Popper Péter

Ingovány
A rejtőzködő lélek keresése

© Popper Péter 2007

Ajánlom ezt a könyvemet
d r . M e r k e ly B é lá n a k és d r . B a l a i c z a E r ik á n a k ,

akiknek köszönhetem, hogy volt elég erőm a megírásához, bízva abban, hogy AHOL KIJÁRAT VAN, AZ EGYIDEJŰLEG BEJÁRAT IS VALAHOVA...

ISBN 9 7 8 -9 6 3 -2 4 8 -0 0 7 -7 Saxum Kiadó Bt. Felelős vezető: Jenei Tamás Felelős szerkesztő: Palcsó Mária Borítóterv: Pintér László Tipográfia és műszaki szerkesztés: FeZo Bt. Tördelés: Stúdió 23. Bt. Felelős vezető: Jáckl Norbertné Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 271491 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Nyitány helyett
Ez az írás egy, a pályája végén bandukoló pszichológus egyetemi tanár szakmai kétsé­ geiről szól. Azokról a kérdésekről, amelyeket kikerülünk, vagy más tudományoktól eloro­ zott, jól hangzó általánosításokkal válaszo­ lunk meg. Nehezen mondjuk ki azt, hogy „nem tudjuk!” Ki tudja, miért szégyelljük, hogy nem riva­ lizálhatunk a Jóistennel, pedig már a Minden­ tudás Egyetemét is megszerveztük. Tehát egy ilyen könyv csak felforralhatja a kollégák vérét, s legalább is a saját fészkébe piszkítással vádolhatják a szerzőt, természete­ sen kétségbe vonva jóindulatát és tudomá­ nyos felkészültségét is. Legyen így, ha így kell lennie! Mégis fel­ használom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak feleségemnek, Z. L aczkó K atalin­ n ak, aki nemcsak levette rólam az adminiszt­ ratív ügyintézés minden terhét, hanem a kö­ zös munka során valódi szellemi társammá vált. Szerény társ, aki soha nem tart igényt arra, hogy külön feltüntessem azokat a gon­ dolatokat, sőt könyv- és fejezetcímeket, ame-

akik albérletükben évek óta vitatkoz­ nak azon. majd félrelökött vallásos­ sága kísért öregkoromra? Vagy a „lélek” szóval van baj. s mégis .elsősorban Jen ei Tamást. Budapest.P opper P é t e r 8 lyeket tőle plagizáltam. amely .szándékom ellenére . s gyerekkorom mély. vagy rossznak teremtette-e az embert? Megjegyzi.. 2007 nyarán Popper Péter E l ső f e je z e t A faUadai kérdés: Mi lesz véled. hogy e szavak közül csak az alábbiak értelmét nem tudjuk: Is­ .ha kibontjuk a jelentését mindig magában rejti az Istent? Arra már gon­ dolni sem merek. akit a nyárspol­ gári stílus kötelező gügyögésének engedelmeskedve. magamban már-már nyájas olvasóvá degradáltam? Még jó. emberke? Fordítsam? Ez a kérdés azt jelenti: Mi lesz ve­ lem? Velem. barátom. P ataki Istvánnét. más­ részt nem vagyok vallásos. természetesen az ő engedélyével. Ugyancsak köszönet illeti a Saxum K iadó vezetőit és munkatársait . aki egyrészt a pszichológia tisztá­ zatlan kérdéseiről akartam őszintén írni. Müller Ágit . hogy Isten jónak. hogy nem mertem leírni. hogy miről van szó? S te tudod-e. Meg lennék bűvölve? Önbecsapás áldozata lennék. Vagy én magam magammal? De hát tudom-e én egyáltalán. akik szívből gondozták és terjesztették könyvei­ met.mindig az Istenhez érkezem el. Török Sándor írt egy novellát két szenilis öregúrról. hogy az Ördög csúfolódik ve­ lem.

vagy túlvilági élet. Nélkülük csak fél-élet lehetséges. Sürgősen meg kellene szabadulnunk elő­ ítéleteinktől. teremtés. a messzi jövőben. Ugyanezt hangsúlyozta Pilinszky. hogy az ember helyesen él. Addig reménykedem. És ez a legfurcsább: a semmi. hogy az életben tragédiák van­ nak. E válasz hal­ latán először könny szökött a szemembe. hogy szorongásom nem csak önféltés. hogy úgy csúszunk be egyfajta va­ lóban apokaliptikus időbe. hogy . Tény­ leg: akkor mi lesz velem? Persze az sem zárható ki. hogy az elviselhetetlen belső konflik­ tusok azt bizonyítják. aki Isten ke­ gyelmében bizakodik? Egyszer megkérdezték tőle. vádolva a pszi-kezdetű tudományokat.mondta a ka­ tolikus költő . " S mit mond egy haszid rabbi.P o pper P ét e r 10 11 A FALIADAI KÉRDÉS. a transzcendencia. hanem valamilyen homályos aggodalom. hogy az élet legnagyobb és legfontosabb problémáit nem lehet megoldani. Aztán úgy vélekedtem: dögöljetek meg! Emellett aztán meg is maradtam. eladdig ismeret­ len betegségek járványai. Elhittem Jungnak. hogy valami másról. S az-e? Nem kizárható. hogy észre sem veszszük. és én magamra maradok a mindenre felelni tudó.. és irgalomra van szükség. konfliktusokat szülő helyzeteiket. jó. „Ti. megkérdezte va­ laki a halhatatlan isteneket. MI LESZ VELED. Homérosz idején. csak jól-rosszul elviselhetők. amíg egyszer majd csődöt mond ez a varázslat. Én úgy látom . akik színről színre látták az Istent? A rabbi azt felelte: . kudarcuknak.mint már anynyiszor . az a„vagy”. ez a legérthetetlenebb: . tö­ meggyilkosságok . Amit jól isme­ rünk. hogy ma miért nem élnek olyan emberek. rossz.. hogy éppen azzal zúdítanak igazi lelki poklot az emberekre. Hiszen a történelem folyamán mindig is voltak természeti katasztrófák. hogy lehet többé sohse lenni.Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni! Az egyre racionálisabb kultúrában az öre­ gedő emberke egyre magányosabbá válik. hogy az életproblémák zömének megoldására bíztat­ ják őket. hogy az! De az sem ki­ zárható. azt környezete a szenilizálódás egyik legbiztosabb jelének értékeli. ember. így hát legtöbben a sa­ ját gyengeségüknek. mint az angyalokat. hatalmas háborúk.mi indokolna most különle­ ges megrendülést? Valamikor. Azonban ilyen élet csak az angyaloknak jár. S ha a hit. EMBERKE? ten. hogy az életben problémák vannak. Isten azonban jobban szereti az embereket. pszivel kezdődő hivatásokat gyakorlók$ azt hirdetitek.. Jung szilárdan állítja.írás közben megismerem saját véle­ ményemet. magasabb tájé­ kozódást jelentő tudatállapot-változásról van szó. a vallás vagy csak egy­ szerűen az Isten után kap. tehetségtelenségüknek tulajdonítják a százszor is visszatérő. okos embertársaim között. és megoldá­ sokra van szükség. Holott ezek nem megoldhatók. csak túlnőni rajtuk. hogy miért enged­ nek ennyi romlást az emberiségre? Azt felelték: Hogy legyen ének. pl.

Másképpen fogalmazva: csökken a hívők. 2. oldozok fel.. 5. vagy enyhe növekedés tapasztal­ ható az 1. 6. Vagyis hogy állunk? 1. Hát idézetek... 4. a Koppenhágában tartott fizikus világkongresszuson egy Wertheim nevű dán fizi­ kus vacsorára hívta nevesebb kollégáit az üdü­ lőjébe. A variációk egyre szűkülnek és polarizálódnak. 2. „Ebben már képtelen vagyok hinni.Miért? . 8. Hívők és vallásosak. Saját vallással. Bohr kiabálni kezdett..8. Ennyire frusztrált az ember a modem világban: Nincs elég tudása. akár a „nincsről” esik szó. Nincs elég hite..6. EMBERKE? végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak.. hiszel ezekben a barom­ ságokban? . sem az Ördög miatt ne pusztuljon el egyetlen élet sem. kategóriába tartozók száma. spekulációk. Ezen belül igen népszerűvé váltak a „filléres misztikák” és a ku­ darcot valló keresések. ezer évekre visszamenőleg. Erő­ teljesen növekszik a 6. de hiszek abban. a szent háború iránt közönyösek. növekszik a hiszékenyek száma. hűségesen vagy láza­ dozva. Erősen csökken a 3. akiket én. a jövő számára. Hívők. fizikus létedre. 3. Vallásosak. Sem Isten. . akit nem érdekel sem a remény­ teli találgatás. Ok mind Isten szolgái. Az agyakban kialakuló zűrzavaros ellentmon­ dásokat jól példázza Heisenberg anekdotája: 1926-ban. Bohrnak feltűnt a kertkapu. Vagy dühödten tagadnak. mintha lenne. és a nagy kalpa-tűz fellobbanásáig előre.. de nem vallásosak. ... 5. Bizonytalanok. hogy voltam és hogy nem leszek. de annyit tudok. S néha feltűnik közöttük valaki. de csak azért is úgy tesz.2.. ne kínlódjon egyetlen ember sem. a különböző transzcen­ dens csoportokba tartozás váltogatásai. hogy szerencsét hoz és tá­ vol tartja a rontásokat.M i van odaszögezve? .5. hogy” . az üresség papja. aki. versek.1. Az áldott érdektelenek. . Hofit utánozva. Stagnálás. Ebből a szempontból különösen érintettek a távoli Ke­ let vallásai és életbölcselete. mintha lenne. valamint az archai­ záló és modernizáló reformkísérletek. de csak azért is úgy tesz. Tagadók. Babonások.7.4. kategóriákban. 4. kategóriábá sorol­ hatók száma.3.És te. Vagy szorult helyzetében cserélgeti őket: „Ezt nem tudom. 8. de nem hívők. A transzcendencia létezését sejtők. sem a keserű meggyőződés. csodálkozva mereszti tágra a szemét: Kinek van mumpsza? Az átkozott és iri­ gyelt közönyös. 7. 7. hiedelmekkel rendelkezők.P o pper P é t e r 12 13 A FALLADAI KÉRDÉS: MI LESZ VELED. akár a „vanról”. . hogy”. Meg amit mások tananyagként hirdetnek.Mert azt hallottam.Egy lópatkó. íme Szabó Lőrinc.

hogy érdemes volt csatlakoznunk a szabadpopó-mozgalomhoz. mint tavalyi foltos gatyánkat. Egyáltalán: számomra az egyik legfélelmete­ sebb dolog az átlátszatlan sötét víz. szellősebb gatya nél­ kül jámi-kelni a világban. először halkan. A hit mély gyö­ kerei lassan elsorvadnak. egyre jobban fogjuk rejtegetni és szégyellni hitünk maradványait. mozdulatlan. amikor elkerültem Ausztráliába. ha nem hisz benne az ember. hogy ez akkor is hat. vagy csak megvizsgál? A teste fényes. A fekete víz a legszorongatóbb rejtekhely. Sidneyben volt egy pszichológiai világkong­ resszus. különösen éjszaka. hogy mennyivel könnyebb. hogy egy átlátszó műanyag csőrendszer vezet le a tenger mélyére .mi az? .. nyilván hideg és nyálkás. s úgy érezzük majd.védekezett ijedten Wertheim . dunai ragadozó? Messze van. de azt hallottam. a bolygót. M á s o d ik f e j e z e t Cápák és nyelvtanárok Már elmúltam negyven. emberkékkel. minden érzelem nélküli. egyre többször futunk önjelölt álpróféták után. Akkor már természetesnek vet­ tem. hogy Isten valamelyik angyala mutatja ne­ kem a világot. mintha fémből készült volna. aztán egyre felszabadultabban hirdetjük majd. Ki bújik alatta? Cápa? Vagy valami eddig ismeret­ len balatoni. S a ha­ rapása is hideg. Ez lesz velünk.oda jártam cápákat nézegetni. Rettenetesen félek és undorodom a cápáktól. szinte objektív. Évmillók óta arra ké­ . én vagyok számára a sonka vagy a pa­ cal. Ő számomra a halál. aminek az előadásain nem vettem részt. s derűs lebegésünkben nem lesz már fon­ tos. Felfedeztem ugyanis. vagy közel a váratlan felbukkanáshoz? Támadni fog. Halálunkhoz .kö­ zeledve jól megtömnek LSD-vel vagy heroin­ nal. ahová megszülettem. hogy milyen színű és szagú füstként himbálózunk a semmi felé.P o pper P é t e r 14 Dehogy hiszek . A szeme tekintet nélküli. legyen szó akár a Balatonról vagy a Du­ náról.

P opper P é t e r

16

17

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

szül, hogy megöljön engem. A sötét víz, a rej­ tőzködő szörny, a kiszámíthatatlan szándék... szóval a halálfélelem birodalma Borzongva sétáltam a kivilágított műanyag csőben, néztem a cápákat, ők nem néztek rám, de nyilvánvalóan láttak engem. Tudtak rólam. Ez különösen ijesztő volt. A hajótöröttek sorsá­ ról fantáziáltam: elképzeltem azt a végtelen ma­ gányt és kiszolgáltatottságot... Vajon miféle bű­ nért kaphatja ember ezt a sorsot? - Szintén a kongresszusra érkezett? Barátságos férfihang. Nem vettem észre, hogy rajtam kívül még van ott valaki. Elegáns, őszes középkorú úr, feltűnően csillogó szemekkel. - Megijesztettem! - mondja bűntudatosan. - Bizony, megijesztett! - Cervik vagyok, Kanadából. A z általános lé­ lektan professzora. - Popper. Klinikus Magyarországról. Ez az ije­ delem az ára, ha a cápák jobban érdekelnek, mint a tudomány. Tágra nyitotta a szemét, a homlokán megso­ kasodtak a ráncok. - Milyen tudományról beszél? - H át a miénkről. - M ár megbocsásson, a pszichológia nem tudo­ mány, sose volt az. - Hanem? - N a jó, egy negyedórát beszélgethetünk a szak­ mánkról. Többet nem ér meg. - Szóval, mit gondol a pszichológiáról? - Egy mesterséges nyelv. Minden köznapi foga­ lomra van egy saját terminus technicusa. Például

szeretet helyett kötődésről beszél. Segítőkészség he­ lyett szociábilitásról. Együttérzés helyett empátiá­ ról. Ertelmesség helyett intelligenciáról. M i ezt a nyelvet tanítjuk. Nyelvtanárok vagyunk. De a lé­ lekről egy grammal sem tudunk többet, mint az át­ lagos városlakó. Gondolja csak meg: az emberiség évezredeken át milyen jól elboldogult a két görög alapfogalommal: az ésszel és az értelemmel. A z­ után egy 19. szazad végi kongresszuson Binet és Simon bemutatták intelligencia-tesztjüket. Valaki meg is kérdezte: - Binet úr, mi az az intelligencia? - Intelligencia az, amit a mi tesztünk vizsgál.1 S valóban: az intelligencia a pszichológia egyik legkevésbé tisztázott fogalma. Egy biztos, az ún. intelligencia-vizsgálatok mindenféle ér­ telmi funkciót mérnek (logikát, kombinatív gondolkozást, tér-időbeli tájékozottságot, néha műveltséget is stb.), de intelligenciát nem! Ezért a tisztességes pszichológusnak mindig meg kell határoznia, hogy milyen értelemben használja az intelligencia fogalmát. Én pl. William Stern definícióját fogadom el: intelligencia az új helyzetekhez való célirányos alkalmazko­ dás képessége, a belátás segítségével. Tehát vi­ selkedési kategóriáról van szp! Adott helyzetben lehet intelligensen és nem intelligensen visel­ kedni. Új helyzet: amiben még nem volt, amire nincs viselkedési modellje. Célirányos: az ere­ deti törekvés, fenntartásával. A reális kerülő­ utak megtalálása. A belátás kizárja az ún. próba-szerencse módszert. - S a dolog kísérleti része?

P o pper P é t e r

18

19

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

- H át... H a nagyon akarom, az elmegy vala­ mifélefiziológiának. - Ne igyunk egy kávét? -Igyunk. A kis vízparti presszóban mind a ketten rá­ gyújtottunk, s az első szippantás füstjét széles sugárban fújtuk magunk elé. - Mondja, maga szerint mi történt velünk? - Furcsa ügy. Kezdetben és évezredeken át a hí­ vek pszichés gondozása egyértelműen papi funkció, a pasztorális szolgálat integráns része volt. - S aztán mi történt? - A z ördög tudja. Úgy látszik, soha nem elég egy megváltó és a megváltás lehetősége. Olyan em­ ber, olyan nép is kell, amelyiket meg lehet váltani. A kik elfogadják a megváltás csodáját. Ehhez pedig mély hit kell és önátadásra való képesség. Ez az, amit szétrongyolt a modem természettudomány. A racionalizmus. A bal agyfélteke, az elemző gondolkodás kultusza, bölcsődétől az egyetemig, és a halálig. Legfeljebb marad valami bizonyta­ lan éhség a sodró hatású, kábító totális élmények iránt. - Várjon csak! És az orvostudomány? - H át ez az! Ajánlkozott arra, hogy magába ol­ vasztja a lélekgyógyászatot. Pszichiátria. A z elmebetegségek vonatkozásában ezt nagyjából el is fo ­ gadta a közvélemény. Ámbár feltűnt, hogy csak a tünettant és egyes kezelések hatását mondja el. Te­ hát differenciál-diagnosztikát ad, de az etiológiával, a kór keletkezésének oktanával - a pszichoorganikus szindrómák ( tehát a szervi károsodások lelki következményei) kivételével - adós nyarad.

A z úgynevezett funkcionális zavarok (pl. neurózi­ sok, pszichés infantilizmusok stb.) egyértelmű ma­ gyarázatára - Freud elméletképzésének kivételé­ vel - máig nem került sor. A funkcionális pszichés zavarokban szen­ vedő, igen érzékeny emberek számára az orvos törekvése a természettudományos objektivi­ tásra, a közérzet, a szubjektív panaszok másod­ lagos jelentőségűként való értékelése riasztóan hat. Pedig már 1909-ben megjelent Freud ta­ nulmánya a hisztériáról, bebizonyítva, hogy nem színlelésről, hatásvadászatról, hanem va­ lódi betegségről van szó. Ennek ellenére ma is érvényes Bálint Mihály megállapítása Az orvos a beteg és a betegség című könyvében: „Ha az organikus vizsgálatok negatívnak bizonyulnak, a legtöbb orvos a beteget egészségesnek tartja, testi panaszait nem veszi ko­ molyan. A beteg ilyenkor vagy tünetet vált, vagy orvost.” így hát lassan kifejlődött, és a 20. században elterjedt egy hibrid tudomány: a klinikai pszi­ chológia. A művelője félig orvos, félig pap. A módszertana - amíg az egyszerű lelki jelensé­ geket kvantifikálni, mérni, vagy legalább meg­ számlálni tudja - természettudományos. Kvan­ tumokban fejezi ki magát, nem minőségekben. Ha ez már módszertanilag nem lehetséges - pl. az összetett, bonyolult lelki jelenségek ese­ tében - , akkor visszatér a kvalitásokban való gondolkodáshoz. Vagyis megpróbál a tárgytól függően hol minden értékítélettől mentes ter­ mészettudomány, hol pedig más szaktudo­

P opper P é t e r

20

21

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

mányoktól kölcsönzött értékítéletek segítségé­ vel társadalomtudomány lenni. Egyszerre akar Arisztotelész és Galilei szerint gondolkodni.2

Jegyzetek
‘A 19. század második felében Franciaországban népesedési problémák keletkeztek. „Egyke” - egy családban egy gyerek! A rendkívül tehetséges oktatási kormányzat mellőzte a bizottságosdit. Ehelyett meg­ bízott egy Bihet nevű pszichológust, hogy nézzen körül az iskolákban, és tisztázza, hogy mi a helyzet. Megnőtt volna a szellemileg elmaradott gyerekek száma? Binet vállalkozott erre, de maga mellé vett egy gyerekorvost is, dr. Simont. Vizsgálódásaik ered­ ményeként jelentették, hogy szó sincs értelmi zava­ rokról, ám a gyarmatokról bevándorolt családok gye­ rekeinek egy része nem érti jól az irodalmi francia beszédet. A francia kormányzat húzódozása a bizottságosditól annak a következménye, hogy komolyan vet­ ték a Le Bon-törvényt, amely szerint egy embercso­ port teljesítménye a csoport leggyengébb tagjának színvonala felé deviál, éppen úgy, mint pl. a tájéko­ zódási terepversenyeken. Ezért bizottságok eseté­ ben nem igen beszélhetünk kollektív bölcsességről, inkább kollektív butaságról, ahol a bizottságnak annyi a szerepe, hogy megosztja a legtöbbször rossz döntések felelősségét.

2Eddig a tudományos gondolkodás több forra­ dalmát ismerjük. Ezek a nagy minőségi változások hagyományosan három névhez kötődnek: Arisztote­ lész, Galilei és Heisenberg. Arisztotelész. Minőségekben gondolkozik s ellen­ tétpárokat állít fel. (Könnyű, nehéz, meleg-hideg stb.) Törvény: olyan folyamat, ami azonos feltételek között mindig azonos módon megy végbe. Szto­ chasztikus törvény: ami azonos feltételek között gyakran azonos módon megy végbe. Ahol ilyen ten­ denciát nem sikerül megállapítani, ott a tudomány még nem jutott el a törvény felismeréséhez. Ezért a tudomány alapkérdése, ha egy új jelenséggel kerül szembe: vajon törvényszerű-e? Nyilvánvaló az arisztotelészi törvényfogalom matematikai (statisztikai) jellege. A tudományos megismerés a faj- és a nem­ fogalom meghatározásával, és rendszerbe sorolással zárul. Galilei. A modem természettudományos gondol­ kodás első úttörője. Egy hipotézist axiómává lépte­ telt elő, nevezetesen: hogy a természettudományban csak és kizárólag okságilag determinált törvényszerűfo­ lyamatok léteznek. Ezért jól nevelt tudós soha nem kérdezi meg, hogy egy megfigyelt folyamat vagy je­ lenség bekövetkezése törvényszerű-e, vagy sem. Eleve feltételezi a törvényszerűséget, függetlenül at­ tól, hogy felismerte-e törvényt, vagy még nem. A tu­ domány alapkérdése: milyen törvénynek engedelmes­ kedik? S erre leggyakrabban a sikeres funkcionális elemzés ad választ. Legeredményesebb, ha a választ kvantifikálás útján találja és fogalmazza meg. Minő­ ségek helyett igyekszik kvantumokban gondolkozni, tehát számára nincs pl. hideg és meleg, csak hőfok,

Ahol nem tud még kvantifikálni. Heisenberg. életerőkből. s töré­ keny életünk álmok veszik körül” . Létezési formák. Amire még Einstein is felhördült: A Jóisten nem kockázik! Ebből a bizonytalanságból nőtt ki az elemi részecs­ kék szabad akaratának hipotézise. Ezo­ terikus fogalomrendszerben: .egy ősi emberkép szerint . Ez azt jelenti. Heisenberg ezt ilyen költőien fejezi ki: Belenézek a természetbe és a saját arcom néz vissza rám. ösztönökből és érzelmek­ ből. Többek között ezért lehetetlen.az ember fizikai testből. Vagyis ahhoz. valamint az értelem erőiből állt össze. mint álmaink.én. hanem kezdő aktusa a tudományos megismerésnek. Csak szellemi síkon érzékelhető. A természettudományos megismerés határait tapogatja a magfizikában.étertest . A nem. A lélektan tárgyának keresésére tehát gazdag metodikai fegyvertár áll rendelkezésre. Nem szűnik-e meg az objektív természetmegfigyelés lehetősége.asztráltest . hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat fi­ gyelhetem meg. amikor már nem választható szét a megismerő szubjektum a megismerés objektív tárgyától. H a r m a d ik f e je z e t Módszerek a titokzatos lélek keresésére „M i oly anyagból vagyunk.és fajfogalomba való sorolás. a rendszertanok felállítása nem befejező. én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t = ÁLLAT (én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t + ÉN = EMBER .fizikai test . időlegesen kényszerül visszatérni a kvalitatív le­ írásokhoz. csak súly és tömeg. Valaha . műszeresen igen durván bele kell avatkoz­ nom az életükbe. ott hiányosak az ismere­ tek. hogy egyszerre határozzam meg az elemi részecskék helyzetét és mozgásukat (bizonytalansági együttható).figyelmeztet Shakespeare. (F iz ik a i s ík o n é r z é k e l ­ h e t ő .) F iz ik a i t e s t = ÁSVÁNY (étertest. én) F iz ik a i t e s t + é l e t e r ő k = NÖVÉNY (aszt­ ráltest. asztrál­ test. hogy az elemi részecskéket megismerhetővé tegyem.P o pper P é t e r 22 nincs könnyű és nehéz. hogy soha nem lát­ hatom őket saját természetes mozgásukban.

hogy egy giliszta két fele önállóvá fejlő­ dik. létezésére. Az introspekció és a retrospekció az önmegfi­ gyelés két alapvető formája. . De lelkünkre.ámbár gyakran vitatott . . aki óvatos felhasználásra ajánlja. aki egy éles kagylóval kettévágott egy gilisztát. A viselkedés megfigyelése az egyik legfonto­ sabb informátorunk a lelki folyamatokról.a kísérlet. . a ha­ zugságot. gondolataim. A lélek egyelőre sehol! Holott nem ő lenne a pszichológia (lélektan) tárgya? Mindez nem jelenti a lélek létezésének a ta­ gadását.a szabad asszociációk. közvetlen tárgy-megra­ gadásra a pszichológia nem képes. Ezt minden pszichológus agresszív cselekedetként értékelné. Ezen kívül a viselkedés legtöbbször nem egyértelmű. vérnyomás.információhordozók.P o pper P é t e r 24 25 M ó d s z e r e k a tit o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e Tehát az élőlények közül az ember az. mód­ szerek: .a kérdőívek. „Szegénykém. . Következtetésre alkalmasnak tűnő . de nem magát a lelki jelenséget. aki tel­ jesen lent van a Földön. . és van.az álom. van.a retrospekció. Lássuk közelebbről: A vegetatív reakciók (pulzusszám. Introspekcióról ak­ kor beszélünk. . mit suttog a gyerek. légzés stb. nem szabad rá támaszkodni. Csakhogy azonos lelki jelenségek különböző vi­ selkedésformákban nyilvánulhatnak meg (pl. aki szerint szubjek­ tivitása miatt használhatatlan. érzelmeim meg­ ítélése). sokféleképpen értelmezhető. Az értelmi működéseket (intellektust) az én­ funkció hozza létre: az önkonstatálást (saját ma­ gam észrevevése a világban) és az önreflexiót (sa­ ját viselkedésem.a vegetatív reakciók és változások. . aki a lélektan legfon­ tosabb módszerének tartja. galvános bőrreflex.a viselkedés megfigyelése. Mondják: „kiszakadt a kozmoszból”! Szellemi síkról nincs semmiféle állandó szabályozó csatornája. ha valaki utólag rekonstruálja saját lelki történéseit. Másképpen: ami a Földön a legalacsonyabb rendű.az intuíció. pl. most már nem leszel egyedül. . aki tudta. s ennek megfele­ lően alakult ki a behaviorizmus. az szellemi síkon a legmagasabb erőkkel van kapcsolatban. a menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat félelem).az introspekció. folyamataira csak következtetni lehet. . Az önmegfigyelés tudományos értékéről el­ térnek a vélemények.) a pszichés fe- szükség emelkedését vagy csökkenését mutat­ ják.a tesztek. Van. retrospekcióról. ha a pszichológiai történés és az önmegfigyelés egyidejűleg megy végbe.és fantáziaelemzések. . De Eysenck közel ült hozzá és ezért hallotta.” Mégis sokan a viselkedést tartják a lélektan tulajdonképpeni tárgyának. a viselkedés­ lélektan mint önálló pszichológiai irányzat. Eysenck megfigyelt a tengerparton egy óvo­ dás kisfiút.

Függő és független változók kö­ zötti összefüggéseket vizsgál. Előnye. . Sajátos pszichológiai mérési. objektívnek (alany és tárgy szigorú elkülönítettsége) és megismételhetőnek kell lennie. Tu­ dományos értéke csak akkor van. Megkülönböz­ tetünk projektív. Háromszöget rajzol.P o pper P é t e r 26 27 M ó d s z e r e k a t it o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e A kísérlet. A tesztek kisegítő diagnosztikus módszernek tekinthetők. A kérdőívben időnként a hazugság leleplezésére szolgáló „lügen”-pontokat illesztenek be. ame­ lyek nem helyettesíthetik az ember megfigye­ lését. Egyrészt a lélektani kutatások legobjektívebb metodikája. beállítottságokat vizsgáló egyszerű eljárás. sokszor csak megszámlálási rendszerek. Húz egy vonalat. A pro­ jektív tesztek általában a személyiség vizsgála­ tára. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. . magának mindenről ez jut az eszébe? .E z egy szőnyeg.). amire szánták) és a validitás (milyen meg­ bízhatósági fokon vizsgál). .leírta keletkezésük pszi­ chés mechanizmusát (eltolás. Ezen fekszem én meztelenül.Ebben a szobában fekszem én meztelenül. Alom-és fantáziaelemzések. Itt fekszem én meztelenül. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. szimbolika stb. Lehetetlenné teszi. ha a tesztek összeállításának szabályaihoz hasonló elvek sze­ rint szerkesztették. hogy az álom és a fantázia mese önma­ gunkról önmagunknak . Gondosan ellenőrzöttnek.Ez egy szoba . hogy nagyszámú adatfelvé­ telre alkalmas. Kérdőívek. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. A tesztnek meg kell felelnie két követelmény­ nek: az egyik a reliabilitás (valóban azt vizsgálja-e. A projektív teszteket csúfolja az alábbi közis­ mert anekdota: A pszichológus négyzetet rajzol.mindig belejátszik a kísér­ leti technika torzító hatása. .Ez egy sátor.M i jut erről az eszébe? . . Sok ellentmondást hordozó módszer. attitűdöket.Mondja. Életpálya-adatokat. Kérdőívek esetében is fel­ merül a reliabilitás és a validitás követelménye. hogy milyen motívumok állnak a válaszok mögött. egyszerűbb lelki jelenségekre vonat­ koztatott standard alapján. . Másrészt kikerülhetetlen rákfenéje a műtermékek keletkezése. amelyek az egyéni produkciót vizsgálják. állandóan bővülő empíriára támaszkodva.és teljesítmény-teszteket. A kérdőív tudományos használhatósága függ attól. Freud bebizonyí­ totta. Tesztek. amely vagy a kérdés-felelet. A szer­ kesztés dilettáns módja azonnal leleplezi ön­ magát. hogy nem tud feleletet adni arra a kérdésre. vagy a több lehető­ ség közötti választás módszerét használja. hogy a saját természetes működésükben figyel­ jük meg a dolgokat . hátránya. differenciál-diagnosztikai kérdések eldön­ tésére alkalmasak.feleli a nő-kliens.N a hallja! H a maga ilyeneket rajzol! A teljesítménytesztek tulajdonképpen fel­ adatmegoldások. hogy a megkérdezettek mintája mit-kit reprezentál.

. ame­ lyekkel féken lehet tartani az ösztönöket (lásd Freud). Ez a módszer fokozatosan feltárja az ösztönés érzelemvilág. hanem a társadalmi jelenségekkel is foglalkozik (egy­ szerre társadalom. sőt az eszébe jutó trágárságokat is. de mégis a tudatosság felé törekvő. Nevezhetjük megérzésnek is. vagyis általa megismerhető a tudat­ talan tartalmak jó része. de ennek a sikere csak részleges. Lassan befejezhetjük módszertani kalando­ zásunkat. A test viszont múlandó.szelek­ ció nélkül kimondja. ami lehetővé teszi a másik ember lelki történéseivel. Szabad asszociációk. fütyül az emlékek idő­ rendjére. az álmodó asszo­ ciációinak segítségével. erkölcsöt és értelmet. gondolatvilágával való azonosulást. létezése ideigle­ nes. Platón szerint a lélek három tulajdonságot hordoz: ösztönöket. definíciója létezik. mert a lélektan ugyan törekszik saját természettudományos módszer­ tanának a kifejlesztésére. pszichés tartalmakra (vágyakra. hogy elfojtott. ösztöntörekvésekre) lehessen belőlük következ­ tetni. mert nem csak a természeti.és természettudomány). hanem álom-értelmezésekről. De maga a lélek még mindig nincs sehol! N e g y e d ik f e je z e t A régmúlt elmosódott ösvényei „Az emberi lélek természetével foglalkozó szemlélő­ désből alakult ki a természettudományos szemléletű és szigorú módszertani apparátussal felvértezett tu­ dományos igényű pszichológia ” . sőt egyes terminológiák szerint bőven hordoz em­ bertudományi (antropológiai) elemeket is. beleértve az analitikusra vonatkozó fantáziáit. Tehát Platóntól származtathatjuk a test és lélek kettősségének számos problémáját. Az értelem halhatatlan eszméket képvisel. D. A pszichoanalitikus te­ rápia során a kliens által vállalt ideális állapot. lemond arról. az átélt élmények valódi elren­ deződését. Freudnál nem álmoskönyvről van szó. Ezoterikus értelemben az „én te vagyok”-állapot létrehozásának a képessége. Fröhlich. titkos sze­ xuális ötleteit.írja W. aminek alapja a nagyon fejlett empátiás készség. Sokféle magyarázata. ami eszébe jut. tudománytalannak minősített módszer.P o pper P é t e r 28 és perdöntőén alkalmasnak tartotta arra. hogy fontossági sorren­ det állapítson meg az élményei között . amikor az analitikus-óra idejére félretesz miden „okosságot” és logikát. A kutatók többsége által elutasított. Csakhogy a lélektan valóban szigorúan ter­ mészettudományos metodikájának tekinthető-e? Megérdemli-e ezt a minősítést a modem pszi­ chológia teljes egészében? Természetesen nem. félelmekre. Intuíció.

A tudat vezet el önmagam létezé­ sének felismeréséhez: cogito ergo sum. hogy az igazságot. Berkeley. Hume. amikor az enciklopédisták elhatá­ rozták. A vallás és az erkölcs azzal. magas szintű matematikai apparátus. A filozófia újkori fejlődésében döntő szerepet játszott Descartes. Egyik művének záró mondata máig megszívlelendő tanácsot ad: „Fiatalember. és ezért fecsegünk róla. Követői Plotinosz és Szent Ágoston. Ez a világszemlélet teljes egészében racioná­ lis. aki a tudatos folyamatok létrejöttét az agynak tulajdonította. a jelenségek érthetők.P o pper P é t er 30 31 A r é g m ú l t e l m o s ó d o t t ö sv én yei Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb ké­ pességek hordozójának. mi az igazság. hogy milyennek kellene lennie a világnak. Azt. a jelenségek mögött meglévő okok. akik Arisztotelészre támaszkodva létrehozták a skolasztikus antropológiát. mert ő valószínűleg tudta. Figyelmének középpontjába a tudat kerül. Mondhatnánk: igazság az a megismerés. Állatoknak és növé­ nyeknek nincs lelkűk. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. akkor ez a fogalom értelmetlen. fejlett kísérleti eszköz­ tár és olyan szilárd szemlélet szükséges. Számukra az irracionalitás az ideiglenes nem-tudást jelentette. a geológia és a csillagászat . soha ne felejtsd el: a természet nem isten. tehát érdemes megismerni őket. azt hogy még nem jutottak el a racionális megismerésé­ hez. Locke. amiről Pilá­ tus is megkérdezte Jézust: M i az igazság? A kér­ dés elhangzott. Kibontakozása a francia felvilágosodásban megy végbe. ha nem határozzuk meg. az ítéletalkotás és az akarat. törvényszerűségek feltárásához. század folyamán vált ténnyé. a gondolkodás. az ember nem gép és egy hipotézis nem tény!” Ettől kezdve a filozófiák egyre inkább telítőd­ nek lélektani gondolatokkal. Már a pszicholó­ gia őseinek tekinthetők Wolff. Az emberi lélek fő funk­ ciója a megismerés. a képzelet. hogy megteremtik az „ész örök ural­ mát”. ha kimondtuk a bizonyítás szót. a biológia. A karté­ ziánus gondolkodók ma is elfogadják a mester elhatárolását: a tudomány azzal foglalkozik. vagyis kizárólag racionálisan próbálják megérteni a világot. Am. Leibniz. A természettudományok gyors fejlődé­ séhez először is sok kutatási idő. Mi nem tudjuk. a mezőgazdaság. hogy a tudománynak mit kell bizonyítania. s végül Wundttal megkezdődik a filo­ zófiától elkülönült önálló pszichológia fejlődé­ sének korszaka. Herbart. értelmezhetők. és elhangzik mindmáig. Hobbes. S minden tudomány mögött-felett áll bizo­ nyítási módszerként a matematika. a kémia. az orvostudo­ mány.összes részdiszciplí­ náikkal egyetemben. MM. Alkalmazott természettudományok: a műszaki tudományok. A természet.és társadalomtudomány határo­ zott elkülönülése a 17. Ugyancsak ő volt az első. hogy milyen a világ. Fechner művei is. általános el­ méletképzésként a filozófia. Köztudott. amely tudásunk szerint független a megismerő- . folya­ matok. amely szerint a világban rend van. Jézus hallgatott. így alakultak ki a természettel foglalkozó alaptudományok: a fizika.

ez válhat életvezérlő meggyőződésünkké. Ezeket tudományos sejté­ seknek nevezzük. hogy mindaz.P o pper P é t e r 32 33 A RÉGMÚLT ELMOSÓDOTT ÖSVÉNYEI tői és megfelel a valóságnak. Ha Jézus azt állítja. pl. Ám mai módszertani tudásunk szerint nem mérhető. vagy cáfolhatók. a bonyolult és sokféle jelenségcsoport között. mint elkövetni”. az egyszerű logikai gondolkodás . a matematikai statisztikai lehetőségek használhatatlansága miatt.meg is tud fe­ lelni az önmagával szemben támasztott követel­ ményeknek. a gyávasággal. amit csodának tar­ tunk. a pszichoanalí­ zist. (Pl. ha Szókratész azt tanítja. pl. nem kvantifikálható. hogy valószínűleg összefüggés van a szülők alkoholizmusa és a gyermekkori . csak elfo­ gadni vagy elutasítani lehet őket. Wittgenstein vagy Kari Popper a cáfolhatóság lehetetlensége miatt nem tartotta tudománynak pl. aki egzaktsága miatt a fizikát tartotta a legtökélete­ sebb tudománynak. Ugyanígy. inkább csak a valószínű törvényszerű összefüggésekre mutat­ nak rá. ám egy napon a tudo­ mány fejlődése felfedezi bizonyíthatóságukat vagy cáfolhatóságukat. illetve a legtöbb személyiség. elvetheti a minőségi meghatározásokat (pl. hogy „én vagyok az út. Az elemi lelki jelenségek nagy részénél. és ezeket nevezzük kije­ lentett igazságoknak. vagy fö­ lényesen rálegyinthetünk. hogy bizonyítani vagy cáfolni le­ hetne őket? Léteznek. Ám a „tudásunk szerint” egyben figyelmeztetés is: a tudományos igazság feltétele nem csak a bizonyíthatóság. csak a ter­ mészetről aktuálisan vallott ismereteinknek. hogy léteznek-e nem tudományos igazságok. amelyeknél a teljesítmények mérhetők . arra. Mindezek következtében a tudomány nem is­ meri az abszolút igazságot. nem mond ellent a természetnek. Pél­ dául ezért foglalkozik könyvtárnyi irodalom az állítólag mérhető szorongással.). hogy kijelentett igazságok azok. Vigyázni kell! Nem arról van szó. (Pl. amelyeknek valóságértéke hiteles lehet az emberi elme szá­ mára anélkül. Kérdés. a matematikában. kvantifikálni tud. ezt hinni vagy tagadni lehet mindhalálig. Ezek azután ki is esnek a kísérleti pszichológia érdeklődési köréből. összetett lelki je­ lenségeknél vissza kell térnie az Arisztotelészféle kvalitásokban való gondolkodáshoz.és karaktervonással. Számára az igazság mindig relatív. és szinte semmi az unalommal. hogy „jobb igazságtalanságot elszenvedni. csak IQ van stb. Miután a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók. hogy a matematikai statisztikai módszerek a pszichológiában ritkán alkalmazhatók bizonyításként. emlékezés.érzékelés.) Ez az elhatárolás. ame­ lyeket igaznak érzünk ugyan. aki hangsúlyozza. ha­ nem a cáfolhatóság elve is. nincs buta és okos. Már most hogyan áll az igazság problémájá­ val a pszichológia? Szegény pszichológia rettenetesen szeretne megfelelni Wittgenstein követelményeinek. de még nem tu­ dunk bizonyítani-cáfolni. hogy „tudásunk sze­ rint” már Szent Ágostonnál megjelenik. figyelem. Mellesleg jegyzem meg. A relatív igazság tehát a racioná­ lis gondolkodás terméke. az igazság és az élet”.

nevezetesen a misztikus élmény felé. ezért mondtak csődöt minden idők racioná­ lis istenbizonyítékai. az Isten két lépést hátrál előle. S ezen még a felhalmozott kollektív tudás segítségével sem lehet túllépni. Elvileg egy magasabban szerveződött idegrendszer megis­ merhet egy alacsonyabbrendűt. A megismerő mindig redukciókra kényszerül. Éppen azért van szükség modellekre. ha valaki azt állítja. még ha Aquinói Tamástól származtak is. a maga teljességében nem lehetséges. És a pszichológia? Elvileg lehetséges-e két. Pl. de nem olyan ritkaság. pl. hogy egyénileg. vagyis a megfigyelés. Vagyis Isten létezésének logi­ kai bizonyítása végül mindig a semmibe mar­ kol. Földi körülmé­ nyek között a megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől.) Ezért nő a szakadék a matematikai statisztikai bizonyítást igénylő kísérleti lélektan és a klinikum között. A biztos tudásnak soha nincs szüksége modellekre. Valentine szerint a természettu­ dományos kutatás lényege az empíria. hogy miben áll az összefüggés. Ezért a vallások és az igazi ezoterika. azt csak funkcionális elemzés segítségével lehet feltárni. motivációról stb. hogy a nem­ zetközi pályaudvar illemhelyéről vett vizelet­ minta az európai átlagvizelet mutatójaként ér­ tékelhető. s ezért nem nélkülözheti az esszét sem. . így egyaránt lehetnek igazak és té­ vesek. A tudományos elemzésekben mindig részfunkciókról van szó (érzékelésről. vagyis a személyiségről akar valamit mondani.) Mindez na­ gyon fontos segítője lehet a kutatásnak. de amikor az egészről. de azt nem árulja el.). R. és modellekben gon­ dolkodik. nagyjából azonos fejlettségi szinten lévő intelligen­ cia kölcsönös megismerése? Emberi intellektussal megismerhető-e az emberi intellektus? A ta­ pasztalat azt bizonyítja. A modellek viszont különböző létezési lehetőségek megfo­ galmazásai. akkor a pszichológia dadogni kezd. fi­ gyelemről. Fordítva viszont nem igaz. a tudományos igaz­ ság hirdetése. Még egy szempont a pszichológiai megisme­ rés és az igazság viszonyához. mint tudományos értékű gondolatok kifejtését. A példa blőd. (Különös veszélyt jelente­ nek az ostoba kísérleti módszerek és a mate­ matikai statisztikai bizonyítás lehetőségeinek félreértései. Erről járta a mondás: ha valaki egy racionális lépést tesz Isten felé. mert ebben a kérdésben még nem lehetséges a megalapozott állásfoglalás. de az összefüggések kimutatása nem tekinthető az adott jelenséget megmagyarázó.P o pper P ét e r 34 35 A RÉGMÚLT e l m o s ó d o t t ö sv én yei kriminalitás között. Azt a tényt fogadja el. a mérés és a kísérlet. A fejlődéstanilag fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folya­ matainak. teljes tudomá­ nyos eredménynek. e részfunkciók hordozójáról. törvényszerűségeinek a megértésére. amelyet ak­ tuális tudása alapján biztosnak tart. így hát a pszichológia ott billeg a természetés társadalomtudományok határán. a kabbala az irracionális istenbizonyítékok felé fordul. Pl.

a Selbstbe ütközik.mindig a Personában fejti ki a hatását.Lelkednek azzal a részével akarok beszélni.Nagyon nagy fájdalmat. mély hipnózisban teljes anesztézisre kap utasítást.Mit érzel? .Fagyasztják a kezemet.Ö t ö d ik f e je z e t A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei Erről a jelenségről a hipnotizőrök tudnák a leg­ többet elmondani. aminek végrehajtása . . amit nem tudok hipnotizálni. Eközben kezét chloretillel fagyasztják.Mert nem szenvedek tőle! . A hipnó­ zis . ha olyan szuggesztiót kap. O feleljen! M i törté­ nik most veled? . a migrént vagy az infarktust) igen nagy fájdalom­ mal járnak.Miért tűröd? . A klasszikus kísér­ let (több könyvemben is említést tettem már): a Stanford-skála szerint igen hipnábilis férfi.akár bármiféle pszichoterápia . . Arról a közismert tényről van szó. Akkor azt kérdezi a hipnotizőr: .jungi terminológiában . érgörcsök (lásd pl. hogy akármilyen mély hipnózisban lévő vizsgálati személy azonnal felébred. mert a hirtelen érösszehúzódások.

nehéz mozdulással. Érdekességként megjegyzem. Kivéve. Nem illeszthető be semelyik személyiség-modellbe. a derekam táján. tudatosodjon. még felfokozottabb fázisában már gyilkol. ledönti a könyvespolcot. Tudta. az óriási tengeri medve dührohamában össze­ töri felesége szobáját.P o pper P ét e r 38 39 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS . mit tesz. A konklúzió ebben az esetben az. a földön fekve. hiszen a kísérleti személy mindvégig tudta. mint a barom. (Erről a történetről szín4 . s akkor az indulat máso­ dik. mert akaratlagosan nem felidézhető. S akkor megjegyzi: Ezért nem bíztam én soha az emberi természetben. egy rossz mondat vagy mozdulat. A regényben ez történik: a feleség. Bármit tesz. egyszóval rettenetes pusztítást végez. hogy most megölöm. erős felindulásban elkövetett gyilkosokat. s azt tapasztaltam. hogy most már ölni fog. Bármit tesz. mert leleplezett! Vagyis leleplezéséig Störr kontrollált maradt az observeur által. Először még ár­ talmatlan. S tudtam. titkos lelki megfigyelőnknél. Eredetileg semmiképpen nem része a tudatnak. él­ vezi is amit csinál. elakadtunk az observeumél. s szükség esetén beavat­ kozik a cselekvésekbe. élvezi is amit csinál. mint a majomé. hogy a fájdalom érzékelése belépjen a tu­ dat világába. hogy a nem tudatos tudást nevezzük utólag megérzésnek. S közben észreveszi. s azt is tudta. De örökké figyel. Igaz-e ez? Thomas Mannt 70 éves korában tüdődaga­ nattal megműtötték. Marad az alábbi lehető­ ség: a hipnotikus szuggesztió azt akadályozta meg. ha ebben a játéká­ ban leleplezik. Jobb híján elnevezték observeumek. a tuda­ tot nem. E regény hatására egy évig vizsgáltam ún. amit mindig magá­ val visz tengeri útjaira. a vitrint. lerántja a csillárt. Mert játékos. amit tudatosan átél. egy ideig nézi az őrjöngő férjet. hogy az observeur létezését Füst Milán is fölfedezte. hogy az ember csak attól szen­ vedhet. Ki az. majd történik még valami. hogy a hipnoti­ kus utasítás mit bénított le? Mint látjuk. ami állítólag csak a pszichológusok lelkében fordul elő? Ez a nem tudatos tudás megint csak nehezen helyezhető el az ember lelki struktúrájában.Hagyja abba! Minek játssza meg magát? S akkor éreztem. Lehet. a lelki folyamatokba. A fájdalom érzéke­ lését sem. hogy Füst Milánnak igaza van: az ölés indulata két hullámban jön. Mert játékos. hiszen utólag nagy fájdalomérzés lé­ tezéséről számolt be. valószínűleg ő ébreszt a Selbstet sértő parancs esetén. mint a majomé. Kivéve. hogy épen hagyta azt a kis polcot. így hát nyitott kérdés marad. hogy mi történik vele. No de tudat-előttesnek (tudat-alattinak) sem nevezhető. majd megszólal: . Ezért nem bíztam én soha az emberi termé­ szetben. intuíciónak? Déjá vu-élménynek? Vagy aha-élménynek. a tudat spiclijénél. hogy megindul valami ben­ nem. aki felel? Sőt. mindenről tud. Szóval. Leüti a feleségét. A felesé­ gem története című regényében Störr kapitány. amin kedvenc úti órája áll. ha ebben a já­ tékában leleplezik.

a belső és a külső világ érzékelése nél­ kül. A lényeg számára ugyanis az. tudás. Az emberi tudat az azonosulásokból és az el­ különülésekből keletkezik . kimerült ember benyomását kelti. és önreflexió . el­ méletileg sehová be nem illeszthető. akár rossz híre­ ket. továbbad akár jó. megszűnik. emberfajtából. akkor marad a halottak hallgatásának spirituális ma­ gyarázata. világnézet. nagyon sokat szenved­ tem. Például mindig öröm­ mel pletykál..tehát ítélkezésem ön­ magam felett) tönkremegy. és Buddhával egyetértve tagadja az ego önálló létezését. hogy fáj va­ lami. illúziónak tartja. Az elkülönülés érve lehet szellemi (pl. mint idegent szokás. Tanácstalanságunkban Hamlet királyfihoz fordulunk.tanítja Tolle. hogy az adott pillanatban fölényben van a másikkal szemben.D e mindez oly csudás. vallás stb. kell lennie egy Én-nek. akkor megszűnik az én létezésem is.tehát létezésem észrevevése. Horatio. vagy . oly idegen. Az Ego érzi saját labilitását. a meggyötrött. Hamlet: H át üdvözöld. a reagálás minden lehetősége nélkül. és ezért folyton megerősí­ tést. A nyelvi kifeje­ zésben ez a birtokviszony állandó: „az én lá­ bam. ezt ismételgette: Ja j. aki gondolkozik. Sartre itt betéved a távoli Kelet bölcseletébe. Amikor barátjának Horatiónak be­ számol találkozásairól apja szellemével. tehát vagyok”. az én szerelmem. az én bánatom.” Sok idő elteltével Sartre eltöpreng ezen az ál­ lítólagos birtokviszonyon. s arra a következte­ tésre jut. szo­ ciális státusból. Horatio gyanakszik: Horatio: . hogy amikor a telje­ sen fájdalommentes orvosi beavatkozások (mű­ tétek) után a beteg magához tér. valamilyen helyzeti vagy szellemi fölényt keres a maga számára. empirikus lélek-tapasztalatokkal? Ha létezik lélek tudat nélkül. azaz nem tudott arról.). Isten . mint amilyen nagy kínok átélése után szokott létrejönni? Mit kezdjünk ezekkel az ellentmondásos. vagyoni helyzetből fakadó. Mi azonban tovább töprenghetünk Descartes és Sartre vitáján. Tehát léteznem kell. Decartes közhellyé vált mon­ dása és alapvető meggyőződése a „gondolko­ zom. Hogyan szenvedett mégis tudatos meg­ élés nélkül? S hogyan lehetséges az.P o pper P ét e r 40 41 A TUDATOS és a n e m t u d a to s t u d á s tén írtam már. Több dolgok vannak földön és egen.) Amikor az altatásból magához tért. az én el­ képzelésem stb. mintsem bölcselmetek Álmodni képes. birtokosa és létrehozója gondolataimnak..ha van . Itt Horatio nem tehet mást. mint hogy elhall­ gat. A tudat nélküli állatnak nincs Én-je sem: ha a tudatom (önkonstatálás . lehet a származásból. politeizmus esetén kozmikus tuda­ tok. Holott a műtét alatt semmiféle fájdalmat nem érzett. mert valamiről többet tud nála. Ezek szerint az em­ ber egy földi tudat. hogy itt egy azonosság művi szétszakí­ tásáról van szó: a tudatom én magam vagyok. olyan álla­ potban van.egy kozmi­ kus tudat.

Ezek az azonosulások és elkülönülések. politikai viszonyok állandó keserű kritikája. Ezért nincs Istenük a buddhistáknak. A buddhisták. S ennek az attitűdnek az ellenpontja: a „mi kutyánk kölyke” alapon történő elfogadás.a vereség kettős. a fölény és az erő kultusza. És az arany­ borjút látva azonnal megölet három és félezer embert. Ennél többet csak a szeretet nevében öl­ tek. zsidók. hogy a közöny nevében soha senkit nem öltek meg. a cse­ lekvések főként gyilkosságba torkollottak. az elle­ ned való fenyegetés és támadás néha oda vezet.P o pper P é t e r 42 43 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS éppen a testi adottságok határozzák meg a „más vagyok. megvetésre csábító hangjaira. a tao vagy Kung Fu-ce köve­ tőinek. mint tenmagadat”. mint te” érzését. ne reagálj! Egy idő után rájössz. hogy a negatív diszkrimináció. hogy te is agresszív védekezésre kényszerülsz. hogy emberek millióit ölték meg a gyűlölet ne­ vében.” alapján történő azonosulás. egyedül a „vették a fáradságot megszületni” alapon fölényt adnak minden tehetségtelen és ostoba senkiházinak a más születésű ember fe­ lett. a „mi fradisták. minden teljesítmény nélkül. po­ zitív megkülönböztetésül azoktól. akár egy fejedelemről van szó. má­ sokkal összehasonlítva a saját élet kudarcainak. Ugyanilyen szerepet tölthet be a panaszkodás. Mégis marad egy kérdés: egy Isten nélküli vi­ lágban fenntartható-e a spirituális lélekfelfogás? . születtek. kezében a törvénytáblákkal. ha lehetséges. a másik ember feletti fölény igényét szüntették volna meg magukban? Sikerült volna végzetesen meggyengíteni magukban az ego hatását? A leg­ újabban már nem is társadalmi eredetűnek tar­ tott. (Holott soha nem járt a Mindentudás Egyetemére. Nehéz ügyek. fasiszták. homosze­ xuálisnak stb. Az Egónak ezekre a gyűlöletre. magyarok stb. A szeretet vallása a „szeresd felebaráto­ dat. köztük a Ne ölj! parancsa. hanem biológiai gyökerű igényt a hierarchizáltságra? Hiszen a fölényt és a hatalmat mindig a tudástöbblet és a hatékonyság jelenti. akár egy vezérürüről. A hatalom. A történelem azt bizonyítja. Feltűnik viszont. amelyeken Thomas Mann sze­ rint az emberi viselkedés alfája és ómegája van leírva. Gya­ kori baj. zsidónak. a konfuciánusok soha nem gyilkolták meg vallási ellenfeleiket. akkor semmibe foszlik az Isten is. négernek. Most nem is beszélek a politikáról vagy a nacionaliz­ musról. Ezért Isten a mindentudó és mindenható ha­ talom az ember és a világ felett. akik cigány­ nak. az életkörülmények. sőt „szeresd ellensége­ det” jézusi paranccsal kezdődik és az inkvizíció­ val folytatódik. a taoisták. vagyis a te Egód is erősödni kezd . kommunisták. pechjeinek hirdetéséig egészen az egyének vagy csoportok gyűlöletéig. orosznak.) Ám ha semmibe foszlik a hatalom. Vagyis ahol az emberi viszonyokba beavat­ koztak az érzelmek s főként az indulatok. mert nincs már rá szükség. keserűségének. De Mózes lejön a hegyről. hogy a fennmaradásáért küzdő másik ember Egojának a hangját hallod.

S ha így lenne. ha nem formáról verődik vissza. ha nem alkot formát. Ábrahám nagy találmánya tehát a hit a nem fizikai értelemben vett látás és hallás létezésé­ ben. hanem a vallás fogalomrendszerébe tartozik. mit lehet kutatni rajta. néha tárgyias természete van. Ha Istennek nincs formája. a semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközökkel. A hang­ képzés speciális formája a rezgés. tehát fizikai érte­ lemben nem is hallható. akkor mégse a tudomány. Mert a fény akkor is látható. a pszichológia szempontjából? H a t o d ik f e j e z e t A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói Három és félezer évvel ezelőtt a habiru Ábra­ hám élménye-ötlete volt a láthatatlan Isten. Kicsinységük miatt az elemi ré­ szecskék vagy a vírusok is láthatatlanok. A hallhatóság is mozgáshoz kötött. száguld a semmiben. Tehát lehetségesnek tartja a belső látás (lá­ tomás) és a belső hallás (elhívás) megtapaszta- .P o pper P é t e r 44 Van-e halhatatlan lélek? Van-e halandó lélek? Mint önálló és szabad (indeterminált) entitás kívül áll-e a materiális oksági összefüggéseken? Ha igen. ám műszeresen láthatóvá tehetők. ami mozgásra képes. akkor láthatatlan. Az ember csak formát képes meglátni. Tehát kell va­ lami materiális eszköz. Tehát a lát­ hatatlanság nem zárja ki a létezést. Az űrben. Ám a megformáltság nem feltétele a létezésnek. Mozogni képes: néha hullám-. pl. re­ zeghet. vagy hatásuk miatt létezésük bizonyítható.

Lehet-e a végeredmény .Miért vitted át azt a lányt a karjaidban. megbántásokat. . Öt óra elteltével. tehát végső soron képes együtt élni a kórfolyamattal.felelte Tanzan. sérelmeket. ma­ gadhoz ölelve? Nekünk szerzeteseknek tilos ilyet tennünk. s időlegesen reagálnak testi be­ avatkozásokra. pl. amikor az ember képessé lesz nem látható és nem hallható belső történéseket érzékelni: nemegyszer a látás és hallás analógiájára pl. szerelmet. sőt néha már a múltunk cipel minket. Ekido kifakadt: . sarat hömpölyögtető. Tanzan és Ekido vándorlásuk során egy meg­ duzzadt. hanem annak érzéke­ lését.tehát leginkább érzelme­ ket. szorongást. hatá­ suk is semmivé vált. tudatossá válását. Éppen a magyar Szondi Lipót kezdett komolyan foglalkozni az elképzelt jövő. a ka­ rakter alakulásában. félelmet.polgári szemmel akár kedvező. hiszen önmagukban már semmi erejük. min­ denféle fájó érzelmet.Azt a lányt én már órák óta letettem . amikor már esti nyugovóra tértek. Te táplálod. Szerinte. Ebből következik az érzékelhetőn túli. amelyek már rég szétomlottak a múltban. lásának lehetőségét. csak a te lelkedben élnek tovább. gyógyszerekre. jelentőségük nincs.ezt tanultad a pszichológiától. testi jelenségekkel. betegséget szünteti meg. hogy kölcsönhatásban állnak fizikai. a szellemi létezés jelenvalóságá­ nak feltételezése. organikus. ha pontosan ismernénk minden apró anyagi részecske helyzetét és mozgását . szem­ mel láthatóan a kimonóját féltette. szeretetet. de néha gondolatokat is.akár százezer évekre előre megismerhetnénk a jövőt. annak ellenére sem. akár kedvezőtlen . gyűlöletet . A pszichológiának ehhez attól kezdve lesz köze. a cselekvés és a viselkedés végeredményé­ nek (a finalitásnak) determináló hatásával. évti­ zedeken át. A lelki funkciók közül egyedül az emléke­ zés és a tudat került gyanúba: Vajon nem őket nevezzük-e léleknek? Egy taoista legenda szerint két szerzetes. hangulatot. Cipeljük a múltunkat. széles patakhoz értek. De hát kisebb-nagyobb mértékben valamenynyien így érzünk. Tanzan a karjába emelte a lányt. sehol nincsenek. tőled kap­ ják energiájukat. ezt keressük. nem szenved.mentségedre legyen mondva . Szemléletünk Newton totális determinizmusából táplálkozik.P o pper P é t e r 46 47 A LELKI JELENSÉGEK . Végül is erre alapoz Freud elmélete is a múlt. és átvitte a patakon. Minket azonban az egészségesnek tartott ember lelke érdekel. vagyis hogy amíg a gyógyszer hatása tart. Ezeket a jelensé­ geket viszont nem lehet a fizikai létezőkhöz hasonlóan kezelni.mégis vonzó? Ezért ismétli meg az ember olyan sokszor a negatív feed-backkel figyelmeztető hibás viselkedés . A gyógyszere­ lés legtöbbször nem magát a lelki jelenséget. Persze . amikor napról-napra „újrama­ golod” őket. bántó gondolatokat. mindeddig hiába. . A partján egy szép lány tétovázott.Te még mindig cipeled? Barátom! Mit cipelsz magaddal éveken. a gyerekkor döntő szerepéről a személyiség.

Ha valaki fémpálcájával hozzájuk ért. lassú. Az ő esetük­ ben a jelennek mindig erősebb a hatása.nem szeret. elkerülte a tilos utakat. hogy Cleckley ír a „pszichopata bájról”. A pszichopátia problémáját megpróbálták kí­ sérletileg is megközelíteni. hogy soha többé. amellyel gyakran el tudja bűvölni környezetét. . . mert leveszi az elítélt válláról az önmagáért való felelősséget. de most hívták fo­ cizni.14 %) mégis egyet­ len egyszer óvatosan megérintették a tilos utat. Néhányan (kb.nem szorong. A csoportok viselkedése: Egészségesek: többségük betartotta a konven­ ciót. kriminálisok. Mert nem szorong a kudarcoktól. Cleckley amerikai pszichológus leírja a (pszichopátia) szociopátia tizennégy jellegzetessé­ gét. Tehát gyenge érzelmek. amíg újra megbukik. Te­ hát fokozottan csábulékonyak. Figyelemre méltó. . . úgynevezett várakozási hullámot. azután minden ok nélkül szétrom­ bolja. szerelem nél­ küli szexuális viszonnyal alázza meg partnerét. Pszichofiziológiai szempontból jelentőséget tulajdonítanak annak. Emberek fémpálcikákkal „haladhattak” végig a labirintu­ son. hogy felépít egy egzisztenciát. Az életvezetési törések azt je­ lentik..indokolatlan törések vannak az életvezetés­ ben. vagy egy kapcsolatot. Ekkor félrelöki a példákat és beáll a csa­ patba csatárnak. katonai drilljével. Érdemes megemlíteni. neurotikusok.P o pper P é t e r 48 49 A LELKI JELENSÉGEK . Például régen volt. a galvanikus bőrreflex-mérő jelentősen kilengett. soká lesz még. Pl.nem tanul. és elmegy. Három csoport versenyzett: lelkileg egészsé­ gesek. Készítettek egy labi­ rintust. még a börtön is csábító lehet a maga teljes alárendeltségével.. Mindegyik kísérleti személyre galvanikus bőrreflex-mérőt szereltek. jelezve a szorongást. Ezek tilos utaknak számítottak. konfliktusokat. A szabaduló bűnöző megfo­ gadja. Valahányszor ilyen pirossal jelzett tilos úthoz értek. vagy mással folytatott. konfliktusait? Pl. piros jel­ zést kaptak.. hasonlót ahhoz. hogy EEG-vizsgálat köz­ ben azonos idő elteltével ismételten elindított hanginger (kellemes hegedűszó) egy idő után létrehoz egy új. hogy számtanból megbukott. Ezért nem tanul a ta­ pasztalatokból. néhány napig nem jelenik meg a mun­ kahelyén. Ezek közül a legfontosabbak: a személy . Ezt használják ki a szélhá­ mosok.. áramütést kapott. amelyekkel a patká­ nyok tanulási képességét is vizsgálják. kiszolgáltatott helyzetével. De két óra múlva hív­ ják egy betörésre. Azok az utak. mint a múlt tapasztalatai alapján anticipált jövőnek. A labirintusban áram keringett. Az agy felkészül az új inger fogadá­ sára. amelyek nem voltak szigetelve. könnyedén megismétel negatív eredménnyel végződő hely­ zeteket. hogy a várakozási hul­ lám kisgyerekek és visszaeső köztörvényes bű­ nözők esetében nem hívható létre. de erős indulatok.

tehát tudják. s a vi­ zet melegítjük. hiszen nem is az Istent keressük. Az eltérés: ha szemük láttára kikapcsolják az áramot. A múlt tényleges determináló hatásának fir­ tatása közben felmerül egy logikus kérdés: elképzelhető-e olyan helyzet. a közéjük hajított lég­ gömb mozgása ugyancsak kizárólag attól függ. A galvanikus bőrreflex tanúsága szerint nem érezek szorongást a tilos utakhoz közeledve: az áram­ ütést vállalva átmennek rajtuk és győznek a ver­ senyben. most is az Istentől indultunk és a kísérleti laboratóriumba érkeztünk. Ez a racionális ok nélküli szorongás a legfontosabb neurotikus tünet. mint az egészségesek. akár a sa­ ját belső világunkban létező. kiszolgáltatott­ sága csökkentésére .tudatos projekció eredményének tartja. félelmei. amikor közömbös lesz a múlt. Útköz­ ben legfeljebb próbálkoztunk: a lélek homályos fogalmát azzal akartuk megtisztítani. amikor is az ember . akkor is szoronganak. Mint annyiszor. szel­ lemmel ruház fel minden. Istent. a vallást . Kriminálisok: számukra a legfontosabb a si­ ker. az emberi sors iránt közömbös természeti jelenséget. Elmagya­ rázzák neki. amelyek gondot okoznak a mai pszichológiának. a viselkedésünket) csak a jelen történé­ sei determinálnak? Például ha egy kis darab parafaszemcsét egy lábos vízbe dobunk. hogy mekkora az áramütés. a parafadarabka mozgását kizá­ rólag az határozza meg. Emberi viselkedésre vonatkoztatva talán ilyen a pánik. hogy a gyorsuló moz­ gású molekulák közül melyikkel ütközik.gyermekkori élmények nyomán . először a mama hasában van. hogy az Isten fogalma az ember projekciója-e a külső világba. lélekteremtő Is­ tennel. hogy mielőtt megszületne. Ekkor „tudatta­ lannak” hívják. minden egykori szándék. a győzelem. kudarcot. Ezt elégedetten tudomá­ sul veszi. Lassan körvonalazódik egy újabb süppedős terület kontúrja: a tudomá­ nyos értékű prognózis lehetősége. s csak a jelen történései határozzák meg a viselkedést. hanem a léleknek azokat az in­ goványos részeit. mert kíváncsiak voltak arra. vagy a külső világból szár­ mazó projekció az ember leikébe. Neurotikusok: egyetlen eltéréssel ugyanúgy viselkednek. hogy Buddha nyomán a tudattal azonosítottuk. Jung is ezen az ösvényen jár. s az emberek rémületükben össze-vissza rohangálnak. Ha egy hatalmas téren a tömeg­ ben pánik tör ki. amikor a Tibeti Halottaskönyvet elolvasva kijelenti: mindegy szá­ mára.rezonábilis lélekkel. Freud ezt az elképzelést pontosítva. Hiszen min­ . hogy kikkel ütközik össze.P opper P éter 50 51 A LELKI JELENSÉGEK . Ennek elérésére minden koc­ kázatot. hogy áramütés semmiképpen sem ér­ heti őket. de ilyen zsenge korban még soha nem kérdezi meg: hogy került oda? Mi sem kérdezünk tovább. És a hisztéria? Vagy az őrület? Talán akkor is előállhatnak ilyen helyzetek.szorongása. büntetést vállalnak. mint a kisgyerek a születéssel. amikor egy jelensé­ get (pl. Úgy vagyunk az akár a külvilágban.

. . mind az ezer világ elpusztul? —Elpusztul.köztük a szo­ ciálpszichológia is .. hogy változásai merre felé viszik az embert. ha nem látod a múltat? Mérei Ferenc mondotta 1946-ban: Hallgasson a szociológia és minden társadalomtudomány.H a fellobog a nagy központi tűz. Mozgása lehet gyorsabb vagy las­ súbb. Neki is utólag! Nem ak­ kor hatott ez a bűntudat. amelyek letörölhetetlenül tapadnak a ho­ lokauszthoz: .És jön utánuk másik ezer.Az értelmetlenség csendje. Négyféle csendről be­ szél. egyaránt jelenthet fejlődést vagy visszafej­ lődést.A bűntudat csendje. Ke­ ményen fogalmazva: látjuk a jövőt? Jósoljuk a jövőt? Tévesztjük a jövőt? Hazudjuk a jövőt? Mit sejthetünk arról. Szerinte a hallgatás oka a szégyen! A szé­ gyen pedig csendet szül. Válasz helyett áltudományos nagyképűséggel körülfecsegik a kérdést. H e t e d ik f e je z e t Láthatod-e a jövőt. egyénileg és társadalmilag? Egy zen mestert nyúz a tanítványa: .P opper P é t e r 52 den lelki jelenség dinamikus: valahonnan vala­ hová tart. hogyan alakulhatott ki Krisztus után 2000 évvel embermészárszék Európa közepén? S a társadalomtudományok . de statikus.hallgatnak. . A buntudat csendje Kinek van itt bűntudata? Legfeljebb az európai humán értelmiségnek. . mozdulatlan nem lehet. amikor kikötőikben a .Az iszonyat csendje. Egyedül Heller Ágnes próbált meg vála­ szolni. —S jön utánuk másik ezer? . ha nem tud arra válaszolni.A szégyen csendje.

karóba mm húznak ma már. Megszületik a mosolygó hó­ hér. Vajon meg lehet-e a nácizmust.e a jö v ő t . De Németország? Érthetetlen. Istentől elszakított társadalom elkezdte kikerülhetetlen morális lezüllését. én Goethe és Schiller nyelvén beszélek ... a kre­ matóriumokat bocsátani Európa vezető kultú­ rájú népének? Ki jogosult hatmillió megkínzott halott nevében a megbocsátásra? Vajon mennyi idő elteltével lehet elfelejteni.P opper P é t e r 54 55 L á th a to d . Freud szerint akkor kezdődött az európai ci­ vilizáció. itt ne beszéljen Hitler és Göring nyel­ vén! . de nem csapta fejbe. amikor a transzcendenciától. de engedve a közgondolkozás nyomásának. a felelősségre vonás jogát tagadta. ha az ember nem fordul ezoterikus magyarázatokhoz. . Miért? Mert nem volt orosz reneszánsz. náluk nem volt reformá­ ció. Ő a modem társadalom legundorítóbb férge. aki már útban van a hatalom felé. Rászóltak: . nincs helye a bűntudatnak sem. A tisztességes polgár erkölcsi és pszichológiai mozgalmai az ember jogos és neurotikus bűn­ tudataira próbáltak enyhítést találni. hisz mint elődeinket. Bizom. Isten ellenfele. hogy zsi­ dókért teherautókat adjanak cserébe. aki kezdetben bűntudat nélkül ugyan. amelyről bebizonyosodott. hogy az életet Isten lehelte az élettelen anyagba? Az em­ berben az Isten az élet. Vagyis aki az élet ellen támad. Ám vajon 1933 óta lehet-e még Goethe nyel­ vén beszélni? Vajon lehet-e a holokauszt után verset írni? .Kérem.válaszolta Wemer. léte­ zését tagadta. ami telje­ sen átformálta Európa szellemi és erkölcsi éle­ tét. Ez volt a fordulópont. amikor az ősember féktelen dühében üvöltözött a másikkal. amikor nem bombázták a deponá­ lási vasútvonalakat. Az ítélkezés. a Moszk­ vába emigrált író a metrón valakivel németül beszélgetett. amikor sokallták. hogy milyen vé­ kony rétegnek bizonyult az a kultúra.mint ahogy a Szent Oroszország is jobbadára hallgat a gulágokról. Ám ha nincs bűn.Kérem. Három olyan történelmi fordulópont. hogy azon­ nal megsemmisül. ha felharsan az uralkodni vá­ gyó ősi teuton kegyetlenség és embertelenség harsonája? A baj leginkább az. hallgat véres munkájáról.írta József Attila tíz perccel Auschwitz előtt. a megsemmisítő lágereket. De Oroszország kulturálisan soha nem tudott valóban európai néppé válni. német földről menekülő zsidókkal visszafordul­ tak a hajók. A szé­ . az a mű­ veltség. később vállvonogatva vál­ lalja. Hol van már ez a civilizált idő? Hol van már a tudás. Ám a mo­ dern tömeggyilkosok magát a bűnt nem ismer­ ték el. ugrált. hogy ezeket a kérdéseket nem a németség teszi fel . A modem gazember a bűn lehetőségét.kérdezi Adomo. A szégyen csendje A második világháború alatt Wemer. nem volt pápaság és császárság küzdelme. hadonászott a bunkójával.

hogy a keresztényekben mennyire nincs mélysége a Sódnak. az ínségesség helye. S amíg a jövőtől eliszonyodó maradék hu­ manisták Pilinszkybe kapaszkodnak.e A JÖVŐT . A misztikusok hirdetik.a római jogal­ kotók büszke utódainál . Ki volt az első szamár. és száztizenkét öl mélységbe taposom a himpellért.kézbe kéz és szembe szem. hogy a 19. és az állatok kerüljék el azt a helyet. csak indulata. Ezek a karmikus kisiklások . gyen a többi valóban európai nemzetet kínozza. hogy a szavak érvényesek. hogy még a f a ­ natikus antiszemitákban sincs a zsidógyűlöletnek mélysége. De átkozott. mert semmit sem tud Isten és ember szövetségéről: „És betaposom őt.minálunk így szokta a szerelmes: aki itt Letérdel. hogy csak a kőtáblákra. csak indulatai. hiszen az ember szíve eredendően gonosz! De aki csak ennyit tud. a szimmetrikus kap­ csolatokról. a frontokon. Letagadják. amelyik a gázkamrákban. ha a nevét kiejti és köpjön a világ négy tája felé. akinek nincsen lelke. csalj. és hidegség fogja körül a szívét annak. de érzelmei nincsenek. vagy ámít kiáltja Melinda az előtte térdre boruló. Indiában Síva papok magyarázták nekem. Olyan karma nem volt. sze­ relmes Ottónak. Emberek milliói haltak nem karmikus halált. hogy a Föld megint Föld le­ gyen.ilyen előfordulhatott. Az értelmetlenség csendje . Nem tévedtek sokat. ” Sőt. hanem a te véredbe és húsodba is bele vannak írva. Sőt a kiónnak sincsen. ma már ismételten a „meg nem tör­ téntté tevés” infantilis mágiájával próbálkoz­ nak. Az iszonyat csendje Ez az emberi viselkedés alfája és ómegája . . és a madarak ne szálljanak el fölötte. És ne hidd. Emberi teste. mert tudja. hogy nálunk . hogy a két világháború nem volt bent az emberiség karmájában.P opper P ét e r 56 57 L á th a to d . aki egyet is megszeg e parancsolatok közül. Nosza ölj. . O. aki kitalálta. az ostoba. hazudj tetszésed szerint..amelyekre az ember szellemi szabadsága ad lehetőséget . A zsidókérdés a maga tel­ jes valóságában csak zsidók számára létezik. Kezdem azt hinni. mint az éjszaka. értelme van. Ennyi. Övék a jövő! Ők lesznek az urak a jövendő lágerek fe­ lett.a mai élet legaggasztóbb jelenségei. és ítéli hallgatásra. hogy nem érvényesek. század második fele óta egyre több olyan ember születik. az vagy imádkozik. a művészek és pszichológusok örök vágy­ fantáziája az egyenrangú.írja Thomas Mann A törvényben a Tízparancsolat­ ról. aki az mondja. a sző­ nyegbombázások alatt elszenvedett halálhoz ve­ zetett. de mégsem a gonoszság mezeje. Megtörtént. szörnyű. Ezoterikus magyarázat? A nácizmus sátáni inspirációja. aki meg­ hirdette: irgalomra van szükség. és az ember mossa ki a száját. ” A sci-fi írók írták le először a robotokat.. Nálunk? Egy Izraelbe menekült zsidó férfi mondta: „Megdöbbentő. ahol betapos­ tam.

amely csak az alkalmat várja. aki­ nek adok. Önmagát a határtalanságig képes gerjeszteni. szépnek.Ha hatalmát gyakorolva fél az ellene való támadástól. aki önmagáról azt hirdeti. . hanem a démonok biro­ dalma. a sikerre. hogy minden ember egyenlőnek születik? Egyenlően okosnak. s vele az agresszivitás. akik a védelmükre kelhet­ nek.Ha élvezi mások szorongását. félelmet akar kelteni. Ha előzőleg külföldre szállítja (depor­ tálja) őket .e a jö v ő t . barakkokba zsúfolja.Ha el akarja pusztítani az útjában álló aka­ dályokat vagy embereket. De ha a halálra szántakat megalázza. igyekszik megfosztani emberi voltuktól. Tehát az agresszivitás mindig ellen-agresszivitást szül. tehet­ ségesnek. hanem dé­ moni akció.. A másik baj az agresszivitással. amely racionálisan ellenőrizhetetlen.. Például ha egy hatalom tart egy embercsoporttól.ez már nem emberi. hogy visszaüthessen. És mégis. hogy örvény- jellegű. a tör­ ténelembe nem beilleszthetővé mindazt ami megtörtént. amely törekvéseinek útjában áll. erősnek. A mindig értelmetlen. Mikor lesz valaki agresszív? . Ahol különbsé­ gek jelennek meg ember és ember között. méghozzá mi­ niszteri felügyelet mellett. az engedetlenségtől és meg akarja azt előzni. Ha idegenbe érkezve mindet legéppuskázza. a mindig célját tévesztő agresszió. .ez emberileg érthető megelőző in­ tézkedés. szépek.ez emberi-politikai go­ noszság. hogy tűzzel nem lehet tüzet oltani. ismerőseik. barátaik. az anyagi javakban való részesülésre. és éve­ ken át kínozza . éhezteti. az elismertségre? Valóban? Az emberek egyenlően tehetségesek. erősek. akitől elveszek ”? Viszont az egyenrangúság vágyfantáziája még­ iscsak vágyfantázia marad. . szeretette méltónak. hogy „adok. Erre mondták a régiek. Milyen esélyt? Esélyt a társadalmi érvényesülésre.Ha kisebbrendűségi érzése leküzdésére fö­ lényt. A nácizmus és a sztálinizmus démonizálódása teszi feldolgozhatatlanná. mezte­ lenre vetkőzteti. szenvedéseit. elveszek. ott előbb-utóbb felbukkan a hatalom kérdése. hogy az ember alatt nem az állatok világa terül el. amikor kikászálódnak a vagonokból. és el akarja pusztítani .P opper P é t e r 58 59 L á t h a t o d . Tehát egyenlő esélyt kell mindenkinek kapnia. S végül látni kell. ha valaki remény­ kedni akar a reménytelenben. hiszen a hazájukban vannak rokonaik. . ak­ kor következetesen végrehajtotta embertelen tervét. okosak? Tévedne a felettünk trónoló jóságos nagy­ apó.

Ez ragaszkodást jelent min­ den elsajátított értékrendhez. A legelső. amelyek inkább egymás mellett létez­ nek. ami szembetűnik. az erőszakot emelik piedesztálra. érdek. amit mindig a megvetésre és gyűlöletre méltó gyengeség jeleként értékel. Elutasít minden érvelést. meg mit tudsz. atavizmus vagy mutáció? Most mutasd. sőt ellentmondások is lehetnek közöttük. a más fajtájú em­ bert. karakter.N y o l c a d ik f e j e z e t A terrorista lelke: meggyőződés. Ellenté­ tének a toleranciát. pszichológia! 1. logikai meggyőzést. Meghunyászkodás a hatalom és a tekintély előtt. a kisebbségeket. A meg­ értést. Agresszivitás. soha nem vizsgálja keletkezésének körülményeit. a konvencio­ nális gondolkodás. 3. a másképp érzőket és gondolkodókat. a megértő elfogadást tartja. 2. Megkeresik a gyűlöletüknek megfelelő tárgyat. Világszemlélete merev ítéletekből áll össze. . de nincsenek egymással szerves kapcsolat­ ban. és bűnbakokat képeznek belőlük. a tapintatot elutasítják. eszmevilága nem fejlődőképes. A hatalmat tényként fogadja el.

fasiszta. a vezető. A le­ mondás és az áldozat tragikuma nem szerepel a megszállott. a tettek. a férfiasan kemény és a nőiesen lágy értékminőségek között számára mindig az uralkodó. Vagyis akarata ellenére kettős és ellentmondá­ sos helyzetbe kerül: egyrészt győztes. a mártír. amelyek saját magát jellemzik. kiknek hadi-táncát föl nem válthatja már nyugalom. Ezt a jellemvonást tudattalanul rávetíti el­ lenségeire. nehogy a részvét minimális rezdülését is felkeltsem a terrorista iránt. súlyos személyes károkat okozva életében. a vezető-követő. fanatikus terrorista életképében. jótékony lusta közöny. akiket ezüst zuhataggal —valamint a bikát megilleti ugyanaz a könny” A bika. 6. kommunista ideológiáknak a polgári rendet. az erős-gyenge. hogy nem számol azzal. 7. ennek során az agresszivitás válik uralkodó karaktervoná­ sává. de amik itt rögzítettek. vallási fanatiz­ mus által kialakított meggyőződés irányítja. Az uralkodó-alávetett. Hol esik mégis gödörbe a terrorista? Ott. „eszi a lovag két tusa között gondos szeletekre vágva a dinnyét. sőt a homoszexualitás sem. a terrorista. hogy minden győzelem rengeteg lemondást és áldozatot követel. 4. akik egy életüket a porondra lökték. Világnézetében az etnocentrikus. ami az idők során erősen agresszív karaktervonássá mélyülhet. Félek erről írni. Ugyanakkor gyakran ellenségeiket vádolják fan­ táziájuknak megfelelő nemi aberrációkkal. ők. Pedig mégis ott lappang benne a tragikum lehetősége is. A terroristák nagy részét nevelés. egyéb perverziók. a szorgalmas pár kis kunyhóban idilljét. a gyil­ kos és az áldozata ugyanabban a komoran sivár világegyetemben élnek. ezt tekinti életét szervező elvnek. hogy a lét láncolatából valami igazán mosolyosat kifelejtettek. A keveredő merev előítéletek gyakran idéz­ nek elő szexuális zavarokat: szigorú erkölcsi ítélőszéket tarthatnak mások felett. Devecseri Gábor Bikasiratója jut az eszembe. . hamar eltolódik kényszeres irányba. a torreádor. Az eredetileg merev gondolkodás. megtalálja mielőtt történelem vagy betegség rácsap. és a többi is itt-ott és többször is.P o pper P é t e r 62 63 A TERRORISTA LELKE . 8. őket vádolva azokkal az indulatokkal. másrészt áldozat egyszerre. ringó tunyaság. a nemi erőszak. Saját sorsalakulását egyre inkább transzcendens erők hatásának tu­ lajdonítja. de néha nem idegen tőlük a promiszkuitás. er­ kölcsöt romboló szándékait honorálja. amikor a torreádorokról ír: „ők. rögeszmék kultiválásába. 5. védeke­ zésképpen. azt mutatják. társadalmi szuggesztió. ” Végül is felelnem kell. az erős. amely ellen sátáni törekvések lépnek fel. ezzel az attitűddel tud érzelmileg azonosulni. és a kemény imponál.

Sára (jelentése: hercegnő) meddő volt.vagy robotsiratót semmi­ képp sem írnék. mint mi. vagy kielégültebb lehetne az életünk. értékképzése. Ezért Sára kérésére Abrahám feleségül vette Hágár (jelentése: bujdosó. a nevezetes . Mint már említettem. A robotok áz ő megjelenéseik az írói képzeletben és megérzés­ ben. sikeresebb. Ám amikor Ábrahám már a századik éve felé közeledett. az ősi társadal­ mak agresszivitása. s ennek meg­ felelően viselkedéskultúrája egészen másmi­ lyen. Isten áldását. amitől jobb szín­ vonalú. Az ősi bibliai példa: Izsák (jelentése: neve­ tés). az ezoterikusok egyre gyakrabban beszélnek egy új embertípus megszületéséről és gyakorivá válá­ sáról. csak indulataik. Még nem a terroristáké vagy a szaporodó robotoké. vagy va­ lamit. aki az Izmáéi (jelentése: Is­ ten meghallgat) nevű gyermeket szülte neki.P opper P é t e r 64 Az atavizmusban nem hiszek. csak éppen nincsen lelkűk. lelkiismeretfurdalásuk. De embersiratót igen! K il e n c e d i k f e j e z e t Az áldozathozás értelme és értelmetlensége Aldozathozás: lemondás érzelmi (legtöbbször szeretet vagy félelem) vagy erkölcsi (esetleg val­ lási) okokból valami számunkra fontosról. Kialakulóban lenne egy új emberi mutáció? Nos. A sztori: Abrahám (jelentése: a sokaság atyja) felesége. ez nem kizárt. Ezért soha nincs bűntu­ datuk. a későn született gyermek feláldozása. ér­ tékről. Áldozat: akit vagy amit feláldoznak. idegen) nevű egyip­ tomi szolgálóját is. Áldozó: aki áldozatot hoz. boldogabb. hogy legyen elsőszülöttje. és az ugyancsak nagyon öreg Sárában már „meg­ szűnt az asszonyi természet”. aki tovább viszi az Is­ tennel kötött szövetséget. Pontosabban nincsenek érzel­ meik. De hát ez a világ ma még főként a mi vilá­ gunk. aki feláldoz valakit. amely Ábrahám utódait nagy néppé teszi. Terrorista. akik éppen olyanok. elengedése valaminek.

és biztatására Ábrahám gyermekével. legfeljebb bizonyítani akarta. hogy Sára teherbe fog esni.erről szólna Izsák története? Végül úgy is megközelíthető a probléma. Az Izsák-sztori ennek a korszaknak a végét jelen­ tette.) A tisztesség kedvéért meg kell említeni. hogy az em­ ber néha túlléphet önmagán. valami egyetemesebb emberi érték megvalósulá­ sáért. hogy fiát is feláldozta értük.az elsőszülöttségi áldás biztosítása után . Ábrahám már rákötözte fiát az oltárra. Isbakot és Suáchot. amikor Izsák serdülni kezdett. A gyerekek közül ennek megfelelően az elsőszülött volt Istené. 175 éves korá­ ban hunyt el. hogy egyik fia Midián a midianiták (midjaniták) ősatyja lett. Ábrahám 140 éves korában még egy házasságot kötött. mert a 86 éves Sárát.erről szólna Iz­ máéi története? Vagy éppen megszállottan hitt Istennek . Mármost. hogy áldozza fel neki. .mint az arabok ősatyját.a tenger kettéválasztásától a halottak feltámasztásáig. sem Izmáéit. Kérdés: ez az áldozatra való készség Ábra­ hám hitét. hogy még mindig nemzőképes. Midiánt. hogy Ábrahám hajlandó megismételni Isten ál­ dozatát. hogy az utódlás kérdését rendbe tegye . akik az idők során sok gondot okoztak Izrael népének. hogy a zsidók miként lopták el az araboktól az elsőszülöttséget. hogy Sára halála után. a zsengék feláldo­ zása minden teremtményből. és Sára nógatására maga látott hozzá. teherbeesése alkalmából a korabeli pletyka Abimelekkel hozta kapcsolatba. aki még hat gyerme­ ket szült neki: Szimránt. hogy egy kos a szarvánál fogva fennakadt a bokorban és Isten elfogadja az állat vérét az em­ beré helyett. vagy hitetlenségét bizonyítja-e? Nem bízott-e abban. saját szűk érdekein. amikor egy angyal figyelmez­ tette. A Keturával kötött házasság leg­ feljebb annyiban jelentős. Medánt. Isten áldását. Is­ ten parancsot adott Abrahámnak. Egy Ketura (jelen­ tése: illatos tömjén) nevű tisztázatlan szárma­ zású nőt vett el feleségül. hogy akkor már . „aki annyira szerette az embereket. hogy megszökött. Őt is nagy néppé tette . Mint köztudott. Ez a gyermek lett Izsák. Sára féltékeny lett Hágárra. És így lön. Izmáellel együtt a siva­ tagba űzte őt. (Az elsőszülöttség csalás útján való megszerzése Ézsáu és Jákob történetében ismétlődik. Joksánt.) Ám Isten nem hagyta elveszni sem Hágárt. Ábrahám csak 35 évvel később. Úgy tűnik.Ábrahámnak nem volt fontos az újabb házasság. a felsőbbrendű embertől a csodafegyverig. hogy a zsidóságnál akkor még szokás volt az emberáldozat. sőt hiszékenységre . Nyilvánvaló. Mamré-ligeti látomásban Isten megígérte Áb­ rahámnak. Az áldozathozás-értelme annyi. Végül is a bibliai történet arról szól.hiszen Ábrahám fia volt . a gyenge ember hajlamát a hitre.P o pper P é t e r 66 67 AZ ÁLDOZATHOZÁS . és kését emelte.” Mindenesetre a profán lélektan számon tart egy Abrahám-komplexumot. (Más verzió szerint Sára annyira rosszul bánt vele. hogy Isten megtartja ígéretét.

. gyönyörű dallamú imát (Kol Nidré) mondják: „Mind a fogadalmak. vagy sem? Haj­ landósága a Kol Nidré respektálására azt bizo­ nyítja. hogy az áldozatvállalás során egyszerre vagyunk áldozok (agresszorok) és ma­ gunk is áldozatok. eskük.. tilalmaink ne tekintessenek tilal­ maknak. csak sikerüljön a szigorlatom. érvénytelen.. nem kötelező. ki köztük tartózkodik.anyák félelmetes fegyvere a családta­ gok gúzsba kötésére vagy önmaga mágikus megnyugtatását.) Különösen a transzcendenciába vetett hit al­ kalmas arra. mint az agresszivitás eszköze! Ennél a témánál a lélektan alatt az ingovány különösen sűppedőssé válik: egymásba tűnik szeretet és erőszak. a környezet állandó zsarolását a mártír-szereppel . (Négy napig nem gyújtok rá. Minden más esetben az áldozathozás értel­ metlen. A szeretet. Ezért pl. és esküink ne tekintessenek esküknek.így kezdődik az áldozathozás agresszív követelése. hogy az ember számára végül is el­ viselhetetlen áldozatokra. És monda az Örökkévaló: Megbocsátottam. akkor. az ősi zsidó vallásnál. mi­ képpen kérted.P opper P é t e r 68 69 AZ ÁLDOZATHOZÁS . Mindnyája legyen felol­ dozva. Isten idegenkedése az áldozatoktól azért van. önsorsrontás és nemes szán­ dék. hatalomvágy és szolgálat. ha meggyógyul az anyám. a nagy engesztelő ünnep (Jóm kippur) előestéjén az alábbi. átok alá helyezések. tartózkodások. És megbocsáttatik Izrael fia i egész közösségének és az idegennek is.. tilalmak. mert jól tudja. Fogadalmaink ne tekintessenek fo ­ gadalmaknak. Vagy: egy hóna­ pig szűzen élek. hogy az áldozathozatalt kétes értékűnek tartja. amit fogadtunk. ” Vajon Isten áldozatpárti-e.” . legfeljebb másodlagos célokat szolgál. „Ha szeretsz.. s amit eltiltottunk a szívünktől. vagyis önmaga és mások rombolásának esz­ közévé váljon. Tanulság: ne játssz az áldozattal! .. amit átok alá he­ lyeztünk. amit esküdtünk. pl. mind­ ezt megbánjuk már most. megsemmisített és felbontott. fogadalmakra csábít­ son... mert az egész nép tévedésből tette. vezeklések.

istenek. Gyönyör volt adnom.T iz e d i k f e j e z e t Jó emberek riogatása . Azért tettem. S hogy kisfiam megmenthessem a nyomortól. Ezeket a fogalmakat a pszichológia kiöklendezte magából.Tanár úr! Miért olyan bizalmatlan a pszicholó­ giai véleményekkel. M i történt: hogy jó legyek M ásokhoz és magamhoz is. Mert nem tudományosak. Egyetlen boldog arc. hogy társamon segítsek. leletekkel szemben? Mert nem írhatom le. Mégis a legfontosabbak a világon. Kettőbe hasított. mint a villám! Nem tudom. Nagy terveitekhez. a „külvárosok angyalában” vélnek megtalálni. Kárhoztassatok: mindazt. Hogy jó legyek és mégis éljek. akit végül is Sen Te utcalányban. ' Ki jó ember? Brecht istenei is jó embert ke­ resnek. hogy valaki jó vagy rossz ember. amit tettem. Sen Te: Régi parancsotok. együtt nem sikerült. . Hogy szerethessem a szerelmesem. A külvárosok angyala szerettem volna lenni. S mintha felhőkön lépett volna lábam.

Van. a pusztítás. Mózes . És ez akkor már szociálpszichológia. rajtuk a Ne ölj! parancsá­ . Egy filmhéten vetítették Székely Orsolya filmetűdjeit.Kötődök. Vajon miért alkot külön szótárat? Pszichológusul: Óh. bármi­ lyen szentté avatott uralkodóról legyen is szó.kezében a törvénytáblákkal. Rómeó. Donáth László evangélikus lelkész ezt mondta: A földig hajolok egy politikai zseni előtt. . hogy az eredetileg egysé­ ges mágikus kultúra három nagy világmegis­ merési kísérletre szakadt: vallásra. Júlia! A könnyek is kicsordulnak. Néha . kötődsz-e hozzám? . aki örömmel tud adni. szegény ember. A moderátor. Úgy vélem. szófogadást jelent fölöttünk lévő hatal­ maknak.„az én vezérem ben­ sőmből vezérel” akkor már gyökeresen más a helyzet. A menny már minket visszahív. a segítést szociális érzéknek és a szeretetet kötődésnek. érzelmi telítettségét. Szeretkezés. én kicsiny vagyok. Szertefoszlik a siker. S megint olyan fogalmak. aki felnőttkorban is így érzi ma­ gát biztonságban. . a kegyetlenség. vele vál­ tozik az engedelmesség tartalma is.ugyan­ ilyen okból . harmadrészt. szeretni. Jónak lenni gyerekkorban viszonylag egyszerű: engedelmes­ séget. dicsérje szív A külvárosok angyalát! Sen Te szerint jó ember az. . segíteni. mert magyartalan és ronda. De nem lehet szent a szememben. Nincs mit keresnünk lent tovább! Dicsérje szó. hogy a magyarság megmaradásának a fel­ tétele: áttérés a keresztény vallásra. No de vissza a jóemberséghez. hogy a jó ember szelíd és huma­ nista. Önmaga őszinte vállalásáról. A vallás és a művészet (iroda­ lom) mintha megőrizte volna nyelvi (kifejezési) rokonságát. Itt az óra. egy­ részt nehézkes kifejezésmódja miatt. bármi­ lyen szentnek kikiáltott cél érdekében. amivel a pszichológia mit sem tud kezdeni. tudományra és művészetre. Pszichológusul: szexuális interak­ ció. Az istenek: Nem maradhatunk a földön.segít a hatalom által üldözöttek­ nek. míg a tudo­ mány áttért valamilyen száraz. Mit kezd ezekkel a fogalmakkal a tudomá­ nyos pszichológia? Az adást altruizmusnak for­ dítja. Kis híján meglincselték. nem fér bele a jóemberségbe. No de ha Jó z sef Attilának igaza van . aki fel­ ismerte.P o pper P é t e r 72 73 JÓ EMBEREK RIOGATÁSA Én. menni kell: Hogyha jól szemügyre vesszük. másrészt. húsz jó emberről. Ilyen és egyéb okokból én a jó embert elsősorbap a hitelességéről ismerem meg. akinek a karja konyákig véres. Én utálom egy kaszt nyelvét használni. Érdekes: azt tarják. kizárólag racio­ nális és nehezebben érthető bükkfanyelvre. Változik a hatalom. A vadság. néha belső parancsra rossz a gazemberrel szemben. mert rejtőzködési szándékot sejtek mögötte („csak a beavatottak értsenek!”). A jó ember pl.

akkor meg kell kövezni. S amikor elé vezették az asszonyt. hamar elfüjta a szél. hogy a pszichoanalízist elsőrendű fontossága miatt támogatni kell! A. Gádor Béla írta hogy megváltozott a szavak ér­ telme. hogy a parázna asszonyo­ kat kövezzük meg! Megkövezzük-e? Mire Jézus: H a Mózes ezt parancsolta.kérdezte egykori professzorom . se a gyilkos szándékúaknak ne kelljen a szemébe nézniük. mert a lélektan alkal­ mazkodott a köznyelv cinikus bölcsességéhez. rejtem. hatalmától függetlenül bárkiről ki tudta mutatni. Ezt jobbadára mindenki tudta. amikor a hatalmas Szovjetunióban nem szerették a pszichoanalízist. neurózis vagy pszichopátia gyötri. majd sza­ badon engedték. Mit? Senki se tudja. és túl mélyre látó volt a szemükben. hogy karakter-beteg. hová rejtsem? Ma már nem rejtem sehova. nem volt jó ember! Megkérdezték Jézust.Szóval.Milyen ember ez a Kovács? -Jó em b er. Ám arról már kevesen értesültek. Hogy se a vádlottnak. Jézus jó ember volt. Nem kedvelték magát Freudot sem. hogy Jelcin 1996-ban . visszatért és megint elűzött királyról Haj. mert egyrészt nem fog sikerülni. ők se ked­ veltek semmiféle olyan tudományt. Jézus mindkétszer lehajolt és a homokba írt vagy rajzolt valamit.a Pszichoanalitikusok Oroszor­ szági Egyesületének utolsó elnöke . regő. hogy bizony volt idő. Lehet az is. aki közületek bűn nélkül való. amely előírta. ha tisz­ tességes vagy! . akik az aranyborjú körül táncoltak és ujjongtak. . azok közül. másrészt nem fogják sem megbocsátani. Lurija .elnöki rendeletet adott ki.Miért gyűlöl engem ez az ember . netán az elmeműködése sincs teljesen rendben.államelnökségének második fordu­ lóján . sem megbecsülni! Elég. hová. Talán mégis Isten fia. ami funk­ ciójától. És miért hajolt le? Egy bölcs protestáns pap azt mondta: Tapin­ tatból. hogy az agypatoló­ giára bízta világhírének megalapozását. amikor odavezették hozzá a házasságtörő asszonyt: Mózes annak idején azt parancsolta. s a köz­ ponti idegrendszer térszűkítő folyamatainak lo­ . Akár a Harmadik Birodalomban.P o pper P é t e r 74 val .három és félezer embert végeztetett ki. amikor tudomásom sze­ rint semmi jót nem tettem vele? T iz e n e g y e d i k f e j e z e t Ballada az elűzött. De az vesse rá az első követ. hülye! Ne akarj mindenáron jó lenni. hogy a jóság fogalma azért ma­ radt ki a pszichológiából. .akkor már valószínűleg bánni kezdte. aki túl polgári.. túl zsidó.

mert az orosz zsidók harmadik kategóriájá­ hoz tartozott (1. így hát a pszichoanalízis . aki a nászéjszakáján rendkívül súlyos migrénrohamot kapott. Karinthy is figyelmeztet. A migrént nem a múlt valamilyen traumája. Ezért hasznos befektetésnek lát­ szott a pszichológia állami támogatása. 2. ha nem em­ ber-gép viszonyról van szó. kalizációjával foglalkozva hűtlen lett nyivákoló neurotikusaihoz. A bécsi szelet ugyanis nem harap vissza! De két ember konfliktusából legtöbbször fél­ reértések.után vágyakozott. A pszi­ choanalízisben kiderült. Ebből az következik. Azonban mi a helyzet akkor. a két zseniális hatalomtechnológus-őstehetség által megteremtett lehetőségeket. annál ritkábban fordul elő. hogy a pszichológia képes kevésbé tehetséges politikai vezetők kezébe olyan eszközt adni. tragédiák. mert ha az ember roszszul alkalmazza a technológiát. Minél tökélete­ sebb a technológiai ismeret.Wittgenstein kétel­ kedése ellenére a Szovjetunió Elnöki Taná­ csának Elnöke javaslatára. amely meg­ haladja Hitler és Sztálin. esetleg tönkre­ teszi a gépet. hogy milyen tudományos és társadalmi értéket hordozott mindez az akkori szovjet ve­ zetés szemében? Elsősorban válaszolni tudott arra a kérdésre. tudománnyá avan­ zsált.szerinte a világ legszebb városa . hanem ember áll szemben egy másik emberrel? Ez már nehezebb dolog. csak a szülők kedvéért ment hozzá. Ember— együttes humán technológiai fejleszté­ gép sére van tehát szükség. a gyerek ebédjét is elinná. nem úgy. és rendkívül nagy kárt okoz. Skinner is hiába fá­ radt. ha hazajövök. hogy a sikerhez nem elég a technológia fejlesztése.Hogyne erősíteném magam egy-egy korttyal. amikor. hogy miről volt szó? Freud beszá­ mol egy fiatal nőbetegéről.P o pper P ét e r 76 77 B a lla d a . hogy soha nem szerette a férjét. Ez azt jelenti. hogy az emberi lélekben milyen ok milyen okozatot vált ki? Vagyis: ha az okozat­ nak célja van. 3. zsidó. háborúságok sorjáznak elő. nagy szovjet tudós) és Szamarkand . Ezért nem sikerült elvesztenie a szüzességét. Ma már ez is mindegy. . A gépezet hibáját nem értelmezni kell. . hogy a pszichológia tár­ gya esetleg a céljai eléréséhez eszközöket gyűjtő-teremtő ember. Ebben az esetben a célszerű eszköz maga a kliens. Lurija nagyszerűen élt. mint ember és tárgy vi­ szonylatában. . akkor az okkal kapcsolatos esz­ közt kell működtetni. Világos-e. mindig nekem esik valami hülyeség miatt. Kiderült tehát.Nem telhet el nap. hogy ne vegye kézbe azt a rohadt pálinkás bütyköst! H a engedném. az ember nem szokott le az értelmezésről. ha­ nem az elérendő cél segítése hozta létre. hogy ilyenkor óvatos­ nak kell lenni. hogy a gépezet működése eltér az előzetes várakozástól. hanem a gépezetet működtetni. büdös zsidó. Garai László egyik tanulmányában felteszi a kérdést. amikor a technológiát meg­ tanuló ember fokozatosan részévé válik a gépe­ zetnek.

adott esetben leváltani. Ha a növekvő munkanélküliség miatt ag­ gódnak. Ez furcsa kölcsönhatást jelent. akkor az út az anarchia. . infláció lesz. gonosz erők kezébe kerül. Tévedés azt hinni. Mindebből a hatalom fegyvert kovácsolhat magának. Egyik erős emberük által diktált terror rövid időre az akkor már annyira áhított rend­ csinálás látszatát kelti. vagy a ha­ talom valamelyik multinacionális nagytőkés­ csoport. A demokráciában is a hatalom irányít. hogy egy bankban többé nem lehet megbízni. egyetlen célratörő egész. A fasiszta Németországban néha-néha meg tudták csinálni. egy gyűlésen. Éppen úgy van ez. Ha elterjesztik. ember és ember vi­ szonylatáról. pl. a polgárháború felé vezet. de hátra van még. hogy a fizi­ kai tudás alkalmas pusztító fegyverek készíté­ sére. hogy az egész nép egységes. azt a látszatot. de humanista meggondolásokból ezt nem teszi meg. Ha a lakosság inflációtól tart. A gondolat valósággá változik. Ha ez nem alakul ki belátható időn belül. a bank stabilitása rövidesen meginog. csak a demokráciának joga van a hatalmat ellenőrizni. Szovjet-Oroszországban sikerült elterjeszteni a különböző népek. hogy a diktatúra összeom­ lása után szükségszerűen az igazi demokrácia kezd virágozni. szabályozni. mint a fizikusok­ nál.P o pper P ét e r 78 79 B a lla d a . Ha a demokratikus állam rájön. hogy megvizs­ gáljuk az ember és a gondolat viszonyát. vagy gazdasági-politikai bűnszövetség kezébe kerül. Beszéltünk ember és gép. bekövetkezik. tagállamok egymástól való félelmét. akkor a fegyver végül is demokrácia­ ellenes. vagyis a maffiák diktatúrája kö­ vetkezik.

és ki­ pattan a kapor.T iz e n k e t t e d ik f e je z e t A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi „És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságod­ nak idejében. és halkabbakká lesznek minden éneklő leá­ nyok. és a mandulafa megvirágzik. és beletömék a kerék a kútba. és az utcán körül járnak a sírók. míg a veszedelemnek napjai el nem jönnek. A z időben. . és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. mert elmegy az ember az ö örökös házába. és a veder eltörnék a forrásnál. Minden halmocskától is félnek. és míg el nem jönnek az esztendők. ame­ lyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! Amíg a nap meg nem setétedik. és meghomályosodnak az ablakon kinézők. mert megkevesbedtek. és mindenféle ijedelmek vannak az úton. mikor megremegnek a háznak ön­ zői. Minekélőtte elszakadna az ezüst kötél. és megállanak az őrlő leányok. és felkelnek a madár szóra. és megromlana az arany palackocska. a világossággal. a holddal és a csillagokkal együtt. és megrogynak az erős férfiak. És az ajtók kívül bezáratnak. amikor is a ma­ lom zúgása halkabbá lesz. és a sáska nehezen vonszolja magát.

P o pper P é t e r

82

83

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

És a por földdé lenne, mint azelőtt volt, és a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt. ” így mondja el a Prédikátor a megöregedést és a halált. Azt mondja el, hogyan vesz vissza az élet mindent, amit az embernek adott, vagyis elme­ séli a kozmikus kifosztás történetét. Freud Zsigmond nyolcvanéves korában, a lon­ doni emigráció kezdetén magára zárta a fürdő­ szoba ajtaját, és meztelenül állt a tükör elé. Egy bibliai ősatya hatalmas, nyugodt fejét látta, ami nyomasztóan uralta hegyesre sorvadt vállait és a két vékony karcsontot. A mellkasa szűk volt, a hasa puffadt. A segge lógott. Nemiszerve még zsugorodottan is imponáló volt. Combjai már méltatlanok voltak a comb névre. Lábszárán csúfondárosan kanyarogtak a kidagadt visszerek. Véznára fogyott testén óriási fej, s két hatalmas, eres kéz és foltos lábfejek zárták le azt, ami egy­ kor a férfias erővel sistergő ösztönök tárháza volt. Másnap fájdalmakat hazudott az angol' or­ vosnak és morfint kért. Tekintettel huszonhat állkapocs-műtétjére - a röntgen szerint szája, szakálla, bajusza mögött már nem volt csont, csak vékony fémlemezek kapott egy ampullá­ val. Miután a kokain-kaland óta évtizedeken keresztül még egy fájdalomcsillapító aszpirint se vett be, a morfin segítségével hamar elaludt, és többé nem ébredt fel. Halálának híre szétrohant a világba. Ezzel teljessé lett az európai kultúra megteremtőinek kis csapata, felsorakozva az elíziumi mezőkön: Mózes, aki az erkölcsi világrend börtönébe zárta

az egykor szabad embert; Jézus, akire hivat­ kozva fellángoltak a szeretet autodaféi; Einstein, aki lebuktatta Isten teremtő rafinériáját; Marx, aki felismerte a társadalmi mozgás sátáni voná­ sait. És Freud, aki a tudat büszke koronáját is leverte az állat-angyal-keverék öntelt fejéről. Öt világhírű, izraelita származású szaktekintély: ketten vallásosak - a Népvezér és a Megváltó - , egy misztikus: a Fizikus, ketten ateisták: a Köz­ gazdász és az Idegorvos. Ők a Teremtés kozmi­ kus fosztogatói. Nem illek bele ebbe a századba! - jelentette ki Gödéi, a világhírű matematikus és filozófus, ga­ rantáltan keresztény, egy csepp zsidó vér sem folyik benne. Legyen ő a koronatanú. Mondja el ő, hogy mi maradt a nagy kozmikus kifosztás után Isten Világából. Intim közlésnek szánta, anyjának írt leveleiben. Gödéi könnyebb megértése érdekében előre bocsátom Dawson megjegyzését, aki szerint Gödéit négy mély meggyőződés jellemzi: 1.1. Az Univerzum ésszerűen szervezett, és az emberi intellektus számára megérthető. 2.2. Az Univerzum az okság törvénye szerint meghatározott. 3.3. A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem, az elképzelések világa is. 4.4. A szellemi világ megértése introspekció útján lehetséges. Gödéi szerint Európában a vallás nem a meggyőződés, nem a hit, hanem a vallásos poli­ tikai pártok ideológiájában jelenik meg. Ezt ká­ rosnak tartja.

P o pper P é t e r

84

85

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

„Leveledben felveted azt a súlyos kérdést, hogy hiszek-e a (halál utáni) viszontlátásban? H a a vi­ lág ésszerűen van berendezve, és van értelme, ak­ kor kell léteznie. Mert hát mi értelme lenne egy lény (az ember) létrehozásának, amely saját fejlődése, valamint a másokkal lehetséges kapcsolatainak oly széles mezejével rendelkezik, és ennek még csak 1. 1000-ét sem képes elérni. Van-e okunk azt gon­ dolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen. Mert egyáltalán nem kaotikus és ön­ kényes, hanem - miként a tudomány mutatja mindenben a legnagyobb szabályszerűség és rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik for­ mája. Hogyan gondolható el egy másik élet? De ér­ dekes, hogy éppen a modem tudomány nyújt ehhez támpontot. Rámutat ugyanis arra, hogy ennek a mi világunknak a benne lévő összes bolygóval és csillaggal együtt volt kezdete, és minden valószínű­ ség szerint lesz vége is ( azaz szó szerint „semmivé” válik.) A kkor miért csak egy világ létezik? És minthogy egyszer mi egy napon ebben a világban találtunk magunkra, anélkül, hogy tudnánk ho­ gyan és honnan, ezért ugyanez ugyanilyen módon egy másik világban is megismétlődhet. ” Gödéi felteszi a kérdést: mi értelme van a vi­ lág megkettőzésének? Azt feleli, hogy az élőlények közül egyedül az ember képes arra, hogy a tapasztalatait felhasz­ nálva tökéletesítse önmagát. Erre az önma­ gunkról való hihetetlen tudatlanságunk miatt van szükség. Nem csak azt nem tudjuk, hogy hon­ nan és miért vagyunk itt, hanem azt sem, hogy lé­ nyegileg és belülről nézve mik vagyunk. Ha egy­

szer az ember önvizsgálata során egész mélyen magába nézhetne, kiderülhetne, hogy vala­ mennyien egész jól meghatározható tulajdonsá­ gokkal rendelkező lények vagyunk. Az Én kü­ lönböző tulajdonságoknak különbözően meg­ határozott kapcsolódása. Ezért nem mindent teszünk azonnal helyesen, csak megfelelő ta­ pasztalatok megszerzése után. Valószínű, hogy a tanulás nagyobb része a másik világban történik, úgy, hogy visszaemlé­ kezünk e világi élményeinkre, amelyek tanulá­ sunk nyersanyagát jelentik. Például egy rákbe­ teg számára a másik világban világossá válik, hogy milyen - nem csak testi, de szellemi - hi­ bák okozták a betegséget. Valószínűleg odaát már ezekkel az emlékekkel születünk, s talán ér­ telmünk is már nem csak „tükör által homályo­ san”, hanem „színről-színre” lát - ahogy Pál apostol kifejezi ezt az állapotot. Isten persze te­ remthetett volna szilárd és teljes tudással ren­ delkező lényeket, és teremtett is ilyeneket, szel­ lemi hierarchiákat. Gödéi még hozzáteszi: >Azt hiszem, hogy a vallásban - ha nem is ép­ y pen az egyházakban —sokkal több ésszerűség rej­ lik, mint azt szokásosan hiszik. Persze bennünket nagyon kora ifjúságunktól fogva az iskola, a rossz vallásoktatás, a könyvek és élmények révén előíté­ letesen ez ellen neveltek. Sőt, a mai filozófusok 90 százaléka abban látja f ő feladatát, hogy a val­ lást kiverje az emberek fejéből. Meghátó, de egyben furcsa is, hogy Gödéi ezekről az alaptémákról az anyjával levelez - ér­

P o pper P ét e r

86

dekes asszony lehetett - , és ontológiai istenbi­ zonyítékait csak anyja halála után tárta a világ elé. Barátja, Morgenstem szerint nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy valóban hisz Is­ tenben, pedig ő csak egy logikai vizsgálódást szeretett volna végigvinni. Az értelem bármilyen mai produkciója - tá­ voli csillagok hőmérsékletének, távolságának, súlyának meghatározása, a televízió, a magfi­ zika stb. - 2500-3000 évvel ezelőtt teljes ab­ szurdumnak, az értelem számára hozzáférhetetlennek tűnt volna. Természetesen ma még nagyon messze va­ gyunk attól, hogy a teológiai világképet tudo­ mányosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges lehet, hogy tisztán, pusztán az értelem alapján (anélkül, hogy bár­ melyik vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel (beleértve a Földünkön uralkodó álla­ potokat is) messzemenően összeegyeztethető. Teológiai világszemléletnek nevezem azt az elképzelést, hogy a világ és benne minden ér­ telemmel és ésszel bír, méghozzá jó és kétségte­ len értelemmel. Ebből közvetlenül következik, hogy földi itt-létünk, minthogy önmagában leg­ feljebb egy nagyon is kétséges értelemmel ren­ delkezik, csak valamely másik egzisztencia cél­ jául szolgáló eszköz lehet. Az az elképzelés, hogy a világban mindennek értelme van, egyéb­ ként pontosan analóg azzal az elvvel, amely sze­ rint mindennek oka van, s amelyen az egész tu­ domány alapul.

T iz e n h a r m a d ik f e j e z e t

Lehet-e repülni szárnytollak nélkül?
Egy skizofrén ismerősömet megkérdeztem, hogy miért nem dolgozik? Én nem dolgozhatok - felelte - , mert elszürkülök, mint a kócsag. Tu­ dod, a kócsagnak gyönyörű, szinte szikrázó fehér tollazata van. Nagyon drága, de kell a díszma­ gyarhoz. Am ha rabságban tartják, szélsebesen el­ szürkül. így vagyok én is. Elhittem. Volt egy nője, ő adott neki havi 400 forintot. Abban az időben ez elég volt a kosztjára - zsíros kenyér, hagyma, tea, cukor volt egy nadrágja, két inge, két gatyája, egy pu­ lóvere és egy esőkabátja. A nő némi sovány sze­ xért rendben tartotta. Ő pedig nézte az embe­ reket, távolról és vállvonogatva, mint egy hangyabolyt. Szociológusnak tartotta magát. Mondtam, hogy ehhez képest elég laza vagy. Erre elmesélte a következő viccet: A sas, a fecske és a róka beszélgetnek egy magas sziklacsúcson. Aztán a mélybe vetik magukat. Re­ pülnek lefelé. Kérdezi a fecske: - Mondd, róka, van neked szárnyad? - Nincs -feleli a róka. - Istenem, hogy te milyen laza vagy, laza vagy...

akik Isten nevé­ ben vállalják az öngyilkosságot. és rögtön belé­ pett a Messiás-hívő muzulmánok közösségébe.gyenge szárnyacskáival verdesve nem képes a magasba emelkedni. A 21. Úgy tű­ nik. vagy mások meg­ gyilkolását.elfogadhatatlan szamár axió­ máikkal és dogmáikkal . Rövid idő múlva jelentkezett a rendőrségen. és mi ennek megfelelően"mozgatjuk a számyacskáinkat. Ez a palást a 20. a hiszékenység. áhítatos zo­ kogással. Ugyanolyan ron­ gyos lett. amelyek úgy vélték.. és már most földi paradicsomot valósít­ hatnak meg. a felvilágosodás beköszöntéig még meg­ volt.P o pper P é t e r 88 89 L e h e t . Az önmagát tudományként definiáló pszi­ chológia . és zsebre tette. egyre rongyosabbnak tűnt. de felszállni mégsem tudunk. Ez a fasizmus. és a keleti misztériumokba vetett várakozás maradt. mi! Csirkék sasfészekben. O szegény magyarázgatja nekünk a repülés összes szabályait. De senki sem je­ lentkezett érte. Rendíthetetlen istenhit formájában. Halála után az Úr falragaszon közölte min­ den születésre indulóval. Mi pedig váltig keressük tulaj­ donképpeni számytollunkat. hogy szárnytollak nélkül nem lehet repülni. Egyre inkább a tudomány öltötte magára a messiási palástot.eleresztve a füle mellett Mérei figyel­ meztetését. az államból. leszámolva a gono­ szokkal. hogy végül megszabadít minket minden egyéni és kollektív boldogtalanságunktól. a racionalitás kultusza. század beköszöntére már csak a formális vallásosság. mint a képesség a hitre. A hitet azonban egy körözött bérgyilkos a za­ rándokok menetében ellopta a moszlimtól.e r epü ln i szárn yto llak n é l k ü l ? Haszid rebbe barátom elvesztette a hitét. hogy egy alig használt HIT jutányos áron átvehető. azt ígérve. Ezzel kapcsolatban Schlegel* mond valami elgondolkoztatót: H a a vallás Isten törvényét az emberi szabadság fölé helyezi. Cesare da Sestónak. Schlegel szerint a terroristák. Ugyancsak ő jegyzi meg: Ismerjük a 20. a kommunizmus és a terroriz­ mus általam ismert legjobbindulatú kritikája. már most meg akarják valósítani az Utolsó ítéletet Isten helyett. hogy száműzhetik a rosszat a világból. század közepétől. éppen a saját fényében. .egyre messzebb terel­ ték a nyájat Istentől. a modem embernek ez elfogadhatatlan. belefújta az orrát. A hit nélkül maradt rabbi elment tanítónak. már mostantól fogva száműzni akarják a rosszat a társadalomból. Vagy a hite vesztette el őt? A gazdátlanul ma­ radt hit egy ideig a Körúton feküdt. és bűneit megbánva. az egész vi­ lágból. miközben az ember hit-igényét egyre inkább felváltotta a filléres misztika. a múltba és a jövőbe vetített reform-fantázia. Az­ után lassan bekövetkezett a paradox helyzet: Isten pásztorai . Végül va­ laki felemelte. a lelket. Hajlok afelé.. hogy számára a pszichológia tudo­ mány és művészet egyszerre . az Ész örök társadalmá­ ban való bizalom hatására. szá­ zadi szekularizált és totalitárius ideológiákat. mellét verve ment az akasztófa felé. önátadásra. Leonardo egyik tanítványának a megállapítása jut az eszünkbe: Leonardo tanítványai.

a Biblia ra­ cionális értelmezésének lehetőségét. Hans Kessler teológusprofesszor hitvallása szerint a hit a feltámadásban nem jelent halhatat­ lanságot. hanem a helyesen értelmezett evangéliumoktól. az élet és a fajok eredetét vagy a biológiai fejlődést vizsgálva) megél Isten feltételezése nélkül is. a kozmikus rend.vagyis a valódi feltámadás az örök életre . Nem jelenti a holttest újraéledését. a filozófia és a tu­ domány között. hogy elkalló­ dott számytollainkat nem a vallástól. Nem a lélek halhatatlan. míg a vallás tételekben (dog­ mákban) gondolkozik. a világegyetem keletkezését. Mégis: az evangélium szaba­ don értelmezhető. Történeti módszerrel nem közelíthető meg. a vallásos keresztény misztika . s újra megnyílik előttünk a felrepülés le­ hetősége. amikor tudományos gon­ dolkodás az alapkérdések magyarázatánál (pl. vagy a test megelevenedését. . Ez az oka an­ nak. nem lehetséges-e. s az emberek megtanultak Is­ ten nélkül élni. A vallásos dogmatikát képviselő egyházak jogosan értel­ mezték ezt a vallás elleni támadásként. hogy pl. Persze a laikus elme számára első hallásra abszurdnak tűnik a szélesedő szakadék feltéte­ lezése vallás és evangélium.P o pper P é t e r 90 Mindettől függetlenül. hogy Jézus feltámadása valós történés. előfordulhat. Hanem a feltámadás egy új dimenzióba. A tudo­ mány megtanult Isten létének feltételezése nél­ kül gondolkozni. Tehát egy új. a filozófia pedig rendszerekhez kötött. 2003. Nem zárható ki. a tudomány szabad. Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó. de mégsem történeti esemény. Ennek hatására a filozófia követelni kezdi ma­ gának a gondolkodás szabadságát. Paris. hanem új Isten-tapasztalat. a mi világunkat meghaladó. Joseph Moingt jezsuita teológus szerint az em­ beri gondolkodás szabadsága Istennel szemben Jegyzetek * Jean-Louis Schlegel: La lói de Dieu contre la liberté des hommes. hogy ez az új ember-teremtés . Seuil. T i z e n n e g y e d ik f e j e z e t A vallás vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia? A modem gondolkodás elfordulása a vallástól akkor következik be. Mert ha igen.külö­ nösen a hit a halhatatlanságban és a feltáma­ dásban . kapjuk vissza.napjainkban súlyosan félreértett fogal­ mak. is­ teni világ nyílik meg a halott előtt. romolhatatlan életbe való belépést jelenti.azonnal bekövetkezik a halál után. hanem az Isten új terem­ téséből életre kelt ember.

annál közelebb kerülhet Istenhez. ha a Végzet is úgy akarja. pl. E. relaxációs nénivé vagy bácsivá.talán Böll . hogy az ember szabadon találjon rá. ha vallással vagy pszichológiával zaklatják őket. vagy engedelmessé­ get. sőt kognitív pszichológussá. a nagy Atya és a nagy Anya isteni rangra emelésével. vagyis ő maga engedte meg. Belőlük lesznek a részvét betegei. hogy a mai emberek egyre jobban unják. Se lelki vezetőkre. Az egyetlen érzelmi érték. amely lehetővé teszi. hogy a modem ember teljes szabadságában közeledjen Isten felé. se gurukra. Ha a majdan megszülető Maitréja Buddha a szeretet Buddhája lesz . amihez nincs szükség köz­ vetítőkre. az empátia Buddhája volt. még pszichoterapeutákra sem. esetleg stekeliánus pszichoanalitikussá. és a Legyen világosság! parancsával. Amíg a vallás fogalma az európai kultúrában azonosítható a kereszténységgel. hogy az ember és Isten közé mindig odaállította a vallá­ si szervezetet. az evangélium következménye. a szenve­ dőkkel való együttérzés volt. jungista. mint a család kozmikus méretű projekciójával.véletlenül nem ő a Jézus? akkor 2500 évvel előtte. A pszichológia . Vagyis Istennek még a nyoma is azért veszett el Jézus keresztfán tett kinyilatkoztatása után. addig mindig lesznek hívei a vallásos pszichologizálásnak. Jüngel megfogalmazása szerint: az ember minél szabadabb. megpróbál néha kvantifikált törvényekben. A hi­ tetlennek el kell felejtenie a vallás által ígért üdvösségi garanciákat.önmagát tudománynak ál­ cázva . vagy freudista.megjegyezte. Másképpen fogalmazva: az evangélium szembefordulása a vallással befeje­ zett tény. Nem lehet vélet­ len. hogy Jézus halálakor a Szentek Szentjének kár­ pitja a földig hasadt. hogy adj. dr. se a tudósok istenbizonyítékaira. A vallás ott hibázta el a misszióját. amely bizonyosságot csempész az eredetileg szélsőségesen bizonytalan létezésbe. hogy az antropozófiai mozgalom megalapí­ tója. Hitetlennek lenni pedig azért nehéz. Elfelejtette annak a jelentőségét.szemérmesen oson a vallásos gondolko­ dás nyomában. Gáspár Judit sze­ rint ez kóros formát is ölthet. a humanista vagy transzperszonális lé­ lektan művelőjévé. sőt. s így vál­ hat behavioristává. a megszületés azonosítása a megtestesüléssel.. életbe.. Rudolf Steiner A szabadság filozófiája cí­ men adta ki első művét.P opper P é t e r 92 93 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . a Gestalt-elmélet hirdető­ jévé. akik nem képesek bezárni érzé­ . hogy a kreatúra megszabaduljon Istentől. A szellemi szabadság nem jelent Isten előtti alázatot. s nem utolsó reménységként a Sors vagy Isten végső igazságszolgáltatásába. s ezzel a transzcendenciához való viszonyt az ember legintimebb tit­ kának minősítette. Talán a Maitréja Buddha előfutára. mert el kell felejteni a vallás haszonelvűségét: adok. tételekben gondolkozni. amit Buddha elismert. Valaki . hipnotizőrré. Szabadon választhat hit és hitetlenség között. A távol-keleti bölcselet aspektusából ez a je­ lenség más lelki-szellemi tájakra vezet. mert azt akarta. a jelkép-rendszerek által sugallt bizonyosságot. a történeti Gautama Buddha a részvét.

az öngyilkosságot. Ezeket anyanyelvén. Nem képes magát elválasztani a másik embertől. E terápia mélyén az a meggyőződés lappang. Miért vált a család megtagadott „fekete bárányává”. de a gyermek karmája már nem sugárzik vissza a szülőre. Néhány rövid mondat­ ban el kell mondania a panaszát. problémáikat megoldani. hogy már csak olyan áldozatokat hoz. Nem ritka. Ezért a gyógyításban fontos szempont. sorsát befolyásoló betegségbe. Ezért ebben a terápiában nem hagyják sokáig panaszkodni a klienst. Ferenczi Sándor úgy véli. hogy a felmenő rokonok között kinek jutott osztály­ részéül rosszul sikerült élet. az elme-idegbajt és a kriminalitást is.hatékonyan be­ folyásolhatja az utódok életét. akár egzisztenciális kudarcok miatt. Azonban mindez mégis az európai keresz­ tény eszmevilágra utal. sírás. Az emberek ritkán beszélnek ilyen önfeltáró őszin­ teséggel a halottaikkal. Vagyis a szülők és más felmenők sorsa . de visszafelé nem érvényesül ilyen hatás. Ha ez az oldás valódi átérzéssel tör­ ténik. békét teremtő mondatokat.P o pper P é t e r 94 95 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . Vagyis tudatta­ lan választás történik. hogy ennek hatására valamilyen segítő foglalkozást választ. mintha mártírszerepet öltene magára. szó szerint megismételve. remegés. eleve kudarcba fúló. Ez a folyamat is kisgyerekkorban veszi kezdetét. hogy ezek a gyerekek a szüleik pszichiáterévé válnak. Az a gyerek. ott a helyszínen el kell mondania. Gyakori. hogy a karma csak felülről (az ősök oldaláról) lefelé hat és sugárzik az utódok felé. S ez még mindig jobb. annak összes következ­ . meg kell vele beszélni a múltat és a jelent. hogy az embernek bele kell egyeznie egy súlyos. hogy a kudarcba fulladt élet el­ szenvedője halála után az utódokban keresi a korrekció lehetőségét. Ez a fo­ lyamat oda irradiálhat. s végül tömegesen tapadnak rá az érzelmi parazi­ ták. reménytelen vállalkozásba kezd. Ha ilyenre talál­ tak. Tehát a szülő élete ala­ kítja a gyermek karmáját. A gyógyulást az jelentené. nem dolgozták fel traumáikat. s mindezt a gyer­ mekeikben akarják jóvátenni. hogy mindenki szenve­ dését kényszeresen a sajátjaként éli meg. vagy önmaga helyze­ tének könnyítésére megtér . beleértve pl.kü­ lönösen a rosszra fordult sors . keiket mások szenvedései. gyakori a verejtékezés. S a helyze­ tet megértve a terapeuta ajánl lényegre törő. Milyen szülőket gyógyítanak? Olyan 'szülőket. feloldó.valamilyen ezoteri­ kus mozgalomhoz. majd tüzetes kikérdezés következik. Az indiai bölcselet szi­ gorúan állítja. És ha már nincs a földön? Akkor is! Meg kell szólítani. kvázi nyomozás a rossz­ sorsú felmenő rokonok után. Az ilyen gyermek a szülők szenvedéseire mély átérzéssel reagál és magára vállalja az enyhítés felelősségét. a rokon földi arcát felidézve. akkor el kell vele rendezni. s ezzel zsarnokoskodna környezete felett. amelyekkel nem csonkítja saját személyi­ ségét. akik felnőtt ko­ rukra sem oldották meg személyiségzavaraikat. nagyszülők életét szeretné megja­ vítani. vagy beteg­ ség által megnyomorítottan. akár érzelmi. segítségkérése előtt. aki a szülők.

vagy az indiai-kínai életbölcseletbe. gimnasztikázhatnak. a Szentírás kivéte­ lével) könyvek nélkül. Mindez végső soron a klinikai (gyógyító) pszichológia kapaszkodási kísérlete a keresztény ezoteriába. súlyos szervi roncsolások következtek be. és végig kell élni. hallgatási fogadalmat tesznek (pl. mintsem az evangé­ liumok által képviselt szellemi szabadságra. ame­ lyeknek tagjai meghatározott időre vagy végle­ gesen. mintázhatnak. mintha ők is szerzetesek lennének. hogy ezeknek a néma kolostoroknak egy ré­ szét jó pénzért néhány hétre kiadják tépett ideg­ rendszerű.P o pper P é t e r 96 ményeivel. (rá­ dió. században szokássá. televízió. eltöprenghet­ nek az életükön. neurotikus tüneteik elmúl­ hatnak. mindenféle hírközlő eszköz. sőt vállalkozássá vált. S nem véletlen. a szerzetesek kosztján. hogy egyre inkább szüksége van ilyen kapaszkodókra. indulatosságuk. vagy legalábbis a betegség megváltozását eredmé­ nyezheti. Ezért keletkezhetnek különböző lélektani isko­ lák között előítéletek. rosszízű rivalizációk. Ez idő alatt úgy kell élniük.. a mások feletti szigorú ítélkezésre erősen . a kar­ meliták. sétálhatnak. meditál­ hatnak. a trappisták stb. festegethetnek. gondozhatják a kolostor állatait. nyugalom terjed­ het szét a lelkűkben.. szellemi háborúságok. Egyszerű cel­ lában. zsidó szekták. kvázi eretneküldözések. és gyógyulást.” A folyamat kezdetén egy rossz. hajlamuk az önkín­ zásra. amelyek inkább filozófiai rendszerekre. T iz e n ö t ö d i k f e j e z e t A gyógyító hallgatásról Ősidők óta ismeretesek olyan titkos társaságok. a vallásos gondolkodás megkö­ töttségére emlékeztetnek. sokat alhatnak. újság. rajzol­ hatnak. akár a vallásoknál. közéleti személyeknek. Kertészkedhetnek. akkor a betegség már beépült a karmába. „Elszegődés a betegség szolgála­ tára. Ha már előrehaladott stádiumban.) A 20. keresztény szerzetesrendek. telefon. kimerült üzletembereknek. méltatlan szerződés még felbontható. némán. Néhány hét elmúltával egyre távolabb kerül­ nek a hétköznapok világától.

Már több ízben kommuni­ katív lényként . Halálig mindent kibírunk úgyis. Amikor megjelent az Elet az élet után című vi­ lágsikert aratott könyv a klinikai halálból visszahozottak emlékeiről (szerzője Thorwald Dethlefsen . tapintás. a legtöbb embernél hitelességét bizonyította.). Tapasztalhatják.lényeges különbségeik ellenére3 . robbanásszerű hanghatások. lelkűkben nagyobb lesz a csend. de nem volt testük. szomjúság.méghozzá nemcsak konkrét. Amire az ihlet perce ragad: Salve.P o pper P é t e r 98 99 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL csökkenhet. K ár volt annyira féltened magad. a jövőtől. mind a nyugati aszkézis .elkerülhetetlenné teszi. azaz. nem a biológiai halálról! Más. Ismétlem: klinikai halálról volt szó. a másik ember megértésé­ nek lehetősége. a félelem a világtól. hanem absztrakt képzetekkel is. hasonló témájú köny­ vek utazásszerű élményekről is beszámolnak. önmaguk tes­ tének látása a körülöttük sürgölődő orvosokkal. alkoholisták könyörgő ré­ mületéről. a harmónia. megsértődni. .4 Sajátos szempontunk . ivás stb. Mert: . Az életbe való belépés . amellyel vágyaikat kielégíthették volna.ha­ tároztuk meg az embert.Valamilyen határhoz. nővérekkel együtt stb.). Ezt a szenvedésteli állapo­ tot az indiai bölcselet a halál utáni első perió­ dus (kama loka = a vágyak helye) jellemzőjének tartja. te kisfiú.A felidézett emlékek igen hasonlóak voltak: fények. evés. S ezzel egyidejűleg jóval keve­ sebbet fognak bosszankodni. Talán ezt az elképze­ lést vette át a kereszténység a purgatónum léte­ zésének feltételezésekor. bennem a kételkedést erősítette. amelyet majdani sírversének szánt: Itt nyugszik egy fiatal barom Sírkövére most felkaparom. Mindenesetre. de sohasem el­ vont fogalmakkal kommunikáló lényként . a vágyak kiégéséig. hogy a kife­ jezés területén mutatkozó azonosságok ne bök­ jék ki a szemünket. A harmincas éveinek elején járó bróker volt. fájdalmas élmények teljes hiá­ nya. vagy tágabban arról a szenvedésről.a kezdet és a vég ta­ lálkozása . a szorongás. hogy visszatérőben van humorérzékük. lángok. szenvedélybetegek. . hogy mind a keleti. fényalakok. az elfogadás képessége. mozgás.Csak a megkérdezettek kb. felkészülést a halálra.lé­ legzés.hiá­ nyai gyötörték őket (éhség. . hogy a földi élmények . kapuhoz érkezés és a kedvetlen visszafordulás. zuhanás stb. . Egy alkalommal három heti gyógyító hallgatás után az eltávozó az alábbi kis költeményt írta. amely abból fakadt. kakis bugyis.Az ijesztő. ke­ vesebb lesz bennük az önsajnálat.a szerk. valamilyen sodró ér­ zés. a halál utáni szenvedések korszakának lerövidítésére. fele emlékezett valamire. hajlamuk a szemlélődésre. az is valószínűnek látszik.már a földi élet során „elvonókúrát” jelent.

a zsákmányszerzési vagy szexuális lehe­ tőséget. hogy a lélektan megint lábhoz tette a fegyvert. nyugal­ mat érhet el. a menekülés vagy a védekezés szüksé­ gességét. a fé­ lelmet. hogy ne kelljen többé megszü­ letni. Tehát elsődlegesnek tűnik a bőrérzékelés . az anya testére kötözött csecsemők. akár agitált.ha eszméletén van . A lényeg az. nyugalmat hozó kapcsolat­ form a az érintés. 4A keleti aszkézis erőszakmentes. maszturbáció formájában. a közeledő katasztrófák általi fenyege­ tettséget.ennek ektodermális eredete még nagyobb hangsúlyt ad s jelen van az első életévek ve­ zető ingerei között. Ahogy az üvöltő csecsemő elhallgat. de minden ön­ magán elkövetett erőszak nélkül.P o pper P é t e r 100 101 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL és az életből való kilépés ebből a szempontból azonos lehetőségeket és korlátokat hordoz. Legfeljebb egy ashramban. Jegyzetek 3A keleti aszkézis a földi-testi örömökről való tuda­ tos és akaratlagos lemondást jelent. Egyik fázisban sincs beszéd. ki kell élni őket. félig ölbe von­ ják. ma pedig a modem inten­ zív csecsemő. az altatódalok. ha mellre veszik és dajkálják. és a felnőtteket sem kíméli.és újszülött osztályokon a fino­ man ringató. ha megsimogatják. A kommunikáció. Tehát amíg a vágyak eredeti testi formájukban jelentkeznek.megsza­ badulhat a lelkét felkavaró iszonyattól. a karbavevések. ugyanígy a halál kü­ szöbére érkező . akiknél egyetlen lehe­ tőség maradt a gyengéd. Egy értelmes orvosnő cirókahiánynak nevezte azt a betegséget. a buddhiz­ mus nyolctagú ösvényén való végighaladással) az ember leszállhasson a lét kerekéről. Ez a szexre is vonatkozik. hanem legfeljebb csak jelzésként értékelhető artikulálatlan hang­ csoportok és mozdulatok közvetítik a külső és a belső történéseket: elsősorban a veszélyt. Ez a vágyak „átszellemesítését” (szublimálását?) jelenti. Ezen a nyomon jártak régen a ringatások. s transzcendens erőkhöz fordul segítségért. vagy a megtámadottság elmúlását. még és már nincs elvont fogalmak használata. szelíd formája (akár a jógában. Nágy betegség. csendes elektromos bölcsők. Ha ez sem sikerül. . ahol nincsenek együtt nők és fér­ fiak. amiben az osztályán fekvő cse­ csemők többsége szenvedett. akár más gyakorlatokban) arra a végső célra is mutat. akár elcsendesült formájában. szerető bánásmód megszerzésére: a betegség. Ezzel szemben a nyugati aszkézis tartalmazza az önmagán való gyötrő erőszaktevés elemét is. a világgal való egyetlen megmaradt. békét. Az életvágytól megszabadulva (pl. következik a reaktív depresszió.

De érteni kell.K i vagy te rém? —Kit gyengeül látál az égi karban. Ez az áhítat csendje volt. De az ajkak né­ mák maradtak. A csend talán a legkifejezőbb válasz. hogy hitük szerint a nyál a lélek hordozója. a dühnek. a Te kezedbe ajánlom telkemet. hogy Uram. hogy ez ima. . Reg­ gelenként a következő rítust látta: a férfiak bele­ köptek a kezükbe. az önköré­ ben végtelen erős. De van csendje a szorongásnak. az elutasításnak. G. a félelemnek. .. és tenyerüket a nap felé for­ dítva tartották mozdulatlanul.. hogy mit fejez ki a csend. Szavak nélkül is azt jelenti. és a Sátán megtántorodott. amire az istenek és az emberek képesek. Az első csend talán még az Édenben keletke­ zett. a vágynak. a bol­ dogságnak. a fenyegetésnek. amíg a napfény fel nem szárította a nyálat. Elmondták neki.T iz e n h a t o d ik f e j e z e t Faust felett néma az ég C. amikor Lucifernek megjelent a Föld Szel­ leme. Jung azonnal megértette. a meglepett örömnek. Jung egyik afrikai utazása során nap­ imádó bennszülöttek törzséhez érkezett.

akiről kimondta a Biblia.. Kar: Éjféli csend. Erős volt. Ellenfeleid pusztulása. hogy a találkozást apja leikével és a való­ ság megtudását hallucinációnak tarja-e. zaj-éhség? Miért félsz a csendtől? Miért félsz egye­ dül maradni önmagaddal és az Istennel? Feleld: A z Édenkert botránya visszhangzik bennem. Állandóan látta a Halhatatlan Is­ teneket. Jót? Mindig jót? Vajon tud-e a Sátán sze­ retni? Amikor Faust legyőzötten hull a lábához. végső pillanat Szegény ittfogni azt kívánja. S aki a kozmosz csendjét megtöri. rossz. Hamlet már magára maradt. (Ford. s mert mégis belekérdezett a kozmikus csendbe. mely. Mosolygó harag? Isten szabadnak szerette volna látni az em­ bert. Szóval. A z óra áll. az egész Éden zengett az ítélet szavaitól. Ezek a dolgok mindig rajtunk múl­ nak. Mi ítéljük magunkat gömblakó han­ gyákká. hatalom és győzelem kell ne­ ked. De úr a kor.P o pper P ét e r 104 105 F a u s t f e l e t t n é m a az é g Ebbe a félreértésbe azóta már sokan bele­ buktak. Kozma Andor) Kalandozásaik során mintha megszerette volna Faustot. Kar: És vége már. hogy nem jut­ hat be a Mennyei Királyságba. a Sátán lehet. Ezért már az is elég büntetés volt. Mefisztó megtöri a kozmosz csend­ jét. S örökké jót művel. A mutató lehull. az égi erők közül egy kutya válaszolt neki. Tiltott gyümölcsök? Tudás és halhatatlan­ ság? Isten kísértené őket először. Egy kutya. hogy átkot esznek magukba! Az alma a bendőjükben vált átokká! Meg lehet kérdezni a modern embert: Miért van benned ez a szűnni nem akaró program-éhség. Soha nem volt egyedül. Uram! Odüsszeusz nem félt a csendtől. Mefisztó: Ez a halál. Csend lett akkor is. amikor Isten mosolygó haraggal az elrejtőzött emberpár keresésére in­ dult... vagy eljövendő istenekké. (Az én ellenszavazatommal!) Ő lenne a Sátán? Aki így mutatkozik be: Kicsoda vagy tehát? A z Erő része. nem bírtam le én. Faust már megvetette a világi tudományt. S jön egy üres. S ami a legelgondolkoztatóbb: Isten utólag átkozta meg a két fát! Ádám és Éva nem tudták. az csak Isten ellenfele. nem az ördög? Megszerezték a tudást.. a kapun kívül kell maradnia. vagy realitásnak. Mefisztó egy kis gyászbeszédet rögtönöz felette: Gyönyör s szerencse közt éhen maradt A változásban kéjelegni vágyva. így hát a mai embernek be kell érnie a Sátán mondataival: Erő. Örökké rosszra tör. ím porba dőlt a vén. hogy tudatosan szembe kellett nézni saját eljövendő pusztulásukkal! A többi? Isten a jövő előre látása ellenére agressziós ör­ vénybe került volna? A csend szétfoszlott. vagy rabszolga-létre . Rajta múlt.

Vesd meg a lábadat Tagadás akárhol. érzelmeire. elsősorban az érzékelést. A hangsúly áttevődik a tudat és a viselkedés összefüggéseire.azonosít­ ják a lélekkel. akik egyszerűen törölni akarták a lelki jelen­ ségek listájáról. Érted már a régi igét? Hűtlen a hűség. a lélekről való tudásunk nem gyarapodik. s a Sátán humorát jelzi. Mehegprohóbálom. Úgy tűnik. és reflektál is önmagára: cselekedeteire. illetve az észlelést hangsúlyozták. a teljesít­ mények és idegi-fiziológiai folyamatok megfi­ gyeléséből következtethetünk. Normális ébrenlét (zavartalan agykérgi te­ vékenység) . Úgy tűnik tehát. hogy bármerre vizsgálódunk is.. élményeit) közvetlenül tanulmá­ nyozza. Mások a tudat szenzoros jelle­ gét. hogy nemigen vesszük észre.P o pper P é t e r 106 107 F a u s t f e l e t t n ém a az é g taszítása. 2. a viselkedés. Furcsa helyzet állt elő: egyrészt mindenkinek módja van arra. 3. Én is a Te fiad va­ gyok. ha tudata van. Tehát paradox módon csak a tudat segítségével szerezhetünk adatokat a tudatról. Lélekkel akkor rendelkezik az embert alkotó anyag. S amikor az ellentmondások viharában sülylyedni kezd a hajónk. mert az állandót nem kell követni. . ha végre hazajön. de az irracionalitásba próbálunk kapaszkodni. Ennek következtében a tudatot folyamat-(áramlás-)jellegűnek érzékelték. hadd ücsörögjön az idők végezetéig a kapud előtt. és jól érezzük magunkat a bőrünkben. A tudattalanra és má­ sok tudati működésére csak analógiák. A tudat te­ hát önmagunk felismerése. valamint más emberekhez. megérkeztek az apokaliptikus idők. számunkra az Ördög felelete maradt. ösztöneire. az övét pedig.Buddha hatására . tehát felis­ meri önmaga független (?) létezését a kozmosz­ ban. A lélek helyére becsempésszük a tudat fogalmát. és döntsd meg Isten világát! S a 112 ölnyi mélyre taposott egyre messzehangzóbban rikácsolja vagy suttogja: Megpró­ bálom. hogy saját tudatát (tapasztalatait. és ítélet önmagunk felett. húzasd ki angyaloddal.fon­ tosabb állomásait is leírták: 1. A tudat-probléma kemény diónak bizonyult a pszichológia számára. Az alapkérdés most megváltozik. ha nem is Jézusba. Ezt a problémát Freud alaposan meg­ bonyolította a tudattalan létezésének és műkö­ désének bizonyításával. gondolataira. aki hűséget hazudva gyáván veled ma­ radt.. sokan a tudatot .amely a tudatostól a tudattalanig terjed . ideológiákhoz való viszonyára. Zavart tompaság (megmarad a szubkortikális válaszadás képessége). lényekhez és intézmények­ hez. Hülye bátyámért még egy libát sem ál­ dozol. Voltak neves tudósok. a drogok elterjedésének. Sőt. Félkómás állapot (már csak agytörzsi tevé­ kenység válaszol a fájdalomra). az átélt és tapasztalt érzelmek. akinek tiszteletére borjút vágsz. sőt. a sátán kutyájának társaságában. Az én nevemet írd be újra Izrael könyvébe. a megváltozott tudatállapotok felismerésének hatására e folyamat . akinek a hűségét a gyávaság ha­ missá változtatta. Szóval. és barátainak panaszkodik rád.

Végső soron a tudat létezésének elismerése . . más esetekben viszont éppen a viselkedés során szerzett tapasztalatok és élmények alakítják a tudatot. vá­ laszadási képesség megszűnt).vagy egyirányú hatás: testi-lelki (szomatopszichikus). 3. ” Elkerülöm a létezés fogalmának problemati­ káját. A tudattalan csak szabad asszociá­ ciók vagy álomelemzés.a viselkedésből és élettani megfigyelések­ ből levont következtetések eredménye.a „minden változat előfordul­ hat” elismerése . Kínlódjon vele a nyájas olvasó. Az okság (keletkezés) szempontjából füg­ getlenek ugyan. Az esetek túlnyomó részében viszont a tudat (élmények. T i z e n h e t e d ik f e j e z e t Vissza az alapokhoz: test és lélek A lélek és tudat keresésének a semmibeveszése visszakényszerít minket az emberiség történeté­ nek talán legrégebbi töprengéséhez.Az oksági kapcsolat lehet kölcsönhatás. vagy lelki-testi (pszicho-szomatikus) irányban. amely számos esetben a tudattól független.tudatalatti vagy tudatelőttes . A tudat nem feltétlen szük­ séglete a viselkedésnek. Ez az ösvény . tapasztalás) és a viselkedés megfelelnek egymásnak. . A tudat és viselkedés kölcsönhatásának problémája mind­ máig megoldatlan. de létezésük során összefüggé­ sek alakulnak ki közöttük. autonóm vonásokat mutat. Ennek megfelelően az első kérdés így hangzik: Két enynyire különböző dolog között egyáltalán létezhet-e összefüggés? Válaszlehetőségek: 1. vagy hipnózis segítsé­ gével közelíthető meg.tu­ dattalan). Freud megsejtette a többszintű tudat létezé­ sét (tudatos . Kóma (már csak gerincvelői működés.hasonlóan a legtöbb pszichológiai jelenség­ hez . Továbbá: . 2.cáfolja az egyirányú oksági kapcsolatok létezését tudat és viselkedés között. Mit kezd­ jünk vele? Schopenhauer szerint ez a kérdés a „világ csomója. Nem.P o pper P é t e r 10 8 4. A kettő között oksági (kauzális) kapcsolat van.

hogy a f a is mindig ott lesz. Hogy ez a fa nem szűnik meg létezni. . Az idealista monizmus az esse est percipi (lé­ tezni annyi. Valentine idézi Ronald Knox versikéjét: „ Volt egyszer egy fiatalember. a szellemieknek nincs. hogy az orvostudomány milyen nehezen fogadta el a pszichoszomatikus. Van-e az ősi test-lélek problémának megol­ dása a modem tudományban? Nincs! Legfeljebb a pszichológiai paralleliz­ must' és a rá támaszkodó kettős-aspektus elméle­ ted fogadhatjuk el megközelítő. s ez határozza meg a viselkedést. amelyekben nem vesznek részt a szervezet tapasztalatai.A fizikai jelenségeknek van térbeli kiterje­ désük. Mert mindig én figyelem. a szelle­ miek nem. Ez a felfogás viszont sérti a szellemi jelensé­ gek indeterminista feltételezését. amely kizárólag a fizikai je­ lenségeket értékeli valóságosnak. E. de korántsem teljes megoldásnak.A fizikai jelenségek determináltak. „A fizikai jelenségek mindenütt fellelhetők” ellen­ vetésre azt válaszolja. amely kizárólag a szellemi-lelki jelensé­ geknek tulajdonít valóságértéket. vagy pszichés betegségek létezését.A szellemi jelenségek holisztikusak (együt­ tes létezésűek). Ám akkor is kérdéses ma­ rad. az alábbiak szerint: . R. a negatív organikus leletek ellenére jelentkező tüneteket szimulálásnak tartották és nem betegségnek (gyakran ma is). mint észlelve lenni) elvét vallja. Én mindig köröskörül ott vagyok. A kognitív pszichológia felfogása szerint egy adott helyzetnek a szervezet számára adott je­ lentése van.Test és szellem között kétirányú kölcsönha­ tás van. A behavioristák szerint viszont tapasztalhatók olyan jelenségek a viselkedésben. az ön csodálkozása. . aki így szólt: Isten bizonnyal felettébb furcsállja. Őszinte híve: Isten. Legjobb példa erre. amikor köröskörül nincs senki sem. Végül is a töprengés elvezet a filozófia alapkérdéséhez: a materializmushoz. a felvilágosodás hajnalán. Ezért van az. a fizikaiak atomisztikusak (öszszetevőkből felépülök). Freud ne­ vezetes hisztériáról szóló cikkének (1909) meg­ jelenéséig. hogy a test-lélek problémára lehetséges-e egységes válasz? . ” Isten ezt válaszolja neki: „Kedves Uram! Ami furcsa. ” Most már nekikezdhetünk alapvető pszicholó­ giai iskolák elveinek megértéséhez. Descartes próbált rendet csinálni. . s az idealiz­ mushoz. hogy „Isten mindenütt je­ len van ”.P o pper P é t e r 110 111 V issza az a l a p o k h o z : t e s t és t é t e k Ebben a zűrzavaros fogalmi rendszerben töb­ bek között.

hogy minden tudatos folyamatnak meghatározható idegtevékenység felel meg. Meghatározó jellegű tényezők: 1. .Azért bulizik folyton. és min­ den specifikus idegtevékenységnek egy tudatos mű­ velet. mire irányult? 3. hogy szellem és test. A tudományos magyarázat válasz a miért? vagy a hogyan? kérdésére. hanem csak elnevezés. a jelenség vagy a folyamat jobb megértéséhez vezet. Kikérdezett? 2. T iz e n n y o l c a d ik f e j e z e t Kérdés és m agyarázat a lélektanban Három dolog tud halálos unalomba kergetni egy embert: egy betegség. egy nő és a tudo­ mány.3. K i válaszolt? Először is meg kell szabadulnunk az álma­ gyarázatoktól.P o pper P é t e r 112 Jegyzet 5A test-lélek (pszichológiai) parallelizmus azt a fel­ tevést jelenti. Ez nem diagnózis. lelki és testi (idegrendszeri) folyamatok csak ugyanannak a történés­ nek két különböző aspektusát (szempontját. Álmagyarázatnak tartom az elne­ vezést és a magasabb osztályba sorolást.1. A betegségben átélt kiszolgáltatottság. egy nő mellett állandósult érdektelenség és a tudományban megismert magyarázatok. Persze a válaszból csak akkor lesz magyarázat. . Vagyis éjszakai bepisilés. hogy miért pisil be.M i baja van a kisfiúnak? Enuresis noctuma. ha rájövünk. felfo­ gását) jelentik.2. és azt jeleni. M i indokolta a kérdést. 6A kettős-aspektus elmélet Spinozától származik. Diagnózis akkor lesz belőle. . mert nagyon extravertált. ha az a kérdező szá­ mára elfogadható.

de mégis egyszerre ható hajlamosító tényezőkkel. Akkor lesz igazi magyará­ zat. azt csak a funkcionális elemzés derítheti ki. hogy van valami összefüggés a szülők alkoholiz­ musa és a gyerekek kriminalitása között. Egy új városi orvosnak feltűnt a diagnózis hiánya. hogy viselkedjen ebben a helyzetben. hanem arra. A táblán a Dg: (diagnózis) ro­ vat üres volt. Pedig milyen szép latinsággal írták. Végül felírta: Cephalalgia. azt hitte valaki véletlenül letörölte. hogy az alkoholista szülők között szignifikánsan gyako­ ribb a gyerekek kriminalitása.Nem tesz semmit .mondja a pápa úgyis azt hittem. hogy a harmincas években Bécsben a pszichiátriai. Minden példa helyett jobban magyaráz egy kissé drasz­ tikus vicc. hogy a pszicholó­ giában ő kezdte el a funkcionális elemzést: nem az osztályozásra tette a hangsúlyt. Ami azt jelenti: fejfájás. Ez még nem tudományos eredmény. hogy mi baja lehet? Újabb és újabb vizsgálatokat rendeltek el. hányféle szorongás van. . egyes elmebetegsé­ gek. Volt diagnózisa.Elnézését kérem. . S Freud örök dicsősége. vé­ gül azt mondja: . Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. pl. Ami­ kor kiszállnak. A kérdés az. hogy egyetlen ok elég-e a vizsgált okozat ma­ gyarázatára? Vagy kizárható-e. hogy többszörö­ sen összetett okokról van szó? S a többszörösen összetett okok vajon mindig ugyanazt az okoza­ tot hozzák-e létre? Nem lehetnek-e az okozatok is plurálisak? Végül nem kell-e számolnunk az okoktól elválasztva. Szemügyre kell vennünk az oksági magyará­ zatokat is. De most szükségem van rá. arra. És mindig megállt az ágyánál a vi­ zit.és neurológiai klinikán a betegek feje fölött volt egy tábla az adataikkal. tanácskoztak. hogy pl. Vagy ugyanilyen okból nem fogadható el pszichológiai vagy pszichiátriai diagnózisnak. És alaposan kikérdezte a beteget. Már megint beszippantott minket a filozófia és a pszichológia őrületes tarantella-tánca. a neurosis propter peristasim. ez csak azt jelenti. h funkcionális magyarázatok közelebb marad­ nak a realitásokhoz. az egyik paripa hátsó felével igen illetlen harsogó hangot ereszt ki. Feküdt ott egy beteg. mint az átlagos családokban. Csodálom. rettenetes. Egy bíboros kíséri haza hintón a pápát. hogy van merszem leírni ezt a köz­ helyet. tisztázatlan okú fejfájásokkal. A bíboros nem tudja.P o pper P é t e r 114 115 KÉRDÉS ÉS MAGYARÁZAT A LÉLEKTANBAN Véghelyi Péter mesélte. Ez helyettesítette a mai kórlapot. De hogy ez az összefüggés miben áll. Pl. hogy a ló volt. vagyis hogy neurotikus a körülményei miatt. de nem hoznak végleges megoldást. hogy két független dolog időbeli egy­ beesését nehogy okként értelmezzük. daganatok esetén? A plurális okok elfogadása esetén arra kell vi­ gyázni. Városi orvosok is adtak éjszakai ügyeletet. hogy a mate­ matikai statisztika segítségével feltételezhetjük. ha a statisztika azt mutatja. hogy mi a szorongás funkciója az egyén életében. S attól kezdve a vizit elment a beteg mellett. Szentatya.

A z apja alkoholista volt. intelligencia-színvonalához? Őt magát sérti-e a kérdés. Eddig tulajdonképpen a középső tényezővel . a válások ritkasága Indiában egyrészt erköl­ csi kérdés. A „ki válaszol”? nehezebb kérdés.P o pper P é t e r 116 11 7 k é r d é s és m ag yarázat a lé l e k t a n b a n Bonyolítják ezt a helyzetet a rendszerelméletek. amelyek modellezni tudnak okokat. vagy valamilyen irányban fanatikus? Stb. s ezért min­ denre ugyanazt válaszolják. —Azért nem házasodom meg újra. ez a negyedik viszont olyan harmonikus családban él a feleségével és hat gyerekével. hogy fél családot alapítani. A z apja is alkoholista volt. így van ez. .M ár régen elváltam volna. meny­ nyire érett. hogy a gye­ reknek ne legyen mostohája. lélektanilag mennyire felkészült? Ob­ jektív-e. A hermeneutikai magyarázat (fő alkotóeleme az intuitív empátia és a fogalmi elemzés) vezet­ het vissza leginkább az etikához és a valláshoz. sú­ lyos traumákat élt át mellette. lelkileg-szellemileg egészséges-e. hogy a gyereknek csonka családja legyen. aki a „mindent a gyerekért” mozgalom tagja. Milyen jól ítéli meg a kérdező? Képes-e alkalmazkodni an­ nak tudásához. A „ki kérdezett?” nyilvánvalóan messzeme­ nően befolyásolja a választ. . Vajon miért? . hogy újra teljes legyen a család. másrészt karrierépítő. A gyereknek apára és anyára van szük­ sége. . —Látod a harmadikat? Szomorú mániás aggle­ gény. . Azonos indokolást használ sok szülő is. .Persze. hogy a finalitást. ezt látta gyerekkorában.Látjátok ezt a férfit? Súlyos alkoholista. milyen szándék vezetheti stb. Ez a tendencia különösen erős Szondi személyiségelméletében. —Érthető. A harsogó hazafiasság lehet egyrészt érzelmileg motivált. De nem akarom. másrészt a karma elfogadásának függvénye. egy viselkedésnek a jövőben várható eredményét nevezzük ki okká? A teleologikus magyarázatok nem zárják ki az okságban való gondolkodást. Nagyon vi­ gyáz a családi élet rendezettségére.Ne csodálkozz. Képzelheted a családi életüket. — Azért házasodom meg. Hátra van még a „ki kérdezett?”. —Azért váltam el. a kételkedés? Tudomá­ nyosan. hogy mindent elfogadnak oknak.Hát ez a másik férfi? Soha nem iszik egy kor­ tyot sem. A pszichológusokat gyakran gúnyolják azzal. A z apja alkoholista volt. . A z apja alkoholista volt. Vagyis néha maguk a működő rendszerek okként elfo­ gadható magyarázatok lehetnek.foglalkoztunk. hogy a gyereket megkíméljem az otthoni cirkuszoktól. A nagy nyilvánosság előtt meghirdetett vallá­ sosság szintén. Pl. —Te. és a „ki vála­ szolt?” problémája.a mi indokolta a kérdést? . Van-e helye a pszichológiai gondolkodásban a teleologikus magyarázatoknak? Vagyis.Ne csodálkozz. Hány éves.

hogy milyennek kellene lennie. Lehet. A vallás és a művészet azzal foglalkozik. Egy zseni és egy oligofrén kétféleképpen . hogyan keletkezik egy vers. . mert erre nincs is lehetősége. de a társadalmi hasz­ nosság szempontjából nem képes megítélni őket. hogy zseniálisan elemzi. hogy milyen az ember. de ahhoz. Mint ahogy a fizikusnak sincs válasza arra.T iz e n k i l e n c e d i k f e j e z e t Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia Descartes szigorúan leszögezte: a tudomány az­ zal foglalkozik. hogy milyen a világ. hogy optikai vagy akusztikai jelenségek maga- . hogy milyennek kel­ lene lennie.működő agy. sem értékmegítélő funkciója. nem tud hozzászólni. Nem szólhat hozzá ahhoz. De a pszichológia értékítéletet nem mondhat ró­ luk. vagy rossz. ha tudomány akar maradni. Egy pofon és egy simogatás számára két cselekvés. És megint csak enynyi. Nem fogalmazhat meg értékeket. Nincs sem érték­ képző. betegen stb. csak azt vizsgálhatja. Ennyi. A kettőt nem szabad összekeverni! A pszichológia.egészségesen. hogy a vers jó-e.

tulajdonsága) még üres. a jogtól és a pedagógiától. a jog szá­ mára egyetlen pofon lehet könnyű testi sértés. azt más szaktudománytól plagizálja. Keleten kultivált meditatív állapotok között. ha a pszichológia vagy a tételes jog oldaláról köze­ lítjük meg. Egy társadalmilag jól beilleszkedett ügyvéd jogos féltékenységi rohamában megöli a feleségét. kivéve az embert. Ezért a fenomenológia inkább a lelki jelenségek megértésére. hatóság elleni erőszak.) Azután elkészíti. (Ez az egzisztencia) Ez minden szellemi és tárgyi jelenségre vo­ natkozik. Pl. Valentine e tekintetben hasonlóságot vél felfedezni a fenomenológiai lé­ lektan és bizonyos. Mert az embernél fordítva áll a dolog.2. Minden. s biztosítson tiszta teret a tudat szabad áramlásának. Az egzisztencialista és humanisztikus pszi­ chológia felvirágzását a fenomenológiai lélektan rövid tudományos divatja előzte meg. S ha mégis használ értékítéleteket. hogy minden előfeltevést. hogy az egyén viselkedését kör­ nyezetével kölcsönhatásban kell vizsgálni. A fenomenológiai (vagyis a jelenségekre kon­ centrált) lélektan minden erőfeszítése részben arra irányult. Egy fiatalember átkísér egy vakot az utcán. Hiszen a divat a tudományos elméleteket sem kerüli el. tulajdonságait ragadja meg. és felszólítja: Itt egy nagy gödör van. de egzisztenciája (létezé­ sének minősége. Ez az oka annak. Először megszületik. különböző büntetésekkel járó értékelésekkel? Egész más­ képpen ítélünk meg egy emberi viselkedést. elsősorban a szocio­ lógiától. 2. Ugorjon ! Ha a pszichológia mégis betéved az értékek erdejébe. hogy milyen is lehetne. hogy pszi­ chológiai fejtegetéseim során miért a gyakori ki­ tekintés a vallás irányába. előíté­ letet félredobjon. akkor hamarosan valamilyen irány­ tűre lesz szüksége. mely kifejezés a dolgok jelenvalóságát jelenti. Mit kezd a lélektan ezekkel a minősítő. Ennek érdekében meggyőződése. ember által létrehozott eszmének. (Ez az idea. Az egzisztencialista pszichológiában az egzisztencia megelőzi az eszenciát. felhívás politikai lázadásra. míg az egzisztencia a létezés minőségét. sabbrendűek-e? Ahogy az orvos sem felelhet arra a kérdésre. szüksége lenne egy eszközre. R. odavezeti egy kirakat elé. hogy a bélgyulladást vagy a tü­ dőödémát ítéli-e társadalmilag veszélyesebb­ nek. Ezért az egyén lélektanának megértése számukra fon­ tosabbá vált a társadalomlélektani folyamatok vizsgálatánál. Hogy . ötletnek vagy tárgynak először ideája van! Pl. amivel könnyen ki lehet húzni a bevert szögeket. garázdaság stb. Tehát már van a világ­ ban jelenvaló létezése. mintsem magyará­ zatára helyezte a hangsúlyt. Mindez előkészítette az egzisztencialista pszi­ chológia jelentőssé válását. ifjúság elleni bűntett.P o pper P é t e r 120 121 M e n e k ü l é s az in g o v á n y b ó l . és a tárgy valamilyen minőségben létezni kezd a világban. vagyis függessze fel minden előzetes ítéletét és meggyőződését a lélektani folyamatokról. Egy erkölcsi értékítéletekre irányuló vizsgálat során két történetet kellett megítélni az elkövető züllöttsége szempontjából: 1. Elképzeli.

mit mű­ velnek önök? Gyógyítanak. Aki nem tiszteli az életet. hanem veszélyezteti. A választásokat nehezíti. másrészt igent int. De hát beépíthető-e ez a gondolat bármelyik tudományos pszichológiai rendszerbe? S akkor pl. bajban van. amit nem te teremtettél? Füst Milán észreveszi. Ám. kinek az élete? Vallási szempontból Isten lelket lehelt az ér­ zéketlen anyagi testbe. ( Vitairat az öngyilkosságról) Az ingovány megint süppedővé válik. szenvedélybetegeknek: Mégis. megalkot­ nia. élete során neki kell elérnie. Saját értékelésének hiányában me­ gint a társadalomhoz. mert egyrészt megállítja önmagad ellen emelt kezedet. hogy „furcsa mondat ez. Ebben a tudat által rázúdított nyo­ morúságban egyetlen vigasza. ha józan. vagy térítenek? Annak idején. mint a szfinxeké. hogy legalább pusztulásának időpontját néha maga határoz­ hatja meg. ha választásai sikeresek. hogy bizonyos rendkívüli esetekben az öngyil­ kosság . azt fel­ növése. mint forrófejű egyetemista. Ez bonyolulttá teszi a pszichológia. vagyis eljövendő halálával. Az Isten­ ség egy kis része tehát ott van mindannyiunk­ ban. ha megtalálja önmagát. hogy az élővilág tag­ jai közül egyedül az embernek kell szembenéz­ nie létezésének időhatáraival. mint az üdvössé­ géért. a klinikai pszichológia szempontjából nem vethető-e fel jogosan a kérdés: Kérem. vagy egy halálos ítélet esetén. a döntések problémája. Azonban túl nagy nevek csatlakoztak a mozga­ lomhoz. sőt kioltja. vagy Rogerssel hü­ lyéskedjen az ember. az egzisztencialista pszichoanalízis) középpont­ jába a választások. Ha ezt az elnevezést lefoglalta magának. külö­ nösen.P opper P éter 122 123 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . el kell ismernie. milyen tartalommal telítődik majd meg. Ezért kerül az egzisztencialista pszichológia (pl. aki saját karakterét. Nyil­ ván csak egzisztencialista alapokról lehet felten­ ni az egyre gyakoribb kérdést. Egyedül a Bhagavad Gíta helyez­ kedik furcsa álláspontra.pl. elsősorban az etikához és a vallásokhoz fordul az élet értékének megíté­ lése ügyében. önsorsrontóknak. szel­ lemi arculatát. különö­ sen a klinikai pszichológia viszonyát az öngyil­ kossághoz. amikor az öngyilkos­ ságról beszélgetve azt mondja: Vajon elpusztíthatod-e. úgy küzd saját hiteles egzisztenciájáért. egyszóval sorsát maga teremti meg. akkor vannak nem-humanista pszichológiai irányzatok is. önmagát kialakító lény. hogy nyugodtan öld csak meg magad”. hacsak nem patologizál minden öngyilkosságot kóros cselekményként. netán a várható kínzások és a kivégzés gyötrelmeinek elkerülése érdekében . Maslow szükséglet-hierar­ . egy sok szenvedéssel járó halálos betegség. s már a tekintélytisztelet sem engedte meg. Valljuk be. az Is­ tent próbálja bennünk megölni. el­ vigyorogtam magam a Cantril által bevezetett új fogalmat olvasva: humanista pszichológia. Ez az a bizonyos „szikra”. Maslow-val. vagyis önmagáért. hogy pl. s kétértelmű. halni akaróknak. s adott esetben.a helyzet reális megol­ dása is lehet. Vagyis minden ember önmagát meghatározó. s az életre kelt.

Pl. (A képessé­ gek. sőt lelkesedést váltott ki a szakma nagy ré­ széből. hogy nem tévedtek-e el az irra­ cionális érzések dzsungelében? Nem támaszkodnak-e túlságos mértékben kifejezhetetlen. ha az alacsonyabb szint ép és teljes. s a különböző szükségletszin­ tek viselkedést meghatározó mozgásától nem lehet elvonni a zseniális jelzőt. sérült lesz a ráépülő érzelmi szint is.Önértékelési szükségletek. és az encounter csoportterápia megteremtőjének. hiá­ nyos vagy deformált lesz. Továbbá: ha egy már elért magasabb szint viselkedés-meghatározása akadályokba ütközik. amelyek adósak maradtak minden magyarázattal.Önmegvalósítási szükségletek. Őt tartják a kliens-központú egyéni pszichoterápia. Ám vajon elég-e ez ahhoz. Ha nem az.ezek a szintek egymásra épülnek. Egy adott helyzetben a cselekvést mindig a működő legmagasabb szint határozza meg. A humanista pszichológia tehát jogos helyes­ lést. Szeretni és szeretve lenni. (Tartozni valakihez vagy valahová. hogy szemben áll a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal. amely mitsem akar tudni az emberi méltóságról.) .Fizikai szükségletek (Élni kell!) . Karrier. akkor a ráépülő magasabb szint is csonka. szellemi ellenállással a bolsevizmus és a fasizmus iparszerű gyilkolásá­ val szemben. az egyéniségről. módszerei mennyire tudományosak és ellenőr­ zöttek? Még a velük rokonszenvező Maslow is felveti a kérdést. akkor a szabályozást az alatta lévő ép szint veszi át.) . De ez a folyamat csak akkor megy zavartalanul végbe. belső lehetőségek valóra váltása. Maslow a humanista pszichológiát „harma­ dik erőnek ” nevezte.P opper P éter 12 4 125 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . a derű és optimizmus a terápia hatá­ sosságát illetően. A második világháború különösen hiteltelenné tette e két irányzatot. Ehhez a felfogáshoz csatlakozott Carl Rogers. hogy az ingoványból kijutva szilárd talajra érkezzenek? Avagy a mocsaras in- . Súlyos esetben a magasabb szintre érés nem is következik be. Mégis kétségek merültek fel a tekintet­ ben. vagyis patkányok viselkedéséről mintázottnak tartja mindkét pszichológiai iskola személyiség-elméletét.Biztonsági szükségletek. (A legkisebb kocká­ zattal kell megteremteni az élet feltételeit. chikus elméletéről. A sikeres pszichoterápia szem­ pontjából legfontosabb a kliens feltétel nélküli el­ fogadása. tehát kommunikálhatatlan élményekre? Minden esetre ezek az irányzatok mind hitet tesznek az egyén fontossága mellett. nyugdíjazás vagy bukás esetén egy mi­ niszter számára újra fontos lesz az addig elha­ nyagolt család.a kisgyerekkortól a felnőtt­ korig .) .Érzelmi szükségletek. hogy derűs beállítottsága megalapozott-e. Pl. annak jeléül.) A fejlődés során . Koestler elkeseredésében „ratomorfnak ”. Maslow szerint az emberi szükségletek hie­ rarchiája: . (Az erkölcsi. a taoizmussal befolyásolt lelkészből lett pszicho­ analitikus. a vá­ lasztások és döntések fontosságáról. ha valakinek sérült a biztonsági szintje. szel­ lemi fejlődés kibontakozása.

Ha nem tökéletes. ezzel elősegítjük. minden eset­ re rokonszenvessé teszi ezeket az irányzatokat Goethe megjegyzése: „Amikor egy embert olyannak látunk. Az ember Istenné fejlődése: Isten feltáma­ dása. vagy oda. Tehát végső soron Isten taszítja bűnbe az embert. hogy mindazzá váljon. A tökéletesség meg­ bontása. Az édenkerti bűnbeesés Isten tiltásai miatt követ­ kezik be. amivé válni tud. amikor megtestesül. H a azonban olyannak tart­ juk. mintha máris az lenne.P opper P é t e r 126 govány helyett most a sivatag laza homokját ta­ possák. akivé majd válnia kell. vezek? . amilyen. Gondolkozz egy kis ideig a keresztény vallá­ sosság szempontjából is! Az Isten tökéletes. Az Isten és az ember szövetsége: Isten segíti az embert a szentté válásban. ” H u s z a d ik f e j e z e t Isten öngyilkossága és feltámadása Mostanáig megpróbáltam . Tehát Isten bűnbeesésével kezdődik a Teremtés. Isten öngyilkos­ sága. így jött létre két tökéletlenség: az Isten és az ember. Az ember Isten áldozata. Tehát Isten és az ember egymásban való megszentelődése visszasegíti Istent a trónjára.elválasztani egymástól a vallást és a lé­ lektant. A tökéletes teljesség megbontása: bűn. s továbbra is kizárják magukat a szel­ lemi szigorúság birodalmából? Tudományosság ide. ezáltal elronthatjuk.amennyire engedte magát . Isten. Ez az ember ál­ dozata Istenért. Azonban ezek után mégsem kerülhet­ jük el a transzcendencia és a pszichológia mé­ lyebb összefüggéseinek vizsgálatát. és Ő ismét tökéletes legyen. Jézus története ennek szimbolikus előjátéka. nem Isten. hogy visszatérhes­ sen Hozzá. vagyis a Teremtés.

csakis pogányság. A kultusz. a felszínen tapasztalható sajátosságokra fi­ gyelünk. kövérsége vagy soványsága. hogy minden. Ugyanígy állunk a lelki jelenségekkel. Jézus. Ebből ered a kultúra fogalma. Mohamed működését megelőzően. aminek megszüntetéséhez téríteni kell. A mítoszban Isten megszólítja az em­ bert. Holott többek között éppen a pszichoterápia problémája is mutatja. testmé­ retei. Konkrétan mi hiányzik? Ehhez pontosan tisztáznunk kell az antik vi­ lág néhány fontos fogalmát. Eb­ ből képződik a mitológia szó. összetéveszthetők. sejtjei. ami időben megelőzött minket. hogy a fejlődés lineáris. A lélek mélyén már a kollektív tudat­ talan húzódik meg. fogazata . „Kezdetben volt az Ige. annál fel­ színesebbnek kell lennünk. és Isten volt az Ige” . mint a testi sajátosságokkal: magassága. s az Ige Istennél volt. hajának színe. minden más értelmezése a ter­ mészeti és társadalmi jelenségeknek vagy el­ avult. lelki struktúrák találhatók. közös archetípusok. fejletlenebb volt nálunk. S ugyanígy vélekedik a tudomány is. és elmeséli a nép vagy a vallás sorsának szempontjából a legfontosabb történeteket. az iszlám stb. hogy lehetséges vissza­ fejlődés is. Szubjektív szempontból általában az a meg­ győződés uralkodik. ha csak a perifé­ rián. vagy kezdetleges és régen túlhaladott. Ebből képződik a logika fogalma. vagy kopaszsága. s azt fogjuk tapasztalni. Isten és az ember egymás áldozatai és megváltói. Ezt már más köny­ vemben részletesebben megtettem. Logos.egy másik emberével összehasonlítva . Az Ige. szempontjából ez azt jelenti. A lényeg: minél karakterisztikusabban akarunk jellemzést adni valakinek a személyiségéről. vagy attól függetlenül nem létezik igazi vallásosság. Ám hatoljunk mélyebbre. a „te­ remtés koronája”. egyéni sajátosságairól. Ezzel éppen úgy ál­ lunk. Az isteni és az emberi szellem. a kereszténység. Ez Isten áldozata az emberért. molekuláris szerkezete. vagyis mi vagyunk a fejlődés csúcspontja. hogy szíve. Eb­ ből az következik. gondolkodás terméke. Csak a kauzális összefüggésekkel indokolt világmagya­ rázat lehet igaz. hogy Mózes. A zsidóság. Kultusz. bőrének. Az ősi kultúrák a lelki segítés másféle módjait is ismerték.óriási egyéni különbségeket mutat. amely komolyan veszi a mi- . amelyek már nem hozzáfér­ hetők számunkra. (EZ LATIN eredetű! PM) Vagyis ebben a régi szemléletben annak a népnek van kultúrája.P o pper P é t e r 128 129 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa lésként végigéli a halandó teremtmény sorsát. Az egyénre jellemző adatokhoz akkor juthatunk. a rítus az em­ berek válasza Isten megszólítására. Mítosz. Először szóljunk a pszichológia mélységeiről. Érthető tehát az angyalok utálkozása az ember teremtése miatt. szemének. a szertartás.így kezdődik János evangéliuma. Ez a hiány hozta létre a mo­ dem pszichoterápiát. arcvonásai. mély lelki folyamatairól. atomjai semmi egyéni tulajdonságot nem hordoznak. mája már nem mutat lényeges eltéréseket. veséje.

a kincseikkel rosszul sáfárkodó papság kezén. gyógyító ereje viszont alaposan legyen­ gült. a világ mégis játszótérré változott. Hiába próbálkozott a tudomány. H át a kultúra . hic salta! . nem csak az örömöt.a vallás segítségével ezt a kettősséget úgy próbáltuk megoldani.Isten és ember párbeszéde hiányzik a mindennapi életünkből. Hic Rhodus.P opper P é t e r 13 0 131 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa toszt. Elveszett a formális vallásosságban. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott a pszichológia. és komolyan válaszol rá: a kultusszal. vagy létre sem jött. Ezért alakult ki a beavatás fogalma. Akik­ nél ez elhalt. modem emberek . A maga furcsa konkrétságával és egyben elvontságával akarja áthidalni a kiala­ kult szakadékot anyag és szellem. hanem a gonoszságot. a hitetlenségben. Az így a teljességében megcsonkított Isten sorsfor­ máló. Végül is erre fi­ gyelmeztet az ingovány. az elvakultságot és a ha­ nyatlást is. hogy mítosz és kultusz egymást feltételezik. a kísértések áldozataivá váljanak. technoló­ giailag csodálatosan fejlett barbároknak látná­ nak minket. Ez azt jelenti. igazságot hordozó tulajdonságokat. hogy a régi politeizmus idején az isteni lét a teljes életet magában foglalta. akik számára a mítosz és a kultusz legfeljebb szép legenda. boldogsá­ got. azok a barbá­ rok. ne­ hogy a leselkedő gonosz erők martalékaivá.becsvágyó pszicholó­ giánk! Mihez kezdesz infantilis híveiddel? . hogy az eredetileg teljes istenképet kettéhasítot­ tuk a jóságos Istenre és a gonosz Ördögre. keletkeztek és éltek a beava­ tási rítusok. Vagyis ők. Vagyis a szellemi értelemben vett felnőtté válás garanciái. A szekularizáció nem akarja tudomásul venni. az érzékel­ hető és az érzékfeletti között. Mi. ahol jóságos nagy Atyák és Anyák vigyáznak gyermekeikre. az őrületet. az antik világ emberei.

vagy sérülékeny.könyvek közé. akinek a hitélete túlságosan érzékeny. utólagos irodalma támadt. adott tényként. sok száz kötetnyi.. Ha igaz. Sőt.mondjuk egyidős a Tórával vagy a Prédikátorral. hogy nincs önreflexiója. Ezért semmit sem . belátás és belátás-nélküliség. valamikor az emberi tör­ ténelem kezdetén. Jóság. vagyis teljesesen amorális. És jól megvannak egymással. Ez pszi­ chológiailag azt jelenti. harag és féltékenység. amelynek ilyen nagy. témája Isten valódi lénye. harag nélkül lapozza át mindenki. hogy mégis bekerült a kano­ nizált (kinyilatkoztatás-értékű) . vitattak. kevés bibliai irat van. hogy Jó b könyve egyike a legősibb bibliai iratoknak .H u s z o n e g y e d ik f e je z e t Az ember legyőzi az Istent (Kérem. kegyetlenség és rombolási vágy. plusz nem is zsidókról szól.minden együtt van jelen benne. amelyet ennyien bí­ ráltak. hiszen Jób és barátai edomiták voltak . tagadtak. csak csodálkozni lehet. Vajon miért? Jahve képe kezdettől ellentmondásos. ítélet nélkül fogadja el saját ma­ gát.)1 A dolog régen történt. igazsá­ gosság és részrehajlás . hogy ezt a jórészt Jung elemzésére épülő fejezetet.

” Jób tehát tisztán látja. hogy Isten őt személyesen szólítja. Erre például nem volt szüksége Zeusznak. és utoljára az én porom felett megáll. nem volt vele semmi terve. Jahve többször is elárulta a zsidósággal kötött szövetségét. Aggodalmat keltő volt számára Jób jelleme? Feltételezte-e: Jób végtele­ nül halványabb fénnyel rendelkezik. s ezért mind intellektuális.. a mértéktelen dicséretnek. Jung összehasonlítja Zeusz és Jahve istenkedését. Isten kizárólag az erejével és hatalmával dicsekszik. Ezt Jób is jól tudja. Ez Jahve működés-képességének előfeltétele. hogy egyék a tudás és a halhatatlanság fá­ járól? Vagy a Sátán. s ez a tény már önmagában a többi isten fölé emelte. hogy személyes viszonyt kényszerített ki az ember és saját maga között. Ez a funkciója a kis létszámú zsidóság szünet nélkül áradó ünneplésének. hogy az én megváltóm él. keletkezésének nem volt mitológiája. és csak akkor tud működni. s ez a magányos szenvedés emeli fel is­ tenismeretét magasabbra. mind erkölcsi szempontból lassan az Isten fölé emelkedik.. Jahve jelleme azt eredményezi. Hogy ítélje meg az embernek Istennel. azért az Istenhez sír fel az én szemem. mint ő. hanem csak isteni alak. „Még most is ímé az ég­ ben van az én bizonyságom. amikor igazságát elfordította. mint magának Isten­ nek az önismerete. együttérzésnek. Jób történetében ki az igazi kísértő? Isten. ha a túl­ ságosan zavaró rendetlenkedőket néha lesúj­ totta. hogy megpróbáljuk jó Istenre és go­ nosz ördögre hasítani. Csúfolóim a saját barátaim. tehát éppen a rávonatkozó dolgokban tisztábban lát? Jahve jelét sem adja semmiféle megbánás­ nak. Jób vigasztaló barátainak szerepe elhanyagolható. hanem maga az Isten alázta meg őt. hogy a zsidósággal végül szövetséget kötött. sőt a saját Tízparancsolatából is azonnal megszegett hármat. Ám Jób szerint nem a Sá­ tán. De ki mert neki ezért szemrehányást tenni? Az Istent vádolónak rámehet az élete. való dolgát. képes érezni önmagát. mint az övé. aki szabadságra teremtette az embert.. hiszen Jób már a hamuban hever.. miután Jahve eredete mind­ végig homályban maradt. mintha . és fekélyeit vakargatja. Jób teljesen magára marad szenve­ déseivel. aki engedetlenségre csábítja? Különösen elgondolkoztató Isten büntető reagálásának gyorsasága. aki ezért nem isteni személyiség. Tehetet­ lenségében ezt az ember úgy értelmezte. és az én tanúim a magasságban. hogy Isten önmagával ellentmondásban létezik. ha valahonnét tudatosan visszatükrözik. Sőt. De Jah v e csak akkor érzi magát létezőnek. Zeusz végső soron az emberiség iránti közönnyel uralkodott. teljesen értelmetlenül. majd megtil­ totta. Olcsó frázisokkal hoza­ kodnak elő. hogy csak valamilyen objektum révén képes tudomást venni saját lé­ tezéséről. még akkor sem. tehát egyszerre szá­ míthat pusztító dühére és segítő jó szándékára. érzékeny és bizalmatlan termé­ szete oda vezette. Mert én tudom.P o pper P é t e r 13 4 135 AZ EMBER LEGYŐZI AZ ISTENT érünk el azzal. de ez a fény összpontosítottabb. Istent féltékeny. Jahvénak viszont tervei voltak az ember­ rel. Mi indokolja továbbra is Isten dühét? Jahvét valami nyilván ingerli Jobban. s ez vezetett oda.

Jézus története a Jób könyvével kezdődik! . mert a kollektív tu­ dat egyre inkább magába olvasztja az egyén vé­ leményeit. hogy Istennek meg kell testesülnie. Ennek feltétele a magas szintű ismeret és tudatosság az ellentétes ideo­ lógiák.P o pper P é t e r 136 rivális istenség lenne a nyomorult. így hát -Jung szerint .) A kollektív tudat hatalmassá növekedett ter­ jedelmével szemben az Én egyre inkább elve­ szíti gyakorlati jelentőségét. lásd a második világháborút. (Pl. aki bizonyos nézőpont­ ból több. vagy készült volna rá .morálisan Isten fölé kerekedett. hogy akarta volna. de mégis kíváncsiak számára. ami a monoteista is­ tenfogalmat a megsemmisülés katasztrófájával fenyegeti. Kialakul a tömegember. be kell lépnie az emberek világába. Az az egyedüli eset történt meg. végül meghal maga az erkölcs. H u s z o n k e t t e d ik f e je z e t Elveszhet-e a meg sem talált lélek? Minél több kiváló intellektusú és erkölcsű sze­ mélyiségből szerveződik meg egy embercsoport.talán megjelent egy valóban új tény a vi­ lágegyetemben? Megjelent.) Minél nagyobb. (Le Bon törvénye. Felteszi a kérdést. minél számosabb egyénből tevődik össze egy tömeg. ítéleteit és törekvéseit. hogy a Sátán befolyásolja? Végül arra a következtetésre jut. Történt va­ lami . hogy egy halandót a saját erkölcsi magatartása . Jegyzet 1Előzetes összefoglalás az önmagukat kímélő. csábí­ táshoz sem csatlakozik.emberi mérték szerint . ha egyik híváshoz. más nézőpontból kevesebb. Vi­ tájukban Jób . hogy Isten kívül maradt az emberek számára általa megalkotott erkölcsi világrenden. annál in­ kább háttérbe szorulnak az erkölcsi meggondo­ lások. Ezért nem szabad. s teljes látása lett Jahvéról. aki mindig valamilyen „izmushoz” tartozik.) Ennek következtében eddig ismeretlen meta­ fizikai botrány közeledik. s közülük csak egynek van emberarca.a csillagvilágok fölé emelte. hogy erkölcsi lemaradását behozhassa. akár a tudömány. annál ostobább és erőszakosabb lesz. mozgalmak valódi tartalmát és célját il­ letően. ami kizá­ rólag az egyénhez és az egyén viselkedési szabadsá­ gához kötött. (Jahvét négy állatfigurával szokták ábrá­ zolni. miért csak a kritikátlan hódolatot? Miért van szüksége állandó dicsé­ retre? A Mindentudó és Mindenható miért hagyja. mint az ember. hogy Isten miért nem viseli el a bírálatot. akár a vallás. Kezdjük a végkövetkeztetéssel: Jung azt próbálja bizonyítani. hogy az Én áldo­ zatául essen bármelyik egyoldalú igazságnak. Ettől az Én csak akkor maradhat független.anélkül. akár a politika szempontjából.

harmóniára vágyakozó lelket ez a tévedés sodor a pszichológia vagy a pszichiátria közelébe.miután a modem ember egyre kevésbé képes a teljes önátadásra — egyre nagyobb helyet ad a tömeg-ember lélektani sajátosságainak kifejlő­ désére. sőt egyesek szerint lélek-nélkülivé sterilizálódik (netán már úgy születik?). egy önmagáról keveset tudó neu­ rotikus emberből egy önmagáról sokat tudó neurotikus lesz. dehumanizálódik. céljaik megvalósítása érdeké­ ben.felelte a német állami filozófus — mintha valaki nagyszerűen megta­ . Nem tagadható. az önis­ meret iránti látszólagos igény divattá vált. hogy pl. de mifélék ezek a meggyőződések? Valószínűleg a „tudományosan megalapozott” nézetek túlértékelései. hogy aki sok logikát tanul. csak az önismeretre. glo­ bális társadalmak. az erkölcsi ma­ gatartás. S ezt nem várhatjuk másoktól. mind pedig az újonnan alakuló ún. másképpen: a félelem.P o pper P é t e r 138 139 E lv esz h et . logikusabb lesz-e a gondolko­ dása? Körülbelül annyira . magunkon kellene elkezdenünk. az emlékezésre. annál is inkább. az önismeretre vonatkoztatott igazságok elmara­ dottsága már-már alig tűrhető. Önmagunk tökéletességé­ . Ezért elsősorban egy félreértés a felelős. mert mind a totális rendszerek. mint amikor Hegeltől megkérdezték. nevezetesen az a hiedelem. a dikta­ túrák. hogy az önismeret gyógyít. hogy a tömeg-ember soha nem észlelt méretekben lelkileg megkemé­ nyedik. A személyiség megszilárdulása csak az emberi kapcsolatok tudatos ápolása révén következhet be. meg a szerzés és birtoklás ösztöne vezérli . Igen ám. a kívülről irányítható tömeg-embert igény­ lik. Sok rendeződésre. Ám ezek majdnem mind a „külső objektumra” vonatkoztatott relatív igaz­ ságok. Jobb lesz-e az emésztése? A fizikai folyamatok. kiterjedése az Én-funkción túlra feltétele a gyógyulásnak. A tömeg-ember magatartását csak a pánik és a mohóság (lásd a második világháború idő­ szakát).és változtatja őket em­ beri csordává. el­ sősorban nem elhatározás kérdése. vagyis az egyén elbutul. Sajnos. hogy az önmagunkról való tudás szempontjából gyermeki naivitásban élünk to­ vább. Az elbutulás azt jelenti. kudarcba fullad abban az értelem­ ben. A valódi vallásos hit végzetes meggyengülése . A helyzet ahhoz lesz hasonló. A rend lassan káosszá változik. amikhez képest a szubjektív lélekre. vagyis az intellek­ tusra alapoz. tisztulása. De önmagá­ ban nincs terápiás hatása. E folyamat ellen csak az individualitás tudatos erősítése véd. Jaj! Kívülről nem igen segít senki sem.e a m e g sem t a l á l t l é l e k ? amely a „bűnbeesés” pillanatában már megál­ lítja a további szellemi fejlődés lehetőségét. a kognitív funkciókra. Ha egy pszichoterá­ pia hibásan. hogy az önismeret növekedése. Az önmagunkról való tudatlanság belá­ tása perdöntő lehet. nulja az emésztés fiziológiáját. feloldódik a kollektiven érvénye­ sülő tömeg-pszichében. Ilyenkor a megismerés és a tudás helyére a meggyőződés kerül. s ezért könnyen elő­ fordulhat. az emberekkel való érzelmi kapcsolat alakulása nem a szándékos tanuláson múlik.

belebotolhatunk. állandóan a lábunk alá kerülhet. Pszichológiai ösvényünk itt kanyarodik vissza Istenhez. Ugyanis ha igaz tudást szerzünk ön­ magunkról.. hogy Isten titok... ” Mindennek tudatában. amely imponálóan ellenáll minden tu­ dományos és történelmi cáfolatnak. de a felnövekvő nemzedékeket is.e a m e g s em t a lá lt l é l e k ? nek illúziója feleslegessé tesz minden feed backet. azt senki sem tudja. az a papok szerint eretnek . akár langyosan fo­ gyasztható. a szeretet hiánya miatt. becsapva ezzel nem csak önmagukat. az elfogadás. akkor már megérintjük az Istenről és az emberi viszonyokról való tudás alapjait is. hogy egy bizonyos tekintetben ti­ tokzatos világban él. és hisznek. „Fontos. Csak éppen. Egyre han­ gosabban vonyítanak a megértés. legrosszabb esetben saját megnyugtatásukra folyton a szeretetre hivat­ koznak. érzelmileg sivárabbá lesznek. hogy műanyagból készült. és a hatalom részéről fenyegető terror következtében az emberek egyre magányo­ sabbá. de sohasem a magunké alá. ha el­ éri. eljött az óra. hogy van nem tudható dolog is. hogy ma­ gunk viselnénk el magunkat. mint üres és értelmetlenné vált tartály. s mindent.. A mű­ anyag hit és meggyőződés könnyen és olcsón beszerezhető. hogy a keresztény egy­ házak útmutatása szerint ahelyett. amikor helyére kell tennünk ma­ gunkban közös vonzódásunkat és érdeklődé­ sünket az ezotéria és a pszichológia iránt. agitatív vallá­ sosság. hogy önmagunkba nézhessünk. Ezt azonnal cáfolja a harsogó. vagy ennek okaként el­ lenfeleiket ostorozzák. De hogy O milyen. helyette a hatalom. és lassan elborítja a termé­ szet és a társadalom természetes mezőit. s időnként sikertelenül megpróbáltunk Isten köpenyébe kapaszkodni. vagy csá­ bítóbb kínálat jelent meg a piacon. különben maga is Isten lenne.. A jogbizonytalanság. lévén. ” „Mindig tudatában kell lennünk annak a tény­ nek. sőt. Krisztust terheljük megoldatlan konfliktusaink­ kal. Ennek egyik akadálya. amit erről mon­ dunk. Tehát végül mégis csak néven kell nevezni a pszicho­ lógia érdemeit is. hogy legyen valamilyen titkunk. akár hűtve. belső látásunkról hajlandók vagyunk letépni a fekete kendőt. Ha már feleslegessé vált. miután közel kétszáz oldalon keresztül süppedeztünk a lélek keresé­ sének ingoványában. bizalmatlanság és gyanakvás rongálja meg sze­ mélyes kapcsolatainkat. a terror érvényesül. és sejtsük. Jung megfogalmazásában: „odaállunk az ő keresztje a lá ”. A társadalom tagjainak összetartozása és egymás iránti tole­ ranciájának forrása egyedül a szeretet lehet. hogy lelki szemünkről. közöttük leginkább azt.azaz önmaga megváltója akar lenni. a besúgás. Ha ez megsemmisül. Most azonban elkerülhetetlen Jung két gon­ dolatának szó szerinti idézése. Aki ilyet tenne. Kell az embernek éreznie. krisztustalan . minden saj­ nálat nélkül eldobható.P o pper P ét e r 140 141 E l v esz h et . azaz keresztünket. az erő­ szak. amelyikben megeshetnek és megtapasztalhatok soha meg nem magyarázható dolgok is. még a nya­ kunkat is törhetjük miatta. emberek mondanak..

Ez az állapot erősen hasonlít arra amit Lenin „forradalmi helyzetnek” nevez. H u s z o n h a r m a d ik f e j e z e t Brahm a elalszik. Az objektivitásra törekvés jogosan azt állítja. Isten és az emberi­ ség szövetségévé (új-szövetség) változtatta. kibontotta merev vallási rendszeréből. sőt szünetelésének megnyilvánulá­ sai.) minden rendteremtéssel pró­ bálkozó csoport elutasítása. Szokásos elnevezése az „er­ kölcsi válság”. hogy ennek felismerésekor jelentkezett a pszi­ chológia. ha­ nem a közösség mélyrétegeiből törnek fel: a tár­ sadalmi bomlás.vagy szövetségesévé. Ennek lényege (ti. Ebből a szempontból nem véletlen. Éppen tárgyának (a léleknek) anyagtalan felfogása egyaránt avat­ hatja Isten ellenségévé . megújította a zsi­ dóságot. amikor a tömeg nem hajlandó követni semmiféle irá­ nyító kisebbséget. Azaz a pártok nem képesek a régi módon kormányozni. de éppen annyira egy transzcendenciában való hit lehetőségét is. s ezáltal kereszténység formájában képessé tette az egyistenhit elterjesztésére. az igazságtalan bírói eljárások és ítéletek. amely magában hordozza az istenta­ gadást. . A valóságban Krisz­ tus maga vitte a saját keresztjét. és társadalmi zűrzavar kelet­ kezik. A politika csak a tünetképződések színtere.a szerk. s nem kért se­ gítséget azoktól. hogy az üdvösség helyett sza­ bad akaratából a kárhozatot választhassa.. akiknek tönkre­ ment az eredeti vallásossága. vagy a rendőrségről.. mind a közéletben. mind a magánéletben. a pártokba szerveződött dikta­ tórikus törekvésekről. majd felébred Ortega y Gasset „történelmi gerinctelenedésnek” nevezi azt a társadalmi folyamatot. Ebben az értelemben transzcendens hittel azok az emberek rendelkeznek. és a széles körben elterjedt lopás és csalás. akik a saját keresztjüket sem bírják elhordozni.P o pper P ét e r 14 2 pszichoanalitikus. Mindezek a bajok nem politikai eredetűek. vagy soha nem is fejlődött ki bennük. Ez­ zel lehetővé tette. Mindezt a legtöbben politikai be­ tegségnek tekintik. Isten szövetségét a zsidósággal (ó-szövetség). Krisztus is kívül élt kora hagyományos vallásosságán. a társadalomalakító tevékenység válságának. a megvesztegethetőség minden terüle­ ten. a „történelmi gerinctelenedésé” . legyen szó a liberá­ lis polgárságról. hogy sokan a mélylélektant zsidó ere­ detű tudománynak tartják. és az emberek nem hajlandók a hagyományos módon élni. és az egyház is ellen­ szenvvel figyeli működését.

S ezért minden korszak minden társadalombölcselete kidolgozta a maga elméletét — esetünkben a kitra és a káli perió­ dusok váltakozását .Éjfél felé. amikor feléb­ red és körülnéz a megváltozott világban? Talán az általunk eddig meg nem talált. Tudja. Vannak-e sorsfordító mondatok? Általában nem hiszek sem bennük. . „A beszélj. egyáltalán: viszolygás üti fel a fejét a kasztoktól. ki légyen az? Azt felelte: . Tulajdonképpen megnyugtató.állandóan izzik. kiről van szó. amíg Brahma felébred és újrateremti a világot: új kitra-kor keletkezik. Ilyenkor egy-egy fontos mondat beleég az emberbe. A kérdések. az üres . megkérdeztem egy előadásában említett nevet. ami mai kultúránk legaggasztóbb jelensége. s a lelkében . Nálunk manapság mindezt „társadalmi válságnak” nevezik. A káli-júga a sötétség kora.Mert én már a múlt héten is említettem ezt a nevet. amelyek állan­ dóan váltogatják egymást. az istenek alkonya. sem az ún. mint bármilyen probléma. én.a meghökkentő és elborzasztó jelenségek magyarázatára.ami­ ről nem tudjuk micsoda . elsivárosodása.P o pper P é t e r 144 14 5 B rah m a e l a l s z ik . s csak halványan dereng alá a szellemi fény. aludni? . . konfliktus megoldásában. hogy közben belehalunk az életünkbe. Az istenek nélküli világban a kasztrendszer elfajul. Ám néha. a vitatkozás elmaradását az egyetemi tantermekben. undorodom a szellemileg lusta emberek­ től. holott nem tudta. „nagy be­ szélgetésekben”. És ön nyugodtan aludt. akár a fejlődés. hagyja el a szemináriumomat. 5. Ezt a szimbólumot M ax Weber is elfogadja. m ajd f e l é b r e d Az i. A válság elkerülhe­ tetlen. sem amiatt. Síva (vagy Síva képében Visnú) szétrombolja a létező formákat. akár a romlás útján jár a nagyérdemű emberiség. Mit jelent ez? Mindez a szellemi és érzelmi igénytelenséget je­ lenti. kérem. a rosszul megírt és még roszszabbul szerkesztett újságokat és folyóiratokat. Az ember nem enynyire tudatos lény. amikor a szudrák (a csőcselék) kerülnek uralomra. mert Brahma mély álomba merül. mert ilyen név alatt szociológiának anyakönyvezhető. e. Én is nehezen viselem el a szellemi igényte­ lenséget.feleltem meglepetten. jellemzik az emberiség egész történetét. nem kell aggódni miattuk. így kezdett izzani bennem is a tudós szellemi lusta­ ság iránti nem titkolt megvetése.Miért dob ki? .Hánykor szokott ön lefeküdni. hogy a társa­ dalmi létezés visszatérő válságai. a sors kivételt tesz. századból származó társada­ lombölcseleti puránákban kitra-júgának és kálijúgának neveznek két korszakot. fér még a zsebembe” attitűdöt. ha el­ vágják transzcendens gyökereit. hogy utánanézett volna. ami törvényszerűen bekövetkezik.Akkor. sőt a közvéle­ mény megnyugtatására: csak átmeneti jelensé­ gekről van szó.. . Egyetemista koromban az általam a legma­ gasabb piedesztálra emelt filozófiatanáromtól. a politikusok harsány semmitmondását. de Brahma által jól ismert lélek lepusztulása. Vajon mi tűnik fel Brahmának. A filléres okkultizmus nagyszájúságát. és 4. ahelyett.. el kell ismernem.

program-megbeszélésekre korlátozó­ dik. új Noé.A beszélgetés elhalása. Nem kizárható az sem. amikor fél éjszaka kísér­ tük egymást. amit az évtizedek folyamán megfigyeltem.magolás helyett.) . vízözönbe. amit manapság kommuni­ kációnak neveznek..egyszóval a káoszba. és a szekta-közösségek váltogatására. tűzözönbe. . de saját magam számára mégis meg­ fogalmaztam néhány érzelmi és intellektuális változást a fiataloknál és gyerekeknél. a „pillanat bulistáivá” válás. s a bahaimozgalom szimbóluma igencsak kifejező ebben a tekintetben: a szőlőfürt. s egy to­ tális összeomlásba torkollik. Ki tudja. Irtózat az egyedül maradástól. mert sem a hinduizmust.élmény helyett.) . Minden es­ tére kell valami társasági történés. türelmetlenség. ami jó­ részt ellentétes Brahma spirituális elvárásával. mit hoz a jövő? A spirituális zűrza­ var teljessé és elviselhetetlenné válhat.Szinte mániás program-éhség. vagy a nyelvtanulási sikere­ ket. Az ember érettsége a tanítás befogadására. Jézus. Brahma fölébred és elkomorul. .Törekvés a tinédzser-életforma és attitűdök meghosszabbítására. ami ma már a közéleti kommuni­ kációban néha jelentős zavarokat okoz. s a közhelyek áradatát. Egyre gyakrabban tapasztalható a közlé­ sek félreértése. majd f e l é b r e d Egók határainak kritikátlan kiterjesztését. Buddha vagy . hogy vajon társadalomlélektani kitéréseknek valóban helye van-e ebben a lélek-keresésben? De hát csak közösségben tudunk létezni. Nincs jogom Brahma nevében nyilatkozni . a hetenként változó pillesúlyú szerelmeket. csak egy-egy részlet-momentum megragadása. . hogy kiemelkedik a káoszból egy teremtő erő. . (Lásd a Rubik-kocka könynyed megoldását. (Már alig tapasztalható az a kamaszko­ runkra jellemző befejezhetetlen beszélgetés az élet nagy kérdéseiről.Tudományban és karrierben a türelmes ki­ várás elutasítása-.A művészethez való viszony informáltsággá válik . sem a buddhizmust nem vallom saját világszemléle­ temnek . .Bámulatos képesség kifejlődése a belső struktúrák látására.P o pper P é t e r 14 6 147 B rah m a e l a l s z ik . egyik kaputól a másikig és vissza. vagy ezeknek megfelelő katasztófákba . s még inkább a beavatásra elsősorban az „egyhegyűségre” való képesség kialakulásának a függvénye. a nyelvtani szerkezet megértését . színda­ rabok esetében). próféta. . A társalgás pletykál­ kodásra. a po­ litikai programként eladott kívánságlistákat. hanem szinte az egész társadalomra jellemzővé válik a rosszul fi­ gyelés. Hajlamosság az időleges szektaéletre. a külső irányítottságra. és a háttérzaj nélküli csendtől.annál kevésbé.és akcióéh­ ség a lélekábrázolás rovására (a filmek.S nem csak az ifjúságra. vagyis arról a folyamatról. Individuális szemek vagyunk egy közös fürtön.” Kétségeim vannak abban a tekintetben. Végső soron a szellemi élet felületessé válásá­ ról van szó.A lelki megváltás keresése. Cselekmény. Mózes.

főpapi holttesteket kihozták a törzsi tanácsba és beül­ tették őket. ami Isten leheletéből szár­ mazik. halhatatlan. mint szellemi résztvevőket. de végső meg­ oldást nem várhatunk tőle. .elsősorban a zsidóság közvetítésével -a távoli kelet vallásbölcseletéből az európai gondolkodásba. sőt a lélekvándorlás esz­ méje hogyan került be . Kárpótlásul felajánlom egy nyitott kérdés vizsgálatát.eltávozik vele egy idegen koz­ moszba.az egyéni üdvözülés lehetőségé­ nek hiányában . A lélek továbbélését bizonyítja. Ehhez nincs szükség külön isteni kijelentésre. A lélek részé az örökkévalóságnak.8 Nem akarok olcsó szójátékokba bonyolódni. és a világ újjászületik. amikor azt olvastam. hogy a halottakkal álmodni. Elkövetkez­ het a Kísértő végleges győzelme. de azért meglepődtem. de be kell látnunk lélekkereső kalandunk kudarcát.P o pper P é t e r 148 Mohamed. Nevezetesen azt. ha a lélek része az örökkévalóságnak. Ám. így. és a kreatúrák egész tömege . mint a Tóra. hogy az inkák a bebalzsamozott főnöki. H u s z o n n e g y e d ik f e j e z e t A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete A zsidó Szentírásban magától értetődő az a fel­ fogás. vagyis az Istenhez tartozik. aki innét származtatja a „halottak feltámasztásának” fogalmát. De mert nem tudtak ülni. fel kellett támasztani őket. hogy a lélek. miközben megérin­ tette a keresztény és muzulmán vallásbölcselő­ ket is. hogy a lélek-probléma. segít­ hetnek. tanácsot adhatnak. Ám ennek megsejtése sokkal régebbi. vagy úgy. Van kalandor nyelvész. óvhatnak. A pszichológiát elismer­ hetjük létkönnyítő átmenetként. beszél­ getni lehet. Kérem az olvasó bocsánatát a várakozás hiá­ bavaló felkeltéséért. Csak a test halandó. Ebben nyilván kifejeződik az ember elborzadása a megsemmisüléstől. hol tartózkodik a test pusztulása után? Tehát a kép­ zeletnek el kell jutnia a túlvilág feltételezéséhez.

A római irodalom (Ovidius. jósok szolgálatának igénybe vételét. és rombolónak tartották. A zsoltárok. az evangéliumokból is ismert Nikodémusz farizeus rabbi vezetése alatt. még ha nem is vált a tételes vallás integráns részévé.) Sőt. amely igen hasonlít a gö­ rögök alvilágához. a Tóra nem említi sem a lélek. különösen a farizeusok között. Másik szempont. A ké­ sőbb keletkezett Dániel könyve és & Prédikátor könyve határozottan utalnak a lélek halhatatlan­ ságára. határozottan képviselve a lélekvándorlás tanítását. S nem szabad megfeledkeznünk arról sem. de általában negatív tartalommal. hogy vajon Illés vagy-e te? Vagyis hittek az újratestesülés lehetőségében. aztán Ezekiel és Jesája (Ézsaiás) is sok helyen foglalkoznak a té­ mával. de egyik indokolás sem meggyőző. ámbár az Úr az élők és nem a halottak istene. vagy fejletlenségtől függően az ál­ lati testben való megjelenést is. Or­ pheusz. szellemlátók. Tibullus) is megőrizte ezt a hagyományt. hogy hátha emberi lélek lakik a megevett állatban.Egyiptom volt. sem a túlvilág létezését. pl. Sok pogány földön élő zsidó visszatért az ünnepekre Jeruzsálembe. A Talmud keletkezésének idején szórványo­ san feltűnik a lélekvándorlás gondolata a zsidó­ ságban. Ezért kérdezik folyton Keresztelő Jánostól. aki az endorfi boszorkánnyal megidéztette Sámuel szellemét. a jógának és más bölcseleti iskoláknak. már a meg­ jelenésük időpontjában vallották a lélekvándor­ lást. a prófétát. Ám egyiptomi képzésben részesült számos gö­ rög filozófus és történész. hogy Mózes sehol nem ál­ lítja. Hérodotosz. én elküldöm hozzátok Illést. lehetségesnek tartva a morális és szellemi fejlettségtől. nem megidézhetők. az alvilágnak neve is van: Seol. hogy az indiaiak vallási rendszerei. század) már éles viták folytak körülötte. A gaonok idején (7. Püthagorasz. talán Malachiás próféta jö­ vendölése alapján.részben . Ez a magyarázata Tyanai Apollóniusz hirtelen és rö­ vid időre elterjedt gimnaszofisztikának nevezett tanításának.: íme. mielőtt eljönne az Úr nagy és félel­ metes napja. általában tá­ madták. amely a szofisztikus filozófia és a jóga egyesítéséből keletkezett. mind az egy- . Mindenesetre Jézus idején már kitűnik a lé­ lekvándorlás gondolatának jelenléte a zsidó közgondolkozásban. Ezt sokan sokféleképpen magyarázzák.P o pper P ét er 150 151 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS A zsidó vallás alapkönyve. Történelmileg az bizonyítható. Az indiai böl­ cselet nagy része átszivárgóit a görög filozó­ fiába. s visszaözönölve sok elemét hozták magukkal pl. po­ gány gondolatoktól fertőzötten. Püthagorasz pél­ dául azzal indokolta vegetarianizmusát. például a kyréneieknek. Platón. hogy más csatornákon keresztül a zsidóságot is megérin­ tette a lélekvándorlás tana.9 A Tóra hallgatása nem zárja ki. és 8. Némely cso­ portnak külön zsinagógája volt. (Gondoljunk Saul királyra. hogy a halottak lelkei nem élnek valahol. hogy Nagy Sándor hadai eljutottak Indiába. A közvetítő . Csak éppen tiltja a ha­ lottidézők. A babi­ loni fogság idején kezd terjedni a gnoszticizmus. Vergilius. az árnyak birodalma.

A róluk szóló első komoly híradás a 10. Az első határozott állásfoglalás a karaitoknál fogalmazódott meg. Mindezek azonban kétségbe vonható. hogy ez az eszme nagyon is markánsan jelen volt a zsidó vallásos népi gon­ dolkozásban. A meghalás csak akkor lehetséges. A K abbala szerint a lélekvándorlás célja a kü­ lönböző életek során elért tökéletesedés az Is­ tenhez visszavezető úton. hogy negyven éves kor alatt ne foglal­ kozzanak vele.Mások segítése a bűnöktől való megtisztu­ lásra és a helyes életútra terelése. sikertelenül. mint minden botnak.P o pper P é t e r 152 153 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS . féltve a fiatalokat a félreértelme­ zésektől. Jegyzet 8Talán a legősibb hit és tapasztalás. . . Az egyik. A karaiták mozgalmának Anan ben Dávid volt a megalapítója. istenhitre. a teozófusok egy­ kori vezetője megpróbálkozott lelki és szellemi erők segítségével eltávozni a testéből. A kialakuló kereszténység idejéből említettük a Keresztelő Jánosnak feltett „ki voltál azelőtt?” kérdéseket.A házastárs téves megválasztásának a kor­ rekciója. . a 8. . s azt ajánlotta.Az elkövetett bűnök jóvátétele. ha a test elengedi a lelket. A másik. az ezüst vége az em­ berre mutatott és tudománynak neveztetett. a megtébolyodástól. századból szár­ mazik. amelyik cáfolni igyekszik a lélekvándorlás hitét. vagy a lelki össze­ omlástól. Ma ezt már annak a bizonyít tékának látjuk. Száz évvel később a karaita filozófusok inkább csak a lélek állatokba vándorlásának lehetősé­ gét tagadják.négy célja van: . A gáoni korban a Szaádja nevű hí­ res bölcsész támadja a legélesebben a lélekván­ dorlás eszméjét. Újra visszatérek a régi és már sokszor emlí­ tett problémára: a rejtőző lelket keresem. hanem kvázi útitársként kezelte. a muzulmán vallásban pedig a Szúfi misztikája tölti be azt a szerepet. A zsidó eszmevilágban a lélekvándorlás leg­ határozottabb szószólója a Kabbala. és mindig visszatérek az ugyancsak rejtelmes val­ láshoz. ha a Kabbalát. mind az erkölcsre nézve. Az öngyilkosság egyetlen lehetősége a test tönkretétele valamilyen módon. vitatható emlék­ nyomok. Ez akkor is nagy jelentőségű.kizárólag emberből em­ berbe . az arany vége az Istenre mutatott és val­ lásnak neveztetett.A megszegett isteni parancsok teljesítése. vagyis a zsidó ezotériát a konzervatív vallás nem olvasztotta magába. egy Kirkiszáni nevű karaita tollából. hogy a lélek nem tud önállóan eltávozni a testből. a Szentírás többi részét elvetették. mert a karaiták csak a Tórát fogadták el kinyi­ latkoztatott szövegnek és a zsidó vallás alapjá­ nak. Indokolásul csak egyet mondhatok: a legenda szerint Mózes Istentől kapott szent bot­ jának is. amit a zsidók­ nál a Kabbala. A Kabbala szerint a lélekvándorlásnak . Annié Besant. két vége volt. században. Ez azért különös tény.

Nekik már nem kellene megszü­ letniük. a mozdula­ tainak szögletessége vagy szépsége. De intellek­ tuális. ami újra fellobban az éjszakában? Van-e erre válasz. hogy részben ugyanaz.mintha tisztában lett volna az energia megmaradásának elvével. a legfejlettebbek (Budd­ hák és Bódhiszattvák) a haláluk utáni pillanatban is­ mét testet öltenek. a kisgyerek. Ma már öt loka megszűnt. vagy egy másik ember? A tanítványok nyaggatására Buddha vissza­ kérdez: Itt van ez a mécses. az éhség-szörnyek (préták) közé. az indiai misztikusok egyrészt azt felelik. a lélek is kötve marad a testhez. segíteni jönnek a többieket. a pokolba.P o pper P é t e r 154 Innét ered az ó-egyiptomi balzsamozás is. boldog mate­ . Reggel eloltom. O. Tehát arra a kérdésre. hogy minél magasabb szellemi fejlődésre jutnak. A z edény ugyanaz. Ha megakadályozzák a testi forma felbomlását. érzelmi és cselekvő energiái újra egyesül­ nek egy megszülető emberben. 9Szerintük az ősi időkben a megszületések közötti (a Bar Dóban. akkor ugyanaz az individualitás jelenik-e meg a Földön. hogy miért növekszik ha­ talmas mértékben a Földön az emberek száma. ami anyagi forma: a csecsemő. az állatvilágba és az emberek társadalmába. Azóta ez az időszak folya­ matosan gyorsul. a Köztes Létben eltöltött) idő tízezer évekre is kiterjedhetett. vagy csak az a sejtés. minden lélek a Földre inkamálódik! H u s z o n ö t ö d ik f e j e z e t A sejtések világa Mi marad meg egy emberből? Minden. a hangja. Ez Buddha tanítása . és cselekvő energiái megma­ radnak. Másrészt eredeti­ leg hat loka volt. Mi vész el egy emberből? Minden. a félistenek birodalmába. s erőivel segítheti Egyip­ tomot. de ugyanaz-e a láng. az olaj ugyanaz. emocionális. A következő este újra meggyújtom. Eltűnik a szeme villanása. a felnőtt és a vénember teste eltűnik az időben. a kanóc ugyanaz. és adott esetben új lénnyé szerveződ­ nek. az érzései és a tettei. részben más. ami energia: a gondolatai. A nagy kérdés: ha egy egykori ember gondo­ lati. ma már általában 400 évenként reinkarnálódik az ember. ahová inkamálódni lehetett: a pa­ radicsomba. a nevetése. az ifjú. Egész éjjel dolgoztam a fényénél. annál rövidebb a köztes létben való tartózkodás.

de még nem tudom bizonyí­ tani. hogy találkozik önmagával. hogy ugyanilyen sejtésszinten va­ gyunk az újratestesüléssel. amin keresztül szólhat a világ hozzám. az kiteszi magát annak. amelyet az élet már az elő­ döknek feltett. mind mások számára. A tü­ kör nem hízeleg. ” Ezen túl a nagy kérdés az.különböző. hogy valakiből morálfilozófus vagy diktátor. de kevesebb.a nárcisztikus illúzió megmaradásá­ ból . és én szólha­ tok a világhoz. hogy „lélek nélküli pszichológiát” hozzon létre. mondjuk. és érezzük. az esztétikai és morális értékrend) terméke. hanem elrejtjük a Persona mögé. Ezért minden próbálkozás ellenére mindig kudarcba fullad a kísérleti lélektannak az a törekvése. a félelem. az adott kultúra (a hagyományok. Maguk a folyama­ tok. mitől fél stb. Valahogy így vagyunk a lélek dolgaival is.hogy mitől undorodik. Ennek megfelelően az emberi pszichikum több személyiség lehetőség-csiráit hordozza magában. De a tartalmuk . a reneszánsz és a mai embernél. vagyis sejtjük. hogy van. amit igaznak gondolok és érzek." Legbelső lényegem (Selbst) csak a felvett és rámégett szerepeken (Persona) keresztül sejthető mind a magam. híven mutatja azt az arcot. Több. mintha csak a központi idegrend­ szer működési terméke lenne. az ókori. A Persona a szűrő. Talán elfo­ gadható az is. mint előző életek esszenciális marad­ ványai. mi vált ki dühöt belőle. Éppen ezért e könyv alcíme csalóka. Lé­ tezőnek tartjuk.” A valóságban: „A rej­ tőzködő önmagam keresése. Am a tükör a maszk mö­ götti valódi arcot mutatja. de válasz nélkül maradtak. mint a tudat és emlékezés együtt. vagyis egy em­ bert egyetlen kialakult személyiség jellemez. pl. először a saját képmá­ sát látja. amely választ köve­ tel olyan kérdésekre. Mitől véd? Jung ezt így fogalmazza meg: „Aki a víz tükrébe pillant. Ezért nem lehet a pszichés (tudati) tartalmakat csak a neuroló­ giai folyamatokból levezetni.vezeti le a szentséget és a kriminalitást. fanatikus hívő vagy szkeptikus racionalista legyen. ad­ dig Keleten a pszichikumot halmazainak vélik. . hogy sorsunk meny­ nyire egyéni. ame­ lyet a világnak soha meg nem mutatunk. Ezek a személyiség-lehetőségek rejlenek az ún. mit tart szépnek. de mégsem tudjuk a valóságos létét bizo­ nyítani. hogy míg Nyuga­ ton a pszichikumot a strukturális szemléletnek megfelelően szerkezetnek tartják. a düh. A ki elmegy saját magához. de véd is. aurában. amelyik környezeti provokációt kap. A nagy különbség a Távol-Kelet és a Nyugat személyiség-felfogása között. Mint ahogy a nárcizmus modem felfogása azonos gyökérből . vagy beszélhetünk-e családi sorsról is? Hat-e az egyénre az ősök sorsa? Van-e szinte személytelen családi karma.P opper P éter 156 157 A s e jté s e k v i l á g a matika. az undor neurológiailag és biokémiailag azonosak. A Persona hamisít. s az manifesztálódik közülük személyi­ séggé. amely tudományos kategóriaként fo­ gadta el a sejtés fogalmát! Sejtés az. . ugyanígy megvan a lehetősége. „A rej­ tőzködő lélek keresése.

ennyi a bizo­ nyosság. Az ember megszületik és él . mert a világűrben nagyon hideg van.életének folyta­ tója. hogy elfogadja. és egyre kevesebbet tud önmagáról. A megelégedettség azt jelenti. hogy némi fényt gyújt­ son a létezés sötétségében. s ez­ által sorsának teljes függetlenségét a család múltjától. hogy valamilyen erő hordozza. . fényt . nem képes a saját életét megteremteni. s egy kis me­ legséget. Meglepő-e. Néha úgy érzi. Létének alapjait nem ismeri. él­ ményekben eléggé gazdag volt-e? El tudja-e fo­ gadni az élet dolgainak előre nem látható alaku­ lását. hogy elhagyja. az öregedve úgy vá­ lik egyre bölcsebbé. Mert alig lehetséges. az ő konfliktusaikat ismétli. A felnőttséget elsősorban az mutatja. A felnőttség kritériuma. hogy épp azért lett olyan. Ez a kozmikus hideg. Pszichológiailag gyerek az. hogy az ember mennyire van megelégedve élete alaku­ lásával. aki nem tud leválni az ősökről. lelkének. hogy érzése szerint eleget kapott-e az élettől. az abszolút fagypont örökké jelenvalónak látszik. sőt megteremti saját önállóságát. hanem szinte az ő személyiségüket éli to­ vább.akármilyen picit is . egyre rit­ kábban ismer magára. hogy . míg a kigyúló naptüzek időlegesek.vigyen a kapcsolataiba. mert a sorsa ilyenné formálta.aki igazán felnőtt.elsősorban a szülők . s azt. Erre inkább csak idősebb korban van hiteles felelet. hanem valóban a fel­ menők . hogy egyre kevésbé érti sa­ ját dolgainak miértjét és mikéntjét. Életének valószínűleg csak annyi az értelme és feladata.a közhiedelemmel ellen­ tétben . az ősök sorsáról sem. néha. amilyen. vagy valamiben is egészen biztos legyen.P opper P éter 15 8 159 A SEJTÉSEK v i l á g a Talán itt válik el egymástól lelki értelemben a gyerek és a felnőtt. hogy az ember összegezni tudja önmagát. végérvényes ítélete­ ket alkosson.

. s mind a kettő áldó- . Mao elnök­ nek feltűnt. a másik vége Istenre és a val­ lásra mutathat. hogy tár­ gyaljon vele Tibet sorsáról. megmaradt a sejtés szintjén. Ennek szimbolikusan az az oka.D e én materialista vagyok —mondta Mao. hogy Mózes említett botját a közepénél markoltuk meg. hogy étkezés előtt a láma mindig kimarkol a tálból egy kis rizst és az ég felé szórja. s ettől kezdve ő is vett egy kis rizst és a föld felé szórta. . s ilyenkor mindig együtt ebédeltek.M i ez a szertartás? . Ám ez a rítus megtetszett neki. akkor egyszerre mutat mind a két végső irányba: az Ég felé és a Föld felé. akkor az emberre és a tudományra mutat. De ha a ke­ zünk a közepén tartja.H u s z o n h a t o d ik f e j e z e t Lélek és erő A lélek létezése tehát minden erőfeszítésünk ellenére.Áldozat az isteneknek.kérdezte egyszer. . A lelki erőért. Ha csak az egyik végét fogjuk. A X IV dalai láma és M ao Ce-tung kínai elnök rokonszenveztek egymással. Ha csak a másikat. Két vi­ lágszemlélet találkozott. vagy vacsoráztak. A láma többször meglátogatta a kommunista vezért. amit ők adnak nekem.

hogy a tánc befejezésekor a saját fejét is meg kell érintenie. és szemrehányóan mondta a rémülten leselkedő Sívának: . hogy mire használod az erődet? Vagyis jó ember vagy-e. A démon a közeli nász reményében egyre lel­ kesültebben táncolta Síva táncát.. legyen a kívánságod szerint. ehhez képest a lélek tulajdonságairól meglehe­ tősen sokat és egzakt módon tudunk.Várj még. majdnem tragédia lett belőle. vagy értékes dolgokra fordítottad? Romboltál vele. Felebarátom. Síva megrémült és menekülni kezdett. vagy megbetegítettél? Ezt jelenti a „számadás a talentumról.mondta a démon .mondta a Visnú-Párváti . a másik a Földnek. Mert erről van szó! A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. és ez imponál nekünk. ezt jól jegyezzük meg! Gondol­ junk vissza. Egyrészt gyakran csak az erőt látjuk bennük. mindig eltáncolta nekem csodálatos táncát. hogy mennyi bajunk származott ab­ ból. Visnú elhatározta.Miért kergeted? . ami etikailag semleges. Van egy szép indiai legenda. ..El akarom pusztítani. De vannak jó és gonosz em­ berek. Párváti. hogy megmenti Sívát. amely mind a ket­ tejükben azonos volt.H a valakinek a fejére teszem a kezem.De hiszen olyan gyönyörű és vonzó vagy . Pl. tiéd leszek Síva el­ pusztítása nélkül is. A nagy kérdés az.ha­ talmat adtunk magunk felett rosszindulatú erőknek. . a testi erővel egyaránt lehet házat épí­ teni és gyilkolni is.Egy kívánságodat teljesítem.. M i legyen az? . S Párváti előtt csak egy maréknyi hamu ma­ radt. Biz­ . Mellesleg jegyzem meg.szerelemben vagy politikában . vagy gonosz? Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butasá­ gokra a kapott erődet. .. .Megtanítlak. hogy . A rosszindulatú hatásokat ugyanis nem könnyű felismerni. Egyszer Síva meg akart jutalmazni egy dé­ mont szigorú aszkétikus életéért. Ez talán minden bajunk forrása.A kkor először a te fejedet érintem meg . . csak az irányuk volt kü­ lönböző. vagy építettél? Vi­ gasztaltál.H át hogy szabad erőt adni a démonoknak? Látod. .J ó .” És ezt jelenti az ember lelki sza­ badsága: egyedül tőled függ. hogy enyém legyen a gyönyörű feleséged. hogy miközben ma­ gáról a lélekről még mindig csak sejtésünk van. vagy bánatot okoztál? Gyógyítottál. hogy enyém lehessen Párváti. Akkor Visnú újra felöltötte eredeti alakját.mert szeretném. Kö­ szönetét mondtak az erőért. Síva..De én nem tudok táncolni. szerelmeskedés előtt. . a közben elfe­ lejtette. A démon utána. az il­ lető azonnal égjen hamuvá. A démon máris közeledett felé. Párvátiként jelent meg a démon előtt. . . Csak Erő van.P o pper P é t e r 16 2 163 L é l e k és er ő zott: az egyik az Égnek. hogy mire használod az erődet..

áttevődés egyik emberről a másikra) a harag és a fé­ lelem eseteiben. hogy okossággá változtas­ suk. Az érzelmek és indulatok . várakozásaiban csalódott tömeg könnyen bűnbakot kereső dü­ höngő csordává heccelhető egy. tömegpánikot is kirobbanthat. az agresszorral való identifikációt. Mindezért fe­ lelősséggel tartozunk önmagunknak. aki ugyanilyen feltételek jelenvalósága esetén. ezért a tömeg egyre inkább érzelem. dekoncentráltság és kellemetlen vege­ tatív tünetek. Mindezt még a szakemberek is könynyen diagnosztizálják depressziónak. szuggesztív egyén által. hogy bár látjuk negatív voltukat. addig viszont használjuk őket. amelyet készen kapunk. A racionalis­ ták saját butaságunkat vádolják. vagy a tömegkommunikáció hatására. kivéve az ostobaságot. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a kisebbrendűségi érzéstől szenvedő emberek. hiúságunk és főként sikerre-orientáltságunk az­ zal biztat. hogy belebonyolódnék a tömeglé­ lektan kérdéseibe. S különösen induktív (kölcsönös fokozás. Ennek következtében a tömeg kritikátlanul elkövet .és indulatvezérelt lesz. majd időben faképnél hagyjuk. S ezzel a jövőbe tolják kikerülhetetlen és mély csaló­ dásunk bekövetkezését.hiszteroid mecha­ nizmussal . valamilyen ve­ szély lehetőségét képzeletében óriásira duz­ zasztva. különösen tö­ megben. és nem ellenfeleikhez .indukálják. Kevesen gondolnak arra. akik sokszor csőbe húznak minket. A rossz­ kedven és érdektelenségen kívül ezt a kimerült­ séget gyakran kíséri ingerültség. Az indiaiak mindezt a gonosz Maja játékának tartják. a hangulatot jól érzékelő. hogy a negatív él­ mények (kudarcok. főleg az emésztés és az anyagcsere területén. annyit el kell mondanom. Az ember szuggesztibilis lény. az európaiak a Sátán ravaszságának. Másrészt önteltségünk. hogy a tömeg sok1 ember strukturálatlan együtt0 létét' jelenti. ha hozzájuk tartozunk. A felizgatott tömeg a legősibb szélsőséges reakciókat produkálja: a félelmet és az agresszi­ vitást. Általában csak ilyenkor ismerjük fel szövetségeseink és partnereink méltatlanságát. aluszékónyság. Anélkül. és még nincs módszer arra. valódi arcukat. akikben spontánul nagyra fejlődik a hatalomvágy.lásd. szinte kozmikus mé­ retű lelki és testi fáradtság léphet fel. szorongáscsökkentő gyógyszerekkel próbálják ideig-óráig orvosolni. A frusztrált.) sorozata következtében hatalmas. A viselkedés szabályozásában háttérbe szorul az intellektuális kontroll. el­ nyomhatják ösztönös ellenszenvünket. indulatkitöré­ sek és apatikus reagálások váltakozása. Gyakran ezek a tulajdonsá­ gaink megzavarhatják tisztánlátásunkat. Ilyenkor rájuk haragszunk és nem saját hamis fantáziánkra. Ez az egyén szempontjából szorongást idéz­ het elő. betegségek stb. amivel pozitív képet vetítettünk rájuk. vagy ellenkezőleg: az alvást gátló fe­ szültség. vagyis gerjesztik egy­ mást. Vagyis regresszív állapotba kerül.P o pper P ét e r 16 4 165 L é l e k és erő tonságot is adhatnak. és hangu­ latjavító. és ezzel együtt a félelem a hatalom elvesztésétől.

A hármas. Ezek általában a kisebbségek felé irányulnak. ámbár nem lehet tudni.lehet magától értetődőnek tekinteni. an­ nak érdekében. A kartéziánus alapelv . Csányi Vilmos szerint még a természettudomány. a megnevezésen kívül tudunk-e róluk egyebet is.A tömeg. amelyet az egyén józan belátással elutasítana. viselkedés-szabályozást követelnek. A pszichológia nyelvezetén ezért az Ego túl­ burjánzását. .s vajon tényleg megmász­ ható? .mint mindent a vilá­ gon . vagy a meg nem történtté tevés mágiáját alkalmazzák.A nagy csoport. Bűntudatok alakulnak ki a történtek miatt. Ez rejti magában a legkönnyebben kialakuló konfliktus lehetőségét. hogy örökké sík terepen kalan­ dozzunk. tehát van!” De ez még nem tudás. és a munka. Ez teszi lehetővé a legintimebb viszonyt. Például a napkelte és a napnyugta tapasztalása alapján ezerévekig igaznak véltük. az egyén után a következő szociális alakulatok léteznek: . Ám nem is olyan régen egy Kopernikusz nevű Jegyzet 1 A szociálpszichológia leggyakrabban elfogadott ál­ 0 láspontja szerint. már a kezde­ tek kezdetén is.P o pper P é t e r 1 66 olyan cselekedeteket.1 1 A lepel maga a megnevezés. ha lemondunk a problémalátás képességéről. Sok ember strukturálatlan együttléte.A k i s csoport.A pár. Ezt követően a tömeg lassan strukturálni kezdi önmagát.„gondolko­ dom. hogy a Nap kering a Föld körül.sziklacsúcsok előtt. (2 versus 1) . A dolgok ugyanis éppen a megnevezésük által válnak létezővé. irreálisan nagyra növekedését. mindig leplezni igyekszik szak­ rális (sic!) eredetét. . (Körülbelül 80-150 fő között) Sajátos csoportdinamikai folyamatok jellemzik.analógiájára: „megneve­ zem.) Min­ dig strukturált. . különböző han­ gadók jóvátételre buzdítanak. Azt sem lehet tudni. (Nagyjából 8-20 fő között. és végül önmagától való megrémülését tehetjük felelőssé. tehát vagyok” . vagy „idebent” történik. irányíthatóság szem­ pontjából a legkedveltebb alakulat. soha ne kelljen megtorpannunk nehe­ zen megmászható . hogy a megnevezett dolgok a valóságban milyenek. H u s z o n h e t e d ik f e je z e t Mit érnek a tudományos modellek? A kulturális fejlődést . . hogy létezésük „oda­ kint”. jelenékteleníteni próbálják az eseményeket.

Őt idézve: „Lehet. Eb­ ből lett aztán a világraszóló botrány. ezer-ezer 18. amellyel egyetlen lehetőséget választunk ki. s amúgy sem értette. így hát a kultúra (kultúra. tehát „idebent” teremtenek egy új világot. akinek az élete kedves. amely magasra emelte az európai kultúra zászlaját. S íme. máglyák gyulladtak az új tan hir­ detőinek megkínzott teste alatt. mégsem állom meg. a képzelet és a tapasztalat működik közre. mert az életét és tudását többre becsülte annál. hogy olvasómat arra bíz­ tassam: gondolkozzon el. hogy ezúttal álta­ lános tudományelméleti kérdéseken rágódom. Hát fu­ tott. azaz Mégis mozog. vagy válaszképte­ len volt 830 ember. Sokat nyomott a latban az is. és tulajdonképpen csak a viszonyuk kering bizonyos szabályossággal. az em­ berek zöme jobb belátásra tért. rengeteg más lehetőség közül. Volt. hogy az új elmélet alapján sokkal jobb térképeket lehe­ tett készíteni. ezt dörmögte a szakállába: Eppur sí muove. hogy a Föld a Nap körül kering? Az eredmény: USA: Helyesen felelt Tévedett Nem tudott válaszolni 79% 790 fő 18% 180 fő 3% 30 fő 74% 740 fő Tévedett 16% 160 fő Nem tudott válaszolni 10% 100 fő Anglia: Helyesen felelt 64% 640 fő Tévedett 19% 190 fő Nem tudott válaszolni 14% 170 fő Tehát a kulturálisan vezető államok 3000 la­ kosa közül téves választ adott. ame­ lyek a megnevezéstől létezőkké válnak. már néhány száz év elteltével. hogy vajon a lélektani tudományok mennyire ludasak a nem létező belső világ megteremtésében? Németo. hogy szerinte éppen fordítva működik a dolog: a Föld kering a Nap körül. Csányi Vilmos új teóriával állt elő. .” Csakhogy mire ide eljutottunk. kapcso­ latok írhatók le közöttük. aki látszólag megtagadta a régi tanítást. miről van szó. . amelyben megtalál­ ható az „igazság”! Ebben a „teremtésben” első­ sorban az emlékezés.P o pper P ét e r 16 8 169 M it é r n e k a t u d o m á n y o s m o d e l l e k ? lengyel úr előadta. Mozgott kint a Föld és bent a gondolat. és természetesen az a tevékeny­ ség. hogy mindkét test ott van. Egyházi át­ kok dörögtek. a tengeri hajósok legnagyobb örö­ mére. s olyan is volt. Bár szilárdan elhatároztam. itt a nagyhatalmú inkvizíció. az iskolázás! A tudománnyal telecsöpögtetett fejek! 1996 és 1999 között három országban. aki önérzetesen becsülettel a tűzhalált választotta. akinek a lelke ezt lehetővé tette. ” És már megint baj van a megértéssel! Ho­ gyan kering egy viszony? Azután: ravasz tudó­ sok megneveznek nem létező dolgokat.: Helyesen felelt . vagy csak értesültség?) szép lassan mégis beivódik lakosságunk kétharmadának „minden rostjába és erébe. ahol van. s messze vissz­ hangzott a fenyegető kiáltás: Fusson. s míg fennhangon megtagadta meggyőző­ dését. mint hogy Isten egyháza nevében lenyiszálják a fejét. Ah. életévét betöltött embertől megkérdezték: Hiszi-e Ön.

amelynek észrevétlenül kerülhetünk át a másik oldalára. gondolkodás. 1 Gondolatok Nádas Péter esszéiről. Milyen hallgatag helyekre indulsz. . Fajon belül erről szó sincs. és a sza­ porodás erőforrásokat von el a többitől. társadalom: etológiái megközelítés. hogy a fajok között és a fajon belül az élve maradás lehetősége egyformán oszlik-e meg. pontosabban az absztrakt fo­ galmak használatának. Csányi ezt a jelenséget a nevezetes Möbiuszszalaghoz hasonlítja. ame­ lyeknek nyomon követése külön tanulmányt Jegyzet 1 Csányi Vilmos: A megnevezett kimondhatatlan. Ez talán bizonyos mértékig el­ mondható a ragadozókról és a prédáikról. E helyzet megoldására keletkezett a rangsor. hogy a természetes kiválasztódást vala­ milyen véres öldöklésnek fogja fel. Ez a képesség jelenti az alapvető különbséget állat és ember között. holott csak egyetlen megjelölt oldala van. 1994. a szavak. mint má­ sokénak? Darwin ezt nevezte természetes kivá­ lasztódásnak. S játékaidnak vége m ár. de a fajon belüli versengésről nem. amely a mai evolúciós biológia egyik alapját jelenti. A Pszichológiai Műhely soro­ zat 10.. és iűgatag. Aka­ démiai Kiadó. Ez ugyanis a fa­ jon belül a sebektől legyengült hímek hárcképtelensége miatt a faj kipusztulásához vezetne. Az élet fennmaradása. Az emberek világa általuk teremtett „belső” világ.P o pper P é t e r 170 Mindezeken túl döntő jelentősége van a be­ szédnek. Csányi a haldokló Hadrianus császár búcsúversének hangulatát idézi az Is­ ten-teremtés és ember-teremtés kettősségének és azonosságának döbbenetes felismerésekor: Leikecske. H u s z o n n y o l c a d ik f e j e z e t Versengés a fajok között és a fajon belül A versengést ma már az élővilág genetikailag meghatározott faji és fajon belüli örökségeként tartják számon. In: Viselkedés. A rangsor kialakulásában sokszor évezredes ge­ netikus tulajdonságok játszanak szerepet. Mármost az olvasó könnyen abba a tévhitbe eshet. Nagy kérdés. te hízelkedő. Ebből az követ­ kezik. hogy minden ember-ábrázolás egyben Is­ ten-ábrázolás is.. vagy egyik egyednek és utódainak kedve­ zőbb-e a fennmaradás perspektívája. Meztelenül didergő sápadt útitárs. amelynek éppen a nyelv segítségével millió és millió kapcsolata alakul ki a „kinti” világgal. kötetében.

Ez a lassan kialakuló csoport­ kultúrák alapja. Nevezetesen arra. Ez gyilkos ellentéteket. valószínűleg generációkon ke­ resztül versengtünk. kétségek az ellentmondó tulajdonságokat képviselő alcsoportok hovatartozását illetően. Az emberek versengése elsősorban a saját te­ rület védelmében. Ennek a helyzetnek döbbenetes következmé­ nyeire bukkantak rá a kutatók. valamint az alvóhelyek elosztásában. a hűség.oldhat meg.nem tűnnek a prob­ léma elfogadható megoldásának. a nyelv. A saját törzsbe­ liek privilegizált bánásmódot élveztek. amit mai perspektívánk szerint csak a globalizált társadalom . Az akcióterv alapja a nyelvi struktúra. Igen ám. éppen ezen a té­ ren jeléntkeztek áttekinthetetlen bizonytalansá­ gok. hanem a beszéd segítségé­ vel előre kigondolt.P o pper P ét e r 172 173 V e r s e n g é s a fa jo k k ö z ö t t . megtervezett. Ez a békéltető magatartás már nem ösztönös. előre megtervezett és ki­ osztott szerepek vannak. Mindez az önfeláldozás. . és ez a hajlam beíródott a génjeinkbe. A ki­ talált pótlékok . a csoporthoz való tartozás meg­ erősítése érdekében. politikai rasszizmust is ki­ termelt. A zsákmány­ szerző akció már csoportonként individuális terv szerint történhet. Mi. Mindenesetre az állati kultúrákban a rangsor mind a táplálkozás. Az em­ beri lét magasabb színvonalát a békéltető magatar­ tás kialakulás a jelzi. de a békés társadalmak között is kialakulhat rivalizációs viszony. Ám amikor a csoportok létszáma nagyon nagyra nőtt. Előre elképzelt a siker és a kudarc lehetősége. gyakran hoz­ nak létre agressziós örvényt. a sport vagy annak csak a szemlélése. egyetlen zárt csoportként való felfogása . mind a párzás terén abszolút respektussal valósul meg. s ez a probléma átcsúszott a tudatos mérlegelés és választás birodalmába. hogy csoportkultúra csak emberi viszonyok között létezik. a vereség és a győzelem átélése. akik évezredek során fennmaradtunk. előítéleteket. esetleg a tartós párkapcsolatokban nyilvánul meg.pl. hogy a legtöbben az ember fogalmát csak a saját törzs tagjaira alkalmazták. a nőstények és az ennivaló. Méghozzá a kutatók arról győ­ ződtek meg. a politikai harcok és a vallási és ideológiai küzdelmek . egzisztenciális és területi javakért való rosszindulatot. a becsület és az igazságosság fogalmát is megteremtette. a csapat-drukkerség. igényelne.az emberiség.

Engem nem adtak el idegenbe semmiféle ri­ válisok. mert még képzeletben sem tudtam válaszolni nekik. vagy hívásomra megje­ lennek-e démonok. a semmi földjén járok-e. és kövesse őt. s megkérde­ zik: Mit óhajtasz. hogy atyja meghallja magányos bégetését. vagy istenek. Próbáltam életre kelteni pszichológus-meste­ reim hangját és tanításait. átcsapjanak a feje fölött: először a testvérek gyűlölete. mert ha­ lottnak hitte. a bá­ rányt Egyiptom. nem álltak bosszút rajtam sértett szerel­ mesek. mint Micrájim alkirálya? Mert József is halottnak tartotta előző éle­ tét. hogy az érzelmek és indulatok túlburjánozzanak rajta. Magam mentem el az ismeretlen biro­ dalomba. valóban a halál. De húsz évig nem követte. mint Petepré háznagya. rövid létezésre ítélt ember? Mit akarsz megtudni rólunk vagy a világunkról? És én csak hallgattam. később. mert megengedte. de jobbadára sikerte- .H u s z o n k il e n c e d ik f e j e z e t Egyedül a mezőn Azt mondja az írás: Az Úr kivitte Józsefet. a halálos birodalom mezejére. Miért hallgatott József. hogy körülnézzek. aztán Eni szerelme. így hát tartós csend uralkodott a mezőn.

. ami időnként keserű depressziós hullámokat ver fel bennem.. hol háttérbe akart szorítani. Magam számára is váratlanul úgy döntöt­ tem. hogy kihasználom ezt a lelkiállapotot. amit leírtam. Politika? Közélet? Következetesen ra­ gaszkodtam tévedéseimhez. sok­ sok év után? . akik titkon az éggel rádión beszélnek”. hogy az életen makulátlan fehér gúnyában lehet végigsétálni. hiszen a politika messze a magasban elvo­ nult volna a fejem felett. hogy a lel­ kem ilyet is tud. Aztán magammal. ha az a vereség. Meggyőződésem. Vagyis elő­ ször a kialakult depressziómmal. Egyedül maradtam a mezőn. Aztán a fájda­ lommal. Soha nem kellett semmit visszavonnom. Gyógyító és tanári működésem? Igent mon­ dok rá. Szóval. a sok ferde vajákos. időnként karriert kínált némi becstelenségért. a fasizmus túlélé­ séből. amire Angliában vagy Svédországban valószínűleg nem került volna sor. és sike­ resen megbocsátottam magamnak. És sürgősen megbetegedtem. hogy vállalni kell a választások abszurditását is. semmit megta­ gadnom abból. a „damaszkuszi út” hitelességét csak ak­ kor ismerem el.P o pper P é t e r 176 177 E g y e d ü l a m ez ő n lenül. néha hármon állt a vásár. A pálfordulat. .. semmiért magyarázkodnom. de gyenge suttogásukat elsodorta a mező könynyű szellője. Nem volt olyan illúzióm. Ámde. ami heteken át nagyon is tartósnak bi­ zonyult. Meglepett. boncai. itt mégis történt valami. a bukás irá­ nyába tart. A csendben nem szólalt meg végül az Isten sem. Kísérteni kezdtek Kosztolányi „jósai. Mai tudós barátaim fölényes mosolyá­ tól. szánakozó attitűdjétől vakarózni kezdtem. üldözött zsidóságomból eredő szélsősé­ ges baloldaliságomhoz. Mire is? Hogy is mondja a fárgó sütőmestere. Szerelmi kapcsolataimban. Mi­ vel? Először a betegségemmel. és mélyen hallgatott saját nemlétébe me­ rülve minden sátán is. A harmincvalahány közül egyetlen könyvemről beszélek. amelyet szívesen megsemmisítenék. mert az árulásba mindenki belezüllik. Ebben a magányban játszani kezdtem. Jákob atya sem érkezett meg soha. Unalmas is lenne. életutamért nem teszek túl sok szem­ rehányást magamnak. nem a hatalom felé. és a végkövetkeztetések halkuló szó­ lamának egyre gyengülő lecsengését. a hangjuk és a mondataik elszálltak velük együtt.yA bűneimről emlékezem ezen a na­ pon.. Ez az utóbbi nagyon furcsa volt a számomra. saját életem ingoványába süppedezve.. azután az ataraxiás közönyömmel. mert láttam a kezdetek kezdetének harsány bi­ zakodását. az életemmel. házasságaimban elkövetett bűneimet töröltem. ami műtétek szükségességében öltött formát. az életből való kilépés lehetőségével. ” Hetvennégy évem alatt sok kisebb-nagyobb bűnt és aljasságot halmoztam fel. és elismerést hűségemért.. Rövid ideig tartó elcsábulások után alig tud­ tam levakarni magamról. De itt értem jött —hol meg akart ölni. Későn kivirágzott írói működésemmel is nagyjából meg vagyok elé­ gedve. Mindig kettőn.

hogy ma már nem csak a hatalom áldozataiként. nehogy visszaessen. politiku­ sokról. hogy az eretnekség miatt feljelentettet beidézték.. A francia inkvizíciónál az volt a szokás.P o pper P é t e r 178 ha rendelkezésemre állna a „meg nem történtté tevés mágiája Minek szaporítsam a szót? A Napidő című munkámról van szó. most már nem mentegetőzöm miattuk újra. ifjú film­ rendező. Marad két számomra is problematikus portré. Nézegetem a Napidő portréinak a listáját. amiből kisar­ jad nem csak az áldozatok. A sorozat végén feltűnik tudós.. Ezért nem lett volna szabad írni róluk. nem portrék. Ez nem portré.akár kín­ zások segítségével . a ma már klasszikusnak is nevezhető inkvizíció az egyház lélekmentő akciója volt. hanem a hatalom gyakor­ lóiként is lelki és szociális ingoványba süppedhe­ tünk. nem számítottam arra. Nevük felismerhető.a megtisztulást jelentő megbánáshoz: ha meggyónt. olimpikon-sportoló. mert írtam róluk. hanem a hatalmat gyakorló urak és hölgyek lelki épségét is veszélyezteti. megbánta bűneit. akiket itthon senki sem ismer. pap. Viszont a Napidő szereplői nagyon is a jelenemben vannak. Mi teszi ezt aktuálissá témánk szempontjából? Az. akik nagy hatással voltak rám. Bevallom. ami immár az életből kilépett emberekről szól.) Aztán bemuta­ tok egy különös életművész-figurát. A szociális veszélyeztetettség fogalma ki­ tágult. Tehát az eretneket el kellett juttatni . hanem önarc­ kép. Ezután hat portré barátaimról. de az inkvizítorok szenvedése is. mert nem írtam róluk. művészekről. és négy indiai gondolkodó. a másik részüket azért. Még ezekkel sincs baj. Az egyház soha nem ölt meg senkit. s egy egzo­ tikus muzsikust. Csak most? Régen nem így volt? Régen. H a r m in c a d ik f e j e z e t Az inkvizíciós atyák kínjai A modem korszak diktatúráinak belső ellent­ mondásairól kerítünk most szót. hogy hatására sorra ve­ szítem el a barátaimat: egy részüket azért. tiszta lélekkel már át lehetett adni a világi ható­ ságoknak. A hatalom nem csak a neki kiszolgálta­ tottakat. Megelőzte őt a Holdidő. majd ifjúságom egykori tár­ sát. Bűntudatosan szólok két halott és cserbenhagyott barátomról. A második kettő szerelmeimről. Az első rólam szól. ka­ . Eretnekségben meghalni elkárhozást jelentett. hogy gyorsan végezzék ki. Mindez oké. így megmenekült a kárhozattól. (Ezek lírai emlékezések.

Valid be testvérem. hanem a karaktere. Az. És ma? Amikor Európa visszazuhant a soha el nem képzelhető regresszióba. feldúlta és kurvákkal megszentségtelenítette kolostoraikat. amíg újra elfogták. . a sátáni eretnekségek ellen. Ám a modem időkben. A totális ter­ ror feltámadt saját középkorába. A többi áldozatod a kín­ zásoktól való félelmében tett beismerő vallomást. bánd meg bűneidet..különösen ha funkciót is viselt . feltétlenül gazembernek minősíthető-e? Ez letörölhetetlen folt-e a becsületén? Ismerve a történelmi realitásokat. A grófot feljelentették.Te őrült vagy! Csak nem képzeled. tagja a toulousi tiszták­ nak. Ha­ daival tizenhárom éven keresztül gyilkolta a do­ minikánus szerzeteseket. hogy va­ laki a testi szenvedés miatt hamis vallomással koc­ káztatja a lelki üdvösségét? — Te vagy az őrült! A z emberek hite? Szemben az izzó vas nyomorúságával? Úristen! Kik vitatkoznak itt és miről? Ez a megrendítő! A középkor és az újkor hangja szól. s most már véglegesen egy sziklabör­ tön falaihoz láncolták. hogy máglyára küldhesselek és meg­ mentselek a kárhozattól. a dolog megítélése differenciáltabb nézőpontot tesz szükségessé. Évek múlva sikerült megszöknie.legyen náci vagy bolsevik . tintát és egy árkus papírt. a totális rendszerek fanatikusánál .Nem vagyok eretnek. Ez az eretnekség gyanúja miatt az inkvizíció sziklabörtönében tartott Roger gróf és az őt elfogó inkvizíciós atya havi beszélgetéseiről készült jegyzőkönyvek el­ nevezése.. toulousi krónika. de tisztességes ember.a hit és a vallás tisz­ taságáért küzdött. hogy a felesége jelen­ tette fel.elengedték... hogy eretnek vagy.. Ha nem. Az inkvizítor . a jelszavakat üvöltő manipuláltak tömegébe. mint ahogy lehet tisztességes az áldozata is. E nélkül az ink­ vizíció börtönében maradt. törekvésüket legalább a polgárosodás látszatá­ nak megteremtésére . de nem végezték ki. és ki akarták csikarni a beismerő vallomást. Az inkvizíció idején a szerepek egyszerűbbek és egyértelműbbek voltak. Tehát: ha valaki kegyetlen és embertelen volt.az igazság érdekében. hogy mint familiáris. akkor hitelt adtak a feljelentőnek. Ha a feljelentő köztük volt . .P o pper P é t e r 180 181 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI pott tollat. Le­ het fanatikus.. Lehetett valaki humánus . azt nem a párttagsága eredmé­ nyezte. s őt kihagyta ellenségeinek listájáról. valamint két órát. Hivatásának szentségéhez. hogy kegyetlen és embertelen jellem volt.mint Isten és Krisztus szolgája . s igyekezett meg­ győzni: . A kolostor apátja min­ den hónapban meglátogatta. A szuverén emberek társadalmából. Nagyon tanulságos a feljegyzésekben fenn­ maradt ún.. amelyek huszonvalahány éven keresztül íródtak a gróf haláláig. Nem gondolt arra. hogy leírja ellenségeinek nevét. A kérdés pontosan így tehető fel: H a valaki tagja volt a náci vagy bolsevik párt­ nak . személyes szerepé­ nek hitelességéhez nemigen férhet kétség. Semmilyen kínzás nem vette rá a beismerő val­ lomásra.más a helyzet. a totális rendszerek hosszú évekig tartó fennmaradását.

aki Peter Weiss darabjában tűzoltókért kiabál. a hatalomhoz való vi­ szonyunk az. ” „Magyarországon mindenkitől elvették. Mások pedig előre akarnak sza­ . ” Jócskán vannak. Azon.a közérdekeket. akinek ambíciói voltak. mint ha más. kényszerű megalku­ vás annak. ha én csinálom. Persze ez is nagyon bonyolult dolog. öniga­ zolást.mondjuk . fasiszta kommunizmusét Tudom. Egyéni indok. programjai voltak. az nem tö­ rekszik bosszúra. nem fontos elmagyaráznom. Kívül. Nem vitatom. mint aki két lé­ péssel hátrább volt és ennek következtében nem en­ gedte . és súlyos csalódással végződött naiv társadalom-megyáltó lelkesedés azok számára. s eddig mindig kínos csend volt a válasz. Sok minden rejtőzhet mögötte. De ha emberekről aka­ runk ítélni. A gyújtogató. mint fő­ orvos. mert ha én. Göncz Árpádot idézem: „Én soha nem a kom­ munistákkal. belépett a pártba. Mélyen a szemükbe kell nézni és így szólni hozzájuk: Ezt épp maga mondja? Nekem jó emlé­ kezőtehetségem van. azt mondta. amit a költő így jellem­ zett: Talán dünnyögj egy új mesét. akinek konstruktív szakmai elképze­ lései. ha valaki a párton belül működött. vagy ideológiát keresett hozzá. aki ér­ demtelen hatalomra tört. a múlt­ járól a figyelmet. Ez tor­ zulást okoz. Ugye. és ez különböző dolog. s még sok minden más.. amin megmérettetünk. akik áhítozva tekintenek vissza. Csak an­ nak nem.. nem szólva azokról. hogy mindez csak dühöt vált ki nap­ jaink nagyszájú politikai kalandoraiból. sötét gazemberek a pár­ ton kívüliek között is. Trianon revíziójától. Nagy-Magyarország határainak visszaállításától várják az üdvösséget. És hogyan. mentségek keresését emlegetnek majd. H a már mérnünk kell. Magyaror­ szágon negyvenkét évig volt kommunizmus.. és találha­ tók voltak embertelen. ahhoz. eszmei meggondo­ lás. és pl. akik kétségbeestek a nácizmus és a sztálinizmus rémtettein. ez durván számolva másfél nemzedék. Egy jó barátom csalhatatlan módszert dolgozott ki elhallgattatásukra. hogy sikert tudjon elérni. így kénytelen volt túljátszani a maga szerepét. vezérigazgató vagy professzor. akkor sommásan semmiképpen nem szabad. mások besározása értelmetlen és funkciótlan. Vagy aki be akar vágódni a hatalom új urainál. akik az áldozatok hozzátartozói voltak. nyugodtabban tudott ennek a védel­ mében tisztességes ügy mellé állni. aki el akarja terelni magáról. az jobban tudta szolgálni . belül. és magas fokon tudja a szakmáját űzni. hogy miért? Mert akinek nem volt vaj a kalapja alatt. én mindig a kommunizmussal for­ dultam szembe. hogy a párttagság vonzó lehetett mindenkinek. hogy ki mire használta. A ki az embe­ rek közül vezetésre alkalmas volt.mert nem engedhette —meg magának. Már túl jár ötven alkalmon. Bizonyos körülmények között szinte azt mondom. vagy mindenkinek megcsúfolták a gyerekkorát. Számára a bosszú. az még mindig jobb. Én arról a korszakról beszélek. Tegyék. .P o pper P é t e r 182 183 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI és társadalmi értéket teremtő párttag.

. ami a jövőbe mutat.. .......... 53 Nyolcadik fejezet.... A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei...... Mindhiába.............. ............. A terrorista lelke: meggyőződés.. amibe szakmám........... Az áldozathozás értelme és értelmetlensége..... visszatért és megint elűzött királyról.............. 71 Tizenegyedik fejezet............... 61 Kilencedik fejezet...........mégis csak kiadná­ nak valamit.......... Cápák és nyelvtanárok.. Ezeket az értékeket kellene az országban megkeresni......... a misztikát...................... elrendezni. 15 Harmadik fejezet................. A benne élő... hogy felszínesen ide-oda kapkodtam... próbáltam segítségül hívni a filozófiát.. Jó emberek riogatása.............hinni lehet.... s végül még a politikát is.. amiben ........ emberke?.......................... 9 Második fejezet............. amit hazánk társadalmi rendje és nemzetközi helyzete mutatott a második világhá­ borút megelőző egy-két évtizedben..... a vallást... Ilyen egyszerűen egyik sem lehetséges....... ” Kedves társam e könyv olvasásában ... 87 ...............összességükben .......... 81 Tizenharmadik fejezet............ a modem társadalomtudományt.. Ballada az elűzött..................... Módszerek a titokzatos lélek keresésére................ Láthatod-e a jövőt............... amikor a lélek végső kérdéseihez nyúl hozzá... amit írtam . a pszichológia süppedezik. 75 Tizenkettedik fejezet........................ minden zsákutcába re­ ménykedve bekukkantottam... vagy tanácstalanul ráztam a fejemet... „A 21................... mint az őserdő­ ben eltévedt utazó.. Az ingoványba szépen bele is kerültem..P o pper P é t e r 184 ladni az ismeretlen jövő felé...... Vizsgálódtam a régmúlt eseményei között......... 7 Első fejezet..... most én is újraolvasom........... azt az ingoványos talajt akartam bemu­ tatni.................. vagy mutáció?... századi Európa alapvetően nem tűri azt a tagolódást.... A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói... atavizmus...... Érezheti valaki úgy is. 65 Tizedik fejezet... mert ha rende­ ződnének .. s riadtan vettem észre....... ha nem ' látod a múltat?.... Tartalom Nyitány helyett............. A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi... 29 Ötödik fejezet.. v 45 Hetedik fejezet.hosszabb távon ..... akit túl­ zott önbizalma reménytelen szellemi kalandba sodort....... akár a pá­ nikba esett fuldokló.. 37 Hatodik fejezet.... a távoli Kelet gondolkodóit................................. A falladai kérdés: Ali lesz veled.... törmelék formájában szétszórtan létező értékek nem errefelé mutatnak...... .. A régmúlt elmosódott ösvényei.................. ahogy egy pszichológus rázná.............mert szo­ kásom ellenére......... érdek..... Lehet-e repülni számytollak nélkül?.. Ez már cél lehet........... hogy nincs hova kapasz­ kodnom.. 23 Negyedik fejezet................. Viszont az or­ szág nem ismeri a nyugati életformát. karakter.......

................................... 113 Tizenkilencedik fejezet................................................ majd felébred....................... 133 Huszonkettedik fejezet.......... A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete.............. 119 Huszadik fejezet...... Versengés a fajok között és a fajon belül..... Egyedül a mezőn..... Mit érnek a tudományos modellek?............. 167 Huszonnyolcadik fejezet............... Lélek és erő. Faust felett néma az ég ........... 143 Huszonnegyedik fejezet....................................................................... 97 Tizenhatodik fejezet.. Kérdés és magyarázat a lélektanban............P o pper P é t e r 186 Tizennegyedik fejezet......... 179 ... 171 Huszonkilencedik fejezet.................... Elveszhet-e a meg sem talált lélek?............................ 127 Huszonegyedik fejezet...... Isten öngyilkossága és feltámadása......................... 149 Huszonötödik fejezet........ 137 Huszonharmadik fejezet.. ........... A vallás... 161 Huszonhetedik fejezet... A gyógyító hallgatásról............ 175 Harmincadik fejezet........................................ Az inkvizíciós atyák kínjai........ Brahma elalszik................ .............................. ... vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia?. 91 Tizenötödik fejezet................... Vissza az alapokhoz: test és lélek...................... Az ember legyőzi az Istent.................... ......................... A sejtések világa........ 103 Tizenhetedik fejezet.... Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia......... 109 Tizennyolcadik fejezet................. 155 Huszonhatodik fejezet...........

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful