P. 1
Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond

5.0

|Views: 8,384|Likes:
Published by Péli Sándor
Móricz Zsigmond élete
Móricz Zsigmond élete

More info:

Published by: Péli Sándor on Jan 26, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/14/2013

pdf

text

original

Móricz Zsigmond I. Életrajz 1. Indulása szül. 1879.

Szatmár megye

− szülei szegényparaszti sorból küzdik fel magukat, de hamar tönkremennek − iskolás: Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás

− 1908.: Hét krajcár c. novellája → nagy siker
− rendszeresen ír Nyugatnak − naturalista novellák: Tragédia, Kis Samu Jóska, Szegény emberek

− Regényei: - 1910. Sárarany
- 1917. Fáklya (naturalista korszakának legkiemelkedőbb regénye) 2. 1919-30 − stílusa nyersebb, darabosabb, drámaibb lesz − jelentős riportjai: Virágnyílás, Új Közönség − 1920.: Légy jó mindhalálig

− ellenforradalom → zaklatják; felesége öngyilkos lesz
− kritikai-realista regények 3. 1930-42 − szembefordul dzsentri réteggel: Kivilágos kivirradatig (1926), Úri muri (1928), Rokonok − regényeinek témája: szegényparasztság problémái: Barbárok (1931), A boldog ember (193235), A betyár (1937), Rózsa Sándor (1940-42) − 1942. szept. 4.  4. Parasztábrázolás − rendkívül magas színvonalú − felismeri a parasztban a teljes embert − Móricz + Mikszáth paraszttárgyú lebeszélései jutnak el legszélesebb rétegekhez

− Móricz a szegényparasztság fia; átszenvedte annak nyomorúságát → nemcsak együttérez;
egy is vele − hangulata ált. tragikus és leverő; parasztság helyzetét tarthatatlannak, elkeserítőnek érezzük − reálisan, néha naturalisztikusan ábrázolja paraszti nyomort Moricz Zsigmond (1879-1842) A XX. sz-i realista próza legnagyobb alakja. A Nyugat elsô nemzedékének tagja, aki magába olvasztotta a nagy elôdök elbeszélô örökségét, de túl is lépett a hagyományokon. Elbeszéléseiben és regényeiben, az erôteljes tealizmust naturalista vonások is szinesítik. Mľvei zárt szerkezetľ alkotások. Moric a magy. falú és a magy. vidék legnagyobb írója. Tiszacsécsén született, édesapja Moricz Bálint parasztember volt, édesanyja Parlagi Mária. Mind a hét gyermeküket tanittatták. M. középiskolaji tanulmányait Debrecenben, Sárospatakon, Kisújszáláson végezte. Késöbb Pestre kerölt jogot és bölcsészetet tanulni, de tanulmányait nem fejezte be. Śjságírói pályára lépett. 19ö5-ben feleségül vette . Az aszony 1925-ben öngyilkos lett. Második szintén sikertelen házasságát egy Simonyi Máriával kötötte. 1936-ban ismerkedett meg egy árva proletár lánnyal aki a csibe novellák és az árvácskák ihletôje. 19ö8-ban jelent meg a Hét krajcár elbeszélése. Amely meghozta számára az igazi sikert, ekkor csatlakozott a Nyugat táborához. Néhány évig 1929-33-ig Babics Mihállyal együtt szerkesztette a lapot, majd a népi írók vezetô egyénisége lett. Kivált a Nyugat-tól és a Kelet népe folyóirat szerkesztôje lett. 1942-ben halt meg. írói munkássága:

I korszak 1919Pályája kezdetén a Ny-hoz kapcsolódott, a folyóirat kezdetben fontos szerepet játszott önálló irói hangjának kialakításában. Ady-val barátkozott, költészete nagy hatással volt rá. Munkáját paraszti témáju írásokkal kezdte. A parasztábrázolásnak nagy hagyományai voltak irodalmunkban Jókai kedves epizódfigurákat rajzolt meg. Mikszáth romantikus bájjal szinezte ki a falusi világot. Az ún. népszíneket idealizált. A Hét krajcár elismerése szinte gátakat szabadított fel benne gazdag termékenységgel egymás után írta a novellái, regényeit, színdarabjait. Tragédia (1909) Ezt az elbeszélését a kisszerľ nevetséges célért folytatott hatalmas emberi erôfeszítés tragikomikussá, groteszké teszi. Már ebben a korai elbeszélésében is feltľnik a Moriczra jellemzô drámai szerkesztés. Az eseményeket másfél napba sľrítette, de tömör utalás formájában Kis János egész multját megismerhetjük. A novella témája az emberi lelket eltorzító nyomor. Kis János alakjának megformálásában tudatosan akarta szétrombolni az addigi paraszt-ábrázolás iluzióit. Egy külsôleg jelentéktelen, gyülölködô az ösztönélet szintjére korlátozott embert festett le akinek legnagyobb vágya, hogy egyszer jollakjon. Önmagát pusztítja el. Tragédiáját csak fokozza, hogy haláláról épp úgy nem vesznek tudomást az emberek mint életérôl. Sárarany (1910) A regény fôhôse Túri Dani egy tudatlanságában is tehetséges, de kibontakozni képtelen feltörekvô parasztember, akiben pusztító energiák élnek. Az I. V.H. jelszavai csak rövid idôre tévesztették meg az írót. Ady-hoz hasonlóan nagy erôvel tiltakozott a háborús vérontás ellen. Haditudósítóként járta a harctereket. Megdöbbentô képeket festett a katonák szenvedéseirôl, de a hátország nélkülözésérôl is. A szegény emberek cimľ elbeszélése 1916 karácsonyán jelent meg. A novella témája az, hogy egy szabadságolt katona odahaza nagyobb nyomoruságot talál, mint a fronton. Az iró a fôszereplô szemszögébôl látattja az eseményeket. Jelen és a muét, az othon és a harctér állandóan egybemosódik a katona tudatában. Valójában tudathasadásos modon viselkedik. Ellenségnek nézi a kisgyermekeket, és ahogy a fronton tanulta, szakszerľen megöli ôket. A szegény emberek megrendítô példázat arról, hogy az embert miképp forgatja ki önmagából a háború. A nagyüzemi öldöklés személytelen és felelôség nélküli, az elvadult lélek nem szorítható törvényes határok közé.

II. Rokonok (1932) 1. Tört. háttér − 1929-es nagy gazdasági világválság határozza meg regény témavilágát

− regény először folytatásokban jelenik meg Pesti Naplóban, majd könyv alakban → élesebb
társadalombírálat ; nép nyomoráról szóló részletek meggyőzőbbek 2. Rövid tart. − főhős: Kopjás István → származása uralkodó osztályhoz, életkörülményei lesüllyedt középosztályhoz kötik − véletlen folytán lehetősége nyílik felemelkedésre → célja, hogy leszámoljon az úri világ pusztító panamáival − karrierizmusa, újdonsült barátainak közbelépése → ő maga is egyre inkább belebonyolódik ezekbe az ügyekbe − mindezt érzi, ezért vívódik

− észreveszi, hogy akaratlanul, de ellenvetés nélkül végleg csatlakozott a panamákhoz → −
szükségszerű pusztulásához vezet regény végén nem derül ki, hogy meghalt-e (öngyilkos lesz), de ha fizikailag nem is, erkölcsileg mindenképpen halálra ítéltetett

− aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elkopnak, s a „született gazok” közé kerül 3. Mondanivaló − forradalmi bátorsággal ábrázolja az ellenforradalom uralkodó osztályainak legtipikusabb alakjait → vmennyien egy nagy korrupció részei − leszámol dzsentri illúzióval: úri világ halálos ítéletét nagy művészi hitellel fogalmazza meg − regény leleplezi hatalmat bitorló feudális uralkodó osztály romlottságát, kártékonyságát; azt sugallja, hogy gyökeres változásnak kell elkövetkeznie, mert az ország ilyen körülmények között elpusztul − ellenzék is csak azért ellenzék, mert be akar kerülni ebbe a csoportba → erre minden eszközt (politikai zsarolást is) felhasználja − bűnszövetkezet mozgatóereje a tőke, mely háttérből irányítja az államgépezetet 4. Kordics bankigazgató és a polgármester − jellemükben egyesül a rendszer tisztviselőinek és tőkéseinek jelleme − azonosság: mindketten barátságot ajánlanak szövetségesüknek, de azokat, akik szándékaikat keresztezik, kegyetlenül megsemmisítik − barátság mozgatója mindkettőjükben a kegyetlen önérdek és pusztító osztályöntudat − különbség: egymástól való függés (tőke irányítja államgépezetet) − kettőjük szoros barátsága banktőke és államapparátus összefonódottságát fejezi ki

− egymás közti barátság mozgatója nyilvánvaló → egymástól való függés megmérgezi
barátságot; amely nem lehet maradandó 5. Kopjáss − nehéz körülmények között élt és nevelte gyerekeit − alulról, kritikus szemmel figyelte panamák lápvilágát − képes volt társadalmi jelenségek megítélésére − gondolkodó ember, észreveszi a nép nyomorúságát is − ellentmondásokat Móricz Kopjáss jellemének kettősségével, összetettségével mutatja meg − pozitív vonások: mondanivaló; ő szájába adja társadalom kritikáját is

− részletesen elemzett negatív tulajdonságai elhatalmasodnak jók felett; ő is belehullik
panamák világába

− felismeri az úri világ becstelenségét, mégis boldog, hogy végre ő is közéjük tartozhat →
elveit is hajlandó feladni − sertéstenyésztő ügyének kibogozását nem a társadalomért, hanem az azért megkapható előnyökért teszi − lelkiismereti harcok sem teszik különbözővé azoktól, akik ezt lelkiismeretfurdalás nélkül teszik − kettősséget oldja fel az író a befejezéssel; nem lényeges, hogy Kopjáss életben marad-e vagy sem − erkölcsileg halott, ez meghatározza tovább sorsát − bűnét súlyosbítja, hogy amíg kis ember volt, tudta, hogy ami „fent” folyik, az helytelen, ám amikor ő is felkerül, csatlakozik a panamázókhoz III. Szegény emberek 1. Keletkezés háttere − Móricz eleinte elfogadja háborút; nem tiltakozik azonnal − hite: háború minden rosszat elpusztít és csak a rosszat pusztítja el; lehetőséget ad új világnak − 1915.: elmegy haditudósítónak → kijózanodik; háborúellenessé válik 2. Bev. − háborúellenes parasztnovella − társadalmi + lélektani novella; hangsúly a lélektanon van

− erősen naturalista (főleg gyilkosság) − téma: háború, embertelenség; mit csinál egyszerű parasztemberrel a háború; háború + szegénység; háború a lélekben − háború gépiessé teszi az embert, aki elveszti etikai érzékét; csak öl (Ady: Krónikás ének) → kiforgatja önmagából az embert − emberek elgépiesednek; nem érzékelik az élet és halál közti különbséget − hétköznapi parasztemberben összekeveredik az értékes és az értéktelen − háborús pusztulásban lélek pusztulása a legszörnyűbb, mert ez pótolhatatlan 3. Cím − 3 szinten értelmezhető: - társadalmi szint (pénz nélküliség - lelki szegénység - részvét, sajnálkozás − író nem ítéli el gyilkosságáért; ha nem ment volna háborúba, biztos nem csinált volna ilyet

− ember nem beszámítható - megzavarodott, beteg → közveszélyessé vált
4. Főhős − átlagember emberi kapcsolatokkal (2 gyerekét szereti; családjáért dolgozik)

− gondolatai révén többet tudunk meg róla → lássam, hogy miből mivé lett; hogy tkp. vétlen
− skizofrénné válik: kettéhasad személyisége; tudathasadásos állapot − tudathasadás igazán a gyilkosság után kezdődik − vásárba menet háborúban érzi magát

− kisgyermeket, csecsemőt életben hagyja → mutatja, hogy nem teljesen fordult ki magából;
viszont amelyik két gyerekkel már kommunikálni lehet, megöli − ha megszólal, rendkívül szűkszavú; belső monológjaiból viszont megtudhatjuk, hogy rengeteget gondolkodik; csapong − belső monológok folyamatosak; gyilkosság után válnak dominánssá − nem tudja elmondani, de belül zajlik vmi benne 5. Mű jelképes − szimbólummá emelt történet; nem az egyén a fontos − emberek életét teljesen kiforgatja a háború egzisztenciálisan, „fizikailag” is; a frontról hazajövő katonának dolgoznia kell, hogy családja ne haljon éhen − háború „lelkileg, szellemileg” is tönkreteszi az embert; kitörölhetetlen, negatív élményt hagy minden ember lelkében − gyűlölet gyorsan hat → onnan nincs visszaút → visszafordíthatatlan lélektani változás

− főhős ellenségének a gazdagokat tekinti → elméje csak félig bomlott meg; ezzel
magyarázza tettét; jelképes → itt válik társadalmi novellává 6. Felépítés; jellemzők − hangsúly a lélektanon van − közelebb áll elbeszéléshez; drámai ív nagyon lazán van meg − több jelenet is értelmezhető tetőpontként (gyilkosság; saját gyereke árulja el; felesége rájön skizofréniájára) − több nagyjelenet → nincs feszes íve

− bemutatja feleség megrémülését → nézőpontváltás
7. Nyelv − nyelv: jellemábrázoló eszköz. Tájszólás; falusi ember hétköznapi szűkszavúsága

− nyelvi ellentét: külső beszédben szűkszavú, monológjaiban viszont bőbeszédű → nem − − gondolataiban sincs árnyalt megfogalmazási készség → érzései Móricz fogalmazza meg
8. Rádöbbenés háború céltalanságára, fölöslegességére, értelmetlenségére tudja kifejezni magát nem érti, mi történik körülötte nem tudja megfogalmazni saját lelki válságát; tanulatlan → ezért szűkszavú

− életrajzi ihletésű: nem az a háború, amire ő gondolt − nem látja az eredményét. Felesleges áldozatot hozott, értelmetlen háború miatt ment tönkre a családja → feleslegesség-érzés → heves agresszivitás; gyűlölet − háború nem a rosszat törölte el, hanem a szegényeket taszította még nagyobb nyomorba → csalódottság − demagógiából való kiábrándulás → csalódottság − nem az ellenséget gyűlöli, hanem azt, aki belezavarta a háborúba 9. Realista mű − Társadalom ábrázolása hiteles − objektív leírás (de nem személytelen) − lineáris idő; megfogható tér; hiteles, valós történet; belső monológ írói eszközének használata ; tipizálás (társadalmi réteget mutat be jelképessé váló emberi alakon

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->