Popper Péter

Ingovány
A rejtőzködő lélek keresése

© Popper Péter 2007

Ajánlom ezt a könyvemet
d r . M e r k e ly B é lá n a k és d r . B a l a i c z a E r ik á n a k ,

akiknek köszönhetem, hogy volt elég erőm a megírásához, bízva abban, hogy AHOL KIJÁRAT VAN, AZ EGYIDEJŰLEG BEJÁRAT IS VALAHOVA...

ISBN 9 7 8 -9 6 3 -2 4 8 -0 0 7 -7 Saxum Kiadó Bt. Felelős vezető: Jenei Tamás Felelős szerkesztő: Palcsó Mária Borítóterv: Pintér László Tipográfia és műszaki szerkesztés: FeZo Bt. Tördelés: Stúdió 23. Bt. Felelős vezető: Jáckl Norbertné Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 271491 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Nyitány helyett
Ez az írás egy, a pályája végén bandukoló pszichológus egyetemi tanár szakmai kétsé­ geiről szól. Azokról a kérdésekről, amelyeket kikerülünk, vagy más tudományoktól eloro­ zott, jól hangzó általánosításokkal válaszo­ lunk meg. Nehezen mondjuk ki azt, hogy „nem tudjuk!” Ki tudja, miért szégyelljük, hogy nem riva­ lizálhatunk a Jóistennel, pedig már a Minden­ tudás Egyetemét is megszerveztük. Tehát egy ilyen könyv csak felforralhatja a kollégák vérét, s legalább is a saját fészkébe piszkítással vádolhatják a szerzőt, természete­ sen kétségbe vonva jóindulatát és tudomá­ nyos felkészültségét is. Legyen így, ha így kell lennie! Mégis fel­ használom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak feleségemnek, Z. L aczkó K atalin­ n ak, aki nemcsak levette rólam az adminiszt­ ratív ügyintézés minden terhét, hanem a kö­ zös munka során valódi szellemi társammá vált. Szerény társ, aki soha nem tart igényt arra, hogy külön feltüntessem azokat a gon­ dolatokat, sőt könyv- és fejezetcímeket, ame-

más­ részt nem vagyok vallásos. hogy Isten jónak. Ugyancsak köszönet illeti a Saxum K iadó vezetőit és munkatársait . 2007 nyarán Popper Péter E l ső f e je z e t A faUadai kérdés: Mi lesz véled.szándékom ellenére . Meg lennék bűvölve? Önbecsapás áldozata lennék. aki egyrészt a pszichológia tisztá­ zatlan kérdéseiről akartam őszintén írni. akik szívből gondozták és terjesztették könyvei­ met. természetesen az ő engedélyével. Müller Ágit . akik albérletükben évek óta vitatkoz­ nak azon.elsősorban Jen ei Tamást. Vagy én magam magammal? De hát tudom-e én egyáltalán. P ataki Istvánnét. barátom.P opper P é t e r 8 lyeket tőle plagizáltam. vagy rossznak teremtette-e az embert? Megjegyzi. s gyerekkorom mély. hogy miről van szó? S te tudod-e. Török Sándor írt egy novellát két szenilis öregúrról. Budapest. s mégis . majd félrelökött vallásos­ sága kísért öregkoromra? Vagy a „lélek” szóval van baj. magamban már-már nyájas olvasóvá degradáltam? Még jó. akit a nyárspol­ gári stílus kötelező gügyögésének engedelmeskedve. hogy nem mertem leírni. hogy az Ördög csúfolódik ve­ lem. emberke? Fordítsam? Ez a kérdés azt jelenti: Mi lesz ve­ lem? Velem.. hogy e szavak közül csak az alábbiak értelmét nem tudjuk: Is­ . amely .mindig az Istenhez érkezem el.ha kibontjuk a jelentését mindig magában rejti az Istent? Arra már gon­ dolni sem merek.

hogy ma miért nem élnek olyan emberek. Sürgősen meg kellene szabadulnunk elő­ ítéleteinktől.. akik színről színre látták az Istent? A rabbi azt felelte: . hogy az életproblémák zömének megoldására bíztat­ ják őket. okos embertársaim között. Én úgy látom . hogy az ember helyesen él. az a„vagy”. Homérosz idején. És ez a legfurcsább: a semmi. Jung szilárdan állítja. azt környezete a szenilizálódás egyik legbiztosabb jelének értékeli. Aztán úgy vélekedtem: dögöljetek meg! Emellett aztán meg is maradtam.Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni! Az egyre racionálisabb kultúrában az öre­ gedő emberke egyre magányosabbá válik. konfliktusokat szülő helyzeteiket. hogy szorongásom nem csak önféltés. hanem valamilyen homályos aggodalom. hogy az életben problémák vannak. hogy az életben tragédiák van­ nak.mondta a ka­ tolikus költő . Nélkülük csak fél-élet lehetséges. és megoldá­ sokra van szükség. pszivel kezdődő hivatásokat gyakorlók$ azt hirdetitek. S az-e? Nem kizárható. megkérdezte va­ laki a halhatatlan isteneket. hogy az elviselhetetlen belső konflik­ tusok azt bizonyítják. hogy . a transzcendencia. Tény­ leg: akkor mi lesz velem? Persze az sem zárható ki. hogy úgy csúszunk be egyfajta va­ lóban apokaliptikus időbe. csak túlnőni rajtuk.. MI LESZ VELED. EMBERKE? ten. csak jól-rosszul elviselhetők. Ugyanezt hangsúlyozta Pilinszky. „Ti. eladdig ismeret­ len betegségek járványai. E válasz hal­ latán először könny szökött a szemembe. amíg egyszer majd csődöt mond ez a varázslat. tö­ meggyilkosságok . aki Isten ke­ gyelmében bizakodik? Egyszer megkérdezték tőle.mi indokolna most különle­ ges megrendülést? Valamikor. S ha a hit. ember. így hát legtöbben a sa­ ját gyengeségüknek. Holott ezek nem megoldhatók. hogy az élet legnagyobb és legfontosabb problémáit nem lehet megoldani. Addig reménykedem. pl. Amit jól isme­ rünk. és én magamra maradok a mindenre felelni tudó. hogy miért enged­ nek ennyi romlást az emberiségre? Azt felelték: Hogy legyen ének. hogy valami másról. hogy éppen azzal zúdítanak igazi lelki poklot az emberekre.írás közben megismerem saját véle­ ményemet. " S mit mond egy haszid rabbi. hatalmas háborúk. Elhittem Jungnak. kudarcuknak. Isten azonban jobban szereti az embereket. teremtés. vagy túlvilági élet. rossz. jó. mint az angyalokat.mint már anynyiszor . magasabb tájé­ kozódást jelentő tudatállapot-változásról van szó. Azonban ilyen élet csak az angyaloknak jár.P o pper P ét e r 10 11 A FALIADAI KÉRDÉS. a vallás vagy csak egy­ szerűen az Isten után kap. és irgalomra van szükség. vádolva a pszi-kezdetű tudományokat. tehetségtelenségüknek tulajdonítják a százszor is visszatérő. a messzi jövőben. Hiszen a történelem folyamán mindig is voltak természeti katasztrófák. hogy az! De az sem ki­ zárható. ez a legérthetetlenebb: . hogy lehet többé sohse lenni. hogy észre sem veszszük..

Ennyire frusztrált az ember a modem világban: Nincs elég tudása.. csodálkozva mereszti tágra a szemét: Kinek van mumpsza? Az átkozott és iri­ gyelt közönyös.2.És te. akár a „vanról”.. íme Szabó Lőrinc. és a nagy kalpa-tűz fellobbanásáig előre. 4.. 3. 4. versek. növekszik a hiszékenyek száma. a Koppenhágában tartott fizikus világkongresszuson egy Wertheim nevű dán fizi­ kus vacsorára hívta nevesebb kollégáit az üdü­ lőjébe. mintha lenne. 8. spekulációk. sem az Ördög miatt ne pusztuljon el egyetlen élet sem. de nem hívők. kategóriákban. Saját vallással.. sem a keserű meggyőződés. vagy enyhe növekedés tapasztal­ ható az 1. hogy voltam és hogy nem leszek. Bohr kiabálni kezdett. 2. akiket én. Bohrnak feltűnt a kertkapu. a jövő számára.. Az agyakban kialakuló zűrzavaros ellentmon­ dásokat jól példázza Heisenberg anekdotája: 1926-ban. hogy szerencsét hoz és tá­ vol tartja a rontásokat.. . Erő­ teljesen növekszik a 6. Hát idézetek. 7. Hívők. .. valamint az archai­ záló és modernizáló reformkísérletek. Erősen csökken a 3. mintha lenne. 2. 6.3. Hofit utánozva. hiedelmekkel rendelkezők. Vagyis hogy állunk? 1. 5. Az áldott érdektelenek.4. Tagadók. Vagy szorult helyzetében cserélgeti őket: „Ezt nem tudom. Vagy dühödten tagadnak. Vallásosak. S néha feltűnik közöttük valaki. az üresség papja.M i van odaszögezve? . aki. Ok mind Isten szolgái. a szent háború iránt közönyösek. A variációk egyre szűkülnek és polarizálódnak. de hiszek abban. Babonások. Hívők és vallásosak. ne kínlódjon egyetlen ember sem. de annyit tudok. „Ebben már képtelen vagyok hinni. hiszel ezekben a barom­ ságokban? . de csak azért is úgy tesz. akár a „nincsről” esik szó.6. Másképpen fogalmazva: csökken a hívők. kategóriába tartozók száma. oldozok fel. 5. hogy” .5. de nem vallásosak. akit nem érdekel sem a remény­ teli találgatás. 8. Bizonytalanok. 7. EMBERKE? végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak. ezer évekre visszamenőleg. A transzcendencia létezését sejtők. hűségesen vagy láza­ dozva. Nincs elég hite.Egy lópatkó. fizikus létedre. Meg amit mások tananyagként hirdetnek.8. hogy”.. de csak azért is úgy tesz. Sem Isten. a különböző transzcen­ dens csoportokba tartozás váltogatásai.7.P o pper P é t e r 12 13 A FALLADAI KÉRDÉS: MI LESZ VELED. ..1. kategóriábá sorol­ hatók száma. Ebből a szempontból különösen érintettek a távoli Ke­ let vallásai és életbölcselete.. Stagnálás. .Mert azt hallottam.Miért? . Ezen belül igen népszerűvé váltak a „filléres misztikák” és a ku­ darcot valló keresések.

védekezett ijedten Wertheim . M á s o d ik f e j e z e t Cápák és nyelvtanárok Már elmúltam negyven. hogy egy átlátszó műanyag csőrendszer vezet le a tenger mélyére . Rettenetesen félek és undorodom a cápáktól. A hit mély gyö­ kerei lassan elsorvadnak. nyilván hideg és nyálkás.mi az? . dunai ragadozó? Messze van. hogy érdemes volt csatlakoznunk a szabadpopó-mozgalomhoz. de azt hallottam. Felfedeztem ugyanis. szellősebb gatya nél­ kül jámi-kelni a világban. hogy milyen színű és szagú füstként himbálózunk a semmi felé. szinte objektív. minden érzelem nélküli. s derűs lebegésünkben nem lesz már fon­ tos. egyre jobban fogjuk rejtegetni és szégyellni hitünk maradványait. A szeme tekintet nélküli. Sidneyben volt egy pszichológiai világkong­ resszus. amikor elkerültem Ausztráliába. ahová megszülettem. egyre többször futunk önjelölt álpróféták után. Ki bújik alatta? Cápa? Vagy valami eddig ismeret­ len balatoni. hogy Isten valamelyik angyala mutatja ne­ kem a világot. különösen éjszaka. ha nem hisz benne az ember. hogy mennyivel könnyebb. a bolygót. emberkékkel. aztán egyre felszabadultabban hirdetjük majd. vagy közel a váratlan felbukkanáshoz? Támadni fog. S a ha­ rapása is hideg. hogy ez akkor is hat.kö­ zeledve jól megtömnek LSD-vel vagy heroin­ nal. mint tavalyi foltos gatyánkat. A fekete víz a legszorongatóbb rejtekhely. aminek az előadásain nem vettem részt. mozdulatlan. Ő számomra a halál. legyen szó akár a Balatonról vagy a Du­ náról. Évmillók óta arra ké­ . s úgy érezzük majd. Ez lesz velünk. Halálunkhoz .oda jártam cápákat nézegetni. először halkan. mintha fémből készült volna. vagy csak megvizsgál? A teste fényes. Egyáltalán: számomra az egyik legfélelmete­ sebb dolog az átlátszatlan sötét víz.P o pper P é t e r 14 Dehogy hiszek . Akkor már természetesnek vet­ tem. én vagyok számára a sonka vagy a pa­ cal..

P opper P é t e r

16

17

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

szül, hogy megöljön engem. A sötét víz, a rej­ tőzködő szörny, a kiszámíthatatlan szándék... szóval a halálfélelem birodalma Borzongva sétáltam a kivilágított műanyag csőben, néztem a cápákat, ők nem néztek rám, de nyilvánvalóan láttak engem. Tudtak rólam. Ez különösen ijesztő volt. A hajótöröttek sorsá­ ról fantáziáltam: elképzeltem azt a végtelen ma­ gányt és kiszolgáltatottságot... Vajon miféle bű­ nért kaphatja ember ezt a sorsot? - Szintén a kongresszusra érkezett? Barátságos férfihang. Nem vettem észre, hogy rajtam kívül még van ott valaki. Elegáns, őszes középkorú úr, feltűnően csillogó szemekkel. - Megijesztettem! - mondja bűntudatosan. - Bizony, megijesztett! - Cervik vagyok, Kanadából. A z általános lé­ lektan professzora. - Popper. Klinikus Magyarországról. Ez az ije­ delem az ára, ha a cápák jobban érdekelnek, mint a tudomány. Tágra nyitotta a szemét, a homlokán megso­ kasodtak a ráncok. - Milyen tudományról beszél? - H át a miénkről. - M ár megbocsásson, a pszichológia nem tudo­ mány, sose volt az. - Hanem? - N a jó, egy negyedórát beszélgethetünk a szak­ mánkról. Többet nem ér meg. - Szóval, mit gondol a pszichológiáról? - Egy mesterséges nyelv. Minden köznapi foga­ lomra van egy saját terminus technicusa. Például

szeretet helyett kötődésről beszél. Segítőkészség he­ lyett szociábilitásról. Együttérzés helyett empátiá­ ról. Ertelmesség helyett intelligenciáról. M i ezt a nyelvet tanítjuk. Nyelvtanárok vagyunk. De a lé­ lekről egy grammal sem tudunk többet, mint az át­ lagos városlakó. Gondolja csak meg: az emberiség évezredeken át milyen jól elboldogult a két görög alapfogalommal: az ésszel és az értelemmel. A z­ után egy 19. szazad végi kongresszuson Binet és Simon bemutatták intelligencia-tesztjüket. Valaki meg is kérdezte: - Binet úr, mi az az intelligencia? - Intelligencia az, amit a mi tesztünk vizsgál.1 S valóban: az intelligencia a pszichológia egyik legkevésbé tisztázott fogalma. Egy biztos, az ún. intelligencia-vizsgálatok mindenféle ér­ telmi funkciót mérnek (logikát, kombinatív gondolkozást, tér-időbeli tájékozottságot, néha műveltséget is stb.), de intelligenciát nem! Ezért a tisztességes pszichológusnak mindig meg kell határoznia, hogy milyen értelemben használja az intelligencia fogalmát. Én pl. William Stern definícióját fogadom el: intelligencia az új helyzetekhez való célirányos alkalmazko­ dás képessége, a belátás segítségével. Tehát vi­ selkedési kategóriáról van szp! Adott helyzetben lehet intelligensen és nem intelligensen visel­ kedni. Új helyzet: amiben még nem volt, amire nincs viselkedési modellje. Célirányos: az ere­ deti törekvés, fenntartásával. A reális kerülő­ utak megtalálása. A belátás kizárja az ún. próba-szerencse módszert. - S a dolog kísérleti része?

P o pper P é t e r

18

19

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

- H át... H a nagyon akarom, az elmegy vala­ mifélefiziológiának. - Ne igyunk egy kávét? -Igyunk. A kis vízparti presszóban mind a ketten rá­ gyújtottunk, s az első szippantás füstjét széles sugárban fújtuk magunk elé. - Mondja, maga szerint mi történt velünk? - Furcsa ügy. Kezdetben és évezredeken át a hí­ vek pszichés gondozása egyértelműen papi funkció, a pasztorális szolgálat integráns része volt. - S aztán mi történt? - A z ördög tudja. Úgy látszik, soha nem elég egy megváltó és a megváltás lehetősége. Olyan em­ ber, olyan nép is kell, amelyiket meg lehet váltani. A kik elfogadják a megváltás csodáját. Ehhez pedig mély hit kell és önátadásra való képesség. Ez az, amit szétrongyolt a modem természettudomány. A racionalizmus. A bal agyfélteke, az elemző gondolkodás kultusza, bölcsődétől az egyetemig, és a halálig. Legfeljebb marad valami bizonyta­ lan éhség a sodró hatású, kábító totális élmények iránt. - Várjon csak! És az orvostudomány? - H át ez az! Ajánlkozott arra, hogy magába ol­ vasztja a lélekgyógyászatot. Pszichiátria. A z elmebetegségek vonatkozásában ezt nagyjából el is fo ­ gadta a közvélemény. Ámbár feltűnt, hogy csak a tünettant és egyes kezelések hatását mondja el. Te­ hát differenciál-diagnosztikát ad, de az etiológiával, a kór keletkezésének oktanával - a pszichoorganikus szindrómák ( tehát a szervi károsodások lelki következményei) kivételével - adós nyarad.

A z úgynevezett funkcionális zavarok (pl. neurózi­ sok, pszichés infantilizmusok stb.) egyértelmű ma­ gyarázatára - Freud elméletképzésének kivételé­ vel - máig nem került sor. A funkcionális pszichés zavarokban szen­ vedő, igen érzékeny emberek számára az orvos törekvése a természettudományos objektivi­ tásra, a közérzet, a szubjektív panaszok másod­ lagos jelentőségűként való értékelése riasztóan hat. Pedig már 1909-ben megjelent Freud ta­ nulmánya a hisztériáról, bebizonyítva, hogy nem színlelésről, hatásvadászatról, hanem va­ lódi betegségről van szó. Ennek ellenére ma is érvényes Bálint Mihály megállapítása Az orvos a beteg és a betegség című könyvében: „Ha az organikus vizsgálatok negatívnak bizonyulnak, a legtöbb orvos a beteget egészségesnek tartja, testi panaszait nem veszi ko­ molyan. A beteg ilyenkor vagy tünetet vált, vagy orvost.” így hát lassan kifejlődött, és a 20. században elterjedt egy hibrid tudomány: a klinikai pszi­ chológia. A művelője félig orvos, félig pap. A módszertana - amíg az egyszerű lelki jelensé­ geket kvantifikálni, mérni, vagy legalább meg­ számlálni tudja - természettudományos. Kvan­ tumokban fejezi ki magát, nem minőségekben. Ha ez már módszertanilag nem lehetséges - pl. az összetett, bonyolult lelki jelenségek ese­ tében - , akkor visszatér a kvalitásokban való gondolkodáshoz. Vagyis megpróbál a tárgytól függően hol minden értékítélettől mentes ter­ mészettudomány, hol pedig más szaktudo­

P opper P é t e r

20

21

CÁPÁK ÉS NYELVTANÁROK

mányoktól kölcsönzött értékítéletek segítségé­ vel társadalomtudomány lenni. Egyszerre akar Arisztotelész és Galilei szerint gondolkodni.2

Jegyzetek
‘A 19. század második felében Franciaországban népesedési problémák keletkeztek. „Egyke” - egy családban egy gyerek! A rendkívül tehetséges oktatási kormányzat mellőzte a bizottságosdit. Ehelyett meg­ bízott egy Bihet nevű pszichológust, hogy nézzen körül az iskolákban, és tisztázza, hogy mi a helyzet. Megnőtt volna a szellemileg elmaradott gyerekek száma? Binet vállalkozott erre, de maga mellé vett egy gyerekorvost is, dr. Simont. Vizsgálódásaik ered­ ményeként jelentették, hogy szó sincs értelmi zava­ rokról, ám a gyarmatokról bevándorolt családok gye­ rekeinek egy része nem érti jól az irodalmi francia beszédet. A francia kormányzat húzódozása a bizottságosditól annak a következménye, hogy komolyan vet­ ték a Le Bon-törvényt, amely szerint egy embercso­ port teljesítménye a csoport leggyengébb tagjának színvonala felé deviál, éppen úgy, mint pl. a tájéko­ zódási terepversenyeken. Ezért bizottságok eseté­ ben nem igen beszélhetünk kollektív bölcsességről, inkább kollektív butaságról, ahol a bizottságnak annyi a szerepe, hogy megosztja a legtöbbször rossz döntések felelősségét.

2Eddig a tudományos gondolkodás több forra­ dalmát ismerjük. Ezek a nagy minőségi változások hagyományosan három névhez kötődnek: Arisztote­ lész, Galilei és Heisenberg. Arisztotelész. Minőségekben gondolkozik s ellen­ tétpárokat állít fel. (Könnyű, nehéz, meleg-hideg stb.) Törvény: olyan folyamat, ami azonos feltételek között mindig azonos módon megy végbe. Szto­ chasztikus törvény: ami azonos feltételek között gyakran azonos módon megy végbe. Ahol ilyen ten­ denciát nem sikerül megállapítani, ott a tudomány még nem jutott el a törvény felismeréséhez. Ezért a tudomány alapkérdése, ha egy új jelenséggel kerül szembe: vajon törvényszerű-e? Nyilvánvaló az arisztotelészi törvényfogalom matematikai (statisztikai) jellege. A tudományos megismerés a faj- és a nem­ fogalom meghatározásával, és rendszerbe sorolással zárul. Galilei. A modem természettudományos gondol­ kodás első úttörője. Egy hipotézist axiómává lépte­ telt elő, nevezetesen: hogy a természettudományban csak és kizárólag okságilag determinált törvényszerűfo­ lyamatok léteznek. Ezért jól nevelt tudós soha nem kérdezi meg, hogy egy megfigyelt folyamat vagy je­ lenség bekövetkezése törvényszerű-e, vagy sem. Eleve feltételezi a törvényszerűséget, függetlenül at­ tól, hogy felismerte-e törvényt, vagy még nem. A tu­ domány alapkérdése: milyen törvénynek engedelmes­ kedik? S erre leggyakrabban a sikeres funkcionális elemzés ad választ. Legeredményesebb, ha a választ kvantifikálás útján találja és fogalmazza meg. Minő­ ségek helyett igyekszik kvantumokban gondolkozni, tehát számára nincs pl. hideg és meleg, csak hőfok,

Amire még Einstein is felhördült: A Jóisten nem kockázik! Ebből a bizonytalanságból nőtt ki az elemi részecs­ kék szabad akaratának hipotézise. életerőkből. asztrál­ test. Heisenberg.egy ősi emberkép szerint . Ezo­ terikus fogalomrendszerben: . csak súly és tömeg.én. Létezési formák.P o pper P é t e r 22 nincs könnyű és nehéz. én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t = ÁLLAT (én) F iz ik a i t e s t + é t e r t e s t + a s z t r á l t e s t + ÉN = EMBER . Ez azt jelenti. hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat fi­ gyelhetem meg.és fajfogalomba való sorolás. Valaha . hanem kezdő aktusa a tudományos megismerésnek. H a r m a d ik f e je z e t Módszerek a titokzatos lélek keresésére „M i oly anyagból vagyunk.asztráltest . A természettudományos megismerés határait tapogatja a magfizikában. ott hiányosak az ismere­ tek. hogy az elemi részecskéket megismerhetővé tegyem.az ember fizikai testből. s töré­ keny életünk álmok veszik körül” .fizikai test . Ahol nem tud még kvantifikálni. én) F iz ik a i t e s t + é l e t e r ő k = NÖVÉNY (aszt­ ráltest.figyelmeztet Shakespeare. mint álmaink. ösztönökből és érzelmek­ ből. Nem szűnik-e meg az objektív természetmegfigyelés lehetősége. amikor már nem választható szét a megismerő szubjektum a megismerés objektív tárgyától. hogy soha nem lát­ hatom őket saját természetes mozgásukban. (F iz ik a i s ík o n é r z é k e l ­ h e t ő . A lélektan tárgyának keresésére tehát gazdag metodikai fegyvertár áll rendelkezésre. műszeresen igen durván bele kell avatkoz­ nom az életükbe. a rendszertanok felállítása nem befejező.étertest .) F iz ik a i t e s t = ÁSVÁNY (étertest. Heisenberg ezt ilyen költőien fejezi ki: Belenézek a természetbe és a saját arcom néz vissza rám. hogy egyszerre határozzam meg az elemi részecskék helyzetét és mozgásukat (bizonytalansági együttható). időlegesen kényszerül visszatérni a kvalitatív le­ írásokhoz. Csak szellemi síkon érzékelhető. valamint az értelem erőiből állt össze. A nem. Többek között ezért lehetetlen. Vagyis ahhoz.

De Eysenck közel ült hozzá és ezért hallotta. a viselkedés­ lélektan mint önálló pszichológiai irányzat.a tesztek. folyamataira csak következtetni lehet. galvános bőrreflex. A lélek egyelőre sehol! Holott nem ő lenne a pszichológia (lélektan) tárgya? Mindez nem jelenti a lélek létezésének a ta­ gadását. létezésére. . ha a pszichológiai történés és az önmegfigyelés egyidejűleg megy végbe.az introspekció. vérnyomás. most már nem leszel egyedül.a kérdőívek.és fantáziaelemzések. aki szerint szubjek­ tivitása miatt használhatatlan. a menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat félelem).” Mégis sokan a viselkedést tartják a lélektan tulajdonképpeni tárgyának. aki tudta. van. mit suttog a gyerek. gondolataim. Az introspekció és a retrospekció az önmegfi­ gyelés két alapvető formája.információhordozók. . Van. Eysenck megfigyelt a tengerparton egy óvo­ dás kisfiút. aki egy éles kagylóval kettévágott egy gilisztát. hogy egy giliszta két fele önállóvá fejlő­ dik. Introspekcióról ak­ kor beszélünk. aki a lélektan legfon­ tosabb módszerének tartja.a viselkedés megfigyelése. a ha­ zugságot. Lássuk közelebbről: A vegetatív reakciók (pulzusszám. de nem magát a lelki jelenséget. pl.a szabad asszociációk. s ennek megfele­ lően alakult ki a behaviorizmus. Csakhogy azonos lelki jelenségek különböző vi­ selkedésformákban nyilvánulhatnak meg (pl. . retrospekcióról. Mondják: „kiszakadt a kozmoszból”! Szellemi síkról nincs semmiféle állandó szabályozó csatornája.ámbár gyakran vitatott . „Szegénykém. .a kísérlet. . .) a pszichés fe- szükség emelkedését vagy csökkenését mutat­ ják. az szellemi síkon a legmagasabb erőkkel van kapcsolatban. .P o pper P é t e r 24 25 M ó d s z e r e k a tit o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e Tehát az élőlények közül az ember az. érzelmeim meg­ ítélése). . . Ezen kívül a viselkedés legtöbbször nem egyértelmű. Az értelmi működéseket (intellektust) az én­ funkció hozza létre: az önkonstatálást (saját ma­ gam észrevevése a világban) és az önreflexiót (sa­ ját viselkedésem. közvetlen tárgy-megra­ gadásra a pszichológia nem képes. ha valaki utólag rekonstruálja saját lelki történéseit. sokféleképpen értelmezhető. mód­ szerek: . aki tel­ jesen lent van a Földön.az intuíció. Következtetésre alkalmasnak tűnő . nem szabad rá támaszkodni. és van. Ezt minden pszichológus agresszív cselekedetként értékelné.a retrospekció. légzés stb. aki óvatos felhasználásra ajánlja. . Az önmegfigyelés tudományos értékéről el­ térnek a vélemények. A viselkedés megfigyelése az egyik legfonto­ sabb informátorunk a lelki folyamatokról. De lelkünkre.az álom.a vegetatív reakciók és változások. Másképpen: ami a Földön a legalacsonyabb rendű.

egyszerűbb lelki jelenségekre vonat­ koztatott standard alapján. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem.M i jut erről az eszébe? . A pro­ jektív tesztek általában a személyiség vizsgála­ tára.Mondja. Egyrészt a lélektani kutatások legobjektívebb metodikája. Itt fekszem én meztelenül.E z egy szőnyeg. Megkülönböz­ tetünk projektív. .és teljesítmény-teszteket. Tu­ dományos értéke csak akkor van. Sajátos pszichológiai mérési.P o pper P é t e r 26 27 M ó d s z e r e k a t it o k z a t o s l é l e k k e r e s é s é r e A kísérlet. Kérdőívek. hogy milyen motívumok állnak a válaszok mögött. . ame­ lyek nem helyettesíthetik az ember megfigye­ lését. Húz egy vonalat. amelyek az egyéni produkciót vizsgálják.Ebben a szobában fekszem én meztelenül. A tesztek kisegítő diagnosztikus módszernek tekinthetők. hogy az álom és a fantázia mese önma­ gunkról önmagunknak . beállítottságokat vizsgáló egyszerű eljárás.feleli a nő-kliens. A projektív teszteket csúfolja az alábbi közis­ mert anekdota: A pszichológus négyzetet rajzol. . Tesztek. amely vagy a kérdés-felelet.Ez egy szoba .N a hallja! H a maga ilyeneket rajzol! A teljesítménytesztek tulajdonképpen fel­ adatmegoldások. differenciál-diagnosztikai kérdések eldön­ tésére alkalmasak. hátránya. A tesztnek meg kell felelnie két követelmény­ nek: az egyik a reliabilitás (valóban azt vizsgálja-e. hogy nem tud feleletet adni arra a kérdésre. Másrészt kikerülhetetlen rákfenéje a műtermékek keletkezése.). Életpálya-adatokat. Lehetetlenné teszi. A kérdőív tudományos használhatósága függ attól. A szer­ kesztés dilettáns módja azonnal leleplezi ön­ magát. . Kérdőívek esetében is fel­ merül a reliabilitás és a validitás követelménye. magának mindenről ez jut az eszébe? . amire szánták) és a validitás (milyen meg­ bízhatósági fokon vizsgál).Ez egy sátor. Alom-és fantáziaelemzések. . attitűdöket. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. Freud bebizonyí­ totta. Sok ellentmondást hordozó módszer. Ezen fekszem én meztelenül. vagy a több lehető­ ség közötti választás módszerét használja. ha a tesztek összeállításának szabályaihoz hasonló elvek sze­ rint szerkesztették. Gondosan ellenőrzöttnek. jön egy hatalmas néger és megerőszakol engem. Függő és független változók kö­ zötti összefüggéseket vizsgál. A kérdőívben időnként a hazugság leleplezésére szolgáló „lügen”-pontokat illesztenek be.leírta keletkezésük pszi­ chés mechanizmusát (eltolás. . objektívnek (alany és tárgy szigorú elkülönítettsége) és megismételhetőnek kell lennie. szimbolika stb. sokszor csak megszámlálási rendszerek. hogy a saját természetes működésükben figyel­ jük meg a dolgokat . Előnye. hogy a megkérdezettek mintája mit-kit reprezentál. Háromszöget rajzol.mindig belejátszik a kísér­ leti technika torzító hatása. állandóan bővülő empíriára támaszkodva. hogy nagyszámú adatfelvé­ telre alkalmas.

félelmekre.P o pper P é t e r 28 és perdöntőén alkalmasnak tartotta arra. beleértve az analitikusra vonatkozó fantáziáit. mert nem csak a természeti. ame­ lyekkel féken lehet tartani az ösztönöket (lásd Freud). Ez a módszer fokozatosan feltárja az ösztönés érzelemvilág. Platón szerint a lélek három tulajdonságot hordoz: ösztönöket. gondolatvilágával való azonosulást. De maga a lélek még mindig nincs sehol! N e g y e d ik f e je z e t A régmúlt elmosódott ösvényei „Az emberi lélek természetével foglalkozó szemlélő­ désből alakult ki a természettudományos szemléletű és szigorú módszertani apparátussal felvértezett tu­ dományos igényű pszichológia ” . de mégis a tudatosság felé törekvő.írja W. de ennek a sikere csak részleges. . D. hanem álom-értelmezésekről. Csakhogy a lélektan valóban szigorúan ter­ mészettudományos metodikájának tekinthető-e? Megérdemli-e ezt a minősítést a modem pszi­ chológia teljes egészében? Természetesen nem. Ezoterikus értelemben az „én te vagyok”-állapot létrehozásának a képessége. erkölcsöt és értelmet. Nevezhetjük megérzésnek is. tudománytalannak minősített módszer. Fröhlich. sőt az eszébe jutó trágárságokat is.szelek­ ció nélkül kimondja.és természettudomány). ösztöntörekvésekre) lehessen belőlük következ­ tetni. az álmodó asszo­ ciációinak segítségével. Freudnál nem álmoskönyvről van szó. az átélt élmények valódi elren­ deződését. ami eszébe jut. pszichés tartalmakra (vágyakra. létezése ideigle­ nes. aminek alapja a nagyon fejlett empátiás készség. vagyis általa megismerhető a tudat­ talan tartalmak jó része. Sokféle magyarázata. sőt egyes terminológiák szerint bőven hordoz em­ bertudományi (antropológiai) elemeket is. hanem a társadalmi jelenségekkel is foglalkozik (egy­ szerre társadalom. amikor az analitikus-óra idejére félretesz miden „okosságot” és logikát. A pszichoanalitikus te­ rápia során a kliens által vállalt ideális állapot. mert a lélektan ugyan törekszik saját természettudományos módszer­ tanának a kifejlesztésére. definíciója létezik. ami lehetővé teszi a másik ember lelki történéseivel. A kutatók többsége által elutasított. hogy elfojtott. Az értelem halhatatlan eszméket képvisel. fütyül az emlékek idő­ rendjére. hogy fontossági sorren­ det állapítson meg az élményei között . titkos sze­ xuális ötleteit. A test viszont múlandó. Tehát Platóntól származtathatjuk a test és lélek kettősségének számos problémáját. Lassan befejezhetjük módszertani kalando­ zásunkat. Szabad asszociációk. Intuíció. lemond arról.

A természet. a kémia. ha nem határozzuk meg. Alkalmazott természettudományok: a műszaki tudományok. Mi nem tudjuk. és ezért fecsegünk róla. A vallás és az erkölcs azzal. Egyik művének záró mondata máig megszívlelendő tanácsot ad: „Fiatalember. amely szerint a világban rend van. az ember nem gép és egy hipotézis nem tény!” Ettől kezdve a filozófiák egyre inkább telítőd­ nek lélektani gondolatokkal. Berkeley. amiről Pilá­ tus is megkérdezte Jézust: M i az igazság? A kér­ dés elhangzott. az orvostudo­ mány. Számukra az irracionalitás az ideiglenes nem-tudást jelentette.és társadalomtudomány határo­ zott elkülönülése a 17. általános el­ méletképzésként a filozófia. Az emberi lélek fő funk­ ciója a megismerés. vagyis kizárólag racionálisan próbálják megérteni a világot. a gondolkodás. Figyelmének középpontjába a tudat kerül. és elhangzik mindmáig.összes részdiszciplí­ náikkal egyetemben. S minden tudomány mögött-felett áll bizo­ nyítási módszerként a matematika. Köztudott. amely tudásunk szerint független a megismerő- . akik Arisztotelészre támaszkodva létrehozták a skolasztikus antropológiát. hogy megteremtik az „ész örök ural­ mát”. hogy milyennek kellene lennie a világnak.P o pper P é t er 30 31 A r é g m ú l t e l m o s ó d o t t ö sv én yei Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb ké­ pességek hordozójának. A filozófia újkori fejlődésében döntő szerepet játszott Descartes. ha kimondtuk a bizonyítás szót. a mezőgazdaság. a geológia és a csillagászat . az ítéletalkotás és az akarat. Locke. Am. a biológia. így alakultak ki a természettel foglalkozó alaptudományok: a fizika. hogy a tudománynak mit kell bizonyítania. Hobbes. a jelenségek mögött meglévő okok. fejlett kísérleti eszköz­ tár és olyan szilárd szemlélet szükséges. A karté­ ziánus gondolkodók ma is elfogadják a mester elhatárolását: a tudomány azzal foglalkozik. s végül Wundttal megkezdődik a filo­ zófiától elkülönült önálló pszichológia fejlődé­ sének korszaka. Jézus hallgatott. hogy az igazságot. A tudat vezet el önmagam létezé­ sének felismeréséhez: cogito ergo sum. folya­ matok. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. Állatoknak és növé­ nyeknek nincs lelkűk. a képzelet. Már a pszicholó­ gia őseinek tekinthetők Wolff. hogy milyen a világ. soha ne felejtsd el: a természet nem isten. Hume. MM. Ez a világszemlélet teljes egészében racioná­ lis. Fechner művei is. Azt. század folyamán vált ténnyé. értelmezhetők. tehát érdemes megismerni őket. Kibontakozása a francia felvilágosodásban megy végbe. azt hogy még nem jutottak el a racionális megismerésé­ hez. magas szintű matematikai apparátus. aki a tudatos folyamatok létrejöttét az agynak tulajdonította. Herbart. A természettudományok gyors fejlődé­ séhez először is sok kutatási idő. Mondhatnánk: igazság az a megismerés. a jelenségek érthetők. mert ő valószínűleg tudta. Ugyancsak ő volt az első. törvényszerűségek feltárásához. akkor ez a fogalom értelmetlen. Leibniz. Követői Plotinosz és Szent Ágoston. amikor az enciklopédisták elhatá­ rozták. mi az igazság.

Miután a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók. pl. Kérdés. ha Szókratész azt tanítja. kvantifikálni tud. hogy kijelentett igazságok azok. hogy valószínűleg összefüggés van a szülők alkoholizmusa és a gyermekkori . ame­ lyeket igaznak érzünk ugyan. a gyávasággal. hogy léteznek-e nem tudományos igazságok. Vigyázni kell! Nem arról van szó. illetve a legtöbb személyiség. inkább csak a valószínű törvényszerű összefüggésekre mutat­ nak rá.) Ez az elhatárolás. hogy „jobb igazságtalanságot elszenvedni. mint elkövetni”. nincs buta és okos. Számára az igazság mindig relatív. hogy a matematikai statisztikai módszerek a pszichológiában ritkán alkalmazhatók bizonyításként. de még nem tu­ dunk bizonyítani-cáfolni. Pél­ dául ezért foglalkozik könyvtárnyi irodalom az állítólag mérhető szorongással. Már most hogyan áll az igazság problémájá­ val a pszichológia? Szegény pszichológia rettenetesen szeretne megfelelni Wittgenstein követelményeinek. csak elfo­ gadni vagy elutasítani lehet őket.meg is tud fe­ lelni az önmagával szemben támasztott követel­ ményeknek. elvetheti a minőségi meghatározásokat (pl. az igazság és az élet”. és ezeket nevezzük kije­ lentett igazságoknak. ha­ nem a cáfolhatóság elve is. Ha Jézus azt állítja.és karaktervonással. ez válhat életvezérlő meggyőződésünkké.P o pper P é t e r 32 33 A RÉGMÚLT ELMOSÓDOTT ÖSVÉNYEI tői és megfelel a valóságnak. aki egzaktsága miatt a fizikát tartotta a legtökélete­ sebb tudománynak. Ezek azután ki is esnek a kísérleti pszichológia érdeklődési köréből. a matematikai statisztikai lehetőségek használhatatlansága miatt. A relatív igazság tehát a racioná­ lis gondolkodás terméke. és szinte semmi az unalommal. Mellesleg jegyzem meg. figyelem. (Pl. amelyeknél a teljesítmények mérhetők . hogy bizonyítani vagy cáfolni le­ hetne őket? Léteznek. amit csodának tar­ tunk. hogy „tudásunk sze­ rint” már Szent Ágostonnál megjelenik. ezt hinni vagy tagadni lehet mindhalálig. ám egy napon a tudo­ mány fejlődése felfedezi bizonyíthatóságukat vagy cáfolhatóságukat. Az elemi lelki jelenségek nagy részénél.). hogy mindaz. Ám mai módszertani tudásunk szerint nem mérhető. vagy cáfolhatók. Ezeket tudományos sejté­ seknek nevezzük. nem mond ellent a természetnek. hogy „én vagyok az út. csak IQ van stb. Mindezek következtében a tudomány nem is­ meri az abszolút igazságot. a bonyolult és sokféle jelenségcsoport között. a pszichoanalí­ zist. összetett lelki je­ lenségeknél vissza kell térnie az Arisztotelészféle kvalitásokban való gondolkodáshoz. nem kvantifikálható. aki hangsúlyozza. (Pl. arra. az egyszerű logikai gondolkodás . Ugyanígy. Ám a „tudásunk szerint” egyben figyelmeztetés is: a tudományos igazság feltétele nem csak a bizonyíthatóság. a matematikában. amelyeknek valóságértéke hiteles lehet az emberi elme szá­ mára anélkül. csak a ter­ mészetről aktuálisan vallott ismereteinknek. pl. emlékezés. Wittgenstein vagy Kari Popper a cáfolhatóság lehetetlensége miatt nem tartotta tudománynak pl. vagy fö­ lényesen rálegyinthetünk.érzékelés.

hogy a nem­ zetközi pályaudvar illemhelyéről vett vizelet­ minta az európai átlagvizelet mutatójaként ér­ tékelhető. A tudományos elemzésekben mindig részfunkciókról van szó (érzékelésről. mint tudományos értékű gondolatok kifejtését. A fejlődéstanilag fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folya­ matainak. A modellek viszont különböző létezési lehetőségek megfo­ galmazásai. mert ebben a kérdésben még nem lehetséges a megalapozott állásfoglalás. de az összefüggések kimutatása nem tekinthető az adott jelenséget megmagyarázó. akkor a pszichológia dadogni kezd. de nem olyan ritkaság. ezért mondtak csődöt minden idők racioná­ lis istenbizonyítékai. S ezen még a felhalmozott kollektív tudás segítségével sem lehet túllépni. Fordítva viszont nem igaz. még ha Aquinói Tamástól származtak is. Vagyis Isten létezésének logi­ kai bizonyítása végül mindig a semmibe mar­ kol. de azt nem árulja el. hogy egyénileg. pl. nevezetesen a misztikus élmény felé. ha valaki azt állítja.). Azt a tényt fogadja el.) Ezért nő a szakadék a matematikai statisztikai bizonyítást igénylő kísérleti lélektan és a klinikum között.P o pper P ét e r 34 35 A RÉGMÚLT e l m o s ó d o t t ö sv én yei kriminalitás között. és modellekben gon­ dolkodik. Elvileg egy magasabban szerveződött idegrendszer megis­ merhet egy alacsonyabbrendűt. így hát a pszichológia ott billeg a természetés társadalomtudományok határán. teljes tudomá­ nyos eredménynek. Éppen azért van szükség modellekre. az Isten két lépést hátrál előle. Pl. Ezért a vallások és az igazi ezoterika. s ezért nem nélkülözheti az esszét sem.) Mindez na­ gyon fontos segítője lehet a kutatásnak. hogy miben áll az összefüggés. R. a maga teljességében nem lehetséges. vagyis a személyiségről akar valamit mondani. nagyjából azonos fejlettségi szinten lévő intelligen­ cia kölcsönös megismerése? Emberi intellektussal megismerhető-e az emberi intellektus? A ta­ pasztalat azt bizonyítja. így egyaránt lehetnek igazak és té­ vesek. a mérés és a kísérlet. vagyis a megfigyelés. És a pszichológia? Elvileg lehetséges-e két. A megismerő mindig redukciókra kényszerül. motivációról stb. a kabbala az irracionális istenbizonyítékok felé fordul. A példa blőd. a tudományos igaz­ ság hirdetése. . de amikor az egészről. fi­ gyelemről. Valentine szerint a természettu­ dományos kutatás lényege az empíria. azt csak funkcionális elemzés segítségével lehet feltárni. Földi körülmé­ nyek között a megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől. amelyet ak­ tuális tudása alapján biztosnak tart. Pl. törvényszerűségeinek a megértésére. Erről járta a mondás: ha valaki egy racionális lépést tesz Isten felé. Még egy szempont a pszichológiai megisme­ rés és az igazság viszonyához. (Különös veszélyt jelente­ nek az ostoba kísérleti módszerek és a mate­ matikai statisztikai bizonyítás lehetőségeinek félreértései. e részfunkciók hordozójáról. A biztos tudásnak soha nincs szüksége modellekre.

érgörcsök (lásd pl. amit nem tudok hipnotizálni.Ö t ö d ik f e je z e t A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei Erről a jelenségről a hipnotizőrök tudnák a leg­ többet elmondani. A hipnó­ zis . mert a hirtelen érösszehúzódások. . A klasszikus kísér­ let (több könyvemben is említést tettem már): a Stanford-skála szerint igen hipnábilis férfi. a migrént vagy az infarktust) igen nagy fájdalom­ mal járnak. Eközben kezét chloretillel fagyasztják. .Fagyasztják a kezemet.Mit érzel? . ha olyan szuggesztiót kap.akár bármiféle pszichoterápia . O feleljen! M i törté­ nik most veled? .mindig a Personában fejti ki a hatását.Mert nem szenvedek tőle! . mély hipnózisban teljes anesztézisre kap utasítást. hogy akármilyen mély hipnózisban lévő vizsgálati személy azonnal felébred. Akkor azt kérdezi a hipnotizőr: .a Selbstbe ütközik.Nagyon nagy fájdalmat. aminek végrehajtása .Lelkednek azzal a részével akarok beszélni. Arról a közismert tényről van szó.Miért tűröd? .jungi terminológiában .

A felesé­ gem története című regényében Störr kapitány. Ki az. Kivéve. a tudat spiclijénél. Leüti a feleségét. Először még ár­ talmatlan.Hagyja abba! Minek játssza meg magát? S akkor éreztem. egy ideig nézi az őrjöngő férjet. mint a majomé. egy rossz mondat vagy mozdulat. s azt is tudta. élvezi is amit csinál. A konklúzió ebben az esetben az. mit tesz. egyszóval rettenetes pusztítást végez. majd történik még valami. mert leleplezett! Vagyis leleplezéséig Störr kontrollált maradt az observeur által. A fájdalom érzéke­ lését sem. amit mindig magá­ val visz tengeri útjaira. hogy a nem tudatos tudást nevezzük utólag megérzésnek. S közben észreveszi. az óriási tengeri medve dührohamában össze­ töri felesége szobáját. mert akaratlagosan nem felidézhető. hogy most már ölni fog. hogy Füst Milánnak igaza van: az ölés indulata két hullámban jön. s akkor az indulat máso­ dik. A regényben ez történik: a feleség. Mert játékos. hogy most megölöm. Bármit tesz. Bármit tesz. hogy az ember csak attól szen­ vedhet. hogy az observeur létezését Füst Milán is fölfedezte. ami állítólag csak a pszichológusok lelkében fordul elő? Ez a nem tudatos tudás megint csak nehezen helyezhető el az ember lelki struktúrájában. a lelki folyamatokba. E regény hatására egy évig vizsgáltam ún. Nem illeszthető be semelyik személyiség-modellbe. Eredetileg semmiképpen nem része a tudatnak. Kivéve. Mert játékos. s azt tapasztaltam. a vitrint. Érdekességként megjegyzem. titkos lelki megfigyelőnknél. No de tudat-előttesnek (tudat-alattinak) sem nevezhető. aki felel? Sőt. erős felindulásban elkövetett gyilkosokat. mindenről tud. amit tudatosan átél. Ezért nem bíztam én soha az emberi termé­ szetben. S tudtam. (Erről a történetről szín4 . Igaz-e ez? Thomas Mannt 70 éves korában tüdődaga­ nattal megműtötték. hogy a hipnoti­ kus utasítás mit bénított le? Mint látjuk. mint a barom. Lehet. hogy épen hagyta azt a kis polcot. nehéz mozdulással. hogy mi történik vele. a tuda­ tot nem.P o pper P ét e r 38 39 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS . tudatosodjon. majd megszólal: . lerántja a csillárt. ledönti a könyvespolcot. elakadtunk az observeumél. él­ vezi is amit csinál. ha ebben a játéká­ ban leleplezik. Szóval. mint a majomé. Jobb híján elnevezték observeumek. hogy megindul valami ben­ nem. intuíciónak? Déjá vu-élménynek? Vagy aha-élménynek. ha ebben a já­ tékában leleplezik. De örökké figyel. amin kedvenc úti órája áll. valószínűleg ő ébreszt a Selbstet sértő parancs esetén. a derekam táján. így hát nyitott kérdés marad. s szükség esetén beavat­ kozik a cselekvésekbe. Tudta. hiszen a kísérleti személy mindvégig tudta. hiszen utólag nagy fájdalomérzés lé­ tezéséről számolt be. hogy a fájdalom érzékelése belépjen a tu­ dat világába. még felfokozottabb fázisában már gyilkol. S akkor megjegyzi: Ezért nem bíztam én soha az emberi természetben. Marad az alábbi lehető­ ség: a hipnotikus szuggesztió azt akadályozta meg. a földön fekve.

Több dolgok vannak földön és egen.) Amikor az altatásból magához tért.D e mindez oly csudás. Hamlet: H át üdvözöld. Az Ego érzi saját labilitását. akkor megszűnik az én létezésem is. Horatio. ezt ismételgette: Ja j. Decartes közhellyé vált mon­ dása és alapvető meggyőződése a „gondolko­ zom.” Sok idő elteltével Sartre eltöpreng ezen az ál­ lítólagos birtokviszonyon.tanítja Tolle. Az elkülönülés érve lehet szellemi (pl. hogy itt egy azonosság művi szétszakí­ tásáról van szó: a tudatom én magam vagyok. továbbad akár jó. hogy amikor a telje­ sen fájdalommentes orvosi beavatkozások (mű­ tétek) után a beteg magához tér. illúziónak tartja. Mi azonban tovább töprenghetünk Descartes és Sartre vitáján. A nyelvi kifeje­ zésben ez a birtokviszony állandó: „az én lá­ bam. empirikus lélek-tapasztalatokkal? Ha létezik lélek tudat nélkül. és ezért folyton megerősí­ tést.egy kozmi­ kus tudat. Az emberi tudat az azonosulásokból és az el­ különülésekből keletkezik . vagy . szo­ ciális státusból. akkor marad a halottak hallgatásának spirituális ma­ gyarázata. olyan álla­ potban van. az én szerelmem.ha van . Például mindig öröm­ mel pletykál.P o pper P ét e r 40 41 A TUDATOS és a n e m t u d a to s t u d á s tén írtam már. akár rossz híre­ ket. és önreflexió .tehát létezésem észrevevése. megszűnik. mint idegent szokás. tehát vagyok”. el­ méletileg sehová be nem illeszthető. Hogyan szenvedett mégis tudatos meg­ élés nélkül? S hogyan lehetséges az. az én bánatom.tehát ítélkezésem ön­ magam felett) tönkremegy. vallás stb.. emberfajtából. Isten . mert valamiről többet tud nála. hogy fáj va­ lami. a reagálás minden lehetősége nélkül. Tehát léteznem kell. A tudat nélküli állatnak nincs Én-je sem: ha a tudatom (önkonstatálás . valamilyen helyzeti vagy szellemi fölényt keres a maga számára. világnézet. azaz nem tudott arról. birtokosa és létrehozója gondolataimnak. mint hogy elhall­ gat. Sartre itt betéved a távoli Kelet bölcseletébe. Itt Horatio nem tehet mást. kell lennie egy Én-nek. kimerült ember benyomását kelti. és Buddhával egyetértve tagadja az ego önálló létezését. A lényeg számára ugyanis az. az én el­ képzelésem stb. nagyon sokat szenved­ tem. Amikor barátjának Horatiónak be­ számol találkozásairól apja szellemével. politeizmus esetén kozmikus tuda­ tok. Ezek szerint az em­ ber egy földi tudat. vagyoni helyzetből fakadó. lehet a származásból. tudás.). hogy az adott pillanatban fölényben van a másikkal szemben. a belső és a külső világ érzékelése nél­ kül. mint amilyen nagy kínok átélése után szokott létrejönni? Mit kezdjünk ezekkel az ellentmondásos. aki gondolkozik.. a meggyötrött. oly idegen. mintsem bölcselmetek Álmodni képes. Holott a műtét alatt semmiféle fájdalmat nem érzett. s arra a következte­ tésre jut. Tanácstalanságunkban Hamlet királyfihoz fordulunk. Horatio gyanakszik: Horatio: .

Ezek az azonosulások és elkülönülések. az elle­ ned való fenyegetés és támadás néha oda vezet. orosznak. mert nincs már rá szükség. pechjeinek hirdetéséig egészen az egyének vagy csoportok gyűlöletéig. S ennek az attitűdnek az ellenpontja: a „mi kutyánk kölyke” alapon történő elfogadás. akár egy fejedelemről van szó. a „mi fradisták. zsidók. Ezért Isten a mindentudó és mindenható ha­ talom az ember és a világ felett. hogy a közöny nevében soha senkit nem öltek meg. (Holott soha nem járt a Mindentudás Egyetemére. po­ zitív megkülönböztetésül azoktól. má­ sokkal összehasonlítva a saját élet kudarcainak.a vereség kettős. a másik ember feletti fölény igényét szüntették volna meg magukban? Sikerült volna végzetesen meggyengíteni magukban az ego hatását? A leg­ újabban már nem is társadalmi eredetűnek tar­ tott. az életkörülmények. kezében a törvénytáblákkal.) Ám ha semmibe foszlik a hatalom. köztük a Ne ölj! parancsa. ne reagálj! Egy idő után rájössz. megvetésre csábító hangjaira. a tao vagy Kung Fu-ce köve­ tőinek. Az Egónak ezekre a gyűlöletre. mint te” érzését. hogy emberek millióit ölték meg a gyűlölet ne­ vében. A történelem azt bizonyítja. Gya­ kori baj. Ugyanilyen szerepet tölthet be a panaszkodás. Vagyis ahol az emberi viszonyokba beavat­ koztak az érzelmek s főként az indulatok. Most nem is beszélek a politikáról vagy a nacionaliz­ musról. hogy te is agresszív védekezésre kényszerülsz. homosze­ xuálisnak stb. mint tenmagadat”. a konfuciánusok soha nem gyilkolták meg vallási ellenfeleiket. vagyis a te Egód is erősödni kezd . magyarok stb. születtek. akik cigány­ nak.” alapján történő azonosulás. A hatalom. Mégis marad egy kérdés: egy Isten nélküli vi­ lágban fenntartható-e a spirituális lélekfelfogás? . A buddhisták. akkor semmibe foszlik az Isten is. hogy a negatív diszkrimináció. egyedül a „vették a fáradságot megszületni” alapon fölényt adnak minden tehetségtelen és ostoba senkiházinak a más születésű ember fe­ lett. fasiszták. a taoisták.P o pper P é t e r 42 43 A TUDATOS ÉS A NEM TUDATOS TUDÁS éppen a testi adottságok határozzák meg a „más vagyok. De Mózes lejön a hegyről. a cse­ lekvések főként gyilkosságba torkollottak. Ennél többet csak a szeretet nevében öl­ tek. a fölény és az erő kultusza. hogy a fennmaradásáért küzdő másik ember Egojának a hangját hallod. hanem biológiai gyökerű igényt a hierarchizáltságra? Hiszen a fölényt és a hatalmat mindig a tudástöbblet és a hatékonyság jelenti. ha lehetséges. minden teljesítmény nélkül. Ezért nincs Istenük a buddhistáknak. sőt „szeresd ellensége­ det” jézusi paranccsal kezdődik és az inkvizíció­ val folytatódik. négernek. Feltűnik viszont. amelyeken Thomas Mann sze­ rint az emberi viselkedés alfája és ómegája van leírva. A szeretet vallása a „szeresd felebaráto­ dat. zsidónak. keserűségének. Nehéz ügyek. politikai viszonyok állandó keserű kritikája. kommunisták. akár egy vezérürüről. És az arany­ borjút látva azonnal megölet három és félezer embert.

ami mozgásra képes. Tehát a lát­ hatatlanság nem zárja ki a létezést. Ám a megformáltság nem feltétele a létezésnek. A hang­ képzés speciális formája a rezgés. Ábrahám nagy találmánya tehát a hit a nem fizikai értelemben vett látás és hallás létezésé­ ben. re­ zeghet. ám műszeresen láthatóvá tehetők. a semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközökkel. a pszichológia szempontjából? H a t o d ik f e j e z e t A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói Három és félezer évvel ezelőtt a habiru Ábra­ hám élménye-ötlete volt a láthatatlan Isten. vagy hatásuk miatt létezésük bizonyítható. Mert a fény akkor is látható. Mozogni képes: néha hullám-. száguld a semmiben.P o pper P é t e r 44 Van-e halhatatlan lélek? Van-e halandó lélek? Mint önálló és szabad (indeterminált) entitás kívül áll-e a materiális oksági összefüggéseken? Ha igen. ha nem formáról verődik vissza. hanem a vallás fogalomrendszerébe tartozik. S ha így lenne. Kicsinységük miatt az elemi ré­ szecskék vagy a vírusok is láthatatlanok. Az ember csak formát képes meglátni. Tehát lehetségesnek tartja a belső látás (lá­ tomás) és a belső hallás (elhívás) megtapaszta- . akkor láthatatlan. akkor mégse a tudomány. tehát fizikai érte­ lemben nem is hallható. pl. Ha Istennek nincs formája. mit lehet kutatni rajta. ha nem alkot formát. Az űrben. A hallhatóság is mozgáshoz kötött. néha tárgyias természete van. Tehát kell va­ lami materiális eszköz.

szeretetet.mégis vonzó? Ezért ismétli meg az ember olyan sokszor a negatív feed-backkel figyelmeztető hibás viselkedés . sőt néha már a múltunk cipel minket.Te még mindig cipeled? Barátom! Mit cipelsz magaddal éveken. Végül is erre alapoz Freud elmélete is a múlt. akár kedvezőtlen . hangulatot. ha pontosan ismernénk minden apró anyagi részecske helyzetét és mozgását . Ekido kifakadt: . A lelki funkciók közül egyedül az emléke­ zés és a tudat került gyanúba: Vajon nem őket nevezzük-e léleknek? Egy taoista legenda szerint két szerzetes.mentségedre legyen mondva . organikus. hiszen önmagukban már semmi erejük. a gyerekkor döntő szerepéről a személyiség. tudatossá válását. A gyógyszere­ lés legtöbbször nem magát a lelki jelenséget. tőled kap­ ják energiájukat. jelentőségük nincs. Szerinte. félelmet. Cipeljük a múltunkat. a ka­ rakter alakulásában. Ebből következik az érzékelhetőn túli.P o pper P é t e r 46 47 A LELKI JELENSÉGEK . csak a te lelkedben élnek tovább. a szellemi létezés jelenvalóságá­ nak feltételezése.tehát leginkább érzelme­ ket. amikor már esti nyugovóra tértek. amikor napról-napra „újrama­ golod” őket. gyógyszerekre. Minket azonban az egészségesnek tartott ember lelke érdekel. amelyek már rég szétomlottak a múltban. . Szemléletünk Newton totális determinizmusából táplálkozik. hatá­ suk is semmivé vált. hanem annak érzéke­ lését. sehol nincsenek. szerelmet. hogy kölcsönhatásban állnak fizikai. de néha gondolatokat is. a cselekvés és a viselkedés végeredményé­ nek (a finalitásnak) determináló hatásával. Ezeket a jelensé­ geket viszont nem lehet a fizikai létezőkhöz hasonlóan kezelni. testi jelenségekkel. ezt keressük. Éppen a magyar Szondi Lipót kezdett komolyan foglalkozni az elképzelt jövő.Azt a lányt én már órák óta letettem . Öt óra elteltével. pl. Lehet-e a végeredmény . .polgári szemmel akár kedvező. vagyis hogy amíg a gyógyszer hatása tart. évti­ zedeken át.felelte Tanzan. amikor az ember képessé lesz nem látható és nem hallható belső történéseket érzékelni: nemegyszer a látás és hallás analógiájára pl. A pszichológiának ehhez attól kezdve lesz köze. Te táplálod. Tanzan a karjába emelte a lányt. sarat hömpölyögtető.akár százezer évekre előre megismerhetnénk a jövőt. mindeddig hiába. tehát végső soron képes együtt élni a kórfolyamattal. betegséget szünteti meg. s időlegesen reagálnak testi be­ avatkozásokra. nem szenved. Tanzan és Ekido vándorlásuk során egy meg­ duzzadt. sérelmeket. ma­ gadhoz ölelve? Nekünk szerzeteseknek tilos ilyet tennünk. min­ denféle fájó érzelmet. Persze . gyűlöletet . széles patakhoz értek. annak ellenére sem. szem­ mel láthatóan a kimonóját féltette.Miért vitted át azt a lányt a karjaidban. és átvitte a patakon. A partján egy szép lány tétovázott. De hát kisebb-nagyobb mértékben valamenynyien így érzünk. bántó gondolatokat. lásának lehetőségét. megbántásokat. szorongást.ezt tanultad a pszichológiától.

amellyel gyakran el tudja bűvölni környezetét.nem tanul.nem szorong. Például régen volt. elkerülte a tilos utakat. Te­ hát fokozottan csábulékonyak. Az ő esetük­ ben a jelennek mindig erősebb a hatása. Valahányszor ilyen pirossal jelzett tilos úthoz értek. A pszichopátia problémáját megpróbálták kí­ sérletileg is megközelíteni. úgynevezett várakozási hullámot. konfliktusokat. a galvanikus bőrreflex-mérő jelentősen kilengett. katonai drilljével. Az agy felkészül az új inger fogadá­ sára. amíg újra megbukik. Ezek közül a legfontosabbak: a személy . A csoportok viselkedése: Egészségesek: többségük betartotta a konven­ ciót. amelyek nem voltak szigetelve. Tehát gyenge érzelmek. Készítettek egy labi­ rintust. amelyekkel a patká­ nyok tanulási képességét is vizsgálják. Azok az utak. Ezt használják ki a szélhá­ mosok. még a börtön is csábító lehet a maga teljes alárendeltségével. Ezért nem tanul a ta­ pasztalatokból. Mert nem szorong a kudarcoktól.indokolatlan törések vannak az életvezetés­ ben. neurotikusok. Három csoport versenyzett: lelkileg egészsé­ gesek. jelezve a szorongást. áramütést kapott. Figyelemre méltó. vagy egy kapcsolatot. Érdemes megemlíteni. A szabaduló bűnöző megfo­ gadja.nem szeret. A labirintusban áram keringett. könnyedén megismétel negatív eredménnyel végződő hely­ zeteket. Ekkor félrelöki a példákat és beáll a csa­ patba csatárnak. néhány napig nem jelenik meg a mun­ kahelyén. de most hívták fo­ cizni. hogy soha többé. kriminálisok. mert leveszi az elítélt válláról az önmagáért való felelősséget. Mindegyik kísérleti személyre galvanikus bőrreflex-mérőt szereltek. Cleckley amerikai pszichológus leírja a (pszichopátia) szociopátia tizennégy jellegzetessé­ gét.P o pper P é t e r 48 49 A LELKI JELENSÉGEK .14 %) mégis egyet­ len egyszer óvatosan megérintették a tilos utat. mint a múlt tapasztalatai alapján anticipált jövőnek. konfliktusait? Pl. hogy EEG-vizsgálat köz­ ben azonos idő elteltével ismételten elindított hanginger (kellemes hegedűszó) egy idő után létrehoz egy új. hogy Cleckley ír a „pszichopata bájról”. és elmegy. azután minden ok nélkül szétrom­ bolja. De két óra múlva hív­ ják egy betörésre. lassú. Emberek fémpálcikákkal „haladhattak” végig a labirintu­ son. Néhányan (kb. hogy számtanból megbukott. Ha valaki fémpálcájával hozzájuk ért. . . soká lesz még.. . hogy felépít egy egzisztenciát. Az életvezetési törések azt je­ lentik. . Ezek tilos utaknak számítottak... hogy a várakozási hul­ lám kisgyerekek és visszaeső köztörvényes bű­ nözők esetében nem hívható létre. hasonlót ahhoz. de erős indulatok. vagy mással folytatott.. Pszichofiziológiai szempontból jelentőséget tulajdonítanak annak. piros jel­ zést kaptak. Pl. kiszolgáltatott helyzetével. szerelem nél­ küli szexuális viszonnyal alázza meg partnerét.

akár a sa­ ját belső világunkban létező. lélekteremtő Is­ tennel. Mint annyiszor. s a vi­ zet melegítjük. hiszen nem is az Istent keressük. hanem a léleknek azokat az in­ goványos részeit. kiszolgáltatott­ sága csökkentésére . a parafadarabka mozgását kizá­ rólag az határozza meg. s az emberek rémületükben össze-vissza rohangálnak. a viselkedésünket) csak a jelen történé­ sei determinálnak? Például ha egy kis darab parafaszemcsét egy lábos vízbe dobunk. amelyek gondot okoznak a mai pszichológiának.gyermekkori élmények nyomán . Ekkor „tudatta­ lannak” hívják. Jung is ezen az ösvényen jár. szel­ lemmel ruház fel minden. Elmagya­ rázzák neki. az emberi sors iránt közömbös természeti jelenséget. Az eltérés: ha szemük láttára kikapcsolják az áramot. amikor a Tibeti Halottaskönyvet elolvasva kijelenti: mindegy szá­ mára. a közéjük hajított lég­ gömb mozgása ugyancsak kizárólag attól függ. amikor is az ember . Ez a racionális ok nélküli szorongás a legfontosabb neurotikus tünet. amikor egy jelensé­ get (pl. akkor is szoronganak. kudarcot. Kriminálisok: számukra a legfontosabb a si­ ker. A múlt tényleges determináló hatásának fir­ tatása közben felmerül egy logikus kérdés: elképzelhető-e olyan helyzet. büntetést vállalnak. a győzelem. Ha egy hatalmas téren a tömeg­ ben pánik tör ki. vagy a külső világból szár­ mazó projekció az ember leikébe.tudatos projekció eredményének tartja. Freud ezt az elképzelést pontosítva. tehát tudják. de ilyen zsenge korban még soha nem kérdezi meg: hogy került oda? Mi sem kérdezünk tovább. mert kíváncsiak voltak arra. a vallást . Hiszen min­ . Istent.P opper P éter 50 51 A LELKI JELENSÉGEK . minden egykori szándék. amikor közömbös lesz a múlt. És a hisztéria? Vagy az őrület? Talán akkor is előállhatnak ilyen helyzetek. Neurotikusok: egyetlen eltéréssel ugyanúgy viselkednek. félelmei. Ennek elérésére minden koc­ kázatot. hogy az Isten fogalma az ember projekciója-e a külső világba. Ezt elégedetten tudomá­ sul veszi. mint az egészségesek. A galvanikus bőrreflex tanúsága szerint nem érezek szorongást a tilos utakhoz közeledve: az áram­ ütést vállalva átmennek rajtuk és győznek a ver­ senyben. hogy mekkora az áramütés. először a mama hasában van.rezonábilis lélekkel. hogy mielőtt megszületne. hogy a gyorsuló moz­ gású molekulák közül melyikkel ütközik. Emberi viselkedésre vonatkoztatva talán ilyen a pánik.szorongása. hogy Buddha nyomán a tudattal azonosítottuk. hogy áramütés semmiképpen sem ér­ heti őket. s csak a jelen történései határozzák meg a viselkedést. Útköz­ ben legfeljebb próbálkoztunk: a lélek homályos fogalmát azzal akartuk megtisztítani. Lassan körvonalazódik egy újabb süppedős terület kontúrja: a tudomá­ nyos értékű prognózis lehetősége. most is az Istentől indultunk és a kísérleti laboratóriumba érkeztünk. Úgy vagyunk az akár a külvilágban. mint a kisgyerek a születéssel. hogy kikkel ütközik össze.

köztük a szo­ ciálpszichológia is . Válasz helyett áltudományos nagyképűséggel körülfecsegik a kérdést. hogyan alakulhatott ki Krisztus után 2000 évvel embermészárszék Európa közepén? S a társadalomtudományok . Négyféle csendről be­ szél..És jön utánuk másik ezer. amikor kikötőikben a .A bűntudat csendje. mind az ezer világ elpusztul? —Elpusztul. ha nem tud arra válaszolni. H e t e d ik f e je z e t Láthatod-e a jövőt. Egyedül Heller Ágnes próbált meg vála­ szolni. . hogy változásai merre felé viszik az embert. mozdulatlan nem lehet.P opper P é t e r 52 den lelki jelenség dinamikus: valahonnan vala­ hová tart. Mozgása lehet gyorsabb vagy las­ súbb. ha nem látod a múltat? Mérei Ferenc mondotta 1946-ban: Hallgasson a szociológia és minden társadalomtudomány.A szégyen csendje. . amelyek letörölhetetlenül tapadnak a ho­ lokauszthoz: .H a fellobog a nagy központi tűz. Szerinte a hallgatás oka a szégyen! A szé­ gyen pedig csendet szül.hallgatnak. Neki is utólag! Nem ak­ kor hatott ez a bűntudat. .Az iszonyat csendje.. A buntudat csendje Kinek van itt bűntudata? Legfeljebb az európai humán értelmiségnek. de statikus.Az értelmetlenség csendje. egyaránt jelenthet fejlődést vagy visszafej­ lődést. Ke­ ményen fogalmazva: látjuk a jövőt? Jósoljuk a jövőt? Tévesztjük a jövőt? Hazudjuk a jövőt? Mit sejthetünk arról. egyénileg és társadalmilag? Egy zen mestert nyúz a tanítványa: . —S jön utánuk másik ezer? .

hogy ezeket a kérdéseket nem a németség teszi fel . A modem gazember a bűn lehetőségét. amikor a transzcendenciától. az a mű­ veltség. aki már útban van a hatalom felé. De Oroszország kulturálisan soha nem tudott valóban európai néppé válni.. Ám vajon 1933 óta lehet-e még Goethe nyel­ vén beszélni? Vajon lehet-e a holokauszt után verset írni? . Rászóltak: . Az ítélkezés. Ő a modem társadalom legundorítóbb férge. hadonászott a bunkójával. a felelősségre vonás jogát tagadta. német földről menekülő zsidókkal visszafordul­ tak a hajók.válaszolta Wemer.Kérem. A tisztességes polgár erkölcsi és pszichológiai mozgalmai az ember jogos és neurotikus bűn­ tudataira próbáltak enyhítést találni. amikor az ősember féktelen dühében üvöltözött a másikkal. léte­ zését tagadta.P opper P é t e r 54 55 L á th a to d .kérdezi Adomo. Vajon meg lehet-e a nácizmust. Ám a mo­ dern tömeggyilkosok magát a bűnt nem ismer­ ték el. hogy milyen vé­ kony rétegnek bizonyult az a kultúra. később vállvonogatva vál­ lalja.írta József Attila tíz perccel Auschwitz előtt. ha az ember nem fordul ezoterikus magyarázatokhoz. . Hol van már ez a civilizált idő? Hol van már a tudás. ami telje­ sen átformálta Európa szellemi és erkölcsi éle­ tét. a megsemmisítő lágereket. De Németország? Érthetetlen. a Moszk­ vába emigrált író a metrón valakivel németül beszélgetett. Ez volt a fordulópont.Kérem. hogy az életet Isten lehelte az élettelen anyagba? Az em­ berben az Isten az élet. hallgat véres munkájáról. ha felharsan az uralkodni vá­ gyó ősi teuton kegyetlenség és embertelenség harsonája? A baj leginkább az. hisz mint elődeinket. A szégyen csendje A második világháború alatt Wemer. aki kezdetben bűntudat nélkül ugyan. amikor sokallták. náluk nem volt reformá­ ció. itt ne beszéljen Hitler és Göring nyel­ vén! . amelyről bebizonyosodott. én Goethe és Schiller nyelvén beszélek . Három olyan történelmi fordulópont. hogy azon­ nal megsemmisül. nincs helye a bűntudatnak sem. nem volt pápaság és császárság küzdelme. ugrált.e a jö v ő t . Miért? Mert nem volt orosz reneszánsz. Vagyis aki az élet ellen támad. A szé­ . de nem csapta fejbe. hogy zsi­ dókért teherautókat adjanak cserébe. karóba mm húznak ma már. Bizom.mint ahogy a Szent Oroszország is jobbadára hallgat a gulágokról. de engedve a közgondolkozás nyomásának.. Ám ha nincs bűn. Isten ellenfele. Freud szerint akkor kezdődött az európai ci­ vilizáció. amikor nem bombázták a deponá­ lási vasútvonalakat. Megszületik a mosolygó hó­ hér. a kre­ matóriumokat bocsátani Európa vezető kultú­ rájú népének? Ki jogosult hatmillió megkínzott halott nevében a megbocsátásra? Vajon mennyi idő elteltével lehet elfelejteni. Istentől elszakított társadalom elkezdte kikerülhetetlen morális lezüllését.

akinek nincsen lelke. az vagy imádkozik. aki egyet is megszeg e parancsolatok közül. hogy a Föld megint Föld le­ gyen. hiszen az ember szíve eredendően gonosz! De aki csak ennyit tud. ha a nevét kiejti és köpjön a világ négy tája felé. O. Ezoterikus magyarázat? A nácizmus sátáni inspirációja.P opper P ét e r 56 57 L á th a to d . a művészek és pszichológusok örök vágy­ fantáziája az egyenrangú. Letagadják. Ki volt az első szamár. és az állatok kerüljék el azt a helyet. A misztikusok hirdetik. és hidegség fogja körül a szívét annak. ahol betapos­ tam. az ínségesség helye. Az értelmetlenség csendje . Emberi teste..kézbe kéz és szembe szem. gyen a többi valóban európai nemzetet kínozza. Olyan karma nem volt. Az iszonyat csendje Ez az emberi viselkedés alfája és ómegája .a római jogal­ kotók büszke utódainál . a frontokon. mert tudja. vagy ámít kiáltja Melinda az előtte térdre boruló. hogy csak a kőtáblákra. hazudj tetszésed szerint. ” Sőt. és ítéli hallgatásra. .ilyen előfordulhatott. értelme van. És ne hidd. de érzelmei nincsenek. S amíg a jövőtől eliszonyodó maradék hu­ manisták Pilinszkybe kapaszkodnak. amelyik a gázkamrákban. század második fele óta egyre több olyan ember születik. aki meg­ hirdette: irgalomra van szükség. hanem a te véredbe és húsodba is bele vannak írva. de mégsem a gonoszság mezeje. Kezdem azt hinni. Nem tévedtek sokat. hogy még a f a ­ natikus antiszemitákban sincs a zsidógyűlöletnek mélysége. hogy a keresztényekben mennyire nincs mélysége a Sódnak.írja Thomas Mann A törvényben a Tízparancsolat­ ról. Sőt a kiónnak sincsen. . Megtörtént. aki kitalálta. A zsidókérdés a maga tel­ jes valóságában csak zsidók számára létezik. Ezek a karmikus kisiklások . csalj. mint az éjszaka. Indiában Síva papok magyarázták nekem. Emberek milliói haltak nem karmikus halált. és az ember mossa ki a száját. és a madarak ne szálljanak el fölötte. aki az mondja. ma már ismételten a „meg nem tör­ téntté tevés” infantilis mágiájával próbálkoz­ nak. a sző­ nyegbombázások alatt elszenvedett halálhoz ve­ zetett. sze­ relmes Ottónak. Nálunk? Egy Izraelbe menekült zsidó férfi mondta: „Megdöbbentő. De átkozott. hogy nálunk . hogy nem érvényesek. az ostoba. szörnyű. ” A sci-fi írók írták le először a robotokat. Ennyi. hogy a 19.minálunk így szokta a szerelmes: aki itt Letérdel.a mai élet legaggasztóbb jelenségei. és száztizenkét öl mélységbe taposom a himpellért.e A JÖVŐT . csak indulata.. Övék a jövő! Ők lesznek az urak a jövendő lágerek fe­ lett. a szimmetrikus kap­ csolatokról. hogy a két világháború nem volt bent az emberiség karmájában. csak indulatai.amelyekre az ember szellemi szabadsága ad lehetőséget . mert semmit sem tud Isten és ember szövetségéről: „És betaposom őt. Nosza ölj. hogy a szavak érvényesek.

szépek. Ha idegenbe érkezve mindet legéppuskázza. Milyen esélyt? Esélyt a társadalmi érvényesülésre. aki önmagáról azt hirdeti. . erősek. ak­ kor következetesen végrehajtotta embertelen tervét. Ha előzőleg külföldre szállítja (depor­ tálja) őket .ez már nem emberi. okosak? Tévedne a felettünk trónoló jóságos nagy­ apó. A mindig értelmetlen. Például ha egy hatalom tart egy embercsoporttól. barátaik. . aki­ nek adok. És mégis. és éve­ ken át kínozza . akitől elveszek ”? Viszont az egyenrangúság vágyfantáziája még­ iscsak vágyfantázia marad. szenvedéseit. amely csak az alkalmat várja.Ha el akarja pusztítani az útjában álló aka­ dályokat vagy embereket. hiszen a hazájukban vannak rokonaik. tehet­ ségesnek. ott előbb-utóbb felbukkan a hatalom kérdése. a sikerre. s vele az agresszivitás. Önmagát a határtalanságig képes gerjeszteni. A másik baj az agresszivitással. Tehát egyenlő esélyt kell mindenkinek kapnia. hanem dé­ moni akció. félelmet akar kelteni. a mindig célját tévesztő agresszió.Ha kisebbrendűségi érzése leküzdésére fö­ lényt. hogy tűzzel nem lehet tüzet oltani. hogy minden ember egyenlőnek születik? Egyenlően okosnak. igyekszik megfosztani emberi voltuktól. méghozzá mi­ niszteri felügyelet mellett. ismerőseik... amely racionálisan ellenőrizhetetlen. az anyagi javakban való részesülésre. amely törekvéseinek útjában áll. barakkokba zsúfolja. . éhezteti.ez emberi-politikai go­ noszság. hanem a démonok biro­ dalma. A nácizmus és a sztálinizmus démonizálódása teszi feldolgozhatatlanná.e a jö v ő t . szeretette méltónak. Ahol különbsé­ gek jelennek meg ember és ember között. és el akarja pusztítani . erősnek. ha valaki remény­ kedni akar a reménytelenben. az elismertségre? Valóban? Az emberek egyenlően tehetségesek. S végül látni kell. amikor kikászálódnak a vagonokból. Mikor lesz valaki agresszív? . hogy „adok. hogy visszaüthessen. szépnek.Ha hatalmát gyakorolva fél az ellene való támadástól. Tehát az agresszivitás mindig ellen-agresszivitást szül. akik a védelmükre kelhet­ nek. elveszek.P opper P é t e r 58 59 L á t h a t o d . Erre mondták a régiek. az engedetlenségtől és meg akarja azt előzni. De ha a halálra szántakat megalázza. hogy az ember alatt nem az állatok világa terül el.Ha élvezi mások szorongását. . a tör­ ténelembe nem beilleszthetővé mindazt ami megtörtént. mezte­ lenre vetkőzteti.ez emberileg érthető megelőző in­ tézkedés. hogy örvény- jellegű.

Ez ragaszkodást jelent min­ den elsajátított értékrendhez. a konvencio­ nális gondolkodás. Ellenté­ tének a toleranciát. amit mindig a megvetésre és gyűlöletre méltó gyengeség jeleként értékel. de nincsenek egymással szerves kapcsolat­ ban. Meghunyászkodás a hatalom és a tekintély előtt. karakter. meg mit tudsz. 3. a tapintatot elutasítják. amelyek inkább egymás mellett létez­ nek. a másképp érzőket és gondolkodókat. az erőszakot emelik piedesztálra. ami szembetűnik. Agresszivitás. érdek. 2. pszichológia! 1. Megkeresik a gyűlöletüknek megfelelő tárgyat. sőt ellentmondások is lehetnek közöttük. eszmevilága nem fejlődőképes. logikai meggyőzést. Elutasít minden érvelést. atavizmus vagy mutáció? Most mutasd. a megértő elfogadást tartja. soha nem vizsgálja keletkezésének körülményeit. A meg­ értést. . a más fajtájú em­ bert. és bűnbakokat képeznek belőlük.N y o l c a d ik f e j e z e t A terrorista lelke: meggyőződés. Világszemlélete merev ítéletekből áll össze. a kisebbségeket. A legelső. A hatalmat tényként fogadja el.

vallási fanatiz­ mus által kialakított meggyőződés irányítja. a torreádor. Devecseri Gábor Bikasiratója jut az eszembe. védeke­ zésképpen. amelyek saját magát jellemzik. Félek erről írni. hamar eltolódik kényszeres irányba. 6. kiknek hadi-táncát föl nem válthatja már nyugalom. ezt tekinti életét szervező elvnek. sőt a homoszexualitás sem. 4. Az eredetileg merev gondolkodás. de amik itt rögzítettek. Az uralkodó-alávetett. nehogy a részvét minimális rezdülését is felkeltsem a terrorista iránt.P o pper P é t e r 62 63 A TERRORISTA LELKE . a nemi erőszak. amikor a torreádorokról ír: „ők. a terrorista. Pedig mégis ott lappang benne a tragikum lehetősége is. A terroristák nagy részét nevelés. megtalálja mielőtt történelem vagy betegség rácsap. 5. fasiszta. ennek során az agresszivitás válik uralkodó karaktervoná­ sává. ők. ringó tunyaság. ezzel az attitűddel tud érzelmileg azonosulni. rögeszmék kultiválásába. a vezető-követő. másrészt áldozat egyszerre. 8. hogy a lét láncolatából valami igazán mosolyosat kifelejtettek. a férfiasan kemény és a nőiesen lágy értékminőségek között számára mindig az uralkodó. akik egy életüket a porondra lökték. a gyil­ kos és az áldozata ugyanabban a komoran sivár világegyetemben élnek. a tettek. és a kemény imponál. ” Végül is felelnem kell. egyéb perverziók. A keveredő merev előítéletek gyakran idéz­ nek elő szexuális zavarokat: szigorú erkölcsi ítélőszéket tarthatnak mások felett. Vagyis akarata ellenére kettős és ellentmondá­ sos helyzetbe kerül: egyrészt győztes. . Ezt a jellemvonást tudattalanul rávetíti el­ lenségeire. őket vádolva azokkal az indulatokkal. er­ kölcsöt romboló szándékait honorálja. de néha nem idegen tőlük a promiszkuitás. azt mutatják. amely ellen sátáni törekvések lépnek fel. akiket ezüst zuhataggal —valamint a bikát megilleti ugyanaz a könny” A bika. ami az idők során erősen agresszív karaktervonássá mélyülhet. 7. Hol esik mégis gödörbe a terrorista? Ott. Ugyanakkor gyakran ellenségeiket vádolják fan­ táziájuknak megfelelő nemi aberrációkkal. hogy minden győzelem rengeteg lemondást és áldozatot követel. az erős-gyenge. hogy nem számol azzal. Saját sorsalakulását egyre inkább transzcendens erők hatásának tu­ lajdonítja. társadalmi szuggesztió. kommunista ideológiáknak a polgári rendet. fanatikus terrorista életképében. és a többi is itt-ott és többször is. a mártír. az erős. súlyos személyes károkat okozva életében. A le­ mondás és az áldozat tragikuma nem szerepel a megszállott. Világnézetében az etnocentrikus. jótékony lusta közöny. „eszi a lovag két tusa között gondos szeletekre vágva a dinnyét. a szorgalmas pár kis kunyhóban idilljét. a vezető.

vagy robotsiratót semmi­ képp sem írnék. csak indulataik. ez nem kizárt. értékképzése. aki tovább viszi az Is­ tennel kötött szövetséget. elengedése valaminek. ér­ tékről. Pontosabban nincsenek érzel­ meik. Áldozó: aki áldozatot hoz. lelkiismeretfurdalásuk. sikeresebb. vagy kielégültebb lehetne az életünk. A sztori: Abrahám (jelentése: a sokaság atyja) felesége. idegen) nevű egyip­ tomi szolgálóját is. Ezért soha nincs bűntu­ datuk. Mint már említettem. a későn született gyermek feláldozása. Terrorista.P opper P é t e r 64 Az atavizmusban nem hiszek. csak éppen nincsen lelkűk. s ennek meg­ felelően viselkedéskultúrája egészen másmi­ lyen. Sára (jelentése: hercegnő) meddő volt. mint mi. Ám amikor Ábrahám már a századik éve felé közeledett. aki az Izmáéi (jelentése: Is­ ten meghallgat) nevű gyermeket szülte neki. amely Ábrahám utódait nagy néppé teszi. hogy legyen elsőszülöttje. Isten áldását. amitől jobb szín­ vonalú. A robotok áz ő megjelenéseik az írói képzeletben és megérzés­ ben. Még nem a terroristáké vagy a szaporodó robotoké. Ezért Sára kérésére Abrahám feleségül vette Hágár (jelentése: bujdosó. a nevezetes . De embersiratót igen! K il e n c e d i k f e j e z e t Az áldozathozás értelme és értelmetlensége Aldozathozás: lemondás érzelmi (legtöbbször szeretet vagy félelem) vagy erkölcsi (esetleg val­ lási) okokból valami számunkra fontosról. Áldozat: akit vagy amit feláldoznak. vagy va­ lamit. De hát ez a világ ma még főként a mi vilá­ gunk. az ezoterikusok egyre gyakrabban beszélnek egy új embertípus megszületéséről és gyakorivá válá­ sáról. akik éppen olyanok. Kialakulóban lenne egy új emberi mutáció? Nos. és az ugyancsak nagyon öreg Sárában már „meg­ szűnt az asszonyi természet”. az ősi társadal­ mak agresszivitása. aki feláldoz valakit. Az ősi bibliai példa: Izsák (jelentése: neve­ tés). boldogabb.

hogy a zsidók miként lopták el az araboktól az elsőszülöttséget. Medánt. Midiánt. teherbeesése alkalmából a korabeli pletyka Abimelekkel hozta kapcsolatba. (Az elsőszülöttség csalás útján való megszerzése Ézsáu és Jákob történetében ismétlődik. . hogy egy kos a szarvánál fogva fennakadt a bokorban és Isten elfogadja az állat vérét az em­ beré helyett. Isbakot és Suáchot. akik az idők során sok gondot okoztak Izrael népének. 175 éves korá­ ban hunyt el. a gyenge ember hajlamát a hitre.) A tisztesség kedvéért meg kell említeni. legfeljebb bizonyítani akarta. a zsengék feláldo­ zása minden teremtményből.) Ám Isten nem hagyta elveszni sem Hágárt. Egy Ketura (jelen­ tése: illatos tömjén) nevű tisztázatlan szárma­ zású nőt vett el feleségül. valami egyetemesebb emberi érték megvalósulá­ sáért. hogy Ábrahám hajlandó megismételni Isten ál­ dozatát. és kését emelte.erről szólna Izsák története? Végül úgy is megközelíthető a probléma. hogy akkor már . hogy az em­ ber néha túlléphet önmagán. hogy egyik fia Midián a midianiták (midjaniták) ősatyja lett. Ez a gyermek lett Izsák. és Sára nógatására maga látott hozzá. hogy az utódlás kérdését rendbe tegye .erről szólna Iz­ máéi története? Vagy éppen megszállottan hitt Istennek . mert a 86 éves Sárát. Isten áldását.Ábrahámnak nem volt fontos az újabb házasság. A Keturával kötött házasság leg­ feljebb annyiban jelentős. Őt is nagy néppé tette . hogy a zsidóságnál akkor még szokás volt az emberáldozat. Mamré-ligeti látomásban Isten megígérte Áb­ rahámnak. Sára féltékeny lett Hágárra. saját szűk érdekein. Úgy tűnik. amikor Izsák serdülni kezdett. hogy Sára teherbe fog esni. Ábrahám csak 35 évvel később.mint az arabok ősatyját. hogy még mindig nemzőképes.az elsőszülöttségi áldás biztosítása után . Az Izsák-sztori ennek a korszaknak a végét jelen­ tette.” Mindenesetre a profán lélektan számon tart egy Abrahám-komplexumot. hogy Isten megtartja ígéretét. Ábrahám már rákötözte fiát az oltárra.hiszen Ábrahám fia volt . Kérdés: ez az áldozatra való készség Ábra­ hám hitét. Mármost. És így lön. vagy hitetlenségét bizonyítja-e? Nem bízott-e abban. hogy megszökött. Is­ ten parancsot adott Abrahámnak.a tenger kettéválasztásától a halottak feltámasztásáig. Izmáellel együtt a siva­ tagba űzte őt. és biztatására Ábrahám gyermekével. sőt hiszékenységre . Ábrahám 140 éves korában még egy házasságot kötött. amikor egy angyal figyelmez­ tette. a felsőbbrendű embertől a csodafegyverig. hogy áldozza fel neki. sem Izmáéit. Joksánt. aki még hat gyerme­ ket szült neki: Szimránt. (Más verzió szerint Sára annyira rosszul bánt vele. Nyilvánvaló. A gyerekek közül ennek megfelelően az elsőszülött volt Istené.P o pper P é t e r 66 67 AZ ÁLDOZATHOZÁS . Az áldozathozás-értelme annyi. „aki annyira szerette az embereket. hogy Sára halála után. Mint köztudott. Végül is a bibliai történet arról szól. hogy fiát is feláldozta értük.

. hogy az áldozatvállalás során egyszerre vagyunk áldozok (agresszorok) és ma­ gunk is áldozatok. Isten idegenkedése az áldozatoktól azért van. vezeklések. önsorsrontás és nemes szán­ dék. ” Vajon Isten áldozatpárti-e. gyönyörű dallamú imát (Kol Nidré) mondják: „Mind a fogadalmak. eskük.így kezdődik az áldozathozás agresszív követelése. mind­ ezt megbánjuk már most. mert az egész nép tévedésből tette. akkor. nem kötelező. megsemmisített és felbontott. (Négy napig nem gyújtok rá. s amit eltiltottunk a szívünktől... Tanulság: ne játssz az áldozattal! . vagyis önmaga és mások rombolásának esz­ közévé váljon. a nagy engesztelő ünnep (Jóm kippur) előestéjén az alábbi. csak sikerüljön a szigorlatom.P opper P é t e r 68 69 AZ ÁLDOZATHOZÁS . Fogadalmaink ne tekintessenek fo ­ gadalmaknak. mi­ képpen kérted. Vagy: egy hóna­ pig szűzen élek. amit átok alá he­ lyeztünk. tilalmaink ne tekintessenek tilal­ maknak. Mindnyája legyen felol­ dozva.” . hogy az áldozathozatalt kétes értékűnek tartja. ki köztük tartózkodik. tartózkodások. érvénytelen. És monda az Örökkévaló: Megbocsátottam.anyák félelmetes fegyvere a családta­ gok gúzsba kötésére vagy önmaga mágikus megnyugtatását.. tilalmak. Ezért pl.. és esküink ne tekintessenek esküknek. átok alá helyezések. hogy az ember számára végül is el­ viselhetetlen áldozatokra. vagy sem? Haj­ landósága a Kol Nidré respektálására azt bizo­ nyítja. fogadalmakra csábít­ son. mint az agresszivitás eszköze! Ennél a témánál a lélektan alatt az ingovány különösen sűppedőssé válik: egymásba tűnik szeretet és erőszak.. „Ha szeretsz. legfeljebb másodlagos célokat szolgál. hatalomvágy és szolgálat.. mert jól tudja.. a környezet állandó zsarolását a mártír-szereppel . Minden más esetben az áldozathozás értel­ metlen. A szeretet. amit fogadtunk. És megbocsáttatik Izrael fia i egész közösségének és az idegennek is. amit esküdtünk. az ősi zsidó vallásnál.) Különösen a transzcendenciába vetett hit al­ kalmas arra. ha meggyógyul az anyám. pl.

a „külvárosok angyalában” vélnek megtalálni. S mintha felhőkön lépett volna lábam. Azért tettem. Egyetlen boldog arc.T iz e d i k f e j e z e t Jó emberek riogatása . Nagy terveitekhez. Gyönyör volt adnom. Ezeket a fogalmakat a pszichológia kiöklendezte magából. leletekkel szemben? Mert nem írhatom le. mint a villám! Nem tudom. Hogy jó legyek és mégis éljek. hogy valaki jó vagy rossz ember. akit végül is Sen Te utcalányban. együtt nem sikerült. Mert nem tudományosak. Hogy szerethessem a szerelmesem. Kettőbe hasított. A külvárosok angyala szerettem volna lenni. istenek. Kárhoztassatok: mindazt. S hogy kisfiam megmenthessem a nyomortól. . Sen Te: Régi parancsotok. ' Ki jó ember? Brecht istenei is jó embert ke­ resnek. M i történt: hogy jó legyek M ásokhoz és magamhoz is. hogy társamon segítsek. Mégis a legfontosabbak a világon. amit tettem.Tanár úr! Miért olyan bizalmatlan a pszicholó­ giai véleményekkel.

nem fér bele a jóemberségbe. Én utálom egy kaszt nyelvét használni. menni kell: Hogyha jól szemügyre vesszük.segít a hatalom által üldözöttek­ nek. Vajon miért alkot külön szótárat? Pszichológusul: Óh. segíteni. egy­ részt nehézkes kifejezésmódja miatt. Úgy vélem. aki felnőttkorban is így érzi ma­ gát biztonságban. De nem lehet szent a szememben. húsz jó emberről. rajtuk a Ne ölj! parancsá­ . Az istenek: Nem maradhatunk a földön. míg a tudo­ mány áttért valamilyen száraz. érzelmi telítettségét. Van. aki örömmel tud adni. dicsérje szív A külvárosok angyalát! Sen Te szerint jó ember az. bármi­ lyen szentnek kikiáltott cél érdekében. másrészt. No de ha Jó z sef Attilának igaza van . hogy a magyarság megmaradásának a fel­ tétele: áttérés a keresztény vallásra. kizárólag racio­ nális és nehezebben érthető bükkfanyelvre. Változik a hatalom.Kötődök.P o pper P é t e r 72 73 JÓ EMBEREK RIOGATÁSA Én. kötődsz-e hozzám? . amivel a pszichológia mit sem tud kezdeni. szegény ember. mert rejtőzködési szándékot sejtek mögötte („csak a beavatottak értsenek!”). Érdekes: azt tarják. És ez akkor már szociálpszichológia. vele vál­ tozik az engedelmesség tartalma is. Szertefoszlik a siker. Donáth László evangélikus lelkész ezt mondta: A földig hajolok egy politikai zseni előtt. A vadság. Egy filmhéten vetítették Székely Orsolya filmetűdjeit. tudományra és művészetre. No de vissza a jóemberséghez.„az én vezérem ben­ sőmből vezérel” akkor már gyökeresen más a helyzet. aki fel­ ismerte. néha belső parancsra rossz a gazemberrel szemben. A jó ember pl. Kis híján meglincselték. harmadrészt. bármi­ lyen szentté avatott uralkodóról legyen is szó. Júlia! A könnyek is kicsordulnak. Önmaga őszinte vállalásáról. a segítést szociális érzéknek és a szeretetet kötődésnek. akinek a karja konyákig véres. Mit kezd ezekkel a fogalmakkal a tudomá­ nyos pszichológia? Az adást altruizmusnak for­ dítja. . A moderátor. S megint olyan fogalmak. Rómeó. szeretni. A vallás és a művészet (iroda­ lom) mintha megőrizte volna nyelvi (kifejezési) rokonságát. . Nincs mit keresnünk lent tovább! Dicsérje szó. Pszichológusul: szexuális interak­ ció. Néha . a pusztítás. A menny már minket visszahív. Jónak lenni gyerekkorban viszonylag egyszerű: engedelmes­ séget. Ilyen és egyéb okokból én a jó embert elsősorbap a hitelességéről ismerem meg. szófogadást jelent fölöttünk lévő hatal­ maknak. Mózes . hogy az eredetileg egysé­ ges mágikus kultúra három nagy világmegis­ merési kísérletre szakadt: vallásra.ugyan­ ilyen okból . én kicsiny vagyok. Itt az óra. hogy a jó ember szelíd és huma­ nista.kezében a törvénytáblákkal. a kegyetlenség. Szeretkezés. . mert magyartalan és ronda.

S amikor elé vezették az asszonyt.Miért gyűlöl engem ez az ember . ők se ked­ veltek semmiféle olyan tudományt.a Pszichoanalitikusok Oroszor­ szági Egyesületének utolsó elnöke . Lehet az is. hogy karakter-beteg. mert egyrészt nem fog sikerülni. . ha tisz­ tességes vagy! . s a köz­ ponti idegrendszer térszűkítő folyamatainak lo­ .kérdezte egykori professzorom . amikor odavezették hozzá a házasságtörő asszonyt: Mózes annak idején azt parancsolta. akik az aranyborjú körül táncoltak és ujjongtak. aki túl polgári. visszatért és megint elűzött királyról Haj. hogy bizony volt idő. Hogy se a vádlottnak. De az vesse rá az első követ.három és félezer embert végeztetett ki.elnöki rendeletet adott ki.Szóval.. rejtem. mert a lélektan alkal­ mazkodott a köznyelv cinikus bölcsességéhez. És miért hajolt le? Egy bölcs protestáns pap azt mondta: Tapin­ tatból. ami funk­ ciójától. nem volt jó ember! Megkérdezték Jézust. Akár a Harmadik Birodalomban. hogy a parázna asszonyo­ kat kövezzük meg! Megkövezzük-e? Mire Jézus: H a Mózes ezt parancsolta. Jézus mindkétszer lehajolt és a homokba írt vagy rajzolt valamit. amikor tudomásom sze­ rint semmi jót nem tettem vele? T iz e n e g y e d i k f e j e z e t Ballada az elűzött. Lurija .Milyen ember ez a Kovács? -Jó em b er. Talán mégis Isten fia. hatalmától függetlenül bárkiről ki tudta mutatni. hogy Jelcin 1996-ban .államelnökségének második fordu­ lóján . másrészt nem fogják sem megbocsátani. hülye! Ne akarj mindenáron jó lenni. Nem kedvelték magát Freudot sem.akkor már valószínűleg bánni kezdte. Jézus jó ember volt. azok közül. Gádor Béla írta hogy megváltozott a szavak ér­ telme. aki közületek bűn nélkül való. hová rejtsem? Ma már nem rejtem sehova. hamar elfüjta a szél. hová. amikor a hatalmas Szovjetunióban nem szerették a pszichoanalízist. amely előírta. és túl mélyre látó volt a szemükben. Mit? Senki se tudja. majd sza­ badon engedték. neurózis vagy pszichopátia gyötri. se a gyilkos szándékúaknak ne kelljen a szemébe nézniük. regő. hogy az agypatoló­ giára bízta világhírének megalapozását. netán az elmeműködése sincs teljesen rendben. hogy a jóság fogalma azért ma­ radt ki a pszichológiából. hogy a pszichoanalízist elsőrendű fontossága miatt támogatni kell! A. .P o pper P é t e r 74 val . Ám arról már kevesen értesültek. akkor meg kell kövezni. Ezt jobbadára mindenki tudta. sem megbecsülni! Elég. túl zsidó.

Kiderült tehát. ha­ nem az elérendő cél segítése hozta létre. Azonban mi a helyzet akkor. ha nem em­ ber-gép viszonyról van szó. Karinthy is figyelmeztet. Ma már ez is mindegy. háborúságok sorjáznak elő. kalizációjával foglalkozva hűtlen lett nyivákoló neurotikusaihoz. nagy szovjet tudós) és Szamarkand . tragédiák. akkor az okkal kapcsolatos esz­ közt kell működtetni. A pszi­ choanalízisben kiderült. az ember nem szokott le az értelmezésről. Világos-e. 2. mert az orosz zsidók harmadik kategóriájá­ hoz tartozott (1. hogy a pszichológia képes kevésbé tehetséges politikai vezetők kezébe olyan eszközt adni. Lurija nagyszerűen élt. csak a szülők kedvéért ment hozzá. mert ha az ember roszszul alkalmazza a technológiát.Nem telhet el nap. így hát a pszichoanalízis .Hogyne erősíteném magam egy-egy korttyal. Garai László egyik tanulmányában felteszi a kérdést. hogy miről volt szó? Freud beszá­ mol egy fiatal nőbetegéről. . hogy soha nem szerette a férjét. amikor a technológiát meg­ tanuló ember fokozatosan részévé válik a gépe­ zetnek.P o pper P ét e r 76 77 B a lla d a . hogy az emberi lélekben milyen ok milyen okozatot vált ki? Vagyis: ha az okozat­ nak célja van.után vágyakozott. hogy ne vegye kézbe azt a rohadt pálinkás bütyköst! H a engedném. Ebben az esetben a célszerű eszköz maga a kliens. Minél tökélete­ sebb a technológiai ismeret. Ember— együttes humán technológiai fejleszté­ gép sére van tehát szükség. A migrént nem a múlt valamilyen traumája. aki a nászéjszakáján rendkívül súlyos migrénrohamot kapott. a két zseniális hatalomtechnológus-őstehetség által megteremtett lehetőségeket. amikor. hogy milyen tudományos és társadalmi értéket hordozott mindez az akkori szovjet ve­ zetés szemében? Elsősorban válaszolni tudott arra a kérdésre. hogy a gépezet működése eltér az előzetes várakozástól. . annál ritkábban fordul elő. . Ezért nem sikerült elvesztenie a szüzességét. Skinner is hiába fá­ radt. A gépezet hibáját nem értelmezni kell.Wittgenstein kétel­ kedése ellenére a Szovjetunió Elnöki Taná­ csának Elnöke javaslatára. hogy a sikerhez nem elég a technológia fejlesztése. a gyerek ebédjét is elinná. ha hazajövök. büdös zsidó. hogy ilyenkor óvatos­ nak kell lenni. tudománnyá avan­ zsált. hogy a pszichológia tár­ gya esetleg a céljai eléréséhez eszközöket gyűjtő-teremtő ember.szerinte a világ legszebb városa . hanem a gépezetet működtetni. mint ember és tárgy vi­ szonylatában. és rendkívül nagy kárt okoz. Ezért hasznos befektetésnek lát­ szott a pszichológia állami támogatása. A bécsi szelet ugyanis nem harap vissza! De két ember konfliktusából legtöbbször fél­ reértések. Ebből az következik. nem úgy. esetleg tönkre­ teszi a gépet. Ez azt jelenti. 3. amely meg­ haladja Hitler és Sztálin. mindig nekem esik valami hülyeség miatt. zsidó. hanem ember áll szemben egy másik emberrel? Ez már nehezebb dolog.

Ha ez nem alakul ki belátható időn belül. mint a fizikusok­ nál. csak a demokráciának joga van a hatalmat ellenőrizni. Ha a demokratikus állam rájön. adott esetben leváltani. egy gyűlésen. a polgárháború felé vezet. Ez furcsa kölcsönhatást jelent. vagy a ha­ talom valamelyik multinacionális nagytőkés­ csoport. ember és ember vi­ szonylatáról. hogy az egész nép egységes. akkor az út az anarchia. Ha a növekvő munkanélküliség miatt ag­ gódnak. a bank stabilitása rövidesen meginog. hogy megvizs­ gáljuk az ember és a gondolat viszonyát. szabályozni.P o pper P ét e r 78 79 B a lla d a . Ha elterjesztik. pl. Beszéltünk ember és gép. A fasiszta Németországban néha-néha meg tudták csinálni. Ha a lakosság inflációtól tart. hogy a fizi­ kai tudás alkalmas pusztító fegyverek készíté­ sére. Szovjet-Oroszországban sikerült elterjeszteni a különböző népek. . A gondolat valósággá változik. gonosz erők kezébe kerül. bekövetkezik. vagy gazdasági-politikai bűnszövetség kezébe kerül. infláció lesz. de humanista meggondolásokból ezt nem teszi meg. hogy a diktatúra összeom­ lása után szükségszerűen az igazi demokrácia kezd virágozni. A demokráciában is a hatalom irányít. vagyis a maffiák diktatúrája kö­ vetkezik. Mindebből a hatalom fegyvert kovácsolhat magának. azt a látszatot. egyetlen célratörő egész. de hátra van még. Egyik erős emberük által diktált terror rövid időre az akkor már annyira áhított rend­ csinálás látszatát kelti. Tévedés azt hinni. akkor a fegyver végül is demokrácia­ ellenes. hogy egy bankban többé nem lehet megbízni. tagállamok egymástól való félelmét. Éppen úgy van ez.

Minekélőtte elszakadna az ezüst kötél. és halkabbakká lesznek minden éneklő leá­ nyok. és mindenféle ijedelmek vannak az úton. mikor megremegnek a háznak ön­ zői. és a sáska nehezen vonszolja magát. a világossággal. . amikor is a ma­ lom zúgása halkabbá lesz. és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. és a veder eltörnék a forrásnál. ame­ lyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! Amíg a nap meg nem setétedik. és beletömék a kerék a kútba.T iz e n k e t t e d ik f e je z e t A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi „És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságod­ nak idejében. és megromlana az arany palackocska. és ki­ pattan a kapor. és a mandulafa megvirágzik. míg a veszedelemnek napjai el nem jönnek. és megrogynak az erős férfiak. és megállanak az őrlő leányok. és míg el nem jönnek az esztendők. A z időben. És az ajtók kívül bezáratnak. mert megkevesbedtek. és az utcán körül járnak a sírók. Minden halmocskától is félnek. és felkelnek a madár szóra. és meghomályosodnak az ablakon kinézők. mert elmegy az ember az ö örökös házába. a holddal és a csillagokkal együtt.

P o pper P é t e r

82

83

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

És a por földdé lenne, mint azelőtt volt, és a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt. ” így mondja el a Prédikátor a megöregedést és a halált. Azt mondja el, hogyan vesz vissza az élet mindent, amit az embernek adott, vagyis elme­ séli a kozmikus kifosztás történetét. Freud Zsigmond nyolcvanéves korában, a lon­ doni emigráció kezdetén magára zárta a fürdő­ szoba ajtaját, és meztelenül állt a tükör elé. Egy bibliai ősatya hatalmas, nyugodt fejét látta, ami nyomasztóan uralta hegyesre sorvadt vállait és a két vékony karcsontot. A mellkasa szűk volt, a hasa puffadt. A segge lógott. Nemiszerve még zsugorodottan is imponáló volt. Combjai már méltatlanok voltak a comb névre. Lábszárán csúfondárosan kanyarogtak a kidagadt visszerek. Véznára fogyott testén óriási fej, s két hatalmas, eres kéz és foltos lábfejek zárták le azt, ami egy­ kor a férfias erővel sistergő ösztönök tárháza volt. Másnap fájdalmakat hazudott az angol' or­ vosnak és morfint kért. Tekintettel huszonhat állkapocs-műtétjére - a röntgen szerint szája, szakálla, bajusza mögött már nem volt csont, csak vékony fémlemezek kapott egy ampullá­ val. Miután a kokain-kaland óta évtizedeken keresztül még egy fájdalomcsillapító aszpirint se vett be, a morfin segítségével hamar elaludt, és többé nem ébredt fel. Halálának híre szétrohant a világba. Ezzel teljessé lett az európai kultúra megteremtőinek kis csapata, felsorakozva az elíziumi mezőkön: Mózes, aki az erkölcsi világrend börtönébe zárta

az egykor szabad embert; Jézus, akire hivat­ kozva fellángoltak a szeretet autodaféi; Einstein, aki lebuktatta Isten teremtő rafinériáját; Marx, aki felismerte a társadalmi mozgás sátáni voná­ sait. És Freud, aki a tudat büszke koronáját is leverte az állat-angyal-keverék öntelt fejéről. Öt világhírű, izraelita származású szaktekintély: ketten vallásosak - a Népvezér és a Megváltó - , egy misztikus: a Fizikus, ketten ateisták: a Köz­ gazdász és az Idegorvos. Ők a Teremtés kozmi­ kus fosztogatói. Nem illek bele ebbe a századba! - jelentette ki Gödéi, a világhírű matematikus és filozófus, ga­ rantáltan keresztény, egy csepp zsidó vér sem folyik benne. Legyen ő a koronatanú. Mondja el ő, hogy mi maradt a nagy kozmikus kifosztás után Isten Világából. Intim közlésnek szánta, anyjának írt leveleiben. Gödéi könnyebb megértése érdekében előre bocsátom Dawson megjegyzését, aki szerint Gödéit négy mély meggyőződés jellemzi: 1.1. Az Univerzum ésszerűen szervezett, és az emberi intellektus számára megérthető. 2.2. Az Univerzum az okság törvénye szerint meghatározott. 3.3. A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem, az elképzelések világa is. 4.4. A szellemi világ megértése introspekció útján lehetséges. Gödéi szerint Európában a vallás nem a meggyőződés, nem a hit, hanem a vallásos poli­ tikai pártok ideológiájában jelenik meg. Ezt ká­ rosnak tartja.

P o pper P é t e r

84

85

A KIFOSZTOTT EMBER MARADÉK KINCSE .

„Leveledben felveted azt a súlyos kérdést, hogy hiszek-e a (halál utáni) viszontlátásban? H a a vi­ lág ésszerűen van berendezve, és van értelme, ak­ kor kell léteznie. Mert hát mi értelme lenne egy lény (az ember) létrehozásának, amely saját fejlődése, valamint a másokkal lehetséges kapcsolatainak oly széles mezejével rendelkezik, és ennek még csak 1. 1000-ét sem képes elérni. Van-e okunk azt gon­ dolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen. Mert egyáltalán nem kaotikus és ön­ kényes, hanem - miként a tudomány mutatja mindenben a legnagyobb szabályszerűség és rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik for­ mája. Hogyan gondolható el egy másik élet? De ér­ dekes, hogy éppen a modem tudomány nyújt ehhez támpontot. Rámutat ugyanis arra, hogy ennek a mi világunknak a benne lévő összes bolygóval és csillaggal együtt volt kezdete, és minden valószínű­ ség szerint lesz vége is ( azaz szó szerint „semmivé” válik.) A kkor miért csak egy világ létezik? És minthogy egyszer mi egy napon ebben a világban találtunk magunkra, anélkül, hogy tudnánk ho­ gyan és honnan, ezért ugyanez ugyanilyen módon egy másik világban is megismétlődhet. ” Gödéi felteszi a kérdést: mi értelme van a vi­ lág megkettőzésének? Azt feleli, hogy az élőlények közül egyedül az ember képes arra, hogy a tapasztalatait felhasz­ nálva tökéletesítse önmagát. Erre az önma­ gunkról való hihetetlen tudatlanságunk miatt van szükség. Nem csak azt nem tudjuk, hogy hon­ nan és miért vagyunk itt, hanem azt sem, hogy lé­ nyegileg és belülről nézve mik vagyunk. Ha egy­

szer az ember önvizsgálata során egész mélyen magába nézhetne, kiderülhetne, hogy vala­ mennyien egész jól meghatározható tulajdonsá­ gokkal rendelkező lények vagyunk. Az Én kü­ lönböző tulajdonságoknak különbözően meg­ határozott kapcsolódása. Ezért nem mindent teszünk azonnal helyesen, csak megfelelő ta­ pasztalatok megszerzése után. Valószínű, hogy a tanulás nagyobb része a másik világban történik, úgy, hogy visszaemlé­ kezünk e világi élményeinkre, amelyek tanulá­ sunk nyersanyagát jelentik. Például egy rákbe­ teg számára a másik világban világossá válik, hogy milyen - nem csak testi, de szellemi - hi­ bák okozták a betegséget. Valószínűleg odaát már ezekkel az emlékekkel születünk, s talán ér­ telmünk is már nem csak „tükör által homályo­ san”, hanem „színről-színre” lát - ahogy Pál apostol kifejezi ezt az állapotot. Isten persze te­ remthetett volna szilárd és teljes tudással ren­ delkező lényeket, és teremtett is ilyeneket, szel­ lemi hierarchiákat. Gödéi még hozzáteszi: >Azt hiszem, hogy a vallásban - ha nem is ép­ y pen az egyházakban —sokkal több ésszerűség rej­ lik, mint azt szokásosan hiszik. Persze bennünket nagyon kora ifjúságunktól fogva az iskola, a rossz vallásoktatás, a könyvek és élmények révén előíté­ letesen ez ellen neveltek. Sőt, a mai filozófusok 90 százaléka abban látja f ő feladatát, hogy a val­ lást kiverje az emberek fejéből. Meghátó, de egyben furcsa is, hogy Gödéi ezekről az alaptémákról az anyjával levelez - ér­

P o pper P ét e r

86

dekes asszony lehetett - , és ontológiai istenbi­ zonyítékait csak anyja halála után tárta a világ elé. Barátja, Morgenstem szerint nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy valóban hisz Is­ tenben, pedig ő csak egy logikai vizsgálódást szeretett volna végigvinni. Az értelem bármilyen mai produkciója - tá­ voli csillagok hőmérsékletének, távolságának, súlyának meghatározása, a televízió, a magfi­ zika stb. - 2500-3000 évvel ezelőtt teljes ab­ szurdumnak, az értelem számára hozzáférhetetlennek tűnt volna. Természetesen ma még nagyon messze va­ gyunk attól, hogy a teológiai világképet tudo­ mányosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges lehet, hogy tisztán, pusztán az értelem alapján (anélkül, hogy bár­ melyik vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel (beleértve a Földünkön uralkodó álla­ potokat is) messzemenően összeegyeztethető. Teológiai világszemléletnek nevezem azt az elképzelést, hogy a világ és benne minden ér­ telemmel és ésszel bír, méghozzá jó és kétségte­ len értelemmel. Ebből közvetlenül következik, hogy földi itt-létünk, minthogy önmagában leg­ feljebb egy nagyon is kétséges értelemmel ren­ delkezik, csak valamely másik egzisztencia cél­ jául szolgáló eszköz lehet. Az az elképzelés, hogy a világban mindennek értelme van, egyéb­ ként pontosan analóg azzal az elvvel, amely sze­ rint mindennek oka van, s amelyen az egész tu­ domány alapul.

T iz e n h a r m a d ik f e j e z e t

Lehet-e repülni szárnytollak nélkül?
Egy skizofrén ismerősömet megkérdeztem, hogy miért nem dolgozik? Én nem dolgozhatok - felelte - , mert elszürkülök, mint a kócsag. Tu­ dod, a kócsagnak gyönyörű, szinte szikrázó fehér tollazata van. Nagyon drága, de kell a díszma­ gyarhoz. Am ha rabságban tartják, szélsebesen el­ szürkül. így vagyok én is. Elhittem. Volt egy nője, ő adott neki havi 400 forintot. Abban az időben ez elég volt a kosztjára - zsíros kenyér, hagyma, tea, cukor volt egy nadrágja, két inge, két gatyája, egy pu­ lóvere és egy esőkabátja. A nő némi sovány sze­ xért rendben tartotta. Ő pedig nézte az embe­ reket, távolról és vállvonogatva, mint egy hangyabolyt. Szociológusnak tartotta magát. Mondtam, hogy ehhez képest elég laza vagy. Erre elmesélte a következő viccet: A sas, a fecske és a róka beszélgetnek egy magas sziklacsúcson. Aztán a mélybe vetik magukat. Re­ pülnek lefelé. Kérdezi a fecske: - Mondd, róka, van neked szárnyad? - Nincs -feleli a róka. - Istenem, hogy te milyen laza vagy, laza vagy...

és mi ennek megfelelően"mozgatjuk a számyacskáinkat. mint a képesség a hitre. és a keleti misztériumokba vetett várakozás maradt. hogy egy alig használt HIT jutányos áron átvehető. a modem embernek ez elfogadhatatlan. Mi pedig váltig keressük tulaj­ donképpeni számytollunkat. Halála után az Úr falragaszon közölte min­ den születésre indulóval. de felszállni mégsem tudunk. A hit nélkül maradt rabbi elment tanítónak. Ugyancsak ő jegyzi meg: Ismerjük a 20. hogy szárnytollak nélkül nem lehet repülni. önátadásra. a hiszékenység. . éppen a saját fényében. és zsebre tette. a felvilágosodás beköszöntéig még meg­ volt.P o pper P é t e r 88 89 L e h e t . Végül va­ laki felemelte.egyre messzebb terel­ ték a nyájat Istentől.elfogadhatatlan szamár axió­ máikkal és dogmáikkal . Leonardo egyik tanítványának a megállapítása jut az eszünkbe: Leonardo tanítványai. Ezzel kapcsolatban Schlegel* mond valami elgondolkoztatót: H a a vallás Isten törvényét az emberi szabadság fölé helyezi. Ugyanolyan ron­ gyos lett.. akik Isten nevé­ ben vállalják az öngyilkosságot. század közepétől. egyre rongyosabbnak tűnt. Ez a palást a 20.e r epü ln i szárn yto llak n é l k ü l ? Haszid rebbe barátom elvesztette a hitét.gyenge szárnyacskáival verdesve nem képes a magasba emelkedni. az egész vi­ lágból.. Rendíthetetlen istenhit formájában. hogy számára a pszichológia tudo­ mány és művészet egyszerre . a múltba és a jövőbe vetített reform-fantázia. belefújta az orrát. Schlegel szerint a terroristák. század beköszöntére már csak a formális vallásosság. amelyek úgy vélték. már most meg akarják valósítani az Utolsó ítéletet Isten helyett. áhítatos zo­ kogással. a lelket. Ez a fasizmus. és rögtön belé­ pett a Messiás-hívő muzulmánok közösségébe. már mostantól fogva száműzni akarják a rosszat a társadalomból. hogy végül megszabadít minket minden egyéni és kollektív boldogtalanságunktól. hogy száműzhetik a rosszat a világból. Vagy a hite vesztette el őt? A gazdátlanul ma­ radt hit egy ideig a Körúton feküdt. az Ész örök társadalmá­ ban való bizalom hatására. mellét verve ment az akasztófa felé. és már most földi paradicsomot valósít­ hatnak meg. Cesare da Sestónak. A 21. az államból. mi! Csirkék sasfészekben. szá­ zadi szekularizált és totalitárius ideológiákat. O szegény magyarázgatja nekünk a repülés összes szabályait. miközben az ember hit-igényét egyre inkább felváltotta a filléres misztika. A hitet azonban egy körözött bérgyilkos a za­ rándokok menetében ellopta a moszlimtól. Az önmagát tudományként definiáló pszi­ chológia . a kommunizmus és a terroriz­ mus általam ismert legjobbindulatú kritikája. leszámolva a gono­ szokkal. a racionalitás kultusza. Rövid idő múlva jelentkezett a rendőrségen. Az­ után lassan bekövetkezett a paradox helyzet: Isten pásztorai . és bűneit megbánva.eleresztve a füle mellett Mérei figyel­ meztetését. De senki sem je­ lentkezett érte. Hajlok afelé. Úgy tű­ nik. azt ígérve. Egyre inkább a tudomány öltötte magára a messiási palástot. vagy mások meg­ gyilkolását.

a tudomány szabad. a vallásos keresztény misztika . a világegyetem keletkezését. Hanem a feltámadás egy új dimenzióba. a Biblia ra­ cionális értelmezésének lehetőségét. amikor tudományos gon­ dolkodás az alapkérdések magyarázatánál (pl. a kozmikus rend. hogy ez az új ember-teremtés . hanem a helyesen értelmezett evangéliumoktól. Mégis: az evangélium szaba­ don értelmezhető.azonnal bekövetkezik a halál után. nem lehetséges-e.külö­ nösen a hit a halhatatlanságban és a feltáma­ dásban . T i z e n n e g y e d ik f e j e z e t A vallás vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia? A modem gondolkodás elfordulása a vallástól akkor következik be. Joseph Moingt jezsuita teológus szerint az em­ beri gondolkodás szabadsága Istennel szemben Jegyzetek * Jean-Louis Schlegel: La lói de Dieu contre la liberté des hommes. hogy Jézus feltámadása valós történés. Persze a laikus elme számára első hallásra abszurdnak tűnik a szélesedő szakadék feltéte­ lezése vallás és evangélium. hanem új Isten-tapasztalat. Nem jelenti a holttest újraéledését. Nem a lélek halhatatlan. Mert ha igen. romolhatatlan életbe való belépést jelenti. a mi világunkat meghaladó. is­ teni világ nyílik meg a halott előtt. Seuil. Történeti módszerrel nem közelíthető meg. vagy a test megelevenedését. . Paris.vagyis a valódi feltámadás az örök életre . de mégsem történeti esemény. s újra megnyílik előttünk a felrepülés le­ hetősége. a filozófia és a tu­ domány között. kapjuk vissza. hogy elkalló­ dott számytollainkat nem a vallástól. a filozófia pedig rendszerekhez kötött. Nem zárható ki. Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó. hanem az Isten új terem­ téséből életre kelt ember. az élet és a fajok eredetét vagy a biológiai fejlődést vizsgálva) megél Isten feltételezése nélkül is. s az emberek megtanultak Is­ ten nélkül élni. 2003. Ez az oka an­ nak. Ennek hatására a filozófia követelni kezdi ma­ gának a gondolkodás szabadságát. előfordulhat. Tehát egy új.napjainkban súlyosan félreértett fogal­ mak. míg a vallás tételekben (dog­ mákban) gondolkozik. A vallásos dogmatikát képviselő egyházak jogosan értel­ mezték ezt a vallás elleni támadásként. hogy pl. A tudo­ mány megtanult Isten létének feltételezése nél­ kül gondolkozni.P o pper P é t e r 90 Mindettől függetlenül. Hans Kessler teológusprofesszor hitvallása szerint a hit a feltámadásban nem jelent halhatat­ lanságot.

amely lehetővé teszi. Amíg a vallás fogalma az európai kultúrában azonosítható a kereszténységgel. addig mindig lesznek hívei a vallásos pszichologizálásnak. a humanista vagy transzperszonális lé­ lektan művelőjévé. s így vál­ hat behavioristává.szemérmesen oson a vallásos gondolko­ dás nyomában. Másképpen fogalmazva: az evangélium szembefordulása a vallással befeje­ zett tény. Valaki . mert azt akarta. Ha a majdan megszülető Maitréja Buddha a szeretet Buddhája lesz . Se lelki vezetőkre. se gurukra.. Elfelejtette annak a jelentőségét. az empátia Buddhája volt. esetleg stekeliánus pszichoanalitikussá. Rudolf Steiner A szabadság filozófiája cí­ men adta ki első művét. hipnotizőrré. hogy az antropozófiai mozgalom megalapí­ tója. s nem utolsó reménységként a Sors vagy Isten végső igazságszolgáltatásába. vagyis ő maga engedte meg. a jelkép-rendszerek által sugallt bizonyosságot. hogy a kreatúra megszabaduljon Istentől. Jüngel megfogalmazása szerint: az ember minél szabadabb. A pszichológia . tételekben gondolkozni. A vallás ott hibázta el a misszióját.talán Böll . sőt. amihez nincs szükség köz­ vetítőkre. A hi­ tetlennek el kell felejtenie a vallás által ígért üdvösségi garanciákat. mert el kell felejteni a vallás haszonelvűségét: adok. amely bizonyosságot csempész az eredetileg szélsőségesen bizonytalan létezésbe. Belőlük lesznek a részvét betegei. a történeti Gautama Buddha a részvét. az evangélium következménye. Szabadon választhat hit és hitetlenség között. Gáspár Judit sze­ rint ez kóros formát is ölthet.önmagát tudománynak ál­ cázva . sőt kognitív pszichológussá. hogy adj. s ezzel a transzcendenciához való viszonyt az ember legintimebb tit­ kának minősítette. E. hogy Jézus halálakor a Szentek Szentjének kár­ pitja a földig hasadt. megpróbál néha kvantifikált törvényekben. hogy az ember szabadon találjon rá. amit Buddha elismert. hogy a modem ember teljes szabadságában közeledjen Isten felé. vagy freudista. Talán a Maitréja Buddha előfutára. dr. a szenve­ dőkkel való együttérzés volt. relaxációs nénivé vagy bácsivá. akik nem képesek bezárni érzé­ . annál közelebb kerülhet Istenhez. pl. Nem lehet vélet­ len. A távol-keleti bölcselet aspektusából ez a je­ lenség más lelki-szellemi tájakra vezet. és a Legyen világosság! parancsával. mint a család kozmikus méretű projekciójával. a megszületés azonosítása a megtestesüléssel. jungista. ha vallással vagy pszichológiával zaklatják őket. a nagy Atya és a nagy Anya isteni rangra emelésével. hogy az ember és Isten közé mindig odaállította a vallá­ si szervezetet. Hitetlennek lenni pedig azért nehéz. Az egyetlen érzelmi érték. még pszichoterapeutákra sem. vagy engedelmessé­ get.P opper P é t e r 92 93 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . A szellemi szabadság nem jelent Isten előtti alázatot.véletlenül nem ő a Jézus? akkor 2500 évvel előtte. hogy a mai emberek egyre jobban unják. Vagyis Istennek még a nyoma is azért veszett el Jézus keresztfán tett kinyilatkoztatása után.. ha a Végzet is úgy akarja. életbe.megjegyezte. se a tudósok istenbizonyítékaira. a Gestalt-elmélet hirdető­ jévé.

amelyekkel nem csonkítja saját személyi­ ségét. hogy a karma csak felülről (az ősök oldaláról) lefelé hat és sugárzik az utódok felé. Miért vált a család megtagadott „fekete bárányává”. hogy a felmenő rokonok között kinek jutott osztály­ részéül rosszul sikerült élet. hogy mindenki szenve­ dését kényszeresen a sajátjaként éli meg. vagy önmaga helyze­ tének könnyítésére megtér . Az a gyerek. az öngyilkosságot. hogy ennek hatására valamilyen segítő foglalkozást választ. Vagyis a szülők és más felmenők sorsa . Az emberek ritkán beszélnek ilyen önfeltáró őszin­ teséggel a halottaikkal. reménytelen vállalkozásba kezd. a rokon földi arcát felidézve. az elme-idegbajt és a kriminalitást is. akik felnőtt ko­ rukra sem oldották meg személyiségzavaraikat. Ezért a gyógyításban fontos szempont. meg kell vele beszélni a múltat és a jelent. s ezzel zsarnokoskodna környezete felett. segítségkérése előtt. kvázi nyomozás a rossz­ sorsú felmenő rokonok után. Néhány rövid mondat­ ban el kell mondania a panaszát. s mindezt a gyer­ mekeikben akarják jóvátenni. eleve kudarcba fúló. Az ilyen gyermek a szülők szenvedéseire mély átérzéssel reagál és magára vállalja az enyhítés felelősségét. gyakori a verejtékezés. Milyen szülőket gyógyítanak? Olyan 'szülőket. Ha ilyenre talál­ tak. vagy beteg­ ség által megnyomorítottan. Vagyis tudatta­ lan választás történik. mintha mártírszerepet öltene magára. hogy ezek a gyerekek a szüleik pszichiáterévé válnak. Ez a folyamat is kisgyerekkorban veszi kezdetét. nem dolgozták fel traumáikat. Ha ez az oldás valódi átérzéssel tör­ ténik. S a helyze­ tet megértve a terapeuta ajánl lényegre törő.hatékonyan be­ folyásolhatja az utódok életét. hogy az embernek bele kell egyeznie egy súlyos. S ez még mindig jobb. akár érzelmi. problémáikat megoldani. Nem ritka. Tehát a szülő élete ala­ kítja a gyermek karmáját. Az indiai bölcselet szi­ gorúan állítja. de visszafelé nem érvényesül ilyen hatás.P o pper P é t e r 94 95 A VALLÁS VAGY AZ EVANGÉLIUM . szó szerint megismételve. Azonban mindez mégis az európai keresz­ tény eszmevilágra utal. sorsát befolyásoló betegségbe.valamilyen ezoteri­ kus mozgalomhoz. akkor el kell vele rendezni. hogy már csak olyan áldozatokat hoz. Gyakori. majd tüzetes kikérdezés következik. ott a helyszínen el kell mondania. feloldó.kü­ lönösen a rosszra fordult sors . E terápia mélyén az a meggyőződés lappang. És ha már nincs a földön? Akkor is! Meg kell szólítani. Nem képes magát elválasztani a másik embertől. akár egzisztenciális kudarcok miatt. Ezeket anyanyelvén. sírás. Ferenczi Sándor úgy véli. hogy a kudarcba fulladt élet el­ szenvedője halála után az utódokban keresi a korrekció lehetőségét. s végül tömegesen tapadnak rá az érzelmi parazi­ ták. A gyógyulást az jelentené. nagyszülők életét szeretné megja­ vítani. aki a szülők. békét teremtő mondatokat. de a gyermek karmája már nem sugárzik vissza a szülőre. keiket mások szenvedései. remegés. Ez a fo­ lyamat oda irradiálhat. beleértve pl. Ezért ebben a terápiában nem hagyják sokáig panaszkodni a klienst. annak összes következ­ .

gondozhatják a kolostor állatait. akár a vallásoknál. némán. és gyógyulást. T iz e n ö t ö d i k f e j e z e t A gyógyító hallgatásról Ősidők óta ismeretesek olyan titkos társaságok. akkor a betegség már beépült a karmába. Kertészkedhetnek. zsidó szekták. ame­ lyeknek tagjai meghatározott időre vagy végle­ gesen. a trappisták stb. szellemi háborúságok. súlyos szervi roncsolások következtek be. gimnasztikázhatnak. S nem véletlen. hajlamuk az önkín­ zásra. indulatosságuk. a mások feletti szigorú ítélkezésre erősen . „Elszegődés a betegség szolgála­ tára. Ez idő alatt úgy kell élniük. rajzol­ hatnak. keresztény szerzetesrendek. sétálhatnak. mindenféle hírközlő eszköz. sőt vállalkozássá vált. mintha ők is szerzetesek lennének. vagy az indiai-kínai életbölcseletbe. (rá­ dió. telefon. kimerült üzletembereknek. rosszízű rivalizációk. mintsem az evangé­ liumok által képviselt szellemi szabadságra. eltöprenghet­ nek az életükön. Ezért keletkezhetnek különböző lélektani isko­ lák között előítéletek.” A folyamat kezdetén egy rossz. Ha már előrehaladott stádiumban.. sokat alhatnak. században szokássá. neurotikus tüneteik elmúl­ hatnak.P o pper P é t e r 96 ményeivel. hallgatási fogadalmat tesznek (pl.) A 20. festegethetnek. a szerzetesek kosztján. amelyek inkább filozófiai rendszerekre. újság. a kar­ meliták. vagy legalábbis a betegség megváltozását eredmé­ nyezheti. meditál­ hatnak. közéleti személyeknek. Néhány hét elmúltával egyre távolabb kerül­ nek a hétköznapok világától. a vallásos gondolkodás megkö­ töttségére emlékeztetnek. a Szentírás kivéte­ lével) könyvek nélkül. nyugalom terjed­ het szét a lelkűkben. hogy ezeknek a néma kolostoroknak egy ré­ szét jó pénzért néhány hétre kiadják tépett ideg­ rendszerű. mintázhatnak. kvázi eretneküldözések. és végig kell élni. Egyszerű cel­ lában. Mindez végső soron a klinikai (gyógyító) pszichológia kapaszkodási kísérlete a keresztény ezoteriába. televízió.. hogy egyre inkább szüksége van ilyen kapaszkodókra. méltatlan szerződés még felbontható.

megsértődni. Mindenesetre.A felidézett emlékek igen hasonlóak voltak: fények. . amely abból fakadt. Tapasztalhatják.elkerülhetetlenné teszi. a vágyak kiégéséig. kapuhoz érkezés és a kedvetlen visszafordulás. ke­ vesebb lesz bennük az önsajnálat. hogy mind a keleti.ha­ tároztuk meg az embert. hasonló témájú köny­ vek utazásszerű élményekről is beszámolnak. Mert: . lángok. de nem volt testük. Ismétlem: klinikai halálról volt szó.lé­ legzés. . amelyet majdani sírversének szánt: Itt nyugszik egy fiatal barom Sírkövére most felkaparom. a jövőtől. Halálig mindent kibírunk úgyis.méghozzá nemcsak konkrét. azaz. valamilyen sodró ér­ zés. hanem absztrakt képzetekkel is. Ezt a szenvedésteli állapo­ tot az indiai bölcselet a halál utáni első perió­ dus (kama loka = a vágyak helye) jellemzőjének tartja.a szerk. Amikor megjelent az Elet az élet után című vi­ lágsikert aratott könyv a klinikai halálból visszahozottak emlékeiről (szerzője Thorwald Dethlefsen . alkoholisták könyörgő ré­ mületéről. önmaguk tes­ tének látása a körülöttük sürgölődő orvosokkal. nem a biológiai halálról! Más. Már több ízben kommuni­ katív lényként . kakis bugyis. Amire az ihlet perce ragad: Salve. szomjúság. az is valószínűnek látszik. .lényeges különbségeik ellenére3 . . a szorongás. a halál utáni szenvedések korszakának lerövidítésére. robbanásszerű hanghatások. hogy visszatérőben van humorérzékük. de sohasem el­ vont fogalmakkal kommunikáló lényként . szenvedélybetegek.P o pper P é t e r 98 99 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL csökkenhet. az elfogadás képessége.a kezdet és a vég ta­ lálkozása . fájdalmas élmények teljes hiá­ nya.). Az életbe való belépés . Egy alkalommal három heti gyógyító hallgatás után az eltávozó az alábbi kis költeményt írta. te kisfiú. a félelem a világtól. ivás stb. mind a nyugati aszkézis .már a földi élet során „elvonókúrát” jelent. hogy a földi élmények . A harmincas éveinek elején járó bróker volt. hajlamuk a szemlélődésre. vagy tágabban arról a szenvedésről. S ezzel egyidejűleg jóval keve­ sebbet fognak bosszankodni.Az ijesztő. a harmónia. fényalakok.). Talán ezt az elképze­ lést vette át a kereszténység a purgatónum léte­ zésének feltételezésekor. amellyel vágyaikat kielégíthették volna. lelkűkben nagyobb lesz a csend.hiá­ nyai gyötörték őket (éhség. K ár volt annyira féltened magad. hogy a kife­ jezés területén mutatkozó azonosságok ne bök­ jék ki a szemünket. nővérekkel együtt stb. fele emlékezett valamire. tapintás.Csak a megkérdezettek kb.Valamilyen határhoz. evés. mozgás. zuhanás stb. a legtöbb embernél hitelességét bizonyította. a másik ember megértésé­ nek lehetősége. felkészülést a halálra. bennem a kételkedést erősítette.4 Sajátos szempontunk .

a zsákmányszerzési vagy szexuális lehe­ tőséget. hogy ne kelljen többé megszü­ letni. hogy a lélektan megint lábhoz tette a fegyvert.P o pper P é t e r 100 101 A GYÓGYÍTÓ HALLGATÁSRÓL és az életből való kilépés ebből a szempontból azonos lehetőségeket és korlátokat hordoz. következik a reaktív depresszió. a fé­ lelmet. vagy a megtámadottság elmúlását. akár más gyakorlatokban) arra a végső célra is mutat. Ha ez sem sikerül. még és már nincs elvont fogalmak használata.és újszülött osztályokon a fino­ man ringató. ki kell élni őket. békét. Ez a vágyak „átszellemesítését” (szublimálását?) jelenti. félig ölbe von­ ják. de minden ön­ magán elkövetett erőszak nélkül. hanem legfeljebb csak jelzésként értékelhető artikulálatlan hang­ csoportok és mozdulatok közvetítik a külső és a belső történéseket: elsősorban a veszélyt. ha megsimogatják.megsza­ badulhat a lelkét felkavaró iszonyattól. . Tehát elsődlegesnek tűnik a bőrérzékelés . Tehát amíg a vágyak eredeti testi formájukban jelentkeznek. ma pedig a modem inten­ zív csecsemő. az anya testére kötözött csecsemők.ha eszméletén van . a buddhiz­ mus nyolctagú ösvényén való végighaladással) az ember leszállhasson a lét kerekéről. a menekülés vagy a védekezés szüksé­ gességét. A kommunikáció. akiknél egyetlen lehe­ tőség maradt a gyengéd. a világgal való egyetlen megmaradt. Az életvágytól megszabadulva (pl. Ezen a nyomon jártak régen a ringatások. szerető bánásmód megszerzésére: a betegség. Ahogy az üvöltő csecsemő elhallgat. és a felnőtteket sem kíméli. az altatódalok. szelíd formája (akár a jógában. ahol nincsenek együtt nők és fér­ fiak. csendes elektromos bölcsők. Egyik fázisban sincs beszéd. akár agitált. amiben az osztályán fekvő cse­ csemők többsége szenvedett. ha mellre veszik és dajkálják. a közeledő katasztrófák általi fenyege­ tettséget. A lényeg az. Ez a szexre is vonatkozik. ugyanígy a halál kü­ szöbére érkező . nyugal­ mat érhet el. Jegyzetek 3A keleti aszkézis a földi-testi örömökről való tuda­ tos és akaratlagos lemondást jelent.ennek ektodermális eredete még nagyobb hangsúlyt ad s jelen van az első életévek ve­ zető ingerei között. Nágy betegség. s transzcendens erőkhöz fordul segítségért. akár elcsendesült formájában. Ezzel szemben a nyugati aszkézis tartalmazza az önmagán való gyötrő erőszaktevés elemét is. a karbavevések. 4A keleti aszkézis erőszakmentes. Egy értelmes orvosnő cirókahiánynak nevezte azt a betegséget. maszturbáció formájában. nyugalmat hozó kapcsolat­ form a az érintés. Legfeljebb egy ashramban.

Ez az áhítat csendje volt. a fenyegetésnek.T iz e n h a t o d ik f e j e z e t Faust felett néma az ég C. Az első csend talán még az Édenben keletke­ zett. a bol­ dogságnak. . az elutasításnak. De az ajkak né­ mák maradtak. a dühnek. és a Sátán megtántorodott. amikor Lucifernek megjelent a Föld Szel­ leme. A csend talán a legkifejezőbb válasz. hogy ez ima. a meglepett örömnek. a félelemnek. hogy hitük szerint a nyál a lélek hordozója. De van csendje a szorongásnak. hogy mit fejez ki a csend. De érteni kell. és tenyerüket a nap felé for­ dítva tartották mozdulatlanul. a Te kezedbe ajánlom telkemet. . az önköré­ ben végtelen erős.K i vagy te rém? —Kit gyengeül látál az égi karban.. hogy Uram.. Elmondták neki. Jung egyik afrikai utazása során nap­ imádó bennszülöttek törzséhez érkezett. Jung azonnal megértette. a vágynak. Reg­ gelenként a következő rítust látta: a férfiak bele­ köptek a kezükbe. amíg a napfény fel nem szárította a nyálat. G. amire az istenek és az emberek képesek. Szavak nélkül is azt jelenti.

S ami a legelgondolkoztatóbb: Isten utólag átkozta meg a két fát! Ádám és Éva nem tudták. Kar: Éjféli csend. az csak Isten ellenfele. nem az ördög? Megszerezték a tudást. Hamlet már magára maradt. ím porba dőlt a vén. Rajta múlt. hogy tudatosan szembe kellett nézni saját eljövendő pusztulásukkal! A többi? Isten a jövő előre látása ellenére agressziós ör­ vénybe került volna? A csend szétfoszlott. Soha nem volt egyedül. vagy eljövendő istenekké. Mosolygó harag? Isten szabadnak szerette volna látni az em­ bert. Állandóan látta a Halhatatlan Is­ teneket. Szóval. a kapun kívül kell maradnia.. Tiltott gyümölcsök? Tudás és halhatatlan­ ság? Isten kísértené őket először. Csend lett akkor is. rossz. végső pillanat Szegény ittfogni azt kívánja. Mefisztó egy kis gyászbeszédet rögtönöz felette: Gyönyör s szerencse közt éhen maradt A változásban kéjelegni vágyva. Mefisztó: Ez a halál. zaj-éhség? Miért félsz a csendtől? Miért félsz egye­ dül maradni önmagaddal és az Istennel? Feleld: A z Édenkert botránya visszhangzik bennem.. a Sátán lehet. Erős volt. s mert mégis belekérdezett a kozmikus csendbe. az egész Éden zengett az ítélet szavaitól. Örökké rosszra tör. nem bírtam le én. vagy realitásnak. így hát a mai embernek be kell érnie a Sátán mondataival: Erő.. Jót? Mindig jót? Vajon tud-e a Sátán sze­ retni? Amikor Faust legyőzötten hull a lábához. S jön egy üres. Uram! Odüsszeusz nem félt a csendtől. Kozma Andor) Kalandozásaik során mintha megszerette volna Faustot. hogy nem jut­ hat be a Mennyei Királyságba. amikor Isten mosolygó haraggal az elrejtőzött emberpár keresésére in­ dult.P o pper P ét e r 104 105 F a u s t f e l e t t n é m a az é g Ebbe a félreértésbe azóta már sokan bele­ buktak. S örökké jót művel.. Mi ítéljük magunkat gömblakó han­ gyákká. De úr a kor. Ellenfeleid pusztulása. hatalom és győzelem kell ne­ ked. (Ford. Faust már megvetette a világi tudományt. S aki a kozmosz csendjét megtöri. hogy átkot esznek magukba! Az alma a bendőjükben vált átokká! Meg lehet kérdezni a modern embert: Miért van benned ez a szűnni nem akaró program-éhség. vagy rabszolga-létre . Ezért már az is elég büntetés volt. A z óra áll. Ezek a dolgok mindig rajtunk múl­ nak. akiről kimondta a Biblia. Egy kutya. mely. Kar: És vége már. A mutató lehull. az égi erők közül egy kutya válaszolt neki. Mefisztó megtöri a kozmosz csend­ jét. (Az én ellenszavazatommal!) Ő lenne a Sátán? Aki így mutatkozik be: Kicsoda vagy tehát? A z Erő része. hogy a találkozást apja leikével és a való­ ság megtudását hallucinációnak tarja-e.

akik egyszerűen törölni akarták a lelki jelen­ ségek listájáról. gondolataira. Mehegprohóbálom.azonosít­ ják a lélekkel. hadd ücsörögjön az idők végezetéig a kapud előtt. Ezt a problémát Freud alaposan meg­ bonyolította a tudattalan létezésének és műkö­ désének bizonyításával. Az alapkérdés most megváltozik.P o pper P é t e r 106 107 F a u s t f e l e t t n ém a az é g taszítása. Érted már a régi igét? Hűtlen a hűség. S amikor az ellentmondások viharában sülylyedni kezd a hajónk. a megváltozott tudatállapotok felismerésének hatására e folyamat . Úgy tűnik. és döntsd meg Isten világát! S a 112 ölnyi mélyre taposott egyre messzehangzóbban rikácsolja vagy suttogja: Megpró­ bálom. Szóval. a viselkedés. Normális ébrenlét (zavartalan agykérgi te­ vékenység) . Zavart tompaság (megmarad a szubkortikális válaszadás képessége).. és ítélet önmagunk felett. s a Sátán humorát jelzi. akinek tiszteletére borjút vágsz.fon­ tosabb állomásait is leírták: 1. mert az állandót nem kell követni. ha tudata van.. sokan a tudatot . Úgy tűnik tehát. Lélekkel akkor rendelkezik az embert alkotó anyag. Hülye bátyámért még egy libát sem ál­ dozol. érzelmeire. A lélek helyére becsempésszük a tudat fogalmát.Buddha hatására . a lélekről való tudásunk nem gyarapodik. Az én nevemet írd be újra Izrael könyvébe. A tudat-probléma kemény diónak bizonyult a pszichológia számára. és jól érezzük magunkat a bőrünkben. . hogy nemigen vesszük észre. tehát felis­ meri önmaga független (?) létezését a kozmosz­ ban. élményeit) közvetlenül tanulmá­ nyozza. az övét pedig. lényekhez és intézmények­ hez. ideológiákhoz való viszonyára. aki hűséget hazudva gyáván veled ma­ radt. a teljesít­ mények és idegi-fiziológiai folyamatok megfi­ gyeléséből következtethetünk. ha nem is Jézusba. de az irracionalitásba próbálunk kapaszkodni. hogy saját tudatát (tapasztalatait. számunkra az Ördög felelete maradt. hogy bármerre vizsgálódunk is. a sátán kutyájának társaságában. Furcsa helyzet állt elő: egyrészt mindenkinek módja van arra. A hangsúly áttevődik a tudat és a viselkedés összefüggéseire. 2. és reflektál is önmagára: cselekedeteire. megérkeztek az apokaliptikus idők. az átélt és tapasztalt érzelmek. a drogok elterjedésének. ha végre hazajön. sőt. A tudat te­ hát önmagunk felismerése. akinek a hűségét a gyávaság ha­ missá változtatta. Tehát paradox módon csak a tudat segítségével szerezhetünk adatokat a tudatról.amely a tudatostól a tudattalanig terjed . Vesd meg a lábadat Tagadás akárhol. Én is a Te fiad va­ gyok. Félkómás állapot (már csak agytörzsi tevé­ kenység válaszol a fájdalomra). illetve az észlelést hangsúlyozták. Ennek következtében a tudatot folyamat-(áramlás-)jellegűnek érzékelték. és barátainak panaszkodik rád. valamint más emberekhez. 3. Voltak neves tudósok. húzasd ki angyaloddal. elsősorban az érzékelést. ösztöneire. Sőt. Mások a tudat szenzoros jelle­ gét. A tudattalanra és má­ sok tudati működésére csak analógiák.

. Kínlódjon vele a nyájas olvasó.vagy egyirányú hatás: testi-lelki (szomatopszichikus). 2. A tudat nem feltétlen szük­ séglete a viselkedésnek.P o pper P é t e r 10 8 4. A kettő között oksági (kauzális) kapcsolat van. vagy hipnózis segítsé­ gével közelíthető meg. Ez az ösvény . Mit kezd­ jünk vele? Schopenhauer szerint ez a kérdés a „világ csomója.tudatalatti vagy tudatelőttes . Nem. vá­ laszadási képesség megszűnt).hasonlóan a legtöbb pszichológiai jelenség­ hez . ” Elkerülöm a létezés fogalmának problemati­ káját. vagy lelki-testi (pszicho-szomatikus) irányban. tapasztalás) és a viselkedés megfelelnek egymásnak. Kóma (már csak gerincvelői működés.Az oksági kapcsolat lehet kölcsönhatás. T i z e n h e t e d ik f e j e z e t Vissza az alapokhoz: test és lélek A lélek és tudat keresésének a semmibeveszése visszakényszerít minket az emberiség történeté­ nek talán legrégebbi töprengéséhez. autonóm vonásokat mutat. Ennek megfelelően az első kérdés így hangzik: Két enynyire különböző dolog között egyáltalán létezhet-e összefüggés? Válaszlehetőségek: 1. .cáfolja az egyirányú oksági kapcsolatok létezését tudat és viselkedés között. Az okság (keletkezés) szempontjából füg­ getlenek ugyan. A tudat és viselkedés kölcsönhatásának problémája mind­ máig megoldatlan.a „minden változat előfordul­ hat” elismerése . más esetekben viszont éppen a viselkedés során szerzett tapasztalatok és élmények alakítják a tudatot.a viselkedésből és élettani megfigyelések­ ből levont következtetések eredménye. A tudattalan csak szabad asszociá­ ciók vagy álomelemzés. Továbbá: . Végső soron a tudat létezésének elismerése . Freud megsejtette a többszintű tudat létezé­ sét (tudatos . de létezésük során összefüggé­ sek alakulnak ki közöttük. amely számos esetben a tudattól független. 3. Az esetek túlnyomó részében viszont a tudat (élmények.tu­ dattalan).

aki így szólt: Isten bizonnyal felettébb furcsállja.A fizikai jelenségeknek van térbeli kiterje­ désük. Én mindig köröskörül ott vagyok. a szelle­ miek nem. vagy pszichés betegségek létezését. mint észlelve lenni) elvét vallja. ” Most már nekikezdhetünk alapvető pszicholó­ giai iskolák elveinek megértéséhez. Végül is a töprengés elvezet a filozófia alapkérdéséhez: a materializmushoz. Az idealista monizmus az esse est percipi (lé­ tezni annyi. az alábbiak szerint: . Legjobb példa erre. E. hogy az orvostudomány milyen nehezen fogadta el a pszichoszomatikus. Valentine idézi Ronald Knox versikéjét: „ Volt egyszer egy fiatalember. Ám akkor is kérdéses ma­ rad.P o pper P é t e r 110 111 V issza az a l a p o k h o z : t e s t és t é t e k Ebben a zűrzavaros fogalmi rendszerben töb­ bek között. hogy a test-lélek problémára lehetséges-e egységes válasz? . de korántsem teljes megoldásnak. amelyekben nem vesznek részt a szervezet tapasztalatai. A kognitív pszichológia felfogása szerint egy adott helyzetnek a szervezet számára adott je­ lentése van.Test és szellem között kétirányú kölcsönha­ tás van. s ez határozza meg a viselkedést. a felvilágosodás hajnalán. amikor köröskörül nincs senki sem. . Freud ne­ vezetes hisztériáról szóló cikkének (1909) meg­ jelenéséig. a negatív organikus leletek ellenére jelentkező tüneteket szimulálásnak tartották és nem betegségnek (gyakran ma is). amely kizárólag a szellemi-lelki jelensé­ geknek tulajdonít valóságértéket. a szellemieknek nincs. a fizikaiak atomisztikusak (öszszetevőkből felépülök). Ez a felfogás viszont sérti a szellemi jelensé­ gek indeterminista feltételezését. Van-e az ősi test-lélek problémának megol­ dása a modem tudományban? Nincs! Legfeljebb a pszichológiai paralleliz­ must' és a rá támaszkodó kettős-aspektus elméle­ ted fogadhatjuk el megközelítő. Hogy ez a fa nem szűnik meg létezni.A szellemi jelenségek holisztikusak (együt­ tes létezésűek). ” Isten ezt válaszolja neki: „Kedves Uram! Ami furcsa. R.A fizikai jelenségek determináltak. hogy a f a is mindig ott lesz. hogy „Isten mindenütt je­ len van ”. Ezért van az. amely kizárólag a fizikai je­ lenségeket értékeli valóságosnak. Mert mindig én figyelem. „A fizikai jelenségek mindenütt fellelhetők” ellen­ vetésre azt válaszolja. Őszinte híve: Isten. az ön csodálkozása. . A behavioristák szerint viszont tapasztalhatók olyan jelenségek a viselkedésben. Descartes próbált rendet csinálni. . s az idealiz­ mushoz.

egy nő és a tudo­ mány.3. hogy miért pisil be. Diagnózis akkor lesz belőle.2. mire irányult? 3. K i válaszolt? Először is meg kell szabadulnunk az álma­ gyarázatoktól. Álmagyarázatnak tartom az elne­ vezést és a magasabb osztályba sorolást. hogy minden tudatos folyamatnak meghatározható idegtevékenység felel meg. és min­ den specifikus idegtevékenységnek egy tudatos mű­ velet. 6A kettős-aspektus elmélet Spinozától származik. Kikérdezett? 2. és azt jeleni. mert nagyon extravertált.M i baja van a kisfiúnak? Enuresis noctuma. ha rájövünk. M i indokolta a kérdést. . a jelenség vagy a folyamat jobb megértéséhez vezet. . hanem csak elnevezés. Persze a válaszból csak akkor lesz magyarázat.1. A tudományos magyarázat válasz a miért? vagy a hogyan? kérdésére. Meghatározó jellegű tényezők: 1. felfo­ gását) jelentik. Vagyis éjszakai bepisilés. ha az a kérdező szá­ mára elfogadható. egy nő mellett állandósult érdektelenség és a tudományban megismert magyarázatok. T iz e n n y o l c a d ik f e j e z e t Kérdés és m agyarázat a lélektanban Három dolog tud halálos unalomba kergetni egy embert: egy betegség.P o pper P é t e r 112 Jegyzet 5A test-lélek (pszichológiai) parallelizmus azt a fel­ tevést jelenti.Azért bulizik folyton. lelki és testi (idegrendszeri) folyamatok csak ugyanannak a történés­ nek két különböző aspektusát (szempontját. . A betegségben átélt kiszolgáltatottság. Ez nem diagnózis. hogy szellem és test.

vagyis hogy neurotikus a körülményei miatt. De most szükségem van rá. Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. hogy viselkedjen ebben a helyzetben. arra. S Freud örök dicsősége. Csodálom. hogy a harmincas években Bécsben a pszichiátriai. rettenetes.Elnézését kérem. . hogy a mate­ matikai statisztika segítségével feltételezhetjük. tanácskoztak. Szentatya. Ami­ kor kiszállnak. Volt diagnózisa. az egyik paripa hátsó felével igen illetlen harsogó hangot ereszt ki. S attól kezdve a vizit elment a beteg mellett.mondja a pápa úgyis azt hittem. Minden példa helyett jobban magyaráz egy kissé drasz­ tikus vicc. azt hitte valaki véletlenül letörölte. hogy többszörö­ sen összetett okokról van szó? S a többszörösen összetett okok vajon mindig ugyanazt az okoza­ tot hozzák-e létre? Nem lehetnek-e az okozatok is plurálisak? Végül nem kell-e számolnunk az okoktól elválasztva. És mindig megállt az ágyánál a vi­ zit. vé­ gül azt mondja: .Nem tesz semmit . A kérdés az. . Feküdt ott egy beteg. azt csak a funkcionális elemzés derítheti ki. Egy bíboros kíséri haza hintón a pápát. mint az átlagos családokban. egyes elmebetegsé­ gek. hogy mi a szorongás funkciója az egyén életében. pl. Ez még nem tudományos eredmény. ha a statisztika azt mutatja. hogy a pszicholó­ giában ő kezdte el a funkcionális elemzést: nem az osztályozásra tette a hangsúlyt. A bíboros nem tudja. Ez helyettesítette a mai kórlapot. tisztázatlan okú fejfájásokkal. hogy van valami összefüggés a szülők alkoholiz­ musa és a gyerekek kriminalitása között. Végül felírta: Cephalalgia. Egy új városi orvosnak feltűnt a diagnózis hiánya. daganatok esetén? A plurális okok elfogadása esetén arra kell vi­ gyázni. hogy van merszem leírni ezt a köz­ helyet.és neurológiai klinikán a betegek feje fölött volt egy tábla az adataikkal. Pedig milyen szép latinsággal írták. hogy két független dolog időbeli egy­ beesését nehogy okként értelmezzük. a neurosis propter peristasim. hogy pl. de nem hoznak végleges megoldást. És alaposan kikérdezte a beteget. de mégis egyszerre ható hajlamosító tényezőkkel. Vagy ugyanilyen okból nem fogadható el pszichológiai vagy pszichiátriai diagnózisnak. hanem arra. hogy az alkoholista szülők között szignifikánsan gyako­ ribb a gyerekek kriminalitása. De hogy ez az összefüggés miben áll.P o pper P é t e r 114 115 KÉRDÉS ÉS MAGYARÁZAT A LÉLEKTANBAN Véghelyi Péter mesélte. hogy a ló volt. Már megint beszippantott minket a filozófia és a pszichológia őrületes tarantella-tánca. hányféle szorongás van. Pl. hogy mi baja lehet? Újabb és újabb vizsgálatokat rendeltek el. h funkcionális magyarázatok közelebb marad­ nak a realitásokhoz. hogy egyetlen ok elég-e a vizsgált okozat ma­ gyarázatára? Vagy kizárható-e. Városi orvosok is adtak éjszakai ügyeletet. Szemügyre kell vennünk az oksági magyará­ zatokat is. Ami azt jelenti: fejfájás. Akkor lesz igazi magyará­ zat. A táblán a Dg: (diagnózis) ro­ vat üres volt. ez csak azt jelenti.

— Azért házasodom meg. A z apja alkoholista volt. másrészt a karma elfogadásának függvénye. A nagy nyilvánosság előtt meghirdetett vallá­ sosság szintén.M ár régen elváltam volna. hogy mindent elfogadnak oknak. A harsogó hazafiasság lehet egyrészt érzelmileg motivált. A z apja alkoholista volt. hogy a finalitást. intelligencia-színvonalához? Őt magát sérti-e a kérdés. Milyen jól ítéli meg a kérdező? Képes-e alkalmazkodni an­ nak tudásához. A hermeneutikai magyarázat (fő alkotóeleme az intuitív empátia és a fogalmi elemzés) vezet­ het vissza leginkább az etikához és a valláshoz. így van ez. . .Ne csodálkozz. . Ez a tendencia különösen erős Szondi személyiségelméletében. . —Azért nem házasodom meg újra. . A z apja is alkoholista volt. hogy újra teljes legyen a család.Hát ez a másik férfi? Soha nem iszik egy kor­ tyot sem. a válások ritkasága Indiában egyrészt erköl­ csi kérdés. —Azért váltam el.Ne csodálkozz. Vagyis néha maguk a működő rendszerek okként elfo­ gadható magyarázatok lehetnek. Hány éves. vagy valamilyen irányban fanatikus? Stb. másrészt karrierépítő. a kételkedés? Tudomá­ nyosan. —Érthető. —Te. s ezért min­ denre ugyanazt válaszolják.Persze. hogy a gye­ reknek ne legyen mostohája. A „ki kérdezett?” nyilvánvalóan messzeme­ nően befolyásolja a választ. De nem akarom. Pl. amelyek modellezni tudnak okokat. ez a negyedik viszont olyan harmonikus családban él a feleségével és hat gyerekével. meny­ nyire érett. —Látod a harmadikat? Szomorú mániás aggle­ gény. lélektanilag mennyire felkészült? Ob­ jektív-e. Eddig tulajdonképpen a középső tényezővel . Van-e helye a pszichológiai gondolkodásban a teleologikus magyarázatoknak? Vagyis. Hátra van még a „ki kérdezett?”. egy viselkedésnek a jövőben várható eredményét nevezzük ki okká? A teleologikus magyarázatok nem zárják ki az okságban való gondolkodást. sú­ lyos traumákat élt át mellette. A „ki válaszol”? nehezebb kérdés. A gyereknek apára és anyára van szük­ sége. hogy a gyereket megkíméljem az otthoni cirkuszoktól. Vajon miért? . és a „ki vála­ szolt?” problémája.foglalkoztunk. A z apja alkoholista volt.P o pper P é t e r 116 11 7 k é r d é s és m ag yarázat a lé l e k t a n b a n Bonyolítják ezt a helyzetet a rendszerelméletek. milyen szándék vezetheti stb. Azonos indokolást használ sok szülő is. A pszichológusokat gyakran gúnyolják azzal.Látjátok ezt a férfit? Súlyos alkoholista. hogy fél családot alapítani. . aki a „mindent a gyerekért” mozgalom tagja.a mi indokolta a kérdést? . hogy a gyereknek csonka családja legyen. Nagyon vi­ gyáz a családi élet rendezettségére. Képzelheted a családi életüket. lelkileg-szellemileg egészséges-e. ezt látta gyerekkorában.

De a pszichológia értékítéletet nem mondhat ró­ luk. sem értékmegítélő funkciója. hogyan keletkezik egy vers. Egy zseni és egy oligofrén kétféleképpen . hogy zseniálisan elemzi. Nem fogalmazhat meg értékeket. de a társadalmi hasz­ nosság szempontjából nem képes megítélni őket. hogy a vers jó-e.T iz e n k i l e n c e d i k f e j e z e t Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia Descartes szigorúan leszögezte: a tudomány az­ zal foglalkozik. Egy pofon és egy simogatás számára két cselekvés. hogy milyennek kellene lennie. csak azt vizsgálhatja. vagy rossz. És megint csak enynyi. de ahhoz. hogy milyennek kel­ lene lennie.egészségesen. A vallás és a művészet azzal foglalkozik. Nem szólhat hozzá ahhoz. A kettőt nem szabad összekeverni! A pszichológia.működő agy. Mint ahogy a fizikusnak sincs válasza arra. hogy milyen az ember. hogy optikai vagy akusztikai jelenségek maga- . nem tud hozzászólni. Ennyi. Nincs sem érték­ képző. ha tudomány akar maradni. mert erre nincs is lehetősége. betegen stb. . Lehet. hogy milyen a világ.

akkor hamarosan valamilyen irány­ tűre lesz szüksége. Egy társadalmilag jól beilleszkedett ügyvéd jogos féltékenységi rohamában megöli a feleségét. különböző büntetésekkel járó értékelésekkel? Egész más­ képpen ítélünk meg egy emberi viselkedést. 2. szüksége lenne egy eszközre. Ezért az egyén lélektanának megértése számukra fon­ tosabbá vált a társadalomlélektani folyamatok vizsgálatánál.P o pper P é t e r 120 121 M e n e k ü l é s az in g o v á n y b ó l . Ugorjon ! Ha a pszichológia mégis betéved az értékek erdejébe. tulajdonságait ragadja meg. míg az egzisztencia a létezés minőségét. Hiszen a divat a tudományos elméleteket sem kerüli el. s biztosítson tiszta teret a tudat szabad áramlásának. mintsem magyará­ zatára helyezte a hangsúlyt. a jog szá­ mára egyetlen pofon lehet könnyű testi sértés. Pl. Egy erkölcsi értékítéletekre irányuló vizsgálat során két történetet kellett megítélni az elkövető züllöttsége szempontjából: 1. odavezeti egy kirakat elé. hogy minden előfeltevést. de egzisztenciája (létezé­ sének minősége. vagyis függessze fel minden előzetes ítéletét és meggyőződését a lélektani folyamatokról. Mit kezd a lélektan ezekkel a minősítő. hogy az egyén viselkedését kör­ nyezetével kölcsönhatásban kell vizsgálni. Az egzisztencialista és humanisztikus pszi­ chológia felvirágzását a fenomenológiai lélektan rövid tudományos divatja előzte meg. mely kifejezés a dolgok jelenvalóságát jelenti. elsősorban a szocio­ lógiától. Először megszületik. garázdaság stb. Ezért a fenomenológia inkább a lelki jelenségek megértésére. Tehát már van a világ­ ban jelenvaló létezése.) Azután elkészíti. ember által létrehozott eszmének. kivéve az embert. Egy fiatalember átkísér egy vakot az utcán. és felszólítja: Itt egy nagy gödör van. R. sabbrendűek-e? Ahogy az orvos sem felelhet arra a kérdésre. ifjúság elleni bűntett. (Ez az idea. Mert az embernél fordítva áll a dolog. Ez az oka annak.2. (Ez az egzisztencia) Ez minden szellemi és tárgyi jelenségre vo­ natkozik. Elképzeli. tulajdonsága) még üres. Ennek érdekében meggyőződése. Mindez előkészítette az egzisztencialista pszi­ chológia jelentőssé válását. Az egzisztencialista pszichológiában az egzisztencia megelőzi az eszenciát. ha a pszichológia vagy a tételes jog oldaláról köze­ lítjük meg. Keleten kultivált meditatív állapotok között. hatóság elleni erőszak. amivel könnyen ki lehet húzni a bevert szögeket. hogy milyen is lehetne. Minden. S ha mégis használ értékítéleteket. hogy a bélgyulladást vagy a tü­ dőödémát ítéli-e társadalmilag veszélyesebb­ nek. Hogy . ötletnek vagy tárgynak először ideája van! Pl. hogy pszi­ chológiai fejtegetéseim során miért a gyakori ki­ tekintés a vallás irányába. azt más szaktudománytól plagizálja. a jogtól és a pedagógiától. A fenomenológiai (vagyis a jelenségekre kon­ centrált) lélektan minden erőfeszítése részben arra irányult. felhívás politikai lázadásra. és a tárgy valamilyen minőségben létezni kezd a világban. Valentine e tekintetben hasonlóságot vél felfedezni a fenomenológiai lé­ lektan és bizonyos. előíté­ letet félredobjon.

A választásokat nehezíti. vagy térítenek? Annak idején. Maslow-val. Nyil­ ván csak egzisztencialista alapokról lehet felten­ ni az egyre gyakoribb kérdést. mit mű­ velnek önök? Gyógyítanak. másrészt igent int. halni akaróknak. vagyis eljövendő halálával. Ez bonyolulttá teszi a pszichológia. élete során neki kell elérnie. Az Isten­ ség egy kis része tehát ott van mindannyiunk­ ban. sőt kioltja. szel­ lemi arculatát. milyen tartalommal telítődik majd meg. önsorsrontóknak. mint az üdvössé­ géért. Valljuk be. egyszóval sorsát maga teremti meg. ha megtalálja önmagát. hogy nyugodtan öld csak meg magad”. külö­ nösen. s az életre kelt. mint a szfinxeké. az egzisztencialista pszichoanalízis) középpont­ jába a választások. Ám. mint forrófejű egyetemista. s már a tekintélytisztelet sem engedte meg. megalkot­ nia. Maslow szükséglet-hierar­ . hogy az élővilág tag­ jai közül egyedül az embernek kell szembenéz­ nie létezésének időhatáraival. azt fel­ növése. akkor vannak nem-humanista pszichológiai irányzatok is. önmagát kialakító lény. Azonban túl nagy nevek csatlakoztak a mozga­ lomhoz. szenvedélybetegeknek: Mégis. De hát beépíthető-e ez a gondolat bármelyik tudományos pszichológiai rendszerbe? S akkor pl. Ebben a tudat által rázúdított nyo­ morúságban egyetlen vigasza. Ezért kerül az egzisztencialista pszichológia (pl. vagy egy halálos ítélet esetén. a döntések problémája. ( Vitairat az öngyilkosságról) Az ingovány megint süppedővé válik. aki saját karakterét. a klinikai pszichológia szempontjából nem vethető-e fel jogosan a kérdés: Kérem. kinek az élete? Vallási szempontból Isten lelket lehelt az ér­ zéketlen anyagi testbe. az Is­ tent próbálja bennünk megölni. hanem veszélyezteti. vagyis önmagáért. hogy legalább pusztulásának időpontját néha maga határoz­ hatja meg. ha választásai sikeresek. amit nem te teremtettél? Füst Milán észreveszi. s adott esetben. Saját értékelésének hiányában me­ gint a társadalomhoz.a helyzet reális megol­ dása is lehet. Egyedül a Bhagavad Gíta helyez­ kedik furcsa álláspontra. vagy Rogerssel hü­ lyéskedjen az ember. elsősorban az etikához és a vallásokhoz fordul az élet értékének megíté­ lése ügyében. Ha ezt az elnevezést lefoglalta magának. hogy bizonyos rendkívüli esetekben az öngyil­ kosság . el­ vigyorogtam magam a Cantril által bevezetett új fogalmat olvasva: humanista pszichológia. el kell ismernie. hogy pl. hogy „furcsa mondat ez. netán a várható kínzások és a kivégzés gyötrelmeinek elkerülése érdekében . Aki nem tiszteli az életet. Ez az a bizonyos „szikra”. bajban van. ha józan.pl. egy sok szenvedéssel járó halálos betegség. mert egyrészt megállítja önmagad ellen emelt kezedet. különö­ sen a klinikai pszichológia viszonyát az öngyil­ kossághoz. úgy küzd saját hiteles egzisztenciájáért.P opper P éter 122 123 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . s kétértelmű. amikor az öngyilkos­ ságról beszélgetve azt mondja: Vajon elpusztíthatod-e. hacsak nem patologizál minden öngyilkosságot kóros cselekményként. Vagyis minden ember önmagát meghatározó.

Önmegvalósítási szükségletek. Súlyos esetben a magasabb szintre érés nem is következik be. Mégis kétségek merültek fel a tekintet­ ben. Továbbá: ha egy már elért magasabb szint viselkedés-meghatározása akadályokba ütközik. A sikeres pszichoterápia szem­ pontjából legfontosabb a kliens feltétel nélküli el­ fogadása.Biztonsági szükségletek. chikus elméletéről. (Az erkölcsi. hogy nem tévedtek-e el az irra­ cionális érzések dzsungelében? Nem támaszkodnak-e túlságos mértékben kifejezhetetlen. A második világháború különösen hiteltelenné tette e két irányzatot. és az encounter csoportterápia megteremtőjének.P opper P éter 12 4 125 M e n e k ü l é s az in g o v á n ybó l . Pl. (A képessé­ gek. a taoizmussal befolyásolt lelkészből lett pszicho­ analitikus. szel­ lemi fejlődés kibontakozása. vagyis patkányok viselkedéséről mintázottnak tartja mindkét pszichológiai iskola személyiség-elméletét. akkor a ráépülő magasabb szint is csonka. a vá­ lasztások és döntések fontosságáról.Fizikai szükségletek (Élni kell!) . Koestler elkeseredésében „ratomorfnak ”. módszerei mennyire tudományosak és ellenőr­ zöttek? Még a velük rokonszenvező Maslow is felveti a kérdést. sőt lelkesedést váltott ki a szakma nagy ré­ széből.Önértékelési szükségletek.) A fejlődés során .Érzelmi szükségletek. Egy adott helyzetben a cselekvést mindig a működő legmagasabb szint határozza meg. szellemi ellenállással a bolsevizmus és a fasizmus iparszerű gyilkolásá­ val szemben. Pl. tehát kommunikálhatatlan élményekre? Minden esetre ezek az irányzatok mind hitet tesznek az egyén fontossága mellett. A humanista pszichológia tehát jogos helyes­ lést. sérült lesz a ráépülő érzelmi szint is. Maslow a humanista pszichológiát „harma­ dik erőnek ” nevezte.) . Szeretni és szeretve lenni. az egyéniségről. (A legkisebb kocká­ zattal kell megteremteni az élet feltételeit. ha az alacsonyabb szint ép és teljes. (Tartozni valakihez vagy valahová. annak jeléül. s a különböző szükségletszin­ tek viselkedést meghatározó mozgásától nem lehet elvonni a zseniális jelzőt. Ehhez a felfogáshoz csatlakozott Carl Rogers. Maslow szerint az emberi szükségletek hie­ rarchiája: .) . nyugdíjazás vagy bukás esetén egy mi­ niszter számára újra fontos lesz az addig elha­ nyagolt család. hogy az ingoványból kijutva szilárd talajra érkezzenek? Avagy a mocsaras in- . a derű és optimizmus a terápia hatá­ sosságát illetően.) . Őt tartják a kliens-központú egyéni pszichoterápia.a kisgyerekkortól a felnőtt­ korig .ezek a szintek egymásra épülnek. ha valakinek sérült a biztonsági szintje. hiá­ nyos vagy deformált lesz. De ez a folyamat csak akkor megy zavartalanul végbe. belső lehetőségek valóra váltása. amely mitsem akar tudni az emberi méltóságról. Ha nem az. hogy szemben áll a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal. Karrier. amelyek adósak maradtak minden magyarázattal. Ám vajon elég-e ez ahhoz. akkor a szabályozást az alatta lévő ép szint veszi át. hogy derűs beállítottsága megalapozott-e.

hogy visszatérhes­ sen Hozzá. Azonban ezek után mégsem kerülhet­ jük el a transzcendencia és a pszichológia mé­ lyebb összefüggéseinek vizsgálatát. A tökéletes teljesség megbontása: bűn. hogy mindazzá váljon. nem Isten. amivé válni tud. Isten. s továbbra is kizárják magukat a szel­ lemi szigorúság birodalmából? Tudományosság ide. vagyis a Teremtés. akivé majd válnia kell. Tehát végső soron Isten taszítja bűnbe az embert. ezzel elősegítjük. Tehát Isten bűnbeesésével kezdődik a Teremtés. Az Isten és az ember szövetsége: Isten segíti az embert a szentté válásban. Az édenkerti bűnbeesés Isten tiltásai miatt követ­ kezik be.amennyire engedte magát . így jött létre két tökéletlenség: az Isten és az ember.P opper P é t e r 126 govány helyett most a sivatag laza homokját ta­ possák. vagy oda. és Ő ismét tökéletes legyen. H a azonban olyannak tart­ juk. mintha máris az lenne. amilyen. Ez az ember ál­ dozata Istenért. Az ember Isten áldozata. A tökéletesség meg­ bontása. amikor megtestesül. ” H u s z a d ik f e j e z e t Isten öngyilkossága és feltámadása Mostanáig megpróbáltam . Az ember Istenné fejlődése: Isten feltáma­ dása. Ha nem tökéletes.elválasztani egymástól a vallást és a lé­ lektant. Isten öngyilkos­ sága. minden eset­ re rokonszenvessé teszi ezeket az irányzatokat Goethe megjegyzése: „Amikor egy embert olyannak látunk. Tehát Isten és az ember egymásban való megszentelődése visszasegíti Istent a trónjára. Gondolkozz egy kis ideig a keresztény vallá­ sosság szempontjából is! Az Isten tökéletes. ezáltal elronthatjuk. Jézus története ennek szimbolikus előjátéka. vezek? .

Először szóljunk a pszichológia mélységeiről. Az isteni és az emberi szellem. Konkrétan mi hiányzik? Ehhez pontosan tisztáznunk kell az antik vi­ lág néhány fontos fogalmát. A mítoszban Isten megszólítja az em­ bert. Eb­ ből az következik. a „te­ remtés koronája”. A lényeg: minél karakterisztikusabban akarunk jellemzést adni valakinek a személyiségéről. Az egyénre jellemző adatokhoz akkor juthatunk. Jézus. atomjai semmi egyéni tulajdonságot nem hordoznak. Isten és az ember egymás áldozatai és megváltói. (EZ LATIN eredetű! PM) Vagyis ebben a régi szemléletben annak a népnek van kultúrája. gondolkodás terméke. vagy attól függetlenül nem létezik igazi vallásosság. a felszínen tapasztalható sajátosságokra fi­ gyelünk. „Kezdetben volt az Ige. és elmeséli a nép vagy a vallás sorsának szempontjából a legfontosabb történeteket. hogy szíve. S ugyanígy vélekedik a tudomány is. Az ősi kultúrák a lelki segítés másféle módjait is ismerték. hogy Mózes. lelki struktúrák találhatók. mája már nem mutat lényeges eltéréseket.P o pper P é t e r 128 129 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa lésként végigéli a halandó teremtmény sorsát. molekuláris szerkezete. összetéveszthetők. amely komolyan veszi a mi- . Ez Isten áldozata az emberért. sejtjei. fogazata . a rítus az em­ berek válasza Isten megszólítására. ami időben megelőzött minket. közös archetípusok. Ezzel éppen úgy ál­ lunk. aminek megszüntetéséhez téríteni kell. Mohamed működését megelőzően.így kezdődik János evangéliuma. mély lelki folyamatairól. kövérsége vagy soványsága. vagy kezdetleges és régen túlhaladott. hajának színe. egyéni sajátosságairól. szempontjából ez azt jelenti. minden más értelmezése a ter­ mészeti és társadalmi jelenségeknek vagy el­ avult.óriási egyéni különbségeket mutat. Szubjektív szempontból általában az a meg­ győződés uralkodik. és Isten volt az Ige” . szemének. Ugyanígy állunk a lelki jelenségekkel. hogy a fejlődés lineáris. Ám hatoljunk mélyebbre. csakis pogányság. arcvonásai. Mítosz. Ebből képződik a logika fogalma. Holott többek között éppen a pszichoterápia problémája is mutatja. hogy minden. az iszlám stb. ha csak a perifé­ rián. a kereszténység. vagyis mi vagyunk a fejlődés csúcspontja. Eb­ ből képződik a mitológia szó. A kultusz. bőrének. Ezt már más köny­ vemben részletesebben megtettem. s azt fogjuk tapasztalni. s az Ige Istennél volt. amelyek már nem hozzáfér­ hetők számunkra. a szertartás. Csak a kauzális összefüggésekkel indokolt világmagya­ rázat lehet igaz. veséje. Az Ige. mint a testi sajátosságokkal: magassága. hogy lehetséges vissza­ fejlődés is. A zsidóság. Érthető tehát az angyalok utálkozása az ember teremtése miatt. testmé­ retei. Ebből ered a kultúra fogalma. A lélek mélyén már a kollektív tudat­ talan húzódik meg. vagy kopaszsága. Kultusz. fejletlenebb volt nálunk. Logos. Ez a hiány hozta létre a mo­ dem pszichoterápiát.egy másik emberével összehasonlítva . annál fel­ színesebbnek kell lennünk.

ne­ hogy a leselkedő gonosz erők martalékaivá.Isten és ember párbeszéde hiányzik a mindennapi életünkből. az antik világ emberei.a vallás segítségével ezt a kettősséget úgy próbáltuk megoldani. a kincseikkel rosszul sáfárkodó papság kezén. Hic Rhodus. Vagyis ők. azok a barbá­ rok. A szekularizáció nem akarja tudomásul venni. Vagyis a szellemi értelemben vett felnőtté válás garanciái. Ezért alakult ki a beavatás fogalma. a világ mégis játszótérré változott. keletkeztek és éltek a beava­ tási rítusok. hogy az eredetileg teljes istenképet kettéhasítot­ tuk a jóságos Istenre és a gonosz Ördögre. Mi. az őrületet. gyógyító ereje viszont alaposan legyen­ gült. igazságot hordozó tulajdonságokat. hanem a gonoszságot. hogy a régi politeizmus idején az isteni lét a teljes életet magában foglalta. vagy létre sem jött. a kísértések áldozataivá váljanak. A maga furcsa konkrétságával és egyben elvontságával akarja áthidalni a kiala­ kult szakadékot anyag és szellem. akik számára a mítosz és a kultusz legfeljebb szép legenda. nem csak az örömöt. Ez azt jelenti. Végül is erre fi­ gyelmeztet az ingovány. az elvakultságot és a ha­ nyatlást is. az érzékel­ hető és az érzékfeletti között. Az így a teljességében megcsonkított Isten sorsfor­ máló.P opper P é t e r 13 0 131 I s t e n ö n g yilk o ssá g a és feltá m a d á sa toszt. modem emberek . technoló­ giailag csodálatosan fejlett barbároknak látná­ nak minket. Elveszett a formális vallásosságban. a hitetlenségben. boldogsá­ got. hic salta! . Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott a pszichológia. Hiába próbálkozott a tudomány. és komolyan válaszol rá: a kultusszal. ahol jóságos nagy Atyák és Anyák vigyáznak gyermekeikre. H át a kultúra . hogy mítosz és kultusz egymást feltételezik.becsvágyó pszicholó­ giánk! Mihez kezdesz infantilis híveiddel? . Akik­ nél ez elhalt.

Jóság. Ezért semmit sem . akinek a hitélete túlságosan érzékeny. amelyet ennyien bí­ ráltak. sok száz kötetnyi.. valamikor az emberi tör­ ténelem kezdetén. hogy nincs önreflexiója. kevés bibliai irat van.)1 A dolog régen történt. vitattak. harag nélkül lapozza át mindenki. hogy Jó b könyve egyike a legősibb bibliai iratoknak . vagyis teljesesen amorális.könyvek közé. témája Isten valódi lénye. plusz nem is zsidókról szól. És jól megvannak egymással. igazsá­ gosság és részrehajlás . hiszen Jób és barátai edomiták voltak . kegyetlenség és rombolási vágy. harag és féltékenység. ítélet nélkül fogadja el saját ma­ gát.minden együtt van jelen benne. Vajon miért? Jahve képe kezdettől ellentmondásos. csak csodálkozni lehet.mondjuk egyidős a Tórával vagy a Prédikátorral. Ez pszi­ chológiailag azt jelenti. Ha igaz. Sőt. hogy mégis bekerült a kano­ nizált (kinyilatkoztatás-értékű) .H u s z o n e g y e d ik f e je z e t Az ember legyőzi az Istent (Kérem. vagy sérülékeny. adott tényként. utólagos irodalma támadt. tagadtak. belátás és belátás-nélküliség. hogy ezt a jórészt Jung elemzésére épülő fejezetet. amelynek ilyen nagy.

s ez vezetett oda. sőt a saját Tízparancsolatából is azonnal megszegett hármat. ha valahonnét tudatosan visszatükrözik. mint az övé. aki engedetlenségre csábítja? Különösen elgondolkoztató Isten büntető reagálásának gyorsasága. ha a túl­ ságosan zavaró rendetlenkedőket néha lesúj­ totta. Ezt Jób is jól tudja. miután Jahve eredete mind­ végig homályban maradt. hanem csak isteni alak. mind erkölcsi szempontból lassan az Isten fölé emelkedik. Isten kizárólag az erejével és hatalmával dicsekszik. Tehetet­ lenségében ezt az ember úgy értelmezte. tehát éppen a rávonatkozó dolgokban tisztábban lát? Jahve jelét sem adja semmiféle megbánás­ nak. De Jah v e csak akkor érzi magát létezőnek. hogy az én megváltóm él. aki szabadságra teremtette az embert. hogy Isten önmagával ellentmondásban létezik. tehát egyszerre szá­ míthat pusztító dühére és segítő jó szándékára. képes érezni önmagát. Jung összehasonlítja Zeusz és Jahve istenkedését.. Csúfolóim a saját barátaim. Olcsó frázisokkal hoza­ kodnak elő. mintha . mint magának Isten­ nek az önismerete.. hogy a zsidósággal végül szövetséget kötött. hogy egyék a tudás és a halhatatlanság fá­ járól? Vagy a Sátán. majd megtil­ totta. és az én tanúim a magasságban. hanem maga az Isten alázta meg őt. Jób teljesen magára marad szenve­ déseivel. Jahve többször is elárulta a zsidósággal kötött szövetségét. s ez a magányos szenvedés emeli fel is­ tenismeretét magasabbra. Ez Jahve működés-képességének előfeltétele. hogy megpróbáljuk jó Istenre és go­ nosz ördögre hasítani.. Sőt. hogy csak valamilyen objektum révén képes tudomást venni saját lé­ tezéséről. és fekélyeit vakargatja. Istent féltékeny.. Jób történetében ki az igazi kísértő? Isten. való dolgát. együttérzésnek. hogy személyes viszonyt kényszerített ki az ember és saját maga között. Jahve jelleme azt eredményezi. és utoljára az én porom felett megáll. s ezért mind intellektuális. nem volt vele semmi terve. s ez a tény már önmagában a többi isten fölé emelte. Zeusz végső soron az emberiség iránti közönnyel uralkodott. Hogy ítélje meg az embernek Istennel. Ám Jób szerint nem a Sá­ tán. ” Jób tehát tisztán látja. De ki mert neki ezért szemrehányást tenni? Az Istent vádolónak rámehet az élete. aki ezért nem isteni személyiség. Mi indokolja továbbra is Isten dühét? Jahvét valami nyilván ingerli Jobban.P o pper P é t e r 13 4 135 AZ EMBER LEGYŐZI AZ ISTENT érünk el azzal. keletkezésének nem volt mitológiája. amikor igazságát elfordította. de ez a fény összpontosítottabb. még akkor sem. Aggodalmat keltő volt számára Jób jelleme? Feltételezte-e: Jób végtele­ nül halványabb fénnyel rendelkezik. azért az Istenhez sír fel az én szemem. hiszen Jób már a hamuban hever. hogy Isten őt személyesen szólítja. Erre például nem volt szüksége Zeusznak. érzékeny és bizalmatlan termé­ szete oda vezette. Mert én tudom. a mértéktelen dicséretnek. és csak akkor tud működni. teljesen értelmetlenül. Ez a funkciója a kis létszámú zsidóság szünet nélkül áradó ünneplésének. Jahvénak viszont tervei voltak az ember­ rel. „Még most is ímé az ég­ ben van az én bizonyságom. mint ő. Jób vigasztaló barátainak szerepe elhanyagolható.

(Jahvét négy állatfigurával szokták ábrá­ zolni.a csillagvilágok fölé emelte. csábí­ táshoz sem csatlakozik.) Ennek következtében eddig ismeretlen meta­ fizikai botrány közeledik. (Pl. aki mindig valamilyen „izmushoz” tartozik. Ettől az Én csak akkor maradhat független. de mégis kíváncsiak számára. hogy akarta volna. akár a politika szempontjából. ítéleteit és törekvéseit. Kezdjük a végkövetkeztetéssel: Jung azt próbálja bizonyítani. lásd a második világháborút. Kialakul a tömegember.Jézus története a Jób könyvével kezdődik! . annál ostobább és erőszakosabb lesz. (Le Bon törvénye. mozgalmak valódi tartalmát és célját il­ letően. Vi­ tájukban Jób . s közülük csak egynek van emberarca. Felteszi a kérdést. hogy Isten kívül maradt az emberek számára általa megalkotott erkölcsi világrenden.talán megjelent egy valóban új tény a vi­ lágegyetemben? Megjelent. Ezért nem szabad. minél számosabb egyénből tevődik össze egy tömeg. hogy egy halandót a saját erkölcsi magatartása . be kell lépnie az emberek világába.) A kollektív tudat hatalmassá növekedett ter­ jedelmével szemben az Én egyre inkább elve­ szíti gyakorlati jelentőségét. Jegyzet 1Előzetes összefoglalás az önmagukat kímélő. mint az ember. akár a vallás. Történt va­ lami . hogy az Én áldo­ zatául essen bármelyik egyoldalú igazságnak.emberi mérték szerint . mert a kollektív tu­ dat egyre inkább magába olvasztja az egyén vé­ leményeit. ami a monoteista is­ tenfogalmat a megsemmisülés katasztrófájával fenyegeti.P o pper P é t e r 136 rivális istenség lenne a nyomorult.) Minél nagyobb. végül meghal maga az erkölcs. hogy a Sátán befolyásolja? Végül arra a következtetésre jut. hogy erkölcsi lemaradását behozhassa. s teljes látása lett Jahvéról. Az az egyedüli eset történt meg. ami kizá­ rólag az egyénhez és az egyén viselkedési szabadsá­ gához kötött. miért csak a kritikátlan hódolatot? Miért van szüksége állandó dicsé­ retre? A Mindentudó és Mindenható miért hagyja. ha egyik híváshoz. Ennek feltétele a magas szintű ismeret és tudatosság az ellentétes ideo­ lógiák. így hát -Jung szerint . annál in­ kább háttérbe szorulnak az erkölcsi meggondo­ lások.morálisan Isten fölé kerekedett. vagy készült volna rá . H u s z o n k e t t e d ik f e je z e t Elveszhet-e a meg sem talált lélek? Minél több kiváló intellektusú és erkölcsű sze­ mélyiségből szerveződik meg egy embercsoport. hogy Isten miért nem viseli el a bírálatot.anélkül. hogy Istennek meg kell testesülnie. aki bizonyos nézőpont­ ból több. más nézőpontból kevesebb. akár a tudömány.

logikusabb lesz-e a gondolko­ dása? Körülbelül annyira . hogy pl. meg a szerzés és birtoklás ösztöne vezérli . csak az önismeretre. az erkölcsi ma­ gatartás. Ilyenkor a megismerés és a tudás helyére a meggyőződés kerül. Ezért elsősorban egy félreértés a felelős. A valódi vallásos hit végzetes meggyengülése . Nem tagadható.miután a modem ember egyre kevésbé képes a teljes önátadásra — egyre nagyobb helyet ad a tömeg-ember lélektani sajátosságainak kifejlő­ désére. Az elbutulás azt jelenti. mint amikor Hegeltől megkérdezték. az emlékezésre. Igen ám. Az önmagunkról való tudatlanság belá­ tása perdöntő lehet. céljaik megvalósítása érdeké­ ben. Sajnos.és változtatja őket em­ beri csordává. Sok rendeződésre. az önis­ meret iránti látszólagos igény divattá vált. mert mind a totális rendszerek. feloldódik a kollektiven érvénye­ sülő tömeg-pszichében. kiterjedése az Én-funkción túlra feltétele a gyógyulásnak. el­ sősorban nem elhatározás kérdése. Jaj! Kívülről nem igen segít senki sem. sőt egyesek szerint lélek-nélkülivé sterilizálódik (netán már úgy születik?). de mifélék ezek a meggyőződések? Valószínűleg a „tudományosan megalapozott” nézetek túlértékelései. a dikta­ túrák.felelte a német állami filozófus — mintha valaki nagyszerűen megta­ . nevezetesen az a hiedelem. egy önmagáról keveset tudó neu­ rotikus emberből egy önmagáról sokat tudó neurotikus lesz.e a m e g sem t a l á l t l é l e k ? amely a „bűnbeesés” pillanatában már megál­ lítja a további szellemi fejlődés lehetőségét. s ezért könnyen elő­ fordulhat. A rend lassan káosszá változik. Jobb lesz-e az emésztése? A fizikai folyamatok. Ha egy pszichoterá­ pia hibásan. az emberekkel való érzelmi kapcsolat alakulása nem a szándékos tanuláson múlik. Önmagunk tökéletességé­ . harmóniára vágyakozó lelket ez a tévedés sodor a pszichológia vagy a pszichiátria közelébe. A helyzet ahhoz lesz hasonló. Ám ezek majdnem mind a „külső objektumra” vonatkoztatott relatív igaz­ ságok. másképpen: a félelem. S ezt nem várhatjuk másoktól. a kognitív funkciókra. amikhez képest a szubjektív lélekre. E folyamat ellen csak az individualitás tudatos erősítése véd. glo­ bális társadalmak. nulja az emésztés fiziológiáját. dehumanizálódik. hogy aki sok logikát tanul. magunkon kellene elkezdenünk. vagyis az intellek­ tusra alapoz. hogy az önmagunkról való tudás szempontjából gyermeki naivitásban élünk to­ vább. vagyis az egyén elbutul. hogy a tömeg-ember soha nem észlelt méretekben lelkileg megkemé­ nyedik. hogy az önismeret növekedése. mind pedig az újonnan alakuló ún. tisztulása. a kívülről irányítható tömeg-embert igény­ lik. az önismeretre vonatkoztatott igazságok elmara­ dottsága már-már alig tűrhető. A személyiség megszilárdulása csak az emberi kapcsolatok tudatos ápolása révén következhet be.P o pper P é t e r 138 139 E lv esz h et . annál is inkább. hogy az önismeret gyógyít. A tömeg-ember magatartását csak a pánik és a mohóság (lásd a második világháború idő­ szakát). De önmagá­ ban nincs terápiás hatása. kudarcba fullad abban az értelem­ ben.

hogy egy bizonyos tekintetben ti­ tokzatos világban él. hogy lelki szemünkről.. ” Mindennek tudatában. Pszichológiai ösvényünk itt kanyarodik vissza Istenhez. miután közel kétszáz oldalon keresztül süppedeztünk a lélek keresé­ sének ingoványában. s időnként sikertelenül megpróbáltunk Isten köpenyébe kapaszkodni. akár langyosan fo­ gyasztható. emberek mondanak. Ugyanis ha igaz tudást szerzünk ön­ magunkról. akkor már megérintjük az Istenről és az emberi viszonyokról való tudás alapjait is. De hogy O milyen. hogy legyen valamilyen titkunk. állandóan a lábunk alá kerülhet. vagy ennek okaként el­ lenfeleiket ostorozzák. a szeretet hiánya miatt. eljött az óra.P o pper P ét e r 140 141 E l v esz h et . sőt. az elfogadás. de a felnövekvő nemzedékeket is.. helyette a hatalom. a terror érvényesül. de sohasem a magunké alá. Ennek egyik akadálya.azaz önmaga megváltója akar lenni. krisztustalan . Krisztust terheljük megoldatlan konfliktusaink­ kal. amely imponálóan ellenáll minden tu­ dományos és történelmi cáfolatnak. lévén. amelyikben megeshetnek és megtapasztalhatok soha meg nem magyarázható dolgok is.. Ha ez megsemmisül. belebotolhatunk. Csak éppen. belső látásunkról hajlandók vagyunk letépni a fekete kendőt. érzelmileg sivárabbá lesznek. Ha már feleslegessé vált. ” „Mindig tudatában kell lennünk annak a tény­ nek. még a nya­ kunkat is törhetjük miatta. Most azonban elkerülhetetlen Jung két gon­ dolatának szó szerinti idézése. hogy van nem tudható dolog is. a besúgás. Jung megfogalmazásában: „odaállunk az ő keresztje a lá ”. agitatív vallá­ sosság.. hogy Isten titok. hogy önmagunkba nézhessünk. amit erről mon­ dunk. legrosszabb esetben saját megnyugtatásukra folyton a szeretetre hivat­ koznak. Egyre han­ gosabban vonyítanak a megértés. és sejtsük.. A mű­ anyag hit és meggyőződés könnyen és olcsón beszerezhető. az erő­ szak. mint üres és értelmetlenné vált tartály. hogy ma­ gunk viselnénk el magunkat. hogy a keresztény egy­ házak útmutatása szerint ahelyett. amikor helyére kell tennünk ma­ gunkban közös vonzódásunkat és érdeklődé­ sünket az ezotéria és a pszichológia iránt. akár hűtve.e a m e g s em t a lá lt l é l e k ? nek illúziója feleslegessé tesz minden feed backet. azt senki sem tudja. ha el­ éri. „Fontos. A jogbizonytalanság. hogy műanyagból készült. bizalmatlanság és gyanakvás rongálja meg sze­ mélyes kapcsolatainkat. minden saj­ nálat nélkül eldobható. azaz keresztünket. A társadalom tagjainak összetartozása és egymás iránti tole­ ranciájának forrása egyedül a szeretet lehet. s mindent. vagy csá­ bítóbb kínálat jelent meg a piacon. és hisznek. Kell az embernek éreznie. becsapva ezzel nem csak önmagukat. különben maga is Isten lenne. közöttük leginkább azt.. Tehát végül mégis csak néven kell nevezni a pszicho­ lógia érdemeit is. és a hatalom részéről fenyegető terror következtében az emberek egyre magányo­ sabbá. az a papok szerint eretnek . Ezt azonnal cáfolja a harsogó. és lassan elborítja a termé­ szet és a társadalom természetes mezőit. Aki ilyet tenne.

Azaz a pártok nem képesek a régi módon kormányozni. a „történelmi gerinctelenedésé” . és az egyház is ellen­ szenvvel figyeli működését. kibontotta merev vallási rendszeréből.P o pper P ét e r 14 2 pszichoanalitikus. Ebben az értelemben transzcendens hittel azok az emberek rendelkeznek. és az emberek nem hajlandók a hagyományos módon élni.a szerk. A politika csak a tünetképződések színtere. Mindezek a bajok nem politikai eredetűek. H u s z o n h a r m a d ik f e j e z e t Brahm a elalszik.. A valóságban Krisz­ tus maga vitte a saját keresztjét. vagy a rendőrségről.) minden rendteremtéssel pró­ bálkozó csoport elutasítása. amikor a tömeg nem hajlandó követni semmiféle irá­ nyító kisebbséget. Ennek lényege (ti. Ez­ zel lehetővé tette. az igazságtalan bírói eljárások és ítéletek. a társadalomalakító tevékenység válságának.. sőt szünetelésének megnyilvánulá­ sai. hogy sokan a mélylélektant zsidó ere­ detű tudománynak tartják. Szokásos elnevezése az „er­ kölcsi válság”. hogy ennek felismerésekor jelentkezett a pszi­ chológia. Éppen tárgyának (a léleknek) anyagtalan felfogása egyaránt avat­ hatja Isten ellenségévé . legyen szó a liberá­ lis polgárságról. mind a közéletben. akik a saját keresztjüket sem bírják elhordozni. hogy az üdvösség helyett sza­ bad akaratából a kárhozatot választhassa. a pártokba szerveződött dikta­ tórikus törekvésekről. Az objektivitásra törekvés jogosan azt állítja. mind a magánéletben. Mindezt a legtöbben politikai be­ tegségnek tekintik. de éppen annyira egy transzcendenciában való hit lehetőségét is. megújította a zsi­ dóságot. amely magában hordozza az istenta­ gadást. Ebből a szempontból nem véletlen. és társadalmi zűrzavar kelet­ kezik. akiknek tönkre­ ment az eredeti vallásossága. majd felébred Ortega y Gasset „történelmi gerinctelenedésnek” nevezi azt a társadalmi folyamatot. és a széles körben elterjedt lopás és csalás. s nem kért se­ gítséget azoktól. a megvesztegethetőség minden terüle­ ten. . vagy soha nem is fejlődött ki bennük.vagy szövetségesévé. s ezáltal kereszténység formájában képessé tette az egyistenhit elterjesztésére. ha­ nem a közösség mélyrétegeiből törnek fel: a tár­ sadalmi bomlás. Ez az állapot erősen hasonlít arra amit Lenin „forradalmi helyzetnek” nevez. Krisztus is kívül élt kora hagyományos vallásosságán. Isten szövetségét a zsidósággal (ó-szövetség). Isten és az emberi­ ség szövetségévé (új-szövetség) változtatta.

Ezt a szimbólumot M ax Weber is elfogadja. kérem. elsivárosodása. akár a fejlődés. A kérdések. a politikusok harsány semmitmondását..Mert én már a múlt héten is említettem ezt a nevet.P o pper P é t e r 144 14 5 B rah m a e l a l s z ik . sőt a közvéle­ mény megnyugtatására: csak átmeneti jelensé­ gekről van szó. . egyáltalán: viszolygás üti fel a fejét a kasztoktól. mint bármilyen probléma. az üres . 5. Vannak-e sorsfordító mondatok? Általában nem hiszek sem bennük. Síva (vagy Síva képében Visnú) szétrombolja a létező formákat.feleltem meglepetten. így kezdett izzani bennem is a tudós szellemi lusta­ ság iránti nem titkolt megvetése. Az ember nem enynyire tudatos lény. aludni? .. . mert Brahma mély álomba merül. undorodom a szellemileg lusta emberek­ től. amikor a szudrák (a csőcselék) kerülnek uralomra. megkérdeztem egy előadásában említett nevet. hogy közben belehalunk az életünkbe. mert ilyen név alatt szociológiának anyakönyvezhető. hagyja el a szemináriumomat. akár a romlás útján jár a nagyérdemű emberiség. És ön nyugodtan aludt. sem amiatt. fér még a zsebembe” attitűdöt. e. Az istenek nélküli világban a kasztrendszer elfajul. A káli-júga a sötétség kora. . jellemzik az emberiség egész történetét. ahelyett. amikor feléb­ red és körülnéz a megváltozott világban? Talán az általunk eddig meg nem talált. Én is nehezen viselem el a szellemi igényte­ lenséget. Nálunk manapság mindezt „társadalmi válságnak” nevezik. A filléres okkultizmus nagyszájúságát. hogy a társa­ dalmi létezés visszatérő válságai. holott nem tudta. m ajd f e l é b r e d Az i. nem kell aggódni miattuk. de Brahma által jól ismert lélek lepusztulása. az istenek alkonya. amelyek állan­ dóan váltogatják egymást. én. Ilyenkor egy-egy fontos mondat beleég az emberbe. Mit jelent ez? Mindez a szellemi és érzelmi igénytelenséget je­ lenti. konfliktus megoldásában. századból származó társada­ lombölcseleti puránákban kitra-júgának és kálijúgának neveznek két korszakot. el kell ismernem. S ezért minden korszak minden társadalombölcselete kidolgozta a maga elméletét — esetünkben a kitra és a káli perió­ dusok váltakozását .Miért dob ki? . A válság elkerülhe­ tetlen. s a lelkében .Éjfél felé. sem az ún. ki légyen az? Azt felelte: . Egyetemista koromban az általam a legma­ gasabb piedesztálra emelt filozófiatanáromtól. „A beszélj. a sors kivételt tesz.Akkor. ami mai kultúránk legaggasztóbb jelensége.állandóan izzik. Tulajdonképpen megnyugtató. „nagy be­ szélgetésekben”. a vitatkozás elmaradását az egyetemi tantermekben.a meghökkentő és elborzasztó jelenségek magyarázatára.ami­ ről nem tudjuk micsoda . és 4. s csak halványan dereng alá a szellemi fény. kiről van szó. Tudja. Ám néha. ha el­ vágják transzcendens gyökereit.Hánykor szokott ön lefeküdni. amíg Brahma felébred és újrateremti a világot: új kitra-kor keletkezik. ami törvényszerűen bekövetkezik. Vajon mi tűnik fel Brahmának. a rosszul megírt és még roszszabbul szerkesztett újságokat és folyóiratokat. hogy utánanézett volna.

ami jó­ részt ellentétes Brahma spirituális elvárásával. s egy to­ tális összeomlásba torkollik. vagyis arról a folyamatról. .egyszóval a káoszba.élmény helyett. a külső irányítottságra. . . amikor fél éjszaka kísér­ tük egymást. Egyre gyakrabban tapasztalható a közlé­ sek félreértése. egyik kaputól a másikig és vissza. Nem kizárható az sem. hogy vajon társadalomlélektani kitéréseknek valóban helye van-e ebben a lélek-keresésben? De hát csak közösségben tudunk létezni.A beszélgetés elhalása. s a közhelyek áradatát. vízözönbe. Individuális szemek vagyunk egy közös fürtön. új Noé. (Már alig tapasztalható az a kamaszko­ runkra jellemző befejezhetetlen beszélgetés az élet nagy kérdéseiről.Szinte mániás program-éhség. . Nincs jogom Brahma nevében nyilatkozni . ami ma már a közéleti kommuni­ kációban néha jelentős zavarokat okoz. a nyelvtani szerkezet megértését . Az ember érettsége a tanítás befogadására. A társalgás pletykál­ kodásra.) . csak egy-egy részlet-momentum megragadása. türelmetlenség. a „pillanat bulistáivá” válás. sem a buddhizmust nem vallom saját világszemléle­ temnek . és a szekta-közösségek váltogatására.magolás helyett.A lelki megváltás keresése. amit manapság kommuni­ kációnak neveznek.” Kétségeim vannak abban a tekintetben. színda­ rabok esetében). Minden es­ tére kell valami társasági történés. hogy kiemelkedik a káoszból egy teremtő erő. program-megbeszélésekre korlátozó­ dik. mert sem a hinduizmust.Tudományban és karrierben a türelmes ki­ várás elutasítása-. Cselekmény. . Végső soron a szellemi élet felületessé válásá­ ról van szó. s a bahaimozgalom szimbóluma igencsak kifejező ebben a tekintetben: a szőlőfürt. Brahma fölébred és elkomorul.és akcióéh­ ség a lélekábrázolás rovására (a filmek. Irtózat az egyedül maradástól. vagy ezeknek megfelelő katasztófákba . a hetenként változó pillesúlyú szerelmeket. tűzözönbe. Ki tudja.) . (Lásd a Rubik-kocka könynyed megoldását. Hajlamosság az időleges szektaéletre.Bámulatos képesség kifejlődése a belső struktúrák látására. s még inkább a beavatásra elsősorban az „egyhegyűségre” való képesség kialakulásának a függvénye. Mózes. hanem szinte az egész társadalomra jellemzővé válik a rosszul fi­ gyelés. . majd f e l é b r e d Egók határainak kritikátlan kiterjesztését. mit hoz a jövő? A spirituális zűrza­ var teljessé és elviselhetetlenné válhat.Törekvés a tinédzser-életforma és attitűdök meghosszabbítására. vagy a nyelvtanulási sikere­ ket.annál kevésbé.A művészethez való viszony informáltsággá válik .P o pper P é t e r 14 6 147 B rah m a e l a l s z ik . a po­ litikai programként eladott kívánságlistákat. amit az évtizedek folyamán megfigyeltem. próféta. de saját magam számára mégis meg­ fogalmaztam néhány érzelmi és intellektuális változást a fiataloknál és gyerekeknél. Buddha vagy . és a háttérzaj nélküli csendtől.. Jézus.S nem csak az ifjúságra.

Ehhez nincs szükség külön isteni kijelentésre. De mert nem tudtak ülni. tanácsot adhatnak. Kárpótlásul felajánlom egy nyitott kérdés vizsgálatát. vagyis az Istenhez tartozik. hogy az inkák a bebalzsamozott főnöki. Csak a test halandó.az egyéni üdvözülés lehetőségé­ nek hiányában . Elkövetkez­ het a Kísértő végleges győzelme. aki innét származtatja a „halottak feltámasztásának” fogalmát. A lélek részé az örökkévalóságnak. sőt a lélekvándorlás esz­ méje hogyan került be . Ebben nyilván kifejeződik az ember elborzadása a megsemmisüléstől. hol tartózkodik a test pusztulása után? Tehát a kép­ zeletnek el kell jutnia a túlvilág feltételezéséhez. vagy úgy. főpapi holttesteket kihozták a törzsi tanácsba és beül­ tették őket. Van kalandor nyelvész. hogy a lélek. Kérem az olvasó bocsánatát a várakozás hiá­ bavaló felkeltéséért. ha a lélek része az örökkévalóságnak. Ám ennek megsejtése sokkal régebbi. így. óvhatnak. . ami Isten leheletéből szár­ mazik. halhatatlan. segít­ hetnek. A lélek továbbélését bizonyítja. beszél­ getni lehet. A pszichológiát elismer­ hetjük létkönnyítő átmenetként. Nevezetesen azt. de végső meg­ oldást nem várhatunk tőle. és a kreatúrák egész tömege . és a világ újjászületik. mint a Tóra. hogy a halottakkal álmodni. Ám. de be kell látnunk lélekkereső kalandunk kudarcát. hogy a lélek-probléma.8 Nem akarok olcsó szójátékokba bonyolódni. de azért meglepődtem. miközben megérin­ tette a keresztény és muzulmán vallásbölcselő­ ket is.P o pper P é t e r 148 Mohamed. amikor azt olvastam.eltávozik vele egy idegen koz­ moszba.elsősorban a zsidóság közvetítésével -a távoli kelet vallásbölcseletéből az európai gondolkodásba. fel kellett támasztani őket. mint szellemi résztvevőket. H u s z o n n e g y e d ik f e j e z e t A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete A zsidó Szentírásban magától értetődő az a fel­ fogás.

Sok pogány földön élő zsidó visszatért az ünnepekre Jeruzsálembe. Mindenesetre Jézus idején már kitűnik a lé­ lekvándorlás gondolatának jelenléte a zsidó közgondolkozásban. A Talmud keletkezésének idején szórványo­ san feltűnik a lélekvándorlás gondolata a zsidó­ ságban. a Tóra nem említi sem a lélek. Püthagorasz pél­ dául azzal indokolta vegetarianizmusát.P o pper P ét er 150 151 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS A zsidó vallás alapkönyve. különösen a farizeusok között. Platón. A római irodalom (Ovidius. Ám egyiptomi képzésben részesült számos gö­ rög filozófus és történész. aki az endorfi boszorkánnyal megidéztette Sámuel szellemét. a prófétát. jósok szolgálatának igénybe vételét. általában tá­ madták.) Sőt.Egyiptom volt. de egyik indokolás sem meggyőző. még ha nem is vált a tételes vallás integráns részévé. Ez a magyarázata Tyanai Apollóniusz hirtelen és rö­ vid időre elterjedt gimnaszofisztikának nevezett tanításának.részben . S nem szabad megfeledkeznünk arról sem. A zsoltárok. A babi­ loni fogság idején kezd terjedni a gnoszticizmus. A ké­ sőbb keletkezett Dániel könyve és & Prédikátor könyve határozottan utalnak a lélek halhatatlan­ ságára. század) már éles viták folytak körülötte. A gaonok idején (7. hogy vajon Illés vagy-e te? Vagyis hittek az újratestesülés lehetőségében. mielőtt eljönne az Úr nagy és félel­ metes napja. s visszaözönölve sok elemét hozták magukkal pl. Történelmileg az bizonyítható. Püthagorasz. amely a szofisztikus filozófia és a jóga egyesítéséből keletkezett. talán Malachiás próféta jö­ vendölése alapján. határozottan képviselve a lélekvándorlás tanítását. már a meg­ jelenésük időpontjában vallották a lélekvándor­ lást. (Gondoljunk Saul királyra. A közvetítő . szellemlátók. az evangéliumokból is ismert Nikodémusz farizeus rabbi vezetése alatt. hogy más csatornákon keresztül a zsidóságot is megérin­ tette a lélekvándorlás tana. Csak éppen tiltja a ha­ lottidézők. de általában negatív tartalommal. Vergilius. sem a túlvilág létezését. Tibullus) is megőrizte ezt a hagyományt. hogy hátha emberi lélek lakik a megevett állatban. hogy az indiaiak vallási rendszerei. po­ gány gondolatoktól fertőzötten. én elküldöm hozzátok Illést. ámbár az Úr az élők és nem a halottak istene. Ezt sokan sokféleképpen magyarázzák.9 A Tóra hallgatása nem zárja ki. például a kyréneieknek. az árnyak birodalma. lehetségesnek tartva a morális és szellemi fejlettségtől. a jógának és más bölcseleti iskoláknak. vagy fejletlenségtől függően az ál­ lati testben való megjelenést is. Hérodotosz. amely igen hasonlít a gö­ rögök alvilágához. hogy a halottak lelkei nem élnek valahol. Ezért kérdezik folyton Keresztelő Jánostól. aztán Ezekiel és Jesája (Ézsaiás) is sok helyen foglalkoznak a té­ mával.: íme. és rombolónak tartották. Or­ pheusz. hogy Nagy Sándor hadai eljutottak Indiába. Némely cso­ portnak külön zsinagógája volt. mind az egy- . és 8. Az indiai böl­ cselet nagy része átszivárgóit a görög filozó­ fiába. Másik szempont. az alvilágnak neve is van: Seol. hogy Mózes sehol nem ál­ lítja. nem megidézhetők. pl.

vagy a lelki össze­ omlástól. században. az arany vége az Istenre mutatott és val­ lásnak neveztetett. ha a test elengedi a lelket. A másik. a muzulmán vallásban pedig a Szúfi misztikája tölti be azt a szerepet. amelyik cáfolni igyekszik a lélekvándorlás hitét. két vége volt. mint minden botnak. istenhitre. ha a Kabbalát. Újra visszatérek a régi és már sokszor emlí­ tett problémára: a rejtőző lelket keresem. a megtébolyodástól. vagyis a zsidó ezotériát a konzervatív vallás nem olvasztotta magába. . a teozófusok egy­ kori vezetője megpróbálkozott lelki és szellemi erők segítségével eltávozni a testéből.Az elkövetett bűnök jóvátétele. Jegyzet 8Talán a legősibb hit és tapasztalás.négy célja van: . s azt ajánlotta.kizárólag emberből em­ berbe . . Ma ezt már annak a bizonyít tékának látjuk. az ezüst vége az em­ berre mutatott és tudománynak neveztetett. hogy a lélek nem tud önállóan eltávozni a testből. a 8.P o pper P é t e r 152 153 A LÉLEK ÉS A LÉLEKVÁNDORLÁS . A róluk szóló első komoly híradás a 10. századból szár­ mazik. Száz évvel később a karaita filozófusok inkább csak a lélek állatokba vándorlásának lehetősé­ gét tagadják. . hanem kvázi útitársként kezelte. amit a zsidók­ nál a Kabbala. A meghalás csak akkor lehetséges. sikertelenül. Az öngyilkosság egyetlen lehetősége a test tönkretétele valamilyen módon. féltve a fiatalokat a félreértelme­ zésektől. hogy negyven éves kor alatt ne foglal­ kozzanak vele. Mindezek azonban kétségbe vonható. Ez azért különös tény. egy Kirkiszáni nevű karaita tollából. a Szentírás többi részét elvetették. A Kabbala szerint a lélekvándorlásnak . Annié Besant.A megszegett isteni parancsok teljesítése. és mindig visszatérek az ugyancsak rejtelmes val­ láshoz. mert a karaiták csak a Tórát fogadták el kinyi­ latkoztatott szövegnek és a zsidó vallás alapjá­ nak.Mások segítése a bűnöktől való megtisztu­ lásra és a helyes életútra terelése. A gáoni korban a Szaádja nevű hí­ res bölcsész támadja a legélesebben a lélekván­ dorlás eszméjét. Az egyik. A karaiták mozgalmának Anan ben Dávid volt a megalapítója. vitatható emlék­ nyomok. A K abbala szerint a lélekvándorlás célja a kü­ lönböző életek során elért tökéletesedés az Is­ tenhez visszavezető úton. Az első határozott állásfoglalás a karaitoknál fogalmazódott meg. Indokolásul csak egyet mondhatok: a legenda szerint Mózes Istentől kapott szent bot­ jának is. . A kialakuló kereszténység idejéből említettük a Keresztelő Jánosnak feltett „ki voltál azelőtt?” kérdéseket.A házastárs téves megválasztásának a kor­ rekciója. mind az erkölcsre nézve. A zsidó eszmevilágban a lélekvándorlás leg­ határozottabb szószólója a Kabbala. Ez akkor is nagy jelentőségű. hogy ez az eszme nagyon is markánsan jelen volt a zsidó vallásos népi gon­ dolkozásban.

ami energia: a gondolatai.P o pper P é t e r 154 Innét ered az ó-egyiptomi balzsamozás is. Másrészt eredeti­ leg hat loka volt. Nekik már nem kellene megszü­ letniük. ahová inkamálódni lehetett: a pa­ radicsomba. De intellek­ tuális. vagy csak az a sejtés. A következő este újra meggyújtom. Mi vész el egy emberből? Minden. emocionális. részben más. a mozdula­ tainak szögletessége vagy szépsége. a legfejlettebbek (Budd­ hák és Bódhiszattvák) a haláluk utáni pillanatban is­ mét testet öltenek. a felnőtt és a vénember teste eltűnik az időben. az olaj ugyanaz. érzelmi és cselekvő energiái újra egyesül­ nek egy megszülető emberben. ami újra fellobban az éjszakában? Van-e erre válasz. Eltűnik a szeme villanása. segíteni jönnek a többieket. az érzései és a tettei. hogy részben ugyanaz. de ugyanaz-e a láng. A z edény ugyanaz. hogy miért növekszik ha­ talmas mértékben a Földön az emberek száma. a nevetése. ma már általában 400 évenként reinkarnálódik az ember. Azóta ez az időszak folya­ matosan gyorsul. 9Szerintük az ősi időkben a megszületések közötti (a Bar Dóban. Tehát arra a kérdésre. O. az indiai misztikusok egyrészt azt felelik. Ez Buddha tanítása . Egész éjjel dolgoztam a fényénél. a félistenek birodalmába. annál rövidebb a köztes létben való tartózkodás. az állatvilágba és az emberek társadalmába. hogy minél magasabb szellemi fejlődésre jutnak. és adott esetben új lénnyé szerveződ­ nek. vagy egy másik ember? A tanítványok nyaggatására Buddha vissza­ kérdez: Itt van ez a mécses. a pokolba. minden lélek a Földre inkamálódik! H u s z o n ö t ö d ik f e j e z e t A sejtések világa Mi marad meg egy emberből? Minden. Ha megakadályozzák a testi forma felbomlását. és cselekvő energiái megma­ radnak. a Köztes Létben eltöltött) idő tízezer évekre is kiterjedhetett. a lélek is kötve marad a testhez. s erőivel segítheti Egyip­ tomot. Reggel eloltom. akkor ugyanaz az individualitás jelenik-e meg a Földön. az éhség-szörnyek (préták) közé. boldog mate­ . A nagy kérdés: ha egy egykori ember gondo­ lati. az ifjú.mintha tisztában lett volna az energia megmaradásának elvével. Ma már öt loka megszűnt. a kanóc ugyanaz. a kisgyerek. ami anyagi forma: a csecsemő. a hangja.

mit tart szépnek. A nagy különbség a Távol-Kelet és a Nyugat személyiség-felfogása között. és érezzük. és én szólha­ tok a világhoz. Ennek megfelelően az emberi pszichikum több személyiség lehetőség-csiráit hordozza magában. vagy beszélhetünk-e családi sorsról is? Hat-e az egyénre az ősök sorsa? Van-e szinte személytelen családi karma. mint előző életek esszenciális marad­ ványai. A tü­ kör nem hízeleg. Mitől véd? Jung ezt így fogalmazza meg: „Aki a víz tükrébe pillant. az ókori. Ezért minden próbálkozás ellenére mindig kudarcba fullad a kísérleti lélektannak az a törekvése. hogy van. mintha csak a központi idegrend­ szer működési terméke lenne. Talán elfo­ gadható az is.P opper P éter 156 157 A s e jté s e k v i l á g a matika. de még nem tudom bizonyí­ tani. Ezek a személyiség-lehetőségek rejlenek az ún. Mint ahogy a nárcizmus modem felfogása azonos gyökérből . mind mások számára. amin keresztül szólhat a világ hozzám. amely választ köve­ tel olyan kérdésekre. ad­ dig Keleten a pszichikumot halmazainak vélik. Am a tükör a maszk mö­ götti valódi arcot mutatja.különböző. A Persona hamisít. hogy ugyanilyen sejtésszinten va­ gyunk az újratestesüléssel. de válasz nélkül maradtak. „A rej­ tőzködő lélek keresése. De a tartalmuk . vagyis egy em­ bert egyetlen kialakult személyiség jellemez. vagyis sejtjük. mondjuk.a nárcisztikus illúzió megmaradásá­ ból . amit igaznak gondolok és érzek. mint a tudat és emlékezés együtt. pl. az undor neurológiailag és biokémiailag azonosak. fanatikus hívő vagy szkeptikus racionalista legyen. ugyanígy megvan a lehetősége. A ki elmegy saját magához. mitől fél stb. hogy valakiből morálfilozófus vagy diktátor. a düh. amelyik környezeti provokációt kap. s az manifesztálódik közülük személyi­ séggé. A Persona a szűrő. Valahogy így vagyunk a lélek dolgaival is. az kiteszi magát annak. hogy míg Nyuga­ ton a pszichikumot a strukturális szemléletnek megfelelően szerkezetnek tartják. amelyet az élet már az elő­ döknek feltett. mi vált ki dühöt belőle. híven mutatja azt az arcot. hogy találkozik önmagával.” A valóságban: „A rej­ tőzködő önmagam keresése. . a reneszánsz és a mai embernél. hogy sorsunk meny­ nyire egyéni.hogy mitől undorodik. ame­ lyet a világnak soha meg nem mutatunk. az esztétikai és morális értékrend) terméke. ” Ezen túl a nagy kérdés az. Ezért nem lehet a pszichés (tudati) tartalmakat csak a neuroló­ giai folyamatokból levezetni." Legbelső lényegem (Selbst) csak a felvett és rámégett szerepeken (Persona) keresztül sejthető mind a magam. Éppen ezért e könyv alcíme csalóka. aurában. először a saját képmá­ sát látja. a félelem. Maguk a folyama­ tok. hanem elrejtjük a Persona mögé. amely tudományos kategóriaként fo­ gadta el a sejtés fogalmát! Sejtés az. hogy „lélek nélküli pszichológiát” hozzon létre.vezeti le a szentséget és a kriminalitást. Lé­ tezőnek tartjuk. de mégsem tudjuk a valóságos létét bizo­ nyítani. de véd is. de kevesebb. az adott kultúra (a hagyományok. . Több.

hanem szinte az ő személyiségüket éli to­ vább. nem képes a saját életét megteremteni. az ő konfliktusaikat ismétli. Néha úgy érzi.aki igazán felnőtt. Életének valószínűleg csak annyi az értelme és feladata. A megelégedettség azt jelenti. hanem valóban a fel­ menők . Mert alig lehetséges. hogy elhagyja.akármilyen picit is .életének folyta­ tója. aki nem tud leválni az ősökről. mert a sorsa ilyenné formálta. az ősök sorsáról sem. míg a kigyúló naptüzek időlegesek. A felnőttséget elsősorban az mutatja.P opper P éter 15 8 159 A SEJTÉSEK v i l á g a Talán itt válik el egymástól lelki értelemben a gyerek és a felnőtt. hogy az ember összegezni tudja önmagát. fényt . . vagy valamiben is egészen biztos legyen. egyre rit­ kábban ismer magára. Erre inkább csak idősebb korban van hiteles felelet. és egyre kevesebbet tud önmagáról. hogy épp azért lett olyan. néha.elsősorban a szülők . az abszolút fagypont örökké jelenvalónak látszik. Meglepő-e. A felnőttség kritériuma. hogy egyre kevésbé érti sa­ ját dolgainak miértjét és mikéntjét. Ez a kozmikus hideg. Az ember megszületik és él . s azt. hogy elfogadja. él­ ményekben eléggé gazdag volt-e? El tudja-e fo­ gadni az élet dolgainak előre nem látható alaku­ lását. az öregedve úgy vá­ lik egyre bölcsebbé. s ez­ által sorsának teljes függetlenségét a család múltjától. hogy érzése szerint eleget kapott-e az élettől.ennyi a bizo­ nyosság. sőt megteremti saját önállóságát. hogy . hogy némi fényt gyújt­ son a létezés sötétségében. hogy valamilyen erő hordozza.a közhiedelemmel ellen­ tétben . lelkének.vigyen a kapcsolataiba. s egy kis me­ legséget. Pszichológiailag gyerek az. végérvényes ítélete­ ket alkosson. hogy az ember mennyire van megelégedve élete alaku­ lásával. amilyen. Létének alapjait nem ismeri. mert a világűrben nagyon hideg van.

. De ha a ke­ zünk a közepén tartja. a másik vége Istenre és a val­ lásra mutathat. . A lelki erőért. megmaradt a sejtés szintjén. hogy étkezés előtt a láma mindig kimarkol a tálból egy kis rizst és az ég felé szórja. Két vi­ lágszemlélet találkozott. akkor az emberre és a tudományra mutat.Áldozat az isteneknek. Ha csak az egyik végét fogjuk. s ilyenkor mindig együtt ebédeltek. A X IV dalai láma és M ao Ce-tung kínai elnök rokonszenveztek egymással. . s ettől kezdve ő is vett egy kis rizst és a föld felé szórta. Mao elnök­ nek feltűnt. akkor egyszerre mutat mind a két végső irányba: az Ég felé és a Föld felé. Ha csak a másikat.D e én materialista vagyok —mondta Mao. amit ők adnak nekem. vagy vacsoráztak.H u s z o n h a t o d ik f e j e z e t Lélek és erő A lélek létezése tehát minden erőfeszítésünk ellenére. Ennek szimbolikusan az az oka.kérdezte egyszer. Ám ez a rítus megtetszett neki. s mind a kettő áldó- .M i ez a szertartás? . hogy tár­ gyaljon vele Tibet sorsáról. A láma többször meglátogatta a kommunista vezért. hogy Mózes említett botját a közepénél markoltuk meg.

ha­ talmat adtunk magunk felett rosszindulatú erőknek. . és ez imponál nekünk. . hogy mire használod az erődet. hogy miközben ma­ gáról a lélekről még mindig csak sejtésünk van. majdnem tragédia lett belőle. Egyrészt gyakran csak az erőt látjuk bennük.El akarom pusztítani. a közben elfe­ lejtette. vagy megbetegítettél? Ezt jelenti a „számadás a talentumról. A rosszindulatú hatásokat ugyanis nem könnyű felismerni.szerelemben vagy politikában . M i legyen az? . Párváti. és szemrehányóan mondta a rémülten leselkedő Sívának: .H át hogy szabad erőt adni a démonoknak? Látod. De vannak jó és gonosz em­ berek. Párvátiként jelent meg a démon előtt. Felebarátom. hogy enyém legyen a gyönyörű feleséged. szerelmeskedés előtt. vagy bánatot okoztál? Gyógyítottál. A démon máris közeledett felé. Egyszer Síva meg akart jutalmazni egy dé­ mont szigorú aszkétikus életéért. Biz­ ..De hiszen olyan gyönyörű és vonzó vagy . a másik a Földnek. a testi erővel egyaránt lehet házat épí­ teni és gyilkolni is. tiéd leszek Síva el­ pusztítása nélkül is.” És ezt jelenti az ember lelki sza­ badsága: egyedül tőled függ.mondta a Visnú-Párváti . . ezt jól jegyezzük meg! Gondol­ junk vissza.Megtanítlak. A démon a közeli nász reményében egyre lel­ kesültebben táncolta Síva táncát. . hogy mire használod az erődet? Vagyis jó ember vagy-e. amely mind a ket­ tejükben azonos volt.mondta a démon ..A kkor először a te fejedet érintem meg .. vagy értékes dolgokra fordítottad? Romboltál vele. hogy a tánc befejezésekor a saját fejét is meg kell érintenie. Síva. .mert szeretném. Akkor Visnú újra felöltötte eredeti alakját. .. Ez talán minden bajunk forrása.. .De én nem tudok táncolni. az il­ lető azonnal égjen hamuvá. Pl. . Van egy szép indiai legenda. mindig eltáncolta nekem csodálatos táncát. Visnú elhatározta. Mellesleg jegyzem meg. S Párváti előtt csak egy maréknyi hamu ma­ radt.P o pper P é t e r 16 2 163 L é l e k és er ő zott: az egyik az Égnek. . Mert erről van szó! A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. ami etikailag semleges. hogy mennyi bajunk származott ab­ ból. hogy enyém lehessen Párváti.J ó . ehhez képest a lélek tulajdonságairól meglehe­ tősen sokat és egzakt módon tudunk. hogy megmenti Sívát. Csak Erő van. vagy gonosz? Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butasá­ gokra a kapott erődet. Kö­ szönetét mondtak az erőért. legyen a kívánságod szerint.Miért kergeted? .Várj még. Síva megrémült és menekülni kezdett. A nagy kérdés az.Egy kívánságodat teljesítem.H a valakinek a fejére teszem a kezem.. A démon utána. csak az irányuk volt kü­ lönböző. hogy . vagy építettél? Vi­ gasztaltál.

hogy belebonyolódnék a tömeglé­ lektan kérdéseibe. hogy bár látjuk negatív voltukat. Másrészt önteltségünk. amivel pozitív képet vetítettünk rájuk. betegségek stb. ha hozzájuk tartozunk. szinte kozmikus mé­ retű lelki és testi fáradtság léphet fel. A rossz­ kedven és érdektelenségen kívül ezt a kimerült­ séget gyakran kíséri ingerültség. az agresszorral való identifikációt.P o pper P ét e r 16 4 165 L é l e k és erő tonságot is adhatnak. A viselkedés szabályozásában háttérbe szorul az intellektuális kontroll. a hangulatot jól érzékelő. és nem ellenfeleikhez . Kevesen gondolnak arra. és ezzel együtt a félelem a hatalom elvesztésétől. A felizgatott tömeg a legősibb szélsőséges reakciókat produkálja: a félelmet és az agresszi­ vitást. akik sokszor csőbe húznak minket. amelyet készen kapunk. hiúságunk és főként sikerre-orientáltságunk az­ zal biztat. addig viszont használjuk őket. dekoncentráltság és kellemetlen vege­ tatív tünetek. Anélkül. Mindezért fe­ lelősséggel tartozunk önmagunknak. akikben spontánul nagyra fejlődik a hatalomvágy. Ilyenkor rájuk haragszunk és nem saját hamis fantáziánkra.indukálják.) sorozata következtében hatalmas. különösen tö­ megben.lásd. Az ember szuggesztibilis lény. szuggesztív egyén által. indulatkitöré­ sek és apatikus reagálások váltakozása. várakozásaiban csalódott tömeg könnyen bűnbakot kereső dü­ höngő csordává heccelhető egy. valódi arcukat. és még nincs módszer arra. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a kisebbrendűségi érzéstől szenvedő emberek. Az érzelmek és indulatok .és indulatvezérelt lesz. Az indiaiak mindezt a gonosz Maja játékának tartják. Vagyis regresszív állapotba kerül. tömegpánikot is kirobbanthat. annyit el kell mondanom. főleg az emésztés és az anyagcsere területén. vagyis gerjesztik egy­ mást. majd időben faképnél hagyjuk. A racionalis­ ták saját butaságunkat vádolják. el­ nyomhatják ösztönös ellenszenvünket. az európaiak a Sátán ravaszságának. hogy okossággá változtas­ suk. vagy ellenkezőleg: az alvást gátló fe­ szültség. S ezzel a jövőbe tolják kikerülhetetlen és mély csaló­ dásunk bekövetkezését. aki ugyanilyen feltételek jelenvalósága esetén. vagy a tömegkommunikáció hatására. hogy a negatív él­ mények (kudarcok. Gyakran ezek a tulajdonsá­ gaink megzavarhatják tisztánlátásunkat. Ennek következtében a tömeg kritikátlanul elkövet . és hangu­ latjavító. szorongáscsökkentő gyógyszerekkel próbálják ideig-óráig orvosolni. kivéve az ostobaságot. ezért a tömeg egyre inkább érzelem.hiszteroid mecha­ nizmussal . aluszékónyság. Ez az egyén szempontjából szorongást idéz­ het elő. áttevődés egyik emberről a másikra) a harag és a fé­ lelem eseteiben. S különösen induktív (kölcsönös fokozás. A frusztrált. Mindezt még a szakemberek is könynyen diagnosztizálják depressziónak. Általában csak ilyenkor ismerjük fel szövetségeseink és partnereink méltatlanságát. valamilyen ve­ szély lehetőségét képzeletében óriásira duz­ zasztva. hogy a tömeg sok1 ember strukturálatlan együtt0 létét' jelenti.

A tömeg. an­ nak érdekében. (Körülbelül 80-150 fő között) Sajátos csoportdinamikai folyamatok jellemzik. amelyet az egyén józan belátással elutasítana. ha lemondunk a problémalátás képességéről. a megnevezésen kívül tudunk-e róluk egyebet is. . már a kezde­ tek kezdetén is. (Nagyjából 8-20 fő között.P o pper P é t e r 1 66 olyan cselekedeteket. hogy a megnevezett dolgok a valóságban milyenek. Ezek általában a kisebbségek felé irányulnak. jelenékteleníteni próbálják az eseményeket.sziklacsúcsok előtt. és a munka.mint mindent a vilá­ gon . az egyén után a következő szociális alakulatok léteznek: . Ez rejti magában a legkönnyebben kialakuló konfliktus lehetőségét. A pszichológia nyelvezetén ezért az Ego túl­ burjánzását. . . tehát van!” De ez még nem tudás. különböző han­ gadók jóvátételre buzdítanak. ámbár nem lehet tudni.s vajon tényleg megmász­ ható? . (2 versus 1) . Például a napkelte és a napnyugta tapasztalása alapján ezerévekig igaznak véltük. A dolgok ugyanis éppen a megnevezésük által válnak létezővé. Ám nem is olyan régen egy Kopernikusz nevű Jegyzet 1 A szociálpszichológia leggyakrabban elfogadott ál­ 0 láspontja szerint.A nagy csoport. vagy „idebent” történik. Azt sem lehet tudni. hogy örökké sík terepen kalan­ dozzunk. soha ne kelljen megtorpannunk nehe­ zen megmászható . és végül önmagától való megrémülését tehetjük felelőssé.1 1 A lepel maga a megnevezés.) Min­ dig strukturált. Sok ember strukturálatlan együttléte.A hármas. Bűntudatok alakulnak ki a történtek miatt. . hogy a Nap kering a Föld körül. irreálisan nagyra növekedését. A kartéziánus alapelv . vagy a meg nem történtté tevés mágiáját alkalmazzák. irányíthatóság szem­ pontjából a legkedveltebb alakulat. hogy létezésük „oda­ kint”. mindig leplezni igyekszik szak­ rális (sic!) eredetét.A k i s csoport. tehát vagyok” . viselkedés-szabályozást követelnek.lehet magától értetődőnek tekinteni.analógiájára: „megneve­ zem. H u s z o n h e t e d ik f e je z e t Mit érnek a tudományos modellek? A kulturális fejlődést . Ezt követően a tömeg lassan strukturálni kezdi önmagát.„gondolko­ dom. Csányi Vilmos szerint még a természettudomány.A pár. Ez teszi lehetővé a legintimebb viszonyt.

már néhány száz év elteltével. Őt idézve: „Lehet. s messze vissz­ hangzott a fenyegető kiáltás: Fusson. s amúgy sem értette. mint hogy Isten egyháza nevében lenyiszálják a fejét. akinek az élete kedves. akinek a lelke ezt lehetővé tette. ahol van. Bár szilárdan elhatároztam. s míg fennhangon megtagadta meggyőző­ dését. hogy vajon a lélektani tudományok mennyire ludasak a nem létező belső világ megteremtésében? Németo. ame­ lyek a megnevezéstől létezőkké válnak. Ah. és természetesen az a tevékeny­ ség. s olyan is volt. ” És már megint baj van a megértéssel! Ho­ gyan kering egy viszony? Azután: ravasz tudó­ sok megneveznek nem létező dolgokat. a tengeri hajósok legnagyobb örö­ mére. hogy az új elmélet alapján sokkal jobb térképeket lehe­ tett készíteni. rengeteg más lehetőség közül. ezer-ezer 18. Sokat nyomott a latban az is. az em­ berek zöme jobb belátásra tért. mégsem állom meg. életévét betöltött embertől megkérdezték: Hiszi-e Ön. Eb­ ből lett aztán a világraszóló botrány. az iskolázás! A tudománnyal telecsöpögtetett fejek! 1996 és 1999 között három országban. azaz Mégis mozog. S íme. aki önérzetesen becsülettel a tűzhalált választotta. tehát „idebent” teremtenek egy új világot. hogy a Föld a Nap körül kering? Az eredmény: USA: Helyesen felelt Tévedett Nem tudott válaszolni 79% 790 fő 18% 180 fő 3% 30 fő 74% 740 fő Tévedett 16% 160 fő Nem tudott válaszolni 10% 100 fő Anglia: Helyesen felelt 64% 640 fő Tévedett 19% 190 fő Nem tudott válaszolni 14% 170 fő Tehát a kulturálisan vezető államok 3000 la­ kosa közül téves választ adott. a képzelet és a tapasztalat működik közre. amely magasra emelte az európai kultúra zászlaját. ezt dörmögte a szakállába: Eppur sí muove. . vagy válaszképte­ len volt 830 ember.P o pper P ét e r 16 8 169 M it é r n e k a t u d o m á n y o s m o d e l l e k ? lengyel úr előadta. hogy szerinte éppen fordítva működik a dolog: a Föld kering a Nap körül. hogy mindkét test ott van. máglyák gyulladtak az új tan hir­ detőinek megkínzott teste alatt. így hát a kultúra (kultúra. hogy ezúttal álta­ lános tudományelméleti kérdéseken rágódom. itt a nagyhatalmú inkvizíció. . amelyben megtalál­ ható az „igazság”! Ebben a „teremtésben” első­ sorban az emlékezés. kapcso­ latok írhatók le közöttük. Mozgott kint a Föld és bent a gondolat. aki látszólag megtagadta a régi tanítást. Csányi Vilmos új teóriával állt elő. hogy olvasómat arra bíz­ tassam: gondolkozzon el. mert az életét és tudását többre becsülte annál. Hát fu­ tott.: Helyesen felelt . Volt. amellyel egyetlen lehetőséget választunk ki. és tulajdonképpen csak a viszonyuk kering bizonyos szabályossággal. Egyházi át­ kok dörögtek.” Csakhogy mire ide eljutottunk. vagy csak értesültség?) szép lassan mégis beivódik lakosságunk kétharmadának „minden rostjába és erébe. miről van szó.

Csányi ezt a jelenséget a nevezetes Möbiuszszalaghoz hasonlítja. vagy egyik egyednek és utódainak kedve­ zőbb-e a fennmaradás perspektívája. mint má­ sokénak? Darwin ezt nevezte természetes kivá­ lasztódásnak. te hízelkedő. társadalom: etológiái megközelítés. hogy a fajok között és a fajon belül az élve maradás lehetősége egyformán oszlik-e meg. 1994. S játékaidnak vége m ár. amelynek észrevétlenül kerülhetünk át a másik oldalára. holott csak egyetlen megjelölt oldala van. kötetében. A rangsor kialakulásában sokszor évezredes ge­ netikus tulajdonságok játszanak szerepet. E helyzet megoldására keletkezett a rangsor. hogy minden ember-ábrázolás egyben Is­ ten-ábrázolás is. Ez ugyanis a fa­ jon belül a sebektől legyengült hímek hárcképtelensége miatt a faj kipusztulásához vezetne. a szavak.. Fajon belül erről szó sincs. ame­ lyeknek nyomon követése külön tanulmányt Jegyzet 1 Csányi Vilmos: A megnevezett kimondhatatlan. Az emberek világa általuk teremtett „belső” világ. és iűgatag. Meztelenül didergő sápadt útitárs. Nagy kérdés. . pontosabban az absztrakt fo­ galmak használatának.P o pper P é t e r 170 Mindezeken túl döntő jelentősége van a be­ szédnek. amely a mai evolúciós biológia egyik alapját jelenti. amelynek éppen a nyelv segítségével millió és millió kapcsolata alakul ki a „kinti” világgal. Mármost az olvasó könnyen abba a tévhitbe eshet. Aka­ démiai Kiadó. de a fajon belüli versengésről nem. és a sza­ porodás erőforrásokat von el a többitől. hogy a természetes kiválasztódást vala­ milyen véres öldöklésnek fogja fel. gondolkodás. 1 Gondolatok Nádas Péter esszéiről. H u s z o n n y o l c a d ik f e j e z e t Versengés a fajok között és a fajon belül A versengést ma már az élővilág genetikailag meghatározott faji és fajon belüli örökségeként tartják számon. Az élet fennmaradása. A Pszichológiai Műhely soro­ zat 10. In: Viselkedés. Ebből az követ­ kezik. Ez talán bizonyos mértékig el­ mondható a ragadozókról és a prédáikról. Csányi a haldokló Hadrianus császár búcsúversének hangulatát idézi az Is­ ten-teremtés és ember-teremtés kettősségének és azonosságának döbbenetes felismerésekor: Leikecske. Milyen hallgatag helyekre indulsz.. Ez a képesség jelenti az alapvető különbséget állat és ember között.

pl. Ez a lassan kialakuló csoport­ kultúrák alapja. a sport vagy annak csak a szemlélése. előítéleteket. hanem a beszéd segítségé­ vel előre kigondolt.oldhat meg. megtervezett.P o pper P ét e r 172 173 V e r s e n g é s a fa jo k k ö z ö t t . esetleg a tartós párkapcsolatokban nyilvánul meg. valamint az alvóhelyek elosztásában. mind a párzás terén abszolút respektussal valósul meg. A ki­ talált pótlékok . Mindenesetre az állati kultúrákban a rangsor mind a táplálkozás. egzisztenciális és területi javakért való rosszindulatot. Mindez az önfeláldozás. egyetlen zárt csoportként való felfogása . Nevezetesen arra. a nyelv. politikai rasszizmust is ki­ termelt. a csapat-drukkerség. A zsákmány­ szerző akció már csoportonként individuális terv szerint történhet.nem tűnnek a prob­ léma elfogadható megoldásának. a politikai harcok és a vallási és ideológiai küzdelmek . Igen ám.az emberiség. de a békés társadalmak között is kialakulhat rivalizációs viszony. Ennek a helyzetnek döbbenetes következmé­ nyeire bukkantak rá a kutatók. akik évezredek során fennmaradtunk. kétségek az ellentmondó tulajdonságokat képviselő alcsoportok hovatartozását illetően. Ám amikor a csoportok létszáma nagyon nagyra nőtt. hogy csoportkultúra csak emberi viszonyok között létezik. s ez a probléma átcsúszott a tudatos mérlegelés és választás birodalmába. Az emberek versengése elsősorban a saját te­ rület védelmében. . a becsület és az igazságosság fogalmát is megteremtette. éppen ezen a té­ ren jeléntkeztek áttekinthetetlen bizonytalansá­ gok. amit mai perspektívánk szerint csak a globalizált társadalom . előre megtervezett és ki­ osztott szerepek vannak. Méghozzá a kutatók arról győ­ ződtek meg. a vereség és a győzelem átélése. Előre elképzelt a siker és a kudarc lehetősége. és ez a hajlam beíródott a génjeinkbe. Ez a békéltető magatartás már nem ösztönös. Az em­ beri lét magasabb színvonalát a békéltető magatar­ tás kialakulás a jelzi. a hűség. a nőstények és az ennivaló. Mi. gyakran hoz­ nak létre agressziós örvényt. hogy a legtöbben az ember fogalmát csak a saját törzs tagjaira alkalmazták. a csoporthoz való tartozás meg­ erősítése érdekében. valószínűleg generációkon ke­ resztül versengtünk. igényelne. A saját törzsbe­ liek privilegizált bánásmódot élveztek. Ez gyilkos ellentéteket. Az akcióterv alapja a nyelvi struktúra.

Próbáltam életre kelteni pszichológus-meste­ reim hangját és tanításait. hogy körülnézzek. Engem nem adtak el idegenbe semmiféle ri­ válisok. mert még képzeletben sem tudtam válaszolni nekik. mint Petepré háznagya. hogy az érzelmek és indulatok túlburjánozzanak rajta. a bá­ rányt Egyiptom. rövid létezésre ítélt ember? Mit akarsz megtudni rólunk vagy a világunkról? És én csak hallgattam. vagy hívásomra megje­ lennek-e démonok. mert megengedte. aztán Eni szerelme.H u s z o n k il e n c e d ik f e j e z e t Egyedül a mezőn Azt mondja az írás: Az Úr kivitte Józsefet. a semmi földjén járok-e. de jobbadára sikerte- . átcsapjanak a feje fölött: először a testvérek gyűlölete. s megkérde­ zik: Mit óhajtasz. valóban a halál. és kövesse őt. így hát tartós csend uralkodott a mezőn. Miért hallgatott József. Magam mentem el az ismeretlen biro­ dalomba. De húsz évig nem követte. hogy atyja meghallja magányos bégetését. a halálos birodalom mezejére. mint Micrájim alkirálya? Mert József is halottnak tartotta előző éle­ tét. később. mert ha­ lottnak hitte. nem álltak bosszút rajtam sértett szerel­ mesek. vagy istenek.

Kísérteni kezdtek Kosztolányi „jósai. házasságaimban elkövetett bűneimet töröltem. és elismerést hűségemért.. a hangjuk és a mondataik elszálltak velük együtt. Politika? Közélet? Következetesen ra­ gaszkodtam tévedéseimhez. Soha nem kellett semmit visszavonnom. hogy kihasználom ezt a lelkiállapotot. hogy az életen makulátlan fehér gúnyában lehet végigsétálni. a sok ferde vajákos.. amit leírtam. Nem volt olyan illúzióm. És sürgősen megbetegedtem. Mire is? Hogy is mondja a fárgó sütőmestere. amelyet szívesen megsemmisítenék. Vagyis elő­ ször a kialakult depressziómmal. A csendben nem szólalt meg végül az Isten sem. Ebben a magányban játszani kezdtem.P o pper P é t e r 176 177 E g y e d ü l a m ez ő n lenül. Későn kivirágzott írói működésemmel is nagyjából meg vagyok elé­ gedve. A harmincvalahány közül egyetlen könyvemről beszélek. nem a hatalom felé. Ez az utóbbi nagyon furcsa volt a számomra. hogy a lel­ kem ilyet is tud. boncai. Meggyőződésem. és a végkövetkeztetések halkuló szó­ lamának egyre gyengülő lecsengését. hiszen a politika messze a magasban elvo­ nult volna a fejem felett. Aztán a fájda­ lommal... semmit megta­ gadnom abból. Rövid ideig tartó elcsábulások után alig tud­ tam levakarni magamról. ami heteken át nagyon is tartósnak bi­ zonyult. de gyenge suttogásukat elsodorta a mező könynyű szellője. A pálfordulat. néha hármon állt a vásár. akik titkon az éggel rádión beszélnek”. az életemmel. mert láttam a kezdetek kezdetének harsány bi­ zakodását. ha az a vereség. a bukás irá­ nyába tart. Gyógyító és tanári működésem? Igent mon­ dok rá. Unalmas is lenne. ami időnként keserű depressziós hullámokat ver fel bennem. Aztán magammal. és mélyen hallgatott saját nemlétébe me­ rülve minden sátán is. időnként karriert kínált némi becstelenségért. Szóval. Mai tudós barátaim fölényes mosolyá­ tól.yA bűneimről emlékezem ezen a na­ pon. a fasizmus túlélé­ séből. a „damaszkuszi út” hitelességét csak ak­ kor ismerem el. életutamért nem teszek túl sok szem­ rehányást magamnak. ami műtétek szükségességében öltött formát. itt mégis történt valami. Jákob atya sem érkezett meg soha. üldözött zsidóságomból eredő szélsősé­ ges baloldaliságomhoz. hogy vállalni kell a választások abszurditását is. Mi­ vel? Először a betegségemmel.. Szerelmi kapcsolataimban. mert az árulásba mindenki belezüllik. az életből való kilépés lehetőségével. azután az ataraxiás közönyömmel. Magam számára is váratlanul úgy döntöt­ tem. Ámde. semmiért magyarázkodnom. szánakozó attitűdjétől vakarózni kezdtem. hol háttérbe akart szorítani. sok­ sok év után? . amire Angliában vagy Svédországban valószínűleg nem került volna sor. és sike­ resen megbocsátottam magamnak.. Egyedül maradtam a mezőn. . Mindig kettőn. saját életem ingoványába süppedezve. ” Hetvennégy évem alatt sok kisebb-nagyobb bűnt és aljasságot halmoztam fel. De itt értem jött —hol meg akart ölni. Meglepett.

s egy egzo­ tikus muzsikust. pap. hanem önarc­ kép. hanem a hatalom gyakor­ lóiként is lelki és szociális ingoványba süppedhe­ tünk. mert nem írtam róluk.a megtisztulást jelentő megbánáshoz: ha meggyónt. majd ifjúságom egykori tár­ sát. H a r m in c a d ik f e j e z e t Az inkvizíciós atyák kínjai A modem korszak diktatúráinak belső ellent­ mondásairól kerítünk most szót. Nevük felismerhető. Ezután hat portré barátaimról. ifjú film­ rendező. de az inkvizítorok szenvedése is. így megmenekült a kárhozattól. a ma már klasszikusnak is nevezhető inkvizíció az egyház lélekmentő akciója volt. Megelőzte őt a Holdidő.. hogy gyorsan végezzék ki. Ezért nem lett volna szabad írni róluk. Mindez oké. hogy hatására sorra ve­ szítem el a barátaimat: egy részüket azért. Tehát az eretneket el kellett juttatni . mert írtam róluk. Mi teszi ezt aktuálissá témánk szempontjából? Az. Marad két számomra is problematikus portré. ka­ . megbánta bűneit. hogy az eretnekség miatt feljelentettet beidézték. Ez nem portré.P o pper P é t e r 178 ha rendelkezésemre állna a „meg nem történtté tevés mágiája Minek szaporítsam a szót? A Napidő című munkámról van szó. Még ezekkel sincs baj. ami immár az életből kilépett emberekről szól. Eretnekségben meghalni elkárhozást jelentett. és négy indiai gondolkodó. A hatalom nem csak a neki kiszolgálta­ tottakat. politiku­ sokról. Az első rólam szól.) Aztán bemuta­ tok egy különös életművész-figurát. hogy ma már nem csak a hatalom áldozataiként. nehogy visszaessen. Bevallom. amiből kisar­ jad nem csak az áldozatok. (Ezek lírai emlékezések. nem portrék. hanem a hatalmat gyakorló urak és hölgyek lelki épségét is veszélyezteti. most már nem mentegetőzöm miattuk újra. Bűntudatosan szólok két halott és cserbenhagyott barátomról. A szociális veszélyeztetettség fogalma ki­ tágult. Viszont a Napidő szereplői nagyon is a jelenemben vannak. akiket itthon senki sem ismer. nem számítottam arra. Csak most? Régen nem így volt? Régen. A sorozat végén feltűnik tudós. akik nagy hatással voltak rám..akár kín­ zások segítségével . tiszta lélekkel már át lehetett adni a világi ható­ ságoknak. A második kettő szerelmeimről. A francia inkvizíciónál az volt a szokás. Nézegetem a Napidő portréinak a listáját. a másik részüket azért. Az egyház soha nem ölt meg senkit. művészekről. olimpikon-sportoló.

Hivatásának szentségéhez. hanem a karaktere. hogy máglyára küldhesselek és meg­ mentselek a kárhozattól. Ha nem. de tisztességes ember.más a helyzet. s most már véglegesen egy sziklabör­ tön falaihoz láncolták. valamint két órát. E nélkül az ink­ vizíció börtönében maradt.Nem vagyok eretnek. tagja a toulousi tiszták­ nak. mint ahogy lehet tisztességes az áldozata is. És ma? Amikor Európa visszazuhant a soha el nem képzelhető regresszióba. Ha­ daival tizenhárom éven keresztül gyilkolta a do­ minikánus szerzeteseket. amelyek huszonvalahány éven keresztül íródtak a gróf haláláig. Az. Ám a modem időkben. Az inkvizítor . Ez az eretnekség gyanúja miatt az inkvizíció sziklabörtönében tartott Roger gróf és az őt elfogó inkvizíciós atya havi beszélgetéseiről készült jegyzőkönyvek el­ nevezése.. hogy eretnek vagy.különösen ha funkciót is viselt . a dolog megítélése differenciáltabb nézőpontot tesz szükségessé.. Semmilyen kínzás nem vette rá a beismerő val­ lomásra. és ki akarták csikarni a beismerő vallomást. A szuverén emberek társadalmából. Ha a feljelentő köztük volt . A totális ter­ ror feltámadt saját középkorába.. A kérdés pontosan így tehető fel: H a valaki tagja volt a náci vagy bolsevik párt­ nak ..mint Isten és Krisztus szolgája . Nem gondolt arra. A többi áldozatod a kín­ zásoktól való félelmében tett beismerő vallomást. a totális rendszerek fanatikusánál . hogy leírja ellenségeinek nevét. a sátáni eretnekségek ellen. azt nem a párttagsága eredmé­ nyezte.. hogy mint familiáris.elengedték. s igyekezett meg­ győzni: . hogy kegyetlen és embertelen jellem volt. a totális rendszerek hosszú évekig tartó fennmaradását.Te őrült vagy! Csak nem képzeled.legyen náci vagy bolsevik . személyes szerepé­ nek hitelességéhez nemigen férhet kétség. a jelszavakat üvöltő manipuláltak tömegébe. . Le­ het fanatikus. bánd meg bűneidet.a hit és a vallás tisz­ taságáért küzdött.Valid be testvérem. Lehetett valaki humánus . törekvésüket legalább a polgárosodás látszatá­ nak megteremtésére . A kolostor apátja min­ den hónapban meglátogatta. . s őt kihagyta ellenségeinek listájáról. amíg újra elfogták. hogy a felesége jelen­ tette fel.P o pper P é t e r 180 181 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI pott tollat.. hogy va­ laki a testi szenvedés miatt hamis vallomással koc­ káztatja a lelki üdvösségét? — Te vagy az őrült! A z emberek hite? Szemben az izzó vas nyomorúságával? Úristen! Kik vitatkoznak itt és miről? Ez a megrendítő! A középkor és az újkor hangja szól. tintát és egy árkus papírt. Tehát: ha valaki kegyetlen és embertelen volt. Az inkvizíció idején a szerepek egyszerűbbek és egyértelműbbek voltak. akkor hitelt adtak a feljelentőnek. feldúlta és kurvákkal megszentségtelenítette kolostoraikat. toulousi krónika. de nem végezték ki. Nagyon tanulságos a feljegyzésekben fenn­ maradt ún.. A grófot feljelentették.az igazság érdekében. Évek múlva sikerült megszöknie. feltétlenül gazembernek minősíthető-e? Ez letörölhetetlen folt-e a becsületén? Ismerve a történelmi realitásokat.

Nagy-Magyarország határainak visszaállításától várják az üdvösséget. a hatalomhoz való vi­ szonyunk az. nem szólva azokról. ez durván számolva másfél nemzedék. kényszerű megalku­ vás annak. Mások pedig előre akarnak sza­ . mint ha más. s még sok minden más. Már túl jár ötven alkalmon. akinek ambíciói voltak. És hogyan. Magyaror­ szágon negyvenkét évig volt kommunizmus. Én arról a korszakról beszélek. és találha­ tók voltak embertelen. amit a költő így jellem­ zett: Talán dünnyögj egy új mesét.. mások besározása értelmetlen és funkciótlan.a közérdekeket. . Sok minden rejtőzhet mögötte. hogy a párttagság vonzó lehetett mindenkinek. ” Jócskán vannak. s eddig mindig kínos csend volt a válasz. én mindig a kommunizmussal for­ dultam szembe. eszmei meggondo­ lás. H a már mérnünk kell. hogy mindez csak dühöt vált ki nap­ jaink nagyszájú politikai kalandoraiból. és magas fokon tudja a szakmáját űzni. Csak an­ nak nem. vagy ideológiát keresett hozzá. ahhoz. A ki az embe­ rek közül vezetésre alkalmas volt. Göncz Árpádot idézem: „Én soha nem a kom­ munistákkal. fasiszta kommunizmusét Tudom. akik kétségbeestek a nácizmus és a sztálinizmus rémtettein. az még mindig jobb. vagy mindenkinek megcsúfolták a gyerekkorát.mondjuk . Kívül. akik áhítozva tekintenek vissza. vezérigazgató vagy professzor. és súlyos csalódással végződött naiv társadalom-megyáltó lelkesedés azok számára.. akkor sommásan semmiképpen nem szabad. Vagy aki be akar vágódni a hatalom új urainál. Azon. Trianon revíziójától. öniga­ zolást. nem fontos elmagyaráznom. Egy jó barátom csalhatatlan módszert dolgozott ki elhallgattatásukra. ” „Magyarországon mindenkitől elvették. Számára a bosszú. Tegyék. Nem vitatom. mint fő­ orvos.. az jobban tudta szolgálni . aki ér­ demtelen hatalomra tört. nyugodtabban tudott ennek a védel­ mében tisztességes ügy mellé állni. akik az áldozatok hozzátartozói voltak. De ha emberekről aka­ runk ítélni. hogy miért? Mert akinek nem volt vaj a kalapja alatt. az nem tö­ rekszik bosszúra. Ugye. és pl. hogy ki mire használta. aki el akarja terelni magáról. belépett a pártba. ha valaki a párton belül működött. Mélyen a szemükbe kell nézni és így szólni hozzájuk: Ezt épp maga mondja? Nekem jó emlé­ kezőtehetségem van. így kénytelen volt túljátszani a maga szerepét. és ez különböző dolog. mint aki két lé­ péssel hátrább volt és ennek következtében nem en­ gedte . hogy sikert tudjon elérni. mert ha én. aki Peter Weiss darabjában tűzoltókért kiabál. ha én csinálom. azt mondta. a múlt­ járól a figyelmet. Ez tor­ zulást okoz. belül. amin megmérettetünk. akinek konstruktív szakmai elképze­ lései. A gyújtogató.P o pper P é t e r 182 183 A z INKVIZÍCIÓS ATYÁK KÍNJAI és társadalmi értéket teremtő párttag. Egyéni indok. Bizonyos körülmények között szinte azt mondom. mentségek keresését emlegetnek majd. Persze ez is nagyon bonyolult dolog. sötét gazemberek a pár­ ton kívüliek között is. programjai voltak.mert nem engedhette —meg magának.

Cápák és nyelvtanárok............................................. 81 Tizenharmadik fejezet.... Az ingoványba szépen bele is kerültem... századi Európa alapvetően nem tűri azt a tagolódást..... a pszichológia süppedezik........ a távoli Kelet gondolkodóit....... amit írtam . 53 Nyolcadik fejezet........ Ballada az elűzött......... A tudatos és a nem tudatos tudás furcsa jelenségei...... karakter...... hogy nincs hova kapasz­ kodnom....................... Jó emberek riogatása........ emberke?......... 65 Tizedik fejezet. akár a pá­ nikba esett fuldokló........ ami a jövőbe mutat............. amiben .... Viszont az or­ szág nem ismeri a nyugati életformát.P o pper P é t e r 184 ladni az ismeretlen jövő felé........... Lehet-e repülni számytollak nélkül?.. Ez már cél lehet........ hogy felszínesen ide-oda kapkodtam.. „A 21............................ 9 Második fejezet........ azt az ingoványos talajt akartam bemu­ tatni.... 87 ............... érdek........... ha nem ' látod a múltat?.................................. ahogy egy pszichológus rázná....... ” Kedves társam e könyv olvasásában . .mégis csak kiadná­ nak valamit............ 37 Hatodik fejezet. 61 Kilencedik fejezet.........összességükben .............. 15 Harmadik fejezet..... Érezheti valaki úgy is...... 7 Első fejezet... elrendezni... 75 Tizenkettedik fejezet.............. amikor a lélek végső kérdéseihez nyúl hozzá........ v 45 Hetedik fejezet... akit túl­ zott önbizalma reménytelen szellemi kalandba sodort........ Ilyen egyszerűen egyik sem lehetséges........ Vizsgálódtam a régmúlt eseményei között..... vagy tanácstalanul ráztam a fejemet.. a modem társadalomtudományt. Láthatod-e a jövőt.......... ... 23 Negyedik fejezet........ ........... A benne élő...... mint az őserdő­ ben eltévedt utazó... amibe szakmám...... mert ha rende­ ződnének .......... A kifosztott ember maradék kincse: Gödéi... Ezeket az értékeket kellene az országban megkeresni.......... törmelék formájában szétszórtan létező értékek nem errefelé mutatnak...... Módszerek a titokzatos lélek keresésére.. A falladai kérdés: Ali lesz veled........ most én is újraolvasom. amit hazánk társadalmi rendje és nemzetközi helyzete mutatott a második világhá­ borút megelőző egy-két évtizedben....hinni lehet....................... 29 Ötödik fejezet..mert szo­ kásom ellenére. visszatért és megint elűzött királyról............... Tartalom Nyitány helyett...... atavizmus..... Az áldozathozás értelme és értelmetlensége..... a vallást....... s riadtan vettem észre.. a misztikát....... A terrorista lelke: meggyőződés......... vagy mutáció?............hosszabb távon ....... s végül még a politikát is............ minden zsákutcába re­ ménykedve bekukkantottam.. 71 Tizenegyedik fejezet......... A lelki jelenségek végsőnek tűnő meghatározói.................. Mindhiába. A régmúlt elmosódott ösvényei........ próbáltam segítségül hívni a filozófiát..............

....... 171 Huszonkilencedik fejezet...... 161 Huszonhetedik fejezet. Isten öngyilkossága és feltámadása. 179 .................... vagy az evangélium szövetségese-e a pszichológia?................... ... 143 Huszonnegyedik fejezet.... Az inkvizíciós atyák kínjai.... ............................. ........ 127 Huszonegyedik fejezet........ 137 Huszonharmadik fejezet.............. Mit érnek a tudományos modellek?...... Kérdés és magyarázat a lélektanban.............. 175 Harmincadik fejezet............. Egyedül a mezőn......................................... Az ember legyőzi az Istent.......... 109 Tizennyolcadik fejezet.......... Lélek és erő...... .................. Elveszhet-e a meg sem talált lélek?................ A lélek és a lélekvándorlás eszméjének eredete... Brahma elalszik.. 167 Huszonnyolcadik fejezet............. 133 Huszonkettedik fejezet.. A vallás.................... Menekülés az ingoványból: egzisztencialista és humanista pszichológia.................................. Faust felett néma az ég ............. 149 Huszonötödik fejezet...................................P o pper P é t e r 186 Tizennegyedik fejezet.... Vissza az alapokhoz: test és lélek.............. 155 Huszonhatodik fejezet........ 91 Tizenötödik fejezet..... A gyógyító hallgatásról..................................................................... 97 Tizenhatodik fejezet.................................................. 113 Tizenkilencedik fejezet......................... 103 Tizenhetedik fejezet....................... majd felébred...... Versengés a fajok között és a fajon belül.. A sejtések világa....................... 119 Huszadik fejezet.........................

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful