Popper Péter

Ingovány
A rejtőzködő lélek keresése

© Popper Péter 2007

Ajánlom ezt a könyvemet
d r . M e r k e ly B é lá n a k és d r . B a l a i c z a E r ik á n a k ,

akiknek köszönhetem, hogy volt elég erőm a megírásához, bízva abban, hogy AHOL KIJÁRAT VAN, AZ EGYIDEJŰLEG BEJÁRAT IS VALAHOVA...

ISBN 9 7 8 -9 6 3 -2 4 8 -0 0 7 -7 Saxum Kiadó Bt. Felelős vezető: Jenei Tamás Felelős szerkesztő: Palcsó Mária Borítóterv: Pintér László Tipográfia és műszaki szerkesztés: FeZo Bt. Tördelés: Stúdió 23. Bt. Felelős vezető: Jáckl Norbertné Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 271491 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Nyitány helyett
Ez az írás egy, a pályája végén bandukoló pszichológus egyetemi tanár szakmai kétsé­ geiről szól. Azokról a kérdésekről, amelyeket kikerülünk, vagy más tudományoktól eloro­ zott, jól hangzó általánosításokkal válaszo­ lunk meg. Nehezen mondjuk ki azt, hogy „nem tudjuk!” Ki tudja, miért szégyelljük, hogy nem riva­ lizálhatunk a Jóistennel, pedig már a Minden­ tudás Egyetemét is megszerveztük. Tehát egy ilyen könyv csak felforralhatja a kollégák vérét, s legalább is a saját fészkébe piszkítással vádolhatják a szerzőt, természete­ sen kétségbe vonva jóindulatát és tudomá­ nyos felkészültségét is. Legyen így, ha így kell lennie! Mégis fel­ használom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak feleségemnek, Z. L aczkó K atalin­ n ak, aki nemcsak levette rólam az adminiszt­ ratív ügyintézés minden terhét, hanem a kö­ zös munka során valódi szellemi társammá vált. Szerény társ, aki soha nem tart igényt arra, hogy külön feltüntessem azokat a gon­ dolatokat, sőt könyv- és fejezetcímeket, ame-

hogy nem mertem leírni. akit a nyárspol­ gári stílus kötelező gügyögésének engedelmeskedve. magamban már-már nyájas olvasóvá degradáltam? Még jó. Ugyancsak köszönet illeti a Saxum K iadó vezetőit és munkatársait . Vagy én magam magammal? De hát tudom-e én egyáltalán. aki egyrészt a pszichológia tisztá­ zatlan kérdéseiről akartam őszintén írni. természetesen az ő engedélyével. Meg lennék bűvölve? Önbecsapás áldozata lennék. majd félrelökött vallásos­ sága kísért öregkoromra? Vagy a „lélek” szóval van baj.szándékom ellenére . s gyerekkorom mély.mindig az Istenhez érkezem el.P opper P é t e r 8 lyeket tőle plagizáltam. hogy miről van szó? S te tudod-e..elsősorban Jen ei Tamást. emberke? Fordítsam? Ez a kérdés azt jelenti: Mi lesz ve­ lem? Velem. más­ részt nem vagyok vallásos. akik szívből gondozták és terjesztették könyvei­ met. 2007 nyarán Popper Péter E l ső f e je z e t A faUadai kérdés: Mi lesz véled. akik albérletükben évek óta vitatkoz­ nak azon. hogy e szavak közül csak az alábbiak értelmét nem tudjuk: Is­ . hogy Isten jónak. Budapest. s mégis . Müller Ágit . vagy rossznak teremtette-e az embert? Megjegyzi.ha kibontjuk a jelentését mindig magában rejti az Istent? Arra már gon­ dolni sem merek. barátom. Török Sándor írt egy novellát két szenilis öregúrról. P ataki Istvánnét. amely . hogy az Ördög csúfolódik ve­ lem.

ember. S ha a hit. így hát legtöbben a sa­ ját gyengeségüknek..mint már anynyiszor .P o pper P ét e r 10 11 A FALIADAI KÉRDÉS. ez a legérthetetlenebb: . megkérdezte va­ laki a halhatatlan isteneket. „Ti. pszivel kezdődő hivatásokat gyakorlók$ azt hirdetitek. amíg egyszer majd csődöt mond ez a varázslat. hogy szorongásom nem csak önféltés. Amit jól isme­ rünk. aki Isten ke­ gyelmében bizakodik? Egyszer megkérdezték tőle. teremtés. magasabb tájé­ kozódást jelentő tudatállapot-változásról van szó. az a„vagy”. mint az angyalokat. hanem valamilyen homályos aggodalom. Én úgy látom . Aztán úgy vélekedtem: dögöljetek meg! Emellett aztán meg is maradtam. konfliktusokat szülő helyzeteiket. csak túlnőni rajtuk. hogy az életproblémák zömének megoldására bíztat­ ják őket. hogy észre sem veszszük. pl. és én magamra maradok a mindenre felelni tudó. hogy az! De az sem ki­ zárható.írás közben megismerem saját véle­ ményemet. MI LESZ VELED. Tény­ leg: akkor mi lesz velem? Persze az sem zárható ki. vagy túlvilági élet. Jung szilárdan állítja. hogy az életben problémák vannak. hogy az elviselhetetlen belső konflik­ tusok azt bizonyítják. hogy ma miért nem élnek olyan emberek. kudarcuknak. S az-e? Nem kizárható. rossz. Homérosz idején. a vallás vagy csak egy­ szerűen az Isten után kap. vádolva a pszi-kezdetű tudományokat. akik színről színre látták az Istent? A rabbi azt felelte: .mondta a ka­ tolikus költő . hogy valami másról. hatalmas háborúk. a transzcendencia. Isten azonban jobban szereti az embereket. hogy miért enged­ nek ennyi romlást az emberiségre? Azt felelték: Hogy legyen ének. a messzi jövőben.mi indokolna most különle­ ges megrendülést? Valamikor. tö­ meggyilkosságok . hogy lehet többé sohse lenni. E válasz hal­ latán először könny szökött a szemembe.. És ez a legfurcsább: a semmi. Ugyanezt hangsúlyozta Pilinszky. Sürgősen meg kellene szabadulnunk elő­ ítéleteinktől. hogy az élet legnagyobb és legfontosabb problémáit nem lehet megoldani. Elhittem Jungnak. Addig reménykedem. hogy . " S mit mond egy haszid rabbi. okos embertársaim között. jó. Nélkülük csak fél-élet lehetséges. azt környezete a szenilizálódás egyik legbiztosabb jelének értékeli. tehetségtelenségüknek tulajdonítják a százszor is visszatérő. Azonban ilyen élet csak az angyaloknak jár. csak jól-rosszul elviselhetők. és megoldá­ sokra van szükség. hogy az ember helyesen él..Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni! Az egyre racionálisabb kultúrában az öre­ gedő emberke egyre magányosabbá válik. eladdig ismeret­ len betegségek járványai. Holott ezek nem megoldhatók. hogy éppen azzal zúdítanak igazi lelki poklot az emberekre. és irgalomra van szükség. hogy úgy csúszunk be egyfajta va­ lóban apokaliptikus időbe. Hiszen a történelem folyamán mindig is voltak természeti katasztrófák. EMBERKE? ten. hogy az életben tragédiák van­ nak.

kategóriábá sorol­ hatók száma.6..1. fizikus létedre. A variációk egyre szűkülnek és polarizálódnak. ezer évekre visszamenőleg. Erő­ teljesen növekszik a 6. 3. Nincs elég hite. valamint az archai­ záló és modernizáló reformkísérletek. Ennyire frusztrált az ember a modem világban: Nincs elég tudása. 6. növekszik a hiszékenyek száma. akár a „nincsről” esik szó.P o pper P é t e r 12 13 A FALLADAI KÉRDÉS: MI LESZ VELED. Ok mind Isten szolgái. Vagy szorult helyzetében cserélgeti őket: „Ezt nem tudom. Hát idézetek. 4. hiszel ezekben a barom­ ságokban? . de annyit tudok. kategóriákban. Stagnálás. hiedelmekkel rendelkezők. . hűségesen vagy láza­ dozva.8.Mert azt hallottam. Hívők és vallásosak.7. kategóriába tartozók száma.4. de csak azért is úgy tesz.. Vagyis hogy állunk? 1. . de hiszek abban. aki.M i van odaszögezve? . az üresség papja. 5. Vagy dühödten tagadnak. A transzcendencia létezését sejtők. Bohrnak feltűnt a kertkapu. 2. akiket én. mintha lenne.. sem a keserű meggyőződés.3. hogy” .. 2. 5. Erősen csökken a 3.. de nem hívők. hogy”. Ebből a szempontból különösen érintettek a távoli Ke­ let vallásai és életbölcselete. Vallásosak. a szent háború iránt közönyösek. . Másképpen fogalmazva: csökken a hívők. oldozok fel. Hofit utánozva. spekulációk. 7. 8. hogy szerencsét hoz és tá­ vol tartja a rontásokat. Az áldott érdektelenek. Babonások. akár a „vanról”. a jövő számára. akit nem érdekel sem a remény­ teli találgatás. Meg amit mások tananyagként hirdetnek. versek..5. Bohr kiabálni kezdett. Bizonytalanok.Miért? . sem az Ördög miatt ne pusztuljon el egyetlen élet sem. a különböző transzcen­ dens csoportokba tartozás váltogatásai. EMBERKE? végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak. de nem vallásosak. mintha lenne. Sem Isten. vagy enyhe növekedés tapasztal­ ható az 1. S néha feltűnik közöttük valaki. Tagadók.Egy lópatkó.. ne kínlódjon egyetlen ember sem. Hívők. íme Szabó Lőrinc... 4. „Ebben már képtelen vagyok hinni. . Saját vallással. 7.2.És te. Ezen belül igen népszerűvé váltak a „filléres misztikák” és a ku­ darcot valló keresések. és a nagy kalpa-tűz fellobbanásáig előre. Az agyakban kialakuló zűrzavaros ellentmon­ dásokat jól példázza Heisenberg anekdotája: 1926-ban. a Koppenhágában tartott fizikus világkongresszuson egy Wertheim nevű dán fizi­ kus vacsorára hívta nevesebb kollégáit az üdü­ lőjébe. csodálkozva mereszti tágra a szemét: Kinek van mumpsza? Az átkozott és iri­ gyelt közönyös.. de csak azért is úgy tesz. hogy voltam és hogy nem leszek. 8.

aztán egyre felszabadultabban hirdetjük majd. egyre többször futunk önjelölt álpróféták után. dunai ragadozó? Messze van. ahová megszülettem. legyen szó akár a Balatonról vagy a Du­ náról.mi az? . hogy érdemes volt csatlakoznunk a szabadpopó-mozgalomhoz. A hit mély gyö­ kerei lassan elsorvadnak. A fekete víz a legszorongatóbb rejtekhely.kö­ zeledve jól megtömnek LSD-vel vagy heroin­ nal. Felfedeztem ugyanis.. Sidneyben volt egy pszichológiai világkong­ resszus. de azt hallottam. Halálunkhoz . mozdulatlan. először halkan. szellősebb gatya nél­ kül jámi-kelni a világban. én vagyok számára a sonka vagy a pa­ cal.védekezett ijedten Wertheim . ha nem hisz benne az ember. Ő számomra a halál. minden érzelem nélküli. amikor elkerültem Ausztráliába.oda jártam cápákat nézegetni. hogy milyen színű és szagú füstként himbálózunk a semmi felé. Ki bújik alatta? Cápa? Vagy valami eddig ismeret­ len balatoni. szinte objektív. Ez lesz velünk. nyilván hideg és nyálkás. mintha fémből készült volna. hogy Isten valamelyik angyala mutatja ne­ kem a világot. S a ha­ rapása is hideg. A szeme tekintet nélküli. Rettenetesen félek és undorodom a cápáktól. Évmillók óta arra ké­ . vagy csak megvizsgál? A teste fényes. egyre jobban fogjuk rejtegetni és szégyellni hitünk maradványait. Egyáltalán: számomra az egyik legfélelmete­ sebb dolog az átlátszatlan sötét víz. hogy ez akkor is hat. különösen éjszaka.P o pper P é t e r 14 Dehogy hiszek . emberkékkel. hogy egy átlátszó műanyag csőrendszer vezet le a tenger mélyére . s derűs lebegésünkben nem lesz már fon­ tos. hogy mennyivel könnyebb. vagy közel a váratlan felbukkanáshoz? Támadni fog. a bolygót. M á s o d ik f e j e z e t Cápák és nyelvtanárok Már elmúltam negyven. Akkor már természetesnek vet­ tem. mint tavalyi foltos gatyánkat. s úgy érezzük majd. aminek az előadásain nem vettem részt.

P opper P é t e r

16

17

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

szül, hogy megöljön engem. A sötét víz, a rej­ tőzködő szörny, a kiszámíthatatlan szándék... szóval a halálfélelem birodalma Borzongva sétáltam a kivilágított műanyag csőben, néztem a cápákat, ők nem néztek rám, de nyilvánvalóan láttak engem. Tudtak rólam. Ez különösen ijesztő volt. A hajótöröttek sorsá­ ról fantáziáltam: elképzeltem azt a végtelen ma­ gányt és kiszolgáltatottságot... Vajon miféle bű­ nért kaphatja ember ezt a sorsot? - Szintén a kongresszusra érkezett? Barátságos férfihang. Nem vettem észre, hogy rajtam kívül még van ott valaki. Elegáns, őszes középkorú úr, feltűnően csillogó szemekkel. - Megijesztettem! - mondja bűntudatosan. - Bizony, megijesztett! - Cervik vagyok, Kanadából. A z általános lé­ lektan professzora. - Popper. Klinikus Magyarországról. Ez az ije­ delem az ára, ha a cápák jobban érdekelnek, mint a tudomány. Tágra nyitotta a szemét, a homlokán megso­ kasodtak a ráncok. - Milyen tudományról beszél? - H át a miénkről. - M ár megbocsásson, a pszichológia nem tudo­ mány, sose volt az. - Hanem? - N a jó, egy negyedórát beszélgethetünk a szak­ mánkról. Többet nem ér meg. - Szóval, mit gondol a pszichológiáról? - Egy mesterséges nyelv. Minden köznapi foga­ lomra van egy saját terminus technicusa. Például

szeretet helyett kötődésről beszél. Segítőkészség he­ lyett szociábilitásról. Együttérzés helyett empátiá­ ról. Ertelmesség helyett intelligenciáról. M i ezt a nyelvet tanítjuk. Nyelvtanárok vagyunk. De a lé­ lekről egy grammal sem tudunk többet, mint az át­ lagos városlakó. Gondolja csak meg: az emberiség évezredeken át milyen jól elboldogult a két görög alapfogalommal: az ésszel és az értelemmel. A z­ után egy 19. szazad végi kongresszuson Binet és Simon bemutatták intelligencia-tesztjüket. Valaki meg is kérdezte: - Binet úr, mi az az intelligencia? - Intelligencia az, amit a mi tesztünk vizsgál.1 S valóban: az intelligencia a pszichológia egyik legkevésbé tisztázott fogalma. Egy biztos, az ún. intelligencia-vizsgálatok mindenféle ér­ telmi funkciót mérnek (logikát, kombinatív gondolkozást, tér-időbeli tájékozottságot, néha műveltséget is stb.), de intelligenciát nem! Ezért a tisztességes pszichológusnak mindig meg kell határoznia, hogy milyen értelemben használja az intelligencia fogalmát. Én pl. William Stern definícióját fogadom el: intelligencia az új helyzetekhez való célirányos alkalmazko­ dás képessége, a belátás segítségével. Tehát vi­ selkedési kategóriáról van szp! Adott helyzetben lehet intelligensen és nem intelligensen visel­ kedni. Új helyzet: amiben még nem volt, amire nincs viselkedési modellje. Célirányos: az ere­ deti törekvés, fenntartásával. A reális kerülő­ utak megtalálása. A belátás kizárja az ún. próba-szerencse módszert. - S a dolog kísérleti része?

P o pper P é t e r

18

19

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

- H át... H a nagyon akarom, az elmegy vala­ mifélefiziológiának. - Ne igyunk egy kávét? -Igyunk. A kis vízparti presszóban mind a ketten rá­ gyújtottunk, s az első szippantás füstjét széles sugárban fújtuk magunk elé. - Mondja, maga szerint mi történt velünk? - Furcsa ügy. Kezdetben és évezredeken át a hí­ vek pszichés gondozása egyértelműen papi funkció, a pasztorális szolgálat integráns része volt. - S aztán mi történt? - A z ördög tudja. Úgy látszik, soha nem elég egy megváltó és a megváltás lehetősége. Olyan em­ ber, olyan nép is kell, amelyiket meg lehet váltani. A kik elfogadják a megváltás csodáját. Ehhez pedig mély hit kell és önátadásra való képesség. Ez az, amit szétrongyolt a modem természettudomány. A racionalizmus. A bal agyfélteke, az elemző gondolkodás kultusza, bölcsődétől az egyetemig, és a halálig. Legfeljebb marad valami bizonyta­ lan éhség a sodró hatású, kábító totális élmények iránt. - Várjon csak! És az orvostudomány? - H át ez az! Ajánlkozott arra, hogy magába ol­ vasztja a lélekgyógyászatot. Pszichiátria. A z elmebetegségek vonatkozásában ezt nagyjából el is fo ­ gadta a közvélemény. Ámbár feltűnt, hogy csak a tünettant és egyes kezelések hatását mondja el. Te­ hát differenciál-diagnosztikát ad, de az etiológiával, a kór keletkezésének oktanával - a pszichoorganikus szindrómák ( tehát a szervi károsodások lelki következményei) kivételével - adós nyarad.

A z úgynevezett funkcionális zavarok (pl. neurózi­ sok, pszichés infantilizmusok stb.) egyértelmű ma­ gyarázatára - Freud elméletképzésének kivételé­ vel - máig nem került sor. A funkcionális pszichés zavarokban szen­ vedő, igen érzékeny emberek számára az orvos törekvése a természettudományos objektivi­ tásra, a közérzet, a szubjektív panaszok másod­ lagos jelentőségűként való értékelése riasztóan hat. Pedig már 1909-ben megjelent Freud ta­ nulmánya a hisztériáról, bebizonyítva, hogy nem színlelésről, hatásvadászatról, hanem va­ lódi betegségről van szó. Ennek ellenére ma is érvényes Bálint Mihály megállapítása Az orvos a beteg és a betegség című könyvében: „Ha az organikus vizsgálatok negatívnak bizonyulnak, a legtöbb orvos a beteget egészségesnek tartja, testi panaszait nem veszi ko­ molyan. A beteg ilyenkor vagy tünetet vált, vagy orvost.” így hát lassan kifejlődött, és a 20. században elterjedt egy hibrid tudomány: a klinikai pszi­ chológia. A művelője félig orvos, félig pap. A módszertana - amíg az egyszerű lelki jelensé­ geket kvantifikálni, mérni, vagy legalább meg­ számlálni tudja - természettudományos. Kvan­ tumokban fejezi ki magát, nem minőségekben. Ha ez már módszertanilag nem lehetséges - pl. az összetett, bonyolult lelki jelenségek ese­ tében - , akkor visszatér a kvalitásokban való gondolkodáshoz. Vagyis megpróbál a tárgytól függően hol minden értékítélettől mentes ter­ mészettudomány, hol pedig más szaktudo­

P opper P é t e r

20

21

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

mányoktól kölcsönzött értékítéletek segítségé­ vel társadalomtudomány lenni. Egyszerre akar Arisztotelész és Galilei szerint gondolkodni.2

Jegyzetek
‘A 19. század második felében Franciaországban népesedési problémák keletkeztek. „Egyke” - egy családban egy gyerek! A rendkívül tehetséges oktatási kormányzat mellőzte a bizottságosdit. Ehelyett meg­ bízott egy Bihet nevű pszichológust, hogy nézzen körül az iskolákban, és tisztázza, hogy mi a helyzet. Megnőtt volna a szellemileg elmaradott gyerekek száma? Binet vállalkozott erre, de maga mellé vett egy gyerekorvost is, dr. Simont. Vizsgálódásaik ered­ ményeként jelentették, hogy szó sincs értelmi zava­ rokról, ám a gyarmatokról bevándorolt családok gye­ rekeinek egy része nem érti jól az irodalmi francia beszédet. A francia kormányzat húzódozása a bizottságosditól annak a következménye, hogy komolyan vet­ ték a Le Bon-törvényt, amely szerint egy embercso­ port teljesítménye a csoport leggyengébb tagjának színvonala felé deviál, éppen úgy, mint pl. a tájéko­ zódási terepversenyeken. Ezért bizottságok eseté­ ben nem igen beszélhetünk kollektív bölcsességről, inkább kollektív butaságról, ahol a bizottságnak annyi a szerepe, hogy megosztja a legtöbbször rossz döntések felelősségét.

2Eddig a tudományos gondolkodás több forra­ dalmát ismerjük. Ezek a nagy minőségi változások hagyományosan három névhez kötődnek: Arisztote­ lész, Galilei és Heisenberg. Arisztotelész. Minőségekben gondolkozik s ellen­ tétpárokat állít fel. (Könnyű, nehéz, meleg-hideg stb.) Törvény: olyan folyamat, ami azonos feltételek között mindig azonos módon megy végbe. Szto­ chasztikus törvény: ami azonos feltételek között gyakran azonos módon megy végbe. Ahol ilyen ten­ denciát nem sikerül megállapítani, ott a tudomány még nem jutott el a törvény felismeréséhez. Ezért a tudomány alapkérdése, ha egy új jelenséggel kerül szembe: vajon törvényszerű-e? Nyilvánvaló az arisztotelészi törvényfogalom matematikai (statisztikai) jellege. A tudományos megismerés a faj- és a nem­ fogalom meghatározásával, és rendszerbe sorolással zárul. Galilei. A modem természettudományos gondol­ kodás első úttörője. Egy hipotézist axiómává lépte­ telt elő, nevezetesen: hogy a természettudományban csak és kizárólag okságilag determinált törvényszerűfo­ lyamatok léteznek. Ezért jól nevelt tudós soha nem kérdezi meg, hogy egy megfigyelt folyamat vagy je­ lenség bekövetkezése törvényszerű-e, vagy sem. Eleve feltételezi a törvényszerűséget, függetlenül at­ tól, hogy felismerte-e törvényt, vagy még nem. A tu­ domány alapkérdése: milyen törvénynek engedelmes­ kedik? S erre leggyakrabban a sikeres funkcionális elemzés ad választ. Legeredményesebb, ha a választ kvantifikálás útján találja és fogalmazza meg. Minő­ ségek helyett igyekszik kvantumokban gondolkozni, tehát számára nincs pl. hideg és meleg, csak hőfok,

én) F iz ik a i t e s t + é l e t e r ő k = NÖVÉNY (aszt­ ráltest. hogy egyszerre határozzam meg az elemi részecskék helyzetét és mozgásukat (bizonytalansági együttható). műszeresen igen durván bele kell avatkoz­ nom az életükbe. Heisenberg. Ahol nem tud még kvantifikálni. ösztönökből és érzelmek­ ből.és fajfogalomba való sorolás.asztráltest . asztrál­ test. én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t = ÁLLAT (én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t + ÉN = EMBER . csak súly és tömeg. Létezési formák. hanem kezdő aktusa a tudományos megismerésnek. hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat fi­ gyelhetem meg.P o pper P é t e r 22 nincs könnyű és nehéz. A természettudományos megismerés határait tapogatja a magfizikában. időlegesen kényszerül visszatérni a kvalitatív le­ írásokhoz.étertest . hogy soha nem lát­ hatom őket saját természetes mozgásukban. Csak szellemi síkon érzékelhető. ott hiányosak az ismere­ tek. (F iz ik a i s ík o n é r z é k e l ­ h e t ő . s töré­ keny életünk álmok veszik körül” .) F iz ik a i t e s t = ÁSVÁNY (étertest.az ember fizikai testből. Többek között ezért lehetetlen. A lélektan tárgyának keresésére tehát gazdag metodikai fegyvertár áll rendelkezésre. A nem.én. hogy az elemi részecskéket megismerhetővé tegyem. Ezo­ terikus fogalomrendszerben: . a rendszertanok felállítása nem befejező. H a r m a d ik f e je z e t Módszerek a titokzatos lélek keresésére „M i oly anyagból vagyunk. Ez azt jelenti. Amire még Einstein is felhördült: A Jóisten nem kockázik! Ebből a bizonytalanságból nőtt ki az elemi részecs­ kék szabad akaratának hipotézise. Vagyis ahhoz. Nem szűnik-e meg az objektív természetmegfigyelés lehetősége.egy ősi emberkép szerint . valamint az értelem erőiből állt össze. életerőkből. amikor már nem választható szét a megismerő szubjektum a megismerés objektív tárgyától. Valaha . mint álmaink.fizikai test . Heisenberg ezt ilyen költőien fejezi ki: Belenézek a természetbe és a saját arcom néz vissza rám.figyelmeztet Shakespeare.

és van. most már nem leszel egyedül. Lássuk közelebbről: A vegetatív reakciók (pulzusszám.a vegetatív reakciók és változások. az szellemi síkon a legmagasabb erőkkel van kapcsolatban. vérnyomás. Az értelmi működéseket (intellektust) az én­ funkció hozza létre: az önkonstatálást (saját ma­ gam észrevevése a világban) és az önreflexiót (sa­ ját viselkedésem.) a pszichés fe- szükség emelkedését vagy csökkenését mutat­ ják. de nem magát a lelki jelenséget. mit suttog a gyerek. . Mondják: „kiszakadt a kozmoszból”! Szellemi síkról nincs semmiféle állandó szabályozó csatornája. .ámbár gyakran vitatott . gondolataim. sokféleképpen értelmezhető.az intuíció. nem szabad rá támaszkodni.és fantáziaelemzések. . a menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat félelem). aki egy éles kagylóval kettévágott egy gilisztát. hogy egy giliszta két fele önállóvá fejlő­ dik. pl. „Szegénykém.információhordozók. Csakhogy azonos lelki jelenségek különböző vi­ selkedésformákban nyilvánulhatnak meg (pl. De lelkünkre. aki óvatos felhasználásra ajánlja. galvános bőrreflex. .a kérdőívek. ha valaki utólag rekonstruálja saját lelki történéseit. aki a lélektan legfon­ tosabb módszerének tartja.az álom.a kísérlet. érzelmeim meg­ ítélése). Másképpen: ami a Földön a legalacsonyabb rendű.a tesztek. Ezt minden pszichológus agresszív cselekedetként értékelné. a viselkedés­ lélektan mint önálló pszichológiai irányzat. létezésére. ha a pszichológiai történés és az önmegfigyelés egyidejűleg megy végbe. aki tel­ jesen lent van a Földön. s ennek megfele­ lően alakult ki a behaviorizmus. Az introspekció és a retrospekció az önmegfi­ gyelés két alapvető formája. Eysenck megfigyelt a tengerparton egy óvo­ dás kisfiút. A lélek egyelőre sehol! Holott nem ő lenne a pszichológia (lélektan) tárgya? Mindez nem jelenti a lélek létezésének a ta­ gadását.a szabad asszociációk.” Mégis sokan a viselkedést tartják a lélektan tulajdonképpeni tárgyának. légzés stb. De Eysenck közel ült hozzá és ezért hallotta. van. A viselkedés megfigyelése az egyik legfonto­ sabb informátorunk a lelki folyamatokról. .P o pper P é t e r 24 25 M ó d s z e r e k a tit o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e Tehát az élőlények közül az ember az. . . . Az önmegfigyelés tudományos értékéről el­ térnek a vélemények. Van. Introspekcióról ak­ kor beszélünk. mód­ szerek: . a ha­ zugságot.az introspekció. retrospekcióról. . Következtetésre alkalmasnak tűnő . . aki tudta. aki szerint szubjek­ tivitása miatt használhatatlan. közvetlen tárgy-megra­ gadásra a pszichológia nem képes.a viselkedés megfigyelése. folyamataira csak következtetni lehet.a retrospekció. Ezen kívül a viselkedés legtöbbször nem egyértelmű.

jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. Másrészt kikerülhetetlen rákfenéje a műtermékek keletkezése. Tu­ dományos értéke csak akkor van. Háromszöget rajzol. ha a tesztek összeállításának szabályaihoz hasonló elvek sze­ rint szerkesztették. Megkülönböz­ tetünk projektív. vagy a több lehető­ ség közötti választás módszerét használja. A projektív teszteket csúfolja az alábbi közis­ mert anekdota: A pszichológus négyzetet rajzol. objektívnek (alany és tárgy szigorú elkülönítettsége) és megismételhetőnek kell lennie. Függő és független változók kö­ zötti összefüggéseket vizsgál.Ez egy sátor. . sokszor csak megszámlálási rendszerek. hátránya. differenciál-diagnosztikai kérdések eldön­ tésére alkalmasak. hogy a saját természetes működésükben figyel­ jük meg a dolgokat .N a hallja! H a maga ilyeneket rajzol! A teljesítménytesztek tulajdonképpen fel­ adatmegoldások.mindig belejátszik a kísér­ leti technika torzító hatása.M i jut erről az eszébe? . jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. Tesztek. Itt fekszem én meztelenül. A tesztek kisegítő diagnosztikus módszernek tekinthetők. Sajátos pszichológiai mérési. Gondosan ellenőrzöttnek. Ezen fekszem én meztelenül. . magának mindenről ez jut az eszébe? . A pro­ jektív tesztek általában a személyiség vizsgála­ tára. . Sok ellentmondást hordozó módszer. Freud bebizonyí­ totta. . Alom-és fantáziaelemzések. A kérdőív tudományos használhatósága függ attól. Előnye. hogy nem tud feleletet adni arra a kérdésre. attitűdöket.P o pper P é t e r 26 27 M ó d s z e r e k a t it o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e A kísérlet. beállítottságokat vizsgáló egyszerű eljárás. amelyek az egyéni produkciót vizsgálják. hogy nagyszámú adatfelvé­ telre alkalmas. hogy a megkérdezettek mintája mit-kit reprezentál. amely vagy a kérdés-felelet. Húz egy vonalat.Ez egy szoba . jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. A szer­ kesztés dilettáns módja azonnal leleplezi ön­ magát. Életpálya-adatokat. amire szánták) és a validitás (milyen meg­ bízhatósági fokon vizsgál).).leírta keletkezésük pszi­ chés mechanizmusát (eltolás. A kérdőívben időnként a hazugság leleplezésére szolgáló „lügen”-pontokat illesztenek be. ame­ lyek nem helyettesíthetik az ember megfigye­ lését. Lehetetlenné teszi. szimbolika stb. egyszerűbb lelki jelenségekre vonat­ koztatott standard alapján. A tesztnek meg kell felelnie két követelmény­ nek: az egyik a reliabilitás (valóban azt vizsgálja-e. Kérdőívek esetében is fel­ merül a reliabilitás és a validitás követelménye. hogy az álom és a fantázia mese önma­ gunkról önmagunknak . . Kérdőívek. hogy milyen motívumok állnak a válaszok mögött. .Ebben a szobában fekszem én meztelenül.és teljesítmény-teszteket.feleli a nő-kliens. Egyrészt a lélektani kutatások legobjektívebb metodikája.E z egy szőnyeg.Mondja. állandóan bővülő empíriára támaszkodva.

hanem a társadalmi jelenségekkel is foglalkozik (egy­ szerre társadalom. de mégis a tudatosság felé törekvő. ami eszébe jut. beleértve az analitikusra vonatkozó fantáziáit. lemond arról. Nevezhetjük megérzésnek is. Tehát Platóntól származtathatjuk a test és lélek kettősségének számos problémáját.és természettudomány). De maga a lélek még mindig nincs sehol! N e g y e d ik f e je z e t A régmúlt elmosódott ösvényei „Az emberi lélek természetével foglalkozó szemlélő­ désből alakult ki a természettudományos szemléletű és szigorú módszertani apparátussal felvértezett tu­ dományos igényű pszichológia ” . amikor az analitikus-óra idejére félretesz miden „okosságot” és logikát. ösztöntörekvésekre) lehessen belőlük következ­ tetni. A pszichoanalitikus te­ rápia során a kliens által vállalt ideális állapot. félelmekre. de ennek a sikere csak részleges. Ezoterikus értelemben az „én te vagyok”-állapot létrehozásának a képessége. Az értelem halhatatlan eszméket képvisel. A test viszont múlandó. Sokféle magyarázata. hanem álom-értelmezésekről. tudománytalannak minősített módszer. ame­ lyekkel féken lehet tartani az ösztönöket (lásd Freud). aminek alapja a nagyon fejlett empátiás készség. fütyül az emlékek idő­ rendjére. mert a lélektan ugyan törekszik saját természettudományos módszer­ tanának a kifejlesztésére. sőt egyes terminológiák szerint bőven hordoz em­ bertudományi (antropológiai) elemeket is. Intuíció.szelek­ ció nélkül kimondja. A kutatók többsége által elutasított. ami lehetővé teszi a másik ember lelki történéseivel. Csakhogy a lélektan valóban szigorúan ter­ mészettudományos metodikájának tekinthető-e? Megérdemli-e ezt a minősítést a modem pszi­ chológia teljes egészében? Természetesen nem. az álmodó asszo­ ciációinak segítségével. erkölcsöt és értelmet. Szabad asszociációk. Fröhlich. titkos sze­ xuális ötleteit. sőt az eszébe jutó trágárságokat is. Lassan befejezhetjük módszertani kalando­ zásunkat. létezése ideigle­ nes. Platón szerint a lélek három tulajdonságot hordoz: ösztönöket.P o pper P é t e r 28 és perdöntőén alkalmasnak tartotta arra. hogy fontossági sorren­ det állapítson meg az élményei között . Freudnál nem álmoskönyvről van szó. mert nem csak a természeti. Ez a módszer fokozatosan feltárja az ösztönés érzelemvilág.írja W. D. definíciója létezik. hogy elfojtott. az átélt élmények valódi elren­ deződését. pszichés tartalmakra (vágyakra. . vagyis általa megismerhető a tudat­ talan tartalmak jó része. gondolatvilágával való azonosulást.

amiről Pilá­ tus is megkérdezte Jézust: M i az igazság? A kér­ dés elhangzott. az ítéletalkotás és az akarat. A természet. általános el­ méletképzésként a filozófia. Egyik művének záró mondata máig megszívlelendő tanácsot ad: „Fiatalember. Az emberi lélek fő funk­ ciója a megismerés. Figyelmének középpontjába a tudat kerül. a jelenségek érthetők. század folyamán vált ténnyé. Herbart. az ember nem gép és egy hipotézis nem tény!” Ettől kezdve a filozófiák egyre inkább telítőd­ nek lélektani gondolatokkal. A karté­ ziánus gondolkodók ma is elfogadják a mester elhatárolását: a tudomány azzal foglalkozik. hogy milyennek kellene lennie a világnak. magas szintű matematikai apparátus.P o pper P é t er 30 31 A r é g m ú l t e l m o s ó d o t t ö sv én yei Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb ké­ pességek hordozójának. Hobbes.összes részdiszciplí­ náikkal egyetemben. mert ő valószínűleg tudta. értelmezhetők. Mi nem tudjuk. Mondhatnánk: igazság az a megismerés. akik Arisztotelészre támaszkodva létrehozták a skolasztikus antropológiát. Állatoknak és növé­ nyeknek nincs lelkűk. a jelenségek mögött meglévő okok. Kibontakozása a francia felvilágosodásban megy végbe. A természettudományok gyors fejlődé­ séhez először is sok kutatási idő. ha kimondtuk a bizonyítás szót. soha ne felejtsd el: a természet nem isten. amely tudásunk szerint független a megismerő- . A filozófia újkori fejlődésében döntő szerepet játszott Descartes. hogy az igazságot. vagyis kizárólag racionálisan próbálják megérteni a világot. Berkeley. amely szerint a világban rend van. az orvostudo­ mány. hogy milyen a világ. a geológia és a csillagászat . S minden tudomány mögött-felett áll bizo­ nyítási módszerként a matematika. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. Jézus hallgatott. Köztudott. hogy megteremtik az „ész örök ural­ mát”. azt hogy még nem jutottak el a racionális megismerésé­ hez.és társadalomtudomány határo­ zott elkülönülése a 17. Leibniz. amikor az enciklopédisták elhatá­ rozták. Hume. a gondolkodás. a kémia. mi az igazság. törvényszerűségek feltárásához. a mezőgazdaság. s végül Wundttal megkezdődik a filo­ zófiától elkülönült önálló pszichológia fejlődé­ sének korszaka. Azt. folya­ matok. fejlett kísérleti eszköz­ tár és olyan szilárd szemlélet szükséges. a képzelet. hogy a tudománynak mit kell bizonyítania. aki a tudatos folyamatok létrejöttét az agynak tulajdonította. Locke. Már a pszicholó­ gia őseinek tekinthetők Wolff. Követői Plotinosz és Szent Ágoston. A tudat vezet el önmagam létezé­ sének felismeréséhez: cogito ergo sum. a biológia. Am. A vallás és az erkölcs azzal. tehát érdemes megismerni őket. Ugyancsak ő volt az első. Ez a világszemlélet teljes egészében racioná­ lis. ha nem határozzuk meg. Fechner művei is. Számukra az irracionalitás az ideiglenes nem-tudást jelentette. akkor ez a fogalom értelmetlen. és elhangzik mindmáig. így alakultak ki a természettel foglalkozó alaptudományok: a fizika. Alkalmazott természettudományok: a műszaki tudományok. MM. és ezért fecsegünk róla.

de még nem tu­ dunk bizonyítani-cáfolni. emlékezés. ha Szókratész azt tanítja. A relatív igazság tehát a racioná­ lis gondolkodás terméke. a bonyolult és sokféle jelenségcsoport között. Ám a „tudásunk szerint” egyben figyelmeztetés is: a tudományos igazság feltétele nem csak a bizonyíthatóság. hogy mindaz. Már most hogyan áll az igazság problémájá­ val a pszichológia? Szegény pszichológia rettenetesen szeretne megfelelni Wittgenstein követelményeinek. ez válhat életvezérlő meggyőződésünkké. a matematikai statisztikai lehetőségek használhatatlansága miatt. csak elfo­ gadni vagy elutasítani lehet őket. Ugyanígy. hogy a matematikai statisztikai módszerek a pszichológiában ritkán alkalmazhatók bizonyításként. Mellesleg jegyzem meg. Ezek azután ki is esnek a kísérleti pszichológia érdeklődési köréből. hogy bizonyítani vagy cáfolni le­ hetne őket? Léteznek. aki hangsúlyozza. kvantifikálni tud. Számára az igazság mindig relatív. az egyszerű logikai gondolkodás . hogy léteznek-e nem tudományos igazságok. pl. nem mond ellent a természetnek. összetett lelki je­ lenségeknél vissza kell térnie az Arisztotelészféle kvalitásokban való gondolkodáshoz. hogy valószínűleg összefüggés van a szülők alkoholizmusa és a gyermekkori . arra. (Pl. (Pl.érzékelés. amelyeknek valóságértéke hiteles lehet az emberi elme szá­ mára anélkül. a matematikában. vagy cáfolhatók. ám egy napon a tudo­ mány fejlődése felfedezi bizonyíthatóságukat vagy cáfolhatóságukat. ha­ nem a cáfolhatóság elve is. ezt hinni vagy tagadni lehet mindhalálig. Az elemi lelki jelenségek nagy részénél. vagy fö­ lényesen rálegyinthetünk. amit csodának tar­ tunk. Ha Jézus azt állítja. illetve a legtöbb személyiség. hogy „jobb igazságtalanságot elszenvedni. Kérdés. az igazság és az élet”. amelyeknél a teljesítmények mérhetők . Mindezek következtében a tudomány nem is­ meri az abszolút igazságot.).meg is tud fe­ lelni az önmagával szemben támasztott követel­ ményeknek. csak IQ van stb. hogy „én vagyok az út. elvetheti a minőségi meghatározásokat (pl. Vigyázni kell! Nem arról van szó. Ezeket tudományos sejté­ seknek nevezzük. ame­ lyeket igaznak érzünk ugyan.és karaktervonással. nincs buta és okos. a gyávasággal. mint elkövetni”. pl. Ám mai módszertani tudásunk szerint nem mérhető. hogy kijelentett igazságok azok. Miután a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók. inkább csak a valószínű törvényszerű összefüggésekre mutat­ nak rá.) Ez az elhatárolás. hogy „tudásunk sze­ rint” már Szent Ágostonnál megjelenik. Pél­ dául ezért foglalkozik könyvtárnyi irodalom az állítólag mérhető szorongással. csak a ter­ mészetről aktuálisan vallott ismereteinknek.P o pper P é t e r 32 33 A RÉGMÚLT ELMOSÓDOTT ÖSVÉNYEI tői és megfelel a valóságnak. figyelem. Wittgenstein vagy Kari Popper a cáfolhatóság lehetetlensége miatt nem tartotta tudománynak pl. a pszichoanalí­ zist. nem kvantifikálható. és ezeket nevezzük kije­ lentett igazságoknak. aki egzaktsága miatt a fizikát tartotta a legtökélete­ sebb tudománynak. és szinte semmi az unalommal.

és modellekben gon­ dolkodik. A megismerő mindig redukciókra kényszerül. a tudományos igaz­ ság hirdetése. akkor a pszichológia dadogni kezd. hogy egyénileg. motivációról stb.).P o pper P ét e r 34 35 A RÉGMÚLT e l m o s ó d o t t ö sv én yei kriminalitás között. hogy a nem­ zetközi pályaudvar illemhelyéről vett vizelet­ minta az európai átlagvizelet mutatójaként ér­ tékelhető. mint tudományos értékű gondolatok kifejtését. A példa blőd. Azt a tényt fogadja el.) Mindez na­ gyon fontos segítője lehet a kutatásnak. Éppen azért van szükség modellekre. Erről járta a mondás: ha valaki egy racionális lépést tesz Isten felé. R. A modellek viszont különböző létezési lehetőségek megfo­ galmazásai. A biztos tudásnak soha nincs szüksége modellekre. S ezen még a felhalmozott kollektív tudás segítségével sem lehet túllépni.) Ezért nő a szakadék a matematikai statisztikai bizonyítást igénylő kísérleti lélektan és a klinikum között. a maga teljességében nem lehetséges. ha valaki azt állítja. Ezért a vallások és az igazi ezoterika. Vagyis Isten létezésének logi­ kai bizonyítása végül mindig a semmibe mar­ kol. így egyaránt lehetnek igazak és té­ vesek. Elvileg egy magasabban szerveződött idegrendszer megis­ merhet egy alacsonyabbrendűt. Pl. vagyis a személyiségről akar valamit mondani. (Különös veszélyt jelente­ nek az ostoba kísérleti módszerek és a mate­ matikai statisztikai bizonyítás lehetőségeinek félreértései. Még egy szempont a pszichológiai megisme­ rés és az igazság viszonyához. amelyet ak­ tuális tudása alapján biztosnak tart. e részfunkciók hordozójáról. a kabbala az irracionális istenbizonyítékok felé fordul. s ezért nem nélkülözheti az esszét sem. fi­ gyelemről. de azt nem árulja el. de nem olyan ritkaság. de amikor az egészről. hogy miben áll az összefüggés. teljes tudomá­ nyos eredménynek. az Isten két lépést hátrál előle. ezért mondtak csődöt minden idők racioná­ lis istenbizonyítékai. még ha Aquinói Tamástól származtak is. A fejlődéstanilag fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folya­ matainak. így hát a pszichológia ott billeg a természetés társadalomtudományok határán. azt csak funkcionális elemzés segítségével lehet feltárni. nevezetesen a misztikus élmény felé. vagyis a megfigyelés. Földi körülmé­ nyek között a megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől. törvényszerűségeinek a megértésére. de az összefüggések kimutatása nem tekinthető az adott jelenséget megmagyarázó. pl. Fordítva viszont nem igaz. És a pszichológia? Elvileg lehetséges-e két. A tudományos elemzésekben mindig részfunkciókról van szó (érzékelésről. . nagyjából azonos fejlettségi szinten lévő intelligen­ cia kölcsönös megismerése? Emberi intellektussal megismerhető-e az emberi intellektus? A ta­ pasztalat azt bizonyítja. a mérés és a kísérlet. mert ebben a kérdésben még nem lehetséges a megalapozott állásfoglalás. Valentine szerint a természettu­ dományos kutatás lényege az empíria. Pl.

akár bármiféle pszichoterápia . Eközben kezét chloretillel fagyasztják. a migrént vagy az infarktust) igen nagy fájdalom­ mal járnak.Mert nem szenvedek tőle! . Arról a közismert tényről van szó. O feleljen! M i törté­ nik most veled? . hogy akármilyen mély hipnózisban lévő vizsgálati személy azonnal felébred. mert a hirtelen érösszehúzódások. A klasszikus kísér­ let (több könyvemben is említést tettem már): a Stanford-skála szerint igen hipnábilis férfi.jungi terminológiában .Lelkednek azzal a részével akarok beszélni. mély hipnózisban teljes anesztézisre kap utasítást. . A hipnó­ zis .Ö t ö d ik f e je z e t A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei Erről a jelenségről a hipnotizőrök tudnák a leg­ többet elmondani. érgörcsök (lásd pl.mindig a Personában fejti ki a hatását. ha olyan szuggesztiót kap.a Selbstbe ütközik.Nagyon nagy fájdalmat.Mit érzel? . . Akkor azt kérdezi a hipnotizőr: . amit nem tudok hipnotizálni.Miért tűröd? .Fagyasztják a kezemet. aminek végrehajtása .

a földön fekve. S akkor megjegyzi: Ezért nem bíztam én soha az emberi természetben. így hát nyitott kérdés marad. No de tudat-előttesnek (tudat-alattinak) sem nevezhető. Mert játékos. titkos lelki megfigyelőnknél. a vitrint. s szükség esetén beavat­ kozik a cselekvésekbe. mit tesz. A konklúzió ebben az esetben az. hogy mi történik vele. Eredetileg semmiképpen nem része a tudatnak. majd történik még valami. E regény hatására egy évig vizsgáltam ún. egyszóval rettenetes pusztítást végez. mint a majomé. S közben észreveszi. az óriási tengeri medve dührohamában össze­ töri felesége szobáját. intuíciónak? Déjá vu-élménynek? Vagy aha-élménynek. egy rossz mondat vagy mozdulat. a derekam táján. Mert játékos. A fájdalom érzéke­ lését sem. Bármit tesz. hogy a hipnoti­ kus utasítás mit bénított le? Mint látjuk. Ki az. Szóval. hogy a nem tudatos tudást nevezzük utólag megérzésnek. (Erről a történetről szín4 . mert akaratlagosan nem felidézhető.P o pper P ét e r 38 39 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS . Jobb híján elnevezték observeumek. még felfokozottabb fázisában már gyilkol. Igaz-e ez? Thomas Mannt 70 éves korában tüdődaga­ nattal megműtötték. hogy épen hagyta azt a kis polcot. s azt tapasztaltam. elakadtunk az observeumél. s azt is tudta. Nem illeszthető be semelyik személyiség-modellbe. mint a majomé. Bármit tesz. mint a barom. a tudat spiclijénél. A regényben ez történik: a feleség. hogy most már ölni fog. ha ebben a já­ tékában leleplezik. aki felel? Sőt. él­ vezi is amit csinál. Kivéve. A felesé­ gem története című regényében Störr kapitány. majd megszólal: .Hagyja abba! Minek játssza meg magát? S akkor éreztem. amit mindig magá­ val visz tengeri útjaira. hogy az observeur létezését Füst Milán is fölfedezte. a tuda­ tot nem. hiszen utólag nagy fájdalomérzés lé­ tezéséről számolt be. Tudta. nehéz mozdulással. erős felindulásban elkövetett gyilkosokat. Lehet. Először még ár­ talmatlan. Érdekességként megjegyzem. s akkor az indulat máso­ dik. hogy Füst Milánnak igaza van: az ölés indulata két hullámban jön. Leüti a feleségét. a lelki folyamatokba. ha ebben a játéká­ ban leleplezik. hiszen a kísérleti személy mindvégig tudta. egy ideig nézi az őrjöngő férjet. ledönti a könyvespolcot. hogy most megölöm. Kivéve. amin kedvenc úti órája áll. amit tudatosan átél. valószínűleg ő ébreszt a Selbstet sértő parancs esetén. hogy megindul valami ben­ nem. Marad az alábbi lehető­ ség: a hipnotikus szuggesztió azt akadályozta meg. hogy az ember csak attól szen­ vedhet. Ezért nem bíztam én soha az emberi termé­ szetben. ami állítólag csak a pszichológusok lelkében fordul elő? Ez a nem tudatos tudás megint csak nehezen helyezhető el az ember lelki struktúrájában. élvezi is amit csinál. lerántja a csillárt. mert leleplezett! Vagyis leleplezéséig Störr kontrollált maradt az observeur által. hogy a fájdalom érzékelése belépjen a tu­ dat világába. S tudtam. tudatosodjon. mindenről tud. De örökké figyel.

Horatio. Hogyan szenvedett mégis tudatos meg­ élés nélkül? S hogyan lehetséges az. Isten . aki gondolkozik. Tanácstalanságunkban Hamlet királyfihoz fordulunk. el­ méletileg sehová be nem illeszthető. Például mindig öröm­ mel pletykál. hogy az adott pillanatban fölényben van a másikkal szemben. továbbad akár jó. Horatio gyanakszik: Horatio: . az én bánatom. olyan álla­ potban van. Az Ego érzi saját labilitását. tehát vagyok”. tudás. megszűnik. A tudat nélküli állatnak nincs Én-je sem: ha a tudatom (önkonstatálás . Az emberi tudat az azonosulásokból és az el­ különülésekből keletkezik ..tehát létezésem észrevevése. akkor megszűnik az én létezésem is. és ezért folyton megerősí­ tést. az én szerelmem. és Buddhával egyetértve tagadja az ego önálló létezését.P o pper P ét e r 40 41 A TUDATOS és a n e m t u d a to s t u d á s tén írtam már.) Amikor az altatásból magához tért. mint amilyen nagy kínok átélése után szokott létrejönni? Mit kezdjünk ezekkel az ellentmondásos. az én el­ képzelésem stb. a belső és a külső világ érzékelése nél­ kül. a reagálás minden lehetősége nélkül. Decartes közhellyé vált mon­ dása és alapvető meggyőződése a „gondolko­ zom. kell lennie egy Én-nek. mintsem bölcselmetek Álmodni képes.). kimerült ember benyomását kelti. vallás stb. Hamlet: H át üdvözöld. szo­ ciális státusból. mint idegent szokás. s arra a következte­ tésre jut. birtokosa és létrehozója gondolataimnak.ha van . valamilyen helyzeti vagy szellemi fölényt keres a maga számára. Több dolgok vannak földön és egen. illúziónak tartja. ezt ismételgette: Ja j.. A lényeg számára ugyanis az. emberfajtából. világnézet.tehát ítélkezésem ön­ magam felett) tönkremegy. hogy itt egy azonosság művi szétszakí­ tásáról van szó: a tudatom én magam vagyok. nagyon sokat szenved­ tem. hogy amikor a telje­ sen fájdalommentes orvosi beavatkozások (mű­ tétek) után a beteg magához tér.egy kozmi­ kus tudat. vagy . hogy fáj va­ lami.tanítja Tolle. empirikus lélek-tapasztalatokkal? Ha létezik lélek tudat nélkül. oly idegen. azaz nem tudott arról. Holott a műtét alatt semmiféle fájdalmat nem érzett. és önreflexió .D e mindez oly csudás. a meggyötrött. akár rossz híre­ ket. Tehát léteznem kell. mert valamiről többet tud nála. mint hogy elhall­ gat. politeizmus esetén kozmikus tuda­ tok.” Sok idő elteltével Sartre eltöpreng ezen az ál­ lítólagos birtokviszonyon. A nyelvi kifeje­ zésben ez a birtokviszony állandó: „az én lá­ bam. akkor marad a halottak hallgatásának spirituális ma­ gyarázata. lehet a származásból. Itt Horatio nem tehet mást. Az elkülönülés érve lehet szellemi (pl. Mi azonban tovább töprenghetünk Descartes és Sartre vitáján. vagyoni helyzetből fakadó. Amikor barátjának Horatiónak be­ számol találkozásairól apja szellemével. Sartre itt betéved a távoli Kelet bölcseletébe. Ezek szerint az em­ ber egy földi tudat.

hogy a közöny nevében soha senkit nem öltek meg. kommunisták. zsidók. egyedül a „vették a fáradságot megszületni” alapon fölényt adnak minden tehetségtelen és ostoba senkiházinak a más születésű ember fe­ lett. mint tenmagadat”. hogy emberek millióit ölték meg a gyűlölet ne­ vében. ha lehetséges. A hatalom. keserűségének. Most nem is beszélek a politikáról vagy a nacionaliz­ musról. hogy te is agresszív védekezésre kényszerülsz. És az arany­ borjút látva azonnal megölet három és félezer embert. hogy a negatív diszkrimináció. a „mi fradisták. Vagyis ahol az emberi viszonyokba beavat­ koztak az érzelmek s főként az indulatok. magyarok stb. sőt „szeresd ellensége­ det” jézusi paranccsal kezdődik és az inkvizíció­ val folytatódik. homosze­ xuálisnak stb. akik cigány­ nak. hogy a fennmaradásáért küzdő másik ember Egojának a hangját hallod. akár egy vezérürüről. születtek. kezében a törvénytáblákkal. má­ sokkal összehasonlítva a saját élet kudarcainak. a tao vagy Kung Fu-ce köve­ tőinek. mert nincs már rá szükség. politikai viszonyok állandó keserű kritikája.” alapján történő azonosulás. po­ zitív megkülönböztetésül azoktól. Feltűnik viszont. Az Egónak ezekre a gyűlöletre. mint te” érzését. Ennél többet csak a szeretet nevében öl­ tek. A buddhisták. S ennek az attitűdnek az ellenpontja: a „mi kutyánk kölyke” alapon történő elfogadás. hanem biológiai gyökerű igényt a hierarchizáltságra? Hiszen a fölényt és a hatalmat mindig a tudástöbblet és a hatékonyság jelenti. az elle­ ned való fenyegetés és támadás néha oda vezet. Gya­ kori baj. Ezért nincs Istenük a buddhistáknak. pechjeinek hirdetéséig egészen az egyének vagy csoportok gyűlöletéig. az életkörülmények. Ugyanilyen szerepet tölthet be a panaszkodás.P o pper P é t e r 42 43 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS éppen a testi adottságok határozzák meg a „más vagyok. a taoisták. Mégis marad egy kérdés: egy Isten nélküli vi­ lágban fenntartható-e a spirituális lélekfelfogás? . Ezek az azonosulások és elkülönülések. akár egy fejedelemről van szó.a vereség kettős. vagyis a te Egód is erősödni kezd .) Ám ha semmibe foszlik a hatalom. zsidónak. négernek. akkor semmibe foszlik az Isten is. megvetésre csábító hangjaira. (Holott soha nem járt a Mindentudás Egyetemére. Ezért Isten a mindentudó és mindenható ha­ talom az ember és a világ felett. De Mózes lejön a hegyről. Nehéz ügyek. ne reagálj! Egy idő után rájössz. fasiszták. a fölény és az erő kultusza. a konfuciánusok soha nem gyilkolták meg vallási ellenfeleiket. A történelem azt bizonyítja. köztük a Ne ölj! parancsa. A szeretet vallása a „szeresd felebaráto­ dat. minden teljesítmény nélkül. a cse­ lekvések főként gyilkosságba torkollottak. orosznak. amelyeken Thomas Mann sze­ rint az emberi viselkedés alfája és ómegája van leírva. a másik ember feletti fölény igényét szüntették volna meg magukban? Sikerült volna végzetesen meggyengíteni magukban az ego hatását? A leg­ újabban már nem is társadalmi eredetűnek tar­ tott.

száguld a semmiben. akkor láthatatlan. Mert a fény akkor is látható. A hallhatóság is mozgáshoz kötött. Tehát a lát­ hatatlanság nem zárja ki a létezést. ha nem formáról verődik vissza. Tehát kell va­ lami materiális eszköz. tehát fizikai érte­ lemben nem is hallható. néha tárgyias természete van. vagy hatásuk miatt létezésük bizonyítható. pl. mit lehet kutatni rajta. Tehát lehetségesnek tartja a belső látás (lá­ tomás) és a belső hallás (elhívás) megtapaszta- . a semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközökkel. Ám a megformáltság nem feltétele a létezésnek. Mozogni képes: néha hullám-. a pszichológia szempontjából? H a t o d ik f e j e z e t A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói Három és félezer évvel ezelőtt a habiru Ábra­ hám élménye-ötlete volt a láthatatlan Isten. Az űrben. ami mozgásra képes.P o pper P é t e r 44 Van-e halhatatlan lélek? Van-e halandó lélek? Mint önálló és szabad (indeterminált) entitás kívül áll-e a materiális oksági összefüggéseken? Ha igen. S ha így lenne. ám műszeresen láthatóvá tehetők. Ha Istennek nincs formája. Ábrahám nagy találmánya tehát a hit a nem fizikai értelemben vett látás és hallás létezésé­ ben. ha nem alkot formát. Az ember csak formát képes meglátni. A hang­ képzés speciális formája a rezgés. akkor mégse a tudomány. hanem a vallás fogalomrendszerébe tartozik. Kicsinységük miatt az elemi ré­ szecskék vagy a vírusok is láthatatlanok. re­ zeghet.

s időlegesen reagálnak testi be­ avatkozásokra. Végül is erre alapoz Freud elmélete is a múlt. A pszichológiának ehhez attól kezdve lesz köze. gyűlöletet . hogy kölcsönhatásban állnak fizikai. Cipeljük a múltunkat. Lehet-e a végeredmény . Szemléletünk Newton totális determinizmusából táplálkozik. jelentőségük nincs. A lelki funkciók közül egyedül az emléke­ zés és a tudat került gyanúba: Vajon nem őket nevezzük-e léleknek? Egy taoista legenda szerint két szerzetes. organikus. amikor napról-napra „újrama­ golod” őket. . amikor már esti nyugovóra tértek. szem­ mel láthatóan a kimonóját féltette. lásának lehetőségét. Éppen a magyar Szondi Lipót kezdett komolyan foglalkozni az elképzelt jövő. De hát kisebb-nagyobb mértékben valamenynyien így érzünk. Öt óra elteltével. akár kedvezőtlen . sőt néha már a múltunk cipel minket.Azt a lányt én már órák óta letettem . annak ellenére sem.mentségedre legyen mondva . nem szenved. Szerinte. csak a te lelkedben élnek tovább.ezt tanultad a pszichológiától. ha pontosan ismernénk minden apró anyagi részecske helyzetét és mozgását . Tanzan a karjába emelte a lányt. évti­ zedeken át. tehát végső soron képes együtt élni a kórfolyamattal. testi jelenségekkel. Ebből következik az érzékelhetőn túli. a szellemi létezés jelenvalóságá­ nak feltételezése. amelyek már rég szétomlottak a múltban. Tanzan és Ekido vándorlásuk során egy meg­ duzzadt. széles patakhoz értek. gyógyszerekre. a cselekvés és a viselkedés végeredményé­ nek (a finalitásnak) determináló hatásával. amikor az ember képessé lesz nem látható és nem hallható belső történéseket érzékelni: nemegyszer a látás és hallás analógiájára pl.Te még mindig cipeled? Barátom! Mit cipelsz magaddal éveken. A gyógyszere­ lés legtöbbször nem magát a lelki jelenséget. A partján egy szép lány tétovázott. megbántásokat. Te táplálod. mindeddig hiába.akár százezer évekre előre megismerhetnénk a jövőt. sarat hömpölyögtető. tőled kap­ ják energiájukat. bántó gondolatokat. Persze .mégis vonzó? Ezért ismétli meg az ember olyan sokszor a negatív feed-backkel figyelmeztető hibás viselkedés . betegséget szünteti meg. és átvitte a patakon. sérelmeket.Miért vitted át azt a lányt a karjaidban. hiszen önmagukban már semmi erejük. Ekido kifakadt: .tehát leginkább érzelme­ ket. vagyis hogy amíg a gyógyszer hatása tart. pl.P o pper P é t e r 46 47 A LELKI JELENSÉGEK . szorongást. hangulatot. a ka­ rakter alakulásában. min­ denféle fájó érzelmet. hanem annak érzéke­ lését. de néha gondolatokat is.felelte Tanzan. ezt keressük. szeretetet. sehol nincsenek. félelmet.polgári szemmel akár kedvező. Ezeket a jelensé­ geket viszont nem lehet a fizikai létezőkhöz hasonlóan kezelni. hatá­ suk is semmivé vált. szerelmet. ma­ gadhoz ölelve? Nekünk szerzeteseknek tilos ilyet tennünk. tudatossá válását. a gyerekkor döntő szerepéről a személyiség. Minket azonban az egészségesnek tartott ember lelke érdekel. .

nem szorong. Érdemes megemlíteni. Ezek közül a legfontosabbak: a személy . Mert nem szorong a kudarcoktól. Azok az utak. neurotikusok. jelezve a szorongást.indokolatlan törések vannak az életvezetés­ ben. Ezek tilos utaknak számítottak. áramütést kapott. Az agy felkészül az új inger fogadá­ sára. úgynevezett várakozási hullámot.. azután minden ok nélkül szétrom­ bolja. A csoportok viselkedése: Egészségesek: többségük betartotta a konven­ ciót. . elkerülte a tilos utakat. de most hívták fo­ cizni. mint a múlt tapasztalatai alapján anticipált jövőnek. kriminálisok. . soká lesz még. Például régen volt. mert leveszi az elítélt válláról az önmagáért való felelősséget.. piros jel­ zést kaptak. A labirintusban áram keringett. néhány napig nem jelenik meg a mun­ kahelyén. Te­ hát fokozottan csábulékonyak. és elmegy. Ekkor félrelöki a példákat és beáll a csa­ patba csatárnak. vagy egy kapcsolatot. vagy mással folytatott. lassú. Készítettek egy labi­ rintust. Mindegyik kísérleti személyre galvanikus bőrreflex-mérőt szereltek. hasonlót ahhoz. Ha valaki fémpálcájával hozzájuk ért. hogy felépít egy egzisztenciát. A pszichopátia problémáját megpróbálták kí­ sérletileg is megközelíteni. Az ő esetük­ ben a jelennek mindig erősebb a hatása.. Ezért nem tanul a ta­ pasztalatokból.nem szeret. hogy EEG-vizsgálat köz­ ben azonos idő elteltével ismételten elindított hanginger (kellemes hegedűszó) egy idő után létrehoz egy új. Figyelemre méltó. a galvanikus bőrreflex-mérő jelentősen kilengett. konfliktusait? Pl. szerelem nél­ küli szexuális viszonnyal alázza meg partnerét. hogy Cleckley ír a „pszichopata bájról”. kiszolgáltatott helyzetével. Emberek fémpálcikákkal „haladhattak” végig a labirintu­ son. Tehát gyenge érzelmek. konfliktusokat. még a börtön is csábító lehet a maga teljes alárendeltségével. Pl. katonai drilljével. hogy soha többé.nem tanul. könnyedén megismétel negatív eredménnyel végződő hely­ zeteket.P o pper P é t e r 48 49 A LELKI JELENSÉGEK .. Az életvezetési törések azt je­ lentik. . Pszichofiziológiai szempontból jelentőséget tulajdonítanak annak. amíg újra megbukik. A szabaduló bűnöző megfo­ gadja. Ezt használják ki a szélhá­ mosok. Néhányan (kb. amelyekkel a patká­ nyok tanulási képességét is vizsgálják. de erős indulatok. Három csoport versenyzett: lelkileg egészsé­ gesek. amellyel gyakran el tudja bűvölni környezetét. .14 %) mégis egyet­ len egyszer óvatosan megérintették a tilos utat. hogy a várakozási hul­ lám kisgyerekek és visszaeső köztörvényes bű­ nözők esetében nem hívható létre. Valahányszor ilyen pirossal jelzett tilos úthoz értek. Cleckley amerikai pszichológus leírja a (pszichopátia) szociopátia tizennégy jellegzetessé­ gét. hogy számtanból megbukott. amelyek nem voltak szigetelve. De két óra múlva hív­ ják egy betörésre.

Útköz­ ben legfeljebb próbálkoztunk: a lélek homályos fogalmát azzal akartuk megtisztítani. szel­ lemmel ruház fel minden. most is az Istentől indultunk és a kísérleti laboratóriumba érkeztünk.gyermekkori élmények nyomán . minden egykori szándék.tudatos projekció eredményének tartja. Freud ezt az elképzelést pontosítva. tehát tudják. a vallást . akár a sa­ ját belső világunkban létező. hogy áramütés semmiképpen sem ér­ heti őket. Ennek elérésére minden koc­ kázatot. a viselkedésünket) csak a jelen történé­ sei determinálnak? Például ha egy kis darab parafaszemcsét egy lábos vízbe dobunk. hogy mekkora az áramütés. mint a kisgyerek a születéssel.szorongása. s csak a jelen történései határozzák meg a viselkedést. És a hisztéria? Vagy az őrület? Talán akkor is előállhatnak ilyen helyzetek. amelyek gondot okoznak a mai pszichológiának. A múlt tényleges determináló hatásának fir­ tatása közben felmerül egy logikus kérdés: elképzelhető-e olyan helyzet. Ezt elégedetten tudomá­ sul veszi. s az emberek rémületükben össze-vissza rohangálnak. de ilyen zsenge korban még soha nem kérdezi meg: hogy került oda? Mi sem kérdezünk tovább. a győzelem. az emberi sors iránt közömbös természeti jelenséget. Ez a racionális ok nélküli szorongás a legfontosabb neurotikus tünet. kiszolgáltatott­ sága csökkentésére . Hiszen min­ . amikor egy jelensé­ get (pl. lélekteremtő Is­ tennel. Ekkor „tudatta­ lannak” hívják. a közéjük hajított lég­ gömb mozgása ugyancsak kizárólag attól függ. amikor is az ember . a parafadarabka mozgását kizá­ rólag az határozza meg.P opper P éter 50 51 A LELKI JELENSÉGEK . s a vi­ zet melegítjük. Kriminálisok: számukra a legfontosabb a si­ ker. hiszen nem is az Istent keressük. Lassan körvonalazódik egy újabb süppedős terület kontúrja: a tudomá­ nyos értékű prognózis lehetősége. először a mama hasában van. Istent. hogy az Isten fogalma az ember projekciója-e a külső világba. amikor közömbös lesz a múlt. hogy a gyorsuló moz­ gású molekulák közül melyikkel ütközik. hanem a léleknek azokat az in­ goványos részeit. mert kíváncsiak voltak arra. Mint annyiszor. hogy Buddha nyomán a tudattal azonosítottuk. Neurotikusok: egyetlen eltéréssel ugyanúgy viselkednek. akkor is szoronganak. büntetést vállalnak. Jung is ezen az ösvényen jár. Az eltérés: ha szemük láttára kikapcsolják az áramot. A galvanikus bőrreflex tanúsága szerint nem érezek szorongást a tilos utakhoz közeledve: az áram­ ütést vállalva átmennek rajtuk és győznek a ver­ senyben. hogy mielőtt megszületne. Ha egy hatalmas téren a tömeg­ ben pánik tör ki. hogy kikkel ütközik össze. Úgy vagyunk az akár a külvilágban. vagy a külső világból szár­ mazó projekció az ember leikébe. mint az egészségesek. amikor a Tibeti Halottaskönyvet elolvasva kijelenti: mindegy szá­ mára. kudarcot. Elmagya­ rázzák neki.rezonábilis lélekkel. Emberi viselkedésre vonatkoztatva talán ilyen a pánik. félelmei.

A szégyen csendje. Ke­ ményen fogalmazva: látjuk a jövőt? Jósoljuk a jövőt? Tévesztjük a jövőt? Hazudjuk a jövőt? Mit sejthetünk arról. . hogy változásai merre felé viszik az embert. egyaránt jelenthet fejlődést vagy visszafej­ lődést. amelyek letörölhetetlenül tapadnak a ho­ lokauszthoz: .Az iszonyat csendje.. Egyedül Heller Ágnes próbált meg vála­ szolni. . de statikus. Válasz helyett áltudományos nagyképűséggel körülfecsegik a kérdést. mozdulatlan nem lehet. Neki is utólag! Nem ak­ kor hatott ez a bűntudat.És jön utánuk másik ezer. . ha nem tud arra válaszolni. Négyféle csendről be­ szél.H a fellobog a nagy központi tűz.. H e t e d ik f e je z e t Láthatod-e a jövőt.köztük a szo­ ciálpszichológia is . Szerinte a hallgatás oka a szégyen! A szé­ gyen pedig csendet szül. A buntudat csendje Kinek van itt bűntudata? Legfeljebb az európai humán értelmiségnek. —S jön utánuk másik ezer? .hallgatnak. ha nem látod a múltat? Mérei Ferenc mondotta 1946-ban: Hallgasson a szociológia és minden társadalomtudomány. hogyan alakulhatott ki Krisztus után 2000 évvel embermészárszék Európa közepén? S a társadalomtudományok . amikor kikötőikben a .P opper P é t e r 52 den lelki jelenség dinamikus: valahonnan vala­ hová tart. egyénileg és társadalmilag? Egy zen mestert nyúz a tanítványa: . Mozgása lehet gyorsabb vagy las­ súbb.A bűntudat csendje.Az értelmetlenség csendje. mind az ezer világ elpusztul? —Elpusztul.

nincs helye a bűntudatnak sem. a Moszk­ vába emigrált író a metrón valakivel németül beszélgetett. Megszületik a mosolygó hó­ hér. Ám ha nincs bűn.. A tisztességes polgár erkölcsi és pszichológiai mozgalmai az ember jogos és neurotikus bűn­ tudataira próbáltak enyhítést találni. az a mű­ veltség. a kre­ matóriumokat bocsátani Európa vezető kultú­ rájú népének? Ki jogosult hatmillió megkínzott halott nevében a megbocsátásra? Vajon mennyi idő elteltével lehet elfelejteni. én Goethe és Schiller nyelvén beszélek . nem volt pápaság és császárság küzdelme. ha az ember nem fordul ezoterikus magyarázatokhoz. karóba mm húznak ma már. Istentől elszakított társadalom elkezdte kikerülhetetlen morális lezüllését. a felelősségre vonás jogát tagadta. hogy milyen vé­ kony rétegnek bizonyult az a kultúra. de engedve a közgondolkozás nyomásának. A modem gazember a bűn lehetőségét.válaszolta Wemer. de nem csapta fejbe. aki kezdetben bűntudat nélkül ugyan. hogy zsi­ dókért teherautókat adjanak cserébe. De Németország? Érthetetlen. De Oroszország kulturálisan soha nem tudott valóban európai néppé válni. hogy ezeket a kérdéseket nem a németség teszi fel . Ám a mo­ dern tömeggyilkosok magát a bűnt nem ismer­ ték el.. Az ítélkezés. náluk nem volt reformá­ ció. Vajon meg lehet-e a nácizmust.e a jö v ő t . Bizom. hogy az életet Isten lehelte az élettelen anyagba? Az em­ berben az Isten az élet. A szé­ . Freud szerint akkor kezdődött az európai ci­ vilizáció. léte­ zését tagadta. Vagyis aki az élet ellen támad. Ám vajon 1933 óta lehet-e még Goethe nyel­ vén beszélni? Vajon lehet-e a holokauszt után verset írni? . Ő a modem társadalom legundorítóbb férge. ugrált. később vállvonogatva vál­ lalja.Kérem.mint ahogy a Szent Oroszország is jobbadára hallgat a gulágokról. amikor sokallták. amikor nem bombázták a deponá­ lási vasútvonalakat. amelyről bebizonyosodott. hallgat véres munkájáról. Isten ellenfele. . itt ne beszéljen Hitler és Göring nyel­ vén! . hisz mint elődeinket. amikor a transzcendenciától. Ez volt a fordulópont. hadonászott a bunkójával.kérdezi Adomo. A szégyen csendje A második világháború alatt Wemer. a megsemmisítő lágereket.Kérem. Három olyan történelmi fordulópont. hogy azon­ nal megsemmisül. ami telje­ sen átformálta Európa szellemi és erkölcsi éle­ tét.írta József Attila tíz perccel Auschwitz előtt. német földről menekülő zsidókkal visszafordul­ tak a hajók. amikor az ősember féktelen dühében üvöltözött a másikkal. Hol van már ez a civilizált idő? Hol van már a tudás. aki már útban van a hatalom felé.P opper P é t e r 54 55 L á th a to d . ha felharsan az uralkodni vá­ gyó ősi teuton kegyetlenség és embertelenség harsonája? A baj leginkább az. Rászóltak: . Miért? Mert nem volt orosz reneszánsz.

S amíg a jövőtől eliszonyodó maradék hu­ manisták Pilinszkybe kapaszkodnak. aki az mondja. hogy a Föld megint Föld le­ gyen. hiszen az ember szíve eredendően gonosz! De aki csak ennyit tud. Emberi teste. a művészek és pszichológusok örök vágy­ fantáziája az egyenrangú. Indiában Síva papok magyarázták nekem..e A JÖVŐT . Megtörtént. hogy a 19. Nem tévedtek sokat. hogy a keresztényekben mennyire nincs mélysége a Sódnak. csak indulata. hogy nem érvényesek. értelme van. és a madarak ne szálljanak el fölötte. és hidegség fogja körül a szívét annak. és az állatok kerüljék el azt a helyet. hogy a két világháború nem volt bent az emberiség karmájában. A zsidókérdés a maga tel­ jes valóságában csak zsidók számára létezik. akinek nincsen lelke. Olyan karma nem volt. a szimmetrikus kap­ csolatokról. vagy ámít kiáltja Melinda az előtte térdre boruló. amelyik a gázkamrákban. az ínségesség helye. hogy a szavak érvényesek. hogy csak a kőtáblákra. ” A sci-fi írók írták le először a robotokat.minálunk így szokta a szerelmes: aki itt Letérdel. század második fele óta egyre több olyan ember születik. ha a nevét kiejti és köpjön a világ négy tája felé. mert tudja. szörnyű. de érzelmei nincsenek. ahol betapos­ tam. Ezek a karmikus kisiklások . mert semmit sem tud Isten és ember szövetségéről: „És betaposom őt. De átkozott. Nosza ölj.írja Thomas Mann A törvényben a Tízparancsolat­ ról. . . mint az éjszaka. És ne hidd. Kezdem azt hinni. Az iszonyat csendje Ez az emberi viselkedés alfája és ómegája . az ostoba. aki kitalálta. csak indulatai. ma már ismételten a „meg nem tör­ téntté tevés” infantilis mágiájával próbálkoz­ nak. gyen a többi valóban európai nemzetet kínozza. sze­ relmes Ottónak. és az ember mossa ki a száját.a római jogal­ kotók büszke utódainál .kézbe kéz és szembe szem. Letagadják. Övék a jövő! Ők lesznek az urak a jövendő lágerek fe­ lett.a mai élet legaggasztóbb jelenségei.P opper P ét e r 56 57 L á th a to d . Emberek milliói haltak nem karmikus halált.. hogy még a f a ­ natikus antiszemitákban sincs a zsidógyűlöletnek mélysége. és száztizenkét öl mélységbe taposom a himpellért. hogy nálunk . Ki volt az első szamár. de mégsem a gonoszság mezeje. Nálunk? Egy Izraelbe menekült zsidó férfi mondta: „Megdöbbentő. O.ilyen előfordulhatott. és ítéli hallgatásra.amelyekre az ember szellemi szabadsága ad lehetőséget . a frontokon. az vagy imádkozik. Sőt a kiónnak sincsen. Ennyi. ” Sőt. Az értelmetlenség csendje . a sző­ nyegbombázások alatt elszenvedett halálhoz ve­ zetett. hanem a te véredbe és húsodba is bele vannak írva. aki meg­ hirdette: irgalomra van szükség. Ezoterikus magyarázat? A nácizmus sátáni inspirációja. A misztikusok hirdetik. aki egyet is megszeg e parancsolatok közül. csalj. hazudj tetszésed szerint.

.e a jö v ő t . barakkokba zsúfolja. hogy „adok. a sikerre. és el akarja pusztítani . Önmagát a határtalanságig képes gerjeszteni.ez emberi-politikai go­ noszság.ez már nem emberi. Erre mondták a régiek..Ha élvezi mások szorongását. Milyen esélyt? Esélyt a társadalmi érvényesülésre. szépek. erősnek. tehet­ ségesnek. A mindig értelmetlen. . az engedetlenségtől és meg akarja azt előzni. hogy minden ember egyenlőnek születik? Egyenlően okosnak. szenvedéseit. igyekszik megfosztani emberi voltuktól. hogy visszaüthessen.Ha el akarja pusztítani az útjában álló aka­ dályokat vagy embereket. a tör­ ténelembe nem beilleszthetővé mindazt ami megtörtént. akitől elveszek ”? Viszont az egyenrangúság vágyfantáziája még­ iscsak vágyfantázia marad. A másik baj az agresszivitással. amely csak az alkalmat várja. aki­ nek adok. és éve­ ken át kínozza . ha valaki remény­ kedni akar a reménytelenben. Tehát az agresszivitás mindig ellen-agresszivitást szül. az elismertségre? Valóban? Az emberek egyenlően tehetségesek. éhezteti. Ha idegenbe érkezve mindet legéppuskázza. . Mikor lesz valaki agresszív? . barátaik. amely törekvéseinek útjában áll. ak­ kor következetesen végrehajtotta embertelen tervét. amely racionálisan ellenőrizhetetlen. az anyagi javakban való részesülésre. erősek. A nácizmus és a sztálinizmus démonizálódása teszi feldolgozhatatlanná. Például ha egy hatalom tart egy embercsoporttól. Ha előzőleg külföldre szállítja (depor­ tálja) őket . aki önmagáról azt hirdeti. okosak? Tévedne a felettünk trónoló jóságos nagy­ apó. Tehát egyenlő esélyt kell mindenkinek kapnia. szépnek. s vele az agresszivitás.Ha kisebbrendűségi érzése leküzdésére fö­ lényt. méghozzá mi­ niszteri felügyelet mellett. hanem dé­ moni akció. hanem a démonok biro­ dalma. a mindig célját tévesztő agresszió. hiszen a hazájukban vannak rokonaik. amikor kikászálódnak a vagonokból. szeretette méltónak.. S végül látni kell. ismerőseik. elveszek. akik a védelmükre kelhet­ nek. ott előbb-utóbb felbukkan a hatalom kérdése. hogy tűzzel nem lehet tüzet oltani. mezte­ lenre vetkőzteti. .ez emberileg érthető megelőző in­ tézkedés.P opper P é t e r 58 59 L á t h a t o d .Ha hatalmát gyakorolva fél az ellene való támadástól. hogy az ember alatt nem az állatok világa terül el. Ahol különbsé­ gek jelennek meg ember és ember között. És mégis. De ha a halálra szántakat megalázza. hogy örvény- jellegű. félelmet akar kelteni.

N y o l c a d ik f e j e z e t A terrorista lelke: meggyőződés. karakter. a konvencio­ nális gondolkodás. ami szembetűnik. a másképp érzőket és gondolkodókat. soha nem vizsgálja keletkezésének körülményeit. 3. a más fajtájú em­ bert. Megkeresik a gyűlöletüknek megfelelő tárgyat. Meghunyászkodás a hatalom és a tekintély előtt. . A legelső. a megértő elfogadást tartja. Elutasít minden érvelést. Ez ragaszkodást jelent min­ den elsajátított értékrendhez. Agresszivitás. Világszemlélete merev ítéletekből áll össze. pszichológia! 1. sőt ellentmondások is lehetnek közöttük. eszmevilága nem fejlődőképes. Ellenté­ tének a toleranciát. 2. A meg­ értést. atavizmus vagy mutáció? Most mutasd. meg mit tudsz. érdek. és bűnbakokat képeznek belőlük. a kisebbségeket. de nincsenek egymással szerves kapcsolat­ ban. A hatalmat tényként fogadja el. logikai meggyőzést. a tapintatot elutasítják. amelyek inkább egymás mellett létez­ nek. amit mindig a megvetésre és gyűlöletre méltó gyengeség jeleként értékel. az erőszakot emelik piedesztálra.

társadalmi szuggesztió. 7. az erős-gyenge. akik egy életüket a porondra lökték. a torreádor. a vezető-követő. akiket ezüst zuhataggal —valamint a bikát megilleti ugyanaz a könny” A bika. Pedig mégis ott lappang benne a tragikum lehetősége is. A le­ mondás és az áldozat tragikuma nem szerepel a megszállott. er­ kölcsöt romboló szándékait honorálja. a tettek. kommunista ideológiáknak a polgári rendet. hogy nem számol azzal. Világnézetében az etnocentrikus. fanatikus terrorista életképében. az erős. ennek során az agresszivitás válik uralkodó karaktervoná­ sává. ők. Devecseri Gábor Bikasiratója jut az eszembe. a gyil­ kos és az áldozata ugyanabban a komoran sivár világegyetemben élnek. hogy a lét láncolatából valami igazán mosolyosat kifelejtettek. de amik itt rögzítettek. Az uralkodó-alávetett. Vagyis akarata ellenére kettős és ellentmondá­ sos helyzetbe kerül: egyrészt győztes. Saját sorsalakulását egyre inkább transzcendens erők hatásának tu­ lajdonítja. ezzel az attitűddel tud érzelmileg azonosulni. a szorgalmas pár kis kunyhóban idilljét. hogy minden győzelem rengeteg lemondást és áldozatot követel. 8. amelyek saját magát jellemzik. súlyos személyes károkat okozva életében. 4. megtalálja mielőtt történelem vagy betegség rácsap. védeke­ zésképpen. nehogy a részvét minimális rezdülését is felkeltsem a terrorista iránt.P o pper P é t e r 62 63 A TERRORISTA LELKE . Félek erről írni. a vezető. őket vádolva azokkal az indulatokkal. a mártír. Hol esik mégis gödörbe a terrorista? Ott. egyéb perverziók. a férfiasan kemény és a nőiesen lágy értékminőségek között számára mindig az uralkodó. fasiszta. sőt a homoszexualitás sem. és a kemény imponál. Ugyanakkor gyakran ellenségeiket vádolják fan­ táziájuknak megfelelő nemi aberrációkkal. kiknek hadi-táncát föl nem válthatja már nyugalom. Az eredetileg merev gondolkodás. Ezt a jellemvonást tudattalanul rávetíti el­ lenségeire. ezt tekinti életét szervező elvnek. rögeszmék kultiválásába. 5. A keveredő merev előítéletek gyakran idéz­ nek elő szexuális zavarokat: szigorú erkölcsi ítélőszéket tarthatnak mások felett. másrészt áldozat egyszerre. azt mutatják. ringó tunyaság. vallási fanatiz­ mus által kialakított meggyőződés irányítja. hamar eltolódik kényszeres irányba. de néha nem idegen tőlük a promiszkuitás. . jótékony lusta közöny. amely ellen sátáni törekvések lépnek fel. ” Végül is felelnem kell. a nemi erőszak. a terrorista. A terroristák nagy részét nevelés. „eszi a lovag két tusa között gondos szeletekre vágva a dinnyét. amikor a torreádorokról ír: „ők. 6. és a többi is itt-ott és többször is. ami az idők során erősen agresszív karaktervonássá mélyülhet.

Mint már említettem. amely Ábrahám utódait nagy néppé teszi. Ám amikor Ábrahám már a századik éve felé közeledett.P opper P é t e r 64 Az atavizmusban nem hiszek. csak éppen nincsen lelkűk. A robotok áz ő megjelenéseik az írói képzeletben és megérzés­ ben. aki az Izmáéi (jelentése: Is­ ten meghallgat) nevű gyermeket szülte neki. boldogabb. a nevezetes . ér­ tékről. vagy kielégültebb lehetne az életünk. De embersiratót igen! K il e n c e d i k f e j e z e t Az áldozathozás értelme és értelmetlensége Aldozathozás: lemondás érzelmi (legtöbbször szeretet vagy félelem) vagy erkölcsi (esetleg val­ lási) okokból valami számunkra fontosról. aki tovább viszi az Is­ tennel kötött szövetséget. vagy va­ lamit. Isten áldását. Kialakulóban lenne egy új emberi mutáció? Nos. ez nem kizárt. hogy legyen elsőszülöttje. és az ugyancsak nagyon öreg Sárában már „meg­ szűnt az asszonyi természet”. a későn született gyermek feláldozása. lelkiismeretfurdalásuk. Pontosabban nincsenek érzel­ meik. A sztori: Abrahám (jelentése: a sokaság atyja) felesége. amitől jobb szín­ vonalú. Ezért soha nincs bűntu­ datuk. Áldozó: aki áldozatot hoz. Terrorista. Az ősi bibliai példa: Izsák (jelentése: neve­ tés). De hát ez a világ ma még főként a mi vilá­ gunk. idegen) nevű egyip­ tomi szolgálóját is. s ennek meg­ felelően viselkedéskultúrája egészen másmi­ lyen. értékképzése. Sára (jelentése: hercegnő) meddő volt. az ezoterikusok egyre gyakrabban beszélnek egy új embertípus megszületéséről és gyakorivá válá­ sáról. elengedése valaminek. sikeresebb. az ősi társadal­ mak agresszivitása. akik éppen olyanok. Áldozat: akit vagy amit feláldoznak. Ezért Sára kérésére Abrahám feleségül vette Hágár (jelentése: bujdosó. Még nem a terroristáké vagy a szaporodó robotoké. mint mi.vagy robotsiratót semmi­ képp sem írnék. aki feláldoz valakit. csak indulataik.

vagy hitetlenségét bizonyítja-e? Nem bízott-e abban.az elsőszülöttségi áldás biztosítása után . Is­ ten parancsot adott Abrahámnak. sőt hiszékenységre . a zsengék feláldo­ zása minden teremtményből. Mamré-ligeti látomásban Isten megígérte Áb­ rahámnak. Mármost. Nyilvánvaló. Ez a gyermek lett Izsák. Sára féltékeny lett Hágárra. hogy az em­ ber néha túlléphet önmagán. .P o pper P é t e r 66 67 AZ ÁLDOZATHOZÁS . és Sára nógatására maga látott hozzá. A Keturával kötött házasság leg­ feljebb annyiban jelentős. hogy egy kos a szarvánál fogva fennakadt a bokorban és Isten elfogadja az állat vérét az em­ beré helyett. hogy a zsidóságnál akkor még szokás volt az emberáldozat. és kését emelte.Ábrahámnak nem volt fontos az újabb házasság. aki még hat gyerme­ ket szült neki: Szimránt. Ábrahám csak 35 évvel később.erről szólna Iz­ máéi története? Vagy éppen megszállottan hitt Istennek . „aki annyira szerette az embereket.) Ám Isten nem hagyta elveszni sem Hágárt. akik az idők során sok gondot okoztak Izrael népének. Medánt. mert a 86 éves Sárát. a gyenge ember hajlamát a hitre. hogy Ábrahám hajlandó megismételni Isten ál­ dozatát. hogy megszökött. a felsőbbrendű embertől a csodafegyverig. Isbakot és Suáchot. amikor egy angyal figyelmez­ tette. hogy Isten megtartja ígéretét. hogy akkor már . Kérdés: ez az áldozatra való készség Ábra­ hám hitét. valami egyetemesebb emberi érték megvalósulá­ sáért.a tenger kettéválasztásától a halottak feltámasztásáig. Midiánt. hogy fiát is feláldozta értük. Ábrahám 140 éves korában még egy házasságot kötött.hiszen Ábrahám fia volt . Egy Ketura (jelen­ tése: illatos tömjén) nevű tisztázatlan szárma­ zású nőt vett el feleségül. sem Izmáéit. Úgy tűnik. legfeljebb bizonyítani akarta. Az áldozathozás-értelme annyi. hogy áldozza fel neki. hogy Sára teherbe fog esni. teherbeesése alkalmából a korabeli pletyka Abimelekkel hozta kapcsolatba. Őt is nagy néppé tette . A gyerekek közül ennek megfelelően az elsőszülött volt Istené. hogy még mindig nemzőképes. hogy a zsidók miként lopták el az araboktól az elsőszülöttséget. Izmáellel együtt a siva­ tagba űzte őt. Mint köztudott. Isten áldását.mint az arabok ősatyját. amikor Izsák serdülni kezdett. Végül is a bibliai történet arról szól. Ábrahám már rákötözte fiát az oltárra. hogy egyik fia Midián a midianiták (midjaniták) ősatyja lett. (Az elsőszülöttség csalás útján való megszerzése Ézsáu és Jákob történetében ismétlődik. 175 éves korá­ ban hunyt el.) A tisztesség kedvéért meg kell említeni. és biztatására Ábrahám gyermekével.” Mindenesetre a profán lélektan számon tart egy Abrahám-komplexumot. Joksánt. És így lön. Az Izsák-sztori ennek a korszaknak a végét jelen­ tette.erről szólna Izsák története? Végül úgy is megközelíthető a probléma. saját szűk érdekein. hogy az utódlás kérdését rendbe tegye . (Más verzió szerint Sára annyira rosszul bánt vele. hogy Sára halála után.

És megbocsáttatik Izrael fia i egész közösségének és az idegennek is. Tanulság: ne játssz az áldozattal! . átok alá helyezések. amit átok alá he­ lyeztünk. Fogadalmaink ne tekintessenek fo ­ gadalmaknak. „Ha szeretsz.. önsorsrontás és nemes szán­ dék. mint az agresszivitás eszköze! Ennél a témánál a lélektan alatt az ingovány különösen sűppedőssé válik: egymásba tűnik szeretet és erőszak. gyönyörű dallamú imát (Kol Nidré) mondják: „Mind a fogadalmak. pl. Ezért pl. ha meggyógyul az anyám.. (Négy napig nem gyújtok rá. tilalmak. az ősi zsidó vallásnál. Isten idegenkedése az áldozatoktól azért van. akkor.. a környezet állandó zsarolását a mártír-szereppel . És monda az Örökkévaló: Megbocsátottam.. megsemmisített és felbontott. tartózkodások. hogy az áldozathozatalt kétes értékűnek tartja.) Különösen a transzcendenciába vetett hit al­ kalmas arra. hogy az ember számára végül is el­ viselhetetlen áldozatokra. vagy sem? Haj­ landósága a Kol Nidré respektálására azt bizo­ nyítja. vezeklések. amit fogadtunk.P opper P é t e r 68 69 AZ ÁLDOZATHOZÁS . hogy az áldozatvállalás során egyszerre vagyunk áldozok (agresszorok) és ma­ gunk is áldozatok. fogadalmakra csábít­ son.. hatalomvágy és szolgálat.” . eskük.így kezdődik az áldozathozás agresszív követelése. A szeretet. vagyis önmaga és mások rombolásának esz­ közévé váljon. amit esküdtünk. érvénytelen. legfeljebb másodlagos célokat szolgál. mert az egész nép tévedésből tette. mi­ képpen kérted. a nagy engesztelő ünnep (Jóm kippur) előestéjén az alábbi. Mindnyája legyen felol­ dozva.. ki köztük tartózkodik. és esküink ne tekintessenek esküknek. ” Vajon Isten áldozatpárti-e. Vagy: egy hóna­ pig szűzen élek. tilalmaink ne tekintessenek tilal­ maknak.anyák félelmetes fegyvere a családta­ gok gúzsba kötésére vagy önmaga mágikus megnyugtatását. Minden más esetben az áldozathozás értel­ metlen.. csak sikerüljön a szigorlatom. nem kötelező. mert jól tudja. mind­ ezt megbánjuk már most.. s amit eltiltottunk a szívünktől.

A külvárosok angyala szerettem volna lenni. M i történt: hogy jó legyek M ásokhoz és magamhoz is. Nagy terveitekhez. hogy társamon segítsek.T iz e d i k f e j e z e t Jó emberek riogatása . ' Ki jó ember? Brecht istenei is jó embert ke­ resnek. a „külvárosok angyalában” vélnek megtalálni. Mert nem tudományosak. Kettőbe hasított. Gyönyör volt adnom. S hogy kisfiam megmenthessem a nyomortól. amit tettem. Hogy szerethessem a szerelmesem. . Egyetlen boldog arc. hogy valaki jó vagy rossz ember. együtt nem sikerült. mint a villám! Nem tudom.Tanár úr! Miért olyan bizalmatlan a pszicholó­ giai véleményekkel. Azért tettem. Kárhoztassatok: mindazt. Ezeket a fogalmakat a pszichológia kiöklendezte magából. S mintha felhőkön lépett volna lábam. leletekkel szemben? Mert nem írhatom le. Sen Te: Régi parancsotok. akit végül is Sen Te utcalányban. istenek. Mégis a legfontosabbak a világon. Hogy jó legyek és mégis éljek.

Jónak lenni gyerekkorban viszonylag egyszerű: engedelmes­ séget. bármi­ lyen szentnek kikiáltott cél érdekében. harmadrészt.P o pper P é t e r 72 73 JÓ EMBEREK RIOGATÁSA Én. Van. kötődsz-e hozzám? . Nincs mit keresnünk lent tovább! Dicsérje szó. A menny már minket visszahív. másrészt. menni kell: Hogyha jól szemügyre vesszük. vele vál­ tozik az engedelmesség tartalma is. Érdekes: azt tarják. húsz jó emberről.ugyan­ ilyen okból . aki fel­ ismerte. Az istenek: Nem maradhatunk a földön. Rómeó. A moderátor. És ez akkor már szociálpszichológia. A jó ember pl. Önmaga őszinte vállalásáról. . . Júlia! A könnyek is kicsordulnak.„az én vezérem ben­ sőmből vezérel” akkor már gyökeresen más a helyzet. Én utálom egy kaszt nyelvét használni. akinek a karja konyákig véres. bármi­ lyen szentté avatott uralkodóról legyen is szó. segíteni. kizárólag racio­ nális és nehezebben érthető bükkfanyelvre. tudományra és művészetre. Egy filmhéten vetítették Székely Orsolya filmetűdjeit. hogy az eredetileg egysé­ ges mágikus kultúra három nagy világmegis­ merési kísérletre szakadt: vallásra. nem fér bele a jóemberségbe. De nem lehet szent a szememben. Változik a hatalom. szeretni. Szeretkezés. Pszichológusul: szexuális interak­ ció. Mit kezd ezekkel a fogalmakkal a tudomá­ nyos pszichológia? Az adást altruizmusnak for­ dítja. szegény ember.Kötődök. Ilyen és egyéb okokból én a jó embert elsősorbap a hitelességéről ismerem meg. szófogadást jelent fölöttünk lévő hatal­ maknak. mert magyartalan és ronda. Donáth László evangélikus lelkész ezt mondta: A földig hajolok egy politikai zseni előtt. érzelmi telítettségét. A vadság. Kis híján meglincselték. a kegyetlenség. rajtuk a Ne ölj! parancsá­ . Úgy vélem. No de vissza a jóemberséghez. amivel a pszichológia mit sem tud kezdeni. Itt az óra. Mózes . No de ha Jó z sef Attilának igaza van . míg a tudo­ mány áttért valamilyen száraz. Néha . . néha belső parancsra rossz a gazemberrel szemben. Szertefoszlik a siker. én kicsiny vagyok. hogy a magyarság megmaradásának a fel­ tétele: áttérés a keresztény vallásra. mert rejtőzködési szándékot sejtek mögötte („csak a beavatottak értsenek!”). aki felnőttkorban is így érzi ma­ gát biztonságban. hogy a jó ember szelíd és huma­ nista. S megint olyan fogalmak. a segítést szociális érzéknek és a szeretetet kötődésnek.kezében a törvénytáblákkal.segít a hatalom által üldözöttek­ nek. egy­ részt nehézkes kifejezésmódja miatt. Vajon miért alkot külön szótárat? Pszichológusul: Óh. dicsérje szív A külvárosok angyalát! Sen Te szerint jó ember az. a pusztítás. A vallás és a művészet (iroda­ lom) mintha megőrizte volna nyelvi (kifejezési) rokonságát. aki örömmel tud adni.

a Pszichoanalitikusok Oroszor­ szági Egyesületének utolsó elnöke . . Lehet az is. s a köz­ ponti idegrendszer térszűkítő folyamatainak lo­ . nem volt jó ember! Megkérdezték Jézust. túl zsidó. Ám arról már kevesen értesültek. akkor meg kell kövezni.Miért gyűlöl engem ez az ember . hogy a jóság fogalma azért ma­ radt ki a pszichológiából. . Akár a Harmadik Birodalomban. És miért hajolt le? Egy bölcs protestáns pap azt mondta: Tapin­ tatból.Milyen ember ez a Kovács? -Jó em b er. Hogy se a vádlottnak. ami funk­ ciójától. regő. hová. amely előírta.államelnökségének második fordu­ lóján . Mit? Senki se tudja. rejtem. amikor a hatalmas Szovjetunióban nem szerették a pszichoanalízist. S amikor elé vezették az asszonyt. hogy karakter-beteg. akik az aranyborjú körül táncoltak és ujjongtak. Talán mégis Isten fia. mert egyrészt nem fog sikerülni.elnöki rendeletet adott ki. aki közületek bűn nélkül való. De az vesse rá az első követ. visszatért és megint elűzött királyról Haj. mert a lélektan alkal­ mazkodott a köznyelv cinikus bölcsességéhez. amikor odavezették hozzá a házasságtörő asszonyt: Mózes annak idején azt parancsolta. sem megbecsülni! Elég. Gádor Béla írta hogy megváltozott a szavak ér­ telme. hová rejtsem? Ma már nem rejtem sehova.három és félezer embert végeztetett ki. hamar elfüjta a szél. hogy Jelcin 1996-ban . Nem kedvelték magát Freudot sem. hogy bizony volt idő.. Ezt jobbadára mindenki tudta. hogy az agypatoló­ giára bízta világhírének megalapozását. ha tisz­ tességes vagy! .kérdezte egykori professzorom .akkor már valószínűleg bánni kezdte. Jézus mindkétszer lehajolt és a homokba írt vagy rajzolt valamit. másrészt nem fogják sem megbocsátani. hogy a pszichoanalízist elsőrendű fontossága miatt támogatni kell! A. neurózis vagy pszichopátia gyötri. ők se ked­ veltek semmiféle olyan tudományt. Lurija . hülye! Ne akarj mindenáron jó lenni. se a gyilkos szándékúaknak ne kelljen a szemébe nézniük. amikor tudomásom sze­ rint semmi jót nem tettem vele? T iz e n e g y e d i k f e j e z e t Ballada az elűzött. majd sza­ badon engedték. hogy a parázna asszonyo­ kat kövezzük meg! Megkövezzük-e? Mire Jézus: H a Mózes ezt parancsolta.P o pper P é t e r 74 val . hatalmától függetlenül bárkiről ki tudta mutatni. és túl mélyre látó volt a szemükben. azok közül. aki túl polgári. Jézus jó ember volt. netán az elmeműködése sincs teljesen rendben.Szóval.

hogy a gépezet működése eltér az előzetes várakozástól. csak a szülők kedvéért ment hozzá. hogy soha nem szerette a férjét. mert ha az ember roszszul alkalmazza a technológiát. mindig nekem esik valami hülyeség miatt. nem úgy. zsidó. hogy ne vegye kézbe azt a rohadt pálinkás bütyköst! H a engedném. nagy szovjet tudós) és Szamarkand . amikor. A bécsi szelet ugyanis nem harap vissza! De két ember konfliktusából legtöbbször fél­ reértések. hanem a gépezetet működtetni. . a gyerek ebédjét is elinná. annál ritkábban fordul elő.szerinte a világ legszebb városa . aki a nászéjszakáján rendkívül súlyos migrénrohamot kapott. A gépezet hibáját nem értelmezni kell. amely meg­ haladja Hitler és Sztálin. mert az orosz zsidók harmadik kategóriájá­ hoz tartozott (1. Azonban mi a helyzet akkor. tragédiák. és rendkívül nagy kárt okoz. ha nem em­ ber-gép viszonyról van szó. Ebben az esetben a célszerű eszköz maga a kliens. hogy a sikerhez nem elég a technológia fejlesztése. hogy az emberi lélekben milyen ok milyen okozatot vált ki? Vagyis: ha az okozat­ nak célja van. mint ember és tárgy vi­ szonylatában. Ma már ez is mindegy. Karinthy is figyelmeztet. 3.Nem telhet el nap. Skinner is hiába fá­ radt. 2. Lurija nagyszerűen élt.P o pper P ét e r 76 77 B a lla d a . amikor a technológiát meg­ tanuló ember fokozatosan részévé válik a gépe­ zetnek. hogy a pszichológia tár­ gya esetleg a céljai eléréséhez eszközöket gyűjtő-teremtő ember. A pszi­ choanalízisben kiderült. . A migrént nem a múlt valamilyen traumája.után vágyakozott. büdös zsidó. esetleg tönkre­ teszi a gépet. Ezért hasznos befektetésnek lát­ szott a pszichológia állami támogatása. hogy miről volt szó? Freud beszá­ mol egy fiatal nőbetegéről. Ezért nem sikerült elvesztenie a szüzességét. ha hazajövök. Minél tökélete­ sebb a technológiai ismeret. Ember— együttes humán technológiai fejleszté­ gép sére van tehát szükség. Ez azt jelenti. Ebből az következik. hogy ilyenkor óvatos­ nak kell lenni. az ember nem szokott le az értelmezésről. Világos-e.Hogyne erősíteném magam egy-egy korttyal. Garai László egyik tanulmányában felteszi a kérdést. kalizációjával foglalkozva hűtlen lett nyivákoló neurotikusaihoz. Kiderült tehát. . hogy milyen tudományos és társadalmi értéket hordozott mindez az akkori szovjet ve­ zetés szemében? Elsősorban válaszolni tudott arra a kérdésre.Wittgenstein kétel­ kedése ellenére a Szovjetunió Elnöki Taná­ csának Elnöke javaslatára. hogy a pszichológia képes kevésbé tehetséges politikai vezetők kezébe olyan eszközt adni. ha­ nem az elérendő cél segítése hozta létre. a két zseniális hatalomtechnológus-őstehetség által megteremtett lehetőségeket. tudománnyá avan­ zsált. hanem ember áll szemben egy másik emberrel? Ez már nehezebb dolog. így hát a pszichoanalízis . akkor az okkal kapcsolatos esz­ közt kell működtetni. háborúságok sorjáznak elő.

de hátra van még. csak a demokráciának joga van a hatalmat ellenőrizni. Tévedés azt hinni. Ha a demokratikus állam rájön. hogy a fizi­ kai tudás alkalmas pusztító fegyverek készíté­ sére. Ha elterjesztik. hogy az egész nép egységes. Ha a növekvő munkanélküliség miatt ag­ gódnak. szabályozni. akkor az út az anarchia. vagy a ha­ talom valamelyik multinacionális nagytőkés­ csoport. hogy a diktatúra összeom­ lása után szükségszerűen az igazi demokrácia kezd virágozni. A gondolat valósággá változik. Éppen úgy van ez. A demokráciában is a hatalom irányít. Beszéltünk ember és gép. gonosz erők kezébe kerül. Szovjet-Oroszországban sikerült elterjeszteni a különböző népek. tagállamok egymástól való félelmét. egyetlen célratörő egész. . ember és ember vi­ szonylatáról. azt a látszatot. Ha ez nem alakul ki belátható időn belül. Egyik erős emberük által diktált terror rövid időre az akkor már annyira áhított rend­ csinálás látszatát kelti. infláció lesz. de humanista meggondolásokból ezt nem teszi meg. hogy megvizs­ gáljuk az ember és a gondolat viszonyát. adott esetben leváltani. Ez furcsa kölcsönhatást jelent. a bank stabilitása rövidesen meginog. Ha a lakosság inflációtól tart. a polgárháború felé vezet. A fasiszta Németországban néha-néha meg tudták csinálni. vagyis a maffiák diktatúrája kö­ vetkezik. bekövetkezik. hogy egy bankban többé nem lehet megbízni. pl. egy gyűlésen. akkor a fegyver végül is demokrácia­ ellenes. Mindebből a hatalom fegyvert kovácsolhat magának. mint a fizikusok­ nál. vagy gazdasági-politikai bűnszövetség kezébe kerül.P o pper P ét e r 78 79 B a lla d a .

és meghomályosodnak az ablakon kinézők.T iz e n k e t t e d ik f e je z e t A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi „És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságod­ nak idejében. és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. A z időben. mikor megremegnek a háznak ön­ zői. amikor is a ma­ lom zúgása halkabbá lesz. a holddal és a csillagokkal együtt. és felkelnek a madár szóra. és míg el nem jönnek az esztendők. és az utcán körül járnak a sírók. És az ajtók kívül bezáratnak. a világossággal. mert megkevesbedtek. és mindenféle ijedelmek vannak az úton. Minden halmocskától is félnek. és a sáska nehezen vonszolja magát. és ki­ pattan a kapor. és a veder eltörnék a forrásnál. Minekélőtte elszakadna az ezüst kötél. és megállanak az őrlő leányok. és halkabbakká lesznek minden éneklő leá­ nyok. és beletömék a kerék a kútba. míg a veszedelemnek napjai el nem jönnek. és a mandulafa megvirágzik. . és megromlana az arany palackocska. mert elmegy az ember az ö örökös házába. ame­ lyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! Amíg a nap meg nem setétedik. és megrogynak az erős férfiak.

P o pper P é t e r

82

83

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

És a por földdé lenne, mint azelőtt volt, és a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt. ” így mondja el a Prédikátor a megöregedést és a halált. Azt mondja el, hogyan vesz vissza az élet mindent, amit az embernek adott, vagyis elme­ séli a kozmikus kifosztás történetét. Freud Zsigmond nyolcvanéves korában, a lon­ doni emigráció kezdetén magára zárta a fürdő­ szoba ajtaját, és meztelenül állt a tükör elé. Egy bibliai ősatya hatalmas, nyugodt fejét látta, ami nyomasztóan uralta hegyesre sorvadt vállait és a két vékony karcsontot. A mellkasa szűk volt, a hasa puffadt. A segge lógott. Nemiszerve még zsugorodottan is imponáló volt. Combjai már méltatlanok voltak a comb névre. Lábszárán csúfondárosan kanyarogtak a kidagadt visszerek. Véznára fogyott testén óriási fej, s két hatalmas, eres kéz és foltos lábfejek zárták le azt, ami egy­ kor a férfias erővel sistergő ösztönök tárháza volt. Másnap fájdalmakat hazudott az angol' or­ vosnak és morfint kért. Tekintettel huszonhat állkapocs-műtétjére - a röntgen szerint szája, szakálla, bajusza mögött már nem volt csont, csak vékony fémlemezek kapott egy ampullá­ val. Miután a kokain-kaland óta évtizedeken keresztül még egy fájdalomcsillapító aszpirint se vett be, a morfin segítségével hamar elaludt, és többé nem ébredt fel. Halálának híre szétrohant a világba. Ezzel teljessé lett az európai kultúra megteremtőinek kis csapata, felsorakozva az elíziumi mezőkön: Mózes, aki az erkölcsi világrend börtönébe zárta

az egykor szabad embert; Jézus, akire hivat­ kozva fellángoltak a szeretet autodaféi; Einstein, aki lebuktatta Isten teremtő rafinériáját; Marx, aki felismerte a társadalmi mozgás sátáni voná­ sait. És Freud, aki a tudat büszke koronáját is leverte az állat-angyal-keverék öntelt fejéről. Öt világhírű, izraelita származású szaktekintély: ketten vallásosak - a Népvezér és a Megváltó - , egy misztikus: a Fizikus, ketten ateisták: a Köz­ gazdász és az Idegorvos. Ők a Teremtés kozmi­ kus fosztogatói. Nem illek bele ebbe a századba! - jelentette ki Gödéi, a világhírű matematikus és filozófus, ga­ rantáltan keresztény, egy csepp zsidó vér sem folyik benne. Legyen ő a koronatanú. Mondja el ő, hogy mi maradt a nagy kozmikus kifosztás után Isten Világából. Intim közlésnek szánta, anyjának írt leveleiben. Gödéi könnyebb megértése érdekében előre bocsátom Dawson megjegyzését, aki szerint Gödéit négy mély meggyőződés jellemzi: 1.1. Az Univerzum ésszerűen szervezett, és az emberi intellektus számára megérthető. 2.2. Az Univerzum az okság törvénye szerint meghatározott. 3.3. A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem, az elképzelések világa is. 4.4. A szellemi világ megértése introspekció útján lehetséges. Gödéi szerint Európában a vallás nem a meggyőződés, nem a hit, hanem a vallásos poli­ tikai pártok ideológiájában jelenik meg. Ezt ká­ rosnak tartja.

P o pper P é t e r

84

85

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

„Leveledben felveted azt a súlyos kérdést, hogy hiszek-e a (halál utáni) viszontlátásban? H a a vi­ lág ésszerűen van berendezve, és van értelme, ak­ kor kell léteznie. Mert hát mi értelme lenne egy lény (az ember) létrehozásának, amely saját fejlődése, valamint a másokkal lehetséges kapcsolatainak oly széles mezejével rendelkezik, és ennek még csak 1. 1000-ét sem képes elérni. Van-e okunk azt gon­ dolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen. Mert egyáltalán nem kaotikus és ön­ kényes, hanem - miként a tudomány mutatja mindenben a legnagyobb szabályszerűség és rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik for­ mája. Hogyan gondolható el egy másik élet? De ér­ dekes, hogy éppen a modem tudomány nyújt ehhez támpontot. Rámutat ugyanis arra, hogy ennek a mi világunknak a benne lévő összes bolygóval és csillaggal együtt volt kezdete, és minden valószínű­ ség szerint lesz vége is ( azaz szó szerint „semmivé” válik.) A kkor miért csak egy világ létezik? És minthogy egyszer mi egy napon ebben a világban találtunk magunkra, anélkül, hogy tudnánk ho­ gyan és honnan, ezért ugyanez ugyanilyen módon egy másik világban is megismétlődhet. ” Gödéi felteszi a kérdést: mi értelme van a vi­ lág megkettőzésének? Azt feleli, hogy az élőlények közül egyedül az ember képes arra, hogy a tapasztalatait felhasz­ nálva tökéletesítse önmagát. Erre az önma­ gunkról való hihetetlen tudatlanságunk miatt van szükség. Nem csak azt nem tudjuk, hogy hon­ nan és miért vagyunk itt, hanem azt sem, hogy lé­ nyegileg és belülről nézve mik vagyunk. Ha egy­

szer az ember önvizsgálata során egész mélyen magába nézhetne, kiderülhetne, hogy vala­ mennyien egész jól meghatározható tulajdonsá­ gokkal rendelkező lények vagyunk. Az Én kü­ lönböző tulajdonságoknak különbözően meg­ határozott kapcsolódása. Ezért nem mindent teszünk azonnal helyesen, csak megfelelő ta­ pasztalatok megszerzése után. Valószínű, hogy a tanulás nagyobb része a másik világban történik, úgy, hogy visszaemlé­ kezünk e világi élményeinkre, amelyek tanulá­ sunk nyersanyagát jelentik. Például egy rákbe­ teg számára a másik világban világossá válik, hogy milyen - nem csak testi, de szellemi - hi­ bák okozták a betegséget. Valószínűleg odaát már ezekkel az emlékekkel születünk, s talán ér­ telmünk is már nem csak „tükör által homályo­ san”, hanem „színről-színre” lát - ahogy Pál apostol kifejezi ezt az állapotot. Isten persze te­ remthetett volna szilárd és teljes tudással ren­ delkező lényeket, és teremtett is ilyeneket, szel­ lemi hierarchiákat. Gödéi még hozzáteszi: >Azt hiszem, hogy a vallásban - ha nem is ép­ y pen az egyházakban —sokkal több ésszerűség rej­ lik, mint azt szokásosan hiszik. Persze bennünket nagyon kora ifjúságunktól fogva az iskola, a rossz vallásoktatás, a könyvek és élmények révén előíté­ letesen ez ellen neveltek. Sőt, a mai filozófusok 90 százaléka abban látja f ő feladatát, hogy a val­ lást kiverje az emberek fejéből. Meghátó, de egyben furcsa is, hogy Gödéi ezekről az alaptémákról az anyjával levelez - ér­

P o pper P ét e r

86

dekes asszony lehetett - , és ontológiai istenbi­ zonyítékait csak anyja halála után tárta a világ elé. Barátja, Morgenstem szerint nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy valóban hisz Is­ tenben, pedig ő csak egy logikai vizsgálódást szeretett volna végigvinni. Az értelem bármilyen mai produkciója - tá­ voli csillagok hőmérsékletének, távolságának, súlyának meghatározása, a televízió, a magfi­ zika stb. - 2500-3000 évvel ezelőtt teljes ab­ szurdumnak, az értelem számára hozzáférhetetlennek tűnt volna. Természetesen ma még nagyon messze va­ gyunk attól, hogy a teológiai világképet tudo­ mányosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges lehet, hogy tisztán, pusztán az értelem alapján (anélkül, hogy bár­ melyik vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel (beleértve a Földünkön uralkodó álla­ potokat is) messzemenően összeegyeztethető. Teológiai világszemléletnek nevezem azt az elképzelést, hogy a világ és benne minden ér­ telemmel és ésszel bír, méghozzá jó és kétségte­ len értelemmel. Ebből közvetlenül következik, hogy földi itt-létünk, minthogy önmagában leg­ feljebb egy nagyon is kétséges értelemmel ren­ delkezik, csak valamely másik egzisztencia cél­ jául szolgáló eszköz lehet. Az az elképzelés, hogy a világban mindennek értelme van, egyéb­ ként pontosan analóg azzal az elvvel, amely sze­ rint mindennek oka van, s amelyen az egész tu­ domány alapul.

T iz e n h a r m a d ik f e j e z e t

Lehet-e repülni szárnytollak nélkül?
Egy skizofrén ismerősömet megkérdeztem, hogy miért nem dolgozik? Én nem dolgozhatok - felelte - , mert elszürkülök, mint a kócsag. Tu­ dod, a kócsagnak gyönyörű, szinte szikrázó fehér tollazata van. Nagyon drága, de kell a díszma­ gyarhoz. Am ha rabságban tartják, szélsebesen el­ szürkül. így vagyok én is. Elhittem. Volt egy nője, ő adott neki havi 400 forintot. Abban az időben ez elég volt a kosztjára - zsíros kenyér, hagyma, tea, cukor volt egy nadrágja, két inge, két gatyája, egy pu­ lóvere és egy esőkabátja. A nő némi sovány sze­ xért rendben tartotta. Ő pedig nézte az embe­ reket, távolról és vállvonogatva, mint egy hangyabolyt. Szociológusnak tartotta magát. Mondtam, hogy ehhez képest elég laza vagy. Erre elmesélte a következő viccet: A sas, a fecske és a róka beszélgetnek egy magas sziklacsúcson. Aztán a mélybe vetik magukat. Re­ pülnek lefelé. Kérdezi a fecske: - Mondd, róka, van neked szárnyad? - Nincs -feleli a róka. - Istenem, hogy te milyen laza vagy, laza vagy...

e r epü ln i szárn yto llak n é l k ü l ? Haszid rebbe barátom elvesztette a hitét. Leonardo egyik tanítványának a megállapítása jut az eszünkbe: Leonardo tanítványai. az Ész örök társadalmá­ ban való bizalom hatására. Ezzel kapcsolatban Schlegel* mond valami elgondolkoztatót: H a a vallás Isten törvényét az emberi szabadság fölé helyezi.P o pper P é t e r 88 89 L e h e t . Ez a palást a 20. Ugyancsak ő jegyzi meg: Ismerjük a 20. Ez a fasizmus. önátadásra. amelyek úgy vélték. miközben az ember hit-igényét egyre inkább felváltotta a filléres misztika. és zsebre tette. De senki sem je­ lentkezett érte. . Egyre inkább a tudomány öltötte magára a messiási palástot.. akik Isten nevé­ ben vállalják az öngyilkosságot. belefújta az orrát. már mostantól fogva száműzni akarják a rosszat a társadalomból. és rögtön belé­ pett a Messiás-hívő muzulmánok közösségébe.. mellét verve ment az akasztófa felé. leszámolva a gono­ szokkal. hogy végül megszabadít minket minden egyéni és kollektív boldogtalanságunktól. Az­ után lassan bekövetkezett a paradox helyzet: Isten pásztorai . az államból. áhítatos zo­ kogással. A hit nélkül maradt rabbi elment tanítónak. Hajlok afelé. Végül va­ laki felemelte. a racionalitás kultusza. Cesare da Sestónak. a modem embernek ez elfogadhatatlan. egyre rongyosabbnak tűnt. a lelket. Schlegel szerint a terroristák. hogy számára a pszichológia tudo­ mány és művészet egyszerre . a kommunizmus és a terroriz­ mus általam ismert legjobbindulatú kritikája. a felvilágosodás beköszöntéig még meg­ volt. Rendíthetetlen istenhit formájában. hogy szárnytollak nélkül nem lehet repülni. mint a képesség a hitre. Az önmagát tudományként definiáló pszi­ chológia . század közepétől.elfogadhatatlan szamár axió­ máikkal és dogmáikkal .gyenge szárnyacskáival verdesve nem képes a magasba emelkedni. Mi pedig váltig keressük tulaj­ donképpeni számytollunkat. Ugyanolyan ron­ gyos lett.egyre messzebb terel­ ték a nyájat Istentől. Rövid idő múlva jelentkezett a rendőrségen. hogy egy alig használt HIT jutányos áron átvehető. hogy száműzhetik a rosszat a világból. és bűneit megbánva. A 21. század beköszöntére már csak a formális vallásosság. mi! Csirkék sasfészekben. A hitet azonban egy körözött bérgyilkos a za­ rándokok menetében ellopta a moszlimtól. és már most földi paradicsomot valósít­ hatnak meg. a hiszékenység. éppen a saját fényében. azt ígérve. már most meg akarják valósítani az Utolsó ítéletet Isten helyett. Vagy a hite vesztette el őt? A gazdátlanul ma­ radt hit egy ideig a Körúton feküdt. és mi ennek megfelelően"mozgatjuk a számyacskáinkat. az egész vi­ lágból. a múltba és a jövőbe vetített reform-fantázia. O szegény magyarázgatja nekünk a repülés összes szabályait.eleresztve a füle mellett Mérei figyel­ meztetését. szá­ zadi szekularizált és totalitárius ideológiákat. de felszállni mégsem tudunk. Halála után az Úr falragaszon közölte min­ den születésre indulóval. Úgy tű­ nik. vagy mások meg­ gyilkolását. és a keleti misztériumokba vetett várakozás maradt.

amikor tudományos gon­ dolkodás az alapkérdések magyarázatánál (pl. előfordulhat. hanem új Isten-tapasztalat. a mi világunkat meghaladó. 2003. a filozófia pedig rendszerekhez kötött. a Biblia ra­ cionális értelmezésének lehetőségét. hanem az Isten új terem­ téséből életre kelt ember.napjainkban súlyosan félreértett fogal­ mak. s újra megnyílik előttünk a felrepülés le­ hetősége. Ennek hatására a filozófia követelni kezdi ma­ gának a gondolkodás szabadságát. a tudomány szabad.azonnal bekövetkezik a halál után. romolhatatlan életbe való belépést jelenti. Nem jelenti a holttest újraéledését. Történeti módszerrel nem közelíthető meg. A vallásos dogmatikát képviselő egyházak jogosan értel­ mezték ezt a vallás elleni támadásként. Hanem a feltámadás egy új dimenzióba. Nem zárható ki. hogy pl. a filozófia és a tu­ domány között. hogy ez az új ember-teremtés . . Hans Kessler teológusprofesszor hitvallása szerint a hit a feltámadásban nem jelent halhatat­ lanságot. T i z e n n e g y e d ik f e j e z e t A vallás vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia? A modem gondolkodás elfordulása a vallástól akkor következik be. Paris. de mégsem történeti esemény. Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó. a vallásos keresztény misztika . Joseph Moingt jezsuita teológus szerint az em­ beri gondolkodás szabadsága Istennel szemben Jegyzetek * Jean-Louis Schlegel: La lói de Dieu contre la liberté des hommes. is­ teni világ nyílik meg a halott előtt. míg a vallás tételekben (dog­ mákban) gondolkozik. Persze a laikus elme számára első hallásra abszurdnak tűnik a szélesedő szakadék feltéte­ lezése vallás és evangélium. az élet és a fajok eredetét vagy a biológiai fejlődést vizsgálva) megél Isten feltételezése nélkül is. nem lehetséges-e. Mert ha igen.külö­ nösen a hit a halhatatlanságban és a feltáma­ dásban . a kozmikus rend.vagyis a valódi feltámadás az örök életre . hogy elkalló­ dott számytollainkat nem a vallástól. Tehát egy új. hanem a helyesen értelmezett evangéliumoktól. s az emberek megtanultak Is­ ten nélkül élni. kapjuk vissza. Nem a lélek halhatatlan. A tudo­ mány megtanult Isten létének feltételezése nél­ kül gondolkozni. Mégis: az evangélium szaba­ don értelmezhető. Ez az oka an­ nak. a világegyetem keletkezését.P o pper P é t e r 90 Mindettől függetlenül. hogy Jézus feltámadása valós történés. vagy a test megelevenedését. Seuil.

s ezzel a transzcendenciához való viszonyt az ember legintimebb tit­ kának minősítette. amely bizonyosságot csempész az eredetileg szélsőségesen bizonytalan létezésbe. amihez nincs szükség köz­ vetítőkre. relaxációs nénivé vagy bácsivá.. A vallás ott hibázta el a misszióját. hogy Jézus halálakor a Szentek Szentjének kár­ pitja a földig hasadt. Gáspár Judit sze­ rint ez kóros formát is ölthet. Szabadon választhat hit és hitetlenség között. s így vál­ hat behavioristává. életbe. esetleg stekeliánus pszichoanalitikussá. annál közelebb kerülhet Istenhez. a jelkép-rendszerek által sugallt bizonyosságot. sőt kognitív pszichológussá. addig mindig lesznek hívei a vallásos pszichologizálásnak. a Gestalt-elmélet hirdető­ jévé. mert el kell felejteni a vallás haszonelvűségét: adok. hogy a mai emberek egyre jobban unják. ha a Végzet is úgy akarja. hogy adj. se gurukra. sőt. Rudolf Steiner A szabadság filozófiája cí­ men adta ki első művét. se a tudósok istenbizonyítékaira. tételekben gondolkozni. hogy az ember és Isten közé mindig odaállította a vallá­ si szervezetet. hogy a modem ember teljes szabadságában közeledjen Isten felé. mert azt akarta. pl. az evangélium következménye. hogy az ember szabadon találjon rá.önmagát tudománynak ál­ cázva . jungista. dr. hogy a kreatúra megszabaduljon Istentől. A távol-keleti bölcselet aspektusából ez a je­ lenség más lelki-szellemi tájakra vezet. Belőlük lesznek a részvét betegei. a megszületés azonosítása a megtestesüléssel. vagyis ő maga engedte meg. Jüngel megfogalmazása szerint: az ember minél szabadabb. s nem utolsó reménységként a Sors vagy Isten végső igazságszolgáltatásába. a nagy Atya és a nagy Anya isteni rangra emelésével. vagy engedelmessé­ get. még pszichoterapeutákra sem.megjegyezte. Talán a Maitréja Buddha előfutára. amely lehetővé teszi. Valaki . A hi­ tetlennek el kell felejtenie a vallás által ígért üdvösségi garanciákat. Hitetlennek lenni pedig azért nehéz. akik nem képesek bezárni érzé­ . a szenve­ dőkkel való együttérzés volt. Másképpen fogalmazva: az evangélium szembefordulása a vallással befeje­ zett tény. megpróbál néha kvantifikált törvényekben.talán Böll . hipnotizőrré. Se lelki vezetőkre. ha vallással vagy pszichológiával zaklatják őket.szemérmesen oson a vallásos gondolko­ dás nyomában. és a Legyen világosság! parancsával.véletlenül nem ő a Jézus? akkor 2500 évvel előtte. Elfelejtette annak a jelentőségét. hogy az antropozófiai mozgalom megalapí­ tója. Ha a majdan megszülető Maitréja Buddha a szeretet Buddhája lesz . a történeti Gautama Buddha a részvét.. Vagyis Istennek még a nyoma is azért veszett el Jézus keresztfán tett kinyilatkoztatása után. az empátia Buddhája volt. a humanista vagy transzperszonális lé­ lektan művelőjévé. A pszichológia . amit Buddha elismert. Nem lehet vélet­ len. Amíg a vallás fogalma az európai kultúrában azonosítható a kereszténységgel. Az egyetlen érzelmi érték.P opper P é t e r 92 93 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . mint a család kozmikus méretű projekciójával. A szellemi szabadság nem jelent Isten előtti alázatot. vagy freudista. E.

Vagyis a szülők és más felmenők sorsa .P o pper P é t e r 94 95 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . Ha ilyenre talál­ tak. de a gyermek karmája már nem sugárzik vissza a szülőre. hogy a kudarcba fulladt élet el­ szenvedője halála után az utódokban keresi a korrekció lehetőségét. hogy a karma csak felülről (az ősök oldaláról) lefelé hat és sugárzik az utódok felé. nagyszülők életét szeretné megja­ vítani. hogy ezek a gyerekek a szüleik pszichiáterévé válnak. amelyekkel nem csonkítja saját személyi­ ségét. Milyen szülőket gyógyítanak? Olyan 'szülőket. És ha már nincs a földön? Akkor is! Meg kell szólítani. beleértve pl. keiket mások szenvedései. s végül tömegesen tapadnak rá az érzelmi parazi­ ták.hatékonyan be­ folyásolhatja az utódok életét. eleve kudarcba fúló. majd tüzetes kikérdezés következik. nem dolgozták fel traumáikat. Nem ritka. hogy ennek hatására valamilyen segítő foglalkozást választ. Tehát a szülő élete ala­ kítja a gyermek karmáját. hogy az embernek bele kell egyeznie egy súlyos. Ez a folyamat is kisgyerekkorban veszi kezdetét. segítségkérése előtt. E terápia mélyén az a meggyőződés lappang. problémáikat megoldani. aki a szülők. akik felnőtt ko­ rukra sem oldották meg személyiségzavaraikat. de visszafelé nem érvényesül ilyen hatás. akár érzelmi. vagy beteg­ ség által megnyomorítottan. Ezért a gyógyításban fontos szempont. akár egzisztenciális kudarcok miatt. annak összes következ­ . s mindezt a gyer­ mekeikben akarják jóvátenni. Az a gyerek. gyakori a verejtékezés.kü­ lönösen a rosszra fordult sors . Ezért ebben a terápiában nem hagyják sokáig panaszkodni a klienst. szó szerint megismételve. Vagyis tudatta­ lan választás történik. S ez még mindig jobb. Az indiai bölcselet szi­ gorúan állítja. Néhány rövid mondat­ ban el kell mondania a panaszát. mintha mártírszerepet öltene magára.valamilyen ezoteri­ kus mozgalomhoz. Miért vált a család megtagadott „fekete bárányává”. Gyakori. hogy már csak olyan áldozatokat hoz. Nem képes magát elválasztani a másik embertől. vagy önmaga helyze­ tének könnyítésére megtér . sírás. feloldó. akkor el kell vele rendezni. meg kell vele beszélni a múltat és a jelent. reménytelen vállalkozásba kezd. remegés. Ez a fo­ lyamat oda irradiálhat. Azonban mindez mégis az európai keresz­ tény eszmevilágra utal. hogy mindenki szenve­ dését kényszeresen a sajátjaként éli meg. A gyógyulást az jelentené. Ezeket anyanyelvén. Az ilyen gyermek a szülők szenvedéseire mély átérzéssel reagál és magára vállalja az enyhítés felelősségét. s ezzel zsarnokoskodna környezete felett. kvázi nyomozás a rossz­ sorsú felmenő rokonok után. az öngyilkosságot. hogy a felmenő rokonok között kinek jutott osztály­ részéül rosszul sikerült élet. sorsát befolyásoló betegségbe. Ha ez az oldás valódi átérzéssel tör­ ténik. Ferenczi Sándor úgy véli. ott a helyszínen el kell mondania. a rokon földi arcát felidézve. békét teremtő mondatokat. Az emberek ritkán beszélnek ilyen önfeltáró őszin­ teséggel a halottaikkal. az elme-idegbajt és a kriminalitást is. S a helyze­ tet megértve a terapeuta ajánl lényegre törő.

gimnasztikázhatnak. mindenféle hírközlő eszköz. Mindez végső soron a klinikai (gyógyító) pszichológia kapaszkodási kísérlete a keresztény ezoteriába. és végig kell élni. S nem véletlen. rosszízű rivalizációk. kimerült üzletembereknek. nyugalom terjed­ het szét a lelkűkben. telefon. televízió. amelyek inkább filozófiai rendszerekre. újság. mintha ők is szerzetesek lennének. hallgatási fogadalmat tesznek (pl.. és gyógyulást. méltatlan szerződés még felbontható. a mások feletti szigorú ítélkezésre erősen . zsidó szekták.) A 20. keresztény szerzetesrendek. akár a vallásoknál. a vallásos gondolkodás megkö­ töttségére emlékeztetnek. kvázi eretneküldözések. indulatosságuk. akkor a betegség már beépült a karmába. hajlamuk az önkín­ zásra. hogy egyre inkább szüksége van ilyen kapaszkodókra. a kar­ meliták.. eltöprenghet­ nek az életükön. közéleti személyeknek. vagy legalábbis a betegség megváltozását eredmé­ nyezheti. neurotikus tüneteik elmúl­ hatnak. a Szentírás kivéte­ lével) könyvek nélkül. hogy ezeknek a néma kolostoroknak egy ré­ szét jó pénzért néhány hétre kiadják tépett ideg­ rendszerű. vagy az indiai-kínai életbölcseletbe. némán. sokat alhatnak. Kertészkedhetnek. Ezért keletkezhetnek különböző lélektani isko­ lák között előítéletek. a trappisták stb. sétálhatnak.” A folyamat kezdetén egy rossz. festegethetnek. sőt vállalkozássá vált. T iz e n ö t ö d i k f e j e z e t A gyógyító hallgatásról Ősidők óta ismeretesek olyan titkos társaságok. mintsem az evangé­ liumok által képviselt szellemi szabadságra. (rá­ dió. Ez idő alatt úgy kell élniük. Ha már előrehaladott stádiumban. szellemi háborúságok. mintázhatnak.P o pper P é t e r 96 ményeivel. meditál­ hatnak. „Elszegődés a betegség szolgála­ tára. ame­ lyeknek tagjai meghatározott időre vagy végle­ gesen. súlyos szervi roncsolások következtek be. gondozhatják a kolostor állatait. a szerzetesek kosztján. században szokássá. rajzol­ hatnak. Néhány hét elmúltával egyre távolabb kerül­ nek a hétköznapok világától. Egyszerű cel­ lában.

Már több ízben kommuni­ katív lényként .lé­ legzés. azaz. a halál utáni szenvedések korszakának lerövidítésére.4 Sajátos szempontunk .Az ijesztő. hanem absztrakt képzetekkel is. szenvedélybetegek. fényalakok. K ár volt annyira féltened magad. S ezzel egyidejűleg jóval keve­ sebbet fognak bosszankodni.P o pper P é t e r 98 99 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL csökkenhet. amelyet majdani sírversének szánt: Itt nyugszik egy fiatal barom Sírkövére most felkaparom. hogy a földi élmények . evés. fele emlékezett valamire. a félelem a világtól. Halálig mindent kibírunk úgyis. amely abból fakadt. mozgás. megsértődni. ivás stb. a vágyak kiégéséig.Csak a megkérdezettek kb. zuhanás stb. . Tapasztalhatják. nővérekkel együtt stb. szomjúság. kapuhoz érkezés és a kedvetlen visszafordulás. Amikor megjelent az Elet az élet után című vi­ lágsikert aratott könyv a klinikai halálból visszahozottak emlékeiről (szerzője Thorwald Dethlefsen . vagy tágabban arról a szenvedésről.A felidézett emlékek igen hasonlóak voltak: fények. az elfogadás képessége. . kakis bugyis. . ke­ vesebb lesz bennük az önsajnálat. Az életbe való belépés .elkerülhetetlenné teszi. nem a biológiai halálról! Más. tapintás. hogy a kife­ jezés területén mutatkozó azonosságok ne bök­ jék ki a szemünket. mind a nyugati aszkézis . valamilyen sodró ér­ zés. önmaguk tes­ tének látása a körülöttük sürgölődő orvosokkal.). A harmincas éveinek elején járó bróker volt. hogy mind a keleti. amellyel vágyaikat kielégíthették volna.a szerk. Talán ezt az elképze­ lést vette át a kereszténység a purgatónum léte­ zésének feltételezésekor.a kezdet és a vég ta­ lálkozása . a másik ember megértésé­ nek lehetősége. Egy alkalommal három heti gyógyító hallgatás után az eltávozó az alábbi kis költeményt írta.). a harmónia. a legtöbb embernél hitelességét bizonyította. Mindenesetre.hiá­ nyai gyötörték őket (éhség. felkészülést a halálra. te kisfiú. az is valószínűnek látszik.Valamilyen határhoz. de sohasem el­ vont fogalmakkal kommunikáló lényként . a jövőtől. de nem volt testük. Mert: .lényeges különbségeik ellenére3 . hasonló témájú köny­ vek utazásszerű élményekről is beszámolnak. . hajlamuk a szemlélődésre. lelkűkben nagyobb lesz a csend. bennem a kételkedést erősítette. Ismétlem: klinikai halálról volt szó. hogy visszatérőben van humorérzékük. Ezt a szenvedésteli állapo­ tot az indiai bölcselet a halál utáni első perió­ dus (kama loka = a vágyak helye) jellemzőjének tartja. fájdalmas élmények teljes hiá­ nya. robbanásszerű hanghatások. lángok. alkoholisták könyörgő ré­ mületéről.méghozzá nemcsak konkrét.ha­ tároztuk meg az embert. a szorongás.már a földi élet során „elvonókúrát” jelent. Amire az ihlet perce ragad: Salve.

A kommunikáció. akár elcsendesült formájában. Egyik fázisban sincs beszéd. akár agitált. nyugal­ mat érhet el. Az életvágytól megszabadulva (pl. a világgal való egyetlen megmaradt. vagy a megtámadottság elmúlását. amiben az osztályán fekvő cse­ csemők többsége szenvedett. csendes elektromos bölcsők. Tehát amíg a vágyak eredeti testi formájukban jelentkeznek. a buddhiz­ mus nyolctagú ösvényén való végighaladással) az ember leszállhasson a lét kerekéről. ki kell élni őket. az anya testére kötözött csecsemők.és újszülött osztályokon a fino­ man ringató. 4A keleti aszkézis erőszakmentes. hogy ne kelljen többé megszü­ letni. félig ölbe von­ ják. a közeledő katasztrófák általi fenyege­ tettséget. következik a reaktív depresszió. és a felnőtteket sem kíméli. hogy a lélektan megint lábhoz tette a fegyvert. akár más gyakorlatokban) arra a végső célra is mutat. az altatódalok. nyugalmat hozó kapcsolat­ form a az érintés. békét. Ezen a nyomon jártak régen a ringatások. ma pedig a modem inten­ zív csecsemő. Ha ez sem sikerül.megsza­ badulhat a lelkét felkavaró iszonyattól.P o pper P é t e r 100 101 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL és az életből való kilépés ebből a szempontból azonos lehetőségeket és korlátokat hordoz. Nágy betegség. A lényeg az. hanem legfeljebb csak jelzésként értékelhető artikulálatlan hang­ csoportok és mozdulatok közvetítik a külső és a belső történéseket: elsősorban a veszélyt.ennek ektodermális eredete még nagyobb hangsúlyt ad s jelen van az első életévek ve­ zető ingerei között. maszturbáció formájában. még és már nincs elvont fogalmak használata. a menekülés vagy a védekezés szüksé­ gességét. szerető bánásmód megszerzésére: a betegség. Tehát elsődlegesnek tűnik a bőrérzékelés . . akiknél egyetlen lehe­ tőség maradt a gyengéd. Ezzel szemben a nyugati aszkézis tartalmazza az önmagán való gyötrő erőszaktevés elemét is. a zsákmányszerzési vagy szexuális lehe­ tőséget. Ez a vágyak „átszellemesítését” (szublimálását?) jelenti. de minden ön­ magán elkövetett erőszak nélkül. a karbavevések. a fé­ lelmet.ha eszméletén van . Egy értelmes orvosnő cirókahiánynak nevezte azt a betegséget. Ez a szexre is vonatkozik. ugyanígy a halál kü­ szöbére érkező . Legfeljebb egy ashramban. Ahogy az üvöltő csecsemő elhallgat. ha megsimogatják. ahol nincsenek együtt nők és fér­ fiak. ha mellre veszik és dajkálják. Jegyzetek 3A keleti aszkézis a földi-testi örömökről való tuda­ tos és akaratlagos lemondást jelent. s transzcendens erőkhöz fordul segítségért. szelíd formája (akár a jógában.

Az első csend talán még az Édenben keletke­ zett. G. . az elutasításnak. amikor Lucifernek megjelent a Föld Szel­ leme.. és a Sátán megtántorodott. De érteni kell. De az ajkak né­ mák maradtak. hogy Uram.K i vagy te rém? —Kit gyengeül látál az égi karban. Jung azonnal megértette. a dühnek. amire az istenek és az emberek képesek. Elmondták neki. . a félelemnek. a bol­ dogságnak. Ez az áhítat csendje volt. a vágynak. De van csendje a szorongásnak.. az önköré­ ben végtelen erős. a Te kezedbe ajánlom telkemet. Jung egyik afrikai utazása során nap­ imádó bennszülöttek törzséhez érkezett. a meglepett örömnek. A csend talán a legkifejezőbb válasz. hogy mit fejez ki a csend. és tenyerüket a nap felé for­ dítva tartották mozdulatlanul. a fenyegetésnek.T iz e n h a t o d ik f e j e z e t Faust felett néma az ég C. Szavak nélkül is azt jelenti. Reg­ gelenként a következő rítust látta: a férfiak bele­ köptek a kezükbe. hogy ez ima. amíg a napfény fel nem szárította a nyálat. hogy hitük szerint a nyál a lélek hordozója.

amikor Isten mosolygó haraggal az elrejtőzött emberpár keresésére in­ dult. Ellenfeleid pusztulása. Örökké rosszra tör. Kar: Éjféli csend. Soha nem volt egyedül. S örökké jót művel.. Rajta múlt. S aki a kozmosz csendjét megtöri. így hát a mai embernek be kell érnie a Sátán mondataival: Erő. akiről kimondta a Biblia. hogy tudatosan szembe kellett nézni saját eljövendő pusztulásukkal! A többi? Isten a jövő előre látása ellenére agressziós ör­ vénybe került volna? A csend szétfoszlott. Mi ítéljük magunkat gömblakó han­ gyákká. hogy átkot esznek magukba! Az alma a bendőjükben vált átokká! Meg lehet kérdezni a modern embert: Miért van benned ez a szűnni nem akaró program-éhség. Tiltott gyümölcsök? Tudás és halhatatlan­ ság? Isten kísértené őket először. az egész Éden zengett az ítélet szavaitól. Erős volt. Hamlet már magára maradt.. az égi erők közül egy kutya válaszolt neki. Egy kutya. De úr a kor.P o pper P ét e r 104 105 F a u s t f e l e t t n é m a az é g Ebbe a félreértésbe azóta már sokan bele­ buktak. vagy eljövendő istenekké. A mutató lehull. Mosolygó harag? Isten szabadnak szerette volna látni az em­ bert. hatalom és győzelem kell ne­ ked. (Ford. a kapun kívül kell maradnia. Uram! Odüsszeusz nem félt a csendtől. Kar: És vége már. Csend lett akkor is. S jön egy üres. rossz. ím porba dőlt a vén. Ezek a dolgok mindig rajtunk múl­ nak. vagy realitásnak. végső pillanat Szegény ittfogni azt kívánja. vagy rabszolga-létre . a Sátán lehet. Állandóan látta a Halhatatlan Is­ teneket. Jót? Mindig jót? Vajon tud-e a Sátán sze­ retni? Amikor Faust legyőzötten hull a lábához. s mert mégis belekérdezett a kozmikus csendbe. S ami a legelgondolkoztatóbb: Isten utólag átkozta meg a két fát! Ádám és Éva nem tudták. Ezért már az is elég büntetés volt. zaj-éhség? Miért félsz a csendtől? Miért félsz egye­ dül maradni önmagaddal és az Istennel? Feleld: A z Édenkert botránya visszhangzik bennem. (Az én ellenszavazatommal!) Ő lenne a Sátán? Aki így mutatkozik be: Kicsoda vagy tehát? A z Erő része. hogy a találkozást apja leikével és a való­ ság megtudását hallucinációnak tarja-e.. hogy nem jut­ hat be a Mennyei Királyságba. Mefisztó: Ez a halál. Mefisztó megtöri a kozmosz csend­ jét. nem bírtam le én. Szóval. Faust már megvetette a világi tudományt. az csak Isten ellenfele. mely. Kozma Andor) Kalandozásaik során mintha megszerette volna Faustot. nem az ördög? Megszerezték a tudást. Mefisztó egy kis gyászbeszédet rögtönöz felette: Gyönyör s szerencse közt éhen maradt A változásban kéjelegni vágyva. A z óra áll..

ha tudata van. Érted már a régi igét? Hűtlen a hűség. sokan a tudatot . akik egyszerűen törölni akarták a lelki jelen­ ségek listájáról. Normális ébrenlét (zavartalan agykérgi te­ vékenység) . és jól érezzük magunkat a bőrünkben. Szóval. illetve az észlelést hangsúlyozták. a lélekről való tudásunk nem gyarapodik. A lélek helyére becsempésszük a tudat fogalmát. 2. elsősorban az érzékelést. húzasd ki angyaloddal.amely a tudatostól a tudattalanig terjed . Úgy tűnik tehát. mert az állandót nem kell követni. akinek a hűségét a gyávaság ha­ missá változtatta. A tudattalanra és má­ sok tudati működésére csak analógiák.azonosít­ ják a lélekkel. és reflektál is önmagára: cselekedeteire. a megváltozott tudatállapotok felismerésének hatására e folyamat . gondolataira. ha végre hazajön. hogy saját tudatát (tapasztalatait. akinek tiszteletére borjút vágsz. Úgy tűnik. Voltak neves tudósok. Hülye bátyámért még egy libát sem ál­ dozol. Lélekkel akkor rendelkezik az embert alkotó anyag. de az irracionalitásba próbálunk kapaszkodni.fon­ tosabb állomásait is leírták: 1. sőt. ideológiákhoz való viszonyára. számunkra az Ördög felelete maradt. valamint más emberekhez. hogy nemigen vesszük észre. ha nem is Jézusba. aki hűséget hazudva gyáván veled ma­ radt. Furcsa helyzet állt elő: egyrészt mindenkinek módja van arra.P o pper P é t e r 106 107 F a u s t f e l e t t n ém a az é g taszítása... az átélt és tapasztalt érzelmek. Sőt. 3. A tudat-probléma kemény diónak bizonyult a pszichológia számára. Tehát paradox módon csak a tudat segítségével szerezhetünk adatokat a tudatról. Mehegprohóbálom. Mások a tudat szenzoros jelle­ gét. Én is a Te fiad va­ gyok. hadd ücsörögjön az idők végezetéig a kapud előtt. az övét pedig. Félkómás állapot (már csak agytörzsi tevé­ kenység válaszol a fájdalomra).Buddha hatására . és barátainak panaszkodik rád. tehát felis­ meri önmaga független (?) létezését a kozmosz­ ban. Ezt a problémát Freud alaposan meg­ bonyolította a tudattalan létezésének és műkö­ désének bizonyításával. a viselkedés. Az alapkérdés most megváltozik. lényekhez és intézmények­ hez. . a sátán kutyájának társaságában. A tudat te­ hát önmagunk felismerése. Ennek következtében a tudatot folyamat-(áramlás-)jellegűnek érzékelték. élményeit) közvetlenül tanulmá­ nyozza. hogy bármerre vizsgálódunk is. Vesd meg a lábadat Tagadás akárhol. ösztöneire. s a Sátán humorát jelzi. megérkeztek az apokaliptikus idők. érzelmeire. S amikor az ellentmondások viharában sülylyedni kezd a hajónk. Az én nevemet írd be újra Izrael könyvébe. A hangsúly áttevődik a tudat és a viselkedés összefüggéseire. a teljesít­ mények és idegi-fiziológiai folyamatok megfi­ gyeléséből következtethetünk. Zavart tompaság (megmarad a szubkortikális válaszadás képessége). és ítélet önmagunk felett. és döntsd meg Isten világát! S a 112 ölnyi mélyre taposott egyre messzehangzóbban rikácsolja vagy suttogja: Megpró­ bálom. a drogok elterjedésének.

3.vagy egyirányú hatás: testi-lelki (szomatopszichikus).cáfolja az egyirányú oksági kapcsolatok létezését tudat és viselkedés között. Továbbá: . . vá­ laszadási képesség megszűnt). Ennek megfelelően az első kérdés így hangzik: Két enynyire különböző dolog között egyáltalán létezhet-e összefüggés? Válaszlehetőségek: 1.Az oksági kapcsolat lehet kölcsönhatás. Freud megsejtette a többszintű tudat létezé­ sét (tudatos . Végső soron a tudat létezésének elismerése .a viselkedésből és élettani megfigyelések­ ből levont következtetések eredménye. .tudatalatti vagy tudatelőttes . T i z e n h e t e d ik f e j e z e t Vissza az alapokhoz: test és lélek A lélek és tudat keresésének a semmibeveszése visszakényszerít minket az emberiség történeté­ nek talán legrégebbi töprengéséhez. de létezésük során összefüggé­ sek alakulnak ki közöttük. 2. Az esetek túlnyomó részében viszont a tudat (élmények.a „minden változat előfordul­ hat” elismerése .P o pper P é t e r 10 8 4. amely számos esetben a tudattól független. Kóma (már csak gerincvelői működés. vagy hipnózis segítsé­ gével közelíthető meg. Nem. más esetekben viszont éppen a viselkedés során szerzett tapasztalatok és élmények alakítják a tudatot. tapasztalás) és a viselkedés megfelelnek egymásnak. Kínlódjon vele a nyájas olvasó. A tudat nem feltétlen szük­ séglete a viselkedésnek. ” Elkerülöm a létezés fogalmának problemati­ káját. Az okság (keletkezés) szempontjából füg­ getlenek ugyan. autonóm vonásokat mutat. A tudattalan csak szabad asszociá­ ciók vagy álomelemzés.tu­ dattalan). A tudat és viselkedés kölcsönhatásának problémája mind­ máig megoldatlan.hasonlóan a legtöbb pszichológiai jelenség­ hez . vagy lelki-testi (pszicho-szomatikus) irányban. A kettő között oksági (kauzális) kapcsolat van. Ez az ösvény . Mit kezd­ jünk vele? Schopenhauer szerint ez a kérdés a „világ csomója.

Őszinte híve: Isten. ” Most már nekikezdhetünk alapvető pszicholó­ giai iskolák elveinek megértéséhez. Van-e az ősi test-lélek problémának megol­ dása a modem tudományban? Nincs! Legfeljebb a pszichológiai paralleliz­ must' és a rá támaszkodó kettős-aspektus elméle­ ted fogadhatjuk el megközelítő. Ám akkor is kérdéses ma­ rad. amely kizárólag a fizikai je­ lenségeket értékeli valóságosnak. aki így szólt: Isten bizonnyal felettébb furcsállja. Én mindig köröskörül ott vagyok. de korántsem teljes megoldásnak. Descartes próbált rendet csinálni. a negatív organikus leletek ellenére jelentkező tüneteket szimulálásnak tartották és nem betegségnek (gyakran ma is). Ez a felfogás viszont sérti a szellemi jelensé­ gek indeterminista feltételezését.A fizikai jelenségeknek van térbeli kiterje­ désük. a szellemieknek nincs. a fizikaiak atomisztikusak (öszszetevőkből felépülök). . s az idealiz­ mushoz. ” Isten ezt válaszolja neki: „Kedves Uram! Ami furcsa. amikor köröskörül nincs senki sem.A szellemi jelenségek holisztikusak (együt­ tes létezésűek). s ez határozza meg a viselkedést. mint észlelve lenni) elvét vallja. „A fizikai jelenségek mindenütt fellelhetők” ellen­ vetésre azt válaszolja. Legjobb példa erre. A behavioristák szerint viszont tapasztalhatók olyan jelenségek a viselkedésben. hogy a f a is mindig ott lesz. Freud ne­ vezetes hisztériáról szóló cikkének (1909) meg­ jelenéséig. a szelle­ miek nem. amely kizárólag a szellemi-lelki jelensé­ geknek tulajdonít valóságértéket.Test és szellem között kétirányú kölcsönha­ tás van. vagy pszichés betegségek létezését. hogy az orvostudomány milyen nehezen fogadta el a pszichoszomatikus. Végül is a töprengés elvezet a filozófia alapkérdéséhez: a materializmushoz. E. hogy a test-lélek problémára lehetséges-e egységes válasz? . az ön csodálkozása.A fizikai jelenségek determináltak. . az alábbiak szerint: . Mert mindig én figyelem. a felvilágosodás hajnalán. hogy „Isten mindenütt je­ len van ”. amelyekben nem vesznek részt a szervezet tapasztalatai. Az idealista monizmus az esse est percipi (lé­ tezni annyi. Ezért van az. Hogy ez a fa nem szűnik meg létezni. R. Valentine idézi Ronald Knox versikéjét: „ Volt egyszer egy fiatalember. . A kognitív pszichológia felfogása szerint egy adott helyzetnek a szervezet számára adott je­ lentése van.P o pper P é t e r 110 111 V issza az a l a p o k h o z : t e s t és t é t e k Ebben a zűrzavaros fogalmi rendszerben töb­ bek között.

T iz e n n y o l c a d ik f e j e z e t Kérdés és m agyarázat a lélektanban Három dolog tud halálos unalomba kergetni egy embert: egy betegség. egy nő mellett állandósult érdektelenség és a tudományban megismert magyarázatok. A betegségben átélt kiszolgáltatottság. . A tudományos magyarázat válasz a miért? vagy a hogyan? kérdésére. lelki és testi (idegrendszeri) folyamatok csak ugyanannak a történés­ nek két különböző aspektusát (szempontját. egy nő és a tudo­ mány. Vagyis éjszakai bepisilés.1. Meghatározó jellegű tényezők: 1. 6A kettős-aspektus elmélet Spinozától származik. M i indokolta a kérdést.3. Diagnózis akkor lesz belőle. . és azt jeleni. mire irányult? 3. hogy szellem és test. hogy miért pisil be. ha az a kérdező szá­ mára elfogadható. hogy minden tudatos folyamatnak meghatározható idegtevékenység felel meg. Kikérdezett? 2. mert nagyon extravertált. K i válaszolt? Először is meg kell szabadulnunk az álma­ gyarázatoktól. Ez nem diagnózis.P o pper P é t e r 112 Jegyzet 5A test-lélek (pszichológiai) parallelizmus azt a fel­ tevést jelenti. Álmagyarázatnak tartom az elne­ vezést és a magasabb osztályba sorolást.M i baja van a kisfiúnak? Enuresis noctuma. és min­ den specifikus idegtevékenységnek egy tudatos mű­ velet. . ha rájövünk. hanem csak elnevezés.2. a jelenség vagy a folyamat jobb megértéséhez vezet.Azért bulizik folyton. Persze a válaszból csak akkor lesz magyarázat. felfo­ gását) jelentik.

hogy mi a szorongás funkciója az egyén életében. Minden példa helyett jobban magyaráz egy kissé drasz­ tikus vicc. ez csak azt jelenti. de nem hoznak végleges megoldást. h funkcionális magyarázatok közelebb marad­ nak a realitásokhoz. Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. azt csak a funkcionális elemzés derítheti ki. hogy van merszem leírni ezt a köz­ helyet. hogy a mate­ matikai statisztika segítségével feltételezhetjük. ha a statisztika azt mutatja. De most szükségem van rá. hogy többszörö­ sen összetett okokról van szó? S a többszörösen összetett okok vajon mindig ugyanazt az okoza­ tot hozzák-e létre? Nem lehetnek-e az okozatok is plurálisak? Végül nem kell-e számolnunk az okoktól elválasztva. hogy a harmincas években Bécsben a pszichiátriai. A táblán a Dg: (diagnózis) ro­ vat üres volt.Elnézését kérem. arra. hogy pl. Egy bíboros kíséri haza hintón a pápát. S attól kezdve a vizit elment a beteg mellett. hogy mi baja lehet? Újabb és újabb vizsgálatokat rendeltek el. . Ami­ kor kiszállnak. Ami azt jelenti: fejfájás. A bíboros nem tudja. Ez helyettesítette a mai kórlapot. tisztázatlan okú fejfájásokkal. tanácskoztak. És mindig megállt az ágyánál a vi­ zit. hogy az alkoholista szülők között szignifikánsan gyako­ ribb a gyerekek kriminalitása. rettenetes. hogy a pszicholó­ giában ő kezdte el a funkcionális elemzést: nem az osztályozásra tette a hangsúlyt.és neurológiai klinikán a betegek feje fölött volt egy tábla az adataikkal. a neurosis propter peristasim. Csodálom. De hogy ez az összefüggés miben áll. . Pl. Ez még nem tudományos eredmény. S Freud örök dicsősége. Egy új városi orvosnak feltűnt a diagnózis hiánya. hogy viselkedjen ebben a helyzetben. vagyis hogy neurotikus a körülményei miatt. Végül felírta: Cephalalgia. mint az átlagos családokban. Szentatya. Szemügyre kell vennünk az oksági magyará­ zatokat is. Városi orvosok is adtak éjszakai ügyeletet. Volt diagnózisa. hogy a ló volt. egyes elmebetegsé­ gek. Feküdt ott egy beteg. daganatok esetén? A plurális okok elfogadása esetén arra kell vi­ gyázni.P o pper P é t e r 114 115 KÉRDÉS ÉS MAGYARÁZAT A LÉLEKTANBAN Véghelyi Péter mesélte. hányféle szorongás van. Már megint beszippantott minket a filozófia és a pszichológia őrületes tarantella-tánca. A kérdés az. Pedig milyen szép latinsággal írták. az egyik paripa hátsó felével igen illetlen harsogó hangot ereszt ki. vé­ gül azt mondja: . azt hitte valaki véletlenül letörölte. de mégis egyszerre ható hajlamosító tényezőkkel.Nem tesz semmit . hogy van valami összefüggés a szülők alkoholiz­ musa és a gyerekek kriminalitása között. És alaposan kikérdezte a beteget. pl. Akkor lesz igazi magyará­ zat. hanem arra. hogy egyetlen ok elég-e a vizsgált okozat ma­ gyarázatára? Vagy kizárható-e. hogy két független dolog időbeli egy­ beesését nehogy okként értelmezzük.mondja a pápa úgyis azt hittem. Vagy ugyanilyen okból nem fogadható el pszichológiai vagy pszichiátriai diagnózisnak.

Ne csodálkozz. A nagy nyilvánosság előtt meghirdetett vallá­ sosság szintén. Milyen jól ítéli meg a kérdező? Képes-e alkalmazkodni an­ nak tudásához.Ne csodálkozz. ezt látta gyerekkorában.a mi indokolta a kérdést? . milyen szándék vezetheti stb. aki a „mindent a gyerekért” mozgalom tagja. A „ki kérdezett?” nyilvánvalóan messzeme­ nően befolyásolja a választ. —Azért nem házasodom meg újra. Eddig tulajdonképpen a középső tényezővel . s ezért min­ denre ugyanazt válaszolják. és a „ki vála­ szolt?” problémája. Ez a tendencia különösen erős Szondi személyiségelméletében. . A gyereknek apára és anyára van szük­ sége. A „ki válaszol”? nehezebb kérdés. A harsogó hazafiasság lehet egyrészt érzelmileg motivált. A z apja alkoholista volt. Vagyis néha maguk a működő rendszerek okként elfo­ gadható magyarázatok lehetnek. . —Te. intelligencia-színvonalához? Őt magát sérti-e a kérdés. A pszichológusokat gyakran gúnyolják azzal. lélektanilag mennyire felkészült? Ob­ jektív-e.Látjátok ezt a férfit? Súlyos alkoholista. Hátra van még a „ki kérdezett?”. amelyek modellezni tudnak okokat. Azonos indokolást használ sok szülő is. meny­ nyire érett. így van ez. hogy a finalitást. . ez a negyedik viszont olyan harmonikus családban él a feleségével és hat gyerekével. lelkileg-szellemileg egészséges-e.foglalkoztunk. Nagyon vi­ gyáz a családi élet rendezettségére. —Érthető. A z apja alkoholista volt. másrészt karrierépítő. egy viselkedésnek a jövőben várható eredményét nevezzük ki okká? A teleologikus magyarázatok nem zárják ki az okságban való gondolkodást. Képzelheted a családi életüket. hogy a gye­ reknek ne legyen mostohája. sú­ lyos traumákat élt át mellette. A hermeneutikai magyarázat (fő alkotóeleme az intuitív empátia és a fogalmi elemzés) vezet­ het vissza leginkább az etikához és a valláshoz. hogy újra teljes legyen a család. — Azért házasodom meg.Hát ez a másik férfi? Soha nem iszik egy kor­ tyot sem. hogy fél családot alapítani. hogy mindent elfogadnak oknak. másrészt a karma elfogadásának függvénye. . Vajon miért? . Hány éves. hogy a gyereket megkíméljem az otthoni cirkuszoktól. . A z apja alkoholista volt. —Látod a harmadikat? Szomorú mániás aggle­ gény. De nem akarom. Pl.M ár régen elváltam volna. A z apja is alkoholista volt. Van-e helye a pszichológiai gondolkodásban a teleologikus magyarázatoknak? Vagyis. vagy valamilyen irányban fanatikus? Stb.P o pper P é t e r 116 11 7 k é r d é s és m ag yarázat a lé l e k t a n b a n Bonyolítják ezt a helyzetet a rendszerelméletek.Persze. a válások ritkasága Indiában egyrészt erköl­ csi kérdés. a kételkedés? Tudomá­ nyosan. . —Azért váltam el. hogy a gyereknek csonka családja legyen.

nem tud hozzászólni. mert erre nincs is lehetősége. hogy milyen a világ. . Nem szólhat hozzá ahhoz. betegen stb. hogy milyen az ember. Mint ahogy a fizikusnak sincs válasza arra. Lehet. A kettőt nem szabad összekeverni! A pszichológia. hogyan keletkezik egy vers. hogy milyennek kellene lennie.T iz e n k i l e n c e d i k f e j e z e t Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia Descartes szigorúan leszögezte: a tudomány az­ zal foglalkozik. De a pszichológia értékítéletet nem mondhat ró­ luk.működő agy. vagy rossz. de ahhoz. Egy pofon és egy simogatás számára két cselekvés. hogy milyennek kel­ lene lennie. de a társadalmi hasz­ nosság szempontjából nem képes megítélni őket. hogy zseniálisan elemzi. És megint csak enynyi. A vallás és a művészet azzal foglalkozik. hogy optikai vagy akusztikai jelenségek maga- . Egy zseni és egy oligofrén kétféleképpen .egészségesen. Nincs sem érték­ képző. ha tudomány akar maradni. hogy a vers jó-e. sem értékmegítélő funkciója. Nem fogalmazhat meg értékeket. csak azt vizsgálhatja. Ennyi.

hogy pszi­ chológiai fejtegetéseim során miért a gyakori ki­ tekintés a vallás irányába. hogy az egyén viselkedését kör­ nyezetével kölcsönhatásban kell vizsgálni. sabbrendűek-e? Ahogy az orvos sem felelhet arra a kérdésre. R. Egy társadalmilag jól beilleszkedett ügyvéd jogos féltékenységi rohamában megöli a feleségét.2. előíté­ letet félredobjon.P o pper P é t e r 120 121 M e n e k ü l é s az in g o v á n y b ó l . azt más szaktudománytól plagizálja. amivel könnyen ki lehet húzni a bevert szögeket. ifjúság elleni bűntett. S ha mégis használ értékítéleteket. elsősorban a szocio­ lógiától. hatóság elleni erőszak. mintsem magyará­ zatára helyezte a hangsúlyt. Ez az oka annak. tulajdonságait ragadja meg. A fenomenológiai (vagyis a jelenségekre kon­ centrált) lélektan minden erőfeszítése részben arra irányult. ötletnek vagy tárgynak először ideája van! Pl. Tehát már van a világ­ ban jelenvaló létezése. odavezeti egy kirakat elé. Egy erkölcsi értékítéletekre irányuló vizsgálat során két történetet kellett megítélni az elkövető züllöttsége szempontjából: 1. Ennek érdekében meggyőződése. a jog szá­ mára egyetlen pofon lehet könnyű testi sértés. tulajdonsága) még üres.) Azután elkészíti. mely kifejezés a dolgok jelenvalóságát jelenti. felhívás politikai lázadásra. különböző büntetésekkel járó értékelésekkel? Egész más­ képpen ítélünk meg egy emberi viselkedést. ember által létrehozott eszmének. s biztosítson tiszta teret a tudat szabad áramlásának. Hiszen a divat a tudományos elméleteket sem kerüli el. Először megszületik. akkor hamarosan valamilyen irány­ tűre lesz szüksége. Ugorjon ! Ha a pszichológia mégis betéved az értékek erdejébe. Hogy . Mindez előkészítette az egzisztencialista pszi­ chológia jelentőssé válását. hogy minden előfeltevést. Keleten kultivált meditatív állapotok között. szüksége lenne egy eszközre. Ezért az egyén lélektanának megértése számukra fon­ tosabbá vált a társadalomlélektani folyamatok vizsgálatánál. (Ez az idea. ha a pszichológia vagy a tételes jog oldaláról köze­ lítjük meg. vagyis függessze fel minden előzetes ítéletét és meggyőződését a lélektani folyamatokról. (Ez az egzisztencia) Ez minden szellemi és tárgyi jelenségre vo­ natkozik. Valentine e tekintetben hasonlóságot vél felfedezni a fenomenológiai lé­ lektan és bizonyos. 2. Az egzisztencialista és humanisztikus pszi­ chológia felvirágzását a fenomenológiai lélektan rövid tudományos divatja előzte meg. Az egzisztencialista pszichológiában az egzisztencia megelőzi az eszenciát. és felszólítja: Itt egy nagy gödör van. Mit kezd a lélektan ezekkel a minősítő. a jogtól és a pedagógiától. Ezért a fenomenológia inkább a lelki jelenségek megértésére. de egzisztenciája (létezé­ sének minősége. Pl. hogy milyen is lehetne. Elképzeli. és a tárgy valamilyen minőségben létezni kezd a világban. míg az egzisztencia a létezés minőségét. Minden. hogy a bélgyulladást vagy a tü­ dőödémát ítéli-e társadalmilag veszélyesebb­ nek. Egy fiatalember átkísér egy vakot az utcán. garázdaság stb. Mert az embernél fordítva áll a dolog. kivéve az embert.

Azonban túl nagy nevek csatlakoztak a mozga­ lomhoz. önsorsrontóknak. egyszóval sorsát maga teremti meg. s már a tekintélytisztelet sem engedte meg. elsősorban az etikához és a vallásokhoz fordul az élet értékének megíté­ lése ügyében. sőt kioltja. s kétértelmű. vagy térítenek? Annak idején. az egzisztencialista pszichoanalízis) középpont­ jába a választások. Ez bonyolulttá teszi a pszichológia. Nyil­ ván csak egzisztencialista alapokról lehet felten­ ni az egyre gyakoribb kérdést. a döntések problémája.a helyzet reális megol­ dása is lehet. amit nem te teremtettél? Füst Milán észreveszi. Ezért kerül az egzisztencialista pszichológia (pl. különö­ sen a klinikai pszichológia viszonyát az öngyil­ kossághoz. Vagyis minden ember önmagát meghatározó. mit mű­ velnek önök? Gyógyítanak. Valljuk be. külö­ nösen. hacsak nem patologizál minden öngyilkosságot kóros cselekményként. hanem veszélyezteti. úgy küzd saját hiteles egzisztenciájáért. ha józan. De hát beépíthető-e ez a gondolat bármelyik tudományos pszichológiai rendszerbe? S akkor pl. el kell ismernie. Ha ezt az elnevezést lefoglalta magának.P opper P éter 122 123 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l .pl. Az Isten­ ség egy kis része tehát ott van mindannyiunk­ ban. megalkot­ nia. szel­ lemi arculatát. hogy nyugodtan öld csak meg magad”. ( Vitairat az öngyilkosságról) Az ingovány megint süppedővé válik. aki saját karakterét. mert egyrészt megállítja önmagad ellen emelt kezedet. egy sok szenvedéssel járó halálos betegség. vagy egy halálos ítélet esetén. önmagát kialakító lény. bajban van. Maslow-val. amikor az öngyilkos­ ságról beszélgetve azt mondja: Vajon elpusztíthatod-e. A választásokat nehezíti. azt fel­ növése. netán a várható kínzások és a kivégzés gyötrelmeinek elkerülése érdekében . Ez az a bizonyos „szikra”. vagyis önmagáért. milyen tartalommal telítődik majd meg. élete során neki kell elérnie. akkor vannak nem-humanista pszichológiai irányzatok is. Maslow szükséglet-hierar­ . szenvedélybetegeknek: Mégis. s adott esetben. ha választásai sikeresek. a klinikai pszichológia szempontjából nem vethető-e fel jogosan a kérdés: Kérem. kinek az élete? Vallási szempontból Isten lelket lehelt az ér­ zéketlen anyagi testbe. mint az üdvössé­ géért. hogy az élővilág tag­ jai közül egyedül az embernek kell szembenéz­ nie létezésének időhatáraival. hogy legalább pusztulásának időpontját néha maga határoz­ hatja meg. Saját értékelésének hiányában me­ gint a társadalomhoz. mint a szfinxeké. el­ vigyorogtam magam a Cantril által bevezetett új fogalmat olvasva: humanista pszichológia. Ám. vagyis eljövendő halálával. másrészt igent int. mint forrófejű egyetemista. az Is­ tent próbálja bennünk megölni. hogy „furcsa mondat ez. Ebben a tudat által rázúdított nyo­ morúságban egyetlen vigasza. vagy Rogerssel hü­ lyéskedjen az ember. halni akaróknak. ha megtalálja önmagát. hogy bizonyos rendkívüli esetekben az öngyil­ kosság . hogy pl. s az életre kelt. Aki nem tiszteli az életet. Egyedül a Bhagavad Gíta helyez­ kedik furcsa álláspontra.

hiá­ nyos vagy deformált lesz. Maslow szerint az emberi szükségletek hie­ rarchiája: . nyugdíjazás vagy bukás esetén egy mi­ niszter számára újra fontos lesz az addig elha­ nyagolt család. sőt lelkesedést váltott ki a szakma nagy ré­ széből.P opper P éter 12 4 125 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . s a különböző szükségletszin­ tek viselkedést meghatározó mozgásától nem lehet elvonni a zseniális jelzőt. az egyéniségről. ha az alacsonyabb szint ép és teljes. Maslow a humanista pszichológiát „harma­ dik erőnek ” nevezte. (Tartozni valakihez vagy valahová.Fizikai szükségletek (Élni kell!) . Mégis kétségek merültek fel a tekintet­ ben. Ehhez a felfogáshoz csatlakozott Carl Rogers. amelyek adósak maradtak minden magyarázattal.) . módszerei mennyire tudományosak és ellenőr­ zöttek? Még a velük rokonszenvező Maslow is felveti a kérdést. akkor a szabályozást az alatta lévő ép szint veszi át.) . (A legkisebb kocká­ zattal kell megteremteni az élet feltételeit. Továbbá: ha egy már elért magasabb szint viselkedés-meghatározása akadályokba ütközik. amely mitsem akar tudni az emberi méltóságról. Pl. Ha nem az.Önmegvalósítási szükségletek. chikus elméletéről. hogy szemben áll a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal. (Az erkölcsi. Szeretni és szeretve lenni. és az encounter csoportterápia megteremtőjének. vagyis patkányok viselkedéséről mintázottnak tartja mindkét pszichológiai iskola személyiség-elméletét.Biztonsági szükségletek.Önértékelési szükségletek. ha valakinek sérült a biztonsági szintje. a derű és optimizmus a terápia hatá­ sosságát illetően. Ám vajon elég-e ez ahhoz. hogy az ingoványból kijutva szilárd talajra érkezzenek? Avagy a mocsaras in- . a taoizmussal befolyásolt lelkészből lett pszicho­ analitikus. szellemi ellenállással a bolsevizmus és a fasizmus iparszerű gyilkolásá­ val szemben.) .Érzelmi szükségletek. belső lehetőségek valóra váltása. sérült lesz a ráépülő érzelmi szint is. A humanista pszichológia tehát jogos helyes­ lést. Karrier.) A fejlődés során . hogy nem tévedtek-e el az irra­ cionális érzések dzsungelében? Nem támaszkodnak-e túlságos mértékben kifejezhetetlen. hogy derűs beállítottsága megalapozott-e. Pl. (A képessé­ gek. A sikeres pszichoterápia szem­ pontjából legfontosabb a kliens feltétel nélküli el­ fogadása. akkor a ráépülő magasabb szint is csonka. annak jeléül. szel­ lemi fejlődés kibontakozása. Koestler elkeseredésében „ratomorfnak ”. De ez a folyamat csak akkor megy zavartalanul végbe. tehát kommunikálhatatlan élményekre? Minden esetre ezek az irányzatok mind hitet tesznek az egyén fontossága mellett. Egy adott helyzetben a cselekvést mindig a működő legmagasabb szint határozza meg.ezek a szintek egymásra épülnek. a vá­ lasztások és döntések fontosságáról. Súlyos esetben a magasabb szintre érés nem is következik be. A második világháború különösen hiteltelenné tette e két irányzatot. Őt tartják a kliens-központú egyéni pszichoterápia.a kisgyerekkortól a felnőtt­ korig .

Tehát Isten bűnbeesésével kezdődik a Teremtés. vagy oda. hogy visszatérhes­ sen Hozzá. Tehát végső soron Isten taszítja bűnbe az embert. ezáltal elronthatjuk. A tökéletesség meg­ bontása. Azonban ezek után mégsem kerülhet­ jük el a transzcendencia és a pszichológia mé­ lyebb összefüggéseinek vizsgálatát. vezek? . Az ember Isten áldozata. vagyis a Teremtés. Jézus története ennek szimbolikus előjátéka. amilyen. akivé majd válnia kell.P opper P é t e r 126 govány helyett most a sivatag laza homokját ta­ possák. Az édenkerti bűnbeesés Isten tiltásai miatt követ­ kezik be. H a azonban olyannak tart­ juk. amivé válni tud. Gondolkozz egy kis ideig a keresztény vallá­ sosság szempontjából is! Az Isten tökéletes. Tehát Isten és az ember egymásban való megszentelődése visszasegíti Istent a trónjára.amennyire engedte magát . amikor megtestesül. Az ember Istenné fejlődése: Isten feltáma­ dása. így jött létre két tökéletlenség: az Isten és az ember. s továbbra is kizárják magukat a szel­ lemi szigorúság birodalmából? Tudományosság ide. és Ő ismét tökéletes legyen. A tökéletes teljesség megbontása: bűn. mintha máris az lenne. minden eset­ re rokonszenvessé teszi ezeket az irányzatokat Goethe megjegyzése: „Amikor egy embert olyannak látunk. nem Isten. ” H u s z a d ik f e j e z e t Isten öngyilkossága és feltámadása Mostanáig megpróbáltam . Az Isten és az ember szövetsége: Isten segíti az embert a szentté válásban. hogy mindazzá váljon. Isten öngyilkos­ sága. ezzel elősegítjük. Isten.elválasztani egymástól a vallást és a lé­ lektant. Ha nem tökéletes. Ez az ember ál­ dozata Istenért.

vagy kezdetleges és régen túlhaladott. az iszlám stb. Ez Isten áldozata az emberért. Eb­ ből képződik a mitológia szó. Kultusz. Csak a kauzális összefüggésekkel indokolt világmagya­ rázat lehet igaz. vagy attól függetlenül nem létezik igazi vallásosság. Ez a hiány hozta létre a mo­ dem pszichoterápiát. lelki struktúrák találhatók. Ebből ered a kultúra fogalma. A kultusz. arcvonásai. s az Ige Istennél volt. Holott többek között éppen a pszichoterápia problémája is mutatja. Ugyanígy állunk a lelki jelenségekkel. vagyis mi vagyunk a fejlődés csúcspontja. hogy a fejlődés lineáris. (EZ LATIN eredetű! PM) Vagyis ebben a régi szemléletben annak a népnek van kultúrája. minden más értelmezése a ter­ mészeti és társadalmi jelenségeknek vagy el­ avult.P o pper P é t e r 128 129 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa lésként végigéli a halandó teremtmény sorsát. szempontjából ez azt jelenti. vagy kopaszsága. S ugyanígy vélekedik a tudomány is. Ezzel éppen úgy ál­ lunk. Eb­ ből az következik. és Isten volt az Ige” . testmé­ retei. amely komolyan veszi a mi- . veséje. mély lelki folyamatairól. annál fel­ színesebbnek kell lennünk. Isten és az ember egymás áldozatai és megváltói. Szubjektív szempontból általában az a meg­ győződés uralkodik. hogy lehetséges vissza­ fejlődés is. A lényeg: minél karakterisztikusabban akarunk jellemzést adni valakinek a személyiségéről. gondolkodás terméke. Ám hatoljunk mélyebbre. Érthető tehát az angyalok utálkozása az ember teremtése miatt. Konkrétan mi hiányzik? Ehhez pontosan tisztáznunk kell az antik vi­ lág néhány fontos fogalmát. atomjai semmi egyéni tulajdonságot nem hordoznak. Mohamed működését megelőzően. Ebből képződik a logika fogalma. Ezt már más köny­ vemben részletesebben megtettem. összetéveszthetők. Mítosz. hogy minden. hogy szíve. A zsidóság. s azt fogjuk tapasztalni. fejletlenebb volt nálunk.így kezdődik János evangéliuma. közös archetípusok. mája már nem mutat lényeges eltéréseket. „Kezdetben volt az Ige. Az isteni és az emberi szellem. kövérsége vagy soványsága. csakis pogányság. A lélek mélyén már a kollektív tudat­ talan húzódik meg. A mítoszban Isten megszólítja az em­ bert. a kereszténység. szemének.egy másik emberével összehasonlítva . amelyek már nem hozzáfér­ hetők számunkra. a szertartás. Jézus. a „te­ remtés koronája”. Logos. Az ősi kultúrák a lelki segítés másféle módjait is ismerték.óriási egyéni különbségeket mutat. Az Ige. sejtjei. bőrének. mint a testi sajátosságokkal: magassága. ami időben megelőzött minket. Az egyénre jellemző adatokhoz akkor juthatunk. molekuláris szerkezete. fogazata . Először szóljunk a pszichológia mélységeiről. hajának színe. ha csak a perifé­ rián. aminek megszüntetéséhez téríteni kell. egyéni sajátosságairól. a felszínen tapasztalható sajátosságokra fi­ gyelünk. és elmeséli a nép vagy a vallás sorsának szempontjából a legfontosabb történeteket. a rítus az em­ berek válasza Isten megszólítására. hogy Mózes.

Akik­ nél ez elhalt. ne­ hogy a leselkedő gonosz erők martalékaivá. Mi. gyógyító ereje viszont alaposan legyen­ gült. modem emberek . a világ mégis játszótérré változott. Az így a teljességében megcsonkított Isten sorsfor­ máló. hogy a régi politeizmus idején az isteni lét a teljes életet magában foglalta. Hic Rhodus. Vagyis ők. az őrületet. nem csak az örömöt. A maga furcsa konkrétságával és egyben elvontságával akarja áthidalni a kiala­ kult szakadékot anyag és szellem. akik számára a mítosz és a kultusz legfeljebb szép legenda. technoló­ giailag csodálatosan fejlett barbároknak látná­ nak minket. hanem a gonoszságot. hogy mítosz és kultusz egymást feltételezik.a vallás segítségével ezt a kettősséget úgy próbáltuk megoldani. a kísértések áldozataivá váljanak. Ez azt jelenti. a kincseikkel rosszul sáfárkodó papság kezén. Vagyis a szellemi értelemben vett felnőtté válás garanciái. Ezért alakult ki a beavatás fogalma. igazságot hordozó tulajdonságokat. és komolyan válaszol rá: a kultusszal.P opper P é t e r 13 0 131 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa toszt. azok a barbá­ rok. ahol jóságos nagy Atyák és Anyák vigyáznak gyermekeikre. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott a pszichológia.Isten és ember párbeszéde hiányzik a mindennapi életünkből. Végül is erre fi­ gyelmeztet az ingovány. Hiába próbálkozott a tudomány. H át a kultúra . az érzékel­ hető és az érzékfeletti között. az elvakultságot és a ha­ nyatlást is. hic salta! . boldogsá­ got. az antik világ emberei.becsvágyó pszicholó­ giánk! Mihez kezdesz infantilis híveiddel? . a hitetlenségben. keletkeztek és éltek a beava­ tási rítusok. vagy létre sem jött. Elveszett a formális vallásosságban. hogy az eredetileg teljes istenképet kettéhasítot­ tuk a jóságos Istenre és a gonosz Ördögre. A szekularizáció nem akarja tudomásul venni.

kegyetlenség és rombolási vágy. Ha igaz. tagadtak. kevés bibliai irat van. ítélet nélkül fogadja el saját ma­ gát. utólagos irodalma támadt. És jól megvannak egymással. amelyet ennyien bí­ ráltak. vitattak. Jóság.. Ezért semmit sem . harag nélkül lapozza át mindenki. Vajon miért? Jahve képe kezdettől ellentmondásos. amelynek ilyen nagy. belátás és belátás-nélküliség. Sőt. adott tényként.)1 A dolog régen történt. témája Isten valódi lénye.mondjuk egyidős a Tórával vagy a Prédikátorral. hiszen Jób és barátai edomiták voltak .H u s z o n e g y e d ik f e je z e t Az ember legyőzi az Istent (Kérem. Ez pszi­ chológiailag azt jelenti. vagyis teljesesen amorális. plusz nem is zsidókról szól.minden együtt van jelen benne. hogy Jó b könyve egyike a legősibb bibliai iratoknak . csak csodálkozni lehet. vagy sérülékeny. valamikor az emberi tör­ ténelem kezdetén. sok száz kötetnyi. hogy nincs önreflexiója. akinek a hitélete túlságosan érzékeny.könyvek közé. hogy ezt a jórészt Jung elemzésére épülő fejezetet. hogy mégis bekerült a kano­ nizált (kinyilatkoztatás-értékű) . harag és féltékenység. igazsá­ gosság és részrehajlás .

Tehetet­ lenségében ezt az ember úgy értelmezte. még akkor sem. miután Jahve eredete mind­ végig homályban maradt. Sőt.. Jób történetében ki az igazi kísértő? Isten. Jób teljesen magára marad szenve­ déseivel. hanem csak isteni alak. hogy a zsidósággal végül szövetséget kötött. hogy csak valamilyen objektum révén képes tudomást venni saját lé­ tezéséről. hogy egyék a tudás és a halhatatlanság fá­ járól? Vagy a Sátán. Jahve jelleme azt eredményezi. mint ő. Hogy ítélje meg az embernek Istennel. amikor igazságát elfordította. Zeusz végső soron az emberiség iránti közönnyel uralkodott. a mértéktelen dicséretnek. képes érezni önmagát. s ez a magányos szenvedés emeli fel is­ tenismeretét magasabbra. Aggodalmat keltő volt számára Jób jelleme? Feltételezte-e: Jób végtele­ nül halványabb fénnyel rendelkezik. hogy Isten őt személyesen szólítja. ha a túl­ ságosan zavaró rendetlenkedőket néha lesúj­ totta.. teljesen értelmetlenül. mind erkölcsi szempontból lassan az Isten fölé emelkedik. ha valahonnét tudatosan visszatükrözik. tehát egyszerre szá­ míthat pusztító dühére és segítő jó szándékára. Isten kizárólag az erejével és hatalmával dicsekszik. hogy személyes viszonyt kényszerített ki az ember és saját maga között. De ki mert neki ezért szemrehányást tenni? Az Istent vádolónak rámehet az élete. Erre például nem volt szüksége Zeusznak. Istent féltékeny. de ez a fény összpontosítottabb.. és utoljára az én porom felett megáll. majd megtil­ totta. Jahve többször is elárulta a zsidósággal kötött szövetségét. ” Jób tehát tisztán látja. s ez vezetett oda. együttérzésnek. mint magának Isten­ nek az önismerete. hogy Isten önmagával ellentmondásban létezik. és fekélyeit vakargatja. s ezért mind intellektuális. nem volt vele semmi terve. Ám Jób szerint nem a Sá­ tán.P o pper P é t e r 13 4 135 AZ EMBER LEGYŐZI AZ ISTENT érünk el azzal. és csak akkor tud működni. aki engedetlenségre csábítja? Különösen elgondolkoztató Isten büntető reagálásának gyorsasága. aki ezért nem isteni személyiség. hiszen Jób már a hamuban hever. hogy az én megváltóm él. Ez a funkciója a kis létszámú zsidóság szünet nélkül áradó ünneplésének. érzékeny és bizalmatlan termé­ szete oda vezette. hogy megpróbáljuk jó Istenre és go­ nosz ördögre hasítani. keletkezésének nem volt mitológiája. és az én tanúim a magasságban. tehát éppen a rávonatkozó dolgokban tisztábban lát? Jahve jelét sem adja semmiféle megbánás­ nak. azért az Istenhez sír fel az én szemem. Mi indokolja továbbra is Isten dühét? Jahvét valami nyilván ingerli Jobban. való dolgát. s ez a tény már önmagában a többi isten fölé emelte. Jób vigasztaló barátainak szerepe elhanyagolható. Csúfolóim a saját barátaim. Jahvénak viszont tervei voltak az ember­ rel. sőt a saját Tízparancsolatából is azonnal megszegett hármat. mintha . Jung összehasonlítja Zeusz és Jahve istenkedését. aki szabadságra teremtette az embert. Mert én tudom. Olcsó frázisokkal hoza­ kodnak elő. Ezt Jób is jól tudja. De Jah v e csak akkor érzi magát létezőnek. Ez Jahve működés-képességének előfeltétele. hanem maga az Isten alázta meg őt. mint az övé. „Még most is ímé az ég­ ben van az én bizonyságom..

ítéleteit és törekvéseit.Jézus története a Jób könyvével kezdődik! . így hát -Jung szerint .a csillagvilágok fölé emelte. minél számosabb egyénből tevődik össze egy tömeg. csábí­ táshoz sem csatlakozik. hogy erkölcsi lemaradását behozhassa. hogy Istennek meg kell testesülnie. hogy akarta volna. Az az egyedüli eset történt meg. hogy egy halandót a saját erkölcsi magatartása . annál in­ kább háttérbe szorulnak az erkölcsi meggondo­ lások.) Minél nagyobb. Felteszi a kérdést. Jegyzet 1Előzetes összefoglalás az önmagukat kímélő. lásd a második világháborút. mint az ember. (Pl. vagy készült volna rá . hogy az Én áldo­ zatául essen bármelyik egyoldalú igazságnak. más nézőpontból kevesebb. mozgalmak valódi tartalmát és célját il­ letően.morálisan Isten fölé kerekedett. miért csak a kritikátlan hódolatot? Miért van szüksége állandó dicsé­ retre? A Mindentudó és Mindenható miért hagyja. de mégis kíváncsiak számára. aki bizonyos nézőpont­ ból több.talán megjelent egy valóban új tény a vi­ lágegyetemben? Megjelent.) A kollektív tudat hatalmassá növekedett ter­ jedelmével szemben az Én egyre inkább elve­ szíti gyakorlati jelentőségét. (Jahvét négy állatfigurával szokták ábrá­ zolni. hogy Isten miért nem viseli el a bírálatot. H u s z o n k e t t e d ik f e je z e t Elveszhet-e a meg sem talált lélek? Minél több kiváló intellektusú és erkölcsű sze­ mélyiségből szerveződik meg egy embercsoport. akár a vallás. Ezért nem szabad. aki mindig valamilyen „izmushoz” tartozik. Ettől az Én csak akkor maradhat független. ami kizá­ rólag az egyénhez és az egyén viselkedési szabadsá­ gához kötött. akár a tudömány. Ennek feltétele a magas szintű ismeret és tudatosság az ellentétes ideo­ lógiák.) Ennek következtében eddig ismeretlen meta­ fizikai botrány közeledik.P o pper P é t e r 136 rivális istenség lenne a nyomorult. Kialakul a tömegember. végül meghal maga az erkölcs. ami a monoteista is­ tenfogalmat a megsemmisülés katasztrófájával fenyegeti. Történt va­ lami . (Le Bon törvénye. hogy a Sátán befolyásolja? Végül arra a következtetésre jut. hogy Isten kívül maradt az emberek számára általa megalkotott erkölcsi világrenden. Vi­ tájukban Jób . mert a kollektív tu­ dat egyre inkább magába olvasztja az egyén vé­ leményeit. ha egyik híváshoz. s teljes látása lett Jahvéról.anélkül. akár a politika szempontjából. s közülük csak egynek van emberarca. annál ostobább és erőszakosabb lesz. be kell lépnie az emberek világába. Kezdjük a végkövetkeztetéssel: Jung azt próbálja bizonyítani.emberi mérték szerint .

vagyis az intellek­ tusra alapoz. hogy a tömeg-ember soha nem észlelt méretekben lelkileg megkemé­ nyedik. Az önmagunkról való tudatlanság belá­ tása perdöntő lehet. a kognitív funkciókra. glo­ bális társadalmak. Jaj! Kívülről nem igen segít senki sem. De önmagá­ ban nincs terápiás hatása.és változtatja őket em­ beri csordává. Ám ezek majdnem mind a „külső objektumra” vonatkoztatott relatív igaz­ ságok. harmóniára vágyakozó lelket ez a tévedés sodor a pszichológia vagy a pszichiátria közelébe. Jobb lesz-e az emésztése? A fizikai folyamatok. Sok rendeződésre. egy önmagáról keveset tudó neu­ rotikus emberből egy önmagáról sokat tudó neurotikus lesz. kiterjedése az Én-funkción túlra feltétele a gyógyulásnak. feloldódik a kollektiven érvénye­ sülő tömeg-pszichében. Az elbutulás azt jelenti. Önmagunk tökéletességé­ . S ezt nem várhatjuk másoktól.felelte a német állami filozófus — mintha valaki nagyszerűen megta­ . A valódi vallásos hit végzetes meggyengülése . mert mind a totális rendszerek.miután a modem ember egyre kevésbé képes a teljes önátadásra — egyre nagyobb helyet ad a tömeg-ember lélektani sajátosságainak kifejlő­ désére. mind pedig az újonnan alakuló ún. tisztulása. Igen ám. logikusabb lesz-e a gondolko­ dása? Körülbelül annyira . az emlékezésre. hogy az önismeret növekedése. Ezért elsősorban egy félreértés a felelős. az erkölcsi ma­ gatartás. A rend lassan káosszá változik. dehumanizálódik. a dikta­ túrák. Sajnos. el­ sősorban nem elhatározás kérdése. az emberekkel való érzelmi kapcsolat alakulása nem a szándékos tanuláson múlik. hogy az önismeret gyógyít. céljaik megvalósítása érdeké­ ben. nevezetesen az a hiedelem. hogy az önmagunkról való tudás szempontjából gyermeki naivitásban élünk to­ vább. magunkon kellene elkezdenünk. hogy pl. nulja az emésztés fiziológiáját. mint amikor Hegeltől megkérdezték. Ilyenkor a megismerés és a tudás helyére a meggyőződés kerül. meg a szerzés és birtoklás ösztöne vezérli . hogy aki sok logikát tanul. Ha egy pszichoterá­ pia hibásan. az önismeretre vonatkoztatott igazságok elmara­ dottsága már-már alig tűrhető. az önis­ meret iránti látszólagos igény divattá vált. de mifélék ezek a meggyőződések? Valószínűleg a „tudományosan megalapozott” nézetek túlértékelései. s ezért könnyen elő­ fordulhat. E folyamat ellen csak az individualitás tudatos erősítése véd. A tömeg-ember magatartását csak a pánik és a mohóság (lásd a második világháború idő­ szakát). annál is inkább. Nem tagadható. a kívülről irányítható tömeg-embert igény­ lik. A helyzet ahhoz lesz hasonló.P o pper P é t e r 138 139 E lv esz h et . amikhez képest a szubjektív lélekre. kudarcba fullad abban az értelem­ ben. vagyis az egyén elbutul. sőt egyesek szerint lélek-nélkülivé sterilizálódik (netán már úgy születik?).e a m e g sem t a l á l t l é l e k ? amely a „bűnbeesés” pillanatában már megál­ lítja a további szellemi fejlődés lehetőségét. A személyiség megszilárdulása csak az emberi kapcsolatok tudatos ápolása révén következhet be. csak az önismeretre. másképpen: a félelem.

akár hűtve.. belebotolhatunk. hogy a keresztény egy­ házak útmutatása szerint ahelyett.. hogy önmagunkba nézhessünk. a szeretet hiánya miatt. miután közel kétszáz oldalon keresztül süppedeztünk a lélek keresé­ sének ingoványában. helyette a hatalom. hogy műanyagból készült. Pszichológiai ösvényünk itt kanyarodik vissza Istenhez. azt senki sem tudja. állandóan a lábunk alá kerülhet. Ezt azonnal cáfolja a harsogó. amit erről mon­ dunk. az elfogadás. becsapva ezzel nem csak önmagukat. Ennek egyik akadálya.azaz önmaga megváltója akar lenni. hogy van nem tudható dolog is. és hisznek.. Jung megfogalmazásában: „odaállunk az ő keresztje a lá ”. a terror érvényesül. De hogy O milyen. minden saj­ nálat nélkül eldobható. hogy Isten titok. de a felnövekvő nemzedékeket is. hogy legyen valamilyen titkunk. és lassan elborítja a termé­ szet és a társadalom természetes mezőit. Kell az embernek éreznie. A társadalom tagjainak összetartozása és egymás iránti tole­ ranciájának forrása egyedül a szeretet lehet. legrosszabb esetben saját megnyugtatásukra folyton a szeretetre hivat­ koznak. Ha már feleslegessé vált. krisztustalan . és sejtsük. A mű­ anyag hit és meggyőződés könnyen és olcsón beszerezhető. Ugyanis ha igaz tudást szerzünk ön­ magunkról. hogy ma­ gunk viselnénk el magunkat. még a nya­ kunkat is törhetjük miatta. az erő­ szak. ” Mindennek tudatában. Csak éppen. emberek mondanak. hogy lelki szemünkről. vagy ennek okaként el­ lenfeleiket ostorozzák.. az a papok szerint eretnek . A jogbizonytalanság. ” „Mindig tudatában kell lennünk annak a tény­ nek. Ha ez megsemmisül. lévén. mint üres és értelmetlenné vált tartály. közöttük leginkább azt. Most azonban elkerülhetetlen Jung két gon­ dolatának szó szerinti idézése. és a hatalom részéről fenyegető terror következtében az emberek egyre magányo­ sabbá. eljött az óra. amelyikben megeshetnek és megtapasztalhatok soha meg nem magyarázható dolgok is. bizalmatlanság és gyanakvás rongálja meg sze­ mélyes kapcsolatainkat. amikor helyére kell tennünk ma­ gunkban közös vonzódásunkat és érdeklődé­ sünket az ezotéria és a pszichológia iránt. akár langyosan fo­ gyasztható. a besúgás. különben maga is Isten lenne..e a m e g s em t a lá lt l é l e k ? nek illúziója feleslegessé tesz minden feed backet. ha el­ éri. hogy egy bizonyos tekintetben ti­ tokzatos világban él. vagy csá­ bítóbb kínálat jelent meg a piacon. Aki ilyet tenne. s mindent. belső látásunkról hajlandók vagyunk letépni a fekete kendőt. Tehát végül mégis csak néven kell nevezni a pszicho­ lógia érdemeit is. „Fontos. s időnként sikertelenül megpróbáltunk Isten köpenyébe kapaszkodni. amely imponálóan ellenáll minden tu­ dományos és történelmi cáfolatnak. Krisztust terheljük megoldatlan konfliktusaink­ kal. Egyre han­ gosabban vonyítanak a megértés. érzelmileg sivárabbá lesznek.. akkor már megérintjük az Istenről és az emberi viszonyokról való tudás alapjait is. sőt. azaz keresztünket. agitatív vallá­ sosság. de sohasem a magunké alá.P o pper P ét e r 140 141 E l v esz h et .

Ez az állapot erősen hasonlít arra amit Lenin „forradalmi helyzetnek” nevez. H u s z o n h a r m a d ik f e j e z e t Brahm a elalszik. Ebből a szempontból nem véletlen. mind a közéletben. Isten szövetségét a zsidósággal (ó-szövetség). Ebben az értelemben transzcendens hittel azok az emberek rendelkeznek. ha­ nem a közösség mélyrétegeiből törnek fel: a tár­ sadalmi bomlás. akiknek tönkre­ ment az eredeti vallásossága. mind a magánéletben. hogy sokan a mélylélektant zsidó ere­ detű tudománynak tartják. sőt szünetelésének megnyilvánulá­ sai. A valóságban Krisz­ tus maga vitte a saját keresztjét. s ezáltal kereszténység formájában képessé tette az egyistenhit elterjesztésére. Éppen tárgyának (a léleknek) anyagtalan felfogása egyaránt avat­ hatja Isten ellenségévé . vagy a rendőrségről. és az egyház is ellen­ szenvvel figyeli működését. Ez­ zel lehetővé tette. legyen szó a liberá­ lis polgárságról. amikor a tömeg nem hajlandó követni semmiféle irá­ nyító kisebbséget.P o pper P ét e r 14 2 pszichoanalitikus. Szokásos elnevezése az „er­ kölcsi válság”. a megvesztegethetőség minden terüle­ ten. hogy ennek felismerésekor jelentkezett a pszi­ chológia.) minden rendteremtéssel pró­ bálkozó csoport elutasítása. és társadalmi zűrzavar kelet­ kezik. a pártokba szerveződött dikta­ tórikus törekvésekről.. de éppen annyira egy transzcendenciában való hit lehetőségét is. amely magában hordozza az istenta­ gadást. . az igazságtalan bírói eljárások és ítéletek. A politika csak a tünetképződések színtere.vagy szövetségesévé. vagy soha nem is fejlődött ki bennük. Ennek lényege (ti. Az objektivitásra törekvés jogosan azt állítja. Krisztus is kívül élt kora hagyományos vallásosságán. Azaz a pártok nem képesek a régi módon kormányozni. a „történelmi gerinctelenedésé” . majd felébred Ortega y Gasset „történelmi gerinctelenedésnek” nevezi azt a társadalmi folyamatot. hogy az üdvösség helyett sza­ bad akaratából a kárhozatot választhassa. s nem kért se­ gítséget azoktól. Isten és az emberi­ ség szövetségévé (új-szövetség) változtatta. kibontotta merev vallási rendszeréből.a szerk. és az emberek nem hajlandók a hagyományos módon élni. akik a saját keresztjüket sem bírják elhordozni. Mindezt a legtöbben politikai be­ tegségnek tekintik. a társadalomalakító tevékenység válságának. Mindezek a bajok nem politikai eredetűek. megújította a zsi­ dóságot. és a széles körben elterjedt lopás és csalás..

. Egyetemista koromban az általam a legma­ gasabb piedesztálra emelt filozófiatanáromtól. Mit jelent ez? Mindez a szellemi és érzelmi igénytelenséget je­ lenti.Akkor. kérem. hogy a társa­ dalmi létezés visszatérő válságai. „nagy be­ szélgetésekben”. ki légyen az? Azt felelte: . amíg Brahma felébred és újrateremti a világot: új kitra-kor keletkezik. hogy közben belehalunk az életünkbe. és 4. kiről van szó. Síva (vagy Síva képében Visnú) szétrombolja a létező formákat. hagyja el a szemináriumomat. Ám néha. Az istenek nélküli világban a kasztrendszer elfajul. az istenek alkonya. aludni? . Vajon mi tűnik fel Brahmának.Mert én már a múlt héten is említettem ezt a nevet.állandóan izzik. S ezért minden korszak minden társadalombölcselete kidolgozta a maga elméletét — esetünkben a kitra és a káli perió­ dusok váltakozását . nem kell aggódni miattuk. s csak halványan dereng alá a szellemi fény. undorodom a szellemileg lusta emberek­ től. századból származó társada­ lombölcseleti puránákban kitra-júgának és kálijúgának neveznek két korszakot. 5. el kell ismernem. Vannak-e sorsfordító mondatok? Általában nem hiszek sem bennük. m ajd f e l é b r e d Az i. a rosszul megírt és még roszszabbul szerkesztett újságokat és folyóiratokat. a vitatkozás elmaradását az egyetemi tantermekben. . sem az ún. A káli-júga a sötétség kora. megkérdeztem egy előadásában említett nevet. e. „A beszélj. én. akár a fejlődés. egyáltalán: viszolygás üti fel a fejét a kasztoktól. konfliktus megoldásában.P o pper P é t e r 144 14 5 B rah m a e l a l s z ik . Ilyenkor egy-egy fontos mondat beleég az emberbe. elsivárosodása.Miért dob ki? . amikor feléb­ red és körülnéz a megváltozott világban? Talán az általunk eddig meg nem talált. fér még a zsebembe” attitűdöt. Ezt a szimbólumot M ax Weber is elfogadja. A filléres okkultizmus nagyszájúságát. jellemzik az emberiség egész történetét. És ön nyugodtan aludt. mert ilyen név alatt szociológiának anyakönyvezhető. ami mai kultúránk legaggasztóbb jelensége. akár a romlás útján jár a nagyérdemű emberiség. a politikusok harsány semmitmondását. mert Brahma mély álomba merül. s a lelkében . amikor a szudrák (a csőcselék) kerülnek uralomra.a meghökkentő és elborzasztó jelenségek magyarázatára.Éjfél felé. ami törvényszerűen bekövetkezik. sem amiatt. de Brahma által jól ismert lélek lepusztulása. sőt a közvéle­ mény megnyugtatására: csak átmeneti jelensé­ gekről van szó. .feleltem meglepetten.. így kezdett izzani bennem is a tudós szellemi lusta­ ság iránti nem titkolt megvetése. ahelyett. Nálunk manapság mindezt „társadalmi válságnak” nevezik. Az ember nem enynyire tudatos lény..ami­ ről nem tudjuk micsoda . hogy utánanézett volna. az üres . ha el­ vágják transzcendens gyökereit. mint bármilyen probléma. amelyek állan­ dóan váltogatják egymást. Én is nehezen viselem el a szellemi igényte­ lenséget. a sors kivételt tesz. holott nem tudta.Hánykor szokott ön lefeküdni. Tulajdonképpen megnyugtató. A kérdések. Tudja. A válság elkerülhe­ tetlen.

Végső soron a szellemi élet felületessé válásá­ ról van szó. amit manapság kommuni­ kációnak neveznek. . (Már alig tapasztalható az a kamaszko­ runkra jellemző befejezhetetlen beszélgetés az élet nagy kérdéseiről.Szinte mániás program-éhség.) .” Kétségeim vannak abban a tekintetben. vagy a nyelvtanulási sikere­ ket.) .S nem csak az ifjúságra. A társalgás pletykál­ kodásra.Tudományban és karrierben a türelmes ki­ várás elutasítása-. sem a buddhizmust nem vallom saját világszemléle­ temnek . új Noé. vagy ezeknek megfelelő katasztófákba . s egy to­ tális összeomlásba torkollik. Mózes. s a bahaimozgalom szimbóluma igencsak kifejező ebben a tekintetben: a szőlőfürt. (Lásd a Rubik-kocka könynyed megoldását. a külső irányítottságra.A lelki megváltás keresése. Buddha vagy . a po­ litikai programként eladott kívánságlistákat.A művészethez való viszony informáltsággá válik . a nyelvtani szerkezet megértését .élmény helyett. ami jó­ részt ellentétes Brahma spirituális elvárásával. a hetenként változó pillesúlyú szerelmeket.P o pper P é t e r 14 6 147 B rah m a e l a l s z ik . Brahma fölébred és elkomorul. mit hoz a jövő? A spirituális zűrza­ var teljessé és elviselhetetlenné válhat.. csak egy-egy részlet-momentum megragadása. színda­ rabok esetében). . hogy kiemelkedik a káoszból egy teremtő erő. vízözönbe. hanem szinte az egész társadalomra jellemzővé válik a rosszul fi­ gyelés.magolás helyett. türelmetlenség. Egyre gyakrabban tapasztalható a közlé­ sek félreértése. Cselekmény. s még inkább a beavatásra elsősorban az „egyhegyűségre” való képesség kialakulásának a függvénye. ami ma már a közéleti kommuni­ kációban néha jelentős zavarokat okoz. próféta. .annál kevésbé. de saját magam számára mégis meg­ fogalmaztam néhány érzelmi és intellektuális változást a fiataloknál és gyerekeknél. Jézus. Hajlamosság az időleges szektaéletre. a „pillanat bulistáivá” válás. mert sem a hinduizmust.A beszélgetés elhalása. Individuális szemek vagyunk egy közös fürtön. . program-megbeszélésekre korlátozó­ dik. .egyszóval a káoszba.Bámulatos képesség kifejlődése a belső struktúrák látására. amikor fél éjszaka kísér­ tük egymást.és akcióéh­ ség a lélekábrázolás rovására (a filmek. majd f e l é b r e d Egók határainak kritikátlan kiterjesztését. tűzözönbe. . egyik kaputól a másikig és vissza. hogy vajon társadalomlélektani kitéréseknek valóban helye van-e ebben a lélek-keresésben? De hát csak közösségben tudunk létezni. Az ember érettsége a tanítás befogadására. Nincs jogom Brahma nevében nyilatkozni . amit az évtizedek folyamán megfigyeltem.Törekvés a tinédzser-életforma és attitűdök meghosszabbítására. és a háttérzaj nélküli csendtől. Nem kizárható az sem. vagyis arról a folyamatról. s a közhelyek áradatát. Irtózat az egyedül maradástól. Minden es­ tére kell valami társasági történés. Ki tudja. és a szekta-közösségek váltogatására.

Van kalandor nyelvész. . beszél­ getni lehet. mint a Tóra. Kárpótlásul felajánlom egy nyitott kérdés vizsgálatát. de azért meglepődtem. mint szellemi résztvevőket. vagy úgy.eltávozik vele egy idegen koz­ moszba. fel kellett támasztani őket. így. vagyis az Istenhez tartozik. A pszichológiát elismer­ hetjük létkönnyítő átmenetként. Ehhez nincs szükség külön isteni kijelentésre. főpapi holttesteket kihozták a törzsi tanácsba és beül­ tették őket. Ám ennek megsejtése sokkal régebbi. De mert nem tudtak ülni. sőt a lélekvándorlás esz­ méje hogyan került be . Ebben nyilván kifejeződik az ember elborzadása a megsemmisüléstől. miközben megérin­ tette a keresztény és muzulmán vallásbölcselő­ ket is. amikor azt olvastam. Csak a test halandó. Kérem az olvasó bocsánatát a várakozás hiá­ bavaló felkeltéséért.az egyéni üdvözülés lehetőségé­ nek hiányában . aki innét származtatja a „halottak feltámasztásának” fogalmát. segít­ hetnek. hogy a halottakkal álmodni. Ám.P o pper P é t e r 148 Mohamed. A lélek továbbélését bizonyítja. Elkövetkez­ het a Kísértő végleges győzelme. ami Isten leheletéből szár­ mazik. és a világ újjászületik. hogy az inkák a bebalzsamozott főnöki. de be kell látnunk lélekkereső kalandunk kudarcát. de végső meg­ oldást nem várhatunk tőle. Nevezetesen azt.8 Nem akarok olcsó szójátékokba bonyolódni. hogy a lélek. ha a lélek része az örökkévalóságnak. hogy a lélek-probléma. hol tartózkodik a test pusztulása után? Tehát a kép­ zeletnek el kell jutnia a túlvilág feltételezéséhez. H u s z o n n e g y e d ik f e j e z e t A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete A zsidó Szentírásban magától értetődő az a fel­ fogás. tanácsot adhatnak. halhatatlan.elsősorban a zsidóság közvetítésével -a távoli kelet vallásbölcseletéből az európai gondolkodásba. és a kreatúrák egész tömege . óvhatnak. A lélek részé az örökkévalóságnak.

határozottan képviselve a lélekvándorlás tanítását. Vergilius. Az indiai böl­ cselet nagy része átszivárgóit a görög filozó­ fiába. a jógának és más bölcseleti iskoláknak. Másik szempont. század) már éles viták folytak körülötte. amely a szofisztikus filozófia és a jóga egyesítéséből keletkezett. szellemlátók. még ha nem is vált a tételes vallás integráns részévé. de általában negatív tartalommal. A zsoltárok. Platón. A Talmud keletkezésének idején szórványo­ san feltűnik a lélekvándorlás gondolata a zsidó­ ságban. hogy más csatornákon keresztül a zsidóságot is megérin­ tette a lélekvándorlás tana.9 A Tóra hallgatása nem zárja ki. de egyik indokolás sem meggyőző. általában tá­ madták. vagy fejletlenségtől függően az ál­ lati testben való megjelenést is. A római irodalom (Ovidius. hogy az indiaiak vallási rendszerei. mielőtt eljönne az Úr nagy és félel­ metes napja. hogy hátha emberi lélek lakik a megevett állatban. Püthagorasz.) Sőt. és 8. Hérodotosz. Or­ pheusz. Ez a magyarázata Tyanai Apollóniusz hirtelen és rö­ vid időre elterjedt gimnaszofisztikának nevezett tanításának. Némely cso­ portnak külön zsinagógája volt. Tibullus) is megőrizte ezt a hagyományt. po­ gány gondolatoktól fertőzötten. az árnyak birodalma. A gaonok idején (7. Püthagorasz pél­ dául azzal indokolta vegetarianizmusát. a prófétát.: íme. Ezt sokan sokféleképpen magyarázzák.P o pper P ét er 150 151 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS A zsidó vallás alapkönyve. már a meg­ jelenésük időpontjában vallották a lélekvándor­ lást. hogy a halottak lelkei nem élnek valahol. ámbár az Úr az élők és nem a halottak istene. A közvetítő . S nem szabad megfeledkeznünk arról sem. s visszaözönölve sok elemét hozták magukkal pl. Történelmileg az bizonyítható. például a kyréneieknek. amely igen hasonlít a gö­ rögök alvilágához. A ké­ sőbb keletkezett Dániel könyve és & Prédikátor könyve határozottan utalnak a lélek halhatatlan­ ságára. az alvilágnak neve is van: Seol. Ám egyiptomi képzésben részesült számos gö­ rög filozófus és történész. nem megidézhetők. aki az endorfi boszorkánnyal megidéztette Sámuel szellemét. hogy Mózes sehol nem ál­ lítja.részben . Mindenesetre Jézus idején már kitűnik a lé­ lekvándorlás gondolatának jelenléte a zsidó közgondolkozásban. hogy Nagy Sándor hadai eljutottak Indiába. és rombolónak tartották. Csak éppen tiltja a ha­ lottidézők.Egyiptom volt. hogy vajon Illés vagy-e te? Vagyis hittek az újratestesülés lehetőségében. jósok szolgálatának igénybe vételét. sem a túlvilág létezését. talán Malachiás próféta jö­ vendölése alapján. különösen a farizeusok között. (Gondoljunk Saul királyra. A babi­ loni fogság idején kezd terjedni a gnoszticizmus. mind az egy- . Sok pogány földön élő zsidó visszatért az ünnepekre Jeruzsálembe. pl. az evangéliumokból is ismert Nikodémusz farizeus rabbi vezetése alatt. a Tóra nem említi sem a lélek. aztán Ezekiel és Jesája (Ézsaiás) is sok helyen foglalkoznak a té­ mával. én elküldöm hozzátok Illést. lehetségesnek tartva a morális és szellemi fejlettségtől. Ezért kérdezik folyton Keresztelő Jánostól.

hogy ez az eszme nagyon is markánsan jelen volt a zsidó vallásos népi gon­ dolkozásban. A Kabbala szerint a lélekvándorlásnak . vagy a lelki össze­ omlástól.Mások segítése a bűnöktől való megtisztu­ lásra és a helyes életútra terelése. században. Mindezek azonban kétségbe vonható. .P o pper P é t e r 152 153 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS . az arany vége az Istenre mutatott és val­ lásnak neveztetett. Az egyik. . egy Kirkiszáni nevű karaita tollából. A K abbala szerint a lélekvándorlás célja a kü­ lönböző életek során elért tökéletesedés az Is­ tenhez visszavezető úton. Az első határozott állásfoglalás a karaitoknál fogalmazódott meg. mert a karaiták csak a Tórát fogadták el kinyi­ latkoztatott szövegnek és a zsidó vallás alapjá­ nak.Az elkövetett bűnök jóvátétele. a megtébolyodástól. A karaiták mozgalmának Anan ben Dávid volt a megalapítója.négy célja van: .kizárólag emberből em­ berbe . A másik. a muzulmán vallásban pedig a Szúfi misztikája tölti be azt a szerepet. ha a Kabbalát. a 8. hanem kvázi útitársként kezelte. amit a zsidók­ nál a Kabbala. vagyis a zsidó ezotériát a konzervatív vallás nem olvasztotta magába. Indokolásul csak egyet mondhatok: a legenda szerint Mózes Istentől kapott szent bot­ jának is. mint minden botnak. A gáoni korban a Szaádja nevű hí­ res bölcsész támadja a legélesebben a lélekván­ dorlás eszméjét. .A megszegett isteni parancsok teljesítése. Száz évvel később a karaita filozófusok inkább csak a lélek állatokba vándorlásának lehetősé­ gét tagadják. két vége volt. istenhitre. Annié Besant. és mindig visszatérek az ugyancsak rejtelmes val­ láshoz. A kialakuló kereszténység idejéből említettük a Keresztelő Jánosnak feltett „ki voltál azelőtt?” kérdéseket. hogy a lélek nem tud önállóan eltávozni a testből. Jegyzet 8Talán a legősibb hit és tapasztalás. amelyik cáfolni igyekszik a lélekvándorlás hitét. vitatható emlék­ nyomok.A házastárs téves megválasztásának a kor­ rekciója. századból szár­ mazik. hogy negyven éves kor alatt ne foglal­ kozzanak vele. féltve a fiatalokat a félreértelme­ zésektől. Ez akkor is nagy jelentőségű. A róluk szóló első komoly híradás a 10. ha a test elengedi a lelket. Az öngyilkosság egyetlen lehetősége a test tönkretétele valamilyen módon. az ezüst vége az em­ berre mutatott és tudománynak neveztetett. a Szentírás többi részét elvetették. sikertelenül. a teozófusok egy­ kori vezetője megpróbálkozott lelki és szellemi erők segítségével eltávozni a testéből. A zsidó eszmevilágban a lélekvándorlás leg­ határozottabb szószólója a Kabbala. s azt ajánlotta. . Ez azért különös tény. mind az erkölcsre nézve. Újra visszatérek a régi és már sokszor emlí­ tett problémára: a rejtőző lelket keresem. Ma ezt már annak a bizonyít tékának látjuk. A meghalás csak akkor lehetséges.

ma már általában 400 évenként reinkarnálódik az ember. Reggel eloltom. Ez Buddha tanítása . a lélek is kötve marad a testhez. Nekik már nem kellene megszü­ letniük. a félistenek birodalmába. akkor ugyanaz az individualitás jelenik-e meg a Földön. Ha megakadályozzák a testi forma felbomlását. Azóta ez az időszak folya­ matosan gyorsul. minden lélek a Földre inkamálódik! H u s z o n ö t ö d ik f e j e z e t A sejtések világa Mi marad meg egy emberből? Minden. O. A nagy kérdés: ha egy egykori ember gondo­ lati. hogy részben ugyanaz. annál rövidebb a köztes létben való tartózkodás. boldog mate­ . 9Szerintük az ősi időkben a megszületések közötti (a Bar Dóban. ami újra fellobban az éjszakában? Van-e erre válasz. Egész éjjel dolgoztam a fényénél. s erőivel segítheti Egyip­ tomot. az olaj ugyanaz. az éhség-szörnyek (préták) közé. a nevetése. ami energia: a gondolatai. Másrészt eredeti­ leg hat loka volt. és adott esetben új lénnyé szerveződ­ nek.P o pper P é t e r 154 Innét ered az ó-egyiptomi balzsamozás is. A következő este újra meggyújtom. ahová inkamálódni lehetett: a pa­ radicsomba. az ifjú. de ugyanaz-e a láng. a Köztes Létben eltöltött) idő tízezer évekre is kiterjedhetett. vagy egy másik ember? A tanítványok nyaggatására Buddha vissza­ kérdez: Itt van ez a mécses. De intellek­ tuális. a mozdula­ tainak szögletessége vagy szépsége. Ma már öt loka megszűnt. Tehát arra a kérdésre.mintha tisztában lett volna az energia megmaradásának elvével. a hangja. segíteni jönnek a többieket. a pokolba. a kisgyerek. a kanóc ugyanaz. Eltűnik a szeme villanása. hogy miért növekszik ha­ talmas mértékben a Földön az emberek száma. az indiai misztikusok egyrészt azt felelik. A z edény ugyanaz. a felnőtt és a vénember teste eltűnik az időben. az állatvilágba és az emberek társadalmába. emocionális. és cselekvő energiái megma­ radnak. a legfejlettebbek (Budd­ hák és Bódhiszattvák) a haláluk utáni pillanatban is­ mét testet öltenek. hogy minél magasabb szellemi fejlődésre jutnak. az érzései és a tettei. érzelmi és cselekvő energiái újra egyesül­ nek egy megszülető emberben. részben más. vagy csak az a sejtés. ami anyagi forma: a csecsemő. Mi vész el egy emberből? Minden.

mi vált ki dühöt belőle. ame­ lyet a világnak soha meg nem mutatunk. az kiteszi magát annak. mind mások számára. és érezzük. ” Ezen túl a nagy kérdés az. A ki elmegy saját magához. mintha csak a központi idegrend­ szer működési terméke lenne. de kevesebb. . A tü­ kör nem hízeleg. hogy „lélek nélküli pszichológiát” hozzon létre. hogy sorsunk meny­ nyire egyéni. amit igaznak gondolok és érzek. A Persona hamisít. pl. hogy valakiből morálfilozófus vagy diktátor.vezeti le a szentséget és a kriminalitást. Ennek megfelelően az emberi pszichikum több személyiség lehetőség-csiráit hordozza magában. Több. vagyis sejtjük. Ezért nem lehet a pszichés (tudati) tartalmakat csak a neuroló­ giai folyamatokból levezetni. a reneszánsz és a mai embernél. A nagy különbség a Távol-Kelet és a Nyugat személyiség-felfogása között. híven mutatja azt az arcot. az esztétikai és morális értékrend) terméke. Lé­ tezőnek tartjuk. az ókori. vagy beszélhetünk-e családi sorsról is? Hat-e az egyénre az ősök sorsa? Van-e szinte személytelen családi karma. de válasz nélkül maradtak. amin keresztül szólhat a világ hozzám. ad­ dig Keleten a pszichikumot halmazainak vélik. hogy van. a düh.” A valóságban: „A rej­ tőzködő önmagam keresése. Valahogy így vagyunk a lélek dolgaival is. a félelem. de mégsem tudjuk a valóságos létét bizo­ nyítani. ugyanígy megvan a lehetősége.hogy mitől undorodik. Ezért minden próbálkozás ellenére mindig kudarcba fullad a kísérleti lélektannak az a törekvése. az adott kultúra (a hagyományok. amely választ köve­ tel olyan kérdésekre. fanatikus hívő vagy szkeptikus racionalista legyen. Am a tükör a maszk mö­ götti valódi arcot mutatja. De a tartalmuk . vagyis egy em­ bert egyetlen kialakult személyiség jellemez.a nárcisztikus illúzió megmaradásá­ ból . amely tudományos kategóriaként fo­ gadta el a sejtés fogalmát! Sejtés az. mint előző életek esszenciális marad­ ványai. . és én szólha­ tok a világhoz. A Persona a szűrő. Mint ahogy a nárcizmus modem felfogása azonos gyökérből . de még nem tudom bizonyí­ tani. de véd is. hogy találkozik önmagával. amelyet az élet már az elő­ döknek feltett. mondjuk. Ezek a személyiség-lehetőségek rejlenek az ún. Éppen ezért e könyv alcíme csalóka. amelyik környezeti provokációt kap. hogy ugyanilyen sejtésszinten va­ gyunk az újratestesüléssel. aurában. Talán elfo­ gadható az is. mit tart szépnek. mitől fél stb. az undor neurológiailag és biokémiailag azonosak. Maguk a folyama­ tok. s az manifesztálódik közülük személyi­ séggé. hanem elrejtjük a Persona mögé. először a saját képmá­ sát látja.P opper P éter 156 157 A s e jté s e k v i l á g a matika." Legbelső lényegem (Selbst) csak a felvett és rámégett szerepeken (Persona) keresztül sejthető mind a magam.különböző. mint a tudat és emlékezés együtt. Mitől véd? Jung ezt így fogalmazza meg: „Aki a víz tükrébe pillant. hogy míg Nyuga­ ton a pszichikumot a strukturális szemléletnek megfelelően szerkezetnek tartják. „A rej­ tőzködő lélek keresése.

vigyen a kapcsolataiba. Erre inkább csak idősebb korban van hiteles felelet. aki nem tud leválni az ősökről. hanem valóban a fel­ menők . amilyen. . s azt. mert a világűrben nagyon hideg van. hogy elfogadja. Mert alig lehetséges. az ősök sorsáról sem. Pszichológiailag gyerek az. A megelégedettség azt jelenti. s egy kis me­ legséget. nem képes a saját életét megteremteni. az ő konfliktusaikat ismétli. végérvényes ítélete­ ket alkosson. hogy elhagyja. néha. az abszolút fagypont örökké jelenvalónak látszik. hogy érzése szerint eleget kapott-e az élettől.elsősorban a szülők . mert a sorsa ilyenné formálta.aki igazán felnőtt.ennyi a bizo­ nyosság. Néha úgy érzi. és egyre kevesebbet tud önmagáról. hogy az ember mennyire van megelégedve élete alaku­ lásával. hogy egyre kevésbé érti sa­ ját dolgainak miértjét és mikéntjét.akármilyen picit is . Ez a kozmikus hideg.életének folyta­ tója. lelkének. hogy épp azért lett olyan. Létének alapjait nem ismeri. egyre rit­ kábban ismer magára.P opper P éter 15 8 159 A SEJTÉSEK v i l á g a Talán itt válik el egymástól lelki értelemben a gyerek és a felnőtt. A felnőttséget elsősorban az mutatja. míg a kigyúló naptüzek időlegesek. hogy az ember összegezni tudja önmagát. az öregedve úgy vá­ lik egyre bölcsebbé. fényt . hogy valamilyen erő hordozza. hanem szinte az ő személyiségüket éli to­ vább. él­ ményekben eléggé gazdag volt-e? El tudja-e fo­ gadni az élet dolgainak előre nem látható alaku­ lását. A felnőttség kritériuma. hogy némi fényt gyújt­ son a létezés sötétségében. s ez­ által sorsának teljes függetlenségét a család múltjától. Életének valószínűleg csak annyi az értelme és feladata. hogy . sőt megteremti saját önállóságát. Meglepő-e.a közhiedelemmel ellen­ tétben . Az ember megszületik és él . vagy valamiben is egészen biztos legyen.

a másik vége Istenre és a val­ lásra mutathat. hogy Mózes említett botját a közepénél markoltuk meg. Mao elnök­ nek feltűnt. hogy étkezés előtt a láma mindig kimarkol a tálból egy kis rizst és az ég felé szórja. s ilyenkor mindig együtt ebédeltek.M i ez a szertartás? . akkor az emberre és a tudományra mutat. De ha a ke­ zünk a közepén tartja. amit ők adnak nekem. s ettől kezdve ő is vett egy kis rizst és a föld felé szórta. megmaradt a sejtés szintjén. A X IV dalai láma és M ao Ce-tung kínai elnök rokonszenveztek egymással.H u s z o n h a t o d ik f e j e z e t Lélek és erő A lélek létezése tehát minden erőfeszítésünk ellenére. . .kérdezte egyszer. akkor egyszerre mutat mind a két végső irányba: az Ég felé és a Föld felé. Két vi­ lágszemlélet találkozott. hogy tár­ gyaljon vele Tibet sorsáról.D e én materialista vagyok —mondta Mao. Ám ez a rítus megtetszett neki. s mind a kettő áldó- . vagy vacsoráztak.Áldozat az isteneknek. Ennek szimbolikusan az az oka. Ha csak a másikat. Ha csak az egyik végét fogjuk. . A láma többször meglátogatta a kommunista vezért. A lelki erőért.

Van egy szép indiai legenda.mondta a démon . Egyrészt gyakran csak az erőt látjuk bennük.mondta a Visnú-Párváti . Felebarátom.szerelemben vagy politikában . ezt jól jegyezzük meg! Gondol­ junk vissza. a testi erővel egyaránt lehet házat épí­ teni és gyilkolni is. Párvátiként jelent meg a démon előtt. A démon a közeli nász reményében egyre lel­ kesültebben táncolta Síva táncát.Miért kergeted? . Mellesleg jegyzem meg.Megtanítlak. A nagy kérdés az. M i legyen az? ..J ó . Síva megrémült és menekülni kezdett. ami etikailag semleges. hogy a tánc befejezésekor a saját fejét is meg kell érintenie. Pl.mert szeretném. a közben elfe­ lejtette. Akkor Visnú újra felöltötte eredeti alakját. Visnú elhatározta. és szemrehányóan mondta a rémülten leselkedő Sívának: .De hiszen olyan gyönyörű és vonzó vagy . legyen a kívánságod szerint. vagy bánatot okoztál? Gyógyítottál. az il­ lető azonnal égjen hamuvá. Kö­ szönetét mondtak az erőért.. csak az irányuk volt kü­ lönböző.A kkor először a te fejedet érintem meg . . . Csak Erő van. vagy gonosz? Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butasá­ gokra a kapott erődet. S Párváti előtt csak egy maréknyi hamu ma­ radt. . Ez talán minden bajunk forrása. vagy megbetegítettél? Ezt jelenti a „számadás a talentumról..H át hogy szabad erőt adni a démonoknak? Látod. . .” És ezt jelenti az ember lelki sza­ badsága: egyedül tőled függ.H a valakinek a fejére teszem a kezem. . hogy enyém lehessen Párváti. hogy ..Várj még.. vagy értékes dolgokra fordítottad? Romboltál vele. hogy miközben ma­ gáról a lélekről még mindig csak sejtésünk van. hogy mire használod az erődet? Vagyis jó ember vagy-e. hogy megmenti Sívát. hogy enyém legyen a gyönyörű feleséged. ehhez képest a lélek tulajdonságairól meglehe­ tősen sokat és egzakt módon tudunk. .Egy kívánságodat teljesítem. Síva. hogy mennyi bajunk származott ab­ ból.ha­ talmat adtunk magunk felett rosszindulatú erőknek. a másik a Földnek. . Párváti.El akarom pusztítani. és ez imponál nekünk.. majdnem tragédia lett belőle. De vannak jó és gonosz em­ berek.De én nem tudok táncolni. mindig eltáncolta nekem csodálatos táncát. szerelmeskedés előtt. vagy építettél? Vi­ gasztaltál. A démon máris közeledett felé. Biz­ . A rosszindulatú hatásokat ugyanis nem könnyű felismerni. amely mind a ket­ tejükben azonos volt.P o pper P é t e r 16 2 163 L é l e k és er ő zott: az egyik az Égnek. . tiéd leszek Síva el­ pusztítása nélkül is. A démon utána. Egyszer Síva meg akart jutalmazni egy dé­ mont szigorú aszkétikus életéért. Mert erről van szó! A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. hogy mire használod az erődet.

akik sokszor csőbe húznak minket.) sorozata következtében hatalmas. Az ember szuggesztibilis lény. A racionalis­ ták saját butaságunkat vádolják. Mindezért fe­ lelősséggel tartozunk önmagunknak. Az indiaiak mindezt a gonosz Maja játékának tartják. indulatkitöré­ sek és apatikus reagálások váltakozása.indukálják. ha hozzájuk tartozunk. tömegpánikot is kirobbanthat. a hangulatot jól érzékelő.és indulatvezérelt lesz. Ennek következtében a tömeg kritikátlanul elkövet . szinte kozmikus mé­ retű lelki és testi fáradtság léphet fel. Általában csak ilyenkor ismerjük fel szövetségeseink és partnereink méltatlanságát. szorongáscsökkentő gyógyszerekkel próbálják ideig-óráig orvosolni. Ez az egyén szempontjából szorongást idéz­ het elő. hogy a tömeg sok1 ember strukturálatlan együtt0 létét' jelenti. hogy okossággá változtas­ suk. addig viszont használjuk őket. aluszékónyság. Mindezt még a szakemberek is könynyen diagnosztizálják depressziónak. várakozásaiban csalódott tömeg könnyen bűnbakot kereső dü­ höngő csordává heccelhető egy. amelyet készen kapunk.P o pper P ét e r 16 4 165 L é l e k és erő tonságot is adhatnak. az agresszorral való identifikációt. ezért a tömeg egyre inkább érzelem. majd időben faképnél hagyjuk. és hangu­ latjavító. Az érzelmek és indulatok . vagy ellenkezőleg: az alvást gátló fe­ szültség. annyit el kell mondanom. Kevesen gondolnak arra. dekoncentráltság és kellemetlen vege­ tatív tünetek. és még nincs módszer arra. A frusztrált.lásd. Másrészt önteltségünk. valódi arcukat. A viselkedés szabályozásában háttérbe szorul az intellektuális kontroll. vagy a tömegkommunikáció hatására. A rossz­ kedven és érdektelenségen kívül ezt a kimerült­ séget gyakran kíséri ingerültség. S ezzel a jövőbe tolják kikerülhetetlen és mély csaló­ dásunk bekövetkezését. főleg az emésztés és az anyagcsere területén. aki ugyanilyen feltételek jelenvalósága esetén. különösen tö­ megben. és nem ellenfeleikhez . szuggesztív egyén által.hiszteroid mecha­ nizmussal . hogy a negatív él­ mények (kudarcok. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a kisebbrendűségi érzéstől szenvedő emberek. az európaiak a Sátán ravaszságának. betegségek stb. Gyakran ezek a tulajdonsá­ gaink megzavarhatják tisztánlátásunkat. S különösen induktív (kölcsönös fokozás. Vagyis regresszív állapotba kerül. Anélkül. A felizgatott tömeg a legősibb szélsőséges reakciókat produkálja: a félelmet és az agresszi­ vitást. hiúságunk és főként sikerre-orientáltságunk az­ zal biztat. vagyis gerjesztik egy­ mást. akikben spontánul nagyra fejlődik a hatalomvágy. áttevődés egyik emberről a másikra) a harag és a fé­ lelem eseteiben. Ilyenkor rájuk haragszunk és nem saját hamis fantáziánkra. és ezzel együtt a félelem a hatalom elvesztésétől. hogy bár látjuk negatív voltukat. el­ nyomhatják ösztönös ellenszenvünket. kivéve az ostobaságot. valamilyen ve­ szély lehetőségét képzeletében óriásira duz­ zasztva. amivel pozitív képet vetítettünk rájuk. hogy belebonyolódnék a tömeglé­ lektan kérdéseibe.

.) Min­ dig strukturált. az egyén után a következő szociális alakulatok léteznek: .1 1 A lepel maga a megnevezés.A hármas.mint mindent a vilá­ gon . . hogy örökké sík terepen kalan­ dozzunk. már a kezde­ tek kezdetén is. A pszichológia nyelvezetén ezért az Ego túl­ burjánzását. Ezt követően a tömeg lassan strukturálni kezdi önmagát. vagy „idebent” történik. Ezek általában a kisebbségek felé irányulnak. jelenékteleníteni próbálják az eseményeket. Azt sem lehet tudni. Csányi Vilmos szerint még a természettudomány. ha lemondunk a problémalátás képességéről. és végül önmagától való megrémülését tehetjük felelőssé. különböző han­ gadók jóvátételre buzdítanak. hogy a megnevezett dolgok a valóságban milyenek.s vajon tényleg megmász­ ható? . Például a napkelte és a napnyugta tapasztalása alapján ezerévekig igaznak véltük. hogy létezésük „oda­ kint”. amelyet az egyén józan belátással elutasítana.analógiájára: „megneve­ zem. tehát van!” De ez még nem tudás.sziklacsúcsok előtt. (Nagyjából 8-20 fő között. A kartéziánus alapelv . tehát vagyok” . .A pár. Sok ember strukturálatlan együttléte. H u s z o n h e t e d ik f e je z e t Mit érnek a tudományos modellek? A kulturális fejlődést . (2 versus 1) .A k i s csoport. A dolgok ugyanis éppen a megnevezésük által válnak létezővé. a megnevezésen kívül tudunk-e róluk egyebet is. viselkedés-szabályozást követelnek. Bűntudatok alakulnak ki a történtek miatt. és a munka. hogy a Nap kering a Föld körül.A nagy csoport. ámbár nem lehet tudni. irányíthatóság szem­ pontjából a legkedveltebb alakulat.P o pper P é t e r 1 66 olyan cselekedeteket. Ez rejti magában a legkönnyebben kialakuló konfliktus lehetőségét. Ez teszi lehetővé a legintimebb viszonyt. Ám nem is olyan régen egy Kopernikusz nevű Jegyzet 1 A szociálpszichológia leggyakrabban elfogadott ál­ 0 láspontja szerint.A tömeg. mindig leplezni igyekszik szak­ rális (sic!) eredetét.„gondolko­ dom. vagy a meg nem történtté tevés mágiáját alkalmazzák. an­ nak érdekében. .lehet magától értetődőnek tekinteni. soha ne kelljen megtorpannunk nehe­ zen megmászható . irreálisan nagyra növekedését. (Körülbelül 80-150 fő között) Sajátos csoportdinamikai folyamatok jellemzik.

Mozgott kint a Föld és bent a gondolat. amelyben megtalál­ ható az „igazság”! Ebben a „teremtésben” első­ sorban az emlékezés. kapcso­ latok írhatók le közöttük. Egyházi át­ kok dörögtek. . ” És már megint baj van a megértéssel! Ho­ gyan kering egy viszony? Azután: ravasz tudó­ sok megneveznek nem létező dolgokat. életévét betöltött embertől megkérdezték: Hiszi-e Ön. hogy ezúttal álta­ lános tudományelméleti kérdéseken rágódom. rengeteg más lehetőség közül. s amúgy sem értette. azaz Mégis mozog. miről van szó. a képzelet és a tapasztalat működik közre. . tehát „idebent” teremtenek egy új világot. a tengeri hajósok legnagyobb örö­ mére. az em­ berek zöme jobb belátásra tért. vagy válaszképte­ len volt 830 ember. hogy az új elmélet alapján sokkal jobb térképeket lehe­ tett készíteni. Ah. akinek az élete kedves. S íme. Eb­ ből lett aztán a világraszóló botrány. és természetesen az a tevékeny­ ség. mégsem állom meg. ezt dörmögte a szakállába: Eppur sí muove. aki önérzetesen becsülettel a tűzhalált választotta. ame­ lyek a megnevezéstől létezőkké válnak. s míg fennhangon megtagadta meggyőző­ dését. Őt idézve: „Lehet. s messze vissz­ hangzott a fenyegető kiáltás: Fusson. amellyel egyetlen lehetőséget választunk ki. máglyák gyulladtak az új tan hir­ detőinek megkínzott teste alatt. mert az életét és tudását többre becsülte annál. amely magasra emelte az európai kultúra zászlaját.P o pper P ét e r 16 8 169 M it é r n e k a t u d o m á n y o s m o d e l l e k ? lengyel úr előadta. már néhány száz év elteltével. mint hogy Isten egyháza nevében lenyiszálják a fejét. Sokat nyomott a latban az is. Hát fu­ tott. aki látszólag megtagadta a régi tanítást. itt a nagyhatalmú inkvizíció. hogy vajon a lélektani tudományok mennyire ludasak a nem létező belső világ megteremtésében? Németo. Volt. ahol van.: Helyesen felelt . vagy csak értesültség?) szép lassan mégis beivódik lakosságunk kétharmadának „minden rostjába és erébe. az iskolázás! A tudománnyal telecsöpögtetett fejek! 1996 és 1999 között három országban.” Csakhogy mire ide eljutottunk. így hát a kultúra (kultúra. hogy a Föld a Nap körül kering? Az eredmény: USA: Helyesen felelt Tévedett Nem tudott válaszolni 79% 790 fő 18% 180 fő 3% 30 fő 74% 740 fő Tévedett 16% 160 fő Nem tudott válaszolni 10% 100 fő Anglia: Helyesen felelt 64% 640 fő Tévedett 19% 190 fő Nem tudott válaszolni 14% 170 fő Tehát a kulturálisan vezető államok 3000 la­ kosa közül téves választ adott. Bár szilárdan elhatároztam. és tulajdonképpen csak a viszonyuk kering bizonyos szabályossággal. hogy mindkét test ott van. hogy szerinte éppen fordítva működik a dolog: a Föld kering a Nap körül. ezer-ezer 18. Csányi Vilmos új teóriával állt elő. akinek a lelke ezt lehetővé tette. s olyan is volt. hogy olvasómat arra bíz­ tassam: gondolkozzon el.

hogy a természetes kiválasztódást vala­ milyen véres öldöklésnek fogja fel. holott csak egyetlen megjelölt oldala van. Csányi a haldokló Hadrianus császár búcsúversének hangulatát idézi az Is­ ten-teremtés és ember-teremtés kettősségének és azonosságának döbbenetes felismerésekor: Leikecske. amelynek éppen a nyelv segítségével millió és millió kapcsolata alakul ki a „kinti” világgal. gondolkodás. . Fajon belül erről szó sincs. Ez talán bizonyos mértékig el­ mondható a ragadozókról és a prédáikról. In: Viselkedés. Meztelenül didergő sápadt útitárs. mint má­ sokénak? Darwin ezt nevezte természetes kivá­ lasztódásnak. Milyen hallgatag helyekre indulsz. Ez ugyanis a fa­ jon belül a sebektől legyengült hímek hárcképtelensége miatt a faj kipusztulásához vezetne. a szavak. hogy minden ember-ábrázolás egyben Is­ ten-ábrázolás is. Csányi ezt a jelenséget a nevezetes Möbiuszszalaghoz hasonlítja. de a fajon belüli versengésről nem. A rangsor kialakulásában sokszor évezredes ge­ netikus tulajdonságok játszanak szerepet. Ebből az követ­ kezik. és iűgatag. Nagy kérdés. Az emberek világa általuk teremtett „belső” világ. H u s z o n n y o l c a d ik f e j e z e t Versengés a fajok között és a fajon belül A versengést ma már az élővilág genetikailag meghatározott faji és fajon belüli örökségeként tartják számon.P o pper P é t e r 170 Mindezeken túl döntő jelentősége van a be­ szédnek. Az élet fennmaradása. E helyzet megoldására keletkezett a rangsor. 1994. amely a mai evolúciós biológia egyik alapját jelenti. hogy a fajok között és a fajon belül az élve maradás lehetősége egyformán oszlik-e meg. vagy egyik egyednek és utódainak kedve­ zőbb-e a fennmaradás perspektívája.. társadalom: etológiái megközelítés. S játékaidnak vége m ár. 1 Gondolatok Nádas Péter esszéiről. Aka­ démiai Kiadó. Mármost az olvasó könnyen abba a tévhitbe eshet. és a sza­ porodás erőforrásokat von el a többitől. kötetében. Ez a képesség jelenti az alapvető különbséget állat és ember között. pontosabban az absztrakt fo­ galmak használatának.. ame­ lyeknek nyomon követése külön tanulmányt Jegyzet 1 Csányi Vilmos: A megnevezett kimondhatatlan. te hízelkedő. A Pszichológiai Műhely soro­ zat 10. amelynek észrevétlenül kerülhetünk át a másik oldalára.

. Ez gyilkos ellentéteket.az emberiség. hogy a legtöbben az ember fogalmát csak a saját törzs tagjaira alkalmazták. Méghozzá a kutatók arról győ­ ződtek meg. Ez a békéltető magatartás már nem ösztönös. mind a párzás terén abszolút respektussal valósul meg. Mindez az önfeláldozás. a vereség és a győzelem átélése. Igen ám. a csapat-drukkerség.pl.P o pper P ét e r 172 173 V e r s e n g é s a fa jo k k ö z ö t t . éppen ezen a té­ ren jeléntkeztek áttekinthetetlen bizonytalansá­ gok. a hűség. a nyelv. Az em­ beri lét magasabb színvonalát a békéltető magatar­ tás kialakulás a jelzi. s ez a probléma átcsúszott a tudatos mérlegelés és választás birodalmába. egzisztenciális és területi javakért való rosszindulatot. Mi. Az emberek versengése elsősorban a saját te­ rület védelmében. gyakran hoz­ nak létre agressziós örvényt. a sport vagy annak csak a szemlélése. valamint az alvóhelyek elosztásában. A ki­ talált pótlékok . hanem a beszéd segítségé­ vel előre kigondolt. Ez a lassan kialakuló csoport­ kultúrák alapja. Mindenesetre az állati kultúrákban a rangsor mind a táplálkozás. esetleg a tartós párkapcsolatokban nyilvánul meg. előítéleteket. a nőstények és az ennivaló. amit mai perspektívánk szerint csak a globalizált társadalom .oldhat meg. kétségek az ellentmondó tulajdonságokat képviselő alcsoportok hovatartozását illetően. megtervezett. A saját törzsbe­ liek privilegizált bánásmódot élveztek. A zsákmány­ szerző akció már csoportonként individuális terv szerint történhet. akik évezredek során fennmaradtunk. a becsület és az igazságosság fogalmát is megteremtette. politikai rasszizmust is ki­ termelt. hogy csoportkultúra csak emberi viszonyok között létezik. igényelne. de a békés társadalmak között is kialakulhat rivalizációs viszony.nem tűnnek a prob­ léma elfogadható megoldásának. előre megtervezett és ki­ osztott szerepek vannak. Ám amikor a csoportok létszáma nagyon nagyra nőtt. Előre elképzelt a siker és a kudarc lehetősége. a politikai harcok és a vallási és ideológiai küzdelmek . a csoporthoz való tartozás meg­ erősítése érdekében. egyetlen zárt csoportként való felfogása . Az akcióterv alapja a nyelvi struktúra. Ennek a helyzetnek döbbenetes következmé­ nyeire bukkantak rá a kutatók. valószínűleg generációkon ke­ resztül versengtünk. Nevezetesen arra. és ez a hajlam beíródott a génjeinkbe.

aztán Eni szerelme. s megkérde­ zik: Mit óhajtasz. a halálos birodalom mezejére. valóban a halál. mert megengedte.H u s z o n k il e n c e d ik f e j e z e t Egyedül a mezőn Azt mondja az írás: Az Úr kivitte Józsefet. Magam mentem el az ismeretlen biro­ dalomba. vagy hívásomra megje­ lennek-e démonok. mint Micrájim alkirálya? Mert József is halottnak tartotta előző éle­ tét. később. nem álltak bosszút rajtam sértett szerel­ mesek. és kövesse őt. a semmi földjén járok-e. átcsapjanak a feje fölött: először a testvérek gyűlölete. Engem nem adtak el idegenbe semmiféle ri­ válisok. a bá­ rányt Egyiptom. de jobbadára sikerte- . vagy istenek. így hát tartós csend uralkodott a mezőn. hogy körülnézzek. hogy atyja meghallja magányos bégetését. Miért hallgatott József. mint Petepré háznagya. mert ha­ lottnak hitte. Próbáltam életre kelteni pszichológus-meste­ reim hangját és tanításait. mert még képzeletben sem tudtam válaszolni nekik. hogy az érzelmek és indulatok túlburjánozzanak rajta. rövid létezésre ítélt ember? Mit akarsz megtudni rólunk vagy a világunkról? És én csak hallgattam. De húsz évig nem követte.

Soha nem kellett semmit visszavonnom. hol háttérbe akart szorítani. ha az a vereség. akik titkon az éggel rádión beszélnek”. semmit megta­ gadnom abból. Gyógyító és tanári működésem? Igent mon­ dok rá. amit leírtam. hogy az életen makulátlan fehér gúnyában lehet végigsétálni. Nem volt olyan illúzióm. a sok ferde vajákos. mert láttam a kezdetek kezdetének harsány bi­ zakodását. és mélyen hallgatott saját nemlétébe me­ rülve minden sátán is. Magam számára is váratlanul úgy döntöt­ tem.. De itt értem jött —hol meg akart ölni. Kísérteni kezdtek Kosztolányi „jósai. itt mégis történt valami.. az életből való kilépés lehetőségével. a „damaszkuszi út” hitelességét csak ak­ kor ismerem el. Aztán a fájda­ lommal. hogy vállalni kell a választások abszurditását is. Unalmas is lenne. időnként karriert kínált némi becstelenségért. Mindig kettőn. saját életem ingoványába süppedezve. és sike­ resen megbocsátottam magamnak. az életemmel. nem a hatalom felé. amire Angliában vagy Svédországban valószínűleg nem került volna sor. Rövid ideig tartó elcsábulások után alig tud­ tam levakarni magamról. azután az ataraxiás közönyömmel. Egyedül maradtam a mezőn. A harmincvalahány közül egyetlen könyvemről beszélek. ami időnként keserű depressziós hullámokat ver fel bennem. néha hármon állt a vásár. . Mai tudós barátaim fölényes mosolyá­ tól. ami heteken át nagyon is tartósnak bi­ zonyult. mert az árulásba mindenki belezüllik. sok­ sok év után? . Meglepett. a bukás irá­ nyába tart. És sürgősen megbetegedtem. Ez az utóbbi nagyon furcsa volt a számomra. életutamért nem teszek túl sok szem­ rehányást magamnak.. A pálfordulat. Mi­ vel? Először a betegségemmel. a hangjuk és a mondataik elszálltak velük együtt. semmiért magyarázkodnom. Mire is? Hogy is mondja a fárgó sütőmestere. Meggyőződésem. A csendben nem szólalt meg végül az Isten sem. de gyenge suttogásukat elsodorta a mező könynyű szellője.. boncai.. Aztán magammal. és elismerést hűségemért. Szerelmi kapcsolataimban. üldözött zsidóságomból eredő szélsősé­ ges baloldaliságomhoz. Vagyis elő­ ször a kialakult depressziómmal. Szóval. szánakozó attitűdjétől vakarózni kezdtem. a fasizmus túlélé­ séből.P o pper P é t e r 176 177 E g y e d ü l a m ez ő n lenül.yA bűneimről emlékezem ezen a na­ pon. amelyet szívesen megsemmisítenék. ami műtétek szükségességében öltött formát. hogy a lel­ kem ilyet is tud. Ámde. hiszen a politika messze a magasban elvo­ nult volna a fejem felett. Jákob atya sem érkezett meg soha. házasságaimban elkövetett bűneimet töröltem. és a végkövetkeztetések halkuló szó­ lamának egyre gyengülő lecsengését. hogy kihasználom ezt a lelkiállapotot.. Későn kivirágzott írói működésemmel is nagyjából meg vagyok elé­ gedve. ” Hetvennégy évem alatt sok kisebb-nagyobb bűnt és aljasságot halmoztam fel. Ebben a magányban játszani kezdtem. Politika? Közélet? Következetesen ra­ gaszkodtam tévedéseimhez.

politiku­ sokról. pap. A hatalom nem csak a neki kiszolgálta­ tottakat. megbánta bűneit. A szociális veszélyeztetettség fogalma ki­ tágult. ka­ . tiszta lélekkel már át lehetett adni a világi ható­ ságoknak. Tehát az eretneket el kellett juttatni . de az inkvizítorok szenvedése is. A második kettő szerelmeimről. mert írtam róluk. Nevük felismerhető. olimpikon-sportoló. Még ezekkel sincs baj. művészekről. a másik részüket azért. hogy gyorsan végezzék ki.a megtisztulást jelentő megbánáshoz: ha meggyónt. hogy az eretnekség miatt feljelentettet beidézték.. Csak most? Régen nem így volt? Régen. amiből kisar­ jad nem csak az áldozatok.) Aztán bemuta­ tok egy különös életművész-figurát. most már nem mentegetőzöm miattuk újra. nehogy visszaessen. H a r m in c a d ik f e j e z e t Az inkvizíciós atyák kínjai A modem korszak diktatúráinak belső ellent­ mondásairól kerítünk most szót. ifjú film­ rendező. akik nagy hatással voltak rám. ami immár az életből kilépett emberekről szól.. Nézegetem a Napidő portréinak a listáját. Eretnekségben meghalni elkárhozást jelentett. Ezért nem lett volna szabad írni róluk. mert nem írtam róluk. A francia inkvizíciónál az volt a szokás. Ez nem portré. Mindez oké. Az első rólam szól. nem portrék. így megmenekült a kárhozattól. Megelőzte őt a Holdidő. Marad két számomra is problematikus portré. hanem a hatalmat gyakorló urak és hölgyek lelki épségét is veszélyezteti. hanem önarc­ kép. (Ezek lírai emlékezések. a ma már klasszikusnak is nevezhető inkvizíció az egyház lélekmentő akciója volt. s egy egzo­ tikus muzsikust. és négy indiai gondolkodó. Mi teszi ezt aktuálissá témánk szempontjából? Az. hogy ma már nem csak a hatalom áldozataiként. nem számítottam arra.P o pper P é t e r 178 ha rendelkezésemre állna a „meg nem történtté tevés mágiája Minek szaporítsam a szót? A Napidő című munkámról van szó. akiket itthon senki sem ismer. Bevallom. Bűntudatosan szólok két halott és cserbenhagyott barátomról.akár kín­ zások segítségével . Viszont a Napidő szereplői nagyon is a jelenemben vannak. A sorozat végén feltűnik tudós. Ezután hat portré barátaimról. hanem a hatalom gyakor­ lóiként is lelki és szociális ingoványba süppedhe­ tünk. majd ifjúságom egykori tár­ sát. hogy hatására sorra ve­ szítem el a barátaimat: egy részüket azért. Az egyház soha nem ölt meg senkit.

de tisztességes ember.. azt nem a párttagsága eredmé­ nyezte. Lehetett valaki humánus . Évek múlva sikerült megszöknie. A kérdés pontosan így tehető fel: H a valaki tagja volt a náci vagy bolsevik párt­ nak . a sátáni eretnekségek ellen. Nem gondolt arra.más a helyzet. A kolostor apátja min­ den hónapban meglátogatta.. bánd meg bűneidet. de nem végezték ki. Semmilyen kínzás nem vette rá a beismerő val­ lomásra.különösen ha funkciót is viselt . A grófot feljelentették. A totális ter­ ror feltámadt saját középkorába. mint ahogy lehet tisztességes az áldozata is. hogy máglyára küldhesselek és meg­ mentselek a kárhozattól. s igyekezett meg­ győzni: . Hivatásának szentségéhez.P o pper P é t e r 180 181 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI pott tollat. törekvésüket legalább a polgárosodás látszatá­ nak megteremtésére . a totális rendszerek hosszú évekig tartó fennmaradását.az igazság érdekében. a totális rendszerek fanatikusánál . Tehát: ha valaki kegyetlen és embertelen volt. s őt kihagyta ellenségeinek listájáról. amíg újra elfogták. Az inkvizítor . . hogy mint familiáris. . akkor hitelt adtak a feljelentőnek.elengedték.mint Isten és Krisztus szolgája . hogy va­ laki a testi szenvedés miatt hamis vallomással koc­ káztatja a lelki üdvösségét? — Te vagy az őrült! A z emberek hite? Szemben az izzó vas nyomorúságával? Úristen! Kik vitatkoznak itt és miről? Ez a megrendítő! A középkor és az újkor hangja szól.Valid be testvérem.. Ha nem.. a jelszavakat üvöltő manipuláltak tömegébe. és ki akarták csikarni a beismerő vallomást. személyes szerepé­ nek hitelességéhez nemigen férhet kétség. toulousi krónika..Te őrült vagy! Csak nem képzeled. hogy eretnek vagy.a hit és a vallás tisz­ taságáért küzdött. Az. a dolog megítélése differenciáltabb nézőpontot tesz szükségessé.legyen náci vagy bolsevik . A szuverén emberek társadalmából.. Ez az eretnekség gyanúja miatt az inkvizíció sziklabörtönében tartott Roger gróf és az őt elfogó inkvizíciós atya havi beszélgetéseiről készült jegyzőkönyvek el­ nevezése.. tagja a toulousi tiszták­ nak. s most már véglegesen egy sziklabör­ tön falaihoz láncolták. amelyek huszonvalahány éven keresztül íródtak a gróf haláláig. És ma? Amikor Európa visszazuhant a soha el nem képzelhető regresszióba. hogy leírja ellenségeinek nevét. Nagyon tanulságos a feljegyzésekben fenn­ maradt ún. Le­ het fanatikus. A többi áldozatod a kín­ zásoktól való félelmében tett beismerő vallomást. hogy a felesége jelen­ tette fel. hogy kegyetlen és embertelen jellem volt. Ám a modem időkben. E nélkül az ink­ vizíció börtönében maradt.Nem vagyok eretnek. Az inkvizíció idején a szerepek egyszerűbbek és egyértelműbbek voltak. feltétlenül gazembernek minősíthető-e? Ez letörölhetetlen folt-e a becsületén? Ismerve a történelmi realitásokat. tintát és egy árkus papírt. valamint két órát. feldúlta és kurvákkal megszentségtelenítette kolostoraikat. Ha­ daival tizenhárom éven keresztül gyilkolta a do­ minikánus szerzeteseket. Ha a feljelentő köztük volt . hanem a karaktere.

mint fő­ orvos. az nem tö­ rekszik bosszúra. hogy ki mire használta. Bizonyos körülmények között szinte azt mondom. Azon. belül. nem szólva azokról. Nagy-Magyarország határainak visszaállításától várják az üdvösséget. Mások pedig előre akarnak sza­ .P o pper P é t e r 182 183 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI és társadalmi értéket teremtő párttag. és pl. . amin megmérettetünk.mert nem engedhette —meg magának. Kívül. ” Jócskán vannak. nem fontos elmagyaráznom. öniga­ zolást. Ugye. aki Peter Weiss darabjában tűzoltókért kiabál. nyugodtabban tudott ennek a védel­ mében tisztességes ügy mellé állni. hogy sikert tudjon elérni. akik kétségbeestek a nácizmus és a sztálinizmus rémtettein. ha én csinálom. És hogyan. mások besározása értelmetlen és funkciótlan. ahhoz. Vagy aki be akar vágódni a hatalom új urainál. mint aki két lé­ péssel hátrább volt és ennek következtében nem en­ gedte . De ha emberekről aka­ runk ítélni. A gyújtogató. Tegyék. Nem vitatom. és súlyos csalódással végződött naiv társadalom-megyáltó lelkesedés azok számára. mint ha más. azt mondta. az jobban tudta szolgálni . programjai voltak. Én arról a korszakról beszélek. Persze ez is nagyon bonyolult dolog. mentségek keresését emlegetnek majd. Csak an­ nak nem. akkor sommásan semmiképpen nem szabad. s eddig mindig kínos csend volt a válasz. vagy mindenkinek megcsúfolták a gyerekkorát. amit a költő így jellem­ zett: Talán dünnyögj egy új mesét. mert ha én. így kénytelen volt túljátszani a maga szerepét. a hatalomhoz való vi­ szonyunk az.. akinek konstruktív szakmai elképze­ lései. és magas fokon tudja a szakmáját űzni. s még sok minden más. Egy jó barátom csalhatatlan módszert dolgozott ki elhallgattatásukra. és ez különböző dolog. Egyéni indok. Mélyen a szemükbe kell nézni és így szólni hozzájuk: Ezt épp maga mondja? Nekem jó emlé­ kezőtehetségem van. ” „Magyarországon mindenkitől elvették. és találha­ tók voltak embertelen. hogy miért? Mert akinek nem volt vaj a kalapja alatt. vezérigazgató vagy professzor.a közérdekeket. akik áhítozva tekintenek vissza. belépett a pártba. eszmei meggondo­ lás. ez durván számolva másfél nemzedék. aki ér­ demtelen hatalomra tört. ha valaki a párton belül működött.. H a már mérnünk kell. fasiszta kommunizmusét Tudom. hogy a párttagság vonzó lehetett mindenkinek. vagy ideológiát keresett hozzá. Már túl jár ötven alkalmon. Magyaror­ szágon negyvenkét évig volt kommunizmus. a múlt­ járól a figyelmet. Sok minden rejtőzhet mögötte. én mindig a kommunizmussal for­ dultam szembe. aki el akarja terelni magáról. Számára a bosszú.. sötét gazemberek a pár­ ton kívüliek között is. akik az áldozatok hozzátartozói voltak.mondjuk . Trianon revíziójától. hogy mindez csak dühöt vált ki nap­ jaink nagyszájú politikai kalandoraiból. Ez tor­ zulást okoz. kényszerű megalku­ vás annak. A ki az embe­ rek közül vezetésre alkalmas volt. Göncz Árpádot idézem: „Én soha nem a kom­ munistákkal. akinek ambíciói voltak. az még mindig jobb.

Ballada az elűzött... Mindhiába..... ami a jövőbe mutat..... A terrorista lelke: meggyőződés....................... századi Európa alapvetően nem tűri azt a tagolódást.. 87 ..... Cápák és nyelvtanárok.... 53 Nyolcadik fejezet.. s riadtan vettem észre..................... a modem társadalomtudományt...... a pszichológia süppedezik... Ilyen egyszerűen egyik sem lehetséges................ vagy mutáció?.. Ez már cél lehet....... hogy felszínesen ide-oda kapkodtam............. Vizsgálódtam a régmúlt eseményei között.. 23 Negyedik fejezet.... minden zsákutcába re­ ménykedve bekukkantottam...... hogy nincs hova kapasz­ kodnom..... A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi......... a misztikát........................ ............. amibe szakmám. 71 Tizenegyedik fejezet. 9 Második fejezet........... ahogy egy pszichológus rázná.......P o pper P é t e r 184 ladni az ismeretlen jövő felé....... érdek........ 61 Kilencedik fejezet...................... törmelék formájában szétszórtan létező értékek nem errefelé mutatnak. „A 21.......... amit írtam .. amikor a lélek végső kérdéseihez nyúl hozzá.................mégis csak kiadná­ nak valamit............hosszabb távon . akár a pá­ nikba esett fuldokló............. 7 Első fejezet.. Tartalom Nyitány helyett. emberke?. mert ha rende­ ződnének ........ ... ha nem ' látod a múltat?...... 15 Harmadik fejezet............ a távoli Kelet gondolkodóit....... 81 Tizenharmadik fejezet............. a vallást... Ezeket az értékeket kellene az országban megkeresni.. ” Kedves társam e könyv olvasásában ....... 29 Ötödik fejezet.. A benne élő.............. s végül még a politikát is........ 75 Tizenkettedik fejezet.. Jó emberek riogatása. azt az ingoványos talajt akartam bemu­ tatni..... Az ingoványba szépen bele is kerültem....... most én is újraolvasom......... visszatért és megint elűzött királyról.................... Viszont az or­ szág nem ismeri a nyugati életformát............ Az áldozathozás értelme és értelmetlensége.. Módszerek a titokzatos lélek keresésére... A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei.......... vagy tanácstalanul ráztam a fejemet................. próbáltam segítségül hívni a filozófiát............ .... 65 Tizedik fejezet............ Láthatod-e a jövőt.. mint az őserdő­ ben eltévedt utazó. v 45 Hetedik fejezet....összességükben ........ Érezheti valaki úgy is........... A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói........ atavizmus........hinni lehet... A régmúlt elmosódott ösvényei. amiben ...................... 37 Hatodik fejezet........ akit túl­ zott önbizalma reménytelen szellemi kalandba sodort............ A falladai kérdés: Ali lesz veled....................... karakter....... elrendezni.........mert szo­ kásom ellenére..... Lehet-e repülni számytollak nélkül?.......................... amit hazánk társadalmi rendje és nemzetközi helyzete mutatott a második világhá­ borút megelőző egy-két évtizedben...

.............................................P o pper P é t e r 186 Tizennegyedik fejezet..... A gyógyító hallgatásról...... Isten öngyilkossága és feltámadása.... A vallás........................................ 119 Huszadik fejezet........ Lélek és erő.. A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete.... 109 Tizennyolcadik fejezet.......................................... Az inkvizíciós atyák kínjai......................................... .................. Faust felett néma az ég ............................. 175 Harmincadik fejezet. .............. Mit érnek a tudományos modellek?....................................... Kérdés és magyarázat a lélektanban..................... 133 Huszonkettedik fejezet.. 161 Huszonhetedik fejezet............................ 91 Tizenötödik fejezet. Vissza az alapokhoz: test és lélek......... vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia?................ 137 Huszonharmadik fejezet.......................................... Egyedül a mezőn..... Az ember legyőzi az Istent.... 149 Huszonötödik fejezet............... A sejtések világa.... 155 Huszonhatodik fejezet.. Brahma elalszik............... 113 Tizenkilencedik fejezet...................................... Elveszhet-e a meg sem talált lélek?............. 103 Tizenhetedik fejezet......................... 97 Tizenhatodik fejezet.... ......... 127 Huszonegyedik fejezet..... Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia...... majd felébred.. 143 Huszonnegyedik fejezet..... 179 . 171 Huszonkilencedik fejezet.......... ........... 167 Huszonnyolcadik fejezet................................... Versengés a fajok között és a fajon belül........

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful