A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű izgalmas szellemi utazás: a közelmúlt meghatározó lélektani munkáinak rövid ismertetője.

E tömör szellemtörténeti áttekintés bemutatja a tudományág úttörőit - Freudot, Adlert, Jungot, Kinseyt, Skinnert, Piaget-t és Pavlovot - de foglalkozik a mai sikerszerzőkkel is, mint amilyen Gladwell, Goleman, Schwartz vagy Seligman. A hangsúly az olyan műveken van, amelyek - bár egyes megközelítésben némelyiket még csak nem is tekintik a pszichológiai szakirodalom részének - valamely alapvető elmélettel, megállapítással vagy elemzéssel hozzátettek a szakma fontos irodalmához. A szerzők névsorában a pszichológusok mellett neurológusokat, pszichiátereket, biológusokat, kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk, sőt: kriminológus és regényíró is akad köztük. Kötetünk kalauz kíván lenni a további elmélyedéshez: az olvasó benyomást szerezhet a művekről, ami majd elvezetheti az érdeklődésének leginkább megfelelő teljes műhöz. Az újabb, gyakorlatiasabb munkák ismertetése pedig segíti, hogy a mai fejlődési irányokról tájékozódhasson.

TÓM BUTLER-BOWDON

50 pszichológiai alapmű

TÓM BUTLER-BOWDON

'yyi |..ií sf J JÍ,^^ í
il
/ '" >
_-

_

T
\ ít 1 1„ „

'f

T f '"1 f ' T l

f |"“' Í

Á

|'"‘

„ -. t | , íi,

50 pszichológiai alapmű

KÖNY VE K

Fordította: Garai Attila, Bozai Ágota Fordítás © Garai Attila, 2007 Bozai Ágota, 2007

Szerkesztette: Szabados Tamás Szaklektor: Dr. Kő Natasa

ISBN 978-963-9686-21-2

Tartalomjegyzék

Bevezetés Köszönetnyilvánítás 1. Alfréd Adler: Emberismeret (1927) 2. Gavin de Becker: A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen (1997) 3. Eric Berne: Emberi játszmák (1964) 4. Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (1979) 5. Edward de Bono: Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre (1970) 6 . Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (1969) 7. Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése (1980) 8 . Louann Brizendine: A női agy (2006) 9. Dávid D. Burns: Jókedvűen: az új hangulatterápia (1980) 10. Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (1984) 11. Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája (1996)

9 29 31 41 51

61 71 79 87 99 107 115 125

12. Albert Ellis és Róbert A. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (1961) 13. Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen): A hangom veletek lesz: Milton H. Erickson tanulságos meséi (1982) 14. Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (1958) 15. Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (1947) 16. Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem, a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (1997) 17. Viktor Franki: Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása (1969) 18. Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (1936) 19. Sigmund Freud: Álomfejtés (1900) 20. Howard Gardner: Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete (1983) 21. Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (2006) 22. Malcolm Gladwell: Ösztönösen (2005) 23. Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (1998) 24. John M. Gottman: A boldog házasság hét titka (1999) 25. Harry Harlow: A szeretet természete (1958) 26. Thomas A. Harris: Oké vagyok, oké vagy (1967) 27. Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. Gondolatok a tömegmozgalmakról (1951) 28. Karén Horney: Belső konfliktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete (1945) 29. William James: A pszichológia alapelvei (1890) 30. Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (1968) 31. Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (1953) 32. Melanie Klein: Irigység és hála (1957)

135 143 153 163 171 181 189 199 211 219 225 235 245 255 265 271 279 291 301 311 323

33. R. D. Laing: A megosztott én: Tanulmány a józan észről (1960) 34. Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (1971) 35. Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (1974) 36. Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex: női agy - férfiész? (1989) 37. Iván Pavlov: Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása (1927) 38. Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (1951) 39. Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (1923) 40. Steven Pinker: Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása (2002) 41. V. S. Ramachandran: Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása (1998) 42. Carl Rogers: Valakivé válni - A személyiség születése (1961) 43. Olivér Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, és más orvosi történetek (1970) 44. Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több? (2004) 45. Martin Seligman: Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása, a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában (2002) 46. Gail Sheehy: Átmenetek: a felnőttkor előrelátható válságai (1976) 47. B. F. Skinner: Szabadon fogva (1971) 48. Douglas Stone, Bruce Patton, Sheila Heen: Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat (1999) 49. William Styron: Látható sötétség (1990)

333 343 353 365 375 385 395 405 413 425 433 443

453 463 473

485 497

50. Róbert E. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete: Az energia, a feszültség és a stressz megszelídítése (1996) 50 további klasszikus A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje Felhasznált irodalom Név- és tárgymutató

507 517 529 533 535

Bevezetés

A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű félszáz könyvet, sok száz izgalmas tudományos kérdést érintő, több mint száz évet felölelő utazásra hívja az olvasót. Áttekinti az emberi érzéseket, cselekedeteket és azok mozgatórugóit, az agy működését, az „énélmény" mibenlétét. Mindezzel az emberi természet árnyaltabb megértéséhez, önismere­ tének, emberi kapcsolatainak és munkateljesítményének javításához igyekszik hozzásegíteni az Olvasót, abban a meggyőződésben, hogy a lélekismeret, a lélektan életünk jobbá tételének fontos eszköze. A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű bemutatja a lélek tudományának halhatatlan klasszikusait - köztük olyan nagyságokat, mint Freud, Adler, Jung, Skinner, James, Piaget vagy Pavlov -, de bő ter­ jedelemben foglalkozik kortársainkkal is, például Gardnerrel, Gilberttel, Golemannel és Seligmannel. Minden kiválasztott könyvet külön kom­ mentárban ismertetünk, főbb téziseiket megkíséreljük elhelyezni a gondolatok, személyek és mozgalmak összefüggésrendszerében. Sze­ retnénk, ha az Olvasó akkor is kapna egy általános benyomást ezekről a könyvekről, ha nem olvassa őket végig, és az újabb, gyakorlatiasabb munkákból megismerhesse a mai fejlődési irányokat. Elsősorban a „hétköznapi pszichológia" típusú könyvekre összpon­ tosítottunk, amelyeket mindenki megérthet, vagy amelyeket szerzőik eleve a laikus olvasónak szántak. A szerzők között a pszichológusok

9

Laing. A könyv elsődlegesen nem pszichiátriai szemléletű. Thomas Moore. A Pszichológia dióhéjban . hogy megelégedhettünk volna egyetlen szakterület. amelyek az emberi természetről szerzett tudásunkat is gazdagították. Az emberi viselkedés túlságosan fontos terület ahhoz. Viktor Franki . sőt még dokkmunkás. és nem törekedhet a pszichológia részterületeinek teljes körű bemutatá­ sára. de a mélylé­ lektan vagy a psziché és a lélek taglalása sem tartozik válogatásunk ki­ emelt témái közé.50 pszichológiai alapmű nem támadhatatlan értékrendet tükröző válogatás. és olyan nagynevű terapeuták írásai is. egyet­ len irányzat képviselőinek véleményével. népszerű munkát. D. bár helyet kap­ tak benne számos elmeorvos .Olivér Sacks. köztük James Hillman.mellett neurológusokat pszichiátereket. mint Carl Rogers. R. Egy efféle gyűjtemény a válogató ízlését is tükrözi. ahogy. Csupán néhány kiemelkedően izgalmas lélektani kérdést és fogal­ mat. biológusokat.50 pszichológiai alapmű kevesebbet mond a problémák kiküszöbölésé­ ről. a rájuk vonatkozó alapvető felismeréseket szeretnénk felvillantani. Néhány ilyen tárgyú. Erik Erikson. kriminoló­ gus és regényíró is akad köztük. A Pszichológia dióhéjban . és többet arról. 10 . Fritz Perls vagy Milton Erickson. hogy általánosságban miért gondolkodunk és visel­ kedünk úgy. A tudattalannal is több könyv kapcsán foglalkozunk. amelyek jobban kidomborítják a pszi­ chológia transzformációs és spirituális vonulatait.munkái. kommunikációs szakértőket és újságírókat is találunk. csupán tallózás a nagy pszichológusok nagy munkái között. Carol Pearson és Joseph Campbell könyvét e sorozat más köteteiből (50 „segíts magadon" alapmű és 50 spirituális alapmű) ismerhet meg az Olvasó.

A né­ met neuroanatómus Franz Gall elméletére építve James úgy vélte. Atyjának a német Wilhelm Wundtot (1832-1920) tekintik. akit szintén a modern pszichológia alapítói között tar­ tanak számon. Henry James fivérét. A pszichológia részben az élettan. majd a filozófia felé fordult. Orvosnak tanult. miszerint az n . Ő hozta létre az 1870-es években az első kísérleti pszichológiai labora­ tóriumot. Wundtot nem válogattuk be kötetünkbe. s ő maga is ezt a figyelemre méltó nézetet képviselte és terjesztette. William Jamest (1842-1910). hogy „a pszichológiának hosszú a múltja. Hermann Ebbinghaus (1850-1909) mond­ ta." William James Egy korai emlékezéskutató. de rövid a története" Arra célzott ezzel. és ma is sokan olvassák írásait.Egy tudomány születése „A pszichológia a mentális élet tudománya. Bár ez a kijelentés száz éve került papírra. mert ő akarta először különválasztani a kevésbé empirikus filozófiá­ tól és az elme működésén kívül sok egyébbel is foglalkozó élettantól. és vaskos könyvet írt Grundzüge dér physiologischen Psychologie (Az élettani pszichológia alapelvei) címen. intelligenciáról és viselkedésről. a pszi­ chológia még ma is fiatal diszciplína. de a tényeken. Szerepeltetjük viszont az amerikai filozófust. de Wundthoz hasonlóan ő is úgy látta. hogy az elme működését különálló kutatási területnek kellene tekinteni. minthogy írásait ma már csak tudománytörténeti jelentőségük miatt olvassák. hogy minden gondolat és mentális folyamat biológiai természetű. nem pedig spekulációkon alapuló lélektan mint tudomány még gyerekcipőben jár. részben a filozófia tudományából származik. érzelmekről. hogy az emberek évezredek óta gondolkodnak az embe­ ri gondolkodásról.

akár nem. A gondola­ tok mélyebb erőket . de az utolsó pillanatban meggondolta magát. Manapság divat úgy nyilat­ kozni Freudról. A válogatásunkba felvett könyvek nagyobbik fele freudista vagy posztfreudista.a tudattalanba való bepillantás beszélgetéseken alapuló terápiája . Az agyon végzett képalkotó és egyéb vizsgálatok eredményei összeegyeztethetőnek látszanak a tudattalannak a viselkedés alakításában betöltött fontos szerepével.sok más (hasznos vagy kevésbé hasznos) alapfogalommal együtt . Freud 1856-ban született. s bár mostanában a pszichoanalízis . s értékük inkább irodalmi. hogy Freud árfolyama a jövőben ismét emelkedni fog. az agy lágy szürkeállományában foglal helyet. mint pszichológiai. hogy gondolatai megrázzák majd a világot.összes reményével. Az újabb idegkutatások alapján elképzelhető. Bármilyen érdemeket szerzett is James a pszichológia paramétereinek meghatározásában. és az orvostudományi karra irat­ kozott be. mígnem a tudattalan és az álmok beható tanulmányozásába kezdett. Szülei tudták róla. és nem is mindig jut eszünkbe.például a lelket .segítségül hívó magyarázatait a metafizika birodalmába utalta. de nem sejthették. hogy írásai tudománytalanok.a koponya falai között. 12 .Freudnak kö­ szönhetjük. sokunknak ma is a díványon fekvő páciensének legbelső gondolatait felszínre hozó bécsi doktor képe jut eszébe először. érzésével. és más freudi el­ méletek is igazolódhatnak még. a legeredetibb gondolkodású pszichológus rangját Freud aligha veszti el. vágyával és félelmével . ha a pszichológiára gondolunk. Szinte mindenki ismeri az olyan lélektani alapfogalmakat. mint az ego vagy a tudattalan.sokkal kevésbé népszerű.én . Akár így van. hogy ezeket . Az agy anatómiájával. hogy okos. De ha nem így lesz is. Freud középiskolai tanulmányai után jogi pályára készült. Sigmund Freud írásai tették ezt a tárgyat igazán érde­ kessé a nagyközönség számára. majd „hisztériás" betegekkel foglalkozott. esetleg „antifreudista" munka. Freud hírneve változatlanul pá­ ratlan.

hogy miként áll elő a fejünkben a viselkedés. enyhülni fog a depressziónk is. F. A belső indítékaitól vezérelt autonóm személyiség eszméjét Skinner mint romantikus mítoszt elvetette. és azt hirdette. hogy a gondo­ latainkból fakadnak az érzelmeink. hogy az emberi elme nagyszerű értelmező masina. amely bizonyos cselekedeteket jutalmaz. az irányzat vezető képviselője számára Iván Pavlov híres kutyakísérleteiből az derült ki. Skinner ezt egyfajta viselkedési technológiaként képzelte el. Ha meg tudjuk változtatni a gondolkodásunkat. ha olyan környezetet teremtünk. Az ilyenfajta pszichoterápia napjainkra jórészt kiszorította a mentális bajok kezelésé­ ből a freudi pszichoanalízist. de újra föltette azt a kérdést. Albert Ellis . B. E szemlélet jegyében a kognitív terapeuták . mint felderíteni. mint a környezeti ingerekre adott feltételes válaszok összessé­ ge. milyen körülmé­ nyek késztették erre vagy arra a cselekedetre. és cselekedeteinket úgy alakítjuk. Nem foglalkozott azzal. amely morálisabb és produktí­ vabb cselekvésre készteti az embereket. A környezeti inger és a válasz között az agyunkban végbe kell menniük bizonyos folyamatoknak. hogy az állat nem más. hogy az ember cselekedeteinek okait tisztázni annyi.arra alapozták terápiás eljárásaikat. vagy egyszerűen jobban kézben tudjuk tartani viselkedésünket.Aaron Beck. amely mintákat alkot és értelmezi a külvilágot: térképeket alkot a valóságról.A freudizmussal való szembenállás legnyilvánvalóbban a behaviorizmusban öltött testet. 13 . hogy mi tör­ ténik az ember fejében („mentalizmus"). Azzal tudunk javítani a világ során. nem pedig fordítva. Burns. és a kognitív pszichológia felderítette. Az 1960-as években jelentkező kognitív pszichológia ugyanolyan szigorúan tudományos elvek mentén haladt. ahogy az tapasz­ talataink szerint a túlélésünket szolgálja. mint a behaviorizmus. Skinner. Dávid D. ami vagyunk. másokat pedig nem. A környezet tesz minket azzá.

14 . hogy az „elme" és az „én" az agy rendkívül bonyo­ lult huzalozásából és kémiai reakcióiból adódó puszta illúziók. s szinte bizo­ nyosan pozitív irányú lesz a változás: egyesek attól tartanak. mint ahogy Carl Rogers is. és feltérképezhetjük a cselekvésekért felelős ideg­ pályákat. miszerint a „mentális élet tudo­ mányáról" van szó. Az elmúlt 30 évben mind a behaviorizmust. Még az is kiderülhet. amely a mentális problémák helyett inkább azt vizsgálja. hogy ha az emberi jelenségeket sikerül az emberi agy huzalozására visszavezetni. aki azt mondta.A pszichológia kognitív ágának legújabb fejleménye ezen a területen a „pozitív pszichológia". borúlátó. mi törté­ nik az agy belsejében. bizonyos fokig ennek az irányzatnak az előhírnöke volt. az dehumanizálja majd az embert. ha a világra gondol. mint a tudat természete. Ezek a kutatások végeredményben gyökeresen megújíthatják azt. Kü­ lönös módon az apró fizikai részletek új megvilágításba helyeznek olyan mélyenszántó filozófiai problémákat. azzal a különbséggel. de az embert illetően optimista. mitől lesznek boldogabbak. nincs értelme azon spekulálni. A mai agykutatás lehetővé teszi. hogy visszatérjünk a pszichológia William James által adott definíciójához. a szabad akarat. hogy most már képesek vagyunk molekuláris szinten is elmélyíteni tudásunkat. ám ma már az új vizsgálati technikák jóvoltából belelátunk az agyba. szinapszisokat. hogy hogyan tekintünk önmagunkra. A részben a fiziológiából kifejlődött pszichológia talán visszakanyarodik fizikai gyökereihez. mind a kognitív pszichológiát egyre jobban átitatták az agykutatás új eredményei. de valójában az agy jobb megismerése csak még nagyobb csodálatot ébreszt bennünk az agyműködés iránt. A behavioristák még azt hitték. derűlátóbbak és produktívabbak az emberek. az emlékezet kialakulása vagy az érzelmek átélése és ellenőrzése. Abraham Maslow a humanisztikus pszichológia úttörője. aki az önmegvalósító vagy önaktualizáló emberről értekezett.

Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály neve fémjelez. mert korai titán­ jainak. hogy tematikusán tallózzon közöttük. Steven Pinker. az utca embere csillapíthatatlan tudásszomjjal fordul az elme működése. a csoportosítás megkönnyíti az olvasó számára. de reméljük. és bár ezt nem a szokványos módon tet­ tük. A kötet rövid áttekintése A pszichológia részben azért válhatott oly népszerűvé. még ma is magával ragad minket. A köny­ veket hét csoportba osztottuk. Freudnak. Bár a fogalmak némelyikét nem könnyű megérteni. az emberi indítékok vagy a viselkedés tit­ kai felé. A könyv végén egy másik lista is található. Az elmúlt 15 év a pszichológiai ismeretterjesztés újabb arany­ kora volt. így Jamesnek. A továbbiakban röviden áttekintjük válogatásunk tartalmát. Ez sem kőbe vésett összeállítás. hogy további fejlődésében egyre inkább hasznosítja majd az agy­ ról szerzett ismereteket.Merre vezet a pszichológia útja? Erről biztosan csak annyit tudha­ tunk. megkönnyíti a további olvasmányokat kereső olvasó dolgát. melyet Dániel Goleman. benne további 50 alapművel. 15 . Ha kézbe vesszük valamelyik köny­ vüket. Jungnak és Adlernek az írásai a laikus számára is jól követhetők voltak.

a technológiai fejlődésnek köszönhetően. és a környezetünk hatása alatt szocializálódunk? A régi „natúré or nurture" (természet vagy nevelés) vita újra fellángolt. Ramachandran: Az elme fantomjai Olivér Sacks: A férfi. Az agykutatás előtérbe kerülése kellemetlen kérdéseket vet föl a viselkedés biológiai és genetikai alapjait illetően. Manapság. S. a pszichológia már sok mindent tud magáról az agyról is. és nem csupán az általa ki­ alakított viselkedéssel foglalkozik. vagy legalábbis hormonális befolyás alatt áll.Viselkedés. 16 . de az ő idejében még nem születtek meg a legti­ tokzatosabb és legemberibb szerv tanulmányozására szolgáló eszközök. Vajon lényegében megváltoztathatatlanok vagyunk születésünk pillanatától. Steven Pinker a Tiszta lapban megjegyzi. így az intelligencia és a sze­ mélyiség is már az anyaméhben „belénk huzalozódik". amit sajátosan emberinek érzünk. hogy sok minden abból. A genetika és az evolúciós pszichológia kimutatta. avagy „tisz­ ta lappal" születünk. a pszichológia az agy működésén alapuló természettudomány. biológia. 1 A Bevezetésben található könyvek adatait lásd az egyes fejezeteknél. gének: az agy tudománya Louann Brizendine: A női agy1 William James: A pszichológia alapelvei Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása Steven Pinker: Tiszta lap V. aki kalapnak nézte a feleségét William James úgy vélte.

amelyet az „énélmény" helyének te­ kinthetnénk. S. Az idegtudomány mai állása szerint az én legjobban egyfajta. még akkor is. ahol nevelke­ dett. Alfréd Kinsey eredetileg szintén biológus volt. feltéve. annál inkább a csigákat a svájci hegyekben. Olivér Sacks izgalmas írásai azt mutatják. amely az embrionális élet első 8 hetében nagyrészt ki­ alakul. 17 . s megállapította. Még az énnel kapcsolatos dédelgetett elképzeléseink is mikroszkó­ pos vizsgálatok tárgyaivá válhatnak. Jean Piaget sohasem tanulmányozta az agyat laboratóriumi körülmé­ nyek között. nagyszerűen mutat­ ja be. hogy különböző életszakaszaikban mennyire befolyásolja a nőket biológiai állapotuk. hogy számos vi­ selkedési hajlamunk agyunk szexuálbiológiájából vezethető le. kimutatva. amely a női agyra gyakorolt hormonhatások sok éves tanulmányozásán alapul. ha a valóság (a számos én és a számos tudatréteg valósága) összetettebb. vagyis egy olyan tényezőből. Moir és Jessel könyve. korfüggő stádiumokon halad keresztül. milyen nagy szerepet játszik a biológia az emberi viselkedésben. hogyan vezérlik az em­ lősök biológiájának törvényszerűségei az ember szexuális magatartását. V. Louann Brizendine könyve például. hogy a gyermek fejlődése meghatározott. A tudományos megfigyelések terén korán megnyilatkozó tehetségét a gyermekek tanulmányozásában hasznosította. hogy az agy figyelemreméltóan alkalmas a kogni­ tív egység élményének kialakítására. hogy megfelelő környezeti ingerek érik őt. az Agyszex meggyőzően fejti ki. ezt az elutasító ál­ láspontot azonban tudásunk bővülésével egyre nehezebb lesz fenntar­ tani. Ő a férfi és női szexualitást övező tabukat szerette volna megtörni.hogy kulturális vagy politikai okokból egyesek tagadják. hogy az agy folyamatos mun­ kával hozza létre és tartja fenn az ellenőrzést magáénak tudó „én" érzetét. még ha nincs is olyan agyi terület. Ramachandran idegkutató fantomvégtag-tanulmányai megerősíteni látszanak. A szexuális élet kutatója. az agy által létrehozott illúzióként értelmezhető.

Mind Jung. amely az egyénektől függetlenül létezik. Az emberi lény nem csak természet.Piaget és Kinsey munkássága egyaránt azt a felfogást támogatja. művészetet. hogy az emberi lényt a DNS-állománya. és így megpróbálhatjuk alakítani vagy ellen­ őrzés alá vonni ezeket az ösztönöket. s folyama­ tosan generálja a kultúrát: szokásokat. Jung még tovább ment. mind pedig Freud úgy gondolta. A tudattalan feltárása: egy másfajta bölcsesség Gavin de Becker: A félelem adománya Milton Erickson (Sidney Rosen): A hangom veletek lesz Sigmund Freud: Álomfejtés Malcolm Gladwell: Ösztönösen Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan A pszichológia nem csak az ésszerű. de nem is csak a nevelés produktuma. de e tényezők kifeje­ ződésében a környezetnek is döntő szerepe van. a hormonjai vagy az agyának a szerkezete határozná meg. mitológiát. a tudatos jelenségekkel foglal­ kozik. irodal­ mat. egy egész szubracionális építményt vázolt fel (a „kol­ lektív tudattalant"). Freud megkísérelte kimutatni. ahonnan az indítékok származnak. hanem a kettő izgalmas elegye. a tudattalan felderítése rendkívül értékes tudás forrása. és feltárhatják az elnyomott vágyakat. hogy az álmok nem értelmetlen hallucinációk: ablakot nyitnak a tudattalanra. Még a viselkedés geneti­ kai vagy biológiai alapjaira vonatkozó legújabb felismerések fényében sem mondhatjuk. A többi állattal ellentétben mi tudatá­ ban vagyunk az ösztöneinknek. s a jéghegy víz alatti része a gravitációs központ. hogy ha az ember 18 . hogy a viselkedést elsősorban biológiai tényezők írják elő. Számára a tudatosság csupán a jéghegy csúcsa volt.

Gavin de Becker könyve. alapos értékelés. amely­ hez hozzáférhetünk. kevésbé fog elbukni az életben. az Ösztönösen. jobb gondolkodás: boldogság és mentális egészség Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája Dávid D. hogy leássanak tudattalanjukba. Kettejük küldetése volt. ha megtaláljuk a kulcsát. A félelem adománya számos példáját mutatja be annak a természe­ tes képességünknek. A híres hipnoterapeuta. hogy mire képesek. hogy egy helyzet vagy egy személy gyors felmérése gyakran éppoly pontos ítéletet eredményez. és bíznak titokzatos megérzéseikben. és kimutatja. és visszanyerjék elvesztett személyes erejüket. hogy ösztönösen tudjuk. mit kell tennünk válságos helyzetekben. és hatékonysága attól függ. mint a hosszas. A „mélylélektan" mint terápiás módszer csupán mérsékelt sikereket tudott felmutatni." A tudattalanban Erickson is a bölcsesség forrását látta: pácienseit képessé tette arra. amelyet továbbfejleszthetünk. Milton Erickson jelmondata például így hangzott: „Igazán bámulatos. de az intelligens emberek állandó kapcsolatot tartanak elméjük minden szintjével. hogy megismertessenek minket a mélyben rejlő énünkkel. mire képesek az em­ berek. hogy milyenek az egyes tera­ peuták felismerései és technikái.jobban tudatosítja magában a felszín alatti réteget. A logika és a racionalitás nyilvánvalóan fontos dolog. Burns: Jókedvűen Albert Ellis & Róbert Harper: Útmutató az ésszerű élethez 19 . A tudattalan az intelligencia és tudás kincsesbányája. a „gondolkodás nélküli gondolkodás" erejére hívja fel a figyelmet. Épp csak nem tudják. A tudat és a tudattalan között mintegy hidat alkotó intuíció is a böl­ csesség olyan forrása. Malcolm Gladwell könyve. Jobb érzés.

mi. mint szeretnénk. emberek gyakorta tévesen ítéljük meg. hogy óráról órára jobban irányíthassa a közérzetét. több boldogsághoz és kielégüléshez juthatunk. amelyik a jövőbe lát. sok embernek segített abban. Munkáikból sokat tanulha- 20 . és nem fordítva. Róbert Thayer a nagy egész helyett a mikro jelenségeket vizsgálja. A kognitív pszichológia forradalma látványos hatást gyakorolt az emberek mentális egészségére. hogy a boldogság megvalósítása sohasem olyan egyszerű. miszerint a gondolatok hozzák lét­ re az érzéseket. hogy újra kezébe vehesse az életét: a logikát és az érvelést állították szembe az érzelmek ködös-homályos világával.Dániel Gilbert: A meglelt boldogság Fritz Perls: A Gestalt-terápia Barry Schwartz: A választás paradoxona Martin Seligman: Hiteles boldogság William Styron: Látható sötétség Róbert E. Burns és Albert Ellis jóvoltából. hogy ha korlátozzuk magunkat választása­ inkban. s arra a vá­ ratlan következtetésre jut. aki a mindennapi hangulatok élettani okainak felfejtésével sok ezer embernek segített abban. hogy bár az ember az egyetlen olyan állat­ faj. Dániel Gilbert könyve azt hangsúlyozza. Tayer: A mindennapi hangulatok eredete A pszichológia sok éven át meglepően elhanyagolta a boldogság kutatását. Barry Schwartz különbséget tesz a „maximalizálás" és az „igénykielégítés" stratégiája között. hogy ez a téma komoly vizsgálódás és megfigyelések tárgyává válhatott. hogy mitől lehetünk boldogok. Mantrájuk. „po­ zitív pszichológiája" tudományos eszközökkel tárja fel a mentális jó ­ lét nemegyszer meglepő receptjeit. Izgalmas eszmefuttatásaikkal mindezek a könyvek azt igazolják. nem utolsósorban Dávid D. Martin Seligman szerzett nagy érdemeket abban.

Styron szerint a depresszió egyfajta mentális rákbetegség. és bárkire lecsaphat. Laing: A megosztott én Gail Sheehy: Átmenetek 21 . Ugyanakkor William Styronnak a depresszióval vívott saját küzdelmeiről szóló klaszszikus beszámolója azt jelzi. Kik vagyunk és miért: a személyiség és az én tanulmányozása Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok Erik Erikson: A fiatal Luther Hans Eysenck: A személyiség dimenziói Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok Karén Horney: Belső konfliktusaink Melanie Klein: Irigység és hála R.tünk a boldogság megvalósításáról is. hiszen legtöbbször módunkban áll a boldogság mellett „dönteni". hogy hatásos gyógymó­ dunk legyen ellene. D. hogy ez az állapot gyakran rejtélyes okok­ ból alakul ki. ha megértjük a gondolkodás és az érzelmek belső viszonyrendszerét. Közel járunk már ahhoz. de a gyógyszerekre vagy a pszichoterápiára azonnal nem reagáló betegek szempontjából még nem elég közel. de Nathaniel Branden gondolatébresztő könyve a mai olvasót is meggyő­ zi arról. hogy személyes önbecsülésünk személyes értékrendünkből és az annak megfelelő cselekedeteinkből fakad. Ha ez hibádzik. Az önbecsülés fogalmát az utóbbi években sokan kritizálták. könnyen hatalmába keríthet minket az öngyűlölet és a depresszió.

mint azt az erőt. hogy túllépjünk addigi önmagunkon. a neuroticizmus és a tapasztalatokra való nyitottság alapján értékelik. a lelkiismeretesség. Az emberi lény olykor egymással látszólag versengő énekkel kerül szembe. ami a végre magára találó embert tölti el. az én (ego) pszicho­ lógiáját kutatta. 22 . a pszichológiá­ ban azonban ez a törekvés sokféle formát ölthet. némelyikük értékes felismerésekkel szolgálhat. Manapság számtalan személyiségtesztet végezhetünk „személyiségtípusunk" meghatározására. ha nem tudunk túllépni rajtuk.A régiek parancsa így szólt: „ismerd meg magad". Az. s nem csupán számítanunk kell rájuk. mert alkalmat kínálnak arra. apja nyomdokaiba lépve. természetesen változhat életünk során. Úgy látta. „oda­ adó" személyiség. és Luther Mártonról szóló lenyűgöző „pszichobiográfiájában" éppoly jól érzékelteti a bi­ zonytalan identitás kínjait. A mai pszichológusok az embereket gyakran az „öt nagy" személyiségjegy: az extraverzió. Mint Gail Sheehy mondja az 1970-es években megjelent sikerkönyvében. hogy kik vagyunk. s ez a készte­ tés gyakorta pszichológiai elhárító mechanizmusokban jelentkezik. számos válságon megyünk át felnőtt életünk folyamán. Az álarc mögött rejtőzik a valódi. az ember szinte mindent megtenne a lelki fájdalom elkerüléséért és az én érzetének fenntartásáért. Ezek a hajlamaink egyfajta álarc szerepét töltik be. a kellemesség. A neofreudista Karén Horney szerint „másokhoz közeledő" vagy „má­ soktól távolodó" énünk gyermekkori tapasztalatainkból ered. Anna Freud. hanem még örülnünk is kell ne­ kik. s neurózisba torkollhatnak. Erik Erikson alkotta meg az identitási válság fogalmát. s bár nem árt bizonyos fenn­ tartással kezelni ezeket. A modern értékelési rendszerek közül az eredetileg Isabel Briggs Myers által összeállított leltár a legismertebb. Eysenck munkája a személyiség extravertált és neurotikus dimenzióiról sok más modell ki­ dolgozása felé egyengette az utat.

Laing a szkizofréniáról szó­ ló alapművében kimutatja .Melanie Klein azt kutatta. Jobban foglalkoztatta. aminek gyermekkorunkban hiányát éreztük. Adler nevezetes kompenzációs elmélete szerint mindannyian igyekszünk kiterjeszteni hatalmunkat azzal. Legtöbbször természetesnek vesszük.hiányzik ez az ősbizalom. hogy megteremti az én érzését vagy hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. F. Miért cselekszünk így vagy úgy: nagy gondolkodók az emberi indítékokról Alfréd Adler: Emberismeret Viktor Franki: Az értelem akarása Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés Iván Pavlov: Feltételes reflexek B. Skinner: Szabadon fogva Alfréd Adler eredetileg Freud szűkebb köréhez tartozott. hogy ezt a legtöbben kinövik. Hozzáteszi azonban. akkor tudjuk értékelni agyunknak azt a képességét. de szakí­ tottak. 23 . hogyan hat ránk a kora gyermekkori környezet. hogy pótoljuk azt. és ők a vákuu­ mot hamis énekkel igyekeznek kitölteni. Legtöbbünknek stabil az énélményünk. mert Adler nem fogadta el. hogy a szexualitás lenne az emberi viselkedés elsődleges hajtóereje. hogyan válhat „szkizoiddá" az élmény­ világ a csecsemő és az anya közt az első életévben kialakuló viszony miatt. és egészséges kapcsolatot tudnak kialakítani a külvilággal. de némelyekből . és csak amikor elveszítjük.mint R. D.

és lehetőségeik kiteljesítésére törekszenek: ez a törekvés Maslow sze­ rint éppúgy hozzátartozik az emberi természethez. Az indítékok értelmezésének hatalmas különbségei ellenére ezek a könyvek jól érzékeltetik. a szociális konformitás vezérel. hogy mit miért teszünk. mint „az eshetőségek adott halma­ zának megfelelő viselkedési repertoárt". akinek a kutyák viselkedésé­ nek kondicionálásával kapcsolatos kísérletei szintén megkérdőjelezték az emberi viselkedés szabadságát. s kilépjenek a banális jelen nyomorúságából. A hu­ manisztikus pszichológus. Egy műkedvelő pszichológus. és a lelkiismeret és a moralitás egyszerűen olyan környezetet jelent. hogy másoknak fájdalmat okozzanak. Eric Hoffer ismerte föl. hanem a maguk útját járják. Skinner gondolatai Pavlov munkásságán alapultak.mi jóra és mi rosszra .vagyunk képesek. akiket nem a társadalmi igényekhez való alkalmazkodás. hogy az emberek azért sorakoznak fel nagy közös ügyek mellett. hogy mire . A koncentrációs táborból élve hazakerült Viktor Franki egzisztenciális pszichológiája. Skinner az én fogal­ mát egyszerűen úgy határozta meg.Adler tehát a hatalommal kapcsolta össze az emberi viselkedést. F. hogy mindig. „logoterápiája" viszont mint az egyetlen értelmet kereső lényt vizsgálja az emberi fajt. vagy legalábbis azt. hogy megszabaduljanak saját életük felelősségétől. 24 . amely kiváltja a morális viselkedést. ha azzal a felettük állók kedvében járhatnak. a legnehezebb időkben is keressük az élet értelmét. Felelősek vagyunk azért. hogy adott feltételek mel­ lett az embereket hátborzongatóan könnyű rávenni arra. Emberi természet ebben a meg­ fogalmazásban nem létezik. Stanley Milgram híres kísérletei rávilágítottak. költők és filozófusok már régóta hangsúlyozták az autonóm emberi viselkedés belső motívumait. Abraham Maslow az önmegvalósításra törekvő egyének kisebbségével foglalkozott. B. Jóllehet az írók. és minden körülmé­ nyek között meg kell őriznünk szabad akaratunk nyomait. mint a konformizmus.

amely egyébként nem illett bele a kor nevelési elveibe. régebben csak a szépirodalomban találtunk kulcsot. de az elmúlt 50 évben pszichológusok is egyre gyakrabban próbálkoztak a kapcsolatok sokaságának feltérképezésével. festők és filo­ zófusok felségterülete. Bebizonyosodott. oké vagy Carl Rogers: Valakivé válni A szeretet és a szerelem hagyományosan a költők. többek közt a minden­ napi beszélgetéseik közben tett apró mozdulatokból és semmitmondó megjegyzésekből. Gottman: A boldog házasság hét titka Harry Harlow: A szeretet természete Thomas A. A főemlőskutató Harry Harlow legendás kísérleteiben az 1950-es évek­ ben újszülött majmokat nevelt föl úgy. hogy a kismajmoknak szeretetre és gondoskodásra van szükségük ahhoz. hogy anyjukat „textil-anyával" helyettesítette. hogy egészséges felnőtt legyen belőlük. Gottman a kapcsolatok dinamiká­ jának egy másik kérdését vizsgálta. mint az érzelmi zsaro­ lás. A kapcsolatok fenn­ maradására vagy megmentésére vonatkozó legértékesebb információk a párok tudományos megfigyeléséből származnak. hogy a hagyomá­ nyos felfogás alapján gyakran téves következtetésre jutunk a tekintetben.Kit miért szeretünk: a kapcsolatok dinamikája Eric Berne: Emberi játszmák Susan Forward: Érzelmi zsarolás John M. . Harris: Oké vagyok. s mindenekelőtt fizikai érintésre. Az olyan személyes témákhoz. Később a házasságkutató John M. hogy mitől lesz jó egy hosszú távú szerelmi viszony. hogyan véde­ kezhetünk a kapcsolatok eróziójának e fontos eleme ellen. és megállapította. mígnem Susan Forward és más pszichológusok tanulmányozni kezdték.

de ha tudatában vagyunk játsz­ máinknak. Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések Tudományos körökben élénken vitatják az intelligencia mibenlétét. hogy az intelligencia többet foglal magában. s hogy az empátiáról ismerszik meg a hiteles személyiség. a Felnőtt. de a munkahelyen az alkalmazása az elsődleges. amely arra emlékeztet minket. talán kissé cinikus emberfelfogásra vall. amelyek az én három szintje.A „pop-pszichológia" úttörői. A munkateljesítmény növelése: kreativitás és kommunikációs készség Róbert Bolton: A kommunikáció művészete Edward de Bono: Laterális gondolkodás Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás Howard Gardner: Az értelem keretei Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen Douglas Stone. a Gyermek és a Szülő keretei között elemez­ hetők. könnyebben túlléphetünk rajtuk. A kérdés irodalmának két kiváló képviselője Dániel Goleman és Howard Gardner könyve. mindkettőből az derül ki. hogy játszmákban érintkezünk egymással. A humanisztikus pszichológiának a kapcsolatok javításában be­ töltött szerepét szeretnénk hangsúlyozni Carl Rogers nagy hatású könyvének ismertetésével. hogy egy kapcsolat csakis a meghallgatás és az ítélkezéstől mentes elfogadás légkörében bontakozhat ki. 26 . Eric Berne és Thomas Harris a szoros személyes kontaktusokat tranzakciókként értelmezték. Berne megfigyelése.

Bemutatja. 27 . hogyan lehet rávenni az embert olyan döntésekre. értelmes élet központi eleme és sokan miért csak idősebb korukra jutnak el alkotóerejük csúcsára. az 1960-as években egészen újszerűnek tetszett. hogy mi van az elhangzó szavak mögött. a krea­ tivitás miért a gazdag. a Kreativitás szélesebb perspektívába ágyazza a kérdést. de ma. de ezen túl számot tarthat mindazok érdeklődésére. rendszerezett vizsgálatok alapján. Mindenekelőtt pedig megtudhatjuk a könyvből. aki marke­ tinggel foglalkozik. Az üzleti siker egyik meghatározó tényezője. milyen a kreatív személyiség. Csíkszentmihályi Mihály könyve. és miként őrizhetik meg méltóságukat a résztvevők a megbeszélés során. akik kíváncsiak rá. amint az Róbert Bolton töretlen népszerűségnek örven­ dő könyvéből kiderül. A munkahelyi siker további tényezője a kreativitás. Mivel gyakran az életünk leg­ fontosabbnak látszó dolgai dőlnek el ezeken a megbeszéléseken. nem árt szánni egy kis időt annak megértésére. Edward de Bono szakkifejezése. e vonások kö­ zül számosat akár magunkévá is tehetünk. Az IQ-tól eltérően a kommunikációs képesség viszonylag könnyen fejleszthető. a „laterális gondolkodás" megszületésekor. a vállalkozások világában senki sem elégedhet meg a sémákban való gondolkodással. hogy mennyire tudunk meggyőzni másokat. amelyeket egyébként nem hozna meg. amelyek együttese meghatározó tényezője az életben való boldogulásnak. A Harvard Egyetemen folytatott kutatásokra épülő Nehéz beszélgetésekben Douglas Stone és munkatársai a kihívást jelentő munkahelyi találkozások lebonyolításában remekül haszno­ sítható tanácsokkal látják el az olvasót. különféle érzelmi és szociális „intelligenciák". Valójában sokféle in­ telligencia van. Róbert Cialdini könyve új korszakot nyitott a meg­ győzés lélektanában. így kötelező olvasmány mindenkinek.mint az egyszerű intelligenciahányados vagy IQ.

ha éles szemmel felismerjük mások indítékait. ha azt akarjuk. hogy mi mozgatja az em­ bereket. kik és mik vagyunk. hogy elméletekre van szükségünk. hogy a pszichológia olyan sziklaszilárd alapokon álló tudomány legyen. E tudás megszerzé­ sének közös útja az élettapasztalat. s nem árt. amelyek megmondják. mint mondjuk a fizika vagy a biológia. amely kizárólag az emberi természettel foglalkozik.Pszichológia és emberi természet „Az emberi természet tudománya olyan helyzetben van manapság. Egyesek az irodalmat. Körülbelül 80 évvel azután." Alfréd Adler „Mindenkinek van valamilyen elmélete az emberi természetről. s a népszerű lélektani irodalom. Mindenki­ nek fontos. " Steven Pinker William James a mentális élet tudományaként határozta meg a pszicho­ lógiát. épp ezt a létfontosságú tudást hivatott eljuttatni mindenkihez. hogy előrejelezhesse mások viselkedését. amely elárulja nekünk. Az életben mara­ dáshoz és a boldoguláshoz tudnunk kell. Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van valamilyen elméletre. hogy Alfréd Adler a fenti megállapítást tette. mint ami­ lyenben a kémia volt az alkímia korában. mások inkább a filozófiát hívják ehhez segítsé­ gül. 28 . de a pszichológia az egyetlen olyan tudomány. mi mozgatja az embereket. amelyről kötetünk körképet ad. ez pedig azt jelenti. de olvasással is előrébb juthatunk. még mindig hosszú út áll előttünk. de az emberi természet tudományaként is definiálhatta volna.

29 . Köszönet értük valamennyi élő szerzőnek. Különösen hálás vagyok a Kiadó londoni irodájában dolgozó Nicholas Brealey és Sally Lansdell szerkesztői közreműködéséért. talán mondanom sem kell.. sorozat valamennyi kötete több ezer órányi kutatás. Köszönöm Patrícia O'Hare-nek és Chuck Dresnernek.50 pszichológiai alapmű színvonalát. Végül. hogy szerte a világon minél többen vehessék ke­ zükbe könyvemet. hogy könyvem nem készülhetett volna el a benne tárgyalt alapművek eredeti és lényeglátó gondolatai nélkül.Köszön etnyilvá nítá s A Pszichológia dióhéjban . a bostoni iro­ da munkatársainak.50 alapmű.a Nicholas Brealey Publishing . Mindemellett nélkülözhetetlenek voltak a sikerhez a kiadó . Kö­ szönettel tartozom a szerzői jogokkal foglalkozó munkatársaknak is. akik sokat tettek azért. hogy szívükön viselték a könyv sorsát.. olvasás és írói munka eredménye.munkatársainak erőfeszítései is. amely emelte a Pszichológia dióhéjban . és javították az egyesült államokbeli megjelenés feltételeit.

mely az életben a célkitűzést kikényszeríti és kialakítani segíti. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. oldal) Karén Homey: Belső konfliktusaink (279. az határozza meg. Fontosabb és sikeresebb akar lenni m in d en ­ kinél. A z em beri psziché igazi m egism erésének nincsenek hagyo­ mányai." Dióhéjban Amit hiányolunk magunkból. Kulcsár István fordítása 30 . A z em beri természet tudom ánya olyan helyzetben van m anapság." „M in d en gyerm ek maga értékeli saját tapasztalatait. bizonytalanság. Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. Ford. am ely a hiúság m in d en form ájában közös. Göncöl. elégtelenség érzése az. és az osztálytermen kívül m aga go n ­ doskodik személyes fejlődéséről. m int am ilyenben a kém ia volt az alkímia ko ráb a n.: Kulcsár István Bp. A hiú egyén olyan célt t ű z . és ez a cél az elégtelenség érzésének közvetlen következm énye. hogy mi lesz belőlünk az életben.. 1990 3 Dr.1927 Emberismeret2 „A fogyatékosság. Gyakorlati individuálpszichológia. oldal) 2 Alfréd Adler: Emberismeret. m aga elé. am ely ebben az életben n em elérhető. "3 „ Van egy motívum. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189.

amelynek első elnökévé Alfréd Adlert választották. miszerint minden lélektani jelenség az elfojtott szexuá­ lis vágyakra vezethető vissza. sohasem tartotta ma­ gát Freud tanítványának.természetesen alapvető szakmai úttörő szerepén túl . Ez a Sigmund Freud köré szerveződő „szerdai társaság" volt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) magva. aki Bécs egyik elegáns kerületében élt. Szemben a tekintélyt sugárzó. Adler néhány évvel korábban megjelent 31 . Kettejük már-már legendaként emlegetett szakítása 1911-ben történt. Adler.1. illetve a nők jogaiért küzdött. a jelen­ téktelen külsejű Adler egy gabonakereskedő fiaként. aki a bécsi kör második legjelentősebb alakja és az individuálpszichológia irányzatának megalapítója volt. külvárosi környe­ zetben nőtt fel. mégpedig azért. hogy a munkások jobb egészségéért és képzé­ séért. hogy szerdánként rendszeresen talál­ koznak egyikük bécsi lakásán. mert Adler egyre kevésbé tudta elfogadni a freudi szem­ lélet gerincét. arisztokratikus megjelenésű Freuddal. zsidó származású tudós férfiak kis cso­ portja 1902-ben elhatározta. Adler arról híresült el.klasszikus műveltségével és régiséggyűjteményével tűnt ki. Míg Freud . fejezet Alfréd Adler Egy többségükben orvos.

hogy az emberi psziché a korai gyermekkorban alakul ki.könyvében (Studie über Minderwertigkeit dér Organen. akkor mindemellett be akar illeszkedni a társadalomba és tenni akar a közjó érdekében. hogy ezzel kivívja a felnőttek támogatását és figyelmét. amire szüksége van. s hogy viselkedési mintáink életünk hátralevő részében figyelemreméltóan állandók. A gyermekek környezetükben mindent maguk­ nál nagyobbnak és erősebbnek éreznek. Az egyén természeténél fogva törekszik a személyes hatalomra és iden­ titásának megteremtésére. hogy milyen környezetben él és miben szenved hiányt. és tehetségesebbnek bizonyulnak mind­ egyiküknél". az embert a lázongó tudattalan vezérli. A gyengeség ellensúlyozása Freudhoz hasonlóan Adler is azon az állásponton volt. vagy pedig tudatosan kimutatja gyengeségeit. a leggyengébbek lévén a családban. s életstílusát aszerint alakítja. vagyis az embernek a családján belül elfoglalt helyére. Adler szerint azonban az ember társadalmi lény. hogy az emberekben a saját tes­ tükről és annak elégtelenségeiről kialakult kép fontos szerephez jut az életcélok alakításában. Freud úgy hitte. amelyen túl a gyermek vagy a felnőtteket akarja utánozni. „gyakorta túl­ szárnyalják a többi családtagot. Adler köztudottan nagy hangsúlyt helyezett a „születési sorrend­ re". 32 . Freud azonban a kisgyermek szexualitására összpontosította figyelmét. Van egy útelágazás a gyermekek fejlődésében. de ha egészséges. miként igyekszik a gyermek nagyobb hatalomra szert tenni a világban. minél erősebb és ma­ gabiztosabb akar lenni. Adlert pedig inkább az érdekelte. s ki-ki a számára legkönnyebb módon próbálja megszerezni. azaz Tanulmány a szervi kisebbrendűségről) azt fejtegette. A legkisebb gyermekek például.

Gondolhatjuk azt. amelyik a legjobb lehetőséget kínálja gyengeségeinek ellensúlyozására. hanem a társadalmi hatások formálják. és a gyermek fejlődése során ne jusson túlsúlyra a többiek legyőzésének lelki szükséglete. hogy valaminek a hiányát hiányként éljük-e meg. a másik a „szociális érzés". Napóleont tartotta a kisebbrendűségi komplexus klasszi­ kus példájának. hogy legyőzze a kisebbrendűségi érzést.Egyszóval minden gyermek azt a fejlődési utat járja be. Adler a kis termetű világhódítót. A „jellem" két ellentétes erő egyedi összjátéka: az egyik hatalmunknak. saját személyünknek az előtérbe helyezése. a „kisebbrendűségi komplexus". A jellem formálódása Adlernek alapelve volt. fizikai vagy környezeti hátrányból gondja­ ink származtak. az egyén olykor szélsőséges módon próbálja kompenzálni azt. A psziché törekvése. de hogy mit könyvelünk el tartozásnak és mit követe­ lésnek. A nevelés szerencsés esetben képes arra. a másikat túlteljesítésre sarkallják. hogy eloszlassa ezt a ki­ sebbrendűségi érzést. hogy a pszichét nem örökletes tényezők. Az ilyen komplexusok az egyik embert félénkké és visszahúzódóvá teszik. az összetartozás érzése (németül: Gemeinschaftsgefühl). írja Adler. az mindig az adott körülményektől függ. A kisebbrendűségi érzéssel együtt jelenik meg az elismerés utáni vágy. Elsősorban az számít. amelyet az egyén más emberek és az egész társadalom rovására igyekszik érvényesíteni. „ezerféle tehetség és adottság származhat saját elégtelenségünk érzéséből". Ezt fejezi ki Adler híres fogalma. az egyén egész életére rányomhatja a bélyegét. . hogy vala­ mely gyermekkori mentális. Ez a kóros mértékű hatalomvágy.

Az ilyen emberek a „sikerek bűvöletében" élnek. a szociális érzést és a közösségi elvárásokat az egyén semmibe veszi vagy megsérti. ha azonban a becsvágy. a szorongás. ily módon a hiúság vagy önteltség korlátok között marad. Miközben bizonyos értelemben hősnek érzik magukat. mint a vissza­ húzódás. Ám ezek az erők egyszersmind olyan intenzi­ tást érnek el. s egyszerűen „becsvágyónak" vagy éppen csak „energikusnak" látszani. de mivel énjüket túlértékelik. a hiúság felszínre tör. Adler drámai meg­ fogalmazása szerint „a hataloméhes egyén az önpusztítás útján halad". öntelt emberek általában igyekez­ nek elrejteni külsejüket. így például a dominanciára törekvést rendes körülmények között csillapítja a közösség elvárásainak figyelembevétele. illetve vetjük el ezeket az erőket. hogy más-más módon fogadjuk el. a félénkség vagy az illemtudás hiánya. amely hatalmas energiák forrása. Ha az egyik erőt. Megfeledkeznek arról. és kötődnek más emberekhez. feszültséget teremtenek. hogy a hiú. megtörik a személyiség lélektani fejlődése. énközpontúságuk miatt nem tudják élvezni az élet adta lehetőségeket. a mindenhatóság érzése. Arról szól az életük. mások úgy látják. az rendszerint az elégtelenség mélyen gyökeredző érzésének következménye. Valódi érzéseiket sokszor igen találékonyan 34 . hogy milyen jelet hagynak maguk után a világban. irigység. és személyiségünk egyedisége ab­ ból fakad. becsvágy. bizonyos agresszív személyiségjegyek kerül­ nek felszínre: hiúság. Ha bárme­ lyik erő felülkerekedik. hogy ők is emberi lények. A társadalom ellenségei Adler úgy vélekedett. ily módon kompenzálva az elégtelenség érzését. és hogy mások mit gondolnak róluk. vagy éppen olyan nem agresszív jegyek. bizonyos fokig elvesztik a realitásérzéküket. féltékenység.Ezek az erők ellentétesek egymással. kapzsiság.

Emiatt azután általában elszigetelődik. Mi­ vel mindig magát állítja a középpontba. amelyeket az egyén nem kerülhet meg. Adler ezzel összhangban jelentette ki: „a közösséghez való alkalmazkodás a legfontosabb pszichés funkció". de e nélkül a létfontosságú alkalmazkodási képesség nél­ kül mégsem tartja magát semmire. kivonhatja magát a mások számára megkérdőjelezhetetlen közösségi vagy családi kötelezettségek alól. és a hozzá nem közelállók sem tartják őt semmire. A mentális és a fizikai túléléshez mindannyiunknak szüksége van a közösség többi tagjára. hogy másokat vádoljon. A közösségi életnek vannak olyan törvényei és elvei. hanem az ellentétének. hogy valaki lát­ szólag sokra jut. hogy „behódoljon" a társadalom igényeinek. pozíciót vagy objektumot. hogy mindig azt kérdezik maguktól: „Mit fogok ebből kihozni?" Föltette a kérdést: vajon a nagy teljesítmények mind az emberiség szolgálatába állított hiúság művei? Szükségképpen fel kell-e nagyíta­ nunk magunkat ahhoz. nagy gyakorlata van abban. de az egészséges ember képes hiúságá­ ba beoltani a másokkal való együttműködés szellemét. hogy ösztönzést érezzünk változtatni a világon és jobbnak látszani? Tagadólag válaszolt erre a kérdésre. Lehet. Adler azt az éles megfi­ gyelést tette a hiú emberekről. Már Darwin megmondta. amire az egyénnek képesnek kell lennie. Amidőn megcéloz egy bizonyos rangot. kapcsolatai kiürülnek. A hiúságnak nincs sok köze az igazi géniuszhoz. 35 . Az emberiséget szolgáló valóban nagy értékek nem a hiúságnak. olykor szándékosan igénytelenül öl­ tözködnek. Hiúságukat leplezve. a szociális érzésnek köszönhetők.palástolják. Bizonyos fo­ kig mindannyian hiúk vagyunk. A hiú ember természeténél fogva nem engedi meg magának. hogy a gyenge állatok nem élhetnek társak nélkül. vagy szerénységüket hangsúlyozzák. inkább csökkenti a teljesítmények értékét. Az ilyen emberek Adler szerint a társadalom ellenségei. úgy érzi.

Freud úgy vélte." Ez talán újabb ok arra. és megfeledkeztünk egykori hivatásbeli céljainkról. de energiát adnak az élethez. Maga a célkövetés az.A célkövető egyén Az adleri lélektan központi eleme. ami szinte elpusztíthatatlanná és a változá­ sokkal szemben oly ellenállóvá teszi a pszichét. Ugyanígy elképzelhető. hogy miféle emberek vagyunk és milyenekké válhatunk. hogy valami felé haladjunk. hogy túlságosan begubóztunk a családi vagy más. ahhoz.tudatosan vagy tudattalanul. A könyvében leírt konkrét személyekben saját vonásainkat ismerhetjük fel. Adler viszont teleologikus nézetet vallott: szerinte mindig a céljainkat kö­ vetjük . a céloknak kell életet lehelniük belé . Életünket végigkísérik „fikció­ ink" arról. 36 . Adler így fogalmaz: „Az emberi lény számára önmaga megismerése és önmaga megváltoztatása a legnehezebb. hogy az élet császárának érezzük magunkat. hogy jobban megért­ sük őket. ami korlátozza lehetőségeinket. természetüknél fogva. Ezek. hogy a közösség magasabb ren­ dű kollektív intelligenciája egyensúlyt tartson az egyéni vágyakkal. a személyes hatalomvágyat és a szociális érzést. hogy az egyén mindig valamilyen cél felé törekszik. s ne hagyjuk magunkat öntudatlanul alakítani általuk. A psziché nem statikus. szűkebb közösségünkbe.önző vagy közösségi céloknak és folyama­ tosan e célok megvalósítása felé törekszik. a múltunkból származnak a késztetéseink. aki kénye-kedve szerint veheti semmibe a társadalmi szokásokat. Lehet. tényszerűen nem mindig felelnek meg a valóság­ nak. Záró megjegyzések Adler azzal a szándékkal emelte ki az embert formáló páros erőt. Mindkét esetben felborult az egyensúly.

s miként szolgálhatja a társadalom egészének javát. Ez. A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1895ben. a szocializmussal rokonszenvező Adler céljai szerényebbek voltak. hogyan alakítja a gyermekkor a felnőtt ember életét. a mindennapi szóhasználat részévé lettek. semmint empirikus általáno­ sítások. Ő gyakorlati alapon akarta megérteni. valamint egyik öccsének halála arra késztette. hogy az emberi természet megértése nem a pszi­ chológusok előjoga. ő má­ sodikként jött a világra. Jóllehet Freud és Adler egyaránt komoly intellektuális progra­ mot tűztek maguk elé. hogy a könyv alapjául szolgáló előadások a Wiener Volksinstitutban hangzottak el egy éven át. Ötévesen súlyos tüdőgyulladáson esett át. Ennek ellenére az olyan fogalmak. Adlernek ezt a könyvét bárki elolvashatja és megértheti. Heten voltak testvérek. Három évvel később a szabók egészségi állapotá­ ról és munkakörülményeiről írt értekezést. hanem létfontosságú feladat mndenki számára.Az Emberismeret fejtegetéseiben sok helyütt több a filozófia. mint a kisebbrendűségi komplexus. Adler nem osztotta Freud kulturális eli­ tizmusát: hitt abban. Alfréd Adler Bécsben született 1879-ben. mint a lélektan. 1899-ben 37 . és érthető. hiszen e tudás hiánya súlyos következményekkel jár. Adler munkáit leginkább a tudományos háttér hiánya miatt támadják. Akkoriban ez a fajta lélektani gondolkodás szokatlanul demokratikus volt. hogy az orvosi pályát válassza. és hemzsegnek benne az emberi jellemmel kapcsolatos. inkább eseti megfigyeléseken alapuló.

Adler az Egyesült Államokba emigrált. és a Long Island-i Orvosegyetemen kapott professzori kinevezést. További munkái: Életismeret (Lebenskenntnis. a skóciai Aberdeenben. Adler váratlanul. Miután a klinikákat 1932-ben (zsidó származása miatt) hatóságilag bezárták. amikor . majd innen ki­ válva nyolc társával Individuálpszichológiai Egyesület né­ ven új társaságot alapított. s nyilvános előadásai Európa. Tudományos pályája megtorpant az I. világ­ háború éveiben.katonai kórházakban teljesített szolgálatot. 4 Alfréd Adler: Életismeret. európai előadókörútjának egyik állomásán. Praxis und Theorie dér Individualpsychologie (Az individuálpszichológia gyakorlata és elmélete. 1 998. Kossuth. úttörő szerepet játszó intézmény (gyermekpszichiátriai klinika) követett. Raiszával 1897-ben kötött házasságot. Emellett 1927 óta a Colum­ bia Egyetem vendégprofesszora volt.és Amerika-szerte ismertté tették a nevét.háborúellenes felfogásával össz­ hangban . Budapest 38 . Ekkor jelent meg nagy hatású munkája Über den nervösen Charakter (Az ideges alkat­ ról) címen. Nyirő József. Budapest 5 Alfréd Adler: Életünk jelentése. 1920) és a népszerű Életünk jelentése (Wozu leben wir?)5. négy gyermekük született. Nyirő József. amelyet Bécs környékén több mint húsz hason­ ló.találkozott Sigmund Freuddal. S. ford. S. A háború után alapította meg Bécsben első gyermekvédelmi klinikáját. ford.)4. Feleségével. Kossuth. szívroham követ­ keztében halt meg 1937-ben. 1 997. 1911-ig vett részt a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület munkájában.

.

aki m indig kész figyelm eztetni m inket a veszélyre. és ebben az értelem ben bűntettük az én védelm ében elkövetett gyilkosságnak m o ndha tó . az én egészét fenyegeti. való­ já ba n folyamatról van szó. az em b er is felism eri a veszélyt. láncolatról. mint a technika.1997 A félelem adománya „M in t m in d en állat. oldal) 40 . és kockázatos helyzetekben m egm utatja a követendő u t a t " „B ár szeretnénk azt h in n i. Érintkezési pontok Makóim Gladwell: Ösztönösen (225. hogy az erőszak kim erül az okban és a következményben. " „Az ilyen férfiak szem ében a visszautasítás az identitást. a personát. Itt lakik b en n ü n k az a nagyszerű testőr." Dióhéjban Az erőszak elleni védekezésben az intuíció többet ér. am elynek az erőszakos cselekm ény csupán az egyik láncszem e.

azaz „A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen") bepillantást nyújt az elkövetők gondolkodásába. hogy a férfi egy ideje figyelte már a nőt. Gavin de Becker 13 éves koráig több erőszakkal találkozott otthon. hogy a kritikus helyzetekben mi fog történni a következő pillanatban. A könyv (teljes címén: The Gift o f Fear: Survival Signals That Protect Us from Violence. ha egy potenciális gyilkosról van szó. tudnia kellett kiszámítani. Nem éppen megnyugtató olvas­ mány. Mindegyik eset azt példázza. A könyv megtörtént eseteket mond el olyan emberekről. és ráfizetett. hogy a fenyegetett személy hallgatott a megérzéseire. Nem tudjuk biz­ tosan. Egész életét az erőszakhoz vezető gondolkodási sémák sza- 41 . mint a közvetlen tapasztalat. akik erőszakos cselekménynek es­ tek áldozatul. különösen. Ha életben akart maradni.2. mint mások egész életükben. védelem a baj ellen. fejezet Gavin de Becker „Valószínű. hogy a támadások ne érjenek minket teljesen váratlanul. de még mindig jobb. A félelmet általában rossz dolognak gondoljuk. vagy kis híján áldozat lett belőlük. és meg­ menekült. hogy jótétemény az inkább." Ezekkel a hátborzongató sorokkal kezdődik A félelem adománya. de azt tudjuk. hogy nem ő volt az első áldozata. vagy nem hallgatott rájuk. de Becker azon­ ban azt bizonygatja.

a félelem és az erőszakos lelki alkat természetéről. hanem meg­ mentésében is segítséget nyújthat. Az erőszak problémáját legtöbben a rendőrség és a büntetőjog hatáskörébe utaljuk. és azt hiszszük. Mire a hatóságokhoz fordulunk. Van azonban egy megbízhatóbb védelmi eszköz a kezünkben: az ösztönös veszélyérzetünk. hogy kevésbé bízunk benne. csak az a baj. és a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik fő szószólójaként ismerik. A többi állathoz hasonlóan az embernek is van beépített vészjelző rendszere. Sokan dicsérik a kutyák megérzéseit. Sokan a fejlettebb technikai megoldásokban keres­ nek védelmet a veszélyekkel szemben. de Becker azonban úgy véli. és nem csupán életünk megváltoztatásában. ám könyve mégis többet mond a meg­ érzések. az ember intuíciója jobb a kutyákénál. hogy bizonyos emberek vagy helyzetek fenyegető voltát megérezzük. azok megvédenek minket. Általában minden információ rendelkezé­ sünkre áll. hírességek. amire szükségünk van ahhoz. már megtörtént a baj. De Becker nem pszichológus. amelyek segítségével mások is észrevehetik a figyelmeztető jeleket. akár egy jó krimi. A félelem adománya letehetetlen könyv. Minél több riasztóberendezé­ sünk van és minél magasabb a kerítés. hogy az ösz­ töneinkre hallgatva vigyázzunk magunkra. Intuitív biztonság De Becker szerint modern világunkban leszoktunk arról. annál nagyobb biztonságban érezzük magunkat. 42 . kormányzati és üzleti ügyfelek őrzésével bízták meg. mint a szaktudományos magyarázatok. De Becker az erőszakos bűncselekmények kockázatfelmérésének szaktekintélye lett.bályokba foglalásának szentelte.

hanem energiával tölt fel. azonban többnyire hozzátesszük: „hacsak nem azért. egyáltalán nem azt jelenti. és megszökött. pozitív érzés. Az erőszak szikrája mindannyiunkban De Becker lerántja a leplet arról az elképzelésről. miszerint az úgyneve­ zett „született bűnözők" alapvetően különböznek a többi embertől. Sikerült betörnie a bejárati ajtót. hogy megvédjem a szeretteimet". kimegy a konyhába. De Becker szerint a legtöbben automatikusan megérezzük az erőszak általános jeleit. A megérzéssel párosuló valódi félelem. Visszaemlékezésében az a leg­ különösebb. hogy nem érzett rettegést. Az elsőként bemutatott történet egy nőről szól. vagy nem ismerjük be magunknak. amelyekre egyébként nem lennénk képesek. ha észrevettük. a nő belső sugallatra lábujjhegyen követte. aki segített cipel­ ni az áldozat csomagját. hogy a fiókokban valami nagy kést keres. hogy bízunk a meg­ érzéseinkben. akiket megtámadtak. Amikor a támadó azt mondta. vagy együtt szállt be vele a liftbe. akit a saját lakásában megerőszakoltak. Leg­ többünk ki merné jelenteni. mégsem vontam ki magam belőle. hogy nők. így beszélnek: „Tudtam. hogy amit teszek az esemény bekövetkeztéig. Sok gyilkosról mondják. sőt akár bűnös cselekedetekre is. hogy a nő az ő akarata szerint cselekedjék. De Becker paradox módon azt állítja. hogy „nem is 43 .De Becker leírja. ami adott helyzetben életmentő lehet. hogy „az. nem egészen helyes. hogy rettegésben éljünk: ép­ pen ellenkezőleg". Vagy nem vesszük észre azokat. A valódi félelem nem bénít. amivel elvághatja a torkát. és látta. hogy sohasem ölne meg egy másik embert. valamiképpen elérte." A támadó. erőt ad olyan cselekedetekhez. csak a modern élet gyakran elaltatja az éberségünket. Mindannyian képesek vagyunk bűnös gondolatokra.

ember". mondják. De Becker szerint ál­ talában véve az erőszakos cselekmény éppúgy megjósolható. milyen mértékben fenyegeti ügyfelüket erőszak valaki részéről. hogy „a tűzhelyen felforr a víz". bizo­ nyos körülmények között bármelyikünk képes lehet rá. 44 . Munkáiban de Becker nem engedi meg magának azt a luxust. • Önigazolás . azt látjuk. De Becker csapata ezeket a „cselekmény előtti indikátorokat" tekinti át. mennyire érezzük igazolhatónak. mint az. aki képes végrehajtani egy bizonyos bűntettet. az igazság érvényesítésére. revolveré­ vel vagy egy robbanószerkezettel el tudja érni céljait. hogy csakis ember lehet. de Becker azonban azt feleli erre. Ehelyett azt vizsgálja: szándékában áll-e és módjában áll-e az illetőnek. hogy szabad folyást engedjünk nekik" Nem elszigetelt esemény: események láncolata Miért követnek el az emberek erőszakos cselekményeket? De Becker négy pontba sűríti a lehetséges tényezőket.egy túszejtő például nem foglalkozik a bör­ tönbüntetés gondolatával. hogy szándékosan tettek ellene valamit. hogy valaki „pillanatnyi felindulásból" gyilkoljon.az illető úgy ítéli meg.az erőszak látszik az egyetlen lehe­ tőségnek a sérelmek orvoslására. hogy az erőszak „sohasem a semmiből bukkan elő". amíg fogva tartja áldozatát. Ha nyitva tartjuk a szemünket. Nem túl gyakori. • Egyéb lehetőségek hiánya . Ha van olyan ember. hogy ártson. hogy megbecsülje. hogy különbséget tegyen „emberek" és „szörnyetegek" között. hogy testi erejével. • Következmények . Következtetése pedig ez: „az erőszak forrásai mindannyiunkban megvannak.az illető bízik abban. csupán az változó. • Képesség .

melyet meg­ előzően a férj követi a feleségét. hogy esetleg a partner meggyilkolását látják az egyedüli lehetőségnek identitásuk helyreállítására. vakmerőség. Hogyan lehet kiszűrni a pszichopatákat? Az áldozatot kereső bűnözők egyebek mellett a következőkkel jelle­ mezhetők: • nyughatatlanság. • céltudatosság. hogy folya­ matról van szó. addig de Becker és munkatársai egy szinttel mélyebbre ásnak: az erőszaknak vagy erőszakos szándéknak a cselekményt megelőző történetét próbálják meg földeríteni. Egy felmérésben sorozatgyilkosokat tanulmányoztak. Általában előre átgondolt tett. és arra a megállapításra jut. és megállapították. hogy kivétel nélkül mind maguk 45 . és ha a nő visszautasítja. hogy a házastársgyilkosságok legtöbbje nem a pillanat hevében következik be. a gyerek­ kori bántalmazás fontos tényező. ha megértjük.Ugyancsak segít az erőszak előrejelzésében. hogy a házastársak közti gyilkosságok háromnegyede a feleség házasságtörése után következik be. A félelem adománya egyik fejezete a házastársak közti erőszakról szól. • kontrollt akarnak gyakorolni. De Becker hangsúlyozza a riasztó tényt. Az ilyen férfiak énje számára a visszautasítás oly fenyegető. amelyek másokat meg­ rémítenek. „amelynek maga a végső cselekmény csupán egy láncsze­ me" Míg a rendőrség az indítékokat keresi. Vajon melyik az erőszakos bűncselekményekre való hajlam legbizto­ sabb előjele? De Becker tapasztalatai szerint a nehéz gyerekkor. • konfliktushelyzetekben szokatlanul nyugodtan viselkednek. • hidegen hagyják őket olyan események. kirobban belőle az erőszak.

vagy engedménye­ ket tesznek. • túl sokat beszélnek. • a „kényszerszövetség" technikáját alkalmazzák. Az ilyen emberekben torz kép alakul ki a külvilágról. sohasem fordítva. nem veszik figyelembe. aki fegyverrel megölte Rebecca Shaeffer színésznőt. a megelőzéshez az embereket kell megértenünk. hogy éreztessék velünk: tartozunk nekik („uzsorát szednek"). Soha senki nem tanította meg a társa­ dalmi együttélés szabályaira. • ha nemet mondunk. • mindig ők kezdeményeznek. többes szám első személyben beszélnek magukról és az áldozatról. a rendőrség nyújtotta védelem­ ben. Nem kell rettegésben élnünk. Másfelől az is igaz. mert a másik fél tudja: törlesztenivalója van. Sokszor teljesen kifo­ gástalanul viselkednek. hogy az erőszakra hajlamos emberek sokszor na­ gyon ügyesen palástolják pszichopátiájuk jeleit. • megtalálják a módját. aminek környezetük fizeti meg az árát. Róbert Bardót. mint a kutyát vagy a macskát. figyelmünk elterelésére szükségtelen részle­ tekkel hozakodnak elő. mert első ránézésre hétköznapi embernek akar­ nak mutatkozni. mondja de Becker. a visszautasítástól sose hagyják magukat eltéríteni. Mivel emberek okozzák a bajt. vagy elhanyagolták őket gyerekkorukban. Félelmeink legtöbbje sohasem válik valósággá. foglalkoz­ zunk velük. mégis ostobaság lenne tökéletesen megbízni az otthoni vagy a hivatali biztonsági berendezésekben. és úgy etették. Ennek jelei: • túlságosan is kedvesek.is elszenvedtek erőszakot vagy megaláztatást. ők ketten egy csónakban eveznek. • enyhén inzultálnak minket. hogy reagáljunk rájuk. hogy az úgy érezze. gyerekkorában szobafogságban tartották. 46 .

hogy pozitív-e vagy negatív módon ítélik-e meg őket. hogy csak az Egyesült Államokban kétóránként megöl egy nőt a férje vagy a barátja. Egy híres énekest vagy színészt mindig legalább hármannégyen próbálnak becserkészni egyszerre. akik de Becker ügyfelei. miközben fásult közönnyel vesszük tudomásul. szerinte az csak elmérgesíti a helyzetet. ha egyszer tettükkel a figyelem kö­ zéppontjába kerülhetnek. igyekeznek kijátszani a testőröket. Ezek közül a fanatikus rajongók közül csak nagyon kevesen akarják megölni a célszemélyt (a többiek úgy érzik. Bizonyos fokig mindannyian vágyunk az elismerésre. hogy mohón vágynak a sztár figyelmére. és egy híres ember megölésével maga a rajongó is híressé válhat. sze­ retnénk fontosnak érezni magunkat. közös bennük. százával küldik nekik a leveleket. s akikhez rajongóik megpróbálnak közel férkőzni. az fölkelti a közérdeklődést. 47 . valamiféle „kapcsolatuk" van a hírességgel). és ha nincsenek egyensúlyban. a sikerhez vezető legrövidebb út. Mark Chapman és az ifjabb John Hinckley neve például örökre egybeforrt az általuk megtámadott John Lennonéval és Ronald Reaganével. Ha egy elmebeteg örökösen zaklatja valamelyik filmsztárt vagy elnö­ köt. A rendszabályok szigorításában azonban kevéssé bízik. de bármi is a szándékuk. Az ilyen emberek számára a gyil­ kosság tökéletesen értelmes cselekedet. hogy a hírességek nyomában járó fanatikus rajongóknak oly nagy figyelem jut. a sikerre. Becker azonban nehezen tér napirend­ re a fölött. A pszichopaták nem nagyon törődnek azzal. Az erőszakra hajlamos emberek jól érzik magukat a konfliktushelyzetekben.A fanatikus rajongók belső világa A félelem adománya különösen izgalmasan ír olyan közszereplőkről. akkor a rendszabályok szigorítása nem javítja a biztonságot.

Háttér. vagy akár az Egyesült Államok valame­ lyik nyugodtabb vidékén él. Oprah Winfrey a televízióban úgy nyilatkozott.: Kímélet nélkül a köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. 2004. Budapest 48 . mint amilyen valójában. Róbert D. Ami a személyes biztonságot illeti. amely a pszichopaták lelki életé­ 6 Hare. Olyan kulturális közeget mu­ tat be. hogy A félelem adományát Amerikában minden nőnek el kellene olvasnia. és olyan társadal­ mat. amelyben viszonylag gyenge az összetartás. ahol lépten-nyomon használnak lőfegyvereket. a pszi­ chológus John Monahantól a Predicting Violent Behavior (Az erőszakos viselkedés előrejelzése) a másik. Berghammer Rita. a jegyzeteket ford. Ha az olvasó egy angliai falu vagy egy japán város lakója. Róbert Resslernek a Whoever Fights Monsters (Ki küzd meg a szörnyekkel) című könyve volt az egyik. Ennek ellenére Becker mégis azt panaszolja. hangsúlyozza: sokkal többen halnak meg rákban vagy autóbalesetben. és ha ismerjük az erőszakra figyelmeztető jeleket. Az FBI magatartás-kutatójának.Záró megjegyzések A félelem adománya nagyon amerikai könyv. De Becker három másik könyv hatása alatt írta A félelem adományát. ford. Becker könyvét kissé paranoidnak érezheti. ám a legtöbb támadás és ember­ ölés továbbra is az otthonukban éri az embereket. és Róbert D. A New York-i Világkereskedelmi Központ ellen 2001-ben elkövetett merénylet óta az emberek kényszeresen foglalkoznak a véletlenszerű­ en elszenvedett erőszak lehetőségével. Hare-től a Kímélet nélkül (Without Conscience)6 a harmadik. elkerülhetjük a bajt. Kövi György. de Becker szerint a férfiak és a nők külön világban élnek. hogy a média esti híradásai sokkal veszélyesebbnek láttatják az országot. mint idegenek által elkövetett erőszakos cselekmények következtében.

és a külföldi vezetők hi­ vatalos látogatásai alkalmával az USA Külügyminisz­ tériumának is dolgozott.be avatja be az olvasót. Cége szervezeteknek. 49 . Szakvéleményét számos peres ügy­ ben kikérték. Gavin de Becker De Becker a fenyegetettség meghatározása. J. Ő vezette a Reagan elnök külföldi vendégeinek biztonságáért felelős csoportot. Safety and Security in a Time ofTerrorism (Kevesebb félelmet: valós tények kockázatról. De Becker a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) főmunkatársa. kormányzati hivataloknak és magánsze­ mélyeknek szaktanácsokat ad és védelmi szolgáltatást nyújt. de Becker könyve azonban változatlanul az egyik legjobb alapmű ebben a témában. Simpson elleni büntetőjogi és polgári perekben is. biztonságról a terrorizmus ko­ rában). és az otthoni erőszakkal foglalkozó tanács tanácsadó bizottságának társelnöke. Az erőszak lélektanának ma már terjedelmes szakirodalma van. így többek között az O. További munkái: Protecting the Gift (Gyermekeink vé­ delmében) és Fear Less: Reál Truth About Risk. a szenátorokat és kongresszusi képviselőket fenyegető veszélyek kezelésére létrehozta a MOSAIC rendszert. az erőszak előrejelzése és kezelése területén úttörőnek számít. Az Egyesült Államok Legfel­ sőbb Bíróságának bíráit.

" 8 Dióhéjban Az emberek játszmákkal pótolják a valódi intimitást. oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. és bevágják az ajtót. aki m egen ged h etn é m agának. hogy ki a kezdem ényező. A dolog három féleképpen végződhet: a ) az apa visszavonul a háló­ szobájába. hogy délben egy jó vendéglőben étkezzék. A férj. kifizetődik az egyik vagy mindkét fél számára* Érintkezési pontok Thomas A. m ert ennyi önfeláldozás láttán ugyan melyik feleség m erészelne m űszőrm e gallért vásárolni m a gának V'7 „Az apa hazajön a m unkából. az pim aszul válaszol A kez­ dem ényező lépést teheti a lány is azzal. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. c) m indketten visszavonulnak a hálószobájukba. am it egy papírzacskóban elvisz a hivatalába. b) a lány visszavonul a hálószobájába. Egyre jobban m egem elik a hangjukat. Harris: Oké vagyok. oldal) 7 Hankiss Ágnes fordítása 8 Hankiss Ágnes fordítása 50 . erre az apa beleköt valamibe. oké vagy (265.1964 Emberi játszmák „Az »Uzsonnazacskó« nevű házassági játszm a . reggelente néhány szendvicset készít m agának. valami miatt beleköt a lányba. és bevágja az ajtót.. és az összecsapás m ind hevesebb. még a leggyötrelmesebb is. Felhasznál kenyérdarabokat és vacsoramaradványokat. A kim enetel attól fü gg. a papírzacskókat pedig a felesége rakja el neki. hogy szem telen. A »Perpatvar« játszma végét m indegyik esetben a bevágott ajtó jelzi. és minden játszma. A férfi így teljes ellenőrzést gyakorolhat a család pénzügyei fölött.. és bevágja az ajtót.

és mintául szolgált mindazoknak a szakíróknak. fejezet Eric Berne A pszichiáter Eric Beme meglehetősen unalmas című. szórakoztató kategorizálásával ez a könyv. 300 000 példányt adtak el belőle kemény kötésben. Ezt három évvel később egy újabb kötet követte. Az első 3000 példány lassan fogyott.3. hála a szóbeszédnek és egy kevés reklámnak. s újra megházasodott. Az ötven-egynéhány éves Berne új házat és Maseratit vásárolt. de két éven belül. 2 0 0 2 . renge­ tegen hivatkoztak rá. A könyv két évig tanyázott a New York Times bestseller listáján (ami a nonfiction kategóriában ritkaság). ford Hankiss Ágnes. és elég szépen fogyott. az Emberi játszmák (Games People Play)9 érthető módon nagyobb figyelmet keltett. Transactional Analysis in Psychotherapy (Tranzakcionális elemzés a pszichoterápiában) könyve 1961-ben jelent meg. 9 Eric Berne: Emberi játszmák. A szakterület alapműve lett belőle. Háttér. akik ké­ sőbb egy pop-pszichológiai bestsellerrel egy csapásra meggazdagod­ tak. Budapest 51 . Remek cí­ mével és az emberi motivációk elmés. amely könnyed társalgási nyelven mutatta be ugyanazokat a fogalmakat.

közönségcsalogatónak minősítették. megelégszünk jelképes. Más vizsgálatokból arra következtet. hogy az érzékszervi in­ gerektől való megfosztás felnőttkorban átmeneti pszichózist okozhat. amiért a könyvet a legtöbben megvették. tudományos stílusban íródott. az Emberi játszmák: az emberi kapcsolatok pszichológiájának megjelenése a lélektani önsegítő könyvek és az elméleti pszichológiai szakirodalom határmezsgyéjén kialakult népszerű pszichológia fellendülésének nyitánya volt. A filmszínész a hódolók heti több száz leveléből meríthet „simogatást". 52 .Bár Berne akkor ezt még nem láthatta világosan. emocionális „simogatásokkal". de mivel az nem mindig elérhető. amelyek szerint a fizikai kontaktustól megfosztott csecsemők szelle­ mileg és fizikailag gyakran visszafordíthatatlan károsodásokat szen­ vednek. Berne definíciója szerint a simogatás „a társas érintkezés alapegy­ sége". A simogatások cseréje pedig tranzakció. s ebből alkotta Berne a „Tranzakcióanalízis" (TA) kifejezést a társas interakciók dinamikájá­ nak leírására. a tudós azonban valamely nagyra becsült mes­ ter egyetlen „simogatásával" is beéri. A felnőttek éppúgy igénylik a fizikai kontaktust. A pszi­ chológia fő irányának képviselői Berne könyvét felszínesnek. és címe bevonult az angol nyelv idiómái közé. és ez az a rész. Az Emberi játszmákból eddig több mint 5 millió példányt adtak el. Csak a második részben válik oldottabbá a stílus. pedig az első 5 0 -6 0 oldal meglehető­ sen komoly. mint a gyermekek. Simogatások és tranzakciók Gondolatmenetének elején Berne említést tesz azokról a kutatásokról.

hogy ezekben a munkákban komoly stratégiai-taktikai manőverek eredménye a nyereség. ezek ugyanis pótolhatják a valódi kontaktust. "Azért játszunk egy játszmát. hogy ő „valójában kisfiú fel­ nőttre szabott ruhában". Ha valaki ingatlanban vagy biztosításban „utazik". rejtett tranzakciók fo­ lyamatos sorozata. hogy mivel szükségünk van simogatásokra. play) is ki lehet fejezni. A következő üléseken Berne rákérdezett. Az én három szintje A tranzakcióanalízis a freudi pszichoanalízisből fejlődött ki. Nagyon hasonlítanak a pókerhez. Az intimitás igénye miatt bocsátkoznak játszmákba az emberek. mint az érintkezés hiánya. A munkahelyi környezetben a nyereség az üzlet megszerzé­ se lehet. Minden játszma valamilyen nyereségért folyik. És mi a helyzet a párkap­ csolatokkal? Ott a nyereség rendszerint valamilyen érzelmi kielégülés vagy az ellenőrzés fokozása. hiszen azok a szociális interakciók megszokott részei. vagy éppen tőzsdézik. hogy éppen játszmákat játszanak.Miért folyamodunk játszmákhoz? Berne azt állítja. Az emberek többnyire nincsenek tudatában annak. előre látható kime­ netel felé halad. Egyszer egy felnőtt férfi páciense úgy nyilatkozott magáról. amelyben a nyereség (a pénz) megszerzésére irányuló stratégiába tényleges motivációink elrejtése is beletartozik. azt angolul a „játszma" vagy „játszik" szóval (game. amely pontosan meghatározott. így akármi­ lyen is legyen a társas érintkezés. hogy 53 . biológiailag mindenképpen előnyö­ sebb. ami jelzi. A játszma Berne szóhasználatában „kiegészítő. hogy kielégítsük valamely rejtett késztetésünket. ugyanis Berne képzett pszichoanalitikusként kezdte pályáját.

gyermekkorban rögzült viselkedésfor­ mák (Gyermek). Jellemzőik a következők: • szülőhöz illő attitűd és gondolkodásmód (Szülő). amelyek gyakran ellentmondásban állnak egy­ mással. az ilyen alap­ vető én-állapotok. • a felnőttre jellemző racionalitás. Amikor játszmába kezdünk valakivel. mondja Beme. Gyermekként lehetünk kreatívak. Mindegyik alapállás lehet produktív és improduktív. ahhoz. a kihívóan viselkedő gyerek vagy a racionális felnőtt szerepét. a háromfajta én egyikének va­ lamelyik aspektusát öltjük magunkra. hogy minden embernek három énje vagy „én-állapota" van. a Felnőtt és a Gyermek valamelyike nyilatko­ zik meg. kíváncsiak vagy aranyosak. a hitelesség vagy az intimitás megőrzése helyett fel kell vennünk a parancsoló szülő. Minden konkrét társas interakciónkban. az igazság elfoga­ dása (Felnőtt). énnek (Felnőtt) és ösztön énnek (Gyermek). és ezek könnyen átválthatnak egymásba. 54 . • gyerekhez illő alapállás. objektivitás. de lehetünk hisztériásak vagy hajlíthatatlanok is. a Szülő. a semlegesség. Úgy érezzük. Ebből és más tapaszta­ lataiból Beme arra következtetett.most éppen a kisfiúi vagy a felnőtti énjét hallja-e. Az énnek ez a három szintje nagyjából megfelel a freudi felettes én­ nek (Szülő). hogy elérjük. amit akarunk.

Példaként egy olyan nő­ ről ír. „És miért nem.. és ekkor.. többnyire magunkban kéne keresnünk a hibát. aki mindenáron meg akart tanulni táncolni." Ez a játszma úgy kezdődik. ami korlátozta a feleség társadalmi életét.. „Ha te nem lennél" Ez a leggyakoribb házassági játszma. Az egyik fél panaszkodik amiatt. és minden megoldási javaslatban talál valami hibát. hogy amikor a másik felet vádoljuk.. Felnőttként szemügyre ven­ nénk a javaslatokat.Játszmatár A könyv legterjedelmesebb része a mindennapi életben előforduló sok­ féle emberi játszma bemutatása. hogy megszabaduljunk a félelmeinkkel és hibáinkkal való szembenézés felelőssége alól.Hát igen. rá kellett jönnie.. Szerepelnek köztük a következők. de. Erre az illető azt mondja: „Hát igen. és feltehetően letennénk a garast valamelyik megol- 55 . de.". hogy a másik korlátozza őt a tevékenységében. legnagyobb kétségbeesésére. . Berne arra akart rámutatni ezzel. A „Ha te nem lennél" játszma arra szolgál. Berne szerint a legtöbben azért választanak egy bizonyos házastársat. mert tudattalanul bizonyos korlátokra vágynak. Csakhogy a férje utált elmenni otthonról. Végül be­ iratkozott egy tánctanfolyamra. mire egy másik személy konstruktív javaslatot tesz a probléma megoldására.. hogy valaki fölvet egy problémát a maga életéből. hogy betegesen fél a táncparkettől: fel kellett hagynia tervével.

miközben az egyik játékos olyan lépést tesz. hogy szembenéz­ 56 . nehéz gyerekkora volt. aki alkoholista?" Vagyis mentségül hoz fel valamit arra. Faláb Aki ezt a játszmát játssza.„Házibölcs". akinek falába van. „Örülnek majd.dás mellett.„Frigid nő". hogy nem képes vagy nincs benne késztetés valamire. te gazember!". hogy az illető . Ez ön­ korlátozó és önpusztító dolog. Arra való.„Most rajtacsíptelek. mert fölment bennünket annak kényszere alól. hogy ne kelljen viselnie a teljes felelősséget életének alakulásáért. Az emberi játszmákat Berne régi. miután képtelenek megoldani a helyzetet. ahogy a játszma eljut a végkifejleté­ hez. Néhány további játszma Berne könyvéből: • Életjátszmák . amely mindkettejük szemében „nyertessé" teszi őt). aki neuroti­ kus. A megoldásokat javasló társak fel­ használják az alkalmat a bölcs Szülő szerepének eljátszására.együttérzést csikarjon ki a többiekből. „Láthatod. mégis valamiféle megnyugvást találunk benne. hogy mindent meg­ próbáltam" • Jó játszmák . „Ennek is te vagy az oka!" • Házassági játszmák . ám ennek az eszmecserének nem ez a célja. amelyeket újra meg újra leforgatunk. gyerekkorunkból megmaradt mag­ nószalagokhoz hasonlítja. hogy ismertek" Minden játszmában van egy tézis (az alaptétel és ahogy azt eljátszszák) meg egy antitézis (az a mód.Gyermekként . védekező magatartást vesz fel: „Mit vár egy olyan embertől.

Berne által bemutatott játszma Freudnak a gátlásokkal. A játszmák némely ember személyiségének alapvető részét jelentik. hogy a túl hosszú ideig. a kíméletlen játékos végül pszichotikussá válhat. Sokan érzik úgy. Minél gyakrabban folyamodunk játsz­ mákhoz. vagy fondorkodniuk barátaikkal. ám a tranzakcióanalízis változatlanul nagy befolyással bír. a könyv nyelve és szociális attitűdjei félreismerhetetle­ nül az 1960-as éveket idézik. Záró megjegyzések Az Emberi játszmákat sok gyakorló pszichiáter lekicsinylő jelzőkkel illette. és része lett a nehéz esetekkel vagy köntörfalazó páciensekkel foglalkozó pszichoterapeuták és tanácsadók fegyvertárának. annál inkább erre számítunk másoktól is. Azért tűnt fel úgy. hogy mindig voltak és va- 57 . Kurt Vonnegut. Ezzel együtt Beme könyve a mai olvasó számára is gondolatébresztő. Tartsuk szem előtt. olcsónak vagy semmitmondónak minősítette. a neves amerikai író nevezetes recenziójában hangsúlyozta. hogy ne veszítsék el érdeklődésüket. hogy Berne sok évre ellátta témával a szépírókat. hogy az Emberi játszmák lényegében freudi alapo­ kon áll. túl gyakran játszott „rossz" játszmák önpusztító hatásúak. Az az egyszerű felismerés tette klasszikussá.zünk megoldatlan pszichés problémákkal. Számos.és színműirodalom felségterületéhez tartoztak. hogy áttörést hozott ez a könyv. hogy harcba kell bocsátkozniuk a hozzájuk legközelebb állókkal. a szexuális feszültséggel és a tudattalan impulzusokkal kapcsolatos gon­ dolatain alapul. mert a pszichológia precízebb eszközeivel közelített olyan kérdésekhez. Berne azonban arra figyelmeztet. ame­ lyek addig a regény. aki túlságosan belevetíti saját motivációit és előítéleteit mások viselkedésébe.

anyja író volt. a kanadai Montrealban nőtt fel. és boldogulhassanak az életben. de nem tanítjuk meg őket a játszmákra. rengeteg időt for­ dítunk arra. Ha jobban tudatosul bennünk az én három szintje. amelyek . amelyekre szükségük van ahhoz. amelyben jobban érezzük magun­ kat a bőrünkben. akár nem . hogy van más lehetőség. mit szabad és mit nem szabad tenni. A McGill Egyetemen szerzett orvosi képesítést 1935-ben. világháború alatt az Egyesült Államok hadseregé- 58 . és nem lesz kedvünk ahhoz. viszszakerülhetünk egy olyan állapotba.lószínűleg mindig is lesznek emberi játszmák. Zion Kórházban dolgozott.akár tetszik. majd a Yale-en képez­ te pszichoanalitikussá magát. hogy kultúránkhoz al­ kalmazkodhassanak.minden család és intézmény dinamikájának valós elemei. gyermekeinket megtanítjuk mindazokra az időtöltésekre. s he­ lyettük elsajátítjuk a Szülő elképzeléseit arról. Berne azonban nem ezért írta könyvét. spontaneitásunkat és kíváncsiságunkat. hogy sikerrel járjunk. Már az Egyesült Államok polgáraként a New York-i Mt. és 1943-ban Eric Berne-re változtatta a nevét. hogy megfelelő iskolákat és tevékenységeket válasszunk szá­ mukra. ha tudja. Eric Beme Eric Bernstein néven született. A II. Gyermekkori tapasztalataink eredményeként levetkőzzük természetes gyerekkori bizalmunkat. hogy játszmákkal pótoljuk a valódi intimitást. Hangsúlyozta: min­ denki képes lemondani a játszmákról. szertartásokra és eljárásokra. apja orvos. Amint Berne megjegyzi. Az Emberi játszmák látszólag talán túl sötét képet fest az emberi ter­ mészetről. Ekkor már nem igényeljük mások engedélyét ahhoz.

kiábrándult a pszichoanalízisből. Egyszer „56 éves tinédzserként" jellemezte magát. Boross Ottília. ford. Osiris. Structure and Dynamics o f Organizations and Groups (Szervezetek és csoportok szerkezete és dinamikája. 2 0 0 3 . háromszor házasodott.. 1984). s magánpraxisa mellett szaktanácsadóként működött és kórházi állásokat is vállalt. 1963). 1975) 1 az „élet-forgatókönyvek" témájával foglalkozott További könyvei: Layman's Guide to Psychiatry and Psychoanalysis (Pszichiátria és pszichoanalízis laikusoknak. 1976). 200 2 . 10 Eric Berne: Sorskönyv [az Emberi játszmák folytatása]. Az 1940-es évek végén Ka­ liforniában telepedett le. majd a San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézetben folytatta tanulmányait Erik Erikson (lásd 153.nek pszichiátereként dolgozott. hogy jól fejlett gyermeki énje van.. 1970) n és Beyond Games and Scripts (A játszmákon és forgatóköny­ veken túl. az áb rák at. Budapest 1 59 . 1957). oldal) mellett. Háttér. Berne nem titkolta. és 1970ben halt meg. és a következő évtizedben az én-állapotokkal kapcsolatos kuta­ tásaiból kifejlesztette a tranzakcióanalízist. Mirnics Zsuzsa. Berne sok mindenről írt. Lásd még Elizabeth Watkins Jorgensen életrajzát: Eric Berne: Master Gamesman (Eric Berne. Másik sikerkönyvében a Sors­ 0 könyvben (What Do You Say After You Say Hello. Szenve­ délyes pókerjátékos volt. Ehmann Bea. Budapest 1 Eric Berne: Szex a szerelemben. Szex és szerelem (Sex in Humán Loving. ford. a játszmamester. kész. Megalapította a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaságot (International Transactional Analysis Association).

eltávolítja barátaitól. n em pótolhat­ já k a hitelességet. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425." „A kom m unikációs készségek. bárm ilyen fin o m a n strukturáltak legyenek is. hogy haté­ konyabban fejezzük ki ezeket a m inőségeket. Bmce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. amilyenek lenni akarunk. oldal) 60 .1979 A kommunikáció művészete „B ár az em berek közötti kom m unikáció az em beriség legnagyobb vívmánya. oldal) Douglas Stone. és ráadásul gátja a hatékony m u nkának is. gyermekeitől. a legtöbb e m ­ b er n em jól ko m m u n ik á l A z alacsony szintű kom m unikáció magányossá teszi az em bert. a gondoskodást és a m egértést. " Dióhéjban A jó kapcsolatteremtési készség nemcsak minket tesz olyanná. szerelmétől. hanem kapcsolatainkból is a lehető legtöbbet hozza ki. Érintkezési pontok Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. házastársától. m int ahogy arra a m últban sokan közülünk képesek voltak. Segíthetnek azonban abban.

fejezet Róbert Bolton Sokszor azok a könyvek sikerülnek a legjobban. Cascade. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself. hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat. ha saját kapcsolatteremtési készsé­ ge nem lett volna olyan csapnivaló. Bárkányi István. aki részt vett a cég kommunikációs készséget fejlesztő workshopjain. A könyv írásának hat éve alatt Bolton egy tanácsadó céget veze­ tett. Sokan tapasztalhatják. Budapest 61 . amelyeket szerzőik saját használatra írnak. ahol a jó kommunikációs készség ne lenne fontos a siker szempontjából. papok és apácák. kisvállalkozók. A résztvevők kö­ zött voltak vezérigazgatók. és anyagát sok ezer olyan emberen tesztelte. kórházi dolgozók. and Resolve Conflicts)1 elő­ 2 szavában Róbert Bolton megjegyzi.4. A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magun­ kat. 1995. Gyakorlatilag nincs olyan állás. különö­ sen a műszaki területeken. hogy sohasem kezdett volna bele a kommunikáció tanulmányozásába. Listen to Others. hogy a tulajdonképpeni munka elvégzése 12 Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat. ford.

Ez az ítélkezés szebbik oldala. Nem feltétlenül azért magányosak. „kölyök". amit az il­ lető mond. az már legalább fél siker. milyen sok úttorlasz nehezíti meg a má­ sokkal való igazi kommunikációt. hanem egy típust. „házsártos" de ettől kezdve nem magát az illető személyt látjuk magunk előtt.„intellektuális". a másik oldal a bírálat és a címkézés. 62 . „balfácán". vajon miért nem vagyunk a kommunikáció mesterei? Részben azért. a fennmaradó rész az emberekkel való foglalkozás. Úgy érezzük. mert nem tudnak jól kommunikálni. Amikor beszélgetünk valakivel. hogy ne mondjunk róla véleményt. Az úttorlaszok eltávolítása Az emberek vágynak arra. A legfontosabbak közé tartozik az ítélkezés és a megoldások továbbítása. talán csak azért vannak egyedül. a hozzánk közel állókkal szemben kritikát kell gyakorolnunk. A „jó tanács" ritkán konstruktív. úgy gondoljuk. címkéznünk kell . de csak kevesen tudják. mert intellektuális vonatkozás­ ban sérti a másik felet. meg az ő szüleik sem kommunikál­ tak tökéletesen.csupán az egyik része az állással járó kötelezettségeknek. De ha képesek vagyunk embert küldeni a Holdra és meggyógyítani számos veszedelmes fertőző betegséget. Majdnem mindenki szeretne jobb kapcsolatteremtési készségre szert tenni. nehéz úgy meghallgatni. mert nincs körü­ löttük senki. Ha tehát jól kommunikálunk. mert kom­ munikációs készségünket jórészt a családunkban sajátítjuk el. s könynyen lehet. Másokat pedig. hiszen különben mitől is változnának meg. hogy már a szüléink. hogy szorosabb kapcsolatot teremthesse­ nek egymással.

együttérzést tanúsítsunk. ha kiiktatnánk őket a beszélgetéseinkből. a készsé­ gek számos területére kiterjed.Annyira hozzászoktunk az úttorlaszokhoz. vagy egykettőre elfelejti. A jelenlét készsége. mi maradna. a másik a hlosnian (izgatott várako­ zás). hogy ott vagyunk vele. A másik meghallgatása nem egyszerűen azt jelenti. a jó kommunikáció nélkülözhetetlen része. vagy félreérti. annak kell hallgatnia a másikat"? Ke­ vesen tudnak odafigyelni embertársaikra. hanem pszichológiai elköteleződés a másik személy iránt. hogy megértsük a másik embert. Nem bámulhatjuk a falat vagy 63 . mintha versengenénk egymással: „amelyikőnk először vesz levegőt. Jelenlét A tudományos közleményekben gyakran olvasható becslés szerint kom­ munikációnk 85%-a nem verbális természetű." Hatalmas különbség van a „meghallás" és a „meghallgatás" között. vagy­ is hogy mennyire vagyunk jelen az illető számára. hogy el sem tudjuk kép­ zelni. amikor beszél. Ezeket a területeket ismertetjük a követ­ kezőkben. Az angol „listening" (meghallgatás) két angolszász szóból ered: az egyik a hlystan (hallás). hangsúlyozza Bolton. A kutatások szerint „a szóban elhangzott információk 75%-át a másik fél vagy elereszti a füle mellett. Mások meghallgatásának képessége Vajon nem úgy beszélgetünk-e. Megma­ radna az a képességünk. A meghallgatás összetett készség: ha helyesen gyakorolják. és világosan tudassuk: törődünk vele.

64 . Gondolhat az olvasó bárki másra is. hogy mondjon még valamit. hogy figyelünk a másik személyre. a választási kam­ pány küszöbén állt. „Mi nyomja a lelked?"). a szemkontaktusnak. a testtartásnak. hogy mondjon többet („Fejtsd ezt ki részletesebben. hogy hogyan követjük. amit mondanak nekünk. amit a másik fél mond. de jobb. akit kiváló kommunikátornak tart. teljes mértékben a festőre figyelt.a mennyezetet. Jóllehet az elnököt hivatali gondok gyötörték. • csendben maradunk: lehetőséget adunk a másik félnek arra."). hogy a csendtől kezdetben sokan zavarba jönnek. ha a szavainkkal „ajtót nyitunk". a mozgásnak azt kell sugároznia a másik fél felé. Követés Követési készségen azt értjük. a másik fél sza­ badon dönthet. A felsorolt lehetőségek bármelyikét választjuk is. Többnyire tanácsot adunk vagy megerősítjük. Nem nehezedik rá nyomás. Bolton megjegyzi. de némi gyakorlattal könnyű meghosszabbítani a komfortzónát. • arra ösztönözzük a másik személyt. hogy ő áll figyelmünk gyújtópontjában.". a másfél óra alatt. hogyan festett arcképet Norman Rockwell Eisenhower elnökről. amíg modellt ült Rockwellnek. hogy „egész testünkkel hallgatjuk őt" Bolton leírja. ugyanezt a következtetést vonhatja le: testben és lélekben mindig ott vannak velünk. hogy beszél-e vagy sem. Például: • a másik fél testbeszédére vonatkozó megjegyzést teszünk („Su­ gárzik ma az arcod. • testbeszéddel közöljük. „Beszélgessünk erről?".

mi a fenét művelünk. amit hallottunk. mint az előbb. Ugyanaz történt. megértettük és elfogadtuk. hogy felis­ merje. ha tudomásul veszik érzéseiket. de a férj így szól: „Drágám. aztán a telefon.. a másik fél elcsodálkozik majd. vagy kimon­ datjuk vele. Nem nehéz elképzelni. Körülírás Bolton meghatározása szerint a körülírás „tömör válasz a beszélőnek. Ha például valaki a problémáiról beszél. amikor semmi sem sikerül.. és szabad utat engedünk annak. Ez mindkét fél számára érték. amit a feleség átélt. amit mondott. hogyan érté­ keli a beszélő a helyzetét. Nézzünk meg egy másik lehetőséget. Reflektív válaszok Az ilyenfajta figyelemmel egyfajta tükröt tartunk a beszélő elé. a feleségből valószínűleg kitör a düh. és azt gondoljuk. 65 . saját szava­ inkkal adjuk vissza egy mondatban. amelyben a hallgató saját szavaival fogalmazza meg a hallottak tartal­ mának lényegét". hogy figyelünk rá.először a kicsi. milyen érzelmi állapotban van. a pirítós odaég. Ebből a beszélő tudhatja. Megeshet. hogy az aszszony mennyivel jobban fogja érezni magát." Ezzel a reflektív válasszal ítélet és bírálat nélkül nyugtázza. A kicsi üvölt. csö­ rög a telefon.Követési készségünket fejlesztve jobban megérthetjük. Ha ekkor a férj megjegyzi: „Te jó ég. ami kimondásra vár. egy va­ cak kenyeret se tudsz megpirítani?". most meg ez a pirítós. ez nem a te reggeled . hogy ezt kezdetben furcsának érezzük. Képzeljünk magunk elé egy fiatal anyukát és egy olyan reggelt. de valójában a leg­ többen örömmel fogadják.

66 . hogy megelégszenek a szavak jelentésével. vagy agresszívak vagyunk. amit éreznek. hogy a reflektív figyelem több időt és erőfeszítést igényel. Ezért kell beszélgetés közben a hangulatra figyelni. mert az emberek nem min­ dig akarják nyíltan kimondani. Nekünk. Magabiztosság Bolton szívesen használja azt a kifejezést. de sokan elkövetik azt a hibát. Ilyenkor csak reflektív. ezért ha el akarunk érni valamit. az az ügy. hogy a meghallgatás a kommunikációban a jin (a befogadó oldal). azaz mond. A pszichológusok azt mondják erről. és abban rejlik a probléma magva. Ezek a reakciók az állatvilágból örö­ költ alapvető „harc vagy menekülés" (fight or flight) reakciótípusokra vezethetők vissza. de segít elkerül­ ni a rossz kommunikáció miatt később jelentkező nagyobb bajokat. hogy van a „feltárt probléma" meg az „alapprobléma". vagy nyaggatjuk a másikat. így megtalálhatjuk a helyes irányt. Legtöbbünket nem tanítottak meg jól kommunikálni. embereknek azonban van egy harmadik lehetőségünk is: a határozott szóbeli akaratérvényesítés. Rövid távon ez tényleg így van. Valószínűleg ez a leg­ hatékonyabb kommunikációs eszköz a legtöbb helyzetben. Hallhatjuk olykor azt a panaszt. és nem reaktív válaszokkal tudjuk kihámoz­ ni szavaikból a valódi üzenetet. vagy egyszerű­ en megkerüljük a problémát. mégis a legtöbben vagy megfeledkezünk az asszertivitás lehetőségéről. Amit a páci­ ens feltár. Agresszió nélkül is ragaszkodhatunk a véleményünkhöz.A reflektív válaszok azért hatásosak. vagy nem tudunk élni vele. a magabiztos önkifeje­ zés (asszertivitás) pedig a jang (az aktív oldal). sokszor köntörfalaznak.

a megoldás helyett a felek igényeit kell a középpontba állí­ tanunk. Ahhoz. és ennek a problémának a csoport autója csak az egyik le­ hetséges megoldása volt. akiknek csak egy autó­ juk volt. hogy megőrizze a méltóságát. Amikor a szükségletek felől közelítették meg a kérdést. akkor az egyik fél nyerni fog. amit mondunk. így az összeütközések el­ kerülhetetlenek voltak. hogy ha a megoldás szempontjából fogalmazzuk meg a problémát. hogy közlekedési lehetőséget. Egyiküknek volt autója. mit szeretnének. Bolton arról kérdezte őket. Bolton lépésenként haladva azonosítja a szükségleteket. de nem lehe­ tünk ellenségesek vagy agresszívek. és ezt a másik fél tudja is abból. A másik fél szabadon dönthet. Régi bölcsesség. Ezzel a módszerrel meglepően elegáns 67 . mi pedig érvényesíthetjük akaratunkat. a másik veszíteni. Bolton azt az ösztönös sejtésünknek el­ lentmondó gondolatot veti föl. Erre azt felelték. A harag megmaradhat bennünk. amelyekben m in­ den résztvevő nyertes lehet. amely lehetővé teszi számára. Erőt vagy kényszert nem alkalmazunk. sok más megoldási lehetőség is fölmerült. hogy a jól föltett kérdésben már a válasz fele is ben­ ne van. amelyet egyszerre többen is szerettek volna használni látogatá­ sokhoz és összejöveteleken való részvételhez. Egy ízben egy apácarend tagjaival dolgozott. A konfliktusok megelőzése és kezelése Tulajdonképpen olyan élethelyzetekre vágyunk. az eredményen van a hangsúly. a többinek nem.Az asszertív kijelentések lényege. ami azután elvezet a megoldáshoz. mit válaszol az üzenetre. hogy a végeredmény mindkét fél számára kedvező legyen. hogy a másik fél személyes teré­ be való behatolás nélkül érjünk el változást.

Olyan gondosan elemzett technikákat mutat be. hogy változtassa meg személyiségét. nem próbálja feldolgozni az emberek kö­ zötti kapcsolatok minden vonatkozását.válaszokat kaphatunk korábban megoldhatatlannak hitt kérdésekre. Záró megjegyzések A kommunikáció művészete negyed századdal ezelőtt jelent meg először. néhány rendkívül hasznos ötletét és technikáját közvetlenül át lehet ültetni a gyakorlatba. Bár a könyv kissé terjengős­ nek látszik. és meleg szívű. Karén Horney és mások gondolatainak felhasználása. és elég sok benne az ismétlés. hogyan mondjuk azt. és megtanulhatjuk. hogy a jó kapcsolatte­ remtési készség azt a képességet jelenti. az akaratér­ vényesítéssel és a konfliktusmegoldással. Bolton könyve figyelmeztet: a valóban jó kapcsolatok a másik fél tiszteletben tartásának három pillérén . mi kell ahhoz. és még mindig sokan olvassák. A könyv segítségével megérthetjük. de csak akkor. Másodszor az. Bolton nem várja el olvasójától. 68 . simulékony „közösségi ember" legyen. hogy megmarad az alapozásnál. a birtoklási vágy nélküli szereteten és a hitelességen . Sigmund Freud. Vajon mi a tartós siker titka? Először is a szilárd intellektuális alapozás: Carl Rogers. hogy manipuláljunk másokat és saját céljainknak megfelelő kijelentésekre vagy cselekedetekre sarkalljuk őket.az empátián. valójában mit is akarnak mondani az emberek. hogy a felek elége­ dettek legyenek. Ha netán hajlamosak lennénk azt gondolni.nyugszanak. ha valóban odafigyelünk. megtanulható készséggel foglalkozik: a meghallgatással. Csupán három létfontosságú. amit tényleg akarunk. amelyek látványosan javíthatják a visel­ kedés hatékonyságát.

Róbert Bolton A Ridge Associates nevű. amely a munkahelyi kommunikációval és az interperszonális készségekkel fog­ lalkozik. a jóból még jobb?. . Dorothy Grover Boltonnal együtt írt): People Styles at Work: Making Bad Relationships Good and Good Relationships Better (Kom­ munikáció a gyakorlatban: hogyan lesz a rossz kapcsolat­ ból jó. 1972-ben alapított tanfolyam­ szervező és tanácsadó céget vezeti. Korábban képzési programokat szervezett New York állam Mentálhigiénés Hivatalának égisze alatt. és pszichiátriai klinikát is alapított. További munkája (melyet feleségével. 1996).

ha nem a hatékonyság. m int az autóvezetésben a hátram enet." „A gondolkodás célja n em a helyes következtetés. és problémamegoldó képességünket látványosan javíthatjuk általa. hogy élni tudjunk vele. de a manőverezéshez vagy a zsákutcákból való kijutáshoz szükség van a hátram enetre és arra. oldal) 70 . Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. hogy folyamatosan tolasson." Dióhéjban A hatékonyabb gondolkodást nem nehéz elsajátítani.1970 Laterális gondolkodás „A laterális gondolkodás valami olyasmi. Senkinek n em ju tna eszébe.

és ő a legismertebb szaktekintély a gondolkodási minták és a gondolkodásbeli hatékonyság fejlesztése terén. Mi a laterális gondolkodás? Amikor de Bono az 1960-as években írni kezdett. Egyes embereket kreatívnak tekintettek. az USA-ban Creativity Step by Step (Kreativitás lépésről lépésre). de szélesebb körben vált ismertté a ma is kapható Lateral Thinking (Laterális gondolkodás). még nem voltak gya­ korlatias. standardizált módszerek arra. De Bonótól származik a „laterális gondolkodás" fogalma. Nagy-Britanniában A Textbook of Creativity (A kreativitás kézikönyve) alcímmel. a többiek pedig fáradsá- 71 .5. amely ma már az Oxford English Dictionaryben is szerepel. De Bono első könyvei a lélektani ismeretterjesztő művek korai képvi­ selői közé tartoznak. fejezet Edward de Bono Edward de Bono neve elválaszthatatlanul összeforrt a gondolkodás fo­ galmával. hogyan lehet új felismerésekre jutni. Ezt a fogalmat de Bono a The Use ofLateral Thinking (A laterális gondolkodás használata) című könyvében vezette be. Stílusuk nem igazán lebilincselő. gondolatgazdagsá­ guk miatt mégis sikerkönyv lett belőlük.

de a különösen nehéz helyzetekben nem mindig ad módot a probléma átugrására . amíg csak el nem jutunk a „helyes" megoldáshoz. sztereotip útvonalakat. mintákban gondolkodik.gosan araszoltak előre a mások által kitaposott mentális ösvényeken. amelyekben az egyik helyes állításból következik a másik. Egész kultúránk.ehhez olykor ki kell lépnünk gondolkodásunk addigi keretei 72 . spontán felis­ merés útján. A laterális gondolkodás folyamata lehetővé teszi számunkra. Ez a fajta vertikális gondolkodás legtöbbször jó szolgálatot tesz. amely lehetővé teszi. Azt kutatta. mint a meglevő minták hirtelen. hogy az agyat nem annyira számítógépként érdemes elképzelnünk. amely kreatívabb eredményt hoz. A laterális gondolkodás ellentéte a vertikális gondolkodás. és önszervező módon a korábbi ismereteknek megfelelően építi be az új információkat. mint inkább „olyan speciális környezetként. de különösen az oktatási rendszerünk azokra a logikai öszszefüggésekre helyezi a hangsúlyt. de misztikus felhangok nélkül. amelyet bárki felhasználhat a problémamegoldásban. hogy átstrukturáljuk gondolkodási mintáinkat és kiiktassuk gondolkodá­ sunkból a rögzített. Arra a következtetésre jutott. váratlan átstrukturálása? Ha képesek vagyunk belevinni a váratlanságot a mintá­ inkba. nem leszünk azok rabjai. az új gondolatoknak rendszerint meg kell küzdeniük a régiekkel ahhoz. kérdezi de Bono. hogyan születhetnek új gondolatok ilyenfajta konfliktus nélkül. hogy rögzülhessenek. A laterális gondolkodás fogalma de Bonónak az elme működésére irányuló tanulmányaiban gyökeredzett. hogy az információk mintákba rendeződjenek" Az elme folyamatosan min­ tákat keres. Ez valójában olyan­ fajta információfeldolgozás. A laterális gondolkodást de Bono olyan gondolkodási segédeszközként vezette be. Mi más a humor. Tulajdonképpen a kreativi­ tásról van itt szó. E tényekből ki­ indulva de Bono úgy vélte.

amelyek a laterális gondolkodás mikéntjével ismertetik meg az olvasót. hogy ássunk egy másikat".jobb megoldáshoz jutunk. hanem gyakorolnunk is kell azt. A laterális gondolkodás nem érvényteleníti a vertikális gondolko­ dást. gondolkodá­ sunk sematikus marad.egy-egy probléma megoldására dolgozzunk ki megha­ tározott számú javaslatot. • Kvóták .sok mindent adottnak kell te­ kintenünk ahhoz. ha kimerültek a megszokott gondolkodási minták lehetőségei. nézzük meg a má­ sik oldaláról. • Fordított gondolkodás . hogy mé­ lyítsük a gödröt. 73 .fordítsunk a dolgon. • Analógiák . de ha soha semmilyen előfeltevést nem kérdőjelezünk meg. miben hasonlít egy bizo­ nyos helyzet egy látszólag másmilyen helyzethez: ez a gondolko­ dás fejlesztésének jól bevált útja. A kreatív gondolkodás technikái Nem elég tudatában lennünk a laterális gondolkodás létezésének. ha több lehetőség közül választhatunk. ál­ lítja de Bono.próbáljuk meg felderíteni. meglepő gondola­ tok kerülhetnek felszínre.közül. • Választási lehetőségek kidolgozása . • Kételkedés az előfeltevésekben . hanem kiegészíti azt: akkor van szükségünk rá. „a vertikális gondolkodás arra való. Sokszor épp a legutolsó bizonyul a leg­ hasznosabbnak. a laterális meg arra. Ha végiggondoljuk az ellentétét. Ilyenek például a következők. De Bono szavaival. Könyve nagyrészt olyan technikák leírásából áll. hogy elláthassuk feladatainkat.

de ettől még a végeredmény lehet nagyszerű. de rendkívül nagy hasznát vehetjük. osztályozásokhoz. • Felfüggesztett ítélkezés . Tudatában vagyunk annak. De Bono egyik fő tézise az. hogy a helyes gondolkodás kénysze­ re gátolja az új gondolatok fölvetését. mi a veleje egy könyvnek. hogy a laterális gondolkodásban a haté­ konyságot tartjuk szem előtt.• A domináns gondolat megkeresése . mert egy új gondolatmenetben nagy valószínűséggel hibák is lesznek. ha az felületes megítélés alapján nem látszik ígéretes­ nek. ami megnehezíti az előhívásukat.nem a laterális gondolkodás része. még ak­ kor is. A legfontosabb.nem könnyű szert tenni erre a készségre. skatulyákhoz .ezt a jelenséget nevezi de Bono a „bejáratott minták arroganciájának". mások helyesnek bizonyulnak majd. hogy belemegyünk egy azonnal nem átlátható gondolatmenet részleteibe. egy előadásnak vagy egy meg­ beszélésnek. de kereteket ad annak érvényesüléséhez. mert ragaszkodunk a meg­ szokott címkékhez.hajlandóság arra. ha tudni akarjuk. ha némelyik hibás is. hogy mindig igazunk le­ gyen. hogy kihalásszuk őket a mélyből. 74 ." Ragyogó. hogy elég sok ötletünk legyen. hogy miután rájuk találtunk. Az evidencia dicsérete De Bono kijelenti: „Jellemző a belátáson alapuló megoldásokra és az új ideákra. nyilvánvalónak látszanak. és arra várnak. mégis nyilvánvaló ötletek rejtőznek elménkben. Sémákba szorított gondolko­ dásunk az. • Ötletbörze (brainstorming) . nem pedig azt.

Hogy más eredményre jussunk. az újabb és jobb gondolatok alkotják a magvát. Még­ is. hiszen mindennek. Ellentétben a nyomdokaiba lépő szemináriumi guruk jó részével. Sokan gúnyt űznek de Bono némely sajátos kifejezéséből (mint a „po"). so­ hasem fogy ki az eredeti gondolatokból. amitől a világ előrébb halad. hanem az a tény. mint Einstein. hogy a legtöbben azok közül. azért övezi dicsfény az olyan híressé­ geket. Ezzel fontos küldetést teljesített. és de Bono könyvei be­ vezetésnek kiválóan megfelelnek ehhez. De mindenki fejlesztheti gondolkodási képességét. amelyekkel egyszerűbben akarta kifejezni mondandóját. Egy gondolatot nem feltétlenül maga a koncepció tesz eredetivé. Ha valaki eddig nem sok hasznát vette de Bono tanainak. hogy többet gondolkodjunk magáról a gondolkodásról. nem jutottak el hozzá. másképp kell összeraknunk a ren­ delkezésünkre álló információkat. hogy az illető eleve hajlamos a laterális gondolkodásra. Aki folyamatosan gyakorolja a laterális gondolkodást. de Bono tudo­ mányos fokozattal rendelkező pszichológus és orvos lévén szigorúbban vett tudományos módszereket alkalmaz. mert a legtöbb embert nem tanítják meg jobban gondolkodni. valószínűleg ő tette a legtöbbet azért. Csakis azért van zsenikultusz. amely ma­ napság az „elme hatalma" tárgyában szenzációk tömkelegével bombáz­ za az olvasót. a Laterális gondolkodás száraz stílusú könyv. 75 . akkor valószínű. akik a szokásos gondolatmenetet követték. Záró megjegyzések Jóllehet de Bono könyvei számos olyan mű elődei voltak.

1976). nép­ szerű előadó. Londonban és a Harvard Egyetemen dolgozott. 2 0 0 6 . közülük fontosab­ bak a The Mechanism o f Mind (Az elme mechanizmusa. ahol pszichológiából és élettanból diplomát. 1969). nekem van igazam. Több mint 60 könyvet írt. 1976 óta főállású szakíróként tevékenykedik. 1997) és A csodálatos elme (How to Have a Beautiful Mind. De Bono számos fontos cégtől és kormányzati szervtől ka­ pott megbízásokat.Edward de Bono Máltán született 1933-ban. Bozai Ágota. 1986). You Are Wrong (Tévedsz. 1973). a The Greatest Thinkers (A legnagyobb gondolkodók. az I Am Right. a Po: Beyond Yes and No (Po: az igenen és a ne­ men túl.. Oxfordban. Edward College-ban tanult. A St. 2004J 13. ford. a Six Thinking Hats (Hat gondol­ kodó. Rhodes-ösztöndíjjal Oxfordba ment (Christ Church). Budapest 76 . és 21 éves ko­ rában kapott orvosi diplomát a Máltai Királyi Egyetemen. orvosként PhD-fokozatot szerzett Miután Cambridge-ben is dokto­ rált. Cambridge-ben. dolgozott tanárokkal és diákokkal. 1990).útm utató a szellemi vonzerő foko­ 3 zásához. HVG Kv. 1 Edward de Bono: A csodálatos elme . orvos-újságíró házaspár gyer­ mekeként. a How to Be More Interesting (Hogyan legyünk érdekesebbek.

.

hogy sok egymást követő lépésben rosszul használjuk az elm énk et. Érintkezési pontok Albert Ellis és Róbert A. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. " „A boldogság vagy az öröm az az érzelm i állapot. ha úgy döntünk. hogy m ennyire becsüli m agát.a lelki fejlődése és motivációja szem pontjá­ ból döntőbb tényező m int az. M ulasztások." „Az önérzet összeomlása n em egy nap. amely az értékeink érvényesüléséből ered. hogy a Józan ész és saját elveink parancsa szerint élünk. oldal) 78 . kifogások és irracionális dolgok hosszú sorának összegződése vezet ide . amely az értékeink tagadásából vagy lerombolásából e re d . Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135. egy hét vagy egy hónap műve.vagyis az. " Dióhéjban Az önbecsülés természetes következménye annak. A szenvedés az az érzelm i állapot.1969 Az önbecsülés pszichológiája „Az em b er szám ára nincs fontosabb értékítélet .

miért is van ez így. Path K. s hogy a könyvet áthatják Randnek a mindenekfölött álló racionalizmusról és individualizmusról vallott nézetei. és teljes ellenőrzést gyakorlunk a sorsunk fö­ lött.hogy mitől javul és mitől romlik az önértékelésünk. mert ez a legkülönbözőbb területeken befolyásolja a viselkedésünket.tanítványa és szeretője volt. Ha elfogadjuk ezt az igazságot és vállaljuk ezt a felelősséget.6. Budapest 79 . hogy ra­ cionális lények vagyunk. Takácsy Enikő. A pszichológusok már korábban felismerték: fontos. Nem véletlen tehát a lélektani szakirodalomban szokatlan filozofikus hangvétel. Nathaniel Branden a híres orosz-amerikai filozófus. akkor 14 Ayn Rand: Az ősforrás. 2 0 0 2 .. például a munkában vagy a szerelemben de csak kevesen nézték meg közelebbről. Ayn Rand .az Atlas Shrugged (Atlasz vállat von) és Az ősforrás (The Fountainhead)1 című 4 regények szerzőjének . hogy milyennek látjuk magunkat. ford. fejezet Nathaniel Branden Ez a könyv terjesztette el a köztudatban az önbecsülés fogalmát. Az önbecsülés pszichológiája abból a feltevésből indul ki. A The Psychology of Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája) megkísérli feltárni az önérzet gyökereit .

Mondandójának az a veleje. a tüdő vagy a szív automatikusan működik. hogy gondolkodjunk. az elme azonban nem. A kutyák is érzékelik az egyes embereket. Arra születtünk. ha azt akarjuk. A freudi pszichoanalízisben az ember „ösztönök által manipulált báb". Egyik irányzat sem számol az elme fogalomalkotási képességével. amelyből öntudatunk és gondolkodásra való képességünk fakad. de csak mi ismerjük a „zöld" fogalmát. önbe­ csülésünk veszélybe kerül. Ha pedig nem tudunk felelősséget vállalni életünkért és cselekedeteinkért. ez a népszerű pszichológiai irodalom egyik első klasszikus műve. Branden elutasítja a könyve írásakor uralkodónak számító két nagy pszichológiai iskolát.különösen a könyv első fele nehézkes -. Csak az ember tesz föl kérdéseket az élet értelméről. csak az ember igényli azt. Bár sokan nyögvenyelős olvasmánynak tartják . mi tehát tudatosan választjuk a gondolkodást. a behavioristák pedig „inger-válasz gépnek" te­ kintenek minket. hogy önbecsülésünk a helyén legyen." Hatalmunkban áll. miben különbözik az ember a többi állattól. hogy céljaink elérése érdekében szabályozzuk és alakítsuk saját tu­ datosságunkat (consciousness). és ezért gondolkodnunk kell. Ha elhomályosít­ 80 . hogy bár az állatok is rendelkeznek valamifé­ le tudattal. Branden idézi Ayn Rand megjegyzését: „A gyomor. és még ma is képes befolyásolni a közgondolkozást. A többi állat is érzékel zöld színű tárgyakat.természetszerűleg kedvező megvilágításban látjuk magunkat. Konceptuális lények Branden hosszasan fejtegeti. azonban csak mi ismerjük az „emberiség" fogalmát. hogy egyfajta konceptuális keretben elhelyezze magát. Ez a fogalomalkotás a legkevésbé sem automatikus.

de valójában a tudato­ san választott és fejlesztett értékekből ered . és gyűlölni fogjuk magunkat emiatt. ha passzívak vagy bátortalanok vagyunk. Érzelmek és önbecsülés Volt-e már az Olvasó olyan helyzetben. ha tudatosítjuk magunk­ ban. Ha pedig tagadjuk vagy erodáljuk ezeket az értékeket. depressziót. de érzelmileg nem tudta rávenni magát? Branden szerint a lélektani értelemben vett érettség azt jelenti. egyszerűen elég. miközben szem elől veszítjük a tágabb perspektívát.juk a tudatunkat (awareness). Nem kell hideg. hogy sodródunk a pillanattal. fokról fokra kiöljük magunkból legnagyobb kincsünket.akkor vagyunk boldogok. A boldogságot érzelemnek szokás tekinteni. félelmeket. Csakis az érzelmek racionális kezelésével kerülhetjük el a bénító önbizalomhiányt. ha hagyjuk. mindenki. Hogy szerethessük magunkat. érzelemmentes robotokká válnunk. hogy érzelmeink irányítsák gondolatainkat és cselekede­ teinket. Ha feláldozzuk a gondolato­ kat és a tudást a racionálisan nem igazolható érzelmek oltárán. hogy érzelmeinknek meg kell maradniuk személyes életfilo­ zófiánk tágabb keretei között. Branden 81 . hogy el­ vek és nem érzelmek mentén gondolkodunk. mondja Branden. amikor az eszével tudta. állítja Branden. Neurózisról akkor beszélhetünk. aki kézben tudja tartani az életét. hogy el kellene végeznie valamit. táplálnunk kell gondolkodási képességünket. ha elérjük. akkor szenvedünk. ésszerűen él. az érzelmeinkkel. beteljesítjük azt. aláaknázzuk önbecsülésünket. ami számunkra a legfontosabb. A pszichológiai éretlenség annyit tesz. ha közelebbről megnézzük. Nem lehetünk egyszerre boldogok és irracionálisak.

és mindig hű akar maradni magához. meghatároznunk értékeinket. és gyötrelmes számára az eluta­ sítás. a bűntudat vagy a depresszió arról tudósít minket. A szorongás. hanem mások körül forog. Jó viszony­ ban van a valósággal. mert az életfilozófiája nem saját maga. ha nem gondo­ lunk át valamit úgy. Nem áldozati állatok Az önbecsülésében erős embert az objektív tények irányítják. mindenáron normálisnak akar látszani. Ha azonban a racionalitást alárendeljük az ér­ zelmeknek.szerint szorongás jobbára csak akkor támad bennünk. aki nem igazán a maga életét éli. aki a körülményeknek. elveszítjük saját ítélőképességünkbe vetett bizalmunkat. hogy a túlélés szolgálatában áll. Branden „szociális metafizikusnak" mondja az ilyen embert. Branden szerint azonban a lelki fájdalomnak is van biológiai értelme. esetleg új értékeket kialakítanunk. Aki nem gondolkodik. Ennek ellentéte az olyan ember. 82 . hogy tu­ datosságunk nincs rendben. Természe­ tesen az ilyen ember „célirányosnak" tartja az életformáját. ahogyan kellene. mintha a világ legésszerűbb dolga lenne az önfeláldozás. „alkalmat­ lanná válik a való életre" A fizikai fájdalomról tudjuk. távolabb kerül a valóságtól és közeledik valódi énjének elvesztéséhez. meg kell erősítenünk magunkat mint individuumot. Hogy meggyógyuljon. mások elvárásainak és értékeinek akar megfelelni. amit ezen az úton megtesz. Minden lépéssel.

Mélyen gyökeredző szükségletről van szó. Az önbecsülés pszichológiája nem feltétlenül mond sokat.Záró megjegyzések Branden leszoktatja az olvasót arról a gondolatról..). annál jobban megerősödik . A nagyon magabiztos személyiségnek. Minél több döntést hozunk saját legfőbb értékeink szerint. Mentségek köntösébe burkolódzunk. Gyakorlatiasabban. Ebbe a körbe tartozott felesége. Pszichológusként végzett a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles). és később a filozófusnő „kollektívájának" . s közben lassan elszivárog az önbizalmunk. kevesebb filozófiába ágyazva tárgyalják az önbecsülést Branden későbbi munkái: The Six Pillars o f Self-Esteem (Az önbecsülés hat alappillére) és The Art of Living Consciously (A tudatos élet­ vezetés művészete). aki éli világát. Barbara 83 . és minél jobban fejlesztjük. hogy az önbecsülés „jól érzem magam" dolog. mert. Minél több az életünkben a „kellene" (ezt vagy azt kellene tennem. Belülről kell jönnie. amelyet nem lehet sekélyes eszközökkel kielégíteni. Nathaniel Branden Náthán Blumenthal néven született a kanadai Ontarióban 1930-ban.hívei szűkebb körének vezetője lett. képes magával ragadni ez a könyv. de azt az olvasót. akinek ne­ héz döntéseket kell meghoznia az életében. annál jobb lesz a közérzetünk. annál több mentséget találha­ tunk magunknak. majd a New York Egyetemen doktorált.ahogyan az izmaink is. Ayn Randdel 1950-ben találkozott először..

1980). Branden az 1950-es évek végén megalapította a Nathaniel Branden Intézetet az objektivizmus terjesztésé­ re. miután ehhez mindket­ tejük házastársa hozzájárult. 1966) címűeket. 1996). Honoring the Self (A megbecsült én. hogy Brandennek viszonya van Patrecia Scott színésznővel. További munkái: The Psychology o f Romantic Lőve (A szerelem pszichológiája.Branden és Alán Greenspan. amikor Rand megtudta. Branden és Rand több könyvet is írt együtt. az Egyesült Államok Szö­ vetségi Tartalék Bankjai kormányzótanácsának későbbi elnöke. 84 . 1983) és Taking Responsibility (Fele­ lősségvállalás. A magánéleti és szakmai kapcsolat 1968-ig tartott. A My Years with Ayn Rand (Éveim Ayn Randdel) című könyve jó képet ad arról a korról. Hosszú szerelmi viszonyba kezdett a nála több mint 20 évvel idősebb Randdel. és szemináriumokat tart az önbecsülésről. és a mozgalom második legbefolyásosabb szószólójának számított. Branden ma is gyakor­ ló pszichoterapeuta Los Angelesben. többek között a The Virtue o f Selfishness (Az önzés mint erény. s bár Branden később szóvá tette a Rand körül kialakult személyi kultuszt. a filo­ zófusnő gondolatai későbbi írásaiban is tükröződnek. 1964) és a Capitalism: The Unknown Ideál (Kapitalizmus: az ismeretlen ideál.

.

A természetes preferencia m indkét esetben állandó. erőssége a reflexió. ahogyan mi. oldal) 86 . vagy n em érdeklődik a m inket érdeklő dolgok irá n t. hogy a másik ember. m int a m ieink.vagy balkezesség. nem a m i értékeinket tartja sokra.1980 Különféle adottságok „N e m tudhatjuk biztosan. akárcsak a jobb. de kifelé. ha szükséges. a cselekedeteiben nyújtja a legjobb teljesítményt. de a belső világában van igazán otthon." „A jól fejlett introvertált szem élyiség jól elboldogul a külvilág dolgaival. Érintkezési pontok Hans Eysenck: A személyiség dimenziói (163. nem úgy érvel. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. N agyon is gyakori. H asonlóképpen a jól fejlett extravertált szem élyiség képes ugyan hatékonyan gondolkodni. akivel épp kontaktusba ke­ rülünk. hogy mások lelki működései ugyanazokon az alapelveken nyug­ szanak." Dióhéjban A személyiségtípus ismeretében értelmet nyernek a másik ember cselekedetei.

Isabel Briggs Myersszel. „spontán". Katherine felfigyelt rá. MBTI) az 1940-es évek óta forgalomban levő. amelyet egész életében folytatott lányával.7. Isabel szüleinek tetszett a fiú. 1 C. hogy Isabel Briggs egyszer egy barátjával. ez szolgáltatta az elméleti hátteret munkájához. G. amelyben „meditatív". Úgy mondják. és számos önéletrajz tanulmányozása alapján kidolgozott egy alaptipológiát. Budapest 87 . Clarence Myersszel érkezett haza a szülői házba karácsonyi vakációra. A teszt születése nem mindennapi történet. Jung: A lélektani típusok általános leírása. a Lélektani típusokra (Psychological Types)15. hogyan lehetne személyi­ ségtípusok szerint csoportosítani az embereket. a személyiségtípus meghatározását szolgáló teszt. fejezet Isabel Briggs Myers A Myers-Briggs-féle Típusjelző (Myers-Briggs Type Indicator. 2 0 0 6 . de az édesanya. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. mint ők. Rábukkant Carl Jung könyvére. Katherine-t foglalkoztatni kezdte a kérdés. amely segített megalapozni a munkaadók által manapság használt pszichometriai módszereket. „végrehajtó" és „társaságkedvelő" típusokat kü­ lönböztetett meg.. 5 Európa. hogy mennyire más. ford.

Isabel nem szerzett pszichológus diplomát. Vannak olyan emberek. amely a vizsgált személyiség preferenciáit fejezi ki. de mindvégig megmaradt Katherine Briggs eredeti szándéka: hogy fölfe­ dezhessük általa. s hogy ezt az eredményt a gyakorlatban miként lehet hasznosítani. főleg a munkaalkalmasság megítélése végett. 1957-ben kiadta Briggs Myers munkáját. tudomást szerezvén az Indikátorról. A Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok: a személyiségtípusok megértése) lapjain Isabel Briggs Myers személyes ma­ gyarázatot fűz munkájához. Egy oktatási tesztekkel foglalkozó magáncég. akik a személyiségtipológia elméleti hátterével foglalkoznak. akik csak az öt érzékük segít­ 88 . házassági tanácsadási vagy sze­ mélyiségfejlesztési célból is. Az eldöntendő kérdésekből álló MBTI teszt végeredményül egy négy­ betűs kódot ad. Ez a könyv alapmű mindazok számára. hogy több ezer diákkal töltessék ki a tesztet. Azóta az MBTI-t sok millió emberen vették fel. pél­ dául így: ISTJ vagy ESFP. de az egyik helybeli bank vezetője segítségével megismerkedett a statisztikával és a személyiségtesz­ tekkel. de esetenként oktatási. de az csak az 1970-es években terjedt el széles körben. 1944-ben alkotta meg a Típus-indikátor első változatait. A továbbiakban bemutatjuk a fő különbségeket a 16 típus között. Penn­ sylvania államban iskolaigazgatókat sikerült rábeszélnie arra. Peter Briggs Myers volt. A nem sokkal halála előtt befejezett könyv társszerzője fia. „miért olyanok az emberek. s ezenkívül orvostanhallgatókon és le­ endő ápolókon is felvették a teszteket. Az észlelés módjai: érzékelés vagy intuíció? Jung a Lélektani típusokban a külvilág észlelésének két formáját állította szembe egymással. A teszt az évtizedek során sokat finomodott. amilyenek".

mi valódi („intuitív" típusok). és (2) érzések alapján. hoznak döntéseket: (1) gondolkodás útján.ségével fogják fel a valóságot („érzékelő" típusok). aszerint. a logika személy­ telen folyamata segítségével. Az érzékelő módszert alkalmazó személyiséget az köti le. és vannak olyanok. az érző pedig nem érti. felhasználásában és rendezésében nyújt jobb teljesítményt. hogy a kér­ déses dolog számukra mit jelent. Ezzel szemben az intuitív emberek szívesen időznek ideák és lehetőségek láthatatlan világában. A gondolkodó. Bármelyik módszert hasz­ náljuk szívesebben és bármelyikben bízunk jobban. a maga módszerében bízva.hogyan lehet olyan hideg és személytelen. rendszerint már életünk korai szakaszában ahhoz vonzódunk. bizal­ matlanok a fizikai valósággal szemben. akik tudattalanjuktól várnak belső megerősítést arról. az érző embert ir­ racionálisnak és szubjektívnek tartja. Mindenki az általa jobbnak tartott döntéshozatali módhoz ragasz­ kodik. eszmék és abszt­ rakciók kevéssé foglalkoztatják. 89 . a gondolkodásra hajló pedig a tények és gondolatok egybevetésében. hogy mi igaz. csak a tényekkel törődik. hogyan maradhat közömbös a számára fontos dolgok iránt a gondolkodó . Általában az a gyermek. s azt finomítjuk egész életünkben. amit maga körül tapasztal. a személy­ közi kapcsolatok alakításában. aki az érzést részesíti előnyben. Döntéshozatal: gondolkodás vagy érzés? Jung és Briggs Myers felfogása szerint az emberek kétféleképpen követ­ keztetnek.

„mosolygós szolgáltatói" területek). sebész. és főleg a személytelen elemzést követelő munkakörök felelnek meg neki (pl. milyen lehetőségeket kínál a jövő. jogász. SF . Az SF típus is az érzékeire hagyatkozik. gépkezelő). amelyben kommunikációs tehetségük mellett a dolgok jobbá tétele iránti igényüket is kiélhetik (pl. ha csak lehet.érzékelés és gondolkodás. Az ST típusú ember. szociális munkás. szokásokat és jelle­ geket határoznak meg. könyvelő. NF . író.intuíció és gondolkodás. NT .az érzékelésből (S). Többnyire 90 . Az ilyen ember gyakorlatias.adódik a négy alapvető prefe­ rencia. mert jobban érdekli őket.A négy preferencia A felsorolt orientációkból .intuíció és érzés. de következtetéseit nem annyira a tények tárgyilagos elemzésére. szükségleteket. az intuícióból (N). pszichológus tanácsadó. tanító. a gondolkodásból (T) és az érzésből (F) . Az NF típusú emberek is többnyire szívélyesek. eladó. min lehetne változtatni. barátságosak. lelkész. mint inkább a tényekkel kapcsolatos érzései­ re alapozza. Az emberekhez kapcsolódó személy. tanár felsőbb iskolá­ ban. kutató).érzékelés és érzés. ahol szívélyes viszonyban lehet az emberekkel (pl. de a racionális elemzésre való képességét használja fel a célok elérésére. amelyek bizonyos értékeket. ápoló. Az NT típus szintén a lehetőségekre összpontosít. az érzékekkel igazolható tények alapján áll. és jobbára olyan területen helyezkedik el. de nem az adott helyzetre vagy az aktuális tényekre összpontosítanak. Az olyan munkát szeretik. reklámszakember. Ezek a következők: ST .

Lehet. illetve az introverzió (amikor az embert inkább a gondolatok belső világa köti le) független az érzékeléssel. Domináns és kiegészítő folyamatok Bár mindannyian előnyben részesítünk bizonyos létezési módokat. akkor ez lesz a domináns folyamat. Nézzük az NT típust. matematikus. az egyik mindig uralkodik a többi fölött. gondolkodással és érzéssel kapcsolatos preferenciáktól. hogy kinek melyik felel meg jobban. Extravertált és introvertált emberek Az extraverzió (a külvilágon keresztül szemlélni az életet). Az extravertált emberek általában gyorsan mozdulnak. mint a másik. Vannak például extravertált NT típusú em­ berek. a helyzetek közvetlen befolyásolására törekszenek. mind a gondolkodás preferenciája jellemző rá. s csak azután állnak elő a véleményükkel. Mind az intuí­ ció. ahogy vannak introvertált. illetve introverzió iránti preferenciát jelöli. intuícióval. Az extravertáltak szívesen döntenek az események sűrűjében. de ha a gondolkodás a vonzóbb számára. ahol a problémák meg­ oldásához találékonyság kell (pl. az introvertáltak cselekvés előtt átgondolják döntéseiket.olyan (sokszor műszaki jellegű) szakmát művel. A négybetűs kód első betűje (E vagy I) az extraverzió. tudományos kutató. érzékelő és érző típusúak is (ÉNT. Egyik preferencia sem vezet feltétlenül jobb döntésekhez. egyszerűen azt fejezik ki. számítástechnikai vagy pénzügyi szakember). hogy intuí- 91 . az introvertáltak viszont időt hagynak maguknak az összefüggések felismerésére. illetve ISF).

Briggs Myers szerint az extraverziónak kedvező társadalmunkban rosszabbul jár az az introvertált személyiség. az észlelés nélküli ítélkezés vak. amellyel egyensúlyban tartják belső világukat.dójával helyesnek ítél valamit.nem érti. és azt ál­ lította. A személyiségtípusok megkülönböztetésének célja az észlelés és a döntéshozatal megerősítése. hogy nyilvánosság előtt is megjelenjen. azt sugallja: nem értjük vagy nem értékeljük embertársaink világlátását. és a kiegészítő folyamat mindkettőt segít­ heti." A kapcsolatok javítása a személyiségtípus tudatosításával A tény. Jung azonban továbbment. A kiegészítő fo­ lyamat elhanyagolása mindkét esetben erős egyoldalúsághoz vezet. azaz észlelés). Egy introvertált ember számára a kifelé fordulás lehet a kiegészítő folya­ mat. Mivel a gondolkodás döntéshozatali folyamat. hogy az én kohéziója érdekében valamelyik folya­ matnak dominánsnak kell lennie. mint az az extravertált szemé­ lyiség. ami a nyitottságot. akiben nem fejlődik ki a kiegészítő extraverzió. hogy egy „kiegészítő" folyamatra is szüksége van mindenkinek. ezt azonban tárgyilagos gondolkodással is meg kell erősítenie. Teljesen érthető. A személyiség kódja: ENTJ. ha kell. A gondolko­ dó típus például alábecsüli az érző ítéletét . a jobb megértés vágyát fejezi ki. A teljesen egyoldalú introverzió a gyakor­ latban mond csődöt. a kizárólagos extraverzió pedig felszínes. hogy az emberek nem mindig jönnek ki egymással. hogyan dönthet he­ 92 . esetünk­ ben a személyiség fő eleme az ítélkezés vagy döntéshozatal (judgment). Az extravertált emberek számára a befelé fordulás a kiegészítő folyamat. és az egyén megsínyli ezt. aki nem törődik a belső világával. amely képessé teszi arra. Más esetekben az utolsó betű P (perception. Briggs Myers szerint „Az ítélkezés nélküli észlelés nem ad tartást.

hogy az akkor is helyes észlelésre és ítélkezésre vezeti. Vegyünk egy másik példát. A felsorolt esetekben mindegyik embertípus képtelen elfogadni azt. Lássunk néhány ezzel kapcsola­ tos tudnivalót. információhoz akar jutni. az inspiráció. éppoly re­ ménytelen. ha megoldást várunk tőle. mint a füvet meggyőzni arról. és jól működik. ezért az érző típusú embernek. ha van némi elképzelésünk munkatársaink gondolkodásmódjáról. Az érző típus azonban olyan fokra fejlesztette a maga domináns folyamatát. mi jó és mi rossz. Meggyőzni őt arról. A gondolkodók szerint az érző típusú emberek túl sokat beszélnek. hallási. mégpedig azért. szaglási és tapintási érzékletei alapján észlel és ítélkezik. hogy a másik személy domináns folyamata működik. hogy minél tömörebben fejezze ki magát. hogy mivel az érzékelő típus a látási. Ha egy gondolko­ dó beszélget valakivel. Ugyanígy az is igaz. számára felfoghatatlannak látszanak az intuitív típus nézetei és következtetései.lyesen az érző típus a logika igénybevétele nélkül -. igyekeznie kell. hogy ne legyen zöld. mondván: hiányzik belőle „az élet lehelete". aki egyszerűen csak „tudja". • Az érzékelő típusú kollégának nagyon gyorsan kell bemutatnunk a problémát. mert saját érzései bizonytalanok és megbízhatatlanok. amikor a gondolkodó típust nem. Az intuitív ember viszont földhözragadtnak érzi az érzékelő típust. 93 . Embertípusok a munkahelyen Munkahelyi körülmények között könnyebben elfogadtathatjuk gondo­ latainkat és csökkenthetjük a súrlódásokat. ha el akar érni valamit egy gondolkodónál. hogy észlelése vagy ítélete helytelen.

• A gondolkodó tudni akarja. így van-e. s nem elhibázott-e a személyiségtípusok azonosítására általa kidolgozott egész metodológia. milyen típusú emberekkel van dolgunk. Úgy vélte. Minthogy négy em- 94 . bárkire vonatkoztatható. és a szkeptikusok azt is szóvá tették. Többen is megkérdő­ jelezték. milyen típusú eredményt várunk tőle. Ha tisztában vagyunk azzal. kisebb a tekintélyvesztés kockázata. hogy a típusok leírása nem elég pontos. hogy ne a résztvevőkre. Maga Jung óvakodott attól. • Az érző típusú kolléga számára az érintett személyek szempontjai szerint kell bemutatnunk az adott helyzetet. és a helyzetet logikai lépésekben kell elmagyaráznunk neki. elképzelhető.• Az intuitív munkatárs csak akkor kész segíteni. hogy figyelemreméltóan pontos leírást kap magáról. mindig ügyelnünk kell arra. hogy egyes emberekre alkalmazza általános elveit. hogy tökéletes megoldás születik. Bármelyik típusról legyen is szó. hanem a problémára összpontosítsunk. nagyobb az esély arra. a teszt elvégzése az int­ rovertált emberek számára lehet a leghasznosabb. Ha az olvasó elvégzi magán az eredeti tesztet vagy annak valamelyik módosított változatát. kevesebb lesz a konfliktus. Záró megjegyzések Isabel Briggs Myers nem volt okleveles pszichológus. hogy helyesen értelmezte-e Jung tanait. Döntse el ki-ki maga. Saját skálája szerint Briggs Myers INFP-nek (introvertált-intuitívérző-észlelő) típusúnak bizonyult. ha felcsillantunk előtte valamilyen számára vonzó lehetőséget. ezért a pszicholó­ gusi társadalom sohasem fogadta be őt teljesen.

Tesztjét a George Washington Orvosegyetemen több mint 5000 orvostanhallgatón végezték el. és egy évvel később. így aztán nem meglepő. hogy ne akarjanak mások lenni. örökös stresszre és kínlódásra ítéli magát. sok­ szorosan nagyobb esélyünk lesz a teljes. Talán az MBTI-ből meríthettek először bátorítást ahhoz. a Swarthmore College-ban kapott politológusi diplomát. há­ ziorvos. Lynam Briggs fizikus több mint tíz éven át az USA Országos Szab­ ványügyi Hivatalának igazgatója volt.bér közül három extravertált. ha bátran élünk meglevő adottságainkkal. Isabel Briggs Myers úgy vélte. ha egy balkezes mindenáron jobbkezessé akar válni. sebész. és minden intuitív típusú emberre három érzékelő típusú jut. nyomás nehezedik rájuk az ügyben. boldog és sikeres életre. hogy az egykori medikusok többsége a típusa alapján várható pályára (kutató. hogy megtagadják magukat. A Különféle adottságok egyik izgalmas felismerése. hogy a kisebbségben levő introvertált emberek úgy érzik. Isabel 1918-ban összeházasodott Clarence Myersszel. Édesanyja taní­ totta otthonukban.vagy balkezesség. C. a szemé­ lyiségtípus éppúgy veleszületett adottság. Isabel Briggs Myers Isabel Briggs néven született 1897-ben. Az 95 . mint akik. hivatali munkakör) került. környezetünk extravertáltnak mondható. Az ápolókon végzett vizsgálatban több mint 10 000 fő vett részt. Washingtonban (D. mint a jobb. Apja. Követéses vizsgálatá­ ból 12 évvel később kiderült. hogy személyiségtí­ pusunk megismerése és fejlesztése a jó IQ-nál is fontosabb feltétele lehet az életben való boldogulásnak.).

Munkáját a Myers and Briggs Alapítvány folytatja. jelenleg a Myers and Briggs Alapítvány elnöke és a Myers-Briggs Vagyonkezelő Alapítvány kurátora. A National Academy o f Science hivatalának igazgatója volt. Isabel Briggs Myers 1980-ban halt meg.MBTI-t első ízben az Educational Testing Service adta ki 1957-ben. és a Rhodes Schoolban fizikát tanult. 96 . Petet Briggs Myers 1926-ban született. Tizenéves kora óta részt vett az MBTI kidolgozásá­ ban.

.

m int az onnan nem messze levő leszállópálya. am ely csak sport. oldal) Anne Moir és Dávid Jessel: Agyszex (365* oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405.és a fájdalom ­ érzésért felelős idegekben éppúgy. oldal) 98 . Valószínűleg ez magyarázza. akkor a női agyban ugyanez a központ csupán akkora. D e ha a férfi agy szexuális go n ­ dolatokat feldolgozó központját a chicagói O 'H a re légikikötőhöz hasonlítjuk. de m ég a legterm ékenyebb napjaikon is legföljebb 3 . A z em beri genom 3 0 0 0 0 g én je közül csak nagyon kevésben van eltérés a n em ek között. érzéseket és érzelm eket közvetítő neu ro n o k b a n . m int az észleléseket.az öröm. a nők viszont csak naponta egyszer. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507.4 óránként. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. " „A férfiak és a nők genetikai anyaga több m int 9 9 % -b a n tökéletesen egyforma. Ez érdekes nem ek közti kölcsönhatásokra ad alkalm at. addig a l férfiaknak csak egy keskeny bekötőútjuk van erre a célra.2006 A női agy „M íg c női agyban az érzelm ek feldolgozása nyolcsávos szupersztrádákon halad. oldal) Róbert E. hogy a 2 0 . Érintkezési pontok Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311." Dióhéjban A férfiak és a nők a nemi hormonok szintjének hatalmas különb­ ségei miatt eltérő tapasztalatokat szereznek a világról. Ez a csekély különbség azonban testünk m inden egyes sejtjében érezteti hatását .3 0 éves férfiak 8 5 % -a körülbelül 5 0 m ásodpercenként gondol a szexre. gondolatokat.és m a gángépeket fogad.

Fölvetődött benne a kérdés. már pszichiáterként Brizendine a premenstruációs szindróma igen súlyos formájában szenvedő nőkkel foglalkozott. fejezet Louann Brizendine Louann Brizendine már orvostanhallgatóként megismerkedett azokkal a vizsgálatokkal. és megdöbbenve ta­ pasztalta. miközben 99 . Szembeállítja a férfiak agyi hormonális állapotainak viszony­ lagos stabilitását a nők különféle kémiai anyagok koktélja által meghatáro­ zott agyi állapotaival. amelyek drámai változásokon mennek át. saját kutatásait és számos más szakterület eredményeit foglalja össze. mint depressziós férfi. Később. ezért akkor ő is .és Hormonklinikáját San Francis­ cóban. Egyetemi évei alatt volt tetőpontján a feminista mozgalom. amelyekből egyértelműen kiderült. formálják a belső valóságot .a hormonkémia drámai változásai.8. A The Female brain (A női agy) című művében. Ő alapította meg 1994-ben a Nők Hangulat.mint sokan má­ sok . Csakhogy ké­ sőbb kiderült az is: a serdülőkorig a fiúk és a leányok egyformán hajlamosak a depresszióra.„a nők patriarchális elnyomásának" tudta be ezt a tényt. milyen nagy mértékben alakítják a női agyat . amely az egyik első ilyen intézmény volt a világon. hogy nem a korai serdülőkor hormonális változásai teszik-e hajlamosabbá a lányokat a depresszióra. amely húszéves neuropszichiátriai munkássá­ gának gyümölcse.irányítják a visel­ kedést. hogy szerte a világon kétszer annyi depressziós nő van.

majd a változókorba lép. A nyelvhasználatért és a hallásért felelős agyterületeken nem keve­ sebb mint 11%-kal több neuron van a nők agyában. idősödő nők agyműködését.a kislány felserdül. felnő. A mások arcán kifejeződő érzelmek felismerésében szerepet játszó idegi hálóza­ tok szintén fejlettebbek a nők agyában. hogy a férfiak könnyebben jönnek dühbe és követnek el erőszakos cselekményeket. hogy a férfiak okosabbak. csak a nők agysejtjei szorosabban vannak „összecsomagolva". a szexualitás neurobiológiáját. Eszerint a beszéd. Va­ lójában a férfiak és a nők agysejtjeinek számában nincs különbség. és a memóriáért felelős hippocampus is a női agyban nagyobb. ha közvetlen fizikai 100 . A továbbiakban Brizendine-nek a leánycsecsemők és a serdülő leányok agyműködésével kapcsolatos gondolatait mutatjuk be. miért igényelnek a női agyi állapotok és a női hormonké­ mia változásai külön kutatásokat. az érzelmi intelligencia és az emlékek tárolása terén a nők természetes előnyt él­ veznek a férfiakkal szemben. és hogy az emberi viselkedésre vonatkozó általános megállapítások miért jobbára a férfiak viselkedését tükrözik. mondja Brizendine. A férfiaknak viszont több processzorúk van a félelmet és az agressziót sza­ bályozó amygdalában. A könyv ra­ gyogóan világít rá. Ebből régebben arra következtettek. Alapvető különbségek Még ha figyelembe vesszük is a testméretbeli különbségeket. mint a nők. anyává lesz. A női agy izgalmas fejezetekben tárgyalja a szerelmes nő agyműkö­ dését. a férfiak agya mintegy 9%-kal nagyobb. „anyu agyát" (hogyan befolyá­ solják a gondolkodást az agyban a terhesség alatt bekövetkező kémiai változások) és a változókoron túllépett. mint a férfiakéban. Talán ezzel magyarázható. mint a nőké.

mint a férfiak. beszélünk. akkor ez nem is olyan meglepő. hogy a férfiak átlagosan 52 másodpercenként gondolnak a szexre. Kutatások bizonyítot­ ták. mint a férfié. A leánycsecsemők agya A terhesség nyolcadik hetéig egyforma a leány. Említést érdemel még egy alapvető különbség. A nők agyuk más részeit. megtizedelve a kommunikációban résztvevő sejteket. hogy szerelmesek va­ gyunk. problémát oldunk meg.és a fiúmagzat agya között. hogy az agy más-más pontjai aktiválódnak attól függően.például problémák megoldására. a beszéd megértésére vagy általában a külvilág megtapasztalására -. hogy a szexuá­ lis gondolatokat és viselkedést szabályozó agyterület a férfiak agyában két és félszer akkora. más áramköreit használják ugyanazoknak a feladatoknak az elvégzésére . a nők viszont csak naponta egyszer. Ezután már jelentős biokémiai különbség van a leány. A modem képalkotó eljárásokat alkalmazó vizsgálatok ma már lehető­ vé teszik az agyműködés azonosidejű (online) vizsgálatát. mint a női agyban. egy arcot szemlélünk. 101 . avagy szorongunk. Nagyjából a ter­ hesség nyolcadik hetében a fiúembriók agyát elárasztja a tesztoszteron. A nő agya nagyobb stresszt él át egy adott esemény kö­ vetkeztében. és ezek a „forró pontok" a férfi és a nő agyában különböző­ ek. mivel az a család fennmaradására jelent veszélyt. és a ter­ hesség közepére javarészt kialakulnak az agy nemek közti eltérései. Kiderült. Ha figyelembe vesszük. Brizendine szerint a női jelleg az alapértelmezett opció. de másképpen.és fiúembriók agya. mert számol a gyermekre vagy a családra leselkedő veszéllyel is. Brizendine szerint egy mai nő azért élhet meg katasztrófaként egy kifizetetlen számlát. A női agy is alkalmazkodott az életveszélyes helyzetek­ hez. és segítve a szexua­ litásért és agresszióért felelős sejtek növekedését.veszélybe kerülnek.

ha felnőnek és nekik is gyermekeik lesznek.A leánycsecsemő olyan huzalozású aggyal születik. A tizenéves lányok agya A leányok gondolkodásának és viselkedésének serdülőkori változásai követik az ösztrogén (az egyik „közérzetjavító" hormon). miközben a fiúcsecsemők e képességei egyáltalán nem fejlődnek ebben az időszakban. a férfiakét pedig csak 7000. nem egy kultúrában szokás volt bezárni a nőket vagy kapoccsal rögzíteni a nyelvüket. (Brizendine megjegyzi. Életének első három hónapjában az „egymás szemébe nézésben" és a szemkontaktus­ ban 400%-kal javul. kapcsolatteremtésre való hajlandóságot erősíti) és a dopamin (amely az agy örömérző központjainak működését serkenti). a ruházattal és a hajviselettel való 102 . a vásárlás. amely alkalma­ sabb az arcok felismerésére és a hangszínek elkülönítésére. szerelemre. Mint jól tudjuk. Ugyancsak fontos hormon az oxitocin (amely a kötő­ désre. Ennek ismeretében azonban meg lehet törni az anya-csecsemő stressz ciklusát. a titkok megbeszélése. ke­ vésbé tudnak szoptatni. hiszen a felnőtt nők ajkát átlago­ san napi 20 000 szó hagyja el. hogy ne locsogjanak olyan sokat.) További fontos csecsemőkori különbség. hogy a nők ebbéli fölényét nem mindig méltányolták. a leánygyermekek valamivel hamarabb kezdenek beszélni. így marad ez később is. E hormonok hatására a tizenéves lányokban erős az igény a traccsolás. mint a fiúk. mert agyuk nyelvhasználatért felelős áramkörei fejlettebbek. A stressztől kimerült anyák leánygyermekei. a progeszteron („az agy Seduxenje") és a kortizol (a stresszhormon) szintjének agyi ingadozásait. hogy a leánycsecsemők ér­ zékenyebbek anyjuk idegrendszerének állapotaira.

s mindebben nagy örömüket lelik.) A szoros társas kap­ csolatok rendkívül pozitívan hatnak a női agyra. Eszerint biokémiai alapja van annak. és evolúciós értelemben „tudja". Ezeknek a változásoknak a barátok láttán hallatott örömkitörés és az elutasítás kiváltotta pánik is része. a veszteség érzését. A legrámenősebb. hanem a beszélgetési és társas hajlamot is csök­ kentik. mert a stressz csökkentése érdekében szüksége van a kommunikációra. és miért oly fontosak számára a baráti társaságok? Élettanilag ekkor lép a gyermekszülés szempontjából optimális korba. hanem férfiak írták le. Az androgénszint normális mértékű ingadozásai miatt a lányok olykor jobban töreksze­ nek arra. És miért oly gyakori a tizenéves fiúk között a mogorva. hacsak nem sportról vagy lányokról van szó. hogy a szoros csoportkötelék védel­ met jelent a kisgyermekes anya számára. ahogy egy férfi. Brizendine szerint a leányok „dopamin-oxitocin viharai" az orgazmust leszámítva „a leg­ nagyobb és legteljesebb neurológiai kielégülést nyújtják" De pontosan miért is érzi akkora katasztrófának egy tizenéves lány egy barát elvesztését. 1 03 . Sok tinédzser lány foly­ ton a telefonon lóg.kísérletezés. legagresszívabb lányoknak gyakran magas az androgénszintjük . kommunikatív magatartásfor­ mák iránt. és Brizendine sok olyan „problémás" lányt kezelt. aki az átlagosnál nagyobb hormonális változásokat élt át. A tizenéves lányok önbizalma és stressztűrő képessége a havi cik­ lustól is függ. szófukar vi­ selkedés? A tesztoszteronban fürdő agysejtek nemcsak kényszeres maszturbációkat váltanak ki. vagyis általában a társasági.az androgéneket az agresszióval hozzák összefüggésbe. (A veszélyhelyzetre adott „harc vagy mene­ külés" reakciót nem nők. amely erősíti az elhagyatottság. hogy hatalmat szerezzenek egymás vagy a fiúk fölött. hogy a serdülő lányok oly intenzíven barátkoznak egymással. aki nem tud úgy támadni vagy menekülni. és egy-egy kapcsolat elvesztése olyan hormonális változást idéz elő.

de később a neurológiára tért át. és nem törődött az olyan pszichológiai és szociológiai eszmefuttatá­ sokkal.Végeredményben tehát tizenéves korukban a fiúk és a lányok . amelyeknek nincs sok közük a tulajdonképpeni agyműködéshez.az eltérő hormonális hatások miatt . hogy a férfiak és a nők matematikai és természettudományos teljesítményében megfigyelhe­ tő eltérések a két nem agyának természetes különbségeire vezethetők viszsza. és osztályelsők sem akarnak lenni. hogy hosszú órákon át egyedül tanul­ janak vagy dolgozzanak a számítógépen. hogy kulturális attitűdjeink vagy politikánk megváltoztatásával javítsunk a világon. Ezzel szemben a lányok agya a társas kapcsolatokat és az érzelmi életet erősítő ösztrogénben fürdik. Lawrence Summers indított el azzal az állításával. hogy a politikai korrektség nem játszik szerepet a viselkedés megértésében. ezért ők nem szívesen törik a fejüket órákon át matematikai feladatokon. a serdülő fiúk agyát elárasztó tesztoszteron versengőbbé teszi őket.nemenként igencsak eltérő . így kevésbé 104 . Agyuk kémiai működése felnőttkorban is kommunikációra és kapcsolatteremtésre ösztönzi a nőket. képesek lehetünk arra. a lányok viszont erős szociális kötődésük révén fokozzák önbecsülésüket. amelyet a Harvard Egyetem elnö­ ke.más-más irányba fordulnak: a fiúk a másoktól való függetlenség. Igen.biológiája miként alakítja a viselkedést. Azonban. Feminista létére hangsúlyozza. hogy az agy . de ehhez előbb meg kell értenünk. Záró megjegyzések Brizendine pszichiáterként kezdte pályáját. Brizendine is beszállt abba a vitába. és hajlamosabbá válnak rá. Brizendine szerint serdülőkorig a fiúk és a leányok teljesen egyforma teljesítményt nyújtanak a matematikában és a természettudományokban.

Ezután orvostudományi stúdiumokat folytatott a Yale Egyetemen. az energia és a szexuális működések összefüggései és a hormonoknak az agyra gyakorolt hatásai. akkor számolni is tudunk velük. hanem az agy által meghatározott beállítottság. Miután rövid ideig a Harvardon oktatott. de nem zárja körül valóságunkat/' Más szóval. hogy ezek a kezelések ugyanolyan nagy változást hoznak majd a nők életébe.alkalmasak arra a magányos munkára. fő érdeklődési területe a hangulat. majd pszichiáter képesítést szerzett a Harvard Egyetem Orvoskarán (19821985). Elképzelhető. egy ku­ tatónak vagy egy mérnöknek gyakorta végeznie kell. Louann Brizendine Először neurobiológiát tanult a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) 1972 és 1976 között. Az ösztrogén ma már gyógyszerként is szedhető. amit egy matematikusnak. Itt alapította meg 1994-ben a Nők Hangulatjavító és Hormonklinikáját (Women's Mood and Hormoné Clinic). és a hormonpótlás lehe­ tősége (A női agy terjedelmes függelékben foglalkozik a hormonpótló kezeléssel) azt jelenti: a nők ma már erősebb ellenőrzést gyakorolhat­ nak a valóságról szerzett tapasztalataik fölött. mint annak idején a fogamzásgátló tabletták. ha ismerjük a minket ala­ kító élettani vagy genetikai erőket. 1988-ban elfogadta a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) Langley Porter Pszichiátriai Intézetének állásajánlatát. 105 . Kutatásai és okta­ tómunkája mellett klinikai praxist is folytat. Brizendine elméle­ tének lényege: nem a rátermettség hiányzik a nőkből az ilyen munkához. Brizendine mégis úgy véli: „A biológia erőteljesen befolyásolja.

" Dióhéjban Az érzések nem tények. ahogy a sportoló állóképessége és testi ereje is növekszik a m indennapos edzés hatására. A z érzelm einket a gondolataink szülik. éppúgy m egtanulhat jobban uralkodni a hangulatain." „Vajon m i az a kulcs. és hiszünk is benne. oldal) Róbert E. oldal) William Styron: Látható sötétség (497. oldal) 106 . Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. A rossz érzések egyszerűen csak azt jelzik. következésképpen az érzelm ek nem iga­ zolhatják a gondolatokat. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507.9 1980 Jókedvűen „H a valaki szán egy kis időt m agára. ha gondolkodásunkon változtatni tudunk. m int ahogy a kiskacsák a tojót. oldal) Albert Ellis és Róbert A. hogy valami negatív dologra gondolunk. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. érzéseink is megváltoznak. amellyel kiszabadulhatunk érzelm eink börtönéből? Egyszerűen a kö­ vetkező. A z érzelm eink éppoly biztos érzékkel követik gon do­ latainkat. Harper: Útmutató az ésszerű élethez (135.

Az 1980-as évek előtt. hogyan hat ez a módszer. Burns közreműködött egy új kezelési mód. Gyógymódja. az volt a depresszió a pszi­ chológusnak.5 évnél tartunk. nem túl jó eredményekkel. mert először foglalta össze laikusok számára a kognitív 107 . tovább súlyosbítva a legtöbb beteg helyzetét. de nehezen kezelhető kór. a freudi pszichoanalízistől a sokkterápiáig minden elképzelhetőt kipró­ báltak ellene. írja Dávid Burns. felért a szent Grállal. akárcsak a ráké. amelyhez ráadásul tabuk tapadtak.5 éves korban jelentkezett. fejezet Dávid D. s a Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulatterápia) című könyvében igyekezett megmagyarázni. de mára ez az életkor megfeleződött: 14. Negyven évvel ezelőtt ez a be­ tegség átlagosan 29. hogy valamikor életük folyamán utoléri őket a melankólia. Bár a különböző fejlett országok adatai között jelentős különbségek vannak. és miben különbözik a többitől. a kognitív terápia meg­ alapozásában. Egy adott pillanatban az Egyesült Államok lakosságának 5. ami az orvosnak a rák: gyakori. a depressziós jellegű meg­ betegedések száma 1900 óta drámaian nőtt. Burns Nézzünk néhány statisztikai adatot.3%-a depressziós. és a felnőtteknek 7-8% esé­ lyük van rá (de a nőknek ennél is nagyobb). A könyv azért arathatott közönségsikert.9.

Hogy az adott pillanatban hogy érezzük magunkat. azaz a gondolataink­ ból fakad. Burns számára mindez egy kissé túl triviálisnak és túl egyszerűnek tűnt. hogy krónikus betegei közül milyen 108 . hogy a depresszió és a szorongás legtöbbször egyszerűen a logikátlan vagy negatív gondolkodás következménye. A kognitív módszer A Pennsylvaniai Egyetem pszichiáter rezidenseként Burns együtt dolgozott a kognitív pszichológia egyik úttörőjével. aki azt vallotta. de azért is. de amikor kipróbálta Beck új beszélgetős antidepresszív módszerét. mert meglepően élvezetes és hasznos olvas­ mány a nem depressziós olvasó számára is. Beck szerint a kognitív terápia három alapelve a következő. vagy a valóság torzképe. Beck ebből arra következtetett. Bármely olvasó életére kiha­ tó felismeréseket kínál a gondolatok és érzelmek kölcsönhatásáról. • Az érzelmeinket felkavaró negatív gondolatok többsége egyszerű­ en hibás. Beckkel. mégis kételkedés nélkül elfo­ gadjuk ezeket. hogy szüntelenül negatív gondolatok foglalkoztatnak minket. nemegyszer komoly sikereket mutathatnak föl. Kusza gondolataink kiegyengetésével rendbe jöhetünk. ámulva látta. Felhívta a figyelmet á depressziós betegek érzései és tényleges életkörülményei között megfigyelhető feltű­ nő kontrasztra .ezek a „szerencsétlen flótások". hogy éppen mire gondolunk. az attól függ. • Valamennyi érzelmünk a „kognícióinkból". • A depresszió abban áll. a kognitív terápiát. akiknek „csődtömeg az életük". Aaron T. hogy a depresszió csakis a gondolkodás zavarával magyaráz­ ható.terápia lényegét.

megváltoztatása. akik pár héttel korábban még az öngyilkosság gondolatával foglalkoztak. és hiszünk bennük. ezért „oly ne­ hezen legyőzhető formája a fekete mágiának a depresszió". mondja Burns. az elhamarkodott következtetések és önma­ gunk címkézése. Minthogy a gondolatok megelőzik az érzelmeket. hogy rossz hangulatunkban az érzéseink szabják meg az értékünket? 109 . tehát a kezelés célja is ezeknek a gondola­ toknak az elutasítása. olyanokat. Burns fölteszi a kérdést: amikor feldobottak vagyunk. hogy „az érzések nem tények". a túlzott általánosítás. kiváltképp ha torzításokon alapulnak. mint a „minden vagy semmi" típusú gondolkodás. „A kellemetlen érzések csupán azt jelzik. hogy a depresszió nem az érzelmek zavara. akkor miből gondoljuk. jókedvünk azt fejezi-e ki: értékesek vagyunk? Ha nem. a pozitívu­ mok diszkvalifikálása. A depresszió idején átélt rossz érzések mind a nega­ tív gondolatokból fakadnak. Burns tíz kognitív torzulást sorol fel. mint a vidámparkban az elvarázsolt kastély tükrei.sokan szabadultak meg destruktív érzéseiktől. De ha ez így van. de valójában csak úgy tükrözik énünket." Burns úgy véli. A fekete mágia megértése A kognitív terápia forradalmi alapgondolata az. olyanok. tudatosíthatjuk magunkban. érzelmeink sem­ mit se mondanak arról. Ha megértjük ezeket a torzításokat. új éle­ tet akartak kezdeni. Az érzé­ sekben nincs semmi rendkívüli. Olyan betegek. akkor bízhatunk-e az érzéseinkben? Hiteleseknek látszanak. mintha „igazak" lennének. hogy negatív dolgokra gondolunk. mennyire pontosak a gondolataink. hanem csupán gondola­ taink tükrei.

Minél rosszabbul érezzük magunkat. 110 . Végül a be­ teg megtanulja önállóan kétségbe vonni a rossz gondolatait. megsemmisültünk. és emiatt még mélyebben belemerülünk önmagunkra vonatkozó sötét érzéseink­ be. ha szeretet árad feléjük.Burns nem állítja azt. Ha megvan „mindenünk". Valóban rossz embernek hitték magukat. hogy minden érzelem torzulás. ami az első lépés az önmagával való kibékülés felé.például az. olyan betegség. amely a hibás. igyekez­ vén rámutatni állításaik értelmetlenségére vagy buktatóira. családjuk van. A depresszió rossz válasz az élet által föltett kérdésekre. Ha pél­ dául igazi szomorúságot vagy öröm öt élünk át. Új énkép kialakítása Burns a 22-es csapdájához hasonlítja a depressziót. Majdnem az összes betege reménytelennek látta helyzetét. és magukkal folytatott párbeszédeik­ ben úgy ismétlődött az önbecsmérlés és az önvád. cirkulá­ ris gondolkodásból ered. állásuk van és így tovább. mintha egy lemezen megakadt volna a tű. amit egy ro­ konunk elvesztésekor érzünk . annál inkább eltorzulnak a gondolataink. ezek egészséges és normális reakciók.mindig a „létekből" fakad. a de­ presszió pedig mindig az értelemből. úgy érezzük. A kognitív terapeuták gyakran huzakodnak a betegeikkel. de nem tudjuk szeretni és becsülni magunkat. A depressziósok akkor is nyomorultul érzik magu­ kat. Az igazi szomorúság .

Vajon lehet-e egy könyvnek olyan.hosszú múltra tekint vissza. amikor terápiás célból olyan könyveket olvastatnak a lelki betegekkel. könyve nem kerül többe. mint 2 Prozac tabletta. A könyvet olvasó betegek csoportjában nem csupán enyhültek a de­ pressziós tünetek a másik csoporttal összehasonlítva. Burns rámutat. A kognitív terápia nagy előnye. A könyv hatásának titka talán az lehet. nem pedig fordítva . hanem aktív résztvevőnek érzi magát. Epiktétosz pályájá­ nak meghatározó eszméje volt. Az ókori filozófus. hogy egy hónap alatt olvassa el.Záró megjegyzések Működnek-e a gyakorlatban a Jókedvűen gondolatai? Kutatók össze­ hasonlítottak egymással két hasonló betegcsoportot: az egyik csoport minden tagja megkapta Burns könyvét azzal a felszólítással. hogy nem az események határozzák 111 . Mint az átdolgozott 1999-es kiadás bevezetőjében maga Burns megjegyzi. hogy a kognitív terápia alapgondolata . mint a gyógyszereknek vagy a pszichoterápiának? Mindenképpen érdemes kipróbálni. A másik csoport nem kapott ilyen feladatot. Könyvének utolsó fejezetében azonban Burns azt fejtege­ ti. vagy akár nagyobb depreszszióellenes hatása. Biblioterápiának nevezik azt a módszert. és nincsenek mellékhatásai. hanem el is maradtak. mint amilyen a Jóked­ vűen. aki eszközt kap a kezébe a maga megváltoztatásához. hogy gyógyszerek nélkül is alkal­ mazható. hogy a beteg nem a kezelés passzív tárgyának. Ebből a szempontból Burns komoly szakmai megbecsülésnek örvend. hogy az igazán súlyos depressziók leghatásosabb gyógymódja a gyógyszerekkel kombinált kognitív terápia: míg az utóbbi a gondol­ kodást tereli más mederbe. addig a gyógyszerek javítják az alaphan­ gulatot.miszerint a gondolatok hatnak az érzelmekre és a hangulatra.

A Jókedvűen több mint 4 millió példányban kelt el. Bennett-díjban részesítette az agy kémiájával kapcsola­ tos kutatásaiért. A Society fór Biological Psychiatry 1975-ben A. hogy hogyan döntünk arról. ahol a Belgyógyászati Központ megbízott vezető pszichiátere lett. „Mel­ lékterméke". További munkái a Lőve is Never Enough (A szeretetből so­ sem elég) a Ten Days o f Self-Esteem (Önbecsülés tíz nap alatt) és a When Panic Attacks (Amikor jön a pánik). Dávid D. Burns Burns az Amherst College-ban tanult.meg a lelki állapotot. kézi­ könyv) is sikert aratott. hanem az. Meghívott előadó volt a Harvard Egyetem Orvoskarán. milyen érzéseket tápláljunk az események iránt. de a készség mások számára is elsajátítható. E. Pszichiátriai ta­ nulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta. Minden boldog ember ismeri ezt a titkot. 112 . a Feeling Good Handbook (Jókedvűen. je ­ lenleg a pszichiátria és a magatartás-tudományok docense a Stanford Egyetem Orvoskarán. majd a Stanford Egyetemen szerzett orvosi diplomát.

.

a társadal­ mi bizonyosság győzte m eg őket."18 Dióhéjban Ismerjük meg a pszichológiai befolyásolás technikáit.1984 A befolyásolás lélektana16 „Vajon milyen tényezők miatt m o ndun k igent egy másik e m b e rn e k ? M ilyen technikákkal lehet ezeket a tényezőket a leghatásosabban felhasználni a beleegyezés m egszerzéséhez ? A rra voltam kíváncsi. am ivel az em berek a m éreggel töltött hordóhoz járultak. oldal) Malcolm Gladweil: Ösztönösen (225. hogy egy bizonyos módon előadott kérést biztos elutasítás követ. Corvinus. oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271. ford. az a nyugalom. Jones nem hipnotizálta őket. nehogy áldozatul essünk neki. meghallgatásra ta lá l" 17 „Ilyen megvilágításban a szörnyű rend. Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája. ha nem meggyőzték őket. a pánik hiánya. 1999. ha kissé más m odorban terjesztik elő. m ajd a halálba m entek. de am i nála fontosabb. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353* oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxom (443. m iért van az. hogy az öngyilkosság a helyes cselekedet. Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. Budapest 17 Széchenyi Kinga fordítása 18 Széchenyi Kinga fordítása 114 . érthetőbbnek látszik. m íg az ugyanarra a szívességre vonatkozó kérés. részben Jones. Széchenyi Kinga. oldal) 16 Róbert B.

mind a pszichológiának alapműve lett. PR.10. mindig könnyen lépre ment. fejezet Róbert Cialdini A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion) című könyv több mint egymillió példány­ ban kelt el. hogy első kézből tájékozódhasson a meggyőzési és eladási technikákról. hogy milyen technikákkal lehet együttműködésre hangolni az olyan embert. és húsz nyelvre fordították le. Nehezen tudott nemet mondani. hogy amikor kereskedők. Kutatásai során különféle üzlet­ kötői tanfolyamok újsághirdetéseire is válaszolt. miért vagyunk védtelenek a meggyő­ zéssel szemben. Rávilágít arra. házalók vagy adománygyűjtők ostromolták. aki egyébként kö­ zömbös lenne a kérdéses ügy iránt. Kísérleti szociálpszi­ chológusként érdeklődni kezdett az iránt.és alapítványi ügynökségekhez. miközben sokat mond általában az emberi termé­ szetről is. bármire kértek is tőle pénzt. Bevezetőjében Róbert Cialdini beismeri. 115 . Beférkőzött mindenféle reklám-. hogy az „együttműködés elnyerésének pszichológiáját" annak szakavatott művelőitől lesse el. A könyv végül mind a marketingnek.

A pszichológusok ezeket a könynyen kioldható viselkedésformákat „rögzített cselekvési mintáknak" nevezik. elkötelezettség és következetesség. Cialdini fél tucat „befolyásolási fegyvert" különböztet meg: fél tucat olyan automatikus cselekvési módot. A befolyásolás lélektanának pontosabb címe ez lehetne: „Hogyan vált­ sunk ki automatikus reakciókat az emberekből. azonnal támadó állásba helyezkedik. hogyan reagál majd rá az illető. amellyel a meg­ győzés szakemberei igenlő válaszra bírják rá ügyfeleiket. vonzalom. akkor furcsa dolog történik: a pulyka a görény áldozatkész védelmezője lesz! Milyen együgyűek az állatok. amely megkerüli a szokványos ra­ cionális döntéshozatali folyamatokat. A tojó harciasan védi fiókáit. még mielőtt racionáli­ san átgondolnák a javaslatunkat?" Cialdini fő fegyverei. Ha azonban ez a kitömött ragadozó csipog. hogy vészhelyzetben ne kelljen túl sokat gondolkodnunk az életben maradás mikéntjén -. hanem kitömött görény van a láthatáron.például segítenek abban. ha nem vagyunk tisztában azzal. legyen az bármilyen nevetséges. A görény a pulyka termé­ szetes ellensége. Nekünk is megvannak az „előre gyártott lyukszalagjaink". ritkaság. de ártalmasak is le­ hetnek. hogy felkészítsen minket az ember automatikus re­ akcióival kapcsolatos kényelmetlen igazságra. de anyai ösztöneit egyetlen dolog képes működésre bírni: a fiókák csip-csip hangjai. 116 . társadalmi bizonyos­ ság. még akkor is. ha nem élő. amelyek általában hasznunkra vannak .A magnószalag elindítása Cialdini a pulykák anyai ösztönével foglalkozik a könyv elején. gondolhatnánk. Ha a tojó meglát egy görényt. nagy való­ színűséggel meg tudjuk jósolni. Gombnyomásra ezt vagy azt teszik. Ha ismerjük egy ilyen cselekvési minta kiváltó okát. jó anya. mi váltja ki ezeket. tekintély. De Cialdini csak azért mesél a pulykákról. a következők: kölcsönösség.

A legtöbb embernek nincs szüksége a virágra. igen. bók vagy bármi más. tudnia kell. és azt je­ lenti. hogy mennyire érezzük köte­ lességünknek a szívesség viszonzását. köny­ vecskékkel ajándékozzák meg az embereket. hogy hálátlannak tartsanak minket. szük­ ségtelen (Nixon biztos befutónak látszott a következő választásokon) 117 . Ha az olvasó legközelebb kéretlen „ajándékot" kap. az akció ostoba. de ha már a kezükben van. legyen az ajándék. Ha egyénektől vagy szervezetektől kapunk valamit. azonban ha ajándék is van a küldeményben . akkor is lekötelezve érezzük ma­ gunkat. figyelmeztet Cialdini. mégis jó lelkiis­ merettel elfogadni azt. repülőtereken virággal.Viszonzandó szívességek A kölcsönösség szabálya minden kultúrában megfigyelhető. akkor sokkal nagyobb a válaszarány. hogy adakozzanak.például egy felra­ gasztható címke a címzett nevével és címével -. Ha nem tudunk nemet mondani. Itt a könyv a hírhedt Watergate betörésre utal. bármilyen apróságot. A jótékonysági szerve­ zetek közvetlen postai úton 20%-osnál kisebb válaszarányt tudnak csak elérni. könnyen beleesünk a dörzsölt marketingesek csapdájába. hanem az el­ fogadás kényszerének is. s akkor képes lesz viszonzás nélkül. de a lélektani vizsgálatok tanúsága szerint nem függ a vonzalom mértékétől. ha semmi hasznát se vesszük. Visszatekintve. hogy azt nem jó szándékból adták. Cialdini példaként a Hare Krishna mozgalom taktikáját hozza fel: utcákon. amely véget vetett Nixon elnökségének. Vajon inkább teszünk-e szívességet annak. meghívás. sokan vissza is akarják adni. fizetnünk kell érte. hogy amit csak kapunk. Nemcsak a visszafizetés kényszerének nehéz ellenállni. kötelességüknek érzik. és azt sem szeretnénk. kockázatos. akit kedvelünk? Erre a legtöbben azt válaszolnánk.

Következetesség Az ember szeret következetes lenni. ami iránt elköteleztük magunkat. Óvakodjunk tehát a viszonzás impulzusaitól.. Va­ jon miért? Részben a társadalmi nyomás miatt. adakozniuk kell ahhoz. . G. 118 . hirtelenjében ne­ hezen tudnak kicsinyes és barátságtalan hangot megütni. ennél sokkal extra­ vagánsabb és drágább javaslattal is előállt már. Amikor ezután a telefonáló valamilyen katasztrófa vagy beteg­ ség szerencsétlen áldozatai számára adományt kér. a bizottság egyik tagja fo­ galmazott: „Nem akartuk üres kézzel elküldeni". Ahogy Jeb Magruder. Ez sajnos aranybánya a marketingesek számára. Jobb érzésekkel gondolunk az olyan dologra. asszony?". akik tökéletesen tudatában vannak a véle­ ményváltoztatás ellen ható belső nyomásnak. Senki sem szereti a gondolkodásukban vagy lelki állapotukban ingatag embereket. amelyekben rablótá­ madás és emberrablás is szerepelt. és megtagad­ ni a támogatást a bajban levőktől. a bizottság tagjai kötelességüknek érezték. sze­ retünk olyannak látszani. aki tudja. „Hogy van ma este. Amikor jótékonysági alapítványok megbízottjai telefonon azt kérde­ zik. s most. tízből kilencen pozitív választ adnak.és ráadásul drága volt. a továbbiakban igyekszünk igazolni magunk előtt a döntésünket. mit akar. és ki is használják azt.. hogy kiengesztelje a bizottság egyik szélsőséges tagját. Gordon Liddy korábban két. amikor egy olyan ötlettel jött. amelyhez csak egy közönséges kis betörést kellett a demokraták főhadiszállásán végrehajtani. hogy igent mondjanak. hogy következetesek maradhassanak. Úgy érzik. és ha ez megtörtént. A republikánusok újraválasztási bizottsága kizá­ rólag azért fogadta el a javaslatot.

még akkor is. Társadalmi bizonyosság Vajon miért vágnak be előre felvett nevetést a televíziós szórakoztató műsorokba. ha nem valódi a nevetés. mere­ deken csökkentve ezzel annak valószínűségét. és a nézők több­ sége is azt mondja. hogy a nézők mulatságosabbnak találják a poénokat. ha másokat nevet­ ni hallanak. Később. mindig jusson eszünkbe. hogy magával a vevővel töltetik ki a megrendelést vagy az adásvételi szerződést. hogy az extrákkal együtt már nem is olyan kedvező az ár. hogy ha némi kis elköteleződést kicsi­ kartak valakiből. mert a kutatások azt bizonyítják. hogy a szereplőket zavarja. azzal az illető énképét is a kezükbe kaparintották.és m ielőtt csak egy kicsit is elköteleznénk magunkat. Cialdini idézi Emerson nevezetes kijelentését: „A következetes­ ség a kicsinyes elmék rossz szellem e"19. Különösen ha adásvételről van szó. az autószalonban azután kiderül. Ezért hirdetik meg a gátlástalanabb autókereskedők igen alacsony alap­ áron a modelljeiket. nem szereti? Azért. mert így könnyebben ki tudunk majd hátrálni a közelebbről megnézve nem is olyan kedve­ ző üzletekből.A marketingesek jól tudják. m ielőtt követke­ zetességre törekednénk . A nyilvános elköteleződés nagy erő. hogy a következetességre törek­ vésünk természetes emberi tulajdonság. de addigra a vevő már elkötelezte magát a típus mellett. hogy a vevő meggondolja magát. annak ellenére. A másik eladói trükk. Hallgassunk a hatodik érzékünkre. 19 Széchenyi Kinga fordítása 119 .

Az a szokásunk. hogy ilyen sokan ennyire elszánták magukat a halálra? A szekta tagjainak nagy részét San Franciscóban toborozták. Különféle hétköznapibb jelenségek. hogy nem szívesen használunk egy új terméket addig. ha azt látjuk. Hogyan történhetett meg. az elszigeteltség erősíthette fel azt a természetes emberi hajla­ mot. aki sikoltozott és dulakodott vele. és Cialdini úgy véli. ha csak egy ember van a közelben. hogy senki sem segít. 120 . az utcán gyilkolták meg 1964-ben. hajlamosak vagyunk tétle­ nek maradni. hogy közbelépjen. hogy a támadó fél órán át összesen háromszor támadta meg áldozatát. mi történik. ámbár úgy tűnt. noha 38 járókelő látta. ahogyan azt elvárják tőlünk". Annak ellenére. az idegen ország. nagyobb eséllyel kaphat segítséget. amikor Jim Jones Népek Temploma elnevezésű szektájának 910 tagja vesztette életét több kádnyi mérgezett üdítőital elfogyasztásával. Az öngyilkosságokkal kapcsolat­ ban a társadalmi visszaigazolás legismertebb példája a hátborzongató jonestowni (Guayana) tragédia 1978-ban. Az asszonyt New York Queens negyedében. Vajon az eset New York lakóinak lelketlenségét bizonyítaná? Lehetséges. elképesztő módon egyetlen lélek sem állt meg. amíg sokan mások ki nem próbálták. Végül az a válasz fogalmazódott meg. mondja Cialdini. hogy „igyekszünk úgy cselekedni. A cselekvéshez társadalmi bizonyosságot várunk. hogy mindenki azt hitte. Cialdini már a fogalom közismertté válása előtt foglalkozott a tö­ meges öngyilkosságok kérdésével. ezért nem lépett közbe senki. valaki más lép majd közbe. hasznos módja a termék értékelésének.Az embernek szüksége van szociális visszaigazolásra: könnyebben szán­ juk rá magunkat valamire mások példája nyomán. mint ha sok a szemtanú. Ha az ember szorongatott helyzetben van. Tömegben vagy városi utcán. maguk a szemtanúk sem tudnak napirendre térni saját tétlenségük fölött. Cialdini nagyon szomo­ rú példát hoz erre: a híres Catherine Genovese-ügyet. köztük a reklám és a marketing is sok esetben a társadalmi bizonyosság iránti igényünkön alapul.

Tisztában kell lennünk azzal. amire eszünk ágában sem volt. mint az. hogy „egy orvos és a felesége a szomszéd városból szin­ tén érdeklődik a ház iránt" Mindig józanul mérlegeljük az áru értékét. amit nem is biztos. vagy annak az ingatlanügynöknek. Chesterton mondta: „Akkor tudunk szeretni valamit. Könnyen áldozatul eshetünk annak az eladónak." Általános emberi tulajdonság.halljuk mindig. fizetett hirdetésként sugárzott nyilatkoza­ tokra.de a marketingesek könnyen túljárnak az eszünkön. hogy elveszíthetünk valamit. hogy jobban érté­ keljük azt. még ha színészektől halljuk is. A kereskedők jól tudják ezt. „Rómeó és Júlia ef­ fektuson" Cialdini azt érti. vagy betiltanak. hogy hasonló értékűt kaphatunk helyette. ha mindkettejük szülei tilalmakat állítanak. K. Gondoljunk az elé­ gedett vásárlók szájába adott. „Nem szabad kihagyni" G. illetve az eladott példányok száma. amiből kevés van. jócskán befolyásolhat­ nak minket vásárlási döntéseinkben. akitől azt halljuk. és ne hagyjuk magunkat azzal zsarolni. ha megijednénk. és olyasmire adunk ki pénzt. ha tudjuk. hogy meg akartunk szerezni. Ha egy filmet vagy könyvet cenzúráznak. 121 . mondja Cialdini. aki az „utolsó darabot" hozza ki a raktárból. hogy nem szerez­ hetjük meg azt. hogyan reagálunk a ritkaságértékre. amelyek. rendszerint megugrik a nézők. mert ez gátolhat minket a logikus gondolkodásban. ne vegyünk mérget rá. mert azt szeretnék. Erősebb ösztönzést jelent számunkra az a gondolat. Például meggondolatla­ nul belevágunk egy licitálásba. és akadályokat gördítenek a találkozásaik elé. hogy elveszíthetjük. hogy a végén lemaradunk róla. hogy ha két tinédzser szereti egymást. „Csak a készlet erejéig" . Bármit hallottunk is. álta­ lában erősíti az egymáshoz való kötődésüket.

és meg akarták osztani másokkal tapasztalataikat. ha minél többen megismerkednek velük. 122 . Ellenkezőleg: ha tekin­ tetbe vesszük automatikus viselkedési mintáinkat. majd ösztöndíjasként a Columbia Egyetemen dolgozott.Záró megjegyzések A befolyásolás további két kategóriájának. Ami az utóbbit illeti. hogy a bemutatott meggyőzési taktikák kevésbé befolyásolhassák a gyanútlan embereket. akik a könyvben tárgyalt technikák tanúi vagy áldozatai voltak. jobb esélyünk lesz az önálló gondolkodásra. de végső soron döntéseink meghozatalának módjáról szól. a vonzalomnak és a tekintély­ nek a megértéséhez az olvasónak Cialdini könyvét kell fellapoznia. Azon az alapon döntünk-e. oldal) hivatkozik. amely szerint az ember akkor is tiszteli a tekintélyt. Bár Cialdini sok hasznos és nemegyszer rémisztő leckét ad az ol­ vasónak abból. ha az azt megtestesítő személy tiszteletre méltó volta erősen megkérdőjelezhető. Cialdini Stanley Milgram híres kísérletére (lásd 353. és ebből a szempontból Cialdini könyve nagy szolgálatot tett a társadalomnak. A legjobb módszer arra. hogy milyen mentális vagy érzelmi húrt pendít meg bennünk valaki. A befolyásolás lé­ lektana nagyszerű bevezetés a sikeres marketingmódszerek lélektanába. A könyv átdolgozott kiadásának érdekes tartozékai azoknak az olva­ sóknak a levelei. az. hogy rosszabb véleménnyel leszünk az emberi természetről. avagy racionálisan gondolkodunk? Róbert Cialdini Pszichológiából doktorált az Észak-carolinai Egyetemen. e technikák ismeretében nem biztos. hogy mennyire védtelenek vagyunk a lélektani techni­ kákkal szemben.

123 . A befolyásolás és meggyőzés lélektanának elsőszámú szaktekintélyeként tartják számon. és az Influence at Work nevű. vállalati megbízásokat teljesítő tanácsadó cég elnöke.Később vendégelőadó volt az Ohio Állami Egyetemen és a Stanford Egyetemen. Jelenleg a pszichológia Regents professzora az Arizonai Állami Egyetemen.

Az em b er genetikai anyaga 9 8 % -b a n megegyezik a csim pánzéval. Egyrészt. hanem évek kem ény m unkájának gyüm ölcsei. m int am ilyennek sok túlzottan derűlátó beszámoló alapján gondolnánk. oldal) 12 4 . H a az em ber nem lenne kreatív. a kreativitás eredm énye. m ert a leg­ több olyan dolog.." „A kreativitás több okból is életünk értelm ének egyik fő fo rrá sa . nem hirtelen felizzó lámpák a sötétben.. fontos és em beri.II 1996 Kreativitás „A kreativitás nehezebb és különösebb ügy. az olyan gondolatok vagy termékek.. Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71.. és nem egyetlen em b er elméjéből pattannak e lő .. am i érdekes. igencsak nehezen tudnánk elkülöníteni az emberszabású majmoktól. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. ha teljes mértékben birtokoljuk munkánk médiumát vagy ismeretanyagát." Dióhéjban A valódi kreativitás csak akkor léphet működésbe. sok forrásból táplálkoznak. m int m ajd megpróbálom bebizonyítani. amelyek kiérdemlik a »kreatív« jelzőt. . És a valóban kreatív teljesítmények szinte sohasem hirtelen felism erés eredm ényei.Először is azért.

11. fejezet

Csíkszentmihályi Mihály

Mielőtt érdeklődése a kreativitás felé fordult, a pszichológus Mihály Csíkszentmihályi írt egy nagy sikerű könyvet Flow (Áramlat) címen. En­ nek fő felismerése az, hogy hibát követünk el, amikor a boldogságot hajszoljuk. Ehelyett arra kellene törekednünk, hogy felismerjük, ami­ kor valóban boldogok vagyunk - azaz tudjuk, mit kell tennünk ahhoz, hogy erősnek és „igaznak" érezzük magunkat -, és gyakrabban csinál­ junk ilyen dolgokat. Az „áramlattal" járó tevékenységeket magáért a tevékenységgel járó örömért vagy intellektuális kielégülésért végezzük, nem pedig azért, hogy valamilyen külső jutalomban részesüljünk értük. Lehet, hogy meg akarjuk nyerni a sakkpartit, de azért sakkozunk, mert a játék teljesen leköti a figyelmünket. Lehet, hogy szeretnénk jó táncosok lenni, de az elsőszámú jutalom a tanulás és a tánc maga. Csíkszentmihályi ezeket a gondolatokat hívta segítségül annak a kér­ désnek a megválaszolásához, hogy hogyan lesznek valóban kreatívak némelyek. Nem a „kisbetűs" kreativitás foglalkoztatta, amely egy süte­ mény elkészítésében, a függöny kiválasztásában vagy egy csapongó szü­ lő-gyerek párbeszédben megnyilatkozik, hanem az a fajta kreativitás, amely új alapokra helyezi az emberi erőfeszítések valamely területét. Az igazán kreatív emberek képesek változtatni azon a módon, ahogy

125

látjuk, felfogjuk, értékeljük, vagy tesszük a dolgokat, akár egy új gépről, akár dalokról van szó, és Csíkszentmihályi arra volt kíváncsi, miben különböznek a többiektől ezek az emberek. A Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention (Kreativi­ tás: áramlat, avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája) Csíkszentmihályi kreativitásra irányuló 30 éves kutatásainak csúcspontja. A kreativitást fejlesztő, nemritkán sekélyes könyvekre és szemináriumokra valóságos iparág épült, ez a könyv azonban egyike a kérdést tárgyaló kisszámú ko­ moly munkának, amely képet ad a kreatív személy és a kreatív folyamat komplexitásáról.

A kreativitás tanulmányozása
A Kreativitás elején Csíkszentmihályi beszámol arról a vizsgálatról, amely szerinte elsőként tűzte ki céljául ma élő kreatív emberek sziszte­ matikus tanulmányozását. A vizsgálatban 91 olyan személyiséggel ké­ szült interjú, aki a maga szakterületén kimagasló teljesítményt mutatott fel: voltak köztük művészek, üzletemberek, jogászok, kormánytisztvise­ lők, orvosok, kutatók egyaránt (nem kevesebb mint 14 Nobel-díjas volt a megkérdezettek között). Szerepelt a listán többek között Mortimer J. Adler filozófus, John Bardeen fizikus, Kenneth Boulding közgazdász, Margaret Butler matematikus, Subrahmanyan Chandrasekhar asztrofizikus, Barry Commoner biológus, Natalie Davis történész, Faludy György költő, Nadine Gordimer író, Stephen Jay Gould paleontológus, Hazel Henderson közgazdász, Ellen Lányon képzőművész, Ernst Mayr zoo­ lógus, Brenda Milner pszichológus, Ilya Prigogine vegyész, John Reed bankár, Jonas Salk biológus, Ravi Shankar zenész, Benjámin Spock gyer­ mekorvos és Éva Zeisel kerámiatervező.

126

Már csak azért is érdemes beszerezni a Kreativitást, hogy olvashassunk ezekről a széles körben ismert vagy a saját szakterületükön kimagasló tekintélyű alkotókról. Majdnem az összes interjúalany elmúlt már 60 éves a vizsgálat idején, így Csíkszentmihályi teljes pályaívüket áttekint­ hette, és bepillantást nyerhetett az érett kori kreatív sikerek titkaiba.

A kreativitás összefüggésrendszere
Csíkszentmihályi szerint téves az a közkeletű elképzelés, mely szerint a kreatív emberek nagy felismerései, fölfedezései, munkái, találmányai elszigetelt környezetben születnek. A kreativitás az egyén és a környe­ zet vagy a kultúra közti összetett kölcsönhatás eredménye, és az idő­ zítéstől is függ. Ha a reneszánsz nagy művészei, például Ghiberti vagy Michelan­ gelo csak 50 évvel előbb születtek volna, a művészet patronálásának kultúrája még nem lett volna képes finanszírozni és formálni nagysze­ rű alkotásaikat. Vagy nézzük a csillagászokat. Fölfedezéseik nem szü­ lethettek volna meg, ha előzőleg nem fejlődik a távcsőkészítés tech­ nikája századokon át, és nem gazdagodnak az univerzumról szerzett ismereteink. Csíkszentmihályi hangsúlyozza, hogy ugyanolyan nagy figyelmet kell szentelnünk az adott szakterület fejlődésének, mint a szakterület egyes művelőinek, mert csak így érthetjük meg igazán az előrelépések mibenlétét. Az egyes személyek csupán „láncszemek, az egész folyamat egyes fázisai", mondja. Hiszen Einstein „találta-e fel" a relativitás elmé­ letét; Edison „találta-e fel" az elektromosságot? Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a szikra a felelős a tüzért, holott a tűz fellángolásá­ nak, mint tudjuk, számos feltétele van.

127

A kreativitás eredményeinek értékeléséhez fogadókész közönség is kell. Az alkotás semmivé válhat, ha észrevétlen marad. A „mérnek" a gének kulturális megfelelői: mémnek tekinthetünk egy-egy nyelvet, szo­ kást, törvényt, dalt, elméletet vagy értéket. Az erős mérnek fennmarad­ nak, a gyengék kipusztulnak. A kreatív emberek olyan mérnek létreho­ zásán fáradoznak, amelyek hatással vannak az adott kultúrára. Minél nagyobb az alkotó, annál tartósabb és mélyebb a mérnek hatása.

Szeressük a munkánkat
A nagy áttöréseknek mindig van előzménye. Ezek csaknem mindig több éves kemény munka és célirányos figyelemösszpontosítás eredményei. Sok felfedezéshez szerencse is kellett, főként a tudományos kutatásban, de a szerencsés fordulat általában a sokéves alapos munkát koronázza meg. Csíkszentmihályi Vera Rubin csillagász példáját említi, aki fölfe­ dezte, hogy bizonyos galaxisokban a csillagok nem egy irányban forog­ nak: egy részük az óramutató járása szerinti, másik részük az ezzel el­ lentétes irányban forog. Nem juthatott volna el ehhez a fölfedezéshez, ha nem áll rendelkezésére egy újfajta, tisztább képet adó színképelem­ ző berendezés, de a berendezéshez azért juthatott hozzá, mert korábbi jelentős eredményeivel tekintélyt szerzett ezen a szakterületen. Rubin nem világraszóló fölfedezést akart tenni; sikere a csillagok alapos meg­ figyeléséből és munkaszeretetéből fakadt. Egyszerűen adatokat akart gyűjteni, a meglepő eredmény az odaadó figyelem jutalma volt. Az iga­ zán kreatív emberek magáért a munkáért dolgoznak, s ha netán közér­ deklődést keltő fölfedezésre jutnak, vagy hírnevet szereznek, számukra az csak ráadás. Minden más jutalomnál jobban vágynak arra, hogy a rendetlenségben megtalálják, vagy megteremtsék a rendet.

128

Előbb a mesterség, azután az alkotás
Közkeletű elképzelés, hogy az alkotó személyiség fölrúg minden normát, dogmát és szokást, de félreértésre adhat okot, mivel m in­ denkinek, aki valódi változást akar létrehozni, először a maga mes­ terségét kell birtokba vennie, vagyis magába kell szívnia, és ki kell fejlesztenie az ahhoz szükséges készségeket és tudást. Csak később, a mesterség birtokában hagyhatunk igazán kreatív jeleket, mert be kell épülnie gondolkodásunkba a szakterület „szabályainak" ahhoz, hogy rugalmasan kezelhessük, vagy megszeghessük ezeket a szabá­ lyokat, s valami újjal helyettesíthessük őket. Röviden tehát, ahhoz, hogy valami újat tegyünk le az asztalra, a réginek a kisujjunkban kell lennie.

A kreatív emberek gyakori jellemzői
Csíkszentmihályi további felismerései a következők. • Az önmagát sanyargató zseniről a köztudatban élő elképzelés nagyrészt csak mítosz. A kreatív emberek legtöbbje nagyon is elé­ gedett az életével és kreatív teljesítményével. • A sikeres kreatív emberek két alapvető jellemvonással bírnak: az egyik a kíváncsiság, a másik a lendület. Tárgyuk magával ragadja őket, s még ha akadnak is náluk okosabbak, őket hajtja jobban a teljesítmény utáni vágy, és ez a meghatározó. • A kreatív emberek komolyan veszik a megérzéseiket; érdeklő­ dést tanúsítanak a mások számára zűrzavarosnak tetsző minták iránt, és képesek kapcsolatot teremteni különálló ismerethalma­ zok között.

129

• A kreatív emberek gyakorta arrogánsnak mutatkoznak, de általá­ ban csak azért, mert figyelmüket a munkájukra szeretnék össz­ pontosítani. • A kreatív emberek kreativitása bármiben megmutatkozhat, még­ is bizonyos csomópontok felé gravitálnak, ahol érdeklődésüket könnyebben ki tudják elégíteni, ahol magukhoz hasonló embe­ rekkel találkozhatnak, és ahol munkájukat elismerik. • A kreativitás fejlesztése szempontjából a szép, ösztönző környe­ zet többet ér, mint egy szeminárium a kreativitásról. • Sok híres kreatív elméről elmondható, hogy valószínűleg nem sokat kaptak az iskoláiktól, és még az egyetemen sem tartoztak az évfolyamelsők közé. Sok későbbi géniusz gyermekkorában nem különösebben hívta föl magára a figyelmet. Egy valamiben azon­ ban mindig is élen jártak, ez pedig a kíváncsiság. • Sok kreatív alkotó vagy árvaságra jutott, vagy az apjával nem volt szoros kapcsolata. Sokan közülük igen sok törődést, szeretetet kaptak viszont az édesanyjuktól, aki sokat is várt tőlük. • Családi háttere szerint a legtöbb kreatív személyiség két kategória valamelyikébe osztható. Vagy szegények és hátrányos helyzetűek voltak, szüleik mégis taníttatták őket és egyengették a pályájukat; vagy pedig kutatók, írók, zenészek, intellektuelek gyermekeként nevelkedtek. Mindössze 10%-uk származik középosztálybeli csa­ ládból. A tanulság: az igazán kreatív felnőttéválást az olyan család segíti, amelyben az intellektuális teljesítménynek nagyobb a becsü­ lete, mint a polgári kényelemnek. • A kreatív személyiség alázatos és büszke egyszerre. Önzetlen oda­ adást tanúsít a munkaterülete és az elérhető eredmények iránt, ugyanakkor bízik saját elhivatottságában és abban, hogy mara­ dandó eredményeket érhet el.

130

Mítosz csupán, hogy egyfajta kreatív személyiség létezik. Úgy tű­ nik azonban, hogy egy dolog minden kreatív emberre jellemző, ez pedig a komplexitás - „többé-kevésbé magukban hordozzák az emberi lehetőségek teljes skáláját".

1 1

Záró megjegyzések
Csíkszentmihályi úgy véli, túl könnyű lenne előjogokkal felruházott elit­ nek tekinteni a kreatív embereket. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy éle­ tük üzenetet hordoz. Azt üzenik, tudnunk kell olyan munkát találni, ami kielégít minket, és amit szeretünk. A vizsgálat résztvevőinek nagy része nem kivételezett helyzetű családból jött; hanem pénzügyi nehézségek kö­ zepette vagy a család nyomása ellenében kellett megvalósítania céljait. A válaszadók némelyike azt tartotta saját legnagyobb teljesítményének, hogy a társadalmi elvárásoktól függetlenedve építette föl életét, pályáját. Vajon miért kell foglalkozni a kreativitással? Csíkszentmihályi kimutat­ ta, hogy az áramlatot leginkább olyankor tapasztaljuk meg, amikor „vala­ mi újnak a megtervezésével vagy felismerésével vagyunk elfoglalva". Azért olyan páratlanul jó érzés kreatívnak lenni, mert olyankor érzékeink számá­ ra megszűnik az „én", s egy nagyobb egység részének érezzük magunkat. Valójában arra vagyunk programozva, hogy a fölfedezésekből, a kreativi­ tásból nyerjünk örömet és kielégülést, hiszen az így elért eredmények hoz­ zájárulnak fajunk fennmaradásához. Ma pedig bolygónk fennmaradása érdekében nagyobb szükségünk van új gondolatokra, mint valaha, és az új gondolatok javát alighanem az igazán kreatív elméktől várhatjuk.

131

Csíkszentmihályi Mihály
Az Adriai-tenger partján fekvő Fiúméban (ma Rijeka) született 1934-ben. Az akkor Olaszországhoz tartozó vá­ rosban apja volt a magyar konzul. Fiatalságát Rómában töltötte, ahol a család vendéglőjében dolgozott, miközben klasszikus képzésben részesült. Az egyetem elvégzése után fényképészként és utazási ügynökként dolgozott. A Chica­ gói Egyetemre 1958-ban iratkozott be, itt diplomát, majd PhD-fokozatot szerzett. Moha Carl Jung gondolatai job­ ban foglalkoztatták, a behaviorista pszichológiát kellett ta­ nulmányoznia, és csak később, amikor már professzor volt Chicagóban, dolgozta ki az áramlattal, a kreativitással és az énnel kapcsolatos elméleteit. Csíkszentmihályi 1999 óta Kaliforniában a Claremont Továbbképző Egyetem professzora. Az ő vezetésével itt mű­ ködik a pozitív pszichológia különféle aspektusaival foglal­ kozó Életminőség-kutatási Központ. További munkái: Beyond Boredom and Anxiety (Az unal­ mon és a szorongáson túl, 1975), The Evolving Self: A Psychology fór the Third Millennium (A fejlődő én: a harmadik évezred pszichológiája, 1993) és Finding Flow: The Psychology of Engagement with Everyday Life (A megtalált áramlat: a mindennapi életbe való bekapcso­ lódás lélektana).

132

f

1961

Útmutató az ésszerű élethez
„Senki sem szám íthat arra, hogy mámoros boldogságban fo g telni az egész élete. N e m va­ lószínű, hogy a fizikai fájdalm ak egész életünkben elkerülnek m ajd m inket. A mentális és emocionális fájdalm aktól azonban m egszabadulhatunk - ha hiszünk abban, hogy ez lehet­ séges, és teszünk is azért, am iben h iszü nk."

„Az em b er - m int az egyetlen nyelveket alkotó állat - m á r korai gyerm ekkorától elkezdi tanulni, hogyan öntheti szavakba, kifejezésekbe és m ondatokba a gondolatait, észleléseit és érzéseit. "

Dióhéjban
Ha tudjuk, hogyan alakítunk ki bizonyos - elsősorban irracionális - gondolatok révén negatív érzelmeket, kezünkben van az a titok, amellyel elkerülhetjük, hogy még egyszer az életben reménytelenül boldogtalanok legyünk. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. oldal) Dávid D. Burns: Jókedvűen (107. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. oldal)

13 4

Első pillantásra kétes vállalkozásnak tűnik. Harper A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez) elnyűhetetlen porté­ ka a lélektani népszerűsítő irodalom piacán. 135 . attitűdjeinkből és hiedelmeinkből erednek. de Ellis úttörő gondolatai és a kognitív pszichológia négy évtize­ des tapasztalatai arról tanúskodnak. Negyven évvel ezelőtt meg­ jelent első kiadása óta „ihletett" művek ezreit ismertük meg és felejtettük el. amely az ortodox freudi pszichoanalízis évti­ zedei után forradalmasította a pszichológiát. eszméinkből. egyhan­ gúan ismétlődő kijelentések befolyásolják a legjobban. hogy az elmélet a gyakorlatban is működik.Freud állításával ellentétben . Ellis és Harper vitte be a köztudatba a racionális emotív terápia (RÉT) néven ismert irányzatot. hogy valaki bármi­ lyen érzelmi útvesztőből észérvek segítségével próbáljon kikevered­ ni. hogy az érzelmek nem az elfojtott vágyakból és szükségletekből. ha készek vagyunk átalakítani ezeket a magunknak címzett kijelentéseket. Ezek együtt alkot­ ják az életfilozófiánkat.* 12. A RÉT . amelyen azonban könnyen változtathatunk. de ez a könyv változatlanul képes megváltoztatni emberek életét. hanem a magunknak nap mint nap eldarált. Lelki egészségünket nem a rejtélyes tudattalan.azt tanítja. hanem közvetlenül a gondolatainkból. fejezet Albert Ellis és Róbert A.

A javunkat szolgálják-e ezek a belső beszélgetések." Ezen a ponton kell beavatkozni. akár jónak. s a legtöbben mégis képtelenek vagyunk kivergődni a rosszked­ vűnkből. tényleg olyan rossz a mostani helyzet. Hajiunk arra. ha ez és ez történne. milyen nagymértékben alakítják az életünket a belső mondataink. akár rossznak. mint amilyennek mondjuk? És ha igen. Ha például ret­ tenetes szorongás vagy félelem gyötör valakit. akkor a személyünket érintő bármilyen változtatást a belső beszélgetéseinknél kell kezdenünk. Ha valamilyen eseményt katasztrófának tekintünk. és föltenni a kérdést: pontosan miért is lenne olyan szörnyű. hogy én .Figyeljünk belső mondatainkra! Ellis és Harper szerint az ember nyelveket alkotó állat. Sose essünk többé kétségbe! Hogyan lehetséges az. menjen vissza a mostani szorongást előidéző gondolatsor legelső gon­ dolatához. az anyagi haladás közepette a társadalomban 136 . amit magunkról mon­ dunk magunknak.. de ha belekezdünk. amelyeket az emberek nem szoktak észrevenni. látni fog­ juk. hogy szavakban és mondatokban fejezzük ki érzelmeinket és gondola­ tainkat. Csak a belső állításainkhoz tudunk igazodni." vagy „Jaj de rémes. Ha pedig emiatt alapvetően azzá válunk. vagy aláássák személyiségünket? A beszélgetésterápia azoknak a „logikai hibáknak" a feltárására irá­ nyul. hogy az ember meghódította az űrt és az ato­ mot. hogy „Jaj de borzasztó lenne. akkor biztosan az is lesz... akár semlegesnek ítélünk valamit.. vajon örökké fog tartani? Ez a fajta önvallatás naivnak tűnhet. Úgy tűnik. felszólítják az illetőt. ha. Az ilyen esetekben mindig az az első gondolat.

nincs többé automatikus kapcsolat az inger és az érzés között. Az Útmutató szerint „gyakorlatilag lehetetlen fenntartani egy érzelmi kitörést anél­ kül. amikor azok megjelennek. hogy tegyenek valamit a változásért. hogy nem engedünk a depressziónak. amikor egyszerűen el kell határoznunk. Vannak esetek. mert ha az illető elhagyja a gyógyszert. . és belesüppedünk „saját gyötrődésünk gyötrelmeibe". A „Hogyan ne essünk teljesen kétségbe?" című fejezetben Ellis és Harper azt fejtegeti. ugyan mitől maradna fenn? Persze ha fizikai fájdalmat érzünk. újra depressziós lesz. de ha elmúlt. hogy a depresszió gyógyszeres kezelése nem jó megoldás. hogy ellenőrzés alá vonja érzelmi életét. hogy visszatérő gondolatokkal tápot ne adnánk neki". Ha egy kapcsolat megszűnése vagy egy állás elvesztése után levertek vagyunk. a depresszió mindig csak elme­ állapot. akkor tovább erősödik. és az érzéseink ennek megfelelően változnak majd. A mai ember szá­ mára az a legnehezebb. Elménk szá­ mára csak addig „rossz" valami. Ha felhagyunk a rossz érzés gerjesztésével. arról nem lehet nem tudomást venni. és „lebeszéli magát" a tartóssá vált negatív érzésekről. Ellis már 1960-ban azon a véleményen volt. guruló hólabda gyanánt egyre duz­ zad. Csak akkor következik be tartós vál­ tozás. de ha ez az érzés tartósan megmarad. mert az fölmenti őket az alól. amíg azt rossznak mondjuk magunk előtt. hogy a gyötrődés. ha a beteg megváltoztatja gondolkodását. hogy egyesek titokban élvezik a depressziójukat. lévén önfenntartó. az érthető.egyre magasabb a neurózis és a pszichózis szintje. ahelyett hogy megpróbálnánk racionálisan megoldani a helyzetet. A szer­ ző ráérez.

a jelen számít. a racionális emotív módszer egyértelműen a buddhizmussal tart rokonságot. Talán vaskalaposnak látszik ez a terápiás felfogás. és ami a lényeg. Abból indul ki. Az Útmutató az ésszerű élethez segítségével jobban megérthetjük ér­ zelmeink születését. az érzelmek területén. a rációt kell érvényesítenünk életünk legirracionálisabb szférájában. hogy mit tehetünk most a gondok enyhítésére. Ha jobban akarunk élni. 138 . állítja Ellis és Harper. A felújított és átdolgo­ zott harmadik kiadásban van egy új fejezet a RÉT alapelveit alátámasztó kutatásokról és a RET-technikákról. boldogabb és termékenyebb életet élhetünk azáltal. apja gyakran volt üzleti úton. A könyv stílusa. hogy fegyelmeznünk kell gondolkodá­ sunkat és meg kell találnunk a középutat a szélsőséges érzelmek kö­ zött. a szorongás és a kudarctól való félelem legyőzése. Amikor vesepanaszokkal kórházba került. A könyv témái között szerepel még a jóváhagyás iránti igény csökkentése. hogy az ember csak akkor izgatja fel magát az adott helyzet miatt. bámulatosan világos és egyszerű. hogy odafigyelünk a gondolkodásunkra és fegyelmez­ zük azt. és hogy mindig módunkban áll kontrollálni a reakcióinkat. tartalmával összhangban. s hogy miként legyünk frusztráltan is boldogok. de tulajdonképpen nagyon optimista emberkép áll mögötte. Anyja bipoláris betegségben szenvedett. szülei alig látogatták.Záró megjegyzések Racionális vagy irracionális lény az ember? Mindkettő. Ellis megértette. Annak hangsúlyozásában. sokszor gyerekesen. s ilyenkor neki kellett gondoskodnia a kisebb testvéreiről. ostobán. hogy minden reggel felöltözzenek és elmenjenek az isko­ lába. ha ezt megengedi magának. Bármilyen eszesek vagyunk is. Erre Ellis már gyerekkorában rájött. és az. hogy bármi történt is a múltban. előítéletes vagy önző módon viselkedünk.

Tanait jelenleg az 1959-ben alapított Racionális-Emotív Terápiás Intézet terjeszti. The Art and Science o f Rational Eating (A racionális evés művé­ szete és tudománya) és How to Make Yourself Stubbornly Refuse to Be Miserable About Anything . és üzletemberként kezdte pályáját. 1942ben a Columbia Egyetem klinikai pszichológiai programjá­ hoz csatlakozott. Utóbbiak közül a legsikeresebbek: How to Live with a Neurotic (Hogyan éljünk együtt egy neurotikussal). Ellis több mint 600 szakcikk és több mint 50 könyv szer­ zője. Sex without Guilt (Szex bűntudat nélkül). Doktori címet 1947-ben szerzett. de ma már Aaron Beck mellett őt tekintik a kognitív viselkedésterápia atyjának. A Rutgers és a New York Egyetemen. szintén sikertelenül. de nem járt sikerrel. Miután írt néhány cikket az emberi szexualitásról. Közgazdászként végzett New York Város Egyetemén.Albert Ellis Pittsburghben (Pennsylvania) született 1913-ban.Yes. Lásd még Emmet Velten életrajzát: The Lives o f Albert Ellis (Albert Ellis életei). Ellis gondolatait lassan fogadta be az amerikai pszicholó­ gustársadalom. Regényírással is próbálkozott. és New York városában nőtt fel. The Art and Science o f Lőve (A szeretet művészete és tudomá­ nya). Anything 1 39 . majd részmunkaidőben családterápiás és szexuálpszichológiai magánpraxist nyitott. Diplomáját 1943-ban kapta meg. illetve vezető klinikai pszichológusként a Northern New Jersey Mentálhigiénés Klinikán tevékenykedett.

140 . C). További munkái: Creative Kíarriage (Kreatív házasság. bármikor). Albert EUisszel) és 45 Levels o f Sexual ünderstanding and Enjoyment (A szexuális megértés és öröm 45 szintje. Róbert A. és 1953 óta magánrendelése van Washingtonban (D. Harper korábban a Házassági Tanácsadók Amerikai Szövetségének és a Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiájának elnöke volt.12 (Hogyan állhatunk ellen a kétségbeesésnek bármikor . Walter Stokesszal).igen. Az Ohio Állami Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.

.

Csak az a baj. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. Á m abban a hipnotikus állapotban. m ire képesek. hogy nem tudják. hogy »közhelyesek«. am elyben a terapeuta m in d en m ondata magasabb értelm et nyer. oldal) 142 . oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385.így nevezik a zen hívei a megvilágosodást. " (M ilton Erickson) Dióhéjban A tudattalan elme a bölcs megoldások és az elfelejtett személyes erő egyik forrása.1982 A hangom veletek lesz: Milton Erickson tanulságos meséi „ H a valaki. hogy m ire képesek az em berek. egy ilyen történet vagy akár annak egyetlen szava mini-satorit indíthat el . de n em megvilágító erejűek«. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. éb er állapotban olvassa ezeket a történeteket. " (S idney Rosen) „Igazán bám ulatra méltó. azt m ondhatja rájuk. »banálisak« vagy »érdekesek ugyan. úgym ond.

143 . hogy elfogadják. amely gyakran azonnal segít évek óta komplexusokkal és fóbiákkal küszködő embereken. nagy szuggesztív erőt teremtve. amit mond nekik. tehát ők a gyógyítók. hogy Freud miért vallott kudarcot és Erickson miért ér­ hetett el olyan látványos sikereket ezen a területen. Valószínű­ leg a pszichoterápiás kapcsolat dinamikájában kell keresnünk a választ arra a kérdésre. de sohasem tudta könnyen transzba ejteni a pácienseit. Kezdő elmegyógyin­ tézeti orvos korában Erickson is ezt a szemléletet örökölte. és bonafide pszi­ chológiai eszközzé avatta ezt a módszert. a páciensek pedig a maguk tudatlanságában gyógyításra szorulnak. és hangja a páciens hangjává „vált" (az én hangom kíséri Önt. fejezet Milton Erickson (társszerző: Sidney Rosen) Sigmund Freud kísérletezett a hipnózissal. de később úgy kezdte értelmezni a pszichoterápiás kapcsolatot. hogy két ember együttműködve megnyitja a tudattalanját. Hagyományosan az orvosok birtokolják a tudást.13. és együtt keresik a megoldá­ sokat. A 45 évvel Freud után született Milton Erickson sok tekintetben kiteljesítette a hipnózis adta lehetőségeket. mondta ilyenkor). vagy rávenni őket arra. Hipnózis közben maga Erickson is transzba esett.

Erickson nem azt mond­ ta: „látom.úgy döntött. hogy „aha" élményt váltsanak ki. és elmondta neki. Erickson elismerte. de tekintettel a férfi környezetére . üljön le. Egyszer egy alkoholista kereste föl Ericksont. nyilvánvalóan hatott. hol a hiba. talányaihoz hasonlítható. Erickson elküldhette volna a Névtelen Al­ koholistákhoz. hogy ezt a terápiát kézikönyvekből nem lehetett volna kikeresni. hogy a páciens hámozza ki a tanmeséből az üzenetet. hogy minden ember más. 144 . amely szerinte pártolta a nagyivó életmódot .Az Erickson-módszer Erickson módszerének titka a „tanmese" Ne a régi tündérmesékre gondol­ junk: saját családja életéből vagy korábbi pácienseinek eseteiből merített tör­ téneteket. A szülők is alkoholisták voltak. mégis él és virul. amely alig iszik. ami azután változást idéz elő. s ez által a páciens kilépjen körben forgó gondolataiból. és gon­ dolkodjék el a kaktuszokról. Reménytelennek látszott az eset. Módszerének éppen az volt a lényege. a jelentőségteljes szünetek és a meglepetés eleme egy csapásra utat találhatnak a tudattalan elméhez. mással próbál­ kozik. A kaktusz példája. azt gondolván: „És akkor mi van?" Transzban azonban a talányos szavak. menjen el a helyi botanikuskertbe. mintha csak maga jött volna rá. és mindenki arra a kezelésre reagál a legjobban. Normális állapotunkban banálisnak érezhetjük őket. nem teljesen értelmezhe­ tő. Némelyik története inkább a zen „koan"-jaihoz. Ezekben a történetekben általában volt valami megrázó vagy meglepő. és alkalmasak voltak arra. hogy a „kaktuszkúra" után az apja és az anyja nem ittak többé. ezt és ezt kell tennie". amelyek az illető személy problémájával összefüggésben sajátos je­ lentést nyertek. de még a feleség és a fivére is ivott. Sok évvel később a beteg lánya fölhívta Ericksont. Megkérte a férfit. hanem hagyta. amelyek „három évet is kibírnak víz nélkül".egy újságnál dolgozott. amelyik személy szerint neki a legtöbbet jelenti. mindkét ágon mindkét nagyszülő.

és nem a háttértörténetek kitalálásával volt elfog­ lalva. Ő is farmon nőtt fel. A Rosen összeállította kötetből érdemes megismerni a többit is. Erickson le­ tett róla. hogy bármit is eladjon neki. ebből a tudattalanunkat sem hagyhatjuk ki. Amikor egy farmernél próbálkozott. légzéssel. Egy nyáron Erickson könyvekkel házalt. és a lehető legjobb bevezetés Erickson pszichológiájába. Kizárólag a sertéstenyésztés izgatta. 145 ." Az lett a vége. mint a farmernek. Amikor ítélkeznünk kell.Erickson felhatalmazta a pszichiáter Sidney Rosent. nem érdeklik a könyvek. majd megvette a könyveit. van valami közlendője a számunkra. és könyvet állítson össze belőlük. hogyan kell vakargatni a hátukat. tudta. Erősen tuda­ tosította magában. arcjátékkal. Érzése­ ink vagy sejtelmeink többnyire helyesek. mennyire kedvelik ezt az állatok. hogy a történe­ teit kommentárral lássa el. Erickson fő szempontja a „kapcsolatteremtés" volt. Ezzel a történettel Erickson azt mutatta be. Ez a kötet (A hangom veletek lesz) több mint 20 éve jelent meg. az azt mondta. ami csak körülvesz minket. hogyan reagál a páciens a történetre testbeszéddel. hogy meghívta az ifjú Ericksont vacsorára. Nem tud­ juk kivonni magunkat a kommunikációból. és elkezdte vakargatni a disznók há­ tát. és tudja. tanulmányainak folytatásá­ hoz kellett a pénz. én is meg akarom ismerni. aki szereti a disznókat. A farmer arca felderült: „Azt az embert. hogy mindennek. Vessünk most egy pillan­ tást egy maroknyi tanmesére és értelmezésükre. Kapcsolatteremtés Amikor a pácienseivel. mert kiválóan ragadja meg annak varázsát és egyedülálló pszichológiai értékét. és „egészében" kell befogad­ nunk az adott helyzetet.

éppen a vakolatot kaparta a falakról. elmaradtak a dühkitörések. vagy rátaposott a lábára. letépte a ruháját. ablakokat tört be. maga is elkezdett tömi-zúzni: letépte a lepedőt az ágyakról. mielőtt Messiássá lett. Erickson miután figyelem­ mel kísérte a páciens szavait. ahol Erickson dolgozott. mert az illető nem tagadhatja: Jézus tudvalevőleg ács volt. két beteg is Jézus Krisz­ tusnak képzelte magát. Lesték min­ den kívánságát. Ruth gyönyörűszép 12 éves leány volt. Ruth ekkor megszólalt: „Dr. Csakhogy Ruth néha megbokrosodott: sípcsonton rúgta a szembejövőt. hogy a kislány az egyik kórteremben őrjöng. és kint termett a folyosón. de úgy. hogy segítsen az ácsoknak. ahol letépte a köpenyt az első szembejövő nővérről . Amikor az egyik kórházhoz új szárny épült. Erickson.Tükrözés Egy másik. Az egyik kórházban. Leültette őket egy padra egymás mellé. „Most folytassuk másutt . Amint szembesültek beszélgetőpartnerük kijelentéseinek képtelenségével.mondta -. hogy a férfi visszataláljon a valósághoz és az emberekhez. Az orvos. annyira szerették.) 146 . Ez a szokatlan gyógymód elegendőnek bizo­ nyult ahhoz. el tudta érni. ne tegyen ilyet". és nagy egyéniség. hogy lábujját törte. hogy objektívebben lássák saját cselekedeteiket. jó mulatság ez". (Az „éppen arra járó" nővér előzőleg vállalta a szerepet. és betakarta a nővért egy lepedővel. hogy be­ szélgessenek. Egy napon Erickson meghallotta. Amikor odaért. Miután szembesült saját viselke­ désével.ott állt bugyiban és melltartóban. Erickson megkért egy harmadik „Jézust". ahelyett hogy megpróbálta volna lecsillapítani. mindketten belátták saját tévedésüket. ezzel rokon módszer a tükrözés.

az arizonai Phoenixet. Az előírás úgy szólt. Erickson felkeltette a nő kíváncsiságát az iránt. hogy először meg kell híznia 90 kg-ra. alig várta már. hogy gyűlöli a lakóhe­ lyét. Új keretek Egy másik nőbeteg azt panaszolta Ericksonnak. A férje a szintén Arizonában levő Flagstaffben akarta tölteni a szabadságát.Közvetett logika Amikor Erickson zavart önkontroll vagy függőség miatt kezelt valakit. a dohányzás és az alkoholfogyasztás korlátozása helyett azt írta elő. hogy fogyhasson. de az asszony jobban szerette volna Phoenixben pocsékul érezni magát. Korábbi fogyókúrái után mindig visszatértek a leadott kilók. Erickson azt mondta. a cigarettát és a szeszes italokat. hogy hagyjon fel korábbi szokásaival. Egyszer egy férfinak. aki fogyni akart. és gond nélkül leadta a 30 kiló felesleget. „birtokolja" a változást. és a dohányzásról meg az ivásról is le akart szokni. de ígérjen meg valamit. Az asszony beleegyezett. hanem épp ellenkezőleg. aki le akart fogyni 82 kg-ról 60-ra. mint amit kényszerítéssel vagy utasításokkal érünk el. ha az illető úgy érzi. de amikor végül elérte a 90 kilót. mint másutt kikapcsolódni. Volt Ericksonnak egy nőbetege. segít neki. A gyakori testmozgás jóvoltából a páciens elhagyta rossz szokásait. hogy ne korlátozza magát. Az ilyen változás jelentősebb és maradandóbb. a táplálkozás. hogy másfél kilométernél messzebbről szerezze be az élelmiszert. Nehezen szánta rá magát. Erickson „közvetett" logikájának e példái bepillantást engednek a módszer filozófiájába: Csak akkor tudunk rávenni valakit a változtatásra. sokszor nem arra kérte a pácienst. arra. hogy miért utálja Phoenixet any- 147 .

Senki sem tudta. . Egy napon egy idegen ló tűnt fel a család birtokán. hogy az állat vezesse őt.Nekem csak annyi dolgom volt.mélyebb értelemben kibővítve a fizikai látást. hogy jobbra-balra lovagolt volna. azok adták az utazás értelmét. Milton úgy döntött. megkérdezték Miltont. Az asszonyban felébredt a kíváncsiság. nem volt megjelölve. „Én nem tudtam. hogy az övék. hogy minden személynek van egy egészséges. és miért bünteti magát a gondolataival. lát-e ott „színvillanást" Nem gondolt semmire. Az erős negatív érzést Erickson egy vagy két ülésben életigenlő kíváncsisággá változtatta. Saját gyermekkori emlékével illusztrálta ezt a tanítását. el volt ragadtatva tőle. hagyta. honnan tudta. ami birtokolja a tudást" Hitt abban. hogy kié. és amikor rátalált a „színvilla­ násra" (vörös madár zöld háttér előtt). s hogy a hipnózis jóvoltából ismét ennek az énnek az irányítása alá kerülhetünk. és figyeljen. hogy menjen el Flagstaffbe." 14 8 . A belső bölcsesség Ha egy tanulságot akarunk levonni Erickson munkásságából. de a ló tudta . felül a lóra és visszavezeti az útra. Erickson meg akarta változtatni az asszony gondolkodási sémáját. Végül a páciens egy teljes hónapot töltött Flagstaffben. hogy az úton tartsam. míg meg nem ta­ lálja a tulajdonost. erős belső magva. Amikor a ló visszata­ lált a tulajdonos birtokára. amit rendes körülmények között nem . Hipnózisban felszólítot­ ta. de ezt nem árulta el. és az asszony mindenütt a „színvillanásokra" vadászott. amit az asszonynak látnia kellene. akkor ez így szól: mindannyiunkban van „valami. hogy olyasmit lásson. majd újabb üdülések következtek Amerika külön­ böző tájain.hangzott a válasz.nyira. de azután ahelyett.

és hogy a kommunikáció messze nem csak beszédből áll. fogyni akart. nehezen tudott járni. amit gondolnak.A „ló" természetesen nem más. amely. hogy átprogramozzuk-e magunkat a valósághoz jobban közelí­ tő és negatív vagy torzult gondolkodási mintákhoz nem tapadó in­ formációkkal. de ezért első­ sorban a tudatos elme a felelős. mert le akart szokni a dohányzásról. Csak tőlünk függ. az tudja. hogy a legapróbb jelzéseket is észrevegye mások arcjátékában és testbeszédében.mely szerint egyik pillanatról a másikra bekövetkezhet a változás. Záró megjegyzések Erickson képessége. és ez is Ericksonnak kö­ szönhető. és visszavezet minket igazi. hogy olykor nem azt mondják. amellyel olvasni tudott az emberi lélekben. sokakban azt az érzést keltette. Lassanként kifejlődött nevezetes képessége. Ha sikerül elérnünk és átalakítanunk tudattalanunk tartalmát. Richard Bandler és John Grinder megalkották Erickson technikáinak 149 . erős énünkhöz. bármilyen problémát képes megoldani. hogy korlátaink többségét magunk állítjuk fel. hogy médiummal van dolguk.szintén a pszichoterápiás eszköztár része lett. Aki járt már hipnotizőrnél. Erickson követői. Miután 17 évesen megkapta a járványos gyer­ mekbénulást. A „rövid terápia" gondolata . hogy a hip­ nózis ma általánosan elfogadott gyógymód. Erickson hitt abban. ha transz állapotban érintkezésbe kerülünk vele. nem kell hozzá évekig analízisbe járni . vagy gyógyírt keresett a fóbiájára. átalakíthatjuk az életünket is. és egyéb elfoglaltság híján figyelni és elemezni kezdte számos testvérének viselkedését. Feltűnt neki. mint a tudattalan.

elbeszélő fajnak tekintette az embert. és itt sajátította el a hipnózis módszerét. Milton Erickson Áurumban (Nevada) született 1901-ben. Ezután. ő mesélő. második feleségétől. Erickson pszichológiát tanult a Wisconsini Egyetemen. majd klinikai és oktatói megbízást kapott Eloise-ban (Michigan). Elizabeth Ericksontól öt gyer­ meke született Egészségügyi okokból 1948-ban Phoenixbe költözött. Színvak és disz­ lexiás volt. Hipnotizálta az író Aldous Huxleyt. és barátai közé tartozott Margaret Mead. a személyes átalakulással kapcsolatos felismeréseinket. ahol új farmot alapítottak. és kezdő pszi­ chiáterként a Rhode Island-i Állami Kórházban dolgo­ zott. Mint Rosen kimutatta. a ne- 150 . és Amerika minden ré­ széből sokan keresték föl. Erickson szemlélete nem technikai jellegű. 1930 és 1934 között a Worcesteri Állami Kórház orvosa volt.formalizáltabb változatát. Egy mese. amelyet vállalati és személyes tréningeken hasznosítanak a munka javítására. itt vezető pszichiáterré nevezték ki. zenei hallással sem rendelkezett. a neurolingvisztikai programozást (NLP). híre ment „csodás" kúráinak. hogy kifejezzük az élettel. A Coloradói Közkórházban orvosi diplomát szerzett. Újra megnősült. Fiatalkorá­ ban a család társzekéren Wisconsinba vándorolt. egy mítosz vagy egy történet mindig a leghatásosabb módszer arra. előző házasságából há­ rom.

.vés antropológus és Gregory Bateson. Sidney Rosen a New York Egyetem Orvostudományi Köz­ pontjában a Pszichiátriai Tanszék klinikai adjunktusa. a filozófus is. mely­ nek címe: Hypnotherapy: An Exploratory Casebook (Hip­ noterápia: feltáró esetgyűjtemény). és ő írta az előszót Erickson és Ernest L. amelynek megmászását sok betegének javasolta terápiás célzattal. Meg­ alapította az Amerikai Klinikai Hipnózis Társaságot. Hamvait Phpénixben. Rossi közös könyvéhez. az Amerikai Pszichológiai és Pszichiátriai Szövetségnek is tagja volt. Erickson 1980-ban halt meg. Workshopokat tartott Erickson technikáiról. azon a Scjuaw Peaken szórták szét.

am iben benne volt m inden. "21 „N em kétséges. oldal) 20 Erik H. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. Ez a válság az életciklusnak ab­ ban a szakaszában lép fel. gyerm ekkorának m ég m indg hatékony maradványaiból és anticipált felnőttkorában rem ényeiből. hogy am ikor M árton szónokolni tanult. ford. Pető Katalin." Dióhéjban Az identitáskrízisek fájdalmasak ugyan. am it az apjának és a tanárai­ nak nem mondhatott m eg. de nélkülözhetetlenek az erős. valamiyen működőképes egysége.1958 A fiatal Luther és más írások2 0 „A serdülőkor nagy válságát identitásválságnak nevezem . am ikor m in d en fiatalnak ki kell alakítania a m aga szám ára va­ lamilyen központi perspektívát és irányt. Pető Katalin 1 152 . Gondolat. oldal) Gail Sheehy: Átmenetek (463. Erős Ferenc. A m ikor eljött az ideje. Erikson: A fiatal Luther és más írások. 1991. Budapest 2 Fordította: Erős Ferenc. tiszteletet parancsoló én kikovácsolásához* Érintkezési pontok Nátháméi Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. mindezt rázúdította a pápára. a sátánhoz intézett szavait jelentős részben az a forrongó dac táplálta.

Eriksont saját családi háttere miatt is foglalkoztatta az identitás kérdése. Erikson megkülönböztetett figyelmet fordított az identitás serdülő­ kori alakulására. mert magas termetével. Erikson azonban továbbment. Karla Abrahamsen és egy ismeretlen dán férfi rövid kapcsolatából született. és Németországban nevelkedett Erik Homberger néven. hogy egy átlagember élete során sokszor vetődik fel a kérdés: „Ki vagyok én?" Freud a csecsemő­ kortól a tizenéves korig a lelki fejlődés öt szakaszát különböztette meg. a zsinagógában pedig azért állították pellengér­ re. a születéstől az öregkorig nyolc „pszichoszociális stádiumot" különített el. amikor USA-állampolgár lett. s ezeken a pontokon választhatunk a növekedés és a stagnálás kö- 153 . vezetéknevét Eriksonra („saját fia") változtatta. Az iskolában a zsidó szár­ mazása miatt csúfolták. Házasságban élő zsidó édes­ anya. válságot élünk át. Erik Eriksonnak tartozunk köszönettel ezért a fogalomért. és harmincas évei végén. miután orvos mostohaapjának vezetéknevét vette föl. de nagy felismerése az volt. identitásunk megkérdőjelező-^ dik. Három leány féltestvérének születése után még jobban megerősödött benne a kívülállás érzése. szőke hajával. fejezet Erik Erikson Amikor azt mondjuk. és a teljes életciklusban.14. kék szemével északi istenekre emlékeztetett. Amikor egy ilyen stádium véget ér. „identitásválságba" kerültünk.

De Erikson másnak köszönheti hírnevét. hogy Márton ügyvéd legyen. Bár már Freud is írt egy nevezetes tanulmányt Leonardo da Vinciről. Lutherben az identitáskrízis mintaszerű esetét fedezte föl. Az emberek élete a pokolra ju­ tástól való félelemben telt. újabb sarokkő a felnőtt személyiség építményében. porrá zúzva a mítoszt. és szüntelenül a halottak leikéért imádkoz­ tak. amikor az egyén minden bűne és jó cselekedete mérlegre tétetik.zött. Teljes mértékben felismerte ezeknek a fordulópontok­ nak az intenzitását. Bármelyik választás. vagyis a pszichoanalízis felhasználását híres emberek életének megértéséhez. Mindennapos volt a bűnözők nyilvános kínvallatása. A Luther-történet röviden Luther gyermekkora és fiatalsága idején a keresztény Európát az „utol­ só ítélet" tartotta lázban. a végső elszámolás. Márton latin nyelvű iskolába járt. az egyház és Isten iránt. és kiemelje az alacsony sorból a családot. és jó előmenetele miatt 154 . Az életre a feltétel nélküli engedelmesség nyomta rá a bélyegét: engedelmesség az idősebbek. amint azt Az ifjú Luther: pszichoanalitikus és történelmi tanulmány (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History) címen kifejti. a gyerekeket az iskolában nádpálcával vagy ostorral ütötték nap mint nap. mondta. azt akarta. Apja parasztsorból származott. Ebbe a „bűntudattal és szomorúsággal átitatott világhangulatba" született bele Luther Márton 1483-ban. Erikson alapozta meg Gan­ dhiról és Lutherről írt könyveivel a „pszichobiográfia" műfaját. de kemény munkával kistőkéssé küzdötte fel magát: tulajdonrészt szer­ zett egy bányában. Hans Luther félretett egy kis pénzt a fia taníttatására. mely szerint 20 éves korunk után a stabilitás töretlen vonalán halad az életünk.

Luther szemében ez is csupán a jéghegy csúcsa volt. Luthernek tetszett a kolostor meg­ szentelt légköre. s most. és felkiáltott: „Nem én vagyok!" Ezt Erikson klasszikus identitásválság jeleként értelmezte. Arra az igen radikális meggyőződésre jutott. és bűntudat gyötörte emiatt. hogy szerzetesnek áll. a nemiség őt sem hagyta nyugodni. Luther mégis egyházi szolgálatban maradt. és gyorsan emelkedett fölfelé a ranglétrán. Mivel a számára kijelölt életpályát illetően amúgy is balsejtelmek gyötörték. Amikor egyszer nyári szü­ netre hazament. megint rossz úton van. egyszer valamiféle pánikroham fogta el a kolostor templomának kórusán. úgy tűnt. mint egy intézményé. hogy a Biblia (az írás) tekintélye messze előbbrevaló. A középkori katolikus tanítás szerint a bűnökért világi büntetés jár. amelyhez apja oly nagy reményeket fűzött. egy zivatarban majdnem agyoncsapta a villám. Még a jócselekedetek alól is volt kibúvó: „búcsúcédulákat" lehetett venni helyettük. Luther letett a házasság­ ról és a világi pályáról. hogy ő nem az. fájóan világos volt. bármennyire is igyekezett betartani fogadalmait. 1505-ben kapta meg dip­ lomáját. A teológia doktora lett. a vallási pályán való ígéretes indulás után. Bárminek gondolta is magát. Szüleinek legnagyobb kétségbeesésére 1501-ben bevonult az erfurti Ágoston-rendi kolostorba. égi jelnek tekintette a villámcsapást. de mint oly sok fiatalembert. Közben azonban egyre szélesedett a rés a való­ di spirituális hitről vallott felfogása és az egyházhoz való viszonya kö­ zött. amelyek kibocsátásával az egyház nagy bevételekre tett szert. ez azonban „jócselekedetekkel" enyhíthető. és 1515-ben 11 kolostor vikáriusává nevezték ki. Identitásá­ ban hontalanná vált. &s megfogadta. 155 .17 éves korában beiratkozhatott az egyetemre. Amint azt számos Luther-életrajzban olvashatjuk. Kezdetben jól ment minden. ezután a jogakadémiára jelentkezett.

Luther azonban már 34 éves volt.1517 októberében jött el a döntő pillanat. de . Erikson nagy teret szentelt a Luther és apja közötti viszony pszicho­ analitikus elemzésének. Erikson azzal magyaráz­ ta ezt. Fiatalon is érzik már. így történt ez Luther esetében is. A jobbágytól a hercegig mindenki. ami­ kor nyíltan állást foglalt az egyházzal szemben. Mint Erikson megjegyzi. hogy mely területeken kell az egyháznak megújulnia. A dokumentum bombaként hatott. hogy természeténél fogva Luther nem 156 . ezekhez a célokhoz csatlakozott. és lázadása felgyújtotta a reformáció lángját. ha előzőleg nem esett volna át a teljes odaadás és ragaszkodás élményén. és Luther valóban nagyon akart hin­ ni az egyház istentől való hatalmában. ha a nem sokkal koráb­ ban föltalált könyvnyomtatás révén a tézisek és Luther későbbi írásai nem terjedhetnek széltében-hosszában. Erikson azt a talán meglepő tételt fogalmazta meg. ahol a közérdekű közleményeket szokták elhelyezni). és a megfelelő időben a legnagyobb hatást fejtse ki. Luther híres ember lett. hogy alakot öltsön fejükben a saját igazságuk. Nem lehetett volna az egyház leghangosabb bírálója. hogy Luthernek a Szentszékkel szembeni bátor kiállása csakis az apjával szembeni kez­ deti engedetlenségével összefüggésben értelmezhető.várják. hogy nyomot fognak hagyni maguk után. de nem fejthetett volna ki akkora hatást. s kinyilvánította bennük. a történelem nagy alakjai gyakran éveken át tétlenek. aki elégedetlen volt a status quóval.tudtukon kívül . Erikson értelmezése A lázadás a fiatalkor sajátossága. hogy azután ellene fordulhasson. Abból a feltevésből indult ki. hogy egy fiatalembernek először erősen hinnie kell valamiben. amikor kiszögezte neve­ zetes 95 tézisét a wittenbergi templom falára (oda.

alkalmat teremtenek a fiataloknak arra. de amikor ez megtörtént. Míg az egyszer született emberek „eléggé fájdalommentesen illeszkednek és illesztődnek be koruk ideológiájába". hogy „megtalálják magukat". akkor képesek magukkal ragadni az egész világot. hogy egyszer szembeszállt életének meghatározó szereplőjével. amire hivatva volt. A kétszer születettek pozitív vonása.má­ sodik születésnek tekintette. ha Luther az apjának engedelmeskedve jogi pályára lép? Hagyományos értelemben jól végezhette volna a munkáját. akik az életüknek új irányt szabó teljes konverzió élményében keresnek gyógyulást. Erikson legizgalmasabb tétele az volt. Vajon a jó szerzetesnek. válságokat. hogy eldöntse. de azzal.William James nyomán . vagyis arról. „minek érzi magát és mivé szeretne válni". Vajon mi történt volna.volt lázadó. Moratórium Erikson rendkívül fontos kérdésnek tekintette. Luthernek sok időbe telt. hogy ha sikeresen átalakítják magukat. egyszer s mindenkorra az engedetlenség útját választotta. vagy a jó fiúnak. hogy bár Luther a teológiai nézeteivel változtatta meg a világot. azok személyes démonjainak és identitási válságainak feldolgozásából fakadtak. hogy a kultúrák tudatosan időt. 157 . hogy felépítse magát. Ma sok fiatal megteheti. de sohasem vihette volna végbe. írt a „moratórium" fogalmáról. Luther idejében a kolostorok adtak alkalmat sok fiatalnak arra. hogy a társadalom meny­ nyire képes elsimítani a fiatalkori identitáskríziseket. a pápa sem tudta megállítani. mielőtt ténylegesen felnőtté válnának. avagy a nagy reformátornak érezte-e Luther önmagát? A nagy identitásválságokat Erikson . addig a kétszer születettek sokszor gyötrődő lelkek. hogy egy évet munka és tanulás nélkül tölt el a középiskola és az egyetem között.

jómódú házasember. amellyel nem tudtak azonosulni. Azt gondolhatnánk. hogy túlságosan is elkötelez­ ték magukat egy olyan életút mellett. de valójában a megújulást segítik: nemcsak az élményen áteső személy megújulását. Mire középkorú lett. amikor az ember fölteszi magának a kérdést: „Megérte a fáradságot. hanem a tágabb közösségét is. ha arra készteti tagjait. hogy ez volt a legboldogabb időszak Luther éle­ tében. inkább provinciális maradt. Közülük sokan csak a legnagyobb pszichés erőfeszítések árán tudnak kikecmeregni a kezdeti sikerek csapdájából. A személyes életút e fordulópontjain felszínre törő új gondolatok és energiák. igazolni cselekedeteit. mert akkor tudatosul bennük. aminek az apja látni akarta: befolyásos. Luther utolsó válsága Luther még hírnevének és befolyásának tetőpontján is igyekezett le­ veleiben védeni. még akkor sem.Erikson szerint sok ember életében a húszas évek vége az igazi válság időszaka. a jobbágyokat társadalmi helyzetük elfogadására ösztökélte. Pontosan az lett belőle. A bölcs kultúrák mind számolnak az ifjúkori identitási válsággal. Életfelfogásában és szo­ kásaiban nem lett világias. amit létrehoztam? Újra végigcsinálnám. apjához hasonlóan haladásellenes elveket vallott. rövid távon zavart kelthetnek ugyan. 15 8 . ha kezdetben lelkesedtek iránta. védelmezte a fejedelemségek rendszerét. hogy a tár­ sadalom egészében rosszul jár. Tágabb nézőpontból Erikson arra a következtetésre jut. s azt megkísérlik be­ illeszteni kereteik közé. hogy életük for­ dulópontjain a fejlődés helyett a stagnálást válasszák. Az egykori lázadó immár ké­ nyelemben élt. de valójában az Erikson által az alkotóképesség érett kori válságá­ nak nevezett életszakasz nyitánya.

mert az identitás . vagy legalább hogy kik vagy mik szeretnénk lenni . a társadalom tagjai elmebetegségekkel és lehetőségeink elvesztegetésével fizetjük meg az árát. aki ilyen helyzetbe kerül: „Úgy cselekszik. Amikor énünk egyik oldala eljut a teljességhez. 159 . Luther életét úgy jellemezhetjük.vagy elvesztegettem az éveimet?" Luther első válsága színtiszta identi­ tásválság volt." Erről a serdülők maguk körül forgó gondolkodása juthat eszünkbe. Záró megjegyzések A pszichológiában az az egyik legizgalmasabb kérdés. Hiába lett nagy ember. mint „mi nem vagyok?" típusú önvallomások sorozatát. amely megpróbálja megérteni a tapasztala­ tunkat. Hajlamosak vagyunk alábecsülni.alapvető dolog. Ha a társadalom nem tesz meg minden tőle telhetőt azért. hogy sikeresen túljussunk az élet nagy fordulópontjain.kinek vagy minek tudjuk magunkat. Számára vele zárul le és vele kezdődik a történelem. de minden életkorban meg kell hoznunk bizonyos döntéseket a világhoz való viszonyunkat illetően.. hogy az identitás problémája sohasem oldó­ dik meg teljesen. hogy normális jelenségről van szó. annak mi. hiszen a „mi vagyok?" kérdést nyitva hagyja. Erikson hangsúlyozza. mintha az ő egyéni életútján az egész emberiség indulna útnak megint. Ez bizonyos értelemben az identitás kialakítá­ sának könnyebbik fele. mondván. még mindig van egy nagyobb én. ez a második azonban az integritás válsága. Pedig Erikson Lutherre vonatkozó észrevétele mindenkire igaz. Luthernek .is át kel­ lett esnie ezen a fázison.ahogy a legtöbb idősebb felnőttnek.. hogy hogyan vál­ tozik önképünk az életünk során. ha valaki identitásválságon esik át.

hogy az egyház szerepét az egyén Istenhez fűződő személyes viszonya mellett másodlagosnak fogja fel. Theodor Hombergerhez. Anna Freud (189. Erik három húga már ott született. és hogy a re­ formációt egészében véve Luther személyes problémáinak globális megoldásaként is szemlélhetjük. hogy Luther személyes válságai elválaszt­ hatatlanok a körülötte zajló társadalmi változásoktól. A bécsi Pszichoana­ litikus Intézetben. Bécsben tanított képzőmű­ vészetet egy ideig. 1927-ben kezdett pszichoanalízissel foglalkozni. vélte Erikson. 160 . amíg hozzá nem ment a gyermekorvosához. Erik Erikson Frankfurtban született 1902-ben. és gyermek­ pszichológiára szakosodott. Kimutatta. Azért is olyan fontos a pszichológia. Iskoláinak elvégzése után egy évig utazgatott Európában. hogy túl sokat vélünk kiolvasni az életrajz tárgyának gyermekkorából és annak a későbbi életre gyakorolt hatásaiból. majd képzőművészetet tanult. aki felesége és állandó munkatársa lett. itt ismerkedett meg Joan Sersonnal. oldal) mellett. mert a hitet a „jócselekede­ tek" fölé helyezte.A pszichobiográfia nyilvánvaló veszélye. Mindamellett Erikson meggyőzően hozta összefüggésbe a szigorú neveltetést és a zsarnok apát Luther korának tendenciáival. mert a történelem lé­ nyegében nem más. Igaz hívőként az egész kereszténységet át tudta formálni. Ezután a család a dél-németországi Karlsruhéba költözött. így például saját lelkiismerete kész­ tette Luthert arra. Édesanyja egyedül ne­ velte. mint az egyének lélektanának gyakorlati kifejeződése.

A Harvardon barátságot kötött Ruth Benedict antropológussal. ford. valamint Gregory Batesonnal és Margaret Meaddel. és az Erikson nevet vette föl. 1994-ben halt meg. Később a Yale Egyetemen. További munkái: Identity: Youth and Crisis (Identitás: fia­ talság és válság. Osiris. Gandhi's Truth (Gandhi igazsá­ ga. 2002.Erik 1933-ban áttelepült az Egyesült Államokba. Budapest 161 . Erikson nevét az egyének és kultúrák széles körét tárgya­ ló Gyermekkor és társadalom (Childhood and Society 1950)22 című könyve tette ismertté. Erikson: Gyermekkor és társadalom. és Boston elsőszámú gyermekanali­ tikusa lett. Helmich Katalin. a Felsőfokú Ma­ gatartás-tudományi Tanulmányok Központjában (Palo Alto. 1985). 1970) és The Life Cycle Completed (A teljes életciklus. végül visszatért a Harvardra. Kalifornia) és a San Franciscó-i Mount Zion Kór­ házban dolgozott. Három évig a Harvard Egyetem Orvoskarán tanított. Berkeleyből távozva sok éven át magánpraxist folytatott. A lakota és a yurok indiánokra vonatko­ zó közismert vizsgálatait a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársaként folytatta. amelyért a Pulitzerdíjat és a könyvszakma országos kitüntetését (National Book Award) is megkapta. a Menninger Alapítványnál. 22 Erik H. 1968). akik nagy hatást gyakoroltak rá.

" Dióhéjban Minden személyiség két vagy három alapvető. am ivé szü­ léink g én jein ek véletlenszerű kombinálódása tesz m inket. M indkettő túlnyomóan a gén ek befolyása alatt áll. azok vagyunk. oldal) 16 2 . biológiailag meghatározott dimenzióban mérhető. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375.1947 A személyiség dimenziói „A személyiséget nagym értékben az egyén gén jei határozzák m eg. befolyása erősen korlátozott. és a környezet szerepe legtöbbször csekély változásokban és talán egyfajta leplezésben m erül ki. Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers. A személyiséggel ugyanúgy állunk. s bár a környezet valamelyest ja ­ víthatja az egyensúlyt. m int az intelligenciával. Különféle adottságok (87. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405.

fél évszázadra kije­ lölte a fejlődés útját a személyiségbeli különbségek kutatása területén. és nyilvánvalóan felhasználta Carl Jung osztályozását. fejezet Hans Eysenck Eysenck a 20. A két dimenzió Eysenck nem feledkezett meg az embertípusoknak a négy testnedvből kiinduló ókori görög felosztásáról . stílusa száraz. s számos területen ért el új eredményeket. de hajthatatlan volt abban.amely szerint szangvinikus. Németországban született. elvont. Mivel azonban ez volt az introverzió és extraverzió fogalmának első tudományos kifejtése. A Dimensions o f Personality (A személyiség dimenziói) Eysenck első könyve volt. kolerikus. Öt évtizedet átívelő pályája során 50 könyve és több mint 900 cikke jelent meg. század egyik legvitatottabb és egyik legtermékenyebb pszichológusa volt.15. flegmatikus és melankolikus típus létezik -. de a nácikkal való szembenállása miatt az 1930-as években Nagy-Britanniába kellett menekülnie. Amikor 1997ben meghalt. aki introvertált és extravertált típust különböztetett meg. hogy a szemé- 163 . ő volt a legtöbbet idézett pszichológus.

illetve introverzió forrását az agy eltérő ingerelhetőségében kereste. ahol alkalma nyílt tanulmá­ nyozni sok száz. a pszichoticizmus annak mértékéül szolgál. A személyiség dimenziói egy bizo­ nyos kutatási módszerből. a faktoranalízisből táplálkozott. avagy (szélsősé­ ges esetben) antiszociális pszichotikus. a neurotikus dimenzió meghatározóját pedig abban.mentén. Az összegyűjtött válaszok alapján Eysenck kijelölte a vizsgált személyek helyét két át­ fogó dimenzió vagy „szupervonás" . Ezen a téren Eysenck Pavlov követője volt. 164 . A háború alatt Londonban.lyiségbeli különbségek tanulmányozásának objektívnek és statiszti­ kailag megalapozottnak kell lennie. a Mill Hill Sürgősségi Kórházban dolgozott. a frontról visszatért katonát. de többnyire azt feje­ zi ki. azaz pontozással érté­ keljék a bizonyos helyzetekben adott reakcióikat. hogy ezek a szupervonások gene­ tikailag meghatározottak. hogy válaszoljanak egy kérdéssorra. vagy mennyi­ re féktelen.az extraverzió/introverzió és a neuroticizmus . Főbb jellegzetességei a következők. szociopata. melynek segítségével Eysenck nagy mennyiségű kutatási adatból következtet­ hetett a személyiség különbségeire. Később Eysenck hozzátett ezekhez egy harmadik dimenziót: a pszichoticizmust. hogy mennyire lázad az illető egyén a helyzete ellen. Eysenck meg volt győződve arról. Ez mentális labilitást is jelezhet. ahogy az idegrendszer az eseményekre adott érzelmi re­ akciókat kezeli. A háromdimenziós modellt (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus) PEN modellnek nevezték el. amely szociabilitást mér. hogy a konvenciók szerint szocializálódott-e az illető. vakmerő. Megkérte vizsgálatai alanyait. Az extraverzió/introverzió dimenziótól eltérően. és hogy élettani szinten is megnyilvánulnak az agy és az idegrendszer működésében. Az extraverzió.

vagy bűntudat gyötri.várakozásunkkal ellentétben .ke­ vésbé ingerelhető. kevésbé aggodalmaskodik amiatt. komolyabb. mélyebben érintik őt az élet eseményei. valóban él. hogy mások személyében ho­ gyan értékelik őt. mint az introvertált emberé. önvédelmi reakcióként az introvertált ember természeténél fogva kerüli .mentálisan meg­ terh eln ek érzi . • A belső szenzoros túlterhelés miatt. 165 . és többet aggo­ dalmaskodik miattuk. • Az extravertált ember általában véve élénk és derűlátó. esetleg önértékelési problémái vannak.a túl sok társas interakciót. • Az extravertált ember elfogulatlanabbul szemléli az eseményeket. Introverzió • Az introvertált ember. jobban ki van szolgáltatva a hangulatainak. de olykor a nyughatatlanság. a kockázatvállalás és a megbízhatatlanság is jellemző rá. hogy úgy érezze. vagy gazdag belső élete miatt egyszerűen nincs szüksége több társas interakcióra. és intenzív belső éle­ tet él. • A kevesebb belső történés miatt az extravertált embernek termé­ szeténél fogva külső ingerekre és másokkal való kontaktusra van szüksége ahhoz. mivel az agya könnyebben ingerelhető.Extraverzió • Az extravertált ember agya . haj­ lamos a borúlátásra. • Mivel az introvertált ember a jelek szerint intenzívebben éli át a dolgokat. • Az introvertált ember többnyire tartózkodóbb.

reálisabban tudja megítélni a dolgokat. az nyugodtabb. szoron­ gásra.Neuroticizmus • A neuroticizmus azt mutatja meg. Záró megjegyzések Eysencknek a személyiség biológiai alapjaival foglalkozó munkáit so­ kan bírálták. ezért hajlamos a fóbiákra. a külön nevelkedett egype­ téjű ikrekkel kapcsolatos vizsgálatok értelmében a személyiség csupán kis részben vezethető vissza a társadalmi környezetre. Mint Steven Pinker írja a Tiszta lapban. Az alacsonyabb pontszám vi­ szont nagyobb érzelmi stabilitást jelent. de a kutatások egyre inkább megerősítették a megállapítá­ sait. A neurotikus hajlamú extravertált ember jobbára alulértékeli az életesemények hatását. stresszre. • A neurotikus hajlamú introvertált ember nagy erőfeszítéssel igyekszik ellenőrzést gyakorolni az őt érő ingerek fölött. hogy olyan agya van. amely neurózisra hajlamosít. hogy mennyire vagyunk haj­ lamosak az izgatottságra. akiben nincs ilyen hajlam. hogy az illető neurotikus. idegességre. aggodalmakra. • A neurotikus hajlamú ember túlreagálja az ingereket. és tagadásos vagy elfojtásos neurózisban betegedhet meg. • Az ebben a dimenzióban kapott magas pontszám nem jelenti azt. pánikrohamokra. hanem csak azt. Ma már a személyiségtípusokról sok más modell is megpróbál számot adni . nagyrészt a gének formálják.köztük a széles körben használatos ötfaktoros modell (extraver­ 166 .

és megkísérelt bizo­ nyítékot szolgáltatni arra. hogy a dohányzás okozta rákbetegség összefügg a személyiséggel. Elmélyedt az asztrológiában is. Race.zió. Vitatható megnyilatkozásai dacára az Amerikai Pszichológiai Társa­ ságtól Eysenck élete vége felé William James-díjat kapott a pszichológia tudományában egész életében elért kimagasló eredményeiért. hogy a lélektan az emberek megértésében túllépjen a puszta megfigyelésen és a népi bölcsességeken. 1971-ben megjelent könyvében bizonyítékokat hozott fel a rasszok közötti IQ-beli különb­ ségek mellett. fölvetette. hogy a pszicho­ terápia tudományosan megalapozottabbá. neuroticizmus és nyitottság) -. s ezzel végső soron ahhoz is hozzájárult. barátságosság. hogy a közvélemény jobban megértse a lélektan kérdéseit. de Eysenck volt az első. intelligencia. Intelligence and Education (Rassz. örökletes tulajdonság. A könyv megjelenését demonstrációk követték. Nem valószínű. Azt állította. A pszichoanalízis tudományos értékét az 1950-es években nagy feltűnést keltve kérdőjelezte meg. hogy egyetemi előadása közben Eysencket pofonütötték. . hogy egyesek biológiailag hajlamaik folytán könnyebben válhatnak bűnözővé. lelkiismeretesség. célzottabbá váljék. hogy az intelligencia nagy­ részt genetikailag meghatározott. és a szociális kondicionálás etoszával szembeszegülve kitartott amellett. mint mások. állást foglalt a paranormális jelenségek létezése mellett. oktatás) című. hogy a személyiség tanulmányozása valaha is egzakt tu­ dománnyá válik. s ekkor történt az a nagy port felvert esemény. Eysenck tudósként és népszerű lélektani könyvek szerzőjeként is nagyban hozzájárult ahhoz. mégis Eysenck munkássága alapozta meg azt. semmi­ lyen bizonyíték nincs arra. hogy pszichoanalízissel gyógyítani lehetne a neurózisokat. aki megpróbálta statisztikailag vizsgálni a kérdést. Eysenck az intelligenciát is kutatta.

nagyanyja nevelte fel. Angliában telepedett le. 168 . a Londoni Egye­ temen szerzett pszichológiából PhD-fokozatot 1940-ben. és örökre elhagyta Németországot. Szülei elváltak. világháború alatt pszichiáterként a Mill Hill Sürgős­ ségi Kórházban. AII. Fiatalon szembehelyezkedett a nácikkal. 1945 és 1950 között pszichológusként a Maudsley Kórházban dolgozott. Megalapította és 1983-ig vezette a Londoni Egyetem Pszichiátriai Intézetének Pszi­ chológiai Osztályát.Hans Eysenck Hans Jürgen Eysenck Németországban született 1916ban. 1997-ben halt meg.

.

am ikor en g e d ü n k az érzelm i zsarolás­ nak. ha ellenállunk mások kontrolláló viselkedésének. ezekkel az em b erek ­ kel szem b en zavarba jö vünk . hogy m in d e n alkalom m al. A z ujjuk kö ré csavarnak m in k e t. s ha m égsem tesszük.1997 Érzelmi zsarolás2 3 „H iá b a vagyunk talpraesettek és sikeresek életü nk más területein. ford. a kötelességérzet és a bűntudat szorításában. elvesztjük a kontaktust saját integritásunkkal. hogy en g ed jü n k nekik. azzal a belső iránytűvel. Budapest 170 . oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. m ilyen értékeket kell fo nto sn ak tartanunk. g o n ­ doskodnak róla. Béresi Csilla Édesvíz. am ely segít eld ö n ten ü n k . Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülés pszichológiája (79. oldal) 23 Susan Forward: Érzelmi zsarolás. " Dióhéjban Csak úgy őrizhetjük meg integritásunkat. oldal) John M. de gyakorta feny egetéssel próbálják elérn i. hogy m aga alá tem essen m inket a b űntud at és az ö n v á d ." „M egnyugtató intim itással vesznek körül m inket. Gottman: A boldog házasság hét titka (245." „Talán az a legrosszabb. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. 1998. am ikor m egkapják. A félelem. és hogyan kell v iselk ed nünk . teh etetlen n ek érezzük m agunkat. am it akarnak.

munkatárs -. Obligation. 171 . amit akar? És miért hagyja az áldozat. and Guilt to Manipulate You). megértheti. akikkel előfordult már. hogy csak fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel érhe­ ti el. Miért érzi úgy az egyik fél. amiről tudjuk. hogy olyan cseleke­ detre akar minket rábírni. akit szeretnénk mindig kiengesztelni. mert úgy érezték. Aki elolvassa Susan Forward sikerkönyvét Érzelmi zsa­ rolás: a félelem. gyermek. hogy vállaljuk az illetővel az állandó nyílt konfliktust. mennyire áthatja néha az egész életünket az érzelmi zsarolás. hogy akaratuk ellenére megtettek valamit. A másik lehetőség. hogy zsarolják? Mi az érzelmi zsarolás? A legtöbbünk életében volt vagy van olyan ember . a kötelességérzet és a bűntudat szorításában (Emotional Blackmail: When the People in YourLife Use Fear. hogy zavartalan maradjon a kapcsolat. hogy egy kapcsolat megőrzése érdeké­ ben meg kell tenniük. Bár maga a zsarolás tárgya is adhat okot aggodalmakra.16.házastárs. mert neheztelünk rá azért. hogy nem jó nekünk. inkább csak jelzi a zsaroló és a megzsarolt személy közti mélyebb problémát. fejezet Susan Forward Ez a könyv azoknak szól.

hogy szenved miattunk. a lekötelezés (obligation) és a bűntudat (guilt) angol nevének kezdőbe­ tűi a „köd" jelentésű fog szót adják ki -. amit akar. attól függően. hogy nekünk mi okozna örömet. mert nem működünk vele együtt. illetve számításon kívül hagyja azokat. aki zsarolni akar minket. ha nem engedünk neki. Olykor a mi akaratunk. melyek az érzékeny pontjai. de ezeket sohasem váltja valóra.három fontos fegyverük. lehetséges. ha beleegyezünk valamibe. • Pénzzel vagy szeretettel jutalmaz. A normális kapcsolatokban egyensúlyban van az „adok" és a „kapok". hogy megnehezíti a dolgunkat. A zsarolók „ködösítenek" . hogy megkapja-e tőlünk. és nem abban. 172 . ha nem engedünk. amit akar. feltéve. a fenyegetésbe beleértve a kapcsolat megszakítását. • Célozgat arra. illetve ezek megvonásával bün­ tet minket. hogy ő megkapja. amikor meg akarja szerezni az együttműködésünket. hogy zsarolás célpontjai vagyunk. • Azzal fenyeget. és kihasználja ezt. máskor a má­ sik fél akarata érvényesül. hogy bennünk van a hiba. rokonunk. a félelem (fear). rosszul jársz. és a ködben olykor nem vesszük észre. Ha házastársunk. figyelmeztet Forward. nem „engedelmeskedünk". A bűntudat és a félelem könnyen keltheti azt a látszatot. tudja. • Hibaként állítja be.Az érzelmi zsarolás lényege a következő fenyegetésben össze­ gezhető: „Ha nem úgy cselekszel. Az érzelmi zsarolót azonban nem igazán érdekli. hogyan bánnak velünk. • Nagy ígéreteket tesz arra az esetre." Minthogy a zsaroló jól ismeri a megzsarolt személyt. • Nem vesz tudomást bizonyos gondolatainkról vagy érzéseinkről. ahogy én akarom. barátunk vagy munkatársunk a következők valamelyikét teszi.

A zsarolók lelki világa Miért olyan fontos a zsarolónak. Az utolsó lépés a legfontosabb: a zsaroló most már tudja. • A zsaroló nyomást gyakorol rá.a zsaroló látja. Fölfedezett egy manipulációs technikát. az áldozata pedig mi vagyunk. hogy minél inkább ellenállunk a zsaroló követe­ léseinek. • A zsaroló kér valamit. hogy a módszer használható. legjobb lesz másik kapcsolat után néznünk. hogy általában frusztrált emberekről van szó. • A célszemély ellenáll. " „Már nem szeretsz?" • A célszemély továbbra is ellenáll. akik úgy érzik. Az események zavart és neheztelést váltanak ki belőlünk. aki nem engedelmeskedik neki? A zsarolók lelki világát tárgyaló fejezetben Forward leírja. bármi volt is az. ő annál több „ködöt" (FOG) visz a kapcsolatba. elő van készítve a talaj a jövőbeli manipulációhoz. és teljesíti a kérést. pl. amit a maguk számára létfontosságúnak 173 . csak drasztikus cselekede­ tek árán juthatnak hozzá ahhoz. a zsaroló fenyegeti: „Ha ezt nem fogadod el. Vajon nem minket hagyott-e cserben a józan ész? Forward az érzelmi zsarolás hat lépését különbözteti meg.Gyakran megesik. • Ismétlés ." • Engedelmeskedés . mégsem érezzük képesnek magunkat a határozott lépésekre. amivel kicsikarta a beleegyezésünket. miért megy el akár addig is. hogy büntesse azt. hogy az ő akarata érvényesüljön. így: „Jót akarok mindkettőnk­ nek. hogy célba talált.a célszemély nem akarja veszélyeztetni a kap­ csolatot.

haragszik amiatt. tudatosítva magunkban. hogy az ő múltbeli problémáik kísértenek a jelenlegi kapcsolatban. Ám a kiszabott büntetés szükségképpen nem kívánt következmé­ nyekkel jár. megint mások szótlanul duzzognak. nem visz közelebb a célhoz. az intim kapcsolatokban megszokott kompromisszumokat el­ lentmondást nem tűrő döntések váltják fel. amikor nem vagyunk vele. akik ka­ paszkodnak a másikba. Minél szorosabb a kapcsolat. 17 4 . Bár minket hibáztatnak. vagy egy hétvégét ked­ vünk szerint akarunk eltölteni. Mi természe­ tesen együttérzünk vele. voltaképp ren­ det tart vagy leckéztet. míg ki nem találjuk és a békesség kedvéért nem teljesítjük a kívánságukat. annál védtelenebbek vagyunk a zsarolással szemben. A célszemély. ha dühében teljesen kivetkőzik magából. azért ilyenek. Tudatja velünk. milyen hajlíthatatlan lett a párjuk hirtelen. Az érzelmi zsarolás sokszor a nélkülözés vagy a kisajátítási vágy formáját ölti. hogy mindvégig szenvedjünk a bűntudattól. dühösek rá vagy folytonosan próbára teszik. mennyire magányos és levert. ahelyett hogy belátná. Józanságunk és egészségünk megőrzése érde­ kében rögzítenünk kell a határokat. mi fog történni. mert ezzel a módszerrel védekeznek az őket érő esetleges veszte­ séggel szemben. mások nyugodtan közlik. de Forward szerint az együttérzés csak fokozza a manipulatív viselkedést. és eltávolodik. A zsaroló úgy érzi. Kevesen tudnak ellenállni. valószínűbb. Egyesek agreszszívan fenyegetőznek.tartanak. ha nem engedünk nekik. és merev hozzáállása jóvoltából jobban érzi magát a bőrében. Az olyan emberek. hogy amit tenni szeretnénk. otthon hagyott partnerünk mindent megtesz. Az érzelmi zsarolásnak sok különböző formája van. mi a dolga. írja Forward. az teljesen normális. még ha látszólag a szeretet diktálja is. A partnereik elképedve nézik. hogy ilyen helyzetbe került. ha a másik fél pénzügyi re­ torziót vagy válást helyez kilátásba. Ha üzleti ügyeket kell intéznünk. hogy amikor bünteti a célszemélyt. a partner kérése pedig ésszerűt­ len.

és ezeket a gyenge pontokat lenne hivatva stabilizálni. az vagy bolond. és minket hibáztat. hogy az ő indítékai ma­ gasabb rendűek a mieinknél. hogy önzők vagy gondatlanok vagyunk. hogy „ha nem adsz. mert kijátszhatja a kártyát. Forward lelkére köti az olvasónak. de javarészt egyáltalán nem rólunk szól Valójában a zsaroló sze­ mélyiségének gyenge pontjaiból ered. mintha rólunk szólna." Az érzelmi zsarolás hatása Különbséget kell tenni a legtöbb kapcsolatban előforduló szokvá­ nyos konfliktusok vagy viták és a manipulatív viselkedés között. például azért. Forward megjegyzi: nagyon nagy véleménykülönbségek sem járnak fel­ tétlenül azzal. De vannak a zsarolásnak finomabb eszközei is. az egészséges konfliktusokban egyik fél sem akarja „felkor­ bácsolni a másik fél érzelmeit" A zsaroló mindig azt próbálja éreztetni.itt tehát az egyik személy a másik rovására próbál nagyobb hatalomra szert tenni. aki nemrég szokott le a kábítószerről. vagy elvetemült gazember. Gyakorlott „szóvivő" a legésszerűt­ lenebb kéréseit is képes úgy beállítani.vagy ha a fizikai bántalmazástól sem riad vissza. hogy az egyik ember személyében sérti vagy rágalmazza a másikat. 175 . azt fogom tenni. amit régen". utána ezt halljuk: „Hát már nem szeretsz?" Az a leány pedig. olyan érzést kelt. mint ami mindenkinek jó. ha csatározásokkal járnak is. addig az utóbbi a másik ember énjé­ nek háttérbe szorítását jelenti. Míg az előbbiek. ne feledje: az érzelmi zsarolás „úgy hangzik. ha előtte. kapni fog kölcsönt az anyjától házvásárlásra. mintha rólunk szólna. Aki pedig más véleményen van. tudja. nem lazítják fel a kapcsolat alapjaiban szilárd érzelmi talaját. Nem könnyű visszautasítani a kérést. vagy legalábbis arra irányul .

Forward szavaival: „Lehet. annál inkább szem elől tévesztjük. az intimitást. a bizalom és a gondoskodás semmivé lesz. a szakadék egyre szélesebb. s ame­ 176 ." Az elhagyatástól való félelem szüli az egyéb félelmek legtöbbjét. lemondunk belső iránytűnkről. Annyira kétségbeejtő számukra az elhagyatás gondolata. aminek a zsaroló látni akar min­ ket. Minél inkább azzá válunk. amelyekkel földeríthetjük. hogy magas szinten teljesítünk életünk minden más területén. már nyert ügye van. A kapcsolat kiürül. Valahányszor letesszük a fegyvert.A valóság ilyetén kiforgatása erodálja a kapcsolatokat. Miért vagyunk zsarolhatók? Sokan azok közül. Integritásunk és lelki békénk megőrzése attól függ. állandóan kerülgetjük a lényeget. kiszívja belőlük a kedvet. szembeszállunk-e az ilyen félelmekkel: ezzel a kérdéssel foglalkozik Forward az Érzelmi zsaro­ lás második részében. „Az egymással törődés. bármit megtenné­ nek a kapcsolat megőrzéséért. kik is vagyunk. akik zsarolóik ellenében segítségért folyamodtak Forwardhoz. Egyre kevesebb témáról lehet beszélni. és ha a zsaroló mozgásba tudja hozni ezeket a félelmeket. mely pontokon vagyunk érzelmileg sebezhetők. beszámoltak az általa „fekete lyukként" jellemzett érzés­ ről. de a vélt vagy valós visszautasítástól összeroppanunk. mit kell tennünk integritásunk megőrzése érdekében. Eszközöket és technikákat mutat be. amelyben a résztvevők egyre jobban elrejtik igazi énjüket" . a jó szándékot.mondja Forward poétikusan. hogy viszszatérnek egy igen reaktív gondolkodási sémához. amely megsúghatná nekünk. a bensőségesség egykori kecses táncát egyfajta álarcosbál váltja fel. tojástáncot járunk.

és képessé válhatunk arra. úgy érezzük. de a második rész még értékesebb. szembenézni a valódi kérdésekkel. Az első rész („A zsarolási tranzakció megértése") önmagában is megéri a könyv árát. Záró megjegyzések Mindez azonban ízelítő csupán az Érzelmi zsarolás tartalmából. hogy megmondjuk a zsarolónak: elfogadhatatlan. hogy miként lehet szembeszállni vele és meghiúsítani. amely célt tévesztve felnőttkorban is megmarad. nincs hozzá bibliográfia. hogy egy önsegítő könyv a pszichológia tu­ dományát is előreviheti.köztük a remek címmel megjelent Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak. A zsarolók érzelmi beállítottságával és élettörténetével kapcso­ latos gondolatai Karén Horney munkáját idézik fel (lásd 279. de egyszersmind hideg szívű zsaroló. a biztonságérzetet erősítő neurotikus hajlamról. milyen hatások érték Forwardot. A könyvben idézett személyek közül sokan mondják a párjukról. Megtanulhatunk ellenállni. hogy miben áll a zsarolás. A könyv egyik gyengéje. akik gyűlölik a nőket és a nők. hogy nem tartalmaz hivatkozásokat.millióknak segítettek. hanem azt is felvázolja.lyek segítségével megelőzhetjük. Amikor letesszük. Érdekes lenne tudni. oldal): ő írt a gyermekkorban kifejlődő. Itt Forward nem csupán arról ír. aki csak magára gondol. Forward könyvei . kijelölni a határokat. legsegítőkészebb ember a vilá­ gon". akik szeretik őket) . jobban átlát­ juk az egy-egy személyiségre jellemző viselkedésformák és érzelmek komplexitását. illetve hogy meglátásai mind saját terápiás tapasztalataiból táplálkoznak-e. amit csinál. hogy újra túszul ejtsen minket valaki. 177 . és az Érzelmi zsarolás kitűnő példa arra. hogy „a legcsodálatosabb.

Budapest 178 . Sok éven át magánpraxist folytatott.Tény. miközben számos dél-ka­ liforniai pszichiátriai és orvosi intézet munkatársa is volt. majd PhD-fokozatot. akik gyűlölik a nőket és a nők. Ezt követte a szintén sikeres Mén Who Haté Women and the Women Who Lőve Them (Férfiak. a pénz démonai) és a When Your Lover 24 Susan Forward: Mérgező szülők . Ne hagyjuk kapcsolatain­ kat idáig fajulni. Money Demons (Rög­ eszmés szeretet. Első könyve. és az utószót írta Kövi György Háttér. a Betrayal oflnnocence (Az ártatlanság eláru­ lása. hogy az emberi természetbe mindkettő belefér. mert kifacsarja belőlük az éle­ tet. 1978) megjelenésétől a gyermekbántalmazás szakte­ kintélyének számít. akik szeretik őket. hogy ön­ kéntesként a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) Neuropszichiátriai Intézetében dolgozott. További munkái: Obsessive Lőve. 2 0 0 4 . . Kapcsolataink­ ban mégsem fogadhatjuk el a zsarolást. mint Nicole Simpson terapeutája az O. Pszichiátriai szociális gondozóként szerzett diplomát. Susan Forward Pszichológusi pályafutása azzal kezdődött. Forward közismert médiaszemélyiség és előadó. Szakértőként hallgatták meg nagy port felvert büntetőügyekben.hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől és nyerjük vissza életünket? ford. 1986) és a Mérgező szülők (Toxic Parents 1989)24. még ha a kapcsolat nem roppan is bele. / Simpson-ügyben is tanúskodott.

16 179 . Az utóbbi könyvben és az Érzelmi zsarolásban társszerzőként Donna Frazier is közreműködött.Is a Liar (Hazudós szeretők).

a sors tudatos elfogadásából születhet az egyik legnagyobb dolog. És a régi idők em berével szem ben a m ai em b ernek a hagyományok sem mondják m eg. értelm etlennek érzik az életet. Egyre többen panaszkodnak arról. hogy m it kell tennie. hogy alapjában véve m it is szeretne tenni. Érintkezési pontok Nathaniel Branden: Az önbecsülá pszichológiája (79. hogy üresnek. am it mások tesznek (k onform izm us). Ehelyett vagy arra törekszik. Gyakran nem is tudja. kihívást jelen t a m ai pszichiátria számára." Dióhéjban A szenvedés. am i a jelek szerint két okból fakad. hogy m it tegyen. amit elérhetünk. am it mások elvárnak tőle (totalitarianizm us). oldal) 180 . A z állatokkal ellentétben az em bernek n em m ondják m eg az ösztö­ nei.1 7 1969 Az értelem akarása „A m it én egzisztenciális vákuum nak nevezek. vagy azt teszi.

a logoterápiáról (a görög logosz szó értelmet jelent) -. Sok olvasója számára valóságos kincs ez a könyv: ellenméreg a mai élet unalmával és értelemnélküliségével szemben. Megindítóan írja le benne azt az időszakot. fejezet Viktor Franki Franki legismertebb munkája a Maris Search fór Meaning {Az értelmet kereső ember. amit egy náci koncentrációs táborban töltött. amely az emberi lényt környezetének komplex termékévé próbálja egyszerűsíteni. lásd a kommentárt az 50 klasszikus önsegítő könyv című ki­ adványban). Franki a behaviorista pszichológiát is elutasítja és vele azt a szemléletet is. Ez a könyv is képet ad az értelem frankli pszichológiájáról . vagy lemondtak az életük­ ről. Ez nehezebb olvas­ mány. és Az értelem akarása világosan megfogalmazza a Franki és honfitársai felfogása között lévő különbségeket. de Franki tanainak és az azokat megalapozó filozófiának a teljes kifejtése a The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása) című munkájában található. akik vagy magu­ kévá tették a túlélés gondolkodási sémáját. Franki terápiás módszerét sokan a bécsi pszichoterápia harmadik iskolájának tekintik a freudi pszichoanalízis és az adleri individuálpszichológia mellett. de tartalma bőségesen kárpótolja az olvasót a nehézségekért.17. 181 . bemutatva rabtársait.

teszi fel a kérdést Franki. az életút megválasztásában. de hangsúlyozta.A pszichológia vakfoltja Franki úgy véli. a halál vagy a méltóság kérdéseiben? A logoterápia válasza Lélektani szemléletét Franki egzisztencialistának nevezte. Ez utóbbiakkal a hagyományos módszereket alkalmazó pszichiáter nem tud mit kezdeni. mint az agorafóbia. Nem tagadja. amelyhez az élet értelmetlenségének érzését társítjuk: a logoterápia alapvetően 182 . de fontos szerepet tulajdonít a sza­ bad akaratnak is . vagy olyan lelki bajokból.az értékválasztásban. hogy nehéz körülmények között is megőrizzük méltóságunkat. sokszor meg sem érti őket. hogy az emberi psziché tekintélyes részben komputerszerűen működik. Bizonyos panaszaink talán ab­ ból fakadnak. Vajon annak a szakmá­ nak a művelői. hogy például a szeretetet vagy a lelkiismeretet egyszerűen kondicionált válaszként vagy a biológiai programozás eredmé­ nyeként értelmezhetnénk. ha papot vagy rabbit keresnének fel. morális vagy spi­ rituális konfliktusokból fakadó panaszok tartoznak ide. a pszichológia korábban képtelen volt számot vetni az em­ ber sokdimenziós természetével. ítélkezhetnek-e hitelt érdemlően a bűntudat. vagy abban. Mint neurológus nem vitatta. de szemben Albert Camus vagy Jean-Paul Sartre egzisztencializmusával. a lelkiismeret. hogy a biológiai adottságok vagy a kondicionálás alakítanak minket. az ilyen panaszoktól szenvedő páciensek job­ ban járnának. hogy megbomlik testünk kémiai anyagainak egyensúlya. hogy az ember nem pusztán számítógép. amelynek nevében Jeanne d'Arcot szkizofrénnek minősí­ tették volna. de van a panaszoknak egy másik csoportja is: a Franki által noogénnek mondott. Franki nem fogadta el.

akit Franki látogatott a kórházban." Felelősség és bűntudat Egyszer Franki a hírhedt San Quentin börtönben tartott előadást. ellenkezőleg: nagyon is emberi jelenség. a keleti par­ ti Szabadság-szobor ellentétpárjaként. hogy amikor az ember egzisztenciális vákuu­ mot érez maga körül. hogy ez mi­ ben áll. Szabad és felelős embereknek tekintette őket. A ra­ bok szívesen hallgatták. akik saját dön­ téseik folytán kerültek mostani helyzetükbe. hogy elevenen él bennünk az értelem akarása. Franki amellett érvelt. Tudomásul vette a bűnt mint realitást. ha nem is tudjuk még pontosan. amit az életben elérhetünk.optimista. Túllépett a korai halál „értelmetlenségén". és nem is azt. és abban találta meg élete értelmét. Éppen arról igyekszik meggyőzni az embereket. rájött. mert nem azt mondta róluk. Franki előszeretettel hangoztatta. A nehéz. Egy haldokló asszony. az nem neurózis. fájdalmas helyzetek értelmét nem mindig ismerjük fel. ha képesek vagyunk bátran szembenézni a megváltoztathatat­ lan végzettel. A regényíró Franz Werfelt idézi: „A víz létezésének legtámadhatatlanabb bizonyítéka a szomjúság. csak később. A relativizmus korában élünk. hogy ők mind csodálatos emberek. hogy valahol az Egyesült Államok nyugati partján fel kellene állítani a „Felelősség-szobrot". amikor a történtek eredményeként megerősödtünk. Franki szerint nem a siker a legtöbb. amely azt jelzi. hogy az általa választott módon haljon meg. hogy a társadalom vagy saját génjeik áldozatai. hogy a halállal való bátor szembenézés megszépítheti utolsó óráját. és aki a halálfélelemtől szinte megbénult. ha­ nem az. hogy az élet­ nek mindig van értelme. 183 .

de csak neki a szüleinek nem. Értelmezhetetlen a kérdés. Tőlünk függ. Az élet értelmének ilyenfajta egyediségét hívjuk úgy. s hogy elfogadjuk. írja Franki. hogy megszabadulunk az ilyen univerzáliáktól. Amikor neurológus­ ként Bécsben élt. hogy milyen sors vár a szülőkre. 184 . Ha azonban úgy döntünk. saját problémáinkra és feladatainkra vonatkoztatjuk. hogy míg a vallás termé­ szeténél fogva a megváltást állítja a középpontba. a lehetséges értelmek egyedi sorozatának beteljesítésére születik. nem tudta rászánni magát a távozásra. felajánlották neki az amerikai vízumot . csak az egyes emberek életének vannak egyedi értel­ mei. avagy igyekszünk elkerülni őket. Tudván. Záró megjegyzések Az értelem akarásának végén Franki fölteszi az önként adódó kérdést. azzal paradox módon bezárkózunk tulajdon szabad­ ságunkba. hogy Franki elkerülhette volna a koncentrációs tábort. Válasza az. hogy lelkiismeret. addig a logo terápia a mentális egészséget szolgálja.amelyben a valódi értékek és értelmek felhígulnak. hogy „Mi az élet értelme?". akkor vajon mi különbözteti meg a vallástól. Az életnek nincs végső értelme. hogy megragadjuk-e ezeket az ér­ telmeket. hogy ha a logoterápia az élet értelmét állítja középpontba. ha nem saját életünkre. függetlenednek íté­ letünktől. Minden ember. Lelkiismeret Az értelmet kereső ember olvasói bizonyára meglepődtek azon.

Franki nem tagadta. ami magával húz. milyen értékeket állítunk előtérbe. nem tagadhatja az sem.E különbségtételtől függetlenül Franki pszichológiáját áthatja a vég­ ső értelembe vetett spirituális hit. milyen életutat járunk be. és nem volt álmodozó.azzal. hogy az értelem akarása is legalább ilyen fontos szerepet ját­ szik személyiségünk alakításában. Viktor Franki Becsben született 1905-ben. a kondicionálás is alakítják az embert. hogy módunkban áll eldönteni. aki kételkedik abban. hogy a bio­ lógiai tényezők. de az értelem az. de számolt a szabad akarattal is . A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát és PhD-fokozatot. 185 . 5 közben pszichiátriai magánpraxist épített ki. ami sokak szemében gyanússá tette ezt a lélektani irányzatot. mint az örömre vagy a hatalomra törekvés ösztönét. Az 1930-as években a Bécsi Közkórház öngyilkososztályán dolgozott. Franki számára a pszichológia csakis akkor töltheti be feladatát. Ahogy Freud az örömöt vagy a szexualitást. S hogy az ember meg akarja találni élete értelmét. Adler pedig a hatal­ mat tette meg az ösztönös késztetések fő célpontjának. és túlélt két koncentrációs tábort. A Neurológiai Osz­ tály vezetőjeként 1940 és 1942 között a Rothschild Kór­ házban dolgozott. Nem gondolkodott misztikusan. Franki hitt abban. ha éppúgy számí­ tásba veszi az értelem akarását. Az ösztöneink hajtanak minket. és megőrizzük-e emberi méltóságunkat a nehéz helyzetekben. hogy az életnek lenne végső értelme. Mindamellett Franki a neurológia és a pszichi­ átria doktora volt.

mint Teréz anya és Diana hercegnő. A háború után visszatért Bécsbe. más amerikai egyete­ meken és a Bécsi Egyetem Orvoskarán.került. The Unheard Cry fór Meaning: Psychotherapy and Humanism (Hangtalan kiáltás az értelemért: pszi­ choterápia és humanizmus.Szüleivel és feleségével. Tillyvel együtt 1942-ben kon­ centrációs táborba . 1985). ezt az állást töltötte be egészen 1971-ig. 186 . Huszonkilenc egyetem választotta díszdoktorává. 1965). az amerikai csapatok bevonulásakor. Franki 1997-ben halt meg. A Bécsi Neurológiai Szakrendelő Intézet vezetőjévé nevezték ki. Dér unbewusste Gott (A tudattalan isten. ekkor írta Az értelmet kereső embert. ugyanazon a héten. vendégprofesszor volt a Harvardon. 1948). További munkái: Árztliche Seelsorge (Orvosi lélekápolás. A családból csak ő maradt életben: 1945-ben szabadult Dachauból.először Theresienstadtba .

.

oldal) V. az az a motívum. Párbeszéd. Horgász Csaba. betörni akaró erő m indig m egegyezik. am i változik. Serdülőkorában a páciens m in d en addigi érdeklődésével felhagyott és csak egyetlen vágy hajtotta: hogy kivívja fiú. bájos leány volt és felkeltette társasága érdeklődését.és férfibarátai csodálatát és szerelmét. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31 >oldal) Eric Beme: Emberi játszmák (51. "26 „N oha páciensem igen szép. így. 199 8 . Ramachandran: Az elme fantomjai (413. "2? Dióhéjban Szinte bármit megteszünk azért. ennek dacára heves féltékenység kínozta húgával szem ben. hogy elkerüljük a fájdalmat és összhangban maradjunk saját énünkkel. S. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. ford. Budapest 26 Fordította Horgász Csaba 27 Fordította Horgász Csaba 18 8 .1936 Az én és az elhárító mechanizmusok2 5 „Ezekben a konfliktushelyzetekben a szem ély énje saját ösztön-énje egy részének visszaszo­ rítására törekszik. am i az ént védekező intézkedésekhez való folyam odásra ösztönzi. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. aki pedig m ég gyereknek számított. oldal) 25 Anna Freud: Az én és az elhárító m echanizmusok. s ez a kényszer gyakran pszichés elhárító mechanizmusokat hív elő belőlünk. a védekezést létrehozó hatóság és az elhárított.

hogy ezeket a pácienseket egészen másként kell kezelni. különösen a terápia és a pszichoanalízis tekintetében. és elhatározta. és meggyőzte apját. A The Ego and the Mechanism o f Defence (Az én és az elhárító mechanizmusok) Anna Freud legismertebb könyve. Olvasását megkönynyíti a pszichoanalízis alapfogalmainak ismerete. aki maga is neves pszichológus lett. Sok klasszikus freudi fogalommal találkozha­ tunk benne . fejezet Anna Freud Anna Freud volt a legfiatalabb Sigmund Freud hat gyermeke közül. és az egyetlen. Azt vizsgál­ ta. a péniszirigység 189 . mert az elméletet érdekes esetismertetések fűszerezik. Gyermekekkel és serdülőkkel dolgozott. elolvasta apja valamennyi könyvét. és ebből vezette le a pszichés elhárító mechaniz­ musok fogalmát. mint a felnőtteket. az ösztön-én és a felettes-én között. hogy pontosan milyen kölcsönhatás alakul ki az én. Míg apja köztudottan az ösztön-énre (az id-re) összpontosította a figyelmét. Óhatatlanul az apja lányát látták benne. mint az anya iránti gyűlölet. pedig úttörő munkát végzett két fontos területen is: az én pszichológiája és a gyer­ mek-pszichoanalízis területén. Mire betöltötte 14.olyanokkal.18. hogy ugyanar­ ra a pályára lép. élet­ évét. annál is inkább. de a könyv laikusok számára is élvezhető. addig Anna nagyobb szerepet tulajdonított az énnek (az ego­ nak).

Az én mindig fel van készülve a veszélyre. másokra vetíteni vagy tagadni a tudattalan késztetéseket.az én. az ösztön-én és a felettes-én . 19 0 . Az én fo­ lyamatosan harmóniát igyekszik teremteni önmaga. hatások ellen folytat. hogy ne kerítsék hatalmukba a tudattalan késztetések. hogy az ösztön-én felül­ kerekedik rajta. ami azzal a következménnyel járhat. hogy elszigetelődik bennünk a kielégítetlen impulzusok miatt eredetileg érzett fájdalom. Olykor megpróbálja intellektualizálni. Anna Freud számunkra is meggyőzően magyarázza az elhárító me­ chanizmusok létrejöttét és funkcióját. És az én szenved vereséget akkor. Anna Freud szerint ha valaki sikerrel alakít ki elhárító mechanizmusokat a szorongás és a fájdalom ellen. ha alulmaradunk a belső küzdelemben a tudattalan ösztönnel vagy a társadalmi kötelezettségekkel és elvárásokkal szemben. hogy tudatosítsa az egyénben ösz­ tönös vágyait. és annak ellenére. akkor az én nyerte a három instancia . s amely neurózist okozhat. köztük a szexualitás vagy az agresszió. Az én azért hoz működésbe elhárítást. illetve gátlás alá helyezni. de ez nem mindig vezet tökéletes mentális egészséghez.vagy a kasztrációs szorongás amelyeket a mai olvasó némi fenntar­ tással fogad. az ösztön-én és a külvilág között. Mit értünk elhárító mechanizmuson? Pszichológiai értelemben Sigmund Freud használta először az „elhá­ rítás" kifejezést 1894-ben. hogy a freudi pszichológia tekintélyét az utóbbi években igencsak megtépáz­ ták. A pszichoanalitikusnak pedig az a dolga. E fogalmak kapcsán azonban lenyűgöző magyarázatokat olvashatunk az emberek viselkedésének okairól.csatáját. amelyet az én a fájdalmas vagy elvisel­ hetetlen gondolatok. Anna Freud megfogalmazása szerint azt a küzdelmet akarta kifejezni vele.

hogy bár az én diadalmaskodik. Amikor egy természetes ösztön a felszínre tör. 28 Fordította Horgász Csaba 191 . hogy az én békés megegyezésre jusson az ösztönökkel"28.Előfordul. Az én küzdelembe bocsátkozik az ösztönkésztetéssel. de szembekerül a felettes-énnel. addig a felettes-én a freudi szóhasználat szerint a személyiségnek az a része. írta Anna Freud. hogy ezeket a késztetéseket kizárjuk az én látóköréből. „a bajkeverő. mert az én kénytelen valamilyen elhárító mechanizmushoz folya­ modni annak érdekében. Ha valakinek az énje puszta eszköz a felettes-én kezében. Az ösztönök megtagadása azonban sokszor csak anynyit jelent. a konfliktus azonban ezzel még nem oldó­ dik meg. A felettes én szolgálatában Míg az én a józanul gondolkodó elme. hogy összhangban maradjon önmagával. más módon. A felettes-én. elhárító mecha­ nizmust konstruál. a szexualitást elítélendőnek. és hogy csökkentse a kielégítetlen impulzus okozta fájdalmat. az én annak kielégí­ tésére törekszik. Az én aláveti magát a fölötte álló felettes-énnek. amelynek segítségével behódoló döntését értelem­ mel ruházhatja fel. az ösztön-én a tudattalan ösz­ tönök tartománya. s mindaz. Magasra teszi a mércét. amely a társas együttélési vagy társadalmi szabályokra reagál. az agressziót antiszociá­ lisnak állítja be. a személyiség egészében ve­ szít. egészségtelen személyiségjegyek vagy neurózisok formájában jut ki­ fejezésre. amely megakadályoz­ za. amit az én nem tud beépíteni az énélménybe.

kivetítette (projiciálta) életének más területeire. és a másik szélsőséget tette magáévá. Erőteljesebb és gyakran károsabb elhárítási mód az elfojtás. ruhákat követelt azért. mint a többi gye­ rek.akkor gátlásos. Barátainak szerelmi éle­ te rendkívüli módon foglalkoztatta. Elfojtás Az előbbi példában az egyén a külvilágra vetítette ki ösztöneit. hogy a vágyait más embereken keresztül elégítette ki. hogy az ösztönei megtámadhatják és legyőzhetik. az volt. gyermeket sem szült. amelyek kielégítését nem engedélyezte magának. aki állandó félelemben él amiatt. hogy túl erősek a vágyai. amelynek fenntartásá­ hoz különösen nagy energiára van szükség. hogy olyan jó legyen. akinek az életét olyan mér­ tékben meghatározta rendkívül erős felettes-énje. Saját vágyai mindennél fontosabbak voltak számára. másokról gondoskodott. Felnőtt korában azután nem ment férjhez. vagy még jobb. Gyermekkorában igazi akarnok volt. összhangba kell kerülnie a társadalom értékeivel és szabályaival: elfojtotta természetes vágyait. inkább másokkal érzett együtt. ez volt az egyetlen mód arra. illedelmes személyiséggel van dolgunk. becsvágy nélküli. 192 . tárgyakat. Elhárító mechanizmusa azzal a felismeréssel szemben. és a divatról is szívesen beszélt. Mivel énje és ösztön-énje megsemmisítő vereséget szenvedett a felettes-énjével szemben. de nem engedélyezett magának efféle örömöket. Mi történhetett? Egy bizonyos ponton úgy érezte. hogy természetes késztetéseit. hogy kifejezésre jussanak. kimért. egyszerűen öltözködő nevelőnő lett belőle. Anna Freud beszámolt egy asszonyról. fantázi­ átlan. Anna Freud szerint ez az elhárítás viszonylag egészséges formája. Nem törődött a maga bajával.

Ez egyfelől segítséget jelentett a családi környezetbe való be­ illeszkedésben.túl­ zott gyengédséggel. Gyermekek elhárító mechanizmusai Az elhárításnak nem minden formája rossz. aggodalmaskodással .Olvashatunk a könyvben egy leányról. s gyen­ geségüket fantáziájukkal és szerepjátékokkal igyekeznek ellensúlyozni. hogy többé nem kellett belső konfliktusokat megoldania. Anna Freud megállapította. a leányokat egy másik szinten mégis veszteség érte a konfliktus elfojtása miatt. hogy a kicsik gyengének érzik magukat az erős felnőttek és a veszélyek között. és énje az érzés visszatérése ellen az ellentétes reakcióval . Az érzés elkerülésére énjében idegenkedés ébredt a rágás­ sal szemben. hogy leharapja apja péniszét. ami az evés zavaraihoz vezetett. abban az értelemben. A leány elfojtotta ezt a számára visszatetsző érzést. Az elfojtás az elhárítás leg­ veszedelmesebb formája. Szemügyre véve a gyermekek elhárítási mechanizmusait. Ha egy gyermek valamilyen képtől. állapította meg Anna Freud. Mindkét esetben nyug­ vópontra került az én. például egy erőszakos férfi szellemé- 193 . amit anyja egymást követő terhességei miatt érzett. aki fivérek között nevelke­ dett. anyagyűlöletbe fordult át. Egy másik esetben egy leány arról kezdett fantaziálni. mert ösztönéle­ tünknek egy egész területét fosztja meg a tudat jelenlététől. olykor egyszerűen így véde­ kezünk a valós külső veszéllyel szemben. gyengítve ezzel a személyiséget. és neheztelése. másfelől azonban természetes érzéseinek elfojtásával a leány megfosztotta magát a vele egykorú lányok normális reakcióitól és hangulataitól.próbált védekezni: A leány irigysége és féltékenysége önzetlenséggé és mások iránti figyelmességgé alakult át.

tői fenyegetve érzi magát. A serdülő én Anna Freud megfigyelte. s ezzel erőt merít kör­ nyezetéből. 29 Frances Hodgson Burnett: A kis lord. 2001. rablónak öltözik.vagy hajvisele­ tet. ford. így többek között A kis lordot (Little Lord Fauntleroy)29 Frances Hodgson Burnett gyerekkönyvét. vagy cowboynak. és megbékélhetnek a valósággal. mint ekkor. Segítségükkel a gyermekek napirendre térhetnek a valódi kapcsola­ taikban. például az apa-gyermek kapcsolatban megmutatkozó gyenge­ ségük fölött. szemléletük nárcisztikus. hogy a tizenévesek könnyen antiszociálissá válhat­ nak. magába építi ennek a külső objektumnak a jellegzetességeit. mint még senki. és maga is szellemként jelenik meg. hogy változékonyak. amelyekben egy fiú vagy egy lány megszelídít egy gazdag vagy erős vagy félelmetes öreg­ embert. Nincs még egy olyan életszakasz. amikor olyan hirtelen és oly nagy odaadással választanánk új ruha. Ugyancsak jellemző a tizenévesekre. Más tör­ ténetek állatok megszelídítéséről vagy vadak emberré válásáról szólnak. és igyekeznek elszigetelődni a többi családtagtól. és végül igazi emberi lény lesz belőle. mert a történetek lehetőséget kínálnak a valóság tagadására. az a valóság visszájára fordítá­ sa. de szívesen ápolunk szoros kapcsolatot politikai vagy vallási eszményképekkel is. „Azonosulnak" a dolgokkal és emberekkel. A passzív szerepről aktívra vált. Ami közös ezekben a fantáziaképekben. paradox módon éppen azért. Alexandra. Anna Freud olyan gyerektörténeteket elemzett. Cserna György. Pécs 194 . A gyermek annyira meglágyítja az öreg szívét. Ugyanakkor a serdülők a világ közepébe helyezik ma­ gukat.

Az ösztönös belső késztetések veszélyt jelentenek az én számára. Ezek a fogalmak ma is hasznosak. Azt tekintik feladatuknak. ha az elme rejtett barlangjaival. az embereknek a szociális nyomásra adott reakcióival foglalkozik? A freudi pszichológiát sokan vádolták azzal.ahelyett hogy annak látnák és azért szeretnék őket. Záró megjegyzések Anna Freud elismerte. és ami az elhárító mechanizmusokat illeti. Anna Freud szerint minden olyan életszakaszban. amely éppen ezért bármire hajlandó. fennáll a neurotikus vagy pszichotikus betegség ve­ szélye.közti versengés hangsúlyozását. azok elég való- 195 . amelyek nemkívá­ natos érzelmekhez vagy viselkedéshez vezettek. Ily módon azonban szem elől téveszthetjük a freudi pszichológia egyes tanításait. hogy érvényt szerezhessen akara­ tának. A pszichoanalitikusok he­ lyébe pszichoterapeuták és kognitív terapeuták léptek. amikor fokozódik a szexuális késztetés. Ez volt Anna Freud magyarázata a serdülők énközpontúságára . a felettes-én és az ösztön-én . akik nem sokat törődnek páciensük múltjával és vágyaival. erőteljes érzések kereszttüzében.így tartják fenn identitásukat a látszólag a semmiből előbukkanó új. hogy kiigazítsák a hibás gondolkodási útvonalakat. Hogyan is lehetne az. az álmok és a mitológiai szimbólumok mély értelmű magyaráza­ tát. ha az én nem képes megfelelően feldolgozni az ösztönimpulzu­ sokat. és sok tekintetben valóban az. valamint a személyiség három instanciája . az óhajok­ kal és vágyakkal. hogy a szorongásokra és félelmekre válaszként megjelenő különféle elhárító mechanizmusok leírása nem egzakt tudo­ mány. amik valójában.az én. Az emberi természet „szexualitás és agresszió" felfogá­ sát. hogy tudo­ mánytalan.

és kisgyermekkorától közel állt apjához. Apja 1918-ban pszichoanalízisnek vetette alá. az ő munkái is a mostaninál nagyobb hatást fognak kifejteni. Ramachandra. Miközben apja írásainak fordításán dolgozott. hogy apja elméleteit átültette a gyakorlatba. A család vendégeinek jóvoltából több nyelv is ráragadt. Az iskolában nyughatatlan volt. közben bővítette gyermekanaliti­ kai praxisát. Újabban az elhárító mechanizmusok neurológiai hátterére is felhívták a figyelmet (lásd V. Nővére. Anna 1912-ben érettségizett. és Freud 1939-ben bekövetkezett haláláig főként ő ápolta apját. de tanítónői állását sem adta fel. de amikor apja állka­ pocsrákban betegedett meg. 1935-ben a Bécsi Pszichoanalitikus Tovább- 196 . hogy a pszichoanalízis bizonyos fokig természettudo­ mányosán is értelmezhető. Egy évvel később Berlinben nyitott pszichoanalitikus magánpraxist. és ha a freudi pszichológia újra előtérbe kerül. Anna pedig a család esze. Anna 1927 és 1934 között a Nemzetközi Pszichoanaliti­ kus Társaság elnöke volt. így elképzelhető. oldal). Anna Freud Bécsben született 1895-ben. bizonyos értelemben Sigmund Freud tanítványává vált.ságosak ahhoz. hogy legtöbbünk könnyen hozhat példát legalább az egyikre saját életéből. és falta a könyveket. visszatért Bécsbe. Anna Freud fő érdeme. a Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson a Társaság tagjává választották. és 1922-ben. S. Sophie volt a család szépe. 413. majd olaszországi utazások után tanítói oklevelet szerzett.

197 . Számos amerikai egyetem hívta meg előadások és szemináriumok megtartására és választotta díszdoktorává. és 1937-től részt vett egy szegény családból származó gyermekeket felkaroló óvoda megalapításában. Ausztria náci megszállása után Anna szervezte meg a Freud család Angliába történő emigrálását.képző Intézet igazgatója lett. Egyedülálló anyák gyermekei részére megalapította a Hampstead Háborús Óvodát. Londoni otthonában 1982-ben bekövetke­ zett halála után Freud Múzeum nyílt. fő hivatásának az apai örökség ápolását tartotta. majd 1947-ben a gyermeklélektan nemzetközi központjának számító Hampstead Gyermekterápiás Klinikát. Anna nem ment férjhez.

Arra a kérdésre.1900 Álomfejtés30 „Az álom sohasem bíbelődik csekélységekkel. M áskor valaki egy dombra vezet.vágyteljesülés. Helikon. a függeléket összeáll. A látszólag ártatlan álmok sem éppen olyan ártatlanok. A zután m egindul a vonat. Az én és az elhárító mechanizmusok (189. Meller V. ha vesszük a fáradságot.. az a válasz. Ez a két mondat magában foglalja az egész elméletet: az álom . amelynek közlését egy hall­ gatónak köszönhetem."33 Dióhéjban Az álmok fölfedik a tudattalan vágyait és fejlett intelligenciáját.. lényegtelen dolgok miatt nem zavartatjuk alvá­ sunkat. oldal) Carl Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan (301. amely az álomban megjelent. "31 „Hogy miről álmodnak az állatok.. Hollós István. amelyet előző nap egy pá­ ciensem szalonjában futólag megpillantottam. m ennyire tiszta a kilátás. egy ismert metszet mása volt. ford. hogy miről álmodik a liba. 1993. így hát egyszer azt álmodom. és eszembe jut. Ágnes. az ilyen álomnak »vaj van a f e jé m . hogy csodálkozom. az utószót írta Hermann István. azt nem tudom. oldal) Anna Freud. Egy példabeszéd. Könnyen felism erhető benne »az ígéret földjét távolról meglátni« motívuma. "31 „Ebben az esetben álomsorozatról van szó.. hogy hiszen én be se m entem a városba. amelynek alapja az a vágy. oldal) 30 Sigmund Freud: Álomfejtés. hogy a vasúti kocsi ablakából látom a Tiberist és az An gyalhidat. hogy a kukoricáról. H a szabad e mondással élnem . hogy Rómába utaz z a m . A kilátás. tudni véli. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. és megmutatja a félig ködfátyolba burkolózott Rómát olyan távolságból. Budapest 31 Hollós István fordítása 32 Hollós István fordítása 33 Hollós István fordítása 198 . hogy megfejtsük őket.

Neu­ rológiai területen kezdett tevékenykedni. hogy nevét megismerje a világ. és még ezután is több mint egy évtizedre volt szükség ahhoz. hogy Freud elég későn indult el pályáján. Az a kevés recenzió. A könyv félig-meddig önéletrajzi nézőpontból mutatja be a késő 19. majd érdeklődése a pszichopatológia felé fordult. akadályozta volna abban. századi Bécs polgári világát. amelynek hírnevét köszön­ heti. fejezet Sigmund Freud Kevesen tudják. megjelent. Martha Bernayst. Jóllehet isko­ lai évei alatt többnyire osztályelső volt. és ez a 600 példány 8 év alatt fogyott el. mintsem dicsérte. Mindez oda vezetett. a beszédzavarokról. Minden idők egyik legnagyobb hatású könyve először mindössze 600 példányban jelent meg. hogy már negyvenes évei közepén járt.19. Az a terve. Brill munkája) 1913-ban látott napvilágot. a kokain érzéstelenítő hatásáról és a gyermekek agyszélhűdéséről írt közleménye­ ket. inkább bírálta az Álomfejtést. A. hogy feleségül vegye menyasszonyát. és az otthonteremtés érdekében orvosi praxist kellett indítania. az egyetemen csak nyolc évi or­ vostudományi és más irányú tanulmányok után kapott diplomát. az első angol fordítás (A. hogy neves orvoskutatóvá váljék. bepillantást enged a „nagy ember" mítosza 199 . amikor az Álomfejtés (Traumdeutung) című könyve. amit írtak róla.

de némelyik magától Freudtól származik)." A korai ígéret beteljesedése több mint 40 évbe telt. és megemlékezik olyan mo­ dernebb szerzőkről is. Az Álomfejtés orvosi és természettudományos szempontból vizsgált egy olyan témát. Az álmok isteni sugallatként történő értelmezésétől eljutottunk ad­ dig a természettudományos nézetig. ez beleszövődik az álomba.mögé. Carl Friedrich Burdach. a barátaival és kollégáival foglalkozó. egyenként jó tízoldalas ter­ jedelemben. hogy már Freud előtt is milyen sokat írtak az álmokról. az álmok tudomá­ nyos értelmezésében nem jutottunk túl messzire. és értelmezi azt. melyben a szerző egészen Arisztotelészig tekint vissza. Yves Delage és Ludwig Strumpell. Az elemzések kimagasló mitológiai. Amikor alvás közben például meghal­ lunk valamilyen külső zajt. A könyv megírása után Freud így értékelte munkáját: „Az embernek egy életben egyszer támad­ nak ilyen meglátásai. ez a könyv azonban csupán pályájának első fontos állomása volt. és ezzel megalapozta a tudattalan tudományát. Az olvasó számára azonban maguknak az álmoknak az ismertetése és elemzése a legérdekesebb (többségük Freud pácienseitől. a szakmai sikerekre tö­ rekvő Freudot. hogy bár a téma sok ezer éve terítéken van. Az irodalmi áttekintést azzal sum­ mázza. Freud könyve a szakirodalom terjedelmes áttekintésével kezdődik. mint Louis Alfréd Maury. E magyarázat szerint a gyakori álmok mögött gyakori történések húzód­ 200 . amely szerint az álmok egyszerűen érzékszervi ingerlés eredményei. Megismerhetjük belőle a gyermekeivel foglalkozó. amely addig minden komoly elemzésnek ellenállt. Az álmok okai Meglepő. művészeti és irodalmi műveltségről árulkodnak. az Alpokba kiránduló.

de ugyanígy előfordul az is. mint ak­ kor. valójában olyan rendező elv érvényesül bennük. hogy az elalvás közben minket érő fizikai ingerek befolyásolják az álom tárgyát. amelynek révén különálló személyek. • Az álmok mindig az énről szólnak. ami triviális. Kétségtelenül előfordul. íme néhány a következ­ tetései közül.nak meg. • Jóllehet az álmok véletlenszerűnek vagy abszurdnak tűnhetnek. Az Álomfejtés megírásáig Freud több mint ezer álom klinikai elemzését végezte el. jelentéktelen. A tudattalan általában nem a jelentős eseményekre összpontosít. az érzékszervi ingerek nem adnak ma­ gyarázatot valamennyi álmunkra. érzések összefüggő „történetté" állnak össze. ha például álmunkban meztelennek érezzük magunkat. • Az álmok jelentésének több rétege van. az álombéli repülés képzete a mellkas légzés közbeni emelkedéséből és süllyedéséből ered. Freud eredetileg a pszichózisokkal foglalkozva kezdett érdeklődni az álmok iránt. Ráébredt arra. Ugyanígy a gondolatok másokkal 201 . és nem épülnek be az álmainkba. • Álmunkban másképp szelektálunk az emlékeink között. amikor ébren vagyunk. A sok álomban kitapintható etikai vagy mo­ rális dimenzió is arra utal. hogy az okok nem pusztán fizikaiak. Freud azonban úgy érezte. • Az álmokban leggyakrabban az elmúlt napok benyomásai jelen­ nek meg. de kora gyermekkori emlékek is felszínre bukkanhat­ nak bennük. mert leesik az ágyról a takaró. és számos gondolat sűrű­ södhet egyetlen álomképbe. az azért van. de sok minden megmarad benne. s hogy más tünetekhez hason­ lóan az álmok is értelmezhetők. hogy nem veszünk tudomást róluk. hogy a betegek álmainak tartalma jól jelzi mentális egészségi állapotukat.

• Majdnem minden álom „vágyteljesülés". ahol a tudattalan megnyilatkozhat. hogy az alvás közbeni fizikai érzetek és a napi ese­ mények emléke „mint megannyi olcsó alkatrész szükség esetén igénybe vehető". miért oly rosszul artikulálva. mert védekezünk a vágyainkkal szemben. s amely gyakran a korai gyerekkorban gyökeredzik. s hogy elsősorban vágyaink teljesülésé­ nek megjelenítésére kotyvasztjuk az álmokat. Míg a múltban több szerző azon a véleményen volt. hogy számos vágyunkat elfojtjuk. hanem csupán a psziché által az álom értelmének kialakításához felhasznált elemek. és ezek a vágyak csak némiképp álcázva léphetik át tudatosságunk küszöbét. Ezt az általa „álomtorzításnak" nevezett 202 . el akarjuk rejteni azokat. s az álom tartalma csak úgy tudatosulhat bennünk. addig Freud azt a nézetet vallotta. hogy az álmok alkotják a küzdőteret. amely betelje­ sedésre tör. Azért látszik sok álom ellentétesnek azzal. Röviden tehát ezek a motívumok nem az álmok okai. Miért van szükségünk arra. egy ház más funkcióra tehet szert és így tovább). ha a vágyunk az ellenkezőjére fordul benne. vagyis olyan. különös szimbólumokba és képekbe csomagolva jelennek meg az álmokban a vágyaink. Az álcázott üzenet Miután arra következtetett.helyettesíthetők (egy ismerős személy valaki mássá válhat. ami nyilvánvaló? A válasz erre a kérdésre abban a tényben keresendő. hogy megkerüljük. mélyen meghúzódó ösztönzést vagy vágyat hoz felszínre. Freudot az a kérdés kezdte foglalkoztatni. hogy a napi ese­ ményekre való visszaemlékezés az álmok elsődleges oka. ami­ re vágyunk.

hogy egy politikai elemző bírálni akarja az uralkodót. sohasem a családra. az üzenet csak cenzúrázva. Ha egy álomban másik személy bukkan fel. Középpontban a szexualitás A betegek analizálása során szerzett tapasztalatai alapján Freud arra a meggyőződésre jutott.jelenséget Freud hasonlattal világította meg. Az álomban kényszerítő erővel fejeződhet ki valamely cselekvésre felhatalmazó üzenet. Az elemző tehát fél az uralkodó cenzúrájától.arra néz­ ve. veszélybe sodorhat­ ja magát. hogy ha egy idegen alak álmának színterére lép. amelyet éber tudatálla­ potban hajlamosak lennénk elnyomni . és „tompított. Tegyük fel. hogy az álmok mindig énközpontúak. a társadalomra vagy bármi más szo­ ciális hatásra. torzított formában fejezi ki a véleményét" Ami az álmokat illeti. megszelídítve vagy valami másnak álcázva juthat el a tudatunkig. hogy a neurózisok az elfojtott szexuális vágyak­ ban gyökereznek.Szophok- 203 . és hogy az álmok is ezeknek az elfojtott érzéseknek a kifejeződései. Freud úgy vélte. Kíváncsian kutatta azokat a történelmi példákat. Freud szerint azért felejtjük el olyan könnyen az álmainkat. mert a tudatos én csökkenteni igyekszik a tudattalan által az éber elmére gyakorolt befolyást. ha a pszichénk üzen nekünk. az illető m in­ den kétséget kizáróan őt magát képviseli olyan mivoltában. az gyakran az álmodót jelképezi. vagy azt. Freud egyik fő tétele az volt.és ez az üzenet mindig ránk vonatkozik. Először az Álomfejtésben fogalmazta meg . hogy mit kell tennie. amikor valaki álmában kapott útmu­ tatást . amit valaki más az álmodónafe jelent.például utólag igazolódott bölcs figyelmeztetést . de ha megteszi. ami­ lyennek éber tudatállapotban nem mutatkozhat.

A freudi kozmológiában a civilizáció épp csak takarja az ösztönö­ ket. Záró megjegyzések Gyakran idézik Freudnak az emberi nemet a történelem folyamán ért három nagy megaláztatásról szóló szavait: Galilei fölfedezéséről . és le akarják győzni a másikat.hogy az ember nem a teremtés középpontja -. a tiltott vizelés szégyenletes emlékképével együtt. Freud szerint ez a megjegyzés nagyon érzékenyen érinthette őt.lész Oidipusz királyával alátámasztva . Az általános dorgálás közepette az apja ezt dünnyögte: „Semmi sem lesz ebből a fiúból!". Egyik este. mint hittük. többnyire az eredményeivel összefüggésben. Az egyik ilyen álomban például az apa volt az. Mintha csak azt akarta volna mondani az apjának. 204 .azt a nézetét. jegyzi meg Freud. Freud leírt egy számára fontos eseményt a gyermekkorából.hogy a Föld nem az univerzum középpontja -. és saját fölfedezéséről.el­ lenfelét az anyja érzelmeiért folytatott vetélkedésben -." Ezzel helyre tette az apát . Darwinéról . melyek közül a legerősebb a szexualitás. Ezt az univerzális hajlamunkat nevezte el később Ödipuszkomplexusnak. hiszen lehetőséget kínálnak a tudattalan motivációk feltárására. lefekvés előtt megszegte az egyik legfőbb szülői tilalmat: a hálószo­ bában bepisilt. aki Freud szeme láttára vizelt. mert a jelenet még a felnőttkori álmaiban is rendszeresen felbukkant. Nagy hiba tehát passzív éjszakai időtöltésnek tekinteni az álmokat. kulcsszerepet játszanak az emberi természet megértésében. lett belőlem valaki. hogy „Látod. miszerint nem vagyunk annyira a birtokában saját elménknek. hogy a gyerme­ kek szexuálisan vonzódnak egyik szülőjükhöz.

hogy az álmok összefüggenének a vágyakkal vagy motivációkkal. nagy valószínűséggel nem fog minket az álmainkról és a múltunkról kérdezni. ame­ lyekben meghallgatta és elemezte a páciensek tudattartalmait. hogy Freud munkái ma már nincsenek előkelő helyen az egyetemi pszichológiai kurzusok hallgatóinak olvasmányai között. 205 . Ám a mai terapeuták túl könnyen megfeledkeznek arról. Felhozták a freudi pszichoterápiával szemben. hogy a pszichoanalízist a vallás aurája lengi körül. és a pszichoanalitikusok száma is igencsak megcsappant. gyakran hallani olyan véleményt. hogy az emberben kárt tehet a benne lakozó irracionális lény. A neurológiában egyáltalán nem számolnak azzal a lehetőséggel. s felrótták neki a standardizált eljárások és ellenőrizhető eredmé­ nyek hiányát. ahol emiatt a pszicho­ analízis tudománytalan irányzatként került be a köztudatba. különösen Amerikában. mivel tartoznak Freudnak az eredeti „gyógyító beszélgetésekért". Az 1990-es évek elején a Time magazin időszerűnek érezte. Bár Freud ateista volt. hogy az álmok nem pusztán a véletlenszerű neuronkisülések mel­ léktermékei. ha felkeresünk egy pszichológust vagy egy pszichiátert. amelyet Woody Allén oly jól figurázott ki jeleneteiben. hogy gyógyító hatására kevés a bizonyíték. s azért a felismerésért.Ez az emberi szabad akarat elleni támadás óhatatlanul szitkot-átkot hozott Freud fejére. hogy címlapján föltegye a kérdést: „Freud halott?" Manapság. mert ezeket lényegtelennek tekintik a kognitív pszichológiá­ nak a mentális állapot megváltoztatására alkalmas pontosabb mód­ szerei mellett. Az agyról készült izotópos felvételekből arra lehet következtet­ ni. amikor mélyen alszunk. hogy kialakult „a pszichiátriai dívány kultúrá­ ja". Ráadásul a Londoni Királyi Orvosi Egyetem újabb kutatásai bizo­ nyos fokig alátámasztani látszanak Freudnak az álmokkal kapcsolatos nézeteit. Érthető ezek után. hogy túlságosan függ az analitikus­ tól. meg azt is. igen aktívak az agy érzelmeket.

évfordulója után mondha­ tunk-e bármi biztosat Freud örökségéről? A tudattalan „fölfedezése" kétségkívül új távlatokat nyitott a gondolkodás és a képzelet számára. Most. nem sokkal születésének 150. Sigmund Freud Sigismund Freud néven született 1856-ban a morvaországi Freiburgban (ma: Pribor. ahol az agy 206 . és a Bécsi Közkórházban helyezkedett el. Jacob és Amalia NyugatUkrajnából érkeztek Morvaországba. Eszerint az álmok a motivációkkal összefüggő magasabb rendű men­ tális működések. Miután diplomát szerzett. Szülei. hogy betekintést nyerjünk saját lelki működéseinkbe. Cseh Köztársaság). Freud legnagyobb vívmánya mégis az lehetett. hogy érdekessé tette a pszichológiát a laikusok számára. eljegyezte Martha Bernayst.vágyakat és motivációkat ellenőrző. hogy klasszikus latin­ görög műveltséget szerezzen. és az orvoskarra iratkozott be 1873-ban. és hogy külön szobában tanulhasson. és a család 1859-ben Lipcsébe. Az öt testvér közül ő volt a legidősebb. limbikus és paralimbikus területei. Gondolatai azért voltak olyan nagy hatásúak. de az utolsó pillanatban megváltoztatta el­ határozását. mert lehetőséget adtak arra. majd egy évvel később Bécsbe költözött. A szülők hamar felismerték Sigismund kiváló szellemi képességeit. Freud jogi tanulmányokra készült a Bécsi Egyetemen. hogy ezt Freudnak az álmok vágyteljesítő szerepéről alkotott elmélete mellett szóló bizonyítéknak tekinthetjük-e. bár az még kérdéses. gondoskodtak róla.

Európa. majd további tanulmányok és az önanalízis után kezdett bele az Álomfejtésbe. Bp. Schulcz Katalin. 20 0 3 . Bárt István.. Ford. 2 0 0 6 . 1 9 9 3 . első nagy nemzetközi kongresszusát 1908-ban tartották. . Lukács Katalin. Vál. 34 Sigmund Freud: Tanulmányok a hisztériáról (Josef Breuerrel közö­ sen). Ferenczi Sándor.. Budapest 36 H árom értekezés a szexualitás elméletéről. kisasszony. elvétésről.. bibliográfiai összeáll.1 9 9 5 .. A Három tanulmány a szexualitás elméletéről (Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie)36 és A vicc és viszonya a tudattalanhoz (Dér Witz und seine Beziehung zum Unbewuflten)37 című munkái 1905-ben jelentek meg. Budapest. . ford. [Josef Breuer . amelyben bevezette a freudi elszólások fogal­ mát. Gergely Erzsébet. 1895)34 című munkájukat írták. Ford.. ismertetőszöveg. 35 Sigmund Freud: A m indennapi élet pszichopatológiája elfelejtésről. majd Josef Breuer osztrák pszichológus munkatársa lett.. A pszichoanalízis nemzetközi mozgalommá vált. Magyarul megjelent részletei: Katharina. jegy­ zetek. Cserépfalvi. Néhány hónapon belül megjelent A mindennapi élet pszichopatológiája (Zűr Psychopathologie des Alltagslebens)35 című munkája.. Bárt István. Budapest. fejezete. Cserép­ falvi. [Drei Abhandlungen zűr Sexualtheorie]. Legújabban a VI. babonáról és tévedésekről. M.anatómiájával kezdett foglalkozni. előszó. Erős Ferenc. 1 9 9 3 -1 9 9 5 . in: SFV 207 . akivel a Tanulmányok a hisztériáról (Studien über Hysterie. [Dér Witz und seine Beziehung zum llnbewussten].: Studien über Hysterie]. Charcot mellett dolgozott. In: Sigmund Freud: Válogatás az életműből. el­ szólásról. Ford. Később a párizsi Salpetriére Kórházban J. „A vicc viszonya az álom hoz és a tudattalanhoz" c. Gabo. 37 A vicc és viszonya a tudattalanhoz. In Sigmund Freud Művei VII. In: SFE 3 3 -2 5 1 . Elisabeth von R. Apja 1896-ban bekövetkezett halála után Freud egy idő­ re magába mélyedt. In: Sigmund Freud Művei VII. ford.

(A halálösztön és az életösztönök). Hatágú Síp. [Das Ich und das Es]. Budapest 39 Az én és az ösztön-én. ford. Budapest 40Sigmund Freud: Önéletrajzi írások. Hollós István. amikor a pszichoanalízist be­ tiltották. ford. Sigmund Freud: Háború. a harmadik gyermekét váró Sophie 1920-ban spanyol náthában meghalt. 38Túl az örömelven. Linczényi Adorján. Egész életében szenvedélyes dohányos volt. Schönberger (Székács) István. Budapest 43 Albert Einstein. 1989. Freud családjával együtt Londonba települt át. Budapest 42 Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában. Bodnár György és Tóth Gergely. 1 Párbeszéd. Ausztria annektálása után. Múzsák. Freud főbb művei ebből az évtizedből a Túl az örömelven (Jenseits dér Lustprinzips. Kossuth. Ignotus. Budapest 208 . 1927)41. 1923)39. 1992. egy önéletrajz (1925)40 és a vallás lelep­ lezésének szándékával írt Egy illúzió jövője (Die Zukunft einer Illusion. 1991. ford. Háború. Kovács Vilma (1 9 2 3 ). Budapest 4 Sigmund Freud: Egy illúzió jövője. 1920)38. ford. 1991. ford.Freud másodszülött leánya. 1991. de miért? (Warum Krieg?)43 címmel Albert Einsteinnel kö­ zösen írtak könyvet 1933-ban. de miért? Iszak Aszimov esszéjé­ vel. ford. Glória. Az én és az ösztön-én (Das Ich und das Es. [Korábban Az ősvalami és az én cím m el]. és rákban halt meg 1939-ben. [Jenseitdes Lustprinzips]. 1 998. A Rossz közérzet a kultúrában (Das Unbehagen in derKultur. Cserépfalvi. 1930)42 című terjedelmes tanulmányában kristályosodtak ki az emberi agresszióval és a „halálösztönnel" kapcsolatos gondolatai.

.

" „Szerintem teljesen ren db en van. és hatékonyabb eszközeink legyenek a fejlesztésére. oldal) 210 . mely szerint egyes. Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. önkényesen kiválasztott képességeket az intelli­ gencia részeként tarthatunk nyilván.1983 Az értelem keretei „Ki kell terjesztenünk és át kell fo rm á ln u n k az em beri intellektusról alkotott elképzelésünket. másokat pedig n e m . ha a z en ei érzéket vagy a térérzéket tehetségnek tekintjük. Ellenzem azonban azt az alaptalan feltevést. am ennyiben a nyelvet és a logikát is tehetség címszó alatt tartjuk nyilván. hogy jobb m ódszereket dolgozhassunk ki a m érésére." Dióhéjban Az intelligenciának számos olyan formája van. oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. amely IQ-tesztekkel nem mérhető. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395.

általánosabbal . A magas IQ azt jelentette. de nem sokat tudunk meg belőlük arról. szá­ mítógépet programozni vagy egy nyelvet magas szinten elsajátítani. amikor Howard Gardner. hogy „Mennyire vagy okos?" (How smart are you?). míg azok. és ennek megfelelően korlátozottabbak a lehetőségeik. Azt a kérdést.20. Az IQ-tesztek alapján valószínűleg jól megjósolható.egyszerűen mérhető.bölcsebbel. hogy a matematikai­ logikai vagy általános intelligencia. akiknek alacsonyabb az IQ-juk. Gardner könyve terjesztette el azt a felfogást. hogy az intelli­ gencia az úgynevezett IQ-tesztekkel . nyitva állnak előtte bizonyos lehetőségek az életben. amit az IQ-tesztek mérnek. hogy az illető okos.az intelligenciahányados megha­ tározásával .helyettesítette: „Miben vagy okos?" (How are you smart?). 211 . nem fel­ tétlenül ad pontos képet az egyén lehetőségeiről. a Harvard pszi­ chológus professzora megírta a Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete) című könyvét. választási kampányt megnyerni. egy kicsit lassúbb észjárásúak. képesek le­ szünk-e szimfóniát komponálni. fejezet Howard Gardner Több mint 20 évvel ezelőtt. milyen lesz az előmenetelünk bizonyos tantárgyakban. Gardner egy másikkal . a közvélemény már alapjában véve elfogadta.

Azt ál­ lítja. hogy mondjuk egy Mo­ zart. amely eddigi tudásunkba beilleszthető. ügyvédek és politikusok között különösen gyakori a magas szintű nyelvi intelligencia.Ösztönösen tudjuk. újságírók. bár nem osztja a hagyományos felfogást. hogy mindenki a maga módján intelligens. olyan képet fest az intelligenciáról. hármat a művészetekkel szoktunk összefüggésbe hozni. és mindenki ismer roppant eszes embe­ reket. LOGIKAI-MATEMATIKAI INTELLIGENCIA. A nyelvi közlések megértése tartozik ide. matematikai műveletek elvégzésének. hogy új nyelveket tanuljunk meg és a nyelvet felhasználjuk céljaink elérésére. jó mesélő. a maradék kettőt pedig Gardner „személyes intelligenciának" nevezi. a kérdések tudományos vizsgá­ latának képessége. ha az ember a maga intelligenciáját finomítja és használja egy életen át. meny­ nyire leszünk sikeresek az életben. amit elért. Aligha jutna eszünkbe. hogy nem az iskolai bizonyítványunktól függ. Ezek alkotják az „értelem kereteit". egyedi keveréke. akik nem vitték sokra. Az értelem keretei. Az intelligencia típusai Gardner szerint minden ember „intelligenciája" hétféle intelligencia sajátos. E hét intelligencia segítségével teremtünk kap­ csolatot a világgal és próbáljuk beteljesíteni céljainkat. általában jó vitakészséggel dicsekedhet. költők. Az írók. Közülük kettőt a hagyományos oktatás tipikusan előtérbe állít. és a siker abból fakad. Gandhi vagy Churchill a „magas IQ-jának" köszönhetné. Henry Ford. Gardner mindezt a mintázatok észlelése. Akinek magas szintű a nyelvi intelligen­ ciája. a deduk­ 212 . valamint az a képesség. A problémák elemzésének. NYELVI INTELLIGENCIA. humorát is jól kamatoztatja.

VIZUÁLIS-TÉRI INTELLIGENCIA. énekesek és zenekritikusok. Ide tartozik a testbeszéd. így például a tűzoltóktól. A magas fokú logikai-matematikai intelligencia például tudományos kutatókra. belsőépítészeknek és mérnököknek. A nyelvi intelligencia mellett ez az intelligencia másik olyan formája. hogy pontosan érzé­ keljük a tárgyakat a térben. táncosoktól. Kiváló testi-kinesztetikus intelligenciát várnak el a sportolóktól. piackutatók. matematikusokra. mi hova illeszkedik. s tudjuk. TESTI-KINESZTETIKUS INTELLIGENCIA. zsonglőröktől. Összetett fizikai mozgások ellenőrzésének és koordinálásának. navigáto­ roknak.tív érvelés és a logikus gondolkodás képességével azonosítja. a színjátszás és a sportte­ vékenységek teljes skálája. ZENEI INTELLIGENCIA. képzőművészeknek. amelyekhez nélkülözhetetlen a biztos egyensúlyérzék és koordináció. Az a képesség. amely az IQ-tesztekben nagy hangsúlyt kap. Többnyire közülük kerülnek ki a zeneszerzők. könyvelőkre és mérnökökre lehet jellemző. komponálásában vagy megértésében. a lemezlo­ vasok. ritmusokban. számí­ tógép-programozókra. a mozgással való önkifejezésnek a ké­ pessége. vágyait. Ok­ tatók. Ennek révén értjük meg mások céljait. tornászoktól és általában az olyan szakmák művelőitől. kereskedők. Kiváló készséget árulnak el a zene előadásában. Kimagasló téri intelligenciára van szükségük a szobrászoknak. tanácsadók és közéleti szereplők tudják ezt az intelligenciát jól hasznosítani. A zeneileg intelligens emberek képesek han­ gokban. 213 . INTERPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. indítékait. a némajáték. építészeknek. színészektől. zenei mintákban gondolkodni. Nagy része van a kapcsolatteremtésben. a muzsikusok.

hogy hatékony munkamodellt alkossunk magunkról. hogy minden em­ ber intellektusa a különféle intelligenciák sajátos elegye. hogy az intelligenciának valóban sok összetevője van. Az a képességünk.INTRAPERSZONÁLIS INTELLIGENCIA. hogy az olyan oktatási rendszer. Ez az intelligencia segít abban. Záró megjegyzések Vajon mindig az IQ-val fogjuk mérni szellemi képességeinket. s először is további vizsgálatokkal bizonyítani kellene. finoman hangolt ok­ tatási rendszerre lenne szükségünk. Általános következtetése mégis az. Gardner beismeri: a pszichológia közvetlenül nem irányíthatja az oktatáspolitikát. vagy Gardner gondolatai fölébe kerekednek az intelligencia mérésére jelen­ leg elfogadott módszereknek. és önmagunk megértése útján szabályozzuk éle­ tünket. amelyik figyelembe veszi minden gyermek egyedisé­ gét. mivel Alfréd Binet 214 . például az egyetemi felvételi rendszerben használatos SAT tesztnek? Kevesen tudják. Következtetések a tanulás módjával kapcsolatban Gardner elmélete óriási nehézségekkel szembesíti a bevett oktatási mo­ delleket. hogy ér­ zéseink és indítékaink magasabb szintű tudatosítása révén megértjük énünket. nem lehet rossz dolog. Különösen az írók és a filozófusok bővelkednek az ilyen intel­ ligenciában. hiszen ha elfogadjuk azt az alapgondolatot. az azt jelenti. hogy az intelligenciatesz­ tek már több mint 100 éve forgalomban vannak. hogy az egyéni képességek kibontakozását segítő.

Howard Gardner Szülei a náci Németországból menekültek el. Végeredményben nem az számít. Ezt Gardner az adott környezeten belüli problémamegoldás képességé­ nek nevezi. A viszonylag egyszerű és olcsó módszer alkalmasnak látszott arra. hanem hogy hiszünk-e abban. 1966-ban a Harvardon doktori ösztöndíjjal fejlődéspszichológiai ku­ li 5 . hogy nem azon kellene törnünk a fejünket. Gardner könyvének tanulsága tehát az lehet. Nagy különbség van a mentális. milyen önkényes rendszert dolgozzunk ki az agy tel­ jesítőképességének mérésére. Miután egy évet a Londoni Közgazdasági Egyete­ men (London School o f Economics) töltött. az igazán okos emberek tudják magukról. A Harvard Egyetemen először történelmet ta­ nult. és fegyelmezetten kitartunk-e mellette. ő 1943-ban született. s épp ezért széles körben terjedt. miben nyújthatnak kiemelkedőt. hogy rendelkezésünkre áll-e egy objektívnek mondott intelligenciateszt. és eköré szervezik az életüket. hogy értékeiket nem ismerik el. hogy nagyszámú embert „érdemeik" szerint csoportokba soroljanak.és Theodore Simon francia pszichológusok 1905-ben tették első pró­ bálkozásaikat az intelligencia mérésére. Van bennük valami a nyers intelli­ gencián túl: ítélőképesség. a maguk gondolkodási és cselekvési formáiban jutottak kivételesen magas szintre. Azok az emberek. Mind­ amellett a többszörös intelligencia gondolata mindaddig élni fog. amíg emberek úgy érzik. akiket a legjobban csodálunk. fizikai vagy szociális képességek puszta bir­ toklása és sikeres kibontakoztatásuk között. hogy képesek vagyunk valamire. meghatá­ rozott módon okosak.

kitüntetések birtokosa. amely az ember intellektuális és kreatív fejlődésének hosszú távú tanulmányozását tűzte ki céljául A kognitív folyamatok iránti érdeklődésében témavezetője. The Disciplined Mind: Beyond Facts and Standardized Tests (A fegyelmezett elme: a tényeken és a standardizált teszteken túl.tatásokba kezdett. Gardner jelenleg a kogníció és az oktatás Hobbs profeszszora a Harvard posztgraduális pedagógiai karán. és tagja lett a Project Zero elnevezésű kutatócsoportnak. 1999) és Changing Minds: The Art and Science o f Changing Our Own and Other People's Minds (Változó értelem: saját és nem saját elmék megváltoztatása mint művészet és tudo­ mány. 1991). Emellett a Project Zero társigazgatójaként tevékenykedik. Erik Erikson (lásd 153. 2004). va­ lamint vendég neurológia professzor a Bostoni Egyetem Orvoskarán. oldal) hatása is tetten érhető. További munkái: The Unschooled Mind: How Children Think and How Schools Should Teach (Az iskolázatlan elme: hogyan gondolkoznak a gyermekek és hogyan kelle­ ne az iskolákban tanítani. Multiple Intelligences: The Theory in Practice (Sokrétű intelligencia: az elmélet a gyakorlatban. 1993). 216 . Számos egyetem díszdoktora.

.

oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. elfogadjuk-e. hogy mitől lennénk boldogok. s így azt sem. am it az em berek a saját boldogságukról m ondanak. m int a poratkák élettartamáról vagy a flanel történetéről . hogy rosszul tudjuk . de vajon tévedhetünk-e abban. am it érzelm ileg átélünk V Dióhéjban Agyunk úgy működik..a szója áráról éppúgy. oldal) 218 . B ár­ miről kiderülhet. Érintkezési pontok Barry Schwartz: A választás paradoxom (443. hogy elvileg tévedhet-e valaki a tulajdon érzéseit illetően.2006 A meglelt boldogság „M ielőtt eldöntenénk. hogy nem mindig tudjuk pontosan megjósolni. előbb azt kell m egfontolnunk. hogyan fogjuk érezni magunkat a jövőben.

hogy milyen könnyen be lehet csapni az ember szemét és agyát. de amit erről a jövőről és az akkori érzéseinkről tudunk. filozófiai és viselkedés­ közgazdaságtani apparátus segítségével igyekszik megválaszolni azt. Sok évvel később. amely reményeink szerint a jövőben boldoggá tesz minket. Ahogy a látásunk hajlamos bizonyos előre megjósolható hibákra. hogy könyve izgalmas és gyakran mulatságos olvasmány legyen. Stílusa Bili Brysonéra emlékeztet. amely pszichológiai. idegtudományi. Bár az emberek már évezredek óta törik a fejüket az előrelátás kérdé­ sén. az távolról sem megbízható. és a kiváló szerzőnek arra is gondja volt. érdeklődését azok a rendszeresen előforduló „kiegészítési" hibák és gyakorlatok keltették fel. Nem győzött csodál­ kozni azon. Időnk nagy részét olyan tevékenységgel töltjük. fejezet Dániel Gilbert Gyerekkorában Dániel Gilbert gyakran merült bele egy olyan könyvbe.21. és az olvasó minden oldalon talál legalább egy vagy két nevetésre ingerlő poént. 219 . köztük a Necker-kockát és a híres arc-serleg ábrát (amely a könyve borítóján is látható). úgy az előrelá­ tásunk sem csalhatatlan. Gilbert szerint A Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság) az első könyv. amelyek révén agyunk gyorsabban alkothat képet a valóságról. amely optikai csalódásokat mutatott be. Ez a lélektan meglehetősen bonyolult területe. amikor már pszichológus volt.

csak biológiai ösztön. hogy különféle jövőképeket alkosson. A űziológusok sokáig azt hitték." Látszólag a mókusok is képesek erre. emberek előrejelzéseket fogalmazhatunk meg arról. mert agyuk jelzi a napsüté­ ses órák számának csökkenését. hogy őseink erősen csapott homlokát mára majdnem függőleges homlok váltotta fel. Ez nem tudatos előrelátás. de csak azért. akinek a frontális lebenye károsodott. következésképpen nem is szorong amiatt. mind a szorongás feltételezi a jövőről való gondolkodást.meglepő módon .Előrelátó gépek Ritka az olyan lélektani munka. hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. Az a beteg. 220 . Hogyan váltunk képessé erre? Évmilliókkal ezelőtt viszonylag rövid idő alatt nagymértékben meg­ nőtt az emberi nem korai képviselőinek agya. amelyben ne fordulna elő valahol egy olyan mondat. majdnem ugyanúgy foglalkoztatják az eljövendő dolgok. ezért nem sző terveket. mondja Gilbert. válasszon közülük. hogy „Az ember az egyetlen olyan állat. hogy a frontális lebenynek nincs spe­ ciális feladata. ám a frontálislebeny-sérülést szenvedett betegek megfigye­ lése tervezési problémákra és . mivel képessé tet­ te arra. aki. amely mögött új agysejtek milliói kaptak helyet.. hogy mitől lehetünk boldogok a jövőben. aki képes gondolkodni a jövőről. hogy a tervei valóra válnak-e.. Mi. hanem való­ ságos anticipációs gépként funkcionál. A frontális lebeny rendkívüli megnövekedése tehát egyértelmű túlélési előnyt jelentett az ember számára. Ám a növekedés nem ter­ jedt ki az agy egészére. Elsősorban a frontális lebeny nőtt meg a szem fölötti részen. Mi az összekötő kapocs e két dolog között? Mind a tervezés. s ezzel ellenőrzést gyakoroljon a környezete fölött. hiszen makkot tesznek el télire. s főként ezzel magyarázható. mindig csak a jelenben él. Az ember viszont nemcsak tudatában van a jövőnek. Ő azzal fejezi be ezt a mondatot. mint a jelenlegiek.a szorongás csökke­ nésére derített fényt.

hogy megtörténnek. Amint azt számos pszicholó­ giai kísérlet bebizonyította. Valóban tudjuk-e. hanem abban. Ahogy az emlékezetünk és az észleleteink hiányosak lehetnek. mitől lehetünk boldogok? Gilbert mindenekelőtt azt állítja. hogy nem vesszük észre: csupán értelmezésről van szó. a „hiányokat az agy egészíti ki" úgy. em­ lékét és tudását. amit súg nekünk. Az agy értelmezi a valóságot. mint a tárgyukról. A német filozófus. úgy gyakran a jövőről sem kapunk teljes képet a várható események elkép­ zelésekor. hogy az észleletek azokhoz az arcképekhez hasonlíthatók.Az előrejelzés hibái Az agy azért tudja magába szívni az egyén valamennyi tapasztalatát. hogy észrevegye a hiányokat. akik a fejüknél össze­ nőve születtek. de olyan jól. a tapasztalatoknak csupán néhány szálát őrzi meg. Immánuel Kant vetette fel. hogy az emlékek hiánytalannak tűnjenek. amelyek­ ről úgy képzeljük. hogy a boldogság szubjektív. amelyek bekövetkeznek. Beszá­ mol például két sziámi ikerről. Agyunk azonban olyan ragyogó trükkökkel állítja be az értelmezéseinket tényeknek. és mindenkinek 221 . hogy kihagyunk olyan dolgokat. az emberi elme nem olyan jó felépítésű. amelyek a művész kezéről (az észlelőről) éppoly sokat mondanak. Elsősorban nem azokban a dolgokban tévedünk. Az agy az észlelés területén is leleményes egyszerűsítésekre képes. Ennek ellenére mindketten a maguk életét élik. ráadásul érhálózatuk és agyszövetük nem teljesen külö­ nült el. vélekedik Gilbert. Lóriról és Rebáról. Csak ezekre emlékszünk vissza. mert nem teljes egészében raktározza el a dolgokat. hogy kétkedés nélkül elfogad­ juk.

s még a boldogság észlelésében is időről időre meg­ változunk életünk folyamán. Hasonlóképpen azt is túlbecsüljük. helyze­ tekben vagy eseményekben. 222 . árnyalja a boldogságról alkotott elképzelésünket. hogy elég jól el tudja képzelni a jövőt. amikor épp az újszülöttjét dédelgeti. és aközött. Az ilyen észlelési hibáknak neurológiai okuk van. mint bárki más. Amikor jövőbeli eseményeket képzelünk magunk elé. Minden.azt mondják. de nem tökéletesen. vagy amelyekről biztosra vettük. hogy mit érzünk most. hogy ez a két ikergyermek aligha tudja. mert azzal az előfeltevéssel élnek. ami boldoggá tesz minket. amelyek révén a jelenben folyó valóságos dolgokról szerezzük tapasztalatainkat. így eshet meg az. és csak a végén jövünk rá. hanem végigfuttatjuk őket elménken. hogy egész életünket vagyonunk gyarapításával töltjük. Honnan is tudhatnánk. vagy hogy kellemesen csalódunk olyan emberekben. hogy a boldogság csak „egyetlen" személy­ től eredhet. az emberi agy úgy van felépítve. A szerelmesek el sem tudnák képzelni. s éppoly boldogok és elégedettek lehet­ nek. ha megvakulnánk. mi a boldogság. hogy valaha is visszamegy dolgozni. képesek a látók legtöbb tevékenységére. akikről. azt az szabja meg. a vakok azonban élik a maguk életét. hogy tíz év múlva egészen másképp fognak érezni egymás iránt. hogy nem érte meg. amiről úgy gondoljuk. A jövőbeli eseményeket általában nem racionálisan mérlegeljük. hogy boldoggá tenne. és ezért látunk szakadékot aközött. hogy milyen rossz len­ ne. mitől leszünk boldogok 20 év múlva? Röviden összefoglalva. hogy lássuk. Ezt hallván a legtöbb ember arra gondol. gon­ dosan súlyozva az érveket és ellenérveket. és egy anya sohasem gondol arra. Hogy milyen eseményeket képzelünk el. hogy nagyon boldogok. hogy szerencsétlenséget hoznak ránk. milyen lesz az érzelmi reakciónk. ami valóban boldoggá tesz minket. ehhez agyunknak ugyanazokat a szenzoros részeit vesszük igénybe.

és szilárdan hiszünk sa­ ját egyediségünkben. akiknek vannak tapasztalataik a kérdéses dologról. Számos nagy hatású szociálpszichológiai tárgyú cikket jelentetett meg. 223 . Dániel Gilbert A Harvard College professzora. De vajon kínál-e olyan megoldást. természetes módon berzenkedünk az ellen. valamint a Hedonikus Pszichológiai Laboratórium vezetője a Harvard Egyete­ men. s szerkesztője volt a Handbook o f Social Psychology (A szociálpszichológia kézikönyve) című kiadványnak. Minthogy önma­ gunkat ellenőrzés alatt tartó lények vagyunk.Záró megjegyzések Gilbert szinte az egész könyvet annak a kérdésnek szenteli.boldogságra is. ha olyan embereket kérdezünk meg jövendő érzéseikről. hogy mások tapasztalataira hagyatkozzunk. amely biztosabbá teszi a boldogságot? Kissé lapos válasza erre a kérdésre az. miközben rátalálhatunk a . szakmai életút. Ez a nem különösebben érdek­ feszítő stratégia azonban jó módszer arra. hogy jól érezzük magunkat és elégedettek legyünk az élettel. másik városba költözés vagy gyermekvállalás). hogy ha ki akarjuk találni. hogyan le­ het azonosítani jövőbeli érzelmi állapotaink pontos előrejelzésének ne­ hézségeit. milyen érzelmeket kelt majd bennünk egy bizonyos cselekvési irány (pl.kizárólag önmagunkra hagyatkozva megvalósítható . akkor legjobb.

és m ég mielőtt bárm ely tudatos gondolkodási folyam at beindulhatott volna.. agyuk egy része azonnal kalkulációsorozatokat végzett. ahogy azt a kognitív pszichológiai iskola képviselője. . gyors) kifeje­ zéssel leírja. m iért tudják? Dehogy. ahogy a kísérletbeni szerencse játékosok tenyere is izzadni kezdett. Gondolkodásuk pontosan úgy működött. m á r m egéreztek valamit. nagyszerű. D e tudták. Tudták. Egyszerűen ránéztek a szoborra. fontolgatták döntéshozataluk során.2005 Ösztönösen „ N em várták m eg. oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. Csak azt vették figyelem be. am it egy pillantás alatt felm érhettek. oldal) 44 Fordította Bozai Ágota 45 Fordította Bozai Ágota 224 . "45 Dióhéjban Egy szempillantás alatt éppoly jól értékelhetünk valamit mint hosszas mérlegelés után* Érintkezési pontok Gavin de Becker: A félelem adománya (41. " 44 „Egy szempillantás alatt ugyanolyan értékes döntések hozhatók. m int hónapokig tartó raci­ onális elemzéssel. m íg aprólékos bizonyítékok állnak rendelkezésükre.. n em ezeket m érlegel­ ték. G erd G igerenzer a „fást and frugal" (egyszerű.

amellyel jó döntéseket hozhatunk anélkül. fejezet Malcolm Gladwell Malcolm Gladwell híres ember a könyvszakmában. Gladwell következő sikerkönyvében. hogy oldott stílusban szövi egymásba a legkü­ lönbözőbb szakterületek . Budapest.vagyis az elmének azzal a részével. hogyan döntünk. ford. a kriminoló- 46 Malcolm Gladwell: Fordulópont. 2 0 0 5 . Bozai Ágota. HVG Kv. HVG Kv. ha nyomást gyakorolnak ránk. 47 Malcolm Gladwell: Ösztönösen a döntésről másképp ford. Bozai Ágota. a pszichológia. aki főként azt vizsgálta. miként kerülhetnek jelentéktelen gondolatok a kritikus tömeget elérve a gondolkodás főáramába. amely Ösztönösen . 2007. és a Fordulópont (The Tipping Point)46 című kötetével keltett feltűnést. 225 ...a szociológia. A mű részben Timothy Wilsonnak.22. több a színtiszta pszichológia. a Virginiai Egyetem „adaptív tudattalannal" . amelyben azt vizsgálta. Gladwell fő érdeme. hogyan . A The New Yorker magazin kolumnistájaként dolgozik 1996 óta. hogy tudnánk.foglalkozó professzorának kutatásaira támaszkodik. ahol a kis különbségekből nagy változás lesz. továbbá Gary Klein kognitív pszichológiai munkáira. Budapest.A döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking without Thinking)47 címen jelent meg.

A másokról alkotott rögtönzött ítéleteink gyakran éppoly pontosak. Mintha csak két agyuk lenne: az egyik mérlegeli a dolgokat. a másik pedig először képet alkot a dolgokról. a gyors gondolkodást. mint ha sokkal hosszabb időn át figyeltük volna meg az illetőt. a marketing . Az Ösztönösen arra tesz kísérletet. mint azok a társaik. elemez és kategorizál. hogy villámgyors következtetések­ re jutunk. hogy ne bízzunk az első benyomásainkban. Gyerekkorunkban arra tanítanak minket. akik egy egész szemeszteren át hallgatták ennek a professzornak az előadásait. hogy a rendelkezésünkre álló információ alapján késlekedés nélkül pontosan megítélhessük az adott helyzetet. s csak utána tesz föl kérdéseket. Gladwell azt hangsúlyozza. Működéseink jelentős része nem igényel tudatos gondolkodást. és gondolkodásunkban folyamatosan váltja egymást a tudatos és tudat­ talan működési mód. amely eddig a szakmai berkeken túl kevés figyelemben részesült. s a nem szakmabeli olvasónak új nézőpontokat kínál. hogy nem mindig az a legjobb stratégia. hanem „háromszor is gondoljuk meg a dolgokat". „fontoljuk meg minden lépésünket". a túlélés érdekében fejlődött ki. hogy egyetemi hallgatók egy 2 másodperces videoklip megtekintése után ugyanúgy ér­ tékelték a professzor előadói teljesítményét. Bár vannak előnyei ennek a szemléletnek is. A pszi­ chológus Nalini Ambady vizsgálata például azt mutatta. Első benyomások és rögtönzött ítéletek Gladwell szerint az a képességünk. és ne a külsőségekből ítéljünk. Életveszélyes helyzetekben ugyanis szükségünk van arra.kutatási eredményeit.gia. hogy a nagykö­ zönség számára reflektorfénybe állítsa a pszichológia mostanában fej­ lődésnek indult területét. ha cselekvés előtt begyűjtünk .

hogy „pályaérzékük van". tudatos megfontolást tüntetjük ki bizalmunkkal. de a parancsnokot zavarta a helyzethez képest indokolatlanul nagy for­ róság. a nagy hadvezérek pedig ránézésre meg tudják ítélni a harctéri helyzetet (coup d'oeil). hogy egy kapcsolat stabil marad-e. hogy eredeti-e az alkotás vagy hamisítvány. avagy válással végződik. A műértők is nagyon gyorsan fel tudják mérni. a hő onnan terjedt fölfelé a padlón át. aki párok viselkedésének sokéves tanulmányozása alapján né­ hány perces megfigyelés után 90%-os pontossággal meg tudja jósolni. oldal) munkásságának szenteli. és mégis mindig a racionális. Alig hagyta el a csapat a há­ zat. A többletinformáció sokszor semmivel sem teszi megbízhatóbbá az ítéletet. Azt érti ezen. hogy a tűz fő fészke az alagsorban volt. Gottmann (lásd 245. és ha ott maradnak. ha észrevesszük az alapjukban meghúzódó alapmintát. 227 . Még a legbonyolultabb helyzetek is könnyen megfejthetők. ha képesek egy pillanat alatt felmérni a helyzetet. a tűz az alagsorból átterjedt a földszintre. „Vékony metszetek" Gladwell bevezeti a „vékony metszetek" (thin-slicing) fogalmát. valóságos fi­ zikai megérzéseik támadnak. Csak később derült ki. Valami megsúgja nekik. hogy hagyják el az égő házat.minden létező információt. A kosárlabdázókról azt szokták monda­ ni. Gladwell egyik történetében a tűzol­ tóparancsnok az utolsó pillanatban adta ki embereinek a parancsot. hogy hiteles-e egy alkotás: ahogy egy szobor vagy festmény előtt állnak. hogy „a tudattalan a tapasztalatok igen vékony metszetein is képes felismerni a helyzetek és viselkedésformák mintázatát". Az Ösztönösen egyik fejezetét a szerző javarészt John M. A tűzoltók a konyhában dolgoztak.

rossz döntésekhez vezet. Kiderült. s hogy az agyunk alapvetően úgy fejlődött. intelligenciát és tisztességet valakinek. Amerika egyik legrosszabb elnökének bizonyult. vélekedik Gladwell. A parancsnok nem tudta pontosan megmondani. hogy rögtönzött döntéseink jobbak legye­ nek. amit hivatalában töltött. hogy így kell tennie. jó megjelené­ sű. hogy képesek va­ gyunk helyes döntések gyors meghozatalára. Warren Hardingot azért választották meg annak idején az Egyesült Ál­ lamok elnökévé. egyszerűen csak „tudta". hogy az igazgatók jobbára fehér bőrű férfiak. mint Warren Harding esetében. még akkor is. Gladwell felmérést készített a nagy amerikai vállalatok vezérigaz­ gatóinak testmagasságáról. Ehhez azonban először el kell fogadnunk azt az alapelvet. Vezetésre termett emberek? A „vékony metszetek" módszerének pozitív oldala. hogy hosszas fejtörés­ sel nem feltétlenül jutunk jobb eredményre. ahogy a logikus. amikor a megjelenése alapján tulajdonítunk bátorságot. ha a külső értékek nem párosulnak belső értékekkel. miért fújt visszavonulót hirtelen. hogy a cselekvés hevében is tudjunk helyesen ítélni. Valószínűségi alapon a nyomás. mély hangú férfi volt. sötét hajú. kényszer hatása alatt hozott döntések legtöbbje hibás kellene hogy legyen. Van azonban a módszer­ nek rossz oldala is. „Warren Harding-effektusról" akkor beszélünk. mert magas. mérlegelő gondolkodás fejleszthető. hiszen olykor elsietett.valószínűleg megölte volna a tűzoltókat is. aki a rövid idő alatt. Gladwell egyik meglepő észrevétele szerint tanulással is el lehet érni. ám a pszichológusok tapasztalatai szerint az emberek még korlátozott mennyiségű információ birtokában is jobbára helyes döntéseket hoznak. s hogy átlagos testmagasságuk megközelíti a 190 centi­ 228 . éppúgy.

hogy az Egyesült Államokban a rendőrség különösképpen rasszista lenne. Utánamentek. hogy nemcsak azt igényel­ jük. Tragikus első benyomások A téves első benyomásoknak tragikus következményeik is lehetnek. hogy legyenek vezetőink. Diallo a helyszínen meghalt."48 48 Fordította Bozai Ágota 229 . vagy rablóknak falaz. miközben az Egyesült Államok népességében csupán 14. Gladwell nem gondolja. ami a rendőrök szemében újabb bi­ zonyíték volt a bűnösségére. A férfi ki­ ment a háza elé friss levegőt szívni. Az első 500 cég ügyvezető igazgatóinak 58%-a volt 190 cen­ timéternél magasabb. amiket normális körül­ mények között nem feltétlenül támogatunk vagy hiszünk. ha van okunk rá. amikor egy autó jött arra.métert. hogy ezek a vezetők meg­ határozott külleműek legyenek. és több golyót eresztettek bele. hanem azt is. Amadou Diallót. hogy bedő­ lünk olyan sztereotípiáknak és előítéleteknek. Amikor odaszóltak neki. a guineai félelmében bement a házába. de idézi a pszichológus Keith Payne megállapítását: „Ha a másodperc tört része alatt kell döntést hoznunk. nagy mértékben kitesszük magunkat annak a veszélynek. Mindez arra utal.5% ez az arány. benne négy civil ruhás rendőrrel . Tudni akar­ ták.mind a négyen fehér bőrű férfiak voltak. amikor New York Bronx kerületé­ ben lelőttek egy ártatlan guineai bevándorlót. ha nincs. hogy vagy drogot árul. Minél magasabb valaki. annál inkább bízunk benne. mert arra gyanakodtak. miben sántikál a színes bőrű férfi az út szélén. Gladwell hosszan elemzi azt az esetet.

mert döntéseikben nagyobb szerep jut az arra vo­ natkozó korábbi tapasztalataiknak. és kisebb a gyanúsított külső megjelenésének. minél több információnak van a bir­ 230 / . mert az első benyomás a tudatosság szintje alól tör a felszínre. esetleg kiválóan olvasnak az arcok apró rezdüléseiből. tapasztaltabb rendőrök talán bölcsebben oldanak meg ilyen helyzeteket. Az orvosok ahhoz voltak hozzászok­ va. Túl sok információ A chicagói Cook Megyei Kórházban . Idősebb. hogy egy ilyen súlyos állapotot bármiféle gyorsított módszerrel megbízhatóan fel lehetne ismerni. hogy a betegek kortörténetéből minél több adatot gyűjtsenek a dön­ tés meghozatala előtt. s az orvosoknak időt. hogy a következő pillanatban mi várható. Hogy pénzt takaríthassanak meg. Más kórházak idegenkedtek a módszertől. hogy a kórház forrásainak tetemes részét fordítja a potenciálisan szívrohamot szenvedett betegek ágyainak fenn­ tartására.a „Vészhelyzet" című tévésoro­ zat helyszínén . Nem létezett standardizált eljárás annak eldöntésére.Amikor kényszer hatása alatt azonnal kell ítélkeznünk valamiről. elhatározták. hogy a gyakorló szakem­ ber annál jobb döntéseket hoz. mert nem hittek abban. Orvosi területen általános az a vélemény. s azokból a másodperc tört része alatt következtetni tudnak a szándékokra is. Az algoritmus azonban nagyszerűen működött. ezért a kórházban az óvatos döntések stratégiáját követték.kimutatták. hogy egy adott személy milyen mértékben veszélyeztetett. hogy a szívmegállás veszélyének kitett betegek ál­ lapotának gyors értékelésére kipróbálják az úgynevezett Goldman-algoritmust. nem tudjuk tudatosan kitörölni a fejünkből implicit asszociációinkat és előíté­ leteinket. a kórháznak pénzt takarított meg.

bármi legyen a szövegek forrása. Csakhogy a diagnózisok helyességének való­ színűsége a rendelkezésre álló adatok mennyiségének növekedésével nem javul. anekdotákkal. de a többletinformá­ ció. hogy megbízhassunk ítéleteinkben. A könyv tele van érdekes esetekkel. és ugyanarra az állapotra sokféle egyéb kezelési lehetőséget kínálnak. és ahhoz is hoz­ zájárult.tokában. repülőútra kitűnő olvasnivaló. de ahogy Gladwell ír és ahogy az egyik gondo­ latról vagy példáról a másikra vált. annál inkább meg van győződve a di­ agnózis helyességéről. bár a bizonyosság illúzióját nyújtja. sok információra van szüksé­ günk ahhoz. Némelyek szerint Gladwell a The New Yorker számára írt cikkekből ollózta össze könyveit. A tanulság a következő: úgy érezzük. Az Ösztönösen rövidke könyv. de ol­ vasmányossága mellett az is nagy érdeme. hogy egy igen összetett lélek­ tani kérdéskört állított a közfigyelem gyújtópontjába. Valójában sokszor nem ez a helyzet. 231 . Záró megjegyzések Itt épp csak egy pillantást vethettünk az Ösztönösen tartalmára. hogy minél több adatot gyűjt egy orvos a pácienséről. A további információk összezavarhatják az értékelést.fel­ hozza Tóm Hanks vonzerejét és a gyorstalálkák módszerét éppúgy. hogy jobb legyen az életünk. az az emberi motivációk és csele­ kedetek iránti szenvedélyes érdeklődésről tanúskodik. intellektuális kitérőkkel . az ógörög szobrok hamisítványait vagy a zenekari meghallgatásokat. mint a katonai stratégiákat. Kimutatták. növeli a tévedés veszélyét. hogy illusztrálja Gladwellnek az első benyomások je­ lentőségéről vallott nézeteit.

Előző könyve Fordulópont címen. Valószínűleg film is készül majd belőle. például: Blank: The Power o f Nőt Actually Thinking at All (Nem nyert: a sehogyan sem gondolkodás ereje).Malcoím Gladwell Nagy-Britanniában született 1963-ban. Az Ösztönösen eddig 1. A Time magazin jelölte őt a 100 legbefolyásosabb ember közé. előbb mint tudományos szakíró. A kana­ dai Ontarióban nevelkedett. később mint a New York-i iroda vezetője. a színész Leonardo di Caprio 1 millió dollárért vásárolta meg a film elkészítésének jogát 232 . anyja jamaicai pszichoterapeuta. és 25 nyelvre fordították le. apja angol mate­ matikaprofesszor. ahol 1984-ben mint történész kapott diplomát Közel tíz évig a The Washington Postnál dolgozott. riport jellegű cikkei. 2000-ben jelent meg. Címét gyakran emlegetik elferdített formában. 1996-ban a The New Yorker munkatársa lett.5 millió példányban kelt el. és a Torontói Egyetemre iratko­ zott be. a lapban rendszeresen jelentek meg nagy.

.

s hogy a jövőben az egyre változékonyabb m unkaerőpiacon a fenn m aradá sh oz .. m int a rugalm asság. Ülkei Zol­ tán Edge 2 0 0 0 . " Dióhéjban A kimagasló teljesítményekhez a legtöbb területen kivételes érzelmi intelligencia szükségeltetik.. ford. Kovács Kristóf. oldal) 49 Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen." „Az em berek kezdik felism erni.no m eg a boldoguláshoz .1998 Érzelmi intelligencia a munkahelyen49 „A kimagasló teljesítmények szempontjából az érzelm i intelligencia kétszer annyit ér. 2 0 0 4 . Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. a derűlátás és az alkalm azkod­ ni tudás.másfajta készségek is kellenek. Felértékelődnek az olyan belső tulajdonságok. annál kevésbé nélkülözhető az érzelm i in telligen cia. hogy a sikerhez nem elég az intellektuális kiválóság és a tech­ nikai tudás. a kezdeményezőkészség. És m inél magasabb beosztásban dolgozunk. Nádas Rita. oldal) Howard Gardner: Az értelem keretei (211. Budapest 234 . m int a technikai és az analitikai készség együttvéve.

A levélírók az érzelmi in­ telligenciában (EQ) vélték megtalálni annak magyarázatát. amely általában úgy kezdődött. újságírói készségét szaktudásával párosítva rendkívül hatásos pszichológiai ismeretter­ jesztő könyvet írt. miután a Harvardon pszichológiából PhD-fokozatot szerzett. ford. 50 Goleman. az érzelmek és az intelli­ gencia között kapcsolatot kereső szakcikke adta az ötletet. Kiss Zsuzsa. de Goleman meglepetésére az üzleti életben is nagy visszhangot keltett. fejezet Dániel Goleman Dániel Goleman 1995-ben megjelent munkája. Háttér. Sok olvasója kereste meg a szerzőt saját történetével. Megírásához John Mayer és Peter Salovey néhány alig ismert.23. N. Az Érzelmi intelligencia a laikus olvasókat célozta meg. hogy „az egyetemen nem tartoztam az évfolyamelsők közé. 2 0 0 3 235 . hogy többre vitték. Dániel: Érzelmi intelligencia. az Érzelmi intelligen­ cia (Emotional Intelligence)50 váratlanul aratott óriási közönségsikert: világszerte több mint 5 millió példányban kelt el. s most mégis egy nagy céget irányítok". aki korábban a The New York T imes szakírója volt. mint intellektuálisan jobb képességű társaik. távolról sem. Budapest. Goleman.

Dániel: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Kovács Kristóf és Ülkei 1 Zoltán. és miért akarják megerősíteni ezen a téren al­ 5 Goleman. személyiségre. miért kell arra töreked­ nünk. a derűlátás. érettségre. 2 0 0 4 . a változásokhoz való alkalmazkodás képessége és a mások iránti empátia. hogy ki milyen állásba kerül. hogy előrehaladunk. Nádas Rita. és megmagyarázza. mint a rugalmasság. Budapest. Amikor egy munkaadó fölvesz egy alkalmazottat. hogy érzelmileg intelligens szervezeteket teremtsünk. ford. Régebben az egyetemi előmeneteltől vagy a szakmai gyakorlattól függött. Goleman megmagyarázza. Öt részében a szerző 25 olyan érzelmi kompeten­ ciát definiál. „alakítható adott­ ságokra" vagy kiválóságra való törekvésre hivatkoznak. Többnyire erre gondolnak azok. manapság azonban a tudományos vagy szakmai képesítés csupán a belépő a pályán való elinduláshoz. akik az indoklásban a jellemre. Mire vágynak a munkaadók? A könyv elején Goleman arról ír. de a Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence)5 éppoly lebilincselő olvasmány. mint amilyen Goleman 1 első bestsellere volt.A sikerkönyvek folytatásai ritkán váltják be a hozzájuk fűzött remé­ nyeket. mégis sokszor ez a döntő tényező. 236 . avagy lemaradunk a pályánkon. Hogy kiből lesz „nagy ember". a kezdeménye­ zőkészség. Biztos munkahely ma már nem létezik. mennyire megváltoztak a játékszabályok a munka világában. miért fontos a vállalatoknak manapság az érzelmi intelligencia. amelyek meghatározhatják. a legritkább esetben indokolja azzal a döntését. az inkább az olyan készségektől függ. hogy „érzelmileg intelligens" az illető. Edge 2 0 0 0 .

A cégek nemcsak a termékeikben. ahol erős a versengés. milyen tulajdonságokban kell a legjobb alkalmazottaiknak kitűnniük. Goleman bemutatja annak a 120 vállalatnál készített felmérésnek az eredményeit. amelyben azt fejtegette. az új termékek önmagukban csak csekély növekedést tesznek lehetővé. általános viselkedéses készség volt. más szó­ val háromból két adottság az IQ-tól és a szakmai gyakorlattól független. • a változásokhoz való alkalmazkodás és a nehézségeken való túl­ lépés képessége.kalmazotti állományukat: azért. hogy a hagyományos szakmai és intelligenciatesztek eredménye alap­ ján nem lehet megjósolni. A felso­ rolt erények 67%-a az érzelmi kompetenciák körébe tartozott. • magabiztosság. Konkrétan a következők szerepeltek a munkaadói listák élén: • meghallgatási és kommunikációs készség. motiváció. ezért a tesztekkel inkább az állás szempontjából fontos kompetenciákat 237 . hogyan válik be egy állásban valaki. A kihívásokkal teli üzleti környezetben az érzelmi intelligencia lehet a vállalatok to­ vábblépésének záloga. amelyben a munkaadókat arra kérték. karrierépítési szándék. • együttműködési és konfliktuskezelési képesség. mert azokban az ágazatokban. • részvételi vagy vezetői ambíciók. Dávid McLelland 1973-ban nagy sikert aratott cik­ ket közölt az American Psychologist hasábjain. Kompetensek vagyunk-e érzelmileg? Goleman mentora. hanem a munkaerő minél jobb hasznosításában is versengenek egymással. sorolják fel.

kezdeményező­ készség. 238 . ÖNSZABÁLYOZÁS. MOTIVÁCIÓ. Ekkor kezdtek elterjedni azok a kompetenciatesz­ tek.kellene felmérni. ÖNTUDAT. hogy befolyást gyakorolhatunk a legkülönbözőbb emberekre. Készség a más emberek­ kel való interakciókra és együttműködésre az eredmények érdekében. EMPÁTIA. McLelland álláspontja napjainkban majdnem közhely. Saját érzéseink tudatosítása és az a képesség. Saját értékeink és gyengeségeink ismerete. a következő öt központi kompetencia köré rendez­ ve ezeket. Érzelmi egyensúlyunk helyreállításának és fenntar­ tásának képessége. Tudatában vagyunk mások érzéseinek és gondolatainak. kitartás) javítása érdekében. de a maga idejében úttörőnek számított. Teljesítmény. más adottságok (pl. hogy felhasználjuk érzéseinket a jobb döntéshozatal érdekében. és az a képességünk. Az az érzés. ÖNISMERET. politika iránt. a kielégülés késleltetése a célok elérése érdekében. Képesség a közeli személyes kapcsolatok ápo­ lására. hogy a legtöbb feladat­ tal képesek vagyunk megbirkózni.vagy célorientáció kialakítása a frusztrációk és nehézségek helyes megítélése. Lelkiismeretesség. és 25 érzelmi kompetenciát kü­ lönböztetett meg. érzék a közösségi ügyek. TÁRSAS KÉSZSÉGEK. amelyeket ma már széles körben vesznek igénybe a jelentkezők közti választásban és a teamek összeállításában az elméleti képzettség és a gyakorlat mellett. Goleman tovább­ fejlesztette McLelland gondolatait.

Ha azonban mindezt adottnak vesszük. hogy meghallgassák. véli Goleman. akiknek az a feladatuk. illetve IQ-ra. hogy a jelenle­ gi információk tömegéből meghatározzuk a jövőbeli irányokat. . akkor az érzelmi és szociális kompetenciák döntik el. ha mindenki megismerné a kutatási eredményeiket. és ki nem. motiválják és együttműködésre bírják az ügyfeleket. Goleman hangsúlyozza: az érzelmi intelligencia nem azt jelenti.Az érzelmi intelligencia segít. Az IQ a munkateljesítmény 25%-áért felelős. gyakran éppoly ügyesek. mint ahogy bizonyos alapfokú szakmai kompetenciára. Miben tűnnek ki a legjobbak? • Képesség a nagyobb léptékű gondolkodásra: arra. vagy­ is nem kevesebb mint 75% jut az egyéb tényezőkre. hanem szolgáltatóknak tekintsük őket. hogy kapcsolatot tartsanak az ügyfelekkel és megoldják a problémákat. érvel Goleman. és nem is azt. hogy ne csupán technikusoknak. a programozók pedig azt. hogy kifejezzük az ér­ zéseinket. A legtöbb műszaki cég jól fizetett munkatársakat alkalmaz. mint a műszaki feladatokat ellátó kollégáik. gyakorlatra is. hanem hogy megtanuljuk a megfelelő módon és a megfelelő időben kimutatni ezeket az érzéseket. hogy ki alkalmas veze­ tőnek. tudásra. de ezenfelül megvan bennük az a képesség. hogy a lehető leg­ jobban kamatoztassuk szakmai tudásunkat. A tudományos kutatók azt szeretnék. A legtöbb mun­ katerületen szükség van egy bizonyos szintű kognitív teljesítményre. hogy kedvesek vagyunk másokhoz. befolyásolják. képesek vagyunk empatizálni és jól együtt dolgozni másokkal. Ők is éppoly jól képzettek.

vagy roszszak az emberi kapcsolataik a szervezeten belül. de a helyes döntésekhez tudattalan elemzé­ sekkel jutnak el. A közismert „Peter"-elv szerint az ilyen vezetők a kompetenciájukat meghaladó szintre emelkednek. A pszichológus Albert Bandura az „én-hatékony­ ság" fogalmát vezette be annak jellemzésére. Egon Zehnder fejvadász cégének tapasztalatai szerint a később le­ váltott igazgatóknak általában megfelelő volt az IQ-juk és a szakmai gyakorlatuk. hogy az intuíció a döntéshozatali folyamat középpontjában áll. illetve a változásokhoz alkalmazkodni. A vezetőknek szükségük van „bal féltekei" elemzésekre ahhoz. Az igazgatói kudarcok elemzése is tanulságos lehet. de később leváltott vagy lefokozott igazgatók voltak. de sok esetben volt valami végzetes hibájuk. hogy az illető .tény­ leges képességeitől függetlenül . 240 . és elidegenítik maguk­ tól a beosztottjaikat. és innen nem lépnek tovább. • Intuíció. hiányzott belőlük az együttműködési szándék. hogy feljebb jussanak.• Politikai tudatosság. Vállalkozókon és igazgatókon végzett vizsgálatok egy­ aránt azt az eredményt hozták. hogy bizonyos embe­ rek és embercsoportok milyen kölcsönhatásokba léphetnek egy­ mással és hogyan befolyásolják egymást. Goleman szerint az érzelmi intelligenciát alkotó fontos kompetenciákban nem elég jók ah­ hoz. hogy meggyőzzenek másokat né­ zeteik helyességéről. amelynek alanyai magas szinten telje­ sítő. és nem tudnak vagy nem akarnak változtatni. Goleman könyve több olyan tanulmányt is említ. • Magabiztosság.mennyire bízik saját képessé­ geiben. például ar­ rogánsán viselkedtek. Vagy túl merevek. azaz elképzelés arról. Ez a tényező önmagában is kitűnően jelzi. hogy ki ho­ gyan halad majd előre a pályáján.

akiktől az alapgondolat származik . hogy a Goleman által körvonalazott érzelmi intelligen­ cia (amibe ő beleérti a buzgalmat.kijelentették. Goleman ez­ zel szemben az érzelmi kompetenciákkal kapcsolatban már 30 éve fo­ lyó kutatásokra és a több mint 500 szervezetnél elvégzett felmérésekre hivatkozik. és eltorzítja azt. jól tűrte a kritikát. hogy az érzelmi intelligencia alkalmasabb az IQ-nál annak előrejelzésére. vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítottak a „szürkeállománynak" Ezzel szemben a sikeres igazga­ tók legtöbbje nyugodt tudott maradni válságos helyzetekben. motiváltságban. a veleszületett intelligenciával szemben ezeknek a tulajdonságoknak a továbbfejlesztése rajtunk múlik. és azt a benyomást keltette a beosztott­ jaiban. hogy az érzelmi intelligencia mértéke (EQ) alkalmas lehet az életben elérhető sikerek előrejelzésére. hogy az évek során tovább­ fejlődjünk késztetéseink és érzelmeink kezelésében. hogy szívén viseli a szükségleteiket. el tudta engedni magát. Mindezek azt támasztják alá. A régimódi kifejezések erre a folya­ matra a „jellem" és az „érettség". Golemannek azt a tételét sem írják alá. John Mayer és Peter Salovey .az a két pszichológus. a társas folyamatok tudatosításában.képtelenek voltak számolni a változásokkal. a kitartást. Módunkban áll. addig az érzelmi intelligencia alap­ vetően tanult tulajdonság. hogy egy bizonyos munkaterületen beválik-e majd valaki. Záró megjegyzések Goleman felhívja a figyelmet az IQ és az érzelmi intelligencia közti talán legfontosabb különbségre: míg az intelligencia velünk születik és tizen­ éves kor után nem sokat változik. Az érzelmi intelligencia fogalma elég sok vitát kavart. az érettséget és a karak­ tert) messze túlmegy az eredeti definíción. vagy sem. 241 .

Ezután 12 éven át a The New York Timesnak írt viselkedés­ tudományi és agykutatási cikkeket. Ennek a tételnek az igazságát pedig könnyen beláthatja bárki. akik jól mű­ ködnek együtt másokkal. Egyesek szerint az EQ számos sajátossága egyszerűen a sze­ mélyiség valamely aspektusa. Pszichológusként a Harvard Egyetemen doktorált. Azt mondja csupán. akkor azok az emberek. hogy az IQ mellékes len­ ne. Dániel Goleman A kaliforniai Stocktonban nevelkedett. és könnyen megváltoztathatja az olvasó nézeteit arról. és azAmherst Collegeban tanult. hogy egyáltalán létezik-e az érzelmi in­ telligencia. képzettség) azonosak. Az Érzelmi intelligencia a munkahelyen második kétharmada csupán kiegészíti. Bár az egyes hivatkozások. hogy hogyan kelle­ ne a munkahelyen intézni a dolgokat. jóval sikeresebbek lesznek a pályájukon. gyakorlat. hogy a várható munkahelyi eredményességnek változatlanul az IQ a legmegbízhatóbb indikátora. empatikusak és tudatában vannak saját érzelmeiknek. és a Psychology Today . hogy előrejutásában az iskolában vagy az egyetemen tanultak csekély szerepet játszanak. előrelátók. vállalatok életéből vett érdekes példákkal gazdagítja a könyv első harmadában mondottakat. témavezetője Dávid McClelland volt. Bírálói azonban eltorzították Goleman mondanivalóját. míg más pszichológusok azt hangsúlyoz­ zák.Továbbra is sokan vitatják. hogy ha az egyéb tényezők (intelligenciaszint. a könyv mintát ad az érzelmileg intelligens szervezeti működésre. Goleman sohasem állította. aki munkába állá­ sa után tapasztalta. óhatatlanul elavulnak. amelyek az 1990-es évek végének vállalataira vonatkoznak.

1996). hogyan legyünk űrrá rajtuk ? tudományos beszélgetések a dalai lámával (Destructive Emotions: A Scientific\ue Dialogue with the Dalai Lama. Tótisz András. Az 1994-ben létrehozott Iskolai. Szociális és Emocionális Tanítási Munkaközösség (Collaborative fór Academic. Davidson: Romboló érzelmek. 2002).főmunkatársaként dolgozott. Richard Boyatsisszal és Annié McKee-vel. 2 0 0 5 . Budapest 243 . Megkapta az Amerikai Pszi­ chiátriai Társaság újságírói díját. CASEL) egyik alapítója volt. hogyan le­ gyünk úrrá rajtuk? tudom ányos beszélgetések a dalai lámával. Social. Prímái Leadership (Elsőszámú vezetők. a szervezet célja.5 2 52 Dániel Goleman Richard J. 2003). ford. az érzelmi intelligencia szervezeteken belüli hasznosításának kutatásával foglalkozó konzorcium (Consortium fór Research on Emotional Intelligence in Organizations) társelnöke. emocionális és iskolai képességek fejlődését a gyermekek iskolai és iskolán kívüli sikereinek előmozdítása érdekében. hogy elősegít­ se a szociális. További munkái: The Meditative Mind (A meditatív elme. és Romboló érzel­ mek. Trivium. Goleman jelenleg a Rutgers Egyetemen működő. and Emotional Learning.

sem n em gazdagabbak vagy pszichológiailag képzettebbek. Budapest 54 Fordította: Angster Mária 55 Fordította: Angster Mária 244 . oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. hogy az egymással kapcsolatos (m in d e n pá r életének részét képező) negatív gondolata­ ik és érzéseik felü lk erek ed jen ek a pozitív érzéseken.a lélektani kutatásokválaszt adnak a kérdésre. hogyan akadályozzák m eg azt. "54 „Program om arra az egyszerű igazságra épül.1999 A boldog házasság hét titka5 3 „A házasságot egy m eglepő en egyszerű dolog teheti m űködőképessé. A boldog házasságban élők sem n em kedvesebbek. ford. hogy a két em b er tiszteli egymást és élvezi egymás társaságát. hogy a boldog házasságok mély barátságon alapulnak. Bruce Patton és Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. ha az ember veszi a fáradságot. oldal) Douglas Stone. megtalálták a módját. hogy mitől lesz erős egyházasság vagy egy párkapcsolat . 2 0 0 0 . m int mások. Ezt nevezem é n érzelm ileg intelligens házasságnak. oldal) í ^ i j 53 John M. Gottman: A boldog házasság hét titka. M indössze arról van szó. Ez azt jelenti. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. Angster Mária. Vince."55 Dióhéjban Nemis olyan rejtélyes dolog. Gyakorlati útm utató. és utánanéz.

bútorozott lakásban . amelynek kere­ tében tudományos igénnyel figyelték valódi házastársak egymással szem­ beni viselkedését. a seattle-i Washington Egyetem pszichológus professzo­ ra.szorgosan filmezték. fejezet John M. rögzítették együtt élő párok beszélgetéseit. aki korábban matematikát tanult a Massachusettsi Műegyetemen. a kutatócsoport több mint 650 párt figyelt meg 14 éven át. vallásos hiedelmek vagy a pszichoterapeuták elképze­ lései alapján látták el takácsokkal a hozzájuk forduló párokat. Gottman. 1986-ban hozta létre „Lőve Láb" (Szeretetlabor) néven elhíresült Csa­ ládkutatási Laboratóriumát. A házassági tanácsadók hagyományos tapasztalatok.egy tóra néző. szó­ váltásait és testbeszédét. hogy közreműködésük nem volt különösebben eredményes. de miután elsajátítot- 245 . John Gottman az 1970-es évek elején megkezdte kutatása­ it ezen a területen. Meglepő módon ez volt az első olyan kutatási program. magánvé­ lemények. Mire Gottman (és Nan Silver) könyve A boldog házasság hét titka (The Seven Principles o f Making Marriage Work) címen megjelent.24. Itt . intuíció. amelyektől egy házasság jól vagy rosszul működik. s ez persze azzal járt. A Gottmannál megforduló párok legtöbbje a válás küszöbén állt. alig voltak megbízható tudományos adatok a házas­ ságról és azokról a tényezőkről. Gottman Amikor dr.

„Miért vall rendszerint kudarcot a házasságterápia?" címen Gottman eloszlatja a professzionális tanácsadás nagy mítoszát: azt. amely megpróbálkozik vele. az áttörést hozhat az egymás közti megértés­ ben. majd nyugodtan kinyil­ vánítjuk saját akaratunkat. Hogy mitől lesz jó egy házasság. hogy az ítélkezés nélküli meghallgatás és a má­ sik ember érzéseinek elfogadása összhangot teremt. azt nem pusztán a „kémia" dönti el: attól függ. Ez a gondolat a pszichológus Carl Rogerstől származik (lásd 425. A legnagyobb rejtély Gottman workshopjainak résztvevői mindig megkönnyebbülnek. amikor azt hallják. kimeríti. és Gottman érezhető élvezettel zúz porrá néhány mítoszt azzal kapcsolatban.ták Gottman alapelveit. mint amennyi a házassági tanácsadás után átlagosan szokott. Ebből következően e könyv számos válasza ellentétes a várakozásunkkal. . hogy a pár tagjai hogyan kezelik a konfliktusokat. hogy mitől lesz egy romantikus kapcsolat boldog és stabil. amit a párunk mond. még feleannyi házasság sem került újból válság­ ba. Ha a szópárbaj helyett megis­ mételjük és hitelesítjük. A tanács­ adók azt szokták mondani. hogy a part­ nerek közti kommunikáció a boldog és tartós házasság kulcsa. Százával jelentek meg akkoriban a párkapcsolatok javításával foglalkozó könyvek. s hogy a másik fél álláspontjának nyugodt és szeretetteljes meghallgatása átalakíthatja a házasságot. hogy a problémák a rossz kommunikáció­ ból erednek. azok pedig. hogy tanácsai valós adatokon és nem jó szándékú általánosságokon nyugszanak. A legtöbb párt. aki azt tanította. hogy még a legboldogabb és legstabilabb párok is megvívják a maguk harcait. A házasságokra alkalmazva azonban ez a módszer Gottman szerint nem működik. oldal). Gottman munkája azzal válik ki közülük.

amikor más párok egy­ másnak esnének. Chris mindig flörtöl az összejöveteleken. A sikeres párok tudják ezt jól. Bármilyen jól tudja mindkét fél tálalni a sérelmeit. hogy a felek hangot adnának mélyen rejlő érzéseiknek. és nagyon kevesen képesek arra . a férfi például beviharzik a tévé elé." Kutatásai szerint az ilyen konfliktusok 69%-a állandósult vagy megoldhatatlan problémák miatt alakul ki. és ezzel idegesíti Susant. ez pedig nem változik. és pár óra múlva már örülnek.Gottman úgy véli. Például Meg akar gyerme­ ket. mégiscsak arról van szó. John katolikusnak. A BOLDOG HÁZASSÁGOK SZOKATLANUL NYÍLTAK ÉS ŐSZINTÉK? Az igazság az. A házas felek hosszú éveket és rengeteg energiát fordítanak arra. rendszerint egy éven belül visszasülylyednek korábbi konfliktusaikba. Olyan helyzetekben. hogy megváltoztassák egymást. 247 . További mítoszok A NAGY VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK MEGMÉRGEZIK A HÁZASSÁ­ GOT? Gottman mellbevágó igazságot közöl a házasságon belüli konf­ liktusokkal kapcsolatban: „A házas felek közti viták nagy része megold­ hatatlan.amelyekre látszólag kedvezően hat. talán csak a dalai láma -. az asszony némi vásárlással kúrálja magát. Linda zsidó vallásúnak akarja nevelni a gyerekeket. Walternek több szexre van szüksége. hogy nagyon sok jó házasságban egy csomó problémát a szőnyeg alá söpörnek. Sok párkapcsolat stabil marad és jól működik anélkül. mint Danának. hogy a bírálatok közepette megőrizzék nagylelkűségüket. Donald nem. ha meglátják egymást. de a jelentős nézeteltérések az értékek és a világlátás különbözőségéből fakadnak. és elfogadják egymást mindenestül. hogy az egyik személy pocskondiázza a másikat.

Az olyan beszélgetés. hogy a má­ 248 . BÍRÁLAT. de a kiváltó ok nem ez. Különbséget kell tenni a házastárs egy bizonyos cselekedetére vonatkozó és az őt személyében érintő bírálat között. s nem a férfias vagy nőies viselkedéstől vagy bármi mástól. amellyel az a célunk. A párok 70%-a szerint a boldog párkapcsolat elsősorban attól függ. mint hogy sokéves kutatásai alapján 91%-os pontossággal meg tudja jósolni. amely arra utal. A válások nem azért következnek be. a nők pedig Vénusz természetét örökölték. gunyoros vagy megvető megjegyzésekkel kezdődik. És ami rosszul kezdődik. az jelzi igen nagy biztonsággal. s ehhez elég 5 percen át figyelnie kettejük viselkedését.A NEMI KÜLÖNBSÉGEKBŐL SÚLYOS PROBLÉMÁK FAKADNAK? Az a tény. Ilyen jelek a következők. hogy a házaspár el fog válni . Goleman „durva nyitásnak" neve­ zi. elég szoros-e a barátság a két fél között. mert viták támad­ nak a két fél között. az ritkán végződik jól. hogy a férfiak Mars. egy gú­ nyos mozdulat vagy olyan megszólítás. A válás előrejelzése Gottman nem kevesebbet állít.ámbár lehet. együtt marad-e egy pár vagy elválik. Gottman megszámlálhatatlan órán át figyelte párok videomagnóra rögzített interakcióit. hogy nem egy éven belül. DURVA NYITÁS. hanem csak később. LENÉZÉS. írja Gottman. hogy elválnak-e majd. mondja Gottman. és több olyan jelet azonosított. Ide tartozhat egy csúfondáros mosoly vagy pillantás. amely bíráló. szerepet játszhat a házasságon belüli problémákban. ahogyan vitatkoznak egymással.

A nő könnyebben megnyugszik a stresszhelyzet elmúltával. A rendszeres. OBSTRUKCIÓ. A KORREKCIÓS PRÓBÁLKOZÁSOK KUDARCA. Az egyik fél „kikapcsol". szeretné elsimítani vagy észre se venni. és mindkét fél szeret­ né elkerülni az ilyen élményeket. így ke­ vésbé van kitéve a sérülés veszélyének. a férfi pedig igyekszik elkerülni. annak gyorsul a szívverése. Gottman szavaival „a kardfogú tigris látványa sem félelmetesebb". s ezért a párkapcsolatban a konfliktusokat általában ő kezdeményezi. Akit ilyen támadás ér. Fia gyakori az elárasztás. mintha kizárólag a másik félben lenne a hiba. belső elválasztású mirigyeiből adrenalin és más hormonok szabadulnak fel.sik félnek kellemetlen legyen. emelkedik a vérnyomása. A lenézés súlyosabb formája ellenséges is. miért is nem vagyunk képesek soha lehajtani a vécé ülőkéjét. mert a férfiak szív-ér rendszerének működése lassabban áll vissza a nyugalmi szintre stresszhatás után. érzelmi „elárasztás" az egyik fél megsem­ misítő erejű verbális kirohanásai a másik ellen. ELÁRASZTÁS. érzelmileg elhidegülnek egymástól. lekicsinylést. 249 . hogy hárítsa a folyamatos bí­ rálatot. mint amikor a házastársunk az iránt tudakozódik. defenzív viselkedést. Úgy viselkedünk. amit gyakran így fejeznek ki: „Mit óhajtasz kezdeni vele?" DEFENZÍV VISELKEDÉS. Gottman szerint a házasságok 85%-ában a férfi obstruál. Kitér a vágások elől. Élettani érte­ lemben az ilyen verbális támadások az élet ellen irányulnak. nekünk semmi részünk nem lenne a probléma ki­ alakulásában. A férfi inkább méltatlankodással reagál a konfliktusra. A rossz házasságok­ ban a felek nem képesek a veszekedés hevében azt mondani: „várj csak.

nagy biztonsággal következtethe­ tünk belőlük arra. a bírálatot és a megvetést „az apokalipszis négy lovasának" nevezi. akkor a vitákban teret kaphat a kapcsolatot végleg megmérgező gyűlölködés. hogyan hozhatnák rendbe a dolgokat. hogy a két fél kölcsönös meg­ becsülést érezzen egymás iránt. Döntő ugyanis. hogy nem fog sokáig tartani a kapcsolat. hogy egymás mellett. hanem tünete a házasság megromlásának. A negatív érzelmek szintje lassanként meghaladja a pozitív érzelmekét. és a kapcsolat „boldogságfoka" fájdalmas mértékben csökken. addig van remény a kapcsolat meg­ mentésére. A felsorolt jelek külön-külön nem feltétlenül jelzik előre a válást. Gottman a de­ fenzívviselkedést. Ilyenkor a legvalószínűbb a házasságtörés. mert a pár egyik vagy mindkét tagja magányosnak érzi magát. Ameddig képesek vagyunk gyengédséget és csodálatot érezni a párunk iránt. figyelmet és gyengédséget.hadd higgadjak le egy kicsit". A két fél érzelmileg elhidegül egymástól. vagy valami tréfával megelőzni a konflik­ tus eszkalálódását. nem foglalkoznak már azzal. amit házastársától nem kap meg. 250 . A jó kapcsolatban élők mind rendelkeznek ezzel a létfontosságú képességgel. de védelmet nyújt a kapcsolat ellenségessé válása ellen is. A házasságtörés Gottman szerint általában nem oka. de egymástól függetlenül éljék az életüket. az obstrukciót. és megpróbálnak arra beren­ dezkedni. Mitől lehet jó egy házasság? A tartós és boldog házasság Gottman által összeállított feltételeinek köz­ ponti eleme a barátság. de ha tartósan és halmozottan vannak jelen. Ha ez hiányzik. és másutt keresi a támaszt. és szívesen legyenek egymás társaságá­ ban. A barátság felgyújthatja a szerelmet.

NE LEGYÜNK HAJTHATATLANOK.Gottman szerint a házasság célját a közös törekvések adják. Ennek hiányában egy jelentősebb esemény. s tudnak egymásról alap­ vető dolgokat. nem erő­ síteni. . A házasság rossz irányba halad. vagyis hogy a pár két tagja ossza egymás reményeit és álmait. érzéseit. A szilárd kapcsolatokban a két félnek jó „szeretettérképe" van egymás­ ról. Sokan hiszik azt. A jó házasságokban azonban általában a férj is hallgat a feleségre. tartósabbá teszi a házasságokat. Ugyan­ csak a barátsággal függenek össze a jó házasság következő feltételei. A hatalommeg­ osztás jobbá. ODAFORDULÁS A PÁRUNK FELÉ. állapítja meg Gottman. Minden igazi barátság egyenrangú felek barátsága. A legfantáziátlanabb társalgások is segíthetnek életben tartani a gyengéd érzéseket. Számon tartják párjuk érzéseit és akaratát. amikor már nem is veszünk tudomást egy­ másról (elfordulás). mint az első gyermek megszületése. ha az egyik félnek fel kell áldoznia a céljait a másiknak a boldogságáért. hanem inkább lazítani fogja kettejük kapcsolatát. figyelembe veszi nézeteit. A nők természetüknél fogva nyitot­ tak a párjuk által rájuk gyakorolt befolyás iránt. A kapcsolat végét az jelzi. JÁRTASSÁG HÁZASTÁRSUNK VILÁGÁBAN. pedig valójában a hétköznapi dolgokban egymás iránt tanúsított figyelem (az odafordulás) számít. hogy a házasságot a romantikus vacsorák vagy utazások teszik boldoggá. a férfiak jobban ellen­ állnak a befolyásolásnak. ÉRDEKLŐDÉS IRÁNTA. például hogy a másiknak kik a barátai.

amelyekért élni érdemes. mitől működik egy há­ zasság.Záró megjegyzések Ha sikerül tudományos szinten megértenünk. de a konfliktusok dinamikája és megoldásuk módja lényegében ugyanaz. Paradox módon az egzakt tudo­ mánynak sok mondanivalója van számunkra azokról a dolgokról . 1993). jobb esélyünk lesz arra. hogy javítsuk a párkapcsolatunkat. Homoszexuális férfiakon és nőkön folytatott 12 éves vizsgálatai nyomán Gottman megállapította. Több mint száz tudományos cikke jelent meg. hogy az átlagember milyen keveset tudott a konf­ liktusok kiváltotta élettani és pszichés reakciókról. s általában több ér­ zelemmel és több humorral vetik fel a problémáikat. 1979). Ha ötven év múlva visszatekintünk napjainkra.szeretetről. ahol először 1986-ban kapott professzori kinevezést. a What Predicts Divorce (Miből jósolható meg a válás. s általában véve a kapcsolatok kezelésének mikéntjéről. a Raising an Emotionally Intelligent Child (Érzelmi intelligenciára 252 . hogy interakcióik nem sokban tértek el a heteroszexuális párokéitól. John M Gottman / . kevésbé folyamodnak ellenséges vagy ellenőrző taktikákhoz. köztük az A Couple's Guide to Communication (Kom­ munikációs útmutató pároknak. Ez természetesen minden hosszú távú kapcsolatra érvényes. Nyugalmazott professzor a Washingtoni Egyetemen. barátságról -. valamint számos köny­ ve. A homoszexuális férfiak egy kicsivel kevésbé személyesen élik meg a dolgokat. szerelemről. alighanem csodál­ kozni fogunk azon. s megelőzzük a későbbi kudarcot.

amely az USA Országos Mentálhi­ giénés Intézetének égisze alatt jött létre 15 évvel ezelőtt.nevelés. 253 . 2001) és a The Mathematics o f Marriage (A há­ zasság matematikája. a The Relationship Cure (Kapcsolatgyó­ gyítás. 1996). Mán Silver a Parents magazin szer­ kesztője. Julié Schwartz Gottmannal együtt alapított. Gottman Családku­ tatási Laboratóriuma. amelyet névadója feleségével. képzési programokat kínál szakembereknek és családoknak. jelenleg a független Kapcsolatkutatási Intézet része. A könyv társszerzője. 2003). A Gottman Intézet.

vagy legalábbis a pszichológiai ke szerzői . F." Dióhéjban Acsecsemőkori bensőséges testi kapcsolat nélkülöz­ hetetlen ahhoz. oldal Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. hogy egészséges felnőtt váljék belőlün Érintkezési pontok Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353. am it a szeretetről tudunk. oldal) B. oldal) . am it írunk róla. hogy a pszichológusok egyre kevesebb figyelm et szentelnek en n ek az egt két átható m ozgatóerőnek . a költők és regényírók jobban m egírták már.n em csupán a szeretet és az érzelm ek eredete és fejlődése iránt közömbös i a jelek szerint az ilyen dolgok létezéséről sem vesznek tudom ást. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. D e aggaszt az a tény. n em m egy túl az egyszerű megfigyelésen keveset. A pszichológusok .1958 A szeretet természete „Az a kevés. Skinner: Szabadon fogva (473.

„A szeretet csodálatos állapot: mély. és beszá­ moljon rézusz majmokon végzett újabb kísérleteiről. személyes érzése­ inktől függetlenül. Intim és személyes természete miatt azonban sokan nem tartják alkalmasnak arra. Harlow és felesége. gyengéd és jutalmazó. pszichológusoknak. hogy kísérleti kutatások tárgya legyen. nekünk. fejezet Harry Harlow Harry Harlow főemlőskutatót 1958-ban az Amerikai Pszichológiai Tár­ saság elnökévé választották. Ami a szeretetet vagy az érzel­ meket illeti. hogy így sokkal jobb betekintést nyerhetnek az emberi viselkedés­ be. Egyik előadásában a következőképpen fogalmazott. Margaret az ár ellen úszott: majmokat tanulmányoztak.25. az a küldetésünk. hogy milyen könnyen befolyásolhatja az emlősök agyát a környezet. hogy „közelség"-et mondjon vagy más hasonló kifejezést használjon. elemi változóira bontsuk az emberi és állati viselkedés minden oldalát. Mégis. Az egyenes beszédű Harlow azt a játékszabályt sem tartotta be. Az amerikai pszichológiát az 1950-es években a behaviorizmus uralta. a pszichológusok nem teljesítették ezt a küldetésüket." 255 . Ugyanebben az évben Harlow Washington­ ba utazott. hogy részt vegyen a Társaság éves kongresszusán. gondol­ ván. amelynek vég nélküli patkánykísérletei azt voltak hivatva bizonyítani. hogy elemezzük. amikor a szeretetre gondolt.

A behaviorista doktrína úgy szólt. de még abban sem. a majomkölyköknek rettenetes dühkitöréseik támadtak. Harlow figyelmét nem kerülte el. nagyon erősen kötődtek a ketrecük alját borító vászondarabokhoz (pelen­ kákhoz). A tanulásban.éhség.és az embercsecsemők között. Élelem.vezér­ lik. A gyer­ meknevelésben elhanyagolták az érzelmeket a „tanítással" szemben. Harlow cikke „The natúré o f lőve" (A szeretet természete) egyszerre mindent a feje tetejére állított. s az írás minden idők egyik legsikeresebb tudományos közleménye lett. A vászondarabokkal ki nem bélelt dróthálós ketrecben ne­ 256 . Az egyéb indítékokat ezekből levezethetőknek tekintették. szex . ahogy a szeretetre reagálnak. mint a csecsemők. víz és szeretet Harlow azért a kis rézusz majmokat választotta vizsgálatainak tár­ gyául. anyjukba ka­ paszkodnak. hogy pontosan olyan volt ez a reakció. hogy a laboratóriumban nevelkedett maj­ mok. kiválasztás. Valahányszor ezeket a pelenkákat újakra cserélték. Harlow felfigyelt arra. takaró vagy plüssjáték iránt kialakuló kötődés. fájdalom. ahogy látnak vagy hallanak. ahogy szopnak. mert érettebbek. hogy az embert cselekedeteiben az elemi ösztönök . Harlow nem volt hajlandó a szeretetet és pusztán „másodlagos hajtóerőkként" kezelni az érzelmeket. szomjúság. hogy mennyire fontos a csecsemők fejlődésében a fizikai kontaktus. de egyébként nem nagyon különböznek a csecsemőktől abban. s nagyon keveset lehetett tudni arról. mint a csecse­ mőkben egy bizonyos párna. ha nem kerülhettek fizikai kontaktusba az anyjukkal. sőt a félelem és a frusztráció át­ élésében és kifejezésében sincs nagy különbség a rézuszmajom.

azért szeretik az anyjukat. hogy lehetővé tegye az anya és a csecsemő gyakori fizikai 257 . má­ sik négy kismajom viszont csak a drótfigurától számíthatott tejre. hogy a csecsemők . Négy újszülött majom csak a „puha anyától" kapott tejet. mert tejet kapnak tőle. az „anyai szere­ tet" számított. hogy a szoptatás fő funkciója. Eszerint a szeretet ugyan­ olyan alapvető szükséglet lehet. hogy meleg legyen. Harlow ennél is tovább ment: fölvetette. Pótanya rongyból és drótból Elképzeléseik kísérleti ellenőrzése céljából Harlow és csoportja külön­ böző „anyapótlékokat" készített. A behaviorista nézet e tekintetben az volt.és az embercsecsemők egyaránt . Az egyik „anya" ronggyal bevont fából készült. de sokkal szívesebben voltak a „puha anya" mellett. és izzót is helyeztek a belsejébe. mert tőle kapják a túlélés biztosítékát. a tejet. Amit azonban Harlow a rongyokkal tapasztalt. hogy kitől kapták a tejet. Az eredmények szerint függetlenül attól. hanem melegségre és érzelmekre is vágynak. Úgy tűnt tehát. miszerint a kicsik azért tanulják meg szeretni az anyjukat. Egyértelműen kiderült.a ma­ jom. hogy a kicsik nemcsak tejre. és sokkal inkább keresték vele a fizikai kontaktust. hogy a simogatnivaló puha dolgok nem pusztán kényelmi eszközök.veit kismajmok megdöbbentő módon csak nagyon ritkán éltek 5 nap­ nál tovább. a drótból készült figurától nem. Ez a megfigyelés megdöntötte a hagyományos felfogást. mint az élelem vagy az ivóvíz. a kis­ majmok sokkal. hogy a majmok számára nem a szoptatási képesség volt a fő tényező: a testi kontaktus. hanem az anya távollétében az életben maradás elsődleges kellékei. arra vallott. a másik „anyát" közönséges dróthálóból hajtogatták. hiszen számukra a tej létszükséglet.

Harlow arra volt kíváncsi. festett szeme és szája . ellenállt a felejtésnek. Ez történt akkor is. mint a kezdettől fogva az anyafigura mellett nevelkedett társaik. hogy a pótanya ringató mozgást is végzett és meleg tapin­ tású is volt. Harlow és munkatársai többféleképpen módosították kísérleteiket. akkor is megvan. A kötelék. hogy a pótanya arca . A szeretet vak A valódi csecsemők anyjukhoz menekülnek minden veszély elől.váltotta-e ki a kismajmokból a szeretetet? Harlow első pótanya mellett nevelt majma arc nélküli „anyát" kapott. Még az anya és pótanya nélkül fölnevelt majmok is képesek voltak bensőséges kapcsolatot kialakítani a ruhaanyaggal bevont figurával. Megállapította. hogy a bábutól hosszú időre (5 hónap­ ra) elválasztott majmok azonnal reagáltak a pótanyára. Harlow azt is megfigyelte. ahol új vizuális ingerek érték őket. Ez a kötelék.nagy. akár nem. így tesznek-e a kismajmok is . Egy idő után ezek a majmok is hasonlóan viselkedtek. mondja Harlow. amikor az utód táplálásá­ ra már rég nincs szükség. például úgy. bár az első egy­ két napban megzavarodtak és megrémültek tőle.érintkezését. amelynek egy sima 258 .s a puha és a drótból készült pótanya jelenlétében is így tesznek-e. minthogy a szeretet köteléke nélkülözhetetlen a túléléshez. Fölmerül a kérdés. s ahonnan visszatérhettek a „puha anyához". amikor vissza­ kapták. vagy ha bármilyen félelmük támad. akár kaptak tőle tejet azelőtt. amikor a majmokat számukra idegen helyiségbe vitték. A kismajmok az ilyen anyához még erősebben kötődtek. ha egyszer kialakult. hogy a kismajmok nyomban odaszaladnak a puha anyaggal bevont „anyához". nemegyszer napi 18 órán át kapaszkodtak belé.

és nem az. Spitz René is megfigyelte az 1940-es években. megfordította a fejüket. Szociális fejlő­ désük nyilvánvalóan zavart szenvedett. ame­ lyeknek arcuk is volt. és el voltak szigetelve társaiktól. mint az igazi . hogyan kellene viselkedniük. A teljesebb igazság Ez az értékelés azonban elhamarkodottnak bizonyult. Azt a következtetést vonta le. hogy néz ki az anya. Ehhez a figurához kötődött a majom 6 hónapon át. sző­ rös dolgokba kapaszkodjanak. hogy az anyával kialakított szoros kapcsolat a fontos. sok baj volt velük. Elképzelésük sem lehetett arról.fagolyó volt a feje. s ha kicsinyeik lettek. Közismert vizsgálatában . hogy puha. hogy ami­ kor a pótanya mellett nevelkedett kismajmok felnőttek. vagy hogy nem közömbös-e irántunk. Amit a Harlow házaspár felismert. hogy „a szeretet vak". Normális reakciók helyett a kapaszkodás és a destruktív agresszió végletei között hányódtak. csak kevesen találtak közülük párt maguknak. azt már egy magyar pszichológus. Halow kísérlete ismét csak azt mutatta meg.a kismajomnak szemlátomást egy egészen kezdetleges anyafi­ gura is elég volt ahhoz. Gyakran tépték magukat. hiszen az ő „anyjának" nem volt arca. hogy egészséges és boldog legyen. hogy ne láthassa az arcu­ kat. ronggyal bevont anyafigurát kapott. ruhákat vagy papírokat szag­ gattak darabokra. Bár képesek voltak szeretetet kifejez­ ni más majmok iránt. Kiderült. és a normális kapcsolatokban megszokott „adok és kapok" is felfoghatatlan volt számukra. nem tudták megfelelően gondozni őket. Harlow nem viccből írta. Amikor később két olyan. Felnőttkorukban is szükségük volt rá. hogy a pótanya majdnem ugyanúgy betölti szerepét. mert a pótanyától nem láthattak normális reakciókat. láthatólag nem tudtak különbséget tenni élőlények és élettelen tárgyak között.

s hogy ez éppoly fontos nekik. Záró megjegyzések Bírálói szerint Harlow nem tett mást. A menhelyen nevelkedett és életben maradt gyermekek közül sokakból zavart viselke­ désű felnőtt lett. de eléggé rideg gyerekmenhely volt. hogy a bölcsődében anyjuk gondozhatta a gyer­ mekeket. A következő két évben a menhelyen élő gyermekek több mint harmada meghalt. mint egy falat kenyér.Spitz két különböző intézetben nevelkedett gyermekeket hasonlított öszsze. amit manapság lelkére kötnek minden kismamának. Akár fizikailag. míg a menhelyen hivatásos gondozók voltak a meghatározott napirend szerint nevelt kicsik mellett. amit amúgy is mindenki tudott: hogy a csecsemőknek és kisgyer­ mekeknek érzelmileg és fizikailag szorosan kötődniük kell valakihez. de a gyerekeknek sok fizikai kontaktusra nyílt alkalmuk. a börtön bölcsődéjében viszont öt év múlva is élt az összes gyermek. Azt a jó tanácsot például. Az egyik egy nagyon tiszta és rendes. mert Harlow kí­ sérletei nélkül nem történt volna változás a gyermekotthonok és a szo­ ciális szolgáltató intézmények működésében. akár lélektanilag de­ finiáljuk a halált. a másik meg egy börtön bölcsődéje. Az eltérés abból adódott. 260 . mint tudományosan bizonyította azt. amit mindenki tud. hogy a kísérleti pszichológiának éppen az volt a küldetése. Úgy tűnik azonban. hogy újszülöttjüket mindjárt a szülés után szorítsák ma­ gukhoz. ahol minden a feje tetején állt. húszán közülük továbbra is intézeti ápolásra szorultak. az ilyen testi kontaktus hiányának Harlow által felismert súlyos következményei indokolják. A gyermeknevelés egykor uralkodó módszerei elleni lázadás létjogosultságát ma már senki sem vitatja. annak oka a fizikai érintkezés és a szeretet hiánya volt. hogy min­ den kétséget kizáróan bizonyítsa.

hogy az állatoknak nincse­ nek érzéseik. Ahogy Harlow öregedett. 2003). Aki Harlow-t. hírhedetten nyers modorú és kísérleteiben oly kíméletlen Harlow rettegett figura volt. Goon angolul „fafejű"-t vagy „verő­ em berét jelent. aki a „szeretet természetének" meghatározásán fáradozott. és az állatfelszabadító mozga­ lom egyik fő célpontja lett.Jórészt Harlow majmokkal végzett kutatásaiból táplálkozik az is. ám Harlow majmainak viselkedése kíváncsiságról. az embert . B.válását. Sokak szerint találóan fejezte ki ez a név azt.szeretné jobban megismerni. egyre kegyetlenebb kísérleteket eszelt ki. Ennek a tudásnak azonban ára volt. szülői működését . olvassa el Deborah Blum könyvét. A laboratórium postacíme 600 N Park volt. alkoholproblémáit. E kései kísérletek résztve­ vői közül sokan kiábrándító tapasztalatokról számoltak be. amit könnyen Goon Parknak lehetett olvasni. melynek címe: Lőve at Goon Park: Harry Harlow and the Science o f Affection (Szeretet a „Goon Park"-bán: Harry Harlow és az érzelem tudománya. hogy az antifeminista. második feleségének halálát. nem is ok nélkül. F. Skinner (lásd 743. újabb házasságkötését. amit ma az állatok értelmi és érzelmi képességeiről gondolunk. A címben a „Goon Park" Harlow Wisconsin Egyetemen levő laboratóriumának beceneve. 261 . Fonák módon a kísérleti majmok sokat szenvedtek annak a kutatónak a laboratóriumában. oldal) még azt tanította. tudás­ vágyról és mély érzelmi szükségletekről árulkodott.

Harlow 1981-ben hunyt el.Harry Harlow Harry Israel néven született az iowai Fairfieldben. 1905ben. akinek 1970-ben bekö­ vetkezett halála után Harlow újra feleségül vette Clara Mearst. majd 1974-ben Tucsonba költözött. s előadásokat tartott többek kö­ zött a Cornell és a Northwestern Egyetemen. Nem sokkal később létrehozta főemlős-pszichológiai laboratóriumát. ahol 1974-ig a pszichológiai George Cary Comstock Kutatások professzora volt. az antiszemitizmus megnehezít­ heti szakmai előrejutását. Három fiuk és egy leányuk született. s többek között az IQ-kutató Lewis Termannel. és elég intelligens is ahhoz. Clara Mears részt vett Harlow főemlős­ kutatásaiban. hogy bekerüljön a Stanford Egyetemre. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1972-ben aranyéremmel tüntette ki. de 1946-ban elváltak. Első felesége. hogy bár episzkopális vallás híve. valamint Abraham Maslowval dolgozott együtt. 25 éves korában állást kapott a Wisconsini Egyetemen. Csaknem az egész kutatói pályáját a Wisconsini Egyete­ men töltötte. Miután diplomát és PhD-fokozatot szerzett. Emllett vezette az Egyesült Államok Hadseregének humánerőforrás-kutatá­ sával foglalkozó részlegét. az Arizonai Egye­ tem címzetes professzora lett. Ekkortájt változtatta Harlowra az Israel nevet. Második felesége Margaret Kuenne (Harlow) lett. Törekvő diák volt. . mert meggyőzték arról.

.

2 0 0 0 . oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. oké vagy5 6 „Könyvemnek nem csupán az a célja. ford. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. hogy m iért élünk a jelenlegi tudásunkhoz képest is »ölég pocsékuU. oldal) 56 Thomas A. Édesvíz. Érintkezési pontok Eric Beme: Emberi játszmák (51. Falvai Mihály. "58 Dióhéjban Ha jobban tudatosítjuk magunkban a belénk rögződött reakciókat és magatartásmintákat. "5? „M ihelyt m egszerezte ismereteit a léthelyzetekről és az em beri játszmákról. elindulhatunk a valóban szabad élet felé. de ez a legkevésbé sem hat jobbítólag búskomorságunkra. hogy a szakem bereknek bőven van m it m ondaniok az em beri viselkedésről. Tudjuk. Harcis: Oké vagyok. oké vagy -m ód szer az önismerethez. megromló házasságunkra. hanem felelni akarok arra a kérdésre is. a választás sza­ badsága valós lehetőséggé válik szám ára . hogy új adatokat és tényeket közöljek. lehetetlen kölykeinkre.1967 Oké vagyok. Budapest 57 Falvai Mihály fordítása 58 Falvai Mihály fordítása 264 .

oké vagy a pop-pszichológia 1960-as és 1970-es évek­ beli felvirágzásának egyik jelképe. és azt látja. hogy George Costanza. oké vagy-ot (I'm OK . Az Oké vagyok. Harris könyve abban különbözik ezektől. mint a cukrot. hogy barátja megint a rövidebbet húzta. De mit jeleznek az eladási adatok? Abban az időben egymást érték az egyszer használatos kiadványok. és úgy vitték őket. a gyógyíthatatlan balfácán a díványon elterülve az Oké vagyok. hogy ma is sokan olvassák. fel kell idéznünk.You're OK) olvassa. Harris Abból tudhatjuk.26. Eric Berne az Emberi játszmákkal 265 . amelynek ma biztos helye van a 10 milliónál több példány­ ban elkelt könyvek panteonjában. sokan veszik hasznát. mekko­ ra feltűnést keltett Harris mentora. ha elkezdik emlegetni a tévésorozatokban. A Seinfeld című komikus szappanopera egyik epizód­ jában Jerry Seinfeld belép az ajtón. Gyerek Hogy megértsük Harris könyvének sikerét. hogy egy könyv klasszikussá vált. Mérhetetlenül nagy volt a kereslet a könyv iránt. A mentális család: Szülő. fejezet Thomas A. Jerry számára a süket című önsegítő könyv újabb bizonyíték arra. Felnőtt.

mind a Felnőtt. A Felnőtt akadályozza meg. meghagyva szabad akaratunk ma­ radványait. amíg nem tudatosítjuk magunkban a csele­ kedeteinket megszabó mintákat. de nem magukat a játszmákat elemezte benne. Gondolataink irányításában és döntéseink meghozatalában szóhoz jut­ nak mind a Szülő. A Felnőtt képviseli az objektivitást. milyen nehéz megszabadulni a rasszizmustól vagy bármilyen más előítélettől. mind pedig a Gyermek „adatai". a morál hangja tesz minket Felnőtté. vagy hogy megrögzött szokásaink. Legszí­ vesebben dühkitöréssel reagálnánk. ellenőrzi a Gyei mek és a Szülő adatait. akik szülői vagy gyermeki énjük fogságába estek. hogy a tranzakcióanalízis a Felnőttet. oldalon). amikor kiderül. 59 Fordította: Devecseri Gábor 266 . a Felnőttre és a Gyermekre. mert tudjuk. Az érvelés. hogy megfelelnek-e az adott helyzetnek. hogy a hotelportás eltévesztette az előjegyzéseket. Harris erre a könyvre alapozta a ma­ gáét. Harris példákkal illusztrálja mondanivalóját: beszélgetésrészlete­ ket idéz olyan szereplőkkel. amelyek archetípusos figurák­ ként örökké beszélnek hozzánk: a Szülőre. hogy a pozitív megoldás érdekében jobb meg­ őriznünk nyugalmunkat. az ésszerű érvelés hangját szabadítja fel. hanem a Berne-féle „három belső hangra" összpontosított. hogy ész nélkül engedelmeskedve (Gyer­ mek) mások csapdájába essünk. amelynek szellemében Szókratész kijelentette: „a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet"59. de az adott pillanatban mégis elfogadjuk a helyzetet. és rámutat.(a kommentárt lásd a 51. és Harris úgy vélte. előítéleteink (Szülő) rabjai legyünk.

tudva azt. ha nincs rá szemmel lát­ ható bizonyíték.egyszerűen csak a visszájára fordítja a tételt. Függetlenül attól." Ezt mindenki megtanulja.felsőbb énről (higher self) beszélünk. oké vagy. hogy tudtunk volna róla. Sok felnőtt . számunkra kedvező életmódot is. De Harrisnek van egy jó híre: ha tudjuk. megtanulják: „Én nem vagyok oké. oké vagy" helyzetbe nem magunktól sodródunk bele. Olyan szintre jutunk. hogy saját döntésünkről van szó. az a hajlandóság. Harris könyve kul­ csot ad ahhoz. választhatunk helyette egy lazább. ahol nem várunk minden tranzakciótól kielégülést. vagyis a magunk és a mások teljes elfogadását jelenti. hogy felettes-énről. a felnőtt. hogy a felnőttkori belső hangot engedjük jobban ér­ vényesülni.Mibe kerül az embernek. még akkor is. Az „Oké vagyok. felnőttről. hogy oké legyen Mit is jelent pontosan Harris könyvének címe? Harris megfigyel­ te. bármilyen boldog egyébként a gyermekkora. hogy a gyermekek. lévén ők a gyengébbek a felnőttek világában.a New Age szóhasználatának megfelelően . hogy az „Oké vagyok. Ebből a helyzetből már könnyebben át­ láthatunk a másik ember szülői vagy gyermeki viselkedésén. oké vagy" akkor is igaz.miután a saját lábára állt . hogy többé-kevésbé belénk ivódjék. avagy . Kicsit hasonlít ez az állapot a kegyelem keresztény fogalmához. és még a saját gyermekeivel szemben is fenntartja ezt a helyzetet. hogy kiléphessünk a mentális börtönből. ahol anélkül raboskodtunk. Gyakran kielégítőbb és nyil­ vánvalóan könnyebb is játszmákhoz folyamodni vagy defenzíven visel- 267 . ha ez a viselkedés egyébként sértő lenne ránk nézve. Alkalmanként átéljük ezt a helyzetet. de ahhoz. amely általánosságban az emberekbe vetett hitre épül. de te. része minden emberi lény fejlődésének. tudatos döntést (és nem pusztán érzést) kíván.

Whitmantől. de való­ di értéket képvisel a tekintetben. hogy valaki sikeres ember lesz. Társadalmunkban előfordulhat. hogy a többi ember mind egyenrangú velük.kedni vagy előítéletekre hagyatkozni. kikről van szó. én és ösztön-én szentháromságával: azokkal az alapelemekkel. oké vagy aratott óriási közönségsikert .mindenkit tárgynak tekint. és nagyon is fontos dolgokat lehet ta­ nulni tőlük. mert a könnyen érthető Felnőtt-SzülőGyerek keretbe helyezkedett bele. mégis az Oké vagyok. de annál szívesebben élnek vele a gyakorlatban hasznosítható módszere­ ket igénylő pszichológusok és tanácsadók. hogy tudatosíthatja bennünk negatív és rendszerint nem tudatos viselkedési mintáinkat. pedig párhuzamba állíthatók a freudi felettes-én. vagy legalábbis tudniuk kellene. hogy mindenkinek tetsszen. vagy az útjában áll. A valóban sikeres emberek ezzel szemben pontosan tudják. amelyeket Freud az emberi viselkedés magyarázatára alkotott. Platóntól. A „csináld magad" jellege miatt a pszichiátria nem sokat vett át Harris látásmódjából. Záró megjegyzések Könnyen lehet. Freudtól és másoktól. Bátran idéz Emersontól. Bár Harris ismeretterjesztő könyvet írt. A tranzakcióanalízis irodalmi témaként is bevonult a köztudatba: James Redfield Harrist és Berne-t nevezte meg az 1990-es évek egyik 268 . amely vagy kell neki.talán azért. Ezek a fogalmak kissé talán komoly­ talannak látszanak. holott egész életében Gyermek maradt . A tranzakcióanalízis sohasem lesz közkézen forgó fogalom. hogy olvasói vagy tudják. hogy a két könyv közül Berne-nek a tranzakcióanalízist bemutató munkája a jobb. nem akarta annyira lebutítani. mert úgy gondolja.

a philadelphiai Temple Egyetemen ka­ pott orvosi diplomát. hogy képesek-e túllépni automatikus reakcióikon. a St. 20 0 5 . A könyvben a hősök életben maradása . A „kontroli-drámák". pszichiáterként 1942-től Washing­ tonban (D. amikor a támaszpontot a II. C. világháború idején támadás érte. Alexandra.kirobbanó könyvsikere. A mennyei prófécia (The Celestine Prophecy)60 fő ihlető forrásaiként. amelyekben a könyv hősei részt vesznek. Thomas A. A háború után az Arkansasi Egyetemen adott elő. A kaliforniai Sacramentóban 1956-ban magánpraxist indított. Sok éven át az USA Haditengerészetének pszichiátere volt. és egy ideig mentálhigiénés főhivatalnokként is tevékenykedett. Révbíró Tamás. 60 James Redfield: A mennyei prófécia. ő maga is Pearl Harborban tartózkodott. s ahonnan szabadulni akarnak. Pécs 269 . és a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság igazgatója volt.annak függvénye. Hanris Texasban született.és az emberi nem evolúciója . ford. nagyjában-egészében a tranzakcióanalízis játszmáit és pozícióit tükrözik.). Elizabeth Kórházban szerzett szak­ mai gyakorlatot. A Haditengerészet pszichiátriai szolgálatának veze­ tőjévé nevezték ki.

Érintkezési pontok Nathaniel Branden: A z ö n becsülés pszichológiája (79. hogy rem énykedjenek valam iben ."6 3 Dióhéjban Az embereket azért olyan könnyű eszmék mögé felsorakoztatni. "61 „A töm egm ozgalm akat általában azzal vádolják. ford. Gondolatok a tömegmozgalmakról6 1 „Egy felem elk ed ő tömegmozgalom n em az ígéreteivel és az eszméivel vonz és tart m eg kö­ vetőket. ha nem azzal. így megfosztva őket an nak lehetőségétől.1951 A fanatizmus természetrajza. Lélekben sosem lesznek elégedettek. Bagolyvár. A kényelem és az örömök n em orvosolhatják a bajt. Budapest 62 Fordította Doubravszky Sándor 63 Fordította Doubravszky Sándor 270 . hogy tagjaikat jövőre vonatkozó ígéretekkel kábítják. hogy élvezzék a jelent. hogy elfeledkezzenek a szorongásaikról. mert ezzel megszabadulhatnak saját életük felelősségétől és megmenekülhetnek a jelen banalitásától és nyomorúságától. ürességéről. egyéni életük értelm etlenségéről. Á m a frusztráltak szám ára a jelen gyógyíthatatlanul rossz. hogy lehetőséget nyújt nekik. 1999. oldal) Viktor Franki: A z értelem akarása (181. Doubravszky 1 Sándor. csak ha lehetőséget kapnak.Gondolatok a tömegmozgalmakról. oldal) 6 Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza .

Hoffer a könyv írása idején rakodómunkásként dolgozott a San Franciscó-i kikö­ tőben . a II.lebilincselően mutatja be a tömegmozgalmakat és az egyén gon­ dolkodására gyakorolt hatásukat. aki látszólag elveszítette korábbi identi­ tását. de soha nem volt aktuálisabb. Hoffer szinte valamennyi megállapítása érvényes nap­ jaink terroristáira és öngyilkos merénylőire is.27. hiszen örökér­ vényű magyarázatot keres a kérdésre: miért hajlandók emberek eszmé­ kért meghalni. valamilyen kultuszhoz vagy politikai moz­ galomhoz csatlakozott ismerőse. Leírja azt is. fejezet Eric Hoffer Akinek van más vallásra áttért. annak ez a könyv segít megérteni. világháború után. 271 . Megjelenésekor. A fanatizmus természetrajza. Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements). miként készteti a spirituális szomjúság az embereket arra. a könyvnek különleges je­ lentést kölcsönzött a nácizmus okozta pusztítás. hogy egy nagynak és dicsőségesnek tetsző ügyhöz csatlakozva elvessék régi énjüket. de a csoportokkal való azonosulás lélektanát tekintve Hoffer munkája időtlen. A könyv több mint fél évszázada jelent meg először. amelyet nem pszichológus írt . hogyan eshet meg ez.

hanem már a hívek életében bekövetkező totális átalakulást. Az emberek rendes körülmények között önérdekből csatlakoznak különféle szervezetekhez ."6 4 A forradalmi mozgalmak korai szakaszainak résztvevői arra várnak. hiszen ott a „nagy és szent ügy" mellett az én irreleváns.azonos a keresztével. A francia forradalom tulajdonkép­ pen új vallást teremtett. hogy felgyújtsák és szítsák az emberek re­ ményeit. hogy elé­ gedetlenek vagyunk saját énünkkel. csak éppen nem egyházi. hogy előrelépjenek vagy javakhoz jussanak. mert szenvedélyt szítanak. Egy tömegmozgalomban mit sem számít. most büszkeséget és önbizalmat érezhetünk. véli Hoffer. Ezzel szemben a forradalmi tömegmozgalmak követői azért döntenek a csatlakozás mellett.Az átalakulás vágya Miért olyan nagy hatásúak a tömegmozgalmak? Azért. Nem fokozatos változást ígérnek.azért. Ugyanezt mondhatjuk a bolsevik és a náci forradalom­ ról is: „A sarló-kalapács és a horogkereszt szerepe . A tömegmozgalmak vezetői tisztában vannak ezzel. reménykedhetünk. hanem állami dogmákkal és szertartásokkal helyettesítette. az egyházi dogmákat és szertartásokat hasonló. hogy valami nagy és mindenre kiterjedő változás történjen az életük­ ben. és minden tőlük telhetőt megtesznek. „A szent eszmékbe vetett hit jelentős mértékben magunkba ve­ 64 Fordította Doubravszky Sándor 272 . Ha korábbi életünket megkeserítette a fruszt­ ráció és értelmetlennek láttuk mindennapjainkat. hogy „megszabaduljanak nemkívá­ natos énjüktől". célt láthatunk magunk előtt. A nagy hatású politikai mozgalmak mindig vallá­ sos érzületet ébresztenek híveikben.jegyzi meg Hoffer .

akiknek egy kicsivel több van. akik már nem találtak örömet abban. Kevésbé vagyunk elégedettek. akik nem szívesen ér­ zik át saját életük irányításának felelősségét. Hoffer megemlíti. Sokkal fogékonyabbak rájuk azok. akiknek korlátlanok a lehetőségeik. hogy szüleik 273 . egy vezető mellé áll­ janak. hogy magukkal ragadják őket a látomások. mint az. Gyakran éppen azokat vonzzák a legjobban a tömegmozgalmak. hogy tömegmozgalmakhoz csatlakozzanak? Az áttérőkről szóló fejezetben Hoffer megjegyzi. lelkesítette őket. amely a szabadversenyre épülő társadalmakban hiányzik az életükből. ha sok mindent hiányolunk. írja Hoffer. akiknek már rálátásuk van a nagyobb dolgokra. Kik csatlakoznak még? Kik hajlamosak még arra. akinek sok van és még többet akar.tett egykori hitünk pótléka". A fiatal nácik meg akartak szabadulni a döntéshozatal terhétől. hogy Hitlert német iparmágnás-feleségek pénzelték. akinek nincs semmije és akar valamit. Végül pedig vonzzák a mozgalmak azokat is. Ellenállhatatlan volt szá­ mukra a lehetőség. mert nagyon unatkoznak." Az emberek azért csatlakoznak tömegmozgalmakhoz. paradox módon az individuális lét feladásának vágya rendkívüli mértékben növeli az ön­ becsülést. mint ha látszólag csak egy va­ lamire van szükségünk. a bajtársiasság érzését. hogy átélhes­ sék a valahová tartozás. erősíti az önbizalmat. Hoffer szerint „frusztráltabbnak érzi magát az. akiket könnyebb feltüzelni. Tálán egyszerűen csak azért. hogy a nagyon szegény sorban élők nem igazán. ami korábban szórakoztatta. Nekik túlságosan is sokat jelent a puszta élet­ ben maradás ahhoz. Mégis. hogy teljes odaadással egy ügy. és attól a kényszertől.

pártjának vagy törzsének egyik képviselője. akkor innen már csak egy lépés. szándékainak tisztasága mindenre feljogosítja. Ha azonban értéktelennek tartjuk a földi életet. barátai és hozzátartozói számára ő többé nem az az ember. levetkezi saját individualitásának érzését. álmai" Ilyenkor általában katasztrófa van készülőben. amikor a háború veszteseiként felelősséget kellett volna érezniük a történtekért. Miért halnak meg eszmékért az emberek? A tömegmozgalmak jelszavai gyökeres megújulást hirdetnek. hogy megteremthessék saját Paradicsomukat. Sokkal csábítób­ bak voltak számukra a Harmadik Birodalom diadalát hirdető egyszerű ígéretek. Az igaz hívő gyengének. hanem csupán népének.módjára. és a nemes cél nevében akár az életét is kész feláldozni. hiszen éppen a felelősségérzettől szabadították meg őket az új rend szemfény­ vesztő külsőségei. gerinctelennek vagy dekadens­ nek tekinti a hitetleneket. korruptnak. Hoffer figyelmeztet: legyünk nagyon óvatosak. 274 . „ha az utcákon elszabadulnak az emberek reményei. az öngyilkos pilóták vagy az öngyilkos merénylők önfeláldozá­ sa. Mielőtt valaki átlépné ezt a vízválasztót. s ezzel megkönnyítik híveik számára. Úgy érzi. mondja Hoffer. hogy túllépjenek morális gátlásaikon. lassú léptekben építsék föl egzisztenciájukat. A dicsőséges végcél minden eszközt szentesít. aki volt. hogy a halált is vállaljuk e célokért. s a hívek képesek a leg­ aljasabb bűnöket elkövetni embertársaik ellen. A nem hívő ember számára teljesen értelmetlennek látszik a már­ tírok. Annál nagyobb megrázkódtatás érte őket. és feltétlen hittel valljuk egy mozgalom céljait. Teljesen fel­ oldódik a tömegben.

ellentmondásokra csak akkor kell számí­ tanunk. amíg be nem kapcsolódik az új világ építésébe. ha nyitottan gondolkodunk. Eric Hoffer New York városában született 1902-ben. mi a teendő. hogy ebből a vak­ ságból ered. Olyan filozófiai munka. Meglepetésekre. például a szabadság és egyenlőség eszméi érdekében. Ez a jelennel szembeni viszolygás egyfelől hatalmas károkat okozott. A fana­ tikusok fordítják világunkat jobb vagy rosszabb irányba.Ereje ebből a beszűkültségből. akik valami jobbra vágytak. apja Németor­ szágból bevándorolt műbútorasztalos volt Az angolt és a németet anyanyelvi szinten beszélte. abból indul ki. de úgy is mondhatjuk. Az átlagember. Az igaz hívő viszont nem nyugszik addig. Záró megjegyzések Hoffer egyik fontos felismerése. Nagyszerű példa arra is. Egy fejsérülés kö- 275 . mint az. amije már van. Ha a világon minden fehér vagy fekete. amely teli van az emberi természetről szóló éles meg­ látásokkal. hogy „ami nincs". akkor egyértelmű. „ami van". A fanatizmus természetrajza nem a tömegmozgalmakról szól. Jóformán egyetlen szót vagy mondatot sem lehetne kihagyni belőle. ha javítani akar a sorsán. és hajlandók voltak véres forradalmakat ki­ robbantani. hogy az emberi indítékok és cselekede­ tek tanulmányozása nem lehet a pszichológia magánügye. az mindig nagyobb ösztönző erő. másfelől azonban az ön­ kényuralmakat sem lehetett volna megdönteni olyan álmodozók nélkül.

Bagolyvár. műtét nélkül. Újságot adott ki a vízparti élet­ ről. The Temper o f Our Time (Korunk vérmérséklete. és hosszabb időre kimaradt az iskolából. 1954). Halálának évében. 1963). Reflections on the Humán Condition (Reflexiók az emberi állapotról. ford. és éle­ te második felét az írásnak szentelte. A vándormunkások és aranykeresők életét élte. Budapest 276 . vá­ ratlanul visszanyerte látását. 65 Eric Hoffer: A változások kínjai. A fanatizmus természetrajzával hírnevet szerzett.vetkeztében 7 éves korában megvakult. 1973) és In Our Time (A mi időnkben. Tizenéves korában elvesztette mindkét szülőjét. és 300 dollárra rúgó örökségével a zsebében Kaliforniába ment. 1967). Hosszú évekig dokkmun­ kás volt San Franciscóban. 1999. de szabad­ idejében Montaigne-től Hitler Mein Kampfjáig mindent elolvasott. A változások kínjai65 (The Ordeal o f Change. 15 éves korában. 1976). és csak 1941-ben hagyta abba a fizikai munkát. önéletrajza Truth Imagined (Elképzelt igazság) címen halála után jelent meg. Doubravszky Sándor. ami a kezébe került. 1983-ban Ronald Reagan elnök Szabadság Emlékérem­ mel tüntette ki. További munkái: The Passionate State o f Mind and Other Aphorisms (A szenvedélyesség állapota és egyéb aforizmák.

.

valójában délibábot kergetnek. am ire nem csak m aguk a konfliktusok adnak alkalmat. " Dióhéjban A neurotikus hajlamra. Laing: A megosztott én (333. de.1945 Belső konfliktusaink „ H a az em b er m egoldatlan konfliktusokkal él együtt. ha nem a kiküszöbölésükre tett körm önfont próbálkozások is. csak a szere­ lem. ha nem a kétségbeesésből fa k a d . A látszólagos odaadás n em az integrációból. oldal) R. oldal) 278 ." „A neurózis olykor a célok sajátos beszűkülésével jár. m int láttuk. A férfi képes m indent feláldozni. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. N ém ely szülő m inden idegszálával a gyerm ekeire és csak rájuk fig y el A z ilyen em berek nagyon odaadóknak látszanak. oldal) Melanie Klein: Irigység és hála (323. Érintkezési pontok Alfréd Adler: Emberismeret (31. bele­ értve a méltóságát és a becsvágyát A nőt esetleg sem m i más n em érdekli többi. hogy ezzel megoldhatják konfliktusaikat. hogy beteljesíthessük lehetőségeinket. amit esetleg gyermekkorunk óta magunkkal hordozunk. ez elsősorban az em beri energiák iszo­ nyatos pazarlásával jár. nincs többé szükségünk. D. am ikor azt hiszik. Meg kell szabadulnunk tőle.

Később az eredetileg férfiak által kidolgozott pszi­ choanalízis női változatát tulajdonították neki. A neurotikus betegek típusait oly egyszerűen és elegánsan vázolta fel. s in­ terperszonális szemléletével és azzal. Ő is kereste a pszichológiai problémák gyökerét.ez volt az asszonyneve . hogy az em­ ber nem szükségképpen rabja a tudattalanjának vagy a múltjának. Közben férjhez ment. amikor azt állította. Első könyvének megje­ lenésére 35 évig kellett várnia. sokak szerint közelebb vitte a pszichoanalízist a józan ész el­ várásaihoz. hogy elutasította például a péniszirigység gondolatát. hogy a nők fogékonyabbak az irreális kulturális elvárások keltette neurózisok iránt. Karén Horney . amikor Sigmund Freud megírta az Álomfejtést. nem véletlen. hogy hangsúlyt helyezett a „valódi 279 . Horney eltért a freudi tanítástól.több fontos kérdésben elsza­ kadt Freud tanításaitól. és PhD-fokozatot szerzett. de azt jobbára valamilyen jelenleg fennálló és gyógyítható problémában találta meg. Azzal. és általában véve nem fogadta el a szexuális hajtóerő elsőd­ legességét. hogy a közvélemény Homeyt tekintette az első feminista pszichoanalitikusnak. hogy ezzel je­ lentős befolyást gyakorolt a modern pszichoterápiás gyakorlatra. három gyermeket szült.28. Mivel pedig azt is kimutatta. fejezet Karén Horney Karén Danielsen tízes éveinek közepén járt.

végül is a konflik­ tusból ered a depresszió. Konfliktusok és következetlenségek Horney szerint minden neurotikus tünet (az ő szavával: „lárma") vala­ milyen megoldatlan. Aki Horneynak a három neurotikus hajlamról szóló leírásában nem fedezi fel személyiségének legalább néhány elemét. de a legcsiszoltabb fajtából. boldog ember­ nek mondhatja magát. hogy kiszabaduljunk saját konfliktusa­ inkból" Önsegítő könyv tehát a Belső konfliktusaink.én" . hogy az emberek analizálhassák magukat: ezzel a kognitív terápia és az önsegítő mozgalmak előfutára volt. amelyekre az érintettek általában vakok. a döntésképte­ lenség. Az Our Inner Conflicts: A Constructive Theory o f Neuroses (Belső konf­ liktusaink: a neurózisok konstruktív elmélete) című könyvét laikus olva­ sóknak szánta. de Horney hitt abban. 280 .feltárására. A konfliktusokban következetlenségek vannak jelen. a tehetetlenség. Végül. Bár a való életben az érintett számára a tünetek okoznak nehézségeket. lapjain 40 év éles megfigyelései világítják meg az elhárítás lehe­ tőségeit. Horney szerette volna olyannyira átláthatóvá tenni az analízis folyamatát. A súlyos neurózisok kezeléséhez gyakorlott terapeutákra van szükség. de valójában nem sértette meg senki. Carl Rogers és Abraham Maslow humanisztikus pszichológiájának egyik fontos ihle­ tő je volt. hogy „fáradhatatlan erőfeszítéssel magunk is sokat tehetünk azért.és az abban rejlő nagy lehetőségek . a túlzott függőség meg a többi is. a szorongás. mélyebb belső konfliktust jelez. az indokolatlan érzelmi eltávolodás. Például a következők. • Valakit mélyen érint egy vélt sértés.

Az említett anyáról Horney azt a megjegyzést teszi. meg akar 281 . az megosztott szemé­ lyiségre vall. s hogy ezen a helyzeten se­ hogy sem változtathatunk. A lényeg az. hogy a külsődleges dolgok sokszor mélyebb konfliktusokat jeleznek. tényleges szándékaink öszszeütközéséből fakad.• Valaki látszólag nagyra értékeli egy másik ember barátságát. hogy „jobban rajong a jó anyáról kialakított eszményéért. hogy belső konfliktusaink az ösztönös késztetések és a „civilizált" lelkiismeret összecsapásai. de úgy érzi. Vegyünk például egy olyan házassá­ got. Vagy talán tudattalan szadisztikus hajlama azt diktálta. Ha például egy gyermek ellenséges családi környezetben nevelkedik. Ha a fentiek értelmében „nem stimmel" valami. • Valaki nagyon elnéző és toleráns mások iránt. • Egy asszony azt mondja. • Egy leánynak minden vágya. hogy férjhez menjen. mint bárki más. rajong a gyermekeiért. valahogy mégis megfeledkezik a születésnapjukról. ha. amit ilyenkor érzünk. ahol férj és feleség minden apróság miatt huzakodik egymással. hogy elront­ sa a gyermekei örömét. ugyanúgy igényli a szeretetet. Horney ezzel szemben úgy foglalt állást. mint a gyermekei­ ért". Ilyenkor vajon a viták tárgya vagy inkább a viták mögött rejlő dinamika a lényeges? Hogyan alakulnak ki a konfliktusok? Freud úgy képzelte. mégis kerüli a férfiakat. hogy a nyugtalanság. és mégis meglopja az illetőt. magával azonban roppant szigorú.

Amikor ez a gyermek felnő. de tragikus mértékben nincsenek tudatában ennek a megosztottságnak. a más gyermekektől való elszigetelődés. akivé neurotikus hajlamuk változtatja őket. amely nem teszi lehetővé. hogy biztonságban érezhesse magát. a fojtogató szeretet. a gyer­ mek irányításának. amelyeket magával visz a felnőttkorba is. hogy valamiképpen védekeznie kell a biztonságérzet hiánya ellen. a harmadik pedig a távolodás az emberektől. hogy megkapják. az ellenséges légkör. ám ez megosztott személyiség. Mindez azt az érzést kelti a gyermekben. Horney három alapvető neurotikus hajlamot nevez meg: az egyik a közeledés az emberekhez. és kialakulnak benne bizo­ nyos stratégiák vagy „neurotikus tendenciák". a másik a szembenállás az emberekkel. hanem olyan alapvetőbb té­ nyezőkből fakadnak. gyakorlati­ lag a személyiségük részeivé váltak. A viselkedésformák.felelni a követelményeknek. a gyermekre irányuló figyelemnek vagy megbecsülés­ nek a hiánya. Hyde típusú jellemekbe torkollik: Stevenson hősei megosztott személyiségek. Közeledés az emberekhez A másokhoz közeledni vágyó személyiség elszigeteltséget vagy félel­ met élt át gyerekkorában. Homey úgy vélte. tragikus módon pontosan az a személyiség. Jekyll és Mr. mint a túl kevés szeretet. agresszívan kell viselkednie. amiket magukra öltöttek. az uralkodás és így tovább. és ezért el akarta nyerni a családtagok szeretetét. amit iga­ zán akarnak. a feltételhez kötött szeretet. a nem egyértelmű szabályok. Az a személy. Több évig tartó dühkitöré­ 282 . Végletes esetben a neurotikus hajlam Dr. a felnőttkori neurózisok nem a „péniszirigység" vagy az „Ödipusz-komplexus" megnyilvánulásai. a valós szükségletek konfliktusba kerülnek a helyzetek és személyek ellenőrzésének a neurózisból fakadó igényével.

az a fő.sek után rendszerint „kedves" és békés lesz . amellyel jobban elérheti. hirtelen szerethetőbbnek látszik. szeressék. Bármilyen furcsa. hogy az illető hogyan érez irántuk. A számára fontos másik ember természete nem is érdekli őt olyan nagyon . hogy szembeszállnak vele. Kényszeres igényük van a választott társ „bebiztosítására" független attól. s így nagyobb biztonságban érezhes­ se magát. A többi emberben egzotikus és fenyegető vadállatot látnak. belehal a nagy szeretetbe) arra használ­ ja.rátalál arra a stratégiára. amit akar.a lelke mélyén talán nem is szereti a többi embert -. 283 . Ez a típus engedé­ kenységét. csak elfojtódott. hogy kapcsolatokat teremtsen. irányítsák és gondoskodjanak róla. hogy őt elfogadják. férjnek vagy feleségnek. szeretőnek. akinek el kell nyerni a jóindulatát. segítőkészségét. po­ zíciója egyre gyengül. Az agresszív hajlam ugyanis nem veszett ki belőle. de amikor szorult helyzetében agresszív vagy érzelmileg távolságtartó. Gyanakvás ébredt bennük az őket körülvevő emberek szándékai és indítékai iránt. érzékenységét és másoktól való függését (a másik fél nemegyszer úgy érzi. ők pedig úgy döntöttek. aki „értelmet adhat az életüknek". hogy nagy szükségét érzik egy barátnak. ezzel a „kis szerencsétlen" szerepébe kerül. Szembenállás az emberekkel Az ilyen embereket gyermekkorukban ellenséges családi környezet vet­ te körül. Végeredményben azonban a valahová tartozás szükséglete miatt meges­ het. lázadnak ellene. hogy az illető téves ítéletet alkot másokról. Felnőttkorukban az ilyen emberek szeretet és elfogadás iránti igé­ nye úgy jelentkezik. Az ilyen ember számára tehát tabunak számít az akaratérvényesítés vagy a kritikus viselkedés.

és őrködj éberen!" . szorongással. Képes kitartani a „ragyogó elszi­ geteltség" mellett. ha csoportokhoz kell csatlakoznia. Felnőttként neurotikus módon igénylik a világtól való érzelmi el­ különülést. Sokszor nagyon egyszerűen él. „Ne bízz senkiben.Az ilyen típusú felnőttek szemében alapvetően ellenséges a külvilág. elismerésre vágynak.ez lehetne a jelszavuk. hogy „bűvös körét" nem lépik át. A vég­ letes önzés mások kihasználásában vagy ellenőrzésében ölthet testet. különösen a saját gyengeségük­ től. hanem a „mindenki a saját szerencséjének kovácsa" stratégiát. de nem a „valahová tartozást" választják védekezésül a tehetetlenség ellen. vagy egy összejövetelen felszínes cseve­ géssel kell elütnie az időt. vagy kerülni akarnák az érzelmi bevonódással járó kapcsolatokat . Amíg felszínes kapcsolatról van szó. mint a szol­ gálatkész típus. és általában sikerre. mert többre tartja magát másoknál. Viszolyognak a gyengeségtől. de nem azért. hanem növelni akarták a távol­ ságot maguk és családjuk. és hisz egyénisé­ gének egyediségében. hogyha nyájszellem veszi körül. rosszul van. 284 . feltéve. Jóindulatúak. akik alávetik magukat az ő aka­ ratuknak.szerelme­ ket. s nem is szembeszállni másokkal. hogy ne kelljen keményen dolgoznia másokért és így ellenőrzés alatt tarthassa életét. jó kollégák is tudnak lenni. könyveik vagy a vágyálmaik titkos világába. ez a típus elég jól megvan másokkal. Távolodás az emberektől Az ilyen típusú emberek gyerekkorukban nem valahová tartozni akar­ tak. méltányosak. környezetük között: visszahúzódtak játékaik. mintha valóban magányra vágynának. de színleg lefegyverzően udvariasak. tekintélyre. konfliktusokat. de csak azok iránt. Éppúgy tele vannak félelemmel.

a szembenállás és az emberektől való elkülö­ nülés mindig a megfelelő időben érvényesülő hajlamai között. az érzések externalizálása (az önvizsgálat kerülése) és egy bizonyos énkép idealizálása rengeteg energiát emészt.Az ilyen ember vágyakozik az elkülönülés és a függetlenség után. véleményük „rettentő erővel" szólal meg benne. és irtózik mindentől. hiszen a siker és a teljesítmény előtérbe kerülésével mindazoknak. alkalmuk nyílik az „emi- 285 . Akkor válik valaki neurotikussá. ami rette­ netes határozatlanságot vonhat maga után. Akkor a legboldogabb. például házasságtól. A modern civilizációt átható versenyszellem. hogy megfosztják áldozatukat a szabad akaratától. E veszteség miatt saját értékítéletében paradox módon nagyobb fontosságot és hatalmat tulajdonít más em­ bereknek. A neurózisokban épp az a tragikus. adósságoktól. írta Horney. Egy egészséges gyermekben vagy felnőttben a felsorolt hajlamok mindegyike megvan valamilyen mértékben. Egyszóval a neurotikus egyén végletes énközpontúsága fonák módon az én elvesz­ téséhez és másoktól való függőséghez vezet. ami kényszert vagy kötelezettséget ró rá. hanem kényszeresen követi valamelyiket. ha feltétlen szeretetet kap valakitől. és ak­ kor is belső hajlamát hozzák a felszínre. akiknek gyenge az énképük. Hajlam a függőségre Az elfojtás. a neuró­ zisok melegágya. de őrá nem hárulnak kötelezettségek az illető személy iránt. de sikeresen egyensúlyoz­ nak a valahová tartozás. Szenvtelensége miatt érzéketlen a valódi érzései iránt. ha az adott helyzetben az nem helyénvaló. az egyén gyakor­ latilag „szem elől veszti önmagát". amikor már nem tud választani e lehetőségek között.

Jóllehet Horney is a gyermekkorra vezette vissza belső konfliktusain­ kat. 286 . agresszív vagy érzelmileg távolságtartó énünket. hogy fogadják el jelenlegi dimenzióikban neurotikus hajlamaikat vagy komplexusaikat. nem áll túlságosan messze az Abraham Maslow-féle „önmegvalósító egyén"-től vagy a „személyiséggé válás" Carl Rogerstől származó ideájától. olvasóit arra ösztönözte. Lelkesíti őket a kiteljesedés le­ hetősége. s ne bújhassanak az „ilyen vagyok. ha nem az. amit azért veszünk magunkra. mert ez történt velem" attitűd mögé. A lélekben egészséges embereket nem ilyen hajtóerők mozgatják. Mint mondja. a vak kitűnni vágyás és a vak elkülönülni akarás mind-mind a függőség egy neme".nens" szerepében kompenzálni hiányosságukat. Jó útra téríthetjük szolgálatkész. amelyben védelmet kerestünk a képzelt ártalmak ellen. emberek mindannyian erősek vagyunk. hogy minél jobban kibontakoztassák tehetségüket. és nem ismerik a mindent felemésztő kétségbeesést. hogy mi. bátran feladhatjuk a kényszeres viselkedést. erre a rejtőzködésre azonban szinte semelyikünk­ nek nincs szüksége többé. aki teljes összhangban van saját hiteles vagy valós énjével. Horney filozófiájának összefoglalá­ sául John Macmurrayt idézi: „Mi más jelentősége lehet a létezésünknek. Ők azon fáradoznak. „a vak lázadás. hogy teljesen és igazán önmagunk legyünk?" Hitt abban. hogy ne kelljen megmutat­ nunk valódi énünket. Neurotikus hajlamunk csupán álarc. az „odaadó" ember. vagy elmélyítsék magukban a szeretetet. Az efféle igazságokkal való szembenézés sok olvasóját vezette el problémáinak gyökereihez. le­ tegyenek valamit az asztalra az őket mélységében érdeklő szakterületen. Záró megjegyzések Horney eszményképe.

Apja. Valamennyi fontos pszichoanalitikus kongresszuson megjelent. Hamarosan férjhez ment a jómódú Oscar Horneyhoz. A New Ways in Psychoanalysis (Új utak a pszichoanalízisben. könnyen követhető könyv. Férje 1923-ban megbe­ tegedett. köztük Eric Frommét. többek között Kari Abrahamhoz járt. és Karén depresszióba esett. Pszichiátriát tanult 1914 és 1918 között. 28 7 . 1939) c. akivel meghitt kapcsolatba került. amelynek alapító tagja volt.A Belső konfliktusaink jól megírt. minden ko­ moly szakmai vitában részt vett. három leányuk született. Ugyanebben az évben fertőző betegségben meghalt szeretett bátyja. az ottani Pszichoanalitikus Intézetben dolgozott. Férjétől különválva 1932-ben leányaival áttelepült az Egyesült Államokba. és pszichoanalí­ zisnek vetette alá magát. Berndt hajóskapitány szigorú lutheránus elvek sze­ rint élt. Karén Horney Karén Danielson néven Hamburgban született 1885-ben. a chicagói Pszichoanalitikus Inté­ zetben kapott állást. és élvezte más európai intellektuelek társaságát. s az okos és ambició­ zus Karén két évvel később beiratkozott a Berlini Egyetem Orvoskarára. Horney derűlátása a változás lehetőségét illetően egyszerre lelkesítő és megnyugtató. Szülei 1904-ben elváltak. és szá­ mos új felismeréssel szolgál az emberi természetről. Két évvel később New Yorkba költö­ zött. A Berlini Pszichoanalitikus Intézetben kezdett ta­ nítani. miután vállalkozása csődbe ment.

megalapította a Pszichoanalízis Amerikai Intézetét. Posztumusz tanulmánykötete. Haláláig. a Feminine Psychology (Női pszichológia. 1967) megjelenésekor újból megélén­ kült az érdeklődés Horney munkássága iránt 66 Karén Horney: A neurotikus személyiség napjainkban. Ursus Libris. 1950). Budapest 288 . 1942). Túróczi Attila. ford.könyvében bírálta Freudot. Amikor emiatt távoznia kellett az Intézetből. Neurosis and Humán Growth (Neurózis és emberi növe­ kedés. A neurotikus személyiség napjainkban66 (The Neurotic Personality o f Our Time) című könyvében a pszichológiá­ ban szerephez jutó szociális és kulturális tényezőket vizs­ gálta. További munkái: Self-Analysis (Önanalízis. 1952-ig tanított és terapeutaként működött. 2 0 04.

.

" „Az egyetlen dolog. A »folyó» vagy a »folyam» azok a metaforák. ahogy az első esetben jelentkezik." „A legkülönösebb társas én. n em írják le jól. elégedettsége túlmegy m inden h a táron . a tudat vagy a szubjektív élet folya­ m ának fogjuk nevezni . . A továbbiakban. cseppfolyós. train). am íg ez a bizonyos társas én n em része­ sül elism erésben. A saját tudata szám ára ő n em létezik addig. az olyan szavak. 290 . de ha elism erésben részesül. más szóval az én tudománya. amelyekkel a legterm észetesebben leírható.. a szerelmes em b er fejéb en él. amivel találkozhatunk. Egyáltalán n em tagolt." Dióhéjban Apszichológia a mentális élet tudománya. m a ­ g án ak a gondolkodásnak a ténye . m int a »gondolatsor« (chain. ha szóba kerül.1890 A pszichológia alapelvei „A tudat tehát n em látja önm agát darabokra aprítva. am it a pszichológiának jogában áll m indjárt kezdetben posztulálni. E n n ek az énnek a szerencséje vagy balszerencséje kelti a legintenzívebb diadalérzetet vagy elkesere­ dést. a gondolat.

szilárdabb tudományos alapra helyezze a pszichológiát. ahogy egy ház felépítésére is következtethetünk a házat alkotó kövekből és téglákból. időben és térben léteznek. A pszichológia régen a filozófia egyik ága volt. és James is sok éven át a filozófia professzoraként tevékenykedett. amelyek egy adott testben foglalnak he­ lyet. hogy az érzéseket. hogy a pszichológiai jelenségeket ta­ nulmányozza. amely megköveteli. A pszichológia „a mentális élet tudo­ mánya". okfejtéseket és döntéseket a maguk jellegzetességei és dinamikája szerint elemezzük.29. hogy James. céljának megfelelően. fejezet William James William James sokak szerint a legnagyobb amerikai filozófus. s gondolatokat és érzelmeket alakítanak ki az őket körülvevő fizikai világról. és hozzájárult ahhoz. Az új diszciplínát James természettudománynak tekintette. például a lélek vagy az ego által létrehozott gondolatok magyará­ zata a metafizika vagy a filozófia felségterületéhez tartozik. Ezzel szemben a mélyebben ható erők. gondolatokat. William Wundt mellett őt tekintik a modern pszichológia atyjának is. vagyis olyan elméké. s nem a jelenségek mögött álló elméleteket. A két tudományterületet a következőképpen különítette el. nagymérték­ ben előmozdította a tudományág fejlődését. James ama döntése. 291 . vágyakat.

Tartalmából csak ízelítőt adhatunk. ami föltűnik. James szerint a jó szokások kulcsa.írja James. Míg a legtöbb állat cselekedetei automatikusak. Szokások rabjai „Ha állatokat kívülről figyelünk. hogy elszántan munkálkodjunk döntéseink megvaló­ 292 . jó szokáso­ kat kialakítani csak sok munkával. Ha egyszer kialakult egy ilyen pálya. addig az embernek . az egyetemisták legnagyobb örömére. hogy szokások tömegével van dolgunk" . tömörített verziót is készített. néhány gondolat felelevenítésével. amely 1400 sűrűn teleírt oldalra rúg. Igazán szangvinikus alkat kell ahhoz. amelyből James később. teljes változat. Mindamellett James különbséget tett az állatok és az ember szoká­ sai között. A könyv terjedelme miatt reménytelen vállalkozás lenne összefog­ lalni James alkotásának lényegét. mint a szerző maga. viszonylag körülhatároltak és egyszerűek. hogy a mi mozgalmas korunkban sok olvasóban re­ ménykedhessen egy olyan könyv írója. hogy végső soron „idegközpontok kisülései"." Ez volt a híres kétkötetes.új szokásokat kell kialakítania ahhoz. hogy elérhessen bizonyos célokat.James gyakori depressziója és egyéb betegségei miatt A The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei) megírása 12 évbe telt. De mik is a szokások pontosan? Idegélettani kutatásai alapján James arra következtetett. az egyik első dolog. hogy új. Az Előszó­ ban ezt olvashatjuk: „hogy a könyv terjedelme ekkorára duzzadt azt senki sem sajnálja jobban.vágyainak és szán­ dékainak változatossága miatt . ame­ lyek egymás után aktiválódó reflexpályák bizonyos mintázatát követik. az idegimpulzusok árama könynyebben halad végig újra ugyanazon az útvonalon. iparkodással lehet. A probléma az.

Az a legfontosabb. de az a tény. mint a szégyenletes kudarcot. ugyanúgy sok különálló cselekedet vagy sokórányi munka révén szent életűekké vagy valamely gyakorlati. „Ahogy iszákos lesz abból. „Egyetlen ember sem mulasztja el két nagy részre osztani az egész univerzumot. a „gondolkodás" és az „érzés" mint elvont fogalom nem so­ kat jelentett számára az „én azt gondolom" és „én úgy érzem" személyes valósága mellett. de még azt az állítást is meg­ kockáztatta." Külön-külön nem tulajdonítunk jelentőséget a cselekedeteinknek. hogy a világot éles határral két félre osztjuk: az egyik fél mi magunk vagyunk. és a másikba tartozik minden más és mindenki más. mondja James. illetve tudományos terület szaktekintélyeivé is válhatunk. amelyben az agy foglal helyet. vagyis a koponya. Mindez ma már nem újdonság.sításán. írta. A cselekedeteink váltják ki az idegrendszerünkben azokat a mo­ toros hatásokat amelyek szokásokká alakítják a vágyakat. Mindenkit fal választ el mindenki mástól. Mi és a többiek James a személyes ént helyezte lélektani felfogásának középpontjába. Más szóval. de együtt éppúgy jelezhetik a kikezdhetetlen integritást. hogy az idegrendszert a szövetsé­ gesünknek. Az agyunk­ nak „fel kell nőnie" a vágyainkhoz. aki gyakran iszik egy-egy pohár italt. és a reflexpályák csak a cselekvés ismétlődésével alakulnak ki. És mindenki a két fél egyikére fordítja csaknem minden 293 . részben James ez irányú gondolatainak köszönhető. hogy a mai pszicholó­ giában és a személyiségfejlődés irodalmában oly nagy hangsúlyt kap a pozitív habituális viselkedés kikovácsolása. s ne az ellenségünknek tekintsük.

A madárfütty unalmas. hogy mindannyian ugyanazzal a névvel illetjük az univerzum két felét. miért gondolkodnak és éreznek ők maguk éppen úgy. hogy gyerekek. James sok más kommentárjához hasonló­ an. S ha ehhez még hozzáteszem. egy aggyal szemléljük mindazt. ráadásul saját tudatunk is vál­ tozik napról napra. mert a gondolatok és érzelmek általános elveire kíváncsiak. az most elnyűtt. akik úgy érzik. Ami azelőtt ragyogó és izgalmas volt. James így ír erről. hogy este van-e vagy reggel. éhesek vagy jóllakottak.. ami rajtunk kívül áll. hogy milyen sokat változnak a dolgokkal kapcsolatos érzelmeink egyik életkortól a másikig. A gondolatfolyam Mindenki másmilyennek látja a világot. alig több népi bölcsességnél. hogy álmosak vagy éberek. Az érzékenységbeli különbségeket legjobban az mutatja. s mindenekelőtt aszerint." Ez az egyszerű meglátás. hogy másokért élnek. ahogy. hogy »én«. akkor mindenki érteni fogja. Mindenesetre kifejezi azt. lapos. ez pedig úgy hangzik. óráról órára. „Másmilyennek érezzük a dolgokat aszerint. " 294 .figyelmét. mire gondolok. kipihentek vagy fáradtak vagyunk.. másmilyennek aszerint. hogy az em­ bereket nem azért foglalkoztatja a pszichológia. felnőttek vagy öregek vagyunk. mégis tény az ember alapvető élettani adottságai felől nézve. nyár vagy tél. illetve »nem én«. A világnak ez a felosztása „én"-re és „minden egyéb"-re kissé idegen lehet azok számára. az ég szomorú. hanem azt szeretnék tudni. a szellő komor. haszontalan. hiszen egy testben...

akár egy fo­ lyam. „Gyakran mi magunk is meglepődünk. mint a „gondolatsor". hiszen éppen ez volt a dolga. És ez az állandó változás. A tudat egyáltalán nem hasonlít a számítógépes adatfeldolgozáshoz. ez az örökös mozgás." James óta a pszichológia tudománya ezernyi kategóriára tagolt szét minden gondolatot. Amíg élünk. tapasztaljuk az eszmék. Elcsodálkozunk. de mivel a világ állandóan változik. hogy a tudatot nem ilyennek érezzük. ha a pszichológusok nem feledkeznének meg arról. hogyan alkothattuk valamiről a múlt hónapban ezt vagy azt a véleményt. A törés része a tudatnak. Jó lenne azonban. ahogy az ízek közti csomó része a bam­ busznádnak. Talán képesek vagyunk fenntartani a változatlanság illúzióját. 295 . érzést és érzelmet.James szerint nem juthat eszünkbe kétszer pontosan ugyanaz a gon­ dolat. „Az egyik és a másik tárgy gondolata között nincs nagyobb törés. gondolatok és érzések szüntelen áramát. mint a bambusznád két íze kö­ zött. Elvesztettük a korábbi gondolkodásmódunk lehetőségét." James híres észrevétele. de valódi természete szerint a gondolat cseppfolyós. Egyik évről a másikra új megvilágításban látjuk a dolgokat. hogy a gondolat folyamatos. majd a visszatérés az egyensúlyhoz. és mivel a mi reakcióinknak is folya­ matosan változniuk kell. Olyan kifejezéseket használunk. éppen ez tesz minket emberré. hogyan. de nem tudjuk. ez csak illúzió lehet. milyen különös eltérések lehetnek az ugyanazokról a dolgokról egymás utáni időpontokban alkotott véleményünk között.

296 . például a megfiatalodásról. Az árnyoldala ennek az. amit elérhet­ tünk volna és aközött. Ahány elvetett illúzió. hogy ha valaki az énjéhez. a zenei tehetségről vagy az élsportolói karrierről. megesett vele olykor. ami akadályozná a valódi sikert. mennyire megkönnyebbülünk. felfedezőnek vagy kéjgyilkosnak képzelte magát. Nem lehet ellentmondások nélkül sok mindenné lenni egyszerre. de mindannyiszor be kellett látnia a szomorú igazságot. az elképzelés kudarca igencsak megrendítheti az önértékelését.29 A sikeres én James azt írja. amikor lemondunk a reménytelen célok vagy illúziók kergetéséről. hogy egyetlen énje van. annyival kevesebb ok a csalódásra és annyival kevesebb hátráltató tényező. egy nagy evezős vagy nagy pszichológus alakját rendeli. a karcsúságról. akkor jó a véleményünk ma­ gunkról. Ha szűk a rés aközött. mondjuk. és ehhez a kiválasztott énhez köti az üd­ vösségét. amit valóban elértünk. Hatékonyan úgy tevékenykedhet az ember. James híres képlete a következőképpen definiálja az önértékelést: Onertekeles « 7 7 „ = - Sikerek Törekvések Felhívta a figyelmet arra. ha választ egyet a sok lehetőség közül. hogy milliomosnak.

érzelmeinek. kötetlen hangvétele miatt A pszichológia alapelvei a mai olvasót is lekö­ ti. és William a szépíró. elmélyült filozófiai tudása. hogy mi zajlik a fejükben. William Jamesből is lehetett volna szépíró. aki felvázolja a hátteret. Abban az időben azonban. „melynek teljes belső egyensúlya minden apró változással eltolódik". az egyén gondolatainak. az északi fényhez hasonlította. James elegáns és élénk stílusa. századi pszichológusok meglehetősen mechanikus modellekkel írták le az emberi elmét és viselkedést. gondolkodása nem is vehetett volna más irányt. s nem általá­ ban az „emberi elmének" a tudományaként. A James nyomdokaiba lépő 20. A pszichológia tudományos meg­ alapozásának munkaigényes feladatát később mások végezték el. aki regényeket írt. úgy érezzük. mint az. még sokkal sűrűbb szövésű volt a társadalom szövete. hogy James az énre összpontosított. Henry James pszichológus volt. a maga idejében szokatlan személyes. amikor a könyvét írta. és az embereknek a társadalomban elfoglalt helye sokkal fontosabbnak látszott. aki lélektani kérdésekről értekezett. 297 . miként korlátozta James vizsgálódásainak tárgyát. Ahogy mondani szokták. de pontosan a művészi érzékenysége. James azonban az emberi tudatot az „aurora borealishoz". Bár bátyjának hírneve némiképp elhomályosította az övét. mai individualista korunkban nem különösebben meglepő. Az efféle poétikus magyarázatokkal James nem lopta be magát a laboratóriumi patkányokat a labirintusokban tanulmányozó pszicholó­ gusok szívébe.Záró megjegyzések Az. vagyis az egyes emberi agyak­ ban folyó életnek. A pszichológiát mint a mentális élet tudományát határozta meg. de ehhez szükség volt egy ilyen nagyságrendű filozófusra. sőt misztikus gondolatok iránti nyitottsága is segítette őt abban. Ha azonban figyelembe vesszük. hogy kitágítsa szakterületének határait.

a honvágytól és a depressziótól is sokat szenvedett. Előbb a vegyészetet választotta. Németországban és Svájcban folytatta tanulmányait. jómódban nőtt fel. James Franciaországban. hogy ne folyamatosan olvassák a könyvet. Két évvel később Németországba utazott.Ennek ellenére A pszichológia alapelvei nem könnyű olvasmány. William James New Yorkban született 1842-ben. jól megírt részei hosszú. de útja során betegségek sora támadta meg. keressék meg a számukra érdekes részeket. világpolgárnak nevelték. Több nyelvet is tanult. mégis in­ kább a Harvard Egyetemen tanult tovább. szakmai jellegű (például az idegrendszer és az agy élettanát tárgyaló) vagy nehéz fogalmakon rágódó szakaszokkal válta­ koznak. és számos európai múzeumot ismert meg. Itt ismerte 298 . Maga James is arra buzdította olvasóit. hogy tudományos expedíción vegyen részt Louis Agassizzal. másfél évig festeni tanult William Morris Hunt mellett. A család 1855-ben áttelepült Európába. hogy Hermann von Helmholtznál élettani tanulmányokat folytasson. Megdöb­ bentő alázat egy olyan embertől. Miután 1860-ban visszatért az Egyesült Államokba. Henry és Mary James leg­ idősebb fiaként. 1865-ben le­ hetősége nyílt arra. Ötgyermekes családban. később az orvostudományra tért át. a neves természetbúvárral. Tehetős édesapja behatóan érdeklő­ dött a teológia és a miszticizmus iránt. akit egy új tudomány egyik megalapí­ tójának tartanak. s először lévén távol a család­ jától. különösen Emanuel Swedenborg írásai hatottak rá.

New Hampshire-i nyaralójában. 27 évesen kapta meg orvosi diplomáját. 1897). Első állását 1872-ben foglal­ ta el: élettant tanított a Harvardon. a pszichológus. Sigmund Freuddal és Carl Junggal is megismerkedett ame­ rikai útjaik során. a pedagógus és Edward Thorndike.meg az akkor kibontakozó pszichológia első képviselőit és tö­ rekvéseit. 299 . A The Principles of Psychology (A pszichológia alapelvei) írását 1878-ban kezd­ te meg. A következő három évben idegösszeomlás akadályozta mun­ kájában és tanulmányaiban. újabb két év múltán visszatért a Harvardra. 1902) ésPragmatism (Pragmatizmus. 1907). Pszichológiai kurzusa­ it 1875-ben indította meg. ékkor. és megalapította Amerika első kísérleti pszichológiai laboratóriumát. Neves tanítványai közé tartozott John Dewey. és ugyanebben az évben vette feleségül Alice Howe Gibbons bostoni tanárnőt. További munkái: The Will to Believe (A hit akarása. The Varieties o f Religious Experience (A vallási élmény változatai. Öt gyermekük született. 1910-ben érte a halál.

akinek jók a döntései és m ég jobbak a szándékai. amelyeket jobb nem tudatosítani és nem bolygatni.1968 Az archetípusok és a kollektív tudattalan „Az anim a archetípusával az istenek birodalmába lépü nk. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. és olyan erőket szabadítana el. hogy ne kutassa a tudattalant.. nemcsak távol áll m indennem ű kultúrától. akár nem . M egvan m inden oka arra. ezzel ugyanis lerombolná morális gátlásainkat." „Az ember. amely elválasztja az em bert az élet ősi képeitől. hanem mindinkább börtön. Ő a kígyó a Paradicsom­ ban. Dióhéjban Elménk összeköttetésben áll a tudat ama mélyrétegével. kapcsolatban maradhat a gyökereivel. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. Érintkezési pontok Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok (87. ahol továbbra is része lehet a Természetnek. oldal) 300 . numinózussá válik -fe lté tel nélkülivé. tabuvá. veszélyessé. folyamatosan tudatosítania kell ezt a világot. amely a képek és mítoszok nyelvét beszéli.. M inden. Az olyan világszemlélet vagy társadalmi rend. ő rontja m eg az ártatlan embert. mágikussá.vagy istállószerű jelleget is ölt. am it az anim a megérint. akár érti az archetípusokat.

mondta Jung. Az angol fordításokban általában a nagy kezdőbetűs Self kifejezést használják erre. Inkább a fordítottja lehetett igaz: az ember a külvilágot hívta segítségül belső világának értelmezéséhez. nevének eredeti görög jelentését figyelembe véve paradox módon. hogy így fizikai magyarázatot nyerjenek. fejezet Carl Jung Vajon a primitív ember miért foglalkozott oly sokat a természeti jelensé­ geknek. a szimbólumok . Jung számára az élet célja ennek az énnek az „individuációja".művészet. például a napkeltének és napnyugtának.30. Ősvalónknak is szokták fordítani. a Hold fázisainak vagy az évszakok váltakozásának leírásával és értelmezésével? Carl Jung meg­ győződése szerint a természeti események nem egyszerűen azért kerül­ tek be a tündérmesékbe és a mítoszokba. az egyén tudatos és tudattalan elméjének egyfajta egyesítése a benne rejlő 67 Jung a legmélyebb és legtágabb „én" kifejezésére a „Selbst" szót használta. és a pszichológia tudománya lépett a helyébe. mitológia . val­ lás. Ez a tudomány azonban. Jung magyar nyelvre for­ dított írásaiban ezt Ősmagunknak. 301 . miután évezredeken át se­ gített az embereknek megérteni az élet misztériumait. amikor ő élt. Akkorra. éppen a psziché vagy a legtágabb értelemben vett én (Selbst67) magyarázatával maradt adós.bő vizű kútja betemetődött.

amelyektől az emberek kezdetben idegenkednek. de ma már része az emberi gondolkodás és cselekvés magyarázatának. 302 . hogy elméjükből törlődjön az archetípusos képek élvezete. Jungnak meg kellett védenie ezt a fogalmat a miszticizmus vádjával szemben. Azt is megjegyezte róla. Ahhoz. Az archetípusok megtapasztalásában gyakran ke­ véssé törődünk a hagyományokkal vagy kulturális szabályokkal. Vele szemben Jung úgy képzelte. amíg Freud rá nem mutatott a létezésére. hogy veleszületett projekciókról van szó. Freud sze­ rint a tudattalan személyes dolog. ami arra utal. A kollektív tudattalan az „archetípusokban" ölt testet: egyetemes gon­ dolatformákban vagy mentális képekben. Ez a tágabb énfogalom részben azon a szemléleten alapult. hogy a kollektív tudattalan „az eszméknek abba az osztályába tartozik. hogy a személyes tudattalan a kollektív tudattalanra. fonák módon túl kell lépnünk a személyes énen. nem a személyes tapasztala­ tokból kibontakozó részére épül. az emberi pszichének a múltból örökölt.ígéret beteljesítése érdekében. mert agyának huzalozása képessé teszi bizonyos archetípusos mintázatok és szimbólumok észlelésére. A kollektív tudattalan Maga Jung is elismeri. vélte Jung: nem tapasztaltak még annyit a valóságból. Az emberi újszülött nem „tiszta lap". az egyénhez tartozik. hogy már magában a tudattalan is irreálisnak tetszett mindaddig. és meg kell értenünk ennek a mélyebb kollektív tudásnak a működését. amelyek befolyásolják az egyén érzéseit és cselekedeteit. Ezért fantaziálnak a gyerekek olyan sokat. hogy az egyes ember egyediségét megragadhassuk. de aztán hamar befogadják őket és megbarátkoznak velük". amely szerint az emberekben egy egyetemes tudat jut érvényre.

Ha egy férfi „kivetíti" egy valóságos nőre pszichéjének feminin oldalát. akik „megigézik a fiatal férfiakat és kiszívják belőlük az életet" Régen vagy istennő. a nő eszményítésében vagy iránta való intenzív érdeklődésben van jelen. Adolf Bastian német etnológus „elemi" vagy „ősi" gondolatokként emlegette őket. Ezek az elemi gondolatok azonban nem csupán antropológiai szempontból figyelemreméltók: általában az archetípusok alakítják a mindennapi életünkben fontos emberi kapcso­ latokat. és újra meg újra megfigyelte jelentkezésüket a törzsi és hagyományos népi kultúrákban. az anya. az antropológiában kollektív reprezentációkként szerepel­ nek. de ő lesz a célpont. egyénileg pedig álmokban és látomásokban nyilatkoznak meg. A kiválasztott nő személye nem indokolná az ilyen reakciót. nimfák és más olyan nőalakok képviselik. Az archetípus a férfi életében a nő iránti rajongásban.Az archetípusok mítoszokban és tündérmesékben. a külvilágba kihelyezett oldalát veszíti el. például olyanokat. a kísértet vagy a csaló a mítoszokban. mint az anima. AZ ANIMA. Archetípusok és komplexusok Jung számos archetípust vázolt föl. Itt kettőt mutatunk be közülük. hableányok. amelyre a férfi animája áttevődik. Ezért okozhat egy kapcsolat felbomlása összeomlást a férfiban. nőnemű alakban. A mitológiában „motí­ vumokéként. a bölcs öregember. Az anima lelket jelent. akik fölött a férfiaknak nincs hatalmuk. aki a szakítással a maga egyik. történetekben. az árnyék. vagyis olyan nőalakok­ ként. 303 . a gyermek. azonban ez nem tudatosodik bennünk. ezzel az illető nő fontosabbá válik számára. vagy boszorkány képében jelent meg. A mitológiában szirének.

hogy felrázzon minket. Jung az anyát tekintette a legfontosabb archetí­ pusnak. az ilyen nő él-hal a gyermekeiért. rendkívül becsvágyó. Nők esetében a komplexus túlságosan erős anyai ösztönben nyilvánulhat meg. AZ ANY\. hogy ho­ gyan kellene élni. a nevelőnő. intenzív élményekre vá­ gyik . A férfiak esetében ez a komplexus Don Juan-komplexus alakját öltheti.a célja mindenképpen az. „anyakomplexusról" beszélünk. Csodálatos vagy rettentő erővel lép be az életünkbe . Lehet azonban negatív jelentése is: a szerető anya megjelenhet a rettegett anya vagy a sors istennője képében. Az archetípus pozitív oldala az oly sok festőt és költőt megihlető anyai szeretet és me­ legség. Az anya archetípusát megtestesítheti a valódi anya.Minden olyan alkalommal. sorsszerűén kerít a hatalmába minket. miként a többi archetípus. az Isten anyja vagy Zsófia. mert úgy érezte. Ha valakiben megbomlik ennek az archetípusnak az egyensúlya. Az anima. s belátjuk. a Föld. Az élet hétköznapi dolgaival nem törődik. hogy az illető férfi min­ den nőnek tetszeni akar. amin azt értjük. a forrás és a kút. hogy ebben az összes többi is benne van. az ország. hogy . a felszántott mező. bármilyen formában. a kert. vagy az az anya. A férfiak kezdetben sokszor a 304 . a mostohaanya. a gyermekgondozó. Az anyakomplexusos férfi azonban forradalmár szellem is lehet: szívós.„az élet őrült és értelmes egyszerre". Ebben az esetben a férje csupán egy „bútordarab". a nagy­ mama. a tenger. az erdő. aki Démétér és Koré mitikus történetében újra leánnyá lesz.Jung szavaival . Jelké­ pes alakok is betölthetik ezt a szerepet mint Mária. állhatatos. amikor fellángol a szeretet a képzelet vagy szövevényes érzelmi kapcsolat az anima működik mindkét nem­ ben. További anyaszimbólumok az egyház. az anyós. Az anima jegyében elvetjük racionális elképzeléseinket arról.életre. feláldozza értük saját egyéniségét. amelytől első identitásunkat kapjuk a világban.

s ezzel . Önálló szférát alakít ki. és csak később fedezi fel. vagy keresik a szerelmi kalandokat. védelmező és gyógyító archetípusok a lelki törést szenvedett hívő számára. akik ennek az archetípusnak a hatása alatt állnak. és féltékenyek az anyjukra. ha az anyja tanulatlan.megnyitotta az utat az emberi élet elsivárosodása 305 . Ugyanakkor a „vetítőernyő" szerepét is betölthetik ezek a nők. hogy szembeszegüljön az anyjával és távolabb kerüljön tőle. Az emberek szükségét érezték. Spirituális archetípusok Miért olyan fiatal tudomány a pszichológia? Jung szerint azért. például intellektuel lesz. Más nők. A katolicizmus gaz­ dag képi világát és dogmarendszerét puszta „babonának" minősítette. esetleg tudattalan incesztuózus kapcsolatban állnak bio­ lógiai apjukkal. A reformáció szembeszállt ezekkel a jelképekkel. hogy ne hasonlítson a biológiai anyjához. s a vallások a psziché minden része számára bőséges alkalmat adtak erre. mert az emberiség történelmének nagy részében egyszerűen nem volt szükség rá. A nős férfiak érdeklik őket. Nemegyszer házastársának ki­ választásában is az a cél vezérli. hogy elidőzzenek az újjászületés és átalakulás eszméi és képei fölött. A mitológiák és vallások csodálatos képi világa tökéletesen ki tud­ ta fejezni az örök archetípusokat. Az archetípus más változataiban a nő bármire hajlandó azért. A katolikus egyháznak a szeplőtelen fogantatásról és a szentháromság­ ról vallott sajátos nézetei nem a szeszélyes képzelet szüleményei.Jung szerint .nőiessége és ártatlansága miatt vonzódnak az anyakomplexusos nőhöz. amelyre a férfi az animáját kivetíti vagy externalizálja. hogy valójában kit is vett feleségül. ha­ nem jelentést hordoznak.

a teljes és elpusz­ títhatatlan én. a lélek legmélyebb és legfelső rétegeit egyaránt le kell kötnie. Minden emberben van vallásos ösztön. akik lehetősége­ inkben mindig is voltunk. Az individuáció nem más. Számos mítosz mutat rá. milyen nagy szükségünk van arra. hogy a valóság szilánkjai vagy a komplexusok eltérítsék önmagától. de olyan világi hit alakjában is. Kanyargós. Jung kitért az én (Selbst) meghatározására is. aki többé nem hagyja. A folyamat eredménye a szó igazi értelmében vett individuum. Ez a reintegráció azonban nem valósítható meg racionális gondol­ kodás révén. Az igaz spiritualitásnak mind a tudatot. Számára az én különbö­ zik az egotól. „ahogy a nagyobb kör magában foglalja a benne levő kisebbet" Míg az ego a tudattal áll kapcso­ latban. „Egyikőnk sem tud megszabadulni attól az előítélettől. mint a kommunizmus vagy az ateizmus. 306 . ami megjelenhet istenhit­ ként. pontosabban magában foglalja azt. váratlan fordulatokkal tarkított út vezet ide. beteljesíteni egyedi létünk ígéretét. hogy önma­ gunk kiteljesítése érdekében túllépjünk az értelmen.felé. amikor az ember végre képes integrálni a benne rejlő ellentéteket: a tudatos ént és a tudattalant." Individuáció Az „individuáció" fogalmával Jung azt az állapotot írta le. addig az^na személyes és kollektív tudattalanhoz tartozik. hogy embernek született. mint azzá válni. mind a tudattalant.

kígyó.A gyógyító mandala Az archetípusok és a kollektív tudattalant Jung mandalák reprodukcióival illusztrálta .absztrakt ábrákkal. vá­ ros. szem és így tovább . A különféle motívumok .tojás. hogy ha valaki rajzol vagy fest egy mandalát. felszínre kerül. csillag vagy nap. de jelzik. vár. lótuszvirág. amint egy istálló­ ról „leveszi a rontást". az Jung szerint általában a pszichés gyógyulás kezdeti jele. Záró megjegyzések Technikai vívmányaink és tudásunk alapján modem. hogy az csak később lesz nyilvánvaló. az archetípusok egyszerűen új kifejeződési formát találnak 307 . hogy az illető előrébb lépett az individuáció folyamatában. A modern életforma mellett sem engedhetjük meg magunknak. Terápiás gyakorlatában Jung azt tapasztalta. Azt mutatja. kívánságai. Mindez egy vasúti pálya árnyékában történt. amelyen transzeurópai expresszvonatok robogtak végig napjában többször. és gyakran úgy hatnak az egyénre. a min­ tákban. Úgy vélte. hogy a mandaláknak „má­ gikus" hatásuk van. amelyek neve szanszkrit nyelven kört jelent. tükrözik a mélyen az egyén tudatos gondolkodásának szintje alatt zajló folyamatokat. Jung szerint azonban lelkűnkben „primitívek" vagyunk. Ha elhanyagoljuk énünknek ezt az oldalát. szimbólumokban és alakzatokban kifejezésre jutnak tudattalan ismeretei.nem valamilyen nyilvánvaló okból jelennek meg a rajzokon vagy festményeken. civilizált embernek érezzük magunkat. Jung egyszer Svájcban megfigyelt egy boszorkánydoktort. rendet visznek a psziché zűrzavarába. A hatás a tudat­ talan felszabadításán alapul: amit a szőnyeg alá söpörtünk. hogy ne foglalkozzunk tudattalan énünkkel. Ha valaki képes értelmez­ ni a képeket.

308 . napjainkra egy tudomány . különös és erőteljes módon jelentkeznek az archetípusok. Pszichiátriára szako­ sodott. A Baseli Egyetemen orvosi tanulmányokba kez­ dett 1895-ben. Általában véve a tudományos gondol­ kodási sémáról Jung így nyilatkozott: „A menny a mi szemünkben a fizi­ kusok kozmikus terévé változott. és nagy házat építettek Kusnachtban családjuk számára. Ezt a titkos nyugtalanságot csak egy új típusú lélektan lenne képes megszüntetni.helyettesítette.. amelyek egykor segítségünkre voltak az élet változásainak és tágabban vett értelmének megfejtésében. Carl Jung Kesswilben (Svájc) született 1875-ben. ilyenkor az önismeret hiánya csapdába csalhatja az embert. és kisiklatják gondosan kidolgozott terveinket.maguknak. amelyet nem a lélek megérté­ sére vagy táplálására dolgoztak ki. az úttötő pszichiáter Eugen Bleuler mellett. De »a szív parázslik «." A mai férfi és a mai nő abban a spirituális űrben él. és a következő években sikeres magánpraxist alakított ki.. amelyet egykor oly jól kitöltött a vallás és a mitológia. hogy folytathassa tanulmányait. Apja halála után kölcsönt kellett fölven­ nie. 1903ban házasságot kötött Emma Rauschenbachhal. amely számol a psziché mély rétegeivel. aki jelen­ tős vagyont örökölt. de ha rés támad közöttük.a pszichológia . és 1900-tól Zürichben. s valahol létünk gyökereinél titkos nyugtalanság mardos minket. protestáns lelkész fiaként. Az ősi szimbólumokat. a Burghölzli Klinikán dol­ gozott. A Zürichi Egyetemen 1905-től adott elő pszichiátriát. A tudattalan általában támogatja tudatos döntéseinket.

Utazásai során amerikai és afrikai őslakosok életét tanulmányozta. 68 C. Budapest 309 . oldal). Svájcban halt meg 1961-ben. Budapest 69 C. Ez­ után. erősen foglalkoztatta az etnológia és az antropológia. Jung: A lélektani típusok általános leírása. ford. A II. 1937). világháború után Jungot az a bizonyítékokkal alá nem támasztott vád érte. 87. A lélektani típusok (Allgemeine Beschreibung dér Typen69 1921). szakításuk nagy port vert fel. valamint a pszichológiai tí­ pusok elméletét (lásd még az Isabel Briggs Myersről írot­ takat. Európa. Symbols o f Transformation (Az átalakulás szimbólumai. 2 0 0 6 . a maga útján járva dolgozta ki Jung a szinkronicitás és az individuáció fogalmát. hogy a nácikkal rokonszenve­ zett. 1912). Eu­ rópa 1990. az utószót és a jegyzeteket írta Bodrog Miklós. Nagy Péter. G. 1957). 1911-1912). 1944) és The Undiscovered Self (A fel nem fedezett Self. Psychologie und Alchemie (Lélektan és alkí­ mia.1912-ben szakított Freuddal. G. További munkái: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába68 (Über die Psychologie des Unbewussten. két évvel később távozott a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaságból Mivel Freud őt tekintette örökösének.. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Psychologie und Religion (Lélektan és val­ lás. ford.

2 6 és 5 0 éves kora között körülbelül minden hatodik-tizedik nőnek volt házasságon kívüli nemi kapcsolata.. hogy a szexuális izgalmat láznak. igazolja azt a széles körű tapasztalatot. Mivel az emberek a társadalmilag helytelenített szexuális tevékenységet jobban el akarják titkolni. tűznek. Az. hogy a házasságon kívüli szex példái és gyakorisága a mintában valójában magasabb volt. hogy ilyenkor a bőrfelszín hőmérséklete emelkedik. előfordulhat. hogy a testhőmér­ séklet emelkedik.. ami mindig felgyorsul. oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255. amit a társadalom vagy vallás megenged számunkra. forróságnak vagy melegnek mondjuk. oldal) 310 . mint amit felmérésünkben feltártunk. A szexuális aktus során még a nagyon hideg láb is meleggé válik." „A felmérésben szereplő férjezett nők körülbelül negyedének (2 6 % ) volt már negyvenéves korára há­ zasságon kívüli nemi kapcsolata." Dióhéjban Nagy űr tátong szexuális életünk változatossága és kiterjedtsége. ez részben a periferális vérkeringés miatt van. oldal) Sigmund Freud: Álomfejtés (199. mint az elfogadottabbakat. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395. pírnak. ha szexuális válaszreakció történik.1953 A nő szexuális viselkedése „Bárki tapasztalhatja szex közben a saját vagy szexuális partnere testfelületén. valamint a között. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99.

31. Alfréd Kinsey szakmai élete túlnyomó részében mérges darazsakat tanulmányozó zoológusként dolgozott. Természetesen 311 . A hallgatóknak ilyen kérdéseik voltak: „Milyen hatással le­ het a későbbi házaséletre a házasság előtt átélt orgazmus vagy szex?" „Mi a normális és abnormális a szexualitásban?" Kevés meglévő tudásukat. Az Indianai Egyetem Bloomington campusán meglehetősen távolságtartó középko­ rú professzorként ismerték. hogy mindezt megszervezze. mint az ember szexuális magatartásáról. aki többet tud a rovarokról. Kinsey pedig hamar felismerte. hogy induljanak kurzusok házas vagy házassá­ gukra készülő hallgatóknak. és Kinseynek jutott a feladat. filozófiai vagy társadalmi normák formálták ki. de ezt az angol kormány betiltotta. fejezet Alfréd Kinsey A híres szexológus. mint az emberekről. Henry Havelock Ellis angol fizikus tárgyalta először egzakt. olyannak. érzelmek­ től mentes módon a témát a Studies in the Psychology ofSex (A tanulmányok a szex pszichológiájából) című munkájában (melyet 1897 és 1928 között hét kötetben adtak ki). hogy ma részben őt tartják a szexuális forradalom előkészítőjének? Az 1930-as évek végén az Indianai Egyetem Nőhallgatóinak Egyesü­ lete kérvényt nyújtott be. Hogyan jutott el odáig. eleve vallási. hogy a tudomány sokkal több ismerettel rendelkezik az apró rovarok viselkedéséről.

addigra Freud már sokat lazított a szexuális témára nehezedő tiltáson, de mindenre kiterjedő kutatást soha senki nem végzett a témában.Így esett, hogy 1938-ban Kinsey hozzálátott az adatgyűjtéshez. Tíz évvel később Kinsey és csoportja kiadta a Sexual Behavior in the Humán Male (A férfi szexuális viselkedése) című munkát, amely, bár egyetemi hallgatók számára íródott, óriási meglepetésre felkerült a si­ kerlistákra (csak az Egyesült Államokban több mint félmillió fogyott el belőle). Kinsey neve országosan ismert, a szexuális kutatást végző Kinsey-féle intézet pedig híres lett. Ezt a könyvet öt év múlva a 800 ol­ dalas Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) című kötet követte, amit Paul Gebharddal, Wardell Pomeroyjal és Clyde Martinnal együtt írt. A két kötetet, talán mert a címeket túl zavarba ejtőnek találták ahhoz, hogy az olvasók könyvesboltban vagy könyvtár­ ban keressék, egyszerűen „Kinsey-jelentések"-nek nevezték. 1953-ban, amikor a második könyv megjelent, a Time magazin a borítóján hozta Kinsey képét.

A történetek összegyűjtése
A kutatás a Kinsey-jelentések alapja, a történelem egyik legnagyobb tudo­ mányos kísérlete volt. Közösen hozta létre az Indianai Egyetem és a Nem­ zeti Tudományos Szervezet a Szexuális Problémák Kutatására, Róbert Yerkes vezetésével (aki intelligenciamérés és az állati viselkedés kutatásá­ ban jeleskedett). A kutatást a Rockefeller Alapítvány támogatta. A tanulmány a kutatási módszerek fejlettségével a nagy népesség kö­ rében is meglehetősen pontos mérési eredményeket hozott, nemcsak néhány esetleírásra támaszkodott. Ha számításba vesszük, hogy a szex általában nem nyílt közösségi tevékenység, hogyan remélhette Kinsey,

312

hogy megbízható információhoz jut e témában? A különféle amerikai államok törvényei alapján lehetséges volt, hogy vádat emelnek azok el­ len, akik önként mesélnek magukról. így a Kinsey-teamnek ki kellett dolgoznia az interjúkészítés olyan módszerét, amely biztosította, hogy a válaszadók személyazonossága nem derül ki. A válaszadóknak 350, szexuális élettörténetükre vonatkozó kérdésre kellett felelniük, és a megkérdezettek némelyike naplót vagy naptárat is mellékelt, melyekben napi rendszerességgel rögzítették szexuális tevékenységüket. Vizsgálták a szexuális viselkedés minden oldalát, életkor, családi állapot, műveltségi szint, társadalmi osztály, vallásos neveltetés vonatkozásában, és aszerint is, hogy a válaszadó falun vagy városon él-e. Szinte hihetetlen, de 1938-tól 1956-ig 17 000 embert vizsgáltak meg. Maga Kinsey több mint 5000 interjút készített. A Sexuality in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése) alapját 5940 amerikai fehér nő esettörténete képezte, ehhez adódott hozzá 1849 más kategóriákba eső nő története. A könyv a női interjúalanyok foglalkoztatottságának széles skáláját mutatja, a katonai ápolónőktől főiskolai hallgatókig, táncosok­ tól gyári munkásokig, közgazdászoktól testnevelő tanárokig, filmrende­ zőktől pénztárosnőkig terjedt a megkérdezettek köre, és női elítélteket is meginterjúvoltak.

Az eredmények
A puszta adatok óriási tömegéhez a pszichológia részterületeit felhasz­ nálva a biológia, etológia, pszichiátria, élettan, antropológia, statisztika és jog szempontjait is hozzátették A nő szexuális viselkedése című mun­ kában, mely így jóval vaskosabbra duzzadt, mint az első Kinsey-jelen­ tés, és jóval nagyobb figyelmet szentelt az életkorok szerinti szexuális

313

élettörténetnek. A száraz tudományos nyelv, a megszámlálhatatlan sok oldalon át burjánzó grafikonok és táblázatok ellenére sokkal meghökkentőbbnek tűnt, mivel a női szexualitás körében sokkal több tabuval találkozunk - az interjúalanyok pedig döbbenetesen őszintén számol­ tak be mély, személyes titkokról. A könyv sok különféle megkérdezett válaszait tartalmazza, és több ezer eredményt közöl. Többek között például a következőket:

Önkielégítés, orgazmus és fantaziálás
• A gyerekek kétéves koruktól folytatnak önkielégítést. • Az orgazmus elérésében, nőknél, férfiaknál egyaránt, a nemi szer­ vek puszta izgatásánál nagyobb szerepet játszik a testen alkalma­ zott ritmikus nyomás. A nemi aktus során az izmok feszültségi állapota a teljes fiziológiai reakció elengedhetetlen része. • A hüvelyfalban csak nagyon kevés idegvégződés található. A nő önkielégítéskor több gyönyört élvez a csikló, a kis- és nagy szemé­ remajkak izgatásában, mint a hüvelyen belüli stimulációban. • Nagy általánosságban a férfiak önkielégítés során szívesebben fantáziáinak, hogy elérjék az orgazmust, míg a nők megelégsze­ nek testi érzetekkel. A nők 2%-a azonban egyedül, fantaziálás so­ rán is átélt már orgazmust. • A megkérdezett nők 36%-a vallotta be, hogy házasság előtt soha, egyetlenegyszer sem volt orgazmusa, jelentős részüknek később, a házasság során sem. • A nők a férfiakhoz hasonlóan álom közben is átélnek orgazmust: a nők 65%-ának van erotikus tartalmú álma, míg 20%-uk él át orgazmust éjszakai álom közben.

314

• A közkeletű nézet szerint a nők lassabbak a szexuális válaszreak­ cióban, mint a férfiak, és több időre van szükségük az orgazmus eléréséhez, de a vizsgálat során az derült ki, hogy önkielégítésnél a nőknek átlagosan 3-4 percre van szükségük az orgazmus eléré­ sére - nem sokkal több időre, mint a férfiaknak. • Bár több ezer éve makacsul tartja magát a hit, hogy az önkielégí­ tés káros az egészségre, Kinsey nem talált tudományos bizonyíté­ kot erre. Az egyetlen károsodás lélektani természetű: a lelkiismeret-furdalás okozta szorongás.

A közösülés nélküli szexuális kapcsolatok és a petting
• Míg a férfiak a petting során könnyen erotikus izgalomba jönnek, meglepően sok nő nem tud ezen a módon fölizgulni. Általában elmondható, hogy míg a férfi megfelelő fizikai ingerlés hatására azonnal felizgul, a nő erotikus késztetése sokkal inkább múlik pillanatnyi érzésein. • A férfi szexuális késztetése kamaszkorban, hirtelen jelentkezik, a serdülőkor folyamán gyorsan emelkedik, majd huszonéves korá­ ra beáll. A nő szexuális késztetése ezzel szemben sokkal inkább lassú ívű, és válaszreakciói inkább lélektani természetűek. • A férjezett nők 64%-ából, akik már a házasság előtt átéltek orgaz­ must, mindössze 17% tapasztalta meg ezt közösülésből eredően. A többiek petting, önkielégítés, álmok vagy leszbikus kapcsolat során élték át ugyanezt. • A nőket kevéssé lehet felizgatni mellük ingerlésével, mint a férfia­ kat. Csak a nők fele vallotta, hogy szexuális örömet él át melle izgatásának hatására.

315

Házasság előtti szex
• Az 1940-es évekre már rengeteg írás gyűlt össze, mely határozot­ tan állította, hogy a házasság előtti szex el nem múló megbá­ náshoz és lelki károsodáshoz vezet, különösen a nők körében. Kinsey kutatása kimutatta, hogy azon nők 77% -a, akiknek már házasság előtt is volt szexuális kapcsolata, ezt később egyáltalán nem bánta. • Azok, akik házasságuk előtt egynél több férfivel létesítettek sze­ xuális kapcsolatot, még kevésbé bánták meg ezt. Kinsey arra a következtetésre jutott, hogy a házasság előtti szexuális tapasz­ talat bizonyos foka - a „promiszkuitás" - ténylegesen kiegyen­ súlyozottabb párkapcsolatot eredményez, miután a nő férjhez ment, mivel a szex körüli szokásos problémázásban már ke­ vesebben vesznek részt. Érdekes módon, azon nők 83%-a sem bánta meg a házasság előtti szexet, akik az aktus után teherbe estek.

Házasságon kívüli szex
• Negyvenéves korára a Kinsey felméréseiben szereplő férjezett nők negyede létesített házasságon kívüli nemi kapcsolatot. A házassá­ gon kívüli szex a nők harmincas és korai negyvenes éveiben volt a leggyakoribb. • Fiatalabb nőknek a házasságon kívüli szex iránti alacsonyabb ér­ deklődése azzal magyarázható, hogy jobban kötődnek társukhoz szexuálisan, illetve azzal, hogy férjük ragaszkodik hozzá, hogy feleségük szexuálisan is kizárólag az övék legyen.

316

• A szokványos vélekedés ellenére, miszerint a férfiak szeretnek szexuális viszonyt kezdeményezni fiatalabb nőkkel, sokuk tény­ legesen a nála idősebb vagy vele azonos korú nőkkel kívánt vi­ szonyt folytatni, részben azért, mert nekik nagyobb a szexuális tapasztalatuk. • Azon nők közül, akiknek házasságon kívül nem volt nemi kap­ csolatuk, 17% mondta azt, hogy határozottan fontolgatja ennek kipróbálását, legalábbis nem zárja ki a lehetőségét. De a már „fél­ relépett" nők közül is 56% vallotta, hogy valószínűleg újra meg­ tenné.

Néhány más meglepő tény
• A „misszionárius póz" európai és amerikai kulturális szokás, de hogy miért, Kinsey nem tudta. Az európai és amerikai kultúrán kívül nem kedvelték annyira, és más emlősöknél ritkán lehet megfigyelni. A nyugati kultúra továbbra is előnyben részesítette ezt a szexuális pozitúrát, annak dacára, hogy a nő sokkal előbb eljuthat az orgazmusig, ha ő van felül, mert akkor úgy mozoghat, ahogy neki jó. • Mély szexuális elragadtatóttságban lévő férfiak és nők arcán ugyanolyan kifejezés látható, mint testi kínzást átélőkén. • A nemi aktus csúcspontja felé közeledve, mindkét nemnél csök­ ken a tapintás- és fájdalomérzet, a látás beszűkül. • A művelt nők körében magasabb volt a szexuális tapasztalat ará­ nya, valószínűleg azért, mert magukat „felvilágosultabbnak" tar­ tották, és kevésbé voltak kiszolgáltatva a női szexualitást sújtó tabuknak.

317

Záró megjegyzések
Ha Kinsey biológus volt, miért lett A nő szexuális viselkedése és ennek iker-műve klasszikus a pszichológiában? Az 1950-es évekbeli Ameriká­ ban a pszichológiát inkább a viselkedéssel hozták összefüggésbe, sem­ mint azzal, ami a tudatban játszódik, Kinsey munkája pedig az ember szexuális viselkedéséről szólt. A Kinsey-csoport azt akarta megmutatni, hogy az ember nem tagadhatja emlős (azaz „állati") örökségét; a szex­ szel kapcsolatban fiziológiánk határoz meg bennünket, hogy az inger­ lésre meghatározott válaszreakciókat tudjunk adni. Noha szeretjük azt gondolni, hogy a szexuális aktus a szerelemről szól, Kinsey azt akarta demonstrálni, hogy ez kevésbé múlik a magasabb rendű tudaton, mint ahogy azt hinni szeretnénk. Mégis, ami a tudomány emberét illeti, Kinsey elkövette azt az alap­ vető hibát, hogy elmosta a határvonalat a megkérdezettjei - akikkel ő készített interjút - és saját magánélete között. Akik mellette voltak, beleértve feleségét és kollégáit is, a „kutatás" nevében gyakran kerül­ tek fülledt és szokatlan helyzetekbe. A Kinsey-jelenségnek e kevés­ bé csodált oldalát előnyösen mutatja be a 2004-es Kinsey című film, melynek főszerepét Liam Neeson játssza. Egy egész fejezetet szentelt a homoszexualitásnak, egy másikat pedig a pre-pubertáskori szexuális já­ téknak. Kinsey olyan területek felé fordult, mint például a pornográfia (még a Playboy előtti időkben), szex graffiti, szado-mazochizmus, ál­ latok által végzett erotikus ingerlés, csoportos szex és voyeurizmus. Az ember szexuális anatómiáját és a szex és orgazmus közbeni fiziológiai válaszreakciókat részletesen bemutató részek többet tettek annak érde­ kében, hogy az amerikaiakat megismertessék a saját testükkel, mint ko­ rábban bármi más felvilágosító munka. Még ma is ritka az olyan ember, aki ne tudna valamit tanulni e fejezetekből.

318

A konzervatív ízlésűek Kinsey munkáját a civilizáció hanyatlása kez­ detének tekintették. Sokat támadták, mert könyvébe belevette a szexuá­ lis bűnelkövetőket is (1300 ilyen embert kérdeztek meg). Kinsey mégis ugyanabban látta önnön jelentőségét, mint Kopernikusz vagy Galilei: leírta mindazt, amit a külső világban látott, és ami nem tisztelte a teoló­ gia és erkölcs dogmáit. Tekintve, hogy kutatása tárgya a szex volt, talán elkerülhetetlenül lett híres.

Alfréd Kinsey
Kinsey New Yerseyben, Hoboken városban született 1894ben. A család három gyereke közül ő volt a legidősebb. Apja, aki műszaki ismereteket oktatott egy helyi egyete­ men, elkötelezett és zsarnoki természetű metodista volt. Kinsey olyan környezetben nőtt fel, mely a szexről szóló bármely beszédet vagy a szexről való tapasztalatgyűjtést száműzte. Aktívan tevékenykedett a cserkészcsapatban, szerette a táborozást, a szabad levegőn való életet. Az egyetemre kerülve engedett apjának, és műszaki órá­ kat vett föl, de elszánta magát, hogy biológiát tanul. Két év múlva, apja akarata ellenére beiratkozott a Maine-i Bowdoin College-ba, ahol biológiából és pszichológiából magna cum laude fokozattal diplomázott. A Harvardon biológiából doktorált 1919-ben, a következő év pedig meg­ hozta neki a zoológia vendégprofesszora állást az Indianai Egyetemen. Élete utolsó éveiben sokat kellett küzdenie azért, hogy folytathassa a vizsgálódást. Célja az volt, hogy 100 000

319

embernél végezze el a felmérést. 1954-ben vallásos csopor­ tok nyomást gyakoroltak a Rockefeller Alapítványra, hogy szüntesse be éves támogatását. 1956-ban érte a halál. További munkái: An introduction to Biology (Beveze­ tés a biológiába 1926), valamint The Gall Wasp Genus Cynips: A Study in the Origin o f Species (A Cynips nem­ zetségbe tartozó gubacsdarázs: Tanulmány a fajok eredeté­ ről 1930) és a The Origin ofHigher Categories in Cynips (A magasabb rendű Cynipsek eredete 1935).

oldal) Harry Harlow: A szeretet természete (255. Budapest. Nézetem szerint ezek a tapasztalatok nem csak a szexuális kielégülés alapját képezik. Laing: A megosztott én (333. Unoka Zsolt 322 . Solymár 7 Fordította Beran Eszter. Beran Eszter. oldal) 70 Melanie Klein: Irigység és hála tanulmány a tudattalan forrásokról. Mindez az irigy ember számára olyasvalami. aki stabilan megalapozta jó tárgyát. Unoka Zsolt 1 72 Fordította Beran Eszter. Érintkezési pontok Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. és ezért irigysége csak még jobban felerősödik. felnőttkorában is kárpótlást talál veszteségei és nél­ külözései során. "71 Dióhéjban A fájdalomhoz és az örömhöz való csecsemőkori viszonyunk meghatározhatja a felnőttkorba átvien­ dő alapvető életszemléletünket. Animula. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. hanem minden későbbi boldogságét és lehetővé teszik az egység érzését egy másik személlyel. ford. 2 0 0 0 . a hála alapját pedig az örömteli élvezet képezi. oldal) Jean Piaget: A gyermek nyelve és gondolkodása (395.1957 Irigység és hála7 0 „A csecsemő csak akkor tapasztalhatja meg a teljes élvezetet. "7 1 „A csecsemő. Freud úgy beszélt a csecsemő szopási élvezetéről mint a szexuális kielégülés prototípusáról. D. amit soha nem érhet el. oldal) R. mivel soha nem lehet elégedett. Unoka Zsolt. ha már teljesen kifejlődött a szeretetre való képessége.

hogy a gyermekkor a felhőtlen boldogság időszaka.32. Klein ellenlábasai végül elér­ ték a céljukat. meghatározza a szeretet képességét. lelki életüket nem vették ko­ molyan. az emberi élet első néhány hónapjára koncentráló szakágát hozta létre. és három gyermeket szült. Melanie Klein ott vette fel a fonalat. és kétségbevonhatatlan hatással volt a gyermekpszichológiára. benne a fantáziákra. Klein sosem járt egyetemre. a „Kleiniánusokat. A gyerekek haragját. szomorúságát és lelkese­ déshiányát testi tényezőkkel magyarázták. köztük Anna Freud a kisgyermekek­ re fókuszáltak. mielőtt pszi­ choanalitikus lett. Úgy vélte. a pszichoana­ lízis egy új. 323 . mint az irigység és a hála. ahol Freud letette. elhárításaira és szorongásaira helyezte a hangsúlyt. de Klein a csecsemő gondolkodására. mert sikerült félreállítani őt. ám munkája iránt felélénkült az érdeklődés. a csecse­ mőnek környezetéhez való viszonyulása (konfliktusai) a felnőtt korra is kiható mintát alkot." akik az 1940-es években intellektuális háborút indítot­ tak a freudiánusok. Más pszichoanalitikusok. De Freud rámutatott. fejezet Melanie Klein Freud előtt úgy gondolták. amelyek a felnőttkor felé haladva formálják személyiségüket. frusztrációját. és az olyan alap­ vető jellemvonások kialakulását. Ám ez a késői pályakezdő fanatikus híveket vonzott. hogy a gyermekek jelentős konfliktusokat élnek át. köztük Anna Freud ellen.

hogy érzelmeinket gyakran egy „tárgy". a mell lehet „jó" vagy „rossz. hogy munkássága a freudi „tárgykapcsolatokon" alapult. azt. Ezekből az esszékből és cikkekből megismerhetjük híres témáját. de néha akár a személy egy része felé fejezzük ki. Röviden: a „paranoid-szkizoid" pozíció azt jelenti. 324 . a gyermekkori „paranoid/szkizoid" és „depresszív" pozíciót. mielőtt kialakítanák saját egojukat vagy énélményüket. Ezek a hasított érzések az ember első szorongás-élményei. Ezt a hasítást nevezi Klein „paranoid-szkizoid" pozíciónak. A csecsemők vagy idealizálják a mell szeretet. Klein szerint a csecsemő első tárgykapcsolata az anya mellével ala­ kul ki. a csecsemők „introjektálják" (befelé ve­ títik). attól függően. ami azt jelenti. ez válik a gyermek minden érzelmének fókuszpontjává." és minden látens szeretet. hogy a csecsemők megpróbálnak valamiféle szabályozást alkalmazni a külső és belső világra. ha szükségletük nem nyer azonnali kielégítést. vagy szenvednek. tisztán kell látnunk. hogy megértsük Kleint.Az Irigység és hála Klein élete utolsó 15 évében keletkezett írások gyűjteménye. hogyan analizált gyermekeket játéktevékenység közben. amely szerint a csecsemőkorban alakul ki az alap­ vetően irigy vagy hálás világszemlélet. általában egy személy. A cse­ csemő szempontjából.és táplálóforrását. vagyis önmaguk részeivé teszik. és ellent­ mondásos elméletét. Ami rossz magukban.vagy gyűlöletérzése a mellel való kapcsolatba összpontosul. Ami jó az anyában és az anyamellben. hogy jóllakott-e belőle. azt „projektálják" (kivetítik) az anyára. A paranoid/szkizoid pozíció Ahhoz.

másrészt a tárgy megsemmisítésére irányuló féltékenység. Klein szerint a szkizofrénia gyökerei a gyermek és felettes-énjének viszonyában keresendők. düh és agresszió van jelen (ez a csecsemő gyötrődő sírá­ sában és a mell „megragadásában" nyilvánul meg). hogy a gyermeki felettes-én félelmetes vagy szigorú anyafigurát érzékel. de Klein . amikor az nem áll rendelkezésre készségesen szeretettel. hogy a gyermek bűntudatot érez amiatt. hogy a gyermek első életévének második felében az ego fejlődése azt jelenti. 325 . hogy az anya iránti destruktív érzésekkel kapcsolatban bűntudatot éreznek és megfelelő „jóvátételi törekvéssel" reagálnak. Ezt a realisztikusabb képet a felettes-én (szuperego) .Klein szerint a Freud által leírt „életösztön" és „halálösztön" már csecsemőkorban is evidens. Az anyához már mindkét érzelemmel viszonyulnak. A depresszív pozíció abból ered.főleg a lányoknál . vagy jó és szerető magatartással igyekeznek érvényteleníteni ezeket a negatív érzéseket. Ezek az erők adnak ilyen intenzitást a „tárgykapcsolatoknak" Egyrészt elszántan szeretnék megkapni. és gyakran az az oka. gyűlölete és irigysége következtében elveszti az anyamellet/az anyát. figyelemmel vagy táplálékkal.már nagyon korai életszakaszban kimutatta azt. és a gyerekek kezdenek nagyobb felelősséget tanúsítani érzelmeikkel kap­ csolatban. Freud szerint a felettes-én kialakulásához évek kellenek. amire a túléléshez szükségünk van. Megjegyezte. ami jelentős szerephez kezd jutni a gyermek személyiségének alakításában. hogy a szeretet és gyűlölet szélsőséges érzései egyesülnek. A depresszív pozíció Klein megfigyelte. Amikor a csecsemőt anyja nem szoptatja tovább.a tár­ sadalmilag kondicionált „én" kialakulása segíti. hogy agressziója.

pontosabban megértik saját érzéseiket és vi­ lágukat. mert a kisgyerekek már jobban. az ürítésre és bizonyos történe­ tek és mozdulatsorok ismétlésére éreznek kényszeres késztetést és hajla­ mot. A gyász például nemcsak az elvesztett személyről. hanem belső veszteségekről is szól. Klein azt írta. Klein szerint a felnőttkori lelki egészség szempontjából alapvetően fontos. Az egészséges ego A gyermek első két életévében az evésre. A korai negatív állapotokat felnőtt kor­ ban bizonyos események reaktiválhatják. Felnőttként tudjuk. hogyan kezeljük az ilyen érzéseket felnőtt korunkban. 326 . szintén mintát ad ahhoz. csak hogy megvédjék törékeny énjüket.az elválasztás gyakran a depresszív pozíció katalizátorává válik. hogy kisgyerekként hogyan jutunk át a depresszív és szkizoid pozíción. és képesek jobban alkalmazkodni a realitá­ sokhoz. mert a gyermek úgy érezheti. Normális esetben a kisgyermekek elhárításai és neurózisa az életkor előre haladtával csökken. de a gyermek biztonságra törekvésének jeleként értelmezzük ezeket. sőt pszichotikus tendenciákat is kialakíthatnak. ő idézte elő ezt a veszteséget. A depresszív pozíció tulajdonképpen az érettség kezdetét jelenti. hogy ezek a kényszeres késztetések neurotikus tünetek. Ám az. hogy a gyermekek szorongást. hogy erős egot és ént alakítsunk ki.

Pétért. feloldatlan konfliktusaik dühét fejezik ki. hangosan rákérdezett. akik szülőjük/szüleik jó as­ pektusait internalizálják. meggyőződéseikben bátrak és általában „jó személyiségek". Klein hozzáfűzte. ha nem érzik úgy. vagy korai. hogy a gyerek két já­ téklovat csap össze. hogy ezek a gyerekek felnőtt korukra irigyek lesznek. Klein szerint azonban egyes gyerekek agresszívabbak és irigyebbek a többieknél. Miután Klein látta. Gyerekjáték Egy házaspár elvitte Kleinhez a fiukat. hogy összetörje azokat. Az irigység hatásaként a gyer­ mek kevésbé képes élvezni a gondoskodást és kevésbé hálás a kapott táplálékért és figyelemért. A gyermek igennel felelt. hogy külső forrásokból pótolják a hiányt. életük hátralévő részét azzal töltik. hogy szük­ ségleteik maradéktalanul kielégítettek. akik nem kapják meg. hogy a szeretet/gyűlölet hasításnak szeretetteljes. Velük ellentétben. vajon a lovak embereknek felelnek-e meg. hogy öccse születése óta Peter nagyon agresszívan bánik a játékaival. A ló-összeütköztetés tovább 327 . és nagyobb haragot éreznek anyjuk iránt. Elmondták. hogy kinőjenek belőle. hogy felnőtt ko­ rukban teljes mértékben élvezzék az életet és szeressenek. de segíti a gyermekeket abban. mindent meg­ tesz. támogató csecsemőkori környezet sem tudja elejét venni. amit legbelül éreznek. képessé teszi őket arra. amire szükségük van. Klein azt állítja.Az irigy és a hálás Ha a gyermekek csecsemőkorukban teljes mértékben kifejezhetik any­ juk iránt érzett szeretetüket. alapvetően pozitívan és hálásan szemlélik a világot. képesek lojalitásra. Ezzel szemben azok a cse­ csemők.

érdekeit és törekvéseit. hogy egy gyermek ilyen értel­ mezésekre képes. felnőtt gondolkodású emberek képesek meghaladni a „tárgykap­ csolataikat" és valóban figyelembe venni mások világnézetét. hogy ha a gyerekek nyelvén szó­ lunk. de ha belegondolunk. Ez a tendencia a felnőttkorban is megmarad. Csak érett. A tárgyak egymáshoz ütése a szexuális aktust képviselte.folytatódott. hogy szü­ léinkkel és gyermekeinkkel való kapcsolataink . bepillantást enged tudattalanjukba.vagy inkább saját szükségleteinkben gondolkodunk -. hogy Peter elfojtott érzéseit felszínre hozták. Azzal. hogy nem sokat gondolkodunk azon. Klein figyelte. hogy mi aggasztja őket. a játék a legjobb módszer lelki problémáik gyógyítására. Mivel a gyermekek nem tudják könnyen artikulálni gon­ dolataikat. hiszen valójában gyak­ ran kevésbé érdekel minket egy adott személy (személyisége). hogy ma­ . de Klein azt mondja. mint az. hogy csecsemőkorunkban egy adott személyhez (jel­ lemzően biológiai anyánkhoz) ragaszkodunk. ki is ez a személy valójában . hogy megfékezze agresszióját.még ha jók is . és nem kéne rögtön elvetnünk azt a gondolatot. Elrugaszkodott gondolatnak tűnhet. képesek megérteni ilyen tartalmakat is. hogyan elégíthetik ki alapvető szükségleteinket és kívánságainkat. Klein se­ gített a kisfiúnak.igen összetettek. Záró megjegyzések A freudi elmélet „tárgy" fogalma meglehetősen hűvösnek tűnik. hogy Peter meglátta szüleik szexuális aktusát. Szerinte az. és ez váltotta ki nála a nagyfokú fél­ tékenységet és szorongást. és abba. tagadhatatlan. akár nem. mégpedig úgy. ahogy a gye­ rekek játszanak. és arra a következtetésre jutott. az elmélet már értelmet nyer. Akár elfogadjuk Klein elméletét.

Vannak. és saját lányainak fejlődésén tesztelhette elméletét.gatartásunk megnyilvánulásainak és gátlásainknak jó része életünk első néhány hónapjában gyökerezik. misze­ rint a szkizofrénia. de ahhoz képest. hogy alapvetően kielégült vagy kielégületlen személyiség alakul ki. hogy orvos legyen. hogy egyetemre járjon. négy gyermek közül a legfiatalabbként. Kamaszlányként az volt a célja. a mániás depresszió és a depresszió a csecsemőkori paraniod-szkizoid és depresszív pozícióból ered. Klein stílusára nehéz ráhangolódni. 1882ben. amikor a természetes hajlamok és a környezet kölcsönhatása meghatározza. Mások úgy találják. Kritikus szemmel kell vizsgálni azt az elméletét. hogy meg­ tagadták tőle az esélyt. ezeket az állapotokat jellemzően manapság már nem a pszichoanalízis. ebbéli igye­ kezete nem mindig talált kedvező fogadtatásra. A Klein család Arthur munkája miatt 1910-ben Budapest­ re költözött. kifejezetten mélyreha­ tó gondolkodó volt. Melanie Klein itt fedezte fel Sigmund Freud 329 . Ahogy az a pszichoanalitikusok gyermekei esetében gyakran előfordul. mely megmagyarázza legmélyebb szükségleteinket és vágyainkat. hogy könyvei a legrosszabb végletekig elvitt freudiánus halan­ dzsa szövegek. de 1903-ben férjhez ment Arthur Klein kémikushoz. így nem mehetett egyetemre. hanem az agykutatás vizsgálja. Klein ezt alapvetően fontos időszak­ nak tartja. akik számára Klein gazdag gondolatvilágot jelent. Melanie Klein Bécs egyik középosztály lakta elővárosában született. Nyilvánvalóan saját gyermekkora hatott mun­ káira.

and Reparation: And Other Works (A szeretet. halála. Guilt.írásait. hogy 1935-ben meghalt fia. További munkái: The Psychoanalysis o f Children (Gyermekek pszichoanalízise 1932). Lánya. Freuddal az 1918-as budapesti pszichoanaliti­ kus kongresszuson találkozott személyesen. Sidonie. mindketten fiata­ lon hunytak el. és először Ferenczi Sándorhoz járt pszichoanalikus terápiába. Miután elvált férjétől. 1980-ban halt meg. Melitta pedig. 1926-ban Londonba költö­ zött és élete végéig ott élt. Hans. aki szintén pszichoanalitikus lett. bűntudat és jóvátétel és más munkák 1921-1945) az Irigység és hála kísérő kötete. 330 . Melanie Klein három gyermekével Berlinbe költözött. Emmanuel és nővére. anyja munkásságának egyik leghangosabb bírálója. A Lőve. Contributions to Psychoanalysis (Adalékok a pszichoanalízishez 1948). Klein személyes tragédiái között van szeretett bátyja. és az is. Klein élete nagy részében depressziótól és szorongástól szenve­ dett. ahol Kari Abraham pszichoanalitikus személyében mentorra talált. és a Narrative o f a Child Analysis (Beszámoló a gyermek­ analízisről 1961).

.

úgy ahogy van. A világ. ha nem egy hamis én irányítása alatt állnak . Ő k a m egtestesült cselszövés. értelm etlennek és céltalannak érzi az életét. mely olyan hullám okat bocsát ki. oldal) William Sryron: Látható sötétség (497. oldal) Melanie Klein: Irigység és háta (323. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. Egyesek ellene vannak. vagy elektromosan sokkolják. Ezek a hangulatok abból erednek. Hálószobája falába különleges készüléket rejtettek. hogy ellopják az agyát. Ramachandran: Az elme fantomjai (413.1960 A megosztott én „A paranoid szem élyiségnek specifikus üldözői vannak. m ind veszélyt jelen ten ek rá. céljuk. de ha az embernek valami okból nincs erős énélménye. hogy m aga a valóság üldözi. S. az élet kínszenvedés lehet* Érintkezési pontok Karén Horney: Belső konfliktusaink (279. A z ilyen szem ély ebben a fázisban úgy érzi. hogy az érzékelés ajtóit és/vagy a cselekvés ajtóit n em az egyén nyitja-csukja. és az em berek is. oldal) V." „ Időnként m indenkinek vannak olyan hangulatai. am ikor jelentéktelennek. oldal) 332 . m iközben alszik. am ik tompítják az agyát. " Dióhéjban Természetesnek vesszük az erős énélményt. de a szkizoid egyénekben ezek az érzések állandósultak.

Laing óta a tudomány nagyot lépett előre a szkizoid állapotokkal kapcsolatban a biológiai és neurológiai magya- . Ezért a pszichiáternek az a feladata. Laing azonban már 28 éves korában írt első könyvével hozzájárult ahhoz. Laing skót pszichiáter az 1950-es évek végén nekiült meg­ írni The Diviáed Self: A Study ofSanity and Madness (A megosztott én: Ta­ nulmány a józan észről és az őrületről)) című munkáját.a beteg számára értelemmel bír.egzisztencialista filozófiával színezett . A pácienseket az elmebetegségek hivatalos tünetei szemponjából vizs­ gálták és eszerint kezelték őket. Laing kínosan ügyelt rá. Célja az volt. a pszichiátriában az volt az uralkodó nézet. D. fejezet R. D." és ezt azzal érte el. Laing Amikor R. A megosztott énben nem a szkizofrénia orvosilag kutatott elméletét fogalmazza meg.33. hogy hangsúlyozza. hanem . hogy feltárta: a pszichózis specifikusan a szkizofréniával kapcsolatos pszichózis . hogy „behatoljon" a beteg elméjébe.megfigyeléseit írja le . hogy megváltozzon a pszichózisokról kialakult szemlélet.a szkizoid és szkizofrén betegekről. hogy a lelki egyensúlyát vesztett ember elmé­ jében értelmetlen fantáziák vagy rögeszmék zagyva halmaza kavarog. hogy „érthetővé tegye az őrültség állapotát és az őrültség kiala­ kulásának folyamatát.

az igazi kérdés az. minden próbálkozásával ellenállásba ütközik. mintha a diagnózis után nem is tartoznának az em­ beriséghez. mint bárki valós elmeállapotáról. hogy nem az elmegyógyintézetekbe zár­ tak az igazán őrültek. mi vezette őket arra. vagy lerobbanni. hogy úgy érzékeljék a világot. aki csak a „szkizofrén tüneteket" keresi. Laing megfi­ gyelte. Laing szemében a pszichiáterek által a páciensekre aggatott címkék többet mondtak a pszichiátriáról és a pszichiátria által teremtett kultúráról. Az ilyen páciensek nem azt akar­ ták. va­ lahogy arrogáns dolog a pszichiátriától. és extrém módon védelmezik a hamis személyiség mögötti ént. hogy meghallgassák őket. hanem azt. ahogy érzékelik. Óvakodj a pszichiátriától Könyvének első oldalain Laing hangot adott annak az 1960-as és 1970es években elterjedt nézetnek. hogy milyen lehet megosztott énnel élni és „megbolondulni".rázatok felé. Úgy érezte. hanem a politikusok és katonai csúcsvezetők. mintha a páciens tárgy lenne. Az orvos. hogy a szkizoid személyek legjellegzetesebb megkülönböztető jegye az. akik egy gombnyomásra készek elpusztítani az emberiséget. 334 . hogy megvizsgálják. A pszichiátria főárama rosszul kezelte a skizofréneket. a mai napig a legjobbak egyike. hogy hiperérzékenyek elméjük belső folyamataira. hogy egyeseket „pszichotikusnak" nyilvánítanak. de annak leírása.

valami meghal odabent. hogy míg a szkizoid gyötrő problémái ellenére is egészséges maradhat. A legtöbb ember természetesnek veszi. A világban. vagy önmaga és a világ közt él meg hasadást. Lényegében elégedettek személyiségükkel és a világhoz való viszonyukkal. mert az. Elkerülendő. hogy szeretik őket. a világ rendszerében való helyükkel kapcsolatos. alapvető egzisztenciális és identitásukról. hogy bizonyos fokú önbizo­ nyossága van. Laing egyik páciense Laing a „szkizoid" személyeket úgy definiálta. más emberekkel kell együtt élni. 335 . hogy feltárták személyiségüket. mélyen gyökerező kétségben élnek. hogy teljes elszigeteltségbe vonul." Peter. vagy inkább azt választja.. hogy fél­ nek attól. hogy utálják. hogy „elárasztják az érzelmek". Ilyen törékeny énű pácienseknél jellemző. Levágtam magam a többi emberről. a szkizofrének tudathasadása túlment a határon. hogy úgy érzik. hogy valaki annyira jól is­ meri őket. A szkizoid személyt a szkizofréniától az különbözteti meg. A szkizoid emberek azonban Laing megfogalmazá­ sa szerint „ontológiai bizonytalanságban". és ezt veszé­ lyesnek tartják. Nincs „együtt" élményük. és magamba záródtam.A szkizoidok sajátos szorongása „Azt lehet mondani. a szkizoid olyan szélsőséges módon reagál­ hat. azt jelenti. megfulladnak vagy elégnek. hogy meghaltam. Ha nem így van. Előfordul. A szkizoid emberek jellegzetes szorongásai a következők: • A másokkal való interakciótól való rettegés.. mivel így csökken az esélye. hogy az ilyen ember vagy ön­ magán belül. és fájdalmasan elszigetelődve érzik magukat a többi embertől. az emberiségtől. hogy szerelem által feloldódjon egy másik személyben. pszichózissá vált.

Laing felismerte. vagy arról fantaziálnak. Laing irodalmi pár­ huzamot hozott fel: Shakespeare szereplői gyakran jellemhibás sze­ 336 . hogy „tárggyá" váljanak. elfojtsák magukat.• „Összeütközés". ami velük történik. Az én zavarai Laing megjegyezte. amikor azt érzik. hogy valahol máshol vannak. Ez az „átmeneti leválás" nem abnormális viselkedés. hogy kővé válhatnak. amikor azt érzik. hanem ridegen objektív. amivel nem kell foglalkozni. melyekből nincs fizikai vagy mentális menekülési lehetőség (például a koncentrációs táborok fog­ lyai). A szkizoid személyiség azonban úgy érzi. van-e valami odabent. és ha igen. hogy szeretnék megta­ gadni másoktól a realitásérzést. Tapasztalják az életet. a világ üldöző erő­ nek tűnhet. a szkizoidok önmagukra fixáltak. hogy a leválás végleges. de nem érzik úgy. hogy sokan tapasztalnak pszichés hasadást. szüntelen megfigyelése és arra való ösztönzése az énnek. hogy elfelejtkezzenek magukról. evidens. hogy ha az embernek fejletlen az énélménye. hogy élnek. Ha nem tudják elfogadni. micsoda. nem önszeretetről szól. hogy miközben a „hisztériások" minden tőlük telhetőt megtesznek. Az ilyen rettegés csak nagyfokú ürességérzésből eredhet. Ez a fixáció azonban a nárcizmus ellentéte. mellyel együtt jár az a hatás. ha olyan szörnyű szituációkkal kell szembenézniük. hogy a világ bármelyik pilla­ natban betörhet a tudatukba és lerombolhatja identitásukat. • „Kővé válás" és „deperszonalizáció". hogy meglássa. önmagukba for­ dulhatnak.

így bizton­ ságban van. Nem tudják egyszerűen „megkérdőjelezni saját motivációikat". amiknek kielégítésére törekednek . amilyennek szerintük a vi­ lág látni szeretné őket.és a testet nem öltött emberek között. Nagyon félnek a „leleplezéstől". Kafka regényeinek és Sámuel Beckett színdarabjainak karaktereiben azonban nincs meg ez az alapvető egzisztenciális biztonságérzés. A hasadt elme Laing különbséget tett a testet öltött emberek . hogy megtámadják. szilárd. de közben valódi énjük még rejtettebb lesz. hogy megőrizzék magukat a külső világ fenyegetései ellenében. mivel nincs megkérdőjelezhető. jelentős személyes konfliktusok részesei. hogy testük nem képviseli igazi énjüket. hogy kialakította magában azt a meggyőződést. Laing egyik páciensének. Ilyen védekező fantáziát . de félt. mégis az élet áramában maradnak és megőrzik énélményüket. kialakult egységes énélményük. ezért igye- 337 . A szkizoid emberek olyan belső. ezért morbid mértékig képesek környezetükhöz alkalmazkodni. akik nem éreznek kapcsolatot elméjük és testük között. melyen keresztül érintkeznek a világgal.akiknek „hús-vér ember vagyok" érzésük van. ezért szkizoid jellegűek. Az élet napi szintű küzdelemmé válik.írta Laing . amelynek alapja. „Hamis én-rendszert" alakítanak ki. A helyzettel úgy próbált megbirkózni. egy 12 éves lánynak hazafelé minden este át kellett mennie egy parkon. akiben az énélmény helyén üresség van. normális vágyakkal bírnak. miszerint láthatatlanná tudja tenni magát.mélyiségek. mentális életet élnek.csak olyan ember építhet ki. gyakran olyan személyt akarnak megszemélyesíteni. Mivel a szkizoid embereknek nincs önbizonyosság érzetük.

Minden lehetségessé válik. azt hangoztatva. legbelül mégis ürességet érez. kreatív kapcsolatok helyett tárgyakhoz. gondolatfolyamokhoz. amitől a szkizoid hajlamú egyén átcsúszik a pszi­ chózisba? A külvilág felé mutatott hamis énnel élő szkizoid emberek képesek képzelt belső világukban élni. Ezért van az. nem azok okozzák. hanem „maguk a belső védekező manőverek". eszüket vagy lelkűket. ám ez meglehetősen viszontagságos . nem éreznek bűntudatot vagy a jóvátétel szükségességét sem. amit érzékelnek. Normális. hogy a szkizofrének egyik héten nyilvánvalóan nor­ málisnak. hogy szülőjük. A szkizoid ember mindent végletesen személyesként él meg. Az egyetlen kapcsolat. de eközben egyre távolabb sodorják magukat az objektív valóság középpontjából. akiktől féltek. hogy oltalmazottnak érezzék magukat. Ironikus módon végső összeomlá­ sukat nem mások. de mert ezeknek nincs kapcso­ latuk valódi személyiségükkel. A szakadék széléről a mélybe Mi az a végső lökés. A hamis én vagy ének fátyla. emlékekhez és fantáziákhoz kötőd­ nek. belső világuk elsivárosodik. az énnel való kapcsolatuk. Ez a kidolgozott belső világ lehetővé teszi számukra. A szkizoidok szabadnak és mindenha­ tónak érzik magukat. de mivel ez nem helyettesíti a való világbeli kapcso­ latukat. esetleg el akarja lopni az elméjüket. hajlamo­ sak destruktív cselekedeteket elkövetni. férjük vagy feleségük meg akarja ölni őket. 338 . a másikon pszichotikusnak tűnnek. Ha fantáziáik destruktívak.keznek minden másokkal való interakciót ellenőrzésük alatt tartani.ebből ered ext­ rém szorongásuk és elkeseredettségük.

a meggyötört én. Nem meglepő. a másik út. A könyv tartósabb hatása az volt. Az a gondolata is fontos. családjuk vagy kul­ túrájuk a perifériára sodorta őket. mint a sámániz­ mus és a reinkarnáció hozzájárultak Laing szakmai hírnevének csökke­ néséhez. Záró megjegyzések A megosztott énben Laing leírja azt az ellentmondásos elméletét is. a depresszió és az olyan. A drogfogyasztás. még akkor is. Laing alapvető fontosságúnak tartja. és kompromisszumként viseljük az ezzel járó szorongásokat. Laing ilyen gondolatai miatt lett híres az 1960-as években. anyja (vagy a tágabb család) bizonyos viselkedésmódja elősegítheti. vagy meggátol­ hatja. misze­ rint ha egy gyermeknek genetikai hajlama van a szkizofréniára. az alkoholizmus. és akik magukévá akarták tenni az emberi képességeket hirdető „önmegvalósítási" gondolkodásmódot. ha az kockázatos kaland. és feltárul a titkolt. hogy a pszichológiának a szemé­ lyiség fejlődéséről és szabadságáról kell szólnia. ezért ta­ lálták vonzónak elméletét azok. és ezzel visszavonult a praktizálásból. nem pedig a hagyo­ mányos orvoslás betegség/tünet/terápia sémáját követni. hogy segített felszámolni az elmebetegségekkel kapcsolatos tabukat és jobban megértetni a szkizoid elme működését. hirtelen lehull. 339 . hogy az elmebetegség kifejlődjön. hogy megpróbálunk beilleszkedni a társadalmi konvenciókba. az álta­ lánosan elfogadottól eltérő témákkal való foglalkozás. akik úgy találták. hogy ez a kijelen­ tés meglehetős dühöt váltott ki szkizofrén betegek hozzátartozóiból. hogy feltárjuk személyiségünket. így 1987-ben kénytelen volt lemondani nagy-britanniai orvosi kamarai tagságáról. ami oly sokáig volt rejtve a világ elől.ami viszonylag normálisnak láttatta őket.

és segítsen átalakítani a pszichológia céljáról alkotott nézetet. a kezelőszemélyzettel egyenlő elbánásban részesültek. További munkái: Laing The Politics o f Experience (A ta- 340 . Laing Ronalá Dávid Laing 1927-ben. Kingsley Hallt. Marxot. Az 1950-es évek végén pszichoanalitikusképzési programot indított a londoni Tavistock klinikán. A Brit Hadsereg pszichiátereként dolgozott. már olvasott Voltaire-t. a Pink Floyd együttes tagjával. Laingről legalább öt életrajzot írtak. 1965-ben elmegyógyintéze­ tet hozott létre. hogy mire 15 éves volt. és a Glasgow-i Egyetem orvostudományi karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. ahol a pácienseket nem kényszerítették különböző magatartásformákra és nem vetették őket alá gyógyszerkúrának. hogy megváltoztassa az elmebetegségekkel kapcsolatos hozzáállást. Laing továbbra is a huszadik századi pszichológia leg­ nagyobbjai közé tartozik. baráti viszonyban állt többek között Doris Lessing íróval és Roger Watersszel. Glasgow-ban született középosztálybeli. 1953-ban lett osztályos orvos a Glasgow-i Gartnavel Psychiatric Hospitalban. D. R. presbiteriánus vallású szülők gyermeke­ ként. Nietzschét és Freudot. Az iskolában azzal is kitűnt. 1989-ben St Tropezben.A munkájának értékét csökkenteni igyekvő kritikusok igyekezete ellenére elérte kettős célját. Az 1960-as években Londonban élt. teniszezés közben szívinfarktust kapott és meghalt.

Madness and the Family (Egészség. 1990. D. bolondok73 (Wisdom. balgák. Madness and Folly 1985). Benedek Loránd. Budapest 341 . Szász: Az elmebetegség mítosza.pasztalat politikája 1967) című műve. 73 R. 2002.. őrültség és a család 1964). ford. Budapest 74 Thom as S. több millió példányban kelt e l Nagy érdeklődést váltott ki a Sanity. a személyes magatartás elmé­ letének alapjai. ford. 1991. bolondok Egy pszichiáter útja. Európa. Kádár András Akad. OAI. balgák. A pszichiátriai gyakorlattal kapcsolatos kritikai észrevételei megjelennek Thomas Szász Az elmebetegség mítosza74 (The Myth of Mentái Illness) és William Glasser A realitás-gyógymód7 5 (Reality Therapy) című műveiben is. Tandori Dezső és Tandori Ágnes. Budapest 75 William Glasser: A realitás-gyógymód új szemléletmód a pszichiátriában ford. K. és önéletrajza: Bölcsek. Laing: Bölcsek. amelyben a nyuga­ ti társadalom családi és politikai intézményeit kritizálta.

ha ilyen és ilyen cipőt húznak fel. a következő kö­ zös tulajdonságokkal rendelkeznek: H allgatnak az intuícióikra. hogy magában foglalja a legsikeresebb és leginkább kiteljesedett emberek tulajdonságait is. vagy n em szeretik a padlizsánt. ha nem azzal is határozottan tisztában vannak. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. önmegvalósító em berek. Tudják. és kem ényen dolgoznak. oldal) 342 . oldal) Viktor Franki: Az értelem akarása (181. hogy szeretik.1971 Az emberi természet kiterjedése „ Egészében véve úgy vélem. becsületesek. Érintkezési pontok Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. hogy kisebesedik a lábuk. akik m egfelelnek a követelményeknek. A z em beri term észet legnagyobb lehetőségeit gyakorlatilag m indig alulér­ tékelték. ve­ lük született tulajdonságaikat . és nem csak az életben kitűzött céljaikhoz viszonyítva. megváltoztathatatlan vagy n ehezen változtatható. Ism erik saját biológiai természetüket. kicsodák. M in d ez hozzátartozik az igazi énhez. vagy ha túl sok sört isznak. őszin­ ték. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. az em beriség története lényegében az em beri term észet áron alul való kiárusítása. egész éjjel n em tudnak aludni. felelősséget vállalnak. " Dióhéjban Az emberi természetről alkotott nézetünket ki kell terjeszteni. " „A kivételes.

fejezet Abraham Maslow Bár az „önmegvalósítás" kifejezés egy másik pszichiáter. hogy gyorsabb s jobb dolgok megalkotá­ sába fektetnénk minden energiánkat. szabad akaratú egyének. azokról a transz­ cendens pillanatokról. akik elérték az „emberi állapot teljessé­ gét". Kurt Goldstein nevéhez kapcsolódik. akik azt vallották. amikor minden értelmet nyer. és megtapasztaljuk önmagunk és a világ egységét. a humanisztikus pszichológia. Maslow-tól ered a „harmadik erő". akik meg akarják valósítani le­ hetőségeiket. ami nagyon sikeressé tette őket. arra kéne törekednünk. hogy a pszichológia egyetlen elmélete sem érvényes. valamint a freudi pszichoanalitikusok. míg igazsága be nem bizonyosodik. hozzájárultak ahhoz. Az ő megközelítésében az emberi lények megint emberek. Maslow tette közismertté a fogalmat.34. hogy megalapozza a 343 . világunk átalakulna. hogy olyan társadalmakat teremtsünk. Maslow szerint ha sok ilyen ember lenne. Maslow tanulmányai a „csúcsélményről". amelyekben több az „önmegvalósító" ember. amely nem volt hajlan­ dó az embereket „a környezetre reagáló" gépezeteknek vagy a tudattalan erők bábujának tekinteni. a pszichológiai egészség és munkájuk iránti lelkesedés olyan elegyét. kreatív. Ahelyett. Azokat a lát­ szólag ritka egyéneket írta le ezzel. Maslow-t megelőzően a pszichológia két tábora nézett szembe egy­ mással: a „tudományos" behavioristák és a pozitivisták.

milyen izgatottan fedezte fel.„az embernek szüksége van arra. nem összefüg­ gő munka. elhivatottságuk van. hanem szépségben éljen. „metaszükségleteket" alakítunk ki a magasabb." Tudjuk. a jóságnak vagy az egyszerűségnek szentelték. és pihentethesse fáradt testét. és kitűnő bevezetést nyújt e pszicho­ lógiai felfedező gondolataiba. hogy szükségünk van ételre. B-értékek közül. Első része inspirálóbb. minden aspektusukban telje­ sen kialakult személyiségnek találta őket. jusson ételhez. például az igazságnak. Az önmegvalósító Maslow tanulmánya az önmegvalósító emberekről a tanárai. a szépségnek. hogy az ilyen embereknek közös jellemzőik vannak. hogy ne rondaságban. italra. Ruth Benedict antropológus és Max Wertheimer pszichológus iránti csodálat­ tal kezdődött.számukra ezek kielégítendő szükségletként jelentkeznek. „Bizonyos meghatározható és empirikus módon" . Ám ezek a „B-értékek" nem egyszerűen kiváló sajátságok.jegyez­ te meg Maslow . Életüket a Maslow által „lét" („being") értékeknek nevezett fogalmaknak. hogy ha ezek az alapszükségletek kielé­ gítést nyertek. Bár nem voltak tökéletesek. és felidézte. hogy rajongnak valami önmagukon túlmutatóért. ami­ re az önmegvalósító törekszik . alvásra. Ez volt a hí- 344 .transzperszonális pszichológiát. és ezek is kielégítendő szükségletszintre emelkednek. Ez a „negyedik erő" tudományosabb kere­ teket adott a vallási és misztikus élmények tanulmányozásának és az 1960as évek Amerikájában. Mi különbözteti meg ezeket az embereket a többiektől? Először is az. a nyugati part miliőjében ünnepelt ember lett. de Maslow úgy találta. amivel csillapíthatja éhségét. A halála után kiadott The Farther Reacbes of Humán Natúré (Az emberi természet kiterjedése) című műve inkább cikkgyűjtemény.

Olyan tevékenység. A legtöbb ember nem is tudja konkrétan megfogalmazni. melynek során megfeledkezünk elhárításainkról. percről percre. pózainkról és gátlásaink­ ról. hogy van ilyen szükséglete. mégis. Nem „egyetlen nagy pillanatnak" tekintette.rés Maslow-féle „motivációs piramis". Haj­ landók vagyunk kimondani: „ez és ez nem tetszik". mint amilyen a vallási élmény. mi az értelmük. 345 . hogy az élet választások sorozata . a kielégítésükre való törekvés az emberi élet teljességének alapvető eleme. Az emberi teljesség elérése Annak érdekében. a másik visszafejlődést eredményez. melynek alapján az oxigén és a víz. nem pedig szüléink vagy a társadalom hangjára hallgatunk. Maslow készséggel megmagyarázta. • Tudatában vagyunk énünknek és erre. illetve be nem teljesülésük kapcsán szorongást élünk át. adott kielégítetlen szükségletek mit jelentenek. ezért fe­ lelősséget vállalunk azért. ha ezzel népszerűtlenek leszünk. hogy nem tudjuk. Maslow szerint szinte minden pszichológiai probléma a „lélek beteg­ ségéből" ered. hogy becsületesek és őszinték leszünk. • Elhatározásunk. mit jelent ez napi szinten.az egyik út személyes fejlődést. akkor is. csúcsán pedig a spirituális és pszichológiai szükségletek vannak. hogy az önmegvalósítás ne tűnjön annyira ezoteri­ kus fogalomnak. Inkább: • A teljes elmélyülés megtapasztalása. amibe beletartozik. amit gondolunk és amit érzünk. Ezekben a pillanatokban visszanyerjük „a gyermeki ártatlan­ ságot" • Tudatában vagyunk.

erre fókuszál. de ne felejtsük el. hogy a legjobbak között legyünk. Ebben a kontextusban a neurotikus sze mély egyszerűen olyan ember. hogy mindannyian korlátlan képességekkel születünk. hogy úgy határozott. vonta le a következtetést Maslow. ha csak egészséges. A bibliai Jónás egyszerű. Úgy tűnhet. ez csak szemantikai különbség. bátortalan kereskedő volt aki megpróbált ellenállni Isten hívó szavának. • Őszintén törekszünk arra. kreatív. önmagukat teljes mértékben megvalósító embereket tanulmányozunk? Nem meglepő. hogy a pszichológiának inkább az „emberi teljességre" kéne fókuszálnia. hogy legjobb képességeink szerint teljesítsünk. aki „még nem érte el az önmegvalósítás állapotát". aki fontos küldetést szánt j í j j . | ] : A Jónás-komplexus Miért van az. Bármilyen területen tevékenykedünk. hogy felfedjük és megszüntessük pszichológiai védőmechanizmusainkat. Mi következik abból. ami a lélektani betegségekre koncentrált. arra törekszünk. hogy ez olyan orvosi paradigmában jött létre. hogy „Más képet kapunk az emberiségről. „az örökkévalóság vonatkozásában" látni.• Készek vagyunk dolgozni és a célnak szentelni magunkat. milyen forradalmat indított el Maslow azzal. 346 . I j j J 1 j I | . • Készek vagyunk másokat a legjobb fényben. Maslow úgy vélte. mégis csak keveseknek sikerül megfelelően kihasználni ezeket a lehetőségeket? Maslow szerint ennek egyik oka az általa Jónás-komplexusnak nevezett jelenség. de valójában igen nagy változást jelentett a pszichológiában." Nehéz most megmondani.

folyton remegünk a gyengeségtől. hogy képesítésük legyen és praktizáljanak. túl sokat akarónak gondolják őket. jelenté­ kenyek lehetnek. A Jó- 347 . mint a legrosszabbtól. amikor felismerjük saját nagyságunkat. hogy ezzel magukra vonják a figyelmet. akkor ki?" A diákok pszichológushallgatók voltak. Egyesek azért kerülik a naggyá válást. miszerint azt az életet kell újra és újra. Lehet. A lehetőség. ha csak annyit tesznek. hogy jelentősek. amennyit feltétlenül tenni kell ahhoz. hogy meg se próbálják. Nietzsche gondolatát idézte az örök visszatérésről. Ám ez csak kifogás. „Mégis . ami fontos. hogy megpróbáljuk elkerülni igazi sorsun­ kat vagy elhívatásunkat.jegyezte meg Maslow . áhítattól és félelemtől. hogy legjobb oldalunktól ugyanúgy rettegünk. az egyenlő az életben való boldogtalanság receptjével. Ha e szerint a szabály szerint élnénk. más néven arra. mi értelme van középszerű pszi­ chológusnak lenni. Azt mondta nekik. amit élünk. amikor betekintést kapunk abba. A Maslow elnevezte komplexus a „saját nagyságunktól való féle­ lemre" utal.neki. mint Albert Schweitzer?" Amikor a diákok fészkelődtek és elpirultak. hogy túl félelmetesnek tűnhet. hogy mire lennénk valójában képesek. mindig csak azt tennénk. Ezzel kikerülik saját képességeiket és lehetőségeiket. és Maslow azt kérdezte tőlük." Szeretett ilyen kérdéseket feltenni diákjainak: „Melyikőtök akar el­ nök lenni?" vagy „Melyikőtök szeretne olyan lelkes erkölcsi vezető len­ ni. számos jelentéktelen emberben heves félelemreakciót vált ki. hogy ha törtetőnek. Hirtelen rájönnek. hogy elhi­ vatottságunk van az életben. ha ezek a lehetőségek előttünk állnak. Inkább tettetett szerénységet öltenek magukra és ala­ csony célokat tűznek maguk elé. Maslow megfigyelte. Mindannyiunknak vannak tökéletes pillanatai. mert attól tartanak. feltette a kérdést: „Ha ti nem. ezért számos munkát elvállalunk az önfenntartás érdekében. mint az Időtlen időkig című filmben. az örökké­ valóságig élnünk.

Az emberi természer kiterjedése című munkájának mintegy ne­ gyedét szenteli a kreativitás kérdésének. hogy bennük mindkét elem megfelelő mértékben van jelen. A jobb termékek előállítására irányuló egyre élesebb versenyben a vállalatok megérezték. Ez „olyan kultúra. ahol a dolgozók kreatívabbak és elégedettebbek. hogy régi személyiségünk teljes átalakuláson mehet keresztül. és rettegés attól is.és a másodlagos kreativitás . de a realitás talaján állnak. vagyis. melyben „látjuk" a végeredményt. A legtöbben túlságosan kibillennek egyik vagy másik irányba. amit 1000 önmegvalósító ember hozott létre egy biztonságos szigeten. vagyis az ég felé törekszenek. mivel Maslow ezt tekinti az önmegvalósító ember lényegének. mielőtt ténylegesen megalkotnánk azt .között. észrevehetjük. Maslow korábban írt „Eupsychiáról". 348 . nagyobb a termelékenység. Kü­ lönbséget tett elsődleges kreativitás . legfontosabb tulajdonságának. az Eupsychiai management való világbeli megfelelőjét kívánták létrehozni. Ha a sikeres önmegvalósítókat tanulmányozzuk.az ihletből jött ötlet kidolgozása. fejlesztése és véghez vitele . hogy minden alkal­ mazott lelki egészségben és megelégedettségben dolgozzon.nás-komplexus részben az irányítás elvesztésétől való félelem. hogy olyan munkakörülmények között. ahol senki nem háborgatja őket.az ihlet bevillanása. amikor az 1960-as években a nagy üzlet lehetősége csillant meg előtte. Maslow nagyon meglepő­ dött." Bár utópia volt. Munka és kreativitás Egyetemi tanár és kutató pszichológus lévén. Maslow tanácsa: Meg kell találnunk az egyensúlyt nagyszabású ter­ veink és a két lábbal a földön maradás között.

formabontóknak. ha szükséges. része a tudásnak"). és nyíltan megmondta a cégeknek. közös az önmegvalósító embe­ rekben. Maslow sem volt egészen biztos kutatási metodológiája helyességében (azt írta. A vállalatok természetüknél fogva konzervatívok. akik. hogy mivel olyan világban élünk. akik képesek gyerekessé lenni. de ahhoz. hogy valamiképpen integrálniuk és értékelniük kell ezeket az egyéniségeket.gyermekes inspirációt. Maslow műveit nemcsak tudományos körökben 349 . „Azt tudni. bajkeverőknek. Az ideális munkahelynek az önmegvalósító ember kreatív természetét kell tükröznie . Mint Henry Geiger Az emberi természer kiterjedése be­ vezetőjében rámutat. Ez a tu­ lajdonság. hogy valami teljesen újat teremtsen. nem elég úgy csinálni a dolgokat. A legjobbak hajlandók feladni a múltat. hogy fenn tudjanak ma­ radni és prosperáljanak. törődniük kellett a kreatív elmékkel. felforgatóknak számítanak a vállalat­ szervezetben. hogy valami alacsony megbízhatóságú. gyerekekkel játszani és közel kerülni hozzájuk. amit „ártatlanságnak" nevez. Ők azok. hogy az ilyen emberek gyakran igen eredetieknek. mert ők ismerhetik fel a nagyszerű új termékek vagy koncepciók iránti igényt. ahogy mindig is csináltuk. de gondolatai új életet leheltek a pszichológiába.Maslow kiemelte. Záró megjegyzések Ahogy sok más úttörő kutató. és a múlt terhe nélkül tanulmányozni a megoldandó problémákat. hogy a víziót a valóság szűrőjén át tudja szemlélni. ők állíthatják elő és fejleszthetik ki ezeket." Pontosan tudta. és egyben olyan szelle­ mi érettséget. Erről a tulajdonságról Maslow azt írta: „A legérettebb személyi­ ségű emberek azok. akik a legjobban tudnak szórakozni. ami sokkal gyorsabban változik. mint régebben. vissza tudnak lépni az időben.

Nem meglepő. A Colum­ bia Egyetemen Alfréd Adler (lásd 31. Ugyanebben az évben fe ­ leségül vette unokahugát. hanem minden emberrel vele született jog. Harry Harlowval dolgozott (lásd 255. hogy az önmegvalósítás nem esztelen gondolat. valamint a nagy történelmi alakok ki­ váltsága. hogy más jutalmakkal szemben mindig az értelmes munkára törekedjünk. írásaiban annak a meggyőződésének adott hangot. hogy félénk. ahol érdeklődni kezdett a pszichológia iránt. a Jónás-komplexusra való figyelmeztetés arra sürget. oldal). 1934-ben Maslow PhD-fokozatot szerzett pszichológiából. apja sikeres üz­ letember lett. Bertha Goodanant. Bár szülei iskolázott orosz-zsidó emigránsok voltak. hanem komoly üzleti sikert jelentettek. hogy teljesítsük ki képességeinket és gondolkozzunk nagyban. New Yorkban. Brooklyn szegényne­ gyedében. oldal) személyében 350 . Míg egyrészt az önmegvalósítás arra inspirál. és a kiváló kutatóval. Abraham Maslow 1908-ban született. Nemcsak a „szentek és őrültek". hogy a Columbia Egyetemen Edward Thorndike-kal ellentmondásos kutatásokat foly­ tasson az egyetemista nők szexuális életéről. de rendkívül intelligens fiából ügyvéd legyen. hanem valójában minden ember számára elérhető. hogy Maslow gondolatait átvették a munka világá­ ban.értékelték nagyra. de 1928-ban át­ iratkozott a Wisconsin Egyetemre. Abraham eredetileg jogot tanult a New York-i City College-ben. de visszatért New Yorkba. Hét gyerek közül ő volt a legidősebb. aki arra vágyott.

Ursus Libris. mint Eric Fromm pszichológus. 1968-ban az American Psychological Association elnö­ kévé megválasztották. 1962-ben ösztöndíjat kapott egy kaliforniai high-tech cégnél.mentort talált. oldal) és MargaretMead antropológus. Turóczi Attila. Maslow Principles ofAbnormal Psychology (Az abnormá­ lis pszichológia alapélvei) című munkája 1941-ben jelent meg. 76 Abraham Maslow: A lét pszichológiája felé. ford. A Theory o f Motivation (A motiváció teóriája) a Psychological Review hasábjain. itt írta a Motivation and Personality (Motiváció és személyiség 1954) és A lét pszi­ chológiája felé7 (Towards a Psychology o f Being 1968) 6 című műveit. ahol mentorai között olyan európai emig­ ráns tudósok voltak. Karén Horney (lásd 279. itt alkalmazta az önmegvalósítás elmé­ letét üzleti környezetre. A Brooklyn College-ben kapott 14 éves ta­ nári kinevezést. és 1943-ban látott napvilágot híres cikke. 2 0 03. 1951-től 1969-ig Maslow volt a Brandeis University pszi­ chológia tanszékének vezetője. Ebben írta le a szükségletek piramisát. Budapest 351 . 1970-ben bekövetkezett halálakor tagja volt a Laughlin Alapítványnak is.

" „Az em berek feldühödnek. intézményes struktúrákba olvasztaná be . oldal) 352 . de csak úgy valósulhattak m eg nagy tömegben. Valami sokkal veszélyesebb tárul fel: az em bernek az a ké­ pessége. hogy nagyon sok em ber engedelm eskedett a parancsnak. " Dióhéjban Ha felismerjük természetes hajlamunkat a tekintélynek való engedelmeskedésre. m aga a tény. a napi holttestmennyiséget. oldal) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza (271. ahogy a gyárakban folyik a termelés. D e itt ez nem így van. és m ajd' szétveti őket az egymás iránti gyűlölet. tényleg szörnyen viselkednek. Érintkezési pontok Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. hogy erre képes. meggyőződésünk ellenében cselekednek. az csökkentheti az esélyt. ugyanolyan hatékonysággal állították elő. hogy vakon követünk másokat. Ezek az em bertelen intéz­ kedések eredhetnek egyetlen em b er elméjéből. mintha egyedi személyiségét nagyobb. a haláltáborokat őrizték. hogy feladja emberségét.1974 A tekintélynek való engedelmeskedés „A gázkamrákat felépítették. akik lelkiismeretünk.

leszíjazták. amiről azt mondták nekik. hogy szópársorozatokat kellett megjegyeznie. és hogy az önkéntes „tanu­ ló" színész. és az volt a feladata. Önkénteseknek kisebb összegeket fizettek. a másikra a „tanuló" szerepét osztotta. Az esetek többségében egy fehér ruhás kísérletvezető kiválasztott két önkéntest. A tanulót beültették egy székbe. hogy egyre nagyobb fájdalmat okozzon egy védtelen emberi lénynek? A kísérlet. hanem a gombot nyomogató tanárra koncentrált. egyikükre a „tanár". hogy részt vegyenek egy kí­ sérletben. a tanárnak az volt a feladata. hogy a tanuló kis kényelmetlen felszisszenésektől eljut odáig. és a tanárnak végig kellett néznie. aminek eredményeit az Obedience to Authority: An lixperimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés) című könyvében 353 . Hogyan birkózik meg a feladat­ tal. A feszültség minden helytelen válasznál emelkedett. hogy sikoltozik a fájdalomtól. A tanár azonban nem tudta. hogy valójában nem folyt áram az általa kezelt vezérlő szerkezet és a diák széke között. fejezet Stanley Milgram 1961-ben és 1962-ben számos kutatást végeztek a Yale Egyetemen. hogy az „áldozat" magatartását megfigyelje. aki csak tettette a fájdalmas elektrosokk-hatást. hogy a „memóriát és a tanulási folyamatot" tanulmányozzák. hogy kis elektromos áramütést adjon.35. A kísérlet való­ di célja nem az volt. Ha nem emlékezett.

publikálta. hogy követelik. Hiszen amúgy is csak kísérlet. Milgram ezt a választ kapta. Ezek a várakozások teljes mértékben megfeleltek Milgram várakozásainak. sikolyait. hogy a tanár nem ad több áramütést azután hogy a tanuló kéri. enged­ jék el a kísérletből. amikor hallották a tanuló kiáltásait. és kérték a kísérletveze­ tőt. és hogy könyörög. a pszichológia történetének egyik leghíresebb vállalkozása. 354 . Fenntartásaik ellenére a legtöbben továbbra is követték a kísérletve­ zető utasításait és egyre nagyobb erősségű áramütést mértek a hibás vá­ laszt adó „tanulóra" Valójában Milgram hozzáfűzte. állítsák le a kísérletet. A valóságban azonban ez ritkán történt így. hogy az elektromosan sokkolt ember igazi fájdal­ mának első jelére félbeszakad a kísérlet. vajon a megkérdezettek szerint hogyan reagál­ nának a kísérletben részt vevők e körülményekre. amikor a gyakorlati kísérlettől függetlenül felmérésben azt kutatta. és miért fontos ez? Az elvárások és a valóság Legtöbben azt várnák. Mi is történt valójában. De mi történt valójában? A tanárnak kiválasztottak többségének komoly stresszt okozott a kísérlet. sza­ badítsák ki. A logikus következő lépés az lett volna. hogy „a legtöbben a generátor legutolsó fokozatáig emelték a sokkolás erősségét". Akkor is. hogy a székbe kötözött embernek ne kelljen nagyobb fájdalmat el­ viselnie. A legtöbben azt jósol­ ták.

Ez a tipikus „Én csak parancsot teljesítettem" védekezés. Milgram azonban gondoskodott róla. különösen. hiányosságot találni a metodológián. hogy kegyetlennek vagy értelmetlennek találták a kísérletet. lelki- 355 . Inkább alkalmazkodási mechanizmusokat alakítottak ki. Ilyenek például: • A kísérlet technikai részével azonosultak. hogy normális emberi lények így visel­ kednek. az eredmények megdöbbenést okoztak. hogy a kísérletben részt vevők olyan kü­ lönböző társadalmi osztályokból való. Számos tudós kutató igyekezett hibát. Az alany erkölcsi érzéke. • Az erkölcsi felelősséget a kísérletvezetőre hárították. a legtöbben egyszerű­ en nem hajlandók elfogadni. ami minden hábo­ rús bűnös tárgyalásán elhangzik. Mégis. akiket pusztán szokatlan körül­ mények közé helyeztek. hogy amit tesz. Miért nem éreztek a „sokkot" adók bűntudatot és miért nem tagad­ ták meg a kísérletben való további részvételt? Milgram alaposan bizo­ nyította. hogy jól végezzék munkájukat.Hogyan birkózunk meg a rossz lelkiismerettel? Milgram kísérlete évekig tartó vitákat generált. hogy igazolják. amit tesznek. mint az érintett sze­ mély jólléte. a legtöbben képtelenek voltak kivonni magukat belőle. Az emberek azt akarták hinni. hogy a kísérleti alanyok nagy része tudta. ha az áldozat tilta­ kozott. különböző foglalkozásokat gyakorló normális emberek legyenek. de a kísérletet a világ sok más intézetében is hasonló eredménnyel végezték el. nem helyes. annak ellenére. Az emberekben erős késztetés él arra. Kifejezetten utálták a sokkolást. hogy a kísérlet­ be önkéntesként jelentkezett emberek szadista szörnyetegek. A kísérlet és an­ nak sikeres teljesítése fontosabb volt nekik. Mint Milgram megjegyezte.

" Az intelligencia vagy a jellem ilyen kétségbevonását gyakran alkalmazzák zsarnokok. szabadulja­ nak meg egész embercsoportoktól. Régen vallási vagy politikai ideológiai indíttatású háborúkat indokoltak így. azt jellemzően a legtiszteletteljesebb hangnemben tette. ha megsemmisítik őket? Jobb lesz a világ nélkülük. hogy ha ez a csoport tényleg nem ér sokat. hogy híveiket arra biztassák. A legmeglepőbb eredmény talán az volt. így nem azzal szemben éreztek szolidaritást és kötelességtudatot. azzal megszegné ígéretét.udva­ riatlanságnak találták a kísérletvezető elvárásaival szemben. Mint Milgram az egyik alannyal kapcsolatban megjegyezte: „Úgy gondolja. hogy tettük egy nagyobb." 356 . ha kivonná magát. jelen esetben az indok a tudomány szolgálata volt. mégis olyan nyelvezetet használ. Úgy gondolkodnak. kit érdekel. akik a parancsokat adták. Amikor az alany ellenkezésé­ nek adott hangot. • Leértékelték a sokkot kapó személyt: „Ha olyan hülyék. hogy éppen gyilkosságban vesz részt. mivel beleegyezett. hanem új irányba terelődött. hogy Milgram azt regisztrálta. mert azt .ismerete nem szűnt meg.hihetetlen módon . • Azt a hitet alakították ki magukban. mintha kellemes teázás közben beszélgetne. érdemes ok érdekében szükséges volt. akit kínoztak. mint a kísérletben részt vevő másik személy fájdalmas kiáltásaiból eredő erkölcsi erő. megérdemlik a bünte­ tést. hogy nem képesek egyszerű szópárokat megjegyezni. Az alany úgy érezte. a sokkoló alany erkölcsi érzéke nem tűnt el. de átalakult: igyekeznek a főnök vagy vezető kedvében járni. hogy részt vegyen a kísérletben. A tekintély kedvében járni érzékelhetően erősebb késztetést jelentett a legtöbb ember számára. hanem az iránt. Az alany nem volt képes kivonni magát a helyzetből.

hogy viselkedésünk mindenekelőtt a tekintély elfogadására van programozva. 357 . hogy a szükséges dolgok megvalósuljanak. hogy a tekintélynek engedelmeskedni kell. hatalomnak. amit teszünk. Hogyan „legyenek jók"? Ab­ ban az értelemben. hogy szót fogadjanak? A kísérleti alanyok többsége az utóbbit választotta. ami azt jelzi. A természetes impulzus. ám életünk első 20 évében általában azt tesszük. egyszerű túlélési célból alakult ki. hogy engedelmeskedjenek a tekintélynek. amit mondanak nekünk. és autonóm személyiségeknek tekintjük magunkat. A védtelenek bántal­ mazásával kapcsolatos rossz lelkiismeretnél is rosszabb az elszigetelő­ déstől való félelem. hogy ne bántsanak másokat. egy másik személy vagy egy ügy „végre­ hajtóivá" válunk. Az ember közösségi állat. teljes felelősséget vállalunk mindazért. követőkre és hierar­ chiára. készséggel átengedjük a felelősséget másoknak. hogy rossz dolog má­ sokat indokolatlanul bántani. amikor az egyént hierarchikus struktúrába helyezik. így megszoktuk. vagy abban. ám ha hierarchia­ rendszerbe kerülünk. hogy ne bántsunk másokat. Szükség volt vezetőkre. drámaian megváltozik. Legtöbbünkbe gyerekkorunk óta belenevelték. Megszűnünk önmagunk lenni. Ha egyedül döntünk. és nem akarja felborítani a közös csónakot.Az egyéniségtől a „végrehajtóig" Miért vagyunk ilyenek? Milgram megfigyelése szerint az emberek haj­ lama. Milgram kísérletei ennek a dilemmának a kellős közepébe helyezték a kísérleti alanyokat.

Hogyan válhat könnyűvé a gyilkolás? Milgramra nagy hatást gyakorolt Adolf Eichmann története. akik szinte ugyan­ úgy teljesítették a hatalom elvárásait. Milgram arra a következ­ tetésre jut. hanem engedelmes bürokrata volt. Milgram kísérletei megerősítették Ardent elméletét a „gonosz banalitásá­ ról". csak a munkájukat végző. amelyben egy. Azaz az emberek nem eredendően kegyetlenek. mint a férfiak) adott körülmények között szörnyűségeket tehetnek más emberekkel . 77 Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben . különö­ sen egy interjú leirata. hogy mérnöki megoldást találjon arra a problémára. Eichmann feladata az volt.és még csak rossz érzés sem alakul ki bennük ezzel kapcsolatban. ford. hogy Eichmann valójában nem pszichopata. nem különösebben rosszakaratú emberek is szörnyű destruktív folyamatok végrehajtóivá válhatnak. a vietnami Mai Lai-i tömegmészár­ lásban részt vett amerikai katona nyilatkozik. hogy a „magasabb cél érdekében" adjon utasítást az atrocitásokra. Elsősorban inkább arra figyelmeztetett. Hannah Arendt Eichmann Jeruzsálemben17 (Eichman in Jerusalem) című könyvében azt írta. de azzá válnak. akinek a haláltáboroktól való fizikai távolsága lehetővé tette. ha a tekintély kegyetlenséget vár el tőlük. hogy létezik a veleszületett pszichopátia vagy „gonosz". hogy az átlagemberek (kísérleteibe nőket is bevont.tudósítás a gonosz banalitásáról. A kísérlet fő tanulsága: Egyszerű. de ez statisztikailag nem gyakori. ho­ gyan öljenek meg a hitleri uralom alatt 6 millió zsidó embert. 2 0 0 0 . Budapest 35 8 . Mesés Péter Osiris. A tekintélynek való engedelmeskedés fájdalmas olvasmány.

Milgram megfigyelte. 359 . valamint a parancsok nem teljesítésével kapcsolatos. Milgram kísérle­ ti alanyai általában úgy érezték. csak kevesen tudtak szakítani ezzel az érzéssel és a székbe kötözött szenvedő ember érdekét az auto­ ritás rendszer fölé helyezni. azt a hitet. Mások megszűnnek emberi lények lenni és „járulékos kárt" jelentenek. azaz etikai. és az „ellenség" vonatkozásában való gondolkodásra ösztönzik őket. A kiképzés alatt lévő katonákat a normál társadalomtól és annak erkölcsi kényessé­ gétől elkülönített környezetbe helyezik. Beléjük táplálják a „kötelességtudat" szeretetét. hogy jó célért harcolnak. hogy letörjék az egyéniség és a személyiség maradványait is. hogy az újoncokat megtanítsák a katonai ismeretekre. és emiatt lehet szörnyű tettekre rávenni őket. aki saját élete kockáztatásával kész megmenteni másokat. engedelmességgel. hanem egy cél végrehajtói. hogy nagy szakadék van aközött. alapvető célja az. Ez a különbség Eichmann és egy hős között. mint Milgram megjegyezte a katonai kiképzés célja. morális alapon nem voltak hajlandók tovább engedelmeskedni a hatalomnak. hogy valaki tiltakozik amiatt. az engedetlenség nehéz. Mégis. Az engedetlenség képessége Mitől képesek egyesek ellentmondani a hatalomnak. ez az a határ. hogy a „tanulónak" fájdalmat okoznak (amit szinte minden alany megtett). hogy a kísérletnek és a kísérletvezetőnek tartoznak lojalitással. míg mások erre képtelenek? Az ellentmondás.Ez. és aközött. hogy tény­ legesen nem hajlandó folytatni a kísérletet." A kiképzett katonák nem szabadgondolkodó egyének. hatalmas félelmet plántálnak beléjük: „Bár ennek látszólagos célja az. míg a többség megadta magát a helyzet követel­ ményeinek. amit kevesen léptek át. A helyzet ellenére megtartják saját meggyőződésüket.

Minden ideológia megköveteli. Mivel több ezer éve egy­ értelmű társadalmi hierarchiákban élünk. Úgy tűnik. akik „felettünk" vannak. hogy örökségünk. és Milgram kísérletében az ideológia. hogy engedelmeskedjünk a tekintély­ nek. Másrészt Milgram leírása azokról. Záró megjegyzések Úgy tűnik. hogy hasonló helyzetben mi is hasonlóképpen cselekednénk. máris könnyű megindokolni. hogyan tagadjuk meg az engedel­ meskedést az erkölcsileg kifogásolható tekintélynek. reményt ad arra. nem vallás. arra utal. hogy további sokkot okozzanak. magatartásunk arra van programozva. ami hatalmába kerítette a kísérleti alanyokat. hogy igyekezzünk megfelelni azoknak. Ha van egy elég nagy „cél". a morális elvek betartására irá­ nyuló kondicionálásunkat. hogy az ember szabad akaratának dédelgetett gondolata mítosz. Lehet. A tekintélynek való engedelmeskedés nem sok vigasztalót mond az emberi természettel kapcsolatban. Ám csak ennek az erős tendenciának tudatában vagyunk ké­ pesek elkerülni. hogy az engedelmességre való igényünk gyakran felülírja korábbi neveltetésünket. ahogy a spanyol inkvizítorok Isten nevében kínozták áldozataikat. kommunizmus vagy egy karizmatikus vezető volt. hogy gondolkodás nélkül engedelmeskedjünk 360 . együttérzésre az etikára. akik nevében fellépnek. az emberek ugyanúgy készek 4 tudomány nevében cselekedni. akik­ nek sikerült megtagadniuk. miért „kell" szenvedést okozni egy másik élő­ lénynek.A kultúra megtanított minket. Az. de arra nem. jegyzi meg Milgram. ahol gonoszságo­ kat követhetünk el. hogy olyan szituációkba kerüljünk. hogy legyenek elkötelezett embe­ rei.

de az is természetünkhöz tartozik. Politológia volt a fő szakja. 1933-ban. aki híres kísérleteket dolgozott ki a társadalmi konformitás területén. Gordon Allport volt. A kísérlet eredményei más megvilágításba helyezik. ha az azt jelenti. Milgram 1950ben érettségizett. mi alapján adják át emberek az ülőhelyüket tömegközle­ kedési eszközökön. Stanley Milgram New York Cityben született. hogy miért. a srebrenyicai mészárlást és az Abu Ghraib börtönben történt megalázó cselekményeket is. Milgram dokumentumfilme­ ket is készített a yale-i kísérletekről Obedience (Engedel- 361 . hogy felvegyék egy doktori programra a Harvardra. és készek vagyunk a személyt a rendszernél fontosabbnak tekinteni. és nyári kurzusokat vett fel. hogy félretegyük az ideológiát. 1954-ben szerezte meg alapdiplomáját a Queens College-en. aminek mindenki könyvtárában ott a helye. hogy fájdalmat okozunk. akit érdekel az emberi gondol­ kodás és viselkedés. de job­ ban érdekelte a pszichológia. Olyan könyv ez. Kutatásokat végzett még abban a témában. ha A tekintélynek való en­ gedelmeskedés nem lenne a szakirodalom jelentős műve. PhD témavezetője a kiváló pszichológus. disszertációjának témája az emberi alkalmazkodás okai. Milgram a Princeton Egyetemen Solomon Aschsel dolgo­ zott együtt. Milgram kísérletei kevésbé lennének ismertek.a hatalomnak. és részben magyarázzák a ruandai vérengzést. a hat lépés távolság („six degrees of separation") és a nem verbális kommunikációban megnyil­ vánuló agresszió témájában.

valamint a City and the Self (A város és az Én) című filmet a városi létnek a magatartásra gyakorolt hatásáról További információ Milgramről: Thomas Blass. The Mán Who Shocked the World: The Life and Legacy of Stanley Milgram (Az ember.messég) címen. Milgram New Yorkban halt meg. 36 2 . aki megdöbbentette a világot: Stanley Milgram élete és hivatása 2004). 1984-ben.

.

oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. oldal) 78 Anne Moir. 1992. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. "80 . m ert agyuk jellege is különbözik.a férfi és a nő agya n em ugyanolyan . a férfia k és a nők különbö­ zőképpen észlelik a dolgokat. "79 „Ritkán mutatkozik ilyen nagy különbség a tudom ány felfogása . Budapest 79 Fordította Vitray Tamásné 80 Fordította Vitray Tamásné 364 .és a felvilágosult e m b e r vélem énye .1989 Agyszex78 „A férfiak és a nők azért különböznek. M ivel pedig agyuk más m ódon dolgozza fe l az inform ációkat. Gottman: A boldog házasság hét titka (245.között. Gondolat. ford. és m ásként is viselkednek. oldal) John M.a férfiak és a nők agya egyform a Dióhéjban Mire előbújunk az anyaméhből. Vitray Tamásné. Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. a férfiak és nők közötti különb­ ségek többsége már kialakult. Dávid Jessel: Agyszex: női agy . m ást tartanak fontosnak. A z életm űködések és az érzelm ek e fő szabályozószerve a férfiak nál másképp szerveződött.férfiész?. m int a nőknél.

Egyetlen dolog állt az egyenlőség ezen szép új világa útjában: a tudo­ mány. és mindenki természetesnek vette.36. és nagyszerű modellnek tekintették az izraeli kibucokat. hogy nincs lényeges különbség férfi és nő között. Miközben egyfolytában azt tanították nekünk. hogy ezek a nemi ho­ vatartozás szerint alakultak így. hogy fenntartsák a férfiak­ nak a nők felett gyakorolt társadalmi és gazdasági elnyomását. ahol nem volt hagyományos „férfi" és „női" munka. Felszámolták a fiú. A nemek nemcsak fizikailag különböznek egymástól. ezek csupán a fér­ fiak konspirációjának termékei. ké­ pességeik. ennek ellentmondtak az agykutatásban és az empirikus magatartás-kutatásban születő újabb kutatási eredmények.és lánygyermekek oktatásában kialakult különbségeket. adottságaik. mondván. fejezet Anne Moir & Dávid Jessel Több ezer évig mindenki különbözőnek tekintette a nőket és a férfiakat. és az volt a céljuk. Az 1960-as évek szexuális forradalmában azonban elvetették ezeket a szerep-definícókat. felfogásuk és magatartásuk alapján eltérő szerepeket osztottak rájuk. de lényeges eltéré­ sek mutatkoznak az élettel kapcsolatos prioritásaikban. Ebben a világban azonban a nők többé nem fogad­ ják el egyszerűen a számukra a társadalom által kiosztott szerepet. 365 . Anne Moir és Dávid Jessel szerint a nemek egyenlőségének gondolata „biológiai és tudományos hazugság". a kommunikáció módjában és szexuális szükségleteikben.

betanításra váró tudattal születnek. jóval az előtt kiadták. a neurológia és a viselkedés területén a legújabb információkra kíváncsiak. Moir genetikus. a könyv számos tudományos adaton alapul . s ezek a minták a születés után 8 John Gray: A férfiak a Marsról jöttek. nem tű­ nik elavultnak. Annak hiányában lány lesz.rengeteg információ kevesebb mint 200 oldalon -. A magzatot ért. a nők a Vénuszról [az igazi párkapcsolat kézikönyve]. mond­ ja Moir és Jessel. Nemi differenciálódás az anyaméhben A gyerekek nem tiszta lappal. olvassák el Brizendine: The Female Brain (A női agy) című könyvét. időzítése és megfelelő volta szervezi az idegi hálózatot határozott férfi vagy női minta szerint. Az agy nemi különb­ ségeinek eredete a kromoszómákban keresendő (általában xx a női. gyakran szórakoztató könyv ma is a „mítoszdöntés" nagy példája. xy a férfi). és ez volt az első népszerű könyv a nemek különbségeiről.Az Agyszex: női agy . Azok azonban. és bár már több mint 15 éve megjelent. 1 Szántó Balázs.férfiész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women) bestseller lett. Women 1 Are From Venus) című könyvét. 2001. hogy John Gray megírta A férfiak a Marsról jöttek. a nők a Vénuszról8 (Mén Are From Mars. Budapest 366 . A kiváló stílusú. Trivium. A terhesség hatodik-nyolcadik hetében a magzat gya­ korlatilag „kialakítja az elméjét/' vagyis onnantól fogva a hormonok hím vagy nőnemű minta szerint alakítják az agyát. hormonális hatások koncentrációja. de a magzat csak férfihormonok jelenlétében alakul fiú mag­ zattá. akik a biológiai nem. ford. mindazonáltal az Agyszex még mindig nagyon jó átfogó képet ad a témáról.

(Moir és Jessel külön megjegyzi. Mivel az ember is emlős. és fegyelmezettebben viselkednek. azaz vagy férfi. ami a kifinomultabb hallás jele. ha az emberi agy semleges nemi mintázatú lenne. A fiúk már csak fiúk A születés után néhány órával. Amikor a csecsemőből tipegő lesz. miközben a lányok interperszonális képességeiket fejlesztik. mint a fiúk.nagyon ellenállók a változásokkal szemben. még mielőtt a külső kondicionálás befo­ lyásolhatná őket. Az újonnan érke­ zőket a lányok barátsággal és kíváncsisággal. hogy az emlősök agya általában „dimorph". a fiúkat inkább a tárgyak ér­ deklik. a csecsemők már határozott tendenciákat mutatnak.) A különbség megvan az óvodás korban is: a fiúk inkább nagy területen. míg a lányok inkább olyan játékokat választanak. A lányok át­ lagosan egy évvel korábban tanulnak meg beszélni. A fiúk merészebbek a játékban és meszszebb csatangolnak. erős testi és pszichológiai változásokkal reagál a hor- 367 . élénk játékokat játszanak. A kislányok az emberi arcokat nézegetik. ami közben ülhetnek. hogy térbeli jártasságukat növeljék. hogy Einstein ötéves korában még nem beszélt. amit a hormonok már a magzati életben be­ programoztak. és jobban meg­ riadnak a zajoktól. Arra törekednek. a természet furcsa játéka lenne. A kislányok jobban reagálnak a csitító hangokra. vagy női minta szerint alakul. A hormonok és az agy Pubertáskorban az agy. Moir és Jessel megállapítja. agya nemi kémiájának szűrőjén át látja és tapasztalja meg a világot. a fiúk közönyösen fogadják.

mint egy termosztát. A szerzők megjegyzik. öntudatosabbak lesznek. Moir és Jessel azt az általános következtetést vonja le. Ám az életkor előre haladtával a férfiakban a tesztoszteron szintje csökken. míg a női agyi funkciók általában diffuzabbak. és más országokban is sikerrel hozta fel a védelem enyhítő körülményként.monszintek hirtelen változására. A kamaszfiúk tesztoszteronszintje a lányokénak 20-szorosa. hogy a férfiak céltudatosabbak. Miközben a férfiak hormonrendszere állandó egyensúlyban marad. olyan. a nőknél a rendszer a menstruációs ciklus során alacsony és magas szintek között változik. ezzel szemben a nők az életkori hor­ monális változások hatására rámenősebbek. a képességeket mindkét agyféltekén elhelyez­ kedő specifikus területek vezérlik. hogy a férfi hormonok növelik az agressziót. a hatás drogelvonási tünethez hasonlítható. és egyértelműen jobb térbeli 368 . hogy a női bűnelkövetők jelentős része a menstruáció előtti időszakban köve­ ti el a terhére rótt bűncselekményt. Intelligencia és érzelem A férfiak agya specializáltabb és tagoltabb. ezek a tulajdonságok női hormonok jelenlétében csökken­ nek. A férfi agy fokuszáltabb szerkezete okozhatja. és a tesztoszteron mint anabolikus szteroid je­ lentősen növeli a testtömeget. a francia büntető törvénykönyvben a menstruáció előtti időszak az „ideiglenes beszámíthatatlanság" kate­ góriájába tartozik. az önbizalmat és a magabiztosságot. és hajlamosak ellazulni. térészlelő és beszédképessé­ geik specifikus központokban helyezkednek el. és hatására a fiúk egyfolytában a szexre gondolnak. a versengést. A menstruáció előtti időszakban a jó közérzetet biztosító progeszteron áramlása megszűnik.

"82 Ha egy férfi sír. hallanak és éreznek meg a külvilágból.több az »érzelmi inputjuk«. Szex A szex területén a férfi és a női agy és a -hormonok úgy vannak konfigu­ rálva. hogy nagyon jól kiigazodnak a térképen. Talán azért sírnak gyakrabban. és mindebből többet is szűrnek le maguknak. és ked­ velik a mellek és a nemi szervek látványát. A férfiakat könnyen izgalomba hozzák a vizuális ingerek: örülnek.tájékozódási képességüknek köszönhető. és ez lehet a „női megérzés" alapja. A nők periferikus látása és általában az érzékszervi érzékelése jobb. és kifi­ nomultabb tapintási és hallási érzékük miatt jobban szeretnek sötétben szeretkezni. ezáltal jobb jellemismerők. miért pityerednek el olyan gyakran a másik nem tagjai. valami komoly bajnak kell lennie. Moir és Jessel így magyarázza: „A nők tehát többet látnak. Idegesíti őket a női sírás és csodálkoznak. és sikeresebben fejtik meg az arckifejezések apró jeleit. 82 Fordította Vitray Tamásné 369 . hogy biztonságban és bensőséges helyzetben érezzék magukat. mint a fér­ fiak. hogy a férfi és a nő szexbeli tapasztalata teljesen más. mert több símivalójuk van . ha szex közbeh égve marad a lámpa. hogy „lássák az akciót". mint az ellenkező nem tagjaié. mindezekre erőteljesebben reagálnak és reakciójukat nagyobb hévvel juttatják kifeje­ zésre. A nők izgalmához az kell. amit a fér­ fiak nem vesznek észre. A nők viszont jobb helyzetfelismerő képességgel rendelkez­ nek. A férfi agy cselekvésorientált és az emberek helyett inkább tárgyakra koncentrál.

hogy a női biológia a nőt sebezhetőbbé teszi a hangulatváltozásokkal szemben. A nők érzelmi biztonságra. kölcsönös egymásrautaltságra és a part­ nerükkel való napi életben szóbeli megerősítésére vágynak. „kompatibilisek"."8 3 Szerelem és házasság A férfiak és nők abban a tévképzetben kötnek házasságot. az nagyrészt azért van. hogy „Nem jelentett semmit.A férfiak könnyen kezelik külön eseményként a szexet. mert számára a szex egyet jelent a bizalmas viszonnyal és a szerelemmel. hogy ha a férfiak „rájuk ordítanak". hogy lényegi­ leg azonosak. és a nőket pedig tárgyként. ugyanakkor a nők nem tudják. A férfiak nem értékelik megfelelően. aki így foglalta össze a különbségeket: „A nő gyakran igényli a sze­ xet attól a férfitól. A nők folyton arról panaszkodnak. hogy a férfiak nem kommunikál­ nak. miköz­ ben a férfiak szerint a sikeres házasság alapja az anyagi biztonság és a jó szexuális élet. A férfi valószínűleg komolyan gondolja. 8 Fordította Vitray Tamásné 3 370 . nem egymás mel­ lett helyezkedik el. amikor azt mondja egy félrelépés után. De nem. mert biológiailag alacsonyabb a düh. akit szeret .az érzelmekért és a gondolatok kifejezéséért felelős agyterület szó szerint máshol van. hogy gyakran akar­ janak legmélyebb érzéseikről beszélni ." Ám a férfi félrelépése a nő számára katasztrófa. úgy tűnik.a férfi gyakran igényli a szexet. pedig a férfiak agya nem úgy van strukturálva.és frusztrá­ ciótűrésük. Moir és Jessel egy pszichológust idéz.

hogy a nő behódol. Mindig is kerülték az olyan munkaterületeket. a sikermegszállottságot. amikor a kérdőívet kitöltötték. hogy a státus. A férfiak azonban olyan foglalkozásokat válasz­ tanak. hogy a férfiak leg­ inkább a hatalmat. „Min­ den intézményben azé az irányítás. hogy a nők elsőbbséget adnak a személyes kapcsolatoknak. aki több információ birtokában van. 84 Fordította Vitray Tamásné 371 . legalábbis azon a napon. férjük gyengédségét tartották a legfontosabbnak. ahol sok nő dolgozik. melyekben a siker könnyen mérhető. A házasság intézményében a nők rendelkeznek több információ­ val. Ezekből az derül ki. amit csinál. a nők a sze­ mélyes kapcsolatot és a biztonságot."84 A házasság nem attól működik. tanulmányt idéz a férfiak és nők prioritásaival kapcsolatban. A férfiak boldogabbak a házasság­ ban. hanem at­ tól. ered­ mény vagy siker szempontjától függetlenül megelégedettséget találjon bármiben. ha feleségük szép és csinos. míg a nők. Férfiak és nők a munka világában Az.Az Agyszex számos felmérést. a mindenen átgázolást és „a személyes értékek felfüggesztéset". kísérletet. és megfelelő „szolgáltatást" nyújt. hogy a nők társas intelligenciája lehetővé teszi. A női agy arra van programozva. a profitot és a függetlenséget értékelik. általá­ ban legyőzi a férfiak karriermegközelítését jellemző egocentrikusságot. A férfiak „kalandozási" hajlamának ismeretében a házasság intéz­ ményének sikeressége Moir és Jessel szerint a női agy diadala. hogy a kapcsolat jól működjön.

erősen befolyásolja mindezt. hogy mindkét szemléletmód egy­ más mellett létezzen a nagyobb hatékonyság érdekében. 372 . akiket nem biológiai nemünk határoz meg. Az Agyszexben a szerzők Alice Kossi amerikai szociológust idézik: „A különbözőség biológiai tény. Pszichológusok megjegyzik. az semmiképpen nem rossz. jegyzi meg Moir és Jessel. agyuk nem szerinti berendezkedése határozza meg. hogy hogyan viszonyulnak a világhoz. A fejlett munkagyakorlattal rendelkező kultúrákban. akiknek sikerült az általuk vezetett szervezetet sikerre vinni anélkül. hogy nagyon nehéz objektíven mérlegelni. mely érzések. mint a férfiak. etikai és társadalmi felfogás. hogy a férfiak és nők „preferált kognitív stratégiája". ami kifejezi a biológiai igazságot. Miközben szimpatizálnak a feministák céljaival. és ha ennek tudatában vagyunk. és persze a fiúknak és lányoknak egyenlő esélyeket kell kapniuk az életben. hogy szabad akarattal rendelkező lények vagyunk. hogy a nők nem akkor erősek. Záró megjegyzések Abban a hitben élünk. az nem azt jelenti. és melyeket vezérelik nemünk természetes ösztönei és a hormonok. azt. Bár nem kizárólagosan agyunk nemi jellege határozza meg ezeket. Ez „fordított feminizmusnak" tűnhet. hogy valami nincs rendben. amikor maximalizálják és kihasználják kü­ lönbségeiket. ha igyekeznek olyanok lenni.Másrészt számos sikertörténet szól olyan nőkről." Az egyenlőség szép gondolat. hanem ellenkezőleg. gondolatok és cselekvések tartoznak hozzánk mint egyéniséghez. arra törekszenek. az egyenlőség politikai. de ha nem ugyanazt a foglalko­ zást választják. mint Moir és Jessel megfigyelte. hogy szükségszerűen másolták volna a „férfi" vezetési stílusokat. mégis ez az egyetlen olyan megközelítés. de agyunk úgy van felépítve. megjegy­ zik.

talán rá kellene csodálkozni az egyes nemekre jellemző képes­ ségekre. Férjé­ vel. sem a nők nem teremthették volna meg kizárólagosan. Moirral közösen írt könyvük: A Mind to Crime: The Controversial Link Between the Mind and Criminal Behaviour (Ész a bűn­ tetthez: Ellentmondásos kapcsolat az ész és a bűnözői vi­ selkedés között 1997). 373 .Ahelyett. kialakulásához kellett a többféle tudás. amit csak a két nem együttesen adhatott meg. hogy a politikai korrektség jegyében tagadnánk a különb­ ségeket. Biliéi közösen írt könyve: Why Mén D ont Iron: The Fascinating and Unalterable Differences Between Mén and Women (Miért nem vasalnak a férfiak: érdekes és megváltoztathatatlan különbségek férfiak és nők között 2000 ) Dávid Jessel brit újságíró. Anne Moir & Dávid Jessel Anne Moir genetikából szerezte PhD-fokozatát. és egy nagy-britanniai televíziós produkciós céget vezet. alkotásokra és egyedi magatartásokra. Az emberi civilizációt sem a férfiak. főként az igazságszolgáltatás­ ról szóló televíziós programokból ismert.

oldal) V. H ogy biológiai példával éljü nk: ha az állat n em vonzódna az ételhez. vagy n em fu tn a el a tűztől. F. kevésbé vagyunk önállóak.." „ H a az állatok n e m le n n én ek állandó kölcsönhatásban kö rny ezetükk el előbb-utóbb ki­ h a ln á n a k .. h a m a r kim úlna. A z állatoknak úgy kell rea gálniuk a környezet változásaira. Skinner: Szabadon fogva (473. h a n em belevetné m agát." Dióhéjban Mivel agyunkban feltételes reflexek működnek. hogy választevékenységük létük m egóvása irányába ha sson . Érintkezési pontok William James: A pszichológia alapelvei (291. és m indezek n em mások.1927 Feltételes reflexek „A feltételes reflexek jelen ség e gyakori és széles körben elterjedt: létük a m in d en n a p i élet szerves része. S. m int új idegi kapcsolatok létesítése a szervezet születés utáni léte s o rá n . M a g u n k b a n és m ásokban is 'nevelés / 'szokások' és 'gyakorlat' címszavak alatt ism erhetjük fe l ezeket. mint gondolnánk. h a n em undorodn a tőle. Ramachandran: Az elme fantomjai (413. oldal) 374 . oldal) B.

Pavlovnak a szentpétervári katonai orvosi akadémián 1924-ben tartott előadásainak gyűjteménye. ami szerint az állatok (köztük az ember is) a környezetre adott válaszként új reflexeket alakítanak ki. Az oroszból fordított Conditioned Reflexes: An Investigation o f the Physiological Activity o f the Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agyké­ regfiziológiai aktivitásának kutatása). Az egyetemen Pavlov szenvedélyesen megszerette a fiziológiát és számos kiváló professzor laboratóriumában dolgozott. 375 . a feltételes reflexek kiálakulásának gondolatára. mégis ez a terület vezette a „kondicionálás". fejezet Iván Pavlov Bizonyára hallottak Pavlovról és híres kutyáiról. Idővel az emésztőrendszer és az idegrendszer szakértőjeként lett ismert. Szentpétervárra ment. és végül Nobel-díjhoz vezetett. Az alábbiakban összefoglaljuk. hogy apja nyomdokait követve az ortodox egyház papja lesz. amit munkatársaival végzett.37. Fiziológus lévén Pavlovnak nem volt nagy véleménye a pszichológia új tu­ dományáról. 1849-ben. de ki volt ő és mivel já­ rult hozzá a pszichológia tudományához? Oroszország középső részén született. de Darwin műveinek olvasásától inspirálva elszökött a helyi szemináriumból. hogy kémiát és fizikát tanuljon. Aprólé­ kos részletességgel elemzi azt a 25 évnyi kutatást. és azt várták tőle.

ezek kutatása a fiziológusok privi­ légiumának kellene lennie. akik feltárhatnák az agyműködés fizikáját és kémiáját. hogy milyen inger éri őket a környezet részéről. De kísérletei legelején Pavlov valami nagyon furcsát észlelt. és Pavlov éppen a kutyák nyálmirigyeinek működését ta­ nulmányozta. hogy megjegyezte. Pav­ lov tovább akart kutatni. hogy bizonyos egyensúlyban legyenek a környezettel. Descartes gondo­ lata az automatikus reakcióról nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű. aki három évtizeddel korábban olyan gépekként írta le az állatokat. ame­ lyek előre megjósolhatóan viselkednek. milyen ke­ veset tudtak akkor az agyról.mit fedezett fel valójában Pavlov. Az állatok mint gépek Pavlov azzal kezdte a Feltételes reflexeket. és az idegpályákon terjednek. A kutyák nyálreflexének kiváltódásában volt egy lélektani elem. hogy ételt fognak kapni. aszerint. Kémiailag akarta elemezni a különböző feltételek mellett kínált ételre termelődő nyálat. Úgy vélte. . akkor is nyálzani kezdtek. Azért teszik ezt. Ezek a reakciók az idegrendszerben keletkez­ nek. Az egyik ilyen reflexreakció a nyál­ termelődés. Sajnálatát fejezte ki. ha csak azt hihették. és ennek milyen hatása van az emberi pszichológiára. Elismeréssel adózott a filozófus René Descartes munkásságának. hogy az agy a pszi­ chológia szakterülete lett.

Pavlov különböző ingereket alkalmazott a kutyáknál: metronómot. hogy az állatok kétféle reflexszel reagálnak kör­ nyezetükre: • a természetes vagy feltétlen reflex (például a kutya nyálzása. fekete négyzetet mutatott fel nekik. hogy mennyisége mérhető legyen. hogy reflexeket lehet kialakítani az állatoknál úgy. hogy megtudja. a nyáltermelődése akkor is megindult. így amikor a kutya látta.Reflexek kiváltása Elhatározta. ami tudattalan tanulási folyama so­ rán jön létre (például. hogy nyáluk egy része egy lyukon át a pofa külső részére folyjék. kürtöt. mert számára a hang „egyenlő" az étellel. Eze­ ket a jeleket közvetlenül az étel adása előtt alkalmazta.) A tényből. annak jelentésével lett egyenlő.az „étel" jelzésévé vált. akkor is. bugyborékoló és sercegő hangokat. egy kis operá­ ciót kellett végrehajtania a kutyákon. A kutya számára a metronóm hangja . amikor végül nem kapta meg az ételt. az emésztés elősegítésére) • a tanult vagy feltételes reflex. egy tartályba. amikor a kutya a csengő hang hallatán is nyálzani kezd. akkor pontosan mi váltja ki a kutyák nyálelválasztását. ha nem egyszerű automatikus reflex. ami­ kor csak a metronómot hallotta. mint a tál hús látványa . ha a kutya nem látott ételt. hogy az természetes életműködésük részévé váljon. A metronóm hangja önmagában kiváltotta a nyálképződést. és amikor ténylegesen ételt is kapott. és felvillanó lámpával is adott jelzést az állatoknak. különböző helyeken érintette meg. Pavlov felismerte. hősugárzásnak tette ki őket. Pavlov azt a következtetést 3 77 . hogy többféle ingert próbál ki. hogy valós idejű kísérletet tudjon végezni. hallotta vagy érezte ezeket az ingereket. csengőt. Annak érdekében. ami­ kor elkezd enni. fiziológiailag nem volt különbség a kutya reakciójában.inkább.

Pavlov kísérletei során például eltávolította egy kutya teljes agykérgét. Pavlov felismerte a feltételes reflexek kialakításának korlátait is. de képtelen volt megfelelően reagálni a környezetére. ezt követi a „neuro-szintézis". Ettől a kutya gyakorlatilag reflexgéppé vált. A feltételes reflexek ugyanis egy idő után vagy megszokottá váltak. vagy túlságosan megváltoztatni. és kiolthatok. hogy az agy legfejlettebb része. Rámutatott. mi micsoda. tudott menni. vagy a kutya nem reagált és egyszerűen elaludt. amit a kutya nem szeret. amikor megállapítja. Az úgynevezett ösztönök tanulhatók. nem tudta. mivel azt is bizonyítani tudta. és megszűnnek működni. amely reagál a környezetére. hogy a kutya élet­ ben maradásához és megfelelő életműködéséhez elengedhetetlen az agyműködés bizonyos fokú stabilitása. az agykéreg működése . mit kell csinálni. Arra a következtetésre jutott. Először egy „neuro-analízist".és az ahhoz kapcsolódó idegpályáké . ha az ételt olyasvalamivel társítják. de amikor a legkisebb akadály. hogy valami fenyegetést jelent-e számára vagy nem. hogy gyorsan meg tudja határozni. A környezetre reagáló fejlett gépek Pavlov két szintet figyelt meg az állat a környezetére reagálásának folya­ matában. hogy a reflexek gátolhatok vagy kiolthatok akkor. Úgy tűnt. Megmaradtak az agyba és az idegrendszerbe kódolt feltételes reflexek. hogy az agykéreg működését nem lehet túlterhelni. Ezzel 378 .vonta le. melynek során az állat érzék­ szerveivel deríti ki. Az életben maradás érdekében például a kutyának képesnek kell lennie arra. akkor nagyon összetett gép. hogy ha az állat valóban olyan gép. például egy asztalláb került az útjába.nagyon jól szabályozható. hogyan illeszkedik valami a meglévő reakcióiba és tudá­ sába.

Ember és kutya: a hasonlóságok A Feltételes reflexek utolsó fejezete Pavlov elméletének emberekre való alkalmazását tárgyalja. A „kultúra" és a „társadalom" a reflexek vezérlésének komplex rendszere­ ként írható le. Mindazonáltal az alábbi párhuzamokat állapította meg: • Az emberek oktatása. És ahogy a kutyáknak. Mivel az emberi agykéreg sokkal fejlettebb. az ember csak annyiban különbözik a kutyától. hogy túl messzemenő következte­ téseket vonjon le munkájából. és egyre változa­ tosabban és pontosabban képes alkalmazkodni a külső körülményekhez". A kutyák a környezetre adott optimális reakcióként fejlett társadalmi és területi ismereteket alakí­ tanak ki. Pavlov óvatos volt abban. a „fürkésző reflex" működésbe lépésének hatására az állat azonnal felkapja a fülét vagy szaglászni kezd. vagy valami újat tapasztal. hogy a tanulás legjobb módszere.ellentétben egy normális kutya. annál jobban képes „nö­ velni a külvilággal fenntartott kapcsolatai összetettségét. az embereknek 379 . Kijelentette. ha a legapróbb változást észleli a környe­ zeti ingerekben. hogy a környezetre reagáló reflexeik mindig teljesen felkészültek legyenek. minél fejlettebb a szervezet. mint a kutyáé. ahogy a kutyák feltételes reflexeit is szakaszosan alakítottuk ki. képességet szakaszo­ san szerezzük meg. A kutyák sok időt tölthetnek egyszerű „fürkészéssel". hogy kísérleteinek eredményei nem csak kutyákra vonat­ koznak. ha az ismeretet. fegyelmezése és a kultúrába való bevezetése nem különbözik a kutyák tanulási folyamataitól. Tudjuk. Pavlov tudta. hogy a fel­ tételes reflexek meghaladják a feltétlen reflexeket. az emberek pedig ugyanezen célból „civilizációt" hoztak létre. ugyanúgy.

Hasonlóképpen. • A kutyák reakciója nem megjósolható. mind embereknél a két leggyakoribb. mert rájött. mások megrémültek. 380 . egyes kutyák izgatottak lettek. A kutyáknál neurózisok és pszichózisok alakulnak ki olyan extrém ingerlés hatására. immobilizáció) vagy a hisztériát (neurotikus izgatottság). és ne­ héz „visszazökkenni a rendes kerékvágásba" szabadság vagy a ru­ tinból való kiesés után. amit tapasztal­ tunk. hogy visszatér­ jünk a környezetünkkel való egyensúly állapotába. hogy viszszanyerjük lelki egyensúlyunkat. sokkra adott pszichológiai reakció valamelyikét tükrözték: a neuraszténiát (kimerültség. hogy a külső ingerek befolyásolták a reflexek kialakításának képességét. hogyan reagál egy ember érzelmileg például egy erős támadásra vagy a szeretett személy elvesztésére. hanem kiiktatni is tudniuk kell a feltéte­ les reflexeket. valamiképpen tudomást kell vennünk róluk. hogy nem mehetünk el reakció nélkül a jelentős események mellett. Itt végezte a kísérleteket. hogy az evolúció biz­ tosította. biztosítja. Hasonlóképpen az emberek többsége nem tud könyvet olvasni. a „harcolj vagy menekülj" jelenség az idegrendszer egyfajta rövid távú védekező rendszere. visszahúzódás. ha közben filmet néz. jegyezte meg Pavlov. Ezek a reakciók mind kutyáknál. megint mások magukba húzódtak. amit nem lehet meg­ felelően beépíteni a meglévő gondolkodásba és reakciókba. Ahhoz. Ha kihívással szembesülünk. • Pavlovnak különleges hangszigetelt kamrája volt. nem megjósolható. hogy reagáltunk az eseményre. hogy ami­ kor az egyik nagy pétervári árvíz elmosta a kísérleti telep egy ré­ szét. Az utóbbi pontnál Pavlov feltételezése az volt. fel kell dolgoznunk azt. Hosszú távon azonban az. Pavlov felidézte.is nemcsak megtanulni.

hogy meg tudjuk változtatni viselkedésmintáinkat. ha annak fenntartása már nem érdekünk.Záró megjegyzések Pavlov bonyolult kapcsolótáblának képzelte az agykérget. mint bármely állat. Még akkor is. és melyek nem. amelyen az egyes sejtcsoportok felelősek a különböző reflexekért. a rend és a fegye- 381 . Pavlov közvetlen megfigyelé­ sei azonban ennek ellentmondani látszanak. Kutyáinak valóban voltak „automatikus" viselkedésbeli jellegzetességeik. abban a helyzetben va­ gyunk. Ugyanolyan könnyen kondicionálódunk. Megjegyezte például.az embert érő minden bemeneti hatás bizonyos attitűdökben és visel­ kedésekben megnyilvánuló kimenettel jár. melyek a hatékony válaszok az életben. mennyivel nagyobb mozgásszabadságunk van a különböző kifejezésmódok . hogy számos kutyájának reakciói megjósolhatatlanok voltak. hogy szakítsunk kialakított viselkedésformánkkal. tudományos stílusban megírt mű.területén? A Feltételes reflexek nagyon fárasztó. Mindig van hely új reflexek kialakítására. Pavlov. A keményvonalas behaviorista számára a szabad akarat mítosz . ha létrejött a kondicionálás. ugyanakkor megvan az a képességünk. hogy az emberek is kondicionálhatok bizonyos viselke­ désekre. Pavlov kutatásai nagy hatással voltak a pszichológia behaviorista is­ kolájára. Mivel az ember agykérge sokkal nagyobb. és kapacitás a meglévő válaszok módosítására. Mi ennek a jelentősége az emberek szempontjából? Bár életünk nagy részét szoká­ sokkal és adott kulturális környezetben éljük le. megnyilvánulhatott a kutya személyisége.vagy „a környezetre adott reakciók" . ugyanakkor reflexeik és reakcióik megváltoztathatóak voltak. mely szerint az ember és a kutya között nem sok különbség van az ingerekre adott kiszámítható válaszok szempontjából és abból a szempontból. A környezeti visszajelzésekből tudjuk. aki ebben is kifejezte a tapasztalati tények.

ezért ironikus. szinte teljes ellentéte volt a „belső késztetésekbe és vágyakba" való freudi belemerítkezésnek. Itt végezte legtöbb kutatását az emésztéssel és a kondicionált reflexek­ kel kapcsolatban. Számos díja mellett tagjává választotta az Orosz Tudo­ mányos Akadémia. Lenin külön rendeletet bocsátott ki. később fiziológia professzor lett. miszerint Pavlov munkássága „ha­ talmas jelentőségű a világ dolgozó népei számára". hogy a pszichológia tudományos alapokra épüljön. mégis ez a fokuszálás tette lehetővé. 1875-ben diplomázott. Szentpétervári egyetemi évei alatt a hasnyálmirigy beidegzésével kapcsolatos munkái­ val tűnt ki. Már maga az.lem iránti szeretetét. Tizenegy gyermek közül ő volt a legidősebb. a bolsevik forradalom után is vígan dolgozhatott. Apja falusi pópa. Doktori értekezését a szív centrifugális idegeiről írta. Bár kritikusan viszonyult a kommunizmushoz. Iván Pavlov Iván Petrovics Pavlov 1849-ben a közép-oroszországi Rjazanyban született. majd a Cári Orvosi Akadémián folytatta tanulmányait. Itt tanári állást ka­ pott. nem nagyon engedte személyiségét megnyilvánul­ ni a műben. Főként fiatal tudósokból álló nagy csapat dolgozott a keze alatt. 382 . Mégis lenyűgöző egyéniség volt. hogy nevét e tudománnyal kapcsolják össze. 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. 1890-ben Pavlov létrehozta az Élettan tanszéket a szent­ pétervári Kísérleti Tudományok Intézetében. Pavlov nem bízott a pszichológia tényeiben. hogy a mérhető élettani reakciókkal foglalkozott.

ii 383 . Pavlov még a laboratóriumaiban dolgozott. 1881-ben feleségül vette Serafima (Sara) Vaszilijevna Karcsevszkaja tanárnőt. amikor 87 éves korában meghalt.1915-ben a francia becsületrenddel tüntették ki. A házasságból született gyermekeik közül négy maradt életben. egyikük fizikus lett.

nincs szem ük vagy fü lü k . hogy összetartsuk m agunkat." „V annak. valójá­ ban szükségtelen. kontrolláló beavatkozásból. Laing: A megosztott én (333. és akadnak. a folyamatos 'gondolkodásból' és a m agatartásunkba term észetes folyam atába való aktív. Érintkezési pontok Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143. akiknek nincs lábuk. nin csen ek n em i szerveik. am ellyel azon igyekszünk. 2004. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. Budapest 384 . ne absztrakciókban élj. értelm esebb egészbe ren d ező d ik . Hallgass a testedre. oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. oldal) 85 Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése. akiknek önbizalm uk. n em hu llun k darabjainkra és n e m 'viselkedünk őrülten' ha en g ed ü n k visszafogottságunk. D. szívük vagy ösztönös m egérzésük n in c s e n ." Dióhéjban Éld meg fizikai világod minden percét. Ursus Libris.1951 Gestalt-terápia8 5 „A folyam atos erőfeszítés. a feszített figyelem ből. a m ire ráállhatnának. oldal) R. Sőt tapasztalásunk ko herensebb lesz. N e m esü nk szét. oldal) Karén Horney: Belső konfliktusaink (279.

amit a kiváló. a hitleri Németországból menekült az Egyesült Államokba. A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in The Humán Personality) című munkája. akik az „én" határait feszegették. Perls régen szakított a pszichoanalitikus 385 . Úgy vélte. fejezet Fritz Perls Kalifornia Big Sur partvidékén az Esalen Institute volt az 1960-as évek társadalmi forradalmának epicentruma. Az intézmény olyan embereket vonzott. Fritz Perls pszichológus 1964ben érkezett az Esalen intézetbe. érezne és cselekedne. ahelyett. hogy a modern ember túl sokat gondolkodik. Bár a freudi pszichoanalízisen nevelkedett. magas hegyek között. Jelmon­ data: „Veszítsd el a fejed és térj észhez" (Lose your mind and come to your senses) tökéletesen összecsengett az ellenkultúrával. az új pszichoterápia manifesztuma lett. hogy tapasztalna. Szó szerint a „partvonalon" állt. A karizmatikus és néha kötekedő Perls a nyugati part személyiségfejlesztő guruinak egyike volt. a Csendes-óceán mellett. egyetemi ta­ nárral közösen írt. Az Esalen szellemi otthont nyújtott neki. páciensével. és ki akar­ tak törni a társadalom kötöttségeiből. és 1970-ben bekövetkezett haláláig sok időt töltött ott. valamint Ralph Hefferline-nal.38. radikális Paul Goodmannel. Az avantgárd Berlinben nőtt fel.

vibráló lénye. úgy találta. milyen újdonságnak tűnhetett ez az 1950-es évek Amerikájában. Kurt Lewin. akkor volt már gestalt. Kurt Goldstein. hogy „figurát" találjunk az „alap" vagy a háttér előtt. hogy megadja a Gestalt-terápia elméleti alapjait. hogy áthatoljanak az egyén lelki „páncél­ zatán" és megmutatkozzék igazi. Célja azonban az volt. hogy a Gestalt-terápia a felfokozott érzelmekről szól. ami egyféleképpen nézve gyönyörű nőt ábrázol. és értelmet találjunk a szín és forma káoszában. Arra vagyunk programozva. Perls a Gestalt pszichológiából merített ötleteket és ebből alakította ki terápiáját.dívánnyal. A pszichológia alaklélektani vagy Gestalt iskolája (amihez olyan nevek kötődnek. más szemszögből azonban vén banya? Ha igen. mint Max Wertheimer. Wolfgang Köhler. hogy le kell rázni a szokványos társadalmi szerepek kényszer­ zubbonyát és az „itt és most"-ban kell élni. Lényege. ha nem teljes képet lát. vagy „aha!" élményük. hogy az embert mindig egy bizonyos 386 . hogy gyakran a konfrontatív csoportos megbe­ szélés a legjobb módszer arra. Gestalt = 'egész' Láttak már olyan képet. Ahhoz képest. Ma már könnyen elfelejtjük. Az egyén jólétére akarta alkalmazni az „egész" gondola­ tát. Lancelot Law Whyte és Alfréd Korzybski) a vizuá­ lis érzékeléssel kapcsolatos kísérleteiben rámutatott. és átvette azt az elképzelést. meglehetősen unalmas olvasmány. a szöveg nagyfokú figyelmet igénylő. körülbelül valami 'alakját/ 'formáját' vagy valami 'egé­ szét' jelenti. Mindez eléggé konfrontatív jelleget adott neki. A német Gestalt szónak nincs egészen pontos magyar fordítása. hogy a látás folya­ mán az agy mindig igyekszik „kiegészíteni a képet". azaz egy elemnek nagyobb figyelmet szenteljünk a többiek rovására.

hogy próbál elméje mélyére hatolni. El­ fojthatunk bizonyos szükségleteket és másokat túlhangsúlyozunk. visszavonul a háttérbe . Az átlagember. bizonyos módon kell fenntartanunk magunkat. mivel részekre szabdalt világban nevelkedett. elvesztette Egészlegességét. A pszichológia hajlamos részekre bontani a jelenségeket. Perls felismerte." Kapcsolat és összemosódás A szaglás. és amikor ez a szükséglet kielégítést nyert. életteli lényként létezni. torzításmentes.domináns szükséglet formálja . érzéseit vizsgáljuk. megszerzi. hogy személyiségünk össze­ tettsége megzavarhatja az egyszerű szükségletkielégítés egyenletet. A Gestalt terapeuta ezzel szemben a környezet részeként fogadja el a személyt. Az emberekkel azonban az a helyzet. úgy. hanem már neurotikus. hogy azt gondoljuk. vagy megváltozik a túlélési szándékunk . Perls szavaival: „A Gestalt szemlélet az élet eredeti. izolált személyként kezd magára gondolni. a tapintás. megszűnik érző. nem könnyed. vagyis az ember gondolkodá­ sát. a Gestalt-terápia az egészet szemléli. az ízlelés. Az elmét.az alapba -. az. Integritását. a testet és a környezetet egységes egészként kezeli. cselekvését. ami túléléséhez szükséges. hogy légkondicionált 387 . így minden szervezet magát szabályozza. még akkor is.a figura -. és egy másik szükségletnek adja át a helyét. ha ez egy kívülál­ ló számára ostobaságnak tűnik. A hagyományos freudi analízisben a „doktor" úgy igyekszik „megér­ teni" az ilyen személyt. Domináns szükségletünk teljesen öszszekapcsolódik énélményünkkel. hogy a modern élet. a hallás és a látás a világgal való „kapcso­ lati határunk" Amikor az ember elkülönült. Már nem olyan körültekintő. kapcsolatban levő. és tárgyként kezeli. de éppen az én nem rugalmas. természetes megközelítése.

szeretkeznek. Szándékosan lecsökkent)ük tudatosságunkat. A neurotikusok ezzel ellentétben nem kockáztatják a vi­ lággal való kapcsolatot. A Gestalt-terápiában az emberek annak visszaszerzésére töre­ kednek.azaz bárcsak több kapcsolata lett volna az élettel. amely erős elvárásokat támaszt ve­ lük szemben.szokta mondani Perls a csoportjainak meglehetősen sokkoló módon. pedig „valójában kedvenc lapjának műkritikusával van kapcsolatban". Perls megjegyezte. akiknek nincs lábuk. váratlan esemé­ nyektől mentes környezetet teremtsünk magunknak. ami hiányzik belőlük. és akadnak. inkább visszahúzódnak saját belső világukba. A kontaktus ellentéte az „összemosódás". hogy „Bárcsak kihasználtam volna a lehetőségeimet és aktívabb lettem volna" ." hanem azt. és azt látjuk. amit látnunk „kell". Az emberek olyan világba nőnek fel. hogy azok. amit tanítottak nekünk. „lyukak" keletkeznek rajta: „Vannak. érzékelnek. hogy olyanok legyenek. amikor az ember galériában modern műalkotást szemlél. hogy rendezettebb. veszekednek. érzékenységünket. azaz. nincsenek nemi szerveik. szívük vagy ösztönös megérzésük nincsen" . szeretnek. és nem fejlődnek. szokásból. De mit kívánnak az emberek a halálos ágyukon? Nem azt. élelmet szereznek.irodákban ülünk. Perls azt a példát említi erre. és bioló­ giailag adott természetünk és a társadalom közti ellentét kikezdi szemé­ lyiségünket. akiknek önbizalmuk. amik valójában nem ők. tanulnak" és így tovább. és a terápia eredményeképpen visszanye­ rik elvesztett agressziójukat vagy érzékenységüket. vagy fü­ lük. így vagy úgy min­ dig éreznek. Úgy érzi. nincs szemük. konf­ liktusokba kerülnek. hogy: „Bárcsak jobban töre­ kedtem volna a biztonságra és több pénzt kerestem volna. 388 . akik igazi kapcsolatban vannak kör­ nyezetükkel. elérzéstelenített minket. amikor aszerint cse­ lekszünk. felfokozott érzelmi állapotban vannak. amire ráállhatnának. közvetlenül a művel van kapcsolatban. Az egészséges emberek belevetik magukat az életbe: „esznek.

hogy miért merev a nyakunk. De az ilyen elemzés csak neurotikussá tesz minket. Most autó megy el az utcán. például: „Most itt ülök ezen a széken." Ezek a kísérletek gyakran vezettek olyan eredményre. ha újra kapcsolatot teremtünk érzékeinkkel A Gestalt-terápia lapjain Perls számos kísérletet leírt. amikor azt mondja nekik. és hogy fáj a gyomrunk. másokon fájdalmat vagy kiegyensúlyozatlanságot érzékelhet.és érzelemtudatosság Perls egyértelműen különbséget látott az introspekció (önmegfigyelés. érzünk. hallom a hangját. egyes területeket 'élettelennek' talál. hogy elemezni tudjuk magunkat. Egy másik vizsgálatban Perls embereket kért meg. arcomon érzem. tervezünk. például azt. folyamatosan mondják maguknak.amit teszünk. hogy a résztvevők felismerték. Mind azt válaszolták: „Milyen nehézséget?" A kísér- 389 . nézem az előttem álló asztalt. ellenőrzés és beavatkozás"." Aztán megkérdezte őket. mit látnak és mit csinálnak. amit páciensei tudatosságának növelésére alkalmazott. mintha testünktől és tudatunktól valahogy függetlenedni tudnánk. az gyógyít meg minket." Az introspekció azonban ugyanezekre a folyamatokra vonatkozó „értéke­ lés. Perls megjegyzi: „A neurotikusok tüneteiket izmaik tudatta­ lan manipulációjával okozzák. önelemzés) és a tudatosság között. milyen nehézséget éreztek a feladat teljesítése közben. korrekció.Test. mert a pszichológia hagyományosan abból a feltételezésből indul ki. ami bennünk történik . hogy „Érezzétek a testeteket!" Ha az ember mozdulatlanul fek­ szik és teste minden részét érzékeli. hogy „idegesítők vagy má­ sok idegesítik őket". Az. A tudatosság „spontán érzékelése annak. hogy egyszerűen tudatosan figyelünk bizonyos izomcsoportokra és ízületek­ re. Fontos ez a megkülönbözte­ tés. délután van. és az állít a világgal való boldog egyensúlyba. magyarázatot adhat arra. a nap besüt az ablakon.

let azt az eredményt mutatta, hogy amíg az ember teljesen a jelenben van, megfigyeli és érzékeli környezetét, teljesen mentes a gondoktól. Az absztrakt aggodalmak és szorongás csak akkor tér vissza, ha „elhagyja" környezetét. Egyesek a vizsgálatban türelmetlenséget, unalmat vagy szo­ rongást éreztek, ami Pearl szerint annak jele, mennyire hiányzott nor­ mál tudatosságukból a „most"

Ami rejtve van, azt nem lehet megváltoztatni
A Gestalt célja, hogy ne automatikusan éljük az életet. Sokan úgy érzik, hogy az idő csak egy kis részében élnek a jelenben; ha ezt hosszabb ide­ ig teszik tudatosan, az jelentős áttörést jelenthet. A teljes tudatosság es figyelem Perls szerint megold egy problémát és nem racionalizálja azt. Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy azok a részeink, amiket el aka­ runk tüntetni, mindig visszatérnek. A tudatosság szándékos csökken­ tése, vagy az elfojtás azt jelenti, hogy soha nem tudunk változtatni az adott problémán, és soha nem leszünk képesek megoldani azt. Perls szerint, ha valami szörnyűség történt a múltban, azt teljesen be kell hoznunk a jelenbe, akár újra el kell játszanunk, hogy „a miénk" le­ gyen. Ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, az tovább erősíti a problémát.

Megfontoltság kontra felelősség
Perls szerint az egészséges felnőttek nem vetnek ki magukból minden gyermekit. A spontaneitás, a képzelet, a kíváncsiság és a rácsodálkozás olyan tulajdonságok, amiket mindannyiunknak meg kell tarta­

390

nunk - ahogy minden nagy művész és tudós tette -, ebben ne bénít­ son minket a „felelősség" és az, hogy mindig mindennek igyekszünk értelmet találni. A gyermekek még játék közben is komolyabban viselkednek a fel­ nőtteknél. Lehet, hogy szeszélyből félbehagynak valamit, de amíg azzal foglalkoznak, semmi más nem számít. A tehetséges embereknél jellem­ zően megmaradt ez a közvetlen tudatosság, de az átlag felnőttet általá­ ban nem érdekli eléggé az, amit csinál. Perls rámutatott, hogy amit „felelősségnek" hiszünk, gyakran csak azt jelenti, hogy kizárjuk magunkat az élet intenzív megéléséből. Perls szavaival: „a felnőttek többségének megrögzött megfontoltsága, a konk­ rétumokhoz való merev kötődése, elkötelezettséghiánya, túlzott felelős­ ségérzete neurotikus tünet; ezzel szemben a spontaneitás, a fantázia, a megfontoltság és játékosság, az értelmek közvetlen kifejezése, vagyis a gyermekekre jellemző tulajdonságok egészségesek."

Záró megjegyzések:
Perls filozófiája, miszerint azt kell tennünk, amit érzünk, nem azt, amit tennünk kell, sokak szívében és tudatában helyet talált. Az 1960-as évek szellemében megfogalmazott híres „Gestaltima:" „Teszem a dolgom, te is teszed a dolgodat. Nem azért vagyok a világon, hogy a te elvárásaidnak megfeleljek És ti sem azért vagytok a világon, hogy az én elvárásaimnak megfeleljetek. Te vagy te, én vagyok én, És ha véletlenül egymásra találunk, az szép. Ha pedig nem, ellene tenni semmit nem lehet."

391

Poszterekről gyakran lehagyták az utolsó sort, mert nem igazán paszszolt a virág-hatalom erkölcsi világképhez. De Perls gyakran kigúnyolta azokat, akik „örömöt", „extázist" és „magasztos élményt" keresnek, és hangsúlyozta, milyen kemény munka van a terápiájában. A foglalkozá­ sok gyakran elég kellemetlenek és nyersek, és a páciensek gyakran sír­ va fakadtak. Senki sem akarja, hogy lerohanják a személyes szféráját és megmondják, hol vannak „lyukak" a személyiségén. Ám Perls rámuta­ tott, hogy csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt kibírjuk. Milton Ericksonhoz hasonlóan Perls is kitűnően olvasott a tesztbeszédből. A csoportüléseken gyakran nem annyira az érdekelte, mit mond az illető, hanem az, hogy milyen hangszínnel, intonációval mondja, és hogy ül. A csoport tagjai nem beszélhettek senkiről, aki nem volt a szo­ bában, ezzel is hangsúlyozandó a Gestalt-terápia „itt és most" jellegét. Perls önmagát jó „szarság detektornak" tartotta, vagyis olyannak, aki kiszúrta, ha valaki felesleges dolgokról beszél, ami meglehetősen távol esett a korszak homályos „szeretet és béke" mantrájától. Perls sokat foglalkozott az agresszióval is. Úgy tartotta, hogy a düh visszatartása ellentétes az emberi természettel, hiszen alapvetően álla­ tok vagyunk. Elviseljük a fáradtságot vagy az unalmat, de olyannak kéne lennünk, mint a macskáknak: ásítanunk és nyújtózkodnunk kéne, hogy újra cselekvésre fogjuk magunkat. Ahhoz, hogy egyensúlyban maradjunk, meg kell adnunk a testnek, amit megkövetel. Van bármi, amit azért fojtot­ tunk magunkba, mert antiszociálisnak vagy rendes emberhez méltatlan­ nak éreztük? Ahhoz, hogy újra igazán éljünk, meg kell valósítanunk azt.

392

Fritz Perls
Frederick Salomon Perls 1893-ben, Berlinben született. Orvosi diplomáját 1926-ban szerezte meg. Kezdő orvos­ ként Frankfurtban, az agysérült katonák kórházában dol­ gozott. Az itt töltött idő alatt volt rá hatással a Gestalt pszichológia, az egzisztencialista filozófia, valamint a neofreudista Karén Horney és Wilhelm Reich. Az 1930-as évek elején, amikor Németország zsidó polgá­ rai számára veszélyessé vált, Perls és felesége, Laura Hol­ landiába, később Dél-Afrikába költöztek. Ott létrehozták saját pszichoanalitikus praxisukat, valamint a Dél-afrikai Pszichoanalitikus Társaságot. De kritikussá váltak afreudi koncepciókkal kapcsolatban, és fokozatosan kifejlesztették a Gestalt-módszert, amit Ego, Hunger and Aggression: A Revision o f Freud's Theory and Method (Ego, éhség és agresszió: Freud elméletének és módszerének felülvizsgá­ lata 1947) című művükben írtak le. 1946-ban New York­ ba költöztek, ahol 1952-ben megalapították a Gestalt-terápia Intézetet. Miután elváltak, Fritz Kaliforniába köl­ tözött, Laura a gyerekekkel New Yorkban maradt. Fritz 1964-ben ment Esalenbe. További munkái: Perls halála előtt megjelent Gestalt Therapy Verbatim (Gestalt-terápia szóról szóra 1969) című műve, melyben az esaleni terápiáinak történetét írja le, valamint önéletírása: In and Out o f the Garbage Pail (Ki-be a szemétvödörbe).

393

1923

A gyermek nyelve és gondolkodása
„A gyerm eki logika végtelenül összetett; m inden elem ében hem zsegnek a problémák, a fu n k ­ cionális és strukturális pszichológia problémái, logika, sőt az ismeretelm élet problémái. N em könnyű e labirintusban kézben tartani a következetesség fonalát, és módszeresen elkerülni a pszichológiával összefüggésben n em levő pro b lém á k a t"

„A g y erm ek ... úgy tűnik, sokkal többet beszél, m int a felnőtt. Szinte m indent, am it tesz, ilyen megjegyzésekre hangolva teszi: »Most éppen kalapot rajzolok,« »}obban csinálom, m int te« stb. A gyerm ekek gondolkodása tehát szociálisabb, kevésbé képes kitartó és magányos kutatásra. D e ez csak látszólag igaz. A gyerm ek kevésbé tudja visszafogni verbális megnyilvánulásait, egysze­ rűen azért, m ert nem tudja, mit jelent m agában tartani, nem közölni a dolgokat. B ár szinte szünet nélkül beszél a körülötte lévőkhöz, ritkán veszi fe l az ő nézőpontjukat . "

Dióhéjban
A gyerekek nem kis felnőttek, akik kevésbé hatékonyan gondol­ kodnak - teljesen másként gondolkodnak.
Érintkezési pontok Edward de Bono: Laterális gondolkodás (71. oldal) Alfréd Kinsey: A nő szexuális viselkedése (311. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal)

394

39. fejezet

Jean Piaget

Ahogy Alfréd Kinsey éveket töltött a tölgygubacsdarázs tanulmányozá­ sával, példányok begyűjtésével és megfigyeléseinek leírásával, mielőtt az emberi szexualitással kezdett foglalkozni, Jean Piaget is természetkutató volt, mielőtt emberi téma felé fordult figyelme. Gyermekként, kamasz­ ként szeretett Svájc nyugati vidékének hegyein, patakjai környékén bók­ lászni; csigát gyűjtött, később doktori disszertációját Valais tartomány puhatestű-populációjárói írta. Amit ezekben az években megtanult - előbb megfigyelni, aztán le­ írni - megfelelő előképzést adott neki a gyermeki gondolkodás vizs­ gálatára, mellyel kapcsolatban számos elmélet keletkezett, de gyerme­ keken senki sem végzett konkrét tudományos megfigyelést a tárgyban. Amikor Piaget elkezdett ezzel a tudományterülettel foglalkozni, legfőbb kívánsága az volt, hogy következtetéseit tényekből vonhassa le, bármi­ lyen bonyolultnak vagy ellentmondásosnak is tűnjenek. Módszertani képességei mellett - legalábbis természettudóshoz képest - szokatlanul jó érzéke volt a filozófiához. A gyermekpszichológia ismeretelméleti kérdések kusza halmaza volt, Piaget mégis úgy határozott, hogy olyan nagyon földhözragadt kérdésekkel foglalkozik, mint hogy „Miért beszél a gyermek, és kihez beszél?" és „Miért kérdez annyit?"

Tudta, hogy ha van válasz ezekre a kérdésekre, az nagyon hasznos lehet a tanároknak, és főként tanároknak írta The Language and Thought ofthe Child (A gyermek nyelve és gondolkodása) című munkáját. A gyermeki elme kutatói­ nak többsége a gyermekpszichológia kvantitatív természetére koncentrál­ tak, mert úgy gondolta, hogy a gyermekek értelmi képességei gyengébbek a felnőttekénél és gyakrabban hibáznak. De Piaget úgy vélte, nem arról van szó, hogy a gyermekeknek több vagy kevesebb van valamiből, hanem alap­ vetően más a gondolkodásuk. Nem azért van kommunikációs probléma a felnőttek és gyerekek között, mert a gyermekeknek kevés az információjuk, hanem azért, mert teljesen másként látják magukat a világukban.

Miért beszélnek a gyerekek?
Piaget a könyv első oldalain feltette a saját bevallása szerint is furcsa kér­ dést: „Mi az a szükséglet, amit a gyermek ki akar elégíteni azzal, hogy be­ szél?" Erre a kérdésre minden épelméjű ember azt válaszolta volna, hogy a nyelv célja, hogy kommunikáljunk másokkal; ám ha ez valóban így van, vélekedett Piaget, akkor miért beszélnek a gyerekek olyankor is, amikor egyedül vannak, és miért van az, hogy hangtalanul vagy hangosan időn­ ként a felnőttek is magukban beszélnek. Egyértelmű volt, hogy a nyelv nem redukálható egyszerűen egy funkcióra, a gondolatközlésre. Piaget kutatásait az 1912-ben a gyermekek és tanárok képzésére léte­ sített genfi Rousseau intézetben végezte. Itt 4 és 6 éves gyerekeket figyelt meg. Mindent lejegyzett, amit tanulás és játék közben mondtak, köny­ vében „párbeszédeket" is közöl. Amire hamar rájött - és amit minden szülő megerősíthet - az volt, hogy amikor beszélnek, beszédjüknek sokszor nincs meghatározott címzettje. Hangosan gondolkodnak. Kétfajta, egocentrikus és szociali­

396

zált beszédet különböztetett meg. Az egocentrikus típuson belül három mintázat jelent meg: • Ismétlés - nem másoknak címzett üzenet, a szavak pusztán a kiejtés öröméért való ismételgetése. • Monológ - a gyermek cselekvését vagy játékát követő teljes kommentárok. • Kollektív monológ - amikor a gyerekek mintha beszélgetnének, de nem igazán veszik figyelembe, amit a másik mond. (Egy szo­ ba, ahol 10 gyerek külön asztaloknál ül, beszédtől lehet zajos, de mindannyian gyakorlatilag magukban beszélnek.) Megfigyelte, hogy egy bizonyos életkorig (szerinte 7 éves korig) a gyermekeknek nincs „verbális visszatartási képességük" (vagy marad­ hat kontinencia), belső késztetésüktől vezérelve mindent kimondanak, ami eszükbe jut. Az óvoda, írta Piaget „olyan társadalom, amelyben az egyéni és a társasági élet gyakorlatilag nem különül el". Mivel a gyere­ kek magukat hiszik a világ közepének, nincs szükség a személyes szféra elkülönítésére vagy arra, hogy másokra való tekintettel ne mondják ki gondolataikat. A felnőttek ezzel szemben, mivel már nem jellemző rá­ juk az egocentrizmus, teljesen szocializált beszédmintát alkalmaznak, melyben számos gondolat kimondatlan marad. Mondhatni, csak az őrültek és a gyerekek mondanak ki mindent, bármit, ami az eszükbe jut, mert nekik csak önmaguk számít. Ezért van az, hogy a gyerekek ké­ pesek barátaik jelenlétében folyton beszélni, de képtelenek a barátjuk nézőpontjába helyezni magukat. A gyerekek egocentrizmusának oka részben az, hogy nyelvük rész­ ben gesztusokból, mozgásokból és hangokból áll. Mivel ezek nem szavak, nem lehet velük mindent kifejezni, ezért a gyerekek szükség­ szerűen részben saját gondolkodásuk foglyai. Ezt abból érthetjük meg,

397

ha belegondolunk, minél jobb egy felnőtt beszédkészsége, annál job­ ban képesek megérteni mások szempontjait, vagy legalábbis tudomást venni róluk. A nyelv tulajdonképpen arra képes, hogy általa az ember meghaladja önmagát, ezért fektet az emberi kultúra oly nagy súlyt arra, hogy a nyelvet megtanítsa a gyerekeknek - képessé teszi őket arra, hogy kilépjenek egocentrikus gondolkodásukból.

Más gondolkodás, más világ
Piaget a pszichoanalízisből vett át egy, a kétféle gondolkodásra vonatko­ zó megkülönböztetést: • Irányított vagy intelligens gondolkodás, aminek célja van, ezt a célt a valósághoz igazítja, és azt nyelvileg is képes kommunikál­ ni. Ez a gondolkodás a tapasztalaton és logikán alapul. • Irányítatlan vagy autisztikus gondolkodás, melynek tudattalan céljai vannak és nem igazodik a valósághoz; a vágyak kielégülésén és nem az igazság feltárásán alapul. Ennek a gondolkodásnak a nyelve a képek, mítoszok, szimbólumok nyelve. Az irányított gondolkodásban a víznek bizonyos tulajdonságai vannak és bizonyos természeti törvények vonatkoznak rá. Az autisztikus elme szá­ mára a víz csak a vágyak szintjén releváns - megiható, nézhető, élvezhető. Ez a megkülönböztetés segítette Piaget-t abban, hogy egészen 11 éves korig kövesse a gyermeki gondolkodás fejlődését. A gyermekek 3-tól 7 éves korukig nagyrészt egocentrikusak és gondolkodásukban autisztikus elemek is vannak, de 7 és 11 éves kor között az egocentrikus logika he­ lyét átveszi a perceptuális intelligencia.

398

Piaget vizsgálatokat tervezett és folytatott, melyben a gyerekeket arra kérték, hogy meséljenek el a saját szavaikkal egy korábban hallott tör­ ténetet vagy magyarázzanak meg valamit, például a vízcsap működését, amit előzőleg megmutattak nekik. A hétévesnél fiatalabb gyerekeket nem igazán érdekelte, hogy azok, akikhez beszélnek, értik-e a történetet vagy a magyarázatot. Leírásokat tudtak adni, de elemezni nem tudtak. De 78 éves kortól a gyerekek nem feltételezték, hogy akihez beszélnek, eleve érti, miről beszélnek neki, ezért megpróbáltak pontos, hiteles beszámolót adni - objektivitásra törekedtek. Egészen addig az életkorig egocentrikusságuk nem teszi lehetővé, hogy objektívek legyenek. Amit nem tudnak megmagyarázni vagy nem tudnak, azt „hozzáköltik" a biztos szöveghez. De 7-8 éves koruk után már tudják, mint jelent pontosan előadni az igaz­ ságot; vagyis, hogy mi a különbség a kitaláció és a valóság között. Piaget észrevette, hogy a gyerekek „sémákban" gondolkodnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy az üzenet egészében gondolkodjanak, anélkül, hogy minden részletet értelmezniük kéne. Ha olyasmit halla­ nak, amit nem értenek, nem a mondatszerkezetet vagy a szavakat pró­ bálják meg elemezni, hanem az átfogó értelmet igyekeznek megérteni vagy kitalálni. Megfigyelte, hogy az értelmi fejlődésben a fejlődés iránya mindig a szinkretikustól az analitikus felé halad - előbb az egészet látják, csak később alakul ki a kategorizálás, részekre bontás képessége. A 7-8 évesnél fiatalabb gyermekek gondolkodása jórészt szinkretikus, de később kialakul az elemzőképesség, ami a fiatalkori gondolkodásból a felnőttkori gondolkodásba menő átmenetet jelenti.

399

Gyermeki logika
Piaget elgondolkodott, vajon miért van az, hogy a gyermekek, különö­ sen a 7 évesnél fiatalabbak olyan gyakran fantaziálnak, álmodoznak és használják képzeletüket. Megfigyelte, hogy mivel nem folytatnak deduktív és analitikus gondolkodást, nincs ok arra, hogy határozottan elkülönítsék a „valós" és a „nem valós" világot. Mivel gondolkodásuk nem oksági viszonyok és bizonyítékok szerint működik, minden lehet­ ségesnek tűnik. Amikor egy gyermek azt kérdezi: „Mi lenne, ha angyal lennék?" a felnőtt a kérdést nem találja komoly megfontolásra alkalmasnak, mivel az a realitás világán kívül esik. De egy gyerek számára nemcsak, hogy minden lehetséges, hanem megmagyarázható is, mivel nem szükséges hozzá objektív logika. Értelmük kielégítéséhez csak indítékra van szük­ ség - a labda le akart gurulni a dombról, ezért le is gurult. Egy 6 éves gyerek úgy gondolhatja, hogy a folyó azért folyik lefele a hegyről, mert le akar folyni. Egy évvel később ugyanezt úgy magyarázza: „a víz mindig lefele folyik, ezért folyik erről a hegyről is lefele a folyó". Miért van az, hogy sok kisgyermek folyton azt kérdezi: „Miért?" Azért, mert minden és mindenki szándékára kíváncsiak, nemcsak az élőlények, hanem az élettelen dolgok szándékára is, és nem veszik észre, hogy csak bizonyos dolgoknak van szándéka. Később, amikor a gyermekek már fel tudják fogni, hogy a dolgok többsége indíték nél­ kül történik, kérdéseik az okozati viszonyokra irányulnak. Az időszak, amíg nem értik meg az ok-okozati viszonyokat, egybeesik az egocentrizmus időszakával. A „képzelet világa", ahogy mi felnőttek felsőbbrendűen címkézzük, a gyermek számára hideg és nyers valóság, hiszen ebben mindennek a maga szándéka és motivációja szerint értelme van. Valójában, mint

400

Piaget fanyarul megjegyezte, úgy tűnik, a gyerekek világa olyan jól mű­ ködik, hogy az ő felfogásuk szerint nincs szükség hozzá logikára. A felnőttek gyakran nehéznek találják, hogy megértsék a gyereke­ ket, mert már elfelejtették, hogy a logika nem játszik szerepet a gyer­ mek gondolkodásában. Egy bizonyos életkor alatt nem tudjuk rávenni a gyerekeket, hogy úgy gondolkodjanak, mint mi. A gyerekek minden életkorban sajátos egyensúlyba kerülnek környezetükkel. Vagyis, ahogy 5 évesen gondolkodnak, az tökéletesen megmagyarázza világukat. De ugyanaz már nem érvényes 8 éves korukban. Késői írásaiban Piaget a gondolkodás fejlődésének végső, 11-12 éves korban kezdődő szakaszával foglalkozott. A tizenévesek gondolkodási, elvonatkoztatási, ítéletalkotási és jövőbeli lehetőségeket felmérő képessé­ ge gyakorlatilag megegyezik a felnőttekével. Innentől kezdve a képességek nem minőségi, hanem inkább mennyiségi vonatkozásban változnak.

Záró megjegyzések
Bár a pontos időzítéssel, szakaszolással kapcsolatosan vannak még kér­ dések, Piaget gyermek-fejlődéstani szakaszai általában kiállták az idő próbáját, és nagy hatással volt az óvodai és iskolai nevelésre. Bár Piaget sosem tekintette magát gyermekpszichológusnak, és való­ jában inkább ismeretelmélettel foglalkozó tudós volt. A gyermekekkel kapcsolatos megfigyelései a kommunikáció és a megismerés tágabb el­ méleteihez vezettek, mert amit a gyermeki elméről megtudott, a felnőt­ tek gondolkodásáról alkotott képet is világosabbá tette. Például nem csak a gyerekek használnak sémákat gondolkodásukban, hogy képet al­ kossanak a világról - a felnőtteknek is akkomodálniuk és asszimilálni­ uk kell az új információt, hogy az illeszkedjék a meglévő ismereteikbe.

401

Piaget találta ki a „genetikus ismeretelmélet" szakterületet, ami azt vizsgálja, hogyan fejlődik vagy változik az ismeretelmélet az új infor­ mációval kapcsolatban. Az elmét meglehetősen önkényes valaminek tartotta, ami úgy épül fel, hogy a valóság az adott személy saját világ­ képéből magyarázható. Az oktatásnak figyelembe kell vennie ezeket a modelleket, ahelyett, hogy egyszerűen tényekkel tömné a diákok fejét, különben az információt a tanulók nem képesek befogadni. Az ilyen oktatási módszer szürke konformistákat termel, akik kellemetlennek találnak minden változást. Piaget megelőzte a korát azzal, hogy azt mondta, újító és találékony gondolkodókat kell nevelni, akik tisztában vannak gondolkodásuk szubjektivitásával, ám elég érettek ahhoz, hogy befogadják az új tényeket. Kezdeti, a gyermeknyelvet és a gyermeki gon­ dolkodást tanulmányozó vizsgálatai kitűnő betekintést adtak a felnőt­ tek gondolkodási folyamatainak megértéséhez.

Jean Piaget
1896-ban születet Neuchátelben, Svájc nyugati részén. Piaget apja a középkori irodalom professzora volt a helyi egyetemen. A biológia iránti érdeklődése abban is meg­ nyilvánult, hogy még középiskolás korában számos tudo­ mányos cikket publikált, és 1917-ben megjelent Recherché című filozófiai regénye. Miután megszerezte PhD-fokozatát, Piaget a gyermekek nyelvi fejlődését kezdte tanulmányozni, és 1921-ben a genfi Institut Jean-Jacques Rousseau igazgatója lett. 1925 és 1929 között a pszichológia, a szociológia és tudományfilozófia professzora volt a neucháteli egyetemen, majd

402

visszatért a genfi, egyetemre és egy évtizeden keresztül volt a tudományos gondolkodás professzora. Ezzel egyidejűleg több posztot is betöltött a svájci oktatási hatóságoknál. 1952-ben Párizsban, a Sorbonne-on a genetikai pszicho­ lógia professzora lett, és 1980-ban bekövetkezett halá­ láig a genfi székhelyű International Center fór Genetic Epistemology elnöke volt. További munkái: The Child's Conception o f the World (A gyermek fogalma a világról 1928), The Morál Judgment o f the Child (A gyermek erkölcsi ítélete 1932), The Origins o f Intelligence in Children (A gyermeki intel­ ligencia eredete 1953), Biology and Knowledge (Biológia és tudás 1971) és The Grasp o f Consciousness (A tudat megértése 1977).

2002 Tiszta lap
„Az em beri természet elfogadása sokak szerint azt jelenti, hogy belenyugszunk: a rasszizmus, szexizmus, háború, népirtás, nihilizmus, reakciós politika, gyerm ekek és hátrányos helyzetűek elhanyagolása az em beri természetből következik. Azt állítani, hogy az elm ének vele született szervezettsége van, nem csak azzal döbbenti m eg az em bereket, hogy igaz lehet, ha nem azzal is, hogy önm agában erkölcstelen gondolat."

„M indenkinek van elmélete az em beri természetről M indenkinek előre kell éreznie mások visel­ kedését, és ez azt jelenti, hogy m indannyiunknak szüksége van elméletekre az em beri viselkedés­ ről. A z em beri természettel kapcsolatos hallgatólagos elmélet - miszerint a viselkedést gondola­ tok és érések okozzák - nagyon mélyen beépült az emberekről alkotott gondolkodásunkba . "

Dióhéjban
A genetika tudománya és az evolúciós pszichológia kimutatja, hogy az emberi természet nem egyszerűen a szocializáció terméke.
Érintkezési pontok Louann Brizendine: A női agy (99. oldal) Hans Eysenck: A szem élyiség d im e n z ió i (163. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. oldal) Anne Moir & Dávid Jessel: A gyszex (365. oldal) V. S. Ramachandran: A z e lm e fa n to m ja i (413. oldal)

404

melyben kiigazított több. a tudományos kutatást és azt is. Steven Pinker híres kísérleti és kogni­ tív pszichológus megírta The Bionk-Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modern tagadása) című munká­ ját. az emberi intelligencia alakíthatóságával kapcsolatos vad elképzelést. hogy már eleve „beprogramozva". hogy ez is torzítja a közérdeket. hogy tabutémának nyilvánították a szexet. hogy magatartásunk teljes mértékben a szocializáció eredménye. például nem engedték a fiúgyermekeket játékpuskával játszani. miszerint az emberi termé­ szet biológiailag determinált. tudja. kevésbé szexista környezetet teremtsenek. Akinek vannak gyerekei. inkább babát adtak a kezükbe. a viktoriánus kornak azon hozzáállásá­ hoz hasonlította. Pinker azt. hogyan 405 . hogy békésebb. hogy minden gyerek születésé­ től fogva különbözik testvéreitől. Mindent megtettek. hogy minden a környezeten múlik. és mítosznak nevezte. Az 1960-as és 1970-es években a szülők a behaviorista pszichológusok. fejezet Stcvcn Pinker A „természet kontra nevelés" elcsépelt vita arról szól. meghatározott tulajdonságokkal és tehetségekkel jövünk-e a világra. hogy nem ismerjük be a tényt. vagy teljes mértékben kultúránk és környezetük alakít minket.40. antropológusok és szociológusok tanácsaira hallhatva úgy gondolták. Hozzátette.

hogy minden ember egyenlő. és ma készségesen elfogadjuk. milyen fontos az emberi tudat számára a tapasztalat és a tudat rugal­ massága. a kultúra semmilyen ha­ tást se gyakorol" Inkább az a szándéka. és mennyire befolyásolja azt a kultúra és a környezet. a társadalom és az egyén tetszés szerint alakíthatja azt" Ebben benne foglaltatik az a logikai feltételezés. Watson Behaviorism (Viselkedéstan 1924) című könyvének híres feje­ zetében azzal dicsekedett. művésszé. mennyire alakítják az emberi természetet a veleszületett minták. hogy feltárja. Pinker ezt a koncepciót úgy definiálja: „az emberi elmének nincs öröklött struktúrája. Ám ennek elfogadásából egyenesen következik. hogy ha rá bíznának egy tucat kisgyereket. Ám nem helyezkedik egyszerűen arra az ál­ láspontra. Bár a behaviorizmus már nem ortodox pszichológiai tan. Egy eszme története John Stuart Mill. amikor az emberek közötti biológiai különbségek 406 . a felvilágosodás korának egyik filozófusa rámutat. olyan papírlaphoz hasonlította. amire még soha senki nem írt semmit. hogy milyenek az emberek. hogy „A gének felelősek mindenért. makacsul tartja magát. hogy a biológia erői nem játszanak szerepet abban. hogy ha az embernek nincs súlyos értelmi vagy fizikai fogya­ tékossága. „A modern szellemi élet világi dogmája lett" . bármit elérhet az életben. kol­ dussá vagy tolvajjá. az a tantétele. így terjedt el a „tiszta lap" fogalom. Eléggé érthető.viszonyulunk egymáshoz.mondja Pinker. felnőtt korukra bármivé tudná őket nevelni: orvossá. A John B. hogy nem akarunk visszamenni egy olyan időszakba. hogy az emberi tudat születéskor „teljesen tiszta lap".

mivel az rassz. Azok. akiknek elméje kiváló problémamegoldó volt. hogy ezzel olyan parancsuralmi rend­ szerek éljenek vissza. a jóindulat és a szerelem is. 407 . Még mennyi „ember-áttervezési" kísérletet kell elszen­ vednünk. a nemi erőszak. hogy számos „társadalmilag konstruált" tényező. Ilyenek: a küzdelem. a féltékenység. Azok vagyunk. A túlságosan képlékeny elméket azon­ ban az élet „kiszelektálta". míg a tiszta lap elmélet végleg eltűnik a süllyesztőben? . hogy a tömegeket bármivé alakíthatják. az erkölcsi érzék. amik vagyunk Pinker rámutat. mivel olyan emberek neurológiai felépítését örököltük.rendkívüli hangsúlyt kapnak. hogy a „tiszta lap" elmélet által keletkez­ tetett vákuum lehetővé tette. hogy az emberi elme soha nem lehetett tiszta lap. biológiai nem és társa­ dalmi osztály szerinti megkülönböztetéshez és előítéletekhez vezet. Az evolúciós biológusok és néhány felvilágosult antropológus rá­ mutatott. függetlenül a népcsoportok civilizációs fej­ lődési fokától. amint az várható. akiknek érzékeik pon­ tosak voltak. a dominancia. amelyek úgy hiszik.te­ szi fel a kérdést Pinker. Mindazonáltal ironikus. ugyanakkor. mint az érzelmek. Donald Brown feltérképezte az általa „általános emberinek" tartott jellemvonásokat és viselkedé­ seket a föld népei között. akik csatározásokban és egyéb küzdelmekben vettek részt. Az ember brutális és okos és szerető tud lenni. mert évezredek során át alakította a darwini természetes szelekció. a konfliktusmegoldás. a nemek közötti hasonlóságok és eltérések valójában nagy­ mértékben biológiailag programozottak. természetesen sikert arattak másokkal szemben és nekik sikerült átörökíteniük génjeiket.

• Születésükkor elválasztott egypetéjű ikrek esetében az általános intelligencia. ami a térbeli tájékozódásban és a számolási képességekben játszik szerepet. közben képesek voltak szoros közelségben együtt élni és kibékülni. hogy agyuk fiziológiája (bizonyos agyterületek barázdáltsága és mérete) is szinte teljesen azonos. • Einstein agyának nagy és szokatlan alakú alsó parietális lebenye volt.és túlélték.„'biológiai' meghatározottságúak is . Az agy ezen részének a nemi különb­ ségek kialakulásában van szerepe. mint az introverzió. barátságosság és az élettel való általános elégedettség. hogy szeretnek-e szerencsejátékokat játszani vagy tévét nézni. valamint olyan vonások is nagyon hasonlók. ami a normálisnál kisebb. Olyan apró személyiségjegyekben is megegyeznek. ez az agyterület felelős a döntéshozatalért és az impulzu­ sok gátlásáért. hogy genetikai állományuk teljesen azonos. hogy prefrontális lebenyük az átlagosnál kisebb." Ami velünk született Idegtudósok számos kísérlete bizonyítja.vagyis az agyba épített evolú­ ciós adaptációs készségek. extraver­ zió. „A szerelem. hanem annak is. az akarat és a lelkiismeret" . milyen aprólékos részletekig van agyunk „beprogramozva" születéskor. Ez nem csak annak tudható be. Például: • A homoszexuális férfiak agyának általában van egy olyan része (a harmadik interstitiális nucleus az anterior hypothalamusban). a verbális és matematikai képességek. 408 .összegzi Pinker . Ezzel ellentétben elítélt gyilkosok agyának vizs­ gálatakor azt találták.

az emberi természet biológiai alapja . hogy a világegyetem agyagi valósága erkölcsi kereteken nyugszik. amit korábban környezeti hatásnak tulajdo­ nítottunk. amikor az volt az általános vélekedés. hogy ezek a tények „értékek devalválódásához" és ahhoz vezet­ nek. Hasonlóképpen a mai morális és politikai érzékenység azt jelenti. Záró megjegyzések Pinker a „tiszta lap" elméletet Galilei idejének kozmológiájához hason­ lítja. minthogy a személyiségünk 40-50%-a e genetikai tendenciák alapján meghatározott. a depresszió. és nehéz megkülönböztetni őket a környezeti tényezőktől. barátságos vagy ellenséges.önmagukban semmit nem határoznak meg. Mind az öt dimenzió örökölhe­ tő. Pinker elismeri félelmünket attól. Az ilyen állapotok a család több tagjánál is megjelennek. és lelkiisme­ retes vagy gyenge lelkiismeretű. Ilyen a ski­ zofrénia.ideológiai okokból félresöpörtetett. a bipoláris be­ tegség és a nyelvi készségek sérülése. hogy genetikai gyökerei vannak. Ám a gének csak egy bizonyos fokú valószínűséget jelente­ nek . hogy ha a gének irányítják elménket. hogy a tudományos tény . az autizmus. hogy nem tudjuk befolyásolni azt a társadalmat. 409 . neurotikus vagy stabil. • A pszichológusok öt dimenzió alapján jellemzik a személyisé­ get: introvertált vagy extravertált. a diszlexia.• Számos állapotról. amelyben élni akarunk. Félünk attól. alacsony nyitotságú vagy nyitott. kiderült. akkor gondolkodásunkat és magatartásunkat is a teljesen a gének hatá­ rozzák meg.

írásaiban a pontos tudományos tartalom nagyon élvezetes stílussal társul. Lehet az emberi természetnek sok olyan tulajdonsága. További munkái: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?86 (The Language Instinct 1994). ha a biológia. vaskos kötet. még nem tűnnek el. Jelenleg a Harvard pszichológia professzora. A McGill Egyetemen diplomázott. kik és mik vagyunk. a Harvardon szerezte PhD-fokozatát kísérleti pszichológiából. Typotex. A nyelv és a megismerés területén végzett kutatásaival lett a legismertebb. miért olyan népszerű Pinker a tudományos ismeretterjesztő írók között . míg elolvas­ suk és teljesen megértjük. Kanadában. ha megmutatjuk neki. vagy szilárdabb tudományos alapokat ad nekik. hogy ezeket tagadjuk. Könnyű belátni. Ho- 86 Steven Pinker: A nyelvi ösztön: hogyan hozza létre az elme a nyelvet?. milyen is valójában. Budapest 410 . de attól. beletelik némi időbe." Csak akkor léphetünk tovább. amit nem szeretünk elismerni. meglehet. Nagyszerű szellemi teljesítmény. darabokra zúzza néhány dédelgetett elképzelésünket. Pinker 2003-ig volt a Massachusetts Institute o f Technology pszi­ chológia professzora és a Center fór Cognitive Neuroscience igazgatója. 2 0 0 6 . A Tiszta lap nagy. Montrealban.Pinker válaszul Csehovtól idéz: „Az ember akkor válik jobbá. a genetika és az evolúciós pszichológia tényeihez ragasz­ kodva megismerjük. Steven Pinker 1954-ben született.

és Words and Rules: The Ingredients o f Language (Szavak és szabályok: A nyelv alkotóelemei 1999). Visual Cognition (Vizuális megismerés 1985). ford. Csibra Gergely. 20 0 2 . Lexical and Conceptual Semantics (Lexikális és konceptuális szemantika 1992). Budapest 411 .gyan működik az elm e?87 (How the Mind Works 1997). Osiris. 40 87 Steven Pinker: Hogyan működik az elme?.

aki kalapnak nézte a feleségét (433. oldal) Olivér Sacks: Aférfi. aki olyan fajba fejlő­ dött. oldal) Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (189. hogy m egértse m agát . Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181.teszi ren dkí­ vül érdekessé a neurológiát. am ely a vállán át visszatekintve kérdéseket tud felten n i eredetéről. oldal) 412 . hogy az elm e nem csak hogy képes feltárni. oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291.ahogy az agy küszködik. M ég furcsább. hogyan m űködnek más elm ék. milyen a magunkról alkotott felfogásunk. agyamat alkotó neuronokból áll? És ha igen. ha nem saját létével kapcsolatos kérdéseket tesz fe l: Ki vagyok? M i történik a halál u tá n 7 E lm ém kizárólag az ." Dióhéjban A neurológia furcsább eseteinek felfedése bepillantást adhat. milyen tere van a szabad akaratnak? E kérdé­ sek sajátos ismétlődő jellege .1998 Az elme fantomjai „Van valami rendkívül szokatlan egy szőrtelen főem lős újszülöttben.

megfogni egy csészét úgy. már nem képes felemelni a kezét. Miután az ember elolvassa ezt a könyvet. társszerző: Sandra Blakesleé) Ramachandran könyvpiaci sikere. bevezetés az „elme titkai­ ba". de talán eljutottunk a megértés folyama­ tának kezdetére. a tudomány is beleszól a vitába. Azoknak. Ramachandran ennek ellenkezőjét teszi. Ramachandran Mi a tudatosság? Mi az „én"? E nagy kérdésekkel való foglalkozás év­ ezredeken át a filozófusok privilégiuma volt. hogy sok eset- 413 . hogy ezt teljesen természetesnek vegye. ahhoz hasonlóan ahogy Einstein kidol­ gozta a relativitás elméletét. Igazi kinyilatkoztatás. hogy egyre töb­ bet tudunk magáról az agyról. aztán bizonyítékot találjanak az elméletek alátámasz­ tására. Szándékosan gyűjti az orvosi esetekben leírt anomáliákat. amit a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudnak könnyen magyarázni. S. a könyv legfontosabb üzenete talán az. hogy valamiféle átfogó tu­ dat-elméletet állítsunk fel. hogy elmélete­ ket állítsanak fel. Amíg a tudósok arra törekednek.41. akik érdeklődnek a pszichiátria iránt. S. fejezet V. Most. Ramachandran a világ egyik vezető idegtudósa szerint az agykutatás még mindig túl friss tudományág ahhoz. V. A Phantoms o f the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása.

A jobb féltekéhez inkább érzelmeink és az élet holisztikus felfogása kötődik. parietális lebeny. a bal agyfélteke az agynak azon része. Az agy . mennyire csodálja. Shakespeare-től és a holisztikus gyógyítás gurujától. temporális lebeny. hogy sokkal tartozik a tudományos ismeretterjesztő könyveknek. Ez a széles látókörűség teszi Az elme fantomjai című könyvet élvezetes olvasmánnyá akkor is.frontá­ lis lebeny. occipitális -. kicsiben Ramachandran felhívja a figyelmet egy meghökkentő tényre: „Agyunk egy homokszemnyi része százezer neuront. hogy egy halomnyi nedves szürke sejt éntudatot és tudatosságot teremt. hogy az agy neurális kapcsolati zavarai okozzák. köztük a négy lebenyt . hogy bevezetést ad a koponya anatómiájába. akár csak gondolatban. A látszólag őrült viselkedés nem feltétlenül jelenti azt. amik a „dió két felét" alkotják. Számos ilyen kóros állapotról kimutatták. Ramachandran fesztelen stílusával kifejezi.ben a korábban „elmezavarként" diagnosztizált állapotokat ma jobban értjük. Részlete­ sen bemutatja az agy különböző részeit. amely a tudatosság racionális kifejezőjeként végig „beszél". Deepak Choprától idéz. ha sosem hallottunk a thalamusról vagy a frontális lebenyről. akár hangosan nyilvánul meg. Bár időnként elka­ landozik. hogy az illető elmebeteg. hogy nem szokványos tudós. A két félteke az ellenoldali testfél mozgásait irányítja: a bal agyfélteke a test jobb oldalát a jobb félteke a test bal oldalát vezér­ li. a könyv szóra­ koztató is. Ramachandran. kétmillió axont és egymilliárd szinapszist tartalmaz. Freudra és a hinduizmusra utal.óriási. Amellett. hanem felfedi. és ezek mind „beszélnek" egymással. elismeri. Nem tudományos elismeréseit sorolja. aki Sherlock Holmes nagy rajongója. Úgy tűnik. Általában a frontális lebenyt tekintik 414 .

hogy ezen az alaptudáson túl. annyiban. ide kapcsolódik a szagláson kívül minden érzékszervi érzékelésünk. az agy egész területén? A szerző szerint mindkét ma­ gyarázat igaz lehet. a két agyféltekét összekötő rostköteg. valamint hormonális és anyagcsere-funkciók. a féle­ lem. azaz olyannak. Ramachandran megjegyzi. ahol a bölcsesség. hogy ez az agy egy korán kialakult. a ter­ vezés és az ítéletalkotás folyamata megy végbe. Fantomvégtagok Mire utal Az elme fantomjai cím? Ramachandran azokról a vizsgálatairól a legismertebb. vagy holisztikusán. hogy az agy részei hogyan kommunikálnak egymással. más néven látótelep. ez szabályozza a vérnyomást. még mindig nem vagyunk egészen biztosak abban. mintha az normálisan működne. • A gerincvelő csúcsánál elhelyezkedő medulla oblongata (nyúltvelő). Az agy további részei: • A kéregtest (corpus callosum). hogy míg az agy egyes területei bizonyos meghatározott feladatot látnak el. primitív része. melyeket fantomvégtagérzésről beszámoló emberekkel végzett. mint az agresszió. ami olyan „hajtóerőket" szabályoz. Ebben az a legrosz- 415 . úgy értjük meg. hogyan működik az emlékezet és az észlelés. • Az agy közepén elhelyezkedő talamusz. a szívritmust és a légzést. a tudósok úgy gondolják. mi adja az „emberi természet" lényegét. A memória például az agy egy külön részén helyezkedik el. ahogy egyre jobban megértjük. Amputációt vagy bénulást követően a páciensek ugyanúgy ér­ zik végtagjukat.az agy „legemberibb" részének. • A hipotalamusz a talmusz alatti agyi képlet. a szex.

az agy továbbra is jeleket küld a hiányzó végtag vezérlésére. hogy nincs semmi mozgatnivaló. hogy gyakran nagyfokú fájdalmat is éreznek a fantomvégtagban. de egy idő után a visszacsatolás hiánya elég. A hagyományos vélekedés szerint a kar vagy láb elvesztése feletti sokk miatt a páciens vágyálomba éli bele magát.szabb. és ebbe beletar­ tozik a láb és a kéz is. mégis élénk érzései van­ nak a kéz és kar használatáról. beletelik bizonyos időbe. hogy az általa vizsgált páciensek túlnyomó része nem neurotikus. hogy az agy a végtagok mozgásának koordinációjára van programozva. Ha egy végtagunkat elvesztjük. Ám az amputáltakkal ellentétben a végtag nélkül születettek sosem kaptak visszacsatolást a csonktól. hogy valami megváltozott. 416 . így az agy továbbra is azt hiszi. Mirabelle. míg az agy fel tudja dolgozni ezt a tényt. Ebből arra lehet következtetni. Amikor a páciens elveszti egyik végtagját. hogyan és miként keletkeznek ezek a fantomok az idegrendszerben? Miért marad „bevésődve" a végtag meg­ létének érzése az agyban amputáció után? A páciensek vizsgálata és kí­ sérletek során a következőképpen magyarázza a fantomvégtagérzést: az agyban van egy testséma. De Ramachandran rámutat.ámde alkar nélkül született. hogy a végtag érzete megszűn­ jön. Sőt egyik páciense. hogy van mozgatandó kéz vagy láb. vagy tagadja annak elvesztését. amikor a szenzoros információ arról tudósít. mint önmaga reprezentációja. Említ egy másik esetet is. Ramachandran azon tűnődött. kar nélkül született. amikor egy lány rendszeresen az ujjait használta egyszerű számolási műveletek el­ végzésére . hogy a végtag még mindig megvan. és ezt akkor is alkalmazni akarja.

hogy azzal megvédjük mindazt. Ezért. ám a pszichológiával ellentétben nem a pszichében. valóság-modelleket. A jobb agyfélteke feladata ezzel éppen ellenté­ tes.Végtagbénulás tagadása Az anazognózia olyan tünetegyüttes. a bal agyfélteke „szabad kezet" kap a „tagadásban és konfabulációban". Mi okozza ezt a rendellenességet? Egyszerű vágyálom? És miért csak a bal végtagokon jelentkezik? Ramachandran magyarázatában szerepe van a két agyfélteke közötti munkamegosztásnak is. hogy az emberek miért racionalizálnak és miért igyekeznek elkerülni a valóságot. ha a bal láb vagy kar érintett. ami nem illik a meglévő mo­ dellbe. A jobb félteke valóság-el­ lenőrző tevékenysége nélkül az elme az önámítás ösvényére téved. de ez a tagadás csak akkor fordul elő. hogy karja vagy lába le­ bénult volna. amit magunkról gondolunk. Természeténél fogva konformista. azaz olyan gondolataink keletkeznek és úgy viselkedünk. állhatatosan próbál ragaszkodni a dolgok megszokott állapotához". amikor olyan új információ merül fel. és keresi az inkonzisztenciákat és a a változás legkisebb jeleit. melyben egy nyilvánvalóan szinte minden tekintetben egészséges páciens tagadja. Ha a jobb félteke sérül. Az „én" megőrzése bármi áron Ramachandran kísérletei az anazognózia tüneteitől szenvedő pácien­ sekkel igazolni látszik az elhárító mechanizmusok freudi elméletét. a tagadás vagy elfojtás elhárító mechanizmusaival válaszol a status quo megőrzése érdekében. és „min­ dig. hanem az agyi idegpályákban keresi az okot. A „tagadás- 417 . A neurológia fel­ adata. ki akarja billenteni a status quót. A bal agyfélteke generálja a meggyőződési rend­ szereket. hogy felfedezze.

néha saját testük bal oldalával kapcsolatosan is. zombiszerűen működik. míg nem sikerül azokat beilleszteni már elfogadott elméletekbe. arra a tapasztalatra van szükségünk. ford. hogy megőrizze énélményét. Ám az ezért felelős részünk csak egy kis része az egésznek. Elle nem eszi meg a tányér bal oldalán levő ételt. hogy életben maradjunk. társat találjunk és vele éljünk. mivel az ő elhárításaik koncentráltak és felerősítettek. ha kiderítjük a furcsa esetek okát. Különös és csodás esetek Ramachandran idézi Thomas Kuhnt és A tudományos forradalmak szerkezete88 (The Structure of Scientific Revolutions) című úttörő munkáját. De Ramachandran feje tetejére állítja ezt a gyakorlatot: Azzal kerülhetünk közelebb az általánosításokhoz. Ez talán azért fejlődött így. saját sorsát és cselekedeteit irányítani képes személyiségek vagyunk. nem sminkeli ki arca bal 88 Thom as S.sál" élő páciensek vizsgálata erre a legjobb kutatási módszer. hogy önálló. mert az agy és az idegrendszer nagyon sok külön­ féle rendszert tartalmaz. Ahhoz. Budapest 418 . Bíró Dániel Osiris. amelyben megjegyezte. az ott történő esemé­ nyekkel. hogy a tudomány hajlamos a szőnyeg alá söpörni a szokatlan eseteket. beilleszkedjünk a társadalomba. hogy ezeket mind összefogja. és szükség van egy nagy illúzióra. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete. 2 0 0 2 . a többi automatikusan. Az agy mindent megtesz. Vegyünk például a bemutatottak közül csak három esetet: • A féloldali neglect tünetegyüttesben szenvedő páciensek közö­ nyösek a tér bal oldalán levő tárgyakkal.

és bal oldalon a fogát sem mossa meg. aminek egyik fel­ adata. amikor a páciens azt hi­ szi. Agyuk csak úgy tud megbirkózni ezzel a helyzettel. házastársát. a valósról és a nem valósról 419 . megmutathatják. ezért „leold­ ják" magukat az életről. hogy biztosan csalók. Neurológiai szakkifejezéssel nincs kapcsolat (a temporális kéregállományban elhelyezkedő) arcfelismerő agyterület és az amygdala (a limbikus rendszer kapuja) között. hogyan működik a normális elme. ám ha agyunk neurális kapcsolataiban valami kicsit megváltozik.felét. • A Cotard-szindróma olyan bizarr állapot. hogy bizonyos arcokra érzelmi válaszokat generáljon. ez az állapot nem szokatlan. szélhá­ mosnak tekinti. különösen. szélhámos­ ok. hogy halott. • A Capgras-jelenség ritka neurológiai állapot. testvéreit csalónak. gyermekeit. A páciensek szó szerint nem éreznek többé semmilyen érzelmet. hogy a test már nem él. ha a jobb parietális lebeny sérül. amiből az agy azt a következtetést vonja le. Ramachandran szerint ez az agy szenzoros területei és az érzelmekért felelős limbikus rendszer közötti kapcsolat hibájából ered. A páciens felismeri hozzátartozóit. amikor az arcukra néz. A világról való tapasztalásunkat természetesnek vesszük. de nem jelent­ kezik nála semmi érzelem. és gyak­ ran előfordul agyvérzéses állapotokat követően. ki-be mászó férgeket vélnek látni. húsuk rothadt és tes­ tükben tenyésző. Mi a tudat? Az ilyen bizarr esetek. Azt állítják. ha azt feltételezi. mivel könnyebben lehet kísérleteket tervezni rájuk. amelyben a páciens saját szüleit. hogy bűzlenek. Bár ez meglehetősen nyugtalanítja a vele élőket.

vannak olyan részek is. Ramachandran azt mondja. Ha minden pillanatban a puszta érzékeléssel kéne foglalkoznunk. a páciens hirtelen mindent intenzív spirituális módon értékel.alkotott elképzelésünk teljesen félrevezethet minket. erőszak. vesszük észre. hogy a jelenségekhez különböző jelenté­ seket társítunk. hogy valóságérzékelésünk inkább bonyolult illúzió. Felhívást tett közzé. amik megmondják. ami megmondja. Kezdjük megér­ teni. ter­ 420 . amit teszünk. ha az agynak ez a területe sérül. e területek nél­ kül gyakorlatilag robotok lennénk. képtelenek lennénk észlelni cselek­ véseink értelmét. hogy képesek vagyunk arról beszélni. hogyan csináljunk valamit. amikor tényleg kezdjük megérteni ma­ gunkat. Záró megjegyzések Ramachandran szerint az emberi faj történelmének legnagyobb for­ radalma akkor következik be. Agyunkban nem csak olyan idegi kapcsolati rendszer van. nem egyszerűen azért. hogy tudatosak vagyunk. hanem mert „minden rossz" . soha semmit nem lennénk képesek befejezni. az ember mindenbe túl sok jelentést láthat bele. Egy egész fejezetet szentel a felfokozott vallási érzület és a temporális lebeny-epilepszia kö­ zötti összefüggésnek. hogy lehetővé tegye a világban való túlélésünket. de ha ez a képességünk sérül vagy módosul. Az amygdala és a temporális lebenyek alapvető szerepet játszanak tudatunk működtetésében. beleértve azt is. ami úgy van tervezve.háború. hogy kíváncsiságun­ kat elégítsük ki. Csak ha valami elromlik. természetesnek kell vennünk. miért tesszük. és ezt az agy általában kiválóan irányítja is. hogy az illetékesek nagyobb mértékben támogassák az agykutatást. A realitásészlelés bizonyos részét ma­ gától értetődőnek. milyen fi­ noman kiegyensúlyozva működik a tudatunk. Az embert az különbözteti meg az összes többi állattól.

a Center fór Brain and Cognition igazgatója és a Salk Institute fór Biological Studies docense. ezért nagy becsben kell tartanunk. az Australian National University aranyérme és az oxfordi All Souls College-beli tagság. attól még ez az eszköz. Jelenleg San Diegóban a University o f California egyik intézete.rorizmus . köztük 2003-ban a Reith előadásokat NagyBritanniában és az Agy évtizede előadást az Egyesült Ál­ lamokban. Tudományos elismerései töb­ bek között a holland Ariens-Kappers érem. amivel filozófiai vagy spirituális szinten kapcsolatot tartunk a világgal. amit agyunk azért ho­ zott létre. orvosi dip­ lomáját a Chennai (Madras) egyetemén. a National Institute fór Mentái Health rende­ zésében. hogy elin­ dulhassunk. S. és további gondos tanulmányozást érdemel. Ez egyedi jelenség az állatvilágban. Ramachandran szerint még ha az énélmény valóban csak bonyolult illúzió is. hogy megértsük. hogy testünk életben maradását biztosítsa. mi a kapcsolat a szürke sejtek tömege és a között a meggyőződésünk között. Ramachandran Vilayanur Ramachandran Indiában nőtt fel. De nagyobb feladat az. és szükségünk van erre. amit az Egyesült Királyságban a 421 . PhD-fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte. A neurológia az agy anatómiájáról és neurális kapcsolatairól nyújt ismereteket. A Phantoms in the Brain könyv alapján kétrészes dokumentumfilm készült.innen ered. Ramachandran jelentős előadás-sorozatokat tartott szerte a világban. V. hogy szabad akaratú személyiségek vagyunk.

4 1 Channel Four. szakterülete a kognitív idegélettan. az Egyesült Államokban a PBS mutatott be. Szerzőtársa. További munkái: Encyclopaedia o f the Humán Brain (Az emberi agy enciklopédiája 2002). Sandra Blakeslee a The New York Times tudo­ mányos szakírója. 422 . The Emerging Mind (A felbukkanó szellem 2003) és A Brief Tour o f Humán Consciousness (Rövid utazás az emberi tudatban 2005).

.

amiben jól érezzük magunkat a bőrünkben. Bruce Patton. önmagunk lehetünk és melyben a másik fél világosan látja a bennünk rejtező lehetőségeket. amelyet a világnak önmaga helyett mutat.bár időnként fájdalm ak közepette . oldal) 89 Carl R. ford. A másokhoz való alkalmazkodás álarca. lélegző. Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. az előszót írta Peter D. az utószót írta Klein Sándor. érző és pulzáló folyamat: személlyé válik. hogy mi rejlik az álarca mögött. hogy a kliens fokozatosan .A személyiség születése. "9 1 Dióhéjban Az igazi kapcsolat vagy kölcsönhatás olyan.felfedezi. & Sheila Heen: Nehéz beszélgetések (485. oldal) Fritz Perls: A Gestalt-terápia (385. és amellyel kapcsolatban önmagát is folyamatosan becsapta. Budapest 90 Simonfalvi László fordítása 9 Simonfalvi László fordítása 1 424 . oldal) Milton Erickson: A hangom veletek lesz (143* oldal) Abraham Maslow: Az emberi természet kiterjedése (343. Rogers: Valakivé válni . Kramer. "90 „Úgy tűnik. amelyek m indeddig saját maga előtt is rejtve voltak.1961 Valakivé válni . M élyen és intenzíven éli át személyiségének azokat a vo­ násait. az intellektuális raciona­ lizálás felszínessége helyét átveszi egy élő. Edge.A személyiség születése 89 „H a képes vagyok létrehozni egy bizonyos típusú kapcsolatot. a másik szem ély fe l fogja f e ­ dezni m agában azt a képességet. így egyre inkább önmagává válik. oldal) Douglas Stone. 2 0 0 6 . az érzések cinikus elutasítása. Simonfalvy László. amellyel ezt a kapcsolatot növekedésre használhatja: sze­ mélyisége fejlődni fog.

fejezet Carl Rogers Érezte már valaha. melyben teljes figyelmet kapott. és képesek vagyunk meglátni. és al­ kalmazta pszichológusi és tanácsadói munkájában. hogy hosszan beszélgetett valakivel? Volt olyan kapcsolata. hogy ez a modell ritkán hatékony. Rogers tanulmányai kezdetén úgy gondolta. és előítéletek nélkül hallgatták meg a problémáit. nyílt és őszinte környezetben történtek. aki megoldja minden hozzá forduló páciense problémáját. „mire teremtetett". aminek szélesebb körű hatása volt a sikeres emberi kapcsolatokra. hogy kiváló gyakor­ ló pszichológus lesz. és hogy a folyamat inkább attól függ.42. hogy „meggyógyult" attól. Ez azt jelentette. De kezdett rájönni. amitől megint normálisnak és jól érez­ te magát? Ezek a kölcsönhatások valószínűleg olyan megbízható. Az eredmény a ha­ gyományos pszichológus-páciens modell forradalmi változása. hogy teljes mértékben elfogadjuk a másik személyben rejlő lehetőségeket. Erősen hatott rá az egziszten­ cialista filozófus Martin Buber és „a másik megerősítése" elmélete. Carl Rogers ezeket tartotta a jó kapcsolat jellegzetességeinek. Ez a hangsúlyeltolódás a lehetséges (szemben a pusztán problema­ tikus jelenséggel) felé tette Rogerst és Abraham Maslow-t a huma- 425 . milyen mély megértés és nyíltság van a rendelőben ülő két ember között.

Hagyjuk. mintha tárgy lenne. hanem Rogers egy évtized alatt keletkezett írásainak gyűjteménye. hogy ő szabályozza a páciensével fennálló kapcsolatot. gyengének. A humanisztikus pszichológiát ma magától értetődőnek vesszük a személyes fejlődés és az emberi potenciál terén. korrigálni akarta klienseit. amit mondtak. és bár nem könnyű olvas­ mány. egyre inkább meg tudom engedni a másiknak is. mintha „munkadarab". és az ő dolga analizálni és kezelni a pácienst. A valakivé válni nem egyetlen írás. fontosabbnak tartotta. hogy abszolút figyelmet fordítson arra. hogy elfogadják minden gondolatu­ kat. amit ez magával hozhat. Ebben gyűjtötte össze 30 évnyi pszi­ choterápiás munkásságának tapasztalatát. és segítette őket abban. furcsának. hogy néhány ülés után maguktól meggyógyul­ janak.nisztikus pszichológia nagy alakjává. hogy mindenki önmaga legyen Pszichológusi képzése során Rogers természetesen azt tanulta. ha megragadjuk a lényegét. Ez volt a híres kliens-köz­ pontú (vagy személy-központú) terápia kezdete. De arra a következtetésre jutott. ha a páciens (vagy pá­ ciensek) határozzák meg a folyamat irányát. hogy önmaga legyen. hogy hatékonyabb. Ez a hozzáállás segítette őket abban. rendkívül ösztönző lehet. akkor is. mindazzal együtt. ostobaságnak vagy helytelennek tűnt. Rogers úgy összegezte filozófiáját: „Amint egyre inkább önmagam leszek. ha tévesnek."92 Mivel ekkoriban a pszichológia tudománya laboratóriumban tanulmányozott patkányok 92 Simonfalvi László fordítása 426 . Rogers nem „helyretenni".

Szerinte a megelégedett embernek „folyamato­ san fejlődő. ám ennek eredmé­ nye az. tapasztalásunk minden aspektusát befolyásunk alatt akarjuk tartani. nem tartotta fenn a kellemes.viselkedése körül folyt. Rogers munkájának leglényegesebb eleme az a nézete. Rogers felhagyott a nyugodt és hig­ gadt. miszerint az élet áramló folyamat. hogy elvethessék azokat a hamis szerepeket és álarcokat. Ha valamire nem volt válasza. hogy a terapeutának is lehessen személyisége. hogy igazi önmaguk legyenek. nem csinált úgy. abba beletartozik a praktizáló szakember hangulata és érzései is. amikkel addig az élethez viszo­ nyultak. férj. általában megad egy okot. hogy ha a pszichológus-kliens viszony az igazságon alapul. mintha lett vol­ na. Általában elkövetjük azt a hibát. hogy személyiségünk nem a valóságban gyökerezik. a „bolond" pácien­ sek vezessék a kezelést. hogy hagyja. munkaadó. miért kér kezelést. meggyőződése. elfogulatlan doktor látszatát. Mintha ez még nem lett volna elég. és sokan tagad­ ták elképzeléseit. Általában nagyon foglalkoztatta őket. ők is kifejezhessenek érzelmeket. hogy létünk. például feleség. a klienst objektíven meghallgató terapeuta eszményével is. Igazi személyiséggé válni Rogers megfigyelte. nem pedig kész. hogy amikor valaki először jelentkezik a terapeutá­ nál. mit gondolnak róluk 427 . Valójában a hozzá kezelésre jelentkezett emberekkel csak egyetlen probléma volt: nagyon vágytak arra. Kivétel nélkül nem ezek az „okok" jelentették az igazi problémát. Fenntar­ totta magának a jogot. Ha például a kezelés során ellenségességet érzett vagy ideges lett. befejezett személyiségként" kell elfogad­ nia magát. a szakma kihívásának számított. vagy valamely kontrollálhatatlan magatartása miatt. Úgy vélekedett.

hogy egyszerre gyűlöli és szereti szüleit). A terápia visszavitte őket az élet és az élethelyzetek közvetlen megtapasztalásába. hogy megértsd a másik felet. ha megengedjük. hogy a kapcsolatokban addig nincs előrelépés. hogy énjük min­ den aspektusát kezdték „birtokolni". hogy tagadjuk. hogy téged megértsenek" szabály nagyon rogersi gondolat. milyen befolyása volt a mai „segíts önmagadon" írókra. hogy őszintén beszélhetnek és figyelmesen 93 A sikeres élet hét aranyszabálya Stephen R. A hangsúly.mások. Ennek az átalakulásnak az egyik aspektusa az volt. csak aztán arra. A társada­ lom visszatükröződése helyett igazi személlyé váltak. mint befejezett entitásnak tekintsék személyiségüket. része volt annak az eszmekörnyezetnek. Például Stephen Covey: A sikeres élet hét aranyszabálya (The Seven Habits ofHighly Effective People)93 című munká­ jában az „először arra törekedj. az igazi veszély abban rejlik. Záró megjegyzések Rogers hatása jelentősen túlmutatott szűkebb szakterületén. hogy létezzenek. amíg a felek nem érzik biztonságban magukat. rájövünk. Édesvíz. Covey ford. azt je­ lenti. Ahogy felszínre jön­ nek a korábban szégyellt érzések. és könnyű észrevenni. 1 994 428 . hogy nem halunk bele. amit érzünk. Budapest. kifejezésre juttatták ellentmondá­ sos érzelmeiket is (az egyik páciens beismerte. Gellért Marcell. Rogers szállóigévé vált kijelentése: „a tények mindig segítőkészek" az ember érzelmeinek rendezésére vonatkozik. ami az 1960-as évek ellenkulturális forradalmához vezetett. miszerint az embernek inkább folya­ matnak. a tanács­ adás pszichológiáján. és mit kéne tenniük egy adott szituációban.

amit terápiás foglalkozásain megteremtett. A gyermekpszichológiában végzett terápiás gyakorlatával Rogers a New York állambeli Rochesterben egy. kik vagyunk valójában. de pap akart lenni. hat gyermek közül negyedikként A Wisconsin Egye­ temen mezőgazdaságot. De a legfontosabb az.meghallgatják őket. majd PhD-fokozatát 1931-ben. ami kifejezi. Ez az állás. a vállalati vagy a politikai életbe. és a Columbia University tanárképző tanszékén pszichológia kurzusokat vett f e l Itt szerezte meg alapdiplomáját 1928ban. mivel végső soron nem a természettudományok. de két év után úgy érezte. Rogers úgy érezte. Ha azt a nyitott és őszinte légkört. hogy valóban érezni akarjuk. Chicagóban. bár sohasem könnyű. majd történelmet tanult. bár tudományos szempontból 429 . hanem az emberek közötti jobb párbeszéd mentik meg az emberiséget. hogy a pszichológusok munkája a legfontosabb a világon. Az „éld meg a szenvedélyed" jelszó is visszavezet­ hető Rogers megközelítésére. Az ilyen hajlandóság. 1924-ben New York Cityben beiratkozott a liberális Union Theological Seminary papneveldébe. miszerint olyan életet éljünk. amit a másik személy vagy másik fél akar és érez. át­ vinnénk a családi. megváltoztathatja a párbeszédek résztvevőit. teljesen gúzsba kötik a hitelvek. Carl Rogers 1902-ben született. kevesebb szorongás és konstruktívabb megoldás lenne az eredmény. szigorú vallásos család­ ban. a gyer­ mekbántalmazás megelőzésére létrejött szervezetnél kez­ dett dolgozni.

1940-ben a Clinical Treatment o f the Problem Child (A problémás gyerek klinikai kezelése) című könyve megjelenése után professzori állást ajánlottak neki az Ohio State University pszichológia tanszékén. lehetővé tette. hogy eltartsa családját. Nagy jelentőségű. Counselling and Psychotherapy (Tanácsadás és pszichoterápia) című műve 1942-ben jelent meg. A Client-Centered Therapy (A kliensközpontú terápia 1951) tovább növelte Rogers hírnevét. és 12 évig dolgozott itt. 1964-ben a kaliforniai La Jollába költözött.nem jelentett különösebb presztízst. és egészen 1987-ben bekövetkezett haláláig Kaliforniá­ ban maradt. és 1954-ben az American Psychological Association elsőként neki ítélte a Distinguished Scientific Achievement Award kitüntetést. . Ismertségéhez hozzájárult az encounter-csoportokban való munkája. 1945-ben megkezdte 12 évig tartó munkáját a University o f Chicago pszichológia tan­ székén. a felnőttek számára kidolgozott alternatív tanulási módszerek és a konfliktusmegoldásra gyakorolt hatása. hogy elfoglalja a Western Behavioral Studies Institute-nál ajánlott pozíci­ ót. ahol tanácsadó központot hozott létre.

.

Érintkezési pontok Viktor Franki: Az értelem akarása (181. hogy a legtöbb esetben ezt mégis sikerül véghezvinnie . aki kalapnak nézte a feleségét. Vajda Róza..hiszen az em b er túlélési képessége.."96 Dióhéjban Az emberi elme zsenije abban rejlik. Rupp Anikó. és az állandó kész­ tetésekkel szem ben fe n n tudjon m aradni. és más orvosi történetek94 „A neurológia és a pszichológia. m iközben m indenfélével foglalkozik. Kis Anna. . Vajda Róza 432 . hogy önálló egyéniséggé váljon. oldal) V S* Ramachandran: Az elme fantomjai (413* oldal) 94 Olivér Sacks: A férfi. m ert neki a puszta túlélésért kell harcolnia . képezi egy „A szuper-Tourette-beteg tehát azért van m indenkinél nehezebb helyzetben.. A csoda az. "95 . m in d en n él erősebb. 2 0 0 4 . oldal) William James: A pszichológia alapelvei (291. Vajda Róza 96 Fordította: Fenyves Katalin. B á r­ milyen im pulzusnál. Fenyves Katalin. ford. holott éppen az ítélőképesség elvesztése sor neuropszichológiai zavar lényegét.1970 A férfi.. Kis Anna. hogy egyedülálló és elidegeníthetetlen szem élyiségként m aradjon fe n n a világban. Rupp Anikó. érdekes m ódon szinte sohasem beszél az »ítélőképességről«. ami súlyos neurológiai zavarok ellenére is fennmarad. Park. a harcos egészség a végén általában győzedelm eskedik . akaratának ereje. Rupp Anikó. A z egészség. Budapest 95 Fordította: Fenyves Katalin. Kis Anna. aki kalapnak nézte a feleségét.azért. és más orvosi történetek. hogy megteremti és folyamatosan fenntartja az énélményt. bármilyen betegségnél hatalmasabb.

szerzőjét híressé tevő könyvének elején Olivér Sacks neurológus kijelenti. hanem az.hiszen integráns „én"-ről. amely az agy olyan fizikai mű­ ködési zavaraival foglalkozik. Ez még fontosabb a neurológiában. Egy élet munkája meggyőzte arról. hogy „milyen személyt támadott meg a betegség". A könyv 24 fejezetében számtalan furcsa és érdekes esetet mutat be. mint az emberek. milyen módon alkalmazkod­ nak az emberek a lelki és testi betegségekhez. aki kalapnak nézte a feleségét. Nem vizsgálhatjuk a beteget úgy. Az első rész címe „Veszteségek" és olyan 433 . világszerte hatalmas bestsellerré lett. és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His Wife Fór A Hat: And Other Clinical Tales) című.43. fejezet Olivér Sacks A férfi. olvasmányos stílusban. mintha valami rovar lenne . és milyen találékonyan alkotják meg magukat újra.. hogy az ember elvesztheti egészséges állapotban meglévő képességeit. hogy gyakran nem az a fő kérdés. „milyen betegség támadta meg ezt a sze­ mélyt". mégis megma­ rad személyiségének félreismerhetetlen egyedisége. Sacks. letehetetlen. hogy mindig is legalább annyira érdekelték a betegségek. amelyek gyakran befolyásolják a beteg énélményét. aki rengeteg furcsa esetet látott. bámulatosnak tartja. Könyvében Sacks azt igyekszik bemutatni. személyiségről van szó.

a corpus mamillare-ban alkohol hatására keletkezett súlyos károsodás. 19 évesnek hitte magát. úgy tűnt. Sacks kiment a szobából. Megkérdezte. Sacks észrevette. milyen évet írnak. súlyos ál­ lapot után megharcoltak azért. akik valamely szellemi képesség elvesztése. Mintha sosem beszéltek volna egymással. és nagyon várja. ahol tengeralattjáró-rá­ diósnak képezték ki. hogy milyen nagy változások mentek végbe körülötte. Sacks azt írta naplójába. hogy kicsoda.embereket mutat be. de nem talált rá magyarázatot. hogy a tükörből egy negyvenes férfi néz vissza rá. Jimmie G. értelmetlen pillanatban re­ kedt. de láthatóan zavarta. hogy a katonák kedvezményével megkezdhesse egyetemi tanulmányait. Nem tagadhatta. Minden jel arra mutatott. hosszútávú emlékezete 1945-ben megszűnt létezni. hogy a háborút megnyerték." Diagnózisa: Korszakov-szindróma. egészséges. Ez krónikus esetben kihat a memó­ riára is. és amikor két perccel később visszatért. hogy Jimmie élettörténetéről és családi életéről jelen időben mesél. esetét. Jimmie-nek fogalma sincs. és határozott választ kapott: „1945 van. Truman az elnök. ahol Sacks 1975-ben dolgozott. hogy Jimmie állandó jelenben él. Jimmie elvesztett évtizedei Létezhet-e én emlékezet nélkül? Sacks bemutatja 49 éves páciense. Jimmie nagyon jóképű. bár az agy többi részében nem következik be változás. hogy visszatérjenek normális énjükhöz. tehetséges férfi volt. A tudományokban való jártassága révén könnyen megoldott komplex problémákat tesztek során. akit abban az öregek otthonában ápoltak. 434 . hogy a páciens „múlt (és jövő) nélkül folyamatosan változó. Érettségi után felvették az amerikai haditengerészethez. ezt mindenki tudja!" Jimmie szá­ mára a jelen az volt.

az elme önma­ gában nem volt elég. mondhatni. de a morális figyelem és cselekvés képes volt teljes tartást adni neki. Sacks megkérte Jimmie-t. és azt válaszolták. amikor Jimmie kertészkedett. a mise rituáléjába.Sacks megkereste Jimmie testvérét. hogy ő mint orvos. mint korábban bármikor. mintha énjéből valami hiányzott volna. Gondosan megválasztott tevékenységekkel nyugodt életet tudott élni. figyelje meg. milyen Jimmie." Ugyanezt lehetett megfigyelni. más területen nyilvánvalóan teljes életet élő ember volt. Sacks azt írja: „Az emlékezés. Jimmie mintha „elvesztette volna a lelkét". Valami okból retrográd amnézia alakult ki nála. amiről úgy érezzük. hogy a kápolná­ ban figyelje meg páciensét. bár Jimmie. nevezzük „léleknek" vagy „énnek". hogy Jimmy 1965ben lépett ki a haditengerészettől. a szellemi tevékenység. maradt ben­ ne valami. műalkotásokat nézegetett vagy zenét hallgatott. mert olyan volt. mintha a leírt események vala­ ki mással történtek volna. tudatában 1945-ben állt meg az idő. Amikor Sacks beült. Mintha teljesen belemerült volna a vallásgyakorlásba. A spirituális jelentés szintje nyilvánvalóan elég volt ahhoz. mit csinált páciense az előző napon. megtudja. aki tapasztalataihoz jelentést társított. és valahogy „öszszeszedettebb" lett. Az apácák némiképp megbánt­ va érezték magukat a kérdéstől. így. Sacks megkérdezte az öregek otthonában dolgozó apácákat. hogy fennmaradjon. szerin­ tük Jimmie tényleg elvesztette-e a lelkét. aki elmondta. teljesen más Jimmie-t látott. 435 . de ez sem adta meg Jimmie-nek a folytonosság érzését. ami a betegség ellenére megtalálta a módját. amikor a kápolnában van. hogy felülkerekedjen „normális" lelki káo­ szán. énünket alkotja. meghalt a normál emlékezet számára. írjon naplót. és ezután alkoholista lett. hogy összetartsa.

akiket nem lehet meggyógyítani. hogy a páciens­ nél ismétlődő akaratlan. hogy vannak. Ezek a funkciók annyira beleolvadhatnak a személy identitásába. Charcotnak volt tanítványa (ahogy Freud is). mások erőszakosak voltak. és az 1970-es évekre a Tourette-szindróma Egyesületnek már több ezer tagja volt. A betegség azonban nem szűnt meg létezni. hanem bizonyos funkciók túlzott mértékű megjelenésével foglalkozik: tévképzetek.Az „én" kontra Tourette-szindróma A férfi. a limbikus rendszert és az amygdalát magában foglaló terület betegségéről. rángásszerű mozgások jelennek meg (motoros ticben). A szindróma az egyes pácienseknél különbözőképpen és eltérő mértékben nyilvánult meg. amelyet először 1885-ben írtak le. a talamuszt. furcsa hangok. ami azt súgja. őrült­ nek tűnő humor és furcsa kényszeres cselekvések kísérik. A kuta­ tások megerősítették Gilles de la Tourette eredeti sejtését. Ez az agyterület együttesen alakítja személyiségün­ 436 . káromkodás. hogy agyi rendellenességről van szó. a hipotalamuszt. irracionális szóbőség. Gilles de la Tourette a neurológia úttörőjének. felfokozott észlelés. mániák. ez nem tarthat sokáig). ezt extravagáns mozgások. egyesek inkább szelídek. de ezek az állapotok a pácienseknek nagyfokú jóllét-ér­ zést és életörömöt adnak (bár tudatuk mélyén ott van egy érzés. és más orvosi történetek második részé­ nek címe „Túlkapások/7Ebben nem valamilyen képessége elvesztésével. Megmagya­ rázhatatlan furcsasága és viszonylagos ritkasága miatt a Tourette-szindrómáról az orvosi világ hosszú időre szinte teljesen megfeledkezett. aki kalapnak nézte a feleségét. Ezek a „hiper-állapotok" valójában olyan felfokozott életérzést nyújtanak a bennük szenvedőknek. amit a normalitás nem tud megadni. Tulajdon­ képpen betegek. amelyet az jellemez. A neurológiai „szertelenség" egyik esete az a tünetegyüttes vagy szindróma. mégpedig az agy legősibb. és elsőként írta le azt az állapotot.

sőt megnősült. de állapota miatt minden munkahelyéről el­ bocsátották. Sacks megfigyelése sze­ rint ilyenkor a betegekben a személy „én"-je felülkerekedik az állapot „személytelenségén". káromkodott. Csak akkor szabadult meg a tüneteitől. hogy egojuk fenn tudja tartani az énélményüket. kivéve azokat. A Tourett-szindrómás betegekben a szokásosnál több agyi serkentő neurotranszmitter van jelen. A 24 éves Ray a Tourette-szindróma meglehetősen extrém formája mi­ att kereste fel Sacks doktort. hogy beépítse ezt hétvégenkénti jazzdobosi tevékenységébe. humorral és ép karakterrel sikeresen elvégezte a középiskolát. Munkába állt. sze­ mélyiségükbe integrálni a Tourette-szindrómát. amely csökkenti a dopamin mennyiségét. mert időnként . és azt is kihasználják. Sacks megjegyzi. Összeférhetetlen volt. ATourette-szindrómában szenvedőket olyan gyakran érik befolyásolha­ tatlan impulzusok. akik ismerték. Ray nagyfokú intelligenciával. hogy ők irá­ nyítják reakcióikat. mások egyszerűen megadják magukat a betegségnek.amikor énekelnek. bölcsességgel. táncolnak vagy prózai szerepet adnak elő . Tourette-szindrómája „hirtelen" tört rá.a betegeken nem mutatkozik a tic és jellegzetes magatartásuk sem nyilvánul meg. Néhány másodperces időközökben görcsös tic jött rá. hogy egyesek képesek „befogadni". vagy nagyon lefoglalta valamilyen feladat. és Ray minden tőle telhetőt megtett. különösen a dopamin mennyisége nő meg (ezzel ellentétben a Parkinson-kór a dopamin hiánya miatt alakul ki). Ezeket a betegeket a haloperidol nevű vegyülettel lehet kezelni.két. 437 . hogy intenzívebbé válik a gondolkodásuk. De a Tourette-szindróma nem egyszerűen az agyban jelentkező bio­ kémiai rendellenesség. A normális emberek azt gondolják. mozgásaikat. ha közvetle­ nül szex után álomba merült. az egyetemet. ezért könnyű erős énélménnyel élni. melynek során néha vad dob­ szólókat produkált. hogy az a csoda. amitől mindenki megrémült a környezetében.

hogy az agy megértésére szolgáló jelenlegi modellünk a számítógépen alapul. ha egy extrém „az" eluralkodik rajtunk. hiszen már 4 éves kora óta ezzel az állapottal élt.kissé unalmas . de aggódott. magát. hogy a memória agyunk számítógépének mélyén rejtezik és azt a fajta visszaemlékezést. ticmentes . aki megéli tapasztalásának értelmét. mi marad belőle. ami akkor is meg akar nyilvánulni. ezért úgy döntött. a drámaiságot.sze­ mélyiséget kreált belőle. Raynek teljesen más személyként kellett magára tekintenie. amely folyamatosan új jelentésmintákat sző. ha a tic teljesen eltűnik. tickes Ray" lehessen. rángatózó. Hétközben. hogy ahogy ő ne­ vezte. így érzékeli élénken a kör­ nyező anyagi és szellemi világot. hogy hétvégén nem szedi a gyógyszert. a gyógyszer józan. a zeneiséget? Hogyan egyeztetjük öszsze azt. De felteszi a kérdést: vajon algoritmusokkal és programokkal le lehet-e írni a valóság megtapasztalásának sokféleségét. de a történetet a „lélek rugalmassága" példájaként mutatja be: mindig van valamilyen „én" bennünk. szellemesen káromkodó egyénisége (addigi egyetlen ismert énje). Amikor a szer hatni kezdett. Sacks szerint ez 438 . annak teljességét. Ebben az esetben melyik Ray igazi énje? Sack nem ad erre választ. amit Proust és más nagy írók tártak elénk irodalmi műveikben? Az ember nyilvánvalóan nem egyszerűen „gon­ dolkodó gép".Ray beleegyezett. de hiányzott neki a régi. legalább akkor a „stikkes. Charles Sherrington angol fiziológus „bűvös szövőszéknek" képzelte az agyat. intenzív. „ikonikusan" képezi le magának a valóságot. amikor dolgozott. hanem olyan lény. hogy kipróbálja a dopaminszint-csökkentő haloperidolt. a művésziséget. A bűvös szövőszék Sacks megjegyzi.

Saját analógiája az agy működésének megértésére: „írás és kotta". . és nem tudná helyreállítani a jelentés és az önállóság érzetét. A jobb agyfélteke. Életünk olyan. amelyen keresz­ tül életünket szemléljük. mint a számítógép-hasonlat. ami a személyiséget alkotja és meghatározza. vagy mint a kotta. Sack azt mondja. és gyakran alábecsüljük. nem tudományos vagy matematikai legyen . milyen erőfeszítésbe telik fenntartani az ér­ zést. hogy „az empirikus tudo­ mány. ami nagymértékben alakítja azt. nem tudná magát viszszahozni a káosz. Ha az agy pusztán csak számítógép lenne. mint az írás. amiből az ember fejlett robotnak tűnhet. hogy fenntartsa magát az olyan romboló erőkkel szemben." Ezt a valamit akarták páciensei oly nagyon visszaszerezni vagy megőrizni a betolakodók ellen. az ember „az integráció csodája". Az elme nem egyszerűen hatékony 439 . A prizma.ez talán a bal agyfélteke működésének felelne meg -.az analógia lényegesen jobb. hanem művészi jellegű. mint a neurológiai károsodás vagy betegség. hogy a jelentés kiala­ kulásához idő kell. ahogy folyamatosan keletkezik.. nem vesz tudomást a lélekről. ha az idegrendszerünkben valami elromlik. Van olyan szemszög. a szétesés széléről. hogy autonóm. a jelentést „a történések megtapasztalásának művészi elren­ dezéséből és dallamából" nyeri. Sacks megjegyzi. aki idegrendszeri számítógépén keresztül reagál a világra. milyen akaratra van szüksége az énnek ahhoz. mert utal a tapasztalat nagyon személyes természetére és arra. Záró megjegyzések Csak akkor vesszük észre. ami úgy nyer értelmet. magunkon mindig uralkodó személyiségek va­ gyunk. de az „én" kiala­ kításához valami más kell. nem vesz tudomást arról. amit „én"nek érzünk.

L-dopa nevű gyógyszerrel kezelte őket. értelemalkotó énről. Interjú. hanem mert bizonyos jelen­ tést hordozott. mert „jó test" volt. Az 1960-as években az Egyesült Államokba költözött. Szak­ mai gyakorlatát San Franciscóban teljesítette. a véletlenszerű érzésekből és tapasztalásból jelentést akar teremteni. Budapest 440 .mindkettőnek jelentése van. Szülei orvosok voltak. majd Los Angelesben a University of California rezidense lett. ford. Az akkor kísérleti stádiumban lévő. nem azért gyászoljuk. az ember élete folyamán többé válik a testét alkotó anyagnál. Kísérleteit Ébredések97 (Awakenings 1973) című könyvében írta le. 1965-ben New Yorkban telepedett le. 1933-ban. Faludi Endre. Hasonlóképpen. A bronxi Beth Abraham kórházban az 1960-as években „járványos ví­ rusos agyvelőgyulladásban" szenvedő betegeken végzett vizsgálatának eredményéről lett ismert. Olivér Sacks Londonban született. Egy festmény vagy egy szimfónia nem csak olajfesték vagy zenei han­ gok halmaza . ami Harold Pintért A Kind o f Alaska (Egyfajta Alaszka) drámája megírására ihlette. Sacks az oxfordi egyetemen szerzett orvosi diplomát. amelynek hatására számos páciens képes volt újra normá­ lis életet élni. Amikor valaki meg­ hal.működésre. hanem teljességre törekszik. Csörögi István. 1991. és 97 Olivér Sacks: Ébredések. Erről ír Sacks: a meghatározatlan.

Antropológus a Marson98 (An Anthropologist on Mars 1995). További munkái: Seeing Voices: A Journey Intő the World o f the D eaf (Látni a hangokat: Utazás a süketek világába 1990). az Ébredések is. The Island o f the Colorblind (Színvakok szi­ gete 1996) és Uncle Tungsten: Memories o f a Chemical Boyhood (Tungsten bácsi: A kémiai ifjúkor emlékei 2002 ). Osiris.ebből merített a Róbert De Niro és Robin Williams fősze­ replésével bemutatott hollywoodi film. 1999. Racsmány Mihály. Számos díszdoktori cím birtokosa. Magánpraxisa mellett Sacks az Albert Einstein College of Medicine neurológus professzora és a New York University School o f Medicine vendégprofesszora. Konzultáns neuro­ lógus a Little Sisters o f the Poor szegénygondozó szerzetesrendnél is. ford. Budapest 441 . 98 Olivér Sacks: Antropológus a Marson.

Érintkezési pontok Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219. és ezt m i m a gunk kerülhettük volna el. Győr i°° Fordította: Hajdú Eszter 1 1 Fordította: Hajdú Eszter 0 . ford. ha m ásképpen választunk. oldal) 99 Barry Schwartz: A választás paradoxona: miért a kevesebb a több?. "m Dióhéjban A boldogság paradox módon korlátozza a lehetőségeiket. am elyekkel a m odern világban szem be találjuk m agunkat. ahelyett. a csalódás. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. m ég a bánat is .2004 A választás paradoxona99 „M ás negatív érzésekhez képest . hogy bio­ lógiailag felkészületlenek vagyunk a választások sokaságára.a saj­ nálkozást az az érzés teszi nehézzé. "1 ° 0 „Az egyszerű m egkülönböztetésen alapuló több millió éves túlélés után az a helyzet . Hajdú Eszter. Lexecon. 2006. hogy az esem ények sajnálatos állapota elkerülhető lett volna. a szomorúság. hogy növelné.a düh.

akiknek több közül kellett választania. mint készpénzben. fejezet Barry Schwartz Jó vagy rossz az. amelyben egyetemisták két csoport­ ját kérték meg. A első csoportnak csak egy kis doboznyi. mivel azt várnánk. Az eredmény: azok. mit jelent ha „normál stílusú" farmernadrágot kér. hogy „normál" Schwartz idéz egy tanulmányt.44. Ez meglepő eredmény. és miért van a ruházati eladó za­ varban. akiknek kevesebbféle csokoládé közül kellett választaniuk. hogy csokoládét minősítsenek. hogy a nagyobb válasz­ ték elégedettebbé tesz minket a választási lehetőséggel kapcsolatban . piackutatók és a döntéshozatal területén dolgozók tapasztalatain alapuló A választás paradoxom: miért a kevesebb a több? (The Paradox ofChoice: Why More Is Less) azzal kezdődik. hányféle tévékészüléket árulnak. hogy Barry Schwartz pszichológus ténye­ ket és adatokat idéz arról.a 443 . közgaz­ dászok. mint azok. mert a mai végtelen nagy választékban nincs már olyan. Sőt az első csoport a kísér­ letben való részvételért felajánlott tiszteletdíját nagyobb arányban kérte csokoládéban. miért nem tudja. sokkal elégedetteb­ bek voltak a minőséggel (szó szerint jobban ízlett nekik a termék). összesen hatféle csokoládét adtak. ha választási lehetőségünk van? Pszichológusok. hányfajta gabonapehely közül választhat a helyi áruházban. a második csoport­ nak harmincféle közül kellett választani.

amikor az emberek nem válogathat­ tak. Most a választási lehetőségek gyakran olyan zavarba ejtően számosak. Schwartz szerint ez azt jelzi. A munka világában szüléink még egész karrierjüket egy cégnél tölthették. hogy bizonyos szorongás alakult ki a gazdag. hogy egyre nagyobb ára van annak. jegyzi meg. a gyűjtögető életmódba vitt vissza minket. akkor is. amikor már megtaláltuk az „igazit" döntenünk kell: Melyikünk családjához lakjunk közelebb? Ha mindketten dolgozunk. mivel most több ezer lehetőséget kell átnéznünk. hogy időt spóroljon meg nekünk.döntési helyzet hatalom. fejlett országok lakosságában. amit keresünk. Folyton valami jobbat keresünk. melyi­ künk marad otthon velük? 444 . hol lakjunk? Ha gyermekeink vannak. melyikünk munkája határozza meg. mivel nem feltétlenül jelent jobb életminőséget vagy nagyobb fokú szabadságot. mire megtaláljuk. ha a meglevő hely­ zetünkkel viszonylag elégedettek vagyunk.vagy közműszolgáltatásokat. 2-5 évenként vált mun­ kahelyet. hogy minél kevesebb lehetőség közül kell választanunk. melyik cégtől veszik a telefon. Ám ehelyett. a túl sok választási lehető­ ség fordított arányban van a boldogsággal. hogy végül csak azért maradunk a megszokott szolgáltatónál. Szerelmi életünkben is számtalan választási lehetőség van. a mai generáció azonban rutinszerűen. annál elégedettebbek va­ gyunk. A döntések növekvő ára Schwartz ötletesen mutat rá arra. Még ak­ kor is. Volt idő például. hogy ne kelljen végiggondolnunk a különböző ajánlatok részleteit. ha egyre több döntési lehetőségünk van. Valójában azonban az a helyzet. A technológia arra lett kitalálva.

445 . ha rossz dön­ tést hozunk. hogy melyik egyetemre iratkozzunk be. amit Schwartz hosszasan illuszt­ rál. meghatározhatja életünket. Bizonyos hibák következményei kis jelentőségűek lehetnek.az emberi elme hibázásra való hajlama. annál nagyobb a tét. és mivel nagyon nagy gyakori­ sággal kell döntéseket hoznunk. Bár mindannyian egy bizonyos etnikai csoportba. • Megnő a hibalehetőség. Mi­ nél több választási lehetőségünk van. családba és társadalmi osztályba születünk. személyiségünk lényegét is. Azzal. hogy ekkorát tévedtünk?" Schwartz a rendkívüli mértékben megnőtt választék és választási le-( hetőségek három hatását emeli ki: • Minden döntéshez nagyobb erőfeszítésre van szükség. Amikor „csak a legjobb" nem működik Mivel gyakran hozunk rossz döntéseket. hogy még a vallás területén is a magunk által választott hitet követhetjük. amikre egykor nem volt befolyásunk. Úgy gondolkodunk: „Ha annyi választási lehetőség volt. hogyan lehet. most választási lehetőségként jelennek meg. hogy a tényezők. mások azonban. házastársunk kiválasztása például. biztosan nem lenne több értelme annak. Megválaszthatjuk identitásunkat. de ma már ebből semmi­ lyen következtetést nem vonhatunk le. Régen sokat mondtak másoknak arról. Hibázási hajlamunk miatt a „helyes" döntésre való esélyeink megle­ hetősen alacsonyak. ezeket ma már csak „poggyásznak" tekintik. kik vagyunk. • A hibák pszichológiai következményei nagyobbak. vagy az. nem feltétlenül szüléink vallását gyakorol­ juk. valami más is játékba lendül .Schwartz megjegyzi.

és nem érzik szükségét annak. A megelégedőknek vannak bizonyos kritériumaik vagy szabványaik. de valószínűtlen. a mellett döntenek. A maximalizálásnak keserű ára lehet az ember életében. mennyi idő szükséges a lehetőségek elbírálásához. amit megítélésük szerint a legjobb megoldásnak tartanak. Simon meglepő következtetése az volt. a tökéletes helyett a kielégítő megoldásra törekvés a legjobb stratégia. mielőtt döntenek. hogy minden opciót meg­ vizsgáljanak. hogy ha figyelembe vesszük. amiknek. Ez megköveteli. a döntéshozatalhoz. súlyos ön­ kritikának tesszük ki magunkat.hogy a „legjobb" helyett az „elég jó"-t válasszuk? Schwartz lenyűgöző fel­ osztást tett: az embereket „maximalizálok" és „megelégedőkre" osztotta. Nem ideológiai szükséglet számukra. de szubjektiven nézve nem. legyen szó akár 15 pulóverről vagy 10 potenciális partnerről. hogy „a legjobbat" kapják. van-e ennél jobb. ami egyszerűen elég jó. Lehet. A megelégedők hajlandók megállapodni a mellett a megoldás mel­ lett. hogy kicsit jobb állásuk és valamivel magasabb fizetésük lesz. A „shoulda. hogy elégedet­ tek lennének pozíciójukkal. Ez alatt azt érti. de ez a választás nem teszi őket szükségszerűen boldoggá. woulda" (kellett volna. abszolút tökéletesnek kell lennie. Ha minden­ nek. hogy a maximalizálok elérhetik azt. hogy objektíven nézve a válasz igen. ha minden körülmények kö­ zött „a legjobbat" kapják. amit csak teszünk. A maximalizálok csak akkor boldogok. Schwartz eltűnődött: adott. hogy meggyő­ ződjenek arról. hogy a maximalizálok sok energiát fek­ tetnek a döntéshozatalba. de vajon jobb döntéseket hoznak? Arra az eredményre jutott. ha az adott lehetőség megfe­ lel. coulda. tudtam volna. meglett volna) önmarcangolás sok maximalizálót 446 . A megelégedés koncepcióját Herbert Simon közgazdász vezette be az 1950-es években a „korlátozottan racionális döntéshozatal" terminus­ sal.

amennyiben nem lehet egynél több szerelmi vagy szexuális partnerünk. és depresszióra hajlamosabbak. de elsőnek a Yale-t választottam. hogy az utóbbi négy évtizedben az amerikaiak egy főre jutó jövedelme (az infláció figyelembevételével) megduplázódott. Az adott időszakban azonban nem mértek jelentős emelkedést a boldogságérzet vonatkozásában. mint megelégedő társaik. legyünk inkább megelégedők. hogy meg tudják teremteni maguknak a tökéletes világot." A megelégedők nem hiszik. és úgy gondolkodnak: „Megtettem minden tőlem telhetőt az előttem állt választási lehetőségekhez viszonyítva. A mosogatógéppel felszerelt otthonok száma 9%-ról 50%-ra. bizonyos határok között Schwartz megjegyzi. Ha ez így van. és sorsukról Schwartznak az a karikatúra jut eszébe. Ha lelki nyugalomra és az élettel való megelége­ dettségre törekszünk.összezavar döntéseiben. kevésbé optimisták. ha a világ nem tökéletes. hogy a maximalizálok általában kevésbé boldogok. a légkon­ dicionáló berendezések száma 15%-ról 73%-ra emelkedett. és ebben rejlik a paradoxon: a szoros társadalmi kötelékek csökkentik választási lehetőségeinket és az életben való önállóságunkat. nem pedig a több szabad- 447 ." Velük ellentétben a megelégedők elnézőbbek saját hibáikkal kap­ csolatban. ebből az következik. Felmérések kimutatták. hogy a boldogságnak a kevesebb. A házasság például csökkenti a szabadságunkat. márpedig többnyire ez a helyzet. amelyen egy egyetemi elsőéves pólójának felirata: „BROWN. ezért kevésbé feszélyezi őket. Boldogság. A boldogság a családdal és barátokkal való szoros kapcsolatból származik.

amiről tudjuk. Miért hátrányos az összehasonlítás? Schwartz tanulmányokat idéz. ők akarnák meg­ határozni. hogy választékot akarunk. miért vagyunk kevésbé boldogok. a döntést igyekszünk magunkban megindo- 448 . hogy nem másítható meg. Azt hisszük. Ha például két előnyös vételi ajánlat közül kell választanunk. hogy a választás szabadsága nem is olyan jó. hogy boldogabbak vagyunk. Schwartz például hoz egy felmérést.a túl sok lehetőség valójában szoron­ gáskeltő tényező. mint amennyire dicsérik?" . hogy egy­ általán nem vásárolunk. melyek azt mutatják. A választások nem csak hogy nem feltétlenül javítják az életminőséget. hogy ha rákban betegednék meg. melynek során az emberek 65%-a kijelentette. talán az. A válasz arra a kérdésre. ha több választási lehetőségünk van. Ebben a kontextusban jelentős kutatási eredmények azt mu­ tatják. valójában valószínűbb. már kevésbé vonzó . mert amikor olyan döntést hozunk.teszi fel a kérdést Schwartz. de amikor ténylegesen megvan a választás lehetősége. Ez azért van így. Ebben az egyenletben bizonyos fokú korlátozottság­ nak felszabadító hatása lehet. amit a több ezernyi választási lehetőség mérlegelésével töltünk. hanem valójában ronthatják is azt. hogy ez megnöveli felelősségünk mértékét.sághoz és önállósághoz van köze. eltölthetnénk értékes kapcsolatunkban is. „Lehet. akkor döntésében ingadozóbb és kevésbé boldog lesz. Hiszen az időt. hogy ha az em­ bernek kompromisszumokat is mérlegelnie kell a választásban. De a valóban rákbetegek 88%-a nem akart maga választani a lehetséges kezelések közül. milyen kezelést kapjanak. ha döntésünk nem visszavonható.

ha minden reggel és este azt mondjuk magunknak: „Sok dolog van. az Internet és egyéb kommunikációs eszközök megjelenésével rengeteg ember életére láthatunk rá. 449 . Régebben. Még akkor is. idegessé tesz min­ ket és csökkenti önbecsülésünket. amiért hálás lehetek" és ezeket végiggondoljuk. vannak nálunk gazdagabbak. és ez az összehasonlítás féltékennyé. Az elégedett. Egyszerűen azzal. mint nekünk. iriggyé. A „lefelé történő hasonlítás" ezzel szemben arra vezet. hálás emberek egészségesebbek. akiknek kevesebb van. Mivel a több választás lehetőséget ad az összehasonlításra. akikkel összehasonlíthatjuk ma­ gunkat. és minden ba­ rátja ebből a körből került ki. a boldog­ ság receptje egyszerű és kettős: • Döntéseid legyenek visszavonhatatlanok. A házassághoz való rugalmas hozzáállásunk például természetes folyamatként vezet a házasság meggyengüléséhez. milyen szerencsések vagyunk azokhoz képest. ha viszonylag jómódban élünk. ellenségessé. Ezt nevezi Schwartz „felfelé történő hasonlításnak". De a televízió. Az ilyen összehasonlítás növeli az ember kedvét és önbecsülését.kölni és minden lélektani alátámasztást megadunk neki. ha az ember fizikai munkásként dolgozott. optimistábbak. egészen elégedett lehetett a sorsával. hogy észreve­ gyük. csökkenti a szorongást. közelebb visz minket a valósághoz és boldogabbak leszünk. és • Folyamatosan becsüld meg jelenlegi életedet.

hogy milyen hatással lehetnek boldogságunkra. az. hogy milyennek kéne lenniük. hogy ez legyen a választásról és döntéshozatalról szóló „lehető legjobb könyv" . mert Schwartz évtizedekig foglalkozott ezekkel a témákkal. mint Bili Gates. mint Madonna. hogy mennyire vagyunk elégedettek az élettel. A maximalizálok számára A választás paradoxona sorsváltoztató könyv lehet. nem az aktuális élettapaszta­ lataink minőségétől függ. és ez írásán meg is mutatkozik. amit régebben olyan kevesen tapasztaltak meg. Barry Schwartz Schwartz BA diplomáját 1968-ban a New York Universityn. PhD-fokozatát pedig 1972-ben a Pennsylvania Egye­ temen szerezte. a jólét növekedésével és a megnövekedett választási lehetőséggel szinte járvánnyá vált. Ha eddig a „bárcsak" agóniája gyötört. Elis­ meri. hogy az olvasó eldönt­ hesse. minden mondatot. és milyen banálisnak és korlátozottnak tűnik életünk az összehasonlításban. Schwartz néhány 7 tételes tesztet mellékel. rádöbbenthet. a maximalizálok vagy megelégedők csoportjába tartozik. hogy ő megelégedő.Záró megjegyzések A választási lehetőségek túltengése a lelki gyötrelmek legfőbb forrása. vagy olyan gazdagok. mivel magában foglalja az elmulasztott lehetőségek miatti szorongást és a nem választott módok miatti megbánást. nem fontolgatott meg minden szót. és azzal. ezért óhatatlanul is eltűnődünk. vajon mi miért nem vagyunk olyan híresek. Mégis. Összhangban saját elméletével. A világ egy nagy falu.mégis az. hogy érzékelünk-e szakadékot a dolgok valós állása és aközött. ez a különleges nyomorúság. miszerint 450 . A választás paradoxona érzékelhetően nem évek fáradságos munkájával készült. hanem attól.

Jelenleg az egyetem pszichológia tanszékének Dorwin Cartwright ösztöndíjas társadalomelmélet. a motivá­ ció. Schwartz 35 éve ugyanazon az egyetemen tanít és ku­ tat. Schwartz számos szakcikket publikált a tanulás. 451 .szerzőtársak: E. Wasserrnan és S. Robbins). 2001 .célszerű korlátozni a választási lehetőségeket az életben. További munkái: The Battle Fór Humán Natúré: Science. kiadás. Morality and Modern Life (Harc az emberi természetért 1986). és házassága ma is tart.és társadalmi cselekvés tudomány professzora. Fiatalon nősült. az értékek és a döntéshozatal területén. The Cost ofLiving: How Markét Freedom Erodes the Best Things in Life (Az élet ára: A piaci szabadság ho­ gyan erodálja az élet legjobb dolgait 2002) és Psychology ofLearning and Memory^A tanulás és memória pszicho­ lógiája 5. 1971-ben egyetemi tanársegéd lett a pennsylvaniai Swarthmore College-ben.

" Dióhéjban A boldogságnak nem sok köze van az élvezethez. borongás idő volt. oldal) Barry Schwartz: A választás paradoxona (443. és az utóbbi tíz évben én voltam a két lábon járó fénykoszorú ragyogó napsütötte ház­ ban. Z sém bes voltam. Ötven évet töltöttem úgy. oldal) 452 . sokkal inkább kapcsolódik a személyes erősségek és karakter fejlesztéséhez. A z én életem ben nézve N ikki nagyon eltalálta a dol­ got. oldal) Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás (125. Burns: Jókedvűen (107. m ert mogorva voltam. A bban a pillanatban úgy döntöttem: változtatok. hogy m indannyian mozgalmas és örömteli társadalmi életet élnek. jó tár­ sasági em b ernek tartják magukat. oldal) Dániel Gilbert: A meglelt boldogság (219. hogy a lelkem ben m indig esős.2002 Hiteles boldogság „ Szerintem : H irtelen ráeszmélés volt. " „A [nagyon] boldog em berek lényegesen különböznek az átlagosan boldog és a boldogtalan em berektől is abban. oldal) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (235. A nagyon boldog em berek töltik a legkevesebb időt egyedül. ha nem éppen annak ellenére. a legtöbbet társaságban. Érintkezési pontok Dávid D. és barátaiknak is ez a vélem ényük. Jó szerencsém valószínűleg nem azért ért.

de éppen a tehetetlen­ séggel és pesszimizmussal kapcsolatos munkája vezette arra. Bár 1991-ben megjelenirlearned Optimism (Tanult optimizmus) című munkája elismert klasszikus lett. és az utóbbi ötven évben meglehetősen sikeres tudomány lett a lelki betegségek diagnosztizálása és kezelése területén. a boldogsággal foglalkozó cikk jut. Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfilment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megva- 453 . mitől boldogok vagy elégedettek az emberek. mi a probléma az emberekkel. hogy ezeknek az érzelmeknek a jelenléte hogyan növelhető életünkben. A pszichológia tudománya min­ dig arról szólt. jegyzi meg Martin Seligman. a „pozitív pszichológia" alapítójaként lett ismert. Szakmai munkásságának első 30 évében Seligman maga is az „ab­ normális" pszichológia területén dolgozott. hogy kiderítsék. Ez a munka arra késztette. hogy átgondolja a pszichológia tágabb célját. hogy sokkal kevesebb figyelem jutott annak. De ez a fokuszálás azt jelentette. hogy az optimizmust és a pozitív érzelmeket kezdje kutatni. fejezet Martín Seligman Minden 100.45. a szomorúságról szóló tudományos szakcikkre csak egyet­ len. és azt.

hogy mennyire tartja fontosnak a pénzt. 454 . hogyan vezethetünk jó és értelmes életet." Az anyagias emberek nem boldogok. A nagyon szegény emberek bol­ dogságszintje alacsonyabb. kü­ lönélők és özvegyek csak 24%-a nyilatkozta. függetlenül attól. HÁZASSÁG Egy nagy felmérésben. de az élettel való általános elégedettség egyáltalán nem növekedett. és sokat tanít arról. Mitől vagyunk boldogok? Seligman több száz kutatás eredményét összegyűjtve megállapításokat tesz a hagyományosan a boldogsággal összefüggőnek tartott tényezőkről. Úgy tűnik. Az elváltak. ezen túlhaladva a jövedelem további emelkedése nem növeli a boldogságérzést.lósításában) című művének is jelentős hatása van. a National Opinion Research Center arra az eredményre jutott. Ezt a statisztikát más felmérések is alátámasztották. amiben 30 éven át 35 000 amerikait kérdeztek. de amikor elérnek egy alap bevételi szintet („éppen elég"). a há­ zasság növeli a boldogságszintet. Japánban és Franciaországban több mint duplájára nőtt. PÉNZ Az utóbbi 50 évben a vásárlóerő az Egyesült Államokban. hogy „nagyon boldog". a pozitív pszicholó­ gia egyfajta manifesztumának tekinthető. mennyi idős. Seligman megjegyzi: „A pénznél jobban befo­ lyásolja az ember boldogságérzetét az. hogy az embernek mennyi a jövedelme. és ez a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. hogy a házasságban élő emberek 40%-a „nagyon boldog".

Egy tanulmány kimutatta. úgy értékeli. Az evangéliumi keresztény egyházak prédikációi op­ timistább hangvételűek a hagyományos protestáns egyházakban mon­ dottaknál. VALLÁS A vallásos emberek következetesen boldogabbnak és megelégedettebbnek mutatkoznak. Seligman megfogalmazása szerint az erős. Azok. általában sokkal alacso­ nyabb boldogságszintről nyilatkoznak. annál boldogabbak. aki nagyon boldognak tartja magát.TÁRSAS HAJLAM Szinte mindenki. BIOLÓGIAI NEM A nők a férfiakhoz viszonyítva kétszeres gyakorisággal tapasztalnak depressziót és hajlamosak arra. hogy minél fundamentalistábbak egy vallás követői. Ugyanakkor a férfiaknál sokkal több pozitív érzelem megtapaszta­ lására képesek. akik sok időt töltenek egyedül. Az ortodox zsidók reménytelibbek a jövőt illetően. Náluk alacsonyabb a depreszszió aránya és rugalmasabban állnak a kedvezőtlen fordulatokhoz és rugalmasabban épülnek fel a megrázkódtatásokból. Vagyis a nők egyszerre szomorúbbak és boldogabbak a férfiaknál. A jó egészséget természetes- 455 . hogy több negatív érzelmet éljenek át. mint azt gondolnánk. jó ér­ zést kelt az emberekben magukkal és a világgal kapcsolatban. „jövőbe vetett hit". mint a nem vallásosak. hogy „jelentős és örömteli társasági életet él" Ők töltik a legkevesebb időt egyedül. BETEGSÉG A betegség közel sincs olyan kihatással az élettel való megelégedettségre vagy a boldogságra. mint a reform zsidók.

Figyelembe véve. hogy a kali­ forniaiak boldogabbak. például afroamerikaiak és spanyol amerikaiak között/alacsonyabb dep­ ressziószintet mértek. ami minden kultúrában. A fenti tényezők helyett Seligman az igazi boldogság és az élettel való elégedettség . KLÍMA A klímának sincs hatása a boldogság-szintre. Ezeket 456 . Karakter és boldogság A fenti tényezők mindegyikét hagyományosan a boldogságot teremtő fő elemeknek tekintették. teljesen és nagyon gyorsan alkalmazkodunk a jó időhöz. ez nem nagy arány. bár néhány csoportban. akik úgy vélik. a szeretet és emberségesség.„karakterünk". ahogy lassú formálódása során alakul ki bennünk. A fajnak sincs. a bátorság. hogy ezek a tényezők nagyon alapvetők abban." Végül az intelligenciának és a felsőfokú tanulmányoknak sincs mérhető hatása a boldogságra. Ilyen többek között a bölcsesség és a tudás. körülményeik nem teszik lehetővé számukra. hogy együttesen is csak 8-15%-ban befolyásolják boldogságérzetünket. hogy meghatározzák. akik a nebraskai télben szenvednek. Seligman szerint ez jó hír azoknak. Seligman megjegyzi: „Azok. azt gondolják. de kutatások bizonyítják. minden korban megtalálha­ tó. igazságosság.nek vesszük.ahogy nagyszüleink emlegették . és valójában csak a súlyos vagy halmozott betegség csök­ kenti az ember pozitív érzésének szokványos szintjét. A karakter olyan univerzális erényekből áll. kik vagyunk és milyen körülmények között élünk. mértékletesség és spiritualitás. hogy boldogok legyenek. de ebben tévednek.

„Jellegzetes erősségeink" finomítása révén (Seligman kérdőívet állí­ tott össze róluk) érjük el az élettel való igazi elégedettséget és boldog­ ságot. De Seligman azt mondja. mint az eredetiség. Seligman szerint nagy hiba. de az erények és a kifejlesztett tehetségek (a személyes képességek maximális felfejlesztése) rólunk szól. Az életben való siker és az igazi megelégedettség . hogy a karak­ terjegyek és a személyes képességek mérhetők és fejleszthetők. Ha tehetségünkhöz akarat és elszántság társul. ezáltal alkalmasak pszichológiai tanulmányozásra. ha műveljük és neveljük olyan személyes képességeinket. A tehetség a génekről szól.az erényeket úgy érhetjük el. a bátorság. kedvesség és korrektség. hogy jobban lelkesít minket egy olyan ember. mint az. a lojalitás. aki ugyanazt egyszerűen természetes adottságával éri el. és az erősségek között. A karakter gondolata régen kegyvesztett lett. 457 .a hiteles boldogság .túlnyomórészt képességeink fejlesztéséből ered. Erősségek és boldogság Különbség van a velünk született tehetség. mint amikor tisztességünket dicsérik. hogy elérjen valamit. a tisztesség. aminek kifejlesztését mi választjuk. hogy gyengeségeinket próbáljuk kiigazítani. ugyanúgy büszkék vagyunk eredményünkre. ha azzal töltjük az életünket. Seligman megjegyzi. amiben automatikusan jók vagyunk. aki valamely nagy akadályt győzött le. mert régimódinak és tudománytalannak gondolták.

szorongás. Seligman kijelenti. ha folyton arra gondolunk. Valóban növelhető-e a boldogság? A válasz bizonyos szintig: „nem". ám elérhető. A felnőttkori depresszió. Seligman határozott üzenetet fogalmaz meg: elvesztegetjük az életet. hogy a gyerekkorunkban történtek okozzák je­ lenbeli gyötrődéseinket vagy ha ez passzívvá tesz minket a jövővel kap­ csolatban. és ez az eredmény így is csak a kutatások felében mutatkozik. A szülők válásának csak jelentéktelen romboló hatása van a későbbi gyermekkorra és felnőttkorra vonatkozóan. Például ha egy 11 évesnél fiatalabb gyermek anyja meghal. de csak akkor. hogy élete folyamán depressziós lesz. a gyermek esetében kissé nő a kockázat. düh nem tudható be annak. hogy az embe­ reknek beállított boldogság. amiben a váratlan szerencse előtt volt. 458 .és boldogtalanságtartományuk van. és ez a hatás az élet folyamán egyre csökken. rossz há­ zasság. hogy boldogságszintünk nem emelhető tartósan. hogy nagy lottónyeremények után egy évvel a nyertes visszatér arra a szomorúsági vagy boldogsági szintre. De a jelenlegi kutatások eredményei mást mutatnak. Sok kutatás arra jutott. ami genetikailag öröklött. ahogy a fogyókúrázó a diéta ellenére is visszahízik egy bizonyos testsúlyra. ha a gyermek lány. ami gyermekként történt velünk. ami független gyermekkorunk eseményeitől és jelenlegi körülményeinktől.Meghatározza-e a múltunk jövőbeli boldogságunkat? A pszichológia történetének nagy részében Freudtól egészen a „belső gyer­ mek" „segíts magadon" mozgalomig a válasz harsány „igen" volt. Azt is kimutatták. Csak személyes erősségeink fejlesztése számít. szenvedélybetegség. hogy természe­ tes boldogságtartományunk felső határa legyen a normális érték.

sőt hetekig igen jó hangulatban voltak. ha az ember úgy dönt. ami „kiveszi. A nyugati kultúrákban az emberek úgy gondolják. megváltozunk és visszanyerjük az élettel való elégedettségünket. De furcsamód. hogy nem bocsátunk meg. melyben a boldogsághoz számtalan rövidebb út is vezet. hogy ki kell adnunk magunk­ ból negatív érzelmeinket. míg ha megbocsátunk. mi történt velünk és hogyan fejezzük ezt ki. Az érintettek az esemény után napokig. a düh kifejezése egész­ séges. Nem kell nagy erőfeszítéseket tennünk.Érzelmek kifejezése Az „érzelmi hidraulika" fogalom azt jelenti. minél több hálát érzünk az emberek és jelenségek iránt. de ne adj neki hangot" a boldogság kulcsa. Agyunk úgy van kialakítva. hogy pozitív érzé­ sünk legyen. nem pedig megélése van összefüggésben a szívinfarktussal. mert elfojtásuk lelki problémákat okozhat. hogy ennek éppen el­ lenkezője az igaz. az érzés még rosszabbodik. Seligman diákjai „hálaestét" ren­ deztek. De Seligman azt írja. akinek köszönetét akar­ tak mondani valamiért. az örömök könnyebb elérhetősége mintha 459 . hogy akaratlagosan nem tudunk felej­ teni. sőt átalakítja a sérelem fullánkját". elfojtása egészségtelen. A keleti hozzá­ állás „érezd a haragot. Záró megjegyzések Olyan világban élünk. a közösség nyilvánossága előtt. Ha azon rágódunk. amikor a hallgatók meghívtak valakit. Szerencsésebb. hogy az ellenséges érzelmek kifejezése. „A-típusú" személyiségek vizsgálatából kiderült. annál jobban érezzük magunkat. hogy „lenyeli haragját" vagy barátságos érzéseket fejez ki. a sérelmet okozónak nem igazi büntetés. De megbocsátani tudunk. Ezzel ellentétben. Az.

többek között azt is elmondja. hogy folyamatosan keressük a kihívásokat és igyek­ szünk azoknak megfelelni. akiknek nem tetszik. Seligman szerint a „feladathoz való felnövés" pszichológiájára van szükségünk. Vannak olvasók. az általános elvárások ellenére az egyik legna­ gyobb amerikai elnökké vált. Az igazi élet olyan. hogy Seligman elismeri. amit ő más néven „Harry Truman-hatásnak" nevez.a boldogság nem „hullik az ölünkbe". szerepe van benne választásainknak. hogy boldogok vagyunk vagy nem vagyunk boldogok életünk minden percében. Bámulatos. aminek élvezete másoknak adatott meg. az többnyire irreleváns. mert nem igényel semmilyen személyes fejlődést. Az élvezetes élet azt eredményezi. élete első 50 évét kelletlen. mik a jellegzetes erős­ ségeink stb. hogy azt higgyük. hogy az életnek inkább szemlélői. hogy felelősséget vállalunk-e lelki állapotunkért. menyire vagyunk optimisták. A Hiteles boldogság egyik legjobb részét a tesztek alkotják. Truman esetéhez hasonlóan csak az számít. mint valaha. hogyan döntünk: kibontakoztatjuk vagy nem bontakoz­ tatjuk ki a bennünk rejlő lehetőségeket . 460 . Nem tanulunk semmit. hogyan nyerte el az American Psychological Association elnöki tisztét. hogy azokat magára is alkalmaznia kéne! Többé nem engedhetjük meg magunknak. A tisztség felfedte karakterét és lehetővé tet­ te. mo­ gorva emberként töltötte. de ezek a kitérők valójában kellemesen fűszerezik a könyvet és gyakran szórakoztatók.tátongó lukat hagyna sokunk életében. és tőlünk függ. Az. hogy Seligman saját életéből is vesz példákat. Amikor Franklin Delano Roosevelt halála után Truman átvette az elnöki hivatalt. a bol­ dogság valami misztikus dolog. és nem használjuk kreativitásunkat. de a boldogságról szóló rengeteg bizonyíték elgondolkodásra késztette. mint résztvevői vagyunk. a boldogság felé vezető ösvények világosabban látszanak. melyekkel meghatározhatjuk. hogy régen háttérbe szorult személyes erősségei kibontakozzanak.

Martin Seligman New York államban. 1995). Seligman New Yorkban. Nős. További munkái: Helplessness (Tehetetlenség 1975. BA fokozatát summa cum laude a Princeton Egyetemen. 1993). 1998-ban megválasztották az American Psychological Association elnökéül. mely társaságtól két Distinguished Scientific Contribution díjat is kapott. John Dewey. 1976 óta a UPenn pszichológia professzora. What You Can Change and What You Cárit (Mi megváltoztatható és mi nem? 1993) és The Optimistic Child (Az optimista gyermek 1995). Learned Optimism (Tanult optimizmus 1991). Abnormal Psychology (Rendellenes pszicholó­ gia. hét gyermeke van. PhD-fokozatát pszichológiából a Pennsylvania Egyete­ men. 1964-ben szerezte. az Albany Academy fór Boys iskolában tanult. 461 . Abraham Maslow és Harry Harlow. 1942-ben. A társaság koráb­ bi elnökei többek között: William James. társszerző Dávid Rosenhan 1982. 1967-ban kapta. Szülei köztisztviselők. Albanyban született. Seligman 200 tudományos szakcikk és 20 könyv szerzője.

am ik párként kapcsolták őket össze. m íg az új páncél ki n em nő a régi hely éb en. Érintkezési pontok Erik Erikson: A fiatal Luther (153. Évekig tipikusan lelkes em bereknek tűntek . de előbb a régit le kell dobnia magáról. A rák védtelen egészen addig. oldal) 462 . akik a képzett em berek osztályán belül élvezték egy tipikus házasság új tapasztalatait. A z új páncél belülről növekszik. védelm ező páncélt növeszt és vet le. hogy mostanra nekik is m egvannak a m aguk g u b a n ca i. d e sem m it nem tudtam azokról a szálakról. A növekedése során több ke­ mény.m 1976 Átmenetek „Sokban hasonlítunk egy különösen kem ény páncélú rákhoz. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. Azt viszont sejtem." Dióhéjban Ami nagyon személyes változásnak tűnik. gyakran egyszerűen az élet egyik évszakából a másikba való átmenet. Barátként ism ertem őket." „ 2 5 éves korukban házasodtak össze.

csak a sötét dogokat látja. hogy ezek egyike sem töltené be az elméjé­ ben tátongó űrt. gyermeke is született. pedig férjhez ment és elvált. hogy írjon beszámolót egy észak­ írországi konfliktusról. 35 évesen már ke­ vésnek találta. Úgy érezte. Azt mondta. melynek során a brit erők 14. főként fiatal civilt öltek meg. Addig optimista. élete felénél úgy tűnt.46. ha ilyesmi történik velük? Egyesek még keményebben dolgoz­ tak a karrierjükben. csak „résztvevő" volt az életben. „egész nyavalyás vi­ lága" mintha szét akart volna esni. hogy újságíróként utazgasson a világban. de most. de valójában nem élte meg. ha nem a riporternő szeme előtt lövi szét egy golyó egy fiú arcát. 463 . megint mások nagy partikat adtak vagy fiatalabb partnereket vittek ágyukba. és a helyszínen belekeveredett a Véres Vasárnap eseményeibe. De Gail tudta. fejezet Gail Sheehy Gail Sheehyt riporterként rendelték ki. mások veszélyes sportokat kezdtek gyakorolni. Amerikába visszatérve számot vetett az életével. a Derry kerületen átmenő katolikus polgárjogi menetbe. Az a borzalmas gondolat foglalkoztatta: Hogyan reagálnak má­ sok. kedves és törekvő „jó" lánynak gondolta magát. Ez a nap talán csak rossz emlék maradt volna. bátor.

hogy népszerű magazinokban részletek jelentek meg belőle. Rámutatott. Az emberek külső eseményekkel próbálták érzéseiket magyarázni. a külső esemé­ nyek igazából nem adtak magyarázatot. hogy egy másik szinten valami más zajlik. az azt jelzi. és most hirtelen mindez megváltozott. amit el is vár az olvasó egy jó magazin szerzőjétől. de ahogy az ő esetében is történt. jó stílusú író volt. és a könyv nyomán sokan ébredtek rá.valamiféle. A könyv stílusa olyan. Határszakaszt jelentő események és mélyebb válságok Sheehy felismerte. és meglepetésére kiderült. A dolog felkeltette az érdeklődését az iránt. hogy ezek az „átmenetek" körülbelül azonos életkorban. de nagyon sok olvasója kiáltott fel: „De hiszen ez én va­ gyok!" ahogy felismerték magukat abban.előidézője volt. a házasság. egysze­ rűen a benne zajló nagyobb változások . mint az érettségi. a szöveg az első oldaltól fogva magával húzza az olvasót. hogy má­ soknál mi vált ki ilyen fordulópontot. azzal. a könyv figyelemfelhívó borítójával. Könnyű az Átmeneteket elavult és népszerű pszichológiai könyvként leértékelni. a munkába állás (melyek 464 . életközépi válság . a gyermek születése. ahogy Sheehy leírta a felnőtt élet szakaszait. bestseller lett. hogy Sheehy tehetséges. aminek tanúja volt. hogy különbség van a „mérföldkő események". továbbá. Bár a felnőttek életkríziseinek témája nem számított különösebben újszerű és népszerű témának. Ha eddig elégedettek voltunk az életünkkel. hogy a szörnyű esemény.A Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor előre­ látható válságai) az 1970-es évek könyvkiadásának kiemelkedő jelensége volt. hogy nincsenek egyedül az élet viszontagságain át való evickélésben. megjósolható rend­ szerességgel következtek be.

hogy számos nő története is bekerüljön a kötetbe. Ha azt választjuk. gondoskodott róla. hogy ezek milyen feszültségeket jelentenek a kapcsolatban. hogy fejlődünk. hajlamosak vagyunk ma­ gának a „mérföldkő eseménynek" tulajdonítani. hogy hogyan érezzük magunkat. legalább tudjuk. és jobban tudatosítjuk azt. ami az élet egy másik szakaszába vezet át minket. mivel végső soron fejlődést jelen­ tenek. nem kell félnünk tőlük. hogy elfogadjuk a változást. igen részletesen kutatták és dokumentálták. hogy jobban ellenőrzé­ sünk alatt tartjuk a folyamatot. Változások évtizedről évtizedre A könnyebb érthetőség kedvéért Sheehy bevezette azt az újítást. de nem sok figyelmet fordítottak a felnőttkor életszakaszaira.nyilvánvalóan hatással vannak ránk) és a belső eredőjű fejlődési fázisok között. pedig ez az esemény egyszerűen olyan katalizátor. mint Sheehy meg­ jegyzi. a választás abban áll. Sheehyre nagy hatást gyakorolt Erik Erikson elmélete. és megfigyelte. Azt. Az életszakaszok vál­ tozásait egy házaspár esetében is vizsgálta. miszerint bi­ zonyos fordulópontoknál vagy személyes fejlődésünk irányába mozdul­ hatunk el. Bár ezek az átmeneti időszakok kellemetlenek és gyakran fé­ lelmetesek. A gyermekkori és a kamaszkori fejlődés fázisait. hogy a folyamat sodorjon minket. Az Átmenetek írásakor alaposan beleásta magát az életszakaszok szakirodaimába. Mindkét esetben változást tapasztalunk. 465 . vagy az ismert biztonságban maradhatunk. vagy hagyjuk. Mivel a kutatás nagy része férfiakkal foglalkozott. tömérdek életrajzot olvasott el és gyűjteni kezdte 18 és 55 év közötti emberek élettörténetét. hogy a felnőtt életet évtizedenként osztotta szakaszokra.

amit családunk vagy barátaink elvárnak tőlünk. vagy új elkötelezettségeket kell vállalnunk.A huszonéves kor Húszas éveinkben meg kell találnunk helyünket és célunkat az életben. különben nevetségessé válnak. A húszas éveikben járó párok úgy érzik. A nőkben kialakulhat az érzés. felfedezzük hogyan élhetjük az életünket. tele vagyunk energiával. amikor kilépnek férjük árnyékából. De ezzel a nők elkerülik saját fejlődési fel­ adatukat. általában elége­ detlennek érezzük magunkat karrierünkkel és addigi választásainkkal. vagy teljesen elutasítjuk az elkötelezettséget. amit tennünk „kéne". Ha a húszas éveink 466 . jegyzi meg Sheehy. vagy a kalandot és „önmagunkat" keressük. A „harmadik X" közeledtével. ha otthon maradnak. jól kell teljesíteniük a munkahelyü­ kön. együtt minden akadályt le­ győznek. ilyenek pél­ dául azok a nők. mintha kinőttünk volna belőlük. mert a házon kívül dolgozó férfiaknál sokkal kevesebb visszajelzést kapnak tel­ jesítményükről. és 30-as éveikben nagy változáson mennek keresztül. hogy el vannak vágva a világtól. Többnyire két út áll előttünk: vagy azt tesszük. bár bátorságuk mögött gyakran van kétség és bizonytalanság. hogy gyere­ kes anyák. esetleg kisebb lesz önbecsülésük. Lehet. a nők önbizalma gyakran a kamaszkori szint alá csökken. akik fiatalon mennek férjhez. gyermeket nevelnek. aki bizonyos fokig pótolni tudja családi kapcsolataikat. Új irányokat kell keresnünk. A nők gyakran választanak „erősebb" férfit. amivel esetleg később kénytelenek szembenézni. A huszonéves férfiak úgy érzik. Míg a húszas éveikben járó férfiak úgy érzik. Legnagyobb szerelmük a munká­ juk. re­ ménnyel. A nők nem érzik ezt a nyomást. bármit képesek megtenni. és kevésbé értékelik őket önmagukért. hogy pályát változtatunk vagy visszamegyünk dolgozni vagy gyereket vállalunk. mint a férjüknek. Vagy biztonságra és elkötelezettségre törek­ szünk. mint azért.

hogy semmiért nem hibáztathatunk másokat. nem kapunk mindenre választ. a harmincasokban rájövünk. hogy lehet. hogy gyökeret verjünk vala­ hol. mint amilyennek húszas éveikben hitték. Mindkét nembeliek arra a következtetésre jutnak. és kezdjük belátni. A férfiak úgy érzik. hogy az élet sokkal komolyabb és bonyolultabb. Eldönthetjük. hogy má­ sok kedvében járjanak és megfeleljenek a kulturális normáknak. A harmadik X Az ember harmincas évei „a határidő évtizede". Hiteles­ séget követelünk magunknak. ami kifinomultabbá teszi prioritásainkat.közepétől kezdve kapcsolatban voltunk. később ez elkerülhetetlenül jelentkezik. hogy életünk egyszer véget ér. hogy életük nem csak arról szól. 467 . de öntudatosságuk növekedni kezdhet. „a gyökerek feltépésének" időszakában. A nők lehet. amikor már esetleg nagyobb árat fizetünk érte. Míg a húszas évek a „minden lehetséges" évtized. Sheehy kutatásaiban különösen a 37 éves kor mutatkozott krízisévnek. Hirtelen rádöbbenünk. milyen karriert akarunk befutni és házat vehetünk. vagy „ígéretes fiatal tehetségből" elfogadott. A 37 és 42 közötti életkor a legtöbb ember számára a szorongással leg­ inkább jellemzett időszak. sikeres íróvá kell lenniük. hogy korábban mindent a házas­ ságuknak és a családjuknak rendeltek alá. hogy ha nincs valamiféle identi­ tásválságunk 20-as éveinkben. ez az „utolsó lehetőség" évtizede. „Kezd szoríta­ ni az idő". ahogy Sheehy is rádöbbent. amikor alkal­ mazottból üzlettárssá kell előlépniük. és ez sokként érhet bennünket. Az élet általában kissé megállapodottabb lesz. ilyenkor érhet el minket a „hét­ éves krízis" Sheehy arra figyelmeztet. amikor felismerik.

Maslow „önmegvalósí­ tásnak" nevezte. mert már be tudtuk építeni a pszichénkbe saját nemünk ellentétét. akik megújították céljukat. túl nagy a teher rajta. akik vagyunk. Az élet ezen szakaszának mottója Sheehy szerint az lehetne: „Elég a sü­ ket szövegből!" . úgy érzik. kik vagyunk. hogy nem értékelik eléggé. bizonyos stagnálást és egyensúlytalanságot érzünk. vagy megadjuk magunkat a csoport elgondolásai­ 468 . hogy még jobban meg­ határozzuk. Próbálkozás. ez az egymásra következő életszakaszok célja. hogy szerelmesek leszünk. a férfiak. Önállóbbnak érezzük magunkat. jobban reagálnak az érzelmekre. hogy senki nem csinál meg semmit helyettünk. ezek lehetnek a legjobb évek. akik addig félretették ér­ zelmeiket. hogy az élet utolérte őket.A negyedik X Amikor középkorúvá válunk. A másik nem elveszti felettünk varázshatását. Minden egyes fázisban lehetőségünk van arra. Akárhogy is nevezzük. feltehetjük magunknak a kérdést: „Megérte? Miért nincsenek gyerekeim?" A negyedik X-be forduló számos férfi úgy érzi. ezért vé­ gül mesterei leszünk sorsunk alakításának és magabiztosabbá válunk. hogy a negyvenes évek közepén visszatér bizonyos egyen­ súly.azok vagyunk. Sheehy kifejezése: „hitelességünk elnyerése". hogy előrébb haladjanak a karrierjükben. kevésbé valószínű. mert belátjuk. Akik addig látszólag erőfeszítés nélkül haladtak előre az életben. Ha intenzíven hajszoltuk a karriert. Azoknak. de na­ gyobb tiszteletet és odaadást tudunk tanúsítani egy másik ember iránt. hogy önmagunk legyünk Az identitás keresését Jung „individuációnak". A nők öntudatosabbak lehetnek. és olyan érzése támad: „Ez minden?" A jó hír az.

hogy tudatosabbak vagyunk életünk fázisaival kapcsolat- 469 . Bár ezek az interjúk ma már nyilván­ valóan nem aktuálisak. Ezzel az a probléma. a nő a kétség és instabilitás időszakát élheti meg. Mindig volt valami erősebb ok: „A barátnőm nagyon akarta". hogy a házaspárok fejlődési fázisai ritkán vannak összhangban. Sokan ezért köt­ nek házasságot. hogy elszabadul­ junk. Ennek gyakori eredménye az. így aztán. amikor a férfi éppen a növekedés és lel­ kesedés fázisában van. azt gondolhatjuk: „ő nem engedi".nak és elvárásainak. vagy megkülönböztessük magunkat szüléinktől. Két énünk van: az egyik össze akar olvadni másokkal." Az. hogy nem saját érdeme. Például. van valami időtlen érték bennük. ezek is­ métlődnek olyan élénken. aki gondoskodik rólam". mennyire jól helyettesítik a szülőt. Tovább bonyolítja a dolgot. „A családom elvárta". Willa Cather regényírótól idéz: „Csak két vagy három emberi történet van. Életünk során folyton vált­ hatunk egyik vagy másik között. hogy a Sheehy által megkérdezett párok egyike sem pusztán szerelemből kötött házasságot. miközben az igazi változás belső eredetű. amit tapasztalunk. a másik kreatív önállóságot és szabadságot akar. Záró megjegyzések Az Átmenetek legfőbb erénye. vagy egyidejűleg versengnek bennünk. hogy Sheehy számos interjút készített kü­ lönböző személyekkel és párokkal. mintha korábban soha meg nem történtek volna. és vica versa. hogy most egymást okoljuk azért. ahelyett. Nagyon érdekes. „Az én kultúrámban az emberek ebben a korban megházasodnak" Mindkét nem esetében a leggyakoribb ok az volt: „Szükségem volt valakire. Számos döntésünk egyszerűen azt a vágyat tükrözi. mikor nem vagyunk boldogok. hogy felelősséget vállalnánk magunkért. ha­ nem a szerint ítéljük meg házastársunkat.

mit akarunk csinálni. hogy elvetjük a „fiatalság" és az „érettség" közötti megkülönböztetést. és magunkat inkább változó. és a lehető legkevesebb elkötele­ zettséget vállaljuk. stabil periódu­ sokkal megszakított átmeneti állapotok sorozatának tekinteni. amikor az em­ berek sokkal későbbi életkorban „állapodnak meg". Busht. melyekben leírta többek között George W. sőt talán harmincas éveinkből is szánjunk néhány évet arra. És Sheehy nem tárgyalta a 40-es éveken sokkal túlhaladó életszakaszokat is. és inkább saját életszakaszunkhoz van köze. hogy húszas. nem pedig rögzült identitással rendelkező személyiségeknek tekintjük. de lehetővé teszi. Mihail Gorbacsovot. hogy minden kontrollt feladunk. nem jelenti azt. valószínűleg már milliók átélték. nem pedig másokat vagy külső körülményeket kell hibáztatnunk miattuk. pedig a várható átlagélettartam növekedésével az élet sokak számára valóban 40-nél kezdődik. Az 1970-es években az Egyesült Államokban az átlagos házasságkötési kor nőknél 21. amikor. hogy meglássuk: amit egyedi problémánknak tartunk. hogy a nők későbbi életszakaszban. hogy hajlamosabbak leszünk az életet elkerülhetetlen. Newt Gingrichet. férfiaknál 23 év volt. Az Átmenetek megjelenése óta az életszakaszok időkeretei mintha meg­ változtak volna. Most. vagy egyáltalán nem vállalnak gyereket.bán. ahogy azt a tudósok előre jelzik. Itt vetődik fel szükségszerűen a kérdés: Milyen életkornál lesznek a fordulópontok és az életkrízispontok. Gail Sheehy Sheehy magazinokban írt éles karakterprofiljairól közis­ mert. Margaret Tha- 470 . folyamatosan fejlődő. szinte elvárássá vált. az emberek százéves korukon túl is egészségesen élhetnek? Lehet. hogy felfedezzük. Lehet. Az is gyakoribb.

tekert és Szaddám Husszeint Régóta szerkesztő a Vanity Fair magazinnál. Budapest 471 . Pődör Dóra. számos újságírói díjat nyert Az Átmenetek három évig szerepelt a New York Times bestseller listáján és 28 nyelvre fordították le. 0 Understanding Men's Passages (Az emberi átmenetek megértése 1998). A Kongreszszusi Könyvtár felmérése alapján bekerült korunk legbefo­ lyásosabb tíz könyvének listájára. Hillary Clinton arcképe 1999) és Sex and the Seasoned Woman (A szex és a ta­ pasztalt nő 2006). Hillary's Choice. Őszintén a klimaxról1 2 (The Silent Passage: Menopause 1992). Fortuna. ford. a profile o f Hillary Clinton (Hillary választása. A kultúrában és a társadalomban bekövetkezett változások követéseként Sheehy New Passages (Új átmenetek 1995) címen dolgozta át könyvét 102 Gail Sheehy: Őszintén a klimaxról. További munkái: Pathfinders (Útkeresők 1981). 1994.

1971 Szabadon fogva1 3 0 „Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt elm ondhattuk volna. m int világa bárm ely más részét M a önm agát érti a legkevésbé. az ember is környezete által formált . az em beri viselkedés tudom ányára m ég csak hasonlító dolog sem mutatott. oldal) Steven Pinker: Tiszta lap (405. oldal) 1 Burrhus Frederic Skinner: Szabadon fogva. 2 0 0 4 03 104 Fordította: Kemenes Inez 105 Fordította: Kemenes Inez 106 Fordította: Kemenes Inez 472 . elfoglalták volna egymás helyét. Kemenes Inez. ford. am it tesznek vagy tenni fognak. Érintkezési pontok Harry Harlow: A szeretet természete (255. "1 4 0 „A lovas nom ád Külső-Mongóliában és az asztronauta a világűrben különböző emberek. hogy az em b er ugyanúgy érti önmagát. Magyar Könyvklub. oldal) Stanley Milgram: A tekintélynek való engedelmeskedés (353. de. hogy alkalmazkodjunk."106 Dióhéjban Mint minden állat. de ezzel összem érhető fejlődést sem m i. ha születésükkor elcserélték volna őket. oldal) Iván Pavlov: Feltételes reflexek (375.de nekünk megvan az a képességünk is. "1 5 0 „B ár a kultúrákat jobbá teszik azok az em berek. vagy új környezetet teremtsünk. az alapvető javulás a környezettől jön. am ennyire tudjuk. akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz. am ely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket. A fizika és a biológia hosszú utat tett m eg.

hogy meglássa a nagyobb. 473 . miszerint az emberi cselekvések belső érzelmek. hanem viselkedé­ sük következményeinek függvényében változtatnak magatartásukon. amelyek gondolkodásra késztették az embereket. részben azért. mert briliáns kísérletező volt (ami Pavlovnak a kutya. mert tudott írni. filozófiai képet. fejezet B. Skinner lett a behaviorizmus leghíresebb képviselője. oldal) megmutatta. az eredmény: kollégái megbecsülése és olyan bestseller könyvek.47. érvelt. Ám „operáns viselkedés" elméletében Skinner tovább ment Pavlovnál. Skinner A pszichológia történetének egyik legellentmondásosabb alakja. hogy nem látott különbséget emberek és állatok között. F. az embereket az állatokhoz hason­ lóan a környezetükkel való kölcsönhatásuk vonatkozásában kell vizsgálni. amit romantikus gondolat­ nak tartott. ahogy azt Pavlov munkássága (375. Ez a filozófiai megkülönböztetés az emberi különbözőség hihetetlen mértékű variációit engedi meg. de azért is. Páratlanul tudta kom­ binálni technikai készségeit és azt a vágyát. ugyanakkor lehetővé teszi a behavioristák számára. gondolatok és ösztönök (a „psziché") hatására keletkeznek. Az emberek nem egyszerűen reflexgépek. az Skinner szá­ mára a galamb volt). Szerinte. Pszichológushallgatóként is fellázadt az ellen. hogy úgy gondolják: az ember alapvetően környezetének teremtménye. Skinner arról volt híres.

ha megváltozik az emberek viselkedése. sőt az sem. miközben tudá­ sunk a természettudományok területén óriási léptekkel haladt előre. mégsem elégséges. hogy vannak fogamzásgátlók. kijelentet­ te. hogy az embereket démonok szállták meg. ha csak az emberek és a technológia kapcsolatát javítjuk. hogy a pszichológia tudománya rossz helyen kere­ si a viselkedés okait. az emberi faj puszta túlélése is veszélyben van. De manapság. mint azt. hogyan működik a világegyetem. Úgy tűnt. Mit lehet tenni? Skinner megjegyezte. bár természetes. hogy felhasználóbarát­ tá tesszük a technológiát. még nem jelenti azt. hogy milyen keveset fejlődött a pszichológia a fizikához és a biológiához viszonyítva. a fejlettebb mezőgazdasági technikák elérhetősége még nem biztosítja alkalmazásukat.Viselkedéstechnológia? A Szabadon fogva (Beyond Freedom and Dignity) oly korban íródott. nem sokkal ismerjük jobban magunkat. Már nem hisszük. Az. Új pszichológia megteremtése Skinner úgy vélte. Skinner felhívta a figyelmet arra. ezért alapvető tévedésben van. hogy igazi megoldások csak akkor jöhetnek létre. hogy a világ problémáit a tech­ nológia vagy a tudomány fejlődésével próbáljuk megoldani. a pszichológia mégis azon alapul. hogy magatartásunkat „a lélekben rejtező erők" ha­ 474 . Az embe­ rek okozzák a problémákat. mi okozza a kövérséget. jegyezte meg. Amire valójában egyfajta „viselkedéstechno­ lógiára" van szükség. Az ókori Görög­ országban az emberek ugyanúgy értették. ami­ kor a túlnépesedés és az atomháború szörnyű fenyegetésként hatott. hogy az emberek alkalmazzák is azokat.

hogy a világ minden problémája a belső attitűdök megváltoztatásában sűrűsödik. hogy a jelenségeket vagy az állatokat „belső szándék" vezérli. amelyekből bizonyos viselkedés ered". Úgy gondolunk az emberekre. mint „központokra. Ez a „mentalizmus". hanem három belső elem (az ösztön-én az ego és a felettes­ én) kölcsönhatása alakítja. miért ment szín­ házba. mint olyan „végtermékekre". mi késztette őt színházba menetelre a múltban. Adott tényként fogadják el. céltudatot kell adni. még ma­ napság is azt mondjuk. azt je­ lenti. hogy a lelki állapotok okoz­ zák a hangulatokat. ahogy Skinner nevezte. A középkori alkimisták minden embernek viselkedését alakító misztikus „lényeget". Nem kell is- 475 . holott pontosabb lenne úgy gondolnunk az emberekre. A fizika és a biológia régen elvetette azt a gondolatot. Környezeti. hogy „mert kedvem volt". és ma abban hiszünk. esszenciát tulajdonítottak. és erre azt feleli. illetve a világra adott reakcióikból jönnek létre. hogy valamiféle „emberi természet" alakítja cselek­ véseinket. hogy a fizikai agressziót nem fizikai természetű érzés „okozza". amik arra a döntésre vezették őt. mégis. mit olvasott a darabról. akik a világ rájuk gyakorolt ha­ tásaként. hogy ha valakit megkérdezünk. stb.tározzák meg. ezért túl kell jutni a büszkeségen. Az eredmény: azt mondják. és vannak-e más környezeti tényezők. hogy a viselkedést nem saját jogán tanulmányozták. hogy színházba menjen. csökkenteni kell a hatalom és az agresszió iránti vágyat. nem lelki pszichológia Skinner megjegyezte. A freudi pszichológiában például az ember cselekvéseit nem egy. elfogadjuk ezt magya­ rázatul. növelni kell az önbecsülést. Mindazonáltal pontosabb lenne azt tudnunk. Skinner azonban „tudomány előttinek" találta az ember efféle kon­ cepcióit.

hogy au­ tonóm módon cselekszünk. ami „megerősíti" cselekvéseinket. érzéseit. hogy lépjenek fel az elnyomó hatalommal szemben. amik vagyunk. hanem negatív vagy pozitív ösztönzőkön alapulnak. milyen körülmények késztették erre. Ahogy egy állatfaj is attól él vagy pusztul ki. céljait ahhoz. hogy túlélé­ sünk érdekében mi a jó.mernünk egy ember lelki állapotát. Ezek az írások természetesen az emberek kizsákmányolását és az elnyomó hatalom gyakorlását a go­ noszhoz. változtatjuk cselekvésünket. Azt hisszük. terveit. az ember szintén annak a folyamatnak az eredménye. csak annyit kell tudnunk. és hogyan alkalmazkodik ahhoz. Például: emberek milliói 476 . Aszerint választjuk meg. nem jobb emberek Mit jelent Skinner könyvének címe: Szabadon fogva? Elismerte. hogy ha meg akarjuk tudni. hogy mit sajátítottunk el korábban arról. hogy miképpen lép kölcsönhatásba és alkalmazkodik környezetéhez. A hatalom ezen kifinomultabb formái­ nak az emberek hajlandók alávetni magukat. hogy viselkedését tanulmányozzuk. miért cselekszik az ember úgy. hogy miképpen lép kölcsönhatásba a világgal. hanem azzá alakít minket. hogy aszerint cselekszünk. hogy valami hiányzik ebből az egyszerű egyenletből: Úgy alakítottuk ki társadalmunkat. de pontosabb megfigyelések azt mutatják. Jobb környezet. De Skinner úgy találta. Skinner azt javasolta. ahogy cselekszik. amibe be­ leszületett. az alóla való szabadulást pedig a jóhoz kötötték. Környezetünk nemcsak elhatározott cselekvéseink színtere. hogy a hatalomgya­ korlás különböző formái nem a közvetlen erőn. hogy „a szabadság irodalma" sikeresen inspirált embereket arra. személyiségét. mert végső soron saját társadalmi vagy gazdasági céljaikat szolgálják. és mi a rossz nekünk.

mintha jobb embereket akar­ nánk teremteni". Csak a környezetet változtathatjuk meg. Nem adhatunk az embereknek célt vagy szándékot. írta Skinner. hogy nem vagyunk olyan szabadok és autonómok. de attól még irányítás alatt állnak. Nem tagadta.utálják a munkájukat. mégis maradnak. nem a hatalom irányítja. ha „jobb környezetet teremtünk. hogy a hatalomnak mely formái a leghatásosabbak? Ez a behaviorizmus lényege. mint azt hinni szeretnénk. de bizonyos viselkedéseket vonzób­ bá tehetünk számukra. miért ne határoznánk meg. hogy másképpen cselekedjen. Szinte mindannyian közösségben élünk. ha azokra a környezeti helyzetekre koncentrálnánk. Nem lenne jobb. és nem ennek megfelelőan reagáltak. hogy sok energiát fordítunk az individualizmus etiká­ jának fenntartására. a kultúra erőforrásait sokkal jobban használjuk ki azzal. hogy voltak nagy emberek. Láncszemek Skinner rámutat. hogy a hatalom milyen formájának vetjük alá magunkat? Miért ne foglalkoznánk tudományosan a témával. amelyek jelentős teljesítménye­ ket eredményezhetnek. Jobb módszer az. ami arra ösztönözheti az egyént. őket averzív tényezők. A környezet hatalmas alakító erejét figyelembe véve. Az emberek elméjét nem változtathatjuk meg. a munkanélküliség következ­ ményei miatt. akik nem értették meg a társadalom magasabb céljait. miközben mint faj. akik 477 . ha úgy változtatjuk meg a visel­ kedésüket. Skinner szerint a büntetés ügyetlen módszer azokkal az emberekkel. ön­ magunk fenntartása érdekében. ha nyíltan megválasztanánk. ha elismernénk. többet érhetnénk el. pedig a közösségeknek valamiféle ha­ talmat kell gyakorolniuk. hogy alternatív cselekvéseket erősítünk meg.

de szerinte több ilyen embert hozhatnánk lére. hogy képes volt morális vagy etikus társadalmi környezet létrehozására. Fejlődésében eljutott arra a pontra. amely bölccsé vagy jószívűvé teszi őket. érezte azt is. és rácsodálkozott az ember és cselekedetei komplexitására . azok valójában a múltbeli környezeti megerősítések beteljesülései. mégpedig nem a győzedelmes in­ dividualizmus etikája révén. az alapvető javulás a környezet­ től jön. akiknek jó szíve és bölcsessége vezérfonalat szolgáltathat ahhoz. mint a kutya. filozófusok és írók régóta ünnepük az emberi ént ve­ zérlő belső motivációt."1 8 0 Bár Skinner szerint minden ember testének legapróbb rostjáig egye­ di. Míg Hamlet azt mondta az emberről: „Istenre hasonlít"."1 7 0 Amit „karaktervoná­ soknak" tartunk. Skinner klinikai definíciója: „Az 'én' bizonyos feltételekre adott megfelelő reakciók repertoárja. hanem abban. amit tesznek vagy tenni fognak.hatalmas eredményekkel gazdagították az emberi kultúrát. Míg költők.ám azt is mondta." Mi van a lelkiismerettel és az erkölccsel? Skinner ezzel kapcsolatban azt mondja: „Az ember nem etikus vagy morális lényként fejlődött ki. Nem abban különbözik a többi állattól. Skinner megfogalmazásában: „Bár a kultúrákat jobbá teszik azok az emberek. amikor erkölcsös vagy morális kul­ túrát alkotott. hogy tudományos elemzés alanyai vagyunk. hogy abban nem különbözünk a kutyától. Röviden: Skinner szerint piedesztálra állítottuk az em­ bert. írók. Skinner szerint az ember több. Minden ember egy 1 Kemenes Inez fordítása 07 108 Kemenes Inez fordítása 478 . Skinner hozzáfűzi Pavlov megfigyelését az emberiségről: „Kutyára hasonlít". hanem a pozitívabban ösztönző környezet megteremtésével. hogy ezzel nem fejezi ki a lényeget. hogy morális vagy erkölcsi érzéke van.

Látszólag olyan. mint példá­ ul a büntetéstől való félelem. Walden II című utópiaregényében írt le. Ebben a nagyobb kontextus­ ban nem ostobaság sok hűhót csapni az individualitás körül? Biztosan eredményesebb lenne. hanem inkább pozitívabb megerősítők vezérlik. nem hiú ábrándokra. Záró megjegyzések A Szabadon fogva sok vitát váltott ki megjelenésekor. hanem megfi­ gyelhető. ami nem különbözik attól. minden kultúrának. de egyben olyannak. Ezzel szemben a behaviorizmus tudományosan akarta elemezni a valós emberi viselkedést. ami jóval létük kialakulása előtt kezdő­ dött. mint a kommunizmus korai szakasza. ahogy az egyes emberek létük és jól­ létük fenntartása érdekében szervezik az életüket. 479 . ha egy hosszú lánc egy szemének tekintenénk önmagunkat. De vajon valóban veszélyesek voltak Skinner gondolatai? A szabadság csodálatos eszme. mert aláásni lát­ szik a személyi szabadság etikáját. hogyan lehet olyan kultúrákat terem­ teni. Skinner a kultúrák fejlődését „egyfajta gigantikus önkontroll-gyakorlat"-ként írta le. mérhető tényekre kell építenie.állomás abban a folyamatban. de a kultúrák és közösségek fennma­ radása természetüknél fogva nagy kontroli-apparátust igényel. amelyben a hatalmat kevésbé az averzív szabályzók. amit klasszikus. és haláluk után is sokáig folytatódik. olyan elemek. olyan embernek. hogy a kommunista ideológia az emberi természetbe ve­ tett téves hiten alapult. Ez volt az az elképzelés. Skinner azt vizsgálta. ami ebből a gondolatrendszerből ered. A kontroll ezért az élet ténye. de a legfőbb különbség az. aki képes környezete alakítására. akit genetikai története és a környezet alakít. amiket az emberek önként elfogadnak.

az. aki tudta.Skinner egyik legmegragadóbb gondolata. de az ilyen rugalmatlanság nem mindig a jövő garanciája. Skinner forradalmat robbanthat ki gondolkodásunkban. igazságosak". Tényleg úgy gondolta. Csak arról a „belső személyről" mondta ezt. laboratóriumába húzódott ember. Ha eddig következetesen ragaszkodtunk az Ayn Rand-féle. hogy elnyomják őket más kultúrák. hogy hősiesen manipulálja a környezetet. ame­ lyek a túlélést helyezik az első helyre. Idővel megváltozhat az a közhiedelem. hogy tudományosan beszélünk róluk. aminek talán a mi időnk­ ben is jelentősége van. Tudomá­ nyos alapról akart sorsunkon javítani. számos tudományterületen nagy hatást gyakorolt. akiről azt mondták. a sze­ mélyi felelősségben a szabad akaratba és az individuum egyediségébe vetett hithez. Azzal. nem változtatjuk meg az embereket. Az országok büszkélkedhetnek azzal. Bár Skinner sosem lett divatos szerző. 480 . nem csökkent a jelenség szépsége. hogy Isaac Newton elemezte a szivárványt. és ott a helye az igazi humanitá­ rius gondolkodók sorában. ahogy attól. azt kockáztatják. hogy azok a kultúrák. hogy az emberiség ideológiáival és romantikus elképzeléseivel hazardírozzunk. és talán megmutatkozik a reali­ tás: olyan ember volt. hogy az egyén gondolatát teljesen el kell törölni? Nem. hogy „jók. amelyek szabadságot és méltóságot minden más fölé helyezhetik. túl nagy a tét ahhoz. hogy ri­ deg. jegyezte meg Skinner. vagyis a pszichológiának a belső személyiség szabadságáról szóló „romantikus" eszményét teszik magukévá.

Apja jogász. Watson. Johnson elnök adományozott neki. je­ lentkezett a Harvard University pszichológia szakára. egy kis. 1947-ben visszatért a Harvardra. New Yorkban. F. ku­ tatott és tanított. Skinner Burrhus Frederic („Fred") Skinner 1904-ben született Susquehannában.B. Skinner 1990-ben.és doktori fokozatát. Skinner számos kitüntetései közt megkapta a National Medál o f Science díjat is. amit 1968-ban Lyndon B. Verbal Behavior (Szóbeli viselkedés 1957. hogy író lesz. További munkái: The Behavior o f Organisms (Az orga­ nizmus viselkedése 1938). az Egyesült Államokban. William James Lecturer-ösztöndíjjal tanított. A Harvardon szerezte mester. a behaviorizmus alapítójának néhány írása. Egy ideig bohém életet élt Greenwich Village-ben. Skinner a Hamilton College-ben. vasút melletti városban. amelyek ismertté tették. e két egyetemen végezte azokat a kísérleteit. amit híres írásában 481 . anyja háztartásbeli. később a pszichológia Edgár Pierce-ösztöndíjas professzora lett. Penn­ sylvania államban. de mivel nem ért el igazi sikert költészetével és no­ velláival. és arról ábrándozott. New Yorkban szerzett BA diplomát angol szakon. és mert véletlenül a kezébe került Pavlov és John B. A University o f Minnesota (1937-45) és a University o f Indiana (1945-48) pszichológia tan­ székének vezetője volt. leu­ kémiában halt meg. Walden II (1948).

Science and Humán Behavior (A tudomány és az emberi viselkedés 1953) és About Behaviorism (A viselkedéstudományról 1974).4 1 kritizált Noam Cbomsky). 482 . The Shaping o f a Behaviorist (A viselkedés­ kutató jellemzői 1979) és A Matter of Consequences (A dolgok jelentősége 1983). Háromré­ szes önéletrajza Particulars of My Life (Életem sajátossá­ gai 1976).

.

M egerősödött cselekvési szabadságot. nagyobb fokú integritást és öntiszteletet éreznek nehéz helyzetekben.. hogy ha elég konstruktívan állnak hozzá a nehéz témákhoz. Érintkezési pontok Róbert Bolton: A kommunikáció művészete (61. m it m ondhatnak mások." Dióhéjban A nehéz beszélgetésekben benne rejlik a lehetőség. oldal) Carl Rogers: Valakivé válni (425. akikkel do lgoztunk. hogy kevésbé tartanak attól. oldal) 484 . A zt tapasztalják.. miért teszi a másik azt. És az ilyesmi túl jó lehetőség. ha az üzenet közlésének álláspontjáról átváltunk abba az álláspontba. az gyakran m egerősítően hat a kapcsolatra. hogy megpróbáljuk megérteni. hogy elszalasszuk. oldal) Susan Forward: Érzelmi zsarolás (171. oldal) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana (115. Azt is megtanulják. hogy átalakuljon a kapcsolat de csak akkor. amit tesz. ahhoz.1999 Nehéz beszélgetések „[A z ] em berek. kevesebb szorongásról és nagyobb hatékonyságról szá­ m olnak be párbeszédeikben.

a kognitív terápiák. akik nagy hatással voltak rájuk. különösen a családon belüli kommunikációdinamikával való kapcsolódásukat vették figyelembe. Ebből szü­ letett a 4 millió példányban eladott Getting to YES (A sikeres tárgyalás alapjai) című tárgyalástechnikai kézikönyv is. hogy kiderítsék. Diákok­ kal és dolgozó emberekkel beszéltek arról. a szociálpszichológia és a kommunikációelmélet eredményeit. mi jelenti számukra a nehéz beszélgetést és kommunikációs szituációt. Aaron Beck. a Nehéz beszélgetések szerzői munkájukat a szervezeti viselkedés. bár mindannyian megpróbál­ juk ezeket valahogy elkerülni. hogy új technikákat dolgoz­ zanak ki a konfliktus és párbeszéd megértésére. hogy kevésbé legye­ nek nehezek? A Difficult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat) a Harvard Negotiation Project 15 éves kutatómunkájának eredménye. hogyan lehet sokkal hatékonyabbá tenni a négyszemközti kommunikációt.48. Bruce Patton. Az eredmény igen figyelemreméltó bevezetés azokba a ha- 485 . Patton és Heen azt a célt tűzte ki maga elé. A project részeként Stone. Bár képzettségük szerint szakterületük a tárgyalástechnika. Dávid Burns és Carl Rogers pszichológusokat említik azok között. Tehetünk valamit. fejezet Douglas Stone. Sheila Heen Az élet tele van nehéz beszélgetésekkel. a mediáció és a jog.

hogy azok az ő meghatározásuk szerint „tanuláson alapuló" beszélgetések lesznek. képesek leszünk átalakítani a nehéz beszélgetéseket úgy. ha „dip­ lomatikusak" vagyunk. hogy ahelyett. Nem remélhetjük. Patton és Heen azt ígéri. hogy elősegítsék a szemben álló felek közti megértést és új jövőt alakíthassanak ki. A tanuláson alapuló beszélgetések minden érintett fél önbizalmát növelik. hogy kézigránátokat dobálnánk vagy „üzeneteket közölnénk" az emberekkel. A „tapintatos" elhajítás nem válasz. Ez természete­ 486 . ha: • ki kell rúgni valakit • szakítani kell • szembe kell szállni az anyóssal • felmerül az előítélet kérdése • fizetésemelést kérünk A nehéz üzenet közvetítését kézigránát elhajításához hasonlítják. minden rendben megy. helyébe a meghallgatás érzése lép. dobhatjuk lazán vagy keményen. Akkor tehát mi a válasz? Stone. hogy kedvességünk bizto­ sítja. így is. ami „lehet cukorral bevonva. Az sem elég. amelyeket a világ számos konfliktusában alkalmaz­ nak arra. Bár ennek az újfajta kom­ munikációnak az elsajátítása időbe telik. amiről beszélni szerinted nehéz és megpróbálod elkerül­ ni" körülírással definiálva Stone. úgy is kárt okoz". jelentősen csökkentheti a stresszt a másokkal való érintkezéseink során. Mi a nehéz beszélgetés? A témát „bármi.tásos technikákba. hogy a leg­ több ember szerint nincs egyszerű vagy könnyű mód a beszélgetésre. Patton és Heen megjegyzi. mert eltűnik a másik hibáztatása.

A „Mi történt?" beszélgetés Akkor folytatunk ilyen beszélgetést. hogy „minden nehéz be­ szélgetés valójában három beszélgetés". A probléma csak az. hogy sosem vonjuk kétségbe saját verziónkat azzal kapcsolat­ ban. és arról szól. Ahelyett. hogyan éljük meg a beszélgetést és mit jelent nekünk. az értelmezésről és az értékekről szóló konfliktusok.ki mit mondott. hogy a nehéz beszélgetések nem arról szólnak. 487 . Három beszélgetés egyben A Nehéz beszélgetések arra a gondolatra épül. hogy „pontosítsuk a tényeket". észlelésünkként közöljük azt. hogy saját értelmezésünket „igazságként" állítanánk be. hogyan látja másképpen a másik fél az adott helyzetet. hogy mi mit jelent. ki a hibás. a párbeszéd rögtön nem lesz annyira nehéz és „érzelmi tüskés".sen növeli az általános bizalmat és a magabiztosságot. ha megváltoztatjuk hozzáállásunkat és nem csak az üzenetet közvetítjük. Mindazonáltal. Ezek lényegében az észlelésről. amikor végigvesszük az eredmény megfigyelését . kinek van igaza. és azt sem. A kimondott szavak felett és azokon túl ez a másik két beszélgetés többnyire belső folyamat. hanem arról. hogy ki téved. hanem megpróbáljuk megtudni. A konfliktus megértésbe fordul át.

idegesek leszünk.Érzelemtartalmú beszélgetés Hogyan érzek az elhangzottakkal kapcsolatban? Vajon helyesek-e a má­ sik fél érzései? Vajon az én érzéseim helyesek? Mit tegyek. vagy az. az olyan. de szem elől tévesztjük a lényeget. Ha két ember beszélget.értékeljük magunkat. hogy alapjában rossz emberek. hogy teljesen kiiktassuk az érzelmeket a nehéz beszélgetésekből? Nem kéne pusztán a tényekhez ragaszkodnunk? Szép gondolat. azzal jár. 488 . Ez azért van. Ha főnökünkkel értekezünk fizetésemelés ügyben.és mi is . de ezek gyak­ ran nem jutnak kifejezésre. hogy ha az érzelmeket kihagyjuk a párbeszédek­ ből. Patton és Heen megjegyzi. mint operát zene nélkül játszani: lehet. Rámutatnak. amit nekünk monda­ nak. hogy a „nehéz beszélgetések nemcsak. alkalmatlanok vagy árulók vagyunk? Az identitás-beszélgetés az énképről és önbecsülésről szól. hogy a főnök . nem kéne megpróbálkoznunk azzal. párhuzamos be­ szélgetés folyik gondolataikban a párbeszéddel kapcsolatos érzéseikkel kapcsolatban. hogy megértjük a cselekményt. hanem az érzelmek ezeknek lényegi elemét alkotják". hogy megkapjuk-e a kért fizetéseme­ lést vagy nem. Mivel az érzések elhomályosítják az objektív értékítéletet és ké­ nyelmetlenséget okoznak. Az identitás-beszélgetés Vajon amit a másik embernek mondtunk. megrengeti önazonosság-érzésünket? Egy párbeszéd után hirtelen volt olyan érzésünk. hogy érzelmeket tartalmaznak. mert függetlenül attól. de Stone. ha a másik fél dühös vagy sértődött? Egy nehéz beszélgetésbe számos erős érzés keveredhet.

Hogyan látja a másik fél a szituációt. Álláspontunk elmozdul. hibáztatás. A hibáztatás alternatívája az együttműködés. csak részben szól az érintettről. hogy tudatában vagyunk az önmagunkkal folytatott identitás-beszélgetésnek. a személyekről a megoldandó problémára fordul a figyelem. hogy kinek van igaza és ki téved. A legnehezebb párbe­ szédekben ott van az ujjal mutogatás erős eleme. és amikor tudatában vagyunk. hogy a nehéz beszélge­ tésekben valójában három beszélgetés húzódik.Nem csak a pénzről van szó. hanem arról fog szólni. tagadást és téves ítéleteket teremt. hogy kiderítsük. mi romlott el. ha éppen főnökként ki kell rúgnunk valakit. mi a helyes és mi nem. Ez apró változás. nagy hatás­ sal lehet a nehéz beszélgetésre. már nem akarjuk bebizonyítani az igazunkat vagy „helyretenni valakit". hogy ez az észlelete alakult ki róla? 489 . mi járult hozzá a problémához. Pusztán azzal. hogy megtudjuk. mit mond ez rólunk mint személyről. hogy azt próbál­ nánk meghatározni. Hasonlóképpen. Ahelyett. Hallgassuk meg egymás történeteit A hibáztatástól az együttműködésig tartó folyamat a meghallgatással kezdődik. de ez csak nagyobb konfliktust. hogy milyen hibákat követhetünk el a három szinten. igyekszünk kide­ ríteni. ha­ nem a kíváncsiság és a közös problémamegoldás igénye vezérel minket. áthe­ lyezzük beszélgetésünk súlypontját. A kárhoztatás. Stone. hogy hirtelen elvesztjük az érzelmi egyensúlyunkat. hogy szívtelen gazemberek vagyunk? Az. Patton és Heen szerint. hanem rólunk. merre kell ujjal vádlón mutogatni. hogy valakit el kell bocsátani az állásából. hogy a dolog énképünkről szól. A párbeszéd kevésbé fog arról szól­ ni. Ha tudjuk. és mi történt. bűnbakkeresés megakadályozza. kevésbé valószínű. mi a valós helyzet. ha megértjük.

Nincs igazunk. De számos szituációban nem az a kérdés. hogy meghallgatják őket. hogy a munka le nem adása milyen problémá­ kat okoz neki. ha előbb nem érzik." Nyilvánvalóan lesznek alkalmak. mert lusta. hanem mert előbb a nagy igényeket támasztó ügyfeleivel kell foglalkoznia. nem előbb. előbb elég jól kell ismernünk a má­ sik fél történetét ahhoz. A lányunk ugyanúgy tudja. hogy valakinek meg­ mondjuk. hogy megértsük. de csak akkor. vagy rosszhiszemű. Amikor mindketten megértik a másik felet. ha Trevor rászánja az időt és megérti. Amikor végül leülnek megbe­ szélni a problémát. és a másik téved. De Karén a maga részéről ezt csak akkor tartja fontosnak. hogy kidolgozhatnak valamiféle megoldást. hogy úgy is cselekszik. talán már nem érzi szükségét annak. hogy Karén nem azért nem adja le időre a papírmunkát. Például: Trevor bosszús. Karén ugyanak­ kor megtudja Trevortól. míg ha megértjük őt. miért az esetleges késedelem. az ő következtetései hogyan állnak össze értelmes egésszé ebben a történetben.a konfliktus inkább arról szólhat. amikor igyekszünk megtiltani a lányunknak a dohányzást? Lehet. hogy folytassa a dohányzást. hogy igazunk van-e vagy sem. amikor egészen biztosak vagyunk abban. kevésbé valószínű. mit csináljon. Amikor érzi. hogy identitás-vál­ tozását megértettük. mert Karén nem adja le határidőre a papírmunkát. Mint Stone. azzal lebonthatjuk az ellenállás falát. Trevor megtudja. 490 . hogy egy vitás ügyben tovább tudjunk lépni. hogy igazunk van. abba a helyzetbe kerülnek. Attól. Patton és Heen megjegyzi: „Ahhoz. hogy a dohányzás káros az egészségére.A szerzők egyik fontos szabálya: Az emberek sosem változnak. mint mi . hogy meg akar szabadulni a „jó kis­ lány" képtől és függetlenebb akar lenni.

pl. amíg a haragunkat valamiféleképpen kifejezésre nem jut­ tatjuk. hogy mondatot vagy párbe­ szédet az „Úgy érzem" kifejezéssel kezdjenek. Tudnunk kell. mint mások érzései. hogy „jó embereknek is lehetnek rossz érzé­ sei".Ne izgasd fel magad . Patton és Heen sok bölcs dolgot mond erről.ezek igazi érzé­ sek. • Egyesek nagyon nehéznek találják. hogy eredmé­ nyessé tegyük a nehéz beszélgetéseket. többek között: • Ha megpróbáljuk is elnyomni érzéseinket.: „Megbántva érzem magam" vagy „Dühös vagyok". • A mi érzéseink legalább olyan fontosak. 491 . azok hangszínünk megváltozásában.csak fejezd ki az érzéseidet Az érzelmek óvatos kifejezése alapvető fontosságú abban. csendesen tönkretehetjük a kapcsola­ tainkat. ha eltemetjük magunkban házastársunk iránt érzett haragunkat. pedig ez a beveze­ tés igazi figyelmet vált ki a másik félből. Ha tagadjuk érvényességüket. Például. nem tudjuk megfelelő módon szeretni mind­ addig. • Nem lenne szabad megtagadnunk érzéseinket . Stone. Ne fordítsuk le érzelmeinket a másik sze­ mélyről szóló értékítéletre. testbeszédünkben vagy arckifejezésünkben mindenképpen igyekeznek felszínre törni. • Nem szabad összetévesztenünk a felindultságot az érzelmek egy­ értelmű szóbeli kifejezésével.

A mindent vagy semmit gondolkodás gyenge alap identitásérzésünkhöz. hogy bár egyes munkáknál nem teljesítettünk nagyon jól. hogy egy vitás kérdést egy másik emberrel át­ beszéljünk. A megfelelő reakció az. hogy a nehéz párbeszédek fenyegetést jelentenek identitásunkra.A „mindent vagy semmit" gondolkodás veszélyei A szerzők felhívják a figyelmet. Félelmetes voltuk nem csak abból ered. hogy tanuljunk belőlük. hanem hogy szembe kell néznünk a „magunkról magunknak mondott történet" igazságtartalmával. Vagy szentek. vagy alkal­ matlanok vagyunk rá. amit teszünk. nem a valóságon alapul. vagy kiválóan tesszük. Ha például bemegyünk a főnökünkhöz. hogy szembe kell nézzünk azzal. hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. anél­ 492 . és összességében teljesít­ ményünk alapján szerintünk megérdemeljük a fizetésemelést. és kérésünket azért utasítja vissza. hogy a nehéz párbeszédek fantasztikus lehetőséget jelentenek arra. számos más projektben kiválóan dolgoztunk. düh vagy a helyszínről való elmenekülés vágya. ami különösen nehéz beszélgetésekben jelenik meg. Ritkán vagyunk egyik vagy másik véglet. De ez a szétziláló gondolkodás. miért tör ránk hirtelen szorongás. és minden apró kritikával szemben sebez­ hetővé tesz minket. hogy fizetésemelést kér­ jünk. ami megmagyarázza. Ezek a reakciók túlzott mértékben leegyszerűsítik a világot.meg akarjuk véde­ ni magunkat és teljesítményünket. mert kételyei vannak az éves teljesítményünkkel kapcsolatban. vagy ördögök vagyunk. ha biztosítjuk identitásunk összetettségét . az elutasítás okozta rémület két­ fajta reakcióra ösztönözhet minket: ellenállásra . vagy túlzásra .elismerjük. Mindkét válasz a „mindent vagy semmit" gondolkodást tükrözi. Ne feled­ jük. Az énkép „közvetlen kapcsolatban áll" a mellékvese-hormon-szabályzókörrel.a főnöknek igaza van. tényleg nem érdemeljük meg a fizetésemelést.

Záró megjegyzések Csak néhányat említettünk a Nehéz beszélgetések számtalan témájából. hogy három szerző írta. 493 . ame­ lyek még érdekesebbé teszik a témát. úgy. hogy a másik felet új módon értékeljük és értjük meg. hanem az. a főnökkel való beszélgetés során azt mondhatjuk: „Lát-e reális alapot arra. így bármi is legyen annak végkifejle­ te. Tekintve. hogy megváltoztassa a fontos beszélgetések légkörét. amit érdemes megtartani és belenézni. hogyan kell pszichológiai trükkökkel másokat befolyá­ solni arra. Olyan könyv ez. A Nehéz beszélgetések legüdítőbb jellegzetessége az. hogy megta­ nítsa az olvasót. „Fizetésemelést akarok". Ahelyett. bár a szerzőkre nyilvánvalóan hatással volt számos korábbi gondolkodó. hogy a másik fél szükségletei és kívánságai iránti kíváncsiság ahhoz vezet. amit mi akarunk. hogy a szokásos érzelmi terhet el kéne viselnünk. egyikünk sem érzi úgy. és végső soron legfeljebb tanultunk valamit. valahányszor fontos megbeszélésnek nézünk elébe. Az egyetlen hiányzó dolog a bib­ liográfia. Mindketten tudakozódunk. a szöveg gördülékeny. a valós helyzet marad meg. és mi sem vagyunk annyira sebezhetőek a visszautasítással szemben. hogy azzal mennénk be. hogy üzenetet adunk át. Ha a téves feltételezések és a hibáztatás kiesik az egyenletből. hogy hiányoznak belőle a manipulatív technikák. hogy a másik nyomást gyakorolt rá. információt szerzünk a helyzetről. Célja nem az. a főnök nem vonul védekező állásba. hogy fizetésemelést kapjak?" Ha nem követelésként jelenik meg a kérés. az igazság. hogy egyetértsenek azzal.kül. és sok. a való életből vett példát hoznak fel.

a túszválság idején. valamint az Egyesült Államok és Irán között 1980-ban. . vezetéstudomány­ ra. Cipruson.Dougías Stone. Etiópiában és a World Health Organization kon­ zultánsa volt. Patton a Harvard Negotiation Project igazgatóhelyette­ se. tárgyalástechnikára és kommunikációra szakosodott. a Triad Consulting cég résztulajdonosa. Kulcsszerepet ját­ szott nemzetközi egyeztető tárgyalásokban. többek között a dél-afrikai apartheid rendszer megszűnéséhez vezető fo­ lyamatban. Bruce Patton Sheila Heen Stone a Harvard jogi karának megbízott előadója. 494 . Kolum­ biában. Heen a Harvard jogi karának megbízott előadója és nagyvállalati ügyfeleknél végez konzultánsi munkát. Mediátorként dolgozott Dél-Afrikában. Roger Fisher és William Dry társszerzőkkel megírta a Getting to Yes: Negotiating Agreement Without Giving In (A sikeres tárgyalás alapjai 1992) második kiadását. a Vantage Consulting cég alapítója. Részt vett a ciprusi görögök és törökök közti konfliktusok és ipari vi­ ták megoldásában.

.

és okai gyakran titokzatosak. voltaképpen nem volt idegen.olyanokat.. Érintkezési pontok Dávid D. Kiss Zsuzsa. sőt teljesen váratlan vendég sem. Úgyhogy a depresszió. Burns: Jókedvűen (107. ford.megütődtem. mikor végre eljött. Laing: A megosztott én (333. Thayer: Mindennapi hangulataink eredete (507. Európa Könyvkiadó.49 1990 Látható sötétség1 9 0 „Mikor hoszú évek után először olvastam összefüggő részeket saját regényeimből . "10 1 Dióhéjban A depresszió bárkit elérhet. milyen pontosan teremtettem meg a depresszió tájképét ezeknek a fiatal nőknek a tudatában. D. oldal) 109 William Styron: Látható sötétség. 1 9 9 3 . oldal) Róbert E. oldal) R. ahol hősnőim a kárhozat felé tántorognak . évtizedek óta kocogtam már az ajtóm. Budapest 1 0 Kis Zsuzsa fordítása 1 496 ..

49. hogy úgy kel­ lett tennie. Azért ment a városba. fejezet William Styron William Styron amerikai regényíró 1985-ben. Estére. amikor kiadójával vacsorázott. De mentális sötétségtől elhomályosított tudatállapotában a díjátadás és az azt követő díszva­ csora gyötrelmes megpróbáltatást jelentett számára. még erőltetett mosolyt sem volt képes produkálni. mintha minden rendben lett volna vele. és fel kell keresnie egy pszichiátert. szépirodalmi jellege miatt kiemelkedik a témában írt több száz mű közül. és csak arra tudott gondolni. ami rendes körülmények között nagyon hízelgő lett volna egojának és élvezte volna. majd kiadták és a igen jó kritikát kapott a Vanity Fair ma­ gazinban. hogy mielőbb vissza kell jutnia az Egyesült Államokba. párizsi látogatásakor jött rá. hogy depresszív zavarban szenved. Eredetileg a John Hopkins egyetem orvosi karán tartott előadás volt. A Látható sötétség Styron klasszikus beszámolója a depresszióval ví­ vott harcáról. még tovább ron­ tott a helyzeten. 497 . hogy átvegyen egy jelentős díjat. Az.

Az ember afféle élőhalottá válik. Styron állapota mintha ennek éppen az ellenkezője lett volna: elég „összeszedett" volt reggel. hogy leírhatatlan. és estére kibír­ hatatlan érzései és gondolatai támadtak.annyira más. A depresszió jellegzetességei Styron leírásában: • • • • • Nagyfokú öngyűlölet. amit az életben a legtöbb ember megtapasztal. nem ismeri el működési zavarát. mindenki tudhatná milyen. csak növelte a depresszió körüli titokzatosságot és tabu jellegét. memóriakiesések Hipochondria . de már nem egészen érzi embernek magát. hogy a depresszió abban különbözik más betegségektől. Az. hogy ez nem egészen pontos. A depresszióban szen­ vedők többsége például nehezen kezdi a napot. Általában jó alvó volt. el sem tudja képzelni. milyen . de elismeri. nem társulna hozzá szégyenérzés. gyakran képtelenek fel­ kelni az ágyból és hangulatuk csak a nap folyamán javul. Styron legpontosabb megközelítése a vízbefúlás vagy megfojtatás. ezért a testet hibáztatja • Libidó. Az együttérzés nem azonos a megértéssel. mint a „rossz hangulat" vagy a rendszeresen jelentkező nyomott kedélyállapot. de délutánra sötét felhők gyülekeztek tudatában.és étvágycsökkenés Styron leírja a „sötét dög" sajátos jellegét is. de ekkor felírt nyugtatót kellett 498 .az elme így védekezik. mert ha mindenki megértené. hogy ha az ember sosem szenvedett benne. értéktelenségérzés Öngyilkossági gondolatok vagy fantáziák Álmatlanság Zavartság. még tud járni és beszélni. Csak vacsora után érzett újra némi nyugalmat.A leírhatatlan leírása Styron megjegyzi. figyelmi összpontosítási problémák.

Styron arról is beszámol. ami nagy szerepet játszik a hangulati ingadozásokban. hogy nem érde­ mes élni. korábbi diplomatát. Annak ellenére. akkor ez nem történhet-e meg vajon bármelyikünkkel? 499 . Ezek az agyi biokémiai és hor­ monális egyensúlytalanságok „egy szerv rángógörcsének kínját közvetí­ tik". Rájött. bon vivant-t és nőcsábászt. Találkozót beszéltek meg. hogy a depressziósok „tehetetlen bénult­ ságot" éreznek. mert Camus időközben meghalt. mindent feltartóz­ tathatatlanul beárnyékoló vihar (storm) képzete. mert az­ zal jár. hogy a „brainstorm" (idegroham) kifejezés egyáltalán benne van a nyelv szókészletében.szednie. hogy pszichológiailag tönkreteszi az ember napi ritmusait. több regényében is az öngyilkosság témájával foglalkozik. melyben a normális gondolkodás és a logika megszű­ nik létezni. Azon tűnődik. hogy golyót röpítsen a fejébe? Ha egy ilyen ember úgy találta. Styron nagy veszteséget érzett. Camus gyakran küszködött de­ presszióval. A legnagyobb tabu Styron írt irodalmi ihletőjéről. Styron a Látható sötétség jelentős részét szenteli depressziótól szen­ vedő ismerőseinek. Azt is megbánja. ami sokként hat a betegre. mi vitte arra barátját. hogy legalább két-három órát tudjon aludni. a kiváló szerzőt. Albert Camus-ről is. Romain Garyt. de ez nem jött létre. hogy nem ismerték egymást személyesen. hogy a depresszió a napszaknak megfelelően csökken vagy növekszik. igen intenzíven jelenik meg előtte az agyat elborító. Ilyen szélsőséges állapotban a depresszió szó szerint megbolondítja az embert. akinek regényeit viszony­ lag későn fedezte fel. A neurotranszmitterek szintjén a stressz az agyi noradrenalin és szerotonin mennyiségének csökkenéséhez és a kortizol hormonszintjének növekedéséhez vezet.

Kifejti. de nem tudunk megbocsátani azoknak. hogy a művészek hajlamosabbak a depresszióra. Titokzatos okok Annak. Vla­ gyimir Majakovszkij orosz költő elítélte honfitársa. egy másik 500 . pedig inkább arról szól. Ernest Hemingway. hogy rokonuk képes volt önkezével véget vetni életének. el sem tudják képzelni.Az öngyilkosságot elkövetett emberek családjai nehezen tudják el­ fogadni. Megbocsátunk azoknak. Vincent van Gogh. mit éreznek azok. részben az az oka. akik valamilyen testi fájdalomnak vetnek véget öngyilkosságukkal. hogy manapság a jobb orvosi ellátás és az álla­ potról való bővebb ismeretek révén a depressziósok többsége nem jut el az öngyilkosságig. hogy gyakran nem vezethető vissza egyetlen jól azonosítható okra. hogy ne ítéljünk. Virginia Woolf. múltbeli élmények és a maga­ tartás is egyaránt fontos lehet. akik önkezükkel vetnek véget életüknek. biokémiai egyensúlytalanságok.a könnyebb út választása -. hogy sok művész lett öngyilkos. hogy az a gyávaság jele . akik lelki gyötrelem miatt teszik ugyanezt. Milyen üzenetet lehet kiolvasni ebből? Azt. ezért van az. köztük: Hart Crane. és ha az egyik okot kezeljük. Genetikai okok. Diane Arbus és Marth Rothko. mert azt hisszük. Azért tartjuk tabunak az öngyilkosság témáját. „ugyanúgy. De ha mégis megteszik. Szergej Jeszenyin öngyilkosságát. de néhány évvel később ő maga is öngyilkos lett. nem nagyobb rosszallással kéne tekinteni rájuk. mert az életben maradottak nem érzik. mint a gyógyíthatatlan rákbetegség áldozataira". hogy az öngyilkos képtelen tovább elviselni az „élve létezés" fájdalmát. hogy a depresszió nehezen gyógyítható. Styron megjegyzi.

Mivel már semmi sem vértezte fel az állandó szorongás ellen. a súlyos megpróbáltatá­ sokat átélők többsége figyelemre méltóan jól jön ki a krízisből és nem zuhan betegségspirálba. egyszerre kellett megtapasztalnia mindent. Styron esetében ez is pontosnak tűnt: anyja meghalt. Súlyos depressziós állapotot egy adott válságnak tulajdoníthatunk. hajóépítő mérnök. hogy „a depresszió. képtelen volt elmenekülni az állandóan rá zúduló fájdalmas gondolatok elől. akár a veszteségtől való félelem vagy elhagyatottság. Genetikai öröksége. Magába fordult.például az. hogy közömbös lett olyan dolgokra. de Styron rámutat egy elemre. voltaképpen nem volt idegen. hogy ku­ tyáit sétáltassa az erdőben. hanem az egyszerűen előhozza a lappangó depressziót. 501 . ami annak kifejeződése. A depresszió első jele nála az volt. és az alkoholtól már nem tompított démonai kirepültek barlangjukból. az egyedüllét vagy szeretteink elvesztése. A Látható sötétség­ ben annak a véleményének ad hangot. hogy Camus-höz hasonlóan a depresszió és öngyilkos­ ság témája állandóan jelen volt regényeiben. sőt teljesen váratlan vendég sem. hogy apja. amit addig alkohollal nyomott el. Nyilvánvalónak tűnhet. és ez a korai trauma mély veszteségérzést hagyott benne. Styron szerint vele is éppen ez történt: egészségügyi okokból abba­ hagyta az ivást. Elismerte. évtizedek óta kocogtatta már az ajtóm. amikor ő 13 éves volt.kezeletlen maradhat." Megemlíti. ami minden depresszióban jelen van: a veszteség. szintén depresszióban szenvedett. hogy nem a krízis­ esemény az ok. amik addig örömet jelentettek számára . Ez arra enged következtetni. de mint Styron megjegyzi. egész addigi életén végighúzódó szorongás megnyilvánulása volt. mikor végre eljött. vagy a nyarakat a Massachusetts állam partjai­ nál levő Martha's Vineyard szigeten töltse. anyja korai halála és művészi érzékeny­ sége miatt Styron valószínűleg a betegség által legveszélyeztetettebbek közé tartozott. hogy depressziója egyszerűen egy mélyebb.

Magvető. nincs gyorsan ható vakcina. valójában olyan. Antidepresszánsokkal. hogy sem ez. kórházba vonul. bár a depresszióban szenvedők közül szinte mindenki viszonylag épen keveredett ki a betegségből. Ferch Magda. 1990. Azokra. hogy beleegyezett. mint megtenni. Styron depressziójának feltárása csak az után kezdődött. kognitív terápiával vagy a kettő kombinációjával javítható a meggyötört elme állapota. hogy kötelességünk megpró­ 1 bálni élni. de egyikre sem lehet teljes mértékben támaszkodni."11 1 Mindebből azt tanulta. sem a gyógysze­ rek nem tettek sokat állapota enyhítéséért.Ha más nem. Sok orvos állításával ellen­ tétben tudta. bárcsak korábban megtette volna ezt a lépést. A de­ presszió kiváltó okai továbbra is meglehetősen titokzatosak. ha nincs remény. Felidézi a Sziszüphosz míto­ sza12 című esszét. és Styron rájött. amíg élünk. hogy bár a szenvedő számára a depresszió állandó állapotnak tűnik. legyőzhetjük. Úgy véli. akiknek sikerül ki­ kerülni belőle. Könnyebb ezt mondani. a tanulmányokat vál. „A magány és az idő voltak az én igazi orvosaim. páratlanul könnyű és örömteli érzés vár. 11 Kis Zsuzsa fordítása 1 1 Albert Camus: Sziszüphosz mítosza. akkor is. mint a vihar. Budapest 502 . melyben Camus azt írja. ami kiadja a mérgét és eloszlik. és azt kívánta. A kezelésben történt számos elő­ relépés ellenére nincs varázsütés. Réz Pál. az idő mindent begyógyít A pszichoterápia nem sokat tehet a depresszió előrehaladottabb stádiu­ mában járó betegekért. hogy az orvosi rutin valamely ismeretlen állandósága mentette meg az életét. túlélni. 12 ford. hogy a súlyos depresszióra nincs gyorsan ható gyógyszer és módszer. Válogatott esszék. tanulmányok.

Styron 15 évvel ezelőtt írta könyvét. de a helyzet azóta sem változott. ha gyötrelmüktől nem szabadulnak meg hamar. Styron például csak akkor tudta értelmezni depressziós epizódjait. identitásával és múltjával kapcsolatos kérdésekre mu­ tattak. hogy határozott ígéreteket tehessünk. hogy a depresszió irodalmának nagy része „fesztelenül optimista" Egyes páciensek jól reagálnak bizonyos gyógyszerekre vagy terápiákra. de csak csa­ lódás éri őket. Az okok egy része valójában testi volt . amikor azokat egész életére vonat­ koztatta. A depresszióban szenve­ dők természetesen lelkesen hisznek a gyors gyógyulásban. Bár sok kreatív elme adta meg magát a depresszió­ nak. de sokat tanulhatunk belőle. az ő felelősségük. és Styron próbál­ kozása a legjobbak közé tartozik. de még korántsem vagyunk annyira előrehaladottak a tu­ dásban. Ha belegondolunk. ami az énélményünkkel kapcsolatos dolgokat torzítja vagy hozza előtérbe. 503 . hogy nincs rá azonnali orvosság. de mindemellett az egész a pszichéről. A depresszió kialaku­ lásában szerepet játszik az agy biokémiai egyensúlyának felbomlása és a negatív belső párbeszéd is.az alkoholról való leszokás és nyugtatok nem megfelelő dózisban való szedése -. Esszéje nem teszi depresszióssá az olvasót. hanem furcsamód inkább felemeli. A Látható sötétség csak 84 oldal. hogy „leírják a leírhatatlant". illetve az énélmény teljességéről szól. nem meglepő. de en­ nél mélyebbre. hogy a depresszió olyan betegség.Záró megjegyzések Styron úgy véli. nem tart sokáig elolvasni.

a Sophie választ1 5 1 (Sophie's Choice 1979). Bukarest 11 W illiam Styron: Sophie választ. részt vett a legendás irodalmi lap. irodalmi szenzáció lett. 1 1974. Bu­ 5 dapest 504 . Európa. 3 Budapest 1 4 William Styron: Nat Turner vallomása.William Styron 1925-ben született. Árkádia. Első regénye. és a II. Styron nagyon korán megtanult olvasni. ford. BA fokozatát a Duke Universityn szerezte. ford. amit Meryl Streep főszereplé­ 11 William Styron: Feküdj le sötétben!. Göncz Árpád. és a New School fór Social Research kurzusán kreatív írást tanult. További munkái: Nat Turner vallomása1 4 (The 1 Confession o f Nat Turner 1967). és az American Academy a Prix de Romé díjjal jutalmazta. és az American Book Award nyertese. Leszerelése után New Yorkban telepedett le és a McGraw-Hill könyvkiadó kereskedelmi osztályán dol­ gozott. és számos novellát publikált az iskolai újságban. Az ötvenes évek elején Párizsban élt. világháború utolsó két évében főhadnagyként szolgált. majd a követ­ kező évben belépett az amerikai tengerészgyalogsághoz. a Feküdj le sötétben!1 3 (Lie Down in 1 Darkness 1951). Bartos Tibor. (Pulitzer-díjas). Göncz Árpád. a Virginia állambeli Newport Newsban. 1 9 8 5 . 1971. amiben egy fiatal nő öngyilkosságát írja le. a Paris Review alapításában. ford. Kriterion.

aki je ­ lentős művel járult hozzá a humanizmushoz. amit minden évben annak a művésznek vagy tudósnak ítélnek oda.sével fümesítettek meg. m 505 . A Látható sötétségben említett díj a Prix Mondial Cino dél Dúca.

mi okozza hangulatainkat/' Érintkezési pontok Dávid D. mert ezek általában átmennek hangulataink szűrőjén. hogy milyen nagy hatást gyakorolnak életminőségünkre.1996 Mindennapi hangulataink eredete „Ha úgy gondolunk hangulatainkra. alapvető. sőt még személyes kapcso­ latainknál is fontosabbak. mint napi tevékenységünk. Burns: Jókedvűen (107. megérthetjük. Akárhogy is." Dióhéjban „Tekintve. hangulataink létezésünk lényegét jelentik. oldal) . milyen jelentős szerepük van. Ebben a vonatko­ zásban fontosabbak. oldal) Martin Seligman: Hiteles boldogság (453. hogy kiderítsük. a pénz. a státus. hogy azok életünk értelmét hangsúlyozzák és növelik vagy csökkentik örömünket.

mennyit aludtunk. Róbert Thayer pszichológus szerint a hangulat attól is függ. milyen általános egészségi állapotban vagyunk. Thayer A közvélekedés szerint hangulatainkat stressz vagy gondolatok okozzák. hogy mit ettünk. és eleget mozogtunk-e vagy sem. A siker jó. Thayer az 1970-es évek óta tanulmányozza a hangulatokat. csak egy része a hangulati egyenletnek. a feszültség és a stressz megszelídítése) 507 . attól.50. Bár ez igaz. és a téma legnagyobb szakértőjének számít. fejezet Róbert E. és általában bizonyos eseményekre vagy információkra adott reakciók. Tension. Tanítványai győzték meg. and Stress (Mindennapi hangu­ lataink eredete: Az energia. valamint függ a napi vagy circadian ritmusunktól. hogy tudo­ mányos szakcikkein túllépve írjon könyvet elméletének gyakorlati al­ kalmazásairól. milyen fittek vagyunk. ennek eredménye a nagyon olvasmányos The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy. a sikertelenség rossz hangulatba hozhat minket.

mikor kell meghúznunk magunkat és erőt gyűjteni. éppen azért. Ha testileg fáradtak vagyunk. Röviden: nem választ­ hatjuk külön testünk és elménk érzéseit. cselekvésre készen. megfoghatatlanok. Létezésének biológiai oka van . mert olyan ideig-óráig tartók. a hangulatok gyakran nem vezethetők vissza közvetlen okra.A hangulat anatómiája Thayer „tartós érzelmi háttérállapotként" definiálja a hangulatot. mind a testben zajló. egymással bonyolult kölcsönhatásban levő folyamatok eredménye­ ként jelentkeznek. hogy hangulataink többsége két alapvető dimenzió. Hasonlóképpen depressziós hangulatban nincs kedvünk testgyakorlással stimulálni magunkat. Thayer a hangulatot a lázmérőhöz hasonlítja. Az érzelmekhez képest sokkal kevésbé tanulmányozták a témát. zaklatottak vagy „agyhalottak". mint a szél. az energia és a feszültség körül rende­ ződik. Miért van ez így? Míg az érzelmek általában a tudatban lejátszódó eseményekhez kö­ tődő jelenségek. A depressziós hangulatot alacsony energiaállapot és nagy feszült­ ség jellemzi (amihez a reménytelenség érzete társul). 508 . Kutatásai Thayert arra a következtetésre vezették.megmondja. a hangulatok mind a tudatban. azaz na­ gyon kimerültek vagyunk. és az érzelmekkel ellentétben látszólag min­ den kiváltó ok nélkül csak megjelennek és eltűnnek. nagy az esélye. mikor vagyunk komfort­ zónában. hogy míg az ér­ zelemnek mindig van jól beazonosítható oka. míg az optimista hangulat magas energiaszintet és alacsony feszültséget jelent (úgy érez­ zük. mikor vagyunk veszélyben. ami­ ről leolvasható pillanatnyi lelki és fiziológiai állapotunk. sokra vagyunk képesek és lelkesek vagyunk). hogy idegesek. A hangulatokat az különbözteti meg az érzelmektől.

az egészségtelen ételek és stimulánsok. 509 . • Feszült . amikor „teljesen ki vagyunk facsarva". amit akkor érzünk. • Nyugodt . például kávé fogyasztása. optimizmus. A fizikai fáradtság ideges szorongással vagy feszültséggel. Az igyekezet az adrenalinhormon fokozott termelődése miatt megemelkedett szívritmusban jelentkezik. alacsony feszültség. „jól érzem magam" állapot. a vázizmok megfeszülnek. amikor nagyon igyekszünk határidőre befejezni egy munkát. • Nyugodt .energikus. magas feszültség. az az érzés. Ezt az állapotot a legtöbben a délután folyamán élik meg. energikusság. • Feszült . az az érzés. magas feszültség.fáradt.A négy alaphangulat Thayer szerint minden hangulat megérthető az energiafeszültség spekt­ rum négy alapállapota szerint. de nem is energikus. Az ideális állapot a munkához. A természetes hullámvölgyet gyakran súlyosbítja az előző éjszakai alváshiány. Alacsony energia. negatív gondolatokkal jár. Thayer szerint az az érzés. Magas energia-. a legtöbb ember a reggeli órákban éli át a nyugodt-energikus fázist. Alacsony energia.energikus. magabiztosság.fáradt. Az evolú­ ciós biológia fogalmaival a test „harcolj vagy menekülj" üzem­ módban van. Magas energia. amit általában lefekvés előtt tapasz­ talunk: nem stresszes. alacsony feszültségszint.

Energiáink emelkednek a reggeli órákban. és este 9 és 11 között a természetes energiaszint csökkenése feszültségnöveke­ déshez.34 óra az átlagos legrosszabb időpont). feszült-fáradt állapothoz vezet. Ha tudatában vagyunk. A legtöbb ember „reggeli típusú". majd egészen lefekvésig csök­ kennek. hogy délután 4 óra körül jelentkezik a feszültség-fáradtság állapot csúcspontja. ami beindítja azt a pszichológiai szükségletet. kisebb csúcsot érnek el. a bulimiás falás és az ételtől való kényszeres megtisztulás többnyire délután történik. nyilvánvalóan segíthet abban. mely időszakokban vagyunk a leghajlamosab­ bak a visszaesésekre. hogy az illető csökkentse a stresszt és a feszültséget. Az átlagra azonban az jellemző. ami negatív érzéseket (nyomott vagy rossz hangulat) eredményez. mint az introvertáltaknál. néhány nap után nem a nikotin megvonása okozza a visszaesést. majd kora este újabb. Egyesek a nap folyamán töltődnek fel energiával. az alap circadianritmuson belül számtalan variáció létezik. hanem a stressz napi megtapasztalása. dél és délután egy óra között érik el a csúcspontot. a délután folyamán csökkennek.Napi ritmusok A circadian (napszaki) ritmus testi és lelki energiáink napi ár-apály jelensége. A függőségekbe való vissza­ esés. 510 . hogy testgyakorlást vagy más egészséges hangulatszabályozó módszert építsünk a napi te­ vékenységeinkbe. amikor az ember energiaszintje alacsony és meg akar szabadulni a feszültségtől (16. Amikor valaki megpróbál leszokni a dohányzásról. és ez jellemzőbb az extravertált személyek esetén.

pozitív gondolko­ dással). például hobbink­ nak hódolunk. hogy introvertált vagy extravertált szemé­ lyiségek vagyunk-e). • Könyvet vagy magazinokat olvasunk. Az adatok azt mutatják. ha telefonon vagy személyesen beszél­ getünk egy barátunkkal.Hogyan szabályozhatjuk hangulatunkat? Rossz hangulat vagy fáradtság esetén a következőket tesszük: • Mások társaságát keressük vagy elvonulunk. • Tévét nézünk. Ugyanilyen módszer a zenehallgatás. • Kávét iszunk. • Megpróbáljuk szabályozni gondolatainkat (pl. hogy egyedül le­ gyünk (attól függően. 511 . vagy humorral oldjuk a han­ gulatot. Ha fáradtak vagyunk. • Rágyújtunk egy cigarettára. • Csokoládét vagy süteményt eszünk. • Kellemes tevékenységeket igyekszünk végezni. A hangulatszabályozás másik nagyon jó módja a társasági élet. 5-15 perces intenzív séta paradox módon helyreállíthatja hangulatunkat. amit a kutatások a feszültségcsökkentés és energiaszint-növelés kiváló módsze­ rének találtak. hogy a testmozgás a legjobb hangulatszabá­ lyozó. és akár 2 órára is energiával tölthet fel minket. vásárolni megyünk. • Alkoholt fogyasztunk. Je­ lentősen csökkentheti a stresszt.

mint azokon a napokon. akik sok cukrot fogyasztanak. hogy többet nassoljanak. Thayer azonban publikált egy tanulmányt. és Thayer szerint azok. Egészség Az egészséges embereknek általában magas az energiaszintjük. amikor pozitív. im­ munreakcióik nem olyan hatékonyan. mely­ ben a cukortartalmú snackek paradox hatását demonstrálja: Rövid távon javítják a hangulatot. de fogyasztásuk után egy-két órával „lehangoltságot" eredményeznek. 512 . ami az energiaszint csökkenésében és a feszültség növekedésében nyilvánul meg. míg a betegeké alacsony. milyen hatással van a hangulatunkra az étel. to­ vábbi rossz étkezési szokásokat vesznek fel. A hangulat kapcsolatban van azzal is. jó hangulatban vannak. hogy több éjszakán át tartó alváshiány depresszióhoz vezethet. hogy mennyit alszunk. hogy azokon a napokon. olyanynyira.Étel Nehéz tudományosan mérni. amikor az emberek általában negatív hangulatban érzik magukat. mivel energiaszintjük csök­ kenése arra készteti őket. ha túl sok vagy túl kevés ételt fogyasztunk. amit megeszünk. Alvás A hangulatot jelentősen befolyásolja az. Kutatások azt mutatják.

• Időjárás . de úgy tűnik. Thayer hipotézise szerint miközben a nyugodt-energikus állapot a leginkább kívánt hatás. mint délután.feszült-energikus állapotot idéz elő. jó alternatíva. talán ezért okoz függőséget. egyben nyugodtságot okoz. Ugyanakkor magas energiaszinten optimistábbak vagyunk annál. Pillanatnyi energiaszintünk nemcsak hangula­ tunkat befolyásolja. súlyosabbnak észlelte a prob­ lémát. hanem azt is. ne feszült-fáradt állapotban gondolkodjunk a problémánkon. amit a kávé és a kóla vált ki.a szezonális hangulatzavar (Seasonal Affective Disorder. hogy értékeljék a nap különböző sza­ kaiban. a feszült­ energikus állapot. mindezt rövid ideig. fo­ gyasztói éppen erre vágynak. mint amit a valóság indokol.A hangulatot befolyásoló további tényezők: • Nikotin .ideiglenesen nyugodt-energikus állapotot idéz elő. • Alkohol . Arra kérte őket. hogy a válaszadók ugyanazt a problémát kevésbé súlyosnak ítélték reggel. Érdekes módon egy 10 napos értékelési időszak azt az eredményt adta.nyugtató hatású. Lelkesedést. akiknek jelentős személyes problémájuk volt. Miért fontosak a hangulatok? Thayer vizsgálatot végzett olyan emberekkel. Valahányszor a feszült-fáradt fázisban volt a válaszadó. • Koffein . Ezért. 513 . ha mód van rá. hogyan érzünk azzal kapcsolatban. SAD) vagy téli depresszió erős fénnyel vagy melatoninnal enyhíthető. hogyan látták az adott problémát. de hatásának kezdeti stádiumában energiát szabadít fel (a partikon ez a dinamika figyelhető meg). mert ilyenkor a ténylegesnél rosszabbnak látjuk.

hogyan tu­ datosítsuk jobban hangulatainkat és sebezhető. közvetetten tapasztaljuk. és az életet végső soron a pillanatnyi jelenben. amikor ener­ giaszintünk lecsökken és feszültségszintünk megemelkedik. hogy valójá­ ban egész létezésünk alapja. Ha borús hangulatban vagyunk. A feszült-fáradt hangulat veszélyes időszakaival kapcsolatos taná­ csoknál fontosabb Thayer könyvében az. Thayer rámutat. és ezáltal miként válasszunk a hangulatszabályozás egészséges módjai közül. eredmé­ nyeinket. mert ezeket hangulataink szűrőjén át. fáradt-feszült állapo­ tainkat. Megtudhatjuk például. hogyan érezzük magun­ kat a nap folyamán. Thayer figyelemre méltó megjegyzése. energiaszintünk hogyan befolyásolja ítélőképességünket. sőt még személyes kapcsolatainknál is fontosabbak". órák sorozatában éljük meg. a hangulat olyan. mint napi tevékenységünk. mert azzal foglalkozik. tanácsos elkerülni a munkatársainkkal való konfrontációt. mint a minket körülvevő láthatatlan buborék.hogy mire vagyunk képesek a jövőben . a pénz. Záró megjegyzések A Mindennapi hangulataink eredete gyakorlati tanácsokat ad. ha jó hangulatban vagyunk. amikor általában a legsötétebb gondolatok árasztanak el minket. 514 . javainkat sem tudjuk értékelni. de a hangulat tanulmányozása vitathatat­ lanul sokkal fontosabb. a legnehezebb helyzetet is kezelhetőnek látjuk. hogy hajnali 3 óra körül. úgy érezzük. hogy a hangulatok „fonto­ sabbak. és délután 4 óra körül. hogy megmutatja.ezért tudatában kell lennünk. Más pszichológiai elméletek segíthetnek életünket egészként értékelni. Míg a felszínen a hangulat nem tűnik nagyon fontosnak. jobb nem fog­ lalkozni sorsdöntő kérdésekkel. óráról órára. a státus.

Thayer Róbert Thayer 1973 óta a California State University pszichológia professzora. BA fokozatát a University o f Redlands. 515 . Számos gyakran idézett tudományos szakcikk szerzője. PhD-fokozatát a University o f Rochester hall­ gatójaként szerezte. További munkái: The Biopsychology ofM ood and Arousal (A hangulat és a vágy biopszichológiája 1989) és Calm Energy: How People Regulate Mood with Food and Exercise (Nyugodt energia: Hogyan szabályozzuk hangu­ latunkat étellel és gyakorlatokkal 2001).Róbert E.

.

3. 4. Budapest. 1997) Hogyan befolyásolják teljesítményünk­ kel kapcsolatos elvárásaink azt. Gordon Allport: Az előítélet (‘ he Natúré o f Prejudice. hogy valójában mit érünk el. Napjaink egyik meghatározó pszichológusának könyve. ami inspirálóan hatott Martin Luther Kingre és Malcom X-re. 1979) Korszakalkotó munka arról. Aaron T. hogy a hibás gondolkodás hogyan vezethet depresszióhoz. A kognitív terápia kidolgozójának műve. 1954)1 6 Alap­ T 1 mű az előítélet gyökereiről. Albert Bandura: Self-Efficacy: The Exercise o f Control (Én-hatékonyság: Az ellenőrzés felhasználása.50 további klasszikus 1. 116 Gordon Allport: Az előítélet ford. 1977 517 . Beck: Cognitive Therapy and the Emotional Disorders (Kognitív terápia és az érzelmi rendellenességek. 2. Virginia Axline: Dibs in Search of Self (Az én kutatásának jutalma. Gondolat. melynek során újra megtalálja a világ­ gal való normális kapcsolatot. Csepeli György. 1964) Egy visszahúzódó kisfiú terápiájáról szóló klasszikus bestseller: azt a lassú folyamatot mutatja be.

9. Alfréd Binet & Theodore Simon: The Development o f Intelligence in Children (A gyermekek intelligenciájának fejlesztése. a „kötődés magatartás" („attachment behavior") meghonosítója a pszichológiában. Ha újra felfedezzük „a bennünk élő gyerme­ ket".5. 6. ford. de attól még kitűnő ol­ vasmány. Ernest Becker: The Deniál ofD eath (A halál tagadása. Szász Ilma. Nagyon freudi. John Bowlby: Attachment (Kötődés. hogy az emberek mi mindenre képesek azért. 1990) n8 Erikson személyiségfejlődési szakaszainak gyakorlati alkalmazása. John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezé­ se (Homecoming: Reclaiming and Championing Your Inner Child. feldolgozatlan prob­ lémákban gyökereznek. 1985 118 John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz: a bennünk élő gyermek felfedezése. 17 Budapest. ford. 1976)n? Népszerű és kiváló meglátásokat tartalmazó könyv a mesék pszicholó­ giájáról. Hungalibri. 7. 1997 518 . hogy a felnőttek lelki problémái korábbi. Budapest. 1916) Az intelligen­ ciamérés úttörőinek alapműve. 1 Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat. Kúnos László. 1973) Pulitzerdíjas írás arról. meg­ mutatja. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (The Uses o f Enchantment: The Meaning and Importance ofFairy Tales. hogy tagadják saját halandóságukat. 1969) Az anya-gyermek kapcso­ latot feltáró trilógia első része. továbbléphetünk felnőtt életünkben. 8.

A pszichológiát az „én tudomá­ nyának" tekintette. bár a Harvard Egye­ tem megtagadta tőle a PhD-fokozatot. 1895). 1885) Beszámoló az első laboratóriumi kísérletekről a tanulással és emlékezettel kapcsolatban. 1996 519 . mely elutasítja az elme és a test szét­ választását és rámutat. Pléh Csaba AduPrint Budapest. Freud később visszavonta ezt az elméletet. a pszichoanalízis előhírnö­ ke. Reason. Esettanulmányok könyve. amely magasra tette a mércét a további kutatások számára. 119 Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. 14. hogy az érzelmek ítélőképességünk és döntésho­ zatalunk szerves részét képezik. Joseph Breuer & Sigmund Freud: Studien über Hysterie (Tanulmányok a hisztériáról. hogy az elme modellje inkább az értelemkeresésben. mint a komputációs feldolgozásban keresendő. 1901) William James munkatársa volt. Hermann Ebbinghaus: Memory: A Contribution to Experimental Psychology (Adalék a kísérleti pszichológiához. miszerint bizarr hisztérikus tünetek gyakran elfojtott fájdalmas emlékek nyomán alakulnak ki. 13. 12.10. Mary Whiton Calkins: An Introduction to Psychology (Bevezetés a pszichológiába. Az American Psychological Association (1905) első női elnöke. 11. 1990) A kogni­ tív pszichológia alapítója amellett érvel. and the Humán Brain. értelem és az emberi agy (Descartes' Error: Emotion. Jerome Bruner: Acts ofMeaning: FourLectures on Mind and Culture (Az értelem törvényei négy előadás a szellemről és a kultúráról. 1994) 1 9 1 A prominens agykutató elmélete. Antonio Damasio: Descartes tévedése: érzelem. értelem és az emberi agy. ford.

elfogadjuk saját életünkért való felelősségünket. A szerző még az előtt írta. Róbert D. amikor kiderül. 18. OAI. 19. hogy elképzeléseik tévesek. Eric Fromm: Menekülés a szabadság elől (Escapefrom Freedom. hogy az emberek mennyire hajlamosak behó­ dolni a fasiszta rezsimeknek.új szemléletmód a pszichiátriá­ ban (Reality Therapy: A New Approach to Psychiatry. 1965) 122 Az elmebe­ tegségek alternatív megközelítése. ford.új szem léletm ód a pszichiátriában. ford. 1941)11 2 Jelentős tanulmány arról. Benedek Loránd. Budapest 1 122 William Glasser: A realitás-gyógymód . Hunyady András. Budapest 520 . ford. Hare: Kímélet nélkül A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa (Without Conscience: The Disturbing World of the Psychopaths 120 León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete. 17. 2 0 0 0 12 Eric From m : Menekülés a szabadság elől. Osiris. Bíró Dávid. Berkics Mihály. nem csak depressziósoknak. Budapest. Dennis Greenberger & Christine Padesky: Mind Over Mood: Change How You Feel by Changing the Way You Think (Az ész a hangulat fölött Változtassuk meg érzéseinket gondolataink megváltoztatásával. hogy a lelki egész­ ség azt jelenti. amely azon alapul. 1957)120 Híres elmélet arról. León Festinger: A kognitív disszonancia elmélete (Theory o f Cognitive Dissonance.15. 16. hogyan próbálják az emberek fenntartani meggyőződéseik következetességét akkor is. hogy a nácizmus teljes szörnyűségében megmutatkozott volna. William Glasser: A realitás-gyógymód . Akadémiai Kiadó. 1995) Népszerű mű a hatékony kognitív terápiás technikákról.

123 Róbert D. Dávid Keirsey & Marilyn Bates: Please Understand Me: Character and Temperament Types (Kérlek. Intelligencia és osztálystruk­ túra az amerikai életben. Háttér. amelyben leírja. Hare: Kímélet nélkül. Richard Herrnstein & Charles Murray: The Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life (Harang görbe. mint a társadalmi osztály háttér vált a gazdasági siker előjelzőjévé. Jellem. Budapest. 1994) Nagy vitát kavart azzal az állításával. érts meg. 2006) A Nobel-díjas ideg­ kutató lenyűgöző beszámolója 30 éves kutatómunkájáról. hogyan fedezte fel. hogyan menekült családjával Amerikába. Joseph Le Doux: The Emotional Brain: The Mysterious ünderpinnings o f Emotional Life (Az emocionális agy. 2 0 0 4 521 . 1993)1 A világ leghíresebb. 20. a szociopatákkal foglalkozó 23 kutatójának írása arról. Eric Kandel: In Search o f Memory: The Emergence o f a New Science o f Mind (Az ész új tudományának felbukkanása. ford. mégsem éreznek bűntudatot vagy megbánást. 21. amivel az olvasó meghatározhatja saját típusát. hogy az agy idegsejtjei tárolják az emlékeket.és temperamentumtípusok. Az érzelmi élet titokzatos oszlopai. hogy az IQ az egyes rasszokban eltérést mutat.Among Us. Kövi György. 23. és arról. 22. Ez annak a tágabb elméletnek a része volt. Személyes emlékekkel átszőtt írás Bécs náci megszállásának időszaká­ ról. hogy a szociopaták pontosan tudják mi a különb­ ség jó és rossz között. amely egy „temperamentum szortírozó eszközt" is tartal­ maz. miszerint inkább az intelligencia. 1978) Bestseller személyiségtipizáló munka a Jung/Briggs Myers tradí­ ció szerint. A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa.

1972. ford. azt hirdette. Kurt Lewin: A mezőelmélet a társadalomtudományban. Józsa Péter. Levinson: The Season's o f a Man's Life (A férfi életszakaszai. Budapest. 1951) 125 Lewin. ford. Levinson nagy befolyással volt Gail Sheehy munkásságára (lásd 463. Gondolat. 26. amelyben a női düh tabujával. hogy megkérdő­ jelezte az elfojtott emlék-szindróma hitelességét. hogy biz­ tosítsák túlélésünket. Válogatott el­ méleti tanulmányok (Field Theory in Social Science. Válogatott elméleti tanulmányok. 24. Útm utató nőknek kapcsolataik m egváltoztatásához [az állandósult düh feloldása]. Arról is ismert. 1978) A maga idejében úttörő jelentőségű mű a felnőtt férfi életciklu­ sáról. amely Erik Erikson elméletét fejlesztette tovább. 522 . 1985)124 Népszerű mű a nők pszichológiájának szakértőjétől. 1997 125 Kurt Lewin: A mezőelm élet a társadalom tudom ányban.1996) A kiváló idegkutató áttekintése arról. hogy az emberi viselkedés a másokkal való interakciók (csoportdinamika) és a belső jellemvonások kombinációjának eredménye. valódi eredetével és a kapcsolataikban betöltött szerepével foglalkozik. 124 Harriet Lerner: A harag tánca. akit a szociálpszichológia atyjának tekintenek. Édesvíz. oldal). Útmutató nőknek kapcsolataik megvál­ toztatásához [az állandósult düh feloldása] (The Dance ofAnger: A Woman's Guide to Changing the Pattems oflntimate Relationships. 1979) Az igazságügyi pszichológus támadása a büntetőügyekben vallomást tevő szemtanúk megbízhatósága ellen. 27. 25. Elizabeth Loftus: Eyewitness Testimony (A szemtanú vallomása. Dániel J. Budapest. Harriet Lerner: A harag tánca. hogy az agy érzelmi köz­ pontjai és idegi hálózatai hogyan fejlődtek annak érdelében. Endrefíy Júlia.

Tandori Dezső és Zoltai Ildikó. ford. Budapest 523 . 31. 1969) Az egzisztencia­ lista pszichológus bestsellere arról. Konrad Lorenz: Az agresszió (Das sogenannte Bőse. 32. 1908) A kísérleti pszichológia német származású alapítóját William James hívta meg a Harvardra tanítani. hogy két kategóriába osztotta a management stílusokat: „X elmélet" (a főnökök utasítás-irányítás módszere) és „Y elmélet" (az alkalmazottak magukat motiválhatják).28. and Why (A gondolat földrajza. hanem az apátia. Rollo May: Lőve and Will (Szerelem és vágy. 1960) A pszichológus McGregor üzleti guru lett azzal. ami kihívást jelent az egyetemes viselkedés elméletére nézve. miszerint az ázsiai és nyugati emberek másképpen gondol­ kodnak. hogy a szerelem (vagy „Érosz") és a szex két külön ösztön. Miért gondolkodnak az ázsiaiak és a nyugatiak másként.. Richard Nesbitt: The Geography ofThought: HowAsians and Westerners Think Differently. és a szerelem ellentéte nem a gyűlölet. Douglas McGregor: The Humán Side o f Enterprise (A vállalkozás emberi oldala.. a bűnözői ma­ gatartás és a filmelmélet kutatása területén. A szerelem motiválja legnagyobb teljesítmé­ nyeinket. Cartafilus. Abraham Maslow humanista pszichológiája hatott rá. 1963)126 A Nobeldíjas kutató híres tanulmánya az emberben rejlő „gyilkos ösztönéről. Hugó Munsterberg: Psychology and Crime (Pszichológia és bűntett. 29. 2003) A kiemelkedő pszichológus meg­ lepő állítása. valamint az irracionalitás és az intelligencia pusztító kombinációjáról. 126 Konrad Lorenz: Az agresszió. Úttörő volt az ipari pszichológia (hogyan viselkednek az emberek munkakörnyezetben). 30.

álmok vagy gondolati asszociáci­ ókkal szembeállítva is lehet elemezni. 1963)127 Plath kiváló fikciós (és önéletrajzi) beszámolója egy fiatal nő elmebetegségének kialakulá­ sáról. az izmok és szervek változásában („testpáncél") nyilvánulhat meg. ő írta le a megszületés so­ rán átélt szeparációs szorongást. 1973) Lenyűgöző igaz történet egy nőről. hí­ res tintafolt tesztjével kapott eredményeinek leírása. 35. Psychodiagnostics: A Diagnostic Text Based on Perception (Pszichodiagnosztíka. ford. A könyv több millió példányban fogyott el. és azt. 34. és a Frasier tévéshow-ba is bekerült. és küzdelméről. Wilhelm Reich: Character Analysis (Jellem analízis. Tandori Dezső. akinek 16 személyisége volt. hogy az elfojtott pszichoszexuális energia az ember fizikai megjelenésében. 1921) A svájci pszichiáter 400 elmebeteg és egészséges személyen végzett. Flóra Rheta Schreiber: Sybil (Sybil. 1933) Az ellent­ mondásos osztrák pszichoanalitikus elmélete arról. Ottó Ránk: The Trauma o f Birth (A születés traumája. Európa. 1924) Freud eredeti belső köréhez tartozó pszichológus. Hermann Rorschach. Azt is állította. Sylvia Plath: Az üvegbura (The Bell Jár. Budapest. 37.33. hogy az ember át­ fogó karakterét specifikus neurózisok. Ma is lenyűgöző olvasmány. 36. 127 Sylvia Plath: Az üvegbura. Az észlelésen alapuló diagnózis. hogy integrált személyiséggé váljon. hogyan próbálják az emberek egész életük folyamán újra megteremteni az anyával való eredeti kap­ csolatukat. 1971 524 .

Kádár András Akadémiai Kiadó. A depresszió atlasza. Utazás a depresszív betegségek minden aspektusába. Budapest. 2 0 0 0 129 Virginia Satir: A család együttélésének művészete. Andrew Solomon: The Noonday Démon: An Atlas o f Depression (Dé­ monfényes nappal. 1960)128 A pszichiátria híres kritikusa szerint az elmebetegség valójában az „élet megélésében jelent­ kező probléma". A modern pszichiátriát az inkvizícióhoz hasonlítja. Budapest. 1953) A független amerikai pszichiáter magyarázata arról. 41. és ellenez minden kényszerkezelést. (Peoplemaking. A szerző úgy véli. Virginia Satir: A család együttélésének művészete. 1972) 1 A családterapeuta híres könyve a család-dina­ 29 mika feltárásáról. Harry Stack Sullivan: Interpersonal Theory o f Psychiatry (A pszichi­ átria interperszonális teóriája. hogy „én-rendszerünket" vagy személyiségünket nem a Freud által leírt belső én. hanem interperszonális kapcsolataink alakítják. 2001) Díjnyertes könyv. A személyes magatartás elmé­ letének alapjai (The Myth o f Mentái Illness. A személyes magatartás elméletének alapjai. Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a beszél­ getési stíluson állnak vagy buknak (You Just D ont Understand: Women and 128 Thom as Szász: Az elmebetegség mítosza. 1999 525 . Új családműhely.38. a depreszszió nem irtható ki. Coincidencia. Új családműhely. ford. ford. 42. Miklósfalvi Mária. Thomas Szász: Az elmebetegség mítosza. 40. 39. az emberi lét természetes része.

különösen a problémát megalapozó struktúra felfedése és a rendellenességek figyelembevétele terén. miért olyan nehéz a két nem közötti kommunikáció. Edward B. 1916) Úttörő kognitív pszichológus és a Stanford-Binet IQ Test (a Binet-Simon teszt adaptációjának) kidolgozója. 2001 beszélgetési stíluson állnak vagy 526 . híres „macska a pedálos ketrecben" kísérletei nyomán. Az első könyv. 1945) A német-amerikai Gestalt-pszichológus hozzájárulása a gondolkodás művészetéhez. John B. Budapest. amely a széles közönség elé tárja a témát. Tinta. 1911) Úttörő amerikai pszichológus. 1924) Olvasmányos könyv. 45. aki szerint az intelli­ gencia öröklődik. aki leírta az állatok tanulási folya­ matait. 43.Mén in Conversation. 44. Tehetséges gyerekek korai fejlesztését is kutatta. Watson: Behaviorism (Viselkedéstan. 47. mely pszichológiában megalapozta a behaviorizmus irányzatát. 46. Reményi Andrea Ágnes. Titchener közreműködött Amerika első pszichológiai laboratóriumának létrehozásában a Cornell Egyetemen. 1990)130 A nyelvészprofesszor bestseller könyve arról. 1901-1905) Wilhelm Wundt tanítványának nagy jelentő­ ségű munkája. Lewis Termán: The Measurement o f Intelligence (Az intelligencia mé­ rése. Titchener: Experimental Psychology (Kísérleti pszichológia . ford. 130 Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Kapcsolataink a buknak. Edward Lee Thorndike: Animál Intelligence (Az állati intelligencia. Max Wertheimer: Productive Thinking (Produktív gondolkodás.négy kötet.

Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek (Love's Executioner. Animula. amilyenek. 1995) Az evolúciós pszi­ chológia nagy hatású műve. 1989)1 1 Őszinte.48. amely feltárja az emberi magatartás gene­ tikai stratégiáit. 50. 131 Irvin D. az altruizmust. Miért vagyunk olyanok. Bíró Sándor és Nagy Csilla. Irvin D. Budapest. nyílt leírás 3 a pszichoterapeuta és a páciens közti viszonyról lenyűgöző esettanul­ mányokkal. and Other Tales o f Psychotherapy. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek: ford. Wilhelm Wundt: Grundzüge dér physiologischen Psychologie (A fizioló­ giai pszichológia alapelvei. 1873-74) Ez a könyv tette Wundtot a pszicho­ lógia új tudományának domináns alakjává. a testvér­ rivalizálást és a munkahelyi „politizálást". 49. 527 . többek között a monogámiát. Róbert Wright: The Morál Animál: Why We Are the Way We Are (Az erkölcsös állat. 20 0 2 .

.

1927) Anna Freud: Dimensions o f Personality (Az én és az elhárító mechanizmusok. 1900) Jean Piaget: The Language and Thought ofth e Child (A gyermek nyelve és gondolko­ dása. 1951) Alfréd Kinsey: Sexual Behavior in the Humán Female (A nő szexuális viselkedése.Gyakorlati individuálpszichológia ( Under-standing Humán Natúré. 1890) Sigmund Freud: Álomfejtés (Die Traumdeutung. 1957) Erik Erikson: A fiatal Luther és más írások (Young Mán Luther: A Study in Psychoanalysis and History. 1958) . 1951) Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése (Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the Humán Personality.A kötetben szereplő könyvek megjelenési sorrendje William James: The Principles ofPsychology (A pszichológia alapelvei. 1947) Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza. 1923) Alfréd Adler: Emberismeret . 1927) Iván Pavlov: Conditioned Reflexes: An Investigation ofthe Physiological Activity ofthe Cerebral Cortex (Feltételes reflexek: Az agykéreg fiziológiai aktivitásának kutatása. 1953) Melanie Klein: Irigység és hála .tanulmány a tudattalan forrásokról (Envy and Gratitude. Gondolatok a tömegmozgalmakról (The True Believer: Thoughts on the Natúré ofMass Movements. 1958) Harry Harlow: The Natúré o f Lőve (A szeretet természete.

R. 1964) Thomas A.a személyiség születése (On Becoming a Person: A Therapist's View o f Psychotherapy. 1960) Albert Ellis & Róbert A. Skinner: Beyond Freedom and Dignity (Szabadon fogva. Laing: The Divided Self: A Study o f Sanity and Madness (A megosztott én: Tanulmány a józan észről és az őrületről. 1971) Gail Sheehy: Passages: Predictable Crises o f Aduit Life (Átmenetek: a felnőttkor elő­ relátható válságai. 1967) Carl Jung: The Archetypes and the Collective Unconscious (Az archetípusok és a kol­ lektív tudattalan. 1970) Abraham Maslow: The Farther Reaches o f Humán Natúré (Az emberi természet ki­ terjedése. 1977) B. 1970) Olivér Sacks: A férfi. 1961) Carl Rogers: Valakivé válni . D. 1969) Viktor Franki: The Will to Meaning: Foundations and Applications o f Logotherapy (Az értelem akarása: a logoterápia alapjai és alkalmazása. 1968) Nathaniel Branden: The Psychology o f Self-Esteem (Az önbecsülés pszichológiája. 1969) Edward de Bono: Lateral Thinking: Creativity Step by Step (Laterális gondolkodás: Kreativitás lépésről lépésre. 1961) Eric Berne: Emberi játszmák (Games People Play: The Psychology o f Humán Relationships. 1976) 530 . aki kalapnak nézte a feleségét és más orvosi történetek (The Mán Who Mistook His W ifefor a Hat: And Other Clinical Tales. Harper: A Guide to Rational Living (Útmutató az ésszerű élethez. Harris: Oké vagyok. oké vagy . F.módszer az önismerethez (Tm OK-Youre OK.

Burns: Feeling Good: The New Mood Therapy (Jókedvűen: az új hangulat­ terápia. Thayer: The Origin o f Everyday Moods: Managing Energy. 1979) Isabel Briggs Myers: Gifts Differing: Understanding Personality Type (Különféle adottságok. 1976) Róbert Bolton: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat. 1980) Dávid D. 1989) William Styron: Darkness Visible: A Memoir o f Madness (Látható sötétség. 1980) Milton Erickson (és Sidney Rosen): My Voice Will Go With You: The Teaching Tales o f Milton H. 1983) Róbert Cialdini: A befolyásolás lélektana a meggyőzés pszichológiája (Influence: The Psychology o f Persuasion. (A hangom veletek lesz: Milton H. férfi ész? (Brainsex: The Reál Difference Between Mén and Women. Erickson tanul­ ságos meséi. avagy a felfedezés és feltalálás pszichológiája. a feszültség és a stressz meg­ szelídítése. hogyan figyeljünk másokra. 1996) Róbert E. Erickson. 1996) 531 . 1982) Howard Gardner: Frames o f Mind: The Theory o f Multiple Intelligences (Az értelem keretei: a többszörös intelligencia elmélete. és hogyan oldjunk meg konfliktusokat (People Skills: How to Assert Yourself.Stanley Milgram: Obedience to Authority: An Experimental View (A tekintélynek való engedelmeskedés. M. Tension.D.női agy. and Resolve Conflicts. and Stress (Mindennapi hangulataink eredete: Az energia. 1990) Csíkszentmihályi Mihály: Creativity: Flow and the Psychology o f Discovery and Invention (Kreativitás: áramlat. 1984) Anne Moir & Dávid Jessel: Agyszex . Listen to Others. a személyiségtípusok megértése.

1999) Steven Pinker: The Blank Slate: The Modern Denial o f Humán Natúré (Tiszta lap: Az emberi természet modem tagadása. Ramachandran: Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the Humán Mind (Az elme fantomjai: Az emberi elme titkainak szondázása.a döntésről másképp (Blink: The Power o f Thinking Without Thinking. S. and Guilt to Manipulate You. Bruce Patton. 2006) Dániel Gilbert: Stumbling on Happiness (A meglelt boldogság. & Sheila Heen: Diffícult Conversations: How to Discuss What Matters Most (Nehéz beszélgetések: Hogyan beszéljük meg legfőbb dolgainkat. 2006) 532 .miért a kevesebb a több ? (The Paradox o f Choice: Why More Is Less. 1998) V. 1997) Susan Forward: Érzelmi zsarolás: a félelem. 2002) Martin Seligman: Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential fór Lasting Fulfúment (Hiteles boldogság: Az új pozitív pszichológia felhasználása a tartós beteljesülés lehetőségének megvalósításában. 2002) Barry Schwartz: A választás paradoxona . 1997) Dániel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Working with Emotional Intelligence. 2004) Malcolm Gladwell: Ösztönösen .Gavin de Becker: The Gift ofFear: Survival Signals that Protect Us from Violence (A félelem adománya: életmentő jelek az erőszak ellen. 1998) John M. Obligation. 2005) Louann Brizendine: The Female Brain (A női agy. 1999) Douglas Stone. a kötelességérzet és a bűntudat szorítá­ sában (Emotional Blackmail: When the People in Your Life Use Fear. Gottman: A boldog házasság hét titka gyakorlati útmutató (The Seven Principles fór Making Marriage Work.

London: M eridián. Adler. A. Freud. A. H. ( 1 9 4 8 ) The Ego and the Mechanisms ofD efence. Freud. Berne. Brizendine. de Becker. és Myers. (1 9 6 4 ) Games People Play: The Psychology o f H um án Relationships. E. Briggs Myers. Oxford: Oneworld. ( 1 9 9 8 ) Working with Emotional Intelligence. D. London: Orion. Harlow. Az első kiadások dátumait a vonatkozó fejezetekben tüntettük fel. V. (1 9 9 5 ) Gifts Differing: Understanding Personality Type. H. Burns. Lásd még: 533 . R. ( 2 0 0 6 ) Stumbling on Happiness. & Silver. R. (1 9 9 2 ) Understanding H um án Natúré. (2 0 0 6 ) The Female Brain. Gilbert. 1 3 : 5 7 3 . I.Felhasznált irodalom A kötet összeállításában referenciaként az alábbi kiadásokat vettük alapul. Branden. Oxford: Oxford University Press. New York: Random House. N. Gottman. Cialdini. J. Gladwell. R. J. A." American Psychologist. Forward. S. London: Penguin. New York: Wiley. New York: William Morrow. London: Bloomsbury. (1 9 8 3 ) Frames ofM ind: The Theory of Multiple Intelligences. (2 0 0 1 ) The Psychology o f Self-Esteem. London: Transworld. (1 9 7 0 ) Lateral Thinking. E. (1 9 5 8 ) „The Natúré o f Lőve. Erikson. (2 0 0 5 ) Blink: The Power of Thinking Without Thinking.6 8 5 . (1 9 8 0 ) Feeling Good: The New Mood Therapy. London: HarperCollins. D. (1 9 9 6 ) Creativity: Flow and the Psychology ofDiscovery and Invention. M. CA: Davies-Black. & Harper. (1 9 6 9 ) The Will to M eaning: Foundations and Applications o f Logotherapy. New York: Basic Books. Joyce Crick) (1 9 9 0 ) The Interpretation ofDreams. Ellis. Obligation and Guilt to Manipulate You. London: Penguin. M. London: Penguin. (1 9 5 8 ) Young M án Luther: A Study in Psychoanalysis and History. Franki. (1 9 7 4 ) A Guide to Rational Living. S. and Resolve Conflicts New York: Prentice H a ll de Bono. Los Angeles: Wilshire Book Company. N. (1 9 9 3 ) Influence: The Psychology o f Persuasion. E. New York: HarperCollins. D. Csíkszentmihályi. (ford. New York: Morgan Road. London: Faber and Faber. E. Goleman. London: The Hogarth Press. Bolton. Gardner. L. (1 9 6 6 ) Dimensions o f Personality. H. (1 9 8 6 ) People Skills: How to Assert Yourself Listen to Others. G. New York: William Morrow. Palo Alto. ( 1 9 9 7 ) The Gift of Fear: Survival Signals that Protect Us from Violence. London: Routledge & Kegan Paul. ( 1 9 9 7 ) Emotional Blackmail: W hen the People in Your Life Use Fear. Eysenck. (1 9 9 9 ) The Seven Principles fór Making Marríage Work.

F. & Heen. G. London: Routledge < Kegan Paul. htm. Stone. (1 9 5 9 ) The Language and Thought o f the Child. C. Kinsey. S. Parton. (1 9 6 1 ) On Becoming a Person. & Goodman. J.A n Existential Study in Sanity and Madness. (1 9 7 5 ) Envy and Gratitude: A nd Other Works 1 9 4 6 . New York: Bantam. Schwartz. V. New York: HarperCollins. (szerk. & Jessel. F. B. (1 9 8 0 ) The True Believer. ( 1 9 6 0 ) The Divided Self. ( 1 9 9 0 ) Darkness Visible: A M em oir o f Madness. yorku. Thoughts on the Natúré of Mass Movements. O. Piaget. 534 . B. (2 0 0 3 ) The Blank Slate: The M odern Denial of H um án Natúré.ca/Harlow/love. & Blakeslee. R. N Y: Dover. Laing. S. New York: Vintage. N Y: Dover. Rogers. ( 1 9 8 9 ) Brainsex: The Reál D ifference Between M én and Women. C. Milgram. Pavlov. T. (1 9 5 0 ) The Principles o f Psychology. Philadelphia: Saunders. (1 9 7 4 ) Obedience to Authority. D. New York: Arrow. (2 0 0 4 ) The Paradox ofC hoice: Why M ore Is Less. Erickson. Harris. Skinner. Sacks. W. Jung.. P. (M indenna­ pi hangulataink eredete: Az energia.. London: Penguin. A. (1 9 9 6 ) The Origin o f Everyday Moods.. A. (1 9 7 6 ) The Farther Reaches o f H um án Natúré. F. Mineola. London: Souvenir. Hefferline. A. R. I. a feszültség és a stressz megszelídítése. Vols I & II. Hoffer.. Hull) The Archetypes and the Collective Unconscious. Chicago: Time-Life Books. London: Nicholas Brealey/New York: Free Press. R. London: Pan Macmillan. London: Vintage. Pinker. S. Moir.1 9 6 3 . ( 1 9 7 6 ) Passages: Predictable Crises of Aduit Life. New York: W W Norton. Perls. London: Penguin. Ramachandran. D. A. Oxford: Oxford University Press. E. ( 1 9 6 8 ) (ford. London: M andarin. G. New York: Viking. W. London: Penguin. New York: HarperCollins. M. (1 9 5 3 ) Sexual Behavior in the Huntan Female. D. S. Boston: Houghton Mifflin Rosen. C. Mineola. (1 9 8 5 ) The M án Who Mistook His W ifefor a Hat: A nd Other Clinical Tales. B. ( 2 0 0 3 ) Authentic Happiness. K. Seligman. S. R. Klein. (1 9 5 1 ) Gestalt Therapy: Excitement and Growth in the H um án Personality.http:J/psychclassics. Maslow. S. Indianapolis: Hackett. Thayer. Styron. M. (1 9 9 9 ) Difficult Conversations: How to Discuss W hatMatters Most.) ( 1 9 8 2 ) M y Voice Will Go With You: The Teaching Tales of Milton H. (1 9 7 3 ) l'm O K -Y ou re OK. (2 0 0 3 ) Conditioned Reflexes. ( 1 9 9 8 ) Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries o f the H um án M ind. Sherhy. & James. London: Routledge & Kegan Paul. Princeton University Press. (1 9 5 7 ) O u rln n e r Conflicts. New York: HarperCollins.. (1 9 7 1 ) Beyond Freedom and Dignity. Horney.

374. Laing) 7. 144. 421-22. 450. 275-76. 432. 188. 98. 452. 529 A gyermek nyelve és gondolkodása (Jean Piaget) 7. 310. 364. 23. 364. 310. 368. 16. 114-16. 142. 228-29. 523 agykutatás 14. 404. 536 Amerikai Egyesült Államok (USA) 29. Gottman) 6. aki kalapnak nézte a feleségét (Olivér Sacks) 7. 207. 531 A fiatal Luther (Erik Erikson) 6. 533 A fanatizmus természetrajza (Eric Hoffer) 6.és tárgymutató A befolyásolás lélektana (Róbert Cialdini) 5. 25. 530 A női agy (Louann Brizendine) 5. 126. 452. 25. 496. 494. 30-38. 162-64. 16. 350. 404 A szeretet természete (Harry Harlow) 6. 16. 531 A meglelt boldogság (Dániel Gilbert) 6. 532 A kommunikáció művészete (Róbert Bolton) 5. 208. 185. 472. 530 A tekintélynek való engedelmeskedés (Stanley Milgram) 7. 392-93. 310. 371-72. 16. 404. 424. 366. 413. 412. 533 Adler. 310. 142. 188. 84. 181. 114. 26. 424. 170. 364.Név. 152. 30. 424. 470. 114. 145. 60-61. 218. 532 A boldog házasság hét titka (John M. 432-33. 161. 122. 534 A megosztott én (R. 484. 154. 287. 325. 384. 384. 278. 440. 278. 100-01. 339. 107. 183. 475. 17. 529. 13. 234. 529 „álomtorzítás" 202 American Psychologist 237. 365. 23-24. 58. 47-48. 40-42. 358. 68. 298. 16. 312. 462. 388. 531 A választás paradoxona (Barry Schwartz) 7. 16. 396. 270-71. alkoholizmus 56. 20. 224. 50. 329. 352. 254. 195. 366. 442-43. 442. 529 A félelem adománya (Gavin de Becker) 5. 30. 322. 18-19. Alfréd 5. 529 a pszichológia vakfoltja 182 A személyiség dimenziói (Hans Eysenck) 6. D. 259. 310. 114. 20. 530 A nő szexuális viselkedése (Alfréd Kinsey) 6. 152. 244. 114. 98100. 20. 352. 389. 412. 23. 198-201. 244-45. 38. 86. 242. 436. 420 Agyszex (Anne Moir & Dávid Jessel) 7. 318. 45. 254. 256. 481. 210. 279. 535 agresszió 66. 332-33. 18. 290. 384. 190-91. 21. 254. 312-13. 533 A férfi . 297-99. 105. 404. 300. 198. 364. 26. 26. 361. 385. 9. 292. 21. 262. 218-19. 322. 484. 386. 142. 47-49. 360-61. 98. 203. 394. 224. 472. 454. 352-53. 530 A Gestalt-terápia (Fritz Perls) 7. 339 435 álmatlanság 498 Álomfejtés (Sigmund Freud) 6. 328. 532 alkoholista. 497 535 . 415. 18. 534 A pszichológia alapelvei (William James) 6. 142. 103. 394. 21. 16. 529 A hangom veletek lesz (Milton Erickson) 6.

180-81. 307. 479. 234. 405. 65. 41-49. 182-83. 30. 535 „B-értékek" 344 Biblia 155. 170. 412. 134. 234. 531 Beck. 412. 23. 529 értelem akarása (Viktor Franki) 6. 413-15. 152. 452. Edward de 5. 142. 192. 506. 344 Berlin 196. 385. 224. 114. 26-27. 381. 394. 302. 526 belső bölcsesség 148 Belső konfliktusaink (Karén Horney) 280 belső mondataink 136 „belső szándék" 475 Benedict. 79-84. 82. 106. 535 Bono. 300. 61-69. 185-86. 51-59. 80. 18. Carl Friedrich 200 Burns. 134. 23. 404. 530 Arisztotelész 200 Arizonai Állami Egyetem 123 Átmenetek (Gail Sheehy) 7. 364. 406. 325. 268. Róbert 5. 300. 183-84. 457 analógia 73. 330. 534-35 Burdach.Amerikai Klinikai és Pszichiátriai Szövet­ ség 151 Amherst College 112. 142. 16. 439 „antifreudista/. 255. 18-19. 198. 278. 521. 531 értelem keretei (Howard Gardner) 6. 107-12. 278. 346 bírálat 62. 165. 266. 384. 134. 366 archetípus 6. 19-20. 308. 106. Dávid D. 412. 13. 124. 310. 264. 531 én és az elhárító mechanizmusok (Anna Freud) 6. 287. 424. 21. 86. 152. Ruth 161. 366. 198. 343. 531. 432. 270. 5. 473 behaviorizmus 13-14. 531. 270. 278. 18. 86. 198. 19. 19. 210-12. 170-72. 535 Branden. 16-17. 170. 152.munka 12 anyagyűlölet 193 anyakomplexus 304-05 anyaméh 16. 170. 188-89. 174. 206 Bécsi Pszichoanalitikai Egyesület (Wiener Psychoanalytische Vereinigung) 31. 322. 300. 462. Ramachandran) 7. 154-55. 533 536 . 374. 382 Bolton. S. 188. 264-66. 530. 473. 531. 244. 342. 256-57. 355. 532. 307. 21. 535 bűntudat (guilt) 6. 303-05. 108. 180. 270. 532 önbecsülés pszichológiája (Nathaniel Branden) 5. 477. 71-76. 533. Aaron 13. 535 Bécsi Egyetem 37. 25-26. 247-50 bolsevik 272. 535 Brizendine. 98. 139. 26. 99-105. Eric 5. 404. 26-27. Nathaniel 5. 78-79. 393 Berne. 188. 464-65. 496. 484. 432. 180. 470-71 Az archetípusok és a kollektív tudattalan Az Az Az Az Az Az (Carl Jung) 6. 139. 21. 364. 242 ami velünk született 408. 83. 481. 469. 332. 338. 132. 485. 485 Becker. 342. Gavin de 5. 330. 181. 38 becsvágy 34. 424. 344. 533 emberi természet kiterjedése (Abraham Maslow) 7. Louann 5. 530 elme fantomjai (V. 304 „befolyásolási fegyver" 116 behaviorista 14.

432. 529 embertípusok 93. Albert 75. 390-91. 23.Camus. 465. 519 egészség 19-20. 53. 412. 280. Róbert 5. 517. 352. Felnőtt. 357. 13. 25. 142. 204. 519 „durva nyitás" 248 Ebbinghaus. 520. Milton H. 35. 535 első benyomás 226. Adolf 358-59 Einstein. 532. 78. 110. 524 egocentrizmus 397. 37. 22. 284. 335. Charles 35. 81-82. 530 emberi teljesség 345-46 Emberismeret (Alfréd Adler) 5. 400 egzisztencializmus 182 egyéniség 146. Albert 182. 279. 278. 99. 216. 341. 508. 137. 459 elhárító mechanizmus 6. 23. 535 erkölcsi felelősség 355 erőszak forrása 44 erőszak szikrája 43 erőszakos bűncselekmény 42. 359 Erickson. 379. 460 emberi indíték 15. 509-10. 264-65. 311. 26-27. 190. 532. 452. 449. 107-11. 236. Gyer­ mek) 26. 229-31 elvárások 34. 409. 322. 424. 417. 470. 413. 458. 278. 455-56. 537 Erickson-módszer 144 Erikson. 273. 390. 30. 192-93. 388. 116. 51213. 259. 329-30. 535 Darwin. 106. 346. 30. 131-32. René 376. 224. 329 Descartes. 125-29. 45 érzékelés vagy intuíció 88 érzelemtartalmú beszélgetés 488 érzelmek és önbecsülés 81 érzelmek kifejezése 459 érzelmek óvatos kifejezése 491 537 . 10. 530. 372. 264. 25. 354. 342. 417. 70. 408. 519 dominancia 34. 496-503. 339. 210. 348. 446. 384. 127. 407 domináns és kiegészítő folyamatok 91 „dopamin-oxitocin viharai" 103 döntéshozatal 89. 148. 131. 490. 150. 287. 21. 170. 532. 525 depresszív pozíció 324-26. 499. 304. 432-34. 254. 30. 18-19. 37. 518. 122. 530. 188. 92. 349. 188-93. 285-86. 373. 163 empátia 26. 392. 184. 188. 443. 438 Eichmann. 201. 300. 238 én három szintje (Szülő. 142-51. 501. 350 Cotard-szindróma 419 „cselekmény előtti indikátor" 44 Csíkszentmihályi Mihály 5. 198. 462. 135-40. 285. 450-51. 21-22. 315. 417. 6. 319. 156-61. 139. 407 defenzív viselkedés 249-50 depresszió 13. 514. 441 életjátszma 56 elfojtás 166. 520. 10. 507. 484. 56-59. 298. 407 Columbia Egyetem 38. 459. 195-96. 26-27. 292. 31-32. 190-92. 224. 285. 68. 50-52. 388. 408. 11922. 359. 522. 21. 512. 23. 367. 208. 59. 19-20. 535 civilizáció 204. 275 Emberi játszmák (Eric Berne) 5. Albert 6. 238. 375. 447. 529 Ellis. 152-54. 174. 15. 198. 343. 240. 114-17. 501-02 Cialdini. Erik 6. Hermann 11. 455. 135. 58 engedetlenség 156-57. 382. 326.

40-43. 211-12. 378-80 53. 531 Hampstead Gyermekterápiás Klinika 197 Freud. 536 gondolatfolyam 294. 40. 368-69 Forward. 529. 382. 390-91. 400 feminista mozgalom 99 gyermekotthon 260 férfiak agya 98. 78. 333. 532. Howard 6. 138. 233. 154. 37-38. 244feltételes reflex 374-75. 278. 234. 236. 114. 364. 244. 458. 387. 176-77. Dániel 6. 407-08. 536 félelem (fear) 5-6. 538 . 299. 323-25. 12-13. 170. 534. 160. 472. 310. 484. 533. 21-22. 337-38. 248. 26. 312. 225-29. 114. 198. 314. John M. 404. 142. 391. 267-68. 379 gyengédség 193. 4748. Galilei 204. 392-93. 534. 347-48. 227. 384-86. 188-89. 329-30. 436. 323. 15. 264. 529. 536 350. 388-89. 536 George Washington Orvosegyetem 95 gestalt = 'egész 386-87. 181. 179. 224. 223. 53-54. 181-86. 400 fantomvégtag(ok) 415-17 Gladwell. 498 452. 371 gyermeki logika 394.Érzelmi intelligencia a munkahelyen (Dániel Goleman) 6. 537 fantázia 192-94. 163-64. 107. 380. 18. 214-16. 509. 374-79. 338 felettes-én 189-92. Malcolm 6. 342. Harry 6. 472. 340. Sigmund 6. Hampstead Háborús Óvoda hangulat anatómiája 508 188-96.2 0 8 . 210. 412. 25. 284. 30. Viktor 6. 78. 103. 170-71. 23-24. 10. 23. 210. 23. 170. gyermekszülés 103 484. 529. 80. 535 haladásellenes elvek 158 főemlőskutató 25. 452. 393. 268. 60. 452. 337-38 Franki. 322. 192. 524. 309-10. 414. 136. 336. 415 234-43. 30„harmadik X" 466-67 32. 442. 231-32. 357. 529 feltétlen reflex 377. 250. 170-75. 385. 518-19. 530. 461. 412. 536 frontálislebeny-sérülés 220 1 9 5 . 432. 45. 533. 533 evolúció 16. 219-21. 393. 325 Gottman. 536 Feltételes reflexek (Iván Pavlov) 7. 256. Dániel 6. 9. 404535 142-43. 255 hamis én 32. 9. 25. 527 extravertált és introvertált emberek (E vagy I) 91 Eysenck. 21-22. 302. 162. 381. 269. 288. 195. 409 Gardner. Hans 6. 322-23. Gilbert. 343. 18-19. Anna 6. Susan 6. 57. 255-62. 244. 26. 170-72. 251. 170-78. 68. 270. 25. 135. 302. 279. 475. 536 Freud. Érzelmi zsarolás (Susan Forward) 6. 281. 86. 424. 20. 6. 9. 533. 190-92. Harlow. 536 fantáziálás 193. 300. 50. 25. 16668. 410. 26. 533 érzelmi zsarolás 25. 15. 20. 60. Goleman. 153-54. 242. 18-19. 300. 9. 417. 319. 176. 526 Gestalt-terápia 7.

98-100. 9. 316 házasságterápia 246 Heen. 235. 214.háromdimenziós modell (pszichoticizmus-extraverzióneuroticizmus. 318. 530. 16-18. 299. 530. 98. 134. 23-24. 404. 11-12. Dávid 7. 28. 211. 526 IQ-teszt 210-11. 408 hormonok 16-18. 271. 453 jellemvonás 129. 436 Hiteles boldogság (Martin Seligman) 7. 519. PEN) 164 Harper. 31519. 153. 105. 452. 470. 323. 167. 215. 102-05. Sheila 7. 530. 106-07. 178 Kant. 456-57. 249. 142. 352. 470. 492. Róbert A. 522 Jessel. 304. 523 házassági játszma 50. 521. 20. 342. 494. 152. 394-95. Carl 6. 157-59. 104-05. 124. 163. 213 Irigység és hála (Melanie Klein) 6. 148-51 hipotalamusz 415. 368. 468. 384. 481. 529. 135-40. 536 jelenlét 63. 55-56 Házassági Tanácsadók Amerikai Szövet­ sége 140 házasságon kívüli szex 310. 68. 102. 94. 477-78 intelligenciateszt 214-15. 223. 457. 291-98. 21. Bums) 5. 6. 364-73. 95. 285-88. 193. 167. 16. 170. 40. 467 ideológia 157. 536 Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) (UCLA) 49. 523. 506. 364. 106. 301-09. 45. 188. 298-99. 488-97. 360-61. 446. 335-36. 106. 506. 32. 324. 519. 529. 536 Jókedvűen (Dávid D. 14-16. 258. 30. Immánuel 221 kapcsolatok dinamikája 25. 311-13. 372. 19. 460. 322. 366-69. 410. 215-16. William 6. 535 Harris. 239-42. 213 karakter 241. 533. 356. 404. 92. 366. 530. 351. 60. 143 kapcsolatteremtés 60-62. 157. 157. 514. 114. 393. 424. 19. 159. 332. 407. 18. 350 Jung. 134. 78. 445. 499. Alfréd 6. 397. 492. 83. 330. 112. 152. 461. 481. 409. 104. 68. 264. 530 ítélőképesség 82. 270-76. 337. 26. 6. 536 identitás 22. Karén 6. 198. 415. 361. 21-22. 278. 536 Harvard Egyetem 27. 519 James. 155. 432. 521. 452. 145. 436. 478. 25-26. 496. 161. 322. 452-53. 237 IQ 27. 195. 332. 132. Thomas A. 536 539 . 485. 468. Eric 6. 532 Jónás-komplexus 346. 374. 279-82. 494. 509 Horney. 152-55. 485-86. 460. 237. 437. 262. 18. 442. 432. 503 identitás-beszélgetés 488-89 identitásválság 22. 536 homoszexualitás 252. 15. 50. 319. 86-89. 111-12. 244. 490. 9. 532. 264-69. 537 hipnoterapeuta 19 hipnózis 143. 50. 161. 480 individualizmus 79. 242. 161. 412. 177. 218. 76. 211-12. 98. 524 Kinsey. 533 Hoffer. 479.

104. 496-97. 72. 205. 355. 184-85. 249. 352. 124-28. 126. 23. 408-09. 535 540 . 24. 428. 455. 142. 124. 108. 64.kisebbrendűségi komplexus 33. 339. 360. 2627. 224-25. 409 „köd" (FOG= félelem (fear). 300. 18. 184. 530. 302-03. 479 „kontroli-drámák" 269 korrekciós próbálkozások kudarca 249 Korszakov-szindróma 434 kortizol 102. 300. 95. 281. 315. 332. 394. 162. 20. 106. 154-60. 252. 348. 499 logikai-matematikai intelligencia 211-13 „logoterápia" 6. 205. 288. bűntudat (guilt)) 172-73 „ködösítés" 172 körülírás 65. 197. 21. 130-32. 322-32. 160. 400-01. 52-53. 340. 296 kultúra 17-18.86. 252. 460 kreativitás tanulmányozása 126 kriminológia 10. 317. 532 Külügyminisztérium (USA) 49 Laing R. 330. 334. 238. 58. 182. 102. 147. 478 lenézés 248-49 logika 19-20. 170. 93-94. 477-80. 280. 170. 70-75 Laterális gondolkodás (Edward de Bono) 5. 165. 503. 60-62. 398. 336 konceptuális lények 80 konfliktus 247. 499. 88. 138. 70. 24. 86. 531 Látható sötétség (William Styron) 7. 110. 37 kísérleti pszichológiai laboratórium 11. 372. 348. 339-41. 394. Melanie 6. 237 kompenzációs elmélet 23 kompetencia 236-41 koncentrációs tábor 24. 256-57. 279. 23. 496. 440. 452. 167. 72. 486 követési készség 64-65 következetesség 116. 536 láncszemek 127. 286 leánycsecsemők agya 101 Legfelsőbb Bíróság (USA) 49 leírhatatlan leírása 498 lekötelezés (obligation) 172 lelkiismeret 22. 20. 157-58. 300. 135. 467. 477 laterális gondolkodás 27. 302. 10. 535-37 Luther Márton 21. 21. 48. 278. 499 kozmológia 204. 195 kollektív tudattalan 6. 388 kontroll 45. 306-07. 124. 531 London 29. 210. 37. 519 kognitív terapeuta 13. D. 117. 379. 384. 394. 47172. 384. 33337. 208. 181. 117. 21. 342. 456. 184. 322. 168. 76. 260. 459. 225 kudarcok 138. 89. 26. 520 Kreativitás (Csíkszentmihályi Mihály) 5. 260. 147. 240. 381. 71-72. 388 kontaktus 26. 164. 406. 530. 532 lázadás 156. 469. 118-19. 7. 208. 385. 278. 480. 215. 108. 405-06. 102. 427. 470. 398. 161. 357. 246. 536 kognitív pszichológia 13. 519 kulturális szabályok 302 Különféle adottságok (Isabel Briggs Myers) 5. 143. 86. 530 kommunikációs készség 26. 293. 532 kreativitás 26-27. 210. 181-82. 501. lekötelezés (obligation). 198. 530. 517. 505. 299 Klein. 127-28. 70-71.

160. 226 Maslow. 350. 97. 493. 19. 421. 68. 384. 536 morális gátlás 274. 246-47. 241 McLelland. The 225. 509 négy alaphangulat 509 „negyedik X" 468 N ehéz beszélgetések (Douglas Stone. 83. Anne 7. 114. Bruce Patton. 306. 240. 523. 139. 66. 287. The 51. 196. 244. 427 művészet 5. 533 Németország 153. 429. 404. 478 munkaadók 87. 19 memória 100. Abraham 7. New Yorker. 216. 461. 345. 384. 434. 451. 326. 525 Moir. 481. 487. 407. 364. 525-26. 232. 498 Mentálhigiénés Hivatal (New York) 69 Milgram. 78. 513. 532. 341. 115. 415. 391 New York 48. 487. 242. 366. 419. 168. 131. 510 Nathaniel Branden Intézet 84 „natúré or nurture" (természet vagy neve­ lés) 16 negatív gondolatok 108-09. 232. 215. 245. 199. 69. Mayer. 300 motiváció 51. 484. Stanley 7. 254. 400. 337. 332-34. 231. 139. 393. 439 neuroticizmus 22. 98. oldalon „hangu­ latokénak van írva mítoszok 13. 16-17. 151. 412. 23-24. 204-06. 262. 372. 253. 235. 275. 14. 360. 472. 18. 129. 300-01. 509 marketing 27. 103. Dávid 237 megfontoltság 390-91 megosztott én 7. 438. 301. 536 M indennapi hangulataink eredete (Róbert E. 166-67 neurotikus tünet 280. 521. 120. 471 New York Város Egyeteme 83. 532. Tayer) 7. 368-69. 212. 300. 446-47. Sheila Heen) 7. 162. 436. 58. 229. 450. 353-62. 531. 185-86. Isabel Briggs 5. 278. 424. 322. 53. 286. 531. 237-38. 366. 536 mások meghallgatásának képessége 63 matematika 104. 353. 351. 502. 26. 398. 535 nácizmus 271. 468. 309. 87-89. 278. 60. 164. 94-96. 333. 309 Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság (Internacional Transactional Analysis Association) 59. 21-22. 432-33. 496. 505-06. 361-62. 26. 405. 127. 21. 439 maximalizálok 20. 211-13. 531. 163. 364-73. 150. 199. 424. 460. 484-85. 160. 60-61. 495. 234. 422. 298. 23-24. 200. 504. 451. 343-51. 339. 139. 154. 393 Nemzeti Tudományos Szervezet a Szexuá­ lis Problémák Kutatására 312 Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongreszszus 196. 531 Myers. 92. 216. 371 541 . 275. 385. 222. 408. 424-25. 236-37. 280. 368.magabiztosság 31. John 235. 117-22. 237. 417. 440-41. 530 „mélylélektan" 10. 303.83. 57. 269 neurológia 103-04. 535-37 New York Times. 105. 99-101. 536 -a 19. 520 napi ritmus 499. 381. 298. 205. 122. 450. 231-32 New York-i Világkereskedelmi Központ 48 nők agya 17.

384. Olivér 7. 368. 244. 165. 537 pop-pszichológia 26. 530 önkielégítés 314-15 önkontroll 147. 332. 395-402. 264. 178. 16-18. 38. 472. 98. 421. Steven 7. Carl 7. 394. 402. 40.és Hormonklinikája (San Francisco) 99. 374. 50. 15-16. 51. Bruce 7. 467-68 ősbizalom 23 összefüggésrendszer 9. 10. 20. 205. 533. 412. 279. 424. 60. 208. 485-86. 533. 278. 196 obstrukció 249-50 Ohio Állami Egyetem 123. 28. Fritz 7. 504 öngyűlölet 21. 531. 498-501. 314-15. 529. Harris) 6. 9. 350. 140. Iván 7. 357 Sacks. 519 Piaget. 185. 132. 238 Ramachandran.. 367 racionális emotív terápia (RÉT) 135.Nők Hangulat. 424. 10. 310. 341. 99. 7. 127 összemosódás 387-88 ösztön-én 188-92. 59. 520. 537 PhD-fokozat 76. 9. 534 ösztönző környezet 130. 364. 160 pszichopata 45. 80. Jean 7. 114. Oxford 71. 238. 16-17. 26. 18-19. 296 öngyilkosság 109. 16-17. 322. 166. 140 Oidipusz király (Szophoklész) 204 Oké vagyok. 231-32.138. 413. 450. 25. 478. 488-91. 525 „pszichobiográfia" 22. 537 Pearl Harbor 269 Perls. 404. 405-11. 424-30. 529. 375-83. 68. 188. 165. 515. 151. 311. 537 542 . 494. 535-37 oxitocin 102-03 „Ödipusz-komplexus"203. 530 orgazmus 103. 168. 195. 281 önértékelés 79. 238. 224-27. 265 premenstruációs szindróma 99 progeszteron 102. oké vagy (Thomas A. 180. 537 „Rómeó és Júlia effektus" 121 rossz lelkiismeret 355. 529. 262. 162. 268-69. 478 ösztrogén 102. 320 Rogers. 212. 520-21 Pszichoterapeuták Amerikai Akadémiája 140 pubertáskor 318. 475 Ösztönösen (Malcolm Gladwell) 6. 105 nyelvi intelligencia 212-13 nyughatatlanság 45. 286. 254. 313. 332. 246. 142. 537 Pinker. 358. 404 Redfield. 342. 287. 498 önismeret 9. 368 pszichiátria 10. 168. 60. 432. 114. 23-24. 333-34. 210. 410. 14. 384-93. 462. 185. 308. 421. 162. 373. 154. 429. 280. 178. S. 104-05 „öt nagy" személyiségjegy 22 „paranoid-szkizoid" pozíció 324 Patton. 235. 440. 308. 533 Pavlov. 479 öntudat 36. 484-85. 69. 461. 76. 243. 530. 25-26. 142. 112. 254. James 268-69 rézusz majom 255-56 Rockefeller Alapítvány 312. V. 120. 473. 10. 47-48. 13. 413-21. 268. 317-18. 432-41. 537 rasszizmus 266. 264-65. 50. 105. 267-68.

136. F. Skinner) 7. 33839. 104. 138. 342. 317-18. 531. 291. 218. 312 Tiszta lap (Steven Pinker) 7. 98. 315. 531 Simon. 444. 106. 537 Styron. 378.Salovey. 402 szokások rabjai 292 szorongás 34. 106. 254. 94-95. 106. 458. 22. 20. 7. 474 teljes elmélyülés 345 terápiás módszer 19. 166. 78. 188. 181 természettudomány 16. 20-21. 166. 244. 512-15. 404-05. 132. 116. 374. 532 szemkontaktus 64. 488-90. 9. 394. 178 Skinner. 152. 9. 429. 268-69 új énkép kialakítása 110 új keretek 147 Útmutató az ésszerű élethez (Albert Ellis & Róbert Harper) 6. 444. 261. 335. 501. 13. 474. 330. 102-06. 280. 314. 100-01. 335. Gail 7. 185. 509-11. 254. 496-504. 114. 474 testi-kinesztetikus intelligencia 213 tesztoszteron 101. 134-35. 152-53. 442-52. 326. 533 tizenéves lányok agya 102 Tourette-szindróma 436-37 tömegmozgalmak 6. 253. 20. 329. Martin 7. 166. 368 tézis 9. 509. 284. 49. 533. 453-61. 74. 374. 32. 524 társadalmi bizonyosság 114. 156. 98. 486. 207. F. Peter 235. 499. 537 stressz 8. 345. 190-91. Theodore 215. 19. 315 Sheehy. 16. 533. 390. 311 szexualitás 17. 424. 485-86. 266. 134. 531 személyiségteszt 22. 507. 106. 16. 8. 492. 395 Szabadon fogva szkizofrénia 23. 102 szexuális magatartás 17. 195. 26-27. 506. 196. 101. 108. 190. 262 Stone. 138. 124. 472-81. 472. szociológia 104. 23. 249. 410. 59. Róbert E. 363. 254. 537 (B. 220. 241 San Franciscó-i Pszichoanalitikai Intézet 59 SAT teszt 214 Schwartz. 15. J. 60. 162. 98. 339 „szociális érzés" 33-36. 513 Thayer. 518 Simpson O. 119-20 társadalom ellenségei 34-35 technológia 13. 104. 311. Douglas 7. 270. 442. 537 serdülők énközpontúsága 195 serdülőkor 99. 333. 448-50. 86-88. 21-22. 218. 123. 20. 507-09. 57. 225. 496. 82. Barry 7. 532. 522. 472. 537 Time 205. 532. 537 Schweitzer. 23-24. B. 467. 195. 476. 139. 102. 232. 200. 484. 529 transzcendens pillanat 343 „Tranzakcióanalízis" (TA) 52-53. 203-04. 463-71. 88 „személyiségtípusok" 5. 533. 103. William 7. 354. 479. 530 543 . 104. 32. 23. 429. Albert 347 Seligman. 270-75. 56. 532. 166. 494. 323-24. 537 Spitz René 259-60 Stanford Egyetem 112. 325. 328. 95.

356. 527 Yale Egyetem 58. Timothy 225 Winfrey. 384. 305-06. Oprah 48 Wundtot. 247. 332. 447 zavartság 498 Zehnder. 25. Egon 240 zenei intelligencia 213 zsarolók lelki világa 173 544 . 245. 271-72. 461. 344-45. 30811. 161. 105.(Carl Rogers) 7. 484. 455 „vékony metszetek" (thin-slicing) 227-28 Virginiai Egyetem 225 viszonzandó szívességek 117 vizuális ingerek 258. 526 William James-díj 167 Wilson. 386. 435. 262. 340. 60. 426. 429. 184. 361. 369 vizuális-téri intelligencia 213 „Warren Harding-effektus" 228 Washington Egyetem (Seattle) 245 Valakivé válni Watergate betörés 117 Werfelt. 313. 530 válás előrejelzése 248 vallás 155. 205. 342. 301. 353. Max 344. 299. 208. Wilhelm 11. 360. Franz 183 Wertheimer. 445. 320. 278. 142. 194. 424. 420.

század rövid története Jessica Williams: Merre tart a világ? lan Gately: Bolygóbuli Stephen Weinberg: Csillagokra látni Tim Harford: A leleplezett gazdaság John Howkins: Az alkotás gazdagít Adrián Slywotzky: A profit művészete Bojár Gábor: Graphi-sztori Előkészületben: Don Tapscott . - A XXI.Az öreg hölgy és a bika Emma Hartley: Sokszínű Európa Mark Kurlansky: 1968 .Dezső András . Friedman: És mégis lapos a Föld.A HVG Könyvek köteteiből: Dominic Streatfeild: Agymosás - Fejezetek a tudatmódosítás titkos történetéből Dominic Streatfeild: Kokain Deyan Sudjic: Épület-komplexus Chris Anderson: Hosszú farok Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni! Edward de Bono: A csodálatos elme Malcolm Gladwell: Fordulópont Malcolm Gladwell: Ösztönösen . Williams: Wikinómia Keith Suter: 50 kérdés a világról Folk György: India Tóth Éva Mária: Karrieriskola Kiss Mariann: Teakalauz Több mosolyt a világnak! Ara: 3200 Ft i BN 978-96 -9686-21-2 n 9 89639 686212 .. amely felrázta a világot Bőgel György: Blogvilág Marínov Iván .Egy év.Anthony D.William Patrick: Bagdadi tolvajok Thomas L..A döntésről másképp Seth Godin: Mi a bőgés? Marján Attila: Európa sorsa .Pál Attila: Legendavadászat Stephen Addis: Hogyan nézzük a japán művészetet? Tóm ZoeUner: Szívtelen kő - Utazás a gyémántok birodalmában Matthew Bogdanos .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful