Popper Péter

Ingovány
A rejtőzködő lélek keresése

© Popper Péter 2007

Ajánlom ezt a könyvemet
d r . M e r k e ly B é lá n a k és d r . B a l a i c z a E r ik á n a k ,

akiknek köszönhetem, hogy volt elég erőm a megírásához, bízva abban, hogy AHOL KIJÁRAT VAN, AZ EGYIDEJŰLEG BEJÁRAT IS VALAHOVA...

ISBN 9 7 8 -9 6 3 -2 4 8 -0 0 7 -7 Saxum Kiadó Bt. Felelős vezető: Jenei Tamás Felelős szerkesztő: Palcsó Mária Borítóterv: Pintér László Tipográfia és műszaki szerkesztés: FeZo Bt. Tördelés: Stúdió 23. Bt. Felelős vezető: Jáckl Norbertné Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 271491 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Nyitány helyett
Ez az írás egy, a pályája végén bandukoló pszichológus egyetemi tanár szakmai kétsé­ geiről szól. Azokról a kérdésekről, amelyeket kikerülünk, vagy más tudományoktól eloro­ zott, jól hangzó általánosításokkal válaszo­ lunk meg. Nehezen mondjuk ki azt, hogy „nem tudjuk!” Ki tudja, miért szégyelljük, hogy nem riva­ lizálhatunk a Jóistennel, pedig már a Minden­ tudás Egyetemét is megszerveztük. Tehát egy ilyen könyv csak felforralhatja a kollégák vérét, s legalább is a saját fészkébe piszkítással vádolhatják a szerzőt, természete­ sen kétségbe vonva jóindulatát és tudomá­ nyos felkészültségét is. Legyen így, ha így kell lennie! Mégis fel­ használom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak feleségemnek, Z. L aczkó K atalin­ n ak, aki nemcsak levette rólam az adminiszt­ ratív ügyintézés minden terhét, hanem a kö­ zös munka során valódi szellemi társammá vált. Szerény társ, aki soha nem tart igényt arra, hogy külön feltüntessem azokat a gon­ dolatokat, sőt könyv- és fejezetcímeket, ame-

amely .. Budapest. aki egyrészt a pszichológia tisztá­ zatlan kérdéseiről akartam őszintén írni. vagy rossznak teremtette-e az embert? Megjegyzi. hogy miről van szó? S te tudod-e. 2007 nyarán Popper Péter E l ső f e je z e t A faUadai kérdés: Mi lesz véled. Török Sándor írt egy novellát két szenilis öregúrról. akik szívből gondozták és terjesztették könyvei­ met. hogy Isten jónak. barátom. más­ részt nem vagyok vallásos. akik albérletükben évek óta vitatkoz­ nak azon. s gyerekkorom mély. majd félrelökött vallásos­ sága kísért öregkoromra? Vagy a „lélek” szóval van baj.szándékom ellenére . hogy az Ördög csúfolódik ve­ lem. Müller Ágit . Vagy én magam magammal? De hát tudom-e én egyáltalán. hogy e szavak közül csak az alábbiak értelmét nem tudjuk: Is­ . s mégis . Ugyancsak köszönet illeti a Saxum K iadó vezetőit és munkatársait .P opper P é t e r 8 lyeket tőle plagizáltam. emberke? Fordítsam? Ez a kérdés azt jelenti: Mi lesz ve­ lem? Velem.elsősorban Jen ei Tamást. természetesen az ő engedélyével.mindig az Istenhez érkezem el. magamban már-már nyájas olvasóvá degradáltam? Még jó. P ataki Istvánnét.ha kibontjuk a jelentését mindig magában rejti az Istent? Arra már gon­ dolni sem merek. akit a nyárspol­ gári stílus kötelező gügyögésének engedelmeskedve. hogy nem mertem leírni. Meg lennék bűvölve? Önbecsapás áldozata lennék.

EMBERKE? ten. Azonban ilyen élet csak az angyaloknak jár. pl.írás közben megismerem saját véle­ ményemet. hogy az életproblémák zömének megoldására bíztat­ ják őket. hogy az! De az sem ki­ zárható. pszivel kezdődő hivatásokat gyakorlók$ azt hirdetitek. teremtés. Isten azonban jobban szereti az embereket. jó. Ugyanezt hangsúlyozta Pilinszky. megkérdezte va­ laki a halhatatlan isteneket. Hiszen a történelem folyamán mindig is voltak természeti katasztrófák. Holott ezek nem megoldhatók. az a„vagy”. ember.mi indokolna most különle­ ges megrendülést? Valamikor. amíg egyszer majd csődöt mond ez a varázslat. Jung szilárdan állítja. hogy szorongásom nem csak önféltés. okos embertársaim között. „Ti. a messzi jövőben. hogy az ember helyesen él.mint már anynyiszor . És ez a legfurcsább: a semmi. és irgalomra van szükség. hogy miért enged­ nek ennyi romlást az emberiségre? Azt felelték: Hogy legyen ének. aki Isten ke­ gyelmében bizakodik? Egyszer megkérdezték tőle.. tö­ meggyilkosságok . S ha a hit. kudarcuknak. rossz. hogy az élet legnagyobb és legfontosabb problémáit nem lehet megoldani. Elhittem Jungnak. Addig reménykedem.Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni! Az egyre racionálisabb kultúrában az öre­ gedő emberke egyre magányosabbá válik. hogy ma miért nem élnek olyan emberek. hogy valami másról. MI LESZ VELED. Tény­ leg: akkor mi lesz velem? Persze az sem zárható ki. azt környezete a szenilizálódás egyik legbiztosabb jelének értékeli.. mint az angyalokat. Homérosz idején. Sürgősen meg kellene szabadulnunk elő­ ítéleteinktől.mondta a ka­ tolikus költő . Amit jól isme­ rünk. magasabb tájé­ kozódást jelentő tudatállapot-változásról van szó.. a transzcendencia. akik színről színre látták az Istent? A rabbi azt felelte: . hogy . hanem valamilyen homályos aggodalom. hogy az életben tragédiák van­ nak. a vallás vagy csak egy­ szerűen az Isten után kap. konfliktusokat szülő helyzeteiket. hatalmas háborúk. tehetségtelenségüknek tulajdonítják a százszor is visszatérő. így hát legtöbben a sa­ ját gyengeségüknek. hogy úgy csúszunk be egyfajta va­ lóban apokaliptikus időbe. csak túlnőni rajtuk. hogy lehet többé sohse lenni. csak jól-rosszul elviselhetők. S az-e? Nem kizárható. vagy túlvilági élet. hogy az életben problémák vannak. és megoldá­ sokra van szükség. és én magamra maradok a mindenre felelni tudó. hogy észre sem veszszük. E válasz hal­ latán először könny szökött a szemembe. hogy az elviselhetetlen belső konflik­ tusok azt bizonyítják. ez a legérthetetlenebb: . hogy éppen azzal zúdítanak igazi lelki poklot az emberekre. eladdig ismeret­ len betegségek járványai. vádolva a pszi-kezdetű tudományokat. Aztán úgy vélekedtem: dögöljetek meg! Emellett aztán meg is maradtam. Én úgy látom .P o pper P ét e r 10 11 A FALIADAI KÉRDÉS. Nélkülük csak fél-élet lehetséges. " S mit mond egy haszid rabbi.

ne kínlódjon egyetlen ember sem.. mintha lenne. hogy szerencsét hoz és tá­ vol tartja a rontásokat. „Ebben már képtelen vagyok hinni. Vagy dühödten tagadnak. de csak azért is úgy tesz. Bohrnak feltűnt a kertkapu. 7. Vagyis hogy állunk? 1. 8. versek. Hofit utánozva. Bizonytalanok. Stagnálás. Saját vallással. de nem hívők. Ezen belül igen népszerűvé váltak a „filléres misztikák” és a ku­ darcot valló keresések. 5. de hiszek abban.... kategóriákban.. és a nagy kalpa-tűz fellobbanásáig előre. akiket én..1. 7. hogy”.7. ezer évekre visszamenőleg. aki. . de annyit tudok. Meg amit mások tananyagként hirdetnek. EMBERKE? végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak. akit nem érdekel sem a remény­ teli találgatás.M i van odaszögezve? . a jövő számára. 2. csodálkozva mereszti tágra a szemét: Kinek van mumpsza? Az átkozott és iri­ gyelt közönyös. . Erősen csökken a 3. Sem Isten. hiedelmekkel rendelkezők.P o pper P é t e r 12 13 A FALLADAI KÉRDÉS: MI LESZ VELED.Miért? . Ok mind Isten szolgái. Hát idézetek.. akár a „vanról”. Nincs elég hite. 8. 2. Vagy szorult helyzetében cserélgeti őket: „Ezt nem tudom.. de csak azért is úgy tesz. valamint az archai­ záló és modernizáló reformkísérletek.4. Az agyakban kialakuló zűrzavaros ellentmon­ dásokat jól példázza Heisenberg anekdotája: 1926-ban. Ennyire frusztrált az ember a modem világban: Nincs elég tudása. de nem vallásosak. vagy enyhe növekedés tapasztal­ ható az 1. mintha lenne. akár a „nincsről” esik szó.6. kategóriábá sorol­ hatók száma. A transzcendencia létezését sejtők. 3. 5. Vallásosak. oldozok fel. Az áldott érdektelenek. sem az Ördög miatt ne pusztuljon el egyetlen élet sem. kategóriába tartozók száma. Ebből a szempontból különösen érintettek a távoli Ke­ let vallásai és életbölcselete. a különböző transzcen­ dens csoportokba tartozás váltogatásai.. fizikus létedre. spekulációk. A variációk egyre szűkülnek és polarizálódnak. Erő­ teljesen növekszik a 6. hiszel ezekben a barom­ ságokban? . a Koppenhágában tartott fizikus világkongresszuson egy Wertheim nevű dán fizi­ kus vacsorára hívta nevesebb kollégáit az üdü­ lőjébe.. az üresség papja. növekszik a hiszékenyek száma. Bohr kiabálni kezdett. hogy voltam és hogy nem leszek. sem a keserű meggyőződés. Tagadók. 4.5. a szent háború iránt közönyösek. íme Szabó Lőrinc.Mert azt hallottam. hűségesen vagy láza­ dozva. . Másképpen fogalmazva: csökken a hívők. hogy” . 4. 6. S néha feltűnik közöttük valaki. Hívők. . Hívők és vallásosak.8. Babonások.2.És te.Egy lópatkó.3.

vagy csak megvizsgál? A teste fényes. hogy érdemes volt csatlakoznunk a szabadpopó-mozgalomhoz. egyre jobban fogjuk rejtegetni és szégyellni hitünk maradványait. Évmillók óta arra ké­ . egyre többször futunk önjelölt álpróféták után. Ki bújik alatta? Cápa? Vagy valami eddig ismeret­ len balatoni. legyen szó akár a Balatonról vagy a Du­ náról.mi az? . Ez lesz velünk. M á s o d ik f e j e z e t Cápák és nyelvtanárok Már elmúltam negyven. hogy Isten valamelyik angyala mutatja ne­ kem a világot. A hit mély gyö­ kerei lassan elsorvadnak. nyilván hideg és nyálkás. hogy milyen színű és szagú füstként himbálózunk a semmi felé. aztán egyre felszabadultabban hirdetjük majd. hogy egy átlátszó műanyag csőrendszer vezet le a tenger mélyére . minden érzelem nélküli. dunai ragadozó? Messze van. mintha fémből készült volna. Egyáltalán: számomra az egyik legfélelmete­ sebb dolog az átlátszatlan sötét víz. Rettenetesen félek és undorodom a cápáktól. szellősebb gatya nél­ kül jámi-kelni a világban. különösen éjszaka. hogy ez akkor is hat. mint tavalyi foltos gatyánkat. A fekete víz a legszorongatóbb rejtekhely. de azt hallottam. amikor elkerültem Ausztráliába. vagy közel a váratlan felbukkanáshoz? Támadni fog.kö­ zeledve jól megtömnek LSD-vel vagy heroin­ nal. S a ha­ rapása is hideg. szinte objektív. Sidneyben volt egy pszichológiai világkong­ resszus. A szeme tekintet nélküli. Halálunkhoz . Ő számomra a halál. s úgy érezzük majd.védekezett ijedten Wertheim . én vagyok számára a sonka vagy a pa­ cal. aminek az előadásain nem vettem részt.. hogy mennyivel könnyebb.oda jártam cápákat nézegetni. Felfedeztem ugyanis. emberkékkel. Akkor már természetesnek vet­ tem. s derűs lebegésünkben nem lesz már fon­ tos. ha nem hisz benne az ember. először halkan.P o pper P é t e r 14 Dehogy hiszek . mozdulatlan. ahová megszülettem. a bolygót.

P opper P é t e r

16

17

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

szül, hogy megöljön engem. A sötét víz, a rej­ tőzködő szörny, a kiszámíthatatlan szándék... szóval a halálfélelem birodalma Borzongva sétáltam a kivilágított műanyag csőben, néztem a cápákat, ők nem néztek rám, de nyilvánvalóan láttak engem. Tudtak rólam. Ez különösen ijesztő volt. A hajótöröttek sorsá­ ról fantáziáltam: elképzeltem azt a végtelen ma­ gányt és kiszolgáltatottságot... Vajon miféle bű­ nért kaphatja ember ezt a sorsot? - Szintén a kongresszusra érkezett? Barátságos férfihang. Nem vettem észre, hogy rajtam kívül még van ott valaki. Elegáns, őszes középkorú úr, feltűnően csillogó szemekkel. - Megijesztettem! - mondja bűntudatosan. - Bizony, megijesztett! - Cervik vagyok, Kanadából. A z általános lé­ lektan professzora. - Popper. Klinikus Magyarországról. Ez az ije­ delem az ára, ha a cápák jobban érdekelnek, mint a tudomány. Tágra nyitotta a szemét, a homlokán megso­ kasodtak a ráncok. - Milyen tudományról beszél? - H át a miénkről. - M ár megbocsásson, a pszichológia nem tudo­ mány, sose volt az. - Hanem? - N a jó, egy negyedórát beszélgethetünk a szak­ mánkról. Többet nem ér meg. - Szóval, mit gondol a pszichológiáról? - Egy mesterséges nyelv. Minden köznapi foga­ lomra van egy saját terminus technicusa. Például

szeretet helyett kötődésről beszél. Segítőkészség he­ lyett szociábilitásról. Együttérzés helyett empátiá­ ról. Ertelmesség helyett intelligenciáról. M i ezt a nyelvet tanítjuk. Nyelvtanárok vagyunk. De a lé­ lekről egy grammal sem tudunk többet, mint az át­ lagos városlakó. Gondolja csak meg: az emberiség évezredeken át milyen jól elboldogult a két görög alapfogalommal: az ésszel és az értelemmel. A z­ után egy 19. szazad végi kongresszuson Binet és Simon bemutatták intelligencia-tesztjüket. Valaki meg is kérdezte: - Binet úr, mi az az intelligencia? - Intelligencia az, amit a mi tesztünk vizsgál.1 S valóban: az intelligencia a pszichológia egyik legkevésbé tisztázott fogalma. Egy biztos, az ún. intelligencia-vizsgálatok mindenféle ér­ telmi funkciót mérnek (logikát, kombinatív gondolkozást, tér-időbeli tájékozottságot, néha műveltséget is stb.), de intelligenciát nem! Ezért a tisztességes pszichológusnak mindig meg kell határoznia, hogy milyen értelemben használja az intelligencia fogalmát. Én pl. William Stern definícióját fogadom el: intelligencia az új helyzetekhez való célirányos alkalmazko­ dás képessége, a belátás segítségével. Tehát vi­ selkedési kategóriáról van szp! Adott helyzetben lehet intelligensen és nem intelligensen visel­ kedni. Új helyzet: amiben még nem volt, amire nincs viselkedési modellje. Célirányos: az ere­ deti törekvés, fenntartásával. A reális kerülő­ utak megtalálása. A belátás kizárja az ún. próba-szerencse módszert. - S a dolog kísérleti része?

P o pper P é t e r

18

19

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

- H át... H a nagyon akarom, az elmegy vala­ mifélefiziológiának. - Ne igyunk egy kávét? -Igyunk. A kis vízparti presszóban mind a ketten rá­ gyújtottunk, s az első szippantás füstjét széles sugárban fújtuk magunk elé. - Mondja, maga szerint mi történt velünk? - Furcsa ügy. Kezdetben és évezredeken át a hí­ vek pszichés gondozása egyértelműen papi funkció, a pasztorális szolgálat integráns része volt. - S aztán mi történt? - A z ördög tudja. Úgy látszik, soha nem elég egy megváltó és a megváltás lehetősége. Olyan em­ ber, olyan nép is kell, amelyiket meg lehet váltani. A kik elfogadják a megváltás csodáját. Ehhez pedig mély hit kell és önátadásra való képesség. Ez az, amit szétrongyolt a modem természettudomány. A racionalizmus. A bal agyfélteke, az elemző gondolkodás kultusza, bölcsődétől az egyetemig, és a halálig. Legfeljebb marad valami bizonyta­ lan éhség a sodró hatású, kábító totális élmények iránt. - Várjon csak! És az orvostudomány? - H át ez az! Ajánlkozott arra, hogy magába ol­ vasztja a lélekgyógyászatot. Pszichiátria. A z elmebetegségek vonatkozásában ezt nagyjából el is fo ­ gadta a közvélemény. Ámbár feltűnt, hogy csak a tünettant és egyes kezelések hatását mondja el. Te­ hát differenciál-diagnosztikát ad, de az etiológiával, a kór keletkezésének oktanával - a pszichoorganikus szindrómák ( tehát a szervi károsodások lelki következményei) kivételével - adós nyarad.

A z úgynevezett funkcionális zavarok (pl. neurózi­ sok, pszichés infantilizmusok stb.) egyértelmű ma­ gyarázatára - Freud elméletképzésének kivételé­ vel - máig nem került sor. A funkcionális pszichés zavarokban szen­ vedő, igen érzékeny emberek számára az orvos törekvése a természettudományos objektivi­ tásra, a közérzet, a szubjektív panaszok másod­ lagos jelentőségűként való értékelése riasztóan hat. Pedig már 1909-ben megjelent Freud ta­ nulmánya a hisztériáról, bebizonyítva, hogy nem színlelésről, hatásvadászatról, hanem va­ lódi betegségről van szó. Ennek ellenére ma is érvényes Bálint Mihály megállapítása Az orvos a beteg és a betegség című könyvében: „Ha az organikus vizsgálatok negatívnak bizonyulnak, a legtöbb orvos a beteget egészségesnek tartja, testi panaszait nem veszi ko­ molyan. A beteg ilyenkor vagy tünetet vált, vagy orvost.” így hát lassan kifejlődött, és a 20. században elterjedt egy hibrid tudomány: a klinikai pszi­ chológia. A művelője félig orvos, félig pap. A módszertana - amíg az egyszerű lelki jelensé­ geket kvantifikálni, mérni, vagy legalább meg­ számlálni tudja - természettudományos. Kvan­ tumokban fejezi ki magát, nem minőségekben. Ha ez már módszertanilag nem lehetséges - pl. az összetett, bonyolult lelki jelenségek ese­ tében - , akkor visszatér a kvalitásokban való gondolkodáshoz. Vagyis megpróbál a tárgytól függően hol minden értékítélettől mentes ter­ mészettudomány, hol pedig más szaktudo­

P opper P é t e r

20

21

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

mányoktól kölcsönzött értékítéletek segítségé­ vel társadalomtudomány lenni. Egyszerre akar Arisztotelész és Galilei szerint gondolkodni.2

Jegyzetek
‘A 19. század második felében Franciaországban népesedési problémák keletkeztek. „Egyke” - egy családban egy gyerek! A rendkívül tehetséges oktatási kormányzat mellőzte a bizottságosdit. Ehelyett meg­ bízott egy Bihet nevű pszichológust, hogy nézzen körül az iskolákban, és tisztázza, hogy mi a helyzet. Megnőtt volna a szellemileg elmaradott gyerekek száma? Binet vállalkozott erre, de maga mellé vett egy gyerekorvost is, dr. Simont. Vizsgálódásaik ered­ ményeként jelentették, hogy szó sincs értelmi zava­ rokról, ám a gyarmatokról bevándorolt családok gye­ rekeinek egy része nem érti jól az irodalmi francia beszédet. A francia kormányzat húzódozása a bizottságosditól annak a következménye, hogy komolyan vet­ ték a Le Bon-törvényt, amely szerint egy embercso­ port teljesítménye a csoport leggyengébb tagjának színvonala felé deviál, éppen úgy, mint pl. a tájéko­ zódási terepversenyeken. Ezért bizottságok eseté­ ben nem igen beszélhetünk kollektív bölcsességről, inkább kollektív butaságról, ahol a bizottságnak annyi a szerepe, hogy megosztja a legtöbbször rossz döntések felelősségét.

2Eddig a tudományos gondolkodás több forra­ dalmát ismerjük. Ezek a nagy minőségi változások hagyományosan három névhez kötődnek: Arisztote­ lész, Galilei és Heisenberg. Arisztotelész. Minőségekben gondolkozik s ellen­ tétpárokat állít fel. (Könnyű, nehéz, meleg-hideg stb.) Törvény: olyan folyamat, ami azonos feltételek között mindig azonos módon megy végbe. Szto­ chasztikus törvény: ami azonos feltételek között gyakran azonos módon megy végbe. Ahol ilyen ten­ denciát nem sikerül megállapítani, ott a tudomány még nem jutott el a törvény felismeréséhez. Ezért a tudomány alapkérdése, ha egy új jelenséggel kerül szembe: vajon törvényszerű-e? Nyilvánvaló az arisztotelészi törvényfogalom matematikai (statisztikai) jellege. A tudományos megismerés a faj- és a nem­ fogalom meghatározásával, és rendszerbe sorolással zárul. Galilei. A modem természettudományos gondol­ kodás első úttörője. Egy hipotézist axiómává lépte­ telt elő, nevezetesen: hogy a természettudományban csak és kizárólag okságilag determinált törvényszerűfo­ lyamatok léteznek. Ezért jól nevelt tudós soha nem kérdezi meg, hogy egy megfigyelt folyamat vagy je­ lenség bekövetkezése törvényszerű-e, vagy sem. Eleve feltételezi a törvényszerűséget, függetlenül at­ tól, hogy felismerte-e törvényt, vagy még nem. A tu­ domány alapkérdése: milyen törvénynek engedelmes­ kedik? S erre leggyakrabban a sikeres funkcionális elemzés ad választ. Legeredményesebb, ha a választ kvantifikálás útján találja és fogalmazza meg. Minő­ ségek helyett igyekszik kvantumokban gondolkozni, tehát számára nincs pl. hideg és meleg, csak hőfok,

Vagyis ahhoz. Heisenberg. Heisenberg ezt ilyen költőien fejezi ki: Belenézek a természetbe és a saját arcom néz vissza rám. A természettudományos megismerés határait tapogatja a magfizikában.és fajfogalomba való sorolás.az ember fizikai testből.étertest . időlegesen kényszerül visszatérni a kvalitatív le­ írásokhoz. Ez azt jelenti. hogy az elemi részecskéket megismerhetővé tegyem.egy ősi emberkép szerint . Csak szellemi síkon érzékelhető. a rendszertanok felállítása nem befejező.figyelmeztet Shakespeare. Létezési formák. Nem szűnik-e meg az objektív természetmegfigyelés lehetősége. csak súly és tömeg. hogy soha nem lát­ hatom őket saját természetes mozgásukban.fizikai test . hanem kezdő aktusa a tudományos megismerésnek. Ezo­ terikus fogalomrendszerben: . H a r m a d ik f e je z e t Módszerek a titokzatos lélek keresésére „M i oly anyagból vagyunk. Ahol nem tud még kvantifikálni. Többek között ezért lehetetlen. amikor már nem választható szét a megismerő szubjektum a megismerés objektív tárgyától. hogy egyszerre határozzam meg az elemi részecskék helyzetét és mozgásukat (bizonytalansági együttható). mint álmaink.asztráltest . asztrál­ test.) F iz ik a i t e s t = ÁSVÁNY (étertest. Valaha . ott hiányosak az ismere­ tek. (F iz ik a i s ík o n é r z é k e l ­ h e t ő .én.P o pper P é t e r 22 nincs könnyű és nehéz. műszeresen igen durván bele kell avatkoz­ nom az életükbe. valamint az értelem erőiből állt össze. A nem. életerőkből. s töré­ keny életünk álmok veszik körül” . A lélektan tárgyának keresésére tehát gazdag metodikai fegyvertár áll rendelkezésre. Amire még Einstein is felhördült: A Jóisten nem kockázik! Ebből a bizonytalanságból nőtt ki az elemi részecs­ kék szabad akaratának hipotézise. hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat fi­ gyelhetem meg. én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t = ÁLLAT (én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t + ÉN = EMBER . ösztönökből és érzelmek­ ből. én) F iz ik a i t e s t + é l e t e r ő k = NÖVÉNY (aszt­ ráltest.

Az önmegfigyelés tudományos értékéről el­ térnek a vélemények.a vegetatív reakciók és változások. aki a lélektan legfon­ tosabb módszerének tartja. aki tudta. mód­ szerek: . A viselkedés megfigyelése az egyik legfonto­ sabb informátorunk a lelki folyamatokról. s ennek megfele­ lően alakult ki a behaviorizmus. Következtetésre alkalmasnak tűnő . . van. . . De Eysenck közel ült hozzá és ezért hallotta. vérnyomás. aki egy éles kagylóval kettévágott egy gilisztát. a ha­ zugságot. Másképpen: ami a Földön a legalacsonyabb rendű. pl.a viselkedés megfigyelése.) a pszichés fe- szükség emelkedését vagy csökkenését mutat­ ják. Van. . létezésére. galvános bőrreflex. Ezt minden pszichológus agresszív cselekedetként értékelné. A lélek egyelőre sehol! Holott nem ő lenne a pszichológia (lélektan) tárgya? Mindez nem jelenti a lélek létezésének a ta­ gadását. . Eysenck megfigyelt a tengerparton egy óvo­ dás kisfiút. Ezen kívül a viselkedés legtöbbször nem egyértelmű. ha a pszichológiai történés és az önmegfigyelés egyidejűleg megy végbe. . az szellemi síkon a legmagasabb erőkkel van kapcsolatban.a tesztek.ámbár gyakran vitatott . ha valaki utólag rekonstruálja saját lelki történéseit. mit suttog a gyerek. De lelkünkre. Lássuk közelebbről: A vegetatív reakciók (pulzusszám. folyamataira csak következtetni lehet. és van. Introspekcióról ak­ kor beszélünk.a retrospekció. légzés stb.a szabad asszociációk.az intuíció. . Mondják: „kiszakadt a kozmoszból”! Szellemi síkról nincs semmiféle állandó szabályozó csatornája.P o pper P é t e r 24 25 M ó d s z e r e k a tit o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e Tehát az élőlények közül az ember az. a viselkedés­ lélektan mint önálló pszichológiai irányzat. Az értelmi működéseket (intellektust) az én­ funkció hozza létre: az önkonstatálást (saját ma­ gam észrevevése a világban) és az önreflexiót (sa­ ját viselkedésem. most már nem leszel egyedül. nem szabad rá támaszkodni. retrospekcióról. gondolataim. „Szegénykém. aki tel­ jesen lent van a Földön.a kísérlet.az álom.az introspekció. de nem magát a lelki jelenséget.és fantáziaelemzések. aki szerint szubjek­ tivitása miatt használhatatlan. aki óvatos felhasználásra ajánlja. érzelmeim meg­ ítélése). közvetlen tárgy-megra­ gadásra a pszichológia nem képes. sokféleképpen értelmezhető. . a menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat félelem).a kérdőívek. hogy egy giliszta két fele önállóvá fejlő­ dik. . .” Mégis sokan a viselkedést tartják a lélektan tulajdonképpeni tárgyának. Az introspekció és a retrospekció az önmegfi­ gyelés két alapvető formája. Csakhogy azonos lelki jelenségek különböző vi­ selkedésformákban nyilvánulhatnak meg (pl.információhordozók.

Gondosan ellenőrzöttnek. Másrészt kikerülhetetlen rákfenéje a műtermékek keletkezése. . hogy nagyszámú adatfelvé­ telre alkalmas.leírta keletkezésük pszi­ chés mechanizmusát (eltolás. amely vagy a kérdés-felelet. Egyrészt a lélektani kutatások legobjektívebb metodikája. Ezen fekszem én meztelenül.mindig belejátszik a kísér­ leti technika torzító hatása. ame­ lyek nem helyettesíthetik az ember megfigye­ lését. Sok ellentmondást hordozó módszer. Megkülönböz­ tetünk projektív. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. hogy a saját természetes működésükben figyel­ jük meg a dolgokat . amelyek az egyéni produkciót vizsgálják. Függő és független változók kö­ zötti összefüggéseket vizsgál. állandóan bővülő empíriára támaszkodva.E z egy szőnyeg.Ebben a szobában fekszem én meztelenül.Ez egy sátor. vagy a több lehető­ ség közötti választás módszerét használja. Életpálya-adatokat. differenciál-diagnosztikai kérdések eldön­ tésére alkalmasak. . szimbolika stb. A kérdőívben időnként a hazugság leleplezésére szolgáló „lügen”-pontokat illesztenek be. Kérdőívek. objektívnek (alany és tárgy szigorú elkülönítettsége) és megismételhetőnek kell lennie. A pro­ jektív tesztek általában a személyiség vizsgála­ tára. amire szánták) és a validitás (milyen meg­ bízhatósági fokon vizsgál).Ez egy szoba . hogy a megkérdezettek mintája mit-kit reprezentál. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem.N a hallja! H a maga ilyeneket rajzol! A teljesítménytesztek tulajdonképpen fel­ adatmegoldások. ha a tesztek összeállításának szabályaihoz hasonló elvek sze­ rint szerkesztették. . A projektív teszteket csúfolja az alábbi közis­ mert anekdota: A pszichológus négyzetet rajzol. Húz egy vonalat. magának mindenről ez jut az eszébe? . hátránya. A kérdőív tudományos használhatósága függ attól. A szer­ kesztés dilettáns módja azonnal leleplezi ön­ magát. beállítottságokat vizsgáló egyszerű eljárás.és teljesítmény-teszteket. . hogy az álom és a fantázia mese önma­ gunkról önmagunknak . jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. Előnye. Lehetetlenné teszi. A tesztek kisegítő diagnosztikus módszernek tekinthetők. Háromszöget rajzol. Tesztek. Freud bebizonyí­ totta.feleli a nő-kliens.Mondja. hogy milyen motívumok állnak a válaszok mögött. A tesztnek meg kell felelnie két követelmény­ nek: az egyik a reliabilitás (valóban azt vizsgálja-e.M i jut erről az eszébe? . . Alom-és fantáziaelemzések. hogy nem tud feleletet adni arra a kérdésre.). Tu­ dományos értéke csak akkor van. . egyszerűbb lelki jelenségekre vonat­ koztatott standard alapján. Itt fekszem én meztelenül. Sajátos pszichológiai mérési. attitűdöket.P o pper P é t e r 26 27 M ó d s z e r e k a t it o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e A kísérlet. Kérdőívek esetében is fel­ merül a reliabilitás és a validitás követelménye. sokszor csak megszámlálási rendszerek.

mert nem csak a természeti. A pszichoanalitikus te­ rápia során a kliens által vállalt ideális állapot. félelmekre. Platón szerint a lélek három tulajdonságot hordoz: ösztönöket. De maga a lélek még mindig nincs sehol! N e g y e d ik f e je z e t A régmúlt elmosódott ösvényei „Az emberi lélek természetével foglalkozó szemlélő­ désből alakult ki a természettudományos szemléletű és szigorú módszertani apparátussal felvértezett tu­ dományos igényű pszichológia ” . hogy elfojtott. Az értelem halhatatlan eszméket képvisel. hanem álom-értelmezésekről. hogy fontossági sorren­ det állapítson meg az élményei között . tudománytalannak minősített módszer. ami eszébe jut. A test viszont múlandó. Nevezhetjük megérzésnek is. pszichés tartalmakra (vágyakra. Freudnál nem álmoskönyvről van szó. ame­ lyekkel féken lehet tartani az ösztönöket (lásd Freud).szelek­ ció nélkül kimondja. beleértve az analitikusra vonatkozó fantáziáit. D. amikor az analitikus-óra idejére félretesz miden „okosságot” és logikát. Sokféle magyarázata. aminek alapja a nagyon fejlett empátiás készség. az álmodó asszo­ ciációinak segítségével. de mégis a tudatosság felé törekvő. Tehát Platóntól származtathatjuk a test és lélek kettősségének számos problémáját. A kutatók többsége által elutasított. Lassan befejezhetjük módszertani kalando­ zásunkat. Intuíció. az átélt élmények valódi elren­ deződését. mert a lélektan ugyan törekszik saját természettudományos módszer­ tanának a kifejlesztésére. vagyis általa megismerhető a tudat­ talan tartalmak jó része. sőt az eszébe jutó trágárságokat is. lemond arról.és természettudomány). fütyül az emlékek idő­ rendjére. Ezoterikus értelemben az „én te vagyok”-állapot létrehozásának a képessége. sőt egyes terminológiák szerint bőven hordoz em­ bertudományi (antropológiai) elemeket is. ösztöntörekvésekre) lehessen belőlük következ­ tetni. Fröhlich. titkos sze­ xuális ötleteit. de ennek a sikere csak részleges. létezése ideigle­ nes. Szabad asszociációk. definíciója létezik. Ez a módszer fokozatosan feltárja az ösztönés érzelemvilág. hanem a társadalmi jelenségekkel is foglalkozik (egy­ szerre társadalom.írja W. ami lehetővé teszi a másik ember lelki történéseivel.P o pper P é t e r 28 és perdöntőén alkalmasnak tartotta arra. Csakhogy a lélektan valóban szigorúan ter­ mészettudományos metodikájának tekinthető-e? Megérdemli-e ezt a minősítést a modem pszi­ chológia teljes egészében? Természetesen nem. . gondolatvilágával való azonosulást. erkölcsöt és értelmet.

Ugyancsak ő volt az első. fejlett kísérleti eszköz­ tár és olyan szilárd szemlélet szükséges.összes részdiszciplí­ náikkal egyetemben. ha nem határozzuk meg. hogy megteremtik az „ész örök ural­ mát”. Mondhatnánk: igazság az a megismerés. hogy az igazságot. A természettudományok gyors fejlődé­ séhez először is sok kutatási idő. a gondolkodás. amiről Pilá­ tus is megkérdezte Jézust: M i az igazság? A kér­ dés elhangzott. mi az igazság. a mezőgazdaság. Mi nem tudjuk. így alakultak ki a természettel foglalkozó alaptudományok: a fizika. amely szerint a világban rend van. hogy milyennek kellene lennie a világnak. az ítéletalkotás és az akarat. aki a tudatos folyamatok létrejöttét az agynak tulajdonította. Berkeley. Már a pszicholó­ gia őseinek tekinthetők Wolff. Kibontakozása a francia felvilágosodásban megy végbe. törvényszerűségek feltárásához. A vallás és az erkölcs azzal. Jézus hallgatott. Fechner művei is. Am. Állatoknak és növé­ nyeknek nincs lelkűk. Az emberi lélek fő funk­ ciója a megismerés. vagyis kizárólag racionálisan próbálják megérteni a világot. Követői Plotinosz és Szent Ágoston. Ez a világszemlélet teljes egészében racioná­ lis. Locke. és ezért fecsegünk róla. a jelenségek érthetők. akik Arisztotelészre támaszkodva létrehozták a skolasztikus antropológiát. ha kimondtuk a bizonyítás szót.és társadalomtudomány határo­ zott elkülönülése a 17. értelmezhetők. A tudat vezet el önmagam létezé­ sének felismeréséhez: cogito ergo sum. A természet. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. Alkalmazott természettudományok: a műszaki tudományok. S minden tudomány mögött-felett áll bizo­ nyítási módszerként a matematika. az ember nem gép és egy hipotézis nem tény!” Ettől kezdve a filozófiák egyre inkább telítőd­ nek lélektani gondolatokkal. amely tudásunk szerint független a megismerő- . Leibniz. Herbart. Köztudott. magas szintű matematikai apparátus. tehát érdemes megismerni őket. a biológia. MM.P o pper P é t er 30 31 A r é g m ú l t e l m o s ó d o t t ö sv én yei Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb ké­ pességek hordozójának. A karté­ ziánus gondolkodók ma is elfogadják a mester elhatárolását: a tudomány azzal foglalkozik. a jelenségek mögött meglévő okok. azt hogy még nem jutottak el a racionális megismerésé­ hez. Egyik művének záró mondata máig megszívlelendő tanácsot ad: „Fiatalember. az orvostudo­ mány. Hobbes. amikor az enciklopédisták elhatá­ rozták. folya­ matok. hogy milyen a világ. s végül Wundttal megkezdődik a filo­ zófiától elkülönült önálló pszichológia fejlődé­ sének korszaka. hogy a tudománynak mit kell bizonyítania. Hume. Azt. Számukra az irracionalitás az ideiglenes nem-tudást jelentette. Figyelmének középpontjába a tudat kerül. a kémia. a geológia és a csillagászat . és elhangzik mindmáig. század folyamán vált ténnyé. mert ő valószínűleg tudta. a képzelet. soha ne felejtsd el: a természet nem isten. A filozófia újkori fejlődésében döntő szerepet játszott Descartes. általános el­ méletképzésként a filozófia. akkor ez a fogalom értelmetlen.

összetett lelki je­ lenségeknél vissza kell térnie az Arisztotelészféle kvalitásokban való gondolkodáshoz. nem kvantifikálható. ame­ lyeket igaznak érzünk ugyan. Ám mai módszertani tudásunk szerint nem mérhető. Mindezek következtében a tudomány nem is­ meri az abszolút igazságot. amelyeknek valóságértéke hiteles lehet az emberi elme szá­ mára anélkül. Ha Jézus azt állítja. a bonyolult és sokféle jelenségcsoport között.érzékelés. csak IQ van stb.és karaktervonással. Wittgenstein vagy Kari Popper a cáfolhatóság lehetetlensége miatt nem tartotta tudománynak pl. Ezeket tudományos sejté­ seknek nevezzük. a matematikában. hogy „jobb igazságtalanságot elszenvedni.). pl. Számára az igazság mindig relatív. amit csodának tar­ tunk. arra. ezt hinni vagy tagadni lehet mindhalálig.) Ez az elhatárolás. inkább csak a valószínű törvényszerű összefüggésekre mutat­ nak rá. ez válhat életvezérlő meggyőződésünkké. ha­ nem a cáfolhatóság elve is. csak elfo­ gadni vagy elutasítani lehet őket. vagy fö­ lényesen rálegyinthetünk. hogy léteznek-e nem tudományos igazságok. Már most hogyan áll az igazság problémájá­ val a pszichológia? Szegény pszichológia rettenetesen szeretne megfelelni Wittgenstein követelményeinek. és ezeket nevezzük kije­ lentett igazságoknak. a matematikai statisztikai lehetőségek használhatatlansága miatt. de még nem tu­ dunk bizonyítani-cáfolni. a gyávasággal. Mellesleg jegyzem meg. (Pl. hogy kijelentett igazságok azok. aki egzaktsága miatt a fizikát tartotta a legtökélete­ sebb tudománynak. hogy mindaz. (Pl. Kérdés. hogy bizonyítani vagy cáfolni le­ hetne őket? Léteznek. emlékezés. nem mond ellent a természetnek. hogy „tudásunk sze­ rint” már Szent Ágostonnál megjelenik. hogy valószínűleg összefüggés van a szülők alkoholizmusa és a gyermekkori . amelyeknél a teljesítmények mérhetők . nincs buta és okos. ám egy napon a tudo­ mány fejlődése felfedezi bizonyíthatóságukat vagy cáfolhatóságukat.meg is tud fe­ lelni az önmagával szemben támasztott követel­ ményeknek. aki hangsúlyozza. az egyszerű logikai gondolkodás . a pszichoanalí­ zist. Vigyázni kell! Nem arról van szó. pl. A relatív igazság tehát a racioná­ lis gondolkodás terméke. figyelem. vagy cáfolhatók. ha Szókratész azt tanítja. csak a ter­ mészetről aktuálisan vallott ismereteinknek. kvantifikálni tud. Miután a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók. és szinte semmi az unalommal. az igazság és az élet”. mint elkövetni”. hogy a matematikai statisztikai módszerek a pszichológiában ritkán alkalmazhatók bizonyításként. Pél­ dául ezért foglalkozik könyvtárnyi irodalom az állítólag mérhető szorongással. illetve a legtöbb személyiség. elvetheti a minőségi meghatározásokat (pl. Az elemi lelki jelenségek nagy részénél. hogy „én vagyok az út.P o pper P é t e r 32 33 A RÉGMÚLT ELMOSÓDOTT ÖSVÉNYEI tői és megfelel a valóságnak. Ám a „tudásunk szerint” egyben figyelmeztetés is: a tudományos igazság feltétele nem csak a bizonyíthatóság. Ugyanígy. Ezek azután ki is esnek a kísérleti pszichológia érdeklődési köréből.

mint tudományos értékű gondolatok kifejtését.). hogy miben áll az összefüggés. Valentine szerint a természettu­ dományos kutatás lényege az empíria. Azt a tényt fogadja el. a tudományos igaz­ ság hirdetése. R. És a pszichológia? Elvileg lehetséges-e két. A fejlődéstanilag fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folya­ matainak. Pl. Földi körülmé­ nyek között a megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől. Elvileg egy magasabban szerveződött idegrendszer megis­ merhet egy alacsonyabbrendűt. Ezért a vallások és az igazi ezoterika. mert ebben a kérdésben még nem lehetséges a megalapozott állásfoglalás.) Mindez na­ gyon fontos segítője lehet a kutatásnak. A példa blőd. motivációról stb. fi­ gyelemről. A modellek viszont különböző létezési lehetőségek megfo­ galmazásai. és modellekben gon­ dolkodik. de nem olyan ritkaság. (Különös veszélyt jelente­ nek az ostoba kísérleti módszerek és a mate­ matikai statisztikai bizonyítás lehetőségeinek félreértései. a mérés és a kísérlet. a maga teljességében nem lehetséges. a kabbala az irracionális istenbizonyítékok felé fordul. így hát a pszichológia ott billeg a természetés társadalomtudományok határán. Éppen azért van szükség modellekre. nevezetesen a misztikus élmény felé. e részfunkciók hordozójáról. de az összefüggések kimutatása nem tekinthető az adott jelenséget megmagyarázó. teljes tudomá­ nyos eredménynek. törvényszerűségeinek a megértésére. nagyjából azonos fejlettségi szinten lévő intelligen­ cia kölcsönös megismerése? Emberi intellektussal megismerhető-e az emberi intellektus? A ta­ pasztalat azt bizonyítja. vagyis a személyiségről akar valamit mondani. Pl. s ezért nem nélkülözheti az esszét sem. így egyaránt lehetnek igazak és té­ vesek. de azt nem árulja el. A tudományos elemzésekben mindig részfunkciókról van szó (érzékelésről. Még egy szempont a pszichológiai megisme­ rés és az igazság viszonyához. A megismerő mindig redukciókra kényszerül. akkor a pszichológia dadogni kezd. ha valaki azt állítja. azt csak funkcionális elemzés segítségével lehet feltárni. még ha Aquinói Tamástól származtak is. hogy a nem­ zetközi pályaudvar illemhelyéről vett vizelet­ minta az európai átlagvizelet mutatójaként ér­ tékelhető. vagyis a megfigyelés.) Ezért nő a szakadék a matematikai statisztikai bizonyítást igénylő kísérleti lélektan és a klinikum között. Vagyis Isten létezésének logi­ kai bizonyítása végül mindig a semmibe mar­ kol. hogy egyénileg. amelyet ak­ tuális tudása alapján biztosnak tart. ezért mondtak csődöt minden idők racioná­ lis istenbizonyítékai. S ezen még a felhalmozott kollektív tudás segítségével sem lehet túllépni. A biztos tudásnak soha nincs szüksége modellekre. pl. de amikor az egészről.P o pper P ét e r 34 35 A RÉGMÚLT e l m o s ó d o t t ö sv én yei kriminalitás között. Erről járta a mondás: ha valaki egy racionális lépést tesz Isten felé. . Fordítva viszont nem igaz. az Isten két lépést hátrál előle.

amit nem tudok hipnotizálni. aminek végrehajtása .Ö t ö d ik f e je z e t A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei Erről a jelenségről a hipnotizőrök tudnák a leg­ többet elmondani.jungi terminológiában . A hipnó­ zis .Fagyasztják a kezemet. A klasszikus kísér­ let (több könyvemben is említést tettem már): a Stanford-skála szerint igen hipnábilis férfi.Nagyon nagy fájdalmat. érgörcsök (lásd pl. Eközben kezét chloretillel fagyasztják.Mert nem szenvedek tőle! .mindig a Personában fejti ki a hatását. Arról a közismert tényről van szó.Miért tűröd? . .akár bármiféle pszichoterápia .a Selbstbe ütközik.Mit érzel? . Akkor azt kérdezi a hipnotizőr: . hogy akármilyen mély hipnózisban lévő vizsgálati személy azonnal felébred. mély hipnózisban teljes anesztézisre kap utasítást. a migrént vagy az infarktust) igen nagy fájdalom­ mal járnak. ha olyan szuggesztiót kap. . O feleljen! M i törté­ nik most veled? . mert a hirtelen érösszehúzódások.Lelkednek azzal a részével akarok beszélni.

valószínűleg ő ébreszt a Selbstet sértő parancs esetén. S akkor megjegyzi: Ezért nem bíztam én soha az emberi természetben. Érdekességként megjegyzem. a tuda­ tot nem. mint a barom. ha ebben a já­ tékában leleplezik. hogy a fájdalom érzékelése belépjen a tu­ dat világába. intuíciónak? Déjá vu-élménynek? Vagy aha-élménynek. a tudat spiclijénél. él­ vezi is amit csinál. s azt is tudta. a derekam táján. lerántja a csillárt. hogy az ember csak attól szen­ vedhet. majd megszólal: . egy ideig nézi az őrjöngő férjet. mert akaratlagosan nem felidézhető. az óriási tengeri medve dührohamában össze­ töri felesége szobáját. A konklúzió ebben az esetben az. hogy most már ölni fog. hogy épen hagyta azt a kis polcot. Mert játékos. Ezért nem bíztam én soha az emberi termé­ szetben. hogy az observeur létezését Füst Milán is fölfedezte. mint a majomé. egyszóval rettenetes pusztítást végez. Marad az alábbi lehető­ ség: a hipnotikus szuggesztió azt akadályozta meg. tudatosodjon. mint a majomé. amin kedvenc úti órája áll. De örökké figyel. Lehet.Hagyja abba! Minek játssza meg magát? S akkor éreztem. A felesé­ gem története című regényében Störr kapitány. ha ebben a játéká­ ban leleplezik. Bármit tesz. s akkor az indulat máso­ dik. Igaz-e ez? Thomas Mannt 70 éves korában tüdődaga­ nattal megműtötték. Eredetileg semmiképpen nem része a tudatnak. hogy Füst Milánnak igaza van: az ölés indulata két hullámban jön. A fájdalom érzéke­ lését sem. Nem illeszthető be semelyik személyiség-modellbe. a földön fekve.P o pper P ét e r 38 39 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS . erős felindulásban elkövetett gyilkosokat. aki felel? Sőt. hiszen a kísérleti személy mindvégig tudta. hogy megindul valami ben­ nem. E regény hatására egy évig vizsgáltam ún. Mert játékos. s szükség esetén beavat­ kozik a cselekvésekbe. Ki az. Kivéve. A regényben ez történik: a feleség. élvezi is amit csinál. majd történik még valami. Először még ár­ talmatlan. mit tesz. mert leleplezett! Vagyis leleplezéséig Störr kontrollált maradt az observeur által. (Erről a történetről szín4 . Kivéve. hogy a nem tudatos tudást nevezzük utólag megérzésnek. Leüti a feleségét. a lelki folyamatokba. S közben észreveszi. mindenről tud. így hát nyitott kérdés marad. hiszen utólag nagy fájdalomérzés lé­ tezéséről számolt be. egy rossz mondat vagy mozdulat. nehéz mozdulással. a vitrint. hogy a hipnoti­ kus utasítás mit bénított le? Mint látjuk. titkos lelki megfigyelőnknél. S tudtam. Bármit tesz. ami állítólag csak a pszichológusok lelkében fordul elő? Ez a nem tudatos tudás megint csak nehezen helyezhető el az ember lelki struktúrájában. Tudta. amit tudatosan átél. még felfokozottabb fázisában már gyilkol. hogy most megölöm. hogy mi történik vele. amit mindig magá­ val visz tengeri útjaira. No de tudat-előttesnek (tudat-alattinak) sem nevezhető. elakadtunk az observeumél. Jobb híján elnevezték observeumek. Szóval. ledönti a könyvespolcot. s azt tapasztaltam.

azaz nem tudott arról. A nyelvi kifeje­ zésben ez a birtokviszony állandó: „az én lá­ bam. szo­ ciális státusból. az én el­ képzelésem stb. hogy itt egy azonosság művi szétszakí­ tásáról van szó: a tudatom én magam vagyok. s arra a következte­ tésre jut. kell lennie egy Én-nek. és Buddhával egyetértve tagadja az ego önálló létezését. megszűnik. Tehát léteznem kell. mint amilyen nagy kínok átélése után szokott létrejönni? Mit kezdjünk ezekkel az ellentmondásos. Tanácstalanságunkban Hamlet királyfihoz fordulunk. világnézet. hogy fáj va­ lami. mint hogy elhall­ gat. vallás stb.tanítja Tolle. Horatio gyanakszik: Horatio: . A tudat nélküli állatnak nincs Én-je sem: ha a tudatom (önkonstatálás . A lényeg számára ugyanis az. a reagálás minden lehetősége nélkül. akkor marad a halottak hallgatásának spirituális ma­ gyarázata.D e mindez oly csudás. illúziónak tartja. Hamlet: H át üdvözöld. politeizmus esetén kozmikus tuda­ tok. Az emberi tudat az azonosulásokból és az el­ különülésekből keletkezik . oly idegen. ezt ismételgette: Ja j. Decartes közhellyé vált mon­ dása és alapvető meggyőződése a „gondolko­ zom. akár rossz híre­ ket.) Amikor az altatásból magához tért. és ezért folyton megerősí­ tést.. mert valamiről többet tud nála. Több dolgok vannak földön és egen. kimerült ember benyomását kelti. Az elkülönülés érve lehet szellemi (pl.tehát létezésem észrevevése. hogy az adott pillanatban fölényben van a másikkal szemben.egy kozmi­ kus tudat.” Sok idő elteltével Sartre eltöpreng ezen az ál­ lítólagos birtokviszonyon. emberfajtából. hogy amikor a telje­ sen fájdalommentes orvosi beavatkozások (mű­ tétek) után a beteg magához tér. a belső és a külső világ érzékelése nél­ kül.P o pper P ét e r 40 41 A TUDATOS és a n e m t u d a to s t u d á s tén írtam már.ha van . Itt Horatio nem tehet mást. vagy . és önreflexió . tehát vagyok”. a meggyötrött. mintsem bölcselmetek Álmodni képes. Az Ego érzi saját labilitását. Mi azonban tovább töprenghetünk Descartes és Sartre vitáján. akkor megszűnik az én létezésem is.). Horatio.tehát ítélkezésem ön­ magam felett) tönkremegy. vagyoni helyzetből fakadó. továbbad akár jó. olyan álla­ potban van. Sartre itt betéved a távoli Kelet bölcseletébe. aki gondolkozik. Hogyan szenvedett mégis tudatos meg­ élés nélkül? S hogyan lehetséges az. az én bánatom. Például mindig öröm­ mel pletykál.. birtokosa és létrehozója gondolataimnak. empirikus lélek-tapasztalatokkal? Ha létezik lélek tudat nélkül. Holott a műtét alatt semmiféle fájdalmat nem érzett. Isten . lehet a származásból. Ezek szerint az em­ ber egy földi tudat. valamilyen helyzeti vagy szellemi fölényt keres a maga számára. mint idegent szokás. tudás. nagyon sokat szenved­ tem. az én szerelmem. Amikor barátjának Horatiónak be­ számol találkozásairól apja szellemével. el­ méletileg sehová be nem illeszthető.

zsidónak. vagyis a te Egód is erősödni kezd . Ugyanilyen szerepet tölthet be a panaszkodás. hogy a fennmaradásáért küzdő másik ember Egojának a hangját hallod. minden teljesítmény nélkül. a „mi fradisták. hogy a negatív diszkrimináció. a konfuciánusok soha nem gyilkolták meg vallási ellenfeleiket. (Holott soha nem járt a Mindentudás Egyetemére.P o pper P é t e r 42 43 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS éppen a testi adottságok határozzák meg a „más vagyok.” alapján történő azonosulás. a fölény és az erő kultusza. születtek.) Ám ha semmibe foszlik a hatalom. A hatalom. Vagyis ahol az emberi viszonyokba beavat­ koztak az érzelmek s főként az indulatok. politikai viszonyok állandó keserű kritikája. a másik ember feletti fölény igényét szüntették volna meg magukban? Sikerült volna végzetesen meggyengíteni magukban az ego hatását? A leg­ újabban már nem is társadalmi eredetűnek tar­ tott. keserűségének. zsidók. Nehéz ügyek. De Mózes lejön a hegyről. Gya­ kori baj. ha lehetséges. fasiszták. négernek. akik cigány­ nak. akkor semmibe foszlik az Isten is. a tao vagy Kung Fu-ce köve­ tőinek. hanem biológiai gyökerű igényt a hierarchizáltságra? Hiszen a fölényt és a hatalmat mindig a tudástöbblet és a hatékonyság jelenti. S ennek az attitűdnek az ellenpontja: a „mi kutyánk kölyke” alapon történő elfogadás. A buddhisták. Mégis marad egy kérdés: egy Isten nélküli vi­ lágban fenntartható-e a spirituális lélekfelfogás? . A történelem azt bizonyítja. amelyeken Thomas Mann sze­ rint az emberi viselkedés alfája és ómegája van leírva. má­ sokkal összehasonlítva a saját élet kudarcainak. Ezek az azonosulások és elkülönülések. orosznak. Feltűnik viszont. magyarok stb. az elle­ ned való fenyegetés és támadás néha oda vezet. mert nincs már rá szükség. hogy emberek millióit ölték meg a gyűlölet ne­ vében. megvetésre csábító hangjaira. Most nem is beszélek a politikáról vagy a nacionaliz­ musról. mint tenmagadat”. az életkörülmények. sőt „szeresd ellensége­ det” jézusi paranccsal kezdődik és az inkvizíció­ val folytatódik. Ennél többet csak a szeretet nevében öl­ tek. köztük a Ne ölj! parancsa. Ezért nincs Istenük a buddhistáknak. mint te” érzését. Az Egónak ezekre a gyűlöletre. hogy a közöny nevében soha senkit nem öltek meg. És az arany­ borjút látva azonnal megölet három és félezer embert. ne reagálj! Egy idő után rájössz. hogy te is agresszív védekezésre kényszerülsz. egyedül a „vették a fáradságot megszületni” alapon fölényt adnak minden tehetségtelen és ostoba senkiházinak a más születésű ember fe­ lett.a vereség kettős. Ezért Isten a mindentudó és mindenható ha­ talom az ember és a világ felett. kezében a törvénytáblákkal. homosze­ xuálisnak stb. a cse­ lekvések főként gyilkosságba torkollottak. pechjeinek hirdetéséig egészen az egyének vagy csoportok gyűlöletéig. akár egy fejedelemről van szó. akár egy vezérürüről. A szeretet vallása a „szeresd felebaráto­ dat. po­ zitív megkülönböztetésül azoktól. kommunisták. a taoisták.

Mozogni képes: néha hullám-. vagy hatásuk miatt létezésük bizonyítható. száguld a semmiben. Az ember csak formát képes meglátni. a pszichológia szempontjából? H a t o d ik f e j e z e t A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói Három és félezer évvel ezelőtt a habiru Ábra­ hám élménye-ötlete volt a láthatatlan Isten. tehát fizikai érte­ lemben nem is hallható. néha tárgyias természete van. A hallhatóság is mozgáshoz kötött. Tehát a lát­ hatatlanság nem zárja ki a létezést. re­ zeghet. ha nem formáról verődik vissza. Tehát kell va­ lami materiális eszköz. pl. Ám a megformáltság nem feltétele a létezésnek. mit lehet kutatni rajta. A hang­ képzés speciális formája a rezgés. a semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközökkel. ami mozgásra képes. S ha így lenne. Mert a fény akkor is látható.P o pper P é t e r 44 Van-e halhatatlan lélek? Van-e halandó lélek? Mint önálló és szabad (indeterminált) entitás kívül áll-e a materiális oksági összefüggéseken? Ha igen. akkor mégse a tudomány. Ha Istennek nincs formája. Ábrahám nagy találmánya tehát a hit a nem fizikai értelemben vett látás és hallás létezésé­ ben. hanem a vallás fogalomrendszerébe tartozik. akkor láthatatlan. Kicsinységük miatt az elemi ré­ szecskék vagy a vírusok is láthatatlanok. ám műszeresen láthatóvá tehetők. ha nem alkot formát. Az űrben. Tehát lehetségesnek tartja a belső látás (lá­ tomás) és a belső hallás (elhívás) megtapaszta- .

ha pontosan ismernénk minden apró anyagi részecske helyzetét és mozgását . sőt néha már a múltunk cipel minket. sarat hömpölyögtető. amikor napról-napra „újrama­ golod” őket. Persze . lásának lehetőségét. hogy kölcsönhatásban állnak fizikai. Te táplálod. s időlegesen reagálnak testi be­ avatkozásokra.felelte Tanzan. Lehet-e a végeredmény .Miért vitted át azt a lányt a karjaidban. ma­ gadhoz ölelve? Nekünk szerzeteseknek tilos ilyet tennünk. amikor az ember képessé lesz nem látható és nem hallható belső történéseket érzékelni: nemegyszer a látás és hallás analógiájára pl.mégis vonzó? Ezért ismétli meg az ember olyan sokszor a negatív feed-backkel figyelmeztető hibás viselkedés . gyógyszerekre. . A lelki funkciók közül egyedül az emléke­ zés és a tudat került gyanúba: Vajon nem őket nevezzük-e léleknek? Egy taoista legenda szerint két szerzetes. Ebből következik az érzékelhetőn túli. gyűlöletet . Ezeket a jelensé­ geket viszont nem lehet a fizikai létezőkhöz hasonlóan kezelni. Tanzan és Ekido vándorlásuk során egy meg­ duzzadt. jelentőségük nincs. hatá­ suk is semmivé vált. évti­ zedeken át. Öt óra elteltével. szem­ mel láthatóan a kimonóját féltette. Cipeljük a múltunkat. megbántásokat. szerelmet.akár százezer évekre előre megismerhetnénk a jövőt. testi jelenségekkel. min­ denféle fájó érzelmet.tehát leginkább érzelme­ ket. de néha gondolatokat is. annak ellenére sem. Minket azonban az egészségesnek tartott ember lelke érdekel. De hát kisebb-nagyobb mértékben valamenynyien így érzünk.Azt a lányt én már órák óta letettem . a szellemi létezés jelenvalóságá­ nak feltételezése. pl. tudatossá válását. vagyis hogy amíg a gyógyszer hatása tart. Szerinte. Ekido kifakadt: . amikor már esti nyugovóra tértek. akár kedvezőtlen . bántó gondolatokat. a gyerekkor döntő szerepéről a személyiség. hangulatot. A partján egy szép lány tétovázott. széles patakhoz értek.P o pper P é t e r 46 47 A LELKI JELENSÉGEK . Szemléletünk Newton totális determinizmusából táplálkozik. szeretetet. hiszen önmagukban már semmi erejük. tehát végső soron képes együtt élni a kórfolyamattal. amelyek már rég szétomlottak a múltban. organikus.ezt tanultad a pszichológiától. A pszichológiának ehhez attól kezdve lesz köze. szorongást. Éppen a magyar Szondi Lipót kezdett komolyan foglalkozni az elképzelt jövő. félelmet. Tanzan a karjába emelte a lányt. betegséget szünteti meg. csak a te lelkedben élnek tovább. és átvitte a patakon. tőled kap­ ják energiájukat. A gyógyszere­ lés legtöbbször nem magát a lelki jelenséget. ezt keressük. sérelmeket. sehol nincsenek. nem szenved. a cselekvés és a viselkedés végeredményé­ nek (a finalitásnak) determináló hatásával. a ka­ rakter alakulásában. Végül is erre alapoz Freud elmélete is a múlt.Te még mindig cipeled? Barátom! Mit cipelsz magaddal éveken. hanem annak érzéke­ lését.mentségedre legyen mondva . mindeddig hiába.polgári szemmel akár kedvező. .

Mindegyik kísérleti személyre galvanikus bőrreflex-mérőt szereltek. kriminálisok. neurotikusok. Pl. Ezt használják ki a szélhá­ mosok. konfliktusait? Pl. vagy mással folytatott.. hogy felépít egy egzisztenciát. Ezek közül a legfontosabbak: a személy . kiszolgáltatott helyzetével. A pszichopátia problémáját megpróbálták kí­ sérletileg is megközelíteni. hogy a várakozási hul­ lám kisgyerekek és visszaeső köztörvényes bű­ nözők esetében nem hívható létre. piros jel­ zést kaptak. amelyek nem voltak szigetelve. néhány napig nem jelenik meg a mun­ kahelyén. . Ezért nem tanul a ta­ pasztalatokból.14 %) mégis egyet­ len egyszer óvatosan megérintették a tilos utat. A labirintusban áram keringett. amíg újra megbukik.. és elmegy.indokolatlan törések vannak az életvezetés­ ben. de most hívták fo­ cizni. Néhányan (kb.. könnyedén megismétel negatív eredménnyel végződő hely­ zeteket. Az agy felkészül az új inger fogadá­ sára. . Te­ hát fokozottan csábulékonyak. . Az ő esetük­ ben a jelennek mindig erősebb a hatása. Cleckley amerikai pszichológus leírja a (pszichopátia) szociopátia tizennégy jellegzetessé­ gét. Figyelemre méltó. hogy EEG-vizsgálat köz­ ben azonos idő elteltével ismételten elindított hanginger (kellemes hegedűszó) egy idő után létrehoz egy új. de erős indulatok. Valahányszor ilyen pirossal jelzett tilos úthoz értek. azután minden ok nélkül szétrom­ bolja.P o pper P é t e r 48 49 A LELKI JELENSÉGEK . Pszichofiziológiai szempontból jelentőséget tulajdonítanak annak. hogy számtanból megbukott. Ezek tilos utaknak számítottak. vagy egy kapcsolatot. Érdemes megemlíteni. úgynevezett várakozási hullámot. konfliktusokat. lassú. Azok az utak. Készítettek egy labi­ rintust.nem szeret. Tehát gyenge érzelmek. amellyel gyakran el tudja bűvölni környezetét. . Az életvezetési törések azt je­ lentik. a galvanikus bőrreflex-mérő jelentősen kilengett. amelyekkel a patká­ nyok tanulási képességét is vizsgálják. Emberek fémpálcikákkal „haladhattak” végig a labirintu­ son. hasonlót ahhoz. Ha valaki fémpálcájával hozzájuk ért. Például régen volt. elkerülte a tilos utakat. Ekkor félrelöki a példákat és beáll a csa­ patba csatárnak. katonai drilljével. mert leveszi az elítélt válláról az önmagáért való felelősséget. hogy soha többé. Mert nem szorong a kudarcoktól. A csoportok viselkedése: Egészségesek: többségük betartotta a konven­ ciót. hogy Cleckley ír a „pszichopata bájról”. Három csoport versenyzett: lelkileg egészsé­ gesek. De két óra múlva hív­ ják egy betörésre. áramütést kapott. soká lesz még. még a börtön is csábító lehet a maga teljes alárendeltségével. A szabaduló bűnöző megfo­ gadja.nem tanul. szerelem nél­ küli szexuális viszonnyal alázza meg partnerét.. jelezve a szorongást. mint a múlt tapasztalatai alapján anticipált jövőnek.nem szorong.

s csak a jelen történései határozzák meg a viselkedést. Freud ezt az elképzelést pontosítva. Ennek elérésére minden koc­ kázatot. az emberi sors iránt közömbös természeti jelenséget.tudatos projekció eredményének tartja. Lassan körvonalazódik egy újabb süppedős terület kontúrja: a tudomá­ nyos értékű prognózis lehetősége. amelyek gondot okoznak a mai pszichológiának. tehát tudják. a győzelem. Ez a racionális ok nélküli szorongás a legfontosabb neurotikus tünet. Jung is ezen az ösvényen jár. hogy mielőtt megszületne. mint az egészségesek.gyermekkori élmények nyomán .P opper P éter 50 51 A LELKI JELENSÉGEK . amikor a Tibeti Halottaskönyvet elolvasva kijelenti: mindegy szá­ mára. Az eltérés: ha szemük láttára kikapcsolják az áramot. büntetést vállalnak. félelmei. először a mama hasában van. hogy Buddha nyomán a tudattal azonosítottuk. Útköz­ ben legfeljebb próbálkoztunk: a lélek homályos fogalmát azzal akartuk megtisztítani. vagy a külső világból szár­ mazó projekció az ember leikébe. szel­ lemmel ruház fel minden. Ezt elégedetten tudomá­ sul veszi. hogy áramütés semmiképpen sem ér­ heti őket. a parafadarabka mozgását kizá­ rólag az határozza meg. Istent. Kriminálisok: számukra a legfontosabb a si­ ker. lélekteremtő Is­ tennel. s a vi­ zet melegítjük. mert kíváncsiak voltak arra. Neurotikusok: egyetlen eltéréssel ugyanúgy viselkednek. mint a kisgyerek a születéssel. És a hisztéria? Vagy az őrület? Talán akkor is előállhatnak ilyen helyzetek. Úgy vagyunk az akár a külvilágban. most is az Istentől indultunk és a kísérleti laboratóriumba érkeztünk. hogy az Isten fogalma az ember projekciója-e a külső világba. a vallást . akár a sa­ ját belső világunkban létező. minden egykori szándék.szorongása. hanem a léleknek azokat az in­ goványos részeit. amikor is az ember . Elmagya­ rázzák neki. A múlt tényleges determináló hatásának fir­ tatása közben felmerül egy logikus kérdés: elképzelhető-e olyan helyzet. Ekkor „tudatta­ lannak” hívják. Ha egy hatalmas téren a tömeg­ ben pánik tör ki. a viselkedésünket) csak a jelen történé­ sei determinálnak? Például ha egy kis darab parafaszemcsét egy lábos vízbe dobunk. kiszolgáltatott­ sága csökkentésére . Emberi viselkedésre vonatkoztatva talán ilyen a pánik. hiszen nem is az Istent keressük. hogy mekkora az áramütés. hogy a gyorsuló moz­ gású molekulák közül melyikkel ütközik. kudarcot. hogy kikkel ütközik össze. a közéjük hajított lég­ gömb mozgása ugyancsak kizárólag attól függ. A galvanikus bőrreflex tanúsága szerint nem érezek szorongást a tilos utakhoz közeledve: az áram­ ütést vállalva átmennek rajtuk és győznek a ver­ senyben. amikor egy jelensé­ get (pl. amikor közömbös lesz a múlt.rezonábilis lélekkel. Hiszen min­ . akkor is szoronganak. s az emberek rémületükben össze-vissza rohangálnak. Mint annyiszor. de ilyen zsenge korban még soha nem kérdezi meg: hogy került oda? Mi sem kérdezünk tovább.

—S jön utánuk másik ezer? . H e t e d ik f e je z e t Láthatod-e a jövőt.A szégyen csendje. . egyénileg és társadalmilag? Egy zen mestert nyúz a tanítványa: .H a fellobog a nagy központi tűz. Válasz helyett áltudományos nagyképűséggel körülfecsegik a kérdést. Egyedül Heller Ágnes próbált meg vála­ szolni. de statikus. . Négyféle csendről be­ szél.Az iszonyat csendje. hogyan alakulhatott ki Krisztus után 2000 évvel embermészárszék Európa közepén? S a társadalomtudományok ... Ke­ ményen fogalmazva: látjuk a jövőt? Jósoljuk a jövőt? Tévesztjük a jövőt? Hazudjuk a jövőt? Mit sejthetünk arról. ha nem látod a múltat? Mérei Ferenc mondotta 1946-ban: Hallgasson a szociológia és minden társadalomtudomány.Az értelmetlenség csendje. ha nem tud arra válaszolni. Mozgása lehet gyorsabb vagy las­ súbb.A bűntudat csendje. hogy változásai merre felé viszik az embert. amelyek letörölhetetlenül tapadnak a ho­ lokauszthoz: . egyaránt jelenthet fejlődést vagy visszafej­ lődést.köztük a szo­ ciálpszichológia is .hallgatnak. mozdulatlan nem lehet. mind az ezer világ elpusztul? —Elpusztul.És jön utánuk másik ezer. A buntudat csendje Kinek van itt bűntudata? Legfeljebb az európai humán értelmiségnek. Szerinte a hallgatás oka a szégyen! A szé­ gyen pedig csendet szül.P opper P é t e r 52 den lelki jelenség dinamikus: valahonnan vala­ hová tart. amikor kikötőikben a . Neki is utólag! Nem ak­ kor hatott ez a bűntudat. .

Ez volt a fordulópont. a kre­ matóriumokat bocsátani Európa vezető kultú­ rájú népének? Ki jogosult hatmillió megkínzott halott nevében a megbocsátásra? Vajon mennyi idő elteltével lehet elfelejteni. A szégyen csendje A második világháború alatt Wemer. hogy ezeket a kérdéseket nem a németség teszi fel .kérdezi Adomo. nincs helye a bűntudatnak sem. Istentől elszakított társadalom elkezdte kikerülhetetlen morális lezüllését. amikor nem bombázták a deponá­ lási vasútvonalakat. De Oroszország kulturálisan soha nem tudott valóban európai néppé válni. itt ne beszéljen Hitler és Göring nyel­ vén! .Kérem. Ám a mo­ dern tömeggyilkosok magát a bűnt nem ismer­ ték el. a megsemmisítő lágereket. .. Három olyan történelmi fordulópont. ugrált.. ha felharsan az uralkodni vá­ gyó ősi teuton kegyetlenség és embertelenség harsonája? A baj leginkább az.e a jö v ő t . Megszületik a mosolygó hó­ hér.írta József Attila tíz perccel Auschwitz előtt. az a mű­ veltség. a Moszk­ vába emigrált író a metrón valakivel németül beszélgetett. Bizom. német földről menekülő zsidókkal visszafordul­ tak a hajók. A tisztességes polgár erkölcsi és pszichológiai mozgalmai az ember jogos és neurotikus bűn­ tudataira próbáltak enyhítést találni. hisz mint elődeinket. Miért? Mert nem volt orosz reneszánsz. Ám ha nincs bűn. Az ítélkezés. aki kezdetben bűntudat nélkül ugyan. amikor sokallták. hogy azon­ nal megsemmisül. amikor az ősember féktelen dühében üvöltözött a másikkal. Ám vajon 1933 óta lehet-e még Goethe nyel­ vén beszélni? Vajon lehet-e a holokauszt után verset írni? . A modem gazember a bűn lehetőségét.válaszolta Wemer. Vagyis aki az élet ellen támad. ami telje­ sen átformálta Európa szellemi és erkölcsi éle­ tét.P opper P é t e r 54 55 L á th a to d . Ő a modem társadalom legundorítóbb férge. Freud szerint akkor kezdődött az európai ci­ vilizáció. nem volt pápaság és császárság küzdelme. náluk nem volt reformá­ ció. a felelősségre vonás jogát tagadta. de nem csapta fejbe. hogy az életet Isten lehelte az élettelen anyagba? Az em­ berben az Isten az élet. karóba mm húznak ma már.Kérem. amelyről bebizonyosodott. hadonászott a bunkójával. De Németország? Érthetetlen. Isten ellenfele. hallgat véres munkájáról. aki már útban van a hatalom felé. ha az ember nem fordul ezoterikus magyarázatokhoz. amikor a transzcendenciától. A szé­ . én Goethe és Schiller nyelvén beszélek . Hol van már ez a civilizált idő? Hol van már a tudás. Vajon meg lehet-e a nácizmust. hogy zsi­ dókért teherautókat adjanak cserébe. később vállvonogatva vál­ lalja.mint ahogy a Szent Oroszország is jobbadára hallgat a gulágokról. de engedve a közgondolkozás nyomásának. léte­ zését tagadta. Rászóltak: . hogy milyen vé­ kony rétegnek bizonyult az a kultúra.

írja Thomas Mann A törvényben a Tízparancsolat­ ról. amelyik a gázkamrákban. Ennyi. hiszen az ember szíve eredendően gonosz! De aki csak ennyit tud. O. Olyan karma nem volt. Megtörtént. ahol betapos­ tam. hogy még a f a ­ natikus antiszemitákban sincs a zsidógyűlöletnek mélysége. Kezdem azt hinni. hogy a szavak érvényesek. Emberek milliói haltak nem karmikus halált. hogy a 19. hanem a te véredbe és húsodba is bele vannak írva. aki az mondja. csak indulata. Ki volt az első szamár. és ítéli hallgatásra. Emberi teste. ma már ismételten a „meg nem tör­ téntté tevés” infantilis mágiájával próbálkoz­ nak.P opper P ét e r 56 57 L á th a to d . ” A sci-fi írók írták le először a robotokat. Nosza ölj.minálunk így szokta a szerelmes: aki itt Letérdel. akinek nincsen lelke. mint az éjszaka.kézbe kéz és szembe szem.a római jogal­ kotók büszke utódainál . Ezoterikus magyarázat? A nácizmus sátáni inspirációja. gyen a többi valóban európai nemzetet kínozza. hogy a Föld megint Föld le­ gyen. Indiában Síva papok magyarázták nekem. hogy a két világháború nem volt bent az emberiség karmájában. mert semmit sem tud Isten és ember szövetségéről: „És betaposom őt.. Az iszonyat csendje Ez az emberi viselkedés alfája és ómegája . és az állatok kerüljék el azt a helyet. hazudj tetszésed szerint.amelyekre az ember szellemi szabadsága ad lehetőséget . A zsidókérdés a maga tel­ jes valóságában csak zsidók számára létezik. mert tudja. Nálunk? Egy Izraelbe menekült zsidó férfi mondta: „Megdöbbentő. aki kitalálta. század második fele óta egyre több olyan ember születik.. aki egyet is megszeg e parancsolatok közül. S amíg a jövőtől eliszonyodó maradék hu­ manisták Pilinszkybe kapaszkodnak. Letagadják. a frontokon.a mai élet legaggasztóbb jelenségei. Ezek a karmikus kisiklások . hogy a keresztényekben mennyire nincs mélysége a Sódnak.ilyen előfordulhatott. és a madarak ne szálljanak el fölötte. hogy csak a kőtáblákra. az ostoba. A misztikusok hirdetik. sze­ relmes Ottónak. a sző­ nyegbombázások alatt elszenvedett halálhoz ve­ zetett.e A JÖVŐT . . Nem tévedtek sokat. csalj. vagy ámít kiáltja Melinda az előtte térdre boruló. és száztizenkét öl mélységbe taposom a himpellért. hogy nálunk . és hidegség fogja körül a szívét annak. hogy nem érvényesek. ha a nevét kiejti és köpjön a világ négy tája felé. az vagy imádkozik. az ínségesség helye. de mégsem a gonoszság mezeje. a szimmetrikus kap­ csolatokról. csak indulatai. de érzelmei nincsenek. értelme van. Az értelmetlenség csendje . Sőt a kiónnak sincsen. De átkozott. ” Sőt. És ne hidd. a művészek és pszichológusok örök vágy­ fantáziája az egyenrangú. és az ember mossa ki a száját. aki meg­ hirdette: irgalomra van szükség. Övék a jövő! Ők lesznek az urak a jövendő lágerek fe­ lett. szörnyű. .

aki önmagáról azt hirdeti. A nácizmus és a sztálinizmus démonizálódása teszi feldolgozhatatlanná. ak­ kor következetesen végrehajtotta embertelen tervét. hogy minden ember egyenlőnek születik? Egyenlően okosnak. a mindig célját tévesztő agresszió.. szépnek.Ha hatalmát gyakorolva fél az ellene való támadástól. mezte­ lenre vetkőzteti. hogy örvény- jellegű. barakkokba zsúfolja. akitől elveszek ”? Viszont az egyenrangúság vágyfantáziája még­ iscsak vágyfantázia marad. . elveszek. Önmagát a határtalanságig képes gerjeszteni. És mégis. aki­ nek adok. éhezteti. Tehát egyenlő esélyt kell mindenkinek kapnia.ez emberi-politikai go­ noszság. s vele az agresszivitás.Ha el akarja pusztítani az útjában álló aka­ dályokat vagy embereket. hogy az ember alatt nem az állatok világa terül el. az anyagi javakban való részesülésre. amely csak az alkalmat várja. . ismerőseik. ha valaki remény­ kedni akar a reménytelenben. Ha előzőleg külföldre szállítja (depor­ tálja) őket . .Ha élvezi mások szorongását. akik a védelmükre kelhet­ nek. igyekszik megfosztani emberi voltuktól. barátaik. az elismertségre? Valóban? Az emberek egyenlően tehetségesek.e a jö v ő t . A másik baj az agresszivitással. amely törekvéseinek útjában áll. és el akarja pusztítani . Ha idegenbe érkezve mindet legéppuskázza. amely racionálisan ellenőrizhetetlen. Ahol különbsé­ gek jelennek meg ember és ember között. A mindig értelmetlen. félelmet akar kelteni. szépek. hanem dé­ moni akció. szenvedéseit.P opper P é t e r 58 59 L á t h a t o d . tehet­ ségesnek. Milyen esélyt? Esélyt a társadalmi érvényesülésre. hogy visszaüthessen. hogy tűzzel nem lehet tüzet oltani. hiszen a hazájukban vannak rokonaik. az engedetlenségtől és meg akarja azt előzni. hanem a démonok biro­ dalma. Erre mondták a régiek. Mikor lesz valaki agresszív? . a tör­ ténelembe nem beilleszthetővé mindazt ami megtörtént. S végül látni kell. . okosak? Tévedne a felettünk trónoló jóságos nagy­ apó. ott előbb-utóbb felbukkan a hatalom kérdése.Ha kisebbrendűségi érzése leküzdésére fö­ lényt. hogy „adok. De ha a halálra szántakat megalázza.. amikor kikászálódnak a vagonokból. a sikerre. méghozzá mi­ niszteri felügyelet mellett. Például ha egy hatalom tart egy embercsoporttól.ez emberileg érthető megelőző in­ tézkedés. szeretette méltónak. erősnek. erősek. Tehát az agresszivitás mindig ellen-agresszivitást szül. és éve­ ken át kínozza .ez már nem emberi.

Világszemlélete merev ítéletekből áll össze. pszichológia! 1. Agresszivitás. Ez ragaszkodást jelent min­ den elsajátított értékrendhez. az erőszakot emelik piedesztálra. amit mindig a megvetésre és gyűlöletre méltó gyengeség jeleként értékel. soha nem vizsgálja keletkezésének körülményeit. és bűnbakokat képeznek belőlük. a tapintatot elutasítják. logikai meggyőzést. amelyek inkább egymás mellett létez­ nek. Meghunyászkodás a hatalom és a tekintély előtt. atavizmus vagy mutáció? Most mutasd. érdek. 3. . Megkeresik a gyűlöletüknek megfelelő tárgyat. 2. A legelső. A meg­ értést. a megértő elfogadást tartja. de nincsenek egymással szerves kapcsolat­ ban. sőt ellentmondások is lehetnek közöttük. ami szembetűnik. A hatalmat tényként fogadja el. a konvencio­ nális gondolkodás.N y o l c a d ik f e j e z e t A terrorista lelke: meggyőződés. Ellenté­ tének a toleranciát. meg mit tudsz. karakter. a más fajtájú em­ bert. Elutasít minden érvelést. a másképp érzőket és gondolkodókat. a kisebbségeket. eszmevilága nem fejlődőképes.

A terroristák nagy részét nevelés. amely ellen sátáni törekvések lépnek fel. fanatikus terrorista életképében. és a többi is itt-ott és többször is. a terrorista. 6. Az uralkodó-alávetett. a nemi erőszak. Ezt a jellemvonást tudattalanul rávetíti el­ lenségeire. jótékony lusta közöny. a torreádor. er­ kölcsöt romboló szándékait honorálja. azt mutatják. sőt a homoszexualitás sem. . a gyil­ kos és az áldozata ugyanabban a komoran sivár világegyetemben élnek. védeke­ zésképpen. a szorgalmas pár kis kunyhóban idilljét. 8. Pedig mégis ott lappang benne a tragikum lehetősége is. rögeszmék kultiválásába. nehogy a részvét minimális rezdülését is felkeltsem a terrorista iránt. társadalmi szuggesztió. „eszi a lovag két tusa között gondos szeletekre vágva a dinnyét. fasiszta. 5. amelyek saját magát jellemzik. ennek során az agresszivitás válik uralkodó karaktervoná­ sává. A le­ mondás és az áldozat tragikuma nem szerepel a megszállott. de amik itt rögzítettek. ringó tunyaság. amikor a torreádorokról ír: „ők. 4. hogy a lét láncolatából valami igazán mosolyosat kifelejtettek. az erős-gyenge. akik egy életüket a porondra lökték. a mártír. az erős. egyéb perverziók. Az eredetileg merev gondolkodás. ” Végül is felelnem kell. súlyos személyes károkat okozva életében. és a kemény imponál. a vezető. Világnézetében az etnocentrikus. hamar eltolódik kényszeres irányba. másrészt áldozat egyszerre.P o pper P é t e r 62 63 A TERRORISTA LELKE . Félek erről írni. őket vádolva azokkal az indulatokkal. ők. megtalálja mielőtt történelem vagy betegség rácsap. vallási fanatiz­ mus által kialakított meggyőződés irányítja. kiknek hadi-táncát föl nem válthatja már nyugalom. a tettek. de néha nem idegen tőlük a promiszkuitás. Hol esik mégis gödörbe a terrorista? Ott. 7. kommunista ideológiáknak a polgári rendet. hogy minden győzelem rengeteg lemondást és áldozatot követel. ezzel az attitűddel tud érzelmileg azonosulni. ami az idők során erősen agresszív karaktervonássá mélyülhet. a férfiasan kemény és a nőiesen lágy értékminőségek között számára mindig az uralkodó. Ugyanakkor gyakran ellenségeiket vádolják fan­ táziájuknak megfelelő nemi aberrációkkal. Vagyis akarata ellenére kettős és ellentmondá­ sos helyzetbe kerül: egyrészt győztes. Saját sorsalakulását egyre inkább transzcendens erők hatásának tu­ lajdonítja. ezt tekinti életét szervező elvnek. a vezető-követő. A keveredő merev előítéletek gyakran idéz­ nek elő szexuális zavarokat: szigorú erkölcsi ítélőszéket tarthatnak mások felett. Devecseri Gábor Bikasiratója jut az eszembe. hogy nem számol azzal. akiket ezüst zuhataggal —valamint a bikát megilleti ugyanaz a könny” A bika.

Ezért soha nincs bűntu­ datuk. A robotok áz ő megjelenéseik az írói képzeletben és megérzés­ ben. Ám amikor Ábrahám már a századik éve felé közeledett. a nevezetes . akik éppen olyanok. hogy legyen elsőszülöttje. az ősi társadal­ mak agresszivitása. vagy kielégültebb lehetne az életünk.P opper P é t e r 64 Az atavizmusban nem hiszek. az ezoterikusok egyre gyakrabban beszélnek egy új embertípus megszületéséről és gyakorivá válá­ sáról. és az ugyancsak nagyon öreg Sárában már „meg­ szűnt az asszonyi természet”. De embersiratót igen! K il e n c e d i k f e j e z e t Az áldozathozás értelme és értelmetlensége Aldozathozás: lemondás érzelmi (legtöbbször szeretet vagy félelem) vagy erkölcsi (esetleg val­ lási) okokból valami számunkra fontosról. Még nem a terroristáké vagy a szaporodó robotoké. amely Ábrahám utódait nagy néppé teszi. ér­ tékről. elengedése valaminek. De hát ez a világ ma még főként a mi vilá­ gunk. Mint már említettem. idegen) nevű egyip­ tomi szolgálóját is.vagy robotsiratót semmi­ képp sem írnék. Áldozó: aki áldozatot hoz. Sára (jelentése: hercegnő) meddő volt. mint mi. aki tovább viszi az Is­ tennel kötött szövetséget. csak indulataik. Ezért Sára kérésére Abrahám feleségül vette Hágár (jelentése: bujdosó. vagy va­ lamit. Pontosabban nincsenek érzel­ meik. lelkiismeretfurdalásuk. aki az Izmáéi (jelentése: Is­ ten meghallgat) nevű gyermeket szülte neki. Isten áldását. Az ősi bibliai példa: Izsák (jelentése: neve­ tés). s ennek meg­ felelően viselkedéskultúrája egészen másmi­ lyen. boldogabb. Kialakulóban lenne egy új emberi mutáció? Nos. amitől jobb szín­ vonalú. Áldozat: akit vagy amit feláldoznak. Terrorista. a későn született gyermek feláldozása. aki feláldoz valakit. A sztori: Abrahám (jelentése: a sokaság atyja) felesége. értékképzése. sikeresebb. ez nem kizárt. csak éppen nincsen lelkűk.

Ez a gyermek lett Izsák. és Sára nógatására maga látott hozzá. sem Izmáéit. A Keturával kötött házasság leg­ feljebb annyiban jelentős. Isten áldását.) A tisztesség kedvéért meg kell említeni. aki még hat gyerme­ ket szült neki: Szimránt. és biztatására Ábrahám gyermekével. hogy a zsidók miként lopták el az araboktól az elsőszülöttséget. a felsőbbrendű embertől a csodafegyverig. „aki annyira szerette az embereket. vagy hitetlenségét bizonyítja-e? Nem bízott-e abban. és kését emelte. (Más verzió szerint Sára annyira rosszul bánt vele. hogy akkor már . Midiánt.) Ám Isten nem hagyta elveszni sem Hágárt. Nyilvánvaló. saját szűk érdekein. Ábrahám csak 35 évvel később. hogy az em­ ber néha túlléphet önmagán. hogy az utódlás kérdését rendbe tegye . Az áldozathozás-értelme annyi. Az Izsák-sztori ennek a korszaknak a végét jelen­ tette. hogy még mindig nemzőképes. Mint köztudott. hogy egyik fia Midián a midianiták (midjaniták) ősatyja lett.az elsőszülöttségi áldás biztosítása után .mint az arabok ősatyját. hogy megszökött. hogy Sára halála után. A gyerekek közül ennek megfelelően az elsőszülött volt Istené.hiszen Ábrahám fia volt . hogy fiát is feláldozta értük. amikor Izsák serdülni kezdett. Egy Ketura (jelen­ tése: illatos tömjén) nevű tisztázatlan szárma­ zású nőt vett el feleségül. hogy Isten megtartja ígéretét. teherbeesése alkalmából a korabeli pletyka Abimelekkel hozta kapcsolatba. hogy a zsidóságnál akkor még szokás volt az emberáldozat. Joksánt. Kérdés: ez az áldozatra való készség Ábra­ hám hitét. Ábrahám 140 éves korában még egy házasságot kötött. 175 éves korá­ ban hunyt el. amikor egy angyal figyelmez­ tette. Őt is nagy néppé tette . (Az elsőszülöttség csalás útján való megszerzése Ézsáu és Jákob történetében ismétlődik.Ábrahámnak nem volt fontos az újabb házasság. Sára féltékeny lett Hágárra.erről szólna Iz­ máéi története? Vagy éppen megszállottan hitt Istennek . akik az idők során sok gondot okoztak Izrael népének.P o pper P é t e r 66 67 AZ ÁLDOZATHOZÁS . És így lön. a zsengék feláldo­ zása minden teremtményből. Mármost. Isbakot és Suáchot. mert a 86 éves Sárát. Mamré-ligeti látomásban Isten megígérte Áb­ rahámnak. hogy egy kos a szarvánál fogva fennakadt a bokorban és Isten elfogadja az állat vérét az em­ beré helyett. Medánt.erről szólna Izsák története? Végül úgy is megközelíthető a probléma. Is­ ten parancsot adott Abrahámnak.a tenger kettéválasztásától a halottak feltámasztásáig. Úgy tűnik. Ábrahám már rákötözte fiát az oltárra. Izmáellel együtt a siva­ tagba űzte őt. Végül is a bibliai történet arról szól.” Mindenesetre a profán lélektan számon tart egy Abrahám-komplexumot. hogy Sára teherbe fog esni. a gyenge ember hajlamát a hitre. sőt hiszékenységre . legfeljebb bizonyítani akarta. hogy áldozza fel neki. valami egyetemesebb emberi érték megvalósulá­ sáért. hogy Ábrahám hajlandó megismételni Isten ál­ dozatát. .

És monda az Örökkévaló: Megbocsátottam...így kezdődik az áldozathozás agresszív követelése.. fogadalmakra csábít­ son. a környezet állandó zsarolását a mártír-szereppel . ki köztük tartózkodik. amit esküdtünk. mert jól tudja.) Különösen a transzcendenciába vetett hit al­ kalmas arra. akkor. tilalmaink ne tekintessenek tilal­ maknak. nem kötelező. hogy az áldozathozatalt kétes értékűnek tartja. tilalmak. csak sikerüljön a szigorlatom. hogy az áldozatvállalás során egyszerre vagyunk áldozok (agresszorok) és ma­ gunk is áldozatok. megsemmisített és felbontott. vezeklések. Mindnyája legyen felol­ dozva. vagy sem? Haj­ landósága a Kol Nidré respektálására azt bizo­ nyítja. Minden más esetben az áldozathozás értel­ metlen. hatalomvágy és szolgálat. pl. hogy az ember számára végül is el­ viselhetetlen áldozatokra. (Négy napig nem gyújtok rá.. És megbocsáttatik Izrael fia i egész közösségének és az idegennek is. mert az egész nép tévedésből tette. átok alá helyezések.. Isten idegenkedése az áldozatoktól azért van. érvénytelen. tartózkodások.. mint az agresszivitás eszköze! Ennél a témánál a lélektan alatt az ingovány különösen sűppedőssé válik: egymásba tűnik szeretet és erőszak. mind­ ezt megbánjuk már most. „Ha szeretsz. ” Vajon Isten áldozatpárti-e. gyönyörű dallamú imát (Kol Nidré) mondják: „Mind a fogadalmak. A szeretet. mi­ képpen kérted. Fogadalmaink ne tekintessenek fo ­ gadalmaknak. amit fogadtunk. ha meggyógyul az anyám. Tanulság: ne játssz az áldozattal! .. vagyis önmaga és mások rombolásának esz­ közévé váljon. Ezért pl. legfeljebb másodlagos célokat szolgál. eskük. önsorsrontás és nemes szán­ dék. Vagy: egy hóna­ pig szűzen élek. s amit eltiltottunk a szívünktől. az ősi zsidó vallásnál.anyák félelmetes fegyvere a családta­ gok gúzsba kötésére vagy önmaga mágikus megnyugtatását. és esküink ne tekintessenek esküknek. amit átok alá he­ lyeztünk..” .P opper P é t e r 68 69 AZ ÁLDOZATHOZÁS . a nagy engesztelő ünnep (Jóm kippur) előestéjén az alábbi.

Egyetlen boldog arc. Kárhoztassatok: mindazt.T iz e d i k f e j e z e t Jó emberek riogatása . Hogy szerethessem a szerelmesem. S mintha felhőkön lépett volna lábam. Nagy terveitekhez. amit tettem. Azért tettem. A külvárosok angyala szerettem volna lenni. ' Ki jó ember? Brecht istenei is jó embert ke­ resnek. mint a villám! Nem tudom. Mégis a legfontosabbak a világon. istenek. hogy társamon segítsek. leletekkel szemben? Mert nem írhatom le. együtt nem sikerült. M i történt: hogy jó legyek M ásokhoz és magamhoz is. Ezeket a fogalmakat a pszichológia kiöklendezte magából. S hogy kisfiam megmenthessem a nyomortól. Hogy jó legyek és mégis éljek. a „külvárosok angyalában” vélnek megtalálni. Gyönyör volt adnom. akit végül is Sen Te utcalányban. hogy valaki jó vagy rossz ember. Kettőbe hasított. Sen Te: Régi parancsotok.Tanár úr! Miért olyan bizalmatlan a pszicholó­ giai véleményekkel. . Mert nem tudományosak.

akinek a karja konyákig véres.„az én vezérem ben­ sőmből vezérel” akkor már gyökeresen más a helyzet. Nincs mit keresnünk lent tovább! Dicsérje szó. A vadság. Pszichológusul: szexuális interak­ ció. No de vissza a jóemberséghez. a segítést szociális érzéknek és a szeretetet kötődésnek. De nem lehet szent a szememben. szófogadást jelent fölöttünk lévő hatal­ maknak. És ez akkor már szociálpszichológia. Érdekes: azt tarják. bármi­ lyen szentnek kikiáltott cél érdekében. A jó ember pl. A vallás és a művészet (iroda­ lom) mintha megőrizte volna nyelvi (kifejezési) rokonságát. kötődsz-e hozzám? . Júlia! A könnyek is kicsordulnak. amivel a pszichológia mit sem tud kezdeni. másrészt. húsz jó emberről. menni kell: Hogyha jól szemügyre vesszük. Úgy vélem. aki fel­ ismerte. a kegyetlenség. Donáth László evangélikus lelkész ezt mondta: A földig hajolok egy politikai zseni előtt. segíteni. dicsérje szív A külvárosok angyalát! Sen Te szerint jó ember az. bármi­ lyen szentté avatott uralkodóról legyen is szó. Vajon miért alkot külön szótárat? Pszichológusul: Óh. Van. Az istenek: Nem maradhatunk a földön. aki örömmel tud adni. Ilyen és egyéb okokból én a jó embert elsősorbap a hitelességéről ismerem meg. én kicsiny vagyok. No de ha Jó z sef Attilának igaza van . Rómeó. Néha . szegény ember. Kis híján meglincselték. kizárólag racio­ nális és nehezebben érthető bükkfanyelvre. néha belső parancsra rossz a gazemberrel szemben. . hogy a magyarság megmaradásának a fel­ tétele: áttérés a keresztény vallásra. rajtuk a Ne ölj! parancsá­ . . Szertefoszlik a siker. érzelmi telítettségét. míg a tudo­ mány áttért valamilyen száraz. Szeretkezés. nem fér bele a jóemberségbe. aki felnőttkorban is így érzi ma­ gát biztonságban. hogy az eredetileg egysé­ ges mágikus kultúra három nagy világmegis­ merési kísérletre szakadt: vallásra. Én utálom egy kaszt nyelvét használni.ugyan­ ilyen okból . tudományra és művészetre. . egy­ részt nehézkes kifejezésmódja miatt. Egy filmhéten vetítették Székely Orsolya filmetűdjeit. harmadrészt. Önmaga őszinte vállalásáról. A moderátor. Jónak lenni gyerekkorban viszonylag egyszerű: engedelmes­ séget. Mit kezd ezekkel a fogalmakkal a tudomá­ nyos pszichológia? Az adást altruizmusnak for­ dítja. Mózes .segít a hatalom által üldözöttek­ nek.Kötődök. A menny már minket visszahív. mert rejtőzködési szándékot sejtek mögötte („csak a beavatottak értsenek!”).P o pper P é t e r 72 73 JÓ EMBEREK RIOGATÁSA Én. szeretni. vele vál­ tozik az engedelmesség tartalma is. Itt az óra.kezében a törvénytáblákkal. S megint olyan fogalmak. a pusztítás. Változik a hatalom. hogy a jó ember szelíd és huma­ nista. mert magyartalan és ronda.

elnöki rendeletet adott ki. netán az elmeműködése sincs teljesen rendben. Jézus mindkétszer lehajolt és a homokba írt vagy rajzolt valamit. azok közül. hogy a jóság fogalma azért ma­ radt ki a pszichológiából. . akik az aranyborjú körül táncoltak és ujjongtak. mert a lélektan alkal­ mazkodott a köznyelv cinikus bölcsességéhez. akkor meg kell kövezni. aki közületek bűn nélkül való. Mit? Senki se tudja.akkor már valószínűleg bánni kezdte. sem megbecsülni! Elég. Lehet az is. se a gyilkos szándékúaknak ne kelljen a szemébe nézniük. hogy a pszichoanalízist elsőrendű fontossága miatt támogatni kell! A. rejtem. Talán mégis Isten fia. hogy az agypatoló­ giára bízta világhírének megalapozását. hogy Jelcin 1996-ban . ami funk­ ciójától. S amikor elé vezették az asszonyt. . ők se ked­ veltek semmiféle olyan tudományt. Lurija .a Pszichoanalitikusok Oroszor­ szági Egyesületének utolsó elnöke . hová rejtsem? Ma már nem rejtem sehova. hogy karakter-beteg. hová.három és félezer embert végeztetett ki. Ezt jobbadára mindenki tudta. amikor odavezették hozzá a házasságtörő asszonyt: Mózes annak idején azt parancsolta.Milyen ember ez a Kovács? -Jó em b er. amely előírta. Nem kedvelték magát Freudot sem. amikor tudomásom sze­ rint semmi jót nem tettem vele? T iz e n e g y e d i k f e j e z e t Ballada az elűzött.Miért gyűlöl engem ez az ember . regő. neurózis vagy pszichopátia gyötri.államelnökségének második fordu­ lóján . majd sza­ badon engedték. mert egyrészt nem fog sikerülni. aki túl polgári. visszatért és megint elűzött királyról Haj. túl zsidó. ha tisz­ tességes vagy! .kérdezte egykori professzorom . Gádor Béla írta hogy megváltozott a szavak ér­ telme. Hogy se a vádlottnak.P o pper P é t e r 74 val . És miért hajolt le? Egy bölcs protestáns pap azt mondta: Tapin­ tatból. hatalmától függetlenül bárkiről ki tudta mutatni. Jézus jó ember volt. és túl mélyre látó volt a szemükben. hogy bizony volt idő. nem volt jó ember! Megkérdezték Jézust. amikor a hatalmas Szovjetunióban nem szerették a pszichoanalízist. hamar elfüjta a szél. hülye! Ne akarj mindenáron jó lenni. Ám arról már kevesen értesültek. másrészt nem fogják sem megbocsátani. De az vesse rá az első követ. Akár a Harmadik Birodalomban.Szóval. hogy a parázna asszonyo­ kat kövezzük meg! Megkövezzük-e? Mire Jézus: H a Mózes ezt parancsolta.. s a köz­ ponti idegrendszer térszűkítő folyamatainak lo­ .

Minél tökélete­ sebb a technológiai ismeret. és rendkívül nagy kárt okoz. Skinner is hiába fá­ radt. amely meg­ haladja Hitler és Sztálin. Karinthy is figyelmeztet. hogy miről volt szó? Freud beszá­ mol egy fiatal nőbetegéről. hanem ember áll szemben egy másik emberrel? Ez már nehezebb dolog. ha­ nem az elérendő cél segítése hozta létre. Ezért hasznos befektetésnek lát­ szott a pszichológia állami támogatása. a gyerek ebédjét is elinná. esetleg tönkre­ teszi a gépet. nem úgy. ha nem em­ ber-gép viszonyról van szó. Ez azt jelenti.Nem telhet el nap. 2. csak a szülők kedvéért ment hozzá. annál ritkábban fordul elő. akkor az okkal kapcsolatos esz­ közt kell működtetni. háborúságok sorjáznak elő.P o pper P ét e r 76 77 B a lla d a . amikor.után vágyakozott. ha hazajövök. aki a nászéjszakáján rendkívül súlyos migrénrohamot kapott. hogy soha nem szerette a férjét. hogy a gépezet működése eltér az előzetes várakozástól. hogy ne vegye kézbe azt a rohadt pálinkás bütyköst! H a engedném. zsidó. Ebben az esetben a célszerű eszköz maga a kliens. hogy a sikerhez nem elég a technológia fejlesztése. . . mint ember és tárgy vi­ szonylatában. . A bécsi szelet ugyanis nem harap vissza! De két ember konfliktusából legtöbbször fél­ reértések. 3. A gépezet hibáját nem értelmezni kell. hanem a gépezetet működtetni. Azonban mi a helyzet akkor. kalizációjával foglalkozva hűtlen lett nyivákoló neurotikusaihoz. mindig nekem esik valami hülyeség miatt.Wittgenstein kétel­ kedése ellenére a Szovjetunió Elnöki Taná­ csának Elnöke javaslatára. Kiderült tehát. A pszi­ choanalízisben kiderült. hogy ilyenkor óvatos­ nak kell lenni. Ezért nem sikerült elvesztenie a szüzességét. Ma már ez is mindegy. tudománnyá avan­ zsált. hogy az emberi lélekben milyen ok milyen okozatot vált ki? Vagyis: ha az okozat­ nak célja van. A migrént nem a múlt valamilyen traumája. mert az orosz zsidók harmadik kategóriájá­ hoz tartozott (1. mert ha az ember roszszul alkalmazza a technológiát. Világos-e. a két zseniális hatalomtechnológus-őstehetség által megteremtett lehetőségeket. hogy milyen tudományos és társadalmi értéket hordozott mindez az akkori szovjet ve­ zetés szemében? Elsősorban válaszolni tudott arra a kérdésre. Ebből az következik. az ember nem szokott le az értelmezésről.Hogyne erősíteném magam egy-egy korttyal. Garai László egyik tanulmányában felteszi a kérdést. hogy a pszichológia képes kevésbé tehetséges politikai vezetők kezébe olyan eszközt adni. így hát a pszichoanalízis . büdös zsidó. Ember— együttes humán technológiai fejleszté­ gép sére van tehát szükség. tragédiák.szerinte a világ legszebb városa . hogy a pszichológia tár­ gya esetleg a céljai eléréséhez eszközöket gyűjtő-teremtő ember. Lurija nagyszerűen élt. nagy szovjet tudós) és Szamarkand . amikor a technológiát meg­ tanuló ember fokozatosan részévé válik a gépe­ zetnek.

a bank stabilitása rövidesen meginog. pl. bekövetkezik. akkor a fegyver végül is demokrácia­ ellenes. vagy a ha­ talom valamelyik multinacionális nagytőkés­ csoport. hogy a diktatúra összeom­ lása után szükségszerűen az igazi demokrácia kezd virágozni. adott esetben leváltani. Szovjet-Oroszországban sikerült elterjeszteni a különböző népek. Tévedés azt hinni. A fasiszta Németországban néha-néha meg tudták csinálni. azt a látszatot. Éppen úgy van ez. ember és ember vi­ szonylatáról. Ha a növekvő munkanélküliség miatt ag­ gódnak. hogy megvizs­ gáljuk az ember és a gondolat viszonyát. Ez furcsa kölcsönhatást jelent. a polgárháború felé vezet. Ha elterjesztik. hogy a fizi­ kai tudás alkalmas pusztító fegyverek készíté­ sére. hogy egy bankban többé nem lehet megbízni. hogy az egész nép egységes. . gonosz erők kezébe kerül. Mindebből a hatalom fegyvert kovácsolhat magának. mint a fizikusok­ nál. szabályozni. A demokráciában is a hatalom irányít. Beszéltünk ember és gép. akkor az út az anarchia. Egyik erős emberük által diktált terror rövid időre az akkor már annyira áhított rend­ csinálás látszatát kelti. tagállamok egymástól való félelmét. A gondolat valósággá változik. de humanista meggondolásokból ezt nem teszi meg. Ha a lakosság inflációtól tart. infláció lesz. egyetlen célratörő egész. vagy gazdasági-politikai bűnszövetség kezébe kerül. vagyis a maffiák diktatúrája kö­ vetkezik.P o pper P ét e r 78 79 B a lla d a . de hátra van még. Ha ez nem alakul ki belátható időn belül. egy gyűlésen. Ha a demokratikus állam rájön. csak a demokráciának joga van a hatalmat ellenőrizni.

és meghomályosodnak az ablakon kinézők. és mindenféle ijedelmek vannak az úton. És az ajtók kívül bezáratnak. Minden halmocskától is félnek. és a mandulafa megvirágzik. és beletömék a kerék a kútba. és halkabbakká lesznek minden éneklő leá­ nyok. és a veder eltörnék a forrásnál. mert elmegy az ember az ö örökös házába. . és a sáska nehezen vonszolja magát. és felkelnek a madár szóra. Minekélőtte elszakadna az ezüst kötél. ame­ lyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! Amíg a nap meg nem setétedik.T iz e n k e t t e d ik f e je z e t A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi „És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságod­ nak idejében. és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. és az utcán körül járnak a sírók. mert megkevesbedtek. és megállanak az őrlő leányok. a világossággal. a holddal és a csillagokkal együtt. amikor is a ma­ lom zúgása halkabbá lesz. A z időben. és míg el nem jönnek az esztendők. mikor megremegnek a háznak ön­ zői. és ki­ pattan a kapor. és megrogynak az erős férfiak. míg a veszedelemnek napjai el nem jönnek. és megromlana az arany palackocska.

P o pper P é t e r

82

83

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

És a por földdé lenne, mint azelőtt volt, és a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt. ” így mondja el a Prédikátor a megöregedést és a halált. Azt mondja el, hogyan vesz vissza az élet mindent, amit az embernek adott, vagyis elme­ séli a kozmikus kifosztás történetét. Freud Zsigmond nyolcvanéves korában, a lon­ doni emigráció kezdetén magára zárta a fürdő­ szoba ajtaját, és meztelenül állt a tükör elé. Egy bibliai ősatya hatalmas, nyugodt fejét látta, ami nyomasztóan uralta hegyesre sorvadt vállait és a két vékony karcsontot. A mellkasa szűk volt, a hasa puffadt. A segge lógott. Nemiszerve még zsugorodottan is imponáló volt. Combjai már méltatlanok voltak a comb névre. Lábszárán csúfondárosan kanyarogtak a kidagadt visszerek. Véznára fogyott testén óriási fej, s két hatalmas, eres kéz és foltos lábfejek zárták le azt, ami egy­ kor a férfias erővel sistergő ösztönök tárháza volt. Másnap fájdalmakat hazudott az angol' or­ vosnak és morfint kért. Tekintettel huszonhat állkapocs-műtétjére - a röntgen szerint szája, szakálla, bajusza mögött már nem volt csont, csak vékony fémlemezek kapott egy ampullá­ val. Miután a kokain-kaland óta évtizedeken keresztül még egy fájdalomcsillapító aszpirint se vett be, a morfin segítségével hamar elaludt, és többé nem ébredt fel. Halálának híre szétrohant a világba. Ezzel teljessé lett az európai kultúra megteremtőinek kis csapata, felsorakozva az elíziumi mezőkön: Mózes, aki az erkölcsi világrend börtönébe zárta

az egykor szabad embert; Jézus, akire hivat­ kozva fellángoltak a szeretet autodaféi; Einstein, aki lebuktatta Isten teremtő rafinériáját; Marx, aki felismerte a társadalmi mozgás sátáni voná­ sait. És Freud, aki a tudat büszke koronáját is leverte az állat-angyal-keverék öntelt fejéről. Öt világhírű, izraelita származású szaktekintély: ketten vallásosak - a Népvezér és a Megváltó - , egy misztikus: a Fizikus, ketten ateisták: a Köz­ gazdász és az Idegorvos. Ők a Teremtés kozmi­ kus fosztogatói. Nem illek bele ebbe a századba! - jelentette ki Gödéi, a világhírű matematikus és filozófus, ga­ rantáltan keresztény, egy csepp zsidó vér sem folyik benne. Legyen ő a koronatanú. Mondja el ő, hogy mi maradt a nagy kozmikus kifosztás után Isten Világából. Intim közlésnek szánta, anyjának írt leveleiben. Gödéi könnyebb megértése érdekében előre bocsátom Dawson megjegyzését, aki szerint Gödéit négy mély meggyőződés jellemzi: 1.1. Az Univerzum ésszerűen szervezett, és az emberi intellektus számára megérthető. 2.2. Az Univerzum az okság törvénye szerint meghatározott. 3.3. A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem, az elképzelések világa is. 4.4. A szellemi világ megértése introspekció útján lehetséges. Gödéi szerint Európában a vallás nem a meggyőződés, nem a hit, hanem a vallásos poli­ tikai pártok ideológiájában jelenik meg. Ezt ká­ rosnak tartja.

P o pper P é t e r

84

85

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

„Leveledben felveted azt a súlyos kérdést, hogy hiszek-e a (halál utáni) viszontlátásban? H a a vi­ lág ésszerűen van berendezve, és van értelme, ak­ kor kell léteznie. Mert hát mi értelme lenne egy lény (az ember) létrehozásának, amely saját fejlődése, valamint a másokkal lehetséges kapcsolatainak oly széles mezejével rendelkezik, és ennek még csak 1. 1000-ét sem képes elérni. Van-e okunk azt gon­ dolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen. Mert egyáltalán nem kaotikus és ön­ kényes, hanem - miként a tudomány mutatja mindenben a legnagyobb szabályszerűség és rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik for­ mája. Hogyan gondolható el egy másik élet? De ér­ dekes, hogy éppen a modem tudomány nyújt ehhez támpontot. Rámutat ugyanis arra, hogy ennek a mi világunknak a benne lévő összes bolygóval és csillaggal együtt volt kezdete, és minden valószínű­ ség szerint lesz vége is ( azaz szó szerint „semmivé” válik.) A kkor miért csak egy világ létezik? És minthogy egyszer mi egy napon ebben a világban találtunk magunkra, anélkül, hogy tudnánk ho­ gyan és honnan, ezért ugyanez ugyanilyen módon egy másik világban is megismétlődhet. ” Gödéi felteszi a kérdést: mi értelme van a vi­ lág megkettőzésének? Azt feleli, hogy az élőlények közül egyedül az ember képes arra, hogy a tapasztalatait felhasz­ nálva tökéletesítse önmagát. Erre az önma­ gunkról való hihetetlen tudatlanságunk miatt van szükség. Nem csak azt nem tudjuk, hogy hon­ nan és miért vagyunk itt, hanem azt sem, hogy lé­ nyegileg és belülről nézve mik vagyunk. Ha egy­

szer az ember önvizsgálata során egész mélyen magába nézhetne, kiderülhetne, hogy vala­ mennyien egész jól meghatározható tulajdonsá­ gokkal rendelkező lények vagyunk. Az Én kü­ lönböző tulajdonságoknak különbözően meg­ határozott kapcsolódása. Ezért nem mindent teszünk azonnal helyesen, csak megfelelő ta­ pasztalatok megszerzése után. Valószínű, hogy a tanulás nagyobb része a másik világban történik, úgy, hogy visszaemlé­ kezünk e világi élményeinkre, amelyek tanulá­ sunk nyersanyagát jelentik. Például egy rákbe­ teg számára a másik világban világossá válik, hogy milyen - nem csak testi, de szellemi - hi­ bák okozták a betegséget. Valószínűleg odaát már ezekkel az emlékekkel születünk, s talán ér­ telmünk is már nem csak „tükör által homályo­ san”, hanem „színről-színre” lát - ahogy Pál apostol kifejezi ezt az állapotot. Isten persze te­ remthetett volna szilárd és teljes tudással ren­ delkező lényeket, és teremtett is ilyeneket, szel­ lemi hierarchiákat. Gödéi még hozzáteszi: >Azt hiszem, hogy a vallásban - ha nem is ép­ y pen az egyházakban —sokkal több ésszerűség rej­ lik, mint azt szokásosan hiszik. Persze bennünket nagyon kora ifjúságunktól fogva az iskola, a rossz vallásoktatás, a könyvek és élmények révén előíté­ letesen ez ellen neveltek. Sőt, a mai filozófusok 90 százaléka abban látja f ő feladatát, hogy a val­ lást kiverje az emberek fejéből. Meghátó, de egyben furcsa is, hogy Gödéi ezekről az alaptémákról az anyjával levelez - ér­

P o pper P ét e r

86

dekes asszony lehetett - , és ontológiai istenbi­ zonyítékait csak anyja halála után tárta a világ elé. Barátja, Morgenstem szerint nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy valóban hisz Is­ tenben, pedig ő csak egy logikai vizsgálódást szeretett volna végigvinni. Az értelem bármilyen mai produkciója - tá­ voli csillagok hőmérsékletének, távolságának, súlyának meghatározása, a televízió, a magfi­ zika stb. - 2500-3000 évvel ezelőtt teljes ab­ szurdumnak, az értelem számára hozzáférhetetlennek tűnt volna. Természetesen ma még nagyon messze va­ gyunk attól, hogy a teológiai világképet tudo­ mányosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges lehet, hogy tisztán, pusztán az értelem alapján (anélkül, hogy bár­ melyik vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel (beleértve a Földünkön uralkodó álla­ potokat is) messzemenően összeegyeztethető. Teológiai világszemléletnek nevezem azt az elképzelést, hogy a világ és benne minden ér­ telemmel és ésszel bír, méghozzá jó és kétségte­ len értelemmel. Ebből közvetlenül következik, hogy földi itt-létünk, minthogy önmagában leg­ feljebb egy nagyon is kétséges értelemmel ren­ delkezik, csak valamely másik egzisztencia cél­ jául szolgáló eszköz lehet. Az az elképzelés, hogy a világban mindennek értelme van, egyéb­ ként pontosan analóg azzal az elvvel, amely sze­ rint mindennek oka van, s amelyen az egész tu­ domány alapul.

T iz e n h a r m a d ik f e j e z e t

Lehet-e repülni szárnytollak nélkül?
Egy skizofrén ismerősömet megkérdeztem, hogy miért nem dolgozik? Én nem dolgozhatok - felelte - , mert elszürkülök, mint a kócsag. Tu­ dod, a kócsagnak gyönyörű, szinte szikrázó fehér tollazata van. Nagyon drága, de kell a díszma­ gyarhoz. Am ha rabságban tartják, szélsebesen el­ szürkül. így vagyok én is. Elhittem. Volt egy nője, ő adott neki havi 400 forintot. Abban az időben ez elég volt a kosztjára - zsíros kenyér, hagyma, tea, cukor volt egy nadrágja, két inge, két gatyája, egy pu­ lóvere és egy esőkabátja. A nő némi sovány sze­ xért rendben tartotta. Ő pedig nézte az embe­ reket, távolról és vállvonogatva, mint egy hangyabolyt. Szociológusnak tartotta magát. Mondtam, hogy ehhez képest elég laza vagy. Erre elmesélte a következő viccet: A sas, a fecske és a róka beszélgetnek egy magas sziklacsúcson. Aztán a mélybe vetik magukat. Re­ pülnek lefelé. Kérdezi a fecske: - Mondd, róka, van neked szárnyad? - Nincs -feleli a róka. - Istenem, hogy te milyen laza vagy, laza vagy...

hogy szárnytollak nélkül nem lehet repülni. és bűneit megbánva. Rövid idő múlva jelentkezett a rendőrségen.e r epü ln i szárn yto llak n é l k ü l ? Haszid rebbe barátom elvesztette a hitét. Schlegel szerint a terroristák. és rögtön belé­ pett a Messiás-hívő muzulmánok közösségébe. vagy mások meg­ gyilkolását. Ugyancsak ő jegyzi meg: Ismerjük a 20. Az önmagát tudományként definiáló pszi­ chológia .. Ez a fasizmus. Úgy tű­ nik. a modem embernek ez elfogadhatatlan. hogy száműzhetik a rosszat a világból. a lelket.egyre messzebb terel­ ték a nyájat Istentől. O szegény magyarázgatja nekünk a repülés összes szabályait. A hit nélkül maradt rabbi elment tanítónak. hogy egy alig használt HIT jutányos áron átvehető. éppen a saját fényében. Ugyanolyan ron­ gyos lett.P o pper P é t e r 88 89 L e h e t . és már most földi paradicsomot valósít­ hatnak meg. Cesare da Sestónak. és mi ennek megfelelően"mozgatjuk a számyacskáinkat. a racionalitás kultusza. a kommunizmus és a terroriz­ mus általam ismert legjobbindulatú kritikája. Leonardo egyik tanítványának a megállapítása jut az eszünkbe: Leonardo tanítványai. mellét verve ment az akasztófa felé. az egész vi­ lágból. Rendíthetetlen istenhit formájában. A 21. Végül va­ laki felemelte. A hitet azonban egy körözött bérgyilkos a za­ rándokok menetében ellopta a moszlimtól.elfogadhatatlan szamár axió­ máikkal és dogmáikkal . amelyek úgy vélték. Mi pedig váltig keressük tulaj­ donképpeni számytollunkat. hogy végül megszabadít minket minden egyéni és kollektív boldogtalanságunktól. a felvilágosodás beköszöntéig még meg­ volt. önátadásra. áhítatos zo­ kogással. már mostantól fogva száműzni akarják a rosszat a társadalomból. mint a képesség a hitre. azt ígérve. század közepétől. hogy számára a pszichológia tudo­ mány és művészet egyszerre . de felszállni mégsem tudunk.eleresztve a füle mellett Mérei figyel­ meztetését. szá­ zadi szekularizált és totalitárius ideológiákat. és zsebre tette. Egyre inkább a tudomány öltötte magára a messiási palástot. egyre rongyosabbnak tűnt. miközben az ember hit-igényét egyre inkább felváltotta a filléres misztika. Ezzel kapcsolatban Schlegel* mond valami elgondolkoztatót: H a a vallás Isten törvényét az emberi szabadság fölé helyezi. Halála után az Úr falragaszon közölte min­ den születésre indulóval. az Ész örök társadalmá­ ban való bizalom hatására.gyenge szárnyacskáival verdesve nem képes a magasba emelkedni. a múltba és a jövőbe vetített reform-fantázia. De senki sem je­ lentkezett érte. az államból. . mi! Csirkék sasfészekben. század beköszöntére már csak a formális vallásosság. Ez a palást a 20. leszámolva a gono­ szokkal. belefújta az orrát.. Vagy a hite vesztette el őt? A gazdátlanul ma­ radt hit egy ideig a Körúton feküdt. Az­ után lassan bekövetkezett a paradox helyzet: Isten pásztorai . Hajlok afelé. már most meg akarják valósítani az Utolsó ítéletet Isten helyett. akik Isten nevé­ ben vállalják az öngyilkosságot. és a keleti misztériumokba vetett várakozás maradt. a hiszékenység.

nem lehetséges-e. A tudo­ mány megtanult Isten létének feltételezése nél­ kül gondolkozni. Nem zárható ki. Történeti módszerrel nem közelíthető meg. is­ teni világ nyílik meg a halott előtt. a vallásos keresztény misztika . a filozófia pedig rendszerekhez kötött.P o pper P é t e r 90 Mindettől függetlenül. Mégis: az evangélium szaba­ don értelmezhető. . a kozmikus rend. 2003. a Biblia ra­ cionális értelmezésének lehetőségét. Nem a lélek halhatatlan. míg a vallás tételekben (dog­ mákban) gondolkozik. a tudomány szabad. romolhatatlan életbe való belépést jelenti. hogy ez az új ember-teremtés . a világegyetem keletkezését. s az emberek megtanultak Is­ ten nélkül élni.vagyis a valódi feltámadás az örök életre . Nem jelenti a holttest újraéledését. Tehát egy új. Joseph Moingt jezsuita teológus szerint az em­ beri gondolkodás szabadsága Istennel szemben Jegyzetek * Jean-Louis Schlegel: La lói de Dieu contre la liberté des hommes. de mégsem történeti esemény. hogy elkalló­ dott számytollainkat nem a vallástól. a filozófia és a tu­ domány között. hanem az Isten új terem­ téséből életre kelt ember. Seuil. hanem új Isten-tapasztalat. amikor tudományos gon­ dolkodás az alapkérdések magyarázatánál (pl. a mi világunkat meghaladó. Ennek hatására a filozófia követelni kezdi ma­ gának a gondolkodás szabadságát. vagy a test megelevenedését. az élet és a fajok eredetét vagy a biológiai fejlődést vizsgálva) megél Isten feltételezése nélkül is. s újra megnyílik előttünk a felrepülés le­ hetősége.napjainkban súlyosan félreértett fogal­ mak.külö­ nösen a hit a halhatatlanságban és a feltáma­ dásban . Hanem a feltámadás egy új dimenzióba. Hans Kessler teológusprofesszor hitvallása szerint a hit a feltámadásban nem jelent halhatat­ lanságot. hogy pl. Mert ha igen. hogy Jézus feltámadása valós történés. Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó.azonnal bekövetkezik a halál után. Persze a laikus elme számára első hallásra abszurdnak tűnik a szélesedő szakadék feltéte­ lezése vallás és evangélium. T i z e n n e g y e d ik f e j e z e t A vallás vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia? A modem gondolkodás elfordulása a vallástól akkor következik be. A vallásos dogmatikát képviselő egyházak jogosan értel­ mezték ezt a vallás elleni támadásként. hanem a helyesen értelmezett evangéliumoktól. Paris. Ez az oka an­ nak. előfordulhat. kapjuk vissza.

a szenve­ dőkkel való együttérzés volt.önmagát tudománynak ál­ cázva . a humanista vagy transzperszonális lé­ lektan művelőjévé. akik nem képesek bezárni érzé­ . s nem utolsó reménységként a Sors vagy Isten végső igazságszolgáltatásába. se gurukra. Elfelejtette annak a jelentőségét.. addig mindig lesznek hívei a vallásos pszichologizálásnak. Szabadon választhat hit és hitetlenség között.talán Böll . életbe. hogy a kreatúra megszabaduljon Istentől. Belőlük lesznek a részvét betegei. hogy az ember és Isten közé mindig odaállította a vallá­ si szervezetet. sőt. Se lelki vezetőkre. amely lehetővé teszi. és a Legyen világosság! parancsával. a történeti Gautama Buddha a részvét. vagy freudista. relaxációs nénivé vagy bácsivá. megpróbál néha kvantifikált törvényekben. s így vál­ hat behavioristává. dr. mint a család kozmikus méretű projekciójával. hogy adj. Hitetlennek lenni pedig azért nehéz. hogy a mai emberek egyre jobban unják.P opper P é t e r 92 93 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . még pszichoterapeutákra sem. Gáspár Judit sze­ rint ez kóros formát is ölthet. a megszületés azonosítása a megtestesüléssel. az evangélium következménye. amihez nincs szükség köz­ vetítőkre. sőt kognitív pszichológussá. A pszichológia . az empátia Buddhája volt. hipnotizőrré. Vagyis Istennek még a nyoma is azért veszett el Jézus keresztfán tett kinyilatkoztatása után. Talán a Maitréja Buddha előfutára. Jüngel megfogalmazása szerint: az ember minél szabadabb. se a tudósok istenbizonyítékaira. Valaki . hogy az ember szabadon találjon rá. annál közelebb kerülhet Istenhez. esetleg stekeliánus pszichoanalitikussá. a nagy Atya és a nagy Anya isteni rangra emelésével. a jelkép-rendszerek által sugallt bizonyosságot. jungista. pl. s ezzel a transzcendenciához való viszonyt az ember legintimebb tit­ kának minősítette.szemérmesen oson a vallásos gondolko­ dás nyomában. A távol-keleti bölcselet aspektusából ez a je­ lenség más lelki-szellemi tájakra vezet. hogy Jézus halálakor a Szentek Szentjének kár­ pitja a földig hasadt. A hi­ tetlennek el kell felejtenie a vallás által ígért üdvösségi garanciákat. mert el kell felejteni a vallás haszonelvűségét: adok. A szellemi szabadság nem jelent Isten előtti alázatot.. ha vallással vagy pszichológiával zaklatják őket. vagy engedelmessé­ get. Másképpen fogalmazva: az evangélium szembefordulása a vallással befeje­ zett tény. Nem lehet vélet­ len.véletlenül nem ő a Jézus? akkor 2500 évvel előtte. E. tételekben gondolkozni. amit Buddha elismert. Rudolf Steiner A szabadság filozófiája cí­ men adta ki első művét. ha a Végzet is úgy akarja. a Gestalt-elmélet hirdető­ jévé.megjegyezte. hogy az antropozófiai mozgalom megalapí­ tója. amely bizonyosságot csempész az eredetileg szélsőségesen bizonytalan létezésbe. mert azt akarta. vagyis ő maga engedte meg. hogy a modem ember teljes szabadságában közeledjen Isten felé. A vallás ott hibázta el a misszióját. Ha a majdan megszülető Maitréja Buddha a szeretet Buddhája lesz . Amíg a vallás fogalma az európai kultúrában azonosítható a kereszténységgel. Az egyetlen érzelmi érték.

s mindezt a gyer­ mekeikben akarják jóvátenni. problémáikat megoldani. az elme-idegbajt és a kriminalitást is. vagy beteg­ ség által megnyomorítottan. hogy az embernek bele kell egyeznie egy súlyos. szó szerint megismételve.hatékonyan be­ folyásolhatja az utódok életét. vagy önmaga helyze­ tének könnyítésére megtér . akár érzelmi. S a helyze­ tet megértve a terapeuta ajánl lényegre törő. ott a helyszínen el kell mondania. Ezeket anyanyelvén. reménytelen vállalkozásba kezd. hogy ezek a gyerekek a szüleik pszichiáterévé válnak. Miért vált a család megtagadott „fekete bárányává”. hogy ennek hatására valamilyen segítő foglalkozást választ.valamilyen ezoteri­ kus mozgalomhoz. akik felnőtt ko­ rukra sem oldották meg személyiségzavaraikat. A gyógyulást az jelentené. akkor el kell vele rendezni. meg kell vele beszélni a múltat és a jelent. de a gyermek karmája már nem sugárzik vissza a szülőre. nem dolgozták fel traumáikat. Vagyis tudatta­ lan választás történik. az öngyilkosságot. s ezzel zsarnokoskodna környezete felett. békét teremtő mondatokat. a rokon földi arcát felidézve. s végül tömegesen tapadnak rá az érzelmi parazi­ ták. E terápia mélyén az a meggyőződés lappang. Ez a folyamat is kisgyerekkorban veszi kezdetét. Ezért ebben a terápiában nem hagyják sokáig panaszkodni a klienst. Milyen szülőket gyógyítanak? Olyan 'szülőket. de visszafelé nem érvényesül ilyen hatás. Tehát a szülő élete ala­ kítja a gyermek karmáját. sorsát befolyásoló betegségbe. Nem ritka. Azonban mindez mégis az európai keresz­ tény eszmevilágra utal.kü­ lönösen a rosszra fordult sors . Ha ez az oldás valódi átérzéssel tör­ ténik. S ez még mindig jobb. sírás. Az emberek ritkán beszélnek ilyen önfeltáró őszin­ teséggel a halottaikkal. Ez a fo­ lyamat oda irradiálhat. És ha már nincs a földön? Akkor is! Meg kell szólítani. Ezért a gyógyításban fontos szempont. hogy a karma csak felülről (az ősök oldaláról) lefelé hat és sugárzik az utódok felé. majd tüzetes kikérdezés következik. Vagyis a szülők és más felmenők sorsa . Gyakori. kvázi nyomozás a rossz­ sorsú felmenő rokonok után. Az a gyerek. aki a szülők. Nem képes magát elválasztani a másik embertől. Az ilyen gyermek a szülők szenvedéseire mély átérzéssel reagál és magára vállalja az enyhítés felelősségét. Ha ilyenre talál­ tak. amelyekkel nem csonkítja saját személyi­ ségét.P o pper P é t e r 94 95 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . hogy már csak olyan áldozatokat hoz. feloldó. remegés. mintha mártírszerepet öltene magára. gyakori a verejtékezés. Az indiai bölcselet szi­ gorúan állítja. annak összes következ­ . nagyszülők életét szeretné megja­ vítani. hogy mindenki szenve­ dését kényszeresen a sajátjaként éli meg. keiket mások szenvedései. Ferenczi Sándor úgy véli. hogy a felmenő rokonok között kinek jutott osztály­ részéül rosszul sikerült élet. Néhány rövid mondat­ ban el kell mondania a panaszát. eleve kudarcba fúló. segítségkérése előtt. hogy a kudarcba fulladt élet el­ szenvedője halála után az utódokban keresi a korrekció lehetőségét. akár egzisztenciális kudarcok miatt. beleértve pl.

indulatosságuk.) A 20. a mások feletti szigorú ítélkezésre erősen .. ame­ lyeknek tagjai meghatározott időre vagy végle­ gesen. S nem véletlen. a szerzetesek kosztján. neurotikus tüneteik elmúl­ hatnak. Néhány hét elmúltával egyre távolabb kerül­ nek a hétköznapok világától. mintha ők is szerzetesek lennének. Ha már előrehaladott stádiumban. sétálhatnak. a trappisták stb. vagy az indiai-kínai életbölcseletbe. közéleti személyeknek. televízió. sőt vállalkozássá vált. T iz e n ö t ö d i k f e j e z e t A gyógyító hallgatásról Ősidők óta ismeretesek olyan titkos társaságok. kvázi eretneküldözések. eltöprenghet­ nek az életükön. „Elszegődés a betegség szolgála­ tára. újság. nyugalom terjed­ het szét a lelkűkben. Kertészkedhetnek. amelyek inkább filozófiai rendszerekre.” A folyamat kezdetén egy rossz. Egyszerű cel­ lában. meditál­ hatnak. keresztény szerzetesrendek. hallgatási fogadalmat tesznek (pl. Mindez végső soron a klinikai (gyógyító) pszichológia kapaszkodási kísérlete a keresztény ezoteriába. gimnasztikázhatnak. (rá­ dió. században szokássá. telefon. némán. és gyógyulást. zsidó szekták. vagy legalábbis a betegség megváltozását eredmé­ nyezheti. hajlamuk az önkín­ zásra. mintsem az evangé­ liumok által képviselt szellemi szabadságra. méltatlan szerződés még felbontható. mintázhatnak.. mindenféle hírközlő eszköz. akkor a betegség már beépült a karmába.P o pper P é t e r 96 ményeivel. súlyos szervi roncsolások következtek be. kimerült üzletembereknek. akár a vallásoknál. hogy ezeknek a néma kolostoroknak egy ré­ szét jó pénzért néhány hétre kiadják tépett ideg­ rendszerű. a Szentírás kivéte­ lével) könyvek nélkül. a kar­ meliták. rosszízű rivalizációk. Ez idő alatt úgy kell élniük. a vallásos gondolkodás megkö­ töttségére emlékeztetnek. Ezért keletkezhetnek különböző lélektani isko­ lák között előítéletek. hogy egyre inkább szüksége van ilyen kapaszkodókra. rajzol­ hatnak. szellemi háborúságok. és végig kell élni. sokat alhatnak. gondozhatják a kolostor állatait. festegethetnek.

evés. nővérekkel együtt stb. szomjúság.már a földi élet során „elvonókúrát” jelent. a vágyak kiégéséig. hanem absztrakt képzetekkel is.4 Sajátos szempontunk . hasonló témájú köny­ vek utazásszerű élményekről is beszámolnak. Egy alkalommal három heti gyógyító hallgatás után az eltávozó az alábbi kis költeményt írta. mind a nyugati aszkézis . hogy a kife­ jezés területén mutatkozó azonosságok ne bök­ jék ki a szemünket. a harmónia. Ismétlem: klinikai halálról volt szó. vagy tágabban arról a szenvedésről. ivás stb.P o pper P é t e r 98 99 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL csökkenhet.a kezdet és a vég ta­ lálkozása . Ezt a szenvedésteli állapo­ tot az indiai bölcselet a halál utáni első perió­ dus (kama loka = a vágyak helye) jellemzőjének tartja. amellyel vágyaikat kielégíthették volna. Amire az ihlet perce ragad: Salve. kapuhoz érkezés és a kedvetlen visszafordulás. azaz. megsértődni. Már több ízben kommuni­ katív lényként . a szorongás. zuhanás stb. amelyet majdani sírversének szánt: Itt nyugszik egy fiatal barom Sírkövére most felkaparom. de nem volt testük. Talán ezt az elképze­ lést vette át a kereszténység a purgatónum léte­ zésének feltételezésekor. . kakis bugyis.méghozzá nemcsak konkrét. hogy mind a keleti. te kisfiú. a jövőtől. robbanásszerű hanghatások. hogy a földi élmények . K ár volt annyira féltened magad. a legtöbb embernél hitelességét bizonyította. hogy visszatérőben van humorérzékük. lángok. . hajlamuk a szemlélődésre.Csak a megkérdezettek kb.). Halálig mindent kibírunk úgyis. a halál utáni szenvedések korszakának lerövidítésére.Valamilyen határhoz.hiá­ nyai gyötörték őket (éhség.a szerk. mozgás. ke­ vesebb lesz bennük az önsajnálat. alkoholisták könyörgő ré­ mületéről. de sohasem el­ vont fogalmakkal kommunikáló lényként .lé­ legzés. lelkűkben nagyobb lesz a csend.elkerülhetetlenné teszi. az is valószínűnek látszik. Tapasztalhatják. önmaguk tes­ tének látása a körülöttük sürgölődő orvosokkal. fényalakok. fele emlékezett valamire. fájdalmas élmények teljes hiá­ nya.Az ijesztő. Mindenesetre. valamilyen sodró ér­ zés.). a másik ember megértésé­ nek lehetősége. az elfogadás képessége. felkészülést a halálra. szenvedélybetegek. nem a biológiai halálról! Más. amely abból fakadt. . bennem a kételkedést erősítette.A felidézett emlékek igen hasonlóak voltak: fények. . Az életbe való belépés .ha­ tároztuk meg az embert. A harmincas éveinek elején járó bróker volt. S ezzel egyidejűleg jóval keve­ sebbet fognak bosszankodni. tapintás. a félelem a világtól.lényeges különbségeik ellenére3 . Mert: . Amikor megjelent az Elet az élet után című vi­ lágsikert aratott könyv a klinikai halálból visszahozottak emlékeiről (szerzője Thorwald Dethlefsen .

csendes elektromos bölcsők. a közeledő katasztrófák általi fenyege­ tettséget. Ez a szexre is vonatkozik. Tehát elsődlegesnek tűnik a bőrérzékelés . Ha ez sem sikerül.és újszülött osztályokon a fino­ man ringató. Egyik fázisban sincs beszéd. akiknél egyetlen lehe­ tőség maradt a gyengéd. Ezen a nyomon jártak régen a ringatások. ki kell élni őket. az anya testére kötözött csecsemők. és a felnőtteket sem kíméli. következik a reaktív depresszió.P o pper P é t e r 100 101 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL és az életből való kilépés ebből a szempontból azonos lehetőségeket és korlátokat hordoz. szelíd formája (akár a jógában. de minden ön­ magán elkövetett erőszak nélkül. Nágy betegség. még és már nincs elvont fogalmak használata.ha eszméletén van . amiben az osztályán fekvő cse­ csemők többsége szenvedett. szerető bánásmód megszerzésére: a betegség. ma pedig a modem inten­ zív csecsemő. nyugalmat hozó kapcsolat­ form a az érintés. s transzcendens erőkhöz fordul segítségért. Tehát amíg a vágyak eredeti testi formájukban jelentkeznek. A lényeg az. a fé­ lelmet. ahol nincsenek együtt nők és fér­ fiak. hogy ne kelljen többé megszü­ letni. ugyanígy a halál kü­ szöbére érkező . a buddhiz­ mus nyolctagú ösvényén való végighaladással) az ember leszállhasson a lét kerekéről. az altatódalok. ha megsimogatják.megsza­ badulhat a lelkét felkavaró iszonyattól. békét. Egy értelmes orvosnő cirókahiánynak nevezte azt a betegséget. hanem legfeljebb csak jelzésként értékelhető artikulálatlan hang­ csoportok és mozdulatok közvetítik a külső és a belső történéseket: elsősorban a veszélyt. ha mellre veszik és dajkálják. Az életvágytól megszabadulva (pl. Ahogy az üvöltő csecsemő elhallgat. Ez a vágyak „átszellemesítését” (szublimálását?) jelenti. nyugal­ mat érhet el. a menekülés vagy a védekezés szüksé­ gességét. akár más gyakorlatokban) arra a végső célra is mutat. . Jegyzetek 3A keleti aszkézis a földi-testi örömökről való tuda­ tos és akaratlagos lemondást jelent. akár agitált. a világgal való egyetlen megmaradt. a zsákmányszerzési vagy szexuális lehe­ tőséget.ennek ektodermális eredete még nagyobb hangsúlyt ad s jelen van az első életévek ve­ zető ingerei között. félig ölbe von­ ják. Legfeljebb egy ashramban. akár elcsendesült formájában. Ezzel szemben a nyugati aszkézis tartalmazza az önmagán való gyötrő erőszaktevés elemét is. a karbavevések. maszturbáció formájában. A kommunikáció. 4A keleti aszkézis erőszakmentes. hogy a lélektan megint lábhoz tette a fegyvert. vagy a megtámadottság elmúlását.

a Te kezedbe ajánlom telkemet. hogy hitük szerint a nyál a lélek hordozója. Jung egyik afrikai utazása során nap­ imádó bennszülöttek törzséhez érkezett. a félelemnek. a meglepett örömnek.T iz e n h a t o d ik f e j e z e t Faust felett néma az ég C. a vágynak. amikor Lucifernek megjelent a Föld Szel­ leme. az önköré­ ben végtelen erős. hogy ez ima. Az első csend talán még az Édenben keletke­ zett. . Reg­ gelenként a következő rítust látta: a férfiak bele­ köptek a kezükbe. De az ajkak né­ mák maradtak. A csend talán a legkifejezőbb válasz. G. és tenyerüket a nap felé for­ dítva tartották mozdulatlanul. amire az istenek és az emberek képesek. Szavak nélkül is azt jelenti. a fenyegetésnek. és a Sátán megtántorodott..K i vagy te rém? —Kit gyengeül látál az égi karban. Elmondták neki. Jung azonnal megértette. hogy mit fejez ki a csend. a bol­ dogságnak. .. De van csendje a szorongásnak. hogy Uram. amíg a napfény fel nem szárította a nyálat. a dühnek. De érteni kell. az elutasításnak. Ez az áhítat csendje volt.

a kapun kívül kell maradnia. végső pillanat Szegény ittfogni azt kívánja. De úr a kor. Mefisztó: Ez a halál. A mutató lehull. S ami a legelgondolkoztatóbb: Isten utólag átkozta meg a két fát! Ádám és Éva nem tudták. az égi erők közül egy kutya válaszolt neki. akiről kimondta a Biblia. az csak Isten ellenfele. hogy tudatosan szembe kellett nézni saját eljövendő pusztulásukkal! A többi? Isten a jövő előre látása ellenére agressziós ör­ vénybe került volna? A csend szétfoszlott. A z óra áll. Örökké rosszra tör. mely. Mefisztó megtöri a kozmosz csend­ jét. Erős volt. S jön egy üres. Mosolygó harag? Isten szabadnak szerette volna látni az em­ bert. S aki a kozmosz csendjét megtöri. hogy nem jut­ hat be a Mennyei Királyságba. Ezért már az is elég büntetés volt. az egész Éden zengett az ítélet szavaitól. hogy átkot esznek magukba! Az alma a bendőjükben vált átokká! Meg lehet kérdezni a modern embert: Miért van benned ez a szűnni nem akaró program-éhség. Faust már megvetette a világi tudományt. Kar: És vége már. Szóval. Kozma Andor) Kalandozásaik során mintha megszerette volna Faustot. Állandóan látta a Halhatatlan Is­ teneket. (Az én ellenszavazatommal!) Ő lenne a Sátán? Aki így mutatkozik be: Kicsoda vagy tehát? A z Erő része.. Hamlet már magára maradt. hatalom és győzelem kell ne­ ked. hogy a találkozást apja leikével és a való­ ság megtudását hallucinációnak tarja-e. Egy kutya. Tiltott gyümölcsök? Tudás és halhatatlan­ ság? Isten kísértené őket először. Soha nem volt egyedül. nem az ördög? Megszerezték a tudást. Mi ítéljük magunkat gömblakó han­ gyákká. Uram! Odüsszeusz nem félt a csendtől... Mefisztó egy kis gyászbeszédet rögtönöz felette: Gyönyör s szerencse közt éhen maradt A változásban kéjelegni vágyva. vagy realitásnak. Ezek a dolgok mindig rajtunk múl­ nak. Jót? Mindig jót? Vajon tud-e a Sátán sze­ retni? Amikor Faust legyőzötten hull a lábához. amikor Isten mosolygó haraggal az elrejtőzött emberpár keresésére in­ dult. ím porba dőlt a vén. így hát a mai embernek be kell érnie a Sátán mondataival: Erő. S örökké jót művel.P o pper P ét e r 104 105 F a u s t f e l e t t n é m a az é g Ebbe a félreértésbe azóta már sokan bele­ buktak. (Ford. Kar: Éjféli csend.. Rajta múlt. s mert mégis belekérdezett a kozmikus csendbe. vagy rabszolga-létre . a Sátán lehet. zaj-éhség? Miért félsz a csendtől? Miért félsz egye­ dül maradni önmagaddal és az Istennel? Feleld: A z Édenkert botránya visszhangzik bennem. vagy eljövendő istenekké. rossz. nem bírtam le én. Csend lett akkor is. Ellenfeleid pusztulása.

ideológiákhoz való viszonyára. Mehegprohóbálom. a lélekről való tudásunk nem gyarapodik. s a Sátán humorát jelzi. Voltak neves tudósok.. lényekhez és intézmények­ hez. és barátainak panaszkodik rád. és jól érezzük magunkat a bőrünkben. Zavart tompaság (megmarad a szubkortikális válaszadás képessége). Hülye bátyámért még egy libát sem ál­ dozol. aki hűséget hazudva gyáván veled ma­ radt. a teljesít­ mények és idegi-fiziológiai folyamatok megfi­ gyeléséből következtethetünk. 3. sőt. Félkómás állapot (már csak agytörzsi tevé­ kenység válaszol a fájdalomra). A tudattalanra és má­ sok tudati működésére csak analógiák. a sátán kutyájának társaságában. illetve az észlelést hangsúlyozták. Ennek következtében a tudatot folyamat-(áramlás-)jellegűnek érzékelték. az átélt és tapasztalt érzelmek. S amikor az ellentmondások viharában sülylyedni kezd a hajónk. akik egyszerűen törölni akarták a lelki jelen­ ségek listájáról. Ezt a problémát Freud alaposan meg­ bonyolította a tudattalan létezésének és műkö­ désének bizonyításával. tehát felis­ meri önmaga független (?) létezését a kozmosz­ ban. Érted már a régi igét? Hűtlen a hűség. ösztöneire. 2. a viselkedés. ha nem is Jézusba. A tudat te­ hát önmagunk felismerése. Az én nevemet írd be újra Izrael könyvébe. mert az állandót nem kell követni. hadd ücsörögjön az idők végezetéig a kapud előtt. és döntsd meg Isten világát! S a 112 ölnyi mélyre taposott egyre messzehangzóbban rikácsolja vagy suttogja: Megpró­ bálom. Mások a tudat szenzoros jelle­ gét. és reflektál is önmagára: cselekedeteire. sokan a tudatot . Vesd meg a lábadat Tagadás akárhol. Sőt. Furcsa helyzet állt elő: egyrészt mindenkinek módja van arra.fon­ tosabb állomásait is leírták: 1. ha végre hazajön. Úgy tűnik tehát. élményeit) közvetlenül tanulmá­ nyozza. A lélek helyére becsempésszük a tudat fogalmát. hogy nemigen vesszük észre. .. Szóval. hogy saját tudatát (tapasztalatait.Buddha hatására . ha tudata van. és ítélet önmagunk felett. Én is a Te fiad va­ gyok. érzelmeire.azonosít­ ják a lélekkel.P o pper P é t e r 106 107 F a u s t f e l e t t n ém a az é g taszítása. a drogok elterjedésének. A tudat-probléma kemény diónak bizonyult a pszichológia számára. Tehát paradox módon csak a tudat segítségével szerezhetünk adatokat a tudatról. gondolataira. Úgy tűnik. húzasd ki angyaloddal. számunkra az Ördög felelete maradt. Normális ébrenlét (zavartalan agykérgi te­ vékenység) . de az irracionalitásba próbálunk kapaszkodni. A hangsúly áttevődik a tudat és a viselkedés összefüggéseire. Lélekkel akkor rendelkezik az embert alkotó anyag. a megváltozott tudatállapotok felismerésének hatására e folyamat . akinek tiszteletére borjút vágsz.amely a tudatostól a tudattalanig terjed . az övét pedig. megérkeztek az apokaliptikus idők. elsősorban az érzékelést. hogy bármerre vizsgálódunk is. Az alapkérdés most megváltozik. valamint más emberekhez. akinek a hűségét a gyávaság ha­ missá változtatta.

Kóma (már csak gerincvelői működés.Az oksági kapcsolat lehet kölcsönhatás. Nem. vá­ laszadási képesség megszűnt).a „minden változat előfordul­ hat” elismerése . T i z e n h e t e d ik f e j e z e t Vissza az alapokhoz: test és lélek A lélek és tudat keresésének a semmibeveszése visszakényszerít minket az emberiség történeté­ nek talán legrégebbi töprengéséhez.tudatalatti vagy tudatelőttes . Végső soron a tudat létezésének elismerése . ” Elkerülöm a létezés fogalmának problemati­ káját. . A tudat nem feltétlen szük­ séglete a viselkedésnek. Ez az ösvény . 3. . A tudat és viselkedés kölcsönhatásának problémája mind­ máig megoldatlan. Az okság (keletkezés) szempontjából füg­ getlenek ugyan. vagy lelki-testi (pszicho-szomatikus) irányban.P o pper P é t e r 10 8 4. de létezésük során összefüggé­ sek alakulnak ki közöttük. tapasztalás) és a viselkedés megfelelnek egymásnak. Freud megsejtette a többszintű tudat létezé­ sét (tudatos .hasonlóan a legtöbb pszichológiai jelenség­ hez . A tudattalan csak szabad asszociá­ ciók vagy álomelemzés.vagy egyirányú hatás: testi-lelki (szomatopszichikus). 2. A kettő között oksági (kauzális) kapcsolat van. vagy hipnózis segítsé­ gével közelíthető meg. autonóm vonásokat mutat.tu­ dattalan).a viselkedésből és élettani megfigyelések­ ből levont következtetések eredménye. Ennek megfelelően az első kérdés így hangzik: Két enynyire különböző dolog között egyáltalán létezhet-e összefüggés? Válaszlehetőségek: 1. Továbbá: . Az esetek túlnyomó részében viszont a tudat (élmények. amely számos esetben a tudattól független. Kínlódjon vele a nyájas olvasó.cáfolja az egyirányú oksági kapcsolatok létezését tudat és viselkedés között. más esetekben viszont éppen a viselkedés során szerzett tapasztalatok és élmények alakítják a tudatot. Mit kezd­ jünk vele? Schopenhauer szerint ez a kérdés a „világ csomója.

„A fizikai jelenségek mindenütt fellelhetők” ellen­ vetésre azt válaszolja. Végül is a töprengés elvezet a filozófia alapkérdéséhez: a materializmushoz. aki így szólt: Isten bizonnyal felettébb furcsállja. a szelle­ miek nem. Hogy ez a fa nem szűnik meg létezni. E. hogy az orvostudomány milyen nehezen fogadta el a pszichoszomatikus. Ez a felfogás viszont sérti a szellemi jelensé­ gek indeterminista feltételezését. a szellemieknek nincs.A szellemi jelenségek holisztikusak (együt­ tes létezésűek). Én mindig köröskörül ott vagyok. amely kizárólag a fizikai je­ lenségeket értékeli valóságosnak. Legjobb példa erre. s az idealiz­ mushoz.Test és szellem között kétirányú kölcsönha­ tás van. Van-e az ősi test-lélek problémának megol­ dása a modem tudományban? Nincs! Legfeljebb a pszichológiai paralleliz­ must' és a rá támaszkodó kettős-aspektus elméle­ ted fogadhatjuk el megközelítő. amely kizárólag a szellemi-lelki jelensé­ geknek tulajdonít valóságértéket. az alábbiak szerint: . hogy a test-lélek problémára lehetséges-e egységes válasz? . s ez határozza meg a viselkedést. A behavioristák szerint viszont tapasztalhatók olyan jelenségek a viselkedésben. ” Most már nekikezdhetünk alapvető pszicholó­ giai iskolák elveinek megértéséhez. a felvilágosodás hajnalán. Mert mindig én figyelem. Valentine idézi Ronald Knox versikéjét: „ Volt egyszer egy fiatalember. Az idealista monizmus az esse est percipi (lé­ tezni annyi. Ezért van az.P o pper P é t e r 110 111 V issza az a l a p o k h o z : t e s t és t é t e k Ebben a zűrzavaros fogalmi rendszerben töb­ bek között. Őszinte híve: Isten. amelyekben nem vesznek részt a szervezet tapasztalatai. . R. Descartes próbált rendet csinálni. Freud ne­ vezetes hisztériáról szóló cikkének (1909) meg­ jelenéséig. hogy „Isten mindenütt je­ len van ”. . a negatív organikus leletek ellenére jelentkező tüneteket szimulálásnak tartották és nem betegségnek (gyakran ma is).A fizikai jelenségeknek van térbeli kiterje­ désük. A kognitív pszichológia felfogása szerint egy adott helyzetnek a szervezet számára adott je­ lentése van.A fizikai jelenségek determináltak. vagy pszichés betegségek létezését. a fizikaiak atomisztikusak (öszszetevőkből felépülök). Ám akkor is kérdéses ma­ rad. amikor köröskörül nincs senki sem. de korántsem teljes megoldásnak. mint észlelve lenni) elvét vallja. . hogy a f a is mindig ott lesz. az ön csodálkozása. ” Isten ezt válaszolja neki: „Kedves Uram! Ami furcsa.

Vagyis éjszakai bepisilés.3. egy nő és a tudo­ mány. . felfo­ gását) jelentik. Ez nem diagnózis. hogy szellem és test. lelki és testi (idegrendszeri) folyamatok csak ugyanannak a történés­ nek két különböző aspektusát (szempontját.2. ha az a kérdező szá­ mára elfogadható. Kikérdezett? 2. mert nagyon extravertált. A betegségben átélt kiszolgáltatottság. K i válaszolt? Először is meg kell szabadulnunk az álma­ gyarázatoktól. a jelenség vagy a folyamat jobb megértéséhez vezet. T iz e n n y o l c a d ik f e j e z e t Kérdés és m agyarázat a lélektanban Három dolog tud halálos unalomba kergetni egy embert: egy betegség.1. hogy miért pisil be. M i indokolta a kérdést. hanem csak elnevezés. 6A kettős-aspektus elmélet Spinozától származik. Persze a válaszból csak akkor lesz magyarázat. egy nő mellett állandósult érdektelenség és a tudományban megismert magyarázatok. Álmagyarázatnak tartom az elne­ vezést és a magasabb osztályba sorolást. Diagnózis akkor lesz belőle. hogy minden tudatos folyamatnak meghatározható idegtevékenység felel meg. A tudományos magyarázat válasz a miért? vagy a hogyan? kérdésére. és min­ den specifikus idegtevékenységnek egy tudatos mű­ velet.P o pper P é t e r 112 Jegyzet 5A test-lélek (pszichológiai) parallelizmus azt a fel­ tevést jelenti. . és azt jeleni. Meghatározó jellegű tényezők: 1. mire irányult? 3.Azért bulizik folyton. ha rájövünk. .M i baja van a kisfiúnak? Enuresis noctuma.

Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. pl. Városi orvosok is adtak éjszakai ügyeletet. Ez helyettesítette a mai kórlapot. hogy egyetlen ok elég-e a vizsgált okozat ma­ gyarázatára? Vagy kizárható-e. azt csak a funkcionális elemzés derítheti ki. Vagy ugyanilyen okból nem fogadható el pszichológiai vagy pszichiátriai diagnózisnak. hogy van valami összefüggés a szülők alkoholiz­ musa és a gyerekek kriminalitása között.Elnézését kérem. hanem arra. . hogy a mate­ matikai statisztika segítségével feltételezhetjük. hogy többszörö­ sen összetett okokról van szó? S a többszörösen összetett okok vajon mindig ugyanazt az okoza­ tot hozzák-e létre? Nem lehetnek-e az okozatok is plurálisak? Végül nem kell-e számolnunk az okoktól elválasztva. Egy új városi orvosnak feltűnt a diagnózis hiánya. Ami azt jelenti: fejfájás. hogy van merszem leírni ezt a köz­ helyet. Feküdt ott egy beteg. az egyik paripa hátsó felével igen illetlen harsogó hangot ereszt ki. de nem hoznak végleges megoldást. Pl. hogy két független dolog időbeli egy­ beesését nehogy okként értelmezzük.P o pper P é t e r 114 115 KÉRDÉS ÉS MAGYARÁZAT A LÉLEKTANBAN Véghelyi Péter mesélte. rettenetes. . A táblán a Dg: (diagnózis) ro­ vat üres volt. Pedig milyen szép latinsággal írták. És alaposan kikérdezte a beteget.mondja a pápa úgyis azt hittem. hogy a pszicholó­ giában ő kezdte el a funkcionális elemzést: nem az osztályozásra tette a hangsúlyt. tisztázatlan okú fejfájásokkal. Végül felírta: Cephalalgia. S attól kezdve a vizit elment a beteg mellett.és neurológiai klinikán a betegek feje fölött volt egy tábla az adataikkal. Akkor lesz igazi magyará­ zat. ha a statisztika azt mutatja. Már megint beszippantott minket a filozófia és a pszichológia őrületes tarantella-tánca. Ez még nem tudományos eredmény. h funkcionális magyarázatok közelebb marad­ nak a realitásokhoz. Szentatya. azt hitte valaki véletlenül letörölte. arra. Csodálom. Szemügyre kell vennünk az oksági magyará­ zatokat is. a neurosis propter peristasim. tanácskoztak. egyes elmebetegsé­ gek. hogy a harmincas években Bécsben a pszichiátriai. hogy viselkedjen ebben a helyzetben. hogy az alkoholista szülők között szignifikánsan gyako­ ribb a gyerekek kriminalitása. daganatok esetén? A plurális okok elfogadása esetén arra kell vi­ gyázni. hogy a ló volt. mint az átlagos családokban. ez csak azt jelenti. hogy pl. A kérdés az. hogy mi baja lehet? Újabb és újabb vizsgálatokat rendeltek el. hányféle szorongás van. A bíboros nem tudja.Nem tesz semmit . De most szükségem van rá. Minden példa helyett jobban magyaráz egy kissé drasz­ tikus vicc. vagyis hogy neurotikus a körülményei miatt. vé­ gül azt mondja: . Volt diagnózisa. Ami­ kor kiszállnak. Egy bíboros kíséri haza hintón a pápát. S Freud örök dicsősége. de mégis egyszerre ható hajlamosító tényezőkkel. És mindig megállt az ágyánál a vi­ zit. hogy mi a szorongás funkciója az egyén életében. De hogy ez az összefüggés miben áll.

hogy a gyereknek csonka családja legyen. sú­ lyos traumákat élt át mellette. egy viselkedésnek a jövőben várható eredményét nevezzük ki okká? A teleologikus magyarázatok nem zárják ki az okságban való gondolkodást.Ne csodálkozz. A z apja alkoholista volt.Látjátok ezt a férfit? Súlyos alkoholista. másrészt a karma elfogadásának függvénye. Képzelheted a családi életüket. Hány éves. hogy fél családot alapítani. A harsogó hazafiasság lehet egyrészt érzelmileg motivált. Vagyis néha maguk a működő rendszerek okként elfo­ gadható magyarázatok lehetnek. lelkileg-szellemileg egészséges-e.a mi indokolta a kérdést? . intelligencia-színvonalához? Őt magát sérti-e a kérdés. Milyen jól ítéli meg a kérdező? Képes-e alkalmazkodni an­ nak tudásához. hogy a gyereket megkíméljem az otthoni cirkuszoktól. Vajon miért? . — Azért házasodom meg. a válások ritkasága Indiában egyrészt erköl­ csi kérdés. hogy a gye­ reknek ne legyen mostohája. és a „ki vála­ szolt?” problémája. —Azért váltam el.Persze. A nagy nyilvánosság előtt meghirdetett vallá­ sosság szintén. . lélektanilag mennyire felkészült? Ob­ jektív-e. amelyek modellezni tudnak okokat. —Azért nem házasodom meg újra. . vagy valamilyen irányban fanatikus? Stb. . Nagyon vi­ gyáz a családi élet rendezettségére. . . Van-e helye a pszichológiai gondolkodásban a teleologikus magyarázatoknak? Vagyis. milyen szándék vezetheti stb. A „ki kérdezett?” nyilvánvalóan messzeme­ nően befolyásolja a választ. s ezért min­ denre ugyanazt válaszolják. A z apja is alkoholista volt. —Érthető. A hermeneutikai magyarázat (fő alkotóeleme az intuitív empátia és a fogalmi elemzés) vezet­ het vissza leginkább az etikához és a valláshoz.P o pper P é t e r 116 11 7 k é r d é s és m ag yarázat a lé l e k t a n b a n Bonyolítják ezt a helyzetet a rendszerelméletek. A pszichológusokat gyakran gúnyolják azzal. Hátra van még a „ki kérdezett?”.Hát ez a másik férfi? Soha nem iszik egy kor­ tyot sem. hogy mindent elfogadnak oknak. —Látod a harmadikat? Szomorú mániás aggle­ gény. A z apja alkoholista volt. meny­ nyire érett. aki a „mindent a gyerekért” mozgalom tagja. ez a negyedik viszont olyan harmonikus családban él a feleségével és hat gyerekével. A gyereknek apára és anyára van szük­ sége. Pl.Ne csodálkozz. másrészt karrierépítő. Eddig tulajdonképpen a középső tényezővel . a kételkedés? Tudomá­ nyosan.foglalkoztunk.M ár régen elváltam volna. —Te. Azonos indokolást használ sok szülő is. . hogy a finalitást. De nem akarom. így van ez. A „ki válaszol”? nehezebb kérdés. Ez a tendencia különösen erős Szondi személyiségelméletében. A z apja alkoholista volt. ezt látta gyerekkorában. hogy újra teljes legyen a család.

Ennyi. nem tud hozzászólni. A vallás és a művészet azzal foglalkozik. vagy rossz.működő agy. Mint ahogy a fizikusnak sincs válasza arra. hogy milyennek kel­ lene lennie. hogy milyen a világ. sem értékmegítélő funkciója. hogy a vers jó-e. hogyan keletkezik egy vers. hogy milyen az ember. de ahhoz. Egy zseni és egy oligofrén kétféleképpen . hogy milyennek kellene lennie. Nincs sem érték­ képző. betegen stb. ha tudomány akar maradni. hogy zseniálisan elemzi. de a társadalmi hasz­ nosság szempontjából nem képes megítélni őket. De a pszichológia értékítéletet nem mondhat ró­ luk. csak azt vizsgálhatja. . És megint csak enynyi. Egy pofon és egy simogatás számára két cselekvés. Nem fogalmazhat meg értékeket. A kettőt nem szabad összekeverni! A pszichológia.T iz e n k i l e n c e d i k f e j e z e t Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia Descartes szigorúan leszögezte: a tudomány az­ zal foglalkozik. Lehet. hogy optikai vagy akusztikai jelenségek maga- . Nem szólhat hozzá ahhoz. mert erre nincs is lehetősége.egészségesen.

ha a pszichológia vagy a tételes jog oldaláról köze­ lítjük meg. kivéve az embert. hatóság elleni erőszak. garázdaság stb. Keleten kultivált meditatív állapotok között. Ugorjon ! Ha a pszichológia mégis betéved az értékek erdejébe. Valentine e tekintetben hasonlóságot vél felfedezni a fenomenológiai lé­ lektan és bizonyos. Egy társadalmilag jól beilleszkedett ügyvéd jogos féltékenységi rohamában megöli a feleségét. s biztosítson tiszta teret a tudat szabad áramlásának. Ezért az egyén lélektanának megértése számukra fon­ tosabbá vált a társadalomlélektani folyamatok vizsgálatánál. Ez az oka annak. akkor hamarosan valamilyen irány­ tűre lesz szüksége.) Azután elkészíti. hogy a bélgyulladást vagy a tü­ dőödémát ítéli-e társadalmilag veszélyesebb­ nek. szüksége lenne egy eszközre. A fenomenológiai (vagyis a jelenségekre kon­ centrált) lélektan minden erőfeszítése részben arra irányult.P o pper P é t e r 120 121 M e n e k ü l é s az in g o v á n y b ó l . odavezeti egy kirakat elé. elsősorban a szocio­ lógiától. a jogtól és a pedagógiától. Elképzeli. különböző büntetésekkel járó értékelésekkel? Egész más­ képpen ítélünk meg egy emberi viselkedést. sabbrendűek-e? Ahogy az orvos sem felelhet arra a kérdésre. tulajdonságait ragadja meg. Pl. ember által létrehozott eszmének. ifjúság elleni bűntett. mintsem magyará­ zatára helyezte a hangsúlyt.2. Először megszületik. R. tulajdonsága) még üres. a jog szá­ mára egyetlen pofon lehet könnyű testi sértés. azt más szaktudománytól plagizálja. Minden. Egy fiatalember átkísér egy vakot az utcán. S ha mégis használ értékítéleteket. Hiszen a divat a tudományos elméleteket sem kerüli el. míg az egzisztencia a létezés minőségét. Egy erkölcsi értékítéletekre irányuló vizsgálat során két történetet kellett megítélni az elkövető züllöttsége szempontjából: 1. (Ez az idea. előíté­ letet félredobjon. Ennek érdekében meggyőződése. Az egzisztencialista pszichológiában az egzisztencia megelőzi az eszenciát. Tehát már van a világ­ ban jelenvaló létezése. amivel könnyen ki lehet húzni a bevert szögeket. Ezért a fenomenológia inkább a lelki jelenségek megértésére. mely kifejezés a dolgok jelenvalóságát jelenti. hogy minden előfeltevést. és a tárgy valamilyen minőségben létezni kezd a világban. de egzisztenciája (létezé­ sének minősége. vagyis függessze fel minden előzetes ítéletét és meggyőződését a lélektani folyamatokról. ötletnek vagy tárgynak először ideája van! Pl. (Ez az egzisztencia) Ez minden szellemi és tárgyi jelenségre vo­ natkozik. 2. Mit kezd a lélektan ezekkel a minősítő. Hogy . Mert az embernél fordítva áll a dolog. Az egzisztencialista és humanisztikus pszi­ chológia felvirágzását a fenomenológiai lélektan rövid tudományos divatja előzte meg. hogy pszi­ chológiai fejtegetéseim során miért a gyakori ki­ tekintés a vallás irányába. és felszólítja: Itt egy nagy gödör van. felhívás politikai lázadásra. Mindez előkészítette az egzisztencialista pszi­ chológia jelentőssé válását. hogy az egyén viselkedését kör­ nyezetével kölcsönhatásban kell vizsgálni. hogy milyen is lehetne.

hogy bizonyos rendkívüli esetekben az öngyil­ kosság . Ám. hogy „furcsa mondat ez. Az Isten­ ség egy kis része tehát ott van mindannyiunk­ ban.pl. mit mű­ velnek önök? Gyógyítanak. Ezért kerül az egzisztencialista pszichológia (pl. a döntések problémája. Vagyis minden ember önmagát meghatározó. akkor vannak nem-humanista pszichológiai irányzatok is. különö­ sen a klinikai pszichológia viszonyát az öngyil­ kossághoz. hacsak nem patologizál minden öngyilkosságot kóros cselekményként. vagyis eljövendő halálával. vagy egy halálos ítélet esetén. a klinikai pszichológia szempontjából nem vethető-e fel jogosan a kérdés: Kérem. ha józan. s kétértelmű. ha választásai sikeresek. egy sok szenvedéssel járó halálos betegség. Maslow-val. el kell ismernie. De hát beépíthető-e ez a gondolat bármelyik tudományos pszichológiai rendszerbe? S akkor pl. bajban van. ( Vitairat az öngyilkosságról) Az ingovány megint süppedővé válik. sőt kioltja. Saját értékelésének hiányában me­ gint a társadalomhoz. vagyis önmagáért. Ebben a tudat által rázúdított nyo­ morúságban egyetlen vigasza. az egzisztencialista pszichoanalízis) középpont­ jába a választások. netán a várható kínzások és a kivégzés gyötrelmeinek elkerülése érdekében . aki saját karakterét. Ez bonyolulttá teszi a pszichológia.P opper P éter 122 123 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . másrészt igent int. A választásokat nehezíti. Nyil­ ván csak egzisztencialista alapokról lehet felten­ ni az egyre gyakoribb kérdést. Valljuk be. Aki nem tiszteli az életet. azt fel­ növése. kinek az élete? Vallási szempontból Isten lelket lehelt az ér­ zéketlen anyagi testbe. önmagát kialakító lény. hogy az élővilág tag­ jai közül egyedül az embernek kell szembenéz­ nie létezésének időhatáraival. hogy pl. hogy nyugodtan öld csak meg magad”. hogy legalább pusztulásának időpontját néha maga határoz­ hatja meg. úgy küzd saját hiteles egzisztenciájáért. s már a tekintélytisztelet sem engedte meg. vagy térítenek? Annak idején. mint a szfinxeké. mint forrófejű egyetemista. milyen tartalommal telítődik majd meg. mert egyrészt megállítja önmagad ellen emelt kezedet. szenvedélybetegeknek: Mégis. egyszóval sorsát maga teremti meg. amikor az öngyilkos­ ságról beszélgetve azt mondja: Vajon elpusztíthatod-e. Ez az a bizonyos „szikra”. amit nem te teremtettél? Füst Milán észreveszi. Ha ezt az elnevezést lefoglalta magának. szel­ lemi arculatát. halni akaróknak. el­ vigyorogtam magam a Cantril által bevezetett új fogalmat olvasva: humanista pszichológia. mint az üdvössé­ géért. elsősorban az etikához és a vallásokhoz fordul az élet értékének megíté­ lése ügyében. külö­ nösen. s adott esetben. Azonban túl nagy nevek csatlakoztak a mozga­ lomhoz. Maslow szükséglet-hierar­ . az Is­ tent próbálja bennünk megölni. Egyedül a Bhagavad Gíta helyez­ kedik furcsa álláspontra. hanem veszélyezteti.a helyzet reális megol­ dása is lehet. ha megtalálja önmagát. vagy Rogerssel hü­ lyéskedjen az ember. s az életre kelt. önsorsrontóknak. élete során neki kell elérnie. megalkot­ nia.

sérült lesz a ráépülő érzelmi szint is.Biztonsági szükségletek. A humanista pszichológia tehát jogos helyes­ lést. módszerei mennyire tudományosak és ellenőr­ zöttek? Még a velük rokonszenvező Maslow is felveti a kérdést. belső lehetőségek valóra váltása.Önmegvalósítási szükségletek. Ha nem az.) . (Tartozni valakihez vagy valahová. akkor a ráépülő magasabb szint is csonka.Fizikai szükségletek (Élni kell!) .) A fejlődés során . Egy adott helyzetben a cselekvést mindig a működő legmagasabb szint határozza meg. s a különböző szükségletszin­ tek viselkedést meghatározó mozgásától nem lehet elvonni a zseniális jelzőt. akkor a szabályozást az alatta lévő ép szint veszi át. hogy nem tévedtek-e el az irra­ cionális érzések dzsungelében? Nem támaszkodnak-e túlságos mértékben kifejezhetetlen. (A képessé­ gek. hogy szemben áll a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal. az egyéniségről. a vá­ lasztások és döntések fontosságáról.P opper P éter 12 4 125 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . Szeretni és szeretve lenni. Pl. Karrier. Maslow szerint az emberi szükségletek hie­ rarchiája: . vagyis patkányok viselkedéséről mintázottnak tartja mindkét pszichológiai iskola személyiség-elméletét. hiá­ nyos vagy deformált lesz. Ehhez a felfogáshoz csatlakozott Carl Rogers. Továbbá: ha egy már elért magasabb szint viselkedés-meghatározása akadályokba ütközik.) . Őt tartják a kliens-központú egyéni pszichoterápia. Maslow a humanista pszichológiát „harma­ dik erőnek ” nevezte.) . (Az erkölcsi. a derű és optimizmus a terápia hatá­ sosságát illetően. amely mitsem akar tudni az emberi méltóságról. Ám vajon elég-e ez ahhoz. chikus elméletéről. nyugdíjazás vagy bukás esetén egy mi­ niszter számára újra fontos lesz az addig elha­ nyagolt család. amelyek adósak maradtak minden magyarázattal. szellemi ellenállással a bolsevizmus és a fasizmus iparszerű gyilkolásá­ val szemben. Mégis kétségek merültek fel a tekintet­ ben. De ez a folyamat csak akkor megy zavartalanul végbe. ha az alacsonyabb szint ép és teljes. ha valakinek sérült a biztonsági szintje. A második világháború különösen hiteltelenné tette e két irányzatot.a kisgyerekkortól a felnőtt­ korig . hogy az ingoványból kijutva szilárd talajra érkezzenek? Avagy a mocsaras in- . (A legkisebb kocká­ zattal kell megteremteni az élet feltételeit. tehát kommunikálhatatlan élményekre? Minden esetre ezek az irányzatok mind hitet tesznek az egyén fontossága mellett. és az encounter csoportterápia megteremtőjének. Koestler elkeseredésében „ratomorfnak ”. a taoizmussal befolyásolt lelkészből lett pszicho­ analitikus. Súlyos esetben a magasabb szintre érés nem is következik be. annak jeléül. Pl. sőt lelkesedést váltott ki a szakma nagy ré­ széből. szel­ lemi fejlődés kibontakozása. A sikeres pszichoterápia szem­ pontjából legfontosabb a kliens feltétel nélküli el­ fogadása. hogy derűs beállítottsága megalapozott-e.Önértékelési szükségletek.ezek a szintek egymásra épülnek.Érzelmi szükségletek.

Ez az ember ál­ dozata Istenért. Az ember Istenné fejlődése: Isten feltáma­ dása. Tehát Isten bűnbeesésével kezdődik a Teremtés. Tehát végső soron Isten taszítja bűnbe az embert.P opper P é t e r 126 govány helyett most a sivatag laza homokját ta­ possák. Gondolkozz egy kis ideig a keresztény vallá­ sosság szempontjából is! Az Isten tökéletes. ” H u s z a d ik f e j e z e t Isten öngyilkossága és feltámadása Mostanáig megpróbáltam . amilyen.elválasztani egymástól a vallást és a lé­ lektant. Az Isten és az ember szövetsége: Isten segíti az embert a szentté válásban. amivé válni tud. és Ő ismét tökéletes legyen. H a azonban olyannak tart­ juk. ezáltal elronthatjuk. hogy mindazzá váljon. minden eset­ re rokonszenvessé teszi ezeket az irányzatokat Goethe megjegyzése: „Amikor egy embert olyannak látunk. így jött létre két tökéletlenség: az Isten és az ember. Isten öngyilkos­ sága. Az édenkerti bűnbeesés Isten tiltásai miatt követ­ kezik be. akivé majd válnia kell. Isten. vezek? . ezzel elősegítjük. Tehát Isten és az ember egymásban való megszentelődése visszasegíti Istent a trónjára. s továbbra is kizárják magukat a szel­ lemi szigorúság birodalmából? Tudományosság ide. vagyis a Teremtés. vagy oda. A tökéletesség meg­ bontása. Ha nem tökéletes. nem Isten.amennyire engedte magát . hogy visszatérhes­ sen Hozzá. Jézus története ennek szimbolikus előjátéka. Azonban ezek után mégsem kerülhet­ jük el a transzcendencia és a pszichológia mé­ lyebb összefüggéseinek vizsgálatát. amikor megtestesül. Az ember Isten áldozata. A tökéletes teljesség megbontása: bűn. mintha máris az lenne.

Érthető tehát az angyalok utálkozása az ember teremtése miatt. ha csak a perifé­ rián. mély lelki folyamatairól. hogy Mózes. szempontjából ez azt jelenti. Jézus. Ezt már más köny­ vemben részletesebben megtettem. testmé­ retei. Szubjektív szempontból általában az a meg­ győződés uralkodik. csakis pogányság. hogy minden. Ez Isten áldozata az emberért. bőrének. fogazata . A lélek mélyén már a kollektív tudat­ talan húzódik meg. mája már nem mutat lényeges eltéréseket. gondolkodás terméke. arcvonásai. és Isten volt az Ige” . Eb­ ből képződik a mitológia szó. A zsidóság. vagyis mi vagyunk a fejlődés csúcspontja.óriási egyéni különbségeket mutat. atomjai semmi egyéni tulajdonságot nem hordoznak. s az Ige Istennél volt. annál fel­ színesebbnek kell lennünk. kövérsége vagy soványsága. veséje. az iszlám stb. Konkrétan mi hiányzik? Ehhez pontosan tisztáznunk kell az antik vi­ lág néhány fontos fogalmát. hajának színe. a „te­ remtés koronája”. Ezzel éppen úgy ál­ lunk. Ugyanígy állunk a lelki jelenségekkel. Ám hatoljunk mélyebbre. mint a testi sajátosságokkal: magassága.P o pper P é t e r 128 129 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa lésként végigéli a halandó teremtmény sorsát. aminek megszüntetéséhez téríteni kell. hogy a fejlődés lineáris. Ebből ered a kultúra fogalma. összetéveszthetők. a rítus az em­ berek válasza Isten megszólítására. sejtjei. Az ősi kultúrák a lelki segítés másféle módjait is ismerték. lelki struktúrák találhatók. Az egyénre jellemző adatokhoz akkor juthatunk. hogy lehetséges vissza­ fejlődés is. Az isteni és az emberi szellem. vagy kezdetleges és régen túlhaladott. Logos. (EZ LATIN eredetű! PM) Vagyis ebben a régi szemléletben annak a népnek van kultúrája. minden más értelmezése a ter­ mészeti és társadalmi jelenségeknek vagy el­ avult. a felszínen tapasztalható sajátosságokra fi­ gyelünk. Először szóljunk a pszichológia mélységeiről. amely komolyan veszi a mi- . molekuláris szerkezete. vagy attól függetlenül nem létezik igazi vallásosság.egy másik emberével összehasonlítva . Ebből képződik a logika fogalma. a kereszténység. Isten és az ember egymás áldozatai és megváltói. S ugyanígy vélekedik a tudomány is. közös archetípusok.így kezdődik János evangéliuma. Kultusz. Eb­ ből az következik. Mítosz. A kultusz. hogy szíve. amelyek már nem hozzáfér­ hetők számunkra. A mítoszban Isten megszólítja az em­ bert. Csak a kauzális összefüggésekkel indokolt világmagya­ rázat lehet igaz. A lényeg: minél karakterisztikusabban akarunk jellemzést adni valakinek a személyiségéről. és elmeséli a nép vagy a vallás sorsának szempontjából a legfontosabb történeteket. a szertartás. Mohamed működését megelőzően. szemének. Ez a hiány hozta létre a mo­ dem pszichoterápiát. s azt fogjuk tapasztalni. egyéni sajátosságairól. „Kezdetben volt az Ige. Holott többek között éppen a pszichoterápia problémája is mutatja. ami időben megelőzött minket. vagy kopaszsága. Az Ige. fejletlenebb volt nálunk.

hic salta! . hogy az eredetileg teljes istenképet kettéhasítot­ tuk a jóságos Istenre és a gonosz Ördögre. modem emberek . A szekularizáció nem akarja tudomásul venni. A maga furcsa konkrétságával és egyben elvontságával akarja áthidalni a kiala­ kult szakadékot anyag és szellem. technoló­ giailag csodálatosan fejlett barbároknak látná­ nak minket. akik számára a mítosz és a kultusz legfeljebb szép legenda. Hiába próbálkozott a tudomány.P opper P é t e r 13 0 131 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa toszt. Vagyis a szellemi értelemben vett felnőtté válás garanciái. azok a barbá­ rok. ne­ hogy a leselkedő gonosz erők martalékaivá. Akik­ nél ez elhalt. Elveszett a formális vallásosságban. hanem a gonoszságot. a kincseikkel rosszul sáfárkodó papság kezén. Ezért alakult ki a beavatás fogalma. boldogsá­ got. hogy mítosz és kultusz egymást feltételezik. az őrületet. a kísértések áldozataivá váljanak. Végül is erre fi­ gyelmeztet az ingovány. és komolyan válaszol rá: a kultusszal. Ez azt jelenti. gyógyító ereje viszont alaposan legyen­ gült. Vagyis ők. az elvakultságot és a ha­ nyatlást is. az antik világ emberei. az érzékel­ hető és az érzékfeletti között. nem csak az örömöt. Mi.a vallás segítségével ezt a kettősséget úgy próbáltuk megoldani. hogy a régi politeizmus idején az isteni lét a teljes életet magában foglalta. H át a kultúra . Hic Rhodus.Isten és ember párbeszéde hiányzik a mindennapi életünkből. a világ mégis játszótérré változott. a hitetlenségben. igazságot hordozó tulajdonságokat. keletkeztek és éltek a beava­ tási rítusok.becsvágyó pszicholó­ giánk! Mihez kezdesz infantilis híveiddel? . Az így a teljességében megcsonkított Isten sorsfor­ máló. vagy létre sem jött. ahol jóságos nagy Atyák és Anyák vigyáznak gyermekeikre. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott a pszichológia.

harag nélkül lapozza át mindenki. hogy ezt a jórészt Jung elemzésére épülő fejezetet. amelynek ilyen nagy. Ha igaz.mondjuk egyidős a Tórával vagy a Prédikátorral. csak csodálkozni lehet. hogy mégis bekerült a kano­ nizált (kinyilatkoztatás-értékű) .könyvek közé. És jól megvannak egymással. plusz nem is zsidókról szól. akinek a hitélete túlságosan érzékeny. amelyet ennyien bí­ ráltak. kevés bibliai irat van. vagy sérülékeny. Sőt. valamikor az emberi tör­ ténelem kezdetén. hogy nincs önreflexiója. ítélet nélkül fogadja el saját ma­ gát. igazsá­ gosság és részrehajlás . adott tényként. Ez pszi­ chológiailag azt jelenti. Jóság. sok száz kötetnyi. Vajon miért? Jahve képe kezdettől ellentmondásos. hiszen Jób és barátai edomiták voltak . kegyetlenség és rombolási vágy.minden együtt van jelen benne.)1 A dolog régen történt. témája Isten valódi lénye. vitattak. harag és féltékenység. vagyis teljesesen amorális.. hogy Jó b könyve egyike a legősibb bibliai iratoknak . tagadtak.H u s z o n e g y e d ik f e je z e t Az ember legyőzi az Istent (Kérem. Ezért semmit sem . utólagos irodalma támadt. belátás és belátás-nélküliség.

mint magának Isten­ nek az önismerete. aki szabadságra teremtette az embert. mint az övé. Jób vigasztaló barátainak szerepe elhanyagolható. hanem maga az Isten alázta meg őt. tehát éppen a rávonatkozó dolgokban tisztábban lát? Jahve jelét sem adja semmiféle megbánás­ nak. Sőt. Ám Jób szerint nem a Sá­ tán. s ez a magányos szenvedés emeli fel is­ tenismeretét magasabbra. Mert én tudom. De Jah v e csak akkor érzi magát létezőnek. mind erkölcsi szempontból lassan az Isten fölé emelkedik. aki engedetlenségre csábítja? Különösen elgondolkoztató Isten büntető reagálásának gyorsasága. amikor igazságát elfordította. nem volt vele semmi terve. és utoljára az én porom felett megáll. Jung összehasonlítja Zeusz és Jahve istenkedését. azért az Istenhez sír fel az én szemem. a mértéktelen dicséretnek. együttérzésnek. de ez a fény összpontosítottabb. való dolgát. s ez vezetett oda. De ki mert neki ezért szemrehányást tenni? Az Istent vádolónak rámehet az élete. s ezért mind intellektuális. hogy egyék a tudás és a halhatatlanság fá­ járól? Vagy a Sátán. teljesen értelmetlenül. hogy csak valamilyen objektum révén képes tudomást venni saját lé­ tezéséről. képes érezni önmagát. hanem csak isteni alak. Jób teljesen magára marad szenve­ déseivel. tehát egyszerre szá­ míthat pusztító dühére és segítő jó szándékára. hogy megpróbáljuk jó Istenre és go­ nosz ördögre hasítani. ” Jób tehát tisztán látja. hogy az én megváltóm él. ha valahonnét tudatosan visszatükrözik. Jób történetében ki az igazi kísértő? Isten.. Istent féltékeny. Zeusz végső soron az emberiség iránti közönnyel uralkodott. hogy Isten őt személyesen szólítja. aki ezért nem isteni személyiség. hogy Isten önmagával ellentmondásban létezik. Hogy ítélje meg az embernek Istennel.P o pper P é t e r 13 4 135 AZ EMBER LEGYŐZI AZ ISTENT érünk el azzal. Ezt Jób is jól tudja. majd megtil­ totta. Ez Jahve működés-képességének előfeltétele. és csak akkor tud működni.. „Még most is ímé az ég­ ben van az én bizonyságom. keletkezésének nem volt mitológiája.. érzékeny és bizalmatlan termé­ szete oda vezette. Aggodalmat keltő volt számára Jób jelleme? Feltételezte-e: Jób végtele­ nül halványabb fénnyel rendelkezik. Ez a funkciója a kis létszámú zsidóság szünet nélkül áradó ünneplésének. Mi indokolja továbbra is Isten dühét? Jahvét valami nyilván ingerli Jobban. hogy személyes viszonyt kényszerített ki az ember és saját maga között. Csúfolóim a saját barátaim. hogy a zsidósággal végül szövetséget kötött. hiszen Jób már a hamuban hever. s ez a tény már önmagában a többi isten fölé emelte. Olcsó frázisokkal hoza­ kodnak elő. Isten kizárólag az erejével és hatalmával dicsekszik. Jahve többször is elárulta a zsidósággal kötött szövetségét. mintha . Jahve jelleme azt eredményezi. Jahvénak viszont tervei voltak az ember­ rel. ha a túl­ ságosan zavaró rendetlenkedőket néha lesúj­ totta. mint ő. és fekélyeit vakargatja.. miután Jahve eredete mind­ végig homályban maradt. és az én tanúim a magasságban. Tehetet­ lenségében ezt az ember úgy értelmezte. Erre például nem volt szüksége Zeusznak. még akkor sem. sőt a saját Tízparancsolatából is azonnal megszegett hármat.

hogy egy halandót a saját erkölcsi magatartása . miért csak a kritikátlan hódolatot? Miért van szüksége állandó dicsé­ retre? A Mindentudó és Mindenható miért hagyja. lásd a második világháborút. más nézőpontból kevesebb. Ennek feltétele a magas szintű ismeret és tudatosság az ellentétes ideo­ lógiák. Ezért nem szabad. annál in­ kább háttérbe szorulnak az erkölcsi meggondo­ lások.) Minél nagyobb. Kialakul a tömegember.Jézus története a Jób könyvével kezdődik! . ítéleteit és törekvéseit. hogy az Én áldo­ zatául essen bármelyik egyoldalú igazságnak. csábí­ táshoz sem csatlakozik. hogy akarta volna. mert a kollektív tu­ dat egyre inkább magába olvasztja az egyén vé­ leményeit. Felteszi a kérdést. ami kizá­ rólag az egyénhez és az egyén viselkedési szabadsá­ gához kötött.) Ennek következtében eddig ismeretlen meta­ fizikai botrány közeledik.) A kollektív tudat hatalmassá növekedett ter­ jedelmével szemben az Én egyre inkább elve­ szíti gyakorlati jelentőségét.morálisan Isten fölé kerekedett. Történt va­ lami .P o pper P é t e r 136 rivális istenség lenne a nyomorult. Az az egyedüli eset történt meg. mozgalmak valódi tartalmát és célját il­ letően. s teljes látása lett Jahvéról. Vi­ tájukban Jób . be kell lépnie az emberek világába. Kezdjük a végkövetkeztetéssel: Jung azt próbálja bizonyítani. H u s z o n k e t t e d ik f e je z e t Elveszhet-e a meg sem talált lélek? Minél több kiváló intellektusú és erkölcsű sze­ mélyiségből szerveződik meg egy embercsoport. akár a vallás. hogy a Sátán befolyásolja? Végül arra a következtetésre jut.talán megjelent egy valóban új tény a vi­ lágegyetemben? Megjelent. ami a monoteista is­ tenfogalmat a megsemmisülés katasztrófájával fenyegeti. aki mindig valamilyen „izmushoz” tartozik. (Jahvét négy állatfigurával szokták ábrá­ zolni.anélkül. hogy Isten miért nem viseli el a bírálatot. s közülük csak egynek van emberarca.emberi mérték szerint . ha egyik híváshoz. (Pl. akár a tudömány. hogy Isten kívül maradt az emberek számára általa megalkotott erkölcsi világrenden. de mégis kíváncsiak számára. minél számosabb egyénből tevődik össze egy tömeg. végül meghal maga az erkölcs.a csillagvilágok fölé emelte. Ettől az Én csak akkor maradhat független. annál ostobább és erőszakosabb lesz. (Le Bon törvénye. aki bizonyos nézőpont­ ból több. hogy erkölcsi lemaradását behozhassa. mint az ember. így hát -Jung szerint . hogy Istennek meg kell testesülnie. akár a politika szempontjából. vagy készült volna rá . Jegyzet 1Előzetes összefoglalás az önmagukat kímélő.

az erkölcsi ma­ gatartás. hogy aki sok logikát tanul. A személyiség megszilárdulása csak az emberi kapcsolatok tudatos ápolása révén következhet be. a kívülről irányítható tömeg-embert igény­ lik. az emberekkel való érzelmi kapcsolat alakulása nem a szándékos tanuláson múlik. Nem tagadható. annál is inkább. Sajnos. A helyzet ahhoz lesz hasonló. meg a szerzés és birtoklás ösztöne vezérli . kudarcba fullad abban az értelem­ ben. dehumanizálódik. el­ sősorban nem elhatározás kérdése. Igen ám. Ezért elsősorban egy félreértés a felelős. mert mind a totális rendszerek. az önis­ meret iránti látszólagos igény divattá vált. céljaik megvalósítása érdeké­ ben. tisztulása. glo­ bális társadalmak. kiterjedése az Én-funkción túlra feltétele a gyógyulásnak. vagyis az egyén elbutul. Ilyenkor a megismerés és a tudás helyére a meggyőződés kerül. hogy az önismeret gyógyít. Az elbutulás azt jelenti. A rend lassan káosszá változik. S ezt nem várhatjuk másoktól. nulja az emésztés fiziológiáját.P o pper P é t e r 138 139 E lv esz h et . mint amikor Hegeltől megkérdezték. De önmagá­ ban nincs terápiás hatása. E folyamat ellen csak az individualitás tudatos erősítése véd. nevezetesen az a hiedelem.miután a modem ember egyre kevésbé képes a teljes önátadásra — egyre nagyobb helyet ad a tömeg-ember lélektani sajátosságainak kifejlő­ désére. Sok rendeződésre.és változtatja őket em­ beri csordává. logikusabb lesz-e a gondolko­ dása? Körülbelül annyira . másképpen: a félelem. Az önmagunkról való tudatlanság belá­ tása perdöntő lehet. hogy a tömeg-ember soha nem észlelt méretekben lelkileg megkemé­ nyedik. magunkon kellene elkezdenünk. amikhez képest a szubjektív lélekre. Ám ezek majdnem mind a „külső objektumra” vonatkoztatott relatív igaz­ ságok. Ha egy pszichoterá­ pia hibásan. harmóniára vágyakozó lelket ez a tévedés sodor a pszichológia vagy a pszichiátria közelébe. hogy az önmagunkról való tudás szempontjából gyermeki naivitásban élünk to­ vább. de mifélék ezek a meggyőződések? Valószínűleg a „tudományosan megalapozott” nézetek túlértékelései. Önmagunk tökéletességé­ . Jobb lesz-e az emésztése? A fizikai folyamatok. az emlékezésre. a kognitív funkciókra.e a m e g sem t a l á l t l é l e k ? amely a „bűnbeesés” pillanatában már megál­ lítja a további szellemi fejlődés lehetőségét. mind pedig az újonnan alakuló ún. hogy pl. hogy az önismeret növekedése. sőt egyesek szerint lélek-nélkülivé sterilizálódik (netán már úgy születik?). egy önmagáról keveset tudó neu­ rotikus emberből egy önmagáról sokat tudó neurotikus lesz. Jaj! Kívülről nem igen segít senki sem. feloldódik a kollektiven érvénye­ sülő tömeg-pszichében. s ezért könnyen elő­ fordulhat. vagyis az intellek­ tusra alapoz. A valódi vallásos hit végzetes meggyengülése . a dikta­ túrák. csak az önismeretre.felelte a német állami filozófus — mintha valaki nagyszerűen megta­ . A tömeg-ember magatartását csak a pánik és a mohóság (lásd a második világháború idő­ szakát). az önismeretre vonatkoztatott igazságok elmara­ dottsága már-már alig tűrhető.

az a papok szerint eretnek . ” Mindennek tudatában. Csak éppen. Most azonban elkerülhetetlen Jung két gon­ dolatának szó szerinti idézése. az erő­ szak. legrosszabb esetben saját megnyugtatásukra folyton a szeretetre hivat­ koznak. Krisztust terheljük megoldatlan konfliktusaink­ kal. sőt. amit erről mon­ dunk. Ezt azonnal cáfolja a harsogó. és a hatalom részéről fenyegető terror következtében az emberek egyre magányo­ sabbá. és hisznek. hogy lelki szemünkről. akár hűtve. amelyikben megeshetnek és megtapasztalhatok soha meg nem magyarázható dolgok is. belső látásunkról hajlandók vagyunk letépni a fekete kendőt. közöttük leginkább azt. bizalmatlanság és gyanakvás rongálja meg sze­ mélyes kapcsolatainkat. Ha ez megsemmisül. A társadalom tagjainak összetartozása és egymás iránti tole­ ranciájának forrása egyedül a szeretet lehet. azaz keresztünket. a terror érvényesül. A jogbizonytalanság. Egyre han­ gosabban vonyítanak a megértés. ha el­ éri.. helyette a hatalom. akár langyosan fo­ gyasztható. és sejtsük. de a felnövekvő nemzedékeket is.. belebotolhatunk. még a nya­ kunkat is törhetjük miatta. hogy Isten titok. Jung megfogalmazásában: „odaállunk az ő keresztje a lá ”. becsapva ezzel nem csak önmagukat. amikor helyére kell tennünk ma­ gunkban közös vonzódásunkat és érdeklődé­ sünket az ezotéria és a pszichológia iránt. a besúgás. Ugyanis ha igaz tudást szerzünk ön­ magunkról.. hogy ma­ gunk viselnénk el magunkat. De hogy O milyen. miután közel kétszáz oldalon keresztül süppedeztünk a lélek keresé­ sének ingoványában. hogy van nem tudható dolog is. krisztustalan . hogy a keresztény egy­ házak útmutatása szerint ahelyett.. Kell az embernek éreznie. Tehát végül mégis csak néven kell nevezni a pszicho­ lógia érdemeit is. vagy csá­ bítóbb kínálat jelent meg a piacon. a szeretet hiánya miatt. eljött az óra. Pszichológiai ösvényünk itt kanyarodik vissza Istenhez. Ha már feleslegessé vált. de sohasem a magunké alá.P o pper P ét e r 140 141 E l v esz h et .. minden saj­ nálat nélkül eldobható.. s mindent. ” „Mindig tudatában kell lennünk annak a tény­ nek. hogy egy bizonyos tekintetben ti­ tokzatos világban él. akkor már megérintjük az Istenről és az emberi viszonyokról való tudás alapjait is. Aki ilyet tenne. amely imponálóan ellenáll minden tu­ dományos és történelmi cáfolatnak. azt senki sem tudja. hogy önmagunkba nézhessünk. állandóan a lábunk alá kerülhet. az elfogadás. Ennek egyik akadálya. agitatív vallá­ sosság. hogy legyen valamilyen titkunk. mint üres és értelmetlenné vált tartály.e a m e g s em t a lá lt l é l e k ? nek illúziója feleslegessé tesz minden feed backet. érzelmileg sivárabbá lesznek. s időnként sikertelenül megpróbáltunk Isten köpenyébe kapaszkodni. vagy ennek okaként el­ lenfeleiket ostorozzák.azaz önmaga megváltója akar lenni. hogy műanyagból készült. „Fontos. különben maga is Isten lenne. A mű­ anyag hit és meggyőződés könnyen és olcsón beszerezhető. lévén. emberek mondanak. és lassan elborítja a termé­ szet és a társadalom természetes mezőit.

Mindezek a bajok nem politikai eredetűek.. s nem kért se­ gítséget azoktól. az igazságtalan bírói eljárások és ítéletek. A valóságban Krisz­ tus maga vitte a saját keresztjét. ha­ nem a közösség mélyrétegeiből törnek fel: a tár­ sadalmi bomlás. Ez az állapot erősen hasonlít arra amit Lenin „forradalmi helyzetnek” nevez. a pártokba szerveződött dikta­ tórikus törekvésekről. Mindezt a legtöbben politikai be­ tegségnek tekintik. majd felébred Ortega y Gasset „történelmi gerinctelenedésnek” nevezi azt a társadalmi folyamatot. Az objektivitásra törekvés jogosan azt állítja. és az egyház is ellen­ szenvvel figyeli működését. és társadalmi zűrzavar kelet­ kezik. Isten szövetségét a zsidósággal (ó-szövetség). legyen szó a liberá­ lis polgárságról..a szerk. Azaz a pártok nem képesek a régi módon kormányozni. vagy soha nem is fejlődött ki bennük. kibontotta merev vallási rendszeréből. Éppen tárgyának (a léleknek) anyagtalan felfogása egyaránt avat­ hatja Isten ellenségévé . Szokásos elnevezése az „er­ kölcsi válság”. hogy sokan a mélylélektant zsidó ere­ detű tudománynak tartják. vagy a rendőrségről. amely magában hordozza az istenta­ gadást. de éppen annyira egy transzcendenciában való hit lehetőségét is.) minden rendteremtéssel pró­ bálkozó csoport elutasítása. akik a saját keresztjüket sem bírják elhordozni. Ebből a szempontból nem véletlen. és az emberek nem hajlandók a hagyományos módon élni. és a széles körben elterjedt lopás és csalás. a „történelmi gerinctelenedésé” . Ennek lényege (ti. amikor a tömeg nem hajlandó követni semmiféle irá­ nyító kisebbséget. Ez­ zel lehetővé tette. Isten és az emberi­ ség szövetségévé (új-szövetség) változtatta. A politika csak a tünetképződések színtere. H u s z o n h a r m a d ik f e j e z e t Brahm a elalszik. mind a közéletben. Ebben az értelemben transzcendens hittel azok az emberek rendelkeznek. sőt szünetelésének megnyilvánulá­ sai. Krisztus is kívül élt kora hagyományos vallásosságán. a társadalomalakító tevékenység válságának.vagy szövetségesévé. s ezáltal kereszténység formájában képessé tette az egyistenhit elterjesztésére. a megvesztegethetőség minden terüle­ ten. akiknek tönkre­ ment az eredeti vallásossága. megújította a zsi­ dóságot. .P o pper P ét e r 14 2 pszichoanalitikus. mind a magánéletben. hogy ennek felismerésekor jelentkezett a pszi­ chológia. hogy az üdvösség helyett sza­ bad akaratából a kárhozatot választhassa.

Tudja. Én is nehezen viselem el a szellemi igényte­ lenséget. jellemzik az emberiség egész történetét. Nálunk manapság mindezt „társadalmi válságnak” nevezik. ami törvényszerűen bekövetkezik. Az istenek nélküli világban a kasztrendszer elfajul. e. És ön nyugodtan aludt. s a lelkében .Hánykor szokott ön lefeküdni. amelyek állan­ dóan váltogatják egymást...a meghökkentő és elborzasztó jelenségek magyarázatára. a sors kivételt tesz. akár a fejlődés. az üres . el kell ismernem. „nagy be­ szélgetésekben”. és 4. Mit jelent ez? Mindez a szellemi és érzelmi igénytelenséget je­ lenti. elsivárosodása. századból származó társada­ lombölcseleti puránákban kitra-júgának és kálijúgának neveznek két korszakot. mert Brahma mély álomba merül. Az ember nem enynyire tudatos lény. Ilyenkor egy-egy fontos mondat beleég az emberbe. sem az ún. akár a romlás útján jár a nagyérdemű emberiség.Mert én már a múlt héten is említettem ezt a nevet. ahelyett.állandóan izzik. mint bármilyen probléma. hogy utánanézett volna. kérem. sőt a közvéle­ mény megnyugtatására: csak átmeneti jelensé­ gekről van szó. mert ilyen név alatt szociológiának anyakönyvezhető. megkérdeztem egy előadásában említett nevet. ha el­ vágják transzcendens gyökereit. aludni? . A filléres okkultizmus nagyszájúságát. ami mai kultúránk legaggasztóbb jelensége. amikor feléb­ red és körülnéz a megváltozott világban? Talán az általunk eddig meg nem talált. de Brahma által jól ismert lélek lepusztulása. ki légyen az? Azt felelte: . kiről van szó. a rosszul megírt és még roszszabbul szerkesztett újságokat és folyóiratokat. amikor a szudrák (a csőcselék) kerülnek uralomra. sem amiatt.Éjfél felé. A kérdések. így kezdett izzani bennem is a tudós szellemi lusta­ ság iránti nem titkolt megvetése.Akkor. fér még a zsebembe” attitűdöt. nem kell aggódni miattuk.Miért dob ki? . s csak halványan dereng alá a szellemi fény. Ám néha. hagyja el a szemináriumomat. Ezt a szimbólumot M ax Weber is elfogadja. Vannak-e sorsfordító mondatok? Általában nem hiszek sem bennük. . hogy közben belehalunk az életünkbe. S ezért minden korszak minden társadalombölcselete kidolgozta a maga elméletét — esetünkben a kitra és a káli perió­ dusok váltakozását . én.ami­ ről nem tudjuk micsoda .feleltem meglepetten. m ajd f e l é b r e d Az i. konfliktus megoldásában. Tulajdonképpen megnyugtató. hogy a társa­ dalmi létezés visszatérő válságai. 5. amíg Brahma felébred és újrateremti a világot: új kitra-kor keletkezik. Vajon mi tűnik fel Brahmának. egyáltalán: viszolygás üti fel a fejét a kasztoktól. A káli-júga a sötétség kora.P o pper P é t e r 144 14 5 B rah m a e l a l s z ik . undorodom a szellemileg lusta emberek­ től. . a politikusok harsány semmitmondását. Egyetemista koromban az általam a legma­ gasabb piedesztálra emelt filozófiatanáromtól. holott nem tudta. Síva (vagy Síva képében Visnú) szétrombolja a létező formákat. A válság elkerülhe­ tetlen. „A beszélj. az istenek alkonya. a vitatkozás elmaradását az egyetemi tantermekben. .

) . színda­ rabok esetében).Törekvés a tinédzser-életforma és attitűdök meghosszabbítására. Nem kizárható az sem. tűzözönbe. és a háttérzaj nélküli csendtől. Az ember érettsége a tanítás befogadására. . . Egyre gyakrabban tapasztalható a közlé­ sek félreértése.magolás helyett. . a nyelvtani szerkezet megértését . Jézus. Minden es­ tére kell valami társasági történés. . Végső soron a szellemi élet felületessé válásá­ ról van szó. Mózes.) . vagyis arról a folyamatról.Szinte mániás program-éhség. a „pillanat bulistáivá” válás. egyik kaputól a másikig és vissza. a hetenként változó pillesúlyú szerelmeket.A beszélgetés elhalása. vagy ezeknek megfelelő katasztófákba . amit manapság kommuni­ kációnak neveznek. Irtózat az egyedül maradástól. Nincs jogom Brahma nevében nyilatkozni . s a bahaimozgalom szimbóluma igencsak kifejező ebben a tekintetben: a szőlőfürt. mit hoz a jövő? A spirituális zűrza­ var teljessé és elviselhetetlenné válhat. majd f e l é b r e d Egók határainak kritikátlan kiterjesztését. ami jó­ részt ellentétes Brahma spirituális elvárásával.és akcióéh­ ség a lélekábrázolás rovására (a filmek. mert sem a hinduizmust.A lelki megváltás keresése. (Lásd a Rubik-kocka könynyed megoldását. új Noé.élmény helyett.annál kevésbé. program-megbeszélésekre korlátozó­ dik. a po­ litikai programként eladott kívánságlistákat.egyszóval a káoszba. Brahma fölébred és elkomorul. Cselekmény. hogy kiemelkedik a káoszból egy teremtő erő.P o pper P é t e r 14 6 147 B rah m a e l a l s z ik . sem a buddhizmust nem vallom saját világszemléle­ temnek . . ami ma már a közéleti kommuni­ kációban néha jelentős zavarokat okoz. és a szekta-közösségek váltogatására. de saját magam számára mégis meg­ fogalmaztam néhány érzelmi és intellektuális változást a fiataloknál és gyerekeknél. vízözönbe. próféta. Buddha vagy . s még inkább a beavatásra elsősorban az „egyhegyűségre” való képesség kialakulásának a függvénye. a külső irányítottságra.Bámulatos képesség kifejlődése a belső struktúrák látására.Tudományban és karrierben a türelmes ki­ várás elutasítása-. amit az évtizedek folyamán megfigyeltem. . Individuális szemek vagyunk egy közös fürtön.A művészethez való viszony informáltsággá válik . A társalgás pletykál­ kodásra. hogy vajon társadalomlélektani kitéréseknek valóban helye van-e ebben a lélek-keresésben? De hát csak közösségben tudunk létezni. Hajlamosság az időleges szektaéletre..S nem csak az ifjúságra. amikor fél éjszaka kísér­ tük egymást. vagy a nyelvtanulási sikere­ ket. csak egy-egy részlet-momentum megragadása. hanem szinte az egész társadalomra jellemzővé válik a rosszul fi­ gyelés.” Kétségeim vannak abban a tekintetben. (Már alig tapasztalható az a kamaszko­ runkra jellemző befejezhetetlen beszélgetés az élet nagy kérdéseiről. türelmetlenség. s egy to­ tális összeomlásba torkollik. s a közhelyek áradatát. Ki tudja.

8 Nem akarok olcsó szójátékokba bonyolódni. H u s z o n n e g y e d ik f e j e z e t A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete A zsidó Szentírásban magától értetődő az a fel­ fogás. hol tartózkodik a test pusztulása után? Tehát a kép­ zeletnek el kell jutnia a túlvilág feltételezéséhez. miközben megérin­ tette a keresztény és muzulmán vallásbölcselő­ ket is. amikor azt olvastam. de be kell látnunk lélekkereső kalandunk kudarcát. vagy úgy. beszél­ getni lehet. A pszichológiát elismer­ hetjük létkönnyítő átmenetként. Csak a test halandó. ha a lélek része az örökkévalóságnak. Ám ennek megsejtése sokkal régebbi. ami Isten leheletéből szár­ mazik. Van kalandor nyelvész. Ám. hogy a lélek. és a világ újjászületik.az egyéni üdvözülés lehetőségé­ nek hiányában . segít­ hetnek. és a kreatúrák egész tömege . fel kellett támasztani őket. hogy az inkák a bebalzsamozott főnöki. Ebben nyilván kifejeződik az ember elborzadása a megsemmisüléstől. Kárpótlásul felajánlom egy nyitott kérdés vizsgálatát.P o pper P é t e r 148 Mohamed. A lélek továbbélését bizonyítja. Nevezetesen azt. főpapi holttesteket kihozták a törzsi tanácsba és beül­ tették őket.elsősorban a zsidóság közvetítésével -a távoli kelet vallásbölcseletéből az európai gondolkodásba. De mert nem tudtak ülni. óvhatnak.eltávozik vele egy idegen koz­ moszba. mint a Tóra. sőt a lélekvándorlás esz­ méje hogyan került be . tanácsot adhatnak. Elkövetkez­ het a Kísértő végleges győzelme. hogy a halottakkal álmodni. aki innét származtatja a „halottak feltámasztásának” fogalmát. hogy a lélek-probléma. mint szellemi résztvevőket. halhatatlan. így. Kérem az olvasó bocsánatát a várakozás hiá­ bavaló felkeltéséért. A lélek részé az örökkévalóságnak. Ehhez nincs szükség külön isteni kijelentésre. vagyis az Istenhez tartozik. . de végső meg­ oldást nem várhatunk tőle. de azért meglepődtem.

ámbár az Úr az élők és nem a halottak istene. A ké­ sőbb keletkezett Dániel könyve és & Prédikátor könyve határozottan utalnak a lélek halhatatlan­ ságára.Egyiptom volt. még ha nem is vált a tételes vallás integráns részévé.: íme.P o pper P ét er 150 151 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS A zsidó vallás alapkönyve. A közvetítő . amely a szofisztikus filozófia és a jóga egyesítéséből keletkezett. de egyik indokolás sem meggyőző. és rombolónak tartották. hogy Mózes sehol nem ál­ lítja. nem megidézhetők. én elküldöm hozzátok Illést. a prófétát. Történelmileg az bizonyítható. (Gondoljunk Saul királyra. Platón. Vergilius.9 A Tóra hallgatása nem zárja ki. Ám egyiptomi képzésben részesült számos gö­ rög filozófus és történész. po­ gány gondolatoktól fertőzötten. hogy Nagy Sándor hadai eljutottak Indiába. általában tá­ madták. az árnyak birodalma. Másik szempont. hogy hátha emberi lélek lakik a megevett állatban. Csak éppen tiltja a ha­ lottidézők. a Tóra nem említi sem a lélek. lehetségesnek tartva a morális és szellemi fejlettségtől. határozottan képviselve a lélekvándorlás tanítását. A gaonok idején (7. aki az endorfi boszorkánnyal megidéztette Sámuel szellemét. hogy vajon Illés vagy-e te? Vagyis hittek az újratestesülés lehetőségében. mind az egy- . Tibullus) is megőrizte ezt a hagyományt. és 8. sem a túlvilág létezését. A Talmud keletkezésének idején szórványo­ san feltűnik a lélekvándorlás gondolata a zsidó­ ságban. a jógának és más bölcseleti iskoláknak. amely igen hasonlít a gö­ rögök alvilágához. Püthagorasz pél­ dául azzal indokolta vegetarianizmusát. Ez a magyarázata Tyanai Apollóniusz hirtelen és rö­ vid időre elterjedt gimnaszofisztikának nevezett tanításának. jósok szolgálatának igénybe vételét. az alvilágnak neve is van: Seol. hogy a halottak lelkei nem élnek valahol. különösen a farizeusok között. az evangéliumokból is ismert Nikodémusz farizeus rabbi vezetése alatt. Az indiai böl­ cselet nagy része átszivárgóit a görög filozó­ fiába. Püthagorasz. vagy fejletlenségtől függően az ál­ lati testben való megjelenést is. Sok pogány földön élő zsidó visszatért az ünnepekre Jeruzsálembe. A római irodalom (Ovidius. Hérodotosz. mielőtt eljönne az Úr nagy és félel­ metes napja.részben . talán Malachiás próféta jö­ vendölése alapján. A babi­ loni fogság idején kezd terjedni a gnoszticizmus. s visszaözönölve sok elemét hozták magukkal pl. hogy más csatornákon keresztül a zsidóságot is megérin­ tette a lélekvándorlás tana. például a kyréneieknek. Némely cso­ portnak külön zsinagógája volt. pl. már a meg­ jelenésük időpontjában vallották a lélekvándor­ lást. S nem szabad megfeledkeznünk arról sem.) Sőt. század) már éles viták folytak körülötte. szellemlátók. A zsoltárok. hogy az indiaiak vallási rendszerei. Or­ pheusz. Ezt sokan sokféleképpen magyarázzák. Mindenesetre Jézus idején már kitűnik a lé­ lekvándorlás gondolatának jelenléte a zsidó közgondolkozásban. Ezért kérdezik folyton Keresztelő Jánostól. de általában negatív tartalommal. aztán Ezekiel és Jesája (Ézsaiás) is sok helyen foglalkoznak a té­ mával.

A másik. századból szár­ mazik. A meghalás csak akkor lehetséges. . ha a Kabbalát. Száz évvel később a karaita filozófusok inkább csak a lélek állatokba vándorlásának lehetősé­ gét tagadják. . az arany vége az Istenre mutatott és val­ lásnak neveztetett. ha a test elengedi a lelket.A megszegett isteni parancsok teljesítése. két vége volt. a muzulmán vallásban pedig a Szúfi misztikája tölti be azt a szerepet.Mások segítése a bűnöktől való megtisztu­ lásra és a helyes életútra terelése. mert a karaiták csak a Tórát fogadták el kinyi­ latkoztatott szövegnek és a zsidó vallás alapjá­ nak. A karaiták mozgalmának Anan ben Dávid volt a megalapítója. s azt ajánlotta. A zsidó eszmevilágban a lélekvándorlás leg­ határozottabb szószólója a Kabbala. A róluk szóló első komoly híradás a 10. .Az elkövetett bűnök jóvátétele. az ezüst vége az em­ berre mutatott és tudománynak neveztetett. hogy ez az eszme nagyon is markánsan jelen volt a zsidó vallásos népi gon­ dolkozásban. Az első határozott állásfoglalás a karaitoknál fogalmazódott meg. és mindig visszatérek az ugyancsak rejtelmes val­ láshoz. mint minden botnak. A Kabbala szerint a lélekvándorlásnak .kizárólag emberből em­ berbe . Újra visszatérek a régi és már sokszor emlí­ tett problémára: a rejtőző lelket keresem. Mindezek azonban kétségbe vonható. században. egy Kirkiszáni nevű karaita tollából. A K abbala szerint a lélekvándorlás célja a kü­ lönböző életek során elért tökéletesedés az Is­ tenhez visszavezető úton. . Ez akkor is nagy jelentőségű. a Szentírás többi részét elvetették. Indokolásul csak egyet mondhatok: a legenda szerint Mózes Istentől kapott szent bot­ jának is. A kialakuló kereszténység idejéből említettük a Keresztelő Jánosnak feltett „ki voltál azelőtt?” kérdéseket. vagy a lelki össze­ omlástól. hogy negyven éves kor alatt ne foglal­ kozzanak vele. a megtébolyodástól. hanem kvázi útitársként kezelte. a teozófusok egy­ kori vezetője megpróbálkozott lelki és szellemi erők segítségével eltávozni a testéből. vitatható emlék­ nyomok. féltve a fiatalokat a félreértelme­ zésektől. sikertelenül.A házastárs téves megválasztásának a kor­ rekciója. A gáoni korban a Szaádja nevű hí­ res bölcsész támadja a legélesebben a lélekván­ dorlás eszméjét. Annié Besant. hogy a lélek nem tud önállóan eltávozni a testből.négy célja van: . amit a zsidók­ nál a Kabbala. Jegyzet 8Talán a legősibb hit és tapasztalás. Az öngyilkosság egyetlen lehetősége a test tönkretétele valamilyen módon.P o pper P é t e r 152 153 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS . Az egyik. mind az erkölcsre nézve. Ez azért különös tény. amelyik cáfolni igyekszik a lélekvándorlás hitét. Ma ezt már annak a bizonyít tékának látjuk. a 8. vagyis a zsidó ezotériát a konzervatív vallás nem olvasztotta magába. istenhitre.

emocionális. az indiai misztikusok egyrészt azt felelik. Reggel eloltom. a kanóc ugyanaz.mintha tisztában lett volna az energia megmaradásának elvével. annál rövidebb a köztes létben való tartózkodás. a felnőtt és a vénember teste eltűnik az időben. De intellek­ tuális. hogy részben ugyanaz. ma már általában 400 évenként reinkarnálódik az ember. a pokolba. és adott esetben új lénnyé szerveződ­ nek. minden lélek a Földre inkamálódik! H u s z o n ö t ö d ik f e j e z e t A sejtések világa Mi marad meg egy emberből? Minden.P o pper P é t e r 154 Innét ered az ó-egyiptomi balzsamozás is. ami energia: a gondolatai. hogy minél magasabb szellemi fejlődésre jutnak. ami újra fellobban az éjszakában? Van-e erre válasz. az éhség-szörnyek (préták) közé. O. boldog mate­ . Mi vész el egy emberből? Minden. részben más. de ugyanaz-e a láng. a félistenek birodalmába. a kisgyerek. segíteni jönnek a többieket. az olaj ugyanaz. Másrészt eredeti­ leg hat loka volt. Azóta ez az időszak folya­ matosan gyorsul. Nekik már nem kellene megszü­ letniük. az ifjú. Ma már öt loka megszűnt. Egész éjjel dolgoztam a fényénél. vagy csak az a sejtés. a Köztes Létben eltöltött) idő tízezer évekre is kiterjedhetett. Ha megakadályozzák a testi forma felbomlását. a lélek is kötve marad a testhez. A nagy kérdés: ha egy egykori ember gondo­ lati. Tehát arra a kérdésre. akkor ugyanaz az individualitás jelenik-e meg a Földön. hogy miért növekszik ha­ talmas mértékben a Földön az emberek száma. A z edény ugyanaz. 9Szerintük az ősi időkben a megszületések közötti (a Bar Dóban. ahová inkamálódni lehetett: a pa­ radicsomba. és cselekvő energiái megma­ radnak. az állatvilágba és az emberek társadalmába. ami anyagi forma: a csecsemő. a nevetése. érzelmi és cselekvő energiái újra egyesül­ nek egy megszülető emberben. s erőivel segítheti Egyip­ tomot. a mozdula­ tainak szögletessége vagy szépsége. A következő este újra meggyújtom. Eltűnik a szeme villanása. az érzései és a tettei. Ez Buddha tanítása . vagy egy másik ember? A tanítványok nyaggatására Buddha vissza­ kérdez: Itt van ez a mécses. a legfejlettebbek (Budd­ hák és Bódhiszattvák) a haláluk utáni pillanatban is­ mét testet öltenek. a hangja.

hogy mitől undorodik. de kevesebb. hogy valakiből morálfilozófus vagy diktátor.a nárcisztikus illúzió megmaradásá­ ból . Talán elfo­ gadható az is. A ki elmegy saját magához. Ezért nem lehet a pszichés (tudati) tartalmakat csak a neuroló­ giai folyamatokból levezetni. A tü­ kör nem hízeleg. az esztétikai és morális értékrend) terméke. vagy beszélhetünk-e családi sorsról is? Hat-e az egyénre az ősök sorsa? Van-e szinte személytelen családi karma. Lé­ tezőnek tartjuk. A Persona a szűrő. De a tartalmuk . mondjuk. és én szólha­ tok a világhoz. de mégsem tudjuk a valóságos létét bizo­ nyítani. Ezek a személyiség-lehetőségek rejlenek az ún. s az manifesztálódik közülük személyi­ séggé. amin keresztül szólhat a világ hozzám. ” Ezen túl a nagy kérdés az. a düh. aurában. ugyanígy megvan a lehetősége. Maguk a folyama­ tok. hogy „lélek nélküli pszichológiát” hozzon létre. mintha csak a központi idegrend­ szer működési terméke lenne. Éppen ezért e könyv alcíme csalóka.vezeti le a szentséget és a kriminalitást. először a saját képmá­ sát látja. hanem elrejtjük a Persona mögé. hogy sorsunk meny­ nyire egyéni. Valahogy így vagyunk a lélek dolgaival is.P opper P éter 156 157 A s e jté s e k v i l á g a matika. Több. „A rej­ tőzködő lélek keresése. mind mások számára. de véd is. Ennek megfelelően az emberi pszichikum több személyiség lehetőség-csiráit hordozza magában. Mitől véd? Jung ezt így fogalmazza meg: „Aki a víz tükrébe pillant. A nagy különbség a Távol-Kelet és a Nyugat személyiség-felfogása között.különböző. híven mutatja azt az arcot. amelyet az élet már az elő­ döknek feltett. és érezzük. Ezért minden próbálkozás ellenére mindig kudarcba fullad a kísérleti lélektannak az a törekvése. a reneszánsz és a mai embernél. hogy találkozik önmagával. mint előző életek esszenciális marad­ ványai. mi vált ki dühöt belőle. .” A valóságban: „A rej­ tőzködő önmagam keresése. ame­ lyet a világnak soha meg nem mutatunk. amit igaznak gondolok és érzek. de még nem tudom bizonyí­ tani. ad­ dig Keleten a pszichikumot halmazainak vélik. a félelem." Legbelső lényegem (Selbst) csak a felvett és rámégett szerepeken (Persona) keresztül sejthető mind a magam. hogy míg Nyuga­ ton a pszichikumot a strukturális szemléletnek megfelelően szerkezetnek tartják. mint a tudat és emlékezés együtt. amely választ köve­ tel olyan kérdésekre. de válasz nélkül maradtak. amelyik környezeti provokációt kap. Mint ahogy a nárcizmus modem felfogása azonos gyökérből . az ókori. amely tudományos kategóriaként fo­ gadta el a sejtés fogalmát! Sejtés az. pl. az kiteszi magát annak. vagyis sejtjük. vagyis egy em­ bert egyetlen kialakult személyiség jellemez. mitől fél stb. mit tart szépnek. Am a tükör a maszk mö­ götti valódi arcot mutatja. . az adott kultúra (a hagyományok. az undor neurológiailag és biokémiailag azonosak. hogy van. fanatikus hívő vagy szkeptikus racionalista legyen. hogy ugyanilyen sejtésszinten va­ gyunk az újratestesüléssel. A Persona hamisít.

hogy valamilyen erő hordozza.aki igazán felnőtt. nem képes a saját életét megteremteni. hogy elfogadja. hogy némi fényt gyújt­ son a létezés sötétségében. az abszolút fagypont örökké jelenvalónak látszik. s egy kis me­ legséget. hogy az ember összegezni tudja önmagát. Pszichológiailag gyerek az.P opper P éter 15 8 159 A SEJTÉSEK v i l á g a Talán itt válik el egymástól lelki értelemben a gyerek és a felnőtt. Mert alig lehetséges. A megelégedettség azt jelenti. végérvényes ítélete­ ket alkosson. A felnőttséget elsősorban az mutatja.akármilyen picit is . Ez a kozmikus hideg.a közhiedelemmel ellen­ tétben . Meglepő-e. néha. az ő konfliktusaikat ismétli. s ez­ által sorsának teljes függetlenségét a család múltjától. s azt. A felnőttség kritériuma. Néha úgy érzi. amilyen. sőt megteremti saját önállóságát.életének folyta­ tója. fényt . lelkének. és egyre kevesebbet tud önmagáról. hogy . egyre rit­ kábban ismer magára.ennyi a bizo­ nyosság. hogy egyre kevésbé érti sa­ ját dolgainak miértjét és mikéntjét.vigyen a kapcsolataiba. Létének alapjait nem ismeri. hogy elhagyja. mert a világűrben nagyon hideg van. az öregedve úgy vá­ lik egyre bölcsebbé. hogy érzése szerint eleget kapott-e az élettől. míg a kigyúló naptüzek időlegesek. Életének valószínűleg csak annyi az értelme és feladata. . él­ ményekben eléggé gazdag volt-e? El tudja-e fo­ gadni az élet dolgainak előre nem látható alaku­ lását. aki nem tud leválni az ősökről. hanem valóban a fel­ menők .elsősorban a szülők . Erre inkább csak idősebb korban van hiteles felelet. hogy az ember mennyire van megelégedve élete alaku­ lásával. mert a sorsa ilyenné formálta. az ősök sorsáról sem. vagy valamiben is egészen biztos legyen. hanem szinte az ő személyiségüket éli to­ vább. hogy épp azért lett olyan. Az ember megszületik és él .

M i ez a szertartás? . . akkor egyszerre mutat mind a két végső irányba: az Ég felé és a Föld felé.Áldozat az isteneknek. Ha csak az egyik végét fogjuk. s ilyenkor mindig együtt ebédeltek. hogy étkezés előtt a láma mindig kimarkol a tálból egy kis rizst és az ég felé szórja. De ha a ke­ zünk a közepén tartja. Ennek szimbolikusan az az oka. hogy Mózes említett botját a közepénél markoltuk meg. Ám ez a rítus megtetszett neki.H u s z o n h a t o d ik f e j e z e t Lélek és erő A lélek létezése tehát minden erőfeszítésünk ellenére.kérdezte egyszer. Két vi­ lágszemlélet találkozott. akkor az emberre és a tudományra mutat. Mao elnök­ nek feltűnt. s ettől kezdve ő is vett egy kis rizst és a föld felé szórta. vagy vacsoráztak. s mind a kettő áldó- . Ha csak a másikat. megmaradt a sejtés szintjén. hogy tár­ gyaljon vele Tibet sorsáról. amit ők adnak nekem. A láma többször meglátogatta a kommunista vezért. A lelki erőért.D e én materialista vagyok —mondta Mao. . a másik vége Istenre és a val­ lásra mutathat. . A X IV dalai láma és M ao Ce-tung kínai elnök rokonszenveztek egymással.

Visnú elhatározta. Párvátiként jelent meg a démon előtt. Kö­ szönetét mondtak az erőért. Pl. .. Egyszer Síva meg akart jutalmazni egy dé­ mont szigorú aszkétikus életéért. hogy miközben ma­ gáról a lélekről még mindig csak sejtésünk van. Csak Erő van.Várj még. ehhez képest a lélek tulajdonságairól meglehe­ tősen sokat és egzakt módon tudunk. . Síva megrémült és menekülni kezdett. Biz­ . Mert erről van szó! A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. A démon a közeli nász reményében egyre lel­ kesültebben táncolta Síva táncát. . Ez talán minden bajunk forrása. tiéd leszek Síva el­ pusztítása nélkül is. hogy mire használod az erődet? Vagyis jó ember vagy-e.Megtanítlak. A nagy kérdés az. majdnem tragédia lett belőle. De vannak jó és gonosz em­ berek. mindig eltáncolta nekem csodálatos táncát. Síva. a testi erővel egyaránt lehet házat épí­ teni és gyilkolni is. vagy bánatot okoztál? Gyógyítottál. . Mellesleg jegyzem meg.J ó . . hogy mennyi bajunk származott ab­ ból. S Párváti előtt csak egy maréknyi hamu ma­ radt.A kkor először a te fejedet érintem meg . Akkor Visnú újra felöltötte eredeti alakját.De én nem tudok táncolni. . hogy enyém legyen a gyönyörű feleséged. .. amely mind a ket­ tejükben azonos volt.mondta a Visnú-Párváti . hogy . A rosszindulatú hatásokat ugyanis nem könnyű felismerni. hogy megmenti Sívát.” És ezt jelenti az ember lelki sza­ badsága: egyedül tőled függ. ami etikailag semleges. és szemrehányóan mondta a rémülten leselkedő Sívának: .mondta a démon .Egy kívánságodat teljesítem. hogy enyém lehessen Párváti.szerelemben vagy politikában .Miért kergeted? . . vagy építettél? Vi­ gasztaltál.H át hogy szabad erőt adni a démonoknak? Látod.P o pper P é t e r 16 2 163 L é l e k és er ő zott: az egyik az Égnek. csak az irányuk volt kü­ lönböző. Egyrészt gyakran csak az erőt látjuk bennük. M i legyen az? .ha­ talmat adtunk magunk felett rosszindulatú erőknek.. és ez imponál nekünk. szerelmeskedés előtt. . ezt jól jegyezzük meg! Gondol­ junk vissza. Párváti. vagy megbetegítettél? Ezt jelenti a „számadás a talentumról.El akarom pusztítani.mert szeretném. a másik a Földnek. A démon utána. az il­ lető azonnal égjen hamuvá.. Felebarátom. a közben elfe­ lejtette. legyen a kívánságod szerint. Van egy szép indiai legenda. hogy a tánc befejezésekor a saját fejét is meg kell érintenie.. vagy értékes dolgokra fordítottad? Romboltál vele. hogy mire használod az erődet. A démon máris közeledett felé.H a valakinek a fejére teszem a kezem..De hiszen olyan gyönyörű és vonzó vagy . vagy gonosz? Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butasá­ gokra a kapott erődet.

szinte kozmikus mé­ retű lelki és testi fáradtság léphet fel. el­ nyomhatják ösztönös ellenszenvünket. akik sokszor csőbe húznak minket. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a kisebbrendűségi érzéstől szenvedő emberek. amelyet készen kapunk.lásd. A racionalis­ ták saját butaságunkat vádolják. Anélkül. Ilyenkor rájuk haragszunk és nem saját hamis fantáziánkra. szuggesztív egyén által.) sorozata következtében hatalmas. aluszékónyság. Általában csak ilyenkor ismerjük fel szövetségeseink és partnereink méltatlanságát. Mindezt még a szakemberek is könynyen diagnosztizálják depressziónak. A viselkedés szabályozásában háttérbe szorul az intellektuális kontroll. vagyis gerjesztik egy­ mást. Gyakran ezek a tulajdonsá­ gaink megzavarhatják tisztánlátásunkat. dekoncentráltság és kellemetlen vege­ tatív tünetek. addig viszont használjuk őket. vagy ellenkezőleg: az alvást gátló fe­ szültség. kivéve az ostobaságot. Vagyis regresszív állapotba kerül. tömegpánikot is kirobbanthat. és hangu­ latjavító. hiúságunk és főként sikerre-orientáltságunk az­ zal biztat. ezért a tömeg egyre inkább érzelem. S különösen induktív (kölcsönös fokozás. szorongáscsökkentő gyógyszerekkel próbálják ideig-óráig orvosolni. hogy a tömeg sok1 ember strukturálatlan együtt0 létét' jelenti. S ezzel a jövőbe tolják kikerülhetetlen és mély csaló­ dásunk bekövetkezését. az agresszorral való identifikációt. az európaiak a Sátán ravaszságának. Kevesen gondolnak arra. főleg az emésztés és az anyagcsere területén.hiszteroid mecha­ nizmussal . Ennek következtében a tömeg kritikátlanul elkövet . majd időben faképnél hagyjuk. betegségek stb.és indulatvezérelt lesz. indulatkitöré­ sek és apatikus reagálások váltakozása. A felizgatott tömeg a legősibb szélsőséges reakciókat produkálja: a félelmet és az agresszi­ vitást. várakozásaiban csalódott tömeg könnyen bűnbakot kereső dü­ höngő csordává heccelhető egy.P o pper P ét e r 16 4 165 L é l e k és erő tonságot is adhatnak. Az érzelmek és indulatok . Ez az egyén szempontjából szorongást idéz­ het elő. Az indiaiak mindezt a gonosz Maja játékának tartják. ha hozzájuk tartozunk. annyit el kell mondanom. a hangulatot jól érzékelő. A frusztrált. hogy belebonyolódnék a tömeglé­ lektan kérdéseibe.indukálják. Mindezért fe­ lelősséggel tartozunk önmagunknak. hogy a negatív él­ mények (kudarcok. és nem ellenfeleikhez . Másrészt önteltségünk. valamilyen ve­ szély lehetőségét képzeletében óriásira duz­ zasztva. áttevődés egyik emberről a másikra) a harag és a fé­ lelem eseteiben. Az ember szuggesztibilis lény. és még nincs módszer arra. valódi arcukat. vagy a tömegkommunikáció hatására. hogy bár látjuk negatív voltukat. aki ugyanilyen feltételek jelenvalósága esetén. akikben spontánul nagyra fejlődik a hatalomvágy. különösen tö­ megben. amivel pozitív képet vetítettünk rájuk. és ezzel együtt a félelem a hatalom elvesztésétől. A rossz­ kedven és érdektelenségen kívül ezt a kimerült­ séget gyakran kíséri ingerültség. hogy okossággá változtas­ suk.

tehát van!” De ez még nem tudás. viselkedés-szabályozást követelnek.P o pper P é t e r 1 66 olyan cselekedeteket. jelenékteleníteni próbálják az eseményeket.) Min­ dig strukturált.1 1 A lepel maga a megnevezés. H u s z o n h e t e d ik f e je z e t Mit érnek a tudományos modellek? A kulturális fejlődést . A kartéziánus alapelv .A k i s csoport.A nagy csoport. mindig leplezni igyekszik szak­ rális (sic!) eredetét. (Körülbelül 80-150 fő között) Sajátos csoportdinamikai folyamatok jellemzik. a megnevezésen kívül tudunk-e róluk egyebet is. Ez rejti magában a legkönnyebben kialakuló konfliktus lehetőségét.„gondolko­ dom. vagy „idebent” történik. Sok ember strukturálatlan együttléte. Például a napkelte és a napnyugta tapasztalása alapján ezerévekig igaznak véltük. Csányi Vilmos szerint még a természettudomány. A pszichológia nyelvezetén ezért az Ego túl­ burjánzását.A tömeg. már a kezde­ tek kezdetén is. . A dolgok ugyanis éppen a megnevezésük által válnak létezővé. irányíthatóság szem­ pontjából a legkedveltebb alakulat. különböző han­ gadók jóvátételre buzdítanak. és a munka. vagy a meg nem történtté tevés mágiáját alkalmazzák. ámbár nem lehet tudni. . hogy a megnevezett dolgok a valóságban milyenek.mint mindent a vilá­ gon . az egyén után a következő szociális alakulatok léteznek: . an­ nak érdekében. ha lemondunk a problémalátás képességéről. Ezek általában a kisebbségek felé irányulnak. . tehát vagyok” . hogy létezésük „oda­ kint”. (2 versus 1) . irreálisan nagyra növekedését.A hármas. soha ne kelljen megtorpannunk nehe­ zen megmászható .s vajon tényleg megmász­ ható? . Azt sem lehet tudni. Ez teszi lehetővé a legintimebb viszonyt.A pár. Bűntudatok alakulnak ki a történtek miatt.lehet magától értetődőnek tekinteni. hogy a Nap kering a Föld körül.sziklacsúcsok előtt. Ezt követően a tömeg lassan strukturálni kezdi önmagát. amelyet az egyén józan belátással elutasítana. és végül önmagától való megrémülését tehetjük felelőssé. Ám nem is olyan régen egy Kopernikusz nevű Jegyzet 1 A szociálpszichológia leggyakrabban elfogadott ál­ 0 láspontja szerint. (Nagyjából 8-20 fő között.analógiájára: „megneve­ zem. . hogy örökké sík terepen kalan­ dozzunk.

hogy szerinte éppen fordítva működik a dolog: a Föld kering a Nap körül. hogy vajon a lélektani tudományok mennyire ludasak a nem létező belső világ megteremtésében? Németo. s olyan is volt. Egyházi át­ kok dörögtek. ame­ lyek a megnevezéstől létezőkké válnak. életévét betöltött embertől megkérdezték: Hiszi-e Ön. a képzelet és a tapasztalat működik közre. azaz Mégis mozog. már néhány száz év elteltével. vagy válaszképte­ len volt 830 ember. aki látszólag megtagadta a régi tanítást. hogy olvasómat arra bíz­ tassam: gondolkozzon el. és tulajdonképpen csak a viszonyuk kering bizonyos szabályossággal. Csányi Vilmos új teóriával állt elő. . vagy csak értesültség?) szép lassan mégis beivódik lakosságunk kétharmadának „minden rostjába és erébe. S íme. az em­ berek zöme jobb belátásra tért. Volt. és természetesen az a tevékeny­ ség. hogy mindkét test ott van. aki önérzetesen becsülettel a tűzhalált választotta. tehát „idebent” teremtenek egy új világot. ezer-ezer 18. hogy ezúttal álta­ lános tudományelméleti kérdéseken rágódom. mint hogy Isten egyháza nevében lenyiszálják a fejét. ” És már megint baj van a megértéssel! Ho­ gyan kering egy viszony? Azután: ravasz tudó­ sok megneveznek nem létező dolgokat. így hát a kultúra (kultúra. amely magasra emelte az európai kultúra zászlaját.” Csakhogy mire ide eljutottunk. mégsem állom meg. . miről van szó. s amúgy sem értette. Sokat nyomott a latban az is. akinek az élete kedves. a tengeri hajósok legnagyobb örö­ mére. mert az életét és tudását többre becsülte annál. Eb­ ből lett aztán a világraszóló botrány. az iskolázás! A tudománnyal telecsöpögtetett fejek! 1996 és 1999 között három országban. akinek a lelke ezt lehetővé tette. hogy az új elmélet alapján sokkal jobb térképeket lehe­ tett készíteni. itt a nagyhatalmú inkvizíció.P o pper P ét e r 16 8 169 M it é r n e k a t u d o m á n y o s m o d e l l e k ? lengyel úr előadta. s messze vissz­ hangzott a fenyegető kiáltás: Fusson. Őt idézve: „Lehet. Mozgott kint a Föld és bent a gondolat. kapcso­ latok írhatók le közöttük. Hát fu­ tott. Ah. amellyel egyetlen lehetőséget választunk ki.: Helyesen felelt . ezt dörmögte a szakállába: Eppur sí muove. hogy a Föld a Nap körül kering? Az eredmény: USA: Helyesen felelt Tévedett Nem tudott válaszolni 79% 790 fő 18% 180 fő 3% 30 fő 74% 740 fő Tévedett 16% 160 fő Nem tudott válaszolni 10% 100 fő Anglia: Helyesen felelt 64% 640 fő Tévedett 19% 190 fő Nem tudott válaszolni 14% 170 fő Tehát a kulturálisan vezető államok 3000 la­ kosa közül téves választ adott. amelyben megtalál­ ható az „igazság”! Ebben a „teremtésben” első­ sorban az emlékezés. s míg fennhangon megtagadta meggyőző­ dését. máglyák gyulladtak az új tan hir­ detőinek megkínzott teste alatt. Bár szilárdan elhatároztam. ahol van. rengeteg más lehetőség közül.

Meztelenül didergő sápadt útitárs. Fajon belül erről szó sincs.P o pper P é t e r 170 Mindezeken túl döntő jelentősége van a be­ szédnek. Mármost az olvasó könnyen abba a tévhitbe eshet. Ez a képesség jelenti az alapvető különbséget állat és ember között.. társadalom: etológiái megközelítés. . hogy minden ember-ábrázolás egyben Is­ ten-ábrázolás is. pontosabban az absztrakt fo­ galmak használatának. vagy egyik egyednek és utódainak kedve­ zőbb-e a fennmaradás perspektívája. hogy a természetes kiválasztódást vala­ milyen véres öldöklésnek fogja fel. hogy a fajok között és a fajon belül az élve maradás lehetősége egyformán oszlik-e meg. S játékaidnak vége m ár. amelynek észrevétlenül kerülhetünk át a másik oldalára. Csányi a haldokló Hadrianus császár búcsúversének hangulatát idézi az Is­ ten-teremtés és ember-teremtés kettősségének és azonosságának döbbenetes felismerésekor: Leikecske. H u s z o n n y o l c a d ik f e j e z e t Versengés a fajok között és a fajon belül A versengést ma már az élővilág genetikailag meghatározott faji és fajon belüli örökségeként tartják számon. A Pszichológiai Műhely soro­ zat 10. gondolkodás. a szavak. te hízelkedő. holott csak egyetlen megjelölt oldala van. de a fajon belüli versengésről nem. ame­ lyeknek nyomon követése külön tanulmányt Jegyzet 1 Csányi Vilmos: A megnevezett kimondhatatlan. In: Viselkedés. 1994. amelynek éppen a nyelv segítségével millió és millió kapcsolata alakul ki a „kinti” világgal. 1 Gondolatok Nádas Péter esszéiről. E helyzet megoldására keletkezett a rangsor. Ebből az követ­ kezik. Aka­ démiai Kiadó.. Milyen hallgatag helyekre indulsz. mint má­ sokénak? Darwin ezt nevezte természetes kivá­ lasztódásnak. Ez talán bizonyos mértékig el­ mondható a ragadozókról és a prédáikról. A rangsor kialakulásában sokszor évezredes ge­ netikus tulajdonságok játszanak szerepet. amely a mai evolúciós biológia egyik alapját jelenti. Ez ugyanis a fa­ jon belül a sebektől legyengült hímek hárcképtelensége miatt a faj kipusztulásához vezetne. és iűgatag. Az emberek világa általuk teremtett „belső” világ. kötetében. Csányi ezt a jelenséget a nevezetes Möbiuszszalaghoz hasonlítja. Az élet fennmaradása. Nagy kérdés. és a sza­ porodás erőforrásokat von el a többitől.

politikai rasszizmust is ki­ termelt. gyakran hoz­ nak létre agressziós örvényt. előítéleteket. a csoporthoz való tartozás meg­ erősítése érdekében. a nőstények és az ennivaló. kétségek az ellentmondó tulajdonságokat képviselő alcsoportok hovatartozását illetően. Igen ám. A zsákmány­ szerző akció már csoportonként individuális terv szerint történhet. Nevezetesen arra. egyetlen zárt csoportként való felfogása . Az emberek versengése elsősorban a saját te­ rület védelmében. akik évezredek során fennmaradtunk. valószínűleg generációkon ke­ resztül versengtünk. A ki­ talált pótlékok . mind a párzás terén abszolút respektussal valósul meg. Ez gyilkos ellentéteket. a hűség. a csapat-drukkerség. Az em­ beri lét magasabb színvonalát a békéltető magatar­ tás kialakulás a jelzi. Ám amikor a csoportok létszáma nagyon nagyra nőtt. a politikai harcok és a vallási és ideológiai küzdelmek .az emberiség. Mindez az önfeláldozás. Ennek a helyzetnek döbbenetes következmé­ nyeire bukkantak rá a kutatók. igényelne. Méghozzá a kutatók arról győ­ ződtek meg. esetleg a tartós párkapcsolatokban nyilvánul meg. Előre elképzelt a siker és a kudarc lehetősége. egzisztenciális és területi javakért való rosszindulatot. a sport vagy annak csak a szemlélése. megtervezett. Az akcióterv alapja a nyelvi struktúra. hogy a legtöbben az ember fogalmát csak a saját törzs tagjaira alkalmazták. a becsület és az igazságosság fogalmát is megteremtette. Ez a lassan kialakuló csoport­ kultúrák alapja. amit mai perspektívánk szerint csak a globalizált társadalom . valamint az alvóhelyek elosztásában. Mindenesetre az állati kultúrákban a rangsor mind a táplálkozás.oldhat meg. éppen ezen a té­ ren jeléntkeztek áttekinthetetlen bizonytalansá­ gok.P o pper P ét e r 172 173 V e r s e n g é s a fa jo k k ö z ö t t . hanem a beszéd segítségé­ vel előre kigondolt. . de a békés társadalmak között is kialakulhat rivalizációs viszony. hogy csoportkultúra csak emberi viszonyok között létezik. a nyelv. a vereség és a győzelem átélése. előre megtervezett és ki­ osztott szerepek vannak. Ez a békéltető magatartás már nem ösztönös. A saját törzsbe­ liek privilegizált bánásmódot élveztek. Mi. s ez a probléma átcsúszott a tudatos mérlegelés és választás birodalmába.nem tűnnek a prob­ léma elfogadható megoldásának. és ez a hajlam beíródott a génjeinkbe.pl.

mert ha­ lottnak hitte. mert megengedte. hogy körülnézzek. és kövesse őt. mint Micrájim alkirálya? Mert József is halottnak tartotta előző éle­ tét. mert még képzeletben sem tudtam válaszolni nekik. De húsz évig nem követte. később. Próbáltam életre kelteni pszichológus-meste­ reim hangját és tanításait. hogy az érzelmek és indulatok túlburjánozzanak rajta. rövid létezésre ítélt ember? Mit akarsz megtudni rólunk vagy a világunkról? És én csak hallgattam. a bá­ rányt Egyiptom. a halálos birodalom mezejére. aztán Eni szerelme. átcsapjanak a feje fölött: először a testvérek gyűlölete. vagy hívásomra megje­ lennek-e démonok. mint Petepré háznagya. így hát tartós csend uralkodott a mezőn. Engem nem adtak el idegenbe semmiféle ri­ válisok.H u s z o n k il e n c e d ik f e j e z e t Egyedül a mezőn Azt mondja az írás: Az Úr kivitte Józsefet. de jobbadára sikerte- . s megkérde­ zik: Mit óhajtasz. valóban a halál. nem álltak bosszút rajtam sértett szerel­ mesek. hogy atyja meghallja magányos bégetését. Miért hallgatott József. Magam mentem el az ismeretlen biro­ dalomba. a semmi földjén járok-e. vagy istenek.

a hangjuk és a mondataik elszálltak velük együtt. ami heteken át nagyon is tartósnak bi­ zonyult. Ebben a magányban játszani kezdtem.. ami műtétek szükségességében öltött formát. és sike­ resen megbocsátottam magamnak. a fasizmus túlélé­ séből. Meggyőződésem.. A harmincvalahány közül egyetlen könyvemről beszélek. Soha nem kellett semmit visszavonnom. Aztán magammal. semmiért magyarázkodnom. de gyenge suttogásukat elsodorta a mező könynyű szellője. ” Hetvennégy évem alatt sok kisebb-nagyobb bűnt és aljasságot halmoztam fel.. nem a hatalom felé. amelyet szívesen megsemmisítenék. Kísérteni kezdtek Kosztolányi „jósai.yA bűneimről emlékezem ezen a na­ pon. a bukás irá­ nyába tart. néha hármon állt a vásár. hogy az életen makulátlan fehér gúnyában lehet végigsétálni. Egyedül maradtam a mezőn. saját életem ingoványába süppedezve. Szerelmi kapcsolataimban. és mélyen hallgatott saját nemlétébe me­ rülve minden sátán is. Mi­ vel? Először a betegségemmel. és a végkövetkeztetések halkuló szó­ lamának egyre gyengülő lecsengését. A csendben nem szólalt meg végül az Isten sem. Rövid ideig tartó elcsábulások után alig tud­ tam levakarni magamról. életutamért nem teszek túl sok szem­ rehányást magamnak. amit leírtam. sok­ sok év után? . Jákob atya sem érkezett meg soha. Ámde. szánakozó attitűdjétől vakarózni kezdtem. Meglepett.. hol háttérbe akart szorítani. a sok ferde vajákos. üldözött zsidóságomból eredő szélsősé­ ges baloldaliságomhoz.P o pper P é t e r 176 177 E g y e d ü l a m ez ő n lenül. Gyógyító és tanári működésem? Igent mon­ dok rá. a „damaszkuszi út” hitelességét csak ak­ kor ismerem el. boncai. az életemmel. . Későn kivirágzott írói működésemmel is nagyjából meg vagyok elé­ gedve.. mert az árulásba mindenki belezüllik. Mindig kettőn. időnként karriert kínált némi becstelenségért. Magam számára is váratlanul úgy döntöt­ tem. hogy kihasználom ezt a lelkiállapotot. és elismerést hűségemért. az életből való kilépés lehetőségével. De itt értem jött —hol meg akart ölni. Politika? Közélet? Következetesen ra­ gaszkodtam tévedéseimhez. Szóval. hogy a lel­ kem ilyet is tud. mert láttam a kezdetek kezdetének harsány bi­ zakodását. azután az ataraxiás közönyömmel. ha az a vereség. hiszen a politika messze a magasban elvo­ nult volna a fejem felett. Aztán a fájda­ lommal. amire Angliában vagy Svédországban valószínűleg nem került volna sor. A pálfordulat. Ez az utóbbi nagyon furcsa volt a számomra. Mire is? Hogy is mondja a fárgó sütőmestere. És sürgősen megbetegedtem. Vagyis elő­ ször a kialakult depressziómmal. Mai tudós barátaim fölényes mosolyá­ tól. akik titkon az éggel rádión beszélnek”. Unalmas is lenne. hogy vállalni kell a választások abszurditását is. házasságaimban elkövetett bűneimet töröltem.. Nem volt olyan illúzióm. ami időnként keserű depressziós hullámokat ver fel bennem. semmit megta­ gadnom abból. itt mégis történt valami.

de az inkvizítorok szenvedése is. Az egyház soha nem ölt meg senkit. mert írtam róluk.P o pper P é t e r 178 ha rendelkezésemre állna a „meg nem történtté tevés mágiája Minek szaporítsam a szót? A Napidő című munkámról van szó. Az első rólam szól.) Aztán bemuta­ tok egy különös életművész-figurát. H a r m in c a d ik f e j e z e t Az inkvizíciós atyák kínjai A modem korszak diktatúráinak belső ellent­ mondásairól kerítünk most szót.akár kín­ zások segítségével .. Viszont a Napidő szereplői nagyon is a jelenemben vannak. Ez nem portré. pap. A második kettő szerelmeimről. megbánta bűneit. hanem önarc­ kép. Még ezekkel sincs baj. tiszta lélekkel már át lehetett adni a világi ható­ ságoknak. hogy az eretnekség miatt feljelentettet beidézték. A hatalom nem csak a neki kiszolgálta­ tottakat. Marad két számomra is problematikus portré. ami immár az életből kilépett emberekről szól. és négy indiai gondolkodó. Eretnekségben meghalni elkárhozást jelentett. hogy hatására sorra ve­ szítem el a barátaimat: egy részüket azért. ka­ . ifjú film­ rendező. A sorozat végén feltűnik tudós. Ezért nem lett volna szabad írni róluk. Bevallom. mert nem írtam róluk. most már nem mentegetőzöm miattuk újra.. nehogy visszaessen. Ezután hat portré barátaimról. Csak most? Régen nem így volt? Régen. művészekről. amiből kisar­ jad nem csak az áldozatok. s egy egzo­ tikus muzsikust. Bűntudatosan szólok két halott és cserbenhagyott barátomról. Megelőzte őt a Holdidő. hogy gyorsan végezzék ki. akik nagy hatással voltak rám. politiku­ sokról. majd ifjúságom egykori tár­ sát. A szociális veszélyeztetettség fogalma ki­ tágult. Mi teszi ezt aktuálissá témánk szempontjából? Az. nem portrék. Tehát az eretneket el kellett juttatni . A francia inkvizíciónál az volt a szokás. Nézegetem a Napidő portréinak a listáját. hogy ma már nem csak a hatalom áldozataiként. hanem a hatalom gyakor­ lóiként is lelki és szociális ingoványba süppedhe­ tünk. (Ezek lírai emlékezések.a megtisztulást jelentő megbánáshoz: ha meggyónt. nem számítottam arra. Mindez oké. a másik részüket azért. Nevük felismerhető. olimpikon-sportoló. így megmenekült a kárhozattól. hanem a hatalmat gyakorló urak és hölgyek lelki épségét is veszélyezteti. a ma már klasszikusnak is nevezhető inkvizíció az egyház lélekmentő akciója volt. akiket itthon senki sem ismer.

mint ahogy lehet tisztességes az áldozata is. azt nem a párttagsága eredmé­ nyezte. Semmilyen kínzás nem vette rá a beismerő val­ lomásra.mint Isten és Krisztus szolgája . hogy a felesége jelen­ tette fel. a sátáni eretnekségek ellen.. Az. amíg újra elfogták. feltétlenül gazembernek minősíthető-e? Ez letörölhetetlen folt-e a becsületén? Ismerve a történelmi realitásokat. bánd meg bűneidet.elengedték. hogy va­ laki a testi szenvedés miatt hamis vallomással koc­ káztatja a lelki üdvösségét? — Te vagy az őrült! A z emberek hite? Szemben az izzó vas nyomorúságával? Úristen! Kik vitatkoznak itt és miről? Ez a megrendítő! A középkor és az újkor hangja szól. Nagyon tanulságos a feljegyzésekben fenn­ maradt ún.. s igyekezett meg­ győzni: . A szuverén emberek társadalmából. Ám a modem időkben. Ha­ daival tizenhárom éven keresztül gyilkolta a do­ minikánus szerzeteseket. A totális ter­ ror feltámadt saját középkorába. . hogy kegyetlen és embertelen jellem volt. És ma? Amikor Európa visszazuhant a soha el nem képzelhető regresszióba.Te őrült vagy! Csak nem képzeled. hanem a karaktere. valamint két órát. Ez az eretnekség gyanúja miatt az inkvizíció sziklabörtönében tartott Roger gróf és az őt elfogó inkvizíciós atya havi beszélgetéseiről készült jegyzőkönyvek el­ nevezése. akkor hitelt adtak a feljelentőnek..Valid be testvérem.más a helyzet. E nélkül az ink­ vizíció börtönében maradt.különösen ha funkciót is viselt . hogy mint familiáris.P o pper P é t e r 180 181 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI pott tollat. tagja a toulousi tiszták­ nak. A grófot feljelentették. személyes szerepé­ nek hitelességéhez nemigen férhet kétség.... Ha nem.. Le­ het fanatikus. Nem gondolt arra. s őt kihagyta ellenségeinek listájáról. Évek múlva sikerült megszöknie. feldúlta és kurvákkal megszentségtelenítette kolostoraikat. a totális rendszerek hosszú évekig tartó fennmaradását. toulousi krónika. hogy máglyára küldhesselek és meg­ mentselek a kárhozattól. a totális rendszerek fanatikusánál . Tehát: ha valaki kegyetlen és embertelen volt. és ki akarták csikarni a beismerő vallomást. hogy eretnek vagy. tintát és egy árkus papírt. A kérdés pontosan így tehető fel: H a valaki tagja volt a náci vagy bolsevik párt­ nak . a dolog megítélése differenciáltabb nézőpontot tesz szükségessé. A kolostor apátja min­ den hónapban meglátogatta. amelyek huszonvalahány éven keresztül íródtak a gróf haláláig. Az inkvizíció idején a szerepek egyszerűbbek és egyértelműbbek voltak.az igazság érdekében. Az inkvizítor . s most már véglegesen egy sziklabör­ tön falaihoz láncolták. de nem végezték ki. A többi áldozatod a kín­ zásoktól való félelmében tett beismerő vallomást. a jelszavakat üvöltő manipuláltak tömegébe. Hivatásának szentségéhez. de tisztességes ember.legyen náci vagy bolsevik . hogy leírja ellenségeinek nevét. .Nem vagyok eretnek.a hit és a vallás tisz­ taságáért küzdött. Lehetett valaki humánus . törekvésüket legalább a polgárosodás látszatá­ nak megteremtésére . Ha a feljelentő köztük volt .

akik áhítozva tekintenek vissza. Egy jó barátom csalhatatlan módszert dolgozott ki elhallgattatásukra. Sok minden rejtőzhet mögötte. Nagy-Magyarország határainak visszaállításától várják az üdvösséget. Persze ez is nagyon bonyolult dolog. akik az áldozatok hozzátartozói voltak. H a már mérnünk kell. és súlyos csalódással végződött naiv társadalom-megyáltó lelkesedés azok számára. hogy mindez csak dühöt vált ki nap­ jaink nagyszájú politikai kalandoraiból. és pl. akinek konstruktív szakmai elképze­ lései. vezérigazgató vagy professzor. így kénytelen volt túljátszani a maga szerepét.mert nem engedhette —meg magának. mint aki két lé­ péssel hátrább volt és ennek következtében nem en­ gedte . nem fontos elmagyaráznom. a hatalomhoz való vi­ szonyunk az. Nem vitatom. a múlt­ járól a figyelmet. akkor sommásan semmiképpen nem szabad. aki ér­ demtelen hatalomra tört. De ha emberekről aka­ runk ítélni.. ha én csinálom. ahhoz. kényszerű megalku­ vás annak. öniga­ zolást. mint fő­ orvos. Tegyék. vagy ideológiát keresett hozzá. s még sok minden más. Trianon revíziójától. mások besározása értelmetlen és funkciótlan. Azon. ” „Magyarországon mindenkitől elvették. hogy miért? Mert akinek nem volt vaj a kalapja alatt. azt mondta.a közérdekeket. nyugodtabban tudott ennek a védel­ mében tisztességes ügy mellé állni. Mélyen a szemükbe kell nézni és így szólni hozzájuk: Ezt épp maga mondja? Nekem jó emlé­ kezőtehetségem van. az nem tö­ rekszik bosszúra. ez durván számolva másfél nemzedék. mint ha más. amin megmérettetünk. vagy mindenkinek megcsúfolták a gyerekkorát. hogy sikert tudjon elérni. Ugye.P o pper P é t e r 182 183 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI és társadalmi értéket teremtő párttag. amit a költő így jellem­ zett: Talán dünnyögj egy új mesét. hogy ki mire használta. . Vagy aki be akar vágódni a hatalom új urainál. mert ha én. ha valaki a párton belül működött. Már túl jár ötven alkalmon. programjai voltak. az még mindig jobb..mondjuk . mentségek keresését emlegetnek majd. és találha­ tók voltak embertelen. Bizonyos körülmények között szinte azt mondom. aki el akarja terelni magáról. Magyaror­ szágon negyvenkét évig volt kommunizmus. belül. s eddig mindig kínos csend volt a válasz. A gyújtogató.. És hogyan. Mások pedig előre akarnak sza­ . Csak an­ nak nem. Kívül. az jobban tudta szolgálni . Számára a bosszú. Ez tor­ zulást okoz. és magas fokon tudja a szakmáját űzni. és ez különböző dolog. eszmei meggondo­ lás. Én arról a korszakról beszélek. belépett a pártba. nem szólva azokról. akik kétségbeestek a nácizmus és a sztálinizmus rémtettein. aki Peter Weiss darabjában tűzoltókért kiabál. A ki az embe­ rek közül vezetésre alkalmas volt. sötét gazemberek a pár­ ton kívüliek között is. Göncz Árpádot idézem: „Én soha nem a kom­ munistákkal. én mindig a kommunizmussal for­ dultam szembe. fasiszta kommunizmusét Tudom. ” Jócskán vannak. akinek ambíciói voltak. hogy a párttagság vonzó lehetett mindenkinek. Egyéni indok.

... Lehet-e repülni számytollak nélkül?................. most én is újraolvasom... törmelék formájában szétszórtan létező értékek nem errefelé mutatnak................... amiben .....mégis csak kiadná­ nak valamit..... Mindhiába...... Ilyen egyszerűen egyik sem lehetséges.... azt az ingoványos talajt akartam bemu­ tatni...hosszabb távon ........... ha nem ' látod a múltat?..... karakter....... Ballada az elűzött... a vallást.. 61 Kilencedik fejezet.. Ez már cél lehet.. 23 Negyedik fejezet.................... ..... minden zsákutcába re­ ménykedve bekukkantottam.. 71 Tizenegyedik fejezet.... A falladai kérdés: Ali lesz veled............. Vizsgálódtam a régmúlt eseményei között...... Jó emberek riogatása. a misztikát.. visszatért és megint elűzött királyról.. 53 Nyolcadik fejezet... A benne élő...................... Cápák és nyelvtanárok....................... mert ha rende­ ződnének ... elrendezni.. századi Európa alapvetően nem tűri azt a tagolódást.. Érezheti valaki úgy is.................... A régmúlt elmosódott ösvényei........... s végül még a politikát is......... amit írtam ...... hogy nincs hova kapasz­ kodnom.............. ” Kedves társam e könyv olvasásában .. ........ 29 Ötödik fejezet......... A terrorista lelke: meggyőződés.. 87 ..... amibe szakmám. mint az őserdő­ ben eltévedt utazó........ Láthatod-e a jövőt..... Módszerek a titokzatos lélek keresésére.... s riadtan vettem észre. érdek.......................... „A 21.............. vagy mutáció?..... akit túl­ zott önbizalma reménytelen szellemi kalandba sodort........... próbáltam segítségül hívni a filozófiát....... A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei................................... 15 Harmadik fejezet................. 81 Tizenharmadik fejezet... amit hazánk társadalmi rendje és nemzetközi helyzete mutatott a második világhá­ borút megelőző egy-két évtizedben... emberke?.............. 9 Második fejezet....... A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói............................... a modem társadalomtudományt.......mert szo­ kásom ellenére............. 37 Hatodik fejezet....................... 65 Tizedik fejezet.. hogy felszínesen ide-oda kapkodtam......... vagy tanácstalanul ráztam a fejemet.. A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi...................hinni lehet.................... akár a pá­ nikba esett fuldokló.. a pszichológia süppedezik..... 75 Tizenkettedik fejezet. Tartalom Nyitány helyett............ v 45 Hetedik fejezet... a távoli Kelet gondolkodóit........ Viszont az or­ szág nem ismeri a nyugati életformát. .......... ahogy egy pszichológus rázná....... Ezeket az értékeket kellene az országban megkeresni.. Az áldozathozás értelme és értelmetlensége...... amikor a lélek végső kérdéseihez nyúl hozzá.....P o pper P é t e r 184 ladni az ismeretlen jövő felé.... atavizmus.. ami a jövőbe mutat..... 7 Első fejezet.összességükben .. Az ingoványba szépen bele is kerültem...

........................ 155 Huszonhatodik fejezet............. 109 Tizennyolcadik fejezet......... ............ 91 Tizenötödik fejezet.... Lélek és erő..... .. 171 Huszonkilencedik fejezet..... Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia....... 175 Harmincadik fejezet......... 127 Huszonegyedik fejezet......... Az ember legyőzi az Istent........ Brahma elalszik.................................. 97 Tizenhatodik fejezet............... 167 Huszonnyolcadik fejezet...... Kérdés és magyarázat a lélektanban................ 103 Tizenhetedik fejezet............... 179 ....................... A vallás........ 143 Huszonnegyedik fejezet.................... 149 Huszonötödik fejezet....................................... Faust felett néma az ég . Versengés a fajok között és a fajon belül........................................ A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete...............P o pper P é t e r 186 Tizennegyedik fejezet.............. Az inkvizíciós atyák kínjai........ 119 Huszadik fejezet......... vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia?..... majd felébred.... 137 Huszonharmadik fejezet............. Vissza az alapokhoz: test és lélek................... Elveszhet-e a meg sem talált lélek?.......................................... ............................. Egyedül a mezőn............. A gyógyító hallgatásról. 161 Huszonhetedik fejezet........................... ............. A sejtések világa.... Isten öngyilkossága és feltámadása............ Mit érnek a tudományos modellek?...................................... 133 Huszonkettedik fejezet....................................... 113 Tizenkilencedik fejezet.....