A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű izgalmas szellemi utazás: a közelmúlt meghatározó lélektani munkáinak rövid ismertetője.

E tömör szellemtörténeti áttekintés bemutatja a tudományág úttörőit - Freudot, Adlert, Jungot, Kinseyt, Skinnert, Piaget-t és Pavlovot - de foglalkozik a mai sikerszerzőkkel is, mint amilyen Gladwell, Goleman, Schwartz vagy Seligman. A hangsúly az olyan műveken van, amelyek - bár egyes megközelítésben némelyiket még csak nem is tekintik a pszichológiai szakirodalom részének - valamely alapvető elmélettel, megállapítással vagy elemzéssel hozzátettek a szakma fontos irodalmához. A szerzők névsorában a pszichológusok mellett neurológusokat, pszichiátereket, biológusokat, kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk, sőt: kriminológus és regényíró is akad köztük. Kötetünk kalauz kíván lenni a további elmélyedéshez: az olvasó benyomást szerezhet a művekről, ami majd elvezetheti az érdeklődésének leginkább megfelelő teljes műhöz. Az újabb, gyakorlatiasabb munkák ismertetése pedig segíti, hogy a mai fejlődési irányokról tájékozódhasson.

TÓM BUTLER-BOWDON

50 pszichológiai alapmű

TÓM BUTLER-BOWDON

'yyi |..ií sf J JÍ,^^ í
il
/ '" >
_-

_

T
\ ít 1 1„ „

'f

T f '"1 f ' T l

f |"“' Í

Á

|'"‘

„ -. t | , íi,

50 pszichológiai alapmű

KÖNY VE K

Fordította: Garai Attila, Bozai Ágota Fordítás © Garai Attila, 2007 Bozai Ágota, 2007

Szerkesztette: Szabados Tamás Szaklektor: Dr. Kő Natasa

ISBN 978-963-9686-21-2

Tartalomjegyzék

Bevezetés Köszönetnyilvánítás 1. Alfréd Adler: Emberismeret (1927) 2. Gavin de Becker: A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen (1997) 3. Eric Berne: Emberi játszmák (1964) 4. Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (1979) 5. Edward de Bono: Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre (1970) 6 . Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (1969) 7. Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése (1980) 8 . Louann Brizendine: A női agy (2006) 9. Dávid D. Burns: Jókedvűen: az új hangulatterápia (1980) 10. Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (1984) 11. Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája (1996)

9 29 31 41 51

61 71 79 87 99 107 115 125

12. Albert Ellis és Róbert A. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (1961) 13. Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen): A hangom veletek lesz: Milton H. Erickson tanulságos meséi (1982) 14. Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (1958) 15. Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (1947) 16. Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem, a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (1997) 17. Viktor Franki: Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása (1969) 18. Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (1936) 19. Sigmund Freud: Álomfejtés (1900) 20. Howard Gardner: Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete (1983) 21. Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (2006) 22. Malcolm Gladwell: Ösztönösen (2005) 23. Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (1998) 24. John M. Gottman: A boldog házasság hét titka (1999) 25. Harry Harlow: A szeretet természete (1958) 26. Thomas A. Harris: Oké vagyok, oké vagy (1967) 27. Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. Gondolatok a tömegmozgalmakról (1951) 28. Karén Horney: Belső konfliktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete (1945) 29. William James: A pszichológia alapelvei (1890) 30. Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (1968) 31. Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (1953) 32. Melanie Klein: Irigység és hála (1957)

135 143 153 163 171 181 189 199 211 219 225 235 245 255 265 271 279 291 301 311 323

33. R. D. Laing: A megosztott én: Tanulmány a józan észről (1960) 34. Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (1971) 35. Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (1974) 36. Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex: női agy - férfiész? (1989) 37. Iván Pavlov: Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása (1927) 38. Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (1951) 39. Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (1923) 40. Steven Pinker: Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása (2002) 41. V. S. Ramachandran: Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása (1998) 42. Carl Rogers: Valakivé válni - A személyiség születése (1961) 43. Olivér Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, és más orvosi történetek (1970) 44. Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több? (2004) 45. Martin Seligman: Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása, a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában (2002) 46. Gail Sheehy: Átmenetek: a felnőttkor előrelátható válságai (1976) 47. B. F. Skinner: Szabadon fogva (1971) 48. Douglas Stone, Bruce Patton, Sheila Heen: Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat (1999) 49. William Styron: Látható sötétség (1990)

333 343 353 365 375 385 395 405 413 425 433 443

453 463 473

485 497

50. Róbert E. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete: Az energia, a feszültség és a stressz megszelídítése (1996) 50 további klasszikus A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje Felhasznált irodalom Név- és tárgymutató

507 517 529 533 535

Bevezetés

A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű félszáz könyvet, sok száz izgalmas tudományos kérdést érintő, több mint száz évet felölelő utazásra hívja az olvasót. Áttekinti az emberi érzéseket, cselekedeteket és azok mozgatórugóit, az agy működését, az „énélmény" mibenlétét. Mindezzel az emberi természet árnyaltabb megértéséhez, önismere­ tének, emberi kapcsolatainak és munkateljesítményének javításához igyekszik hozzásegíteni az Olvasót, abban a meggyőződésben, hogy a lélekismeret, a lélektan életünk jobbá tételének fontos eszköze. A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű bemutatja a lélek tudományának halhatatlan klasszikusait - köztük olyan nagyságokat, mint Freud, Adler, Jung, Skinner, James, Piaget vagy Pavlov -, de bő ter­ jedelemben foglalkozik kortársainkkal is, például Gardnerrel, Gilberttel, Golemannel és Seligmannel. Minden kiválasztott könyvet külön kom­ mentárban ismertetünk, főbb téziseiket megkíséreljük elhelyezni a gondolatok, személyek és mozgalmak összefüggésrendszerében. Sze­ retnénk, ha az Olvasó akkor is kapna egy általános benyomást ezekről a könyvekről, ha nem olvassa őket végig, és az újabb, gyakorlatiasabb munkákból megismerhesse a mai fejlődési irányokat. Elsősorban a „hétköznapi pszichológia" típusú könyvekre összpon­ tosítottunk, amelyeket mindenki megérthet, vagy amelyeket szerzőik eleve a laikus olvasónak szántak. A szerzők között a pszichológusok

9

A könyv elsődlegesen nem pszichiátriai szemléletű. amelyek az emberi természetről szerzett tudásunkat is gazdagították. köztük James Hillman. Csupán néhány kiemelkedően izgalmas lélektani kérdést és fogal­ mat. csupán tallózás a nagy pszichológusok nagy munkái között.mellett neurológusokat pszichiátereket. D. kriminoló­ gus és regényíró is akad köztük.50 pszichológiai alapmű nem támadhatatlan értékrendet tükröző válogatás.munkái. Laing.Olivér Sacks. Néhány ilyen tárgyú. de a mélylé­ lektan vagy a psziché és a lélek taglalása sem tartozik válogatásunk ki­ emelt témái közé. hogy általánosságban miért gondolkodunk és visel­ kedünk úgy. és többet arról. Erik Erikson. mint Carl Rogers. amelyek jobban kidomborítják a pszi­ chológia transzformációs és spirituális vonulatait. és nem törekedhet a pszichológia részterületeinek teljes körű bemutatá­ sára. Carol Pearson és Joseph Campbell könyvét e sorozat más köteteiből (50 „segíts magadon" alapmű és 50 spirituális alapmű) ismerhet meg az Olvasó. ahogy. A tudattalannal is több könyv kapcsán foglalkozunk. sőt még dokkmunkás. A Pszichológia dióhéjban . népszerű munkát. 10 . hogy megelégedhettünk volna egyetlen szakterület. Egy efféle gyűjtemény a válogató ízlését is tükrözi. Az emberi viselkedés túlságosan fontos terület ahhoz.50 pszichológiai alapmű kevesebbet mond a problémák kiküszöbölésé­ ről. és olyan nagynevű terapeuták írásai is. egyet­ len irányzat képviselőinek véleményével. a rájuk vonatkozó alapvető felismeréseket szeretnénk felvillantani. Thomas Moore. R. A Pszichológia dióhéjban . Viktor Franki . bár helyet kap­ tak benne számos elmeorvos . Fritz Perls vagy Milton Erickson. kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk. biológusokat.

de Wundthoz hasonlóan ő is úgy látta. érzelmekről. és ma is sokan olvassák írásait. de rövid a története" Arra célzott ezzel.Egy tudomány születése „A pszichológia a mentális élet tudománya. Orvosnak tanult. mert ő akarta először különválasztani a kevésbé empirikus filozófiá­ tól és az elme működésén kívül sok egyébbel is foglalkozó élettantól. A né­ met neuroanatómus Franz Gall elméletére építve James úgy vélte. hogy az emberek évezredek óta gondolkodnak az embe­ ri gondolkodásról. részben a filozófia tudományából származik. hogy „a pszichológiának hosszú a múltja. Hermann Ebbinghaus (1850-1909) mond­ ta. és vaskos könyvet írt Grundzüge dér physiologischen Psychologie (Az élettani pszichológia alapelvei) címen. minthogy írásait ma már csak tudománytörténeti jelentőségük miatt olvassák. a pszi­ chológia még ma is fiatal diszciplína. hogy az elme működését különálló kutatási területnek kellene tekinteni. majd a filozófia felé fordult. nem pedig spekulációkon alapuló lélektan mint tudomány még gyerekcipőben jár. miszerint az n . akit szintén a modern pszichológia alapítói között tar­ tanak számon. s ő maga is ezt a figyelemre méltó nézetet képviselte és terjesztette. Szerepeltetjük viszont az amerikai filozófust. Bár ez a kijelentés száz éve került papírra. Ő hozta létre az 1870-es években az első kísérleti pszichológiai labora­ tóriumot." William James Egy korai emlékezéskutató. William Jamest (1842-1910). Henry James fivérét. hogy minden gondolat és mentális folyamat biológiai természetű. Wundtot nem válogattuk be kötetünkbe. A pszichológia részben az élettan. Atyjának a német Wilhelm Wundtot (1832-1920) tekintik. intelligenciáról és viselkedésről. de a tényeken.

s értékük inkább irodalmi.segítségül hívó magyarázatait a metafizika birodalmába utalta. esetleg „antifreudista" munka. Sigmund Freud írásai tették ezt a tárgyat igazán érde­ kessé a nagyközönség számára. hogy Freud árfolyama a jövőben ismét emelkedni fog.például a lelket . A gondola­ tok mélyebb erőket . Szinte mindenki ismeri az olyan lélektani alapfogalmakat. ha a pszichológiára gondolunk. Az agyon végzett képalkotó és egyéb vizsgálatok eredményei összeegyeztethetőnek látszanak a tudattalannak a viselkedés alakításában betöltött fontos szerepével. de nem sejthették. hogy írásai tudománytalanok. majd „hisztériás" betegekkel foglalkozott. Freud középiskolai tanulmányai után jogi pályára készült.én . és más freudi el­ méletek is igazolódhatnak még. sokunknak ma is a díványon fekvő páciensének legbelső gondolatait felszínre hozó bécsi doktor képe jut eszébe először. hogy gondolatai megrázzák majd a világot. Az újabb idegkutatások alapján elképzelhető. A válogatásunkba felvett könyvek nagyobbik fele freudista vagy posztfreudista. az agy lágy szürkeállományában foglal helyet.sok más (hasznos vagy kevésbé hasznos) alapfogalommal együtt . 12 . Bármilyen érdemeket szerzett is James a pszichológia paramétereinek meghatározásában. mint pszichológiai. és nem is mindig jut eszünkbe. a legeredetibb gondolkodású pszichológus rangját Freud aligha veszti el. Akár így van. akár nem.a tudattalanba való bepillantás beszélgetéseken alapuló terápiája .sokkal kevésbé népszerű. Freud hírneve változatlanul pá­ ratlan. Szülei tudták róla. mígnem a tudattalan és az álmok beható tanulmányozásába kezdett.összes reményével. mint az ego vagy a tudattalan. érzésével. hogy ezeket . De ha nem így lesz is. vágyával és félelmével .a koponya falai között.Freudnak kö­ szönhetjük. Freud 1856-ban született. Manapság divat úgy nyilat­ kozni Freudról. hogy okos. Az agy anatómiájával. s bár mostanában a pszichoanalízis . és az orvostudományi karra irat­ kozott be. de az utolsó pillanatban meggondolta magát.

Aaron Beck. vagy egyszerűen jobban kézben tudjuk tartani viselkedésünket.arra alapozták terápiás eljárásaikat. A belső indítékaitól vezérelt autonóm személyiség eszméjét Skinner mint romantikus mítoszt elvetette. az irányzat vezető képviselője számára Iván Pavlov híres kutyakísérleteiből az derült ki. A környezeti inger és a válasz között az agyunkban végbe kell menniük bizonyos folyamatoknak. hogy a gondo­ latainkból fakadnak az érzelmeink. nem pedig fordítva. Ha meg tudjuk változtatni a gondolkodásunkat. amely mintákat alkot és értelmezi a külvilágot: térképeket alkot a valóságról. Az 1960-as években jelentkező kognitív pszichológia ugyanolyan szigorúan tudományos elvek mentén haladt. ami vagyunk. enyhülni fog a depressziónk is. Albert Ellis . de újra föltette azt a kérdést. mint a behaviorizmus. Az ilyenfajta pszichoterápia napjainkra jórészt kiszorította a mentális bajok kezelésé­ ből a freudi pszichoanalízist. és a kognitív pszichológia felderítette. ha olyan környezetet teremtünk. hogy az emberi elme nagyszerű értelmező masina. 13 . Dávid D. Skinner. és azt hirdette. Skinner ezt egyfajta viselkedési technológiaként képzelte el. Azzal tudunk javítani a világ során. amely morálisabb és produktí­ vabb cselekvésre készteti az embereket. ahogy az tapasz­ talataink szerint a túlélésünket szolgálja. mint a környezeti ingerekre adott feltételes válaszok összessé­ ge. hogy az ember cselekedeteinek okait tisztázni annyi. hogy mi tör­ ténik az ember fejében („mentalizmus"). amely bizonyos cselekedeteket jutalmaz. A környezet tesz minket azzá. hogy miként áll elő a fejünkben a viselkedés. és cselekedeteinket úgy alakítjuk. hogy az állat nem más. mint felderíteni. másokat pedig nem.A freudizmussal való szembenállás legnyilvánvalóbban a behaviorizmusban öltött testet. B. Nem foglalkozott azzal. F. milyen körülmé­ nyek késztették erre vagy arra a cselekedetre. Burns. E szemlélet jegyében a kognitív terapeuták .

hogy az „elme" és az „én" az agy rendkívül bonyo­ lult huzalozásából és kémiai reakcióiból adódó puszta illúziók. Az elmúlt 30 évben mind a behaviorizmust. Abraham Maslow a humanisztikus pszichológia úttörője. mint a tudat természete. ha a világra gondol. mint ahogy Carl Rogers is. Kü­ lönös módon az apró fizikai részletek új megvilágításba helyeznek olyan mélyenszántó filozófiai problémákat. A részben a fiziológiából kifejlődött pszichológia talán visszakanyarodik fizikai gyökereihez. Ezek a kutatások végeredményben gyökeresen megújíthatják azt. hogy most már képesek vagyunk molekuláris szinten is elmélyíteni tudásunkat. és feltérképezhetjük a cselekvésekért felelős ideg­ pályákat. A behavioristák még azt hitték. derűlátóbbak és produktívabbak az emberek.A pszichológia kognitív ágának legújabb fejleménye ezen a területen a „pozitív pszichológia". s szinte bizo­ nyosan pozitív irányú lesz a változás: egyesek attól tartanak. az dehumanizálja majd az embert. nincs értelme azon spekulálni. mi törté­ nik az agy belsejében. az emlékezet kialakulása vagy az érzelmek átélése és ellenőrzése. hogy hogyan tekintünk önmagunkra. bizonyos fokig ennek az irányzatnak az előhírnöke volt. de valójában az agy jobb megismerése csak még nagyobb csodálatot ébreszt bennünk az agyműködés iránt. miszerint a „mentális élet tudo­ mányáról" van szó. Még az is kiderülhet. szinapszisokat. a szabad akarat. aki az önmegvalósító vagy önaktualizáló emberről értekezett. mind a kognitív pszichológiát egyre jobban átitatták az agykutatás új eredményei. aki azt mondta. hogy ha az emberi jelenségeket sikerül az emberi agy huzalozására visszavezetni. de az embert illetően optimista. 14 . ám ma már az új vizsgálati technikák jóvoltából belelátunk az agyba. A mai agykutatás lehetővé teszi. azzal a különbséggel. borúlátó. amely a mentális problémák helyett inkább azt vizsgálja. mitől lesznek boldogabbak. hogy visszatérjünk a pszichológia William James által adott definíciójához.

megkönnyíti a további olvasmányokat kereső olvasó dolgát. a csoportosítás megkönnyíti az olvasó számára. még ma is magával ragad minket. az emberi indítékok vagy a viselkedés tit­ kai felé. Az elmúlt 15 év a pszichológiai ismeretterjesztés újabb arany­ kora volt. hogy tematikusán tallózzon közöttük.Merre vezet a pszichológia útja? Erről biztosan csak annyit tudha­ tunk. Ha kézbe vesszük valamelyik köny­ vüket. és bár ezt nem a szokványos módon tet­ tük. mert korai titán­ jainak. A továbbiakban röviden áttekintjük válogatásunk tartalmát. A köny­ veket hét csoportba osztottuk. melyet Dániel Goleman. A kötet rövid áttekintése A pszichológia részben azért válhatott oly népszerűvé. Jungnak és Adlernek az írásai a laikus számára is jól követhetők voltak. Bár a fogalmak némelyikét nem könnyű megérteni. benne további 50 alapművel. Steven Pinker. az utca embere csillapíthatatlan tudásszomjjal fordul az elme működése. Freudnak. A könyv végén egy másik lista is található. Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály neve fémjelez. Ez sem kőbe vésett összeállítás. de reméljük. hogy további fejlődésében egyre inkább hasznosítja majd az agy­ ról szerzett ismereteket. 15 . így Jamesnek.

S. de az ő idejében még nem születtek meg a legti­ tokzatosabb és legemberibb szerv tanulmányozására szolgáló eszközök. Az agykutatás előtérbe kerülése kellemetlen kérdéseket vet föl a viselkedés biológiai és genetikai alapjait illetően. 1 A Bevezetésben található könyvek adatait lásd az egyes fejezeteknél. 16 . avagy „tisz­ ta lappal" születünk. hogy sok minden abból. Steven Pinker a Tiszta lapban megjegyzi. biológia. és nem csupán az általa ki­ alakított viselkedéssel foglalkozik. gének: az agy tudománya Louann Brizendine: A női agy1 William James: A pszichológia alapelvei Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása Steven Pinker: Tiszta lap V. a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Ramachandran: Az elme fantomjai Olivér Sacks: A férfi. vagy legalábbis hormonális befolyás alatt áll. a pszichológia már sok mindent tud magáról az agyról is. és a környezetünk hatása alatt szocializálódunk? A régi „natúré or nurture" (természet vagy nevelés) vita újra fellángolt. Manapság. aki kalapnak nézte a feleségét William James úgy vélte. A genetika és az evolúciós pszichológia kimutatta. így az intelligencia és a sze­ mélyiség is már az anyaméhben „belénk huzalozódik".Viselkedés. amit sajátosan emberinek érzünk. a pszichológia az agy működésén alapuló természettudomány. Vajon lényegében megváltoztathatatlanok vagyunk születésünk pillanatától.

s megállapította. Olivér Sacks izgalmas írásai azt mutatják. Jean Piaget sohasem tanulmányozta az agyat laboratóriumi körülmé­ nyek között. milyen nagy szerepet játszik a biológia az emberi viselkedésben. Moir és Jessel könyve. amely a női agyra gyakorolt hormonhatások sok éves tanulmányozásán alapul. Ramachandran idegkutató fantomvégtag-tanulmányai megerősíteni látszanak. kimutatva. hogy megfelelő környezeti ingerek érik őt. korfüggő stádiumokon halad keresztül. Ő a férfi és női szexualitást övező tabukat szerette volna megtörni. V. hogy a gyermek fejlődése meghatározott. ezt az elutasító ál­ láspontot azonban tudásunk bővülésével egyre nehezebb lesz fenntar­ tani. az agy által létrehozott illúzióként értelmezhető. Louann Brizendine könyve például. hogy az agy figyelemreméltóan alkalmas a kogni­ tív egység élményének kialakítására. ha a valóság (a számos én és a számos tudatréteg valósága) összetettebb. Még az énnel kapcsolatos dédelgetett elképzeléseink is mikroszkó­ pos vizsgálatok tárgyaivá válhatnak. 17 . nagyszerűen mutat­ ja be. az Agyszex meggyőzően fejti ki. hogy különböző életszakaszaikban mennyire befolyásolja a nőket biológiai állapotuk. feltéve. annál inkább a csigákat a svájci hegyekben. hogy az agy folyamatos mun­ kával hozza létre és tartja fenn az ellenőrzést magáénak tudó „én" érzetét. Az idegtudomány mai állása szerint az én legjobban egyfajta. még ha nincs is olyan agyi terület. amelyet az „énélmény" helyének te­ kinthetnénk. A szexuális élet kutatója. vagyis egy olyan tényezőből. hogy számos vi­ selkedési hajlamunk agyunk szexuálbiológiájából vezethető le.hogy kulturális vagy politikai okokból egyesek tagadják. hogyan vezérlik az em­ lősök biológiájának törvényszerűségei az ember szexuális magatartását. S. még akkor is. ahol nevelke­ dett. amely az embrionális élet első 8 hetében nagyrészt ki­ alakul. A tudományos megfigyelések terén korán megnyilatkozó tehetségét a gyermekek tanulmányozásában hasznosította. Alfréd Kinsey eredetileg szintén biológus volt.

mind pedig Freud úgy gondolta. s a jéghegy víz alatti része a gravitációs központ. hogy a viselkedést elsősorban biológiai tényezők írják elő. s folyama­ tosan generálja a kultúrát: szokásokat. és feltárhatják az elnyomott vágyakat. Számára a tudatosság csupán a jéghegy csúcsa volt. mitológiát. amely az egyénektől függetlenül létezik. hogy ha az ember 18 . és így megpróbálhatjuk alakítani vagy ellen­ őrzés alá vonni ezeket az ösztönöket. de e tényezők kifeje­ ződésében a környezetnek is döntő szerepe van. művészetet. A tudattalan feltárása: egy másfajta bölcsesség Gavin de Becker: A félelem adománya Milton Erickson (Sidney Rosen): A hangom veletek lesz Sigmund Freud: Álomfejtés Malcolm Gladwell: Ösztönösen Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan A pszichológia nem csak az ésszerű. Freud megkísérelte kimutatni. Az emberi lény nem csak természet. a hormonjai vagy az agyának a szerkezete határozná meg. Jung még tovább ment.Piaget és Kinsey munkássága egyaránt azt a felfogást támogatja. irodal­ mat. hanem a kettő izgalmas elegye. Még a viselkedés geneti­ kai vagy biológiai alapjaira vonatkozó legújabb felismerések fényében sem mondhatjuk. hogy az álmok nem értelmetlen hallucinációk: ablakot nyitnak a tudattalanra. A többi állattal ellentétben mi tudatá­ ban vagyunk az ösztöneinknek. Mind Jung. ahonnan az indítékok származnak. a tudattalan felderítése rendkívül értékes tudás forrása. a tudatos jelenségekkel foglal­ kozik. hogy az emberi lényt a DNS-állománya. egy egész szubracionális építményt vázolt fel (a „kol­ lektív tudattalant"). de nem is csak a nevelés produktuma.

hogy mire képesek. ha megtaláljuk a kulcsát. amely­ hez hozzáférhetünk. mire képesek az em­ berek. az Ösztönösen. Gavin de Becker könyve. Malcolm Gladwell könyve. és kimutatja. A „mélylélektan" mint terápiás módszer csupán mérsékelt sikereket tudott felmutatni. Burns: Jókedvűen Albert Ellis & Róbert Harper: Útmutató az ésszerű élethez 19 . hogy milyenek az egyes tera­ peuták felismerései és technikái. jobb gondolkodás: boldogság és mentális egészség Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája Dávid D. A logika és a racionalitás nyilvánvalóan fontos dolog. hogy egy helyzet vagy egy személy gyors felmérése gyakran éppoly pontos ítéletet eredményez. hogy megismertessenek minket a mélyben rejlő énünkkel. és bíznak titokzatos megérzéseikben. és hatékonysága attól függ. hogy ösztönösen tudjuk.jobban tudatosítja magában a felszín alatti réteget. A félelem adománya számos példáját mutatja be annak a természe­ tes képességünknek. Épp csak nem tudják." A tudattalanban Erickson is a bölcsesség forrását látta: pácienseit képessé tette arra. A híres hipnoterapeuta. de az intelligens emberek állandó kapcsolatot tartanak elméjük minden szintjével. Jobb érzés. amelyet továbbfejleszthetünk. Milton Erickson jelmondata például így hangzott: „Igazán bámulatos. és visszanyerjék elvesztett személyes erejüket. Kettejük küldetése volt. kevésbé fog elbukni az életben. hogy leássanak tudattalanjukba. mit kell tennünk válságos helyzetekben. A tudat és a tudattalan között mintegy hidat alkotó intuíció is a böl­ csesség olyan forrása. mint a hosszas. alapos értékelés. a „gondolkodás nélküli gondolkodás" erejére hívja fel a figyelmet. A tudattalan az intelligencia és tudás kincsesbányája.

mi. Izgalmas eszmefuttatásaikkal mindezek a könyvek azt igazolják. és nem fordítva. hogy mitől lehetünk boldogok. nem utolsósorban Dávid D. „po­ zitív pszichológiája" tudományos eszközökkel tárja fel a mentális jó ­ lét nemegyszer meglepő receptjeit. Dániel Gilbert könyve azt hangsúlyozza. hogy ez a téma komoly vizsgálódás és megfigyelések tárgyává válhatott. sok embernek segített abban. mint szeretnénk. Róbert Thayer a nagy egész helyett a mikro jelenségeket vizsgálja. Barry Schwartz különbséget tesz a „maximalizálás" és az „igénykielégítés" stratégiája között. aki a mindennapi hangulatok élettani okainak felfejtésével sok ezer embernek segített abban. Burns és Albert Ellis jóvoltából. emberek gyakorta tévesen ítéljük meg. Mantrájuk. miszerint a gondolatok hozzák lét­ re az érzéseket. s arra a vá­ ratlan következtetésre jut. A kognitív pszichológia forradalma látványos hatást gyakorolt az emberek mentális egészségére. hogy ha korlátozzuk magunkat választása­ inkban. Munkáikból sokat tanulha- 20 . hogy újra kezébe vehesse az életét: a logikát és az érvelést állították szembe az érzelmek ködös-homályos világával. amelyik a jövőbe lát. hogy óráról órára jobban irányíthassa a közérzetét.Dániel Gilbert: A meglelt boldogság Fritz Perls: A Gestalt-terápia Barry Schwartz: A választás paradoxona Martin Seligman: Hiteles boldogság William Styron: Látható sötétség Róbert E. Tayer: A mindennapi hangulatok eredete A pszichológia sok éven át meglepően elhanyagolta a boldogság kutatását. Martin Seligman szerzett nagy érdemeket abban. hogy bár az ember az egyetlen olyan állat­ faj. több boldogsághoz és kielégüléshez juthatunk. hogy a boldogság megvalósítása sohasem olyan egyszerű.

könnyen hatalmába keríthet minket az öngyűlölet és a depresszió. hogy hatásos gyógymó­ dunk legyen ellene. és bárkire lecsaphat. ha megértjük a gondolkodás és az érzelmek belső viszonyrendszerét. Laing: A megosztott én Gail Sheehy: Átmenetek 21 . Ha ez hibádzik.tünk a boldogság megvalósításáról is. Az önbecsülés fogalmát az utóbbi években sokan kritizálták. Kik vagyunk és miért: a személyiség és az én tanulmányozása Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok Erik Erikson: A fiatal Luther Hans Eysenck: A személyiség dimenziói Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok Karén Horney: Belső konfliktusaink Melanie Klein: Irigység és hála R. hogy ez az állapot gyakran rejtélyes okok­ ból alakul ki. D. Styron szerint a depresszió egyfajta mentális rákbetegség. de a gyógyszerekre vagy a pszichoterápiára azonnal nem reagáló betegek szempontjából még nem elég közel. hiszen legtöbbször módunkban áll a boldogság mellett „dönteni". Ugyanakkor William Styronnak a depresszióval vívott saját küzdelmeiről szóló klaszszikus beszámolója azt jelzi. hogy személyes önbecsülésünk személyes értékrendünkből és az annak megfelelő cselekedeteinkből fakad. de Nathaniel Branden gondolatébresztő könyve a mai olvasót is meggyő­ zi arról. Közel járunk már ahhoz.

Mint Gail Sheehy mondja az 1970-es években megjelent sikerkönyvében.A régiek parancsa így szólt: „ismerd meg magad". Anna Freud. hanem még örülnünk is kell ne­ kik. az ember szinte mindent megtenne a lelki fájdalom elkerüléséért és az én érzetének fenntartásáért. A neofreudista Karén Horney szerint „másokhoz közeledő" vagy „má­ soktól távolodó" énünk gyermekkori tapasztalatainkból ered. hogy túllépjünk addigi önmagunkon. némelyikük értékes felismerésekkel szolgálhat. Az. és Luther Mártonról szóló lenyűgöző „pszichobiográfiájában" éppoly jól érzékelteti a bi­ zonytalan identitás kínjait. a pszichológiá­ ban azonban ez a törekvés sokféle formát ölthet. ha nem tudunk túllépni rajtuk. ami a végre magára találó embert tölti el. Az álarc mögött rejtőzik a valódi. mert alkalmat kínálnak arra. Ezek a hajlamaink egyfajta álarc szerepét töltik be. a kellemesség. mint azt az erőt. a neuroticizmus és a tapasztalatokra való nyitottság alapján értékelik. „oda­ adó" személyiség. Manapság számtalan személyiségtesztet végezhetünk „személyiségtípusunk" meghatározására. a lelkiismeretesség. s bár nem árt bizonyos fenn­ tartással kezelni ezeket. Az emberi lény olykor egymással látszólag versengő énekkel kerül szembe. Úgy látta. 22 . hogy kik vagyunk. s nem csupán számítanunk kell rájuk. természetesen változhat életünk során. az én (ego) pszicho­ lógiáját kutatta. A mai pszichológusok az embereket gyakran az „öt nagy" személyiségjegy: az extraverzió. számos válságon megyünk át felnőtt életünk folyamán. apja nyomdokaiba lépve. s neurózisba torkollhatnak. Erik Erikson alkotta meg az identitási válság fogalmát. Eysenck munkája a személyiség extravertált és neurotikus dimenzióiról sok más modell ki­ dolgozása felé egyengette az utat. A modern értékelési rendszerek közül az eredetileg Isabel Briggs Myers által összeállított leltár a legismertebb. s ez a készte­ tés gyakorta pszichológiai elhárító mechanizmusokban jelentkezik.

akkor tudjuk értékelni agyunknak azt a képességét. hogyan hat ránk a kora gyermekkori környezet. hogy megteremti az én érzését vagy hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. 23 . de némelyekből . F. Legtöbbünknek stabil az énélményünk. Skinner: Szabadon fogva Alfréd Adler eredetileg Freud szűkebb köréhez tartozott.Melanie Klein azt kutatta. és ők a vákuu­ mot hamis énekkel igyekeznek kitölteni. aminek gyermekkorunkban hiányát éreztük. Hozzáteszi azonban. Laing a szkizofréniáról szó­ ló alapművében kimutatja . Miért cselekszünk így vagy úgy: nagy gondolkodók az emberi indítékokról Alfréd Adler: Emberismeret Viktor Franki: Az értelem akarása Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés Iván Pavlov: Feltételes reflexek B. mert Adler nem fogadta el. Legtöbbször természetesnek vesszük. D. hogy ezt a legtöbben kinövik.mint R. és csak amikor elveszítjük. Jobban foglalkoztatta. hogy pótoljuk azt. hogyan válhat „szkizoiddá" az élmény­ világ a csecsemő és az anya közt az első életévben kialakuló viszony miatt. de szakí­ tottak. hogy a szexualitás lenne az emberi viselkedés elsődleges hajtóereje. Adler nevezetes kompenzációs elmélete szerint mindannyian igyekszünk kiterjeszteni hatalmunkat azzal. és egészséges kapcsolatot tudnak kialakítani a külvilággal.hiányzik ez az ősbizalom.

akiket nem a társadalmi igényekhez való alkalmazkodás. Felelősek vagyunk azért. hogy az emberek azért sorakoznak fel nagy közös ügyek mellett. B. Eric Hoffer ismerte föl. Skinner az én fogal­ mát egyszerűen úgy határozta meg. Jóllehet az írók.vagyunk képesek. s kilépjenek a banális jelen nyomorúságából. a szociális konformitás vezérel. akinek a kutyák viselkedésé­ nek kondicionálásával kapcsolatos kísérletei szintén megkérdőjelezték az emberi viselkedés szabadságát. és minden körülmé­ nyek között meg kell őriznünk szabad akaratunk nyomait. „logoterápiája" viszont mint az egyetlen értelmet kereső lényt vizsgálja az emberi fajt. mint a konformizmus. és a lelkiismeret és a moralitás egyszerűen olyan környezetet jelent. hogy mire . A hu­ manisztikus pszichológus.Adler tehát a hatalommal kapcsolta össze az emberi viselkedést. Abraham Maslow az önmegvalósításra törekvő egyének kisebbségével foglalkozott. Stanley Milgram híres kísérletei rávilágítottak. Emberi természet ebben a meg­ fogalmazásban nem létezik. hogy megszabaduljanak saját életük felelősségétől. ha azzal a felettük állók kedvében járhatnak. hogy adott feltételek mel­ lett az embereket hátborzongatóan könnyű rávenni arra. F. vagy legalábbis azt. amely kiváltja a morális viselkedést. Az indítékok értelmezésének hatalmas különbségei ellenére ezek a könyvek jól érzékeltetik. hanem a maguk útját járják. hogy másoknak fájdalmat okozzanak. mint „az eshetőségek adott halma­ zának megfelelő viselkedési repertoárt". A koncentrációs táborból élve hazakerült Viktor Franki egzisztenciális pszichológiája. Egy műkedvelő pszichológus. Skinner gondolatai Pavlov munkásságán alapultak. költők és filozófusok már régóta hangsúlyozták az autonóm emberi viselkedés belső motívumait. 24 . hogy mit miért teszünk. hogy mindig. és lehetőségeik kiteljesítésére törekszenek: ez a törekvés Maslow sze­ rint éppúgy hozzátartozik az emberi természethez. a legnehezebb időkben is keressük az élet értelmét.mi jóra és mi rosszra .

Az olyan személyes témákhoz. amely egyébként nem illett bele a kor nevelési elveibe. hogyan véde­ kezhetünk a kapcsolatok eróziójának e fontos eleme ellen. Gottman a kapcsolatok dinamiká­ jának egy másik kérdését vizsgálta. hogy egészséges felnőtt legyen belőlük. többek közt a minden­ napi beszélgetéseik közben tett apró mozdulatokból és semmitmondó megjegyzésekből. hogy mitől lesz jó egy hosszú távú szerelmi viszony. mígnem Susan Forward és más pszichológusok tanulmányozni kezdték. A kapcsolatok fenn­ maradására vagy megmentésére vonatkozó legértékesebb információk a párok tudományos megfigyeléséből származnak. Később a házasságkutató John M. régebben csak a szépirodalomban találtunk kulcsot. mint az érzelmi zsaro­ lás. hogy a kismajmoknak szeretetre és gondoskodásra van szükségük ahhoz. A főemlőskutató Harry Harlow legendás kísérleteiben az 1950-es évek­ ben újszülött majmokat nevelt föl úgy.Kit miért szeretünk: a kapcsolatok dinamikája Eric Berne: Emberi játszmák Susan Forward: Érzelmi zsarolás John M. hogy anyjukat „textil-anyával" helyettesítette. de az elmúlt 50 évben pszichológusok is egyre gyakrabban próbálkoztak a kapcsolatok sokaságának feltérképezésével. hogy a hagyomá­ nyos felfogás alapján gyakran téves következtetésre jutunk a tekintetben. Bebizonyosodott. s mindenekelőtt fizikai érintésre. . Gottman: A boldog házasság hét titka Harry Harlow: A szeretet természete Thomas A. festők és filo­ zófusok felségterülete. és megállapította. Harris: Oké vagyok. oké vagy Carl Rogers: Valakivé válni A szeretet és a szerelem hagyományosan a költők.

a Felnőtt. A kérdés irodalmának két kiváló képviselője Dániel Goleman és Howard Gardner könyve. hogy játszmákban érintkezünk egymással. de a munkahelyen az alkalmazása az elsődleges. Eric Berne és Thomas Harris a szoros személyes kontaktusokat tranzakciókként értelmezték. mindkettőből az derül ki. de ha tudatában vagyunk játsz­ máinknak. s hogy az empátiáról ismerszik meg a hiteles személyiség. könnyebben túlléphetünk rajtuk. hogy az intelligencia többet foglal magában. talán kissé cinikus emberfelfogásra vall.A „pop-pszichológia" úttörői. A humanisztikus pszichológiának a kapcsolatok javításában be­ töltött szerepét szeretnénk hangsúlyozni Carl Rogers nagy hatású könyvének ismertetésével. Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések Tudományos körökben élénken vitatják az intelligencia mibenlétét. amely arra emlékeztet minket. 26 . hogy egy kapcsolat csakis a meghallgatás és az ítélkezéstől mentes elfogadás légkörében bontakozhat ki. Berne megfigyelése. amelyek az én három szintje. a Gyermek és a Szülő keretei között elemez­ hetők. A munkateljesítmény növelése: kreativitás és kommunikációs készség Róbert Bolton: A kommunikáció művészete Edward de Bono: Laterális gondolkodás Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás Howard Gardner: Az értelem keretei Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen Douglas Stone.

rendszerezett vizsgálatok alapján. Az IQ-tól eltérően a kommunikációs képesség viszonylag könnyen fejleszthető. Bemutatja.mint az egyszerű intelligenciahányados vagy IQ. 27 . aki marke­ tinggel foglalkozik. milyen a kreatív személyiség. amelyek együttese meghatározó tényezője az életben való boldogulásnak. Edward de Bono szakkifejezése. amint az Róbert Bolton töretlen népszerűségnek örven­ dő könyvéből kiderül. akik kíváncsiak rá. a krea­ tivitás miért a gazdag. Valójában sokféle in­ telligencia van. értelmes élet központi eleme és sokan miért csak idősebb korukra jutnak el alkotóerejük csúcsára. hogyan lehet rávenni az embert olyan döntésekre. A Harvard Egyetemen folytatott kutatásokra épülő Nehéz beszélgetésekben Douglas Stone és munkatársai a kihívást jelentő munkahelyi találkozások lebonyolításában remekül haszno­ sítható tanácsokkal látják el az olvasót. különféle érzelmi és szociális „intelligenciák". az 1960-as években egészen újszerűnek tetszett. e vonások kö­ zül számosat akár magunkévá is tehetünk. és miként őrizhetik meg méltóságukat a résztvevők a megbeszélés során. így kötelező olvasmány mindenkinek. de ma. Mindenekelőtt pedig megtudhatjuk a könyvből. hogy mennyire tudunk meggyőzni másokat. a vállalkozások világában senki sem elégedhet meg a sémákban való gondolkodással. A munkahelyi siker további tényezője a kreativitás. nem árt szánni egy kis időt annak megértésére. Csíkszentmihályi Mihály könyve. Az üzleti siker egyik meghatározó tényezője. Mivel gyakran az életünk leg­ fontosabbnak látszó dolgai dőlnek el ezeken a megbeszéléseken. de ezen túl számot tarthat mindazok érdeklődésére. hogy mi van az elhangzó szavak mögött. Róbert Cialdini könyve új korszakot nyitott a meg­ győzés lélektanában. a Kreativitás szélesebb perspektívába ágyazza a kérdést. amelyeket egyébként nem hozna meg. a „laterális gondolkodás" megszületésekor.

mint ami­ lyenben a kémia volt az alkímia korában. hogy Alfréd Adler a fenti megállapítást tette. mi mozgatja az embereket. amely kizárólag az emberi természettel foglalkozik. ha azt akarjuk. s a népszerű lélektani irodalom. hogy mi mozgatja az em­ bereket. Körülbelül 80 évvel azután. ha éles szemmel felismerjük mások indítékait. mások inkább a filozófiát hívják ehhez segítsé­ gül. hogy a pszichológia olyan sziklaszilárd alapokon álló tudomány legyen. Az életben mara­ dáshoz és a boldoguláshoz tudnunk kell.Pszichológia és emberi természet „Az emberi természet tudománya olyan helyzetben van manapság. Mindenki­ nek fontos. de olvasással is előrébb juthatunk. hogy előrejelezhesse mások viselkedését. amelyek megmondják. Egyesek az irodalmat. Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van valamilyen elméletre. kik és mik vagyunk. de az emberi természet tudományaként is definiálhatta volna. amely elárulja nekünk. ez pedig azt jelenti. hogy elméletekre van szükségünk. még mindig hosszú út áll előttünk. de a pszichológia az egyetlen olyan tudomány." Alfréd Adler „Mindenkinek van valamilyen elmélete az emberi természetről. E tudás megszerzé­ sének közös útja az élettapasztalat. mint mondjuk a fizika vagy a biológia. 28 . épp ezt a létfontosságú tudást hivatott eljuttatni mindenkihez. amelyről kötetünk körképet ad. " Steven Pinker William James a mentális élet tudományaként határozta meg a pszicho­ lógiát. s nem árt.

Végül. talán mondanom sem kell. hogy könyvem nem készülhetett volna el a benne tárgyalt alapművek eredeti és lényeglátó gondolatai nélkül. Különösen hálás vagyok a Kiadó londoni irodájában dolgozó Nicholas Brealey és Sally Lansdell szerkesztői közreműködéséért.. hogy szerte a világon minél többen vehessék ke­ zükbe könyvemet. Köszönet értük valamennyi élő szerzőnek.50 alapmű. a bostoni iro­ da munkatársainak.50 pszichológiai alapmű színvonalát.Köszön etnyilvá nítá s A Pszichológia dióhéjban . amely emelte a Pszichológia dióhéjban . akik sokat tettek azért. hogy szívükön viselték a könyv sorsát. sorozat valamennyi kötete több ezer órányi kutatás. Mindemellett nélkülözhetetlenek voltak a sikerhez a kiadó . Köszönöm Patrícia O'Hare-nek és Chuck Dresnernek. 29 . és javították az egyesült államokbeli megjelenés feltételeit..a Nicholas Brealey Publishing . olvasás és írói munka eredménye.munkatársainak erőfeszítései is. Kö­ szönettel tartozom a szerzői jogokkal foglalkozó munkatársaknak is.

Gyakorlati individuálpszichológia. Kulcsár István fordítása 30 . és ez a cél az elégtelenség érzésének közvetlen következm énye. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. elégtelenség érzése az.. és az osztálytermen kívül m aga go n ­ doskodik személyes fejlődéséről." Dióhéjban Amit hiányolunk magunkból. oldal) 2 Alfréd Adler: Emberismeret. am ely a hiúság m in d en form ájában közös." „M in d en gyerm ek maga értékeli saját tapasztalatait. m int am ilyenben a kém ia volt az alkímia ko ráb a n. A z em beri psziché igazi m egism erésének nincsenek hagyo­ mányai. "3 „ Van egy motívum.: Kulcsár István Bp. 1990 3 Dr. Göncöl. A hiú egyén olyan célt t ű z . am ely ebben az életben n em elérhető. oldal) Karén Homey: Belső konfliktusaink (279. mely az életben a célkitűzést kikényszeríti és kialakítani segíti. bizonytalanság. Ford. A z em beri természet tudom ánya olyan helyzetben van m anapság. az határozza meg. Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. m aga elé. hogy mi lesz belőlünk az életben.1927 Emberismeret2 „A fogyatékosság. Fontosabb és sikeresebb akar lenni m in d en ­ kinél.

hogy szerdánként rendszeresen talál­ koznak egyikük bécsi lakásán. Ez a Sigmund Freud köré szerveződő „szerdai társaság" volt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) magva. Adler arról híresült el. fejezet Alfréd Adler Egy többségükben orvos. Adler. arisztokratikus megjelenésű Freuddal.természetesen alapvető szakmai úttörő szerepén túl . Kettejük már-már legendaként emlegetett szakítása 1911-ben történt. Míg Freud .1. mert Adler egyre kevésbé tudta elfogadni a freudi szem­ lélet gerincét. a jelen­ téktelen külsejű Adler egy gabonakereskedő fiaként. miszerint minden lélektani jelenség az elfojtott szexuá­ lis vágyakra vezethető vissza. zsidó származású tudós férfiak kis cso­ portja 1902-ben elhatározta. sohasem tartotta ma­ gát Freud tanítványának. külvárosi környe­ zetben nőtt fel. amelynek első elnökévé Alfréd Adlert választották. Adler néhány évvel korábban megjelent 31 .klasszikus műveltségével és régiséggyűjteményével tűnt ki. aki a bécsi kör második legjelentősebb alakja és az individuálpszichológia irányzatának megalapítója volt. aki Bécs egyik elegáns kerületében élt. mégpedig azért. illetve a nők jogaiért küzdött. hogy a munkások jobb egészségéért és képzé­ séért. Szemben a tekintélyt sugárzó.

hogy az emberi psziché a korai gyermekkorban alakul ki. s ki-ki a számára legkönnyebb módon próbálja megszerezni. akkor mindemellett be akar illeszkedni a társadalomba és tenni akar a közjó érdekében. vagy pedig tudatosan kimutatja gyengeségeit. Adlert pedig inkább az érdekelte. Adler köztudottan nagy hangsúlyt helyezett a „születési sorrend­ re". s hogy viselkedési mintáink életünk hátralevő részében figyelemreméltóan állandók. A legkisebb gyermekek például. Adler szerint azonban az ember társadalmi lény. az embert a lázongó tudattalan vezérli. minél erősebb és ma­ gabiztosabb akar lenni. miként igyekszik a gyermek nagyobb hatalomra szert tenni a világban. Van egy útelágazás a gyermekek fejlődésében. amelyen túl a gyermek vagy a felnőtteket akarja utánozni. vagyis az embernek a családján belül elfoglalt helyére. azaz Tanulmány a szervi kisebbrendűségről) azt fejtegette. hogy az emberekben a saját tes­ tükről és annak elégtelenségeiről kialakult kép fontos szerephez jut az életcélok alakításában. de ha egészséges. Freud azonban a kisgyermek szexualitására összpontosította figyelmét. a leggyengébbek lévén a családban. hogy milyen környezetben él és miben szenved hiányt. és tehetségesebbnek bizonyulnak mind­ egyiküknél". A gyengeség ellensúlyozása Freudhoz hasonlóan Adler is azon az állásponton volt. 32 . A gyermekek környezetükben mindent maguk­ nál nagyobbnak és erősebbnek éreznek. Freud úgy hitte.könyvében (Studie über Minderwertigkeit dér Organen. hogy ezzel kivívja a felnőttek támogatását és figyelmét. Az egyén természeténél fogva törekszik a személyes hatalomra és iden­ titásának megteremtésére. amire szüksége van. „gyakorta túl­ szárnyalják a többi családtagot. s életstílusát aszerint alakítja.

A psziché törekvése. és a gyermek fejlődése során ne jusson túlsúlyra a többiek legyőzésének lelki szükséglete. fizikai vagy környezeti hátrányból gondja­ ink származtak. hanem a társadalmi hatások formálják. hogy vala­ mely gyermekkori mentális. A „jellem" két ellentétes erő egyedi összjátéka: az egyik hatalmunknak. de hogy mit könyvelünk el tartozásnak és mit követe­ lésnek. hogy valaminek a hiányát hiányként éljük-e meg. Ezt fejezi ki Adler híres fogalma. A nevelés szerencsés esetben képes arra. amelyet az egyén más emberek és az egész társadalom rovására igyekszik érvényesíteni. az egyén egész életére rányomhatja a bélyegét. hogy eloszlassa ezt a ki­ sebbrendűségi érzést. hogy legyőzze a kisebbrendűségi érzést. hogy a pszichét nem örökletes tényezők. Gondolhatjuk azt. Ez a kóros mértékű hatalomvágy. „ezerféle tehetség és adottság származhat saját elégtelenségünk érzéséből". az mindig az adott körülményektől függ. Elsősorban az számít. a másikat túlteljesítésre sarkallják. írja Adler. a másik a „szociális érzés". saját személyünknek az előtérbe helyezése. amelyik a legjobb lehetőséget kínálja gyengeségeinek ellensúlyozására. Napóleont tartotta a kisebbrendűségi komplexus klasszi­ kus példájának.Egyszóval minden gyermek azt a fejlődési utat járja be. az egyén olykor szélsőséges módon próbálja kompenzálni azt. . Az ilyen komplexusok az egyik embert félénkké és visszahúzódóvá teszik. Adler a kis termetű világhódítót. az összetartozás érzése (németül: Gemeinschaftsgefühl). A jellem formálódása Adlernek alapelve volt. A kisebbrendűségi érzéssel együtt jelenik meg az elismerés utáni vágy. a „kisebbrendűségi komplexus".

az rendszerint az elégtelenség mélyen gyökeredző érzésének következménye. A társadalom ellenségei Adler úgy vélekedett. hogy más-más módon fogadjuk el. ily módon kompenzálva az elégtelenség érzését. és kötődnek más emberekhez. hogy ők is emberi lények. féltékenység. irigység. Ám ezek az erők egyszersmind olyan intenzi­ tást érnek el. illetve vetjük el ezeket az erőket. megtörik a személyiség lélektani fejlődése. így például a dominanciára törekvést rendes körülmények között csillapítja a közösség elvárásainak figyelembevétele. Arról szól az életük. amely hatalmas energiák forrása. ily módon a hiúság vagy önteltség korlátok között marad. s egyszerűen „becsvágyónak" vagy éppen csak „energikusnak" látszani. a hiúság felszínre tör. ha azonban a becsvágy. kapzsiság. hogy milyen jelet hagynak maguk után a világban. Ha az egyik erőt. és hogy mások mit gondolnak róluk. feszültséget teremtenek. Megfeledkeznek arról. de mivel énjüket túlértékelik. Miközben bizonyos értelemben hősnek érzik magukat. hogy a hiú. Adler drámai meg­ fogalmazása szerint „a hataloméhes egyén az önpusztítás útján halad". és személyiségünk egyedisége ab­ ból fakad. Ha bárme­ lyik erő felülkerekedik. mint a vissza­ húzódás. bizonyos agresszív személyiségjegyek kerül­ nek felszínre: hiúság. Valódi érzéseiket sokszor igen találékonyan 34 . a félénkség vagy az illemtudás hiánya.Ezek az erők ellentétesek egymással. a mindenhatóság érzése. vagy éppen olyan nem agresszív jegyek. a szociális érzést és a közösségi elvárásokat az egyén semmibe veszi vagy megsérti. becsvágy. mások úgy látják. a szorongás. öntelt emberek általában igyekez­ nek elrejteni külsejüket. bizonyos fokig elvesztik a realitásérzéküket. Az ilyen emberek a „sikerek bűvöletében" élnek. énközpontúságuk miatt nem tudják élvezni az élet adta lehetőségeket.

a szociális érzésnek köszönhetők. kivonhatja magát a mások számára megkérdőjelezhetetlen közösségi vagy családi kötelezettségek alól.palástolják. Az emberiséget szolgáló valóban nagy értékek nem a hiúságnak. Lehet. de az egészséges ember képes hiúságá­ ba beoltani a másokkal való együttműködés szellemét. Bizonyos fo­ kig mindannyian hiúk vagyunk. hanem az ellentétének. Mi­ vel mindig magát állítja a középpontba. pozíciót vagy objektumot. A hiúságnak nincs sok köze az igazi géniuszhoz. hogy „behódoljon" a társadalom igényeinek. Az ilyen emberek Adler szerint a társadalom ellenségei. hogy valaki lát­ szólag sokra jut. Adler azt az éles megfi­ gyelést tette a hiú emberekről. olykor szándékosan igénytelenül öl­ tözködnek. A közösségi életnek vannak olyan törvényei és elvei. de e nélkül a létfontosságú alkalmazkodási képesség nél­ kül mégsem tartja magát semmire. amelyeket az egyén nem kerülhet meg. nagy gyakorlata van abban. hogy másokat vádoljon. hogy mindig azt kérdezik maguktól: „Mit fogok ebből kihozni?" Föltette a kérdést: vajon a nagy teljesítmények mind az emberiség szolgálatába állított hiúság művei? Szükségképpen fel kell-e nagyíta­ nunk magunkat ahhoz. kapcsolatai kiürülnek. és a hozzá nem közelállók sem tartják őt semmire. vagy szerénységüket hangsúlyozzák. hogy ösztönzést érezzünk változtatni a világon és jobbnak látszani? Tagadólag válaszolt erre a kérdésre. A hiú ember természeténél fogva nem engedi meg magának. Amidőn megcéloz egy bizonyos rangot. amire az egyénnek képesnek kell lennie. Emiatt azután általában elszigetelődik. 35 . A mentális és a fizikai túléléshez mindannyiunknak szüksége van a közösség többi tagjára. Hiúságukat leplezve. Már Darwin megmondta. Adler ezzel összhangban jelentette ki: „a közösséghez való alkalmazkodás a legfontosabb pszichés funkció". úgy érzi. inkább csökkenti a teljesítmények értékét. hogy a gyenge állatok nem élhetnek társak nélkül.

Lehet. hogy valami felé haladjunk. 36 . a céloknak kell életet lehelniük belé . Mindkét esetben felborult az egyensúly. de energiát adnak az élethez. ahhoz. Adler viszont teleologikus nézetet vallott: szerinte mindig a céljainkat kö­ vetjük . Ezek. A psziché nem statikus. és megfeledkeztünk egykori hivatásbeli céljainkról. s ne hagyjuk magunkat öntudatlanul alakítani általuk.A célkövető egyén Az adleri lélektan központi eleme. a múltunkból származnak a késztetéseink. aki kénye-kedve szerint veheti semmibe a társadalmi szokásokat." Ez talán újabb ok arra. hogy az egyén mindig valamilyen cél felé törekszik. Záró megjegyzések Adler azzal a szándékkal emelte ki az embert formáló páros erőt. Freud úgy vélte. szűkebb közösségünkbe. természetüknél fogva. hogy a közösség magasabb ren­ dű kollektív intelligenciája egyensúlyt tartson az egyéni vágyakkal. Adler így fogalmaz: „Az emberi lény számára önmaga megismerése és önmaga megváltoztatása a legnehezebb. a személyes hatalomvágyat és a szociális érzést. ami szinte elpusztíthatatlanná és a változá­ sokkal szemben oly ellenállóvá teszi a pszichét. A könyvében leírt konkrét személyekben saját vonásainkat ismerhetjük fel. ami korlátozza lehetőségeinket. Életünket végigkísérik „fikció­ ink" arról. hogy az élet császárának érezzük magunkat. hogy túlságosan begubóztunk a családi vagy más. Ugyanígy elképzelhető.önző vagy közösségi céloknak és folyama­ tosan e célok megvalósítása felé törekszik. hogy jobban megért­ sük őket.tudatosan vagy tudattalanul. tényszerűen nem mindig felelnek meg a valóság­ nak. hogy miféle emberek vagyunk és milyenekké válhatunk. Maga a célkövetés az.

A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1895ben. Adlernek ezt a könyvét bárki elolvashatja és megértheti. Ötévesen súlyos tüdőgyulladáson esett át. Heten voltak testvérek. Alfréd Adler Bécsben született 1879-ben. ő má­ sodikként jött a világra. semmint empirikus általáno­ sítások. Három évvel később a szabók egészségi állapotá­ ról és munkakörülményeiről írt értekezést. hogy az emberi természet megértése nem a pszi­ chológusok előjoga. hogy a könyv alapjául szolgáló előadások a Wiener Volksinstitutban hangzottak el egy éven át. hogyan alakítja a gyermekkor a felnőtt ember életét. a szocializmussal rokonszenvező Adler céljai szerényebbek voltak. hiszen e tudás hiánya súlyos következményekkel jár. valamint egyik öccsének halála arra késztette.Az Emberismeret fejtegetéseiben sok helyütt több a filozófia. s miként szolgálhatja a társadalom egészének javát. és hemzsegnek benne az emberi jellemmel kapcsolatos. 1899-ben 37 . Ő gyakorlati alapon akarta megérteni. Ennek ellenére az olyan fogalmak. hogy az orvosi pályát válassza. a mindennapi szóhasználat részévé lettek. hanem létfontosságú feladat mndenki számára. Adler nem osztotta Freud kulturális eli­ tizmusát: hitt abban. mint a lélektan. és érthető. Ez. inkább eseti megfigyeléseken alapuló. Jóllehet Freud és Adler egyaránt komoly intellektuális progra­ mot tűztek maguk elé. mint a kisebbrendűségi komplexus. Adler munkáit leginkább a tudományos háttér hiánya miatt támadják. Akkoriban ez a fajta lélektani gondolkodás szokatlanul demokratikus volt.

majd innen ki­ válva nyolc társával Individuálpszichológiai Egyesület né­ ven új társaságot alapított. 1920) és a népszerű Életünk jelentése (Wozu leben wir?)5. és a Long Island-i Orvosegyetemen kapott professzori kinevezést.és Amerika-szerte ismertté tették a nevét.találkozott Sigmund Freuddal. Budapest 5 Alfréd Adler: Életünk jelentése. 1 998. 1911-ig vett részt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület munkájában. ford. 1 997. Budapest 38 . Miután a klinikákat 1932-ben (zsidó származása miatt) hatóságilag bezárták.)4. amikor . A háború után alapította meg Bécsben első gyermekvédelmi klinikáját. a skóciai Aberdeenben. európai előadókörútjának egyik állomásán. Praxis und Theorie dér Individualpsychologie (Az individuálpszichológia gyakorlata és elmélete. Kossuth. úttörő szerepet játszó intézmény (gyermekpszichiátriai klinika) követett. világ­ háború éveiben. Adler váratlanul.katonai kórházakban teljesített szolgálatot. Nyirő József. Feleségével. ford. Adler az Egyesült Államokba emigrált. szívroham követ­ keztében halt meg 1937-ben. amelyet Bécs környékén több mint húsz hason­ ló. 4 Alfréd Adler: Életismeret. S. Ekkor jelent meg nagy hatású munkája Über den nervösen Charakter (Az ideges alkat­ ról) címen. Tudományos pályája megtorpant az I. Emellett 1927 óta a Colum­ bia Egyetem vendégprofesszora volt. További munkái: Életismeret (Lebenskenntnis. Kossuth. négy gyermekük született. s nyilvános előadásai Európa. S. Raiszával 1897-ben kötött házasságot. Nyirő József.háborúellenes felfogásával össz­ hangban .

.

és kockázatos helyzetekben m egm utatja a követendő u t a t " „B ár szeretnénk azt h in n i.1997 A félelem adománya „M in t m in d en állat. aki m indig kész figyelm eztetni m inket a veszélyre. oldal) 40 . Itt lakik b en n ü n k az a nagyszerű testőr. való­ já ba n folyamatról van szó. " „Az ilyen férfiak szem ében a visszautasítás az identitást. hogy az erőszak kim erül az okban és a következményben. az én egészét fenyegeti. Érintkezési pontok Makóim Gladwell: Ösztönösen (225. láncolatról. mint a technika. a personát. am elynek az erőszakos cselekm ény csupán az egyik láncszem e. az em b er is felism eri a veszélyt. és ebben az értelem ben bűntettük az én védelm ében elkövetett gyilkosságnak m o ndha tó ." Dióhéjban Az erőszak elleni védekezésben az intuíció többet ér.

Nem éppen megnyugtató olvas­ mány. hogy nem ő volt az első áldozata. Egész életét az erőszakhoz vezető gondolkodási sémák sza- 41 . védelem a baj ellen. Ha életben akart maradni. mint mások egész életükben. és meg­ menekült. akik erőszakos cselekménynek es­ tek áldozatul. hogy a támadások ne érjenek minket teljesen váratlanul. Mindegyik eset azt példázza. hogy jótétemény az inkább." Ezekkel a hátborzongató sorokkal kezdődik A félelem adománya. azaz „A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen") bepillantást nyújt az elkövetők gondolkodásába. és ráfizetett. ha egy potenciális gyilkosról van szó. hogy a férfi egy ideje figyelte már a nőt. tudnia kellett kiszámítani. hogy a fenyegetett személy hallgatott a megérzéseire. hogy a kritikus helyzetekben mi fog történni a következő pillanatban. de Becker azon­ ban azt bizonygatja. Nem tudjuk biz­ tosan. Gavin de Becker 13 éves koráig több erőszakkal találkozott otthon. különösen. de még mindig jobb. vagy nem hallgatott rájuk. mint a közvetlen tapasztalat. vagy kis híján áldozat lett belőlük. de azt tudjuk. A félelmet általában rossz dolognak gondoljuk. A könyv (teljes címén: The Gift o f Fear: Survival Signals That Protect Us from Violence. fejezet Gavin de Becker „Valószínű. A könyv megtörtént eseteket mond el olyan emberekről.2.

azok megvédenek minket. kormányzati és üzleti ügyfelek őrzésével bízták meg. 42 . akár egy jó krimi.bályokba foglalásának szentelte. hogy bizonyos emberek vagy helyzetek fenyegető voltát megérezzük. és azt hiszszük. de Becker azonban úgy véli. már megtörtént a baj. Van azonban egy megbízhatóbb védelmi eszköz a kezünkben: az ösztönös veszélyérzetünk. De Becker nem pszichológus. Az erőszak problémáját legtöbben a rendőrség és a büntetőjog hatáskörébe utaljuk. a félelem és az erőszakos lelki alkat természetéről. hírességek. és nem csupán életünk megváltoztatásában. Sokan a fejlettebb technikai megoldásokban keres­ nek védelmet a veszélyekkel szemben. csak az a baj. hanem meg­ mentésében is segítséget nyújthat. A többi állathoz hasonlóan az embernek is van beépített vészjelző rendszere. hogy az ösz­ töneinkre hallgatva vigyázzunk magunkra. Mire a hatóságokhoz fordulunk. hogy kevésbé bízunk benne. annál nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Intuitív biztonság De Becker szerint modern világunkban leszoktunk arról. Általában minden információ rendelkezé­ sünkre áll. mint a szaktudományos magyarázatok. A félelem adománya letehetetlen könyv. Sokan dicsérik a kutyák megérzéseit. és a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik fő szószólójaként ismerik. az ember intuíciója jobb a kutyákénál. Minél több riasztóberendezé­ sünk van és minél magasabb a kerítés. amire szükségünk van ahhoz. ám könyve mégis többet mond a meg­ érzések. amelyek segítségével mások is észrevehetik a figyelmeztető jeleket. De Becker az erőszakos bűncselekmények kockázatfelmérésének szaktekintélye lett.

hogy a nő az ő akarata szerint cselekedjék. így beszélnek: „Tudtam. valamiképpen elérte.De Becker leírja. Az erőszak szikrája mindannyiunkban De Becker lerántja a leplet arról az elképzelésről. hogy „nem is 43 . vagy együtt szállt be vele a liftbe. hogy nem érzett rettegést. hogy sohasem ölne meg egy másik embert. azonban többnyire hozzátesszük: „hacsak nem azért. hogy nők. hogy amit teszek az esemény bekövetkeztéig. De Becker szerint a legtöbben automatikusan megérezzük az erőszak általános jeleit. akiket megtámadtak. Sikerült betörnie a bejárati ajtót. Sok gyilkosról mondják. pozitív érzés. Mindannyian képesek vagyunk bűnös gondolatokra. Leg­ többünk ki merné jelenteni. A megérzéssel párosuló valódi félelem." A támadó. csak a modern élet gyakran elaltatja az éberségünket. Az elsőként bemutatott történet egy nőről szól. a nő belső sugallatra lábujjhegyen követte. és megszökött. mégsem vontam ki magam belőle. amivel elvághatja a torkát. akit a saját lakásában megerőszakoltak. kimegy a konyhába. aki segített cipel­ ni az áldozat csomagját. A valódi félelem nem bénít. Visszaemlékezésében az a leg­ különösebb. Vagy nem vesszük észre azokat. vagy nem ismerjük be magunknak. erőt ad olyan cselekedetekhez. hogy a fiókokban valami nagy kést keres. hanem energiával tölt fel. ha észrevettük. Amikor a támadó azt mondta. ami adott helyzetben életmentő lehet. nem egészen helyes. sőt akár bűnös cselekedetekre is. miszerint az úgyneve­ zett „született bűnözők" alapvetően különböznek a többi embertől. egyáltalán nem azt jelenti. De Becker paradox módon azt állítja. hogy rettegésben éljünk: ép­ pen ellenkezőleg". és látta. hogy „az. hogy megvédjem a szeretteimet". amelyekre egyébként nem lennénk képesek. hogy bízunk a meg­ érzéseinkben.

hogy „a tűzhelyen felforr a víz". De Becker csapata ezeket a „cselekmény előtti indikátorokat" tekinti át.ember". bizo­ nyos körülmények között bármelyikünk képes lehet rá. Munkáiban de Becker nem engedi meg magának azt a luxust. hogy valaki „pillanatnyi felindulásból" gyilkoljon. milyen mértékben fenyegeti ügyfelüket erőszak valaki részéről. • Önigazolás . De Becker szerint ál­ talában véve az erőszakos cselekmény éppúgy megjósolható. • Képesség .egy túszejtő például nem foglalkozik a bör­ tönbüntetés gondolatával. mondják. mennyire érezzük igazolhatónak. hogy ártson. aki képes végrehajtani egy bizonyos bűntettet. hogy csakis ember lehet.az illető úgy ítéli meg. Ehelyett azt vizsgálja: szándékában áll-e és módjában áll-e az illetőnek. hogy az erőszak „sohasem a semmiből bukkan elő". hogy különbséget tegyen „emberek" és „szörnyetegek" között. hogy szándékosan tettek ellene valamit. Következtetése pedig ez: „az erőszak forrásai mindannyiunkban megvannak. • Egyéb lehetőségek hiánya . Ha van olyan ember. Ha nyitva tartjuk a szemünket. mint az. • Következmények .az illető bízik abban.az erőszak látszik az egyetlen lehe­ tőségnek a sérelmek orvoslására. amíg fogva tartja áldozatát. Nem túl gyakori. hogy szabad folyást engedjünk nekik" Nem elszigetelt esemény: események láncolata Miért követnek el az emberek erőszakos cselekményeket? De Becker négy pontba sűríti a lehetséges tényezőket. hogy megbecsülje. csupán az változó. revolveré­ vel vagy egy robbanószerkezettel el tudja érni céljait. de Becker azonban azt feleli erre. hogy testi erejével. azt látjuk. 44 . az igazság érvényesítésére.

• konfliktushelyzetekben szokatlanul nyugodtan viselkednek. és ha a nő visszautasítja. hogy a házastársak közti gyilkosságok háromnegyede a feleség házasságtörése után következik be. hogy esetleg a partner meggyilkolását látják az egyedüli lehetőségnek identitásuk helyreállítására. Vajon melyik az erőszakos bűncselekményekre való hajlam legbizto­ sabb előjele? De Becker tapasztalatai szerint a nehéz gyerekkor. vakmerőség. kirobban belőle az erőszak. • céltudatosság. hogy a házastársgyilkosságok legtöbbje nem a pillanat hevében következik be. és megállapították. hogy folya­ matról van szó. Egy felmérésben sorozatgyilkosokat tanulmányoztak. A félelem adománya egyik fejezete a házastársak közti erőszakról szól. melyet meg­ előzően a férj követi a feleségét. ha megértjük. a gyerek­ kori bántalmazás fontos tényező. • hidegen hagyják őket olyan események. Hogyan lehet kiszűrni a pszichopatákat? Az áldozatot kereső bűnözők egyebek mellett a következőkkel jelle­ mezhetők: • nyughatatlanság.Ugyancsak segít az erőszak előrejelzésében. De Becker hangsúlyozza a riasztó tényt. addig de Becker és munkatársai egy szinttel mélyebbre ásnak: az erőszaknak vagy erőszakos szándéknak a cselekményt megelőző történetét próbálják meg földeríteni. és arra a megállapításra jut. • kontrollt akarnak gyakorolni. „amelynek maga a végső cselekmény csupán egy láncsze­ me" Míg a rendőrség az indítékokat keresi. hogy kivétel nélkül mind maguk 45 . amelyek másokat meg­ rémítenek. Az ilyen férfiak énje számára a visszautasítás oly fenyegető. Általában előre átgondolt tett.

gyerekkorában szobafogságban tartották. mondja de Becker. mert a másik fél tudja: törlesztenivalója van. mint a kutyát vagy a macskát. a megelőzéshez az embereket kell megértenünk. foglalkoz­ zunk velük. • mindig ők kezdeményeznek. Ennek jelei: • túlságosan is kedvesek. vagy elhanyagolták őket gyerekkorukban. a rendőrség nyújtotta védelem­ ben. hogy az úgy érezze. aki fegyverrel megölte Rebecca Shaeffer színésznőt. sohasem fordítva. Soha senki nem tanította meg a társa­ dalmi együttélés szabályaira. hogy reagáljunk rájuk. Másfelől az is igaz. hogy az erőszakra hajlamos emberek sokszor na­ gyon ügyesen palástolják pszichopátiájuk jeleit. többes szám első személyben beszélnek magukról és az áldozatról. mégis ostobaság lenne tökéletesen megbízni az otthoni vagy a hivatali biztonsági berendezésekben. 46 . ők ketten egy csónakban eveznek. • a „kényszerszövetség" technikáját alkalmazzák.is elszenvedtek erőszakot vagy megaláztatást. mert első ránézésre hétköznapi embernek akar­ nak mutatkozni. • túl sokat beszélnek. Nem kell rettegésben élnünk. • enyhén inzultálnak minket. nem veszik figyelembe. • megtalálják a módját. aminek környezetük fizeti meg az árát. a visszautasítástól sose hagyják magukat eltéríteni. Sokszor teljesen kifo­ gástalanul viselkednek. vagy engedménye­ ket tesznek. • ha nemet mondunk. Az ilyen emberekben torz kép alakul ki a külvilágról. Róbert Bardót. hogy éreztessék velünk: tartozunk nekik („uzsorát szednek"). és úgy etették. Félelmeink legtöbbje sohasem válik valósággá. Mivel emberek okozzák a bajt. figyelmünk elterelésére szükségtelen részle­ tekkel hozakodnak elő.

Az erőszakra hajlamos emberek jól érzik magukat a konfliktushelyzetekben. Ezek közül a fanatikus rajongók közül csak nagyon kevesen akarják megölni a célszemélyt (a többiek úgy érzik. miközben fásult közönnyel vesszük tudomásul. hogy csak az Egyesült Államokban kétóránként megöl egy nőt a férje vagy a barátja. Bizonyos fokig mindannyian vágyunk az elismerésre. sze­ retnénk fontosnak érezni magunkat. akik de Becker ügyfelei. Becker azonban nehezen tér napirend­ re a fölött. hogy a hírességek nyomában járó fanatikus rajongóknak oly nagy figyelem jut. az fölkelti a közérdeklődést. Ha egy elmebeteg örökösen zaklatja valamelyik filmsztárt vagy elnö­ köt. a sikerhez vezető legrövidebb út. százával küldik nekik a leveleket. A rendszabályok szigorításában azonban kevéssé bízik. de bármi is a szándékuk. a sikerre. Mark Chapman és az ifjabb John Hinckley neve például örökre egybeforrt az általuk megtámadott John Lennonéval és Ronald Reaganével. és ha nincsenek egyensúlyban. s akikhez rajongóik megpróbálnak közel férkőzni. Egy híres énekest vagy színészt mindig legalább hármannégyen próbálnak becserkészni egyszerre. hogy mohón vágynak a sztár figyelmére. és egy híres ember megölésével maga a rajongó is híressé válhat. szerinte az csak elmérgesíti a helyzetet. 47 . ha egyszer tettükkel a figyelem kö­ zéppontjába kerülhetnek. igyekeznek kijátszani a testőröket. A pszichopaták nem nagyon törődnek azzal.A fanatikus rajongók belső világa A félelem adománya különösen izgalmasan ír olyan közszereplőkről. Az ilyen emberek számára a gyil­ kosság tökéletesen értelmes cselekedet. hogy pozitív-e vagy negatív módon ítélik-e meg őket. akkor a rendszabályok szigorítása nem javítja a biztonságot. közös bennük. valamiféle „kapcsolatuk" van a hírességgel).

Ami a személyes biztonságot illeti. ford. a pszi­ chológus John Monahantól a Predicting Violent Behavior (Az erőszakos viselkedés előrejelzése) a másik. és Róbert D. hogy A félelem adományát Amerikában minden nőnek el kellene olvasnia. De Becker három másik könyv hatása alatt írta A félelem adományát. hangsúlyozza: sokkal többen halnak meg rákban vagy autóbalesetben. Hare-től a Kímélet nélkül (Without Conscience)6 a harmadik. a jegyzeteket ford. de Becker szerint a férfiak és a nők külön világban élnek. hogy a média esti híradásai sokkal veszélyesebbnek láttatják az országot. Budapest 48 . A New York-i Világkereskedelmi Központ ellen 2001-ben elkövetett merénylet óta az emberek kényszeresen foglalkoznak a véletlenszerű­ en elszenvedett erőszak lehetőségével.: Kímélet nélkül a köztünk élő pszichopaták sokkoló világa.Záró megjegyzések A félelem adománya nagyon amerikai könyv. ahol lépten-nyomon használnak lőfegyvereket. Ha az olvasó egy angliai falu vagy egy japán város lakója. amelyben viszonylag gyenge az összetartás. Háttér. Róbert Resslernek a Whoever Fights Monsters (Ki küzd meg a szörnyekkel) című könyve volt az egyik. amely a pszichopaták lelki életé­ 6 Hare. Berghammer Rita. Az FBI magatartás-kutatójának. Róbert D. 2004. mint idegenek által elkövetett erőszakos cselekmények következtében. Ennek ellenére Becker mégis azt panaszolja. és olyan társadal­ mat. elkerülhetjük a bajt. ám a legtöbb támadás és ember­ ölés továbbra is az otthonukban éri az embereket. Becker könyvét kissé paranoidnak érezheti. mint amilyen valójában. Olyan kulturális közeget mu­ tat be. vagy akár az Egyesült Államok valame­ lyik nyugodtabb vidékén él. Oprah Winfrey a televízióban úgy nyilatkozott. Kövi György. és ha ismerjük az erőszakra figyelmeztető jeleket.

Az erőszak lélektanának ma már terjedelmes szakirodalma van. De Becker a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) főmunkatársa. a szenátorokat és kongresszusi képviselőket fenyegető veszélyek kezelésére létrehozta a MOSAIC rendszert. További munkái: Protecting the Gift (Gyermekeink vé­ delmében) és Fear Less: Reál Truth About Risk. és a külföldi vezetők hi­ vatalos látogatásai alkalmával az USA Külügyminisz­ tériumának is dolgozott. Gavin de Becker De Becker a fenyegetettség meghatározása. így többek között az O. biztonságról a terrorizmus ko­ rában). 49 . kormányzati hivataloknak és magánsze­ mélyeknek szaktanácsokat ad és védelmi szolgáltatást nyújt.be avatja be az olvasót. és az otthoni erőszakkal foglalkozó tanács tanácsadó bizottságának társelnöke. Safety and Security in a Time ofTerrorism (Kevesebb félelmet: valós tények kockázatról. Simpson elleni büntetőjogi és polgári perekben is. de Becker könyve azonban változatlanul az egyik legjobb alapmű ebben a témában. Szakvéleményét számos peres ügy­ ben kikérték. Az Egyesült Államok Legfel­ sőbb Bíróságának bíráit. Cége szervezeteknek. J. Ő vezette a Reagan elnök külföldi vendégeinek biztonságáért felelős csoportot. az erőszak előrejelzése és kezelése területén úttörőnek számít.

Egyre jobban m egem elik a hangjukat. és bevágják az ajtót. A dolog három féleképpen végződhet: a ) az apa visszavonul a háló­ szobájába. oké vagy (265. aki m egen ged h etn é m agának. Felhasznál kenyérdarabokat és vacsoramaradványokat.1964 Emberi játszmák „Az »Uzsonnazacskó« nevű házassági játszm a . oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. Harris: Oké vagyok.. A férfi így teljes ellenőrzést gyakorolhat a család pénzügyei fölött.. még a leggyötrelmesebb is. c) m indketten visszavonulnak a hálószobájukba. b) a lány visszavonul a hálószobájába. a papírzacskókat pedig a felesége rakja el neki. kifizetődik az egyik vagy mindkét fél számára* Érintkezési pontok Thomas A. reggelente néhány szendvicset készít m agának. " 8 Dióhéjban Az emberek játszmákkal pótolják a valódi intimitást. és az összecsapás m ind hevesebb. hogy ki a kezdem ényező. A »Perpatvar« játszma végét m indegyik esetben a bevágott ajtó jelzi. és minden játszma. m ert ennyi önfeláldozás láttán ugyan melyik feleség m erészelne m űszőrm e gallért vásárolni m a gának V'7 „Az apa hazajön a m unkából. A kim enetel attól fü gg. és bevágja az ajtót. erre az apa beleköt valamibe. az pim aszul válaszol A kez­ dem ényező lépést teheti a lány is azzal. valami miatt beleköt a lányba. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. am it egy papírzacskóban elvisz a hivatalába. oldal) 7 Hankiss Ágnes fordítása 8 Hankiss Ágnes fordítása 50 . A férj. és bevágja az ajtót. hogy délben egy jó vendéglőben étkezzék. hogy szem telen.

2 0 0 2 . Transactional Analysis in Psychotherapy (Tranzakcionális elemzés a pszichoterápiában) könyve 1961-ben jelent meg. de két éven belül. akik ké­ sőbb egy pop-pszichológiai bestsellerrel egy csapásra meggazdagod­ tak. s újra megházasodott. A könyv két évig tanyázott a New York Times bestseller listáján (ami a nonfiction kategóriában ritkaság). Az első 3000 példány lassan fogyott. A szakterület alapműve lett belőle. ford Hankiss Ágnes. Remek cí­ mével és az emberi motivációk elmés. az Emberi játszmák (Games People Play)9 érthető módon nagyobb figyelmet keltett. Az ötven-egynéhány éves Berne új házat és Maseratit vásárolt. Ezt három évvel később egy újabb kötet követte. és elég szépen fogyott.3. amely könnyed társalgási nyelven mutatta be ugyanazokat a fogalmakat. 300 000 példányt adtak el belőle kemény kötésben. Budapest 51 . 9 Eric Berne: Emberi játszmák. szórakoztató kategorizálásával ez a könyv. fejezet Eric Berne A pszichiáter Eric Beme meglehetősen unalmas című. renge­ tegen hivatkoztak rá. hála a szóbeszédnek és egy kevés reklámnak. Háttér. és mintául szolgált mindazoknak a szakíróknak.

s ebből alkotta Berne a „Tranzakcióanalízis" (TA) kifejezést a társas interakciók dinamikájá­ nak leírására. Más vizsgálatokból arra következtet. megelégszünk jelképes. az Emberi játszmák: az emberi kapcsolatok pszichológiájának megjelenése a lélektani önsegítő könyvek és az elméleti pszichológiai szakirodalom határmezsgyéjén kialakult népszerű pszichológia fellendülésének nyitánya volt. és címe bevonult az angol nyelv idiómái közé. és ez az a rész. amiért a könyvet a legtöbben megvették. Berne definíciója szerint a simogatás „a társas érintkezés alapegy­ sége". A pszi­ chológia fő irányának képviselői Berne könyvét felszínesnek. de mivel az nem mindig elérhető. mint a gyermekek. tudományos stílusban íródott. pedig az első 5 0 -6 0 oldal meglehető­ sen komoly. Simogatások és tranzakciók Gondolatmenetének elején Berne említést tesz azokról a kutatásokról. amelyek szerint a fizikai kontaktustól megfosztott csecsemők szelle­ mileg és fizikailag gyakran visszafordíthatatlan károsodásokat szen­ vednek. A felnőttek éppúgy igénylik a fizikai kontaktust. hogy az érzékszervi in­ gerektől való megfosztás felnőttkorban átmeneti pszichózist okozhat. A filmszínész a hódolók heti több száz leveléből meríthet „simogatást". Csak a második részben válik oldottabbá a stílus. a tudós azonban valamely nagyra becsült mes­ ter egyetlen „simogatásával" is beéri.Bár Berne akkor ezt még nem láthatta világosan. emocionális „simogatásokkal". A simogatások cseréje pedig tranzakció. 52 . közönségcsalogatónak minősítették. Az Emberi játszmákból eddig több mint 5 millió példányt adtak el.

mint az érintkezés hiánya. így akármi­ lyen is legyen a társas érintkezés.Miért folyamodunk játszmákhoz? Berne azt állítja. A játszma Berne szóhasználatában „kiegészítő. Egyszer egy felnőtt férfi páciense úgy nyilatkozott magáról. hogy ezekben a munkákban komoly stratégiai-taktikai manőverek eredménye a nyereség. A munkahelyi környezetben a nyereség az üzlet megszerzé­ se lehet. hogy 53 . előre látható kime­ netel felé halad. hogy ő „valójában kisfiú fel­ nőttre szabott ruhában". hogy mivel szükségünk van simogatásokra. Az emberek többnyire nincsenek tudatában annak. azt angolul a „játszma" vagy „játszik" szóval (game. amely pontosan meghatározott. biológiailag mindenképpen előnyö­ sebb. hogy éppen játszmákat játszanak. rejtett tranzakciók fo­ lyamatos sorozata. ami jelzi. play) is ki lehet fejezni. Nagyon hasonlítanak a pókerhez. hiszen azok a szociális interakciók megszokott részei. Az intimitás igénye miatt bocsátkoznak játszmákba az emberek. És mi a helyzet a párkap­ csolatokkal? Ott a nyereség rendszerint valamilyen érzelmi kielégülés vagy az ellenőrzés fokozása. "Azért játszunk egy játszmát. hogy kielégítsük valamely rejtett késztetésünket. Minden játszma valamilyen nyereségért folyik. ugyanis Berne képzett pszichoanalitikusként kezdte pályáját. Az én három szintje A tranzakcióanalízis a freudi pszichoanalízisből fejlődött ki. vagy éppen tőzsdézik. Ha valaki ingatlanban vagy biztosításban „utazik". ezek ugyanis pótolhatják a valódi kontaktust. amelyben a nyereség (a pénz) megszerzésére irányuló stratégiába tényleges motivációink elrejtése is beletartozik. A következő üléseken Berne rákérdezett.

a Felnőtt és a Gyermek valamelyike nyilatko­ zik meg. amit akarunk. az ilyen alap­ vető én-állapotok. és ezek könnyen átválthatnak egymásba. • gyerekhez illő alapállás.most éppen a kisfiúi vagy a felnőtti énjét hallja-e. a Szülő. Ebből és más tapaszta­ lataiból Beme arra következtetett. Mindegyik alapállás lehet produktív és improduktív. ahhoz. hogy minden embernek három énje vagy „én-állapota" van. a semlegesség. a hitelesség vagy az intimitás megőrzése helyett fel kell vennünk a parancsoló szülő. Az énnek ez a három szintje nagyjából megfelel a freudi felettes én­ nek (Szülő). hogy elérjük. a kihívóan viselkedő gyerek vagy a racionális felnőtt szerepét. de lehetünk hisztériásak vagy hajlíthatatlanok is. gyermekkorban rögzült viselkedésfor­ mák (Gyermek). • a felnőttre jellemző racionalitás. a háromfajta én egyikének va­ lamelyik aspektusát öltjük magunkra. Jellemzőik a következők: • szülőhöz illő attitűd és gondolkodásmód (Szülő). Amikor játszmába kezdünk valakivel. mondja Beme. énnek (Felnőtt) és ösztön énnek (Gyermek). objektivitás. Gyermekként lehetünk kreatívak. amelyek gyakran ellentmondásban állnak egy­ mással. Minden konkrét társas interakciónkban. kíváncsiak vagy aranyosak. Úgy érezzük. az igazság elfoga­ dása (Felnőtt). 54 .

és feltehetően letennénk a garast valamelyik megol- 55 .. Berne szerint a legtöbben azért választanak egy bizonyos házastársat. Szerepelnek köztük a következők.". és ekkor.Játszmatár A könyv legterjedelmesebb része a mindennapi életben előforduló sok­ féle emberi játszma bemutatása. . legnagyobb kétségbeesésére. hogy betegesen fél a táncparkettől: fel kellett hagynia tervével.. hogy amikor a másik felet vádoljuk. mire egy másik személy konstruktív javaslatot tesz a probléma megoldására. „És miért nem. Végül be­ iratkozott egy tánctanfolyamra. Az egyik fél panaszkodik amiatt.. és minden megoldási javaslatban talál valami hibát." Ez a játszma úgy kezdődik. mert tudattalanul bizonyos korlátokra vágynak. hogy a másik korlátozza őt a tevékenységében.. hogy megszabaduljunk a félelmeinkkel és hibáinkkal való szembenézés felelőssége alól. A „Ha te nem lennél" játszma arra szolgál. de. ami korlátozta a feleség társadalmi életét. Erre az illető azt mondja: „Hát igen. Példaként egy olyan nő­ ről ír. de.Hát igen. többnyire magunkban kéne keresnünk a hibát. „Ha te nem lennél" Ez a leggyakoribb házassági játszma. Csakhogy a férje utált elmenni otthonról. hogy valaki fölvet egy problémát a maga életéből.. aki mindenáron meg akart tanulni táncolni.. Berne arra akart rámutatni ezzel. rá kellett jönnie. Felnőttként szemügyre ven­ nénk a javaslatokat.

A megoldásokat javasló társak fel­ használják az alkalmat a bölcs Szülő szerepének eljátszására. miután képtelenek megoldani a helyzetet. nehéz gyerekkora volt. miközben az egyik játékos olyan lépést tesz. Arra való. hogy ismertek" Minden játszmában van egy tézis (az alaptétel és ahogy azt eljátszszák) meg egy antitézis (az a mód. „Ennek is te vagy az oka!" • Házassági játszmák . akinek falába van. Az emberi játszmákat Berne régi. hogy szembenéz­ 56 . aki neuroti­ kus. ám ennek az eszmecserének nem ez a célja. mert fölment bennünket annak kényszere alól. hogy mindent meg­ próbáltam" • Jó játszmák .dás mellett. „Örülnek majd. „Láthatod. amelyeket újra meg újra leforgatunk. te gazember!".„Frigid nő". védekező magatartást vesz fel: „Mit vár egy olyan embertől. hogy nem képes vagy nincs benne késztetés valamire. mégis valamiféle megnyugvást találunk benne. hogy az illető . hogy ne kelljen viselnie a teljes felelősséget életének alakulásáért.együttérzést csikarjon ki a többiekből. aki alkoholista?" Vagyis mentségül hoz fel valamit arra.„Házibölcs". ahogy a játszma eljut a végkifejleté­ hez. Néhány további játszma Berne könyvéből: • Életjátszmák . Faláb Aki ezt a játszmát játssza.Gyermekként . amely mindkettejük szemében „nyertessé" teszi őt). gyerekkorunkból megmaradt mag­ nószalagokhoz hasonlítja.„Most rajtacsíptelek. Ez ön­ korlátozó és önpusztító dolog.

hogy az Emberi játszmák lényegében freudi alapo­ kon áll. A játszmák némely ember személyiségének alapvető részét jelentik. a neves amerikai író nevezetes recenziójában hangsúlyozta. Az az egyszerű felismerés tette klasszikussá. olcsónak vagy semmitmondónak minősítette. Berne által bemutatott játszma Freudnak a gátlásokkal. Azért tűnt fel úgy. vagy fondorkodniuk barátaikkal.és színműirodalom felségterületéhez tartoztak. Záró megjegyzések Az Emberi játszmákat sok gyakorló pszichiáter lekicsinylő jelzőkkel illette. Berne azonban arra figyelmeztet. túl gyakran játszott „rossz" játszmák önpusztító hatásúak. mert a pszichológia precízebb eszközeivel közelített olyan kérdésekhez.zünk megoldatlan pszichés problémákkal. ám a tranzakcióanalízis változatlanul nagy befolyással bír. a könyv nyelve és szociális attitűdjei félreismerhetetle­ nül az 1960-as éveket idézik. Számos. ame­ lyek addig a regény. hogy áttörést hozott ez a könyv. Tartsuk szem előtt. Minél gyakrabban folyamodunk játsz­ mákhoz. aki túlságosan belevetíti saját motivációit és előítéleteit mások viselkedésébe. hogy harcba kell bocsátkozniuk a hozzájuk legközelebb állókkal. Ezzel együtt Beme könyve a mai olvasó számára is gondolatébresztő. annál inkább erre számítunk másoktól is. hogy a túl hosszú ideig. Sokan érzik úgy. hogy ne veszítsék el érdeklődésüket. a szexuális feszültséggel és a tudattalan impulzusokkal kapcsolatos gon­ dolatain alapul. hogy mindig voltak és va- 57 . és része lett a nehéz esetekkel vagy köntörfalazó páciensekkel foglalkozó pszichoterapeuták és tanácsadók fegyvertárának. Kurt Vonnegut. a kíméletlen játékos végül pszichotikussá válhat. hogy Berne sok évre ellátta témával a szépírókat.

és boldogulhassanak az életben. Ha jobban tudatosul bennünk az én három szintje. Zion Kórházban dolgozott. és nem lesz kedvünk ahhoz. Gyermekkori tapasztalataink eredményeként levetkőzzük természetes gyerekkori bizalmunkat. Az Emberi játszmák látszólag talán túl sötét képet fest az emberi ter­ mészetről. Már az Egyesült Államok polgáraként a New York-i Mt. amelyek . mit szabad és mit nem szabad tenni. A McGill Egyetemen szerzett orvosi képesítést 1935-ben. anyja író volt. spontaneitásunkat és kíváncsiságunkat. akár nem . és 1943-ban Eric Berne-re változtatta a nevét. s he­ lyettük elsajátítjuk a Szülő elképzeléseit arról.lószínűleg mindig is lesznek emberi játszmák. amelyekre szükségük van ahhoz. rengeteg időt for­ dítunk arra. hogy sikerrel járjunk. viszszakerülhetünk egy olyan állapotba. Hangsúlyozta: min­ denki képes lemondani a játszmákról. világháború alatt az Egyesült Államok hadseregé- 58 . gyermekeinket megtanítjuk mindazokra az időtöltésekre. amelyben jobban érezzük magun­ kat a bőrünkben. Eric Beme Eric Bernstein néven született. apja orvos. A II.akár tetszik. ha tudja. a kanadai Montrealban nőtt fel. szertartásokra és eljárásokra. de nem tanítjuk meg őket a játszmákra. majd a Yale-en képez­ te pszichoanalitikussá magát. Ekkor már nem igényeljük mások engedélyét ahhoz. hogy játszmákkal pótoljuk a valódi intimitást.minden család és intézmény dinamikájának valós elemei. hogy megfelelő iskolákat és tevékenységeket válasszunk szá­ mukra. Amint Berne megjegyzi. hogy van más lehetőség. Berne azonban nem ezért írta könyvét. hogy kultúránkhoz al­ kalmazkodhassanak.

2 0 0 3 . Szex és szerelem (Sex in Humán Loving. kész. a játszmamester.. 10 Eric Berne: Sorskönyv [az Emberi játszmák folytatása]. ford. majd a San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézetben folytatta tanulmányait Erik Erikson (lásd 153. Háttér. Budapest 1 59 . kiábrándult a pszichoanalízisből. 1957).nek pszichiátereként dolgozott. és a következő évtizedben az én-állapotokkal kapcsolatos kuta­ tásaiból kifejlesztette a tranzakcióanalízist. Boross Ottília. Szenve­ délyes pókerjátékos volt. Budapest 1 Eric Berne: Szex a szerelemben. 1984).. Egyszer „56 éves tinédzserként" jellemezte magát. Mirnics Zsuzsa. Berne nem titkolta. 200 2 . háromszor házasodott. Az 1940-es évek végén Ka­ liforniában telepedett le. Structure and Dynamics o f Organizations and Groups (Szervezetek és csoportok szerkezete és dinamikája. 1975) 1 az „élet-forgatókönyvek" témájával foglalkozott További könyvei: Layman's Guide to Psychiatry and Psychoanalysis (Pszichiátria és pszichoanalízis laikusoknak. oldal) mellett. Lásd még Elizabeth Watkins Jorgensen életrajzát: Eric Berne: Master Gamesman (Eric Berne. hogy jól fejlett gyermeki énje van. Berne sok mindenről írt. 1970) n és Beyond Games and Scripts (A játszmákon és forgatóköny­ veken túl. és 1970ben halt meg. Megalapította a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaságot (International Transactional Analysis Association). ford. s magánpraxisa mellett szaktanácsadóként működött és kórházi állásokat is vállalt. 1963). az áb rák at. Osiris. Ehmann Bea. 1976). Másik sikerkönyvében a Sors­ 0 könyvben (What Do You Say After You Say Hello.

oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. Bmce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. és ráadásul gátja a hatékony m u nkának is. hogy haté­ konyabban fejezzük ki ezeket a m inőségeket. Segíthetnek azonban abban. m int ahogy arra a m últban sokan közülünk képesek voltak. amilyenek lenni akarunk. gyermekeitől. oldal) 60 . hanem kapcsolatainkból is a lehető legtöbbet hozza ki. eltávolítja barátaitól. Érintkezési pontok Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. oldal) Douglas Stone." „A kom m unikációs készségek. n em pótolhat­ já k a hitelességet.1979 A kommunikáció művészete „B ár az em berek közötti kom m unikáció az em beriség legnagyobb vívmánya. " Dióhéjban A jó kapcsolatteremtési készség nemcsak minket tesz olyanná. a legtöbb e m ­ b er n em jól ko m m u n ik á l A z alacsony szintű kom m unikáció magányossá teszi az em bert. bárm ilyen fin o m a n strukturáltak legyenek is. a gondoskodást és a m egértést. házastársától. szerelmétől.

4. Listen to Others. hogy a tulajdonképpeni munka elvégzése 12 Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat. Gyakorlatilag nincs olyan állás. aki részt vett a cég kommunikációs készséget fejlesztő workshopjain. ford. Cascade. A résztvevők kö­ zött voltak vezérigazgatók. Budapest 61 . ha saját kapcsolatteremtési készsé­ ge nem lett volna olyan csapnivaló. Sokan tapasztalhatják. papok és apácák. kisvállalkozók. hogy sohasem kezdett volna bele a kommunikáció tanulmányozásába. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself. különö­ sen a műszaki területeken. ahol a jó kommunikációs készség ne lenne fontos a siker szempontjából. A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magun­ kat. Bárkányi István. 1995. and Resolve Conflicts)1 elő­ 2 szavában Róbert Bolton megjegyzi. A könyv írásának hat éve alatt Bolton egy tanácsadó céget veze­ tett. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat. amelyeket szerzőik saját használatra írnak. és anyagát sok ezer olyan emberen tesztelte. kórházi dolgozók. fejezet Róbert Bolton Sokszor azok a könyvek sikerülnek a legjobban.

Majdnem mindenki szeretne jobb kapcsolatteremtési készségre szert tenni. de csak kevesen tudják. Amikor beszélgetünk valakivel. talán csak azért vannak egyedül. „kölyök". Másokat pedig. vajon miért nem vagyunk a kommunikáció mesterei? Részben azért. nehéz úgy meghallgatni. a fennmaradó rész az emberekkel való foglalkozás. címkéznünk kell . „házsártos" de ettől kezdve nem magát az illető személyt látjuk magunk előtt. milyen sok úttorlasz nehezíti meg a má­ sokkal való igazi kommunikációt. Az úttorlaszok eltávolítása Az emberek vágynak arra. a hozzánk közel állókkal szemben kritikát kell gyakorolnunk. amit az il­ lető mond. mert nincs körü­ löttük senki. hogy szorosabb kapcsolatot teremthesse­ nek egymással. Ez az ítélkezés szebbik oldala. meg az ő szüleik sem kommunikál­ tak tökéletesen. mert intellektuális vonatkozás­ ban sérti a másik felet. De ha képesek vagyunk embert küldeni a Holdra és meggyógyítani számos veszedelmes fertőző betegséget. hanem egy típust. a másik oldal a bírálat és a címkézés. mert nem tudnak jól kommunikálni. Ha tehát jól kommunikálunk. A „jó tanács" ritkán konstruktív. hogy már a szüléink. 62 . A legfontosabbak közé tartozik az ítélkezés és a megoldások továbbítása. Nem feltétlenül azért magányosak. úgy gondoljuk. hogy ne mondjunk róla véleményt.csupán az egyik része az állással járó kötelezettségeknek.„intellektuális". „balfácán". s könynyen lehet. Úgy érezzük. mert kom­ munikációs készségünket jórészt a családunkban sajátítjuk el. hiszen különben mitől is változnának meg. az már legalább fél siker.

A másik meghallgatása nem egyszerűen azt jelenti. hanem pszichológiai elköteleződés a másik személy iránt. hogy ott vagyunk vele. a másik a hlosnian (izgatott várako­ zás). vagy­ is hogy mennyire vagyunk jelen az illető számára. hogy el sem tudjuk kép­ zelni. amikor beszél. a készsé­ gek számos területére kiterjed. Jelenlét A tudományos közleményekben gyakran olvasható becslés szerint kom­ munikációnk 85%-a nem verbális természetű. hangsúlyozza Bolton. annak kell hallgatnia a másikat"? Ke­ vesen tudnak odafigyelni embertársaikra. mi maradna. a jó kommunikáció nélkülözhetetlen része." Hatalmas különbség van a „meghallás" és a „meghallgatás" között. A jelenlét készsége. ha kiiktatnánk őket a beszélgetéseinkből. Mások meghallgatásának képessége Vajon nem úgy beszélgetünk-e.Annyira hozzászoktunk az úttorlaszokhoz. együttérzést tanúsítsunk. Megma­ radna az a képességünk. A kutatások szerint „a szóban elhangzott információk 75%-át a másik fél vagy elereszti a füle mellett. A meghallgatás összetett készség: ha helyesen gyakorolják. Ezeket a területeket ismertetjük a követ­ kezőkben. hogy megértsük a másik embert. mintha versengenénk egymással: „amelyikőnk először vesz levegőt. vagy félreérti. Nem bámulhatjuk a falat vagy 63 . vagy egykettőre elfelejti. Az angol „listening" (meghallgatás) két angolszász szóból ered: az egyik a hlystan (hallás). és világosan tudassuk: törődünk vele.

a szemkontaktusnak.". Jóllehet az elnököt hivatali gondok gyötörték. • csendben maradunk: lehetőséget adunk a másik félnek arra. akit kiváló kommunikátornak tart. hogy „egész testünkkel hallgatjuk őt" Bolton leírja. a testtartásnak. A felsorolt lehetőségek bármelyikét választjuk is."). hogy mondjon többet („Fejtsd ezt ki részletesebben.a mennyezetet. „Mi nyomja a lelked?"). de némi gyakorlattal könnyű meghosszabbítani a komfortzónát. • arra ösztönözzük a másik személyt. Gondolhat az olvasó bárki másra is. a mozgásnak azt kell sugároznia a másik fél felé. hogy figyelünk a másik személyre. amit a másik fél mond. a másfél óra alatt. Többnyire tanácsot adunk vagy megerősítjük. teljes mértékben a festőre figyelt. Követés Követési készségen azt értjük. hogy a csendtől kezdetben sokan zavarba jönnek. ha a szavainkkal „ajtót nyitunk". Bolton megjegyzi. hogyan festett arcképet Norman Rockwell Eisenhower elnökről. a másik fél sza­ badon dönthet. • testbeszéddel közöljük. hogy beszél-e vagy sem. „Beszélgessünk erről?". de jobb. Például: • a másik fél testbeszédére vonatkozó megjegyzést teszünk („Su­ gárzik ma az arcod. amíg modellt ült Rockwellnek. 64 . hogy mondjon még valamit. a választási kam­ pány küszöbén állt. hogy hogyan követjük. amit mondanak nekünk. ugyanezt a következtetést vonhatja le: testben és lélekben mindig ott vannak velünk. Nem nehezedik rá nyomás. hogy ő áll figyelmünk gyújtópontjában.

Megeshet. Reflektív válaszok Az ilyenfajta figyelemmel egyfajta tükröt tartunk a beszélő elé. 65 . amikor semmi sem sikerül. saját szava­ inkkal adjuk vissza egy mondatban. Ha például valaki a problémáiról beszél. de a férj így szól: „Drágám. amelyben a hallgató saját szavaival fogalmazza meg a hallottak tartal­ mának lényegét". ez nem a te reggeled . milyen érzelmi állapotban van. hogy felis­ merje. amit mondott. most meg ez a pirítós. mint az előbb. amit a feleség átélt. hogy az aszszony mennyivel jobban fogja érezni magát. a feleségből valószínűleg kitör a düh.először a kicsi.. a pirítós odaég. de valójában a leg­ többen örömmel fogadják. Nem nehéz elképzelni. aztán a telefon. ami kimondásra vár. mi a fenét művelünk. A kicsi üvölt. csö­ rög a telefon." Ezzel a reflektív válasszal ítélet és bírálat nélkül nyugtázza. vagy kimon­ datjuk vele. amit hallottunk. hogy ezt kezdetben furcsának érezzük. Nézzünk meg egy másik lehetőséget. és azt gondoljuk. hogy figyelünk rá. hogyan érté­ keli a beszélő a helyzetét. Ebből a beszélő tudhatja. Körülírás Bolton meghatározása szerint a körülírás „tömör válasz a beszélőnek.Követési készségünket fejlesztve jobban megérthetjük. megértettük és elfogadtuk. ha tudomásul veszik érzéseiket. Ha ekkor a férj megjegyzi: „Te jó ég. Ez mindkét fél számára érték. egy va­ cak kenyeret se tudsz megpirítani?". Ugyanaz történt. és szabad utat engedünk annak. a másik fél elcsodálkozik majd. Képzeljünk magunk elé egy fiatal anyukát és egy olyan reggelt..

hogy a reflektív figyelem több időt és erőfeszítést igényel. mert az emberek nem min­ dig akarják nyíltan kimondani. a magabiztos önkifeje­ zés (asszertivitás) pedig a jang (az aktív oldal). Legtöbbünket nem tanítottak meg jól kommunikálni. vagy nyaggatjuk a másikat. hogy megelégszenek a szavak jelentésével. Agresszió nélkül is ragaszkodhatunk a véleményünkhöz. Ilyenkor csak reflektív. hogy a meghallgatás a kommunikációban a jin (a befogadó oldal). de sokan elkövetik azt a hibát. Hallhatjuk olykor azt a panaszt. mégis a legtöbben vagy megfeledkezünk az asszertivitás lehetőségéről. ezért ha el akarunk érni valamit. Ezért kell beszélgetés közben a hangulatra figyelni. azaz mond. Ezek a reakciók az állatvilágból örö­ költ alapvető „harc vagy menekülés" (fight or flight) reakciótípusokra vezethetők vissza. hogy van a „feltárt probléma" meg az „alapprobléma". vagy nem tudunk élni vele.A reflektív válaszok azért hatásosak. Rövid távon ez tényleg így van. vagy agresszívak vagyunk. Amit a páci­ ens feltár. sokszor köntörfalaznak. és nem reaktív válaszokkal tudjuk kihámoz­ ni szavaikból a valódi üzenetet. az az ügy. A pszichológusok azt mondják erről. Nekünk. embereknek azonban van egy harmadik lehetőségünk is: a határozott szóbeli akaratérvényesítés. vagy egyszerű­ en megkerüljük a problémát. így megtalálhatjuk a helyes irányt. 66 . és abban rejlik a probléma magva. de segít elkerül­ ni a rossz kommunikáció miatt később jelentkező nagyobb bajokat. Valószínűleg ez a leg­ hatékonyabb kommunikációs eszköz a legtöbb helyzetben. Magabiztosság Bolton szívesen használja azt a kifejezést. amit éreznek.

hogy a másik fél személyes teré­ be való behatolás nélkül érjünk el változást. a többinek nem. mit válaszol az üzenetre. A másik fél szabadon dönthet. hogy megőrizze a méltóságát. hogy közlekedési lehetőséget. A harag megmaradhat bennünk. Bolton arról kérdezte őket. hogy a jól föltett kérdésben már a válasz fele is ben­ ne van. Amikor a szükségletek felől közelítették meg a kérdést. akiknek csak egy autó­ juk volt. sok más megoldási lehetőség is fölmerült. ami azután elvezet a megoldáshoz. így az összeütközések el­ kerülhetetlenek voltak. hogy a végeredmény mindkét fél számára kedvező legyen. amelyet egyszerre többen is szerettek volna használni látogatá­ sokhoz és összejöveteleken való részvételhez. Bolton lépésenként haladva azonosítja a szükségleteket. Egyiküknek volt autója. és ennek a problémának a csoport autója csak az egyik le­ hetséges megoldása volt. akkor az egyik fél nyerni fog. Régi bölcsesség. az eredményen van a hangsúly. Egy ízben egy apácarend tagjaival dolgozott. hogy ha a megoldás szempontjából fogalmazzuk meg a problémát. amit mondunk. amelyekben m in­ den résztvevő nyertes lehet. a megoldás helyett a felek igényeit kell a középpontba állí­ tanunk. amely lehetővé teszi számára. Ezzel a módszerrel meglepően elegáns 67 . de nem lehe­ tünk ellenségesek vagy agresszívek. és ezt a másik fél tudja is abból. Erőt vagy kényszert nem alkalmazunk. mit szeretnének. A konfliktusok megelőzése és kezelése Tulajdonképpen olyan élethelyzetekre vágyunk. a másik veszíteni.Az asszertív kijelentések lényege. Ahhoz. Erre azt felelték. mi pedig érvényesíthetjük akaratunkat. Bolton azt az ösztönös sejtésünknek el­ lentmondó gondolatot veti föl.

és meleg szívű. 68 . az akaratér­ vényesítéssel és a konfliktusmegoldással. hogy manipuláljunk másokat és saját céljainknak megfelelő kijelentésekre vagy cselekedetekre sarkalljuk őket. Bolton nem várja el olvasójától. Olyan gondosan elemzett technikákat mutat be. Vajon mi a tartós siker titka? Először is a szilárd intellektuális alapozás: Carl Rogers. Ha netán hajlamosak lennénk azt gondolni. Csupán három létfontosságú. és megtanulhatjuk. hogy megmarad az alapozásnál. és még mindig sokan olvassák.az empátián. simulékony „közösségi ember" legyen. mi kell ahhoz. A könyv segítségével megérthetjük. Bolton könyve figyelmeztet: a valóban jó kapcsolatok a másik fél tiszteletben tartásának három pillérén . de csak akkor. valójában mit is akarnak mondani az emberek. hogy a jó kapcsolatte­ remtési készség azt a képességet jelenti. a birtoklási vágy nélküli szereteten és a hitelességen . megtanulható készséggel foglalkozik: a meghallgatással. Bár a könyv kissé terjengős­ nek látszik.nyugszanak. hogy változtassa meg személyiségét. amelyek látványosan javíthatják a visel­ kedés hatékonyságát. és elég sok benne az ismétlés. néhány rendkívül hasznos ötletét és technikáját közvetlenül át lehet ültetni a gyakorlatba. nem próbálja feldolgozni az emberek kö­ zötti kapcsolatok minden vonatkozását. Karén Horney és mások gondolatainak felhasználása. Másodszor az. ha valóban odafigyelünk. hogy a felek elége­ dettek legyenek. amit tényleg akarunk. Záró megjegyzések A kommunikáció művészete negyed századdal ezelőtt jelent meg először.válaszokat kaphatunk korábban megoldhatatlannak hitt kérdésekre. Sigmund Freud. hogyan mondjuk azt.

és pszichiátriai klinikát is alapított. . Dorothy Grover Boltonnal együtt írt): People Styles at Work: Making Bad Relationships Good and Good Relationships Better (Kom­ munikáció a gyakorlatban: hogyan lesz a rossz kapcsolat­ ból jó. További munkája (melyet feleségével. 1996). Korábban képzési programokat szervezett New York állam Mentálhigiénés Hivatalának égisze alatt. a jóból még jobb?. amely a munkahelyi kommunikációval és az interperszonális készségekkel fog­ lalkozik.Róbert Bolton A Ridge Associates nevű. 1972-ben alapított tanfolyam­ szervező és tanácsadó céget vezeti.

ha nem a hatékonyság. Senkinek n em ju tna eszébe. oldal) 70 ." „A gondolkodás célja n em a helyes következtetés. hogy folyamatosan tolasson. m int az autóvezetésben a hátram enet. Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. hogy élni tudjunk vele.1970 Laterális gondolkodás „A laterális gondolkodás valami olyasmi. de a manőverezéshez vagy a zsákutcákból való kijutáshoz szükség van a hátram enetre és arra. és problémamegoldó képességünket látványosan javíthatjuk általa." Dióhéjban A hatékonyabb gondolkodást nem nehéz elsajátítani.

gondolatgazdagsá­ guk miatt mégis sikerkönyv lett belőlük. hogyan lehet új felismerésekre jutni. Egyes embereket kreatívnak tekintettek. De Bonótól származik a „laterális gondolkodás" fogalma. fejezet Edward de Bono Edward de Bono neve elválaszthatatlanul összeforrt a gondolkodás fo­ galmával. standardizált módszerek arra. és ő a legismertebb szaktekintély a gondolkodási minták és a gondolkodásbeli hatékonyság fejlesztése terén. Nagy-Britanniában A Textbook of Creativity (A kreativitás kézikönyve) alcímmel. amely ma már az Oxford English Dictionaryben is szerepel. az USA-ban Creativity Step by Step (Kreativitás lépésről lépésre). a többiek pedig fáradsá- 71 . Ezt a fogalmat de Bono a The Use ofLateral Thinking (A laterális gondolkodás használata) című könyvében vezette be.5. de szélesebb körben vált ismertté a ma is kapható Lateral Thinking (Laterális gondolkodás). még nem voltak gya­ korlatias. De Bono első könyvei a lélektani ismeretterjesztő művek korai képvi­ selői közé tartoznak. Mi a laterális gondolkodás? Amikor de Bono az 1960-as években írni kezdett. Stílusuk nem igazán lebilincselő.

Ez valójában olyan­ fajta információfeldolgozás. Arra a következtetésre jutott. A laterális gondolkodás ellentéte a vertikális gondolkodás. de misztikus felhangok nélkül. amelyet bárki felhasználhat a problémamegoldásban. E tényekből ki­ indulva de Bono úgy vélte. spontán felis­ merés útján. hogy rögzülhessenek. amíg csak el nem jutunk a „helyes" megoldáshoz. mintákban gondolkodik. de különösen az oktatási rendszerünk azokra a logikai öszszefüggésekre helyezi a hangsúlyt. az új gondolatoknak rendszerint meg kell küzdeniük a régiekkel ahhoz.gosan araszoltak előre a mások által kitaposott mentális ösvényeken. kérdezi de Bono. hogy átstrukturáljuk gondolkodási mintáinkat és kiiktassuk gondolkodá­ sunkból a rögzített. mint a meglevő minták hirtelen. és önszervező módon a korábbi ismereteknek megfelelően építi be az új információkat. Ez a fajta vertikális gondolkodás legtöbbször jó szolgálatot tesz. hogyan születhetnek új gondolatok ilyenfajta konfliktus nélkül. mint inkább „olyan speciális környezetként. váratlan átstrukturálása? Ha képesek vagyunk belevinni a váratlanságot a mintá­ inkba. de a különösen nehéz helyzetekben nem mindig ad módot a probléma átugrására . Egész kultúránk.ehhez olykor ki kell lépnünk gondolkodásunk addigi keretei 72 . A laterális gondolkodás folyamata lehetővé teszi számunkra. sztereotip útvonalakat. amely lehetővé teszi. amely kreatívabb eredményt hoz. amelyekben az egyik helyes állításból következik a másik. Tulajdonképpen a kreativi­ tásról van itt szó. A laterális gondolkodás fogalma de Bonónak az elme működésére irányuló tanulmányaiban gyökeredzett. Azt kutatta. A laterális gondolkodást de Bono olyan gondolkodási segédeszközként vezette be. hogy az agyat nem annyira számítógépként érdemes elképzelnünk. hogy az információk mintákba rendeződjenek" Az elme folyamatosan min­ tákat keres. nem leszünk azok rabjai. Mi más a humor.

De Bono szavaival. 73 . ál­ lítja de Bono. ha több lehetőség közül választhatunk. miben hasonlít egy bizo­ nyos helyzet egy látszólag másmilyen helyzethez: ez a gondolko­ dás fejlesztésének jól bevált útja. Sokszor épp a legutolsó bizonyul a leg­ hasznosabbnak. A laterális gondolkodás nem érvényteleníti a vertikális gondolko­ dást. • Fordított gondolkodás . hanem kiegészíti azt: akkor van szükségünk rá.sok mindent adottnak kell te­ kintenünk ahhoz. gondolkodá­ sunk sematikus marad.próbáljuk meg felderíteni. nézzük meg a má­ sik oldaláról. • Kételkedés az előfeltevésekben . Ilyenek például a következők. de ha soha semmilyen előfeltevést nem kérdőjelezünk meg. • Analógiák . ha kimerültek a megszokott gondolkodási minták lehetőségei. „a vertikális gondolkodás arra való. A kreatív gondolkodás technikái Nem elég tudatában lennünk a laterális gondolkodás létezésének.egy-egy probléma megoldására dolgozzunk ki megha­ tározott számú javaslatot.fordítsunk a dolgon. • Kvóták . hogy ássunk egy másikat".közül. Ha végiggondoljuk az ellentétét. meglepő gondola­ tok kerülhetnek felszínre. hogy mé­ lyítsük a gödröt. amelyek a laterális gondolkodás mikéntjével ismertetik meg az olvasót.jobb megoldáshoz jutunk. • Választási lehetőségek kidolgozása . Könyve nagyrészt olyan technikák leírásából áll. hanem gyakorolnunk is kell azt. hogy elláthassuk feladatainkat. a laterális meg arra.

hogy a laterális gondolkodásban a haté­ konyságot tartjuk szem előtt.nem a laterális gondolkodás része. mert ragaszkodunk a meg­ szokott címkékhez. és arra várnak. osztályozásokhoz. de kereteket ad annak érvényesüléséhez. ha az felületes megítélés alapján nem látszik ígéretes­ nek. mások helyesnek bizonyulnak majd.ezt a jelenséget nevezi de Bono a „bejáratott minták arroganciájának".• A domináns gondolat megkeresése . mert egy új gondolatmenetben nagy valószínűséggel hibák is lesznek. 74 . hogy kihalásszuk őket a mélyből. hogy a helyes gondolkodás kénysze­ re gátolja az új gondolatok fölvetését. ami megnehezíti az előhívásukat. De Bono egyik fő tézise az. • Felfüggesztett ítélkezés .hajlandóság arra. A legfontosabb. hogy miután rájuk találtunk. • Ötletbörze (brainstorming) . de ettől még a végeredmény lehet nagyszerű. Az evidencia dicsérete De Bono kijelenti: „Jellemző a belátáson alapuló megoldásokra és az új ideákra. hogy elég sok ötletünk legyen. skatulyákhoz . ha némelyik hibás is. nem pedig azt. de rendkívül nagy hasznát vehetjük. egy előadásnak vagy egy meg­ beszélésnek. még ak­ kor is." Ragyogó. Tudatában vagyunk annak. mégis nyilvánvaló ötletek rejtőznek elménkben. ha tudni akarjuk. hogy belemegyünk egy azonnal nem átlátható gondolatmenet részleteibe. hogy mindig igazunk le­ gyen. mi a veleje egy könyvnek. Sémákba szorított gondolko­ dásunk az.nem könnyű szert tenni erre a készségre. nyilvánvalónak látszanak.

Csakis azért van zsenikultusz. az újabb és jobb gondolatok alkotják a magvát. Egy gondolatot nem feltétlenül maga a koncepció tesz eredetivé. Sokan gúnyt űznek de Bono némely sajátos kifejezéséből (mint a „po"). amitől a világ előrébb halad. Még­ is. azért övezi dicsfény az olyan híressé­ geket. Ha valaki eddig nem sok hasznát vette de Bono tanainak. amelyekkel egyszerűbben akarta kifejezni mondandóját. Záró megjegyzések Jóllehet de Bono könyvei számos olyan mű elődei voltak. amely ma­ napság az „elme hatalma" tárgyában szenzációk tömkelegével bombáz­ za az olvasót. akkor valószínű. nem jutottak el hozzá. a Laterális gondolkodás száraz stílusú könyv. hogy az illető eleve hajlamos a laterális gondolkodásra. valószínűleg ő tette a legtöbbet azért. akik a szokásos gondolatmenetet követték.Hogy más eredményre jussunk. Aki folyamatosan gyakorolja a laterális gondolkodást. hogy többet gondolkodjunk magáról a gondolkodásról. Ezzel fontos küldetést teljesített. de Bono tudo­ mányos fokozattal rendelkező pszichológus és orvos lévén szigorúbban vett tudományos módszereket alkalmaz. és de Bono könyvei be­ vezetésnek kiválóan megfelelnek ehhez. másképp kell összeraknunk a ren­ delkezésünkre álló információkat. so­ hasem fogy ki az eredeti gondolatokból. De mindenki fejlesztheti gondolkodási képességét. Ellentétben a nyomdokaiba lépő szemináriumi guruk jó részével. 75 . mert a legtöbb embert nem tanítják meg jobban gondolkodni. mint Einstein. hogy a legtöbben azok közül. hiszen mindennek. hanem az a tény.

Bozai Ágota. 1986). 2004J 13. Rhodes-ösztöndíjjal Oxfordba ment (Christ Church). dolgozott tanárokkal és diákokkal. 1976). Londonban és a Harvard Egyetemen dolgozott. HVG Kv. Budapest 76 .útm utató a szellemi vonzerő foko­ 3 zásához. a The Greatest Thinkers (A legnagyobb gondolkodók. nép­ szerű előadó. De Bono számos fontos cégtől és kormányzati szervtől ka­ pott megbízásokat. Cambridge-ben. a How to Be More Interesting (Hogyan legyünk érdekesebbek. ahol pszichológiából és élettanból diplomát. nekem van igazam. Oxfordban. a Po: Beyond Yes and No (Po: az igenen és a ne­ men túl. 1976 óta főállású szakíróként tevékenykedik. 2 0 0 6 . Több mint 60 könyvet írt. 1 Edward de Bono: A csodálatos elme . a Six Thinking Hats (Hat gondol­ kodó. és 21 éves ko­ rában kapott orvosi diplomát a Máltai Királyi Egyetemen. 1997) és A csodálatos elme (How to Have a Beautiful Mind.. orvosként PhD-fokozatot szerzett Miután Cambridge-ben is dokto­ rált. A St. orvos-újságíró házaspár gyer­ mekeként. 1973). Edward College-ban tanult. 1969). az I Am Right. közülük fontosab­ bak a The Mechanism o f Mind (Az elme mechanizmusa.Edward de Bono Máltán született 1933-ban. 1990). ford. You Are Wrong (Tévedsz.

.

ha úgy döntünk. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. egy hét vagy egy hónap műve. hogy sok egymást követő lépésben rosszul használjuk az elm énk et.a lelki fejlődése és motivációja szem pontjá­ ból döntőbb tényező m int az." „Az önérzet összeomlása n em egy nap. oldal) 78 . hogy a Józan ész és saját elveink parancsa szerint élünk. amely az értékeink érvényesüléséből ered. kifogások és irracionális dolgok hosszú sorának összegződése vezet ide . " „A boldogság vagy az öröm az az érzelm i állapot. Érintkezési pontok Albert Ellis és Róbert A. hogy m ennyire becsüli m agát. A szenvedés az az érzelm i állapot.1969 Az önbecsülés pszichológiája „Az em b er szám ára nincs fontosabb értékítélet . " Dióhéjban Az önbecsülés természetes következménye annak. amely az értékeink tagadásából vagy lerombolásából e re d . M ulasztások.vagyis az. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135.

Nathaniel Branden a híres orosz-amerikai filozófus. fejezet Nathaniel Branden Ez a könyv terjesztette el a köztudatban az önbecsülés fogalmát. Az önbecsülés pszichológiája abból a feltevésből indul ki. hogy ra­ cionális lények vagyunk. A The Psychology of Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája) megkísérli feltárni az önérzet gyökereit . 2 0 0 2 . mert ez a legkülönbözőbb területeken befolyásolja a viselkedésünket. hogy milyennek látjuk magunkat. akkor 14 Ayn Rand: Az ősforrás. Ha elfogadjuk ezt az igazságot és vállaljuk ezt a felelősséget. A pszichológusok már korábban felismerték: fontos.. miért is van ez így. s hogy a könyvet áthatják Randnek a mindenekfölött álló racionalizmusról és individualizmusról vallott nézetei. Takácsy Enikő.az Atlas Shrugged (Atlasz vállat von) és Az ősforrás (The Fountainhead)1 című 4 regények szerzőjének . például a munkában vagy a szerelemben de csak kevesen nézték meg közelebbről.tanítványa és szeretője volt. ford. Budapest 79 . Ayn Rand .6.hogy mitől javul és mitől romlik az önértékelésünk. Nem véletlen tehát a lélektani szakirodalomban szokatlan filozofikus hangvétel. Path K. és teljes ellenőrzést gyakorlunk a sorsunk fö­ lött.

A freudi pszichoanalízisben az ember „ösztönök által manipulált báb". A kutyák is érzékelik az egyes embereket. hogy egyfajta konceptuális keretben elhelyezze magát.különösen a könyv első fele nehézkes -. Konceptuális lények Branden hosszasan fejtegeti. ez a népszerű pszichológiai irodalom egyik első klasszikus műve. és még ma is képes befolyásolni a közgondolkozást. A többi állat is érzékel zöld színű tárgyakat. a behavioristák pedig „inger-válasz gépnek" te­ kintenek minket. Arra születtünk. a tüdő vagy a szív automatikusan működik. Mondandójának az a veleje. önbe­ csülésünk veszélybe kerül. az elme azonban nem. Csak az ember tesz föl kérdéseket az élet értelméről. csak az ember igényli azt. ha azt akarjuk. Branden elutasítja a könyve írásakor uralkodónak számító két nagy pszichológiai iskolát. hogy önbecsülésünk a helyén legyen. hogy gondolkodjunk. hogy céljaink elérése érdekében szabályozzuk és alakítsuk saját tu­ datosságunkat (consciousness). Egyik irányzat sem számol az elme fogalomalkotási képességével.természetszerűleg kedvező megvilágításban látjuk magunkat. hogy bár az állatok is rendelkeznek valamifé­ le tudattal. Ez a fogalomalkotás a legkevésbé sem automatikus. Ha elhomályosít­ 80 . és ezért gondolkodnunk kell. miben különbözik az ember a többi állattól." Hatalmunkban áll. de csak mi ismerjük a „zöld" fogalmát. Branden idézi Ayn Rand megjegyzését: „A gyomor. amelyből öntudatunk és gondolkodásra való képességünk fakad. azonban csak mi ismerjük az „emberiség" fogalmát. mi tehát tudatosan választjuk a gondolkodást. Bár sokan nyögvenyelős olvasmánynak tartják . Ha pedig nem tudunk felelősséget vállalni életünkért és cselekedeteinkért.

aláaknázzuk önbecsülésünket. amikor az eszével tudta. akkor szenvedünk. ésszerűen él. ha tudatosítjuk magunk­ ban. félelmeket. ha hagyjuk. aki kézben tudja tartani az életét. ha elérjük. ha közelebbről megnézzük. ami számunkra a legfontosabb. mondja Branden. Branden 81 . Csakis az érzelmek racionális kezelésével kerülhetjük el a bénító önbizalomhiányt. miközben szem elől veszítjük a tágabb perspektívát. és gyűlölni fogjuk magunkat emiatt. depressziót. de érzelmileg nem tudta rávenni magát? Branden szerint a lélektani értelemben vett érettség azt jelenti. Nem kell hideg. Hogy szerethessük magunkat. beteljesítjük azt. hogy érzelmeinknek meg kell maradniuk személyes életfilo­ zófiánk tágabb keretei között. állítja Branden. hogy el kellene végeznie valamit.juk a tudatunkat (awareness).akkor vagyunk boldogok. egyszerűen elég. Nem lehetünk egyszerre boldogok és irracionálisak. de valójában a tudato­ san választott és fejlesztett értékekből ered . érzelemmentes robotokká válnunk. az érzelmeinkkel. hogy sodródunk a pillanattal. ha passzívak vagy bátortalanok vagyunk. Ha feláldozzuk a gondolato­ kat és a tudást a racionálisan nem igazolható érzelmek oltárán. táplálnunk kell gondolkodási képességünket. Érzelmek és önbecsülés Volt-e már az Olvasó olyan helyzetben. fokról fokra kiöljük magunkból legnagyobb kincsünket. mindenki. Ha pedig tagadjuk vagy erodáljuk ezeket az értékeket. A pszichológiai éretlenség annyit tesz. Neurózisról akkor beszélhetünk. A boldogságot érzelemnek szokás tekinteni. hogy el­ vek és nem érzelmek mentén gondolkodunk. hogy érzelmeink irányítsák gondolatainkat és cselekede­ teinket.

Nem áldozati állatok Az önbecsülésében erős embert az objektív tények irányítják. mintha a világ legésszerűbb dolga lenne az önfeláldozás. mindenáron normálisnak akar látszani. 82 . aki nem igazán a maga életét éli. aki a körülményeknek. a bűntudat vagy a depresszió arról tudósít minket. Ha azonban a racionalitást alárendeljük az ér­ zelmeknek. hogy a túlélés szolgálatában áll. Hogy meggyógyuljon. elveszítjük saját ítélőképességünkbe vetett bizalmunkat. Jó viszony­ ban van a valósággal. Branden szerint azonban a lelki fájdalomnak is van biológiai értelme. hogy tu­ datosságunk nincs rendben.szerint szorongás jobbára csak akkor támad bennünk. mert az életfilozófiája nem saját maga. „alkalmat­ lanná válik a való életre" A fizikai fájdalomról tudjuk. amit ezen az úton megtesz. és gyötrelmes számára az eluta­ sítás. és mindig hű akar maradni magához. ahogyan kellene. meghatároznunk értékeinket. Ennek ellentéte az olyan ember. mások elvárásainak és értékeinek akar megfelelni. Minden lépéssel. Branden „szociális metafizikusnak" mondja az ilyen embert. esetleg új értékeket kialakítanunk. Aki nem gondolkodik. távolabb kerül a valóságtól és közeledik valódi énjének elvesztéséhez. meg kell erősítenünk magunkat mint individuumot. A szorongás. Természe­ tesen az ilyen ember „célirányosnak" tartja az életformáját. hanem mások körül forog. ha nem gondo­ lunk át valamit úgy.

Záró megjegyzések Branden leszoktatja az olvasót arról a gondolatról. hogy az önbecsülés „jól érzem magam" dolog.ahogyan az izmaink is. Ebbe a körbe tartozott felesége. Pszichológusként végzett a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles). Mélyen gyökeredző szükségletről van szó. annál jobban megerősödik . annál jobb lesz a közérzetünk. Gyakorlatiasabban. és minél jobban fejlesztjük. Az önbecsülés pszichológiája nem feltétlenül mond sokat. kevesebb filozófiába ágyazva tárgyalják az önbecsülést Branden későbbi munkái: The Six Pillars o f Self-Esteem (Az önbecsülés hat alappillére) és The Art of Living Consciously (A tudatos élet­ vezetés művészete). s közben lassan elszivárog az önbizalmunk. Ayn Randdel 1950-ben találkozott először.. Belülről kell jönnie. képes magával ragadni ez a könyv. majd a New York Egyetemen doktorált. mert. akinek ne­ héz döntéseket kell meghoznia az életében.. Mentségek köntösébe burkolódzunk. A nagyon magabiztos személyiségnek. Minél több az életünkben a „kellene" (ezt vagy azt kellene tennem. Barbara 83 .).hívei szűkebb körének vezetője lett. és később a filozófusnő „kollektívájának" . Minél több döntést hozunk saját legfőbb értékeink szerint. Nathaniel Branden Náthán Blumenthal néven született a kanadai Ontarióban 1930-ban. aki éli világát. de azt az olvasót. annál több mentséget találha­ tunk magunknak. amelyet nem lehet sekélyes eszközökkel kielégíteni.

Honoring the Self (A megbecsült én. és a mozgalom második legbefolyásosabb szószólójának számított. 1980). Branden és Rand több könyvet is írt együtt.Branden és Alán Greenspan. A My Years with Ayn Rand (Éveim Ayn Randdel) című könyve jó képet ad arról a korról. Branden az 1950-es évek végén megalapította a Nathaniel Branden Intézetet az objektivizmus terjesztésé­ re. s bár Branden később szóvá tette a Rand körül kialakult személyi kultuszt. miután ehhez mindket­ tejük házastársa hozzájárult. az Egyesült Államok Szö­ vetségi Tartalék Bankjai kormányzótanácsának későbbi elnöke. a filo­ zófusnő gondolatai későbbi írásaiban is tükröződnek. Branden ma is gyakor­ ló pszichoterapeuta Los Angelesben. 1966) címűeket. További munkái: The Psychology o f Romantic Lőve (A szerelem pszichológiája. Hosszú szerelmi viszonyba kezdett a nála több mint 20 évvel idősebb Randdel. többek között a The Virtue o f Selfishness (Az önzés mint erény. amikor Rand megtudta. hogy Brandennek viszonya van Patrecia Scott színésznővel. 84 . és szemináriumokat tart az önbecsülésről. 1983) és Taking Responsibility (Fele­ lősségvállalás. 1996). A magánéleti és szakmai kapcsolat 1968-ig tartott. 1964) és a Capitalism: The Unknown Ideál (Kapitalizmus: az ismeretlen ideál.

.

vagy n em érdeklődik a m inket érdeklő dolgok irá n t.vagy balkezesség. de a belső világában van igazán otthon. m int a m ieink. nem úgy érvel. erőssége a reflexió. hogy mások lelki működései ugyanazokon az alapelveken nyug­ szanak. de kifelé. hogy a másik ember. N agyon is gyakori." „A jól fejlett introvertált szem élyiség jól elboldogul a külvilág dolgaival. Érintkezési pontok Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (163. a cselekedeteiben nyújtja a legjobb teljesítményt. oldal) 86 . oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. akárcsak a jobb. akivel épp kontaktusba ke­ rülünk.1980 Különféle adottságok „N e m tudhatjuk biztosan." Dióhéjban A személyiségtípus ismeretében értelmet nyernek a másik ember cselekedetei. H asonlóképpen a jól fejlett extravertált szem élyiség képes ugyan hatékonyan gondolkodni. ha szükséges. nem a m i értékeinket tartja sokra. ahogyan mi. A természetes preferencia m indkét esetben állandó.

a személyiségtípus meghatározását szolgáló teszt. G. Rábukkant Carl Jung könyvére.. ford. MBTI) az 1940-es évek óta forgalomban levő. amelyben „meditatív". Clarence Myersszel érkezett haza a szülői házba karácsonyi vakációra. ez szolgáltatta az elméleti hátteret munkájához. Isabel Briggs Myersszel. hogy Isabel Briggs egyszer egy barátjával. Katherine-t foglalkoztatni kezdte a kérdés. amely segített megalapozni a munkaadók által manapság használt pszichometriai módszereket. amelyet egész életében folytatott lányával. és számos önéletrajz tanulmányozása alapján kidolgozott egy alaptipológiát. „végrehajtó" és „társaságkedvelő" típusokat kü­ lönböztetett meg.7. Katherine felfigyelt rá. fejezet Isabel Briggs Myers A Myers-Briggs-féle Típusjelző (Myers-Briggs Type Indicator. de az édesanya. a Lélektani típusokra (Psychological Types)15. hogyan lehetne személyi­ ségtípusok szerint csoportosítani az embereket. hogy mennyire más. Úgy mondják. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. Budapest 87 . mint ők. Jung: A lélektani típusok általános leírása. 1 C. „spontán". 5 Európa. 2 0 0 6 . A teszt születése nem mindennapi történet. Isabel szüleinek tetszett a fiú.

Isabel nem szerzett pszichológus diplomát. Egy oktatási tesztekkel foglalkozó magáncég. „miért olyanok az emberek. A nem sokkal halála előtt befejezett könyv társszerzője fia. Az észlelés módjai: érzékelés vagy intuíció? Jung a Lélektani típusokban a külvilág észlelésének két formáját állította szembe egymással. Az eldöntendő kérdésekből álló MBTI teszt végeredményül egy négy­ betűs kódot ad. akik csak az öt érzékük segít­ 88 . főleg a munkaalkalmasság megítélése végett. s ezenkívül orvostanhallgatókon és le­ endő ápolókon is felvették a teszteket. tudomást szerezvén az Indikátorról. házassági tanácsadási vagy sze­ mélyiségfejlesztési célból is. Ez a könyv alapmű mindazok számára. de az csak az 1970-es években terjedt el széles körben. Penn­ sylvania államban iskolaigazgatókat sikerült rábeszélnie arra. Peter Briggs Myers volt. 1944-ben alkotta meg a Típus-indikátor első változatait. s hogy ezt az eredményt a gyakorlatban miként lehet hasznosítani. 1957-ben kiadta Briggs Myers munkáját. amely a vizsgált személyiség preferenciáit fejezi ki. de mindvégig megmaradt Katherine Briggs eredeti szándéka: hogy fölfe­ dezhessük általa. de az egyik helybeli bank vezetője segítségével megismerkedett a statisztikával és a személyiségtesz­ tekkel. A teszt az évtizedek során sokat finomodott. Azóta az MBTI-t sok millió emberen vették fel. akik a személyiségtipológia elméleti hátterével foglalkoznak. Vannak olyan emberek. amilyenek". A továbbiakban bemutatjuk a fő különbségeket a 16 típus között. pél­ dául így: ISTJ vagy ESFP. hogy több ezer diákkal töltessék ki a tesztet. de esetenként oktatási. A Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése) lapjain Isabel Briggs Myers személyes ma­ gyarázatot fűz munkájához.

eszmék és abszt­ rakciók kevéssé foglalkoztatják.ségével fogják fel a valóságot („érzékelő" típusok). bizal­ matlanok a fizikai valósággal szemben. és vannak olyanok. Döntéshozatal: gondolkodás vagy érzés? Jung és Briggs Myers felfogása szerint az emberek kétféleképpen követ­ keztetnek. az érző embert ir­ racionálisnak és szubjektívnek tartja. Az érzékelő módszert alkalmazó személyiséget az köti le. A gondolkodó. a személy­ közi kapcsolatok alakításában. aki az érzést részesíti előnyben. aszerint. rendszerint már életünk korai szakaszában ahhoz vonzódunk. akik tudattalanjuktól várnak belső megerősítést arról. amit maga körül tapasztal. felhasználásában és rendezésében nyújt jobb teljesítményt. hogy mi igaz. 89 . az érző pedig nem érti. Ezzel szemben az intuitív emberek szívesen időznek ideák és lehetőségek láthatatlan világában. a maga módszerében bízva. s azt finomítjuk egész életünkben. Mindenki az általa jobbnak tartott döntéshozatali módhoz ragasz­ kodik. hoznak döntéseket: (1) gondolkodás útján. és (2) érzések alapján. a logika személy­ telen folyamata segítségével. hogy a kér­ déses dolog számukra mit jelent. Általában az a gyermek. a gondolkodásra hajló pedig a tények és gondolatok egybevetésében. mi valódi („intuitív" típusok). hogyan maradhat közömbös a számára fontos dolgok iránt a gondolkodó . csak a tényekkel törődik.hogyan lehet olyan hideg és személytelen. Bármelyik módszert hasz­ náljuk szívesebben és bármelyikben bízunk jobban.

író. amelyben kommunikációs tehetségük mellett a dolgok jobbá tétele iránti igényüket is kiélhetik (pl. de a racionális elemzésre való képességét használja fel a célok elérésére. NF . min lehetne változtatni. Az ilyen ember gyakorlatias. Az emberekhez kapcsolódó személy. szociális munkás. a gondolkodásból (T) és az érzésből (F) . mint inkább a tényekkel kapcsolatos érzései­ re alapozza. és főleg a személytelen elemzést követelő munkakörök felelnek meg neki (pl. az intuícióból (N). ahol szívélyes viszonyban lehet az emberekkel (pl. ha csak lehet. szükségleteket. pszichológus tanácsadó. eladó. lelkész.adódik a négy alapvető prefe­ rencia. Az olyan munkát szeretik. amelyek bizonyos értékeket. az érzékekkel igazolható tények alapján áll. és jobbára olyan területen helyezkedik el. mert jobban érdekli őket. jogász. Az NF típusú emberek is többnyire szívélyesek. de nem az adott helyzetre vagy az aktuális tényekre összpontosítanak. Az NT típus szintén a lehetőségekre összpontosít.A négy preferencia A felsorolt orientációkból . Ezek a következők: ST . barátságosak.intuíció és gondolkodás. Az SF típus is az érzékeire hagyatkozik. kutató). ápoló. tanár felsőbb iskolá­ ban. sebész. tanító. Többnyire 90 .intuíció és érzés. milyen lehetőségeket kínál a jövő. de következtetéseit nem annyira a tények tárgyilagos elemzésére. NT .érzékelés és gondolkodás. SF . reklámszakember. gépkezelő). szokásokat és jelle­ geket határoznak meg.érzékelés és érzés.az érzékelésből (S). „mosolygós szolgáltatói" területek). könyvelő. Az ST típusú ember.

az introvertáltak cselekvés előtt átgondolják döntéseiket. Lehet. tudományos kutató. ahol a problémák meg­ oldásához találékonyság kell (pl. akkor ez lesz a domináns folyamat. mind a gondolkodás preferenciája jellemző rá. Egyik preferencia sem vezet feltétlenül jobb döntésekhez. Mind az intuí­ ció. az introvertáltak viszont időt hagynak maguknak az összefüggések felismerésére. az egyik mindig uralkodik a többi fölött. illetve ISF). Extravertált és introvertált emberek Az extraverzió (a külvilágon keresztül szemlélni az életet). s csak azután állnak elő a véleményükkel. hogy kinek melyik felel meg jobban. mint a másik. Az extravertáltak szívesen döntenek az események sűrűjében. a helyzetek közvetlen befolyásolására törekszenek. de ha a gondolkodás a vonzóbb számára.olyan (sokszor műszaki jellegű) szakmát művel. számítástechnikai vagy pénzügyi szakember). érzékelő és érző típusúak is (ÉNT. ahogy vannak introvertált. Vannak például extravertált NT típusú em­ berek. Az extravertált emberek általában gyorsan mozdulnak. matematikus. egyszerűen azt fejezik ki. Nézzük az NT típust. intuícióval. Domináns és kiegészítő folyamatok Bár mindannyian előnyben részesítünk bizonyos létezési módokat. gondolkodással és érzéssel kapcsolatos preferenciáktól. illetve az introverzió (amikor az embert inkább a gondolatok belső világa köti le) független az érzékeléssel. hogy intuí- 91 . A négybetűs kód első betűje (E vagy I) az extraverzió. illetve introverzió iránti preferenciát jelöli.

hogy az emberek nem mindig jönnek ki egymással. azaz észlelés). hogy nyilvánosság előtt is megjelenjen. Más esetekben az utolsó betű P (perception. Briggs Myers szerint az extraverziónak kedvező társadalmunkban rosszabbul jár az az introvertált személyiség. ezt azonban tárgyilagos gondolkodással is meg kell erősítenie." A kapcsolatok javítása a személyiségtípus tudatosításával A tény. Teljesen érthető. A gondolko­ dó típus például alábecsüli az érző ítéletét . esetünk­ ben a személyiség fő eleme az ítélkezés vagy döntéshozatal (judgment). amely képessé teszi arra. ami a nyitottságot. ha kell. amellyel egyensúlyban tartják belső világukat. hogy egy „kiegészítő" folyamatra is szüksége van mindenkinek. A teljesen egyoldalú introverzió a gyakor­ latban mond csődöt. akiben nem fejlődik ki a kiegészítő extraverzió. A személyiség kódja: ENTJ. a jobb megértés vágyát fejezi ki. aki nem törődik a belső világával. mint az az extravertált szemé­ lyiség. Egy introvertált ember számára a kifelé fordulás lehet a kiegészítő folya­ mat. Az extravertált emberek számára a befelé fordulás a kiegészítő folyamat. Mivel a gondolkodás döntéshozatali folyamat. és a kiegészítő folyamat mindkettőt segít­ heti. Briggs Myers szerint „Az ítélkezés nélküli észlelés nem ad tartást. hogy az én kohéziója érdekében valamelyik folya­ matnak dominánsnak kell lennie. a kizárólagos extraverzió pedig felszínes.nem érti. Jung azonban továbbment. hogyan dönthet he­ 92 . A kiegészítő fo­ lyamat elhanyagolása mindkét esetben erős egyoldalúsághoz vezet. A személyiségtípusok megkülönböztetésének célja az észlelés és a döntéshozatal megerősítése. az észlelés nélküli ítélkezés vak. és az egyén megsínyli ezt.dójával helyesnek ítél valamit. és azt ál­ lította. azt sugallja: nem értjük vagy nem értékeljük embertársaink világlátását.

lyesen az érző típus a logika igénybevétele nélkül -. igyekeznie kell. aki egyszerűen csak „tudja". mondván: hiányzik belőle „az élet lehelete". hogy a másik személy domináns folyamata működik. Az intuitív ember viszont földhözragadtnak érzi az érzékelő típust. 93 . ha van némi elképzelésünk munkatársaink gondolkodásmódjáról. információhoz akar jutni. • Az érzékelő típusú kollégának nagyon gyorsan kell bemutatnunk a problémát. hallási. mert saját érzései bizonytalanok és megbízhatatlanok. Embertípusok a munkahelyen Munkahelyi körülmények között könnyebben elfogadtathatjuk gondo­ latainkat és csökkenthetjük a súrlódásokat. ha megoldást várunk tőle. hogy ne legyen zöld. Meggyőzni őt arról. A gondolkodók szerint az érző típusú emberek túl sokat beszélnek. ezért az érző típusú embernek. hogy az akkor is helyes észlelésre és ítélkezésre vezeti. ha el akar érni valamit egy gondolkodónál. Vegyünk egy másik példát. Az érző típus azonban olyan fokra fejlesztette a maga domináns folyamatát. hogy észlelése vagy ítélete helytelen. számára felfoghatatlannak látszanak az intuitív típus nézetei és következtetései. mint a füvet meggyőzni arról. mi jó és mi rossz. mégpedig azért. Ugyanígy az is igaz. és jól működik. hogy minél tömörebben fejezze ki magát. szaglási és tapintási érzékletei alapján észlel és ítélkezik. Ha egy gondolko­ dó beszélget valakivel. az inspiráció. A felsorolt esetekben mindegyik embertípus képtelen elfogadni azt. Lássunk néhány ezzel kapcsola­ tos tudnivalót. amikor a gondolkodó típust nem. éppoly re­ ménytelen. hogy mivel az érzékelő típus a látási.

hogy tökéletes megoldás születik. Maga Jung óvakodott attól. milyen típusú eredményt várunk tőle. hogy a típusok leírása nem elég pontos. Döntse el ki-ki maga. Bármelyik típusról legyen is szó. mindig ügyelnünk kell arra. • Az érző típusú kolléga számára az érintett személyek szempontjai szerint kell bemutatnunk az adott helyzetet. ha felcsillantunk előtte valamilyen számára vonzó lehetőséget. és a szkeptikusok azt is szóvá tették. bárkire vonatkoztatható. hogy egyes emberekre alkalmazza általános elveit. Ha az olvasó elvégzi magán az eredeti tesztet vagy annak valamelyik módosított változatát. ezért a pszicholó­ gusi társadalom sohasem fogadta be őt teljesen. így van-e. hogy helyesen értelmezte-e Jung tanait. kisebb a tekintélyvesztés kockázata. és a helyzetet logikai lépésekben kell elmagyaráznunk neki. Záró megjegyzések Isabel Briggs Myers nem volt okleveles pszichológus. elképzelhető. nagyobb az esély arra. Ha tisztában vagyunk azzal. Többen is megkérdő­ jelezték. s nem elhibázott-e a személyiségtípusok azonosítására általa kidolgozott egész metodológia. hanem a problémára összpontosítsunk. Minthogy négy em- 94 . hogy figyelemreméltóan pontos leírást kap magáról.• Az intuitív munkatárs csak akkor kész segíteni. kevesebb lesz a konfliktus. milyen típusú emberekkel van dolgunk. Úgy vélte. • A gondolkodó tudni akarja. Saját skálája szerint Briggs Myers INFP-nek (introvertált-intuitívérző-észlelő) típusúnak bizonyult. hogy ne a résztvevőkre. a teszt elvégzése az int­ rovertált emberek számára lehet a leghasznosabb.

boldog és sikeres életre. C. Követéses vizsgálatá­ ból 12 évvel később kiderült. környezetünk extravertáltnak mondható. hivatali munkakör) került. Az 95 . ha egy balkezes mindenáron jobbkezessé akar válni. Lynam Briggs fizikus több mint tíz éven át az USA Országos Szab­ ványügyi Hivatalának igazgatója volt. hogy megtagadják magukat. a szemé­ lyiségtípus éppúgy veleszületett adottság. mint akik. hogy az egykori medikusok többsége a típusa alapján várható pályára (kutató. Talán az MBTI-ből meríthettek először bátorítást ahhoz. há­ ziorvos. hogy ne akarjanak mások lenni. Az ápolókon végzett vizsgálatban több mint 10 000 fő vett részt. Isabel 1918-ban összeházasodott Clarence Myersszel. mint a jobb. Isabel Briggs Myers Isabel Briggs néven született 1897-ben. Tesztjét a George Washington Orvosegyetemen több mint 5000 orvostanhallgatón végezték el. a Swarthmore College-ban kapott politológusi diplomát. örökös stresszre és kínlódásra ítéli magát. sok­ szorosan nagyobb esélyünk lesz a teljes. hogy a kisebbségben levő introvertált emberek úgy érzik. hogy személyiségtí­ pusunk megismerése és fejlesztése a jó IQ-nál is fontosabb feltétele lehet az életben való boldogulásnak. így aztán nem meglepő. A Különféle adottságok egyik izgalmas felismerése. és egy évvel később. nyomás nehezedik rájuk az ügyben. Apja.).bér közül három extravertált. Édesanyja taní­ totta otthonukban. ha bátran élünk meglevő adottságainkkal. Isabel Briggs Myers úgy vélte. Washingtonban (D. sebész.vagy balkezesség. és minden intuitív típusú emberre három érzékelő típusú jut.

A National Academy o f Science hivatalának igazgatója volt. Petet Briggs Myers 1926-ban született. 96 . Isabel Briggs Myers 1980-ban halt meg. jelenleg a Myers and Briggs Alapítvány elnöke és a Myers-Briggs Vagyonkezelő Alapítvány kurátora. Munkáját a Myers and Briggs Alapítvány folytatja.MBTI-t első ízben az Educational Testing Service adta ki 1957-ben. Tizenéves kora óta részt vett az MBTI kidolgozásá­ ban. és a Rhodes Schoolban fizikát tanult.

.

hogy a 2 0 .az öröm." Dióhéjban A férfiak és a nők a nemi hormonok szintjének hatalmas különb­ ségei miatt eltérő tapasztalatokat szereznek a világról. A z em beri genom 3 0 0 0 0 g én je közül csak nagyon kevésben van eltérés a n em ek között. am ely csak sport. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. oldal) Anne Moir és Dávid Jessel: Agyszex (365* oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. addig a l férfiaknak csak egy keskeny bekötőútjuk van erre a célra. Valószínűleg ez magyarázza. érzéseket és érzelm eket közvetítő neu ro n o k b a n . a nők viszont csak naponta egyszer. " „A férfiak és a nők genetikai anyaga több m int 9 9 % -b a n tökéletesen egyforma.és a fájdalom ­ érzésért felelős idegekben éppúgy. Érintkezési pontok Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. oldal) Róbert E. m int az onnan nem messze levő leszállópálya. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. D e ha a férfi agy szexuális go n ­ dolatokat feldolgozó központját a chicagói O 'H a re légikikötőhöz hasonlítjuk. Ez érdekes nem ek közti kölcsönhatásokra ad alkalm at. m int az észleléseket. gondolatokat. Ez a csekély különbség azonban testünk m inden egyes sejtjében érezteti hatását .4 óránként. oldal) 98 . de m ég a legterm ékenyebb napjaikon is legföljebb 3 .2006 A női agy „M íg c női agyban az érzelm ek feldolgozása nyolcsávos szupersztrádákon halad. akkor a női agyban ugyanez a központ csupán akkora.3 0 éves férfiak 8 5 % -a körülbelül 5 0 m ásodpercenként gondol a szexre.és m a gángépeket fogad.

A The Female brain (A női agy) című művében. miközben 99 .és Hormonklinikáját San Francis­ cóban.a hormonkémia drámai változásai. Egyetemi évei alatt volt tetőpontján a feminista mozgalom. fejezet Louann Brizendine Louann Brizendine már orvostanhallgatóként megismerkedett azokkal a vizsgálatokkal.irányítják a visel­ kedést. már pszichiáterként Brizendine a premenstruációs szindróma igen súlyos formájában szenvedő nőkkel foglalkozott. és megdöbbenve ta­ pasztalta.„a nők patriarchális elnyomásának" tudta be ezt a tényt. Fölvetődött benne a kérdés. hogy szerte a világon kétszer annyi depressziós nő van. amely húszéves neuropszichiátriai munkássá­ gának gyümölcse. ezért akkor ő is . milyen nagy mértékben alakítják a női agyat . Csakhogy ké­ sőbb kiderült az is: a serdülőkorig a fiúk és a leányok egyformán hajlamosak a depresszióra. amelyekből egyértelműen kiderült. Szembeállítja a férfiak agyi hormonális állapotainak viszony­ lagos stabilitását a nők különféle kémiai anyagok koktélja által meghatáro­ zott agyi állapotaival. Később. amely az egyik első ilyen intézmény volt a világon.mint sokan má­ sok . mint depressziós férfi. formálják a belső valóságot . saját kutatásait és számos más szakterület eredményeit foglalja össze.8. amelyek drámai változásokon mennek át. Ő alapította meg 1994-ben a Nők Hangulat. hogy nem a korai serdülőkor hormonális változásai teszik-e hajlamosabbá a lányokat a depresszióra.

majd a változókorba lép. és a memóriáért felelős hippocampus is a női agyban nagyobb. mint a nők. A férfiaknak viszont több processzorúk van a félelmet és az agressziót sza­ bályozó amygdalában. A továbbiakban Brizendine-nek a leánycsecsemők és a serdülő leányok agyműködésével kapcsolatos gondolatait mutatjuk be. és hogy az emberi viselkedésre vonatkozó általános megállapítások miért jobbára a férfiak viselkedését tükrözik. mint a nőké.a kislány felserdül. Va­ lójában a férfiak és a nők agysejtjeinek számában nincs különbség. mondja Brizendine. anyává lesz. A nyelvhasználatért és a hallásért felelős agyterületeken nem keve­ sebb mint 11%-kal több neuron van a nők agyában. A könyv ra­ gyogóan világít rá. A mások arcán kifejeződő érzelmek felismerésében szerepet játszó idegi hálóza­ tok szintén fejlettebbek a nők agyában. miért igényelnek a női agyi állapotok és a női hormonké­ mia változásai külön kutatásokat. „anyu agyát" (hogyan befolyá­ solják a gondolkodást az agyban a terhesség alatt bekövetkező kémiai változások) és a változókoron túllépett. Ebből régebben arra következtettek. hogy a férfiak okosabbak. Eszerint a beszéd. az érzelmi intelligencia és az emlékek tárolása terén a nők természetes előnyt él­ veznek a férfiakkal szemben. ha közvetlen fizikai 100 . mint a férfiakéban. a szexualitás neurobiológiáját. felnő. Alapvető különbségek Még ha figyelembe vesszük is a testméretbeli különbségeket. A női agy izgalmas fejezetekben tárgyalja a szerelmes nő agyműkö­ dését. idősödő nők agyműködését. hogy a férfiak könnyebben jönnek dühbe és követnek el erőszakos cselekményeket. a férfiak agya mintegy 9%-kal nagyobb. Talán ezzel magyarázható. csak a nők agysejtjei szorosabban vannak „összecsomagolva".

akkor ez nem is olyan meglepő. és a ter­ hesség közepére javarészt kialakulnak az agy nemek közti eltérései. de másképpen. mint a férfié. mint a férfiak. Brizendine szerint a női jelleg az alapértelmezett opció. Ha figyelembe vesszük. mert számol a gyermekre vagy a családra leselkedő veszéllyel is. 101 . hogy a szexuá­ lis gondolatokat és viselkedést szabályozó agyterület a férfiak agyában két és félszer akkora. A nő agya nagyobb stresszt él át egy adott esemény kö­ vetkeztében. más áramköreit használják ugyanazoknak a feladatoknak az elvégzésére . a nők viszont csak naponta egyszer. Kutatások bizonyítot­ ták. és segítve a szexua­ litásért és agresszióért felelős sejtek növekedését. hogy az agy más-más pontjai aktiválódnak attól függően.veszélybe kerülnek. egy arcot szemlélünk. Nagyjából a ter­ hesség nyolcadik hetében a fiúembriók agyát elárasztja a tesztoszteron. A leánycsecsemők agya A terhesség nyolcadik hetéig egyforma a leány. megtizedelve a kommunikációban résztvevő sejteket. problémát oldunk meg. Említést érdemel még egy alapvető különbség. hogy a férfiak átlagosan 52 másodpercenként gondolnak a szexre. avagy szorongunk. a beszéd megértésére vagy általában a külvilág megtapasztalására -. Ezután már jelentős biokémiai különbség van a leány. hogy szerelmesek va­ gyunk. és ezek a „forró pontok" a férfi és a nő agyában különböző­ ek. beszélünk. A modem képalkotó eljárásokat alkalmazó vizsgálatok ma már lehető­ vé teszik az agyműködés azonosidejű (online) vizsgálatát. mivel az a család fennmaradására jelent veszélyt.és a fiúmagzat agya között. A női agy is alkalmazkodott az életveszélyes helyzetek­ hez. mint a női agyban. Brizendine szerint egy mai nő azért élhet meg katasztrófaként egy kifizetetlen számlát. A nők agyuk más részeit.például problémák megoldására. Kiderült.és fiúembriók agya.

hogy a nők ebbéli fölényét nem mindig méltányolták. ke­ vésbé tudnak szoptatni. hogy a leánycsecsemők ér­ zékenyebbek anyjuk idegrendszerének állapotaira. a ruházattal és a hajviselettel való 102 . hiszen a felnőtt nők ajkát átlago­ san napi 20 000 szó hagyja el. Mint jól tudjuk. nem egy kultúrában szokás volt bezárni a nőket vagy kapoccsal rögzíteni a nyelvüket. Ennek ismeretében azonban meg lehet törni az anya-csecsemő stressz ciklusát.) További fontos csecsemőkori különbség.A leánycsecsemő olyan huzalozású aggyal születik. Ugyancsak fontos hormon az oxitocin (amely a kötő­ désre. (Brizendine megjegyzi. a leánygyermekek valamivel hamarabb kezdenek beszélni. E hormonok hatására a tizenéves lányokban erős az igény a traccsolás. A tizenéves lányok agya A leányok gondolkodásának és viselkedésének serdülőkori változásai követik az ösztrogén (az egyik „közérzetjavító" hormon). mint a fiúk. a titkok megbeszélése. a vásárlás. ha felnőnek és nekik is gyermekeik lesznek. hogy ne locsogjanak olyan sokat. így marad ez később is. A stressztől kimerült anyák leánygyermekei. amely alkalma­ sabb az arcok felismerésére és a hangszínek elkülönítésére. a férfiakét pedig csak 7000. mert agyuk nyelvhasználatért felelős áramkörei fejlettebbek. a progeszteron („az agy Seduxenje") és a kortizol (a stresszhormon) szintjének agyi ingadozásait. szerelemre. Életének első három hónapjában az „egymás szemébe nézésben" és a szemkontaktus­ ban 400%-kal javul. miközben a fiúcsecsemők e képességei egyáltalán nem fejlődnek ebben az időszakban. kapcsolatteremtésre való hajlandóságot erősíti) és a dopamin (amely az agy örömérző központjainak működését serkenti).

Sok tinédzser lány foly­ ton a telefonon lóg. kommunikatív magatartásfor­ mák iránt. És miért oly gyakori a tizenéves fiúk között a mogorva.) A szoros társas kap­ csolatok rendkívül pozitívan hatnak a női agyra. s mindebben nagy örömüket lelik. hacsak nem sportról vagy lányokról van szó. Eszerint biokémiai alapja van annak. aki az átlagosnál nagyobb hormonális változásokat élt át. (A veszélyhelyzetre adott „harc vagy mene­ külés" reakciót nem nők. mert a stressz csökkentése érdekében szüksége van a kommunikációra. és miért oly fontosak számára a baráti társaságok? Élettanilag ekkor lép a gyermekszülés szempontjából optimális korba. szófukar vi­ selkedés? A tesztoszteronban fürdő agysejtek nemcsak kényszeres maszturbációkat váltanak ki. ahogy egy férfi. Ezeknek a változásoknak a barátok láttán hallatott örömkitörés és az elutasítás kiváltotta pánik is része. vagyis általában a társasági. a veszteség érzését.kísérletezés. Brizendine szerint a leányok „dopamin-oxitocin viharai" az orgazmust leszámítva „a leg­ nagyobb és legteljesebb neurológiai kielégülést nyújtják" De pontosan miért is érzi akkora katasztrófának egy tizenéves lány egy barát elvesztését. és egy-egy kapcsolat elvesztése olyan hormonális változást idéz elő. aki nem tud úgy támadni vagy menekülni. A legrámenősebb. és Brizendine sok olyan „problémás" lányt kezelt. A tizenéves lányok önbizalma és stressztűrő képessége a havi cik­ lustól is függ. hanem férfiak írták le. 1 03 .az androgéneket az agresszióval hozzák összefüggésbe. hogy a szoros csoportkötelék védel­ met jelent a kisgyermekes anya számára. hogy hatalmat szerezzenek egymás vagy a fiúk fölött. legagresszívabb lányoknak gyakran magas az androgénszintjük . amely erősíti az elhagyatottság. hogy a serdülő lányok oly intenzíven barátkoznak egymással. hanem a beszélgetési és társas hajlamot is csök­ kentik. Az androgénszint normális mértékű ingadozásai miatt a lányok olykor jobban töreksze­ nek arra. és evolúciós értelemben „tudja".

hogy a politikai korrektség nem játszik szerepet a viselkedés megértésében.biológiája miként alakítja a viselkedést. Feminista létére hangsúlyozza. így kevésbé 104 . ezért ők nem szívesen törik a fejüket órákon át matematikai feladatokon. hogy az agy . és nem törődött az olyan pszichológiai és szociológiai eszmefuttatá­ sokkal. Lawrence Summers indított el azzal az állításával.Végeredményben tehát tizenéves korukban a fiúk és a lányok . Brizendine szerint serdülőkorig a fiúk és a leányok teljesen egyforma teljesítményt nyújtanak a matematikában és a természettudományokban. hogy kulturális attitűdjeink vagy politikánk megváltoztatásával javítsunk a világon. Azonban. és hajlamosabbá válnak rá.nemenként igencsak eltérő . de később a neurológiára tért át. hogy a férfiak és a nők matematikai és természettudományos teljesítményében megfigyelhe­ tő eltérések a két nem agyának természetes különbségeire vezethetők viszsza. de ehhez előbb meg kell értenünk. Ezzel szemben a lányok agya a társas kapcsolatokat és az érzelmi életet erősítő ösztrogénben fürdik. amelyet a Harvard Egyetem elnö­ ke.más-más irányba fordulnak: a fiúk a másoktól való függetlenség. képesek lehetünk arra.az eltérő hormonális hatások miatt . a serdülő fiúk agyát elárasztó tesztoszteron versengőbbé teszi őket. amelyeknek nincs sok közük a tulajdonképpeni agyműködéshez. és osztályelsők sem akarnak lenni. hogy hosszú órákon át egyedül tanul­ janak vagy dolgozzanak a számítógépen. Igen. Záró megjegyzések Brizendine pszichiáterként kezdte pályáját. Brizendine is beszállt abba a vitába. a lányok viszont erős szociális kötődésük révén fokozzák önbecsülésüket. Agyuk kémiai működése felnőttkorban is kommunikációra és kapcsolatteremtésre ösztönzi a nőket.

de nem zárja körül valóságunkat/' Más szóval. Elképzelhető. 1988-ban elfogadta a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) Langley Porter Pszichiátriai Intézetének állásajánlatát. hogy ezek a kezelések ugyanolyan nagy változást hoznak majd a nők életébe. amit egy matematikusnak. Louann Brizendine Először neurobiológiát tanult a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) 1972 és 1976 között. majd pszichiáter képesítést szerzett a Harvard Egyetem Orvoskarán (19821985). egy ku­ tatónak vagy egy mérnöknek gyakorta végeznie kell. 105 . Itt alapította meg 1994-ben a Nők Hangulatjavító és Hormonklinikáját (Women's Mood and Hormoné Clinic). és a hormonpótlás lehe­ tősége (A női agy terjedelmes függelékben foglalkozik a hormonpótló kezeléssel) azt jelenti: a nők ma már erősebb ellenőrzést gyakorolhat­ nak a valóságról szerzett tapasztalataik fölött. Brizendine elméle­ tének lényege: nem a rátermettség hiányzik a nőkből az ilyen munkához. fő érdeklődési területe a hangulat. Ezután orvostudományi stúdiumokat folytatott a Yale Egyetemen. az energia és a szexuális működések összefüggései és a hormonoknak az agyra gyakorolt hatásai. Miután rövid ideig a Harvardon oktatott.alkalmasak arra a magányos munkára. ha ismerjük a minket ala­ kító élettani vagy genetikai erőket. hanem az agy által meghatározott beállítottság. Az ösztrogén ma már gyógyszerként is szedhető. akkor számolni is tudunk velük. mint annak idején a fogamzásgátló tabletták. Kutatásai és okta­ tómunkája mellett klinikai praxist is folytat. Brizendine mégis úgy véli: „A biológia erőteljesen befolyásolja.

ha gondolkodásunkon változtatni tudunk. és hiszünk is benne. hogy valami negatív dologra gondolunk. oldal) Róbert E. érzéseink is megváltoznak. amellyel kiszabadulhatunk érzelm eink börtönéből? Egyszerűen a kö­ vetkező. A rossz érzések egyszerűen csak azt jelzik. oldal) 106 . m int ahogy a kiskacsák a tojót. következésképpen az érzelm ek nem iga­ zolhatják a gondolatokat." „Vajon m i az a kulcs. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79.9 1980 Jókedvűen „H a valaki szán egy kis időt m agára. oldal) William Styron: Látható sötétség (497. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507." Dióhéjban Az érzések nem tények. ahogy a sportoló állóképessége és testi ereje is növekszik a m indennapos edzés hatására. éppúgy m egtanulhat jobban uralkodni a hangulatain. oldal) Albert Ellis és Róbert A. A z érzelm eink éppoly biztos érzékkel követik gon do­ latainkat. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135. A z érzelm einket a gondolataink szülik.

Burns Nézzünk néhány statisztikai adatot. felért a szent Grállal. tovább súlyosbítva a legtöbb beteg helyzetét. hogy valamikor életük folyamán utoléri őket a melankólia. ami az orvosnak a rák: gyakori.3%-a depressziós. és miben különbözik a többitől. és a felnőtteknek 7-8% esé­ lyük van rá (de a nőknek ennél is nagyobb). Az 1980-as évek előtt. Negyven évvel ezelőtt ez a be­ tegség átlagosan 29. A könyv azért arathatott közönségsikert. mert először foglalta össze laikusok számára a kognitív 107 .5 éves korban jelentkezett. nem túl jó eredményekkel. a freudi pszichoanalízistől a sokkterápiáig minden elképzelhetőt kipró­ báltak ellene. de nehezen kezelhető kór.9. írja Dávid Burns. Gyógymódja. amelyhez ráadásul tabuk tapadtak. Bár a különböző fejlett országok adatai között jelentős különbségek vannak. akárcsak a ráké. a kognitív terápia meg­ alapozásában. s a Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulatterápia) című könyvében igyekezett megmagyarázni.5 évnél tartunk. Burns közreműködött egy új kezelési mód. az volt a depresszió a pszi­ chológusnak. fejezet Dávid D. hogyan hat ez a módszer. Egy adott pillanatban az Egyesült Államok lakosságának 5. a depressziós jellegű meg­ betegedések száma 1900 óta drámaian nőtt. de mára ez az életkor megfeleződött: 14.

• Valamennyi érzelmünk a „kognícióinkból". Beck szerint a kognitív terápia három alapelve a következő. aki azt vallotta. azaz a gondolataink­ ból fakad. akiknek „csődtömeg az életük". Kusza gondolataink kiegyengetésével rendbe jöhetünk. vagy a valóság torzképe. a kognitív terápiát. ámulva látta. Hogy az adott pillanatban hogy érezzük magunkat.ezek a „szerencsétlen flótások". Bármely olvasó életére kiha­ tó felismeréseket kínál a gondolatok és érzelmek kölcsönhatásáról. hogy éppen mire gondolunk.terápia lényegét. Burns számára mindez egy kissé túl triviálisnak és túl egyszerűnek tűnt. Beckkel. de amikor kipróbálta Beck új beszélgetős antidepresszív módszerét. Aaron T. az attól függ. hogy a depresszió és a szorongás legtöbbször egyszerűen a logikátlan vagy negatív gondolkodás következménye. hogy krónikus betegei közül milyen 108 . mégis kételkedés nélkül elfo­ gadjuk ezeket. hogy a depresszió csakis a gondolkodás zavarával magyaráz­ ható. mert meglepően élvezetes és hasznos olvas­ mány a nem depressziós olvasó számára is. Beck ebből arra következtetett. hogy szüntelenül negatív gondolatok foglalkoztatnak minket. • Az érzelmeinket felkavaró negatív gondolatok többsége egyszerű­ en hibás. de azért is. nemegyszer komoly sikereket mutathatnak föl. A kognitív módszer A Pennsylvaniai Egyetem pszichiáter rezidenseként Burns együtt dolgozott a kognitív pszichológia egyik úttörőjével. • A depresszió abban áll. Felhívta a figyelmet á depressziós betegek érzései és tényleges életkörülményei között megfigyelhető feltű­ nő kontrasztra .

mint a vidámparkban az elvarázsolt kastély tükrei. hogy negatív dolgokra gondolunk." Burns úgy véli. érzelmeink sem­ mit se mondanak arról. Burns tíz kognitív torzulást sorol fel. olyanokat. akkor miből gondoljuk. mennyire pontosak a gondolataink.sokan szabadultak meg destruktív érzéseiktől. megváltoztatása. olyanok. akkor bízhatunk-e az érzéseinkben? Hiteleseknek látszanak. tudatosíthatjuk magunkban. De ha ez így van. hogy rossz hangulatunkban az érzéseink szabják meg az értékünket? 109 . jókedvünk azt fejezi-e ki: értékesek vagyunk? Ha nem. hogy a depresszió nem az érzelmek zavara. az elhamarkodott következtetések és önma­ gunk címkézése. és hiszünk bennük. a pozitívu­ mok diszkvalifikálása. mondja Burns. Minthogy a gondolatok megelőzik az érzelmeket. a túlzott általánosítás. Olyan betegek. Ha megértjük ezeket a torzításokat. de valójában csak úgy tükrözik énünket. „A kellemetlen érzések csupán azt jelzik. kiváltképp ha torzításokon alapulnak. akik pár héttel korábban még az öngyilkosság gondolatával foglalkoztak. új éle­ tet akartak kezdeni. A depresszió idején átélt rossz érzések mind a nega­ tív gondolatokból fakadnak. Burns fölteszi a kérdést: amikor feldobottak vagyunk. Az érzé­ sekben nincs semmi rendkívüli. mintha „igazak" lennének. hanem csupán gondola­ taink tükrei. ezért „oly ne­ hezen legyőzhető formája a fekete mágiának a depresszió". tehát a kezelés célja is ezeknek a gondola­ toknak az elutasítása. A fekete mágia megértése A kognitív terápia forradalmi alapgondolata az. mint a „minden vagy semmi" típusú gondolkodás. hogy „az érzések nem tények".

Ha megvan „mindenünk". és magukkal folytatott párbeszédeik­ ben úgy ismétlődött az önbecsmérlés és az önvád. ami az első lépés az önmagával való kibékülés felé. megsemmisültünk. ezek egészséges és normális reakciók. állásuk van és így tovább.mindig a „létekből" fakad. A depresszió rossz válasz az élet által föltett kérdésekre. annál inkább eltorzulnak a gondolataink. a de­ presszió pedig mindig az értelemből. de nem tudjuk szeretni és becsülni magunkat. igyekez­ vén rámutatni állításaik értelmetlenségére vagy buktatóira. Végül a be­ teg megtanulja önállóan kétségbe vonni a rossz gondolatait. és emiatt még mélyebben belemerülünk önmagunkra vonatkozó sötét érzéseink­ be. olyan betegség. mintha egy lemezen megakadt volna a tű. cirkulá­ ris gondolkodásból ered. úgy érezzük. Az igazi szomorúság . hogy minden érzelem torzulás. családjuk van. Ha pél­ dául igazi szomorúságot vagy öröm öt élünk át. amely a hibás.például az. Minél rosszabbul érezzük magunkat.Burns nem állítja azt. 110 . Majdnem az összes betege reménytelennek látta helyzetét. amit egy ro­ konunk elvesztésekor érzünk . Valóban rossz embernek hitték magukat. A kognitív terapeuták gyakran huzakodnak a betegeikkel. Új énkép kialakítása Burns a 22-es csapdájához hasonlítja a depressziót. ha szeretet árad feléjük. A depressziósok akkor is nyomorultul érzik magu­ kat.

mint 2 Prozac tabletta. hogy a beteg nem a kezelés passzív tárgyának.Záró megjegyzések Működnek-e a gyakorlatban a Jókedvűen gondolatai? Kutatók össze­ hasonlítottak egymással két hasonló betegcsoportot: az egyik csoport minden tagja megkapta Burns könyvét azzal a felszólítással. hanem el is maradtak. könyve nem kerül többe.miszerint a gondolatok hatnak az érzelmekre és a hangulatra. addig a gyógyszerek javítják az alaphan­ gulatot. Burns rámutat. Ebből a szempontból Burns komoly szakmai megbecsülésnek örvend. A kognitív terápia nagy előnye. Epiktétosz pályájá­ nak meghatározó eszméje volt. A könyv hatásának titka talán az lehet. Könyvének utolsó fejezetében azonban Burns azt fejtege­ ti. A könyvet olvasó betegek csoportjában nem csupán enyhültek a de­ pressziós tünetek a másik csoporttal összehasonlítva. hogy a kognitív terápia alapgondolata . hogy gyógyszerek nélkül is alkal­ mazható. Vajon lehet-e egy könyvnek olyan. A másik csoport nem kapott ilyen feladatot. hogy nem az események határozzák 111 . hogy az igazán súlyos depressziók leghatásosabb gyógymódja a gyógyszerekkel kombinált kognitív terápia: míg az utóbbi a gondol­ kodást tereli más mederbe. hanem aktív résztvevőnek érzi magát. mint amilyen a Jóked­ vűen. Az ókori filozófus. mint a gyógyszereknek vagy a pszichoterápiának? Mindenképpen érdemes kipróbálni. vagy akár nagyobb depreszszióellenes hatása. és nincsenek mellékhatásai. amikor terápiás célból olyan könyveket olvastatnak a lelki betegekkel. Mint az átdolgozott 1999-es kiadás bevezetőjében maga Burns megjegyzi. hogy egy hónap alatt olvassa el. aki eszközt kap a kezébe a maga megváltoztatásához.hosszú múltra tekint vissza. Biblioterápiának nevezik azt a módszert. nem pedig fordítva .

hogy hogyan döntünk arról. hanem az. További munkái a Lőve is Never Enough (A szeretetből so­ sem elég) a Ten Days o f Self-Esteem (Önbecsülés tíz nap alatt) és a When Panic Attacks (Amikor jön a pánik). milyen érzéseket tápláljunk az események iránt. Burns Burns az Amherst College-ban tanult.meg a lelki állapotot. majd a Stanford Egyetemen szerzett orvosi diplomát. de a készség mások számára is elsajátítható. E. 112 . ahol a Belgyógyászati Központ megbízott vezető pszichiátere lett. kézi­ könyv) is sikert aratott. Minden boldog ember ismeri ezt a titkot. A Jókedvűen több mint 4 millió példányban kelt el. a Feeling Good Handbook (Jókedvűen. je ­ lenleg a pszichiátria és a magatartás-tudományok docense a Stanford Egyetem Orvoskarán. Bennett-díjban részesítette az agy kémiájával kapcsola­ tos kutatásaiért. A Society fór Biological Psychiatry 1975-ben A. „Mel­ lékterméke". Meghívott előadó volt a Harvard Egyetem Orvoskarán. Dávid D. Pszichiátriai ta­ nulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta.

.

1984 A befolyásolás lélektana16 „Vajon milyen tényezők miatt m o ndun k igent egy másik e m b e rn e k ? M ilyen technikákkal lehet ezeket a tényezőket a leghatásosabban felhasználni a beleegyezés m egszerzéséhez ? A rra voltam kíváncsi. nehogy áldozatul essünk neki. a társadal­ mi bizonyosság győzte m eg őket. Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája. hogy az öngyilkosság a helyes cselekedet. hogy egy bizonyos módon előadott kérést biztos elutasítás követ. am ivel az em berek a m éreggel töltött hordóhoz járultak. oldal) 16 Róbert B. m iért van az. oldal) Malcolm Gladweil: Ösztönösen (225. Széchenyi Kinga. m ajd a halálba m entek. oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271. meghallgatásra ta lá l" 17 „Ilyen megvilágításban a szörnyű rend. de am i nála fontosabb. Jones nem hipnotizálta őket. m íg az ugyanarra a szívességre vonatkozó kérés. ford. részben Jones. ha kissé más m odorban terjesztik elő. Corvinus. az a nyugalom. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353* oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxom (443. Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. a pánik hiánya. 1999. ha nem meggyőzték őket. Budapest 17 Széchenyi Kinga fordítása 18 Széchenyi Kinga fordítása 114 ."18 Dióhéjban Ismerjük meg a pszichológiai befolyásolás technikáit. érthetőbbnek látszik.

Beférkőzött mindenféle reklám-. hogy első kézből tájékozódhasson a meggyőzési és eladási technikákról. bármire kértek is tőle pénzt. Kutatásai során különféle üzlet­ kötői tanfolyamok újsághirdetéseire is válaszolt. házalók vagy adománygyűjtők ostromolták. A könyv végül mind a marketingnek. PR. aki egyébként kö­ zömbös lenne a kérdéses ügy iránt. hogy az „együttműködés elnyerésének pszichológiáját" annak szakavatott művelőitől lesse el. hogy milyen technikákkal lehet együttműködésre hangolni az olyan embert. 115 . Kísérleti szociálpszi­ chológusként érdeklődni kezdett az iránt. és húsz nyelvre fordították le.10. Rávilágít arra. Bevezetőjében Róbert Cialdini beismeri. hogy amikor kereskedők. mind a pszichológiának alapműve lett. Nehezen tudott nemet mondani.és alapítványi ügynökségekhez. fejezet Róbert Cialdini A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion) című könyv több mint egymillió példány­ ban kelt el. mindig könnyen lépre ment. miért vagyunk védtelenek a meggyő­ zéssel szemben. miközben sokat mond általában az emberi termé­ szetről is.

Gombnyomásra ezt vagy azt teszik. a következők: kölcsönösség. de ártalmasak is le­ hetnek. tekintély. hogyan reagál majd rá az illető. gondolhatnánk. még mielőtt racionáli­ san átgondolnák a javaslatunkat?" Cialdini fő fegyverei. amely megkerüli a szokványos ra­ cionális döntéshozatali folyamatokat. ha nem vagyunk tisztában azzal. mi váltja ki ezeket. Ha a tojó meglát egy görényt. ritkaság. A görény a pulyka termé­ szetes ellensége. vonzalom. amelyek általában hasznunkra vannak . De Cialdini csak azért mesél a pulykákról. A befolyásolás lélektanának pontosabb címe ez lehetne: „Hogyan vált­ sunk ki automatikus reakciókat az emberekből. jó anya. Nekünk is megvannak az „előre gyártott lyukszalagjaink". hanem kitömött görény van a láthatáron. 116 . hogy felkészítsen minket az ember automatikus re­ akcióival kapcsolatos kényelmetlen igazságra. Ha azonban ez a kitömött ragadozó csipog. még akkor is.A magnószalag elindítása Cialdini a pulykák anyai ösztönével foglalkozik a könyv elején. de anyai ösztöneit egyetlen dolog képes működésre bírni: a fiókák csip-csip hangjai. hogy vészhelyzetben ne kelljen túl sokat gondolkodnunk az életben maradás mikéntjén -. akkor furcsa dolog történik: a pulyka a görény áldozatkész védelmezője lesz! Milyen együgyűek az állatok. A tojó harciasan védi fiókáit. nagy való­ színűséggel meg tudjuk jósolni.például segítenek abban. Ha ismerjük egy ilyen cselekvési minta kiváltó okát. Cialdini fél tucat „befolyásolási fegyvert" különböztet meg: fél tucat olyan automatikus cselekvési módot. legyen az bármilyen nevetséges. elkötelezettség és következetesség. azonnal támadó állásba helyezkedik. ha nem élő. A pszichológusok ezeket a könynyen kioldható viselkedésformákat „rögzített cselekvési mintáknak" nevezik. amellyel a meg­ győzés szakemberei igenlő válaszra bírják rá ügyfeleiket. társadalmi bizonyos­ ság.

az akció ostoba. de ha már a kezükben van. s akkor képes lesz viszonzás nélkül. Cialdini példaként a Hare Krishna mozgalom taktikáját hozza fel: utcákon. legyen az ajándék. mégis jó lelkiis­ merettel elfogadni azt. amely véget vetett Nixon elnökségének. azonban ha ajándék is van a küldeményben . tudnia kell. hanem az el­ fogadás kényszerének is. figyelmeztet Cialdini. Vajon inkább teszünk-e szívességet annak. meghívás. fizetnünk kell érte. ha semmi hasznát se vesszük. hogy mennyire érezzük köte­ lességünknek a szívesség viszonzását. kockázatos. igen. és azt sem szeretnénk. köny­ vecskékkel ajándékozzák meg az embereket. Nemcsak a visszafizetés kényszerének nehéz ellenállni. Itt a könyv a hírhedt Watergate betörésre utal. könnyen beleesünk a dörzsölt marketingesek csapdájába. de a lélektani vizsgálatok tanúsága szerint nem függ a vonzalom mértékétől. és azt je­ lenti. Ha egyénektől vagy szervezetektől kapunk valamit. repülőtereken virággal. A jótékonysági szerve­ zetek közvetlen postai úton 20%-osnál kisebb válaszarányt tudnak csak elérni. bók vagy bármi más. hogy azt nem jó szándékból adták. hogy adakozzanak. Visszatekintve. Ha az olvasó legközelebb kéretlen „ajándékot" kap. A legtöbb embernek nincs szüksége a virágra.például egy felra­ gasztható címke a címzett nevével és címével -. akkor is lekötelezve érezzük ma­ gunkat. akit kedvelünk? Erre a legtöbben azt válaszolnánk. Ha nem tudunk nemet mondani. hogy hálátlannak tartsanak minket. hogy amit csak kapunk. akkor sokkal nagyobb a válaszarány. kötelességüknek érzik.Viszonzandó szívességek A kölcsönösség szabálya minden kultúrában megfigyelhető. bármilyen apróságot. sokan vissza is akarják adni. szük­ ségtelen (Nixon biztos befutónak látszott a következő választásokon) 117 .

hogy következetesek maradhassanak.. a bizottság egyik tagja fo­ galmazott: „Nem akartuk üres kézzel elküldeni". amelyekben rablótá­ madás és emberrablás is szerepelt. hogy kiengesztelje a bizottság egyik szélsőséges tagját. G. sze­ retünk olyannak látszani. Ez sajnos aranybánya a marketingesek számára. Gordon Liddy korábban két. mit akar. tízből kilencen pozitív választ adnak. . amikor egy olyan ötlettel jött. Senki sem szereti a gondolkodásukban vagy lelki állapotukban ingatag embereket. Jobb érzésekkel gondolunk az olyan dologra. Úgy érzik. s most. Ahogy Jeb Magruder.és ráadásul drága volt. Óvakodjunk tehát a viszonzás impulzusaitól. akik tökéletesen tudatában vannak a véle­ ményváltoztatás ellen ható belső nyomásnak. Következetesség Az ember szeret következetes lenni. ennél sokkal extra­ vagánsabb és drágább javaslattal is előállt már. a bizottság tagjai kötelességüknek érezték. A republikánusok újraválasztási bizottsága kizá­ rólag azért fogadta el a javaslatot. és megtagad­ ni a támogatást a bajban levőktől. aki tudja. adakozniuk kell ahhoz. Amikor jótékonysági alapítványok megbízottjai telefonon azt kérde­ zik.. és ha ez megtörtént. Va­ jon miért? Részben a társadalmi nyomás miatt. és ki is használják azt. „Hogy van ma este. Amikor ezután a telefonáló valamilyen katasztrófa vagy beteg­ ség szerencsétlen áldozatai számára adományt kér. hogy igent mondjanak. 118 . amelyhez csak egy közönséges kis betörést kellett a demokraták főhadiszállásán végrehajtani. a továbbiakban igyekszünk igazolni magunk előtt a döntésünket. asszony?". hirtelenjében ne­ hezen tudnak kicsinyes és barátságtalan hangot megütni. ami iránt elköteleztük magunkat.

annak ellenére.A marketingesek jól tudják. hogy az extrákkal együtt már nem is olyan kedvező az ár. A nyilvános elköteleződés nagy erő.és m ielőtt csak egy kicsit is elköteleznénk magunkat. Később. és a nézők több­ sége is azt mondja. ha másokat nevet­ ni hallanak. mindig jusson eszünkbe. Különösen ha adásvételről van szó. Hallgassunk a hatodik érzékünkre. m ielőtt követke­ zetességre törekednénk . ha nem valódi a nevetés. még akkor is. hogy a nézők mulatságosabbnak találják a poénokat. nem szereti? Azért. hogy a következetességre törek­ vésünk természetes emberi tulajdonság. hogy ha némi kis elköteleződést kicsi­ kartak valakiből. az autószalonban azután kiderül. mert a kutatások azt bizonyítják. Ezért hirdetik meg a gátlástalanabb autókereskedők igen alacsony alap­ áron a modelljeiket. hogy a szereplőket zavarja. azzal az illető énképét is a kezükbe kaparintották. Társadalmi bizonyosság Vajon miért vágnak be előre felvett nevetést a televíziós szórakoztató műsorokba. mere­ deken csökkentve ezzel annak valószínűségét. de addigra a vevő már elkötelezte magát a típus mellett. mert így könnyebben ki tudunk majd hátrálni a közelebbről megnézve nem is olyan kedve­ ző üzletekből. A másik eladói trükk. 19 Széchenyi Kinga fordítása 119 . Cialdini idézi Emerson nevezetes kijelentését: „A következetes­ ség a kicsinyes elmék rossz szellem e"19. hogy magával a vevővel töltetik ki a megrendelést vagy az adásvételi szerződést. hogy a vevő meggondolja magát.

ha csak egy ember van a közelben. maguk a szemtanúk sem tudnak napirendre térni saját tétlenségük fölött. 120 . köztük a reklám és a marketing is sok esetben a társadalmi bizonyosság iránti igényünkön alapul. Annak ellenére. Vajon az eset New York lakóinak lelketlenségét bizonyítaná? Lehetséges. Az a szokásunk. hasznos módja a termék értékelésének. elképesztő módon egyetlen lélek sem állt meg. hogy senki sem segít. mi történik. hogy a támadó fél órán át összesen háromszor támadta meg áldozatát. Tömegben vagy városi utcán. hogy mindenki azt hitte. A cselekvéshez társadalmi bizonyosságot várunk. az idegen ország. ha azt látjuk. hajlamosak vagyunk tétle­ nek maradni. Az öngyilkosságokkal kapcsolat­ ban a társadalmi visszaigazolás legismertebb példája a hátborzongató jonestowni (Guayana) tragédia 1978-ban. ezért nem lépett közbe senki. Különféle hétköznapibb jelenségek. ahogyan azt elvárják tőlünk". Végül az a válasz fogalmazódott meg. és Cialdini úgy véli. Ha az ember szorongatott helyzetben van. aki sikoltozott és dulakodott vele. amikor Jim Jones Népek Temploma elnevezésű szektájának 910 tagja vesztette életét több kádnyi mérgezett üdítőital elfogyasztásával. hogy nem szívesen használunk egy új terméket addig. Cialdini már a fogalom közismertté válása előtt foglalkozott a tö­ meges öngyilkosságok kérdésével. hogy közbelépjen. hogy ilyen sokan ennyire elszánták magukat a halálra? A szekta tagjainak nagy részét San Franciscóban toborozták. hogy „igyekszünk úgy cselekedni. Cialdini nagyon szomo­ rú példát hoz erre: a híres Catherine Genovese-ügyet. mondja Cialdini. noha 38 járókelő látta. mint ha sok a szemtanú. az elszigeteltség erősíthette fel azt a természetes emberi hajla­ mot.Az embernek szüksége van szociális visszaigazolásra: könnyebben szán­ juk rá magunkat valamire mások példája nyomán. az utcán gyilkolták meg 1964-ben. Hogyan történhetett meg. nagyobb eséllyel kaphat segítséget. Az asszonyt New York Queens negyedében. valaki más lép majd közbe. ámbár úgy tűnt. amíg sokan mások ki nem próbálták.

A kereskedők jól tudják ezt. és akadályokat gördítenek a találkozásaik elé. akitől azt halljuk. rendszerint megugrik a nézők. vagy annak az ingatlanügynöknek. még ha színészektől halljuk is. ha megijednénk. hogy nem szerez­ hetjük meg azt. fizetett hirdetésként sugárzott nyilatkoza­ tokra. mert ez gátolhat minket a logikus gondolkodásban. amire eszünk ágában sem volt. mert azt szeretnék. illetve az eladott példányok száma. hogy jobban érté­ keljük azt. hogy hasonló értékűt kaphatunk helyette. és ne hagyjuk magunkat azzal zsarolni. Bármit hallottunk is. hogy elveszíthetünk valamit. Tisztában kell lennünk azzal. mint az. Ha egy filmet vagy könyvet cenzúráznak. Könnyen áldozatul eshetünk annak az eladónak. vagy betiltanak. „Rómeó és Júlia ef­ fektuson" Cialdini azt érti. álta­ lában erősíti az egymáshoz való kötődésüket. K." Általános emberi tulajdonság.halljuk mindig. amelyek. amit nem is biztos. hogy ha két tinédzser szereti egymást. mondja Cialdini. ne vegyünk mérget rá. hogy meg akartunk szerezni. és olyasmire adunk ki pénzt. hogyan reagálunk a ritkaságértékre. ha mindkettejük szülei tilalmakat állítanak. „Csak a készlet erejéig" . aki az „utolsó darabot" hozza ki a raktárból. hogy „egy orvos és a felesége a szomszéd városból szin­ tén érdeklődik a ház iránt" Mindig józanul mérlegeljük az áru értékét.de a marketingesek könnyen túljárnak az eszünkön. amiből kevés van. hogy a végén lemaradunk róla. Például meggondolatla­ nul belevágunk egy licitálásba. Gondoljunk az elé­ gedett vásárlók szájába adott. jócskán befolyásolhat­ nak minket vásárlási döntéseinkben. hogy elveszíthetjük. „Nem szabad kihagyni" G. Chesterton mondta: „Akkor tudunk szeretni valamit. 121 . Erősebb ösztönzést jelent számunkra az a gondolat. ha tudjuk.

A legjobb módszer arra. oldal) hivatkozik. ha minél többen megismerkednek velük. e technikák ismeretében nem biztos. ha az azt megtestesítő személy tiszteletre méltó volta erősen megkérdőjelezhető. az. Bár Cialdini sok hasznos és nemegyszer rémisztő leckét ad az ol­ vasónak abból.Záró megjegyzések A befolyásolás további két kategóriájának. hogy rosszabb véleménnyel leszünk az emberi természetről. majd ösztöndíjasként a Columbia Egyetemen dolgozott. A könyv átdolgozott kiadásának érdekes tartozékai azoknak az olva­ sóknak a levelei. amely szerint az ember akkor is tiszteli a tekintélyt. Cialdini Stanley Milgram híres kísérletére (lásd 353. és ebből a szempontból Cialdini könyve nagy szolgálatot tett a társadalomnak. hogy a bemutatott meggyőzési taktikák kevésbé befolyásolhassák a gyanútlan embereket. és meg akarták osztani másokkal tapasztalataikat. de végső soron döntéseink meghozatalának módjáról szól. hogy mennyire védtelenek vagyunk a lélektani techni­ kákkal szemben. hogy milyen mentális vagy érzelmi húrt pendít meg bennünk valaki. Azon az alapon döntünk-e. Ami az utóbbit illeti. jobb esélyünk lesz az önálló gondolkodásra. 122 . A befolyásolás lé­ lektana nagyszerű bevezetés a sikeres marketingmódszerek lélektanába. Ellenkezőleg: ha tekin­ tetbe vesszük automatikus viselkedési mintáinkat. a vonzalomnak és a tekintély­ nek a megértéséhez az olvasónak Cialdini könyvét kell fellapoznia. avagy racionálisan gondolkodunk? Róbert Cialdini Pszichológiából doktorált az Észak-carolinai Egyetemen. akik a könyvben tárgyalt technikák tanúi vagy áldozatai voltak.

vállalati megbízásokat teljesítő tanácsadó cég elnöke. Jelenleg a pszichológia Regents professzora az Arizonai Állami Egyetemen. és az Influence at Work nevű. 123 . A befolyásolás és meggyőzés lélektanának elsőszámú szaktekintélyeként tartják számon.Később vendégelőadó volt az Ohio Állami Egyetemen és a Stanford Egyetemen.

. m int am ilyennek sok túlzottan derűlátó beszámoló alapján gondolnánk. oldal) 12 4 . oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. amelyek kiérdemlik a »kreatív« jelzőt." Dióhéjban A valódi kreativitás csak akkor léphet működésbe. hanem évek kem ény m unkájának gyüm ölcsei. m ert a leg­ több olyan dolog." „A kreativitás több okból is életünk értelm ének egyik fő fo rrá sa . igencsak nehezen tudnánk elkülöníteni az emberszabású majmoktól..II 1996 Kreativitás „A kreativitás nehezebb és különösebb ügy. am i érdekes.Először is azért. H a az em ber nem lenne kreatív. ha teljes mértékben birtokoljuk munkánk médiumát vagy ismeretanyagát. fontos és em beri. a kreativitás eredm énye.. és nem egyetlen em b er elméjéből pattannak e lő . nem hirtelen felizzó lámpák a sötétben... Az em b er genetikai anyaga 9 8 % -b a n megegyezik a csim pánzéval. sok forrásból táplálkoznak. az olyan gondolatok vagy termékek. Egyrészt.. m int m ajd megpróbálom bebizonyítani. És a valóban kreatív teljesítmények szinte sohasem hirtelen felism erés eredm ényei. Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71.

11. fejezet

Csíkszentmihályi Mihály

Mielőtt érdeklődése a kreativitás felé fordult, a pszichológus Mihály Csíkszentmihályi írt egy nagy sikerű könyvet Flow (Áramlat) címen. En­ nek fő felismerése az, hogy hibát követünk el, amikor a boldogságot hajszoljuk. Ehelyett arra kellene törekednünk, hogy felismerjük, ami­ kor valóban boldogok vagyunk - azaz tudjuk, mit kell tennünk ahhoz, hogy erősnek és „igaznak" érezzük magunkat -, és gyakrabban csinál­ junk ilyen dolgokat. Az „áramlattal" járó tevékenységeket magáért a tevékenységgel járó örömért vagy intellektuális kielégülésért végezzük, nem pedig azért, hogy valamilyen külső jutalomban részesüljünk értük. Lehet, hogy meg akarjuk nyerni a sakkpartit, de azért sakkozunk, mert a játék teljesen leköti a figyelmünket. Lehet, hogy szeretnénk jó táncosok lenni, de az elsőszámú jutalom a tanulás és a tánc maga. Csíkszentmihályi ezeket a gondolatokat hívta segítségül annak a kér­ désnek a megválaszolásához, hogy hogyan lesznek valóban kreatívak némelyek. Nem a „kisbetűs" kreativitás foglalkoztatta, amely egy süte­ mény elkészítésében, a függöny kiválasztásában vagy egy csapongó szü­ lő-gyerek párbeszédben megnyilatkozik, hanem az a fajta kreativitás, amely új alapokra helyezi az emberi erőfeszítések valamely területét. Az igazán kreatív emberek képesek változtatni azon a módon, ahogy

125

látjuk, felfogjuk, értékeljük, vagy tesszük a dolgokat, akár egy új gépről, akár dalokról van szó, és Csíkszentmihályi arra volt kíváncsi, miben különböznek a többiektől ezek az emberek. A Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention (Kreativi­ tás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája) Csíkszentmihályi kreativitásra irányuló 30 éves kutatásainak csúcspontja. A kreativitást fejlesztő, nemritkán sekélyes könyvekre és szemináriumokra valóságos iparág épült, ez a könyv azonban egyike a kérdést tárgyaló kisszámú ko­ moly munkának, amely képet ad a kreatív személy és a kreatív folyamat komplexitásáról.

A kreativitás tanulmányozása
A Kreativitás elején Csíkszentmihályi beszámol arról a vizsgálatról, amely szerinte elsőként tűzte ki céljául ma élő kreatív emberek sziszte­ matikus tanulmányozását. A vizsgálatban 91 olyan személyiséggel ké­ szült interjú, aki a maga szakterületén kimagasló teljesítményt mutatott fel: voltak köztük művészek, üzletemberek, jogászok, kormánytisztvise­ lők, orvosok, kutatók egyaránt (nem kevesebb mint 14 Nobel-díjas volt a megkérdezettek között). Szerepelt a listán többek között Mortimer J. Adler filozófus, John Bardeen fizikus, Kenneth Boulding közgazdász, Margaret Butler matematikus, Subrahmanyan Chandrasekhar asztrofizikus, Barry Commoner biológus, Natalie Davis történész, Faludy György költő, Nadine Gordimer író, Stephen Jay Gould paleontológus, Hazel Henderson közgazdász, Ellen Lányon képzőművész, Ernst Mayr zoo­ lógus, Brenda Milner pszichológus, Ilya Prigogine vegyész, John Reed bankár, Jonas Salk biológus, Ravi Shankar zenész, Benjámin Spock gyer­ mekorvos és Éva Zeisel kerámiatervező.

126

Már csak azért is érdemes beszerezni a Kreativitást, hogy olvashassunk ezekről a széles körben ismert vagy a saját szakterületükön kimagasló tekintélyű alkotókról. Majdnem az összes interjúalany elmúlt már 60 éves a vizsgálat idején, így Csíkszentmihályi teljes pályaívüket áttekint­ hette, és bepillantást nyerhetett az érett kori kreatív sikerek titkaiba.

A kreativitás összefüggésrendszere
Csíkszentmihályi szerint téves az a közkeletű elképzelés, mely szerint a kreatív emberek nagy felismerései, fölfedezései, munkái, találmányai elszigetelt környezetben születnek. A kreativitás az egyén és a környe­ zet vagy a kultúra közti összetett kölcsönhatás eredménye, és az idő­ zítéstől is függ. Ha a reneszánsz nagy művészei, például Ghiberti vagy Michelan­ gelo csak 50 évvel előbb születtek volna, a művészet patronálásának kultúrája még nem lett volna képes finanszírozni és formálni nagysze­ rű alkotásaikat. Vagy nézzük a csillagászokat. Fölfedezéseik nem szü­ lethettek volna meg, ha előzőleg nem fejlődik a távcsőkészítés tech­ nikája századokon át, és nem gazdagodnak az univerzumról szerzett ismereteink. Csíkszentmihályi hangsúlyozza, hogy ugyanolyan nagy figyelmet kell szentelnünk az adott szakterület fejlődésének, mint a szakterület egyes művelőinek, mert csak így érthetjük meg igazán az előrelépések mibenlétét. Az egyes személyek csupán „láncszemek, az egész folyamat egyes fázisai", mondja. Hiszen Einstein „találta-e fel" a relativitás elmé­ letét; Edison „találta-e fel" az elektromosságot? Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a szikra a felelős a tüzért, holott a tűz fellángolásá­ nak, mint tudjuk, számos feltétele van.

127

A kreativitás eredményeinek értékeléséhez fogadókész közönség is kell. Az alkotás semmivé válhat, ha észrevétlen marad. A „mérnek" a gének kulturális megfelelői: mémnek tekinthetünk egy-egy nyelvet, szo­ kást, törvényt, dalt, elméletet vagy értéket. Az erős mérnek fennmarad­ nak, a gyengék kipusztulnak. A kreatív emberek olyan mérnek létreho­ zásán fáradoznak, amelyek hatással vannak az adott kultúrára. Minél nagyobb az alkotó, annál tartósabb és mélyebb a mérnek hatása.

Szeressük a munkánkat
A nagy áttöréseknek mindig van előzménye. Ezek csaknem mindig több éves kemény munka és célirányos figyelemösszpontosítás eredményei. Sok felfedezéshez szerencse is kellett, főként a tudományos kutatásban, de a szerencsés fordulat általában a sokéves alapos munkát koronázza meg. Csíkszentmihályi Vera Rubin csillagász példáját említi, aki fölfe­ dezte, hogy bizonyos galaxisokban a csillagok nem egy irányban forog­ nak: egy részük az óramutató járása szerinti, másik részük az ezzel el­ lentétes irányban forog. Nem juthatott volna el ehhez a fölfedezéshez, ha nem áll rendelkezésére egy újfajta, tisztább képet adó színképelem­ ző berendezés, de a berendezéshez azért juthatott hozzá, mert korábbi jelentős eredményeivel tekintélyt szerzett ezen a szakterületen. Rubin nem világraszóló fölfedezést akart tenni; sikere a csillagok alapos meg­ figyeléséből és munkaszeretetéből fakadt. Egyszerűen adatokat akart gyűjteni, a meglepő eredmény az odaadó figyelem jutalma volt. Az iga­ zán kreatív emberek magáért a munkáért dolgoznak, s ha netán közér­ deklődést keltő fölfedezésre jutnak, vagy hírnevet szereznek, számukra az csak ráadás. Minden más jutalomnál jobban vágynak arra, hogy a rendetlenségben megtalálják, vagy megteremtsék a rendet.

128

Előbb a mesterség, azután az alkotás
Közkeletű elképzelés, hogy az alkotó személyiség fölrúg minden normát, dogmát és szokást, de félreértésre adhat okot, mivel m in­ denkinek, aki valódi változást akar létrehozni, először a maga mes­ terségét kell birtokba vennie, vagyis magába kell szívnia, és ki kell fejlesztenie az ahhoz szükséges készségeket és tudást. Csak később, a mesterség birtokában hagyhatunk igazán kreatív jeleket, mert be kell épülnie gondolkodásunkba a szakterület „szabályainak" ahhoz, hogy rugalmasan kezelhessük, vagy megszeghessük ezeket a szabá­ lyokat, s valami újjal helyettesíthessük őket. Röviden tehát, ahhoz, hogy valami újat tegyünk le az asztalra, a réginek a kisujjunkban kell lennie.

A kreatív emberek gyakori jellemzői
Csíkszentmihályi további felismerései a következők. • Az önmagát sanyargató zseniről a köztudatban élő elképzelés nagyrészt csak mítosz. A kreatív emberek legtöbbje nagyon is elé­ gedett az életével és kreatív teljesítményével. • A sikeres kreatív emberek két alapvető jellemvonással bírnak: az egyik a kíváncsiság, a másik a lendület. Tárgyuk magával ragadja őket, s még ha akadnak is náluk okosabbak, őket hajtja jobban a teljesítmény utáni vágy, és ez a meghatározó. • A kreatív emberek komolyan veszik a megérzéseiket; érdeklő­ dést tanúsítanak a mások számára zűrzavarosnak tetsző minták iránt, és képesek kapcsolatot teremteni különálló ismerethalma­ zok között.

129

• A kreatív emberek gyakorta arrogánsnak mutatkoznak, de általá­ ban csak azért, mert figyelmüket a munkájukra szeretnék össz­ pontosítani. • A kreatív emberek kreativitása bármiben megmutatkozhat, még­ is bizonyos csomópontok felé gravitálnak, ahol érdeklődésüket könnyebben ki tudják elégíteni, ahol magukhoz hasonló embe­ rekkel találkozhatnak, és ahol munkájukat elismerik. • A kreativitás fejlesztése szempontjából a szép, ösztönző környe­ zet többet ér, mint egy szeminárium a kreativitásról. • Sok híres kreatív elméről elmondható, hogy valószínűleg nem sokat kaptak az iskoláiktól, és még az egyetemen sem tartoztak az évfolyamelsők közé. Sok későbbi géniusz gyermekkorában nem különösebben hívta föl magára a figyelmet. Egy valamiben azon­ ban mindig is élen jártak, ez pedig a kíváncsiság. • Sok kreatív alkotó vagy árvaságra jutott, vagy az apjával nem volt szoros kapcsolata. Sokan közülük igen sok törődést, szeretetet kaptak viszont az édesanyjuktól, aki sokat is várt tőlük. • Családi háttere szerint a legtöbb kreatív személyiség két kategória valamelyikébe osztható. Vagy szegények és hátrányos helyzetűek voltak, szüleik mégis taníttatták őket és egyengették a pályájukat; vagy pedig kutatók, írók, zenészek, intellektuelek gyermekeként nevelkedtek. Mindössze 10%-uk származik középosztálybeli csa­ ládból. A tanulság: az igazán kreatív felnőttéválást az olyan család segíti, amelyben az intellektuális teljesítménynek nagyobb a becsü­ lete, mint a polgári kényelemnek. • A kreatív személyiség alázatos és büszke egyszerre. Önzetlen oda­ adást tanúsít a munkaterülete és az elérhető eredmények iránt, ugyanakkor bízik saját elhivatottságában és abban, hogy mara­ dandó eredményeket érhet el.

130

Mítosz csupán, hogy egyfajta kreatív személyiség létezik. Úgy tű­ nik azonban, hogy egy dolog minden kreatív emberre jellemző, ez pedig a komplexitás - „többé-kevésbé magukban hordozzák az emberi lehetőségek teljes skáláját".

1 1

Záró megjegyzések
Csíkszentmihályi úgy véli, túl könnyű lenne előjogokkal felruházott elit­ nek tekinteni a kreatív embereket. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy éle­ tük üzenetet hordoz. Azt üzenik, tudnunk kell olyan munkát találni, ami kielégít minket, és amit szeretünk. A vizsgálat résztvevőinek nagy része nem kivételezett helyzetű családból jött; hanem pénzügyi nehézségek kö­ zepette vagy a család nyomása ellenében kellett megvalósítania céljait. A válaszadók némelyike azt tartotta saját legnagyobb teljesítményének, hogy a társadalmi elvárásoktól függetlenedve építette föl életét, pályáját. Vajon miért kell foglalkozni a kreativitással? Csíkszentmihályi kimutat­ ta, hogy az áramlatot leginkább olyankor tapasztaljuk meg, amikor „vala­ mi újnak a megtervezésével vagy felismerésével vagyunk elfoglalva". Azért olyan páratlanul jó érzés kreatívnak lenni, mert olyankor érzékeink számá­ ra megszűnik az „én", s egy nagyobb egység részének érezzük magunkat. Valójában arra vagyunk programozva, hogy a fölfedezésekből, a kreativi­ tásból nyerjünk örömet és kielégülést, hiszen az így elért eredmények hoz­ zájárulnak fajunk fennmaradásához. Ma pedig bolygónk fennmaradása érdekében nagyobb szükségünk van új gondolatokra, mint valaha, és az új gondolatok javát alighanem az igazán kreatív elméktől várhatjuk.

131

Csíkszentmihályi Mihály
Az Adriai-tenger partján fekvő Fiúméban (ma Rijeka) született 1934-ben. Az akkor Olaszországhoz tartozó vá­ rosban apja volt a magyar konzul. Fiatalságát Rómában töltötte, ahol a család vendéglőjében dolgozott, miközben klasszikus képzésben részesült. Az egyetem elvégzése után fényképészként és utazási ügynökként dolgozott. A Chica­ gói Egyetemre 1958-ban iratkozott be, itt diplomát, majd PhD-fokozatot szerzett. Moha Carl Jung gondolatai job­ ban foglalkoztatták, a behaviorista pszichológiát kellett ta­ nulmányoznia, és csak később, amikor már professzor volt Chicagóban, dolgozta ki az áramlattal, a kreativitással és az énnel kapcsolatos elméleteit. Csíkszentmihályi 1999 óta Kaliforniában a Claremont Továbbképző Egyetem professzora. Az ő vezetésével itt mű­ ködik a pozitív pszichológia különféle aspektusaival foglal­ kozó Életminőség-kutatási Központ. További munkái: Beyond Boredom and Anxiety (Az unal­ mon és a szorongáson túl, 1975), The Evolving Self: A Psychology fór the Third Millennium (A fejlődő én: a harmadik évezred pszichológiája, 1993) és Finding Flow: The Psychology of Engagement with Everyday Life (A megtalált áramlat: a mindennapi életbe való bekapcso­ lódás lélektana).

132

f

1961

Útmutató az ésszerű élethez
„Senki sem szám íthat arra, hogy mámoros boldogságban fo g telni az egész élete. N e m va­ lószínű, hogy a fizikai fájdalm ak egész életünkben elkerülnek m ajd m inket. A mentális és emocionális fájdalm aktól azonban m egszabadulhatunk - ha hiszünk abban, hogy ez lehet­ séges, és teszünk is azért, am iben h iszü nk."

„Az em b er - m int az egyetlen nyelveket alkotó állat - m á r korai gyerm ekkorától elkezdi tanulni, hogyan öntheti szavakba, kifejezésekbe és m ondatokba a gondolatait, észleléseit és érzéseit. "

Dióhéjban
Ha tudjuk, hogyan alakítunk ki bizonyos - elsősorban irracionális - gondolatok révén negatív érzelmeket, kezünkben van az a titok, amellyel elkerülhetjük, hogy még egyszer az életben reménytelenül boldogtalanok legyünk. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. oldal) Dávid D. Burns: Jókedvűen (107. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. oldal)

13 4

A RÉT . hogy valaki bármi­ lyen érzelmi útvesztőből észérvek segítségével próbáljon kikevered­ ni. hogy az érzelmek nem az elfojtott vágyakból és szükségletekből. Negyven évvel ezelőtt meg­ jelent első kiadása óta „ihletett" művek ezreit ismertük meg és felejtettük el. Harper A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez) elnyűhetetlen porté­ ka a lélektani népszerűsítő irodalom piacán. amelyen azonban könnyen változtathatunk. fejezet Albert Ellis és Róbert A. Lelki egészségünket nem a rejtélyes tudattalan. amely az ortodox freudi pszichoanalízis évti­ zedei után forradalmasította a pszichológiát. Ezek együtt alkot­ ják az életfilozófiánkat. hanem közvetlenül a gondolatainkból. Ellis és Harper vitte be a köztudatba a racionális emotív terápia (RÉT) néven ismert irányzatot. hogy az elmélet a gyakorlatban is működik. attitűdjeinkből és hiedelmeinkből erednek. Első pillantásra kétes vállalkozásnak tűnik. de Ellis úttörő gondolatai és a kognitív pszichológia négy évtize­ des tapasztalatai arról tanúskodnak. 135 .azt tanítja. eszméinkből. ha készek vagyunk átalakítani ezeket a magunknak címzett kijelentéseket.Freud állításával ellentétben . hanem a magunknak nap mint nap eldarált.* 12. egyhan­ gúan ismétlődő kijelentések befolyásolják a legjobban. de ez a könyv változatlanul képes megváltoztatni emberek életét.

." Ezen a ponton kell beavatkozni. ha ez és ez történne. vajon örökké fog tartani? Ez a fajta önvallatás naivnak tűnhet. menjen vissza a mostani szorongást előidéző gondolatsor legelső gon­ dolatához.. hogy szavakban és mondatokban fejezzük ki érzelmeinket és gondola­ tainkat. és föltenni a kérdést: pontosan miért is lenne olyan szörnyű. Úgy tűnik. hogy az ember meghódította az űrt és az ato­ mot. akár rossznak. akár semlegesnek ítélünk valamit. Sose essünk többé kétségbe! Hogyan lehetséges az.. látni fog­ juk. hogy „Jaj de borzasztó lenne. amit magunkról mon­ dunk magunknak. A javunkat szolgálják-e ezek a belső beszélgetések. Csak a belső állításainkhoz tudunk igazodni. az anyagi haladás közepette a társadalomban 136 . ha. Ha valamilyen eseményt katasztrófának tekintünk. Ha például ret­ tenetes szorongás vagy félelem gyötör valakit." vagy „Jaj de rémes. Az ilyen esetekben mindig az az első gondolat. hogy én .Figyeljünk belső mondatainkra! Ellis és Harper szerint az ember nyelveket alkotó állat. milyen nagymértékben alakítják az életünket a belső mondataink. amelyeket az emberek nem szoktak észrevenni. akár jónak. akkor a személyünket érintő bármilyen változtatást a belső beszélgetéseinknél kell kezdenünk. akkor biztosan az is lesz. de ha belekezdünk. vagy aláássák személyiségünket? A beszélgetésterápia azoknak a „logikai hibáknak" a feltárására irá­ nyul. s a legtöbben mégis képtelenek vagyunk kivergődni a rosszked­ vűnkből. tényleg olyan rossz a mostani helyzet. mint amilyennek mondjuk? És ha igen. felszólítják az illetőt. Ha pedig emiatt alapvetően azzá válunk. Hajiunk arra..

amikor egyszerűen el kell határoznunk. Ha felhagyunk a rossz érzés gerjesztésével. akkor tovább erősödik. ha a beteg megváltoztatja gondolkodását. Elménk szá­ mára csak addig „rossz" valami. mert ha az illető elhagyja a gyógyszert. a depresszió mindig csak elme­ állapot. ugyan mitől maradna fenn? Persze ha fizikai fájdalmat érzünk. hogy ellenőrzés alá vonja érzelmi életét. amíg azt rossznak mondjuk magunk előtt. Az Útmutató szerint „gyakorlatilag lehetetlen fenntartani egy érzelmi kitörést anél­ kül. és „lebeszéli magát" a tartóssá vált negatív érzésekről. A „Hogyan ne essünk teljesen kétségbe?" című fejezetben Ellis és Harper azt fejtegeti. Ellis már 1960-ban azon a véleményen volt. Vannak esetek. hogy visszatérő gondolatokkal tápot ne adnánk neki". és az érzéseink ennek megfelelően változnak majd. de ha ez az érzés tartósan megmarad.egyre magasabb a neurózis és a pszichózis szintje. guruló hólabda gyanánt egyre duz­ zad. és belesüppedünk „saját gyötrődésünk gyötrelmeibe". mert az fölmenti őket az alól. az érthető. nincs többé automatikus kapcsolat az inger és az érzés között. de ha elmúlt. Csak akkor következik be tartós vál­ tozás. ahelyett hogy megpróbálnánk racionálisan megoldani a helyzetet. A mai ember szá­ mára az a legnehezebb. hogy nem engedünk a depressziónak. újra depressziós lesz. hogy a depresszió gyógyszeres kezelése nem jó megoldás. amikor azok megjelennek. hogy a gyötrődés. hogy egyesek titokban élvezik a depressziójukat. Ha egy kapcsolat megszűnése vagy egy állás elvesztése után levertek vagyunk. lévén önfenntartó. . A szer­ ző ráérez. hogy tegyenek valamit a változásért. arról nem lehet nem tudomást venni.

Záró megjegyzések Racionális vagy irracionális lény az ember? Mindkettő. boldogabb és termékenyebb életet élhetünk azáltal. Amikor vesepanaszokkal kórházba került. állítja Ellis és Harper. ha ezt megengedi magának. s hogy miként legyünk frusztráltan is boldogok. hogy bármi történt is a múltban. Anyja bipoláris betegségben szenvedett. Ha jobban akarunk élni. Bármilyen eszesek vagyunk is. hogy az ember csak akkor izgatja fel magát az adott helyzet miatt. és ami a lényeg. A felújított és átdolgo­ zott harmadik kiadásban van egy új fejezet a RÉT alapelveit alátámasztó kutatásokról és a RET-technikákról. a szorongás és a kudarctól való félelem legyőzése. szülei alig látogatták. 138 . de tulajdonképpen nagyon optimista emberkép áll mögötte. Az Útmutató az ésszerű élethez segítségével jobban megérthetjük ér­ zelmeink születését. s ilyenkor neki kellett gondoskodnia a kisebb testvéreiről. Annak hangsúlyozásában. hogy odafigyelünk a gondolkodásunkra és fegyelmez­ zük azt. az érzelmek területén. a rációt kell érvényesítenünk életünk legirracionálisabb szférájában. bámulatosan világos és egyszerű. apja gyakran volt üzleti úton. sokszor gyerekesen. A könyv témái között szerepel még a jóváhagyás iránti igény csökkentése. hogy mit tehetünk most a gondok enyhítésére. Ellis megértette. ostobán. a jelen számít. hogy minden reggel felöltözzenek és elmenjenek az isko­ lába. A könyv stílusa. Erre Ellis már gyerekkorában rájött. tartalmával összhangban. Abból indul ki. Talán vaskalaposnak látszik ez a terápiás felfogás. hogy fegyelmeznünk kell gondolkodá­ sunkat és meg kell találnunk a középutat a szélsőséges érzelmek kö­ zött. előítéletes vagy önző módon viselkedünk. és hogy mindig módunkban áll kontrollálni a reakcióinkat. és az. a racionális emotív módszer egyértelműen a buddhizmussal tart rokonságot.

de nem járt sikerrel. de ma már Aaron Beck mellett őt tekintik a kognitív viselkedésterápia atyjának. Tanait jelenleg az 1959-ben alapított Racionális-Emotív Terápiás Intézet terjeszti. A Rutgers és a New York Egyetemen. Lásd még Emmet Velten életrajzát: The Lives o f Albert Ellis (Albert Ellis életei). Közgazdászként végzett New York Város Egyetemén.Yes. Utóbbiak közül a legsikeresebbek: How to Live with a Neurotic (Hogyan éljünk együtt egy neurotikussal).Albert Ellis Pittsburghben (Pennsylvania) született 1913-ban. Regényírással is próbálkozott. Diplomáját 1943-ban kapta meg. szintén sikertelenül. The Art and Science o f Lőve (A szeretet művészete és tudomá­ nya). és New York városában nőtt fel. Ellis gondolatait lassan fogadta be az amerikai pszicholó­ gustársadalom. Anything 1 39 . majd részmunkaidőben családterápiás és szexuálpszichológiai magánpraxist nyitott. Miután írt néhány cikket az emberi szexualitásról. Sex without Guilt (Szex bűntudat nélkül). The Art and Science o f Rational Eating (A racionális evés művé­ szete és tudománya) és How to Make Yourself Stubbornly Refuse to Be Miserable About Anything . Ellis több mint 600 szakcikk és több mint 50 könyv szer­ zője. és üzletemberként kezdte pályáját. Doktori címet 1947-ben szerzett. 1942ben a Columbia Egyetem klinikai pszichológiai programjá­ hoz csatlakozott. illetve vezető klinikai pszichológusként a Northern New Jersey Mentálhigiénés Klinikán tevékenykedett.

és 1953 óta magánrendelése van Washingtonban (D. Róbert A. bármikor). 140 . Albert EUisszel) és 45 Levels o f Sexual ünderstanding and Enjoyment (A szexuális megértés és öröm 45 szintje. További munkái: Creative Kíarriage (Kreatív házasság. C). Az Ohio Állami Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.igen.12 (Hogyan állhatunk ellen a kétségbeesésnek bármikor . Walter Stokesszal). Harper korábban a Házassági Tanácsadók Amerikai Szövetségének és a Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiájának elnöke volt.

.

oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. Csak az a baj. hogy nem tudják. éb er állapotban olvassa ezeket a történeteket. egy ilyen történet vagy akár annak egyetlen szava mini-satorit indíthat el . »banálisak« vagy »érdekesek ugyan. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301.1982 A hangom veletek lesz: Milton Erickson tanulságos meséi „ H a valaki. de n em megvilágító erejűek«. oldal) 142 . oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. " (S idney Rosen) „Igazán bám ulatra méltó. hogy »közhelyesek«. am elyben a terapeuta m in d en m ondata magasabb értelm et nyer.így nevezik a zen hívei a megvilágosodást. " (M ilton Erickson) Dióhéjban A tudattalan elme a bölcs megoldások és az elfelejtett személyes erő egyik forrása. Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. m ire képesek. hogy m ire képesek az em berek. Á m abban a hipnotikus állapotban. oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. azt m ondhatja rájuk. úgym ond.

143 . és hangja a páciens hangjává „vált" (az én hangom kíséri Önt. hogy elfogadják. és együtt keresik a megoldá­ sokat. hogy két ember együttműködve megnyitja a tudattalanját. mondta ilyenkor). A 45 évvel Freud után született Milton Erickson sok tekintetben kiteljesítette a hipnózis adta lehetőségeket. amely gyakran azonnal segít évek óta komplexusokkal és fóbiákkal küszködő embereken.13. tehát ők a gyógyítók. és bonafide pszi­ chológiai eszközzé avatta ezt a módszert. Kezdő elmegyógyin­ tézeti orvos korában Erickson is ezt a szemléletet örökölte. Hipnózis közben maga Erickson is transzba esett. Valószínű­ leg a pszichoterápiás kapcsolat dinamikájában kell keresnünk a választ arra a kérdésre. nagy szuggesztív erőt teremtve. a páciensek pedig a maguk tudatlanságában gyógyításra szorulnak. de sohasem tudta könnyen transzba ejteni a pácienseit. vagy rávenni őket arra. fejezet Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen) Sigmund Freud kísérletezett a hipnózissal. amit mond nekik. Hagyományosan az orvosok birtokolják a tudást. de később úgy kezdte értelmezni a pszichoterápiás kapcsolatot. hogy Freud miért vallott kudarcot és Erickson miért ér­ hetett el olyan látványos sikereket ezen a területen.

hanem hagyta. de tekintettel a férfi környezetére . hogy a páciens hámozza ki a tanmeséből az üzenetet. Némelyik története inkább a zen „koan"-jaihoz. Módszerének éppen az volt a lényege. amelyek az illető személy problémájával összefüggésben sajátos je­ lentést nyertek. s ez által a páciens kilépjen körben forgó gondolataiból. ezt és ezt kell tennie". Erickson elismerte. hogy „aha" élményt váltsanak ki. mással próbál­ kozik.egy újságnál dolgozott. amelyek „három évet is kibírnak víz nélkül". hol a hiba. a jelentőségteljes szünetek és a meglepetés eleme egy csapásra utat találhatnak a tudattalan elméhez. amely szerinte pártolta a nagyivó életmódot . Erickson nem azt mond­ ta: „látom. mégis él és virul.Az Erickson-módszer Erickson módszerének titka a „tanmese" Ne a régi tündérmesékre gondol­ junk: saját családja életéből vagy korábbi pácienseinek eseteiből merített tör­ téneteket. üljön le. Ezekben a történetekben általában volt valami megrázó vagy meglepő. hogy minden ember más. azt gondolván: „És akkor mi van?" Transzban azonban a talányos szavak. A kaktusz példája.úgy döntött. Sok évvel később a beteg lánya fölhívta Ericksont. nem teljesen értelmezhe­ tő. és elmondta neki. amely alig iszik. és alkalmasak voltak arra. és mindenki arra a kezelésre reagál a legjobban. menjen el a helyi botanikuskertbe. mindkét ágon mindkét nagyszülő. talányaihoz hasonlítható. de még a feleség és a fivére is ivott. mintha csak maga jött volna rá. hogy ezt a terápiát kézikönyvekből nem lehetett volna kikeresni. amelyik személy szerint neki a legtöbbet jelenti. és gon­ dolkodjék el a kaktuszokról. Megkérte a férfit. nyilvánvalóan hatott. ami azután változást idéz elő. 144 . A szülők is alkoholisták voltak. Reménytelennek látszott az eset. Erickson elküldhette volna a Névtelen Al­ koholistákhoz. Egyszer egy alkoholista kereste föl Ericksont. Normális állapotunkban banálisnak érezhetjük őket. hogy a „kaktuszkúra" után az apja és az anyja nem ittak többé.

hogyan kell vakargatni a hátukat. Erősen tuda­ tosította magában. Nem tud­ juk kivonni magunkat a kommunikációból. hogy mindennek. mert kiválóan ragadja meg annak varázsát és egyedülálló pszichológiai értékét. hogy meghívta az ifjú Ericksont vacsorára. ami csak körülvesz minket. arcjátékkal. Ő is farmon nőtt fel. Érzése­ ink vagy sejtelmeink többnyire helyesek. tanulmányainak folytatásá­ hoz kellett a pénz. Erickson le­ tett róla. nem érdeklik a könyvek." Az lett a vége.Erickson felhatalmazta a pszichiáter Sidney Rosent. tudta. én is meg akarom ismerni. Vessünk most egy pillan­ tást egy maroknyi tanmesére és értelmezésükre. hogy bármit is eladjon neki. 145 . és nem a háttértörténetek kitalálásával volt elfog­ lalva. van valami közlendője a számunkra. Kizárólag a sertéstenyésztés izgatta. és elkezdte vakargatni a disznók há­ tát. mennyire kedvelik ezt az állatok. Ez a kötet (A hangom veletek lesz) több mint 20 éve jelent meg. majd megvette a könyveit. Erickson fő szempontja a „kapcsolatteremtés" volt. Kapcsolatteremtés Amikor a pácienseivel. A farmer arca felderült: „Azt az embert. és a lehető legjobb bevezetés Erickson pszichológiájába. Amikor egy farmernél próbálkozott. Ezzel a történettel Erickson azt mutatta be. az azt mondta. A Rosen összeállította kötetből érdemes megismerni a többit is. Egy nyáron Erickson könyvekkel házalt. mint a farmernek. és tudja. hogyan reagál a páciens a történetre testbeszéddel. ebből a tudattalanunkat sem hagyhatjuk ki. és „egészében" kell befogad­ nunk az adott helyzetet. hogy a történe­ teit kommentárral lássa el. légzéssel. és könyvet állítson össze belőlük. Amikor ítélkeznünk kell. aki szereti a disznókat.

Erickson.Tükrözés Egy másik. mielőtt Messiássá lett. (Az „éppen arra járó" nővér előzőleg vállalta a szerepet. hogy segítsen az ácsoknak. Egy napon Erickson meghallotta. mindketten belátták saját tévedésüket. ahol Erickson dolgozott.ott állt bugyiban és melltartóban. hogy a kislány az egyik kórteremben őrjöng. letépte a ruháját. Az egyik kórházban. Erickson megkért egy harmadik „Jézust".mondta -. Ruth gyönyörűszép 12 éves leány volt. el tudta érni. mert az illető nem tagadhatja: Jézus tudvalevőleg ács volt. Leültette őket egy padra egymás mellé. Ez a szokatlan gyógymód elegendőnek bizo­ nyult ahhoz. Amint szembesültek beszélgetőpartnerük kijelentéseinek képtelenségével. és nagy egyéniség. hogy a férfi visszataláljon a valósághoz és az emberekhez. ahol letépte a köpenyt az első szembejövő nővérről . Amikor odaért. ahelyett hogy megpróbálta volna lecsillapítani. Miután szembesült saját viselke­ désével. hogy lábujját törte. vagy rátaposott a lábára. éppen a vakolatot kaparta a falakról. két beteg is Jézus Krisz­ tusnak képzelte magát. ne tegyen ilyet". ezzel rokon módszer a tükrözés. annyira szerették. hogy objektívebben lássák saját cselekedeteiket. maga is elkezdett tömi-zúzni: letépte a lepedőt az ágyakról. Amikor az egyik kórházhoz új szárny épült. „Most folytassuk másutt . és betakarta a nővért egy lepedővel. és kint termett a folyosón. Erickson miután figyelem­ mel kísérte a páciens szavait. elmaradtak a dühkitörések. jó mulatság ez". Csakhogy Ruth néha megbokrosodott: sípcsonton rúgta a szembejövőt. ablakokat tört be. Lesték min­ den kívánságát. Az orvos.) 146 . de úgy. hogy be­ szélgessenek. Ruth ekkor megszólalt: „Dr.

Az előírás úgy szólt. Erickson „közvetett" logikájának e példái bepillantást engednek a módszer filozófiájába: Csak akkor tudunk rávenni valakit a változtatásra. Egyszer egy férfinak. aki fogyni akart. és a dohányzásról meg az ivásról is le akart szokni. hogy miért utálja Phoenixet any- 147 .Közvetett logika Amikor Erickson zavart önkontroll vagy függőség miatt kezelt valakit. Nehezen szánta rá magát. mint másutt kikapcsolódni. hogy ne korlátozza magát. segít neki. mint amit kényszerítéssel vagy utasításokkal érünk el. és gond nélkül leadta a 30 kiló felesleget. Az ilyen változás jelentősebb és maradandóbb. arra. a cigarettát és a szeszes italokat. hogy másfél kilométernél messzebbről szerezze be az élelmiszert. de ígérjen meg valamit. Az asszony beleegyezett. a dohányzás és az alkoholfogyasztás korlátozása helyett azt írta elő. az arizonai Phoenixet. hogy gyűlöli a lakóhe­ lyét. de amikor végül elérte a 90 kilót. a táplálkozás. Új keretek Egy másik nőbeteg azt panaszolta Ericksonnak. A gyakori testmozgás jóvoltából a páciens elhagyta rossz szokásait. Korábbi fogyókúrái után mindig visszatértek a leadott kilók. ha az illető úgy érzi. Erickson azt mondta. Volt Ericksonnak egy nőbetege. sokszor nem arra kérte a pácienst. hanem épp ellenkezőleg. aki le akart fogyni 82 kg-ról 60-ra. Erickson felkeltette a nő kíváncsiságát az iránt. hogy hagyjon fel korábbi szokásaival. de az asszony jobban szerette volna Phoenixben pocsékul érezni magát. hogy először meg kell híznia 90 kg-ra. alig várta már. „birtokolja" a változást. hogy fogyhasson. A férje a szintén Arizonában levő Flagstaffben akarta tölteni a szabadságát.

„Én nem tudtam. hogy az állat vezesse őt. de a ló tudta . amit az asszonynak látnia kellene. és miért bünteti magát a gondolataival. megkérdezték Miltont. és az asszony mindenütt a „színvillanásokra" vadászott. Senki sem tudta. Milton úgy döntött. s hogy a hipnózis jóvoltából ismét ennek az énnek az irányítása alá kerülhetünk.mélyebb értelemben kibővítve a fizikai látást. el volt ragadtatva tőle.hangzott a válasz. Egy napon egy idegen ló tűnt fel a család birtokán. Saját gyermekkori emlékével illusztrálta ezt a tanítását. de ezt nem árulta el. hagyta. lát-e ott „színvillanást" Nem gondolt semmire.nyira. hogy az övék. Erickson meg akarta változtatni az asszony gondolkodási sémáját. de azután ahelyett. és figyeljen. hogy jobbra-balra lovagolt volna. hogy minden személynek van egy egészséges. ami birtokolja a tudást" Hitt abban. felül a lóra és visszavezeti az útra." 14 8 . Az erős negatív érzést Erickson egy vagy két ülésben életigenlő kíváncsisággá változtatta. hogy kié. azok adták az utazás értelmét. A belső bölcsesség Ha egy tanulságot akarunk levonni Erickson munkásságából. honnan tudta. majd újabb üdülések következtek Amerika külön­ böző tájain. és amikor rátalált a „színvilla­ násra" (vörös madár zöld háttér előtt). nem volt megjelölve. akkor ez így szól: mindannyiunkban van „valami. amit rendes körülmények között nem .Nekem csak annyi dolgom volt. Az asszonyban felébredt a kíváncsiság. Hipnózisban felszólítot­ ta. Amikor a ló visszata­ lált a tulajdonos birtokára. . hogy az úton tartsam. erős belső magva. míg meg nem ta­ lálja a tulajdonost. hogy olyasmit lásson. Végül a páciens egy teljes hónapot töltött Flagstaffben. hogy menjen el Flagstaffbe.

amit gondolnak. hogy korlátaink többségét magunk állítjuk fel. ha transz állapotban érintkezésbe kerülünk vele. átalakíthatjuk az életünket is. mert le akart szokni a dohányzásról. hogy a hip­ nózis ma általánosan elfogadott gyógymód. Miután 17 évesen megkapta a járványos gyer­ mekbénulást. nem kell hozzá évekig analízisbe járni . A „rövid terápia" gondolata . és egyéb elfoglaltság híján figyelni és elemezni kezdte számos testvérének viselkedését. hogy médiummal van dolguk. és visszavezet minket igazi. Richard Bandler és John Grinder megalkották Erickson technikáinak 149 . Ha sikerül elérnünk és átalakítanunk tudattalanunk tartalmát. Aki járt már hipnotizőrnél. mint a tudattalan. Lassanként kifejlődött nevezetes képessége. bármilyen problémát képes megoldani. hogy a legapróbb jelzéseket is észrevegye mások arcjátékában és testbeszédében. amely. és hogy a kommunikáció messze nem csak beszédből áll. Erickson hitt abban.A „ló" természetesen nem más. vagy gyógyírt keresett a fóbiájára. az tudja. erős énünkhöz. hogy olykor nem azt mondják. Csak tőlünk függ. fogyni akart. Záró megjegyzések Erickson képessége. de ezért első­ sorban a tudatos elme a felelős. Erickson követői. sokakban azt az érzést keltette. amellyel olvasni tudott az emberi lélekben.mely szerint egyik pillanatról a másikra bekövetkezhet a változás.szintén a pszichoterápiás eszköztár része lett. nehezen tudott járni. Feltűnt neki. hogy átprogramozzuk-e magunkat a valósághoz jobban közelí­ tő és negatív vagy torzult gondolkodási mintákhoz nem tapadó in­ formációkkal. és ez is Ericksonnak kö­ szönhető.

és Amerika minden ré­ széből sokan keresték föl. Elizabeth Ericksontól öt gyer­ meke született Egészségügyi okokból 1948-ban Phoenixbe költözött. Mint Rosen kimutatta. Egy mese. 1930 és 1934 között a Worcesteri Állami Kórház orvosa volt.formalizáltabb változatát. A Coloradói Közkórházban orvosi diplomát szerzett. és itt sajátította el a hipnózis módszerét. ő mesélő. Erickson szemlélete nem technikai jellegű. Színvak és disz­ lexiás volt. Erickson pszichológiát tanult a Wisconsini Egyetemen. Ezután. a neurolingvisztikai programozást (NLP). és barátai közé tartozott Margaret Mead. amelyet vállalati és személyes tréningeken hasznosítanak a munka javítására. zenei hallással sem rendelkezett. Milton Erickson Áurumban (Nevada) született 1901-ben. a személyes átalakulással kapcsolatos felismeréseinket. Hipnotizálta az író Aldous Huxleyt. a ne- 150 . és kezdő pszi­ chiáterként a Rhode Island-i Állami Kórházban dolgo­ zott. Fiatalkorá­ ban a család társzekéren Wisconsinba vándorolt. itt vezető pszichiáterré nevezték ki. egy mítosz vagy egy történet mindig a leghatásosabb módszer arra. második feleségétől. ahol új farmot alapítottak. majd klinikai és oktatói megbízást kapott Eloise-ban (Michigan). híre ment „csodás" kúráinak. előző házasságából há­ rom. Újra megnősült. hogy kifejezzük az élettel. elbeszélő fajnak tekintette az embert.

azon a Scjuaw Peaken szórták szét.vés antropológus és Gregory Bateson. a filozófus is. . Erickson 1980-ban halt meg. Hamvait Phpénixben. Sidney Rosen a New York Egyetem Orvostudományi Köz­ pontjában a Pszichiátriai Tanszék klinikai adjunktusa. mely­ nek címe: Hypnotherapy: An Exploratory Casebook (Hip­ noterápia: feltáró esetgyűjtemény). Workshopokat tartott Erickson technikáiról. az Amerikai Pszichológiai és Pszichiátriai Szövetségnek is tagja volt. Rossi közös könyvéhez. Meg­ alapította az Amerikai Klinikai Hipnózis Társaságot. és ő írta az előszót Erickson és Ernest L. amelynek megmászását sok betegének javasolta terápiás célzattal.

oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. Budapest 2 Fordította: Erős Ferenc. ford. Pető Katalin.1958 A fiatal Luther és más írások2 0 „A serdülőkor nagy válságát identitásválságnak nevezem . tiszteletet parancsoló én kikovácsolásához* Érintkezési pontok Nátháméi Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. valamiyen működőképes egysége. hogy am ikor M árton szónokolni tanult. Gondolat. am ikor m in d en fiatalnak ki kell alakítania a m aga szám ára va­ lamilyen központi perspektívát és irányt. de nélkülözhetetlenek az erős. am iben benne volt m inden. a sátánhoz intézett szavait jelentős részben az a forrongó dac táplálta. Ez a válság az életciklusnak ab­ ban a szakaszában lép fel. Pető Katalin 1 152 . A m ikor eljött az ideje. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. am it az apjának és a tanárai­ nak nem mondhatott m eg. oldal) 20 Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások." Dióhéjban Az identitáskrízisek fájdalmasak ugyan. 1991. Erős Ferenc. gyerm ekkorának m ég m indg hatékony maradványaiból és anticipált felnőttkorában rem ényeiből. "21 „N em kétséges. mindezt rázúdította a pápára.

s ezeken a pontokon választhatunk a növekedés és a stagnálás kö- 153 . Erikson azonban továbbment. Karla Abrahamsen és egy ismeretlen dán férfi rövid kapcsolatából született. Házasságban élő zsidó édes­ anya. és Németországban nevelkedett Erik Homberger néven. és a teljes életciklusban. identitásunk megkérdőjelező-^ dik. „identitásválságba" kerültünk. Eriksont saját családi háttere miatt is foglalkoztatta az identitás kérdése. fejezet Erik Erikson Amikor azt mondjuk. amikor USA-állampolgár lett. szőke hajával. kék szemével északi istenekre emlékeztetett. Három leány féltestvérének születése után még jobban megerősödött benne a kívülállás érzése. és harmincas évei végén. Erikson megkülönböztetett figyelmet fordított az identitás serdülő­ kori alakulására. mert magas termetével. a zsinagógában pedig azért állították pellengér­ re.14. de nagy felismerése az volt. Az iskolában a zsidó szár­ mazása miatt csúfolták. a születéstől az öregkorig nyolc „pszichoszociális stádiumot" különített el. hogy egy átlagember élete során sokszor vetődik fel a kérdés: „Ki vagyok én?" Freud a csecsemő­ kortól a tizenéves korig a lelki fejlődés öt szakaszát különböztette meg. Amikor egy ilyen stádium véget ér. Erik Eriksonnak tartozunk köszönettel ezért a fogalomért. vezetéknevét Eriksonra („saját fia") változtatta. miután orvos mostohaapjának vezetéknevét vette föl. válságot élünk át.

Bármelyik választás. Márton latin nyelvű iskolába járt. Az emberek élete a pokolra ju­ tástól való félelemben telt. Hans Luther félretett egy kis pénzt a fia taníttatására. azt akarta. Az életre a feltétel nélküli engedelmesség nyomta rá a bélyegét: engedelmesség az idősebbek.zött. Apja parasztsorból származott. De Erikson másnak köszönheti hírnevét. Ebbe a „bűntudattal és szomorúsággal átitatott világhangulatba" született bele Luther Márton 1483-ban. a végső elszámolás. az egyház és Isten iránt. és kiemelje az alacsony sorból a családot. de kemény munkával kistőkéssé küzdötte fel magát: tulajdonrészt szer­ zett egy bányában. újabb sarokkő a felnőtt személyiség építményében. Bár már Freud is írt egy nevezetes tanulmányt Leonardo da Vinciről. Lutherben az identitáskrízis mintaszerű esetét fedezte föl. amikor az egyén minden bűne és jó cselekedete mérlegre tétetik. Erikson alapozta meg Gan­ dhiról és Lutherről írt könyveivel a „pszichobiográfia" műfaját. porrá zúzva a mítoszt. amint azt Az ifjú Luther: pszichoanalitikus és történelmi tanulmány (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History) címen kifejti. Teljes mértékben felismerte ezeknek a fordulópontok­ nak az intenzitását. A Luther-történet röviden Luther gyermekkora és fiatalsága idején a keresztény Európát az „utol­ só ítélet" tartotta lázban. a gyerekeket az iskolában nádpálcával vagy ostorral ütötték nap mint nap. mondta. Mindennapos volt a bűnözők nyilvános kínvallatása. mely szerint 20 éves korunk után a stabilitás töretlen vonalán halad az életünk. vagyis a pszichoanalízis felhasználását híres emberek életének megértéséhez. hogy Márton ügyvéd legyen. és jó előmenetele miatt 154 . és szüntelenül a halottak leikéért imádkoz­ tak.

s most. Szüleinek legnagyobb kétségbeesésére 1501-ben bevonult az erfurti Ágoston-rendi kolostorba. Amint azt számos Luther-életrajzban olvashatjuk. és bűntudat gyötörte emiatt. egy zivatarban majdnem agyoncsapta a villám. égi jelnek tekintette a villámcsapást. 1505-ben kapta meg dip­ lomáját. A teológia doktora lett. Luther szemében ez is csupán a jéghegy csúcsa volt. amelyek kibocsátásával az egyház nagy bevételekre tett szert. hogy a Biblia (az írás) tekintélye messze előbbrevaló. ez azonban „jócselekedetekkel" enyhíthető. 155 . de mint oly sok fiatalembert. Amikor egyszer nyári szü­ netre hazament. A középkori katolikus tanítás szerint a bűnökért világi büntetés jár.17 éves korában beiratkozhatott az egyetemre. a vallási pályán való ígéretes indulás után. ezután a jogakadémiára jelentkezett. Luther mégis egyházi szolgálatban maradt. Közben azonban egyre szélesedett a rés a való­ di spirituális hitről vallott felfogása és az egyházhoz való viszonya kö­ zött. mint egy intézményé. Identitásá­ ban hontalanná vált. Mivel a számára kijelölt életpályát illetően amúgy is balsejtelmek gyötörték. Kezdetben jól ment minden. Luther letett a házasság­ ról és a világi pályáról. hogy szerzetesnek áll. egyszer valamiféle pánikroham fogta el a kolostor templomának kórusán. bármennyire is igyekezett betartani fogadalmait. a nemiség őt sem hagyta nyugodni. Arra az igen radikális meggyőződésre jutott. Bárminek gondolta is magát. Luthernek tetszett a kolostor meg­ szentelt légköre. és felkiáltott: „Nem én vagyok!" Ezt Erikson klasszikus identitásválság jeleként értelmezte. megint rossz úton van. amelyhez apja oly nagy reményeket fűzött. &s megfogadta. és gyorsan emelkedett fölfelé a ranglétrán. hogy ő nem az. Még a jócselekedetek alól is volt kibúvó: „búcsúcédulákat" lehetett venni helyettük. úgy tűnt. fájóan világos volt. és 1515-ben 11 kolostor vikáriusává nevezték ki.

hogy Luthernek a Szentszékkel szembeni bátor kiállása csakis az apjával szembeni kez­ deti engedetlenségével összefüggésben értelmezhető. A dokumentum bombaként hatott. ha a nem sokkal koráb­ ban föltalált könyvnyomtatás révén a tézisek és Luther későbbi írásai nem terjedhetnek széltében-hosszában. hogy természeténél fogva Luther nem 156 . Luther híres ember lett. hogy azután ellene fordulhasson. Erikson azt a talán meglepő tételt fogalmazta meg. Abból a feltevésből indult ki. hogy mely területeken kell az egyháznak megújulnia. a történelem nagy alakjai gyakran éveken át tétlenek. s kinyilvánította bennük. ha előzőleg nem esett volna át a teljes odaadás és ragaszkodás élményén. aki elégedetlen volt a status quóval. és a megfelelő időben a legnagyobb hatást fejtse ki. A jobbágytól a hercegig mindenki. hogy nyomot fognak hagyni maguk után. Erikson nagy teret szentelt a Luther és apja közötti viszony pszicho­ analitikus elemzésének. Erikson azzal magyaráz­ ta ezt.tudtukon kívül . hogy egy fiatalembernek először erősen hinnie kell valamiben. amikor kiszögezte neve­ zetes 95 tézisét a wittenbergi templom falára (oda. de nem fejthetett volna ki akkora hatást. ezekhez a célokhoz csatlakozott. ahol a közérdekű közleményeket szokták elhelyezni).várják. Nem lehetett volna az egyház leghangosabb bírálója. Luther azonban már 34 éves volt. Fiatalon is érzik már. és lázadása felgyújtotta a reformáció lángját. de . ami­ kor nyíltan állást foglalt az egyházzal szemben.1517 októberében jött el a döntő pillanat. Mint Erikson megjegyzi. és Luther valóban nagyon akart hin­ ni az egyház istentől való hatalmában. Erikson értelmezése A lázadás a fiatalkor sajátossága. hogy alakot öltsön fejükben a saját igazságuk. így történt ez Luther esetében is.

egyszer s mindenkorra az engedetlenség útját választotta. hogy a társadalom meny­ nyire képes elsimítani a fiatalkori identitáskríziseket. 157 . amire hivatva volt. hogy bár Luther a teológiai nézeteivel változtatta meg a világot.William James nyomán . hogy ha sikeresen átalakítják magukat. a pápa sem tudta megállítani. hogy a kultúrák tudatosan időt. Moratórium Erikson rendkívül fontos kérdésnek tekintette. de sohasem vihette volna végbe. de amikor ez megtörtént. avagy a nagy reformátornak érezte-e Luther önmagát? A nagy identitásválságokat Erikson . addig a kétszer születettek sokszor gyötrődő lelkek. de azzal.má­ sodik születésnek tekintette. hogy felépítse magát. ha Luther az apjának engedelmeskedve jogi pályára lép? Hagyományos értelemben jól végezhette volna a munkáját. mielőtt ténylegesen felnőtté válnának. vagyis arról. Vajon a jó szerzetesnek. vagy a jó fiúnak. Ma sok fiatal megteheti. Luther idejében a kolostorok adtak alkalmat sok fiatalnak arra. „minek érzi magát és mivé szeretne válni". hogy egyszer szembeszállt életének meghatározó szereplőjével. hogy egy évet munka és tanulás nélkül tölt el a középiskola és az egyetem között. Míg az egyszer született emberek „eléggé fájdalommentesen illeszkednek és illesztődnek be koruk ideológiájába". akkor képesek magukkal ragadni az egész világot.volt lázadó. Erikson legizgalmasabb tétele az volt. azok személyes démonjainak és identitási válságainak feldolgozásából fakadtak. hogy „megtalálják magukat". A kétszer születettek pozitív vonása. Luthernek sok időbe telt. akik az életüknek új irányt szabó teljes konverzió élményében keresnek gyógyulást. Vajon mi történt volna. válságokat. alkalmat teremtenek a fiataloknak arra. hogy eldöntse. írt a „moratórium" fogalmáról.

s azt megkísérlik be­ illeszteni kereteik közé. mert akkor tudatosul bennük. Mire középkorú lett. még akkor sem. amikor az ember fölteszi magának a kérdést: „Megérte a fáradságot. Az egykori lázadó immár ké­ nyelemben élt. Életfelfogásában és szo­ kásaiban nem lett világias. ha arra készteti tagjait. ha kezdetben lelkesedtek iránta. hogy a tár­ sadalom egészében rosszul jár. Közülük sokan csak a legnagyobb pszichés erőfeszítések árán tudnak kikecmeregni a kezdeti sikerek csapdájából. A személyes életút e fordulópontjain felszínre törő új gondolatok és energiák. amellyel nem tudtak azonosulni. a jobbágyokat társadalmi helyzetük elfogadására ösztökélte. Pontosan az lett belőle.Erikson szerint sok ember életében a húszas évek vége az igazi válság időszaka. aminek az apja látni akarta: befolyásos. hogy túlságosan is elkötelez­ ték magukat egy olyan életút mellett. jómódú házasember. Luther utolsó válsága Luther még hírnevének és befolyásának tetőpontján is igyekezett le­ veleiben védeni. hanem a tágabb közösségét is. hogy ez volt a legboldogabb időszak Luther éle­ tében. rövid távon zavart kelthetnek ugyan. 15 8 . inkább provinciális maradt. Tágabb nézőpontból Erikson arra a következtetésre jut. apjához hasonlóan haladásellenes elveket vallott. védelmezte a fejedelemségek rendszerét. amit létrehoztam? Újra végigcsinálnám. hogy életük for­ dulópontjain a fejlődés helyett a stagnálást válasszák. igazolni cselekedeteit. A bölcs kultúrák mind számolnak az ifjúkori identitási válsággal. de valójában a megújulást segítik: nemcsak az élményen áteső személy megújulását. de valójában az Erikson által az alkotóképesség érett kori válságá­ nak nevezett életszakasz nyitánya. Azt gondolhatnánk.

Pedig Erikson Lutherre vonatkozó észrevétele mindenkire igaz. hiszen a „mi vagyok?" kérdést nyitva hagyja.kinek vagy minek tudjuk magunkat. Erikson hangsúlyozza. Hajlamosak vagyunk alábecsülni. hogy normális jelenségről van szó. hogy sikeresen túljussunk az élet nagy fordulópontjain.. amely megpróbálja megérteni a tapasztala­ tunkat. vagy legalább hogy kik vagy mik szeretnénk lenni . hogy hogyan vál­ tozik önképünk az életünk során. Záró megjegyzések A pszichológiában az az egyik legizgalmasabb kérdés. 159 . de minden életkorban meg kell hoznunk bizonyos döntéseket a világhoz való viszonyunkat illetően. hogy az identitás problémája sohasem oldó­ dik meg teljesen. aki ilyen helyzetbe kerül: „Úgy cselekszik. ez a második azonban az integritás válsága. Luthernek . mint „mi nem vagyok?" típusú önvallomások sorozatát.. mintha az ő egyéni életútján az egész emberiség indulna útnak megint.ahogy a legtöbb idősebb felnőttnek. mert az identitás . Számára vele zárul le és vele kezdődik a történelem. Hiába lett nagy ember. ha valaki identitásválságon esik át.alapvető dolog. a társadalom tagjai elmebetegségekkel és lehetőségeink elvesztegetésével fizetjük meg az árát. Amikor énünk egyik oldala eljut a teljességhez." Erről a serdülők maguk körül forgó gondolkodása juthat eszünkbe. Luther életét úgy jellemezhetjük.vagy elvesztegettem az éveimet?" Luther első válsága színtiszta identi­ tásválság volt. még mindig van egy nagyobb én.is át kel­ lett esnie ezen a fázison. mondván. annak mi. Ez bizonyos értelemben az identitás kialakítá­ sának könnyebbik fele. Ha a társadalom nem tesz meg minden tőle telhetőt azért.

Édesanyja egyedül ne­ velte. Mindamellett Erikson meggyőzően hozta összefüggésbe a szigorú neveltetést és a zsarnok apát Luther korának tendenciáival. hogy az egyház szerepét az egyén Istenhez fűződő személyes viszonya mellett másodlagosnak fogja fel.A pszichobiográfia nyilvánvaló veszélye. Anna Freud (189. mert a hitet a „jócselekede­ tek" fölé helyezte. Erik Erikson Frankfurtban született 1902-ben. majd képzőművészetet tanult. és gyermek­ pszichológiára szakosodott. Kimutatta. Iskoláinak elvégzése után egy évig utazgatott Európában. és hogy a re­ formációt egészében véve Luther személyes problémáinak globális megoldásaként is szemlélhetjük. itt ismerkedett meg Joan Sersonnal. Erik három húga már ott született. vélte Erikson. mert a történelem lé­ nyegében nem más. Theodor Hombergerhez. A bécsi Pszichoana­ litikus Intézetben. Azért is olyan fontos a pszichológia. aki felesége és állandó munkatársa lett. oldal) mellett. hogy Luther személyes válságai elválaszt­ hatatlanok a körülötte zajló társadalmi változásoktól. Ezután a család a dél-németországi Karlsruhéba költözött. mint az egyének lélektanának gyakorlati kifejeződése. 160 . Bécsben tanított képzőmű­ vészetet egy ideig. hogy túl sokat vélünk kiolvasni az életrajz tárgyának gyermekkorából és annak a későbbi életre gyakorolt hatásaiból. így például saját lelkiismerete kész­ tette Luthert arra. Igaz hívőként az egész kereszténységet át tudta formálni. 1927-ben kezdett pszichoanalízissel foglalkozni. amíg hozzá nem ment a gyermekorvosához.

22 Erik H. ford. és az Erikson nevet vette föl. 1994-ben halt meg. végül visszatért a Harvardra. akik nagy hatást gyakoroltak rá.Erik 1933-ban áttelepült az Egyesült Államokba. Kalifornia) és a San Franciscó-i Mount Zion Kór­ házban dolgozott. A Harvardon barátságot kötött Ruth Benedict antropológussal. 1970) és The Life Cycle Completed (A teljes életciklus. 1985). Erikson nevét az egyének és kultúrák széles körét tárgya­ ló Gyermekkor és társadalom (Childhood and Society 1950)22 című könyve tette ismertté. Budapest 161 . 1968). és Boston elsőszámú gyermekanali­ tikusa lett. Osiris. További munkái: Identity: Youth and Crisis (Identitás: fia­ talság és válság. a Menninger Alapítványnál. Később a Yale Egyetemen. a Felsőfokú Ma­ gatartás-tudományi Tanulmányok Központjában (Palo Alto. amelyért a Pulitzerdíjat és a könyvszakma országos kitüntetését (National Book Award) is megkapta. Gandhi's Truth (Gandhi igazsá­ ga. Helmich Katalin. A lakota és a yurok indiánokra vonatko­ zó közismert vizsgálatait a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársaként folytatta. Berkeleyből távozva sok éven át magánpraxist folytatott. Három évig a Harvard Egyetem Orvoskarán tanított. valamint Gregory Batesonnal és Margaret Meaddel. Erikson: Gyermekkor és társadalom. 2002.

Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers. am ivé szü­ léink g én jein ek véletlenszerű kombinálódása tesz m inket. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375. azok vagyunk. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. " Dióhéjban Minden személyiség két vagy három alapvető. befolyása erősen korlátozott. Különféle adottságok (87. oldal) 16 2 . és a környezet szerepe legtöbbször csekély változásokban és talán egyfajta leplezésben m erül ki. M indkettő túlnyomóan a gén ek befolyása alatt áll. biológiailag meghatározott dimenzióban mérhető. s bár a környezet valamelyest ja ­ víthatja az egyensúlyt. A személyiséggel ugyanúgy állunk. m int az intelligenciával.1947 A személyiség dimenziói „A személyiséget nagym értékben az egyén gén jei határozzák m eg.

A két dimenzió Eysenck nem feledkezett meg az embertípusoknak a négy testnedvből kiinduló ókori görög felosztásáról . aki introvertált és extravertált típust különböztetett meg. A Dimensions o f Personality (A személyiség dimenziói) Eysenck első könyve volt. stílusa száraz.amely szerint szangvinikus. Mivel azonban ez volt az introverzió és extraverzió fogalmának első tudományos kifejtése. elvont. Amikor 1997ben meghalt. Németországban született. de hajthatatlan volt abban. de a nácikkal való szembenállása miatt az 1930-as években Nagy-Britanniába kellett menekülnie. ő volt a legtöbbet idézett pszichológus. Öt évtizedet átívelő pályája során 50 könyve és több mint 900 cikke jelent meg. s számos területen ért el új eredményeket. század egyik legvitatottabb és egyik legtermékenyebb pszichológusa volt. fejezet Hans Eysenck Eysenck a 20. kolerikus. hogy a szemé- 163 . fél évszázadra kije­ lölte a fejlődés útját a személyiségbeli különbségek kutatása területén. és nyilvánvalóan felhasználta Carl Jung osztályozását. flegmatikus és melankolikus típus létezik -.15.

Az összegyűjtött válaszok alapján Eysenck kijelölte a vizsgált személyek helyét két át­ fogó dimenzió vagy „szupervonás" . 164 . hogy a konvenciók szerint szocializálódott-e az illető. Főbb jellegzetességei a következők. ahol alkalma nyílt tanulmá­ nyozni sok száz. A személyiség dimenziói egy bizo­ nyos kutatási módszerből. Az extraverzió. Eysenck meg volt győződve arról. A háromdimenziós modellt (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus) PEN modellnek nevezték el. a neurotikus dimenzió meghatározóját pedig abban. hogy ezek a szupervonások gene­ tikailag meghatározottak. vakmerő. A háború alatt Londonban. illetve introverzió forrását az agy eltérő ingerelhetőségében kereste. de többnyire azt feje­ zi ki. ahogy az idegrendszer az eseményekre adott érzelmi re­ akciókat kezeli. vagy mennyi­ re féktelen. a pszichoticizmus annak mértékéül szolgál. amely szociabilitást mér. hogy mennyire lázad az illető egyén a helyzete ellen. a frontról visszatért katonát. a faktoranalízisből táplálkozott. avagy (szélsősé­ ges esetben) antiszociális pszichotikus. azaz pontozással érté­ keljék a bizonyos helyzetekben adott reakcióikat. Ezen a téren Eysenck Pavlov követője volt. Az extraverzió/introverzió dimenziótól eltérően. szociopata.lyiségbeli különbségek tanulmányozásának objektívnek és statiszti­ kailag megalapozottnak kell lennie. Megkérte vizsgálatai alanyait. és hogy élettani szinten is megnyilvánulnak az agy és az idegrendszer működésében. Ez mentális labilitást is jelezhet.az extraverzió/introverzió és a neuroticizmus . melynek segítségével Eysenck nagy mennyiségű kutatási adatból következtet­ hetett a személyiség különbségeire. hogy válaszoljanak egy kérdéssorra. a Mill Hill Sürgősségi Kórházban dolgozott. Később Eysenck hozzátett ezekhez egy harmadik dimenziót: a pszichoticizmust.mentén.

Extraverzió • Az extravertált ember agya . kevésbé aggodalmaskodik amiatt. és többet aggo­ dalmaskodik miattuk. • Az extravertált ember elfogulatlanabbul szemléli az eseményeket. komolyabb. Introverzió • Az introvertált ember. mivel az agya könnyebben ingerelhető. haj­ lamos a borúlátásra. • Mivel az introvertált ember a jelek szerint intenzívebben éli át a dolgokat. • A belső szenzoros túlterhelés miatt. hogy mások személyében ho­ gyan értékelik őt.a túl sok társas interakciót.ke­ vésbé ingerelhető. a kockázatvállalás és a megbízhatatlanság is jellemző rá. mélyebben érintik őt az élet eseményei. vagy gazdag belső élete miatt egyszerűen nincs szüksége több társas interakcióra. hogy úgy érezze. • Az introvertált ember többnyire tartózkodóbb. esetleg önértékelési problémái vannak.mentálisan meg­ terh eln ek érzi . valóban él. jobban ki van szolgáltatva a hangulatainak.várakozásunkkal ellentétben . és intenzív belső éle­ tet él. 165 . vagy bűntudat gyötri. önvédelmi reakcióként az introvertált ember természeténél fogva kerüli . de olykor a nyughatatlanság. • Az extravertált ember általában véve élénk és derűlátó. • A kevesebb belső történés miatt az extravertált embernek termé­ szeténél fogva külső ingerekre és másokkal való kontaktusra van szüksége ahhoz. mint az introvertált emberé.

stresszre. A neurotikus hajlamú extravertált ember jobbára alulértékeli az életesemények hatását. aggodalmakra. az nyugodtabb. • Az ebben a dimenzióban kapott magas pontszám nem jelenti azt. ezért hajlamos a fóbiákra. hogy mennyire vagyunk haj­ lamosak az izgatottságra.Neuroticizmus • A neuroticizmus azt mutatja meg. és tagadásos vagy elfojtásos neurózisban betegedhet meg. • A neurotikus hajlamú ember túlreagálja az ingereket. reálisabban tudja megítélni a dolgokat. idegességre.köztük a széles körben használatos ötfaktoros modell (extraver­ 166 . amely neurózisra hajlamosít. de a kutatások egyre inkább megerősítették a megállapítá­ sait. Mint Steven Pinker írja a Tiszta lapban. hogy az illető neurotikus. • A neurotikus hajlamú introvertált ember nagy erőfeszítéssel igyekszik ellenőrzést gyakorolni az őt érő ingerek fölött. hogy olyan agya van. hanem csak azt. Záró megjegyzések Eysencknek a személyiség biológiai alapjaival foglalkozó munkáit so­ kan bírálták. Az alacsonyabb pontszám vi­ szont nagyobb érzelmi stabilitást jelent. szoron­ gásra. akiben nincs ilyen hajlam. a külön nevelkedett egype­ téjű ikrekkel kapcsolatos vizsgálatok értelmében a személyiség csupán kis részben vezethető vissza a társadalmi környezetre. pánikrohamokra. Ma már a személyiségtípusokról sok más modell is megpróbál számot adni . nagyrészt a gének formálják.

hogy pszichoanalízissel gyógyítani lehetne a neurózisokat. 1971-ben megjelent könyvében bizonyítékokat hozott fel a rasszok közötti IQ-beli különb­ ségek mellett. neuroticizmus és nyitottság) -. hogy a pszicho­ terápia tudományosan megalapozottabbá. A pszichoanalízis tudományos értékét az 1950-es években nagy feltűnést keltve kérdőjelezte meg. de Eysenck volt az első. . állást foglalt a paranormális jelenségek létezése mellett. barátságosság. Intelligence and Education (Rassz. Azt állította. hogy a személyiség tanulmányozása valaha is egzakt tu­ dománnyá válik. hogy a dohányzás okozta rákbetegség összefügg a személyiséggel. mégis Eysenck munkássága alapozta meg azt. semmi­ lyen bizonyíték nincs arra. hogy az intelligencia nagy­ részt genetikailag meghatározott. célzottabbá váljék. Nem valószínű. s ezzel végső soron ahhoz is hozzájárult. hogy egyetemi előadása közben Eysencket pofonütötték. intelligencia. s ekkor történt az a nagy port felvert esemény. Eysenck az intelligenciát is kutatta. lelkiismeretesség. fölvetette. mint mások. Race.zió. Eysenck tudósként és népszerű lélektani könyvek szerzőjeként is nagyban hozzájárult ahhoz. oktatás) című. hogy egyesek biológiailag hajlamaik folytán könnyebben válhatnak bűnözővé. A könyv megjelenését demonstrációk követték. és megkísérelt bizo­ nyítékot szolgáltatni arra. hogy a lélektan az emberek megértésében túllépjen a puszta megfigyelésen és a népi bölcsességeken. Vitatható megnyilatkozásai dacára az Amerikai Pszichológiai Társa­ ságtól Eysenck élete vége felé William James-díjat kapott a pszichológia tudományában egész életében elért kimagasló eredményeiért. örökletes tulajdonság. Elmélyedt az asztrológiában is. aki megpróbálta statisztikailag vizsgálni a kérdést. hogy a közvélemény jobban megértse a lélektan kérdéseit. és a szociális kondicionálás etoszával szembeszegülve kitartott amellett.

168 .Hans Eysenck Hans Jürgen Eysenck Németországban született 1916ban. 1997-ben halt meg. a Londoni Egye­ temen szerzett pszichológiából PhD-fokozatot 1940-ben. Szülei elváltak. Angliában telepedett le. AII. és örökre elhagyta Németországot. világháború alatt pszichiáterként a Mill Hill Sürgős­ ségi Kórházban. 1945 és 1950 között pszichológusként a Maudsley Kórházban dolgozott. Megalapította és 1983-ig vezette a Londoni Egyetem Pszichiátriai Intézetének Pszi­ chológiai Osztályát. nagyanyja nevelte fel. Fiatalon szembehelyezkedett a nácikkal.

.

Gottman: A boldog házasság hét titka (245. " Dióhéjban Csak úgy őrizhetjük meg integritásunkat. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279." „Talán az a legrosszabb. A félelem. A z ujjuk kö ré csavarnak m in k e t. am ikor m egkapják. elvesztjük a kontaktust saját integritásunkkal. oldal) John M. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189." „M egnyugtató intim itással vesznek körül m inket. oldal) 23 Susan Forward: Érzelmi zsarolás. a kötelességérzet és a bűntudat szorításában. de gyakorta feny egetéssel próbálják elérn i. hogy en g ed jü n k nekik. azzal a belső iránytűvel. Béresi Csilla Édesvíz. Budapest 170 . ha ellenállunk mások kontrolláló viselkedésének. hogy m aga alá tem essen m inket a b űntud at és az ö n v á d .1997 Érzelmi zsarolás2 3 „H iá b a vagyunk talpraesettek és sikeresek életü nk más területein. g o n ­ doskodnak róla. és hogyan kell v iselk ed nünk . hogy m in d e n alkalom m al. m ilyen értékeket kell fo nto sn ak tartanunk. 1998. teh etetlen n ek érezzük m agunkat. am ikor en g e d ü n k az érzelm i zsarolás­ nak. ford. am ely segít eld ö n ten ü n k . am it akarnak. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. ezekkel az em b erek ­ kel szem b en zavarba jö vünk . s ha m égsem tesszük.

hogy egy kapcsolat megőrzése érdeké­ ben meg kell tenniük. mert úgy érezték. 171 . akikkel előfordult már. amiről tudjuk.házastárs. Obligation. Aki elolvassa Susan Forward sikerkönyvét Érzelmi zsa­ rolás: a félelem. hogy vállaljuk az illetővel az állandó nyílt konfliktust. hogy nem jó nekünk.16. Miért érzi úgy az egyik fél. hogy zavartalan maradjon a kapcsolat. hogy csak fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel érhe­ ti el. Bár maga a zsarolás tárgya is adhat okot aggodalmakra. and Guilt to Manipulate You). hogy olyan cseleke­ detre akar minket rábírni. gyermek. hogy zsarolják? Mi az érzelmi zsarolás? A legtöbbünk életében volt vagy van olyan ember . A másik lehetőség. mennyire áthatja néha az egész életünket az érzelmi zsarolás. megértheti. a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (Emotional Blackmail: When the People in YourLife Use Fear. akit szeretnénk mindig kiengesztelni. munkatárs -. amit akar? És miért hagyja az áldozat. mert neheztelünk rá azért. fejezet Susan Forward Ez a könyv azoknak szól. inkább csak jelzi a zsaroló és a megzsarolt személy közti mélyebb problémát. hogy akaratuk ellenére megtettek valamit.

amit akar. • Nagy ígéreteket tesz arra az esetre. és nem abban. illetve ezek megvonásával bün­ tet minket. • Hibaként állítja be. mert nem működünk vele együtt. • Célozgat arra. barátunk vagy munkatársunk a következők valamelyikét teszi. tudja. máskor a má­ sik fél akarata érvényesül. ha nem engedünk. rokonunk. ha beleegyezünk valamibe. A normális kapcsolatokban egyensúlyban van az „adok" és a „kapok". ha nem engedünk neki. a félelem (fear). és a ködben olykor nem vesszük észre. feltéve. és kihasználja ezt. • Nem vesz tudomást bizonyos gondolatainkról vagy érzéseinkről. Ha házastársunk. a lekötelezés (obligation) és a bűntudat (guilt) angol nevének kezdőbe­ tűi a „köd" jelentésű fog szót adják ki -. hogy megnehezíti a dolgunkat. figyelmeztet Forward. ahogy én akarom. A zsarolók „ködösítenek" . hogy szenved miattunk. illetve számításon kívül hagyja azokat. hogy zsarolás célpontjai vagyunk.három fontos fegyverük." Minthogy a zsaroló jól ismeri a megzsarolt személyt. melyek az érzékeny pontjai. hogyan bánnak velünk. rosszul jársz. nem „engedelmeskedünk". hogy nekünk mi okozna örömet. • Azzal fenyeget. 172 . hogy ő megkapja. amit akar. a fenyegetésbe beleértve a kapcsolat megszakítását. hogy bennünk van a hiba. lehetséges.Az érzelmi zsarolás lényege a következő fenyegetésben össze­ gezhető: „Ha nem úgy cselekszel. attól függően. aki zsarolni akar minket. A bűntudat és a félelem könnyen keltheti azt a látszatot. de ezeket sohasem váltja valóra. amikor meg akarja szerezni az együttműködésünket. Az érzelmi zsarolót azonban nem igazán érdekli. • Pénzzel vagy szeretettel jutalmaz. Olykor a mi akaratunk. hogy megkapja-e tőlünk.

legjobb lesz másik kapcsolat után néznünk. amit a maguk számára létfontosságúnak 173 .Gyakran megesik. ő annál több „ködöt" (FOG) visz a kapcsolatba. Az utolsó lépés a legfontosabb: a zsaroló most már tudja. aki nem engedelmeskedik neki? A zsarolók lelki világát tárgyaló fejezetben Forward leírja. így: „Jót akarok mindkettőnk­ nek. hogy célba talált. hogy az ő akarata érvényesüljön. • A zsaroló nyomást gyakorol rá. hogy a módszer használható. A zsarolók lelki világa Miért olyan fontos a zsarolónak. elő van készítve a talaj a jövőbeli manipulációhoz. akik úgy érzik. és teljesíti a kérést. miért megy el akár addig is. • Ismétlés .a célszemély nem akarja veszélyeztetni a kap­ csolatot." • Engedelmeskedés . hogy általában frusztrált emberekről van szó. • A célszemély ellenáll. bármi volt is az. csak drasztikus cselekede­ tek árán juthatnak hozzá ahhoz. mégsem érezzük képesnek magunkat a határozott lépésekre. • A zsaroló kér valamit. az áldozata pedig mi vagyunk. Az események zavart és neheztelést váltanak ki belőlünk. pl. " „Már nem szeretsz?" • A célszemély továbbra is ellenáll. Vajon nem minket hagyott-e cserben a józan ész? Forward az érzelmi zsarolás hat lépését különbözteti meg. Fölfedezett egy manipulációs technikát. amivel kicsikarta a beleegyezésünket. hogy büntesse azt. a zsaroló fenyegeti: „Ha ezt nem fogadod el. hogy minél inkább ellenállunk a zsaroló követe­ léseinek.a zsaroló látja.

otthon hagyott partnerünk mindent megtesz. ahelyett hogy belátná. Mi természe­ tesen együttérzünk vele. Bár minket hibáztatnak. írja Forward. Az érzelmi zsarolás sokszor a nélkülözés vagy a kisajátítási vágy formáját ölti. ha dühében teljesen kivetkőzik magából. dühösek rá vagy folytonosan próbára teszik. annál védtelenebbek vagyunk a zsarolással szemben. akik ka­ paszkodnak a másikba. megint mások szótlanul duzzognak. az teljesen normális. Minél szorosabb a kapcsolat. Józanságunk és egészségünk megőrzése érde­ kében rögzítenünk kell a határokat. Az érzelmi zsarolásnak sok különböző formája van. amikor nem vagyunk vele. Az olyan emberek. hogy ilyen helyzetbe került. mert ezzel a módszerrel védekeznek az őket érő esetleges veszte­ séggel szemben. de Forward szerint az együttérzés csak fokozza a manipulatív viselkedést. milyen hajlíthatatlan lett a párjuk hirtelen. Tudatja velünk. ha nem engedünk nekik. Ha üzleti ügyeket kell intéznünk. vagy egy hétvégét ked­ vünk szerint akarunk eltölteni. hogy mindvégig szenvedjünk a bűntudattól. és merev hozzáállása jóvoltából jobban érzi magát a bőrében. azért ilyenek. a partner kérése pedig ésszerűt­ len. ha a másik fél pénzügyi re­ torziót vagy válást helyez kilátásba. az intim kapcsolatokban megszokott kompromisszumokat el­ lentmondást nem tűrő döntések váltják fel. 17 4 . mások nyugodtan közlik. haragszik amiatt. és eltávolodik.tartanak. hogy amikor bünteti a célszemélyt. mennyire magányos és levert. A zsaroló úgy érzi. mi fog történni. tudatosítva magunkban. hogy az ő múltbeli problémáik kísértenek a jelenlegi kapcsolatban. A célszemély. voltaképp ren­ det tart vagy leckéztet. valószínűbb. míg ki nem találjuk és a békesség kedvéért nem teljesítjük a kívánságukat. A partnereik elképedve nézik. mi a dolga. Egyesek agreszszívan fenyegetőznek. nem visz közelebb a célhoz. hogy amit tenni szeretnénk. Kevesen tudnak ellenállni. Ám a kiszabott büntetés szükségképpen nem kívánt következmé­ nyekkel jár. még ha látszólag a szeretet diktálja is.

kapni fog kölcsönt az anyjától házvásárlásra. Aki pedig más véleményen van. hogy önzők vagy gondatlanok vagyunk. ha előtte.vagy ha a fizikai bántalmazástól sem riad vissza. tudja. és ezeket a gyenge pontokat lenne hivatva stabilizálni.itt tehát az egyik személy a másik rovására próbál nagyobb hatalomra szert tenni. mintha rólunk szólna. mint ami mindenkinek jó. mert kijátszhatja a kártyát. nem lazítják fel a kapcsolat alapjaiban szilárd érzelmi talaját. azt fogom tenni. vagy elvetemült gazember. aki nemrég szokott le a kábítószerről. az vagy bolond. Gyakorlott „szóvivő" a legésszerűt­ lenebb kéréseit is képes úgy beállítani. az egészséges konfliktusokban egyik fél sem akarja „felkor­ bácsolni a másik fél érzelmeit" A zsaroló mindig azt próbálja éreztetni. Nem könnyű visszautasítani a kérést. hogy „ha nem adsz. ha csatározásokkal járnak is. utána ezt halljuk: „Hát már nem szeretsz?" Az a leány pedig. Forward lelkére köti az olvasónak. ne feledje: az érzelmi zsarolás „úgy hangzik. például azért. de javarészt egyáltalán nem rólunk szól Valójában a zsaroló sze­ mélyiségének gyenge pontjaiból ered. hogy az ő indítékai ma­ gasabb rendűek a mieinknél. De vannak a zsarolásnak finomabb eszközei is. Míg az előbbiek. és minket hibáztat. Forward megjegyzi: nagyon nagy véleménykülönbségek sem járnak fel­ tétlenül azzal. 175 ." Az érzelmi zsarolás hatása Különbséget kell tenni a legtöbb kapcsolatban előforduló szokvá­ nyos konfliktusok vagy viták és a manipulatív viselkedés között. mintha rólunk szólna. amit régen". vagy legalábbis arra irányul . addig az utóbbi a másik ember énjé­ nek háttérbe szorítását jelenti. olyan érzést kelt. hogy az egyik ember személyében sérti vagy rágalmazza a másikat.

beszámoltak az általa „fekete lyukként" jellemzett érzés­ ről. akik zsarolóik ellenében segítségért folyamodtak Forwardhoz. annál inkább szem elől tévesztjük. Miért vagyunk zsarolhatók? Sokan azok közül. lemondunk belső iránytűnkről. az intimitást. és ha a zsaroló mozgásba tudja hozni ezeket a félelmeket. hogy magas szinten teljesítünk életünk minden más területén. kik is vagyunk. Egyre kevesebb témáról lehet beszélni. amelyben a résztvevők egyre jobban elrejtik igazi énjüket" . aminek a zsaroló látni akar min­ ket. bármit megtenné­ nek a kapcsolat megőrzéséért. állandóan kerülgetjük a lényeget. A kapcsolat kiürül. Valahányszor letesszük a fegyvert. már nyert ügye van. de a vélt vagy valós visszautasítástól összeroppanunk. hogy viszszatérnek egy igen reaktív gondolkodási sémához. a szakadék egyre szélesebb. amelyekkel földeríthetjük. Minél inkább azzá válunk. a bizalom és a gondoskodás semmivé lesz.A valóság ilyetén kiforgatása erodálja a kapcsolatokat. s ame­ 176 ." Az elhagyatástól való félelem szüli az egyéb félelmek legtöbbjét. kiszívja belőlük a kedvet. Integritásunk és lelki békénk megőrzése attól függ. mit kell tennünk integritásunk megőrzése érdekében. Forward szavaival: „Lehet.mondja Forward poétikusan. amely megsúghatná nekünk. „Az egymással törődés. szembeszállunk-e az ilyen félelmekkel: ezzel a kérdéssel foglalkozik Forward az Érzelmi zsaro­ lás második részében. a bensőségesség egykori kecses táncát egyfajta álarcosbál váltja fel. Annyira kétségbeejtő számukra az elhagyatás gondolata. a jó szándékot. mely pontokon vagyunk érzelmileg sebezhetők. Eszközöket és technikákat mutat be. tojástáncot járunk.

milyen hatások érték Forwardot. de egyszersmind hideg szívű zsaroló. Érdekes lenne tudni. hanem azt is felvázolja.lyek segítségével megelőzhetjük. A zsarolók érzelmi beállítottságával és élettörténetével kapcso­ latos gondolatai Karén Horney munkáját idézik fel (lásd 279. jobban átlát­ juk az egy-egy személyiségre jellemző viselkedésformák és érzelmek komplexitását. hogy miként lehet szembeszállni vele és meghiúsítani. akik szeretik őket) . a biztonságérzetet erősítő neurotikus hajlamról.millióknak segítettek. aki csak magára gondol. A könyvben idézett személyek közül sokan mondják a párjukról. Záró megjegyzések Mindez azonban ízelítő csupán az Érzelmi zsarolás tartalmából. hogy egy önsegítő könyv a pszichológia tu­ dományát is előreviheti. úgy érezzük. és képessé válhatunk arra. nincs hozzá bibliográfia.köztük a remek címmel megjelent Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak. illetve hogy meglátásai mind saját terápiás tapasztalataiból táplálkoznak-e. akik gyűlölik a nőket és a nők. hogy miben áll a zsarolás. Megtanulhatunk ellenállni. kijelölni a határokat. oldal): ő írt a gyermekkorban kifejlődő. hogy „a legcsodálatosabb. amit csinál. amely célt tévesztve felnőttkorban is megmarad. szembenézni a valódi kérdésekkel. Amikor letesszük. és az Érzelmi zsarolás kitűnő példa arra. legsegítőkészebb ember a vilá­ gon". Forward könyvei . Itt Forward nem csupán arról ír. hogy megmondjuk a zsarolónak: elfogadhatatlan. hogy nem tartalmaz hivatkozásokat. A könyv egyik gyengéje. Az első rész („A zsarolási tranzakció megértése") önmagában is megéri a könyv árát. de a második rész még értékesebb. hogy újra túszul ejtsen minket valaki. 177 .

Első könyve. Kapcsolataink­ ban mégsem fogadhatjuk el a zsarolást. Ne hagyjuk kapcsolatain­ kat idáig fajulni. / Simpson-ügyben is tanúskodott. 1978) megjelenésétől a gyermekbántalmazás szakte­ kintélyének számít. miközben számos dél-ka­ liforniai pszichiátriai és orvosi intézet munkatársa is volt. Ezt követte a szintén sikeres Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak.hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől és nyerjük vissza életünket? ford. 2 0 0 4 . További munkái: Obsessive Lőve. még ha a kapcsolat nem roppan is bele. akik gyűlölik a nőket és a nők. hogy az emberi természetbe mindkettő belefér. Sok éven át magánpraxist folytatott. Money Demons (Rög­ eszmés szeretet. hogy ön­ kéntesként a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) Neuropszichiátriai Intézetében dolgozott. a pénz démonai) és a When Your Lover 24 Susan Forward: Mérgező szülők . mint Nicole Simpson terapeutája az O. Forward közismert médiaszemélyiség és előadó.Tény. Budapest 178 . . Susan Forward Pszichológusi pályafutása azzal kezdődött. mert kifacsarja belőlük az éle­ tet. 1986) és a Mérgező szülők (Toxic Parents 1989)24. akik szeretik őket. a Betrayal oflnnocence (Az ártatlanság eláru­ lása. és az utószót írta Kövi György Háttér. Pszichiátriai szociális gondozóként szerzett diplomát. Szakértőként hallgatták meg nagy port felvert büntetőügyekben. majd PhD-fokozatot.

Az utóbbi könyvben és az Érzelmi zsarolásban társszerzőként Donna Frazier is közreműködött. 16 179 .Is a Liar (Hazudós szeretők).

Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülá pszichológiája (79. am i a jelek szerint két okból fakad. hogy alapjában véve m it is szeretne tenni. értelm etlennek érzik az életet. Gyakran nem is tudja. a sors tudatos elfogadásából születhet az egyik legnagyobb dolog. Ehelyett vagy arra törekszik. am it mások tesznek (k onform izm us). És a régi idők em berével szem ben a m ai em b ernek a hagyományok sem mondják m eg. A z állatokkal ellentétben az em bernek n em m ondják m eg az ösztö­ nei. hogy m it kell tennie." Dióhéjban A szenvedés.1 7 1969 Az értelem akarása „A m it én egzisztenciális vákuum nak nevezek. oldal) 180 . Egyre többen panaszkodnak arról. amit elérhetünk. hogy üresnek. kihívást jelen t a m ai pszichiátria számára. hogy m it tegyen. am it mások elvárnak tőle (totalitarianizm us). vagy azt teszi.

vagy lemondtak az életük­ ről. amit egy náci koncentrációs táborban töltött. és Az értelem akarása világosan megfogalmazza a Franki és honfitársai felfogása között lévő különbségeket. bemutatva rabtársait. Ez nehezebb olvas­ mány. fejezet Viktor Franki Franki legismertebb munkája a Maris Search fór Meaning {Az értelmet kereső ember. lásd a kommentárt az 50 klasszikus önsegítő könyv című ki­ adványban). amely az emberi lényt környezetének komplex termékévé próbálja egyszerűsíteni. akik vagy magu­ kévá tették a túlélés gondolkodási sémáját. de tartalma bőségesen kárpótolja az olvasót a nehézségekért.17. Sok olvasója számára valóságos kincs ez a könyv: ellenméreg a mai élet unalmával és értelemnélküliségével szemben. de Franki tanainak és az azokat megalapozó filozófiának a teljes kifejtése a The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása) című munkájában található. 181 . Franki terápiás módszerét sokan a bécsi pszichoterápia harmadik iskolájának tekintik a freudi pszichoanalízis és az adleri individuálpszichológia mellett. Franki a behaviorista pszichológiát is elutasítja és vele azt a szemléletet is.a logoterápiáról (a görög logosz szó értelmet jelent) -. Megindítóan írja le benne azt az időszakot. Ez a könyv is képet ad az értelem frankli pszichológiájáról .

ha papot vagy rabbit keresnének fel. hogy az emberi psziché tekintélyes részben komputerszerűen működik.A pszichológia vakfoltja Franki úgy véli. de van a panaszoknak egy másik csoportja is: a Franki által noogénnek mondott. de szemben Albert Camus vagy Jean-Paul Sartre egzisztencializmusával. ítélkezhetnek-e hitelt érdemlően a bűntudat. morális vagy spi­ rituális konfliktusokból fakadó panaszok tartoznak ide. az életút megválasztásában. a pszichológia korábban képtelen volt számot vetni az em­ ber sokdimenziós természetével. Ez utóbbiakkal a hagyományos módszereket alkalmazó pszichiáter nem tud mit kezdeni. vagy abban. teszi fel a kérdést Franki. mint az agorafóbia. Franki nem fogadta el. hogy például a szeretetet vagy a lelkiismeretet egyszerűen kondicionált válaszként vagy a biológiai programozás eredmé­ nyeként értelmezhetnénk. sokszor meg sem érti őket. Vajon annak a szakmá­ nak a művelői. de hangsúlyozta. hogy megbomlik testünk kémiai anyagainak egyensúlya. Bizonyos panaszaink talán ab­ ból fakadnak. vagy olyan lelki bajokból. amelynek nevében Jeanne d'Arcot szkizofrénnek minősí­ tették volna.az értékválasztásban. az ilyen panaszoktól szenvedő páciensek job­ ban járnának. amelyhez az élet értelmetlenségének érzését társítjuk: a logoterápia alapvetően 182 . a lelkiismeret. Mint neurológus nem vitatta. hogy az ember nem pusztán számítógép. a halál vagy a méltóság kérdéseiben? A logoterápia válasza Lélektani szemléletét Franki egzisztencialistának nevezte. Nem tagadja. de fontos szerepet tulajdonít a sza­ bad akaratnak is . hogy a biológiai adottságok vagy a kondicionálás alakítanak minket. hogy nehéz körülmények között is megőrizzük méltóságunkat.

Egy haldokló asszony. és aki a halálfélelemtől szinte megbénult. Franki szerint nem a siker a legtöbb. Éppen arról igyekszik meggyőzni az embereket. akik saját dön­ téseik folytán kerültek mostani helyzetükbe. hogy ez mi­ ben áll. hogy valahol az Egyesült Államok nyugati partján fel kellene állítani a „Felelősség-szobrot".optimista. Túllépett a korai halál „értelmetlenségén". A regényíró Franz Werfelt idézi: „A víz létezésének legtámadhatatlanabb bizonyítéka a szomjúság. hogy ők mind csodálatos emberek. fájdalmas helyzetek értelmét nem mindig ismerjük fel. akit Franki látogatott a kórházban. rájött. hogy elevenen él bennünk az értelem akarása. Szabad és felelős embereknek tekintette őket. A relativizmus korában élünk. ellenkezőleg: nagyon is emberi jelenség. 183 . hogy az általa választott módon haljon meg. Tudomásul vette a bűnt mint realitást." Felelősség és bűntudat Egyszer Franki a hírhedt San Quentin börtönben tartott előadást. Franki amellett érvelt. és nem is azt. hogy a társadalom vagy saját génjeik áldozatai. amikor a történtek eredményeként megerősödtünk. csak később. és abban találta meg élete értelmét. amit az életben elérhetünk. A nehéz. az nem neurózis. hogy amikor az ember egzisztenciális vákuu­ mot érez maga körül. amely azt jelzi. mert nem azt mondta róluk. ha nem is tudjuk még pontosan. ha képesek vagyunk bátran szembenézni a megváltoztathatat­ lan végzettel. hogy az élet­ nek mindig van értelme. A ra­ bok szívesen hallgatták. ha­ nem az. hogy a halállal való bátor szembenézés megszépítheti utolsó óráját. a keleti par­ ti Szabadság-szobor ellentétpárjaként. Franki előszeretettel hangoztatta.

akkor vajon mi különbözteti meg a vallástól. hogy megragadjuk-e ezeket az ér­ telmeket. hogy ha a logoterápia az élet értelmét állítja középpontba. nem tudta rászánni magát a távozásra. hogy „Mi az élet értelme?". Válasza az.amelyben a valódi értékek és értelmek felhígulnak. Ha azonban úgy döntünk. hogy míg a vallás termé­ szeténél fogva a megváltást állítja a középpontba. Az életnek nincs végső értelme. ha nem saját életünkre. felajánlották neki az amerikai vízumot . Amikor neurológus­ ként Bécsben élt. hogy megszabadulunk az ilyen univerzáliáktól. Tudván. írja Franki. azzal paradox módon bezárkózunk tulajdon szabad­ ságunkba. Záró megjegyzések Az értelem akarásának végén Franki fölteszi az önként adódó kérdést. avagy igyekszünk elkerülni őket. hogy lelkiismeret. a lehetséges értelmek egyedi sorozatának beteljesítésére születik. addig a logo terápia a mentális egészséget szolgálja. Tőlünk függ. függetlenednek íté­ letünktől. s hogy elfogadjuk. hogy Franki elkerülhette volna a koncentrációs tábort. Lelkiismeret Az értelmet kereső ember olvasói bizonyára meglepődtek azon. saját problémáinkra és feladatainkra vonatkoztatjuk.de csak neki a szüleinek nem. 184 . hogy milyen sors vár a szülőkre. Értelmezhetetlen a kérdés. csak az egyes emberek életének vannak egyedi értel­ mei. Minden ember. Az élet értelmének ilyenfajta egyediségét hívjuk úgy.

E különbségtételtől függetlenül Franki pszichológiáját áthatja a vég­ ső értelembe vetett spirituális hit. de számolt a szabad akarattal is . S hogy az ember meg akarja találni élete értelmét. mint az örömre vagy a hatalomra törekvés ösztönét. de az értelem az. Mindamellett Franki a neurológia és a pszichi­ átria doktora volt. aki kételkedik abban. Ahogy Freud az örömöt vagy a szexualitást. Franki számára a pszichológia csakis akkor töltheti be feladatát. Az ösztöneink hajtanak minket. és nem volt álmodozó. 185 . Franki hitt abban. hogy az értelem akarása is legalább ilyen fontos szerepet ját­ szik személyiségünk alakításában. 5 közben pszichiátriai magánpraxist épített ki. és megőrizzük-e emberi méltóságunkat a nehéz helyzetekben.azzal. ami magával húz. ami sokak szemében gyanússá tette ezt a lélektani irányzatot. hogy a bio­ lógiai tényezők. Viktor Franki Becsben született 1905-ben. hogy az életnek lenne végső értelme. ha éppúgy számí­ tásba veszi az értelem akarását. hogy módunkban áll eldönteni. A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát és PhD-fokozatot. Franki nem tagadta. Adler pedig a hatal­ mat tette meg az ösztönös késztetések fő célpontjának. és túlélt két koncentrációs tábort. a kondicionálás is alakítják az embert. Az 1930-as években a Bécsi Közkórház öngyilkososztályán dolgozott. nem tagadhatja az sem. Nem gondolkodott misztikusan. milyen életutat járunk be. milyen értékeket állítunk előtérbe. A Neurológiai Osz­ tály vezetőjeként 1940 és 1942 között a Rothschild Kór­ házban dolgozott.

az amerikai csapatok bevonulásakor.került. A Bécsi Neurológiai Szakrendelő Intézet vezetőjévé nevezték ki. Franki 1997-ben halt meg. A háború után visszatért Bécsbe.Szüleivel és feleségével. 186 . más amerikai egyete­ meken és a Bécsi Egyetem Orvoskarán. The Unheard Cry fór Meaning: Psychotherapy and Humanism (Hangtalan kiáltás az értelemért: pszi­ choterápia és humanizmus. 1985). ekkor írta Az értelmet kereső embert. vendégprofesszor volt a Harvardon. Dér unbewusste Gott (A tudattalan isten. Tillyvel együtt 1942-ben kon­ centrációs táborba .először Theresienstadtba . További munkái: Árztliche Seelsorge (Orvosi lélekápolás. ugyanazon a héten. 1948). 1965). Huszonkilenc egyetem választotta díszdoktorává. mint Teréz anya és Diana hercegnő. A családból csak ő maradt életben: 1945-ben szabadult Dachauból. ezt az állást töltötte be egészen 1971-ig.

.

Párbeszéd. oldal) V. 199 8 . am i az ént védekező intézkedésekhez való folyam odásra ösztönzi. betörni akaró erő m indig m egegyezik. S.és férfibarátai csodálatát és szerelmét.1936 Az én és az elhárító mechanizmusok2 5 „Ezekben a konfliktushelyzetekben a szem ély énje saját ösztön-énje egy részének visszaszo­ rítására törekszik. bájos leány volt és felkeltette társasága érdeklődését. aki pedig m ég gyereknek számított. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. Horgász Csaba. Serdülőkorában a páciens m in d en addigi érdeklődésével felhagyott és csak egyetlen vágy hajtotta: hogy kivívja fiú. így. oldal) 25 Anna Freud: Az én és az elhárító m echanizmusok. am i változik. az az a motívum. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31 >oldal) Eric Beme: Emberi játszmák (51. Budapest 26 Fordította Horgász Csaba 27 Fordította Horgász Csaba 18 8 . oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. a védekezést létrehozó hatóság és az elhárított. ford. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. hogy elkerüljük a fájdalmat és összhangban maradjunk saját énünkkel. s ez a kényszer gyakran pszichés elhárító mechanizmusokat hív elő belőlünk. ennek dacára heves féltékenység kínozta húgával szem ben. "26 „N oha páciensem igen szép. "2? Dióhéjban Szinte bármit megteszünk azért.

mint az anya iránti gyűlölet.18. pedig úttörő munkát végzett két fontos területen is: az én pszichológiája és a gyer­ mek-pszichoanalízis területén. Olvasását megkönynyíti a pszichoanalízis alapfogalmainak ismerete. és az egyetlen. hogy ezeket a pácienseket egészen másként kell kezelni. A The Ego and the Mechanism o f Defence (Az én és az elhárító mechanizmusok) Anna Freud legismertebb könyve. élet­ évét. Azt vizsgál­ ta. Gyermekekkel és serdülőkkel dolgozott. hogy ugyanar­ ra a pályára lép. de a könyv laikusok számára is élvezhető. Mire betöltötte 14. annál is inkább. Míg apja köztudottan az ösztön-énre (az id-re) összpontosította a figyelmét. elolvasta apja valamennyi könyvét. és meggyőzte apját. különösen a terápia és a pszichoanalízis tekintetében.olyanokkal. fejezet Anna Freud Anna Freud volt a legfiatalabb Sigmund Freud hat gyermeke közül. Óhatatlanul az apja lányát látták benne. addig Anna nagyobb szerepet tulajdonított az énnek (az ego­ nak). és elhatározta. aki maga is neves pszichológus lett. az ösztön-én és a felettes-én között. a péniszirigység 189 . Sok klasszikus freudi fogalommal találkozha­ tunk benne . mint a felnőtteket. és ebből vezette le a pszichés elhárító mechaniz­ musok fogalmát. hogy pontosan milyen kölcsönhatás alakul ki az én. mert az elméletet érdekes esetismertetések fűszerezik.

Mit értünk elhárító mechanizmuson? Pszichológiai értelemben Sigmund Freud használta először az „elhá­ rítás" kifejezést 1894-ben.az én. hogy tudatosítsa az egyénben ösz­ tönös vágyait. köztük a szexualitás vagy az agresszió. Olykor megpróbálja intellektualizálni. az ösztön-én és a külvilág között. illetve gátlás alá helyezni. Anna Freud megfogalmazása szerint azt a küzdelmet akarta kifejezni vele. És az én szenved vereséget akkor. amelyet az én a fájdalmas vagy elvisel­ hetetlen gondolatok. Anna Freud számunkra is meggyőzően magyarázza az elhárító me­ chanizmusok létrejöttét és funkcióját. Az én mindig fel van készülve a veszélyre. hogy elszigetelődik bennünk a kielégítetlen impulzusok miatt eredetileg érzett fájdalom. és annak ellenére. s amely neurózist okozhat. E fogalmak kapcsán azonban lenyűgöző magyarázatokat olvashatunk az emberek viselkedésének okairól. A pszichoanalitikusnak pedig az a dolga. hogy az ösztön-én felül­ kerekedik rajta. ami azzal a következménnyel járhat. hogy ne kerítsék hatalmukba a tudattalan késztetések. Az én azért hoz működésbe elhárítást. másokra vetíteni vagy tagadni a tudattalan késztetéseket. de ez nem mindig vezet tökéletes mentális egészséghez. ha alulmaradunk a belső küzdelemben a tudattalan ösztönnel vagy a társadalmi kötelezettségekkel és elvárásokkal szemben. hatások ellen folytat.vagy a kasztrációs szorongás amelyeket a mai olvasó némi fenntar­ tással fogad. akkor az én nyerte a három instancia .csatáját. hogy a freudi pszichológia tekintélyét az utóbbi években igencsak megtépáz­ ták. Anna Freud szerint ha valaki sikerrel alakít ki elhárító mechanizmusokat a szorongás és a fájdalom ellen. az ösztön-én és a felettes-én . 19 0 . Az én fo­ lyamatosan harmóniát igyekszik teremteni önmaga.

más módon. írta Anna Freud. egészségtelen személyiségjegyek vagy neurózisok formájában jut ki­ fejezésre. amely a társas együttélési vagy társadalmi szabályokra reagál. hogy bár az én diadalmaskodik. mert az én kénytelen valamilyen elhárító mechanizmushoz folya­ modni annak érdekében. A felettes-én. hogy összhangban maradjon önmagával. 28 Fordította Horgász Csaba 191 . Magasra teszi a mércét.Előfordul. Az én küzdelembe bocsátkozik az ösztönkésztetéssel. a személyiség egészében ve­ szít. Amikor egy természetes ösztön a felszínre tör. amely megakadályoz­ za. A felettes én szolgálatában Míg az én a józanul gondolkodó elme. a konfliktus azonban ezzel még nem oldó­ dik meg. hogy az én békés megegyezésre jusson az ösztönökkel"28. de szembekerül a felettes-énnel. „a bajkeverő. hogy ezeket a késztetéseket kizárjuk az én látóköréből. az én annak kielégí­ tésére törekszik. amelynek segítségével behódoló döntését értelem­ mel ruházhatja fel. Ha valakinek az énje puszta eszköz a felettes-én kezében. a szexualitást elítélendőnek. amit az én nem tud beépíteni az énélménybe. addig a felettes-én a freudi szóhasználat szerint a személyiségnek az a része. az agressziót antiszociá­ lisnak állítja be. s mindaz. Az ösztönök megtagadása azonban sokszor csak anynyit jelent. az ösztön-én a tudattalan ösz­ tönök tartománya. elhárító mecha­ nizmust konstruál. és hogy csökkentse a kielégítetlen impulzus okozta fájdalmat. Az én aláveti magát a fölötte álló felettes-énnek.

kivetítette (projiciálta) életének más területeire. és a másik szélsőséget tette magáévá. Elfojtás Az előbbi példában az egyén a külvilágra vetítette ki ösztöneit. Barátainak szerelmi éle­ te rendkívüli módon foglalkoztatta. kimért. hogy természetes késztetéseit. Elhárító mechanizmusa azzal a felismeréssel szemben. tárgyakat. gyermeket sem szült. hogy olyan jó legyen. ruhákat követelt azért. másokról gondoskodott. becsvágy nélküli. illedelmes személyiséggel van dolgunk.akkor gátlásos. Gyermekkorában igazi akarnok volt. Mi történhetett? Egy bizonyos ponton úgy érezte. hogy túl erősek a vágyai. mint a többi gye­ rek. hogy kifejezésre jussanak. de nem engedélyezett magának efféle örömöket. összhangba kell kerülnie a társadalom értékeivel és szabályaival: elfojtotta természetes vágyait. vagy még jobb. és a divatról is szívesen beszélt. amelynek fenntartásá­ hoz különösen nagy energiára van szükség. fantázi­ átlan. az volt. amelyek kielégítését nem engedélyezte magának. Erőteljesebb és gyakran károsabb elhárítási mód az elfojtás. hogy a vágyait más embereken keresztül elégítette ki. ez volt az egyetlen mód arra. akinek az életét olyan mér­ tékben meghatározta rendkívül erős felettes-énje. Saját vágyai mindennél fontosabbak voltak számára. egyszerűen öltözködő nevelőnő lett belőle. inkább másokkal érzett együtt. aki állandó félelemben él amiatt. Mivel énje és ösztön-énje megsemmisítő vereséget szenvedett a felettes-énjével szemben. 192 . Anna Freud beszámolt egy asszonyról. Nem törődött a maga bajával. hogy az ösztönei megtámadhatják és legyőzhetik. Anna Freud szerint ez az elhárítás viszonylag egészséges formája. Felnőtt korában azután nem ment férjhez.

és énje az érzés visszatérése ellen az ellentétes reakcióval . Az elfojtás az elhárítás leg­ veszedelmesebb formája. Szemügyre véve a gyermekek elhárítási mechanizmusait. aki fivérek között nevelke­ dett.próbált védekezni: A leány irigysége és féltékenysége önzetlenséggé és mások iránti figyelmességgé alakult át. másfelől azonban természetes érzéseinek elfojtásával a leány megfosztotta magát a vele egykorú lányok normális reakcióitól és hangulataitól. aggodalmaskodással . abban az értelemben.túl­ zott gyengédséggel. s gyen­ geségüket fantáziájukkal és szerepjátékokkal igyekeznek ellensúlyozni. Egy másik esetben egy leány arról kezdett fantaziálni. és neheztelése. anyagyűlöletbe fordult át. hogy a kicsik gyengének érzik magukat az erős felnőttek és a veszélyek között. Az érzés elkerülésére énjében idegenkedés ébredt a rágás­ sal szemben. Anna Freud megállapította. mert ösztönéle­ tünknek egy egész területét fosztja meg a tudat jelenlététől. Ha egy gyermek valamilyen képtől. Mindkét esetben nyug­ vópontra került az én. hogy többé nem kellett belső konfliktusokat megoldania. hogy leharapja apja péniszét. A leány elfojtotta ezt a számára visszatetsző érzést. Ez egyfelől segítséget jelentett a családi környezetbe való be­ illeszkedésben. ami az evés zavaraihoz vezetett. gyengítve ezzel a személyiséget. állapította meg Anna Freud. például egy erőszakos férfi szellemé- 193 . a leányokat egy másik szinten mégis veszteség érte a konfliktus elfojtása miatt.Olvashatunk a könyvben egy leányról. Gyermekek elhárító mechanizmusai Az elhárításnak nem minden formája rossz. olykor egyszerűen így véde­ kezünk a valós külső veszéllyel szemben. amit anyja egymást követő terhességei miatt érzett.

és végül igazi emberi lény lesz belőle. amelyekben egy fiú vagy egy lány megszelídít egy gazdag vagy erős vagy félelmetes öreg­ embert. és megbékélhetnek a valósággal. Ugyanakkor a serdülők a világ közepébe helyezik ma­ gukat. és maga is szellemként jelenik meg. 2001. Ugyancsak jellemző a tizenévesekre. Cserna György. de szívesen ápolunk szoros kapcsolatot politikai vagy vallási eszményképekkel is. szemléletük nárcisztikus. Alexandra. ford.vagy hajvisele­ tet. Pécs 194 . A passzív szerepről aktívra vált. 29 Frances Hodgson Burnett: A kis lord. Ami közös ezekben a fantáziaképekben. magába építi ennek a külső objektumnak a jellegzetességeit. A serdülő én Anna Freud megfigyelte. s ezzel erőt merít kör­ nyezetéből. hogy változékonyak. „Azonosulnak" a dolgokkal és emberekkel. amikor olyan hirtelen és oly nagy odaadással választanánk új ruha.tői fenyegetve érzi magát. mint ekkor. vagy cowboynak. Segítségükkel a gyermekek napirendre térhetnek a valódi kapcsola­ taikban. mint még senki. A gyermek annyira meglágyítja az öreg szívét. például az apa-gyermek kapcsolatban megmutatkozó gyenge­ ségük fölött. Más tör­ ténetek állatok megszelídítéséről vagy vadak emberré válásáról szólnak. Nincs még egy olyan életszakasz. paradox módon éppen azért. így többek között A kis lordot (Little Lord Fauntleroy)29 Frances Hodgson Burnett gyerekkönyvét. mert a történetek lehetőséget kínálnak a valóság tagadására. rablónak öltözik. és igyekeznek elszigetelődni a többi családtagtól. Anna Freud olyan gyerektörténeteket elemzett. hogy a tizenévesek könnyen antiszociálissá válhat­ nak. az a valóság visszájára fordítá­ sa.

a felettes-én és az ösztön-én . Hogyan is lehetne az. Záró megjegyzések Anna Freud elismerte. és ami az elhárító mechanizmusokat illeti. akik nem sokat törődnek páciensük múltjával és vágyaival. hogy érvényt szerezhessen akara­ tának. A pszichoanalitikusok he­ lyébe pszichoterapeuták és kognitív terapeuták léptek.így tartják fenn identitásukat a látszólag a semmiből előbukkanó új.ahelyett hogy annak látnák és azért szeretnék őket.az én.közti versengés hangsúlyozását. amelyek nemkívá­ natos érzelmekhez vagy viselkedéshez vezettek. amely éppen ezért bármire hajlandó. valamint a személyiség három instanciája . fennáll a neurotikus vagy pszichotikus betegség ve­ szélye. az álmok és a mitológiai szimbólumok mély értelmű magyaráza­ tát. amikor fokozódik a szexuális késztetés. és sok tekintetben valóban az. Az emberi természet „szexualitás és agresszió" felfogá­ sát. erőteljes érzések kereszttüzében. ha az én nem képes megfelelően feldolgozni az ösztönimpulzu­ sokat. Azt tekintik feladatuknak. hogy a szorongásokra és félelmekre válaszként megjelenő különféle elhárító mechanizmusok leírása nem egzakt tudo­ mány. az embereknek a szociális nyomásra adott reakcióival foglalkozik? A freudi pszichológiát sokan vádolták azzal. Anna Freud szerint minden olyan életszakaszban. Ez volt Anna Freud magyarázata a serdülők énközpontúságára . hogy tudo­ mánytalan. azok elég való- 195 . Az ösztönös belső késztetések veszélyt jelentenek az én számára. az óhajok­ kal és vágyakkal. hogy kiigazítsák a hibás gondolkodási útvonalakat. Ezek a fogalmak ma is hasznosak. amik valójában. Ily módon azonban szem elől téveszthetjük a freudi pszichológia egyes tanításait. ha az elme rejtett barlangjaival.

Miközben apja írásainak fordításán dolgozott. közben bővítette gyermekanaliti­ kai praxisát. de amikor apja állka­ pocsrákban betegedett meg. Anna 1927 és 1934 között a Nemzetközi Pszichoanaliti­ kus Társaság elnöke volt. Nővére. Egy évvel később Berlinben nyitott pszichoanalitikus magánpraxist. és kisgyermekkorától közel állt apjához. hogy apja elméleteit átültette a gyakorlatba. oldal). Sophie volt a család szépe. hogy legtöbbünk könnyen hozhat példát legalább az egyikre saját életéből. és ha a freudi pszichológia újra előtérbe kerül. és 1922-ben. Anna Freud fő érdeme. Az iskolában nyughatatlan volt. hogy a pszichoanalízis bizonyos fokig természettudo­ mányosán is értelmezhető. 413. bizonyos értelemben Sigmund Freud tanítványává vált. Anna pedig a család esze. és falta a könyveket. de tanítónői állását sem adta fel. S. Ramachandra.ságosak ahhoz. Újabban az elhárító mechanizmusok neurológiai hátterére is felhívták a figyelmet (lásd V. majd olaszországi utazások után tanítói oklevelet szerzett. visszatért Bécsbe. A család vendégeinek jóvoltából több nyelv is ráragadt. és Freud 1939-ben bekövetkezett haláláig főként ő ápolta apját. Anna Freud Bécsben született 1895-ben. 1935-ben a Bécsi Pszichoanalitikus Tovább- 196 . Apja 1918-ban pszichoanalízisnek vetette alá. így elképzelhető. a Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson a Társaság tagjává választották. az ő munkái is a mostaninál nagyobb hatást fognak kifejteni. Anna 1912-ben érettségizett.

Anna nem ment férjhez. Ausztria náci megszállása után Anna szervezte meg a Freud család Angliába történő emigrálását.képző Intézet igazgatója lett. Egyedülálló anyák gyermekei részére megalapította a Hampstead Háborús Óvodát. 197 . Londoni otthonában 1982-ben bekövetke­ zett halála után Freud Múzeum nyílt. Számos amerikai egyetem hívta meg előadások és szemináriumok megtartására és választotta díszdoktorává. majd 1947-ben a gyermeklélektan nemzetközi központjának számító Hampstead Gyermekterápiás Klinikát. fő hivatásának az apai örökség ápolását tartotta. és 1937-től részt vett egy szegény családból származó gyermekeket felkaroló óvoda megalapításában.

. hogy csodálkozom. hogy Rómába utaz z a m . egy ismert metszet mása volt. Az én és az elhárító mechanizmusok (189."33 Dióhéjban Az álmok fölfedik a tudattalan vágyait és fejlett intelligenciáját. Arra a kérdésre.. ford. az a válasz. amelynek közlését egy hall­ gatónak köszönhetem. azt nem tudom. hogy a kukoricáról.. amelyet előző nap egy pá­ ciensem szalonjában futólag megpillantottam. hogy megfejtsük őket. és eszembe jut. Meller V. amely az álomban megjelent.. hogy a vasúti kocsi ablakából látom a Tiberist és az An gyalhidat. Helikon. a függeléket összeáll. Ágnes. m ennyire tiszta a kilátás. az utószót írta Hermann István. hogy hiszen én be se m entem a városba. Hollós István. H a szabad e mondással élnem .vágyteljesülés. hogy miről álmodik a liba. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. az ilyen álomnak »vaj van a f e jé m . így hát egyszer azt álmodom. amelynek alapja az a vágy. Könnyen felism erhető benne »az ígéret földjét távolról meglátni« motívuma. Egy példabeszéd. oldal) 30 Sigmund Freud: Álomfejtés. lényegtelen dolgok miatt nem zavartatjuk alvá­ sunkat. Ez a két mondat magában foglalja az egész elméletet: az álom . és megmutatja a félig ködfátyolba burkolózott Rómát olyan távolságból. "31 „Hogy miről álmodnak az állatok. A kilátás. "31 „Ebben az esetben álomsorozatról van szó. Budapest 31 Hollós István fordítása 32 Hollós István fordítása 33 Hollós István fordítása 198 . 1993. tudni véli. A zután m egindul a vonat. M áskor valaki egy dombra vezet. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. oldal) Anna Freud. A látszólag ártatlan álmok sem éppen olyan ártatlanok.1900 Álomfejtés30 „Az álom sohasem bíbelődik csekélységekkel. ha vesszük a fáradságot.

fejezet Sigmund Freud Kevesen tudják. inkább bírálta az Álomfejtést. bepillantást enged a „nagy ember" mítosza 199 . és még ezután is több mint egy évtizedre volt szükség ahhoz. századi Bécs polgári világát.19. és ez a 600 példány 8 év alatt fogyott el. a beszédzavarokról. és az otthonteremtés érdekében orvosi praxist kellett indítania. az első angol fordítás (A. Az a terve. Jóllehet isko­ lai évei alatt többnyire osztályelső volt. A könyv félig-meddig önéletrajzi nézőpontból mutatja be a késő 19. Minden idők egyik legnagyobb hatású könyve először mindössze 600 példányban jelent meg. Az a kevés recenzió. amikor az Álomfejtés (Traumdeutung) című könyve. az egyetemen csak nyolc évi or­ vostudományi és más irányú tanulmányok után kapott diplomát. mintsem dicsérte. amelynek hírnevét köszön­ heti. hogy neves orvoskutatóvá váljék. A. megjelent. Mindez oda vezetett. Martha Bernayst. akadályozta volna abban. hogy már negyvenes évei közepén járt. hogy nevét megismerje a világ. amit írtak róla. hogy feleségül vegye menyasszonyát. majd érdeklődése a pszichopatológia felé fordult. a kokain érzéstelenítő hatásáról és a gyermekek agyszélhűdéséről írt közleménye­ ket. hogy Freud elég későn indult el pályáján. Brill munkája) 1913-ban látott napvilágot. Neu­ rológiai területen kezdett tevékenykedni.

de némelyik magától Freudtól származik). a szakmai sikerekre tö­ rekvő Freudot. Yves Delage és Ludwig Strumpell. Az elemzések kimagasló mitológiai. Az Álomfejtés orvosi és természettudományos szempontból vizsgált egy olyan témát. Az irodalmi áttekintést azzal sum­ mázza. Az álmok isteni sugallatként történő értelmezésétől eljutottunk ad­ dig a természettudományos nézetig. és ezzel megalapozta a tudattalan tudományát. és megemlékezik olyan mo­ dernebb szerzőkről is. Az olvasó számára azonban maguknak az álmoknak az ismertetése és elemzése a legérdekesebb (többségük Freud pácienseitől. a barátaival és kollégáival foglalkozó.mögé. az Alpokba kiránduló. az álmok tudomá­ nyos értelmezésében nem jutottunk túl messzire. E magyarázat szerint a gyakori álmok mögött gyakori történések húzód­ 200 . A könyv megírása után Freud így értékelte munkáját: „Az embernek egy életben egyszer támad­ nak ilyen meglátásai. Freud könyve a szakirodalom terjedelmes áttekintésével kezdődik. Az álmok okai Meglepő. amely szerint az álmok egyszerűen érzékszervi ingerlés eredményei." A korai ígéret beteljesedése több mint 40 évbe telt. hogy bár a téma sok ezer éve terítéken van. egyenként jó tízoldalas ter­ jedelemben. Amikor alvás közben például meghal­ lunk valamilyen külső zajt. hogy már Freud előtt is milyen sokat írtak az álmokról. amely addig minden komoly elemzésnek ellenállt. ez beleszövődik az álomba. és értelmezi azt. ez a könyv azonban csupán pályájának első fontos állomása volt. Megismerhetjük belőle a gyermekeivel foglalkozó. melyben a szerző egészen Arisztotelészig tekint vissza. művészeti és irodalmi műveltségről árulkodnak. Carl Friedrich Burdach. mint Louis Alfréd Maury.

s hogy más tünetekhez hason­ lóan az álmok is értelmezhetők. íme néhány a következ­ tetései közül. hogy a betegek álmainak tartalma jól jelzi mentális egészségi állapotukat. Ráébredt arra. amelynek révén különálló személyek.nak meg. de ugyanígy előfordul az is. az érzékszervi ingerek nem adnak ma­ gyarázatot valamennyi álmunkra. • Jóllehet az álmok véletlenszerűnek vagy abszurdnak tűnhetnek. de sok minden megmarad benne. és nem épülnek be az álmainkba. ha például álmunkban meztelennek érezzük magunkat. jelentéktelen. ami triviális. és számos gondolat sűrű­ södhet egyetlen álomképbe. Freud eredetileg a pszichózisokkal foglalkozva kezdett érdeklődni az álmok iránt. • Az álmok mindig az énről szólnak. érzések összefüggő „történetté" állnak össze. • Az álmokban leggyakrabban az elmúlt napok benyomásai jelen­ nek meg. • Álmunkban másképp szelektálunk az emlékeink között. amikor ébren vagyunk. A sok álomban kitapintható etikai vagy mo­ rális dimenzió is arra utal. hogy az okok nem pusztán fizikaiak. de kora gyermekkori emlékek is felszínre bukkanhat­ nak bennük. hogy nem veszünk tudomást róluk. az azért van. az álombéli repülés képzete a mellkas légzés közbeni emelkedéséből és süllyedéséből ered. Ugyanígy a gondolatok másokkal 201 . mert leesik az ágyról a takaró. hogy az elalvás közben minket érő fizikai ingerek befolyásolják az álom tárgyát. Kétségtelenül előfordul. mint ak­ kor. • Az álmok jelentésének több rétege van. Freud azonban úgy érezte. A tudattalan általában nem a jelentős eseményekre összpontosít. valójában olyan rendező elv érvényesül bennük. Az Álomfejtés megírásáig Freud több mint ezer álom klinikai elemzését végezte el.

el akarjuk rejteni azokat. ami­ re vágyunk. s hogy elsősorban vágyaink teljesülésé­ nek megjelenítésére kotyvasztjuk az álmokat. Freudot az a kérdés kezdte foglalkoztatni. Az álcázott üzenet Miután arra következtetett. ha a vágyunk az ellenkezőjére fordul benne. miért oly rosszul artikulálva. amely betelje­ sedésre tör. hogy az álmok alkotják a küzdőteret. hogy az alvás közbeni fizikai érzetek és a napi ese­ mények emléke „mint megannyi olcsó alkatrész szükség esetén igénybe vehető". addig Freud azt a nézetet vallotta. Röviden tehát ezek a motívumok nem az álmok okai. hanem csupán a psziché által az álom értelmének kialakításához felhasznált elemek. egy ház más funkcióra tehet szert és így tovább). mert védekezünk a vágyainkkal szemben. Míg a múltban több szerző azon a véleményen volt. vagyis olyan. hogy a napi ese­ ményekre való visszaemlékezés az álmok elsődleges oka. Ezt az általa „álomtorzításnak" nevezett 202 . mélyen meghúzódó ösztönzést vagy vágyat hoz felszínre. • Majdnem minden álom „vágyteljesülés". ahol a tudattalan megnyilatkozhat. Azért látszik sok álom ellentétesnek azzal. s az álom tartalma csak úgy tudatosulhat bennünk.helyettesíthetők (egy ismerős személy valaki mássá válhat. ami nyilvánvaló? A válasz erre a kérdésre abban a tényben keresendő. hogy számos vágyunkat elfojtjuk. különös szimbólumokba és képekbe csomagolva jelennek meg az álmokban a vágyaink. hogy megkerüljük. és ezek a vágyak csak némiképp álcázva léphetik át tudatosságunk küszöbét. Miért van szükségünk arra. s amely gyakran a korai gyerekkorban gyökeredzik.

az gyakran az álmodót jelképezi. sohasem a családra. torzított formában fejezi ki a véleményét" Ami az álmokat illeti. amelyet éber tudatálla­ potban hajlamosak lennénk elnyomni .és ez az üzenet mindig ránk vonatkozik. amit valaki más az álmodónafe jelent. hogy ha egy idegen alak álmának színterére lép. a társadalomra vagy bármi más szo­ ciális hatásra. ha a pszichénk üzen nekünk. Az álomban kényszerítő erővel fejeződhet ki valamely cselekvésre felhatalmazó üzenet. Tegyük fel. az üzenet csak cenzúrázva.jelenséget Freud hasonlattal világította meg. és hogy az álmok is ezeknek az elfojtott érzéseknek a kifejeződései. az illető m in­ den kétséget kizáróan őt magát képviseli olyan mivoltában. amikor valaki álmában kapott útmu­ tatást . hogy a neurózisok az elfojtott szexuális vágyak­ ban gyökereznek. hogy egy politikai elemző bírálni akarja az uralkodót. veszélybe sodorhat­ ja magát. Freud úgy vélte. és „tompított. hogy az álmok mindig énközpontúak. Freud szerint azért felejtjük el olyan könnyen az álmainkat. Középpontban a szexualitás A betegek analizálása során szerzett tapasztalatai alapján Freud arra a meggyőződésre jutott. hogy mit kell tennie. mert a tudatos én csökkenteni igyekszik a tudattalan által az éber elmére gyakorolt befolyást. vagy azt.Szophok- 203 .arra néz­ ve. megszelídítve vagy valami másnak álcázva juthat el a tudatunkig. de ha megteszi. Először az Álomfejtésben fogalmazta meg . Freud egyik fő tétele az volt.például utólag igazolódott bölcs figyelmeztetést . ami­ lyennek éber tudatállapotban nem mutatkozhat. Ha egy álomban másik személy bukkan fel. Az elemző tehát fél az uralkodó cenzúrájától. Kíváncsian kutatta azokat a történelmi példákat.

Freud leírt egy számára fontos eseményt a gyermekkorából. Darwinéról . a tiltott vizelés szégyenletes emlékképével együtt. hiszen lehetőséget kínálnak a tudattalan motivációk feltárására.hogy az ember nem a teremtés középpontja -.azt a nézetét. Egyik este. A freudi kozmológiában a civilizáció épp csak takarja az ösztönö­ ket. és saját fölfedezéséről. többnyire az eredményeivel összefüggésben. és le akarják győzni a másikat.hogy a Föld nem az univerzum középpontja -. aki Freud szeme láttára vizelt. mint hittük. lefekvés előtt megszegte az egyik legfőbb szülői tilalmat: a hálószo­ bában bepisilt.lész Oidipusz királyával alátámasztva . Nagy hiba tehát passzív éjszakai időtöltésnek tekinteni az álmokat. Ezt az univerzális hajlamunkat nevezte el később Ödipuszkomplexusnak. Záró megjegyzések Gyakran idézik Freudnak az emberi nemet a történelem folyamán ért három nagy megaláztatásról szóló szavait: Galilei fölfedezéséről . hogy a gyerme­ kek szexuálisan vonzódnak egyik szülőjükhöz. Mintha csak azt akarta volna mondani az apjának. miszerint nem vagyunk annyira a birtokában saját elménknek. mert a jelenet még a felnőttkori álmaiban is rendszeresen felbukkant. 204 . Az egyik ilyen álomban például az apa volt az. Az általános dorgálás közepette az apja ezt dünnyögte: „Semmi sem lesz ebből a fiúból!".el­ lenfelét az anyja érzelmeiért folytatott vetélkedésben -. hogy „Látod. jegyzi meg Freud. melyek közül a legerősebb a szexualitás. lett belőlem valaki. kulcsszerepet játszanak az emberi természet megértésében." Ezzel helyre tette az apát . Freud szerint ez a megjegyzés nagyon érzékenyen érinthette őt.

Bár Freud ateista volt. ha felkeresünk egy pszichológust vagy egy pszichiátert. hogy túlságosan függ az analitikus­ tól. Ráadásul a Londoni Királyi Orvosi Egyetem újabb kutatásai bizo­ nyos fokig alátámasztani látszanak Freudnak az álmokkal kapcsolatos nézeteit. ahol emiatt a pszicho­ analízis tudománytalan irányzatként került be a köztudatba. Érthető ezek után.Ez az emberi szabad akarat elleni támadás óhatatlanul szitkot-átkot hozott Freud fejére. Ám a mai terapeuták túl könnyen megfeledkeznek arról. A neurológiában egyáltalán nem számolnak azzal a lehetőséggel. Az agyról készült izotópos felvételekből arra lehet következtet­ ni. hogy a pszichoanalízist a vallás aurája lengi körül. és a pszichoanalitikusok száma is igencsak megcsappant. s azért a felismerésért. amikor mélyen alszunk. nagy valószínűséggel nem fog minket az álmainkról és a múltunkról kérdezni. hogy Freud munkái ma már nincsenek előkelő helyen az egyetemi pszichológiai kurzusok hallgatóinak olvasmányai között. hogy kialakult „a pszichiátriai dívány kultúrá­ ja". mivel tartoznak Freudnak az eredeti „gyógyító beszélgetésekért". hogy az álmok nem pusztán a véletlenszerű neuronkisülések mel­ léktermékei. s felrótták neki a standardizált eljárások és ellenőrizhető eredmé­ nyek hiányát. ame­ lyekben meghallgatta és elemezte a páciensek tudattartalmait. hogy az emberben kárt tehet a benne lakozó irracionális lény. hogy az álmok összefüggenének a vágyakkal vagy motivációkkal. különösen Amerikában. mert ezeket lényegtelennek tekintik a kognitív pszichológiá­ nak a mentális állapot megváltoztatására alkalmas pontosabb mód­ szerei mellett. gyakran hallani olyan véleményt. Felhozták a freudi pszichoterápiával szemben. amelyet Woody Allén oly jól figurázott ki jeleneteiben. meg azt is. igen aktívak az agy érzelmeket. hogy gyógyító hatására kevés a bizonyíték. 205 . Az 1990-es évek elején a Time magazin időszerűnek érezte. hogy címlapján föltegye a kérdést: „Freud halott?" Manapság.

Szülei. ahol az agy 206 . gondoskodtak róla. bár az még kérdéses. Freud jogi tanulmányokra készült a Bécsi Egyetemen. limbikus és paralimbikus területei. hogy érdekessé tette a pszichológiát a laikusok számára. de az utolsó pillanatban megváltoztatta el­ határozását. Gondolatai azért voltak olyan nagy hatásúak. évfordulója után mondha­ tunk-e bármi biztosat Freud örökségéről? A tudattalan „fölfedezése" kétségkívül új távlatokat nyitott a gondolkodás és a képzelet számára. majd egy évvel később Bécsbe költözött. Cseh Köztársaság). és hogy külön szobában tanulhasson. Eszerint az álmok a motivációkkal összefüggő magasabb rendű men­ tális működések. és a család 1859-ben Lipcsébe. és a Bécsi Közkórházban helyezkedett el.vágyakat és motivációkat ellenőrző. Sigmund Freud Sigismund Freud néven született 1856-ban a morvaországi Freiburgban (ma: Pribor. és az orvoskarra iratkozott be 1873-ban. Freud legnagyobb vívmánya mégis az lehetett. mert lehetőséget adtak arra. nem sokkal születésének 150. Jacob és Amalia NyugatUkrajnából érkeztek Morvaországba. hogy betekintést nyerjünk saját lelki működéseinkbe. A szülők hamar felismerték Sigismund kiváló szellemi képességeit. eljegyezte Martha Bernayst. Miután diplomát szerzett. Most. Az öt testvér közül ő volt a legidősebb. hogy ezt Freudnak az álmok vágyteljesítő szerepéről alkotott elmélete mellett szóló bizonyítéknak tekinthetjük-e. hogy klasszikus latin­ görög műveltséget szerezzen.

. akivel a Tanulmányok a hisztériáról (Studien über Hysterie. amelyben bevezette a freudi elszólások fogal­ mát. Lukács Katalin. Bárt István.: Studien über Hysterie]. 1 9 9 3 -1 9 9 5 . Bárt István.. 37 A vicc és viszonya a tudattalanhoz. Cserépfalvi.. Bp. Budapest. bibliográfiai összeáll. Schulcz Katalin. Néhány hónapon belül megjelent A mindennapi élet pszichopatológiája (Zűr Psychopathologie des Alltagslebens)35 című munkája. In: Sigmund Freud Művei VII. In: SFE 3 3 -2 5 1 . Magyarul megjelent részletei: Katharina. Legújabban a VI. Budapest. Ford.anatómiájával kezdett foglalkozni. Később a párizsi Salpetriére Kórházban J. előszó.1 9 9 5 . Elisabeth von R. első nagy nemzetközi kongresszusát 1908-ban tartották.. „A vicc viszonya az álom hoz és a tudattalanhoz" c.. elvétésről. Európa. 34 Sigmund Freud: Tanulmányok a hisztériáról (Josef Breuerrel közö­ sen). Ford. . Vál. Gabo. babonáról és tévedésekről. Charcot mellett dolgozott. 20 0 3 . 35 Sigmund Freud: A m indennapi élet pszichopatológiája elfelejtésről. Ford. A pszichoanalízis nemzetközi mozgalommá vált. jegy­ zetek. M. [Dér Witz und seine Beziehung zum llnbewussten]. . [Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie]. 1895)34 című munkájukat írták. Gergely Erzsébet. [Josef Breuer . majd további tanulmányok és az önanalízis után kezdett bele az Álomfejtésbe. ford.. In Sigmund Freud Művei VII. Apja 1896-ban bekövetkezett halála után Freud egy idő­ re magába mélyedt. Erős Ferenc.. ismertetőszöveg. kisasszony. In: Sigmund Freud: Válogatás az életműből. majd Josef Breuer osztrák pszichológus munkatársa lett. Budapest 36 H árom értekezés a szexualitás elméletéről. in: SFV 207 . ford. 1 9 9 3 . A Három tanulmány a szexualitás elméletéről (Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie)36 és A vicc és viszonya a tudattalanhoz (Dér Witz und seine Beziehung zum Unbewuflten)37 című munkái 1905-ben jelentek meg. el­ szólásról. 2 0 0 6 . fejezete. Ferenczi Sándor. Cserép­ falvi.

Háború. 38Túl az örömelven. Freud főbb művei ebből az évtizedből a Túl az örömelven (Jenseits dér Lustprinzips. Egész életében szenvedélyes dohányos volt. 1991. ford. Budapest 43 Albert Einstein. ford. 1923)39. Linczényi Adorján. Múzsák. Freud családjával együtt Londonba települt át. 1920)38. ford. de miért? (Warum Krieg?)43 címmel Albert Einsteinnel kö­ zösen írtak könyvet 1933-ban. ford. ford. egy önéletrajz (1925)40 és a vallás lelep­ lezésének szándékával írt Egy illúzió jövője (Die Zukunft einer Illusion. 1930)42 című terjedelmes tanulmányában kristályosodtak ki az emberi agresszióval és a „halálösztönnel" kapcsolatos gondolatai. Kovács Vilma (1 9 2 3 ). Budapest 4 Sigmund Freud: Egy illúzió jövője. 1927)41. Ausztria annektálása után. 1989. (A halálösztön és az életösztönök). Budapest 208 . Hatágú Síp. Kossuth. [Das Ich und das Es]. de miért? Iszak Aszimov esszéjé­ vel. Glória. ford. 1 Párbeszéd. [Jenseitdes Lustprinzips]. 1992. Bodnár György és Tóth Gergely. A Rossz közérzet a kultúrában (Das Unbehagen in derKultur. Budapest 42 Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában. Sigmund Freud: Háború. Hollós István. 1991. Schönberger (Székács) István. [Korábban Az ősvalami és az én cím m el]. Cserépfalvi. amikor a pszichoanalízist be­ tiltották. Budapest 40Sigmund Freud: Önéletrajzi írások. Az én és az ösztön-én (Das Ich und das Es.Freud másodszülött leánya. 1 998. 1991. és rákban halt meg 1939-ben. a harmadik gyermekét váró Sophie 1920-ban spanyol náthában meghalt. Budapest 39 Az én és az ösztön-én. Ignotus.

.

Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125." Dióhéjban Az intelligenciának számos olyan formája van. oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. hogy jobb m ódszereket dolgozhassunk ki a m érésére. és hatékonyabb eszközeink legyenek a fejlesztésére. mely szerint egyes. önkényesen kiválasztott képességeket az intelli­ gencia részeként tarthatunk nyilván. ha a z en ei érzéket vagy a térérzéket tehetségnek tekintjük. másokat pedig n e m . oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. am ennyiben a nyelvet és a logikát is tehetség címszó alatt tartjuk nyilván. amely IQ-tesztekkel nem mérhető. Ellenzem azonban azt az alaptalan feltevést." „Szerintem teljesen ren db en van.1983 Az értelem keretei „Ki kell terjesztenünk és át kell fo rm á ln u n k az em beri intellektusról alkotott elképzelésünket. oldal) 210 .

20. milyen lesz az előmenetelünk bizonyos tantárgyakban. hogy a matematikai­ logikai vagy általános intelligencia. de nem sokat tudunk meg belőlük arról.az intelligenciahányados megha­ tározásával . Gardner egy másikkal . 211 . nem fel­ tétlenül ad pontos képet az egyén lehetőségeiről. hogy „Mennyire vagy okos?" (How smart are you?). nyitva állnak előtte bizonyos lehetőségek az életben. választási kampányt megnyerni. amit az IQ-tesztek mérnek.helyettesítette: „Miben vagy okos?" (How are you smart?). képesek le­ szünk-e szimfóniát komponálni. Az IQ-tesztek alapján valószínűleg jól megjósolható. hogy az illető okos. és ennek megfelelően korlátozottabbak a lehetőségeik. A magas IQ azt jelentette. amikor Howard Gardner. szá­ mítógépet programozni vagy egy nyelvet magas szinten elsajátítani. általánosabbal . a Harvard pszi­ chológus professzora megírta a Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete) című könyvét. fejezet Howard Gardner Több mint 20 évvel ezelőtt. egy kicsit lassúbb észjárásúak. akiknek alacsonyabb az IQ-juk. a közvélemény már alapjában véve elfogadta.egyszerűen mérhető. míg azok.bölcsebbel. hogy az intelli­ gencia az úgynevezett IQ-tesztekkel . Gardner könyve terjesztette el azt a felfogást. Azt a kérdést.

meny­ nyire leszünk sikeresek az életben. A problémák elemzésének. matematikai műveletek elvégzésének. hogy új nyelveket tanuljunk meg és a nyelvet felhasználjuk céljaink elérésére. Henry Ford. jó mesélő. Közülük kettőt a hagyományos oktatás tipikusan előtérbe állít. olyan képet fest az intelligenciáról. a deduk­ 212 . Az írók. Azt ál­ lítja.Ösztönösen tudjuk. költők. LOGIKAI-MATEMATIKAI INTELLIGENCIA. hogy mindenki a maga módján intelligens. amely eddigi tudásunkba beilleszthető. Az intelligencia típusai Gardner szerint minden ember „intelligenciája" hétféle intelligencia sajátos. és a siker abból fakad. újságírók. NYELVI INTELLIGENCIA. hogy nem az iskolai bizonyítványunktól függ. Gandhi vagy Churchill a „magas IQ-jának" köszönhetné. és mindenki ismer roppant eszes embe­ reket. bár nem osztja a hagyományos felfogást. akik nem vitték sokra. hármat a művészetekkel szoktunk összefüggésbe hozni. Ezek alkotják az „értelem kereteit". A nyelvi közlések megértése tartozik ide. a maradék kettőt pedig Gardner „személyes intelligenciának" nevezi. ügyvédek és politikusok között különösen gyakori a magas szintű nyelvi intelligencia. hogy mondjuk egy Mo­ zart. általában jó vitakészséggel dicsekedhet. ha az ember a maga intelligenciáját finomítja és használja egy életen át. E hét intelligencia segítségével teremtünk kap­ csolatot a világgal és próbáljuk beteljesíteni céljainkat. Az értelem keretei. Akinek magas szintű a nyelvi intelligen­ ciája. egyedi keveréke. Gardner mindezt a mintázatok észlelése. humorát is jól kamatoztatja. valamint az a képesség. a kérdések tudományos vizsgá­ latának képessége. Aligha jutna eszünkbe. amit elért.

vágyait. építészeknek. INTERPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. zsonglőröktől. a muzsikusok. mi hova illeszkedik. Kiváló testi-kinesztetikus intelligenciát várnak el a sportolóktól. a lemezlo­ vasok. Ide tartozik a testbeszéd. táncosoktól. kereskedők. Összetett fizikai mozgások ellenőrzésének és koordinálásának. tanácsadók és közéleti szereplők tudják ezt az intelligenciát jól hasznosítani. indítékait. amelyekhez nélkülözhetetlen a biztos egyensúlyérzék és koordináció. színészektől. piackutatók. a mozgással való önkifejezésnek a ké­ pessége. ritmusokban. a színjátszás és a sportte­ vékenységek teljes skálája. amely az IQ-tesztekben nagy hangsúlyt kap. képzőművészeknek. könyvelőkre és mérnökökre lehet jellemző. belsőépítészeknek és mérnököknek. navigáto­ roknak. Nagy része van a kapcsolatteremtésben. Kimagasló téri intelligenciára van szükségük a szobrászoknak. ZENEI INTELLIGENCIA. Többnyire közülük kerülnek ki a zeneszerzők. s tudjuk. matematikusokra. így például a tűzoltóktól. Az a képesség. tornászoktól és általában az olyan szakmák művelőitől. VIZUÁLIS-TÉRI INTELLIGENCIA. TESTI-KINESZTETIKUS INTELLIGENCIA. Ennek révén értjük meg mások céljait. 213 . Kiváló készséget árulnak el a zene előadásában. számí­ tógép-programozókra. hogy pontosan érzé­ keljük a tárgyakat a térben. komponálásában vagy megértésében. A nyelvi intelligencia mellett ez az intelligencia másik olyan formája. A magas fokú logikai-matematikai intelligencia például tudományos kutatókra. A zeneileg intelligens emberek képesek han­ gokban. a némajáték. énekesek és zenekritikusok. Ok­ tatók. zenei mintákban gondolkodni.tív érvelés és a logikus gondolkodás képességével azonosítja.

hogy hatékony munkamodellt alkossunk magunkról. hogy az egyéni képességek kibontakozását segítő. hiszen ha elfogadjuk azt az alapgondolatot. Következtetések a tanulás módjával kapcsolatban Gardner elmélete óriási nehézségekkel szembesíti a bevett oktatási mo­ delleket. s először is további vizsgálatokkal bizonyítani kellene. Záró megjegyzések Vajon mindig az IQ-val fogjuk mérni szellemi képességeinket. hogy az olyan oktatási rendszer. hogy az intelligenciatesz­ tek már több mint 100 éve forgalomban vannak. Különösen az írók és a filozófusok bővelkednek az ilyen intel­ ligenciában. finoman hangolt ok­ tatási rendszerre lenne szükségünk. mivel Alfréd Binet 214 . hogy ér­ zéseink és indítékaink magasabb szintű tudatosítása révén megértjük énünket. amelyik figyelembe veszi minden gyermek egyedisé­ gét. és önmagunk megértése útján szabályozzuk éle­ tünket. például az egyetemi felvételi rendszerben használatos SAT tesztnek? Kevesen tudják.INTRAPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. az azt jelenti. nem lehet rossz dolog. Gardner beismeri: a pszichológia közvetlenül nem irányíthatja az oktatáspolitikát. Általános következtetése mégis az. hogy minden em­ ber intellektusa a különféle intelligenciák sajátos elegye. vagy Gardner gondolatai fölébe kerekednek az intelligencia mérésére jelen­ leg elfogadott módszereknek. hogy az intelligenciának valóban sok összetevője van. Az a képességünk. Ez az intelligencia segít abban.

hogy nem azon kellene törnünk a fejünket. miben nyújthatnak kiemelkedőt. meghatá­ rozott módon okosak. Howard Gardner Szülei a náci Németországból menekültek el. Azok az emberek. hanem hogy hiszünk-e abban. és eköré szervezik az életüket. Mind­ amellett a többszörös intelligencia gondolata mindaddig élni fog. és fegyelmezetten kitartunk-e mellette. A Harvard Egyetemen először történelmet ta­ nult. amíg emberek úgy érzik. Nagy különbség van a mentális. hogy rendelkezésünkre áll-e egy objektívnek mondott intelligenciateszt. hogy nagyszámú embert „érdemeik" szerint csoportokba soroljanak. Ezt Gardner az adott környezeten belüli problémamegoldás képességé­ nek nevezi. 1966-ban a Harvardon doktori ösztöndíjjal fejlődéspszichológiai ku­ li 5 . hogy értékeiket nem ismerik el. Gardner könyvének tanulsága tehát az lehet. Van bennük valami a nyers intelli­ gencián túl: ítélőképesség. akiket a legjobban csodálunk. fizikai vagy szociális képességek puszta bir­ toklása és sikeres kibontakoztatásuk között. az igazán okos emberek tudják magukról. ő 1943-ban született. hogy képesek vagyunk valamire. Végeredményben nem az számít. Miután egy évet a Londoni Közgazdasági Egyete­ men (London School o f Economics) töltött. milyen önkényes rendszert dolgozzunk ki az agy tel­ jesítőképességének mérésére. A viszonylag egyszerű és olcsó módszer alkalmasnak látszott arra. s épp ezért széles körben terjedt. a maguk gondolkodási és cselekvési formáiban jutottak kivételesen magas szintre.és Theodore Simon francia pszichológusok 1905-ben tették első pró­ bálkozásaikat az intelligencia mérésére.

Multiple Intelligences: The Theory in Practice (Sokrétű intelligencia: az elmélet a gyakorlatban. Emellett a Project Zero társigazgatójaként tevékenykedik. Gardner jelenleg a kogníció és az oktatás Hobbs profeszszora a Harvard posztgraduális pedagógiai karán.tatásokba kezdett. 216 . 1993). amely az ember intellektuális és kreatív fejlődésének hosszú távú tanulmányozását tűzte ki céljául A kognitív folyamatok iránti érdeklődésében témavezetője. The Disciplined Mind: Beyond Facts and Standardized Tests (A fegyelmezett elme: a tényeken és a standardizált teszteken túl. oldal) hatása is tetten érhető. és tagja lett a Project Zero elnevezésű kutatócsoportnak. Számos egyetem díszdoktora. 2004). kitüntetések birtokosa. Erik Erikson (lásd 153. va­ lamint vendég neurológia professzor a Bostoni Egyetem Orvoskarán. 1991). További munkái: The Unschooled Mind: How Children Think and How Schools Should Teach (Az iskolázatlan elme: hogyan gondolkoznak a gyermekek és hogyan kelle­ ne az iskolákban tanítani. 1999) és Changing Minds: The Art and Science o f Changing Our Own and Other People's Minds (Változó értelem: saját és nem saját elmék megváltoztatása mint művészet és tudo­ mány.

.

elfogadjuk-e. hogy nem mindig tudjuk pontosan megjósolni. de vajon tévedhetünk-e abban.2006 A meglelt boldogság „M ielőtt eldöntenénk. előbb azt kell m egfontolnunk. oldal) 218 . hogyan fogjuk érezni magunkat a jövőben. m int a poratkák élettartamáról vagy a flanel történetéről . Érintkezési pontok Barry Schwartz: A választás paradoxom (443.. B ár­ miről kiderülhet. hogy rosszul tudjuk . hogy elvileg tévedhet-e valaki a tulajdon érzéseit illetően. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. hogy mitől lennénk boldogok. s így azt sem. am it az em berek a saját boldogságukról m ondanak.a szója áráról éppúgy. am it érzelm ileg átélünk V Dióhéjban Agyunk úgy működik.

köztük a Necker-kockát és a híres arc-serleg ábrát (amely a könyve borítóján is látható).21. Bár az emberek már évezredek óta törik a fejüket az előrelátás kérdé­ sén. amikor már pszichológus volt. de amit erről a jövőről és az akkori érzéseinkről tudunk. amelyek révén agyunk gyorsabban alkothat képet a valóságról. és az olvasó minden oldalon talál legalább egy vagy két nevetésre ingerlő poént. Stílusa Bili Brysonéra emlékeztet. Nem győzött csodál­ kozni azon. 219 . Időnk nagy részét olyan tevékenységgel töltjük. filozófiai és viselkedés­ közgazdaságtani apparátus segítségével igyekszik megválaszolni azt. hogy könyve izgalmas és gyakran mulatságos olvasmány legyen. amely reményeink szerint a jövőben boldoggá tesz minket. és a kiváló szerzőnek arra is gondja volt. hogy milyen könnyen be lehet csapni az ember szemét és agyát. fejezet Dániel Gilbert Gyerekkorában Dániel Gilbert gyakran merült bele egy olyan könyvbe. az távolról sem megbízható. Ez a lélektan meglehetősen bonyolult területe. idegtudományi. Gilbert szerint A Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság) az első könyv. amely pszichológiai. amely optikai csalódásokat mutatott be. Ahogy a látásunk hajlamos bizonyos előre megjósolható hibákra. érdeklődését azok a rendszeresen előforduló „kiegészítési" hibák és gyakorlatok keltették fel. úgy az előrelá­ tásunk sem csalhatatlan. Sok évvel később.

hogy a frontális lebenynek nincs spe­ ciális feladata. mert agyuk jelzi a napsüté­ ses órák számának csökkenését. mindig csak a jelenben él. mint a jelenlegiek. Hogyan váltunk képessé erre? Évmilliókkal ezelőtt viszonylag rövid idő alatt nagymértékben meg­ nőtt az emberi nem korai képviselőinek agya.meglepő módon . hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. amely mögött új agysejtek milliói kaptak helyet. hanem való­ ságos anticipációs gépként funkcionál. aki képes gondolkodni a jövőről. Az a beteg.a szorongás csökke­ nésére derített fényt. akinek a frontális lebenye károsodott. Ám a növekedés nem ter­ jedt ki az agy egészére. Ez nem tudatos előrelátás. válasszon közülük. emberek előrejelzéseket fogalmazhatunk meg arról. hogy a tervei valóra válnak-e. Mi. s főként ezzel magyarázható. ám a frontálislebeny-sérülést szenvedett betegek megfigye­ lése tervezési problémákra és . következésképpen nem is szorong amiatt. majdnem ugyanúgy foglalkoztatják az eljövendő dolgok. hogy mitől lehetünk boldogok a jövőben. Mi az összekötő kapocs e két dolog között? Mind a tervezés.." Látszólag a mókusok is képesek erre. amelyben ne fordulna elő valahol egy olyan mondat. s ezzel ellenőrzést gyakoroljon a környezete fölött. Elsősorban a frontális lebeny nőtt meg a szem fölötti részen. A űziológusok sokáig azt hitték. Az ember viszont nemcsak tudatában van a jövőnek. ezért nem sző terveket. hiszen makkot tesznek el télire. aki. hogy őseink erősen csapott homlokát mára majdnem függőleges homlok váltotta fel. de csak azért. 220 .Előrelátó gépek Ritka az olyan lélektani munka. mind a szorongás feltételezi a jövőről való gondolkodást. hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. csak biológiai ösztön. A frontális lebeny rendkívüli megnövekedése tehát egyértelmű túlélési előnyt jelentett az ember számára. mivel képessé tet­ te arra. Ő azzal fejezi be ezt a mondatot. hogy különféle jövőképeket alkosson. mondja Gilbert..

amelyek bekövetkeznek. az emberi elme nem olyan jó felépítésű. Lóriról és Rebáról. hogy kihagyunk olyan dolgokat. amit súg nekünk. a tapasztalatoknak csupán néhány szálát őrzi meg. ráadásul érhálózatuk és agyszövetük nem teljesen külö­ nült el. Az agy értelmezi a valóságot. akik a fejüknél össze­ nőve születtek. Ahogy az emlékezetünk és az észleleteink hiányosak lehetnek. Valóban tudjuk-e.Az előrejelzés hibái Az agy azért tudja magába szívni az egyén valamennyi tapasztalatát. a „hiányokat az agy egészíti ki" úgy. Beszá­ mol például két sziámi ikerről. Ennek ellenére mindketten a maguk életét élik. és mindenkinek 221 . hogy az emlékek hiánytalannak tűnjenek. Immánuel Kant vetette fel. amelyek a művész kezéről (az észlelőről) éppoly sokat mondanak. A német filozófus. de olyan jól. mert nem teljes egészében raktározza el a dolgokat. hogy megtörténnek. hanem abban. mitől lehetünk boldogok? Gilbert mindenekelőtt azt állítja. hogy nem vesszük észre: csupán értelmezésről van szó. Az agy az észlelés területén is leleményes egyszerűsítésekre képes. Elsősorban nem azokban a dolgokban tévedünk. amelyek­ ről úgy képzeljük. hogy az észleletek azokhoz az arcképekhez hasonlíthatók. em­ lékét és tudását. vélekedik Gilbert. hogy észrevegye a hiányokat. hogy kétkedés nélkül elfogad­ juk. hogy a boldogság szubjektív. úgy gyakran a jövőről sem kapunk teljes képet a várható események elkép­ zelésekor. Agyunk azonban olyan ragyogó trükkökkel állítja be az értelmezéseinket tényeknek. Csak ezekre emlékszünk vissza. Amint azt számos pszicholó­ giai kísérlet bebizonyította. mint a tárgyukról.

hogy a boldogság csak „egyetlen" személy­ től eredhet. 222 . akikről. ami boldoggá tesz minket. Hasonlóképpen azt is túlbecsüljük. Hogy milyen eseményeket képzelünk el. hogy mit érzünk most. az emberi agy úgy van felépítve. s éppoly boldogok és elégedettek lehet­ nek. és aközött. mi a boldogság. hogy egész életünket vagyonunk gyarapításával töltjük. hogy ez a két ikergyermek aligha tudja. és egy anya sohasem gondol arra. amelyek révén a jelenben folyó valóságos dolgokról szerezzük tapasztalatainkat. hogy tíz év múlva egészen másképp fognak érezni egymás iránt. így eshet meg az. ehhez agyunknak ugyanazokat a szenzoros részeit vesszük igénybe. A jövőbeli eseményeket általában nem racionálisan mérlegeljük. Az ilyen észlelési hibáknak neurológiai okuk van. Ezt hallván a legtöbb ember arra gondol. ami valóban boldoggá tesz minket. hogy boldoggá tenne.azt mondják. a vakok azonban élik a maguk életét. hogy elég jól el tudja képzelni a jövőt. hogy valaha is visszamegy dolgozni. hogy szerencsétlenséget hoznak ránk. Honnan is tudhatnánk. vagy amelyekről biztosra vettük. ha megvakulnánk. hanem végigfuttatjuk őket elménken. Amikor jövőbeli eseményeket képzelünk magunk elé. helyze­ tekben vagy eseményekben. azt az szabja meg. árnyalja a boldogságról alkotott elképzelésünket. képesek a látók legtöbb tevékenységére. és csak a végén jövünk rá. hogy nagyon boldogok. vagy hogy kellemesen csalódunk olyan emberekben. Minden. s még a boldogság észlelésében is időről időre meg­ változunk életünk folyamán. gon­ dosan súlyozva az érveket és ellenérveket. mitől leszünk boldogok 20 év múlva? Röviden összefoglalva. hogy lássuk. de nem tökéletesen. mint bárki más. hogy nem érte meg. mert azzal az előfeltevéssel élnek. amiről úgy gondoljuk. és ezért látunk szakadékot aközött. milyen lesz az érzelmi reakciónk. amikor épp az újszülöttjét dédelgeti. hogy milyen rossz len­ ne. A szerelmesek el sem tudnák képzelni.

kizárólag önmagunkra hagyatkozva megvalósítható .Záró megjegyzések Gilbert szinte az egész könyvet annak a kérdésnek szenteli. és szilárdan hiszünk sa­ ját egyediségünkben. természetes módon berzenkedünk az ellen. hogy mások tapasztalataira hagyatkozzunk. s szerkesztője volt a Handbook o f Social Psychology (A szociálpszichológia kézikönyve) című kiadványnak. akkor legjobb. De vajon kínál-e olyan megoldást. Minthogy önma­ gunkat ellenőrzés alatt tartó lények vagyunk. valamint a Hedonikus Pszichológiai Laboratórium vezetője a Harvard Egyete­ men. másik városba költözés vagy gyermekvállalás). Számos nagy hatású szociálpszichológiai tárgyú cikket jelentetett meg. miközben rátalálhatunk a . hogy ha ki akarjuk találni. ha olyan embereket kérdezünk meg jövendő érzéseikről. hogyan le­ het azonosítani jövőbeli érzelmi állapotaink pontos előrejelzésének ne­ hézségeit. 223 . akiknek vannak tapasztalataik a kérdéses dologról. amely biztosabbá teszi a boldogságot? Kissé lapos válasza erre a kérdésre az. szakmai életút. hogy jól érezzük magunkat és elégedettek legyünk az élettel. Ez a nem különösebben érdek­ feszítő stratégia azonban jó módszer arra.boldogságra is. milyen érzelmeket kelt majd bennünk egy bizonyos cselekvési irány (pl. Dániel Gilbert A Harvard College professzora.

ahogy a kísérletbeni szerencse játékosok tenyere is izzadni kezdett. fontolgatták döntéshozataluk során. ahogy azt a kognitív pszichológiai iskola képviselője. nagyszerű. oldal) 44 Fordította Bozai Ágota 45 Fordította Bozai Ágota 224 . "45 Dióhéjban Egy szempillantás alatt éppoly jól értékelhetünk valamit mint hosszas mérlegelés után* Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. m íg aprólékos bizonyítékok állnak rendelkezésükre. Egyszerűen ránéztek a szoborra. agyuk egy része azonnal kalkulációsorozatokat végzett.. n em ezeket m érlegel­ ték. m int hónapokig tartó raci­ onális elemzéssel. Csak azt vették figyelem be.2005 Ösztönösen „ N em várták m eg.. gyors) kifeje­ zéssel leírja. Tudták. Gondolkodásuk pontosan úgy működött. " 44 „Egy szempillantás alatt ugyanolyan értékes döntések hozhatók. m á r m egéreztek valamit. oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. am it egy pillantás alatt felm érhettek. m iért tudják? Dehogy. és m ég mielőtt bárm ely tudatos gondolkodási folyam at beindulhatott volna. . G erd G igerenzer a „fást and frugal" (egyszerű. D e tudták.

amely Ösztönösen .. amelyben azt vizsgálta. 2 0 0 5 . hogyan döntünk. HVG Kv. miként kerülhetnek jelentéktelen gondolatok a kritikus tömeget elérve a gondolkodás főáramába.vagyis az elmének azzal a részével. több a színtiszta pszichológia. 47 Malcolm Gladwell: Ösztönösen a döntésről másképp ford. a pszichológia. A The New Yorker magazin kolumnistájaként dolgozik 1996 óta. aki főként azt vizsgálta. Budapest. továbbá Gary Klein kognitív pszichológiai munkáira. ha nyomást gyakorolnak ránk. Gladwell fő érdeme. a kriminoló- 46 Malcolm Gladwell: Fordulópont.A döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking without Thinking)47 címen jelent meg.foglalkozó professzorának kutatásaira támaszkodik.. Bozai Ágota. ahol a kis különbségekből nagy változás lesz.a szociológia. Bozai Ágota. amellyel jó döntéseket hozhatunk anélkül. ford. A mű részben Timothy Wilsonnak. fejezet Malcolm Gladwell Malcolm Gladwell híres ember a könyvszakmában. Gladwell következő sikerkönyvében. a Virginiai Egyetem „adaptív tudattalannal" . 225 . HVG Kv. hogy oldott stílusban szövi egymásba a legkü­ lönbözőbb szakterületek . és a Fordulópont (The Tipping Point)46 című kötetével keltett feltűnést. 2007. hogy tudnánk.22. hogyan . Budapest.

hogy egyetemi hallgatók egy 2 másodperces videoklip megtekintése után ugyanúgy ér­ tékelték a professzor előadói teljesítményét. amely eddig a szakmai berkeken túl kevés figyelemben részesült. Működéseink jelentős része nem igényel tudatos gondolkodást. a másik pedig először képet alkot a dolgokról. hogy a nagykö­ zönség számára reflektorfénybe állítsa a pszichológia mostanában fej­ lődésnek indult területét. hogy villámgyors következtetések­ re jutunk. hogy nem mindig az a legjobb stratégia. és ne a külsőségekből ítéljünk.kutatási eredményeit. A pszi­ chológus Nalini Ambady vizsgálata például azt mutatta. Az Ösztönösen arra tesz kísérletet. mint azok a társaik. s csak utána tesz föl kérdéseket. „fontoljuk meg minden lépésünket". hogy ne bízzunk az első benyomásainkban. a túlélés érdekében fejlődött ki. mint ha sokkal hosszabb időn át figyeltük volna meg az illetőt. Bár vannak előnyei ennek a szemléletnek is. ha cselekvés előtt begyűjtünk . elemez és kategorizál. Első benyomások és rögtönzött ítéletek Gladwell szerint az a képességünk. A másokról alkotott rögtönzött ítéleteink gyakran éppoly pontosak. és gondolkodásunkban folyamatosan váltja egymást a tudatos és tudat­ talan működési mód. akik egy egész szemeszteren át hallgatták ennek a professzornak az előadásait. s a nem szakmabeli olvasónak új nézőpontokat kínál. Életveszélyes helyzetekben ugyanis szükségünk van arra.gia. a gyors gondolkodást. Mintha csak két agyuk lenne: az egyik mérlegeli a dolgokat. Gladwell azt hangsúlyozza. hanem „háromszor is gondoljuk meg a dolgokat". Gyerekkorunkban arra tanítanak minket. a marketing . hogy a rendelkezésünkre álló információ alapján késlekedés nélkül pontosan megítélhessük az adott helyzetet.

Csak később derült ki. ha észrevesszük az alapjukban meghúzódó alapmintát. hogy a tűz fő fészke az alagsorban volt. és mégis mindig a racionális. de a parancsnokot zavarta a helyzethez képest indokolatlanul nagy for­ róság. Még a legbonyolultabb helyzetek is könnyen megfejthetők. tudatos megfontolást tüntetjük ki bizalmunkkal. Gladwell egyik történetében a tűzol­ tóparancsnok az utolsó pillanatban adta ki embereinek a parancsot. hogy eredeti-e az alkotás vagy hamisítvány. „Vékony metszetek" Gladwell bevezeti a „vékony metszetek" (thin-slicing) fogalmát. aki párok viselkedésének sokéves tanulmányozása alapján né­ hány perces megfigyelés után 90%-os pontossággal meg tudja jósolni. hogy hagyják el az égő házat.minden létező információt. a hő onnan terjedt fölfelé a padlón át. a tűz az alagsorból átterjedt a földszintre. oldal) munkásságának szenteli. A műértők is nagyon gyorsan fel tudják mérni. a nagy hadvezérek pedig ránézésre meg tudják ítélni a harctéri helyzetet (coup d'oeil). ha képesek egy pillanat alatt felmérni a helyzetet. Alig hagyta el a csapat a há­ zat. és ha ott maradnak. A kosárlabdázókról azt szokták monda­ ni. Az Ösztönösen egyik fejezetét a szerző javarészt John M. 227 . avagy válással végződik. Valami megsúgja nekik. valóságos fi­ zikai megérzéseik támadnak. A többletinformáció sokszor semmivel sem teszi megbízhatóbbá az ítéletet. Azt érti ezen. A tűzoltók a konyhában dolgoztak. hogy „pályaérzékük van". hogy egy kapcsolat stabil marad-e. hogy „a tudattalan a tapasztalatok igen vékony metszetein is képes felismerni a helyzetek és viselkedésformák mintázatát". Gottmann (lásd 245. hogy hiteles-e egy alkotás: ahogy egy szobor vagy festmény előtt állnak.

Van azonban a módszer­ nek rossz oldala is. Valószínűségi alapon a nyomás. Warren Hardingot azért választották meg annak idején az Egyesült Ál­ lamok elnökévé. hogy így kell tennie. mérlegelő gondolkodás fejleszthető. hogy rögtönzött döntéseink jobbak legye­ nek. vélekedik Gladwell. éppúgy.valószínűleg megölte volna a tűzoltókat is. aki a rövid idő alatt. hogy hosszas fejtörés­ sel nem feltétlenül jutunk jobb eredményre. hogy a cselekvés hevében is tudjunk helyesen ítélni. egyszerűen csak „tudta". mint Warren Harding esetében. még akkor is. „Warren Harding-effektusról" akkor beszélünk. rossz döntésekhez vezet. hogy képesek va­ gyunk helyes döntések gyors meghozatalára. A parancsnok nem tudta pontosan megmondani. ahogy a logikus. ha a külső értékek nem párosulnak belső értékekkel. hiszen olykor elsietett. s hogy az agyunk alapvetően úgy fejlődött. Gladwell egyik meglepő észrevétele szerint tanulással is el lehet érni. amikor a megjelenése alapján tulajdonítunk bátorságot. intelligenciát és tisztességet valakinek. Kiderült. miért fújt visszavonulót hirtelen. s hogy átlagos testmagasságuk megközelíti a 190 centi­ 228 . jó megjelené­ sű. Gladwell felmérést készített a nagy amerikai vállalatok vezérigaz­ gatóinak testmagasságáról. sötét hajú. mély hangú férfi volt. Amerika egyik legrosszabb elnökének bizonyult. ám a pszichológusok tapasztalatai szerint az emberek még korlátozott mennyiségű információ birtokában is jobbára helyes döntéseket hoznak. mert magas. hogy az igazgatók jobbára fehér bőrű férfiak. Vezetésre termett emberek? A „vékony metszetek" módszerének pozitív oldala. kényszer hatása alatt hozott döntések legtöbbje hibás kellene hogy legyen. Ehhez azonban először el kell fogadnunk azt az alapelvet. amit hivatalában töltött.

Minél magasabb valaki. ami a rendőrök szemében újabb bi­ zonyíték volt a bűnösségére. Mindez arra utal.métert. amiket normális körül­ mények között nem feltétlenül támogatunk vagy hiszünk. Amadou Diallót. miben sántikál a színes bőrű férfi az út szélén. Gladwell hosszan elemzi azt az esetet. miközben az Egyesült Államok népességében csupán 14. benne négy civil ruhás rendőrrel . hogy az Egyesült Államokban a rendőrség különösképpen rasszista lenne. Az első 500 cég ügyvezető igazgatóinak 58%-a volt 190 cen­ timéternél magasabb. és több golyót eresztettek bele. a guineai félelmében bement a házába. Tudni akar­ ták.mind a négyen fehér bőrű férfiak voltak. vagy rablóknak falaz. Amikor odaszóltak neki. Tragikus első benyomások A téves első benyomásoknak tragikus következményeik is lehetnek. hogy bedő­ lünk olyan sztereotípiáknak és előítéleteknek. nagy mértékben kitesszük magunkat annak a veszélynek. amikor New York Bronx kerületé­ ben lelőttek egy ártatlan guineai bevándorlót."48 48 Fordította Bozai Ágota 229 . hogy vagy drogot árul. Gladwell nem gondolja. A férfi ki­ ment a háza elé friss levegőt szívni. ha van okunk rá. annál inkább bízunk benne. hogy ezek a vezetők meg­ határozott külleműek legyenek. Utánamentek. hanem azt is.5% ez az arány. hogy legyenek vezetőink. amikor egy autó jött arra. de idézi a pszichológus Keith Payne megállapítását: „Ha a másodperc tört része alatt kell döntést hoznunk. mert arra gyanakodtak. ha nincs. hogy nemcsak azt igényel­ jük. Diallo a helyszínen meghalt.

a „Vészhelyzet" című tévésoro­ zat helyszínén . nem tudjuk tudatosan kitörölni a fejünkből implicit asszociációinkat és előíté­ leteinket. Orvosi területen általános az a vélemény. s az orvosoknak időt. Túl sok információ A chicagói Cook Megyei Kórházban . minél több információnak van a bir­ 230 / . Hogy pénzt takaríthassanak meg. Nem létezett standardizált eljárás annak eldöntésére. Az orvosok ahhoz voltak hozzászok­ va. hogy a következő pillanatban mi várható.Amikor kényszer hatása alatt azonnal kell ítélkeznünk valamiről. hogy egy adott személy milyen mértékben veszélyeztetett.kimutatták. mert az első benyomás a tudatosság szintje alól tör a felszínre. esetleg kiválóan olvasnak az arcok apró rezdüléseiből. Idősebb. hogy a szívmegállás veszélyének kitett betegek ál­ lapotának gyors értékelésére kipróbálják az úgynevezett Goldman-algoritmust. és kisebb a gyanúsított külső megjelenésének. a kórháznak pénzt takarított meg. Más kórházak idegenkedtek a módszertől. hogy egy ilyen súlyos állapotot bármiféle gyorsított módszerrel megbízhatóan fel lehetne ismerni. s azokból a másodperc tört része alatt következtetni tudnak a szándékokra is. hogy a betegek kortörténetéből minél több adatot gyűjtsenek a dön­ tés meghozatala előtt. mert nem hittek abban. hogy a kórház forrásainak tetemes részét fordítja a potenciálisan szívrohamot szenvedett betegek ágyainak fenn­ tartására. mert döntéseikben nagyobb szerep jut az arra vo­ natkozó korábbi tapasztalataiknak. ezért a kórházban az óvatos döntések stratégiáját követték. hogy a gyakorló szakem­ ber annál jobb döntéseket hoz. Az algoritmus azonban nagyszerűen működött. elhatározták. tapasztaltabb rendőrök talán bölcsebben oldanak meg ilyen helyzeteket.

növeli a tévedés veszélyét. az az emberi motivációk és csele­ kedetek iránti szenvedélyes érdeklődésről tanúskodik. anekdotákkal. mint a katonai stratégiákat. Kimutatták. bár a bizonyosság illúzióját nyújtja. A további információk összezavarhatják az értékelést. annál inkább meg van győződve a di­ agnózis helyességéről. hogy egy igen összetett lélek­ tani kérdéskört állított a közfigyelem gyújtópontjába. és ahhoz is hoz­ zájárult. A tanulság a következő: úgy érezzük. de a többletinformá­ ció.tokában. de ahogy Gladwell ír és ahogy az egyik gondo­ latról vagy példáról a másikra vált. hogy jobb legyen az életünk. bármi legyen a szövegek forrása. Valójában sokszor nem ez a helyzet. Némelyek szerint Gladwell a The New Yorker számára írt cikkekből ollózta össze könyveit. 231 .fel­ hozza Tóm Hanks vonzerejét és a gyorstalálkák módszerét éppúgy. az ógörög szobrok hamisítványait vagy a zenekari meghallgatásokat. sok információra van szüksé­ günk ahhoz. hogy illusztrálja Gladwellnek az első benyomások je­ lentőségéről vallott nézeteit. Az Ösztönösen rövidke könyv. Csakhogy a diagnózisok helyességének való­ színűsége a rendelkezésre álló adatok mennyiségének növekedésével nem javul. repülőútra kitűnő olvasnivaló. A könyv tele van érdekes esetekkel. és ugyanarra az állapotra sokféle egyéb kezelési lehetőséget kínálnak. intellektuális kitérőkkel . Záró megjegyzések Itt épp csak egy pillantást vethettünk az Ösztönösen tartalmára. de ol­ vasmányossága mellett az is nagy érdeme. hogy megbízhassunk ítéleteinkben. hogy minél több adatot gyűjt egy orvos a pácienséről.

anyja jamaicai pszichoterapeuta. 1996-ban a The New Yorker munkatársa lett. Valószínűleg film is készül majd belőle. később mint a New York-i iroda vezetője. Címét gyakran emlegetik elferdített formában.5 millió példányban kelt el. 2000-ben jelent meg. a színész Leonardo di Caprio 1 millió dollárért vásárolta meg a film elkészítésének jogát 232 . és a Torontói Egyetemre iratko­ zott be. előbb mint tudományos szakíró. például: Blank: The Power o f Nőt Actually Thinking at All (Nem nyert: a sehogyan sem gondolkodás ereje). Az Ösztönösen eddig 1. a lapban rendszeresen jelentek meg nagy.Malcoím Gladwell Nagy-Britanniában született 1963-ban. A kana­ dai Ontarióban nevelkedett. ahol 1984-ben mint történész kapott diplomát Közel tíz évig a The Washington Postnál dolgozott. és 25 nyelvre fordították le. A Time magazin jelölte őt a 100 legbefolyásosabb ember közé. Előző könyve Fordulópont címen. riport jellegű cikkei. apja angol mate­ matikaprofesszor.

.

Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61." „Az em berek kezdik felism erni. Budapest 234 .. a derűlátás és az alkalm azkod­ ni tudás. hogy a sikerhez nem elég az intellektuális kiválóság és a tech­ nikai tudás. Felértékelődnek az olyan belső tulajdonságok.másfajta készségek is kellenek. Ülkei Zol­ tán Edge 2 0 0 0 . oldal) 49 Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen.. m int a technikai és az analitikai készség együttvéve. " Dióhéjban A kimagasló teljesítményekhez a legtöbb területen kivételes érzelmi intelligencia szükségeltetik. Kovács Kristóf. És m inél magasabb beosztásban dolgozunk. s hogy a jövőben az egyre változékonyabb m unkaerőpiacon a fenn m aradá sh oz . annál kevésbé nélkülözhető az érzelm i in telligen cia. m int a rugalm asság. ford. a kezdeményezőkészség. 2 0 0 4 .1998 Érzelmi intelligencia a munkahelyen49 „A kimagasló teljesítmények szempontjából az érzelm i intelligencia kétszer annyit ér.no m eg a boldoguláshoz . Nádas Rita. oldal) Howard Gardner: Az értelem keretei (211.

újságírói készségét szaktudásával párosítva rendkívül hatásos pszichológiai ismeretter­ jesztő könyvet írt. fejezet Dániel Goleman Dániel Goleman 1995-ben megjelent munkája. ford. Goleman. Sok olvasója kereste meg a szerzőt saját történetével. de Goleman meglepetésére az üzleti életben is nagy visszhangot keltett. távolról sem. mint intellektuálisan jobb képességű társaik. Háttér. Budapest.23. s most mégis egy nagy céget irányítok". 2 0 0 3 235 . Az Érzelmi intelligencia a laikus olvasókat célozta meg. hogy többre vitték. N. Megírásához John Mayer és Peter Salovey néhány alig ismert. A levélírók az érzelmi in­ telligenciában (EQ) vélték megtalálni annak magyarázatát. amely általában úgy kezdődött. Dániel: Érzelmi intelligencia. Kiss Zsuzsa. az érzelmek és az intelli­ gencia között kapcsolatot kereső szakcikke adta az ötletet. aki korábban a The New York T imes szakírója volt. miután a Harvardon pszichológiából PhD-fokozatot szerzett. 50 Goleman. az Érzelmi intelligen­ cia (Emotional Intelligence)50 váratlanul aratott óriási közönségsikert: világszerte több mint 5 millió példányban kelt el. hogy „az egyetemen nem tartoztam az évfolyamelsők közé.

Régebben az egyetemi előmeneteltől vagy a szakmai gyakorlattól függött. a változásokhoz való alkalmazkodás képessége és a mások iránti empátia. 236 . személyiségre. 2 0 0 4 . Budapest. akik az indoklásban a jellemre. érettségre. Dániel: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. miért fontos a vállalatoknak manapság az érzelmi intelligencia. manapság azonban a tudományos vagy szakmai képesítés csupán a belépő a pályán való elinduláshoz. Kovács Kristóf és Ülkei 1 Zoltán. Többnyire erre gondolnak azok. mint amilyen Goleman 1 első bestsellere volt. miért kell arra töreked­ nünk. és miért akarják megerősíteni ezen a téren al­ 5 Goleman. Edge 2 0 0 0 . a kezdeménye­ zőkészség. az inkább az olyan készségektől függ. mint a rugalmasság. „alakítható adott­ ságokra" vagy kiválóságra való törekvésre hivatkoznak. de a Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence)5 éppoly lebilincselő olvasmány. avagy lemaradunk a pályánkon. Biztos munkahely ma már nem létezik. hogy „érzelmileg intelligens" az illető. a derűlátás. hogy előrehaladunk. és megmagyarázza. hogy ki milyen állásba kerül. Hogy kiből lesz „nagy ember". Nádas Rita. Öt részében a szerző 25 olyan érzelmi kompeten­ ciát definiál. Mire vágynak a munkaadók? A könyv elején Goleman arról ír. mennyire megváltoztak a játékszabályok a munka világában. a legritkább esetben indokolja azzal a döntését. amelyek meghatározhatják.A sikerkönyvek folytatásai ritkán váltják be a hozzájuk fűzött remé­ nyeket. Goleman megmagyarázza. Amikor egy munkaadó fölvesz egy alkalmazottat. hogy érzelmileg intelligens szervezeteket teremtsünk. ford. mégis sokszor ez a döntő tényező.

motiváció.kalmazotti állományukat: azért. hogy a hagyományos szakmai és intelligenciatesztek eredménye alap­ ján nem lehet megjósolni. • magabiztosság. amelyben a munkaadókat arra kérték. Konkrétan a következők szerepeltek a munkaadói listák élén: • meghallgatási és kommunikációs készség. A cégek nemcsak a termékeikben. A kihívásokkal teli üzleti környezetben az érzelmi intelligencia lehet a vállalatok to­ vábblépésének záloga. az új termékek önmagukban csak csekély növekedést tesznek lehetővé. általános viselkedéses készség volt. mert azokban az ágazatokban. • együttműködési és konfliktuskezelési képesség. hogyan válik be egy állásban valaki. • részvételi vagy vezetői ambíciók. sorolják fel. Goleman bemutatja annak a 120 vállalatnál készített felmérésnek az eredményeit. karrierépítési szándék. Dávid McLelland 1973-ban nagy sikert aratott cik­ ket közölt az American Psychologist hasábjain. hanem a munkaerő minél jobb hasznosításában is versengenek egymással. milyen tulajdonságokban kell a legjobb alkalmazottaiknak kitűnniük. A felso­ rolt erények 67%-a az érzelmi kompetenciák körébe tartozott. ezért a tesztekkel inkább az állás szempontjából fontos kompetenciákat 237 . más szó­ val háromból két adottság az IQ-tól és a szakmai gyakorlattól független. amelyben azt fejtegette. ahol erős a versengés. Kompetensek vagyunk-e érzelmileg? Goleman mentora. • a változásokhoz való alkalmazkodás és a nehézségeken való túl­ lépés képessége.

Érzelmi egyensúlyunk helyreállításának és fenntar­ tásának képessége. ÖNISMERET. ÖNTUDAT. hogy a legtöbb feladat­ tal képesek vagyunk megbirkózni. politika iránt. Az az érzés. Teljesítmény. TÁRSAS KÉSZSÉGEK. Goleman tovább­ fejlesztette McLelland gondolatait. a kielégülés késleltetése a célok elérése érdekében. kezdeményező­ készség. 238 . Képesség a közeli személyes kapcsolatok ápo­ lására. EMPÁTIA. hogy befolyást gyakorolhatunk a legkülönbözőbb emberekre. de a maga idejében úttörőnek számított.vagy célorientáció kialakítása a frusztrációk és nehézségek helyes megítélése. Tudatában vagyunk mások érzéseinek és gondolatainak. Ekkor kezdtek elterjedni azok a kompetenciatesz­ tek. ÖNSZABÁLYOZÁS.kellene felmérni. McLelland álláspontja napjainkban majdnem közhely. és 25 érzelmi kompetenciát kü­ lönböztetett meg. érzék a közösségi ügyek. Saját érzéseink tudatosítása és az a képesség. a következő öt központi kompetencia köré rendez­ ve ezeket. amelyeket ma már széles körben vesznek igénybe a jelentkezők közti választásban és a teamek összeállításában az elméleti képzettség és a gyakorlat mellett. Lelkiismeretesség. és az a képességünk. MOTIVÁCIÓ. más adottságok (pl. Saját értékeink és gyengeségeink ismerete. Készség a más emberek­ kel való interakciókra és együttműködésre az eredmények érdekében. hogy felhasználjuk érzéseinket a jobb döntéshozatal érdekében. kitartás) javítása érdekében.

tudásra. a programozók pedig azt. Goleman hangsúlyozza: az érzelmi intelligencia nem azt jelenti. hogy kapcsolatot tartsanak az ügyfelekkel és megoldják a problémákat. hogy a jelenle­ gi információk tömegéből meghatározzuk a jövőbeli irányokat. hanem szolgáltatóknak tekintsük őket. mint a műszaki feladatokat ellátó kollégáik. vagy­ is nem kevesebb mint 75% jut az egyéb tényezőkre. ha mindenki megismerné a kutatási eredményeiket. motiválják és együttműködésre bírják az ügyfeleket.Az érzelmi intelligencia segít. mint ahogy bizonyos alapfokú szakmai kompetenciára. illetve IQ-ra. érvel Goleman. hogy kedvesek vagyunk másokhoz. hogy meghallgassák. befolyásolják. és nem is azt. . gyakorlatra is. és ki nem. hanem hogy megtanuljuk a megfelelő módon és a megfelelő időben kimutatni ezeket az érzéseket. hogy kifejezzük az ér­ zéseinket. Ha azonban mindezt adottnak vesszük. akkor az érzelmi és szociális kompetenciák döntik el. akiknek az a feladatuk. képesek vagyunk empatizálni és jól együtt dolgozni másokkal. hogy a lehető leg­ jobban kamatoztassuk szakmai tudásunkat. hogy ne csupán technikusoknak. gyakran éppoly ügyesek. Az IQ a munkateljesítmény 25%-áért felelős. hogy ki alkalmas veze­ tőnek. A legtöbb mun­ katerületen szükség van egy bizonyos szintű kognitív teljesítményre. Miben tűnnek ki a legjobbak? • Képesség a nagyobb léptékű gondolkodásra: arra. A tudományos kutatók azt szeretnék. Ők is éppoly jól képzettek. A legtöbb műszaki cég jól fizetett munkatársakat alkalmaz. de ezenfelül megvan bennük az a képesség. véli Goleman.

de sok esetben volt valami végzetes hibájuk. Egon Zehnder fejvadász cégének tapasztalatai szerint a később le­ váltott igazgatóknak általában megfelelő volt az IQ-juk és a szakmai gyakorlatuk. hogy az intuíció a döntéshozatali folyamat középpontjában áll. és elidegenítik maguk­ tól a beosztottjaikat. például ar­ rogánsán viselkedtek. A közismert „Peter"-elv szerint az ilyen vezetők a kompetenciájukat meghaladó szintre emelkednek. vagy roszszak az emberi kapcsolataik a szervezeten belül. • Magabiztosság. hogy meggyőzzenek másokat né­ zeteik helyességéről.• Politikai tudatosság. A vezetőknek szükségük van „bal féltekei" elemzésekre ahhoz. Goleman könyve több olyan tanulmányt is említ. illetve a változásokhoz alkalmazkodni. Vállalkozókon és igazgatókon végzett vizsgálatok egy­ aránt azt az eredményt hozták. hiányzott belőlük az együttműködési szándék. Vagy túl merevek. Ez a tényező önmagában is kitűnően jelzi. hogy feljebb jussanak. de később leváltott vagy lefokozott igazgatók voltak. • Intuíció.tény­ leges képességeitől függetlenül . Goleman szerint az érzelmi intelligenciát alkotó fontos kompetenciákban nem elég jók ah­ hoz. azaz elképzelés arról.mennyire bízik saját képessé­ geiben. amelynek alanyai magas szinten telje­ sítő. és nem tudnak vagy nem akarnak változtatni. 240 . hogy ki ho­ gyan halad majd előre a pályáján. és innen nem lépnek tovább. A pszichológus Albert Bandura az „én-hatékony­ ság" fogalmát vezette be annak jellemzésére. hogy bizonyos embe­ rek és embercsoportok milyen kölcsönhatásokba léphetnek egy­ mással és hogyan befolyásolják egymást. de a helyes döntésekhez tudattalan elemzé­ sekkel jutnak el. hogy az illető . Az igazgatói kudarcok elemzése is tanulságos lehet.

hogy az évek során tovább­ fejlődjünk késztetéseink és érzelmeink kezelésében.képtelenek voltak számolni a változásokkal. John Mayer és Peter Salovey . és azt a benyomást keltette a beosztott­ jaiban. hogy a Goleman által körvonalazott érzelmi intelligen­ cia (amibe ő beleérti a buzgalmat. A régimódi kifejezések erre a folya­ matra a „jellem" és az „érettség".az a két pszichológus. 241 . Mindezek azt támasztják alá. motiváltságban. Golemannek azt a tételét sem írják alá. hogy szívén viseli a szükségleteiket. hogy az érzelmi intelligencia alkalmasabb az IQ-nál annak előrejelzésére. az érettséget és a karak­ tert) messze túlmegy az eredeti definíción. Az érzelmi intelligencia fogalma elég sok vitát kavart. Módunkban áll. akiktől az alapgondolat származik . a veleszületett intelligenciával szemben ezeknek a tulajdonságoknak a továbbfejlesztése rajtunk múlik. addig az érzelmi intelligencia alap­ vetően tanult tulajdonság. jól tűrte a kritikát. vagy sem. Goleman ez­ zel szemben az érzelmi kompetenciákkal kapcsolatban már 30 éve fo­ lyó kutatásokra és a több mint 500 szervezetnél elvégzett felmérésekre hivatkozik.kijelentették. hogy az érzelmi intelligencia mértéke (EQ) alkalmas lehet az életben elérhető sikerek előrejelzésére. Záró megjegyzések Goleman felhívja a figyelmet az IQ és az érzelmi intelligencia közti talán legfontosabb különbségre: míg az intelligencia velünk születik és tizen­ éves kor után nem sokat változik. a kitartást. el tudta engedni magát. vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítottak a „szürkeállománynak" Ezzel szemben a sikeres igazga­ tók legtöbbje nyugodt tudott maradni válságos helyzetekben. a társas folyamatok tudatosításában. és eltorzítja azt. hogy egy bizonyos munkaterületen beválik-e majd valaki.

hogy ha az egyéb tényezők (intelligenciaszint. Az Érzelmi intelligencia a munkahelyen második kétharmada csupán kiegészíti. Ennek a tételnek az igazságát pedig könnyen beláthatja bárki. amelyek az 1990-es évek végének vállalataira vonatkoznak. a könyv mintát ad az érzelmileg intelligens szervezeti működésre. hogy előrejutásában az iskolában vagy az egyetemen tanultak csekély szerepet játszanak. empatikusak és tudatában vannak saját érzelmeiknek. hogy egyáltalán létezik-e az érzelmi in­ telligencia. Bár az egyes hivatkozások. jóval sikeresebbek lesznek a pályájukon.Továbbra is sokan vitatják. és könnyen megváltoztathatja az olvasó nézeteit arról. vállalatok életéből vett érdekes példákkal gazdagítja a könyv első harmadában mondottakat. hogy a várható munkahelyi eredményességnek változatlanul az IQ a legmegbízhatóbb indikátora. és a Psychology Today . hogy az IQ mellékes len­ ne. és azAmherst Collegeban tanult. Bírálói azonban eltorzították Goleman mondanivalóját. hogy hogyan kelle­ ne a munkahelyen intézni a dolgokat. Egyesek szerint az EQ számos sajátossága egyszerűen a sze­ mélyiség valamely aspektusa. Ezután 12 éven át a The New York Timesnak írt viselkedés­ tudományi és agykutatási cikkeket. akkor azok az emberek. aki munkába állá­ sa után tapasztalta. Azt mondja csupán. míg más pszichológusok azt hangsúlyoz­ zák. előrelátók. Dániel Goleman A kaliforniai Stocktonban nevelkedett. Goleman sohasem állította. óhatatlanul elavulnak. Pszichológusként a Harvard Egyetemen doktorált. témavezetője Dávid McClelland volt. akik jól mű­ ködnek együtt másokkal. gyakorlat. képzettség) azonosak.

2002). Richard Boyatsisszal és Annié McKee-vel. Az 1994-ben létrehozott Iskolai. 1996). és Romboló érzel­ mek. További munkái: The Meditative Mind (A meditatív elme. hogyan legyünk űrrá rajtuk ? tudományos beszélgetések a dalai lámával (Destructive Emotions: A Scientific\ue Dialogue with the Dalai Lama. az érzelmi intelligencia szervezeteken belüli hasznosításának kutatásával foglalkozó konzorcium (Consortium fór Research on Emotional Intelligence in Organizations) társelnöke. CASEL) egyik alapítója volt.főmunkatársaként dolgozott. 2 0 0 5 . Megkapta az Amerikai Pszi­ chiátriai Társaság újságírói díját. emocionális és iskolai képességek fejlődését a gyermekek iskolai és iskolán kívüli sikereinek előmozdítása érdekében. Social. ford. and Emotional Learning. a szervezet célja. Tótisz András.5 2 52 Dániel Goleman Richard J. hogyan le­ gyünk úrrá rajtuk? tudom ányos beszélgetések a dalai lámával. Goleman jelenleg a Rutgers Egyetemen működő. 2003). Szociális és Emocionális Tanítási Munkaközösség (Collaborative fór Academic. Davidson: Romboló érzelmek. Trivium. Prímái Leadership (Elsőszámú vezetők. Budapest 243 . hogy elősegít­ se a szociális.

Ezt nevezem é n érzelm ileg intelligens házasságnak. m int mások.a lélektani kutatásokválaszt adnak a kérdésre. hogy az egymással kapcsolatos (m in d e n pá r életének részét képező) negatív gondolata­ ik és érzéseik felü lk erek ed jen ek a pozitív érzéseken. "54 „Program om arra az egyszerű igazságra épül.1999 A boldog házasság hét titka5 3 „A házasságot egy m eglepő en egyszerű dolog teheti m űködőképessé. oldal) Douglas Stone. Gyakorlati útm utató."55 Dióhéjban Nemis olyan rejtélyes dolog. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. ford. megtalálták a módját. 2 0 0 0 . sem n em gazdagabbak vagy pszichológiailag képzettebbek. hogy a két em b er tiszteli egymást és élvezi egymás társaságát. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. hogy mitől lesz erős egyházasság vagy egy párkapcsolat . és utánanéz. hogyan akadályozzák m eg azt. Ez azt jelenti. oldal) í ^ i j 53 John M. Gottman: A boldog házasság hét titka. Vince. Budapest 54 Fordította: Angster Mária 55 Fordította: Angster Mária 244 . Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. Angster Mária. A boldog házasságban élők sem n em kedvesebbek. M indössze arról van szó. hogy a boldog házasságok mély barátságon alapulnak. ha az ember veszi a fáradságot.

aki korábban matematikát tanult a Massachusettsi Műegyetemen. John Gottman az 1970-es évek elején megkezdte kutatása­ it ezen a területen. szó­ váltásait és testbeszédét. A Gottmannál megforduló párok legtöbbje a válás küszöbén állt. a kutatócsoport több mint 650 párt figyelt meg 14 éven át. amelynek kere­ tében tudományos igénnyel figyelték valódi házastársak egymással szem­ beni viselkedését. A házassági tanácsadók hagyományos tapasztalatok.szorgosan filmezték. Meglepő módon ez volt az első olyan kutatási program. vallásos hiedelmek vagy a pszichoterapeuták elképze­ lései alapján látták el takácsokkal a hozzájuk forduló párokat. rögzítették együtt élő párok beszélgetéseit. de miután elsajátítot- 245 . Itt . hogy közreműködésük nem volt különösebben eredményes. bútorozott lakásban . alig voltak megbízható tudományos adatok a házas­ ságról és azokról a tényezőkről. fejezet John M. magánvé­ lemények. s ez persze azzal járt. 1986-ban hozta létre „Lőve Láb" (Szeretetlabor) néven elhíresült Csa­ ládkutatási Laboratóriumát.24. intuíció. Mire Gottman (és Nan Silver) könyve A boldog házasság hét titka (The Seven Principles o f Making Marriage Work) címen megjelent. a seattle-i Washington Egyetem pszichológus professzo­ ra. Gottman Amikor dr. amelyektől egy házasság jól vagy rosszul működik.egy tóra néző. Gottman.

mint amennyi a házassági tanácsadás után átlagosan szokott. Hogy mitől lesz jó egy házasság. s hogy a másik fél álláspontjának nyugodt és szeretetteljes meghallgatása átalakíthatja a házasságot. hogy az ítélkezés nélküli meghallgatás és a má­ sik ember érzéseinek elfogadása összhangot teremt. oldal). és Gottman érezhető élvezettel zúz porrá néhány mítoszt azzal kapcsolatban. amely megpróbálkozik vele. A legtöbb párt. még feleannyi házasság sem került újból válság­ ba. hogy még a legboldogabb és legstabilabb párok is megvívják a maguk harcait. aki azt tanította. majd nyugodtan kinyil­ vánítjuk saját akaratunkat. azt nem pusztán a „kémia" dönti el: attól függ. Ebből következően e könyv számos válasza ellentétes a várakozásunkkal. amit a párunk mond. azok pedig.ták Gottman alapelveit. hogy a problémák a rossz kommunikáció­ ból erednek. hogy mitől lesz egy romantikus kapcsolat boldog és stabil. . hogy tanácsai valós adatokon és nem jó szándékú általánosságokon nyugszanak. A házasságokra alkalmazva azonban ez a módszer Gottman szerint nem működik. Százával jelentek meg akkoriban a párkapcsolatok javításával foglalkozó könyvek. az áttörést hozhat az egymás közti megértés­ ben. Ha a szópárbaj helyett megis­ mételjük és hitelesítjük. kimeríti. „Miért vall rendszerint kudarcot a házasságterápia?" címen Gottman eloszlatja a professzionális tanácsadás nagy mítoszát: azt. A tanács­ adók azt szokták mondani. A legnagyobb rejtély Gottman workshopjainak résztvevői mindig megkönnyebbülnek. hogy a pár tagjai hogyan kezelik a konfliktusokat. Gottman munkája azzal válik ki közülük. amikor azt hallják. Ez a gondolat a pszichológus Carl Rogerstől származik (lásd 425. hogy a part­ nerek közti kommunikáció a boldog és tartós házasság kulcsa.

Sok párkapcsolat stabil marad és jól működik anélkül.amelyekre látszólag kedvezően hat. az asszony némi vásárlással kúrálja magát. mint Danának. ha meglátják egymást. hogy az egyik személy pocskondiázza a másikat. John katolikusnak. mégiscsak arról van szó. amikor más párok egy­ másnak esnének. hogy megváltoztassák egymást. ez pedig nem változik. és ezzel idegesíti Susant. Chris mindig flörtöl az összejöveteleken. és nagyon kevesen képesek arra . Linda zsidó vallásúnak akarja nevelni a gyerekeket. és pár óra múlva már örülnek. Walternek több szexre van szüksége.Gottman úgy véli. hogy a felek hangot adnának mélyen rejlő érzéseiknek. de a jelentős nézeteltérések az értékek és a világlátás különbözőségéből fakadnak. A házas felek hosszú éveket és rengeteg energiát fordítanak arra. 247 . hogy a bírálatok közepette megőrizzék nagylelkűségüket. Például Meg akar gyerme­ ket. További mítoszok A NAGY VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK MEGMÉRGEZIK A HÁZASSÁ­ GOT? Gottman mellbevágó igazságot közöl a házasságon belüli konf­ liktusokkal kapcsolatban: „A házas felek közti viták nagy része megold­ hatatlan. hogy nagyon sok jó házasságban egy csomó problémát a szőnyeg alá söpörnek. Donald nem." Kutatásai szerint az ilyen konfliktusok 69%-a állandósult vagy megoldhatatlan problémák miatt alakul ki. Olyan helyzetekben. A BOLDOG HÁZASSÁGOK SZOKATLANUL NYÍLTAK ÉS ŐSZINTÉK? Az igazság az. Bármilyen jól tudja mindkét fél tálalni a sérelmeit. a férfi például beviharzik a tévé elé. talán csak a dalai láma -. rendszerint egy éven belül visszasülylyednek korábbi konfliktusaikba. A sikeres párok tudják ezt jól. és elfogadják egymást mindenestül.

Különbséget kell tenni a házastárs egy bizonyos cselekedetére vonatkozó és az őt személyében érintő bírálat között. ahogyan vitatkoznak egymással. A párok 70%-a szerint a boldog párkapcsolat elsősorban attól függ. szerepet játszhat a házasságon belüli problémákban. A válás előrejelzése Gottman nem kevesebbet állít. mert viták támad­ nak a két fél között. hogy nem egy éven belül. egy gú­ nyos mozdulat vagy olyan megszólítás. de a kiváltó ok nem ez. hogy a házaspár el fog válni . s ehhez elég 5 percen át figyelnie kettejük viselkedését. hanem csak később. gunyoros vagy megvető megjegyzésekkel kezdődik. És ami rosszul kezdődik. az jelzi igen nagy biztonsággal. A válások nem azért következnek be.ámbár lehet. és több olyan jelet azonosított. a nők pedig Vénusz természetét örökölték. Ide tartozhat egy csúfondáros mosoly vagy pillantás. Az olyan beszélgetés. amely arra utal. LENÉZÉS. Goleman „durva nyitásnak" neve­ zi. hogy a férfiak Mars. amellyel az a célunk.A NEMI KÜLÖNBSÉGEKBŐL SÚLYOS PROBLÉMÁK FAKADNAK? Az a tény. együtt marad-e egy pár vagy elválik. mint hogy sokéves kutatásai alapján 91%-os pontossággal meg tudja jósolni. mondja Gottman. s nem a férfias vagy nőies viselkedéstől vagy bármi mástól. elég szoros-e a barátság a két fél között. az ritkán végződik jól. Gottman megszámlálhatatlan órán át figyelte párok videomagnóra rögzített interakcióit. amely bíráló. BÍRÁLAT. Ilyen jelek a következők. hogy elválnak-e majd. írja Gottman. hogy a má­ 248 . DURVA NYITÁS.

mintha kizárólag a másik félben lenne a hiba. belső elválasztású mirigyeiből adrenalin és más hormonok szabadulnak fel. ELÁRASZTÁS. érzelmi „elárasztás" az egyik fél megsem­ misítő erejű verbális kirohanásai a másik ellen. a férfi pedig igyekszik elkerülni. Gottman szavaival „a kardfogú tigris látványa sem félelmetesebb". Úgy viselkedünk. A rendszeres. Akit ilyen támadás ér. A nő könnyebben megnyugszik a stresszhelyzet elmúltával. annak gyorsul a szívverése.sik félnek kellemetlen legyen. miért is nem vagyunk képesek soha lehajtani a vécé ülőkéjét. érzelmileg elhidegülnek egymástól. A lenézés súlyosabb formája ellenséges is. és mindkét fél szeret­ né elkerülni az ilyen élményeket. hogy hárítsa a folyamatos bí­ rálatot. mert a férfiak szív-ér rendszerének működése lassabban áll vissza a nyugalmi szintre stresszhatás után. 249 . defenzív viselkedést. lekicsinylést. Fia gyakori az elárasztás. Élettani érte­ lemben az ilyen verbális támadások az élet ellen irányulnak. OBSTRUKCIÓ. így ke­ vésbé van kitéve a sérülés veszélyének. s ezért a párkapcsolatban a konfliktusokat általában ő kezdeményezi. nekünk semmi részünk nem lenne a probléma ki­ alakulásában. emelkedik a vérnyomása. A férfi inkább méltatlankodással reagál a konfliktusra. amit gyakran így fejeznek ki: „Mit óhajtasz kezdeni vele?" DEFENZÍV VISELKEDÉS. Gottman szerint a házasságok 85%-ában a férfi obstruál. szeretné elsimítani vagy észre se venni. Kitér a vágások elől. A rossz házasságok­ ban a felek nem képesek a veszekedés hevében azt mondani: „várj csak. mint amikor a házastársunk az iránt tudakozódik. A KORREKCIÓS PRÓBÁLKOZÁSOK KUDARCA. Az egyik fél „kikapcsol".

és szívesen legyenek egymás társaságá­ ban. Gottman a de­ fenzívviselkedést. és másutt keresi a támaszt. hogy nem fog sokáig tartani a kapcsolat. figyelmet és gyengédséget. és a kapcsolat „boldogságfoka" fájdalmas mértékben csökken.hadd higgadjak le egy kicsit". de ha tartósan és halmozottan vannak jelen. A felsorolt jelek külön-külön nem feltétlenül jelzik előre a válást. nagy biztonsággal következtethe­ tünk belőlük arra. de védelmet nyújt a kapcsolat ellenségessé válása ellen is. amit házastársától nem kap meg. A barátság felgyújthatja a szerelmet. Ilyenkor a legvalószínűbb a házasságtörés. hogy a két fél kölcsönös meg­ becsülést érezzen egymás iránt. hogy egymás mellett. Mitől lehet jó egy házasság? A tartós és boldog házasság Gottman által összeállított feltételeinek köz­ ponti eleme a barátság. Döntő ugyanis. A két fél érzelmileg elhidegül egymástól. vagy valami tréfával megelőzni a konflik­ tus eszkalálódását. az obstrukciót. mert a pár egyik vagy mindkét tagja magányosnak érzi magát. de egymástól függetlenül éljék az életüket. hogyan hozhatnák rendbe a dolgokat. A jó kapcsolatban élők mind rendelkeznek ezzel a létfontosságú képességgel. A házasságtörés Gottman szerint általában nem oka. Ha ez hiányzik. a bírálatot és a megvetést „az apokalipszis négy lovasának" nevezi. akkor a vitákban teret kaphat a kapcsolatot végleg megmérgező gyűlölködés. nem foglalkoznak már azzal. addig van remény a kapcsolat meg­ mentésére. Ameddig képesek vagyunk gyengédséget és csodálatot érezni a párunk iránt. és megpróbálnak arra beren­ dezkedni. A negatív érzelmek szintje lassanként meghaladja a pozitív érzelmekét. 250 . hanem tünete a házasság megromlásának.

A jó házasságokban azonban általában a férj is hallgat a feleségre. mint az első gyermek megszületése. A szilárd kapcsolatokban a két félnek jó „szeretettérképe" van egymás­ ról. Számon tartják párjuk érzéseit és akaratát. A legfantáziátlanabb társalgások is segíthetnek életben tartani a gyengéd érzéseket. állapítja meg Gottman. hogy a házasságot a romantikus vacsorák vagy utazások teszik boldoggá. Ennek hiányában egy jelentősebb esemény. A házasság rossz irányba halad. Sokan hiszik azt. A hatalommeg­ osztás jobbá. a férfiak jobban ellen­ állnak a befolyásolásnak. amikor már nem is veszünk tudomást egy­ másról (elfordulás). . hanem inkább lazítani fogja kettejük kapcsolatát. ÉRDEKLŐDÉS IRÁNTA. A kapcsolat végét az jelzi. például hogy a másiknak kik a barátai. nem erő­ síteni.Gottman szerint a házasság célját a közös törekvések adják. tartósabbá teszi a házasságokat. figyelembe veszi nézeteit. NE LEGYÜNK HAJTHATATLANOK. ha az egyik félnek fel kell áldoznia a céljait a másiknak a boldogságáért. Minden igazi barátság egyenrangú felek barátsága. JÁRTASSÁG HÁZASTÁRSUNK VILÁGÁBAN. érzéseit. ODAFORDULÁS A PÁRUNK FELÉ. pedig valójában a hétköznapi dolgokban egymás iránt tanúsított figyelem (az odafordulás) számít. Ugyan­ csak a barátsággal függenek össze a jó házasság következő feltételei. vagyis hogy a pár két tagja ossza egymás reményeit és álmait. s tudnak egymásról alap­ vető dolgokat. A nők természetüknél fogva nyitot­ tak a párjuk által rájuk gyakorolt befolyás iránt.

szerelemről. 1993). amelyekért élni érdemes. 1979). barátságról -.Záró megjegyzések Ha sikerül tudományos szinten megértenünk.szeretetről. a What Predicts Divorce (Miből jósolható meg a válás. kevésbé folyamodnak ellenséges vagy ellenőrző taktikákhoz. John M Gottman / . jobb esélyünk lesz arra. s megelőzzük a későbbi kudarcot. Több mint száz tudományos cikke jelent meg. alighanem csodál­ kozni fogunk azon. mitől működik egy há­ zasság. a Raising an Emotionally Intelligent Child (Érzelmi intelligenciára 252 . köztük az A Couple's Guide to Communication (Kom­ munikációs útmutató pároknak. Ez természetesen minden hosszú távú kapcsolatra érvényes. Homoszexuális férfiakon és nőkön folytatott 12 éves vizsgálatai nyomán Gottman megállapította. valamint számos köny­ ve. ahol először 1986-ban kapott professzori kinevezést. A homoszexuális férfiak egy kicsivel kevésbé személyesen élik meg a dolgokat. Paradox módon az egzakt tudo­ mánynak sok mondanivalója van számunkra azokról a dolgokról . s általában véve a kapcsolatok kezelésének mikéntjéről. hogy javítsuk a párkapcsolatunkat. s általában több ér­ zelemmel és több humorral vetik fel a problémáikat. hogy az átlagember milyen keveset tudott a konf­ liktusok kiváltotta élettani és pszichés reakciókról. hogy interakcióik nem sokban tértek el a heteroszexuális párokéitól. Ha ötven év múlva visszatekintünk napjainkra. de a konfliktusok dinamikája és megoldásuk módja lényegében ugyanaz. Nyugalmazott professzor a Washingtoni Egyetemen.

253 . a The Relationship Cure (Kapcsolatgyó­ gyítás. amely az USA Országos Mentálhi­ giénés Intézetének égisze alatt jött létre 15 évvel ezelőtt. 2001) és a The Mathematics o f Marriage (A há­ zasság matematikája. Julié Schwartz Gottmannal együtt alapított. 2003). A Gottman Intézet. amelyet névadója feleségével. A könyv társszerzője. Mán Silver a Parents magazin szer­ kesztője. Gottman Családku­ tatási Laboratóriuma. 1996).nevelés. képzési programokat kínál szakembereknek és családoknak. jelenleg a független Kapcsolatkutatási Intézet része.

oldal) B.n em csupán a szeretet és az érzelm ek eredete és fejlődése iránt közömbös i a jelek szerint az ilyen dolgok létezéséről sem vesznek tudom ást. a költők és regényírók jobban m egírták már. A pszichológusok . oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. F. Skinner: Szabadon fogva (473. am it írunk róla. oldal) . hogy egészséges felnőtt váljék belőlün Érintkezési pontok Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353. D e aggaszt az a tény.vagy legalábbis a pszichológiai ke szerzői ." Dióhéjban Acsecsemőkori bensőséges testi kapcsolat nélkülöz­ hetetlen ahhoz. hogy a pszichológusok egyre kevesebb figyelm et szentelnek en n ek az egt két átható m ozgatóerőnek . am it a szeretetről tudunk. n em m egy túl az egyszerű megfigyelésen keveset.1958 A szeretet természete „Az a kevés.

személyes érzése­ inktől függetlenül. Mégis. és beszá­ moljon rézusz majmokon végzett újabb kísérleteiről. hogy milyen könnyen befolyásolhatja az emlősök agyát a környezet. Az egyenes beszédű Harlow azt a játékszabályt sem tartotta be. a pszichológusok nem teljesítették ezt a küldetésüket. gyengéd és jutalmazó. Ami a szeretetet vagy az érzel­ meket illeti. gondol­ ván. hogy így sokkal jobb betekintést nyerhetnek az emberi viselkedés­ be. Intim és személyes természete miatt azonban sokan nem tartják alkalmasnak arra. Az amerikai pszichológiát az 1950-es években a behaviorizmus uralta. Margaret az ár ellen úszott: majmokat tanulmányoztak. hogy kísérleti kutatások tárgya legyen.25. nekünk. „A szeretet csodálatos állapot: mély. pszichológusoknak. Harlow és felesége. Ugyanebben az évben Harlow Washington­ ba utazott. elemi változóira bontsuk az emberi és állati viselkedés minden oldalát. az a küldetésünk. hogy részt vegyen a Társaság éves kongresszusán. Egyik előadásában a következőképpen fogalmazott. amelynek vég nélküli patkánykísérletei azt voltak hivatva bizonyítani. hogy „közelség"-et mondjon vagy más hasonló kifejezést használjon. fejezet Harry Harlow Harry Harlow főemlőskutatót 1958-ban az Amerikai Pszichológiai Tár­ saság elnökévé választották. amikor a szeretetre gondolt." 255 . hogy elemezzük.

vezér­ lik. szex . kiválasztás. hogy mennyire fontos a csecsemők fejlődésében a fizikai kontaktus. mert érettebbek. Harlow figyelmét nem kerülte el. mint a csecse­ mőkben egy bizonyos párna. hogy pontosan olyan volt ez a reakció.és az embercsecsemők között. hogy a laboratóriumban nevelkedett maj­ mok. a majomkölyköknek rettenetes dühkitöréseik támadtak. anyjukba ka­ paszkodnak. szomjúság. sőt a félelem és a frusztráció át­ élésében és kifejezésében sincs nagy különbség a rézuszmajom. de egyébként nem nagyon különböznek a csecsemőktől abban.éhség. mint a csecsemők. Harlow cikke „The natúré o f lőve" (A szeretet természete) egyszerre mindent a feje tetejére állított. A tanulásban. Élelem. Az egyéb indítékokat ezekből levezethetőknek tekintették. Harlow felfigyelt arra. ahogy szopnak. s nagyon keveset lehetett tudni arról. Harlow nem volt hajlandó a szeretetet és pusztán „másodlagos hajtóerőkként" kezelni az érzelmeket. fájdalom. takaró vagy plüssjáték iránt kialakuló kötődés. hogy az embert cselekedeteiben az elemi ösztönök . nagyon erősen kötődtek a ketrecük alját borító vászondarabokhoz (pelen­ kákhoz). ahogy látnak vagy hallanak. ahogy a szeretetre reagálnak. s az írás minden idők egyik legsikeresebb tudományos közleménye lett. Valahányszor ezeket a pelenkákat újakra cserélték. de még abban sem.A behaviorista doktrína úgy szólt. A gyer­ meknevelésben elhanyagolták az érzelmeket a „tanítással" szemben. víz és szeretet Harlow azért a kis rézusz majmokat választotta vizsgálatainak tár­ gyául. ha nem kerülhettek fizikai kontaktusba az anyjukkal. A vászondarabokkal ki nem bélelt dróthálós ketrecben ne­ 256 .

hogy kitől kapták a tejet. de sokkal szívesebben voltak a „puha anya" mellett. hanem az anya távollétében az életben maradás elsődleges kellékei. má­ sik négy kismajom viszont csak a drótfigurától számíthatott tejre. hogy a majmok számára nem a szoptatási képesség volt a fő tényező: a testi kontaktus. Négy újszülött majom csak a „puha anyától" kapott tejet. Az egyik „anya" ronggyal bevont fából készült. mert tejet kapnak tőle. Eszerint a szeretet ugyan­ olyan alapvető szükséglet lehet. hogy a simogatnivaló puha dolgok nem pusztán kényelmi eszközök. Harlow ennél is tovább ment: fölvetette. és sokkal inkább keresték vele a fizikai kontaktust. a tejet. hiszen számukra a tej létszükséglet. Úgy tűnt tehát. az „anyai szere­ tet" számított. hanem melegségre és érzelmekre is vágynak. hogy a szoptatás fő funkciója. Ez a megfigyelés megdöntötte a hagyományos felfogást. hogy a csecsemők .azért szeretik az anyjukat. a másik „anyát" közönséges dróthálóból hajtogatták. és izzót is helyeztek a belsejébe. A behaviorista nézet e tekintetben az volt. hogy a kicsik nemcsak tejre. Amit azonban Harlow a rongyokkal tapasztalt. a kis­ majmok sokkal. arra vallott. mint az élelem vagy az ivóvíz. Az eredmények szerint függetlenül attól. hogy meleg legyen.veit kismajmok megdöbbentő módon csak nagyon ritkán éltek 5 nap­ nál tovább. a drótból készült figurától nem. Egyértelműen kiderült.a ma­ jom. miszerint a kicsik azért tanulják meg szeretni az anyjukat. hogy lehetővé tegye az anya és a csecsemő gyakori fizikai 257 . mert tőle kapják a túlélés biztosítékát.és az embercsecsemők egyaránt . Pótanya rongyból és drótból Elképzeléseik kísérleti ellenőrzése céljából Harlow és csoportja külön­ böző „anyapótlékokat" készített.

akár kaptak tőle tejet azelőtt. például úgy. Egy idő után ezek a majmok is hasonlóan viselkedtek. s ahonnan visszatérhettek a „puha anyához". amikor az utód táplálásá­ ra már rég nincs szükség. ellenállt a felejtésnek. Harlow és munkatársai többféleképpen módosították kísérleteiket. Fölmerül a kérdés. A kismajmok az ilyen anyához még erősebben kötődtek.érintkezését. Ez történt akkor is. akkor is megvan. Harlow arra volt kíváncsi. Ez a kötelék. vagy ha bármilyen félelmük támad. Még az anya és pótanya nélkül fölnevelt majmok is képesek voltak bensőséges kapcsolatot kialakítani a ruhaanyaggal bevont figurával.váltotta-e ki a kismajmokból a szeretetet? Harlow első pótanya mellett nevelt majma arc nélküli „anyát" kapott. mint a kezdettől fogva az anyafigura mellett nevelkedett társaik. így tesznek-e a kismajmok is . festett szeme és szája . hogy a kismajmok nyomban odaszaladnak a puha anyaggal bevont „anyához". minthogy a szeretet köteléke nélkülözhetetlen a túléléshez. A kötelék. hogy a pótanya arca . amelynek egy sima 258 . bár az első egy­ két napban megzavarodtak és megrémültek tőle. akár nem. hogy a bábutól hosszú időre (5 hónap­ ra) elválasztott majmok azonnal reagáltak a pótanyára. Harlow azt is megfigyelte. Megállapította. hogy a pótanya ringató mozgást is végzett és meleg tapin­ tású is volt. ahol új vizuális ingerek érték őket.nagy. nemegyszer napi 18 órán át kapaszkodtak belé. A szeretet vak A valódi csecsemők anyjukhoz menekülnek minden veszély elől. amikor a majmokat számukra idegen helyiségbe vitték. amikor vissza­ kapták. mondja Harlow. ha egyszer kialakult.s a puha és a drótból készült pótanya jelenlétében is így tesznek-e.

a kismajomnak szemlátomást egy egészen kezdetleges anyafi­ gura is elég volt ahhoz. nem tudták megfelelően gondozni őket. s ha kicsinyeik lettek. és a normális kapcsolatokban megszokott „adok és kapok" is felfoghatatlan volt számukra. mint az igazi . sok baj volt velük. sző­ rös dolgokba kapaszkodjanak. Harlow nem viccből írta. és nem az. Normális reakciók helyett a kapaszkodás és a destruktív agresszió végletei között hányódtak. Halow kísérlete ismét csak azt mutatta meg. és el voltak szigetelve társaiktól. Bár képesek voltak szeretetet kifejez­ ni más majmok iránt. Közismert vizsgálatában . hiszen az ő „anyjának" nem volt arca. Amit a Harlow házaspár felismert. hogyan kellene viselkedniük. ruhákat vagy papírokat szag­ gattak darabokra. Azt a következtetést vonta le. Elképzelésük sem lehetett arról. hogy az anyával kialakított szoros kapcsolat a fontos. ronggyal bevont anyafigurát kapott. hogy egészséges és boldog legyen. Felnőttkorukban is szükségük volt rá. hogy „a szeretet vak". láthatólag nem tudtak különbséget tenni élőlények és élettelen tárgyak között. mert a pótanyától nem láthattak normális reakciókat. vagy hogy nem közömbös-e irántunk. megfordította a fejüket. hogy néz ki az anya.fagolyó volt a feje. azt már egy magyar pszichológus. Gyakran tépték magukat. Amikor később két olyan. hogy ne láthassa az arcu­ kat. A teljesebb igazság Ez az értékelés azonban elhamarkodottnak bizonyult. Szociális fejlő­ désük nyilvánvalóan zavart szenvedett. Ehhez a figurához kötődött a majom 6 hónapon át. ame­ lyeknek arcuk is volt. Kiderült. hogy a pótanya majdnem ugyanúgy betölti szerepét. hogy ami­ kor a pótanya mellett nevelkedett kismajmok felnőttek. Spitz René is megfigyelte az 1940-es években. hogy puha. csak kevesen találtak közülük párt maguknak.

260 . a másik meg egy börtön bölcsődéje. A menhelyen nevelkedett és életben maradt gyermekek közül sokakból zavart viselke­ désű felnőtt lett. amit manapság lelkére kötnek minden kismamának. hogy min­ den kétséget kizáróan bizonyítsa. mert Harlow kí­ sérletei nélkül nem történt volna változás a gyermekotthonok és a szo­ ciális szolgáltató intézmények működésében. mint tudományosan bizonyította azt. Úgy tűnik azonban. A következő két évben a menhelyen élő gyermekek több mint harmada meghalt. hogy a kísérleti pszichológiának éppen az volt a küldetése. az ilyen testi kontaktus hiányának Harlow által felismert súlyos következményei indokolják. A gyermeknevelés egykor uralkodó módszerei elleni lázadás létjogosultságát ma már senki sem vitatja. ahol minden a feje tetején állt. húszán közülük továbbra is intézeti ápolásra szorultak. amit mindenki tud. hogy újszülöttjüket mindjárt a szülés után szorítsák ma­ gukhoz. mint egy falat kenyér. akár lélektanilag de­ finiáljuk a halált.Spitz két különböző intézetben nevelkedett gyermekeket hasonlított öszsze. a börtön bölcsődéjében viszont öt év múlva is élt az összes gyermek. de a gyerekeknek sok fizikai kontaktusra nyílt alkalmuk. amit amúgy is mindenki tudott: hogy a csecsemőknek és kisgyer­ mekeknek érzelmileg és fizikailag szorosan kötődniük kell valakihez. Az egyik egy nagyon tiszta és rendes. annak oka a fizikai érintkezés és a szeretet hiánya volt. s hogy ez éppoly fontos nekik. de eléggé rideg gyerekmenhely volt. Akár fizikailag. Azt a jó tanácsot például. Záró megjegyzések Bírálói szerint Harlow nem tett mást. míg a menhelyen hivatásos gondozók voltak a meghatározott napirend szerint nevelt kicsik mellett. Az eltérés abból adódott. hogy a bölcsődében anyjuk gondozhatta a gyer­ mekeket.

Fonák módon a kísérleti majmok sokat szenvedtek annak a kutatónak a laboratóriumában. Goon angolul „fafejű"-t vagy „verő­ em berét jelent. amit könnyen Goon Parknak lehetett olvasni. tudás­ vágyról és mély érzelmi szükségletekről árulkodott. olvassa el Deborah Blum könyvét. oldal) még azt tanította. Skinner (lásd 743. hírhedetten nyers modorú és kísérleteiben oly kíméletlen Harlow rettegett figura volt. hogy az antifeminista. Sokak szerint találóan fejezte ki ez a név azt.válását. és az állatfelszabadító mozga­ lom egyik fő célpontja lett. B. E kései kísérletek résztve­ vői közül sokan kiábrándító tapasztalatokról számoltak be. F. Aki Harlow-t. Ennek a tudásnak azonban ára volt. Ahogy Harlow öregedett. nem is ok nélkül. 2003). egyre kegyetlenebb kísérleteket eszelt ki. hogy az állatoknak nincse­ nek érzéseik. amit ma az állatok értelmi és érzelmi képességeiről gondolunk. az embert . melynek címe: Lőve at Goon Park: Harry Harlow and the Science o f Affection (Szeretet a „Goon Park"-bán: Harry Harlow és az érzelem tudománya. ám Harlow majmainak viselkedése kíváncsiságról. A címben a „Goon Park" Harlow Wisconsin Egyetemen levő laboratóriumának beceneve. újabb házasságkötését. szülői működését . aki a „szeretet természetének" meghatározásán fáradozott. alkoholproblémáit. A laboratórium postacíme 600 N Park volt.szeretné jobban megismerni. második feleségének halálát.Jórészt Harlow majmokkal végzett kutatásaiból táplálkozik az is. 261 .

valamint Abraham Maslowval dolgozott együtt. Csaknem az egész kutatói pályáját a Wisconsini Egyete­ men töltötte. Törekvő diák volt. Második felesége Margaret Kuenne (Harlow) lett.Harry Harlow Harry Israel néven született az iowai Fairfieldben. Emllett vezette az Egyesült Államok Hadseregének humánerőforrás-kutatá­ sával foglalkozó részlegét. az Arizonai Egye­ tem címzetes professzora lett. az antiszemitizmus megnehezít­ heti szakmai előrejutását. Első felesége. Ekkortájt változtatta Harlowra az Israel nevet. Miután diplomát és PhD-fokozatot szerzett. s többek között az IQ-kutató Lewis Termannel. Három fiuk és egy leányuk született. ahol 1974-ig a pszichológiai George Cary Comstock Kutatások professzora volt. 1905ben. Clara Mears részt vett Harlow főemlős­ kutatásaiban. . de 1946-ban elváltak. s előadásokat tartott többek kö­ zött a Cornell és a Northwestern Egyetemen. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1972-ben aranyéremmel tüntette ki. 25 éves korában állást kapott a Wisconsini Egyetemen. hogy bekerüljön a Stanford Egyetemre. mert meggyőzték arról. majd 1974-ben Tucsonba költözött. Harlow 1981-ben hunyt el. Nem sokkal később létrehozta főemlős-pszichológiai laboratóriumát. és elég intelligens is ahhoz. akinek 1970-ben bekö­ vetkezett halála után Harlow újra feleségül vette Clara Mearst. hogy bár episzkopális vallás híve.

.

ford. Tudjuk. hogy m iért élünk a jelenlegi tudásunkhoz képest is »ölég pocsékuU. Érintkezési pontok Eric Beme: Emberi játszmák (51. de ez a legkevésbé sem hat jobbítólag búskomorságunkra. oké vagy5 6 „Könyvemnek nem csupán az a célja. Falvai Mihály. lehetetlen kölykeinkre. hanem felelni akarok arra a kérdésre is. a választás sza­ badsága valós lehetőséggé válik szám ára . 2 0 0 0 . hogy a szakem bereknek bőven van m it m ondaniok az em beri viselkedésről. elindulhatunk a valóban szabad élet felé. Harcis: Oké vagyok. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. hogy új adatokat és tényeket közöljek. Édesvíz. "58 Dióhéjban Ha jobban tudatosítjuk magunkban a belénk rögződött reakciókat és magatartásmintákat. megromló házasságunkra.1967 Oké vagyok. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. "5? „M ihelyt m egszerezte ismereteit a léthelyzetekről és az em beri játszmákról. oldal) 56 Thomas A. oké vagy -m ód szer az önismerethez. Budapest 57 Falvai Mihály fordítása 58 Falvai Mihály fordítása 264 .

sokan veszik hasznát. Eric Berne az Emberi játszmákkal 265 . Jerry számára a süket című önsegítő könyv újabb bizonyíték arra. Mérhetetlenül nagy volt a kereslet a könyv iránt. és úgy vitték őket. Gyerek Hogy megértsük Harris könyvének sikerét.26. a gyógyíthatatlan balfácán a díványon elterülve az Oké vagyok. fel kell idéznünk. hogy egy könyv klasszikussá vált. oké vagy-ot (I'm OK . Felnőtt. ha elkezdik emlegetni a tévésorozatokban. hogy George Costanza. Az Oké vagyok. hogy barátja megint a rövidebbet húzta. A Seinfeld című komikus szappanopera egyik epizód­ jában Jerry Seinfeld belép az ajtón.You're OK) olvassa. mint a cukrot. Harris könyve abban különbözik ezektől. hogy ma is sokan olvassák. fejezet Thomas A. A mentális család: Szülő. mekko­ ra feltűnést keltett Harris mentora. és azt látja. oké vagy a pop-pszichológia 1960-as és 1970-es évek­ beli felvirágzásának egyik jelképe. De mit jeleznek az eladási adatok? Abban az időben egymást érték az egyszer használatos kiadványok. Harris Abból tudhatjuk. amelynek ma biztos helye van a 10 milliónál több példány­ ban elkelt könyvek panteonjában.

Harris erre a könyvre alapozta a ma­ gáét. oldalon). Az érvelés. de nem magukat a játszmákat elemezte benne. Harris példákkal illusztrálja mondanivalóját: beszélgetésrészlete­ ket idéz olyan szereplőkkel. hogy megfelelnek-e az adott helyzetnek.(a kommentárt lásd a 51. A Felnőtt képviseli az objektivitást. akik szülői vagy gyermeki énjük fogságába estek. hogy ész nélkül engedelmeskedve (Gyer­ mek) mások csapdájába essünk. a morál hangja tesz minket Felnőtté. a Felnőttre és a Gyermekre. Legszí­ vesebben dühkitöréssel reagálnánk. és Harris úgy vélte. amelynek szellemében Szókratész kijelentette: „a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet"59. előítéleteink (Szülő) rabjai legyünk. mind pedig a Gyermek „adatai". amelyek archetípusos figurák­ ként örökké beszélnek hozzánk: a Szülőre. 59 Fordította: Devecseri Gábor 266 . A Felnőtt akadályozza meg. milyen nehéz megszabadulni a rasszizmustól vagy bármilyen más előítélettől. hanem a Berne-féle „három belső hangra" összpontosított. amikor kiderül. vagy hogy megrögzött szokásaink. hogy a hotelportás eltévesztette az előjegyzéseket. mind a Felnőtt. az ésszerű érvelés hangját szabadítja fel. Gondolataink irányításában és döntéseink meghozatalában szóhoz jut­ nak mind a Szülő. és rámutat. de az adott pillanatban mégis elfogadjuk a helyzetet. hogy a tranzakcióanalízis a Felnőttet. hogy a pozitív megoldás érdekében jobb meg­ őriznünk nyugalmunkat. mert tudjuk. meghagyva szabad akaratunk ma­ radványait. amíg nem tudatosítjuk magunkban a csele­ kedeteinket megszabó mintákat. ellenőrzi a Gyei mek és a Szülő adatait.

felsőbb énről (higher self) beszélünk. hogy oké legyen Mit is jelent pontosan Harris könyvének címe? Harris megfigyel­ te. hogy saját döntésünkről van szó. tudva azt.a New Age szóhasználatának megfelelően . hogy a gyermekek. Ebből a helyzetből már könnyebben át­ láthatunk a másik ember szülői vagy gyermeki viselkedésén. a felnőtt. számunkra kedvező életmódot is. De Harrisnek van egy jó híre: ha tudjuk. bármilyen boldog egyébként a gyermekkora. oké vagy. Gyakran kielégítőbb és nyil­ vánvalóan könnyebb is játszmákhoz folyamodni vagy defenzíven visel- 267 . Harris könyve kul­ csot ad ahhoz. Az „Oké vagyok.miután a saját lábára állt . Alkalmanként átéljük ezt a helyzetet. oké vagy" akkor is igaz. ahol nem várunk minden tranzakciótól kielégülést. Olyan szintre jutunk. felnőttről.egyszerűen csak a visszájára fordítja a tételt. és még a saját gyermekeivel szemben is fenntartja ezt a helyzetet. ahol anélkül raboskodtunk. Kicsit hasonlít ez az állapot a kegyelem keresztény fogalmához. hogy az „Oké vagyok. amely általánosságban az emberekbe vetett hitre épül. Sok felnőtt . oké vagy" helyzetbe nem magunktól sodródunk bele. de te.Mibe kerül az embernek. választhatunk helyette egy lazább. hogy felettes-énről. ha nincs rá szemmel lát­ ható bizonyíték. de ahhoz." Ezt mindenki megtanulja. Függetlenül attól. tudatos döntést (és nem pusztán érzést) kíván. még akkor is. avagy . hogy tudtunk volna róla. része minden emberi lény fejlődésének. ha ez a viselkedés egyébként sértő lenne ránk nézve. megtanulják: „Én nem vagyok oké. lévén ők a gyengébbek a felnőttek világában. hogy többé-kevésbé belénk ivódjék. vagyis a magunk és a mások teljes elfogadását jelenti. hogy kiléphessünk a mentális börtönből. hogy a felnőttkori belső hangot engedjük jobban ér­ vényesülni. az a hajlandóság.

hogy tudatosíthatja bennünk negatív és rendszerint nem tudatos viselkedési mintáinkat.talán azért. hogy a két könyv közül Berne-nek a tranzakcióanalízist bemutató munkája a jobb.mindenkit tárgynak tekint. Platóntól. Whitmantől. hogy valaki sikeres ember lesz. pedig párhuzamba állíthatók a freudi felettes-én. Bátran idéz Emersontól. Ezek a fogalmak kissé talán komoly­ talannak látszanak. A valóban sikeres emberek ezzel szemben pontosan tudják. mert úgy gondolja. vagy az útjában áll. de annál szívesebben élnek vele a gyakorlatban hasznosítható módszere­ ket igénylő pszichológusok és tanácsadók. és nagyon is fontos dolgokat lehet ta­ nulni tőlük. Bár Harris ismeretterjesztő könyvet írt. Freudtól és másoktól.kedni vagy előítéletekre hagyatkozni. hogy olvasói vagy tudják. oké vagy aratott óriási közönségsikert . mégis az Oké vagyok. A tranzakcióanalízis irodalmi témaként is bevonult a köztudatba: James Redfield Harrist és Berne-t nevezte meg az 1990-es évek egyik 268 . Záró megjegyzések Könnyen lehet. kikről van szó. A „csináld magad" jellege miatt a pszichiátria nem sokat vett át Harris látásmódjából. mert a könnyen érthető Felnőtt-SzülőGyerek keretbe helyezkedett bele. én és ösztön-én szentháromságával: azokkal az alapelemekkel. vagy legalábbis tudniuk kellene. hogy mindenkinek tetsszen. holott egész életében Gyermek maradt . amelyeket Freud az emberi viselkedés magyarázatára alkotott. amely vagy kell neki. de való­ di értéket képvisel a tekintetben. Társadalmunkban előfordulhat. nem akarta annyira lebutítani. A tranzakcióanalízis sohasem lesz közkézen forgó fogalom. hogy a többi ember mind egyenrangú velük.

ő maga is Pearl Harborban tartózkodott. s ahonnan szabadulni akarnak. Pécs 269 .és az emberi nem evolúciója . C. és egy ideig mentálhigiénés főhivatalnokként is tevékenykedett. amelyekben a könyv hősei részt vesznek. világháború idején támadás érte. A Haditengerészet pszichiátriai szolgálatának veze­ tőjévé nevezték ki. 20 0 5 . A „kontroli-drámák". Sok éven át az USA Haditengerészetének pszichiátere volt. nagyjában-egészében a tranzakcióanalízis játszmáit és pozícióit tükrözik. pszichiáterként 1942-től Washing­ tonban (D. ford. A háború után az Arkansasi Egyetemen adott elő. Hanris Texasban született. A könyvben a hősök életben maradása . a philadelphiai Temple Egyetemen ka­ pott orvosi diplomát.annak függvénye. Alexandra. A kaliforniai Sacramentóban 1956-ban magánpraxist indított. Elizabeth Kórházban szerzett szak­ mai gyakorlatot. Thomas A.). Révbíró Tamás. hogy képesek-e túllépni automatikus reakcióikon. a St. amikor a támaszpontot a II.kirobbanó könyvsikere. A mennyei prófécia (The Celestine Prophecy)60 fő ihlető forrásaiként. 60 James Redfield: A mennyei prófécia. és a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság igazgatója volt.

oldal) 6 Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza . A kényelem és az örömök n em orvosolhatják a bajt."6 3 Dióhéjban Az embereket azért olyan könnyű eszmék mögé felsorakoztatni. hogy tagjaikat jövőre vonatkozó ígéretekkel kábítják. 1999. hogy lehetőséget nyújt nekik. "61 „A töm egm ozgalm akat általában azzal vádolják. Á m a frusztráltak szám ára a jelen gyógyíthatatlanul rossz. hogy elfeledkezzenek a szorongásaikról. hogy rem énykedjenek valam iben . ha nem azzal. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: A z ö n becsülés pszichológiája (79. ford. így megfosztva őket an nak lehetőségétől. egyéni életük értelm etlenségéről. oldal) Viktor Franki: A z értelem akarása (181. Bagolyvár. Doubravszky 1 Sándor. Gondolatok a tömegmozgalmakról6 1 „Egy felem elk ed ő tömegmozgalom n em az ígéreteivel és az eszméivel vonz és tart m eg kö­ vetőket. hogy élvezzék a jelent. mert ezzel megszabadulhatnak saját életük felelősségétől és megmenekülhetnek a jelen banalitásától és nyomorúságától. Lélekben sosem lesznek elégedettek. csak ha lehetőséget kapnak. Budapest 62 Fordította Doubravszky Sándor 63 Fordította Doubravszky Sándor 270 .1951 A fanatizmus természetrajza. ürességéről.Gondolatok a tömegmozgalmakról.

Hoffer a könyv írása idején rakodómunkásként dolgozott a San Franciscó-i kikö­ tőben . hogy egy nagynak és dicsőségesnek tetsző ügyhöz csatlakozva elvessék régi énjüket. hogyan eshet meg ez. aki látszólag elveszítette korábbi identi­ tását. miként készteti a spirituális szomjúság az embereket arra. Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements). de a csoportokkal való azonosulás lélektanát tekintve Hoffer munkája időtlen. de soha nem volt aktuálisabb. 271 . A könyv több mint fél évszázada jelent meg először. annak ez a könyv segít megérteni. amelyet nem pszichológus írt . a II. Megjelenésekor. Hoffer szinte valamennyi megállapítása érvényes nap­ jaink terroristáira és öngyilkos merénylőire is. világháború után. Leírja azt is.lebilincselően mutatja be a tömegmozgalmakat és az egyén gon­ dolkodására gyakorolt hatásukat. valamilyen kultuszhoz vagy politikai moz­ galomhoz csatlakozott ismerőse. A fanatizmus természetrajza.27. fejezet Eric Hoffer Akinek van más vallásra áttért. a könyvnek különleges je­ lentést kölcsönzött a nácizmus okozta pusztítás. hiszen örökér­ vényű magyarázatot keres a kérdésre: miért hajlandók emberek eszmé­ kért meghalni.

Az emberek rendes körülmények között önérdekből csatlakoznak különféle szervezetekhez . és minden tőlük telhetőt megtesznek. A nagy hatású politikai mozgalmak mindig vallá­ sos érzületet ébresztenek híveikben. hogy elé­ gedetlenek vagyunk saját énünkkel. hogy előrelépjenek vagy javakhoz jussanak. reménykedhetünk.Az átalakulás vágya Miért olyan nagy hatásúak a tömegmozgalmak? Azért. hogy felgyújtsák és szítsák az emberek re­ ményeit. célt láthatunk magunk előtt. az egyházi dogmákat és szertartásokat hasonló. Ha korábbi életünket megkeserítette a fruszt­ ráció és értelmetlennek láttuk mindennapjainkat.azonos a keresztével. A francia forradalom tulajdonkép­ pen új vallást teremtett. most büszkeséget és önbizalmat érezhetünk. hogy „megszabaduljanak nemkívá­ natos énjüktől". Nem fokozatos változást ígérnek. mert szenvedélyt szítanak. hanem már a hívek életében bekövetkező totális átalakulást.azért. hiszen ott a „nagy és szent ügy" mellett az én irreleváns."6 4 A forradalmi mozgalmak korai szakaszainak résztvevői arra várnak. Egy tömegmozgalomban mit sem számít. „A szent eszmékbe vetett hit jelentős mértékben magunkba ve­ 64 Fordította Doubravszky Sándor 272 . hogy valami nagy és mindenre kiterjedő változás történjen az életük­ ben. hanem állami dogmákkal és szertartásokkal helyettesítette. Ezzel szemben a forradalmi tömegmozgalmak követői azért döntenek a csatlakozás mellett. Ugyanezt mondhatjuk a bolsevik és a náci forradalom­ ról is: „A sarló-kalapács és a horogkereszt szerepe . csak éppen nem egyházi. véli Hoffer. A tömegmozgalmak vezetői tisztában vannak ezzel.jegyzi meg Hoffer .

mint az. Mégis. amely a szabadversenyre épülő társadalmakban hiányzik az életükből. hogy szüleik 273 . Tálán egyszerűen csak azért. Kevésbé vagyunk elégedettek. hogy a nagyon szegény sorban élők nem igazán. akinek nincs semmije és akar valamit." Az emberek azért csatlakoznak tömegmozgalmakhoz. ha sok mindent hiányolunk. akinek sok van és még többet akar. ami korábban szórakoztatta. akiknek már rálátásuk van a nagyobb dolgokra. Hoffer szerint „frusztráltabbnak érzi magát az. lelkesítette őket. Sokkal fogékonyabbak rájuk azok. akik nem szívesen ér­ zik át saját életük irányításának felelősségét. Nekik túlságosan is sokat jelent a puszta élet­ ben maradás ahhoz. hogy magukkal ragadják őket a látomások. hogy átélhes­ sék a valahová tartozás. hogy teljes odaadással egy ügy.tett egykori hitünk pótléka". és attól a kényszertől. erősíti az önbizalmat. mert nagyon unatkoznak. akiket könnyebb feltüzelni. Gyakran éppen azokat vonzzák a legjobban a tömegmozgalmak. a bajtársiasság érzését. Kik csatlakoznak még? Kik hajlamosak még arra. mint ha látszólag csak egy va­ lamire van szükségünk. egy vezető mellé áll­ janak. A fiatal nácik meg akartak szabadulni a döntéshozatal terhétől. Ellenállhatatlan volt szá­ mukra a lehetőség. akik már nem találtak örömet abban. hogy Hitlert német iparmágnás-feleségek pénzelték. Végül pedig vonzzák a mozgalmak azokat is. hogy tömegmozgalmakhoz csatlakozzanak? Az áttérőkről szóló fejezetben Hoffer megjegyzi. paradox módon az individuális lét feladásának vágya rendkívüli mértékben növeli az ön­ becsülést. akiknek korlátlanok a lehetőségeik. akiknek egy kicsivel több van. Hoffer megemlíti. írja Hoffer.

álmai" Ilyenkor általában katasztrófa van készülőben. amikor a háború veszteseiként felelősséget kellett volna érezniük a történtekért. 274 . pártjának vagy törzsének egyik képviselője. s ezzel megkönnyítik híveik számára. hanem csupán népének. „ha az utcákon elszabadulnak az emberek reményei. az öngyilkos pilóták vagy az öngyilkos merénylők önfeláldozá­ sa. Annál nagyobb megrázkódtatás érte őket. levetkezi saját individualitásának érzését. Sokkal csábítób­ bak voltak számukra a Harmadik Birodalom diadalát hirdető egyszerű ígéretek. akkor innen már csak egy lépés. gerinctelennek vagy dekadens­ nek tekinti a hitetleneket. korruptnak. hogy túllépjenek morális gátlásaikon. Hoffer figyelmeztet: legyünk nagyon óvatosak. hiszen éppen a felelősségérzettől szabadították meg őket az új rend szemfény­ vesztő külsőségei. lassú léptekben építsék föl egzisztenciájukat. Ha azonban értéktelennek tartjuk a földi életet. Az igaz hívő gyengének. A nem hívő ember számára teljesen értelmetlennek látszik a már­ tírok. és feltétlen hittel valljuk egy mozgalom céljait. mondja Hoffer. szándékainak tisztasága mindenre feljogosítja. hogy a halált is vállaljuk e célokért.módjára. Teljesen fel­ oldódik a tömegben. hogy megteremthessék saját Paradicsomukat. Miért halnak meg eszmékért az emberek? A tömegmozgalmak jelszavai gyökeres megújulást hirdetnek. és a nemes cél nevében akár az életét is kész feláldozni. aki volt. barátai és hozzátartozói számára ő többé nem az az ember. Úgy érzi. A dicsőséges végcél minden eszközt szentesít. Mielőtt valaki átlépné ezt a vízválasztót. s a hívek képesek a leg­ aljasabb bűnöket elkövetni embertársaik ellen.

Meglepetésekre. mint az. hogy „ami nincs". Ez a jelennel szembeni viszolygás egyfelől hatalmas károkat okozott. akkor egyértelmű.Ereje ebből a beszűkültségből. mi a teendő. amije már van. ellentmondásokra csak akkor kell számí­ tanunk. Egy fejsérülés kö- 275 . amely teli van az emberi természetről szóló éles meg­ látásokkal. abból indul ki. A fana­ tikusok fordítják világunkat jobb vagy rosszabb irányba. de úgy is mondhatjuk. Jóformán egyetlen szót vagy mondatot sem lehetne kihagyni belőle. és hajlandók voltak véres forradalmakat ki­ robbantani. „ami van". A fanatizmus természetrajza nem a tömegmozgalmakról szól. Az átlagember. Záró megjegyzések Hoffer egyik fontos felismerése. apja Németor­ szágból bevándorolt műbútorasztalos volt Az angolt és a németet anyanyelvi szinten beszélte. Olyan filozófiai munka. Eric Hoffer New York városában született 1902-ben. ha nyitottan gondolkodunk. az mindig nagyobb ösztönző erő. hogy ebből a vak­ ságból ered. akik valami jobbra vágytak. másfelől azonban az ön­ kényuralmakat sem lehetett volna megdönteni olyan álmodozók nélkül. ha javítani akar a sorsán. amíg be nem kapcsolódik az új világ építésébe. hogy az emberi indítékok és cselekede­ tek tanulmányozása nem lehet a pszichológia magánügye. Ha a világon minden fehér vagy fekete. Nagyszerű példa arra is. például a szabadság és egyenlőség eszméi érdekében. Az igaz hívő viszont nem nyugszik addig.

Újságot adott ki a vízparti élet­ ről. és hosszabb időre kimaradt az iskolából. 1954). További munkái: The Passionate State o f Mind and Other Aphorisms (A szenvedélyesség állapota és egyéb aforizmák.vetkeztében 7 éves korában megvakult. A változások kínjai65 (The Ordeal o f Change. Budapest 276 . 1973) és In Our Time (A mi időnkben. Doubravszky Sándor. és csak 1941-ben hagyta abba a fizikai munkát. önéletrajza Truth Imagined (Elképzelt igazság) címen halála után jelent meg. és 300 dollárra rúgó örökségével a zsebében Kaliforniába ment. Reflections on the Humán Condition (Reflexiók az emberi állapotról. 65 Eric Hoffer: A változások kínjai. műtét nélkül. 15 éves korában. Bagolyvár. Hosszú évekig dokkmun­ kás volt San Franciscóban. The Temper o f Our Time (Korunk vérmérséklete. 1963). 1983-ban Ronald Reagan elnök Szabadság Emlékérem­ mel tüntette ki. vá­ ratlanul visszanyerte látását. és éle­ te második felét az írásnak szentelte. de szabad­ idejében Montaigne-től Hitler Mein Kampfjáig mindent elolvasott. A vándormunkások és aranykeresők életét élte. Halálának évében. ford. 1976). A fanatizmus természetrajzával hírnevet szerzett. ami a kezébe került. 1999. 1967). Tizenéves korában elvesztette mindkét szülőjét.

.

A látszólagos odaadás n em az integrációból. hogy beteljesíthessük lehetőségeinket. oldal) Melanie Klein: Irigység és hála (323. csak a szere­ lem. ha nem a kétségbeesésből fa k a d . ha nem a kiküszöbölésükre tett körm önfont próbálkozások is.1945 Belső konfliktusaink „ H a az em b er m egoldatlan konfliktusokkal él együtt. m int láttuk. valójában délibábot kergetnek. Laing: A megosztott én (333." „A neurózis olykor a célok sajátos beszűkülésével jár. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. amit esetleg gyermekkorunk óta magunkkal hordozunk. ez elsősorban az em beri energiák iszo­ nyatos pazarlásával jár. bele­ értve a méltóságát és a becsvágyát A nőt esetleg sem m i más n em érdekli többi. am ire nem csak m aguk a konfliktusok adnak alkalmat. " Dióhéjban A neurotikus hajlamra. Meg kell szabadulnunk tőle. de. am ikor azt hiszik. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. oldal) 278 . hogy ezzel megoldhatják konfliktusaikat. N ém ely szülő m inden idegszálával a gyerm ekeire és csak rájuk fig y el A z ilyen em berek nagyon odaadóknak látszanak. nincs többé szükségünk. A férfi képes m indent feláldozni. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. oldal) R. D.

hogy hangsúlyt helyezett a „valódi 279 . nem véletlen. hogy elutasította például a péniszirigység gondolatát. Horney eltért a freudi tanítástól. hogy a közvélemény Homeyt tekintette az első feminista pszichoanalitikusnak. Mivel pedig azt is kimutatta. hogy az em­ ber nem szükségképpen rabja a tudattalanjának vagy a múltjának. amikor Sigmund Freud megírta az Álomfejtést. és PhD-fokozatot szerzett. A neurotikus betegek típusait oly egyszerűen és elegánsan vázolta fel.ez volt az asszonyneve . sokak szerint közelebb vitte a pszichoanalízist a józan ész el­ várásaihoz. hogy a nők fogékonyabbak az irreális kulturális elvárások keltette neurózisok iránt. fejezet Karén Horney Karén Danielsen tízes éveinek közepén járt. de azt jobbára valamilyen jelenleg fennálló és gyógyítható problémában találta meg. három gyermeket szült. Ő is kereste a pszichológiai problémák gyökerét. s in­ terperszonális szemléletével és azzal.28. Első könyvének megje­ lenésére 35 évig kellett várnia. Azzal. Karén Horney .több fontos kérdésben elsza­ kadt Freud tanításaitól. hogy ezzel je­ lentős befolyást gyakorolt a modern pszichoterápiás gyakorlatra. Közben férjhez ment. Később az eredetileg férfiak által kidolgozott pszi­ choanalízis női változatát tulajdonították neki. és általában véve nem fogadta el a szexuális hajtóerő elsőd­ legességét. amikor azt állította.

Például a következők. 280 . boldog ember­ nek mondhatja magát. Horney szerette volna olyannyira átláthatóvá tenni az analízis folyamatát. Aki Horneynak a három neurotikus hajlamról szóló leírásában nem fedezi fel személyiségének legalább néhány elemét.feltárására. de valójában nem sértette meg senki. hogy kiszabaduljunk saját konfliktusa­ inkból" Önsegítő könyv tehát a Belső konfliktusaink. de Horney hitt abban. Carl Rogers és Abraham Maslow humanisztikus pszichológiájának egyik fontos ihle­ tő je volt. A konfliktusokban következetlenségek vannak jelen.és az abban rejlő nagy lehetőségek . de a legcsiszoltabb fajtából. • Valakit mélyen érint egy vélt sértés. mélyebb belső konfliktust jelez. A súlyos neurózisok kezeléséhez gyakorlott terapeutákra van szükség. végül is a konflik­ tusból ered a depresszió. az indokolatlan érzelmi eltávolodás. lapjain 40 év éles megfigyelései világítják meg az elhárítás lehe­ tőségeit.én" . a döntésképte­ lenség. a szorongás. Konfliktusok és következetlenségek Horney szerint minden neurotikus tünet (az ő szavával: „lárma") vala­ milyen megoldatlan. hogy az emberek analizálhassák magukat: ezzel a kognitív terápia és az önsegítő mozgalmak előfutára volt. Bár a való életben az érintett számára a tünetek okoznak nehézségeket. amelyekre az érintettek általában vakok. a túlzott függőség meg a többi is. Az Our Inner Conflicts: A Constructive Theory o f Neuroses (Belső konf­ liktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete) című könyvét laikus olva­ sóknak szánta. a tehetetlenség. Végül. hogy „fáradhatatlan erőfeszítéssel magunk is sokat tehetünk azért.

s hogy ezen a helyzeten se­ hogy sem változtathatunk. valahogy mégis megfeledkezik a születésnapjukról. hogy elront­ sa a gyermekei örömét. • Egy asszony azt mondja. Ha például egy gyermek ellenséges családi környezetben nevelkedik. Ha a fentiek értelmében „nem stimmel" valami. meg akar 281 . hogy belső konfliktusaink az ösztönös késztetések és a „civilizált" lelkiismeret összecsapásai. mint bárki más. • Egy leánynak minden vágya. ha. Vagy talán tudattalan szadisztikus hajlama azt diktálta. • Valaki nagyon elnéző és toleráns mások iránt. A lényeg az. Horney ezzel szemben úgy foglalt állást. hogy „jobban rajong a jó anyáról kialakított eszményéért. mint a gyermekei­ ért". Vegyünk például egy olyan házassá­ got. mégis kerüli a férfiakat. Az említett anyáról Horney azt a megjegyzést teszi. ahol férj és feleség minden apróság miatt huzakodik egymással. amit ilyenkor érzünk.• Valaki látszólag nagyra értékeli egy másik ember barátságát. az megosztott szemé­ lyiségre vall. hogy férjhez menjen. hogy a külsődleges dolgok sokszor mélyebb konfliktusokat jeleznek. magával azonban roppant szigorú. de úgy érzi. hogy a nyugtalanság. Ilyenkor vajon a viták tárgya vagy inkább a viták mögött rejlő dinamika a lényeges? Hogyan alakulnak ki a konfliktusok? Freud úgy képzelte. rajong a gyermekeiért. és mégis meglopja az illetőt. tényleges szándékaink öszszeütközéséből fakad. ugyanúgy igényli a szeretetet.

a feltételhez kötött szeretet. ám ez megosztott személyiség. és kialakulnak benne bizo­ nyos stratégiák vagy „neurotikus tendenciák". hogy valamiképpen védekeznie kell a biztonságérzet hiánya ellen. a nem egyértelmű szabályok. Végletes esetben a neurotikus hajlam Dr. Több évig tartó dühkitöré­ 282 . amely nem teszi lehetővé. Homey úgy vélte. amiket magukra öltöttek. Az a személy. Horney három alapvető neurotikus hajlamot nevez meg: az egyik a közeledés az emberekhez. az ellenséges légkör. a más gyermekektől való elszigetelődés. hanem olyan alapvetőbb té­ nyezőkből fakadnak. agresszívan kell viselkednie. a harmadik pedig a távolodás az emberektől. a másik a szembenállás az emberekkel. Hyde típusú jellemekbe torkollik: Stevenson hősei megosztott személyiségek. a fojtogató szeretet.felelni a követelményeknek. amit iga­ zán akarnak. tragikus módon pontosan az a személyiség. de tragikus mértékben nincsenek tudatában ennek a megosztottságnak. A viselkedésformák. a felnőttkori neurózisok nem a „péniszirigység" vagy az „Ödipusz-komplexus" megnyilvánulásai. hogy megkapják. gyakorlati­ lag a személyiségük részeivé váltak. a valós szükségletek konfliktusba kerülnek a helyzetek és személyek ellenőrzésének a neurózisból fakadó igényével. a gyer­ mek irányításának. Jekyll és Mr. hogy biztonságban érezhesse magát. mint a túl kevés szeretet. Amikor ez a gyermek felnő. és ezért el akarta nyerni a családtagok szeretetét. Mindez azt az érzést kelti a gyermekben. akivé neurotikus hajlamuk változtatja őket. a gyermekre irányuló figyelemnek vagy megbecsülés­ nek a hiánya. az uralkodás és így tovább. amelyeket magával visz a felnőttkorba is. Közeledés az emberekhez A másokhoz közeledni vágyó személyiség elszigeteltséget vagy félel­ met élt át gyerekkorában.

amit akar. hirtelen szerethetőbbnek látszik.a lelke mélyén talán nem is szereti a többi embert -. ők pedig úgy döntöttek.sek után rendszerint „kedves" és békés lesz . hogy az illető hogyan érez irántuk. szeretőnek. szeressék. A többi emberben egzotikus és fenyegető vadállatot látnak. Az ilyen ember számára tehát tabunak számít az akaratérvényesítés vagy a kritikus viselkedés. ezzel a „kis szerencsétlen" szerepébe kerül. Ez a típus engedé­ kenységét. belehal a nagy szeretetbe) arra használ­ ja. hogy őt elfogadják. az a fő. irányítsák és gondoskodjanak róla. hogy kapcsolatokat teremtsen. de amikor szorult helyzetében agresszív vagy érzelmileg távolságtartó. Végeredményben azonban a valahová tartozás szükséglete miatt meges­ het. hogy az illető téves ítéletet alkot másokról. Szembenállás az emberekkel Az ilyen embereket gyermekkorukban ellenséges családi környezet vet­ te körül. akinek el kell nyerni a jóindulatát. segítőkészségét. Felnőttkorukban az ilyen emberek szeretet és elfogadás iránti igé­ nye úgy jelentkezik. 283 . Kényszeres igényük van a választott társ „bebiztosítására" független attól. Az agresszív hajlam ugyanis nem veszett ki belőle. Bármilyen furcsa. s így nagyobb biztonságban érezhes­ se magát. amellyel jobban elérheti. lázadnak ellene. aki „értelmet adhat az életüknek". hogy szembeszállnak vele. po­ zíciója egyre gyengül. hogy nagy szükségét érzik egy barátnak. A számára fontos másik ember természete nem is érdekli őt olyan nagyon . csak elfojtódott. Gyanakvás ébredt bennük az őket körülvevő emberek szándékai és indítékai iránt. érzékenységét és másoktól való függését (a másik fél nemegyszer úgy érzi.rátalál arra a stratégiára. férjnek vagy feleségnek.

különösen a saját gyengeségük­ től. könyveik vagy a vágyálmaik titkos világába. ez a típus elég jól megvan másokkal. s nem is szembeszállni másokkal. hogy „bűvös körét" nem lépik át. jó kollégák is tudnak lenni. akik alávetik magukat az ő aka­ ratuknak. 284 . tekintélyre. hanem növelni akarták a távol­ ságot maguk és családjuk. A vég­ letes önzés mások kihasználásában vagy ellenőrzésében ölthet testet. Jóindulatúak. elismerésre vágynak. méltányosak. Amíg felszínes kapcsolatról van szó. Távolodás az emberektől Az ilyen típusú emberek gyerekkorukban nem valahová tartozni akar­ tak. de színleg lefegyverzően udvariasak. mint a szol­ gálatkész típus. rosszul van. szorongással. környezetük között: visszahúzódtak játékaik. Viszolyognak a gyengeségtől. és általában sikerre.ez lehetne a jelszavuk. de nem azért. mert többre tartja magát másoknál. „Ne bízz senkiben. feltéve. Felnőttként neurotikus módon igénylik a világtól való érzelmi el­ különülést. vagy egy összejövetelen felszínes cseve­ géssel kell elütnie az időt. mintha valóban magányra vágynának. Sokszor nagyon egyszerűen él. hogy ne kelljen keményen dolgoznia másokért és így ellenőrzés alatt tarthassa életét. Képes kitartani a „ragyogó elszi­ geteltség" mellett. és őrködj éberen!" .Az ilyen típusú felnőttek szemében alapvetően ellenséges a külvilág. és hisz egyénisé­ gének egyediségében. Éppúgy tele vannak félelemmel. vagy kerülni akarnák az érzelmi bevonódással járó kapcsolatokat . de nem a „valahová tartozást" választják védekezésül a tehetetlenség ellen. de csak azok iránt.szerelme­ ket. ha csoportokhoz kell csatlakoznia. hanem a „mindenki a saját szerencséjének kovácsa" stratégiát. hogyha nyájszellem veszi körül. konfliktusokat.

ha az adott helyzetben az nem helyénvaló. az érzések externalizálása (az önvizsgálat kerülése) és egy bizonyos énkép idealizálása rengeteg energiát emészt. hogy megfosztják áldozatukat a szabad akaratától. Egy egészséges gyermekben vagy felnőttben a felsorolt hajlamok mindegyike megvan valamilyen mértékben. ami rette­ netes határozatlanságot vonhat maga után. hiszen a siker és a teljesítmény előtérbe kerülésével mindazoknak. a szembenállás és az emberektől való elkülö­ nülés mindig a megfelelő időben érvényesülő hajlamai között. ha feltétlen szeretetet kap valakitől. véleményük „rettentő erővel" szólal meg benne. és ak­ kor is belső hajlamát hozzák a felszínre. írta Horney. de őrá nem hárulnak kötelezettségek az illető személy iránt.Az ilyen ember vágyakozik az elkülönülés és a függetlenség után. A modern civilizációt átható versenyszellem. Szenvtelensége miatt érzéketlen a valódi érzései iránt. Egyszóval a neurotikus egyén végletes énközpontúsága fonák módon az én elvesz­ téséhez és másoktól való függőséghez vezet. E veszteség miatt saját értékítéletében paradox módon nagyobb fontosságot és hatalmat tulajdonít más em­ bereknek. Akkor a legboldogabb. Akkor válik valaki neurotikussá. az egyén gyakor­ latilag „szem elől veszti önmagát". adósságoktól. a neuró­ zisok melegágya. A neurózisokban épp az a tragikus. például házasságtól. alkalmuk nyílik az „emi- 285 . és irtózik mindentől. de sikeresen egyensúlyoz­ nak a valahová tartozás. ami kényszert vagy kötelezettséget ró rá. Hajlam a függőségre Az elfojtás. amikor már nem tud választani e lehetőségek között. hanem kényszeresen követi valamelyiket. akiknek gyenge az énképük.

Ők azon fáradoznak. A lélekben egészséges embereket nem ilyen hajtóerők mozgatják. ha nem az. hogy teljesen és igazán önmagunk legyünk?" Hitt abban. emberek mindannyian erősek vagyunk. amelyben védelmet kerestünk a képzelt ártalmak ellen. 286 . a vak kitűnni vágyás és a vak elkülönülni akarás mind-mind a függőség egy neme". Jóllehet Horney is a gyermekkorra vezette vissza belső konfliktusain­ kat. az „odaadó" ember. hogy mi. s ne bújhassanak az „ilyen vagyok. Jó útra téríthetjük szolgálatkész. mert ez történt velem" attitűd mögé. Horney filozófiájának összefoglalá­ sául John Macmurrayt idézi: „Mi más jelentősége lehet a létezésünknek.nens" szerepében kompenzálni hiányosságukat. hogy fogadják el jelenlegi dimenzióikban neurotikus hajlamaikat vagy komplexusaikat. vagy elmélyítsék magukban a szeretetet. agresszív vagy érzelmileg távolságtartó énünket. Záró megjegyzések Horney eszményképe. hogy minél jobban kibontakoztassák tehetségüket. „a vak lázadás. Mint mondja. bátran feladhatjuk a kényszeres viselkedést. olvasóit arra ösztönözte. és nem ismerik a mindent felemésztő kétségbeesést. Az efféle igazságokkal való szembenézés sok olvasóját vezette el problémáinak gyökereihez. Neurotikus hajlamunk csupán álarc. le­ tegyenek valamit az asztalra az őket mélységében érdeklő szakterületen. Lelkesíti őket a kiteljesedés le­ hetősége. hogy ne kelljen megmutat­ nunk valódi énünket. nem áll túlságosan messze az Abraham Maslow-féle „önmegvalósító egyén"-től vagy a „személyiséggé válás" Carl Rogerstől származó ideájától. amit azért veszünk magunkra. erre a rejtőzködésre azonban szinte semelyikünk­ nek nincs szüksége többé. aki teljes összhangban van saját hiteles vagy valós énjével.

könnyen követhető könyv. amelynek alapító tagja volt. Apja. akivel meghitt kapcsolatba került. és Karén depresszióba esett. többek között Kari Abrahamhoz járt. Két évvel később New Yorkba költö­ zött. Valamennyi fontos pszichoanalitikus kongresszuson megjelent. és élvezte más európai intellektuelek társaságát. a chicagói Pszichoanalitikus Inté­ zetben kapott állást. Ugyanebben az évben fertőző betegségben meghalt szeretett bátyja. A New Ways in Psychoanalysis (Új utak a pszichoanalízisben. miután vállalkozása csődbe ment. Pszichiátriát tanult 1914 és 1918 között. Karén Horney Karén Danielson néven Hamburgban született 1885-ben. Szülei 1904-ben elváltak. és szá­ mos új felismeréssel szolgál az emberi természetről. A Berlini Pszichoanalitikus Intézetben kezdett ta­ nítani. minden ko­ moly szakmai vitában részt vett. Berndt hajóskapitány szigorú lutheránus elvek sze­ rint élt. három leányuk született. Férje 1923-ban megbe­ tegedett. az ottani Pszichoanalitikus Intézetben dolgozott.A Belső konfliktusaink jól megírt. s az okos és ambició­ zus Karén két évvel később beiratkozott a Berlini Egyetem Orvoskarára. 28 7 . Férjétől különválva 1932-ben leányaival áttelepült az Egyesült Államokba. és pszichoanalí­ zisnek vetette alá magát. köztük Eric Frommét. Hamarosan férjhez ment a jómódú Oscar Horneyhoz. Horney derűlátása a változás lehetőségét illetően egyszerre lelkesítő és megnyugtató. 1939) c.

ford. 2 0 04. Budapest 288 . Ursus Libris. Haláláig. Neurosis and Humán Growth (Neurózis és emberi növe­ kedés. 1942). megalapította a Pszichoanalízis Amerikai Intézetét. További munkái: Self-Analysis (Önanalízis. Posztumusz tanulmánykötete. 1950). Túróczi Attila.könyvében bírálta Freudot. A neurotikus személyiség napjainkban66 (The Neurotic Personality o f Our Time) című könyvében a pszichológiá­ ban szerephez jutó szociális és kulturális tényezőket vizs­ gálta. 1952-ig tanított és terapeutaként működött. a Feminine Psychology (Női pszichológia. Amikor emiatt távoznia kellett az Intézetből. 1967) megjelenésekor újból megélén­ kült az érdeklődés Horney munkássága iránt 66 Karén Horney: A neurotikus személyiség napjainkban.

.

n em írják le jól. de ha elism erésben részesül. a szerelmes em b er fejéb en él. " „Az egyetlen dolog. A »folyó» vagy a »folyam» azok a metaforák. . Egyáltalán n em tagolt." Dióhéjban Apszichológia a mentális élet tudománya. am íg ez a bizonyos társas én n em része­ sül elism erésben.1890 A pszichológia alapelvei „A tudat tehát n em látja önm agát darabokra aprítva. amivel találkozhatunk. más szóval az én tudománya." „A legkülönösebb társas én.. m int a »gondolatsor« (chain. 290 . train). A saját tudata szám ára ő n em létezik addig. A továbbiakban. ahogy az első esetben jelentkezik. E n n ek az énnek a szerencséje vagy balszerencséje kelti a legintenzívebb diadalérzetet vagy elkesere­ dést. a gondolat. m a ­ g án ak a gondolkodásnak a ténye . a tudat vagy a szubjektív élet folya­ m ának fogjuk nevezni . amelyekkel a legterm észetesebben leírható. am it a pszichológiának jogában áll m indjárt kezdetben posztulálni. az olyan szavak. elégedettsége túlmegy m inden h a táron . cseppfolyós. ha szóba kerül.

Ezzel szemben a mélyebben ható erők. hogy James. amely megköveteli. céljának megfelelően. s nem a jelenségek mögött álló elméleteket. Az új diszciplínát James természettudománynak tekintette. nagymérték­ ben előmozdította a tudományág fejlődését. időben és térben léteznek. A két tudományterületet a következőképpen különítette el. és hozzájárult ahhoz. fejezet William James William James sokak szerint a legnagyobb amerikai filozófus. hogy az érzéseket. 291 . A pszichológia „a mentális élet tudo­ mánya". ahogy egy ház felépítésére is következtethetünk a házat alkotó kövekből és téglákból. és James is sok éven át a filozófia professzoraként tevékenykedett. például a lélek vagy az ego által létrehozott gondolatok magyará­ zata a metafizika vagy a filozófia felségterületéhez tartozik. A pszichológia régen a filozófia egyik ága volt. gondolatokat.29. James ama döntése. vágyakat. vagyis olyan elméké. amelyek egy adott testben foglalnak he­ lyet. hogy a pszichológiai jelenségeket ta­ nulmányozza. William Wundt mellett őt tekintik a modern pszichológia atyjának is. szilárdabb tudományos alapra helyezze a pszichológiát. s gondolatokat és érzelmeket alakítanak ki az őket körülvevő fizikai világról. okfejtéseket és döntéseket a maguk jellegzetességei és dinamikája szerint elemezzük.

ame­ lyek egymás után aktiválódó reflexpályák bizonyos mintázatát követik. amely 1400 sűrűn teleírt oldalra rúg. amelyből James később. Az Előszó­ ban ezt olvashatjuk: „hogy a könyv terjedelme ekkorára duzzadt azt senki sem sajnálja jobban. Míg a legtöbb állat cselekedetei automatikusak.írja James. teljes változat. hogy elszántan munkálkodjunk döntéseink megvaló­ 292 . De mik is a szokások pontosan? Idegélettani kutatásai alapján James arra következtetett. iparkodással lehet. A könyv terjedelme miatt reménytelen vállalkozás lenne összefog­ lalni James alkotásának lényegét. Mindamellett James különbséget tett az állatok és az ember szoká­ sai között.vágyainak és szán­ dékainak változatossága miatt . az idegimpulzusok árama könynyebben halad végig újra ugyanazon az útvonalon. ami föltűnik. Ha egyszer kialakult egy ilyen pálya. Tartalmából csak ízelítőt adhatunk. hogy elérhessen bizonyos célokat. addig az embernek .új szokásokat kell kialakítania ahhoz. hogy új." Ez volt a híres kétkötetes. hogy a mi mozgalmas korunkban sok olvasóban re­ ménykedhessen egy olyan könyv írója. tömörített verziót is készített. A probléma az. viszonylag körülhatároltak és egyszerűek. jó szokáso­ kat kialakítani csak sok munkával. Szokások rabjai „Ha állatokat kívülről figyelünk. James szerint a jó szokások kulcsa.James gyakori depressziója és egyéb betegségei miatt A The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei) megírása 12 évbe telt. Igazán szangvinikus alkat kell ahhoz. hogy végső soron „idegközpontok kisülései". néhány gondolat felelevenítésével. mint a szerző maga. az egyetemisták legnagyobb örömére. az egyik első dolog. hogy szokások tömegével van dolgunk" .

de még azt az állítást is meg­ kockáztatta. hogy a mai pszicholó­ giában és a személyiségfejlődés irodalmában oly nagy hangsúlyt kap a pozitív habituális viselkedés kikovácsolása. Mi és a többiek James a személyes ént helyezte lélektani felfogásának középpontjába. Mindenkit fal választ el mindenki mástól. ugyanúgy sok különálló cselekedet vagy sokórányi munka révén szent életűekké vagy valamely gyakorlati. „Ahogy iszákos lesz abból. És mindenki a két fél egyikére fordítja csaknem minden 293 . és a másikba tartozik minden más és mindenki más." Külön-külön nem tulajdonítunk jelentőséget a cselekedeteinknek. aki gyakran iszik egy-egy pohár italt. amelyben az agy foglal helyet. hogy az idegrendszert a szövetsé­ gesünknek. mondja James. Az a legfontosabb. Mindez ma már nem újdonság. Más szóval. hogy a világot éles határral két félre osztjuk: az egyik fél mi magunk vagyunk. vagyis a koponya. s ne az ellenségünknek tekintsük. a „gondolkodás" és az „érzés" mint elvont fogalom nem so­ kat jelentett számára az „én azt gondolom" és „én úgy érzem" személyes valósága mellett. „Egyetlen ember sem mulasztja el két nagy részre osztani az egész univerzumot. Az agyunk­ nak „fel kell nőnie" a vágyainkhoz. és a reflexpályák csak a cselekvés ismétlődésével alakulnak ki. de együtt éppúgy jelezhetik a kikezdhetetlen integritást. A cselekedeteink váltják ki az idegrendszerünkben azokat a mo­ toros hatásokat amelyek szokásokká alakítják a vágyakat. részben James ez irányú gondolatainak köszönhető. írta.sításán. illetve tudományos terület szaktekintélyeivé is válhatunk. de az a tény. mint a szégyenletes kudarcot.

hanem azt szeretnék tudni. Mindenesetre kifejezi azt. haszontalan.. A gondolatfolyam Mindenki másmilyennek látja a világot. mire gondolok.. hogy gyerekek. illetve »nem én«. James sok más kommentárjához hasonló­ an. S ha ehhez még hozzáteszem. " 294 . ami rajtunk kívül áll. James így ír erről. mégis tény az ember alapvető élettani adottságai felől nézve. hiszen egy testben. A világnak ez a felosztása „én"-re és „minden egyéb"-re kissé idegen lehet azok számára. ahogy.. hogy milyen sokat változnak a dolgokkal kapcsolatos érzelmeink egyik életkortól a másikig. hogy »én«. hogy az em­ bereket nem azért foglalkoztatja a pszichológia. Az érzékenységbeli különbségeket legjobban az mutatja. lapos. hogy másokért élnek. hogy álmosak vagy éberek. hogy este van-e vagy reggel. mert a gondolatok és érzelmek általános elveire kíváncsiak. egy aggyal szemléljük mindazt. az most elnyűtt. akkor mindenki érteni fogja. kipihentek vagy fáradtak vagyunk. „Másmilyennek érezzük a dolgokat aszerint. A madárfütty unalmas. akik úgy érzik." Ez az egyszerű meglátás. s mindenekelőtt aszerint. nyár vagy tél. alig több népi bölcsességnél. másmilyennek aszerint. a szellő komor. az ég szomorú. ráadásul saját tudatunk is vál­ tozik napról napra. miért gondolkodnak és éreznek ők maguk éppen úgy. hogy mindannyian ugyanazzal a névvel illetjük az univerzum két felét.figyelmét. Ami azelőtt ragyogó és izgalmas volt. éhesek vagy jóllakottak. felnőttek vagy öregek vagyunk. ez pedig úgy hangzik.. óráról órára.

érzést és érzelmet. Elvesztettük a korábbi gondolkodásmódunk lehetőségét. éppen ez tesz minket emberré. Elcsodálkozunk. hogy a gondolat folyamatos. 295 . Amíg élünk. gondolatok és érzések szüntelen áramát. „Az egyik és a másik tárgy gondolata között nincs nagyobb törés. de mivel a világ állandóan változik. hiszen éppen ez volt a dolga. hogyan alkothattuk valamiről a múlt hónapban ezt vagy azt a véleményt. milyen különös eltérések lehetnek az ugyanazokról a dolgokról egymás utáni időpontokban alkotott véleményünk között. A törés része a tudatnak. majd a visszatérés az egyensúlyhoz. hogy a tudatot nem ilyennek érezzük. És ez az állandó változás. A tudat egyáltalán nem hasonlít a számítógépes adatfeldolgozáshoz. Jó lenne azonban. ez az örökös mozgás. hogyan. ha a pszichológusok nem feledkeznének meg arról. és mivel a mi reakcióinknak is folya­ matosan változniuk kell. Olyan kifejezéseket használunk. tapasztaljuk az eszmék. de nem tudjuk. Egyik évről a másikra új megvilágításban látjuk a dolgokat. Talán képesek vagyunk fenntartani a változatlanság illúzióját. ez csak illúzió lehet.James szerint nem juthat eszünkbe kétszer pontosan ugyanaz a gon­ dolat." James híres észrevétele." James óta a pszichológia tudománya ezernyi kategóriára tagolt szét minden gondolatot. „Gyakran mi magunk is meglepődünk. mint a bambusznád két íze kö­ zött. ahogy az ízek közti csomó része a bam­ busznádnak. mint a „gondolatsor". de valódi természete szerint a gondolat cseppfolyós. akár egy fo­ lyam.

ami akadályozná a valódi sikert. egy nagy evezős vagy nagy pszichológus alakját rendeli. Ahány elvetett illúzió. akkor jó a véleményünk ma­ gunkról. mondjuk. például a megfiatalodásról. Ha szűk a rés aközött. annyival kevesebb ok a csalódásra és annyival kevesebb hátráltató tényező. a zenei tehetségről vagy az élsportolói karrierről. a karcsúságról. felfedezőnek vagy kéjgyilkosnak képzelte magát. Az árnyoldala ennek az. ha választ egyet a sok lehetőség közül. amikor lemondunk a reménytelen célok vagy illúziók kergetéséről. hogy egyetlen énje van. megesett vele olykor. Hatékonyan úgy tevékenykedhet az ember.29 A sikeres én James azt írja. és ehhez a kiválasztott énhez köti az üd­ vösségét. az elképzelés kudarca igencsak megrendítheti az önértékelését. 296 . hogy milliomosnak. amit elérhet­ tünk volna és aközött. de mindannyiszor be kellett látnia a szomorú igazságot. James híres képlete a következőképpen definiálja az önértékelést: Onertekeles « 7 7 „ = - Sikerek Törekvések Felhívta a figyelmet arra. mennyire megkönnyebbülünk. amit valóban elértünk. hogy ha valaki az énjéhez. Nem lehet ellentmondások nélkül sok mindenné lenni egyszerre.

hogy mi zajlik a fejükben. még sokkal sűrűbb szövésű volt a társadalom szövete. századi pszichológusok meglehetősen mechanikus modellekkel írták le az emberi elmét és viselkedést. érzelmeinek. Ahogy mondani szokták. Henry James pszichológus volt. úgy érezzük. vagyis az egyes emberi agyak­ ban folyó életnek. Az efféle poétikus magyarázatokkal James nem lopta be magát a laboratóriumi patkányokat a labirintusokban tanulmányozó pszicholó­ gusok szívébe. sőt misztikus gondolatok iránti nyitottsága is segítette őt abban. de pontosan a művészi érzékenysége. kötetlen hangvétele miatt A pszichológia alapelvei a mai olvasót is lekö­ ti. az északi fényhez hasonlította. elmélyült filozófiai tudása. de ehhez szükség volt egy ilyen nagyságrendű filozófusra. miként korlátozta James vizsgálódásainak tárgyát. Bár bátyjának hírneve némiképp elhomályosította az övét. 297 . mai individualista korunkban nem különösebben meglepő. amikor a könyvét írta. az egyén gondolatainak. aki felvázolja a hátteret. aki lélektani kérdésekről értekezett. mint az. és az embereknek a társadalomban elfoglalt helye sokkal fontosabbnak látszott. a maga idejében szokatlan személyes. aki regényeket írt. James azonban az emberi tudatot az „aurora borealishoz". A pszichológia tudományos meg­ alapozásának munkaigényes feladatát később mások végezték el.Záró megjegyzések Az. James elegáns és élénk stílusa. gondolkodása nem is vehetett volna más irányt. A pszichológiát mint a mentális élet tudományát határozta meg. és William a szépíró. „melynek teljes belső egyensúlya minden apró változással eltolódik". Abban az időben azonban. hogy kitágítsa szakterületének határait. s nem általá­ ban az „emberi elmének" a tudományaként. A James nyomdokaiba lépő 20. William Jamesből is lehetett volna szépíró. hogy James az énre összpontosított. Ha azonban figyelembe vesszük.

A család 1855-ben áttelepült Európába. Maga James is arra buzdította olvasóit. Előbb a vegyészetet választotta. jól megírt részei hosszú. s először lévén távol a család­ jától.Ennek ellenére A pszichológia alapelvei nem könnyű olvasmány. a neves természetbúvárral. jómódban nőtt fel. Miután 1860-ban visszatért az Egyesült Államokba. és számos európai múzeumot ismert meg. mégis in­ kább a Harvard Egyetemen tanult tovább. később az orvostudományra tért át. Németországban és Svájcban folytatta tanulmányait. de útja során betegségek sora támadta meg. hogy ne folyamatosan olvassák a könyvet. James Franciaországban. hogy Hermann von Helmholtznál élettani tanulmányokat folytasson. különösen Emanuel Swedenborg írásai hatottak rá. Több nyelvet is tanult. Itt ismerte 298 . akit egy új tudomány egyik megalapí­ tójának tartanak. másfél évig festeni tanult William Morris Hunt mellett. keressék meg a számukra érdekes részeket. William James New Yorkban született 1842-ben. Két évvel később Németországba utazott. szakmai jellegű (például az idegrendszer és az agy élettanát tárgyaló) vagy nehéz fogalmakon rágódó szakaszokkal válta­ koznak. a honvágytól és a depressziótól is sokat szenvedett. 1865-ben le­ hetősége nyílt arra. Ötgyermekes családban. Megdöb­ bentő alázat egy olyan embertől. Henry és Mary James leg­ idősebb fiaként. világpolgárnak nevelték. Tehetős édesapja behatóan érdeklő­ dött a teológia és a miszticizmus iránt. hogy tudományos expedíción vegyen részt Louis Agassizzal.

A The Principles of Psychology (A pszichológia alapelvei) írását 1878-ban kezd­ te meg. The Varieties o f Religious Experience (A vallási élmény változatai. és megalapította Amerika első kísérleti pszichológiai laboratóriumát. a pszichológus. 1910-ben érte a halál. A következő három évben idegösszeomlás akadályozta mun­ kájában és tanulmányaiban. Neves tanítványai közé tartozott John Dewey.meg az akkor kibontakozó pszichológia első képviselőit és tö­ rekvéseit. További munkái: The Will to Believe (A hit akarása. és ugyanebben az évben vette feleségül Alice Howe Gibbons bostoni tanárnőt. 27 évesen kapta meg orvosi diplomáját. a pedagógus és Edward Thorndike. 1897). New Hampshire-i nyaralójában. 1907). 1902) ésPragmatism (Pragmatizmus. újabb két év múltán visszatért a Harvardra. Öt gyermekük született. ékkor. 299 . Sigmund Freuddal és Carl Junggal is megismerkedett ame­ rikai útjaik során. Első állását 1872-ben foglal­ ta el: élettant tanított a Harvardon. Pszichológiai kurzusa­ it 1875-ben indította meg.

ezzel ugyanis lerombolná morális gátlásainkat. akár érti az archetípusokat. ő rontja m eg az ártatlan embert. amelyeket jobb nem tudatosítani és nem bolygatni. veszélyessé. M inden. Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok (87. hogy ne kutassa a tudattalant. hanem mindinkább börtön. amely a képek és mítoszok nyelvét beszéli. tabuvá.1968 Az archetípusok és a kollektív tudattalan „Az anim a archetípusával az istenek birodalmába lépü nk. amely elválasztja az em bert az élet ősi képeitől." „Az ember. numinózussá válik -fe lté tel nélkülivé. és olyan erőket szabadítana el. oldal) 300 . ahol továbbra is része lehet a Természetnek. am it az anim a megérint. akinek jók a döntései és m ég jobbak a szándékai.. Ő a kígyó a Paradicsom­ ban. mágikussá..vagy istállószerű jelleget is ölt. Az olyan világszemlélet vagy társadalmi rend. M egvan m inden oka arra. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. nemcsak távol áll m indennem ű kultúrától. Dióhéjban Elménk összeköttetésben áll a tudat ama mélyrétegével. folyamatosan tudatosítania kell ezt a világot. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. kapcsolatban maradhat a gyökereivel. akár nem .

val­ lás. Jung számára az élet célja ennek az énnek az „individuációja". amikor ő élt. Inkább a fordítottja lehetett igaz: az ember a külvilágot hívta segítségül belső világának értelmezéséhez. 301 . és a pszichológia tudománya lépett a helyébe. miután évezredeken át se­ gített az embereknek megérteni az élet misztériumait. Akkorra. nevének eredeti görög jelentését figyelembe véve paradox módon. Ősvalónknak is szokták fordítani. például a napkeltének és napnyugtának. éppen a psziché vagy a legtágabb értelemben vett én (Selbst67) magyarázatával maradt adós. mondta Jung.művészet. Ez a tudomány azonban.30.bő vizű kútja betemetődött. a Hold fázisainak vagy az évszakok váltakozásának leírásával és értelmezésével? Carl Jung meg­ győződése szerint a természeti események nem egyszerűen azért kerül­ tek be a tündérmesékbe és a mítoszokba. az egyén tudatos és tudattalan elméjének egyfajta egyesítése a benne rejlő 67 Jung a legmélyebb és legtágabb „én" kifejezésére a „Selbst" szót használta. a szimbólumok . Jung magyar nyelvre for­ dított írásaiban ezt Ősmagunknak. hogy így fizikai magyarázatot nyerjenek. Az angol fordításokban általában a nagy kezdőbetűs Self kifejezést használják erre. mitológia . fejezet Carl Jung Vajon a primitív ember miért foglalkozott oly sokat a természeti jelensé­ geknek.

Ezért fantaziálnak a gyerekek olyan sokat. hogy veleszületett projekciókról van szó. Az archetípusok megtapasztalásában gyakran ke­ véssé törődünk a hagyományokkal vagy kulturális szabályokkal. az emberi pszichének a múltból örökölt. nem a személyes tapasztala­ tokból kibontakozó részére épül. amelyek befolyásolják az egyén érzéseit és cselekedeteit. Freud sze­ rint a tudattalan személyes dolog.ígéret beteljesítése érdekében. hogy már magában a tudattalan is irreálisnak tetszett mindaddig. A kollektív tudattalan Maga Jung is elismeri. fonák módon túl kell lépnünk a személyes énen. Vele szemben Jung úgy képzelte. Azt is megjegyezte róla. az egyénhez tartozik. Jungnak meg kellett védenie ezt a fogalmat a miszticizmus vádjával szemben. mert agyának huzalozása képessé teszi bizonyos archetípusos mintázatok és szimbólumok észlelésére. de aztán hamar befogadják őket és megbarátkoznak velük". amíg Freud rá nem mutatott a létezésére. amelyektől az emberek kezdetben idegenkednek. Ahhoz. ami arra utal. Az emberi újszülött nem „tiszta lap". amely szerint az emberekben egy egyetemes tudat jut érvényre. 302 . hogy a személyes tudattalan a kollektív tudattalanra. hogy a kollektív tudattalan „az eszméknek abba az osztályába tartozik. vélte Jung: nem tapasztaltak még annyit a valóságból. de ma már része az emberi gondolkodás és cselekvés magyarázatának. hogy elméjükből törlődjön az archetípusos képek élvezete. Ez a tágabb énfogalom részben azon a szemléleten alapult. hogy az egyes ember egyediségét megragadhassuk. és meg kell értenünk ennek a mélyebb kollektív tudásnak a működését. A kollektív tudattalan az „archetípusokban" ölt testet: egyetemes gon­ dolatformákban vagy mentális képekben.

vagyis olyan nőalakok­ ként. és újra meg újra megfigyelte jelentkezésüket a törzsi és hagyományos népi kultúrákban. Adolf Bastian német etnológus „elemi" vagy „ősi" gondolatokként emlegette őket. amelyre a férfi animája áttevődik. nimfák és más olyan nőalakok képviselik. Ezek az elemi gondolatok azonban nem csupán antropológiai szempontból figyelemreméltók: általában az archetípusok alakítják a mindennapi életünkben fontos emberi kapcso­ latokat. A mitológiában szirének. Az archetípus a férfi életében a nő iránti rajongásban. 303 . a bölcs öregember. a gyermek. de ő lesz a célpont. Az anima lelket jelent. AZ ANIMA. Ezért okozhat egy kapcsolat felbomlása összeomlást a férfiban. Archetípusok és komplexusok Jung számos archetípust vázolt föl. azonban ez nem tudatosodik bennünk. történetekben. nőnemű alakban. a kísértet vagy a csaló a mítoszokban. akik fölött a férfiaknak nincs hatalmuk. A kiválasztott nő személye nem indokolná az ilyen reakciót. a külvilágba kihelyezett oldalát veszíti el.Az archetípusok mítoszokban és tündérmesékben. A mitológiában „motí­ vumokéként. egyénileg pedig álmokban és látomásokban nyilatkoznak meg. Ha egy férfi „kivetíti" egy valóságos nőre pszichéjének feminin oldalát. aki a szakítással a maga egyik. Itt kettőt mutatunk be közülük. vagy boszorkány képében jelent meg. például olyanokat. az antropológiában kollektív reprezentációkként szerepel­ nek. akik „megigézik a fiatal férfiakat és kiszívják belőlük az életet" Régen vagy istennő. az árnyék. mint az anima. hableányok. a nő eszményítésében vagy iránta való intenzív érdeklődésben van jelen. ezzel az illető nő fontosabbá válik számára. az anya.

feláldozza értük saját egyéniségét. Ha valakiben megbomlik ennek az archetípusnak az egyensúlya. állhatatos. sorsszerűén kerít a hatalmába minket. Az anima. az ország. További anyaszimbólumok az egyház. hogy felrázzon minket. Lehet azonban negatív jelentése is: a szerető anya megjelenhet a rettegett anya vagy a sors istennője képében. miként a többi archetípus. s belátjuk. Ebben az esetben a férje csupán egy „bútordarab". a nagy­ mama. az anyós. Csodálatos vagy rettentő erővel lép be az életünkbe . a forrás és a kút. Az élet hétköznapi dolgaival nem törődik. Az archetípus pozitív oldala az oly sok festőt és költőt megihlető anyai szeretet és me­ legség. vagy az az anya. A férfiak esetében ez a komplexus Don Juan-komplexus alakját öltheti. az ilyen nő él-hal a gyermekeiért. A férfiak kezdetben sokszor a 304 . amin azt értjük. a kert.életre. aki Démétér és Koré mitikus történetében újra leánnyá lesz. amelytől első identitásunkat kapjuk a világban. a tenger. a gyermekgondozó. hogy az illető férfi min­ den nőnek tetszeni akar. hogy . Jelké­ pes alakok is betölthetik ezt a szerepet mint Mária.„az élet őrült és értelmes egyszerre".Jung szavaival . Az anima jegyében elvetjük racionális elképzeléseinket arról. hogy ebben az összes többi is benne van. az erdő. a felszántott mező. amikor fellángol a szeretet a képzelet vagy szövevényes érzelmi kapcsolat az anima működik mindkét nem­ ben. a nevelőnő. Jung az anyát tekintette a legfontosabb archetí­ pusnak. az Isten anyja vagy Zsófia. hogy ho­ gyan kellene élni. a Föld. a mostohaanya.Minden olyan alkalommal. rendkívül becsvágyó. Nők esetében a komplexus túlságosan erős anyai ösztönben nyilvánulhat meg. Az anya archetípusát megtestesítheti a valódi anya.a célja mindenképpen az. bármilyen formában. AZ ANY\. intenzív élményekre vá­ gyik . Az anyakomplexusos férfi azonban forradalmár szellem is lehet: szívós. mert úgy érezte. „anyakomplexusról" beszélünk.

Spirituális archetípusok Miért olyan fiatal tudomány a pszichológia? Jung szerint azért. védelmező és gyógyító archetípusok a lelki törést szenvedett hívő számára. hogy ne hasonlítson a biológiai anyjához. vagy keresik a szerelmi kalandokat. hogy szembeszegüljön az anyjával és távolabb kerüljön tőle. Az emberek szükségét érezték. mert az emberiség történelmének nagy részében egyszerűen nem volt szükség rá.megnyitotta az utat az emberi élet elsivárosodása 305 . s ezzel . Nemegyszer házastársának ki­ választásában is az a cél vezérli. és féltékenyek az anyjukra. hogy valójában kit is vett feleségül. esetleg tudattalan incesztuózus kapcsolatban állnak bio­ lógiai apjukkal. Önálló szférát alakít ki. ha az anyja tanulatlan.Jung szerint . A katolikus egyháznak a szeplőtelen fogantatásról és a szentháromság­ ról vallott sajátos nézetei nem a szeszélyes képzelet szüleményei. A nős férfiak érdeklik őket. ha­ nem jelentést hordoznak. A mitológiák és vallások csodálatos képi világa tökéletesen ki tud­ ta fejezni az örök archetípusokat. és csak később fedezi fel.nőiessége és ártatlansága miatt vonzódnak az anyakomplexusos nőhöz. akik ennek az archetípusnak a hatása alatt állnak. hogy elidőzzenek az újjászületés és átalakulás eszméi és képei fölött. amelyre a férfi az animáját kivetíti vagy externalizálja. A reformáció szembeszállt ezekkel a jelképekkel. s a vallások a psziché minden része számára bőséges alkalmat adtak erre. Ugyanakkor a „vetítőernyő" szerepét is betölthetik ezek a nők. A katolicizmus gaz­ dag képi világát és dogmarendszerét puszta „babonának" minősítette. Az archetípus más változataiban a nő bármire hajlandó azért. például intellektuel lesz. Más nők.

milyen nagy szükségünk van arra. Számára az én különbö­ zik az egotól. amikor az ember végre képes integrálni a benne rejlő ellentéteket: a tudatos ént és a tudattalant. A folyamat eredménye a szó igazi értelmében vett individuum. pontosabban magában foglalja azt. Ez a reintegráció azonban nem valósítható meg racionális gondol­ kodás révén. hogy önma­ gunk kiteljesítése érdekében túllépjünk az értelmen. Számos mítosz mutat rá. 306 . hogy embernek született. addig az^na személyes és kollektív tudattalanhoz tartozik. aki többé nem hagyja. Kanyargós." Individuáció Az „individuáció" fogalmával Jung azt az állapotot írta le. mind a tudattalant. Az igaz spiritualitásnak mind a tudatot. váratlan fordulatokkal tarkított út vezet ide. ami megjelenhet istenhit­ ként. „Egyikőnk sem tud megszabadulni attól az előítélettől. mint azzá válni. Jung kitért az én (Selbst) meghatározására is. a lélek legmélyebb és legfelső rétegeit egyaránt le kell kötnie. Minden emberben van vallásos ösztön. de olyan világi hit alakjában is. „ahogy a nagyobb kör magában foglalja a benne levő kisebbet" Míg az ego a tudattal áll kapcso­ latban.felé. hogy a valóság szilánkjai vagy a komplexusok eltérítsék önmagától. beteljesíteni egyedi létünk ígéretét. a teljes és elpusz­ títhatatlan én. Az individuáció nem más. akik lehetősége­ inkben mindig is voltunk. mint a kommunizmus vagy az ateizmus.

civilizált embernek érezzük magunkat. felszínre kerül. de jelzik. az archetípusok egyszerűen új kifejeződési formát találnak 307 . csillag vagy nap. A különféle motívumok . Terápiás gyakorlatában Jung azt tapasztalta. Záró megjegyzések Technikai vívmányaink és tudásunk alapján modem.nem valamilyen nyilvánvaló okból jelennek meg a rajzokon vagy festményeken. hogy a mandaláknak „má­ gikus" hatásuk van. tükrözik a mélyen az egyén tudatos gondolkodásának szintje alatt zajló folyamatokat. Jung szerint azonban lelkűnkben „primitívek" vagyunk. rendet visznek a psziché zűrzavarába. és gyakran úgy hatnak az egyénre. Azt mutatja. hogy ne foglalkozzunk tudattalan énünkkel. vár. az Jung szerint általában a pszichés gyógyulás kezdeti jele. szem és így tovább . Jung egyszer Svájcban megfigyelt egy boszorkánydoktort. kígyó. A hatás a tudat­ talan felszabadításán alapul: amit a szőnyeg alá söpörtünk.absztrakt ábrákkal. amelyek neve szanszkrit nyelven kört jelent. amelyen transzeurópai expresszvonatok robogtak végig napjában többször. Mindez egy vasúti pálya árnyékában történt. lótuszvirág. kívánságai. hogy az illető előrébb lépett az individuáció folyamatában.A gyógyító mandala Az archetípusok és a kollektív tudattalant Jung mandalák reprodukcióival illusztrálta . Ha valaki képes értelmez­ ni a képeket. amint egy istálló­ ról „leveszi a rontást".tojás. hogy az csak később lesz nyilvánvaló. szimbólumokban és alakzatokban kifejezésre jutnak tudattalan ismeretei. Ha elhanyagoljuk énünknek ezt az oldalát. vá­ ros. a min­ tákban. A modern életforma mellett sem engedhetjük meg magunknak. hogy ha valaki rajzol vagy fest egy mandalát. Úgy vélte.

helyettesítette. és nagy házat építettek Kusnachtban családjuk számára. A tudattalan általában támogatja tudatos döntéseinket. De »a szív parázslik «.a pszichológia . de ha rés támad közöttük." A mai férfi és a mai nő abban a spirituális űrben él. protestáns lelkész fiaként. Ezt a titkos nyugtalanságot csak egy új típusú lélektan lenne képes megszüntetni. különös és erőteljes módon jelentkeznek az archetípusok. Pszichiátriára szako­ sodott. a Burghölzli Klinikán dol­ gozott. A Zürichi Egyetemen 1905-től adott elő pszichiátriát. amely számol a psziché mély rétegeivel. Általában véve a tudományos gondol­ kodási sémáról Jung így nyilatkozott: „A menny a mi szemünkben a fizi­ kusok kozmikus terévé változott.. aki jelen­ tős vagyont örökölt.maguknak. amelyet egykor oly jól kitöltött a vallás és a mitológia. amelyek egykor segítségünkre voltak az élet változásainak és tágabban vett értelmének megfejtésében. Az ősi szimbólumokat. Carl Jung Kesswilben (Svájc) született 1875-ben. ilyenkor az önismeret hiánya csapdába csalhatja az embert. Apja halála után kölcsönt kellett fölven­ nie. az úttötő pszichiáter Eugen Bleuler mellett. hogy folytathassa tanulmányait. A Baseli Egyetemen orvosi tanulmányokba kez­ dett 1895-ben. napjainkra egy tudomány . és kisiklatják gondosan kidolgozott terveinket. és 1900-tól Zürichben. 308 .. s valahol létünk gyökereinél titkos nyugtalanság mardos minket. és a következő években sikeres magánpraxist alakított ki. amelyet nem a lélek megérté­ sére vagy táplálására dolgoztak ki. 1903ban házasságot kötött Emma Rauschenbachhal.

két évvel később távozott a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaságból Mivel Freud őt tekintette örökösének. 2 0 0 6 . Budapest 309 . Psychologie und Religion (Lélektan és val­ lás. Európa. valamint a pszichológiai tí­ pusok elméletét (lásd még az Isabel Briggs Myersről írot­ takat. 1957). Eu­ rópa 1990. Utazásai során amerikai és afrikai őslakosok életét tanulmányozta. 87. erősen foglalkoztatta az etnológia és az antropológia. Nagy Péter. ford. Ez­ után. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Svájcban halt meg 1961-ben. 1937). A II.1912-ben szakított Freuddal. oldal). G. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. világháború után Jungot az a bizonyítékokkal alá nem támasztott vád érte. 1944) és The Undiscovered Self (A fel nem fedezett Self. Psychologie und Alchemie (Lélektan és alkí­ mia. a maga útján járva dolgozta ki Jung a szinkronicitás és az individuáció fogalmát. A lélektani típusok (Allgemeine Beschreibung dér Typen69 1921). 1912). Budapest 69 C.. 68 C. ford. Jung: A lélektani típusok általános leírása. További munkái: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába68 (Über die Psychologie des Unbewussten. szakításuk nagy port vert fel. 1911-1912). G. Symbols o f Transformation (Az átalakulás szimbólumai. hogy a nácikkal rokonszenve­ zett.

1953 A nő szexuális viselkedése „Bárki tapasztalhatja szex közben a saját vagy szexuális partnere testfelületén. ha szexuális válaszreakció történik. valamint a között. forróságnak vagy melegnek mondjuk. hogy ilyenkor a bőrfelszín hőmérséklete emelkedik. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. hogy a házasságon kívüli szex példái és gyakorisága a mintában valójában magasabb volt. oldal) 310 . oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255. hogy a testhőmér­ séklet emelkedik. mint amit felmérésünkben feltártunk.. előfordulhat. tűznek. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. ami mindig felgyorsul. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. amit a társadalom vagy vallás megenged számunkra. Mivel az emberek a társadalmilag helytelenített szexuális tevékenységet jobban el akarják titkolni. igazolja azt a széles körű tapasztalatot. Az. ez részben a periferális vérkeringés miatt van." „A felmérésben szereplő férjezett nők körülbelül negyedének (2 6 % ) volt már negyvenéves korára há­ zasságon kívüli nemi kapcsolata." Dióhéjban Nagy űr tátong szexuális életünk változatossága és kiterjedtsége. hogy a szexuális izgalmat láznak. 2 6 és 5 0 éves kora között körülbelül minden hatodik-tizedik nőnek volt házasságon kívüli nemi kapcsolata. mint az elfogadottabbakat. pírnak. A szexuális aktus során még a nagyon hideg láb is meleggé válik..

hogy mindezt megszervezze. filozófiai vagy társadalmi normák formálták ki. aki többet tud a rovarokról. hogy ma részben őt tartják a szexuális forradalom előkészítőjének? Az 1930-as évek végén az Indianai Egyetem Nőhallgatóinak Egyesü­ lete kérvényt nyújtott be. Alfréd Kinsey szakmai élete túlnyomó részében mérges darazsakat tanulmányozó zoológusként dolgozott. érzelmek­ től mentes módon a témát a Studies in the Psychology ofSex (A tanulmányok a szex pszichológiájából) című munkájában (melyet 1897 és 1928 között hét kötetben adtak ki). mint az emberekről. olyannak. Természetesen 311 . fejezet Alfréd Kinsey A híres szexológus. de ezt az angol kormány betiltotta. mint az ember szexuális magatartásáról. eleve vallási. hogy a tudomány sokkal több ismerettel rendelkezik az apró rovarok viselkedéséről. Kinsey pedig hamar felismerte. hogy induljanak kurzusok házas vagy házassá­ gukra készülő hallgatóknak. és Kinseynek jutott a feladat. Henry Havelock Ellis angol fizikus tárgyalta először egzakt. Az Indianai Egyetem Bloomington campusán meglehetősen távolságtartó középko­ rú professzorként ismerték. A hallgatóknak ilyen kérdéseik voltak: „Milyen hatással le­ het a későbbi házaséletre a házasság előtt átélt orgazmus vagy szex?" „Mi a normális és abnormális a szexualitásban?" Kevés meglévő tudásukat. Hogyan jutott el odáig.31.

addigra Freud már sokat lazított a szexuális témára nehezedő tiltáson, de mindenre kiterjedő kutatást soha senki nem végzett a témában.Így esett, hogy 1938-ban Kinsey hozzálátott az adatgyűjtéshez. Tíz évvel később Kinsey és csoportja kiadta a Sexual Behavior in the Humán Male (A férfi szexuális viselkedése) című munkát, amely, bár egyetemi hallgatók számára íródott, óriási meglepetésre felkerült a si­ kerlistákra (csak az Egyesült Államokban több mint félmillió fogyott el belőle). Kinsey neve országosan ismert, a szexuális kutatást végző Kinsey-féle intézet pedig híres lett. Ezt a könyvet öt év múlva a 800 ol­ dalas Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) című kötet követte, amit Paul Gebharddal, Wardell Pomeroyjal és Clyde Martinnal együtt írt. A két kötetet, talán mert a címeket túl zavarba ejtőnek találták ahhoz, hogy az olvasók könyvesboltban vagy könyvtár­ ban keressék, egyszerűen „Kinsey-jelentések"-nek nevezték. 1953-ban, amikor a második könyv megjelent, a Time magazin a borítóján hozta Kinsey képét.

A történetek összegyűjtése
A kutatás a Kinsey-jelentések alapja, a történelem egyik legnagyobb tudo­ mányos kísérlete volt. Közösen hozta létre az Indianai Egyetem és a Nem­ zeti Tudományos Szervezet a Szexuális Problémák Kutatására, Róbert Yerkes vezetésével (aki intelligenciamérés és az állati viselkedés kutatásá­ ban jeleskedett). A kutatást a Rockefeller Alapítvány támogatta. A tanulmány a kutatási módszerek fejlettségével a nagy népesség kö­ rében is meglehetősen pontos mérési eredményeket hozott, nemcsak néhány esetleírásra támaszkodott. Ha számításba vesszük, hogy a szex általában nem nyílt közösségi tevékenység, hogyan remélhette Kinsey,

312

hogy megbízható információhoz jut e témában? A különféle amerikai államok törvényei alapján lehetséges volt, hogy vádat emelnek azok el­ len, akik önként mesélnek magukról. így a Kinsey-teamnek ki kellett dolgoznia az interjúkészítés olyan módszerét, amely biztosította, hogy a válaszadók személyazonossága nem derül ki. A válaszadóknak 350, szexuális élettörténetükre vonatkozó kérdésre kellett felelniük, és a megkérdezettek némelyike naplót vagy naptárat is mellékelt, melyekben napi rendszerességgel rögzítették szexuális tevékenységüket. Vizsgálták a szexuális viselkedés minden oldalát, életkor, családi állapot, műveltségi szint, társadalmi osztály, vallásos neveltetés vonatkozásában, és aszerint is, hogy a válaszadó falun vagy városon él-e. Szinte hihetetlen, de 1938-tól 1956-ig 17 000 embert vizsgáltak meg. Maga Kinsey több mint 5000 interjút készített. A Sexuality in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) alapját 5940 amerikai fehér nő esettörténete képezte, ehhez adódott hozzá 1849 más kategóriákba eső nő története. A könyv a női interjúalanyok foglalkoztatottságának széles skáláját mutatja, a katonai ápolónőktől főiskolai hallgatókig, táncosok­ tól gyári munkásokig, közgazdászoktól testnevelő tanárokig, filmrende­ zőktől pénztárosnőkig terjedt a megkérdezettek köre, és női elítélteket is meginterjúvoltak.

Az eredmények
A puszta adatok óriási tömegéhez a pszichológia részterületeit felhasz­ nálva a biológia, etológia, pszichiátria, élettan, antropológia, statisztika és jog szempontjait is hozzátették A nő szexuális viselkedése című mun­ kában, mely így jóval vaskosabbra duzzadt, mint az első Kinsey-jelen­ tés, és jóval nagyobb figyelmet szentelt az életkorok szerinti szexuális

313

élettörténetnek. A száraz tudományos nyelv, a megszámlálhatatlan sok oldalon át burjánzó grafikonok és táblázatok ellenére sokkal meghökkentőbbnek tűnt, mivel a női szexualitás körében sokkal több tabuval találkozunk - az interjúalanyok pedig döbbenetesen őszintén számol­ tak be mély, személyes titkokról. A könyv sok különféle megkérdezett válaszait tartalmazza, és több ezer eredményt közöl. Többek között például a következőket:

Önkielégítés, orgazmus és fantaziálás
• A gyerekek kétéves koruktól folytatnak önkielégítést. • Az orgazmus elérésében, nőknél, férfiaknál egyaránt, a nemi szer­ vek puszta izgatásánál nagyobb szerepet játszik a testen alkalma­ zott ritmikus nyomás. A nemi aktus során az izmok feszültségi állapota a teljes fiziológiai reakció elengedhetetlen része. • A hüvelyfalban csak nagyon kevés idegvégződés található. A nő önkielégítéskor több gyönyört élvez a csikló, a kis- és nagy szemé­ remajkak izgatásában, mint a hüvelyen belüli stimulációban. • Nagy általánosságban a férfiak önkielégítés során szívesebben fantáziáinak, hogy elérjék az orgazmust, míg a nők megelégsze­ nek testi érzetekkel. A nők 2%-a azonban egyedül, fantaziálás so­ rán is átélt már orgazmust. • A megkérdezett nők 36%-a vallotta be, hogy házasság előtt soha, egyetlenegyszer sem volt orgazmusa, jelentős részüknek később, a házasság során sem. • A nők a férfiakhoz hasonlóan álom közben is átélnek orgazmust: a nők 65%-ának van erotikus tartalmú álma, míg 20%-uk él át orgazmust éjszakai álom közben.

314

• A közkeletű nézet szerint a nők lassabbak a szexuális válaszreak­ cióban, mint a férfiak, és több időre van szükségük az orgazmus eléréséhez, de a vizsgálat során az derült ki, hogy önkielégítésnél a nőknek átlagosan 3-4 percre van szükségük az orgazmus eléré­ sére - nem sokkal több időre, mint a férfiaknak. • Bár több ezer éve makacsul tartja magát a hit, hogy az önkielégí­ tés káros az egészségre, Kinsey nem talált tudományos bizonyíté­ kot erre. Az egyetlen károsodás lélektani természetű: a lelkiismeret-furdalás okozta szorongás.

A közösülés nélküli szexuális kapcsolatok és a petting
• Míg a férfiak a petting során könnyen erotikus izgalomba jönnek, meglepően sok nő nem tud ezen a módon fölizgulni. Általában elmondható, hogy míg a férfi megfelelő fizikai ingerlés hatására azonnal felizgul, a nő erotikus késztetése sokkal inkább múlik pillanatnyi érzésein. • A férfi szexuális késztetése kamaszkorban, hirtelen jelentkezik, a serdülőkor folyamán gyorsan emelkedik, majd huszonéves korá­ ra beáll. A nő szexuális késztetése ezzel szemben sokkal inkább lassú ívű, és válaszreakciói inkább lélektani természetűek. • A férjezett nők 64%-ából, akik már a házasság előtt átéltek orgaz­ must, mindössze 17% tapasztalta meg ezt közösülésből eredően. A többiek petting, önkielégítés, álmok vagy leszbikus kapcsolat során élték át ugyanezt. • A nőket kevéssé lehet felizgatni mellük ingerlésével, mint a férfia­ kat. Csak a nők fele vallotta, hogy szexuális örömet él át melle izgatásának hatására.

315

Házasság előtti szex
• Az 1940-es évekre már rengeteg írás gyűlt össze, mely határozot­ tan állította, hogy a házasság előtti szex el nem múló megbá­ náshoz és lelki károsodáshoz vezet, különösen a nők körében. Kinsey kutatása kimutatta, hogy azon nők 77% -a, akiknek már házasság előtt is volt szexuális kapcsolata, ezt később egyáltalán nem bánta. • Azok, akik házasságuk előtt egynél több férfivel létesítettek sze­ xuális kapcsolatot, még kevésbé bánták meg ezt. Kinsey arra a következtetésre jutott, hogy a házasság előtti szexuális tapasz­ talat bizonyos foka - a „promiszkuitás" - ténylegesen kiegyen­ súlyozottabb párkapcsolatot eredményez, miután a nő férjhez ment, mivel a szex körüli szokásos problémázásban már ke­ vesebben vesznek részt. Érdekes módon, azon nők 83%-a sem bánta meg a házasság előtti szexet, akik az aktus után teherbe estek.

Házasságon kívüli szex
• Negyvenéves korára a Kinsey felméréseiben szereplő férjezett nők negyede létesített házasságon kívüli nemi kapcsolatot. A házassá­ gon kívüli szex a nők harmincas és korai negyvenes éveiben volt a leggyakoribb. • Fiatalabb nőknek a házasságon kívüli szex iránti alacsonyabb ér­ deklődése azzal magyarázható, hogy jobban kötődnek társukhoz szexuálisan, illetve azzal, hogy férjük ragaszkodik hozzá, hogy feleségük szexuálisan is kizárólag az övék legyen.

316

• A szokványos vélekedés ellenére, miszerint a férfiak szeretnek szexuális viszonyt kezdeményezni fiatalabb nőkkel, sokuk tény­ legesen a nála idősebb vagy vele azonos korú nőkkel kívánt vi­ szonyt folytatni, részben azért, mert nekik nagyobb a szexuális tapasztalatuk. • Azon nők közül, akiknek házasságon kívül nem volt nemi kap­ csolatuk, 17% mondta azt, hogy határozottan fontolgatja ennek kipróbálását, legalábbis nem zárja ki a lehetőségét. De a már „fél­ relépett" nők közül is 56% vallotta, hogy valószínűleg újra meg­ tenné.

Néhány más meglepő tény
• A „misszionárius póz" európai és amerikai kulturális szokás, de hogy miért, Kinsey nem tudta. Az európai és amerikai kultúrán kívül nem kedvelték annyira, és más emlősöknél ritkán lehet megfigyelni. A nyugati kultúra továbbra is előnyben részesítette ezt a szexuális pozitúrát, annak dacára, hogy a nő sokkal előbb eljuthat az orgazmusig, ha ő van felül, mert akkor úgy mozoghat, ahogy neki jó. • Mély szexuális elragadtatóttságban lévő férfiak és nők arcán ugyanolyan kifejezés látható, mint testi kínzást átélőkén. • A nemi aktus csúcspontja felé közeledve, mindkét nemnél csök­ ken a tapintás- és fájdalomérzet, a látás beszűkül. • A művelt nők körében magasabb volt a szexuális tapasztalat ará­ nya, valószínűleg azért, mert magukat „felvilágosultabbnak" tar­ tották, és kevésbé voltak kiszolgáltatva a női szexualitást sújtó tabuknak.

317

Záró megjegyzések
Ha Kinsey biológus volt, miért lett A nő szexuális viselkedése és ennek iker-műve klasszikus a pszichológiában? Az 1950-es évekbeli Ameriká­ ban a pszichológiát inkább a viselkedéssel hozták összefüggésbe, sem­ mint azzal, ami a tudatban játszódik, Kinsey munkája pedig az ember szexuális viselkedéséről szólt. A Kinsey-csoport azt akarta megmutatni, hogy az ember nem tagadhatja emlős (azaz „állati") örökségét; a szex­ szel kapcsolatban fiziológiánk határoz meg bennünket, hogy az inger­ lésre meghatározott válaszreakciókat tudjunk adni. Noha szeretjük azt gondolni, hogy a szexuális aktus a szerelemről szól, Kinsey azt akarta demonstrálni, hogy ez kevésbé múlik a magasabb rendű tudaton, mint ahogy azt hinni szeretnénk. Mégis, ami a tudomány emberét illeti, Kinsey elkövette azt az alap­ vető hibát, hogy elmosta a határvonalat a megkérdezettjei - akikkel ő készített interjút - és saját magánélete között. Akik mellette voltak, beleértve feleségét és kollégáit is, a „kutatás" nevében gyakran kerül­ tek fülledt és szokatlan helyzetekbe. A Kinsey-jelenségnek e kevés­ bé csodált oldalát előnyösen mutatja be a 2004-es Kinsey című film, melynek főszerepét Liam Neeson játssza. Egy egész fejezetet szentelt a homoszexualitásnak, egy másikat pedig a pre-pubertáskori szexuális já­ téknak. Kinsey olyan területek felé fordult, mint például a pornográfia (még a Playboy előtti időkben), szex graffiti, szado-mazochizmus, ál­ latok által végzett erotikus ingerlés, csoportos szex és voyeurizmus. Az ember szexuális anatómiáját és a szex és orgazmus közbeni fiziológiai válaszreakciókat részletesen bemutató részek többet tettek annak érde­ kében, hogy az amerikaiakat megismertessék a saját testükkel, mint ko­ rábban bármi más felvilágosító munka. Még ma is ritka az olyan ember, aki ne tudna valamit tanulni e fejezetekből.

318

A konzervatív ízlésűek Kinsey munkáját a civilizáció hanyatlása kez­ detének tekintették. Sokat támadták, mert könyvébe belevette a szexuá­ lis bűnelkövetőket is (1300 ilyen embert kérdeztek meg). Kinsey mégis ugyanabban látta önnön jelentőségét, mint Kopernikusz vagy Galilei: leírta mindazt, amit a külső világban látott, és ami nem tisztelte a teoló­ gia és erkölcs dogmáit. Tekintve, hogy kutatása tárgya a szex volt, talán elkerülhetetlenül lett híres.

Alfréd Kinsey
Kinsey New Yerseyben, Hoboken városban született 1894ben. A család három gyereke közül ő volt a legidősebb. Apja, aki műszaki ismereteket oktatott egy helyi egyete­ men, elkötelezett és zsarnoki természetű metodista volt. Kinsey olyan környezetben nőtt fel, mely a szexről szóló bármely beszédet vagy a szexről való tapasztalatgyűjtést száműzte. Aktívan tevékenykedett a cserkészcsapatban, szerette a táborozást, a szabad levegőn való életet. Az egyetemre kerülve engedett apjának, és műszaki órá­ kat vett föl, de elszánta magát, hogy biológiát tanul. Két év múlva, apja akarata ellenére beiratkozott a Maine-i Bowdoin College-ba, ahol biológiából és pszichológiából magna cum laude fokozattal diplomázott. A Harvardon biológiából doktorált 1919-ben, a következő év pedig meg­ hozta neki a zoológia vendégprofesszora állást az Indianai Egyetemen. Élete utolsó éveiben sokat kellett küzdenie azért, hogy folytathassa a vizsgálódást. Célja az volt, hogy 100 000

319

embernél végezze el a felmérést. 1954-ben vallásos csopor­ tok nyomást gyakoroltak a Rockefeller Alapítványra, hogy szüntesse be éves támogatását. 1956-ban érte a halál. További munkái: An introduction to Biology (Beveze­ tés a biológiába 1926), valamint The Gall Wasp Genus Cynips: A Study in the Origin o f Species (A Cynips nem­ zetségbe tartozó gubacsdarázs: Tanulmány a fajok eredeté­ ről 1930) és a The Origin ofHigher Categories in Cynips (A magasabb rendű Cynipsek eredete 1935).

"71 Dióhéjban A fájdalomhoz és az örömhöz való csecsemőkori viszonyunk meghatározhatja a felnőttkorba átvien­ dő alapvető életszemléletünket. oldal) R. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279.1957 Irigység és hála7 0 „A csecsemő csak akkor tapasztalhatja meg a teljes élvezetet. 2 0 0 0 . mivel soha nem lehet elégedett. ford. D. Animula. Unoka Zsolt 1 72 Fordította Beran Eszter. aki stabilan megalapozta jó tárgyát. oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255. Solymár 7 Fordította Beran Eszter. ha már teljesen kifejlődött a szeretetre való képessége. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. felnőttkorában is kárpótlást talál veszteségei és nél­ külözései során. oldal) 70 Melanie Klein: Irigység és hála tanulmány a tudattalan forrásokról. Érintkezési pontok Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. Budapest. Mindez az irigy ember számára olyasvalami. Unoka Zsolt. hanem minden későbbi boldogságét és lehetővé teszik az egység érzését egy másik személlyel. Beran Eszter. Nézetem szerint ezek a tapasztalatok nem csak a szexuális kielégülés alapját képezik. "7 1 „A csecsemő. Laing: A megosztott én (333. Unoka Zsolt 322 . és ezért irigysége csak még jobban felerősödik. a hála alapját pedig az örömteli élvezet képezi. Freud úgy beszélt a csecsemő szopási élvezetéről mint a szexuális kielégülés prototípusáról. amit soha nem érhet el.

és három gyermeket szült. hogy a gyermekkor a felhőtlen boldogság időszaka. De Freud rámutatott. Ám ez a késői pályakezdő fanatikus híveket vonzott. benne a fantáziákra. ám munkája iránt felélénkült az érdeklődés. lelki életüket nem vették ko­ molyan. Melanie Klein ott vette fel a fonalat. fejezet Melanie Klein Freud előtt úgy gondolták. ahol Freud letette. Klein ellenlábasai végül elér­ ték a céljukat. hogy a gyermekek jelentős konfliktusokat élnek át. Klein sosem járt egyetemre. és az olyan alap­ vető jellemvonások kialakulását. és kétségbevonhatatlan hatással volt a gyermekpszichológiára. Úgy vélte. köztük Anna Freud a kisgyermekek­ re fókuszáltak. köztük Anna Freud ellen.32. az emberi élet első néhány hónapjára koncentráló szakágát hozta létre. a csecse­ mőnek környezetéhez való viszonyulása (konfliktusai) a felnőtt korra is kiható mintát alkot. mert sikerült félreállítani őt. frusztrációját. a „Kleiniánusokat. mielőtt pszi­ choanalitikus lett. A gyerekek haragját. de Klein a csecsemő gondolkodására. 323 . elhárításaira és szorongásaira helyezte a hangsúlyt. amelyek a felnőttkor felé haladva formálják személyiségüket. szomorúságát és lelkese­ déshiányát testi tényezőkkel magyarázták. a pszichoana­ lízis egy új. meghatározza a szeretet képességét." akik az 1940-es években intellektuális háborút indítot­ tak a freudiánusok. mint az irigység és a hála. Más pszichoanalitikusok.

324 . attól függően. A paranoid/szkizoid pozíció Ahhoz. azt.és táplálóforrását. Klein szerint a csecsemő első tárgykapcsolata az anya mellével ala­ kul ki. hogy megértsük Kleint. Ami rossz magukban. hogy a csecsemők megpróbálnak valamiféle szabályozást alkalmazni a külső és belső világra. és ellent­ mondásos elméletét. A cse­ csemő szempontjából. hogy jóllakott-e belőle. Ezt a hasítást nevezi Klein „paranoid-szkizoid" pozíciónak.Az Irigység és hála Klein élete utolsó 15 évében keletkezett írások gyűjteménye. a mell lehet „jó" vagy „rossz. a gyermekkori „paranoid/szkizoid" és „depresszív" pozíciót. Ezekből az esszékből és cikkekből megismerhetjük híres témáját. tisztán kell látnunk. ha szükségletük nem nyer azonnali kielégítést. hogyan analizált gyermekeket játéktevékenység közben. azt „projektálják" (kivetítik) az anyára. amely szerint a csecsemőkorban alakul ki az alap­ vetően irigy vagy hálás világszemlélet. hogy munkássága a freudi „tárgykapcsolatokon" alapult. ez válik a gyermek minden érzelmének fókuszpontjává. általában egy személy. vagyis önmaguk részeivé teszik. ami azt jelenti. Röviden: a „paranoid-szkizoid" pozíció azt jelenti.vagy gyűlöletérzése a mellel való kapcsolatba összpontosul. A csecsemők vagy idealizálják a mell szeretet. a csecsemők „introjektálják" (befelé ve­ títik). Ami jó az anyában és az anyamellben. vagy szenvednek. de néha akár a személy egy része felé fejezzük ki. mielőtt kialakítanák saját egojukat vagy énélményüket. Ezek a hasított érzések az ember első szorongás-élményei. hogy érzelmeinket gyakran egy „tárgy"." és minden látens szeretet.

325 . amikor az nem áll rendelkezésre készségesen szeretettel. vagy jó és szerető magatartással igyekeznek érvényteleníteni ezeket a negatív érzéseket. Amikor a csecsemőt anyja nem szoptatja tovább. amire a túléléshez szükségünk van.a tár­ sadalmilag kondicionált „én" kialakulása segíti. hogy a gyermek első életévének második felében az ego fejlődése azt jelenti. figyelemmel vagy táplálékkal. Ezek az erők adnak ilyen intenzitást a „tárgykapcsolatoknak" Egyrészt elszántan szeretnék megkapni. Freud szerint a felettes-én kialakulásához évek kellenek. de Klein . Klein szerint a szkizofrénia gyökerei a gyermek és felettes-énjének viszonyában keresendők. hogy a gyermek bűntudatot érez amiatt.főleg a lányoknál . Megjegyezte. és a gyerekek kezdenek nagyobb felelősséget tanúsítani érzelmeikkel kap­ csolatban. A depresszív pozíció Klein megfigyelte. Ezt a realisztikusabb képet a felettes-én (szuperego) . düh és agresszió van jelen (ez a csecsemő gyötrődő sírá­ sában és a mell „megragadásában" nyilvánul meg). gyűlölete és irigysége következtében elveszti az anyamellet/az anyát. hogy a gyermeki felettes-én félelmetes vagy szigorú anyafigurát érzékel.már nagyon korai életszakaszban kimutatta azt. és gyakran az az oka. Az anyához már mindkét érzelemmel viszonyulnak. ami jelentős szerephez kezd jutni a gyermek személyiségének alakításában. A depresszív pozíció abból ered. hogy agressziója. hogy az anya iránti destruktív érzésekkel kapcsolatban bűntudatot éreznek és megfelelő „jóvátételi törekvéssel" reagálnak. másrészt a tárgy megsemmisítésére irányuló féltékenység.Klein szerint a Freud által leírt „életösztön" és „halálösztön" már csecsemőkorban is evidens. hogy a szeretet és gyűlölet szélsőséges érzései egyesülnek.

Felnőttként tudjuk. A depresszív pozíció tulajdonképpen az érettség kezdetét jelenti. 326 . mert a kisgyerekek már jobban. és képesek jobban alkalmazkodni a realitá­ sokhoz. Normális esetben a kisgyermekek elhárításai és neurózisa az életkor előre haladtával csökken. pontosabban megértik saját érzéseiket és vi­ lágukat. csak hogy megvédjék törékeny énjüket. hogy ezek a kényszeres késztetések neurotikus tünetek. hogy erős egot és ént alakítsunk ki. Klein azt írta. hogy kisgyerekként hogyan jutunk át a depresszív és szkizoid pozíción. sőt pszichotikus tendenciákat is kialakíthatnak. de a gyermek biztonságra törekvésének jeleként értelmezzük ezeket. hogy a gyermekek szorongást. Ám az. ő idézte elő ezt a veszteséget. hogyan kezeljük az ilyen érzéseket felnőtt korunkban. Az egészséges ego A gyermek első két életévében az evésre. hanem belső veszteségekről is szól. az ürítésre és bizonyos történe­ tek és mozdulatsorok ismétlésére éreznek kényszeres késztetést és hajla­ mot. A gyász például nemcsak az elvesztett személyről. A korai negatív állapotokat felnőtt kor­ ban bizonyos események reaktiválhatják.az elválasztás gyakran a depresszív pozíció katalizátorává válik. szintén mintát ad ahhoz. Klein szerint a felnőttkori lelki egészség szempontjából alapvetően fontos. mert a gyermek úgy érezheti.

Ezzel szemben azok a cse­ csemők. amire szükségük van. hogy összetörje azokat. Klein szerint azonban egyes gyerekek agresszívabbak és irigyebbek a többieknél. Pétért. Az irigység hatásaként a gyer­ mek kevésbé képes élvezni a gondoskodást és kevésbé hálás a kapott táplálékért és figyelemért. A ló-összeütköztetés tovább 327 . hangosan rákérdezett. Velük ellentétben. képessé teszi őket arra. Miután Klein látta. képesek lojalitásra. hogy öccse születése óta Peter nagyon agresszívan bánik a játékaival. Gyerekjáték Egy házaspár elvitte Kleinhez a fiukat. mindent meg­ tesz. Elmondták. és nagyobb haragot éreznek anyjuk iránt. vagy korai. de segíti a gyermekeket abban. alapvetően pozitívan és hálásan szemlélik a világot. hogy ezek a gyerekek felnőtt korukra irigyek lesznek. A gyermek igennel felelt. akik szülőjük/szüleik jó as­ pektusait internalizálják. Klein hozzáfűzte.Az irigy és a hálás Ha a gyermekek csecsemőkorukban teljes mértékben kifejezhetik any­ juk iránt érzett szeretetüket. vajon a lovak embereknek felelnek-e meg. hogy kinőjenek belőle. amit legbelül éreznek. életük hátralévő részét azzal töltik. hogy a szeretet/gyűlölet hasításnak szeretetteljes. hogy a gyerek két já­ téklovat csap össze. hogy felnőtt ko­ rukban teljes mértékben élvezzék az életet és szeressenek. hogy külső forrásokból pótolják a hiányt. feloldatlan konfliktusaik dühét fejezik ki. Klein azt állítja. hogy szük­ ségleteik maradéktalanul kielégítettek. akik nem kapják meg. meggyőződéseikben bátrak és általában „jó személyiségek". támogató csecsemőkori környezet sem tudja elejét venni. ha nem érzik úgy.

Záró megjegyzések A freudi elmélet „tárgy" fogalma meglehetősen hűvösnek tűnik. A tárgyak egymáshoz ütése a szexuális aktust képviselte. Klein figyelte. Azzal. hogy ha a gyerekek nyelvén szó­ lunk. mint az. Mivel a gyermekek nem tudják könnyen artikulálni gon­ dolataikat. Elrugaszkodott gondolatnak tűnhet. hogy Peter elfojtott érzéseit felszínre hozták. a játék a legjobb módszer lelki problémáik gyógyítására. hogy egy gyermek ilyen értel­ mezésekre képes. de Klein azt mondja. felnőtt gondolkodású emberek képesek meghaladni a „tárgykap­ csolataikat" és valóban figyelembe venni mások világnézetét. az elmélet már értelmet nyer. akár nem. hogy nem sokat gondolkodunk azon. Ez a tendencia a felnőttkorban is megmarad. bepillantást enged tudattalanjukba. ki is ez a személy valójában . érdekeit és törekvéseit. képesek megérteni ilyen tartalmakat is.még ha jók is .vagy inkább saját szükségleteinkben gondolkodunk -. hogy Peter meglátta szüleik szexuális aktusát. hogyan elégíthetik ki alapvető szükségleteinket és kívánságainkat. Akár elfogadjuk Klein elméletét. hiszen valójában gyak­ ran kevésbé érdekel minket egy adott személy (személyisége). hogy mi aggasztja őket. hogy csecsemőkorunkban egy adott személyhez (jel­ lemzően biológiai anyánkhoz) ragaszkodunk. hogy ma­ . és abba. tagadhatatlan.folytatódott. ahogy a gye­ rekek játszanak. Klein se­ gített a kisfiúnak. Csak érett. és ez váltotta ki nála a nagyfokú fél­ tékenységet és szorongást. Szerinte az. és arra a következtetésre jutott. de ha belegondolunk. hogy megfékezze agresszióját.igen összetettek. mégpedig úgy. és nem kéne rögtön elvetnünk azt a gondolatot. hogy szü­ léinkkel és gyermekeinkkel való kapcsolataink .

hogy alapvetően kielégült vagy kielégületlen személyiség alakul ki. de 1903-ben férjhez ment Arthur Klein kémikushoz.gatartásunk megnyilvánulásainak és gátlásainknak jó része életünk első néhány hónapjában gyökerezik. így nem mehetett egyetemre. Melanie Klein itt fedezte fel Sigmund Freud 329 . de ahhoz képest. ebbéli igye­ kezete nem mindig talált kedvező fogadtatásra. hogy könyvei a legrosszabb végletekig elvitt freudiánus halan­ dzsa szövegek. négy gyermek közül a legfiatalabbként. akik számára Klein gazdag gondolatvilágot jelent. amikor a természetes hajlamok és a környezet kölcsönhatása meghatározza. Klein stílusára nehéz ráhangolódni. A Klein család Arthur munkája miatt 1910-ben Budapest­ re költözött. a mániás depresszió és a depresszió a csecsemőkori paraniod-szkizoid és depresszív pozícióból ered. misze­ rint a szkizofrénia. kifejezetten mélyreha­ tó gondolkodó volt. Nyilvánvalóan saját gyermekkora hatott mun­ káira. Vannak. és saját lányainak fejlődésén tesztelhette elméletét. Melanie Klein Bécs egyik középosztály lakta elővárosában született. ezeket az állapotokat jellemzően manapság már nem a pszichoanalízis. mely megmagyarázza legmélyebb szükségleteinket és vágyainkat. Kamaszlányként az volt a célja. hogy orvos legyen. Ahogy az a pszichoanalitikusok gyermekei esetében gyakran előfordul. hogy egyetemre járjon. hogy meg­ tagadták tőle az esélyt. Kritikus szemmel kell vizsgálni azt az elméletét. Mások úgy találják. Klein ezt alapvetően fontos időszak­ nak tartja. 1882ben. hanem az agykutatás vizsgálja.

Emmanuel és nővére. Melitta pedig. Guilt. 1980-ban halt meg. és először Ferenczi Sándorhoz járt pszichoanalikus terápiába. Contributions to Psychoanalysis (Adalékok a pszichoanalízishez 1948). anyja munkásságának egyik leghangosabb bírálója. Hans. Miután elvált férjétől. mindketten fiata­ lon hunytak el. További munkái: The Psychoanalysis o f Children (Gyermekek pszichoanalízise 1932). Klein élete nagy részében depressziótól és szorongástól szenve­ dett. A Lőve. 330 .írásait. és a Narrative o f a Child Analysis (Beszámoló a gyermek­ analízisről 1961). Melanie Klein három gyermekével Berlinbe költözött. és az is. and Reparation: And Other Works (A szeretet. Klein személyes tragédiái között van szeretett bátyja. Lánya. aki szintén pszichoanalitikus lett. halála. Freuddal az 1918-as budapesti pszichoanaliti­ kus kongresszuson találkozott személyesen. ahol Kari Abraham pszichoanalitikus személyében mentorra talált. bűntudat és jóvátétel és más munkák 1921-1945) az Irigység és hála kísérő kötete. 1926-ban Londonba költö­ zött és élete végéig ott élt. hogy 1935-ben meghalt fia. Sidonie.

.

úgy ahogy van. m ind veszélyt jelen ten ek rá. m iközben alszik. de ha az embernek valami okból nincs erős énélménye. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. vagy elektromosan sokkolják. A z ilyen szem ély ebben a fázisban úgy érzi. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. ha nem egy hamis én irányítása alatt állnak . oldal) V. S. hogy m aga a valóság üldözi. " Dióhéjban Természetesnek vesszük az erős énélményt. oldal) William Sryron: Látható sötétség (497. és az em berek is. A világ. am ikor jelentéktelennek. Hálószobája falába különleges készüléket rejtettek. Ezek a hangulatok abból erednek. Egyesek ellene vannak. oldal) 332 . oldal) Melanie Klein: Irigység és háta (323. hogy ellopják az agyát. értelm etlennek és céltalannak érzi az életét.1960 A megosztott én „A paranoid szem élyiségnek specifikus üldözői vannak. de a szkizoid egyénekben ezek az érzések állandósultak. am ik tompítják az agyát. Ő k a m egtestesült cselszövés. mely olyan hullám okat bocsát ki. céljuk. hogy az érzékelés ajtóit és/vagy a cselekvés ajtóit n em az egyén nyitja-csukja." „ Időnként m indenkinek vannak olyan hangulatai. az élet kínszenvedés lehet* Érintkezési pontok Karén Horney: Belső konfliktusaink (279.

A megosztott énben nem a szkizofrénia orvosilag kutatott elméletét fogalmazza meg.a szkizoid és szkizofrén betegekről.megfigyeléseit írja le . Ezért a pszichiáternek az a feladata. A pácienseket az elmebetegségek hivatalos tünetei szemponjából vizs­ gálták és eszerint kezelték őket. Laing kínosan ügyelt rá. hogy hangsúlyozza. fejezet R. hogy a lelki egyensúlyát vesztett ember elmé­ jében értelmetlen fantáziák vagy rögeszmék zagyva halmaza kavarog. D. hogy megváltozzon a pszichózisokról kialakult szemlélet.33.a beteg számára értelemmel bír. Laing azonban már 28 éves korában írt első könyvével hozzájárult ahhoz. hogy „érthetővé tegye az őrültség állapotát és az őrültség kiala­ kulásának folyamatát. Laing skót pszichiáter az 1950-es évek végén nekiült meg­ írni The Diviáed Self: A Study ofSanity and Madness (A megosztott én: Ta­ nulmány a józan észről és az őrületről)) című munkáját. hogy „behatoljon" a beteg elméjébe.egzisztencialista filozófiával színezett ." és ezt azzal érte el. hogy feltárta: a pszichózis specifikusan a szkizofréniával kapcsolatos pszichózis . hanem . Célja az volt. a pszichiátriában az volt az uralkodó nézet. Laing óta a tudomány nagyot lépett előre a szkizoid állapotokkal kapcsolatban a biológiai és neurológiai magya- . D. Laing Amikor R.

Laing szemében a pszichiáterek által a páciensekre aggatott címkék többet mondtak a pszichiátriáról és a pszichiátria által teremtett kultúráról. mi vezette őket arra. va­ lahogy arrogáns dolog a pszichiátriától. minden próbálkozásával ellenállásba ütközik. hanem azt. Óvakodj a pszichiátriától Könyvének első oldalain Laing hangot adott annak az 1960-as és 1970es években elterjedt nézetnek. Laing megfi­ gyelte. hogy egyeseket „pszichotikusnak" nyilvánítanak. az igazi kérdés az. hogy a szkizoid személyek legjellegzetesebb megkülönböztető jegye az. hogy úgy érzékeljék a világot. és extrém módon védelmezik a hamis személyiség mögötti ént. hogy meghallgassák őket. Úgy érezte. Az ilyen páciensek nem azt akar­ ták. mint bárki valós elmeállapotáról. akik egy gombnyomásra készek elpusztítani az emberiséget.rázatok felé. Az orvos. a mai napig a legjobbak egyike. hogy milyen lehet megosztott énnel élni és „megbolondulni". ahogy érzékelik. hogy hiperérzékenyek elméjük belső folyamataira. hanem a politikusok és katonai csúcsvezetők. aki csak a „szkizofrén tüneteket" keresi. mintha a diagnózis után nem is tartoznának az em­ beriséghez. hogy megvizsgálják. 334 . mintha a páciens tárgy lenne. de annak leírása. A pszichiátria főárama rosszul kezelte a skizofréneket. hogy nem az elmegyógyintézetekbe zár­ tak az igazán őrültek. vagy lerobbanni.

A szkizoid személyt a szkizofréniától az különbözteti meg. mert az. hogy fél­ nek attól.A szkizoidok sajátos szorongása „Azt lehet mondani. mélyen gyökerező kétségben élnek." Peter. hogy az ilyen ember vagy ön­ magán belül. és fájdalmasan elszigetelődve érzik magukat a többi embertől.. Laing egyik páciense Laing a „szkizoid" személyeket úgy definiálta. 335 . megfulladnak vagy elégnek. valami meghal odabent. hogy meghaltam. hogy teljes elszigeteltségbe vonul. Ha nem így van. a világ rendszerében való helyükkel kapcsolatos. Nincs „együtt" élményük. hogy feltárták személyiségüket. Ilyen törékeny énű pácienseknél jellemző. A szkizoid emberek jellegzetes szorongásai a következők: • A másokkal való interakciótól való rettegés. a szkizofrének tudathasadása túlment a határon. A szkizoid emberek azonban Laing megfogalmazá­ sa szerint „ontológiai bizonytalanságban". és ezt veszé­ lyesnek tartják. A világban. Előfordul. Lényegében elégedettek személyiségükkel és a világhoz való viszonyukkal. hogy úgy érzik. hogy szeretik őket. Elkerülendő. hogy utálják. hogy valaki annyira jól is­ meri őket. Levágtam magam a többi emberről. A legtöbb ember természetesnek veszi. hogy „elárasztják az érzelmek". hogy míg a szkizoid gyötrő problémái ellenére is egészséges maradhat. mivel így csökken az esélye. hogy szerelem által feloldódjon egy másik személyben. az emberiségtől. pszichózissá vált. vagy önmaga és a világ közt él meg hasadást. vagy inkább azt választja.. hogy bizonyos fokú önbizo­ nyossága van. azt jelenti. alapvető egzisztenciális és identitásukról. más emberekkel kell együtt élni. és magamba záródtam. a szkizoid olyan szélsőséges módon reagál­ hat.

amivel nem kell foglalkozni. micsoda. Laing felismerte. a szkizoidok önmagukra fixáltak. amikor azt érzik. hogy ha az embernek fejletlen az énélménye. és ha igen. elfojtsák magukat. Az ilyen rettegés csak nagyfokú ürességérzésből eredhet. vagy arról fantaziálnak. hogy miközben a „hisztériások" minden tőlük telhetőt megtesznek. önmagukba for­ dulhatnak. evidens. de nem érzik úgy. Tapasztalják az életet. Ha nem tudják elfogadni. Az én zavarai Laing megjegyezte. hogy meglássa. hogy sokan tapasztalnak pszichés hasadást. melyekből nincs fizikai vagy mentális menekülési lehetőség (például a koncentrációs táborok fog­ lyai). hogy a világ bármelyik pilla­ natban betörhet a tudatukba és lerombolhatja identitásukat. hogy a leválás végleges. szüntelen megfigyelése és arra való ösztönzése az énnek. amikor azt érzik. ami velük történik. Ez a fixáció azonban a nárcizmus ellentéte. hogy élnek. mellyel együtt jár az a hatás.• „Összeütközés". • „Kővé válás" és „deperszonalizáció". hogy elfelejtkezzenek magukról. hogy szeretnék megta­ gadni másoktól a realitásérzést. ha olyan szörnyű szituációkkal kell szembenézniük. nem önszeretetről szól. van-e valami odabent. A szkizoid személyiség azonban úgy érzi. hogy valahol máshol vannak. hogy „tárggyá" váljanak. hogy kővé válhatnak. a világ üldöző erő­ nek tűnhet. Laing irodalmi pár­ huzamot hozott fel: Shakespeare szereplői gyakran jellemhibás sze­ 336 . hanem ridegen objektív. Ez az „átmeneti leválás" nem abnormális viselkedés.

amelynek alapja. kialakult egységes énélményük. hogy testük nem képviseli igazi énjüket. Kafka regényeinek és Sámuel Beckett színdarabjainak karaktereiben azonban nincs meg ez az alapvető egzisztenciális biztonságérzés. amilyennek szerintük a vi­ lág látni szeretné őket. jelentős személyes konfliktusok részesei.akiknek „hús-vér ember vagyok" érzésük van. miszerint láthatatlanná tudja tenni magát. normális vágyakkal bírnak. hogy kialakította magában azt a meggyőződést.csak olyan ember építhet ki. Az élet napi szintű küzdelemmé válik. amiknek kielégítésére törekednek . A helyzettel úgy próbált megbirkózni. akiben az énélmény helyén üresség van. „Hamis én-rendszert" alakítanak ki. A hasadt elme Laing különbséget tett a testet öltött emberek . mivel nincs megkérdőjelezhető. de félt. így bizton­ ságban van.és a testet nem öltött emberek között. ezért igye- 337 . de közben valódi énjük még rejtettebb lesz. mentális életet élnek. mégis az élet áramában maradnak és megőrzik énélményüket. A szkizoid emberek olyan belső. Laing egyik páciensének. ezért morbid mértékig képesek környezetükhöz alkalmazkodni.írta Laing . Mivel a szkizoid embereknek nincs önbizonyosság érzetük. ezért szkizoid jellegűek. melyen keresztül érintkeznek a világgal. Nem tudják egyszerűen „megkérdőjelezni saját motivációikat". egy 12 éves lánynak hazafelé minden este át kellett mennie egy parkon. hogy megtámadják. szilárd. gyakran olyan személyt akarnak megszemélyesíteni. akik nem éreznek kapcsolatot elméjük és testük között. hogy megőrizzék magukat a külső világ fenyegetései ellenében. Ilyen védekező fantáziát .mélyiségek. Nagyon félnek a „leleplezéstől".

férjük vagy feleségük meg akarja ölni őket. de eközben egyre távolabb sodorják magukat az objektív valóság középpontjából. gondolatfolyamokhoz. Ha fantáziáik destruktívak. 338 . de mert ezeknek nincs kapcso­ latuk valódi személyiségükkel. amit érzékelnek.keznek minden másokkal való interakciót ellenőrzésük alatt tartani. Ironikus módon végső összeomlá­ sukat nem mások. belső világuk elsivárosodik. A szkizoid ember mindent végletesen személyesként él meg. hajlamo­ sak destruktív cselekedeteket elkövetni. Ez a kidolgozott belső világ lehetővé teszi számukra. hogy a szkizofrének egyik héten nyilvánvalóan nor­ málisnak. Minden lehetségessé válik.ebből ered ext­ rém szorongásuk és elkeseredettségük. a másikon pszichotikusnak tűnnek. eszüket vagy lelkűket. de mivel ez nem helyettesíti a való világbeli kapcso­ latukat. nem azok okozzák. azt hangoztatva. ám ez meglehetősen viszontagságos . Normális. hanem „maguk a belső védekező manőverek". emlékekhez és fantáziákhoz kötőd­ nek. legbelül mégis ürességet érez. hogy szülőjük. nem éreznek bűntudatot vagy a jóvátétel szükségességét sem. esetleg el akarja lopni az elméjüket. kreatív kapcsolatok helyett tárgyakhoz. Ezért van az. amitől a szkizoid hajlamú egyén átcsúszik a pszi­ chózisba? A külvilág felé mutatott hamis énnel élő szkizoid emberek képesek képzelt belső világukban élni. A szakadék széléről a mélybe Mi az a végső lökés. akiktől féltek. A szkizoidok szabadnak és mindenha­ tónak érzik magukat. Az egyetlen kapcsolat. hogy oltalmazottnak érezzék magukat. A hamis én vagy ének fátyla. az énnel való kapcsolatuk.

Laing ilyen gondolatai miatt lett híres az 1960-as években. a meggyötört én. A könyv tartósabb hatása az volt. misze­ rint ha egy gyermeknek genetikai hajlama van a szkizofréniára.ami viszonylag normálisnak láttatta őket. az álta­ lánosan elfogadottól eltérő témákkal való foglalkozás. a depresszió és az olyan. a másik út. hogy ez a kijelen­ tés meglehetős dühöt váltott ki szkizofrén betegek hozzátartozóiból. 339 . hogy feltárjuk személyiségünket. A drogfogyasztás. és ezzel visszavonult a praktizálásból. Nem meglepő. hogy a pszichológiának a szemé­ lyiség fejlődéséről és szabadságáról kell szólnia. akik úgy találták. ami oly sokáig volt rejtve a világ elől. hogy segített felszámolni az elmebetegségekkel kapcsolatos tabukat és jobban megértetni a szkizoid elme működését. még akkor is. nem pedig a hagyo­ mányos orvoslás betegség/tünet/terápia sémáját követni. anyja (vagy a tágabb család) bizonyos viselkedésmódja elősegítheti. Záró megjegyzések A megosztott énben Laing leírja azt az ellentmondásos elméletét is. hogy az elmebetegség kifejlődjön. családjuk vagy kul­ túrájuk a perifériára sodorta őket. mint a sámániz­ mus és a reinkarnáció hozzájárultak Laing szakmai hírnevének csökke­ néséhez. ezért ta­ lálták vonzónak elméletét azok. hirtelen lehull. Az a gondolata is fontos. és kompromisszumként viseljük az ezzel járó szorongásokat. és feltárul a titkolt. Laing alapvető fontosságúnak tartja. ha az kockázatos kaland. az alkoholizmus. és akik magukévá akarták tenni az emberi képességeket hirdető „önmegvalósítási" gondolkodásmódot. hogy megpróbálunk beilleszkedni a társadalmi konvenciókba. így 1987-ben kénytelen volt lemondani nagy-britanniai orvosi kamarai tagságáról. vagy meggátol­ hatja.

A munkájának értékét csökkenteni igyekvő kritikusok igyekezete ellenére elérte kettős célját. ahol a pácienseket nem kényszerítették különböző magatartásformákra és nem vetették őket alá gyógyszerkúrának. 1953-ban lett osztályos orvos a Glasgow-i Gartnavel Psychiatric Hospitalban. hogy megváltoztassa az elmebetegségekkel kapcsolatos hozzáállást. Az 1950-es évek végén pszichoanalitikusképzési programot indított a londoni Tavistock klinikán. a kezelőszemélyzettel egyenlő elbánásban részesültek. Glasgow-ban született középosztálybeli. Laing Ronalá Dávid Laing 1927-ben. R. Nietzschét és Freudot. Az iskolában azzal is kitűnt. Marxot. Az 1960-as években Londonban élt. Kingsley Hallt. A Brit Hadsereg pszichiátereként dolgozott. D. Laing továbbra is a huszadik századi pszichológia leg­ nagyobbjai közé tartozik. a Pink Floyd együttes tagjával. presbiteriánus vallású szülők gyermeke­ ként. 1989-ben St Tropezben. baráti viszonyban állt többek között Doris Lessing íróval és Roger Watersszel. már olvasott Voltaire-t. Laingről legalább öt életrajzot írtak. 1965-ben elmegyógyintéze­ tet hozott létre. és a Glasgow-i Egyetem orvostudományi karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. További munkái: Laing The Politics o f Experience (A ta- 340 . és segítsen átalakítani a pszichológia céljáról alkotott nézetet. teniszezés közben szívinfarktust kapott és meghalt. hogy mire 15 éves volt.

1991.. 1990. ford. bolondok73 (Wisdom. és önéletrajza: Bölcsek. Budapest 75 William Glasser: A realitás-gyógymód új szemléletmód a pszichiátriában ford. Laing: Bölcsek. Madness and the Family (Egészség. bolondok Egy pszichiáter útja.pasztalat politikája 1967) című műve. OAI. amelyben a nyuga­ ti társadalom családi és politikai intézményeit kritizálta. Budapest 74 Thom as S. A pszichiátriai gyakorlattal kapcsolatos kritikai észrevételei megjelennek Thomas Szász Az elmebetegség mítosza74 (The Myth of Mentái Illness) és William Glasser A realitás-gyógymód7 5 (Reality Therapy) című műveiben is. 73 R. 2002. balgák. őrültség és a család 1964). D. Madness and Folly 1985). Budapest 341 . a személyes magatartás elmé­ letének alapjai. több millió példányban kelt e l Nagy érdeklődést váltott ki a Sanity. Kádár András Akad. ford. balgák. Benedek Loránd. Szász: Az elmebetegség mítosza. K. Tandori Dezső és Tandori Ágnes. Európa.

megváltoztathatatlan vagy n ehezen változtatható. ve­ lük született tulajdonságaikat . Tudják. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. akik m egfelelnek a követelményeknek. oldal) 342 . és nem csak az életben kitűzött céljaikhoz viszonyítva. a következő kö­ zös tulajdonságokkal rendelkeznek: H allgatnak az intuícióikra. őszin­ ték. egész éjjel n em tudnak aludni. Ism erik saját biológiai természetüket. kicsodák. ha ilyen és ilyen cipőt húznak fel. A z em beri term észet legnagyobb lehetőségeit gyakorlatilag m indig alulér­ tékelték. az em beriség története lényegében az em beri term észet áron alul való kiárusítása. Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. M in d ez hozzátartozik az igazi énhez. önmegvalósító em berek. " „A kivételes. felelősséget vállalnak.1971 Az emberi természet kiterjedése „ Egészében véve úgy vélem. hogy kisebesedik a lábuk. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. hogy szeretik. becsületesek. és kem ényen dolgoznak. ha nem azzal is határozottan tisztában vannak. " Dióhéjban Az emberi természetről alkotott nézetünket ki kell terjeszteni. vagy n em szeretik a padlizsánt. hogy magában foglalja a legsikeresebb és leginkább kiteljesedett emberek tulajdonságait is. oldal) Viktor Franki: Az értelem akarása (181. vagy ha túl sok sört isznak.

Maslow tanulmányai a „csúcsélményről". akik elérték az „emberi állapot teljessé­ gét". hogy olyan társadalmakat teremtsünk.34. kreatív. míg igazsága be nem bizonyosodik. azokról a transz­ cendens pillanatokról. Maslow tette közismertté a fogalmat. Maslow-tól ered a „harmadik erő". amikor minden értelmet nyer. ami nagyon sikeressé tette őket. hogy megalapozza a 343 . Maslow-t megelőzően a pszichológia két tábora nézett szembe egy­ mással: a „tudományos" behavioristák és a pozitivisták. a pszichológiai egészség és munkájuk iránti lelkesedés olyan elegyét. világunk átalakulna. hogy a pszichológia egyetlen elmélete sem érvényes. Kurt Goldstein nevéhez kapcsolódik. hogy gyorsabb s jobb dolgok megalkotá­ sába fektetnénk minden energiánkat. Azokat a lát­ szólag ritka egyéneket írta le ezzel. a humanisztikus pszichológia. akik azt vallották. Ahelyett. valamint a freudi pszichoanalitikusok. akik meg akarják valósítani le­ hetőségeiket. arra kéne törekednünk. amely nem volt hajlan­ dó az embereket „a környezetre reagáló" gépezeteknek vagy a tudattalan erők bábujának tekinteni. szabad akaratú egyének. fejezet Abraham Maslow Bár az „önmegvalósítás" kifejezés egy másik pszichiáter. és megtapasztaljuk önmagunk és a világ egységét. Maslow szerint ha sok ilyen ember lenne. hozzájárultak ahhoz. amelyekben több az „önmegvalósító" ember. Az ő megközelítésében az emberi lények megint emberek.

„metaszükségleteket" alakítunk ki a magasabb. hogy ne rondaságban. és pihentethesse fáradt testét. Bár nem voltak tökéletesek. és felidézte.jegyez­ te meg Maslow . és kitűnő bevezetést nyújt e pszicho­ lógiai felfedező gondolataiba. a szépségnek. például az igazságnak. italra. hogy ha ezek az alapszükségletek kielé­ gítést nyertek. alvásra. Az önmegvalósító Maslow tanulmánya az önmegvalósító emberekről a tanárai. milyen izgatottan fedezte fel. Ruth Benedict antropológus és Max Wertheimer pszichológus iránti csodálat­ tal kezdődött. nem összefüg­ gő munka. a jóságnak vagy az egyszerűségnek szentelték. Mi különbözteti meg ezeket az embereket a többiektől? Először is az.számukra ezek kielégítendő szükségletként jelentkeznek. Ez a „negyedik erő" tudományosabb kere­ teket adott a vallási és misztikus élmények tanulmányozásának és az 1960as évek Amerikájában. ami­ re az önmegvalósító törekszik . Életüket a Maslow által „lét" („being") értékeknek nevezett fogalmaknak. Ám ezek a „B-értékek" nem egyszerűen kiváló sajátságok. hogy az ilyen embereknek közös jellemzőik vannak. A halála után kiadott The Farther Reacbes of Humán Natúré (Az emberi természet kiterjedése) című műve inkább cikkgyűjtemény. amivel csillapíthatja éhségét. „Bizonyos meghatározható és empirikus módon" . jusson ételhez. és ezek is kielégítendő szükségletszintre emelkednek. hogy rajongnak valami önmagukon túlmutatóért. Ez volt a hí- 344 . de Maslow úgy találta.transzperszonális pszichológiát.„az embernek szüksége van arra. hanem szépségben éljen. minden aspektusukban telje­ sen kialakult személyiségnek találta őket. a nyugati part miliőjében ünnepelt ember lett. hogy szükségünk van ételre. elhivatottságuk van. Első része inspirálóbb." Tudjuk. B-értékek közül.

illetve be nem teljesülésük kapcsán szorongást élünk át. ha ezzel népszerűtlenek leszünk. Az emberi teljesség elérése Annak érdekében. melynek alapján az oxigén és a víz. hogy becsületesek és őszinték leszünk. ezért fe­ lelősséget vállalunk azért. akkor is. Nem „egyetlen nagy pillanatnak" tekintette. mit jelent ez napi szinten. a másik visszafejlődést eredményez. 345 . hogy az önmegvalósítás ne tűnjön annyira ezoteri­ kus fogalomnak. hogy az élet választások sorozata . melynek során megfeledkezünk elhárításainkról. Olyan tevékenység. Ezekben a pillanatokban visszanyerjük „a gyermeki ártatlan­ ságot" • Tudatában vagyunk. a kielégítésükre való törekvés az emberi élet teljességének alapvető eleme. amit gondolunk és amit érzünk. csúcsán pedig a spirituális és pszichológiai szükségletek vannak. pózainkról és gátlásaink­ ról. mi az értelmük. hogy van ilyen szükséglete. mégis. hogy nem tudjuk. • Tudatában vagyunk énünknek és erre.rés Maslow-féle „motivációs piramis". Inkább: • A teljes elmélyülés megtapasztalása. Maslow készséggel megmagyarázta. Haj­ landók vagyunk kimondani: „ez és ez nem tetszik". mint amilyen a vallási élmény.az egyik út személyes fejlődést. nem pedig szüléink vagy a társadalom hangjára hallgatunk. A legtöbb ember nem is tudja konkrétan megfogalmazni. Maslow szerint szinte minden pszichológiai probléma a „lélek beteg­ ségéből" ered. adott kielégítetlen szükségletek mit jelentenek. • Elhatározásunk. amibe beletartozik. percről percre.

ami a lélektani betegségekre koncentrált. hogy mindannyian korlátlan képességekkel születünk. arra törekszünk. bátortalan kereskedő volt aki megpróbált ellenállni Isten hívó szavának.• Készek vagyunk dolgozni és a célnak szentelni magunkat. Ebben a kontextusban a neurotikus sze mély egyszerűen olyan ember. A bibliai Jónás egyszerű. I j j J 1 j I | ." Nehéz most megmondani. aki „még nem érte el az önmegvalósítás állapotát". önmagukat teljes mértékben megvalósító embereket tanulmányozunk? Nem meglepő. Úgy tűnhet. ez csak szemantikai különbség. hogy a legjobbak között legyünk. Bármilyen területen tevékenykedünk. erre fókuszál. hogy felfedjük és megszüntessük pszichológiai védőmechanizmusainkat. ha csak egészséges. Maslow úgy vélte. hogy a pszichológiának inkább az „emberi teljességre" kéne fókuszálnia. 346 . milyen forradalmat indított el Maslow azzal. • Őszintén törekszünk arra. hogy „Más képet kapunk az emberiségről. mégis csak keveseknek sikerül megfelelően kihasználni ezeket a lehetőségeket? Maslow szerint ennek egyik oka az általa Jónás-komplexusnak nevezett jelenség. kreatív. „az örökkévalóság vonatkozásában" látni. hogy ez olyan orvosi paradigmában jött létre. hogy úgy határozott. Mi következik abból. vonta le a következtetést Maslow. de valójában igen nagy változást jelentett a pszichológiában. de ne felejtsük el. aki fontos küldetést szánt j í j j . hogy legjobb képességeink szerint teljesítsünk. | ] : A Jónás-komplexus Miért van az. • Készek vagyunk másokat a legjobb fényben.

hogy ha törtetőnek. és Maslow azt kérdezte tőlük.folyton remegünk a gyengeségtől. az örökké­ valóságig élnünk. hogy jelentősek. Lehet. akkor ki?" A diákok pszichológushallgatók voltak. Inkább tettetett szerénységet öltenek magukra és ala­ csony célokat tűznek maguk elé. amit élünk. mint a legrosszabbtól. miszerint azt az életet kell újra és újra. hogy képesítésük legyen és praktizáljanak. Azt mondta nekik. ha ezek a lehetőségek előttünk állnak. hogy meg se próbálják. hogy túl félelmetesnek tűnhet. mi értelme van középszerű pszi­ chológusnak lenni. mint Albert Schweitzer?" Amikor a diákok fészkelődtek és elpirultak. az egyenlő az életben való boldogtalanság receptjével.jegyezte meg Maslow . hogy mire lennénk valójában képesek. A Maslow elnevezte komplexus a „saját nagyságunktól való féle­ lemre" utal. Hirtelen rájönnek. ezért számos munkát elvállalunk az önfenntartás érdekében. Ha e szerint a szabály szerint élnénk. Egyesek azért kerülik a naggyá válást. számos jelentéktelen emberben heves félelemreakciót vált ki. más néven arra. mert attól tartanak. hogy elhi­ vatottságunk van az életben. hogy ezzel magukra vonják a figyelmet. Nietzsche gondolatát idézte az örök visszatérésről. amikor betekintést kapunk abba. ami fontos. Ám ez csak kifogás. „Mégis . A lehetőség. áhítattól és félelemtől. túl sokat akarónak gondolják őket. hogy megpróbáljuk elkerülni igazi sorsun­ kat vagy elhívatásunkat.neki. ha csak annyit tesznek. mindig csak azt tennénk. Mindannyiunknak vannak tökéletes pillanatai. Maslow megfigyelte. Ezzel kikerülik saját képességeiket és lehetőségeiket. hogy legjobb oldalunktól ugyanúgy rettegünk. A Jó- 347 ." Szeretett ilyen kérdéseket feltenni diákjainak: „Melyikőtök akar el­ nök lenni?" vagy „Melyikőtök szeretne olyan lelkes erkölcsi vezető len­ ni. amikor felismerjük saját nagyságunkat. jelenté­ kenyek lehetnek. feltette a kérdést: „Ha ti nem. mint az Időtlen időkig című filmben. amennyit feltétlenül tenni kell ahhoz.

hogy olyan munkakörülmények között. fejlesztése és véghez vitele . amikor az 1960-as években a nagy üzlet lehetősége csillant meg előtte. amit 1000 önmegvalósító ember hozott létre egy biztonságos szigeten. Maslow tanácsa: Meg kell találnunk az egyensúlyt nagyszabású ter­ veink és a két lábbal a földön maradás között. Munka és kreativitás Egyetemi tanár és kutató pszichológus lévén. vagyis az ég felé törekszenek.és a másodlagos kreativitás .nás-komplexus részben az irányítás elvesztésétől való félelem. ahol a dolgozók kreatívabbak és elégedettebbek.az ihlet bevillanása. és rettegés attól is. mielőtt ténylegesen megalkotnánk azt .az ihletből jött ötlet kidolgozása. mivel Maslow ezt tekinti az önmegvalósító ember lényegének. Maslow nagyon meglepő­ dött. A jobb termékek előállítására irányuló egyre élesebb versenyben a vállalatok megérezték." Bár utópia volt. vagyis.között. Ez „olyan kultúra. Maslow korábban írt „Eupsychiáról". Ha a sikeres önmegvalósítókat tanulmányozzuk. észrevehetjük. Kü­ lönbséget tett elsődleges kreativitás . az Eupsychiai management való világbeli megfelelőjét kívánták létrehozni. 348 . nagyobb a termelékenység. hogy minden alkal­ mazott lelki egészségben és megelégedettségben dolgozzon. Az emberi természer kiterjedése című munkájának mintegy ne­ gyedét szenteli a kreativitás kérdésének. melyben „látjuk" a végeredményt. hogy régi személyiségünk teljes átalakuláson mehet keresztül. legfontosabb tulajdonságának. ahol senki nem háborgatja őket. hogy bennük mindkét elem megfelelő mértékben van jelen. A legtöbben túlságosan kibillennek egyik vagy másik irányba. de a realitás talaján állnak.

hogy a víziót a valóság szűrőjén át tudja szemlélni. ami sokkal gyorsabban változik.gyermekes inspirációt. nem elég úgy csinálni a dolgokat. mint régebben. A vállalatok természetüknél fogva konzervatívok. hogy fenn tudjanak ma­ radni és prosperáljanak. hogy valami teljesen újat teremtsen. törődniük kellett a kreatív elmékkel. formabontóknak. ha szükséges. vissza tudnak lépni az időben. Maslow műveit nemcsak tudományos körökben 349 .Maslow kiemelte. Erről a tulajdonságról Maslow azt írta: „A legérettebb személyi­ ségű emberek azok. és egyben olyan szelle­ mi érettséget. Mint Henry Geiger Az emberi természer kiterjedése be­ vezetőjében rámutat. Maslow sem volt egészen biztos kutatási metodológiája helyességében (azt írta. „Azt tudni. akik képesek gyerekessé lenni. gyerekekkel játszani és közel kerülni hozzájuk. és nyíltan megmondta a cégeknek. Az ideális munkahelynek az önmegvalósító ember kreatív természetét kell tükröznie . A legjobbak hajlandók feladni a múltat. akik. ahogy mindig is csináltuk." Pontosan tudta. Ők azok. közös az önmegvalósító embe­ rekben. bajkeverőknek. amit „ártatlanságnak" nevez. felforgatóknak számítanak a vállalat­ szervezetben. és a múlt terhe nélkül tanulmányozni a megoldandó problémákat. Ez a tu­ lajdonság. de gondolatai új életet leheltek a pszichológiába. akik a legjobban tudnak szórakozni. Záró megjegyzések Ahogy sok más úttörő kutató. mert ők ismerhetik fel a nagyszerű új termékek vagy koncepciók iránti igényt. hogy az ilyen emberek gyakran igen eredetieknek. hogy valamiképpen integrálniuk és értékelniük kell ezeket az egyéniségeket. hogy mivel olyan világban élünk. hogy valami alacsony megbízhatóságú. ők állíthatják elő és fejleszthetik ki ezeket. de ahhoz. része a tudásnak").

valamint a nagy történelmi alakok ki­ váltsága. hogy teljesítsük ki képességeinket és gondolkozzunk nagyban. de visszatért New Yorkba. oldal). Abraham Maslow 1908-ban született. Harry Harlowval dolgozott (lásd 255. oldal) személyében 350 . hogy Maslow gondolatait átvették a munka világá­ ban. hanem minden emberrel vele született jog.értékelték nagyra. Míg egyrészt az önmegvalósítás arra inspirál. és a kiváló kutatóval. hanem komoly üzleti sikert jelentettek. Bertha Goodanant. ahol érdeklődni kezdett a pszichológia iránt. hogy más jutalmakkal szemben mindig az értelmes munkára törekedjünk. Ugyanebben az évben fe ­ leségül vette unokahugát. de 1928-ban át­ iratkozott a Wisconsin Egyetemre. Nemcsak a „szentek és őrültek". aki arra vágyott. A Colum­ bia Egyetemen Alfréd Adler (lásd 31. Brooklyn szegényne­ gyedében. hogy az önmegvalósítás nem esztelen gondolat. 1934-ben Maslow PhD-fokozatot szerzett pszichológiából. hogy félénk. írásaiban annak a meggyőződésének adott hangot. Abraham eredetileg jogot tanult a New York-i City College-ben. hogy a Columbia Egyetemen Edward Thorndike-kal ellentmondásos kutatásokat foly­ tasson az egyetemista nők szexuális életéről. hanem valójában minden ember számára elérhető. de rendkívül intelligens fiából ügyvéd legyen. apja sikeres üz­ letember lett. a Jónás-komplexusra való figyelmeztetés arra sürget. Bár szülei iskolázott orosz-zsidó emigránsok voltak. Hét gyerek közül ő volt a legidősebb. Nem meglepő. New Yorkban.

Ursus Libris. Ebben írta le a szükségletek piramisát. A Brooklyn College-ben kapott 14 éves ta­ nári kinevezést. Karén Horney (lásd 279. Budapest 351 . 1951-től 1969-ig Maslow volt a Brandeis University pszi­ chológia tanszékének vezetője. itt alkalmazta az önmegvalósítás elmé­ letét üzleti környezetre. A Theory o f Motivation (A motiváció teóriája) a Psychological Review hasábjain. és 1943-ban látott napvilágot híres cikke. itt írta a Motivation and Personality (Motiváció és személyiség 1954) és A lét pszi­ chológiája felé7 (Towards a Psychology o f Being 1968) 6 című műveit. ahol mentorai között olyan európai emig­ ráns tudósok voltak. 1970-ben bekövetkezett halálakor tagja volt a Laughlin Alapítványnak is. 1962-ben ösztöndíjat kapott egy kaliforniai high-tech cégnél. Maslow Principles ofAbnormal Psychology (Az abnormá­ lis pszichológia alapélvei) című munkája 1941-ben jelent meg. 2 0 03. oldal) és MargaretMead antropológus. 76 Abraham Maslow: A lét pszichológiája felé. ford. 1968-ban az American Psychological Association elnö­ kévé megválasztották. Turóczi Attila. mint Eric Fromm pszichológus.mentort talált.

Ezek az em bertelen intéz­ kedések eredhetnek egyetlen em b er elméjéből. D e itt ez nem így van. ugyanolyan hatékonysággal állították elő. hogy feladja emberségét. a haláltáborokat őrizték. az csökkentheti az esélyt. ahogy a gyárakban folyik a termelés.1974 A tekintélynek való engedelmeskedés „A gázkamrákat felépítették. " Dióhéjban Ha felismerjük természetes hajlamunkat a tekintélynek való engedelmeskedésre. hogy nagyon sok em ber engedelm eskedett a parancsnak. oldal) 352 . Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. akik lelkiismeretünk. és m ajd' szétveti őket az egymás iránti gyűlölet. intézményes struktúrákba olvasztaná be . oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271. hogy erre képes. tényleg szörnyen viselkednek. a napi holttestmennyiséget. Valami sokkal veszélyesebb tárul fel: az em bernek az a ké­ pessége. de csak úgy valósulhattak m eg nagy tömegben. hogy vakon követünk másokat. meggyőződésünk ellenében cselekednek." „Az em berek feldühödnek. mintha egyedi személyiségét nagyobb. m aga a tény.

a tanárnak az volt a feladata. és a tanárnak végig kellett néznie. hogy szópársorozatokat kellett megjegyeznie. Az esetek többségében egy fehér ruhás kísérletvezető kiválasztott két önkéntest. hogy a tanuló kis kényelmetlen felszisszenésektől eljut odáig. hogy kis elektromos áramütést adjon. hogy valójában nem folyt áram az általa kezelt vezérlő szerkezet és a diák széke között. és az volt a feladata.35. hogy sikoltozik a fájdalomtól. fejezet Stanley Milgram 1961-ben és 1962-ben számos kutatást végeztek a Yale Egyetemen. és hogy az önkéntes „tanu­ ló" színész. hogy az „áldozat" magatartását megfigyelje. egyikükre a „tanár". A kísérlet való­ di célja nem az volt. hanem a gombot nyomogató tanárra koncentrált. hogy egyre nagyobb fájdalmat okozzon egy védtelen emberi lénynek? A kísérlet. Hogyan birkózik meg a feladat­ tal. aki csak tettette a fájdalmas elektrosokk-hatást. Ha nem emlékezett. A feszültség minden helytelen válasznál emelkedett. aminek eredményeit az Obedience to Authority: An lixperimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés) című könyvében 353 . amiről azt mondták nekik. a másikra a „tanuló" szerepét osztotta. A tanár azonban nem tudta. Önkénteseknek kisebb összegeket fizettek. hogy a „memóriát és a tanulási folyamatot" tanulmányozzák. leszíjazták. hogy részt vegyenek egy kí­ sérletben. A tanulót beültették egy székbe.

Mi is történt valójában. a pszichológia történetének egyik leghíresebb vállalkozása. hogy követelik. hogy a székbe kötözött embernek ne kelljen nagyobb fájdalmat el­ viselnie. amikor a gyakorlati kísérlettől függetlenül felmérésben azt kutatta. sza­ badítsák ki. 354 . hogy az elektromosan sokkolt ember igazi fájdal­ mának első jelére félbeszakad a kísérlet. hogy a tanár nem ad több áramütést azután hogy a tanuló kéri. sikolyait. és hogy könyörög. De mi történt valójában? A tanárnak kiválasztottak többségének komoly stresszt okozott a kísérlet. amikor hallották a tanuló kiáltásait. és miért fontos ez? Az elvárások és a valóság Legtöbben azt várnák. Ezek a várakozások teljes mértékben megfeleltek Milgram várakozásainak. enged­ jék el a kísérletből. A logikus következő lépés az lett volna. Fenntartásaik ellenére a legtöbben továbbra is követték a kísérletve­ zető utasításait és egyre nagyobb erősségű áramütést mértek a hibás vá­ laszt adó „tanulóra" Valójában Milgram hozzáfűzte. A valóságban azonban ez ritkán történt így. Akkor is. Hiszen amúgy is csak kísérlet.publikálta. és kérték a kísérletveze­ tőt. állítsák le a kísérletet. vajon a megkérdezettek szerint hogyan reagál­ nának a kísérletben részt vevők e körülményekre. A legtöbben azt jósol­ ták. Milgram ezt a választ kapta. hogy „a legtöbben a generátor legutolsó fokozatáig emelték a sokkolás erősségét".

Az emberek azt akarták hinni. A kísérlet és an­ nak sikeres teljesítése fontosabb volt nekik. Az emberekben erős késztetés él arra. annak ellenére. Mint Milgram megjegyezte. • Az erkölcsi felelősséget a kísérletvezetőre hárították. Ilyenek például: • A kísérlet technikai részével azonosultak. hogy a kísérletben részt vevők olyan kü­ lönböző társadalmi osztályokból való. Kifejezetten utálták a sokkolást. Ez a tipikus „Én csak parancsot teljesítettem" védekezés. de a kísérletet a világ sok más intézetében is hasonló eredménnyel végezték el. ami minden hábo­ rús bűnös tárgyalásán elhangzik. ha az áldozat tilta­ kozott. különböző foglalkozásokat gyakorló normális emberek legyenek. hogy jól végezzék munkájukat. az eredmények megdöbbenést okoztak. hogy a kísérleti alanyok nagy része tudta. Az alany erkölcsi érzéke. a legtöbben egyszerű­ en nem hajlandók elfogadni. különösen. nem helyes. hiányosságot találni a metodológián. hogy a kísérlet­ be önkéntesként jelentkezett emberek szadista szörnyetegek. mint az érintett sze­ mély jólléte. lelki- 355 . hogy normális emberi lények így visel­ kednek. Miért nem éreztek a „sokkot" adók bűntudatot és miért nem tagad­ ták meg a kísérletben való további részvételt? Milgram alaposan bizo­ nyította. Milgram azonban gondoskodott róla. Mégis. Számos tudós kutató igyekezett hibát. a legtöbben képtelenek voltak kivonni magukat belőle. hogy amit tesz. Inkább alkalmazkodási mechanizmusokat alakítottak ki. hogy igazolják. akiket pusztán szokatlan körül­ mények közé helyeztek. hogy kegyetlennek vagy értelmetlennek találták a kísérletet. amit tesznek.Hogyan birkózunk meg a rossz lelkiismerettel? Milgram kísérlete évekig tartó vitákat generált.

hanem új irányba terelődött. megérdemlik a bünte­ tést. hogy Milgram azt regisztrálta. hogy tettük egy nagyobb. mint a kísérletben részt vevő másik személy fájdalmas kiáltásaiból eredő erkölcsi erő. Úgy gondolkodnak. mivel beleegyezett." 356 . hogy éppen gyilkosságban vesz részt.hihetetlen módon . ha kivonná magát. hogy nem képesek egyszerű szópárokat megjegyezni. hogy részt vegyen a kísérletben. akik a parancsokat adták.ismerete nem szűnt meg. A legmeglepőbb eredmény talán az volt. de átalakult: igyekeznek a főnök vagy vezető kedvében járni. így nem azzal szemben éreztek szolidaritást és kötelességtudatot." Az intelligencia vagy a jellem ilyen kétségbevonását gyakran alkalmazzák zsarnokok. • Leértékelték a sokkot kapó személyt: „Ha olyan hülyék. szabadulja­ nak meg egész embercsoportoktól. Mint Milgram az egyik alannyal kapcsolatban megjegyezte: „Úgy gondolja. mégis olyan nyelvezetet használ. azt jellemzően a legtiszteletteljesebb hangnemben tette. mert azt . • Azt a hitet alakították ki magukban. azzal megszegné ígéretét. akit kínoztak. érdemes ok érdekében szükséges volt. hogy ha ez a csoport tényleg nem ér sokat. jelen esetben az indok a tudomány szolgálata volt. Régen vallási vagy politikai ideológiai indíttatású háborúkat indokoltak így.udva­ riatlanságnak találták a kísérletvezető elvárásaival szemben. A tekintély kedvében járni érzékelhetően erősebb késztetést jelentett a legtöbb ember számára. Az alany úgy érezte. a sokkoló alany erkölcsi érzéke nem tűnt el. hogy híveiket arra biztassák. mintha kellemes teázás közben beszélgetne. hanem az iránt. Az alany nem volt képes kivonni magát a helyzetből. Amikor az alany ellenkezésé­ nek adott hangot. ha megsemmisítik őket? Jobb lesz a világ nélkülük. kit érdekel.

Hogyan „legyenek jók"? Ab­ ban az értelemben. ám életünk első 20 évében általában azt tesszük. hogy ne bántsunk másokat. drámaian megváltozik. Milgram kísérletei ennek a dilemmának a kellős közepébe helyezték a kísérleti alanyokat. Az ember közösségi állat. Megszűnünk önmagunk lenni. követőkre és hierar­ chiára. amit mondanak nekünk. egyszerű túlélési célból alakult ki. hogy rossz dolog má­ sokat indokolatlanul bántani. A természetes impulzus. ami azt jelzi. készséggel átengedjük a felelősséget másoknak. Legtöbbünkbe gyerekkorunk óta belenevelték. 357 . hogy engedelmeskedjenek a tekintélynek.Az egyéniségtől a „végrehajtóig" Miért vagyunk ilyenek? Milgram megfigyelése szerint az emberek haj­ lama. és nem akarja felborítani a közös csónakot. amikor az egyént hierarchikus struktúrába helyezik. A védtelenek bántal­ mazásával kapcsolatos rossz lelkiismeretnél is rosszabb az elszigetelő­ déstől való félelem. hogy viselkedésünk mindenekelőtt a tekintély elfogadására van programozva. vagy abban. amit teszünk. hogy szót fogadjanak? A kísérleti alanyok többsége az utóbbit választotta. és autonóm személyiségeknek tekintjük magunkat. így megszoktuk. hogy a szükséges dolgok megvalósuljanak. hogy a tekintélynek engedelmeskedni kell. hogy ne bántsanak másokat. ám ha hierarchia­ rendszerbe kerülünk. hatalomnak. teljes felelősséget vállalunk mindazért. egy másik személy vagy egy ügy „végre­ hajtóivá" válunk. Ha egyedül döntünk. Szükség volt vezetőkre.

amelyben egy. 2 0 0 0 .tudósítás a gonosz banalitásáról. 77 Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben . ford. nem különösebben rosszakaratú emberek is szörnyű destruktív folyamatok végrehajtóivá válhatnak. hogy a „magasabb cél érdekében" adjon utasítást az atrocitásokra. akinek a haláltáboroktól való fizikai távolsága lehetővé tette. de azzá válnak. Budapest 35 8 . A tekintélynek való engedelmeskedés fájdalmas olvasmány.Hogyan válhat könnyűvé a gyilkolás? Milgramra nagy hatást gyakorolt Adolf Eichmann története. Milgram kísérletei megerősítették Ardent elméletét a „gonosz banalitásá­ ról". Hannah Arendt Eichmann Jeruzsálemben17 (Eichman in Jerusalem) című könyvében azt írta. hogy mérnöki megoldást találjon arra a problémára. hogy az átlagemberek (kísérleteibe nőket is bevont. hogy Eichmann valójában nem pszichopata. Eichmann feladata az volt. mint a férfiak) adott körülmények között szörnyűségeket tehetnek más emberekkel .és még csak rossz érzés sem alakul ki bennük ezzel kapcsolatban. hogy létezik a veleszületett pszichopátia vagy „gonosz". Mesés Péter Osiris. Azaz az emberek nem eredendően kegyetlenek. a vietnami Mai Lai-i tömegmészár­ lásban részt vett amerikai katona nyilatkozik. akik szinte ugyan­ úgy teljesítették a hatalom elvárásait. ho­ gyan öljenek meg a hitleri uralom alatt 6 millió zsidó embert. hanem engedelmes bürokrata volt. Milgram arra a következ­ tetésre jut. A kísérlet fő tanulsága: Egyszerű. Elsősorban inkább arra figyelmeztetett. de ez statisztikailag nem gyakori. ha a tekintély kegyetlenséget vár el tőlük. csak a munkájukat végző. különö­ sen egy interjú leirata.

Mások megszűnnek emberi lények lenni és „járulékos kárt" jelentenek. csak kevesen tudtak szakítani ezzel az érzéssel és a székbe kötözött szenvedő ember érdekét az auto­ ritás rendszer fölé helyezni. hogy jó célért harcolnak. hatalmas félelmet plántálnak beléjük: „Bár ennek látszólagos célja az. 359 . az engedetlenség nehéz. Ez a különbség Eichmann és egy hős között. Milgram kísérle­ ti alanyai általában úgy érezték. Milgram megfigyelte. hogy valaki tiltakozik amiatt. hanem egy cél végrehajtói. amit kevesen léptek át. hogy tény­ legesen nem hajlandó folytatni a kísérletet. A helyzet ellenére megtartják saját meggyőződésüket. Beléjük táplálják a „kötelességtudat" szeretetét. Mégis. azaz etikai. és az „ellenség" vonatkozásában való gondolkodásra ösztönzik őket. Az engedetlenség képessége Mitől képesek egyesek ellentmondani a hatalomnak. engedelmességgel. és aközött. míg mások erre képtelenek? Az ellentmondás. ez az a határ. valamint a parancsok nem teljesítésével kapcsolatos. és emiatt lehet szörnyű tettekre rávenni őket.Ez. azt a hitet. hogy az újoncokat megtanítsák a katonai ismeretekre. alapvető célja az." A kiképzett katonák nem szabadgondolkodó egyének. hogy a „tanulónak" fájdalmat okoznak (amit szinte minden alany megtett). hogy nagy szakadék van aközött. A kiképzés alatt lévő katonákat a normál társadalomtól és annak erkölcsi kényessé­ gétől elkülönített környezetbe helyezik. morális alapon nem voltak hajlandók tovább engedelmeskedni a hatalomnak. hogy letörjék az egyéniség és a személyiség maradványait is. mint Milgram megjegyezte a katonai kiképzés célja. hogy a kísérletnek és a kísérletvezetőnek tartoznak lojalitással. míg a többség megadta magát a helyzet követel­ ményeinek. aki saját élete kockáztatásával kész megmenteni másokat.

hogy további sokkot okozzanak. A tekintélynek való engedelmeskedés nem sok vigasztalót mond az emberi természettel kapcsolatban. jegyzi meg Milgram. akik nevében fellépnek. az emberek ugyanúgy készek 4 tudomány nevében cselekedni. máris könnyű megindokolni. Minden ideológia megköveteli. Mivel több ezer éve egy­ értelmű társadalmi hierarchiákban élünk. reményt ad arra. ami hatalmába kerítette a kísérleti alanyokat. hogy igyekezzünk megfelelni azoknak. kommunizmus vagy egy karizmatikus vezető volt. miért „kell" szenvedést okozni egy másik élő­ lénynek. hogy hasonló helyzetben mi is hasonlóképpen cselekednénk. és Milgram kísérletében az ideológia. de arra nem. hogy az ember szabad akaratának dédelgetett gondolata mítosz. Záró megjegyzések Úgy tűnik. együttérzésre az etikára. hogy engedelmeskedjünk a tekintély­ nek. Úgy tűnik. hogy olyan szituációkba kerüljünk. Lehet. magatartásunk arra van programozva.A kultúra megtanított minket. hogy örökségünk. akik­ nek sikerült megtagadniuk. Az. hogy az engedelmességre való igényünk gyakran felülírja korábbi neveltetésünket. arra utal. Ha van egy elég nagy „cél". nem vallás. Ám csak ennek az erős tendenciának tudatában vagyunk ké­ pesek elkerülni. ahogy a spanyol inkvizítorok Isten nevében kínozták áldozataikat. Másrészt Milgram leírása azokról. hogy gondolkodás nélkül engedelmeskedjünk 360 . akik „felettünk" vannak. ahol gonoszságo­ kat követhetünk el. a morális elvek betartására irá­ nyuló kondicionálásunkat. hogyan tagadjuk meg az engedel­ meskedést az erkölcsileg kifogásolható tekintélynek. hogy legyenek elkötelezett embe­ rei.

Milgram dokumentumfilme­ ket is készített a yale-i kísérletekről Obedience (Engedel- 361 . ha az azt jelenti. aki híres kísérleteket dolgozott ki a társadalmi konformitás területén. és nyári kurzusokat vett fel. hogy félretegyük az ideológiát. hogy miért. Milgram a Princeton Egyetemen Solomon Aschsel dolgo­ zott együtt. 1933-ban. 1954-ben szerezte meg alapdiplomáját a Queens College-en. és részben magyarázzák a ruandai vérengzést. Stanley Milgram New York Cityben született. de job­ ban érdekelte a pszichológia. Kutatásokat végzett még abban a témában. aminek mindenki könyvtárában ott a helye.a hatalomnak. A kísérlet eredményei más megvilágításba helyezik. Politológia volt a fő szakja. Gordon Allport volt. a hat lépés távolság („six degrees of separation") és a nem verbális kommunikációban megnyil­ vánuló agresszió témájában. hogy fájdalmat okozunk. Olyan könyv ez. de az is természetünkhöz tartozik. hogy felvegyék egy doktori programra a Harvardra. Milgram 1950ben érettségizett. akit érdekel az emberi gondol­ kodás és viselkedés. disszertációjának témája az emberi alkalmazkodás okai. PhD témavezetője a kiváló pszichológus. a srebrenyicai mészárlást és az Abu Ghraib börtönben történt megalázó cselekményeket is. ha A tekintélynek való en­ gedelmeskedés nem lenne a szakirodalom jelentős műve. és készek vagyunk a személyt a rendszernél fontosabbnak tekinteni. Milgram kísérletei kevésbé lennének ismertek. mi alapján adják át emberek az ülőhelyüket tömegközle­ kedési eszközökön.

36 2 . valamint a City and the Self (A város és az Én) című filmet a városi létnek a magatartásra gyakorolt hatásáról További információ Milgramről: Thomas Blass. The Mán Who Shocked the World: The Life and Legacy of Stanley Milgram (Az ember. Milgram New Yorkban halt meg. 1984-ben. aki megdöbbentette a világot: Stanley Milgram élete és hivatása 2004).messég) címen.

.

1992. és m ásként is viselkednek.és a felvilágosult e m b e r vélem énye .között. Budapest 79 Fordította Vitray Tamásné 80 Fordította Vitray Tamásné 364 . oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal) John M. a férfiak és nők közötti különb­ ségek többsége már kialakult. a férfia k és a nők különbö­ zőképpen észlelik a dolgokat. Gondolat. "79 „Ritkán mutatkozik ilyen nagy különbség a tudom ány felfogása . ford.a férfi és a nő agya n em ugyanolyan . M ivel pedig agyuk más m ódon dolgozza fe l az inform ációkat. A z életm űködések és az érzelm ek e fő szabályozószerve a férfiak nál másképp szerveződött. m ert agyuk jellege is különbözik. Dávid Jessel: Agyszex: női agy .férfiész?. Gottman: A boldog házasság hét titka (245. Vitray Tamásné. m int a nőknél.a férfiak és a nők agya egyform a Dióhéjban Mire előbújunk az anyaméhből. oldal) 78 Anne Moir. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. m ást tartanak fontosnak. oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. "80 .1989 Agyszex78 „A férfiak és a nők azért különböznek.

Az 1960-as évek szexuális forradalmában azonban elvetették ezeket a szerep-definícókat. ennek ellentmondtak az agykutatásban és az empirikus magatartás-kutatásban születő újabb kutatási eredmények. 365 . hogy fenntartsák a férfiak­ nak a nők felett gyakorolt társadalmi és gazdasági elnyomását. ké­ pességeik. Anne Moir és Dávid Jessel szerint a nemek egyenlőségének gondolata „biológiai és tudományos hazugság".és lánygyermekek oktatásában kialakult különbségeket. és nagyszerű modellnek tekintették az izraeli kibucokat. a kommunikáció módjában és szexuális szükségleteikben. felfogásuk és magatartásuk alapján eltérő szerepeket osztottak rájuk. A nemek nemcsak fizikailag különböznek egymástól. mondván. Ebben a világban azonban a nők többé nem fogad­ ják el egyszerűen a számukra a társadalom által kiosztott szerepet. hogy ezek a nemi ho­ vatartozás szerint alakultak így. és az volt a céljuk. és mindenki természetesnek vette. Egyetlen dolog állt az egyenlőség ezen szép új világa útjában: a tudo­ mány. de lényeges eltéré­ sek mutatkoznak az élettel kapcsolatos prioritásaikban. adottságaik. Felszámolták a fiú. ezek csupán a fér­ fiak konspirációjának termékei. Miközben egyfolytában azt tanították nekünk. hogy nincs lényeges különbség férfi és nő között.36. ahol nem volt hagyományos „férfi" és „női" munka. fejezet Anne Moir & Dávid Jessel Több ezer évig mindenki különbözőnek tekintette a nőket és a férfiakat.

és ez volt az első népszerű könyv a nemek különbségeiről. s ezek a minták a születés után 8 John Gray: A férfiak a Marsról jöttek. akik a biológiai nem. a könyv számos tudományos adaton alapul . Azok azonban. hogy John Gray megírta A férfiak a Marsról jöttek.rengeteg információ kevesebb mint 200 oldalon -. mond­ ja Moir és Jessel. a neurológia és a viselkedés területén a legújabb információkra kíváncsiak. 2001. Nemi differenciálódás az anyaméhben A gyerekek nem tiszta lappal. Women 1 Are From Venus) című könyvét. jóval az előtt kiadták. Budapest 366 . A magzatot ért. gyakran szórakoztató könyv ma is a „mítoszdöntés" nagy példája. mindazonáltal az Agyszex még mindig nagyon jó átfogó képet ad a témáról. ford. időzítése és megfelelő volta szervezi az idegi hálózatot határozott férfi vagy női minta szerint. Moir genetikus. a nők a Vénuszról8 (Mén Are From Mars. Az agy nemi különb­ ségeinek eredete a kromoszómákban keresendő (általában xx a női. olvassák el Brizendine: The Female Brain (A női agy) című könyvét. Annak hiányában lány lesz. de a magzat csak férfihormonok jelenlétében alakul fiú mag­ zattá. nem tű­ nik elavultnak. a nők a Vénuszról [az igazi párkapcsolat kézikönyve]. xy a férfi). A terhesség hatodik-nyolcadik hetében a magzat gya­ korlatilag „kialakítja az elméjét/' vagyis onnantól fogva a hormonok hím vagy nőnemű minta szerint alakítják az agyát. és bár már több mint 15 éve megjelent. Trivium. hormonális hatások koncentrációja. 1 Szántó Balázs. betanításra váró tudattal születnek.férfiész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women) bestseller lett. A kiváló stílusú.Az Agyszex: női agy .

a fiúkat inkább a tárgyak ér­ deklik. A lányok át­ lagosan egy évvel korábban tanulnak meg beszélni. és fegyelmezettebben viselkednek. élénk játékokat játszanak. és jobban meg­ riadnak a zajoktól. azaz vagy férfi. miközben a lányok interperszonális képességeiket fejlesztik. a csecsemők már határozott tendenciákat mutatnak. hogy Einstein ötéves korában még nem beszélt. még mielőtt a külső kondicionálás befo­ lyásolhatná őket. ami a kifinomultabb hallás jele. Amikor a csecsemőből tipegő lesz. A kislányok az emberi arcokat nézegetik. hogy térbeli jártasságukat növeljék. ami közben ülhetnek. A hormonok és az agy Pubertáskorban az agy. Arra törekednek.nagyon ellenállók a változásokkal szemben. hogy az emlősök agya általában „dimorph". míg a lányok inkább olyan játékokat választanak. A fiúk már csak fiúk A születés után néhány órával. agya nemi kémiájának szűrőjén át látja és tapasztalja meg a világot. Az újonnan érke­ zőket a lányok barátsággal és kíváncsisággal. A fiúk merészebbek a játékban és meszszebb csatangolnak. mint a fiúk. Moir és Jessel megállapítja. amit a hormonok már a magzati életben be­ programoztak. (Moir és Jessel külön megjegyzi.) A különbség megvan az óvodás korban is: a fiúk inkább nagy területen. erős testi és pszichológiai változásokkal reagál a hor- 367 . vagy női minta szerint alakul. ha az emberi agy semleges nemi mintázatú lenne. a fiúk közönyösen fogadják. A kislányok jobban reagálnak a csitító hangokra. Mivel az ember is emlős. a természet furcsa játéka lenne.

ezzel szemben a nők az életkori hor­ monális változások hatására rámenősebbek. a hatás drogelvonási tünethez hasonlítható. hogy a férfi hormonok növelik az agressziót. és egyértelműen jobb térbeli 368 . a képességeket mindkét agyféltekén elhelyez­ kedő specifikus területek vezérlik. Intelligencia és érzelem A férfiak agya specializáltabb és tagoltabb. öntudatosabbak lesznek. az önbizalmat és a magabiztosságot. hogy a férfiak céltudatosabbak. A menstruáció előtti időszakban a jó közérzetet biztosító progeszteron áramlása megszűnik. a versengést. míg a női agyi funkciók általában diffuzabbak. Moir és Jessel azt az általános következtetést vonja le. Miközben a férfiak hormonrendszere állandó egyensúlyban marad. Ám az életkor előre haladtával a férfiakban a tesztoszteron szintje csökken. térészlelő és beszédképessé­ geik specifikus központokban helyezkednek el. mint egy termosztát. olyan. és hajlamosak ellazulni. A szerzők megjegyzik. a francia büntető törvénykönyvben a menstruáció előtti időszak az „ideiglenes beszámíthatatlanság" kate­ góriájába tartozik. és hatására a fiúk egyfolytában a szexre gondolnak. hogy a női bűnelkövetők jelentős része a menstruáció előtti időszakban köve­ ti el a terhére rótt bűncselekményt. A kamaszfiúk tesztoszteronszintje a lányokénak 20-szorosa.monszintek hirtelen változására. és más országokban is sikerrel hozta fel a védelem enyhítő körülményként. a nőknél a rendszer a menstruációs ciklus során alacsony és magas szintek között változik. és a tesztoszteron mint anabolikus szteroid je­ lentősen növeli a testtömeget. A férfi agy fokuszáltabb szerkezete okozhatja. ezek a tulajdonságok női hormonok jelenlétében csökken­ nek.

hogy nagyon jól kiigazodnak a térképen. ezáltal jobb jellemismerők. és ez lehet a „női megérzés" alapja. A nők periferikus látása és általában az érzékszervi érzékelése jobb. hogy biztonságban és bensőséges helyzetben érezzék magukat. Idegesíti őket a női sírás és csodálkoznak. hogy a férfi és a nő szexbeli tapasztalata teljesen más. és sikeresebben fejtik meg az arckifejezések apró jeleit. mindezekre erőteljesebben reagálnak és reakciójukat nagyobb hévvel juttatják kifeje­ zésre. mint a fér­ fiak. amit a fér­ fiak nem vesznek észre.több az »érzelmi inputjuk«. mert több símivalójuk van .tájékozódási képességüknek köszönhető. Moir és Jessel így magyarázza: „A nők tehát többet látnak. hallanak és éreznek meg a külvilágból. A nők izgalmához az kell. ha szex közbeh égve marad a lámpa. Talán azért sírnak gyakrabban. és mindebből többet is szűrnek le maguknak. és kifi­ nomultabb tapintási és hallási érzékük miatt jobban szeretnek sötétben szeretkezni. miért pityerednek el olyan gyakran a másik nem tagjai. mint az ellenkező nem tagjaié. Szex A szex területén a férfi és a női agy és a -hormonok úgy vannak konfigu­ rálva. valami komoly bajnak kell lennie. A nők viszont jobb helyzetfelismerő képességgel rendelkez­ nek. A férfi agy cselekvésorientált és az emberek helyett inkább tárgyakra koncentrál. A férfiakat könnyen izgalomba hozzák a vizuális ingerek: örülnek. 82 Fordította Vitray Tamásné 369 . és ked­ velik a mellek és a nemi szervek látványát."82 Ha egy férfi sír. hogy „lássák az akciót".

és frusztrá­ ciótűrésük. az nagyrészt azért van." Ám a férfi félrelépése a nő számára katasztrófa. De nem. és a nőket pedig tárgyként.A férfiak könnyen kezelik külön eseményként a szexet. aki így foglalta össze a különbségeket: „A nő gyakran igényli a sze­ xet attól a férfitól. mert biológiailag alacsonyabb a düh. miköz­ ben a férfiak szerint a sikeres házasság alapja az anyagi biztonság és a jó szexuális élet. „kompatibilisek". hogy lényegi­ leg azonosak. ugyanakkor a nők nem tudják. mert számára a szex egyet jelent a bizalmas viszonnyal és a szerelemmel."8 3 Szerelem és házasság A férfiak és nők abban a tévképzetben kötnek házasságot. nem egymás mel­ lett helyezkedik el. kölcsönös egymásrautaltságra és a part­ nerükkel való napi életben szóbeli megerősítésére vágynak. amikor azt mondja egy félrelépés után. hogy „Nem jelentett semmit. A férfiak nem értékelik megfelelően. A férfi valószínűleg komolyan gondolja.az érzelmekért és a gondolatok kifejezéséért felelős agyterület szó szerint máshol van. A nők folyton arról panaszkodnak. A nők érzelmi biztonságra. Moir és Jessel egy pszichológust idéz.a férfi gyakran igényli a szexet. hogy gyakran akar­ janak legmélyebb érzéseikről beszélni . hogy a női biológia a nőt sebezhetőbbé teszi a hangulatváltozásokkal szemben. 8 Fordította Vitray Tamásné 3 370 . úgy tűnik. hogy ha a férfiak „rájuk ordítanak". akit szeret . pedig a férfiak agya nem úgy van strukturálva. hogy a férfiak nem kommunikál­ nak.

Az Agyszex számos felmérést. ha feleségük szép és csinos. a profitot és a függetlenséget értékelik. hogy a státus. a mindenen átgázolást és „a személyes értékek felfüggesztéset". ahol sok nő dolgozik. ered­ mény vagy siker szempontjától függetlenül megelégedettséget találjon bármiben. A férfiak boldogabbak a házasság­ ban. amikor a kérdőívet kitöltötték. hogy a nők társas intelligenciája lehetővé teszi. Férfiak és nők a munka világában Az. hogy a kapcsolat jól működjön. amit csinál. kísérletet. és megfelelő „szolgáltatást" nyújt. A női agy arra van programozva. melyekben a siker könnyen mérhető. hogy a nők elsőbbséget adnak a személyes kapcsolatoknak. hanem at­ tól. A férfiak azonban olyan foglalkozásokat válasz­ tanak. férjük gyengédségét tartották a legfontosabbnak. a sikermegszállottságot. a nők a sze­ mélyes kapcsolatot és a biztonságot. tanulmányt idéz a férfiak és nők prioritásaival kapcsolatban. aki több információ birtokában van. hogy a nő behódol. 84 Fordította Vitray Tamásné 371 . hogy a férfiak leg­ inkább a hatalmat. A házasság intézményében a nők rendelkeznek több információ­ val. általá­ ban legyőzi a férfiak karriermegközelítését jellemző egocentrikusságot. míg a nők. „Min­ den intézményben azé az irányítás."84 A házasság nem attól működik. legalábbis azon a napon. Ezekből az derül ki. Mindig is kerülték az olyan munkaterületeket. A férfiak „kalandozási" hajlamának ismeretében a házasság intéz­ ményének sikeressége Moir és Jessel szerint a női agy diadala.

az semmiképpen nem rossz. Bár nem kizárólagosan agyunk nemi jellege határozza meg ezeket. megjegy­ zik. az egyenlőség politikai. gondolatok és cselekvések tartoznak hozzánk mint egyéniséghez. amikor maximalizálják és kihasználják kü­ lönbségeiket. de agyunk úgy van felépítve. azt. mégis ez az egyetlen olyan megközelítés. hogy a férfiak és nők „preferált kognitív stratégiája". hogy szükségszerűen másolták volna a „férfi" vezetési stílusokat. Miközben szimpatizálnak a feministák céljaival. de ha nem ugyanazt a foglalko­ zást választják. erősen befolyásolja mindezt. arra törekszenek. Pszichológusok megjegyzik. és persze a fiúknak és lányoknak egyenlő esélyeket kell kapniuk az életben. hogy valami nincs rendben. hogy nagyon nehéz objektíven mérlegelni. Az Agyszexben a szerzők Alice Kossi amerikai szociológust idézik: „A különbözőség biológiai tény. Ez „fordított feminizmusnak" tűnhet. etikai és társadalmi felfogás. és melyeket vezérelik nemünk természetes ösztönei és a hormonok." Az egyenlőség szép gondolat. hogy mindkét szemléletmód egy­ más mellett létezzen a nagyobb hatékonyság érdekében. 372 . mint Moir és Jessel megfigyelte.Másrészt számos sikertörténet szól olyan nőkről. és ha ennek tudatában vagyunk. mint a férfiak. agyuk nem szerinti berendezkedése határozza meg. akiket nem biológiai nemünk határoz meg. ha igyekeznek olyanok lenni. jegyzi meg Moir és Jessel. hogy szabad akarattal rendelkező lények vagyunk. az nem azt jelenti. hogy hogyan viszonyulnak a világhoz. mely érzések. ami kifejezi a biológiai igazságot. hanem ellenkezőleg. A fejlett munkagyakorlattal rendelkező kultúrákban. Záró megjegyzések Abban a hitben élünk. akiknek sikerült az általuk vezetett szervezetet sikerre vinni anélkül. hogy a nők nem akkor erősek.

373 . alkotásokra és egyedi magatartásokra. Anne Moir & Dávid Jessel Anne Moir genetikából szerezte PhD-fokozatát. kialakulásához kellett a többféle tudás. sem a nők nem teremthették volna meg kizárólagosan. amit csak a két nem együttesen adhatott meg. hogy a politikai korrektség jegyében tagadnánk a különb­ ségeket. Az emberi civilizációt sem a férfiak. és egy nagy-britanniai televíziós produkciós céget vezet. Moirral közösen írt könyvük: A Mind to Crime: The Controversial Link Between the Mind and Criminal Behaviour (Ész a bűn­ tetthez: Ellentmondásos kapcsolat az ész és a bűnözői vi­ selkedés között 1997). Biliéi közösen írt könyve: Why Mén D ont Iron: The Fascinating and Unalterable Differences Between Mén and Women (Miért nem vasalnak a férfiak: érdekes és megváltoztathatatlan különbségek férfiak és nők között 2000 ) Dávid Jessel brit újságíró. Férjé­ vel.Ahelyett. talán rá kellene csodálkozni az egyes nemekre jellemző képes­ ségekre. főként az igazságszolgáltatás­ ról szóló televíziós programokból ismert.

oldal) B. F. H ogy biológiai példával éljü nk: ha az állat n em vonzódna az ételhez. oldal) V. h a n em belevetné m agát. A z állatoknak úgy kell rea gálniuk a környezet változásaira. vagy n em fu tn a el a tűztől." „ H a az állatok n e m le n n én ek állandó kölcsönhatásban kö rny ezetükk el előbb-utóbb ki­ h a ln á n a k .. mint gondolnánk. h a m a r kim úlna.." Dióhéjban Mivel agyunkban feltételes reflexek működnek. és m indezek n em mások.1927 Feltételes reflexek „A feltételes reflexek jelen ség e gyakori és széles körben elterjedt: létük a m in d en n a p i élet szerves része. oldal) 374 . h a n em undorodn a tőle. kevésbé vagyunk önállóak. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. Érintkezési pontok William James: A pszichológia alapelvei (291. Skinner: Szabadon fogva (473. M a g u n k b a n és m ásokban is 'nevelés / 'szokások' és 'gyakorlat' címszavak alatt ism erhetjük fe l ezeket. S. m int új idegi kapcsolatok létesítése a szervezet születés utáni léte s o rá n . hogy választevékenységük létük m egóvása irányába ha sson .

375 . Pavlovnak a szentpétervári katonai orvosi akadémián 1924-ben tartott előadásainak gyűjteménye. de Darwin műveinek olvasásától inspirálva elszökött a helyi szemináriumból. Szentpétervárra ment. Fiziológus lévén Pavlovnak nem volt nagy véleménye a pszichológia új tu­ dományáról. Aprólé­ kos részletességgel elemzi azt a 25 évnyi kutatást. Az egyetemen Pavlov szenvedélyesen megszerette a fiziológiát és számos kiváló professzor laboratóriumában dolgozott. hogy apja nyomdokait követve az ortodox egyház papja lesz.37. mégis ez a terület vezette a „kondicionálás". és azt várták tőle. 1849-ben. Az alábbiakban összefoglaljuk. fejezet Iván Pavlov Bizonyára hallottak Pavlovról és híres kutyáiról. hogy kémiát és fizikát tanuljon. ami szerint az állatok (köztük az ember is) a környezetre adott válaszként új reflexeket alakítanak ki. a feltételes reflexek kiálakulásának gondolatára. amit munkatársaival végzett. Az oroszból fordított Conditioned Reflexes: An Investigation o f the Physiological Activity o f the Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agyké­ regfiziológiai aktivitásának kutatása). Idővel az emésztőrendszer és az idegrendszer szakértőjeként lett ismert. de ki volt ő és mivel já­ rult hozzá a pszichológia tudományához? Oroszország középső részén született. és végül Nobel-díjhoz vezetett.

De kísérletei legelején Pavlov valami nagyon furcsát észlelt. ezek kutatása a fiziológusok privi­ légiumának kellene lennie. Az állatok mint gépek Pavlov azzal kezdte a Feltételes reflexeket. ame­ lyek előre megjósolhatóan viselkednek. Descartes gondo­ lata az automatikus reakcióról nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű. akik feltárhatnák az agyműködés fizikáját és kémiáját. hogy az agy a pszi­ chológia szakterülete lett. aki három évtizeddel korábban olyan gépekként írta le az állatokat. hogy ételt fognak kapni.mit fedezett fel valójában Pavlov. milyen ke­ veset tudtak akkor az agyról. Kémiailag akarta elemezni a különböző feltételek mellett kínált ételre termelődő nyálat. hogy megjegyezte. Az egyik ilyen reflexreakció a nyál­ termelődés. és ennek milyen hatása van az emberi pszichológiára. ha csak azt hihették. Elismeréssel adózott a filozófus René Descartes munkásságának. Azért teszik ezt. Úgy vélte. A kutyák nyálreflexének kiváltódásában volt egy lélektani elem. hogy bizonyos egyensúlyban legyenek a környezettel. Pav­ lov tovább akart kutatni. Ezek a reakciók az idegrendszerben keletkez­ nek. hogy milyen inger éri őket a környezet részéről. Sajnálatát fejezte ki. és Pavlov éppen a kutyák nyálmirigyeinek működését ta­ nulmányozta. akkor is nyálzani kezdtek. aszerint. és az idegpályákon terjednek. .

bugyborékoló és sercegő hangokat. mint a tál hús látványa . ami­ kor csak a metronómot hallotta. hogy többféle ingert próbál ki. így amikor a kutya látta. Pavlov felismerte.inkább. hogy az természetes életműködésük részévé váljon. ami tudattalan tanulási folyama so­ rán jön létre (például. A metronóm hangja önmagában kiváltotta a nyálképződést. kürtöt. hősugárzásnak tette ki őket. egy kis operá­ ciót kellett végrehajtania a kutyákon. Pavlov különböző ingereket alkalmazott a kutyáknál: metronómot. hallotta vagy érezte ezeket az ingereket. amikor a kutya a csengő hang hallatán is nyálzani kezd. hogy az állatok kétféle reflexszel reagálnak kör­ nyezetükre: • a természetes vagy feltétlen reflex (például a kutya nyálzása. Eze­ ket a jeleket közvetlenül az étel adása előtt alkalmazta. hogy megtudja. mert számára a hang „egyenlő" az étellel. ami­ kor elkezd enni.Reflexek kiváltása Elhatározta. akkor pontosan mi váltja ki a kutyák nyálelválasztását. és amikor ténylegesen ételt is kapott. ha a kutya nem látott ételt. csengőt.az „étel" jelzésévé vált. egy tartályba. a nyáltermelődése akkor is megindult. Pavlov azt a következtetést 3 77 .) A tényből. az emésztés elősegítésére) • a tanult vagy feltételes reflex. hogy mennyisége mérhető legyen. ha nem egyszerű automatikus reflex. amikor végül nem kapta meg az ételt. hogy reflexeket lehet kialakítani az állatoknál úgy. fiziológiailag nem volt különbség a kutya reakciójában. hogy nyáluk egy része egy lyukon át a pofa külső részére folyjék. fekete négyzetet mutatott fel nekik. és felvillanó lámpával is adott jelzést az állatoknak. akkor is. hogy valós idejű kísérletet tudjon végezni. különböző helyeken érintette meg. annak jelentésével lett egyenlő. Annak érdekében. A kutya számára a metronóm hangja .

Megmaradtak az agyba és az idegrendszerbe kódolt feltételes reflexek.vonta le. melynek során az állat érzék­ szerveivel deríti ki. ezt követi a „neuro-szintézis". A feltételes reflexek ugyanis egy idő után vagy megszokottá váltak. Pavlov felismerte a feltételes reflexek kialakításának korlátait is. Arra a következtetésre jutott. Először egy „neuro-analízist". Az úgynevezett ösztönök tanulhatók. és kiolthatok. mi micsoda. akkor nagyon összetett gép. amely reagál a környezetére. hogy a reflexek gátolhatok vagy kiolthatok akkor. amit a kutya nem szeret. amikor megállapítja. az agykéreg működése . Rámutatott. A környezetre reagáló fejlett gépek Pavlov két szintet figyelt meg az állat a környezetére reagálásának folya­ matában. hogy ha az állat valóban olyan gép. Ettől a kutya gyakorlatilag reflexgéppé vált. Úgy tűnt. Az életben maradás érdekében például a kutyának képesnek kell lennie arra.és az ahhoz kapcsolódó idegpályáké . és megszűnnek működni. például egy asztalláb került az útjába. mivel azt is bizonyítani tudta. tudott menni. vagy túlságosan megváltoztatni. hogy a kutya élet­ ben maradásához és megfelelő életműködéséhez elengedhetetlen az agyműködés bizonyos fokú stabilitása. mit kell csinálni. Ezzel 378 . hogy az agykéreg működését nem lehet túlterhelni. hogyan illeszkedik valami a meglévő reakcióiba és tudá­ sába. nem tudta. ha az ételt olyasvalamivel társítják. vagy a kutya nem reagált és egyszerűen elaludt.nagyon jól szabályozható. Pavlov kísérletei során például eltávolította egy kutya teljes agykérgét. hogy gyorsan meg tudja határozni. hogy az agy legfejlettebb része. hogy valami fenyegetést jelent-e számára vagy nem. de amikor a legkisebb akadály. de képtelen volt megfelelően reagálni a környezetére.

hogy a tanulás legjobb módszere. fegyelmezése és a kultúrába való bevezetése nem különbözik a kutyák tanulási folyamataitól. képességet szakaszo­ san szerezzük meg. ha a legapróbb változást észleli a környe­ zeti ingerekben. minél fejlettebb a szervezet. és egyre változa­ tosabban és pontosabban képes alkalmazkodni a külső körülményekhez". hogy kísérleteinek eredményei nem csak kutyákra vonat­ koznak. ahogy a kutyák feltételes reflexeit is szakaszosan alakítottuk ki. Mivel az emberi agykéreg sokkal fejlettebb. hogy túl messzemenő következte­ téseket vonjon le munkájából. az emberek pedig ugyanezen célból „civilizációt" hoztak létre. Tudjuk. A „kultúra" és a „társadalom" a reflexek vezérlésének komplex rendszere­ ként írható le. vagy valami újat tapasztal. A kutyák a környezetre adott optimális reakcióként fejlett társadalmi és területi ismereteket alakí­ tanak ki. Kijelentette. Ember és kutya: a hasonlóságok A Feltételes reflexek utolsó fejezete Pavlov elméletének emberekre való alkalmazását tárgyalja. ha az ismeretet. a „fürkésző reflex" működésbe lépésének hatására az állat azonnal felkapja a fülét vagy szaglászni kezd. A kutyák sok időt tölthetnek egyszerű „fürkészéssel". az embereknek 379 . ugyanúgy. Pavlov óvatos volt abban. Pavlov tudta. annál jobban képes „nö­ velni a külvilággal fenntartott kapcsolatai összetettségét. hogy a környezetre reagáló reflexeik mindig teljesen felkészültek legyenek. És ahogy a kutyáknak. Mindazonáltal az alábbi párhuzamokat állapította meg: • Az emberek oktatása.ellentétben egy normális kutya. mint a kutyáé. az ember csak annyiban különbözik a kutyától. hogy a fel­ tételes reflexek meghaladják a feltétlen reflexeket.

mások megrémültek. és ne­ héz „visszazökkenni a rendes kerékvágásba" szabadság vagy a ru­ tinból való kiesés után. 380 . A kutyáknál neurózisok és pszichózisok alakulnak ki olyan extrém ingerlés hatására. hogy viszszanyerjük lelki egyensúlyunkat. mind embereknél a két leggyakoribb. Hasonlóképpen. Hasonlóképpen az emberek többsége nem tud könyvet olvasni. hogy a külső ingerek befolyásolták a reflexek kialakításának képességét. Hosszú távon azonban az. Az utóbbi pontnál Pavlov feltételezése az volt. valamiképpen tudomást kell vennünk róluk. Ahhoz. Ha kihívással szembesülünk. Pavlov felidézte. • Pavlovnak különleges hangszigetelt kamrája volt. hogyan reagál egy ember érzelmileg például egy erős támadásra vagy a szeretett személy elvesztésére. immobilizáció) vagy a hisztériát (neurotikus izgatottság). hogy reagáltunk az eseményre. jegyezte meg Pavlov. egyes kutyák izgatottak lettek. biztosítja. hanem kiiktatni is tudniuk kell a feltéte­ les reflexeket. megint mások magukba húzódtak. hogy nem mehetünk el reakció nélkül a jelentős események mellett. sokkra adott pszichológiai reakció valamelyikét tükrözték: a neuraszténiát (kimerültség. hogy az evolúció biz­ tosította. Itt végezte a kísérleteket. a „harcolj vagy menekülj" jelenség az idegrendszer egyfajta rövid távú védekező rendszere. hogy visszatér­ jünk a környezetünkkel való egyensúly állapotába. Ezek a reakciók mind kutyáknál. fel kell dolgoznunk azt. amit tapasztal­ tunk.is nemcsak megtanulni. • A kutyák reakciója nem megjósolható. hogy ami­ kor az egyik nagy pétervári árvíz elmosta a kísérleti telep egy ré­ szét. mert rájött. amit nem lehet meg­ felelően beépíteni a meglévő gondolkodásba és reakciókba. nem megjósolható. visszahúzódás. ha közben filmet néz.

ha annak fenntartása már nem érdekünk. hogy szakítsunk kialakított viselkedésformánkkal. Pavlov. aki ebben is kifejezte a tapasztalati tények. Ugyanolyan könnyen kondicionálódunk. mennyivel nagyobb mozgásszabadságunk van a különböző kifejezésmódok . Pavlov kutatásai nagy hatással voltak a pszichológia behaviorista is­ kolájára. Pavlov közvetlen megfigyelé­ sei azonban ennek ellentmondani látszanak. ugyanakkor megvan az a képességünk. Kutyáinak valóban voltak „automatikus" viselkedésbeli jellegzetességeik. tudományos stílusban megírt mű.Záró megjegyzések Pavlov bonyolult kapcsolótáblának képzelte az agykérget. hogy számos kutyájának reakciói megjósolhatatlanok voltak. hogy meg tudjuk változtatni viselkedésmintáinkat. és kapacitás a meglévő válaszok módosítására. abban a helyzetben va­ gyunk. megnyilvánulhatott a kutya személyisége. mint bármely állat. és melyek nem.az embert érő minden bemeneti hatás bizonyos attitűdökben és visel­ kedésekben megnyilvánuló kimenettel jár. ugyanakkor reflexeik és reakcióik megváltoztathatóak voltak. amelyen az egyes sejtcsoportok felelősek a különböző reflexekért. mely szerint az ember és a kutya között nem sok különbség van az ingerekre adott kiszámítható válaszok szempontjából és abból a szempontból. A keményvonalas behaviorista számára a szabad akarat mítosz . Mindig van hely új reflexek kialakítására. ha létrejött a kondicionálás. melyek a hatékony válaszok az életben.területén? A Feltételes reflexek nagyon fárasztó.vagy „a környezetre adott reakciók" . Mivel az ember agykérge sokkal nagyobb. a rend és a fegye- 381 . hogy az emberek is kondicionálhatok bizonyos viselke­ désekre. Mi ennek a jelentősége az emberek szempontjából? Bár életünk nagy részét szoká­ sokkal és adott kulturális környezetben éljük le. Még akkor is. Megjegyezte például. A környezeti visszajelzésekből tudjuk.

ezért ironikus. Iván Pavlov Iván Petrovics Pavlov 1849-ben a közép-oroszországi Rjazanyban született. Apja falusi pópa. Tizenegy gyermek közül ő volt a legidősebb. hogy a mérhető élettani reakciókkal foglalkozott. később fiziológia professzor lett. majd a Cári Orvosi Akadémián folytatta tanulmányait. Főként fiatal tudósokból álló nagy csapat dolgozott a keze alatt. 382 . 1875-ben diplomázott. a bolsevik forradalom után is vígan dolgozhatott.lem iránti szeretetét. Doktori értekezését a szív centrifugális idegeiről írta. 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. hogy nevét e tudománnyal kapcsolják össze. Lenin külön rendeletet bocsátott ki. 1890-ben Pavlov létrehozta az Élettan tanszéket a szent­ pétervári Kísérleti Tudományok Intézetében. nem nagyon engedte személyiségét megnyilvánul­ ni a műben. szinte teljes ellentéte volt a „belső késztetésekbe és vágyakba" való freudi belemerítkezésnek. Pavlov nem bízott a pszichológia tényeiben. Itt tanári állást ka­ pott. Már maga az. Számos díja mellett tagjává választotta az Orosz Tudo­ mányos Akadémia. mégis ez a fokuszálás tette lehetővé. Szentpétervári egyetemi évei alatt a hasnyálmirigy beidegzésével kapcsolatos munkái­ val tűnt ki. hogy a pszichológia tudományos alapokra épüljön. miszerint Pavlov munkássága „ha­ talmas jelentőségű a világ dolgozó népei számára". Mégis lenyűgöző egyéniség volt. Bár kritikusan viszonyult a kommunizmushoz. Itt végezte legtöbb kutatását az emésztéssel és a kondicionált reflexek­ kel kapcsolatban.

1881-ben feleségül vette Serafima (Sara) Vaszilijevna Karcsevszkaja tanárnőt.1915-ben a francia becsületrenddel tüntették ki. Pavlov még a laboratóriumaiban dolgozott. egyikük fizikus lett. ii 383 . A házasságból született gyermekeik közül négy maradt életben. amikor 87 éves korában meghalt.

nin csen ek n em i szerveik. nincs szem ük vagy fü lü k ." Dióhéjban Éld meg fizikai világod minden percét. n em hu llun k darabjainkra és n e m 'viselkedünk őrülten' ha en g ed ü n k visszafogottságunk. hogy összetartsuk m agunkat. N e m esü nk szét. akiknek önbizalm uk. Sőt tapasztalásunk ko herensebb lesz. a folyamatos 'gondolkodásból' és a m agatartásunkba term észetes folyam atába való aktív. Ursus Libris. oldal) R. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. és akadnak. Laing: A megosztott én (333. a m ire ráállhatnának. 2004. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279.1951 Gestalt-terápia8 5 „A folyam atos erőfeszítés. értelm esebb egészbe ren d ező d ik . D. Budapest 384 . Hallgass a testedre. ne absztrakciókban élj. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343." „V annak. szívük vagy ösztönös m egérzésük n in c s e n . am ellyel azon igyekszünk. oldal) 85 Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése. a feszített figyelem ből. valójá­ ban szükségtelen. akiknek nincs lábuk. Érintkezési pontok Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143. kontrolláló beavatkozásból.

magas hegyek között. valamint Ralph Hefferline-nal. radikális Paul Goodmannel. páciensével. Bár a freudi pszichoanalízisen nevelkedett. Az avantgárd Berlinben nőtt fel. fejezet Fritz Perls Kalifornia Big Sur partvidékén az Esalen Institute volt az 1960-as évek társadalmi forradalmának epicentruma. A karizmatikus és néha kötekedő Perls a nyugati part személyiségfejlesztő guruinak egyike volt. érezne és cselekedne. Jelmon­ data: „Veszítsd el a fejed és térj észhez" (Lose your mind and come to your senses) tökéletesen összecsengett az ellenkultúrával. a hitleri Németországból menekült az Egyesült Államokba. hogy tapasztalna. Úgy vélte. ahelyett. az új pszichoterápia manifesztuma lett. és 1970-ben bekövetkezett haláláig sok időt töltött ott. a Csendes-óceán mellett. hogy a modern ember túl sokat gondolkodik. Fritz Perls pszichológus 1964ben érkezett az Esalen intézetbe. Az intézmény olyan embereket vonzott. és ki akar­ tak törni a társadalom kötöttségeiből. Az Esalen szellemi otthont nyújtott neki.38. A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in The Humán Personality) című munkája. egyetemi ta­ nárral közösen írt. amit a kiváló. akik az „én" határait feszegették. Szó szerint a „partvonalon" állt. Perls régen szakított a pszichoanalitikus 385 .

a szöveg nagyfokú figyelmet igénylő. Mindez eléggé konfrontatív jelleget adott neki. Az egyén jólétére akarta alkalmazni az „egész" gondola­ tát. mint Max Wertheimer.dívánnyal. hogy megadja a Gestalt-terápia elméleti alapjait. vibráló lénye. Ahhoz képest. ha nem teljes képet lát. Gestalt = 'egész' Láttak már olyan képet. hogy le kell rázni a szokványos társadalmi szerepek kényszer­ zubbonyát és az „itt és most"-ban kell élni. Wolfgang Köhler. más szemszögből azonban vén banya? Ha igen. hogy áthatoljanak az egyén lelki „páncél­ zatán" és megmutatkozzék igazi. ami egyféleképpen nézve gyönyörű nőt ábrázol. A német Gestalt szónak nincs egészen pontos magyar fordítása. hogy a látás folya­ mán az agy mindig igyekszik „kiegészíteni a képet". Kurt Lewin. Lancelot Law Whyte és Alfréd Korzybski) a vizuá­ lis érzékeléssel kapcsolatos kísérleteiben rámutatott. meglehetősen unalmas olvasmány. Kurt Goldstein. úgy találta. hogy „figurát" találjunk az „alap" vagy a háttér előtt. és értelmet találjunk a szín és forma káoszában. körülbelül valami 'alakját/ 'formáját' vagy valami 'egé­ szét' jelenti. és átvette azt az elképzelést. Arra vagyunk programozva. Perls a Gestalt pszichológiából merített ötleteket és ebből alakította ki terápiáját. akkor volt már gestalt. hogy gyakran a konfrontatív csoportos megbe­ szélés a legjobb módszer arra. azaz egy elemnek nagyobb figyelmet szenteljünk a többiek rovására. vagy „aha!" élményük. Lényege. A pszichológia alaklélektani vagy Gestalt iskolája (amihez olyan nevek kötődnek. hogy az embert mindig egy bizonyos 386 . milyen újdonságnak tűnhetett ez az 1950-es évek Amerikájában. Ma már könnyen elfelejtjük. hogy a Gestalt-terápia a felfokozott érzelmekről szól. Célja azonban az volt.

A Gestalt terapeuta ezzel szemben a környezet részeként fogadja el a személyt. a hallás és a látás a világgal való „kapcso­ lati határunk" Amikor az ember elkülönült. vagyis az ember gondolkodá­ sát. Perls szavaival: „A Gestalt szemlélet az élet eredeti. hanem már neurotikus. megszerzi. hogy személyiségünk össze­ tettsége megzavarhatja az egyszerű szükségletkielégítés egyenletet. ami túléléséhez szükséges. természetes megközelítése. hogy azt gondoljuk. és amikor ez a szükséglet kielégítést nyert. ha ez egy kívülál­ ló számára ostobaságnak tűnik. hogy a modern élet.a figura -. bizonyos módon kell fenntartanunk magunkat. kapcsolatban levő. Integritását.domináns szükséglet formálja . izolált személyként kezd magára gondolni. hogy légkondicionált 387 . Már nem olyan körültekintő.az alapba -. Az elmét. A pszichológia hajlamos részekre bontani a jelenségeket. Domináns szükségletünk teljesen öszszekapcsolódik énélményünkkel. a Gestalt-terápia az egészet szemléli. még akkor is. mivel részekre szabdalt világban nevelkedett. a tapintás. Az átlagember. és tárgyként kezeli. életteli lényként létezni. az ízlelés. úgy. Az emberekkel azonban az a helyzet. de éppen az én nem rugalmas. cselekvését. érzéseit vizsgáljuk. nem könnyed. és egy másik szükségletnek adja át a helyét. A hagyományos freudi analízisben a „doktor" úgy igyekszik „megér­ teni" az ilyen személyt. az." Kapcsolat és összemosódás A szaglás. a testet és a környezetet egységes egészként kezeli. torzításmentes. elvesztette Egészlegességét. megszűnik érző. hogy próbál elméje mélyére hatolni. visszavonul a háttérbe . így minden szervezet magát szabályozza. El­ fojthatunk bizonyos szükségleteket és másokat túlhangsúlyozunk. Perls felismerte. vagy megváltozik a túlélési szándékunk .

konf­ liktusokba kerülnek. így vagy úgy min­ dig éreznek. hogy azok. és a terápia eredményeképpen visszanye­ rik elvesztett agressziójukat vagy érzékenységüket. Az egészséges emberek belevetik magukat az életbe: „esznek.azaz bárcsak több kapcsolata lett volna az élettel. szívük vagy ösztönös megérzésük nincsen" . érzékenységünket. hogy „Bárcsak kihasználtam volna a lehetőségeimet és aktívabb lettem volna" . ami hiányzik belőlük. közvetlenül a művel van kapcsolatban. amik valójában nem ők. Az emberek olyan világba nőnek fel. Úgy érzi. A Gestalt-terápiában az emberek annak visszaszerzésére töre­ kednek.irodákban ülünk. hogy olyanok legyenek. amikor aszerint cse­ lekszünk. Perls azt a példát említi erre. amikor az ember galériában modern műalkotást szemlél. amire ráállhatnának. hogy: „Bárcsak jobban töre­ kedtem volna a biztonságra és több pénzt kerestem volna. pedig „valójában kedvenc lapjának műkritikusával van kapcsolatban". és akadnak.szokta mondani Perls a csoportjainak meglehetősen sokkoló módon. amit tanítottak nekünk. A kontaktus ellentéte az „összemosódás". és nem fejlődnek. szeretnek. „lyukak" keletkeznek rajta: „Vannak. és bioló­ giailag adott természetünk és a társadalom közti ellentét kikezdi szemé­ lyiségünket. amely erős elvárásokat támaszt ve­ lük szemben. veszekednek. érzékelnek. akiknek nincs lábuk. azaz. akiknek önbizalmuk." hanem azt. De mit kívánnak az emberek a halálos ágyukon? Nem azt. és azt látjuk. nincs szemük. tanulnak" és így tovább. elérzéstelenített minket. szokásból. akik igazi kapcsolatban vannak kör­ nyezetükkel. Perls megjegyezte. vagy fü­ lük. amit látnunk „kell". nincsenek nemi szerveik. inkább visszahúzódnak saját belső világukba. szeretkeznek. felfokozott érzelmi állapotban vannak. élelmet szereznek. hogy rendezettebb. váratlan esemé­ nyektől mentes környezetet teremtsünk magunknak. A neurotikusok ezzel ellentétben nem kockáztatják a vi­ lággal való kapcsolatot. Szándékosan lecsökkent)ük tudatosságunkat. 388 .

mit látnak és mit csinálnak. hogy elemezni tudjuk magunkat. hogy miért merev a nyakunk. például: „Most itt ülök ezen a széken. ha újra kapcsolatot teremtünk érzékeinkkel A Gestalt-terápia lapjain Perls számos kísérletet leírt. hogy egyszerűen tudatosan figyelünk bizonyos izomcsoportokra és ízületek­ re. mert a pszichológia hagyományosan abból a feltételezésből indul ki. ellenőrzés és beavatkozás". hogy „idegesítők vagy má­ sok idegesítik őket".Test. nézem az előttem álló asztalt. korrekció. másokon fájdalmat vagy kiegyensúlyozatlanságot érzékelhet. A tudatosság „spontán érzékelése annak. Az. amikor azt mondja nekik." Az introspekció azonban ugyanezekre a folyamatokra vonatkozó „értéke­ lés. ami bennünk történik . De az ilyen elemzés csak neurotikussá tesz minket. és hogy fáj a gyomrunk. Mind azt válaszolták: „Milyen nehézséget?" A kísér- 389 . Fontos ez a megkülönbözte­ tés. hogy „Érezzétek a testeteket!" Ha az ember mozdulatlanul fek­ szik és teste minden részét érzékeli. a nap besüt az ablakon. amit páciensei tudatosságának növelésére alkalmazott. tervezünk. hogy a résztvevők felismerték. egyes területeket 'élettelennek' talál. milyen nehézséget éreztek a feladat teljesítése közben. hallom a hangját." Ezek a kísérletek gyakran vezettek olyan eredményre.amit teszünk. Egy másik vizsgálatban Perls embereket kért meg. érzünk. Most autó megy el az utcán. mintha testünktől és tudatunktól valahogy függetlenedni tudnánk. és az állít a világgal való boldog egyensúlyba. Perls megjegyzi: „A neurotikusok tüneteiket izmaik tudatta­ lan manipulációjával okozzák." Aztán megkérdezte őket.és érzelemtudatosság Perls egyértelműen különbséget látott az introspekció (önmegfigyelés. délután van. folyamatosan mondják maguknak. az gyógyít meg minket. például azt. önelemzés) és a tudatosság között. magyarázatot adhat arra. arcomon érzem.

let azt az eredményt mutatta, hogy amíg az ember teljesen a jelenben van, megfigyeli és érzékeli környezetét, teljesen mentes a gondoktól. Az absztrakt aggodalmak és szorongás csak akkor tér vissza, ha „elhagyja" környezetét. Egyesek a vizsgálatban türelmetlenséget, unalmat vagy szo­ rongást éreztek, ami Pearl szerint annak jele, mennyire hiányzott nor­ mál tudatosságukból a „most"

Ami rejtve van, azt nem lehet megváltoztatni
A Gestalt célja, hogy ne automatikusan éljük az életet. Sokan úgy érzik, hogy az idő csak egy kis részében élnek a jelenben; ha ezt hosszabb ide­ ig teszik tudatosan, az jelentős áttörést jelenthet. A teljes tudatosság es figyelem Perls szerint megold egy problémát és nem racionalizálja azt. Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy azok a részeink, amiket el aka­ runk tüntetni, mindig visszatérnek. A tudatosság szándékos csökken­ tése, vagy az elfojtás azt jelenti, hogy soha nem tudunk változtatni az adott problémán, és soha nem leszünk képesek megoldani azt. Perls szerint, ha valami szörnyűség történt a múltban, azt teljesen be kell hoznunk a jelenbe, akár újra el kell játszanunk, hogy „a miénk" le­ gyen. Ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, az tovább erősíti a problémát.

Megfontoltság kontra felelősség
Perls szerint az egészséges felnőttek nem vetnek ki magukból minden gyermekit. A spontaneitás, a képzelet, a kíváncsiság és a rácsodálkozás olyan tulajdonságok, amiket mindannyiunknak meg kell tarta­

390

nunk - ahogy minden nagy művész és tudós tette -, ebben ne bénít­ son minket a „felelősség" és az, hogy mindig mindennek igyekszünk értelmet találni. A gyermekek még játék közben is komolyabban viselkednek a fel­ nőtteknél. Lehet, hogy szeszélyből félbehagynak valamit, de amíg azzal foglalkoznak, semmi más nem számít. A tehetséges embereknél jellem­ zően megmaradt ez a közvetlen tudatosság, de az átlag felnőttet általá­ ban nem érdekli eléggé az, amit csinál. Perls rámutatott, hogy amit „felelősségnek" hiszünk, gyakran csak azt jelenti, hogy kizárjuk magunkat az élet intenzív megéléséből. Perls szavaival: „a felnőttek többségének megrögzött megfontoltsága, a konk­ rétumokhoz való merev kötődése, elkötelezettséghiánya, túlzott felelős­ ségérzete neurotikus tünet; ezzel szemben a spontaneitás, a fantázia, a megfontoltság és játékosság, az értelmek közvetlen kifejezése, vagyis a gyermekekre jellemző tulajdonságok egészségesek."

Záró megjegyzések:
Perls filozófiája, miszerint azt kell tennünk, amit érzünk, nem azt, amit tennünk kell, sokak szívében és tudatában helyet talált. Az 1960-as évek szellemében megfogalmazott híres „Gestaltima:" „Teszem a dolgom, te is teszed a dolgodat. Nem azért vagyok a világon, hogy a te elvárásaidnak megfeleljek És ti sem azért vagytok a világon, hogy az én elvárásaimnak megfeleljetek. Te vagy te, én vagyok én, És ha véletlenül egymásra találunk, az szép. Ha pedig nem, ellene tenni semmit nem lehet."

391

Poszterekről gyakran lehagyták az utolsó sort, mert nem igazán paszszolt a virág-hatalom erkölcsi világképhez. De Perls gyakran kigúnyolta azokat, akik „örömöt", „extázist" és „magasztos élményt" keresnek, és hangsúlyozta, milyen kemény munka van a terápiájában. A foglalkozá­ sok gyakran elég kellemetlenek és nyersek, és a páciensek gyakran sír­ va fakadtak. Senki sem akarja, hogy lerohanják a személyes szféráját és megmondják, hol vannak „lyukak" a személyiségén. Ám Perls rámuta­ tott, hogy csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt kibírjuk. Milton Ericksonhoz hasonlóan Perls is kitűnően olvasott a tesztbeszédből. A csoportüléseken gyakran nem annyira az érdekelte, mit mond az illető, hanem az, hogy milyen hangszínnel, intonációval mondja, és hogy ül. A csoport tagjai nem beszélhettek senkiről, aki nem volt a szo­ bában, ezzel is hangsúlyozandó a Gestalt-terápia „itt és most" jellegét. Perls önmagát jó „szarság detektornak" tartotta, vagyis olyannak, aki kiszúrta, ha valaki felesleges dolgokról beszél, ami meglehetősen távol esett a korszak homályos „szeretet és béke" mantrájától. Perls sokat foglalkozott az agresszióval is. Úgy tartotta, hogy a düh visszatartása ellentétes az emberi természettel, hiszen alapvetően álla­ tok vagyunk. Elviseljük a fáradtságot vagy az unalmat, de olyannak kéne lennünk, mint a macskáknak: ásítanunk és nyújtózkodnunk kéne, hogy újra cselekvésre fogjuk magunkat. Ahhoz, hogy egyensúlyban maradjunk, meg kell adnunk a testnek, amit megkövetel. Van bármi, amit azért fojtot­ tunk magunkba, mert antiszociálisnak vagy rendes emberhez méltatlan­ nak éreztük? Ahhoz, hogy újra igazán éljünk, meg kell valósítanunk azt.

392

Fritz Perls
Frederick Salomon Perls 1893-ben, Berlinben született. Orvosi diplomáját 1926-ban szerezte meg. Kezdő orvos­ ként Frankfurtban, az agysérült katonák kórházában dol­ gozott. Az itt töltött idő alatt volt rá hatással a Gestalt pszichológia, az egzisztencialista filozófia, valamint a neofreudista Karén Horney és Wilhelm Reich. Az 1930-as évek elején, amikor Németország zsidó polgá­ rai számára veszélyessé vált, Perls és felesége, Laura Hol­ landiába, később Dél-Afrikába költöztek. Ott létrehozták saját pszichoanalitikus praxisukat, valamint a Dél-afrikai Pszichoanalitikus Társaságot. De kritikussá váltak afreudi koncepciókkal kapcsolatban, és fokozatosan kifejlesztették a Gestalt-módszert, amit Ego, Hunger and Aggression: A Revision o f Freud's Theory and Method (Ego, éhség és agresszió: Freud elméletének és módszerének felülvizsgá­ lata 1947) című művükben írtak le. 1946-ban New York­ ba költöztek, ahol 1952-ben megalapították a Gestalt-terápia Intézetet. Miután elváltak, Fritz Kaliforniába köl­ tözött, Laura a gyerekekkel New Yorkban maradt. Fritz 1964-ben ment Esalenbe. További munkái: Perls halála előtt megjelent Gestalt Therapy Verbatim (Gestalt-terápia szóról szóra 1969) című műve, melyben az esaleni terápiáinak történetét írja le, valamint önéletírása: In and Out o f the Garbage Pail (Ki-be a szemétvödörbe).

393

1923

A gyermek nyelve és gondolkodása
„A gyerm eki logika végtelenül összetett; m inden elem ében hem zsegnek a problémák, a fu n k ­ cionális és strukturális pszichológia problémái, logika, sőt az ismeretelm élet problémái. N em könnyű e labirintusban kézben tartani a következetesség fonalát, és módszeresen elkerülni a pszichológiával összefüggésben n em levő pro b lém á k a t"

„A g y erm ek ... úgy tűnik, sokkal többet beszél, m int a felnőtt. Szinte m indent, am it tesz, ilyen megjegyzésekre hangolva teszi: »Most éppen kalapot rajzolok,« »}obban csinálom, m int te« stb. A gyerm ekek gondolkodása tehát szociálisabb, kevésbé képes kitartó és magányos kutatásra. D e ez csak látszólag igaz. A gyerm ek kevésbé tudja visszafogni verbális megnyilvánulásait, egysze­ rűen azért, m ert nem tudja, mit jelent m agában tartani, nem közölni a dolgokat. B ár szinte szünet nélkül beszél a körülötte lévőkhöz, ritkán veszi fe l az ő nézőpontjukat . "

Dióhéjban
A gyerekek nem kis felnőttek, akik kevésbé hatékonyan gondol­ kodnak - teljesen másként gondolkodnak.
Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71. oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal)

394

39. fejezet

Jean Piaget

Ahogy Alfréd Kinsey éveket töltött a tölgygubacsdarázs tanulmányozá­ sával, példányok begyűjtésével és megfigyeléseinek leírásával, mielőtt az emberi szexualitással kezdett foglalkozni, Jean Piaget is természetkutató volt, mielőtt emberi téma felé fordult figyelme. Gyermekként, kamasz­ ként szeretett Svájc nyugati vidékének hegyein, patakjai környékén bók­ lászni; csigát gyűjtött, később doktori disszertációját Valais tartomány puhatestű-populációjárói írta. Amit ezekben az években megtanult - előbb megfigyelni, aztán le­ írni - megfelelő előképzést adott neki a gyermeki gondolkodás vizs­ gálatára, mellyel kapcsolatban számos elmélet keletkezett, de gyerme­ keken senki sem végzett konkrét tudományos megfigyelést a tárgyban. Amikor Piaget elkezdett ezzel a tudományterülettel foglalkozni, legfőbb kívánsága az volt, hogy következtetéseit tényekből vonhassa le, bármi­ lyen bonyolultnak vagy ellentmondásosnak is tűnjenek. Módszertani képességei mellett - legalábbis természettudóshoz képest - szokatlanul jó érzéke volt a filozófiához. A gyermekpszichológia ismeretelméleti kérdések kusza halmaza volt, Piaget mégis úgy határozott, hogy olyan nagyon földhözragadt kérdésekkel foglalkozik, mint hogy „Miért beszél a gyermek, és kihez beszél?" és „Miért kérdez annyit?"

Tudta, hogy ha van válasz ezekre a kérdésekre, az nagyon hasznos lehet a tanároknak, és főként tanároknak írta The Language and Thought ofthe Child (A gyermek nyelve és gondolkodása) című munkáját. A gyermeki elme kutatói­ nak többsége a gyermekpszichológia kvantitatív természetére koncentrál­ tak, mert úgy gondolta, hogy a gyermekek értelmi képességei gyengébbek a felnőttekénél és gyakrabban hibáznak. De Piaget úgy vélte, nem arról van szó, hogy a gyermekeknek több vagy kevesebb van valamiből, hanem alap­ vetően más a gondolkodásuk. Nem azért van kommunikációs probléma a felnőttek és gyerekek között, mert a gyermekeknek kevés az információjuk, hanem azért, mert teljesen másként látják magukat a világukban.

Miért beszélnek a gyerekek?
Piaget a könyv első oldalain feltette a saját bevallása szerint is furcsa kér­ dést: „Mi az a szükséglet, amit a gyermek ki akar elégíteni azzal, hogy be­ szél?" Erre a kérdésre minden épelméjű ember azt válaszolta volna, hogy a nyelv célja, hogy kommunikáljunk másokkal; ám ha ez valóban így van, vélekedett Piaget, akkor miért beszélnek a gyerekek olyankor is, amikor egyedül vannak, és miért van az, hogy hangtalanul vagy hangosan időn­ ként a felnőttek is magukban beszélnek. Egyértelmű volt, hogy a nyelv nem redukálható egyszerűen egy funkcióra, a gondolatközlésre. Piaget kutatásait az 1912-ben a gyermekek és tanárok képzésére léte­ sített genfi Rousseau intézetben végezte. Itt 4 és 6 éves gyerekeket figyelt meg. Mindent lejegyzett, amit tanulás és játék közben mondtak, köny­ vében „párbeszédeket" is közöl. Amire hamar rájött - és amit minden szülő megerősíthet - az volt, hogy amikor beszélnek, beszédjüknek sokszor nincs meghatározott címzettje. Hangosan gondolkodnak. Kétfajta, egocentrikus és szociali­

396

zált beszédet különböztetett meg. Az egocentrikus típuson belül három mintázat jelent meg: • Ismétlés - nem másoknak címzett üzenet, a szavak pusztán a kiejtés öröméért való ismételgetése. • Monológ - a gyermek cselekvését vagy játékát követő teljes kommentárok. • Kollektív monológ - amikor a gyerekek mintha beszélgetnének, de nem igazán veszik figyelembe, amit a másik mond. (Egy szo­ ba, ahol 10 gyerek külön asztaloknál ül, beszédtől lehet zajos, de mindannyian gyakorlatilag magukban beszélnek.) Megfigyelte, hogy egy bizonyos életkorig (szerinte 7 éves korig) a gyermekeknek nincs „verbális visszatartási képességük" (vagy marad­ hat kontinencia), belső késztetésüktől vezérelve mindent kimondanak, ami eszükbe jut. Az óvoda, írta Piaget „olyan társadalom, amelyben az egyéni és a társasági élet gyakorlatilag nem különül el". Mivel a gyere­ kek magukat hiszik a világ közepének, nincs szükség a személyes szféra elkülönítésére vagy arra, hogy másokra való tekintettel ne mondják ki gondolataikat. A felnőttek ezzel szemben, mivel már nem jellemző rá­ juk az egocentrizmus, teljesen szocializált beszédmintát alkalmaznak, melyben számos gondolat kimondatlan marad. Mondhatni, csak az őrültek és a gyerekek mondanak ki mindent, bármit, ami az eszükbe jut, mert nekik csak önmaguk számít. Ezért van az, hogy a gyerekek ké­ pesek barátaik jelenlétében folyton beszélni, de képtelenek a barátjuk nézőpontjába helyezni magukat. A gyerekek egocentrizmusának oka részben az, hogy nyelvük rész­ ben gesztusokból, mozgásokból és hangokból áll. Mivel ezek nem szavak, nem lehet velük mindent kifejezni, ezért a gyerekek szükség­ szerűen részben saját gondolkodásuk foglyai. Ezt abból érthetjük meg,

397

ha belegondolunk, minél jobb egy felnőtt beszédkészsége, annál job­ ban képesek megérteni mások szempontjait, vagy legalábbis tudomást venni róluk. A nyelv tulajdonképpen arra képes, hogy általa az ember meghaladja önmagát, ezért fektet az emberi kultúra oly nagy súlyt arra, hogy a nyelvet megtanítsa a gyerekeknek - képessé teszi őket arra, hogy kilépjenek egocentrikus gondolkodásukból.

Más gondolkodás, más világ
Piaget a pszichoanalízisből vett át egy, a kétféle gondolkodásra vonatko­ zó megkülönböztetést: • Irányított vagy intelligens gondolkodás, aminek célja van, ezt a célt a valósághoz igazítja, és azt nyelvileg is képes kommunikál­ ni. Ez a gondolkodás a tapasztalaton és logikán alapul. • Irányítatlan vagy autisztikus gondolkodás, melynek tudattalan céljai vannak és nem igazodik a valósághoz; a vágyak kielégülésén és nem az igazság feltárásán alapul. Ennek a gondolkodásnak a nyelve a képek, mítoszok, szimbólumok nyelve. Az irányított gondolkodásban a víznek bizonyos tulajdonságai vannak és bizonyos természeti törvények vonatkoznak rá. Az autisztikus elme szá­ mára a víz csak a vágyak szintjén releváns - megiható, nézhető, élvezhető. Ez a megkülönböztetés segítette Piaget-t abban, hogy egészen 11 éves korig kövesse a gyermeki gondolkodás fejlődését. A gyermekek 3-tól 7 éves korukig nagyrészt egocentrikusak és gondolkodásukban autisztikus elemek is vannak, de 7 és 11 éves kor között az egocentrikus logika he­ lyét átveszi a perceptuális intelligencia.

398

Piaget vizsgálatokat tervezett és folytatott, melyben a gyerekeket arra kérték, hogy meséljenek el a saját szavaikkal egy korábban hallott tör­ ténetet vagy magyarázzanak meg valamit, például a vízcsap működését, amit előzőleg megmutattak nekik. A hétévesnél fiatalabb gyerekeket nem igazán érdekelte, hogy azok, akikhez beszélnek, értik-e a történetet vagy a magyarázatot. Leírásokat tudtak adni, de elemezni nem tudtak. De 78 éves kortól a gyerekek nem feltételezték, hogy akihez beszélnek, eleve érti, miről beszélnek neki, ezért megpróbáltak pontos, hiteles beszámolót adni - objektivitásra törekedtek. Egészen addig az életkorig egocentrikusságuk nem teszi lehetővé, hogy objektívek legyenek. Amit nem tudnak megmagyarázni vagy nem tudnak, azt „hozzáköltik" a biztos szöveghez. De 7-8 éves koruk után már tudják, mint jelent pontosan előadni az igaz­ ságot; vagyis, hogy mi a különbség a kitaláció és a valóság között. Piaget észrevette, hogy a gyerekek „sémákban" gondolkodnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy az üzenet egészében gondolkodjanak, anélkül, hogy minden részletet értelmezniük kéne. Ha olyasmit halla­ nak, amit nem értenek, nem a mondatszerkezetet vagy a szavakat pró­ bálják meg elemezni, hanem az átfogó értelmet igyekeznek megérteni vagy kitalálni. Megfigyelte, hogy az értelmi fejlődésben a fejlődés iránya mindig a szinkretikustól az analitikus felé halad - előbb az egészet látják, csak később alakul ki a kategorizálás, részekre bontás képessége. A 7-8 évesnél fiatalabb gyermekek gondolkodása jórészt szinkretikus, de később kialakul az elemzőképesség, ami a fiatalkori gondolkodásból a felnőttkori gondolkodásba menő átmenetet jelenti.

399

Gyermeki logika
Piaget elgondolkodott, vajon miért van az, hogy a gyermekek, különö­ sen a 7 évesnél fiatalabbak olyan gyakran fantaziálnak, álmodoznak és használják képzeletüket. Megfigyelte, hogy mivel nem folytatnak deduktív és analitikus gondolkodást, nincs ok arra, hogy határozottan elkülönítsék a „valós" és a „nem valós" világot. Mivel gondolkodásuk nem oksági viszonyok és bizonyítékok szerint működik, minden lehet­ ségesnek tűnik. Amikor egy gyermek azt kérdezi: „Mi lenne, ha angyal lennék?" a felnőtt a kérdést nem találja komoly megfontolásra alkalmasnak, mivel az a realitás világán kívül esik. De egy gyerek számára nemcsak, hogy minden lehetséges, hanem megmagyarázható is, mivel nem szükséges hozzá objektív logika. Értelmük kielégítéséhez csak indítékra van szük­ ség - a labda le akart gurulni a dombról, ezért le is gurult. Egy 6 éves gyerek úgy gondolhatja, hogy a folyó azért folyik lefele a hegyről, mert le akar folyni. Egy évvel később ugyanezt úgy magyarázza: „a víz mindig lefele folyik, ezért folyik erről a hegyről is lefele a folyó". Miért van az, hogy sok kisgyermek folyton azt kérdezi: „Miért?" Azért, mert minden és mindenki szándékára kíváncsiak, nemcsak az élőlények, hanem az élettelen dolgok szándékára is, és nem veszik észre, hogy csak bizonyos dolgoknak van szándéka. Később, amikor a gyermekek már fel tudják fogni, hogy a dolgok többsége indíték nél­ kül történik, kérdéseik az okozati viszonyokra irányulnak. Az időszak, amíg nem értik meg az ok-okozati viszonyokat, egybeesik az egocentrizmus időszakával. A „képzelet világa", ahogy mi felnőttek felsőbbrendűen címkézzük, a gyermek számára hideg és nyers valóság, hiszen ebben mindennek a maga szándéka és motivációja szerint értelme van. Valójában, mint

400

Piaget fanyarul megjegyezte, úgy tűnik, a gyerekek világa olyan jól mű­ ködik, hogy az ő felfogásuk szerint nincs szükség hozzá logikára. A felnőttek gyakran nehéznek találják, hogy megértsék a gyereke­ ket, mert már elfelejtették, hogy a logika nem játszik szerepet a gyer­ mek gondolkodásában. Egy bizonyos életkor alatt nem tudjuk rávenni a gyerekeket, hogy úgy gondolkodjanak, mint mi. A gyerekek minden életkorban sajátos egyensúlyba kerülnek környezetükkel. Vagyis, ahogy 5 évesen gondolkodnak, az tökéletesen megmagyarázza világukat. De ugyanaz már nem érvényes 8 éves korukban. Késői írásaiban Piaget a gondolkodás fejlődésének végső, 11-12 éves korban kezdődő szakaszával foglalkozott. A tizenévesek gondolkodási, elvonatkoztatási, ítéletalkotási és jövőbeli lehetőségeket felmérő képessé­ ge gyakorlatilag megegyezik a felnőttekével. Innentől kezdve a képességek nem minőségi, hanem inkább mennyiségi vonatkozásban változnak.

Záró megjegyzések
Bár a pontos időzítéssel, szakaszolással kapcsolatosan vannak még kér­ dések, Piaget gyermek-fejlődéstani szakaszai általában kiállták az idő próbáját, és nagy hatással volt az óvodai és iskolai nevelésre. Bár Piaget sosem tekintette magát gyermekpszichológusnak, és való­ jában inkább ismeretelmélettel foglalkozó tudós volt. A gyermekekkel kapcsolatos megfigyelései a kommunikáció és a megismerés tágabb el­ méleteihez vezettek, mert amit a gyermeki elméről megtudott, a felnőt­ tek gondolkodásáról alkotott képet is világosabbá tette. Például nem csak a gyerekek használnak sémákat gondolkodásukban, hogy képet al­ kossanak a világról - a felnőtteknek is akkomodálniuk és asszimilálni­ uk kell az új információt, hogy az illeszkedjék a meglévő ismereteikbe.

401

Piaget találta ki a „genetikus ismeretelmélet" szakterületet, ami azt vizsgálja, hogyan fejlődik vagy változik az ismeretelmélet az új infor­ mációval kapcsolatban. Az elmét meglehetősen önkényes valaminek tartotta, ami úgy épül fel, hogy a valóság az adott személy saját világ­ képéből magyarázható. Az oktatásnak figyelembe kell vennie ezeket a modelleket, ahelyett, hogy egyszerűen tényekkel tömné a diákok fejét, különben az információt a tanulók nem képesek befogadni. Az ilyen oktatási módszer szürke konformistákat termel, akik kellemetlennek találnak minden változást. Piaget megelőzte a korát azzal, hogy azt mondta, újító és találékony gondolkodókat kell nevelni, akik tisztában vannak gondolkodásuk szubjektivitásával, ám elég érettek ahhoz, hogy befogadják az új tényeket. Kezdeti, a gyermeknyelvet és a gyermeki gon­ dolkodást tanulmányozó vizsgálatai kitűnő betekintést adtak a felnőt­ tek gondolkodási folyamatainak megértéséhez.

Jean Piaget
1896-ban születet Neuchátelben, Svájc nyugati részén. Piaget apja a középkori irodalom professzora volt a helyi egyetemen. A biológia iránti érdeklődése abban is meg­ nyilvánult, hogy még középiskolás korában számos tudo­ mányos cikket publikált, és 1917-ben megjelent Recherché című filozófiai regénye. Miután megszerezte PhD-fokozatát, Piaget a gyermekek nyelvi fejlődését kezdte tanulmányozni, és 1921-ben a genfi Institut Jean-Jacques Rousseau igazgatója lett. 1925 és 1929 között a pszichológia, a szociológia és tudományfilozófia professzora volt a neucháteli egyetemen, majd

402

visszatért a genfi, egyetemre és egy évtizeden keresztül volt a tudományos gondolkodás professzora. Ezzel egyidejűleg több posztot is betöltött a svájci oktatási hatóságoknál. 1952-ben Párizsban, a Sorbonne-on a genetikai pszicho­ lógia professzora lett, és 1980-ban bekövetkezett halá­ láig a genfi székhelyű International Center fór Genetic Epistemology elnöke volt. További munkái: The Child's Conception o f the World (A gyermek fogalma a világról 1928), The Morál Judgment o f the Child (A gyermek erkölcsi ítélete 1932), The Origins o f Intelligence in Children (A gyermeki intel­ ligencia eredete 1953), Biology and Knowledge (Biológia és tudás 1971) és The Grasp o f Consciousness (A tudat megértése 1977).

2002 Tiszta lap
„Az em beri természet elfogadása sokak szerint azt jelenti, hogy belenyugszunk: a rasszizmus, szexizmus, háború, népirtás, nihilizmus, reakciós politika, gyerm ekek és hátrányos helyzetűek elhanyagolása az em beri természetből következik. Azt állítani, hogy az elm ének vele született szervezettsége van, nem csak azzal döbbenti m eg az em bereket, hogy igaz lehet, ha nem azzal is, hogy önm agában erkölcstelen gondolat."

„M indenkinek van elmélete az em beri természetről M indenkinek előre kell éreznie mások visel­ kedését, és ez azt jelenti, hogy m indannyiunknak szüksége van elméletekre az em beri viselkedés­ ről. A z em beri természettel kapcsolatos hallgatólagos elmélet - miszerint a viselkedést gondola­ tok és érések okozzák - nagyon mélyen beépült az emberekről alkotott gondolkodásunkba . "

Dióhéjban
A genetika tudománya és az evolúciós pszichológia kimutatja, hogy az emberi természet nem egyszerűen a szocializáció terméke.
Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. oldal) Hans Eysenck: A szem élyiség d im e n z ió i (163. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. oldal) Anne Moir & Dávid Jessel: A gyszex (365. oldal) V. S. Ramachandran: A z e lm e fa n to m ja i (413. oldal)

404

Hozzátette. és mítosznak nevezte. hogy nem ismerjük be a tényt. inkább babát adtak a kezükbe. vagy teljes mértékben kultúránk és környezetük alakít minket. melyben kiigazított több. fejezet Stcvcn Pinker A „természet kontra nevelés" elcsépelt vita arról szól. tudja. hogy minden gyerek születésé­ től fogva különbözik testvéreitől. a viktoriánus kornak azon hozzáállásá­ hoz hasonlította. Pinker azt. meghatározott tulajdonságokkal és tehetségekkel jövünk-e a világra. Az 1960-as és 1970-es években a szülők a behaviorista pszichológusok. az emberi intelligencia alakíthatóságával kapcsolatos vad elképzelést. hogy békésebb. például nem engedték a fiúgyermekeket játékpuskával játszani. hogy magatartásunk teljes mértékben a szocializáció eredménye. hogy már eleve „beprogramozva". Akinek vannak gyerekei. hogy tabutémának nyilvánították a szexet. antropológusok és szociológusok tanácsaira hallhatva úgy gondolták. kevésbé szexista környezetet teremtsenek. Mindent megtettek. hogy minden a környezeten múlik. miszerint az emberi termé­ szet biológiailag determinált. hogy ez is torzítja a közérdeket.40. Steven Pinker híres kísérleti és kogni­ tív pszichológus megírta The Bionk-Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása) című munká­ ját. hogyan 405 . a tudományos kutatást és azt is.

hogy a biológia erői nem játszanak szerepet abban. Egy eszme története John Stuart Mill. az a tantétele. kol­ dussá vagy tolvajjá.viszonyulunk egymáshoz. olyan papírlaphoz hasonlította.mondja Pinker. felnőtt korukra bármivé tudná őket nevelni: orvossá. hogy minden ember egyenlő. hogy milyenek az emberek. művésszé. Watson Behaviorism (Viselkedéstan 1924) című könyvének híres feje­ zetében azzal dicsekedett. és mennyire befolyásolja azt a kultúra és a környezet. mennyire alakítják az emberi természetet a veleszületett minták. hogy ha az embernek nincs súlyos értelmi vagy fizikai fogya­ tékossága. Eléggé érthető. A John B. amire még soha senki nem írt semmit. bármit elérhet az életben. Pinker ezt a koncepciót úgy definiálja: „az emberi elmének nincs öröklött struktúrája. a társadalom és az egyén tetszés szerint alakíthatja azt" Ebben benne foglaltatik az a logikai feltételezés. makacsul tartja magát. a kultúra semmilyen ha­ tást se gyakorol" Inkább az a szándéka. hogy ha rá bíznának egy tucat kisgyereket. hogy „A gének felelősek mindenért. amikor az emberek közötti biológiai különbségek 406 . milyen fontos az emberi tudat számára a tapasztalat és a tudat rugal­ massága. és ma készségesen elfogadjuk. hogy feltárja. Ám nem helyezkedik egyszerűen arra az ál­ láspontra. a felvilágosodás korának egyik filozófusa rámutat. hogy nem akarunk visszamenni egy olyan időszakba. „A modern szellemi élet világi dogmája lett" . Bár a behaviorizmus már nem ortodox pszichológiai tan. így terjedt el a „tiszta lap" fogalom. hogy az emberi tudat születéskor „teljesen tiszta lap". Ám ennek elfogadásából egyenesen következik.

Azok vagyunk. függetlenül a népcsoportok civilizációs fej­ lődési fokától. akiknek elméje kiváló problémamegoldó volt. a féltékenység. amelyek úgy hiszik. akiknek érzékeik pon­ tosak voltak. amint az várható. a nemek közötti hasonlóságok és eltérések valójában nagy­ mértékben biológiailag programozottak. hogy a „tiszta lap" elmélet által keletkez­ tetett vákuum lehetővé tette. Az evolúciós biológusok és néhány felvilágosult antropológus rá­ mutatott. biológiai nem és társa­ dalmi osztály szerinti megkülönböztetéshez és előítéletekhez vezet. a nemi erőszak. a jóindulat és a szerelem is. Ilyenek: a küzdelem. hogy számos „társadalmilag konstruált" tényező. ugyanakkor. Donald Brown feltérképezte az általa „általános emberinek" tartott jellemvonásokat és viselkedé­ seket a föld népei között. A túlságosan képlékeny elméket azon­ ban az élet „kiszelektálta". a dominancia. Az ember brutális és okos és szerető tud lenni. míg a tiszta lap elmélet végleg eltűnik a süllyesztőben? . az erkölcsi érzék. mint az érzelmek. 407 . akik csatározásokban és egyéb küzdelmekben vettek részt. Azok. mivel az rassz. amik vagyunk Pinker rámutat.rendkívüli hangsúlyt kapnak. Még mennyi „ember-áttervezési" kísérletet kell elszen­ vednünk. hogy ezzel olyan parancsuralmi rend­ szerek éljenek vissza.te­ szi fel a kérdést Pinker. mivel olyan emberek neurológiai felépítését örököltük. természetesen sikert arattak másokkal szemben és nekik sikerült átörökíteniük génjeiket. mert évezredek során át alakította a darwini természetes szelekció. hogy az emberi elme soha nem lehetett tiszta lap. Mindazonáltal ironikus. a konfliktusmegoldás. hogy a tömegeket bármivé alakíthatják.

milyen aprólékos részletekig van agyunk „beprogramozva" születéskor. ez az agyterület felelős a döntéshozatalért és az impulzu­ sok gátlásáért. extraver­ zió. hanem annak is. Olyan apró személyiségjegyekben is megegyeznek. a verbális és matematikai képességek.vagyis az agyba épített evolú­ ciós adaptációs készségek. ami a térbeli tájékozódásban és a számolási képességekben játszik szerepet. hogy prefrontális lebenyük az átlagosnál kisebb. az akarat és a lelkiismeret" . ami a normálisnál kisebb. „A szerelem.és túlélték. hogy szeretnek-e szerencsejátékokat játszani vagy tévét nézni. hogy genetikai állományuk teljesen azonos. közben képesek voltak szoros közelségben együtt élni és kibékülni.összegzi Pinker . • Einstein agyának nagy és szokatlan alakú alsó parietális lebenye volt. barátságosság és az élettel való általános elégedettség.„'biológiai' meghatározottságúak is ." Ami velünk született Idegtudósok számos kísérlete bizonyítja. • Születésükkor elválasztott egypetéjű ikrek esetében az általános intelligencia. Az agy ezen részének a nemi különb­ ségek kialakulásában van szerepe. 408 . valamint olyan vonások is nagyon hasonlók. Például: • A homoszexuális férfiak agyának általában van egy olyan része (a harmadik interstitiális nucleus az anterior hypothalamusban). Ezzel ellentétben elítélt gyilkosok agyának vizs­ gálatakor azt találták. mint az introverzió. hogy agyuk fiziológiája (bizonyos agyterületek barázdáltsága és mérete) is szinte teljesen azonos. Ez nem csak annak tudható be.

hogy ha a gének irányítják elménket. Záró megjegyzések Pinker a „tiszta lap" elméletet Galilei idejének kozmológiájához hason­ lítja. amit korábban környezeti hatásnak tulajdo­ nítottunk. akkor gondolkodásunkat és magatartásunkat is a teljesen a gének hatá­ rozzák meg. neurotikus vagy stabil. és nehéz megkülönböztetni őket a környezeti tényezőktől. hogy a világegyetem agyagi valósága erkölcsi kereteken nyugszik. Pinker elismeri félelmünket attól. amelyben élni akarunk. és lelkiisme­ retes vagy gyenge lelkiismeretű. hogy genetikai gyökerei vannak. amikor az volt az általános vélekedés. alacsony nyitotságú vagy nyitott.• Számos állapotról. hogy nem tudjuk befolyásolni azt a társadalmat. Az ilyen állapotok a család több tagjánál is megjelennek. Ám a gének csak egy bizonyos fokú valószínűséget jelente­ nek . Mind az öt dimenzió örökölhe­ tő. Félünk attól. minthogy a személyiségünk 40-50%-a e genetikai tendenciák alapján meghatározott. a depresszió.az emberi természet biológiai alapja . • A pszichológusok öt dimenzió alapján jellemzik a személyisé­ get: introvertált vagy extravertált. hogy a tudományos tény . az autizmus. kiderült. a diszlexia. 409 .ideológiai okokból félresöpörtetett.önmagukban semmit nem határoznak meg. hogy ezek a tények „értékek devalválódásához" és ahhoz vezet­ nek. a bipoláris be­ tegség és a nyelvi készségek sérülése. Ilyen a ski­ zofrénia. barátságos vagy ellenséges. Hasonlóképpen a mai morális és politikai érzékenység azt jelenti.

Budapest 410 . Jelenleg a Harvard pszichológia professzora. még nem tűnnek el." Csak akkor léphetünk tovább. vaskos kötet. Ho- 86 Steven Pinker: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?.írásaiban a pontos tudományos tartalom nagyon élvezetes stílussal társul. Typotex. milyen is valójában. ha a biológia. Nagyszerű szellemi teljesítmény. vagy szilárdabb tudományos alapokat ad nekik. Steven Pinker 1954-ben született. beletelik némi időbe. A McGill Egyetemen diplomázott. Pinker 2003-ig volt a Massachusetts Institute o f Technology pszi­ chológia professzora és a Center fór Cognitive Neuroscience igazgatója. Kanadában. darabokra zúzza néhány dédelgetett elképzelésünket. a Harvardon szerezte PhD-fokozatát kísérleti pszichológiából. ha megmutatjuk neki. 2 0 0 6 . míg elolvas­ suk és teljesen megértjük. de attól. amit nem szeretünk elismerni. További munkái: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?86 (The Language Instinct 1994). miért olyan népszerű Pinker a tudományos ismeretterjesztő írók között .Pinker válaszul Csehovtól idéz: „Az ember akkor válik jobbá. meglehet. A Tiszta lap nagy. a genetika és az evolúciós pszichológia tényeihez ragasz­ kodva megismerjük. Lehet az emberi természetnek sok olyan tulajdonsága. Könnyű belátni. hogy ezeket tagadjuk. kik és mik vagyunk. Montrealban. A nyelv és a megismerés területén végzett kutatásaival lett a legismertebb.

40 87 Steven Pinker: Hogyan működik az elme?. Lexical and Conceptual Semantics (Lexikális és konceptuális szemantika 1992). Budapest 411 . Visual Cognition (Vizuális megismerés 1985). 20 0 2 . Csibra Gergely. és Words and Rules: The Ingredients o f Language (Szavak és szabályok: A nyelv alkotóelemei 1999). Osiris. ford.gyan működik az elm e?87 (How the Mind Works 1997).

milyen tere van a szabad akaratnak? E kérdé­ sek sajátos ismétlődő jellege . hogyan m űködnek más elm ék. aki olyan fajba fejlő­ dött. aki kalapnak nézte a feleségét (433. am ely a vállán át visszatekintve kérdéseket tud felten n i eredetéről." Dióhéjban A neurológia furcsább eseteinek felfedése bepillantást adhat. ha nem saját létével kapcsolatos kérdéseket tesz fe l: Ki vagyok? M i történik a halál u tá n 7 E lm ém kizárólag az . oldal) Olivér Sacks: Aférfi.1998 Az elme fantomjai „Van valami rendkívül szokatlan egy szőrtelen főem lős újszülöttben. hogy az elm e nem csak hogy képes feltárni. milyen a magunkról alkotott felfogásunk.teszi ren dkí­ vül érdekessé a neurológiát. M ég furcsább. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189.ahogy az agy küszködik. agyamat alkotó neuronokból áll? És ha igen. hogy m egértse m agát . oldal) 412 .

S. hogy elmélete­ ket állítsanak fel. de talán eljutottunk a megértés folyama­ tának kezdetére. Azoknak. A Phantoms o f the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása. V. Amíg a tudósok arra törekednek. megfogni egy csészét úgy. Ramachandran ennek ellenkezőjét teszi. Most. hogy valamiféle átfogó tu­ dat-elméletet állítsunk fel.41. Ramachandran a világ egyik vezető idegtudósa szerint az agykutatás még mindig túl friss tudományág ahhoz. bevezetés az „elme titkai­ ba". aztán bizonyítékot találjanak az elméletek alátámasz­ tására. Miután az ember elolvassa ezt a könyvet. hogy egyre töb­ bet tudunk magáról az agyról. a tudomány is beleszól a vitába. amit a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudnak könnyen magyarázni. ahhoz hasonlóan ahogy Einstein kidol­ gozta a relativitás elméletét. Ramachandran Mi a tudatosság? Mi az „én"? E nagy kérdésekkel való foglalkozás év­ ezredeken át a filozófusok privilégiuma volt. S. a könyv legfontosabb üzenete talán az. társszerző: Sandra Blakesleé) Ramachandran könyvpiaci sikere. már nem képes felemelni a kezét. akik érdeklődnek a pszichiátria iránt. fejezet V. hogy ezt teljesen természetesnek vegye. Szándékosan gyűjti az orvosi esetekben leírt anomáliákat. Igazi kinyilatkoztatás. hogy sok eset- 413 .

Amellett.óriási. Deepak Choprától idéz. elismeri. mennyire csodálja. akár csak gondolatban. kétmillió axont és egymilliárd szinapszist tartalmaz. akár hangosan nyilvánul meg. hogy az illető elmebeteg. hogy sokkal tartozik a tudományos ismeretterjesztő könyveknek. amik a „dió két felét" alkotják. Úgy tűnik. a könyv szóra­ koztató is. temporális lebeny. hogy egy halomnyi nedves szürke sejt éntudatot és tudatosságot teremt. Ramachandran. Shakespeare-től és a holisztikus gyógyítás gurujától. hanem felfedi. Freudra és a hinduizmusra utal. amely a tudatosság racionális kifejezőjeként végig „beszél".ben a korábban „elmezavarként" diagnosztizált állapotokat ma jobban értjük. hogy az agy neurális kapcsolati zavarai okozzák. aki Sherlock Holmes nagy rajongója. Az agy . A jobb féltekéhez inkább érzelmeink és az élet holisztikus felfogása kötődik. köztük a négy lebenyt . occipitális -. Ramachandran fesztelen stílusával kifejezi. ha sosem hallottunk a thalamusról vagy a frontális lebenyről. és ezek mind „beszélnek" egymással. Ez a széles látókörűség teszi Az elme fantomjai című könyvet élvezetes olvasmánnyá akkor is. A két félteke az ellenoldali testfél mozgásait irányítja: a bal agyfélteke a test jobb oldalát a jobb félteke a test bal oldalát vezér­ li. hogy nem szokványos tudós. Bár időnként elka­ landozik. parietális lebeny. A látszólag őrült viselkedés nem feltétlenül jelenti azt. Részlete­ sen bemutatja az agy különböző részeit. kicsiben Ramachandran felhívja a figyelmet egy meghökkentő tényre: „Agyunk egy homokszemnyi része százezer neuront. Számos ilyen kóros állapotról kimutatták. Általában a frontális lebenyt tekintik 414 . a bal agyfélteke az agynak azon része. Nem tudományos elismeréseit sorolja.frontá­ lis lebeny. hogy bevezetést ad a koponya anatómiájába.

más néven látótelep. hogy ez az agy egy korán kialakult. vagy holisztikusán. annyiban. a szex. ez szabályozza a vérnyomást. Ramachandran megjegyzi. Az agy további részei: • A kéregtest (corpus callosum). hogyan működik az emlékezet és az észlelés. ahogy egyre jobban megértjük. ahol a bölcsesség. Ebben az a legrosz- 415 . ide kapcsolódik a szagláson kívül minden érzékszervi érzékelésünk. úgy értjük meg. • Az agy közepén elhelyezkedő talamusz. a két agyféltekét összekötő rostköteg. a ter­ vezés és az ítéletalkotás folyamata megy végbe. valamint hormonális és anyagcsere-funkciók. hogy ezen az alaptudáson túl. a tudósok úgy gondolják. a szívritmust és a légzést. Fantomvégtagok Mire utal Az elme fantomjai cím? Ramachandran azokról a vizsgálatairól a legismertebb. • A gerincvelő csúcsánál elhelyezkedő medulla oblongata (nyúltvelő). még mindig nem vagyunk egészen biztosak abban. ami olyan „hajtóerőket" szabályoz. a féle­ lem. melyeket fantomvégtagérzésről beszámoló emberekkel végzett. A memória például az agy egy külön részén helyezkedik el. Amputációt vagy bénulást követően a páciensek ugyanúgy ér­ zik végtagjukat. hogy míg az agy egyes területei bizonyos meghatározott feladatot látnak el. • A hipotalamusz a talmusz alatti agyi képlet. azaz olyannak. primitív része. az agy egész területén? A szerző szerint mindkét ma­ gyarázat igaz lehet.az agy „legemberibb" részének. mint az agresszió. mi adja az „emberi természet" lényegét. hogy az agy részei hogyan kommunikálnak egymással. mintha az normálisan működne.

mégis élénk érzései van­ nak a kéz és kar használatáról. kar nélkül született. hogyan és miként keletkeznek ezek a fantomok az idegrendszerben? Miért marad „bevésődve" a végtag meg­ létének érzése az agyban amputáció után? A páciensek vizsgálata és kí­ sérletek során a következőképpen magyarázza a fantomvégtagérzést: az agyban van egy testséma. hogy gyakran nagyfokú fájdalmat is éreznek a fantomvégtagban. amikor a szenzoros információ arról tudósít. hogy az agy a végtagok mozgásának koordinációjára van programozva. és ebbe beletar­ tozik a láb és a kéz is. hogy nincs semmi mozgatnivaló. Említ egy másik esetet is. hogy az általa vizsgált páciensek túlnyomó része nem neurotikus. Ebből arra lehet következtetni. így az agy továbbra is azt hiszi. hogy valami megváltozott. hogy van mozgatandó kéz vagy láb. Mirabelle. de egy idő után a visszacsatolás hiánya elég. Sőt egyik páciense.szabb. A hagyományos vélekedés szerint a kar vagy láb elvesztése feletti sokk miatt a páciens vágyálomba éli bele magát. De Ramachandran rámutat. míg az agy fel tudja dolgozni ezt a tényt. Ám az amputáltakkal ellentétben a végtag nélkül születettek sosem kaptak visszacsatolást a csonktól. mint önmaga reprezentációja. hogy a végtag még mindig megvan. beletelik bizonyos időbe. hogy a végtag érzete megszűn­ jön. Ha egy végtagunkat elvesztjük. és ezt akkor is alkalmazni akarja. Amikor a páciens elveszti egyik végtagját. vagy tagadja annak elvesztését. amikor egy lány rendszeresen az ujjait használta egyszerű számolási műveletek el­ végzésére .ámde alkar nélkül született. az agy továbbra is jeleket küld a hiányzó végtag vezérlésére. 416 . Ramachandran azon tűnődött.

A „tagadás- 417 . a tagadás vagy elfojtás elhárító mechanizmusaival válaszol a status quo megőrzése érdekében. állhatatosan próbál ragaszkodni a dolgok megszokott állapotához". amikor olyan új információ merül fel. és „min­ dig. hogy felfedezze. ha a bal láb vagy kar érintett. melyben egy nyilvánvalóan szinte minden tekintetben egészséges páciens tagadja. hogy karja vagy lába le­ bénult volna. Az „én" megőrzése bármi áron Ramachandran kísérletei az anazognózia tüneteitől szenvedő pácien­ sekkel igazolni látszik az elhárító mechanizmusok freudi elméletét. a bal agyfélteke „szabad kezet" kap a „tagadásban és konfabulációban".Végtagbénulás tagadása Az anazognózia olyan tünetegyüttes. és keresi az inkonzisztenciákat és a a változás legkisebb jeleit. hanem az agyi idegpályákban keresi az okot. azaz olyan gondolataink keletkeznek és úgy viselkedünk. de ez a tagadás csak akkor fordul elő. Mi okozza ezt a rendellenességet? Egyszerű vágyálom? És miért csak a bal végtagokon jelentkezik? Ramachandran magyarázatában szerepe van a két agyfélteke közötti munkamegosztásnak is. hogy az emberek miért racionalizálnak és miért igyekeznek elkerülni a valóságot. hogy azzal megvédjük mindazt. ami nem illik a meglévő mo­ dellbe. A bal agyfélteke generálja a meggyőződési rend­ szereket. Ha a jobb félteke sérül. ám a pszichológiával ellentétben nem a pszichében. A neurológia fel­ adata. Természeténél fogva konformista. A jobb félteke valóság-el­ lenőrző tevékenysége nélkül az elme az önámítás ösvényére téved. Ezért. ki akarja billenteni a status quót. valóság-modelleket. A jobb agyfélteke feladata ezzel éppen ellenté­ tes. amit magunkról gondolunk.

hogy a tudomány hajlamos a szőnyeg alá söpörni a szokatlan eseteket. Ahhoz. Budapest 418 .sál" élő páciensek vizsgálata erre a legjobb kutatási módszer. saját sorsát és cselekedeteit irányítani képes személyiségek vagyunk. a többi automatikusan. amelyben megjegyezte. Ám az ezért felelős részünk csak egy kis része az egésznek. mivel az ő elhárításaik koncentráltak és felerősítettek. hogy életben maradjunk. az ott történő esemé­ nyekkel. hogy ezeket mind összefogja. zombiszerűen működik. míg nem sikerül azokat beilleszteni már elfogadott elméletekbe. Különös és csodás esetek Ramachandran idézi Thomas Kuhnt és A tudományos forradalmak szerkezete88 (The Structure of Scientific Revolutions) című úttörő munkáját. mert az agy és az idegrendszer nagyon sok külön­ féle rendszert tartalmaz. Az agy mindent megtesz. Bíró Dániel Osiris. arra a tapasztalatra van szükségünk. ha kiderítjük a furcsa esetek okát. De Ramachandran feje tetejére állítja ezt a gyakorlatot: Azzal kerülhetünk közelebb az általánosításokhoz. beilleszkedjünk a társadalomba. Ez talán azért fejlődött így. és szükség van egy nagy illúzióra. hogy önálló. néha saját testük bal oldalával kapcsolatosan is. hogy megőrizze énélményét. Vegyünk például a bemutatottak közül csak három esetet: • A féloldali neglect tünetegyüttesben szenvedő páciensek közö­ nyösek a tér bal oldalán levő tárgyakkal. 2 0 0 2 . társat találjunk és vele éljünk. Elle nem eszi meg a tányér bal oldalán levő ételt. nem sminkeli ki arca bal 88 Thom as S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete. ford.

amikor az arcukra néz. Neurológiai szakkifejezéssel nincs kapcsolat (a temporális kéregállományban elhelyezkedő) arcfelismerő agyterület és az amygdala (a limbikus rendszer kapuja) között. húsuk rothadt és tes­ tükben tenyésző. Azt állítják. ez az állapot nem szokatlan. Ramachandran szerint ez az agy szenzoros területei és az érzelmekért felelős limbikus rendszer közötti kapcsolat hibájából ered. a valósról és a nem valósról 419 . Mi a tudat? Az ilyen bizarr esetek. amikor a páciens azt hi­ szi. Bár ez meglehetősen nyugtalanítja a vele élőket. ha a jobb parietális lebeny sérül. ezért „leold­ ják" magukat az életről. és bal oldalon a fogát sem mossa meg. hogy biztosan csalók. • A Cotard-szindróma olyan bizarr állapot. különösen. gyermekeit. • A Capgras-jelenség ritka neurológiai állapot. szélhámos­ ok. mivel könnyebben lehet kísérleteket tervezni rájuk. testvéreit csalónak. ki-be mászó férgeket vélnek látni. ha azt feltételezi. hogyan működik a normális elme. A páciens felismeri hozzátartozóit. hogy a test már nem él. A páciensek szó szerint nem éreznek többé semmilyen érzelmet. A világról való tapasztalásunkat természetesnek vesszük. hogy bűzlenek. Agyuk csak úgy tud megbirkózni ezzel a helyzettel. házastársát. megmutathatják. aminek egyik fel­ adata. hogy halott. és gyak­ ran előfordul agyvérzéses állapotokat követően. amelyben a páciens saját szüleit. hogy bizonyos arcokra érzelmi válaszokat generáljon. amiből az agy azt a következtetést vonja le. szélhá­ mosnak tekinti. ám ha agyunk neurális kapcsolataiban valami kicsit megváltozik. de nem jelent­ kezik nála semmi érzelem.felét.

beleértve azt is. de ha ez a képességünk sérül vagy módosul. amikor tényleg kezdjük megérteni ma­ gunkat. Egy egész fejezetet szentel a felfokozott vallási érzület és a temporális lebeny-epilepszia kö­ zötti összefüggésnek. hogy képesek vagyunk arról beszélni. milyen fi­ noman kiegyensúlyozva működik a tudatunk. Az embert az különbözteti meg az összes többi állattól. hogy az illetékesek nagyobb mértékben támogassák az agykutatást. ha az agynak ez a területe sérül. hogy kíváncsiságun­ kat elégítsük ki. Ramachandran azt mondja. az ember mindenbe túl sok jelentést láthat bele. ami úgy van tervezve. Agyunkban nem csak olyan idegi kapcsolati rendszer van. hogy a jelenségekhez különböző jelenté­ seket társítunk. e területek nél­ kül gyakorlatilag robotok lennénk. erőszak. hogy lehetővé tegye a világban való túlélésünket. képtelenek lennénk észlelni cselek­ véseink értelmét. ami megmondja. miért tesszük. Az amygdala és a temporális lebenyek alapvető szerepet játszanak tudatunk működtetésében. soha semmit nem lennénk képesek befejezni. amit teszünk. és ezt az agy általában kiválóan irányítja is. ter­ 420 . A realitásészlelés bizonyos részét ma­ gától értetődőnek. vannak olyan részek is.alkotott elképzelésünk teljesen félrevezethet minket.háború. vesszük észre. hogy tudatosak vagyunk. természetesnek kell vennünk. hogyan csináljunk valamit. Záró megjegyzések Ramachandran szerint az emberi faj történelmének legnagyobb for­ radalma akkor következik be. hanem mert „minden rossz" . Csak ha valami elromlik. Ha minden pillanatban a puszta érzékeléssel kéne foglalkoznunk. Kezdjük megér­ teni. nem egyszerűen azért. amik megmondják. hogy valóságérzékelésünk inkább bonyolult illúzió. Felhívást tett közzé. a páciens hirtelen mindent intenzív spirituális módon értékel.

orvosi dip­ lomáját a Chennai (Madras) egyetemén. és szükségünk van erre. amivel filozófiai vagy spirituális szinten kapcsolatot tartunk a világgal. attól még ez az eszköz. az Australian National University aranyérme és az oxfordi All Souls College-beli tagság. A neurológia az agy anatómiájáról és neurális kapcsolatairól nyújt ismereteket. Ez egyedi jelenség az állatvilágban. Tudományos elismerései töb­ bek között a holland Ariens-Kappers érem. amit az Egyesült Királyságban a 421 . PhD-fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte. A Phantoms in the Brain könyv alapján kétrészes dokumentumfilm készült. köztük 2003-ban a Reith előadásokat NagyBritanniában és az Agy évtizede előadást az Egyesült Ál­ lamokban. De nagyobb feladat az. Jelenleg San Diegóban a University o f California egyik intézete. a National Institute fór Mentái Health rende­ zésében. Ramachandran szerint még ha az énélmény valóban csak bonyolult illúzió is. hogy megértsük. a Center fór Brain and Cognition igazgatója és a Salk Institute fór Biological Studies docense. mi a kapcsolat a szürke sejtek tömege és a között a meggyőződésünk között. hogy testünk életben maradását biztosítsa. és további gondos tanulmányozást érdemel. Ramachandran jelentős előadás-sorozatokat tartott szerte a világban.innen ered. V. S. ezért nagy becsben kell tartanunk.rorizmus . Ramachandran Vilayanur Ramachandran Indiában nőtt fel. amit agyunk azért ho­ zott létre. hogy elin­ dulhassunk. hogy szabad akaratú személyiségek vagyunk.

szakterülete a kognitív idegélettan. Sandra Blakeslee a The New York Times tudo­ mányos szakírója. További munkái: Encyclopaedia o f the Humán Brain (Az emberi agy enciklopédiája 2002). 422 . Szerzőtársa. The Emerging Mind (A felbukkanó szellem 2003) és A Brief Tour o f Humán Consciousness (Rövid utazás az emberi tudatban 2005).4 1 Channel Four. az Egyesült Államokban a PBS mutatott be.

.

oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. "9 1 Dióhéjban Az igazi kapcsolat vagy kölcsönhatás olyan.1961 Valakivé válni . így egyre inkább önmagává válik. hogy a kliens fokozatosan . M élyen és intenzíven éli át személyiségének azokat a vo­ násait. Kramer. érző és pulzáló folyamat: személlyé válik. ford. oldal) 89 Carl R.A személyiség születése. Simonfalvy László. és amellyel kapcsolatban önmagát is folyamatosan becsapta. önmagunk lehetünk és melyben a másik fél világosan látja a bennünk rejtező lehetőségeket. Budapest 90 Simonfalvi László fordítása 9 Simonfalvi László fordítása 1 424 . az utószót írta Klein Sándor. & Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. Bruce Patton. A másokhoz való alkalmazkodás álarca.bár időnként fájdalm ak közepette . oldal) Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143* oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. az intellektuális raciona­ lizálás felszínessége helyét átveszi egy élő. oldal) Douglas Stone. a másik szem ély fe l fogja f e ­ dezni m agában azt a képességet. Edge. amelyek m indeddig saját maga előtt is rejtve voltak. az előszót írta Peter D.felfedezi. amiben jól érezzük magunkat a bőrünkben. lélegző. Rogers: Valakivé válni .A személyiség születése 89 „H a képes vagyok létrehozni egy bizonyos típusú kapcsolatot. "90 „Úgy tűnik. amelyet a világnak önmaga helyett mutat. hogy mi rejlik az álarca mögött. amellyel ezt a kapcsolatot növekedésre használhatja: sze­ mélyisége fejlődni fog. 2 0 0 6 . az érzések cinikus elutasítása.

Erősen hatott rá az egziszten­ cialista filozófus Martin Buber és „a másik megerősítése" elmélete. aminek szélesebb körű hatása volt a sikeres emberi kapcsolatokra. hogy teljes mértékben elfogadjuk a másik személyben rejlő lehetőségeket. hogy hosszan beszélgetett valakivel? Volt olyan kapcsolata. fejezet Carl Rogers Érezte már valaha. milyen mély megértés és nyíltság van a rendelőben ülő két ember között. melyben teljes figyelmet kapott. „mire teremtetett". Ez a hangsúlyeltolódás a lehetséges (szemben a pusztán problema­ tikus jelenséggel) felé tette Rogerst és Abraham Maslow-t a huma- 425 . Rogers tanulmányai kezdetén úgy gondolta. De kezdett rájönni. nyílt és őszinte környezetben történtek. amitől megint normálisnak és jól érez­ te magát? Ezek a kölcsönhatások valószínűleg olyan megbízható. és hogy a folyamat inkább attól függ. és al­ kalmazta pszichológusi és tanácsadói munkájában. Az eredmény a ha­ gyományos pszichológus-páciens modell forradalmi változása. hogy kiváló gyakor­ ló pszichológus lesz. hogy ez a modell ritkán hatékony. és képesek vagyunk meglátni. Ez azt jelentette. Carl Rogers ezeket tartotta a jó kapcsolat jellegzetességeinek.42. és előítéletek nélkül hallgatták meg a problémáit. aki megoldja minden hozzá forduló páciense problémáját. hogy „meggyógyult" attól.

és az ő dolga analizálni és kezelni a pácienst. mintha tárgy lenne. Rogers úgy összegezte filozófiáját: „Amint egyre inkább önmagam leszek. De arra a következtetésre jutott. Ebben gyűjtötte össze 30 évnyi pszi­ choterápiás munkásságának tapasztalatát. ha megragadjuk a lényegét. egyre inkább meg tudom engedni a másiknak is. Rogers nem „helyretenni". amit ez magával hozhat. hanem Rogers egy évtized alatt keletkezett írásainak gyűjteménye. mindazzal együtt. gyengének. Ez volt a híres kliens-köz­ pontú (vagy személy-központú) terápia kezdete. akkor is."92 Mivel ekkoriban a pszichológia tudománya laboratóriumban tanulmányozott patkányok 92 Simonfalvi László fordítása 426 . ha tévesnek. hogy elfogadják minden gondolatu­ kat. ha a páciens (vagy pá­ ciensek) határozzák meg a folyamat irányát. A humanisztikus pszichológiát ma magától értetődőnek vesszük a személyes fejlődés és az emberi potenciál terén. hogy néhány ülés után maguktól meggyógyul­ janak. Hagyjuk. furcsának. mintha „munkadarab". amit mondtak. és segítette őket abban. hogy mindenki önmaga legyen Pszichológusi képzése során Rogers természetesen azt tanulta. hogy ő szabályozza a páciensével fennálló kapcsolatot. korrigálni akarta klienseit. hogy abszolút figyelmet fordítson arra. rendkívül ösztönző lehet. ostobaságnak vagy helytelennek tűnt.nisztikus pszichológia nagy alakjává. hogy hatékonyabb. hogy önmaga legyen. A valakivé válni nem egyetlen írás. Ez a hozzáállás segítette őket abban. fontosabbnak tartotta. és bár nem könnyű olvas­ mány.

nem pedig kész. hogy amikor valaki először jelentkezik a terapeutá­ nál. például feleség. vagy valamely kontrollálhatatlan magatartása miatt. általában megad egy okot. hogy a terapeutának is lehessen személyisége. abba beletartozik a praktizáló szakember hangulata és érzései is. ők is kifejezhessenek érzelmeket. hogy hagyja. Kivétel nélkül nem ezek az „okok" jelentették az igazi problémát. Mintha ez még nem lett volna elég. Rogers munkájának leglényegesebb eleme az a nézete. Valójában a hozzá kezelésre jelentkezett emberekkel csak egyetlen probléma volt: nagyon vágytak arra. nem csinált úgy. a klienst objektíven meghallgató terapeuta eszményével is. meggyőződése. hogy ha a pszichológus-kliens viszony az igazságon alapul. amikkel addig az élethez viszo­ nyultak. ám ennek eredmé­ nye az. a „bolond" pácien­ sek vezessék a kezelést. miszerint az élet áramló folyamat. Úgy vélekedett. hogy személyiségünk nem a valóságban gyökerezik. Fenntar­ totta magának a jogot. befejezett személyiségként" kell elfogad­ nia magát. hogy létünk. mintha lett vol­ na.viselkedése körül folyt. Általában nagyon foglalkoztatta őket. Igazi személyiséggé válni Rogers megfigyelte. és sokan tagad­ ták elképzeléseit. Ha például a kezelés során ellenségességet érzett vagy ideges lett. nem tartotta fenn a kellemes. Szerinte a megelégedett embernek „folyamato­ san fejlődő. elfogulatlan doktor látszatát. a szakma kihívásának számított. tapasztalásunk minden aspektusát befolyásunk alatt akarjuk tartani. Általában elkövetjük azt a hibát. hogy elvethessék azokat a hamis szerepeket és álarcokat. miért kér kezelést. Rogers felhagyott a nyugodt és hig­ gadt. munkaadó. Ha valamire nem volt válasza. mit gondolnak róluk 427 . férj. hogy igazi önmaguk legyenek.

azt je­ lenti. Gellért Marcell. hogy énjük min­ den aspektusát kezdték „birtokolni". része volt annak az eszmekörnyezetnek. Édesvíz.mások. csak aztán arra. hogy a kapcsolatokban addig nincs előrelépés. milyen befolyása volt a mai „segíts önmagadon" írókra. hogy megértsd a másik felet. hogy tagadjuk. Ennek az átalakulásnak az egyik aspektusa az volt. hogy egyszerre gyűlöli és szereti szüleit). és könnyű észrevenni. hogy létezzenek. az igazi veszély abban rejlik. miszerint az embernek inkább folya­ matnak. ha megengedjük. A társada­ lom visszatükröződése helyett igazi személlyé váltak. 1 994 428 . ami az 1960-as évek ellenkulturális forradalmához vezetett. rájövünk. amit érzünk. Záró megjegyzések Rogers hatása jelentősen túlmutatott szűkebb szakterületén. mint befejezett entitásnak tekintsék személyiségüket. Rogers szállóigévé vált kijelentése: „a tények mindig segítőkészek" az ember érzelmeinek rendezésére vonatkozik. Ahogy felszínre jön­ nek a korábban szégyellt érzések. Covey ford. A terápia visszavitte őket az élet és az élethelyzetek közvetlen megtapasztalásába. hogy nem halunk bele. amíg a felek nem érzik biztonságban magukat. hogy téged megértsenek" szabály nagyon rogersi gondolat. kifejezésre juttatták ellentmondá­ sos érzelmeiket is (az egyik páciens beismerte. Például Stephen Covey: A sikeres élet hét aranyszabálya (The Seven Habits ofHighly Effective People)93 című munká­ jában az „először arra törekedj. hogy őszintén beszélhetnek és figyelmesen 93 A sikeres élet hét aranyszabálya Stephen R. és mit kéne tenniük egy adott szituációban. Budapest. a tanács­ adás pszichológiáján. A hangsúly.

de pap akart lenni. kevesebb szorongás és konstruktívabb megoldás lenne az eredmény. Chicagóban. át­ vinnénk a családi. mivel végső soron nem a természettudományok. majd PhD-fokozatát 1931-ben. majd történelmet tanult. amit a másik személy vagy másik fél akar és érez. kik vagyunk valójában. miszerint olyan életet éljünk. hogy a pszichológusok munkája a legfontosabb a világon. a vállalati vagy a politikai életbe. ami kifejezi. és a Columbia University tanárképző tanszékén pszichológia kurzusokat vett f e l Itt szerezte meg alapdiplomáját 1928ban. bár tudományos szempontból 429 . Rogers úgy érezte. szigorú vallásos család­ ban. Ez az állás. Az ilyen hajlandóság. amit terápiás foglalkozásain megteremtett. Ha azt a nyitott és őszinte légkört. de két év után úgy érezte. hat gyermek közül negyedikként A Wisconsin Egye­ temen mezőgazdaságot. a gyer­ mekbántalmazás megelőzésére létrejött szervezetnél kez­ dett dolgozni. Az „éld meg a szenvedélyed" jelszó is visszavezet­ hető Rogers megközelítésére.meghallgatják őket. De a legfontosabb az. bár sohasem könnyű. teljesen gúzsba kötik a hitelvek. A gyermekpszichológiában végzett terápiás gyakorlatával Rogers a New York állambeli Rochesterben egy. hanem az emberek közötti jobb párbeszéd mentik meg az emberiséget. hogy valóban érezni akarjuk. 1924-ben New York Cityben beiratkozott a liberális Union Theological Seminary papneveldébe. megváltoztathatja a párbeszédek résztvevőit. Carl Rogers 1902-ben született.

a felnőttek számára kidolgozott alternatív tanulási módszerek és a konfliktusmegoldásra gyakorolt hatása. és egészen 1987-ben bekövetkezett haláláig Kaliforniá­ ban maradt. Ismertségéhez hozzájárult az encounter-csoportokban való munkája. . 1945-ben megkezdte 12 évig tartó munkáját a University o f Chicago pszichológia tan­ székén. és 1954-ben az American Psychological Association elsőként neki ítélte a Distinguished Scientific Achievement Award kitüntetést. A Client-Centered Therapy (A kliensközpontú terápia 1951) tovább növelte Rogers hírnevét. ahol tanácsadó központot hozott létre. hogy elfoglalja a Western Behavioral Studies Institute-nál ajánlott pozíci­ ót. 1940-ben a Clinical Treatment o f the Problem Child (A problémás gyerek klinikai kezelése) című könyve megjelenése után professzori állást ajánlottak neki az Ohio State University pszichológia tanszékén. 1964-ben a kaliforniai La Jollába költözött. hogy eltartsa családját.nem jelentett különösebb presztízst. és 12 évig dolgozott itt. Counselling and Psychotherapy (Tanácsadás és pszichoterápia) című műve 1942-ben jelent meg. lehetővé tette. Nagy jelentőségű.

.

"95 . Vajda Róza 432 . Kis Anna. ami súlyos neurológiai zavarok ellenére is fennmarad. Vajda Róza 96 Fordította: Fenyves Katalin.. B á r­ milyen im pulzusnál. és az állandó kész­ tetésekkel szem ben fe n n tudjon m aradni. A csoda az. és más orvosi történetek. Rupp Anikó. aki kalapnak nézte a feleségét. Vajda Róza. m ert neki a puszta túlélésért kell harcolnia . 2 0 0 4 . Budapest 95 Fordította: Fenyves Katalin. Rupp Anikó."96 Dióhéjban Az emberi elme zsenije abban rejlik.. Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181. holott éppen az ítélőképesség elvesztése sor neuropszichológiai zavar lényegét. m in d en n él erősebb. Park. A z egészség. és más orvosi történetek94 „A neurológia és a pszichológia. akaratának ereje. hogy megteremti és folyamatosan fenntartja az énélményt. Kis Anna. ford. Rupp Anikó..hiszen az em b er túlélési képessége.. bármilyen betegségnél hatalmasabb. hogy a legtöbb esetben ezt mégis sikerül véghezvinnie . aki kalapnak nézte a feleségét. Fenyves Katalin. m iközben m indenfélével foglalkozik.azért. hogy egyedülálló és elidegeníthetetlen szem élyiségként m aradjon fe n n a világban. a harcos egészség a végén általában győzedelm eskedik . képezi egy „A szuper-Tourette-beteg tehát azért van m indenkinél nehezebb helyzetben. oldal) V S* Ramachandran: Az elme fantomjai (413* oldal) 94 Olivér Sacks: A férfi. érdekes m ódon szinte sohasem beszél az »ítélőképességről«. .1970 A férfi. Kis Anna. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. hogy önálló egyéniséggé váljon.

hogy mindig is legalább annyira érdekelték a betegségek. szerzőjét híressé tevő könyvének elején Olivér Sacks neurológus kijelenti. Az első rész címe „Veszteségek" és olyan 433 . világszerte hatalmas bestsellerré lett. Egy élet munkája meggyőzte arról. milyen módon alkalmazkod­ nak az emberek a lelki és testi betegségekhez. letehetetlen. aki kalapnak nézte a feleségét. mintha valami rovar lenne . hogy gyakran nem az a fő kérdés. Könyvében Sacks azt igyekszik bemutatni. Ez még fontosabb a neurológiában. amely az agy olyan fizikai mű­ ködési zavaraival foglalkozik.43. és milyen találékonyan alkotják meg magukat újra. Sacks. „milyen betegség támadta meg ezt a sze­ mélyt". olvasmányos stílusban. amelyek gyakran befolyásolják a beteg énélményét. hanem az. aki rengeteg furcsa esetet látott. fejezet Olivér Sacks A férfi. mégis megma­ rad személyiségének félreismerhetetlen egyedisége. bámulatosnak tartja. A könyv 24 fejezetében számtalan furcsa és érdekes esetet mutat be.hiszen integráns „én"-ről. hogy az ember elvesztheti egészséges állapotban meglévő képességeit. hogy „milyen személyt támadott meg a betegség". személyiségről van szó. Nem vizsgálhatjuk a beteget úgy.. és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His Wife Fór A Hat: And Other Clinical Tales) című. mint az emberek.

hogy a páciens „múlt (és jövő) nélkül folyamatosan változó. Sacks észrevette. Jimmie nagyon jóképű. Megkérdezte. hosszútávú emlékezete 1945-ben megszűnt létezni. és amikor két perccel később visszatért. Minden jel arra mutatott. de láthatóan zavarta. Sacks kiment a szobából. hogy Jimmie élettörténetéről és családi életéről jelen időben mesél. Truman az elnök. Érettségi után felvették az amerikai haditengerészethez. értelmetlen pillanatban re­ kedt. Jimmie G. súlyos ál­ lapot után megharcoltak azért. hogy kicsoda. Mintha sosem beszéltek volna egymással.embereket mutat be. milyen évet írnak. esetét. akik valamely szellemi képesség elvesztése. Sacks azt írta naplójába. úgy tűnt. Nem tagadhatta. hogy a tükörből egy negyvenes férfi néz vissza rá. Ez krónikus esetben kihat a memó­ riára is. ezt mindenki tudja!" Jimmie szá­ mára a jelen az volt. hogy Jimmie állandó jelenben él. hogy a katonák kedvezményével megkezdhesse egyetemi tanulmányait. és nagyon várja. Jimmie elvesztett évtizedei Létezhet-e én emlékezet nélkül? Sacks bemutatja 49 éves páciense. 434 . de nem talált rá magyarázatot. akit abban az öregek otthonában ápoltak. hogy milyen nagy változások mentek végbe körülötte. ahol tengeralattjáró-rá­ diósnak képezték ki. hogy visszatérjenek normális énjükhöz. A tudományokban való jártassága révén könnyen megoldott komplex problémákat tesztek során. ahol Sacks 1975-ben dolgozott. bár az agy többi részében nem következik be változás. hogy a háborút megnyerték. Jimmie-nek fogalma sincs. 19 évesnek hitte magát. egészséges. és határozott választ kapott: „1945 van. tehetséges férfi volt." Diagnózisa: Korszakov-szindróma. a corpus mamillare-ban alkohol hatására keletkezett súlyos károsodás.

a mise rituáléjába. az elme önma­ gában nem volt elég. mit csinált páciense az előző napon. aki tapasztalataihoz jelentést társított.Sacks megkereste Jimmie testvérét. Sacks megkérdezte az öregek otthonában dolgozó apácákat. és ezután alkoholista lett. amikor a kápolnában van. tudatában 1945-ben állt meg az idő. hogy fennmaradjon. mint korábban bármikor. 435 . bár Jimmie. mintha énjéből valami hiányzott volna. szerin­ tük Jimmie tényleg elvesztette-e a lelkét. hogy ő mint orvos. maradt ben­ ne valami. A spirituális jelentés szintje nyilvánvalóan elég volt ahhoz. Valami okból retrográd amnézia alakult ki nála. hogy összetartsa. amiről úgy érezzük. megtudja. mert olyan volt. mondhatni. mintha a leírt események vala­ ki mással történtek volna. így. Jimmie mintha „elvesztette volna a lelkét". hogy felülkerekedjen „normális" lelki káo­ szán. nevezzük „léleknek" vagy „énnek". és valahogy „öszszeszedettebb" lett. de a morális figyelem és cselekvés képes volt teljes tartást adni neki. írjon naplót. Mintha teljesen belemerült volna a vallásgyakorlásba. Az apácák némiképp megbánt­ va érezték magukat a kérdéstől. de ez sem adta meg Jimmie-nek a folytonosság érzését. ami a betegség ellenére megtalálta a módját." Ugyanezt lehetett megfigyelni. hogy Jimmy 1965ben lépett ki a haditengerészettől. Amikor Sacks beült. a szellemi tevékenység. figyelje meg. más területen nyilvánvalóan teljes életet élő ember volt. műalkotásokat nézegetett vagy zenét hallgatott. énünket alkotja. hogy a kápolná­ ban figyelje meg páciensét. Sacks azt írja: „Az emlékezés. milyen Jimmie. és azt válaszolták. Sacks megkérte Jimmie-t. Gondosan megválasztott tevékenységekkel nyugodt életet tudott élni. aki elmondta. amikor Jimmie kertészkedett. meghalt a normál emlékezet számára. teljesen más Jimmie-t látott.

mégpedig az agy legősibb. Ez az agyterület együttesen alakítja személyiségün­ 436 . aki kalapnak nézte a feleségét. Charcotnak volt tanítványa (ahogy Freud is). A betegség azonban nem szűnt meg létezni. káromkodás. amelyet először 1885-ben írtak le. felfokozott észlelés. irracionális szóbőség. Ezek a „hiper-állapotok" valójában olyan felfokozott életérzést nyújtanak a bennük szenvedőknek. a limbikus rendszert és az amygdalát magában foglaló terület betegségéről. hogy a páciens­ nél ismétlődő akaratlan. és elsőként írta le azt az állapotot. ez nem tarthat sokáig). ezt extravagáns mozgások. egyesek inkább szelídek. amelyet az jellemez. Tulajdon­ képpen betegek. a hipotalamuszt. rángásszerű mozgások jelennek meg (motoros ticben). hanem bizonyos funkciók túlzott mértékű megjelenésével foglalkozik: tévképzetek. Gilles de la Tourette a neurológia úttörőjének. A neurológiai „szertelenség" egyik esete az a tünetegyüttes vagy szindróma. és más orvosi történetek második részé­ nek címe „Túlkapások/7Ebben nem valamilyen képessége elvesztésével. akiket nem lehet meggyógyítani. ami azt súgja. Megmagya­ rázhatatlan furcsasága és viszonylagos ritkasága miatt a Tourette-szindrómáról az orvosi világ hosszú időre szinte teljesen megfeledkezett. A kuta­ tások megerősítették Gilles de la Tourette eredeti sejtését. Ezek a funkciók annyira beleolvadhatnak a személy identitásába. mániák. hogy agyi rendellenességről van szó. mások erőszakosak voltak. furcsa hangok. hogy vannak. amit a normalitás nem tud megadni. őrült­ nek tűnő humor és furcsa kényszeres cselekvések kísérik. A szindróma az egyes pácienseknél különbözőképpen és eltérő mértékben nyilvánult meg.Az „én" kontra Tourette-szindróma A férfi. de ezek az állapotok a pácienseknek nagyfokú jóllét-ér­ zést és életörömöt adnak (bár tudatuk mélyén ott van egy érzés. a talamuszt. és az 1970-es évekre a Tourette-szindróma Egyesületnek már több ezer tagja volt.

a betegeken nem mutatkozik a tic és jellegzetes magatartásuk sem nyilvánul meg. 437 . humorral és ép karakterrel sikeresen elvégezte a középiskolát. kivéve azokat. hogy intenzívebbé válik a gondolkodásuk. az egyetemet. Tourette-szindrómája „hirtelen" tört rá. de állapota miatt minden munkahelyéről el­ bocsátották. mozgásaikat. sőt megnősült. hogy beépítse ezt hétvégenkénti jazzdobosi tevékenységébe. különösen a dopamin mennyisége nő meg (ezzel ellentétben a Parkinson-kór a dopamin hiánya miatt alakul ki).amikor énekelnek. hogy egojuk fenn tudja tartani az énélményüket. sze­ mélyiségükbe integrálni a Tourette-szindrómát. bölcsességgel. hogy az a csoda. ezért könnyű erős énélménnyel élni. Munkába állt. és azt is kihasználják. mert időnként . vagy nagyon lefoglalta valamilyen feladat. Ray nagyfokú intelligenciával.két. táncolnak vagy prózai szerepet adnak elő . De a Tourette-szindróma nem egyszerűen az agyban jelentkező bio­ kémiai rendellenesség. melynek során néha vad dob­ szólókat produkált. akik ismerték. Néhány másodperces időközökben görcsös tic jött rá. Sacks megfigyelése sze­ rint ilyenkor a betegekben a személy „én"-je felülkerekedik az állapot „személytelenségén". A normális emberek azt gondolják. ha közvetle­ nül szex után álomba merült. hogy egyesek képesek „befogadni". Összeférhetetlen volt. A Tourett-szindrómás betegekben a szokásosnál több agyi serkentő neurotranszmitter van jelen. káromkodott. Csak akkor szabadult meg a tüneteitől. és Ray minden tőle telhetőt megtett. ATourette-szindrómában szenvedőket olyan gyakran érik befolyásolha­ tatlan impulzusok. Ezeket a betegeket a haloperidol nevű vegyülettel lehet kezelni. amely csökkenti a dopamin mennyiségét. mások egyszerűen megadják magukat a betegségnek. hogy ők irá­ nyítják reakcióikat. A 24 éves Ray a Tourette-szindróma meglehetősen extrém formája mi­ att kereste fel Sacks doktort. Sacks megjegyzi. amitől mindenki megrémült a környezetében.

hogy kipróbálja a dopaminszint-csökkentő haloperidolt. tickes Ray" lehessen. A bűvös szövőszék Sacks megjegyzi. ha egy extrém „az" eluralkodik rajtunk. „ikonikusan" képezi le magának a valóságot. hiszen már 4 éves kora óta ezzel az állapottal élt. rángatózó. ticmentes .kissé unalmas . hogy ahogy ő ne­ vezte. hanem olyan lény. hogy hétvégén nem szedi a gyógyszert. Raynek teljesen más személyként kellett magára tekintenie. amikor dolgozott. Amikor a szer hatni kezdett. annak teljességét. hogy a memória agyunk számítógépének mélyén rejtezik és azt a fajta visszaemlékezést. hogy az agy megértésére szolgáló jelenlegi modellünk a számítógépen alapul.Ray beleegyezett. a gyógyszer józan. ha a tic teljesen eltűnik. a zeneiséget? Hogyan egyeztetjük öszsze azt. a művésziséget. legalább akkor a „stikkes. de a történetet a „lélek rugalmassága" példájaként mutatja be: mindig van valamilyen „én" bennünk. a drámaiságot. de hiányzott neki a régi. Charles Sherrington angol fiziológus „bűvös szövőszéknek" képzelte az agyat. de aggódott. De felteszi a kérdést: vajon algoritmusokkal és programokkal le lehet-e írni a valóság megtapasztalásának sokféleségét. Hétközben. amit Proust és más nagy írók tártak elénk irodalmi műveikben? Az ember nyilvánvalóan nem egyszerűen „gon­ dolkodó gép". szellemesen káromkodó egyénisége (addigi egyetlen ismert énje). intenzív. aki megéli tapasztalásának értelmét. mi marad belőle. így érzékeli élénken a kör­ nyező anyagi és szellemi világot.sze­ mélyiséget kreált belőle. Ebben az esetben melyik Ray igazi énje? Sack nem ad erre választ. Sacks szerint ez 438 . amely folyamatosan új jelentésmintákat sző. ami akkor is meg akar nyilvánulni. magát. ezért úgy döntött.

nem vesz tudomást arról. A jobb agyfélteke. Saját analógiája az agy működésének megértésére: „írás és kotta". és nem tudná helyreállítani a jelentés és az önállóság érzetét.. nem vesz tudomást a lélekről. vagy mint a kotta. ami a személyiséget alkotja és meghatározza. hogy fenntartsa magát az olyan romboló erőkkel szemben. mint a számítógép-hasonlat." Ezt a valamit akarták páciensei oly nagyon visszaszerezni vagy megőrizni a betolakodók ellen. Életünk olyan. Az elme nem egyszerűen hatékony 439 . de az „én" kiala­ kításához valami más kell.az analógia lényegesen jobb. Van olyan szemszög. nem tudományos vagy matematikai legyen . Ha az agy pusztán csak számítógép lenne. . hogy a jelentés kiala­ kulásához idő kell.ez talán a bal agyfélteke működésének felelne meg -. Sacks megjegyzi. milyen erőfeszítésbe telik fenntartani az ér­ zést. hanem művészi jellegű. aki idegrendszeri számítógépén keresztül reagál a világra. A prizma. az ember „az integráció csodája". ami úgy nyer értelmet. milyen akaratra van szüksége az énnek ahhoz. Sack azt mondja. ami nagymértékben alakítja azt. amit „én"nek érzünk. amelyen keresz­ tül életünket szemléljük. Záró megjegyzések Csak akkor vesszük észre. ahogy folyamatosan keletkezik. hogy autonóm. a szétesés széléről. hogy „az empirikus tudo­ mány. ha az idegrendszerünkben valami elromlik. amiből az ember fejlett robotnak tűnhet. nem tudná magát viszszahozni a káosz. mert utal a tapasztalat nagyon személyes természetére és arra. mint a neurológiai károsodás vagy betegség. magunkon mindig uralkodó személyiségek va­ gyunk. és gyakran alábecsüljük. mint az írás. a jelentést „a történések megtapasztalásának művészi elren­ dezéséből és dallamából" nyeri.

működésre. 1991.mindkettőnek jelentése van. ami Harold Pintért A Kind o f Alaska (Egyfajta Alaszka) drámája megírására ihlette. Budapest 440 . Egy festmény vagy egy szimfónia nem csak olajfesték vagy zenei han­ gok halmaza . ford. Faludi Endre. L-dopa nevű gyógyszerrel kezelte őket. az ember élete folyamán többé válik a testét alkotó anyagnál. Szülei orvosok voltak. 1933-ban. hanem mert bizonyos jelen­ tést hordozott. Csörögi István. mert „jó test" volt. Erről ír Sacks: a meghatározatlan. Hasonlóképpen. Olivér Sacks Londonban született. 1965-ben New Yorkban telepedett le. Amikor valaki meg­ hal. majd Los Angelesben a University of California rezidense lett. amelynek hatására számos páciens képes volt újra normá­ lis életet élni. Kísérleteit Ébredések97 (Awakenings 1973) című könyvében írta le. Sacks az oxfordi egyetemen szerzett orvosi diplomát. A bronxi Beth Abraham kórházban az 1960-as években „járványos ví­ rusos agyvelőgyulladásban" szenvedő betegeken végzett vizsgálatának eredményéről lett ismert. a véletlenszerű érzésekből és tapasztalásból jelentést akar teremteni. és 97 Olivér Sacks: Ébredések. Szak­ mai gyakorlatát San Franciscóban teljesítette. nem azért gyászoljuk. Interjú. Az akkor kísérleti stádiumban lévő. értelemalkotó énről. hanem teljességre törekszik. Az 1960-as években az Egyesült Államokba költözött.

Osiris. az Ébredések is. Konzultáns neuro­ lógus a Little Sisters o f the Poor szegénygondozó szerzetesrendnél is. ford. További munkái: Seeing Voices: A Journey Intő the World o f the D eaf (Látni a hangokat: Utazás a süketek világába 1990).ebből merített a Róbert De Niro és Robin Williams fősze­ replésével bemutatott hollywoodi film. 1999. Magánpraxisa mellett Sacks az Albert Einstein College of Medicine neurológus professzora és a New York University School o f Medicine vendégprofesszora. Számos díszdoktori cím birtokosa. 98 Olivér Sacks: Antropológus a Marson. Antropológus a Marson98 (An Anthropologist on Mars 1995). Racsmány Mihály. Budapest 441 . The Island o f the Colorblind (Színvakok szi­ gete 1996) és Uncle Tungsten: Memories o f a Chemical Boyhood (Tungsten bácsi: A kémiai ifjúkor emlékei 2002 ).

oldal) 99 Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több?. ahelyett.a saj­ nálkozást az az érzés teszi nehézzé. m ég a bánat is . a csalódás. Érintkezési pontok Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219.2004 A választás paradoxona99 „M ás negatív érzésekhez képest . Hajdú Eszter. a szomorúság. ford. hogy az esem ények sajnálatos állapota elkerülhető lett volna. 2006. Győr i°° Fordította: Hajdú Eszter 1 1 Fordította: Hajdú Eszter 0 . Lexecon. hogy növelné. ha m ásképpen választunk. am elyekkel a m odern világban szem be találjuk m agunkat. és ezt m i m a gunk kerülhettük volna el. hogy bio­ lógiailag felkészületlenek vagyunk a választások sokaságára. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453.a düh. "m Dióhéjban A boldogság paradox módon korlátozza a lehetőségeiket. "1 ° 0 „Az egyszerű m egkülönböztetésen alapuló több millió éves túlélés után az a helyzet .

a második csoport­ nak harmincféle közül kellett választani. összesen hatféle csokoládét adtak. akiknek több közül kellett választania.a 443 . ha választási lehetőségünk van? Pszichológusok. Ez meglepő eredmény. hányféle tévékészüléket árulnak. hogy „normál" Schwartz idéz egy tanulmányt. A első csoportnak csak egy kis doboznyi. miért nem tudja. mint készpénzben. közgaz­ dászok. sokkal elégedetteb­ bek voltak a minőséggel (szó szerint jobban ízlett nekik a termék). hogy a nagyobb válasz­ ték elégedettebbé tesz minket a választási lehetőséggel kapcsolatban . hogy csokoládét minősítsenek. akiknek kevesebbféle csokoládé közül kellett választaniuk. mit jelent ha „normál stílusú" farmernadrágot kér. mert a mai végtelen nagy választékban nincs már olyan. mivel azt várnánk. hogy Barry Schwartz pszichológus ténye­ ket és adatokat idéz arról. Az eredmény: azok. Sőt az első csoport a kísér­ letben való részvételért felajánlott tiszteletdíját nagyobb arányban kérte csokoládéban. amelyben egyetemisták két csoport­ ját kérték meg. fejezet Barry Schwartz Jó vagy rossz az. mint azok. hányfajta gabonapehely közül választhat a helyi áruházban. és miért van a ruházati eladó za­ varban.44. piackutatók és a döntéshozatal területén dolgozók tapasztalatain alapuló A választás paradoxom: miért a kevesebb a több? (The Paradox ofChoice: Why More Is Less) azzal kezdődik.

Ám ehelyett. mire megtaláljuk. melyikünk munkája határozza meg. A munka világában szüléink még egész karrierjüket egy cégnél tölthették. Folyton valami jobbat keresünk. a gyűjtögető életmódba vitt vissza minket. Valójában azonban az a helyzet. amit keresünk. akkor is. Még ak­ kor is. hogy egyre nagyobb ára van annak. a mai generáció azonban rutinszerűen.vagy közműszolgáltatásokat. hogy ne kelljen végiggondolnunk a különböző ajánlatok részleteit. ha egyre több döntési lehetőségünk van. Volt idő például. Most a választási lehetőségek gyakran olyan zavarba ejtően számosak. hogy végül csak azért maradunk a megszokott szolgáltatónál. melyi­ künk marad otthon velük? 444 . ha a meglevő hely­ zetünkkel viszonylag elégedettek vagyunk. amikor az emberek nem válogathat­ tak. a túl sok választási lehető­ ség fordított arányban van a boldogsággal. annál elégedettebbek va­ gyunk. A döntések növekvő ára Schwartz ötletesen mutat rá arra. fejlett országok lakosságában. hol lakjunk? Ha gyermekeink vannak. hogy bizonyos szorongás alakult ki a gazdag. Szerelmi életünkben is számtalan választási lehetőség van. mivel nem feltétlenül jelent jobb életminőséget vagy nagyobb fokú szabadságot.döntési helyzet hatalom. hogy időt spóroljon meg nekünk. A technológia arra lett kitalálva. amikor már megtaláltuk az „igazit" döntenünk kell: Melyikünk családjához lakjunk közelebb? Ha mindketten dolgozunk. hogy minél kevesebb lehetőség közül kell választanunk. mivel most több ezer lehetőséget kell átnéznünk. melyik cégtől veszik a telefon. jegyzi meg. Schwartz szerint ez azt jelzi. 2-5 évenként vált mun­ kahelyet.

de ma már ebből semmi­ lyen következtetést nem vonhatunk le. és mivel nagyon nagy gyakori­ sággal kell döntéseket hoznunk. kik vagyunk. Megválaszthatjuk identitásunkat. • Megnő a hibalehetőség. Amikor „csak a legjobb" nem működik Mivel gyakran hozunk rossz döntéseket. Bizonyos hibák következményei kis jelentőségűek lehetnek.Schwartz megjegyzi. hogy a tényezők. hogyan lehet. amit Schwartz hosszasan illuszt­ rál. annál nagyobb a tét. ha rossz dön­ tést hozunk. hogy ekkorát tévedtünk?" Schwartz a rendkívüli mértékben megnőtt választék és választási le-( hetőségek három hatását emeli ki: • Minden döntéshez nagyobb erőfeszítésre van szükség. nem feltétlenül szüléink vallását gyakorol­ juk. Mi­ nél több választási lehetőségünk van. mások azonban. személyiségünk lényegét is. hogy még a vallás területén is a magunk által választott hitet követhetjük. valami más is játékba lendül . meghatározhatja életünket. 445 . most választási lehetőségként jelennek meg. családba és társadalmi osztályba születünk. • A hibák pszichológiai következményei nagyobbak. házastársunk kiválasztása például. Azzal.az emberi elme hibázásra való hajlama. Régen sokat mondtak másoknak arról. amikre egykor nem volt befolyásunk. vagy az. Úgy gondolkodunk: „Ha annyi választási lehetőség volt. Bár mindannyian egy bizonyos etnikai csoportba. Hibázási hajlamunk miatt a „helyes" döntésre való esélyeink megle­ hetősen alacsonyak. biztosan nem lenne több értelme annak. hogy melyik egyetemre iratkozzunk be. ezeket ma már csak „poggyásznak" tekintik.

Lehet. A maximalizálok csak akkor boldogok. hogy minden opciót meg­ vizsgáljanak. hogy ha figyelembe vesszük. coulda. Ez megköveteli. Schwartz eltűnődött: adott. hogy a maximalizálok elérhetik azt. amit csak teszünk. ha minden körülmények kö­ zött „a legjobbat" kapják. legyen szó akár 15 pulóverről vagy 10 potenciális partnerről. ha az adott lehetőség megfe­ lel. Ha minden­ nek. Nem ideológiai szükséglet számukra. hogy elégedet­ tek lennének pozíciójukkal. a döntéshozatalhoz. és nem érzik szükségét annak. a mellett döntenek. hogy objektíven nézve a válasz igen. hogy meggyő­ ződjenek arról. abszolút tökéletesnek kell lennie. A megelégedők hajlandók megállapodni a mellett a megoldás mel­ lett.hogy a „legjobb" helyett az „elég jó"-t válasszuk? Schwartz lenyűgöző fel­ osztást tett: az embereket „maximalizálok" és „megelégedőkre" osztotta. Simon meglepő következtetése az volt. de ez a választás nem teszi őket szükségszerűen boldoggá. a tökéletes helyett a kielégítő megoldásra törekvés a legjobb stratégia. amit megítélésük szerint a legjobb megoldásnak tartanak. de szubjektiven nézve nem. hogy a maximalizálok sok energiát fek­ tetnek a döntéshozatalba. van-e ennél jobb. amiknek. tudtam volna. meglett volna) önmarcangolás sok maximalizálót 446 . hogy kicsit jobb állásuk és valamivel magasabb fizetésük lesz. Ez alatt azt érti. hogy „a legjobbat" kapják. A megelégedőknek vannak bizonyos kritériumaik vagy szabványaik. A maximalizálásnak keserű ára lehet az ember életében. ami egyszerűen elég jó. súlyos ön­ kritikának tesszük ki magunkat. de vajon jobb döntéseket hoznak? Arra az eredményre jutott. de valószínűtlen. mennyi idő szükséges a lehetőségek elbírálásához. A „shoulda. A megelégedés koncepcióját Herbert Simon közgazdász vezette be az 1950-es években a „korlátozottan racionális döntéshozatal" terminus­ sal. woulda" (kellett volna. mielőtt döntenek.

amennyiben nem lehet egynél több szerelmi vagy szexuális partnerünk. hogy a maximalizálok általában kevésbé boldogok. és depresszióra hajlamosabbak. A házasság például csökkenti a szabadságunkat. Boldogság. legyünk inkább megelégedők. hogy az utóbbi négy évtizedben az amerikaiak egy főre jutó jövedelme (az infláció figyelembevételével) megduplázódott. kevésbé optimisták." Velük ellentétben a megelégedők elnézőbbek saját hibáikkal kap­ csolatban. A boldogság a családdal és barátokkal való szoros kapcsolatból származik. márpedig többnyire ez a helyzet. mint megelégedő társaik. és sorsukról Schwartznak az a karikatúra jut eszébe. és úgy gondolkodnak: „Megtettem minden tőlem telhetőt az előttem állt választási lehetőségekhez viszonyítva. hogy meg tudják teremteni maguknak a tökéletes világot. Ha ez így van." A megelégedők nem hiszik. amelyen egy egyetemi elsőéves pólójának felirata: „BROWN. Az adott időszakban azonban nem mértek jelentős emelkedést a boldogságérzet vonatkozásában. bizonyos határok között Schwartz megjegyzi. a légkon­ dicionáló berendezések száma 15%-ról 73%-ra emelkedett. ebből az következik. Ha lelki nyugalomra és az élettel való megelége­ dettségre törekszünk. Felmérések kimutatták. ha a világ nem tökéletes. de elsőnek a Yale-t választottam. nem pedig a több szabad- 447 . A mosogatógéppel felszerelt otthonok száma 9%-ról 50%-ra.összezavar döntéseiben. ezért kevésbé feszélyezi őket. és ebben rejlik a paradoxon: a szoros társadalmi kötelékek csökkentik választási lehetőségeinket és az életben való önállóságunkat. hogy a boldogságnak a kevesebb.

amit a több ezernyi választási lehetőség mérlegelésével töltünk. mint amennyire dicsérik?" .a túl sok lehetőség valójában szoron­ gáskeltő tényező. hogy ha az em­ bernek kompromisszumokat is mérlegelnie kell a választásban. melynek során az emberek 65%-a kijelentette. De a valóban rákbetegek 88%-a nem akart maga választani a lehetséges kezelések közül. hogy ha rákban betegednék meg. hanem valójában ronthatják is azt. Ebben az egyenletben bizonyos fokú korlátozottság­ nak felszabadító hatása lehet. a döntést igyekszünk magunkban megindo- 448 . miért vagyunk kevésbé boldogok. hogy egy­ általán nem vásárolunk. hogy a választás szabadsága nem is olyan jó.teszi fel a kérdést Schwartz. Schwartz például hoz egy felmérést. hogy ez megnöveli felelősségünk mértékét. milyen kezelést kapjanak. hogy nem másítható meg. Miért hátrányos az összehasonlítás? Schwartz tanulmányokat idéz. mert amikor olyan döntést hozunk. amiről tudjuk. már kevésbé vonzó . talán az. A válasz arra a kérdésre. Ebben a kontextusban jelentős kutatási eredmények azt mu­ tatják. akkor döntésében ingadozóbb és kevésbé boldog lesz. hogy boldogabbak vagyunk. Ez azért van így. melyek azt mutatják. valójában valószínűbb. A választások nem csak hogy nem feltétlenül javítják az életminőséget.sághoz és önállósághoz van köze. ők akarnák meg­ határozni. Ha például két előnyös vételi ajánlat közül kell választanunk. Azt hisszük. eltölthetnénk értékes kapcsolatunkban is. „Lehet. ha több választási lehetőségünk van. ha döntésünk nem visszavonható. hogy választékot akarunk. Hiszen az időt. de amikor ténylegesen megvan a választás lehetősége.

ha minden reggel és este azt mondjuk magunknak: „Sok dolog van. iriggyé. optimistábbak. hogy észreve­ gyük. amiért hálás lehetek" és ezeket végiggondoljuk. vannak nálunk gazdagabbak. 449 . Az elégedett. A házassághoz való rugalmas hozzáállásunk például természetes folyamatként vezet a házasság meggyengüléséhez. akiknek kevesebb van. csökkenti a szorongást. Ezt nevezi Schwartz „felfelé történő hasonlításnak". közelebb visz minket a valósághoz és boldogabbak leszünk. és ez az összehasonlítás féltékennyé. Mivel a több választás lehetőséget ad az összehasonlításra. A „lefelé történő hasonlítás" ezzel szemben arra vezet. egészen elégedett lehetett a sorsával.kölni és minden lélektani alátámasztást megadunk neki. idegessé tesz min­ ket és csökkenti önbecsülésünket. milyen szerencsések vagyunk azokhoz képest. Még akkor is. és • Folyamatosan becsüld meg jelenlegi életedet. Egyszerűen azzal. akikkel összehasonlíthatjuk ma­ gunkat. Régebben. Az ilyen összehasonlítás növeli az ember kedvét és önbecsülését. és minden ba­ rátja ebből a körből került ki. az Internet és egyéb kommunikációs eszközök megjelenésével rengeteg ember életére láthatunk rá. hálás emberek egészségesebbek. ellenségessé. mint nekünk. a boldog­ ság receptje egyszerű és kettős: • Döntéseid legyenek visszavonhatatlanok. ha viszonylag jómódban élünk. De a televízió. ha az ember fizikai munkásként dolgozott.

és azzal. hogy ez legyen a választásról és döntéshozatalról szóló „lehető legjobb könyv" . a maximalizálok vagy megelégedők csoportjába tartozik. Schwartz néhány 7 tételes tesztet mellékel. vagy olyan gazdagok. rádöbbenthet.Záró megjegyzések A választási lehetőségek túltengése a lelki gyötrelmek legfőbb forrása. PhD-fokozatát pedig 1972-ben a Pennsylvania Egye­ temen szerezte. A világ egy nagy falu. hogy az olvasó eldönt­ hesse. Elis­ meri. nem az aktuális élettapaszta­ lataink minőségétől függ. mint Bili Gates. és ez írásán meg is mutatkozik. hogy milyennek kéne lenniük. A maximalizálok számára A választás paradoxona sorsváltoztató könyv lehet. ezért óhatatlanul is eltűnődünk. minden mondatot. hogy ő megelégedő. hogy milyen hatással lehetnek boldogságunkra. mivel magában foglalja az elmulasztott lehetőségek miatti szorongást és a nem választott módok miatti megbánást. Mégis. miszerint 450 . mert Schwartz évtizedekig foglalkozott ezekkel a témákkal. amit régebben olyan kevesen tapasztaltak meg. nem fontolgatott meg minden szót. Ha eddig a „bárcsak" agóniája gyötört. ez a különleges nyomorúság. Összhangban saját elméletével. hogy mennyire vagyunk elégedettek az élettel. vajon mi miért nem vagyunk olyan híresek. Barry Schwartz Schwartz BA diplomáját 1968-ban a New York Universityn. hanem attól. és milyen banálisnak és korlátozottnak tűnik életünk az összehasonlításban. A választás paradoxona érzékelhetően nem évek fáradságos munkájával készült. az.mégis az. a jólét növekedésével és a megnövekedett választási lehetőséggel szinte járvánnyá vált. hogy érzékelünk-e szakadékot a dolgok valós állása és aközött. mint Madonna.

451 . Schwartz számos szakcikket publikált a tanulás. További munkái: The Battle Fór Humán Natúré: Science. Wasserrnan és S. és házassága ma is tart. Schwartz 35 éve ugyanazon az egyetemen tanít és ku­ tat. 1971-ben egyetemi tanársegéd lett a pennsylvaniai Swarthmore College-ben. kiadás. Fiatalon nősült. Robbins). Morality and Modern Life (Harc az emberi természetért 1986). Jelenleg az egyetem pszichológia tanszékének Dorwin Cartwright ösztöndíjas társadalomelmélet.szerzőtársak: E. a motivá­ ció.és társadalmi cselekvés tudomány professzora. 2001 .célszerű korlátozni a választási lehetőségeket az életben. az értékek és a döntéshozatal területén. The Cost ofLiving: How Markét Freedom Erodes the Best Things in Life (Az élet ára: A piaci szabadság ho­ gyan erodálja az élet legjobb dolgait 2002) és Psychology ofLearning and Memory^A tanulás és memória pszicho­ lógiája 5.

" „A [nagyon] boldog em berek lényegesen különböznek az átlagosan boldog és a boldogtalan em berektől is abban. és barátaiknak is ez a vélem ényük. oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxona (443. Jó szerencsém valószínűleg nem azért ért. hogy m indannyian mozgalmas és örömteli társadalmi életet élnek. Érintkezési pontok Dávid D. oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. A bban a pillanatban úgy döntöttem: változtatok. m ert mogorva voltam. és az utóbbi tíz évben én voltam a két lábon járó fénykoszorú ragyogó napsütötte ház­ ban." Dióhéjban A boldogságnak nem sok köze van az élvezethez. Ötven évet töltöttem úgy. ha nem éppen annak ellenére. Z sém bes voltam. borongás idő volt. hogy a lelkem ben m indig esős. jó tár­ sasági em b ernek tartják magukat. sokkal inkább kapcsolódik a személyes erősségek és karakter fejlesztéséhez. oldal) Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. A nagyon boldog em berek töltik a legkevesebb időt egyedül. oldal) Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219.2002 Hiteles boldogság „ Szerintem : H irtelen ráeszmélés volt. A z én életem ben nézve N ikki nagyon eltalálta a dol­ got. oldal) 452 . Burns: Jókedvűen (107. a legtöbbet társaságban.

hogy sokkal kevesebb figyelem jutott annak. a boldogsággal foglalkozó cikk jut. fejezet Martín Seligman Minden 100. hogy az optimizmust és a pozitív érzelmeket kezdje kutatni. Ez a munka arra késztette. hogy ezeknek az érzelmeknek a jelenléte hogyan növelhető életünkben. mi a probléma az emberekkel. a „pozitív pszichológia" alapítójaként lett ismert. hogy átgondolja a pszichológia tágabb célját. jegyzi meg Martin Seligman. a szomorúságról szóló tudományos szakcikkre csak egyet­ len. Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfilment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megva- 453 . hogy kiderítsék. Szakmai munkásságának első 30 évében Seligman maga is az „ab­ normális" pszichológia területén dolgozott. és az utóbbi ötven évben meglehetősen sikeres tudomány lett a lelki betegségek diagnosztizálása és kezelése területén. mitől boldogok vagy elégedettek az emberek.45. De ez a fokuszálás azt jelentette. és azt. A pszichológia tudománya min­ dig arról szólt. Bár 1991-ben megjelenirlearned Optimism (Tanult optimizmus) című munkája elismert klasszikus lett. de éppen a tehetetlen­ séggel és pesszimizmussal kapcsolatos munkája vezette arra.

PÉNZ Az utóbbi 50 évben a vásárlóerő az Egyesült Államokban. és sokat tanít arról. hogy „nagyon boldog". hogy a házasságban élő emberek 40%-a „nagyon boldog". Az elváltak. Úgy tűnik. amiben 30 éven át 35 000 amerikait kérdeztek. Ezt a statisztikát más felmérések is alátámasztották. HÁZASSÁG Egy nagy felmérésben. hogy mennyire tartja fontosnak a pénzt. Seligman megjegyzi: „A pénznél jobban befo­ lyásolja az ember boldogságérzetét az. de az élettel való általános elégedettség egyáltalán nem növekedett. a National Opinion Research Center arra az eredményre jutott. kü­ lönélők és özvegyek csak 24%-a nyilatkozta. Mitől vagyunk boldogok? Seligman több száz kutatás eredményét összegyűjtve megállapításokat tesz a hagyományosan a boldogsággal összefüggőnek tartott tényezőkről. hogyan vezethetünk jó és értelmes életet. függetlenül attól. A nagyon szegény emberek bol­ dogságszintje alacsonyabb. a há­ zasság növeli a boldogságszintet. mennyi idős. 454 . hogy az embernek mennyi a jövedelme. és ez a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik." Az anyagias emberek nem boldogok. ezen túlhaladva a jövedelem további emelkedése nem növeli a boldogságérzést. de amikor elérnek egy alap bevételi szintet („éppen elég"). Japánban és Franciaországban több mint duplájára nőtt.lósításában) című művének is jelentős hatása van. a pozitív pszicholó­ gia egyfajta manifesztumának tekinthető.

mint azt gondolnánk. Ugyanakkor a férfiaknál sokkal több pozitív érzelem megtapaszta­ lására képesek. Náluk alacsonyabb a depreszszió aránya és rugalmasabban állnak a kedvezőtlen fordulatokhoz és rugalmasabban épülnek fel a megrázkódtatásokból. Az evangéliumi keresztény egyházak prédikációi op­ timistább hangvételűek a hagyományos protestáns egyházakban mon­ dottaknál. mint a reform zsidók. annál boldogabbak. hogy „jelentős és örömteli társasági életet él" Ők töltik a legkevesebb időt egyedül. hogy több negatív érzelmet éljenek át. Seligman megfogalmazása szerint az erős. BETEGSÉG A betegség közel sincs olyan kihatással az élettel való megelégedettségre vagy a boldogságra. Azok. hogy minél fundamentalistábbak egy vallás követői. Az ortodox zsidók reménytelibbek a jövőt illetően. BIOLÓGIAI NEM A nők a férfiakhoz viszonyítva kétszeres gyakorisággal tapasztalnak depressziót és hajlamosak arra. VALLÁS A vallásos emberek következetesen boldogabbnak és megelégedettebbnek mutatkoznak. „jövőbe vetett hit".TÁRSAS HAJLAM Szinte mindenki. Egy tanulmány kimutatta. A jó egészséget természetes- 455 . akik sok időt töltenek egyedül. mint a nem vallásosak. jó ér­ zést kelt az emberekben magukkal és a világgal kapcsolatban. általában sokkal alacso­ nyabb boldogságszintről nyilatkoznak. aki nagyon boldognak tartja magát. úgy értékeli. Vagyis a nők egyszerre szomorúbbak és boldogabbak a férfiaknál.

Figyelembe véve. körülményeik nem teszik lehetővé számukra. például afroamerikaiak és spanyol amerikaiak között/alacsonyabb dep­ ressziószintet mértek. de ebben tévednek. Ilyen többek között a bölcsesség és a tudás. és valójában csak a súlyos vagy halmozott betegség csök­ kenti az ember pozitív érzésének szokványos szintjét. A fenti tényezők helyett Seligman az igazi boldogság és az élettel való elégedettség . ez nem nagy arány.„karakterünk". hogy együttesen is csak 8-15%-ban befolyásolják boldogságérzetünket. hogy ezek a tényezők nagyon alapvetők abban. kik vagyunk és milyen körülmények között élünk. a szeretet és emberségesség. mértékletesség és spiritualitás." Végül az intelligenciának és a felsőfokú tanulmányoknak sincs mérhető hatása a boldogságra. ami minden kultúrában. A karakter olyan univerzális erényekből áll. minden korban megtalálha­ tó. ahogy lassú formálódása során alakul ki bennünk. a bátorság. KLÍMA A klímának sincs hatása a boldogság-szintre. Seligman szerint ez jó hír azoknak. Seligman megjegyzi: „Azok. Ezeket 456 . bár néhány csoportban. akik a nebraskai télben szenvednek. hogy boldogok legyenek. hogy a kali­ forniaiak boldogabbak.ahogy nagyszüleink emlegették . akik úgy vélik.nek vesszük. de kutatások bizonyítják. Karakter és boldogság A fenti tényezők mindegyikét hagyományosan a boldogságot teremtő fő elemeknek tekintették. hogy meghatározzák. A fajnak sincs. azt gondolják. teljesen és nagyon gyorsan alkalmazkodunk a jó időhöz. igazságosság.

túlnyomórészt képességeink fejlesztéséből ered. De Seligman azt mondja. Seligman megjegyzi. mint az. a lojalitás. mint amikor tisztességünket dicsérik. Seligman szerint nagy hiba. A tehetség a génekről szól. ezáltal alkalmasak pszichológiai tanulmányozásra. hogy elérjen valamit.az erényeket úgy érhetjük el. a bátorság. hogy gyengeségeinket próbáljuk kiigazítani.a hiteles boldogság . A karakter gondolata régen kegyvesztett lett. kedvesség és korrektség. ugyanúgy büszkék vagyunk eredményünkre. hogy jobban lelkesít minket egy olyan ember. Az életben való siker és az igazi megelégedettség . amiben automatikusan jók vagyunk. a tisztesség. hogy a karak­ terjegyek és a személyes képességek mérhetők és fejleszthetők. mint az eredetiség. mert régimódinak és tudománytalannak gondolták. ha azzal töltjük az életünket. és az erősségek között. aki ugyanazt egyszerűen természetes adottságával éri el. ha műveljük és neveljük olyan személyes képességeinket. de az erények és a kifejlesztett tehetségek (a személyes képességek maximális felfejlesztése) rólunk szól. aki valamely nagy akadályt győzött le. „Jellegzetes erősségeink" finomítása révén (Seligman kérdőívet állí­ tott össze róluk) érjük el az élettel való igazi elégedettséget és boldog­ ságot. aminek kifejlesztését mi választjuk. Ha tehetségünkhöz akarat és elszántság társul. 457 . Erősségek és boldogság Különbség van a velünk született tehetség.

de csak akkor. és ez az eredmény így is csak a kutatások felében mutatkozik. hogy az embe­ reknek beállított boldogság. Seligman határozott üzenetet fogalmaz meg: elvesztegetjük az életet. düh nem tudható be annak. Például ha egy 11 évesnél fiatalabb gyermek anyja meghal. ami független gyermekkorunk eseményeitől és jelenlegi körülményeinktől. hogy boldogságszintünk nem emelhető tartósan. amiben a váratlan szerencse előtt volt. hogy természe­ tes boldogságtartományunk felső határa legyen a normális érték. hogy a gyerekkorunkban történtek okozzák je­ lenbeli gyötrődéseinket vagy ha ez passzívvá tesz minket a jövővel kap­ csolatban. Seligman kijelenti. ami gyermekként történt velünk. A felnőttkori depresszió. Azt is kimutatták. De a jelenlegi kutatások eredményei mást mutatnak. ha a gyermek lány. hogy nagy lottónyeremények után egy évvel a nyertes visszatér arra a szomorúsági vagy boldogsági szintre. ahogy a fogyókúrázó a diéta ellenére is visszahízik egy bizonyos testsúlyra.Meghatározza-e a múltunk jövőbeli boldogságunkat? A pszichológia történetének nagy részében Freudtól egészen a „belső gyer­ mek" „segíts magadon" mozgalomig a válasz harsány „igen" volt. hogy élete folyamán depressziós lesz. szorongás. a gyermek esetében kissé nő a kockázat.és boldogtalanságtartományuk van. ha folyton arra gondolunk. 458 . ám elérhető. Sok kutatás arra jutott. és ez a hatás az élet folyamán egyre csökken. szenvedélybetegség. ami genetikailag öröklött. A szülők válásának csak jelentéktelen romboló hatása van a későbbi gyermekkorra és felnőttkorra vonatkozóan. Csak személyes erősségeink fejlesztése számít. rossz há­ zasság. Valóban növelhető-e a boldogság? A válasz bizonyos szintig: „nem".

Ha azon rágódunk.Érzelmek kifejezése Az „érzelmi hidraulika" fogalom azt jelenti. A nyugati kultúrákban az emberek úgy gondolják. hogy az ellenséges érzelmek kifejezése. a düh kifejezése egész­ séges. a sérelmet okozónak nem igazi büntetés. ha az ember úgy dönt. Seligman diákjai „hálaestét" ren­ deztek. a közösség nyilvánossága előtt. mert elfojtásuk lelki problémákat okozhat. ami „kiveszi. Szerencsésebb. megváltozunk és visszanyerjük az élettel való elégedettségünket. míg ha megbocsátunk. amikor a hallgatók meghívtak valakit. az érzés még rosszabbodik. hogy ki kell adnunk magunk­ ból negatív érzelmeinket. De Seligman azt írja. hogy akaratlagosan nem tudunk felej­ teni. nem pedig megélése van összefüggésben a szívinfarktussal. elfojtása egészségtelen. hogy „lenyeli haragját" vagy barátságos érzéseket fejez ki. annál jobban érezzük magunkat. A keleti hozzá­ állás „érezd a haragot. hogy nem bocsátunk meg. hogy pozitív érzé­ sünk legyen. Ezzel ellentétben. Agyunk úgy van kialakítva. mi történt velünk és hogyan fejezzük ezt ki. az örömök könnyebb elérhetősége mintha 459 . sőt átalakítja a sérelem fullánkját". de ne adj neki hangot" a boldogság kulcsa. hogy ennek éppen el­ lenkezője az igaz. De furcsamód. sőt hetekig igen jó hangulatban voltak. „A-típusú" személyiségek vizsgálatából kiderült. Nem kell nagy erőfeszítéseket tennünk. melyben a boldogsághoz számtalan rövidebb út is vezet. Záró megjegyzések Olyan világban élünk. Az érintettek az esemény után napokig. akinek köszönetét akar­ tak mondani valamiért. De megbocsátani tudunk. Az. minél több hálát érzünk az emberek és jelenségek iránt.

és nem használjuk kreativitásunkat. mint valaha. de ezek a kitérők valójában kellemesen fűszerezik a könyvet és gyakran szórakoztatók. hogy felelősséget vállalunk-e lelki állapotunkért. Amikor Franklin Delano Roosevelt halála után Truman átvette az elnöki hivatalt. a boldogság felé vezető ösvények világosabban látszanak. hogyan nyerte el az American Psychological Association elnöki tisztét. mo­ gorva emberként töltötte. Az. hogy az életnek inkább szemlélői. szerepe van benne választásainknak. aminek élvezete másoknak adatott meg. Nem tanulunk semmit. de a boldogságról szóló rengeteg bizonyíték elgondolkodásra késztette. és tőlünk függ. Az élvezetes élet azt eredményezi. hogy Seligman saját életéből is vesz példákat. Vannak olvasók. A Hiteles boldogság egyik legjobb részét a tesztek alkotják. amit ő más néven „Harry Truman-hatásnak" nevez. akiknek nem tetszik. hogy boldogok vagyunk vagy nem vagyunk boldogok életünk minden percében. Bámulatos. hogy Seligman elismeri. az többnyire irreleváns. 460 . hogy azokat magára is alkalmaznia kéne! Többé nem engedhetjük meg magunknak. Truman esetéhez hasonlóan csak az számít. mint résztvevői vagyunk. hogy folyamatosan keressük a kihívásokat és igyek­ szünk azoknak megfelelni. élete első 50 évét kelletlen. a bol­ dogság valami misztikus dolog. melyekkel meghatározhatjuk. Az igazi élet olyan.a boldogság nem „hullik az ölünkbe". mik a jellegzetes erős­ ségeink stb. hogy azt higgyük. menyire vagyunk optimisták. hogy régen háttérbe szorult személyes erősségei kibontakozzanak. az általános elvárások ellenére az egyik legna­ gyobb amerikai elnökké vált. A tisztség felfedte karakterét és lehetővé tet­ te. többek között azt is elmondja. hogyan döntünk: kibontakoztatjuk vagy nem bontakoz­ tatjuk ki a bennünk rejlő lehetőségeket . mert nem igényel semmilyen személyes fejlődést. Seligman szerint a „feladathoz való felnövés" pszichológiájára van szükségünk.tátongó lukat hagyna sokunk életében.

1993). A társaság koráb­ bi elnökei többek között: William James. Abraham Maslow és Harry Harlow. Seligman 200 tudományos szakcikk és 20 könyv szerzője. Seligman New Yorkban. 1976 óta a UPenn pszichológia professzora. 1995). mely társaságtól két Distinguished Scientific Contribution díjat is kapott. John Dewey. What You Can Change and What You Cárit (Mi megváltoztatható és mi nem? 1993) és The Optimistic Child (Az optimista gyermek 1995). További munkái: Helplessness (Tehetetlenség 1975. 1998-ban megválasztották az American Psychological Association elnökéül. Abnormal Psychology (Rendellenes pszicholó­ gia. Nős.Martin Seligman New York államban. 1964-ben szerezte. Learned Optimism (Tanult optimizmus 1991). PhD-fokozatát pszichológiából a Pennsylvania Egyete­ men. hét gyermeke van. BA fokozatát summa cum laude a Princeton Egyetemen. 1942-ben. az Albany Academy fór Boys iskolában tanult. Albanyban született. 1967-ban kapta. 461 . Szülei köztisztviselők. társszerző Dávid Rosenhan 1982.

" „ 2 5 éves korukban házasodtak össze. hogy mostanra nekik is m egvannak a m aguk g u b a n ca i. Évekig tipikusan lelkes em bereknek tűntek . A növekedése során több ke­ mény. A rák védtelen egészen addig. gyakran egyszerűen az élet egyik évszakából a másikba való átmenet. védelm ező páncélt növeszt és vet le.m 1976 Átmenetek „Sokban hasonlítunk egy különösen kem ény páncélú rákhoz. d e sem m it nem tudtam azokról a szálakról. am ik párként kapcsolták őket össze. A z új páncél belülről növekszik." Dióhéjban Ami nagyon személyes változásnak tűnik. Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. oldal) 462 . oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. Azt viszont sejtem. de előbb a régit le kell dobnia magáról. Barátként ism ertem őket. akik a képzett em berek osztályán belül élvezték egy tipikus házasság új tapasztalatait. m íg az új páncél ki n em nő a régi hely éb en.

De Gail tudta. ha ilyesmi történik velük? Egyesek még keményebben dolgoz­ tak a karrierjükben. hogy írjon beszámolót egy észak­ írországi konfliktusról. megint mások nagy partikat adtak vagy fiatalabb partnereket vittek ágyukba. bátor. „egész nyavalyás vi­ lága" mintha szét akart volna esni. melynek során a brit erők 14. hogy újságíróként utazgasson a világban. hogy ezek egyike sem töltené be az elméjé­ ben tátongó űrt. kedves és törekvő „jó" lánynak gondolta magát. Amerikába visszatérve számot vetett az életével. de valójában nem élte meg. gyermeke is született. 35 évesen már ke­ vésnek találta. Ez a nap talán csak rossz emlék maradt volna. fejezet Gail Sheehy Gail Sheehyt riporterként rendelték ki. 463 . mások veszélyes sportokat kezdtek gyakorolni. élete felénél úgy tűnt. a Derry kerületen átmenő katolikus polgárjogi menetbe.46. pedig férjhez ment és elvált. Addig optimista. csak „résztvevő" volt az életben. és a helyszínen belekeveredett a Véres Vasárnap eseményeibe. csak a sötét dogokat látja. ha nem a riporternő szeme előtt lövi szét egy golyó egy fiú arcát. Úgy érezte. főként fiatal civilt öltek meg. Azt mondta. de most. Az a borzalmas gondolat foglalkoztatta: Hogyan reagálnak má­ sok.

hogy egy másik szinten valami más zajlik. azzal. hogy népszerű magazinokban részletek jelentek meg belőle.A Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor előre­ látható válságai) az 1970-es évek könyvkiadásának kiemelkedő jelensége volt. a könyv figyelemfelhívó borítójával. hogy a szörnyű esemény. hogy különbség van a „mérföldkő események". a külső esemé­ nyek igazából nem adtak magyarázatot. Az emberek külső eseményekkel próbálták érzéseiket magyarázni. A dolog felkeltette az érdeklődését az iránt. Bár a felnőttek életkríziseinek témája nem számított különösebben újszerű és népszerű témának. megjósolható rend­ szerességgel következtek be. ahogy Sheehy leírta a felnőtt élet szakaszait. az azt jelzi. bestseller lett. Rámutatott. Könnyű az Átmeneteket elavult és népszerű pszichológiai könyvként leértékelni. hogy má­ soknál mi vált ki ilyen fordulópontot. és meglepetésére kiderült.valamiféle. a munkába állás (melyek 464 . hogy Sheehy tehetséges.előidézője volt. Határszakaszt jelentő események és mélyebb válságok Sheehy felismerte. de nagyon sok olvasója kiáltott fel: „De hiszen ez én va­ gyok!" ahogy felismerték magukat abban. A könyv stílusa olyan. életközépi válság . és a könyv nyomán sokan ébredtek rá. hogy ezek az „átmenetek" körülbelül azonos életkorban. a szöveg az első oldaltól fogva magával húzza az olvasót. a gyermek születése. amit el is vár az olvasó egy jó magazin szerzőjétől. mint az érettségi. hogy nincsenek egyedül az élet viszontagságain át való evickélésben. egysze­ rűen a benne zajló nagyobb változások . aminek tanúja volt. továbbá. de ahogy az ő esetében is történt. és most hirtelen mindez megváltozott. jó stílusú író volt. Ha eddig elégedettek voltunk az életünkkel. a házasság.

hogy a folyamat sodorjon minket. hogy számos nő története is bekerüljön a kötetbe. mint Sheehy meg­ jegyzi. hogy jobban ellenőrzé­ sünk alatt tartjuk a folyamatot. és megfigyelte. igen részletesen kutatták és dokumentálták. de nem sok figyelmet fordítottak a felnőttkor életszakaszaira. vagy hagyjuk. Mivel a kutatás nagy része férfiakkal foglalkozott. Bár ezek az átmeneti időszakok kellemetlenek és gyakran fé­ lelmetesek. hajlamosak vagyunk ma­ gának a „mérföldkő eseménynek" tulajdonítani. hogy fejlődünk. 465 . nem kell félnünk tőlük. a választás abban áll. gondoskodott róla. Változások évtizedről évtizedre A könnyebb érthetőség kedvéért Sheehy bevezette azt az újítást. tömérdek életrajzot olvasott el és gyűjteni kezdte 18 és 55 év közötti emberek élettörténetét. Mindkét esetben változást tapasztalunk. Ha azt választjuk. Az Átmenetek írásakor alaposan beleásta magát az életszakaszok szakirodaimába. A gyermekkori és a kamaszkori fejlődés fázisait. hogy elfogadjuk a változást. Az életszakaszok vál­ tozásait egy házaspár esetében is vizsgálta. hogy ezek milyen feszültségeket jelentenek a kapcsolatban. hogy hogyan érezzük magunkat. hogy a felnőtt életet évtizedenként osztotta szakaszokra. pedig ez az esemény egyszerűen olyan katalizátor. és jobban tudatosítjuk azt.nyilvánvalóan hatással vannak ránk) és a belső eredőjű fejlődési fázisok között. Sheehyre nagy hatást gyakorolt Erik Erikson elmélete. ami az élet egy másik szakaszába vezet át minket. miszerint bi­ zonyos fordulópontoknál vagy személyes fejlődésünk irányába mozdul­ hatunk el. mivel végső soron fejlődést jelen­ tenek. legalább tudjuk. Azt. vagy az ismert biztonságban maradhatunk.

mint azért. vagy a kalandot és „önmagunkat" keressük.A huszonéves kor Húszas éveinkben meg kell találnunk helyünket és célunkat az életben. Új irányokat kell keresnünk. mert a házon kívül dolgozó férfiaknál sokkal kevesebb visszajelzést kapnak tel­ jesítményükről. A huszonéves férfiak úgy érzik. aki bizonyos fokig pótolni tudja családi kapcsolataikat. Vagy biztonságra és elkötelezettségre törek­ szünk. a nők önbizalma gyakran a kamaszkori szint alá csökken. mintha kinőttünk volna belőlük. vagy teljesen elutasítjuk az elkötelezettséget. és kevésbé értékelik őket önmagukért. amivel esetleg később kénytelenek szembenézni. Míg a húszas éveikben járó férfiak úgy érzik. gyermeket nevelnek. hogy pályát változtatunk vagy visszamegyünk dolgozni vagy gyereket vállalunk. hogy el vannak vágva a világtól. A „harmadik X" közeledtével. amit családunk vagy barátaink elvárnak tőlünk. jól kell teljesíteniük a munkahelyü­ kön. bármit képesek megtenni. esetleg kisebb lesz önbecsülésük. A nőkben kialakulhat az érzés. akik fiatalon mennek férjhez. ha otthon maradnak. Ha a húszas éveink 466 . vagy új elkötelezettségeket kell vállalnunk. Többnyire két út áll előttünk: vagy azt tesszük. jegyzi meg Sheehy. felfedezzük hogyan élhetjük az életünket. bár bátorságuk mögött gyakran van kétség és bizonytalanság. különben nevetségessé válnak. A nők nem érzik ezt a nyomást. A nők gyakran választanak „erősebb" férfit. re­ ménnyel. De ezzel a nők elkerülik saját fejlődési fel­ adatukat. ilyenek pél­ dául azok a nők. amikor kilépnek férjük árnyékából. A húszas éveikben járó párok úgy érzik. Legnagyobb szerelmük a munká­ juk. hogy gyere­ kes anyák. általában elége­ detlennek érezzük magunkat karrierünkkel és addigi választásainkkal. Lehet. és 30-as éveikben nagy változáson mennek keresztül. együtt minden akadályt le­ győznek. mint a férjüknek. amit tennünk „kéne". tele vagyunk energiával.

„Kezd szoríta­ ni az idő". A harmadik X Az ember harmincas évei „a határidő évtizede". milyen karriert akarunk befutni és házat vehetünk. Eldönthetjük. amikor már esetleg nagyobb árat fizetünk érte. amikor alkal­ mazottból üzlettárssá kell előlépniük. hogy má­ sok kedvében járjanak és megfeleljenek a kulturális normáknak. Az élet általában kissé megállapodottabb lesz. hogy életük nem csak arról szól. hogy gyökeret verjünk vala­ hol. 467 . mint amilyennek húszas éveikben hitték. hogy korábban mindent a házas­ ságuknak és a családjuknak rendeltek alá. hogy semmiért nem hibáztathatunk másokat. hogy ha nincs valamiféle identi­ tásválságunk 20-as éveinkben. Sheehy kutatásaiban különösen a 37 éves kor mutatkozott krízisévnek. és ez sokként érhet bennünket. sikeres íróvá kell lenniük. amikor felismerik. Mindkét nembeliek arra a következtetésre jutnak. hogy életünk egyszer véget ér. később ez elkerülhetetlenül jelentkezik. A 37 és 42 közötti életkor a legtöbb ember számára a szorongással leg­ inkább jellemzett időszak. a harmincasokban rájövünk. A férfiak úgy érzik. Hiteles­ séget követelünk magunknak. Hirtelen rádöbbenünk. ami kifinomultabbá teszi prioritásainkat. hogy az élet sokkal komolyabb és bonyolultabb. és kezdjük belátni. de öntudatosságuk növekedni kezdhet. ez az „utolsó lehetőség" évtizede. Míg a húszas évek a „minden lehetséges" évtized. vagy „ígéretes fiatal tehetségből" elfogadott.közepétől kezdve kapcsolatban voltunk. „a gyökerek feltépésének" időszakában. A nők lehet. hogy lehet. ilyenkor érhet el minket a „hét­ éves krízis" Sheehy arra figyelmeztet. nem kapunk mindenre választ. ahogy Sheehy is rádöbbent.

A nők öntudatosabbak lehetnek. Akárhogy is nevezzük. ez az egymásra következő életszakaszok célja. hogy szerelmesek leszünk. kevésbé valószínű. Próbálkozás. akik megújították céljukat. feltehetjük magunknak a kérdést: „Megérte? Miért nincsenek gyerekeim?" A negyedik X-be forduló számos férfi úgy érzi. a férfiak. Azoknak. úgy érzik. vagy megadjuk magunkat a csoport elgondolásai­ 468 . A másik nem elveszti felettünk varázshatását. Minden egyes fázisban lehetőségünk van arra. túl nagy a teher rajta. és olyan érzése támad: „Ez minden?" A jó hír az. Maslow „önmegvalósí­ tásnak" nevezte. Önállóbbnak érezzük magunkat. de na­ gyobb tiszteletet és odaadást tudunk tanúsítani egy másik ember iránt. hogy az élet utolérte őket. hogy még jobban meg­ határozzuk. hogy önmagunk legyünk Az identitás keresését Jung „individuációnak".azok vagyunk. ezek lehetnek a legjobb évek. akik vagyunk. Akik addig látszólag erőfeszítés nélkül haladtak előre az életben. hogy előrébb haladjanak a karrierjükben. Ha intenzíven hajszoltuk a karriert. mert belátjuk. hogy senki nem csinál meg semmit helyettünk. hogy nem értékelik eléggé. mert már be tudtuk építeni a pszichénkbe saját nemünk ellentétét.A negyedik X Amikor középkorúvá válunk. Az élet ezen szakaszának mottója Sheehy szerint az lehetne: „Elég a sü­ ket szövegből!" . kik vagyunk. akik addig félretették ér­ zelmeiket. hogy a negyvenes évek közepén visszatér bizonyos egyen­ súly. bizonyos stagnálást és egyensúlytalanságot érzünk. jobban reagálnak az érzelmekre. Sheehy kifejezése: „hitelességünk elnyerése". ezért vé­ gül mesterei leszünk sorsunk alakításának és magabiztosabbá válunk.

vagy megkülönböztessük magunkat szüléinktől. vagy egyidejűleg versengnek bennünk. mennyire jól helyettesítik a szülőt. hogy a házaspárok fejlődési fázisai ritkán vannak összhangban. Ennek gyakori eredménye az. Záró megjegyzések Az Átmenetek legfőbb erénye. „A családom elvárta". Nagyon érdekes.nak és elvárásainak. miközben az igazi változás belső eredetű. Életünk során folyton vált­ hatunk egyik vagy másik között. hogy nem saját érdeme. Például. hogy most egymást okoljuk azért. Tovább bonyolítja a dolgot. amikor a férfi éppen a növekedés és lel­ kesedés fázisában van. azt gondolhatjuk: „ő nem engedi". hogy a Sheehy által megkérdezett párok egyike sem pusztán szerelemből kötött házasságot. mikor nem vagyunk boldogok. így aztán. hogy tudatosabbak vagyunk életünk fázisaival kapcsolat- 469 . „Az én kultúrámban az emberek ebben a korban megházasodnak" Mindkét nem esetében a leggyakoribb ok az volt: „Szükségem volt valakire. ezek is­ métlődnek olyan élénken. Mindig volt valami erősebb ok: „A barátnőm nagyon akarta". mintha korábban soha meg nem történtek volna. aki gondoskodik rólam". hogy elszabadul­ junk. ha­ nem a szerint ítéljük meg házastársunkat. amit tapasztalunk. Bár ezek az interjúk ma már nyilván­ valóan nem aktuálisak. Számos döntésünk egyszerűen azt a vágyat tükrözi. Willa Cather regényírótól idéz: „Csak két vagy három emberi történet van. hogy felelősséget vállalnánk magunkért. Sokan ezért köt­ nek házasságot. és vica versa. a másik kreatív önállóságot és szabadságot akar. Két énünk van: az egyik össze akar olvadni másokkal. a nő a kétség és instabilitás időszakát élheti meg. hogy Sheehy számos interjút készített kü­ lönböző személyekkel és párokkal. van valami időtlen érték bennük." Az. ahelyett. Ezzel az a probléma.

Most. Newt Gingrichet. hogy felfedezzük. szinte elvárássá vált. stabil periódu­ sokkal megszakított átmeneti állapotok sorozatának tekinteni. és inkább saját életszakaszunkhoz van köze. és magunkat inkább változó. Az Átmenetek megjelenése óta az életszakaszok időkeretei mintha meg­ változtak volna. és a lehető legkevesebb elkötele­ zettséget vállaljuk. És Sheehy nem tárgyalta a 40-es éveken sokkal túlhaladó életszakaszokat is. amikor az em­ berek sokkal későbbi életkorban „állapodnak meg". mit akarunk csinálni.bán. hogy meglássuk: amit egyedi problémánknak tartunk. Az is gyakoribb. folyamatosan fejlődő. nem pedig másokat vagy külső körülményeket kell hibáztatnunk miattuk. hogy húszas. ahogy azt a tudósok előre jelzik. nem pedig rögzült identitással rendelkező személyiségeknek tekintjük. Busht. hogy minden kontrollt feladunk. vagy egyáltalán nem vállalnak gyereket. Lehet. Az 1970-es években az Egyesült Államokban az átlagos házasságkötési kor nőknél 21. férfiaknál 23 év volt. melyekben leírta többek között George W. valószínűleg már milliók átélték. nem jelenti azt. hogy elvetjük a „fiatalság" és az „érettség" közötti megkülönböztetést. hogy hajlamosabbak leszünk az életet elkerülhetetlen. Gail Sheehy Sheehy magazinokban írt éles karakterprofiljairól közis­ mert. pedig a várható átlagélettartam növekedésével az élet sokak számára valóban 40-nél kezdődik. hogy a nők későbbi életszakaszban. de lehetővé teszi. Mihail Gorbacsovot. sőt talán harmincas éveinkből is szánjunk néhány évet arra. amikor. az emberek százéves korukon túl is egészségesen élhetnek? Lehet. Margaret Tha- 470 . Itt vetődik fel szükségszerűen a kérdés: Milyen életkornál lesznek a fordulópontok és az életkrízispontok.

Pődör Dóra.tekert és Szaddám Husszeint Régóta szerkesztő a Vanity Fair magazinnál. Hillary's Choice. Budapest 471 . Fortuna. A Kongreszszusi Könyvtár felmérése alapján bekerült korunk legbefo­ lyásosabb tíz könyvének listájára. 1994. A kultúrában és a társadalomban bekövetkezett változások követéseként Sheehy New Passages (Új átmenetek 1995) címen dolgozta át könyvét 102 Gail Sheehy: Őszintén a klimaxról. számos újságírói díjat nyert Az Átmenetek három évig szerepelt a New York Times bestseller listáján és 28 nyelvre fordították le. Hillary Clinton arcképe 1999) és Sex and the Seasoned Woman (A szex és a ta­ pasztalt nő 2006). 0 Understanding Men's Passages (Az emberi átmenetek megértése 1998). a profile o f Hillary Clinton (Hillary választása. Őszintén a klimaxról1 2 (The Silent Passage: Menopause 1992). ford. További munkái: Pathfinders (Útkeresők 1981).

Kemenes Inez. m int világa bárm ely más részét M a önm agát érti a legkevésbé. hogy alkalmazkodjunk. ford. ha születésükkor elcserélték volna őket. am it tesznek vagy tenni fognak. hogy az em b er ugyanúgy érti önmagát. "1 5 0 „B ár a kultúrákat jobbá teszik azok az em berek. A fizika és a biológia hosszú utat tett m eg. "1 4 0 „A lovas nom ád Külső-Mongóliában és az asztronauta a világűrben különböző emberek.1971 Szabadon fogva1 3 0 „Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt elm ondhattuk volna. az alapvető javulás a környezettől jön. de ezzel összem érhető fejlődést sem m i. am ely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353. oldal) 1 Burrhus Frederic Skinner: Szabadon fogva. akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz. 2 0 0 4 03 104 Fordította: Kemenes Inez 105 Fordította: Kemenes Inez 106 Fordította: Kemenes Inez 472 . az ember is környezete által formált .de nekünk megvan az a képességünk is. vagy új környezetet teremtsünk. elfoglalták volna egymás helyét. Magyar Könyvklub. Érintkezési pontok Harry Harlow: A szeretet természete (255. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405."106 Dióhéjban Mint minden állat. de. am ennyire tudjuk. az em beri viselkedés tudom ányára m ég csak hasonlító dolog sem mutatott. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375.

hogy nem látott különbséget emberek és állatok között. de azért is. az Skinner szá­ mára a galamb volt). hogy meglássa a nagyobb. miszerint az emberi cselekvések belső érzelmek. gondolatok és ösztönök (a „psziché") hatására keletkeznek. érvelt. mert briliáns kísérletező volt (ami Pavlovnak a kutya. F. az embereket az állatokhoz hason­ lóan a környezetükkel való kölcsönhatásuk vonatkozásában kell vizsgálni. 473 . fejezet B. Páratlanul tudta kom­ binálni technikai készségeit és azt a vágyát. Pszichológushallgatóként is fellázadt az ellen. Ám „operáns viselkedés" elméletében Skinner tovább ment Pavlovnál. Skinner arról volt híres. amit romantikus gondolat­ nak tartott. ahogy azt Pavlov munkássága (375. az eredmény: kollégái megbecsülése és olyan bestseller könyvek. részben azért. hanem viselkedé­ sük következményeinek függvényében változtatnak magatartásukon.47. oldal) megmutatta. Skinner lett a behaviorizmus leghíresebb képviselője. Ez a filozófiai megkülönböztetés az emberi különbözőség hihetetlen mértékű variációit engedi meg. amelyek gondolkodásra késztették az embereket. Szerinte. Skinner A pszichológia történetének egyik legellentmondásosabb alakja. ugyanakkor lehetővé teszi a behavioristák számára. mert tudott írni. filozófiai képet. hogy úgy gondolják: az ember alapvetően környezetének teremtménye. Az emberek nem egyszerűen reflexgépek.

hogy az embereket démonok szállták meg. a pszichológia mégis azon alapul. hogy az emberek alkalmazzák is azokat. nem sokkal ismerjük jobban magunkat. mint azt. Az. hogy vannak fogamzásgátlók. Az ókori Görög­ országban az emberek ugyanúgy értették. ami­ kor a túlnépesedés és az atomháború szörnyű fenyegetésként hatott. hogy milyen keveset fejlődött a pszichológia a fizikához és a biológiához viszonyítva. hogy felhasználóbarát­ tá tesszük a technológiát. Már nem hisszük. még nem jelenti azt. miközben tudá­ sunk a természettudományok területén óriási léptekkel haladt előre. Amire valójában egyfajta „viselkedéstechno­ lógiára" van szükség. kijelentet­ te. De manapság. Az embe­ rek okozzák a problémákat. mégsem elégséges. ha csak az emberek és a technológia kapcsolatát javítjuk. Új pszichológia megteremtése Skinner úgy vélte. Mit lehet tenni? Skinner megjegyezte. Skinner felhívta a figyelmet arra. a fejlettebb mezőgazdasági technikák elérhetősége még nem biztosítja alkalmazásukat. ha megváltozik az emberek viselkedése. jegyezte meg. bár természetes. az emberi faj puszta túlélése is veszélyben van. hogy a világ problémáit a tech­ nológia vagy a tudomány fejlődésével próbáljuk megoldani. sőt az sem. hogy igazi megoldások csak akkor jöhetnek létre. hogy magatartásunkat „a lélekben rejtező erők" ha­ 474 .Viselkedéstechnológia? A Szabadon fogva (Beyond Freedom and Dignity) oly korban íródott. Úgy tűnt. hogy a pszichológia tudománya rossz helyen kere­ si a viselkedés okait. hogyan működik a világegyetem. mi okozza a kövérséget. ezért alapvető tévedésben van.

és ma abban hiszünk. elfogadjuk ezt magya­ rázatul. hogy a lelki állapotok okoz­ zák a hangulatokat. Nem kell is- 475 . Úgy gondolunk az emberekre. mint olyan „végtermékekre". amik arra a döntésre vezették őt. hogy a fizikai agressziót nem fizikai természetű érzés „okozza". hogy a jelenségeket vagy az állatokat „belső szándék" vezérli. hogy a világ minden problémája a belső attitűdök megváltoztatásában sűrűsödik. hogy ha valakit megkérdezünk. csökkenteni kell a hatalom és az agresszió iránti vágyat. Környezeti. holott pontosabb lenne úgy gondolnunk az emberekre. hanem három belső elem (az ösztön-én az ego és a felettes­ én) kölcsönhatása alakítja. és erre azt feleli. növelni kell az önbecsülést. és vannak-e más környezeti tényezők. Adott tényként fogadják el. miért ment szín­ házba. hogy a viselkedést nem saját jogán tanulmányozták. hogy valamiféle „emberi természet" alakítja cselek­ véseinket. céltudatot kell adni. Mindazonáltal pontosabb lenne azt tudnunk. azt je­ lenti. esszenciát tulajdonítottak. amelyekből bizonyos viselkedés ered". hogy színházba menjen. A középkori alkimisták minden embernek viselkedését alakító misztikus „lényeget". hogy „mert kedvem volt". még ma­ napság is azt mondjuk.tározzák meg. Skinner azonban „tudomány előttinek" találta az ember efféle kon­ cepcióit. nem lelki pszichológia Skinner megjegyezte. ezért túl kell jutni a büszkeségen. mint „központokra. akik a világ rájuk gyakorolt ha­ tásaként. Ez a „mentalizmus". ahogy Skinner nevezte. mit olvasott a darabról. stb. mi késztette őt színházba menetelre a múltban. A freudi pszichológiában például az ember cselekvéseit nem egy. mégis. illetve a világra adott reakcióikból jönnek létre. Az eredmény: azt mondják. A fizika és a biológia régen elvetette azt a gondolatot.

amibe be­ leszületett. hogy au­ tonóm módon cselekszünk. Ahogy egy állatfaj is attól él vagy pusztul ki. hogy lépjenek fel az elnyomó hatalommal szemben. személyiségét. mert végső soron saját társadalmi vagy gazdasági céljaikat szolgálják. hogy túlélé­ sünk érdekében mi a jó. Például: emberek milliói 476 . Ezek az írások természetesen az emberek kizsákmányolását és az elnyomó hatalom gyakorlását a go­ noszhoz. terveit. miért cselekszik az ember úgy. Környezetünk nemcsak elhatározott cselekvéseink színtere. Azt hisszük. Aszerint választjuk meg. Skinner azt javasolta. hanem azzá alakít minket. hogy miképpen lép kölcsönhatásba a világgal. milyen körülmények késztették erre. hogy viselkedését tanulmányozzuk. hanem negatív vagy pozitív ösztönzőkön alapulnak. hogy aszerint cselekszünk. hogy „a szabadság irodalma" sikeresen inspirált embereket arra. hogy miképpen lép kölcsönhatásba és alkalmazkodik környezetéhez.mernünk egy ember lelki állapotát. Jobb környezet. hogy valami hiányzik ebből az egyszerű egyenletből: Úgy alakítottuk ki társadalmunkat. az alóla való szabadulást pedig a jóhoz kötötték. változtatjuk cselekvésünket. hogy ha meg akarjuk tudni. ahogy cselekszik. amik vagyunk. csak annyit kell tudnunk. De Skinner úgy találta. hogy mit sajátítottunk el korábban arról. és mi a rossz nekünk. nem jobb emberek Mit jelent Skinner könyvének címe: Szabadon fogva? Elismerte. és hogyan alkalmazkodik ahhoz. érzéseit. ami „megerősíti" cselekvéseinket. hogy a hatalomgya­ korlás különböző formái nem a közvetlen erőn. de pontosabb megfigyelések azt mutatják. céljait ahhoz. az ember szintén annak a folyamatnak az eredménye. A hatalom ezen kifinomultabb formái­ nak az emberek hajlandók alávetni magukat.

Skinner szerint a büntetés ügyetlen módszer azokkal az emberekkel. és nem ennek megfelelőan reagáltak. hogy a hatalom milyen formájának vetjük alá magunkat? Miért ne foglalkoznánk tudományosan a témával. Jobb módszer az. hogy a hatalomnak mely formái a leghatásosabbak? Ez a behaviorizmus lényege. hogy nem vagyunk olyan szabadok és autonómok. de attól még irányítás alatt állnak. írta Skinner. A környezet hatalmas alakító erejét figyelembe véve. Nem adhatunk az embereknek célt vagy szándékot. nem a hatalom irányítja. ha „jobb környezetet teremtünk. ha nyíltan megválasztanánk. őket averzív tényezők. mint azt hinni szeretnénk. többet érhetnénk el. amelyek jelentős teljesítménye­ ket eredményezhetnek. mintha jobb embereket akar­ nánk teremteni". miközben mint faj. ön­ magunk fenntartása érdekében. Nem lenne jobb. a kultúra erőforrásait sokkal jobban használjuk ki azzal. hogy sok energiát fordítunk az individualizmus etiká­ jának fenntartására. mégis maradnak. ami arra ösztönözheti az egyént. Láncszemek Skinner rámutat. pedig a közösségeknek valamiféle ha­ talmat kell gyakorolniuk.utálják a munkájukat. akik nem értették meg a társadalom magasabb céljait. ha azokra a környezeti helyzetekre koncentrálnánk. a munkanélküliség következ­ ményei miatt. hogy voltak nagy emberek. hogy alternatív cselekvéseket erősítünk meg. de bizonyos viselkedéseket vonzób­ bá tehetünk számukra. hogy másképpen cselekedjen. akik 477 . Csak a környezetet változtathatjuk meg. ha elismernénk. Szinte mindannyian közösségben élünk. miért ne határoznánk meg. Nem tagadta. Az emberek elméjét nem változtathatjuk meg. ha úgy változtatjuk meg a visel­ kedésüket.

hanem abban. akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz."1 8 0 Bár Skinner szerint minden ember testének legapróbb rostjáig egye­ di. amit tesznek vagy tenni fognak. érezte azt is. Míg Hamlet azt mondta az emberről: „Istenre hasonlít". Skinner szerint az ember több. hogy ezzel nem fejezi ki a lényeget." Mi van a lelkiismerettel és az erkölccsel? Skinner ezzel kapcsolatban azt mondja: „Az ember nem etikus vagy morális lényként fejlődött ki. azok valójában a múltbeli környezeti megerősítések beteljesülései. és rácsodálkozott az ember és cselekedetei komplexitására . Nem abban különbözik a többi állattól. Skinner megfogalmazásában: „Bár a kultúrákat jobbá teszik azok az emberek. mégpedig nem a győzedelmes in­ dividualizmus etikája révén. írók. de szerinte több ilyen embert hozhatnánk lére. filozófusok és írók régóta ünnepük az emberi ént ve­ zérlő belső motivációt."1 7 0 Amit „karaktervoná­ soknak" tartunk. Minden ember egy 1 Kemenes Inez fordítása 07 108 Kemenes Inez fordítása 478 . hogy tudományos elemzés alanyai vagyunk. hogy képes volt morális vagy etikus társadalmi környezet létrehozására. amely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket.hatalmas eredményekkel gazdagították az emberi kultúrát.ám azt is mondta. Skinner hozzáfűzi Pavlov megfigyelését az emberiségről: „Kutyára hasonlít". Skinner klinikai definíciója: „Az 'én' bizonyos feltételekre adott megfelelő reakciók repertoárja. Röviden: Skinner szerint piedesztálra állítottuk az em­ bert. amikor erkölcsös vagy morális kul­ túrát alkotott. hogy morális vagy erkölcsi érzéke van. Míg költők. mint a kutya. hanem a pozitívabban ösztönző környezet megteremtésével. az alapvető javulás a környezet­ től jön. hogy abban nem különbözünk a kutyától. Fejlődésében eljutott arra a pontra.

állomás abban a folyamatban. Walden II című utópiaregényében írt le. ami ebből a gondolatrendszerből ered. ahogy az egyes emberek létük és jól­ létük fenntartása érdekében szervezik az életüket. hanem megfi­ gyelhető. mint példá­ ul a büntetéstől való félelem. 479 . és haláluk után is sokáig folytatódik. Záró megjegyzések A Szabadon fogva sok vitát váltott ki megjelenésekor. Ebben a nagyobb kontextus­ ban nem ostobaság sok hűhót csapni az individualitás körül? Biztosan eredményesebb lenne. amelyben a hatalmat kevésbé az averzív szabályzók. A kontroll ezért az élet ténye. ami nem különbözik attól. minden kultúrának. amiket az emberek önként elfogadnak. Ez volt az az elképzelés. olyan embernek. de a kultúrák és közösségek fennma­ radása természetüknél fogva nagy kontroli-apparátust igényel. Skinner a kultúrák fejlődését „egyfajta gigantikus önkontroll-gyakorlat"-ként írta le. ha egy hosszú lánc egy szemének tekintenénk önmagunkat. aki képes környezete alakítására. akit genetikai története és a környezet alakít. hogy a kommunista ideológia az emberi természetbe ve­ tett téves hiten alapult. amit klasszikus. De vajon valóban veszélyesek voltak Skinner gondolatai? A szabadság csodálatos eszme. Skinner azt vizsgálta. de egyben olyannak. de a legfőbb különbség az. hogyan lehet olyan kultúrákat terem­ teni. mérhető tényekre kell építenie. mint a kommunizmus korai szakasza. ami jóval létük kialakulása előtt kezdő­ dött. nem hiú ábrándokra. olyan elemek. Látszólag olyan. Ezzel szemben a behaviorizmus tudományosan akarta elemezni a valós emberi viselkedést. mert aláásni lát­ szik a személyi szabadság etikáját. hanem inkább pozitívabb megerősítők vezérlik.

akiről azt mondták. aki tudta. és ott a helye az igazi humanitá­ rius gondolkodók sorában. hogy tudományosan beszélünk róluk. az. ahogy attól. Tudomá­ nyos alapról akart sorsunkon javítani. nem csökkent a jelenség szépsége. jegyezte meg Skinner. 480 . a sze­ mélyi felelősségben a szabad akaratba és az individuum egyediségébe vetett hithez. Tényleg úgy gondolta. Ha eddig következetesen ragaszkodtunk az Ayn Rand-féle. amelyek szabadságot és méltóságot minden más fölé helyezhetik. hogy az egyén gondolatát teljesen el kell törölni? Nem. de az ilyen rugalmatlanság nem mindig a jövő garanciája.Skinner egyik legmegragadóbb gondolata. hogy elnyomják őket más kultúrák. Skinner forradalmat robbanthat ki gondolkodásunkban. Idővel megváltozhat az a közhiedelem. laboratóriumába húzódott ember. hogy „jók. túl nagy a tét ahhoz. hogy hősiesen manipulálja a környezetet. Az országok büszkélkedhetnek azzal. hogy Isaac Newton elemezte a szivárványt. Csak arról a „belső személyről" mondta ezt. Bár Skinner sosem lett divatos szerző. hogy az emberiség ideológiáival és romantikus elképzeléseivel hazardírozzunk. azt kockáztatják. hogy ri­ deg. igazságosak". ame­ lyek a túlélést helyezik az első helyre. hogy azok a kultúrák. nem változtatjuk meg az embereket. számos tudományterületen nagy hatást gyakorolt. vagyis a pszichológiának a belső személyiség szabadságáról szóló „romantikus" eszményét teszik magukévá. aminek talán a mi időnk­ ben is jelentősége van. és talán megmutatkozik a reali­ tás: olyan ember volt. Azzal.

és mert véletlenül a kezébe került Pavlov és John B. anyja háztartásbeli. Penn­ sylvania államban. de mivel nem ért el igazi sikert költészetével és no­ velláival. és arról ábrándozott. New Yorkban.B. A University o f Minnesota (1937-45) és a University o f Indiana (1945-48) pszichológia tan­ székének vezetője volt. e két egyetemen végezte azokat a kísérleteit. Apja jogász. leu­ kémiában halt meg. További munkái: The Behavior o f Organisms (Az orga­ nizmus viselkedése 1938).és doktori fokozatát. William James Lecturer-ösztöndíjjal tanított. az Egyesült Államokban. 1947-ben visszatért a Harvardra. F. a behaviorizmus alapítójának néhány írása. Skinner 1990-ben. A Harvardon szerezte mester. Skinner Burrhus Frederic („Fred") Skinner 1904-ben született Susquehannában. New Yorkban szerzett BA diplomát angol szakon. Skinner a Hamilton College-ben. amelyek ismertté tették. Watson. Johnson elnök adományozott neki. amit híres írásában 481 . vasút melletti városban. Walden II (1948). Skinner számos kitüntetései közt megkapta a National Medál o f Science díjat is. hogy író lesz. je­ lentkezett a Harvard University pszichológia szakára. amit 1968-ban Lyndon B. egy kis. ku­ tatott és tanított. később a pszichológia Edgár Pierce-ösztöndíjas professzora lett. Verbal Behavior (Szóbeli viselkedés 1957. Egy ideig bohém életet élt Greenwich Village-ben.

Science and Humán Behavior (A tudomány és az emberi viselkedés 1953) és About Behaviorism (A viselkedéstudományról 1974). The Shaping o f a Behaviorist (A viselkedés­ kutató jellemzői 1979) és A Matter of Consequences (A dolgok jelentősége 1983). Háromré­ szes önéletrajza Particulars of My Life (Életem sajátossá­ gai 1976). 482 .4 1 kritizált Noam Cbomsky).

.

hogy kevésbé tartanak attól. Azt is megtanulják. ha az üzenet közlésének álláspontjáról átváltunk abba az álláspontba. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. m it m ondhatnak mások. amit tesz. És az ilyesmi túl jó lehetőség.. hogy elszalasszuk. az gyakran m egerősítően hat a kapcsolatra. kevesebb szorongásról és nagyobb hatékonyságról szá­ m olnak be párbeszédeikben. hogy megpróbáljuk megérteni. hogy átalakuljon a kapcsolat de csak akkor. nagyobb fokú integritást és öntiszteletet éreznek nehéz helyzetekben. A zt tapasztalják.. Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. akikkel do lgoztunk." Dióhéjban A nehéz beszélgetésekben benne rejlik a lehetőség. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171.1999 Nehéz beszélgetések „[A z ] em berek. miért teszi a másik azt. oldal) 484 . M egerősödött cselekvési szabadságot. oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. hogy ha elég konstruktívan állnak hozzá a nehéz témákhoz. ahhoz.

bár mindannyian megpróbál­ juk ezeket valahogy elkerülni. Bruce Patton. Patton és Heen azt a célt tűzte ki maga elé. Diákok­ kal és dolgozó emberekkel beszéltek arról. hogyan lehet sokkal hatékonyabbá tenni a négyszemközti kommunikációt. hogy kevésbé legye­ nek nehezek? A Difficult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat) a Harvard Negotiation Project 15 éves kutatómunkájának eredménye. különösen a családon belüli kommunikációdinamikával való kapcsolódásukat vették figyelembe. Sheila Heen Az élet tele van nehéz beszélgetésekkel. Aaron Beck. hogy új technikákat dolgoz­ zanak ki a konfliktus és párbeszéd megértésére. Dávid Burns és Carl Rogers pszichológusokat említik azok között. a mediáció és a jog. a Nehéz beszélgetések szerzői munkájukat a szervezeti viselkedés. Tehetünk valamit. Ebből szü­ letett a 4 millió példányban eladott Getting to YES (A sikeres tárgyalás alapjai) című tárgyalástechnikai kézikönyv is. A project részeként Stone. mi jelenti számukra a nehéz beszélgetést és kommunikációs szituációt.48. Az eredmény igen figyelemreméltó bevezetés azokba a ha- 485 . a kognitív terápiák. hogy kiderítsék. a szociálpszichológia és a kommunikációelmélet eredményeit. Bár képzettségük szerint szakterületük a tárgyalástechnika. akik nagy hatással voltak rájuk. fejezet Douglas Stone.

ha: • ki kell rúgni valakit • szakítani kell • szembe kell szállni az anyóssal • felmerül az előítélet kérdése • fizetésemelést kérünk A nehéz üzenet közvetítését kézigránát elhajításához hasonlítják. dobhatjuk lazán vagy keményen. így is. képesek leszünk átalakítani a nehéz beszélgetéseket úgy. A tanuláson alapuló beszélgetések minden érintett fél önbizalmát növelik. ami „lehet cukorral bevonva.tásos technikákba. Bár ennek az újfajta kom­ munikációnak az elsajátítása időbe telik. hogy kedvességünk bizto­ sítja. Ez természete­ 486 . mert eltűnik a másik hibáztatása. A „tapintatos" elhajítás nem válasz. ha „dip­ lomatikusak" vagyunk. hogy kézigránátokat dobálnánk vagy „üzeneteket közölnénk" az emberekkel. hogy ahelyett. hogy a leg­ több ember szerint nincs egyszerű vagy könnyű mód a beszélgetésre. Az sem elég. hogy azok az ő meghatározásuk szerint „tanuláson alapuló" beszélgetések lesznek. amiről beszélni szerinted nehéz és megpróbálod elkerül­ ni" körülírással definiálva Stone. helyébe a meghallgatás érzése lép. minden rendben megy. Mi a nehéz beszélgetés? A témát „bármi. Patton és Heen azt ígéri. Akkor tehát mi a válasz? Stone. Nem remélhetjük. Patton és Heen megjegyzi. hogy elősegítsék a szemben álló felek közti megértést és új jövőt alakíthassanak ki. jelentősen csökkentheti a stresszt a másokkal való érintkezéseink során. úgy is kárt okoz". amelyeket a világ számos konfliktusában alkalmaz­ nak arra.

hogy „pontosítsuk a tényeket". és arról szól. kinek van igaza. hogy sosem vonjuk kétségbe saját verziónkat azzal kapcsolat­ ban. hogy a nehéz beszélgetések nem arról szólnak. ki a hibás. A kimondott szavak felett és azokon túl ez a másik két beszélgetés többnyire belső folyamat. hogyan látja másképpen a másik fél az adott helyzetet. A probléma csak az. az értelmezésről és az értékekről szóló konfliktusok. Ahelyett. észlelésünkként közöljük azt. hogy saját értelmezésünket „igazságként" állítanánk be. ha megváltoztatjuk hozzáállásunkat és nem csak az üzenetet közvetítjük. hogy mi mit jelent. hanem megpróbáljuk megtudni. amikor végigvesszük az eredmény megfigyelését . A konfliktus megértésbe fordul át. hogyan éljük meg a beszélgetést és mit jelent nekünk. Mindazonáltal. a párbeszéd rögtön nem lesz annyira nehéz és „érzelmi tüskés".ki mit mondott. hogy „minden nehéz be­ szélgetés valójában három beszélgetés". és azt sem. hanem arról. Három beszélgetés egyben A Nehéz beszélgetések arra a gondolatra épül. A „Mi történt?" beszélgetés Akkor folytatunk ilyen beszélgetést. 487 . hogy ki téved.sen növeli az általános bizalmat és a magabiztosságot. Ezek lényegében az észlelésről.

hogy teljesen kiiktassuk az érzelmeket a nehéz beszélgetésekből? Nem kéne pusztán a tényekhez ragaszkodnunk? Szép gondolat. hogy megértjük a cselekményt. Ha két ember beszélget. Patton és Heen megjegyzi. párhuzamos be­ szélgetés folyik gondolataikban a párbeszéddel kapcsolatos érzéseikkel kapcsolatban. de szem elől tévesztjük a lényeget. hogy megkapjuk-e a kért fizetéseme­ lést vagy nem. ha a másik fél dühös vagy sértődött? Egy nehéz beszélgetésbe számos erős érzés keveredhet.Érzelemtartalmú beszélgetés Hogyan érzek az elhangzottakkal kapcsolatban? Vajon helyesek-e a má­ sik fél érzései? Vajon az én érzéseim helyesek? Mit tegyek. hogy alapjában rossz emberek. azzal jár. Az identitás-beszélgetés Vajon amit a másik embernek mondtunk. az olyan. megrengeti önazonosság-érzésünket? Egy párbeszéd után hirtelen volt olyan érzésünk. Rámutatnak. amit nekünk monda­ nak. nem kéne megpróbálkoznunk azzal. de Stone. de ezek gyak­ ran nem jutnak kifejezésre. hogy érzelmeket tartalmaznak. hogy ha az érzelmeket kihagyjuk a párbeszédek­ ből. Ez azért van. idegesek leszünk. hogy a főnök . vagy az.és mi is . mert függetlenül attól.értékeljük magunkat. hanem az érzelmek ezeknek lényegi elemét alkotják". mint operát zene nélkül játszani: lehet. alkalmatlanok vagy árulók vagyunk? Az identitás-beszélgetés az énképről és önbecsülésről szól. 488 . Ha főnökünkkel értekezünk fizetésemelés ügyben. Mivel az érzések elhomályosítják az objektív értékítéletet és ké­ nyelmetlenséget okoznak. hogy a „nehéz beszélgetések nemcsak.

hogy valakit el kell bocsátani az állásából. Patton és Heen szerint. Ez apró változás. mi a valós helyzet. merre kell ujjal vádlón mutogatni. Hasonlóképpen. Hogyan látja a másik fél a szituációt. hibáztatás. mi a helyes és mi nem. hogy a dolog énképünkről szól. hanem arról fog szólni. ha­ nem a kíváncsiság és a közös problémamegoldás igénye vezérel minket. tagadást és téves ítéleteket teremt. ha éppen főnökként ki kell rúgnunk valakit. Hallgassuk meg egymás történeteit A hibáztatástól az együttműködésig tartó folyamat a meghallgatással kezdődik. A párbeszéd kevésbé fog arról szól­ ni. A hibáztatás alternatívája az együttműködés. A kárhoztatás. hogy a nehéz beszélge­ tésekben valójában három beszélgetés húzódik. mi romlott el. áthe­ lyezzük beszélgetésünk súlypontját. Pusztán azzal. hogy kiderítsük. hogy milyen hibákat követhetünk el a három szinten. hanem rólunk. hogy szívtelen gazemberek vagyunk? Az. már nem akarjuk bebizonyítani az igazunkat vagy „helyretenni valakit". hogy azt próbál­ nánk meghatározni. csak részben szól az érintettről.Nem csak a pénzről van szó. A legnehezebb párbe­ szédekben ott van az ujjal mutogatás erős eleme. a személyekről a megoldandó problémára fordul a figyelem. de ez csak nagyobb konfliktust. mi járult hozzá a problémához. Ahelyett. hogy kinek van igaza és ki téved. és mi történt. mit mond ez rólunk mint személyről. kevésbé valószínű. Stone. Ha tudjuk. hogy hirtelen elvesztjük az érzelmi egyensúlyunkat. igyekszünk kide­ ríteni. és amikor tudatában vagyunk. hogy ez az észlelete alakult ki róla? 489 . Álláspontunk elmozdul. nagy hatás­ sal lehet a nehéz beszélgetésre. ha megértjük. hogy megtudjuk. bűnbakkeresés megakadályozza. hogy tudatában vagyunk az önmagunkkal folytatott identitás-beszélgetésnek.

mert Karén nem adja le határidőre a papírmunkát. Nincs igazunk. és a másik téved. mint mi . Amikor érzi. Attól. hogy kidolgozhatnak valamiféle megoldást. hogy meghallgatják őket.A szerzők egyik fontos szabálya: Az emberek sosem változnak. amikor igyekszünk megtiltani a lányunknak a dohányzást? Lehet. hogy egy vitás ügyben tovább tudjunk lépni. hogy igazunk van. nem előbb. Amikor végül leülnek megbe­ szélni a problémát. Mint Stone. abba a helyzetbe kerülnek. vagy rosszhiszemű. De számos szituációban nem az a kérdés. előbb elég jól kell ismernünk a má­ sik fél történetét ahhoz. Amikor mindketten megértik a másik felet. hogy meg akar szabadulni a „jó kis­ lány" képtől és függetlenebb akar lenni. hogy a munka le nem adása milyen problémá­ kat okoz neki. hogy úgy is cselekszik. hogy megértsük. amikor egészen biztosak vagyunk abban. mit csináljon. míg ha megértjük őt. kevésbé valószínű. De Karén a maga részéről ezt csak akkor tartja fontosnak. Patton és Heen megjegyzi: „Ahhoz. azzal lebonthatjuk az ellenállás falát. Karén ugyanak­ kor megtudja Trevortól. talán már nem érzi szükségét annak. hanem mert előbb a nagy igényeket támasztó ügyfeleivel kell foglalkoznia. A lányunk ugyanúgy tudja. 490 .a konfliktus inkább arról szólhat. ha Trevor rászánja az időt és megérti. hogy identitás-vál­ tozását megértettük. mert lusta. Trevor megtudja. az ő következtetései hogyan állnak össze értelmes egésszé ebben a történetben. de csak akkor. hogy valakinek meg­ mondjuk. ha előbb nem érzik." Nyilvánvalóan lesznek alkalmak. miért az esetleges késedelem. hogy igazunk van-e vagy sem. Például: Trevor bosszús. hogy a dohányzás káros az egészségére. hogy Karén nem azért nem adja le időre a papírmunkát. hogy folytassa a dohányzást.

491 . Stone. mint mások érzései. hogy mondatot vagy párbe­ szédet az „Úgy érzem" kifejezéssel kezdjenek. csendesen tönkretehetjük a kapcsola­ tainkat. Patton és Heen sok bölcs dolgot mond erről. ha eltemetjük magunkban házastársunk iránt érzett haragunkat. amíg a haragunkat valamiféleképpen kifejezésre nem jut­ tatjuk. Tudnunk kell. • A mi érzéseink legalább olyan fontosak. • Nem lenne szabad megtagadnunk érzéseinket .: „Megbántva érzem magam" vagy „Dühös vagyok". pedig ez a beveze­ tés igazi figyelmet vált ki a másik félből. hogy „jó embereknek is lehetnek rossz érzé­ sei".csak fejezd ki az érzéseidet Az érzelmek óvatos kifejezése alapvető fontosságú abban. pl. többek között: • Ha megpróbáljuk is elnyomni érzéseinket.ezek igazi érzé­ sek. azok hangszínünk megváltozásában. testbeszédünkben vagy arckifejezésünkben mindenképpen igyekeznek felszínre törni. Például.Ne izgasd fel magad . Ha tagadjuk érvényességüket. nem tudjuk megfelelő módon szeretni mind­ addig. Ne fordítsuk le érzelmeinket a másik sze­ mélyről szóló értékítéletre. • Egyesek nagyon nehéznek találják. hogy eredmé­ nyessé tegyük a nehéz beszélgetéseket. • Nem szabad összetévesztenünk a felindultságot az érzelmek egy­ értelmű szóbeli kifejezésével.

és összességében teljesít­ ményünk alapján szerintünk megérdemeljük a fizetésemelést. tényleg nem érdemeljük meg a fizetésemelést. nem a valóságon alapul.a főnöknek igaza van. Az énkép „közvetlen kapcsolatban áll" a mellékvese-hormon-szabályzókörrel. vagy kiválóan tesszük. mert kételyei vannak az éves teljesítményünkkel kapcsolatban. és kérésünket azért utasítja vissza. ami megmagyarázza. amit teszünk. számos más projektben kiválóan dolgoztunk. ami különösen nehéz beszélgetésekben jelenik meg. Mindkét válasz a „mindent vagy semmit" gondolkodást tükrözi. Vagy szentek. Félelmetes voltuk nem csak abból ered. hogy szembe kell nézzünk azzal.A „mindent vagy semmit" gondolkodás veszélyei A szerzők felhívják a figyelmet. Ne feled­ jük. hogy a nehéz párbeszédek fenyegetést jelentenek identitásunkra. Ezek a reakciók túlzott mértékben leegyszerűsítik a világot. hogy bár egyes munkáknál nem teljesítettünk nagyon jól. vagy alkal­ matlanok vagyunk rá. A megfelelő reakció az. és minden apró kritikával szemben sebez­ hetővé tesz minket. vagy ördögök vagyunk. Ritkán vagyunk egyik vagy másik véglet. De ez a szétziláló gondolkodás. hogy fizetésemelést kér­ jünk. hogy egy vitás kérdést egy másik emberrel át­ beszéljünk. hogy a nehéz párbeszédek fantasztikus lehetőséget jelentenek arra.meg akarjuk véde­ ni magunkat és teljesítményünket. hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. düh vagy a helyszínről való elmenekülés vágya. hogy tanuljunk belőlük. A mindent vagy semmit gondolkodás gyenge alap identitásérzésünkhöz. Ha például bemegyünk a főnökünkhöz. ha biztosítjuk identitásunk összetettségét .elismerjük. anél­ 492 . miért tör ránk hirtelen szorongás. vagy túlzásra . hanem hogy szembe kell néznünk a „magunkról magunknak mondott történet" igazságtartalmával. az elutasítás okozta rémület két­ fajta reakcióra ösztönözhet minket: ellenállásra .

és sok. hogy üzenetet adunk át. bár a szerzőkre nyilvánvalóan hatással volt számos korábbi gondolkodó. a való életből vett példát hoznak fel. hanem az. Záró megjegyzések Csak néhányat említettünk a Nehéz beszélgetések számtalan témájából. hogy három szerző írta.kül. 493 . hogy a másik felet új módon értékeljük és értjük meg. „Fizetésemelést akarok". valahányszor fontos megbeszélésnek nézünk elébe. hogy egyetértsenek azzal. hogy a szokásos érzelmi terhet el kéne viselnünk. hogy azzal mennénk be. hogy megváltoztassa a fontos beszélgetések légkörét. a valós helyzet marad meg. ame­ lyek még érdekesebbé teszik a témát. amit mi akarunk. a főnök nem vonul védekező állásba. Ha a téves feltételezések és a hibáztatás kiesik az egyenletből. amit érdemes megtartani és belenézni. és végső soron legfeljebb tanultunk valamit. Mindketten tudakozódunk. Olyan könyv ez. a főnökkel való beszélgetés során azt mondhatjuk: „Lát-e reális alapot arra. Célja nem az. így bármi is legyen annak végkifejle­ te. hogy a másik fél szükségletei és kívánságai iránti kíváncsiság ahhoz vezet. hogy megta­ nítsa az olvasót. és mi sem vagyunk annyira sebezhetőek a visszautasítással szemben. információt szerzünk a helyzetről. Ahelyett. úgy. az igazság. Az egyetlen hiányzó dolog a bib­ liográfia. A Nehéz beszélgetések legüdítőbb jellegzetessége az. hogy hiányoznak belőle a manipulatív technikák. hogy a másik nyomást gyakorolt rá. egyikünk sem érzi úgy. Tekintve. a szöveg gördülékeny. hogyan kell pszichológiai trükkökkel másokat befolyá­ solni arra. hogy fizetésemelést kapjak?" Ha nem követelésként jelenik meg a kérés.

a Vantage Consulting cég alapítója. a Triad Consulting cég résztulajdonosa. valamint az Egyesült Államok és Irán között 1980-ban. Részt vett a ciprusi görögök és törökök közti konfliktusok és ipari vi­ ták megoldásában. Patton a Harvard Negotiation Project igazgatóhelyette­ se. Kulcsszerepet ját­ szott nemzetközi egyeztető tárgyalásokban. Roger Fisher és William Dry társszerzőkkel megírta a Getting to Yes: Negotiating Agreement Without Giving In (A sikeres tárgyalás alapjai 1992) második kiadását. Cipruson. a túszválság idején. Kolum­ biában. 494 . Bruce Patton Sheila Heen Stone a Harvard jogi karának megbízott előadója. vezetéstudomány­ ra. többek között a dél-afrikai apartheid rendszer megszűnéséhez vezető fo­ lyamatban. tárgyalástechnikára és kommunikációra szakosodott. Mediátorként dolgozott Dél-Afrikában. Heen a Harvard jogi karának megbízott előadója és nagyvállalati ügyfeleknél végez konzultánsi munkát. .Dougías Stone. Etiópiában és a World Health Organization kon­ zultánsa volt.

.

. Burns: Jókedvűen (107. ahol hősnőim a kárhozat felé tántorognak . oldal) 109 William Styron: Látható sötétség. oldal) R. évtizedek óta kocogtam már az ajtóm.49 1990 Látható sötétség1 9 0 „Mikor hoszú évek után először olvastam összefüggő részeket saját regényeimből . Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. Laing: A megosztott én (333. voltaképpen nem volt idegen. mikor végre eljött. Érintkezési pontok Dávid D.olyanokat. 1 9 9 3 . Kiss Zsuzsa. "10 1 Dióhéjban A depresszió bárkit elérhet. Budapest 1 0 Kis Zsuzsa fordítása 1 496 . milyen pontosan teremtettem meg a depresszió tájképét ezeknek a fiatal nőknek a tudatában. D. oldal) Róbert E. Úgyhogy a depresszió. és okai gyakran titokzatosak. ford. Európa Könyvkiadó.. sőt teljesen váratlan vendég sem.megütődtem.

49. Estére. párizsi látogatásakor jött rá. fejezet William Styron William Styron amerikai regényíró 1985-ben. még erőltetett mosolyt sem volt képes produkálni. szépirodalmi jellege miatt kiemelkedik a témában írt több száz mű közül. Az. hogy úgy kel­ lett tennie. majd kiadták és a igen jó kritikát kapott a Vanity Fair ma­ gazinban. és fel kell keresnie egy pszichiátert. mintha minden rendben lett volna vele. 497 . A Látható sötétség Styron klasszikus beszámolója a depresszióval ví­ vott harcáról. ami rendes körülmények között nagyon hízelgő lett volna egojának és élvezte volna. hogy mielőbb vissza kell jutnia az Egyesült Államokba. Eredetileg a John Hopkins egyetem orvosi karán tartott előadás volt. hogy depresszív zavarban szenved. még tovább ron­ tott a helyzeten. hogy átvegyen egy jelentős díjat. amikor kiadójával vacsorázott. és csak arra tudott gondolni. De mentális sötétségtől elhomályosított tudatállapotában a díjátadás és az azt követő díszva­ csora gyötrelmes megpróbáltatást jelentett számára. Azért ment a városba.

de már nem egészen érzi embernek magát. Általában jó alvó volt. és estére kibír­ hatatlan érzései és gondolatai támadtak. ezért a testet hibáztatja • Libidó. mindenki tudhatná milyen. mint a „rossz hangulat" vagy a rendszeresen jelentkező nyomott kedélyállapot. Styron legpontosabb megközelítése a vízbefúlás vagy megfojtatás. milyen . értéktelenségérzés Öngyilkossági gondolatok vagy fantáziák Álmatlanság Zavartság. csak növelte a depresszió körüli titokzatosságot és tabu jellegét. hogy ez nem egészen pontos. mert ha mindenki megértené. de ekkor felírt nyugtatót kellett 498 . gyakran képtelenek fel­ kelni az ágyból és hangulatuk csak a nap folyamán javul. memóriakiesések Hipochondria . nem társulna hozzá szégyenérzés. hogy leírhatatlan. Az ember afféle élőhalottá válik. még tud járni és beszélni. Az együttérzés nem azonos a megértéssel. hogy a depresszió abban különbözik más betegségektől. de délutánra sötét felhők gyülekeztek tudatában. Csak vacsora után érzett újra némi nyugalmat. Styron állapota mintha ennek éppen az ellenkezője lett volna: elég „összeszedett" volt reggel. el sem tudja képzelni.annyira más. figyelmi összpontosítási problémák.A leírhatatlan leírása Styron megjegyzi. A depresszió jellegzetességei Styron leírásában: • • • • • Nagyfokú öngyűlölet. de elismeri.az elme így védekezik. A depresszióban szen­ vedők többsége például nehezen kezdi a napot.és étvágycsökkenés Styron leírja a „sötét dög" sajátos jellegét is. hogy ha az ember sosem szenvedett benne. amit az életben a legtöbb ember megtapasztal. nem ismeri el működési zavarát. Az.

szednie. a kiváló szerzőt. melyben a normális gondolkodás és a logika megszű­ nik létezni. Rájött. akinek regényeit viszony­ lag későn fedezte fel. igen intenzíven jelenik meg előtte az agyat elborító. hogy nem érde­ mes élni. hogy golyót röpítsen a fejébe? Ha egy ilyen ember úgy találta. A neurotranszmitterek szintjén a stressz az agyi noradrenalin és szerotonin mennyiségének csökkenéséhez és a kortizol hormonszintjének növekedéséhez vezet. Találkozót beszéltek meg. akkor ez nem történhet-e meg vajon bármelyikünkkel? 499 . hogy pszichológiailag tönkreteszi az ember napi ritmusait. Camus gyakran küszködött de­ presszióval. Styron a Látható sötétség jelentős részét szenteli depressziótól szen­ vedő ismerőseinek. hogy nem ismerték egymást személyesen. hogy a „brainstorm" (idegroham) kifejezés egyáltalán benne van a nyelv szókészletében. ami nagy szerepet játszik a hangulati ingadozásokban. hogy a depressziósok „tehetetlen bénult­ ságot" éreznek. korábbi diplomatát. ami sokként hat a betegre. Styron nagy veszteséget érzett. Azt is megbánja. A legnagyobb tabu Styron írt irodalmi ihletőjéről. Styron arról is beszámol. Azon tűnődik. Romain Garyt. de ez nem jött létre. Albert Camus-ről is. Ezek az agyi biokémiai és hor­ monális egyensúlytalanságok „egy szerv rángógörcsének kínját közvetí­ tik". mindent feltartóz­ tathatatlanul beárnyékoló vihar (storm) képzete. mi vitte arra barátját. Annak ellenére. mert Camus időközben meghalt. hogy a depresszió a napszaknak megfelelően csökken vagy növekszik. mert az­ zal jár. több regényében is az öngyilkosság témájával foglalkozik. Ilyen szélsőséges állapotban a depresszió szó szerint megbolondítja az embert. hogy legalább két-három órát tudjon aludni. bon vivant-t és nőcsábászt.

Azért tartjuk tabunak az öngyilkosság témáját. Styron megjegyzi. hogy az öngyilkos képtelen tovább elviselni az „élve létezés" fájdalmát. Vla­ gyimir Majakovszkij orosz költő elítélte honfitársa. Virginia Woolf. részben az az oka. és ha az egyik okot kezeljük. Ernest Hemingway. de nem tudunk megbocsátani azoknak. De ha mégis megteszik. hogy az a gyávaság jele .Az öngyilkosságot elkövetett emberek családjai nehezen tudják el­ fogadni. Megbocsátunk azoknak. akik valamilyen testi fájdalomnak vetnek véget öngyilkosságukkal. ezért van az. mert az életben maradottak nem érzik. de néhány évvel később ő maga is öngyilkos lett. „ugyanúgy. el sem tudják képzelni. köztük: Hart Crane. Genetikai okok. hogy gyakran nem vezethető vissza egyetlen jól azonosítható okra. hogy sok művész lett öngyilkos. Kifejti. egy másik 500 . hogy rokonuk képes volt önkezével véget vetni életének. mint a gyógyíthatatlan rákbetegség áldozataira". Milyen üzenetet lehet kiolvasni ebből? Azt. nem nagyobb rosszallással kéne tekinteni rájuk. akik lelki gyötrelem miatt teszik ugyanezt. mert azt hisszük. biokémiai egyensúlytalanságok. pedig inkább arról szól. mit éreznek azok. múltbeli élmények és a maga­ tartás is egyaránt fontos lehet. hogy a művészek hajlamosabbak a depresszióra. hogy manapság a jobb orvosi ellátás és az álla­ potról való bővebb ismeretek révén a depressziósok többsége nem jut el az öngyilkosságig. akik önkezükkel vetnek véget életüknek. Szergej Jeszenyin öngyilkosságát.a könnyebb út választása -. Diane Arbus és Marth Rothko. Vincent van Gogh. Titokzatos okok Annak. hogy ne ítéljünk. hogy a depresszió nehezen gyógyítható.

amikor ő 13 éves volt. akár a veszteségtől való félelem vagy elhagyatottság. hogy Camus-höz hasonlóan a depresszió és öngyilkos­ ság témája állandóan jelen volt regényeiben. Styron szerint vele is éppen ez történt: egészségügyi okokból abba­ hagyta az ivást." Megemlíti. Mivel már semmi sem vértezte fel az állandó szorongás ellen. hogy nem a krízis­ esemény az ok. hogy „a depresszió.kezeletlen maradhat. vagy a nyarakat a Massachusetts állam partjai­ nál levő Martha's Vineyard szigeten töltse. A depresszió első jele nála az volt. és ez a korai trauma mély veszteségérzést hagyott benne. évtizedek óta kocogtatta már az ajtóm. hanem az egyszerűen előhozza a lappangó depressziót. szintén depresszióban szenvedett. Nyilvánvalónak tűnhet. Ez arra enged következtetni. egész addigi életén végighúzódó szorongás megnyilvánulása volt. Súlyos depressziós állapotot egy adott válságnak tulajdoníthatunk. az egyedüllét vagy szeretteink elvesztése. de mint Styron megjegyzi. sőt teljesen váratlan vendég sem. ami minden depresszióban jelen van: a veszteség. képtelen volt elmenekülni az állandóan rá zúduló fájdalmas gondolatok elől. hogy közömbös lett olyan dolgokra.például az. ami annak kifejeződése. voltaképpen nem volt idegen. Elismerte. hogy apja. Genetikai öröksége. a súlyos megpróbáltatá­ sokat átélők többsége figyelemre méltóan jól jön ki a krízisből és nem zuhan betegségspirálba. 501 . hogy ku­ tyáit sétáltassa az erdőben. Styron esetében ez is pontosnak tűnt: anyja meghalt. mikor végre eljött. A Látható sötétség­ ben annak a véleményének ad hangot. hajóépítő mérnök. hogy depressziója egyszerűen egy mélyebb. de Styron rámutat egy elemre. anyja korai halála és művészi érzékeny­ sége miatt Styron valószínűleg a betegség által legveszélyeztetettebbek közé tartozott. amik addig örömet jelentettek számára . Magába fordult. amit addig alkohollal nyomott el. egyszerre kellett megtapasztalnia mindent. és az alkoholtól már nem tompított démonai kirepültek barlangjukból.

hogy bár a szenvedő számára a depresszió állandó állapotnak tűnik. A de­ presszió kiváltó okai továbbra is meglehetősen titokzatosak. és azt kívánta. sem a gyógysze­ rek nem tettek sokat állapota enyhítéséért. páratlanul könnyű és örömteli érzés vár. 11 Kis Zsuzsa fordítása 1 1 Albert Camus: Sziszüphosz mítosza. „A magány és az idő voltak az én igazi orvosaim. A kezelésben történt számos elő­ relépés ellenére nincs varázsütés. de egyikre sem lehet teljes mértékben támaszkodni. Réz Pál. hogy a súlyos depresszióra nincs gyorsan ható gyógyszer és módszer. Úgy véli. mint megtenni. kórházba vonul. Könnyebb ezt mondani. melyben Camus azt írja. Styron depressziójának feltárása csak az után kezdődött. kognitív terápiával vagy a kettő kombinációjával javítható a meggyötört elme állapota. hogy kötelességünk megpró­ 1 bálni élni. 12 ford. bárcsak korábban megtette volna ezt a lépést. tanulmányok. amíg élünk. nincs gyorsan ható vakcina. Válogatott esszék.Ha más nem. hogy az orvosi rutin valamely ismeretlen állandósága mentette meg az életét. Ferch Magda. legyőzhetjük. Sok orvos állításával ellen­ tétben tudta. a tanulmányokat vál. akiknek sikerül ki­ kerülni belőle. Magvető. valójában olyan. Felidézi a Sziszüphosz míto­ sza12 című esszét. ha nincs remény. Budapest 502 . ami kiadja a mérgét és eloszlik. hogy sem ez. túlélni. akkor is. 1990."11 1 Mindebből azt tanulta. Antidepresszánsokkal. mint a vihar. bár a depresszióban szenvedők közül szinte mindenki viszonylag épen keveredett ki a betegségből. és Styron rájött. az idő mindent begyógyít A pszichoterápia nem sokat tehet a depresszió előrehaladottabb stádiu­ mában járó betegekért. Azokra. hogy beleegyezett.

Ha belegondolunk. A depresszió kialaku­ lásában szerepet játszik az agy biokémiai egyensúlyának felbomlása és a negatív belső párbeszéd is. hanem furcsamód inkább felemeli. 503 . A Látható sötétség csak 84 oldal. nem tart sokáig elolvasni. Esszéje nem teszi depresszióssá az olvasót. Bár sok kreatív elme adta meg magát a depresszió­ nak. hogy a depresszió irodalmának nagy része „fesztelenül optimista" Egyes páciensek jól reagálnak bizonyos gyógyszerekre vagy terápiákra. de csak csa­ lódás éri őket. hogy határozott ígéreteket tehessünk. és Styron próbál­ kozása a legjobbak közé tartozik. de még korántsem vagyunk annyira előrehaladottak a tu­ dásban. Az okok egy része valójában testi volt . nem meglepő. ha gyötrelmüktől nem szabadulnak meg hamar.az alkoholról való leszokás és nyugtatok nem megfelelő dózisban való szedése -. az ő felelősségük. illetve az énélmény teljességéről szól. identitásával és múltjával kapcsolatos kérdésekre mu­ tattak. de sokat tanulhatunk belőle. de mindemellett az egész a pszichéről. ami az énélményünkkel kapcsolatos dolgokat torzítja vagy hozza előtérbe. de a helyzet azóta sem változott. hogy „leírják a leírhatatlant". hogy nincs rá azonnali orvosság.Záró megjegyzések Styron úgy véli. de en­ nél mélyebbre. Styron 15 évvel ezelőtt írta könyvét. Styron például csak akkor tudta értelmezni depressziós epizódjait. hogy a depresszió olyan betegség. A depresszióban szenve­ dők természetesen lelkesen hisznek a gyors gyógyulásban. amikor azokat egész életére vonat­ koztatta.

és az American Academy a Prix de Romé díjjal jutalmazta. (Pulitzer-díjas). További munkái: Nat Turner vallomása1 4 (The 1 Confession o f Nat Turner 1967). a Paris Review alapításában. a Virginia állambeli Newport Newsban. ford. amit Meryl Streep főszereplé­ 11 William Styron: Feküdj le sötétben!. Styron nagyon korán megtanult olvasni. ford. 1 1974. Göncz Árpád. majd a követ­ kező évben belépett az amerikai tengerészgyalogsághoz. Kriterion. részt vett a legendás irodalmi lap. világháború utolsó két évében főhadnagyként szolgált. 1 9 8 5 . Első regénye. ford. a Sophie választ1 5 1 (Sophie's Choice 1979). Leszerelése után New Yorkban telepedett le és a McGraw-Hill könyvkiadó kereskedelmi osztályán dol­ gozott. Bartos Tibor. 1971. irodalmi szenzáció lett. Göncz Árpád. Európa. a Feküdj le sötétben!1 3 (Lie Down in 1 Darkness 1951). 3 Budapest 1 4 William Styron: Nat Turner vallomása. és a New School fór Social Research kurzusán kreatív írást tanult.William Styron 1925-ben született. és számos novellát publikált az iskolai újságban. Az ötvenes évek elején Párizsban élt. BA fokozatát a Duke Universityn szerezte. Bukarest 11 W illiam Styron: Sophie választ. és a II. amiben egy fiatal nő öngyilkosságát írja le. Árkádia. és az American Book Award nyertese. Bu­ 5 dapest 504 .

A Látható sötétségben említett díj a Prix Mondial Cino dél Dúca. aki je ­ lentős művel járult hozzá a humanizmushoz.sével fümesítettek meg. m 505 . amit minden évben annak a művésznek vagy tudósnak ítélnek oda.

hangulataink létezésünk lényegét jelentik." Dióhéjban „Tekintve. alapvető. a pénz. mint napi tevékenységünk. hogy milyen nagy hatást gyakorolnak életminőségünkre. hogy azok életünk értelmét hangsúlyozzák és növelik vagy csökkentik örömünket. Ebben a vonatko­ zásban fontosabbak. milyen jelentős szerepük van. oldal) .1996 Mindennapi hangulataink eredete „Ha úgy gondolunk hangulatainkra. mi okozza hangulatainkat/' Érintkezési pontok Dávid D. a státus. mert ezek általában átmennek hangulataink szűrőjén. hogy kiderítsük. Burns: Jókedvűen (107. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. sőt még személyes kapcso­ latainknál is fontosabbak. Akárhogy is. megérthetjük.

hogy mit ettünk. fejezet Róbert E.50. és eleget mozogtunk-e vagy sem. Thayer az 1970-es évek óta tanulmányozza a hangulatokat. milyen általános egészségi állapotban vagyunk. és a téma legnagyobb szakértőjének számít. milyen fittek vagyunk. mennyit aludtunk. és általában bizonyos eseményekre vagy információkra adott reakciók. A siker jó. a sikertelenség rossz hangulatba hozhat minket. attól. a feszültség és a stressz megszelídítése) 507 . Thayer A közvélekedés szerint hangulatainkat stressz vagy gondolatok okozzák. Róbert Thayer pszichológus szerint a hangulat attól is függ. csak egy része a hangulati egyenletnek. and Stress (Mindennapi hangu­ lataink eredete: Az energia. Bár ez igaz. Tanítványai győzték meg. Tension. hogy tudo­ mányos szakcikkein túllépve írjon könyvet elméletének gyakorlati al­ kalmazásairól. valamint függ a napi vagy circadian ritmusunktól. ennek eredménye a nagyon olvasmányos The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy.

cselekvésre készen. 508 . míg az optimista hangulat magas energiaszintet és alacsony feszültséget jelent (úgy érez­ zük. a hangulatok gyakran nem vezethetők vissza közvetlen okra. sokra vagyunk képesek és lelkesek vagyunk). A depressziós hangulatot alacsony energiaállapot és nagy feszült­ ség jellemzi (amihez a reménytelenség érzete társul). mikor kell meghúznunk magunkat és erőt gyűjteni. a hangulatok mind a tudatban. A hangulatokat az különbözteti meg az érzelmektől.A hangulat anatómiája Thayer „tartós érzelmi háttérállapotként" definiálja a hangulatot. az energia és a feszültség körül rende­ ződik. mint a szél. azaz na­ gyon kimerültek vagyunk. Röviden: nem választ­ hatjuk külön testünk és elménk érzéseit. zaklatottak vagy „agyhalottak". mert olyan ideig-óráig tartók. mikor vagyunk veszélyben. Létezésének biológiai oka van . Thayer a hangulatot a lázmérőhöz hasonlítja. hogy míg az ér­ zelemnek mindig van jól beazonosítható oka.megmondja. Hasonlóképpen depressziós hangulatban nincs kedvünk testgyakorlással stimulálni magunkat. ami­ ről leolvasható pillanatnyi lelki és fiziológiai állapotunk. Kutatásai Thayert arra a következtetésre vezették. mind a testben zajló. egymással bonyolult kölcsönhatásban levő folyamatok eredménye­ ként jelentkeznek. éppen azért. Ha testileg fáradtak vagyunk. hogy idegesek. Az érzelmekhez képest sokkal kevésbé tanulmányozták a témát. Miért van ez így? Míg az érzelmek általában a tudatban lejátszódó eseményekhez kö­ tődő jelenségek. megfoghatatlanok. hogy hangulataink többsége két alapvető dimenzió. és az érzelmekkel ellentétben látszólag min­ den kiváltó ok nélkül csak megjelennek és eltűnnek. mikor vagyunk komfort­ zónában. nagy az esélye.

negatív gondolatokkal jár. • Feszült . A fizikai fáradtság ideges szorongással vagy feszültséggel. 509 . Magas energia-. Az igyekezet az adrenalinhormon fokozott termelődése miatt megemelkedett szívritmusban jelentkezik. Alacsony energia.fáradt. de nem is energikus. optimizmus. amikor nagyon igyekszünk határidőre befejezni egy munkát. alacsony feszültség.fáradt. a vázizmok megfeszülnek. Az evolú­ ciós biológia fogalmaival a test „harcolj vagy menekülj" üzem­ módban van. amit általában lefekvés előtt tapasz­ talunk: nem stresszes.energikus. magabiztosság. magas feszültség. • Nyugodt . amit akkor érzünk. az az érzés. amikor „teljesen ki vagyunk facsarva". például kávé fogyasztása. magas feszültség. Thayer szerint az az érzés. a legtöbb ember a reggeli órákban éli át a nyugodt-energikus fázist. „jól érzem magam" állapot. • Nyugodt .energikus. alacsony feszültségszint.A négy alaphangulat Thayer szerint minden hangulat megérthető az energiafeszültség spekt­ rum négy alapállapota szerint. Magas energia. Ezt az állapotot a legtöbben a délután folyamán élik meg. Alacsony energia. energikusság. az egészségtelen ételek és stimulánsok. Az ideális állapot a munkához. A természetes hullámvölgyet gyakran súlyosbítja az előző éjszakai alváshiány. • Feszült . az az érzés.

ami beindítja azt a pszichológiai szükségletet. mint az introvertáltaknál.34 óra az átlagos legrosszabb időpont). Energiáink emelkednek a reggeli órákban.Napi ritmusok A circadian (napszaki) ritmus testi és lelki energiáink napi ár-apály jelensége. Egyesek a nap folyamán töltődnek fel energiával. ami negatív érzéseket (nyomott vagy rossz hangulat) eredményez. nyilvánvalóan segíthet abban. A legtöbb ember „reggeli típusú". feszült-fáradt állapothoz vezet. kisebb csúcsot érnek el. Amikor valaki megpróbál leszokni a dohányzásról. majd kora este újabb. A függőségekbe való vissza­ esés. Az átlagra azonban az jellemző. a délután folyamán csökkennek. amikor az ember energiaszintje alacsony és meg akar szabadulni a feszültségtől (16. az alap circadianritmuson belül számtalan variáció létezik. hanem a stressz napi megtapasztalása. dél és délután egy óra között érik el a csúcspontot. majd egészen lefekvésig csök­ kennek. mely időszakokban vagyunk a leghajlamosab­ bak a visszaesésekre. Ha tudatában vagyunk. hogy az illető csökkentse a stresszt és a feszültséget. és ez jellemzőbb az extravertált személyek esetén. és este 9 és 11 között a természetes energiaszint csökkenése feszültségnöveke­ déshez. hogy testgyakorlást vagy más egészséges hangulatszabályozó módszert építsünk a napi te­ vékenységeinkbe. a bulimiás falás és az ételtől való kényszeres megtisztulás többnyire délután történik. hogy délután 4 óra körül jelentkezik a feszültség-fáradtság állapot csúcspontja. 510 . néhány nap után nem a nikotin megvonása okozza a visszaesést.

• Könyvet vagy magazinokat olvasunk. hogy a testmozgás a legjobb hangulatszabá­ lyozó. amit a kutatások a feszültségcsökkentés és energiaszint-növelés kiváló módsze­ rének találtak. és akár 2 órára is energiával tölthet fel minket. ha telefonon vagy személyesen beszél­ getünk egy barátunkkal. pozitív gondolko­ dással). hogy egyedül le­ gyünk (attól függően. • Rágyújtunk egy cigarettára. vagy humorral oldjuk a han­ gulatot. • Kellemes tevékenységeket igyekszünk végezni.Hogyan szabályozhatjuk hangulatunkat? Rossz hangulat vagy fáradtság esetén a következőket tesszük: • Mások társaságát keressük vagy elvonulunk. hogy introvertált vagy extravertált szemé­ lyiségek vagyunk-e). • Csokoládét vagy süteményt eszünk. Ha fáradtak vagyunk. • Alkoholt fogyasztunk. 5-15 perces intenzív séta paradox módon helyreállíthatja hangulatunkat. Ugyanilyen módszer a zenehallgatás. A hangulatszabályozás másik nagyon jó módja a társasági élet. Az adatok azt mutatják. • Megpróbáljuk szabályozni gondolatainkat (pl. vásárolni megyünk. • Kávét iszunk. 511 . Je­ lentősen csökkentheti a stresszt. például hobbink­ nak hódolunk. • Tévét nézünk.

mivel energiaszintjük csök­ kenése arra készteti őket. Egészség Az egészséges embereknek általában magas az energiaszintjük. amit megeszünk. A hangulat kapcsolatban van azzal is. míg a betegeké alacsony. ami az energiaszint csökkenésében és a feszültség növekedésében nyilvánul meg. de fogyasztásuk után egy-két órával „lehangoltságot" eredményeznek. olyanynyira. amikor az emberek általában negatív hangulatban érzik magukat. hogy mennyit alszunk. ha túl sok vagy túl kevés ételt fogyasztunk.Étel Nehéz tudományosan mérni. Alvás A hangulatot jelentősen befolyásolja az. hogy több éjszakán át tartó alváshiány depresszióhoz vezethet. akik sok cukrot fogyasztanak. milyen hatással van a hangulatunkra az étel. 512 . mint azokon a napokon. amikor pozitív. mely­ ben a cukortartalmú snackek paradox hatását demonstrálja: Rövid távon javítják a hangulatot. Kutatások azt mutatják. to­ vábbi rossz étkezési szokásokat vesznek fel. Thayer azonban publikált egy tanulmányt. hogy többet nassoljanak. im­ munreakcióik nem olyan hatékonyan. jó hangulatban vannak. és Thayer szerint azok. hogy azokon a napokon.

Thayer hipotézise szerint miközben a nyugodt-energikus állapot a leginkább kívánt hatás. hogy a válaszadók ugyanazt a problémát kevésbé súlyosnak ítélték reggel. • Koffein . de hatásának kezdeti stádiumában energiát szabadít fel (a partikon ez a dinamika figyelhető meg). Érdekes módon egy 10 napos értékelési időszak azt az eredményt adta. amit a kávé és a kóla vált ki. mindezt rövid ideig.a szezonális hangulatzavar (Seasonal Affective Disorder. mint amit a valóság indokol. mert ilyenkor a ténylegesnél rosszabbnak látjuk. de úgy tűnik. ne feszült-fáradt állapotban gondolkodjunk a problémánkon. Ugyanakkor magas energiaszinten optimistábbak vagyunk annál. fo­ gyasztói éppen erre vágynak. SAD) vagy téli depresszió erős fénnyel vagy melatoninnal enyhíthető. Lelkesedést. jó alternatíva. mint délután. Miért fontosak a hangulatok? Thayer vizsgálatot végzett olyan emberekkel.feszült-energikus állapotot idéz elő.A hangulatot befolyásoló további tényezők: • Nikotin . talán ezért okoz függőséget. egyben nyugodtságot okoz.nyugtató hatású. hogyan érzünk azzal kapcsolatban. • Időjárás . Pillanatnyi energiaszintünk nemcsak hangula­ tunkat befolyásolja. hogyan látták az adott problémát. hanem azt is. ha mód van rá. Arra kérte őket. 513 . hogy értékeljék a nap különböző sza­ kaiban. akiknek jelentős személyes problémájuk volt. • Alkohol .ideiglenesen nyugodt-energikus állapotot idéz elő. Ezért. Valahányszor a feszült-fáradt fázisban volt a válaszadó. a feszült­ energikus állapot. súlyosabbnak észlelte a prob­ lémát.

Thayer rámutat. hogyan tu­ datosítsuk jobban hangulatainkat és sebezhető. és az életet végső soron a pillanatnyi jelenben. mert ezeket hangulataink szűrőjén át. a státus. mint napi tevékenységünk. a hangulat olyan. de a hangulat tanulmányozása vitathatat­ lanul sokkal fontosabb. tanácsos elkerülni a munkatársainkkal való konfrontációt. hogy valójá­ ban egész létezésünk alapja. amikor ener­ giaszintünk lecsökken és feszültségszintünk megemelkedik. óráról órára.hogy mire vagyunk képesek a jövőben . ha jó hangulatban vagyunk. jobb nem fog­ lalkozni sorsdöntő kérdésekkel. amikor általában a legsötétebb gondolatok árasztanak el minket. mint a minket körülvevő láthatatlan buborék. hogy megmutatja. Míg a felszínen a hangulat nem tűnik nagyon fontosnak. Záró megjegyzések A Mindennapi hangulataink eredete gyakorlati tanácsokat ad. Más pszichológiai elméletek segíthetnek életünket egészként értékelni. órák sorozatában éljük meg. hogy a hangulatok „fonto­ sabbak.ezért tudatában kell lennünk. eredmé­ nyeinket. Thayer figyelemre méltó megjegyzése. és délután 4 óra körül. közvetetten tapasztaljuk. hogyan érezzük magun­ kat a nap folyamán. 514 . mert azzal foglalkozik. javainkat sem tudjuk értékelni. fáradt-feszült állapo­ tainkat. a pénz. Megtudhatjuk például. és ezáltal miként válasszunk a hangulatszabályozás egészséges módjai közül. sőt még személyes kapcsolatainknál is fontosabbak". energiaszintünk hogyan befolyásolja ítélőképességünket. úgy érezzük. hogy hajnali 3 óra körül. a legnehezebb helyzetet is kezelhetőnek látjuk. A feszült-fáradt hangulat veszélyes időszakaival kapcsolatos taná­ csoknál fontosabb Thayer könyvében az. Ha borús hangulatban vagyunk.

515 . További munkái: The Biopsychology ofM ood and Arousal (A hangulat és a vágy biopszichológiája 1989) és Calm Energy: How People Regulate Mood with Food and Exercise (Nyugodt energia: Hogyan szabályozzuk hangu­ latunkat étellel és gyakorlatokkal 2001). BA fokozatát a University o f Redlands. PhD-fokozatát a University o f Rochester hall­ gatójaként szerezte.Róbert E. Thayer Róbert Thayer 1973 óta a California State University pszichológia professzora. Számos gyakran idézett tudományos szakcikk szerzője.

.

Virginia Axline: Dibs in Search of Self (Az én kutatásának jutalma. Beck: Cognitive Therapy and the Emotional Disorders (Kognitív terápia és az érzelmi rendellenességek.50 további klasszikus 1. 1964) Egy visszahúzódó kisfiú terápiájáról szóló klasszikus bestseller: azt a lassú folyamatot mutatja be. Napjaink egyik meghatározó pszichológusának könyve. hogy valójában mit érünk el. 3. 2. Aaron T. Budapest. hogy a hibás gondolkodás hogyan vezethet depresszióhoz. Albert Bandura: Self-Efficacy: The Exercise o f Control (Én-hatékonyság: Az ellenőrzés felhasználása. Csepeli György. ami inspirálóan hatott Martin Luther Kingre és Malcom X-re. 1954)1 6 Alap­ T 1 mű az előítélet gyökereiről. 1977 517 . Gondolat. 116 Gordon Allport: Az előítélet ford. A kognitív terápia kidolgozójának műve. Gordon Allport: Az előítélet (‘ he Natúré o f Prejudice. 4. 1979) Korszakalkotó munka arról. 1997) Hogyan befolyásolják teljesítményünk­ kel kapcsolatos elvárásaink azt. melynek során újra megtalálja a világ­ gal való normális kapcsolatot.

de attól még kitűnő ol­ vasmány. Nagyon freudi. Budapest. 17 Budapest. Gondolat. hogy tagadják saját halandóságukat. 1 Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. 7.5. ford. 1969) Az anya-gyermek kapcso­ latot feltáró trilógia első része. 9. hogy az emberek mi mindenre képesek azért. 1985 118 John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezése. Alfréd Binet & Theodore Simon: The Development o f Intelligence in Children (A gyermekek intelligenciájának fejlesztése. ford. 1997 518 . Kúnos László. 1973) Pulitzerdíjas írás arról. 1990) n8 Erikson személyiségfejlődési szakaszainak gyakorlati alkalmazása. Hungalibri. feldolgozatlan prob­ lémákban gyökereznek. 1916) Az intelligen­ ciamérés úttörőinek alapműve. Szász Ilma. Ha újra felfedezzük „a bennünk élő gyerme­ ket". John Bowlby: Attachment (Kötődés. 6. meg­ mutatja. továbbléphetünk felnőtt életünkben. John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezé­ se (Homecoming: Reclaiming and Championing Your Inner Child. a „kötődés magatartás" („attachment behavior") meghonosítója a pszichológiában. hogy a felnőttek lelki problémái korábbi. 1976)n? Népszerű és kiváló meglátásokat tartalmazó könyv a mesék pszicholó­ giájáról. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (The Uses o f Enchantment: The Meaning and Importance ofFairy Tales. 8. Ernest Becker: The Deniál ofD eath (A halál tagadása.

10. amely magasra tette a mércét a további kutatások számára. Reason. Esettanulmányok könyve. 1990) A kogni­ tív pszichológia alapítója amellett érvel. mely elutasítja az elme és a test szét­ választását és rámutat. Mary Whiton Calkins: An Introduction to Psychology (Bevezetés a pszichológiába. Freud később visszavonta ezt az elméletet. 1996 519 . miszerint bizarr hisztérikus tünetek gyakran elfojtott fájdalmas emlékek nyomán alakulnak ki. értelem és az emberi agy (Descartes' Error: Emotion. Joseph Breuer & Sigmund Freud: Studien über Hysterie (Tanulmányok a hisztériáról. hogy az érzelmek ítélőképességünk és döntésho­ zatalunk szerves részét képezik. értelem és az emberi agy. A pszichológiát az „én tudomá­ nyának" tekintette. Hermann Ebbinghaus: Memory: A Contribution to Experimental Psychology (Adalék a kísérleti pszichológiához. 11. 1885) Beszámoló az első laboratóriumi kísérletekről a tanulással és emlékezettel kapcsolatban. mint a komputációs feldolgozásban keresendő. 12. ford. hogy az elme modellje inkább az értelemkeresésben. 119 Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. 1994) 1 9 1 A prominens agykutató elmélete. Az American Psychological Association (1905) első női elnöke. Jerome Bruner: Acts ofMeaning: FourLectures on Mind and Culture (Az értelem törvényei négy előadás a szellemről és a kultúráról. 13. Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. 1901) William James munkatársa volt. a pszichoanalízis előhírnö­ ke. bár a Harvard Egye­ tem megtagadta tőle a PhD-fokozatot. Pléh Csaba AduPrint Budapest. and the Humán Brain. 14. 1895).

hogy elképzeléseik tévesek. William Glasser: A realitás-gyógymód . Berkics Mihály. Akadémiai Kiadó. Dennis Greenberger & Christine Padesky: Mind Over Mood: Change How You Feel by Changing the Way You Think (Az ész a hangulat fölött Változtassuk meg érzéseinket gondolataink megváltoztatásával. Bíró Dávid. 1941)11 2 Jelentős tanulmány arról. ford. 16. Hunyady András. 2 0 0 0 12 Eric From m : Menekülés a szabadság elől. 1965) 122 Az elmebe­ tegségek alternatív megközelítése. hogy a lelki egész­ ség azt jelenti. Budapest 1 122 William Glasser: A realitás-gyógymód . ford. León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete (Theory o f Cognitive Dissonance. 17. elfogadjuk saját életünkért való felelősségünket. amikor kiderül. 18. hogy a nácizmus teljes szörnyűségében megmutatkozott volna. OAI. Budapest. 19. 1995) Népszerű mű a hatékony kognitív terápiás technikákról. A szerző még az előtt írta.új szem léletm ód a pszichiátriában. Osiris. nem csak depressziósoknak. ford. Róbert D. 1957)120 Híres elmélet arról. Budapest 520 . Hare: Kímélet nélkül A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa (Without Conscience: The Disturbing World of the Psychopaths 120 León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete.új szemléletmód a pszichiátriá­ ban (Reality Therapy: A New Approach to Psychiatry. amely azon alapul. Eric Fromm: Menekülés a szabadság elől (Escapefrom Freedom.15. hogy az emberek mennyire hajlamosak behó­ dolni a fasiszta rezsimeknek. Benedek Loránd. hogyan próbálják az emberek fenntartani meggyőződéseik következetességét akkor is.

Budapest. amelyben leírja.és temperamentumtípusok. 2 0 0 4 521 . a szociopatákkal foglalkozó 23 kutatójának írása arról. 23. 1978) Bestseller személyiségtipizáló munka a Jung/Briggs Myers tradí­ ció szerint. 123 Róbert D. hogy az IQ az egyes rasszokban eltérést mutat. Háttér. 2006) A Nobel-díjas ideg­ kutató lenyűgöző beszámolója 30 éves kutatómunkájáról.Among Us. 21. Richard Herrnstein & Charles Murray: The Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life (Harang görbe. 20. hogy a szociopaták pontosan tudják mi a különb­ ség jó és rossz között. amely egy „temperamentum szortírozó eszközt" is tartal­ maz. ford. Hare: Kímélet nélkül. mint a társadalmi osztály háttér vált a gazdasági siker előjelzőjévé. hogy az agy idegsejtjei tárolják az emlékeket. A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. hogyan menekült családjával Amerikába. 1993)1 A világ leghíresebb. Ez annak a tágabb elméletnek a része volt. 1994) Nagy vitát kavart azzal az állításával. érts meg. Dávid Keirsey & Marilyn Bates: Please Understand Me: Character and Temperament Types (Kérlek. Jellem. mégsem éreznek bűntudatot vagy megbánást. hogyan fedezte fel. Az érzelmi élet titokzatos oszlopai. Személyes emlékekkel átszőtt írás Bécs náci megszállásának időszaká­ ról. Kövi György. Intelligencia és osztálystruk­ túra az amerikai életben. Eric Kandel: In Search o f Memory: The Emergence o f a New Science o f Mind (Az ész új tudományának felbukkanása. 22. Joseph Le Doux: The Emotional Brain: The Mysterious ünderpinnings o f Emotional Life (Az emocionális agy. és arról. amivel az olvasó meghatározhatja saját típusát. miszerint inkább az intelligencia.

ford. 522 . 1951) 125 Lewin. Válogatott el­ méleti tanulmányok (Field Theory in Social Science. Budapest. 1979) Az igazságügyi pszichológus támadása a büntetőügyekben vallomást tevő szemtanúk megbízhatósága ellen. Gondolat. Elizabeth Loftus: Eyewitness Testimony (A szemtanú vallomása. Levinson nagy befolyással volt Gail Sheehy munkásságára (lásd 463. 124 Harriet Lerner: A harag tánca. Budapest. akit a szociálpszichológia atyjának tekintenek. 1997 125 Kurt Lewin: A mezőelm élet a társadalom tudom ányban. Harriet Lerner: A harag tánca. 1978) A maga idejében úttörő jelentőségű mű a felnőtt férfi életciklu­ sáról. Dániel J. Levinson: The Season's o f a Man's Life (A férfi életszakaszai. Józsa Péter. Útm utató nőknek kapcsolataik m egváltoztatásához [az állandósult düh feloldása]. hogy az emberi viselkedés a másokkal való interakciók (csoportdinamika) és a belső jellemvonások kombinációjának eredménye. hogy az agy érzelmi köz­ pontjai és idegi hálózatai hogyan fejlődtek annak érdelében. ford. 1972. amely Erik Erikson elméletét fejlesztette tovább. 1985)124 Népszerű mű a nők pszichológiájának szakértőjétől. Édesvíz. Válogatott elméleti tanulmányok. hogy biz­ tosítsák túlélésünket. azt hirdette. oldal). Endrefíy Júlia. Kurt Lewin: A mezőelmélet a társadalomtudományban. hogy megkérdő­ jelezte az elfojtott emlék-szindróma hitelességét. 25.1996) A kiváló idegkutató áttekintése arról. Arról is ismert. amelyben a női düh tabujával. Útmutató nőknek kapcsolataik megvál­ toztatásához [az állandósult düh feloldása] (The Dance ofAnger: A Woman's Guide to Changing the Pattems oflntimate Relationships. 24. 27. 26. valódi eredetével és a kapcsolataikban betöltött szerepével foglalkozik.

Richard Nesbitt: The Geography ofThought: HowAsians and Westerners Think Differently. ford. miszerint az ázsiai és nyugati emberek másképpen gondol­ kodnak. 2003) A kiemelkedő pszichológus meg­ lepő állítása. Hugó Munsterberg: Psychology and Crime (Pszichológia és bűntett. 1960) A pszichológus McGregor üzleti guru lett azzal. hogy két kategóriába osztotta a management stílusokat: „X elmélet" (a főnökök utasítás-irányítás módszere) és „Y elmélet" (az alkalmazottak magukat motiválhatják). Douglas McGregor: The Humán Side o f Enterprise (A vállalkozás emberi oldala. and Why (A gondolat földrajza. Abraham Maslow humanista pszichológiája hatott rá. 29. Konrad Lorenz: Az agresszió (Das sogenannte Bőse. 1908) A kísérleti pszichológia német származású alapítóját William James hívta meg a Harvardra tanítani. Budapest 523 . hogy a szerelem (vagy „Érosz") és a szex két külön ösztön. Tandori Dezső és Zoltai Ildikó. 30.. valamint az irracionalitás és az intelligencia pusztító kombinációjáról. A szerelem motiválja legnagyobb teljesítmé­ nyeinket. 126 Konrad Lorenz: Az agresszió. Cartafilus. ami kihívást jelent az egyetemes viselkedés elméletére nézve. és a szerelem ellentéte nem a gyűlölet. 1963)126 A Nobeldíjas kutató híres tanulmánya az emberben rejlő „gyilkos ösztönéről. Rollo May: Lőve and Will (Szerelem és vágy. 32. 31. hanem az apátia.28.. 1969) Az egzisztencia­ lista pszichológus bestsellere arról. a bűnözői ma­ gatartás és a filmelmélet kutatása területén. Miért gondolkodnak az ázsiaiak és a nyugatiak másként. Úttörő volt az ipari pszichológia (hogyan viselkednek az emberek munkakörnyezetben).

Ma is lenyűgöző olvasmány. 37. hogy integrált személyiséggé váljon. Tandori Dezső. Hermann Rorschach. hogyan próbálják az emberek egész életük folyamán újra megteremteni az anyával való eredeti kap­ csolatukat. 35. 1924) Freud eredeti belső köréhez tartozó pszichológus. Sylvia Plath: Az üvegbura (The Bell Jár. Wilhelm Reich: Character Analysis (Jellem analízis. és küzdelméről. álmok vagy gondolati asszociáci­ ókkal szembeállítva is lehet elemezni. az izmok és szervek változásában („testpáncél") nyilvánulhat meg. Flóra Rheta Schreiber: Sybil (Sybil. Budapest. ford. és a Frasier tévéshow-ba is bekerült. Psychodiagnostics: A Diagnostic Text Based on Perception (Pszichodiagnosztíka. és azt. hí­ res tintafolt tesztjével kapott eredményeinek leírása. 1971 524 . 127 Sylvia Plath: Az üvegbura. Azt is állította. Az észlelésen alapuló diagnózis. 1963)127 Plath kiváló fikciós (és önéletrajzi) beszámolója egy fiatal nő elmebetegségének kialakulá­ sáról. 1933) Az ellent­ mondásos osztrák pszichoanalitikus elmélete arról. akinek 16 személyisége volt. hogy az ember át­ fogó karakterét specifikus neurózisok. 1921) A svájci pszichiáter 400 elmebeteg és egészséges személyen végzett. 36. hogy az elfojtott pszichoszexuális energia az ember fizikai megjelenésében. ő írta le a megszületés so­ rán átélt szeparációs szorongást. 1973) Lenyűgöző igaz történet egy nőről. A könyv több millió példányban fogyott el. 34. Ottó Ránk: The Trauma o f Birth (A születés traumája.33. Európa.

42. Harry Stack Sullivan: Interpersonal Theory o f Psychiatry (A pszichi­ átria interperszonális teóriája. A szerző úgy véli. 1999 525 . hanem interperszonális kapcsolataink alakítják. Coincidencia. Új családműhely.38. Virginia Satir: A család együttélésének művészete. és ellenez minden kényszerkezelést. ford. 2001) Díjnyertes könyv. Miklósfalvi Mária. Budapest. hogy „én-rendszerünket" vagy személyiségünket nem a Freud által leírt belső én. 2 0 0 0 129 Virginia Satir: A család együttélésének művészete. A depresszió atlasza. Thomas Szász: Az elmebetegség mítosza. 39. Budapest. Utazás a depresszív betegségek minden aspektusába. az emberi lét természetes része. 1960)128 A pszichiátria híres kritikusa szerint az elmebetegség valójában az „élet megélésében jelent­ kező probléma". 40. Kádár András Akadémiai Kiadó. A modern pszichiátriát az inkvizícióhoz hasonlítja. ford. 1953) A független amerikai pszichiáter magyarázata arról. 41. Andrew Solomon: The Noonday Démon: An Atlas o f Depression (Dé­ monfényes nappal. A személyes magatartás elmé­ letének alapjai (The Myth o f Mentái Illness. A személyes magatartás elméletének alapjai. Új családműhely. (Peoplemaking. 1972) 1 A családterapeuta híres könyve a család-dina­ 29 mika feltárásáról. Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a beszél­ getési stíluson állnak vagy buknak (You Just D ont Understand: Women and 128 Thom as Szász: Az elmebetegség mítosza. a depreszszió nem irtható ki.

1911) Úttörő amerikai pszichológus. John B. 45. Watson: Behaviorism (Viselkedéstan. Tinta. különösen a problémát megalapozó struktúra felfedése és a rendellenességek figyelembevétele terén. Reményi Andrea Ágnes. Tehetséges gyerekek korai fejlesztését is kutatta. 44. Titchener közreműködött Amerika első pszichológiai laboratóriumának létrehozásában a Cornell Egyetemen. mely pszichológiában megalapozta a behaviorizmus irányzatát. 47. aki szerint az intelli­ gencia öröklődik. amely a széles közönség elé tárja a témát. Edward Lee Thorndike: Animál Intelligence (Az állati intelligencia. Az első könyv. ford. 1990)130 A nyelvészprofesszor bestseller könyve arról. 130 Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a buknak. miért olyan nehéz a két nem közötti kommunikáció. 1924) Olvasmányos könyv. Max Wertheimer: Productive Thinking (Produktív gondolkodás.Mén in Conversation. 1916) Úttörő kognitív pszichológus és a Stanford-Binet IQ Test (a Binet-Simon teszt adaptációjának) kidolgozója. Edward B. Lewis Termán: The Measurement o f Intelligence (Az intelligencia mé­ rése. 1901-1905) Wilhelm Wundt tanítványának nagy jelentő­ ségű munkája. 43. 46. híres „macska a pedálos ketrecben" kísérletei nyomán. 2001 beszélgetési stíluson állnak vagy 526 . aki leírta az állatok tanulási folya­ matait. Titchener: Experimental Psychology (Kísérleti pszichológia . Budapest.négy kötet. 1945) A német-amerikai Gestalt-pszichológus hozzájárulása a gondolkodás művészetéhez.

Wilhelm Wundt: Grundzüge dér physiologischen Psychologie (A fizioló­ giai pszichológia alapelvei. 20 0 2 . Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek (Love's Executioner. Miért vagyunk olyanok. 1989)1 1 Őszinte. and Other Tales o f Psychotherapy. 131 Irvin D. a testvér­ rivalizálást és a munkahelyi „politizálást". 527 . Róbert Wright: The Morál Animál: Why We Are the Way We Are (Az erkölcsös állat. amilyenek. 1995) Az evolúciós pszi­ chológia nagy hatású műve. 1873-74) Ez a könyv tette Wundtot a pszicho­ lógia új tudományának domináns alakjává. nyílt leírás 3 a pszichoterapeuta és a páciens közti viszonyról lenyűgöző esettanul­ mányokkal. Bíró Sándor és Nagy Csilla. az altruizmust. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek: ford. Budapest. amely feltárja az emberi magatartás gene­ tikai stratégiáit. 49. többek között a monogámiát.48. 50. Animula.

.

Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements. 1958) Harry Harlow: The Natúré o f Lőve (A szeretet természete. 1957) Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History. 1923) Alfréd Adler: Emberismeret . 1947) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. 1927) Iván Pavlov: Conditioned Reflexes: An Investigation ofthe Physiological Activity ofthe Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása. 1927) Anna Freud: Dimensions o f Personality (Az én és az elhárító mechanizmusok. 1951) Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the Humán Personality. 1958) . 1900) Jean Piaget: The Language and Thought ofth e Child (A gyermek nyelve és gondolko­ dása. 1951) Alfréd Kinsey: Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése. 1890) Sigmund Freud: Álomfejtés (Die Traumdeutung.Gyakorlati individuálpszichológia ( Under-standing Humán Natúré.A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje William James: The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei.tanulmány a tudattalan forrásokról (Envy and Gratitude. 1953) Melanie Klein: Irigység és hála .

Harris: Oké vagyok. Harper: A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez. 1960) Albert Ellis & Róbert A. 1969) Edward de Bono: Lateral Thinking: Creativity Step by Step (Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre. 1961) Eric Berne: Emberi játszmák (Games People Play: The Psychology o f Humán Relationships. Skinner: Beyond Freedom and Dignity (Szabadon fogva. 1976) 530 . 1964) Thomas A. oké vagy . 1977) B. 1970) Olivér Sacks: A férfi.R. 1970) Abraham Maslow: The Farther Reaches o f Humán Natúré (Az emberi természet ki­ terjedése. 1971) Gail Sheehy: Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor elő­ relátható válságai.módszer az önismerethez (Tm OK-Youre OK. D. 1968) Nathaniel Branden: The Psychology o f Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája. 1961) Carl Rogers: Valakivé válni . Laing: The Divided Self: A Study o f Sanity and Madness (A megosztott én: Tanulmány a józan észről és az őrületről. F. 1967) Carl Jung: The Archetypes and the Collective Unconscious (Az archetípusok és a kol­ lektív tudattalan.a személyiség születése (On Becoming a Person: A Therapist's View o f Psychotherapy. 1969) Viktor Franki: The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása. aki kalapnak nézte a feleségét és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His W ifefor a Hat: And Other Clinical Tales.

1976) Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat. avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája. 1983) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion. Thayer: The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy. hogyan figyeljünk másokra. a személyiségtípusok megértése. and Resolve Conflicts. M. 1989) William Styron: Darkness Visible: A Memoir o f Madness (Látható sötétség. 1980) Milton Erickson (és Sidney Rosen): My Voice Will Go With You: The Teaching Tales o f Milton H. és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself. 1980) Dávid D.D. 1996) 531 . 1982) Howard Gardner: Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete.Stanley Milgram: Obedience to Authority: An Experimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés. férfi ész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women. a feszültség és a stressz meg­ szelídítése. 1979) Isabel Briggs Myers: Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok. Erickson. Burns: Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulat­ terápia. 1984) Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex . 1996) Róbert E. (A hangom veletek lesz: Milton H.női agy. and Stress (Mindennapi hangulataink eredete: Az energia. Erickson tanul­ ságos meséi. Listen to Others. Tension. 1990) Csíkszentmihályi Mihály: Creativity: Flow and the Psychology o f Discovery and Invention (Kreativitás: áramlat.

miért a kevesebb a több ? (The Paradox o f Choice: Why More Is Less. 2005) Louann Brizendine: The Female Brain (A női agy. 1998) John M. a kötelességérzet és a bűntudat szorítá­ sában (Emotional Blackmail: When the People in Your Life Use Fear. S. 1997) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence. 1999) Steven Pinker: The Blank Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modem tagadása. Obligation. 2006) Dániel Gilbert: Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság. 2002) Barry Schwartz: A választás paradoxona .a döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking Without Thinking. 2002) Martin Seligman: Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfúment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában. Gottman: A boldog házasság hét titka gyakorlati útmutató (The Seven Principles fór Making Marriage Work. 2006) 532 . 1998) V.Gavin de Becker: The Gift ofFear: Survival Signals that Protect Us from Violence (A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen. and Guilt to Manipulate You. Bruce Patton. & Sheila Heen: Diffícult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat. 1997) Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem. Ramachandran: Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása. 1999) Douglas Stone. 2004) Malcolm Gladwell: Ösztönösen .

Obligation and Guilt to Manipulate You. Palo Alto. R. Brizendine. & Silver. New York: HarperCollins. D. New York: Morgan Road. Gottman. E. M. Az első kiadások dátumait a vonatkozó fejezetekben tüntettük fel. Erikson. Forward. New York: Basic Books. (1 9 5 8 ) Young M án Luther: A Study in Psychoanalysis and History. Bolton. New York: Wiley. London: The Hogarth Press. (1 9 9 6 ) Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention. London: Penguin. (1 9 9 3 ) Influence: The Psychology o f Persuasion. (1 9 7 4 ) A Guide to Rational Living. ( 1 9 9 7 ) Emotional Blackmail: W hen the People in Your Life Use Fear. (1 9 6 9 ) The Will to M eaning: Foundations and Applications o f Logotherapy. ( 1 9 4 8 ) The Ego and the Mechanisms ofD efence. V. ( 1 9 9 7 ) The Gift of Fear: Survival Signals that Protect Us from Violence. D. Los Angeles: Wilshire Book Company. (1 9 9 9 ) The Seven Principles fór Making Marríage Work. N. Ellis. Franki. (1 9 6 4 ) Games People Play: The Psychology o f H um án Relationships. Joyce Crick) (1 9 9 0 ) The Interpretation ofDreams. ( 2 0 0 6 ) Stumbling on Happiness. ( 1 9 9 8 ) Working with Emotional Intelligence. London: Orion. (1 9 8 6 ) People Skills: How to Assert Yourself Listen to Others. S. (1 9 7 0 ) Lateral Thinking. Branden. Oxford: Oneworld. New York: Random House. London: Penguin. de Becker. New York: William Morrow. London: HarperCollins. CA: Davies-Black. L.6 8 5 . (1 9 8 0 ) Feeling Good: The New Mood Therapy. Oxford: Oxford University Press. S. Lásd még: 533 . London: Routledge & Kegan Paul. Freud. A. London: Penguin. A. Berne. (1 9 6 6 ) Dimensions o f Personality. H. (2 0 0 5 ) Blink: The Power of Thinking Without Thinking. E. Burns. Cialdini. I. Csíkszentmihályi. (2 0 0 6 ) The Female Brain. M. (ford. G. Freud. E. London: Transworld. J. and Resolve Conflicts New York: Prentice H a ll de Bono. Eysenck. A. & Harper. Goleman. N. London: Bloomsbury. (1 9 5 8 ) „The Natúré o f Lőve. H. Gladwell. London: M eridián. (1 9 9 5 ) Gifts Differing: Understanding Personality Type. London: Faber and Faber. J. (1 9 8 3 ) Frames ofM ind: The Theory of Multiple Intelligences. Gardner. Gilbert. 1 3 : 5 7 3 . H. Adler. és Myers. R. (2 0 0 1 ) The Psychology o f Self-Esteem. E. (1 9 9 2 ) Understanding H um án Natúré. D." American Psychologist. New York: William Morrow. Briggs Myers. Harlow. R.Felhasznált irodalom A kötet összeállításában referenciaként az alábbi kiadásokat vettük alapul.

Kinsey.http:J/psychclassics. S. ( 2 0 0 3 ) Authentic Happiness. ( 1 9 9 0 ) Darkness Visible: A M em oir o f Madness.1 9 6 3 .. Perls. London: Vintage. Milgram. London: Pan Macmillan. Skinner. S.. New York: HarperCollins. London: Routledge < Kegan Paul. B. F. London: Penguin. Horney. W. Hull) The Archetypes and the Collective Unconscious.ca/Harlow/love. R. S. A. Seligman. S. T. Indianapolis: Hackett. B. (1 9 5 7 ) O u rln n e r Conflicts. (1 9 9 9 ) Difficult Conversations: How to Discuss W hatMatters Most. (1 9 7 3 ) l'm O K -Y ou re OK. Moir. (1 9 7 4 ) Obedience to Authority. Pinker. Thayer. M. Schwartz. Harris. Styron. yorku. G. Mineola. F. (1 9 7 6 ) The Farther Reaches o f H um án Natúré. J. R.A n Existential Study in Sanity and Madness. C. Vols I & II. Ramachandran. Stone. Parton. New York: Vintage. B. Thoughts on the Natúré of Mass Movements. New York: Bantam..) ( 1 9 8 2 ) M y Voice Will Go With You: The Teaching Tales of Milton H.. (2 0 0 3 ) The Blank Slate: The M odern Denial of H um án Natúré. R. New York: Viking. Hefferline. Princeton University Press. I. (1 9 6 1 ) On Becoming a Person. C. D. Sacks. New York: W W Norton. D. 534 . C. Philadelphia: Saunders.. D. F. & Goodman. Maslow. E. M. Mineola. Sherhy. (szerk. Oxford: Oxford University Press. Hoffer. New York: Arrow. S. London: Nicholas Brealey/New York: Free Press. ( 1 9 7 6 ) Passages: Predictable Crises of Aduit Life. ( 1 9 9 8 ) Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the H um án M ind. (2 0 0 3 ) Conditioned Reflexes. (1 9 5 3 ) Sexual Behavior in the Huntan Female. ( 1 9 8 9 ) Brainsex: The Reál D ifference Between M én and Women. London: Penguin. A. Jung. Klein. ( 1 9 6 8 ) (ford. V. (1 9 9 6 ) The Origin o f Everyday Moods. (1 9 7 1 ) Beyond Freedom and Dignity. (M indenna­ pi hangulataink eredete: Az energia. London: Routledge & Kegan Paul. A. (1 9 8 5 ) The M án Who Mistook His W ifefor a Hat: A nd Other Clinical Tales. & James. London: M andarin. P. (1 9 5 1 ) Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the H um án Personality. (2 0 0 4 ) The Paradox ofC hoice: Why M ore Is Less. (1 9 5 9 ) The Language and Thought o f the Child. W. New York: HarperCollins. N Y: Dover. Laing. N Y: Dover. K. R. Pavlov. htm. ( 1 9 6 0 ) The Divided Self. a feszültség és a stressz megszelídítése. A. Piaget. New York: HarperCollins. G. Erickson. S. Chicago: Time-Life Books. London: Penguin. (1 9 8 0 ) The True Believer. & Jessel. Rogers. & Blakeslee. O. (1 9 5 0 ) The Principles o f Psychology. Boston: Houghton Mifflin Rosen. & Heen. (1 9 7 5 ) Envy and Gratitude: A nd Other Works 1 9 4 6 . London: Souvenir.

529. 185. 452. 361. 292.Név. 30. 432. 18-19. 234. 310. 47-49. 368. Gottman) 6. 472. D. 358. 154. 181. 442. 364. 374. 18. 328. 352. 472. 26. 366. 21. 496. 298. 25. 442-43. 392-93. 484. 270-71. 142. 424. 529 a pszichológia vakfoltja 182 A személyiség dimenziói (Hans Eysenck) 6. 162-64. 497 535 . 40-42. 534 A pszichológia alapelvei (William James) 6. 207. 412. 481. 100-01. 312. 152. 23. 523 agykutatás 14. 530 A Gestalt-terápia (Fritz Perls) 7. 394. 322. 366. 218. 532 A kommunikáció művészete (Róbert Bolton) 5. 329. aki kalapnak nézte a feleségét (Olivér Sacks) 7. 275-76. 290. 310. 256. 470. 47-48. 21. 152. 114. 530 A női agy (Louann Brizendine) 5. alkoholizmus 56. 404. 58. 413. 244. 103. 360-61. 279. 16. 389. 454. 198. 21. 278. 262. 432-33. 529 „álomtorzítás" 202 American Psychologist 237. 161. 339. 23. 531 A fiatal Luther (Erik Erikson) 6. 533 A fanatizmus természetrajza (Eric Hoffer) 6. 532 alkoholista. 142. 38. 20. 9. 278. 440. 86. 352-53. 530 A nő szexuális viselkedése (Alfréd Kinsey) 6. 210. 183. 13. 98. 26. 16. 142. 114. 364. 325. 536 Amerikai Egyesült Államok (USA) 29. 224. 424. 484. 462. 384. 16. 208. 254. 424. 107. 98. 310.és tárgymutató A befolyásolás lélektana (Róbert Cialdini) 5. 318. 534 A megosztott én (R. 188. Alfréd 5. Laing) 7. 371-72. 436. 145. 297-99. 310. 529 A félelem adománya (Gavin de Becker) 5. 385. 114-16. 50. 312-13. 412. 535 agresszió 66. 142. 30. 259. 386. 16. 421-22. 404. 404 A szeretet természete (Harry Harlow) 6. 126. 384. 533 Adler. 228-29. 195. 415. 60-61. 365. 84. 396. 310. 532 A boldog házasság hét titka (John M. 531 A választás paradoxona (Barry Schwartz) 7. 170. 198-201. 529 A gyermek nyelve és gondolkodása (Jean Piaget) 7. 16. 450. 26. 218-19. 388. 242. 105. 30-38. 244-45. 530 A tekintélynek való engedelmeskedés (Stanley Milgram) 7. 23-24. 287. 254. 203. 20. 352. 98100. 475. 16. 20. 122. 322. 364. 114. 404. 254. 384. 144. 16. 17. 420 Agyszex (Anne Moir & Dávid Jessel) 7. 332-33. 394. 68. 188. 350. 452. 114. 339 435 álmatlanság 498 Álomfejtés (Sigmund Freud) 6. 25. 531 A meglelt boldogság (Dániel Gilbert) 6. 18. 45. 494. 364. 190-91. 529 A hangom veletek lesz (Milton Erickson) 6. 533 A férfi . 300. 224.

432. 270. 413-15. 393 Berne. 533. 124. 65. 278. 264. 457 analógia 73. 188. 192. 256-57. 21. 432. 300. 71-76. 531. 255. 18. 78-79. Gavin de 5. 154-55. 412. 535 Bécsi Egyetem 37. 26-27. 473 behaviorizmus 13-14. 142. 355. 234. 330. 479. 170. 330. 142. 344. 287. 535 Brizendine. 484. 180. 107-12. 532. 234. 381. 38 becsvágy 34. 364. 242 ami velünk született 408. Ruth 161. 406. 188. 23. 304 „befolyásolási fegyver" 116 behaviorista 14. 61-69. 18-19. 473. 526 belső bölcsesség 148 Belső konfliktusaink (Karén Horney) 280 belső mondataink 136 „belső szándék" 475 Benedict. 198. 82. 530. 83. 268. 533 536 . 114. 344 Berlin 196. 469. 23. 244. 308. 366 archetípus 6. 134. 404. 182-83. 174. 343. 19. S. 485. 439 „antifreudista/. 462. 534-35 Burdach. 270. 346 bírálat 62. Ramachandran) 7. 13. 106. 338. Dávid D. 364. 464-65. 384. 79-84. 300. 108. Edward de 5. 477. 139. 134. 16-17. 307. 152. 278. 170-72.Amerikai Klinikai és Pszichiátriai Szövet­ ség 151 Amherst College 112. 394. 470-71 Az archetípusok és a kollektív tudattalan Az Az Az Az Az Az (Carl Jung) 6. 247-50 bolsevik 272. 86. 180. 180-81. 26-27. 374. 270. 530 Arisztotelész 200 Arizonai Állami Egyetem 123 Átmenetek (Gail Sheehy) 7. 21. 278. 342. 30. 496. 531 én és az elhárító mechanizmusok (Anna Freud) 6. 206 Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) 31. 485 Becker. 106. Róbert 5. 98. 303-05. 152.munka 12 anyagyűlölet 193 anyakomplexus 304-05 anyaméh 16. 452. 16. 325. 170. 332. 532 önbecsülés pszichológiája (Nathaniel Branden) 5. 185-86. 86. 165. 198. 300. 132. 210-12. 531. 134. 382 Bolton. Carl Friedrich 200 Burns. 18. 385. 404. 481. 506. 5. 80. 366. 405. 412. 535 Branden. 224. 51-59. 535 bűntudat (guilt) 6. 424. 99-105. Louann 5. 188-89. 531 értelem keretei (Howard Gardner) 6. 25-26. 535 „B-értékek" 344 Biblia 155. 521. 533 emberi természet kiterjedése (Abraham Maslow) 7. 21. 198. 310. Aaron 13. 307. 322. 530 elme fantomjai (V. 529 értelem akarása (Viktor Franki) 6. 26. 266. 183-84. 152. 302. 181. 170. 19. 342. 139. Eric 5. 424. 531. 531 Beck. 412. 19-20. 264-66. Nathaniel 5. 41-49. 535 Bono.

131. 342. 517. 319. Róbert 5. 373. 135. 135-40. 236. Albert 182. 163 empátia 26. 518. 45 érzékelés vagy intuíció 88 érzelemtartalmú beszélgetés 488 érzelmek és önbecsülés 81 érzelmek kifejezése 459 érzelmek óvatos kifejezése 491 537 . Adolf 358-59 Einstein. 56-59. 375. 106. 520. 501. 198. 110. 304. 198. 409. 388. 520. 58 engedetlenség 156-57. 388. 70. 384. 490. 349. 449. 408. 441 életjátszma 56 elfojtás 166. 329 Descartes. 300. Gyer­ mek) 26. 122. 21. 524 egocentrizmus 397. 496-503. 530. 535 erkölcsi felelősség 355 erőszak forrása 44 erőszak szikrája 43 erőszakos bűncselekmény 42. 311. 210. 204. 240. 529 embertípusok 93. 285-86. 19-20. 285. 259. 354. 131-32. René 376. 229-31 elvárások 34. 30. 424. 15. 156-61. 522. 264-65. 459. 455. 30. 224. 116. 525 depresszív pozíció 324-26. 367. 315. Erik 6. 390-91. 459 elhárító mechanizmus 6. 59. 278. 51213. 408. 529 Ellis. 114-17. 519 „durva nyitás" 248 Ebbinghaus. 18-19. 417. 400 egzisztencializmus 182 egyéniség 146. 195-96. 350 Cotard-szindróma 419 „cselekmény előtti indikátor" 44 Csíkszentmihályi Mihály 5. 188-93. 53. 37. 23. 460 emberi indíték 15. 462. 537 Erickson-módszer 144 Erikson. 438 Eichmann. 535 első benyomás 226. 519 egészség 19-20. 273. 23. 322. 298. 341. 535 Darwin. 335. 452. 372. 465. 264. Hermann 11. 184. 514. 35. 190. 382. 470. 224. 11922. 508. 127. 357. 447. 284. 201. 412. 292. 392. 280. 532. 152-54. 238. 432-34. 170. Milton H. 339. 190-92. 25. 329-30. Albert 75. 285. 348. 501-02 Cialdini. 417. 174. 13. 26-27. 142. 450-51. 107-11. 21-22. Charles 35. 81-82. 92. 443. 458.Camus. 188. 432. 50-52. 23. 532. 530 emberi teljesség 345-46 Emberismeret (Alfréd Adler) 5. 216. 99. 275 Emberi játszmák (Eric Berne) 5. 30. 359 Erickson. 287. 417. 326. 509-10. Felnőtt. 530. 208. 507. 499. 519 dominancia 34. 407 domináns és kiegészítő folyamatok 91 „dopamin-oxitocin viharai" 103 döntéshozatal 89. 22. 390. 68. 278. 31-32. 379. 254. 484. 125-29. 148. 407 Columbia Egyetem 38. 455-56. 21. 25. 346. 37. 512. 192-93. 10. 10. 446. 407 defenzív viselkedés 249-50 depresszió 13. 26-27. 352. 279. 359. 238 én három szintje (Szülő. 139. 188. 142-51. 78. 6. 413. Albert 6. 137. 535 civilizáció 204. 343. 532. 150.

338 felettes-én 189-92. 533. 23-24. 4748. 12-13. 472. 190-92. 388-89. 392-93. 524. 170-78. 26. Goleman. 25. 234. 86. 518-19. 21-22. 310. 37-38. 309-10. 302. 18-19. 484. 40-43. 60. Galilei 204. 181-86. 15. 211-12. 80. 300. 536 fantáziálás 193. 255-62. 461. 532. 536 frontálislebeny-sérülés 220 1 9 5 . Dániel 6. 442. 210. Dániel 6. 30„harmadik X" 466-67 32. 527 extravertált és introvertált emberek (E vagy I) 91 Eysenck. 192. 268. 244. 60. 343. 16668. 231-32. 21-22. Harry 6. 188-89. 529. 299. 323. 412. 9. 162. 288. 533. 432. 336. 342. 195. 400 feminista mozgalom 99 gyermekotthon 260 férfiak agya 98. 536 350. 302. 284. 417. 103. 498 452. 30. 26. 409 Gardner. 312. 244. 264. 404. 536 George Washington Orvosegyetem 95 gestalt = 'egész 386-87. 57. 142. 270. 269. 279. 381.Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Dániel Goleman) 6. 391. 534. 415 234-43. 153-54. 267-68. Susan 6. 9. 18-19. 534. 385. 400 fantomvégtag(ok) 415-17 Gladwell. 382. 6. 537 fantázia 192-94. 23. 181. 170. Érzelmi zsarolás (Susan Forward) 6. 533 evolúció 16. 25. 25. 154. 15. 371 gyermeki logika 394. 368-69 Forward. 281. 227. 314. 214-16. John M. Gilbert. 68.2 0 8 . Malcolm 6. 26. 393. 250. 536 gondolatfolyam 294. 329-30. 404535 142-43. 225-29. 9. 337-38 Franki. 248. 50. 170-72. 374-79. 536 Feltételes reflexek (Iván Pavlov) 7. 25. 170. gyermekszülés 103 484. 256. 378-80 53. 78. 410. 364. 179. 170-75. 78. 384-86. 18. 357. 529 feltétlen reflex 377. 393. 536 félelem (fear) 5-6. 114. 436. Hans 6. 219-21. 236. 530. 160. 379 gyengédség 193. 347-48. 53-54. 337-38. 407-08. 170-71. 322-23. 10. 529. Viktor 6. Anna 6. 452. 412. 114. 251. 536 Freud. 20. 333. 242. 278. 380. 325 Gottman. 387. 424. 458. 300. 323-25. 244feltételes reflex 374-75. 322. 414. 198. Harlow. Howard 6. 538 . 340. 475. 163-64. 45. 9. 509. 224. 23. 255 hamis én 32. 107. 526 Gestalt-terápia 7. 223. 176. 533. 390-91. Hampstead Háborús Óvoda hangulat anatómiája 508 188-96. 176-77. 233. 136. 138. 535 haladásellenes elvek 158 főemlőskutató 25. Sigmund 6. 533 érzelmi zsarolás 25. 319. 531 Hampstead Gyermekterápiás Klinika 197 Freud. 40. 452. 135. 210. 20. 529. 472.

95. 23-24. 506. Róbert A. 332. 167. 111-12. 264-69. 452-53. 45. 9. 337. 408 hormonok 16-18. 188. 477-78 intelligenciateszt 214-15. 374. 468. 322. 356. 298-99. 105. 15. 14-16. 157-59. 452. 270-76. 424. 299. 19. 461. 529. 530. 457. Alfréd 6. 409. 432. 496. 214. 530. 50. 6. 536 Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) (UCLA) 49. 18. 106. 529. 264. 532 Jónás-komplexus 346. 55-56 Házassági Tanácsadók Amerikai Szövet­ sége 140 házasságon kívüli szex 310. 223. 521. 445. 98. 536 Jókedvűen (Dávid D. 481. 163. 68. 167. 536 jelenlét 63. 9. 478. 78. Immánuel 221 kapcsolatok dinamikája 25. 480 individualizmus 79. 30. 318. 285-88. 519 James. 249. 237. 19. 532. 301-09. 361. 98-100. 20. 342. Eric 6. 102-05. 485. 535 Harris. 304. 372. William 6. 262. 404. 494. Thomas A. 16-18. 68. 442. 330. 536 homoszexualitás 252. 161. 364. 161. 436 Hiteles boldogság (Martin Seligman) 7. 215. 323. 319. 533. 519. 519. 198. 503 identitás-beszélgetés 488-89 identitásválság 22. 104-05. 436. 523. 351. 132. 460. 60. 157. 446. 492. 83. 211-12. 11-12. 311-13. 106-07. 157. 31519. 415. 159. 291-98. 170. 135-40. 453 jellemvonás 129. 506. Sheila 7. 526 IQ-teszt 210-11. 481. 153. 155. 124. 92. 410. 211. 530 ítélőképesség 82. 40. 76. 152. 360-61. 258. 152-55. 394-95. 350 Jung. 102. 452. 530. 25-26. 523 házassági játszma 50. 213 Irigység és hála (Melanie Klein) 6. 237 IQ 27. 509 Horney. 18. 218. 134. 6. 239-42. 279-82. 437. 492. 407. 468. 213 karakter 241. Carl 6. 316 házasságterápia 246 Heen. 86-89. 322. 335-36. 536 identitás 22. 148-51 hipotalamusz 415. 242. 324. 524 Kinsey. 467 ideológia 157. 28. 393. 533 Hoffer. 536 539 . 485-86. 193. 178 Kant. 134. 271. 412. 432. 112. 494. 470. 244. 366. 460. 366-69. 404. 479. Karén 6. 106. 21. 16.háromdimenziós modell (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus. 50. 536 Harvard Egyetem 27. 278. 152. 26. 177. Bums) 5. 537 hipnoterapeuta 19 hipnózis 143. 522 Jessel. 235. 142. 456-57. 104. 114. 215-16. 94. 368. 490. 143 kapcsolatteremtés 60-62. 384. 530. 145. 488-97. PEN) 164 Harper. 332. 514. 161. 352. 470. 21-22. 499. 32. 364-73. 397. 195. 521. 98. Dávid 7.

64. 20. 224-25. 215. 440. 108. 210. 162. 23. 252. 306-07. 459. 279. 18. 480. 531 Látható sötétség (William Styron) 7. 89. bűntudat (guilt)) 172-73 „ködösítés" 172 körülírás 65. 379. 352. 479 „kontroli-drámák" 269 korrekciós próbálkozások kudarca 249 Korszakov-szindróma 434 kortizol 102. 342. 300. 535 540 . 470. 147. 117. 52-53. 535-37 Luther Márton 21. 519 kulturális szabályok 302 Különféle adottságok (Isabel Briggs Myers) 5. 278. lekötelezés (obligation). 536 kognitív pszichológia 13. 37 kísérleti pszichológiai laboratórium 11. 530 kommunikációs készség 26. 252. 102. 147. 400-01. 160. 388 kontaktus 26. 143. 517. 157-58. 106. 208. 530. 142. 170. 102. 165. 205. 477-80. 72. 486 követési készség 64-65 következetesség 116. 339-41. 21. 21.86. 532 kreativitás 26-27. 281. 164. 168. 104. 398. 58. 86. 300. 33337. 21. 296 kultúra 17-18. 505. 455. 47172. 503. 124-28. 357. 388 kontroll 45. 126. 170. 195 kollektív tudattalan 6. 348. 181. 299 Klein. 205. 317. 478 lenézés 248-49 logika 19-20. 184-85. 334. 184. 95. 384. 76. 330. 398. 322. 135. 71-72. 530. D. 408-09. 124. 536 láncszemek 127. 532 lázadás 156. 499. 496. 381. 237 kompenzációs elmélet 23 kompetencia 236-41 koncentrációs tábor 24. 385. 225 kudarcok 138. 394. 427. 127-28. 477 laterális gondolkodás 27. 70-71. 302-03. 110. 108. 86. 456. 138. 70-75 Laterális gondolkodás (Edward de Bono) 5. 499 logikai-matematikai intelligencia 211-13 „logoterápia" 6. 37. 452. 496-97. 238. 467. 302. 118-19. 26. 394. 372. 278. 336 konceptuális lények 80 konfliktus 247. 72. 208. 210. 348. 117. 70. 355. 322-32. 339. 530. 260. 531 London 29. 10. 197. 469. 130-32. 154-60. 460 kreativitás tanulmányozása 126 kriminológia 10. 20. 406. 286 leánycsecsemők agya 101 Legfelsőbb Bíróság (USA) 49 leírhatatlan leírása 498 lekötelezés (obligation) 172 lelkiismeret 22.kisebbrendűségi komplexus 33. 198. 405-06. 499 kozmológia 204. 384. 24. 428. 409 „köd" (FOG= félelem (fear). 332. 246. 240. 501. 360. 181-82. 60-62. 48. 256-57. 23. Melanie 6. 249. 293. 182. 394. 2627. 184. 280. 167. 93-94. 315. 7. 88. 340. 520 Kreativitás (Csíkszentmihályi Mihály) 5. 519 kognitív terapeuta 13. 124. 161. 260. 24. 532 Külügyminisztérium (USA) 49 Laing R. 288. 300.

Dávid 237 megfontoltság 390-91 megosztott én 7. 438. 496. 303. 502. 407. 520 napi ritmus 499. 57. 199. 298. 460. 99-101. 196. 66. 14. 351. 103. 162. 60. Stanley 7. 160. John 235. 343-51. 139. 535 nácizmus 271. 337. 216. 16-17. 513. 242. 246-47. 231. 298. 300. 366. 269 neurológia 103-04. 322.83. 18. 150. 231-32 New York-i Világkereskedelmi Központ 48 nők agya 17. 154. 200. 53. 450. 468. 326. 229. Sheila Heen) 7. 205. 160. 481. Mayer. 286. 368-69. 535-37 New York Times. 60-61. 424. 280. 240. 139. 199. 309 Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság (Internacional Transactional Analysis Association) 59. 185-86. 400. 419. 536 morális gátlás 274. 105. 391 New York 48. 398. 253. 353-62. 23-24. 366. 487. 510 Nathaniel Branden Intézet 84 „natúré or nurture" (természet vagy neve­ lés) 16 negatív gondolatok 108-09. 151. 472. 408. 504. 139. 361-62. 163. 536 -a 19. 333. 83. Isabel Briggs 5. 69. 461. 404. 254. 364. 345. 384. 164. 364-73. 341. 278. 493. 275. 226 Maslow. 211-13. 168. 215. 536 mások meghallgatásának képessége 63 matematika 104. 58. 350. 216. 262. 232. 421. 241 McLelland. 427 művészet 5. 131. 484-85. 385. 339. 120. 532. 204-06. 498 Mentálhigiénés Hivatal (New York) 69 Milgram. 237. 372. 332-34. Bruce Patton. 287. 432-33. 434. 532. 306. The 225. 450. 412. 530 „mélylélektan" 10. 525-26. 505-06. 21. Abraham 7. 424-25. 531. 114. 531. 440-41. 68. New Yorker. 23-24. 87-89. 531. 424. 115. 536 M indennapi hangulataink eredete (Róbert E. 300 motiváció 51. 278. 509 négy alaphangulat 509 „negyedik X" 468 N ehéz beszélgetések (Douglas Stone. 487. 360. oldalon „hangu­ latokénak van írva mítoszok 13. 484.magabiztosság 31. 371 541 . 422. 451. 129. 405. 533 Németország 153. 222. 509 marketing 27. 234. 309. 353. 439 neuroticizmus 22. 525 Moir. 521. 94-96. 78. 26. Anne 7. 381. 436. 92. 127. 244. 495. 384. 393 Nemzeti Tudományos Szervezet a Szexuá­ lis Problémák Kutatására 312 Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongreszszus 196. 166-67 neurotikus tünet 280. Tayer) 7. 117-22. 523. 235. 26. 245. 417. 531 Myers. 97. 429. The 51. 19 memória 100. 122. 236-37. 300-01. 393. 275. 98. 368. 415. 19. 446-47. 301. 237-38. 232. 439 maximalizálok 20. 471 New York Város Egyeteme 83. 478 munkaadók 87. 21-22. 451. 212.

350. 23-24. 165. 287. 432-41. 535-37 oxitocin 102-03 „Ödipusz-komplexus"203. Carl 7. 178. 246. 478 ösztrogén 102. 205. 530. 235. 358. 178. 162. 238. 537 rasszizmus 266. Iván 7. 504 öngyűlölet 21. 80. Jean 7. 166. 537 PhD-fokozat 76. 473. 520. 140 Oidipusz király (Szophoklész) 204 Oké vagyok. 265 premenstruációs szindróma 99 progeszteron 102. 16-17. 537 Pearl Harbor 269 Perls. V. 14. 104-05 „öt nagy" személyiségjegy 22 „paranoid-szkizoid" pozíció 324 Patton. 520-21 Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiája 140 pubertáskor 318. 484-85. 413. 322. 410. 374. 357 Sacks. 132. 185. 498 önismeret 9. 25-26. 280. 25. 404. 537 542 . 10. 308. 264. 308. 142. 533. 475 Ösztönösen (Malcolm Gladwell) 6. 224-27. 168. 342. 9. 18-19. Harris) 6. 38. 424. 13. 254.138. 26. Steven 7. 208. 244. 196 obstrukció 249-50 Ohio Állami Egyetem 123.és Hormonklinikája (San Francisco) 99. 195. 127 összemosódás 387-88 ösztön-én 188-92. 384-93. 462. 279. 531. 231-32. 472. 50. 243. 142. 478. 467-68 ősbizalom 23 összefüggésrendszer 9. 268-69. 479 öntudat 36. 60. 68. 20. 15-16. 320 Rogers. 114. 160 pszichopata 45. 69. oké vagy (Thomas A. 310. 47-48. 99. 264-65. 498-501. 254. 529. 313. 16-18. 212. 394. 413-21. 450. 529. 210. 9. 7. 98. 314-15. 76. 395-402. 16-17. 405-11. 40.. 165. 373. 105 nyelvi intelligencia 212-13 nyughatatlanság 45. 432. Fritz 7.Nők Hangulat. 332. 533 Pavlov. 238. 268. 332. 185. 368 pszichiátria 10. 375-83. 120. 364. 140. 60. 262. 429. 530 önkielégítés 314-15 önkontroll 147. 368. 50. 488-91. James 268-69 rézusz majom 255-56 Rockefeller Alapítvány 312. 534 ösztönző környezet 130. S. 188. 162. 296 öngyilkosság 109. 10. 533. Oxford 71. 238 Ramachandran. 485-86. Olivér 7. 311. 154. 168. 112. 402. 267-68. 278. 384. 537 pop-pszichológia 26. 180. 151. 537 „Rómeó és Júlia effektus" 121 rossz lelkiismeret 355. 537 Pinker. 529. 494. 341. 317-18. 105. 404 Redfield. Bruce 7. 424-30. 286. 333-34. 10. 59. 530 orgazmus 103. 412. 114. 421. 51. 424. 421. 461. 515. 525 „pszichobiográfia" 22. 440. 519 Piaget. 28. 281 önértékelés 79. 367 racionális emotív terápia (RÉT) 135.

253. 472. Albert 347 Seligman. Martin 7. 16. 532. 378. 74. 23. 513 Thayer. 86-88. 181 természettudomány 16. 312 Tiszta lap (Steven Pinker) 7. J. 156. 26-27. 410. 531 Simon. 509. 484. 78. 363. 368 tézis 9. 166. 424. 532. 317-18. 207. 537 Styron. 496-504. 474. 23. Theodore 215. 533. 486. 501. 458. 530 543 . 102 szexuális magatartás 17. 136. 166. 32. 134. 249. 524 társadalmi bizonyosság 114. 485-86. 339 „szociális érzés" 33-36. 106. 134-35. 138. 225. 57. 326. 98. 119-20 társadalom ellenségei 34-35 technológia 13. 15. 472. 537 serdülők énközpontúsága 195 serdülőkor 99. 218. 444. 108. 101. 23-24. 102. 507-09. 166. 342. 60. 98. 537 Schweitzer. 280. William 7. 314. F. 262 Stone. 533. 178 Skinner. 395 Szabadon fogva szkizofrénia 23. 463-71. 166. 374. 196. 152. 8. 499. 123. 429. 19. 492. 124. 474 teljes elmélyülés 345 terápiás módszer 19. 509-11. 532. Skinner) 7. 270. 533. 195. 266. 20. 404-05. 114. 325. 103. 102-06. 106. 104. 442-52. 476. 474 testi-kinesztetikus intelligencia 213 tesztoszteron 101. 335. 32. 496. 354. 537 Time 205. 188. 268-69 új énkép kialakítása 110 új keretek 147 Útmutató az ésszerű élethez (Albert Ellis & Róbert Harper) 6. 315. 429. 537 stressz 8. 98. 56. 330. szociológia 104. 94-95. 479. 311. 13. 220. 88 „személyiségtípusok" 5. 537 Spitz René 259-60 Stanford Egyetem 112. 22. 195. 218. 531. 506. 254. 453-61. 390. 323-24. 33839. 329. 95. Douglas 7. 537 (B. 374. 472-81. 533 tizenéves lányok agya 102 Tourette-szindróma 436-37 tömegmozgalmak 6. 16. 532 szemkontaktus 64. Peter 235. 132. 190. 9. 254. B. 488-90. 106. 335. 9. 311 szexualitás 17. 59. 162. 261. 333. 21-22. 531 személyiségteszt 22. 104. 442. 444. 254. 49. 203-04. 106. 116. Gail 7. 20. 241 San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézet 59 SAT teszt 214 Schwartz. 394. 448-50. 20-21. 507. 512-15. 200. 104. 315 Sheehy. 20. 328. 190-91. 518 Simpson O. 402 szokások rabjai 292 szorongás 34. 291. 100-01. 284. Róbert E. 467. 345. 529 transzcendens pillanat 343 „Tranzakcióanalízis" (TA) 52-53. 139. 82. F. 138. Barry 7. 185. 7. 232. 270-75. 494.Salovey. 152-53. 244. 522.

184. 313. 484. 386. 461. 445.(Carl Rogers) 7. 25. Max 344. 299. 320. 60. 369 vizuális-téri intelligencia 213 „Warren Harding-effektus" 228 Washington Egyetem (Seattle) 245 Valakivé válni Watergate betörés 117 Werfelt. Egon 240 zenei intelligencia 213 zsarolók lelki világa 173 544 . Wilhelm 11. 301. 353. 420. 245. 530 válás előrejelzése 248 vallás 155. 278. 262. 342. 340. 105. 356. 424. 142. 429. 361. Timothy 225 Winfrey. 247. Oprah 48 Wundtot. 205. 305-06. 384. 360. 527 Yale Egyetem 58. 344-45. 526 William James-díj 167 Wilson. 332. 447 zavartság 498 Zehnder. 455 „vékony metszetek" (thin-slicing) 227-28 Virginiai Egyetem 225 viszonzandó szívességek 117 vizuális ingerek 258. Franz 183 Wertheimer. 426. 208. 271-72. 194. 30811. 435. 161.

- A XXI.Dezső András .Az öreg hölgy és a bika Emma Hartley: Sokszínű Európa Mark Kurlansky: 1968 .William Patrick: Bagdadi tolvajok Thomas L.A döntésről másképp Seth Godin: Mi a bőgés? Marján Attila: Európa sorsa . Williams: Wikinómia Keith Suter: 50 kérdés a világról Folk György: India Tóth Éva Mária: Karrieriskola Kiss Mariann: Teakalauz Több mosolyt a világnak! Ara: 3200 Ft i BN 978-96 -9686-21-2 n 9 89639 686212 . Friedman: És mégis lapos a Föld.Anthony D. amely felrázta a világot Bőgel György: Blogvilág Marínov Iván .A HVG Könyvek köteteiből: Dominic Streatfeild: Agymosás - Fejezetek a tudatmódosítás titkos történetéből Dominic Streatfeild: Kokain Deyan Sudjic: Épület-komplexus Chris Anderson: Hosszú farok Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni! Edward de Bono: A csodálatos elme Malcolm Gladwell: Fordulópont Malcolm Gladwell: Ösztönösen ..Pál Attila: Legendavadászat Stephen Addis: Hogyan nézzük a japán művészetet? Tóm ZoeUner: Szívtelen kő - Utazás a gyémántok birodalmában Matthew Bogdanos . század rövid története Jessica Williams: Merre tart a világ? lan Gately: Bolygóbuli Stephen Weinberg: Csillagokra látni Tim Harford: A leleplezett gazdaság John Howkins: Az alkotás gazdagít Adrián Slywotzky: A profit művészete Bojár Gábor: Graphi-sztori Előkészületben: Don Tapscott ..Egy év.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful