egy bizonyos párna. takaró vagy plüssjáték iránt kialakuló kötődés. Harlow nem volt hajlandó a szeretetet és pusztán „másodlagos hajtóerőkként" kezelni az érzelmeket. nagyon erősen kötődtek a ketrecük alját borító vászondarabokhoz (pelen­ kákhoz). Harlow figyelmét nem kerülte el. anyjukba ka­ paszkodnak. sőt a félelem és a frusztráció át­ élésében és kifejezésében sincs nagy különbség a rézuszmajom. Valahányszor ezeket a pelenkákat újakra cserélték. szomjúság. mert érettebbek. hogy mennyire fontos a csecsemők fejlődésében a fizikai kontaktus.vezér­ lik. A tanulásban. Harlow felfigyelt arra. de még abban sem.éhség. ha nem kerülhettek fizikai kontaktusba az anyjukkal.

Négy újszülött majom csak a „puha anyától" kapott tejet. és izzót is helyeztek a belsejébe. Egyértelműen kiderült.és az embercsecsemők egyaránt . hogy a csecsemők .a ma­ jom. az „anyai szere­ tet" számított. hogy a szoptatás fő funkciója.azért szeretik az anyjukat. hanem az anya távollétében az életben maradás elsődleges kellékei. Az egyik „anya" ronggyal bevont fából készült. arra vallott. miszerint a kicsik azért tanulják meg szeretni az anyjukat. Amit azonban Harlow a rongyokkal tapasztalt. a kis­ majmok sokkal. hogy a simogatnivaló puha dolgok nem pusztán kényelmi eszközök. mert tejet kapnak tőle. a drótból készült figurától nem.veit kismajmok megdöbbentő módon csak nagyon ritkán éltek 5 nap­ nál tovább. a másik „anyát" közönséges dróthálóból hajtogatták. hogy a majmok számára nem a szoptatási képesség volt a fő tényező: a testi kontaktus. Ez a megfigyelés megdöntötte a hagyományos felfogást. hogy kitől kapták a tejet. és sokkal inkább keresték vele a fizikai kontaktust. hogy a kicsik nemcsak tejre. Harlow ennél is tovább ment: fölvetette. Pótanya rongyból és drótból Elképzeléseik kísérleti ellenőrzése céljából Harlow és csoportja külön­ böző „anyapótlékokat" készített. mint az élelem vagy az ivóvíz. Úgy tűnt tehát. hogy lehetővé tegye az anya és a csecsemő gyakori fizikai 257 . hogy meleg legyen. a tejet. Az eredmények szerint függetlenül attól. de sokkal szívesebben voltak a „puha anya" mellett. hiszen számukra a tej létszükséglet. A behaviorista nézet e tekintetben az volt. hanem melegségre és érzelmekre is vágynak. má­ sik négy kismajom viszont csak a drótfigurától számíthatott tejre. mert tőle kapják a túlélés biztosítékát. Eszerint a szeretet ugyan­ olyan alapvető szükséglet lehet.

Még az anya és pótanya nélkül fölnevelt majmok is képesek voltak bensőséges kapcsolatot kialakítani a ruhaanyaggal bevont figurával. vagy ha bármilyen félelmük támad. hogy a kismajmok nyomban odaszaladnak a puha anyaggal bevont „anyához". A szeretet vak A valódi csecsemők anyjukhoz menekülnek minden veszély elől. hogy a bábutól hosszú időre (5 hónap­ ra) elválasztott majmok azonnal reagáltak a pótanyára. amikor a majmokat számukra idegen helyiségbe vitték. mint a kezdettől fogva az anyafigura mellett nevelkedett társaik. amelynek egy sima 258 . akár nem. Harlow azt is megfigyelte. A kötelék. akkor is megvan. például úgy. amikor vissza­ kapták. akár kaptak tőle tejet azelőtt. ha egyszer kialakult. mondja Harlow. A kismajmok az ilyen anyához még erősebben kötődtek. hogy a pótanya arca . minthogy a szeretet köteléke nélkülözhetetlen a túléléshez. festett szeme és szája .váltotta-e ki a kismajmokból a szeretetet? Harlow első pótanya mellett nevelt majma arc nélküli „anyát" kapott. Ez történt akkor is. Harlow arra volt kíváncsi. nemegyszer napi 18 órán át kapaszkodtak belé.érintkezését. Megállapította. Harlow és munkatársai többféleképpen módosították kísérleteiket. így tesznek-e a kismajmok is . Ez a kötelék. Fölmerül a kérdés. Egy idő után ezek a majmok is hasonlóan viselkedtek. amikor az utód táplálásá­ ra már rég nincs szükség. ahol új vizuális ingerek érték őket. bár az első egy­ két napban megzavarodtak és megrémültek tőle.s a puha és a drótból készült pótanya jelenlétében is így tesznek-e. s ahonnan visszatérhettek a „puha anyához".nagy. ellenállt a felejtésnek. hogy a pótanya ringató mozgást is végzett és meleg tapin­ tású is volt.

és a normális kapcsolatokban megszokott „adok és kapok" is felfoghatatlan volt számukra. hogy puha. és nem az. Kiderült. Amikor később két olyan. mert a pótanyától nem láthattak normális reakciókat. Bár képesek voltak szeretetet kifejez­ ni más majmok iránt. hogyan kellene viselkedniük. láthatólag nem tudtak különbséget tenni élőlények és élettelen tárgyak között. azt már egy magyar pszichológus. Normális reakciók helyett a kapaszkodás és a destruktív agresszió végletei között hányódtak. hogy ne láthassa az arcu­ kat. csak kevesen találtak közülük párt maguknak. Harlow nem viccből írta. Amit a Harlow házaspár felismert. hogy az anyával kialakított szoros kapcsolat a fontos. ame­ lyeknek arcuk is volt. Azt a következtetést vonta le. hiszen az ő „anyjának" nem volt arca. nem tudták megfelelően gondozni őket. A teljesebb igazság Ez az értékelés azonban elhamarkodottnak bizonyult. Elképzelésük sem lehetett arról. Gyakran tépték magukat. hogy ami­ kor a pótanya mellett nevelkedett kismajmok felnőttek. sző­ rös dolgokba kapaszkodjanak. Közismert vizsgálatában . Szociális fejlő­ désük nyilvánvalóan zavart szenvedett. hogy a pótanya majdnem ugyanúgy betölti szerepét. s ha kicsinyeik lettek. vagy hogy nem közömbös-e irántunk. ruhákat vagy papírokat szag­ gattak darabokra. hogy egészséges és boldog legyen.fagolyó volt a feje. hogy néz ki az anya. sok baj volt velük. Ehhez a figurához kötődött a majom 6 hónapon át. megfordította a fejüket. és el voltak szigetelve társaiktól. Felnőttkorukban is szükségük volt rá. Spitz René is megfigyelte az 1940-es években. ronggyal bevont anyafigurát kapott. hogy „a szeretet vak". Halow kísérlete ismét csak azt mutatta meg. mint az igazi .a kismajomnak szemlátomást egy egészen kezdetleges anyafi­ gura is elég volt ahhoz.

hogy min­ den kétséget kizáróan bizonyítsa. ahol minden a feje tetején állt. hogy újszülöttjüket mindjárt a szülés után szorítsák ma­ gukhoz. mint tudományosan bizonyította azt. de eléggé rideg gyerekmenhely volt. A következő két évben a menhelyen élő gyermekek több mint harmada meghalt. hogy a bölcsődében anyjuk gondozhatta a gyer­ mekeket. mert Harlow kí­ sérletei nélkül nem történt volna változás a gyermekotthonok és a szo­ ciális szolgáltató intézmények működésében. A menhelyen nevelkedett és életben maradt gyermekek közül sokakból zavart viselke­ désű felnőtt lett. s hogy ez éppoly fontos nekik. akár lélektanilag de­ finiáljuk a halált. annak oka a fizikai érintkezés és a szeretet hiánya volt. míg a menhelyen hivatásos gondozók voltak a meghatározott napirend szerint nevelt kicsik mellett. Az eltérés abból adódott. amit manapság lelkére kötnek minden kismamának. de a gyerekeknek sok fizikai kontaktusra nyílt alkalmuk. az ilyen testi kontaktus hiányának Harlow által felismert súlyos következményei indokolják. hogy a kísérleti pszichológiának éppen az volt a küldetése. Záró megjegyzések Bírálói szerint Harlow nem tett mást. amit amúgy is mindenki tudott: hogy a csecsemőknek és kisgyer­ mekeknek érzelmileg és fizikailag szorosan kötődniük kell valakihez. húszán közülük továbbra is intézeti ápolásra szorultak.Spitz két különböző intézetben nevelkedett gyermekeket hasonlított öszsze. a börtön bölcsődéjében viszont öt év múlva is élt az összes gyermek. A gyermeknevelés egykor uralkodó módszerei elleni lázadás létjogosultságát ma már senki sem vitatja. Úgy tűnik azonban. 260 . Azt a jó tanácsot például. amit mindenki tud. a másik meg egy börtön bölcsődéje. Akár fizikailag. mint egy falat kenyér. Az egyik egy nagyon tiszta és rendes.

nem is ok nélkül. 2003).Jórészt Harlow majmokkal végzett kutatásaiból táplálkozik az is. B. oldal) még azt tanította. Fonák módon a kísérleti majmok sokat szenvedtek annak a kutatónak a laboratóriumában. Goon angolul „fafejű"-t vagy „verő­ em berét jelent. amit könnyen Goon Parknak lehetett olvasni. Aki Harlow-t. alkoholproblémáit. amit ma az állatok értelmi és érzelmi képességeiről gondolunk. aki a „szeretet természetének" meghatározásán fáradozott. egyre kegyetlenebb kísérleteket eszelt ki.szeretné jobban megismerni. 261 . második feleségének halálát. ám Harlow majmainak viselkedése kíváncsiságról. Skinner (lásd 743. tudás­ vágyról és mély érzelmi szükségletekről árulkodott. F. szülői működését . Ahogy Harlow öregedett. hogy az antifeminista. olvassa el Deborah Blum könyvét. az embert . hogy az állatoknak nincse­ nek érzéseik. A laboratórium postacíme 600 N Park volt. újabb házasságkötését. hírhedetten nyers modorú és kísérleteiben oly kíméletlen Harlow rettegett figura volt. Sokak szerint találóan fejezte ki ez a név azt. és az állatfelszabadító mozga­ lom egyik fő célpontja lett. E kései kísérletek résztve­ vői közül sokan kiábrándító tapasztalatokról számoltak be.válását. Ennek a tudásnak azonban ára volt. melynek címe: Lőve at Goon Park: Harry Harlow and the Science o f Affection (Szeretet a „Goon Park"-bán: Harry Harlow és az érzelem tudománya. A címben a „Goon Park" Harlow Wisconsin Egyetemen levő laboratóriumának beceneve.

Három fiuk és egy leányuk született. 25 éves korában állást kapott a Wisconsini Egyetemen. Ekkortájt változtatta Harlowra az Israel nevet. ahol 1974-ig a pszichológiai George Cary Comstock Kutatások professzora volt. Csaknem az egész kutatói pályáját a Wisconsini Egyete­ men töltötte. Miután diplomát és PhD-fokozatot szerzett. hogy bár episzkopális vallás híve. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1972-ben aranyéremmel tüntette ki. és elég intelligens is ahhoz. mert meggyőzték arról. . Clara Mears részt vett Harlow főemlős­ kutatásaiban. 1905ben. Törekvő diák volt. de 1946-ban elváltak. hogy bekerüljön a Stanford Egyetemre. Második felesége Margaret Kuenne (Harlow) lett. s előadásokat tartott többek kö­ zött a Cornell és a Northwestern Egyetemen. Emllett vezette az Egyesült Államok Hadseregének humánerőforrás-kutatá­ sával foglalkozó részlegét. valamint Abraham Maslowval dolgozott együtt. Első felesége.Harry Harlow Harry Israel néven született az iowai Fairfieldben. Harlow 1981-ben hunyt el. majd 1974-ben Tucsonba költözött. akinek 1970-ben bekö­ vetkezett halála után Harlow újra feleségül vette Clara Mearst. az antiszemitizmus megnehezít­ heti szakmai előrejutását. az Arizonai Egye­ tem címzetes professzora lett. s többek között az IQ-kutató Lewis Termannel. Nem sokkal később létrehozta főemlős-pszichológiai laboratóriumát.

.

Érintkezési pontok Eric Beme: Emberi játszmák (51. hogy m iért élünk a jelenlegi tudásunkhoz képest is »ölég pocsékuU. a választás sza­ badsága valós lehetőséggé válik szám ára . oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. "58 Dióhéjban Ha jobban tudatosítjuk magunkban a belénk rögződött reakciókat és magatartásmintákat. Édesvíz. "5? „M ihelyt m egszerezte ismereteit a léthelyzetekről és az em beri játszmákról. Budapest 57 Falvai Mihály fordítása 58 Falvai Mihály fordítása 264 . oké vagy5 6 „Könyvemnek nem csupán az a célja. megromló házasságunkra. Harcis: Oké vagyok. oké vagy -m ód szer az önismerethez. oldal) 56 Thomas A. elindulhatunk a valóban szabad élet felé.1967 Oké vagyok. hogy a szakem bereknek bőven van m it m ondaniok az em beri viselkedésről. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. Falvai Mihály. lehetetlen kölykeinkre. Tudjuk. ford. de ez a legkevésbé sem hat jobbítólag búskomorságunkra. 2 0 0 0 . hanem felelni akarok arra a kérdésre is. hogy új adatokat és tényeket közöljek.

You're OK) olvassa. hogy egy könyv klasszikussá vált. Harris könyve abban különbözik ezektől. hogy George Costanza. és úgy vitték őket. oké vagy a pop-pszichológia 1960-as és 1970-es évek­ beli felvirágzásának egyik jelképe. sokan veszik hasznát. Harris Abból tudhatjuk. Felnőtt. mekko­ ra feltűnést keltett Harris mentora. A mentális család: Szülő. hogy barátja megint a rövidebbet húzta. mint a cukrot. De mit jeleznek az eladási adatok? Abban az időben egymást érték az egyszer használatos kiadványok. A Seinfeld című komikus szappanopera egyik epizód­ jában Jerry Seinfeld belép az ajtón. hogy ma is sokan olvassák. fel kell idéznünk. Jerry számára a süket című önsegítő könyv újabb bizonyíték arra. Eric Berne az Emberi játszmákkal 265 . és azt látja. amelynek ma biztos helye van a 10 milliónál több példány­ ban elkelt könyvek panteonjában. ha elkezdik emlegetni a tévésorozatokban. Az Oké vagyok. a gyógyíthatatlan balfácán a díványon elterülve az Oké vagyok.26. oké vagy-ot (I'm OK . Mérhetetlenül nagy volt a kereslet a könyv iránt. Gyerek Hogy megértsük Harris könyvének sikerét. fejezet Thomas A.

és rámutat. mind a Felnőtt. akik szülői vagy gyermeki énjük fogságába estek. Legszí­ vesebben dühkitöréssel reagálnánk. amikor kiderül. a morál hangja tesz minket Felnőtté. de az adott pillanatban mégis elfogadjuk a helyzetet. amíg nem tudatosítjuk magunkban a csele­ kedeteinket megszabó mintákat. hogy ész nélkül engedelmeskedve (Gyer­ mek) mások csapdájába essünk. és Harris úgy vélte.(a kommentárt lásd a 51. 59 Fordította: Devecseri Gábor 266 . mert tudjuk. a Felnőttre és a Gyermekre. Harris példákkal illusztrálja mondanivalóját: beszélgetésrészlete­ ket idéz olyan szereplőkkel. A Felnőtt akadályozza meg. előítéleteink (Szülő) rabjai legyünk. hogy a tranzakcióanalízis a Felnőttet. mind pedig a Gyermek „adatai". oldalon). ellenőrzi a Gyei mek és a Szülő adatait. Az érvelés. meghagyva szabad akaratunk ma­ radványait. Gondolataink irányításában és döntéseink meghozatalában szóhoz jut­ nak mind a Szülő. hogy a hotelportás eltévesztette az előjegyzéseket. vagy hogy megrögzött szokásaink. de nem magukat a játszmákat elemezte benne. Harris erre a könyvre alapozta a ma­ gáét. hogy a pozitív megoldás érdekében jobb meg­ őriznünk nyugalmunkat. hanem a Berne-féle „három belső hangra" összpontosított. az ésszerű érvelés hangját szabadítja fel. amelyek archetípusos figurák­ ként örökké beszélnek hozzánk: a Szülőre. A Felnőtt képviseli az objektivitást. amelynek szellemében Szókratész kijelentette: „a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet"59. hogy megfelelnek-e az adott helyzetnek. milyen nehéz megszabadulni a rasszizmustól vagy bármilyen más előítélettől.

hogy tudtunk volna róla." Ezt mindenki megtanulja. tudva azt. felnőttről. Gyakran kielégítőbb és nyil­ vánvalóan könnyebb is játszmákhoz folyamodni vagy defenzíven visel- 267 . Olyan szintre jutunk. és még a saját gyermekeivel szemben is fenntartja ezt a helyzetet. ahol nem várunk minden tranzakciótól kielégülést. Az „Oké vagyok. Függetlenül attól. hogy oké legyen Mit is jelent pontosan Harris könyvének címe? Harris megfigyel­ te. ahol anélkül raboskodtunk. hogy a felnőttkori belső hangot engedjük jobban ér­ vényesülni.a New Age szóhasználatának megfelelően . vagyis a magunk és a mások teljes elfogadását jelenti. része minden emberi lény fejlődésének. a felnőtt. hogy felettes-énről. amely általánosságban az emberekbe vetett hitre épül. avagy . de ahhoz. választhatunk helyette egy lazább. ha nincs rá szemmel lát­ ható bizonyíték. számunkra kedvező életmódot is. még akkor is.miután a saját lábára állt . hogy kiléphessünk a mentális börtönből. hogy többé-kevésbé belénk ivódjék. De Harrisnek van egy jó híre: ha tudjuk. hogy az „Oké vagyok. Kicsit hasonlít ez az állapot a kegyelem keresztény fogalmához. lévén ők a gyengébbek a felnőttek világában. tudatos döntést (és nem pusztán érzést) kíván. hogy a gyermekek. hogy saját döntésünkről van szó. oké vagy" helyzetbe nem magunktól sodródunk bele. az a hajlandóság. oké vagy. Alkalmanként átéljük ezt a helyzetet.Mibe kerül az embernek.egyszerűen csak a visszájára fordítja a tételt. Ebből a helyzetből már könnyebben át­ láthatunk a másik ember szülői vagy gyermeki viselkedésén. Sok felnőtt . ha ez a viselkedés egyébként sértő lenne ránk nézve. de te. Harris könyve kul­ csot ad ahhoz. oké vagy" akkor is igaz. bármilyen boldog egyébként a gyermekkora. megtanulják: „Én nem vagyok oké.felsőbb énről (higher self) beszélünk.

és nagyon is fontos dolgokat lehet ta­ nulni tőlük. de való­ di értéket képvisel a tekintetben. nem akarta annyira lebutítani. amely vagy kell neki. Bár Harris ismeretterjesztő könyvet írt. hogy olvasói vagy tudják. Ezek a fogalmak kissé talán komoly­ talannak látszanak. mégis az Oké vagyok. hogy a két könyv közül Berne-nek a tranzakcióanalízist bemutató munkája a jobb. hogy tudatosíthatja bennünk negatív és rendszerint nem tudatos viselkedési mintáinkat. hogy valaki sikeres ember lesz.mindenkit tárgynak tekint. A „csináld magad" jellege miatt a pszichiátria nem sokat vett át Harris látásmódjából. Bátran idéz Emersontól. de annál szívesebben élnek vele a gyakorlatban hasznosítható módszere­ ket igénylő pszichológusok és tanácsadók. pedig párhuzamba állíthatók a freudi felettes-én. mert a könnyen érthető Felnőtt-SzülőGyerek keretbe helyezkedett bele. Társadalmunkban előfordulhat. mert úgy gondolja. A tranzakcióanalízis irodalmi témaként is bevonult a köztudatba: James Redfield Harrist és Berne-t nevezte meg az 1990-es évek egyik 268 .kedni vagy előítéletekre hagyatkozni. kikről van szó. hogy mindenkinek tetsszen. Freudtól és másoktól. hogy a többi ember mind egyenrangú velük. vagy az útjában áll. Záró megjegyzések Könnyen lehet. Whitmantől. oké vagy aratott óriási közönségsikert . Platóntól. én és ösztön-én szentháromságával: azokkal az alapelemekkel. amelyeket Freud az emberi viselkedés magyarázatára alkotott. A valóban sikeres emberek ezzel szemben pontosan tudják. holott egész életében Gyermek maradt .talán azért. A tranzakcióanalízis sohasem lesz közkézen forgó fogalom. vagy legalábbis tudniuk kellene.

Alexandra.). Sok éven át az USA Haditengerészetének pszichiátere volt. a philadelphiai Temple Egyetemen ka­ pott orvosi diplomát.annak függvénye. világháború idején támadás érte. Elizabeth Kórházban szerzett szak­ mai gyakorlatot. C. A háború után az Arkansasi Egyetemen adott elő. amelyekben a könyv hősei részt vesznek. Hanris Texasban született. A kaliforniai Sacramentóban 1956-ban magánpraxist indított. A Haditengerészet pszichiátriai szolgálatának veze­ tőjévé nevezték ki. nagyjában-egészében a tranzakcióanalízis játszmáit és pozícióit tükrözik. a St. ford. amikor a támaszpontot a II.kirobbanó könyvsikere. s ahonnan szabadulni akarnak. Thomas A. ő maga is Pearl Harborban tartózkodott.és az emberi nem evolúciója . és egy ideig mentálhigiénés főhivatalnokként is tevékenykedett. 20 0 5 . 60 James Redfield: A mennyei prófécia. hogy képesek-e túllépni automatikus reakcióikon. A könyvben a hősök életben maradása . Révbíró Tamás. Pécs 269 . A mennyei prófécia (The Celestine Prophecy)60 fő ihlető forrásaiként. pszichiáterként 1942-től Washing­ tonban (D. A „kontroli-drámák". és a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság igazgatója volt.

Doubravszky 1 Sándor. Bagolyvár. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: A z ö n becsülés pszichológiája (79. csak ha lehetőséget kapnak. "61 „A töm egm ozgalm akat általában azzal vádolják. ürességéről. Lélekben sosem lesznek elégedettek. Gondolatok a tömegmozgalmakról6 1 „Egy felem elk ed ő tömegmozgalom n em az ígéreteivel és az eszméivel vonz és tart m eg kö­ vetőket. ha nem azzal. hogy élvezzék a jelent. hogy elfeledkezzenek a szorongásaikról.1951 A fanatizmus természetrajza. hogy rem énykedjenek valam iben . Budapest 62 Fordította Doubravszky Sándor 63 Fordította Doubravszky Sándor 270 . oldal) Viktor Franki: A z értelem akarása (181. így megfosztva őket an nak lehetőségétől. ford.Gondolatok a tömegmozgalmakról. hogy lehetőséget nyújt nekik. A kényelem és az örömök n em orvosolhatják a bajt."6 3 Dióhéjban Az embereket azért olyan könnyű eszmék mögé felsorakoztatni. egyéni életük értelm etlenségéről. oldal) 6 Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza . hogy tagjaikat jövőre vonatkozó ígéretekkel kábítják. 1999. mert ezzel megszabadulhatnak saját életük felelősségétől és megmenekülhetnek a jelen banalitásától és nyomorúságától. Á m a frusztráltak szám ára a jelen gyógyíthatatlanul rossz.

A fanatizmus természetrajza. Leírja azt is. hogyan eshet meg ez. világháború után. hiszen örökér­ vényű magyarázatot keres a kérdésre: miért hajlandók emberek eszmé­ kért meghalni. valamilyen kultuszhoz vagy politikai moz­ galomhoz csatlakozott ismerőse. hogy egy nagynak és dicsőségesnek tetsző ügyhöz csatlakozva elvessék régi énjüket. a könyvnek különleges je­ lentést kölcsönzött a nácizmus okozta pusztítás.27. a II. Megjelenésekor. de a csoportokkal való azonosulás lélektanát tekintve Hoffer munkája időtlen. aki látszólag elveszítette korábbi identi­ tását. Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements). Hoffer szinte valamennyi megállapítása érvényes nap­ jaink terroristáira és öngyilkos merénylőire is. amelyet nem pszichológus írt . annak ez a könyv segít megérteni. fejezet Eric Hoffer Akinek van más vallásra áttért. A könyv több mint fél évszázada jelent meg először. miként készteti a spirituális szomjúság az embereket arra.Hoffer a könyv írása idején rakodómunkásként dolgozott a San Franciscó-i kikö­ tőben . 271 . de soha nem volt aktuálisabb.lebilincselően mutatja be a tömegmozgalmakat és az egyén gon­ dolkodására gyakorolt hatásukat.

A tömegmozgalmak vezetői tisztában vannak ezzel. hiszen ott a „nagy és szent ügy" mellett az én irreleváns. hogy valami nagy és mindenre kiterjedő változás történjen az életük­ ben. és minden tőlük telhetőt megtesznek.azonos a keresztével. véli Hoffer. Nem fokozatos változást ígérnek. hogy előrelépjenek vagy javakhoz jussanak. célt láthatunk magunk előtt. hogy felgyújtsák és szítsák az emberek re­ ményeit. az egyházi dogmákat és szertartásokat hasonló. hanem állami dogmákkal és szertartásokkal helyettesítette. Ezzel szemben a forradalmi tömegmozgalmak követői azért döntenek a csatlakozás mellett. hogy „megszabaduljanak nemkívá­ natos énjüktől". Az emberek rendes körülmények között önérdekből csatlakoznak különféle szervezetekhez .azért. „A szent eszmékbe vetett hit jelentős mértékben magunkba ve­ 64 Fordította Doubravszky Sándor 272 . most büszkeséget és önbizalmat érezhetünk. Ha korábbi életünket megkeserítette a fruszt­ ráció és értelmetlennek láttuk mindennapjainkat. hanem már a hívek életében bekövetkező totális átalakulást. hogy elé­ gedetlenek vagyunk saját énünkkel. reménykedhetünk. A francia forradalom tulajdonkép­ pen új vallást teremtett.jegyzi meg Hoffer .Az átalakulás vágya Miért olyan nagy hatásúak a tömegmozgalmak? Azért. A nagy hatású politikai mozgalmak mindig vallá­ sos érzületet ébresztenek híveikben. mert szenvedélyt szítanak. Egy tömegmozgalomban mit sem számít."6 4 A forradalmi mozgalmak korai szakaszainak résztvevői arra várnak. csak éppen nem egyházi. Ugyanezt mondhatjuk a bolsevik és a náci forradalom­ ról is: „A sarló-kalapács és a horogkereszt szerepe .

Kevésbé vagyunk elégedettek. ami korábban szórakoztatta. és attól a kényszertől. akinek sok van és még többet akar. Sokkal fogékonyabbak rájuk azok. ha sok mindent hiányolunk. paradox módon az individuális lét feladásának vágya rendkívüli mértékben növeli az ön­ becsülést. Ellenállhatatlan volt szá­ mukra a lehetőség. akiket könnyebb feltüzelni. akiknek egy kicsivel több van. erősíti az önbizalmat. akinek nincs semmije és akar valamit. akiknek már rálátásuk van a nagyobb dolgokra. akik már nem találtak örömet abban.tett egykori hitünk pótléka". Hoffer megemlíti. Mégis. A fiatal nácik meg akartak szabadulni a döntéshozatal terhétől. lelkesítette őket. hogy teljes odaadással egy ügy. mint az. hogy tömegmozgalmakhoz csatlakozzanak? Az áttérőkről szóló fejezetben Hoffer megjegyzi. a bajtársiasság érzését. hogy Hitlert német iparmágnás-feleségek pénzelték. amely a szabadversenyre épülő társadalmakban hiányzik az életükből. Hoffer szerint „frusztráltabbnak érzi magát az. akiknek korlátlanok a lehetőségeik. akik nem szívesen ér­ zik át saját életük irányításának felelősségét. hogy átélhes­ sék a valahová tartozás. Tálán egyszerűen csak azért. mert nagyon unatkoznak." Az emberek azért csatlakoznak tömegmozgalmakhoz. hogy a nagyon szegény sorban élők nem igazán. írja Hoffer. hogy magukkal ragadják őket a látomások. Gyakran éppen azokat vonzzák a legjobban a tömegmozgalmak. egy vezető mellé áll­ janak. hogy szüleik 273 . Végül pedig vonzzák a mozgalmak azokat is. Nekik túlságosan is sokat jelent a puszta élet­ ben maradás ahhoz. Kik csatlakoznak még? Kik hajlamosak még arra. mint ha látszólag csak egy va­ lamire van szükségünk.

hiszen éppen a felelősségérzettől szabadították meg őket az új rend szemfény­ vesztő külsőségei. s a hívek képesek a leg­ aljasabb bűnöket elkövetni embertársaik ellen.módjára. hogy a halált is vállaljuk e célokért. pártjának vagy törzsének egyik képviselője. és feltétlen hittel valljuk egy mozgalom céljait. hogy túllépjenek morális gátlásaikon. és a nemes cél nevében akár az életét is kész feláldozni. az öngyilkos pilóták vagy az öngyilkos merénylők önfeláldozá­ sa. A nem hívő ember számára teljesen értelmetlennek látszik a már­ tírok. hanem csupán népének. lassú léptekben építsék föl egzisztenciájukat. aki volt. mondja Hoffer. akkor innen már csak egy lépés. álmai" Ilyenkor általában katasztrófa van készülőben. „ha az utcákon elszabadulnak az emberek reményei. Az igaz hívő gyengének. barátai és hozzátartozói számára ő többé nem az az ember. Hoffer figyelmeztet: legyünk nagyon óvatosak. Mielőtt valaki átlépné ezt a vízválasztót. Miért halnak meg eszmékért az emberek? A tömegmozgalmak jelszavai gyökeres megújulást hirdetnek. gerinctelennek vagy dekadens­ nek tekinti a hitetleneket. A dicsőséges végcél minden eszközt szentesít. korruptnak. Teljesen fel­ oldódik a tömegben. Ha azonban értéktelennek tartjuk a földi életet. amikor a háború veszteseiként felelősséget kellett volna érezniük a történtekért. levetkezi saját individualitásának érzését. s ezzel megkönnyítik híveik számára. hogy megteremthessék saját Paradicsomukat. Sokkal csábítób­ bak voltak számukra a Harmadik Birodalom diadalát hirdető egyszerű ígéretek. szándékainak tisztasága mindenre feljogosítja. 274 . Úgy érzi. Annál nagyobb megrázkódtatás érte őket.

az mindig nagyobb ösztönző erő.Ereje ebből a beszűkültségből. amije már van. Eric Hoffer New York városában született 1902-ben. Jóformán egyetlen szót vagy mondatot sem lehetne kihagyni belőle. Záró megjegyzések Hoffer egyik fontos felismerése. „ami van". Egy fejsérülés kö- 275 . mi a teendő. ellentmondásokra csak akkor kell számí­ tanunk. Meglepetésekre. ha javítani akar a sorsán. hogy ebből a vak­ ságból ered. de úgy is mondhatjuk. Az igaz hívő viszont nem nyugszik addig. abból indul ki. A fanatizmus természetrajza nem a tömegmozgalmakról szól. mint az. például a szabadság és egyenlőség eszméi érdekében. ha nyitottan gondolkodunk. Nagyszerű példa arra is. Ha a világon minden fehér vagy fekete. apja Németor­ szágból bevándorolt műbútorasztalos volt Az angolt és a németet anyanyelvi szinten beszélte. másfelől azonban az ön­ kényuralmakat sem lehetett volna megdönteni olyan álmodozók nélkül. amely teli van az emberi természetről szóló éles meg­ látásokkal. amíg be nem kapcsolódik az új világ építésébe. akik valami jobbra vágytak. Az átlagember. hogy „ami nincs". hogy az emberi indítékok és cselekede­ tek tanulmányozása nem lehet a pszichológia magánügye. akkor egyértelmű. A fana­ tikusok fordítják világunkat jobb vagy rosszabb irányba. Olyan filozófiai munka. Ez a jelennel szembeni viszolygás egyfelől hatalmas károkat okozott. és hajlandók voltak véres forradalmakat ki­ robbantani.

The Temper o f Our Time (Korunk vérmérséklete. 15 éves korában. 1973) és In Our Time (A mi időnkben. 1999. és csak 1941-ben hagyta abba a fizikai munkát. ami a kezébe került. önéletrajza Truth Imagined (Elképzelt igazság) címen halála után jelent meg. de szabad­ idejében Montaigne-től Hitler Mein Kampfjáig mindent elolvasott. 1976). 1967). műtét nélkül. 1963). Doubravszky Sándor. és 300 dollárra rúgó örökségével a zsebében Kaliforniába ment. és éle­ te második felét az írásnak szentelte. Reflections on the Humán Condition (Reflexiók az emberi állapotról. ford. 1954). vá­ ratlanul visszanyerte látását. Tizenéves korában elvesztette mindkét szülőjét. A vándormunkások és aranykeresők életét élte. Budapest 276 . A fanatizmus természetrajzával hírnevet szerzett. és hosszabb időre kimaradt az iskolából. 1983-ban Ronald Reagan elnök Szabadság Emlékérem­ mel tüntette ki. 65 Eric Hoffer: A változások kínjai. Halálának évében. Bagolyvár. A változások kínjai65 (The Ordeal o f Change. Hosszú évekig dokkmun­ kás volt San Franciscóban. Újságot adott ki a vízparti élet­ ről.vetkeztében 7 éves korában megvakult. További munkái: The Passionate State o f Mind and Other Aphorisms (A szenvedélyesség állapota és egyéb aforizmák.

.

m int láttuk. csak a szere­ lem." „A neurózis olykor a célok sajátos beszűkülésével jár. D. hogy beteljesíthessük lehetőségeinket. " Dióhéjban A neurotikus hajlamra. ha nem a kétségbeesésből fa k a d .1945 Belső konfliktusaink „ H a az em b er m egoldatlan konfliktusokkal él együtt. amit esetleg gyermekkorunk óta magunkkal hordozunk. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. bele­ értve a méltóságát és a becsvágyát A nőt esetleg sem m i más n em érdekli többi. de. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. am ikor azt hiszik. A látszólagos odaadás n em az integrációból. Laing: A megosztott én (333. oldal) R. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. am ire nem csak m aguk a konfliktusok adnak alkalmat. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. ez elsősorban az em beri energiák iszo­ nyatos pazarlásával jár. A férfi képes m indent feláldozni. oldal) 278 . Meg kell szabadulnunk tőle. nincs többé szükségünk. N ém ely szülő m inden idegszálával a gyerm ekeire és csak rájuk fig y el A z ilyen em berek nagyon odaadóknak látszanak. oldal) Melanie Klein: Irigység és hála (323. valójában délibábot kergetnek. hogy ezzel megoldhatják konfliktusaikat. ha nem a kiküszöbölésükre tett körm önfont próbálkozások is.

amikor Sigmund Freud megírta az Álomfejtést. A neurotikus betegek típusait oly egyszerűen és elegánsan vázolta fel. és általában véve nem fogadta el a szexuális hajtóerő elsőd­ legességét. hogy a nők fogékonyabbak az irreális kulturális elvárások keltette neurózisok iránt. hogy ezzel je­ lentős befolyást gyakorolt a modern pszichoterápiás gyakorlatra.28. Mivel pedig azt is kimutatta. Közben férjhez ment. három gyermeket szült. hogy elutasította például a péniszirigység gondolatát. sokak szerint közelebb vitte a pszichoanalízist a józan ész el­ várásaihoz. nem véletlen. amikor azt állította. és PhD-fokozatot szerzett. Horney eltért a freudi tanítástól. Karén Horney . Ő is kereste a pszichológiai problémák gyökerét. Azzal. hogy hangsúlyt helyezett a „valódi 279 . de azt jobbára valamilyen jelenleg fennálló és gyógyítható problémában találta meg. fejezet Karén Horney Karén Danielsen tízes éveinek közepén járt.több fontos kérdésben elsza­ kadt Freud tanításaitól. hogy az em­ ber nem szükségképpen rabja a tudattalanjának vagy a múltjának. hogy a közvélemény Homeyt tekintette az első feminista pszichoanalitikusnak. s in­ terperszonális szemléletével és azzal.ez volt az asszonyneve . Később az eredetileg férfiak által kidolgozott pszi­ choanalízis női változatát tulajdonították neki. Első könyvének megje­ lenésére 35 évig kellett várnia.

280 . A konfliktusokban következetlenségek vannak jelen. Az Our Inner Conflicts: A Constructive Theory o f Neuroses (Belső konf­ liktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete) című könyvét laikus olva­ sóknak szánta. hogy kiszabaduljunk saját konfliktusa­ inkból" Önsegítő könyv tehát a Belső konfliktusaink. az indokolatlan érzelmi eltávolodás. boldog ember­ nek mondhatja magát. hogy az emberek analizálhassák magukat: ezzel a kognitív terápia és az önsegítő mozgalmak előfutára volt. • Valakit mélyen érint egy vélt sértés. végül is a konflik­ tusból ered a depresszió. Például a következők. mélyebb belső konfliktust jelez. a szorongás. a tehetetlenség. A súlyos neurózisok kezeléséhez gyakorlott terapeutákra van szükség. amelyekre az érintettek általában vakok. de valójában nem sértette meg senki.és az abban rejlő nagy lehetőségek . a döntésképte­ lenség. de Horney hitt abban. Carl Rogers és Abraham Maslow humanisztikus pszichológiájának egyik fontos ihle­ tő je volt. a túlzott függőség meg a többi is. Végül. Bár a való életben az érintett számára a tünetek okoznak nehézségeket. hogy „fáradhatatlan erőfeszítéssel magunk is sokat tehetünk azért. Konfliktusok és következetlenségek Horney szerint minden neurotikus tünet (az ő szavával: „lárma") vala­ milyen megoldatlan. Horney szerette volna olyannyira átláthatóvá tenni az analízis folyamatát.feltárására. lapjain 40 év éles megfigyelései világítják meg az elhárítás lehe­ tőségeit. Aki Horneynak a három neurotikus hajlamról szóló leírásában nem fedezi fel személyiségének legalább néhány elemét. de a legcsiszoltabb fajtából.én" .

• Egy leánynak minden vágya. hogy a külsődleges dolgok sokszor mélyebb konfliktusokat jeleznek. ugyanúgy igényli a szeretetet. ha. ahol férj és feleség minden apróság miatt huzakodik egymással. hogy „jobban rajong a jó anyáról kialakított eszményéért. Ilyenkor vajon a viták tárgya vagy inkább a viták mögött rejlő dinamika a lényeges? Hogyan alakulnak ki a konfliktusok? Freud úgy képzelte. mégis kerüli a férfiakat. Ha a fentiek értelmében „nem stimmel" valami. amit ilyenkor érzünk.• Valaki látszólag nagyra értékeli egy másik ember barátságát. tényleges szándékaink öszszeütközéséből fakad. Vegyünk például egy olyan házassá­ got. Vagy talán tudattalan szadisztikus hajlama azt diktálta. A lényeg az. mint a gyermekei­ ért". hogy a nyugtalanság. hogy férjhez menjen. mint bárki más. magával azonban roppant szigorú. hogy belső konfliktusaink az ösztönös késztetések és a „civilizált" lelkiismeret összecsapásai. Ha például egy gyermek ellenséges családi környezetben nevelkedik. de úgy érzi. meg akar 281 . hogy elront­ sa a gyermekei örömét. az megosztott szemé­ lyiségre vall. Az említett anyáról Horney azt a megjegyzést teszi. s hogy ezen a helyzeten se­ hogy sem változtathatunk. Horney ezzel szemben úgy foglalt állást. • Valaki nagyon elnéző és toleráns mások iránt. • Egy asszony azt mondja. rajong a gyermekeiért. és mégis meglopja az illetőt. valahogy mégis megfeledkezik a születésnapjukról.

hanem olyan alapvetőbb té­ nyezőkből fakadnak. a feltételhez kötött szeretet. amit iga­ zán akarnak. ám ez megosztott személyiség. amiket magukra öltöttek. a másik a szembenállás az emberekkel. Közeledés az emberekhez A másokhoz közeledni vágyó személyiség elszigeteltséget vagy félel­ met élt át gyerekkorában. a nem egyértelmű szabályok. Hyde típusú jellemekbe torkollik: Stevenson hősei megosztott személyiségek. agresszívan kell viselkednie. Az a személy. A viselkedésformák. Több évig tartó dühkitöré­ 282 . de tragikus mértékben nincsenek tudatában ennek a megosztottságnak. amelyeket magával visz a felnőttkorba is. az uralkodás és így tovább. Amikor ez a gyermek felnő. az ellenséges légkör. a harmadik pedig a távolodás az emberektől. Jekyll és Mr. a fojtogató szeretet. gyakorlati­ lag a személyiségük részeivé váltak. Végletes esetben a neurotikus hajlam Dr. a valós szükségletek konfliktusba kerülnek a helyzetek és személyek ellenőrzésének a neurózisból fakadó igényével. hogy biztonságban érezhesse magát. mint a túl kevés szeretet. és ezért el akarta nyerni a családtagok szeretetét. tragikus módon pontosan az a személyiség. a más gyermekektől való elszigetelődés.felelni a követelményeknek. a felnőttkori neurózisok nem a „péniszirigység" vagy az „Ödipusz-komplexus" megnyilvánulásai. a gyer­ mek irányításának. hogy valamiképpen védekeznie kell a biztonságérzet hiánya ellen. és kialakulnak benne bizo­ nyos stratégiák vagy „neurotikus tendenciák". hogy megkapják. Horney három alapvető neurotikus hajlamot nevez meg: az egyik a közeledés az emberekhez. akivé neurotikus hajlamuk változtatja őket. Homey úgy vélte. a gyermekre irányuló figyelemnek vagy megbecsülés­ nek a hiánya. amely nem teszi lehetővé. Mindez azt az érzést kelti a gyermekben.

hogy az illető hogyan érez irántuk. hogy kapcsolatokat teremtsen. s így nagyobb biztonságban érezhes­ se magát. belehal a nagy szeretetbe) arra használ­ ja. szeressék. Az agresszív hajlam ugyanis nem veszett ki belőle. az a fő. amit akar. ezzel a „kis szerencsétlen" szerepébe kerül. segítőkészségét. hirtelen szerethetőbbnek látszik. Gyanakvás ébredt bennük az őket körülvevő emberek szándékai és indítékai iránt. hogy szembeszállnak vele. csak elfojtódott. Szembenállás az emberekkel Az ilyen embereket gyermekkorukban ellenséges családi környezet vet­ te körül. Bármilyen furcsa.a lelke mélyén talán nem is szereti a többi embert -. aki „értelmet adhat az életüknek". akinek el kell nyerni a jóindulatát.sek után rendszerint „kedves" és békés lesz . lázadnak ellene. szeretőnek. de amikor szorult helyzetében agresszív vagy érzelmileg távolságtartó. hogy őt elfogadják. hogy nagy szükségét érzik egy barátnak. po­ zíciója egyre gyengül. Az ilyen ember számára tehát tabunak számít az akaratérvényesítés vagy a kritikus viselkedés. férjnek vagy feleségnek. Felnőttkorukban az ilyen emberek szeretet és elfogadás iránti igé­ nye úgy jelentkezik. érzékenységét és másoktól való függését (a másik fél nemegyszer úgy érzi. hogy az illető téves ítéletet alkot másokról. A többi emberben egzotikus és fenyegető vadállatot látnak. Kényszeres igényük van a választott társ „bebiztosítására" független attól. amellyel jobban elérheti. Végeredményben azonban a valahová tartozás szükséglete miatt meges­ het. 283 .rátalál arra a stratégiára. A számára fontos másik ember természete nem is érdekli őt olyan nagyon . ők pedig úgy döntöttek. Ez a típus engedé­ kenységét. irányítsák és gondoskodjanak róla.

mint a szol­ gálatkész típus. méltányosak. és általában sikerre. Távolodás az emberektől Az ilyen típusú emberek gyerekkorukban nem valahová tartozni akar­ tak.ez lehetne a jelszavuk. „Ne bízz senkiben. Éppúgy tele vannak félelemmel. Felnőttként neurotikus módon igénylik a világtól való érzelmi el­ különülést. mintha valóban magányra vágynának. vagy egy összejövetelen felszínes cseve­ géssel kell elütnie az időt. jó kollégák is tudnak lenni. mert többre tartja magát másoknál. ez a típus elég jól megvan másokkal. Jóindulatúak. hanem növelni akarták a távol­ ságot maguk és családjuk. elismerésre vágynak. különösen a saját gyengeségük­ től. Sokszor nagyon egyszerűen él. 284 . de csak azok iránt. feltéve. de nem azért. vagy kerülni akarnák az érzelmi bevonódással járó kapcsolatokat . hanem a „mindenki a saját szerencséjének kovácsa" stratégiát. hogy ne kelljen keményen dolgoznia másokért és így ellenőrzés alatt tarthassa életét. tekintélyre. ha csoportokhoz kell csatlakoznia. hogyha nyájszellem veszi körül. és hisz egyénisé­ gének egyediségében.szerelme­ ket.Az ilyen típusú felnőttek szemében alapvetően ellenséges a külvilág. Amíg felszínes kapcsolatról van szó. könyveik vagy a vágyálmaik titkos világába. de nem a „valahová tartozást" választják védekezésül a tehetetlenség ellen. szorongással. s nem is szembeszállni másokkal. akik alávetik magukat az ő aka­ ratuknak. Viszolyognak a gyengeségtől. de színleg lefegyverzően udvariasak. Képes kitartani a „ragyogó elszi­ geteltség" mellett. környezetük között: visszahúzódtak játékaik. konfliktusokat. hogy „bűvös körét" nem lépik át. és őrködj éberen!" . A vég­ letes önzés mások kihasználásában vagy ellenőrzésében ölthet testet. rosszul van.

Egy egészséges gyermekben vagy felnőttben a felsorolt hajlamok mindegyike megvan valamilyen mértékben. alkalmuk nyílik az „emi- 285 . Akkor válik valaki neurotikussá. akiknek gyenge az énképük. A neurózisokban épp az a tragikus. például házasságtól. írta Horney. Akkor a legboldogabb. véleményük „rettentő erővel" szólal meg benne. az egyén gyakor­ latilag „szem elől veszti önmagát". ami rette­ netes határozatlanságot vonhat maga után. az érzések externalizálása (az önvizsgálat kerülése) és egy bizonyos énkép idealizálása rengeteg energiát emészt. ha feltétlen szeretetet kap valakitől. ami kényszert vagy kötelezettséget ró rá. a neuró­ zisok melegágya. a szembenállás és az emberektől való elkülö­ nülés mindig a megfelelő időben érvényesülő hajlamai között. ha az adott helyzetben az nem helyénvaló. E veszteség miatt saját értékítéletében paradox módon nagyobb fontosságot és hatalmat tulajdonít más em­ bereknek. de őrá nem hárulnak kötelezettségek az illető személy iránt. Szenvtelensége miatt érzéketlen a valódi érzései iránt. A modern civilizációt átható versenyszellem. hiszen a siker és a teljesítmény előtérbe kerülésével mindazoknak. és ak­ kor is belső hajlamát hozzák a felszínre. hanem kényszeresen követi valamelyiket.Az ilyen ember vágyakozik az elkülönülés és a függetlenség után. de sikeresen egyensúlyoz­ nak a valahová tartozás. amikor már nem tud választani e lehetőségek között. Egyszóval a neurotikus egyén végletes énközpontúsága fonák módon az én elvesz­ téséhez és másoktól való függőséghez vezet. adósságoktól. hogy megfosztják áldozatukat a szabad akaratától. és irtózik mindentől. Hajlam a függőségre Az elfojtás.

bátran feladhatjuk a kényszeres viselkedést. Az efféle igazságokkal való szembenézés sok olvasóját vezette el problémáinak gyökereihez. Jóllehet Horney is a gyermekkorra vezette vissza belső konfliktusain­ kat. Mint mondja. s ne bújhassanak az „ilyen vagyok. hogy teljesen és igazán önmagunk legyünk?" Hitt abban. aki teljes összhangban van saját hiteles vagy valós énjével. Lelkesíti őket a kiteljesedés le­ hetősége. „a vak lázadás. nem áll túlságosan messze az Abraham Maslow-féle „önmegvalósító egyén"-től vagy a „személyiséggé válás" Carl Rogerstől származó ideájától. vagy elmélyítsék magukban a szeretetet. agresszív vagy érzelmileg távolságtartó énünket. erre a rejtőzködésre azonban szinte semelyikünk­ nek nincs szüksége többé. amit azért veszünk magunkra. az „odaadó" ember. emberek mindannyian erősek vagyunk. amelyben védelmet kerestünk a képzelt ártalmak ellen. Neurotikus hajlamunk csupán álarc. ha nem az. hogy minél jobban kibontakoztassák tehetségüket. Ők azon fáradoznak. mert ez történt velem" attitűd mögé. Záró megjegyzések Horney eszményképe. a vak kitűnni vágyás és a vak elkülönülni akarás mind-mind a függőség egy neme". 286 . A lélekben egészséges embereket nem ilyen hajtóerők mozgatják. hogy mi. és nem ismerik a mindent felemésztő kétségbeesést. hogy ne kelljen megmutat­ nunk valódi énünket.nens" szerepében kompenzálni hiányosságukat. le­ tegyenek valamit az asztalra az őket mélységében érdeklő szakterületen. Horney filozófiájának összefoglalá­ sául John Macmurrayt idézi: „Mi más jelentősége lehet a létezésünknek. Jó útra téríthetjük szolgálatkész. hogy fogadják el jelenlegi dimenzióikban neurotikus hajlamaikat vagy komplexusaikat. olvasóit arra ösztönözte.

és pszichoanalí­ zisnek vetette alá magát. Horney derűlátása a változás lehetőségét illetően egyszerre lelkesítő és megnyugtató. amelynek alapító tagja volt. Pszichiátriát tanult 1914 és 1918 között.A Belső konfliktusaink jól megírt. Karén Horney Karén Danielson néven Hamburgban született 1885-ben. akivel meghitt kapcsolatba került. A New Ways in Psychoanalysis (Új utak a pszichoanalízisben. három leányuk született. Hamarosan férjhez ment a jómódú Oscar Horneyhoz. Berndt hajóskapitány szigorú lutheránus elvek sze­ rint élt. Két évvel később New Yorkba költö­ zött. Szülei 1904-ben elváltak. Apja. köztük Eric Frommét. Férjétől különválva 1932-ben leányaival áttelepült az Egyesült Államokba. az ottani Pszichoanalitikus Intézetben dolgozott. és élvezte más európai intellektuelek társaságát. többek között Kari Abrahamhoz járt. A Berlini Pszichoanalitikus Intézetben kezdett ta­ nítani. 1939) c. Férje 1923-ban megbe­ tegedett. és Karén depresszióba esett. miután vállalkozása csődbe ment. és szá­ mos új felismeréssel szolgál az emberi természetről. minden ko­ moly szakmai vitában részt vett. Ugyanebben az évben fertőző betegségben meghalt szeretett bátyja. s az okos és ambició­ zus Karén két évvel később beiratkozott a Berlini Egyetem Orvoskarára. könnyen követhető könyv. Valamennyi fontos pszichoanalitikus kongresszuson megjelent. 28 7 . a chicagói Pszichoanalitikus Inté­ zetben kapott állást.

1952-ig tanított és terapeutaként működött. ford. Ursus Libris. Posztumusz tanulmánykötete.könyvében bírálta Freudot. Túróczi Attila. A neurotikus személyiség napjainkban66 (The Neurotic Personality o f Our Time) című könyvében a pszichológiá­ ban szerephez jutó szociális és kulturális tényezőket vizs­ gálta. További munkái: Self-Analysis (Önanalízis. Budapest 288 . 1967) megjelenésekor újból megélén­ kült az érdeklődés Horney munkássága iránt 66 Karén Horney: A neurotikus személyiség napjainkban. Neurosis and Humán Growth (Neurózis és emberi növe­ kedés. megalapította a Pszichoanalízis Amerikai Intézetét. Haláláig. Amikor emiatt távoznia kellett az Intézetből. 1950). 2 0 04. 1942). a Feminine Psychology (Női pszichológia.

.

az olyan szavak. E n n ek az énnek a szerencséje vagy balszerencséje kelti a legintenzívebb diadalérzetet vagy elkesere­ dést. A továbbiakban. a tudat vagy a szubjektív élet folya­ m ának fogjuk nevezni . m a ­ g án ak a gondolkodásnak a ténye . más szóval az én tudománya. amelyekkel a legterm észetesebben leírható. elégedettsége túlmegy m inden h a táron . ahogy az első esetben jelentkezik. Egyáltalán n em tagolt. 290 .1890 A pszichológia alapelvei „A tudat tehát n em látja önm agát darabokra aprítva. n em írják le jól." „A legkülönösebb társas én. am it a pszichológiának jogában áll m indjárt kezdetben posztulálni. " „Az egyetlen dolog. m int a »gondolatsor« (chain. a szerelmes em b er fejéb en él. A saját tudata szám ára ő n em létezik addig. a gondolat. amivel találkozhatunk." Dióhéjban Apszichológia a mentális élet tudománya. .. de ha elism erésben részesül. train). cseppfolyós. am íg ez a bizonyos társas én n em része­ sül elism erésben. ha szóba kerül. A »folyó» vagy a »folyam» azok a metaforák.

vagyis olyan elméké. James ama döntése. hogy az érzéseket. Az új diszciplínát James természettudománynak tekintette. Ezzel szemben a mélyebben ható erők. A két tudományterületet a következőképpen különítette el. gondolatokat. s nem a jelenségek mögött álló elméleteket. hogy James. amely megköveteli. és hozzájárult ahhoz. és James is sok éven át a filozófia professzoraként tevékenykedett. fejezet William James William James sokak szerint a legnagyobb amerikai filozófus. amelyek egy adott testben foglalnak he­ lyet. nagymérték­ ben előmozdította a tudományág fejlődését.29. ahogy egy ház felépítésére is következtethetünk a házat alkotó kövekből és téglákból. A pszichológia „a mentális élet tudo­ mánya". 291 . vágyakat. szilárdabb tudományos alapra helyezze a pszichológiát. A pszichológia régen a filozófia egyik ága volt. időben és térben léteznek. William Wundt mellett őt tekintik a modern pszichológia atyjának is. s gondolatokat és érzelmeket alakítanak ki az őket körülvevő fizikai világról. okfejtéseket és döntéseket a maguk jellegzetességei és dinamikája szerint elemezzük. céljának megfelelően. hogy a pszichológiai jelenségeket ta­ nulmányozza. például a lélek vagy az ego által létrehozott gondolatok magyará­ zata a metafizika vagy a filozófia felségterületéhez tartozik.

iparkodással lehet.írja James. ame­ lyek egymás után aktiválódó reflexpályák bizonyos mintázatát követik. hogy a mi mozgalmas korunkban sok olvasóban re­ ménykedhessen egy olyan könyv írója. mint a szerző maga. De mik is a szokások pontosan? Idegélettani kutatásai alapján James arra következtetett.James gyakori depressziója és egyéb betegségei miatt A The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei) megírása 12 évbe telt. az egyik első dolog. hogy elszántan munkálkodjunk döntéseink megvaló­ 292 . A könyv terjedelme miatt reménytelen vállalkozás lenne összefog­ lalni James alkotásának lényegét. hogy szokások tömegével van dolgunk" . Ha egyszer kialakult egy ilyen pálya. ami föltűnik.új szokásokat kell kialakítania ahhoz. Szokások rabjai „Ha állatokat kívülről figyelünk. James szerint a jó szokások kulcsa. tömörített verziót is készített.vágyainak és szán­ dékainak változatossága miatt . A probléma az. Tartalmából csak ízelítőt adhatunk. az egyetemisták legnagyobb örömére. viszonylag körülhatároltak és egyszerűek. hogy végső soron „idegközpontok kisülései". Az Előszó­ ban ezt olvashatjuk: „hogy a könyv terjedelme ekkorára duzzadt azt senki sem sajnálja jobban." Ez volt a híres kétkötetes. teljes változat. hogy új. hogy elérhessen bizonyos célokat. addig az embernek . amelyből James később. néhány gondolat felelevenítésével. jó szokáso­ kat kialakítani csak sok munkával. Mindamellett James különbséget tett az állatok és az ember szoká­ sai között. Igazán szangvinikus alkat kell ahhoz. Míg a legtöbb állat cselekedetei automatikusak. az idegimpulzusok árama könynyebben halad végig újra ugyanazon az útvonalon. amely 1400 sűrűn teleírt oldalra rúg.

Az agyunk­ nak „fel kell nőnie" a vágyainkhoz. „Egyetlen ember sem mulasztja el két nagy részre osztani az egész univerzumot. Mindez ma már nem újdonság. „Ahogy iszákos lesz abból. És mindenki a két fél egyikére fordítja csaknem minden 293 . írta." Külön-külön nem tulajdonítunk jelentőséget a cselekedeteinknek. részben James ez irányú gondolatainak köszönhető. Mindenkit fal választ el mindenki mástól.sításán. Az a legfontosabb. Más szóval. és a másikba tartozik minden más és mindenki más. hogy az idegrendszert a szövetsé­ gesünknek. hogy a világot éles határral két félre osztjuk: az egyik fél mi magunk vagyunk. Mi és a többiek James a személyes ént helyezte lélektani felfogásának középpontjába. s ne az ellenségünknek tekintsük. de az a tény. ugyanúgy sok különálló cselekedet vagy sokórányi munka révén szent életűekké vagy valamely gyakorlati. A cselekedeteink váltják ki az idegrendszerünkben azokat a mo­ toros hatásokat amelyek szokásokká alakítják a vágyakat. illetve tudományos terület szaktekintélyeivé is válhatunk. aki gyakran iszik egy-egy pohár italt. és a reflexpályák csak a cselekvés ismétlődésével alakulnak ki. amelyben az agy foglal helyet. de együtt éppúgy jelezhetik a kikezdhetetlen integritást. hogy a mai pszicholó­ giában és a személyiségfejlődés irodalmában oly nagy hangsúlyt kap a pozitív habituális viselkedés kikovácsolása. a „gondolkodás" és az „érzés" mint elvont fogalom nem so­ kat jelentett számára az „én azt gondolom" és „én úgy érzem" személyes valósága mellett. de még azt az állítást is meg­ kockáztatta. mondja James. mint a szégyenletes kudarcot. vagyis a koponya.

ami rajtunk kívül áll. A madárfütty unalmas. hiszen egy testben. Mindenesetre kifejezi azt. s mindenekelőtt aszerint.figyelmét. hogy »én«. akik úgy érzik. másmilyennek aszerint. alig több népi bölcsességnél. az ég szomorú. haszontalan.. " 294 . A gondolatfolyam Mindenki másmilyennek látja a világot. nyár vagy tél. mégis tény az ember alapvető élettani adottságai felől nézve. felnőttek vagy öregek vagyunk. hogy milyen sokat változnak a dolgokkal kapcsolatos érzelmeink egyik életkortól a másikig. hogy mindannyian ugyanazzal a névvel illetjük az univerzum két felét. egy aggyal szemléljük mindazt. James így ír erről. A világnak ez a felosztása „én"-re és „minden egyéb"-re kissé idegen lehet azok számára. a szellő komor. illetve »nem én«. mire gondolok. ahogy. hogy az em­ bereket nem azért foglalkoztatja a pszichológia." Ez az egyszerű meglátás. hogy este van-e vagy reggel. ráadásul saját tudatunk is vál­ tozik napról napra. Az érzékenységbeli különbségeket legjobban az mutatja. lapos. S ha ehhez még hozzáteszem. hanem azt szeretnék tudni. James sok más kommentárjához hasonló­ an. óráról órára. ez pedig úgy hangzik. éhesek vagy jóllakottak. mert a gondolatok és érzelmek általános elveire kíváncsiak. hogy álmosak vagy éberek.. hogy gyerekek.. miért gondolkodnak és éreznek ők maguk éppen úgy. „Másmilyennek érezzük a dolgokat aszerint. akkor mindenki érteni fogja. hogy másokért élnek. az most elnyűtt. kipihentek vagy fáradtak vagyunk. Ami azelőtt ragyogó és izgalmas volt..

akár egy fo­ lyam." James óta a pszichológia tudománya ezernyi kategóriára tagolt szét minden gondolatot. Amíg élünk." James híres észrevétele. „Az egyik és a másik tárgy gondolata között nincs nagyobb törés.James szerint nem juthat eszünkbe kétszer pontosan ugyanaz a gon­ dolat. gondolatok és érzések szüntelen áramát. ez csak illúzió lehet. Elvesztettük a korábbi gondolkodásmódunk lehetőségét. Jó lenne azonban. A tudat egyáltalán nem hasonlít a számítógépes adatfeldolgozáshoz. éppen ez tesz minket emberré. Olyan kifejezéseket használunk. hiszen éppen ez volt a dolga. de nem tudjuk. de mivel a világ állandóan változik. mint a bambusznád két íze kö­ zött. érzést és érzelmet. hogyan. tapasztaljuk az eszmék. ahogy az ízek közti csomó része a bam­ busznádnak. ez az örökös mozgás. de valódi természete szerint a gondolat cseppfolyós. hogy a gondolat folyamatos. Elcsodálkozunk. hogy a tudatot nem ilyennek érezzük. És ez az állandó változás. milyen különös eltérések lehetnek az ugyanazokról a dolgokról egymás utáni időpontokban alkotott véleményünk között. és mivel a mi reakcióinknak is folya­ matosan változniuk kell. 295 . majd a visszatérés az egyensúlyhoz. hogyan alkothattuk valamiről a múlt hónapban ezt vagy azt a véleményt. ha a pszichológusok nem feledkeznének meg arról. mint a „gondolatsor". Egyik évről a másikra új megvilágításban látjuk a dolgokat. Talán képesek vagyunk fenntartani a változatlanság illúzióját. A törés része a tudatnak. „Gyakran mi magunk is meglepődünk.

Ha szűk a rés aközött. az elképzelés kudarca igencsak megrendítheti az önértékelését. James híres képlete a következőképpen definiálja az önértékelést: Onertekeles « 7 7 „ = - Sikerek Törekvések Felhívta a figyelmet arra. például a megfiatalodásról. Az árnyoldala ennek az. hogy milliomosnak. a karcsúságról. akkor jó a véleményünk ma­ gunkról. a zenei tehetségről vagy az élsportolói karrierről.29 A sikeres én James azt írja. Nem lehet ellentmondások nélkül sok mindenné lenni egyszerre. 296 . és ehhez a kiválasztott énhez köti az üd­ vösségét. ami akadályozná a valódi sikert. hogy ha valaki az énjéhez. felfedezőnek vagy kéjgyilkosnak képzelte magát. Hatékonyan úgy tevékenykedhet az ember. ha választ egyet a sok lehetőség közül. de mindannyiszor be kellett látnia a szomorú igazságot. Ahány elvetett illúzió. annyival kevesebb ok a csalódásra és annyival kevesebb hátráltató tényező. mennyire megkönnyebbülünk. megesett vele olykor. egy nagy evezős vagy nagy pszichológus alakját rendeli. amikor lemondunk a reménytelen célok vagy illúziók kergetéséről. hogy egyetlen énje van. mondjuk. amit elérhet­ tünk volna és aközött. amit valóban elértünk.

aki felvázolja a hátteret. James elegáns és élénk stílusa. Ha azonban figyelembe vesszük. kötetlen hangvétele miatt A pszichológia alapelvei a mai olvasót is lekö­ ti. századi pszichológusok meglehetősen mechanikus modellekkel írták le az emberi elmét és viselkedést. 297 . vagyis az egyes emberi agyak­ ban folyó életnek. hogy kitágítsa szakterületének határait. James azonban az emberi tudatot az „aurora borealishoz". gondolkodása nem is vehetett volna más irányt.Záró megjegyzések Az. Ahogy mondani szokták. mai individualista korunkban nem különösebben meglepő. úgy érezzük. aki lélektani kérdésekről értekezett. és az embereknek a társadalomban elfoglalt helye sokkal fontosabbnak látszott. és William a szépíró. elmélyült filozófiai tudása. az egyén gondolatainak. Az efféle poétikus magyarázatokkal James nem lopta be magát a laboratóriumi patkányokat a labirintusokban tanulmányozó pszicholó­ gusok szívébe. a maga idejében szokatlan személyes. de pontosan a művészi érzékenysége. Bár bátyjának hírneve némiképp elhomályosította az övét. Abban az időben azonban. sőt misztikus gondolatok iránti nyitottsága is segítette őt abban. s nem általá­ ban az „emberi elmének" a tudományaként. A pszichológia tudományos meg­ alapozásának munkaigényes feladatát később mások végezték el. amikor a könyvét írta. miként korlátozta James vizsgálódásainak tárgyát. mint az. érzelmeinek. hogy James az énre összpontosított. A James nyomdokaiba lépő 20. „melynek teljes belső egyensúlya minden apró változással eltolódik". az északi fényhez hasonlította. aki regényeket írt. de ehhez szükség volt egy ilyen nagyságrendű filozófusra. A pszichológiát mint a mentális élet tudományát határozta meg. még sokkal sűrűbb szövésű volt a társadalom szövete. William Jamesből is lehetett volna szépíró. Henry James pszichológus volt. hogy mi zajlik a fejükben.

1865-ben le­ hetősége nyílt arra. Miután 1860-ban visszatért az Egyesült Államokba. mégis in­ kább a Harvard Egyetemen tanult tovább. A család 1855-ben áttelepült Európába. jómódban nőtt fel. Maga James is arra buzdította olvasóit. Két évvel később Németországba utazott. hogy Hermann von Helmholtznál élettani tanulmányokat folytasson. hogy ne folyamatosan olvassák a könyvet. Tehetős édesapja behatóan érdeklő­ dött a teológia és a miszticizmus iránt. Németországban és Svájcban folytatta tanulmányait. de útja során betegségek sora támadta meg. a neves természetbúvárral. Henry és Mary James leg­ idősebb fiaként. Több nyelvet is tanult. különösen Emanuel Swedenborg írásai hatottak rá. Ötgyermekes családban. s először lévén távol a család­ jától. világpolgárnak nevelték. később az orvostudományra tért át. akit egy új tudomány egyik megalapí­ tójának tartanak. Előbb a vegyészetet választotta. jól megírt részei hosszú. James Franciaországban. másfél évig festeni tanult William Morris Hunt mellett. hogy tudományos expedíción vegyen részt Louis Agassizzal. Megdöb­ bentő alázat egy olyan embertől. Itt ismerte 298 . szakmai jellegű (például az idegrendszer és az agy élettanát tárgyaló) vagy nehéz fogalmakon rágódó szakaszokkal válta­ koznak. a honvágytól és a depressziótól is sokat szenvedett. William James New Yorkban született 1842-ben. keressék meg a számukra érdekes részeket. és számos európai múzeumot ismert meg.Ennek ellenére A pszichológia alapelvei nem könnyű olvasmány.

1910-ben érte a halál. a pedagógus és Edward Thorndike. újabb két év múltán visszatért a Harvardra. és megalapította Amerika első kísérleti pszichológiai laboratóriumát. Pszichológiai kurzusa­ it 1875-ben indította meg. 1897). ékkor. Sigmund Freuddal és Carl Junggal is megismerkedett ame­ rikai útjaik során. 27 évesen kapta meg orvosi diplomáját. A következő három évben idegösszeomlás akadályozta mun­ kájában és tanulmányaiban. Öt gyermekük született. A The Principles of Psychology (A pszichológia alapelvei) írását 1878-ban kezd­ te meg. a pszichológus. és ugyanebben az évben vette feleségül Alice Howe Gibbons bostoni tanárnőt. The Varieties o f Religious Experience (A vallási élmény változatai. New Hampshire-i nyaralójában.meg az akkor kibontakozó pszichológia első képviselőit és tö­ rekvéseit. Neves tanítványai közé tartozott John Dewey. További munkái: The Will to Believe (A hit akarása. Első állását 1872-ben foglal­ ta el: élettant tanított a Harvardon. 1907). 299 . 1902) ésPragmatism (Pragmatizmus.

nemcsak távol áll m indennem ű kultúrától. akár nem . am it az anim a megérint. hanem mindinkább börtön. akár érti az archetípusokat.1968 Az archetípusok és a kollektív tudattalan „Az anim a archetípusával az istenek birodalmába lépü nk. veszélyessé. M egvan m inden oka arra. Dióhéjban Elménk összeköttetésben áll a tudat ama mélyrétegével. Az olyan világszemlélet vagy társadalmi rend. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199.. amelyeket jobb nem tudatosítani és nem bolygatni." „Az ember. folyamatosan tudatosítania kell ezt a világot. oldal) 300 . tabuvá. ahol továbbra is része lehet a Természetnek. Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok (87. kapcsolatban maradhat a gyökereivel. M inden. amely a képek és mítoszok nyelvét beszéli. numinózussá válik -fe lté tel nélkülivé. akinek jók a döntései és m ég jobbak a szándékai. mágikussá. ő rontja m eg az ártatlan embert. amely elválasztja az em bert az élet ősi képeitől.vagy istállószerű jelleget is ölt. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. ezzel ugyanis lerombolná morális gátlásainkat. hogy ne kutassa a tudattalant.. és olyan erőket szabadítana el. Ő a kígyó a Paradicsom­ ban.

amikor ő élt. Ősvalónknak is szokták fordítani. Jung számára az élet célja ennek az énnek az „individuációja". nevének eredeti görög jelentését figyelembe véve paradox módon.bő vizű kútja betemetődött. 301 . mondta Jung. fejezet Carl Jung Vajon a primitív ember miért foglalkozott oly sokat a természeti jelensé­ geknek. éppen a psziché vagy a legtágabb értelemben vett én (Selbst67) magyarázatával maradt adós. Akkorra. miután évezredeken át se­ gített az embereknek megérteni az élet misztériumait.30. az egyén tudatos és tudattalan elméjének egyfajta egyesítése a benne rejlő 67 Jung a legmélyebb és legtágabb „én" kifejezésére a „Selbst" szót használta. a szimbólumok . és a pszichológia tudománya lépett a helyébe. például a napkeltének és napnyugtának. hogy így fizikai magyarázatot nyerjenek. Az angol fordításokban általában a nagy kezdőbetűs Self kifejezést használják erre. a Hold fázisainak vagy az évszakok váltakozásának leírásával és értelmezésével? Carl Jung meg­ győződése szerint a természeti események nem egyszerűen azért kerül­ tek be a tündérmesékbe és a mítoszokba. Inkább a fordítottja lehetett igaz: az ember a külvilágot hívta segítségül belső világának értelmezéséhez. Ez a tudomány azonban. Jung magyar nyelvre for­ dított írásaiban ezt Ősmagunknak.művészet. mitológia . val­ lás.

amely szerint az emberekben egy egyetemes tudat jut érvényre. hogy a személyes tudattalan a kollektív tudattalanra. Ezért fantaziálnak a gyerekek olyan sokat. hogy a kollektív tudattalan „az eszméknek abba az osztályába tartozik. de ma már része az emberi gondolkodás és cselekvés magyarázatának. de aztán hamar befogadják őket és megbarátkoznak velük". mert agyának huzalozása képessé teszi bizonyos archetípusos mintázatok és szimbólumok észlelésére. Ez a tágabb énfogalom részben azon a szemléleten alapult. az emberi pszichének a múltból örökölt. hogy az egyes ember egyediségét megragadhassuk. Jungnak meg kellett védenie ezt a fogalmat a miszticizmus vádjával szemben. hogy elméjükből törlődjön az archetípusos képek élvezete. Azt is megjegyezte róla. hogy már magában a tudattalan is irreálisnak tetszett mindaddig. amelyektől az emberek kezdetben idegenkednek. 302 .ígéret beteljesítése érdekében. Ahhoz. A kollektív tudattalan az „archetípusokban" ölt testet: egyetemes gon­ dolatformákban vagy mentális képekben. A kollektív tudattalan Maga Jung is elismeri. vélte Jung: nem tapasztaltak még annyit a valóságból. hogy veleszületett projekciókról van szó. Vele szemben Jung úgy képzelte. nem a személyes tapasztala­ tokból kibontakozó részére épül. Az emberi újszülött nem „tiszta lap". fonák módon túl kell lépnünk a személyes énen. és meg kell értenünk ennek a mélyebb kollektív tudásnak a működését. az egyénhez tartozik. amíg Freud rá nem mutatott a létezésére. Az archetípusok megtapasztalásában gyakran ke­ véssé törődünk a hagyományokkal vagy kulturális szabályokkal. amelyek befolyásolják az egyén érzéseit és cselekedeteit. ami arra utal. Freud sze­ rint a tudattalan személyes dolog.

Az archetípusok mítoszokban és tündérmesékben. Az archetípus a férfi életében a nő iránti rajongásban. vagyis olyan nőalakok­ ként. azonban ez nem tudatosodik bennünk. a nő eszményítésében vagy iránta való intenzív érdeklődésben van jelen. az anya. akik „megigézik a fiatal férfiakat és kiszívják belőlük az életet" Régen vagy istennő. amelyre a férfi animája áttevődik. Ezek az elemi gondolatok azonban nem csupán antropológiai szempontból figyelemreméltók: általában az archetípusok alakítják a mindennapi életünkben fontos emberi kapcso­ latokat. például olyanokat. ezzel az illető nő fontosabbá válik számára. 303 . A kiválasztott nő személye nem indokolná az ilyen reakciót. vagy boszorkány képében jelent meg. és újra meg újra megfigyelte jelentkezésüket a törzsi és hagyományos népi kultúrákban. A mitológiában „motí­ vumokéként. hableányok. a külvilágba kihelyezett oldalát veszíti el. aki a szakítással a maga egyik. akik fölött a férfiaknak nincs hatalmuk. Itt kettőt mutatunk be közülük. Adolf Bastian német etnológus „elemi" vagy „ősi" gondolatokként emlegette őket. a gyermek. A mitológiában szirének. nőnemű alakban. Archetípusok és komplexusok Jung számos archetípust vázolt föl. a bölcs öregember. Ha egy férfi „kivetíti" egy valóságos nőre pszichéjének feminin oldalát. Az anima lelket jelent. az antropológiában kollektív reprezentációkként szerepel­ nek. Ezért okozhat egy kapcsolat felbomlása összeomlást a férfiban. nimfák és más olyan nőalakok képviselik. történetekben. a kísértet vagy a csaló a mítoszokban. az árnyék. egyénileg pedig álmokban és látomásokban nyilatkoznak meg. AZ ANIMA. de ő lesz a célpont. mint az anima.

állhatatos. A férfiak kezdetben sokszor a 304 .„az élet őrült és értelmes egyszerre". bármilyen formában. Jung az anyát tekintette a legfontosabb archetí­ pusnak. a tenger. az anyós. a Föld. mert úgy érezte. További anyaszimbólumok az egyház. hogy . a kert.Minden olyan alkalommal. aki Démétér és Koré mitikus történetében újra leánnyá lesz. az Isten anyja vagy Zsófia. „anyakomplexusról" beszélünk. Csodálatos vagy rettentő erővel lép be az életünkbe . a felszántott mező. a forrás és a kút. az ilyen nő él-hal a gyermekeiért. Lehet azonban negatív jelentése is: a szerető anya megjelenhet a rettegett anya vagy a sors istennője képében. hogy felrázzon minket. a nevelőnő. hogy ho­ gyan kellene élni. Ha valakiben megbomlik ennek az archetípusnak az egyensúlya. Nők esetében a komplexus túlságosan erős anyai ösztönben nyilvánulhat meg. Az anima jegyében elvetjük racionális elképzeléseinket arról. s belátjuk. feláldozza értük saját egyéniségét. AZ ANY\. a nagy­ mama. az ország. a mostohaanya.életre. sorsszerűén kerít a hatalmába minket.a célja mindenképpen az. hogy ebben az összes többi is benne van. amikor fellángol a szeretet a képzelet vagy szövevényes érzelmi kapcsolat az anima működik mindkét nem­ ben. intenzív élményekre vá­ gyik . Az élet hétköznapi dolgaival nem törődik. Az anya archetípusát megtestesítheti a valódi anya. Az anyakomplexusos férfi azonban forradalmár szellem is lehet: szívós. Ebben az esetben a férje csupán egy „bútordarab". az erdő. Az archetípus pozitív oldala az oly sok festőt és költőt megihlető anyai szeretet és me­ legség. miként a többi archetípus. A férfiak esetében ez a komplexus Don Juan-komplexus alakját öltheti. Jelké­ pes alakok is betölthetik ezt a szerepet mint Mária. vagy az az anya. Az anima.Jung szavaival . amelytől első identitásunkat kapjuk a világban. a gyermekgondozó. hogy az illető férfi min­ den nőnek tetszeni akar. amin azt értjük. rendkívül becsvágyó.

Az emberek szükségét érezték. ha­ nem jelentést hordoznak. s ezzel . például intellektuel lesz. Az archetípus más változataiban a nő bármire hajlandó azért. hogy elidőzzenek az újjászületés és átalakulás eszméi és képei fölött. Nemegyszer házastársának ki­ választásában is az a cél vezérli. Spirituális archetípusok Miért olyan fiatal tudomány a pszichológia? Jung szerint azért. és csak később fedezi fel. akik ennek az archetípusnak a hatása alatt állnak.megnyitotta az utat az emberi élet elsivárosodása 305 . A nős férfiak érdeklik őket. hogy ne hasonlítson a biológiai anyjához. hogy valójában kit is vett feleségül.nőiessége és ártatlansága miatt vonzódnak az anyakomplexusos nőhöz. A katolikus egyháznak a szeplőtelen fogantatásról és a szentháromság­ ról vallott sajátos nézetei nem a szeszélyes képzelet szüleményei. A reformáció szembeszállt ezekkel a jelképekkel. hogy szembeszegüljön az anyjával és távolabb kerüljön tőle. vagy keresik a szerelmi kalandokat. s a vallások a psziché minden része számára bőséges alkalmat adtak erre. ha az anyja tanulatlan. mert az emberiség történelmének nagy részében egyszerűen nem volt szükség rá. Más nők. A mitológiák és vallások csodálatos képi világa tökéletesen ki tud­ ta fejezni az örök archetípusokat. Önálló szférát alakít ki. Ugyanakkor a „vetítőernyő" szerepét is betölthetik ezek a nők. A katolicizmus gaz­ dag képi világát és dogmarendszerét puszta „babonának" minősítette. és féltékenyek az anyjukra.Jung szerint . védelmező és gyógyító archetípusok a lelki törést szenvedett hívő számára. amelyre a férfi az animáját kivetíti vagy externalizálja. esetleg tudattalan incesztuózus kapcsolatban állnak bio­ lógiai apjukkal.

ami megjelenhet istenhit­ ként. Az individuáció nem más.felé. hogy a valóság szilánkjai vagy a komplexusok eltérítsék önmagától. hogy embernek született. de olyan világi hit alakjában is. hogy önma­ gunk kiteljesítése érdekében túllépjünk az értelmen. pontosabban magában foglalja azt. milyen nagy szükségünk van arra. akik lehetősége­ inkben mindig is voltunk. addig az^na személyes és kollektív tudattalanhoz tartozik. A folyamat eredménye a szó igazi értelmében vett individuum. mint azzá válni. Ez a reintegráció azonban nem valósítható meg racionális gondol­ kodás révén. Kanyargós. mind a tudattalant. aki többé nem hagyja. „Egyikőnk sem tud megszabadulni attól az előítélettől. beteljesíteni egyedi létünk ígéretét. váratlan fordulatokkal tarkított út vezet ide. 306 . a teljes és elpusz­ títhatatlan én." Individuáció Az „individuáció" fogalmával Jung azt az állapotot írta le. Számos mítosz mutat rá. „ahogy a nagyobb kör magában foglalja a benne levő kisebbet" Míg az ego a tudattal áll kapcso­ latban. Minden emberben van vallásos ösztön. amikor az ember végre képes integrálni a benne rejlő ellentéteket: a tudatos ént és a tudattalant. Az igaz spiritualitásnak mind a tudatot. Jung kitért az én (Selbst) meghatározására is. Számára az én különbö­ zik az egotól. a lélek legmélyebb és legfelső rétegeit egyaránt le kell kötnie. mint a kommunizmus vagy az ateizmus.

felszínre kerül. szimbólumokban és alakzatokban kifejezésre jutnak tudattalan ismeretei. kívánságai. az Jung szerint általában a pszichés gyógyulás kezdeti jele. szem és így tovább . Azt mutatja. rendet visznek a psziché zűrzavarába. hogy az illető előrébb lépett az individuáció folyamatában. lótuszvirág. A különféle motívumok .absztrakt ábrákkal. és gyakran úgy hatnak az egyénre. Mindez egy vasúti pálya árnyékában történt. A modern életforma mellett sem engedhetjük meg magunknak. Úgy vélte. A hatás a tudat­ talan felszabadításán alapul: amit a szőnyeg alá söpörtünk. vár. Jung szerint azonban lelkűnkben „primitívek" vagyunk. tükrözik a mélyen az egyén tudatos gondolkodásának szintje alatt zajló folyamatokat. amelyen transzeurópai expresszvonatok robogtak végig napjában többször. Ha valaki képes értelmez­ ni a képeket.nem valamilyen nyilvánvaló okból jelennek meg a rajzokon vagy festményeken. hogy a mandaláknak „má­ gikus" hatásuk van. hogy ne foglalkozzunk tudattalan énünkkel. de jelzik. amelyek neve szanszkrit nyelven kört jelent. Terápiás gyakorlatában Jung azt tapasztalta.A gyógyító mandala Az archetípusok és a kollektív tudattalant Jung mandalák reprodukcióival illusztrálta . kígyó. vá­ ros. hogy az csak később lesz nyilvánvaló. Záró megjegyzések Technikai vívmányaink és tudásunk alapján modem. csillag vagy nap. civilizált embernek érezzük magunkat.tojás. Jung egyszer Svájcban megfigyelt egy boszorkánydoktort. hogy ha valaki rajzol vagy fest egy mandalát. amint egy istálló­ ról „leveszi a rontást". Ha elhanyagoljuk énünknek ezt az oldalát. az archetípusok egyszerűen új kifejeződési formát találnak 307 . a min­ tákban.

Carl Jung Kesswilben (Svájc) született 1875-ben. ilyenkor az önismeret hiánya csapdába csalhatja az embert. aki jelen­ tős vagyont örökölt. A Baseli Egyetemen orvosi tanulmányokba kez­ dett 1895-ben. amely számol a psziché mély rétegeivel.. Az ősi szimbólumokat. napjainkra egy tudomány ." A mai férfi és a mai nő abban a spirituális űrben él.helyettesítette. és nagy házat építettek Kusnachtban családjuk számára. De »a szív parázslik «. Apja halála után kölcsönt kellett fölven­ nie. protestáns lelkész fiaként. az úttötő pszichiáter Eugen Bleuler mellett. amelyet nem a lélek megérté­ sére vagy táplálására dolgoztak ki. Általában véve a tudományos gondol­ kodási sémáról Jung így nyilatkozott: „A menny a mi szemünkben a fizi­ kusok kozmikus terévé változott. hogy folytathassa tanulmányait. Ezt a titkos nyugtalanságot csak egy új típusú lélektan lenne képes megszüntetni. és 1900-tól Zürichben. különös és erőteljes módon jelentkeznek az archetípusok. és a következő években sikeres magánpraxist alakított ki. 308 .maguknak. amelyet egykor oly jól kitöltött a vallás és a mitológia. A tudattalan általában támogatja tudatos döntéseinket. Pszichiátriára szako­ sodott. amelyek egykor segítségünkre voltak az élet változásainak és tágabban vett értelmének megfejtésében. 1903ban házasságot kötött Emma Rauschenbachhal. de ha rés támad közöttük.a pszichológia . s valahol létünk gyökereinél titkos nyugtalanság mardos minket. A Zürichi Egyetemen 1905-től adott elő pszichiátriát. és kisiklatják gondosan kidolgozott terveinket. a Burghölzli Klinikán dol­ gozott..

Jung: A lélektani típusok általános leírása. Symbols o f Transformation (Az átalakulás szimbólumai. Psychologie und Religion (Lélektan és val­ lás. 1944) és The Undiscovered Self (A fel nem fedezett Self. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. A II. 1957). szakításuk nagy port vert fel. Budapest 69 C. Svájcban halt meg 1961-ben. 68 C. 1912). erősen foglalkoztatta az etnológia és az antropológia. Eu­ rópa 1990. Európa. G. 1937).1912-ben szakított Freuddal. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. ford. hogy a nácikkal rokonszenve­ zett. Psychologie und Alchemie (Lélektan és alkí­ mia. A lélektani típusok (Allgemeine Beschreibung dér Typen69 1921). 2 0 0 6 . a maga útján járva dolgozta ki Jung a szinkronicitás és az individuáció fogalmát. Ez­ után. 1911-1912). két évvel később távozott a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaságból Mivel Freud őt tekintette örökösének. oldal).. Budapest 309 . Nagy Péter. Utazásai során amerikai és afrikai őslakosok életét tanulmányozta. ford. világháború után Jungot az a bizonyítékokkal alá nem támasztott vád érte. valamint a pszichológiai tí­ pusok elméletét (lásd még az Isabel Briggs Myersről írot­ takat. 87. G. További munkái: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába68 (Über die Psychologie des Unbewussten.

forróságnak vagy melegnek mondjuk. ez részben a periferális vérkeringés miatt van.1953 A nő szexuális viselkedése „Bárki tapasztalhatja szex közben a saját vagy szexuális partnere testfelületén. ami mindig felgyorsul. hogy a házasságon kívüli szex példái és gyakorisága a mintában valójában magasabb volt. hogy a szexuális izgalmat láznak. mint amit felmérésünkben feltártunk. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395." Dióhéjban Nagy űr tátong szexuális életünk változatossága és kiterjedtsége.. tűznek. oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255. hogy ilyenkor a bőrfelszín hőmérséklete emelkedik.. pírnak. hogy a testhőmér­ séklet emelkedik. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. valamint a között. Az. A szexuális aktus során még a nagyon hideg láb is meleggé válik. mint az elfogadottabbakat. ha szexuális válaszreakció történik. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. előfordulhat. igazolja azt a széles körű tapasztalatot. Mivel az emberek a társadalmilag helytelenített szexuális tevékenységet jobban el akarják titkolni. oldal) 310 ." „A felmérésben szereplő férjezett nők körülbelül negyedének (2 6 % ) volt már negyvenéves korára há­ zasságon kívüli nemi kapcsolata. 2 6 és 5 0 éves kora között körülbelül minden hatodik-tizedik nőnek volt házasságon kívüli nemi kapcsolata. amit a társadalom vagy vallás megenged számunkra.

mint az emberekről. Hogyan jutott el odáig. filozófiai vagy társadalmi normák formálták ki. mint az ember szexuális magatartásáról. hogy a tudomány sokkal több ismerettel rendelkezik az apró rovarok viselkedéséről. de ezt az angol kormány betiltotta. Természetesen 311 . olyannak. fejezet Alfréd Kinsey A híres szexológus. hogy induljanak kurzusok házas vagy házassá­ gukra készülő hallgatóknak. Kinsey pedig hamar felismerte. aki többet tud a rovarokról. Alfréd Kinsey szakmai élete túlnyomó részében mérges darazsakat tanulmányozó zoológusként dolgozott.31. A hallgatóknak ilyen kérdéseik voltak: „Milyen hatással le­ het a későbbi házaséletre a házasság előtt átélt orgazmus vagy szex?" „Mi a normális és abnormális a szexualitásban?" Kevés meglévő tudásukat. hogy mindezt megszervezze. érzelmek­ től mentes módon a témát a Studies in the Psychology ofSex (A tanulmányok a szex pszichológiájából) című munkájában (melyet 1897 és 1928 között hét kötetben adtak ki). Henry Havelock Ellis angol fizikus tárgyalta először egzakt. hogy ma részben őt tartják a szexuális forradalom előkészítőjének? Az 1930-as évek végén az Indianai Egyetem Nőhallgatóinak Egyesü­ lete kérvényt nyújtott be. eleve vallási. Az Indianai Egyetem Bloomington campusán meglehetősen távolságtartó középko­ rú professzorként ismerték. és Kinseynek jutott a feladat.

addigra Freud már sokat lazított a szexuális témára nehezedő tiltáson, de mindenre kiterjedő kutatást soha senki nem végzett a témában.Így esett, hogy 1938-ban Kinsey hozzálátott az adatgyűjtéshez. Tíz évvel később Kinsey és csoportja kiadta a Sexual Behavior in the Humán Male (A férfi szexuális viselkedése) című munkát, amely, bár egyetemi hallgatók számára íródott, óriási meglepetésre felkerült a si­ kerlistákra (csak az Egyesült Államokban több mint félmillió fogyott el belőle). Kinsey neve országosan ismert, a szexuális kutatást végző Kinsey-féle intézet pedig híres lett. Ezt a könyvet öt év múlva a 800 ol­ dalas Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) című kötet követte, amit Paul Gebharddal, Wardell Pomeroyjal és Clyde Martinnal együtt írt. A két kötetet, talán mert a címeket túl zavarba ejtőnek találták ahhoz, hogy az olvasók könyvesboltban vagy könyvtár­ ban keressék, egyszerűen „Kinsey-jelentések"-nek nevezték. 1953-ban, amikor a második könyv megjelent, a Time magazin a borítóján hozta Kinsey képét.

A történetek összegyűjtése
A kutatás a Kinsey-jelentések alapja, a történelem egyik legnagyobb tudo­ mányos kísérlete volt. Közösen hozta létre az Indianai Egyetem és a Nem­ zeti Tudományos Szervezet a Szexuális Problémák Kutatására, Róbert Yerkes vezetésével (aki intelligenciamérés és az állati viselkedés kutatásá­ ban jeleskedett). A kutatást a Rockefeller Alapítvány támogatta. A tanulmány a kutatási módszerek fejlettségével a nagy népesség kö­ rében is meglehetősen pontos mérési eredményeket hozott, nemcsak néhány esetleírásra támaszkodott. Ha számításba vesszük, hogy a szex általában nem nyílt közösségi tevékenység, hogyan remélhette Kinsey,

312

hogy megbízható információhoz jut e témában? A különféle amerikai államok törvényei alapján lehetséges volt, hogy vádat emelnek azok el­ len, akik önként mesélnek magukról. így a Kinsey-teamnek ki kellett dolgoznia az interjúkészítés olyan módszerét, amely biztosította, hogy a válaszadók személyazonossága nem derül ki. A válaszadóknak 350, szexuális élettörténetükre vonatkozó kérdésre kellett felelniük, és a megkérdezettek némelyike naplót vagy naptárat is mellékelt, melyekben napi rendszerességgel rögzítették szexuális tevékenységüket. Vizsgálták a szexuális viselkedés minden oldalát, életkor, családi állapot, műveltségi szint, társadalmi osztály, vallásos neveltetés vonatkozásában, és aszerint is, hogy a válaszadó falun vagy városon él-e. Szinte hihetetlen, de 1938-tól 1956-ig 17 000 embert vizsgáltak meg. Maga Kinsey több mint 5000 interjút készített. A Sexuality in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) alapját 5940 amerikai fehér nő esettörténete képezte, ehhez adódott hozzá 1849 más kategóriákba eső nő története. A könyv a női interjúalanyok foglalkoztatottságának széles skáláját mutatja, a katonai ápolónőktől főiskolai hallgatókig, táncosok­ tól gyári munkásokig, közgazdászoktól testnevelő tanárokig, filmrende­ zőktől pénztárosnőkig terjedt a megkérdezettek köre, és női elítélteket is meginterjúvoltak.

Az eredmények
A puszta adatok óriási tömegéhez a pszichológia részterületeit felhasz­ nálva a biológia, etológia, pszichiátria, élettan, antropológia, statisztika és jog szempontjait is hozzátették A nő szexuális viselkedése című mun­ kában, mely így jóval vaskosabbra duzzadt, mint az első Kinsey-jelen­ tés, és jóval nagyobb figyelmet szentelt az életkorok szerinti szexuális

313

élettörténetnek. A száraz tudományos nyelv, a megszámlálhatatlan sok oldalon át burjánzó grafikonok és táblázatok ellenére sokkal meghökkentőbbnek tűnt, mivel a női szexualitás körében sokkal több tabuval találkozunk - az interjúalanyok pedig döbbenetesen őszintén számol­ tak be mély, személyes titkokról. A könyv sok különféle megkérdezett válaszait tartalmazza, és több ezer eredményt közöl. Többek között például a következőket:

Önkielégítés, orgazmus és fantaziálás
• A gyerekek kétéves koruktól folytatnak önkielégítést. • Az orgazmus elérésében, nőknél, férfiaknál egyaránt, a nemi szer­ vek puszta izgatásánál nagyobb szerepet játszik a testen alkalma­ zott ritmikus nyomás. A nemi aktus során az izmok feszültségi állapota a teljes fiziológiai reakció elengedhetetlen része. • A hüvelyfalban csak nagyon kevés idegvégződés található. A nő önkielégítéskor több gyönyört élvez a csikló, a kis- és nagy szemé­ remajkak izgatásában, mint a hüvelyen belüli stimulációban. • Nagy általánosságban a férfiak önkielégítés során szívesebben fantáziáinak, hogy elérjék az orgazmust, míg a nők megelégsze­ nek testi érzetekkel. A nők 2%-a azonban egyedül, fantaziálás so­ rán is átélt már orgazmust. • A megkérdezett nők 36%-a vallotta be, hogy házasság előtt soha, egyetlenegyszer sem volt orgazmusa, jelentős részüknek később, a házasság során sem. • A nők a férfiakhoz hasonlóan álom közben is átélnek orgazmust: a nők 65%-ának van erotikus tartalmú álma, míg 20%-uk él át orgazmust éjszakai álom közben.

314

• A közkeletű nézet szerint a nők lassabbak a szexuális válaszreak­ cióban, mint a férfiak, és több időre van szükségük az orgazmus eléréséhez, de a vizsgálat során az derült ki, hogy önkielégítésnél a nőknek átlagosan 3-4 percre van szükségük az orgazmus eléré­ sére - nem sokkal több időre, mint a férfiaknak. • Bár több ezer éve makacsul tartja magát a hit, hogy az önkielégí­ tés káros az egészségre, Kinsey nem talált tudományos bizonyíté­ kot erre. Az egyetlen károsodás lélektani természetű: a lelkiismeret-furdalás okozta szorongás.

A közösülés nélküli szexuális kapcsolatok és a petting
• Míg a férfiak a petting során könnyen erotikus izgalomba jönnek, meglepően sok nő nem tud ezen a módon fölizgulni. Általában elmondható, hogy míg a férfi megfelelő fizikai ingerlés hatására azonnal felizgul, a nő erotikus késztetése sokkal inkább múlik pillanatnyi érzésein. • A férfi szexuális késztetése kamaszkorban, hirtelen jelentkezik, a serdülőkor folyamán gyorsan emelkedik, majd huszonéves korá­ ra beáll. A nő szexuális késztetése ezzel szemben sokkal inkább lassú ívű, és válaszreakciói inkább lélektani természetűek. • A férjezett nők 64%-ából, akik már a házasság előtt átéltek orgaz­ must, mindössze 17% tapasztalta meg ezt közösülésből eredően. A többiek petting, önkielégítés, álmok vagy leszbikus kapcsolat során élték át ugyanezt. • A nőket kevéssé lehet felizgatni mellük ingerlésével, mint a férfia­ kat. Csak a nők fele vallotta, hogy szexuális örömet él át melle izgatásának hatására.

315

Házasság előtti szex
• Az 1940-es évekre már rengeteg írás gyűlt össze, mely határozot­ tan állította, hogy a házasság előtti szex el nem múló megbá­ náshoz és lelki károsodáshoz vezet, különösen a nők körében. Kinsey kutatása kimutatta, hogy azon nők 77% -a, akiknek már házasság előtt is volt szexuális kapcsolata, ezt később egyáltalán nem bánta. • Azok, akik házasságuk előtt egynél több férfivel létesítettek sze­ xuális kapcsolatot, még kevésbé bánták meg ezt. Kinsey arra a következtetésre jutott, hogy a házasság előtti szexuális tapasz­ talat bizonyos foka - a „promiszkuitás" - ténylegesen kiegyen­ súlyozottabb párkapcsolatot eredményez, miután a nő férjhez ment, mivel a szex körüli szokásos problémázásban már ke­ vesebben vesznek részt. Érdekes módon, azon nők 83%-a sem bánta meg a házasság előtti szexet, akik az aktus után teherbe estek.

Házasságon kívüli szex
• Negyvenéves korára a Kinsey felméréseiben szereplő férjezett nők negyede létesített házasságon kívüli nemi kapcsolatot. A házassá­ gon kívüli szex a nők harmincas és korai negyvenes éveiben volt a leggyakoribb. • Fiatalabb nőknek a házasságon kívüli szex iránti alacsonyabb ér­ deklődése azzal magyarázható, hogy jobban kötődnek társukhoz szexuálisan, illetve azzal, hogy férjük ragaszkodik hozzá, hogy feleségük szexuálisan is kizárólag az övék legyen.

316

• A szokványos vélekedés ellenére, miszerint a férfiak szeretnek szexuális viszonyt kezdeményezni fiatalabb nőkkel, sokuk tény­ legesen a nála idősebb vagy vele azonos korú nőkkel kívánt vi­ szonyt folytatni, részben azért, mert nekik nagyobb a szexuális tapasztalatuk. • Azon nők közül, akiknek házasságon kívül nem volt nemi kap­ csolatuk, 17% mondta azt, hogy határozottan fontolgatja ennek kipróbálását, legalábbis nem zárja ki a lehetőségét. De a már „fél­ relépett" nők közül is 56% vallotta, hogy valószínűleg újra meg­ tenné.

Néhány más meglepő tény
• A „misszionárius póz" európai és amerikai kulturális szokás, de hogy miért, Kinsey nem tudta. Az európai és amerikai kultúrán kívül nem kedvelték annyira, és más emlősöknél ritkán lehet megfigyelni. A nyugati kultúra továbbra is előnyben részesítette ezt a szexuális pozitúrát, annak dacára, hogy a nő sokkal előbb eljuthat az orgazmusig, ha ő van felül, mert akkor úgy mozoghat, ahogy neki jó. • Mély szexuális elragadtatóttságban lévő férfiak és nők arcán ugyanolyan kifejezés látható, mint testi kínzást átélőkén. • A nemi aktus csúcspontja felé közeledve, mindkét nemnél csök­ ken a tapintás- és fájdalomérzet, a látás beszűkül. • A művelt nők körében magasabb volt a szexuális tapasztalat ará­ nya, valószínűleg azért, mert magukat „felvilágosultabbnak" tar­ tották, és kevésbé voltak kiszolgáltatva a női szexualitást sújtó tabuknak.

317

Záró megjegyzések
Ha Kinsey biológus volt, miért lett A nő szexuális viselkedése és ennek iker-műve klasszikus a pszichológiában? Az 1950-es évekbeli Ameriká­ ban a pszichológiát inkább a viselkedéssel hozták összefüggésbe, sem­ mint azzal, ami a tudatban játszódik, Kinsey munkája pedig az ember szexuális viselkedéséről szólt. A Kinsey-csoport azt akarta megmutatni, hogy az ember nem tagadhatja emlős (azaz „állati") örökségét; a szex­ szel kapcsolatban fiziológiánk határoz meg bennünket, hogy az inger­ lésre meghatározott válaszreakciókat tudjunk adni. Noha szeretjük azt gondolni, hogy a szexuális aktus a szerelemről szól, Kinsey azt akarta demonstrálni, hogy ez kevésbé múlik a magasabb rendű tudaton, mint ahogy azt hinni szeretnénk. Mégis, ami a tudomány emberét illeti, Kinsey elkövette azt az alap­ vető hibát, hogy elmosta a határvonalat a megkérdezettjei - akikkel ő készített interjút - és saját magánélete között. Akik mellette voltak, beleértve feleségét és kollégáit is, a „kutatás" nevében gyakran kerül­ tek fülledt és szokatlan helyzetekbe. A Kinsey-jelenségnek e kevés­ bé csodált oldalát előnyösen mutatja be a 2004-es Kinsey című film, melynek főszerepét Liam Neeson játssza. Egy egész fejezetet szentelt a homoszexualitásnak, egy másikat pedig a pre-pubertáskori szexuális já­ téknak. Kinsey olyan területek felé fordult, mint például a pornográfia (még a Playboy előtti időkben), szex graffiti, szado-mazochizmus, ál­ latok által végzett erotikus ingerlés, csoportos szex és voyeurizmus. Az ember szexuális anatómiáját és a szex és orgazmus közbeni fiziológiai válaszreakciókat részletesen bemutató részek többet tettek annak érde­ kében, hogy az amerikaiakat megismertessék a saját testükkel, mint ko­ rábban bármi más felvilágosító munka. Még ma is ritka az olyan ember, aki ne tudna valamit tanulni e fejezetekből.

318

A konzervatív ízlésűek Kinsey munkáját a civilizáció hanyatlása kez­ detének tekintették. Sokat támadták, mert könyvébe belevette a szexuá­ lis bűnelkövetőket is (1300 ilyen embert kérdeztek meg). Kinsey mégis ugyanabban látta önnön jelentőségét, mint Kopernikusz vagy Galilei: leírta mindazt, amit a külső világban látott, és ami nem tisztelte a teoló­ gia és erkölcs dogmáit. Tekintve, hogy kutatása tárgya a szex volt, talán elkerülhetetlenül lett híres.

Alfréd Kinsey
Kinsey New Yerseyben, Hoboken városban született 1894ben. A család három gyereke közül ő volt a legidősebb. Apja, aki műszaki ismereteket oktatott egy helyi egyete­ men, elkötelezett és zsarnoki természetű metodista volt. Kinsey olyan környezetben nőtt fel, mely a szexről szóló bármely beszédet vagy a szexről való tapasztalatgyűjtést száműzte. Aktívan tevékenykedett a cserkészcsapatban, szerette a táborozást, a szabad levegőn való életet. Az egyetemre kerülve engedett apjának, és műszaki órá­ kat vett föl, de elszánta magát, hogy biológiát tanul. Két év múlva, apja akarata ellenére beiratkozott a Maine-i Bowdoin College-ba, ahol biológiából és pszichológiából magna cum laude fokozattal diplomázott. A Harvardon biológiából doktorált 1919-ben, a következő év pedig meg­ hozta neki a zoológia vendégprofesszora állást az Indianai Egyetemen. Élete utolsó éveiben sokat kellett küzdenie azért, hogy folytathassa a vizsgálódást. Célja az volt, hogy 100 000

319

embernél végezze el a felmérést. 1954-ben vallásos csopor­ tok nyomást gyakoroltak a Rockefeller Alapítványra, hogy szüntesse be éves támogatását. 1956-ban érte a halál. További munkái: An introduction to Biology (Beveze­ tés a biológiába 1926), valamint The Gall Wasp Genus Cynips: A Study in the Origin o f Species (A Cynips nem­ zetségbe tartozó gubacsdarázs: Tanulmány a fajok eredeté­ ről 1930) és a The Origin ofHigher Categories in Cynips (A magasabb rendű Cynipsek eredete 1935).

és ezért irigysége csak még jobban felerősödik. oldal) 70 Melanie Klein: Irigység és hála tanulmány a tudattalan forrásokról. Solymár 7 Fordította Beran Eszter. Laing: A megosztott én (333. "71 Dióhéjban A fájdalomhoz és az örömhöz való csecsemőkori viszonyunk meghatározhatja a felnőttkorba átvien­ dő alapvető életszemléletünket.1957 Irigység és hála7 0 „A csecsemő csak akkor tapasztalhatja meg a teljes élvezetet. 2 0 0 0 . amit soha nem érhet el. Animula. Freud úgy beszélt a csecsemő szopási élvezetéről mint a szexuális kielégülés prototípusáról. oldal) R. Mindez az irigy ember számára olyasvalami. Nézetem szerint ezek a tapasztalatok nem csak a szexuális kielégülés alapját képezik. mivel soha nem lehet elégedett. oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255. felnőttkorában is kárpótlást talál veszteségei és nél­ külözései során. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. Érintkezési pontok Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. a hála alapját pedig az örömteli élvezet képezi. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. Unoka Zsolt 322 . Unoka Zsolt. Beran Eszter. Unoka Zsolt 1 72 Fordította Beran Eszter. Budapest. "7 1 „A csecsemő. aki stabilan megalapozta jó tárgyát. ford. hanem minden későbbi boldogságét és lehetővé teszik az egység érzését egy másik személlyel. ha már teljesen kifejlődött a szeretetre való képessége. D.

ahol Freud letette. mielőtt pszi­ choanalitikus lett. lelki életüket nem vették ko­ molyan. A gyerekek haragját. fejezet Melanie Klein Freud előtt úgy gondolták. köztük Anna Freud ellen. elhárításaira és szorongásaira helyezte a hangsúlyt. az emberi élet első néhány hónapjára koncentráló szakágát hozta létre. hogy a gyermekkor a felhőtlen boldogság időszaka. ám munkája iránt felélénkült az érdeklődés. Melanie Klein ott vette fel a fonalat. szomorúságát és lelkese­ déshiányát testi tényezőkkel magyarázták. frusztrációját. 323 . és kétségbevonhatatlan hatással volt a gyermekpszichológiára. meghatározza a szeretet képességét.32. Más pszichoanalitikusok. és az olyan alap­ vető jellemvonások kialakulását. De Freud rámutatott. mert sikerült félreállítani őt." akik az 1940-es években intellektuális háborút indítot­ tak a freudiánusok. Úgy vélte. hogy a gyermekek jelentős konfliktusokat élnek át. mint az irigység és a hála. Klein sosem járt egyetemre. Klein ellenlábasai végül elér­ ték a céljukat. de Klein a csecsemő gondolkodására. és három gyermeket szült. amelyek a felnőttkor felé haladva formálják személyiségüket. a csecse­ mőnek környezetéhez való viszonyulása (konfliktusai) a felnőtt korra is kiható mintát alkot. benne a fantáziákra. a „Kleiniánusokat. Ám ez a késői pályakezdő fanatikus híveket vonzott. köztük Anna Freud a kisgyermekek­ re fókuszáltak. a pszichoana­ lízis egy új.

hogy érzelmeinket gyakran egy „tárgy". amely szerint a csecsemőkorban alakul ki az alap­ vetően irigy vagy hálás világszemlélet. A csecsemők vagy idealizálják a mell szeretet. azt. hogy a csecsemők megpróbálnak valamiféle szabályozást alkalmazni a külső és belső világra. a mell lehet „jó" vagy „rossz. és ellent­ mondásos elméletét.Az Irigység és hála Klein élete utolsó 15 évében keletkezett írások gyűjteménye. Klein szerint a csecsemő első tárgykapcsolata az anya mellével ala­ kul ki. Ezt a hasítást nevezi Klein „paranoid-szkizoid" pozíciónak. 324 .és táplálóforrását. hogy jóllakott-e belőle. a csecsemők „introjektálják" (befelé ve­ títik). Röviden: a „paranoid-szkizoid" pozíció azt jelenti." és minden látens szeretet. a gyermekkori „paranoid/szkizoid" és „depresszív" pozíciót. attól függően. azt „projektálják" (kivetítik) az anyára. Ezek a hasított érzések az ember első szorongás-élményei. Ezekből az esszékből és cikkekből megismerhetjük híres témáját. hogy munkássága a freudi „tárgykapcsolatokon" alapult. A cse­ csemő szempontjából. Ami jó az anyában és az anyamellben. de néha akár a személy egy része felé fejezzük ki. Ami rossz magukban. A paranoid/szkizoid pozíció Ahhoz. ha szükségletük nem nyer azonnali kielégítést. vagy szenvednek. tisztán kell látnunk. hogy megértsük Kleint. ami azt jelenti. ez válik a gyermek minden érzelmének fókuszpontjává. mielőtt kialakítanák saját egojukat vagy énélményüket. hogyan analizált gyermekeket játéktevékenység közben. vagyis önmaguk részeivé teszik.vagy gyűlöletérzése a mellel való kapcsolatba összpontosul. általában egy személy.

és gyakran az az oka. és a gyerekek kezdenek nagyobb felelősséget tanúsítani érzelmeikkel kap­ csolatban. hogy a szeretet és gyűlölet szélsőséges érzései egyesülnek. figyelemmel vagy táplálékkal. Az anyához már mindkét érzelemmel viszonyulnak. Freud szerint a felettes-én kialakulásához évek kellenek. hogy a gyermek bűntudatot érez amiatt. ami jelentős szerephez kezd jutni a gyermek személyiségének alakításában. Megjegyezte. hogy a gyermek első életévének második felében az ego fejlődése azt jelenti. hogy a gyermeki felettes-én félelmetes vagy szigorú anyafigurát érzékel. Klein szerint a szkizofrénia gyökerei a gyermek és felettes-énjének viszonyában keresendők. düh és agresszió van jelen (ez a csecsemő gyötrődő sírá­ sában és a mell „megragadásában" nyilvánul meg). Amikor a csecsemőt anyja nem szoptatja tovább. gyűlölete és irigysége következtében elveszti az anyamellet/az anyát.már nagyon korai életszakaszban kimutatta azt. Ezt a realisztikusabb képet a felettes-én (szuperego) . hogy az anya iránti destruktív érzésekkel kapcsolatban bűntudatot éreznek és megfelelő „jóvátételi törekvéssel" reagálnak. amire a túléléshez szükségünk van. A depresszív pozíció Klein megfigyelte.Klein szerint a Freud által leírt „életösztön" és „halálösztön" már csecsemőkorban is evidens. 325 . másrészt a tárgy megsemmisítésére irányuló féltékenység. vagy jó és szerető magatartással igyekeznek érvényteleníteni ezeket a negatív érzéseket. Ezek az erők adnak ilyen intenzitást a „tárgykapcsolatoknak" Egyrészt elszántan szeretnék megkapni.főleg a lányoknál . amikor az nem áll rendelkezésre készségesen szeretettel.a tár­ sadalmilag kondicionált „én" kialakulása segíti. de Klein . A depresszív pozíció abból ered. hogy agressziója.

Klein azt írta. A gyász például nemcsak az elvesztett személyről. szintén mintát ad ahhoz. hanem belső veszteségekről is szól. hogy ezek a kényszeres késztetések neurotikus tünetek. Klein szerint a felnőttkori lelki egészség szempontjából alapvetően fontos.az elválasztás gyakran a depresszív pozíció katalizátorává válik. csak hogy megvédjék törékeny énjüket. Az egészséges ego A gyermek első két életévében az evésre. de a gyermek biztonságra törekvésének jeleként értelmezzük ezeket. pontosabban megértik saját érzéseiket és vi­ lágukat. mert a kisgyerekek már jobban. Felnőttként tudjuk. Ám az. hogyan kezeljük az ilyen érzéseket felnőtt korunkban. mert a gyermek úgy érezheti. 326 . az ürítésre és bizonyos történe­ tek és mozdulatsorok ismétlésére éreznek kényszeres késztetést és hajla­ mot. A korai negatív állapotokat felnőtt kor­ ban bizonyos események reaktiválhatják. hogy erős egot és ént alakítsunk ki. hogy a gyermekek szorongást. hogy kisgyerekként hogyan jutunk át a depresszív és szkizoid pozíción. és képesek jobban alkalmazkodni a realitá­ sokhoz. A depresszív pozíció tulajdonképpen az érettség kezdetét jelenti. sőt pszichotikus tendenciákat is kialakíthatnak. ő idézte elő ezt a veszteséget. Normális esetben a kisgyermekek elhárításai és neurózisa az életkor előre haladtával csökken.

Velük ellentétben. Miután Klein látta. hogy a szeretet/gyűlölet hasításnak szeretetteljes. hogy felnőtt ko­ rukban teljes mértékben élvezzék az életet és szeressenek. Klein hozzáfűzte. Pétért. hogy összetörje azokat. és nagyobb haragot éreznek anyjuk iránt. meggyőződéseikben bátrak és általában „jó személyiségek". de segíti a gyermekeket abban. A ló-összeütköztetés tovább 327 . Az irigység hatásaként a gyer­ mek kevésbé képes élvezni a gondoskodást és kevésbé hálás a kapott táplálékért és figyelemért. alapvetően pozitívan és hálásan szemlélik a világot. hangosan rákérdezett. Klein szerint azonban egyes gyerekek agresszívabbak és irigyebbek a többieknél. mindent meg­ tesz. hogy szük­ ségleteik maradéktalanul kielégítettek. Klein azt állítja. vagy korai. akik nem kapják meg. Ezzel szemben azok a cse­ csemők. támogató csecsemőkori környezet sem tudja elejét venni. hogy ezek a gyerekek felnőtt korukra irigyek lesznek. amit legbelül éreznek. hogy a gyerek két já­ téklovat csap össze. Gyerekjáték Egy házaspár elvitte Kleinhez a fiukat. A gyermek igennel felelt. képesek lojalitásra. képessé teszi őket arra. Elmondták. hogy külső forrásokból pótolják a hiányt. feloldatlan konfliktusaik dühét fejezik ki. vajon a lovak embereknek felelnek-e meg. ha nem érzik úgy. hogy öccse születése óta Peter nagyon agresszívan bánik a játékaival. életük hátralévő részét azzal töltik.Az irigy és a hálás Ha a gyermekek csecsemőkorukban teljes mértékben kifejezhetik any­ juk iránt érzett szeretetüket. akik szülőjük/szüleik jó as­ pektusait internalizálják. amire szükségük van. hogy kinőjenek belőle.

ki is ez a személy valójában .még ha jók is . képesek megérteni ilyen tartalmakat is. hogy csecsemőkorunkban egy adott személyhez (jel­ lemzően biológiai anyánkhoz) ragaszkodunk. és nem kéne rögtön elvetnünk azt a gondolatot. hogy Peter meglátta szüleik szexuális aktusát. hogy mi aggasztja őket. Záró megjegyzések A freudi elmélet „tárgy" fogalma meglehetősen hűvösnek tűnik. mégpedig úgy. hogy Peter elfojtott érzéseit felszínre hozták. hogy ha a gyerekek nyelvén szó­ lunk. és ez váltotta ki nála a nagyfokú fél­ tékenységet és szorongást. Azzal. hogy nem sokat gondolkodunk azon. Szerinte az. Ez a tendencia a felnőttkorban is megmarad. akár nem. az elmélet már értelmet nyer. hogy szü­ léinkkel és gyermekeinkkel való kapcsolataink .folytatódott. Akár elfogadjuk Klein elméletét. hogy egy gyermek ilyen értel­ mezésekre képes.igen összetettek. ahogy a gye­ rekek játszanak. Klein se­ gített a kisfiúnak. Mivel a gyermekek nem tudják könnyen artikulálni gon­ dolataikat. Klein figyelte. és arra a következtetésre jutott. hogy megfékezze agresszióját. tagadhatatlan. hogyan elégíthetik ki alapvető szükségleteinket és kívánságainkat. de ha belegondolunk. hogy ma­ . érdekeit és törekvéseit. Csak érett. de Klein azt mondja.vagy inkább saját szükségleteinkben gondolkodunk -. felnőtt gondolkodású emberek képesek meghaladni a „tárgykap­ csolataikat" és valóban figyelembe venni mások világnézetét. a játék a legjobb módszer lelki problémáik gyógyítására. és abba. Elrugaszkodott gondolatnak tűnhet. mint az. A tárgyak egymáshoz ütése a szexuális aktust képviselte. bepillantást enged tudattalanjukba. hiszen valójában gyak­ ran kevésbé érdekel minket egy adott személy (személyisége).

hanem az agykutatás vizsgálja. kifejezetten mélyreha­ tó gondolkodó volt. Kamaszlányként az volt a célja. Nyilvánvalóan saját gyermekkora hatott mun­ káira. hogy alapvetően kielégült vagy kielégületlen személyiség alakul ki. Klein stílusára nehéz ráhangolódni. hogy könyvei a legrosszabb végletekig elvitt freudiánus halan­ dzsa szövegek.gatartásunk megnyilvánulásainak és gátlásainknak jó része életünk első néhány hónapjában gyökerezik. amikor a természetes hajlamok és a környezet kölcsönhatása meghatározza. és saját lányainak fejlődésén tesztelhette elméletét. 1882ben. de ahhoz képest. A Klein család Arthur munkája miatt 1910-ben Budapest­ re költözött. így nem mehetett egyetemre. hogy egyetemre járjon. de 1903-ben férjhez ment Arthur Klein kémikushoz. hogy meg­ tagadták tőle az esélyt. Kritikus szemmel kell vizsgálni azt az elméletét. akik számára Klein gazdag gondolatvilágot jelent. ebbéli igye­ kezete nem mindig talált kedvező fogadtatásra. Klein ezt alapvetően fontos időszak­ nak tartja. Melanie Klein Bécs egyik középosztály lakta elővárosában született. Mások úgy találják. Melanie Klein itt fedezte fel Sigmund Freud 329 . mely megmagyarázza legmélyebb szükségleteinket és vágyainkat. Ahogy az a pszichoanalitikusok gyermekei esetében gyakran előfordul. misze­ rint a szkizofrénia. a mániás depresszió és a depresszió a csecsemőkori paraniod-szkizoid és depresszív pozícióból ered. ezeket az állapotokat jellemzően manapság már nem a pszichoanalízis. négy gyermek közül a legfiatalabbként. Vannak. hogy orvos legyen.

Melanie Klein három gyermekével Berlinbe költözött. ahol Kari Abraham pszichoanalitikus személyében mentorra talált. Freuddal az 1918-as budapesti pszichoanaliti­ kus kongresszuson találkozott személyesen. Sidonie. Klein élete nagy részében depressziótól és szorongástól szenve­ dett. and Reparation: And Other Works (A szeretet. Melitta pedig. Hans. mindketten fiata­ lon hunytak el. 1926-ban Londonba költö­ zött és élete végéig ott élt. 330 . hogy 1935-ben meghalt fia. A Lőve. További munkái: The Psychoanalysis o f Children (Gyermekek pszichoanalízise 1932). és az is. és először Ferenczi Sándorhoz járt pszichoanalikus terápiába. Miután elvált férjétől. anyja munkásságának egyik leghangosabb bírálója. Emmanuel és nővére. és a Narrative o f a Child Analysis (Beszámoló a gyermek­ analízisről 1961). Contributions to Psychoanalysis (Adalékok a pszichoanalízishez 1948). halála. Lánya. 1980-ban halt meg. Guilt. bűntudat és jóvátétel és más munkák 1921-1945) az Irigység és hála kísérő kötete.írásait. Klein személyes tragédiái között van szeretett bátyja. aki szintén pszichoanalitikus lett.

.

m iközben alszik. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. de a szkizoid egyénekben ezek az érzések állandósultak. A z ilyen szem ély ebben a fázisban úgy érzi. hogy ellopják az agyát. céljuk. és az em berek is. oldal) 332 . am ikor jelentéktelennek. az élet kínszenvedés lehet* Érintkezési pontok Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. oldal) Melanie Klein: Irigység és háta (323. oldal) William Sryron: Látható sötétség (497. am ik tompítják az agyát. S. Egyesek ellene vannak. hogy m aga a valóság üldözi. értelm etlennek és céltalannak érzi az életét. de ha az embernek valami okból nincs erős énélménye.1960 A megosztott én „A paranoid szem élyiségnek specifikus üldözői vannak. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. A világ. Ő k a m egtestesült cselszövés. m ind veszélyt jelen ten ek rá." „ Időnként m indenkinek vannak olyan hangulatai. ha nem egy hamis én irányítása alatt állnak . Hálószobája falába különleges készüléket rejtettek. vagy elektromosan sokkolják. oldal) V. úgy ahogy van. Ezek a hangulatok abból erednek. hogy az érzékelés ajtóit és/vagy a cselekvés ajtóit n em az egyén nyitja-csukja. mely olyan hullám okat bocsát ki. " Dióhéjban Természetesnek vesszük az erős énélményt.

hogy „behatoljon" a beteg elméjébe. Célja az volt.a beteg számára értelemmel bír. Ezért a pszichiáternek az a feladata. Laing kínosan ügyelt rá.a szkizoid és szkizofrén betegekről. D. fejezet R.egzisztencialista filozófiával színezett . A megosztott énben nem a szkizofrénia orvosilag kutatott elméletét fogalmazza meg.33. hogy hangsúlyozza. Laing skót pszichiáter az 1950-es évek végén nekiült meg­ írni The Diviáed Self: A Study ofSanity and Madness (A megosztott én: Ta­ nulmány a józan észről és az őrületről)) című munkáját. hogy a lelki egyensúlyát vesztett ember elmé­ jében értelmetlen fantáziák vagy rögeszmék zagyva halmaza kavarog. hogy „érthetővé tegye az őrültség állapotát és az őrültség kiala­ kulásának folyamatát. Laing Amikor R. Laing óta a tudomány nagyot lépett előre a szkizoid állapotokkal kapcsolatban a biológiai és neurológiai magya- . Laing azonban már 28 éves korában írt első könyvével hozzájárult ahhoz.megfigyeléseit írja le . a pszichiátriában az volt az uralkodó nézet. hogy feltárta: a pszichózis specifikusan a szkizofréniával kapcsolatos pszichózis . hogy megváltozzon a pszichózisokról kialakult szemlélet. A pácienseket az elmebetegségek hivatalos tünetei szemponjából vizs­ gálták és eszerint kezelték őket. D." és ezt azzal érte el. hanem .

Az ilyen páciensek nem azt akar­ ták. mintha a páciens tárgy lenne. Óvakodj a pszichiátriától Könyvének első oldalain Laing hangot adott annak az 1960-as és 1970es években elterjedt nézetnek. hogy megvizsgálják. és extrém módon védelmezik a hamis személyiség mögötti ént. ahogy érzékelik. Úgy érezte. va­ lahogy arrogáns dolog a pszichiátriától. hogy milyen lehet megosztott énnel élni és „megbolondulni". 334 . vagy lerobbanni. mi vezette őket arra. hogy egyeseket „pszichotikusnak" nyilvánítanak. akik egy gombnyomásra készek elpusztítani az emberiséget. Az orvos. Laing megfi­ gyelte. aki csak a „szkizofrén tüneteket" keresi. hanem azt. az igazi kérdés az. hanem a politikusok és katonai csúcsvezetők. Laing szemében a pszichiáterek által a páciensekre aggatott címkék többet mondtak a pszichiátriáról és a pszichiátria által teremtett kultúráról. mint bárki valós elmeállapotáról. mintha a diagnózis után nem is tartoznának az em­ beriséghez.rázatok felé. A pszichiátria főárama rosszul kezelte a skizofréneket. hogy nem az elmegyógyintézetekbe zár­ tak az igazán őrültek. a mai napig a legjobbak egyike. hogy meghallgassák őket. hogy hiperérzékenyek elméjük belső folyamataira. de annak leírása. hogy a szkizoid személyek legjellegzetesebb megkülönböztető jegye az. minden próbálkozásával ellenállásba ütközik. hogy úgy érzékeljék a világot.

hogy fél­ nek attól. hogy szerelem által feloldódjon egy másik személyben. megfulladnak vagy elégnek. valami meghal odabent. Nincs „együtt" élményük. a szkizoid olyan szélsőséges módon reagál­ hat.. és fájdalmasan elszigetelődve érzik magukat a többi embertől. hogy míg a szkizoid gyötrő problémái ellenére is egészséges maradhat. Előfordul. hogy az ilyen ember vagy ön­ magán belül. a világ rendszerében való helyükkel kapcsolatos. vagy önmaga és a világ közt él meg hasadást. A világban. hogy „elárasztják az érzelmek". A szkizoid személyt a szkizofréniától az különbözteti meg. mélyen gyökerező kétségben élnek. Ha nem így van. hogy feltárták személyiségüket. hogy szeretik őket. hogy meghaltam. Elkerülendő. Laing egyik páciense Laing a „szkizoid" személyeket úgy definiálta. azt jelenti. és magamba záródtam. A szkizoid emberek jellegzetes szorongásai a következők: • A másokkal való interakciótól való rettegés. hogy valaki annyira jól is­ meri őket. Ilyen törékeny énű pácienseknél jellemző. mivel így csökken az esélye.A szkizoidok sajátos szorongása „Azt lehet mondani. az emberiségtől. más emberekkel kell együtt élni. Levágtam magam a többi emberről." Peter. vagy inkább azt választja. A szkizoid emberek azonban Laing megfogalmazá­ sa szerint „ontológiai bizonytalanságban". hogy úgy érzik. A legtöbb ember természetesnek veszi. hogy bizonyos fokú önbizo­ nyossága van. hogy utálják. és ezt veszé­ lyesnek tartják. 335 . alapvető egzisztenciális és identitásukról. pszichózissá vált. mert az. a szkizofrének tudathasadása túlment a határon.. Lényegében elégedettek személyiségükkel és a világhoz való viszonyukkal. hogy teljes elszigeteltségbe vonul.

van-e valami odabent. mellyel együtt jár az a hatás. Ha nem tudják elfogadni. de nem érzik úgy. amikor azt érzik. önmagukba for­ dulhatnak. szüntelen megfigyelése és arra való ösztönzése az énnek. hogy a leválás végleges. hogy kővé válhatnak. Ez a fixáció azonban a nárcizmus ellentéte. Az én zavarai Laing megjegyezte. hogy meglássa. • „Kővé válás" és „deperszonalizáció". A szkizoid személyiség azonban úgy érzi. micsoda. hogy élnek. amivel nem kell foglalkozni. hogy „tárggyá" váljanak. Az ilyen rettegés csak nagyfokú ürességérzésből eredhet. vagy arról fantaziálnak. Ez az „átmeneti leválás" nem abnormális viselkedés. és ha igen. elfojtsák magukat. evidens. melyekből nincs fizikai vagy mentális menekülési lehetőség (például a koncentrációs táborok fog­ lyai).• „Összeütközés". nem önszeretetről szól. amikor azt érzik. ami velük történik. hogy ha az embernek fejletlen az énélménye. a világ üldöző erő­ nek tűnhet. Tapasztalják az életet. hogy valahol máshol vannak. a szkizoidok önmagukra fixáltak. hogy sokan tapasztalnak pszichés hasadást. hanem ridegen objektív. hogy a világ bármelyik pilla­ natban betörhet a tudatukba és lerombolhatja identitásukat. hogy szeretnék megta­ gadni másoktól a realitásérzést. hogy elfelejtkezzenek magukról. ha olyan szörnyű szituációkkal kell szembenézniük. Laing irodalmi pár­ huzamot hozott fel: Shakespeare szereplői gyakran jellemhibás sze­ 336 . hogy miközben a „hisztériások" minden tőlük telhetőt megtesznek. Laing felismerte.

jelentős személyes konfliktusok részesei. Nem tudják egyszerűen „megkérdőjelezni saját motivációikat". gyakran olyan személyt akarnak megszemélyesíteni. normális vágyakkal bírnak. szilárd. mégis az élet áramában maradnak és megőrzik énélményüket. melyen keresztül érintkeznek a világgal.és a testet nem öltött emberek között. kialakult egységes énélményük.akiknek „hús-vér ember vagyok" érzésük van. ezért morbid mértékig képesek környezetükhöz alkalmazkodni. miszerint láthatatlanná tudja tenni magát. akik nem éreznek kapcsolatot elméjük és testük között. amilyennek szerintük a vi­ lág látni szeretné őket. „Hamis én-rendszert" alakítanak ki. hogy testük nem képviseli igazi énjüket. ezért szkizoid jellegűek. Kafka regényeinek és Sámuel Beckett színdarabjainak karaktereiben azonban nincs meg ez az alapvető egzisztenciális biztonságérzés. A helyzettel úgy próbált megbirkózni. így bizton­ ságban van. mentális életet élnek. amelynek alapja. Nagyon félnek a „leleplezéstől". Laing egyik páciensének. A szkizoid emberek olyan belső. hogy megtámadják. ezért igye- 337 . Ilyen védekező fantáziát .csak olyan ember építhet ki. A hasadt elme Laing különbséget tett a testet öltött emberek . de félt. Mivel a szkizoid embereknek nincs önbizonyosság érzetük.mélyiségek.írta Laing . egy 12 éves lánynak hazafelé minden este át kellett mennie egy parkon. mivel nincs megkérdőjelezhető. Az élet napi szintű küzdelemmé válik. amiknek kielégítésére törekednek . hogy megőrizzék magukat a külső világ fenyegetései ellenében. hogy kialakította magában azt a meggyőződést. de közben valódi énjük még rejtettebb lesz. akiben az énélmény helyén üresség van.

férjük vagy feleségük meg akarja ölni őket. a másikon pszichotikusnak tűnnek. de mivel ez nem helyettesíti a való világbeli kapcso­ latukat. akiktől féltek. Ha fantáziáik destruktívak. eszüket vagy lelkűket. belső világuk elsivárosodik. Ez a kidolgozott belső világ lehetővé teszi számukra. hogy szülőjük. Az egyetlen kapcsolat. hogy a szkizofrének egyik héten nyilvánvalóan nor­ málisnak. ám ez meglehetősen viszontagságos . A szkizoid ember mindent végletesen személyesként él meg.ebből ered ext­ rém szorongásuk és elkeseredettségük. hogy oltalmazottnak érezzék magukat. az énnel való kapcsolatuk. azt hangoztatva. A szkizoidok szabadnak és mindenha­ tónak érzik magukat. Minden lehetségessé válik. nem éreznek bűntudatot vagy a jóvátétel szükségességét sem. A szakadék széléről a mélybe Mi az a végső lökés. esetleg el akarja lopni az elméjüket. Ironikus módon végső összeomlá­ sukat nem mások. nem azok okozzák. gondolatfolyamokhoz. amit érzékelnek. legbelül mégis ürességet érez. kreatív kapcsolatok helyett tárgyakhoz. de eközben egyre távolabb sodorják magukat az objektív valóság középpontjából. A hamis én vagy ének fátyla. 338 . Ezért van az. Normális.keznek minden másokkal való interakciót ellenőrzésük alatt tartani. hajlamo­ sak destruktív cselekedeteket elkövetni. hanem „maguk a belső védekező manőverek". de mert ezeknek nincs kapcso­ latuk valódi személyiségükkel. emlékekhez és fantáziákhoz kötőd­ nek. amitől a szkizoid hajlamú egyén átcsúszik a pszi­ chózisba? A külvilág felé mutatott hamis énnel élő szkizoid emberek képesek képzelt belső világukban élni.

az alkoholizmus. hogy megpróbálunk beilleszkedni a társadalmi konvenciókba. Nem meglepő. anyja (vagy a tágabb család) bizonyos viselkedésmódja elősegítheti.ami viszonylag normálisnak láttatta őket. nem pedig a hagyo­ mányos orvoslás betegség/tünet/terápia sémáját követni. és feltárul a titkolt. akik úgy találták. és kompromisszumként viseljük az ezzel járó szorongásokat. hirtelen lehull. a meggyötört én. misze­ rint ha egy gyermeknek genetikai hajlama van a szkizofréniára. és akik magukévá akarták tenni az emberi képességeket hirdető „önmegvalósítási" gondolkodásmódot. ami oly sokáig volt rejtve a világ elől. 339 . A könyv tartósabb hatása az volt. Záró megjegyzések A megosztott énben Laing leírja azt az ellentmondásos elméletét is. és ezzel visszavonult a praktizálásból. hogy a pszichológiának a szemé­ lyiség fejlődéséről és szabadságáról kell szólnia. a depresszió és az olyan. vagy meggátol­ hatja. így 1987-ben kénytelen volt lemondani nagy-britanniai orvosi kamarai tagságáról. hogy az elmebetegség kifejlődjön. még akkor is. Laing ilyen gondolatai miatt lett híres az 1960-as években. hogy ez a kijelen­ tés meglehetős dühöt váltott ki szkizofrén betegek hozzátartozóiból. mint a sámániz­ mus és a reinkarnáció hozzájárultak Laing szakmai hírnevének csökke­ néséhez. az álta­ lánosan elfogadottól eltérő témákkal való foglalkozás. A drogfogyasztás. ha az kockázatos kaland. ezért ta­ lálták vonzónak elméletét azok. Laing alapvető fontosságúnak tartja. hogy segített felszámolni az elmebetegségekkel kapcsolatos tabukat és jobban megértetni a szkizoid elme működését. a másik út. családjuk vagy kul­ túrájuk a perifériára sodorta őket. Az a gondolata is fontos. hogy feltárjuk személyiségünket.

a kezelőszemélyzettel egyenlő elbánásban részesültek. baráti viszonyban állt többek között Doris Lessing íróval és Roger Watersszel. Marxot. hogy mire 15 éves volt. és a Glasgow-i Egyetem orvostudományi karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. presbiteriánus vallású szülők gyermeke­ ként. D. 1965-ben elmegyógyintéze­ tet hozott létre. Az iskolában azzal is kitűnt. és segítsen átalakítani a pszichológia céljáról alkotott nézetet. Laing továbbra is a huszadik századi pszichológia leg­ nagyobbjai közé tartozik. 1989-ben St Tropezben. Az 1950-es évek végén pszichoanalitikusképzési programot indított a londoni Tavistock klinikán. A Brit Hadsereg pszichiátereként dolgozott. Glasgow-ban született középosztálybeli. Laingről legalább öt életrajzot írtak. Nietzschét és Freudot. már olvasott Voltaire-t. ahol a pácienseket nem kényszerítették különböző magatartásformákra és nem vetették őket alá gyógyszerkúrának. Kingsley Hallt.A munkájának értékét csökkenteni igyekvő kritikusok igyekezete ellenére elérte kettős célját. R. 1953-ban lett osztályos orvos a Glasgow-i Gartnavel Psychiatric Hospitalban. További munkái: Laing The Politics o f Experience (A ta- 340 . Laing Ronalá Dávid Laing 1927-ben. a Pink Floyd együttes tagjával. Az 1960-as években Londonban élt. teniszezés közben szívinfarktust kapott és meghalt. hogy megváltoztassa az elmebetegségekkel kapcsolatos hozzáállást.

1991. Benedek Loránd. Budapest 75 William Glasser: A realitás-gyógymód új szemléletmód a pszichiátriában ford. 1990. őrültség és a család 1964). Madness and the Family (Egészség. ford. K. OAI. Európa. D. ford. balgák. 2002. Kádár András Akad. több millió példányban kelt e l Nagy érdeklődést váltott ki a Sanity. A pszichiátriai gyakorlattal kapcsolatos kritikai észrevételei megjelennek Thomas Szász Az elmebetegség mítosza74 (The Myth of Mentái Illness) és William Glasser A realitás-gyógymód7 5 (Reality Therapy) című műveiben is. bolondok73 (Wisdom. Tandori Dezső és Tandori Ágnes. Laing: Bölcsek. Madness and Folly 1985). bolondok Egy pszichiáter útja. amelyben a nyuga­ ti társadalom családi és politikai intézményeit kritizálta..pasztalat politikája 1967) című műve. Budapest 341 . Szász: Az elmebetegség mítosza. Budapest 74 Thom as S. 73 R. a személyes magatartás elmé­ letének alapjai. balgák. és önéletrajza: Bölcsek.

" „A kivételes. ha ilyen és ilyen cipőt húznak fel. vagy n em szeretik a padlizsánt. akik m egfelelnek a követelményeknek. A z em beri term észet legnagyobb lehetőségeit gyakorlatilag m indig alulér­ tékelték.1971 Az emberi természet kiterjedése „ Egészében véve úgy vélem. Ism erik saját biológiai természetüket. ha nem azzal is határozottan tisztában vannak. hogy magában foglalja a legsikeresebb és leginkább kiteljesedett emberek tulajdonságait is. és kem ényen dolgoznak. felelősséget vállalnak. oldal) 342 . oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. megváltoztathatatlan vagy n ehezen változtatható. Tudják. becsületesek. vagy ha túl sok sört isznak. egész éjjel n em tudnak aludni. kicsodák. és nem csak az életben kitűzött céljaikhoz viszonyítva. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. önmegvalósító em berek. őszin­ ték. " Dióhéjban Az emberi természetről alkotott nézetünket ki kell terjeszteni. hogy kisebesedik a lábuk. ve­ lük született tulajdonságaikat . hogy szeretik. a következő kö­ zös tulajdonságokkal rendelkeznek: H allgatnak az intuícióikra. oldal) Viktor Franki: Az értelem akarása (181. Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. M in d ez hozzátartozik az igazi énhez. az em beriség története lényegében az em beri term észet áron alul való kiárusítása.

hogy olyan társadalmakat teremtsünk. hogy gyorsabb s jobb dolgok megalkotá­ sába fektetnénk minden energiánkat. míg igazsága be nem bizonyosodik. világunk átalakulna. Kurt Goldstein nevéhez kapcsolódik. akik elérték az „emberi állapot teljessé­ gét".34. akik meg akarják valósítani le­ hetőségeiket. valamint a freudi pszichoanalitikusok. arra kéne törekednünk. amely nem volt hajlan­ dó az embereket „a környezetre reagáló" gépezeteknek vagy a tudattalan erők bábujának tekinteni. Az ő megközelítésében az emberi lények megint emberek. szabad akaratú egyének. Azokat a lát­ szólag ritka egyéneket írta le ezzel. ami nagyon sikeressé tette őket. amikor minden értelmet nyer. amelyekben több az „önmegvalósító" ember. akik azt vallották. és megtapasztaljuk önmagunk és a világ egységét. Maslow tette közismertté a fogalmat. fejezet Abraham Maslow Bár az „önmegvalósítás" kifejezés egy másik pszichiáter. azokról a transz­ cendens pillanatokról. a humanisztikus pszichológia. Ahelyett. Maslow szerint ha sok ilyen ember lenne. hogy megalapozza a 343 . hogy a pszichológia egyetlen elmélete sem érvényes. Maslow tanulmányai a „csúcsélményről". Maslow-t megelőzően a pszichológia két tábora nézett szembe egy­ mással: a „tudományos" behavioristák és a pozitivisták. kreatív. Maslow-tól ered a „harmadik erő". hozzájárultak ahhoz. a pszichológiai egészség és munkájuk iránti lelkesedés olyan elegyét.

a nyugati part miliőjében ünnepelt ember lett.transzperszonális pszichológiát. de Maslow úgy találta. elhivatottságuk van. Ez volt a hí- 344 . Ruth Benedict antropológus és Max Wertheimer pszichológus iránti csodálat­ tal kezdődött. a szépségnek. például az igazságnak. és felidézte. alvásra. Bár nem voltak tökéletesek. jusson ételhez. Ez a „negyedik erő" tudományosabb kere­ teket adott a vallási és misztikus élmények tanulmányozásának és az 1960as évek Amerikájában. Életüket a Maslow által „lét" („being") értékeknek nevezett fogalmaknak.„az embernek szüksége van arra. italra. hanem szépségben éljen.jegyez­ te meg Maslow . hogy rajongnak valami önmagukon túlmutatóért. B-értékek közül. amivel csillapíthatja éhségét. hogy ne rondaságban. hogy ha ezek az alapszükségletek kielé­ gítést nyertek. Az önmegvalósító Maslow tanulmánya az önmegvalósító emberekről a tanárai. „Bizonyos meghatározható és empirikus módon" . Mi különbözteti meg ezeket az embereket a többiektől? Először is az. A halála után kiadott The Farther Reacbes of Humán Natúré (Az emberi természet kiterjedése) című műve inkább cikkgyűjtemény. „metaszükségleteket" alakítunk ki a magasabb. Első része inspirálóbb.számukra ezek kielégítendő szükségletként jelentkeznek. ami­ re az önmegvalósító törekszik . milyen izgatottan fedezte fel. Ám ezek a „B-értékek" nem egyszerűen kiváló sajátságok. nem összefüg­ gő munka. hogy az ilyen embereknek közös jellemzőik vannak. hogy szükségünk van ételre. és pihentethesse fáradt testét." Tudjuk. és kitűnő bevezetést nyújt e pszicho­ lógiai felfedező gondolataiba. minden aspektusukban telje­ sen kialakult személyiségnek találta őket. és ezek is kielégítendő szükségletszintre emelkednek. a jóságnak vagy az egyszerűségnek szentelték.

adott kielégítetlen szükségletek mit jelentenek. a másik visszafejlődést eredményez. 345 . pózainkról és gátlásaink­ ról. a kielégítésükre való törekvés az emberi élet teljességének alapvető eleme. mit jelent ez napi szinten. melynek során megfeledkezünk elhárításainkról.az egyik út személyes fejlődést. Az emberi teljesség elérése Annak érdekében. • Elhatározásunk. mi az értelmük. hogy nem tudjuk. percről percre. amit gondolunk és amit érzünk. Maslow készséggel megmagyarázta. Olyan tevékenység. Ezekben a pillanatokban visszanyerjük „a gyermeki ártatlan­ ságot" • Tudatában vagyunk. mint amilyen a vallási élmény. illetve be nem teljesülésük kapcsán szorongást élünk át. Maslow szerint szinte minden pszichológiai probléma a „lélek beteg­ ségéből" ered. • Tudatában vagyunk énünknek és erre. akkor is. hogy becsületesek és őszinték leszünk. ha ezzel népszerűtlenek leszünk. csúcsán pedig a spirituális és pszichológiai szükségletek vannak. melynek alapján az oxigén és a víz. mégis.rés Maslow-féle „motivációs piramis". amibe beletartozik. A legtöbb ember nem is tudja konkrétan megfogalmazni. hogy az önmegvalósítás ne tűnjön annyira ezoteri­ kus fogalomnak. Inkább: • A teljes elmélyülés megtapasztalása. nem pedig szüléink vagy a társadalom hangjára hallgatunk. Nem „egyetlen nagy pillanatnak" tekintette. ezért fe­ lelősséget vállalunk azért. hogy az élet választások sorozata . Haj­ landók vagyunk kimondani: „ez és ez nem tetszik". hogy van ilyen szükséglete.

• Őszintén törekszünk arra. aki „még nem érte el az önmegvalósítás állapotát". aki fontos küldetést szánt j í j j . Ebben a kontextusban a neurotikus sze mély egyszerűen olyan ember. hogy mindannyian korlátlan képességekkel születünk. arra törekszünk. Mi következik abból. ha csak egészséges. de ne felejtsük el. Bármilyen területen tevékenykedünk. bátortalan kereskedő volt aki megpróbált ellenállni Isten hívó szavának. • Készek vagyunk másokat a legjobb fényben. „az örökkévalóság vonatkozásában" látni. ami a lélektani betegségekre koncentrált. vonta le a következtetést Maslow. ez csak szemantikai különbség. hogy úgy határozott. hogy legjobb képességeink szerint teljesítsünk. | ] : A Jónás-komplexus Miért van az. önmagukat teljes mértékben megvalósító embereket tanulmányozunk? Nem meglepő. milyen forradalmat indított el Maslow azzal. de valójában igen nagy változást jelentett a pszichológiában. hogy a pszichológiának inkább az „emberi teljességre" kéne fókuszálnia. mégis csak keveseknek sikerül megfelelően kihasználni ezeket a lehetőségeket? Maslow szerint ennek egyik oka az általa Jónás-komplexusnak nevezett jelenség. hogy ez olyan orvosi paradigmában jött létre. erre fókuszál." Nehéz most megmondani. hogy felfedjük és megszüntessük pszichológiai védőmechanizmusainkat. kreatív. A bibliai Jónás egyszerű. Maslow úgy vélte. Úgy tűnhet.• Készek vagyunk dolgozni és a célnak szentelni magunkat. hogy „Más képet kapunk az emberiségről. 346 . hogy a legjobbak között legyünk. I j j J 1 j I | .

Ezzel kikerülik saját képességeiket és lehetőségeiket. hogy megpróbáljuk elkerülni igazi sorsun­ kat vagy elhívatásunkat. miszerint azt az életet kell újra és újra. jelenté­ kenyek lehetnek. mint a legrosszabbtól. mint Albert Schweitzer?" Amikor a diákok fészkelődtek és elpirultak.folyton remegünk a gyengeségtől. Ám ez csak kifogás. hogy elhi­ vatottságunk van az életben. Egyesek azért kerülik a naggyá válást. az egyenlő az életben való boldogtalanság receptjével. akkor ki?" A diákok pszichológushallgatók voltak. az örökké­ valóságig élnünk. A Jó- 347 . amikor betekintést kapunk abba. Azt mondta nekik. más néven arra. Hirtelen rájönnek. hogy legjobb oldalunktól ugyanúgy rettegünk. hogy képesítésük legyen és praktizáljanak. hogy ha törtetőnek. amennyit feltétlenül tenni kell ahhoz. és Maslow azt kérdezte tőlük. feltette a kérdést: „Ha ti nem. ha ezek a lehetőségek előttünk állnak. Maslow megfigyelte.jegyezte meg Maslow .neki. mi értelme van középszerű pszi­ chológusnak lenni. ezért számos munkát elvállalunk az önfenntartás érdekében. számos jelentéktelen emberben heves félelemreakciót vált ki. Lehet. Inkább tettetett szerénységet öltenek magukra és ala­ csony célokat tűznek maguk elé. A lehetőség. mint az Időtlen időkig című filmben. hogy jelentősek." Szeretett ilyen kérdéseket feltenni diákjainak: „Melyikőtök akar el­ nök lenni?" vagy „Melyikőtök szeretne olyan lelkes erkölcsi vezető len­ ni. túl sokat akarónak gondolják őket. amikor felismerjük saját nagyságunkat. hogy ezzel magukra vonják a figyelmet. áhítattól és félelemtől. ha csak annyit tesznek. hogy meg se próbálják. „Mégis . hogy túl félelmetesnek tűnhet. mindig csak azt tennénk. Nietzsche gondolatát idézte az örök visszatérésről. hogy mire lennénk valójában képesek. amit élünk. Mindannyiunknak vannak tökéletes pillanatai. A Maslow elnevezte komplexus a „saját nagyságunktól való féle­ lemre" utal. ami fontos. mert attól tartanak. Ha e szerint a szabály szerint élnénk.

Kü­ lönbséget tett elsődleges kreativitás .nás-komplexus részben az irányítás elvesztésétől való félelem. fejlesztése és véghez vitele . de a realitás talaján állnak. vagyis az ég felé törekszenek. Ez „olyan kultúra. ahol senki nem háborgatja őket. az Eupsychiai management való világbeli megfelelőjét kívánták létrehozni. hogy minden alkal­ mazott lelki egészségben és megelégedettségben dolgozzon. hogy régi személyiségünk teljes átalakuláson mehet keresztül. Az emberi természer kiterjedése című munkájának mintegy ne­ gyedét szenteli a kreativitás kérdésének. legfontosabb tulajdonságának. amikor az 1960-as években a nagy üzlet lehetősége csillant meg előtte. hogy bennük mindkét elem megfelelő mértékben van jelen. Munka és kreativitás Egyetemi tanár és kutató pszichológus lévén. észrevehetjük. ahol a dolgozók kreatívabbak és elégedettebbek. A legtöbben túlságosan kibillennek egyik vagy másik irányba. és rettegés attól is. A jobb termékek előállítására irányuló egyre élesebb versenyben a vállalatok megérezték. vagyis. Maslow nagyon meglepő­ dött.között. nagyobb a termelékenység. Ha a sikeres önmegvalósítókat tanulmányozzuk.az ihlet bevillanása. amit 1000 önmegvalósító ember hozott létre egy biztonságos szigeten.az ihletből jött ötlet kidolgozása. melyben „látjuk" a végeredményt.és a másodlagos kreativitás . 348 . mivel Maslow ezt tekinti az önmegvalósító ember lényegének. Maslow tanácsa: Meg kell találnunk az egyensúlyt nagyszabású ter­ veink és a két lábbal a földön maradás között. hogy olyan munkakörülmények között." Bár utópia volt. mielőtt ténylegesen megalkotnánk azt . Maslow korábban írt „Eupsychiáról".

ami sokkal gyorsabban változik. mert ők ismerhetik fel a nagyszerű új termékek vagy koncepciók iránti igényt. hogy az ilyen emberek gyakran igen eredetieknek. gyerekekkel játszani és közel kerülni hozzájuk. Erről a tulajdonságról Maslow azt írta: „A legérettebb személyi­ ségű emberek azok. de ahhoz. része a tudásnak"). formabontóknak. hogy fenn tudjanak ma­ radni és prosperáljanak. törődniük kellett a kreatív elmékkel. és egyben olyan szelle­ mi érettséget. nem elég úgy csinálni a dolgokat. A vállalatok természetüknél fogva konzervatívok. de gondolatai új életet leheltek a pszichológiába. hogy valami teljesen újat teremtsen. ha szükséges. hogy valamiképpen integrálniuk és értékelniük kell ezeket az egyéniségeket. amit „ártatlanságnak" nevez. Maslow sem volt egészen biztos kutatási metodológiája helyességében (azt írta. Mint Henry Geiger Az emberi természer kiterjedése be­ vezetőjében rámutat. ők állíthatják elő és fejleszthetik ki ezeket." Pontosan tudta. hogy mivel olyan világban élünk. akik. mint régebben. vissza tudnak lépni az időben. Záró megjegyzések Ahogy sok más úttörő kutató. Az ideális munkahelynek az önmegvalósító ember kreatív természetét kell tükröznie . akik a legjobban tudnak szórakozni. hogy a víziót a valóság szűrőjén át tudja szemlélni. Ők azok. hogy valami alacsony megbízhatóságú. akik képesek gyerekessé lenni. felforgatóknak számítanak a vállalat­ szervezetben. „Azt tudni. bajkeverőknek. Ez a tu­ lajdonság.Maslow kiemelte. és nyíltan megmondta a cégeknek. A legjobbak hajlandók feladni a múltat.gyermekes inspirációt. Maslow műveit nemcsak tudományos körökben 349 . közös az önmegvalósító embe­ rekben. és a múlt terhe nélkül tanulmányozni a megoldandó problémákat. ahogy mindig is csináltuk.

Ugyanebben az évben fe ­ leségül vette unokahugát. Abraham eredetileg jogot tanult a New York-i City College-ben. hogy más jutalmakkal szemben mindig az értelmes munkára törekedjünk. de visszatért New Yorkba. Míg egyrészt az önmegvalósítás arra inspirál.értékelték nagyra. hanem komoly üzleti sikert jelentettek. írásaiban annak a meggyőződésének adott hangot. Bertha Goodanant. oldal). és a kiváló kutatóval. valamint a nagy történelmi alakok ki­ váltsága. Nem meglepő. de 1928-ban át­ iratkozott a Wisconsin Egyetemre. Abraham Maslow 1908-ban született. New Yorkban. aki arra vágyott. Harry Harlowval dolgozott (lásd 255. a Jónás-komplexusra való figyelmeztetés arra sürget. hogy teljesítsük ki képességeinket és gondolkozzunk nagyban. 1934-ben Maslow PhD-fokozatot szerzett pszichológiából. hogy félénk. Hét gyerek közül ő volt a legidősebb. hanem minden emberrel vele született jog. hanem valójában minden ember számára elérhető. hogy Maslow gondolatait átvették a munka világá­ ban. ahol érdeklődni kezdett a pszichológia iránt. apja sikeres üz­ letember lett. oldal) személyében 350 . Bár szülei iskolázott orosz-zsidó emigránsok voltak. hogy a Columbia Egyetemen Edward Thorndike-kal ellentmondásos kutatásokat foly­ tasson az egyetemista nők szexuális életéről. A Colum­ bia Egyetemen Alfréd Adler (lásd 31. de rendkívül intelligens fiából ügyvéd legyen. hogy az önmegvalósítás nem esztelen gondolat. Nemcsak a „szentek és őrültek". Brooklyn szegényne­ gyedében.

Ursus Libris. mint Eric Fromm pszichológus. itt írta a Motivation and Personality (Motiváció és személyiség 1954) és A lét pszi­ chológiája felé7 (Towards a Psychology o f Being 1968) 6 című műveit. Ebben írta le a szükségletek piramisát. A Theory o f Motivation (A motiváció teóriája) a Psychological Review hasábjain. itt alkalmazta az önmegvalósítás elmé­ letét üzleti környezetre. Turóczi Attila. 1970-ben bekövetkezett halálakor tagja volt a Laughlin Alapítványnak is. Maslow Principles ofAbnormal Psychology (Az abnormá­ lis pszichológia alapélvei) című munkája 1941-ben jelent meg. 1951-től 1969-ig Maslow volt a Brandeis University pszi­ chológia tanszékének vezetője. Budapest 351 . 2 0 03. Karén Horney (lásd 279. ahol mentorai között olyan európai emig­ ráns tudósok voltak.mentort talált. 1968-ban az American Psychological Association elnö­ kévé megválasztották. A Brooklyn College-ben kapott 14 éves ta­ nári kinevezést. ford. oldal) és MargaretMead antropológus. 1962-ben ösztöndíjat kapott egy kaliforniai high-tech cégnél. és 1943-ban látott napvilágot híres cikke. 76 Abraham Maslow: A lét pszichológiája felé.

tényleg szörnyen viselkednek. hogy feladja emberségét. D e itt ez nem így van. a haláltáborokat őrizték.1974 A tekintélynek való engedelmeskedés „A gázkamrákat felépítették. oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271. ugyanolyan hatékonysággal állították elő. a napi holttestmennyiséget. meggyőződésünk ellenében cselekednek. hogy vakon követünk másokat. intézményes struktúrákba olvasztaná be . hogy erre képes. Ezek az em bertelen intéz­ kedések eredhetnek egyetlen em b er elméjéből. " Dióhéjban Ha felismerjük természetes hajlamunkat a tekintélynek való engedelmeskedésre." „Az em berek feldühödnek. Valami sokkal veszélyesebb tárul fel: az em bernek az a ké­ pessége. oldal) 352 . hogy nagyon sok em ber engedelm eskedett a parancsnak. ahogy a gyárakban folyik a termelés. Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. m aga a tény. az csökkentheti az esélyt. és m ajd' szétveti őket az egymás iránti gyűlölet. akik lelkiismeretünk. mintha egyedi személyiségét nagyobb. de csak úgy valósulhattak m eg nagy tömegben.

hogy sikoltozik a fájdalomtól. leszíjazták. A feszültség minden helytelen válasznál emelkedett. egyikükre a „tanár". aki csak tettette a fájdalmas elektrosokk-hatást. hogy szópársorozatokat kellett megjegyeznie. és a tanárnak végig kellett néznie. hogy valójában nem folyt áram az általa kezelt vezérlő szerkezet és a diák széke között. és az volt a feladata. A tanár azonban nem tudta. Hogyan birkózik meg a feladat­ tal. a másikra a „tanuló" szerepét osztotta. hogy a tanuló kis kényelmetlen felszisszenésektől eljut odáig. a tanárnak az volt a feladata.35. hogy egyre nagyobb fájdalmat okozzon egy védtelen emberi lénynek? A kísérlet. Ha nem emlékezett. A kísérlet való­ di célja nem az volt. és hogy az önkéntes „tanu­ ló" színész. Önkénteseknek kisebb összegeket fizettek. aminek eredményeit az Obedience to Authority: An lixperimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés) című könyvében 353 . hogy a „memóriát és a tanulási folyamatot" tanulmányozzák. A tanulót beültették egy székbe. hanem a gombot nyomogató tanárra koncentrált. fejezet Stanley Milgram 1961-ben és 1962-ben számos kutatást végeztek a Yale Egyetemen. hogy részt vegyenek egy kí­ sérletben. hogy az „áldozat" magatartását megfigyelje. Az esetek többségében egy fehér ruhás kísérletvezető kiválasztott két önkéntest. hogy kis elektromos áramütést adjon. amiről azt mondták nekik.

sza­ badítsák ki. vajon a megkérdezettek szerint hogyan reagál­ nának a kísérletben részt vevők e körülményekre. 354 . A legtöbben azt jósol­ ták. Mi is történt valójában. hogy követelik. amikor hallották a tanuló kiáltásait. és kérték a kísérletveze­ tőt. hogy a székbe kötözött embernek ne kelljen nagyobb fájdalmat el­ viselnie. Akkor is. Fenntartásaik ellenére a legtöbben továbbra is követték a kísérletve­ zető utasításait és egyre nagyobb erősségű áramütést mértek a hibás vá­ laszt adó „tanulóra" Valójában Milgram hozzáfűzte. A valóságban azonban ez ritkán történt így. Ezek a várakozások teljes mértékben megfeleltek Milgram várakozásainak.publikálta. sikolyait. hogy a tanár nem ad több áramütést azután hogy a tanuló kéri. enged­ jék el a kísérletből. De mi történt valójában? A tanárnak kiválasztottak többségének komoly stresszt okozott a kísérlet. és miért fontos ez? Az elvárások és a valóság Legtöbben azt várnák. Hiszen amúgy is csak kísérlet. hogy „a legtöbben a generátor legutolsó fokozatáig emelték a sokkolás erősségét". Milgram ezt a választ kapta. és hogy könyörög. a pszichológia történetének egyik leghíresebb vállalkozása. amikor a gyakorlati kísérlettől függetlenül felmérésben azt kutatta. állítsák le a kísérletet. hogy az elektromosan sokkolt ember igazi fájdal­ mának első jelére félbeszakad a kísérlet. A logikus következő lépés az lett volna.

különböző foglalkozásokat gyakorló normális emberek legyenek. • Az erkölcsi felelősséget a kísérletvezetőre hárították. a legtöbben egyszerű­ en nem hajlandók elfogadni. Inkább alkalmazkodási mechanizmusokat alakítottak ki. Az emberek azt akarták hinni. akiket pusztán szokatlan körül­ mények közé helyeztek. ha az áldozat tilta­ kozott. ami minden hábo­ rús bűnös tárgyalásán elhangzik. hiányosságot találni a metodológián. Mégis. Kifejezetten utálták a sokkolást. hogy a kísérleti alanyok nagy része tudta. Ez a tipikus „Én csak parancsot teljesítettem" védekezés. a legtöbben képtelenek voltak kivonni magukat belőle. Az emberekben erős késztetés él arra. hogy kegyetlennek vagy értelmetlennek találták a kísérletet. Az alany erkölcsi érzéke. Milgram azonban gondoskodott róla. Mint Milgram megjegyezte. hogy igazolják. hogy normális emberi lények így visel­ kednek. hogy a kísérletben részt vevők olyan kü­ lönböző társadalmi osztályokból való. annak ellenére. hogy amit tesz. A kísérlet és an­ nak sikeres teljesítése fontosabb volt nekik. Miért nem éreztek a „sokkot" adók bűntudatot és miért nem tagad­ ták meg a kísérletben való további részvételt? Milgram alaposan bizo­ nyította. Ilyenek például: • A kísérlet technikai részével azonosultak. hogy a kísérlet­ be önkéntesként jelentkezett emberek szadista szörnyetegek.Hogyan birkózunk meg a rossz lelkiismerettel? Milgram kísérlete évekig tartó vitákat generált. Számos tudós kutató igyekezett hibát. de a kísérletet a világ sok más intézetében is hasonló eredménnyel végezték el. amit tesznek. az eredmények megdöbbenést okoztak. lelki- 355 . mint az érintett sze­ mély jólléte. különösen. nem helyes. hogy jól végezzék munkájukat.

Az alany nem volt képes kivonni magát a helyzetből. Amikor az alany ellenkezésé­ nek adott hangot.hihetetlen módon . mert azt . hogy ha ez a csoport tényleg nem ér sokat. hanem új irányba terelődött. hogy tettük egy nagyobb. jelen esetben az indok a tudomány szolgálata volt. Úgy gondolkodnak. de átalakult: igyekeznek a főnök vagy vezető kedvében járni. akit kínoztak." Az intelligencia vagy a jellem ilyen kétségbevonását gyakran alkalmazzák zsarnokok. hogy híveiket arra biztassák. hogy nem képesek egyszerű szópárokat megjegyezni. hogy részt vegyen a kísérletben. azt jellemzően a legtiszteletteljesebb hangnemben tette. mégis olyan nyelvezetet használ. mint a kísérletben részt vevő másik személy fájdalmas kiáltásaiból eredő erkölcsi erő. mivel beleegyezett. A legmeglepőbb eredmény talán az volt. Régen vallási vagy politikai ideológiai indíttatású háborúkat indokoltak így. hanem az iránt. kit érdekel. A tekintély kedvében járni érzékelhetően erősebb késztetést jelentett a legtöbb ember számára. szabadulja­ nak meg egész embercsoportoktól. megérdemlik a bünte­ tést. így nem azzal szemben éreztek szolidaritást és kötelességtudatot." 356 . akik a parancsokat adták.udva­ riatlanságnak találták a kísérletvezető elvárásaival szemben. ha megsemmisítik őket? Jobb lesz a világ nélkülük.ismerete nem szűnt meg. a sokkoló alany erkölcsi érzéke nem tűnt el. hogy éppen gyilkosságban vesz részt. mintha kellemes teázás közben beszélgetne. ha kivonná magát. hogy Milgram azt regisztrálta. • Azt a hitet alakították ki magukban. Mint Milgram az egyik alannyal kapcsolatban megjegyezte: „Úgy gondolja. Az alany úgy érezte. • Leértékelték a sokkot kapó személyt: „Ha olyan hülyék. azzal megszegné ígéretét. érdemes ok érdekében szükséges volt.

ám ha hierarchia­ rendszerbe kerülünk. Hogyan „legyenek jók"? Ab­ ban az értelemben. vagy abban. hogy a tekintélynek engedelmeskedni kell. A védtelenek bántal­ mazásával kapcsolatos rossz lelkiismeretnél is rosszabb az elszigetelő­ déstől való félelem.Az egyéniségtől a „végrehajtóig" Miért vagyunk ilyenek? Milgram megfigyelése szerint az emberek haj­ lama. Szükség volt vezetőkre. így megszoktuk. amit mondanak nekünk. amit teszünk. egyszerű túlélési célból alakult ki. ami azt jelzi. drámaian megváltozik. Az ember közösségi állat. Milgram kísérletei ennek a dilemmának a kellős közepébe helyezték a kísérleti alanyokat. hogy viselkedésünk mindenekelőtt a tekintély elfogadására van programozva. és autonóm személyiségeknek tekintjük magunkat. követőkre és hierar­ chiára. és nem akarja felborítani a közös csónakot. hogy engedelmeskedjenek a tekintélynek. hogy a szükséges dolgok megvalósuljanak. Legtöbbünkbe gyerekkorunk óta belenevelték. A természetes impulzus. hogy ne bántsanak másokat. készséggel átengedjük a felelősséget másoknak. Megszűnünk önmagunk lenni. hogy ne bántsunk másokat. hogy rossz dolog má­ sokat indokolatlanul bántani. hogy szót fogadjanak? A kísérleti alanyok többsége az utóbbit választotta. ám életünk első 20 évében általában azt tesszük. hatalomnak. amikor az egyént hierarchikus struktúrába helyezik. teljes felelősséget vállalunk mindazért. 357 . egy másik személy vagy egy ügy „végre­ hajtóivá" válunk. Ha egyedül döntünk.

77 Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben . különö­ sen egy interjú leirata. ho­ gyan öljenek meg a hitleri uralom alatt 6 millió zsidó embert. Milgram kísérletei megerősítették Ardent elméletét a „gonosz banalitásá­ ról". Eichmann feladata az volt.tudósítás a gonosz banalitásáról. Budapest 35 8 . csak a munkájukat végző. ford. ha a tekintély kegyetlenséget vár el tőlük. hogy a „magasabb cél érdekében" adjon utasítást az atrocitásokra. hogy létezik a veleszületett pszichopátia vagy „gonosz". amelyben egy. Azaz az emberek nem eredendően kegyetlenek. nem különösebben rosszakaratú emberek is szörnyű destruktív folyamatok végrehajtóivá válhatnak. A kísérlet fő tanulsága: Egyszerű. hanem engedelmes bürokrata volt. a vietnami Mai Lai-i tömegmészár­ lásban részt vett amerikai katona nyilatkozik. hogy Eichmann valójában nem pszichopata. Hannah Arendt Eichmann Jeruzsálemben17 (Eichman in Jerusalem) című könyvében azt írta. A tekintélynek való engedelmeskedés fájdalmas olvasmány. Mesés Péter Osiris. de ez statisztikailag nem gyakori. akinek a haláltáboroktól való fizikai távolsága lehetővé tette. hogy az átlagemberek (kísérleteibe nőket is bevont. mint a férfiak) adott körülmények között szörnyűségeket tehetnek más emberekkel . Elsősorban inkább arra figyelmeztetett. hogy mérnöki megoldást találjon arra a problémára. akik szinte ugyan­ úgy teljesítették a hatalom elvárásait. 2 0 0 0 . Milgram arra a következ­ tetésre jut.és még csak rossz érzés sem alakul ki bennük ezzel kapcsolatban. de azzá válnak.Hogyan válhat könnyűvé a gyilkolás? Milgramra nagy hatást gyakorolt Adolf Eichmann története.

hanem egy cél végrehajtói. hatalmas félelmet plántálnak beléjük: „Bár ennek látszólagos célja az. Mégis. morális alapon nem voltak hajlandók tovább engedelmeskedni a hatalomnak. csak kevesen tudtak szakítani ezzel az érzéssel és a székbe kötözött szenvedő ember érdekét az auto­ ritás rendszer fölé helyezni. hogy a kísérletnek és a kísérletvezetőnek tartoznak lojalitással.Ez. hogy nagy szakadék van aközött. és aközött. A helyzet ellenére megtartják saját meggyőződésüket. azaz etikai. Beléjük táplálják a „kötelességtudat" szeretetét. Ez a különbség Eichmann és egy hős között. Milgram megfigyelte. míg mások erre képtelenek? Az ellentmondás. mint Milgram megjegyezte a katonai kiképzés célja. valamint a parancsok nem teljesítésével kapcsolatos." A kiképzett katonák nem szabadgondolkodó egyének. hogy az újoncokat megtanítsák a katonai ismeretekre. míg a többség megadta magát a helyzet követel­ ményeinek. A kiképzés alatt lévő katonákat a normál társadalomtól és annak erkölcsi kényessé­ gétől elkülönített környezetbe helyezik. 359 . azt a hitet. és emiatt lehet szörnyű tettekre rávenni őket. hogy valaki tiltakozik amiatt. hogy a „tanulónak" fájdalmat okoznak (amit szinte minden alany megtett). Mások megszűnnek emberi lények lenni és „járulékos kárt" jelentenek. hogy letörjék az egyéniség és a személyiség maradványait is. és az „ellenség" vonatkozásában való gondolkodásra ösztönzik őket. hogy tény­ legesen nem hajlandó folytatni a kísérletet. az engedetlenség nehéz. Milgram kísérle­ ti alanyai általában úgy érezték. engedelmességgel. ez az a határ. Az engedetlenség képessége Mitől képesek egyesek ellentmondani a hatalomnak. aki saját élete kockáztatásával kész megmenteni másokat. hogy jó célért harcolnak. amit kevesen léptek át. alapvető célja az.

hogy az engedelmességre való igényünk gyakran felülírja korábbi neveltetésünket. Ha van egy elég nagy „cél". jegyzi meg Milgram. ami hatalmába kerítette a kísérleti alanyokat. hogy gondolkodás nélkül engedelmeskedjünk 360 . Másrészt Milgram leírása azokról. Mivel több ezer éve egy­ értelmű társadalmi hierarchiákban élünk. ahol gonoszságo­ kat követhetünk el. hogy legyenek elkötelezett embe­ rei. hogy örökségünk. máris könnyű megindokolni. Minden ideológia megköveteli. hogy az ember szabad akaratának dédelgetett gondolata mítosz. reményt ad arra. arra utal. nem vallás. akik nevében fellépnek. együttérzésre az etikára. a morális elvek betartására irá­ nyuló kondicionálásunkat. akik­ nek sikerült megtagadniuk. hogy engedelmeskedjünk a tekintély­ nek. és Milgram kísérletében az ideológia. Az. Úgy tűnik. A tekintélynek való engedelmeskedés nem sok vigasztalót mond az emberi természettel kapcsolatban. hogy további sokkot okozzanak. kommunizmus vagy egy karizmatikus vezető volt. Lehet. hogy igyekezzünk megfelelni azoknak. hogyan tagadjuk meg az engedel­ meskedést az erkölcsileg kifogásolható tekintélynek. de arra nem. az emberek ugyanúgy készek 4 tudomány nevében cselekedni. hogy hasonló helyzetben mi is hasonlóképpen cselekednénk.A kultúra megtanított minket. miért „kell" szenvedést okozni egy másik élő­ lénynek. Záró megjegyzések Úgy tűnik. Ám csak ennek az erős tendenciának tudatában vagyunk ké­ pesek elkerülni. ahogy a spanyol inkvizítorok Isten nevében kínozták áldozataikat. magatartásunk arra van programozva. akik „felettünk" vannak. hogy olyan szituációkba kerüljünk.

mi alapján adják át emberek az ülőhelyüket tömegközle­ kedési eszközökön. Politológia volt a fő szakja. Milgram kísérletei kevésbé lennének ismertek. Milgram 1950ben érettségizett. hogy felvegyék egy doktori programra a Harvardra. 1954-ben szerezte meg alapdiplomáját a Queens College-en. PhD témavezetője a kiváló pszichológus. hogy miért. akit érdekel az emberi gondol­ kodás és viselkedés. és részben magyarázzák a ruandai vérengzést. Olyan könyv ez. ha A tekintélynek való en­ gedelmeskedés nem lenne a szakirodalom jelentős műve. hogy félretegyük az ideológiát.a hatalomnak. Stanley Milgram New York Cityben született. és nyári kurzusokat vett fel. és készek vagyunk a személyt a rendszernél fontosabbnak tekinteni. Milgram a Princeton Egyetemen Solomon Aschsel dolgo­ zott együtt. Milgram dokumentumfilme­ ket is készített a yale-i kísérletekről Obedience (Engedel- 361 . a hat lépés távolság („six degrees of separation") és a nem verbális kommunikációban megnyil­ vánuló agresszió témájában. aminek mindenki könyvtárában ott a helye. hogy fájdalmat okozunk. Kutatásokat végzett még abban a témában. A kísérlet eredményei más megvilágításba helyezik. de job­ ban érdekelte a pszichológia. 1933-ban. disszertációjának témája az emberi alkalmazkodás okai. ha az azt jelenti. Gordon Allport volt. a srebrenyicai mészárlást és az Abu Ghraib börtönben történt megalázó cselekményeket is. aki híres kísérleteket dolgozott ki a társadalmi konformitás területén. de az is természetünkhöz tartozik.

aki megdöbbentette a világot: Stanley Milgram élete és hivatása 2004). Milgram New Yorkban halt meg. The Mán Who Shocked the World: The Life and Legacy of Stanley Milgram (Az ember. 36 2 .messég) címen. 1984-ben. valamint a City and the Self (A város és az Én) című filmet a városi létnek a magatartásra gyakorolt hatásáról További információ Milgramről: Thomas Blass.

.

1989 Agyszex78 „A férfiak és a nők azért különböznek. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. Vitray Tamásné. Gondolat. oldal) John M.a férfiak és a nők agya egyform a Dióhéjban Mire előbújunk az anyaméhből. A z életm űködések és az érzelm ek e fő szabályozószerve a férfiak nál másképp szerveződött. és m ásként is viselkednek. "79 „Ritkán mutatkozik ilyen nagy különbség a tudom ány felfogása . ford. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. Budapest 79 Fordította Vitray Tamásné 80 Fordította Vitray Tamásné 364 . oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. m ást tartanak fontosnak. Dávid Jessel: Agyszex: női agy .a férfi és a nő agya n em ugyanolyan . m int a nőknél.férfiész?. "80 .és a felvilágosult e m b e r vélem énye . M ivel pedig agyuk más m ódon dolgozza fe l az inform ációkat. a férfiak és nők közötti különb­ ségek többsége már kialakult. a férfia k és a nők különbö­ zőképpen észlelik a dolgokat. oldal) 78 Anne Moir.között. m ert agyuk jellege is különbözik. Gottman: A boldog házasság hét titka (245. 1992.

hogy fenntartsák a férfiak­ nak a nők felett gyakorolt társadalmi és gazdasági elnyomását. ennek ellentmondtak az agykutatásban és az empirikus magatartás-kutatásban születő újabb kutatási eredmények. Egyetlen dolog állt az egyenlőség ezen szép új világa útjában: a tudo­ mány.36. hogy ezek a nemi ho­ vatartozás szerint alakultak így.és lánygyermekek oktatásában kialakult különbségeket. és az volt a céljuk. fejezet Anne Moir & Dávid Jessel Több ezer évig mindenki különbözőnek tekintette a nőket és a férfiakat. 365 . adottságaik. felfogásuk és magatartásuk alapján eltérő szerepeket osztottak rájuk. ezek csupán a fér­ fiak konspirációjának termékei. ké­ pességeik. Miközben egyfolytában azt tanították nekünk. mondván. ahol nem volt hagyományos „férfi" és „női" munka. és nagyszerű modellnek tekintették az izraeli kibucokat. de lényeges eltéré­ sek mutatkoznak az élettel kapcsolatos prioritásaikban. hogy nincs lényeges különbség férfi és nő között. A nemek nemcsak fizikailag különböznek egymástól. Ebben a világban azonban a nők többé nem fogad­ ják el egyszerűen a számukra a társadalom által kiosztott szerepet. és mindenki természetesnek vette. a kommunikáció módjában és szexuális szükségleteikben. Felszámolták a fiú. Anne Moir és Dávid Jessel szerint a nemek egyenlőségének gondolata „biológiai és tudományos hazugság". Az 1960-as évek szexuális forradalmában azonban elvetették ezeket a szerep-definícókat.

Women 1 Are From Venus) című könyvét. időzítése és megfelelő volta szervezi az idegi hálózatot határozott férfi vagy női minta szerint. Budapest 366 . a nők a Vénuszról [az igazi párkapcsolat kézikönyve]. de a magzat csak férfihormonok jelenlétében alakul fiú mag­ zattá. a neurológia és a viselkedés területén a legújabb információkra kíváncsiak. mindazonáltal az Agyszex még mindig nagyon jó átfogó képet ad a témáról. Trivium. A magzatot ért.rengeteg információ kevesebb mint 200 oldalon -. hogy John Gray megírta A férfiak a Marsról jöttek. Nemi differenciálódás az anyaméhben A gyerekek nem tiszta lappal. A kiváló stílusú. és ez volt az első népszerű könyv a nemek különbségeiről. nem tű­ nik elavultnak. Annak hiányában lány lesz. xy a férfi). Azok azonban. a nők a Vénuszról8 (Mén Are From Mars. hormonális hatások koncentrációja. a könyv számos tudományos adaton alapul . jóval az előtt kiadták. betanításra váró tudattal születnek.férfiész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women) bestseller lett. Moir genetikus. olvassák el Brizendine: The Female Brain (A női agy) című könyvét. ford. mond­ ja Moir és Jessel. gyakran szórakoztató könyv ma is a „mítoszdöntés" nagy példája. Az agy nemi különb­ ségeinek eredete a kromoszómákban keresendő (általában xx a női. 1 Szántó Balázs. s ezek a minták a születés után 8 John Gray: A férfiak a Marsról jöttek. és bár már több mint 15 éve megjelent. A terhesség hatodik-nyolcadik hetében a magzat gya­ korlatilag „kialakítja az elméjét/' vagyis onnantól fogva a hormonok hím vagy nőnemű minta szerint alakítják az agyát. akik a biológiai nem. 2001.Az Agyszex: női agy .

agya nemi kémiájának szűrőjén át látja és tapasztalja meg a világot. A kislányok az emberi arcokat nézegetik. azaz vagy férfi. Amikor a csecsemőből tipegő lesz. A lányok át­ lagosan egy évvel korábban tanulnak meg beszélni. Moir és Jessel megállapítja.nagyon ellenállók a változásokkal szemben. és jobban meg­ riadnak a zajoktól. Az újonnan érke­ zőket a lányok barátsággal és kíváncsisággal. míg a lányok inkább olyan játékokat választanak. A fiúk merészebbek a játékban és meszszebb csatangolnak. ami a kifinomultabb hallás jele. vagy női minta szerint alakul. ha az emberi agy semleges nemi mintázatú lenne. (Moir és Jessel külön megjegyzi. mint a fiúk. ami közben ülhetnek. miközben a lányok interperszonális képességeiket fejlesztik. erős testi és pszichológiai változásokkal reagál a hor- 367 . a fiúkat inkább a tárgyak ér­ deklik. a csecsemők már határozott tendenciákat mutatnak. hogy Einstein ötéves korában még nem beszélt. élénk játékokat játszanak.) A különbség megvan az óvodás korban is: a fiúk inkább nagy területen. a fiúk közönyösen fogadják. hogy térbeli jártasságukat növeljék. amit a hormonok már a magzati életben be­ programoztak. A kislányok jobban reagálnak a csitító hangokra. még mielőtt a külső kondicionálás befo­ lyásolhatná őket. hogy az emlősök agya általában „dimorph". A hormonok és az agy Pubertáskorban az agy. Arra törekednek. Mivel az ember is emlős. A fiúk már csak fiúk A születés után néhány órával. a természet furcsa játéka lenne. és fegyelmezettebben viselkednek.

hogy a férfi hormonok növelik az agressziót. Intelligencia és érzelem A férfiak agya specializáltabb és tagoltabb. a versengést. és más országokban is sikerrel hozta fel a védelem enyhítő körülményként. A szerzők megjegyzik. A kamaszfiúk tesztoszteronszintje a lányokénak 20-szorosa. mint egy termosztát. Moir és Jessel azt az általános következtetést vonja le. Miközben a férfiak hormonrendszere állandó egyensúlyban marad. A menstruáció előtti időszakban a jó közérzetet biztosító progeszteron áramlása megszűnik. a hatás drogelvonási tünethez hasonlítható. a képességeket mindkét agyféltekén elhelyez­ kedő specifikus területek vezérlik. öntudatosabbak lesznek. Ám az életkor előre haladtával a férfiakban a tesztoszteron szintje csökken. a francia büntető törvénykönyvben a menstruáció előtti időszak az „ideiglenes beszámíthatatlanság" kate­ góriájába tartozik. és hajlamosak ellazulni. a nőknél a rendszer a menstruációs ciklus során alacsony és magas szintek között változik. míg a női agyi funkciók általában diffuzabbak. ezek a tulajdonságok női hormonok jelenlétében csökken­ nek.monszintek hirtelen változására. ezzel szemben a nők az életkori hor­ monális változások hatására rámenősebbek. hogy a női bűnelkövetők jelentős része a menstruáció előtti időszakban köve­ ti el a terhére rótt bűncselekményt. A férfi agy fokuszáltabb szerkezete okozhatja. az önbizalmat és a magabiztosságot. hogy a férfiak céltudatosabbak. és a tesztoszteron mint anabolikus szteroid je­ lentősen növeli a testtömeget. és egyértelműen jobb térbeli 368 . és hatására a fiúk egyfolytában a szexre gondolnak. olyan. térészlelő és beszédképessé­ geik specifikus központokban helyezkednek el.

hogy a férfi és a nő szexbeli tapasztalata teljesen más. hallanak és éreznek meg a külvilágból. Szex A szex területén a férfi és a női agy és a -hormonok úgy vannak konfigu­ rálva.több az »érzelmi inputjuk«. mint a fér­ fiak. és mindebből többet is szűrnek le maguknak. és ked­ velik a mellek és a nemi szervek látványát. Idegesíti őket a női sírás és csodálkoznak.tájékozódási képességüknek köszönhető. hogy nagyon jól kiigazodnak a térképen. mert több símivalójuk van . és sikeresebben fejtik meg az arckifejezések apró jeleit. mindezekre erőteljesebben reagálnak és reakciójukat nagyobb hévvel juttatják kifeje­ zésre. 82 Fordította Vitray Tamásné 369 . A férfi agy cselekvésorientált és az emberek helyett inkább tárgyakra koncentrál. és ez lehet a „női megérzés" alapja. miért pityerednek el olyan gyakran a másik nem tagjai. Moir és Jessel így magyarázza: „A nők tehát többet látnak. valami komoly bajnak kell lennie. Talán azért sírnak gyakrabban. hogy „lássák az akciót". hogy biztonságban és bensőséges helyzetben érezzék magukat. A nők viszont jobb helyzetfelismerő képességgel rendelkez­ nek. ezáltal jobb jellemismerők. amit a fér­ fiak nem vesznek észre. és kifi­ nomultabb tapintási és hallási érzékük miatt jobban szeretnek sötétben szeretkezni. A nők periferikus látása és általában az érzékszervi érzékelése jobb."82 Ha egy férfi sír. ha szex közbeh égve marad a lámpa. mint az ellenkező nem tagjaié. A nők izgalmához az kell. A férfiakat könnyen izgalomba hozzák a vizuális ingerek: örülnek.

"8 3 Szerelem és házasság A férfiak és nők abban a tévképzetben kötnek házasságot. Moir és Jessel egy pszichológust idéz. az nagyrészt azért van.a férfi gyakran igényli a szexet. A férfi valószínűleg komolyan gondolja. hogy a férfiak nem kommunikál­ nak. miköz­ ben a férfiak szerint a sikeres házasság alapja az anyagi biztonság és a jó szexuális élet. és a nőket pedig tárgyként." Ám a férfi félrelépése a nő számára katasztrófa.az érzelmekért és a gondolatok kifejezéséért felelős agyterület szó szerint máshol van. nem egymás mel­ lett helyezkedik el. hogy a női biológia a nőt sebezhetőbbé teszi a hangulatváltozásokkal szemben. A nők folyton arról panaszkodnak. pedig a férfiak agya nem úgy van strukturálva. A nők érzelmi biztonságra. mert számára a szex egyet jelent a bizalmas viszonnyal és a szerelemmel. 8 Fordította Vitray Tamásné 3 370 . kölcsönös egymásrautaltságra és a part­ nerükkel való napi életben szóbeli megerősítésére vágynak. hogy lényegi­ leg azonosak. „kompatibilisek". hogy „Nem jelentett semmit. hogy gyakran akar­ janak legmélyebb érzéseikről beszélni . mert biológiailag alacsonyabb a düh. hogy ha a férfiak „rájuk ordítanak". A férfiak nem értékelik megfelelően.és frusztrá­ ciótűrésük. aki így foglalta össze a különbségeket: „A nő gyakran igényli a sze­ xet attól a férfitól. De nem. úgy tűnik. akit szeret . amikor azt mondja egy félrelépés után.A férfiak könnyen kezelik külön eseményként a szexet. ugyanakkor a nők nem tudják.

Mindig is kerülték az olyan munkaterületeket. hogy a nők társas intelligenciája lehetővé teszi. és megfelelő „szolgáltatást" nyújt. A férfiak azonban olyan foglalkozásokat válasz­ tanak. amit csinál. a sikermegszállottságot."84 A házasság nem attól működik. hogy a nők elsőbbséget adnak a személyes kapcsolatoknak. általá­ ban legyőzi a férfiak karriermegközelítését jellemző egocentrikusságot. hogy a nő behódol. ahol sok nő dolgozik. a nők a sze­ mélyes kapcsolatot és a biztonságot.Az Agyszex számos felmérést. „Min­ den intézményben azé az irányítás. A házasság intézményében a nők rendelkeznek több információ­ val. A férfiak boldogabbak a házasság­ ban. a mindenen átgázolást és „a személyes értékek felfüggesztéset". amikor a kérdőívet kitöltötték. hanem at­ tól. A női agy arra van programozva. Ezekből az derül ki. hogy a kapcsolat jól működjön. melyekben a siker könnyen mérhető. tanulmányt idéz a férfiak és nők prioritásaival kapcsolatban. Férfiak és nők a munka világában Az. ha feleségük szép és csinos. legalábbis azon a napon. A férfiak „kalandozási" hajlamának ismeretében a házasság intéz­ ményének sikeressége Moir és Jessel szerint a női agy diadala. hogy a státus. hogy a férfiak leg­ inkább a hatalmat. a profitot és a függetlenséget értékelik. kísérletet. ered­ mény vagy siker szempontjától függetlenül megelégedettséget találjon bármiben. 84 Fordította Vitray Tamásné 371 . míg a nők. aki több információ birtokában van. férjük gyengédségét tartották a legfontosabbnak.

372 . Pszichológusok megjegyzik. Az Agyszexben a szerzők Alice Kossi amerikai szociológust idézik: „A különbözőség biológiai tény. az nem azt jelenti. akiknek sikerült az általuk vezetett szervezetet sikerre vinni anélkül. mint Moir és Jessel megfigyelte. hogy szabad akarattal rendelkező lények vagyunk. Ez „fordított feminizmusnak" tűnhet. ami kifejezi a biológiai igazságot. és melyeket vezérelik nemünk természetes ösztönei és a hormonok. jegyzi meg Moir és Jessel. akiket nem biológiai nemünk határoz meg. és ha ennek tudatában vagyunk. hogy hogyan viszonyulnak a világhoz. A fejlett munkagyakorlattal rendelkező kultúrákban. mint a férfiak. és persze a fiúknak és lányoknak egyenlő esélyeket kell kapniuk az életben. mely érzések. hogy a férfiak és nők „preferált kognitív stratégiája". Miközben szimpatizálnak a feministák céljaival. hogy nagyon nehéz objektíven mérlegelni. megjegy­ zik. az semmiképpen nem rossz. mégis ez az egyetlen olyan megközelítés. hogy valami nincs rendben.Másrészt számos sikertörténet szól olyan nőkről. azt. ha igyekeznek olyanok lenni." Az egyenlőség szép gondolat. gondolatok és cselekvések tartoznak hozzánk mint egyéniséghez. az egyenlőség politikai. hanem ellenkezőleg. de agyunk úgy van felépítve. etikai és társadalmi felfogás. arra törekszenek. hogy a nők nem akkor erősek. agyuk nem szerinti berendezkedése határozza meg. erősen befolyásolja mindezt. Záró megjegyzések Abban a hitben élünk. Bár nem kizárólagosan agyunk nemi jellege határozza meg ezeket. amikor maximalizálják és kihasználják kü­ lönbségeiket. hogy szükségszerűen másolták volna a „férfi" vezetési stílusokat. de ha nem ugyanazt a foglalko­ zást választják. hogy mindkét szemléletmód egy­ más mellett létezzen a nagyobb hatékonyság érdekében.

amit csak a két nem együttesen adhatott meg. kialakulásához kellett a többféle tudás. és egy nagy-britanniai televíziós produkciós céget vezet. talán rá kellene csodálkozni az egyes nemekre jellemző képes­ ségekre. Férjé­ vel. sem a nők nem teremthették volna meg kizárólagosan. főként az igazságszolgáltatás­ ról szóló televíziós programokból ismert. alkotásokra és egyedi magatartásokra. 373 . Anne Moir & Dávid Jessel Anne Moir genetikából szerezte PhD-fokozatát. Moirral közösen írt könyvük: A Mind to Crime: The Controversial Link Between the Mind and Criminal Behaviour (Ész a bűn­ tetthez: Ellentmondásos kapcsolat az ész és a bűnözői vi­ selkedés között 1997). hogy a politikai korrektség jegyében tagadnánk a különb­ ségeket. Az emberi civilizációt sem a férfiak. Biliéi közösen írt könyve: Why Mén D ont Iron: The Fascinating and Unalterable Differences Between Mén and Women (Miért nem vasalnak a férfiak: érdekes és megváltoztathatatlan különbségek férfiak és nők között 2000 ) Dávid Jessel brit újságíró.Ahelyett.

" Dióhéjban Mivel agyunkban feltételes reflexek működnek.. M a g u n k b a n és m ásokban is 'nevelés / 'szokások' és 'gyakorlat' címszavak alatt ism erhetjük fe l ezeket..1927 Feltételes reflexek „A feltételes reflexek jelen ség e gyakori és széles körben elterjedt: létük a m in d en n a p i élet szerves része. Érintkezési pontok William James: A pszichológia alapelvei (291. m int új idegi kapcsolatok létesítése a szervezet születés utáni léte s o rá n . oldal) 374 . h a m a r kim úlna. Ramachandran: Az elme fantomjai (413." „ H a az állatok n e m le n n én ek állandó kölcsönhatásban kö rny ezetükk el előbb-utóbb ki­ h a ln á n a k . Skinner: Szabadon fogva (473. H ogy biológiai példával éljü nk: ha az állat n em vonzódna az ételhez. h a n em undorodn a tőle. vagy n em fu tn a el a tűztől. oldal) V. kevésbé vagyunk önállóak. F. h a n em belevetné m agát. S. mint gondolnánk. oldal) B. A z állatoknak úgy kell rea gálniuk a környezet változásaira. és m indezek n em mások. hogy választevékenységük létük m egóvása irányába ha sson .

Aprólé­ kos részletességgel elemzi azt a 25 évnyi kutatást. hogy kémiát és fizikát tanuljon. Szentpétervárra ment.37. amit munkatársaival végzett. 1849-ben. fejezet Iván Pavlov Bizonyára hallottak Pavlovról és híres kutyáiról. hogy apja nyomdokait követve az ortodox egyház papja lesz. 375 . Fiziológus lévén Pavlovnak nem volt nagy véleménye a pszichológia új tu­ dományáról. a feltételes reflexek kiálakulásának gondolatára. Pavlovnak a szentpétervári katonai orvosi akadémián 1924-ben tartott előadásainak gyűjteménye. és végül Nobel-díjhoz vezetett. ami szerint az állatok (köztük az ember is) a környezetre adott válaszként új reflexeket alakítanak ki. Idővel az emésztőrendszer és az idegrendszer szakértőjeként lett ismert. mégis ez a terület vezette a „kondicionálás". de ki volt ő és mivel já­ rult hozzá a pszichológia tudományához? Oroszország középső részén született. Az egyetemen Pavlov szenvedélyesen megszerette a fiziológiát és számos kiváló professzor laboratóriumában dolgozott. Az alábbiakban összefoglaljuk. és azt várták tőle. de Darwin műveinek olvasásától inspirálva elszökött a helyi szemináriumból. Az oroszból fordított Conditioned Reflexes: An Investigation o f the Physiological Activity o f the Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agyké­ regfiziológiai aktivitásának kutatása).

akkor is nyálzani kezdtek. és ennek milyen hatása van az emberi pszichológiára. hogy az agy a pszi­ chológia szakterülete lett. Úgy vélte. ezek kutatása a fiziológusok privi­ légiumának kellene lennie. De kísérletei legelején Pavlov valami nagyon furcsát észlelt. A kutyák nyálreflexének kiváltódásában volt egy lélektani elem. és az idegpályákon terjednek. hogy ételt fognak kapni. Az állatok mint gépek Pavlov azzal kezdte a Feltételes reflexeket. Sajnálatát fejezte ki. akik feltárhatnák az agyműködés fizikáját és kémiáját. aki három évtizeddel korábban olyan gépekként írta le az állatokat. ame­ lyek előre megjósolhatóan viselkednek. ha csak azt hihették.mit fedezett fel valójában Pavlov. milyen ke­ veset tudtak akkor az agyról. hogy megjegyezte. Ezek a reakciók az idegrendszerben keletkez­ nek. Az egyik ilyen reflexreakció a nyál­ termelődés. Elismeréssel adózott a filozófus René Descartes munkásságának. Kémiailag akarta elemezni a különböző feltételek mellett kínált ételre termelődő nyálat. és Pavlov éppen a kutyák nyálmirigyeinek működését ta­ nulmányozta. aszerint. . Azért teszik ezt. Descartes gondo­ lata az automatikus reakcióról nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű. Pav­ lov tovább akart kutatni. hogy milyen inger éri őket a környezet részéről. hogy bizonyos egyensúlyban legyenek a környezettel.

Pavlov különböző ingereket alkalmazott a kutyáknál: metronómot. hogy megtudja. Annak érdekében. bugyborékoló és sercegő hangokat. hogy az állatok kétféle reflexszel reagálnak kör­ nyezetükre: • a természetes vagy feltétlen reflex (például a kutya nyálzása. hogy többféle ingert próbál ki. ha nem egyszerű automatikus reflex. Eze­ ket a jeleket közvetlenül az étel adása előtt alkalmazta. A kutya számára a metronóm hangja . és amikor ténylegesen ételt is kapott. egy kis operá­ ciót kellett végrehajtania a kutyákon. hogy nyáluk egy része egy lyukon át a pofa külső részére folyjék. amikor a kutya a csengő hang hallatán is nyálzani kezd. kürtöt. akkor is. fekete négyzetet mutatott fel nekik.) A tényből. hősugárzásnak tette ki őket. így amikor a kutya látta. ami­ kor elkezd enni. ami tudattalan tanulási folyama so­ rán jön létre (például. és felvillanó lámpával is adott jelzést az állatoknak. hogy az természetes életműködésük részévé váljon. mert számára a hang „egyenlő" az étellel. hogy mennyisége mérhető legyen. egy tartályba. a nyáltermelődése akkor is megindult. Pavlov felismerte. hogy valós idejű kísérletet tudjon végezni.Reflexek kiváltása Elhatározta.inkább. fiziológiailag nem volt különbség a kutya reakciójában. ami­ kor csak a metronómot hallotta. ha a kutya nem látott ételt. annak jelentésével lett egyenlő. az emésztés elősegítésére) • a tanult vagy feltételes reflex. Pavlov azt a következtetést 3 77 . amikor végül nem kapta meg az ételt. hallotta vagy érezte ezeket az ingereket. mint a tál hús látványa . különböző helyeken érintette meg. A metronóm hangja önmagában kiváltotta a nyálképződést. csengőt.az „étel" jelzésévé vált. akkor pontosan mi váltja ki a kutyák nyálelválasztását. hogy reflexeket lehet kialakítani az állatoknál úgy.

hogyan illeszkedik valami a meglévő reakcióiba és tudá­ sába. nem tudta. amely reagál a környezetére. például egy asztalláb került az útjába. hogy valami fenyegetést jelent-e számára vagy nem. A környezetre reagáló fejlett gépek Pavlov két szintet figyelt meg az állat a környezetére reagálásának folya­ matában.és az ahhoz kapcsolódó idegpályáké . mit kell csinálni. hogy ha az állat valóban olyan gép. de amikor a legkisebb akadály. de képtelen volt megfelelően reagálni a környezetére. Pavlov felismerte a feltételes reflexek kialakításának korlátait is. mi micsoda. hogy a kutya élet­ ben maradásához és megfelelő életműködéséhez elengedhetetlen az agyműködés bizonyos fokú stabilitása. Rámutatott. hogy az agykéreg működését nem lehet túlterhelni.nagyon jól szabályozható. vagy a kutya nem reagált és egyszerűen elaludt. és megszűnnek működni. Ettől a kutya gyakorlatilag reflexgéppé vált. Úgy tűnt. tudott menni. Pavlov kísérletei során például eltávolította egy kutya teljes agykérgét. az agykéreg működése . hogy a reflexek gátolhatok vagy kiolthatok akkor. ezt követi a „neuro-szintézis". Az úgynevezett ösztönök tanulhatók. Az életben maradás érdekében például a kutyának képesnek kell lennie arra. ha az ételt olyasvalamivel társítják. hogy az agy legfejlettebb része. mivel azt is bizonyítani tudta. akkor nagyon összetett gép. Arra a következtetésre jutott.vonta le. és kiolthatok. amikor megállapítja. melynek során az állat érzék­ szerveivel deríti ki. hogy gyorsan meg tudja határozni. Megmaradtak az agyba és az idegrendszerbe kódolt feltételes reflexek. Ezzel 378 . A feltételes reflexek ugyanis egy idő után vagy megszokottá váltak. amit a kutya nem szeret. vagy túlságosan megváltoztatni. Először egy „neuro-analízist".

az emberek pedig ugyanezen célból „civilizációt" hoztak létre. Mindazonáltal az alábbi párhuzamokat állapította meg: • Az emberek oktatása. ha a legapróbb változást észleli a környe­ zeti ingerekben. hogy kísérleteinek eredményei nem csak kutyákra vonat­ koznak. Pavlov tudta. vagy valami újat tapasztal. És ahogy a kutyáknak. az embereknek 379 . és egyre változa­ tosabban és pontosabban képes alkalmazkodni a külső körülményekhez". a „fürkésző reflex" működésbe lépésének hatására az állat azonnal felkapja a fülét vagy szaglászni kezd. Tudjuk. Ember és kutya: a hasonlóságok A Feltételes reflexek utolsó fejezete Pavlov elméletének emberekre való alkalmazását tárgyalja.ellentétben egy normális kutya. Mivel az emberi agykéreg sokkal fejlettebb. hogy a környezetre reagáló reflexeik mindig teljesen felkészültek legyenek. hogy a tanulás legjobb módszere. az ember csak annyiban különbözik a kutyától. A kutyák a környezetre adott optimális reakcióként fejlett társadalmi és területi ismereteket alakí­ tanak ki. annál jobban képes „nö­ velni a külvilággal fenntartott kapcsolatai összetettségét. mint a kutyáé. ugyanúgy. képességet szakaszo­ san szerezzük meg. Kijelentette. minél fejlettebb a szervezet. ahogy a kutyák feltételes reflexeit is szakaszosan alakítottuk ki. hogy a fel­ tételes reflexek meghaladják a feltétlen reflexeket. ha az ismeretet. Pavlov óvatos volt abban. A „kultúra" és a „társadalom" a reflexek vezérlésének komplex rendszere­ ként írható le. hogy túl messzemenő következte­ téseket vonjon le munkájából. A kutyák sok időt tölthetnek egyszerű „fürkészéssel". fegyelmezése és a kultúrába való bevezetése nem különbözik a kutyák tanulási folyamataitól.

hanem kiiktatni is tudniuk kell a feltéte­ les reflexeket. mind embereknél a két leggyakoribb. Ahhoz. Az utóbbi pontnál Pavlov feltételezése az volt. hogy a külső ingerek befolyásolták a reflexek kialakításának képességét. hogy ami­ kor az egyik nagy pétervári árvíz elmosta a kísérleti telep egy ré­ szét. 380 . jegyezte meg Pavlov. A kutyáknál neurózisok és pszichózisok alakulnak ki olyan extrém ingerlés hatására. nem megjósolható. fel kell dolgoznunk azt. mások megrémültek. hogy viszszanyerjük lelki egyensúlyunkat. és ne­ héz „visszazökkenni a rendes kerékvágásba" szabadság vagy a ru­ tinból való kiesés után. Hasonlóképpen az emberek többsége nem tud könyvet olvasni. biztosítja. Hasonlóképpen. amit tapasztal­ tunk. immobilizáció) vagy a hisztériát (neurotikus izgatottság). hogy visszatér­ jünk a környezetünkkel való egyensúly állapotába. megint mások magukba húzódtak. Ha kihívással szembesülünk. visszahúzódás. • Pavlovnak különleges hangszigetelt kamrája volt. a „harcolj vagy menekülj" jelenség az idegrendszer egyfajta rövid távú védekező rendszere. • A kutyák reakciója nem megjósolható. ha közben filmet néz. egyes kutyák izgatottak lettek. hogy reagáltunk az eseményre. Pavlov felidézte. Ezek a reakciók mind kutyáknál.is nemcsak megtanulni. Itt végezte a kísérleteket. Hosszú távon azonban az. hogyan reagál egy ember érzelmileg például egy erős támadásra vagy a szeretett személy elvesztésére. hogy nem mehetünk el reakció nélkül a jelentős események mellett. amit nem lehet meg­ felelően beépíteni a meglévő gondolkodásba és reakciókba. hogy az evolúció biz­ tosította. sokkra adott pszichológiai reakció valamelyikét tükrözték: a neuraszténiát (kimerültség. valamiképpen tudomást kell vennünk róluk. mert rájött.

abban a helyzetben va­ gyunk. hogy számos kutyájának reakciói megjósolhatatlanok voltak. megnyilvánulhatott a kutya személyisége. mely szerint az ember és a kutya között nem sok különbség van az ingerekre adott kiszámítható válaszok szempontjából és abból a szempontból.az embert érő minden bemeneti hatás bizonyos attitűdökben és visel­ kedésekben megnyilvánuló kimenettel jár. ha létrejött a kondicionálás.vagy „a környezetre adott reakciók" . Kutyáinak valóban voltak „automatikus" viselkedésbeli jellegzetességeik. Mi ennek a jelentősége az emberek szempontjából? Bár életünk nagy részét szoká­ sokkal és adott kulturális környezetben éljük le. ugyanakkor megvan az a képességünk. aki ebben is kifejezte a tapasztalati tények. hogy szakítsunk kialakított viselkedésformánkkal. és kapacitás a meglévő válaszok módosítására. és melyek nem. Ugyanolyan könnyen kondicionálódunk. Mindig van hely új reflexek kialakítására. melyek a hatékony válaszok az életben. mint bármely állat.területén? A Feltételes reflexek nagyon fárasztó. A környezeti visszajelzésekből tudjuk. hogy az emberek is kondicionálhatok bizonyos viselke­ désekre. A keményvonalas behaviorista számára a szabad akarat mítosz . Pavlov közvetlen megfigyelé­ sei azonban ennek ellentmondani látszanak. tudományos stílusban megírt mű. ugyanakkor reflexeik és reakcióik megváltoztathatóak voltak. Megjegyezte például. Még akkor is. hogy meg tudjuk változtatni viselkedésmintáinkat. mennyivel nagyobb mozgásszabadságunk van a különböző kifejezésmódok . Pavlov. a rend és a fegye- 381 . amelyen az egyes sejtcsoportok felelősek a különböző reflexekért.Záró megjegyzések Pavlov bonyolult kapcsolótáblának képzelte az agykérget. Mivel az ember agykérge sokkal nagyobb. ha annak fenntartása már nem érdekünk. Pavlov kutatásai nagy hatással voltak a pszichológia behaviorista is­ kolájára.

hogy a pszichológia tudományos alapokra épüljön. Lenin külön rendeletet bocsátott ki. a bolsevik forradalom után is vígan dolgozhatott. 1890-ben Pavlov létrehozta az Élettan tanszéket a szent­ pétervári Kísérleti Tudományok Intézetében. Doktori értekezését a szív centrifugális idegeiről írta. majd a Cári Orvosi Akadémián folytatta tanulmányait. mégis ez a fokuszálás tette lehetővé. Mégis lenyűgöző egyéniség volt. Szentpétervári egyetemi évei alatt a hasnyálmirigy beidegzésével kapcsolatos munkái­ val tűnt ki. Számos díja mellett tagjává választotta az Orosz Tudo­ mányos Akadémia. Pavlov nem bízott a pszichológia tényeiben. Itt végezte legtöbb kutatását az emésztéssel és a kondicionált reflexek­ kel kapcsolatban. miszerint Pavlov munkássága „ha­ talmas jelentőségű a világ dolgozó népei számára". Itt tanári állást ka­ pott. Iván Pavlov Iván Petrovics Pavlov 1849-ben a közép-oroszországi Rjazanyban született. 1875-ben diplomázott. Apja falusi pópa. hogy nevét e tudománnyal kapcsolják össze. szinte teljes ellentéte volt a „belső késztetésekbe és vágyakba" való freudi belemerítkezésnek. Már maga az. 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. hogy a mérhető élettani reakciókkal foglalkozott. később fiziológia professzor lett. Tizenegy gyermek közül ő volt a legidősebb. 382 .lem iránti szeretetét. nem nagyon engedte személyiségét megnyilvánul­ ni a műben. Főként fiatal tudósokból álló nagy csapat dolgozott a keze alatt. ezért ironikus. Bár kritikusan viszonyult a kommunizmushoz.

Pavlov még a laboratóriumaiban dolgozott. 1881-ben feleségül vette Serafima (Sara) Vaszilijevna Karcsevszkaja tanárnőt.1915-ben a francia becsületrenddel tüntették ki. egyikük fizikus lett. A házasságból született gyermekeik közül négy maradt életben. amikor 87 éves korában meghalt. ii 383 .

D. és akadnak. hogy összetartsuk m agunkat. kontrolláló beavatkozásból. N e m esü nk szét. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. szívük vagy ösztönös m egérzésük n in c s e n . 2004. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. a feszített figyelem ből. Érintkezési pontok Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143.1951 Gestalt-terápia8 5 „A folyam atos erőfeszítés. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. oldal) 85 Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése. Hallgass a testedre. Ursus Libris. ne absztrakciókban élj." Dióhéjban Éld meg fizikai világod minden percét. valójá­ ban szükségtelen. akiknek nincs lábuk. n em hu llun k darabjainkra és n e m 'viselkedünk őrülten' ha en g ed ü n k visszafogottságunk. Budapest 384 . a m ire ráállhatnának. a folyamatos 'gondolkodásból' és a m agatartásunkba term észetes folyam atába való aktív. Laing: A megosztott én (333. akiknek önbizalm uk. am ellyel azon igyekszünk. oldal) R. nincs szem ük vagy fü lü k . nin csen ek n em i szerveik. értelm esebb egészbe ren d ező d ik . Sőt tapasztalásunk ko herensebb lesz." „V annak.

radikális Paul Goodmannel.38. és ki akar­ tak törni a társadalom kötöttségeiből. páciensével. magas hegyek között. Perls régen szakított a pszichoanalitikus 385 . Az intézmény olyan embereket vonzott. hogy tapasztalna. érezne és cselekedne. és 1970-ben bekövetkezett haláláig sok időt töltött ott. valamint Ralph Hefferline-nal. Az avantgárd Berlinben nőtt fel. A karizmatikus és néha kötekedő Perls a nyugati part személyiségfejlesztő guruinak egyike volt. hogy a modern ember túl sokat gondolkodik. a hitleri Németországból menekült az Egyesült Államokba. amit a kiváló. Az Esalen szellemi otthont nyújtott neki. A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in The Humán Personality) című munkája. Jelmon­ data: „Veszítsd el a fejed és térj észhez" (Lose your mind and come to your senses) tökéletesen összecsengett az ellenkultúrával. Bár a freudi pszichoanalízisen nevelkedett. ahelyett. Szó szerint a „partvonalon" állt. egyetemi ta­ nárral közösen írt. az új pszichoterápia manifesztuma lett. Fritz Perls pszichológus 1964ben érkezett az Esalen intézetbe. Úgy vélte. akik az „én" határait feszegették. a Csendes-óceán mellett. fejezet Fritz Perls Kalifornia Big Sur partvidékén az Esalen Institute volt az 1960-as évek társadalmi forradalmának epicentruma.

azaz egy elemnek nagyobb figyelmet szenteljünk a többiek rovására. hogy az embert mindig egy bizonyos 386 . Célja azonban az volt. Lancelot Law Whyte és Alfréd Korzybski) a vizuá­ lis érzékeléssel kapcsolatos kísérleteiben rámutatott. ha nem teljes képet lát. A pszichológia alaklélektani vagy Gestalt iskolája (amihez olyan nevek kötődnek. akkor volt már gestalt. más szemszögből azonban vén banya? Ha igen. A német Gestalt szónak nincs egészen pontos magyar fordítása. vagy „aha!" élményük. Kurt Goldstein. vibráló lénye. és átvette azt az elképzelést. hogy megadja a Gestalt-terápia elméleti alapjait. hogy a Gestalt-terápia a felfokozott érzelmekről szól. Ma már könnyen elfelejtjük. hogy a látás folya­ mán az agy mindig igyekszik „kiegészíteni a képet". körülbelül valami 'alakját/ 'formáját' vagy valami 'egé­ szét' jelenti. mint Max Wertheimer. milyen újdonságnak tűnhetett ez az 1950-es évek Amerikájában. Az egyén jólétére akarta alkalmazni az „egész" gondola­ tát. hogy gyakran a konfrontatív csoportos megbe­ szélés a legjobb módszer arra. ami egyféleképpen nézve gyönyörű nőt ábrázol. hogy „figurát" találjunk az „alap" vagy a háttér előtt. Gestalt = 'egész' Láttak már olyan képet. úgy találta. meglehetősen unalmas olvasmány. és értelmet találjunk a szín és forma káoszában. Mindez eléggé konfrontatív jelleget adott neki. hogy áthatoljanak az egyén lelki „páncél­ zatán" és megmutatkozzék igazi. hogy le kell rázni a szokványos társadalmi szerepek kényszer­ zubbonyát és az „itt és most"-ban kell élni. Wolfgang Köhler. Lényege. Kurt Lewin. Ahhoz képest. Perls a Gestalt pszichológiából merített ötleteket és ebből alakította ki terápiáját. Arra vagyunk programozva.dívánnyal. a szöveg nagyfokú figyelmet igénylő.

megszerzi. A Gestalt terapeuta ezzel szemben a környezet részeként fogadja el a személyt. torzításmentes.az alapba -. érzéseit vizsgáljuk. visszavonul a háttérbe . így minden szervezet magát szabályozza. A pszichológia hajlamos részekre bontani a jelenségeket. Az elmét. mivel részekre szabdalt világban nevelkedett. a testet és a környezetet egységes egészként kezeli. Perls felismerte. Már nem olyan körültekintő. és egy másik szükségletnek adja át a helyét. bizonyos módon kell fenntartanunk magunkat.a figura -. Domináns szükségletünk teljesen öszszekapcsolódik énélményünkkel. cselekvését. és tárgyként kezeli. életteli lényként létezni. Perls szavaival: „A Gestalt szemlélet az élet eredeti. megszűnik érző. izolált személyként kezd magára gondolni. hogy a modern élet. elvesztette Egészlegességét. a Gestalt-terápia az egészet szemléli. a hallás és a látás a világgal való „kapcso­ lati határunk" Amikor az ember elkülönült. hogy személyiségünk össze­ tettsége megzavarhatja az egyszerű szükségletkielégítés egyenletet. Integritását. az ízlelés. nem könnyed. ha ez egy kívülál­ ló számára ostobaságnak tűnik. hogy azt gondoljuk. A hagyományos freudi analízisben a „doktor" úgy igyekszik „megér­ teni" az ilyen személyt. még akkor is. az. Az átlagember. úgy. hanem már neurotikus. Az emberekkel azonban az a helyzet. kapcsolatban levő.domináns szükséglet formálja . természetes megközelítése. de éppen az én nem rugalmas. vagyis az ember gondolkodá­ sát. a tapintás. ami túléléséhez szükséges. hogy próbál elméje mélyére hatolni. és amikor ez a szükséglet kielégítést nyert. vagy megváltozik a túlélési szándékunk ." Kapcsolat és összemosódás A szaglás. El­ fojthatunk bizonyos szükségleteket és másokat túlhangsúlyozunk. hogy légkondicionált 387 .

" hanem azt. érzékelnek. váratlan esemé­ nyektől mentes környezetet teremtsünk magunknak. konf­ liktusokba kerülnek. hogy rendezettebb. így vagy úgy min­ dig éreznek. hogy: „Bárcsak jobban töre­ kedtem volna a biztonságra és több pénzt kerestem volna. amit látnunk „kell". amire ráállhatnának. akiknek nincs lábuk. és nem fejlődnek. hogy „Bárcsak kihasználtam volna a lehetőségeimet és aktívabb lettem volna" . elérzéstelenített minket. Úgy érzi. A neurotikusok ezzel ellentétben nem kockáztatják a vi­ lággal való kapcsolatot. élelmet szereznek. és azt látjuk. vagy fü­ lük. és akadnak.azaz bárcsak több kapcsolata lett volna az élettel. közvetlenül a művel van kapcsolatban. A kontaktus ellentéte az „összemosódás". amikor aszerint cse­ lekszünk. amikor az ember galériában modern műalkotást szemlél. hogy olyanok legyenek. A Gestalt-terápiában az emberek annak visszaszerzésére töre­ kednek. Perls azt a példát említi erre. Perls megjegyezte. Az emberek olyan világba nőnek fel. amit tanítottak nekünk. szívük vagy ösztönös megérzésük nincsen" . szeretnek. De mit kívánnak az emberek a halálos ágyukon? Nem azt.irodákban ülünk. szeretkeznek. inkább visszahúzódnak saját belső világukba. 388 . ami hiányzik belőlük. nincs szemük. felfokozott érzelmi állapotban vannak. érzékenységünket. amik valójában nem ők. pedig „valójában kedvenc lapjának műkritikusával van kapcsolatban". akiknek önbizalmuk. tanulnak" és így tovább. veszekednek. nincsenek nemi szerveik. Az egészséges emberek belevetik magukat az életbe: „esznek.szokta mondani Perls a csoportjainak meglehetősen sokkoló módon. és a terápia eredményeképpen visszanye­ rik elvesztett agressziójukat vagy érzékenységüket. Szándékosan lecsökkent)ük tudatosságunkat. azaz. „lyukak" keletkeznek rajta: „Vannak. szokásból. és bioló­ giailag adott természetünk és a társadalom közti ellentét kikezdi szemé­ lyiségünket. akik igazi kapcsolatban vannak kör­ nyezetükkel. hogy azok. amely erős elvárásokat támaszt ve­ lük szemben.

amikor azt mondja nekik. korrekció. folyamatosan mondják maguknak. érzünk. és az állít a világgal való boldog egyensúlyba. magyarázatot adhat arra. nézem az előttem álló asztalt. hogy egyszerűen tudatosan figyelünk bizonyos izomcsoportokra és ízületek­ re. ellenőrzés és beavatkozás". önelemzés) és a tudatosság között. milyen nehézséget éreztek a feladat teljesítése közben. Fontos ez a megkülönbözte­ tés.amit teszünk. tervezünk." Aztán megkérdezte őket. hogy a résztvevők felismerték. Az. hogy miért merev a nyakunk. ami bennünk történik . az gyógyít meg minket. A tudatosság „spontán érzékelése annak.és érzelemtudatosság Perls egyértelműen különbséget látott az introspekció (önmegfigyelés. Egy másik vizsgálatban Perls embereket kért meg. másokon fájdalmat vagy kiegyensúlyozatlanságot érzékelhet. például: „Most itt ülök ezen a széken." Ezek a kísérletek gyakran vezettek olyan eredményre. Most autó megy el az utcán. például azt. Mind azt válaszolták: „Milyen nehézséget?" A kísér- 389 . Perls megjegyzi: „A neurotikusok tüneteiket izmaik tudatta­ lan manipulációjával okozzák. ha újra kapcsolatot teremtünk érzékeinkkel A Gestalt-terápia lapjain Perls számos kísérletet leírt. mintha testünktől és tudatunktól valahogy függetlenedni tudnánk. mert a pszichológia hagyományosan abból a feltételezésből indul ki. arcomon érzem. és hogy fáj a gyomrunk.Test. hallom a hangját. amit páciensei tudatosságának növelésére alkalmazott. hogy „idegesítők vagy má­ sok idegesítik őket". délután van. mit látnak és mit csinálnak." Az introspekció azonban ugyanezekre a folyamatokra vonatkozó „értéke­ lés. hogy elemezni tudjuk magunkat. hogy „Érezzétek a testeteket!" Ha az ember mozdulatlanul fek­ szik és teste minden részét érzékeli. egyes területeket 'élettelennek' talál. De az ilyen elemzés csak neurotikussá tesz minket. a nap besüt az ablakon.

let azt az eredményt mutatta, hogy amíg az ember teljesen a jelenben van, megfigyeli és érzékeli környezetét, teljesen mentes a gondoktól. Az absztrakt aggodalmak és szorongás csak akkor tér vissza, ha „elhagyja" környezetét. Egyesek a vizsgálatban türelmetlenséget, unalmat vagy szo­ rongást éreztek, ami Pearl szerint annak jele, mennyire hiányzott nor­ mál tudatosságukból a „most"

Ami rejtve van, azt nem lehet megváltoztatni
A Gestalt célja, hogy ne automatikusan éljük az életet. Sokan úgy érzik, hogy az idő csak egy kis részében élnek a jelenben; ha ezt hosszabb ide­ ig teszik tudatosan, az jelentős áttörést jelenthet. A teljes tudatosság es figyelem Perls szerint megold egy problémát és nem racionalizálja azt. Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy azok a részeink, amiket el aka­ runk tüntetni, mindig visszatérnek. A tudatosság szándékos csökken­ tése, vagy az elfojtás azt jelenti, hogy soha nem tudunk változtatni az adott problémán, és soha nem leszünk képesek megoldani azt. Perls szerint, ha valami szörnyűség történt a múltban, azt teljesen be kell hoznunk a jelenbe, akár újra el kell játszanunk, hogy „a miénk" le­ gyen. Ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, az tovább erősíti a problémát.

Megfontoltság kontra felelősség
Perls szerint az egészséges felnőttek nem vetnek ki magukból minden gyermekit. A spontaneitás, a képzelet, a kíváncsiság és a rácsodálkozás olyan tulajdonságok, amiket mindannyiunknak meg kell tarta­

390

nunk - ahogy minden nagy művész és tudós tette -, ebben ne bénít­ son minket a „felelősség" és az, hogy mindig mindennek igyekszünk értelmet találni. A gyermekek még játék közben is komolyabban viselkednek a fel­ nőtteknél. Lehet, hogy szeszélyből félbehagynak valamit, de amíg azzal foglalkoznak, semmi más nem számít. A tehetséges embereknél jellem­ zően megmaradt ez a közvetlen tudatosság, de az átlag felnőttet általá­ ban nem érdekli eléggé az, amit csinál. Perls rámutatott, hogy amit „felelősségnek" hiszünk, gyakran csak azt jelenti, hogy kizárjuk magunkat az élet intenzív megéléséből. Perls szavaival: „a felnőttek többségének megrögzött megfontoltsága, a konk­ rétumokhoz való merev kötődése, elkötelezettséghiánya, túlzott felelős­ ségérzete neurotikus tünet; ezzel szemben a spontaneitás, a fantázia, a megfontoltság és játékosság, az értelmek közvetlen kifejezése, vagyis a gyermekekre jellemző tulajdonságok egészségesek."

Záró megjegyzések:
Perls filozófiája, miszerint azt kell tennünk, amit érzünk, nem azt, amit tennünk kell, sokak szívében és tudatában helyet talált. Az 1960-as évek szellemében megfogalmazott híres „Gestaltima:" „Teszem a dolgom, te is teszed a dolgodat. Nem azért vagyok a világon, hogy a te elvárásaidnak megfeleljek És ti sem azért vagytok a világon, hogy az én elvárásaimnak megfeleljetek. Te vagy te, én vagyok én, És ha véletlenül egymásra találunk, az szép. Ha pedig nem, ellene tenni semmit nem lehet."

391

Poszterekről gyakran lehagyták az utolsó sort, mert nem igazán paszszolt a virág-hatalom erkölcsi világképhez. De Perls gyakran kigúnyolta azokat, akik „örömöt", „extázist" és „magasztos élményt" keresnek, és hangsúlyozta, milyen kemény munka van a terápiájában. A foglalkozá­ sok gyakran elég kellemetlenek és nyersek, és a páciensek gyakran sír­ va fakadtak. Senki sem akarja, hogy lerohanják a személyes szféráját és megmondják, hol vannak „lyukak" a személyiségén. Ám Perls rámuta­ tott, hogy csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt kibírjuk. Milton Ericksonhoz hasonlóan Perls is kitűnően olvasott a tesztbeszédből. A csoportüléseken gyakran nem annyira az érdekelte, mit mond az illető, hanem az, hogy milyen hangszínnel, intonációval mondja, és hogy ül. A csoport tagjai nem beszélhettek senkiről, aki nem volt a szo­ bában, ezzel is hangsúlyozandó a Gestalt-terápia „itt és most" jellegét. Perls önmagát jó „szarság detektornak" tartotta, vagyis olyannak, aki kiszúrta, ha valaki felesleges dolgokról beszél, ami meglehetősen távol esett a korszak homályos „szeretet és béke" mantrájától. Perls sokat foglalkozott az agresszióval is. Úgy tartotta, hogy a düh visszatartása ellentétes az emberi természettel, hiszen alapvetően álla­ tok vagyunk. Elviseljük a fáradtságot vagy az unalmat, de olyannak kéne lennünk, mint a macskáknak: ásítanunk és nyújtózkodnunk kéne, hogy újra cselekvésre fogjuk magunkat. Ahhoz, hogy egyensúlyban maradjunk, meg kell adnunk a testnek, amit megkövetel. Van bármi, amit azért fojtot­ tunk magunkba, mert antiszociálisnak vagy rendes emberhez méltatlan­ nak éreztük? Ahhoz, hogy újra igazán éljünk, meg kell valósítanunk azt.

392

Fritz Perls
Frederick Salomon Perls 1893-ben, Berlinben született. Orvosi diplomáját 1926-ban szerezte meg. Kezdő orvos­ ként Frankfurtban, az agysérült katonák kórházában dol­ gozott. Az itt töltött idő alatt volt rá hatással a Gestalt pszichológia, az egzisztencialista filozófia, valamint a neofreudista Karén Horney és Wilhelm Reich. Az 1930-as évek elején, amikor Németország zsidó polgá­ rai számára veszélyessé vált, Perls és felesége, Laura Hol­ landiába, később Dél-Afrikába költöztek. Ott létrehozták saját pszichoanalitikus praxisukat, valamint a Dél-afrikai Pszichoanalitikus Társaságot. De kritikussá váltak afreudi koncepciókkal kapcsolatban, és fokozatosan kifejlesztették a Gestalt-módszert, amit Ego, Hunger and Aggression: A Revision o f Freud's Theory and Method (Ego, éhség és agresszió: Freud elméletének és módszerének felülvizsgá­ lata 1947) című művükben írtak le. 1946-ban New York­ ba költöztek, ahol 1952-ben megalapították a Gestalt-terápia Intézetet. Miután elváltak, Fritz Kaliforniába köl­ tözött, Laura a gyerekekkel New Yorkban maradt. Fritz 1964-ben ment Esalenbe. További munkái: Perls halála előtt megjelent Gestalt Therapy Verbatim (Gestalt-terápia szóról szóra 1969) című műve, melyben az esaleni terápiáinak történetét írja le, valamint önéletírása: In and Out o f the Garbage Pail (Ki-be a szemétvödörbe).

393

1923

A gyermek nyelve és gondolkodása
„A gyerm eki logika végtelenül összetett; m inden elem ében hem zsegnek a problémák, a fu n k ­ cionális és strukturális pszichológia problémái, logika, sőt az ismeretelm élet problémái. N em könnyű e labirintusban kézben tartani a következetesség fonalát, és módszeresen elkerülni a pszichológiával összefüggésben n em levő pro b lém á k a t"

„A g y erm ek ... úgy tűnik, sokkal többet beszél, m int a felnőtt. Szinte m indent, am it tesz, ilyen megjegyzésekre hangolva teszi: »Most éppen kalapot rajzolok,« »}obban csinálom, m int te« stb. A gyerm ekek gondolkodása tehát szociálisabb, kevésbé képes kitartó és magányos kutatásra. D e ez csak látszólag igaz. A gyerm ek kevésbé tudja visszafogni verbális megnyilvánulásait, egysze­ rűen azért, m ert nem tudja, mit jelent m agában tartani, nem közölni a dolgokat. B ár szinte szünet nélkül beszél a körülötte lévőkhöz, ritkán veszi fe l az ő nézőpontjukat . "

Dióhéjban
A gyerekek nem kis felnőttek, akik kevésbé hatékonyan gondol­ kodnak - teljesen másként gondolkodnak.
Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71. oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal)

394

39. fejezet

Jean Piaget

Ahogy Alfréd Kinsey éveket töltött a tölgygubacsdarázs tanulmányozá­ sával, példányok begyűjtésével és megfigyeléseinek leírásával, mielőtt az emberi szexualitással kezdett foglalkozni, Jean Piaget is természetkutató volt, mielőtt emberi téma felé fordult figyelme. Gyermekként, kamasz­ ként szeretett Svájc nyugati vidékének hegyein, patakjai környékén bók­ lászni; csigát gyűjtött, később doktori disszertációját Valais tartomány puhatestű-populációjárói írta. Amit ezekben az években megtanult - előbb megfigyelni, aztán le­ írni - megfelelő előképzést adott neki a gyermeki gondolkodás vizs­ gálatára, mellyel kapcsolatban számos elmélet keletkezett, de gyerme­ keken senki sem végzett konkrét tudományos megfigyelést a tárgyban. Amikor Piaget elkezdett ezzel a tudományterülettel foglalkozni, legfőbb kívánsága az volt, hogy következtetéseit tényekből vonhassa le, bármi­ lyen bonyolultnak vagy ellentmondásosnak is tűnjenek. Módszertani képességei mellett - legalábbis természettudóshoz képest - szokatlanul jó érzéke volt a filozófiához. A gyermekpszichológia ismeretelméleti kérdések kusza halmaza volt, Piaget mégis úgy határozott, hogy olyan nagyon földhözragadt kérdésekkel foglalkozik, mint hogy „Miért beszél a gyermek, és kihez beszél?" és „Miért kérdez annyit?"

Tudta, hogy ha van válasz ezekre a kérdésekre, az nagyon hasznos lehet a tanároknak, és főként tanároknak írta The Language and Thought ofthe Child (A gyermek nyelve és gondolkodása) című munkáját. A gyermeki elme kutatói­ nak többsége a gyermekpszichológia kvantitatív természetére koncentrál­ tak, mert úgy gondolta, hogy a gyermekek értelmi képességei gyengébbek a felnőttekénél és gyakrabban hibáznak. De Piaget úgy vélte, nem arról van szó, hogy a gyermekeknek több vagy kevesebb van valamiből, hanem alap­ vetően más a gondolkodásuk. Nem azért van kommunikációs probléma a felnőttek és gyerekek között, mert a gyermekeknek kevés az információjuk, hanem azért, mert teljesen másként látják magukat a világukban.

Miért beszélnek a gyerekek?
Piaget a könyv első oldalain feltette a saját bevallása szerint is furcsa kér­ dést: „Mi az a szükséglet, amit a gyermek ki akar elégíteni azzal, hogy be­ szél?" Erre a kérdésre minden épelméjű ember azt válaszolta volna, hogy a nyelv célja, hogy kommunikáljunk másokkal; ám ha ez valóban így van, vélekedett Piaget, akkor miért beszélnek a gyerekek olyankor is, amikor egyedül vannak, és miért van az, hogy hangtalanul vagy hangosan időn­ ként a felnőttek is magukban beszélnek. Egyértelmű volt, hogy a nyelv nem redukálható egyszerűen egy funkcióra, a gondolatközlésre. Piaget kutatásait az 1912-ben a gyermekek és tanárok képzésére léte­ sített genfi Rousseau intézetben végezte. Itt 4 és 6 éves gyerekeket figyelt meg. Mindent lejegyzett, amit tanulás és játék közben mondtak, köny­ vében „párbeszédeket" is közöl. Amire hamar rájött - és amit minden szülő megerősíthet - az volt, hogy amikor beszélnek, beszédjüknek sokszor nincs meghatározott címzettje. Hangosan gondolkodnak. Kétfajta, egocentrikus és szociali­

396

zált beszédet különböztetett meg. Az egocentrikus típuson belül három mintázat jelent meg: • Ismétlés - nem másoknak címzett üzenet, a szavak pusztán a kiejtés öröméért való ismételgetése. • Monológ - a gyermek cselekvését vagy játékát követő teljes kommentárok. • Kollektív monológ - amikor a gyerekek mintha beszélgetnének, de nem igazán veszik figyelembe, amit a másik mond. (Egy szo­ ba, ahol 10 gyerek külön asztaloknál ül, beszédtől lehet zajos, de mindannyian gyakorlatilag magukban beszélnek.) Megfigyelte, hogy egy bizonyos életkorig (szerinte 7 éves korig) a gyermekeknek nincs „verbális visszatartási képességük" (vagy marad­ hat kontinencia), belső késztetésüktől vezérelve mindent kimondanak, ami eszükbe jut. Az óvoda, írta Piaget „olyan társadalom, amelyben az egyéni és a társasági élet gyakorlatilag nem különül el". Mivel a gyere­ kek magukat hiszik a világ közepének, nincs szükség a személyes szféra elkülönítésére vagy arra, hogy másokra való tekintettel ne mondják ki gondolataikat. A felnőttek ezzel szemben, mivel már nem jellemző rá­ juk az egocentrizmus, teljesen szocializált beszédmintát alkalmaznak, melyben számos gondolat kimondatlan marad. Mondhatni, csak az őrültek és a gyerekek mondanak ki mindent, bármit, ami az eszükbe jut, mert nekik csak önmaguk számít. Ezért van az, hogy a gyerekek ké­ pesek barátaik jelenlétében folyton beszélni, de képtelenek a barátjuk nézőpontjába helyezni magukat. A gyerekek egocentrizmusának oka részben az, hogy nyelvük rész­ ben gesztusokból, mozgásokból és hangokból áll. Mivel ezek nem szavak, nem lehet velük mindent kifejezni, ezért a gyerekek szükség­ szerűen részben saját gondolkodásuk foglyai. Ezt abból érthetjük meg,

397

ha belegondolunk, minél jobb egy felnőtt beszédkészsége, annál job­ ban képesek megérteni mások szempontjait, vagy legalábbis tudomást venni róluk. A nyelv tulajdonképpen arra képes, hogy általa az ember meghaladja önmagát, ezért fektet az emberi kultúra oly nagy súlyt arra, hogy a nyelvet megtanítsa a gyerekeknek - képessé teszi őket arra, hogy kilépjenek egocentrikus gondolkodásukból.

Más gondolkodás, más világ
Piaget a pszichoanalízisből vett át egy, a kétféle gondolkodásra vonatko­ zó megkülönböztetést: • Irányított vagy intelligens gondolkodás, aminek célja van, ezt a célt a valósághoz igazítja, és azt nyelvileg is képes kommunikál­ ni. Ez a gondolkodás a tapasztalaton és logikán alapul. • Irányítatlan vagy autisztikus gondolkodás, melynek tudattalan céljai vannak és nem igazodik a valósághoz; a vágyak kielégülésén és nem az igazság feltárásán alapul. Ennek a gondolkodásnak a nyelve a képek, mítoszok, szimbólumok nyelve. Az irányított gondolkodásban a víznek bizonyos tulajdonságai vannak és bizonyos természeti törvények vonatkoznak rá. Az autisztikus elme szá­ mára a víz csak a vágyak szintjén releváns - megiható, nézhető, élvezhető. Ez a megkülönböztetés segítette Piaget-t abban, hogy egészen 11 éves korig kövesse a gyermeki gondolkodás fejlődését. A gyermekek 3-tól 7 éves korukig nagyrészt egocentrikusak és gondolkodásukban autisztikus elemek is vannak, de 7 és 11 éves kor között az egocentrikus logika he­ lyét átveszi a perceptuális intelligencia.

398

Piaget vizsgálatokat tervezett és folytatott, melyben a gyerekeket arra kérték, hogy meséljenek el a saját szavaikkal egy korábban hallott tör­ ténetet vagy magyarázzanak meg valamit, például a vízcsap működését, amit előzőleg megmutattak nekik. A hétévesnél fiatalabb gyerekeket nem igazán érdekelte, hogy azok, akikhez beszélnek, értik-e a történetet vagy a magyarázatot. Leírásokat tudtak adni, de elemezni nem tudtak. De 78 éves kortól a gyerekek nem feltételezték, hogy akihez beszélnek, eleve érti, miről beszélnek neki, ezért megpróbáltak pontos, hiteles beszámolót adni - objektivitásra törekedtek. Egészen addig az életkorig egocentrikusságuk nem teszi lehetővé, hogy objektívek legyenek. Amit nem tudnak megmagyarázni vagy nem tudnak, azt „hozzáköltik" a biztos szöveghez. De 7-8 éves koruk után már tudják, mint jelent pontosan előadni az igaz­ ságot; vagyis, hogy mi a különbség a kitaláció és a valóság között. Piaget észrevette, hogy a gyerekek „sémákban" gondolkodnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy az üzenet egészében gondolkodjanak, anélkül, hogy minden részletet értelmezniük kéne. Ha olyasmit halla­ nak, amit nem értenek, nem a mondatszerkezetet vagy a szavakat pró­ bálják meg elemezni, hanem az átfogó értelmet igyekeznek megérteni vagy kitalálni. Megfigyelte, hogy az értelmi fejlődésben a fejlődés iránya mindig a szinkretikustól az analitikus felé halad - előbb az egészet látják, csak később alakul ki a kategorizálás, részekre bontás képessége. A 7-8 évesnél fiatalabb gyermekek gondolkodása jórészt szinkretikus, de később kialakul az elemzőképesség, ami a fiatalkori gondolkodásból a felnőttkori gondolkodásba menő átmenetet jelenti.

399

Gyermeki logika
Piaget elgondolkodott, vajon miért van az, hogy a gyermekek, különö­ sen a 7 évesnél fiatalabbak olyan gyakran fantaziálnak, álmodoznak és használják képzeletüket. Megfigyelte, hogy mivel nem folytatnak deduktív és analitikus gondolkodást, nincs ok arra, hogy határozottan elkülönítsék a „valós" és a „nem valós" világot. Mivel gondolkodásuk nem oksági viszonyok és bizonyítékok szerint működik, minden lehet­ ségesnek tűnik. Amikor egy gyermek azt kérdezi: „Mi lenne, ha angyal lennék?" a felnőtt a kérdést nem találja komoly megfontolásra alkalmasnak, mivel az a realitás világán kívül esik. De egy gyerek számára nemcsak, hogy minden lehetséges, hanem megmagyarázható is, mivel nem szükséges hozzá objektív logika. Értelmük kielégítéséhez csak indítékra van szük­ ség - a labda le akart gurulni a dombról, ezért le is gurult. Egy 6 éves gyerek úgy gondolhatja, hogy a folyó azért folyik lefele a hegyről, mert le akar folyni. Egy évvel később ugyanezt úgy magyarázza: „a víz mindig lefele folyik, ezért folyik erről a hegyről is lefele a folyó". Miért van az, hogy sok kisgyermek folyton azt kérdezi: „Miért?" Azért, mert minden és mindenki szándékára kíváncsiak, nemcsak az élőlények, hanem az élettelen dolgok szándékára is, és nem veszik észre, hogy csak bizonyos dolgoknak van szándéka. Később, amikor a gyermekek már fel tudják fogni, hogy a dolgok többsége indíték nél­ kül történik, kérdéseik az okozati viszonyokra irányulnak. Az időszak, amíg nem értik meg az ok-okozati viszonyokat, egybeesik az egocentrizmus időszakával. A „képzelet világa", ahogy mi felnőttek felsőbbrendűen címkézzük, a gyermek számára hideg és nyers valóság, hiszen ebben mindennek a maga szándéka és motivációja szerint értelme van. Valójában, mint

400

Piaget fanyarul megjegyezte, úgy tűnik, a gyerekek világa olyan jól mű­ ködik, hogy az ő felfogásuk szerint nincs szükség hozzá logikára. A felnőttek gyakran nehéznek találják, hogy megértsék a gyereke­ ket, mert már elfelejtették, hogy a logika nem játszik szerepet a gyer­ mek gondolkodásában. Egy bizonyos életkor alatt nem tudjuk rávenni a gyerekeket, hogy úgy gondolkodjanak, mint mi. A gyerekek minden életkorban sajátos egyensúlyba kerülnek környezetükkel. Vagyis, ahogy 5 évesen gondolkodnak, az tökéletesen megmagyarázza világukat. De ugyanaz már nem érvényes 8 éves korukban. Késői írásaiban Piaget a gondolkodás fejlődésének végső, 11-12 éves korban kezdődő szakaszával foglalkozott. A tizenévesek gondolkodási, elvonatkoztatási, ítéletalkotási és jövőbeli lehetőségeket felmérő képessé­ ge gyakorlatilag megegyezik a felnőttekével. Innentől kezdve a képességek nem minőségi, hanem inkább mennyiségi vonatkozásban változnak.

Záró megjegyzések
Bár a pontos időzítéssel, szakaszolással kapcsolatosan vannak még kér­ dések, Piaget gyermek-fejlődéstani szakaszai általában kiállták az idő próbáját, és nagy hatással volt az óvodai és iskolai nevelésre. Bár Piaget sosem tekintette magát gyermekpszichológusnak, és való­ jában inkább ismeretelmélettel foglalkozó tudós volt. A gyermekekkel kapcsolatos megfigyelései a kommunikáció és a megismerés tágabb el­ méleteihez vezettek, mert amit a gyermeki elméről megtudott, a felnőt­ tek gondolkodásáról alkotott képet is világosabbá tette. Például nem csak a gyerekek használnak sémákat gondolkodásukban, hogy képet al­ kossanak a világról - a felnőtteknek is akkomodálniuk és asszimilálni­ uk kell az új információt, hogy az illeszkedjék a meglévő ismereteikbe.

401

Piaget találta ki a „genetikus ismeretelmélet" szakterületet, ami azt vizsgálja, hogyan fejlődik vagy változik az ismeretelmélet az új infor­ mációval kapcsolatban. Az elmét meglehetősen önkényes valaminek tartotta, ami úgy épül fel, hogy a valóság az adott személy saját világ­ képéből magyarázható. Az oktatásnak figyelembe kell vennie ezeket a modelleket, ahelyett, hogy egyszerűen tényekkel tömné a diákok fejét, különben az információt a tanulók nem képesek befogadni. Az ilyen oktatási módszer szürke konformistákat termel, akik kellemetlennek találnak minden változást. Piaget megelőzte a korát azzal, hogy azt mondta, újító és találékony gondolkodókat kell nevelni, akik tisztában vannak gondolkodásuk szubjektivitásával, ám elég érettek ahhoz, hogy befogadják az új tényeket. Kezdeti, a gyermeknyelvet és a gyermeki gon­ dolkodást tanulmányozó vizsgálatai kitűnő betekintést adtak a felnőt­ tek gondolkodási folyamatainak megértéséhez.

Jean Piaget
1896-ban születet Neuchátelben, Svájc nyugati részén. Piaget apja a középkori irodalom professzora volt a helyi egyetemen. A biológia iránti érdeklődése abban is meg­ nyilvánult, hogy még középiskolás korában számos tudo­ mányos cikket publikált, és 1917-ben megjelent Recherché című filozófiai regénye. Miután megszerezte PhD-fokozatát, Piaget a gyermekek nyelvi fejlődését kezdte tanulmányozni, és 1921-ben a genfi Institut Jean-Jacques Rousseau igazgatója lett. 1925 és 1929 között a pszichológia, a szociológia és tudományfilozófia professzora volt a neucháteli egyetemen, majd

402

visszatért a genfi, egyetemre és egy évtizeden keresztül volt a tudományos gondolkodás professzora. Ezzel egyidejűleg több posztot is betöltött a svájci oktatási hatóságoknál. 1952-ben Párizsban, a Sorbonne-on a genetikai pszicho­ lógia professzora lett, és 1980-ban bekövetkezett halá­ láig a genfi székhelyű International Center fór Genetic Epistemology elnöke volt. További munkái: The Child's Conception o f the World (A gyermek fogalma a világról 1928), The Morál Judgment o f the Child (A gyermek erkölcsi ítélete 1932), The Origins o f Intelligence in Children (A gyermeki intel­ ligencia eredete 1953), Biology and Knowledge (Biológia és tudás 1971) és The Grasp o f Consciousness (A tudat megértése 1977).

2002 Tiszta lap
„Az em beri természet elfogadása sokak szerint azt jelenti, hogy belenyugszunk: a rasszizmus, szexizmus, háború, népirtás, nihilizmus, reakciós politika, gyerm ekek és hátrányos helyzetűek elhanyagolása az em beri természetből következik. Azt állítani, hogy az elm ének vele született szervezettsége van, nem csak azzal döbbenti m eg az em bereket, hogy igaz lehet, ha nem azzal is, hogy önm agában erkölcstelen gondolat."

„M indenkinek van elmélete az em beri természetről M indenkinek előre kell éreznie mások visel­ kedését, és ez azt jelenti, hogy m indannyiunknak szüksége van elméletekre az em beri viselkedés­ ről. A z em beri természettel kapcsolatos hallgatólagos elmélet - miszerint a viselkedést gondola­ tok és érések okozzák - nagyon mélyen beépült az emberekről alkotott gondolkodásunkba . "

Dióhéjban
A genetika tudománya és az evolúciós pszichológia kimutatja, hogy az emberi természet nem egyszerűen a szocializáció terméke.
Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. oldal) Hans Eysenck: A szem élyiség d im e n z ió i (163. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. oldal) Anne Moir & Dávid Jessel: A gyszex (365. oldal) V. S. Ramachandran: A z e lm e fa n to m ja i (413. oldal)

404

inkább babát adtak a kezükbe. a viktoriánus kornak azon hozzáállásá­ hoz hasonlította. az emberi intelligencia alakíthatóságával kapcsolatos vad elképzelést. antropológusok és szociológusok tanácsaira hallhatva úgy gondolták. hogy békésebb. a tudományos kutatást és azt is. Hozzátette. hogy nem ismerjük be a tényt. hogy minden a környezeten múlik. például nem engedték a fiúgyermekeket játékpuskával játszani.40. fejezet Stcvcn Pinker A „természet kontra nevelés" elcsépelt vita arról szól. hogy minden gyerek születésé­ től fogva különbözik testvéreitől. kevésbé szexista környezetet teremtsenek. Steven Pinker híres kísérleti és kogni­ tív pszichológus megírta The Bionk-Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása) című munká­ ját. és mítosznak nevezte. Az 1960-as és 1970-es években a szülők a behaviorista pszichológusok. tudja. hogyan 405 . Mindent megtettek. hogy tabutémának nyilvánították a szexet. meghatározott tulajdonságokkal és tehetségekkel jövünk-e a világra. Akinek vannak gyerekei. Pinker azt. hogy magatartásunk teljes mértékben a szocializáció eredménye. melyben kiigazított több. vagy teljes mértékben kultúránk és környezetük alakít minket. miszerint az emberi termé­ szet biológiailag determinált. hogy már eleve „beprogramozva". hogy ez is torzítja a közérdeket.

hogy minden ember egyenlő. hogy ha rá bíznának egy tucat kisgyereket. és mennyire befolyásolja azt a kultúra és a környezet. Pinker ezt a koncepciót úgy definiálja: „az emberi elmének nincs öröklött struktúrája. hogy a biológia erői nem játszanak szerepet abban. hogy az emberi tudat születéskor „teljesen tiszta lap". művésszé. a felvilágosodás korának egyik filozófusa rámutat. A John B. „A modern szellemi élet világi dogmája lett" . hogy milyenek az emberek. amikor az emberek közötti biológiai különbségek 406 . kol­ dussá vagy tolvajjá. Bár a behaviorizmus már nem ortodox pszichológiai tan. a kultúra semmilyen ha­ tást se gyakorol" Inkább az a szándéka. amire még soha senki nem írt semmit. Watson Behaviorism (Viselkedéstan 1924) című könyvének híres feje­ zetében azzal dicsekedett. hogy nem akarunk visszamenni egy olyan időszakba. bármit elérhet az életben. Egy eszme története John Stuart Mill. hogy „A gének felelősek mindenért. a társadalom és az egyén tetszés szerint alakíthatja azt" Ebben benne foglaltatik az a logikai feltételezés. olyan papírlaphoz hasonlította. Ám ennek elfogadásából egyenesen következik. hogy ha az embernek nincs súlyos értelmi vagy fizikai fogya­ tékossága. mennyire alakítják az emberi természetet a veleszületett minták. Eléggé érthető. milyen fontos az emberi tudat számára a tapasztalat és a tudat rugal­ massága. és ma készségesen elfogadjuk. makacsul tartja magát. így terjedt el a „tiszta lap" fogalom.mondja Pinker.viszonyulunk egymáshoz. Ám nem helyezkedik egyszerűen arra az ál­ láspontra. hogy feltárja. felnőtt korukra bármivé tudná őket nevelni: orvossá. az a tantétele.

Az evolúciós biológusok és néhány felvilágosult antropológus rá­ mutatott. amint az várható. a féltékenység. hogy az emberi elme soha nem lehetett tiszta lap. Mindazonáltal ironikus. a nemek közötti hasonlóságok és eltérések valójában nagy­ mértékben biológiailag programozottak. az erkölcsi érzék. 407 . mivel az rassz. a dominancia. Azok. mivel olyan emberek neurológiai felépítését örököltük. mert évezredek során át alakította a darwini természetes szelekció. a nemi erőszak. Még mennyi „ember-áttervezési" kísérletet kell elszen­ vednünk. amik vagyunk Pinker rámutat. A túlságosan képlékeny elméket azon­ ban az élet „kiszelektálta". Donald Brown feltérképezte az általa „általános emberinek" tartott jellemvonásokat és viselkedé­ seket a föld népei között. akik csatározásokban és egyéb küzdelmekben vettek részt.rendkívüli hangsúlyt kapnak. hogy számos „társadalmilag konstruált" tényező. hogy a tömegeket bármivé alakíthatják. akiknek érzékeik pon­ tosak voltak.te­ szi fel a kérdést Pinker. mint az érzelmek. Azok vagyunk. hogy a „tiszta lap" elmélet által keletkez­ tetett vákuum lehetővé tette. Az ember brutális és okos és szerető tud lenni. akiknek elméje kiváló problémamegoldó volt. hogy ezzel olyan parancsuralmi rend­ szerek éljenek vissza. Ilyenek: a küzdelem. biológiai nem és társa­ dalmi osztály szerinti megkülönböztetéshez és előítéletekhez vezet. amelyek úgy hiszik. ugyanakkor. természetesen sikert arattak másokkal szemben és nekik sikerült átörökíteniük génjeiket. függetlenül a népcsoportok civilizációs fej­ lődési fokától. míg a tiszta lap elmélet végleg eltűnik a süllyesztőben? . a jóindulat és a szerelem is. a konfliktusmegoldás.

408 . hogy prefrontális lebenyük az átlagosnál kisebb. a verbális és matematikai képességek. ez az agyterület felelős a döntéshozatalért és az impulzu­ sok gátlásáért. • Születésükkor elválasztott egypetéjű ikrek esetében az általános intelligencia. Ezzel ellentétben elítélt gyilkosok agyának vizs­ gálatakor azt találták. hogy genetikai állományuk teljesen azonos. az akarat és a lelkiismeret" . Az agy ezen részének a nemi különb­ ségek kialakulásában van szerepe.„'biológiai' meghatározottságúak is . közben képesek voltak szoros közelségben együtt élni és kibékülni. • Einstein agyának nagy és szokatlan alakú alsó parietális lebenye volt. ami a normálisnál kisebb. mint az introverzió. Olyan apró személyiségjegyekben is megegyeznek. extraver­ zió. Például: • A homoszexuális férfiak agyának általában van egy olyan része (a harmadik interstitiális nucleus az anterior hypothalamusban). hogy agyuk fiziológiája (bizonyos agyterületek barázdáltsága és mérete) is szinte teljesen azonos. milyen aprólékos részletekig van agyunk „beprogramozva" születéskor. „A szerelem. barátságosság és az élettel való általános elégedettség. Ez nem csak annak tudható be.és túlélték. valamint olyan vonások is nagyon hasonlók. hanem annak is. ami a térbeli tájékozódásban és a számolási képességekben játszik szerepet.összegzi Pinker . hogy szeretnek-e szerencsejátékokat játszani vagy tévét nézni." Ami velünk született Idegtudósok számos kísérlete bizonyítja.vagyis az agyba épített evolú­ ciós adaptációs készségek.

hogy nem tudjuk befolyásolni azt a társadalmat. Záró megjegyzések Pinker a „tiszta lap" elméletet Galilei idejének kozmológiájához hason­ lítja.• Számos állapotról. hogy a tudományos tény . alacsony nyitotságú vagy nyitott. Mind az öt dimenzió örökölhe­ tő. az autizmus. és nehéz megkülönböztetni őket a környezeti tényezőktől. hogy genetikai gyökerei vannak. minthogy a személyiségünk 40-50%-a e genetikai tendenciák alapján meghatározott.önmagukban semmit nem határoznak meg. barátságos vagy ellenséges. • A pszichológusok öt dimenzió alapján jellemzik a személyisé­ get: introvertált vagy extravertált. a depresszió. hogy ha a gének irányítják elménket. amelyben élni akarunk. amit korábban környezeti hatásnak tulajdo­ nítottunk. Ám a gének csak egy bizonyos fokú valószínűséget jelente­ nek . hogy ezek a tények „értékek devalválódásához" és ahhoz vezet­ nek. Ilyen a ski­ zofrénia. a diszlexia. és lelkiisme­ retes vagy gyenge lelkiismeretű. Az ilyen állapotok a család több tagjánál is megjelennek.az emberi természet biológiai alapja . 409 . Hasonlóképpen a mai morális és politikai érzékenység azt jelenti. hogy a világegyetem agyagi valósága erkölcsi kereteken nyugszik.ideológiai okokból félresöpörtetett. a bipoláris be­ tegség és a nyelvi készségek sérülése. akkor gondolkodásunkat és magatartásunkat is a teljesen a gének hatá­ rozzák meg. Pinker elismeri félelmünket attól. kiderült. Félünk attól. amikor az volt az általános vélekedés. neurotikus vagy stabil.

Pinker 2003-ig volt a Massachusetts Institute o f Technology pszi­ chológia professzora és a Center fór Cognitive Neuroscience igazgatója. Budapest 410 . hogy ezeket tagadjuk. vaskos kötet. Typotex. Jelenleg a Harvard pszichológia professzora. A nyelv és a megismerés területén végzett kutatásaival lett a legismertebb." Csak akkor léphetünk tovább. de attól. vagy szilárdabb tudományos alapokat ad nekik. kik és mik vagyunk. Lehet az emberi természetnek sok olyan tulajdonsága. Kanadában.Pinker válaszul Csehovtól idéz: „Az ember akkor válik jobbá. milyen is valójában. a Harvardon szerezte PhD-fokozatát kísérleti pszichológiából. Nagyszerű szellemi teljesítmény. míg elolvas­ suk és teljesen megértjük. darabokra zúzza néhány dédelgetett elképzelésünket. A Tiszta lap nagy. Steven Pinker 1954-ben született. A McGill Egyetemen diplomázott. Ho- 86 Steven Pinker: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?. ha megmutatjuk neki. beletelik némi időbe. amit nem szeretünk elismerni.írásaiban a pontos tudományos tartalom nagyon élvezetes stílussal társul. miért olyan népszerű Pinker a tudományos ismeretterjesztő írók között . a genetika és az evolúciós pszichológia tényeihez ragasz­ kodva megismerjük. Könnyű belátni. ha a biológia. 2 0 0 6 . meglehet. még nem tűnnek el. Montrealban. További munkái: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?86 (The Language Instinct 1994).

Csibra Gergely. 20 0 2 . és Words and Rules: The Ingredients o f Language (Szavak és szabályok: A nyelv alkotóelemei 1999).gyan működik az elm e?87 (How the Mind Works 1997). Budapest 411 . Lexical and Conceptual Semantics (Lexikális és konceptuális szemantika 1992). Visual Cognition (Vizuális megismerés 1985). 40 87 Steven Pinker: Hogyan működik az elme?. Osiris. ford.

ha nem saját létével kapcsolatos kérdéseket tesz fe l: Ki vagyok? M i történik a halál u tá n 7 E lm ém kizárólag az . oldal) 412 . oldal) Olivér Sacks: Aférfi. hogy az elm e nem csak hogy képes feltárni. M ég furcsább. am ely a vállán át visszatekintve kérdéseket tud felten n i eredetéről.1998 Az elme fantomjai „Van valami rendkívül szokatlan egy szőrtelen főem lős újszülöttben. hogyan m űködnek más elm ék. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291." Dióhéjban A neurológia furcsább eseteinek felfedése bepillantást adhat. aki olyan fajba fejlő­ dött. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. aki kalapnak nézte a feleségét (433. milyen a magunkról alkotott felfogásunk. hogy m egértse m agát . agyamat alkotó neuronokból áll? És ha igen.ahogy az agy küszködik. milyen tere van a szabad akaratnak? E kérdé­ sek sajátos ismétlődő jellege . Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181.teszi ren dkí­ vül érdekessé a neurológiát.

akik érdeklődnek a pszichiátria iránt. hogy elmélete­ ket állítsanak fel. bevezetés az „elme titkai­ ba". Igazi kinyilatkoztatás. V. S. amit a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudnak könnyen magyarázni. hogy valamiféle átfogó tu­ dat-elméletet állítsunk fel. Szándékosan gyűjti az orvosi esetekben leírt anomáliákat. A Phantoms o f the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása. a tudomány is beleszól a vitába. Most. megfogni egy csészét úgy. S. már nem képes felemelni a kezét. hogy egyre töb­ bet tudunk magáról az agyról. hogy sok eset- 413 . a könyv legfontosabb üzenete talán az. Miután az ember elolvassa ezt a könyvet. Ramachandran Mi a tudatosság? Mi az „én"? E nagy kérdésekkel való foglalkozás év­ ezredeken át a filozófusok privilégiuma volt. ahhoz hasonlóan ahogy Einstein kidol­ gozta a relativitás elméletét. társszerző: Sandra Blakesleé) Ramachandran könyvpiaci sikere. Ramachandran a világ egyik vezető idegtudósa szerint az agykutatás még mindig túl friss tudományág ahhoz. Amíg a tudósok arra törekednek. fejezet V. Ramachandran ennek ellenkezőjét teszi.41. aztán bizonyítékot találjanak az elméletek alátámasz­ tására. hogy ezt teljesen természetesnek vegye. de talán eljutottunk a megértés folyama­ tának kezdetére. Azoknak.

és ezek mind „beszélnek" egymással. A két félteke az ellenoldali testfél mozgásait irányítja: a bal agyfélteke a test jobb oldalát a jobb félteke a test bal oldalát vezér­ li. A jobb féltekéhez inkább érzelmeink és az élet holisztikus felfogása kötődik. Ez a széles látókörűség teszi Az elme fantomjai című könyvet élvezetes olvasmánnyá akkor is. Úgy tűnik. hogy sokkal tartozik a tudományos ismeretterjesztő könyveknek. akár hangosan nyilvánul meg. Ramachandran fesztelen stílusával kifejezi. Részlete­ sen bemutatja az agy különböző részeit. elismeri. köztük a négy lebenyt . hogy az illető elmebeteg. Nem tudományos elismeréseit sorolja. kétmillió axont és egymilliárd szinapszist tartalmaz.óriási. occipitális -. aki Sherlock Holmes nagy rajongója. Bár időnként elka­ landozik. Shakespeare-től és a holisztikus gyógyítás gurujától.ben a korábban „elmezavarként" diagnosztizált állapotokat ma jobban értjük. temporális lebeny. Az agy . amely a tudatosság racionális kifejezőjeként végig „beszél".frontá­ lis lebeny. hogy nem szokványos tudós. parietális lebeny. Ramachandran. Freudra és a hinduizmusra utal. Amellett. Deepak Choprától idéz. hogy bevezetést ad a koponya anatómiájába. ha sosem hallottunk a thalamusról vagy a frontális lebenyről. hanem felfedi. hogy egy halomnyi nedves szürke sejt éntudatot és tudatosságot teremt. Általában a frontális lebenyt tekintik 414 . kicsiben Ramachandran felhívja a figyelmet egy meghökkentő tényre: „Agyunk egy homokszemnyi része százezer neuront. Számos ilyen kóros állapotról kimutatták. mennyire csodálja. A látszólag őrült viselkedés nem feltétlenül jelenti azt. akár csak gondolatban. a bal agyfélteke az agynak azon része. a könyv szóra­ koztató is. hogy az agy neurális kapcsolati zavarai okozzák. amik a „dió két felét" alkotják.

hogy míg az agy egyes területei bizonyos meghatározott feladatot látnak el. annyiban. a két agyféltekét összekötő rostköteg. mi adja az „emberi természet" lényegét. Ramachandran megjegyzi. azaz olyannak. az agy egész területén? A szerző szerint mindkét ma­ gyarázat igaz lehet. a szívritmust és a légzést. ahol a bölcsesség. a szex.az agy „legemberibb" részének. A memória például az agy egy külön részén helyezkedik el. mint az agresszió. Az agy további részei: • A kéregtest (corpus callosum). ide kapcsolódik a szagláson kívül minden érzékszervi érzékelésünk. vagy holisztikusán. más néven látótelep. • Az agy közepén elhelyezkedő talamusz. a ter­ vezés és az ítéletalkotás folyamata megy végbe. valamint hormonális és anyagcsere-funkciók. primitív része. hogy ezen az alaptudáson túl. úgy értjük meg. mintha az normálisan működne. ahogy egyre jobban megértjük. Ebben az a legrosz- 415 . melyeket fantomvégtagérzésről beszámoló emberekkel végzett. ami olyan „hajtóerőket" szabályoz. ez szabályozza a vérnyomást. hogy az agy részei hogyan kommunikálnak egymással. a féle­ lem. a tudósok úgy gondolják. hogyan működik az emlékezet és az észlelés. még mindig nem vagyunk egészen biztosak abban. • A gerincvelő csúcsánál elhelyezkedő medulla oblongata (nyúltvelő). • A hipotalamusz a talmusz alatti agyi képlet. Amputációt vagy bénulást követően a páciensek ugyanúgy ér­ zik végtagjukat. Fantomvégtagok Mire utal Az elme fantomjai cím? Ramachandran azokról a vizsgálatairól a legismertebb. hogy ez az agy egy korán kialakult.

ámde alkar nélkül született. hogy a végtag még mindig megvan. mégis élénk érzései van­ nak a kéz és kar használatáról. vagy tagadja annak elvesztését. Ha egy végtagunkat elvesztjük. Mirabelle. beletelik bizonyos időbe. Ramachandran azon tűnődött. Sőt egyik páciense. Ebből arra lehet következtetni. Ám az amputáltakkal ellentétben a végtag nélkül születettek sosem kaptak visszacsatolást a csonktól. hogy van mozgatandó kéz vagy láb. hogy valami megváltozott.szabb. amikor egy lány rendszeresen az ujjait használta egyszerű számolási műveletek el­ végzésére . mint önmaga reprezentációja. és ebbe beletar­ tozik a láb és a kéz is. kar nélkül született. de egy idő után a visszacsatolás hiánya elég. míg az agy fel tudja dolgozni ezt a tényt. hogy gyakran nagyfokú fájdalmat is éreznek a fantomvégtagban. és ezt akkor is alkalmazni akarja. amikor a szenzoros információ arról tudósít. hogy a végtag érzete megszűn­ jön. A hagyományos vélekedés szerint a kar vagy láb elvesztése feletti sokk miatt a páciens vágyálomba éli bele magát. hogy az agy a végtagok mozgásának koordinációjára van programozva. Amikor a páciens elveszti egyik végtagját. 416 . az agy továbbra is jeleket küld a hiányzó végtag vezérlésére. így az agy továbbra is azt hiszi. De Ramachandran rámutat. hogyan és miként keletkeznek ezek a fantomok az idegrendszerben? Miért marad „bevésődve" a végtag meg­ létének érzése az agyban amputáció után? A páciensek vizsgálata és kí­ sérletek során a következőképpen magyarázza a fantomvégtagérzést: az agyban van egy testséma. hogy nincs semmi mozgatnivaló. hogy az általa vizsgált páciensek túlnyomó része nem neurotikus. Említ egy másik esetet is.

a bal agyfélteke „szabad kezet" kap a „tagadásban és konfabulációban". Mi okozza ezt a rendellenességet? Egyszerű vágyálom? És miért csak a bal végtagokon jelentkezik? Ramachandran magyarázatában szerepe van a két agyfélteke közötti munkamegosztásnak is. amit magunkról gondolunk. hogy felfedezze. állhatatosan próbál ragaszkodni a dolgok megszokott állapotához". ám a pszichológiával ellentétben nem a pszichében. ami nem illik a meglévő mo­ dellbe. A jobb félteke valóság-el­ lenőrző tevékenysége nélkül az elme az önámítás ösvényére téved. Az „én" megőrzése bármi áron Ramachandran kísérletei az anazognózia tüneteitől szenvedő pácien­ sekkel igazolni látszik az elhárító mechanizmusok freudi elméletét. hanem az agyi idegpályákban keresi az okot. de ez a tagadás csak akkor fordul elő. melyben egy nyilvánvalóan szinte minden tekintetben egészséges páciens tagadja. A bal agyfélteke generálja a meggyőződési rend­ szereket. ha a bal láb vagy kar érintett. hogy karja vagy lába le­ bénult volna. Ha a jobb félteke sérül. hogy az emberek miért racionalizálnak és miért igyekeznek elkerülni a valóságot. amikor olyan új információ merül fel. Ezért. és „min­ dig. A jobb agyfélteke feladata ezzel éppen ellenté­ tes. A neurológia fel­ adata. Természeténél fogva konformista. azaz olyan gondolataink keletkeznek és úgy viselkedünk. valóság-modelleket. hogy azzal megvédjük mindazt. és keresi az inkonzisztenciákat és a a változás legkisebb jeleit. ki akarja billenteni a status quót.Végtagbénulás tagadása Az anazognózia olyan tünetegyüttes. A „tagadás- 417 . a tagadás vagy elfojtás elhárító mechanizmusaival válaszol a status quo megőrzése érdekében.

nem sminkeli ki arca bal 88 Thom as S.sál" élő páciensek vizsgálata erre a legjobb kutatási módszer. hogy önálló. hogy ezeket mind összefogja. hogy életben maradjunk. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete. a többi automatikusan. zombiszerűen működik. hogy a tudomány hajlamos a szőnyeg alá söpörni a szokatlan eseteket. és szükség van egy nagy illúzióra. mivel az ő elhárításaik koncentráltak és felerősítettek. Az agy mindent megtesz. Vegyünk például a bemutatottak közül csak három esetet: • A féloldali neglect tünetegyüttesben szenvedő páciensek közö­ nyösek a tér bal oldalán levő tárgyakkal. az ott történő esemé­ nyekkel. saját sorsát és cselekedeteit irányítani képes személyiségek vagyunk. Ám az ezért felelős részünk csak egy kis része az egésznek. beilleszkedjünk a társadalomba. társat találjunk és vele éljünk. néha saját testük bal oldalával kapcsolatosan is. 2 0 0 2 . amelyben megjegyezte. mert az agy és az idegrendszer nagyon sok külön­ féle rendszert tartalmaz. arra a tapasztalatra van szükségünk. Ez talán azért fejlődött így. Különös és csodás esetek Ramachandran idézi Thomas Kuhnt és A tudományos forradalmak szerkezete88 (The Structure of Scientific Revolutions) című úttörő munkáját. De Ramachandran feje tetejére állítja ezt a gyakorlatot: Azzal kerülhetünk közelebb az általánosításokhoz. hogy megőrizze énélményét. míg nem sikerül azokat beilleszteni már elfogadott elméletekbe. Elle nem eszi meg a tányér bal oldalán levő ételt. Budapest 418 . Ahhoz. ford. ha kiderítjük a furcsa esetek okát. Bíró Dániel Osiris.

különösen. szélhámos­ ok. amikor a páciens azt hi­ szi. de nem jelent­ kezik nála semmi érzelem. és bal oldalon a fogát sem mossa meg. és gyak­ ran előfordul agyvérzéses állapotokat követően. • A Capgras-jelenség ritka neurológiai állapot. hogy halott. hogyan működik a normális elme. hogy bűzlenek. hogy bizonyos arcokra érzelmi válaszokat generáljon. ha azt feltételezi. Neurológiai szakkifejezéssel nincs kapcsolat (a temporális kéregállományban elhelyezkedő) arcfelismerő agyterület és az amygdala (a limbikus rendszer kapuja) között. ez az állapot nem szokatlan. hogy a test már nem él. ezért „leold­ ják" magukat az életről. ki-be mászó férgeket vélnek látni. Bár ez meglehetősen nyugtalanítja a vele élőket. a valósról és a nem valósról 419 .felét. A páciens felismeri hozzátartozóit. megmutathatják. testvéreit csalónak. Mi a tudat? Az ilyen bizarr esetek. amikor az arcukra néz. ám ha agyunk neurális kapcsolataiban valami kicsit megváltozik. Azt állítják. amelyben a páciens saját szüleit. A páciensek szó szerint nem éreznek többé semmilyen érzelmet. Ramachandran szerint ez az agy szenzoros területei és az érzelmekért felelős limbikus rendszer közötti kapcsolat hibájából ered. amiből az agy azt a következtetést vonja le. hogy biztosan csalók. szélhá­ mosnak tekinti. A világról való tapasztalásunkat természetesnek vesszük. gyermekeit. ha a jobb parietális lebeny sérül. • A Cotard-szindróma olyan bizarr állapot. mivel könnyebben lehet kísérleteket tervezni rájuk. Agyuk csak úgy tud megbirkózni ezzel a helyzettel. húsuk rothadt és tes­ tükben tenyésző. aminek egyik fel­ adata. házastársát.

természetesnek kell vennünk. amit teszünk. és ezt az agy általában kiválóan irányítja is. hogy képesek vagyunk arról beszélni. hogy az illetékesek nagyobb mértékben támogassák az agykutatást. Kezdjük megér­ teni. ter­ 420 . beleértve azt is. hogy lehetővé tegye a világban való túlélésünket. Felhívást tett közzé. hogy kíváncsiságun­ kat elégítsük ki. Egy egész fejezetet szentel a felfokozott vallási érzület és a temporális lebeny-epilepszia kö­ zötti összefüggésnek. hogy tudatosak vagyunk. vesszük észre. hanem mert „minden rossz" . erőszak. Ha minden pillanatban a puszta érzékeléssel kéne foglalkoznunk.háború. ami úgy van tervezve. Az embert az különbözteti meg az összes többi állattól. vannak olyan részek is. Csak ha valami elromlik. hogy a jelenségekhez különböző jelenté­ seket társítunk. képtelenek lennénk észlelni cselek­ véseink értelmét. hogy valóságérzékelésünk inkább bonyolult illúzió. nem egyszerűen azért. milyen fi­ noman kiegyensúlyozva működik a tudatunk. hogyan csináljunk valamit. az ember mindenbe túl sok jelentést láthat bele. e területek nél­ kül gyakorlatilag robotok lennénk. Ramachandran azt mondja. amik megmondják. de ha ez a képességünk sérül vagy módosul. soha semmit nem lennénk képesek befejezni. Az amygdala és a temporális lebenyek alapvető szerepet játszanak tudatunk működtetésében. ha az agynak ez a területe sérül. a páciens hirtelen mindent intenzív spirituális módon értékel. ami megmondja. miért tesszük. Agyunkban nem csak olyan idegi kapcsolati rendszer van. A realitásészlelés bizonyos részét ma­ gától értetődőnek. amikor tényleg kezdjük megérteni ma­ gunkat. Záró megjegyzések Ramachandran szerint az emberi faj történelmének legnagyobb for­ radalma akkor következik be.alkotott elképzelésünk teljesen félrevezethet minket.

hogy szabad akaratú személyiségek vagyunk. Jelenleg San Diegóban a University o f California egyik intézete. S. hogy testünk életben maradását biztosítsa.rorizmus . attól még ez az eszköz. és további gondos tanulmányozást érdemel. Ez egyedi jelenség az állatvilágban. mi a kapcsolat a szürke sejtek tömege és a között a meggyőződésünk között. Ramachandran jelentős előadás-sorozatokat tartott szerte a világban. De nagyobb feladat az. orvosi dip­ lomáját a Chennai (Madras) egyetemén. hogy elin­ dulhassunk. A Phantoms in the Brain könyv alapján kétrészes dokumentumfilm készült. és szükségünk van erre. köztük 2003-ban a Reith előadásokat NagyBritanniában és az Agy évtizede előadást az Egyesült Ál­ lamokban. A neurológia az agy anatómiájáról és neurális kapcsolatairól nyújt ismereteket. hogy megértsük. amit az Egyesült Királyságban a 421 .innen ered. a National Institute fór Mentái Health rende­ zésében. amit agyunk azért ho­ zott létre. az Australian National University aranyérme és az oxfordi All Souls College-beli tagság. V. Tudományos elismerései töb­ bek között a holland Ariens-Kappers érem. Ramachandran szerint még ha az énélmény valóban csak bonyolult illúzió is. amivel filozófiai vagy spirituális szinten kapcsolatot tartunk a világgal. PhD-fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte. ezért nagy becsben kell tartanunk. a Center fór Brain and Cognition igazgatója és a Salk Institute fór Biological Studies docense. Ramachandran Vilayanur Ramachandran Indiában nőtt fel.

szakterülete a kognitív idegélettan. Szerzőtársa. További munkái: Encyclopaedia o f the Humán Brain (Az emberi agy enciklopédiája 2002). The Emerging Mind (A felbukkanó szellem 2003) és A Brief Tour o f Humán Consciousness (Rövid utazás az emberi tudatban 2005). Sandra Blakeslee a The New York Times tudo­ mányos szakírója.4 1 Channel Four. az Egyesült Államokban a PBS mutatott be. 422 .

.

A személyiség születése 89 „H a képes vagyok létrehozni egy bizonyos típusú kapcsolatot. A másokhoz való alkalmazkodás álarca. lélegző. oldal) 89 Carl R. hogy mi rejlik az álarca mögött.A személyiség születése. "90 „Úgy tűnik. oldal) Douglas Stone. amiben jól érezzük magunkat a bőrünkben. Bruce Patton. M élyen és intenzíven éli át személyiségének azokat a vo­ násait. "9 1 Dióhéjban Az igazi kapcsolat vagy kölcsönhatás olyan. hogy a kliens fokozatosan . ford. Kramer. az érzések cinikus elutasítása. az utószót írta Klein Sándor. Budapest 90 Simonfalvi László fordítása 9 Simonfalvi László fordítása 1 424 . Edge. a másik szem ély fe l fogja f e ­ dezni m agában azt a képességet. így egyre inkább önmagává válik. 2 0 0 6 . és amellyel kapcsolatban önmagát is folyamatosan becsapta. érző és pulzáló folyamat: személlyé válik. oldal) Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143* oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. & Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. Rogers: Valakivé válni . Simonfalvy László. amellyel ezt a kapcsolatot növekedésre használhatja: sze­ mélyisége fejlődni fog. az intellektuális raciona­ lizálás felszínessége helyét átveszi egy élő. amelyek m indeddig saját maga előtt is rejtve voltak. önmagunk lehetünk és melyben a másik fél világosan látja a bennünk rejtező lehetőségeket.bár időnként fájdalm ak közepette . oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. az előszót írta Peter D.felfedezi.1961 Valakivé válni . Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. amelyet a világnak önmaga helyett mutat.

Az eredmény a ha­ gyományos pszichológus-páciens modell forradalmi változása. Carl Rogers ezeket tartotta a jó kapcsolat jellegzetességeinek.42. nyílt és őszinte környezetben történtek. és al­ kalmazta pszichológusi és tanácsadói munkájában. Erősen hatott rá az egziszten­ cialista filozófus Martin Buber és „a másik megerősítése" elmélete. Ez a hangsúlyeltolódás a lehetséges (szemben a pusztán problema­ tikus jelenséggel) felé tette Rogerst és Abraham Maslow-t a huma- 425 . fejezet Carl Rogers Érezte már valaha. hogy ez a modell ritkán hatékony. és hogy a folyamat inkább attól függ. hogy „meggyógyult" attól. amitől megint normálisnak és jól érez­ te magát? Ezek a kölcsönhatások valószínűleg olyan megbízható. milyen mély megértés és nyíltság van a rendelőben ülő két ember között. hogy hosszan beszélgetett valakivel? Volt olyan kapcsolata. „mire teremtetett". melyben teljes figyelmet kapott. hogy teljes mértékben elfogadjuk a másik személyben rejlő lehetőségeket. hogy kiváló gyakor­ ló pszichológus lesz. és képesek vagyunk meglátni. és előítéletek nélkül hallgatták meg a problémáit. Ez azt jelentette. De kezdett rájönni. aminek szélesebb körű hatása volt a sikeres emberi kapcsolatokra. Rogers tanulmányai kezdetén úgy gondolta. aki megoldja minden hozzá forduló páciense problémáját.

akkor is. korrigálni akarta klienseit. Ez volt a híres kliens-köz­ pontú (vagy személy-központú) terápia kezdete. hogy hatékonyabb. hogy önmaga legyen. Ez a hozzáállás segítette őket abban. hogy ő szabályozza a páciensével fennálló kapcsolatot. Ebben gyűjtötte össze 30 évnyi pszi­ choterápiás munkásságának tapasztalatát. Hagyjuk.nisztikus pszichológia nagy alakjává. fontosabbnak tartotta. Rogers nem „helyretenni". hogy elfogadják minden gondolatu­ kat. Rogers úgy összegezte filozófiáját: „Amint egyre inkább önmagam leszek. furcsának. mindazzal együtt. hogy mindenki önmaga legyen Pszichológusi képzése során Rogers természetesen azt tanulta. gyengének. és segítette őket abban. és bár nem könnyű olvas­ mány. De arra a következtetésre jutott. mintha „munkadarab". ha tévesnek. hogy néhány ülés után maguktól meggyógyul­ janak. ostobaságnak vagy helytelennek tűnt. amit mondtak. hogy abszolút figyelmet fordítson arra. ha megragadjuk a lényegét. ha a páciens (vagy pá­ ciensek) határozzák meg a folyamat irányát. A humanisztikus pszichológiát ma magától értetődőnek vesszük a személyes fejlődés és az emberi potenciál terén. és az ő dolga analizálni és kezelni a pácienst. A valakivé válni nem egyetlen írás. rendkívül ösztönző lehet."92 Mivel ekkoriban a pszichológia tudománya laboratóriumban tanulmányozott patkányok 92 Simonfalvi László fordítása 426 . hanem Rogers egy évtized alatt keletkezett írásainak gyűjteménye. mintha tárgy lenne. amit ez magával hozhat. egyre inkább meg tudom engedni a másiknak is.

miért kér kezelést. nem csinált úgy. Mintha ez még nem lett volna elég. elfogulatlan doktor látszatát. munkaadó. abba beletartozik a praktizáló szakember hangulata és érzései is. amikkel addig az élethez viszo­ nyultak. Szerinte a megelégedett embernek „folyamato­ san fejlődő. hogy a terapeutának is lehessen személyisége. hogy hagyja. Ha valamire nem volt válasza. általában megad egy okot. hogy igazi önmaguk legyenek. hogy elvethessék azokat a hamis szerepeket és álarcokat. hogy személyiségünk nem a valóságban gyökerezik. és sokan tagad­ ták elképzeléseit. Úgy vélekedett. hogy ha a pszichológus-kliens viszony az igazságon alapul. férj. Rogers felhagyott a nyugodt és hig­ gadt. vagy valamely kontrollálhatatlan magatartása miatt. ők is kifejezhessenek érzelmeket. Rogers munkájának leglényegesebb eleme az a nézete. például feleség. Kivétel nélkül nem ezek az „okok" jelentették az igazi problémát. miszerint az élet áramló folyamat. mintha lett vol­ na. Fenntar­ totta magának a jogot. a szakma kihívásának számított. Általában nagyon foglalkoztatta őket. a „bolond" pácien­ sek vezessék a kezelést. nem tartotta fenn a kellemes. meggyőződése. Valójában a hozzá kezelésre jelentkezett emberekkel csak egyetlen probléma volt: nagyon vágytak arra. a klienst objektíven meghallgató terapeuta eszményével is. hogy létünk. nem pedig kész.viselkedése körül folyt. mit gondolnak róluk 427 . Ha például a kezelés során ellenségességet érzett vagy ideges lett. ám ennek eredmé­ nye az. Általában elkövetjük azt a hibát. hogy amikor valaki először jelentkezik a terapeutá­ nál. Igazi személyiséggé válni Rogers megfigyelte. befejezett személyiségként" kell elfogad­ nia magát. tapasztalásunk minden aspektusát befolyásunk alatt akarjuk tartani.

milyen befolyása volt a mai „segíts önmagadon" írókra. hogy téged megértsenek" szabály nagyon rogersi gondolat. része volt annak az eszmekörnyezetnek. 1 994 428 . és könnyű észrevenni. hogy a kapcsolatokban addig nincs előrelépés. kifejezésre juttatták ellentmondá­ sos érzelmeiket is (az egyik páciens beismerte. amit érzünk. miszerint az embernek inkább folya­ matnak. Budapest. Például Stephen Covey: A sikeres élet hét aranyszabálya (The Seven Habits ofHighly Effective People)93 című munká­ jában az „először arra törekedj. Rogers szállóigévé vált kijelentése: „a tények mindig segítőkészek" az ember érzelmeinek rendezésére vonatkozik. mint befejezett entitásnak tekintsék személyiségüket. hogy énjük min­ den aspektusát kezdték „birtokolni". ami az 1960-as évek ellenkulturális forradalmához vezetett. A terápia visszavitte őket az élet és az élethelyzetek közvetlen megtapasztalásába. ha megengedjük. hogy őszintén beszélhetnek és figyelmesen 93 A sikeres élet hét aranyszabálya Stephen R. hogy tagadjuk. azt je­ lenti.mások. Covey ford. Gellért Marcell. hogy nem halunk bele. amíg a felek nem érzik biztonságban magukat. Édesvíz. hogy megértsd a másik felet. Ennek az átalakulásnak az egyik aspektusa az volt. a tanács­ adás pszichológiáján. A társada­ lom visszatükröződése helyett igazi személlyé váltak. és mit kéne tenniük egy adott szituációban. hogy egyszerre gyűlöli és szereti szüleit). A hangsúly. csak aztán arra. Ahogy felszínre jön­ nek a korábban szégyellt érzések. rájövünk. Záró megjegyzések Rogers hatása jelentősen túlmutatott szűkebb szakterületén. az igazi veszély abban rejlik. hogy létezzenek.

Rogers úgy érezte. 1924-ben New York Cityben beiratkozott a liberális Union Theological Seminary papneveldébe. hanem az emberek közötti jobb párbeszéd mentik meg az emberiséget. megváltoztathatja a párbeszédek résztvevőit. hogy valóban érezni akarjuk. bár tudományos szempontból 429 . amit terápiás foglalkozásain megteremtett. Chicagóban.meghallgatják őket. Az „éld meg a szenvedélyed" jelszó is visszavezet­ hető Rogers megközelítésére. a vállalati vagy a politikai életbe. majd PhD-fokozatát 1931-ben. majd történelmet tanult. Ez az állás. hogy a pszichológusok munkája a legfontosabb a világon. teljesen gúzsba kötik a hitelvek. Az ilyen hajlandóság. Carl Rogers 1902-ben született. hat gyermek közül negyedikként A Wisconsin Egye­ temen mezőgazdaságot. de két év után úgy érezte. át­ vinnénk a családi. A gyermekpszichológiában végzett terápiás gyakorlatával Rogers a New York állambeli Rochesterben egy. bár sohasem könnyű. miszerint olyan életet éljünk. amit a másik személy vagy másik fél akar és érez. kevesebb szorongás és konstruktívabb megoldás lenne az eredmény. ami kifejezi. mivel végső soron nem a természettudományok. De a legfontosabb az. a gyer­ mekbántalmazás megelőzésére létrejött szervezetnél kez­ dett dolgozni. de pap akart lenni. Ha azt a nyitott és őszinte légkört. szigorú vallásos család­ ban. kik vagyunk valójában. és a Columbia University tanárképző tanszékén pszichológia kurzusokat vett f e l Itt szerezte meg alapdiplomáját 1928ban.

nem jelentett különösebb presztízst. ahol tanácsadó központot hozott létre. Ismertségéhez hozzájárult az encounter-csoportokban való munkája. 1940-ben a Clinical Treatment o f the Problem Child (A problémás gyerek klinikai kezelése) című könyve megjelenése után professzori állást ajánlottak neki az Ohio State University pszichológia tanszékén. hogy elfoglalja a Western Behavioral Studies Institute-nál ajánlott pozíci­ ót. Counselling and Psychotherapy (Tanácsadás és pszichoterápia) című műve 1942-ben jelent meg. 1964-ben a kaliforniai La Jollába költözött. hogy eltartsa családját. és 1954-ben az American Psychological Association elsőként neki ítélte a Distinguished Scientific Achievement Award kitüntetést. és 12 évig dolgozott itt. . A Client-Centered Therapy (A kliensközpontú terápia 1951) tovább növelte Rogers hírnevét. a felnőttek számára kidolgozott alternatív tanulási módszerek és a konfliktusmegoldásra gyakorolt hatása. Nagy jelentőségű. és egészen 1987-ben bekövetkezett haláláig Kaliforniá­ ban maradt. lehetővé tette. 1945-ben megkezdte 12 évig tartó munkáját a University o f Chicago pszichológia tan­ székén.

.

Vajda Róza.. hogy megteremti és folyamatosan fenntartja az énélményt. és más orvosi történetek. aki kalapnak nézte a feleségét. A z egészség. hogy a legtöbb esetben ezt mégis sikerül véghezvinnie . és az állandó kész­ tetésekkel szem ben fe n n tudjon m aradni. Kis Anna. oldal) V S* Ramachandran: Az elme fantomjai (413* oldal) 94 Olivér Sacks: A férfi. akaratának ereje. érdekes m ódon szinte sohasem beszél az »ítélőképességről«. holott éppen az ítélőképesség elvesztése sor neuropszichológiai zavar lényegét. ami súlyos neurológiai zavarok ellenére is fennmarad. Rupp Anikó. "95 . Budapest 95 Fordította: Fenyves Katalin. Vajda Róza 96 Fordította: Fenyves Katalin. . Rupp Anikó. m iközben m indenfélével foglalkozik. Fenyves Katalin. m ert neki a puszta túlélésért kell harcolnia .azért. Park. bármilyen betegségnél hatalmasabb. aki kalapnak nézte a feleségét.. képezi egy „A szuper-Tourette-beteg tehát azért van m indenkinél nehezebb helyzetben. a harcos egészség a végén általában győzedelm eskedik . oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291.. 2 0 0 4 . B á r­ milyen im pulzusnál. A csoda az. hogy önálló egyéniséggé váljon. Kis Anna. ford. hogy egyedülálló és elidegeníthetetlen szem élyiségként m aradjon fe n n a világban.. Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181. Kis Anna.1970 A férfi. Vajda Róza 432 . és más orvosi történetek94 „A neurológia és a pszichológia.hiszen az em b er túlélési képessége. m in d en n él erősebb. Rupp Anikó."96 Dióhéjban Az emberi elme zsenije abban rejlik.

aki rengeteg furcsa esetet látott. A könyv 24 fejezetében számtalan furcsa és érdekes esetet mutat be. és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His Wife Fór A Hat: And Other Clinical Tales) című. aki kalapnak nézte a feleségét. hogy mindig is legalább annyira érdekelték a betegségek. Sacks. amely az agy olyan fizikai mű­ ködési zavaraival foglalkozik. amelyek gyakran befolyásolják a beteg énélményét. mégis megma­ rad személyiségének félreismerhetetlen egyedisége. hanem az. mintha valami rovar lenne . és milyen találékonyan alkotják meg magukat újra. letehetetlen. hogy „milyen személyt támadott meg a betegség". Könyvében Sacks azt igyekszik bemutatni. olvasmányos stílusban. Nem vizsgálhatjuk a beteget úgy. fejezet Olivér Sacks A férfi. milyen módon alkalmazkod­ nak az emberek a lelki és testi betegségekhez.43. Ez még fontosabb a neurológiában. hogy az ember elvesztheti egészséges állapotban meglévő képességeit. szerzőjét híressé tevő könyvének elején Olivér Sacks neurológus kijelenti.. hogy gyakran nem az a fő kérdés. világszerte hatalmas bestsellerré lett. mint az emberek. személyiségről van szó. „milyen betegség támadta meg ezt a sze­ mélyt".hiszen integráns „én"-ről. Az első rész címe „Veszteségek" és olyan 433 . bámulatosnak tartja. Egy élet munkája meggyőzte arról.

súlyos ál­ lapot után megharcoltak azért. Jimmie-nek fogalma sincs. úgy tűnt. hogy kicsoda. értelmetlen pillanatban re­ kedt. hogy a páciens „múlt (és jövő) nélkül folyamatosan változó. tehetséges férfi volt. esetét. Sacks észrevette. akik valamely szellemi képesség elvesztése. bár az agy többi részében nem következik be változás. Jimmie G. A tudományokban való jártassága révén könnyen megoldott komplex problémákat tesztek során. de láthatóan zavarta. Mintha sosem beszéltek volna egymással. a corpus mamillare-ban alkohol hatására keletkezett súlyos károsodás. egészséges. Nem tagadhatta. Sacks azt írta naplójába. és nagyon várja. Minden jel arra mutatott. hogy visszatérjenek normális énjükhöz. Truman az elnök. hogy milyen nagy változások mentek végbe körülötte. Sacks kiment a szobából. hogy Jimmie állandó jelenben él. hogy a háborút megnyerték. hogy a katonák kedvezményével megkezdhesse egyetemi tanulmányait. Jimmie elvesztett évtizedei Létezhet-e én emlékezet nélkül? Sacks bemutatja 49 éves páciense. Ez krónikus esetben kihat a memó­ riára is. ahol Sacks 1975-ben dolgozott. és határozott választ kapott: „1945 van. 434 . de nem talált rá magyarázatot. hogy Jimmie élettörténetéről és családi életéről jelen időben mesél. Érettségi után felvették az amerikai haditengerészethez. 19 évesnek hitte magát. hogy a tükörből egy negyvenes férfi néz vissza rá. ezt mindenki tudja!" Jimmie szá­ mára a jelen az volt. Megkérdezte. hosszútávú emlékezete 1945-ben megszűnt létezni. Jimmie nagyon jóképű. és amikor két perccel később visszatért. akit abban az öregek otthonában ápoltak. ahol tengeralattjáró-rá­ diósnak képezték ki. milyen évet írnak." Diagnózisa: Korszakov-szindróma.embereket mutat be.

Sacks azt írja: „Az emlékezés. megtudja. hogy a kápolná­ ban figyelje meg páciensét. hogy felülkerekedjen „normális" lelki káo­ szán. milyen Jimmie. de ez sem adta meg Jimmie-nek a folytonosság érzését. Valami okból retrográd amnézia alakult ki nála. amikor Jimmie kertészkedett. Mintha teljesen belemerült volna a vallásgyakorlásba.Sacks megkereste Jimmie testvérét. műalkotásokat nézegetett vagy zenét hallgatott. mintha énjéből valami hiányzott volna. hogy összetartsa. meghalt a normál emlékezet számára. így. Sacks megkérte Jimmie-t. más területen nyilvánvalóan teljes életet élő ember volt. az elme önma­ gában nem volt elég. aki tapasztalataihoz jelentést társított. aki elmondta." Ugyanezt lehetett megfigyelni. tudatában 1945-ben állt meg az idő. amikor a kápolnában van. mert olyan volt. Jimmie mintha „elvesztette volna a lelkét". Amikor Sacks beült. írjon naplót. hogy ő mint orvos. maradt ben­ ne valami. amiről úgy érezzük. és azt válaszolták. énünket alkotja. mint korábban bármikor. teljesen más Jimmie-t látott. 435 . mondhatni. szerin­ tük Jimmie tényleg elvesztette-e a lelkét. és valahogy „öszszeszedettebb" lett. mintha a leírt események vala­ ki mással történtek volna. ami a betegség ellenére megtalálta a módját. Sacks megkérdezte az öregek otthonában dolgozó apácákat. mit csinált páciense az előző napon. hogy Jimmy 1965ben lépett ki a haditengerészettől. A spirituális jelentés szintje nyilvánvalóan elég volt ahhoz. a szellemi tevékenység. nevezzük „léleknek" vagy „énnek". de a morális figyelem és cselekvés képes volt teljes tartást adni neki. hogy fennmaradjon. és ezután alkoholista lett. Gondosan megválasztott tevékenységekkel nyugodt életet tudott élni. bár Jimmie. a mise rituáléjába. Az apácák némiképp megbánt­ va érezték magukat a kérdéstől. figyelje meg.

Ezek a „hiper-állapotok" valójában olyan felfokozott életérzést nyújtanak a bennük szenvedőknek. ez nem tarthat sokáig). A betegség azonban nem szűnt meg létezni. őrült­ nek tűnő humor és furcsa kényszeres cselekvések kísérik. hogy vannak. Ez az agyterület együttesen alakítja személyiségün­ 436 . ami azt súgja. a talamuszt. furcsa hangok. akiket nem lehet meggyógyítani. rángásszerű mozgások jelennek meg (motoros ticben). és más orvosi történetek második részé­ nek címe „Túlkapások/7Ebben nem valamilyen képessége elvesztésével. Gilles de la Tourette a neurológia úttörőjének. A kuta­ tások megerősítették Gilles de la Tourette eredeti sejtését. de ezek az állapotok a pácienseknek nagyfokú jóllét-ér­ zést és életörömöt adnak (bár tudatuk mélyén ott van egy érzés. ezt extravagáns mozgások.Az „én" kontra Tourette-szindróma A férfi. A neurológiai „szertelenség" egyik esete az a tünetegyüttes vagy szindróma. és az 1970-es évekre a Tourette-szindróma Egyesületnek már több ezer tagja volt. Ezek a funkciók annyira beleolvadhatnak a személy identitásába. amelyet először 1885-ben írtak le. hogy a páciens­ nél ismétlődő akaratlan. egyesek inkább szelídek. és elsőként írta le azt az állapotot. mániák. mégpedig az agy legősibb. amit a normalitás nem tud megadni. mások erőszakosak voltak. a limbikus rendszert és az amygdalát magában foglaló terület betegségéről. hogy agyi rendellenességről van szó. irracionális szóbőség. hanem bizonyos funkciók túlzott mértékű megjelenésével foglalkozik: tévképzetek. felfokozott észlelés. A szindróma az egyes pácienseknél különbözőképpen és eltérő mértékben nyilvánult meg. amelyet az jellemez. Tulajdon­ képpen betegek. Charcotnak volt tanítványa (ahogy Freud is). káromkodás. Megmagya­ rázhatatlan furcsasága és viszonylagos ritkasága miatt a Tourette-szindrómáról az orvosi világ hosszú időre szinte teljesen megfeledkezett. a hipotalamuszt. aki kalapnak nézte a feleségét.

különösen a dopamin mennyisége nő meg (ezzel ellentétben a Parkinson-kór a dopamin hiánya miatt alakul ki). Ray nagyfokú intelligenciával. A Tourett-szindrómás betegekben a szokásosnál több agyi serkentő neurotranszmitter van jelen. mozgásaikat. Csak akkor szabadult meg a tüneteitől. káromkodott. Sacks megjegyzi. mások egyszerűen megadják magukat a betegségnek. hogy beépítse ezt hétvégenkénti jazzdobosi tevékenységébe. Munkába állt. A normális emberek azt gondolják. vagy nagyon lefoglalta valamilyen feladat. és Ray minden tőle telhetőt megtett. az egyetemet. ezért könnyű erős énélménnyel élni. hogy egyesek képesek „befogadni". akik ismerték.amikor énekelnek.két.a betegeken nem mutatkozik a tic és jellegzetes magatartásuk sem nyilvánul meg. de állapota miatt minden munkahelyéről el­ bocsátották. mert időnként . 437 . és azt is kihasználják. bölcsességgel. sze­ mélyiségükbe integrálni a Tourette-szindrómát. hogy egojuk fenn tudja tartani az énélményüket. Összeférhetetlen volt. Tourette-szindrómája „hirtelen" tört rá. De a Tourette-szindróma nem egyszerűen az agyban jelentkező bio­ kémiai rendellenesség. Ezeket a betegeket a haloperidol nevű vegyülettel lehet kezelni. Sacks megfigyelése sze­ rint ilyenkor a betegekben a személy „én"-je felülkerekedik az állapot „személytelenségén". kivéve azokat. ATourette-szindrómában szenvedőket olyan gyakran érik befolyásolha­ tatlan impulzusok. hogy intenzívebbé válik a gondolkodásuk. Néhány másodperces időközökben görcsös tic jött rá. amitől mindenki megrémült a környezetében. hogy ők irá­ nyítják reakcióikat. amely csökkenti a dopamin mennyiségét. ha közvetle­ nül szex után álomba merült. melynek során néha vad dob­ szólókat produkált. humorral és ép karakterrel sikeresen elvégezte a középiskolát. sőt megnősült. táncolnak vagy prózai szerepet adnak elő . hogy az a csoda. A 24 éves Ray a Tourette-szindróma meglehetősen extrém formája mi­ att kereste fel Sacks doktort.

„ikonikusan" képezi le magának a valóságot. hogy ahogy ő ne­ vezte. hogy a memória agyunk számítógépének mélyén rejtezik és azt a fajta visszaemlékezést. rángatózó. hanem olyan lény. A bűvös szövőszék Sacks megjegyzi. magát. intenzív. de hiányzott neki a régi. a gyógyszer józan. Ebben az esetben melyik Ray igazi énje? Sack nem ad erre választ. amit Proust és más nagy írók tártak elénk irodalmi műveikben? Az ember nyilvánvalóan nem egyszerűen „gon­ dolkodó gép". ami akkor is meg akar nyilvánulni. annak teljességét. de aggódott. ticmentes . Sacks szerint ez 438 . hogy kipróbálja a dopaminszint-csökkentő haloperidolt. mi marad belőle. aki megéli tapasztalásának értelmét.kissé unalmas . így érzékeli élénken a kör­ nyező anyagi és szellemi világot. hogy hétvégén nem szedi a gyógyszert. legalább akkor a „stikkes. Amikor a szer hatni kezdett. De felteszi a kérdést: vajon algoritmusokkal és programokkal le lehet-e írni a valóság megtapasztalásának sokféleségét. Charles Sherrington angol fiziológus „bűvös szövőszéknek" képzelte az agyat. amikor dolgozott. a művésziséget. ha egy extrém „az" eluralkodik rajtunk. tickes Ray" lehessen. Hétközben. a drámaiságot. szellemesen káromkodó egyénisége (addigi egyetlen ismert énje). de a történetet a „lélek rugalmassága" példájaként mutatja be: mindig van valamilyen „én" bennünk.sze­ mélyiséget kreált belőle. ha a tic teljesen eltűnik. ezért úgy döntött. Raynek teljesen más személyként kellett magára tekintenie. hogy az agy megértésére szolgáló jelenlegi modellünk a számítógépen alapul.Ray beleegyezett. hiszen már 4 éves kora óta ezzel az állapottal élt. a zeneiséget? Hogyan egyeztetjük öszsze azt. amely folyamatosan új jelentésmintákat sző.

és gyakran alábecsüljük. a szétesés széléről. ami nagymértékben alakítja azt. hogy a jelentés kiala­ kulásához idő kell." Ezt a valamit akarták páciensei oly nagyon visszaszerezni vagy megőrizni a betolakodók ellen.ez talán a bal agyfélteke működésének felelne meg -. nem tudományos vagy matematikai legyen . nem vesz tudomást a lélekről. A jobb agyfélteke. de az „én" kiala­ kításához valami más kell. hogy autonóm.. Van olyan szemszög. Az elme nem egyszerűen hatékony 439 . Sack azt mondja. amiből az ember fejlett robotnak tűnhet. hogy „az empirikus tudo­ mány. Saját analógiája az agy működésének megértésére: „írás és kotta". ahogy folyamatosan keletkezik. a jelentést „a történések megtapasztalásának művészi elren­ dezéséből és dallamából" nyeri. milyen akaratra van szüksége az énnek ahhoz. Sacks megjegyzi. mint a neurológiai károsodás vagy betegség. hogy fenntartsa magát az olyan romboló erőkkel szemben. magunkon mindig uralkodó személyiségek va­ gyunk. és nem tudná helyreállítani a jelentés és az önállóság érzetét. milyen erőfeszítésbe telik fenntartani az ér­ zést. A prizma. mint az írás. Záró megjegyzések Csak akkor vesszük észre.az analógia lényegesen jobb. nem vesz tudomást arról. hanem művészi jellegű. ha az idegrendszerünkben valami elromlik. amit „én"nek érzünk. mert utal a tapasztalat nagyon személyes természetére és arra. aki idegrendszeri számítógépén keresztül reagál a világra. nem tudná magát viszszahozni a káosz. amelyen keresz­ tül életünket szemléljük. ami úgy nyer értelmet. . mint a számítógép-hasonlat. az ember „az integráció csodája". vagy mint a kotta. Életünk olyan. ami a személyiséget alkotja és meghatározza. Ha az agy pusztán csak számítógép lenne.

1933-ban. értelemalkotó énről. Egy festmény vagy egy szimfónia nem csak olajfesték vagy zenei han­ gok halmaza . hanem teljességre törekszik. L-dopa nevű gyógyszerrel kezelte őket. amelynek hatására számos páciens képes volt újra normá­ lis életet élni. majd Los Angelesben a University of California rezidense lett. az ember élete folyamán többé válik a testét alkotó anyagnál. 1991. és 97 Olivér Sacks: Ébredések. Sacks az oxfordi egyetemen szerzett orvosi diplomát. Budapest 440 . Szak­ mai gyakorlatát San Franciscóban teljesítette. Erről ír Sacks: a meghatározatlan. mert „jó test" volt. Az 1960-as években az Egyesült Államokba költözött. Az akkor kísérleti stádiumban lévő.működésre. Amikor valaki meg­ hal. Faludi Endre.mindkettőnek jelentése van. Kísérleteit Ébredések97 (Awakenings 1973) című könyvében írta le. A bronxi Beth Abraham kórházban az 1960-as években „járványos ví­ rusos agyvelőgyulladásban" szenvedő betegeken végzett vizsgálatának eredményéről lett ismert. a véletlenszerű érzésekből és tapasztalásból jelentést akar teremteni. ford. 1965-ben New Yorkban telepedett le. ami Harold Pintért A Kind o f Alaska (Egyfajta Alaszka) drámája megírására ihlette. Olivér Sacks Londonban született. Szülei orvosok voltak. Hasonlóképpen. hanem mert bizonyos jelen­ tést hordozott. Interjú. Csörögi István. nem azért gyászoljuk.

Racsmány Mihály.ebből merített a Róbert De Niro és Robin Williams fősze­ replésével bemutatott hollywoodi film. az Ébredések is. Számos díszdoktori cím birtokosa. Antropológus a Marson98 (An Anthropologist on Mars 1995). Osiris. Konzultáns neuro­ lógus a Little Sisters o f the Poor szegénygondozó szerzetesrendnél is. Budapest 441 . ford. 98 Olivér Sacks: Antropológus a Marson. Magánpraxisa mellett Sacks az Albert Einstein College of Medicine neurológus professzora és a New York University School o f Medicine vendégprofesszora. 1999. További munkái: Seeing Voices: A Journey Intő the World o f the D eaf (Látni a hangokat: Utazás a süketek világába 1990). The Island o f the Colorblind (Színvakok szi­ gete 1996) és Uncle Tungsten: Memories o f a Chemical Boyhood (Tungsten bácsi: A kémiai ifjúkor emlékei 2002 ).

2006.2004 A választás paradoxona99 „M ás negatív érzésekhez képest . oldal) 99 Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több?. Hajdú Eszter. a szomorúság. "1 ° 0 „Az egyszerű m egkülönböztetésen alapuló több millió éves túlélés után az a helyzet . hogy növelné. "m Dióhéjban A boldogság paradox módon korlátozza a lehetőségeiket. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. ahelyett. Győr i°° Fordította: Hajdú Eszter 1 1 Fordította: Hajdú Eszter 0 . Lexecon. am elyekkel a m odern világban szem be találjuk m agunkat. hogy az esem ények sajnálatos állapota elkerülhető lett volna.a saj­ nálkozást az az érzés teszi nehézzé. és ezt m i m a gunk kerülhettük volna el. a csalódás. Érintkezési pontok Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219.a düh. ford. m ég a bánat is . ha m ásképpen választunk. hogy bio­ lógiailag felkészületlenek vagyunk a választások sokaságára.

akiknek több közül kellett választania. A első csoportnak csak egy kis doboznyi. Sőt az első csoport a kísér­ letben való részvételért felajánlott tiszteletdíját nagyobb arányban kérte csokoládéban. és miért van a ruházati eladó za­ varban. közgaz­ dászok. akiknek kevesebbféle csokoládé közül kellett választaniuk. miért nem tudja. sokkal elégedetteb­ bek voltak a minőséggel (szó szerint jobban ízlett nekik a termék). mint azok. piackutatók és a döntéshozatal területén dolgozók tapasztalatain alapuló A választás paradoxom: miért a kevesebb a több? (The Paradox ofChoice: Why More Is Less) azzal kezdődik. hogy „normál" Schwartz idéz egy tanulmányt. hogy Barry Schwartz pszichológus ténye­ ket és adatokat idéz arról. mint készpénzben. hogy csokoládét minősítsenek. mit jelent ha „normál stílusú" farmernadrágot kér. ha választási lehetőségünk van? Pszichológusok. Ez meglepő eredmény. amelyben egyetemisták két csoport­ ját kérték meg. fejezet Barry Schwartz Jó vagy rossz az.44. hányféle tévékészüléket árulnak. összesen hatféle csokoládét adtak. a második csoport­ nak harmincféle közül kellett választani. Az eredmény: azok. mivel azt várnánk. mert a mai végtelen nagy választékban nincs már olyan. hányfajta gabonapehely közül választhat a helyi áruházban. hogy a nagyobb válasz­ ték elégedettebbé tesz minket a választási lehetőséggel kapcsolatban .a 443 .

annál elégedettebbek va­ gyunk. mire megtaláljuk. Szerelmi életünkben is számtalan választási lehetőség van. hogy egyre nagyobb ára van annak. Valójában azonban az a helyzet. melyi­ künk marad otthon velük? 444 . hogy időt spóroljon meg nekünk.döntési helyzet hatalom. hogy végül csak azért maradunk a megszokott szolgáltatónál. amit keresünk. hogy ne kelljen végiggondolnunk a különböző ajánlatok részleteit. amikor már megtaláltuk az „igazit" döntenünk kell: Melyikünk családjához lakjunk közelebb? Ha mindketten dolgozunk.vagy közműszolgáltatásokat. 2-5 évenként vált mun­ kahelyet. ha a meglevő hely­ zetünkkel viszonylag elégedettek vagyunk. Schwartz szerint ez azt jelzi. mivel most több ezer lehetőséget kell átnéznünk. a túl sok választási lehető­ ség fordított arányban van a boldogsággal. A munka világában szüléink még egész karrierjüket egy cégnél tölthették. a gyűjtögető életmódba vitt vissza minket. melyikünk munkája határozza meg. hol lakjunk? Ha gyermekeink vannak. Még ak­ kor is. A döntések növekvő ára Schwartz ötletesen mutat rá arra. Folyton valami jobbat keresünk. Volt idő például. a mai generáció azonban rutinszerűen. A technológia arra lett kitalálva. Ám ehelyett. amikor az emberek nem válogathat­ tak. hogy minél kevesebb lehetőség közül kell választanunk. ha egyre több döntési lehetőségünk van. akkor is. mivel nem feltétlenül jelent jobb életminőséget vagy nagyobb fokú szabadságot. hogy bizonyos szorongás alakult ki a gazdag. fejlett országok lakosságában. jegyzi meg. Most a választási lehetőségek gyakran olyan zavarba ejtően számosak. melyik cégtől veszik a telefon.

személyiségünk lényegét is. Megválaszthatjuk identitásunkat. biztosan nem lenne több értelme annak. Mi­ nél több választási lehetőségünk van. és mivel nagyon nagy gyakori­ sággal kell döntéseket hoznunk. ezeket ma már csak „poggyásznak" tekintik. nem feltétlenül szüléink vallását gyakorol­ juk. mások azonban. Hibázási hajlamunk miatt a „helyes" döntésre való esélyeink megle­ hetősen alacsonyak. Azzal. amit Schwartz hosszasan illuszt­ rál. hogy melyik egyetemre iratkozzunk be.Schwartz megjegyzi. Bizonyos hibák következményei kis jelentőségűek lehetnek. vagy az. házastársunk kiválasztása például. ha rossz dön­ tést hozunk. hogy ekkorát tévedtünk?" Schwartz a rendkívüli mértékben megnőtt választék és választási le-( hetőségek három hatását emeli ki: • Minden döntéshez nagyobb erőfeszítésre van szükség. most választási lehetőségként jelennek meg. 445 . Bár mindannyian egy bizonyos etnikai csoportba. annál nagyobb a tét.az emberi elme hibázásra való hajlama. meghatározhatja életünket. hogy még a vallás területén is a magunk által választott hitet követhetjük. hogy a tényezők. amikre egykor nem volt befolyásunk. kik vagyunk. de ma már ebből semmi­ lyen következtetést nem vonhatunk le. Régen sokat mondtak másoknak arról. Úgy gondolkodunk: „Ha annyi választási lehetőség volt. • Megnő a hibalehetőség. valami más is játékba lendül . hogyan lehet. Amikor „csak a legjobb" nem működik Mivel gyakran hozunk rossz döntéseket. • A hibák pszichológiai következményei nagyobbak. családba és társadalmi osztályba születünk.

hogy a maximalizálok elérhetik azt. A megelégedők hajlandók megállapodni a mellett a megoldás mel­ lett. woulda" (kellett volna. A maximalizálok csak akkor boldogok. és nem érzik szükségét annak. mennyi idő szükséges a lehetőségek elbírálásához. a döntéshozatalhoz. hogy ha figyelembe vesszük. A „shoulda. de ez a választás nem teszi őket szükségszerűen boldoggá. de vajon jobb döntéseket hoznak? Arra az eredményre jutott. hogy objektíven nézve a válasz igen. hogy „a legjobbat" kapják. abszolút tökéletesnek kell lennie. hogy meggyő­ ződjenek arról. Nem ideológiai szükséglet számukra. mielőtt döntenek.hogy a „legjobb" helyett az „elég jó"-t válasszuk? Schwartz lenyűgöző fel­ osztást tett: az embereket „maximalizálok" és „megelégedőkre" osztotta. legyen szó akár 15 pulóverről vagy 10 potenciális partnerről. A maximalizálásnak keserű ára lehet az ember életében. van-e ennél jobb. Simon meglepő következtetése az volt. Schwartz eltűnődött: adott. hogy minden opciót meg­ vizsgáljanak. ha az adott lehetőség megfe­ lel. a tökéletes helyett a kielégítő megoldásra törekvés a legjobb stratégia. A megelégedés koncepcióját Herbert Simon közgazdász vezette be az 1950-es években a „korlátozottan racionális döntéshozatal" terminus­ sal. A megelégedőknek vannak bizonyos kritériumaik vagy szabványaik. Ha minden­ nek. de valószínűtlen. Ez megköveteli. tudtam volna. meglett volna) önmarcangolás sok maximalizálót 446 . de szubjektiven nézve nem. Ez alatt azt érti. súlyos ön­ kritikának tesszük ki magunkat. hogy kicsit jobb állásuk és valamivel magasabb fizetésük lesz. amiknek. Lehet. coulda. hogy a maximalizálok sok energiát fek­ tetnek a döntéshozatalba. amit csak teszünk. amit megítélésük szerint a legjobb megoldásnak tartanak. ami egyszerűen elég jó. a mellett döntenek. hogy elégedet­ tek lennének pozíciójukkal. ha minden körülmények kö­ zött „a legjobbat" kapják.

" Velük ellentétben a megelégedők elnézőbbek saját hibáikkal kap­ csolatban. hogy a boldogságnak a kevesebb. és sorsukról Schwartznak az a karikatúra jut eszébe. hogy meg tudják teremteni maguknak a tökéletes világot. hogy a maximalizálok általában kevésbé boldogok. és ebben rejlik a paradoxon: a szoros társadalmi kötelékek csökkentik választási lehetőségeinket és az életben való önállóságunkat. A házasság például csökkenti a szabadságunkat. kevésbé optimisták. ebből az következik. Ha ez így van. Boldogság." A megelégedők nem hiszik. ezért kevésbé feszélyezi őket. mint megelégedő társaik. legyünk inkább megelégedők. Felmérések kimutatták. ha a világ nem tökéletes. Az adott időszakban azonban nem mértek jelentős emelkedést a boldogságérzet vonatkozásában. de elsőnek a Yale-t választottam.összezavar döntéseiben. amelyen egy egyetemi elsőéves pólójának felirata: „BROWN. a légkon­ dicionáló berendezések száma 15%-ról 73%-ra emelkedett. amennyiben nem lehet egynél több szerelmi vagy szexuális partnerünk. nem pedig a több szabad- 447 . bizonyos határok között Schwartz megjegyzi. hogy az utóbbi négy évtizedben az amerikaiak egy főre jutó jövedelme (az infláció figyelembevételével) megduplázódott. A boldogság a családdal és barátokkal való szoros kapcsolatból származik. márpedig többnyire ez a helyzet. és depresszióra hajlamosabbak. és úgy gondolkodnak: „Megtettem minden tőlem telhetőt az előttem állt választási lehetőségekhez viszonyítva. A mosogatógéppel felszerelt otthonok száma 9%-ról 50%-ra. Ha lelki nyugalomra és az élettel való megelége­ dettségre törekszünk.

hogy ha rákban betegednék meg. hogy boldogabbak vagyunk. valójában valószínűbb. milyen kezelést kapjanak. Ez azért van így. Ha például két előnyös vételi ajánlat közül kell választanunk. mint amennyire dicsérik?" . hogy a választás szabadsága nem is olyan jó. Ebben az egyenletben bizonyos fokú korlátozottság­ nak felszabadító hatása lehet. amit a több ezernyi választási lehetőség mérlegelésével töltünk. A válasz arra a kérdésre. „Lehet. de amikor ténylegesen megvan a választás lehetősége. miért vagyunk kevésbé boldogok. ők akarnák meg­ határozni. hogy ha az em­ bernek kompromisszumokat is mérlegelnie kell a választásban. De a valóban rákbetegek 88%-a nem akart maga választani a lehetséges kezelések közül. már kevésbé vonzó . Hiszen az időt. eltölthetnénk értékes kapcsolatunkban is. ha döntésünk nem visszavonható. amiről tudjuk. talán az. Miért hátrányos az összehasonlítás? Schwartz tanulmányokat idéz.a túl sok lehetőség valójában szoron­ gáskeltő tényező.sághoz és önállósághoz van köze. Ebben a kontextusban jelentős kutatási eredmények azt mu­ tatják.teszi fel a kérdést Schwartz. hogy nem másítható meg. hogy ez megnöveli felelősségünk mértékét. A választások nem csak hogy nem feltétlenül javítják az életminőséget. melyek azt mutatják. mert amikor olyan döntést hozunk. hogy egy­ általán nem vásárolunk. hogy választékot akarunk. Schwartz például hoz egy felmérést. Azt hisszük. hanem valójában ronthatják is azt. melynek során az emberek 65%-a kijelentette. akkor döntésében ingadozóbb és kevésbé boldog lesz. ha több választási lehetőségünk van. a döntést igyekszünk magunkban megindo- 448 .

Egyszerűen azzal. Még akkor is. akiknek kevesebb van. ellenségessé. akikkel összehasonlíthatjuk ma­ gunkat. A „lefelé történő hasonlítás" ezzel szemben arra vezet. idegessé tesz min­ ket és csökkenti önbecsülésünket. vannak nálunk gazdagabbak. ha az ember fizikai munkásként dolgozott. ha minden reggel és este azt mondjuk magunknak: „Sok dolog van. mint nekünk.kölni és minden lélektani alátámasztást megadunk neki. egészen elégedett lehetett a sorsával. és ez az összehasonlítás féltékennyé. csökkenti a szorongást. közelebb visz minket a valósághoz és boldogabbak leszünk. a boldog­ ság receptje egyszerű és kettős: • Döntéseid legyenek visszavonhatatlanok. 449 . milyen szerencsések vagyunk azokhoz képest. Mivel a több választás lehetőséget ad az összehasonlításra. és • Folyamatosan becsüld meg jelenlegi életedet. hogy észreve­ gyük. optimistábbak. Ezt nevezi Schwartz „felfelé történő hasonlításnak". az Internet és egyéb kommunikációs eszközök megjelenésével rengeteg ember életére láthatunk rá. hálás emberek egészségesebbek. De a televízió. Az elégedett. Az ilyen összehasonlítás növeli az ember kedvét és önbecsülését. amiért hálás lehetek" és ezeket végiggondoljuk. A házassághoz való rugalmas hozzáállásunk például természetes folyamatként vezet a házasság meggyengüléséhez. Régebben. iriggyé. ha viszonylag jómódban élünk. és minden ba­ rátja ebből a körből került ki.

Barry Schwartz Schwartz BA diplomáját 1968-ban a New York Universityn. és azzal. ez a különleges nyomorúság. a jólét növekedésével és a megnövekedett választási lehetőséggel szinte járvánnyá vált. amit régebben olyan kevesen tapasztaltak meg. mint Madonna. PhD-fokozatát pedig 1972-ben a Pennsylvania Egye­ temen szerezte. hogy ez legyen a választásról és döntéshozatalról szóló „lehető legjobb könyv" . Elis­ meri. mert Schwartz évtizedekig foglalkozott ezekkel a témákkal. Mégis. hogy mennyire vagyunk elégedettek az élettel. A világ egy nagy falu. hogy milyennek kéne lenniük. A választás paradoxona érzékelhetően nem évek fáradságos munkájával készült. hanem attól. hogy ő megelégedő. A maximalizálok számára A választás paradoxona sorsváltoztató könyv lehet.Záró megjegyzések A választási lehetőségek túltengése a lelki gyötrelmek legfőbb forrása. miszerint 450 . rádöbbenthet. mint Bili Gates. nem az aktuális élettapaszta­ lataink minőségétől függ. és ez írásán meg is mutatkozik. vagy olyan gazdagok. a maximalizálok vagy megelégedők csoportjába tartozik. és milyen banálisnak és korlátozottnak tűnik életünk az összehasonlításban. hogy az olvasó eldönt­ hesse. ezért óhatatlanul is eltűnődünk. Ha eddig a „bárcsak" agóniája gyötört. hogy milyen hatással lehetnek boldogságunkra. vajon mi miért nem vagyunk olyan híresek.mégis az. minden mondatot. az. Schwartz néhány 7 tételes tesztet mellékel. Összhangban saját elméletével. hogy érzékelünk-e szakadékot a dolgok valós állása és aközött. mivel magában foglalja az elmulasztott lehetőségek miatti szorongást és a nem választott módok miatti megbánást. nem fontolgatott meg minden szót.

1971-ben egyetemi tanársegéd lett a pennsylvaniai Swarthmore College-ben. Robbins).célszerű korlátozni a választási lehetőségeket az életben. Schwartz 35 éve ugyanazon az egyetemen tanít és ku­ tat. Schwartz számos szakcikket publikált a tanulás. 451 . az értékek és a döntéshozatal területén. Morality and Modern Life (Harc az emberi természetért 1986). Fiatalon nősült. és házassága ma is tart.és társadalmi cselekvés tudomány professzora. The Cost ofLiving: How Markét Freedom Erodes the Best Things in Life (Az élet ára: A piaci szabadság ho­ gyan erodálja az élet legjobb dolgait 2002) és Psychology ofLearning and Memory^A tanulás és memória pszicho­ lógiája 5. 2001 . További munkái: The Battle Fór Humán Natúré: Science. a motivá­ ció. kiadás.szerzőtársak: E. Wasserrnan és S. Jelenleg az egyetem pszichológia tanszékének Dorwin Cartwright ösztöndíjas társadalomelmélet.

és az utóbbi tíz évben én voltam a két lábon járó fénykoszorú ragyogó napsütötte ház­ ban. oldal) 452 . jó tár­ sasági em b ernek tartják magukat. Ötven évet töltöttem úgy. oldal) Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. Érintkezési pontok Dávid D. A z én életem ben nézve N ikki nagyon eltalálta a dol­ got. sokkal inkább kapcsolódik a személyes erősségek és karakter fejlesztéséhez." Dióhéjban A boldogságnak nem sok köze van az élvezethez.2002 Hiteles boldogság „ Szerintem : H irtelen ráeszmélés volt. ha nem éppen annak ellenére. Burns: Jókedvűen (107. oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. A nagyon boldog em berek töltik a legkevesebb időt egyedül. hogy a lelkem ben m indig esős. A bban a pillanatban úgy döntöttem: változtatok. Z sém bes voltam. a legtöbbet társaságban. oldal) Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219. és barátaiknak is ez a vélem ényük. m ert mogorva voltam. " „A [nagyon] boldog em berek lényegesen különböznek az átlagosan boldog és a boldogtalan em berektől is abban. Jó szerencsém valószínűleg nem azért ért. oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxona (443. borongás idő volt. hogy m indannyian mozgalmas és örömteli társadalmi életet élnek.

De ez a fokuszálás azt jelentette. a „pozitív pszichológia" alapítójaként lett ismert. A pszichológia tudománya min­ dig arról szólt. fejezet Martín Seligman Minden 100. hogy sokkal kevesebb figyelem jutott annak. Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfilment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megva- 453 . mitől boldogok vagy elégedettek az emberek. hogy átgondolja a pszichológia tágabb célját. a boldogsággal foglalkozó cikk jut. és az utóbbi ötven évben meglehetősen sikeres tudomány lett a lelki betegségek diagnosztizálása és kezelése területén. Ez a munka arra késztette. Bár 1991-ben megjelenirlearned Optimism (Tanult optimizmus) című munkája elismert klasszikus lett. a szomorúságról szóló tudományos szakcikkre csak egyet­ len. hogy ezeknek az érzelmeknek a jelenléte hogyan növelhető életünkben. de éppen a tehetetlen­ séggel és pesszimizmussal kapcsolatos munkája vezette arra. és azt.45. jegyzi meg Martin Seligman. mi a probléma az emberekkel. hogy az optimizmust és a pozitív érzelmeket kezdje kutatni. hogy kiderítsék. Szakmai munkásságának első 30 évében Seligman maga is az „ab­ normális" pszichológia területén dolgozott.

Az elváltak." Az anyagias emberek nem boldogok. és sokat tanít arról. 454 . PÉNZ Az utóbbi 50 évben a vásárlóerő az Egyesült Államokban. ezen túlhaladva a jövedelem további emelkedése nem növeli a boldogságérzést. Mitől vagyunk boldogok? Seligman több száz kutatás eredményét összegyűjtve megállapításokat tesz a hagyományosan a boldogsággal összefüggőnek tartott tényezőkről. a há­ zasság növeli a boldogságszintet. függetlenül attól. hogy a házasságban élő emberek 40%-a „nagyon boldog". a pozitív pszicholó­ gia egyfajta manifesztumának tekinthető.lósításában) című művének is jelentős hatása van. mennyi idős. Úgy tűnik. amiben 30 éven át 35 000 amerikait kérdeztek. A nagyon szegény emberek bol­ dogságszintje alacsonyabb. Ezt a statisztikát más felmérések is alátámasztották. HÁZASSÁG Egy nagy felmérésben. hogy az embernek mennyi a jövedelme. Japánban és Franciaországban több mint duplájára nőtt. kü­ lönélők és özvegyek csak 24%-a nyilatkozta. de amikor elérnek egy alap bevételi szintet („éppen elég"). Seligman megjegyzi: „A pénznél jobban befo­ lyásolja az ember boldogságérzetét az. hogy mennyire tartja fontosnak a pénzt. a National Opinion Research Center arra az eredményre jutott. hogy „nagyon boldog". de az élettel való általános elégedettség egyáltalán nem növekedett. hogyan vezethetünk jó és értelmes életet. és ez a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik.

TÁRSAS HAJLAM Szinte mindenki. Az ortodox zsidók reménytelibbek a jövőt illetően. általában sokkal alacso­ nyabb boldogságszintről nyilatkoznak. VALLÁS A vallásos emberek következetesen boldogabbnak és megelégedettebbnek mutatkoznak. akik sok időt töltenek egyedül. A jó egészséget természetes- 455 . annál boldogabbak. jó ér­ zést kelt az emberekben magukkal és a világgal kapcsolatban. hogy „jelentős és örömteli társasági életet él" Ők töltik a legkevesebb időt egyedül. hogy több negatív érzelmet éljenek át. mint a reform zsidók. mint a nem vallásosak. úgy értékeli. BIOLÓGIAI NEM A nők a férfiakhoz viszonyítva kétszeres gyakorisággal tapasztalnak depressziót és hajlamosak arra. „jövőbe vetett hit". Az evangéliumi keresztény egyházak prédikációi op­ timistább hangvételűek a hagyományos protestáns egyházakban mon­ dottaknál. Náluk alacsonyabb a depreszszió aránya és rugalmasabban állnak a kedvezőtlen fordulatokhoz és rugalmasabban épülnek fel a megrázkódtatásokból. mint azt gondolnánk. Seligman megfogalmazása szerint az erős. Egy tanulmány kimutatta. Azok. BETEGSÉG A betegség közel sincs olyan kihatással az élettel való megelégedettségre vagy a boldogságra. Vagyis a nők egyszerre szomorúbbak és boldogabbak a férfiaknál. hogy minél fundamentalistábbak egy vallás követői. aki nagyon boldognak tartja magát. Ugyanakkor a férfiaknál sokkal több pozitív érzelem megtapaszta­ lására képesek.

hogy meghatározzák. A fenti tényezők helyett Seligman az igazi boldogság és az élettel való elégedettség . Seligman megjegyzi: „Azok. Figyelembe véve. hogy boldogok legyenek. körülményeik nem teszik lehetővé számukra. mértékletesség és spiritualitás. minden korban megtalálha­ tó. Seligman szerint ez jó hír azoknak. de kutatások bizonyítják. Karakter és boldogság A fenti tényezők mindegyikét hagyományosan a boldogságot teremtő fő elemeknek tekintették. például afroamerikaiak és spanyol amerikaiak között/alacsonyabb dep­ ressziószintet mértek. akik a nebraskai télben szenvednek. azt gondolják. hogy ezek a tényezők nagyon alapvetők abban. KLÍMA A klímának sincs hatása a boldogság-szintre. a bátorság.„karakterünk". A fajnak sincs. ahogy lassú formálódása során alakul ki bennünk. igazságosság. Ilyen többek között a bölcsesség és a tudás. kik vagyunk és milyen körülmények között élünk.nek vesszük. bár néhány csoportban. a szeretet és emberségesség. A karakter olyan univerzális erényekből áll. ez nem nagy arány. és valójában csak a súlyos vagy halmozott betegség csök­ kenti az ember pozitív érzésének szokványos szintjét." Végül az intelligenciának és a felsőfokú tanulmányoknak sincs mérhető hatása a boldogságra. hogy a kali­ forniaiak boldogabbak. akik úgy vélik. Ezeket 456 . ami minden kultúrában. de ebben tévednek.ahogy nagyszüleink emlegették . teljesen és nagyon gyorsan alkalmazkodunk a jó időhöz. hogy együttesen is csak 8-15%-ban befolyásolják boldogságérzetünket.

ugyanúgy büszkék vagyunk eredményünkre. hogy gyengeségeinket próbáljuk kiigazítani. mint az eredetiség. mint az. ezáltal alkalmasak pszichológiai tanulmányozásra. Az életben való siker és az igazi megelégedettség . A karakter gondolata régen kegyvesztett lett. hogy jobban lelkesít minket egy olyan ember. hogy a karak­ terjegyek és a személyes képességek mérhetők és fejleszthetők. a lojalitás. és az erősségek között. ha műveljük és neveljük olyan személyes képességeinket. 457 . hogy elérjen valamit. Ha tehetségünkhöz akarat és elszántság társul. a tisztesség. ha azzal töltjük az életünket. Seligman megjegyzi.az erényeket úgy érhetjük el. Seligman szerint nagy hiba. a bátorság. amiben automatikusan jók vagyunk. „Jellegzetes erősségeink" finomítása révén (Seligman kérdőívet állí­ tott össze róluk) érjük el az élettel való igazi elégedettséget és boldog­ ságot. De Seligman azt mondja.túlnyomórészt képességeink fejlesztéséből ered. Erősségek és boldogság Különbség van a velünk született tehetség.a hiteles boldogság . aki ugyanazt egyszerűen természetes adottságával éri el. de az erények és a kifejlesztett tehetségek (a személyes képességek maximális felfejlesztése) rólunk szól. aki valamely nagy akadályt győzött le. mint amikor tisztességünket dicsérik. mert régimódinak és tudománytalannak gondolták. aminek kifejlesztését mi választjuk. kedvesség és korrektség. A tehetség a génekről szól.

rossz há­ zasság.és boldogtalanságtartományuk van. hogy nagy lottónyeremények után egy évvel a nyertes visszatér arra a szomorúsági vagy boldogsági szintre.Meghatározza-e a múltunk jövőbeli boldogságunkat? A pszichológia történetének nagy részében Freudtól egészen a „belső gyer­ mek" „segíts magadon" mozgalomig a válasz harsány „igen" volt. de csak akkor. A felnőttkori depresszió. Sok kutatás arra jutott. hogy természe­ tes boldogságtartományunk felső határa legyen a normális érték. A szülők válásának csak jelentéktelen romboló hatása van a későbbi gyermekkorra és felnőttkorra vonatkozóan. szenvedélybetegség. Például ha egy 11 évesnél fiatalabb gyermek anyja meghal. düh nem tudható be annak. szorongás. Azt is kimutatták. ahogy a fogyókúrázó a diéta ellenére is visszahízik egy bizonyos testsúlyra. hogy az embe­ reknek beállított boldogság. és ez az eredmény így is csak a kutatások felében mutatkozik. De a jelenlegi kutatások eredményei mást mutatnak. hogy boldogságszintünk nem emelhető tartósan. a gyermek esetében kissé nő a kockázat. hogy élete folyamán depressziós lesz. amiben a váratlan szerencse előtt volt. Seligman határozott üzenetet fogalmaz meg: elvesztegetjük az életet. ha a gyermek lány. Seligman kijelenti. Csak személyes erősségeink fejlesztése számít. hogy a gyerekkorunkban történtek okozzák je­ lenbeli gyötrődéseinket vagy ha ez passzívvá tesz minket a jövővel kap­ csolatban. és ez a hatás az élet folyamán egyre csökken. ami független gyermekkorunk eseményeitől és jelenlegi körülményeinktől. ám elérhető. ami genetikailag öröklött. ami gyermekként történt velünk. ha folyton arra gondolunk. Valóban növelhető-e a boldogság? A válasz bizonyos szintig: „nem". 458 .

de ne adj neki hangot" a boldogság kulcsa. De Seligman azt írja. a közösség nyilvánossága előtt. hogy akaratlagosan nem tudunk felej­ teni. megváltozunk és visszanyerjük az élettel való elégedettségünket. az érzés még rosszabbodik. mi történt velünk és hogyan fejezzük ezt ki. amikor a hallgatók meghívtak valakit. sőt hetekig igen jó hangulatban voltak. akinek köszönetét akar­ tak mondani valamiért. Ha azon rágódunk. „A-típusú" személyiségek vizsgálatából kiderült. hogy pozitív érzé­ sünk legyen. ami „kiveszi. az örömök könnyebb elérhetősége mintha 459 . A nyugati kultúrákban az emberek úgy gondolják. nem pedig megélése van összefüggésben a szívinfarktussal. hogy ki kell adnunk magunk­ ból negatív érzelmeinket. ha az ember úgy dönt. a düh kifejezése egész­ séges. minél több hálát érzünk az emberek és jelenségek iránt. hogy ennek éppen el­ lenkezője az igaz. A keleti hozzá­ állás „érezd a haragot. Seligman diákjai „hálaestét" ren­ deztek. míg ha megbocsátunk. Agyunk úgy van kialakítva. hogy nem bocsátunk meg. mert elfojtásuk lelki problémákat okozhat. De furcsamód. melyben a boldogsághoz számtalan rövidebb út is vezet.Érzelmek kifejezése Az „érzelmi hidraulika" fogalom azt jelenti. Nem kell nagy erőfeszítéseket tennünk. annál jobban érezzük magunkat. a sérelmet okozónak nem igazi büntetés. Ezzel ellentétben. hogy az ellenséges érzelmek kifejezése. sőt átalakítja a sérelem fullánkját". Szerencsésebb. Az érintettek az esemény után napokig. hogy „lenyeli haragját" vagy barátságos érzéseket fejez ki. Az. Záró megjegyzések Olyan világban élünk. elfojtása egészségtelen. De megbocsátani tudunk.

hogy Seligman elismeri. A Hiteles boldogság egyik legjobb részét a tesztek alkotják. A tisztség felfedte karakterét és lehetővé tet­ te. hogy azokat magára is alkalmaznia kéne! Többé nem engedhetjük meg magunknak. a bol­ dogság valami misztikus dolog. menyire vagyunk optimisták. hogy boldogok vagyunk vagy nem vagyunk boldogok életünk minden percében. mik a jellegzetes erős­ ségeink stb. élete első 50 évét kelletlen. az általános elvárások ellenére az egyik legna­ gyobb amerikai elnökké vált. Az élvezetes élet azt eredményezi. hogy az életnek inkább szemlélői. szerepe van benne választásainknak. de a boldogságról szóló rengeteg bizonyíték elgondolkodásra késztette. Seligman szerint a „feladathoz való felnövés" pszichológiájára van szükségünk. a boldogság felé vezető ösvények világosabban látszanak. Az igazi élet olyan. hogy Seligman saját életéből is vesz példákat. hogy folyamatosan keressük a kihívásokat és igyek­ szünk azoknak megfelelni. az többnyire irreleváns. 460 . mert nem igényel semmilyen személyes fejlődést. és nem használjuk kreativitásunkat. hogyan nyerte el az American Psychological Association elnöki tisztét. és tőlünk függ. hogy régen háttérbe szorult személyes erősségei kibontakozzanak. többek között azt is elmondja. akiknek nem tetszik. mint valaha. mo­ gorva emberként töltötte. aminek élvezete másoknak adatott meg.a boldogság nem „hullik az ölünkbe". Vannak olvasók.tátongó lukat hagyna sokunk életében. Bámulatos. Truman esetéhez hasonlóan csak az számít. Nem tanulunk semmit. mint résztvevői vagyunk. hogy azt higgyük. de ezek a kitérők valójában kellemesen fűszerezik a könyvet és gyakran szórakoztatók. Az. Amikor Franklin Delano Roosevelt halála után Truman átvette az elnöki hivatalt. amit ő más néven „Harry Truman-hatásnak" nevez. hogyan döntünk: kibontakoztatjuk vagy nem bontakoz­ tatjuk ki a bennünk rejlő lehetőségeket . hogy felelősséget vállalunk-e lelki állapotunkért. melyekkel meghatározhatjuk.

1993). az Albany Academy fór Boys iskolában tanult. A társaság koráb­ bi elnökei többek között: William James. Abnormal Psychology (Rendellenes pszicholó­ gia. Seligman 200 tudományos szakcikk és 20 könyv szerzője. 1995). 461 . 1942-ben. 1976 óta a UPenn pszichológia professzora. Abraham Maslow és Harry Harlow. társszerző Dávid Rosenhan 1982. Seligman New Yorkban. BA fokozatát summa cum laude a Princeton Egyetemen. 1964-ben szerezte. PhD-fokozatát pszichológiából a Pennsylvania Egyete­ men. mely társaságtól két Distinguished Scientific Contribution díjat is kapott. Szülei köztisztviselők. John Dewey. What You Can Change and What You Cárit (Mi megváltoztatható és mi nem? 1993) és The Optimistic Child (Az optimista gyermek 1995). Learned Optimism (Tanult optimizmus 1991). Nős. 1967-ban kapta. 1998-ban megválasztották az American Psychological Association elnökéül.Martin Seligman New York államban. További munkái: Helplessness (Tehetetlenség 1975. Albanyban született. hét gyermeke van.

akik a képzett em berek osztályán belül élvezték egy tipikus házasság új tapasztalatait. de előbb a régit le kell dobnia magáról. Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. Azt viszont sejtem. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. gyakran egyszerűen az élet egyik évszakából a másikba való átmenet. hogy mostanra nekik is m egvannak a m aguk g u b a n ca i. A növekedése során több ke­ mény." Dióhéjban Ami nagyon személyes változásnak tűnik. Évekig tipikusan lelkes em bereknek tűntek ." „ 2 5 éves korukban házasodtak össze.m 1976 Átmenetek „Sokban hasonlítunk egy különösen kem ény páncélú rákhoz. d e sem m it nem tudtam azokról a szálakról. A z új páncél belülről növekszik. m íg az új páncél ki n em nő a régi hely éb en. Barátként ism ertem őket. védelm ező páncélt növeszt és vet le. oldal) 462 . A rák védtelen egészen addig. am ik párként kapcsolták őket össze.

csak a sötét dogokat látja. de valójában nem élte meg. hogy ezek egyike sem töltené be az elméjé­ ben tátongó űrt. hogy újságíróként utazgasson a világban. Amerikába visszatérve számot vetett az életével. hogy írjon beszámolót egy észak­ írországi konfliktusról.46. 463 . Úgy érezte. ha nem a riporternő szeme előtt lövi szét egy golyó egy fiú arcát. 35 évesen már ke­ vésnek találta. mások veszélyes sportokat kezdtek gyakorolni. gyermeke is született. Ez a nap talán csak rossz emlék maradt volna. a Derry kerületen átmenő katolikus polgárjogi menetbe. pedig férjhez ment és elvált. Addig optimista. és a helyszínen belekeveredett a Véres Vasárnap eseményeibe. De Gail tudta. kedves és törekvő „jó" lánynak gondolta magát. megint mások nagy partikat adtak vagy fiatalabb partnereket vittek ágyukba. főként fiatal civilt öltek meg. Azt mondta. élete felénél úgy tűnt. Az a borzalmas gondolat foglalkoztatta: Hogyan reagálnak má­ sok. bátor. de most. csak „résztvevő" volt az életben. ha ilyesmi történik velük? Egyesek még keményebben dolgoz­ tak a karrierjükben. fejezet Gail Sheehy Gail Sheehyt riporterként rendelték ki. „egész nyavalyás vi­ lága" mintha szét akart volna esni. melynek során a brit erők 14.

hogy egy másik szinten valami más zajlik. egysze­ rűen a benne zajló nagyobb változások . aminek tanúja volt. hogy különbség van a „mérföldkő események". és a könyv nyomán sokan ébredtek rá. jó stílusú író volt. a szöveg az első oldaltól fogva magával húzza az olvasót. a gyermek születése. hogy népszerű magazinokban részletek jelentek meg belőle. Ha eddig elégedettek voltunk az életünkkel. életközépi válság . Az emberek külső eseményekkel próbálták érzéseiket magyarázni. a munkába állás (melyek 464 . Határszakaszt jelentő események és mélyebb válságok Sheehy felismerte. továbbá. hogy má­ soknál mi vált ki ilyen fordulópontot.valamiféle. a külső esemé­ nyek igazából nem adtak magyarázatot. bestseller lett.A Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor előre­ látható válságai) az 1970-es évek könyvkiadásának kiemelkedő jelensége volt. de ahogy az ő esetében is történt.előidézője volt. A könyv stílusa olyan. Rámutatott. de nagyon sok olvasója kiáltott fel: „De hiszen ez én va­ gyok!" ahogy felismerték magukat abban. mint az érettségi. az azt jelzi. azzal. megjósolható rend­ szerességgel következtek be. hogy Sheehy tehetséges. amit el is vár az olvasó egy jó magazin szerzőjétől. hogy ezek az „átmenetek" körülbelül azonos életkorban. a könyv figyelemfelhívó borítójával. hogy a szörnyű esemény. A dolog felkeltette az érdeklődését az iránt. és most hirtelen mindez megváltozott. a házasság. ahogy Sheehy leírta a felnőtt élet szakaszait. Bár a felnőttek életkríziseinek témája nem számított különösebben újszerű és népszerű témának. Könnyű az Átmeneteket elavult és népszerű pszichológiai könyvként leértékelni. hogy nincsenek egyedül az élet viszontagságain át való evickélésben. és meglepetésére kiderült.

de nem sok figyelmet fordítottak a felnőttkor életszakaszaira. hogy a folyamat sodorjon minket. hogy ezek milyen feszültségeket jelentenek a kapcsolatban. ami az élet egy másik szakaszába vezet át minket. Bár ezek az átmeneti időszakok kellemetlenek és gyakran fé­ lelmetesek. Ha azt választjuk. hogy fejlődünk. Mindkét esetben változást tapasztalunk. miszerint bi­ zonyos fordulópontoknál vagy személyes fejlődésünk irányába mozdul­ hatunk el. 465 . Azt. pedig ez az esemény egyszerűen olyan katalizátor. Mivel a kutatás nagy része férfiakkal foglalkozott. hogy jobban ellenőrzé­ sünk alatt tartjuk a folyamatot. Az Átmenetek írásakor alaposan beleásta magát az életszakaszok szakirodaimába. mivel végső soron fejlődést jelen­ tenek. hajlamosak vagyunk ma­ gának a „mérföldkő eseménynek" tulajdonítani. vagy az ismert biztonságban maradhatunk. nem kell félnünk tőlük. Az életszakaszok vál­ tozásait egy házaspár esetében is vizsgálta. mint Sheehy meg­ jegyzi. vagy hagyjuk. hogy elfogadjuk a változást. Változások évtizedről évtizedre A könnyebb érthetőség kedvéért Sheehy bevezette azt az újítást. A gyermekkori és a kamaszkori fejlődés fázisait. legalább tudjuk. igen részletesen kutatták és dokumentálták. és jobban tudatosítjuk azt. tömérdek életrajzot olvasott el és gyűjteni kezdte 18 és 55 év közötti emberek élettörténetét. a választás abban áll. hogy hogyan érezzük magunkat. és megfigyelte. hogy számos nő története is bekerüljön a kötetbe. gondoskodott róla. hogy a felnőtt életet évtizedenként osztotta szakaszokra.nyilvánvalóan hatással vannak ránk) és a belső eredőjű fejlődési fázisok között. Sheehyre nagy hatást gyakorolt Erik Erikson elmélete.

A „harmadik X" közeledtével. jegyzi meg Sheehy. esetleg kisebb lesz önbecsülésük. együtt minden akadályt le­ győznek. általában elége­ detlennek érezzük magunkat karrierünkkel és addigi választásainkkal. mintha kinőttünk volna belőlük. Új irányokat kell keresnünk. hogy el vannak vágva a világtól. A nőkben kialakulhat az érzés.A huszonéves kor Húszas éveinkben meg kell találnunk helyünket és célunkat az életben. mert a házon kívül dolgozó férfiaknál sokkal kevesebb visszajelzést kapnak tel­ jesítményükről. tele vagyunk energiával. re­ ménnyel. hogy pályát változtatunk vagy visszamegyünk dolgozni vagy gyereket vállalunk. vagy teljesen elutasítjuk az elkötelezettséget. Míg a húszas éveikben járó férfiak úgy érzik. Ha a húszas éveink 466 . hogy gyere­ kes anyák. mint a férjüknek. ha otthon maradnak. A nők nem érzik ezt a nyomást. aki bizonyos fokig pótolni tudja családi kapcsolataikat. és 30-as éveikben nagy változáson mennek keresztül. vagy új elkötelezettségeket kell vállalnunk. amikor kilépnek férjük árnyékából. felfedezzük hogyan élhetjük az életünket. vagy a kalandot és „önmagunkat" keressük. Legnagyobb szerelmük a munká­ juk. Vagy biztonságra és elkötelezettségre törek­ szünk. amit tennünk „kéne". gyermeket nevelnek. De ezzel a nők elkerülik saját fejlődési fel­ adatukat. a nők önbizalma gyakran a kamaszkori szint alá csökken. A húszas éveikben járó párok úgy érzik. A nők gyakran választanak „erősebb" férfit. jól kell teljesíteniük a munkahelyü­ kön. bár bátorságuk mögött gyakran van kétség és bizonytalanság. akik fiatalon mennek férjhez. amivel esetleg később kénytelenek szembenézni. különben nevetségessé válnak. A huszonéves férfiak úgy érzik. és kevésbé értékelik őket önmagukért. Lehet. mint azért. bármit képesek megtenni. ilyenek pél­ dául azok a nők. amit családunk vagy barátaink elvárnak tőlünk. Többnyire két út áll előttünk: vagy azt tesszük.

hogy semmiért nem hibáztathatunk másokat. 467 . ilyenkor érhet el minket a „hét­ éves krízis" Sheehy arra figyelmeztet. és ez sokként érhet bennünket. hogy életük nem csak arról szól. mint amilyennek húszas éveikben hitték. hogy életünk egyszer véget ér. sikeres íróvá kell lenniük. de öntudatosságuk növekedni kezdhet. hogy má­ sok kedvében járjanak és megfeleljenek a kulturális normáknak. hogy korábban mindent a házas­ ságuknak és a családjuknak rendeltek alá. „Kezd szoríta­ ni az idő". később ez elkerülhetetlenül jelentkezik. Eldönthetjük. A férfiak úgy érzik. nem kapunk mindenre választ. ez az „utolsó lehetőség" évtizede. Míg a húszas évek a „minden lehetséges" évtized. és kezdjük belátni. Az élet általában kissé megállapodottabb lesz. vagy „ígéretes fiatal tehetségből" elfogadott. Sheehy kutatásaiban különösen a 37 éves kor mutatkozott krízisévnek. A 37 és 42 közötti életkor a legtöbb ember számára a szorongással leg­ inkább jellemzett időszak. hogy az élet sokkal komolyabb és bonyolultabb.közepétől kezdve kapcsolatban voltunk. ahogy Sheehy is rádöbbent. amikor felismerik. Mindkét nembeliek arra a következtetésre jutnak. amikor már esetleg nagyobb árat fizetünk érte. amikor alkal­ mazottból üzlettárssá kell előlépniük. hogy ha nincs valamiféle identi­ tásválságunk 20-as éveinkben. hogy gyökeret verjünk vala­ hol. ami kifinomultabbá teszi prioritásainkat. Hiteles­ séget követelünk magunknak. A nők lehet. Hirtelen rádöbbenünk. hogy lehet. a harmincasokban rájövünk. A harmadik X Az ember harmincas évei „a határidő évtizede". milyen karriert akarunk befutni és házat vehetünk. „a gyökerek feltépésének" időszakában.

kevésbé valószínű. kik vagyunk. mert már be tudtuk építeni a pszichénkbe saját nemünk ellentétét. vagy megadjuk magunkat a csoport elgondolásai­ 468 . akik megújították céljukat. Ha intenzíven hajszoltuk a karriert. Akárhogy is nevezzük. akik vagyunk. feltehetjük magunknak a kérdést: „Megérte? Miért nincsenek gyerekeim?" A negyedik X-be forduló számos férfi úgy érzi.azok vagyunk. Maslow „önmegvalósí­ tásnak" nevezte. hogy még jobban meg­ határozzuk. hogy szerelmesek leszünk. jobban reagálnak az érzelmekre. ezek lehetnek a legjobb évek. Az élet ezen szakaszának mottója Sheehy szerint az lehetne: „Elég a sü­ ket szövegből!" . ezért vé­ gül mesterei leszünk sorsunk alakításának és magabiztosabbá válunk. hogy önmagunk legyünk Az identitás keresését Jung „individuációnak". Azoknak. hogy a negyvenes évek közepén visszatér bizonyos egyen­ súly. ez az egymásra következő életszakaszok célja. Önállóbbnak érezzük magunkat. és olyan érzése támad: „Ez minden?" A jó hír az. A nők öntudatosabbak lehetnek. bizonyos stagnálást és egyensúlytalanságot érzünk. de na­ gyobb tiszteletet és odaadást tudunk tanúsítani egy másik ember iránt. mert belátjuk. A másik nem elveszti felettünk varázshatását. hogy senki nem csinál meg semmit helyettünk. Próbálkozás. hogy nem értékelik eléggé. úgy érzik. túl nagy a teher rajta. hogy előrébb haladjanak a karrierjükben.A negyedik X Amikor középkorúvá válunk. a férfiak. Sheehy kifejezése: „hitelességünk elnyerése". Akik addig látszólag erőfeszítés nélkül haladtak előre az életben. Minden egyes fázisban lehetőségünk van arra. hogy az élet utolérte őket. akik addig félretették ér­ zelmeiket.

ha­ nem a szerint ítéljük meg házastársunkat. Mindig volt valami erősebb ok: „A barátnőm nagyon akarta". ahelyett. Számos döntésünk egyszerűen azt a vágyat tükrözi. Sokan ezért köt­ nek házasságot. hogy elszabadul­ junk. van valami időtlen érték bennük. Ennek gyakori eredménye az. „Az én kultúrámban az emberek ebben a korban megházasodnak" Mindkét nem esetében a leggyakoribb ok az volt: „Szükségem volt valakire. Tovább bonyolítja a dolgot. a nő a kétség és instabilitás időszakát élheti meg. hogy felelősséget vállalnánk magunkért. Két énünk van: az egyik össze akar olvadni másokkal. Bár ezek az interjúk ma már nyilván­ valóan nem aktuálisak. mintha korábban soha meg nem történtek volna. vagy megkülönböztessük magunkat szüléinktől. vagy egyidejűleg versengnek bennünk. és vica versa. „A családom elvárta". mikor nem vagyunk boldogok. hogy Sheehy számos interjút készített kü­ lönböző személyekkel és párokkal. mennyire jól helyettesítik a szülőt. amikor a férfi éppen a növekedés és lel­ kesedés fázisában van. hogy nem saját érdeme. hogy tudatosabbak vagyunk életünk fázisaival kapcsolat- 469 . Nagyon érdekes." Az. hogy a házaspárok fejlődési fázisai ritkán vannak összhangban. hogy most egymást okoljuk azért. miközben az igazi változás belső eredetű. így aztán. amit tapasztalunk. Ezzel az a probléma. Például. azt gondolhatjuk: „ő nem engedi". a másik kreatív önállóságot és szabadságot akar. Willa Cather regényírótól idéz: „Csak két vagy három emberi történet van. Záró megjegyzések Az Átmenetek legfőbb erénye. Életünk során folyton vált­ hatunk egyik vagy másik között. hogy a Sheehy által megkérdezett párok egyike sem pusztán szerelemből kötött házasságot.nak és elvárásainak. aki gondoskodik rólam". ezek is­ métlődnek olyan élénken.

folyamatosan fejlődő. de lehetővé teszi. melyekben leírta többek között George W. hogy a nők későbbi életszakaszban.bán. nem pedig másokat vagy külső körülményeket kell hibáztatnunk miattuk. valószínűleg már milliók átélték. Most. pedig a várható átlagélettartam növekedésével az élet sokak számára valóban 40-nél kezdődik. Mihail Gorbacsovot. Newt Gingrichet. Az Átmenetek megjelenése óta az életszakaszok időkeretei mintha meg­ változtak volna. Az is gyakoribb. stabil periódu­ sokkal megszakított átmeneti állapotok sorozatának tekinteni. hogy elvetjük a „fiatalság" és az „érettség" közötti megkülönböztetést. nem jelenti azt. szinte elvárássá vált. Busht. férfiaknál 23 év volt. És Sheehy nem tárgyalta a 40-es éveken sokkal túlhaladó életszakaszokat is. Margaret Tha- 470 . és magunkat inkább változó. Lehet. nem pedig rögzült identitással rendelkező személyiségeknek tekintjük. Gail Sheehy Sheehy magazinokban írt éles karakterprofiljairól közis­ mert. és inkább saját életszakaszunkhoz van köze. hogy felfedezzük. amikor. hogy húszas. hogy hajlamosabbak leszünk az életet elkerülhetetlen. amikor az em­ berek sokkal későbbi életkorban „állapodnak meg". Itt vetődik fel szükségszerűen a kérdés: Milyen életkornál lesznek a fordulópontok és az életkrízispontok. hogy meglássuk: amit egyedi problémánknak tartunk. és a lehető legkevesebb elkötele­ zettséget vállaljuk. hogy minden kontrollt feladunk. az emberek százéves korukon túl is egészségesen élhetnek? Lehet. vagy egyáltalán nem vállalnak gyereket. mit akarunk csinálni. Az 1970-es években az Egyesült Államokban az átlagos házasságkötési kor nőknél 21. ahogy azt a tudósok előre jelzik. sőt talán harmincas éveinkből is szánjunk néhány évet arra.

A kultúrában és a társadalomban bekövetkezett változások követéseként Sheehy New Passages (Új átmenetek 1995) címen dolgozta át könyvét 102 Gail Sheehy: Őszintén a klimaxról. Őszintén a klimaxról1 2 (The Silent Passage: Menopause 1992). 1994. A Kongreszszusi Könyvtár felmérése alapján bekerült korunk legbefo­ lyásosabb tíz könyvének listájára. Fortuna. Hillary's Choice. 0 Understanding Men's Passages (Az emberi átmenetek megértése 1998). További munkái: Pathfinders (Útkeresők 1981). Budapest 471 . Pődör Dóra.tekert és Szaddám Husszeint Régóta szerkesztő a Vanity Fair magazinnál. ford. a profile o f Hillary Clinton (Hillary választása. Hillary Clinton arcképe 1999) és Sex and the Seasoned Woman (A szex és a ta­ pasztalt nő 2006). számos újságírói díjat nyert Az Átmenetek három évig szerepelt a New York Times bestseller listáján és 28 nyelvre fordították le.

ha születésükkor elcserélték volna őket. de ezzel összem érhető fejlődést sem m i. "1 4 0 „A lovas nom ád Külső-Mongóliában és az asztronauta a világűrben különböző emberek.de nekünk megvan az a képességünk is. hogy alkalmazkodjunk. A fizika és a biológia hosszú utat tett m eg."106 Dióhéjban Mint minden állat. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353. az em beri viselkedés tudom ányára m ég csak hasonlító dolog sem mutatott. vagy új környezetet teremtsünk. m int világa bárm ely más részét M a önm agát érti a legkevésbé. elfoglalták volna egymás helyét. 2 0 0 4 03 104 Fordította: Kemenes Inez 105 Fordította: Kemenes Inez 106 Fordította: Kemenes Inez 472 . Magyar Könyvklub. hogy az em b er ugyanúgy érti önmagát. "1 5 0 „B ár a kultúrákat jobbá teszik azok az em berek. Kemenes Inez. ford. oldal) 1 Burrhus Frederic Skinner: Szabadon fogva. de. am ennyire tudjuk. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375.1971 Szabadon fogva1 3 0 „Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt elm ondhattuk volna. akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz. az alapvető javulás a környezettől jön. az ember is környezete által formált . am it tesznek vagy tenni fognak. am ely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket. Érintkezési pontok Harry Harlow: A szeretet természete (255.

Skinner A pszichológia történetének egyik legellentmondásosabb alakja. Az emberek nem egyszerűen reflexgépek. az Skinner szá­ mára a galamb volt). az embereket az állatokhoz hason­ lóan a környezetükkel való kölcsönhatásuk vonatkozásában kell vizsgálni. Szerinte. oldal) megmutatta. gondolatok és ösztönök (a „psziché") hatására keletkeznek. mert briliáns kísérletező volt (ami Pavlovnak a kutya. ahogy azt Pavlov munkássága (375. hogy meglássa a nagyobb. érvelt. részben azért. hogy nem látott különbséget emberek és állatok között. Ám „operáns viselkedés" elméletében Skinner tovább ment Pavlovnál. amit romantikus gondolat­ nak tartott. fejezet B. Skinner arról volt híres. hanem viselkedé­ sük következményeinek függvényében változtatnak magatartásukon. az eredmény: kollégái megbecsülése és olyan bestseller könyvek. miszerint az emberi cselekvések belső érzelmek. amelyek gondolkodásra késztették az embereket. Skinner lett a behaviorizmus leghíresebb képviselője. Pszichológushallgatóként is fellázadt az ellen. Páratlanul tudta kom­ binálni technikai készségeit és azt a vágyát. Ez a filozófiai megkülönböztetés az emberi különbözőség hihetetlen mértékű variációit engedi meg. ugyanakkor lehetővé teszi a behavioristák számára. filozófiai képet. de azért is. F. mert tudott írni. 473 . hogy úgy gondolják: az ember alapvetően környezetének teremtménye.47.

ezért alapvető tévedésben van. nem sokkal ismerjük jobban magunkat. sőt az sem. ha megváltozik az emberek viselkedése. hogy igazi megoldások csak akkor jöhetnek létre. hogy a világ problémáit a tech­ nológia vagy a tudomány fejlődésével próbáljuk megoldani. Új pszichológia megteremtése Skinner úgy vélte. ami­ kor a túlnépesedés és az atomháború szörnyű fenyegetésként hatott. Már nem hisszük. a pszichológia mégis azon alapul. a fejlettebb mezőgazdasági technikák elérhetősége még nem biztosítja alkalmazásukat. még nem jelenti azt. hogy vannak fogamzásgátlók. hogy magatartásunkat „a lélekben rejtező erők" ha­ 474 . Az. ha csak az emberek és a technológia kapcsolatát javítjuk. mégsem elégséges. jegyezte meg. miközben tudá­ sunk a természettudományok területén óriási léptekkel haladt előre. hogyan működik a világegyetem. De manapság. mi okozza a kövérséget.Viselkedéstechnológia? A Szabadon fogva (Beyond Freedom and Dignity) oly korban íródott. hogy felhasználóbarát­ tá tesszük a technológiát. hogy milyen keveset fejlődött a pszichológia a fizikához és a biológiához viszonyítva. Az ókori Görög­ országban az emberek ugyanúgy értették. Az embe­ rek okozzák a problémákat. hogy a pszichológia tudománya rossz helyen kere­ si a viselkedés okait. kijelentet­ te. Skinner felhívta a figyelmet arra. Úgy tűnt. Amire valójában egyfajta „viselkedéstechno­ lógiára" van szükség. hogy az embereket démonok szállták meg. Mit lehet tenni? Skinner megjegyezte. az emberi faj puszta túlélése is veszélyben van. bár természetes. hogy az emberek alkalmazzák is azokat. mint azt.

ahogy Skinner nevezte. hogy valamiféle „emberi természet" alakítja cselek­ véseinket. amelyekből bizonyos viselkedés ered". hogy színházba menjen. Ez a „mentalizmus". mint olyan „végtermékekre". Mindazonáltal pontosabb lenne azt tudnunk. akik a világ rájuk gyakorolt ha­ tásaként. nem lelki pszichológia Skinner megjegyezte. A fizika és a biológia régen elvetette azt a gondolatot. céltudatot kell adni. mit olvasott a darabról. mi késztette őt színházba menetelre a múltban. ezért túl kell jutni a büszkeségen. holott pontosabb lenne úgy gondolnunk az emberekre. illetve a világra adott reakcióikból jönnek létre. A freudi pszichológiában például az ember cselekvéseit nem egy. még ma­ napság is azt mondjuk. Úgy gondolunk az emberekre. és erre azt feleli. Nem kell is- 475 . Az eredmény: azt mondják. Adott tényként fogadják el. hogy a világ minden problémája a belső attitűdök megváltoztatásában sűrűsödik. mégis. hogy „mert kedvem volt". mint „központokra. esszenciát tulajdonítottak. növelni kell az önbecsülést. Skinner azonban „tudomány előttinek" találta az ember efféle kon­ cepcióit. miért ment szín­ házba. hanem három belső elem (az ösztön-én az ego és a felettes­ én) kölcsönhatása alakítja. hogy a lelki állapotok okoz­ zák a hangulatokat. azt je­ lenti. A középkori alkimisták minden embernek viselkedését alakító misztikus „lényeget". hogy a viselkedést nem saját jogán tanulmányozták. és ma abban hiszünk. elfogadjuk ezt magya­ rázatul.tározzák meg. amik arra a döntésre vezették őt. és vannak-e más környezeti tényezők. hogy ha valakit megkérdezünk. hogy a jelenségeket vagy az állatokat „belső szándék" vezérli. csökkenteni kell a hatalom és az agresszió iránti vágyat. hogy a fizikai agressziót nem fizikai természetű érzés „okozza". Környezeti. stb.

Aszerint választjuk meg. amik vagyunk. hogy a hatalomgya­ korlás különböző formái nem a közvetlen erőn. Környezetünk nemcsak elhatározott cselekvéseink színtere. változtatjuk cselekvésünket.mernünk egy ember lelki állapotát. ami „megerősíti" cselekvéseinket. de pontosabb megfigyelések azt mutatják. hogy miképpen lép kölcsönhatásba és alkalmazkodik környezetéhez. ahogy cselekszik. csak annyit kell tudnunk. Jobb környezet. Azt hisszük. az ember szintén annak a folyamatnak az eredménye. hogy mit sajátítottunk el korábban arról. hogy túlélé­ sünk érdekében mi a jó. és hogyan alkalmazkodik ahhoz. hogy „a szabadság irodalma" sikeresen inspirált embereket arra. érzéseit. hanem azzá alakít minket. Ahogy egy állatfaj is attól él vagy pusztul ki. A hatalom ezen kifinomultabb formái­ nak az emberek hajlandók alávetni magukat. terveit. hogy au­ tonóm módon cselekszünk. hogy miképpen lép kölcsönhatásba a világgal. hogy viselkedését tanulmányozzuk. hogy aszerint cselekszünk. miért cselekszik az ember úgy. Skinner azt javasolta. nem jobb emberek Mit jelent Skinner könyvének címe: Szabadon fogva? Elismerte. milyen körülmények késztették erre. hogy lépjenek fel az elnyomó hatalommal szemben. személyiségét. mert végső soron saját társadalmi vagy gazdasági céljaikat szolgálják. Ezek az írások természetesen az emberek kizsákmányolását és az elnyomó hatalom gyakorlását a go­ noszhoz. De Skinner úgy találta. az alóla való szabadulást pedig a jóhoz kötötték. hogy valami hiányzik ebből az egyszerű egyenletből: Úgy alakítottuk ki társadalmunkat. és mi a rossz nekünk. Például: emberek milliói 476 . hanem negatív vagy pozitív ösztönzőkön alapulnak. céljait ahhoz. amibe be­ leszületett. hogy ha meg akarjuk tudni.

mint azt hinni szeretnénk. de bizonyos viselkedéseket vonzób­ bá tehetünk számukra. Szinte mindannyian közösségben élünk. Skinner szerint a büntetés ügyetlen módszer azokkal az emberekkel. és nem ennek megfelelőan reagáltak. nem a hatalom irányítja. ha nyíltan megválasztanánk. akik 477 . hogy másképpen cselekedjen. ha elismernénk. hogy alternatív cselekvéseket erősítünk meg. őket averzív tényezők. Az emberek elméjét nem változtathatjuk meg. ha azokra a környezeti helyzetekre koncentrálnánk. többet érhetnénk el. a kultúra erőforrásait sokkal jobban használjuk ki azzal. ön­ magunk fenntartása érdekében. ha úgy változtatjuk meg a visel­ kedésüket. A környezet hatalmas alakító erejét figyelembe véve. akik nem értették meg a társadalom magasabb céljait. pedig a közösségeknek valamiféle ha­ talmat kell gyakorolniuk. Nem tagadta. de attól még irányítás alatt állnak. Láncszemek Skinner rámutat. hogy sok energiát fordítunk az individualizmus etiká­ jának fenntartására. hogy voltak nagy emberek. hogy a hatalom milyen formájának vetjük alá magunkat? Miért ne foglalkoznánk tudományosan a témával. amelyek jelentős teljesítménye­ ket eredményezhetnek. a munkanélküliség következ­ ményei miatt. ami arra ösztönözheti az egyént. miközben mint faj. mintha jobb embereket akar­ nánk teremteni". Nem lenne jobb. hogy a hatalomnak mely formái a leghatásosabbak? Ez a behaviorizmus lényege. írta Skinner. Csak a környezetet változtathatjuk meg.utálják a munkájukat. ha „jobb környezetet teremtünk. miért ne határoznánk meg. Jobb módszer az. mégis maradnak. hogy nem vagyunk olyan szabadok és autonómok. Nem adhatunk az embereknek célt vagy szándékot.

Nem abban különbözik a többi állattól."1 8 0 Bár Skinner szerint minden ember testének legapróbb rostjáig egye­ di. írók. hogy abban nem különbözünk a kutyától. amikor erkölcsös vagy morális kul­ túrát alkotott. filozófusok és írók régóta ünnepük az emberi ént ve­ zérlő belső motivációt. amely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket. hogy tudományos elemzés alanyai vagyunk."1 7 0 Amit „karaktervoná­ soknak" tartunk. amit tesznek vagy tenni fognak." Mi van a lelkiismerettel és az erkölccsel? Skinner ezzel kapcsolatban azt mondja: „Az ember nem etikus vagy morális lényként fejlődött ki. Fejlődésében eljutott arra a pontra. Míg Hamlet azt mondta az emberről: „Istenre hasonlít". Skinner hozzáfűzi Pavlov megfigyelését az emberiségről: „Kutyára hasonlít".ám azt is mondta. Skinner szerint az ember több. Míg költők. hogy képes volt morális vagy etikus társadalmi környezet létrehozására. hogy morális vagy erkölcsi érzéke van. hanem a pozitívabban ösztönző környezet megteremtésével. hanem abban. hogy ezzel nem fejezi ki a lényeget. érezte azt is.hatalmas eredményekkel gazdagították az emberi kultúrát. azok valójában a múltbeli környezeti megerősítések beteljesülései. Röviden: Skinner szerint piedesztálra állítottuk az em­ bert. Skinner megfogalmazásában: „Bár a kultúrákat jobbá teszik azok az emberek. és rácsodálkozott az ember és cselekedetei komplexitására . de szerinte több ilyen embert hozhatnánk lére. az alapvető javulás a környezet­ től jön. Minden ember egy 1 Kemenes Inez fordítása 07 108 Kemenes Inez fordítása 478 . akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz. mégpedig nem a győzedelmes in­ dividualizmus etikája révén. mint a kutya. Skinner klinikai definíciója: „Az 'én' bizonyos feltételekre adott megfelelő reakciók repertoárja.

A kontroll ezért az élet ténye. amit klasszikus. olyan elemek. Ezzel szemben a behaviorizmus tudományosan akarta elemezni a valós emberi viselkedést. Záró megjegyzések A Szabadon fogva sok vitát váltott ki megjelenésekor. Ez volt az az elképzelés. hogyan lehet olyan kultúrákat terem­ teni. hanem megfi­ gyelhető. ami jóval létük kialakulása előtt kezdő­ dött. hogy a kommunista ideológia az emberi természetbe ve­ tett téves hiten alapult. olyan embernek. hanem inkább pozitívabb megerősítők vezérlik. ha egy hosszú lánc egy szemének tekintenénk önmagunkat. mint példá­ ul a büntetéstől való félelem. mert aláásni lát­ szik a személyi szabadság etikáját. de egyben olyannak. és haláluk után is sokáig folytatódik. Walden II című utópiaregényében írt le. 479 . Skinner azt vizsgálta. mint a kommunizmus korai szakasza. Látszólag olyan. amelyben a hatalmat kevésbé az averzív szabályzók. ahogy az egyes emberek létük és jól­ létük fenntartása érdekében szervezik az életüket. minden kultúrának. ami ebből a gondolatrendszerből ered. mérhető tényekre kell építenie. amiket az emberek önként elfogadnak.állomás abban a folyamatban. Skinner a kultúrák fejlődését „egyfajta gigantikus önkontroll-gyakorlat"-ként írta le. de a legfőbb különbség az. Ebben a nagyobb kontextus­ ban nem ostobaság sok hűhót csapni az individualitás körül? Biztosan eredményesebb lenne. aki képes környezete alakítására. De vajon valóban veszélyesek voltak Skinner gondolatai? A szabadság csodálatos eszme. de a kultúrák és közösségek fennma­ radása természetüknél fogva nagy kontroli-apparátust igényel. nem hiú ábrándokra. ami nem különbözik attól. akit genetikai története és a környezet alakít.

hogy elnyomják őket más kultúrák. és talán megmutatkozik a reali­ tás: olyan ember volt. igazságosak". aminek talán a mi időnk­ ben is jelentősége van. ahogy attól. laboratóriumába húzódott ember. és ott a helye az igazi humanitá­ rius gondolkodók sorában. hogy az emberiség ideológiáival és romantikus elképzeléseivel hazardírozzunk. hogy az egyén gondolatát teljesen el kell törölni? Nem. jegyezte meg Skinner. nem csökkent a jelenség szépsége. Csak arról a „belső személyről" mondta ezt. Azzal. Tényleg úgy gondolta. Ha eddig következetesen ragaszkodtunk az Ayn Rand-féle. Tudomá­ nyos alapról akart sorsunkon javítani. akiről azt mondták. hogy ri­ deg. amelyek szabadságot és méltóságot minden más fölé helyezhetik. aki tudta. ame­ lyek a túlélést helyezik az első helyre. Az országok büszkélkedhetnek azzal. hogy Isaac Newton elemezte a szivárványt.Skinner egyik legmegragadóbb gondolata. hogy hősiesen manipulálja a környezetet. hogy „jók. számos tudományterületen nagy hatást gyakorolt. azt kockáztatják. hogy azok a kultúrák. Idővel megváltozhat az a közhiedelem. Skinner forradalmat robbanthat ki gondolkodásunkban. Bár Skinner sosem lett divatos szerző. a sze­ mélyi felelősségben a szabad akaratba és az individuum egyediségébe vetett hithez. 480 . vagyis a pszichológiának a belső személyiség szabadságáról szóló „romantikus" eszményét teszik magukévá. hogy tudományosan beszélünk róluk. nem változtatjuk meg az embereket. de az ilyen rugalmatlanság nem mindig a jövő garanciája. túl nagy a tét ahhoz. az.

1947-ben visszatért a Harvardra. A University o f Minnesota (1937-45) és a University o f Indiana (1945-48) pszichológia tan­ székének vezetője volt. Skinner 1990-ben. Skinner számos kitüntetései közt megkapta a National Medál o f Science díjat is. New Yorkban szerzett BA diplomát angol szakon. de mivel nem ért el igazi sikert költészetével és no­ velláival. hogy író lesz. leu­ kémiában halt meg. később a pszichológia Edgár Pierce-ösztöndíjas professzora lett. Verbal Behavior (Szóbeli viselkedés 1957. F. Watson. New Yorkban. és mert véletlenül a kezébe került Pavlov és John B. A Harvardon szerezte mester. és arról ábrándozott. az Egyesült Államokban. vasút melletti városban. Egy ideig bohém életet élt Greenwich Village-ben. Apja jogász. Penn­ sylvania államban. Skinner Burrhus Frederic („Fred") Skinner 1904-ben született Susquehannában. anyja háztartásbeli.és doktori fokozatát. William James Lecturer-ösztöndíjjal tanított. ku­ tatott és tanított. egy kis. További munkái: The Behavior o f Organisms (Az orga­ nizmus viselkedése 1938). a behaviorizmus alapítójának néhány írása. Johnson elnök adományozott neki. Skinner a Hamilton College-ben. Walden II (1948). amit 1968-ban Lyndon B.B. je­ lentkezett a Harvard University pszichológia szakára. e két egyetemen végezte azokat a kísérleteit. amit híres írásában 481 . amelyek ismertté tették.

Háromré­ szes önéletrajza Particulars of My Life (Életem sajátossá­ gai 1976).4 1 kritizált Noam Cbomsky). Science and Humán Behavior (A tudomány és az emberi viselkedés 1953) és About Behaviorism (A viselkedéstudományról 1974). 482 . The Shaping o f a Behaviorist (A viselkedés­ kutató jellemzői 1979) és A Matter of Consequences (A dolgok jelentősége 1983).

.

oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. amit tesz. hogy megpróbáljuk megérteni. hogy ha elég konstruktívan állnak hozzá a nehéz témákhoz. A zt tapasztalják..1999 Nehéz beszélgetések „[A z ] em berek. m it m ondhatnak mások. nagyobb fokú integritást és öntiszteletet éreznek nehéz helyzetekben. ahhoz.. hogy átalakuljon a kapcsolat de csak akkor. akikkel do lgoztunk. Azt is megtanulják. hogy kevésbé tartanak attól. M egerősödött cselekvési szabadságot. ha az üzenet közlésének álláspontjáról átváltunk abba az álláspontba." Dióhéjban A nehéz beszélgetésekben benne rejlik a lehetőség. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. miért teszi a másik azt. oldal) 484 . És az ilyesmi túl jó lehetőség. hogy elszalasszuk. kevesebb szorongásról és nagyobb hatékonyságról szá­ m olnak be párbeszédeikben. Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. az gyakran m egerősítően hat a kapcsolatra.

mi jelenti számukra a nehéz beszélgetést és kommunikációs szituációt. a kognitív terápiák. Diákok­ kal és dolgozó emberekkel beszéltek arról. fejezet Douglas Stone. hogy új technikákat dolgoz­ zanak ki a konfliktus és párbeszéd megértésére. Aaron Beck. hogy kevésbé legye­ nek nehezek? A Difficult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat) a Harvard Negotiation Project 15 éves kutatómunkájának eredménye. a mediáció és a jog. Bár képzettségük szerint szakterületük a tárgyalástechnika. A project részeként Stone. Tehetünk valamit. Ebből szü­ letett a 4 millió példányban eladott Getting to YES (A sikeres tárgyalás alapjai) című tárgyalástechnikai kézikönyv is. hogyan lehet sokkal hatékonyabbá tenni a négyszemközti kommunikációt. hogy kiderítsék. akik nagy hatással voltak rájuk. Dávid Burns és Carl Rogers pszichológusokat említik azok között. a Nehéz beszélgetések szerzői munkájukat a szervezeti viselkedés. a szociálpszichológia és a kommunikációelmélet eredményeit. Az eredmény igen figyelemreméltó bevezetés azokba a ha- 485 . különösen a családon belüli kommunikációdinamikával való kapcsolódásukat vették figyelembe. bár mindannyian megpróbál­ juk ezeket valahogy elkerülni. Patton és Heen azt a célt tűzte ki maga elé. Bruce Patton.48. Sheila Heen Az élet tele van nehéz beszélgetésekkel.

tásos technikákba. minden rendben megy. jelentősen csökkentheti a stresszt a másokkal való érintkezéseink során. Az sem elég. így is. A „tapintatos" elhajítás nem válasz. amiről beszélni szerinted nehéz és megpróbálod elkerül­ ni" körülírással definiálva Stone. hogy azok az ő meghatározásuk szerint „tanuláson alapuló" beszélgetések lesznek. ha: • ki kell rúgni valakit • szakítani kell • szembe kell szállni az anyóssal • felmerül az előítélet kérdése • fizetésemelést kérünk A nehéz üzenet közvetítését kézigránát elhajításához hasonlítják. hogy a leg­ több ember szerint nincs egyszerű vagy könnyű mód a beszélgetésre. Bár ennek az újfajta kom­ munikációnak az elsajátítása időbe telik. Patton és Heen megjegyzi. hogy kedvességünk bizto­ sítja. amelyeket a világ számos konfliktusában alkalmaz­ nak arra. úgy is kárt okoz". Akkor tehát mi a válasz? Stone. ha „dip­ lomatikusak" vagyunk. helyébe a meghallgatás érzése lép. hogy ahelyett. ami „lehet cukorral bevonva. dobhatjuk lazán vagy keményen. Mi a nehéz beszélgetés? A témát „bármi. képesek leszünk átalakítani a nehéz beszélgetéseket úgy. Patton és Heen azt ígéri. hogy kézigránátokat dobálnánk vagy „üzeneteket közölnénk" az emberekkel. hogy elősegítsék a szemben álló felek közti megértést és új jövőt alakíthassanak ki. mert eltűnik a másik hibáztatása. Nem remélhetjük. A tanuláson alapuló beszélgetések minden érintett fél önbizalmát növelik. Ez természete­ 486 .

hogyan látja másképpen a másik fél az adott helyzetet. hanem megpróbáljuk megtudni. amikor végigvesszük az eredmény megfigyelését . hogy saját értelmezésünket „igazságként" állítanánk be. kinek van igaza. A kimondott szavak felett és azokon túl ez a másik két beszélgetés többnyire belső folyamat. észlelésünkként közöljük azt. hogy „pontosítsuk a tényeket". a párbeszéd rögtön nem lesz annyira nehéz és „érzelmi tüskés". hogy ki téved. Ezek lényegében az észlelésről. hanem arról. A „Mi történt?" beszélgetés Akkor folytatunk ilyen beszélgetést. hogy sosem vonjuk kétségbe saját verziónkat azzal kapcsolat­ ban. hogyan éljük meg a beszélgetést és mit jelent nekünk. Mindazonáltal.sen növeli az általános bizalmat és a magabiztosságot. és azt sem. hogy mi mit jelent. Ahelyett. ki a hibás. hogy a nehéz beszélgetések nem arról szólnak. Három beszélgetés egyben A Nehéz beszélgetések arra a gondolatra épül. A probléma csak az. és arról szól. hogy „minden nehéz be­ szélgetés valójában három beszélgetés". A konfliktus megértésbe fordul át.ki mit mondott. 487 . ha megváltoztatjuk hozzáállásunkat és nem csak az üzenetet közvetítjük. az értelmezésről és az értékekről szóló konfliktusok.

Ha két ember beszélget. nem kéne megpróbálkoznunk azzal.és mi is . ha a másik fél dühös vagy sértődött? Egy nehéz beszélgetésbe számos erős érzés keveredhet. hogy megértjük a cselekményt. Ez azért van. azzal jár. hogy alapjában rossz emberek. 488 . de Stone. hanem az érzelmek ezeknek lényegi elemét alkotják". hogy érzelmeket tartalmaznak. párhuzamos be­ szélgetés folyik gondolataikban a párbeszéddel kapcsolatos érzéseikkel kapcsolatban. de ezek gyak­ ran nem jutnak kifejezésre. hogy a „nehéz beszélgetések nemcsak. Rámutatnak. Ha főnökünkkel értekezünk fizetésemelés ügyben.Érzelemtartalmú beszélgetés Hogyan érzek az elhangzottakkal kapcsolatban? Vajon helyesek-e a má­ sik fél érzései? Vajon az én érzéseim helyesek? Mit tegyek. Patton és Heen megjegyzi. mert függetlenül attól. megrengeti önazonosság-érzésünket? Egy párbeszéd után hirtelen volt olyan érzésünk. Az identitás-beszélgetés Vajon amit a másik embernek mondtunk. alkalmatlanok vagy árulók vagyunk? Az identitás-beszélgetés az énképről és önbecsülésről szól. idegesek leszünk. hogy ha az érzelmeket kihagyjuk a párbeszédek­ ből.értékeljük magunkat. mint operát zene nélkül játszani: lehet. de szem elől tévesztjük a lényeget. hogy megkapjuk-e a kért fizetéseme­ lést vagy nem. az olyan. hogy a főnök . amit nekünk monda­ nak. Mivel az érzések elhomályosítják az objektív értékítéletet és ké­ nyelmetlenséget okoznak. vagy az. hogy teljesen kiiktassuk az érzelmeket a nehéz beszélgetésekből? Nem kéne pusztán a tényekhez ragaszkodnunk? Szép gondolat.

tagadást és téves ítéleteket teremt. hanem arról fog szólni. hogy kiderítsük. Patton és Heen szerint. hogy kinek van igaza és ki téved. hogy tudatában vagyunk az önmagunkkal folytatott identitás-beszélgetésnek. mi a valós helyzet. hanem rólunk. hogy ez az észlelete alakult ki róla? 489 . hibáztatás. Pusztán azzal. ha megértjük. bűnbakkeresés megakadályozza. Ahelyett. A párbeszéd kevésbé fog arról szól­ ni. a személyekről a megoldandó problémára fordul a figyelem. nagy hatás­ sal lehet a nehéz beszélgetésre. merre kell ujjal vádlón mutogatni. A hibáztatás alternatívája az együttműködés. hogy a nehéz beszélge­ tésekben valójában három beszélgetés húzódik. Hasonlóképpen. ha­ nem a kíváncsiság és a közös problémamegoldás igénye vezérel minket.Nem csak a pénzről van szó. hogy valakit el kell bocsátani az állásából. A kárhoztatás. ha éppen főnökként ki kell rúgnunk valakit. Hogyan látja a másik fél a szituációt. áthe­ lyezzük beszélgetésünk súlypontját. hogy megtudjuk. hogy szívtelen gazemberek vagyunk? Az. A legnehezebb párbe­ szédekben ott van az ujjal mutogatás erős eleme. Ez apró változás. és mi történt. mi romlott el. mit mond ez rólunk mint személyről. kevésbé valószínű. Álláspontunk elmozdul. Hallgassuk meg egymás történeteit A hibáztatástól az együttműködésig tartó folyamat a meghallgatással kezdődik. igyekszünk kide­ ríteni. hogy milyen hibákat követhetünk el a három szinten. hogy a dolog énképünkről szól. már nem akarjuk bebizonyítani az igazunkat vagy „helyretenni valakit". de ez csak nagyobb konfliktust. mi járult hozzá a problémához. hogy hirtelen elvesztjük az érzelmi egyensúlyunkat. Stone. és amikor tudatában vagyunk. hogy azt próbál­ nánk meghatározni. csak részben szól az érintettről. Ha tudjuk. mi a helyes és mi nem.

Attól. és a másik téved. hogy meg akar szabadulni a „jó kis­ lány" képtől és függetlenebb akar lenni. Trevor megtudja. Amikor mindketten megértik a másik felet. Például: Trevor bosszús. 490 . míg ha megértjük őt. kevésbé valószínű. hogy igazunk van-e vagy sem. hogy kidolgozhatnak valamiféle megoldást. ha előbb nem érzik. hogy a munka le nem adása milyen problémá­ kat okoz neki. miért az esetleges késedelem. hogy valakinek meg­ mondjuk. mert Karén nem adja le határidőre a papírmunkát. De Karén a maga részéről ezt csak akkor tartja fontosnak. hogy egy vitás ügyben tovább tudjunk lépni. előbb elég jól kell ismernünk a má­ sik fél történetét ahhoz. azzal lebonthatjuk az ellenállás falát. hogy a dohányzás káros az egészségére. hogy identitás-vál­ tozását megértettük. De számos szituációban nem az a kérdés. Nincs igazunk. nem előbb. hogy igazunk van. talán már nem érzi szükségét annak. amikor igyekszünk megtiltani a lányunknak a dohányzást? Lehet. ha Trevor rászánja az időt és megérti." Nyilvánvalóan lesznek alkalmak. Amikor érzi. mit csináljon. Amikor végül leülnek megbe­ szélni a problémát. az ő következtetései hogyan állnak össze értelmes egésszé ebben a történetben. Patton és Heen megjegyzi: „Ahhoz. Mint Stone. hogy megértsük. A lányunk ugyanúgy tudja. abba a helyzetbe kerülnek.a konfliktus inkább arról szólhat. hanem mert előbb a nagy igényeket támasztó ügyfeleivel kell foglalkoznia.A szerzők egyik fontos szabálya: Az emberek sosem változnak. vagy rosszhiszemű. amikor egészen biztosak vagyunk abban. hogy meghallgatják őket. hogy folytassa a dohányzást. Karén ugyanak­ kor megtudja Trevortól. mint mi . mert lusta. de csak akkor. hogy Karén nem azért nem adja le időre a papírmunkát. hogy úgy is cselekszik.

• Nem szabad összetévesztenünk a felindultságot az érzelmek egy­ értelmű szóbeli kifejezésével. csendesen tönkretehetjük a kapcsola­ tainkat. Patton és Heen sok bölcs dolgot mond erről. Stone. • Egyesek nagyon nehéznek találják. pedig ez a beveze­ tés igazi figyelmet vált ki a másik félből.Ne izgasd fel magad . azok hangszínünk megváltozásában. Ne fordítsuk le érzelmeinket a másik sze­ mélyről szóló értékítéletre. • Nem lenne szabad megtagadnunk érzéseinket .: „Megbántva érzem magam" vagy „Dühös vagyok". amíg a haragunkat valamiféleképpen kifejezésre nem jut­ tatjuk. Például.csak fejezd ki az érzéseidet Az érzelmek óvatos kifejezése alapvető fontosságú abban. ha eltemetjük magunkban házastársunk iránt érzett haragunkat. hogy mondatot vagy párbe­ szédet az „Úgy érzem" kifejezéssel kezdjenek. nem tudjuk megfelelő módon szeretni mind­ addig. testbeszédünkben vagy arckifejezésünkben mindenképpen igyekeznek felszínre törni. Tudnunk kell. mint mások érzései. hogy eredmé­ nyessé tegyük a nehéz beszélgetéseket.ezek igazi érzé­ sek. 491 . Ha tagadjuk érvényességüket. pl. többek között: • Ha megpróbáljuk is elnyomni érzéseinket. • A mi érzéseink legalább olyan fontosak. hogy „jó embereknek is lehetnek rossz érzé­ sei".

hogy szembe kell nézzünk azzal. Mindkét válasz a „mindent vagy semmit" gondolkodást tükrözi. számos más projektben kiválóan dolgoztunk. hogy tanuljunk belőlük. vagy ördögök vagyunk. ha biztosítjuk identitásunk összetettségét . nem a valóságon alapul. Ne feled­ jük. amit teszünk. Az énkép „közvetlen kapcsolatban áll" a mellékvese-hormon-szabályzókörrel. Vagy szentek. hogy a nehéz párbeszédek fantasztikus lehetőséget jelentenek arra. ami megmagyarázza. vagy alkal­ matlanok vagyunk rá. és kérésünket azért utasítja vissza. hogy egy vitás kérdést egy másik emberrel át­ beszéljünk. Ritkán vagyunk egyik vagy másik véglet. tényleg nem érdemeljük meg a fizetésemelést.meg akarjuk véde­ ni magunkat és teljesítményünket. és minden apró kritikával szemben sebez­ hetővé tesz minket. A megfelelő reakció az. düh vagy a helyszínről való elmenekülés vágya. az elutasítás okozta rémület két­ fajta reakcióra ösztönözhet minket: ellenállásra .elismerjük. A mindent vagy semmit gondolkodás gyenge alap identitásérzésünkhöz. hanem hogy szembe kell néznünk a „magunkról magunknak mondott történet" igazságtartalmával. ami különösen nehéz beszélgetésekben jelenik meg. hogy fizetésemelést kér­ jünk. hogy a nehéz párbeszédek fenyegetést jelentenek identitásunkra. és összességében teljesít­ ményünk alapján szerintünk megérdemeljük a fizetésemelést.a főnöknek igaza van. miért tör ránk hirtelen szorongás. mert kételyei vannak az éves teljesítményünkkel kapcsolatban. Félelmetes voltuk nem csak abból ered. vagy túlzásra . hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. vagy kiválóan tesszük. Ha például bemegyünk a főnökünkhöz.A „mindent vagy semmit" gondolkodás veszélyei A szerzők felhívják a figyelmet. anél­ 492 . Ezek a reakciók túlzott mértékben leegyszerűsítik a világot. hogy bár egyes munkáknál nem teljesítettünk nagyon jól. De ez a szétziláló gondolkodás.

Záró megjegyzések Csak néhányat említettünk a Nehéz beszélgetések számtalan témájából. és sok. a főnök nem vonul védekező állásba. hogy három szerző írta. úgy. a szöveg gördülékeny. Az egyetlen hiányzó dolog a bib­ liográfia. hogy megta­ nítsa az olvasót. ame­ lyek még érdekesebbé teszik a témát. az igazság. hanem az. „Fizetésemelést akarok". hogy egyetértsenek azzal. információt szerzünk a helyzetről. Tekintve. A Nehéz beszélgetések legüdítőbb jellegzetessége az. a főnökkel való beszélgetés során azt mondhatjuk: „Lát-e reális alapot arra. a való életből vett példát hoznak fel. hogy a szokásos érzelmi terhet el kéne viselnünk. 493 . Olyan könyv ez. Mindketten tudakozódunk. bár a szerzőkre nyilvánvalóan hatással volt számos korábbi gondolkodó. hogy a másik nyomást gyakorolt rá. amit érdemes megtartani és belenézni.kül. és mi sem vagyunk annyira sebezhetőek a visszautasítással szemben. hogy üzenetet adunk át. hogy hiányoznak belőle a manipulatív technikák. és végső soron legfeljebb tanultunk valamit. így bármi is legyen annak végkifejle­ te. hogy a másik felet új módon értékeljük és értjük meg. Ahelyett. a valós helyzet marad meg. hogyan kell pszichológiai trükkökkel másokat befolyá­ solni arra. egyikünk sem érzi úgy. amit mi akarunk. hogy azzal mennénk be. hogy megváltoztassa a fontos beszélgetések légkörét. hogy a másik fél szükségletei és kívánságai iránti kíváncsiság ahhoz vezet. Célja nem az. hogy fizetésemelést kapjak?" Ha nem követelésként jelenik meg a kérés. Ha a téves feltételezések és a hibáztatás kiesik az egyenletből. valahányszor fontos megbeszélésnek nézünk elébe.

Roger Fisher és William Dry társszerzőkkel megírta a Getting to Yes: Negotiating Agreement Without Giving In (A sikeres tárgyalás alapjai 1992) második kiadását. tárgyalástechnikára és kommunikációra szakosodott. Patton a Harvard Negotiation Project igazgatóhelyette­ se. a Vantage Consulting cég alapítója. . többek között a dél-afrikai apartheid rendszer megszűnéséhez vezető fo­ lyamatban. vezetéstudomány­ ra. 494 . valamint az Egyesült Államok és Irán között 1980-ban. Etiópiában és a World Health Organization kon­ zultánsa volt. Cipruson. Heen a Harvard jogi karának megbízott előadója és nagyvállalati ügyfeleknél végez konzultánsi munkát.Dougías Stone. Bruce Patton Sheila Heen Stone a Harvard jogi karának megbízott előadója. Mediátorként dolgozott Dél-Afrikában. Kolum­ biában. a Triad Consulting cég résztulajdonosa. Részt vett a ciprusi görögök és törökök közti konfliktusok és ipari vi­ ták megoldásában. a túszválság idején. Kulcsszerepet ját­ szott nemzetközi egyeztető tárgyalásokban.

.

Budapest 1 0 Kis Zsuzsa fordítása 1 496 .olyanokat. Európa Könyvkiadó. és okai gyakran titokzatosak. 1 9 9 3 . sőt teljesen váratlan vendég sem. oldal) 109 William Styron: Látható sötétség. Úgyhogy a depresszió. oldal) R. D. ford. Érintkezési pontok Dávid D. ahol hősnőim a kárhozat felé tántorognak . "10 1 Dióhéjban A depresszió bárkit elérhet. oldal) Róbert E. voltaképpen nem volt idegen. milyen pontosan teremtettem meg a depresszió tájképét ezeknek a fiatal nőknek a tudatában. Burns: Jókedvűen (107..megütődtem. évtizedek óta kocogtam már az ajtóm.. Kiss Zsuzsa.49 1990 Látható sötétség1 9 0 „Mikor hoszú évek után először olvastam összefüggő részeket saját regényeimből . mikor végre eljött. Laing: A megosztott én (333. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507.

49. majd kiadták és a igen jó kritikát kapott a Vanity Fair ma­ gazinban. fejezet William Styron William Styron amerikai regényíró 1985-ben. még tovább ron­ tott a helyzeten. De mentális sötétségtől elhomályosított tudatállapotában a díjátadás és az azt követő díszva­ csora gyötrelmes megpróbáltatást jelentett számára. Azért ment a városba. Eredetileg a John Hopkins egyetem orvosi karán tartott előadás volt. még erőltetett mosolyt sem volt képes produkálni. hogy mielőbb vissza kell jutnia az Egyesült Államokba. szépirodalmi jellege miatt kiemelkedik a témában írt több száz mű közül. Estére. hogy átvegyen egy jelentős díjat. amikor kiadójával vacsorázott. ami rendes körülmények között nagyon hízelgő lett volna egojának és élvezte volna. A Látható sötétség Styron klasszikus beszámolója a depresszióval ví­ vott harcáról. Az. hogy úgy kel­ lett tennie. és fel kell keresnie egy pszichiátert. és csak arra tudott gondolni. mintha minden rendben lett volna vele. hogy depresszív zavarban szenved. párizsi látogatásakor jött rá. 497 .

Az együttérzés nem azonos a megértéssel. de elismeri. de délutánra sötét felhők gyülekeztek tudatában. gyakran képtelenek fel­ kelni az ágyból és hangulatuk csak a nap folyamán javul. el sem tudja képzelni. hogy leírhatatlan. hogy a depresszió abban különbözik más betegségektől. Az. amit az életben a legtöbb ember megtapasztal. Az ember afféle élőhalottá válik. hogy ez nem egészen pontos. még tud járni és beszélni.és étvágycsökkenés Styron leírja a „sötét dög" sajátos jellegét is. Csak vacsora után érzett újra némi nyugalmat. mint a „rossz hangulat" vagy a rendszeresen jelentkező nyomott kedélyállapot. de már nem egészen érzi embernek magát. Styron állapota mintha ennek éppen az ellenkezője lett volna: elég „összeszedett" volt reggel.annyira más. ezért a testet hibáztatja • Libidó. Styron legpontosabb megközelítése a vízbefúlás vagy megfojtatás. csak növelte a depresszió körüli titokzatosságot és tabu jellegét. mindenki tudhatná milyen. hogy ha az ember sosem szenvedett benne. A depresszióban szen­ vedők többsége például nehezen kezdi a napot. milyen . memóriakiesések Hipochondria . értéktelenségérzés Öngyilkossági gondolatok vagy fantáziák Álmatlanság Zavartság. de ekkor felírt nyugtatót kellett 498 . figyelmi összpontosítási problémák. nem ismeri el működési zavarát. és estére kibír­ hatatlan érzései és gondolatai támadtak. A depresszió jellegzetességei Styron leírásában: • • • • • Nagyfokú öngyűlölet. Általában jó alvó volt.az elme így védekezik.A leírhatatlan leírása Styron megjegyzi. nem társulna hozzá szégyenérzés. mert ha mindenki megértené.

hogy a „brainstorm" (idegroham) kifejezés egyáltalán benne van a nyelv szókészletében. Styron arról is beszámol. a kiváló szerzőt. A legnagyobb tabu Styron írt irodalmi ihletőjéről. Annak ellenére. Azon tűnődik. Albert Camus-ről is. hogy a depresszió a napszaknak megfelelően csökken vagy növekszik. korábbi diplomatát. A neurotranszmitterek szintjén a stressz az agyi noradrenalin és szerotonin mennyiségének csökkenéséhez és a kortizol hormonszintjének növekedéséhez vezet. mert Camus időközben meghalt. Ezek az agyi biokémiai és hor­ monális egyensúlytalanságok „egy szerv rángógörcsének kínját közvetí­ tik". ami sokként hat a betegre. ami nagy szerepet játszik a hangulati ingadozásokban. Styron a Látható sötétség jelentős részét szenteli depressziótól szen­ vedő ismerőseinek. hogy nem ismerték egymást személyesen. de ez nem jött létre. hogy pszichológiailag tönkreteszi az ember napi ritmusait. melyben a normális gondolkodás és a logika megszű­ nik létezni. akkor ez nem történhet-e meg vajon bármelyikünkkel? 499 . Camus gyakran küszködött de­ presszióval. hogy nem érde­ mes élni. Ilyen szélsőséges állapotban a depresszió szó szerint megbolondítja az embert. mindent feltartóz­ tathatatlanul beárnyékoló vihar (storm) képzete. Találkozót beszéltek meg. akinek regényeit viszony­ lag későn fedezte fel. hogy legalább két-három órát tudjon aludni. Azt is megbánja. Rájött. igen intenzíven jelenik meg előtte az agyat elborító.szednie. több regényében is az öngyilkosság témájával foglalkozik. Romain Garyt. Styron nagy veszteséget érzett. hogy a depressziósok „tehetetlen bénult­ ságot" éreznek. bon vivant-t és nőcsábászt. mert az­ zal jár. hogy golyót röpítsen a fejébe? Ha egy ilyen ember úgy találta. mi vitte arra barátját.

hogy a művészek hajlamosabbak a depresszióra. köztük: Hart Crane. és ha az egyik okot kezeljük. hogy az a gyávaság jele . Kifejti. hogy rokonuk képes volt önkezével véget vetni életének. Szergej Jeszenyin öngyilkosságát. de nem tudunk megbocsátani azoknak. biokémiai egyensúlytalanságok. hogy manapság a jobb orvosi ellátás és az álla­ potról való bővebb ismeretek révén a depressziósok többsége nem jut el az öngyilkosságig. hogy sok művész lett öngyilkos. Megbocsátunk azoknak. egy másik 500 . mint a gyógyíthatatlan rákbetegség áldozataira". Ernest Hemingway. hogy gyakran nem vezethető vissza egyetlen jól azonosítható okra. Milyen üzenetet lehet kiolvasni ebből? Azt. Diane Arbus és Marth Rothko. mert az életben maradottak nem érzik. akik önkezükkel vetnek véget életüknek. hogy ne ítéljünk. pedig inkább arról szól. akik lelki gyötrelem miatt teszik ugyanezt. Titokzatos okok Annak. hogy a depresszió nehezen gyógyítható. akik valamilyen testi fájdalomnak vetnek véget öngyilkosságukkal. Azért tartjuk tabunak az öngyilkosság témáját.a könnyebb út választása -. De ha mégis megteszik. Genetikai okok. Virginia Woolf. mert azt hisszük. el sem tudják képzelni. „ugyanúgy. nem nagyobb rosszallással kéne tekinteni rájuk. mit éreznek azok. múltbeli élmények és a maga­ tartás is egyaránt fontos lehet. részben az az oka. hogy az öngyilkos képtelen tovább elviselni az „élve létezés" fájdalmát. Vla­ gyimir Majakovszkij orosz költő elítélte honfitársa. ezért van az.Az öngyilkosságot elkövetett emberek családjai nehezen tudják el­ fogadni. Vincent van Gogh. de néhány évvel később ő maga is öngyilkos lett. Styron megjegyzi.

hogy depressziója egyszerűen egy mélyebb. hogy Camus-höz hasonlóan a depresszió és öngyilkos­ ság témája állandóan jelen volt regényeiben. az egyedüllét vagy szeretteink elvesztése. szintén depresszióban szenvedett. Genetikai öröksége. Styron szerint vele is éppen ez történt: egészségügyi okokból abba­ hagyta az ivást. egész addigi életén végighúzódó szorongás megnyilvánulása volt. évtizedek óta kocogtatta már az ajtóm. Ez arra enged következtetni. képtelen volt elmenekülni az állandóan rá zúduló fájdalmas gondolatok elől. de Styron rámutat egy elemre. A Látható sötétség­ ben annak a véleményének ad hangot. Styron esetében ez is pontosnak tűnt: anyja meghalt. Mivel már semmi sem vértezte fel az állandó szorongás ellen. hanem az egyszerűen előhozza a lappangó depressziót. mikor végre eljött. hogy nem a krízis­ esemény az ok. hogy közömbös lett olyan dolgokra. Elismerte. amik addig örömet jelentettek számára . voltaképpen nem volt idegen. és az alkoholtól már nem tompított démonai kirepültek barlangjukból. a súlyos megpróbáltatá­ sokat átélők többsége figyelemre méltóan jól jön ki a krízisből és nem zuhan betegségspirálba. vagy a nyarakat a Massachusetts állam partjai­ nál levő Martha's Vineyard szigeten töltse. amit addig alkohollal nyomott el. hogy „a depresszió. egyszerre kellett megtapasztalnia mindent.kezeletlen maradhat. sőt teljesen váratlan vendég sem. anyja korai halála és művészi érzékeny­ sége miatt Styron valószínűleg a betegség által legveszélyeztetettebbek közé tartozott. de mint Styron megjegyzi. amikor ő 13 éves volt. és ez a korai trauma mély veszteségérzést hagyott benne. hogy apja. Súlyos depressziós állapotot egy adott válságnak tulajdoníthatunk. akár a veszteségtől való félelem vagy elhagyatottság. 501 . Nyilvánvalónak tűnhet.például az." Megemlíti. ami minden depresszióban jelen van: a veszteség. A depresszió első jele nála az volt. Magába fordult. ami annak kifejeződése. hajóépítő mérnök. hogy ku­ tyáit sétáltassa az erdőben.

legyőzhetjük. és azt kívánta. bárcsak korábban megtette volna ezt a lépést. Antidepresszánsokkal. kórházba vonul. de egyikre sem lehet teljes mértékben támaszkodni. Magvető. ami kiadja a mérgét és eloszlik. A kezelésben történt számos elő­ relépés ellenére nincs varázsütés. hogy beleegyezett. hogy az orvosi rutin valamely ismeretlen állandósága mentette meg az életét. az idő mindent begyógyít A pszichoterápia nem sokat tehet a depresszió előrehaladottabb stádiu­ mában járó betegekért. mint a vihar. Sok orvos állításával ellen­ tétben tudta. 12 ford. Könnyebb ezt mondani. Azokra. akiknek sikerül ki­ kerülni belőle. 1990. amíg élünk. kognitív terápiával vagy a kettő kombinációjával javítható a meggyötört elme állapota."11 1 Mindebből azt tanulta. mint megtenni. Felidézi a Sziszüphosz míto­ sza12 című esszét. és Styron rájött. Válogatott esszék. hogy bár a szenvedő számára a depresszió állandó állapotnak tűnik. a tanulmányokat vál. túlélni. Budapest 502 . Ferch Magda. hogy sem ez. hogy a súlyos depresszióra nincs gyorsan ható gyógyszer és módszer. Réz Pál. A de­ presszió kiváltó okai továbbra is meglehetősen titokzatosak. melyben Camus azt írja. tanulmányok. bár a depresszióban szenvedők közül szinte mindenki viszonylag épen keveredett ki a betegségből. akkor is. 11 Kis Zsuzsa fordítása 1 1 Albert Camus: Sziszüphosz mítosza.Ha más nem. sem a gyógysze­ rek nem tettek sokat állapota enyhítéséért. páratlanul könnyű és örömteli érzés vár. nincs gyorsan ható vakcina. „A magány és az idő voltak az én igazi orvosaim. hogy kötelességünk megpró­ 1 bálni élni. Úgy véli. ha nincs remény. valójában olyan. Styron depressziójának feltárása csak az után kezdődött.

hanem furcsamód inkább felemeli. de a helyzet azóta sem változott. amikor azokat egész életére vonat­ koztatta. de mindemellett az egész a pszichéről.az alkoholról való leszokás és nyugtatok nem megfelelő dózisban való szedése -. nem meglepő. Az okok egy része valójában testi volt . de csak csa­ lódás éri őket.Záró megjegyzések Styron úgy véli. A Látható sötétség csak 84 oldal. A depresszió kialaku­ lásában szerepet játszik az agy biokémiai egyensúlyának felbomlása és a negatív belső párbeszéd is. 503 . de en­ nél mélyebbre. Styron például csak akkor tudta értelmezni depressziós epizódjait. Esszéje nem teszi depresszióssá az olvasót. hogy a depresszió irodalmának nagy része „fesztelenül optimista" Egyes páciensek jól reagálnak bizonyos gyógyszerekre vagy terápiákra. Styron 15 évvel ezelőtt írta könyvét. de sokat tanulhatunk belőle. hogy határozott ígéreteket tehessünk. ha gyötrelmüktől nem szabadulnak meg hamar. az ő felelősségük. A depresszióban szenve­ dők természetesen lelkesen hisznek a gyors gyógyulásban. Bár sok kreatív elme adta meg magát a depresszió­ nak. de még korántsem vagyunk annyira előrehaladottak a tu­ dásban. Ha belegondolunk. ami az énélményünkkel kapcsolatos dolgokat torzítja vagy hozza előtérbe. hogy „leírják a leírhatatlant". illetve az énélmény teljességéről szól. nem tart sokáig elolvasni. hogy nincs rá azonnali orvosság. identitásával és múltjával kapcsolatos kérdésekre mu­ tattak. és Styron próbál­ kozása a legjobbak közé tartozik. hogy a depresszió olyan betegség.

és számos novellát publikált az iskolai újságban. (Pulitzer-díjas). és az American Book Award nyertese. majd a követ­ kező évben belépett az amerikai tengerészgyalogsághoz. Göncz Árpád. 1 9 8 5 . Göncz Árpád. amiben egy fiatal nő öngyilkosságát írja le. Az ötvenes évek elején Párizsban élt. részt vett a legendás irodalmi lap. irodalmi szenzáció lett. Kriterion. ford.William Styron 1925-ben született. Bukarest 11 W illiam Styron: Sophie választ. Leszerelése után New Yorkban telepedett le és a McGraw-Hill könyvkiadó kereskedelmi osztályán dol­ gozott. BA fokozatát a Duke Universityn szerezte. 1 1974. a Paris Review alapításában. ford. és az American Academy a Prix de Romé díjjal jutalmazta. és a New School fór Social Research kurzusán kreatív írást tanult. a Virginia állambeli Newport Newsban. Styron nagyon korán megtanult olvasni. 3 Budapest 1 4 William Styron: Nat Turner vallomása. Bu­ 5 dapest 504 . Árkádia. További munkái: Nat Turner vallomása1 4 (The 1 Confession o f Nat Turner 1967). amit Meryl Streep főszereplé­ 11 William Styron: Feküdj le sötétben!. és a II. Bartos Tibor. a Feküdj le sötétben!1 3 (Lie Down in 1 Darkness 1951). 1971. Európa. Első regénye. világháború utolsó két évében főhadnagyként szolgált. a Sophie választ1 5 1 (Sophie's Choice 1979). ford.

aki je ­ lentős művel járult hozzá a humanizmushoz.sével fümesítettek meg. m 505 . amit minden évben annak a művésznek vagy tudósnak ítélnek oda. A Látható sötétségben említett díj a Prix Mondial Cino dél Dúca.

hogy kiderítsük.1996 Mindennapi hangulataink eredete „Ha úgy gondolunk hangulatainkra. mert ezek általában átmennek hangulataink szűrőjén. megérthetjük. mint napi tevékenységünk. milyen jelentős szerepük van." Dióhéjban „Tekintve. hogy milyen nagy hatást gyakorolnak életminőségünkre. hangulataink létezésünk lényegét jelentik. oldal) . a státus. Ebben a vonatko­ zásban fontosabbak. alapvető. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. Akárhogy is. a pénz. Burns: Jókedvűen (107. sőt még személyes kapcso­ latainknál is fontosabbak. mi okozza hangulatainkat/' Érintkezési pontok Dávid D. hogy azok életünk értelmét hangsúlyozzák és növelik vagy csökkentik örömünket.

mennyit aludtunk. attól. Róbert Thayer pszichológus szerint a hangulat attól is függ. and Stress (Mindennapi hangu­ lataink eredete: Az energia. és a téma legnagyobb szakértőjének számít. Thayer az 1970-es évek óta tanulmányozza a hangulatokat. a sikertelenség rossz hangulatba hozhat minket. Tanítványai győzték meg. és általában bizonyos eseményekre vagy információkra adott reakciók. milyen általános egészségi állapotban vagyunk. a feszültség és a stressz megszelídítése) 507 . Bár ez igaz. hogy tudo­ mányos szakcikkein túllépve írjon könyvet elméletének gyakorlati al­ kalmazásairól. valamint függ a napi vagy circadian ritmusunktól. Thayer A közvélekedés szerint hangulatainkat stressz vagy gondolatok okozzák. csak egy része a hangulati egyenletnek.50. fejezet Róbert E. hogy mit ettünk. ennek eredménye a nagyon olvasmányos The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy. és eleget mozogtunk-e vagy sem. milyen fittek vagyunk. A siker jó. Tension.

megmondja. a hangulatok mind a tudatban. Létezésének biológiai oka van . hogy hangulataink többsége két alapvető dimenzió. 508 . A hangulatokat az különbözteti meg az érzelmektől. megfoghatatlanok. azaz na­ gyon kimerültek vagyunk. az energia és a feszültség körül rende­ ződik. Röviden: nem választ­ hatjuk külön testünk és elménk érzéseit. mikor kell meghúznunk magunkat és erőt gyűjteni. Ha testileg fáradtak vagyunk. Az érzelmekhez képest sokkal kevésbé tanulmányozták a témát. mert olyan ideig-óráig tartók. A depressziós hangulatot alacsony energiaállapot és nagy feszült­ ség jellemzi (amihez a reménytelenség érzete társul). Miért van ez így? Míg az érzelmek általában a tudatban lejátszódó eseményekhez kö­ tődő jelenségek. zaklatottak vagy „agyhalottak". és az érzelmekkel ellentétben látszólag min­ den kiváltó ok nélkül csak megjelennek és eltűnnek. mikor vagyunk komfort­ zónában. míg az optimista hangulat magas energiaszintet és alacsony feszültséget jelent (úgy érez­ zük. hogy idegesek. a hangulatok gyakran nem vezethetők vissza közvetlen okra. ami­ ről leolvasható pillanatnyi lelki és fiziológiai állapotunk. mikor vagyunk veszélyben. hogy míg az ér­ zelemnek mindig van jól beazonosítható oka.A hangulat anatómiája Thayer „tartós érzelmi háttérállapotként" definiálja a hangulatot. Kutatásai Thayert arra a következtetésre vezették. mind a testben zajló. sokra vagyunk képesek és lelkesek vagyunk). Thayer a hangulatot a lázmérőhöz hasonlítja. nagy az esélye. cselekvésre készen. egymással bonyolult kölcsönhatásban levő folyamatok eredménye­ ként jelentkeznek. mint a szél. Hasonlóképpen depressziós hangulatban nincs kedvünk testgyakorlással stimulálni magunkat. éppen azért.

energikus. az az érzés. a vázizmok megfeszülnek. • Feszült . alacsony feszültségszint. például kávé fogyasztása. negatív gondolatokkal jár. • Feszült . Thayer szerint az az érzés. amit általában lefekvés előtt tapasz­ talunk: nem stresszes. amit akkor érzünk. amikor nagyon igyekszünk határidőre befejezni egy munkát. Magas energia. energikusság. Alacsony energia. „jól érzem magam" állapot. amikor „teljesen ki vagyunk facsarva". Az evolú­ ciós biológia fogalmaival a test „harcolj vagy menekülj" üzem­ módban van. A természetes hullámvölgyet gyakran súlyosbítja az előző éjszakai alváshiány. az az érzés. Ezt az állapotot a legtöbben a délután folyamán élik meg. Magas energia-.fáradt. A fizikai fáradtság ideges szorongással vagy feszültséggel. magabiztosság. az egészségtelen ételek és stimulánsok. Az igyekezet az adrenalinhormon fokozott termelődése miatt megemelkedett szívritmusban jelentkezik. • Nyugodt . magas feszültség. alacsony feszültség. 509 . Az ideális állapot a munkához. de nem is energikus. Alacsony energia. magas feszültség. • Nyugodt .fáradt. a legtöbb ember a reggeli órákban éli át a nyugodt-energikus fázist. optimizmus.energikus.A négy alaphangulat Thayer szerint minden hangulat megérthető az energiafeszültség spekt­ rum négy alapállapota szerint.

Egyesek a nap folyamán töltődnek fel energiával. Az átlagra azonban az jellemző. 510 . a bulimiás falás és az ételtől való kényszeres megtisztulás többnyire délután történik. az alap circadianritmuson belül számtalan variáció létezik.Napi ritmusok A circadian (napszaki) ritmus testi és lelki energiáink napi ár-apály jelensége. kisebb csúcsot érnek el. a délután folyamán csökkennek. hanem a stressz napi megtapasztalása. mely időszakokban vagyunk a leghajlamosab­ bak a visszaesésekre. amikor az ember energiaszintje alacsony és meg akar szabadulni a feszültségtől (16. hogy testgyakorlást vagy más egészséges hangulatszabályozó módszert építsünk a napi te­ vékenységeinkbe. és este 9 és 11 között a természetes energiaszint csökkenése feszültségnöveke­ déshez. hogy az illető csökkentse a stresszt és a feszültséget. A legtöbb ember „reggeli típusú". ami beindítja azt a pszichológiai szükségletet. Ha tudatában vagyunk. majd kora este újabb. néhány nap után nem a nikotin megvonása okozza a visszaesést. Energiáink emelkednek a reggeli órákban. feszült-fáradt állapothoz vezet. A függőségekbe való vissza­ esés. dél és délután egy óra között érik el a csúcspontot. és ez jellemzőbb az extravertált személyek esetén. hogy délután 4 óra körül jelentkezik a feszültség-fáradtság állapot csúcspontja. ami negatív érzéseket (nyomott vagy rossz hangulat) eredményez.34 óra az átlagos legrosszabb időpont). mint az introvertáltaknál. nyilvánvalóan segíthet abban. majd egészen lefekvésig csök­ kennek. Amikor valaki megpróbál leszokni a dohányzásról.

Je­ lentősen csökkentheti a stresszt. 511 . amit a kutatások a feszültségcsökkentés és energiaszint-növelés kiváló módsze­ rének találtak. • Rágyújtunk egy cigarettára. • Alkoholt fogyasztunk. például hobbink­ nak hódolunk. ha telefonon vagy személyesen beszél­ getünk egy barátunkkal. • Csokoládét vagy süteményt eszünk. és akár 2 órára is energiával tölthet fel minket. vagy humorral oldjuk a han­ gulatot. vásárolni megyünk. • Kávét iszunk. • Kellemes tevékenységeket igyekszünk végezni. • Könyvet vagy magazinokat olvasunk. Ugyanilyen módszer a zenehallgatás. pozitív gondolko­ dással). • Megpróbáljuk szabályozni gondolatainkat (pl. 5-15 perces intenzív séta paradox módon helyreállíthatja hangulatunkat. • Tévét nézünk. Ha fáradtak vagyunk. Az adatok azt mutatják. hogy a testmozgás a legjobb hangulatszabá­ lyozó.Hogyan szabályozhatjuk hangulatunkat? Rossz hangulat vagy fáradtság esetén a következőket tesszük: • Mások társaságát keressük vagy elvonulunk. A hangulatszabályozás másik nagyon jó módja a társasági élet. hogy egyedül le­ gyünk (attól függően. hogy introvertált vagy extravertált szemé­ lyiségek vagyunk-e).

Étel Nehéz tudományosan mérni. Kutatások azt mutatják. jó hangulatban vannak. 512 . amikor pozitív. hogy mennyit alszunk. to­ vábbi rossz étkezési szokásokat vesznek fel. mivel energiaszintjük csök­ kenése arra készteti őket. Alvás A hangulatot jelentősen befolyásolja az. milyen hatással van a hangulatunkra az étel. A hangulat kapcsolatban van azzal is. ami az energiaszint csökkenésében és a feszültség növekedésében nyilvánul meg. hogy többet nassoljanak. im­ munreakcióik nem olyan hatékonyan. de fogyasztásuk után egy-két órával „lehangoltságot" eredményeznek. hogy azokon a napokon. hogy több éjszakán át tartó alváshiány depresszióhoz vezethet. mint azokon a napokon. Egészség Az egészséges embereknek általában magas az energiaszintjük. Thayer azonban publikált egy tanulmányt. amikor az emberek általában negatív hangulatban érzik magukat. és Thayer szerint azok. ha túl sok vagy túl kevés ételt fogyasztunk. akik sok cukrot fogyasztanak. amit megeszünk. mely­ ben a cukortartalmú snackek paradox hatását demonstrálja: Rövid távon javítják a hangulatot. míg a betegeké alacsony. olyanynyira.

mint délután. ne feszült-fáradt állapotban gondolkodjunk a problémánkon. súlyosabbnak észlelte a prob­ lémát. amit a kávé és a kóla vált ki. SAD) vagy téli depresszió erős fénnyel vagy melatoninnal enyhíthető. Valahányszor a feszült-fáradt fázisban volt a válaszadó. • Alkohol .A hangulatot befolyásoló további tényezők: • Nikotin . jó alternatíva.ideiglenesen nyugodt-energikus állapotot idéz elő. hogy értékeljék a nap különböző sza­ kaiban. Ugyanakkor magas energiaszinten optimistábbak vagyunk annál. ha mód van rá. 513 . Pillanatnyi energiaszintünk nemcsak hangula­ tunkat befolyásolja. talán ezért okoz függőséget. Thayer hipotézise szerint miközben a nyugodt-energikus állapot a leginkább kívánt hatás. mindezt rövid ideig. de hatásának kezdeti stádiumában energiát szabadít fel (a partikon ez a dinamika figyelhető meg). Érdekes módon egy 10 napos értékelési időszak azt az eredményt adta. hogy a válaszadók ugyanazt a problémát kevésbé súlyosnak ítélték reggel. hogyan érzünk azzal kapcsolatban. Arra kérte őket. hogyan látták az adott problémát.nyugtató hatású. fo­ gyasztói éppen erre vágynak.a szezonális hangulatzavar (Seasonal Affective Disorder. hanem azt is. • Időjárás . Miért fontosak a hangulatok? Thayer vizsgálatot végzett olyan emberekkel. a feszült­ energikus állapot.feszült-energikus állapotot idéz elő. • Koffein . mert ilyenkor a ténylegesnél rosszabbnak látjuk. de úgy tűnik. egyben nyugodtságot okoz. Lelkesedést. Ezért. akiknek jelentős személyes problémájuk volt. mint amit a valóság indokol.

tanácsos elkerülni a munkatársainkkal való konfrontációt. órák sorozatában éljük meg. Thayer rámutat. amikor ener­ giaszintünk lecsökken és feszültségszintünk megemelkedik. közvetetten tapasztaljuk. a státus. amikor általában a legsötétebb gondolatok árasztanak el minket. hogy hajnali 3 óra körül. javainkat sem tudjuk értékelni.ezért tudatában kell lennünk. mint napi tevékenységünk. de a hangulat tanulmányozása vitathatat­ lanul sokkal fontosabb. mint a minket körülvevő láthatatlan buborék. eredmé­ nyeinket. mert ezeket hangulataink szűrőjén át. sőt még személyes kapcsolatainknál is fontosabbak". Míg a felszínen a hangulat nem tűnik nagyon fontosnak. mert azzal foglalkozik. Más pszichológiai elméletek segíthetnek életünket egészként értékelni. és az életet végső soron a pillanatnyi jelenben. A feszült-fáradt hangulat veszélyes időszakaival kapcsolatos taná­ csoknál fontosabb Thayer könyvében az. jobb nem fog­ lalkozni sorsdöntő kérdésekkel. és délután 4 óra körül. a legnehezebb helyzetet is kezelhetőnek látjuk. óráról órára. Thayer figyelemre méltó megjegyzése. hogy valójá­ ban egész létezésünk alapja. a hangulat olyan. és ezáltal miként válasszunk a hangulatszabályozás egészséges módjai közül. Megtudhatjuk például. ha jó hangulatban vagyunk. úgy érezzük.hogy mire vagyunk képesek a jövőben . hogy megmutatja. hogy a hangulatok „fonto­ sabbak. Záró megjegyzések A Mindennapi hangulataink eredete gyakorlati tanácsokat ad. hogyan érezzük magun­ kat a nap folyamán. a pénz. fáradt-feszült állapo­ tainkat. hogyan tu­ datosítsuk jobban hangulatainkat és sebezhető. energiaszintünk hogyan befolyásolja ítélőképességünket. 514 . Ha borús hangulatban vagyunk.

Számos gyakran idézett tudományos szakcikk szerzője. 515 . BA fokozatát a University o f Redlands.Róbert E. További munkái: The Biopsychology ofM ood and Arousal (A hangulat és a vágy biopszichológiája 1989) és Calm Energy: How People Regulate Mood with Food and Exercise (Nyugodt energia: Hogyan szabályozzuk hangu­ latunkat étellel és gyakorlatokkal 2001). PhD-fokozatát a University o f Rochester hall­ gatójaként szerezte. Thayer Róbert Thayer 1973 óta a California State University pszichológia professzora.

.

2. 1997) Hogyan befolyásolják teljesítményünk­ kel kapcsolatos elvárásaink azt. 116 Gordon Allport: Az előítélet ford. Gordon Allport: Az előítélet (‘ he Natúré o f Prejudice. Budapest.50 további klasszikus 1. 3. Virginia Axline: Dibs in Search of Self (Az én kutatásának jutalma. 1979) Korszakalkotó munka arról. Napjaink egyik meghatározó pszichológusának könyve. Gondolat. Beck: Cognitive Therapy and the Emotional Disorders (Kognitív terápia és az érzelmi rendellenességek. Albert Bandura: Self-Efficacy: The Exercise o f Control (Én-hatékonyság: Az ellenőrzés felhasználása. hogy a hibás gondolkodás hogyan vezethet depresszióhoz. hogy valójában mit érünk el. Aaron T. Csepeli György. 1977 517 . 1964) Egy visszahúzódó kisfiú terápiájáról szóló klasszikus bestseller: azt a lassú folyamatot mutatja be. 1954)1 6 Alap­ T 1 mű az előítélet gyökereiről. melynek során újra megtalálja a világ­ gal való normális kapcsolatot. 4. ami inspirálóan hatott Martin Luther Kingre és Malcom X-re. A kognitív terápia kidolgozójának műve.

hogy tagadják saját halandóságukat. 1990) n8 Erikson személyiségfejlődési szakaszainak gyakorlati alkalmazása. Alfréd Binet & Theodore Simon: The Development o f Intelligence in Children (A gyermekek intelligenciájának fejlesztése. meg­ mutatja. 1976)n? Népszerű és kiváló meglátásokat tartalmazó könyv a mesék pszicholó­ giájáról. feldolgozatlan prob­ lémákban gyökereznek. ford. 1916) Az intelligen­ ciamérés úttörőinek alapműve. Kúnos László. 9. Nagyon freudi.5. hogy az emberek mi mindenre képesek azért. 1973) Pulitzerdíjas írás arról. 1997 518 . hogy a felnőttek lelki problémái korábbi. 6. Ha újra felfedezzük „a bennünk élő gyerme­ ket". Szász Ilma. 1985 118 John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezése. továbbléphetünk felnőtt életünkben. Hungalibri. 1 Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (The Uses o f Enchantment: The Meaning and Importance ofFairy Tales. Budapest. a „kötődés magatartás" („attachment behavior") meghonosítója a pszichológiában. ford. John Bowlby: Attachment (Kötődés. Gondolat. John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezé­ se (Homecoming: Reclaiming and Championing Your Inner Child. 8. 7. 17 Budapest. Ernest Becker: The Deniál ofD eath (A halál tagadása. 1969) Az anya-gyermek kapcso­ latot feltáró trilógia első része. de attól még kitűnő ol­ vasmány.

amely magasra tette a mércét a további kutatások számára.10. 119 Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. and the Humán Brain. Mary Whiton Calkins: An Introduction to Psychology (Bevezetés a pszichológiába. 1901) William James munkatársa volt. Freud később visszavonta ezt az elméletet. hogy az érzelmek ítélőképességünk és döntésho­ zatalunk szerves részét képezik. értelem és az emberi agy (Descartes' Error: Emotion. Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. 1885) Beszámoló az első laboratóriumi kísérletekről a tanulással és emlékezettel kapcsolatban. Hermann Ebbinghaus: Memory: A Contribution to Experimental Psychology (Adalék a kísérleti pszichológiához. Esettanulmányok könyve. a pszichoanalízis előhírnö­ ke. 1996 519 . miszerint bizarr hisztérikus tünetek gyakran elfojtott fájdalmas emlékek nyomán alakulnak ki. 11. 1990) A kogni­ tív pszichológia alapítója amellett érvel. bár a Harvard Egye­ tem megtagadta tőle a PhD-fokozatot. Reason. 1994) 1 9 1 A prominens agykutató elmélete. értelem és az emberi agy. A pszichológiát az „én tudomá­ nyának" tekintette. 12. Az American Psychological Association (1905) első női elnöke. Joseph Breuer & Sigmund Freud: Studien über Hysterie (Tanulmányok a hisztériáról. 14. mely elutasítja az elme és a test szét­ választását és rámutat. 1895). ford. mint a komputációs feldolgozásban keresendő. hogy az elme modellje inkább az értelemkeresésben. Pléh Csaba AduPrint Budapest. 13. Jerome Bruner: Acts ofMeaning: FourLectures on Mind and Culture (Az értelem törvényei négy előadás a szellemről és a kultúráról.

nem csak depressziósoknak. Berkics Mihály. hogy a nácizmus teljes szörnyűségében megmutatkozott volna.15.új szem léletm ód a pszichiátriában. Hunyady András. amikor kiderül. William Glasser: A realitás-gyógymód .új szemléletmód a pszichiátriá­ ban (Reality Therapy: A New Approach to Psychiatry. 1957)120 Híres elmélet arról. Hare: Kímélet nélkül A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa (Without Conscience: The Disturbing World of the Psychopaths 120 León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete. 17. 1965) 122 Az elmebe­ tegségek alternatív megközelítése. Akadémiai Kiadó. ford. Budapest. hogy a lelki egész­ ség azt jelenti. Budapest 1 122 William Glasser: A realitás-gyógymód . hogy elképzeléseik tévesek. ford. Osiris. hogy az emberek mennyire hajlamosak behó­ dolni a fasiszta rezsimeknek. 1941)11 2 Jelentős tanulmány arról. 2 0 0 0 12 Eric From m : Menekülés a szabadság elől. Róbert D. amely azon alapul. Eric Fromm: Menekülés a szabadság elől (Escapefrom Freedom. Benedek Loránd. A szerző még az előtt írta. Budapest 520 . 18. Dennis Greenberger & Christine Padesky: Mind Over Mood: Change How You Feel by Changing the Way You Think (Az ész a hangulat fölött Változtassuk meg érzéseinket gondolataink megváltoztatásával. 16. Bíró Dávid. León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete (Theory o f Cognitive Dissonance. elfogadjuk saját életünkért való felelősségünket. OAI. hogyan próbálják az emberek fenntartani meggyőződéseik következetességét akkor is. 1995) Népszerű mű a hatékony kognitív terápiás technikákról. 19. ford.

mégsem éreznek bűntudatot vagy megbánást. 21. Richard Herrnstein & Charles Murray: The Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life (Harang görbe. hogy a szociopaták pontosan tudják mi a különb­ ség jó és rossz között. Eric Kandel: In Search o f Memory: The Emergence o f a New Science o f Mind (Az ész új tudományának felbukkanása. érts meg. Ez annak a tágabb elméletnek a része volt. amelyben leírja. és arról. 23. a szociopatákkal foglalkozó 23 kutatójának írása arról. ford. 2 0 0 4 521 .Among Us. Budapest. Kövi György. hogyan fedezte fel. amely egy „temperamentum szortírozó eszközt" is tartal­ maz. A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. 22. hogy az agy idegsejtjei tárolják az emlékeket. Hare: Kímélet nélkül. Háttér. Jellem. hogy az IQ az egyes rasszokban eltérést mutat. 1994) Nagy vitát kavart azzal az állításával. Az érzelmi élet titokzatos oszlopai. hogyan menekült családjával Amerikába. Személyes emlékekkel átszőtt írás Bécs náci megszállásának időszaká­ ról.és temperamentumtípusok. 123 Róbert D. Joseph Le Doux: The Emotional Brain: The Mysterious ünderpinnings o f Emotional Life (Az emocionális agy. Intelligencia és osztálystruk­ túra az amerikai életben. 1978) Bestseller személyiségtipizáló munka a Jung/Briggs Myers tradí­ ció szerint. 1993)1 A világ leghíresebb. amivel az olvasó meghatározhatja saját típusát. miszerint inkább az intelligencia. 2006) A Nobel-díjas ideg­ kutató lenyűgöző beszámolója 30 éves kutatómunkájáról. Dávid Keirsey & Marilyn Bates: Please Understand Me: Character and Temperament Types (Kérlek. 20. mint a társadalmi osztály háttér vált a gazdasági siker előjelzőjévé.

valódi eredetével és a kapcsolataikban betöltött szerepével foglalkozik. Útmutató nőknek kapcsolataik megvál­ toztatásához [az állandósult düh feloldása] (The Dance ofAnger: A Woman's Guide to Changing the Pattems oflntimate Relationships. Kurt Lewin: A mezőelmélet a társadalomtudományban. oldal). Dániel J. 1951) 125 Lewin. 24. 1978) A maga idejében úttörő jelentőségű mű a felnőtt férfi életciklu­ sáról. 1985)124 Népszerű mű a nők pszichológiájának szakértőjétől. Útm utató nőknek kapcsolataik m egváltoztatásához [az állandósult düh feloldása]. Levinson nagy befolyással volt Gail Sheehy munkásságára (lásd 463. Elizabeth Loftus: Eyewitness Testimony (A szemtanú vallomása. Válogatott elméleti tanulmányok. 26. Levinson: The Season's o f a Man's Life (A férfi életszakaszai.1996) A kiváló idegkutató áttekintése arról. 25. hogy az agy érzelmi köz­ pontjai és idegi hálózatai hogyan fejlődtek annak érdelében. hogy biz­ tosítsák túlélésünket. 27. Endrefíy Júlia. 1979) Az igazságügyi pszichológus támadása a büntetőügyekben vallomást tevő szemtanúk megbízhatósága ellen. 522 . 1997 125 Kurt Lewin: A mezőelm élet a társadalom tudom ányban. ford. akit a szociálpszichológia atyjának tekintenek. ford. Budapest. Édesvíz. 124 Harriet Lerner: A harag tánca. hogy az emberi viselkedés a másokkal való interakciók (csoportdinamika) és a belső jellemvonások kombinációjának eredménye. Harriet Lerner: A harag tánca. azt hirdette. hogy megkérdő­ jelezte az elfojtott emlék-szindróma hitelességét. Budapest. Józsa Péter. Gondolat. amely Erik Erikson elméletét fejlesztette tovább. amelyben a női düh tabujával. Válogatott el­ méleti tanulmányok (Field Theory in Social Science. 1972. Arról is ismert.

ford. miszerint az ázsiai és nyugati emberek másképpen gondol­ kodnak. a bűnözői ma­ gatartás és a filmelmélet kutatása területén. Cartafilus. and Why (A gondolat földrajza. Hugó Munsterberg: Psychology and Crime (Pszichológia és bűntett. Abraham Maslow humanista pszichológiája hatott rá. 1963)126 A Nobeldíjas kutató híres tanulmánya az emberben rejlő „gyilkos ösztönéről. 29. 1960) A pszichológus McGregor üzleti guru lett azzal. 1908) A kísérleti pszichológia német származású alapítóját William James hívta meg a Harvardra tanítani. ami kihívást jelent az egyetemes viselkedés elméletére nézve. Miért gondolkodnak az ázsiaiak és a nyugatiak másként. Richard Nesbitt: The Geography ofThought: HowAsians and Westerners Think Differently. Budapest 523 .. Douglas McGregor: The Humán Side o f Enterprise (A vállalkozás emberi oldala.28. 1969) Az egzisztencia­ lista pszichológus bestsellere arról. és a szerelem ellentéte nem a gyűlölet. Tandori Dezső és Zoltai Ildikó. 31. valamint az irracionalitás és az intelligencia pusztító kombinációjáról. hogy két kategóriába osztotta a management stílusokat: „X elmélet" (a főnökök utasítás-irányítás módszere) és „Y elmélet" (az alkalmazottak magukat motiválhatják). 126 Konrad Lorenz: Az agresszió. hogy a szerelem (vagy „Érosz") és a szex két külön ösztön. 30. Konrad Lorenz: Az agresszió (Das sogenannte Bőse.. Rollo May: Lőve and Will (Szerelem és vágy. Úttörő volt az ipari pszichológia (hogyan viselkednek az emberek munkakörnyezetben). A szerelem motiválja legnagyobb teljesítmé­ nyeinket. 2003) A kiemelkedő pszichológus meg­ lepő állítása. 32. hanem az apátia.

1973) Lenyűgöző igaz történet egy nőről. hogy integrált személyiséggé váljon. 127 Sylvia Plath: Az üvegbura. 1963)127 Plath kiváló fikciós (és önéletrajzi) beszámolója egy fiatal nő elmebetegségének kialakulá­ sáról. és küzdelméről. hogy az ember át­ fogó karakterét specifikus neurózisok. Sylvia Plath: Az üvegbura (The Bell Jár. Ma is lenyűgöző olvasmány.33. Tandori Dezső. ő írta le a megszületés so­ rán átélt szeparációs szorongást. Ottó Ránk: The Trauma o f Birth (A születés traumája. ford. 34. és azt. Budapest. Wilhelm Reich: Character Analysis (Jellem analízis. 35. 37. hogyan próbálják az emberek egész életük folyamán újra megteremteni az anyával való eredeti kap­ csolatukat. 1921) A svájci pszichiáter 400 elmebeteg és egészséges személyen végzett. Hermann Rorschach. A könyv több millió példányban fogyott el. az izmok és szervek változásában („testpáncél") nyilvánulhat meg. 1971 524 . hí­ res tintafolt tesztjével kapott eredményeinek leírása. 36. álmok vagy gondolati asszociáci­ ókkal szembeállítva is lehet elemezni. Az észlelésen alapuló diagnózis. és a Frasier tévéshow-ba is bekerült. Psychodiagnostics: A Diagnostic Text Based on Perception (Pszichodiagnosztíka. Európa. hogy az elfojtott pszichoszexuális energia az ember fizikai megjelenésében. akinek 16 személyisége volt. 1924) Freud eredeti belső köréhez tartozó pszichológus. Flóra Rheta Schreiber: Sybil (Sybil. Azt is állította. 1933) Az ellent­ mondásos osztrák pszichoanalitikus elmélete arról.

Thomas Szász: Az elmebetegség mítosza. 41. 40. Virginia Satir: A család együttélésének művészete. 1972) 1 A családterapeuta híres könyve a család-dina­ 29 mika feltárásáról. Új családműhely. és ellenez minden kényszerkezelést. A személyes magatartás elméletének alapjai. A szerző úgy véli. Miklósfalvi Mária. Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a beszél­ getési stíluson állnak vagy buknak (You Just D ont Understand: Women and 128 Thom as Szász: Az elmebetegség mítosza. 2 0 0 0 129 Virginia Satir: A család együttélésének művészete. Coincidencia. 2001) Díjnyertes könyv. 1999 525 . A depresszió atlasza. Új családműhely. A személyes magatartás elmé­ letének alapjai (The Myth o f Mentái Illness. hanem interperszonális kapcsolataink alakítják. Budapest. A modern pszichiátriát az inkvizícióhoz hasonlítja. Budapest. (Peoplemaking. 1960)128 A pszichiátria híres kritikusa szerint az elmebetegség valójában az „élet megélésében jelent­ kező probléma". Andrew Solomon: The Noonday Démon: An Atlas o f Depression (Dé­ monfényes nappal. 39. ford. az emberi lét természetes része. ford. Utazás a depresszív betegségek minden aspektusába. hogy „én-rendszerünket" vagy személyiségünket nem a Freud által leírt belső én. Harry Stack Sullivan: Interpersonal Theory o f Psychiatry (A pszichi­ átria interperszonális teóriája.38. 42. a depreszszió nem irtható ki. 1953) A független amerikai pszichiáter magyarázata arról. Kádár András Akadémiai Kiadó.

aki szerint az intelli­ gencia öröklődik. amely a széles közönség elé tárja a témát. mely pszichológiában megalapozta a behaviorizmus irányzatát. 2001 beszélgetési stíluson állnak vagy 526 . Budapest. John B. 44. Titchener: Experimental Psychology (Kísérleti pszichológia . 46. Tehetséges gyerekek korai fejlesztését is kutatta. 1990)130 A nyelvészprofesszor bestseller könyve arról. 1945) A német-amerikai Gestalt-pszichológus hozzájárulása a gondolkodás művészetéhez. ford. 45. 130 Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a buknak. 1911) Úttörő amerikai pszichológus. Edward B. Max Wertheimer: Productive Thinking (Produktív gondolkodás. miért olyan nehéz a két nem közötti kommunikáció. különösen a problémát megalapozó struktúra felfedése és a rendellenességek figyelembevétele terén. Az első könyv. Reményi Andrea Ágnes.négy kötet. Lewis Termán: The Measurement o f Intelligence (Az intelligencia mé­ rése. 1916) Úttörő kognitív pszichológus és a Stanford-Binet IQ Test (a Binet-Simon teszt adaptációjának) kidolgozója. Tinta. Watson: Behaviorism (Viselkedéstan. 1901-1905) Wilhelm Wundt tanítványának nagy jelentő­ ségű munkája. 47.Mén in Conversation. 43. híres „macska a pedálos ketrecben" kísérletei nyomán. Titchener közreműködött Amerika első pszichológiai laboratóriumának létrehozásában a Cornell Egyetemen. aki leírta az állatok tanulási folya­ matait. 1924) Olvasmányos könyv. Edward Lee Thorndike: Animál Intelligence (Az állati intelligencia.

Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek: ford. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek (Love's Executioner. 1989)1 1 Őszinte. Miért vagyunk olyanok. 527 . 49. 50. Budapest. nyílt leírás 3 a pszichoterapeuta és a páciens közti viszonyról lenyűgöző esettanul­ mányokkal. a testvér­ rivalizálást és a munkahelyi „politizálást". többek között a monogámiát. Bíró Sándor és Nagy Csilla. 131 Irvin D. Róbert Wright: The Morál Animál: Why We Are the Way We Are (Az erkölcsös állat. 1873-74) Ez a könyv tette Wundtot a pszicho­ lógia új tudományának domináns alakjává. Irvin D. 20 0 2 . 1995) Az evolúciós pszi­ chológia nagy hatású műve. Animula.48. and Other Tales o f Psychotherapy. az altruizmust. Wilhelm Wundt: Grundzüge dér physiologischen Psychologie (A fizioló­ giai pszichológia alapelvei. amely feltárja az emberi magatartás gene­ tikai stratégiáit. amilyenek.

.

1927) Iván Pavlov: Conditioned Reflexes: An Investigation ofthe Physiological Activity ofthe Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása. 1957) Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History. 1958) . 1900) Jean Piaget: The Language and Thought ofth e Child (A gyermek nyelve és gondolko­ dása. 1947) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. 1953) Melanie Klein: Irigység és hála . 1927) Anna Freud: Dimensions o f Personality (Az én és az elhárító mechanizmusok. 1951) Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the Humán Personality. 1923) Alfréd Adler: Emberismeret . Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements.Gyakorlati individuálpszichológia ( Under-standing Humán Natúré. 1958) Harry Harlow: The Natúré o f Lőve (A szeretet természete.A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje William James: The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei.tanulmány a tudattalan forrásokról (Envy and Gratitude. 1951) Alfréd Kinsey: Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése. 1890) Sigmund Freud: Álomfejtés (Die Traumdeutung.

a személyiség születése (On Becoming a Person: A Therapist's View o f Psychotherapy. 1967) Carl Jung: The Archetypes and the Collective Unconscious (Az archetípusok és a kol­ lektív tudattalan. 1969) Viktor Franki: The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása.módszer az önismerethez (Tm OK-Youre OK. 1976) 530 . 1969) Edward de Bono: Lateral Thinking: Creativity Step by Step (Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre. oké vagy . F.R. D. 1971) Gail Sheehy: Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor elő­ relátható válságai. 1960) Albert Ellis & Róbert A. 1970) Abraham Maslow: The Farther Reaches o f Humán Natúré (Az emberi természet ki­ terjedése. 1961) Eric Berne: Emberi játszmák (Games People Play: The Psychology o f Humán Relationships. 1970) Olivér Sacks: A férfi. aki kalapnak nézte a feleségét és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His W ifefor a Hat: And Other Clinical Tales. Harper: A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez. 1964) Thomas A. 1977) B. Laing: The Divided Self: A Study o f Sanity and Madness (A megosztott én: Tanulmány a józan észről és az őrületről. 1968) Nathaniel Branden: The Psychology o f Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája. Harris: Oké vagyok. Skinner: Beyond Freedom and Dignity (Szabadon fogva. 1961) Carl Rogers: Valakivé válni .

női agy.D. Erickson. Erickson tanul­ ságos meséi. 1980) Dávid D. a személyiségtípusok megértése. 1990) Csíkszentmihályi Mihály: Creativity: Flow and the Psychology o f Discovery and Invention (Kreativitás: áramlat. (A hangom veletek lesz: Milton H. a feszültség és a stressz meg­ szelídítése. avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája. hogyan figyeljünk másokra. 1983) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion. 1979) Isabel Briggs Myers: Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok. 1976) Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat. Thayer: The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy. és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself. Listen to Others. 1980) Milton Erickson (és Sidney Rosen): My Voice Will Go With You: The Teaching Tales o f Milton H. 1996) Róbert E. 1996) 531 .Stanley Milgram: Obedience to Authority: An Experimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés. and Stress (Mindennapi hangulataink eredete: Az energia. Burns: Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulat­ terápia. férfi ész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women. M. and Resolve Conflicts. 1989) William Styron: Darkness Visible: A Memoir o f Madness (Látható sötétség. Tension. 1984) Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex . 1982) Howard Gardner: Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete.

and Guilt to Manipulate You.a döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking Without Thinking. 2005) Louann Brizendine: The Female Brain (A női agy. 1999) Steven Pinker: The Blank Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modem tagadása.miért a kevesebb a több ? (The Paradox o f Choice: Why More Is Less. S. 1997) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence. 1999) Douglas Stone. 2006) Dániel Gilbert: Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság. 2002) Martin Seligman: Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfúment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában. 2002) Barry Schwartz: A választás paradoxona . Bruce Patton. & Sheila Heen: Diffícult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat. 1997) Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem. 2006) 532 . 1998) V. 2004) Malcolm Gladwell: Ösztönösen . Ramachandran: Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása. 1998) John M. Gottman: A boldog házasság hét titka gyakorlati útmutató (The Seven Principles fór Making Marriage Work. Obligation.Gavin de Becker: The Gift ofFear: Survival Signals that Protect Us from Violence (A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen. a kötelességérzet és a bűntudat szorítá­ sában (Emotional Blackmail: When the People in Your Life Use Fear.

Freud. Branden. S. Eysenck. New York: William Morrow. ( 1 9 4 8 ) The Ego and the Mechanisms ofD efence. London: Penguin. 1 3 : 5 7 3 . E. Bolton. London: The Hogarth Press. Csíkszentmihályi. Adler. M. L. Gilbert. J. (ford. (1 9 9 9 ) The Seven Principles fór Making Marríage Work. London: Routledge & Kegan Paul. London: Transworld. Lásd még: 533 . E. London: Faber and Faber. Briggs Myers. Harlow. Cialdini. Gardner. R. és Myers. J. A. H. Ellis. E. & Silver. ( 1 9 9 8 ) Working with Emotional Intelligence. H. New York: Basic Books. (1 9 8 6 ) People Skills: How to Assert Yourself Listen to Others. (1 9 9 3 ) Influence: The Psychology o f Persuasion. New York: Random House. Burns. (1 9 8 0 ) Feeling Good: The New Mood Therapy. (1 9 6 6 ) Dimensions o f Personality. A. Oxford: Oxford University Press. (1 9 9 6 ) Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention. Franki." American Psychologist. (2 0 0 5 ) Blink: The Power of Thinking Without Thinking. ( 1 9 9 7 ) The Gift of Fear: Survival Signals that Protect Us from Violence.6 8 5 . (1 9 8 3 ) Frames ofM ind: The Theory of Multiple Intelligences. London: Bloomsbury. Goleman. New York: William Morrow. E. London: HarperCollins. G. Forward. London: Penguin. Erikson. D. (1 9 6 9 ) The Will to M eaning: Foundations and Applications o f Logotherapy. London: M eridián. (1 9 7 4 ) A Guide to Rational Living. ( 1 9 9 7 ) Emotional Blackmail: W hen the People in Your Life Use Fear. A. Gottman. Obligation and Guilt to Manipulate You. H. R. V. (2 0 0 6 ) The Female Brain. (2 0 0 1 ) The Psychology o f Self-Esteem. (1 9 7 0 ) Lateral Thinking. ( 2 0 0 6 ) Stumbling on Happiness. Los Angeles: Wilshire Book Company. D. London: Penguin. New York: Wiley. New York: HarperCollins. N. Freud. N. Gladwell. CA: Davies-Black. S.Felhasznált irodalom A kötet összeállításában referenciaként az alábbi kiadásokat vettük alapul. New York: Morgan Road. (1 9 5 8 ) Young M án Luther: A Study in Psychoanalysis and History. (1 9 5 8 ) „The Natúré o f Lőve. Joyce Crick) (1 9 9 0 ) The Interpretation ofDreams. Az első kiadások dátumait a vonatkozó fejezetekben tüntettük fel. London: Orion. Berne. and Resolve Conflicts New York: Prentice H a ll de Bono. (1 9 9 5 ) Gifts Differing: Understanding Personality Type. (1 9 9 2 ) Understanding H um án Natúré. Brizendine. I. M. (1 9 6 4 ) Games People Play: The Psychology o f H um án Relationships. Oxford: Oneworld. D. R. & Harper. de Becker. Palo Alto.

A. (2 0 0 3 ) Conditioned Reflexes. ( 1 9 6 0 ) The Divided Self.. London: Pan Macmillan. New York: Bantam. London: M andarin. B. Seligman. Boston: Houghton Mifflin Rosen. O. T. yorku. M. (1 9 7 5 ) Envy and Gratitude: A nd Other Works 1 9 4 6 . ( 2 0 0 3 ) Authentic Happiness. Philadelphia: Saunders. & Goodman. New York: Viking. ( 1 9 9 0 ) Darkness Visible: A M em oir o f Madness. New York: HarperCollins. Jung. (1 9 5 0 ) The Principles o f Psychology. B. London: Routledge < Kegan Paul. New York: HarperCollins. G. New York: HarperCollins. Styron.. S. C. Mineola. Hefferline.) ( 1 9 8 2 ) M y Voice Will Go With You: The Teaching Tales of Milton H. F. & Heen. Stone.1 9 6 3 . N Y: Dover. Rogers. (2 0 0 3 ) The Blank Slate: The M odern Denial of H um án Natúré. W. M. Harris. & Blakeslee. (1 9 5 7 ) O u rln n e r Conflicts. F. S. Vols I & II. Piaget. V. Sherhy. Indianapolis: Hackett.ca/Harlow/love. S. N Y: Dover. (1 9 8 0 ) The True Believer.A n Existential Study in Sanity and Madness. (2 0 0 4 ) The Paradox ofC hoice: Why M ore Is Less. Maslow. (1 9 9 9 ) Difficult Conversations: How to Discuss W hatMatters Most. Laing. London: Vintage. I. Milgram. Sacks. (1 9 8 5 ) The M án Who Mistook His W ifefor a Hat: A nd Other Clinical Tales. 534 . R. (1 9 7 6 ) The Farther Reaches o f H um án Natúré. Skinner. (1 9 5 9 ) The Language and Thought o f the Child. C. A. Thayer. (1 9 7 1 ) Beyond Freedom and Dignity. Horney. Klein. Ramachandran. London: Penguin. & James. K. Thoughts on the Natúré of Mass Movements. Princeton University Press. Hull) The Archetypes and the Collective Unconscious. W. Pinker. D. R. (1 9 5 3 ) Sexual Behavior in the Huntan Female. R. E. London: Penguin. New York: W W Norton.. Parton. A. R. D. ( 1 9 6 8 ) (ford. B. ( 1 9 9 8 ) Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the H um án M ind. (1 9 5 1 ) Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the H um án Personality. Moir. Oxford: Oxford University Press. ( 1 9 7 6 ) Passages: Predictable Crises of Aduit Life. (1 9 6 1 ) On Becoming a Person. ( 1 9 8 9 ) Brainsex: The Reál D ifference Between M én and Women. (1 9 9 6 ) The Origin o f Everyday Moods. S. htm. Mineola. a feszültség és a stressz megszelídítése. A. Chicago: Time-Life Books. London: Routledge & Kegan Paul. London: Souvenir. New York: Arrow. (1 9 7 4 ) Obedience to Authority. S. (M indenna­ pi hangulataink eredete: Az energia. J. Pavlov. London: Penguin.. F. S. London: Nicholas Brealey/New York: Free Press.http:J/psychclassics. Perls. P. Schwartz. G. & Jessel. Kinsey. New York: Vintage. C. D.. Hoffer. Erickson. (1 9 7 3 ) l'm O K -Y ou re OK. (szerk.

352-53. 404. 218-19. 47-49. 105. 364. 144. 421-22. alkoholizmus 56. 183. 21. 436. 384. Alfréd 5. 203. 161. 329. 185. 20. 352. 152. 50. 208. 142. 374. 452. 424. 352. 389. 16. 529. 442-43. 262. 536 Amerikai Egyesült Államok (USA) 29. 388. 23. 404 A szeretet természete (Harry Harlow) 6. 531 A fiatal Luther (Erik Erikson) 6. 454. 531 A választás paradoxona (Barry Schwartz) 7. 16.és tárgymutató A befolyásolás lélektana (Róbert Cialdini) 5. 126. 21. 534 A megosztott én (R. 114. aki kalapnak nézte a feleségét (Olivér Sacks) 7. 472. 38. 170. 47-48. 279. 442. 207. 432. 496. 181. 312-13. 484. 529 a pszichológia vakfoltja 182 A személyiség dimenziói (Hans Eysenck) 6. 300. 195. 462. 332-33. 384. 472. 30. 292. 534 A pszichológia alapelvei (William James) 6. 318. 23. 30. 297-99. 16. 242. 371-72. 533 A fanatizmus természetrajza (Eric Hoffer) 6. 475. 18-19. 122. 18. 394. 415. 98100. 224. 234. 366. 254. 310. 310. 312. 114. 325. 420 Agyszex (Anne Moir & Dávid Jessel) 7. 290. 58. 530 A női agy (Louann Brizendine) 5. 497 535 . 30-38. 23-24. 26. 350. 530 A tekintélynek való engedelmeskedés (Stanley Milgram) 7. 26. 413. 358. 365. 45. 20. 190-91. 396. 40-42. 198-201. 424. 404. 114. 529 A félelem adománya (Gavin de Becker) 5. 531 A meglelt boldogság (Dániel Gilbert) 6. 385. 26. 366. 84. 339. 142. 145. 328. 533 Adler. 384. Laing) 7. 228-29. 244. 16. 9. 535 agresszió 66. 278. 529 A hangom veletek lesz (Milton Erickson) 6. 210. 17. 310. 275-76. 339 435 álmatlanság 498 Álomfejtés (Sigmund Freud) 6. 107. 188. 392-93. 364. 188. 25. 494. 394. 114. 18. 98. 100-01. 404. 424. 16. 532 A kommunikáció művészete (Róbert Bolton) 5. 450. Gottman) 6. 103. 530 A nő szexuális viselkedése (Alfréd Kinsey) 6. 218. 86. 310. 13. 60-61. 256. 532 alkoholista. 470. 20. 154. 364. 322. 254. 152. 16. 224. 484.Név. 440. 16. 481. 142. 114-16. 310. 523 agykutatás 14. 412. 368. 287. 452. 361. 529 A gyermek nyelve és gondolkodása (Jean Piaget) 7. 364. 198. 533 A férfi . 529 „álomtorzítás" 202 American Psychologist 237. 322. 142. 98. 259. 360-61. 25. 270-71. 162-64. 21. D. 412. 254. 386. 244-45. 432-33. 68. 298. 530 A Gestalt-terápia (Fritz Perls) 7. 532 A boldog házasság hét titka (John M. 278.

481.Amerikai Klinikai és Pszichiátriai Szövet­ ség 151 Amherst College 112. 506. 303-05. 106. 531 értelem keretei (Howard Gardner) 6. 185-86. 529 értelem akarása (Viktor Franki) 6. 188-89. 192. 366. 270. 206 Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) 31. 99-105. 394. 535 Branden. S. Eric 5. 5. 412. 382 Bolton. 83. 16-17. 404. 302. 180-81. 330. 473 behaviorizmus 13-14. 132. 38 becsvágy 34. 234. 23. 19. 535 Brizendine. 247-50 bolsevik 272. 412. 424. 21. 412. 108. 521. 256-57. 308. 18-19. 41-49. 531 én és az elhárító mechanizmusok (Anna Freud) 6. 366 archetípus 6. 268. 473. 406. 530. 325. 532. Gavin de 5. 51-59. 355. 278. 385. 535 Bono. 404. Edward de 5. Ramachandran) 7. 142. 535 bűntudat (guilt) 6. 139. 344 Berlin 196. 278. 154-55. 464-65. 152. 170. 307. 234. 342. 330. 18. 86. 106. 182-83. 180. 496. 198. 134. 19. 470-71 Az archetípusok és a kollektív tudattalan Az Az Az Az Az Az (Carl Jung) 6. 270. 300. 134. 346 bírálat 62. 79-84. 244. 533. 530 Arisztotelész 200 Arizonai Állami Egyetem 123 Átmenetek (Gail Sheehy) 7. 485 Becker. 107-12. 174. 439 „antifreudista/. 432. 530 elme fantomjai (V. 332. 170. 304 „befolyásolási fegyver" 116 behaviorista 14. 266. 384. 19-20. 124. 531. 134. 242 ami velünk született 408. 21. 452. Carl Friedrich 200 Burns. 413-15. 16. 188. 469. 180. 535 Bécsi Egyetem 37. 139. Ruth 161. 13. 322. 165. 25-26. 535 „B-értékek" 344 Biblia 155. 344. 479. 364. 526 belső bölcsesség 148 Belső konfliktusaink (Karén Horney) 280 belső mondataink 136 „belső szándék" 475 Benedict. 183-84. 142. 152. 374. 224. 114. 534-35 Burdach. 432. 300. 23. 198. 86. 310. 338. 278. 198. 18. 188. 364. 264. Aaron 13. 531. 484. 71-76. 531 Beck. 78-79. 61-69. Dávid D. 405. 26. Louann 5. 533 536 . 270. 343. 80. 181. 477. 21. 210-12.munka 12 anyagyűlölet 193 anyakomplexus 304-05 anyaméh 16. Róbert 5. 300. 26-27. 26-27. 485. 255. 287. 170. 30. Nathaniel 5. 170-72. 152. 457 analógia 73. 264-66. 531. 307. 424. 533 emberi természet kiterjedése (Abraham Maslow) 7. 82. 462. 381. 65. 98. 342. 532 önbecsülés pszichológiája (Nathaniel Branden) 5. 393 Berne.

535 erkölcsi felelősség 355 erőszak forrása 44 erőszak szikrája 43 erőszakos bűncselekmény 42. 408. 174. 388. 278. 520. 413. 11922. 329-30. 532. 53. 150. 354. 78. 458. 408. 188. Albert 6. 501-02 Cialdini. 300. 350 Cotard-szindróma 419 „cselekmény előtti indikátor" 44 Csíkszentmihályi Mihály 5. 499. Milton H. Charles 35. 459 elhárító mechanizmus 6. 45 érzékelés vagy intuíció 88 érzelemtartalmú beszélgetés 488 érzelmek és önbecsülés 81 érzelmek kifejezése 459 érzelmek óvatos kifejezése 491 537 . 137. 409. 204. 519 dominancia 34. 116. 275 Emberi játszmák (Eric Berne) 5. 532. 359 Erickson.Camus. 142. 216. 455-56. 417. 349. 229-31 elvárások 34. 407 domináns és kiegészítő folyamatok 91 „dopamin-oxitocin viharai" 103 döntéshozatal 89. 201. 530 emberi teljesség 345-46 Emberismeret (Alfréd Adler) 5. 264-65. 21. 372. 339. 315. 30. 501. 81-82. 92. 37. Albert 182. 21. 459. 125-29. 224. 346. 311. 460 emberi indíték 15. 19-20. 452. 285. 106. 465. 417. 99. 417. 446. 390-91. 50-52. 424. 26-27. 285. 254. 148. 400 egzisztencializmus 182 egyéniség 146. 292. 352. 26-27. 114-17. 110. 30. 142-51. 519 egészség 19-20. 10. 30. 525 depresszív pozíció 324-26. 163 empátia 26. 392. 238 én három szintje (Szülő. 131. 390. 537 Erickson-módszer 144 Erikson. 470. 280. 359. 240. 184. 51213. 238. Erik 6. 441 életjátszma 56 elfojtás 166. 508. Adolf 358-59 Einstein. 170. 322. 23. 379. 520. 432. 447. 496-503. 490. 367. 22. 298. 535 civilizáció 204. 190. 357. 450-51. 375. 58 engedetlenség 156-57. 31-32. 208. 135. 535 Darwin. 6. 522. 23. 10. 319. 535 első benyomás 226. 343. Albert 75. 285-86. 532. 68. 509-10. 407 defenzív viselkedés 249-50 depresszió 13. 432-34. 407 Columbia Egyetem 38. Róbert 5. 449. 462. 529 embertípusok 93. 37. 329 Descartes. 35. 507. 335. Hermann 11. 13. 210. 326. 236. 530. 259. 198. 524 egocentrizmus 397. 284. 195-96. 127. 188-93. 517. René 376. 152-54. 529 Ellis. 224. 484. 384. 304. 287. 341. 388. 190-92. 135-40. 18-19. 192-93. 279. 438 Eichmann. 373. 455. 131-32. 412. 188. 21-22. Gyer­ mek) 26. 278. 382. 519 „durva nyitás" 248 Ebbinghaus. 139. 56-59. 15. 25. 59. 107-11. 443. 514. 342. 348. 156-61. 264. 198. 122. 512. 23. 273. 518. 70. Felnőtt. 25. 530.

391. Malcolm 6. 23. 57. 78. 382. 380. gyermekszülés 103 484. 364. 387. Viktor 6. 26. 170-72. 242. 300. 371 gyermeki logika 394. 337-38 Franki. 9. 236. 233. 409 Gardner. 23. 210. 299. 9. 170-75. 281. 80. 529. 60. Howard 6. Dániel 6. Goleman. 15. 20. 181. 333. 18. 390-91. 210. 40. 176. Sigmund 6. 452. 60. 103. 162. 198. 18-19. 170. Galilei 204. 536 frontálislebeny-sérülés 220 1 9 5 .2 0 8 . 533. 347-48. 114. 432. 223. Érzelmi zsarolás (Susan Forward) 6. 374-79. Anna 6. 268. 224. 170. 533 evolúció 16. 25. 26. 45. 393. 415 234-43. 179. 527 extravertált és introvertált emberek (E vagy I) 91 Eysenck. 509. 534. 475. 195. 498 452. 536 350. 342. 219-21. 534. 388-89. 25. 68. 302. 404. 21-22. Gilbert. 536 George Washington Orvosegyetem 95 gestalt = 'egész 386-87. 385. 404535 142-43. 135. 535 haladásellenes elvek 158 főemlőskutató 25. 533 érzelmi zsarolás 25. 248. 529 feltétlen reflex 377. 309-10. 381. 392-93. 16668. 472. 40-43. 410. 379 gyengédség 193. 114. 225-29. Hans 6. 518-19. John M. 338 felettes-én 189-92. 325 Gottman. 407-08. 533. 536 gondolatfolyam 294. 25. 343. 442. 188-89. 227. 255-62. 337-38. 30.Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Dániel Goleman) 6. 323-25. 270. 524. 412. 536 Freud. 414. 136. 267-68. 256. 107. 264. 250. 15. 322-23. 214-16. 234. 378-80 53. 400 fantomvégtag(ok) 415-17 Gladwell. 170-78. 255 hamis én 32. 340. 537 fantázia 192-94. 26. 288. 302. 532. 154. 269. 181-86. 529. 50. 244. 21-22. 30„harmadik X" 466-67 32. 538 . 529. 536 Feltételes reflexek (Iván Pavlov) 7. 322. 251. 472. Dániel 6. 231-32. 368-69 Forward. 461. 400 feminista mozgalom 99 gyermekotthon 260 férfiak agya 98. 153-54. 536 fantáziálás 193. 458. 417. 23-24. 314. 533. 244feltételes reflex 374-75. Harlow. 412. 244. 4748. 78. 536 félelem (fear) 5-6. 300. 357. 170-71. 530. 192. 37-38. 142. 284. 424. 190-92. 12-13. Susan 6. 25. 160. 20. 452. 279. 436. 53-54. 176-77. 138. 312. 18-19. 86. 319. 163-64. Hampstead Háborús Óvoda hangulat anatómiája 508 188-96. 526 Gestalt-terápia 7. 10. 393. 310. 531 Hampstead Gyermekterápiás Klinika 197 Freud. 278. 329-30. 211-12. 336. 323. 9. 384-86. 9. Harry 6. 484. 6.

499. 432. 530 ítélőképesség 82. 112. Eric 6. 98. Róbert A. 195. 106. 481. Bums) 5. 249. 532. 104. 135-40. 523 házassági játszma 50. 161. 529. 16-18. 167. 397. 167. 311-13. 9. 494. 177. 102. 407. 485. 145. 468. 19. 21-22. 50. 506. 330. 55-56 Házassági Tanácsadók Amerikai Szövet­ sége 140 házasságon kívüli szex 310. 68. 60. 530. 68. 161. 519 James. 105. 404. 111-12. 485-86. 157. 86-89. 536 Harvard Egyetem 27. 415. 424. 519. 83. 523. 530. 106. 494. 211-12. 536 Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) (UCLA) 49. 50. 529. 526 IQ-teszt 210-11. 316 házasságterápia 246 Heen. 106-07. 351. 211. 332. 524 Kinsey. 432. Karén 6. 152. 521. 537 hipnoterapeuta 19 hipnózis 143. Dávid 7. 467 ideológia 157. 536 homoszexualitás 252. 237. 318. 445. 452. 412. 134. 436 Hiteles boldogság (Martin Seligman) 7. 533. 446. 155. 468. 213 karakter 241. 530. 153. 477-78 intelligenciateszt 214-15. 76. 408 hormonok 16-18. Thomas A. 291-98. 452. 124. 30. 148-51 hipotalamusz 415. 456-57. 536 jelenlét 63. 161. 193. 28. 239-42. 18. 366-69. 188. 242. 237 IQ 27. 114. 322. 262. 324. 360-61. 533 Hoffer. 461. 536 Jókedvűen (Dávid D. 356. 460. 488-97. 436. 45. 496. 536 identitás 22. 143 kapcsolatteremtés 60-62. 384. 132. 480 individualizmus 79. 452-53. 40. 270-76. 170. 364-73. 457. 521. 157-59. 6. 98-100. 503 identitás-beszélgetés 488-89 identitásválság 22. 15. 78. 235. 481. 532 Jónás-komplexus 346. 102-05. 26. 285-88. 178 Kant. 304. 157. 18. 404. 258. 410. 244. 6. 264-69. 215-16. PEN) 164 Harper. Carl 6. 519. 506. 478. 322. 218. 479. 437. 32. 352. 152-55. Alfréd 6. 23-24. 374. 298-99. 21. 337. 271. 152. 492. 470. 323. 394-95.háromdimenziós modell (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus. 223. 364. 372. 213 Irigység és hála (Melanie Klein) 6. 279-82. 530. 453 jellemvonás 129. 460. 301-09. 98. 278. 95. 163. Immánuel 221 kapcsolatok dinamikája 25. 492. 332. 25-26. 104-05. 535 Harris. 319. 264. 409. 198. 514. 470. 368. 14-16. 361. 214. 159. 366. 350 Jung. William 6. 11-12. 393. 92. 442. Sheila 7. 134. 490. 522 Jessel. 31519. 142. 509 Horney. 19. 335-36. 215. 536 539 . 16. 94. 20. 299. 9. 342.

496-97. 384. 71-72. 95. 302-03. 52-53. 157-58. 530. 531 Látható sötétség (William Styron) 7. 480. 427. Melanie 6. 360. bűntudat (guilt)) 172-73 „ködösítés" 172 körülírás 65. 317. 37 kísérleti pszichológiai laboratórium 11. 86. 225 kudarcok 138. 89. 10. 70-75 Laterális gondolkodás (Edward de Bono) 5. 108. 536 kognitív pszichológia 13. 26. 405-06. 286 leánycsecsemők agya 101 Legfelsőbb Bíróság (USA) 49 leírhatatlan leírása 498 lekötelezés (obligation) 172 lelkiismeret 22. 477-80. 278. 21. 127-28. 208. 88. 406. 195 kollektív tudattalan 6. 379. 394. 467. 143. 170. 181. lekötelezés (obligation). 408-09. 198. 20. 197. 181-82. 93-94. 76. 108. 330. 24. 532 lázadás 156. 428. 260. 281. 23. 503. 47172. 210. 296 kultúra 17-18. 278. 460 kreativitás tanulmányozása 126 kriminológia 10. 531 London 29. 342. 532 kreativitás 26-27. 18. 170. 398. 252. 517. 164. 302. 184. 72. 21. 532 Külügyminisztérium (USA) 49 Laing R. 535 540 . 530. 102. 126. 357. 184. 58. 496. 2627. 535-37 Luther Márton 21. 117. 106. 33337. 499. 138. 104. 293. 381. 520 Kreativitás (Csíkszentmihályi Mihály) 5. 162. 215. 184-85. 394. 124. 160. 477 laterális gondolkodás 27. 470. 300. 21. 249. 315. 459. 224-25. 372. 355. 208. 161. 205. 388 kontaktus 26. 530. 60-62. 86. 130-32. 72. 440. D. 168. 409 „köd" (FOG= félelem (fear). 339-41. 64. 336 konceptuális lények 80 konfliktus 247. 348. 332. 499 logikai-matematikai intelligencia 211-13 „logoterápia" 6. 110. 536 láncszemek 127. 182. 501. 165. 384. 334.86. 385. 135. 388 kontroll 45.kisebbrendűségi komplexus 33. 246. 205. 400-01. 124. 499 kozmológia 204. 124-28. 260. 352. 280. 24. 37. 167. 240. 322. 394. 339. 398. 142. 322-32. 519 kulturális szabályok 302 Különféle adottságok (Isabel Briggs Myers) 5. 469. 147. 455. 147. 288. 256-57. 210. 300. 102. 23. 70-71. 452. 478 lenézés 248-49 logika 19-20. 348. 519 kognitív terapeuta 13. 154-60. 7. 306-07. 530 kommunikációs készség 26. 118-19. 340. 117. 486 követési készség 64-65 következetesség 116. 252. 479 „kontroli-drámák" 269 korrekciós próbálkozások kudarca 249 Korszakov-szindróma 434 kortizol 102. 299 Klein. 279. 238. 456. 237 kompenzációs elmélet 23 kompetencia 236-41 koncentrációs tábor 24. 300. 70. 48. 505. 20.

471 New York Város Egyeteme 83. 364-73. Stanley 7. 18. 536 morális gátlás 274. 422. 520 napi ritmus 499. 103. 429. 231-32 New York-i Világkereskedelmi Központ 48 nők agya 17. 99-101. 337. 237. 115. 60. 498 Mentálhigiénés Hivatal (New York) 69 Milgram. 23-24. 244. Tayer) 7. 536 M indennapi hangulataink eredete (Róbert E. 216. 450. 254. 407. 166-67 neurotikus tünet 280. 246-47. 235. 530 „mélylélektan" 10. John 235. Anne 7. 309. Dávid 237 megfontoltság 390-91 megosztott én 7. 451. 364. Bruce Patton. 215. 117-22. 262. 58. 424-25. 212. 234. 196. 240. Mayer. 205. 536 -a 19. The 225. 484-85. 278. 87-89. 495. 211-13. 162. 523. 199. 484. 513. 300. 298. 160. 366. 532. 222.83.magabiztosság 31. 300-01. 481. 339. 16-17. 385. 360. 60-61. 68. 368-69. 322. 451. 278. 26. 241 McLelland. 139. 53. 92. 23-24. 231. 384. 371 541 . New Yorker. 301. 236-37. 78. 242. 300 motiváció 51. 532. 57. 19. 368. 333. 94-96. 353-62. 505-06. 417. 275. 351. 478 munkaadók 87. 496. 341. 531. 510 Nathaniel Branden Intézet 84 „natúré or nurture" (természet vagy neve­ lés) 16 negatív gondolatok 108-09. Abraham 7. 439 maximalizálok 20. 163. Sheila Heen) 7. 237-38. 114. 525 Moir. 345. 83. 424. 421. 535-37 New York Times. 533 Németország 153. 139. 160. 286. 97. 432-33. oldalon „hangu­ latokénak van írva mítoszok 13. 415. 350. 21. 440-41. 472. 204-06. 226 Maslow. 531. 361-62. 400. 199. 168. 504. 468. 460. 384. 269 neurológia 103-04. 245. 446-47. 120. 531. The 51. 19 memória 100. 427 művészet 5. 185-86. 450. 438. 405. 436. 139. 525-26. 531 Myers. 487. 493. 150. 154. 408. 332-34. 509 négy alaphangulat 509 „negyedik X" 468 N ehéz beszélgetések (Douglas Stone. 521. 26. 424. 393. 487. 98. 502. 404. 309 Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság (Internacional Transactional Analysis Association) 59. 306. 232. 535 nácizmus 271. 381. 21-22. 66. 200. 229. 164. 343-51. 253. 69. 366. 151. 434. 326. 393 Nemzeti Tudományos Szervezet a Szexuá­ lis Problémák Kutatására 312 Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongreszszus 196. 536 mások meghallgatásának képessége 63 matematika 104. 122. 419. 372. 391 New York 48. 287. 129. 216. 353. 275. 412. 303. 14. 298. 280. 509 marketing 27. 398. Isabel Briggs 5. 127. 232. 105. 461. 439 neuroticizmus 22. 131.

69. 529. 280. 114. 140 Oidipusz király (Szophoklész) 204 Oké vagyok. 533 Pavlov. 404. 28. 160 pszichopata 45. 281 önértékelés 79. 341. 25-26. Olivér 7. 320 Rogers. 394. 424. 51. 494. 10. 195. 424-30. 243. 178. 185. 374. 112. 529. 14. 384-93. 533. S. 412. 520. 154. 498-501. 244. 311. 50. 18-19. 534 ösztönző környezet 130. 410. 296 öngyilkosság 109. 10. 515. 231-32. 142. Harris) 6. 162. 15-16. 47-48. 168. 140. 60. 413-21. 268. Steven 7. 432. 520-21 Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiája 140 pubertáskor 318.és Hormonklinikája (San Francisco) 99. 264. 537 Pinker. 421. V. 432-41. 254. 168. 333-34. 375-83. 529. 267-68. 212. 120. 262. 450. 314-15. 402. 537 pop-pszichológia 26. 537 Pearl Harbor 269 Perls. 20. 484-85. 264-65. 16-17. Iván 7. 23-24. 127 összemosódás 387-88 ösztön-én 188-92. 531. 208. 235. 525 „pszichobiográfia" 22. 462. 530. 98. 479 öntudat 36. 25. 59. 332. 461. oké vagy (Thomas A.. 310. 188. 210. 350. 278. 165. 40. 287. 26. 537 „Rómeó és Júlia effektus" 121 rossz lelkiismeret 355. Oxford 71. 478 ösztrogén 102. 421. 485-86. 38. 472. 68. 405-11. Fritz 7. 238 Ramachandran. 537 542 . 279. 519 Piaget. 166. 308. 9. Bruce 7. 254. 440. 358. 165. Jean 7. 373. 308. 286. James 268-69 rézusz majom 255-56 Rockefeller Alapítvány 312. 368. 530 orgazmus 103. 357 Sacks. 180. 364. 498 önismeret 9. 395-402. 404 Redfield. 13. 473. 530 önkielégítés 314-15 önkontroll 147. 533. 9. 537 PhD-fokozat 76. 313. 16-18. 537 rasszizmus 266. 535-37 oxitocin 102-03 „Ödipusz-komplexus"203. 151. 80. 104-05 „öt nagy" személyiségjegy 22 „paranoid-szkizoid" pozíció 324 Patton. 205. 196 obstrukció 249-50 Ohio Állami Egyetem 123. 246. Carl 7. 238. 99.138. 342. 268-69. 162. 424. 317-18. 238. 504 öngyűlölet 21. 60. 488-91. 265 premenstruációs szindróma 99 progeszteron 102. 475 Ösztönösen (Malcolm Gladwell) 6. 178. 429. 367 racionális emotív terápia (RÉT) 135. 132. 322. 105 nyelvi intelligencia 212-13 nyughatatlanság 45. 10. 185. 76. 368 pszichiátria 10. 224-27. 384. 105. 478. 50.Nők Hangulat. 332. 16-17. 114. 467-68 ősbizalom 23 összefüggésrendszer 9. 7. 413. 142.

49. 537 Spitz René 259-60 Stanford Egyetem 112. 190-91. 474 teljes elmélyülés 345 terápiás módszer 19. 333. 532. 537 (B. 315. 537 stressz 8. 139. 499. 33839. 13. B. 484. 329. 266. 195. 9. 104. 200. 132. 537 serdülők énközpontúsága 195 serdülőkor 99. 95. 136. 474. 23. 270. 532 szemkontaktus 64. 232. 442-52. 339 „szociális érzés" 33-36. 518 Simpson O. 102. 328. 368 tézis 9. 188. 88 „személyiségtípusok" 5. 531 Simon. 119-20 társadalom ellenségei 34-35 technológia 13. 262 Stone. 104. 311 szexualitás 17. 533. 20. 203-04. 270-75. 114. 448-50. 195. 20. 218. 363. 494. 444. Martin 7. 315 Sheehy. 178 Skinner. 533. 138. 524 társadalmi bizonyosság 114. 479. 531. 330. 244. 444. 108. 134-35. 496. 513 Thayer. 291. 16. 218. 531 személyiségteszt 22. 507. 453-61. 102-06. 78. 101. 345. 354. 323-24. 488-90. 104. 57. 429. 166. 537 Styron. 196. 15. 532. 16. Barry 7.Salovey. 106. 20. 86-88. 106. 325. 82. 311. 533 tizenéves lányok agya 102 Tourette-szindróma 436-37 tömegmozgalmak 6. 185. 442. Peter 235. 317-18. 22. 98. 506. 429. 26-27. 268-69 új énkép kialakítása 110 új keretek 147 Útmutató az ésszerű élethez (Albert Ellis & Róbert Harper) 6. 474 testi-kinesztetikus intelligencia 213 tesztoszteron 101. 326. 100-01. 98. 162. 312 Tiszta lap (Steven Pinker) 7. 59. 21-22. 509. 23. 492. 402 szokások rabjai 292 szorongás 34. Skinner) 7. 32. 124. William 7. 60. F. szociológia 104. 166. Róbert E. J. 410. 56. Theodore 215. 8. 134. 254. 254. 374. 472. 424. 9. 106. 261. 181 természettudomány 16. 190. 123. 7. 374. 138. 404-05. 284. F. 394. 32. 335. 335. 537 Time 205. 463-71. 241 San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézet 59 SAT teszt 214 Schwartz. 378. 103. 94-95. 23-24. 19. 74. 501. 166. 20-21. 116. 152-53. 220. 530 543 . 486. 532. 485-86. 280. 509-11. Gail 7. Albert 347 Seligman. 106. 395 Szabadon fogva szkizofrénia 23. 496-504. 253. 472-81. 529 transzcendens pillanat 343 „Tranzakcióanalízis" (TA) 52-53. 152. 249. 156. 98. Douglas 7. 522. 207. 533. 225. 390. 507-09. 314. 467. 537 Schweitzer. 512-15. 102 szexuális magatartás 17. 476. 342. 472. 166. 458. 254.

429. 262. 340. 105. 455 „vékony metszetek" (thin-slicing) 227-28 Virginiai Egyetem 225 viszonzandó szívességek 117 vizuális ingerek 258. 247. 208. 435. Timothy 225 Winfrey. 447 zavartság 498 Zehnder. 360. Oprah 48 Wundtot. 194. 526 William James-díj 167 Wilson. 142. 420. 30811. Max 344. 305-06. 530 válás előrejelzése 248 vallás 155. 484. 271-72. 445. 369 vizuális-téri intelligencia 213 „Warren Harding-effektus" 228 Washington Egyetem (Seattle) 245 Valakivé válni Watergate betörés 117 Werfelt. 344-45. 342. Egon 240 zenei intelligencia 213 zsarolók lelki világa 173 544 . 461. 332. 278. 161. 313. 386. 205. 426. 60. 424. 353. 301. 245.(Carl Rogers) 7. 356. 25. 527 Yale Egyetem 58. 299. 384. Franz 183 Wertheimer. 320. 184. 361. Wilhelm 11.

.A HVG Könyvek köteteiből: Dominic Streatfeild: Agymosás - Fejezetek a tudatmódosítás titkos történetéből Dominic Streatfeild: Kokain Deyan Sudjic: Épület-komplexus Chris Anderson: Hosszú farok Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni! Edward de Bono: A csodálatos elme Malcolm Gladwell: Fordulópont Malcolm Gladwell: Ösztönösen .Az öreg hölgy és a bika Emma Hartley: Sokszínű Európa Mark Kurlansky: 1968 .William Patrick: Bagdadi tolvajok Thomas L.Dezső András .Anthony D. - A XXI.A döntésről másképp Seth Godin: Mi a bőgés? Marján Attila: Európa sorsa . amely felrázta a világot Bőgel György: Blogvilág Marínov Iván . század rövid története Jessica Williams: Merre tart a világ? lan Gately: Bolygóbuli Stephen Weinberg: Csillagokra látni Tim Harford: A leleplezett gazdaság John Howkins: Az alkotás gazdagít Adrián Slywotzky: A profit művészete Bojár Gábor: Graphi-sztori Előkészületben: Don Tapscott .Pál Attila: Legendavadászat Stephen Addis: Hogyan nézzük a japán művészetet? Tóm ZoeUner: Szívtelen kő - Utazás a gyémántok birodalmában Matthew Bogdanos .Egy év. Williams: Wikinómia Keith Suter: 50 kérdés a világról Folk György: India Tóth Éva Mária: Karrieriskola Kiss Mariann: Teakalauz Több mosolyt a világnak! Ara: 3200 Ft i BN 978-96 -9686-21-2 n 9 89639 686212 . Friedman: És mégis lapos a Föld..

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->