P. 1
17. tétel - A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

17. tétel - A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

|Views: 3,708|Likes:
Published by LacHun18
érettségi tétel
érettségi tétel

More info:

Published by: LacHun18 on Nov 17, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/04/2012

pdf

text

original

17.

tétel - A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig
A jó szónok tulajdonságai Tisztesség, találékonyság, szerkesztőkésség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadőkészség, nincs beszédhibája, határozottság. A szónok feladatai Arisztotelész szerint a rétornak rendelkeznie kell az alábbi öt tulajdonsággal/eszközzel ahhoz, hogy sikeres szónoklatot alkothasson: 1. Anyaggyűjtés 2. Az anyag elrendezése 3. A szöveg megformázása, kidolgozása 4. Az előadásmód megtervezése 5. A szöveg emlékezetbe vésése 6. A szöveg előadása A szövegszerkesztés menete 1, Témaválasztás: A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges, címet választunk. Az érvelő szövegnek gyakrabban adunk témamegjelölő címet, mint reklámcímet, mivel nem az a cél hogy szenzációvadász legyen. 2, Szövegtípus kiválasztása: A témaválasztással és a címadással egy időben történhet a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. Végiggondoljuk, feltérképezzük a beszéd kommunikációs körülményeit is, kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondunk, vagy írunk szöveget. 3, Anyaggyűjtés: (tények, statisztikai adatok, gondolatok): Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek. Forrásai: könyvek, nyomtatott sajtó (napilapok, folyóiratok), elektronikus média (rádió, televízió), újabb elektronikus források. 4, Az anyag elrendezése: Az anyag elrendezésekkor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is. 5, Vázlat elkészítése: Célszerű az anyaggyűjtés előtt vázlatot írni, hogy céltudatosabb legyen a beszédhez szükséges anyagok összegyűjtése. A vázlat segítségével gyűjtsük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat. 6, A szöveg kidolgozása: Végleges mondatok megfogalmazása. A szöveg csiszolása, színezése. Megfelelő stíluseszközök kiválasztása. Szövegformáló eszközök, szerkezeti megoldások, grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek helyes használata. Nyelvhelyesség, helyesírás figyelembe vétele. Az előadásmód megtervezése. A gyakorlottabb előadóknak nem fontos szó szerint megfogalmazniuk a szöveget, elég a vázlatot, a tételmondatokat és a fontosabb érveket leírniuk. 7, Az emlékezetbe vésés és az előadás: Főbb tételek, lényeges érvek, néhány idézet, hatásos beszédfordulatok megtanulása. Próbabeszéd tartása (önellenőrzés, lámpaláz csökkentése). Előadás közben sem szabad ragaszkodnunk az előre leírt mondatokhoz, a spontánnak tűnő beszédre kell törekednünk, a legkevésbé alkalmas a felolvasás a nyilvános előadásra.

Az érvelő szöveg felépítése  Bevezetés: - Általában az érzelmekre hat. - Célja: megnyerje a hallgatóság jóindulatát. - Eszköze: a hallgatóság megszólítása, dicsérete, illetve a figyelmének fölkeltése a témaválasztás indoklásának, a téma fontosságának hangsúlyozásával, a téma megközelítésének újszerűségével. - Előkészíti a beszéd megértését a témának, a kifejtés menetének és a forrásoknak a megnevezésével. - Kapcsolatot teremt a beszéd további részeivel. Elbeszélés: - A téma megjelölése. Itt fogalmazzuk meg a fő gondolatot, amit később részletezni fogunk. - Erénye: ha rövid, tömör, világos, egyértelmű, tárgyszerű és lényegre törő. - Összetettebb téma esetén több tételmondat felsorakoztatása, a köztük levő logikai összefüggések megjelölésével. Részletezés: - A tétel(ek) kifejtése bővebben. - Eszközei: a fogalommagyarázat, a példák felsorakoztatása, a szemléltetés, esetleges kitérők személyes élmények ismertetésével. - Több téma esetén a főtéma kifejtésével kezdjük. - Ismertebb téma esetén, a részletezés elhagyható. Bizonyítás: - Az érvelő szöveg legfontosabb része. - Álláspontunk igazságának bizonyítása, érvekkel való alátámasztása (nem hiányozhat!). - Összegyűjtött adatok, törvények, tanúvallomások, bizonyítékok segítségével. - Ezekből a tényekből, jelekből, példákból érveket alkothatunk, összefüggéseket kereshetünk és következtetéseket fogalmazhatunk meg. Cáfolás: - Velünk ellentétes véleményt vallók nézeteink cáfolata, érveinek közömbösítése, megsemmisítése. - Eszközei azonosak a bizonyításéval. Befejezés: - Célja: kapcsolatteremtés a beszéd többi részével - Eszköze: a fő gondolatok megismétlése, összegzése. (felvillanthatja a probléma újabb megközelítési lehetőségeit, előretekinthet a jövőbe) - Miután észérvekkel megnyertük a hallgatóságot, fontos az érzelmekre való hatás  a hallgatók ismételt megszólítása  felháborodásuk fokozásával az ellentábor véleményével kapcsolatban  de hangsúlyozhatjuk saját elkötelezettségünket pl.: egy személyes és hatásos – a végére tartogatott – érv segítségével  vagy egy elismert/közismert személyiség gondolatának idézésével

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->