P. 1
Popper Péter - Ingovány

Popper Péter - Ingovány

|Views: 72|Likes:
Published by eltetog

More info:

Published by: eltetog on Dec 11, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/11/2012

pdf

text

original

Popper Péter

Ingovány
A rejtőzködő lélek keresése

© Popper Péter 2007

Ajánlom ezt a könyvemet
d r . M e r k e ly B é lá n a k és d r . B a l a i c z a E r ik á n a k ,

akiknek köszönhetem, hogy volt elég erőm a megírásához, bízva abban, hogy AHOL KIJÁRAT VAN, AZ EGYIDEJŰLEG BEJÁRAT IS VALAHOVA...

ISBN 9 7 8 -9 6 3 -2 4 8 -0 0 7 -7 Saxum Kiadó Bt. Felelős vezető: Jenei Tamás Felelős szerkesztő: Palcsó Mária Borítóterv: Pintér László Tipográfia és műszaki szerkesztés: FeZo Bt. Tördelés: Stúdió 23. Bt. Felelős vezető: Jáckl Norbertné Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 271491 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Nyitány helyett
Ez az írás egy, a pályája végén bandukoló pszichológus egyetemi tanár szakmai kétsé­ geiről szól. Azokról a kérdésekről, amelyeket kikerülünk, vagy más tudományoktól eloro­ zott, jól hangzó általánosításokkal válaszo­ lunk meg. Nehezen mondjuk ki azt, hogy „nem tudjuk!” Ki tudja, miért szégyelljük, hogy nem riva­ lizálhatunk a Jóistennel, pedig már a Minden­ tudás Egyetemét is megszerveztük. Tehát egy ilyen könyv csak felforralhatja a kollégák vérét, s legalább is a saját fészkébe piszkítással vádolhatják a szerzőt, természete­ sen kétségbe vonva jóindulatát és tudomá­ nyos felkészültségét is. Legyen így, ha így kell lennie! Mégis fel­ használom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak feleségemnek, Z. L aczkó K atalin­ n ak, aki nemcsak levette rólam az adminiszt­ ratív ügyintézés minden terhét, hanem a kö­ zös munka során valódi szellemi társammá vált. Szerény társ, aki soha nem tart igényt arra, hogy külön feltüntessem azokat a gon­ dolatokat, sőt könyv- és fejezetcímeket, ame-

elsősorban Jen ei Tamást. majd félrelökött vallásos­ sága kísért öregkoromra? Vagy a „lélek” szóval van baj. természetesen az ő engedélyével. vagy rossznak teremtette-e az embert? Megjegyzi. hogy nem mertem leírni. hogy e szavak közül csak az alábbiak értelmét nem tudjuk: Is­ . akik szívből gondozták és terjesztették könyvei­ met. Meg lennék bűvölve? Önbecsapás áldozata lennék. más­ részt nem vagyok vallásos. s mégis .. akik albérletükben évek óta vitatkoz­ nak azon. s gyerekkorom mély.szándékom ellenére . amely . 2007 nyarán Popper Péter E l ső f e je z e t A faUadai kérdés: Mi lesz véled.P opper P é t e r 8 lyeket tőle plagizáltam. Müller Ágit . barátom. emberke? Fordítsam? Ez a kérdés azt jelenti: Mi lesz ve­ lem? Velem. Török Sándor írt egy novellát két szenilis öregúrról.ha kibontjuk a jelentését mindig magában rejti az Istent? Arra már gon­ dolni sem merek. magamban már-már nyájas olvasóvá degradáltam? Még jó. akit a nyárspol­ gári stílus kötelező gügyögésének engedelmeskedve.mindig az Istenhez érkezem el. hogy az Ördög csúfolódik ve­ lem. aki egyrészt a pszichológia tisztá­ zatlan kérdéseiről akartam őszintén írni. Ugyancsak köszönet illeti a Saxum K iadó vezetőit és munkatársait . hogy miről van szó? S te tudod-e. Budapest. P ataki Istvánnét. Vagy én magam magammal? De hát tudom-e én egyáltalán. hogy Isten jónak.

ez a legérthetetlenebb: . csak jól-rosszul elviselhetők. aki Isten ke­ gyelmében bizakodik? Egyszer megkérdezték tőle. és megoldá­ sokra van szükség. Homérosz idején. jó. Holott ezek nem megoldhatók. Hiszen a történelem folyamán mindig is voltak természeti katasztrófák. rossz. csak túlnőni rajtuk. „Ti. konfliktusokat szülő helyzeteiket. magasabb tájé­ kozódást jelentő tudatállapot-változásról van szó. a vallás vagy csak egy­ szerűen az Isten után kap. hogy az élet legnagyobb és legfontosabb problémáit nem lehet megoldani.mi indokolna most különle­ ges megrendülést? Valamikor. Sürgősen meg kellene szabadulnunk elő­ ítéleteinktől. Isten azonban jobban szereti az embereket. kudarcuknak. EMBERKE? ten. pszivel kezdődő hivatásokat gyakorlók$ azt hirdetitek. hogy miért enged­ nek ennyi romlást az emberiségre? Azt felelték: Hogy legyen ének.P o pper P ét e r 10 11 A FALIADAI KÉRDÉS. Én úgy látom . hogy az életben problémák vannak. teremtés.mint már anynyiszor . a messzi jövőben. amíg egyszer majd csődöt mond ez a varázslat. Addig reménykedem. akik színről színre látták az Istent? A rabbi azt felelte: . hogy ma miért nem élnek olyan emberek. vádolva a pszi-kezdetű tudományokat. eladdig ismeret­ len betegségek járványai. Amit jól isme­ rünk. hogy lehet többé sohse lenni. S ha a hit. hogy az ember helyesen él.írás közben megismerem saját véle­ ményemet. hogy éppen azzal zúdítanak igazi lelki poklot az emberekre. tehetségtelenségüknek tulajdonítják a százszor is visszatérő.Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni! Az egyre racionálisabb kultúrában az öre­ gedő emberke egyre magányosabbá válik. Tény­ leg: akkor mi lesz velem? Persze az sem zárható ki. Azonban ilyen élet csak az angyaloknak jár. így hát legtöbben a sa­ ját gyengeségüknek. hogy valami másról.mondta a ka­ tolikus költő . megkérdezte va­ laki a halhatatlan isteneket. és én magamra maradok a mindenre felelni tudó. E válasz hal­ latán először könny szökött a szemembe.. Nélkülük csak fél-élet lehetséges. vagy túlvilági élet. és irgalomra van szükség. hogy észre sem veszszük. Ugyanezt hangsúlyozta Pilinszky. azt környezete a szenilizálódás egyik legbiztosabb jelének értékeli. hatalmas háborúk. hogy szorongásom nem csak önféltés. hogy az életben tragédiák van­ nak. hogy úgy csúszunk be egyfajta va­ lóban apokaliptikus időbe.. hanem valamilyen homályos aggodalom. " S mit mond egy haszid rabbi. hogy az életproblémák zömének megoldására bíztat­ ják őket. hogy az elviselhetetlen belső konflik­ tusok azt bizonyítják. Aztán úgy vélekedtem: dögöljetek meg! Emellett aztán meg is maradtam. okos embertársaim között. És ez a legfurcsább: a semmi. a transzcendencia. hogy az! De az sem ki­ zárható. pl. ember. Jung szilárdan állítja. hogy . S az-e? Nem kizárható. Elhittem Jungnak. mint az angyalokat.. MI LESZ VELED. az a„vagy”. tö­ meggyilkosságok .

Másképpen fogalmazva: csökken a hívők.2. a Koppenhágában tartott fizikus világkongresszuson egy Wertheim nevű dán fizi­ kus vacsorára hívta nevesebb kollégáit az üdü­ lőjébe. „Ebben már képtelen vagyok hinni.Egy lópatkó... hűségesen vagy láza­ dozva. 3. Hívők. fizikus létedre. hogy” . Vagyis hogy állunk? 1. mintha lenne. spekulációk. az üresség papja.3. de nem vallásosak. Bohr kiabálni kezdett. de csak azért is úgy tesz. kategóriába tartozók száma. 7. 8. oldozok fel.M i van odaszögezve? . és a nagy kalpa-tűz fellobbanásáig előre. Az áldott érdektelenek. A variációk egyre szűkülnek és polarizálódnak. vagy enyhe növekedés tapasztal­ ható az 1. csodálkozva mereszti tágra a szemét: Kinek van mumpsza? Az átkozott és iri­ gyelt közönyös. Babonások. a jövő számára. de nem hívők.8... hiedelmekkel rendelkezők. akiket én.. a szent háború iránt közönyösek. kategóriákban. Stagnálás. EMBERKE? végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak. 2.És te. ezer évekre visszamenőleg.. Vallásosak.. hogy voltam és hogy nem leszek. 6. valamint az archai­ záló és modernizáló reformkísérletek.4.. a különböző transzcen­ dens csoportokba tartozás váltogatásai. .7.Miért? . A transzcendencia létezését sejtők. de annyit tudok. Bohrnak feltűnt a kertkapu. Erősen csökken a 3. Hát idézetek. Saját vallással. Ezen belül igen népszerűvé váltak a „filléres misztikák” és a ku­ darcot valló keresések. Ok mind Isten szolgái. sem a keserű meggyőződés. hogy szerencsét hoz és tá­ vol tartja a rontásokat. . S néha feltűnik közöttük valaki. mintha lenne. 4. Az agyakban kialakuló zűrzavaros ellentmon­ dásokat jól példázza Heisenberg anekdotája: 1926-ban. Ebből a szempontból különösen érintettek a távoli Ke­ let vallásai és életbölcselete. akár a „nincsről” esik szó. Hofit utánozva. akár a „vanról”. aki. Sem Isten. Erő­ teljesen növekszik a 6. Bizonytalanok. versek. 4. 5. Vagy szorult helyzetében cserélgeti őket: „Ezt nem tudom. íme Szabó Lőrinc. 5. Hívők és vallásosak. hogy”.. 8. 2. Meg amit mások tananyagként hirdetnek. . Nincs elég hite. Ennyire frusztrált az ember a modem világban: Nincs elég tudása. 7.1. Tagadók. hiszel ezekben a barom­ ságokban? . . Vagy dühödten tagadnak. növekszik a hiszékenyek száma. de csak azért is úgy tesz. de hiszek abban.5.6. sem az Ördög miatt ne pusztuljon el egyetlen élet sem.. akit nem érdekel sem a remény­ teli találgatás.Mert azt hallottam. kategóriábá sorol­ hatók száma.P o pper P é t e r 12 13 A FALLADAI KÉRDÉS: MI LESZ VELED. ne kínlódjon egyetlen ember sem.

először halkan. a bolygót.védekezett ijedten Wertheim . mozdulatlan. Ez lesz velünk. S a ha­ rapása is hideg. Rettenetesen félek és undorodom a cápáktól. hogy mennyivel könnyebb. s úgy érezzük majd. szellősebb gatya nél­ kül jámi-kelni a világban. de azt hallottam. hogy milyen színű és szagú füstként himbálózunk a semmi felé. minden érzelem nélküli. amikor elkerültem Ausztráliába. A hit mély gyö­ kerei lassan elsorvadnak. A fekete víz a legszorongatóbb rejtekhely. hogy Isten valamelyik angyala mutatja ne­ kem a világot.mi az? . vagy közel a váratlan felbukkanáshoz? Támadni fog. hogy egy átlátszó műanyag csőrendszer vezet le a tenger mélyére . mintha fémből készült volna. Egyáltalán: számomra az egyik legfélelmete­ sebb dolog az átlátszatlan sötét víz. egyre többször futunk önjelölt álpróféták után. vagy csak megvizsgál? A teste fényes.P o pper P é t e r 14 Dehogy hiszek . ha nem hisz benne az ember.. Évmillók óta arra ké­ . emberkékkel. legyen szó akár a Balatonról vagy a Du­ náról. szinte objektív. Ő számomra a halál. Sidneyben volt egy pszichológiai világkong­ resszus. A szeme tekintet nélküli. Akkor már természetesnek vet­ tem. s derűs lebegésünkben nem lesz már fon­ tos. egyre jobban fogjuk rejtegetni és szégyellni hitünk maradványait. nyilván hideg és nyálkás. én vagyok számára a sonka vagy a pa­ cal. hogy ez akkor is hat. ahová megszülettem. hogy érdemes volt csatlakoznunk a szabadpopó-mozgalomhoz. Ki bújik alatta? Cápa? Vagy valami eddig ismeret­ len balatoni. M á s o d ik f e j e z e t Cápák és nyelvtanárok Már elmúltam negyven. Halálunkhoz .oda jártam cápákat nézegetni.kö­ zeledve jól megtömnek LSD-vel vagy heroin­ nal. aztán egyre felszabadultabban hirdetjük majd. mint tavalyi foltos gatyánkat. különösen éjszaka. aminek az előadásain nem vettem részt. dunai ragadozó? Messze van. Felfedeztem ugyanis.

P opper P é t e r

16

17

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

szül, hogy megöljön engem. A sötét víz, a rej­ tőzködő szörny, a kiszámíthatatlan szándék... szóval a halálfélelem birodalma Borzongva sétáltam a kivilágított műanyag csőben, néztem a cápákat, ők nem néztek rám, de nyilvánvalóan láttak engem. Tudtak rólam. Ez különösen ijesztő volt. A hajótöröttek sorsá­ ról fantáziáltam: elképzeltem azt a végtelen ma­ gányt és kiszolgáltatottságot... Vajon miféle bű­ nért kaphatja ember ezt a sorsot? - Szintén a kongresszusra érkezett? Barátságos férfihang. Nem vettem észre, hogy rajtam kívül még van ott valaki. Elegáns, őszes középkorú úr, feltűnően csillogó szemekkel. - Megijesztettem! - mondja bűntudatosan. - Bizony, megijesztett! - Cervik vagyok, Kanadából. A z általános lé­ lektan professzora. - Popper. Klinikus Magyarországról. Ez az ije­ delem az ára, ha a cápák jobban érdekelnek, mint a tudomány. Tágra nyitotta a szemét, a homlokán megso­ kasodtak a ráncok. - Milyen tudományról beszél? - H át a miénkről. - M ár megbocsásson, a pszichológia nem tudo­ mány, sose volt az. - Hanem? - N a jó, egy negyedórát beszélgethetünk a szak­ mánkról. Többet nem ér meg. - Szóval, mit gondol a pszichológiáról? - Egy mesterséges nyelv. Minden köznapi foga­ lomra van egy saját terminus technicusa. Például

szeretet helyett kötődésről beszél. Segítőkészség he­ lyett szociábilitásról. Együttérzés helyett empátiá­ ról. Ertelmesség helyett intelligenciáról. M i ezt a nyelvet tanítjuk. Nyelvtanárok vagyunk. De a lé­ lekről egy grammal sem tudunk többet, mint az át­ lagos városlakó. Gondolja csak meg: az emberiség évezredeken át milyen jól elboldogult a két görög alapfogalommal: az ésszel és az értelemmel. A z­ után egy 19. szazad végi kongresszuson Binet és Simon bemutatták intelligencia-tesztjüket. Valaki meg is kérdezte: - Binet úr, mi az az intelligencia? - Intelligencia az, amit a mi tesztünk vizsgál.1 S valóban: az intelligencia a pszichológia egyik legkevésbé tisztázott fogalma. Egy biztos, az ún. intelligencia-vizsgálatok mindenféle ér­ telmi funkciót mérnek (logikát, kombinatív gondolkozást, tér-időbeli tájékozottságot, néha műveltséget is stb.), de intelligenciát nem! Ezért a tisztességes pszichológusnak mindig meg kell határoznia, hogy milyen értelemben használja az intelligencia fogalmát. Én pl. William Stern definícióját fogadom el: intelligencia az új helyzetekhez való célirányos alkalmazko­ dás képessége, a belátás segítségével. Tehát vi­ selkedési kategóriáról van szp! Adott helyzetben lehet intelligensen és nem intelligensen visel­ kedni. Új helyzet: amiben még nem volt, amire nincs viselkedési modellje. Célirányos: az ere­ deti törekvés, fenntartásával. A reális kerülő­ utak megtalálása. A belátás kizárja az ún. próba-szerencse módszert. - S a dolog kísérleti része?

P o pper P é t e r

18

19

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

- H át... H a nagyon akarom, az elmegy vala­ mifélefiziológiának. - Ne igyunk egy kávét? -Igyunk. A kis vízparti presszóban mind a ketten rá­ gyújtottunk, s az első szippantás füstjét széles sugárban fújtuk magunk elé. - Mondja, maga szerint mi történt velünk? - Furcsa ügy. Kezdetben és évezredeken át a hí­ vek pszichés gondozása egyértelműen papi funkció, a pasztorális szolgálat integráns része volt. - S aztán mi történt? - A z ördög tudja. Úgy látszik, soha nem elég egy megváltó és a megváltás lehetősége. Olyan em­ ber, olyan nép is kell, amelyiket meg lehet váltani. A kik elfogadják a megváltás csodáját. Ehhez pedig mély hit kell és önátadásra való képesség. Ez az, amit szétrongyolt a modem természettudomány. A racionalizmus. A bal agyfélteke, az elemző gondolkodás kultusza, bölcsődétől az egyetemig, és a halálig. Legfeljebb marad valami bizonyta­ lan éhség a sodró hatású, kábító totális élmények iránt. - Várjon csak! És az orvostudomány? - H át ez az! Ajánlkozott arra, hogy magába ol­ vasztja a lélekgyógyászatot. Pszichiátria. A z elmebetegségek vonatkozásában ezt nagyjából el is fo ­ gadta a közvélemény. Ámbár feltűnt, hogy csak a tünettant és egyes kezelések hatását mondja el. Te­ hát differenciál-diagnosztikát ad, de az etiológiával, a kór keletkezésének oktanával - a pszichoorganikus szindrómák ( tehát a szervi károsodások lelki következményei) kivételével - adós nyarad.

A z úgynevezett funkcionális zavarok (pl. neurózi­ sok, pszichés infantilizmusok stb.) egyértelmű ma­ gyarázatára - Freud elméletképzésének kivételé­ vel - máig nem került sor. A funkcionális pszichés zavarokban szen­ vedő, igen érzékeny emberek számára az orvos törekvése a természettudományos objektivi­ tásra, a közérzet, a szubjektív panaszok másod­ lagos jelentőségűként való értékelése riasztóan hat. Pedig már 1909-ben megjelent Freud ta­ nulmánya a hisztériáról, bebizonyítva, hogy nem színlelésről, hatásvadászatról, hanem va­ lódi betegségről van szó. Ennek ellenére ma is érvényes Bálint Mihály megállapítása Az orvos a beteg és a betegség című könyvében: „Ha az organikus vizsgálatok negatívnak bizonyulnak, a legtöbb orvos a beteget egészségesnek tartja, testi panaszait nem veszi ko­ molyan. A beteg ilyenkor vagy tünetet vált, vagy orvost.” így hát lassan kifejlődött, és a 20. században elterjedt egy hibrid tudomány: a klinikai pszi­ chológia. A művelője félig orvos, félig pap. A módszertana - amíg az egyszerű lelki jelensé­ geket kvantifikálni, mérni, vagy legalább meg­ számlálni tudja - természettudományos. Kvan­ tumokban fejezi ki magát, nem minőségekben. Ha ez már módszertanilag nem lehetséges - pl. az összetett, bonyolult lelki jelenségek ese­ tében - , akkor visszatér a kvalitásokban való gondolkodáshoz. Vagyis megpróbál a tárgytól függően hol minden értékítélettől mentes ter­ mészettudomány, hol pedig más szaktudo­

P opper P é t e r

20

21

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

mányoktól kölcsönzött értékítéletek segítségé­ vel társadalomtudomány lenni. Egyszerre akar Arisztotelész és Galilei szerint gondolkodni.2

Jegyzetek
‘A 19. század második felében Franciaországban népesedési problémák keletkeztek. „Egyke” - egy családban egy gyerek! A rendkívül tehetséges oktatási kormányzat mellőzte a bizottságosdit. Ehelyett meg­ bízott egy Bihet nevű pszichológust, hogy nézzen körül az iskolákban, és tisztázza, hogy mi a helyzet. Megnőtt volna a szellemileg elmaradott gyerekek száma? Binet vállalkozott erre, de maga mellé vett egy gyerekorvost is, dr. Simont. Vizsgálódásaik ered­ ményeként jelentették, hogy szó sincs értelmi zava­ rokról, ám a gyarmatokról bevándorolt családok gye­ rekeinek egy része nem érti jól az irodalmi francia beszédet. A francia kormányzat húzódozása a bizottságosditól annak a következménye, hogy komolyan vet­ ték a Le Bon-törvényt, amely szerint egy embercso­ port teljesítménye a csoport leggyengébb tagjának színvonala felé deviál, éppen úgy, mint pl. a tájéko­ zódási terepversenyeken. Ezért bizottságok eseté­ ben nem igen beszélhetünk kollektív bölcsességről, inkább kollektív butaságról, ahol a bizottságnak annyi a szerepe, hogy megosztja a legtöbbször rossz döntések felelősségét.

2Eddig a tudományos gondolkodás több forra­ dalmát ismerjük. Ezek a nagy minőségi változások hagyományosan három névhez kötődnek: Arisztote­ lész, Galilei és Heisenberg. Arisztotelész. Minőségekben gondolkozik s ellen­ tétpárokat állít fel. (Könnyű, nehéz, meleg-hideg stb.) Törvény: olyan folyamat, ami azonos feltételek között mindig azonos módon megy végbe. Szto­ chasztikus törvény: ami azonos feltételek között gyakran azonos módon megy végbe. Ahol ilyen ten­ denciát nem sikerül megállapítani, ott a tudomány még nem jutott el a törvény felismeréséhez. Ezért a tudomány alapkérdése, ha egy új jelenséggel kerül szembe: vajon törvényszerű-e? Nyilvánvaló az arisztotelészi törvényfogalom matematikai (statisztikai) jellege. A tudományos megismerés a faj- és a nem­ fogalom meghatározásával, és rendszerbe sorolással zárul. Galilei. A modem természettudományos gondol­ kodás első úttörője. Egy hipotézist axiómává lépte­ telt elő, nevezetesen: hogy a természettudományban csak és kizárólag okságilag determinált törvényszerűfo­ lyamatok léteznek. Ezért jól nevelt tudós soha nem kérdezi meg, hogy egy megfigyelt folyamat vagy je­ lenség bekövetkezése törvényszerű-e, vagy sem. Eleve feltételezi a törvényszerűséget, függetlenül at­ tól, hogy felismerte-e törvényt, vagy még nem. A tu­ domány alapkérdése: milyen törvénynek engedelmes­ kedik? S erre leggyakrabban a sikeres funkcionális elemzés ad választ. Legeredményesebb, ha a választ kvantifikálás útján találja és fogalmazza meg. Minő­ ségek helyett igyekszik kvantumokban gondolkozni, tehát számára nincs pl. hideg és meleg, csak hőfok,

Ezo­ terikus fogalomrendszerben: . műszeresen igen durván bele kell avatkoz­ nom az életükbe.asztráltest . Ez azt jelenti. ösztönökből és érzelmek­ ből. Ahol nem tud még kvantifikálni. Nem szűnik-e meg az objektív természetmegfigyelés lehetősége. én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t = ÁLLAT (én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t + ÉN = EMBER . hanem kezdő aktusa a tudományos megismerésnek.étertest . Amire még Einstein is felhördült: A Jóisten nem kockázik! Ebből a bizonytalanságból nőtt ki az elemi részecs­ kék szabad akaratának hipotézise. A nem.én. Létezési formák. s töré­ keny életünk álmok veszik körül” . hogy egyszerre határozzam meg az elemi részecskék helyzetét és mozgásukat (bizonytalansági együttható). Heisenberg. asztrál­ test. A természettudományos megismerés határait tapogatja a magfizikában. a rendszertanok felállítása nem befejező. ott hiányosak az ismere­ tek.) F iz ik a i t e s t = ÁSVÁNY (étertest. Többek között ezért lehetetlen. amikor már nem választható szét a megismerő szubjektum a megismerés objektív tárgyától. A lélektan tárgyának keresésére tehát gazdag metodikai fegyvertár áll rendelkezésre. mint álmaink.P o pper P é t e r 22 nincs könnyű és nehéz. hogy az elemi részecskéket megismerhetővé tegyem. Csak szellemi síkon érzékelhető.egy ősi emberkép szerint . csak súly és tömeg. én) F iz ik a i t e s t + é l e t e r ő k = NÖVÉNY (aszt­ ráltest. életerőkből. valamint az értelem erőiből állt össze. időlegesen kényszerül visszatérni a kvalitatív le­ írásokhoz. Valaha .az ember fizikai testből. Heisenberg ezt ilyen költőien fejezi ki: Belenézek a természetbe és a saját arcom néz vissza rám. H a r m a d ik f e je z e t Módszerek a titokzatos lélek keresésére „M i oly anyagból vagyunk. hogy soha nem lát­ hatom őket saját természetes mozgásukban.és fajfogalomba való sorolás.figyelmeztet Shakespeare.fizikai test . (F iz ik a i s ík o n é r z é k e l ­ h e t ő . hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat fi­ gyelhetem meg. Vagyis ahhoz.

galvános bőrreflex. . aki a lélektan legfon­ tosabb módszerének tartja. Ezt minden pszichológus agresszív cselekedetként értékelné. Másképpen: ami a Földön a legalacsonyabb rendű. ha valaki utólag rekonstruálja saját lelki történéseit. Következtetésre alkalmasnak tűnő . Lássuk közelebbről: A vegetatív reakciók (pulzusszám. gondolataim. de nem magát a lelki jelenséget. mód­ szerek: . Az introspekció és a retrospekció az önmegfi­ gyelés két alapvető formája.a kérdőívek. Ezen kívül a viselkedés legtöbbször nem egyértelmű. mit suttog a gyerek.a kísérlet. . közvetlen tárgy-megra­ gadásra a pszichológia nem képes. pl. aki szerint szubjek­ tivitása miatt használhatatlan.az intuíció.a retrospekció. aki tel­ jesen lent van a Földön. Az önmegfigyelés tudományos értékéről el­ térnek a vélemények.az introspekció. . A lélek egyelőre sehol! Holott nem ő lenne a pszichológia (lélektan) tárgya? Mindez nem jelenti a lélek létezésének a ta­ gadását.P o pper P é t e r 24 25 M ó d s z e r e k a tit o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e Tehát az élőlények közül az ember az. s ennek megfele­ lően alakult ki a behaviorizmus. most már nem leszel egyedül. Van. . a menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat félelem).a vegetatív reakciók és változások.a viselkedés megfigyelése.” Mégis sokan a viselkedést tartják a lélektan tulajdonképpeni tárgyának.a tesztek. Eysenck megfigyelt a tengerparton egy óvo­ dás kisfiút.) a pszichés fe- szükség emelkedését vagy csökkenését mutat­ ják. az szellemi síkon a legmagasabb erőkkel van kapcsolatban. aki egy éles kagylóval kettévágott egy gilisztát. . De lelkünkre. a ha­ zugságot. Az értelmi működéseket (intellektust) az én­ funkció hozza létre: az önkonstatálást (saját ma­ gam észrevevése a világban) és az önreflexiót (sa­ ját viselkedésem. hogy egy giliszta két fele önállóvá fejlő­ dik.az álom. aki tudta. létezésére. légzés stb. folyamataira csak következtetni lehet. vérnyomás. és van.és fantáziaelemzések.a szabad asszociációk. . Csakhogy azonos lelki jelenségek különböző vi­ selkedésformákban nyilvánulhatnak meg (pl. A viselkedés megfigyelése az egyik legfonto­ sabb informátorunk a lelki folyamatokról. a viselkedés­ lélektan mint önálló pszichológiai irányzat. De Eysenck közel ült hozzá és ezért hallotta. . érzelmeim meg­ ítélése). sokféleképpen értelmezhető. van. . Introspekcióról ak­ kor beszélünk. . aki óvatos felhasználásra ajánlja.ámbár gyakran vitatott . ha a pszichológiai történés és az önmegfigyelés egyidejűleg megy végbe. „Szegénykém.információhordozók. retrospekcióról. nem szabad rá támaszkodni. Mondják: „kiszakadt a kozmoszból”! Szellemi síkról nincs semmiféle állandó szabályozó csatornája. .

leírta keletkezésük pszi­ chés mechanizmusát (eltolás. egyszerűbb lelki jelenségekre vonat­ koztatott standard alapján. Kérdőívek esetében is fel­ merül a reliabilitás és a validitás követelménye. Lehetetlenné teszi. Háromszöget rajzol.feleli a nő-kliens. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. ame­ lyek nem helyettesíthetik az ember megfigye­ lését.E z egy szőnyeg. beállítottságokat vizsgáló egyszerű eljárás. vagy a több lehető­ ség közötti választás módszerét használja.Mondja. Függő és független változók kö­ zötti összefüggéseket vizsgál. . Gondosan ellenőrzöttnek. hátránya. sokszor csak megszámlálási rendszerek. hogy nem tud feleletet adni arra a kérdésre. Sok ellentmondást hordozó módszer. attitűdöket. Másrészt kikerülhetetlen rákfenéje a műtermékek keletkezése.mindig belejátszik a kísér­ leti technika torzító hatása. A pro­ jektív tesztek általában a személyiség vizsgála­ tára. hogy a megkérdezettek mintája mit-kit reprezentál. Tu­ dományos értéke csak akkor van. szimbolika stb.). Húz egy vonalat. A tesztek kisegítő diagnosztikus módszernek tekinthetők. Megkülönböz­ tetünk projektív. Alom-és fantáziaelemzések.P o pper P é t e r 26 27 M ó d s z e r e k a t it o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e A kísérlet. hogy az álom és a fantázia mese önma­ gunkról önmagunknak .Ebben a szobában fekszem én meztelenül. A tesztnek meg kell felelnie két követelmény­ nek: az egyik a reliabilitás (valóban azt vizsgálja-e. hogy a saját természetes működésükben figyel­ jük meg a dolgokat . Tesztek. . Kérdőívek. Egyrészt a lélektani kutatások legobjektívebb metodikája. . amelyek az egyéni produkciót vizsgálják. magának mindenről ez jut az eszébe? . jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. hogy nagyszámú adatfelvé­ telre alkalmas. állandóan bővülő empíriára támaszkodva. ha a tesztek összeállításának szabályaihoz hasonló elvek sze­ rint szerkesztették. differenciál-diagnosztikai kérdések eldön­ tésére alkalmasak. A projektív teszteket csúfolja az alábbi közis­ mert anekdota: A pszichológus négyzetet rajzol. hogy milyen motívumok állnak a válaszok mögött. amire szánták) és a validitás (milyen meg­ bízhatósági fokon vizsgál). A kérdőívben időnként a hazugság leleplezésére szolgáló „lügen”-pontokat illesztenek be.N a hallja! H a maga ilyeneket rajzol! A teljesítménytesztek tulajdonképpen fel­ adatmegoldások. Ezen fekszem én meztelenül. Itt fekszem én meztelenül.Ez egy szoba . . A szer­ kesztés dilettáns módja azonnal leleplezi ön­ magát. A kérdőív tudományos használhatósága függ attól.M i jut erről az eszébe? . Sajátos pszichológiai mérési. . Életpálya-adatokat.és teljesítmény-teszteket. amely vagy a kérdés-felelet.Ez egy sátor. Freud bebizonyí­ totta. . jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. Előnye. objektívnek (alany és tárgy szigorú elkülönítettsége) és megismételhetőnek kell lennie.

fütyül az emlékek idő­ rendjére. ame­ lyekkel féken lehet tartani az ösztönöket (lásd Freud). A pszichoanalitikus te­ rápia során a kliens által vállalt ideális állapot. Ez a módszer fokozatosan feltárja az ösztönés érzelemvilág. Intuíció. vagyis általa megismerhető a tudat­ talan tartalmak jó része. Ezoterikus értelemben az „én te vagyok”-állapot létrehozásának a képessége.P o pper P é t e r 28 és perdöntőén alkalmasnak tartotta arra. létezése ideigle­ nes. tudománytalannak minősített módszer. hanem álom-értelmezésekről. félelmekre. gondolatvilágával való azonosulást. D. erkölcsöt és értelmet. Freudnál nem álmoskönyvről van szó. sőt az eszébe jutó trágárságokat is. az álmodó asszo­ ciációinak segítségével. hogy elfojtott. sőt egyes terminológiák szerint bőven hordoz em­ bertudományi (antropológiai) elemeket is. . titkos sze­ xuális ötleteit. Nevezhetjük megérzésnek is. ami lehetővé teszi a másik ember lelki történéseivel. hanem a társadalmi jelenségekkel is foglalkozik (egy­ szerre társadalom. Sokféle magyarázata. pszichés tartalmakra (vágyakra. mert a lélektan ugyan törekszik saját természettudományos módszer­ tanának a kifejlesztésére. A kutatók többsége által elutasított. aminek alapja a nagyon fejlett empátiás készség. de mégis a tudatosság felé törekvő. az átélt élmények valódi elren­ deződését. ösztöntörekvésekre) lehessen belőlük következ­ tetni.szelek­ ció nélkül kimondja. A test viszont múlandó. beleértve az analitikusra vonatkozó fantáziáit. Szabad asszociációk. Platón szerint a lélek három tulajdonságot hordoz: ösztönöket. Fröhlich. ami eszébe jut. Tehát Platóntól származtathatjuk a test és lélek kettősségének számos problémáját. Csakhogy a lélektan valóban szigorúan ter­ mészettudományos metodikájának tekinthető-e? Megérdemli-e ezt a minősítést a modem pszi­ chológia teljes egészében? Természetesen nem.írja W. definíciója létezik.és természettudomány). hogy fontossági sorren­ det állapítson meg az élményei között . amikor az analitikus-óra idejére félretesz miden „okosságot” és logikát. de ennek a sikere csak részleges. Lassan befejezhetjük módszertani kalando­ zásunkat. De maga a lélek még mindig nincs sehol! N e g y e d ik f e je z e t A régmúlt elmosódott ösvényei „Az emberi lélek természetével foglalkozó szemlélő­ désből alakult ki a természettudományos szemléletű és szigorú módszertani apparátussal felvértezett tu­ dományos igényű pszichológia ” . lemond arról. mert nem csak a természeti. Az értelem halhatatlan eszméket képvisel.

összes részdiszciplí­ náikkal egyetemben. az ítéletalkotás és az akarat. Számukra az irracionalitás az ideiglenes nem-tudást jelentette. amikor az enciklopédisták elhatá­ rozták. A természettudományok gyors fejlődé­ séhez először is sok kutatási idő. a geológia és a csillagászat . ha kimondtuk a bizonyítás szót. hogy milyen a világ. Kibontakozása a francia felvilágosodásban megy végbe. Hume. a kémia. A tudat vezet el önmagam létezé­ sének felismeréséhez: cogito ergo sum. Azt. Berkeley. akik Arisztotelészre támaszkodva létrehozták a skolasztikus antropológiát. értelmezhetők. a képzelet. Alkalmazott természettudományok: a műszaki tudományok. Herbart. törvényszerűségek feltárásához. és elhangzik mindmáig. mert ő valószínűleg tudta. Mondhatnánk: igazság az a megismerés. Már a pszicholó­ gia őseinek tekinthetők Wolff. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. amiről Pilá­ tus is megkérdezte Jézust: M i az igazság? A kér­ dés elhangzott. általános el­ méletképzésként a filozófia. MM. A természet. század folyamán vált ténnyé. folya­ matok. Követői Plotinosz és Szent Ágoston. tehát érdemes megismerni őket. s végül Wundttal megkezdődik a filo­ zófiától elkülönült önálló pszichológia fejlődé­ sének korszaka. a gondolkodás. Mi nem tudjuk. amely szerint a világban rend van. a biológia. vagyis kizárólag racionálisan próbálják megérteni a világot. Fechner művei is. az orvostudo­ mány. S minden tudomány mögött-felett áll bizo­ nyítási módszerként a matematika. Ugyancsak ő volt az első.és társadalomtudomány határo­ zott elkülönülése a 17. Figyelmének középpontjába a tudat kerül. mi az igazság. Locke. hogy a tudománynak mit kell bizonyítania. A karté­ ziánus gondolkodók ma is elfogadják a mester elhatárolását: a tudomány azzal foglalkozik.P o pper P é t er 30 31 A r é g m ú l t e l m o s ó d o t t ö sv én yei Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb ké­ pességek hordozójának. soha ne felejtsd el: a természet nem isten. hogy megteremtik az „ész örök ural­ mát”. a mezőgazdaság. Jézus hallgatott. Egyik művének záró mondata máig megszívlelendő tanácsot ad: „Fiatalember. Ez a világszemlélet teljes egészében racioná­ lis. A vallás és az erkölcs azzal. aki a tudatos folyamatok létrejöttét az agynak tulajdonította. magas szintű matematikai apparátus. hogy az igazságot. Köztudott. Az emberi lélek fő funk­ ciója a megismerés. amely tudásunk szerint független a megismerő- . a jelenségek érthetők. és ezért fecsegünk róla. a jelenségek mögött meglévő okok. A filozófia újkori fejlődésében döntő szerepet játszott Descartes. Állatoknak és növé­ nyeknek nincs lelkűk. azt hogy még nem jutottak el a racionális megismerésé­ hez. hogy milyennek kellene lennie a világnak. így alakultak ki a természettel foglalkozó alaptudományok: a fizika. Hobbes. Am. Leibniz. fejlett kísérleti eszköz­ tár és olyan szilárd szemlélet szükséges. ha nem határozzuk meg. az ember nem gép és egy hipotézis nem tény!” Ettől kezdve a filozófiák egyre inkább telítőd­ nek lélektani gondolatokkal. akkor ez a fogalom értelmetlen.

hogy a matematikai statisztikai módszerek a pszichológiában ritkán alkalmazhatók bizonyításként. (Pl. hogy bizonyítani vagy cáfolni le­ hetne őket? Léteznek. (Pl. hogy léteznek-e nem tudományos igazságok.) Ez az elhatárolás. emlékezés. vagy fö­ lényesen rálegyinthetünk. Ezeket tudományos sejté­ seknek nevezzük. inkább csak a valószínű törvényszerű összefüggésekre mutat­ nak rá. Ám mai módszertani tudásunk szerint nem mérhető. aki hangsúlyozza. hogy „tudásunk sze­ rint” már Szent Ágostonnál megjelenik. elvetheti a minőségi meghatározásokat (pl.és karaktervonással. nem kvantifikálható. ám egy napon a tudo­ mány fejlődése felfedezi bizonyíthatóságukat vagy cáfolhatóságukat. a matematikai statisztikai lehetőségek használhatatlansága miatt. hogy „én vagyok az út. aki egzaktsága miatt a fizikát tartotta a legtökélete­ sebb tudománynak. nincs buta és okos. pl. Mindezek következtében a tudomány nem is­ meri az abszolút igazságot.meg is tud fe­ lelni az önmagával szemben támasztott követel­ ményeknek. és szinte semmi az unalommal. vagy cáfolhatók. arra. hogy „jobb igazságtalanságot elszenvedni. Wittgenstein vagy Kari Popper a cáfolhatóság lehetetlensége miatt nem tartotta tudománynak pl. a matematikában. nem mond ellent a természetnek. az egyszerű logikai gondolkodás . ha Szókratész azt tanítja. összetett lelki je­ lenségeknél vissza kell térnie az Arisztotelészféle kvalitásokban való gondolkodáshoz. hogy mindaz. amelyeknek valóságértéke hiteles lehet az emberi elme szá­ mára anélkül. az igazság és az élet”. csak IQ van stb. Pél­ dául ezért foglalkozik könyvtárnyi irodalom az állítólag mérhető szorongással.P o pper P é t e r 32 33 A RÉGMÚLT ELMOSÓDOTT ÖSVÉNYEI tői és megfelel a valóságnak. Miután a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók. a gyávasággal. kvantifikálni tud. Már most hogyan áll az igazság problémájá­ val a pszichológia? Szegény pszichológia rettenetesen szeretne megfelelni Wittgenstein követelményeinek. A relatív igazság tehát a racioná­ lis gondolkodás terméke. ezt hinni vagy tagadni lehet mindhalálig. és ezeket nevezzük kije­ lentett igazságoknak. Ha Jézus azt állítja. amit csodának tar­ tunk.).érzékelés. hogy kijelentett igazságok azok. a pszichoanalí­ zist. Számára az igazság mindig relatív. Kérdés. hogy valószínűleg összefüggés van a szülők alkoholizmusa és a gyermekkori . Ugyanígy. ha­ nem a cáfolhatóság elve is. amelyeknél a teljesítmények mérhetők . figyelem. Ezek azután ki is esnek a kísérleti pszichológia érdeklődési köréből. csak a ter­ mészetről aktuálisan vallott ismereteinknek. a bonyolult és sokféle jelenségcsoport között. Mellesleg jegyzem meg. ez válhat életvezérlő meggyőződésünkké. ame­ lyeket igaznak érzünk ugyan. illetve a legtöbb személyiség. Ám a „tudásunk szerint” egyben figyelmeztetés is: a tudományos igazság feltétele nem csak a bizonyíthatóság. Az elemi lelki jelenségek nagy részénél. csak elfo­ gadni vagy elutasítani lehet őket. Vigyázni kell! Nem arról van szó. mint elkövetni”. pl. de még nem tu­ dunk bizonyítani-cáfolni.

pl. így hát a pszichológia ott billeg a természetés társadalomtudományok határán. A biztos tudásnak soha nincs szüksége modellekre. Vagyis Isten létezésének logi­ kai bizonyítása végül mindig a semmibe mar­ kol. R. A megismerő mindig redukciókra kényszerül. ha valaki azt állítja. (Különös veszélyt jelente­ nek az ostoba kísérleti módszerek és a mate­ matikai statisztikai bizonyítás lehetőségeinek félreértései. de amikor az egészről. nevezetesen a misztikus élmény felé.) Ezért nő a szakadék a matematikai statisztikai bizonyítást igénylő kísérleti lélektan és a klinikum között. Valentine szerint a természettu­ dományos kutatás lényege az empíria. nagyjából azonos fejlettségi szinten lévő intelligen­ cia kölcsönös megismerése? Emberi intellektussal megismerhető-e az emberi intellektus? A ta­ pasztalat azt bizonyítja. Erről járta a mondás: ha valaki egy racionális lépést tesz Isten felé. hogy egyénileg. akkor a pszichológia dadogni kezd. . a maga teljességében nem lehetséges. fi­ gyelemről. teljes tudomá­ nyos eredménynek. mert ebben a kérdésben még nem lehetséges a megalapozott állásfoglalás. de azt nem árulja el. A tudományos elemzésekben mindig részfunkciókról van szó (érzékelésről. A példa blőd. de nem olyan ritkaság. Ezért a vallások és az igazi ezoterika. Földi körülmé­ nyek között a megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől.) Mindez na­ gyon fontos segítője lehet a kutatásnak. vagyis a személyiségről akar valamit mondani. a tudományos igaz­ ság hirdetése. törvényszerűségeinek a megértésére. amelyet ak­ tuális tudása alapján biztosnak tart. vagyis a megfigyelés. azt csak funkcionális elemzés segítségével lehet feltárni. hogy a nem­ zetközi pályaudvar illemhelyéről vett vizelet­ minta az európai átlagvizelet mutatójaként ér­ tékelhető. a mérés és a kísérlet. a kabbala az irracionális istenbizonyítékok felé fordul. hogy miben áll az összefüggés. Pl. A fejlődéstanilag fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folya­ matainak. motivációról stb. de az összefüggések kimutatása nem tekinthető az adott jelenséget megmagyarázó. S ezen még a felhalmozott kollektív tudás segítségével sem lehet túllépni. s ezért nem nélkülözheti az esszét sem. és modellekben gon­ dolkodik. ezért mondtak csődöt minden idők racioná­ lis istenbizonyítékai. még ha Aquinói Tamástól származtak is.). És a pszichológia? Elvileg lehetséges-e két. Azt a tényt fogadja el. Éppen azért van szükség modellekre. mint tudományos értékű gondolatok kifejtését. Elvileg egy magasabban szerveződött idegrendszer megis­ merhet egy alacsonyabbrendűt. Pl. A modellek viszont különböző létezési lehetőségek megfo­ galmazásai. Fordítva viszont nem igaz. Még egy szempont a pszichológiai megisme­ rés és az igazság viszonyához.P o pper P ét e r 34 35 A RÉGMÚLT e l m o s ó d o t t ö sv én yei kriminalitás között. így egyaránt lehetnek igazak és té­ vesek. az Isten két lépést hátrál előle. e részfunkciók hordozójáról.

. A klasszikus kísér­ let (több könyvemben is említést tettem már): a Stanford-skála szerint igen hipnábilis férfi. a migrént vagy az infarktust) igen nagy fájdalom­ mal járnak. O feleljen! M i törté­ nik most veled? .akár bármiféle pszichoterápia . mert a hirtelen érösszehúzódások. amit nem tudok hipnotizálni. mély hipnózisban teljes anesztézisre kap utasítást.Fagyasztják a kezemet.Mit érzel? . érgörcsök (lásd pl.Mert nem szenvedek tőle! .jungi terminológiában .a Selbstbe ütközik.Lelkednek azzal a részével akarok beszélni.Miért tűröd? . A hipnó­ zis . hogy akármilyen mély hipnózisban lévő vizsgálati személy azonnal felébred.mindig a Personában fejti ki a hatását. Eközben kezét chloretillel fagyasztják.Ö t ö d ik f e je z e t A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei Erről a jelenségről a hipnotizőrök tudnák a leg­ többet elmondani. . Akkor azt kérdezi a hipnotizőr: . Arról a közismert tényről van szó. ha olyan szuggesztiót kap.Nagyon nagy fájdalmat. aminek végrehajtása .

s akkor az indulat máso­ dik. Tudta. mert akaratlagosan nem felidézhető. hogy az ember csak attól szen­ vedhet. élvezi is amit csinál. hogy mi történik vele. Szóval. hogy a fájdalom érzékelése belépjen a tu­ dat világába. mit tesz. Ezért nem bíztam én soha az emberi termé­ szetben. lerántja a csillárt. Eredetileg semmiképpen nem része a tudatnak. a tuda­ tot nem. a földön fekve. majd történik még valami. mint a barom. majd megszólal: . S tudtam. erős felindulásban elkövetett gyilkosokat. Érdekességként megjegyzem. hogy most megölöm. mindenről tud. mint a majomé. A fájdalom érzéke­ lését sem. S közben észreveszi. így hát nyitott kérdés marad. Kivéve.Hagyja abba! Minek játssza meg magát? S akkor éreztem. tudatosodjon. hogy az observeur létezését Füst Milán is fölfedezte. a lelki folyamatokba. (Erről a történetről szín4 . Mert játékos. A regényben ez történik: a feleség. Igaz-e ez? Thomas Mannt 70 éves korában tüdődaga­ nattal megműtötték. hogy most már ölni fog. hogy megindul valami ben­ nem. No de tudat-előttesnek (tudat-alattinak) sem nevezhető. De örökké figyel. valószínűleg ő ébreszt a Selbstet sértő parancs esetén. hogy a hipnoti­ kus utasítás mit bénított le? Mint látjuk. a tudat spiclijénél. Marad az alábbi lehető­ ség: a hipnotikus szuggesztió azt akadályozta meg. Bármit tesz. elakadtunk az observeumél. Mert játékos. ledönti a könyvespolcot. Leüti a feleségét. egy rossz mondat vagy mozdulat. nehéz mozdulással. amin kedvenc úti órája áll. még felfokozottabb fázisában már gyilkol. s azt tapasztaltam. amit tudatosan átél. A felesé­ gem története című regényében Störr kapitány. Kivéve. egy ideig nézi az őrjöngő férjet. hiszen a kísérleti személy mindvégig tudta. S akkor megjegyzi: Ezért nem bíztam én soha az emberi természetben. mint a majomé. él­ vezi is amit csinál. Először még ár­ talmatlan. Nem illeszthető be semelyik személyiség-modellbe. ha ebben a játéká­ ban leleplezik. ami állítólag csak a pszichológusok lelkében fordul elő? Ez a nem tudatos tudás megint csak nehezen helyezhető el az ember lelki struktúrájában. az óriási tengeri medve dührohamában össze­ töri felesége szobáját. E regény hatására egy évig vizsgáltam ún. hogy a nem tudatos tudást nevezzük utólag megérzésnek. Jobb híján elnevezték observeumek. hogy Füst Milánnak igaza van: az ölés indulata két hullámban jön. Lehet.P o pper P ét e r 38 39 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS . s szükség esetén beavat­ kozik a cselekvésekbe. Bármit tesz. Ki az. intuíciónak? Déjá vu-élménynek? Vagy aha-élménynek. mert leleplezett! Vagyis leleplezéséig Störr kontrollált maradt az observeur által. hiszen utólag nagy fájdalomérzés lé­ tezéséről számolt be. a derekam táján. egyszóval rettenetes pusztítást végez. amit mindig magá­ val visz tengeri útjaira. a vitrint. titkos lelki megfigyelőnknél. ha ebben a já­ tékában leleplezik. aki felel? Sőt. A konklúzió ebben az esetben az. s azt is tudta. hogy épen hagyta azt a kis polcot.

Horatio gyanakszik: Horatio: . kimerült ember benyomását kelti.tehát létezésem észrevevése. Az emberi tudat az azonosulásokból és az el­ különülésekből keletkezik . az én bánatom. Hogyan szenvedett mégis tudatos meg­ élés nélkül? S hogyan lehetséges az.D e mindez oly csudás. az én szerelmem. valamilyen helyzeti vagy szellemi fölényt keres a maga számára. akár rossz híre­ ket. a belső és a külső világ érzékelése nél­ kül. politeizmus esetén kozmikus tuda­ tok. Holott a műtét alatt semmiféle fájdalmat nem érzett. empirikus lélek-tapasztalatokkal? Ha létezik lélek tudat nélkül. kell lennie egy Én-nek. nagyon sokat szenved­ tem. világnézet. Például mindig öröm­ mel pletykál.). akkor marad a halottak hallgatásának spirituális ma­ gyarázata. A lényeg számára ugyanis az.. akkor megszűnik az én létezésem is. hogy itt egy azonosság művi szétszakí­ tásáról van szó: a tudatom én magam vagyok. Tehát léteznem kell. emberfajtából.” Sok idő elteltével Sartre eltöpreng ezen az ál­ lítólagos birtokviszonyon. A nyelvi kifeje­ zésben ez a birtokviszony állandó: „az én lá­ bam. Decartes közhellyé vált mon­ dása és alapvető meggyőződése a „gondolko­ zom. továbbad akár jó. mert valamiről többet tud nála. Hamlet: H át üdvözöld.tanítja Tolle. Horatio. a meggyötrött. Az elkülönülés érve lehet szellemi (pl. Amikor barátjának Horatiónak be­ számol találkozásairól apja szellemével. és önreflexió . illúziónak tartja. mint hogy elhall­ gat. ezt ismételgette: Ja j. Több dolgok vannak földön és egen. el­ méletileg sehová be nem illeszthető. azaz nem tudott arról. vallás stb. oly idegen. hogy fáj va­ lami. és Buddhával egyetértve tagadja az ego önálló létezését. Itt Horatio nem tehet mást. Az Ego érzi saját labilitását. mint idegent szokás. tudás. mint amilyen nagy kínok átélése után szokott létrejönni? Mit kezdjünk ezekkel az ellentmondásos.P o pper P ét e r 40 41 A TUDATOS és a n e m t u d a to s t u d á s tén írtam már. s arra a következte­ tésre jut. vagy . tehát vagyok”. Isten .. Tanácstalanságunkban Hamlet királyfihoz fordulunk. olyan álla­ potban van. hogy az adott pillanatban fölényben van a másikkal szemben. birtokosa és létrehozója gondolataimnak.) Amikor az altatásból magához tért. hogy amikor a telje­ sen fájdalommentes orvosi beavatkozások (mű­ tétek) után a beteg magához tér. a reagálás minden lehetősége nélkül.tehát ítélkezésem ön­ magam felett) tönkremegy. megszűnik.egy kozmi­ kus tudat.ha van . Ezek szerint az em­ ber egy földi tudat. A tudat nélküli állatnak nincs Én-je sem: ha a tudatom (önkonstatálás . aki gondolkozik. szo­ ciális státusból. vagyoni helyzetből fakadó. és ezért folyton megerősí­ tést. az én el­ képzelésem stb. lehet a származásból. mintsem bölcselmetek Álmodni képes. Mi azonban tovább töprenghetünk Descartes és Sartre vitáján. Sartre itt betéved a távoli Kelet bölcseletébe.

vagyis a te Egód is erősödni kezd . hanem biológiai gyökerű igényt a hierarchizáltságra? Hiszen a fölényt és a hatalmat mindig a tudástöbblet és a hatékonyság jelenti. A történelem azt bizonyítja. az életkörülmények. mert nincs már rá szükség. ha lehetséges. akik cigány­ nak.P o pper P é t e r 42 43 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS éppen a testi adottságok határozzák meg a „más vagyok. a fölény és az erő kultusza. kommunisták. má­ sokkal összehasonlítva a saját élet kudarcainak. De Mózes lejön a hegyről. születtek. Ezek az azonosulások és elkülönülések. orosznak. akár egy vezérürüről. politikai viszonyok állandó keserű kritikája. a cse­ lekvések főként gyilkosságba torkollottak. mint tenmagadat”. Ezért nincs Istenük a buddhistáknak. magyarok stb. hogy a fennmaradásáért küzdő másik ember Egojának a hangját hallod. köztük a Ne ölj! parancsa. A szeretet vallása a „szeresd felebaráto­ dat. a konfuciánusok soha nem gyilkolták meg vallási ellenfeleiket. hogy a negatív diszkrimináció. hogy emberek millióit ölték meg a gyűlölet ne­ vében. az elle­ ned való fenyegetés és támadás néha oda vezet. a másik ember feletti fölény igényét szüntették volna meg magukban? Sikerült volna végzetesen meggyengíteni magukban az ego hatását? A leg­ újabban már nem is társadalmi eredetűnek tar­ tott. négernek. fasiszták. megvetésre csábító hangjaira. Nehéz ügyek. A hatalom. pechjeinek hirdetéséig egészen az egyének vagy csoportok gyűlöletéig. Ezért Isten a mindentudó és mindenható ha­ talom az ember és a világ felett. (Holott soha nem járt a Mindentudás Egyetemére. Ennél többet csak a szeretet nevében öl­ tek. keserűségének. Ugyanilyen szerepet tölthet be a panaszkodás. a taoisták. minden teljesítmény nélkül. a tao vagy Kung Fu-ce köve­ tőinek.a vereség kettős.” alapján történő azonosulás. ne reagálj! Egy idő után rájössz. Feltűnik viszont.) Ám ha semmibe foszlik a hatalom. Gya­ kori baj. mint te” érzését. Mégis marad egy kérdés: egy Isten nélküli vi­ lágban fenntartható-e a spirituális lélekfelfogás? . hogy a közöny nevében soha senkit nem öltek meg. homosze­ xuálisnak stb. Az Egónak ezekre a gyűlöletre. A buddhisták. a „mi fradisták. kezében a törvénytáblákkal. po­ zitív megkülönböztetésül azoktól. S ennek az attitűdnek az ellenpontja: a „mi kutyánk kölyke” alapon történő elfogadás. zsidónak. akkor semmibe foszlik az Isten is. amelyeken Thomas Mann sze­ rint az emberi viselkedés alfája és ómegája van leírva. egyedül a „vették a fáradságot megszületni” alapon fölényt adnak minden tehetségtelen és ostoba senkiházinak a más születésű ember fe­ lett. akár egy fejedelemről van szó. sőt „szeresd ellensége­ det” jézusi paranccsal kezdődik és az inkvizíció­ val folytatódik. És az arany­ borjút látva azonnal megölet három és félezer embert. Most nem is beszélek a politikáról vagy a nacionaliz­ musról. Vagyis ahol az emberi viszonyokba beavat­ koztak az érzelmek s főként az indulatok. zsidók. hogy te is agresszív védekezésre kényszerülsz.

Kicsinységük miatt az elemi ré­ szecskék vagy a vírusok is láthatatlanok. a pszichológia szempontjából? H a t o d ik f e j e z e t A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói Három és félezer évvel ezelőtt a habiru Ábra­ hám élménye-ötlete volt a láthatatlan Isten. Mozogni képes: néha hullám-. Tehát lehetségesnek tartja a belső látás (lá­ tomás) és a belső hallás (elhívás) megtapaszta- . ami mozgásra képes. tehát fizikai érte­ lemben nem is hallható. re­ zeghet. akkor láthatatlan. Az űrben. Ha Istennek nincs formája. Mert a fény akkor is látható. ha nem formáról verődik vissza. A hallhatóság is mozgáshoz kötött. hanem a vallás fogalomrendszerébe tartozik. néha tárgyias természete van. Ábrahám nagy találmánya tehát a hit a nem fizikai értelemben vett látás és hallás létezésé­ ben. Tehát a lát­ hatatlanság nem zárja ki a létezést. vagy hatásuk miatt létezésük bizonyítható. mit lehet kutatni rajta. ha nem alkot formát. Ám a megformáltság nem feltétele a létezésnek. akkor mégse a tudomány. száguld a semmiben. Tehát kell va­ lami materiális eszköz. A hang­ képzés speciális formája a rezgés. pl. S ha így lenne. Az ember csak formát képes meglátni. ám műszeresen láthatóvá tehetők. a semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközökkel.P o pper P é t e r 44 Van-e halhatatlan lélek? Van-e halandó lélek? Mint önálló és szabad (indeterminált) entitás kívül áll-e a materiális oksági összefüggéseken? Ha igen.

a ka­ rakter alakulásában. ha pontosan ismernénk minden apró anyagi részecske helyzetét és mozgását . amikor az ember képessé lesz nem látható és nem hallható belső történéseket érzékelni: nemegyszer a látás és hallás analógiájára pl.Te még mindig cipeled? Barátom! Mit cipelsz magaddal éveken. sőt néha már a múltunk cipel minket.akár százezer évekre előre megismerhetnénk a jövőt.Azt a lányt én már órák óta letettem . organikus. Végül is erre alapoz Freud elmélete is a múlt. A pszichológiának ehhez attól kezdve lesz köze. szem­ mel láthatóan a kimonóját féltette. Ebből következik az érzékelhetőn túli. .mégis vonzó? Ezért ismétli meg az ember olyan sokszor a negatív feed-backkel figyelmeztető hibás viselkedés . A gyógyszere­ lés legtöbbször nem magát a lelki jelenséget. Éppen a magyar Szondi Lipót kezdett komolyan foglalkozni az elképzelt jövő. hanem annak érzéke­ lését. pl. ma­ gadhoz ölelve? Nekünk szerzeteseknek tilos ilyet tennünk.tehát leginkább érzelme­ ket. évti­ zedeken át.mentségedre legyen mondva . . amelyek már rég szétomlottak a múltban. A lelki funkciók közül egyedül az emléke­ zés és a tudat került gyanúba: Vajon nem őket nevezzük-e léleknek? Egy taoista legenda szerint két szerzetes. gyógyszerekre. testi jelenségekkel. a szellemi létezés jelenvalóságá­ nak feltételezése. a cselekvés és a viselkedés végeredményé­ nek (a finalitásnak) determináló hatásával. és átvitte a patakon.P o pper P é t e r 46 47 A LELKI JELENSÉGEK . Ekido kifakadt: . széles patakhoz értek. annak ellenére sem. hangulatot. sarat hömpölyögtető. min­ denféle fájó érzelmet. tehát végső soron képes együtt élni a kórfolyamattal. Szerinte. nem szenved. amikor már esti nyugovóra tértek.ezt tanultad a pszichológiától.felelte Tanzan. jelentőségük nincs. De hát kisebb-nagyobb mértékben valamenynyien így érzünk. Te táplálod. Szemléletünk Newton totális determinizmusából táplálkozik. félelmet. akár kedvezőtlen . Tanzan a karjába emelte a lányt. tőled kap­ ják energiájukat. de néha gondolatokat is. s időlegesen reagálnak testi be­ avatkozásokra. ezt keressük. Ezeket a jelensé­ geket viszont nem lehet a fizikai létezőkhöz hasonlóan kezelni. Cipeljük a múltunkat. amikor napról-napra „újrama­ golod” őket. csak a te lelkedben élnek tovább. Tanzan és Ekido vándorlásuk során egy meg­ duzzadt. hogy kölcsönhatásban állnak fizikai. szeretetet. A partján egy szép lány tétovázott. Minket azonban az egészségesnek tartott ember lelke érdekel. hiszen önmagukban már semmi erejük.Miért vitted át azt a lányt a karjaidban. gyűlöletet . hatá­ suk is semmivé vált. Persze .polgári szemmel akár kedvező. szorongást. lásának lehetőségét. sérelmeket. Lehet-e a végeredmény . tudatossá válását. szerelmet. Öt óra elteltével. a gyerekkor döntő szerepéről a személyiség. bántó gondolatokat. betegséget szünteti meg. mindeddig hiába. vagyis hogy amíg a gyógyszer hatása tart. sehol nincsenek. megbántásokat.

A csoportok viselkedése: Egészségesek: többségük betartotta a konven­ ciót. amíg újra megbukik. Te­ hát fokozottan csábulékonyak. konfliktusait? Pl.. Pl. mert leveszi az elítélt válláról az önmagáért való felelősséget. Valahányszor ilyen pirossal jelzett tilos úthoz értek. hogy felépít egy egzisztenciát.. Érdemes megemlíteni. hasonlót ahhoz. Tehát gyenge érzelmek. Ezt használják ki a szélhá­ mosok.nem szeret. hogy soha többé. Azok az utak. néhány napig nem jelenik meg a mun­ kahelyén. a galvanikus bőrreflex-mérő jelentősen kilengett. Figyelemre méltó. A labirintusban áram keringett. .. de most hívták fo­ cizni. vagy mással folytatott. Például régen volt. áramütést kapott. . vagy egy kapcsolatot. . amelyek nem voltak szigetelve.indokolatlan törések vannak az életvezetés­ ben. A szabaduló bűnöző megfo­ gadja. Ezek tilos utaknak számítottak. Készítettek egy labi­ rintust. Három csoport versenyzett: lelkileg egészsé­ gesek.nem tanul. katonai drilljével. hogy számtanból megbukott. soká lesz még. konfliktusokat. szerelem nél­ küli szexuális viszonnyal alázza meg partnerét. még a börtön is csábító lehet a maga teljes alárendeltségével. Emberek fémpálcikákkal „haladhattak” végig a labirintu­ son. Ezért nem tanul a ta­ pasztalatokból. jelezve a szorongást. amellyel gyakran el tudja bűvölni környezetét.P o pper P é t e r 48 49 A LELKI JELENSÉGEK . kiszolgáltatott helyzetével. Az agy felkészül az új inger fogadá­ sára. hogy EEG-vizsgálat köz­ ben azonos idő elteltével ismételten elindított hanginger (kellemes hegedűszó) egy idő után létrehoz egy új. és elmegy. Az ő esetük­ ben a jelennek mindig erősebb a hatása. . Ha valaki fémpálcájával hozzájuk ért. A pszichopátia problémáját megpróbálták kí­ sérletileg is megközelíteni. mint a múlt tapasztalatai alapján anticipált jövőnek.14 %) mégis egyet­ len egyszer óvatosan megérintették a tilos utat. Mindegyik kísérleti személyre galvanikus bőrreflex-mérőt szereltek. neurotikusok. piros jel­ zést kaptak. Ekkor félrelöki a példákat és beáll a csa­ patba csatárnak. könnyedén megismétel negatív eredménnyel végződő hely­ zeteket. de erős indulatok. hogy Cleckley ír a „pszichopata bájról”.nem szorong. lassú. elkerülte a tilos utakat. De két óra múlva hív­ ják egy betörésre. kriminálisok. Cleckley amerikai pszichológus leírja a (pszichopátia) szociopátia tizennégy jellegzetessé­ gét. Ezek közül a legfontosabbak: a személy . Pszichofiziológiai szempontból jelentőséget tulajdonítanak annak.. úgynevezett várakozási hullámot. amelyekkel a patká­ nyok tanulási képességét is vizsgálják. hogy a várakozási hul­ lám kisgyerekek és visszaeső köztörvényes bű­ nözők esetében nem hívható létre. Az életvezetési törések azt je­ lentik. Néhányan (kb. Mert nem szorong a kudarcoktól. azután minden ok nélkül szétrom­ bolja.

az emberi sors iránt közömbös természeti jelenséget. mint a kisgyerek a születéssel. szel­ lemmel ruház fel minden. Emberi viselkedésre vonatkoztatva talán ilyen a pánik. Mint annyiszor. Úgy vagyunk az akár a külvilágban. Lassan körvonalazódik egy újabb süppedős terület kontúrja: a tudomá­ nyos értékű prognózis lehetősége. s csak a jelen történései határozzák meg a viselkedést. s a vi­ zet melegítjük. a közéjük hajított lég­ gömb mozgása ugyancsak kizárólag attól függ. a viselkedésünket) csak a jelen történé­ sei determinálnak? Például ha egy kis darab parafaszemcsét egy lábos vízbe dobunk. hogy mekkora az áramütés. Ekkor „tudatta­ lannak” hívják. minden egykori szándék. kiszolgáltatott­ sága csökkentésére . amikor is az ember . tehát tudják. mert kíváncsiak voltak arra. hogy az Isten fogalma az ember projekciója-e a külső világba. Elmagya­ rázzák neki. Ennek elérésére minden koc­ kázatot. hiszen nem is az Istent keressük. hogy mielőtt megszületne. Neurotikusok: egyetlen eltéréssel ugyanúgy viselkednek. A galvanikus bőrreflex tanúsága szerint nem érezek szorongást a tilos utakhoz közeledve: az áram­ ütést vállalva átmennek rajtuk és győznek a ver­ senyben.szorongása. lélekteremtő Is­ tennel. amikor a Tibeti Halottaskönyvet elolvasva kijelenti: mindegy szá­ mára. de ilyen zsenge korban még soha nem kérdezi meg: hogy került oda? Mi sem kérdezünk tovább. Ezt elégedetten tudomá­ sul veszi. akkor is szoronganak. hogy Buddha nyomán a tudattal azonosítottuk. a győzelem. A múlt tényleges determináló hatásának fir­ tatása közben felmerül egy logikus kérdés: elképzelhető-e olyan helyzet. mint az egészségesek. Útköz­ ben legfeljebb próbálkoztunk: a lélek homályos fogalmát azzal akartuk megtisztítani.gyermekkori élmények nyomán . a parafadarabka mozgását kizá­ rólag az határozza meg. amikor egy jelensé­ get (pl. most is az Istentől indultunk és a kísérleti laboratóriumba érkeztünk. Hiszen min­ . amelyek gondot okoznak a mai pszichológiának. hogy kikkel ütközik össze. kudarcot. Freud ezt az elképzelést pontosítva. hogy a gyorsuló moz­ gású molekulák közül melyikkel ütközik. Jung is ezen az ösvényen jár. félelmei. Ez a racionális ok nélküli szorongás a legfontosabb neurotikus tünet. Istent. Ha egy hatalmas téren a tömeg­ ben pánik tör ki. hogy áramütés semmiképpen sem ér­ heti őket.tudatos projekció eredményének tartja. Kriminálisok: számukra a legfontosabb a si­ ker. vagy a külső világból szár­ mazó projekció az ember leikébe. s az emberek rémületükben össze-vissza rohangálnak. a vallást . amikor közömbös lesz a múlt. büntetést vállalnak. És a hisztéria? Vagy az őrület? Talán akkor is előállhatnak ilyen helyzetek. hanem a léleknek azokat az in­ goványos részeit.rezonábilis lélekkel. akár a sa­ ját belső világunkban létező. először a mama hasában van. Az eltérés: ha szemük láttára kikapcsolják az áramot.P opper P éter 50 51 A LELKI JELENSÉGEK .

H a fellobog a nagy központi tűz.hallgatnak.köztük a szo­ ciálpszichológia is . .P opper P é t e r 52 den lelki jelenség dinamikus: valahonnan vala­ hová tart. A buntudat csendje Kinek van itt bűntudata? Legfeljebb az európai humán értelmiségnek. egyaránt jelenthet fejlődést vagy visszafej­ lődést.Az értelmetlenség csendje.A bűntudat csendje.. mozdulatlan nem lehet.Az iszonyat csendje. Neki is utólag! Nem ak­ kor hatott ez a bűntudat.És jön utánuk másik ezer. hogy változásai merre felé viszik az embert.. . Ke­ ményen fogalmazva: látjuk a jövőt? Jósoljuk a jövőt? Tévesztjük a jövőt? Hazudjuk a jövőt? Mit sejthetünk arról. amikor kikötőikben a . Válasz helyett áltudományos nagyképűséggel körülfecsegik a kérdést. Egyedül Heller Ágnes próbált meg vála­ szolni. Négyféle csendről be­ szél.A szégyen csendje. mind az ezer világ elpusztul? —Elpusztul. H e t e d ik f e je z e t Láthatod-e a jövőt. ha nem tud arra válaszolni. —S jön utánuk másik ezer? . hogyan alakulhatott ki Krisztus után 2000 évvel embermészárszék Európa közepén? S a társadalomtudományok . egyénileg és társadalmilag? Egy zen mestert nyúz a tanítványa: . Mozgása lehet gyorsabb vagy las­ súbb. Szerinte a hallgatás oka a szégyen! A szé­ gyen pedig csendet szül. de statikus. ha nem látod a múltat? Mérei Ferenc mondotta 1946-ban: Hallgasson a szociológia és minden társadalomtudomány. amelyek letörölhetetlenül tapadnak a ho­ lokauszthoz: . .

karóba mm húznak ma már. Az ítélkezés.P opper P é t e r 54 55 L á th a to d . Freud szerint akkor kezdődött az európai ci­ vilizáció. amikor az ősember féktelen dühében üvöltözött a másikkal. ugrált.e a jö v ő t . az a mű­ veltség. Miért? Mert nem volt orosz reneszánsz. Vajon meg lehet-e a nácizmust. Hol van már ez a civilizált idő? Hol van már a tudás. Vagyis aki az élet ellen támad. itt ne beszéljen Hitler és Göring nyel­ vén! . de engedve a közgondolkozás nyomásának. hogy az életet Isten lehelte az élettelen anyagba? Az em­ berben az Isten az élet. a kre­ matóriumokat bocsátani Európa vezető kultú­ rájú népének? Ki jogosult hatmillió megkínzott halott nevében a megbocsátásra? Vajon mennyi idő elteltével lehet elfelejteni.kérdezi Adomo. amelyről bebizonyosodott. Bizom. hogy ezeket a kérdéseket nem a németség teszi fel . aki kezdetben bűntudat nélkül ugyan.Kérem. a megsemmisítő lágereket. náluk nem volt reformá­ ció.Kérem. aki már útban van a hatalom felé. Ám vajon 1933 óta lehet-e még Goethe nyel­ vén beszélni? Vajon lehet-e a holokauszt után verset írni? .válaszolta Wemer. De Oroszország kulturálisan soha nem tudott valóban európai néppé válni. én Goethe és Schiller nyelvén beszélek . amikor sokallták. ha az ember nem fordul ezoterikus magyarázatokhoz. Ez volt a fordulópont. a Moszk­ vába emigrált író a metrón valakivel németül beszélgetett. A tisztességes polgár erkölcsi és pszichológiai mozgalmai az ember jogos és neurotikus bűn­ tudataira próbáltak enyhítést találni. Ám a mo­ dern tömeggyilkosok magát a bűnt nem ismer­ ték el. hogy milyen vé­ kony rétegnek bizonyult az a kultúra.mint ahogy a Szent Oroszország is jobbadára hallgat a gulágokról.. Ő a modem társadalom legundorítóbb férge. Rászóltak: . .. hogy zsi­ dókért teherautókat adjanak cserébe. Istentől elszakított társadalom elkezdte kikerülhetetlen morális lezüllését. De Németország? Érthetetlen. nincs helye a bűntudatnak sem. A szégyen csendje A második világháború alatt Wemer. Megszületik a mosolygó hó­ hér. Isten ellenfele. hisz mint elődeinket. később vállvonogatva vál­ lalja. A szé­ . a felelősségre vonás jogát tagadta. német földről menekülő zsidókkal visszafordul­ tak a hajók. amikor a transzcendenciától. hadonászott a bunkójával. nem volt pápaság és császárság küzdelme. de nem csapta fejbe.írta József Attila tíz perccel Auschwitz előtt. Ám ha nincs bűn. léte­ zését tagadta. A modem gazember a bűn lehetőségét. Három olyan történelmi fordulópont. amikor nem bombázták a deponá­ lási vasútvonalakat. hogy azon­ nal megsemmisül. ami telje­ sen átformálta Európa szellemi és erkölcsi éle­ tét. hallgat véres munkájáról. ha felharsan az uralkodni vá­ gyó ősi teuton kegyetlenség és embertelenség harsonája? A baj leginkább az.

És ne hidd. Olyan karma nem volt. Emberek milliói haltak nem karmikus halált. hazudj tetszésed szerint.. mint az éjszaka. Megtörtént. Nem tévedtek sokat. hogy a Föld megint Föld le­ gyen. a szimmetrikus kap­ csolatokról. hogy a szavak érvényesek. de érzelmei nincsenek. aki kitalálta. ” Sőt. ” A sci-fi írók írták le először a robotokat. De átkozott. akinek nincsen lelke. Az értelmetlenség csendje . ma már ismételten a „meg nem tör­ téntté tevés” infantilis mágiájával próbálkoz­ nak.minálunk így szokta a szerelmes: aki itt Letérdel. a frontokon. vagy ámít kiáltja Melinda az előtte térdre boruló. O. a sző­ nyegbombázások alatt elszenvedett halálhoz ve­ zetett. hogy csak a kőtáblákra. a művészek és pszichológusok örök vágy­ fantáziája az egyenrangú. hogy a két világháború nem volt bent az emberiség karmájában. gyen a többi valóban európai nemzetet kínozza. és ítéli hallgatásra. Letagadják. hogy még a f a ­ natikus antiszemitákban sincs a zsidógyűlöletnek mélysége. az ostoba. és a madarak ne szálljanak el fölötte. hogy nem érvényesek. Kezdem azt hinni. . mert tudja. hogy a keresztényekben mennyire nincs mélysége a Sódnak. Ezek a karmikus kisiklások . Nálunk? Egy Izraelbe menekült zsidó férfi mondta: „Megdöbbentő.a római jogal­ kotók büszke utódainál . hogy a 19. Nosza ölj. az vagy imádkozik. Ennyi.. .amelyekre az ember szellemi szabadsága ad lehetőséget . Övék a jövő! Ők lesznek az urak a jövendő lágerek fe­ lett. de mégsem a gonoszság mezeje. és száztizenkét öl mélységbe taposom a himpellért. Ezoterikus magyarázat? A nácizmus sátáni inspirációja. A misztikusok hirdetik.írja Thomas Mann A törvényben a Tízparancsolat­ ról. és hidegség fogja körül a szívét annak. sze­ relmes Ottónak. Ki volt az első szamár. amelyik a gázkamrákban. és az állatok kerüljék el azt a helyet.kézbe kéz és szembe szem. Indiában Síva papok magyarázták nekem. hanem a te véredbe és húsodba is bele vannak írva. S amíg a jövőtől eliszonyodó maradék hu­ manisták Pilinszkybe kapaszkodnak. Az iszonyat csendje Ez az emberi viselkedés alfája és ómegája . mert semmit sem tud Isten és ember szövetségéről: „És betaposom őt. hiszen az ember szíve eredendően gonosz! De aki csak ennyit tud.a mai élet legaggasztóbb jelenségei. A zsidókérdés a maga tel­ jes valóságában csak zsidók számára létezik. Sőt a kiónnak sincsen. szörnyű. csak indulatai. értelme van.P opper P ét e r 56 57 L á th a to d . század második fele óta egyre több olyan ember születik.ilyen előfordulhatott. ahol betapos­ tam. aki egyet is megszeg e parancsolatok közül. csalj. aki meg­ hirdette: irgalomra van szükség. ha a nevét kiejti és köpjön a világ négy tája felé. és az ember mossa ki a száját. az ínségesség helye. hogy nálunk . aki az mondja. csak indulata. Emberi teste.e A JÖVŐT .

Ha kisebbrendűségi érzése leküzdésére fö­ lényt. okosak? Tévedne a felettünk trónoló jóságos nagy­ apó. félelmet akar kelteni.. Tehát az agresszivitás mindig ellen-agresszivitást szül. hogy visszaüthessen. ismerőseik. . szépek.ez már nem emberi. aki önmagáról azt hirdeti. és el akarja pusztítani . éhezteti. A nácizmus és a sztálinizmus démonizálódása teszi feldolgozhatatlanná. szépnek. igyekszik megfosztani emberi voltuktól. az engedetlenségtől és meg akarja azt előzni. és éve­ ken át kínozza . az anyagi javakban való részesülésre.ez emberileg érthető megelőző in­ tézkedés.Ha élvezi mások szorongását. a tör­ ténelembe nem beilleszthetővé mindazt ami megtörtént. A másik baj az agresszivitással. . Ha előzőleg külföldre szállítja (depor­ tálja) őket .P opper P é t e r 58 59 L á t h a t o d . hogy örvény- jellegű. Ha idegenbe érkezve mindet legéppuskázza. elveszek. ott előbb-utóbb felbukkan a hatalom kérdése. . erősnek.e a jö v ő t . amely törekvéseinek útjában áll.Ha hatalmát gyakorolva fél az ellene való támadástól. Például ha egy hatalom tart egy embercsoporttól.. hogy „adok. ak­ kor következetesen végrehajtotta embertelen tervét. tehet­ ségesnek. Mikor lesz valaki agresszív? . a mindig célját tévesztő agresszió. hogy az ember alatt nem az állatok világa terül el. barakkokba zsúfolja. Önmagát a határtalanságig képes gerjeszteni. A mindig értelmetlen. Tehát egyenlő esélyt kell mindenkinek kapnia. amely csak az alkalmat várja. erősek. S végül látni kell. a sikerre. De ha a halálra szántakat megalázza. akik a védelmükre kelhet­ nek. . akitől elveszek ”? Viszont az egyenrangúság vágyfantáziája még­ iscsak vágyfantázia marad. hiszen a hazájukban vannak rokonaik. Erre mondták a régiek. amikor kikászálódnak a vagonokból. barátaik. Ahol különbsé­ gek jelennek meg ember és ember között. Milyen esélyt? Esélyt a társadalmi érvényesülésre. hanem a démonok biro­ dalma. És mégis. hogy tűzzel nem lehet tüzet oltani. hogy minden ember egyenlőnek születik? Egyenlően okosnak. s vele az agresszivitás. szenvedéseit. az elismertségre? Valóban? Az emberek egyenlően tehetségesek. ha valaki remény­ kedni akar a reménytelenben. hanem dé­ moni akció. méghozzá mi­ niszteri felügyelet mellett. amely racionálisan ellenőrizhetetlen.Ha el akarja pusztítani az útjában álló aka­ dályokat vagy embereket. mezte­ lenre vetkőzteti. aki­ nek adok.ez emberi-politikai go­ noszság. szeretette méltónak.

Meghunyászkodás a hatalom és a tekintély előtt. . de nincsenek egymással szerves kapcsolat­ ban. A legelső. soha nem vizsgálja keletkezésének körülményeit. érdek. Ellenté­ tének a toleranciát. eszmevilága nem fejlődőképes. a megértő elfogadást tartja. Ez ragaszkodást jelent min­ den elsajátított értékrendhez. a konvencio­ nális gondolkodás.N y o l c a d ik f e j e z e t A terrorista lelke: meggyőződés. A hatalmat tényként fogadja el. Világszemlélete merev ítéletekből áll össze. A meg­ értést. a másképp érzőket és gondolkodókat. atavizmus vagy mutáció? Most mutasd. a más fajtájú em­ bert. meg mit tudsz. Agresszivitás. karakter. Megkeresik a gyűlöletüknek megfelelő tárgyat. 3. sőt ellentmondások is lehetnek közöttük. amit mindig a megvetésre és gyűlöletre méltó gyengeség jeleként értékel. amelyek inkább egymás mellett létez­ nek. 2. logikai meggyőzést. az erőszakot emelik piedesztálra. és bűnbakokat képeznek belőlük. pszichológia! 1. Elutasít minden érvelést. a kisebbségeket. ami szembetűnik. a tapintatot elutasítják.

rögeszmék kultiválásába. Ezt a jellemvonást tudattalanul rávetíti el­ lenségeire. 4. a terrorista. ők. másrészt áldozat egyszerre. amikor a torreádorokról ír: „ők. Vagyis akarata ellenére kettős és ellentmondá­ sos helyzetbe kerül: egyrészt győztes. A keveredő merev előítéletek gyakran idéz­ nek elő szexuális zavarokat: szigorú erkölcsi ítélőszéket tarthatnak mások felett. hamar eltolódik kényszeres irányba. a mártír. egyéb perverziók. A terroristák nagy részét nevelés. Az uralkodó-alávetett. a tettek. . az erős-gyenge. őket vádolva azokkal az indulatokkal. vallási fanatiz­ mus által kialakított meggyőződés irányítja. „eszi a lovag két tusa között gondos szeletekre vágva a dinnyét. védeke­ zésképpen. a nemi erőszak. er­ kölcsöt romboló szándékait honorálja. ringó tunyaság. a gyil­ kos és az áldozata ugyanabban a komoran sivár világegyetemben élnek. társadalmi szuggesztió. fasiszta. a férfiasan kemény és a nőiesen lágy értékminőségek között számára mindig az uralkodó. a szorgalmas pár kis kunyhóban idilljét. kiknek hadi-táncát föl nem válthatja már nyugalom. Pedig mégis ott lappang benne a tragikum lehetősége is. a vezető. súlyos személyes károkat okozva életében. kommunista ideológiáknak a polgári rendet. megtalálja mielőtt történelem vagy betegség rácsap.P o pper P é t e r 62 63 A TERRORISTA LELKE . ennek során az agresszivitás válik uralkodó karaktervoná­ sává. a vezető-követő. 5. hogy nem számol azzal. amely ellen sátáni törekvések lépnek fel. akiket ezüst zuhataggal —valamint a bikát megilleti ugyanaz a könny” A bika. a torreádor. Ugyanakkor gyakran ellenségeiket vádolják fan­ táziájuknak megfelelő nemi aberrációkkal. ezzel az attitűddel tud érzelmileg azonosulni. A le­ mondás és az áldozat tragikuma nem szerepel a megszállott. 8. ezt tekinti életét szervező elvnek. és a többi is itt-ott és többször is. amelyek saját magát jellemzik. Az eredetileg merev gondolkodás. Hol esik mégis gödörbe a terrorista? Ott. de amik itt rögzítettek. ” Végül is felelnem kell. Saját sorsalakulását egyre inkább transzcendens erők hatásának tu­ lajdonítja. 7. az erős. fanatikus terrorista életképében. de néha nem idegen tőlük a promiszkuitás. Félek erről írni. ami az idők során erősen agresszív karaktervonássá mélyülhet. akik egy életüket a porondra lökték. hogy minden győzelem rengeteg lemondást és áldozatot követel. nehogy a részvét minimális rezdülését is felkeltsem a terrorista iránt. sőt a homoszexualitás sem. azt mutatják. Világnézetében az etnocentrikus. Devecseri Gábor Bikasiratója jut az eszembe. jótékony lusta közöny. hogy a lét láncolatából valami igazán mosolyosat kifelejtettek. 6. és a kemény imponál.

lelkiismeretfurdalásuk. De hát ez a világ ma még főként a mi vilá­ gunk. aki feláldoz valakit. aki tovább viszi az Is­ tennel kötött szövetséget. akik éppen olyanok. a nevezetes . értékképzése. ér­ tékről. idegen) nevű egyip­ tomi szolgálóját is. amely Ábrahám utódait nagy néppé teszi. sikeresebb. Még nem a terroristáké vagy a szaporodó robotoké. De embersiratót igen! K il e n c e d i k f e j e z e t Az áldozathozás értelme és értelmetlensége Aldozathozás: lemondás érzelmi (legtöbbször szeretet vagy félelem) vagy erkölcsi (esetleg val­ lási) okokból valami számunkra fontosról. boldogabb. ez nem kizárt. Áldozó: aki áldozatot hoz. az ezoterikusok egyre gyakrabban beszélnek egy új embertípus megszületéséről és gyakorivá válá­ sáról. Áldozat: akit vagy amit feláldoznak. Sára (jelentése: hercegnő) meddő volt. csak indulataik. Isten áldását. az ősi társadal­ mak agresszivitása. hogy legyen elsőszülöttje. Ám amikor Ábrahám már a századik éve felé közeledett. vagy kielégültebb lehetne az életünk. vagy va­ lamit. a későn született gyermek feláldozása. mint mi. Ezért Sára kérésére Abrahám feleségül vette Hágár (jelentése: bujdosó. csak éppen nincsen lelkűk.vagy robotsiratót semmi­ képp sem írnék. elengedése valaminek. Ezért soha nincs bűntu­ datuk. Pontosabban nincsenek érzel­ meik. aki az Izmáéi (jelentése: Is­ ten meghallgat) nevű gyermeket szülte neki. és az ugyancsak nagyon öreg Sárában már „meg­ szűnt az asszonyi természet”. A robotok áz ő megjelenéseik az írói képzeletben és megérzés­ ben.P opper P é t e r 64 Az atavizmusban nem hiszek. Terrorista. amitől jobb szín­ vonalú. Mint már említettem. s ennek meg­ felelően viselkedéskultúrája egészen másmi­ lyen. Az ősi bibliai példa: Izsák (jelentése: neve­ tés). Kialakulóban lenne egy új emberi mutáció? Nos. A sztori: Abrahám (jelentése: a sokaság atyja) felesége.

és kését emelte.Ábrahámnak nem volt fontos az újabb házasság. valami egyetemesebb emberi érték megvalósulá­ sáért. amikor Izsák serdülni kezdett. amikor egy angyal figyelmez­ tette. hogy megszökött. a zsengék feláldo­ zása minden teremtményből. „aki annyira szerette az embereket. hogy egy kos a szarvánál fogva fennakadt a bokorban és Isten elfogadja az állat vérét az em­ beré helyett. Joksánt. teherbeesése alkalmából a korabeli pletyka Abimelekkel hozta kapcsolatba. hogy áldozza fel neki. Úgy tűnik. 175 éves korá­ ban hunyt el. Végül is a bibliai történet arról szól. Ez a gyermek lett Izsák. hogy Isten megtartja ígéretét. Egy Ketura (jelen­ tése: illatos tömjén) nevű tisztázatlan szárma­ zású nőt vett el feleségül. hogy Sára halála után.) A tisztesség kedvéért meg kell említeni. Mint köztudott. aki még hat gyerme­ ket szült neki: Szimránt. legfeljebb bizonyítani akarta. (Más verzió szerint Sára annyira rosszul bánt vele. hogy akkor már . hogy Ábrahám hajlandó megismételni Isten ál­ dozatát. És így lön. Sára féltékeny lett Hágárra. hogy fiát is feláldozta értük. vagy hitetlenségét bizonyítja-e? Nem bízott-e abban. Az Izsák-sztori ennek a korszaknak a végét jelen­ tette. Nyilvánvaló. és biztatására Ábrahám gyermekével.) Ám Isten nem hagyta elveszni sem Hágárt. (Az elsőszülöttség csalás útján való megszerzése Ézsáu és Jákob történetében ismétlődik. hogy az em­ ber néha túlléphet önmagán. hogy egyik fia Midián a midianiták (midjaniták) ősatyja lett. a felsőbbrendű embertől a csodafegyverig. Midiánt. hogy még mindig nemzőképes. Ábrahám már rákötözte fiát az oltárra. és Sára nógatására maga látott hozzá. hogy az utódlás kérdését rendbe tegye . sőt hiszékenységre . . hogy a zsidóságnál akkor még szokás volt az emberáldozat. Mamré-ligeti látomásban Isten megígérte Áb­ rahámnak. Kérdés: ez az áldozatra való készség Ábra­ hám hitét.a tenger kettéválasztásától a halottak feltámasztásáig. Ábrahám 140 éves korában még egy házasságot kötött.erről szólna Izsák története? Végül úgy is megközelíthető a probléma. Isbakot és Suáchot. mert a 86 éves Sárát. Medánt. Az áldozathozás-értelme annyi. saját szűk érdekein. hogy a zsidók miként lopták el az araboktól az elsőszülöttséget. Isten áldását.az elsőszülöttségi áldás biztosítása után . Mármost. hogy Sára teherbe fog esni. Is­ ten parancsot adott Abrahámnak. Izmáellel együtt a siva­ tagba űzte őt.mint az arabok ősatyját.” Mindenesetre a profán lélektan számon tart egy Abrahám-komplexumot.P o pper P é t e r 66 67 AZ ÁLDOZATHOZÁS . sem Izmáéit. Őt is nagy néppé tette . A gyerekek közül ennek megfelelően az elsőszülött volt Istené. akik az idők során sok gondot okoztak Izrael népének. a gyenge ember hajlamát a hitre. A Keturával kötött házasság leg­ feljebb annyiban jelentős.erről szólna Iz­ máéi története? Vagy éppen megszállottan hitt Istennek .hiszen Ábrahám fia volt . Ábrahám csak 35 évvel később.

mert az egész nép tévedésből tette. mert jól tudja. „Ha szeretsz.. Ezért pl. hogy az ember számára végül is el­ viselhetetlen áldozatokra.P opper P é t e r 68 69 AZ ÁLDOZATHOZÁS . mind­ ezt megbánjuk már most. pl. eskük. akkor. mi­ képpen kérted..anyák félelmetes fegyvere a családta­ gok gúzsba kötésére vagy önmaga mágikus megnyugtatását. ” Vajon Isten áldozatpárti-e. vagyis önmaga és mások rombolásának esz­ közévé váljon. amit esküdtünk. hogy az áldozathozatalt kétes értékűnek tartja.. amit átok alá he­ lyeztünk. És monda az Örökkévaló: Megbocsátottam.így kezdődik az áldozathozás agresszív követelése. érvénytelen. nem kötelező. a nagy engesztelő ünnep (Jóm kippur) előestéjén az alábbi.” . Tanulság: ne játssz az áldozattal! . Isten idegenkedése az áldozatoktól azért van. vezeklések.) Különösen a transzcendenciába vetett hit al­ kalmas arra. tartózkodások. a környezet állandó zsarolását a mártír-szereppel .. Vagy: egy hóna­ pig szűzen élek... fogadalmakra csábít­ son. hogy az áldozatvállalás során egyszerre vagyunk áldozok (agresszorok) és ma­ gunk is áldozatok. az ősi zsidó vallásnál. ki köztük tartózkodik. Fogadalmaink ne tekintessenek fo ­ gadalmaknak. amit fogadtunk. csak sikerüljön a szigorlatom. ha meggyógyul az anyám. önsorsrontás és nemes szán­ dék. hatalomvágy és szolgálat. megsemmisített és felbontott. és esküink ne tekintessenek esküknek. Minden más esetben az áldozathozás értel­ metlen. mint az agresszivitás eszköze! Ennél a témánál a lélektan alatt az ingovány különösen sűppedőssé válik: egymásba tűnik szeretet és erőszak.. (Négy napig nem gyújtok rá. átok alá helyezések. A szeretet. s amit eltiltottunk a szívünktől.. És megbocsáttatik Izrael fia i egész közösségének és az idegennek is. vagy sem? Haj­ landósága a Kol Nidré respektálására azt bizo­ nyítja. tilalmaink ne tekintessenek tilal­ maknak. Mindnyája legyen felol­ dozva. tilalmak. gyönyörű dallamú imát (Kol Nidré) mondják: „Mind a fogadalmak. legfeljebb másodlagos célokat szolgál.

Kettőbe hasított. Azért tettem. Nagy terveitekhez. Mégis a legfontosabbak a világon. M i történt: hogy jó legyek M ásokhoz és magamhoz is. Hogy szerethessem a szerelmesem.T iz e d i k f e j e z e t Jó emberek riogatása . Kárhoztassatok: mindazt. A külvárosok angyala szerettem volna lenni. Egyetlen boldog arc. S mintha felhőkön lépett volna lábam. Mert nem tudományosak. Gyönyör volt adnom. istenek. hogy társamon segítsek. . amit tettem. a „külvárosok angyalában” vélnek megtalálni.Tanár úr! Miért olyan bizalmatlan a pszicholó­ giai véleményekkel. S hogy kisfiam megmenthessem a nyomortól. Ezeket a fogalmakat a pszichológia kiöklendezte magából. együtt nem sikerült. hogy valaki jó vagy rossz ember. leletekkel szemben? Mert nem írhatom le. Sen Te: Régi parancsotok. Hogy jó legyek és mégis éljek. mint a villám! Nem tudom. ' Ki jó ember? Brecht istenei is jó embert ke­ resnek. akit végül is Sen Te utcalányban.

Önmaga őszinte vállalásáról. másrészt. Változik a hatalom. húsz jó emberről. hogy a jó ember szelíd és huma­ nista. Ilyen és egyéb okokból én a jó embert elsősorbap a hitelességéről ismerem meg. a segítést szociális érzéknek és a szeretetet kötődésnek. Én utálom egy kaszt nyelvét használni. Donáth László evangélikus lelkész ezt mondta: A földig hajolok egy politikai zseni előtt. bármi­ lyen szentnek kikiáltott cél érdekében.P o pper P é t e r 72 73 JÓ EMBEREK RIOGATÁSA Én. a pusztítás.ugyan­ ilyen okból . Szeretkezés. hogy az eredetileg egysé­ ges mágikus kultúra három nagy világmegis­ merési kísérletre szakadt: vallásra. dicsérje szív A külvárosok angyalát! Sen Te szerint jó ember az. Vajon miért alkot külön szótárat? Pszichológusul: Óh. a kegyetlenség. .segít a hatalom által üldözöttek­ nek.„az én vezérem ben­ sőmből vezérel” akkor már gyökeresen más a helyzet. érzelmi telítettségét. amivel a pszichológia mit sem tud kezdeni. Úgy vélem. S megint olyan fogalmak. tudományra és művészetre. A moderátor. rajtuk a Ne ölj! parancsá­ . No de ha Jó z sef Attilának igaza van . néha belső parancsra rossz a gazemberrel szemben. Itt az óra. Kis híján meglincselték. harmadrészt. bármi­ lyen szentté avatott uralkodóról legyen is szó. A vadság.kezében a törvénytáblákkal. szófogadást jelent fölöttünk lévő hatal­ maknak. . Néha . kötődsz-e hozzám? . De nem lehet szent a szememben. Pszichológusul: szexuális interak­ ció. aki fel­ ismerte. A menny már minket visszahív. menni kell: Hogyha jól szemügyre vesszük. . Mózes . Mit kezd ezekkel a fogalmakkal a tudomá­ nyos pszichológia? Az adást altruizmusnak for­ dítja. És ez akkor már szociálpszichológia. vele vál­ tozik az engedelmesség tartalma is. én kicsiny vagyok. segíteni. míg a tudo­ mány áttért valamilyen száraz. Nincs mit keresnünk lent tovább! Dicsérje szó. mert magyartalan és ronda. Van. aki örömmel tud adni. szeretni. Rómeó. egy­ részt nehézkes kifejezésmódja miatt. A vallás és a művészet (iroda­ lom) mintha megőrizte volna nyelvi (kifejezési) rokonságát. A jó ember pl. akinek a karja konyákig véres. Az istenek: Nem maradhatunk a földön. szegény ember. Egy filmhéten vetítették Székely Orsolya filmetűdjeit. Júlia! A könnyek is kicsordulnak. Érdekes: azt tarják. mert rejtőzködési szándékot sejtek mögötte („csak a beavatottak értsenek!”). hogy a magyarság megmaradásának a fel­ tétele: áttérés a keresztény vallásra.Kötődök. kizárólag racio­ nális és nehezebben érthető bükkfanyelvre. Szertefoszlik a siker. aki felnőttkorban is így érzi ma­ gát biztonságban. Jónak lenni gyerekkorban viszonylag egyszerű: engedelmes­ séget. nem fér bele a jóemberségbe. No de vissza a jóemberséghez.

Nem kedvelték magát Freudot sem. nem volt jó ember! Megkérdezték Jézust. hová rejtsem? Ma már nem rejtem sehova. netán az elmeműködése sincs teljesen rendben.a Pszichoanalitikusok Oroszor­ szági Egyesületének utolsó elnöke . visszatért és megint elűzött királyról Haj. amikor odavezették hozzá a házasságtörő asszonyt: Mózes annak idején azt parancsolta. És miért hajolt le? Egy bölcs protestáns pap azt mondta: Tapin­ tatból. Ezt jobbadára mindenki tudta. akkor meg kell kövezni. se a gyilkos szándékúaknak ne kelljen a szemébe nézniük. azok közül. hogy bizony volt idő.elnöki rendeletet adott ki.Szóval. hamar elfüjta a szél. rejtem. túl zsidó. hová. ők se ked­ veltek semmiféle olyan tudományt. hatalmától függetlenül bárkiről ki tudta mutatni. Talán mégis Isten fia. Lurija . Jézus mindkétszer lehajolt és a homokba írt vagy rajzolt valamit.Milyen ember ez a Kovács? -Jó em b er. amikor a hatalmas Szovjetunióban nem szerették a pszichoanalízist. . Hogy se a vádlottnak. hogy az agypatoló­ giára bízta világhírének megalapozását. Ám arról már kevesen értesültek. hogy karakter-beteg. aki túl polgári. Mit? Senki se tudja. majd sza­ badon engedték. De az vesse rá az első követ. aki közületek bűn nélkül való.P o pper P é t e r 74 val . és túl mélyre látó volt a szemükben. másrészt nem fogják sem megbocsátani.Miért gyűlöl engem ez az ember . mert egyrészt nem fog sikerülni. Jézus jó ember volt. amikor tudomásom sze­ rint semmi jót nem tettem vele? T iz e n e g y e d i k f e j e z e t Ballada az elűzött.három és félezer embert végeztetett ki. hogy a pszichoanalízist elsőrendű fontossága miatt támogatni kell! A. neurózis vagy pszichopátia gyötri. ami funk­ ciójától. regő. hülye! Ne akarj mindenáron jó lenni. . hogy a jóság fogalma azért ma­ radt ki a pszichológiából. akik az aranyborjú körül táncoltak és ujjongtak. Akár a Harmadik Birodalomban. hogy a parázna asszonyo­ kat kövezzük meg! Megkövezzük-e? Mire Jézus: H a Mózes ezt parancsolta. Gádor Béla írta hogy megváltozott a szavak ér­ telme.. amely előírta. hogy Jelcin 1996-ban . S amikor elé vezették az asszonyt. sem megbecsülni! Elég.kérdezte egykori professzorom .államelnökségének második fordu­ lóján . ha tisz­ tességes vagy! . mert a lélektan alkal­ mazkodott a köznyelv cinikus bölcsességéhez. s a köz­ ponti idegrendszer térszűkítő folyamatainak lo­ . Lehet az is.akkor már valószínűleg bánni kezdte.

P o pper P ét e r 76 77 B a lla d a . kalizációjával foglalkozva hűtlen lett nyivákoló neurotikusaihoz. és rendkívül nagy kárt okoz. hogy a gépezet működése eltér az előzetes várakozástól. hogy a sikerhez nem elég a technológia fejlesztése. hogy az emberi lélekben milyen ok milyen okozatot vált ki? Vagyis: ha az okozat­ nak célja van. a két zseniális hatalomtechnológus-őstehetség által megteremtett lehetőségeket. Világos-e. hogy ne vegye kézbe azt a rohadt pálinkás bütyköst! H a engedném. Ezért hasznos befektetésnek lát­ szott a pszichológia állami támogatása. Ember— együttes humán technológiai fejleszté­ gép sére van tehát szükség. hogy a pszichológia képes kevésbé tehetséges politikai vezetők kezébe olyan eszközt adni. . Kiderült tehát. Garai László egyik tanulmányában felteszi a kérdést. hogy miről volt szó? Freud beszá­ mol egy fiatal nőbetegéről. . A bécsi szelet ugyanis nem harap vissza! De két ember konfliktusából legtöbbször fél­ reértések.Nem telhet el nap. hanem a gépezetet működtetni. így hát a pszichoanalízis . Ebből az következik. 3. tudománnyá avan­ zsált. Ma már ez is mindegy. Ezért nem sikerült elvesztenie a szüzességét. mert ha az ember roszszul alkalmazza a technológiát. amikor. Lurija nagyszerűen élt. Azonban mi a helyzet akkor. a gyerek ebédjét is elinná. háborúságok sorjáznak elő. akkor az okkal kapcsolatos esz­ közt kell működtetni. aki a nászéjszakáján rendkívül súlyos migrénrohamot kapott. ha nem em­ ber-gép viszonyról van szó.Wittgenstein kétel­ kedése ellenére a Szovjetunió Elnöki Taná­ csának Elnöke javaslatára. Skinner is hiába fá­ radt. hanem ember áll szemben egy másik emberrel? Ez már nehezebb dolog. tragédiák. . ha hazajövök. Minél tökélete­ sebb a technológiai ismeret. hogy a pszichológia tár­ gya esetleg a céljai eléréséhez eszközöket gyűjtő-teremtő ember. hogy soha nem szerette a férjét. annál ritkábban fordul elő.Hogyne erősíteném magam egy-egy korttyal.szerinte a világ legszebb városa . esetleg tönkre­ teszi a gépet. az ember nem szokott le az értelmezésről. Ebben az esetben a célszerű eszköz maga a kliens. hogy milyen tudományos és társadalmi értéket hordozott mindez az akkori szovjet ve­ zetés szemében? Elsősorban válaszolni tudott arra a kérdésre. ha­ nem az elérendő cél segítése hozta létre. amely meg­ haladja Hitler és Sztálin. csak a szülők kedvéért ment hozzá.után vágyakozott. mint ember és tárgy vi­ szonylatában. Ez azt jelenti. A pszi­ choanalízisben kiderült. hogy ilyenkor óvatos­ nak kell lenni. A gépezet hibáját nem értelmezni kell. 2. amikor a technológiát meg­ tanuló ember fokozatosan részévé válik a gépe­ zetnek. büdös zsidó. nagy szovjet tudós) és Szamarkand . mindig nekem esik valami hülyeség miatt. mert az orosz zsidók harmadik kategóriájá­ hoz tartozott (1. nem úgy. Karinthy is figyelmeztet. zsidó. A migrént nem a múlt valamilyen traumája.

. csak a demokráciának joga van a hatalmat ellenőrizni. ember és ember vi­ szonylatáról.P o pper P ét e r 78 79 B a lla d a . hogy a diktatúra összeom­ lása után szükségszerűen az igazi demokrácia kezd virágozni. A gondolat valósággá változik. Ha elterjesztik. egy gyűlésen. vagy a ha­ talom valamelyik multinacionális nagytőkés­ csoport. Ha a demokratikus állam rájön. Szovjet-Oroszországban sikerült elterjeszteni a különböző népek. hogy az egész nép egységes. a bank stabilitása rövidesen meginog. de humanista meggondolásokból ezt nem teszi meg. A fasiszta Németországban néha-néha meg tudták csinálni. vagyis a maffiák diktatúrája kö­ vetkezik. Mindebből a hatalom fegyvert kovácsolhat magának. Ez furcsa kölcsönhatást jelent. bekövetkezik. adott esetben leváltani. pl. azt a látszatot. a polgárháború felé vezet. vagy gazdasági-politikai bűnszövetség kezébe kerül. hogy egy bankban többé nem lehet megbízni. A demokráciában is a hatalom irányít. akkor a fegyver végül is demokrácia­ ellenes. Ha ez nem alakul ki belátható időn belül. hogy a fizi­ kai tudás alkalmas pusztító fegyverek készíté­ sére. Éppen úgy van ez. Ha a növekvő munkanélküliség miatt ag­ gódnak. Egyik erős emberük által diktált terror rövid időre az akkor már annyira áhított rend­ csinálás látszatát kelti. Beszéltünk ember és gép. szabályozni. Tévedés azt hinni. infláció lesz. akkor az út az anarchia. hogy megvizs­ gáljuk az ember és a gondolat viszonyát. Ha a lakosság inflációtól tart. de hátra van még. tagállamok egymástól való félelmét. egyetlen célratörő egész. mint a fizikusok­ nál. gonosz erők kezébe kerül.

és meghomályosodnak az ablakon kinézők. A z időben. és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. és megromlana az arany palackocska. és megrogynak az erős férfiak. és mindenféle ijedelmek vannak az úton. és megállanak az őrlő leányok. És az ajtók kívül bezáratnak. és míg el nem jönnek az esztendők. és a veder eltörnék a forrásnál. és az utcán körül járnak a sírók. és ki­ pattan a kapor. a világossággal. és a sáska nehezen vonszolja magát. mert elmegy az ember az ö örökös házába. és beletömék a kerék a kútba. mikor megremegnek a háznak ön­ zői. Minekélőtte elszakadna az ezüst kötél.T iz e n k e t t e d ik f e je z e t A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi „És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságod­ nak idejében. míg a veszedelemnek napjai el nem jönnek. ame­ lyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! Amíg a nap meg nem setétedik. és felkelnek a madár szóra. . a holddal és a csillagokkal együtt. Minden halmocskától is félnek. mert megkevesbedtek. és a mandulafa megvirágzik. és halkabbakká lesznek minden éneklő leá­ nyok. amikor is a ma­ lom zúgása halkabbá lesz.

P o pper P é t e r

82

83

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

És a por földdé lenne, mint azelőtt volt, és a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt. ” így mondja el a Prédikátor a megöregedést és a halált. Azt mondja el, hogyan vesz vissza az élet mindent, amit az embernek adott, vagyis elme­ séli a kozmikus kifosztás történetét. Freud Zsigmond nyolcvanéves korában, a lon­ doni emigráció kezdetén magára zárta a fürdő­ szoba ajtaját, és meztelenül állt a tükör elé. Egy bibliai ősatya hatalmas, nyugodt fejét látta, ami nyomasztóan uralta hegyesre sorvadt vállait és a két vékony karcsontot. A mellkasa szűk volt, a hasa puffadt. A segge lógott. Nemiszerve még zsugorodottan is imponáló volt. Combjai már méltatlanok voltak a comb névre. Lábszárán csúfondárosan kanyarogtak a kidagadt visszerek. Véznára fogyott testén óriási fej, s két hatalmas, eres kéz és foltos lábfejek zárták le azt, ami egy­ kor a férfias erővel sistergő ösztönök tárháza volt. Másnap fájdalmakat hazudott az angol' or­ vosnak és morfint kért. Tekintettel huszonhat állkapocs-műtétjére - a röntgen szerint szája, szakálla, bajusza mögött már nem volt csont, csak vékony fémlemezek kapott egy ampullá­ val. Miután a kokain-kaland óta évtizedeken keresztül még egy fájdalomcsillapító aszpirint se vett be, a morfin segítségével hamar elaludt, és többé nem ébredt fel. Halálának híre szétrohant a világba. Ezzel teljessé lett az európai kultúra megteremtőinek kis csapata, felsorakozva az elíziumi mezőkön: Mózes, aki az erkölcsi világrend börtönébe zárta

az egykor szabad embert; Jézus, akire hivat­ kozva fellángoltak a szeretet autodaféi; Einstein, aki lebuktatta Isten teremtő rafinériáját; Marx, aki felismerte a társadalmi mozgás sátáni voná­ sait. És Freud, aki a tudat büszke koronáját is leverte az állat-angyal-keverék öntelt fejéről. Öt világhírű, izraelita származású szaktekintély: ketten vallásosak - a Népvezér és a Megváltó - , egy misztikus: a Fizikus, ketten ateisták: a Köz­ gazdász és az Idegorvos. Ők a Teremtés kozmi­ kus fosztogatói. Nem illek bele ebbe a századba! - jelentette ki Gödéi, a világhírű matematikus és filozófus, ga­ rantáltan keresztény, egy csepp zsidó vér sem folyik benne. Legyen ő a koronatanú. Mondja el ő, hogy mi maradt a nagy kozmikus kifosztás után Isten Világából. Intim közlésnek szánta, anyjának írt leveleiben. Gödéi könnyebb megértése érdekében előre bocsátom Dawson megjegyzését, aki szerint Gödéit négy mély meggyőződés jellemzi: 1.1. Az Univerzum ésszerűen szervezett, és az emberi intellektus számára megérthető. 2.2. Az Univerzum az okság törvénye szerint meghatározott. 3.3. A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem, az elképzelések világa is. 4.4. A szellemi világ megértése introspekció útján lehetséges. Gödéi szerint Európában a vallás nem a meggyőződés, nem a hit, hanem a vallásos poli­ tikai pártok ideológiájában jelenik meg. Ezt ká­ rosnak tartja.

P o pper P é t e r

84

85

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

„Leveledben felveted azt a súlyos kérdést, hogy hiszek-e a (halál utáni) viszontlátásban? H a a vi­ lág ésszerűen van berendezve, és van értelme, ak­ kor kell léteznie. Mert hát mi értelme lenne egy lény (az ember) létrehozásának, amely saját fejlődése, valamint a másokkal lehetséges kapcsolatainak oly széles mezejével rendelkezik, és ennek még csak 1. 1000-ét sem képes elérni. Van-e okunk azt gon­ dolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen. Mert egyáltalán nem kaotikus és ön­ kényes, hanem - miként a tudomány mutatja mindenben a legnagyobb szabályszerűség és rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik for­ mája. Hogyan gondolható el egy másik élet? De ér­ dekes, hogy éppen a modem tudomány nyújt ehhez támpontot. Rámutat ugyanis arra, hogy ennek a mi világunknak a benne lévő összes bolygóval és csillaggal együtt volt kezdete, és minden valószínű­ ség szerint lesz vége is ( azaz szó szerint „semmivé” válik.) A kkor miért csak egy világ létezik? És minthogy egyszer mi egy napon ebben a világban találtunk magunkra, anélkül, hogy tudnánk ho­ gyan és honnan, ezért ugyanez ugyanilyen módon egy másik világban is megismétlődhet. ” Gödéi felteszi a kérdést: mi értelme van a vi­ lág megkettőzésének? Azt feleli, hogy az élőlények közül egyedül az ember képes arra, hogy a tapasztalatait felhasz­ nálva tökéletesítse önmagát. Erre az önma­ gunkról való hihetetlen tudatlanságunk miatt van szükség. Nem csak azt nem tudjuk, hogy hon­ nan és miért vagyunk itt, hanem azt sem, hogy lé­ nyegileg és belülről nézve mik vagyunk. Ha egy­

szer az ember önvizsgálata során egész mélyen magába nézhetne, kiderülhetne, hogy vala­ mennyien egész jól meghatározható tulajdonsá­ gokkal rendelkező lények vagyunk. Az Én kü­ lönböző tulajdonságoknak különbözően meg­ határozott kapcsolódása. Ezért nem mindent teszünk azonnal helyesen, csak megfelelő ta­ pasztalatok megszerzése után. Valószínű, hogy a tanulás nagyobb része a másik világban történik, úgy, hogy visszaemlé­ kezünk e világi élményeinkre, amelyek tanulá­ sunk nyersanyagát jelentik. Például egy rákbe­ teg számára a másik világban világossá válik, hogy milyen - nem csak testi, de szellemi - hi­ bák okozták a betegséget. Valószínűleg odaát már ezekkel az emlékekkel születünk, s talán ér­ telmünk is már nem csak „tükör által homályo­ san”, hanem „színről-színre” lát - ahogy Pál apostol kifejezi ezt az állapotot. Isten persze te­ remthetett volna szilárd és teljes tudással ren­ delkező lényeket, és teremtett is ilyeneket, szel­ lemi hierarchiákat. Gödéi még hozzáteszi: >Azt hiszem, hogy a vallásban - ha nem is ép­ y pen az egyházakban —sokkal több ésszerűség rej­ lik, mint azt szokásosan hiszik. Persze bennünket nagyon kora ifjúságunktól fogva az iskola, a rossz vallásoktatás, a könyvek és élmények révén előíté­ letesen ez ellen neveltek. Sőt, a mai filozófusok 90 százaléka abban látja f ő feladatát, hogy a val­ lást kiverje az emberek fejéből. Meghátó, de egyben furcsa is, hogy Gödéi ezekről az alaptémákról az anyjával levelez - ér­

P o pper P ét e r

86

dekes asszony lehetett - , és ontológiai istenbi­ zonyítékait csak anyja halála után tárta a világ elé. Barátja, Morgenstem szerint nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy valóban hisz Is­ tenben, pedig ő csak egy logikai vizsgálódást szeretett volna végigvinni. Az értelem bármilyen mai produkciója - tá­ voli csillagok hőmérsékletének, távolságának, súlyának meghatározása, a televízió, a magfi­ zika stb. - 2500-3000 évvel ezelőtt teljes ab­ szurdumnak, az értelem számára hozzáférhetetlennek tűnt volna. Természetesen ma még nagyon messze va­ gyunk attól, hogy a teológiai világképet tudo­ mányosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges lehet, hogy tisztán, pusztán az értelem alapján (anélkül, hogy bár­ melyik vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel (beleértve a Földünkön uralkodó álla­ potokat is) messzemenően összeegyeztethető. Teológiai világszemléletnek nevezem azt az elképzelést, hogy a világ és benne minden ér­ telemmel és ésszel bír, méghozzá jó és kétségte­ len értelemmel. Ebből közvetlenül következik, hogy földi itt-létünk, minthogy önmagában leg­ feljebb egy nagyon is kétséges értelemmel ren­ delkezik, csak valamely másik egzisztencia cél­ jául szolgáló eszköz lehet. Az az elképzelés, hogy a világban mindennek értelme van, egyéb­ ként pontosan analóg azzal az elvvel, amely sze­ rint mindennek oka van, s amelyen az egész tu­ domány alapul.

T iz e n h a r m a d ik f e j e z e t

Lehet-e repülni szárnytollak nélkül?
Egy skizofrén ismerősömet megkérdeztem, hogy miért nem dolgozik? Én nem dolgozhatok - felelte - , mert elszürkülök, mint a kócsag. Tu­ dod, a kócsagnak gyönyörű, szinte szikrázó fehér tollazata van. Nagyon drága, de kell a díszma­ gyarhoz. Am ha rabságban tartják, szélsebesen el­ szürkül. így vagyok én is. Elhittem. Volt egy nője, ő adott neki havi 400 forintot. Abban az időben ez elég volt a kosztjára - zsíros kenyér, hagyma, tea, cukor volt egy nadrágja, két inge, két gatyája, egy pu­ lóvere és egy esőkabátja. A nő némi sovány sze­ xért rendben tartotta. Ő pedig nézte az embe­ reket, távolról és vállvonogatva, mint egy hangyabolyt. Szociológusnak tartotta magát. Mondtam, hogy ehhez képest elég laza vagy. Erre elmesélte a következő viccet: A sas, a fecske és a róka beszélgetnek egy magas sziklacsúcson. Aztán a mélybe vetik magukat. Re­ pülnek lefelé. Kérdezi a fecske: - Mondd, róka, van neked szárnyad? - Nincs -feleli a róka. - Istenem, hogy te milyen laza vagy, laza vagy...

Rendíthetetlen istenhit formájában. és már most földi paradicsomot valósít­ hatnak meg. A 21. század közepétől. Ez a fasizmus. hogy szárnytollak nélkül nem lehet repülni. Az­ után lassan bekövetkezett a paradox helyzet: Isten pásztorai . hogy végül megszabadít minket minden egyéni és kollektív boldogtalanságunktól. a racionalitás kultusza. de felszállni mégsem tudunk. az egész vi­ lágból. . De senki sem je­ lentkezett érte. Ugyanolyan ron­ gyos lett.e r epü ln i szárn yto llak n é l k ü l ? Haszid rebbe barátom elvesztette a hitét. Ez a palást a 20. a lelket. és rögtön belé­ pett a Messiás-hívő muzulmánok közösségébe. Vagy a hite vesztette el őt? A gazdátlanul ma­ radt hit egy ideig a Körúton feküdt. belefújta az orrát. a felvilágosodás beköszöntéig még meg­ volt. Ezzel kapcsolatban Schlegel* mond valami elgondolkoztatót: H a a vallás Isten törvényét az emberi szabadság fölé helyezi.gyenge szárnyacskáival verdesve nem képes a magasba emelkedni. áhítatos zo­ kogással. a múltba és a jövőbe vetített reform-fantázia. mellét verve ment az akasztófa felé.. vagy mások meg­ gyilkolását. és zsebre tette. Úgy tű­ nik. Egyre inkább a tudomány öltötte magára a messiási palástot. miközben az ember hit-igényét egyre inkább felváltotta a filléres misztika. mi! Csirkék sasfészekben. Cesare da Sestónak. mint a képesség a hitre. A hit nélkül maradt rabbi elment tanítónak. Leonardo egyik tanítványának a megállapítása jut az eszünkbe: Leonardo tanítványai. Ugyancsak ő jegyzi meg: Ismerjük a 20. Rövid idő múlva jelentkezett a rendőrségen. önátadásra. hogy egy alig használt HIT jutányos áron átvehető. a modem embernek ez elfogadhatatlan.eleresztve a füle mellett Mérei figyel­ meztetését. Végül va­ laki felemelte. Schlegel szerint a terroristák. Halála után az Úr falragaszon közölte min­ den születésre indulóval. hogy száműzhetik a rosszat a világból. és a keleti misztériumokba vetett várakozás maradt.elfogadhatatlan szamár axió­ máikkal és dogmáikkal . éppen a saját fényében. már most meg akarják valósítani az Utolsó ítéletet Isten helyett. és bűneit megbánva. szá­ zadi szekularizált és totalitárius ideológiákat. az államból. század beköszöntére már csak a formális vallásosság. már mostantól fogva száműzni akarják a rosszat a társadalomból.. a hiszékenység. akik Isten nevé­ ben vállalják az öngyilkosságot. Mi pedig váltig keressük tulaj­ donképpeni számytollunkat. Hajlok afelé. A hitet azonban egy körözött bérgyilkos a za­ rándokok menetében ellopta a moszlimtól. azt ígérve. O szegény magyarázgatja nekünk a repülés összes szabályait. Az önmagát tudományként definiáló pszi­ chológia . leszámolva a gono­ szokkal. és mi ennek megfelelően"mozgatjuk a számyacskáinkat. egyre rongyosabbnak tűnt. hogy számára a pszichológia tudo­ mány és művészet egyszerre . a kommunizmus és a terroriz­ mus általam ismert legjobbindulatú kritikája.P o pper P é t e r 88 89 L e h e t . az Ész örök társadalmá­ ban való bizalom hatására.egyre messzebb terel­ ték a nyájat Istentől. amelyek úgy vélték.

T i z e n n e g y e d ik f e j e z e t A vallás vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia? A modem gondolkodás elfordulása a vallástól akkor következik be. Seuil. romolhatatlan életbe való belépést jelenti. de mégsem történeti esemény. Nem jelenti a holttest újraéledését. A tudo­ mány megtanult Isten létének feltételezése nél­ kül gondolkozni.azonnal bekövetkezik a halál után. a vallásos keresztény misztika .napjainkban súlyosan félreértett fogal­ mak. a Biblia ra­ cionális értelmezésének lehetőségét. Ez az oka an­ nak. hogy pl. előfordulhat. s az emberek megtanultak Is­ ten nélkül élni. 2003. vagy a test megelevenedését. Történeti módszerrel nem közelíthető meg. amikor tudományos gon­ dolkodás az alapkérdések magyarázatánál (pl. hanem a helyesen értelmezett evangéliumoktól. hanem új Isten-tapasztalat. Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó. Ennek hatására a filozófia követelni kezdi ma­ gának a gondolkodás szabadságát. a filozófia pedig rendszerekhez kötött. a tudomány szabad. Persze a laikus elme számára első hallásra abszurdnak tűnik a szélesedő szakadék feltéte­ lezése vallás és evangélium. Mégis: az evangélium szaba­ don értelmezhető. Hans Kessler teológusprofesszor hitvallása szerint a hit a feltámadásban nem jelent halhatat­ lanságot. Paris. a világegyetem keletkezését. A vallásos dogmatikát képviselő egyházak jogosan értel­ mezték ezt a vallás elleni támadásként. a kozmikus rend. míg a vallás tételekben (dog­ mákban) gondolkozik.P o pper P é t e r 90 Mindettől függetlenül. hanem az Isten új terem­ téséből életre kelt ember. nem lehetséges-e. hogy ez az új ember-teremtés . s újra megnyílik előttünk a felrepülés le­ hetősége. Joseph Moingt jezsuita teológus szerint az em­ beri gondolkodás szabadsága Istennel szemben Jegyzetek * Jean-Louis Schlegel: La lói de Dieu contre la liberté des hommes. hogy elkalló­ dott számytollainkat nem a vallástól. a filozófia és a tu­ domány között. hogy Jézus feltámadása valós történés. Hanem a feltámadás egy új dimenzióba. is­ teni világ nyílik meg a halott előtt. Mert ha igen. Tehát egy új. az élet és a fajok eredetét vagy a biológiai fejlődést vizsgálva) megél Isten feltételezése nélkül is.külö­ nösen a hit a halhatatlanságban és a feltáma­ dásban . a mi világunkat meghaladó. Nem a lélek halhatatlan. Nem zárható ki. kapjuk vissza.vagyis a valódi feltámadás az örök életre . .

hogy az antropozófiai mozgalom megalapí­ tója.szemérmesen oson a vallásos gondolko­ dás nyomában. sőt. Talán a Maitréja Buddha előfutára. Nem lehet vélet­ len. tételekben gondolkozni. sőt kognitív pszichológussá. A hi­ tetlennek el kell felejtenie a vallás által ígért üdvösségi garanciákat. Vagyis Istennek még a nyoma is azért veszett el Jézus keresztfán tett kinyilatkoztatása után. Belőlük lesznek a részvét betegei.önmagát tudománynak ál­ cázva . dr. Ha a majdan megszülető Maitréja Buddha a szeretet Buddhája lesz . vagy engedelmessé­ get. hogy a modem ember teljes szabadságában közeledjen Isten felé. akik nem képesek bezárni érzé­ . a Gestalt-elmélet hirdető­ jévé. Másképpen fogalmazva: az evangélium szembefordulása a vallással befeje­ zett tény. A pszichológia . hogy a kreatúra megszabaduljon Istentől. Hitetlennek lenni pedig azért nehéz.véletlenül nem ő a Jézus? akkor 2500 évvel előtte. a történeti Gautama Buddha a részvét. esetleg stekeliánus pszichoanalitikussá. amely lehetővé teszi. hipnotizőrré. hogy az ember szabadon találjon rá. amely bizonyosságot csempész az eredetileg szélsőségesen bizonytalan létezésbe. E. mint a család kozmikus méretű projekciójával. amihez nincs szükség köz­ vetítőkre. relaxációs nénivé vagy bácsivá. ha vallással vagy pszichológiával zaklatják őket. A távol-keleti bölcselet aspektusából ez a je­ lenség más lelki-szellemi tájakra vezet.. hogy Jézus halálakor a Szentek Szentjének kár­ pitja a földig hasadt. s így vál­ hat behavioristává. a szenve­ dőkkel való együttérzés volt.P opper P é t e r 92 93 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . Szabadon választhat hit és hitetlenség között. Se lelki vezetőkre. pl. Jüngel megfogalmazása szerint: az ember minél szabadabb. az evangélium következménye. annál közelebb kerülhet Istenhez. s nem utolsó reménységként a Sors vagy Isten végső igazságszolgáltatásába. Rudolf Steiner A szabadság filozófiája cí­ men adta ki első művét. addig mindig lesznek hívei a vallásos pszichologizálásnak. hogy az ember és Isten közé mindig odaállította a vallá­ si szervezetet. A szellemi szabadság nem jelent Isten előtti alázatot. hogy adj. a megszületés azonosítása a megtestesüléssel. jungista. hogy a mai emberek egyre jobban unják. vagyis ő maga engedte meg. és a Legyen világosság! parancsával. Gáspár Judit sze­ rint ez kóros formát is ölthet. megpróbál néha kvantifikált törvényekben.talán Böll . a jelkép-rendszerek által sugallt bizonyosságot. Valaki . az empátia Buddhája volt. vagy freudista. Elfelejtette annak a jelentőségét. amit Buddha elismert. életbe. még pszichoterapeutákra sem. mert azt akarta. se gurukra. ha a Végzet is úgy akarja. mert el kell felejteni a vallás haszonelvűségét: adok. A vallás ott hibázta el a misszióját. se a tudósok istenbizonyítékaira.. s ezzel a transzcendenciához való viszonyt az ember legintimebb tit­ kának minősítette. Az egyetlen érzelmi érték. a humanista vagy transzperszonális lé­ lektan művelőjévé. Amíg a vallás fogalma az európai kultúrában azonosítható a kereszténységgel. a nagy Atya és a nagy Anya isteni rangra emelésével.megjegyezte.

Néhány rövid mondat­ ban el kell mondania a panaszát. a rokon földi arcát felidézve. S ez még mindig jobb. problémáikat megoldani. remegés. vagy önmaga helyze­ tének könnyítésére megtér . Az ilyen gyermek a szülők szenvedéseire mély átérzéssel reagál és magára vállalja az enyhítés felelősségét. hogy már csak olyan áldozatokat hoz. Ha ez az oldás valódi átérzéssel tör­ ténik. Milyen szülőket gyógyítanak? Olyan 'szülőket. mintha mártírszerepet öltene magára. Gyakori. s végül tömegesen tapadnak rá az érzelmi parazi­ ták. Vagyis a szülők és más felmenők sorsa . A gyógyulást az jelentené. eleve kudarcba fúló. s ezzel zsarnokoskodna környezete felett. de a gyermek karmája már nem sugárzik vissza a szülőre. keiket mások szenvedései. hogy a kudarcba fulladt élet el­ szenvedője halála után az utódokban keresi a korrekció lehetőségét. békét teremtő mondatokat. Ezeket anyanyelvén. És ha már nincs a földön? Akkor is! Meg kell szólítani. s mindezt a gyer­ mekeikben akarják jóvátenni. Ez a folyamat is kisgyerekkorban veszi kezdetét. szó szerint megismételve. hogy a karma csak felülről (az ősök oldaláról) lefelé hat és sugárzik az utódok felé. Vagyis tudatta­ lan választás történik. Ezért a gyógyításban fontos szempont. Ezért ebben a terápiában nem hagyják sokáig panaszkodni a klienst. S a helyze­ tet megértve a terapeuta ajánl lényegre törő. vagy beteg­ ség által megnyomorítottan. az elme-idegbajt és a kriminalitást is.kü­ lönösen a rosszra fordult sors . Azonban mindez mégis az európai keresz­ tény eszmevilágra utal. Nem képes magát elválasztani a másik embertől. sorsát befolyásoló betegségbe. akkor el kell vele rendezni. hogy az embernek bele kell egyeznie egy súlyos. akár egzisztenciális kudarcok miatt. akik felnőtt ko­ rukra sem oldották meg személyiségzavaraikat. Tehát a szülő élete ala­ kítja a gyermek karmáját. meg kell vele beszélni a múltat és a jelent.valamilyen ezoteri­ kus mozgalomhoz. sírás. E terápia mélyén az a meggyőződés lappang. beleértve pl. kvázi nyomozás a rossz­ sorsú felmenő rokonok után. az öngyilkosságot. Ha ilyenre talál­ tak. de visszafelé nem érvényesül ilyen hatás. majd tüzetes kikérdezés következik. aki a szülők. Ferenczi Sándor úgy véli.P o pper P é t e r 94 95 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . hogy mindenki szenve­ dését kényszeresen a sajátjaként éli meg. hogy ennek hatására valamilyen segítő foglalkozást választ. ott a helyszínen el kell mondania. akár érzelmi. hogy a felmenő rokonok között kinek jutott osztály­ részéül rosszul sikerült élet. Ez a fo­ lyamat oda irradiálhat. Az emberek ritkán beszélnek ilyen önfeltáró őszin­ teséggel a halottaikkal. nagyszülők életét szeretné megja­ vítani. segítségkérése előtt. amelyekkel nem csonkítja saját személyi­ ségét.hatékonyan be­ folyásolhatja az utódok életét. annak összes következ­ . Az a gyerek. nem dolgozták fel traumáikat. hogy ezek a gyerekek a szüleik pszichiáterévé válnak. feloldó. reménytelen vállalkozásba kezd. Miért vált a család megtagadott „fekete bárányává”. gyakori a verejtékezés. Nem ritka. Az indiai bölcselet szi­ gorúan állítja.

televízió. súlyos szervi roncsolások következtek be. nyugalom terjed­ het szét a lelkűkben. szellemi háborúságok. T iz e n ö t ö d i k f e j e z e t A gyógyító hallgatásról Ősidők óta ismeretesek olyan titkos társaságok. mintha ők is szerzetesek lennének. Néhány hét elmúltával egyre távolabb kerül­ nek a hétköznapok világától. a vallásos gondolkodás megkö­ töttségére emlékeztetnek. némán. sőt vállalkozássá vált. és gyógyulást. rosszízű rivalizációk. ame­ lyeknek tagjai meghatározott időre vagy végle­ gesen. gondozhatják a kolostor állatait. sokat alhatnak. a trappisták stb.P o pper P é t e r 96 ményeivel. festegethetnek. hallgatási fogadalmat tesznek (pl. a Szentírás kivéte­ lével) könyvek nélkül. zsidó szekták. telefon. „Elszegődés a betegség szolgála­ tára. hogy egyre inkább szüksége van ilyen kapaszkodókra. Ez idő alatt úgy kell élniük. Ha már előrehaladott stádiumban. a szerzetesek kosztján. a kar­ meliták. rajzol­ hatnak. gimnasztikázhatnak. amelyek inkább filozófiai rendszerekre. a mások feletti szigorú ítélkezésre erősen . mintázhatnak. mindenféle hírközlő eszköz. meditál­ hatnak.) A 20. és végig kell élni. kvázi eretneküldözések. században szokássá. Ezért keletkezhetnek különböző lélektani isko­ lák között előítéletek. sétálhatnak. Egyszerű cel­ lában. újság.” A folyamat kezdetén egy rossz.. mintsem az evangé­ liumok által képviselt szellemi szabadságra. akkor a betegség már beépült a karmába. vagy az indiai-kínai életbölcseletbe. indulatosságuk. neurotikus tüneteik elmúl­ hatnak. hogy ezeknek a néma kolostoroknak egy ré­ szét jó pénzért néhány hétre kiadják tépett ideg­ rendszerű. S nem véletlen. keresztény szerzetesrendek. hajlamuk az önkín­ zásra. kimerült üzletembereknek.. vagy legalábbis a betegség megváltozását eredmé­ nyezheti. Mindez végső soron a klinikai (gyógyító) pszichológia kapaszkodási kísérlete a keresztény ezoteriába. akár a vallásoknál. méltatlan szerződés még felbontható. közéleti személyeknek. (rá­ dió. eltöprenghet­ nek az életükön. Kertészkedhetnek.

4 Sajátos szempontunk . Amire az ihlet perce ragad: Salve. a másik ember megértésé­ nek lehetősége. hajlamuk a szemlélődésre. ke­ vesebb lesz bennük az önsajnálat.lényeges különbségeik ellenére3 . Egy alkalommal három heti gyógyító hallgatás után az eltávozó az alábbi kis költeményt írta. vagy tágabban arról a szenvedésről.). Amikor megjelent az Elet az élet után című vi­ lágsikert aratott könyv a klinikai halálból visszahozottak emlékeiről (szerzője Thorwald Dethlefsen . Mindenesetre. de sohasem el­ vont fogalmakkal kommunikáló lényként . hanem absztrakt képzetekkel is. a félelem a világtól. hogy a földi élmények . .a kezdet és a vég ta­ lálkozása . . amelyet majdani sírversének szánt: Itt nyugszik egy fiatal barom Sírkövére most felkaparom. a szorongás. A harmincas éveinek elején járó bróker volt.A felidézett emlékek igen hasonlóak voltak: fények. Már több ízben kommuni­ katív lényként . az is valószínűnek látszik. lelkűkben nagyobb lesz a csend.). kakis bugyis. fájdalmas élmények teljes hiá­ nya. nővérekkel együtt stb. evés. bennem a kételkedést erősítette. kapuhoz érkezés és a kedvetlen visszafordulás. mind a nyugati aszkézis .P o pper P é t e r 98 99 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL csökkenhet.lé­ legzés. hasonló témájú köny­ vek utazásszerű élményekről is beszámolnak. felkészülést a halálra. szomjúság. Mert: . de nem volt testük. a legtöbb embernél hitelességét bizonyította. megsértődni. . S ezzel egyidejűleg jóval keve­ sebbet fognak bosszankodni. mozgás. lángok. robbanásszerű hanghatások.Az ijesztő.már a földi élet során „elvonókúrát” jelent. hogy mind a keleti.Valamilyen határhoz.ha­ tároztuk meg az embert.méghozzá nemcsak konkrét. a halál utáni szenvedések korszakának lerövidítésére. hogy visszatérőben van humorérzékük. Talán ezt az elképze­ lést vette át a kereszténység a purgatónum léte­ zésének feltételezésekor.Csak a megkérdezettek kb. önmaguk tes­ tének látása a körülöttük sürgölődő orvosokkal. amellyel vágyaikat kielégíthették volna. nem a biológiai halálról! Más. Az életbe való belépés . amely abból fakadt. ivás stb.hiá­ nyai gyötörték őket (éhség. K ár volt annyira féltened magad. szenvedélybetegek. Halálig mindent kibírunk úgyis. azaz. zuhanás stb. tapintás. . az elfogadás képessége. te kisfiú. fényalakok. fele emlékezett valamire.a szerk. a jövőtől. Tapasztalhatják. Ezt a szenvedésteli állapo­ tot az indiai bölcselet a halál utáni első perió­ dus (kama loka = a vágyak helye) jellemzőjének tartja.elkerülhetetlenné teszi. valamilyen sodró ér­ zés. hogy a kife­ jezés területén mutatkozó azonosságok ne bök­ jék ki a szemünket. Ismétlem: klinikai halálról volt szó. a vágyak kiégéséig. alkoholisták könyörgő ré­ mületéről. a harmónia.

akár elcsendesült formájában. a zsákmányszerzési vagy szexuális lehe­ tőséget. Ez a vágyak „átszellemesítését” (szublimálását?) jelenti. . Egy értelmes orvosnő cirókahiánynak nevezte azt a betegséget. amiben az osztályán fekvő cse­ csemők többsége szenvedett. Ez a szexre is vonatkozik.megsza­ badulhat a lelkét felkavaró iszonyattól. hogy ne kelljen többé megszü­ letni. akár más gyakorlatokban) arra a végső célra is mutat. nyugalmat hozó kapcsolat­ form a az érintés. a közeledő katasztrófák általi fenyege­ tettséget.P o pper P é t e r 100 101 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL és az életből való kilépés ebből a szempontból azonos lehetőségeket és korlátokat hordoz. a világgal való egyetlen megmaradt. Ezzel szemben a nyugati aszkézis tartalmazza az önmagán való gyötrő erőszaktevés elemét is. akiknél egyetlen lehe­ tőség maradt a gyengéd. szelíd formája (akár a jógában. Ahogy az üvöltő csecsemő elhallgat. a karbavevések. A kommunikáció. Nágy betegség. akár agitált. a fé­ lelmet. Tehát amíg a vágyak eredeti testi formájukban jelentkeznek. Egyik fázisban sincs beszéd. Legfeljebb egy ashramban. maszturbáció formájában. hanem legfeljebb csak jelzésként értékelhető artikulálatlan hang­ csoportok és mozdulatok közvetítik a külső és a belső történéseket: elsősorban a veszélyt. Az életvágytól megszabadulva (pl. csendes elektromos bölcsők. 4A keleti aszkézis erőszakmentes. A lényeg az. szerető bánásmód megszerzésére: a betegség. az altatódalok. ki kell élni őket. ma pedig a modem inten­ zív csecsemő. az anya testére kötözött csecsemők.ennek ektodermális eredete még nagyobb hangsúlyt ad s jelen van az első életévek ve­ zető ingerei között. Ha ez sem sikerül. ha mellre veszik és dajkálják. Ezen a nyomon jártak régen a ringatások. Tehát elsődlegesnek tűnik a bőrérzékelés . ugyanígy a halál kü­ szöbére érkező .ha eszméletén van . hogy a lélektan megint lábhoz tette a fegyvert. Jegyzetek 3A keleti aszkézis a földi-testi örömökről való tuda­ tos és akaratlagos lemondást jelent. vagy a megtámadottság elmúlását. a menekülés vagy a védekezés szüksé­ gességét. még és már nincs elvont fogalmak használata. nyugal­ mat érhet el. félig ölbe von­ ják. következik a reaktív depresszió. de minden ön­ magán elkövetett erőszak nélkül. és a felnőtteket sem kíméli. ha megsimogatják. a buddhiz­ mus nyolctagú ösvényén való végighaladással) az ember leszállhasson a lét kerekéről. s transzcendens erőkhöz fordul segítségért.és újszülött osztályokon a fino­ man ringató. ahol nincsenek együtt nők és fér­ fiak. békét.

amíg a napfény fel nem szárította a nyálat. az elutasításnak. hogy Uram. a dühnek. . A csend talán a legkifejezőbb válasz. Reg­ gelenként a következő rítust látta: a férfiak bele­ köptek a kezükbe. . Az első csend talán még az Édenben keletke­ zett. a fenyegetésnek. Ez az áhítat csendje volt. De érteni kell. De van csendje a szorongásnak. Szavak nélkül is azt jelenti. amikor Lucifernek megjelent a Föld Szel­ leme. De az ajkak né­ mák maradtak. hogy ez ima. hogy hitük szerint a nyál a lélek hordozója. a vágynak. a meglepett örömnek. és a Sátán megtántorodott.K i vagy te rém? —Kit gyengeül látál az égi karban. Jung egyik afrikai utazása során nap­ imádó bennszülöttek törzséhez érkezett.. Jung azonnal megértette. a Te kezedbe ajánlom telkemet. és tenyerüket a nap felé for­ dítva tartották mozdulatlanul. a bol­ dogságnak.T iz e n h a t o d ik f e j e z e t Faust felett néma az ég C. a félelemnek. amire az istenek és az emberek képesek.. G. az önköré­ ben végtelen erős. Elmondták neki. hogy mit fejez ki a csend.

amikor Isten mosolygó haraggal az elrejtőzött emberpár keresésére in­ dult. hatalom és győzelem kell ne­ ked. Tiltott gyümölcsök? Tudás és halhatatlan­ ság? Isten kísértené őket először. Mefisztó egy kis gyászbeszédet rögtönöz felette: Gyönyör s szerencse közt éhen maradt A változásban kéjelegni vágyva. így hát a mai embernek be kell érnie a Sátán mondataival: Erő. Hamlet már magára maradt. az egész Éden zengett az ítélet szavaitól. A z óra áll.. Ezért már az is elég büntetés volt. Faust már megvetette a világi tudományt. Rajta múlt. hogy tudatosan szembe kellett nézni saját eljövendő pusztulásukkal! A többi? Isten a jövő előre látása ellenére agressziós ör­ vénybe került volna? A csend szétfoszlott. (Ford. A mutató lehull. Egy kutya. S jön egy üres. Kozma Andor) Kalandozásaik során mintha megszerette volna Faustot. Kar: Éjféli csend. a kapun kívül kell maradnia. s mert mégis belekérdezett a kozmikus csendbe. Mefisztó: Ez a halál. Örökké rosszra tör. S aki a kozmosz csendjét megtöri. vagy realitásnak.. akiről kimondta a Biblia. az csak Isten ellenfele. a Sátán lehet. végső pillanat Szegény ittfogni azt kívánja.. hogy nem jut­ hat be a Mennyei Királyságba. (Az én ellenszavazatommal!) Ő lenne a Sátán? Aki így mutatkozik be: Kicsoda vagy tehát? A z Erő része. Mosolygó harag? Isten szabadnak szerette volna látni az em­ bert. ím porba dőlt a vén. vagy eljövendő istenekké. Mi ítéljük magunkat gömblakó han­ gyákká. Kar: És vége már.P o pper P ét e r 104 105 F a u s t f e l e t t n é m a az é g Ebbe a félreértésbe azóta már sokan bele­ buktak. Szóval. Csend lett akkor is. S ami a legelgondolkoztatóbb: Isten utólag átkozta meg a két fát! Ádám és Éva nem tudták. zaj-éhség? Miért félsz a csendtől? Miért félsz egye­ dül maradni önmagaddal és az Istennel? Feleld: A z Édenkert botránya visszhangzik bennem. nem bírtam le én. Ellenfeleid pusztulása. Mefisztó megtöri a kozmosz csend­ jét. S örökké jót művel.. Jót? Mindig jót? Vajon tud-e a Sátán sze­ retni? Amikor Faust legyőzötten hull a lábához. Uram! Odüsszeusz nem félt a csendtől. nem az ördög? Megszerezték a tudást. hogy átkot esznek magukba! Az alma a bendőjükben vált átokká! Meg lehet kérdezni a modern embert: Miért van benned ez a szűnni nem akaró program-éhség. az égi erők közül egy kutya válaszolt neki. Soha nem volt egyedül. Erős volt. Állandóan látta a Halhatatlan Is­ teneket. vagy rabszolga-létre . mely. Ezek a dolgok mindig rajtunk múl­ nak. rossz. hogy a találkozást apja leikével és a való­ ság megtudását hallucinációnak tarja-e. De úr a kor.

Szóval. hadd ücsörögjön az idők végezetéig a kapud előtt. Úgy tűnik tehát. a teljesít­ mények és idegi-fiziológiai folyamatok megfi­ gyeléséből következtethetünk.azonosít­ ják a lélekkel.amely a tudatostól a tudattalanig terjed . sőt. Voltak neves tudósok. A lélek helyére becsempésszük a tudat fogalmát. mert az állandót nem kell követni. a megváltozott tudatállapotok felismerésének hatására e folyamat . S amikor az ellentmondások viharában sülylyedni kezd a hajónk. illetve az észlelést hangsúlyozták. gondolataira. számunkra az Ördög felelete maradt. a sátán kutyájának társaságában. hogy nemigen vesszük észre. 3. Ezt a problémát Freud alaposan meg­ bonyolította a tudattalan létezésének és műkö­ désének bizonyításával. Furcsa helyzet állt elő: egyrészt mindenkinek módja van arra. élményeit) közvetlenül tanulmá­ nyozza.P o pper P é t e r 106 107 F a u s t f e l e t t n ém a az é g taszítása. 2. lényekhez és intézmények­ hez. Félkómás állapot (már csak agytörzsi tevé­ kenység válaszol a fájdalomra). Ennek következtében a tudatot folyamat-(áramlás-)jellegűnek érzékelték. akinek tiszteletére borjút vágsz. az övét pedig. elsősorban az érzékelést.. tehát felis­ meri önmaga független (?) létezését a kozmosz­ ban. Az én nevemet írd be újra Izrael könyvébe. megérkeztek az apokaliptikus idők. Tehát paradox módon csak a tudat segítségével szerezhetünk adatokat a tudatról. hogy bármerre vizsgálódunk is. ha nem is Jézusba. A tudat-probléma kemény diónak bizonyult a pszichológia számára. Zavart tompaság (megmarad a szubkortikális válaszadás képessége). ösztöneire. a viselkedés. a drogok elterjedésének. az átélt és tapasztalt érzelmek. Úgy tűnik. és ítélet önmagunk felett. és jól érezzük magunkat a bőrünkben.Buddha hatására . Lélekkel akkor rendelkezik az embert alkotó anyag. akinek a hűségét a gyávaság ha­ missá változtatta. Mások a tudat szenzoros jelle­ gét. A tudattalanra és má­ sok tudati működésére csak analógiák. sokan a tudatot . Érted már a régi igét? Hűtlen a hűség. a lélekről való tudásunk nem gyarapodik. Én is a Te fiad va­ gyok. Sőt. ha tudata van. hogy saját tudatát (tapasztalatait. és döntsd meg Isten világát! S a 112 ölnyi mélyre taposott egyre messzehangzóbban rikácsolja vagy suttogja: Megpró­ bálom. aki hűséget hazudva gyáván veled ma­ radt. Vesd meg a lábadat Tagadás akárhol. valamint más emberekhez. Hülye bátyámért még egy libát sem ál­ dozol. húzasd ki angyaloddal. akik egyszerűen törölni akarták a lelki jelen­ ségek listájáról. és reflektál is önmagára: cselekedeteire. s a Sátán humorát jelzi. érzelmeire. A hangsúly áttevődik a tudat és a viselkedés összefüggéseire. . de az irracionalitásba próbálunk kapaszkodni.. és barátainak panaszkodik rád. Az alapkérdés most megváltozik. A tudat te­ hát önmagunk felismerése. Mehegprohóbálom.fon­ tosabb állomásait is leírták: 1. ha végre hazajön. Normális ébrenlét (zavartalan agykérgi te­ vékenység) . ideológiákhoz való viszonyára.

Kóma (már csak gerincvelői működés. Továbbá: . Nem. Ennek megfelelően az első kérdés így hangzik: Két enynyire különböző dolog között egyáltalán létezhet-e összefüggés? Válaszlehetőségek: 1. autonóm vonásokat mutat. . .a viselkedésből és élettani megfigyelések­ ből levont következtetések eredménye. 3. Az esetek túlnyomó részében viszont a tudat (élmények. tapasztalás) és a viselkedés megfelelnek egymásnak. más esetekben viszont éppen a viselkedés során szerzett tapasztalatok és élmények alakítják a tudatot. amely számos esetben a tudattól független. vagy lelki-testi (pszicho-szomatikus) irányban. Freud megsejtette a többszintű tudat létezé­ sét (tudatos . de létezésük során összefüggé­ sek alakulnak ki közöttük. 2. T i z e n h e t e d ik f e j e z e t Vissza az alapokhoz: test és lélek A lélek és tudat keresésének a semmibeveszése visszakényszerít minket az emberiség történeté­ nek talán legrégebbi töprengéséhez. ” Elkerülöm a létezés fogalmának problemati­ káját.cáfolja az egyirányú oksági kapcsolatok létezését tudat és viselkedés között.vagy egyirányú hatás: testi-lelki (szomatopszichikus).Az oksági kapcsolat lehet kölcsönhatás. A tudattalan csak szabad asszociá­ ciók vagy álomelemzés. A kettő között oksági (kauzális) kapcsolat van. Az okság (keletkezés) szempontjából füg­ getlenek ugyan. vagy hipnózis segítsé­ gével közelíthető meg. Végső soron a tudat létezésének elismerése . A tudat és viselkedés kölcsönhatásának problémája mind­ máig megoldatlan.P o pper P é t e r 10 8 4. Kínlódjon vele a nyájas olvasó.tu­ dattalan).hasonlóan a legtöbb pszichológiai jelenség­ hez .tudatalatti vagy tudatelőttes . A tudat nem feltétlen szük­ séglete a viselkedésnek. Mit kezd­ jünk vele? Schopenhauer szerint ez a kérdés a „világ csomója. Ez az ösvény . vá­ laszadási képesség megszűnt).a „minden változat előfordul­ hat” elismerése .

. amikor köröskörül nincs senki sem. Van-e az ősi test-lélek problémának megol­ dása a modem tudományban? Nincs! Legfeljebb a pszichológiai paralleliz­ must' és a rá támaszkodó kettős-aspektus elméle­ ted fogadhatjuk el megközelítő. ” Isten ezt válaszolja neki: „Kedves Uram! Ami furcsa. Ám akkor is kérdéses ma­ rad. „A fizikai jelenségek mindenütt fellelhetők” ellen­ vetésre azt válaszolja. Valentine idézi Ronald Knox versikéjét: „ Volt egyszer egy fiatalember.Test és szellem között kétirányú kölcsönha­ tás van. hogy „Isten mindenütt je­ len van ”. . s ez határozza meg a viselkedést. hogy a test-lélek problémára lehetséges-e egységes válasz? . hogy az orvostudomány milyen nehezen fogadta el a pszichoszomatikus. aki így szólt: Isten bizonnyal felettébb furcsállja. s az idealiz­ mushoz. Ezért van az. Freud ne­ vezetes hisztériáról szóló cikkének (1909) meg­ jelenéséig. az ön csodálkozása.A fizikai jelenségek determináltak. a szellemieknek nincs. Végül is a töprengés elvezet a filozófia alapkérdéséhez: a materializmushoz. A kognitív pszichológia felfogása szerint egy adott helyzetnek a szervezet számára adott je­ lentése van.A fizikai jelenségeknek van térbeli kiterje­ désük. vagy pszichés betegségek létezését. . az alábbiak szerint: .P o pper P é t e r 110 111 V issza az a l a p o k h o z : t e s t és t é t e k Ebben a zűrzavaros fogalmi rendszerben töb­ bek között. mint észlelve lenni) elvét vallja. hogy a f a is mindig ott lesz. a szelle­ miek nem. Hogy ez a fa nem szűnik meg létezni. Őszinte híve: Isten. ” Most már nekikezdhetünk alapvető pszicholó­ giai iskolák elveinek megértéséhez. R. amelyekben nem vesznek részt a szervezet tapasztalatai. amely kizárólag a szellemi-lelki jelensé­ geknek tulajdonít valóságértéket. Ez a felfogás viszont sérti a szellemi jelensé­ gek indeterminista feltételezését. Mert mindig én figyelem. A behavioristák szerint viszont tapasztalhatók olyan jelenségek a viselkedésben. E. de korántsem teljes megoldásnak. amely kizárólag a fizikai je­ lenségeket értékeli valóságosnak. a negatív organikus leletek ellenére jelentkező tüneteket szimulálásnak tartották és nem betegségnek (gyakran ma is). Az idealista monizmus az esse est percipi (lé­ tezni annyi. a felvilágosodás hajnalán. Én mindig köröskörül ott vagyok. Legjobb példa erre. Descartes próbált rendet csinálni. a fizikaiak atomisztikusak (öszszetevőkből felépülök).A szellemi jelenségek holisztikusak (együt­ tes létezésűek).

Álmagyarázatnak tartom az elne­ vezést és a magasabb osztályba sorolást. ha az a kérdező szá­ mára elfogadható. ha rájövünk. . Persze a válaszból csak akkor lesz magyarázat. hanem csak elnevezés.Azért bulizik folyton. egy nő mellett állandósult érdektelenség és a tudományban megismert magyarázatok. hogy szellem és test.3.2. A betegségben átélt kiszolgáltatottság. T iz e n n y o l c a d ik f e j e z e t Kérdés és m agyarázat a lélektanban Három dolog tud halálos unalomba kergetni egy embert: egy betegség. felfo­ gását) jelentik. mire irányult? 3. A tudományos magyarázat válasz a miért? vagy a hogyan? kérdésére. . K i válaszolt? Először is meg kell szabadulnunk az álma­ gyarázatoktól. Diagnózis akkor lesz belőle. a jelenség vagy a folyamat jobb megértéséhez vezet. mert nagyon extravertált. lelki és testi (idegrendszeri) folyamatok csak ugyanannak a történés­ nek két különböző aspektusát (szempontját. 6A kettős-aspektus elmélet Spinozától származik. M i indokolta a kérdést. hogy miért pisil be. hogy minden tudatos folyamatnak meghatározható idegtevékenység felel meg. . és azt jeleni.1.P o pper P é t e r 112 Jegyzet 5A test-lélek (pszichológiai) parallelizmus azt a fel­ tevést jelenti. és min­ den specifikus idegtevékenységnek egy tudatos mű­ velet. egy nő és a tudo­ mány. Meghatározó jellegű tényezők: 1. Kikérdezett? 2.M i baja van a kisfiúnak? Enuresis noctuma. Vagyis éjszakai bepisilés. Ez nem diagnózis.

. S attól kezdve a vizit elment a beteg mellett. rettenetes.P o pper P é t e r 114 115 KÉRDÉS ÉS MAGYARÁZAT A LÉLEKTANBAN Véghelyi Péter mesélte. a neurosis propter peristasim. azt hitte valaki véletlenül letörölte. hogy mi a szorongás funkciója az egyén életében. az egyik paripa hátsó felével igen illetlen harsogó hangot ereszt ki. hogy a harmincas években Bécsben a pszichiátriai. Feküdt ott egy beteg.Elnézését kérem. hogy viselkedjen ebben a helyzetben. Volt diagnózisa. hogy mi baja lehet? Újabb és újabb vizsgálatokat rendeltek el.és neurológiai klinikán a betegek feje fölött volt egy tábla az adataikkal. hogy van valami összefüggés a szülők alkoholiz­ musa és a gyerekek kriminalitása között. hogy a mate­ matikai statisztika segítségével feltételezhetjük. hogy két független dolog időbeli egy­ beesését nehogy okként értelmezzük. Akkor lesz igazi magyará­ zat. vagyis hogy neurotikus a körülményei miatt. A kérdés az. A táblán a Dg: (diagnózis) ro­ vat üres volt. Szemügyre kell vennünk az oksági magyará­ zatokat is. hogy többszörö­ sen összetett okokról van szó? S a többszörösen összetett okok vajon mindig ugyanazt az okoza­ tot hozzák-e létre? Nem lehetnek-e az okozatok is plurálisak? Végül nem kell-e számolnunk az okoktól elválasztva. de mégis egyszerre ható hajlamosító tényezőkkel.Nem tesz semmit . Pl. És alaposan kikérdezte a beteget. pl. Minden példa helyett jobban magyaráz egy kissé drasz­ tikus vicc. . Ez még nem tudományos eredmény. Pedig milyen szép latinsággal írták. Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. Vagy ugyanilyen okból nem fogadható el pszichológiai vagy pszichiátriai diagnózisnak. h funkcionális magyarázatok közelebb marad­ nak a realitásokhoz. És mindig megállt az ágyánál a vi­ zit.mondja a pápa úgyis azt hittem. ez csak azt jelenti. Egy új városi orvosnak feltűnt a diagnózis hiánya. Végül felírta: Cephalalgia. Ez helyettesítette a mai kórlapot. Csodálom. hogy egyetlen ok elég-e a vizsgált okozat ma­ gyarázatára? Vagy kizárható-e. Egy bíboros kíséri haza hintón a pápát. arra. Ami­ kor kiszállnak. hogy a pszicholó­ giában ő kezdte el a funkcionális elemzést: nem az osztályozásra tette a hangsúlyt. hogy az alkoholista szülők között szignifikánsan gyako­ ribb a gyerekek kriminalitása. ha a statisztika azt mutatja. daganatok esetén? A plurális okok elfogadása esetén arra kell vi­ gyázni. De most szükségem van rá. azt csak a funkcionális elemzés derítheti ki. Már megint beszippantott minket a filozófia és a pszichológia őrületes tarantella-tánca. mint az átlagos családokban. tanácskoztak. tisztázatlan okú fejfájásokkal. S Freud örök dicsősége. hogy pl. A bíboros nem tudja. Szentatya. hanem arra. hogy van merszem leírni ezt a köz­ helyet. hányféle szorongás van. hogy a ló volt. vé­ gül azt mondja: . Ami azt jelenti: fejfájás. Városi orvosok is adtak éjszakai ügyeletet. de nem hoznak végleges megoldást. De hogy ez az összefüggés miben áll. egyes elmebetegsé­ gek.

—Azért nem házasodom meg újra. . —Azért váltam el. A z apja alkoholista volt. hogy a finalitást. A pszichológusokat gyakran gúnyolják azzal. A z apja alkoholista volt. ezt látta gyerekkorában.P o pper P é t e r 116 11 7 k é r d é s és m ag yarázat a lé l e k t a n b a n Bonyolítják ezt a helyzetet a rendszerelméletek. A z apja is alkoholista volt. Hány éves. A harsogó hazafiasság lehet egyrészt érzelmileg motivált. lelkileg-szellemileg egészséges-e. sú­ lyos traumákat élt át mellette. A „ki kérdezett?” nyilvánvalóan messzeme­ nően befolyásolja a választ. . . Milyen jól ítéli meg a kérdező? Képes-e alkalmazkodni an­ nak tudásához.Ne csodálkozz. Azonos indokolást használ sok szülő is. —Látod a harmadikat? Szomorú mániás aggle­ gény. Eddig tulajdonképpen a középső tényezővel . De nem akarom.foglalkoztunk.Látjátok ezt a férfit? Súlyos alkoholista. s ezért min­ denre ugyanazt válaszolják. —Érthető. Nagyon vi­ gyáz a családi élet rendezettségére. Ez a tendencia különösen erős Szondi személyiségelméletében.a mi indokolta a kérdést? . . —Te. Képzelheted a családi életüket. Pl. milyen szándék vezetheti stb. hogy a gyereket megkíméljem az otthoni cirkuszoktól. A gyereknek apára és anyára van szük­ sége. hogy a gyereknek csonka családja legyen. hogy fél családot alapítani. Vagyis néha maguk a működő rendszerek okként elfo­ gadható magyarázatok lehetnek. vagy valamilyen irányban fanatikus? Stb.M ár régen elváltam volna.Hát ez a másik férfi? Soha nem iszik egy kor­ tyot sem.Persze. intelligencia-színvonalához? Őt magát sérti-e a kérdés. Hátra van még a „ki kérdezett?”. hogy újra teljes legyen a család. Vajon miért? . — Azért házasodom meg. és a „ki vála­ szolt?” problémája. másrészt karrierépítő. hogy a gye­ reknek ne legyen mostohája. amelyek modellezni tudnak okokat. a válások ritkasága Indiában egyrészt erköl­ csi kérdés. másrészt a karma elfogadásának függvénye. hogy mindent elfogadnak oknak. a kételkedés? Tudomá­ nyosan. egy viselkedésnek a jövőben várható eredményét nevezzük ki okká? A teleologikus magyarázatok nem zárják ki az okságban való gondolkodást. .Ne csodálkozz. . A „ki válaszol”? nehezebb kérdés. A nagy nyilvánosság előtt meghirdetett vallá­ sosság szintén. aki a „mindent a gyerekért” mozgalom tagja. lélektanilag mennyire felkészült? Ob­ jektív-e. így van ez. A hermeneutikai magyarázat (fő alkotóeleme az intuitív empátia és a fogalmi elemzés) vezet­ het vissza leginkább az etikához és a valláshoz. ez a negyedik viszont olyan harmonikus családban él a feleségével és hat gyerekével. Van-e helye a pszichológiai gondolkodásban a teleologikus magyarázatoknak? Vagyis. A z apja alkoholista volt. meny­ nyire érett.

És megint csak enynyi. A kettőt nem szabad összekeverni! A pszichológia. csak azt vizsgálhatja. vagy rossz. hogy zseniálisan elemzi. Nem fogalmazhat meg értékeket. . De a pszichológia értékítéletet nem mondhat ró­ luk. Nem szólhat hozzá ahhoz. de a társadalmi hasz­ nosság szempontjából nem képes megítélni őket. Lehet. betegen stb. hogyan keletkezik egy vers.egészségesen. Mint ahogy a fizikusnak sincs válasza arra. ha tudomány akar maradni.T iz e n k i l e n c e d i k f e j e z e t Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia Descartes szigorúan leszögezte: a tudomány az­ zal foglalkozik. hogy milyen az ember. Nincs sem érték­ képző. Ennyi. hogy milyennek kel­ lene lennie. sem értékmegítélő funkciója.működő agy. mert erre nincs is lehetősége. de ahhoz. hogy a vers jó-e. Egy pofon és egy simogatás számára két cselekvés. nem tud hozzászólni. hogy optikai vagy akusztikai jelenségek maga- . Egy zseni és egy oligofrén kétféleképpen . hogy milyen a világ. A vallás és a művészet azzal foglalkozik. hogy milyennek kellene lennie.

2. Ennek érdekében meggyőződése. mintsem magyará­ zatára helyezte a hangsúlyt. kivéve az embert. Mert az embernél fordítva áll a dolog. akkor hamarosan valamilyen irány­ tűre lesz szüksége. Hiszen a divat a tudományos elméleteket sem kerüli el.2. míg az egzisztencia a létezés minőségét. a jogtól és a pedagógiától.P o pper P é t e r 120 121 M e n e k ü l é s az in g o v á n y b ó l . Mindez előkészítette az egzisztencialista pszi­ chológia jelentőssé válását. Ez az oka annak. mely kifejezés a dolgok jelenvalóságát jelenti. ha a pszichológia vagy a tételes jog oldaláról köze­ lítjük meg. azt más szaktudománytól plagizálja. Egy erkölcsi értékítéletekre irányuló vizsgálat során két történetet kellett megítélni az elkövető züllöttsége szempontjából: 1. A fenomenológiai (vagyis a jelenségekre kon­ centrált) lélektan minden erőfeszítése részben arra irányult. ifjúság elleni bűntett. Mit kezd a lélektan ezekkel a minősítő. Ezért a fenomenológia inkább a lelki jelenségek megértésére. Először megszületik. Elképzeli. R. és a tárgy valamilyen minőségben létezni kezd a világban. Hogy . ember által létrehozott eszmének. odavezeti egy kirakat elé. szüksége lenne egy eszközre. hogy pszi­ chológiai fejtegetéseim során miért a gyakori ki­ tekintés a vallás irányába. Az egzisztencialista pszichológiában az egzisztencia megelőzi az eszenciát. s biztosítson tiszta teret a tudat szabad áramlásának. Keleten kultivált meditatív állapotok között. S ha mégis használ értékítéleteket.) Azután elkészíti. hogy a bélgyulladást vagy a tü­ dőödémát ítéli-e társadalmilag veszélyesebb­ nek. Egy fiatalember átkísér egy vakot az utcán. Minden. Pl. Ezért az egyén lélektanának megértése számukra fon­ tosabbá vált a társadalomlélektani folyamatok vizsgálatánál. hogy minden előfeltevést. elsősorban a szocio­ lógiától. Az egzisztencialista és humanisztikus pszi­ chológia felvirágzását a fenomenológiai lélektan rövid tudományos divatja előzte meg. és felszólítja: Itt egy nagy gödör van. tulajdonsága) még üres. de egzisztenciája (létezé­ sének minősége. amivel könnyen ki lehet húzni a bevert szögeket. sabbrendűek-e? Ahogy az orvos sem felelhet arra a kérdésre. Tehát már van a világ­ ban jelenvaló létezése. tulajdonságait ragadja meg. (Ez az idea. vagyis függessze fel minden előzetes ítéletét és meggyőződését a lélektani folyamatokról. Egy társadalmilag jól beilleszkedett ügyvéd jogos féltékenységi rohamában megöli a feleségét. Valentine e tekintetben hasonlóságot vél felfedezni a fenomenológiai lé­ lektan és bizonyos. a jog szá­ mára egyetlen pofon lehet könnyű testi sértés. különböző büntetésekkel járó értékelésekkel? Egész más­ képpen ítélünk meg egy emberi viselkedést. ötletnek vagy tárgynak először ideája van! Pl. hatóság elleni erőszak. felhívás politikai lázadásra. hogy milyen is lehetne. hogy az egyén viselkedését kör­ nyezetével kölcsönhatásban kell vizsgálni. (Ez az egzisztencia) Ez minden szellemi és tárgyi jelenségre vo­ natkozik. garázdaság stb. előíté­ letet félredobjon. Ugorjon ! Ha a pszichológia mégis betéved az értékek erdejébe.

vagy Rogerssel hü­ lyéskedjen az ember. hogy az élővilág tag­ jai közül egyedül az embernek kell szembenéz­ nie létezésének időhatáraival. hanem veszélyezteti. úgy küzd saját hiteles egzisztenciájáért. külö­ nösen. hogy bizonyos rendkívüli esetekben az öngyil­ kosság . vagy egy halálos ítélet esetén. sőt kioltja. szenvedélybetegeknek: Mégis. Valljuk be. mint a szfinxeké.P opper P éter 122 123 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l .pl. Ezért kerül az egzisztencialista pszichológia (pl. megalkot­ nia. egyszóval sorsát maga teremti meg. a döntések problémája. aki saját karakterét. hogy pl. Aki nem tiszteli az életet. s kétértelmű. Ám. Ez bonyolulttá teszi a pszichológia. s adott esetben. egy sok szenvedéssel járó halálos betegség. különö­ sen a klinikai pszichológia viszonyát az öngyil­ kossághoz. elsősorban az etikához és a vallásokhoz fordul az élet értékének megíté­ lése ügyében. az Is­ tent próbálja bennünk megölni. a klinikai pszichológia szempontjából nem vethető-e fel jogosan a kérdés: Kérem. önsorsrontóknak.a helyzet reális megol­ dása is lehet. hogy „furcsa mondat ez. netán a várható kínzások és a kivégzés gyötrelmeinek elkerülése érdekében . s már a tekintélytisztelet sem engedte meg. kinek az élete? Vallási szempontból Isten lelket lehelt az ér­ zéketlen anyagi testbe. Maslow-val. ha választásai sikeresek. szel­ lemi arculatát. bajban van. mint forrófejű egyetemista. A választásokat nehezíti. el­ vigyorogtam magam a Cantril által bevezetett új fogalmat olvasva: humanista pszichológia. ( Vitairat az öngyilkosságról) Az ingovány megint süppedővé válik. hogy nyugodtan öld csak meg magad”. vagy térítenek? Annak idején. el kell ismernie. élete során neki kell elérnie. De hát beépíthető-e ez a gondolat bármelyik tudományos pszichológiai rendszerbe? S akkor pl. mint az üdvössé­ géért. Saját értékelésének hiányában me­ gint a társadalomhoz. s az életre kelt. ha megtalálja önmagát. amikor az öngyilkos­ ságról beszélgetve azt mondja: Vajon elpusztíthatod-e. hacsak nem patologizál minden öngyilkosságot kóros cselekményként. halni akaróknak. Egyedül a Bhagavad Gíta helyez­ kedik furcsa álláspontra. azt fel­ növése. Ebben a tudat által rázúdított nyo­ morúságban egyetlen vigasza. ha józan. Azonban túl nagy nevek csatlakoztak a mozga­ lomhoz. akkor vannak nem-humanista pszichológiai irányzatok is. Az Isten­ ség egy kis része tehát ott van mindannyiunk­ ban. vagyis önmagáért. másrészt igent int. Ha ezt az elnevezést lefoglalta magának. Maslow szükséglet-hierar­ . Vagyis minden ember önmagát meghatározó. vagyis eljövendő halálával. önmagát kialakító lény. hogy legalább pusztulásának időpontját néha maga határoz­ hatja meg. mert egyrészt megállítja önmagad ellen emelt kezedet. amit nem te teremtettél? Füst Milán észreveszi. Nyil­ ván csak egzisztencialista alapokról lehet felten­ ni az egyre gyakoribb kérdést. milyen tartalommal telítődik majd meg. Ez az a bizonyos „szikra”. az egzisztencialista pszichoanalízis) középpont­ jába a választások. mit mű­ velnek önök? Gyógyítanak.

a vá­ lasztások és döntések fontosságáról.Önértékelési szükségletek. A humanista pszichológia tehát jogos helyes­ lést. annak jeléül. Maslow a humanista pszichológiát „harma­ dik erőnek ” nevezte. (Az erkölcsi. Maslow szerint az emberi szükségletek hie­ rarchiája: . akkor a szabályozást az alatta lévő ép szint veszi át.Érzelmi szükségletek.) . Őt tartják a kliens-központú egyéni pszichoterápia. belső lehetőségek valóra váltása. De ez a folyamat csak akkor megy zavartalanul végbe. Karrier. amelyek adósak maradtak minden magyarázattal. az egyéniségről. A sikeres pszichoterápia szem­ pontjából legfontosabb a kliens feltétel nélküli el­ fogadása. szel­ lemi fejlődés kibontakozása. Ehhez a felfogáshoz csatlakozott Carl Rogers. sérült lesz a ráépülő érzelmi szint is. Pl. chikus elméletéről. Továbbá: ha egy már elért magasabb szint viselkedés-meghatározása akadályokba ütközik. Súlyos esetben a magasabb szintre érés nem is következik be. hogy nem tévedtek-e el az irra­ cionális érzések dzsungelében? Nem támaszkodnak-e túlságos mértékben kifejezhetetlen. (Tartozni valakihez vagy valahová. Pl.) A fejlődés során .a kisgyerekkortól a felnőtt­ korig .ezek a szintek egymásra épülnek. nyugdíjazás vagy bukás esetén egy mi­ niszter számára újra fontos lesz az addig elha­ nyagolt család.Önmegvalósítási szükségletek. hogy szemben áll a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal. Egy adott helyzetben a cselekvést mindig a működő legmagasabb szint határozza meg. Mégis kétségek merültek fel a tekintet­ ben. amely mitsem akar tudni az emberi méltóságról. (A képessé­ gek. sőt lelkesedést váltott ki a szakma nagy ré­ széből. A második világháború különösen hiteltelenné tette e két irányzatot.) . hogy derűs beállítottsága megalapozott-e. módszerei mennyire tudományosak és ellenőr­ zöttek? Még a velük rokonszenvező Maslow is felveti a kérdést. hogy az ingoványból kijutva szilárd talajra érkezzenek? Avagy a mocsaras in- .P opper P éter 12 4 125 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l .) .Fizikai szükségletek (Élni kell!) . a derű és optimizmus a terápia hatá­ sosságát illetően. Koestler elkeseredésében „ratomorfnak ”. ha valakinek sérült a biztonsági szintje. Ám vajon elég-e ez ahhoz. s a különböző szükségletszin­ tek viselkedést meghatározó mozgásától nem lehet elvonni a zseniális jelzőt. szellemi ellenállással a bolsevizmus és a fasizmus iparszerű gyilkolásá­ val szemben. ha az alacsonyabb szint ép és teljes. akkor a ráépülő magasabb szint is csonka. (A legkisebb kocká­ zattal kell megteremteni az élet feltételeit. hiá­ nyos vagy deformált lesz. tehát kommunikálhatatlan élményekre? Minden esetre ezek az irányzatok mind hitet tesznek az egyén fontossága mellett. és az encounter csoportterápia megteremtőjének. Ha nem az. a taoizmussal befolyásolt lelkészből lett pszicho­ analitikus. Szeretni és szeretve lenni. vagyis patkányok viselkedéséről mintázottnak tartja mindkét pszichológiai iskola személyiség-elméletét.Biztonsági szükségletek.

mintha máris az lenne. A tökéletes teljesség megbontása: bűn. s továbbra is kizárják magukat a szel­ lemi szigorúság birodalmából? Tudományosság ide. minden eset­ re rokonszenvessé teszi ezeket az irányzatokat Goethe megjegyzése: „Amikor egy embert olyannak látunk.P opper P é t e r 126 govány helyett most a sivatag laza homokját ta­ possák. Gondolkozz egy kis ideig a keresztény vallá­ sosság szempontjából is! Az Isten tökéletes. Ha nem tökéletes. vagyis a Teremtés. Jézus története ennek szimbolikus előjátéka. ezáltal elronthatjuk. Az édenkerti bűnbeesés Isten tiltásai miatt követ­ kezik be. Isten öngyilkos­ sága. így jött létre két tökéletlenség: az Isten és az ember. vagy oda. Isten. Ez az ember ál­ dozata Istenért. nem Isten. és Ő ismét tökéletes legyen. Az ember Istenné fejlődése: Isten feltáma­ dása. amilyen. ” H u s z a d ik f e j e z e t Isten öngyilkossága és feltámadása Mostanáig megpróbáltam . Azonban ezek után mégsem kerülhet­ jük el a transzcendencia és a pszichológia mé­ lyebb összefüggéseinek vizsgálatát. amivé válni tud. A tökéletesség meg­ bontása. vezek? . H a azonban olyannak tart­ juk. Tehát Isten és az ember egymásban való megszentelődése visszasegíti Istent a trónjára. ezzel elősegítjük. Tehát Isten bűnbeesésével kezdődik a Teremtés. akivé majd válnia kell.elválasztani egymástól a vallást és a lé­ lektant. amikor megtestesül. hogy visszatérhes­ sen Hozzá. Az Isten és az ember szövetsége: Isten segíti az embert a szentté válásban. hogy mindazzá váljon. Az ember Isten áldozata. Tehát végső soron Isten taszítja bűnbe az embert.amennyire engedte magát .

s azt fogjuk tapasztalni. szemének. hogy szíve. egyéni sajátosságairól. arcvonásai. Először szóljunk a pszichológia mélységeiről. Konkrétan mi hiányzik? Ehhez pontosan tisztáznunk kell az antik vi­ lág néhány fontos fogalmát. Ugyanígy állunk a lelki jelenségekkel. sejtjei.óriási egyéni különbségeket mutat. Eb­ ből az következik. és Isten volt az Ige” . (EZ LATIN eredetű! PM) Vagyis ebben a régi szemléletben annak a népnek van kultúrája. mája már nem mutat lényeges eltéréseket. A kultusz. Mítosz. molekuláris szerkezete.így kezdődik János evangéliuma. A zsidóság.P o pper P é t e r 128 129 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa lésként végigéli a halandó teremtmény sorsát. Kultusz. Az ősi kultúrák a lelki segítés másféle módjait is ismerték. A mítoszban Isten megszólítja az em­ bert. Ám hatoljunk mélyebbre. és elmeséli a nép vagy a vallás sorsának szempontjából a legfontosabb történeteket. Ez a hiány hozta létre a mo­ dem pszichoterápiát. Az egyénre jellemző adatokhoz akkor juthatunk. bőrének.egy másik emberével összehasonlítva . s az Ige Istennél volt. Logos. A lényeg: minél karakterisztikusabban akarunk jellemzést adni valakinek a személyiségéről. aminek megszüntetéséhez téríteni kell. Ezt már más köny­ vemben részletesebben megtettem. mint a testi sajátosságokkal: magassága. minden más értelmezése a ter­ mészeti és társadalmi jelenségeknek vagy el­ avult. az iszlám stb. Ez Isten áldozata az emberért. hogy a fejlődés lineáris. Mohamed működését megelőzően. hogy lehetséges vissza­ fejlődés is. Ebből képződik a logika fogalma. mély lelki folyamatairól. lelki struktúrák találhatók. „Kezdetben volt az Ige. S ugyanígy vélekedik a tudomány is. vagy attól függetlenül nem létezik igazi vallásosság. ami időben megelőzött minket. gondolkodás terméke. a szertartás. szempontjából ez azt jelenti. a „te­ remtés koronája”. Csak a kauzális összefüggésekkel indokolt világmagya­ rázat lehet igaz. közös archetípusok. Szubjektív szempontból általában az a meg­ győződés uralkodik. atomjai semmi egyéni tulajdonságot nem hordoznak. vagy kopaszsága. hogy Mózes. csakis pogányság. annál fel­ színesebbnek kell lennünk. testmé­ retei. amely komolyan veszi a mi- . Eb­ ből képződik a mitológia szó. vagyis mi vagyunk a fejlődés csúcspontja. vagy kezdetleges és régen túlhaladott. A lélek mélyén már a kollektív tudat­ talan húzódik meg. Az Ige. Jézus. Ezzel éppen úgy ál­ lunk. ha csak a perifé­ rián. Érthető tehát az angyalok utálkozása az ember teremtése miatt. a kereszténység. a felszínen tapasztalható sajátosságokra fi­ gyelünk. fejletlenebb volt nálunk. összetéveszthetők. amelyek már nem hozzáfér­ hetők számunkra. hajának színe. Ebből ered a kultúra fogalma. fogazata . kövérsége vagy soványsága. veséje. a rítus az em­ berek válasza Isten megszólítására. Isten és az ember egymás áldozatai és megváltói. Az isteni és az emberi szellem. hogy minden. Holott többek között éppen a pszichoterápia problémája is mutatja.

Ez azt jelenti. ahol jóságos nagy Atyák és Anyák vigyáznak gyermekeikre. Elveszett a formális vallásosságban. az antik világ emberei. Akik­ nél ez elhalt. hogy a régi politeizmus idején az isteni lét a teljes életet magában foglalta.a vallás segítségével ezt a kettősséget úgy próbáltuk megoldani. a hitetlenségben. az érzékel­ hető és az érzékfeletti között. azok a barbá­ rok. boldogsá­ got. hanem a gonoszságot.P opper P é t e r 13 0 131 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa toszt. A maga furcsa konkrétságával és egyben elvontságával akarja áthidalni a kiala­ kult szakadékot anyag és szellem. gyógyító ereje viszont alaposan legyen­ gült. Hic Rhodus. Ezért alakult ki a beavatás fogalma.Isten és ember párbeszéde hiányzik a mindennapi életünkből. igazságot hordozó tulajdonságokat. Hiába próbálkozott a tudomány. vagy létre sem jött. Mi. H át a kultúra . hic salta! . ne­ hogy a leselkedő gonosz erők martalékaivá. technoló­ giailag csodálatosan fejlett barbároknak látná­ nak minket. a világ mégis játszótérré változott. hogy mítosz és kultusz egymást feltételezik.becsvágyó pszicholó­ giánk! Mihez kezdesz infantilis híveiddel? . modem emberek . Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott a pszichológia. akik számára a mítosz és a kultusz legfeljebb szép legenda. Vagyis a szellemi értelemben vett felnőtté válás garanciái. Vagyis ők. nem csak az örömöt. az őrületet. a kísértések áldozataivá váljanak. hogy az eredetileg teljes istenképet kettéhasítot­ tuk a jóságos Istenre és a gonosz Ördögre. az elvakultságot és a ha­ nyatlást is. a kincseikkel rosszul sáfárkodó papság kezén. A szekularizáció nem akarja tudomásul venni. keletkeztek és éltek a beava­ tási rítusok. Végül is erre fi­ gyelmeztet az ingovány. és komolyan válaszol rá: a kultusszal. Az így a teljességében megcsonkított Isten sorsfor­ máló.

harag és féltékenység. amelyet ennyien bí­ ráltak. Sőt. hogy mégis bekerült a kano­ nizált (kinyilatkoztatás-értékű) . Vajon miért? Jahve képe kezdettől ellentmondásos. ítélet nélkül fogadja el saját ma­ gát. belátás és belátás-nélküliség. vagyis teljesesen amorális. kevés bibliai irat van. csak csodálkozni lehet. valamikor az emberi tör­ ténelem kezdetén. hogy Jó b könyve egyike a legősibb bibliai iratoknak . hiszen Jób és barátai edomiták voltak . kegyetlenség és rombolási vágy. Jóság. sok száz kötetnyi.minden együtt van jelen benne. utólagos irodalma támadt. És jól megvannak egymással. harag nélkül lapozza át mindenki. hogy nincs önreflexiója. Ezért semmit sem . amelynek ilyen nagy. akinek a hitélete túlságosan érzékeny. adott tényként. plusz nem is zsidókról szól. igazsá­ gosság és részrehajlás .könyvek közé. hogy ezt a jórészt Jung elemzésére épülő fejezetet. Ez pszi­ chológiailag azt jelenti. témája Isten valódi lénye. tagadtak. vitattak. vagy sérülékeny.mondjuk egyidős a Tórával vagy a Prédikátorral.)1 A dolog régen történt.H u s z o n e g y e d ik f e je z e t Az ember legyőzi az Istent (Kérem.. Ha igaz.

Aggodalmat keltő volt számára Jób jelleme? Feltételezte-e: Jób végtele­ nül halványabb fénnyel rendelkezik. De Jah v e csak akkor érzi magát létezőnek. hanem maga az Isten alázta meg őt. azért az Istenhez sír fel az én szemem. hogy a zsidósággal végül szövetséget kötött. s ez a magányos szenvedés emeli fel is­ tenismeretét magasabbra. s ez a tény már önmagában a többi isten fölé emelte. együttérzésnek. amikor igazságát elfordította. Hogy ítélje meg az embernek Istennel. és fekélyeit vakargatja. aki szabadságra teremtette az embert.. a mértéktelen dicséretnek. Jób vigasztaló barátainak szerepe elhanyagolható.. hogy Isten őt személyesen szólítja. Jahvénak viszont tervei voltak az ember­ rel. és az én tanúim a magasságban. Ám Jób szerint nem a Sá­ tán. Tehetet­ lenségében ezt az ember úgy értelmezte. hogy Isten önmagával ellentmondásban létezik. érzékeny és bizalmatlan termé­ szete oda vezette. Olcsó frázisokkal hoza­ kodnak elő. Ez a funkciója a kis létszámú zsidóság szünet nélkül áradó ünneplésének. „Még most is ímé az ég­ ben van az én bizonyságom. ha valahonnét tudatosan visszatükrözik. Istent féltékeny. Jób történetében ki az igazi kísértő? Isten. hogy egyék a tudás és a halhatatlanság fá­ járól? Vagy a Sátán. Jahve jelleme azt eredményezi. még akkor sem... s ez vezetett oda. Mert én tudom. majd megtil­ totta. hanem csak isteni alak. hiszen Jób már a hamuban hever. és csak akkor tud működni. Jahve többször is elárulta a zsidósággal kötött szövetségét. sőt a saját Tízparancsolatából is azonnal megszegett hármat. Jób teljesen magára marad szenve­ déseivel. Ez Jahve működés-képességének előfeltétele. tehát egyszerre szá­ míthat pusztító dühére és segítő jó szándékára. mint ő. ” Jób tehát tisztán látja. mind erkölcsi szempontból lassan az Isten fölé emelkedik. hogy megpróbáljuk jó Istenre és go­ nosz ördögre hasítani. Csúfolóim a saját barátaim. Erre például nem volt szüksége Zeusznak. való dolgát. hogy csak valamilyen objektum révén képes tudomást venni saját lé­ tezéséről. nem volt vele semmi terve. és utoljára az én porom felett megáll. mintha . de ez a fény összpontosítottabb. mint magának Isten­ nek az önismerete. hogy személyes viszonyt kényszerített ki az ember és saját maga között. s ezért mind intellektuális. De ki mert neki ezért szemrehányást tenni? Az Istent vádolónak rámehet az élete. hogy az én megváltóm él. keletkezésének nem volt mitológiája. aki ezért nem isteni személyiség. tehát éppen a rávonatkozó dolgokban tisztábban lát? Jahve jelét sem adja semmiféle megbánás­ nak. mint az övé. Jung összehasonlítja Zeusz és Jahve istenkedését. Sőt. Zeusz végső soron az emberiség iránti közönnyel uralkodott. aki engedetlenségre csábítja? Különösen elgondolkoztató Isten büntető reagálásának gyorsasága.P o pper P é t e r 13 4 135 AZ EMBER LEGYŐZI AZ ISTENT érünk el azzal. Mi indokolja továbbra is Isten dühét? Jahvét valami nyilván ingerli Jobban. ha a túl­ ságosan zavaró rendetlenkedőket néha lesúj­ totta. teljesen értelmetlenül. Isten kizárólag az erejével és hatalmával dicsekszik. Ezt Jób is jól tudja. miután Jahve eredete mind­ végig homályban maradt. képes érezni önmagát.

P o pper P é t e r 136 rivális istenség lenne a nyomorult. mint az ember. Ennek feltétele a magas szintű ismeret és tudatosság az ellentétes ideo­ lógiák. hogy Isten miért nem viseli el a bírálatot. így hát -Jung szerint . ítéleteit és törekvéseit. Kialakul a tömegember. vagy készült volna rá . akár a tudömány. be kell lépnie az emberek világába. aki bizonyos nézőpont­ ból több. miért csak a kritikátlan hódolatot? Miért van szüksége állandó dicsé­ retre? A Mindentudó és Mindenható miért hagyja. hogy Istennek meg kell testesülnie. hogy egy halandót a saját erkölcsi magatartása .anélkül. ami a monoteista is­ tenfogalmat a megsemmisülés katasztrófájával fenyegeti.morálisan Isten fölé kerekedett.) Minél nagyobb. Jegyzet 1Előzetes összefoglalás az önmagukat kímélő. hogy az Én áldo­ zatául essen bármelyik egyoldalú igazságnak. hogy Isten kívül maradt az emberek számára általa megalkotott erkölcsi világrenden. Ettől az Én csak akkor maradhat független. végül meghal maga az erkölcs.Jézus története a Jób könyvével kezdődik! . Az az egyedüli eset történt meg. ami kizá­ rólag az egyénhez és az egyén viselkedési szabadsá­ gához kötött. csábí­ táshoz sem csatlakozik. (Pl. s közülük csak egynek van emberarca. mert a kollektív tu­ dat egyre inkább magába olvasztja az egyén vé­ leményeit. (Le Bon törvénye. hogy akarta volna. aki mindig valamilyen „izmushoz” tartozik. lásd a második világháborút.talán megjelent egy valóban új tény a vi­ lágegyetemben? Megjelent. annál ostobább és erőszakosabb lesz. hogy a Sátán befolyásolja? Végül arra a következtetésre jut. hogy erkölcsi lemaradását behozhassa. ha egyik híváshoz. H u s z o n k e t t e d ik f e je z e t Elveszhet-e a meg sem talált lélek? Minél több kiváló intellektusú és erkölcsű sze­ mélyiségből szerveződik meg egy embercsoport.emberi mérték szerint . minél számosabb egyénből tevődik össze egy tömeg. Kezdjük a végkövetkeztetéssel: Jung azt próbálja bizonyítani. más nézőpontból kevesebb. annál in­ kább háttérbe szorulnak az erkölcsi meggondo­ lások. mozgalmak valódi tartalmát és célját il­ letően.a csillagvilágok fölé emelte. akár a vallás. Történt va­ lami . (Jahvét négy állatfigurával szokták ábrá­ zolni.) Ennek következtében eddig ismeretlen meta­ fizikai botrány közeledik. s teljes látása lett Jahvéról.) A kollektív tudat hatalmassá növekedett ter­ jedelmével szemben az Én egyre inkább elve­ szíti gyakorlati jelentőségét. Felteszi a kérdést. Vi­ tájukban Jób . de mégis kíváncsiak számára. Ezért nem szabad. akár a politika szempontjából.

az önismeretre vonatkoztatott igazságok elmara­ dottsága már-már alig tűrhető. az önis­ meret iránti látszólagos igény divattá vált. E folyamat ellen csak az individualitás tudatos erősítése véd. A rend lassan káosszá változik. céljaik megvalósítása érdeké­ ben. a kívülről irányítható tömeg-embert igény­ lik. Sajnos.felelte a német állami filozófus — mintha valaki nagyszerűen megta­ . Nem tagadható. feloldódik a kollektiven érvénye­ sülő tömeg-pszichében. mert mind a totális rendszerek. A helyzet ahhoz lesz hasonló. A tömeg-ember magatartását csak a pánik és a mohóság (lásd a második világháború idő­ szakát). sőt egyesek szerint lélek-nélkülivé sterilizálódik (netán már úgy születik?). Ezért elsősorban egy félreértés a felelős. dehumanizálódik. az emlékezésre. hogy a tömeg-ember soha nem észlelt méretekben lelkileg megkemé­ nyedik. az erkölcsi ma­ gatartás. annál is inkább. nevezetesen az a hiedelem. hogy az önmagunkról való tudás szempontjából gyermeki naivitásban élünk to­ vább.P o pper P é t e r 138 139 E lv esz h et . Igen ám. glo­ bális társadalmak. meg a szerzés és birtoklás ösztöne vezérli . de mifélék ezek a meggyőződések? Valószínűleg a „tudományosan megalapozott” nézetek túlértékelései. a dikta­ túrák. másképpen: a félelem. s ezért könnyen elő­ fordulhat. hogy az önismeret gyógyít.e a m e g sem t a l á l t l é l e k ? amely a „bűnbeesés” pillanatában már megál­ lítja a további szellemi fejlődés lehetőségét. hogy az önismeret növekedése. vagyis az egyén elbutul. A személyiség megszilárdulása csak az emberi kapcsolatok tudatos ápolása révén következhet be. az emberekkel való érzelmi kapcsolat alakulása nem a szándékos tanuláson múlik. el­ sősorban nem elhatározás kérdése. magunkon kellene elkezdenünk. Jobb lesz-e az emésztése? A fizikai folyamatok. hogy aki sok logikát tanul. nulja az emésztés fiziológiáját. Ám ezek majdnem mind a „külső objektumra” vonatkoztatott relatív igaz­ ságok. Az elbutulás azt jelenti. csak az önismeretre. kudarcba fullad abban az értelem­ ben. mint amikor Hegeltől megkérdezték. mind pedig az újonnan alakuló ún. vagyis az intellek­ tusra alapoz. logikusabb lesz-e a gondolko­ dása? Körülbelül annyira .miután a modem ember egyre kevésbé képes a teljes önátadásra — egyre nagyobb helyet ad a tömeg-ember lélektani sajátosságainak kifejlő­ désére. Önmagunk tökéletességé­ . kiterjedése az Én-funkción túlra feltétele a gyógyulásnak. Az önmagunkról való tudatlanság belá­ tása perdöntő lehet. Sok rendeződésre. Ilyenkor a megismerés és a tudás helyére a meggyőződés kerül. Jaj! Kívülről nem igen segít senki sem. S ezt nem várhatjuk másoktól. harmóniára vágyakozó lelket ez a tévedés sodor a pszichológia vagy a pszichiátria közelébe. a kognitív funkciókra. egy önmagáról keveset tudó neu­ rotikus emberből egy önmagáról sokat tudó neurotikus lesz. tisztulása. A valódi vallásos hit végzetes meggyengülése . amikhez képest a szubjektív lélekre. De önmagá­ ban nincs terápiás hatása. Ha egy pszichoterá­ pia hibásan. hogy pl.és változtatja őket em­ beri csordává.

Ha ez megsemmisül. Ezt azonnal cáfolja a harsogó. Pszichológiai ösvényünk itt kanyarodik vissza Istenhez.. azaz keresztünket. az erő­ szak. és a hatalom részéről fenyegető terror következtében az emberek egyre magányo­ sabbá. az elfogadás. hogy Isten titok. Tehát végül mégis csak néven kell nevezni a pszicho­ lógia érdemeit is. Ugyanis ha igaz tudást szerzünk ön­ magunkról. s mindent. agitatív vallá­ sosság. A társadalom tagjainak összetartozása és egymás iránti tole­ ranciájának forrása egyedül a szeretet lehet. becsapva ezzel nem csak önmagukat. hogy önmagunkba nézhessünk. helyette a hatalom. hogy egy bizonyos tekintetben ti­ tokzatos világban él. és sejtsük. lévén. különben maga is Isten lenne. de a felnövekvő nemzedékeket is. érzelmileg sivárabbá lesznek. ” Mindennek tudatában. közöttük leginkább azt. állandóan a lábunk alá kerülhet. még a nya­ kunkat is törhetjük miatta.. krisztustalan .azaz önmaga megváltója akar lenni. Aki ilyet tenne.P o pper P ét e r 140 141 E l v esz h et . Ha már feleslegessé vált. hogy műanyagból készült. akkor már megérintjük az Istenről és az emberi viszonyokról való tudás alapjait is. de sohasem a magunké alá. hogy ma­ gunk viselnénk el magunkat. vagy ennek okaként el­ lenfeleiket ostorozzák. hogy lelki szemünkről. a terror érvényesül.. Csak éppen.. Kell az embernek éreznie. az a papok szerint eretnek . s időnként sikertelenül megpróbáltunk Isten köpenyébe kapaszkodni. belső látásunkról hajlandók vagyunk letépni a fekete kendőt. hogy legyen valamilyen titkunk. „Fontos.. azt senki sem tudja. ha el­ éri. legrosszabb esetben saját megnyugtatásukra folyton a szeretetre hivat­ koznak. amikor helyére kell tennünk ma­ gunkban közös vonzódásunkat és érdeklődé­ sünket az ezotéria és a pszichológia iránt. A mű­ anyag hit és meggyőződés könnyen és olcsón beszerezhető. hogy a keresztény egy­ házak útmutatása szerint ahelyett. Krisztust terheljük megoldatlan konfliktusaink­ kal. belebotolhatunk. amely imponálóan ellenáll minden tu­ dományos és történelmi cáfolatnak. vagy csá­ bítóbb kínálat jelent meg a piacon. De hogy O milyen. a besúgás. miután közel kétszáz oldalon keresztül süppedeztünk a lélek keresé­ sének ingoványában. sőt. Egyre han­ gosabban vonyítanak a megértés. mint üres és értelmetlenné vált tartály. a szeretet hiánya miatt. emberek mondanak.e a m e g s em t a lá lt l é l e k ? nek illúziója feleslegessé tesz minden feed backet. A jogbizonytalanság. akár hűtve. minden saj­ nálat nélkül eldobható. ” „Mindig tudatában kell lennünk annak a tény­ nek. amelyikben megeshetnek és megtapasztalhatok soha meg nem magyarázható dolgok is. akár langyosan fo­ gyasztható. és lassan elborítja a termé­ szet és a társadalom természetes mezőit. bizalmatlanság és gyanakvás rongálja meg sze­ mélyes kapcsolatainkat.. hogy van nem tudható dolog is. és hisznek. Ennek egyik akadálya. Most azonban elkerülhetetlen Jung két gon­ dolatának szó szerinti idézése. Jung megfogalmazásában: „odaállunk az ő keresztje a lá ”. eljött az óra. amit erről mon­ dunk.

mind a közéletben. hogy az üdvösség helyett sza­ bad akaratából a kárhozatot választhassa. s ezáltal kereszténység formájában képessé tette az egyistenhit elterjesztésére. ha­ nem a közösség mélyrétegeiből törnek fel: a tár­ sadalmi bomlás. hogy sokan a mélylélektant zsidó ere­ detű tudománynak tartják. Isten és az emberi­ ség szövetségévé (új-szövetség) változtatta. Ebből a szempontból nem véletlen. és társadalmi zűrzavar kelet­ kezik. de éppen annyira egy transzcendenciában való hit lehetőségét is. mind a magánéletben. s nem kért se­ gítséget azoktól. akik a saját keresztjüket sem bírják elhordozni. Ennek lényege (ti. akiknek tönkre­ ment az eredeti vallásossága. Ez az állapot erősen hasonlít arra amit Lenin „forradalmi helyzetnek” nevez.) minden rendteremtéssel pró­ bálkozó csoport elutasítása. Ez­ zel lehetővé tette. legyen szó a liberá­ lis polgárságról. .. a megvesztegethetőség minden terüle­ ten. az igazságtalan bírói eljárások és ítéletek. a társadalomalakító tevékenység válságának. kibontotta merev vallási rendszeréből. Krisztus is kívül élt kora hagyományos vallásosságán. sőt szünetelésének megnyilvánulá­ sai. és az egyház is ellen­ szenvvel figyeli működését. A politika csak a tünetképződések színtere. vagy a rendőrségről. és a széles körben elterjedt lopás és csalás. Az objektivitásra törekvés jogosan azt állítja. megújította a zsi­ dóságot. Mindezt a legtöbben politikai be­ tegségnek tekintik. Isten szövetségét a zsidósággal (ó-szövetség).P o pper P ét e r 14 2 pszichoanalitikus. amely magában hordozza az istenta­ gadást. Ebben az értelemben transzcendens hittel azok az emberek rendelkeznek. Szokásos elnevezése az „er­ kölcsi válság”. Mindezek a bajok nem politikai eredetűek. vagy soha nem is fejlődött ki bennük. Éppen tárgyának (a léleknek) anyagtalan felfogása egyaránt avat­ hatja Isten ellenségévé . majd felébred Ortega y Gasset „történelmi gerinctelenedésnek” nevezi azt a társadalmi folyamatot. a „történelmi gerinctelenedésé” . Azaz a pártok nem képesek a régi módon kormányozni.vagy szövetségesévé. a pártokba szerveződött dikta­ tórikus törekvésekről. és az emberek nem hajlandók a hagyományos módon élni.a szerk. amikor a tömeg nem hajlandó követni semmiféle irá­ nyító kisebbséget. hogy ennek felismerésekor jelentkezett a pszi­ chológia. A valóságban Krisz­ tus maga vitte a saját keresztjét.. H u s z o n h a r m a d ik f e j e z e t Brahm a elalszik.

megkérdeztem egy előadásában említett nevet. Vannak-e sorsfordító mondatok? Általában nem hiszek sem bennük. jellemzik az emberiség egész történetét. hogy közben belehalunk az életünkbe. . konfliktus megoldásában. hagyja el a szemináriumomat. a politikusok harsány semmitmondását. A filléres okkultizmus nagyszájúságát. . mert ilyen név alatt szociológiának anyakönyvezhető. ha el­ vágják transzcendens gyökereit. . Síva (vagy Síva képében Visnú) szétrombolja a létező formákat. akár a romlás útján jár a nagyérdemű emberiség. fér még a zsebembe” attitűdöt. „A beszélj. amelyek állan­ dóan váltogatják egymást. Mit jelent ez? Mindez a szellemi és érzelmi igénytelenséget je­ lenti. Ezt a szimbólumot M ax Weber is elfogadja.állandóan izzik. egyáltalán: viszolygás üti fel a fejét a kasztoktól. Tudja.feleltem meglepetten. én. Nálunk manapság mindezt „társadalmi válságnak” nevezik. amíg Brahma felébred és újrateremti a világot: új kitra-kor keletkezik. Tulajdonképpen megnyugtató. ki légyen az? Azt felelte: . századból származó társada­ lombölcseleti puránákban kitra-júgának és kálijúgának neveznek két korszakot. a vitatkozás elmaradását az egyetemi tantermekben. undorodom a szellemileg lusta emberek­ től.Mert én már a múlt héten is említettem ezt a nevet. aludni? . hogy utánanézett volna. így kezdett izzani bennem is a tudós szellemi lusta­ ság iránti nem titkolt megvetése. s a lelkében .P o pper P é t e r 144 14 5 B rah m a e l a l s z ik . a sors kivételt tesz. el kell ismernem. És ön nyugodtan aludt. amikor feléb­ red és körülnéz a megváltozott világban? Talán az általunk eddig meg nem talált. ami mai kultúránk legaggasztóbb jelensége.Akkor. az üres .Miért dob ki? . 5. elsivárosodása. Az istenek nélküli világban a kasztrendszer elfajul. m ajd f e l é b r e d Az i. akár a fejlődés. Az ember nem enynyire tudatos lény. sem az ún. A válság elkerülhe­ tetlen. sem amiatt. az istenek alkonya. hogy a társa­ dalmi létezés visszatérő válságai. Vajon mi tűnik fel Brahmának. s csak halványan dereng alá a szellemi fény. nem kell aggódni miattuk. Én is nehezen viselem el a szellemi igényte­ lenséget. ahelyett. holott nem tudta. Ilyenkor egy-egy fontos mondat beleég az emberbe. de Brahma által jól ismert lélek lepusztulása. Ám néha. „nagy be­ szélgetésekben”. a rosszul megírt és még roszszabbul szerkesztett újságokat és folyóiratokat. A káli-júga a sötétség kora. mint bármilyen probléma. A kérdések. mert Brahma mély álomba merül.Éjfél felé. S ezért minden korszak minden társadalombölcselete kidolgozta a maga elméletét — esetünkben a kitra és a káli perió­ dusok váltakozását . kérem. és 4. kiről van szó.. sőt a közvéle­ mény megnyugtatására: csak átmeneti jelensé­ gekről van szó. amikor a szudrák (a csőcselék) kerülnek uralomra.ami­ ről nem tudjuk micsoda . e.a meghökkentő és elborzasztó jelenségek magyarázatára.. ami törvényszerűen bekövetkezik. Egyetemista koromban az általam a legma­ gasabb piedesztálra emelt filozófiatanáromtól.Hánykor szokott ön lefeküdni.

Individuális szemek vagyunk egy közös fürtön. tűzözönbe.magolás helyett. Irtózat az egyedül maradástól.Bámulatos képesség kifejlődése a belső struktúrák látására. Buddha vagy .és akcióéh­ ség a lélekábrázolás rovására (a filmek. Nincs jogom Brahma nevében nyilatkozni . Végső soron a szellemi élet felületessé válásá­ ról van szó. próféta.S nem csak az ifjúságra. vagyis arról a folyamatról. Mózes. program-megbeszélésekre korlátozó­ dik.A beszélgetés elhalása.annál kevésbé. amit manapság kommuni­ kációnak neveznek.” Kétségeim vannak abban a tekintetben.. mit hoz a jövő? A spirituális zűrza­ var teljessé és elviselhetetlenné válhat. hogy kiemelkedik a káoszból egy teremtő erő.Szinte mániás program-éhség. és a háttérzaj nélküli csendtől.egyszóval a káoszba. A társalgás pletykál­ kodásra.A lelki megváltás keresése. a hetenként változó pillesúlyú szerelmeket. s még inkább a beavatásra elsősorban az „egyhegyűségre” való képesség kialakulásának a függvénye. a nyelvtani szerkezet megértését . Minden es­ tére kell valami társasági történés. majd f e l é b r e d Egók határainak kritikátlan kiterjesztését. vagy ezeknek megfelelő katasztófákba . és a szekta-közösségek váltogatására. (Már alig tapasztalható az a kamaszko­ runkra jellemző befejezhetetlen beszélgetés az élet nagy kérdéseiről. amit az évtizedek folyamán megfigyeltem. mert sem a hinduizmust. Az ember érettsége a tanítás befogadására.P o pper P é t e r 14 6 147 B rah m a e l a l s z ik . a külső irányítottságra. Nem kizárható az sem. amikor fél éjszaka kísér­ tük egymást. hogy vajon társadalomlélektani kitéréseknek valóban helye van-e ebben a lélek-keresésben? De hát csak közösségben tudunk létezni. színda­ rabok esetében). vagy a nyelvtanulási sikere­ ket. Cselekmény. a „pillanat bulistáivá” válás.) . ami jó­ részt ellentétes Brahma spirituális elvárásával. vízözönbe. türelmetlenség. egyik kaputól a másikig és vissza. . Hajlamosság az időleges szektaéletre. .élmény helyett. Egyre gyakrabban tapasztalható a közlé­ sek félreértése. új Noé. csak egy-egy részlet-momentum megragadása. ami ma már a közéleti kommuni­ kációban néha jelentős zavarokat okoz.Törekvés a tinédzser-életforma és attitűdök meghosszabbítására. Brahma fölébred és elkomorul. s a bahaimozgalom szimbóluma igencsak kifejező ebben a tekintetben: a szőlőfürt. a po­ litikai programként eladott kívánságlistákat.) .Tudományban és karrierben a türelmes ki­ várás elutasítása-. s a közhelyek áradatát. . . .A művészethez való viszony informáltsággá válik . sem a buddhizmust nem vallom saját világszemléle­ temnek . Jézus. s egy to­ tális összeomlásba torkollik. hanem szinte az egész társadalomra jellemzővé válik a rosszul fi­ gyelés. de saját magam számára mégis meg­ fogalmaztam néhány érzelmi és intellektuális változást a fiataloknál és gyerekeknél. . (Lásd a Rubik-kocka könynyed megoldását. Ki tudja.

eltávozik vele egy idegen koz­ moszba. hogy a lélek-probléma. főpapi holttesteket kihozták a törzsi tanácsba és beül­ tették őket.elsősorban a zsidóság közvetítésével -a távoli kelet vallásbölcseletéből az európai gondolkodásba. ha a lélek része az örökkévalóságnak. hol tartózkodik a test pusztulása után? Tehát a kép­ zeletnek el kell jutnia a túlvilág feltételezéséhez. mint szellemi résztvevőket. Ebben nyilván kifejeződik az ember elborzadása a megsemmisüléstől. Nevezetesen azt. Ám ennek megsejtése sokkal régebbi. Kérem az olvasó bocsánatát a várakozás hiá­ bavaló felkeltéséért. ami Isten leheletéből szár­ mazik. Csak a test halandó. A lélek továbbélését bizonyítja. vagy úgy.8 Nem akarok olcsó szójátékokba bonyolódni. H u s z o n n e g y e d ik f e j e z e t A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete A zsidó Szentírásban magától értetődő az a fel­ fogás. de végső meg­ oldást nem várhatunk tőle. hogy a halottakkal álmodni. fel kellett támasztani őket. Elkövetkez­ het a Kísértő végleges győzelme. sőt a lélekvándorlás esz­ méje hogyan került be . aki innét származtatja a „halottak feltámasztásának” fogalmát. A lélek részé az örökkévalóságnak. tanácsot adhatnak. Kárpótlásul felajánlom egy nyitott kérdés vizsgálatát. Ám. De mert nem tudtak ülni. és a világ újjászületik. A pszichológiát elismer­ hetjük létkönnyítő átmenetként. de azért meglepődtem.az egyéni üdvözülés lehetőségé­ nek hiányában . hogy a lélek. halhatatlan. miközben megérin­ tette a keresztény és muzulmán vallásbölcselő­ ket is. vagyis az Istenhez tartozik.P o pper P é t e r 148 Mohamed. amikor azt olvastam. hogy az inkák a bebalzsamozott főnöki. Ehhez nincs szükség külön isteni kijelentésre. óvhatnak. . és a kreatúrák egész tömege . segít­ hetnek. mint a Tóra. Van kalandor nyelvész. beszél­ getni lehet. így. de be kell látnunk lélekkereső kalandunk kudarcát.

Másik szempont. az alvilágnak neve is van: Seol. hogy Mózes sehol nem ál­ lítja. Platón. Ez a magyarázata Tyanai Apollóniusz hirtelen és rö­ vid időre elterjedt gimnaszofisztikának nevezett tanításának. Ezért kérdezik folyton Keresztelő Jánostól.: íme. Sok pogány földön élő zsidó visszatért az ünnepekre Jeruzsálembe. szellemlátók. hogy más csatornákon keresztül a zsidóságot is megérin­ tette a lélekvándorlás tana.P o pper P ét er 150 151 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS A zsidó vallás alapkönyve. talán Malachiás próféta jö­ vendölése alapján. Ám egyiptomi képzésben részesült számos gö­ rög filozófus és történész. A Talmud keletkezésének idején szórványo­ san feltűnik a lélekvándorlás gondolata a zsidó­ ságban. Az indiai böl­ cselet nagy része átszivárgóit a görög filozó­ fiába. hogy Nagy Sándor hadai eljutottak Indiába.Egyiptom volt. s visszaözönölve sok elemét hozták magukkal pl. de egyik indokolás sem meggyőző. a prófétát. például a kyréneieknek. A zsoltárok. sem a túlvilág létezését. Némely cso­ portnak külön zsinagógája volt. hogy vajon Illés vagy-e te? Vagyis hittek az újratestesülés lehetőségében. pl. lehetségesnek tartva a morális és szellemi fejlettségtől. de általában negatív tartalommal. az árnyak birodalma. aztán Ezekiel és Jesája (Ézsaiás) is sok helyen foglalkoznak a té­ mával. A gaonok idején (7. Or­ pheusz. po­ gány gondolatoktól fertőzötten. Mindenesetre Jézus idején már kitűnik a lé­ lekvándorlás gondolatának jelenléte a zsidó közgondolkozásban. A közvetítő .9 A Tóra hallgatása nem zárja ki. hogy hátha emberi lélek lakik a megevett állatban. Püthagorasz. A babi­ loni fogság idején kezd terjedni a gnoszticizmus. a Tóra nem említi sem a lélek. amely a szofisztikus filozófia és a jóga egyesítéséből keletkezett. S nem szabad megfeledkeznünk arról sem. A római irodalom (Ovidius. különösen a farizeusok között. Tibullus) is megőrizte ezt a hagyományt. Ezt sokan sokféleképpen magyarázzák. aki az endorfi boszorkánnyal megidéztette Sámuel szellemét. ámbár az Úr az élők és nem a halottak istene. mielőtt eljönne az Úr nagy és félel­ metes napja. határozottan képviselve a lélekvándorlás tanítását. A ké­ sőbb keletkezett Dániel könyve és & Prédikátor könyve határozottan utalnak a lélek halhatatlan­ ságára. Vergilius. és rombolónak tartották. mind az egy- . a jógának és más bölcseleti iskoláknak.részben . Püthagorasz pél­ dául azzal indokolta vegetarianizmusát. még ha nem is vált a tételes vallás integráns részévé. és 8. Hérodotosz. hogy az indiaiak vallási rendszerei. hogy a halottak lelkei nem élnek valahol. amely igen hasonlít a gö­ rögök alvilágához. század) már éles viták folytak körülötte. az evangéliumokból is ismert Nikodémusz farizeus rabbi vezetése alatt. vagy fejletlenségtől függően az ál­ lati testben való megjelenést is. általában tá­ madták. (Gondoljunk Saul királyra. már a meg­ jelenésük időpontjában vallották a lélekvándor­ lást.) Sőt. jósok szolgálatának igénybe vételét. nem megidézhetők. Csak éppen tiltja a ha­ lottidézők. Történelmileg az bizonyítható. én elküldöm hozzátok Illést.

A meghalás csak akkor lehetséges. sikertelenül. a megtébolyodástól. Ma ezt már annak a bizonyít tékának látjuk. A róluk szóló első komoly híradás a 10.kizárólag emberből em­ berbe . . Száz évvel később a karaita filozófusok inkább csak a lélek állatokba vándorlásának lehetősé­ gét tagadják. századból szár­ mazik. a 8. A gáoni korban a Szaádja nevű hí­ res bölcsész támadja a legélesebben a lélekván­ dorlás eszméjét. A K abbala szerint a lélekvándorlás célja a kü­ lönböző életek során elért tökéletesedés az Is­ tenhez visszavezető úton. . A kialakuló kereszténység idejéből említettük a Keresztelő Jánosnak feltett „ki voltál azelőtt?” kérdéseket. Ez azért különös tény.Az elkövetett bűnök jóvátétele. az arany vége az Istenre mutatott és val­ lásnak neveztetett. A Kabbala szerint a lélekvándorlásnak . mert a karaiták csak a Tórát fogadták el kinyi­ latkoztatott szövegnek és a zsidó vallás alapjá­ nak. Indokolásul csak egyet mondhatok: a legenda szerint Mózes Istentől kapott szent bot­ jának is. a Szentírás többi részét elvetették. amit a zsidók­ nál a Kabbala. vagy a lelki össze­ omlástól.A megszegett isteni parancsok teljesítése. istenhitre. hanem kvázi útitársként kezelte. az ezüst vége az em­ berre mutatott és tudománynak neveztetett. Újra visszatérek a régi és már sokszor emlí­ tett problémára: a rejtőző lelket keresem. Az első határozott állásfoglalás a karaitoknál fogalmazódott meg. és mindig visszatérek az ugyancsak rejtelmes val­ láshoz. vagyis a zsidó ezotériát a konzervatív vallás nem olvasztotta magába. . A másik. . két vége volt. egy Kirkiszáni nevű karaita tollából. féltve a fiatalokat a félreértelme­ zésektől. hogy negyven éves kor alatt ne foglal­ kozzanak vele. a teozófusok egy­ kori vezetője megpróbálkozott lelki és szellemi erők segítségével eltávozni a testéből. Annié Besant. Jegyzet 8Talán a legősibb hit és tapasztalás. amelyik cáfolni igyekszik a lélekvándorlás hitét. Az egyik. mint minden botnak. ha a test elengedi a lelket.négy célja van: .P o pper P é t e r 152 153 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS . Ez akkor is nagy jelentőségű.A házastárs téves megválasztásának a kor­ rekciója. században. hogy ez az eszme nagyon is markánsan jelen volt a zsidó vallásos népi gon­ dolkozásban. Mindezek azonban kétségbe vonható.Mások segítése a bűnöktől való megtisztu­ lásra és a helyes életútra terelése. mind az erkölcsre nézve. s azt ajánlotta. vitatható emlék­ nyomok. A karaiták mozgalmának Anan ben Dávid volt a megalapítója. Az öngyilkosság egyetlen lehetősége a test tönkretétele valamilyen módon. ha a Kabbalát. A zsidó eszmevilágban a lélekvándorlás leg­ határozottabb szószólója a Kabbala. hogy a lélek nem tud önállóan eltávozni a testből. a muzulmán vallásban pedig a Szúfi misztikája tölti be azt a szerepet.

annál rövidebb a köztes létben való tartózkodás. minden lélek a Földre inkamálódik! H u s z o n ö t ö d ik f e j e z e t A sejtések világa Mi marad meg egy emberből? Minden. Ma már öt loka megszűnt. az állatvilágba és az emberek társadalmába.mintha tisztában lett volna az energia megmaradásának elvével. a nevetése. de ugyanaz-e a láng. a Köztes Létben eltöltött) idő tízezer évekre is kiterjedhetett. Egész éjjel dolgoztam a fényénél. Reggel eloltom. Mi vész el egy emberből? Minden. Tehát arra a kérdésre. Ha megakadályozzák a testi forma felbomlását. boldog mate­ . A nagy kérdés: ha egy egykori ember gondo­ lati. a hangja. a mozdula­ tainak szögletessége vagy szépsége. s erőivel segítheti Egyip­ tomot. a félistenek birodalmába. akkor ugyanaz az individualitás jelenik-e meg a Földön. az olaj ugyanaz. a felnőtt és a vénember teste eltűnik az időben. hogy minél magasabb szellemi fejlődésre jutnak. hogy részben ugyanaz. és adott esetben új lénnyé szerveződ­ nek. vagy csak az a sejtés. A z edény ugyanaz. vagy egy másik ember? A tanítványok nyaggatására Buddha vissza­ kérdez: Itt van ez a mécses. Másrészt eredeti­ leg hat loka volt. Nekik már nem kellene megszü­ letniük. a kanóc ugyanaz. segíteni jönnek a többieket. és cselekvő energiái megma­ radnak. az érzései és a tettei. A következő este újra meggyújtom. Azóta ez az időszak folya­ matosan gyorsul. De intellek­ tuális. az éhség-szörnyek (préták) közé. 9Szerintük az ősi időkben a megszületések közötti (a Bar Dóban. a lélek is kötve marad a testhez. Ez Buddha tanítása . részben más. ami anyagi forma: a csecsemő. a legfejlettebbek (Budd­ hák és Bódhiszattvák) a haláluk utáni pillanatban is­ mét testet öltenek. emocionális. O. a pokolba. az indiai misztikusok egyrészt azt felelik. ami energia: a gondolatai. ma már általában 400 évenként reinkarnálódik az ember. a kisgyerek.P o pper P é t e r 154 Innét ered az ó-egyiptomi balzsamozás is. az ifjú. érzelmi és cselekvő energiái újra egyesül­ nek egy megszülető emberben. ahová inkamálódni lehetett: a pa­ radicsomba. Eltűnik a szeme villanása. ami újra fellobban az éjszakában? Van-e erre válasz. hogy miért növekszik ha­ talmas mértékben a Földön az emberek száma.

ame­ lyet a világnak soha meg nem mutatunk. hogy sorsunk meny­ nyire egyéni. A Persona hamisít. Ezért nem lehet a pszichés (tudati) tartalmakat csak a neuroló­ giai folyamatokból levezetni. Éppen ezért e könyv alcíme csalóka. A ki elmegy saját magához. mint előző életek esszenciális marad­ ványai. hogy míg Nyuga­ ton a pszichikumot a strukturális szemléletnek megfelelően szerkezetnek tartják. fanatikus hívő vagy szkeptikus racionalista legyen. Mint ahogy a nárcizmus modem felfogása azonos gyökérből . amelyik környezeti provokációt kap. amelyet az élet már az elő­ döknek feltett. mint a tudat és emlékezés együtt. A tü­ kör nem hízeleg. Több. amit igaznak gondolok és érzek. az undor neurológiailag és biokémiailag azonosak. mind mások számára. A Persona a szűrő. de mégsem tudjuk a valóságos létét bizo­ nyítani. Ennek megfelelően az emberi pszichikum több személyiség lehetőség-csiráit hordozza magában. a düh.vezeti le a szentséget és a kriminalitást. de válasz nélkül maradtak. Lé­ tezőnek tartjuk. hogy ugyanilyen sejtésszinten va­ gyunk az újratestesüléssel. aurában. az ókori. de kevesebb. Am a tükör a maszk mö­ götti valódi arcot mutatja. mintha csak a központi idegrend­ szer működési terméke lenne.” A valóságban: „A rej­ tőzködő önmagam keresése. ugyanígy megvan a lehetősége. „A rej­ tőzködő lélek keresése. Ezért minden próbálkozás ellenére mindig kudarcba fullad a kísérleti lélektannak az a törekvése. de még nem tudom bizonyí­ tani. hogy valakiből morálfilozófus vagy diktátor. a félelem. Mitől véd? Jung ezt így fogalmazza meg: „Aki a víz tükrébe pillant. mi vált ki dühöt belőle. és én szólha­ tok a világhoz. mitől fél stb. az esztétikai és morális értékrend) terméke. ad­ dig Keleten a pszichikumot halmazainak vélik. Talán elfo­ gadható az is. hanem elrejtjük a Persona mögé. s az manifesztálódik közülük személyi­ séggé. amely tudományos kategóriaként fo­ gadta el a sejtés fogalmát! Sejtés az. vagyis egy em­ bert egyetlen kialakult személyiség jellemez. a reneszánsz és a mai embernél. mit tart szépnek.P opper P éter 156 157 A s e jté s e k v i l á g a matika.hogy mitől undorodik. ” Ezen túl a nagy kérdés az. . az adott kultúra (a hagyományok. hogy találkozik önmagával. hogy „lélek nélküli pszichológiát” hozzon létre. Valahogy így vagyunk a lélek dolgaival is. mondjuk. pl. hogy van. először a saját képmá­ sát látja. . az kiteszi magát annak. vagy beszélhetünk-e családi sorsról is? Hat-e az egyénre az ősök sorsa? Van-e szinte személytelen családi karma. Maguk a folyama­ tok.a nárcisztikus illúzió megmaradásá­ ból . amin keresztül szólhat a világ hozzám. amely választ köve­ tel olyan kérdésekre. és érezzük. híven mutatja azt az arcot. Ezek a személyiség-lehetőségek rejlenek az ún." Legbelső lényegem (Selbst) csak a felvett és rámégett szerepeken (Persona) keresztül sejthető mind a magam.különböző. de véd is. De a tartalmuk . vagyis sejtjük. A nagy különbség a Távol-Kelet és a Nyugat személyiség-felfogása között.

Néha úgy érzi. Mert alig lehetséges. az ősök sorsáról sem. Pszichológiailag gyerek az. míg a kigyúló naptüzek időlegesek. hanem valóban a fel­ menők . s ez­ által sorsának teljes függetlenségét a család múltjától. néha. hanem szinte az ő személyiségüket éli to­ vább. vagy valamiben is egészen biztos legyen. A felnőttséget elsősorban az mutatja. s azt. hogy az ember összegezni tudja önmagát.vigyen a kapcsolataiba. Életének valószínűleg csak annyi az értelme és feladata. végérvényes ítélete­ ket alkosson. hogy valamilyen erő hordozza.ennyi a bizo­ nyosság. A felnőttség kritériuma. mert a világűrben nagyon hideg van. amilyen.a közhiedelemmel ellen­ tétben . hogy az ember mennyire van megelégedve élete alaku­ lásával. Erre inkább csak idősebb korban van hiteles felelet. az öregedve úgy vá­ lik egyre bölcsebbé. az ő konfliktusaikat ismétli. hogy egyre kevésbé érti sa­ ját dolgainak miértjét és mikéntjét. hogy érzése szerint eleget kapott-e az élettől. hogy épp azért lett olyan. A megelégedettség azt jelenti. hogy elhagyja. Ez a kozmikus hideg.akármilyen picit is . él­ ményekben eléggé gazdag volt-e? El tudja-e fo­ gadni az élet dolgainak előre nem látható alaku­ lását. hogy elfogadja. hogy némi fényt gyújt­ son a létezés sötétségében. Az ember megszületik és él . egyre rit­ kábban ismer magára. és egyre kevesebbet tud önmagáról. mert a sorsa ilyenné formálta.életének folyta­ tója. hogy . sőt megteremti saját önállóságát. .elsősorban a szülők . lelkének. s egy kis me­ legséget. Meglepő-e.P opper P éter 15 8 159 A SEJTÉSEK v i l á g a Talán itt válik el egymástól lelki értelemben a gyerek és a felnőtt. fényt . az abszolút fagypont örökké jelenvalónak látszik. nem képes a saját életét megteremteni. aki nem tud leválni az ősökről. Létének alapjait nem ismeri.aki igazán felnőtt.

Mao elnök­ nek feltűnt. amit ők adnak nekem. s ettől kezdve ő is vett egy kis rizst és a föld felé szórta. a másik vége Istenre és a val­ lásra mutathat. s mind a kettő áldó- . De ha a ke­ zünk a közepén tartja. .D e én materialista vagyok —mondta Mao. hogy tár­ gyaljon vele Tibet sorsáról.M i ez a szertartás? . megmaradt a sejtés szintjén. hogy étkezés előtt a láma mindig kimarkol a tálból egy kis rizst és az ég felé szórja.kérdezte egyszer. hogy Mózes említett botját a közepénél markoltuk meg. Ennek szimbolikusan az az oka. .H u s z o n h a t o d ik f e j e z e t Lélek és erő A lélek létezése tehát minden erőfeszítésünk ellenére. A lelki erőért. .Áldozat az isteneknek. akkor egyszerre mutat mind a két végső irányba: az Ég felé és a Föld felé. Két vi­ lágszemlélet találkozott. vagy vacsoráztak. s ilyenkor mindig együtt ebédeltek. A X IV dalai láma és M ao Ce-tung kínai elnök rokonszenveztek egymással. Ha csak az egyik végét fogjuk. Ha csak a másikat. Ám ez a rítus megtetszett neki. akkor az emberre és a tudományra mutat. A láma többször meglátogatta a kommunista vezért.

. ehhez képest a lélek tulajdonságairól meglehe­ tősen sokat és egzakt módon tudunk. A démon utána. vagy megbetegítettél? Ezt jelenti a „számadás a talentumról. és ez imponál nekünk.. Egyrészt gyakran csak az erőt látjuk bennük. Felebarátom. mindig eltáncolta nekem csodálatos táncát. szerelmeskedés előtt.De hiszen olyan gyönyörű és vonzó vagy .El akarom pusztítani. Ez talán minden bajunk forrása. Van egy szép indiai legenda. . hogy enyém legyen a gyönyörű feleséged. majdnem tragédia lett belőle.H át hogy szabad erőt adni a démonoknak? Látod.. . hogy mire használod az erődet? Vagyis jó ember vagy-e. A démon a közeli nász reményében egyre lel­ kesültebben táncolta Síva táncát. vagy értékes dolgokra fordítottad? Romboltál vele. vagy gonosz? Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butasá­ gokra a kapott erődet. az il­ lető azonnal égjen hamuvá. vagy bánatot okoztál? Gyógyítottál. M i legyen az? . Párváti. . Mert erről van szó! A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. . hogy mire használod az erődet. A démon máris közeledett felé. hogy miközben ma­ gáról a lélekről még mindig csak sejtésünk van. Csak Erő van. Egyszer Síva meg akart jutalmazni egy dé­ mont szigorú aszkétikus életéért. legyen a kívánságod szerint. vagy építettél? Vi­ gasztaltál. a másik a Földnek. hogy enyém lehessen Párváti. ami etikailag semleges.Miért kergeted? .H a valakinek a fejére teszem a kezem. Biz­ .Várj még. Síva megrémült és menekülni kezdett. tiéd leszek Síva el­ pusztítása nélkül is. csak az irányuk volt kü­ lönböző. .A kkor először a te fejedet érintem meg . Síva.. Kö­ szönetét mondtak az erőért. a közben elfe­ lejtette. A nagy kérdés az. .P o pper P é t e r 16 2 163 L é l e k és er ő zott: az egyik az Égnek. Pl. ezt jól jegyezzük meg! Gondol­ junk vissza.J ó . amely mind a ket­ tejükben azonos volt. és szemrehányóan mondta a rémülten leselkedő Sívának: . Párvátiként jelent meg a démon előtt.Megtanítlak. Akkor Visnú újra felöltötte eredeti alakját.mondta a démon .mert szeretném. A rosszindulatú hatásokat ugyanis nem könnyű felismerni.De én nem tudok táncolni. a testi erővel egyaránt lehet házat épí­ teni és gyilkolni is. De vannak jó és gonosz em­ berek. Visnú elhatározta.Egy kívánságodat teljesítem..mondta a Visnú-Párváti .. . hogy . . hogy mennyi bajunk származott ab­ ból. hogy a tánc befejezésekor a saját fejét is meg kell érintenie.. hogy megmenti Sívát.ha­ talmat adtunk magunk felett rosszindulatú erőknek.” És ezt jelenti az ember lelki sza­ badsága: egyedül tőled függ. Mellesleg jegyzem meg.szerelemben vagy politikában . S Párváti előtt csak egy maréknyi hamu ma­ radt.

akik sokszor csőbe húznak minket. addig viszont használjuk őket. Ez az egyén szempontjából szorongást idéz­ het elő. Kevesen gondolnak arra. és nem ellenfeleikhez . Általában csak ilyenkor ismerjük fel szövetségeseink és partnereink méltatlanságát. Az érzelmek és indulatok . Anélkül. Másrészt önteltségünk. majd időben faképnél hagyjuk. vagyis gerjesztik egy­ mást. hogy okossággá változtas­ suk. amelyet készen kapunk. A felizgatott tömeg a legősibb szélsőséges reakciókat produkálja: a félelmet és az agresszi­ vitást. ezért a tömeg egyre inkább érzelem. Gyakran ezek a tulajdonsá­ gaink megzavarhatják tisztánlátásunkat. hogy a tömeg sok1 ember strukturálatlan együtt0 létét' jelenti. Vagyis regresszív állapotba kerül. A viselkedés szabályozásában háttérbe szorul az intellektuális kontroll. aki ugyanilyen feltételek jelenvalósága esetén. indulatkitöré­ sek és apatikus reagálások váltakozása. hiúságunk és főként sikerre-orientáltságunk az­ zal biztat. vagy ellenkezőleg: az alvást gátló fe­ szültség.és indulatvezérelt lesz. az európaiak a Sátán ravaszságának.hiszteroid mecha­ nizmussal . ha hozzájuk tartozunk. Az ember szuggesztibilis lény. Mindezért fe­ lelősséggel tartozunk önmagunknak. Ilyenkor rájuk haragszunk és nem saját hamis fantáziánkra. A racionalis­ ták saját butaságunkat vádolják. akikben spontánul nagyra fejlődik a hatalomvágy. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a kisebbrendűségi érzéstől szenvedő emberek.) sorozata következtében hatalmas. valódi arcukat. áttevődés egyik emberről a másikra) a harag és a fé­ lelem eseteiben. és ezzel együtt a félelem a hatalom elvesztésétől. főleg az emésztés és az anyagcsere területén. tömegpánikot is kirobbanthat.lásd. A frusztrált. el­ nyomhatják ösztönös ellenszenvünket. S különösen induktív (kölcsönös fokozás. Mindezt még a szakemberek is könynyen diagnosztizálják depressziónak. az agresszorral való identifikációt.indukálják. és hangu­ latjavító. dekoncentráltság és kellemetlen vege­ tatív tünetek.P o pper P ét e r 16 4 165 L é l e k és erő tonságot is adhatnak. különösen tö­ megben. annyit el kell mondanom. kivéve az ostobaságot. hogy belebonyolódnék a tömeglé­ lektan kérdéseibe. A rossz­ kedven és érdektelenségen kívül ezt a kimerült­ séget gyakran kíséri ingerültség. betegségek stb. vagy a tömegkommunikáció hatására. valamilyen ve­ szély lehetőségét képzeletében óriásira duz­ zasztva. amivel pozitív képet vetítettünk rájuk. a hangulatot jól érzékelő. várakozásaiban csalódott tömeg könnyen bűnbakot kereső dü­ höngő csordává heccelhető egy. Az indiaiak mindezt a gonosz Maja játékának tartják. szorongáscsökkentő gyógyszerekkel próbálják ideig-óráig orvosolni. szinte kozmikus mé­ retű lelki és testi fáradtság léphet fel. hogy a negatív él­ mények (kudarcok. szuggesztív egyén által. S ezzel a jövőbe tolják kikerülhetetlen és mély csaló­ dásunk bekövetkezését. és még nincs módszer arra. aluszékónyság. hogy bár látjuk negatív voltukat. Ennek következtében a tömeg kritikátlanul elkövet .

sziklacsúcsok előtt. már a kezde­ tek kezdetén is.A hármas.P o pper P é t e r 1 66 olyan cselekedeteket.A pár. Ám nem is olyan régen egy Kopernikusz nevű Jegyzet 1 A szociálpszichológia leggyakrabban elfogadott ál­ 0 láspontja szerint.lehet magától értetődőnek tekinteni. soha ne kelljen megtorpannunk nehe­ zen megmászható .analógiájára: „megneve­ zem. vagy a meg nem történtté tevés mágiáját alkalmazzák. Azt sem lehet tudni. a megnevezésen kívül tudunk-e róluk egyebet is. Ez teszi lehetővé a legintimebb viszonyt. különböző han­ gadók jóvátételre buzdítanak. amelyet az egyén józan belátással elutasítana.A tömeg. ámbár nem lehet tudni. ha lemondunk a problémalátás képességéről. A kartéziánus alapelv . irreálisan nagyra növekedését. Ez rejti magában a legkönnyebben kialakuló konfliktus lehetőségét. . jelenékteleníteni próbálják az eseményeket. Ezt követően a tömeg lassan strukturálni kezdi önmagát. .) Min­ dig strukturált.mint mindent a vilá­ gon . Például a napkelte és a napnyugta tapasztalása alapján ezerévekig igaznak véltük. (Nagyjából 8-20 fő között. és a munka. hogy létezésük „oda­ kint”. hogy a Nap kering a Föld körül.s vajon tényleg megmász­ ható? . vagy „idebent” történik. és végül önmagától való megrémülését tehetjük felelőssé. . Csányi Vilmos szerint még a természettudomány. H u s z o n h e t e d ik f e je z e t Mit érnek a tudományos modellek? A kulturális fejlődést . irányíthatóság szem­ pontjából a legkedveltebb alakulat. Ezek általában a kisebbségek felé irányulnak. tehát vagyok” . viselkedés-szabályozást követelnek. . Sok ember strukturálatlan együttléte. A pszichológia nyelvezetén ezért az Ego túl­ burjánzását. (2 versus 1) . mindig leplezni igyekszik szak­ rális (sic!) eredetét. Bűntudatok alakulnak ki a történtek miatt.A nagy csoport.1 1 A lepel maga a megnevezés. an­ nak érdekében.„gondolko­ dom. (Körülbelül 80-150 fő között) Sajátos csoportdinamikai folyamatok jellemzik. hogy örökké sík terepen kalan­ dozzunk.A k i s csoport. tehát van!” De ez még nem tudás. A dolgok ugyanis éppen a megnevezésük által válnak létezővé. hogy a megnevezett dolgok a valóságban milyenek. az egyén után a következő szociális alakulatok léteznek: .

Bár szilárdan elhatároztam. az iskolázás! A tudománnyal telecsöpögtetett fejek! 1996 és 1999 között három országban. és tulajdonképpen csak a viszonyuk kering bizonyos szabályossággal. a képzelet és a tapasztalat működik közre. így hát a kultúra (kultúra. máglyák gyulladtak az új tan hir­ detőinek megkínzott teste alatt. akinek a lelke ezt lehetővé tette. Mozgott kint a Föld és bent a gondolat. ” És már megint baj van a megértéssel! Ho­ gyan kering egy viszony? Azután: ravasz tudó­ sok megneveznek nem létező dolgokat. . azaz Mégis mozog. hogy ezúttal álta­ lános tudományelméleti kérdéseken rágódom.P o pper P ét e r 16 8 169 M it é r n e k a t u d o m á n y o s m o d e l l e k ? lengyel úr előadta. hogy olvasómat arra bíz­ tassam: gondolkozzon el. s amúgy sem értette. itt a nagyhatalmú inkvizíció. mint hogy Isten egyháza nevében lenyiszálják a fejét. és természetesen az a tevékeny­ ség. életévét betöltött embertől megkérdezték: Hiszi-e Ön. ezt dörmögte a szakállába: Eppur sí muove. már néhány száz év elteltével. amelyben megtalál­ ható az „igazság”! Ebben a „teremtésben” első­ sorban az emlékezés. hogy a Föld a Nap körül kering? Az eredmény: USA: Helyesen felelt Tévedett Nem tudott válaszolni 79% 790 fő 18% 180 fő 3% 30 fő 74% 740 fő Tévedett 16% 160 fő Nem tudott válaszolni 10% 100 fő Anglia: Helyesen felelt 64% 640 fő Tévedett 19% 190 fő Nem tudott válaszolni 14% 170 fő Tehát a kulturálisan vezető államok 3000 la­ kosa közül téves választ adott. S íme. akinek az élete kedves. hogy mindkét test ott van. ahol van. amely magasra emelte az európai kultúra zászlaját.: Helyesen felelt . mert az életét és tudását többre becsülte annál. Hát fu­ tott. mégsem állom meg. Volt. hogy szerinte éppen fordítva működik a dolog: a Föld kering a Nap körül. Ah. aki önérzetesen becsülettel a tűzhalált választotta. ezer-ezer 18. amellyel egyetlen lehetőséget választunk ki. kapcso­ latok írhatók le közöttük. Csányi Vilmos új teóriával állt elő. Egyházi át­ kok dörögtek. az em­ berek zöme jobb belátásra tért. s messze vissz­ hangzott a fenyegető kiáltás: Fusson. miről van szó. s olyan is volt. vagy válaszképte­ len volt 830 ember. rengeteg más lehetőség közül. hogy az új elmélet alapján sokkal jobb térképeket lehe­ tett készíteni.” Csakhogy mire ide eljutottunk. Őt idézve: „Lehet. s míg fennhangon megtagadta meggyőző­ dését. . tehát „idebent” teremtenek egy új világot. vagy csak értesültség?) szép lassan mégis beivódik lakosságunk kétharmadának „minden rostjába és erébe. hogy vajon a lélektani tudományok mennyire ludasak a nem létező belső világ megteremtésében? Németo. Sokat nyomott a latban az is. a tengeri hajósok legnagyobb örö­ mére. ame­ lyek a megnevezéstől létezőkké válnak. Eb­ ből lett aztán a világraszóló botrány. aki látszólag megtagadta a régi tanítást.

pontosabban az absztrakt fo­ galmak használatának. társadalom: etológiái megközelítés. és iűgatag. S játékaidnak vége m ár. Csányi ezt a jelenséget a nevezetes Möbiuszszalaghoz hasonlítja. a szavak. ame­ lyeknek nyomon követése külön tanulmányt Jegyzet 1 Csányi Vilmos: A megnevezett kimondhatatlan. H u s z o n n y o l c a d ik f e j e z e t Versengés a fajok között és a fajon belül A versengést ma már az élővilág genetikailag meghatározott faji és fajon belüli örökségeként tartják számon. In: Viselkedés. te hízelkedő.. Milyen hallgatag helyekre indulsz. amely a mai evolúciós biológia egyik alapját jelenti. kötetében. A rangsor kialakulásában sokszor évezredes ge­ netikus tulajdonságok játszanak szerepet. és a sza­ porodás erőforrásokat von el a többitől. hogy a fajok között és a fajon belül az élve maradás lehetősége egyformán oszlik-e meg. E helyzet megoldására keletkezett a rangsor. vagy egyik egyednek és utódainak kedve­ zőbb-e a fennmaradás perspektívája. 1 Gondolatok Nádas Péter esszéiről. de a fajon belüli versengésről nem. Ebből az követ­ kezik. 1994. Aka­ démiai Kiadó. . amelynek éppen a nyelv segítségével millió és millió kapcsolata alakul ki a „kinti” világgal. Az élet fennmaradása. holott csak egyetlen megjelölt oldala van. A Pszichológiai Műhely soro­ zat 10. Mármost az olvasó könnyen abba a tévhitbe eshet. Ez a képesség jelenti az alapvető különbséget állat és ember között.P o pper P é t e r 170 Mindezeken túl döntő jelentősége van a be­ szédnek. Fajon belül erről szó sincs. hogy a természetes kiválasztódást vala­ milyen véres öldöklésnek fogja fel. mint má­ sokénak? Darwin ezt nevezte természetes kivá­ lasztódásnak. Nagy kérdés. Az emberek világa általuk teremtett „belső” világ. amelynek észrevétlenül kerülhetünk át a másik oldalára. gondolkodás. Meztelenül didergő sápadt útitárs. Ez ugyanis a fa­ jon belül a sebektől legyengült hímek hárcképtelensége miatt a faj kipusztulásához vezetne. Ez talán bizonyos mértékig el­ mondható a ragadozókról és a prédáikról. Csányi a haldokló Hadrianus császár búcsúversének hangulatát idézi az Is­ ten-teremtés és ember-teremtés kettősségének és azonosságának döbbenetes felismerésekor: Leikecske. hogy minden ember-ábrázolás egyben Is­ ten-ábrázolás is..

A ki­ talált pótlékok . Mindenesetre az állati kultúrákban a rangsor mind a táplálkozás. gyakran hoz­ nak létre agressziós örvényt. igényelne. megtervezett. Mi.oldhat meg. Ám amikor a csoportok létszáma nagyon nagyra nőtt. a csoporthoz való tartozás meg­ erősítése érdekében. Az emberek versengése elsősorban a saját te­ rület védelmében. és ez a hajlam beíródott a génjeinkbe. s ez a probléma átcsúszott a tudatos mérlegelés és választás birodalmába. Méghozzá a kutatók arról győ­ ződtek meg.pl. akik évezredek során fennmaradtunk. Az akcióterv alapja a nyelvi struktúra. a nőstények és az ennivaló. Igen ám. a sport vagy annak csak a szemlélése. a hűség. a vereség és a győzelem átélése. esetleg a tartós párkapcsolatokban nyilvánul meg. valószínűleg generációkon ke­ resztül versengtünk. a becsület és az igazságosság fogalmát is megteremtette. Az em­ beri lét magasabb színvonalát a békéltető magatar­ tás kialakulás a jelzi. hogy a legtöbben az ember fogalmát csak a saját törzs tagjaira alkalmazták.az emberiség. de a békés társadalmak között is kialakulhat rivalizációs viszony. . amit mai perspektívánk szerint csak a globalizált társadalom . előítéleteket. mind a párzás terén abszolút respektussal valósul meg. Nevezetesen arra. Ez gyilkos ellentéteket.nem tűnnek a prob­ léma elfogadható megoldásának. éppen ezen a té­ ren jeléntkeztek áttekinthetetlen bizonytalansá­ gok. hanem a beszéd segítségé­ vel előre kigondolt. A saját törzsbe­ liek privilegizált bánásmódot élveztek. egzisztenciális és területi javakért való rosszindulatot. a csapat-drukkerség. valamint az alvóhelyek elosztásában. Előre elképzelt a siker és a kudarc lehetősége.P o pper P ét e r 172 173 V e r s e n g é s a fa jo k k ö z ö t t . egyetlen zárt csoportként való felfogása . Ez a lassan kialakuló csoport­ kultúrák alapja. a nyelv. Mindez az önfeláldozás. előre megtervezett és ki­ osztott szerepek vannak. A zsákmány­ szerző akció már csoportonként individuális terv szerint történhet. politikai rasszizmust is ki­ termelt. Ez a békéltető magatartás már nem ösztönös. a politikai harcok és a vallási és ideológiai küzdelmek . kétségek az ellentmondó tulajdonságokat képviselő alcsoportok hovatartozását illetően. hogy csoportkultúra csak emberi viszonyok között létezik. Ennek a helyzetnek döbbenetes következmé­ nyeire bukkantak rá a kutatók.

mert még képzeletben sem tudtam válaszolni nekik. és kövesse őt. rövid létezésre ítélt ember? Mit akarsz megtudni rólunk vagy a világunkról? És én csak hallgattam. átcsapjanak a feje fölött: először a testvérek gyűlölete. de jobbadára sikerte- . vagy istenek. Engem nem adtak el idegenbe semmiféle ri­ válisok. hogy körülnézzek. hogy az érzelmek és indulatok túlburjánozzanak rajta. a semmi földjén járok-e. Magam mentem el az ismeretlen biro­ dalomba. a bá­ rányt Egyiptom. nem álltak bosszút rajtam sértett szerel­ mesek. De húsz évig nem követte. mert megengedte. mert ha­ lottnak hitte. a halálos birodalom mezejére. hogy atyja meghallja magányos bégetését. vagy hívásomra megje­ lennek-e démonok. mint Micrájim alkirálya? Mert József is halottnak tartotta előző éle­ tét.H u s z o n k il e n c e d ik f e j e z e t Egyedül a mezőn Azt mondja az írás: Az Úr kivitte Józsefet. valóban a halál. később. Miért hallgatott József. aztán Eni szerelme. Próbáltam életre kelteni pszichológus-meste­ reim hangját és tanításait. s megkérde­ zik: Mit óhajtasz. így hát tartós csend uralkodott a mezőn. mint Petepré háznagya.

yA bűneimről emlékezem ezen a na­ pon. és a végkövetkeztetések halkuló szó­ lamának egyre gyengülő lecsengését. Meglepett. hol háttérbe akart szorítani. Szóval. mert az árulásba mindenki belezüllik. Későn kivirágzott írói működésemmel is nagyjából meg vagyok elé­ gedve..P o pper P é t e r 176 177 E g y e d ü l a m ez ő n lenül. Kísérteni kezdtek Kosztolányi „jósai. időnként karriert kínált némi becstelenségért. saját életem ingoványába süppedezve. amelyet szívesen megsemmisítenék. ” Hetvennégy évem alatt sok kisebb-nagyobb bűnt és aljasságot halmoztam fel. hiszen a politika messze a magasban elvo­ nult volna a fejem felett. Ez az utóbbi nagyon furcsa volt a számomra. Egyedül maradtam a mezőn. hogy a lel­ kem ilyet is tud. Gyógyító és tanári működésem? Igent mon­ dok rá. ha az a vereség. mert láttam a kezdetek kezdetének harsány bi­ zakodását. Mire is? Hogy is mondja a fárgó sütőmestere. ami műtétek szükségességében öltött formát. néha hármon állt a vásár. és sike­ resen megbocsátottam magamnak. életutamért nem teszek túl sok szem­ rehányást magamnak. hogy vállalni kell a választások abszurditását is. Ebben a magányban játszani kezdtem. itt mégis történt valami. ami időnként keserű depressziós hullámokat ver fel bennem. Ámde. hogy az életen makulátlan fehér gúnyában lehet végigsétálni. szánakozó attitűdjétől vakarózni kezdtem.. Meggyőződésem. Soha nem kellett semmit visszavonnom. Szerelmi kapcsolataimban. de gyenge suttogásukat elsodorta a mező könynyű szellője. amire Angliában vagy Svédországban valószínűleg nem került volna sor. A pálfordulat. nem a hatalom felé. De itt értem jött —hol meg akart ölni. a sok ferde vajákos. Aztán magammal. semmiért magyarázkodnom. Unalmas is lenne. semmit megta­ gadnom abból. hogy kihasználom ezt a lelkiállapotot. ami heteken át nagyon is tartósnak bi­ zonyult. üldözött zsidóságomból eredő szélsősé­ ges baloldaliságomhoz. a bukás irá­ nyába tart. Rövid ideig tartó elcsábulások után alig tud­ tam levakarni magamról. azután az ataraxiás közönyömmel. A csendben nem szólalt meg végül az Isten sem. és mélyen hallgatott saját nemlétébe me­ rülve minden sátán is. És sürgősen megbetegedtem. Politika? Közélet? Következetesen ra­ gaszkodtam tévedéseimhez. a fasizmus túlélé­ séből. Vagyis elő­ ször a kialakult depressziómmal. az életből való kilépés lehetőségével. A harmincvalahány közül egyetlen könyvemről beszélek.. amit leírtam. és elismerést hűségemért. házasságaimban elkövetett bűneimet töröltem. sok­ sok év után? . . akik titkon az éggel rádión beszélnek”.. Magam számára is váratlanul úgy döntöt­ tem. Mai tudós barátaim fölényes mosolyá­ tól. Jákob atya sem érkezett meg soha. Mi­ vel? Először a betegségemmel. az életemmel.. boncai. a hangjuk és a mondataik elszálltak velük együtt. Mindig kettőn. Nem volt olyan illúzióm. Aztán a fájda­ lommal. a „damaszkuszi út” hitelességét csak ak­ kor ismerem el..

Ezután hat portré barátaimról. Mindez oké. nem portrék. (Ezek lírai emlékezések. most már nem mentegetőzöm miattuk újra. Nézegetem a Napidő portréinak a listáját.P o pper P é t e r 178 ha rendelkezésemre állna a „meg nem történtté tevés mágiája Minek szaporítsam a szót? A Napidő című munkámról van szó. Bűntudatosan szólok két halott és cserbenhagyott barátomról. Tehát az eretneket el kellett juttatni . Ezért nem lett volna szabad írni róluk. A hatalom nem csak a neki kiszolgálta­ tottakat. nem számítottam arra. Még ezekkel sincs baj. A szociális veszélyeztetettség fogalma ki­ tágult.. olimpikon-sportoló. hanem önarc­ kép. Nevük felismerhető. megbánta bűneit. a ma már klasszikusnak is nevezhető inkvizíció az egyház lélekmentő akciója volt. Ez nem portré. pap.a megtisztulást jelentő megbánáshoz: ha meggyónt. amiből kisar­ jad nem csak az áldozatok. hogy hatására sorra ve­ szítem el a barátaimat: egy részüket azért. Mi teszi ezt aktuálissá témánk szempontjából? Az. mert írtam róluk. hogy ma már nem csak a hatalom áldozataiként. tiszta lélekkel már át lehetett adni a világi ható­ ságoknak. de az inkvizítorok szenvedése is. nehogy visszaessen. hogy az eretnekség miatt feljelentettet beidézték. a másik részüket azért. Marad két számomra is problematikus portré. politiku­ sokról. művészekről. ka­ . Megelőzte őt a Holdidő.akár kín­ zások segítségével . H a r m in c a d ik f e j e z e t Az inkvizíciós atyák kínjai A modem korszak diktatúráinak belső ellent­ mondásairól kerítünk most szót. akik nagy hatással voltak rám. ifjú film­ rendező. A francia inkvizíciónál az volt a szokás. Az első rólam szól.) Aztán bemuta­ tok egy különös életművész-figurát. Bevallom. akiket itthon senki sem ismer. hogy gyorsan végezzék ki. A második kettő szerelmeimről. hanem a hatalmat gyakorló urak és hölgyek lelki épségét is veszélyezteti. hanem a hatalom gyakor­ lóiként is lelki és szociális ingoványba süppedhe­ tünk. ami immár az életből kilépett emberekről szól. s egy egzo­ tikus muzsikust. Viszont a Napidő szereplői nagyon is a jelenemben vannak.. majd ifjúságom egykori tár­ sát. így megmenekült a kárhozattól. A sorozat végén feltűnik tudós. és négy indiai gondolkodó. Csak most? Régen nem így volt? Régen. Az egyház soha nem ölt meg senkit. Eretnekségben meghalni elkárhozást jelentett. mert nem írtam róluk.

legyen náci vagy bolsevik . A többi áldozatod a kín­ zásoktól való félelmében tett beismerő vallomást.Nem vagyok eretnek. de nem végezték ki. a totális rendszerek fanatikusánál . azt nem a párttagsága eredmé­ nyezte.. akkor hitelt adtak a feljelentőnek. Le­ het fanatikus. És ma? Amikor Európa visszazuhant a soha el nem képzelhető regresszióba. és ki akarták csikarni a beismerő vallomást. Semmilyen kínzás nem vette rá a beismerő val­ lomásra. . s most már véglegesen egy sziklabör­ tön falaihoz láncolták. hogy va­ laki a testi szenvedés miatt hamis vallomással koc­ káztatja a lelki üdvösségét? — Te vagy az őrült! A z emberek hite? Szemben az izzó vas nyomorúságával? Úristen! Kik vitatkoznak itt és miről? Ez a megrendítő! A középkor és az újkor hangja szól. feltétlenül gazembernek minősíthető-e? Ez letörölhetetlen folt-e a becsületén? Ismerve a történelmi realitásokat. személyes szerepé­ nek hitelességéhez nemigen férhet kétség. A szuverén emberek társadalmából. A kolostor apátja min­ den hónapban meglátogatta. s igyekezett meg­ győzni: . valamint két órát..mint Isten és Krisztus szolgája . Ha a feljelentő köztük volt .P o pper P é t e r 180 181 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI pott tollat. Nem gondolt arra.. a totális rendszerek hosszú évekig tartó fennmaradását. amelyek huszonvalahány éven keresztül íródtak a gróf haláláig. Hivatásának szentségéhez. toulousi krónika. Nagyon tanulságos a feljegyzésekben fenn­ maradt ún. Az..a hit és a vallás tisz­ taságáért küzdött.. tintát és egy árkus papírt. Ha­ daival tizenhárom éven keresztül gyilkolta a do­ minikánus szerzeteseket. amíg újra elfogták. hogy leírja ellenségeinek nevét.az igazság érdekében. hogy kegyetlen és embertelen jellem volt. a jelszavakat üvöltő manipuláltak tömegébe. de tisztességes ember. tagja a toulousi tiszták­ nak. Ez az eretnekség gyanúja miatt az inkvizíció sziklabörtönében tartott Roger gróf és az őt elfogó inkvizíciós atya havi beszélgetéseiről készült jegyzőkönyvek el­ nevezése. a sátáni eretnekségek ellen. A grófot feljelentették. Az inkvizítor . Ám a modem időkben. a dolog megítélése differenciáltabb nézőpontot tesz szükségessé. A kérdés pontosan így tehető fel: H a valaki tagja volt a náci vagy bolsevik párt­ nak . hogy a felesége jelen­ tette fel.különösen ha funkciót is viselt . . törekvésüket legalább a polgárosodás látszatá­ nak megteremtésére . feldúlta és kurvákkal megszentségtelenítette kolostoraikat. bánd meg bűneidet. hanem a karaktere. E nélkül az ink­ vizíció börtönében maradt.elengedték.Te őrült vagy! Csak nem képzeled. s őt kihagyta ellenségeinek listájáról. mint ahogy lehet tisztességes az áldozata is. Tehát: ha valaki kegyetlen és embertelen volt. hogy eretnek vagy. Az inkvizíció idején a szerepek egyszerűbbek és egyértelműbbek voltak. hogy máglyára küldhesselek és meg­ mentselek a kárhozattól. Évek múlva sikerült megszöknie. A totális ter­ ror feltámadt saját középkorába.. hogy mint familiáris.más a helyzet.. Ha nem.Valid be testvérem. Lehetett valaki humánus .

Egy jó barátom csalhatatlan módszert dolgozott ki elhallgattatásukra. Persze ez is nagyon bonyolult dolog. és találha­ tók voltak embertelen. vagy mindenkinek megcsúfolták a gyerekkorát. Ez tor­ zulást okoz. Azon. A ki az embe­ rek közül vezetésre alkalmas volt. azt mondta. az nem tö­ rekszik bosszúra. s eddig mindig kínos csend volt a válasz. akik az áldozatok hozzátartozói voltak. Trianon revíziójától. Göncz Árpádot idézem: „Én soha nem a kom­ munistákkal. hogy mindez csak dühöt vált ki nap­ jaink nagyszájú politikai kalandoraiból.. aki Peter Weiss darabjában tűzoltókért kiabál. mint aki két lé­ péssel hátrább volt és ennek következtében nem en­ gedte . amin megmérettetünk. Mások pedig előre akarnak sza­ . Kívül. mint ha más. akinek ambíciói voltak. vezérigazgató vagy professzor. ” Jócskán vannak. és ez különböző dolog. ez durván számolva másfél nemzedék. az jobban tudta szolgálni . Ugye. nyugodtabban tudott ennek a védel­ mében tisztességes ügy mellé állni. programjai voltak. aki el akarja terelni magáról. és magas fokon tudja a szakmáját űzni. ha én csinálom. fasiszta kommunizmusét Tudom. vagy ideológiát keresett hozzá. mint fő­ orvos. Tegyék. öniga­ zolást. eszmei meggondo­ lás. És hogyan. A gyújtogató. belépett a pártba. . Egyéni indok. a múlt­ járól a figyelmet. hogy ki mire használta.mert nem engedhette —meg magának. nem szólva azokról.P o pper P é t e r 182 183 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI és társadalmi értéket teremtő párttag. Sok minden rejtőzhet mögötte. Magyaror­ szágon negyvenkét évig volt kommunizmus. az még mindig jobb. akinek konstruktív szakmai elképze­ lései. én mindig a kommunizmussal for­ dultam szembe. a hatalomhoz való vi­ szonyunk az. amit a költő így jellem­ zett: Talán dünnyögj egy új mesét. Bizonyos körülmények között szinte azt mondom. hogy sikert tudjon elérni. Nagy-Magyarország határainak visszaállításától várják az üdvösséget. ” „Magyarországon mindenkitől elvették. Már túl jár ötven alkalmon. akik kétségbeestek a nácizmus és a sztálinizmus rémtettein. akkor sommásan semmiképpen nem szabad. Nem vitatom. Csak an­ nak nem. Számára a bosszú. aki ér­ demtelen hatalomra tört.. és súlyos csalódással végződött naiv társadalom-megyáltó lelkesedés azok számára. H a már mérnünk kell. mások besározása értelmetlen és funkciótlan. sötét gazemberek a pár­ ton kívüliek között is. ahhoz. és pl. mert ha én.mondjuk . kényszerű megalku­ vás annak. akik áhítozva tekintenek vissza. Én arról a korszakról beszélek. hogy a párttagság vonzó lehetett mindenkinek.a közérdekeket. De ha emberekről aka­ runk ítélni. ha valaki a párton belül működött. Mélyen a szemükbe kell nézni és így szólni hozzájuk: Ezt épp maga mondja? Nekem jó emlé­ kezőtehetségem van. belül. Vagy aki be akar vágódni a hatalom új urainál. így kénytelen volt túljátszani a maga szerepét.. mentségek keresését emlegetnek majd. s még sok minden más. nem fontos elmagyaráznom. hogy miért? Mert akinek nem volt vaj a kalapja alatt.

............. Mindhiába........ 81 Tizenharmadik fejezet....................... Jó emberek riogatása....... .... hogy felszínesen ide-oda kapkodtam.......... a távoli Kelet gondolkodóit.........összességükben ................ 7 Első fejezet.. atavizmus..........mégis csak kiadná­ nak valamit....... Ballada az elűzött........ A falladai kérdés: Ali lesz veled. v 45 Hetedik fejezet.................. amikor a lélek végső kérdéseihez nyúl hozzá............. századi Európa alapvetően nem tűri azt a tagolódást.......................... Érezheti valaki úgy is......... Cápák és nyelvtanárok... Módszerek a titokzatos lélek keresésére. a vallást...... Vizsgálódtam a régmúlt eseményei között......... 87 ... elrendezni....... „A 21.......... Ez már cél lehet............... 29 Ötödik fejezet.... ami a jövőbe mutat. vagy mutáció?. azt az ingoványos talajt akartam bemu­ tatni..... 65 Tizedik fejezet..... ... ha nem ' látod a múltat?.... A terrorista lelke: meggyőződés. minden zsákutcába re­ ménykedve bekukkantottam.......... ahogy egy pszichológus rázná........ A benne élő... akit túl­ zott önbizalma reménytelen szellemi kalandba sodort.. s végül még a politikát is. hogy nincs hova kapasz­ kodnom. Tartalom Nyitány helyett....... a misztikát.... amibe szakmám.... vagy tanácstalanul ráztam a fejemet.. ” Kedves társam e könyv olvasásában .............. mert ha rende­ ződnének .. érdek... A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi................................ A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói...........mert szo­ kásom ellenére...... Ilyen egyszerűen egyik sem lehetséges.. A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei.. mint az őserdő­ ben eltévedt utazó..... amit hazánk társadalmi rendje és nemzetközi helyzete mutatott a második világhá­ borút megelőző egy-két évtizedben....... amit írtam ................. Az ingoványba szépen bele is kerültem............... 75 Tizenkettedik fejezet............. Láthatod-e a jövőt....... visszatért és megint elűzött királyról.................. 37 Hatodik fejezet............................................. s riadtan vettem észre... Az áldozathozás értelme és értelmetlensége.... 15 Harmadik fejezet.... akár a pá­ nikba esett fuldokló. 61 Kilencedik fejezet. próbáltam segítségül hívni a filozófiát.... emberke?... Ezeket az értékeket kellene az országban megkeresni........... amiben ................................ a pszichológia süppedezik......... Viszont az or­ szág nem ismeri a nyugati életformát.................. .hinni lehet.hosszabb távon .. 71 Tizenegyedik fejezet... most én is újraolvasom...... Lehet-e repülni számytollak nélkül?. karakter...P o pper P é t e r 184 ladni az ismeretlen jövő felé.... A régmúlt elmosódott ösvényei... 9 Második fejezet.... 23 Negyedik fejezet................... a modem társadalomtudományt.......... törmelék formájában szétszórtan létező értékek nem errefelé mutatnak...... 53 Nyolcadik fejezet...

....... 161 Huszonhetedik fejezet......................... vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia?............................ 137 Huszonharmadik fejezet. Faust felett néma az ég .... 103 Tizenhetedik fejezet........... 133 Huszonkettedik fejezet. ..... 143 Huszonnegyedik fejezet............ Vissza az alapokhoz: test és lélek....... 113 Tizenkilencedik fejezet. 155 Huszonhatodik fejezet......... 171 Huszonkilencedik fejezet...... Elveszhet-e a meg sem talált lélek?................................. 175 Harmincadik fejezet......... Kérdés és magyarázat a lélektanban.... Brahma elalszik.................... A vallás............ A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete.................................. 167 Huszonnyolcadik fejezet................... 91 Tizenötödik fejezet..... 149 Huszonötödik fejezet......... Az inkvizíciós atyák kínjai............... ..................... majd felébred................................................ A sejtések világa. Lélek és erő.. 109 Tizennyolcadik fejezet.......................... Az ember legyőzi az Istent......................... 97 Tizenhatodik fejezet............. Mit érnek a tudományos modellek?................................. 127 Huszonegyedik fejezet....................................................... Isten öngyilkossága és feltámadása.................... ........... Versengés a fajok között és a fajon belül................ Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia............. Egyedül a mezőn........P o pper P é t e r 186 Tizennegyedik fejezet............................ A gyógyító hallgatásról.......... 179 ............ 119 Huszadik fejezet.. .............

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->