Popper Péter

Ingovány
A rejtőzködő lélek keresése

© Popper Péter 2007

Ajánlom ezt a könyvemet
d r . M e r k e ly B é lá n a k és d r . B a l a i c z a E r ik á n a k ,

akiknek köszönhetem, hogy volt elég erőm a megírásához, bízva abban, hogy AHOL KIJÁRAT VAN, AZ EGYIDEJŰLEG BEJÁRAT IS VALAHOVA...

ISBN 9 7 8 -9 6 3 -2 4 8 -0 0 7 -7 Saxum Kiadó Bt. Felelős vezető: Jenei Tamás Felelős szerkesztő: Palcsó Mária Borítóterv: Pintér László Tipográfia és műszaki szerkesztés: FeZo Bt. Tördelés: Stúdió 23. Bt. Felelős vezető: Jáckl Norbertné Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 271491 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Nyitány helyett
Ez az írás egy, a pályája végén bandukoló pszichológus egyetemi tanár szakmai kétsé­ geiről szól. Azokról a kérdésekről, amelyeket kikerülünk, vagy más tudományoktól eloro­ zott, jól hangzó általánosításokkal válaszo­ lunk meg. Nehezen mondjuk ki azt, hogy „nem tudjuk!” Ki tudja, miért szégyelljük, hogy nem riva­ lizálhatunk a Jóistennel, pedig már a Minden­ tudás Egyetemét is megszerveztük. Tehát egy ilyen könyv csak felforralhatja a kollégák vérét, s legalább is a saját fészkébe piszkítással vádolhatják a szerzőt, természete­ sen kétségbe vonva jóindulatát és tudomá­ nyos felkészültségét is. Legyen így, ha így kell lennie! Mégis fel­ használom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak feleségemnek, Z. L aczkó K atalin­ n ak, aki nemcsak levette rólam az adminiszt­ ratív ügyintézés minden terhét, hanem a kö­ zös munka során valódi szellemi társammá vált. Szerény társ, aki soha nem tart igényt arra, hogy külön feltüntessem azokat a gon­ dolatokat, sőt könyv- és fejezetcímeket, ame-

majd félrelökött vallásos­ sága kísért öregkoromra? Vagy a „lélek” szóval van baj. s mégis . s gyerekkorom mély.P opper P é t e r 8 lyeket tőle plagizáltam. Vagy én magam magammal? De hát tudom-e én egyáltalán. hogy miről van szó? S te tudod-e. Budapest. magamban már-már nyájas olvasóvá degradáltam? Még jó. Müller Ágit . aki egyrészt a pszichológia tisztá­ zatlan kérdéseiről akartam őszintén írni. akit a nyárspol­ gári stílus kötelező gügyögésének engedelmeskedve. Meg lennék bűvölve? Önbecsapás áldozata lennék. Török Sándor írt egy novellát két szenilis öregúrról. akik albérletükben évek óta vitatkoz­ nak azon. hogy Isten jónak.elsősorban Jen ei Tamást. 2007 nyarán Popper Péter E l ső f e je z e t A faUadai kérdés: Mi lesz véled. emberke? Fordítsam? Ez a kérdés azt jelenti: Mi lesz ve­ lem? Velem.ha kibontjuk a jelentését mindig magában rejti az Istent? Arra már gon­ dolni sem merek.szándékom ellenére . természetesen az ő engedélyével. hogy nem mertem leírni.mindig az Istenhez érkezem el. barátom. más­ részt nem vagyok vallásos. amely . hogy az Ördög csúfolódik ve­ lem. akik szívből gondozták és terjesztették könyvei­ met. Ugyancsak köszönet illeti a Saxum K iadó vezetőit és munkatársait . vagy rossznak teremtette-e az embert? Megjegyzi.. hogy e szavak közül csak az alábbiak értelmét nem tudjuk: Is­ . P ataki Istvánnét.

amíg egyszer majd csődöt mond ez a varázslat.. Tény­ leg: akkor mi lesz velem? Persze az sem zárható ki. vádolva a pszi-kezdetű tudományokat. „Ti.P o pper P ét e r 10 11 A FALIADAI KÉRDÉS. hanem valamilyen homályos aggodalom. vagy túlvilági élet.írás közben megismerem saját véle­ ményemet. magasabb tájé­ kozódást jelentő tudatállapot-változásról van szó. hatalmas háborúk. Aztán úgy vélekedtem: dögöljetek meg! Emellett aztán meg is maradtam. EMBERKE? ten. Holott ezek nem megoldhatók. akik színről színre látták az Istent? A rabbi azt felelte: . S az-e? Nem kizárható. rossz. hogy az elviselhetetlen belső konflik­ tusok azt bizonyítják.mint már anynyiszor . kudarcuknak. így hát legtöbben a sa­ ját gyengeségüknek. hogy miért enged­ nek ennyi romlást az emberiségre? Azt felelték: Hogy legyen ének. aki Isten ke­ gyelmében bizakodik? Egyszer megkérdezték tőle. hogy az életproblémák zömének megoldására bíztat­ ják őket. hogy éppen azzal zúdítanak igazi lelki poklot az emberekre. hogy az! De az sem ki­ zárható. azt környezete a szenilizálódás egyik legbiztosabb jelének értékeli. Jung szilárdan állítja. csak jól-rosszul elviselhetők. Hiszen a történelem folyamán mindig is voltak természeti katasztrófák. MI LESZ VELED. hogy az életben problémák vannak.mondta a ka­ tolikus költő . Sürgősen meg kellene szabadulnunk elő­ ítéleteinktől. okos embertársaim között. Addig reménykedem. és megoldá­ sokra van szükség. az a„vagy”. ez a legérthetetlenebb: . tö­ meggyilkosságok . Én úgy látom . Isten azonban jobban szereti az embereket. S ha a hit. a vallás vagy csak egy­ szerűen az Isten után kap. hogy az ember helyesen él. hogy úgy csúszunk be egyfajta va­ lóban apokaliptikus időbe. hogy az életben tragédiák van­ nak.Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni! Az egyre racionálisabb kultúrában az öre­ gedő emberke egyre magányosabbá válik.mi indokolna most különle­ ges megrendülést? Valamikor. " S mit mond egy haszid rabbi. hogy ma miért nem élnek olyan emberek. hogy valami másról. Nélkülük csak fél-élet lehetséges. csak túlnőni rajtuk. hogy szorongásom nem csak önféltés. pszivel kezdődő hivatásokat gyakorlók$ azt hirdetitek. és én magamra maradok a mindenre felelni tudó. hogy észre sem veszszük. ember. megkérdezte va­ laki a halhatatlan isteneket. hogy lehet többé sohse lenni. hogy az élet legnagyobb és legfontosabb problémáit nem lehet megoldani. a transzcendencia. És ez a legfurcsább: a semmi. a messzi jövőben. Elhittem Jungnak. tehetségtelenségüknek tulajdonítják a százszor is visszatérő. és irgalomra van szükség. Ugyanezt hangsúlyozta Pilinszky. Azonban ilyen élet csak az angyaloknak jár. hogy . mint az angyalokat. konfliktusokat szülő helyzeteiket. Amit jól isme­ rünk. eladdig ismeret­ len betegségek járványai. jó. Homérosz idején. teremtés.. E válasz hal­ latán először könny szökött a szemembe. pl..

kategóriábá sorol­ hatók száma. Erő­ teljesen növekszik a 6. 8. de csak azért is úgy tesz. aki. 8. vagy enyhe növekedés tapasztal­ ható az 1. 5. Hívők. íme Szabó Lőrinc. 6. hűségesen vagy láza­ dozva. hiszel ezekben a barom­ ságokban? .8. Hát idézetek.P o pper P é t e r 12 13 A FALLADAI KÉRDÉS: MI LESZ VELED. mintha lenne. „Ebben már képtelen vagyok hinni. mintha lenne. hogy”. Saját vallással. Meg amit mások tananyagként hirdetnek. hogy voltam és hogy nem leszek.6. Babonások. Hívők és vallásosak. fizikus létedre.5.1. Stagnálás.. A variációk egyre szűkülnek és polarizálódnak. hiedelmekkel rendelkezők. . 5. hogy szerencsét hoz és tá­ vol tartja a rontásokat.Mert azt hallottam. ne kínlódjon egyetlen ember sem. valamint az archai­ záló és modernizáló reformkísérletek.Miért? . Erősen csökken a 3. Bizonytalanok. ezer évekre visszamenőleg.Egy lópatkó. de nem hívők. 2. 3. 7. a szent háború iránt közönyösek. Tagadók.M i van odaszögezve? .. Vagyis hogy állunk? 1..7.. akiket én.. Nincs elég hite. a jövő számára.2. Ennyire frusztrált az ember a modem világban: Nincs elég tudása. .4. növekszik a hiszékenyek száma. de annyit tudok. de nem vallásosak.És te. Ezen belül igen népszerűvé váltak a „filléres misztikák” és a ku­ darcot valló keresések. 4. akár a „nincsről” esik szó. Vallásosak. Az áldott érdektelenek. Vagy szorult helyzetében cserélgeti őket: „Ezt nem tudom. Bohrnak feltűnt a kertkapu. hogy” . Másképpen fogalmazva: csökken a hívők. kategóriába tartozók száma. 2. sem a keserű meggyőződés. oldozok fel. a különböző transzcen­ dens csoportokba tartozás váltogatásai. Vagy dühödten tagadnak. akit nem érdekel sem a remény­ teli találgatás. Sem Isten.. és a nagy kalpa-tűz fellobbanásáig előre. de csak azért is úgy tesz. Ok mind Isten szolgái.. az üresség papja. Az agyakban kialakuló zűrzavaros ellentmon­ dásokat jól példázza Heisenberg anekdotája: 1926-ban. S néha feltűnik közöttük valaki. versek. a Koppenhágában tartott fizikus világkongresszuson egy Wertheim nevű dán fizi­ kus vacsorára hívta nevesebb kollégáit az üdü­ lőjébe. Hofit utánozva... akár a „vanról”. spekulációk. .3. A transzcendencia létezését sejtők. kategóriákban. sem az Ördög miatt ne pusztuljon el egyetlen élet sem. 4. EMBERKE? végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak. . Ebből a szempontból különösen érintettek a távoli Ke­ let vallásai és életbölcselete. Bohr kiabálni kezdett.. de hiszek abban. 7. csodálkozva mereszti tágra a szemét: Kinek van mumpsza? Az átkozott és iri­ gyelt közönyös.

s derűs lebegésünkben nem lesz már fon­ tos. Ő számomra a halál. A fekete víz a legszorongatóbb rejtekhely. hogy ez akkor is hat. s úgy érezzük majd.P o pper P é t e r 14 Dehogy hiszek . Rettenetesen félek és undorodom a cápáktól. egyre jobban fogjuk rejtegetni és szégyellni hitünk maradványait. ha nem hisz benne az ember. különösen éjszaka. vagy csak megvizsgál? A teste fényes. S a ha­ rapása is hideg. dunai ragadozó? Messze van. vagy közel a váratlan felbukkanáshoz? Támadni fog. hogy mennyivel könnyebb. legyen szó akár a Balatonról vagy a Du­ náról. Ez lesz velünk. mintha fémből készült volna. én vagyok számára a sonka vagy a pa­ cal. Akkor már természetesnek vet­ tem. a bolygót. Egyáltalán: számomra az egyik legfélelmete­ sebb dolog az átlátszatlan sötét víz. Ki bújik alatta? Cápa? Vagy valami eddig ismeret­ len balatoni. nyilván hideg és nyálkás. mint tavalyi foltos gatyánkat. minden érzelem nélküli. szinte objektív.oda jártam cápákat nézegetni. mozdulatlan. Sidneyben volt egy pszichológiai világkong­ resszus. Felfedeztem ugyanis. ahová megszülettem. emberkékkel. szellősebb gatya nél­ kül jámi-kelni a világban. először halkan.. hogy egy átlátszó műanyag csőrendszer vezet le a tenger mélyére .kö­ zeledve jól megtömnek LSD-vel vagy heroin­ nal. de azt hallottam. A szeme tekintet nélküli. aminek az előadásain nem vettem részt. amikor elkerültem Ausztráliába. A hit mély gyö­ kerei lassan elsorvadnak. M á s o d ik f e j e z e t Cápák és nyelvtanárok Már elmúltam negyven. hogy érdemes volt csatlakoznunk a szabadpopó-mozgalomhoz. aztán egyre felszabadultabban hirdetjük majd. Évmillók óta arra ké­ .mi az? . hogy Isten valamelyik angyala mutatja ne­ kem a világot. hogy milyen színű és szagú füstként himbálózunk a semmi felé.védekezett ijedten Wertheim . Halálunkhoz . egyre többször futunk önjelölt álpróféták után.

P opper P é t e r

16

17

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

szül, hogy megöljön engem. A sötét víz, a rej­ tőzködő szörny, a kiszámíthatatlan szándék... szóval a halálfélelem birodalma Borzongva sétáltam a kivilágított műanyag csőben, néztem a cápákat, ők nem néztek rám, de nyilvánvalóan láttak engem. Tudtak rólam. Ez különösen ijesztő volt. A hajótöröttek sorsá­ ról fantáziáltam: elképzeltem azt a végtelen ma­ gányt és kiszolgáltatottságot... Vajon miféle bű­ nért kaphatja ember ezt a sorsot? - Szintén a kongresszusra érkezett? Barátságos férfihang. Nem vettem észre, hogy rajtam kívül még van ott valaki. Elegáns, őszes középkorú úr, feltűnően csillogó szemekkel. - Megijesztettem! - mondja bűntudatosan. - Bizony, megijesztett! - Cervik vagyok, Kanadából. A z általános lé­ lektan professzora. - Popper. Klinikus Magyarországról. Ez az ije­ delem az ára, ha a cápák jobban érdekelnek, mint a tudomány. Tágra nyitotta a szemét, a homlokán megso­ kasodtak a ráncok. - Milyen tudományról beszél? - H át a miénkről. - M ár megbocsásson, a pszichológia nem tudo­ mány, sose volt az. - Hanem? - N a jó, egy negyedórát beszélgethetünk a szak­ mánkról. Többet nem ér meg. - Szóval, mit gondol a pszichológiáról? - Egy mesterséges nyelv. Minden köznapi foga­ lomra van egy saját terminus technicusa. Például

szeretet helyett kötődésről beszél. Segítőkészség he­ lyett szociábilitásról. Együttérzés helyett empátiá­ ról. Ertelmesség helyett intelligenciáról. M i ezt a nyelvet tanítjuk. Nyelvtanárok vagyunk. De a lé­ lekről egy grammal sem tudunk többet, mint az át­ lagos városlakó. Gondolja csak meg: az emberiség évezredeken át milyen jól elboldogult a két görög alapfogalommal: az ésszel és az értelemmel. A z­ után egy 19. szazad végi kongresszuson Binet és Simon bemutatták intelligencia-tesztjüket. Valaki meg is kérdezte: - Binet úr, mi az az intelligencia? - Intelligencia az, amit a mi tesztünk vizsgál.1 S valóban: az intelligencia a pszichológia egyik legkevésbé tisztázott fogalma. Egy biztos, az ún. intelligencia-vizsgálatok mindenféle ér­ telmi funkciót mérnek (logikát, kombinatív gondolkozást, tér-időbeli tájékozottságot, néha műveltséget is stb.), de intelligenciát nem! Ezért a tisztességes pszichológusnak mindig meg kell határoznia, hogy milyen értelemben használja az intelligencia fogalmát. Én pl. William Stern definícióját fogadom el: intelligencia az új helyzetekhez való célirányos alkalmazko­ dás képessége, a belátás segítségével. Tehát vi­ selkedési kategóriáról van szp! Adott helyzetben lehet intelligensen és nem intelligensen visel­ kedni. Új helyzet: amiben még nem volt, amire nincs viselkedési modellje. Célirányos: az ere­ deti törekvés, fenntartásával. A reális kerülő­ utak megtalálása. A belátás kizárja az ún. próba-szerencse módszert. - S a dolog kísérleti része?

P o pper P é t e r

18

19

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

- H át... H a nagyon akarom, az elmegy vala­ mifélefiziológiának. - Ne igyunk egy kávét? -Igyunk. A kis vízparti presszóban mind a ketten rá­ gyújtottunk, s az első szippantás füstjét széles sugárban fújtuk magunk elé. - Mondja, maga szerint mi történt velünk? - Furcsa ügy. Kezdetben és évezredeken át a hí­ vek pszichés gondozása egyértelműen papi funkció, a pasztorális szolgálat integráns része volt. - S aztán mi történt? - A z ördög tudja. Úgy látszik, soha nem elég egy megváltó és a megváltás lehetősége. Olyan em­ ber, olyan nép is kell, amelyiket meg lehet váltani. A kik elfogadják a megváltás csodáját. Ehhez pedig mély hit kell és önátadásra való képesség. Ez az, amit szétrongyolt a modem természettudomány. A racionalizmus. A bal agyfélteke, az elemző gondolkodás kultusza, bölcsődétől az egyetemig, és a halálig. Legfeljebb marad valami bizonyta­ lan éhség a sodró hatású, kábító totális élmények iránt. - Várjon csak! És az orvostudomány? - H át ez az! Ajánlkozott arra, hogy magába ol­ vasztja a lélekgyógyászatot. Pszichiátria. A z elmebetegségek vonatkozásában ezt nagyjából el is fo ­ gadta a közvélemény. Ámbár feltűnt, hogy csak a tünettant és egyes kezelések hatását mondja el. Te­ hát differenciál-diagnosztikát ad, de az etiológiával, a kór keletkezésének oktanával - a pszichoorganikus szindrómák ( tehát a szervi károsodások lelki következményei) kivételével - adós nyarad.

A z úgynevezett funkcionális zavarok (pl. neurózi­ sok, pszichés infantilizmusok stb.) egyértelmű ma­ gyarázatára - Freud elméletképzésének kivételé­ vel - máig nem került sor. A funkcionális pszichés zavarokban szen­ vedő, igen érzékeny emberek számára az orvos törekvése a természettudományos objektivi­ tásra, a közérzet, a szubjektív panaszok másod­ lagos jelentőségűként való értékelése riasztóan hat. Pedig már 1909-ben megjelent Freud ta­ nulmánya a hisztériáról, bebizonyítva, hogy nem színlelésről, hatásvadászatról, hanem va­ lódi betegségről van szó. Ennek ellenére ma is érvényes Bálint Mihály megállapítása Az orvos a beteg és a betegség című könyvében: „Ha az organikus vizsgálatok negatívnak bizonyulnak, a legtöbb orvos a beteget egészségesnek tartja, testi panaszait nem veszi ko­ molyan. A beteg ilyenkor vagy tünetet vált, vagy orvost.” így hát lassan kifejlődött, és a 20. században elterjedt egy hibrid tudomány: a klinikai pszi­ chológia. A művelője félig orvos, félig pap. A módszertana - amíg az egyszerű lelki jelensé­ geket kvantifikálni, mérni, vagy legalább meg­ számlálni tudja - természettudományos. Kvan­ tumokban fejezi ki magát, nem minőségekben. Ha ez már módszertanilag nem lehetséges - pl. az összetett, bonyolult lelki jelenségek ese­ tében - , akkor visszatér a kvalitásokban való gondolkodáshoz. Vagyis megpróbál a tárgytól függően hol minden értékítélettől mentes ter­ mészettudomány, hol pedig más szaktudo­

P opper P é t e r

20

21

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

mányoktól kölcsönzött értékítéletek segítségé­ vel társadalomtudomány lenni. Egyszerre akar Arisztotelész és Galilei szerint gondolkodni.2

Jegyzetek
‘A 19. század második felében Franciaországban népesedési problémák keletkeztek. „Egyke” - egy családban egy gyerek! A rendkívül tehetséges oktatási kormányzat mellőzte a bizottságosdit. Ehelyett meg­ bízott egy Bihet nevű pszichológust, hogy nézzen körül az iskolákban, és tisztázza, hogy mi a helyzet. Megnőtt volna a szellemileg elmaradott gyerekek száma? Binet vállalkozott erre, de maga mellé vett egy gyerekorvost is, dr. Simont. Vizsgálódásaik ered­ ményeként jelentették, hogy szó sincs értelmi zava­ rokról, ám a gyarmatokról bevándorolt családok gye­ rekeinek egy része nem érti jól az irodalmi francia beszédet. A francia kormányzat húzódozása a bizottságosditól annak a következménye, hogy komolyan vet­ ték a Le Bon-törvényt, amely szerint egy embercso­ port teljesítménye a csoport leggyengébb tagjának színvonala felé deviál, éppen úgy, mint pl. a tájéko­ zódási terepversenyeken. Ezért bizottságok eseté­ ben nem igen beszélhetünk kollektív bölcsességről, inkább kollektív butaságról, ahol a bizottságnak annyi a szerepe, hogy megosztja a legtöbbször rossz döntések felelősségét.

2Eddig a tudományos gondolkodás több forra­ dalmát ismerjük. Ezek a nagy minőségi változások hagyományosan három névhez kötődnek: Arisztote­ lész, Galilei és Heisenberg. Arisztotelész. Minőségekben gondolkozik s ellen­ tétpárokat állít fel. (Könnyű, nehéz, meleg-hideg stb.) Törvény: olyan folyamat, ami azonos feltételek között mindig azonos módon megy végbe. Szto­ chasztikus törvény: ami azonos feltételek között gyakran azonos módon megy végbe. Ahol ilyen ten­ denciát nem sikerül megállapítani, ott a tudomány még nem jutott el a törvény felismeréséhez. Ezért a tudomány alapkérdése, ha egy új jelenséggel kerül szembe: vajon törvényszerű-e? Nyilvánvaló az arisztotelészi törvényfogalom matematikai (statisztikai) jellege. A tudományos megismerés a faj- és a nem­ fogalom meghatározásával, és rendszerbe sorolással zárul. Galilei. A modem természettudományos gondol­ kodás első úttörője. Egy hipotézist axiómává lépte­ telt elő, nevezetesen: hogy a természettudományban csak és kizárólag okságilag determinált törvényszerűfo­ lyamatok léteznek. Ezért jól nevelt tudós soha nem kérdezi meg, hogy egy megfigyelt folyamat vagy je­ lenség bekövetkezése törvényszerű-e, vagy sem. Eleve feltételezi a törvényszerűséget, függetlenül at­ tól, hogy felismerte-e törvényt, vagy még nem. A tu­ domány alapkérdése: milyen törvénynek engedelmes­ kedik? S erre leggyakrabban a sikeres funkcionális elemzés ad választ. Legeredményesebb, ha a választ kvantifikálás útján találja és fogalmazza meg. Minő­ ségek helyett igyekszik kvantumokban gondolkozni, tehát számára nincs pl. hideg és meleg, csak hőfok,

és fajfogalomba való sorolás.asztráltest . Ezo­ terikus fogalomrendszerben: . amikor már nem választható szét a megismerő szubjektum a megismerés objektív tárgyától.P o pper P é t e r 22 nincs könnyű és nehéz.az ember fizikai testből. hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat fi­ gyelhetem meg. én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t = ÁLLAT (én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t + ÉN = EMBER . Ahol nem tud még kvantifikálni. hogy soha nem lát­ hatom őket saját természetes mozgásukban. hogy az elemi részecskéket megismerhetővé tegyem. asztrál­ test. Csak szellemi síkon érzékelhető.figyelmeztet Shakespeare. hogy egyszerre határozzam meg az elemi részecskék helyzetét és mozgásukat (bizonytalansági együttható). Létezési formák. Ez azt jelenti. ott hiányosak az ismere­ tek.étertest . műszeresen igen durván bele kell avatkoz­ nom az életükbe.fizikai test . Heisenberg. Heisenberg ezt ilyen költőien fejezi ki: Belenézek a természetbe és a saját arcom néz vissza rám. ösztönökből és érzelmek­ ből. valamint az értelem erőiből állt össze. Többek között ezért lehetetlen. Nem szűnik-e meg az objektív természetmegfigyelés lehetősége. A nem. csak súly és tömeg. Valaha . a rendszertanok felállítása nem befejező. időlegesen kényszerül visszatérni a kvalitatív le­ írásokhoz. H a r m a d ik f e je z e t Módszerek a titokzatos lélek keresésére „M i oly anyagból vagyunk. Amire még Einstein is felhördült: A Jóisten nem kockázik! Ebből a bizonytalanságból nőtt ki az elemi részecs­ kék szabad akaratának hipotézise. hanem kezdő aktusa a tudományos megismerésnek.én. A lélektan tárgyának keresésére tehát gazdag metodikai fegyvertár áll rendelkezésre. A természettudományos megismerés határait tapogatja a magfizikában.) F iz ik a i t e s t = ÁSVÁNY (étertest. s töré­ keny életünk álmok veszik körül” . életerőkből. én) F iz ik a i t e s t + é l e t e r ő k = NÖVÉNY (aszt­ ráltest. mint álmaink. (F iz ik a i s ík o n é r z é k e l ­ h e t ő .egy ősi emberkép szerint . Vagyis ahhoz.

galvános bőrreflex. mód­ szerek: . közvetlen tárgy-megra­ gadásra a pszichológia nem képes.” Mégis sokan a viselkedést tartják a lélektan tulajdonképpeni tárgyának. Az önmegfigyelés tudományos értékéről el­ térnek a vélemények. Másképpen: ami a Földön a legalacsonyabb rendű. vérnyomás.a vegetatív reakciók és változások. Lássuk közelebbről: A vegetatív reakciók (pulzusszám. pl. Ezt minden pszichológus agresszív cselekedetként értékelné. .a szabad asszociációk. . aki óvatos felhasználásra ajánlja. most már nem leszel egyedül. Van. Az értelmi működéseket (intellektust) az én­ funkció hozza létre: az önkonstatálást (saját ma­ gam észrevevése a világban) és az önreflexiót (sa­ ját viselkedésem. de nem magát a lelki jelenséget. van.ámbár gyakran vitatott .az intuíció. A lélek egyelőre sehol! Holott nem ő lenne a pszichológia (lélektan) tárgya? Mindez nem jelenti a lélek létezésének a ta­ gadását.az álom. . . sokféleképpen értelmezhető.a kérdőívek. aki szerint szubjek­ tivitása miatt használhatatlan. ha valaki utólag rekonstruálja saját lelki történéseit. . ha a pszichológiai történés és az önmegfigyelés egyidejűleg megy végbe. Csakhogy azonos lelki jelenségek különböző vi­ selkedésformákban nyilvánulhatnak meg (pl. s ennek megfele­ lően alakult ki a behaviorizmus. a viselkedés­ lélektan mint önálló pszichológiai irányzat. De Eysenck közel ült hozzá és ezért hallotta. hogy egy giliszta két fele önállóvá fejlő­ dik.és fantáziaelemzések. De lelkünkre. . a menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat félelem). folyamataira csak következtetni lehet.a kísérlet. .információhordozók. mit suttog a gyerek. Az introspekció és a retrospekció az önmegfi­ gyelés két alapvető formája. aki tel­ jesen lent van a Földön. Eysenck megfigyelt a tengerparton egy óvo­ dás kisfiút. „Szegénykém.P o pper P é t e r 24 25 M ó d s z e r e k a tit o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e Tehát az élőlények közül az ember az.a tesztek.) a pszichés fe- szükség emelkedését vagy csökkenését mutat­ ják. . az szellemi síkon a legmagasabb erőkkel van kapcsolatban. aki a lélektan legfon­ tosabb módszerének tartja. érzelmeim meg­ ítélése). létezésére.a retrospekció. gondolataim. aki egy éles kagylóval kettévágott egy gilisztát.a viselkedés megfigyelése. A viselkedés megfigyelése az egyik legfonto­ sabb informátorunk a lelki folyamatokról. aki tudta.az introspekció. . Ezen kívül a viselkedés legtöbbször nem egyértelmű. nem szabad rá támaszkodni. a ha­ zugságot. Következtetésre alkalmasnak tűnő . retrospekcióról. . légzés stb. Introspekcióról ak­ kor beszélünk. Mondják: „kiszakadt a kozmoszból”! Szellemi síkról nincs semmiféle állandó szabályozó csatornája. és van.

hogy a megkérdezettek mintája mit-kit reprezentál. Sajátos pszichológiai mérési. hogy nagyszámú adatfelvé­ telre alkalmas.és teljesítmény-teszteket.P o pper P é t e r 26 27 M ó d s z e r e k a t it o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e A kísérlet. amely vagy a kérdés-felelet.Ez egy szoba . attitűdöket. Sok ellentmondást hordozó módszer. Lehetetlenné teszi. Egyrészt a lélektani kutatások legobjektívebb metodikája. . beállítottságokat vizsgáló egyszerű eljárás. szimbolika stb.leírta keletkezésük pszi­ chés mechanizmusát (eltolás. Függő és független változók kö­ zötti összefüggéseket vizsgál. . Tesztek. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. Alom-és fantáziaelemzések. hogy milyen motívumok állnak a válaszok mögött.Ez egy sátor. . Másrészt kikerülhetetlen rákfenéje a műtermékek keletkezése. sokszor csak megszámlálási rendszerek. Ezen fekszem én meztelenül. A projektív teszteket csúfolja az alábbi közis­ mert anekdota: A pszichológus négyzetet rajzol. . Tu­ dományos értéke csak akkor van. Előnye. Kérdőívek. egyszerűbb lelki jelenségekre vonat­ koztatott standard alapján.M i jut erről az eszébe? . vagy a több lehető­ ség közötti választás módszerét használja. ame­ lyek nem helyettesíthetik az ember megfigye­ lését.N a hallja! H a maga ilyeneket rajzol! A teljesítménytesztek tulajdonképpen fel­ adatmegoldások. hogy az álom és a fantázia mese önma­ gunkról önmagunknak . differenciál-diagnosztikai kérdések eldön­ tésére alkalmasak. Megkülönböz­ tetünk projektív. hogy nem tud feleletet adni arra a kérdésre. . A szer­ kesztés dilettáns módja azonnal leleplezi ön­ magát. ha a tesztek összeállításának szabályaihoz hasonló elvek sze­ rint szerkesztették.feleli a nő-kliens. A pro­ jektív tesztek általában a személyiség vizsgála­ tára. A kérdőív tudományos használhatósága függ attól. Életpálya-adatokat. Itt fekszem én meztelenül. Gondosan ellenőrzöttnek.E z egy szőnyeg. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. amire szánták) és a validitás (milyen meg­ bízhatósági fokon vizsgál). Húz egy vonalat. állandóan bővülő empíriára támaszkodva. A kérdőívben időnként a hazugság leleplezésére szolgáló „lügen”-pontokat illesztenek be. Háromszöget rajzol. magának mindenről ez jut az eszébe? .mindig belejátszik a kísér­ leti technika torzító hatása.Ebben a szobában fekszem én meztelenül. objektívnek (alany és tárgy szigorú elkülönítettsége) és megismételhetőnek kell lennie. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem.). . Freud bebizonyí­ totta. Kérdőívek esetében is fel­ merül a reliabilitás és a validitás követelménye. amelyek az egyéni produkciót vizsgálják. hátránya. A tesztnek meg kell felelnie két követelmény­ nek: az egyik a reliabilitás (valóban azt vizsgálja-e.Mondja. hogy a saját természetes működésükben figyel­ jük meg a dolgokat . A tesztek kisegítő diagnosztikus módszernek tekinthetők.

definíciója létezik. hogy elfojtott. félelmekre. Platón szerint a lélek három tulajdonságot hordoz: ösztönöket. Fröhlich. beleértve az analitikusra vonatkozó fantáziáit. Intuíció. Ez a módszer fokozatosan feltárja az ösztönés érzelemvilág. Freudnál nem álmoskönyvről van szó. létezése ideigle­ nes. Csakhogy a lélektan valóban szigorúan ter­ mészettudományos metodikájának tekinthető-e? Megérdemli-e ezt a minősítést a modem pszi­ chológia teljes egészében? Természetesen nem. . Sokféle magyarázata. mert nem csak a természeti. hanem álom-értelmezésekről. fütyül az emlékek idő­ rendjére. ami eszébe jut.szelek­ ció nélkül kimondja. lemond arról. ösztöntörekvésekre) lehessen belőlük következ­ tetni. de ennek a sikere csak részleges. A test viszont múlandó. Lassan befejezhetjük módszertani kalando­ zásunkat. az álmodó asszo­ ciációinak segítségével. de mégis a tudatosság felé törekvő. De maga a lélek még mindig nincs sehol! N e g y e d ik f e je z e t A régmúlt elmosódott ösvényei „Az emberi lélek természetével foglalkozó szemlélő­ désből alakult ki a természettudományos szemléletű és szigorú módszertani apparátussal felvértezett tu­ dományos igényű pszichológia ” . Nevezhetjük megérzésnek is. titkos sze­ xuális ötleteit. Ezoterikus értelemben az „én te vagyok”-állapot létrehozásának a képessége. hanem a társadalmi jelenségekkel is foglalkozik (egy­ szerre társadalom. mert a lélektan ugyan törekszik saját természettudományos módszer­ tanának a kifejlesztésére. D. A pszichoanalitikus te­ rápia során a kliens által vállalt ideális állapot. aminek alapja a nagyon fejlett empátiás készség.P o pper P é t e r 28 és perdöntőén alkalmasnak tartotta arra.és természettudomány). erkölcsöt és értelmet. amikor az analitikus-óra idejére félretesz miden „okosságot” és logikát. gondolatvilágával való azonosulást. Az értelem halhatatlan eszméket képvisel. sőt az eszébe jutó trágárságokat is. hogy fontossági sorren­ det állapítson meg az élményei között . Tehát Platóntól származtathatjuk a test és lélek kettősségének számos problémáját. az átélt élmények valódi elren­ deződését. ami lehetővé teszi a másik ember lelki történéseivel. tudománytalannak minősített módszer. Szabad asszociációk. sőt egyes terminológiák szerint bőven hordoz em­ bertudományi (antropológiai) elemeket is. A kutatók többsége által elutasított. ame­ lyekkel féken lehet tartani az ösztönöket (lásd Freud). pszichés tartalmakra (vágyakra.írja W. vagyis általa megismerhető a tudat­ talan tartalmak jó része.

amely szerint a világban rend van. általános el­ méletképzésként a filozófia. Ez a világszemlélet teljes egészében racioná­ lis. a jelenségek mögött meglévő okok. Már a pszicholó­ gia őseinek tekinthetők Wolff. Hume. Hobbes. MM. mert ő valószínűleg tudta. törvényszerűségek feltárásához. az orvostudo­ mány. Mi nem tudjuk. amiről Pilá­ tus is megkérdezte Jézust: M i az igazság? A kér­ dés elhangzott. értelmezhetők. Az emberi lélek fő funk­ ciója a megismerés. hogy a tudománynak mit kell bizonyítania. fejlett kísérleti eszköz­ tár és olyan szilárd szemlélet szükséges. a képzelet. a mezőgazdaság. és elhangzik mindmáig. Mondhatnánk: igazság az a megismerés. akkor ez a fogalom értelmetlen. a biológia. Fechner művei is.és társadalomtudomány határo­ zott elkülönülése a 17. Jézus hallgatott. amikor az enciklopédisták elhatá­ rozták. Követői Plotinosz és Szent Ágoston. Locke. azt hogy még nem jutottak el a racionális megismerésé­ hez. a geológia és a csillagászat . folya­ matok. Azt. ha kimondtuk a bizonyítás szót. amely tudásunk szerint független a megismerő- . mi az igazság. hogy az igazságot.összes részdiszciplí­ náikkal egyetemben. Leibniz. Köztudott. Állatoknak és növé­ nyeknek nincs lelkűk. Ugyancsak ő volt az első. S minden tudomány mögött-felett áll bizo­ nyítási módszerként a matematika. így alakultak ki a természettel foglalkozó alaptudományok: a fizika. Berkeley. Kibontakozása a francia felvilágosodásban megy végbe.P o pper P é t er 30 31 A r é g m ú l t e l m o s ó d o t t ö sv én yei Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb ké­ pességek hordozójának. a gondolkodás. A tudat vezet el önmagam létezé­ sének felismeréséhez: cogito ergo sum. Alkalmazott természettudományok: a műszaki tudományok. Számukra az irracionalitás az ideiglenes nem-tudást jelentette. A vallás és az erkölcs azzal. a jelenségek érthetők. A filozófia újkori fejlődésében döntő szerepet játszott Descartes. hogy milyen a világ. Am. A természettudományok gyors fejlődé­ séhez először is sok kutatási idő. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. akik Arisztotelészre támaszkodva létrehozták a skolasztikus antropológiát. magas szintű matematikai apparátus. a kémia. hogy megteremtik az „ész örök ural­ mát”. aki a tudatos folyamatok létrejöttét az agynak tulajdonította. vagyis kizárólag racionálisan próbálják megérteni a világot. A természet. Figyelmének középpontjába a tudat kerül. és ezért fecsegünk róla. az ember nem gép és egy hipotézis nem tény!” Ettől kezdve a filozófiák egyre inkább telítőd­ nek lélektani gondolatokkal. A karté­ ziánus gondolkodók ma is elfogadják a mester elhatárolását: a tudomány azzal foglalkozik. s végül Wundttal megkezdődik a filo­ zófiától elkülönült önálló pszichológia fejlődé­ sének korszaka. század folyamán vált ténnyé. hogy milyennek kellene lennie a világnak. az ítéletalkotás és az akarat. Herbart. tehát érdemes megismerni őket. ha nem határozzuk meg. Egyik művének záró mondata máig megszívlelendő tanácsot ad: „Fiatalember. soha ne felejtsd el: a természet nem isten.

pl. A relatív igazság tehát a racioná­ lis gondolkodás terméke. Wittgenstein vagy Kari Popper a cáfolhatóság lehetetlensége miatt nem tartotta tudománynak pl. aki hangsúlyozza. ez válhat életvezérlő meggyőződésünkké. ezt hinni vagy tagadni lehet mindhalálig. arra. az egyszerű logikai gondolkodás . inkább csak a valószínű törvényszerű összefüggésekre mutat­ nak rá. Ezek azután ki is esnek a kísérleti pszichológia érdeklődési köréből. de még nem tu­ dunk bizonyítani-cáfolni. Kérdés. Miután a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók. amit csodának tar­ tunk. ha Szókratész azt tanítja. hogy a matematikai statisztikai módszerek a pszichológiában ritkán alkalmazhatók bizonyításként. (Pl. Az elemi lelki jelenségek nagy részénél. csak a ter­ mészetről aktuálisan vallott ismereteinknek. Mindezek következtében a tudomány nem is­ meri az abszolút igazságot. a gyávasággal. ame­ lyeket igaznak érzünk ugyan. aki egzaktsága miatt a fizikát tartotta a legtökélete­ sebb tudománynak. Ezeket tudományos sejté­ seknek nevezzük. hogy mindaz.és karaktervonással. és ezeket nevezzük kije­ lentett igazságoknak.érzékelés. hogy „tudásunk sze­ rint” már Szent Ágostonnál megjelenik. a matematikában. nem kvantifikálható. (Pl. nincs buta és okos.) Ez az elhatárolás. hogy „jobb igazságtalanságot elszenvedni. figyelem. kvantifikálni tud. hogy valószínűleg összefüggés van a szülők alkoholizmusa és a gyermekkori . a matematikai statisztikai lehetőségek használhatatlansága miatt. ha­ nem a cáfolhatóság elve is. hogy léteznek-e nem tudományos igazságok. Ha Jézus azt állítja. csak elfo­ gadni vagy elutasítani lehet őket. a pszichoanalí­ zist. Ám mai módszertani tudásunk szerint nem mérhető. pl.P o pper P é t e r 32 33 A RÉGMÚLT ELMOSÓDOTT ÖSVÉNYEI tői és megfelel a valóságnak. Már most hogyan áll az igazság problémájá­ val a pszichológia? Szegény pszichológia rettenetesen szeretne megfelelni Wittgenstein követelményeinek. mint elkövetni”. Ám a „tudásunk szerint” egyben figyelmeztetés is: a tudományos igazság feltétele nem csak a bizonyíthatóság. Pél­ dául ezért foglalkozik könyvtárnyi irodalom az állítólag mérhető szorongással. nem mond ellent a természetnek. vagy fö­ lényesen rálegyinthetünk. vagy cáfolhatók. amelyeknek valóságértéke hiteles lehet az emberi elme szá­ mára anélkül. amelyeknél a teljesítmények mérhetők . Vigyázni kell! Nem arról van szó. Számára az igazság mindig relatív. emlékezés. Ugyanígy. összetett lelki je­ lenségeknél vissza kell térnie az Arisztotelészféle kvalitásokban való gondolkodáshoz. csak IQ van stb. az igazság és az élet”. hogy bizonyítani vagy cáfolni le­ hetne őket? Léteznek.). és szinte semmi az unalommal. hogy kijelentett igazságok azok. illetve a legtöbb személyiség. hogy „én vagyok az út. a bonyolult és sokféle jelenségcsoport között. Mellesleg jegyzem meg.meg is tud fe­ lelni az önmagával szemben támasztott követel­ ményeknek. elvetheti a minőségi meghatározásokat (pl. ám egy napon a tudo­ mány fejlődése felfedezi bizonyíthatóságukat vagy cáfolhatóságukat.

törvényszerűségeinek a megértésére. R. a tudományos igaz­ ság hirdetése.). a kabbala az irracionális istenbizonyítékok felé fordul. hogy miben áll az összefüggés. Pl. Éppen azért van szükség modellekre. motivációról stb. vagyis a megfigyelés. e részfunkciók hordozójáról. A modellek viszont különböző létezési lehetőségek megfo­ galmazásai. nevezetesen a misztikus élmény felé. vagyis a személyiségről akar valamit mondani. így hát a pszichológia ott billeg a természetés társadalomtudományok határán. A tudományos elemzésekben mindig részfunkciókról van szó (érzékelésről. És a pszichológia? Elvileg lehetséges-e két. de amikor az egészről. akkor a pszichológia dadogni kezd. teljes tudomá­ nyos eredménynek. S ezen még a felhalmozott kollektív tudás segítségével sem lehet túllépni. a maga teljességében nem lehetséges. Valentine szerint a természettu­ dományos kutatás lényege az empíria. azt csak funkcionális elemzés segítségével lehet feltárni. de nem olyan ritkaság. mint tudományos értékű gondolatok kifejtését. hogy egyénileg. a mérés és a kísérlet.P o pper P ét e r 34 35 A RÉGMÚLT e l m o s ó d o t t ö sv én yei kriminalitás között. de az összefüggések kimutatása nem tekinthető az adott jelenséget megmagyarázó. még ha Aquinói Tamástól származtak is. de azt nem árulja el. . Erről járta a mondás: ha valaki egy racionális lépést tesz Isten felé. ezért mondtak csődöt minden idők racioná­ lis istenbizonyítékai. (Különös veszélyt jelente­ nek az ostoba kísérleti módszerek és a mate­ matikai statisztikai bizonyítás lehetőségeinek félreértései. az Isten két lépést hátrál előle. amelyet ak­ tuális tudása alapján biztosnak tart. Elvileg egy magasabban szerveződött idegrendszer megis­ merhet egy alacsonyabbrendűt. ha valaki azt állítja. nagyjából azonos fejlettségi szinten lévő intelligen­ cia kölcsönös megismerése? Emberi intellektussal megismerhető-e az emberi intellektus? A ta­ pasztalat azt bizonyítja. és modellekben gon­ dolkodik. Pl. s ezért nem nélkülözheti az esszét sem.) Ezért nő a szakadék a matematikai statisztikai bizonyítást igénylő kísérleti lélektan és a klinikum között. pl. A példa blőd. A biztos tudásnak soha nincs szüksége modellekre.) Mindez na­ gyon fontos segítője lehet a kutatásnak. A megismerő mindig redukciókra kényszerül. így egyaránt lehetnek igazak és té­ vesek. hogy a nem­ zetközi pályaudvar illemhelyéről vett vizelet­ minta az európai átlagvizelet mutatójaként ér­ tékelhető. mert ebben a kérdésben még nem lehetséges a megalapozott állásfoglalás. Földi körülmé­ nyek között a megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől. Vagyis Isten létezésének logi­ kai bizonyítása végül mindig a semmibe mar­ kol. A fejlődéstanilag fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folya­ matainak. Azt a tényt fogadja el. Még egy szempont a pszichológiai megisme­ rés és az igazság viszonyához. Ezért a vallások és az igazi ezoterika. fi­ gyelemről. Fordítva viszont nem igaz.

Eközben kezét chloretillel fagyasztják. O feleljen! M i törté­ nik most veled? . hogy akármilyen mély hipnózisban lévő vizsgálati személy azonnal felébred. . . aminek végrehajtása . Arról a közismert tényről van szó.a Selbstbe ütközik. ha olyan szuggesztiót kap. A klasszikus kísér­ let (több könyvemben is említést tettem már): a Stanford-skála szerint igen hipnábilis férfi. mély hipnózisban teljes anesztézisre kap utasítást.mindig a Personában fejti ki a hatását.Lelkednek azzal a részével akarok beszélni. amit nem tudok hipnotizálni. Akkor azt kérdezi a hipnotizőr: .jungi terminológiában .Miért tűröd? . A hipnó­ zis .Fagyasztják a kezemet. a migrént vagy az infarktust) igen nagy fájdalom­ mal járnak.Mit érzel? .akár bármiféle pszichoterápia . érgörcsök (lásd pl.Mert nem szenvedek tőle! . mert a hirtelen érösszehúzódások.Ö t ö d ik f e je z e t A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei Erről a jelenségről a hipnotizőrök tudnák a leg­ többet elmondani.Nagyon nagy fájdalmat.

így hát nyitott kérdés marad. Szóval. mert akaratlagosan nem felidézhető. Leüti a feleségét. hogy a fájdalom érzékelése belépjen a tu­ dat világába. élvezi is amit csinál. majd megszólal: . hogy épen hagyta azt a kis polcot. Marad az alábbi lehető­ ség: a hipnotikus szuggesztió azt akadályozta meg. majd történik még valami. intuíciónak? Déjá vu-élménynek? Vagy aha-élménynek. még felfokozottabb fázisában már gyilkol. Kivéve. amit tudatosan átél. hogy Füst Milánnak igaza van: az ölés indulata két hullámban jön. egyszóval rettenetes pusztítást végez. Nem illeszthető be semelyik személyiség-modellbe. ledönti a könyvespolcot. hogy mi történik vele. a derekam táján. mert leleplezett! Vagyis leleplezéséig Störr kontrollált maradt az observeur által. Igaz-e ez? Thomas Mannt 70 éves korában tüdődaga­ nattal megműtötték. A konklúzió ebben az esetben az. s szükség esetén beavat­ kozik a cselekvésekbe. A fájdalom érzéke­ lését sem. nehéz mozdulással. amin kedvenc úti órája áll. a lelki folyamatokba. a vitrint. a tuda­ tot nem. De örökké figyel. hiszen a kísérleti személy mindvégig tudta. lerántja a csillárt. aki felel? Sőt. s azt is tudta. Bármit tesz. Lehet. titkos lelki megfigyelőnknél. az óriási tengeri medve dührohamában össze­ töri felesége szobáját. hogy megindul valami ben­ nem. egy rossz mondat vagy mozdulat. ha ebben a játéká­ ban leleplezik. S tudtam. Ezért nem bíztam én soha az emberi termé­ szetben. s azt tapasztaltam. Mert játékos. hogy most már ölni fog. A felesé­ gem története című regényében Störr kapitány. Tudta. Ki az. erős felindulásban elkövetett gyilkosokat. egy ideig nézi az őrjöngő férjet. mint a barom. S akkor megjegyzi: Ezért nem bíztam én soha az emberi természetben. Bármit tesz.Hagyja abba! Minek játssza meg magát? S akkor éreztem. Jobb híján elnevezték observeumek. No de tudat-előttesnek (tudat-alattinak) sem nevezhető. hogy a nem tudatos tudást nevezzük utólag megérzésnek. a földön fekve. hogy most megölöm. él­ vezi is amit csinál. ami állítólag csak a pszichológusok lelkében fordul elő? Ez a nem tudatos tudás megint csak nehezen helyezhető el az ember lelki struktúrájában. Mert játékos. Először még ár­ talmatlan. amit mindig magá­ val visz tengeri útjaira. tudatosodjon. elakadtunk az observeumél. hogy az ember csak attól szen­ vedhet. (Erről a történetről szín4 . hogy az observeur létezését Füst Milán is fölfedezte. Kivéve. mindenről tud. ha ebben a já­ tékában leleplezik. hogy a hipnoti­ kus utasítás mit bénított le? Mint látjuk. mint a majomé. mint a majomé. Érdekességként megjegyzem.P o pper P ét e r 38 39 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS . mit tesz. a tudat spiclijénél. S közben észreveszi. valószínűleg ő ébreszt a Selbstet sértő parancs esetén. Eredetileg semmiképpen nem része a tudatnak. hiszen utólag nagy fájdalomérzés lé­ tezéséről számolt be. E regény hatására egy évig vizsgáltam ún. A regényben ez történik: a feleség. s akkor az indulat máso­ dik.

. Mi azonban tovább töprenghetünk Descartes és Sartre vitáján. az én el­ képzelésem stb.tehát ítélkezésem ön­ magam felett) tönkremegy. akár rossz híre­ ket. azaz nem tudott arról.ha van . és Buddhával egyetértve tagadja az ego önálló létezését. a belső és a külső világ érzékelése nél­ kül. Az emberi tudat az azonosulásokból és az el­ különülésekből keletkezik . világnézet. mintsem bölcselmetek Álmodni képes. s arra a következte­ tésre jut. politeizmus esetén kozmikus tuda­ tok.” Sok idő elteltével Sartre eltöpreng ezen az ál­ lítólagos birtokviszonyon. oly idegen.). Több dolgok vannak földön és egen. mert valamiről többet tud nála.egy kozmi­ kus tudat. Például mindig öröm­ mel pletykál. emberfajtából. Az Ego érzi saját labilitását. Hamlet: H át üdvözöld. mint amilyen nagy kínok átélése után szokott létrejönni? Mit kezdjünk ezekkel az ellentmondásos. vagy . akkor megszűnik az én létezésem is. az én szerelmem. A lényeg számára ugyanis az. el­ méletileg sehová be nem illeszthető. Holott a műtét alatt semmiféle fájdalmat nem érzett. vagyoni helyzetből fakadó.. az én bánatom. és önreflexió . tudás. illúziónak tartja. kell lennie egy Én-nek. A tudat nélküli állatnak nincs Én-je sem: ha a tudatom (önkonstatálás . továbbad akár jó. Horatio gyanakszik: Horatio: . szo­ ciális státusból. vallás stb.D e mindez oly csudás. ezt ismételgette: Ja j. mint idegent szokás. tehát vagyok”. megszűnik. Az elkülönülés érve lehet szellemi (pl. valamilyen helyzeti vagy szellemi fölényt keres a maga számára. Tanácstalanságunkban Hamlet királyfihoz fordulunk. hogy amikor a telje­ sen fájdalommentes orvosi beavatkozások (mű­ tétek) után a beteg magához tér. és ezért folyton megerősí­ tést. hogy az adott pillanatban fölényben van a másikkal szemben. Tehát léteznem kell. Hogyan szenvedett mégis tudatos meg­ élés nélkül? S hogyan lehetséges az.) Amikor az altatásból magához tért. Sartre itt betéved a távoli Kelet bölcseletébe. mint hogy elhall­ gat.P o pper P ét e r 40 41 A TUDATOS és a n e m t u d a to s t u d á s tén írtam már. Horatio. hogy itt egy azonosság művi szétszakí­ tásáról van szó: a tudatom én magam vagyok. hogy fáj va­ lami. empirikus lélek-tapasztalatokkal? Ha létezik lélek tudat nélkül. akkor marad a halottak hallgatásának spirituális ma­ gyarázata. Ezek szerint az em­ ber egy földi tudat. olyan álla­ potban van. aki gondolkozik.tanítja Tolle. Isten . Itt Horatio nem tehet mást. A nyelvi kifeje­ zésben ez a birtokviszony állandó: „az én lá­ bam.tehát létezésem észrevevése. a meggyötrött. a reagálás minden lehetősége nélkül. lehet a származásból. nagyon sokat szenved­ tem. Decartes közhellyé vált mon­ dása és alapvető meggyőződése a „gondolko­ zom. birtokosa és létrehozója gondolataimnak. kimerült ember benyomását kelti. Amikor barátjának Horatiónak be­ számol találkozásairól apja szellemével.

a másik ember feletti fölény igényét szüntették volna meg magukban? Sikerült volna végzetesen meggyengíteni magukban az ego hatását? A leg­ újabban már nem is társadalmi eredetűnek tar­ tott. Mégis marad egy kérdés: egy Isten nélküli vi­ lágban fenntartható-e a spirituális lélekfelfogás? . keserűségének. Vagyis ahol az emberi viszonyokba beavat­ koztak az érzelmek s főként az indulatok. egyedül a „vették a fáradságot megszületni” alapon fölényt adnak minden tehetségtelen és ostoba senkiházinak a más születésű ember fe­ lett. hogy a fennmaradásáért küzdő másik ember Egojának a hangját hallod. Most nem is beszélek a politikáról vagy a nacionaliz­ musról. Ezek az azonosulások és elkülönülések. po­ zitív megkülönböztetésül azoktól. születtek. Gya­ kori baj. magyarok stb. az elle­ ned való fenyegetés és támadás néha oda vezet.P o pper P é t e r 42 43 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS éppen a testi adottságok határozzák meg a „más vagyok. Ugyanilyen szerepet tölthet be a panaszkodás. mert nincs már rá szükség. A szeretet vallása a „szeresd felebaráto­ dat. (Holott soha nem járt a Mindentudás Egyetemére.” alapján történő azonosulás. mint tenmagadat”. hogy te is agresszív védekezésre kényszerülsz. a cse­ lekvések főként gyilkosságba torkollottak. pechjeinek hirdetéséig egészen az egyének vagy csoportok gyűlöletéig. hogy a negatív diszkrimináció. S ennek az attitűdnek az ellenpontja: a „mi kutyánk kölyke” alapon történő elfogadás. a tao vagy Kung Fu-ce köve­ tőinek. A hatalom. akár egy vezérürüről. Ezért Isten a mindentudó és mindenható ha­ talom az ember és a világ felett. má­ sokkal összehasonlítva a saját élet kudarcainak. politikai viszonyok állandó keserű kritikája. De Mózes lejön a hegyről. akkor semmibe foszlik az Isten is. Az Egónak ezekre a gyűlöletre. Ennél többet csak a szeretet nevében öl­ tek. Feltűnik viszont. kommunisták. a konfuciánusok soha nem gyilkolták meg vallási ellenfeleiket. És az arany­ borjút látva azonnal megölet három és félezer embert. mint te” érzését. A történelem azt bizonyítja. vagyis a te Egód is erősödni kezd . sőt „szeresd ellensége­ det” jézusi paranccsal kezdődik és az inkvizíció­ val folytatódik. zsidónak.a vereség kettős. amelyeken Thomas Mann sze­ rint az emberi viselkedés alfája és ómegája van leírva. Nehéz ügyek. hogy a közöny nevében soha senkit nem öltek meg. megvetésre csábító hangjaira. a „mi fradisták. a taoisták. minden teljesítmény nélkül. zsidók. a fölény és az erő kultusza. ne reagálj! Egy idő után rájössz. fasiszták. Ezért nincs Istenük a buddhistáknak. hanem biológiai gyökerű igényt a hierarchizáltságra? Hiszen a fölényt és a hatalmat mindig a tudástöbblet és a hatékonyság jelenti. A buddhisták. ha lehetséges. homosze­ xuálisnak stb. akik cigány­ nak. orosznak. négernek. köztük a Ne ölj! parancsa. kezében a törvénytáblákkal. akár egy fejedelemről van szó. hogy emberek millióit ölték meg a gyűlölet ne­ vében. az életkörülmények.) Ám ha semmibe foszlik a hatalom.

re­ zeghet. Ám a megformáltság nem feltétele a létezésnek. A hang­ képzés speciális formája a rezgés. Tehát kell va­ lami materiális eszköz. pl. akkor láthatatlan. néha tárgyias természete van. Tehát a lát­ hatatlanság nem zárja ki a létezést. A hallhatóság is mozgáshoz kötött. mit lehet kutatni rajta. hanem a vallás fogalomrendszerébe tartozik. vagy hatásuk miatt létezésük bizonyítható. ami mozgásra képes. Tehát lehetségesnek tartja a belső látás (lá­ tomás) és a belső hallás (elhívás) megtapaszta- . a semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközökkel. a pszichológia szempontjából? H a t o d ik f e j e z e t A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói Három és félezer évvel ezelőtt a habiru Ábra­ hám élménye-ötlete volt a láthatatlan Isten.P o pper P é t e r 44 Van-e halhatatlan lélek? Van-e halandó lélek? Mint önálló és szabad (indeterminált) entitás kívül áll-e a materiális oksági összefüggéseken? Ha igen. ha nem alkot formát. Az űrben. Ábrahám nagy találmánya tehát a hit a nem fizikai értelemben vett látás és hallás létezésé­ ben. Az ember csak formát képes meglátni. ha nem formáról verődik vissza. Kicsinységük miatt az elemi ré­ szecskék vagy a vírusok is láthatatlanok. Mozogni képes: néha hullám-. száguld a semmiben. S ha így lenne. tehát fizikai érte­ lemben nem is hallható. ám műszeresen láthatóvá tehetők. Ha Istennek nincs formája. Mert a fény akkor is látható. akkor mégse a tudomány.

Ebből következik az érzékelhetőn túli. min­ denféle fájó érzelmet. . Ezeket a jelensé­ geket viszont nem lehet a fizikai létezőkhöz hasonlóan kezelni.Miért vitted át azt a lányt a karjaidban. szerelmet. Tanzan és Ekido vándorlásuk során egy meg­ duzzadt. amikor már esti nyugovóra tértek. sehol nincsenek.polgári szemmel akár kedvező. Szerinte. vagyis hogy amíg a gyógyszer hatása tart. Minket azonban az egészségesnek tartott ember lelke érdekel. amelyek már rég szétomlottak a múltban. hiszen önmagukban már semmi erejük. tehát végső soron képes együtt élni a kórfolyamattal. A pszichológiának ehhez attól kezdve lesz köze. . Lehet-e a végeredmény . pl. gyógyszerekre.P o pper P é t e r 46 47 A LELKI JELENSÉGEK . A partján egy szép lány tétovázott.mentségedre legyen mondva . betegséget szünteti meg. mindeddig hiába. hogy kölcsönhatásban állnak fizikai. hanem annak érzéke­ lését.Te még mindig cipeled? Barátom! Mit cipelsz magaddal éveken. gyűlöletet . de néha gondolatokat is. Szemléletünk Newton totális determinizmusából táplálkozik. évti­ zedeken át. Cipeljük a múltunkat. testi jelenségekkel. De hát kisebb-nagyobb mértékben valamenynyien így érzünk. Végül is erre alapoz Freud elmélete is a múlt. tőled kap­ ják energiájukat. jelentőségük nincs. akár kedvezőtlen . Öt óra elteltével. Persze .akár százezer évekre előre megismerhetnénk a jövőt. A lelki funkciók közül egyedül az emléke­ zés és a tudat került gyanúba: Vajon nem őket nevezzük-e léleknek? Egy taoista legenda szerint két szerzetes. annak ellenére sem. hangulatot. sőt néha már a múltunk cipel minket. szeretetet. ma­ gadhoz ölelve? Nekünk szerzeteseknek tilos ilyet tennünk. széles patakhoz értek. félelmet. bántó gondolatokat. és átvitte a patakon. s időlegesen reagálnak testi be­ avatkozásokra. megbántásokat. csak a te lelkedben élnek tovább. a gyerekkor döntő szerepéről a személyiség. sérelmeket. a ka­ rakter alakulásában. lásának lehetőségét.tehát leginkább érzelme­ ket. organikus.mégis vonzó? Ezért ismétli meg az ember olyan sokszor a negatív feed-backkel figyelmeztető hibás viselkedés .Azt a lányt én már órák óta letettem . Éppen a magyar Szondi Lipót kezdett komolyan foglalkozni az elképzelt jövő. nem szenved. Tanzan a karjába emelte a lányt. amikor napról-napra „újrama­ golod” őket.ezt tanultad a pszichológiától.felelte Tanzan. a cselekvés és a viselkedés végeredményé­ nek (a finalitásnak) determináló hatásával. sarat hömpölyögtető. Ekido kifakadt: . szem­ mel láthatóan a kimonóját féltette. ha pontosan ismernénk minden apró anyagi részecske helyzetét és mozgását . szorongást. a szellemi létezés jelenvalóságá­ nak feltételezése. amikor az ember képessé lesz nem látható és nem hallható belső történéseket érzékelni: nemegyszer a látás és hallás analógiájára pl. A gyógyszere­ lés legtöbbször nem magát a lelki jelenséget. ezt keressük. tudatossá válását. hatá­ suk is semmivé vált. Te táplálod.

mert leveszi az elítélt válláról az önmagáért való felelősséget. hogy soha többé. de most hívták fo­ cizni. Mindegyik kísérleti személyre galvanikus bőrreflex-mérőt szereltek. de erős indulatok. könnyedén megismétel negatív eredménnyel végződő hely­ zeteket.. jelezve a szorongást. Te­ hát fokozottan csábulékonyak. Készítettek egy labi­ rintust.. Ezek tilos utaknak számítottak. és elmegy. hogy felépít egy egzisztenciát.nem szeret. Tehát gyenge érzelmek. vagy mással folytatott. hogy Cleckley ír a „pszichopata bájról”. mint a múlt tapasztalatai alapján anticipált jövőnek. Azok az utak. amíg újra megbukik. amellyel gyakran el tudja bűvölni környezetét. Ha valaki fémpálcájával hozzájuk ért. Például régen volt. kiszolgáltatott helyzetével. Néhányan (kb. Valahányszor ilyen pirossal jelzett tilos úthoz értek. úgynevezett várakozási hullámot. A csoportok viselkedése: Egészségesek: többségük betartotta a konven­ ciót. konfliktusait? Pl.14 %) mégis egyet­ len egyszer óvatosan megérintették a tilos utat.P o pper P é t e r 48 49 A LELKI JELENSÉGEK . A labirintusban áram keringett. hasonlót ahhoz.. Pl. De két óra múlva hív­ ják egy betörésre. Három csoport versenyzett: lelkileg egészsé­ gesek. Ekkor félrelöki a példákat és beáll a csa­ patba csatárnak. konfliktusokat. hogy számtanból megbukott. Az életvezetési törések azt je­ lentik. soká lesz még. néhány napig nem jelenik meg a mun­ kahelyén. amelyekkel a patká­ nyok tanulási képességét is vizsgálják.. . Mert nem szorong a kudarcoktól. lassú. kriminálisok.nem szorong. hogy EEG-vizsgálat köz­ ben azonos idő elteltével ismételten elindított hanginger (kellemes hegedűszó) egy idő után létrehoz egy új. neurotikusok. azután minden ok nélkül szétrom­ bolja. A pszichopátia problémáját megpróbálták kí­ sérletileg is megközelíteni. Cleckley amerikai pszichológus leírja a (pszichopátia) szociopátia tizennégy jellegzetessé­ gét. . Az agy felkészül az új inger fogadá­ sára. A szabaduló bűnöző megfo­ gadja. . Ezek közül a legfontosabbak: a személy . Figyelemre méltó. Érdemes megemlíteni. amelyek nem voltak szigetelve. Emberek fémpálcikákkal „haladhattak” végig a labirintu­ son.indokolatlan törések vannak az életvezetés­ ben.nem tanul. még a börtön is csábító lehet a maga teljes alárendeltségével. elkerülte a tilos utakat. vagy egy kapcsolatot. hogy a várakozási hul­ lám kisgyerekek és visszaeső köztörvényes bű­ nözők esetében nem hívható létre. katonai drilljével. a galvanikus bőrreflex-mérő jelentősen kilengett. Az ő esetük­ ben a jelennek mindig erősebb a hatása. Ezt használják ki a szélhá­ mosok. Ezért nem tanul a ta­ pasztalatokból. áramütést kapott. szerelem nél­ küli szexuális viszonnyal alázza meg partnerét. . Pszichofiziológiai szempontból jelentőséget tulajdonítanak annak. piros jel­ zést kaptak.

Az eltérés: ha szemük láttára kikapcsolják az áramot. Lassan körvonalazódik egy újabb süppedős terület kontúrja: a tudomá­ nyos értékű prognózis lehetősége. Ha egy hatalmas téren a tömeg­ ben pánik tör ki. Úgy vagyunk az akár a külvilágban. amelyek gondot okoznak a mai pszichológiának. akár a sa­ ját belső világunkban létező. hogy mekkora az áramütés. Ennek elérésére minden koc­ kázatot.tudatos projekció eredményének tartja. hogy Buddha nyomán a tudattal azonosítottuk. amikor is az ember . A múlt tényleges determináló hatásának fir­ tatása közben felmerül egy logikus kérdés: elképzelhető-e olyan helyzet. tehát tudják. Ekkor „tudatta­ lannak” hívják. amikor egy jelensé­ get (pl. A galvanikus bőrreflex tanúsága szerint nem érezek szorongást a tilos utakhoz közeledve: az áram­ ütést vállalva átmennek rajtuk és győznek a ver­ senyben. a viselkedésünket) csak a jelen történé­ sei determinálnak? Például ha egy kis darab parafaszemcsét egy lábos vízbe dobunk. s a vi­ zet melegítjük. vagy a külső világból szár­ mazó projekció az ember leikébe.P opper P éter 50 51 A LELKI JELENSÉGEK . Freud ezt az elképzelést pontosítva. hogy mielőtt megszületne. Elmagya­ rázzák neki. És a hisztéria? Vagy az őrület? Talán akkor is előállhatnak ilyen helyzetek. kudarcot. s az emberek rémületükben össze-vissza rohangálnak. mint az egészségesek. minden egykori szándék. a győzelem. de ilyen zsenge korban még soha nem kérdezi meg: hogy került oda? Mi sem kérdezünk tovább. hiszen nem is az Istent keressük. mint a kisgyerek a születéssel.rezonábilis lélekkel. a parafadarabka mozgását kizá­ rólag az határozza meg. most is az Istentől indultunk és a kísérleti laboratóriumba érkeztünk. Kriminálisok: számukra a legfontosabb a si­ ker. hogy áramütés semmiképpen sem ér­ heti őket. Útköz­ ben legfeljebb próbálkoztunk: a lélek homályos fogalmát azzal akartuk megtisztítani. lélekteremtő Is­ tennel. hogy az Isten fogalma az ember projekciója-e a külső világba.szorongása. Neurotikusok: egyetlen eltéréssel ugyanúgy viselkednek. Ez a racionális ok nélküli szorongás a legfontosabb neurotikus tünet. akkor is szoronganak. hogy kikkel ütközik össze. kiszolgáltatott­ sága csökkentésére . Mint annyiszor. hanem a léleknek azokat az in­ goványos részeit. s csak a jelen történései határozzák meg a viselkedést. a vallást . amikor közömbös lesz a múlt. szel­ lemmel ruház fel minden. mert kíváncsiak voltak arra. büntetést vállalnak. először a mama hasában van. Emberi viselkedésre vonatkoztatva talán ilyen a pánik.gyermekkori élmények nyomán . amikor a Tibeti Halottaskönyvet elolvasva kijelenti: mindegy szá­ mára. Istent. Hiszen min­ . Jung is ezen az ösvényen jár. a közéjük hajított lég­ gömb mozgása ugyancsak kizárólag attól függ. Ezt elégedetten tudomá­ sul veszi. az emberi sors iránt közömbös természeti jelenséget. hogy a gyorsuló moz­ gású molekulák közül melyikkel ütközik. félelmei.

Egyedül Heller Ágnes próbált meg vála­ szolni.Az iszonyat csendje.A bűntudat csendje. Ke­ ményen fogalmazva: látjuk a jövőt? Jósoljuk a jövőt? Tévesztjük a jövőt? Hazudjuk a jövőt? Mit sejthetünk arról. Neki is utólag! Nem ak­ kor hatott ez a bűntudat. mind az ezer világ elpusztul? —Elpusztul. amikor kikötőikben a . ha nem tud arra válaszolni.. A buntudat csendje Kinek van itt bűntudata? Legfeljebb az európai humán értelmiségnek.A szégyen csendje. Mozgása lehet gyorsabb vagy las­ súbb. Szerinte a hallgatás oka a szégyen! A szé­ gyen pedig csendet szül. mozdulatlan nem lehet. egyénileg és társadalmilag? Egy zen mestert nyúz a tanítványa: . ..hallgatnak. —S jön utánuk másik ezer? .köztük a szo­ ciálpszichológia is . H e t e d ik f e je z e t Láthatod-e a jövőt. Négyféle csendről be­ szél. . ha nem látod a múltat? Mérei Ferenc mondotta 1946-ban: Hallgasson a szociológia és minden társadalomtudomány.P opper P é t e r 52 den lelki jelenség dinamikus: valahonnan vala­ hová tart. egyaránt jelenthet fejlődést vagy visszafej­ lődést. . hogyan alakulhatott ki Krisztus után 2000 évvel embermészárszék Európa közepén? S a társadalomtudományok . amelyek letörölhetetlenül tapadnak a ho­ lokauszthoz: .És jön utánuk másik ezer.Az értelmetlenség csendje. Válasz helyett áltudományos nagyképűséggel körülfecsegik a kérdést. hogy változásai merre felé viszik az embert.H a fellobog a nagy központi tűz. de statikus.

ha felharsan az uralkodni vá­ gyó ősi teuton kegyetlenség és embertelenség harsonája? A baj leginkább az. hogy az életet Isten lehelte az élettelen anyagba? Az em­ berben az Isten az élet. én Goethe és Schiller nyelvén beszélek .válaszolta Wemer. de nem csapta fejbe. a kre­ matóriumokat bocsátani Európa vezető kultú­ rájú népének? Ki jogosult hatmillió megkínzott halott nevében a megbocsátásra? Vajon mennyi idő elteltével lehet elfelejteni. amikor sokallták. amikor nem bombázták a deponá­ lási vasútvonalakat.e a jö v ő t . nem volt pápaság és császárság küzdelme. amikor az ősember féktelen dühében üvöltözött a másikkal. Freud szerint akkor kezdődött az európai ci­ vilizáció.P opper P é t e r 54 55 L á th a to d . hadonászott a bunkójával. Az ítélkezés. hogy ezeket a kérdéseket nem a németség teszi fel . hogy azon­ nal megsemmisül.írta József Attila tíz perccel Auschwitz előtt. Ez volt a fordulópont. később vállvonogatva vál­ lalja.Kérem. ha az ember nem fordul ezoterikus magyarázatokhoz.mint ahogy a Szent Oroszország is jobbadára hallgat a gulágokról. Három olyan történelmi fordulópont. az a mű­ veltség. A tisztességes polgár erkölcsi és pszichológiai mozgalmai az ember jogos és neurotikus bűn­ tudataira próbáltak enyhítést találni. Ő a modem társadalom legundorítóbb férge. itt ne beszéljen Hitler és Göring nyel­ vén! . német földről menekülő zsidókkal visszafordul­ tak a hajók. a megsemmisítő lágereket. hogy zsi­ dókért teherautókat adjanak cserébe. léte­ zését tagadta. Ám vajon 1933 óta lehet-e még Goethe nyel­ vén beszélni? Vajon lehet-e a holokauszt után verset írni? . nincs helye a bűntudatnak sem. Ám ha nincs bűn. De Németország? Érthetetlen.Kérem. Vajon meg lehet-e a nácizmust. aki kezdetben bűntudat nélkül ugyan. De Oroszország kulturálisan soha nem tudott valóban európai néppé válni. hallgat véres munkájáról. Bizom.kérdezi Adomo. ami telje­ sen átformálta Európa szellemi és erkölcsi éle­ tét. Megszületik a mosolygó hó­ hér. de engedve a közgondolkozás nyomásának. náluk nem volt reformá­ ció. Isten ellenfele. a Moszk­ vába emigrált író a metrón valakivel németül beszélgetett. Hol van már ez a civilizált idő? Hol van már a tudás. Istentől elszakított társadalom elkezdte kikerülhetetlen morális lezüllését.. Ám a mo­ dern tömeggyilkosok magát a bűnt nem ismer­ ték el. ugrált. karóba mm húznak ma már.. hogy milyen vé­ kony rétegnek bizonyult az a kultúra. amikor a transzcendenciától. Rászóltak: . Miért? Mert nem volt orosz reneszánsz. hisz mint elődeinket. A szé­ . Vagyis aki az élet ellen támad. amelyről bebizonyosodott. aki már útban van a hatalom felé. . a felelősségre vonás jogát tagadta. A szégyen csendje A második világháború alatt Wemer. A modem gazember a bűn lehetőségét.

hazudj tetszésed szerint. csalj. Emberi teste. Indiában Síva papok magyarázták nekem. aki egyet is megszeg e parancsolatok közül. az vagy imádkozik. és az állatok kerüljék el azt a helyet. gyen a többi valóban európai nemzetet kínozza. az ínségesség helye. De átkozott.. ma már ismételten a „meg nem tör­ téntté tevés” infantilis mágiájával próbálkoz­ nak. Megtörtént. és ítéli hallgatásra. mint az éjszaka. O. a művészek és pszichológusok örök vágy­ fantáziája az egyenrangú. Ennyi.írja Thomas Mann A törvényben a Tízparancsolat­ ról. század második fele óta egyre több olyan ember születik. Nálunk? Egy Izraelbe menekült zsidó férfi mondta: „Megdöbbentő. aki az mondja. A misztikusok hirdetik.amelyekre az ember szellemi szabadsága ad lehetőséget . ha a nevét kiejti és köpjön a világ négy tája felé. akinek nincsen lelke. hogy csak a kőtáblákra.P opper P ét e r 56 57 L á th a to d . a sző­ nyegbombázások alatt elszenvedett halálhoz ve­ zetett. hogy a két világháború nem volt bent az emberiség karmájában. csak indulata. Kezdem azt hinni. . ahol betapos­ tam. a frontokon.kézbe kéz és szembe szem. S amíg a jövőtől eliszonyodó maradék hu­ manisták Pilinszkybe kapaszkodnak. amelyik a gázkamrákban. csak indulatai. hogy a Föld megint Föld le­ gyen. hogy a keresztényekben mennyire nincs mélysége a Sódnak. aki kitalálta. hogy még a f a ­ natikus antiszemitákban sincs a zsidógyűlöletnek mélysége. vagy ámít kiáltja Melinda az előtte térdre boruló. Az értelmetlenség csendje .a római jogal­ kotók büszke utódainál . Ki volt az első szamár. hiszen az ember szíve eredendően gonosz! De aki csak ennyit tud. az ostoba.e A JÖVŐT . és száztizenkét öl mélységbe taposom a himpellért. mert semmit sem tud Isten és ember szövetségéről: „És betaposom őt. de érzelmei nincsenek. Ezoterikus magyarázat? A nácizmus sátáni inspirációja. értelme van. és hidegség fogja körül a szívét annak. Sőt a kiónnak sincsen. ” Sőt. sze­ relmes Ottónak. Ezek a karmikus kisiklások . Olyan karma nem volt. Nem tévedtek sokat. Az iszonyat csendje Ez az emberi viselkedés alfája és ómegája . de mégsem a gonoszság mezeje. hogy a 19. hogy a szavak érvényesek. . a szimmetrikus kap­ csolatokról.. mert tudja. Övék a jövő! Ők lesznek az urak a jövendő lágerek fe­ lett. szörnyű. ” A sci-fi írók írták le először a robotokat. Nosza ölj. És ne hidd. aki meg­ hirdette: irgalomra van szükség. és a madarak ne szálljanak el fölötte.minálunk így szokta a szerelmes: aki itt Letérdel.ilyen előfordulhatott. Letagadják. A zsidókérdés a maga tel­ jes valóságában csak zsidók számára létezik. hogy nem érvényesek.a mai élet legaggasztóbb jelenségei. hanem a te véredbe és húsodba is bele vannak írva. és az ember mossa ki a száját. hogy nálunk . Emberek milliói haltak nem karmikus halált.

igyekszik megfosztani emberi voltuktól. félelmet akar kelteni. Ahol különbsé­ gek jelennek meg ember és ember között. hanem dé­ moni akció. hanem a démonok biro­ dalma. A nácizmus és a sztálinizmus démonizálódása teszi feldolgozhatatlanná. méghozzá mi­ niszteri felügyelet mellett. ismerőseik. Például ha egy hatalom tart egy embercsoporttól. szépnek. szépek. erősnek. aki önmagáról azt hirdeti.Ha élvezi mások szorongását.ez emberi-politikai go­ noszság. És mégis. barátaik. Tehát az agresszivitás mindig ellen-agresszivitást szül. ak­ kor következetesen végrehajtotta embertelen tervét. hogy „adok. hiszen a hazájukban vannak rokonaik. az elismertségre? Valóban? Az emberek egyenlően tehetségesek.. Önmagát a határtalanságig képes gerjeszteni. szeretette méltónak. . Ha előzőleg külföldre szállítja (depor­ tálja) őket . akitől elveszek ”? Viszont az egyenrangúság vágyfantáziája még­ iscsak vágyfantázia marad. .ez már nem emberi. hogy minden ember egyenlőnek születik? Egyenlően okosnak. elveszek.ez emberileg érthető megelőző in­ tézkedés. s vele az agresszivitás. amely törekvéseinek útjában áll. a tör­ ténelembe nem beilleszthetővé mindazt ami megtörtént. éhezteti. De ha a halálra szántakat megalázza..P opper P é t e r 58 59 L á t h a t o d . hogy örvény- jellegű. akik a védelmükre kelhet­ nek. Ha idegenbe érkezve mindet legéppuskázza. az engedetlenségtől és meg akarja azt előzni. Milyen esélyt? Esélyt a társadalmi érvényesülésre. okosak? Tévedne a felettünk trónoló jóságos nagy­ apó. az anyagi javakban való részesülésre. erősek.Ha el akarja pusztítani az útjában álló aka­ dályokat vagy embereket. hogy visszaüthessen. amely csak az alkalmat várja. amikor kikászálódnak a vagonokból. a mindig célját tévesztő agresszió. .Ha kisebbrendűségi érzése leküzdésére fö­ lényt. A mindig értelmetlen. . S végül látni kell.Ha hatalmát gyakorolva fél az ellene való támadástól. szenvedéseit. Mikor lesz valaki agresszív? . hogy az ember alatt nem az állatok világa terül el. a sikerre. és el akarja pusztítani . hogy tűzzel nem lehet tüzet oltani. ha valaki remény­ kedni akar a reménytelenben. tehet­ ségesnek. és éve­ ken át kínozza . Tehát egyenlő esélyt kell mindenkinek kapnia. barakkokba zsúfolja. aki­ nek adok. mezte­ lenre vetkőzteti.e a jö v ő t . Erre mondták a régiek. A másik baj az agresszivitással. ott előbb-utóbb felbukkan a hatalom kérdése. amely racionálisan ellenőrizhetetlen.

érdek. a tapintatot elutasítják. de nincsenek egymással szerves kapcsolat­ ban. a kisebbségeket. . soha nem vizsgálja keletkezésének körülményeit. logikai meggyőzést. 3. és bűnbakokat képeznek belőlük. A meg­ értést. a konvencio­ nális gondolkodás. atavizmus vagy mutáció? Most mutasd. Elutasít minden érvelést. meg mit tudsz. A legelső. a másképp érzőket és gondolkodókat. a megértő elfogadást tartja. 2. amit mindig a megvetésre és gyűlöletre méltó gyengeség jeleként értékel. sőt ellentmondások is lehetnek közöttük. az erőszakot emelik piedesztálra. Ez ragaszkodást jelent min­ den elsajátított értékrendhez. Ellenté­ tének a toleranciát. Világszemlélete merev ítéletekből áll össze. karakter. pszichológia! 1. Meghunyászkodás a hatalom és a tekintély előtt. a más fajtájú em­ bert. A hatalmat tényként fogadja el. eszmevilága nem fejlődőképes.N y o l c a d ik f e j e z e t A terrorista lelke: meggyőződés. ami szembetűnik. Agresszivitás. amelyek inkább egymás mellett létez­ nek. Megkeresik a gyűlöletüknek megfelelő tárgyat.

ők. ringó tunyaság. őket vádolva azokkal az indulatokkal. ennek során az agresszivitás válik uralkodó karaktervoná­ sává. 4. a tettek. 6. hamar eltolódik kényszeres irányba. a terrorista. ezt tekinti életét szervező elvnek. a vezető-követő. a torreádor. hogy a lét láncolatából valami igazán mosolyosat kifelejtettek. 7. azt mutatják. és a többi is itt-ott és többször is. Saját sorsalakulását egyre inkább transzcendens erők hatásának tu­ lajdonítja. 8. a szorgalmas pár kis kunyhóban idilljét. A le­ mondás és az áldozat tragikuma nem szerepel a megszállott. Devecseri Gábor Bikasiratója jut az eszembe. védeke­ zésképpen. ami az idők során erősen agresszív karaktervonássá mélyülhet. Ezt a jellemvonást tudattalanul rávetíti el­ lenségeire. fasiszta. amely ellen sátáni törekvések lépnek fel. súlyos személyes károkat okozva életében. de amik itt rögzítettek. akiket ezüst zuhataggal —valamint a bikát megilleti ugyanaz a könny” A bika. egyéb perverziók.P o pper P é t e r 62 63 A TERRORISTA LELKE . Vagyis akarata ellenére kettős és ellentmondá­ sos helyzetbe kerül: egyrészt győztes. vallási fanatiz­ mus által kialakított meggyőződés irányítja. az erős-gyenge. ezzel az attitűddel tud érzelmileg azonosulni. sőt a homoszexualitás sem. 5. Félek erről írni. ” Végül is felelnem kell. jótékony lusta közöny. A keveredő merev előítéletek gyakran idéz­ nek elő szexuális zavarokat: szigorú erkölcsi ítélőszéket tarthatnak mások felett. amikor a torreádorokról ír: „ők. a nemi erőszak. a gyil­ kos és az áldozata ugyanabban a komoran sivár világegyetemben élnek. nehogy a részvét minimális rezdülését is felkeltsem a terrorista iránt. társadalmi szuggesztió. akik egy életüket a porondra lökték. amelyek saját magát jellemzik. . rögeszmék kultiválásába. a vezető. kiknek hadi-táncát föl nem válthatja már nyugalom. er­ kölcsöt romboló szándékait honorálja. de néha nem idegen tőlük a promiszkuitás. és a kemény imponál. megtalálja mielőtt történelem vagy betegség rácsap. az erős. hogy minden győzelem rengeteg lemondást és áldozatot követel. Az uralkodó-alávetett. Ugyanakkor gyakran ellenségeiket vádolják fan­ táziájuknak megfelelő nemi aberrációkkal. Pedig mégis ott lappang benne a tragikum lehetősége is. fanatikus terrorista életképében. Hol esik mégis gödörbe a terrorista? Ott. kommunista ideológiáknak a polgári rendet. a mártír. Az eredetileg merev gondolkodás. „eszi a lovag két tusa között gondos szeletekre vágva a dinnyét. Világnézetében az etnocentrikus. hogy nem számol azzal. másrészt áldozat egyszerre. a férfiasan kemény és a nőiesen lágy értékminőségek között számára mindig az uralkodó. A terroristák nagy részét nevelés.

az ősi társadal­ mak agresszivitása. Az ősi bibliai példa: Izsák (jelentése: neve­ tés). Áldozat: akit vagy amit feláldoznak. A sztori: Abrahám (jelentése: a sokaság atyja) felesége. aki tovább viszi az Is­ tennel kötött szövetséget. a későn született gyermek feláldozása. De embersiratót igen! K il e n c e d i k f e j e z e t Az áldozathozás értelme és értelmetlensége Aldozathozás: lemondás érzelmi (legtöbbször szeretet vagy félelem) vagy erkölcsi (esetleg val­ lási) okokból valami számunkra fontosról. értékképzése. Mint már említettem. csak éppen nincsen lelkűk. Áldozó: aki áldozatot hoz. elengedése valaminek. vagy kielégültebb lehetne az életünk. boldogabb. aki feláldoz valakit. Ám amikor Ábrahám már a századik éve felé közeledett. Terrorista. Sára (jelentése: hercegnő) meddő volt. Pontosabban nincsenek érzel­ meik. csak indulataik.vagy robotsiratót semmi­ képp sem írnék. amely Ábrahám utódait nagy néppé teszi. Még nem a terroristáké vagy a szaporodó robotoké. A robotok áz ő megjelenéseik az írói képzeletben és megérzés­ ben. Ezért soha nincs bűntu­ datuk. idegen) nevű egyip­ tomi szolgálóját is. ez nem kizárt.P opper P é t e r 64 Az atavizmusban nem hiszek. sikeresebb. Isten áldását. ér­ tékről. s ennek meg­ felelően viselkedéskultúrája egészen másmi­ lyen. De hát ez a világ ma még főként a mi vilá­ gunk. az ezoterikusok egyre gyakrabban beszélnek egy új embertípus megszületéséről és gyakorivá válá­ sáról. aki az Izmáéi (jelentése: Is­ ten meghallgat) nevű gyermeket szülte neki. lelkiismeretfurdalásuk. amitől jobb szín­ vonalú. mint mi. hogy legyen elsőszülöttje. akik éppen olyanok. a nevezetes . Ezért Sára kérésére Abrahám feleségül vette Hágár (jelentése: bujdosó. vagy va­ lamit. Kialakulóban lenne egy új emberi mutáció? Nos. és az ugyancsak nagyon öreg Sárában már „meg­ szűnt az asszonyi természet”.

saját szűk érdekein. és biztatására Ábrahám gyermekével. hogy egyik fia Midián a midianiták (midjaniták) ősatyja lett. Isten áldását.Ábrahámnak nem volt fontos az újabb házasság.az elsőszülöttségi áldás biztosítása után . Joksánt. Izmáellel együtt a siva­ tagba űzte őt. vagy hitetlenségét bizonyítja-e? Nem bízott-e abban. Midiánt. amikor egy angyal figyelmez­ tette. Az Izsák-sztori ennek a korszaknak a végét jelen­ tette.) A tisztesség kedvéért meg kell említeni.erről szólna Izsák története? Végül úgy is megközelíthető a probléma. Az áldozathozás-értelme annyi. Mármost. hogy megszökött. „aki annyira szerette az embereket. Medánt. Ábrahám csak 35 évvel később. hogy Sára teherbe fog esni. és kését emelte. Kérdés: ez az áldozatra való készség Ábra­ hám hitét. a felsőbbrendű embertől a csodafegyverig.mint az arabok ősatyját. hogy az em­ ber néha túlléphet önmagán. A gyerekek közül ennek megfelelően az elsőszülött volt Istené. . És így lön.P o pper P é t e r 66 67 AZ ÁLDOZATHOZÁS . Őt is nagy néppé tette . mert a 86 éves Sárát. hogy az utódlás kérdését rendbe tegye . Úgy tűnik. hogy Isten megtartja ígéretét. Isbakot és Suáchot. hogy Ábrahám hajlandó megismételni Isten ál­ dozatát. Is­ ten parancsot adott Abrahámnak. sem Izmáéit. hogy még mindig nemzőképes. amikor Izsák serdülni kezdett. és Sára nógatására maga látott hozzá.erről szólna Iz­ máéi története? Vagy éppen megszállottan hitt Istennek . aki még hat gyerme­ ket szült neki: Szimránt. 175 éves korá­ ban hunyt el.” Mindenesetre a profán lélektan számon tart egy Abrahám-komplexumot. sőt hiszékenységre .) Ám Isten nem hagyta elveszni sem Hágárt. Egy Ketura (jelen­ tése: illatos tömjén) nevű tisztázatlan szárma­ zású nőt vett el feleségül. Sára féltékeny lett Hágárra. valami egyetemesebb emberi érték megvalósulá­ sáért. hogy a zsidók miként lopták el az araboktól az elsőszülöttséget. Mint köztudott. Ábrahám már rákötözte fiát az oltárra. (Más verzió szerint Sára annyira rosszul bánt vele. (Az elsőszülöttség csalás útján való megszerzése Ézsáu és Jákob történetében ismétlődik. hogy Sára halála után. hogy akkor már . legfeljebb bizonyítani akarta.a tenger kettéválasztásától a halottak feltámasztásáig. Végül is a bibliai történet arról szól. a zsengék feláldo­ zása minden teremtményből. akik az idők során sok gondot okoztak Izrael népének.hiszen Ábrahám fia volt . A Keturával kötött házasság leg­ feljebb annyiban jelentős. Mamré-ligeti látomásban Isten megígérte Áb­ rahámnak. Ez a gyermek lett Izsák. a gyenge ember hajlamát a hitre. teherbeesése alkalmából a korabeli pletyka Abimelekkel hozta kapcsolatba. Ábrahám 140 éves korában még egy házasságot kötött. hogy egy kos a szarvánál fogva fennakadt a bokorban és Isten elfogadja az állat vérét az em­ beré helyett. hogy áldozza fel neki. Nyilvánvaló. hogy fiát is feláldozta értük. hogy a zsidóságnál akkor még szokás volt az emberáldozat.

Minden más esetben az áldozathozás értel­ metlen. A szeretet.így kezdődik az áldozathozás agresszív követelése. nem kötelező. És megbocsáttatik Izrael fia i egész közösségének és az idegennek is. Vagy: egy hóna­ pig szűzen élek. hatalomvágy és szolgálat. érvénytelen. önsorsrontás és nemes szán­ dék. ha meggyógyul az anyám. tilalmaink ne tekintessenek tilal­ maknak. amit fogadtunk. (Négy napig nem gyújtok rá. mint az agresszivitás eszköze! Ennél a témánál a lélektan alatt az ingovány különösen sűppedőssé válik: egymásba tűnik szeretet és erőszak. eskük. mert az egész nép tévedésből tette. Ezért pl. És monda az Örökkévaló: Megbocsátottam. a környezet állandó zsarolását a mártír-szereppel . hogy az áldozatvállalás során egyszerre vagyunk áldozok (agresszorok) és ma­ gunk is áldozatok. hogy az áldozathozatalt kétes értékűnek tartja. mi­ képpen kérted.. „Ha szeretsz... és esküink ne tekintessenek esküknek. amit esküdtünk.anyák félelmetes fegyvere a családta­ gok gúzsba kötésére vagy önmaga mágikus megnyugtatását. pl.. legfeljebb másodlagos célokat szolgál. hogy az ember számára végül is el­ viselhetetlen áldozatokra. gyönyörű dallamú imát (Kol Nidré) mondják: „Mind a fogadalmak. az ősi zsidó vallásnál. vagyis önmaga és mások rombolásának esz­ közévé váljon. a nagy engesztelő ünnep (Jóm kippur) előestéjén az alábbi. átok alá helyezések. vezeklések. csak sikerüljön a szigorlatom. akkor. mind­ ezt megbánjuk már most. ” Vajon Isten áldozatpárti-e..P opper P é t e r 68 69 AZ ÁLDOZATHOZÁS . ki köztük tartózkodik.” . Isten idegenkedése az áldozatoktól azért van. Mindnyája legyen felol­ dozva. mert jól tudja. tilalmak. Fogadalmaink ne tekintessenek fo ­ gadalmaknak. s amit eltiltottunk a szívünktől. tartózkodások. megsemmisített és felbontott.. fogadalmakra csábít­ son.) Különösen a transzcendenciába vetett hit al­ kalmas arra.. Tanulság: ne játssz az áldozattal! . vagy sem? Haj­ landósága a Kol Nidré respektálására azt bizo­ nyítja. amit átok alá he­ lyeztünk..

amit tettem. A külvárosok angyala szerettem volna lenni. hogy társamon segítsek. Egyetlen boldog arc. Mégis a legfontosabbak a világon. ' Ki jó ember? Brecht istenei is jó embert ke­ resnek. Kárhoztassatok: mindazt. leletekkel szemben? Mert nem írhatom le. Nagy terveitekhez. . Mert nem tudományosak. akit végül is Sen Te utcalányban. M i történt: hogy jó legyek M ásokhoz és magamhoz is. Sen Te: Régi parancsotok. hogy valaki jó vagy rossz ember. együtt nem sikerült. Kettőbe hasított. S mintha felhőkön lépett volna lábam. Hogy jó legyek és mégis éljek. Hogy szerethessem a szerelmesem.Tanár úr! Miért olyan bizalmatlan a pszicholó­ giai véleményekkel.T iz e d i k f e j e z e t Jó emberek riogatása . a „külvárosok angyalában” vélnek megtalálni. Azért tettem. Gyönyör volt adnom. mint a villám! Nem tudom. S hogy kisfiam megmenthessem a nyomortól. Ezeket a fogalmakat a pszichológia kiöklendezte magából. istenek.

A vadság. Kis híján meglincselték. Van. A vallás és a művészet (iroda­ lom) mintha megőrizte volna nyelvi (kifejezési) rokonságát. Mit kezd ezekkel a fogalmakkal a tudomá­ nyos pszichológia? Az adást altruizmusnak for­ dítja.„az én vezérem ben­ sőmből vezérel” akkor már gyökeresen más a helyzet. aki fel­ ismerte. míg a tudo­ mány áttért valamilyen száraz. kizárólag racio­ nális és nehezebben érthető bükkfanyelvre. aki felnőttkorban is így érzi ma­ gát biztonságban. a kegyetlenség. Pszichológusul: szexuális interak­ ció. hogy a jó ember szelíd és huma­ nista. Itt az óra. Mózes . A menny már minket visszahív. amivel a pszichológia mit sem tud kezdeni. rajtuk a Ne ölj! parancsá­ . És ez akkor már szociálpszichológia. akinek a karja konyákig véres. Érdekes: azt tarják. Jónak lenni gyerekkorban viszonylag egyszerű: engedelmes­ séget. szófogadást jelent fölöttünk lévő hatal­ maknak. Donáth László evangélikus lelkész ezt mondta: A földig hajolok egy politikai zseni előtt. én kicsiny vagyok. Néha . . Nincs mit keresnünk lent tovább! Dicsérje szó. S megint olyan fogalmak. érzelmi telítettségét. Változik a hatalom. vele vál­ tozik az engedelmesség tartalma is. kötődsz-e hozzám? . mert magyartalan és ronda. No de vissza a jóemberséghez. mert rejtőzködési szándékot sejtek mögötte („csak a beavatottak értsenek!”). hogy az eredetileg egysé­ ges mágikus kultúra három nagy világmegis­ merési kísérletre szakadt: vallásra. segíteni. harmadrészt. Egy filmhéten vetítették Székely Orsolya filmetűdjeit.kezében a törvénytáblákkal. nem fér bele a jóemberségbe. bármi­ lyen szentnek kikiáltott cél érdekében. szeretni.segít a hatalom által üldözöttek­ nek. tudományra és művészetre. Ilyen és egyéb okokból én a jó embert elsősorbap a hitelességéről ismerem meg. szegény ember. No de ha Jó z sef Attilának igaza van . A jó ember pl. Rómeó.Kötődök. Szertefoszlik a siker. Úgy vélem. a pusztítás. dicsérje szív A külvárosok angyalát! Sen Te szerint jó ember az. bármi­ lyen szentté avatott uralkodóról legyen is szó. húsz jó emberről. Júlia! A könnyek is kicsordulnak. menni kell: Hogyha jól szemügyre vesszük. Vajon miért alkot külön szótárat? Pszichológusul: Óh. másrészt. Az istenek: Nem maradhatunk a földön. a segítést szociális érzéknek és a szeretetet kötődésnek.P o pper P é t e r 72 73 JÓ EMBEREK RIOGATÁSA Én. . aki örömmel tud adni. De nem lehet szent a szememben. egy­ részt nehézkes kifejezésmódja miatt. . Önmaga őszinte vállalásáról. Én utálom egy kaszt nyelvét használni. A moderátor. néha belső parancsra rossz a gazemberrel szemben. Szeretkezés. hogy a magyarság megmaradásának a fel­ tétele: áttérés a keresztény vallásra.ugyan­ ilyen okból .

Ám arról már kevesen értesültek. hogy az agypatoló­ giára bízta világhírének megalapozását. hogy bizony volt idő. hogy a parázna asszonyo­ kat kövezzük meg! Megkövezzük-e? Mire Jézus: H a Mózes ezt parancsolta. regő. amely előírta. rejtem. hogy karakter-beteg. hamar elfüjta a szél. hogy a jóság fogalma azért ma­ radt ki a pszichológiából.akkor már valószínűleg bánni kezdte. Jézus jó ember volt. De az vesse rá az első követ. nem volt jó ember! Megkérdezték Jézust. másrészt nem fogják sem megbocsátani. mert egyrészt nem fog sikerülni. netán az elmeműködése sincs teljesen rendben. hová. Hogy se a vádlottnak. . és túl mélyre látó volt a szemükben. amikor odavezették hozzá a házasságtörő asszonyt: Mózes annak idején azt parancsolta.a Pszichoanalitikusok Oroszor­ szági Egyesületének utolsó elnöke . Lurija . . mert a lélektan alkal­ mazkodott a köznyelv cinikus bölcsességéhez.kérdezte egykori professzorom . Gádor Béla írta hogy megváltozott a szavak ér­ telme. neurózis vagy pszichopátia gyötri.elnöki rendeletet adott ki. Talán mégis Isten fia. hatalmától függetlenül bárkiről ki tudta mutatni. s a köz­ ponti idegrendszer térszűkítő folyamatainak lo­ . És miért hajolt le? Egy bölcs protestáns pap azt mondta: Tapin­ tatból. Nem kedvelték magát Freudot sem. aki közületek bűn nélkül való. hogy Jelcin 1996-ban . akkor meg kell kövezni. Akár a Harmadik Birodalomban. visszatért és megint elűzött királyról Haj. Mit? Senki se tudja. Jézus mindkétszer lehajolt és a homokba írt vagy rajzolt valamit. majd sza­ badon engedték. Ezt jobbadára mindenki tudta.. hogy a pszichoanalízist elsőrendű fontossága miatt támogatni kell! A. amikor tudomásom sze­ rint semmi jót nem tettem vele? T iz e n e g y e d i k f e j e z e t Ballada az elűzött. hová rejtsem? Ma már nem rejtem sehova. hülye! Ne akarj mindenáron jó lenni. Lehet az is. S amikor elé vezették az asszonyt.három és félezer embert végeztetett ki.államelnökségének második fordu­ lóján . ami funk­ ciójától. se a gyilkos szándékúaknak ne kelljen a szemébe nézniük.P o pper P é t e r 74 val . ők se ked­ veltek semmiféle olyan tudományt. sem megbecsülni! Elég. ha tisz­ tességes vagy! .Szóval. túl zsidó.Miért gyűlöl engem ez az ember . akik az aranyborjú körül táncoltak és ujjongtak. azok közül.Milyen ember ez a Kovács? -Jó em b er. aki túl polgári. amikor a hatalmas Szovjetunióban nem szerették a pszichoanalízist.

büdös zsidó. annál ritkábban fordul elő.Nem telhet el nap. A bécsi szelet ugyanis nem harap vissza! De két ember konfliktusából legtöbbször fél­ reértések. és rendkívül nagy kárt okoz. hanem ember áll szemben egy másik emberrel? Ez már nehezebb dolog. aki a nászéjszakáján rendkívül súlyos migrénrohamot kapott. Ezért nem sikerült elvesztenie a szüzességét. Világos-e. Ma már ez is mindegy. A gépezet hibáját nem értelmezni kell. mert ha az ember roszszul alkalmazza a technológiát. Azonban mi a helyzet akkor. hogy a gépezet működése eltér az előzetes várakozástól. az ember nem szokott le az értelmezésről. . Skinner is hiába fá­ radt. ha hazajövök. Lurija nagyszerűen élt. Kiderült tehát. A migrént nem a múlt valamilyen traumája. tudománnyá avan­ zsált. hogy a sikerhez nem elég a technológia fejlesztése. ha nem em­ ber-gép viszonyról van szó.Wittgenstein kétel­ kedése ellenére a Szovjetunió Elnöki Taná­ csának Elnöke javaslatára. nem úgy. Karinthy is figyelmeztet. esetleg tönkre­ teszi a gépet. háborúságok sorjáznak elő. hogy miről volt szó? Freud beszá­ mol egy fiatal nőbetegéről. Ebből az következik. hogy milyen tudományos és társadalmi értéket hordozott mindez az akkori szovjet ve­ zetés szemében? Elsősorban válaszolni tudott arra a kérdésre. mint ember és tárgy vi­ szonylatában.Hogyne erősíteném magam egy-egy korttyal. hogy a pszichológia képes kevésbé tehetséges politikai vezetők kezébe olyan eszközt adni. A pszi­ choanalízisben kiderült. hogy a pszichológia tár­ gya esetleg a céljai eléréséhez eszközöket gyűjtő-teremtő ember. Ebben az esetben a célszerű eszköz maga a kliens. mindig nekem esik valami hülyeség miatt. Minél tökélete­ sebb a technológiai ismeret. Ember— együttes humán technológiai fejleszté­ gép sére van tehát szükség. amikor. amikor a technológiát meg­ tanuló ember fokozatosan részévé válik a gépe­ zetnek. . amely meg­ haladja Hitler és Sztálin. csak a szülők kedvéért ment hozzá. mert az orosz zsidók harmadik kategóriájá­ hoz tartozott (1. 2. hanem a gépezetet működtetni. zsidó. Garai László egyik tanulmányában felteszi a kérdést. tragédiák. a gyerek ebédjét is elinná. nagy szovjet tudós) és Szamarkand . Ez azt jelenti. hogy az emberi lélekben milyen ok milyen okozatot vált ki? Vagyis: ha az okozat­ nak célja van. így hát a pszichoanalízis . hogy ne vegye kézbe azt a rohadt pálinkás bütyköst! H a engedném. . 3. hogy ilyenkor óvatos­ nak kell lenni. ha­ nem az elérendő cél segítése hozta létre. Ezért hasznos befektetésnek lát­ szott a pszichológia állami támogatása. akkor az okkal kapcsolatos esz­ közt kell működtetni. kalizációjával foglalkozva hűtlen lett nyivákoló neurotikusaihoz.szerinte a világ legszebb városa .P o pper P ét e r 76 77 B a lla d a . a két zseniális hatalomtechnológus-őstehetség által megteremtett lehetőségeket. hogy soha nem szerette a férjét.után vágyakozott.

vagy a ha­ talom valamelyik multinacionális nagytőkés­ csoport. A demokráciában is a hatalom irányít. Tévedés azt hinni. akkor a fegyver végül is demokrácia­ ellenes. . infláció lesz. hogy az egész nép egységes. akkor az út az anarchia. bekövetkezik. Szovjet-Oroszországban sikerült elterjeszteni a különböző népek. vagyis a maffiák diktatúrája kö­ vetkezik. Ha a növekvő munkanélküliség miatt ag­ gódnak. hogy egy bankban többé nem lehet megbízni. egy gyűlésen. Mindebből a hatalom fegyvert kovácsolhat magának. azt a látszatot. hogy a fizi­ kai tudás alkalmas pusztító fegyverek készíté­ sére. Éppen úgy van ez. vagy gazdasági-politikai bűnszövetség kezébe kerül. csak a demokráciának joga van a hatalmat ellenőrizni. Ha a demokratikus állam rájön. Beszéltünk ember és gép. Ez furcsa kölcsönhatást jelent. Ha a lakosság inflációtól tart. tagállamok egymástól való félelmét. ember és ember vi­ szonylatáról. a polgárháború felé vezet. A gondolat valósággá változik. mint a fizikusok­ nál. A fasiszta Németországban néha-néha meg tudták csinálni.P o pper P ét e r 78 79 B a lla d a . hogy megvizs­ gáljuk az ember és a gondolat viszonyát. gonosz erők kezébe kerül. de humanista meggondolásokból ezt nem teszi meg. de hátra van még. adott esetben leváltani. egyetlen célratörő egész. szabályozni. Ha elterjesztik. a bank stabilitása rövidesen meginog. hogy a diktatúra összeom­ lása után szükségszerűen az igazi demokrácia kezd virágozni. pl. Ha ez nem alakul ki belátható időn belül. Egyik erős emberük által diktált terror rövid időre az akkor már annyira áhított rend­ csinálás látszatát kelti.

míg a veszedelemnek napjai el nem jönnek. és megállanak az őrlő leányok. a holddal és a csillagokkal együtt. A z időben. és a veder eltörnék a forrásnál. amikor is a ma­ lom zúgása halkabbá lesz. és a sáska nehezen vonszolja magát. és míg el nem jönnek az esztendők.T iz e n k e t t e d ik f e je z e t A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi „És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságod­ nak idejében. és az utcán körül járnak a sírók. Minden halmocskától is félnek. És az ajtók kívül bezáratnak. és megromlana az arany palackocska. mert elmegy az ember az ö örökös házába. és a mandulafa megvirágzik. Minekélőtte elszakadna az ezüst kötél. . és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. és meghomályosodnak az ablakon kinézők. és felkelnek a madár szóra. és ki­ pattan a kapor. a világossággal. mikor megremegnek a háznak ön­ zői. ame­ lyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! Amíg a nap meg nem setétedik. és beletömék a kerék a kútba. és megrogynak az erős férfiak. mert megkevesbedtek. és halkabbakká lesznek minden éneklő leá­ nyok. és mindenféle ijedelmek vannak az úton.

P o pper P é t e r

82

83

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

És a por földdé lenne, mint azelőtt volt, és a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt. ” így mondja el a Prédikátor a megöregedést és a halált. Azt mondja el, hogyan vesz vissza az élet mindent, amit az embernek adott, vagyis elme­ séli a kozmikus kifosztás történetét. Freud Zsigmond nyolcvanéves korában, a lon­ doni emigráció kezdetén magára zárta a fürdő­ szoba ajtaját, és meztelenül állt a tükör elé. Egy bibliai ősatya hatalmas, nyugodt fejét látta, ami nyomasztóan uralta hegyesre sorvadt vállait és a két vékony karcsontot. A mellkasa szűk volt, a hasa puffadt. A segge lógott. Nemiszerve még zsugorodottan is imponáló volt. Combjai már méltatlanok voltak a comb névre. Lábszárán csúfondárosan kanyarogtak a kidagadt visszerek. Véznára fogyott testén óriási fej, s két hatalmas, eres kéz és foltos lábfejek zárták le azt, ami egy­ kor a férfias erővel sistergő ösztönök tárháza volt. Másnap fájdalmakat hazudott az angol' or­ vosnak és morfint kért. Tekintettel huszonhat állkapocs-műtétjére - a röntgen szerint szája, szakálla, bajusza mögött már nem volt csont, csak vékony fémlemezek kapott egy ampullá­ val. Miután a kokain-kaland óta évtizedeken keresztül még egy fájdalomcsillapító aszpirint se vett be, a morfin segítségével hamar elaludt, és többé nem ébredt fel. Halálának híre szétrohant a világba. Ezzel teljessé lett az európai kultúra megteremtőinek kis csapata, felsorakozva az elíziumi mezőkön: Mózes, aki az erkölcsi világrend börtönébe zárta

az egykor szabad embert; Jézus, akire hivat­ kozva fellángoltak a szeretet autodaféi; Einstein, aki lebuktatta Isten teremtő rafinériáját; Marx, aki felismerte a társadalmi mozgás sátáni voná­ sait. És Freud, aki a tudat büszke koronáját is leverte az állat-angyal-keverék öntelt fejéről. Öt világhírű, izraelita származású szaktekintély: ketten vallásosak - a Népvezér és a Megváltó - , egy misztikus: a Fizikus, ketten ateisták: a Köz­ gazdász és az Idegorvos. Ők a Teremtés kozmi­ kus fosztogatói. Nem illek bele ebbe a századba! - jelentette ki Gödéi, a világhírű matematikus és filozófus, ga­ rantáltan keresztény, egy csepp zsidó vér sem folyik benne. Legyen ő a koronatanú. Mondja el ő, hogy mi maradt a nagy kozmikus kifosztás után Isten Világából. Intim közlésnek szánta, anyjának írt leveleiben. Gödéi könnyebb megértése érdekében előre bocsátom Dawson megjegyzését, aki szerint Gödéit négy mély meggyőződés jellemzi: 1.1. Az Univerzum ésszerűen szervezett, és az emberi intellektus számára megérthető. 2.2. Az Univerzum az okság törvénye szerint meghatározott. 3.3. A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem, az elképzelések világa is. 4.4. A szellemi világ megértése introspekció útján lehetséges. Gödéi szerint Európában a vallás nem a meggyőződés, nem a hit, hanem a vallásos poli­ tikai pártok ideológiájában jelenik meg. Ezt ká­ rosnak tartja.

P o pper P é t e r

84

85

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

„Leveledben felveted azt a súlyos kérdést, hogy hiszek-e a (halál utáni) viszontlátásban? H a a vi­ lág ésszerűen van berendezve, és van értelme, ak­ kor kell léteznie. Mert hát mi értelme lenne egy lény (az ember) létrehozásának, amely saját fejlődése, valamint a másokkal lehetséges kapcsolatainak oly széles mezejével rendelkezik, és ennek még csak 1. 1000-ét sem képes elérni. Van-e okunk azt gon­ dolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen. Mert egyáltalán nem kaotikus és ön­ kényes, hanem - miként a tudomány mutatja mindenben a legnagyobb szabályszerűség és rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik for­ mája. Hogyan gondolható el egy másik élet? De ér­ dekes, hogy éppen a modem tudomány nyújt ehhez támpontot. Rámutat ugyanis arra, hogy ennek a mi világunknak a benne lévő összes bolygóval és csillaggal együtt volt kezdete, és minden valószínű­ ség szerint lesz vége is ( azaz szó szerint „semmivé” válik.) A kkor miért csak egy világ létezik? És minthogy egyszer mi egy napon ebben a világban találtunk magunkra, anélkül, hogy tudnánk ho­ gyan és honnan, ezért ugyanez ugyanilyen módon egy másik világban is megismétlődhet. ” Gödéi felteszi a kérdést: mi értelme van a vi­ lág megkettőzésének? Azt feleli, hogy az élőlények közül egyedül az ember képes arra, hogy a tapasztalatait felhasz­ nálva tökéletesítse önmagát. Erre az önma­ gunkról való hihetetlen tudatlanságunk miatt van szükség. Nem csak azt nem tudjuk, hogy hon­ nan és miért vagyunk itt, hanem azt sem, hogy lé­ nyegileg és belülről nézve mik vagyunk. Ha egy­

szer az ember önvizsgálata során egész mélyen magába nézhetne, kiderülhetne, hogy vala­ mennyien egész jól meghatározható tulajdonsá­ gokkal rendelkező lények vagyunk. Az Én kü­ lönböző tulajdonságoknak különbözően meg­ határozott kapcsolódása. Ezért nem mindent teszünk azonnal helyesen, csak megfelelő ta­ pasztalatok megszerzése után. Valószínű, hogy a tanulás nagyobb része a másik világban történik, úgy, hogy visszaemlé­ kezünk e világi élményeinkre, amelyek tanulá­ sunk nyersanyagát jelentik. Például egy rákbe­ teg számára a másik világban világossá válik, hogy milyen - nem csak testi, de szellemi - hi­ bák okozták a betegséget. Valószínűleg odaát már ezekkel az emlékekkel születünk, s talán ér­ telmünk is már nem csak „tükör által homályo­ san”, hanem „színről-színre” lát - ahogy Pál apostol kifejezi ezt az állapotot. Isten persze te­ remthetett volna szilárd és teljes tudással ren­ delkező lényeket, és teremtett is ilyeneket, szel­ lemi hierarchiákat. Gödéi még hozzáteszi: >Azt hiszem, hogy a vallásban - ha nem is ép­ y pen az egyházakban —sokkal több ésszerűség rej­ lik, mint azt szokásosan hiszik. Persze bennünket nagyon kora ifjúságunktól fogva az iskola, a rossz vallásoktatás, a könyvek és élmények révén előíté­ letesen ez ellen neveltek. Sőt, a mai filozófusok 90 százaléka abban látja f ő feladatát, hogy a val­ lást kiverje az emberek fejéből. Meghátó, de egyben furcsa is, hogy Gödéi ezekről az alaptémákról az anyjával levelez - ér­

P o pper P ét e r

86

dekes asszony lehetett - , és ontológiai istenbi­ zonyítékait csak anyja halála után tárta a világ elé. Barátja, Morgenstem szerint nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy valóban hisz Is­ tenben, pedig ő csak egy logikai vizsgálódást szeretett volna végigvinni. Az értelem bármilyen mai produkciója - tá­ voli csillagok hőmérsékletének, távolságának, súlyának meghatározása, a televízió, a magfi­ zika stb. - 2500-3000 évvel ezelőtt teljes ab­ szurdumnak, az értelem számára hozzáférhetetlennek tűnt volna. Természetesen ma még nagyon messze va­ gyunk attól, hogy a teológiai világképet tudo­ mányosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges lehet, hogy tisztán, pusztán az értelem alapján (anélkül, hogy bár­ melyik vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel (beleértve a Földünkön uralkodó álla­ potokat is) messzemenően összeegyeztethető. Teológiai világszemléletnek nevezem azt az elképzelést, hogy a világ és benne minden ér­ telemmel és ésszel bír, méghozzá jó és kétségte­ len értelemmel. Ebből közvetlenül következik, hogy földi itt-létünk, minthogy önmagában leg­ feljebb egy nagyon is kétséges értelemmel ren­ delkezik, csak valamely másik egzisztencia cél­ jául szolgáló eszköz lehet. Az az elképzelés, hogy a világban mindennek értelme van, egyéb­ ként pontosan analóg azzal az elvvel, amely sze­ rint mindennek oka van, s amelyen az egész tu­ domány alapul.

T iz e n h a r m a d ik f e j e z e t

Lehet-e repülni szárnytollak nélkül?
Egy skizofrén ismerősömet megkérdeztem, hogy miért nem dolgozik? Én nem dolgozhatok - felelte - , mert elszürkülök, mint a kócsag. Tu­ dod, a kócsagnak gyönyörű, szinte szikrázó fehér tollazata van. Nagyon drága, de kell a díszma­ gyarhoz. Am ha rabságban tartják, szélsebesen el­ szürkül. így vagyok én is. Elhittem. Volt egy nője, ő adott neki havi 400 forintot. Abban az időben ez elég volt a kosztjára - zsíros kenyér, hagyma, tea, cukor volt egy nadrágja, két inge, két gatyája, egy pu­ lóvere és egy esőkabátja. A nő némi sovány sze­ xért rendben tartotta. Ő pedig nézte az embe­ reket, távolról és vállvonogatva, mint egy hangyabolyt. Szociológusnak tartotta magát. Mondtam, hogy ehhez képest elég laza vagy. Erre elmesélte a következő viccet: A sas, a fecske és a róka beszélgetnek egy magas sziklacsúcson. Aztán a mélybe vetik magukat. Re­ pülnek lefelé. Kérdezi a fecske: - Mondd, róka, van neked szárnyad? - Nincs -feleli a róka. - Istenem, hogy te milyen laza vagy, laza vagy...

miközben az ember hit-igényét egyre inkább felváltotta a filléres misztika.. a hiszékenység. amelyek úgy vélték. Mi pedig váltig keressük tulaj­ donképpeni számytollunkat.egyre messzebb terel­ ték a nyájat Istentől. Schlegel szerint a terroristák. már mostantól fogva száműzni akarják a rosszat a társadalomból. az Ész örök társadalmá­ ban való bizalom hatására. század beköszöntére már csak a formális vallásosság. hogy végül megszabadít minket minden egyéni és kollektív boldogtalanságunktól. éppen a saját fényében. Ez a palást a 20. áhítatos zo­ kogással. De senki sem je­ lentkezett érte. Cesare da Sestónak. Vagy a hite vesztette el őt? A gazdátlanul ma­ radt hit egy ideig a Körúton feküdt. mint a képesség a hitre. a kommunizmus és a terroriz­ mus általam ismert legjobbindulatú kritikája. Úgy tű­ nik. hogy szárnytollak nélkül nem lehet repülni. és mi ennek megfelelően"mozgatjuk a számyacskáinkat. Az­ után lassan bekövetkezett a paradox helyzet: Isten pásztorai . Halála után az Úr falragaszon közölte min­ den születésre indulóval. önátadásra. egyre rongyosabbnak tűnt. belefújta az orrát. és zsebre tette. mellét verve ment az akasztófa felé. az egész vi­ lágból. és a keleti misztériumokba vetett várakozás maradt. O szegény magyarázgatja nekünk a repülés összes szabályait. Hajlok afelé. leszámolva a gono­ szokkal. Végül va­ laki felemelte.P o pper P é t e r 88 89 L e h e t . Ezzel kapcsolatban Schlegel* mond valami elgondolkoztatót: H a a vallás Isten törvényét az emberi szabadság fölé helyezi. vagy mások meg­ gyilkolását. Ez a fasizmus. Rövid idő múlva jelentkezett a rendőrségen. és rögtön belé­ pett a Messiás-hívő muzulmánok közösségébe. A hitet azonban egy körözött bérgyilkos a za­ rándokok menetében ellopta a moszlimtól.elfogadhatatlan szamár axió­ máikkal és dogmáikkal .. a racionalitás kultusza. a felvilágosodás beköszöntéig még meg­ volt. hogy száműzhetik a rosszat a világból. a lelket. A 21. Ugyancsak ő jegyzi meg: Ismerjük a 20. az államból. Egyre inkább a tudomány öltötte magára a messiási palástot. hogy egy alig használt HIT jutányos áron átvehető. Az önmagát tudományként definiáló pszi­ chológia . hogy számára a pszichológia tudo­ mány és művészet egyszerre .eleresztve a füle mellett Mérei figyel­ meztetését. de felszállni mégsem tudunk. a modem embernek ez elfogadhatatlan. szá­ zadi szekularizált és totalitárius ideológiákat. Ugyanolyan ron­ gyos lett. Rendíthetetlen istenhit formájában. már most meg akarják valósítani az Utolsó ítéletet Isten helyett. Leonardo egyik tanítványának a megállapítása jut az eszünkbe: Leonardo tanítványai. és bűneit megbánva. akik Isten nevé­ ben vállalják az öngyilkosságot. . A hit nélkül maradt rabbi elment tanítónak. és már most földi paradicsomot valósít­ hatnak meg.e r epü ln i szárn yto llak n é l k ü l ? Haszid rebbe barátom elvesztette a hitét.gyenge szárnyacskáival verdesve nem képes a magasba emelkedni. a múltba és a jövőbe vetített reform-fantázia. század közepétől. mi! Csirkék sasfészekben. azt ígérve.

2003. Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó. a filozófia és a tu­ domány között.azonnal bekövetkezik a halál után. Seuil.P o pper P é t e r 90 Mindettől függetlenül. hogy pl. Ez az oka an­ nak. míg a vallás tételekben (dog­ mákban) gondolkozik. Nem jelenti a holttest újraéledését. a kozmikus rend. Történeti módszerrel nem közelíthető meg.vagyis a valódi feltámadás az örök életre . Nem a lélek halhatatlan. nem lehetséges-e. A vallásos dogmatikát képviselő egyházak jogosan értel­ mezték ezt a vallás elleni támadásként. Joseph Moingt jezsuita teológus szerint az em­ beri gondolkodás szabadsága Istennel szemben Jegyzetek * Jean-Louis Schlegel: La lói de Dieu contre la liberté des hommes. s újra megnyílik előttünk a felrepülés le­ hetősége. s az emberek megtanultak Is­ ten nélkül élni. T i z e n n e g y e d ik f e j e z e t A vallás vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia? A modem gondolkodás elfordulása a vallástól akkor következik be. hanem új Isten-tapasztalat. amikor tudományos gon­ dolkodás az alapkérdések magyarázatánál (pl. a filozófia pedig rendszerekhez kötött. romolhatatlan életbe való belépést jelenti. hogy ez az új ember-teremtés . hogy elkalló­ dott számytollainkat nem a vallástól. is­ teni világ nyílik meg a halott előtt. Paris. Mégis: az evangélium szaba­ don értelmezhető.napjainkban súlyosan félreértett fogal­ mak. kapjuk vissza. A tudo­ mány megtanult Isten létének feltételezése nél­ kül gondolkozni. Ennek hatására a filozófia követelni kezdi ma­ gának a gondolkodás szabadságát. a mi világunkat meghaladó. Tehát egy új. hanem a helyesen értelmezett evangéliumoktól. vagy a test megelevenedését. a vallásos keresztény misztika . hanem az Isten új terem­ téséből életre kelt ember. a tudomány szabad. Nem zárható ki. a világegyetem keletkezését. az élet és a fajok eredetét vagy a biológiai fejlődést vizsgálva) megél Isten feltételezése nélkül is. előfordulhat.külö­ nösen a hit a halhatatlanságban és a feltáma­ dásban . . hogy Jézus feltámadása valós történés. Mert ha igen. Hans Kessler teológusprofesszor hitvallása szerint a hit a feltámadásban nem jelent halhatat­ lanságot. Hanem a feltámadás egy új dimenzióba. Persze a laikus elme számára első hallásra abszurdnak tűnik a szélesedő szakadék feltéte­ lezése vallás és evangélium. de mégsem történeti esemény. a Biblia ra­ cionális értelmezésének lehetőségét.

A pszichológia . Jüngel megfogalmazása szerint: az ember minél szabadabb. amely bizonyosságot csempész az eredetileg szélsőségesen bizonytalan létezésbe. hogy a mai emberek egyre jobban unják. vagyis ő maga engedte meg. Rudolf Steiner A szabadság filozófiája cí­ men adta ki első művét. amely lehetővé teszi. Talán a Maitréja Buddha előfutára. Gáspár Judit sze­ rint ez kóros formát is ölthet.véletlenül nem ő a Jézus? akkor 2500 évvel előtte. hogy a kreatúra megszabaduljon Istentől. Az egyetlen érzelmi érték. Elfelejtette annak a jelentőségét. Se lelki vezetőkre. hogy a modem ember teljes szabadságában közeledjen Isten felé. hipnotizőrré. a humanista vagy transzperszonális lé­ lektan művelőjévé. Belőlük lesznek a részvét betegei. a Gestalt-elmélet hirdető­ jévé.. dr. vagy freudista. Vagyis Istennek még a nyoma is azért veszett el Jézus keresztfán tett kinyilatkoztatása után. hogy az ember és Isten közé mindig odaállította a vallá­ si szervezetet. annál közelebb kerülhet Istenhez. Amíg a vallás fogalma az európai kultúrában azonosítható a kereszténységgel. amihez nincs szükség köz­ vetítőkre. tételekben gondolkozni. mert azt akarta. s nem utolsó reménységként a Sors vagy Isten végső igazságszolgáltatásába. Másképpen fogalmazva: az evangélium szembefordulása a vallással befeje­ zett tény. még pszichoterapeutákra sem. A szellemi szabadság nem jelent Isten előtti alázatot. hogy az ember szabadon találjon rá. s ezzel a transzcendenciához való viszonyt az ember legintimebb tit­ kának minősítette. pl. akik nem képesek bezárni érzé­ . a jelkép-rendszerek által sugallt bizonyosságot. esetleg stekeliánus pszichoanalitikussá. a megszületés azonosítása a megtestesüléssel. E. mint a család kozmikus méretű projekciójával. mert el kell felejteni a vallás haszonelvűségét: adok. Ha a majdan megszülető Maitréja Buddha a szeretet Buddhája lesz . sőt. vagy engedelmessé­ get. ha a Végzet is úgy akarja. a történeti Gautama Buddha a részvét. Nem lehet vélet­ len. ha vallással vagy pszichológiával zaklatják őket. Hitetlennek lenni pedig azért nehéz. megpróbál néha kvantifikált törvényekben. és a Legyen világosság! parancsával. hogy Jézus halálakor a Szentek Szentjének kár­ pitja a földig hasadt. az empátia Buddhája volt.. hogy az antropozófiai mozgalom megalapí­ tója. A vallás ott hibázta el a misszióját. a nagy Atya és a nagy Anya isteni rangra emelésével. amit Buddha elismert. hogy adj.önmagát tudománynak ál­ cázva . Szabadon választhat hit és hitetlenség között. A hi­ tetlennek el kell felejtenie a vallás által ígért üdvösségi garanciákat. sőt kognitív pszichológussá.megjegyezte. az evangélium következménye. se a tudósok istenbizonyítékaira. addig mindig lesznek hívei a vallásos pszichologizálásnak. a szenve­ dőkkel való együttérzés volt. s így vál­ hat behavioristává.P opper P é t e r 92 93 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . A távol-keleti bölcselet aspektusából ez a je­ lenség más lelki-szellemi tájakra vezet.szemérmesen oson a vallásos gondolko­ dás nyomában. jungista. se gurukra. életbe.talán Böll . relaxációs nénivé vagy bácsivá. Valaki .

hogy az embernek bele kell egyeznie egy súlyos. akkor el kell vele rendezni. az elme-idegbajt és a kriminalitást is.hatékonyan be­ folyásolhatja az utódok életét. hogy már csak olyan áldozatokat hoz. Milyen szülőket gyógyítanak? Olyan 'szülőket. sírás. Néhány rövid mondat­ ban el kell mondania a panaszát. hogy a karma csak felülről (az ősök oldaláról) lefelé hat és sugárzik az utódok felé. mintha mártírszerepet öltene magára. akik felnőtt ko­ rukra sem oldották meg személyiségzavaraikat. hogy ennek hatására valamilyen segítő foglalkozást választ. E terápia mélyén az a meggyőződés lappang. s mindezt a gyer­ mekeikben akarják jóvátenni.valamilyen ezoteri­ kus mozgalomhoz. de visszafelé nem érvényesül ilyen hatás. S ez még mindig jobb.P o pper P é t e r 94 95 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . Vagyis a szülők és más felmenők sorsa . Ez a folyamat is kisgyerekkorban veszi kezdetét. Ha ilyenre talál­ tak. de a gyermek karmája már nem sugárzik vissza a szülőre. nem dolgozták fel traumáikat. Ferenczi Sándor úgy véli. S a helyze­ tet megértve a terapeuta ajánl lényegre törő. s végül tömegesen tapadnak rá az érzelmi parazi­ ták. békét teremtő mondatokat. keiket mások szenvedései. hogy a felmenő rokonok között kinek jutott osztály­ részéül rosszul sikerült élet. problémáikat megoldani. ott a helyszínen el kell mondania. A gyógyulást az jelentené. majd tüzetes kikérdezés következik. Nem ritka. Ezért a gyógyításban fontos szempont. nagyszülők életét szeretné megja­ vítani. Az indiai bölcselet szi­ gorúan állítja. s ezzel zsarnokoskodna környezete felett. feloldó. amelyekkel nem csonkítja saját személyi­ ségét. Azonban mindez mégis az európai keresz­ tény eszmevilágra utal.kü­ lönösen a rosszra fordult sors . hogy a kudarcba fulladt élet el­ szenvedője halála után az utódokban keresi a korrekció lehetőségét. Ez a fo­ lyamat oda irradiálhat. kvázi nyomozás a rossz­ sorsú felmenő rokonok után. Ezért ebben a terápiában nem hagyják sokáig panaszkodni a klienst. reménytelen vállalkozásba kezd. akár egzisztenciális kudarcok miatt. az öngyilkosságot. hogy mindenki szenve­ dését kényszeresen a sajátjaként éli meg. Gyakori. vagy beteg­ ség által megnyomorítottan. remegés. Ezeket anyanyelvén. aki a szülők. Miért vált a család megtagadott „fekete bárányává”. sorsát befolyásoló betegségbe. eleve kudarcba fúló. gyakori a verejtékezés. Vagyis tudatta­ lan választás történik. Az a gyerek. meg kell vele beszélni a múltat és a jelent. Nem képes magát elválasztani a másik embertől. Ha ez az oldás valódi átérzéssel tör­ ténik. akár érzelmi. Az emberek ritkán beszélnek ilyen önfeltáró őszin­ teséggel a halottaikkal. hogy ezek a gyerekek a szüleik pszichiáterévé válnak. a rokon földi arcát felidézve. vagy önmaga helyze­ tének könnyítésére megtér . Az ilyen gyermek a szülők szenvedéseire mély átérzéssel reagál és magára vállalja az enyhítés felelősségét. annak összes következ­ . segítségkérése előtt. Tehát a szülő élete ala­ kítja a gyermek karmáját. szó szerint megismételve. És ha már nincs a földön? Akkor is! Meg kell szólítani. beleértve pl.

a szerzetesek kosztján. gondozhatják a kolostor állatait. mintázhatnak. neurotikus tüneteik elmúl­ hatnak. Ez idő alatt úgy kell élniük. zsidó szekták. és gyógyulást.P o pper P é t e r 96 ményeivel.” A folyamat kezdetén egy rossz. festegethetnek.. amelyek inkább filozófiai rendszerekre.. a mások feletti szigorú ítélkezésre erősen . mintsem az evangé­ liumok által képviselt szellemi szabadságra. vagy legalábbis a betegség megváltozását eredmé­ nyezheti. ame­ lyeknek tagjai meghatározott időre vagy végle­ gesen. szellemi háborúságok.) A 20. indulatosságuk. rajzol­ hatnak. S nem véletlen. hogy ezeknek a néma kolostoroknak egy ré­ szét jó pénzért néhány hétre kiadják tépett ideg­ rendszerű. hallgatási fogadalmat tesznek (pl. súlyos szervi roncsolások következtek be. televízió. a Szentírás kivéte­ lével) könyvek nélkül. sőt vállalkozássá vált. újság. telefon. hajlamuk az önkín­ zásra. hogy egyre inkább szüksége van ilyen kapaszkodókra. kvázi eretneküldözések. mintha ők is szerzetesek lennének. Mindez végső soron a klinikai (gyógyító) pszichológia kapaszkodási kísérlete a keresztény ezoteriába. Ha már előrehaladott stádiumban. rosszízű rivalizációk. és végig kell élni. keresztény szerzetesrendek. némán. eltöprenghet­ nek az életükön. akkor a betegség már beépült a karmába. akár a vallásoknál. században szokássá. meditál­ hatnak. kimerült üzletembereknek. Néhány hét elmúltával egyre távolabb kerül­ nek a hétköznapok világától. Kertészkedhetnek. (rá­ dió. a kar­ meliták. sétálhatnak. T iz e n ö t ö d i k f e j e z e t A gyógyító hallgatásról Ősidők óta ismeretesek olyan titkos társaságok. „Elszegődés a betegség szolgála­ tára. a trappisták stb. sokat alhatnak. vagy az indiai-kínai életbölcseletbe. méltatlan szerződés még felbontható. nyugalom terjed­ het szét a lelkűkben. Ezért keletkezhetnek különböző lélektani isko­ lák között előítéletek. mindenféle hírközlő eszköz. közéleti személyeknek. Egyszerű cel­ lában. gimnasztikázhatnak. a vallásos gondolkodás megkö­ töttségére emlékeztetnek.

. felkészülést a halálra.A felidézett emlékek igen hasonlóak voltak: fények. A harmincas éveinek elején járó bróker volt. a félelem a világtól.méghozzá nemcsak konkrét. zuhanás stb.). az elfogadás képessége. azaz.a szerk. amelyet majdani sírversének szánt: Itt nyugszik egy fiatal barom Sírkövére most felkaparom.lé­ legzés. amellyel vágyaikat kielégíthették volna.Az ijesztő. a jövőtől. lelkűkben nagyobb lesz a csend. hogy a kife­ jezés területén mutatkozó azonosságok ne bök­ jék ki a szemünket. ivás stb. amely abból fakadt. Ismétlem: klinikai halálról volt szó. Amire az ihlet perce ragad: Salve. Halálig mindent kibírunk úgyis. a legtöbb embernél hitelességét bizonyította. önmaguk tes­ tének látása a körülöttük sürgölődő orvosokkal.lényeges különbségeik ellenére3 . fele emlékezett valamire.a kezdet és a vég ta­ lálkozása . Már több ízben kommuni­ katív lényként . hanem absztrakt képzetekkel is. nővérekkel együtt stb. hasonló témájú köny­ vek utazásszerű élményekről is beszámolnak. de nem volt testük. mozgás. de sohasem el­ vont fogalmakkal kommunikáló lényként . Tapasztalhatják. hogy visszatérőben van humorérzékük. megsértődni. tapintás. Amikor megjelent az Elet az élet után című vi­ lágsikert aratott könyv a klinikai halálból visszahozottak emlékeiről (szerzője Thorwald Dethlefsen . te kisfiú.már a földi élet során „elvonókúrát” jelent.hiá­ nyai gyötörték őket (éhség.elkerülhetetlenné teszi. szomjúság. kakis bugyis.Valamilyen határhoz. Mert: . a másik ember megértésé­ nek lehetősége. Ezt a szenvedésteli állapo­ tot az indiai bölcselet a halál utáni első perió­ dus (kama loka = a vágyak helye) jellemzőjének tartja. evés. fájdalmas élmények teljes hiá­ nya. valamilyen sodró ér­ zés. K ár volt annyira féltened magad.4 Sajátos szempontunk . . lángok. . bennem a kételkedést erősítette. vagy tágabban arról a szenvedésről. alkoholisták könyörgő ré­ mületéről. az is valószínűnek látszik. kapuhoz érkezés és a kedvetlen visszafordulás. szenvedélybetegek. mind a nyugati aszkézis . Egy alkalommal három heti gyógyító hallgatás után az eltávozó az alábbi kis költeményt írta.Csak a megkérdezettek kb. hogy mind a keleti. . a vágyak kiégéséig. Talán ezt az elképze­ lést vette át a kereszténység a purgatónum léte­ zésének feltételezésekor. robbanásszerű hanghatások. a szorongás. nem a biológiai halálról! Más. hogy a földi élmények . a harmónia. Mindenesetre. hajlamuk a szemlélődésre.P o pper P é t e r 98 99 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL csökkenhet. fényalakok. Az életbe való belépés . ke­ vesebb lesz bennük az önsajnálat. a halál utáni szenvedések korszakának lerövidítésére. S ezzel egyidejűleg jóval keve­ sebbet fognak bosszankodni.ha­ tároztuk meg az embert.).

ma pedig a modem inten­ zív csecsemő.P o pper P é t e r 100 101 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL és az életből való kilépés ebből a szempontból azonos lehetőségeket és korlátokat hordoz. következik a reaktív depresszió. Ha ez sem sikerül. vagy a megtámadottság elmúlását. az altatódalok. félig ölbe von­ ják. A lényeg az. A kommunikáció. ki kell élni őket. akár más gyakorlatokban) arra a végső célra is mutat. csendes elektromos bölcsők. akár agitált. 4A keleti aszkézis erőszakmentes. maszturbáció formájában.ennek ektodermális eredete még nagyobb hangsúlyt ad s jelen van az első életévek ve­ zető ingerei között. szelíd formája (akár a jógában. Ez a szexre is vonatkozik. Ezzel szemben a nyugati aszkézis tartalmazza az önmagán való gyötrő erőszaktevés elemét is. Jegyzetek 3A keleti aszkézis a földi-testi örömökről való tuda­ tos és akaratlagos lemondást jelent. a fé­ lelmet. akiknél egyetlen lehe­ tőség maradt a gyengéd. szerető bánásmód megszerzésére: a betegség.megsza­ badulhat a lelkét felkavaró iszonyattól. Ez a vágyak „átszellemesítését” (szublimálását?) jelenti. . az anya testére kötözött csecsemők. Tehát elsődlegesnek tűnik a bőrérzékelés . hogy ne kelljen többé megszü­ letni. és a felnőtteket sem kíméli. Nágy betegség. ha megsimogatják. amiben az osztályán fekvő cse­ csemők többsége szenvedett.és újszülött osztályokon a fino­ man ringató. a karbavevések. ahol nincsenek együtt nők és fér­ fiak. a menekülés vagy a védekezés szüksé­ gességét. Ahogy az üvöltő csecsemő elhallgat. a buddhiz­ mus nyolctagú ösvényén való végighaladással) az ember leszállhasson a lét kerekéről. de minden ön­ magán elkövetett erőszak nélkül.ha eszméletén van . a közeledő katasztrófák általi fenyege­ tettséget. Az életvágytól megszabadulva (pl. ha mellre veszik és dajkálják. Legfeljebb egy ashramban. a világgal való egyetlen megmaradt. s transzcendens erőkhöz fordul segítségért. Ezen a nyomon jártak régen a ringatások. ugyanígy a halál kü­ szöbére érkező . nyugalmat hozó kapcsolat­ form a az érintés. a zsákmányszerzési vagy szexuális lehe­ tőséget. nyugal­ mat érhet el. hanem legfeljebb csak jelzésként értékelhető artikulálatlan hang­ csoportok és mozdulatok közvetítik a külső és a belső történéseket: elsősorban a veszélyt. békét. még és már nincs elvont fogalmak használata. Egyik fázisban sincs beszéd. akár elcsendesült formájában. hogy a lélektan megint lábhoz tette a fegyvert. Egy értelmes orvosnő cirókahiánynak nevezte azt a betegséget. Tehát amíg a vágyak eredeti testi formájukban jelentkeznek.

a dühnek. amíg a napfény fel nem szárította a nyálat.K i vagy te rém? —Kit gyengeül látál az égi karban. hogy Uram. De van csendje a szorongásnak. Ez az áhítat csendje volt.T iz e n h a t o d ik f e j e z e t Faust felett néma az ég C. Elmondták neki. De érteni kell. Az első csend talán még az Édenben keletke­ zett. a bol­ dogságnak. Jung egyik afrikai utazása során nap­ imádó bennszülöttek törzséhez érkezett. amire az istenek és az emberek képesek. De az ajkak né­ mák maradtak. a fenyegetésnek. a Te kezedbe ajánlom telkemet. a vágynak. a félelemnek. amikor Lucifernek megjelent a Föld Szel­ leme. G. Jung azonnal megértette. az elutasításnak. hogy ez ima. A csend talán a legkifejezőbb válasz. . és tenyerüket a nap felé for­ dítva tartották mozdulatlanul. Szavak nélkül is azt jelenti.. hogy mit fejez ki a csend. és a Sátán megtántorodott. az önköré­ ben végtelen erős. hogy hitük szerint a nyál a lélek hordozója. a meglepett örömnek. . Reg­ gelenként a következő rítust látta: a férfiak bele­ köptek a kezükbe..

. az csak Isten ellenfele. s mert mégis belekérdezett a kozmikus csendbe. hogy átkot esznek magukba! Az alma a bendőjükben vált átokká! Meg lehet kérdezni a modern embert: Miért van benned ez a szűnni nem akaró program-éhség. Mefisztó megtöri a kozmosz csend­ jét.. akiről kimondta a Biblia. nem bírtam le én.. Soha nem volt egyedül. vagy rabszolga-létre . A z óra áll.. Jót? Mindig jót? Vajon tud-e a Sátán sze­ retni? Amikor Faust legyőzötten hull a lábához. Kar: És vége már. (Az én ellenszavazatommal!) Ő lenne a Sátán? Aki így mutatkozik be: Kicsoda vagy tehát? A z Erő része.P o pper P ét e r 104 105 F a u s t f e l e t t n é m a az é g Ebbe a félreértésbe azóta már sokan bele­ buktak. Egy kutya. a Sátán lehet. rossz. az egész Éden zengett az ítélet szavaitól. a kapun kívül kell maradnia. Mosolygó harag? Isten szabadnak szerette volna látni az em­ bert. Kozma Andor) Kalandozásaik során mintha megszerette volna Faustot. Hamlet már magára maradt. Tiltott gyümölcsök? Tudás és halhatatlan­ ság? Isten kísértené őket először. Uram! Odüsszeusz nem félt a csendtől. Mefisztó egy kis gyászbeszédet rögtönöz felette: Gyönyör s szerencse közt éhen maradt A változásban kéjelegni vágyva. Ezek a dolgok mindig rajtunk múl­ nak. Erős volt. A mutató lehull. Örökké rosszra tör. zaj-éhség? Miért félsz a csendtől? Miért félsz egye­ dül maradni önmagaddal és az Istennel? Feleld: A z Édenkert botránya visszhangzik bennem. Faust már megvetette a világi tudományt. (Ford. az égi erők közül egy kutya válaszolt neki. ím porba dőlt a vén. Ellenfeleid pusztulása. vagy eljövendő istenekké. hogy nem jut­ hat be a Mennyei Királyságba. Szóval. hatalom és győzelem kell ne­ ked. vagy realitásnak. Ezért már az is elég büntetés volt. amikor Isten mosolygó haraggal az elrejtőzött emberpár keresésére in­ dult. S jön egy üres. S ami a legelgondolkoztatóbb: Isten utólag átkozta meg a két fát! Ádám és Éva nem tudták. nem az ördög? Megszerezték a tudást. végső pillanat Szegény ittfogni azt kívánja. Állandóan látta a Halhatatlan Is­ teneket. így hát a mai embernek be kell érnie a Sátán mondataival: Erő. Mefisztó: Ez a halál. mely. S örökké jót művel. De úr a kor. Rajta múlt. Csend lett akkor is. hogy tudatosan szembe kellett nézni saját eljövendő pusztulásukkal! A többi? Isten a jövő előre látása ellenére agressziós ör­ vénybe került volna? A csend szétfoszlott. S aki a kozmosz csendjét megtöri. hogy a találkozást apja leikével és a való­ ság megtudását hallucinációnak tarja-e. Mi ítéljük magunkat gömblakó han­ gyákká. Kar: Éjféli csend.

megérkeztek az apokaliptikus idők. A tudattalanra és má­ sok tudati működésére csak analógiák. a drogok elterjedésének. S amikor az ellentmondások viharában sülylyedni kezd a hajónk.. érzelmeire.P o pper P é t e r 106 107 F a u s t f e l e t t n ém a az é g taszítása. Tehát paradox módon csak a tudat segítségével szerezhetünk adatokat a tudatról. Érted már a régi igét? Hűtlen a hűség. Mások a tudat szenzoros jelle­ gét. élményeit) közvetlenül tanulmá­ nyozza. és döntsd meg Isten világát! S a 112 ölnyi mélyre taposott egyre messzehangzóbban rikácsolja vagy suttogja: Megpró­ bálom. és jól érezzük magunkat a bőrünkben. hogy bármerre vizsgálódunk is. ha végre hazajön. és ítélet önmagunk felett. elsősorban az érzékelést. az övét pedig. tehát felis­ meri önmaga független (?) létezését a kozmosz­ ban. ha nem is Jézusba. Úgy tűnik tehát. Félkómás állapot (már csak agytörzsi tevé­ kenység válaszol a fájdalomra). Ezt a problémát Freud alaposan meg­ bonyolította a tudattalan létezésének és műkö­ désének bizonyításával. Furcsa helyzet állt elő: egyrészt mindenkinek módja van arra. az átélt és tapasztalt érzelmek. Voltak neves tudósok. gondolataira. a viselkedés. számunkra az Ördög felelete maradt. ha tudata van. 2. akinek tiszteletére borjút vágsz. aki hűséget hazudva gyáván veled ma­ radt. sőt. hogy nemigen vesszük észre. s a Sátán humorát jelzi. akinek a hűségét a gyávaság ha­ missá változtatta. és reflektál is önmagára: cselekedeteire. a megváltozott tudatállapotok felismerésének hatására e folyamat . sokan a tudatot . Én is a Te fiad va­ gyok. Mehegprohóbálom. Szóval. Zavart tompaság (megmarad a szubkortikális válaszadás képessége). 3. és barátainak panaszkodik rád. hogy saját tudatát (tapasztalatait. Az alapkérdés most megváltozik. Vesd meg a lábadat Tagadás akárhol. akik egyszerűen törölni akarták a lelki jelen­ ségek listájáról. illetve az észlelést hangsúlyozták. Úgy tűnik. a sátán kutyájának társaságában. hadd ücsörögjön az idők végezetéig a kapud előtt. a teljesít­ mények és idegi-fiziológiai folyamatok megfi­ gyeléséből következtethetünk.azonosít­ ják a lélekkel. A tudat-probléma kemény diónak bizonyult a pszichológia számára. A lélek helyére becsempésszük a tudat fogalmát.amely a tudatostól a tudattalanig terjed . Sőt. A tudat te­ hát önmagunk felismerése. . A hangsúly áttevődik a tudat és a viselkedés összefüggéseire. húzasd ki angyaloddal. Ennek következtében a tudatot folyamat-(áramlás-)jellegűnek érzékelték. Normális ébrenlét (zavartalan agykérgi te­ vékenység) . de az irracionalitásba próbálunk kapaszkodni. ideológiákhoz való viszonyára. Hülye bátyámért még egy libát sem ál­ dozol. Lélekkel akkor rendelkezik az embert alkotó anyag. Az én nevemet írd be újra Izrael könyvébe.Buddha hatására ..fon­ tosabb állomásait is leírták: 1. valamint más emberekhez. mert az állandót nem kell követni. ösztöneire. lényekhez és intézmények­ hez. a lélekről való tudásunk nem gyarapodik.

. Freud megsejtette a többszintű tudat létezé­ sét (tudatos . Kóma (már csak gerincvelői működés. . A tudat nem feltétlen szük­ séglete a viselkedésnek. vagy hipnózis segítsé­ gével közelíthető meg. 3.a viselkedésből és élettani megfigyelések­ ből levont következtetések eredménye. autonóm vonásokat mutat.P o pper P é t e r 10 8 4. vagy lelki-testi (pszicho-szomatikus) irányban. Ennek megfelelően az első kérdés így hangzik: Két enynyire különböző dolog között egyáltalán létezhet-e összefüggés? Válaszlehetőségek: 1.Az oksági kapcsolat lehet kölcsönhatás. Az okság (keletkezés) szempontjából füg­ getlenek ugyan. Ez az ösvény . Kínlódjon vele a nyájas olvasó. A tudat és viselkedés kölcsönhatásának problémája mind­ máig megoldatlan. de létezésük során összefüggé­ sek alakulnak ki közöttük. Az esetek túlnyomó részében viszont a tudat (élmények.hasonlóan a legtöbb pszichológiai jelenség­ hez .a „minden változat előfordul­ hat” elismerése .cáfolja az egyirányú oksági kapcsolatok létezését tudat és viselkedés között. Mit kezd­ jünk vele? Schopenhauer szerint ez a kérdés a „világ csomója. Nem. tapasztalás) és a viselkedés megfelelnek egymásnak. Továbbá: . amely számos esetben a tudattól független. ” Elkerülöm a létezés fogalmának problemati­ káját. A tudattalan csak szabad asszociá­ ciók vagy álomelemzés.tudatalatti vagy tudatelőttes .vagy egyirányú hatás: testi-lelki (szomatopszichikus). vá­ laszadási képesség megszűnt). A kettő között oksági (kauzális) kapcsolat van. T i z e n h e t e d ik f e j e z e t Vissza az alapokhoz: test és lélek A lélek és tudat keresésének a semmibeveszése visszakényszerít minket az emberiség történeté­ nek talán legrégebbi töprengéséhez. Végső soron a tudat létezésének elismerése . 2. más esetekben viszont éppen a viselkedés során szerzett tapasztalatok és élmények alakítják a tudatot.tu­ dattalan).

hogy a test-lélek problémára lehetséges-e egységes válasz? . Ám akkor is kérdéses ma­ rad.P o pper P é t e r 110 111 V issza az a l a p o k h o z : t e s t és t é t e k Ebben a zűrzavaros fogalmi rendszerben töb­ bek között. a fizikaiak atomisztikusak (öszszetevőkből felépülök). E. az ön csodálkozása. a negatív organikus leletek ellenére jelentkező tüneteket szimulálásnak tartották és nem betegségnek (gyakran ma is). Legjobb példa erre. Valentine idézi Ronald Knox versikéjét: „ Volt egyszer egy fiatalember. a szelle­ miek nem. vagy pszichés betegségek létezését. s az idealiz­ mushoz. s ez határozza meg a viselkedést. Én mindig köröskörül ott vagyok. amelyekben nem vesznek részt a szervezet tapasztalatai. a szellemieknek nincs. Descartes próbált rendet csinálni. Az idealista monizmus az esse est percipi (lé­ tezni annyi. „A fizikai jelenségek mindenütt fellelhetők” ellen­ vetésre azt válaszolja. de korántsem teljes megoldásnak. A kognitív pszichológia felfogása szerint egy adott helyzetnek a szervezet számára adott je­ lentése van. hogy a f a is mindig ott lesz.A fizikai jelenségek determináltak. Ezért van az. Freud ne­ vezetes hisztériáról szóló cikkének (1909) meg­ jelenéséig. Őszinte híve: Isten.A fizikai jelenségeknek van térbeli kiterje­ désük. az alábbiak szerint: .Test és szellem között kétirányú kölcsönha­ tás van. A behavioristák szerint viszont tapasztalhatók olyan jelenségek a viselkedésben. ” Isten ezt válaszolja neki: „Kedves Uram! Ami furcsa. amikor köröskörül nincs senki sem. Hogy ez a fa nem szűnik meg létezni. mint észlelve lenni) elvét vallja. Van-e az ősi test-lélek problémának megol­ dása a modem tudományban? Nincs! Legfeljebb a pszichológiai paralleliz­ must' és a rá támaszkodó kettős-aspektus elméle­ ted fogadhatjuk el megközelítő. Mert mindig én figyelem. aki így szólt: Isten bizonnyal felettébb furcsállja. hogy „Isten mindenütt je­ len van ”. hogy az orvostudomány milyen nehezen fogadta el a pszichoszomatikus. a felvilágosodás hajnalán. . Ez a felfogás viszont sérti a szellemi jelensé­ gek indeterminista feltételezését. . ” Most már nekikezdhetünk alapvető pszicholó­ giai iskolák elveinek megértéséhez. Végül is a töprengés elvezet a filozófia alapkérdéséhez: a materializmushoz. .A szellemi jelenségek holisztikusak (együt­ tes létezésűek). R. amely kizárólag a szellemi-lelki jelensé­ geknek tulajdonít valóságértéket. amely kizárólag a fizikai je­ lenségeket értékeli valóságosnak.

2.3. lelki és testi (idegrendszeri) folyamatok csak ugyanannak a történés­ nek két különböző aspektusát (szempontját. hogy miért pisil be.M i baja van a kisfiúnak? Enuresis noctuma. Persze a válaszból csak akkor lesz magyarázat. T iz e n n y o l c a d ik f e j e z e t Kérdés és m agyarázat a lélektanban Három dolog tud halálos unalomba kergetni egy embert: egy betegség. ha rájövünk. . ha az a kérdező szá­ mára elfogadható. és azt jeleni. felfo­ gását) jelentik. egy nő mellett állandósult érdektelenség és a tudományban megismert magyarázatok. A tudományos magyarázat válasz a miért? vagy a hogyan? kérdésére. hanem csak elnevezés. Diagnózis akkor lesz belőle. 6A kettős-aspektus elmélet Spinozától származik.1.P o pper P é t e r 112 Jegyzet 5A test-lélek (pszichológiai) parallelizmus azt a fel­ tevést jelenti. K i válaszolt? Először is meg kell szabadulnunk az álma­ gyarázatoktól. Kikérdezett? 2. A betegségben átélt kiszolgáltatottság.Azért bulizik folyton. hogy minden tudatos folyamatnak meghatározható idegtevékenység felel meg. Ez nem diagnózis. hogy szellem és test. Álmagyarázatnak tartom az elne­ vezést és a magasabb osztályba sorolást. mire irányult? 3. . és min­ den specifikus idegtevékenységnek egy tudatos mű­ velet. M i indokolta a kérdést. Meghatározó jellegű tényezők: 1. . Vagyis éjszakai bepisilés. mert nagyon extravertált. egy nő és a tudo­ mány. a jelenség vagy a folyamat jobb megértéséhez vezet.

Pl. . S Freud örök dicsősége. Ez helyettesítette a mai kórlapot. azt csak a funkcionális elemzés derítheti ki. arra. Szemügyre kell vennünk az oksági magyará­ zatokat is. Volt diagnózisa. hogy egyetlen ok elég-e a vizsgált okozat ma­ gyarázatára? Vagy kizárható-e. A bíboros nem tudja. pl. A kérdés az. egyes elmebetegsé­ gek. Végül felírta: Cephalalgia. vé­ gül azt mondja: . S attól kezdve a vizit elment a beteg mellett. . Egy bíboros kíséri haza hintón a pápát. tanácskoztak.Elnézését kérem. Ez még nem tudományos eredmény. hogy az alkoholista szülők között szignifikánsan gyako­ ribb a gyerekek kriminalitása. h funkcionális magyarázatok közelebb marad­ nak a realitásokhoz. a neurosis propter peristasim.Nem tesz semmit . Minden példa helyett jobban magyaráz egy kissé drasz­ tikus vicc. És alaposan kikérdezte a beteget. Akkor lesz igazi magyará­ zat. És mindig megállt az ágyánál a vi­ zit. ha a statisztika azt mutatja. de mégis egyszerre ható hajlamosító tényezőkkel. tisztázatlan okú fejfájásokkal. mint az átlagos családokban. Már megint beszippantott minket a filozófia és a pszichológia őrületes tarantella-tánca. Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. hogy van valami összefüggés a szülők alkoholiz­ musa és a gyerekek kriminalitása között. hogy pl. hogy van merszem leírni ezt a köz­ helyet. Feküdt ott egy beteg. hogy mi baja lehet? Újabb és újabb vizsgálatokat rendeltek el. Egy új városi orvosnak feltűnt a diagnózis hiánya. Ami azt jelenti: fejfájás. Pedig milyen szép latinsággal írták. Vagy ugyanilyen okból nem fogadható el pszichológiai vagy pszichiátriai diagnózisnak. az egyik paripa hátsó felével igen illetlen harsogó hangot ereszt ki. rettenetes. hogy a mate­ matikai statisztika segítségével feltételezhetjük. Városi orvosok is adtak éjszakai ügyeletet. De hogy ez az összefüggés miben áll. Ami­ kor kiszállnak. de nem hoznak végleges megoldást.és neurológiai klinikán a betegek feje fölött volt egy tábla az adataikkal. ez csak azt jelenti. hogy a harmincas években Bécsben a pszichiátriai. Szentatya. hogy mi a szorongás funkciója az egyén életében. hogy viselkedjen ebben a helyzetben. azt hitte valaki véletlenül letörölte. hanem arra.P o pper P é t e r 114 115 KÉRDÉS ÉS MAGYARÁZAT A LÉLEKTANBAN Véghelyi Péter mesélte. hogy a pszicholó­ giában ő kezdte el a funkcionális elemzést: nem az osztályozásra tette a hangsúlyt. vagyis hogy neurotikus a körülményei miatt. hogy többszörö­ sen összetett okokról van szó? S a többszörösen összetett okok vajon mindig ugyanazt az okoza­ tot hozzák-e létre? Nem lehetnek-e az okozatok is plurálisak? Végül nem kell-e számolnunk az okoktól elválasztva.mondja a pápa úgyis azt hittem. hogy a ló volt. Csodálom. daganatok esetén? A plurális okok elfogadása esetén arra kell vi­ gyázni. De most szükségem van rá. hogy két független dolog időbeli egy­ beesését nehogy okként értelmezzük. A táblán a Dg: (diagnózis) ro­ vat üres volt. hányféle szorongás van.

A pszichológusokat gyakran gúnyolják azzal.Ne csodálkozz. . Vagyis néha maguk a működő rendszerek okként elfo­ gadható magyarázatok lehetnek. hogy a gyereket megkíméljem az otthoni cirkuszoktól. sú­ lyos traumákat élt át mellette. intelligencia-színvonalához? Őt magát sérti-e a kérdés.Látjátok ezt a férfit? Súlyos alkoholista. Van-e helye a pszichológiai gondolkodásban a teleologikus magyarázatoknak? Vagyis. Nagyon vi­ gyáz a családi élet rendezettségére. A z apja is alkoholista volt. . Milyen jól ítéli meg a kérdező? Képes-e alkalmazkodni an­ nak tudásához. A z apja alkoholista volt.Hát ez a másik férfi? Soha nem iszik egy kor­ tyot sem. amelyek modellezni tudnak okokat. és a „ki vála­ szolt?” problémája. így van ez. hogy mindent elfogadnak oknak. Eddig tulajdonképpen a középső tényezővel . . aki a „mindent a gyerekért” mozgalom tagja. . A z apja alkoholista volt. A „ki válaszol”? nehezebb kérdés. — Azért házasodom meg. Képzelheted a családi életüket. lelkileg-szellemileg egészséges-e. hogy a gyereknek csonka családja legyen. Ez a tendencia különösen erős Szondi személyiségelméletében. Hátra van még a „ki kérdezett?”. A nagy nyilvánosság előtt meghirdetett vallá­ sosság szintén. a válások ritkasága Indiában egyrészt erköl­ csi kérdés. egy viselkedésnek a jövőben várható eredményét nevezzük ki okká? A teleologikus magyarázatok nem zárják ki az okságban való gondolkodást.a mi indokolta a kérdést? . hogy fél családot alapítani. A harsogó hazafiasság lehet egyrészt érzelmileg motivált. Pl. hogy a finalitást. Hány éves. hogy újra teljes legyen a család. —Látod a harmadikat? Szomorú mániás aggle­ gény.Persze. A gyereknek apára és anyára van szük­ sége. ez a negyedik viszont olyan harmonikus családban él a feleségével és hat gyerekével. milyen szándék vezetheti stb. . lélektanilag mennyire felkészült? Ob­ jektív-e. meny­ nyire érett. Vajon miért? . —Te. s ezért min­ denre ugyanazt válaszolják. vagy valamilyen irányban fanatikus? Stb. Azonos indokolást használ sok szülő is. —Azért nem házasodom meg újra. hogy a gye­ reknek ne legyen mostohája. másrészt karrierépítő.foglalkoztunk. —Érthető.M ár régen elváltam volna. De nem akarom.Ne csodálkozz. —Azért váltam el. a kételkedés? Tudomá­ nyosan. A hermeneutikai magyarázat (fő alkotóeleme az intuitív empátia és a fogalmi elemzés) vezet­ het vissza leginkább az etikához és a valláshoz. A z apja alkoholista volt. A „ki kérdezett?” nyilvánvalóan messzeme­ nően befolyásolja a választ. másrészt a karma elfogadásának függvénye. . ezt látta gyerekkorában.P o pper P é t e r 116 11 7 k é r d é s és m ag yarázat a lé l e k t a n b a n Bonyolítják ezt a helyzetet a rendszerelméletek.

egészségesen. hogy milyennek kel­ lene lennie. hogy zseniálisan elemzi. csak azt vizsgálhatja. A vallás és a művészet azzal foglalkozik. hogyan keletkezik egy vers. hogy milyen az ember. betegen stb. ha tudomány akar maradni. . de a társadalmi hasz­ nosság szempontjából nem képes megítélni őket. És megint csak enynyi. Ennyi. hogy milyennek kellene lennie. hogy milyen a világ. Lehet. Mint ahogy a fizikusnak sincs válasza arra.működő agy. de ahhoz. vagy rossz. Egy zseni és egy oligofrén kétféleképpen . hogy a vers jó-e. Nem szólhat hozzá ahhoz.T iz e n k i l e n c e d i k f e j e z e t Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia Descartes szigorúan leszögezte: a tudomány az­ zal foglalkozik. Nem fogalmazhat meg értékeket. nem tud hozzászólni. De a pszichológia értékítéletet nem mondhat ró­ luk. hogy optikai vagy akusztikai jelenségek maga- . Nincs sem érték­ képző. A kettőt nem szabad összekeverni! A pszichológia. Egy pofon és egy simogatás számára két cselekvés. mert erre nincs is lehetősége. sem értékmegítélő funkciója.

és felszólítja: Itt egy nagy gödör van. vagyis függessze fel minden előzetes ítéletét és meggyőződését a lélektani folyamatokról. hogy minden előfeltevést.2. hogy milyen is lehetne. (Ez az idea. garázdaság stb. és a tárgy valamilyen minőségben létezni kezd a világban. Ezért az egyén lélektanának megértése számukra fon­ tosabbá vált a társadalomlélektani folyamatok vizsgálatánál. hogy a bélgyulladást vagy a tü­ dőödémát ítéli-e társadalmilag veszélyesebb­ nek. különböző büntetésekkel járó értékelésekkel? Egész más­ képpen ítélünk meg egy emberi viselkedést. Pl. Hiszen a divat a tudományos elméleteket sem kerüli el. azt más szaktudománytól plagizálja. (Ez az egzisztencia) Ez minden szellemi és tárgyi jelenségre vo­ natkozik. ember által létrehozott eszmének. Először megszületik. tulajdonsága) még üres. Mindez előkészítette az egzisztencialista pszi­ chológia jelentőssé válását. szüksége lenne egy eszközre. Mert az embernél fordítva áll a dolog. Tehát már van a világ­ ban jelenvaló létezése. felhívás politikai lázadásra. Az egzisztencialista pszichológiában az egzisztencia megelőzi az eszenciát. Minden. a jog szá­ mára egyetlen pofon lehet könnyű testi sértés. hatóság elleni erőszak.P o pper P é t e r 120 121 M e n e k ü l é s az in g o v á n y b ó l . ötletnek vagy tárgynak először ideája van! Pl. míg az egzisztencia a létezés minőségét. odavezeti egy kirakat elé. Mit kezd a lélektan ezekkel a minősítő. Az egzisztencialista és humanisztikus pszi­ chológia felvirágzását a fenomenológiai lélektan rövid tudományos divatja előzte meg. mintsem magyará­ zatára helyezte a hangsúlyt. tulajdonságait ragadja meg. hogy pszi­ chológiai fejtegetéseim során miért a gyakori ki­ tekintés a vallás irányába. ifjúság elleni bűntett. elsősorban a szocio­ lógiától. Ennek érdekében meggyőződése. A fenomenológiai (vagyis a jelenségekre kon­ centrált) lélektan minden erőfeszítése részben arra irányult.) Azután elkészíti. de egzisztenciája (létezé­ sének minősége. s biztosítson tiszta teret a tudat szabad áramlásának. Egy fiatalember átkísér egy vakot az utcán. akkor hamarosan valamilyen irány­ tűre lesz szüksége. Egy társadalmilag jól beilleszkedett ügyvéd jogos féltékenységi rohamában megöli a feleségét. Valentine e tekintetben hasonlóságot vél felfedezni a fenomenológiai lé­ lektan és bizonyos. előíté­ letet félredobjon. sabbrendűek-e? Ahogy az orvos sem felelhet arra a kérdésre. 2. a jogtól és a pedagógiától. hogy az egyén viselkedését kör­ nyezetével kölcsönhatásban kell vizsgálni. amivel könnyen ki lehet húzni a bevert szögeket. mely kifejezés a dolgok jelenvalóságát jelenti. Ez az oka annak. Keleten kultivált meditatív állapotok között. R. Ezért a fenomenológia inkább a lelki jelenségek megértésére. S ha mégis használ értékítéleteket. Egy erkölcsi értékítéletekre irányuló vizsgálat során két történetet kellett megítélni az elkövető züllöttsége szempontjából: 1. kivéve az embert. Ugorjon ! Ha a pszichológia mégis betéved az értékek erdejébe. Hogy . ha a pszichológia vagy a tételes jog oldaláról köze­ lítjük meg. Elképzeli.

akkor vannak nem-humanista pszichológiai irányzatok is. azt fel­ növése. Ebben a tudat által rázúdított nyo­ morúságban egyetlen vigasza. Saját értékelésének hiányában me­ gint a társadalomhoz. hacsak nem patologizál minden öngyilkosságot kóros cselekményként. Maslow-val. mit mű­ velnek önök? Gyógyítanak. mint forrófejű egyetemista. különö­ sen a klinikai pszichológia viszonyát az öngyil­ kossághoz. önsorsrontóknak. s kétértelmű. mint az üdvössé­ géért. hogy legalább pusztulásának időpontját néha maga határoz­ hatja meg. az egzisztencialista pszichoanalízis) középpont­ jába a választások. egyszóval sorsát maga teremti meg. De hát beépíthető-e ez a gondolat bármelyik tudományos pszichológiai rendszerbe? S akkor pl. vagyis eljövendő halálával. mert egyrészt megállítja önmagad ellen emelt kezedet. a döntések problémája. kinek az élete? Vallási szempontból Isten lelket lehelt az ér­ zéketlen anyagi testbe.pl. egy sok szenvedéssel járó halálos betegség. megalkot­ nia. hanem veszélyezteti.P opper P éter 122 123 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . ha megtalálja önmagát. vagyis önmagáért. amit nem te teremtettél? Füst Milán észreveszi. ( Vitairat az öngyilkosságról) Az ingovány megint süppedővé válik. Egyedül a Bhagavad Gíta helyez­ kedik furcsa álláspontra. A választásokat nehezíti. Azonban túl nagy nevek csatlakoztak a mozga­ lomhoz. hogy pl. szenvedélybetegeknek: Mégis. külö­ nösen. Nyil­ ván csak egzisztencialista alapokról lehet felten­ ni az egyre gyakoribb kérdést. s adott esetben. aki saját karakterét. el­ vigyorogtam magam a Cantril által bevezetett új fogalmat olvasva: humanista pszichológia. milyen tartalommal telítődik majd meg. s az életre kelt. hogy nyugodtan öld csak meg magad”. ha józan. Ám. amikor az öngyilkos­ ságról beszélgetve azt mondja: Vajon elpusztíthatod-e. élete során neki kell elérnie. ha választásai sikeresek. netán a várható kínzások és a kivégzés gyötrelmeinek elkerülése érdekében . mint a szfinxeké. másrészt igent int. hogy az élővilág tag­ jai közül egyedül az embernek kell szembenéz­ nie létezésének időhatáraival. Ez bonyolulttá teszi a pszichológia. el kell ismernie. vagy egy halálos ítélet esetén. Aki nem tiszteli az életet. a klinikai pszichológia szempontjából nem vethető-e fel jogosan a kérdés: Kérem. Valljuk be. Ha ezt az elnevezést lefoglalta magának. vagy Rogerssel hü­ lyéskedjen az ember. szel­ lemi arculatát. önmagát kialakító lény.a helyzet reális megol­ dása is lehet. az Is­ tent próbálja bennünk megölni. bajban van. s már a tekintélytisztelet sem engedte meg. Ez az a bizonyos „szikra”. Vagyis minden ember önmagát meghatározó. sőt kioltja. halni akaróknak. úgy küzd saját hiteles egzisztenciájáért. Az Isten­ ség egy kis része tehát ott van mindannyiunk­ ban. Maslow szükséglet-hierar­ . hogy „furcsa mondat ez. elsősorban az etikához és a vallásokhoz fordul az élet értékének megíté­ lése ügyében. vagy térítenek? Annak idején. hogy bizonyos rendkívüli esetekben az öngyil­ kosság . Ezért kerül az egzisztencialista pszichológia (pl.

sőt lelkesedést váltott ki a szakma nagy ré­ széből. Maslow a humanista pszichológiát „harma­ dik erőnek ” nevezte. annak jeléül. Pl. Ám vajon elég-e ez ahhoz. (Az erkölcsi. Súlyos esetben a magasabb szintre érés nem is következik be. akkor a szabályozást az alatta lévő ép szint veszi át. De ez a folyamat csak akkor megy zavartalanul végbe. A sikeres pszichoterápia szem­ pontjából legfontosabb a kliens feltétel nélküli el­ fogadása. Őt tartják a kliens-központú egyéni pszichoterápia. Pl.Önmegvalósítási szükségletek. belső lehetőségek valóra váltása. A második világháború különösen hiteltelenné tette e két irányzatot. Ha nem az. módszerei mennyire tudományosak és ellenőr­ zöttek? Még a velük rokonszenvező Maslow is felveti a kérdést. amely mitsem akar tudni az emberi méltóságról. Koestler elkeseredésében „ratomorfnak ”. Szeretni és szeretve lenni. nyugdíjazás vagy bukás esetén egy mi­ niszter számára újra fontos lesz az addig elha­ nyagolt család. Karrier. Mégis kétségek merültek fel a tekintet­ ben.Érzelmi szükségletek. hogy derűs beállítottsága megalapozott-e. hogy nem tévedtek-e el az irra­ cionális érzések dzsungelében? Nem támaszkodnak-e túlságos mértékben kifejezhetetlen.Fizikai szükségletek (Élni kell!) . Egy adott helyzetben a cselekvést mindig a működő legmagasabb szint határozza meg.) A fejlődés során .) . vagyis patkányok viselkedéséről mintázottnak tartja mindkét pszichológiai iskola személyiség-elméletét.Biztonsági szükségletek.P opper P éter 12 4 125 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . a vá­ lasztások és döntések fontosságáról. (A képessé­ gek.ezek a szintek egymásra épülnek. hogy szemben áll a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal. szel­ lemi fejlődés kibontakozása. és az encounter csoportterápia megteremtőjének. (Tartozni valakihez vagy valahová. szellemi ellenállással a bolsevizmus és a fasizmus iparszerű gyilkolásá­ val szemben. s a különböző szükségletszin­ tek viselkedést meghatározó mozgásától nem lehet elvonni a zseniális jelzőt. (A legkisebb kocká­ zattal kell megteremteni az élet feltételeit. a taoizmussal befolyásolt lelkészből lett pszicho­ analitikus.Önértékelési szükségletek. A humanista pszichológia tehát jogos helyes­ lést.) . Maslow szerint az emberi szükségletek hie­ rarchiája: . Továbbá: ha egy már elért magasabb szint viselkedés-meghatározása akadályokba ütközik. tehát kommunikálhatatlan élményekre? Minden esetre ezek az irányzatok mind hitet tesznek az egyén fontossága mellett. akkor a ráépülő magasabb szint is csonka. hiá­ nyos vagy deformált lesz. az egyéniségről. hogy az ingoványból kijutva szilárd talajra érkezzenek? Avagy a mocsaras in- . ha valakinek sérült a biztonsági szintje. a derű és optimizmus a terápia hatá­ sosságát illetően. chikus elméletéről. Ehhez a felfogáshoz csatlakozott Carl Rogers. sérült lesz a ráépülő érzelmi szint is. ha az alacsonyabb szint ép és teljes.) .a kisgyerekkortól a felnőtt­ korig . amelyek adósak maradtak minden magyarázattal.

amilyen. Az ember Istenné fejlődése: Isten feltáma­ dása. Az ember Isten áldozata.P opper P é t e r 126 govány helyett most a sivatag laza homokját ta­ possák. A tökéletesség meg­ bontása. ezáltal elronthatjuk. amikor megtestesül. nem Isten.amennyire engedte magát . vagyis a Teremtés. Tehát végső soron Isten taszítja bűnbe az embert. Gondolkozz egy kis ideig a keresztény vallá­ sosság szempontjából is! Az Isten tökéletes. Az édenkerti bűnbeesés Isten tiltásai miatt követ­ kezik be. amivé válni tud. Az Isten és az ember szövetsége: Isten segíti az embert a szentté válásban. Tehát Isten és az ember egymásban való megszentelődése visszasegíti Istent a trónjára. Ez az ember ál­ dozata Istenért. H a azonban olyannak tart­ juk. így jött létre két tökéletlenség: az Isten és az ember. Tehát Isten bűnbeesésével kezdődik a Teremtés. vezek? . hogy mindazzá váljon. Azonban ezek után mégsem kerülhet­ jük el a transzcendencia és a pszichológia mé­ lyebb összefüggéseinek vizsgálatát.elválasztani egymástól a vallást és a lé­ lektant. ” H u s z a d ik f e j e z e t Isten öngyilkossága és feltámadása Mostanáig megpróbáltam . Isten öngyilkos­ sága. mintha máris az lenne. akivé majd válnia kell. minden eset­ re rokonszenvessé teszi ezeket az irányzatokat Goethe megjegyzése: „Amikor egy embert olyannak látunk. vagy oda. Jézus története ennek szimbolikus előjátéka. A tökéletes teljesség megbontása: bűn. ezzel elősegítjük. hogy visszatérhes­ sen Hozzá. s továbbra is kizárják magukat a szel­ lemi szigorúság birodalmából? Tudományosság ide. Ha nem tökéletes. és Ő ismét tökéletes legyen. Isten.

Ám hatoljunk mélyebbre. Holott többek között éppen a pszichoterápia problémája is mutatja. bőrének.egy másik emberével összehasonlítva . fogazata . sejtjei. ami időben megelőzött minket. Mítosz. s azt fogjuk tapasztalni. Az ősi kultúrák a lelki segítés másféle módjait is ismerték. Ez a hiány hozta létre a mo­ dem pszichoterápiát. Ugyanígy állunk a lelki jelenségekkel. A kultusz.óriási egyéni különbségeket mutat. mint a testi sajátosságokkal: magassága. Először szóljunk a pszichológia mélységeiről. Ebből ered a kultúra fogalma. csakis pogányság. Jézus. hogy minden. ha csak a perifé­ rián. veséje. és elmeséli a nép vagy a vallás sorsának szempontjából a legfontosabb történeteket. szemének. A mítoszban Isten megszólítja az em­ bert. hogy a fejlődés lineáris. vagy kezdetleges és régen túlhaladott. egyéni sajátosságairól. lelki struktúrák találhatók. mája már nem mutat lényeges eltéréseket. vagyis mi vagyunk a fejlődés csúcspontja. Az egyénre jellemző adatokhoz akkor juthatunk. s az Ige Istennél volt. „Kezdetben volt az Ige. aminek megszüntetéséhez téríteni kell. vagy kopaszsága. Ebből képződik a logika fogalma. a „te­ remtés koronája”. Ezzel éppen úgy ál­ lunk. Isten és az ember egymás áldozatai és megváltói. minden más értelmezése a ter­ mészeti és társadalmi jelenségeknek vagy el­ avult. hogy Mózes. arcvonásai. molekuláris szerkezete. és Isten volt az Ige” . a felszínen tapasztalható sajátosságokra fi­ gyelünk. Konkrétan mi hiányzik? Ehhez pontosan tisztáznunk kell az antik vi­ lág néhány fontos fogalmát. Eb­ ből az következik. hogy lehetséges vissza­ fejlődés is. amely komolyan veszi a mi- . annál fel­ színesebbnek kell lennünk. Érthető tehát az angyalok utálkozása az ember teremtése miatt. atomjai semmi egyéni tulajdonságot nem hordoznak. Az Ige. A lényeg: minél karakterisztikusabban akarunk jellemzést adni valakinek a személyiségéről. S ugyanígy vélekedik a tudomány is. Az isteni és az emberi szellem. a szertartás. vagy attól függetlenül nem létezik igazi vallásosság. Eb­ ből képződik a mitológia szó. hogy szíve. testmé­ retei. Csak a kauzális összefüggésekkel indokolt világmagya­ rázat lehet igaz. Ezt már más köny­ vemben részletesebben megtettem. Mohamed működését megelőzően. szempontjából ez azt jelenti. mély lelki folyamatairól.így kezdődik János evangéliuma. gondolkodás terméke. A zsidóság. (EZ LATIN eredetű! PM) Vagyis ebben a régi szemléletben annak a népnek van kultúrája. az iszlám stb.P o pper P é t e r 128 129 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa lésként végigéli a halandó teremtmény sorsát. fejletlenebb volt nálunk. közös archetípusok. Logos. összetéveszthetők. amelyek már nem hozzáfér­ hetők számunkra. Ez Isten áldozata az emberért. A lélek mélyén már a kollektív tudat­ talan húzódik meg. hajának színe. Kultusz. kövérsége vagy soványsága. a kereszténység. a rítus az em­ berek válasza Isten megszólítására. Szubjektív szempontból általában az a meg­ győződés uralkodik.

Vagyis ők. Vagyis a szellemi értelemben vett felnőtté válás garanciái. H át a kultúra . Mi. az érzékel­ hető és az érzékfeletti között. boldogsá­ got. hogy az eredetileg teljes istenképet kettéhasítot­ tuk a jóságos Istenre és a gonosz Ördögre.P opper P é t e r 13 0 131 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa toszt. és komolyan válaszol rá: a kultusszal. az antik világ emberei. Végül is erre fi­ gyelmeztet az ingovány. nem csak az örömöt. hanem a gonoszságot.a vallás segítségével ezt a kettősséget úgy próbáltuk megoldani. keletkeztek és éltek a beava­ tási rítusok. igazságot hordozó tulajdonságokat. a kísértések áldozataivá váljanak. ahol jóságos nagy Atyák és Anyák vigyáznak gyermekeikre. akik számára a mítosz és a kultusz legfeljebb szép legenda. A szekularizáció nem akarja tudomásul venni. ne­ hogy a leselkedő gonosz erők martalékaivá. az elvakultságot és a ha­ nyatlást is. a világ mégis játszótérré változott. A maga furcsa konkrétságával és egyben elvontságával akarja áthidalni a kiala­ kult szakadékot anyag és szellem. Akik­ nél ez elhalt. a kincseikkel rosszul sáfárkodó papság kezén. Ez azt jelenti. Elveszett a formális vallásosságban.Isten és ember párbeszéde hiányzik a mindennapi életünkből. Hiába próbálkozott a tudomány. vagy létre sem jött. azok a barbá­ rok. modem emberek . az őrületet. Hic Rhodus. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott a pszichológia. hogy mítosz és kultusz egymást feltételezik. hogy a régi politeizmus idején az isteni lét a teljes életet magában foglalta. technoló­ giailag csodálatosan fejlett barbároknak látná­ nak minket. hic salta! . Ezért alakult ki a beavatás fogalma. gyógyító ereje viszont alaposan legyen­ gült. Az így a teljességében megcsonkított Isten sorsfor­ máló. a hitetlenségben.becsvágyó pszicholó­ giánk! Mihez kezdesz infantilis híveiddel? .

ítélet nélkül fogadja el saját ma­ gát. És jól megvannak egymással. harag nélkül lapozza át mindenki. hogy mégis bekerült a kano­ nizált (kinyilatkoztatás-értékű) .)1 A dolog régen történt.H u s z o n e g y e d ik f e je z e t Az ember legyőzi az Istent (Kérem.könyvek közé. hogy nincs önreflexiója. Sőt. Jóság. hogy ezt a jórészt Jung elemzésére épülő fejezetet. kevés bibliai irat van. valamikor az emberi tör­ ténelem kezdetén. amelynek ilyen nagy. Ha igaz. belátás és belátás-nélküliség. tagadtak. Ezért semmit sem . vagyis teljesesen amorális. hogy Jó b könyve egyike a legősibb bibliai iratoknak . hiszen Jób és barátai edomiták voltak . utólagos irodalma támadt.mondjuk egyidős a Tórával vagy a Prédikátorral. témája Isten valódi lénye. amelyet ennyien bí­ ráltak. adott tényként. kegyetlenség és rombolási vágy. sok száz kötetnyi. csak csodálkozni lehet. vagy sérülékeny.. Vajon miért? Jahve képe kezdettől ellentmondásos. harag és féltékenység.minden együtt van jelen benne. akinek a hitélete túlságosan érzékeny. igazsá­ gosság és részrehajlás . Ez pszi­ chológiailag azt jelenti. vitattak. plusz nem is zsidókról szól.

a mértéktelen dicséretnek. tehát egyszerre szá­ míthat pusztító dühére és segítő jó szándékára. s ez a magányos szenvedés emeli fel is­ tenismeretét magasabbra. ha a túl­ ságosan zavaró rendetlenkedőket néha lesúj­ totta. együttérzésnek. hogy megpróbáljuk jó Istenre és go­ nosz ördögre hasítani. De ki mert neki ezért szemrehányást tenni? Az Istent vádolónak rámehet az élete. hiszen Jób már a hamuban hever. és utoljára az én porom felett megáll. Olcsó frázisokkal hoza­ kodnak elő. hogy az én megváltóm él. De Jah v e csak akkor érzi magát létezőnek. mint az övé.. sőt a saját Tízparancsolatából is azonnal megszegett hármat. Mi indokolja továbbra is Isten dühét? Jahvét valami nyilván ingerli Jobban. teljesen értelmetlenül. Jób történetében ki az igazi kísértő? Isten. Aggodalmat keltő volt számára Jób jelleme? Feltételezte-e: Jób végtele­ nül halványabb fénnyel rendelkezik. és fekélyeit vakargatja. azért az Istenhez sír fel az én szemem. hanem csak isteni alak. aki engedetlenségre csábítja? Különösen elgondolkoztató Isten büntető reagálásának gyorsasága. keletkezésének nem volt mitológiája. hogy a zsidósággal végül szövetséget kötött. Tehetet­ lenségében ezt az ember úgy értelmezte. s ez vezetett oda. nem volt vele semmi terve. Jób vigasztaló barátainak szerepe elhanyagolható. Jahve többször is elárulta a zsidósággal kötött szövetségét. és csak akkor tud működni. Jahvénak viszont tervei voltak az ember­ rel. „Még most is ímé az ég­ ben van az én bizonyságom. amikor igazságát elfordította. aki szabadságra teremtette az embert. mint ő. majd megtil­ totta. s ez a tény már önmagában a többi isten fölé emelte. ha valahonnét tudatosan visszatükrözik. Jung összehasonlítja Zeusz és Jahve istenkedését.. Jahve jelleme azt eredményezi.P o pper P é t e r 13 4 135 AZ EMBER LEGYŐZI AZ ISTENT érünk el azzal. érzékeny és bizalmatlan termé­ szete oda vezette. hogy egyék a tudás és a halhatatlanság fá­ járól? Vagy a Sátán. képes érezni önmagát. de ez a fény összpontosítottabb. hogy Isten önmagával ellentmondásban létezik. hogy csak valamilyen objektum révén képes tudomást venni saját lé­ tezéséről. miután Jahve eredete mind­ végig homályban maradt. hogy Isten őt személyesen szólítja. hogy személyes viszonyt kényszerített ki az ember és saját maga között. mint magának Isten­ nek az önismerete. Sőt. Istent féltékeny. Hogy ítélje meg az embernek Istennel.. s ezért mind intellektuális. Ám Jób szerint nem a Sá­ tán. Ezt Jób is jól tudja. hanem maga az Isten alázta meg őt. ” Jób tehát tisztán látja. aki ezért nem isteni személyiség. tehát éppen a rávonatkozó dolgokban tisztábban lát? Jahve jelét sem adja semmiféle megbánás­ nak. Ez Jahve működés-képességének előfeltétele. Ez a funkciója a kis létszámú zsidóság szünet nélkül áradó ünneplésének. mintha . még akkor sem. Csúfolóim a saját barátaim. Isten kizárólag az erejével és hatalmával dicsekszik. Erre például nem volt szüksége Zeusznak. való dolgát. Zeusz végső soron az emberiség iránti közönnyel uralkodott. mind erkölcsi szempontból lassan az Isten fölé emelkedik.. Mert én tudom. és az én tanúim a magasságban. Jób teljesen magára marad szenve­ déseivel.

(Pl. (Le Bon törvénye.a csillagvilágok fölé emelte.P o pper P é t e r 136 rivális istenség lenne a nyomorult. be kell lépnie az emberek világába. miért csak a kritikátlan hódolatot? Miért van szüksége állandó dicsé­ retre? A Mindentudó és Mindenható miért hagyja. hogy Isten miért nem viseli el a bírálatot. Ettől az Én csak akkor maradhat független. csábí­ táshoz sem csatlakozik. Kezdjük a végkövetkeztetéssel: Jung azt próbálja bizonyítani.) Ennek következtében eddig ismeretlen meta­ fizikai botrány közeledik. végül meghal maga az erkölcs. ha egyik híváshoz. hogy Istennek meg kell testesülnie. Történt va­ lami . így hát -Jung szerint . de mégis kíváncsiak számára. Kialakul a tömegember. s közülük csak egynek van emberarca. annál in­ kább háttérbe szorulnak az erkölcsi meggondo­ lások. akár a politika szempontjából. hogy Isten kívül maradt az emberek számára általa megalkotott erkölcsi világrenden. Vi­ tájukban Jób . Felteszi a kérdést. mozgalmak valódi tartalmát és célját il­ letően. mint az ember. Az az egyedüli eset történt meg.emberi mérték szerint . hogy az Én áldo­ zatául essen bármelyik egyoldalú igazságnak. ami kizá­ rólag az egyénhez és az egyén viselkedési szabadsá­ gához kötött. akár a tudömány.anélkül. Jegyzet 1Előzetes összefoglalás az önmagukat kímélő.) A kollektív tudat hatalmassá növekedett ter­ jedelmével szemben az Én egyre inkább elve­ szíti gyakorlati jelentőségét. s teljes látása lett Jahvéról.talán megjelent egy valóban új tény a vi­ lágegyetemben? Megjelent. lásd a második világháborút. ítéleteit és törekvéseit. mert a kollektív tu­ dat egyre inkább magába olvasztja az egyén vé­ leményeit.Jézus története a Jób könyvével kezdődik! . más nézőpontból kevesebb. ami a monoteista is­ tenfogalmat a megsemmisülés katasztrófájával fenyegeti. annál ostobább és erőszakosabb lesz. minél számosabb egyénből tevődik össze egy tömeg. aki bizonyos nézőpont­ ból több. hogy egy halandót a saját erkölcsi magatartása . hogy erkölcsi lemaradását behozhassa. aki mindig valamilyen „izmushoz” tartozik. akár a vallás. vagy készült volna rá . hogy a Sátán befolyásolja? Végül arra a következtetésre jut. (Jahvét négy állatfigurával szokták ábrá­ zolni.morálisan Isten fölé kerekedett. Ennek feltétele a magas szintű ismeret és tudatosság az ellentétes ideo­ lógiák. hogy akarta volna.) Minél nagyobb. H u s z o n k e t t e d ik f e je z e t Elveszhet-e a meg sem talált lélek? Minél több kiváló intellektusú és erkölcsű sze­ mélyiségből szerveződik meg egy embercsoport. Ezért nem szabad.

mint amikor Hegeltől megkérdezték. harmóniára vágyakozó lelket ez a tévedés sodor a pszichológia vagy a pszichiátria közelébe.e a m e g sem t a l á l t l é l e k ? amely a „bűnbeesés” pillanatában már megál­ lítja a további szellemi fejlődés lehetőségét. A tömeg-ember magatartását csak a pánik és a mohóság (lásd a második világháború idő­ szakát). glo­ bális társadalmak.P o pper P é t e r 138 139 E lv esz h et . A helyzet ahhoz lesz hasonló.miután a modem ember egyre kevésbé képes a teljes önátadásra — egyre nagyobb helyet ad a tömeg-ember lélektani sajátosságainak kifejlő­ désére. a dikta­ túrák. mert mind a totális rendszerek. nevezetesen az a hiedelem. meg a szerzés és birtoklás ösztöne vezérli . feloldódik a kollektiven érvénye­ sülő tömeg-pszichében. Igen ám. el­ sősorban nem elhatározás kérdése. Sok rendeződésre. a kognitív funkciókra. de mifélék ezek a meggyőződések? Valószínűleg a „tudományosan megalapozott” nézetek túlértékelései. Az elbutulás azt jelenti. sőt egyesek szerint lélek-nélkülivé sterilizálódik (netán már úgy születik?). s ezért könnyen elő­ fordulhat. az emlékezésre. Jobb lesz-e az emésztése? A fizikai folyamatok. mind pedig az újonnan alakuló ún. kudarcba fullad abban az értelem­ ben. annál is inkább. E folyamat ellen csak az individualitás tudatos erősítése véd. Jaj! Kívülről nem igen segít senki sem. hogy aki sok logikát tanul. az önismeretre vonatkoztatott igazságok elmara­ dottsága már-már alig tűrhető. a kívülről irányítható tömeg-embert igény­ lik. Nem tagadható. Ezért elsősorban egy félreértés a felelős. vagyis az egyén elbutul. az önis­ meret iránti látszólagos igény divattá vált. hogy pl.és változtatja őket em­ beri csordává. nulja az emésztés fiziológiáját. Önmagunk tökéletességé­ . Ha egy pszichoterá­ pia hibásan. másképpen: a félelem. hogy a tömeg-ember soha nem észlelt méretekben lelkileg megkemé­ nyedik. hogy az önismeret gyógyít. magunkon kellene elkezdenünk. céljaik megvalósítása érdeké­ ben. logikusabb lesz-e a gondolko­ dása? Körülbelül annyira . S ezt nem várhatjuk másoktól. A személyiség megszilárdulása csak az emberi kapcsolatok tudatos ápolása révén következhet be. vagyis az intellek­ tusra alapoz. csak az önismeretre. tisztulása. Ám ezek majdnem mind a „külső objektumra” vonatkoztatott relatív igaz­ ságok. A valódi vallásos hit végzetes meggyengülése . Sajnos. az erkölcsi ma­ gatartás. kiterjedése az Én-funkción túlra feltétele a gyógyulásnak. az emberekkel való érzelmi kapcsolat alakulása nem a szándékos tanuláson múlik.felelte a német állami filozófus — mintha valaki nagyszerűen megta­ . A rend lassan káosszá változik. hogy az önismeret növekedése. egy önmagáról keveset tudó neu­ rotikus emberből egy önmagáról sokat tudó neurotikus lesz. dehumanizálódik. hogy az önmagunkról való tudás szempontjából gyermeki naivitásban élünk to­ vább. amikhez képest a szubjektív lélekre. Ilyenkor a megismerés és a tudás helyére a meggyőződés kerül. Az önmagunkról való tudatlanság belá­ tása perdöntő lehet. De önmagá­ ban nincs terápiás hatása.

Ha már feleslegessé vált. amikor helyére kell tennünk ma­ gunkban közös vonzódásunkat és érdeklődé­ sünket az ezotéria és a pszichológia iránt. a szeretet hiánya miatt. ” Mindennek tudatában.. Egyre han­ gosabban vonyítanak a megértés...azaz önmaga megváltója akar lenni. és a hatalom részéről fenyegető terror következtében az emberek egyre magányo­ sabbá. A társadalom tagjainak összetartozása és egymás iránti tole­ ranciájának forrása egyedül a szeretet lehet. és hisznek. lévén. akár langyosan fo­ gyasztható. belebotolhatunk. miután közel kétszáz oldalon keresztül süppedeztünk a lélek keresé­ sének ingoványában. hogy Isten titok.. hogy önmagunkba nézhessünk. még a nya­ kunkat is törhetjük miatta. vagy csá­ bítóbb kínálat jelent meg a piacon. belső látásunkról hajlandók vagyunk letépni a fekete kendőt. de a felnövekvő nemzedékeket is. amit erről mon­ dunk. s mindent. minden saj­ nálat nélkül eldobható. Ezt azonnal cáfolja a harsogó. hogy van nem tudható dolog is. bizalmatlanság és gyanakvás rongálja meg sze­ mélyes kapcsolatainkat. agitatív vallá­ sosság. sőt.e a m e g s em t a lá lt l é l e k ? nek illúziója feleslegessé tesz minden feed backet. amelyikben megeshetnek és megtapasztalhatok soha meg nem magyarázható dolgok is. Pszichológiai ösvényünk itt kanyarodik vissza Istenhez. akkor már megérintjük az Istenről és az emberi viszonyokról való tudás alapjait is. azt senki sem tudja. a terror érvényesül. Krisztust terheljük megoldatlan konfliktusaink­ kal. Jung megfogalmazásában: „odaállunk az ő keresztje a lá ”. legrosszabb esetben saját megnyugtatásukra folyton a szeretetre hivat­ koznak. helyette a hatalom. különben maga is Isten lenne. ” „Mindig tudatában kell lennünk annak a tény­ nek. A jogbizonytalanság.. érzelmileg sivárabbá lesznek. állandóan a lábunk alá kerülhet. az erő­ szak.. Csak éppen. Ugyanis ha igaz tudást szerzünk ön­ magunkról. azaz keresztünket. hogy műanyagból készült. és lassan elborítja a termé­ szet és a társadalom természetes mezőit. s időnként sikertelenül megpróbáltunk Isten köpenyébe kapaszkodni. az elfogadás. hogy a keresztény egy­ házak útmutatása szerint ahelyett. Aki ilyet tenne. eljött az óra. vagy ennek okaként el­ lenfeleiket ostorozzák. ha el­ éri. és sejtsük. Ha ez megsemmisül.P o pper P ét e r 140 141 E l v esz h et . krisztustalan . emberek mondanak. becsapva ezzel nem csak önmagukat. mint üres és értelmetlenné vált tartály. Most azonban elkerülhetetlen Jung két gon­ dolatának szó szerinti idézése. hogy egy bizonyos tekintetben ti­ tokzatos világban él. hogy lelki szemünkről. akár hűtve. amely imponálóan ellenáll minden tu­ dományos és történelmi cáfolatnak. Tehát végül mégis csak néven kell nevezni a pszicho­ lógia érdemeit is. hogy ma­ gunk viselnénk el magunkat. A mű­ anyag hit és meggyőződés könnyen és olcsón beszerezhető. Ennek egyik akadálya. Kell az embernek éreznie. hogy legyen valamilyen titkunk. a besúgás. az a papok szerint eretnek . De hogy O milyen. de sohasem a magunké alá. közöttük leginkább azt. „Fontos.

Éppen tárgyának (a léleknek) anyagtalan felfogása egyaránt avat­ hatja Isten ellenségévé . megújította a zsi­ dóságot. az igazságtalan bírói eljárások és ítéletek. A politika csak a tünetképződések színtere.vagy szövetségesévé. majd felébred Ortega y Gasset „történelmi gerinctelenedésnek” nevezi azt a társadalmi folyamatot. kibontotta merev vallási rendszeréből. Mindezt a legtöbben politikai be­ tegségnek tekintik. Ennek lényege (ti. hogy az üdvösség helyett sza­ bad akaratából a kárhozatot választhassa. de éppen annyira egy transzcendenciában való hit lehetőségét is. Ebben az értelemben transzcendens hittel azok az emberek rendelkeznek. és társadalmi zűrzavar kelet­ kezik. ha­ nem a közösség mélyrétegeiből törnek fel: a tár­ sadalmi bomlás. Krisztus is kívül élt kora hagyományos vallásosságán. akik a saját keresztjüket sem bírják elhordozni. mind a közéletben. a társadalomalakító tevékenység válságának. és a széles körben elterjedt lopás és csalás. Az objektivitásra törekvés jogosan azt állítja. Azaz a pártok nem képesek a régi módon kormányozni. Ebből a szempontból nem véletlen. vagy a rendőrségről. a pártokba szerveződött dikta­ tórikus törekvésekről.. legyen szó a liberá­ lis polgárságról. A valóságban Krisz­ tus maga vitte a saját keresztjét. Szokásos elnevezése az „er­ kölcsi válság”.a szerk. Ez­ zel lehetővé tette. amely magában hordozza az istenta­ gadást. Isten szövetségét a zsidósággal (ó-szövetség). vagy soha nem is fejlődött ki bennük. Isten és az emberi­ ség szövetségévé (új-szövetség) változtatta.. a „történelmi gerinctelenedésé” . H u s z o n h a r m a d ik f e j e z e t Brahm a elalszik. mind a magánéletben. s nem kért se­ gítséget azoktól. a megvesztegethetőség minden terüle­ ten. és az emberek nem hajlandók a hagyományos módon élni. sőt szünetelésének megnyilvánulá­ sai. Mindezek a bajok nem politikai eredetűek. akiknek tönkre­ ment az eredeti vallásossága. Ez az állapot erősen hasonlít arra amit Lenin „forradalmi helyzetnek” nevez. hogy ennek felismerésekor jelentkezett a pszi­ chológia. s ezáltal kereszténység formájában képessé tette az egyistenhit elterjesztésére.) minden rendteremtéssel pró­ bálkozó csoport elutasítása. amikor a tömeg nem hajlandó követni semmiféle irá­ nyító kisebbséget. és az egyház is ellen­ szenvvel figyeli működését. hogy sokan a mélylélektant zsidó ere­ detű tudománynak tartják.P o pper P ét e r 14 2 pszichoanalitikus. .

és 4.Hánykor szokott ön lefeküdni.. Én is nehezen viselem el a szellemi igényte­ lenséget. századból származó társada­ lombölcseleti puránákban kitra-júgának és kálijúgának neveznek két korszakot. akár a fejlődés. A filléres okkultizmus nagyszájúságát. s a lelkében . amikor feléb­ red és körülnéz a megváltozott világban? Talán az általunk eddig meg nem talált. Egyetemista koromban az általam a legma­ gasabb piedesztálra emelt filozófiatanáromtól. Ilyenkor egy-egy fontos mondat beleég az emberbe. Vannak-e sorsfordító mondatok? Általában nem hiszek sem bennük. „nagy be­ szélgetésekben”. akár a romlás útján jár a nagyérdemű emberiség. a sors kivételt tesz. mert Brahma mély álomba merül. s csak halványan dereng alá a szellemi fény. én. „A beszélj. egyáltalán: viszolygás üti fel a fejét a kasztoktól.Éjfél felé. Mit jelent ez? Mindez a szellemi és érzelmi igénytelenséget je­ lenti. És ön nyugodtan aludt. aludni? . Ezt a szimbólumot M ax Weber is elfogadja..Miért dob ki? . sem amiatt. A válság elkerülhe­ tetlen. a vitatkozás elmaradását az egyetemi tantermekben.feleltem meglepetten.Mert én már a múlt héten is említettem ezt a nevet. az istenek alkonya. .P o pper P é t e r 144 14 5 B rah m a e l a l s z ik . Tulajdonképpen megnyugtató. m ajd f e l é b r e d Az i.állandóan izzik. sőt a közvéle­ mény megnyugtatására: csak átmeneti jelensé­ gekről van szó. amíg Brahma felébred és újrateremti a világot: új kitra-kor keletkezik. ha el­ vágják transzcendens gyökereit. de Brahma által jól ismert lélek lepusztulása. e. a rosszul megírt és még roszszabbul szerkesztett újságokat és folyóiratokat. ami törvényszerűen bekövetkezik. hogy utánanézett volna. . elsivárosodása. Síva (vagy Síva képében Visnú) szétrombolja a létező formákat. ahelyett. hogy a társa­ dalmi létezés visszatérő válságai. fér még a zsebembe” attitűdöt. így kezdett izzani bennem is a tudós szellemi lusta­ ság iránti nem titkolt megvetése. A kérdések. Ám néha. . mert ilyen név alatt szociológiának anyakönyvezhető. el kell ismernem. jellemzik az emberiség egész történetét. A káli-júga a sötétség kora. 5. amikor a szudrák (a csőcselék) kerülnek uralomra. sem az ún. Vajon mi tűnik fel Brahmának. az üres . S ezért minden korszak minden társadalombölcselete kidolgozta a maga elméletét — esetünkben a kitra és a káli perió­ dusok váltakozását .ami­ ről nem tudjuk micsoda . konfliktus megoldásában. holott nem tudta. undorodom a szellemileg lusta emberek­ től. Nálunk manapság mindezt „társadalmi válságnak” nevezik. nem kell aggódni miattuk. ki légyen az? Azt felelte: . amelyek állan­ dóan váltogatják egymást. kiről van szó. ami mai kultúránk legaggasztóbb jelensége. Az istenek nélküli világban a kasztrendszer elfajul. Az ember nem enynyire tudatos lény. Tudja. hogy közben belehalunk az életünkbe. megkérdeztem egy előadásában említett nevet. hagyja el a szemináriumomat. a politikusok harsány semmitmondását. kérem.Akkor.a meghökkentő és elborzasztó jelenségek magyarázatára. mint bármilyen probléma.

Végső soron a szellemi élet felületessé válásá­ ról van szó.Törekvés a tinédzser-életforma és attitűdök meghosszabbítására. vagyis arról a folyamatról. új Noé. . ami jó­ részt ellentétes Brahma spirituális elvárásával. (Már alig tapasztalható az a kamaszko­ runkra jellemző befejezhetetlen beszélgetés az élet nagy kérdéseiről. mit hoz a jövő? A spirituális zűrza­ var teljessé és elviselhetetlenné válhat. a hetenként változó pillesúlyú szerelmeket. Egyre gyakrabban tapasztalható a közlé­ sek félreértése. Hajlamosság az időleges szektaéletre. mert sem a hinduizmust. a nyelvtani szerkezet megértését .A művészethez való viszony informáltsággá válik . Az ember érettsége a tanítás befogadására..és akcióéh­ ség a lélekábrázolás rovására (a filmek. amit manapság kommuni­ kációnak neveznek. Individuális szemek vagyunk egy közös fürtön. Buddha vagy .) .A lelki megváltás keresése. . vagy a nyelvtanulási sikere­ ket. . Nincs jogom Brahma nevében nyilatkozni .Bámulatos képesség kifejlődése a belső struktúrák látására. A társalgás pletykál­ kodásra. türelmetlenség. program-megbeszélésekre korlátozó­ dik. s még inkább a beavatásra elsősorban az „egyhegyűségre” való képesség kialakulásának a függvénye. próféta. amit az évtizedek folyamán megfigyeltem.A beszélgetés elhalása.P o pper P é t e r 14 6 147 B rah m a e l a l s z ik . vagy ezeknek megfelelő katasztófákba . . vízözönbe.egyszóval a káoszba. hanem szinte az egész társadalomra jellemzővé válik a rosszul fi­ gyelés. s a közhelyek áradatát. ami ma már a közéleti kommuni­ kációban néha jelentős zavarokat okoz. egyik kaputól a másikig és vissza. s egy to­ tális összeomlásba torkollik. hogy vajon társadalomlélektani kitéréseknek valóban helye van-e ebben a lélek-keresésben? De hát csak közösségben tudunk létezni.S nem csak az ifjúságra. de saját magam számára mégis meg­ fogalmaztam néhány érzelmi és intellektuális változást a fiataloknál és gyerekeknél. Brahma fölébred és elkomorul.annál kevésbé. Cselekmény. a po­ litikai programként eladott kívánságlistákat. Ki tudja. Nem kizárható az sem.Tudományban és karrierben a türelmes ki­ várás elutasítása-. (Lásd a Rubik-kocka könynyed megoldását. s a bahaimozgalom szimbóluma igencsak kifejező ebben a tekintetben: a szőlőfürt. Mózes.élmény helyett. hogy kiemelkedik a káoszból egy teremtő erő. a „pillanat bulistáivá” válás. amikor fél éjszaka kísér­ tük egymást.) . majd f e l é b r e d Egók határainak kritikátlan kiterjesztését. . Minden es­ tére kell valami társasági történés. .Szinte mániás program-éhség. és a szekta-közösségek váltogatására. sem a buddhizmust nem vallom saját világszemléle­ temnek . csak egy-egy részlet-momentum megragadása. Jézus. Irtózat az egyedül maradástól.magolás helyett.” Kétségeim vannak abban a tekintetben. színda­ rabok esetében). és a háttérzaj nélküli csendtől. tűzözönbe. a külső irányítottságra.

Csak a test halandó. hogy a halottakkal álmodni. aki innét származtatja a „halottak feltámasztásának” fogalmát. Kérem az olvasó bocsánatát a várakozás hiá­ bavaló felkeltéséért. hogy a lélek-probléma. A lélek továbbélését bizonyítja. beszél­ getni lehet. hogy a lélek. Van kalandor nyelvész. főpapi holttesteket kihozták a törzsi tanácsba és beül­ tették őket. segít­ hetnek. H u s z o n n e g y e d ik f e j e z e t A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete A zsidó Szentírásban magától értetődő az a fel­ fogás.P o pper P é t e r 148 Mohamed.eltávozik vele egy idegen koz­ moszba. . de be kell látnunk lélekkereső kalandunk kudarcát. vagyis az Istenhez tartozik. miközben megérin­ tette a keresztény és muzulmán vallásbölcselő­ ket is. Nevezetesen azt. tanácsot adhatnak. A lélek részé az örökkévalóságnak.az egyéni üdvözülés lehetőségé­ nek hiányában . és a kreatúrák egész tömege . Ebben nyilván kifejeződik az ember elborzadása a megsemmisüléstől. így. fel kellett támasztani őket. amikor azt olvastam. de azért meglepődtem. A pszichológiát elismer­ hetjük létkönnyítő átmenetként. halhatatlan. ha a lélek része az örökkévalóságnak. mint szellemi résztvevőket. Ám ennek megsejtése sokkal régebbi. ami Isten leheletéből szár­ mazik. Elkövetkez­ het a Kísértő végleges győzelme. és a világ újjászületik. Ám. hogy az inkák a bebalzsamozott főnöki. óvhatnak. Ehhez nincs szükség külön isteni kijelentésre. hol tartózkodik a test pusztulása után? Tehát a kép­ zeletnek el kell jutnia a túlvilág feltételezéséhez.elsősorban a zsidóság közvetítésével -a távoli kelet vallásbölcseletéből az európai gondolkodásba. mint a Tóra. sőt a lélekvándorlás esz­ méje hogyan került be . Kárpótlásul felajánlom egy nyitott kérdés vizsgálatát. vagy úgy. De mert nem tudtak ülni.8 Nem akarok olcsó szójátékokba bonyolódni. de végső meg­ oldást nem várhatunk tőle.

vagy fejletlenségtől függően az ál­ lati testben való megjelenést is. Platón. mielőtt eljönne az Úr nagy és félel­ metes napja. A ké­ sőbb keletkezett Dániel könyve és & Prédikátor könyve határozottan utalnak a lélek halhatatlan­ ságára. amely igen hasonlít a gö­ rögök alvilágához. Ez a magyarázata Tyanai Apollóniusz hirtelen és rö­ vid időre elterjedt gimnaszofisztikának nevezett tanításának. szellemlátók. nem megidézhetők. hogy Mózes sehol nem ál­ lítja. század) már éles viták folytak körülötte. A babi­ loni fogság idején kezd terjedni a gnoszticizmus.: íme. Ezt sokan sokféleképpen magyarázzák. Or­ pheusz. A zsoltárok.Egyiptom volt. de általában negatív tartalommal. Tibullus) is megőrizte ezt a hagyományt. különösen a farizeusok között. hogy hátha emberi lélek lakik a megevett állatban. Püthagorasz. Az indiai böl­ cselet nagy része átszivárgóit a görög filozó­ fiába.P o pper P ét er 150 151 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS A zsidó vallás alapkönyve. a jógának és más bölcseleti iskoláknak. Némely cso­ portnak külön zsinagógája volt. a prófétát. ámbár az Úr az élők és nem a halottak istene. pl. hogy az indiaiak vallási rendszerei. (Gondoljunk Saul királyra. de egyik indokolás sem meggyőző. Vergilius. A római irodalom (Ovidius. Sok pogány földön élő zsidó visszatért az ünnepekre Jeruzsálembe. mind az egy- . már a meg­ jelenésük időpontjában vallották a lélekvándor­ lást. A közvetítő .részben . Ezért kérdezik folyton Keresztelő Jánostól. az alvilágnak neve is van: Seol. S nem szabad megfeledkeznünk arról sem. hogy vajon Illés vagy-e te? Vagyis hittek az újratestesülés lehetőségében. és rombolónak tartották. határozottan képviselve a lélekvándorlás tanítását. Csak éppen tiltja a ha­ lottidézők. még ha nem is vált a tételes vallás integráns részévé. Hérodotosz.) Sőt. s visszaözönölve sok elemét hozták magukkal pl. po­ gány gondolatoktól fertőzötten. lehetségesnek tartva a morális és szellemi fejlettségtől. és 8. A gaonok idején (7. jósok szolgálatának igénybe vételét. az árnyak birodalma. Mindenesetre Jézus idején már kitűnik a lé­ lekvándorlás gondolatának jelenléte a zsidó közgondolkozásban. talán Malachiás próféta jö­ vendölése alapján. Történelmileg az bizonyítható.9 A Tóra hallgatása nem zárja ki. hogy a halottak lelkei nem élnek valahol. az evangéliumokból is ismert Nikodémusz farizeus rabbi vezetése alatt. Másik szempont. sem a túlvilág létezését. például a kyréneieknek. amely a szofisztikus filozófia és a jóga egyesítéséből keletkezett. aztán Ezekiel és Jesája (Ézsaiás) is sok helyen foglalkoznak a té­ mával. hogy más csatornákon keresztül a zsidóságot is megérin­ tette a lélekvándorlás tana. én elküldöm hozzátok Illést. A Talmud keletkezésének idején szórványo­ san feltűnik a lélekvándorlás gondolata a zsidó­ ságban. Ám egyiptomi képzésben részesült számos gö­ rög filozófus és történész. aki az endorfi boszorkánnyal megidéztette Sámuel szellemét. hogy Nagy Sándor hadai eljutottak Indiába. a Tóra nem említi sem a lélek. Püthagorasz pél­ dául azzal indokolta vegetarianizmusát. általában tá­ madták.

Mindezek azonban kétségbe vonható. Annié Besant. s azt ajánlotta. századból szár­ mazik. hogy negyven éves kor alatt ne foglal­ kozzanak vele. A másik. Az egyik. mert a karaiták csak a Tórát fogadták el kinyi­ latkoztatott szövegnek és a zsidó vallás alapjá­ nak. és mindig visszatérek az ugyancsak rejtelmes val­ láshoz. vagy a lelki össze­ omlástól. Az öngyilkosság egyetlen lehetősége a test tönkretétele valamilyen módon. A róluk szóló első komoly híradás a 10. A meghalás csak akkor lehetséges. a teozófusok egy­ kori vezetője megpróbálkozott lelki és szellemi erők segítségével eltávozni a testéből.négy célja van: . istenhitre. hogy a lélek nem tud önállóan eltávozni a testből.Mások segítése a bűnöktől való megtisztu­ lásra és a helyes életútra terelése. A karaiták mozgalmának Anan ben Dávid volt a megalapítója. vagyis a zsidó ezotériát a konzervatív vallás nem olvasztotta magába. A K abbala szerint a lélekvándorlás célja a kü­ lönböző életek során elért tökéletesedés az Is­ tenhez visszavezető úton. féltve a fiatalokat a félreértelme­ zésektől. ha a Kabbalát. két vége volt. . a Szentírás többi részét elvetették.kizárólag emberből em­ berbe . Az első határozott állásfoglalás a karaitoknál fogalmazódott meg.A házastárs téves megválasztásának a kor­ rekciója. . A zsidó eszmevilágban a lélekvándorlás leg­ határozottabb szószólója a Kabbala. a megtébolyodástól. században.P o pper P é t e r 152 153 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS . ha a test elengedi a lelket. Újra visszatérek a régi és már sokszor emlí­ tett problémára: a rejtőző lelket keresem. Ez azért különös tény. A gáoni korban a Szaádja nevű hí­ res bölcsész támadja a legélesebben a lélekván­ dorlás eszméjét. A kialakuló kereszténység idejéből említettük a Keresztelő Jánosnak feltett „ki voltál azelőtt?” kérdéseket. az arany vége az Istenre mutatott és val­ lásnak neveztetett. Indokolásul csak egyet mondhatok: a legenda szerint Mózes Istentől kapott szent bot­ jának is. Ma ezt már annak a bizonyít tékának látjuk. hogy ez az eszme nagyon is markánsan jelen volt a zsidó vallásos népi gon­ dolkozásban. vitatható emlék­ nyomok. amit a zsidók­ nál a Kabbala. mind az erkölcsre nézve. A Kabbala szerint a lélekvándorlásnak . mint minden botnak. az ezüst vége az em­ berre mutatott és tudománynak neveztetett. Száz évvel később a karaita filozófusok inkább csak a lélek állatokba vándorlásának lehetősé­ gét tagadják. hanem kvázi útitársként kezelte. . . a muzulmán vallásban pedig a Szúfi misztikája tölti be azt a szerepet. sikertelenül. amelyik cáfolni igyekszik a lélekvándorlás hitét.Az elkövetett bűnök jóvátétele. a 8. Jegyzet 8Talán a legősibb hit és tapasztalás. egy Kirkiszáni nevű karaita tollából. Ez akkor is nagy jelentőségű.A megszegett isteni parancsok teljesítése.

Ha megakadályozzák a testi forma felbomlását. A nagy kérdés: ha egy egykori ember gondo­ lati. Ez Buddha tanítása . az olaj ugyanaz. a kisgyerek. ahová inkamálódni lehetett: a pa­ radicsomba. Ma már öt loka megszűnt. az éhség-szörnyek (préták) közé. Másrészt eredeti­ leg hat loka volt. és cselekvő energiái megma­ radnak. az ifjú. a kanóc ugyanaz. hogy részben ugyanaz. 9Szerintük az ősi időkben a megszületések közötti (a Bar Dóban. ami újra fellobban az éjszakában? Van-e erre válasz. az érzései és a tettei. Egész éjjel dolgoztam a fényénél. a mozdula­ tainak szögletessége vagy szépsége. emocionális. Reggel eloltom. a Köztes Létben eltöltött) idő tízezer évekre is kiterjedhetett. annál rövidebb a köztes létben való tartózkodás. minden lélek a Földre inkamálódik! H u s z o n ö t ö d ik f e j e z e t A sejtések világa Mi marad meg egy emberből? Minden. A z edény ugyanaz. a félistenek birodalmába. a pokolba. ami energia: a gondolatai. Eltűnik a szeme villanása. vagy csak az a sejtés. boldog mate­ . az állatvilágba és az emberek társadalmába. s erőivel segítheti Egyip­ tomot. a hangja. részben más. Mi vész el egy emberből? Minden. Nekik már nem kellene megszü­ letniük. hogy miért növekszik ha­ talmas mértékben a Földön az emberek száma. a nevetése. segíteni jönnek a többieket. a felnőtt és a vénember teste eltűnik az időben. De intellek­ tuális. Azóta ez az időszak folya­ matosan gyorsul.P o pper P é t e r 154 Innét ered az ó-egyiptomi balzsamozás is. és adott esetben új lénnyé szerveződ­ nek.mintha tisztában lett volna az energia megmaradásának elvével. vagy egy másik ember? A tanítványok nyaggatására Buddha vissza­ kérdez: Itt van ez a mécses. Tehát arra a kérdésre. az indiai misztikusok egyrészt azt felelik. érzelmi és cselekvő energiái újra egyesül­ nek egy megszülető emberben. a lélek is kötve marad a testhez. O. A következő este újra meggyújtom. ma már általában 400 évenként reinkarnálódik az ember. de ugyanaz-e a láng. a legfejlettebbek (Budd­ hák és Bódhiszattvák) a haláluk utáni pillanatban is­ mét testet öltenek. akkor ugyanaz az individualitás jelenik-e meg a Földön. ami anyagi forma: a csecsemő. hogy minél magasabb szellemi fejlődésre jutnak.

és érezzük. de kevesebb. Több. de még nem tudom bizonyí­ tani. Talán elfo­ gadható az is. hogy „lélek nélküli pszichológiát” hozzon létre." Legbelső lényegem (Selbst) csak a felvett és rámégett szerepeken (Persona) keresztül sejthető mind a magam. aurában. az esztétikai és morális értékrend) terméke. de mégsem tudjuk a valóságos létét bizo­ nyítani. A Persona hamisít. Valahogy így vagyunk a lélek dolgaival is.vezeti le a szentséget és a kriminalitást. mintha csak a központi idegrend­ szer működési terméke lenne. A nagy különbség a Távol-Kelet és a Nyugat személyiség-felfogása között. hogy valakiből morálfilozófus vagy diktátor. Mint ahogy a nárcizmus modem felfogása azonos gyökérből . ad­ dig Keleten a pszichikumot halmazainak vélik. . hogy sorsunk meny­ nyire egyéni. az ókori. vagyis egy em­ bert egyetlen kialakult személyiség jellemez.P opper P éter 156 157 A s e jté s e k v i l á g a matika. mitől fél stb. amin keresztül szólhat a világ hozzám. mint a tudat és emlékezés együtt. hanem elrejtjük a Persona mögé. A Persona a szűrő. amelyet az élet már az elő­ döknek feltett. A tü­ kör nem hízeleg. hogy míg Nyuga­ ton a pszichikumot a strukturális szemléletnek megfelelően szerkezetnek tartják. ame­ lyet a világnak soha meg nem mutatunk. hogy ugyanilyen sejtésszinten va­ gyunk az újratestesüléssel. Ennek megfelelően az emberi pszichikum több személyiség lehetőség-csiráit hordozza magában. amit igaznak gondolok és érzek.” A valóságban: „A rej­ tőzködő önmagam keresése. pl. de válasz nélkül maradtak. mondjuk. De a tartalmuk . ugyanígy megvan a lehetősége. A ki elmegy saját magához. ” Ezen túl a nagy kérdés az. Mitől véd? Jung ezt így fogalmazza meg: „Aki a víz tükrébe pillant. amely választ köve­ tel olyan kérdésekre. a düh. amelyik környezeti provokációt kap. s az manifesztálódik közülük személyi­ séggé. a félelem. mind mások számára.különböző. vagy beszélhetünk-e családi sorsról is? Hat-e az egyénre az ősök sorsa? Van-e szinte személytelen családi karma. Am a tükör a maszk mö­ götti valódi arcot mutatja. de véd is. Ezért nem lehet a pszichés (tudati) tartalmakat csak a neuroló­ giai folyamatokból levezetni. fanatikus hívő vagy szkeptikus racionalista legyen. hogy találkozik önmagával. . mint előző életek esszenciális marad­ ványai. mit tart szépnek. „A rej­ tőzködő lélek keresése. először a saját képmá­ sát látja. híven mutatja azt az arcot. az undor neurológiailag és biokémiailag azonosak.a nárcisztikus illúzió megmaradásá­ ból .hogy mitől undorodik. vagyis sejtjük. Maguk a folyama­ tok. Éppen ezért e könyv alcíme csalóka. az adott kultúra (a hagyományok. amely tudományos kategóriaként fo­ gadta el a sejtés fogalmát! Sejtés az. Ezek a személyiség-lehetőségek rejlenek az ún. Lé­ tezőnek tartjuk. mi vált ki dühöt belőle. hogy van. az kiteszi magát annak. Ezért minden próbálkozás ellenére mindig kudarcba fullad a kísérleti lélektannak az a törekvése. és én szólha­ tok a világhoz. a reneszánsz és a mai embernél.

Életének valószínűleg csak annyi az értelme és feladata. Az ember megszületik és él . A felnőttség kritériuma. Meglepő-e. az abszolút fagypont örökké jelenvalónak látszik. hogy egyre kevésbé érti sa­ ját dolgainak miértjét és mikéntjét.ennyi a bizo­ nyosság. .akármilyen picit is .P opper P éter 15 8 159 A SEJTÉSEK v i l á g a Talán itt válik el egymástól lelki értelemben a gyerek és a felnőtt. s ez­ által sorsának teljes függetlenségét a család múltjától. Pszichológiailag gyerek az. az ő konfliktusaikat ismétli. hogy elfogadja. sőt megteremti saját önállóságát. hogy valamilyen erő hordozza. Néha úgy érzi. hogy némi fényt gyújt­ son a létezés sötétségében. mert a sorsa ilyenné formálta. hogy érzése szerint eleget kapott-e az élettől. hogy az ember összegezni tudja önmagát. s egy kis me­ legséget. A felnőttséget elsősorban az mutatja. A megelégedettség azt jelenti. végérvényes ítélete­ ket alkosson. amilyen. hogy elhagyja. és egyre kevesebbet tud önmagáról.életének folyta­ tója. hogy épp azért lett olyan. Létének alapjait nem ismeri. s azt. néha. él­ ményekben eléggé gazdag volt-e? El tudja-e fo­ gadni az élet dolgainak előre nem látható alaku­ lását. hanem szinte az ő személyiségüket éli to­ vább. lelkének. aki nem tud leválni az ősökről. hogy az ember mennyire van megelégedve élete alaku­ lásával.elsősorban a szülők .a közhiedelemmel ellen­ tétben . fényt . mert a világűrben nagyon hideg van. az öregedve úgy vá­ lik egyre bölcsebbé. nem képes a saját életét megteremteni. Mert alig lehetséges. az ősök sorsáról sem. vagy valamiben is egészen biztos legyen.vigyen a kapcsolataiba.aki igazán felnőtt. hanem valóban a fel­ menők . hogy . míg a kigyúló naptüzek időlegesek. Ez a kozmikus hideg. Erre inkább csak idősebb korban van hiteles felelet. egyre rit­ kábban ismer magára.

hogy Mózes említett botját a közepénél markoltuk meg. A lelki erőért. s ilyenkor mindig együtt ebédeltek.Áldozat az isteneknek. A láma többször meglátogatta a kommunista vezért. akkor egyszerre mutat mind a két végső irányba: az Ég felé és a Föld felé.kérdezte egyszer.M i ez a szertartás? . Ám ez a rítus megtetszett neki. Ha csak az egyik végét fogjuk. . A X IV dalai láma és M ao Ce-tung kínai elnök rokonszenveztek egymással.H u s z o n h a t o d ik f e j e z e t Lélek és erő A lélek létezése tehát minden erőfeszítésünk ellenére. hogy étkezés előtt a láma mindig kimarkol a tálból egy kis rizst és az ég felé szórja. vagy vacsoráztak. Ha csak a másikat. a másik vége Istenre és a val­ lásra mutathat. Ennek szimbolikusan az az oka. . s mind a kettő áldó- . .D e én materialista vagyok —mondta Mao. amit ők adnak nekem. Két vi­ lágszemlélet találkozott. De ha a ke­ zünk a közepén tartja. akkor az emberre és a tudományra mutat. Mao elnök­ nek feltűnt. megmaradt a sejtés szintjén. hogy tár­ gyaljon vele Tibet sorsáról. s ettől kezdve ő is vett egy kis rizst és a föld felé szórta.

Pl. vagy gonosz? Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butasá­ gokra a kapott erődet. amely mind a ket­ tejükben azonos volt. hogy enyém lehessen Párváti.” És ezt jelenti az ember lelki sza­ badsága: egyedül tőled függ. . hogy mire használod az erődet? Vagyis jó ember vagy-e. a testi erővel egyaránt lehet házat épí­ teni és gyilkolni is. A nagy kérdés az.mondta a démon . Akkor Visnú újra felöltötte eredeti alakját.. a másik a Földnek. hogy enyém legyen a gyönyörű feleséged.. mindig eltáncolta nekem csodálatos táncát. Van egy szép indiai legenda. ezt jól jegyezzük meg! Gondol­ junk vissza. vagy megbetegítettél? Ezt jelenti a „számadás a talentumról.De hiszen olyan gyönyörű és vonzó vagy .Egy kívánságodat teljesítem. hogy megmenti Sívát. ami etikailag semleges.De én nem tudok táncolni.. . Csak Erő van. .mondta a Visnú-Párváti . Kö­ szönetét mondtak az erőért. Mellesleg jegyzem meg. Egyszer Síva meg akart jutalmazni egy dé­ mont szigorú aszkétikus életéért. Párvátiként jelent meg a démon előtt. . M i legyen az? .. ..mert szeretném.H a valakinek a fejére teszem a kezem. A démon a közeli nász reményében egyre lel­ kesültebben táncolta Síva táncát. legyen a kívánságod szerint. ehhez képest a lélek tulajdonságairól meglehe­ tősen sokat és egzakt módon tudunk. vagy bánatot okoztál? Gyógyítottál. . hogy miközben ma­ gáról a lélekről még mindig csak sejtésünk van.szerelemben vagy politikában . . Ez talán minden bajunk forrása. S Párváti előtt csak egy maréknyi hamu ma­ radt. A démon máris közeledett felé.A kkor először a te fejedet érintem meg . Síva. hogy a tánc befejezésekor a saját fejét is meg kell érintenie.Várj még. majdnem tragédia lett belőle. Visnú elhatározta. és szemrehányóan mondta a rémülten leselkedő Sívának: . és ez imponál nekünk. De vannak jó és gonosz em­ berek. vagy értékes dolgokra fordítottad? Romboltál vele. Mert erről van szó! A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. szerelmeskedés előtt.Miért kergeted? .ha­ talmat adtunk magunk felett rosszindulatú erőknek. Felebarátom.. az il­ lető azonnal égjen hamuvá. A rosszindulatú hatásokat ugyanis nem könnyű felismerni.H át hogy szabad erőt adni a démonoknak? Látod. tiéd leszek Síva el­ pusztítása nélkül is.J ó . A démon utána. . . csak az irányuk volt kü­ lönböző.Megtanítlak. Párváti. hogy . a közben elfe­ lejtette. vagy építettél? Vi­ gasztaltál. hogy mire használod az erődet.El akarom pusztítani. Biz­ .P o pper P é t e r 16 2 163 L é l e k és er ő zott: az egyik az Égnek. Egyrészt gyakran csak az erőt látjuk bennük. Síva megrémült és menekülni kezdett. hogy mennyi bajunk származott ab­ ból.

és nem ellenfeleikhez . Ilyenkor rájuk haragszunk és nem saját hamis fantáziánkra. el­ nyomhatják ösztönös ellenszenvünket. vagyis gerjesztik egy­ mást. és ezzel együtt a félelem a hatalom elvesztésétől. Mindezért fe­ lelősséggel tartozunk önmagunknak. valódi arcukat. A viselkedés szabályozásában háttérbe szorul az intellektuális kontroll. Gyakran ezek a tulajdonsá­ gaink megzavarhatják tisztánlátásunkat. hogy a negatív él­ mények (kudarcok. A rossz­ kedven és érdektelenségen kívül ezt a kimerült­ séget gyakran kíséri ingerültség. szorongáscsökkentő gyógyszerekkel próbálják ideig-óráig orvosolni.lásd. indulatkitöré­ sek és apatikus reagálások váltakozása. akik sokszor csőbe húznak minket.hiszteroid mecha­ nizmussal . és még nincs módszer arra. akikben spontánul nagyra fejlődik a hatalomvágy. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a kisebbrendűségi érzéstől szenvedő emberek. amivel pozitív képet vetítettünk rájuk.indukálják. áttevődés egyik emberről a másikra) a harag és a fé­ lelem eseteiben. S ezzel a jövőbe tolják kikerülhetetlen és mély csaló­ dásunk bekövetkezését. hogy belebonyolódnék a tömeglé­ lektan kérdéseibe. vagy ellenkezőleg: az alvást gátló fe­ szültség. Az érzelmek és indulatok . annyit el kell mondanom. aki ugyanilyen feltételek jelenvalósága esetén. dekoncentráltság és kellemetlen vege­ tatív tünetek. ha hozzájuk tartozunk. amelyet készen kapunk. aluszékónyság. Az indiaiak mindezt a gonosz Maja játékának tartják. szinte kozmikus mé­ retű lelki és testi fáradtság léphet fel. A frusztrált. valamilyen ve­ szély lehetőségét képzeletében óriásira duz­ zasztva. Kevesen gondolnak arra. Ennek következtében a tömeg kritikátlanul elkövet . Mindezt még a szakemberek is könynyen diagnosztizálják depressziónak. Anélkül. addig viszont használjuk őket. A racionalis­ ták saját butaságunkat vádolják. hogy bár látjuk negatív voltukat. ezért a tömeg egyre inkább érzelem. A felizgatott tömeg a legősibb szélsőséges reakciókat produkálja: a félelmet és az agresszi­ vitást. szuggesztív egyén által. kivéve az ostobaságot.és indulatvezérelt lesz. Ez az egyén szempontjából szorongást idéz­ het elő. különösen tö­ megben. az európaiak a Sátán ravaszságának. Általában csak ilyenkor ismerjük fel szövetségeseink és partnereink méltatlanságát. az agresszorral való identifikációt. a hangulatot jól érzékelő. Másrészt önteltségünk. hogy a tömeg sok1 ember strukturálatlan együtt0 létét' jelenti. Vagyis regresszív állapotba kerül.P o pper P ét e r 16 4 165 L é l e k és erő tonságot is adhatnak.) sorozata következtében hatalmas. hiúságunk és főként sikerre-orientáltságunk az­ zal biztat. főleg az emésztés és az anyagcsere területén. S különösen induktív (kölcsönös fokozás. várakozásaiban csalódott tömeg könnyen bűnbakot kereső dü­ höngő csordává heccelhető egy. Az ember szuggesztibilis lény. vagy a tömegkommunikáció hatására. és hangu­ latjavító. hogy okossággá változtas­ suk. tömegpánikot is kirobbanthat. majd időben faképnél hagyjuk. betegségek stb.

mindig leplezni igyekszik szak­ rális (sic!) eredetét. Azt sem lehet tudni. vagy „idebent” történik. A kartéziánus alapelv . ámbár nem lehet tudni.1 1 A lepel maga a megnevezés. Például a napkelte és a napnyugta tapasztalása alapján ezerévekig igaznak véltük. A pszichológia nyelvezetén ezért az Ego túl­ burjánzását.A k i s csoport.A nagy csoport. az egyén után a következő szociális alakulatok léteznek: . an­ nak érdekében. tehát van!” De ez még nem tudás.s vajon tényleg megmász­ ható? . (2 versus 1) . irányíthatóság szem­ pontjából a legkedveltebb alakulat. (Nagyjából 8-20 fő között. Ám nem is olyan régen egy Kopernikusz nevű Jegyzet 1 A szociálpszichológia leggyakrabban elfogadott ál­ 0 láspontja szerint.analógiájára: „megneve­ zem. viselkedés-szabályozást követelnek.A pár.„gondolko­ dom. már a kezde­ tek kezdetén is.A tömeg. Csányi Vilmos szerint még a természettudomány. irreálisan nagyra növekedését. Sok ember strukturálatlan együttléte. jelenékteleníteni próbálják az eseményeket. Bűntudatok alakulnak ki a történtek miatt. tehát vagyok” . A dolgok ugyanis éppen a megnevezésük által válnak létezővé. a megnevezésen kívül tudunk-e róluk egyebet is.P o pper P é t e r 1 66 olyan cselekedeteket. vagy a meg nem történtté tevés mágiáját alkalmazzák.mint mindent a vilá­ gon . . Ez rejti magában a legkönnyebben kialakuló konfliktus lehetőségét. különböző han­ gadók jóvátételre buzdítanak. és végül önmagától való megrémülését tehetjük felelőssé.lehet magától értetődőnek tekinteni. hogy a Nap kering a Föld körül. H u s z o n h e t e d ik f e je z e t Mit érnek a tudományos modellek? A kulturális fejlődést .A hármas. Ezek általában a kisebbségek felé irányulnak. hogy örökké sík terepen kalan­ dozzunk. . Ezt követően a tömeg lassan strukturálni kezdi önmagát. . . hogy létezésük „oda­ kint”. amelyet az egyén józan belátással elutasítana. (Körülbelül 80-150 fő között) Sajátos csoportdinamikai folyamatok jellemzik. Ez teszi lehetővé a legintimebb viszonyt.) Min­ dig strukturált. és a munka. ha lemondunk a problémalátás képességéről.sziklacsúcsok előtt. hogy a megnevezett dolgok a valóságban milyenek. soha ne kelljen megtorpannunk nehe­ zen megmászható .

Volt. mégsem állom meg. hogy vajon a lélektani tudományok mennyire ludasak a nem létező belső világ megteremtésében? Németo. s amúgy sem értette. Ah. amelyben megtalál­ ható az „igazság”! Ebben a „teremtésben” első­ sorban az emlékezés. miről van szó. Bár szilárdan elhatároztam. s olyan is volt. ezer-ezer 18. Hát fu­ tott. ezt dörmögte a szakállába: Eppur sí muove. tehát „idebent” teremtenek egy új világot. hogy szerinte éppen fordítva működik a dolog: a Föld kering a Nap körül. így hát a kultúra (kultúra. mint hogy Isten egyháza nevében lenyiszálják a fejét. S íme. a képzelet és a tapasztalat működik közre. hogy ezúttal álta­ lános tudományelméleti kérdéseken rágódom. az em­ berek zöme jobb belátásra tért. s míg fennhangon megtagadta meggyőző­ dését. . Mozgott kint a Föld és bent a gondolat. ame­ lyek a megnevezéstől létezőkké válnak.: Helyesen felelt . a tengeri hajósok legnagyobb örö­ mére. és természetesen az a tevékeny­ ség. s messze vissz­ hangzott a fenyegető kiáltás: Fusson. mert az életét és tudását többre becsülte annál. Sokat nyomott a latban az is. amely magasra emelte az európai kultúra zászlaját. életévét betöltött embertől megkérdezték: Hiszi-e Ön. és tulajdonképpen csak a viszonyuk kering bizonyos szabályossággal. aki önérzetesen becsülettel a tűzhalált választotta. hogy olvasómat arra bíz­ tassam: gondolkozzon el. akinek az élete kedves. kapcso­ latok írhatók le közöttük. vagy válaszképte­ len volt 830 ember. Őt idézve: „Lehet. ahol van. . Egyházi át­ kok dörögtek. ” És már megint baj van a megértéssel! Ho­ gyan kering egy viszony? Azután: ravasz tudó­ sok megneveznek nem létező dolgokat.” Csakhogy mire ide eljutottunk. már néhány száz év elteltével. az iskolázás! A tudománnyal telecsöpögtetett fejek! 1996 és 1999 között három országban. akinek a lelke ezt lehetővé tette. Eb­ ből lett aztán a világraszóló botrány. amellyel egyetlen lehetőséget választunk ki. azaz Mégis mozog. rengeteg más lehetőség közül. hogy az új elmélet alapján sokkal jobb térképeket lehe­ tett készíteni. máglyák gyulladtak az új tan hir­ detőinek megkínzott teste alatt. itt a nagyhatalmú inkvizíció.P o pper P ét e r 16 8 169 M it é r n e k a t u d o m á n y o s m o d e l l e k ? lengyel úr előadta. hogy mindkét test ott van. hogy a Föld a Nap körül kering? Az eredmény: USA: Helyesen felelt Tévedett Nem tudott válaszolni 79% 790 fő 18% 180 fő 3% 30 fő 74% 740 fő Tévedett 16% 160 fő Nem tudott válaszolni 10% 100 fő Anglia: Helyesen felelt 64% 640 fő Tévedett 19% 190 fő Nem tudott válaszolni 14% 170 fő Tehát a kulturálisan vezető államok 3000 la­ kosa közül téves választ adott. aki látszólag megtagadta a régi tanítást. vagy csak értesültség?) szép lassan mégis beivódik lakosságunk kétharmadának „minden rostjába és erébe. Csányi Vilmos új teóriával állt elő.

hogy a fajok között és a fajon belül az élve maradás lehetősége egyformán oszlik-e meg. amely a mai evolúciós biológia egyik alapját jelenti. vagy egyik egyednek és utódainak kedve­ zőbb-e a fennmaradás perspektívája. a szavak. Milyen hallgatag helyekre indulsz. Csányi a haldokló Hadrianus császár búcsúversének hangulatát idézi az Is­ ten-teremtés és ember-teremtés kettősségének és azonosságának döbbenetes felismerésekor: Leikecske. hogy a természetes kiválasztódást vala­ milyen véres öldöklésnek fogja fel. pontosabban az absztrakt fo­ galmak használatának. amelynek észrevétlenül kerülhetünk át a másik oldalára... S játékaidnak vége m ár. Aka­ démiai Kiadó. te hízelkedő. A Pszichológiai Műhely soro­ zat 10. és a sza­ porodás erőforrásokat von el a többitől. de a fajon belüli versengésről nem. hogy minden ember-ábrázolás egyben Is­ ten-ábrázolás is. Nagy kérdés. Meztelenül didergő sápadt útitárs. Fajon belül erről szó sincs. kötetében. amelynek éppen a nyelv segítségével millió és millió kapcsolata alakul ki a „kinti” világgal. társadalom: etológiái megközelítés. mint má­ sokénak? Darwin ezt nevezte természetes kivá­ lasztódásnak. Ebből az követ­ kezik. E helyzet megoldására keletkezett a rangsor. 1 Gondolatok Nádas Péter esszéiről. Az élet fennmaradása. és iűgatag. holott csak egyetlen megjelölt oldala van. ame­ lyeknek nyomon követése külön tanulmányt Jegyzet 1 Csányi Vilmos: A megnevezett kimondhatatlan. Csányi ezt a jelenséget a nevezetes Möbiuszszalaghoz hasonlítja.P o pper P é t e r 170 Mindezeken túl döntő jelentősége van a be­ szédnek. Az emberek világa általuk teremtett „belső” világ. Ez a képesség jelenti az alapvető különbséget állat és ember között. A rangsor kialakulásában sokszor évezredes ge­ netikus tulajdonságok játszanak szerepet. Ez talán bizonyos mértékig el­ mondható a ragadozókról és a prédáikról. Ez ugyanis a fa­ jon belül a sebektől legyengült hímek hárcképtelensége miatt a faj kipusztulásához vezetne. 1994. H u s z o n n y o l c a d ik f e j e z e t Versengés a fajok között és a fajon belül A versengést ma már az élővilág genetikailag meghatározott faji és fajon belüli örökségeként tartják számon. gondolkodás. In: Viselkedés. . Mármost az olvasó könnyen abba a tévhitbe eshet.

Igen ám. a becsület és az igazságosság fogalmát is megteremtette.oldhat meg. A zsákmány­ szerző akció már csoportonként individuális terv szerint történhet. de a békés társadalmak között is kialakulhat rivalizációs viszony. Mi. éppen ezen a té­ ren jeléntkeztek áttekinthetetlen bizonytalansá­ gok. valamint az alvóhelyek elosztásában. a hűség. egzisztenciális és területi javakért való rosszindulatot. amit mai perspektívánk szerint csak a globalizált társadalom . a csoporthoz való tartozás meg­ erősítése érdekében. hogy a legtöbben az ember fogalmát csak a saját törzs tagjaira alkalmazták. Méghozzá a kutatók arról győ­ ződtek meg. s ez a probléma átcsúszott a tudatos mérlegelés és választás birodalmába. Mindez az önfeláldozás. . Ez a békéltető magatartás már nem ösztönös. egyetlen zárt csoportként való felfogása . megtervezett. Ez a lassan kialakuló csoport­ kultúrák alapja. kétségek az ellentmondó tulajdonságokat képviselő alcsoportok hovatartozását illetően. a csapat-drukkerség. gyakran hoz­ nak létre agressziós örvényt. valószínűleg generációkon ke­ resztül versengtünk. politikai rasszizmust is ki­ termelt. Az emberek versengése elsősorban a saját te­ rület védelmében. Ám amikor a csoportok létszáma nagyon nagyra nőtt. igényelne. A saját törzsbe­ liek privilegizált bánásmódot élveztek. hogy csoportkultúra csak emberi viszonyok között létezik. esetleg a tartós párkapcsolatokban nyilvánul meg. Ennek a helyzetnek döbbenetes következmé­ nyeire bukkantak rá a kutatók. a nőstények és az ennivaló.P o pper P ét e r 172 173 V e r s e n g é s a fa jo k k ö z ö t t . Ez gyilkos ellentéteket. Előre elképzelt a siker és a kudarc lehetősége. előítéleteket. a sport vagy annak csak a szemlélése. a nyelv. hanem a beszéd segítségé­ vel előre kigondolt.nem tűnnek a prob­ léma elfogadható megoldásának. Az akcióterv alapja a nyelvi struktúra. a vereség és a győzelem átélése. Nevezetesen arra. és ez a hajlam beíródott a génjeinkbe. előre megtervezett és ki­ osztott szerepek vannak.az emberiség. akik évezredek során fennmaradtunk.pl. Mindenesetre az állati kultúrákban a rangsor mind a táplálkozás. mind a párzás terén abszolút respektussal valósul meg. a politikai harcok és a vallási és ideológiai küzdelmek . Az em­ beri lét magasabb színvonalát a békéltető magatar­ tás kialakulás a jelzi. A ki­ talált pótlékok .

hogy körülnézzek. vagy hívásomra megje­ lennek-e démonok. De húsz évig nem követte. így hát tartós csend uralkodott a mezőn. nem álltak bosszút rajtam sértett szerel­ mesek.H u s z o n k il e n c e d ik f e j e z e t Egyedül a mezőn Azt mondja az írás: Az Úr kivitte Józsefet. valóban a halál. a bá­ rányt Egyiptom. mert megengedte. Magam mentem el az ismeretlen biro­ dalomba. aztán Eni szerelme. de jobbadára sikerte- . hogy atyja meghallja magányos bégetését. átcsapjanak a feje fölött: először a testvérek gyűlölete. mert ha­ lottnak hitte. a halálos birodalom mezejére. hogy az érzelmek és indulatok túlburjánozzanak rajta. mint Micrájim alkirálya? Mert József is halottnak tartotta előző éle­ tét. Engem nem adtak el idegenbe semmiféle ri­ válisok. rövid létezésre ítélt ember? Mit akarsz megtudni rólunk vagy a világunkról? És én csak hallgattam. és kövesse őt. mint Petepré háznagya. mert még képzeletben sem tudtam válaszolni nekik. a semmi földjén járok-e. vagy istenek. Miért hallgatott József. Próbáltam életre kelteni pszichológus-meste­ reim hangját és tanításait. később. s megkérde­ zik: Mit óhajtasz.

ami időnként keserű depressziós hullámokat ver fel bennem. a hangjuk és a mondataik elszálltak velük együtt. amire Angliában vagy Svédországban valószínűleg nem került volna sor. Későn kivirágzott írói működésemmel is nagyjából meg vagyok elé­ gedve. Soha nem kellett semmit visszavonnom. boncai. saját életem ingoványába süppedezve. Magam számára is váratlanul úgy döntöt­ tem. hogy vállalni kell a választások abszurditását is. mert az árulásba mindenki belezüllik. Mire is? Hogy is mondja a fárgó sütőmestere.. . hol háttérbe akart szorítani. üldözött zsidóságomból eredő szélsősé­ ges baloldaliságomhoz. itt mégis történt valami.. És sürgősen megbetegedtem. semmiért magyarázkodnom. semmit megta­ gadnom abból. a sok ferde vajákos. időnként karriert kínált némi becstelenségért. akik titkon az éggel rádión beszélnek”. ami műtétek szükségességében öltött formát. a „damaszkuszi út” hitelességét csak ak­ kor ismerem el. Vagyis elő­ ször a kialakult depressziómmal. sok­ sok év után? . ami heteken át nagyon is tartósnak bi­ zonyult. Politika? Közélet? Következetesen ra­ gaszkodtam tévedéseimhez. és mélyen hallgatott saját nemlétébe me­ rülve minden sátán is. Ámde. életutamért nem teszek túl sok szem­ rehányást magamnak.. mert láttam a kezdetek kezdetének harsány bi­ zakodását.. De itt értem jött —hol meg akart ölni. hogy a lel­ kem ilyet is tud. és elismerést hűségemért. A harmincvalahány közül egyetlen könyvemről beszélek. Aztán a fájda­ lommal. Egyedül maradtam a mezőn. nem a hatalom felé. Mi­ vel? Először a betegségemmel. hogy az életen makulátlan fehér gúnyában lehet végigsétálni. Szerelmi kapcsolataimban. Rövid ideig tartó elcsábulások után alig tud­ tam levakarni magamról. házasságaimban elkövetett bűneimet töröltem. ” Hetvennégy évem alatt sok kisebb-nagyobb bűnt és aljasságot halmoztam fel. az életből való kilépés lehetőségével.. Unalmas is lenne. Meggyőződésem. ha az a vereség.P o pper P é t e r 176 177 E g y e d ü l a m ez ő n lenül. amit leírtam. azután az ataraxiás közönyömmel.. Nem volt olyan illúzióm. szánakozó attitűdjétől vakarózni kezdtem. hiszen a politika messze a magasban elvo­ nult volna a fejem felett. a bukás irá­ nyába tart. néha hármon állt a vásár. A pálfordulat. és a végkövetkeztetések halkuló szó­ lamának egyre gyengülő lecsengését. Gyógyító és tanári működésem? Igent mon­ dok rá. Mai tudós barátaim fölényes mosolyá­ tól. Aztán magammal. Ebben a magányban játszani kezdtem. de gyenge suttogásukat elsodorta a mező könynyű szellője. Meglepett. A csendben nem szólalt meg végül az Isten sem. Szóval. Kísérteni kezdtek Kosztolányi „jósai. Ez az utóbbi nagyon furcsa volt a számomra. Mindig kettőn. amelyet szívesen megsemmisítenék. a fasizmus túlélé­ séből.yA bűneimről emlékezem ezen a na­ pon. hogy kihasználom ezt a lelkiállapotot. az életemmel. Jákob atya sem érkezett meg soha. és sike­ resen megbocsátottam magamnak.

majd ifjúságom egykori tár­ sát. (Ezek lírai emlékezések. hogy hatására sorra ve­ szítem el a barátaimat: egy részüket azért. hogy gyorsan végezzék ki. hanem önarc­ kép. és négy indiai gondolkodó.. akiket itthon senki sem ismer. mert nem írtam róluk. nem számítottam arra. hanem a hatalom gyakor­ lóiként is lelki és szociális ingoványba süppedhe­ tünk. nehogy visszaessen. hanem a hatalmat gyakorló urak és hölgyek lelki épségét is veszélyezteti. A francia inkvizíciónál az volt a szokás. H a r m in c a d ik f e j e z e t Az inkvizíciós atyák kínjai A modem korszak diktatúráinak belső ellent­ mondásairól kerítünk most szót. Bűntudatosan szólok két halott és cserbenhagyott barátomról. politiku­ sokról. pap. Eretnekségben meghalni elkárhozást jelentett. így megmenekült a kárhozattól. olimpikon-sportoló.) Aztán bemuta­ tok egy különös életművész-figurát. ka­ . Mi teszi ezt aktuálissá témánk szempontjából? Az. ami immár az életből kilépett emberekről szól.akár kín­ zások segítségével . akik nagy hatással voltak rám.a megtisztulást jelentő megbánáshoz: ha meggyónt. nem portrék. művészekről. Az egyház soha nem ölt meg senkit. Viszont a Napidő szereplői nagyon is a jelenemben vannak. ifjú film­ rendező. a másik részüket azért. A sorozat végén feltűnik tudós. Még ezekkel sincs baj. Marad két számomra is problematikus portré. s egy egzo­ tikus muzsikust. hogy ma már nem csak a hatalom áldozataiként.P o pper P é t e r 178 ha rendelkezésemre állna a „meg nem történtté tevés mágiája Minek szaporítsam a szót? A Napidő című munkámról van szó. Ezért nem lett volna szabad írni róluk. Megelőzte őt a Holdidő. megbánta bűneit.. most már nem mentegetőzöm miattuk újra. Nevük felismerhető. de az inkvizítorok szenvedése is. A szociális veszélyeztetettség fogalma ki­ tágult. Nézegetem a Napidő portréinak a listáját. Mindez oké. tiszta lélekkel már át lehetett adni a világi ható­ ságoknak. Ezután hat portré barátaimról. A hatalom nem csak a neki kiszolgálta­ tottakat. a ma már klasszikusnak is nevezhető inkvizíció az egyház lélekmentő akciója volt. Csak most? Régen nem így volt? Régen. amiből kisar­ jad nem csak az áldozatok. hogy az eretnekség miatt feljelentettet beidézték. A második kettő szerelmeimről. Bevallom. Az első rólam szól. Tehát az eretneket el kellett juttatni . mert írtam róluk. Ez nem portré.

Semmilyen kínzás nem vette rá a beismerő val­ lomásra. de tisztességes ember. A kolostor apátja min­ den hónapban meglátogatta. hogy a felesége jelen­ tette fel.. hanem a karaktere. hogy kegyetlen és embertelen jellem volt. s őt kihagyta ellenségeinek listájáról. hogy máglyára küldhesselek és meg­ mentselek a kárhozattól. Ha nem. Ez az eretnekség gyanúja miatt az inkvizíció sziklabörtönében tartott Roger gróf és az őt elfogó inkvizíciós atya havi beszélgetéseiről készült jegyzőkönyvek el­ nevezése.különösen ha funkciót is viselt . toulousi krónika. És ma? Amikor Európa visszazuhant a soha el nem képzelhető regresszióba. akkor hitelt adtak a feljelentőnek. feldúlta és kurvákkal megszentségtelenítette kolostoraikat. A szuverén emberek társadalmából. Az inkvizíció idején a szerepek egyszerűbbek és egyértelműbbek voltak. feltétlenül gazembernek minősíthető-e? Ez letörölhetetlen folt-e a becsületén? Ismerve a történelmi realitásokat. A grófot feljelentették. A kérdés pontosan így tehető fel: H a valaki tagja volt a náci vagy bolsevik párt­ nak . Nem gondolt arra. Ha a feljelentő köztük volt . A totális ter­ ror feltámadt saját középkorába. s igyekezett meg­ győzni: . valamint két órát. Ám a modem időkben.az igazság érdekében. Nagyon tanulságos a feljegyzésekben fenn­ maradt ún. E nélkül az ink­ vizíció börtönében maradt.. a jelszavakat üvöltő manipuláltak tömegébe. Le­ het fanatikus. Hivatásának szentségéhez. Az inkvizítor .elengedték.mint Isten és Krisztus szolgája ..Te őrült vagy! Csak nem képzeled.P o pper P é t e r 180 181 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI pott tollat. . Ha­ daival tizenhárom éven keresztül gyilkolta a do­ minikánus szerzeteseket..más a helyzet. a totális rendszerek hosszú évekig tartó fennmaradását. de nem végezték ki. hogy mint familiáris.. Az. azt nem a párttagsága eredmé­ nyezte. A többi áldozatod a kín­ zásoktól való félelmében tett beismerő vallomást.. bánd meg bűneidet.Nem vagyok eretnek..Valid be testvérem. Tehát: ha valaki kegyetlen és embertelen volt. tagja a toulousi tiszták­ nak. hogy eretnek vagy. s most már véglegesen egy sziklabör­ tön falaihoz láncolták. . hogy leírja ellenségeinek nevét.legyen náci vagy bolsevik . hogy va­ laki a testi szenvedés miatt hamis vallomással koc­ káztatja a lelki üdvösségét? — Te vagy az őrült! A z emberek hite? Szemben az izzó vas nyomorúságával? Úristen! Kik vitatkoznak itt és miről? Ez a megrendítő! A középkor és az újkor hangja szól. mint ahogy lehet tisztességes az áldozata is. személyes szerepé­ nek hitelességéhez nemigen férhet kétség. Évek múlva sikerült megszöknie. a dolog megítélése differenciáltabb nézőpontot tesz szükségessé. a totális rendszerek fanatikusánál . és ki akarták csikarni a beismerő vallomást.a hit és a vallás tisz­ taságáért küzdött. Lehetett valaki humánus . a sátáni eretnekségek ellen. amelyek huszonvalahány éven keresztül íródtak a gróf haláláig. amíg újra elfogták. törekvésüket legalább a polgárosodás látszatá­ nak megteremtésére . tintát és egy árkus papírt.

ha valaki a párton belül működött. kényszerű megalku­ vás annak. s még sok minden más. hogy a párttagság vonzó lehetett mindenkinek. Bizonyos körülmények között szinte azt mondom. Számára a bosszú. . H a már mérnünk kell. és pl. Magyaror­ szágon negyvenkét évig volt kommunizmus.P o pper P é t e r 182 183 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI és társadalmi értéket teremtő párttag. Mélyen a szemükbe kell nézni és így szólni hozzájuk: Ezt épp maga mondja? Nekem jó emlé­ kezőtehetségem van. a hatalomhoz való vi­ szonyunk az. akik áhítozva tekintenek vissza. vezérigazgató vagy professzor. ” Jócskán vannak. Azon. aki Peter Weiss darabjában tűzoltókért kiabál. ” „Magyarországon mindenkitől elvették. mint ha más. amit a költő így jellem­ zett: Talán dünnyögj egy új mesét. és ez különböző dolog. mert ha én. én mindig a kommunizmussal for­ dultam szembe. Trianon revíziójától. akkor sommásan semmiképpen nem szabad.. programjai voltak. ahhoz. Egy jó barátom csalhatatlan módszert dolgozott ki elhallgattatásukra. ez durván számolva másfél nemzedék. mások besározása értelmetlen és funkciótlan. nyugodtabban tudott ennek a védel­ mében tisztességes ügy mellé állni. aki ér­ demtelen hatalomra tört. akik kétségbeestek a nácizmus és a sztálinizmus rémtettein. fasiszta kommunizmusét Tudom. A ki az embe­ rek közül vezetésre alkalmas volt. és súlyos csalódással végződött naiv társadalom-megyáltó lelkesedés azok számára. azt mondta. Egyéni indok. Ugye. Nem vitatom. mentségek keresését emlegetnek majd. De ha emberekről aka­ runk ítélni. az még mindig jobb. az nem tö­ rekszik bosszúra. öniga­ zolást. eszmei meggondo­ lás. az jobban tudta szolgálni . s eddig mindig kínos csend volt a válasz. és találha­ tók voltak embertelen. Csak an­ nak nem. mint fő­ orvos. És hogyan. Vagy aki be akar vágódni a hatalom új urainál.. nem szólva azokról. vagy mindenkinek megcsúfolták a gyerekkorát.. Én arról a korszakról beszélek. Már túl jár ötven alkalmon. Mások pedig előre akarnak sza­ . Nagy-Magyarország határainak visszaállításától várják az üdvösséget. így kénytelen volt túljátszani a maga szerepét. belül. A gyújtogató. Kívül. és magas fokon tudja a szakmáját űzni. hogy ki mire használta. hogy mindez csak dühöt vált ki nap­ jaink nagyszájú politikai kalandoraiból. akik az áldozatok hozzátartozói voltak. sötét gazemberek a pár­ ton kívüliek között is. amin megmérettetünk. hogy sikert tudjon elérni. akinek konstruktív szakmai elképze­ lései. vagy ideológiát keresett hozzá. aki el akarja terelni magáról.a közérdekeket.mert nem engedhette —meg magának. Ez tor­ zulást okoz. Tegyék. akinek ambíciói voltak. hogy miért? Mert akinek nem volt vaj a kalapja alatt. Persze ez is nagyon bonyolult dolog. belépett a pártba. Göncz Árpádot idézem: „Én soha nem a kom­ munistákkal. ha én csinálom. Sok minden rejtőzhet mögötte.mondjuk . nem fontos elmagyaráznom. mint aki két lé­ péssel hátrább volt és ennek következtében nem en­ gedte . a múlt­ járól a figyelmet.

........... amit hazánk társadalmi rendje és nemzetközi helyzete mutatott a második világhá­ borút megelőző egy-két évtizedben.... mint az őserdő­ ben eltévedt utazó..... vagy mutáció?... emberke?......... próbáltam segítségül hívni a filozófiát.................... hogy felszínesen ide-oda kapkodtam.. amit írtam ... törmelék formájában szétszórtan létező értékek nem errefelé mutatnak........... Ilyen egyszerűen egyik sem lehetséges.. 81 Tizenharmadik fejezet........ A régmúlt elmosódott ösvényei......... Cápák és nyelvtanárok... 53 Nyolcadik fejezet........... Érezheti valaki úgy is.......... A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói. ahogy egy pszichológus rázná............ Az ingoványba szépen bele is kerültem............................... mert ha rende­ ződnének ......... 29 Ötödik fejezet... 7 Első fejezet..... a modem társadalomtudományt. ha nem ' látod a múltat?......... amikor a lélek végső kérdéseihez nyúl hozzá... azt az ingoványos talajt akartam bemu­ tatni.. elrendezni..... . .............. a pszichológia süppedezik......................... 71 Tizenegyedik fejezet.....................mégis csak kiadná­ nak valamit........mert szo­ kásom ellenére.... A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei.. amiben ..... .......... 37 Hatodik fejezet........ A terrorista lelke: meggyőződés....... Ez már cél lehet. 61 Kilencedik fejezet..... a távoli Kelet gondolkodóit...... minden zsákutcába re­ ménykedve bekukkantottam............. vagy tanácstalanul ráztam a fejemet............. A benne élő........ 9 Második fejezet.... Ezeket az értékeket kellene az országban megkeresni... 23 Negyedik fejezet..... karakter........ Láthatod-e a jövőt.....összességükben ... ami a jövőbe mutat......... a misztikát............... 87 ....................... ” Kedves társam e könyv olvasásában ......P o pper P é t e r 184 ladni az ismeretlen jövő felé................ 75 Tizenkettedik fejezet.hinni lehet............... Tartalom Nyitány helyett..... a vallást.......... Módszerek a titokzatos lélek keresésére........ Mindhiába....... amibe szakmám............. 65 Tizedik fejezet. visszatért és megint elűzött királyról. Vizsgálódtam a régmúlt eseményei között.. hogy nincs hova kapasz­ kodnom. akit túl­ zott önbizalma reménytelen szellemi kalandba sodort.................. Jó emberek riogatása..hosszabb távon ........ atavizmus.... századi Európa alapvetően nem tűri azt a tagolódást........... s végül még a politikát is....... A falladai kérdés: Ali lesz veled... Az áldozathozás értelme és értelmetlensége............. Lehet-e repülni számytollak nélkül?......... 15 Harmadik fejezet............. Ballada az elűzött...... „A 21............... A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi.. akár a pá­ nikba esett fuldokló............. v 45 Hetedik fejezet...... Viszont az or­ szág nem ismeri a nyugati életformát.... s riadtan vettem észre.. most én is újraolvasom............ érdek.......

. 127 Huszonegyedik fejezet......... A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete............. Kérdés és magyarázat a lélektanban............... ........ 119 Huszadik fejezet...... ................... 97 Tizenhatodik fejezet....... 171 Huszonkilencedik fejezet........... .................... Az ember legyőzi az Istent. 179 ....................................................................... A sejtések világa.......................................... 161 Huszonhetedik fejezet.... 133 Huszonkettedik fejezet.............. Isten öngyilkossága és feltámadása................. 91 Tizenötödik fejezet.... Mit érnek a tudományos modellek?................... A vallás.............. 175 Harmincadik fejezet... Vissza az alapokhoz: test és lélek........... Az inkvizíciós atyák kínjai.................................... 167 Huszonnyolcadik fejezet............ 143 Huszonnegyedik fejezet.. vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia?..... majd felébred.... 149 Huszonötödik fejezet..... Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia. Elveszhet-e a meg sem talált lélek?................. 113 Tizenkilencedik fejezet.................... Faust felett néma az ég .............. Versengés a fajok között és a fajon belül...... 109 Tizennyolcadik fejezet............... 155 Huszonhatodik fejezet.................................................... Egyedül a mezőn. 103 Tizenhetedik fejezet................ Brahma elalszik.................... 137 Huszonharmadik fejezet................ ..................................... A gyógyító hallgatásról..................... Lélek és erő......................P o pper P é t e r 186 Tizennegyedik fejezet...

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful