Móricz Zsigmond

I. Életrajz

1. Indulása

- szül. 1879. Szatmár megye

− szülei szegényparaszti sorból küzdik fel magukat, de hamar tönkremennek
− iskolás: Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás
− 1908.: Hét krajcár c. novellája → nagy siker
− rendszeresen ír Nyugatnak
− naturalista novellák: Tragédia, Kis Samu Jóska, Szegény emberek
− Regényei: - 1910. Sárarany
- 1917. Fáklya (naturalista korszakának legkiemelkedőbb regénye)
2. 1919-30
− stílusa nyersebb, darabosabb, drámaibb lesz
− jelentős riportjai: Virágnyílás, Új Közönség
− 1920.: Légy jó mindhalálig
− ellenforradalom → zaklatják; felesége öngyilkos lesz
− kritikai-realista regények
3. 1930-42
− szembefordul dzsentri réteggel: Kivilágos kivirradatig (1926), Úri muri (1928), Rokonok
− regényeinek témája: szegényparasztság problémái: Barbárok (1931), A boldog ember (1932-
35),
A betyár (1937), Rózsa Sándor (1940-42)
− 1942. szept. 4. 
4. Parasztábrázolás
− rendkívül magas színvonalú
− felismeri a parasztban a teljes embert
− Móricz + Mikszáth paraszttárgyú lebeszélései jutnak el legszélesebb rétegekhez
− Móricz a szegényparasztság fia; átszenvedte annak nyomorúságát → nemcsak együttérez;
egy is vele
− hangulata ált. tragikus és leverő; parasztság helyzetét tarthatatlannak, elkeserítőnek
érezzük
− reálisan, néha naturalisztikusan ábrázolja paraszti nyomort

Moricz Zsigmond (1879-1842)

A XX. sz-i realista próza legnagyobb alakja. A Nyugat elsô nemzedékének tag-
ja, aki magába olvasztotta a nagy elôdök elbeszélô örökségét, de túl is lépett
a hagyományokon. Elbeszéléseiben és regényeiben, az erôteljes tealizmust natu-
ralista vonások is szinesítik. Mľvei zárt szerkezetľ alkotások. Moric a magy.
falú és a magy. vidék legnagyobb írója.

Tiszacsécsén született, édesapja Moricz Bálint parasztember volt, édesanyja

Parlagi Mária. Mind a hét gyermeküket tanittatták. M. középiskolaji tanulmá-
nyait Debrecenben, Sárospatakon, Kisújszáláson végezte. Késöbb Pestre kerölt
jogot és bölcsészetet tanulni, de tanulmányait nem fejezte be. Śjságírói pá-
lyára lépett. 19ö5-ben feleségül vette . Az aszony 1925-ben
öngyilkos lett. Második szintén sikertelen házasságát egy Simonyi Máriával
kötötte. 1936-ban ismerkedett meg egy árva proletár lánnyal aki a csibe novel-
lák és az árvácskák ihletôje. 19ö8-ban jelent meg a Hét krajcár elbeszélése.
Amely meghozta számára az igazi sikert, ekkor csatlakozott a Nyugat táborához.
Néhány évig 1929-33-ig Babics Mihállyal együtt szerkesztette a lapot, majd a
népi írók vezetô egyénisége lett. Kivált a Nyugat-tól és a Kelet népe folyó-
irat szerkesztôje lett. 1942-ben halt meg.

írói munkássága:
 I korszak 1919-
Pályája kezdetén a Ny-hoz kapcsolódott, a folyóirat kezdetben fontos szerepet
játszott önálló irói hangjának kialakításában. Ady-val barátkozott, költészete
nagy hatással volt rá. Munkáját paraszti témáju írásokkal kezdte. A parasztáb-
rázolásnak nagy hagyományai voltak irodalmunkban Jókai kedves epizódfigurákat
rajzolt meg. Mikszáth romantikus bájjal szinezte ki a falusi világot. Az ún.
népszíneket idealizált.
A Hét krajcár elismerése szinte gátakat szabadított fel benne gazdag termé-
kenységgel egymás után írta a novellái, regényeit, színdarabjait.

Tragédia (1909)
Ezt az elbeszélését a kisszerľ nevetséges célért folytatott hatalmas emberi
erôfeszítés tragikomikussá, groteszké teszi. Már ebben a korai elbeszélésében
is feltľnik a Moriczra jellemzô drámai szerkesztés. Az eseményeket másfél nap-
ba sľrítette, de tömör utalás formájában Kis János egész multját megismerhet-
jük. A novella témája az emberi lelket eltorzító nyomor.
Kis János alakjának megformálásában tudatosan akarta szétrombolni az addigi
paraszt-ábrázolás iluzióit. Egy külsôleg jelentéktelen, gyülölködô az ösztön-
élet szintjére korlátozott embert festett le akinek legnagyobb vágya, hogy
egyszer jollakjon. Önmagát pusztítja el. Tragédiáját csak fokozza, hogy halá-
láról épp úgy nem vesznek tudomást az emberek mint életérôl.
Sárarany (1910)
A regény fôhôse Túri Dani egy tudatlanságában is tehetséges, de kibontakozni
képtelen feltörekvô parasztember, akiben pusztító energiák élnek. Az I. V.H.
jelszavai csak rövid idôre tévesztették meg az írót. Ady-hoz hasonlóan nagy e-
rôvel tiltakozott a háborús vérontás ellen. Haditudósítóként járta a harctere-
ket. Megdöbbentô képeket festett a katonák szenvedéseirôl, de a hátország nél-
külözésérôl is.
A szegény emberek cimľ elbeszélése 1916 karácsonyán jelent meg. A novella té-
mája az, hogy egy szabadságolt katona odahaza nagyobb nyomoruságot talál, mint
a fronton. Az iró a fôszereplô szemszögébôl látattja az eseményeket. Jelen és
a muét, az othon és a harctér állandóan egybemosódik a katona tudatában. Való-
jában tudathasadásos modon viselkedik. Ellenségnek nézi a kisgyermekeket, és
ahogy a fronton tanulta, szakszerľen megöli ôket. A szegény emberek megrendítô
példázat arról, hogy az embert miképp forgatja ki önmagából a háború. A nagyü-
zemi öldöklés személytelen és felelôség nélküli, az elvadult lélek nem szorít-
ható törvényes határok közé.

II. Rokonok (1932)

1. Tört. háttér
− 1929-es nagy gazdasági világválság határozza meg regény témavilágát
− regény először folytatásokban jelenik meg Pesti Naplóban, majd könyv alakban → élesebb
társadalombírálat
; nép nyomoráról szóló részletek meggyőzőbbek
2. Rövid tart.
− főhős: Kopjás István → származása uralkodó osztályhoz, életkörülményei lesüllyedt
középosztályhoz kötik
− véletlen folytán lehetősége nyílik felemelkedésre → célja, hogy leszámoljon az úri világ
pusztító panamáival
− karrierizmusa, újdonsült barátainak közbelépése → ő maga is egyre inkább belebonyolódik
ezekbe az ügyekbe
− mindezt érzi, ezért vívódik
− észreveszi, hogy akaratlanul, de ellenvetés nélkül végleg csatlakozott a panamákhoz →
szükségszerű pusztulásához
vezet
− regény végén nem derül ki, hogy meghalt-e (öngyilkos lesz), de ha fizikailag nem is,
erkölcsileg mindenképpen halálra
ítéltetett
− aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elkopnak, s a „született gazok” közé
kerül
3. Mondanivaló
− forradalmi bátorsággal ábrázolja az ellenforradalom uralkodó osztályainak legtipikusabb
alakjait → vmennyien egy nagy
korrupció részei
− leszámol dzsentri illúzióval: úri világ halálos ítéletét nagy művészi hitellel fogalmazza meg
− regény leleplezi hatalmat bitorló feudális uralkodó osztály romlottságát, kártékonyságát;
azt sugallja, hogy gyökeres
változásnak kell elkövetkeznie, mert az ország ilyen körülmények között elpusztul
− ellenzék is csak azért ellenzék, mert be akar kerülni ebbe a csoportba → erre minden
eszközt (politikai zsarolást is)
felhasználja
− bűnszövetkezet mozgatóereje a tőke, mely háttérből irányítja az államgépezetet
4. Kordics bankigazgató és a polgármester
− jellemükben egyesül a rendszer tisztviselőinek és tőkéseinek jelleme
− azonosság: mindketten barátságot ajánlanak szövetségesüknek, de azokat, akik
szándékaikat keresztezik,
kegyetlenül megsemmisítik
− barátság mozgatója mindkettőjükben a kegyetlen önérdek és pusztító osztályöntudat
− különbség: egymástól való függés (tőke irányítja államgépezetet)
− kettőjük szoros barátsága banktőke és államapparátus összefonódottságát fejezi ki
− egymás közti barátság mozgatója nyilvánvaló → egymástól való függés megmérgezi
barátságot; amely nem lehet
maradandó
5. Kopjáss
− nehéz körülmények között élt és nevelte gyerekeit
− alulról, kritikus szemmel figyelte panamák lápvilágát
− képes volt társadalmi jelenségek megítélésére
− gondolkodó ember, észreveszi a nép nyomorúságát is
− ellentmondásokat Móricz Kopjáss jellemének kettősségével, összetettségével mutatja meg
− pozitív vonások: mondanivaló; ő szájába adja társadalom kritikáját is
− részletesen elemzett negatív tulajdonságai elhatalmasodnak jók felett; ő is belehullik
panamák világába
− felismeri az úri világ becstelenségét, mégis boldog, hogy végre ő is közéjük tartozhat →
elveit is hajlandó feladni
− sertéstenyésztő ügyének kibogozását nem a társadalomért, hanem az azért megkapható
előnyökért teszi
− lelkiismereti harcok sem teszik különbözővé azoktól, akik ezt lelkiismeretfurdalás nélkül
teszik
− kettősséget oldja fel az író a befejezéssel; nem lényeges, hogy Kopjáss életben marad-e
vagy sem
− erkölcsileg halott, ez meghatározza tovább sorsát
− bűnét súlyosbítja, hogy amíg kis ember volt, tudta, hogy ami „fent” folyik, az helytelen, ám
amikor ő is felkerül,
csatlakozik a panamázókhoz

III. Szegény emberek

1. Keletkezés háttere
− Móricz eleinte elfogadja háborút; nem tiltakozik azonnal
− hite: háború minden rosszat elpusztít és csak a rosszat pusztítja el; lehetőséget ad új
világnak
− 1915.: elmegy haditudósítónak → kijózanodik; háborúellenessé válik
2. Bev.
− háborúellenes parasztnovella
− társadalmi + lélektani novella; hangsúly a lélektanon van
− erősen naturalista (főleg gyilkosság)
− téma: háború, embertelenség; mit csinál egyszerű parasztemberrel a háború; háború +
szegénység;
háború a lélekben
− háború gépiessé teszi az embert, aki elveszti etikai érzékét; csak öl (Ady: Krónikás ének) →
kiforgatja önmagából
az embert
− emberek elgépiesednek; nem érzékelik az élet és halál közti különbséget
− hétköznapi parasztemberben összekeveredik az értékes és az értéktelen
− háborús pusztulásban lélek pusztulása a legszörnyűbb, mert ez pótolhatatlan
3. Cím
− 3 szinten értelmezhető: - társadalmi szint (pénz nélküliség
- lelki szegénység
- részvét, sajnálkozás
− író nem ítéli el gyilkosságáért; ha nem ment volna háborúba, biztos nem csinált volna ilyet
− ember nem beszámítható - megzavarodott, beteg → közveszélyessé vált
4. Főhős
− átlagember emberi kapcsolatokkal (2 gyerekét szereti; családjáért dolgozik)
− gondolatai révén többet tudunk meg róla → lássam, hogy miből mivé lett; hogy tkp. vétlen
− skizofrénné válik: kettéhasad személyisége; tudathasadásos állapot
− tudathasadás igazán a gyilkosság után kezdődik
− vásárba menet háborúban érzi magát
− kisgyermeket, csecsemőt életben hagyja → mutatja, hogy nem teljesen fordult ki magából;
viszont amelyik két gyerekkel
már kommunikálni lehet, megöli
− ha megszólal, rendkívül szűkszavú; belső monológjaiból viszont megtudhatjuk, hogy
rengeteget
gondolkodik; csapong
− belső monológok folyamatosak; gyilkosság után válnak dominánssá
− nem tudja elmondani, de belül zajlik vmi benne
5. Mű jelképes
− szimbólummá emelt történet; nem az egyén a fontos
− emberek életét teljesen kiforgatja a háború egzisztenciálisan, „fizikailag” is; a frontról
hazajövő katonának
dolgoznia kell, hogy családja ne haljon éhen
− háború „lelkileg, szellemileg” is tönkreteszi az embert; kitörölhetetlen, negatív élményt
hagy minden ember lelkében
− gyűlölet gyorsan hat → onnan nincs visszaút → visszafordíthatatlan lélektani változás
− főhős ellenségének a gazdagokat tekinti → elméje csak félig bomlott meg; ezzel
magyarázza tettét; jelképes → itt
válik társadalmi novellává
6. Felépítés; jellemzők
− hangsúly a lélektanon van
− közelebb áll elbeszéléshez; drámai ív nagyon lazán van meg
− több jelenet is értelmezhető tetőpontként (gyilkosság; saját gyereke árulja el; felesége
rájön skizofréniájára)
− több nagyjelenet → nincs feszes íve
− bemutatja feleség megrémülését → nézőpontváltás
7. Nyelv
− nyelv: jellemábrázoló eszköz. Tájszólás; falusi ember hétköznapi szűkszavúsága
− nyelvi ellentét: külső beszédben szűkszavú, monológjaiban viszont bőbeszédű → nem
tudja kifejezni magát
nem érti, mi történik körülötte
− nem tudja megfogalmazni saját lelki válságát; tanulatlan → ezért szűkszavú
− gondolataiban sincs árnyalt megfogalmazási készség → érzései Móricz fogalmazza meg
8. Rádöbbenés háború céltalanságára, fölöslegességére, értelmetlenségére
− életrajzi ihletésű: nem az a háború, amire ő gondolt
− nem látja az eredményét. Felesleges áldozatot hozott, értelmetlen háború miatt ment tönkre
a
családja → feleslegesség-érzés →
heves agresszivitás; gyűlölet
− háború nem a rosszat törölte el, hanem a szegényeket taszította még nagyobb nyomorba →
csalódottság
− demagógiából való kiábrándulás → csalódottság
− nem az ellenséget gyűlöli, hanem azt, aki belezavarta a háborúba
9. Realista mű
− Társadalom ábrázolása hiteles
− objektív leírás (de nem személytelen)
− lineáris idő; megfogható tér; hiteles, valós történet; belső monológ írói eszközének
használata
; tipizálás (társadalmi réteget mutat be jelképessé váló emberi alakon